„Közösségi alapú esélyegyenlőségi programok a Zalaszentgróti Járásban” ÁROP-1.A.3.-2014-2014-0020 0
ZALASZENTGRÓTI JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV
Pályázó: Zalaszentgrót Város Önkormányzata
Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft.
2015. szeptember 25.
Tartalomjegyzék 1.
VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ................................................................................................................ 3
2.
A PROGRAMTERV MÓDSZERTANI HÁTTERE .................................................................................. 9
3.
2.1.
A helyzetelemzés célja............................................................................................................ 9
2.2.
A vizsgálat menete................................................................................................................ 10
2.3.
A programterv célja, tartalma .............................................................................................. 11
A ZALASZENTGRÓTI JÁRÁS HELYZETKÉPE .................................................................................... 13 3.1.
Demográfiai helyzetkép........................................................................................................ 13
3.2.
Iskolázottsági helyzetkép ..................................................................................................... 19
3.2.1.
Óvodai ellátáshoz kapcsolható adatok ........................................................................ 19
3.2.2. Általános iskolai adatok ..................................................................................................... 20 3.2.3. Közép- és felsőfokú oktatáshoz köthető mutatók ............................................................ 24 3.3.
Foglalkoztatottság, munkanélküliség .................................................................................. 27
3.4.
Közművelődési helyzetkép ................................................................................................... 42
3.5.
Lakhatáshoz és kommunális szolgáltatásokhoz köthető helyzetkép ................................. 45
3.6.
Jövedelmi viszonyok, életminőség ....................................................................................... 53
3.7.
Egészségügyi, szociális helyzetkép ....................................................................................... 59
3.7.1. Egészségügyi helyzetkép és intézményrendszer ............................................................... 59 3.7.2. Szociális helyzetkép ............................................................................................................ 64 3.7.3. Szociális intézményrendszer bemutatása és működési tapasztalatai .............................. 64 3.8.
Hivatkozások, források ....................................................................................................... 102
4. A ZALASZENTGRÓTI JÁRÁS PROBLÉMATÉRKÉPE A FÓKUSZCSOPORTOS VIZSGÁLAT EREDMÉNYEIVEL ................................................................................................................................. 103 4.1.
Problématérkép .................................................................................................................. 103
4.1.1. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége .............................. 103 4.1.2. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység .................................... 104 4.1.3. A nők helyzete, esélyegyenlősége ................................................................................... 106 4.1.4. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége ............................................................................. 108 4.1.5. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége .............................................................. 108 5.
„JÓ GYAKORLATOK” A TÉRSÉGBEN ............................................................................................ 109
6.
STRATÉGIAI KÖRNYEZET BEMUTATÁSA ..................................................................................... 118 6.1.
2014-20-as OP-k .................................................................................................................. 118
6.2.
Zalaszentgrót Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája ......................................... 135
6.3.
Zalaszentgróti Kistérség szociális szolgáltatástervezési koncepciója ............................... 139
6.4.
Zalaszentgróti Kistérség esélyegyenlőségi programja....................................................... 140
6.5.
Zalaszentgrót Helyi Esélyegyenlőségi Programjának intézkedései - összefoglaló ........... 141
1
7.
JÁRÁSI ESÉLYTEREMTÉSI SZEMPONTÚ SWOT ANALÍZIS............................................................ 143
8.
PROGRAMTERV........................................................................................................................... 145 8.1.
A programterv célrendszere ............................................................................................... 145
8.1.1.
Átfogó célok ................................................................................................................ 145
8.1.2.
Konkrét célok .............................................................................................................. 145
8.2.
Prioritások leírása ............................................................................................................... 146
8.2.1. 8.3.
Prioritások és intézkedések ........................................................................................ 146
Akcióterv ............................................................................................................................. 151
8.3.1.
Intézkedések összegző bemutatása ........................................................................... 151
8.3.2.
Az intézkedések részletes bemutatása ...................................................................... 163
8.4.
Partnerségi és kommunikációs/nyilvánossági terv ........................................................... 233
8.4.1.
Partnerségi terv .......................................................................................................... 266
8.4.2.
Kommunikációs/nyilvánossági terv ........................................................................... 269
2
1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A zalaszentgróti térség Magyarország egyik legjobb helyzetű régiójának, a Nyugat-dunántúlinak, Zala megye észak-keleti sarkának belső perifériája, Vas és Veszprém megye határán. Éppen olyan messze van az országhatártól, a Balatontól, az autópályától, illetve a térség nagyvárosi centrumaitól, hogy a kedvező gazdasági folyamatok és lehetőségek hatása már kevésbé érje el ezt a térséget. A Zalaszentgróti járás területe 282,56 km², népessége 15 387 fő, népsűrűsége pedig 54,6 fő/km² volt 2013-ban. A térség természetföldrajzi szempontból változatos, jó környezeti állapotban lévő, vizekben gazdag, mozaikos szerkezetű élővilág-együttesekkel jellemezhető. A természeti értékek megőrzése egyre nagyobb jelentőségre tesz szert. Zalaszentgrót térsége természeti adottságainak köszönhetően mezőgazdasági termelésre, gyümölcstermesztésre, erdőgazdálkodásra alkalmas vidék. Az elmúlt évtizedben a termelőszövetkezetek felszámolása után néhány kivételtől eltekintve jelentős termelő, különösen nem olyan, aki jelentős munkaadóként léphetne fel, nincs a térségben. A térségre tradicionálisan nem volt jellemző az ipari tevékenység, mára azonban érzékelhetően jelen van, az erősödő szolgáltatási szektor mellett. A kedvező környezeti adottságok ellenére az utóbbi évtizedek globális és hazai gazdasági, társadalmi folyamatai érdemben nem könnyítettek ennek a vidéknek a helyzetén. A járás központi települése az egyetlen város, a közel hétezer lakosú Zalaszentgrót. A falvak átlagmérete 466 fő. A járáshoz összesen húsz település tartozik. Ezen települések a következők: Batyk, Döbröce, Dötk, Kallósd, Kehidakustány, Kisgörbő, Kisvásárhely, Mihályfa, Nagygörbő, Óhíd, Pakod, Sénye, Sümegcsehi, Szalapa, Tekenye, Türje, Zalabér, Zalaszentlászló, valamint Zalavég. A térség közszolgáltatásainak rendszere az aprófalvas településszerkezettel is összefüggésben fejletlennek tekinthető, annak ellenére, hogy a térség felelős vezetői és meghatározó, főként önkormányzati és civil szervezetei folyamatosan komoly erőfeszítéseket tettek ezeknek a hiányosságoknak a pótlására, és a mindenkori jogszabályi és finanszírozási feltételek szabta keretek között minél optimálisabb és a helyi igényeket érdemben kiszolgáló rendszerek és programok biztosítására. A közoktatás, a gyermekvédelem és szociális, valamint foglalkoztatási programok terén folyamatosan biztosítottak adekvát szervezeti kereteket, mozgósítottak külső forrásokat és indítottak gyakran országossá szélesedő kezdeményezéseket. Ezek az innovációk és programok a hasonló adottságú térségekhez képest helyben némiképp kedvezőbb, de korántsem optimális feltételeket biztosítottak az itt élők számára. Az elmúlt évek gazdasági válsága és a masszívan fennálló rossz foglalkoztatási mutatók a térségben is kihangosították a helyi piac és a helyi foglalkoztatási lehetőségek bővítésében rejlő kihasználatlan lehetőségek kérdéseit. Ez mind a természeti erőforrások megőrzése, mind a helyi társadalom megerősítése szempontjából kulcskérdés. A legfrissebb kezdeményezések a helyi termékek és a helyi piac fejlesztését célozzák, ami mellett az önellátó és ökologikus gazdálkodás lehetőségei is megjelentek a jelentős foglalkoztatási és megélhetési problémákra adható részleges válaszokként. Az önellátásra termelés, bár önmagában nem valószínű, hogy széles tömegek megélhetését biztosíthatja, de a jelenlegi súlyos szociális problémákat enyhítheti.
3
A térség, országos viszonylatban nem számít a jó helyzetűek közé. A térségben élők maguk is egy esélyegyenlőségi célcsoportnak tekinthetőek. Ugyanakkor egy kiegyensúlyozott társadalomnak önmagához mérten kell felismernie a legsérülékenyebbeket. Ez nehéz lehet, hiszen mindenkit érintenek a problémák. Ha azonban odafigyel a térség saját nehezebben boldoguló tagjaira, a kölcsönös figyelem és közbizalom növekedése mindenki hasznára válik, és elősegíti a térség egészében és az ott élők számára egyenként is az előbbre jutást. A térségben a települések és szervezetek együttműködésének régi hagyománya és kultúrája van. Ennek első meghatározó lépése a települések együttműködése révén létrejött ZalA-KAR Térségi Innovációs Társulás, amely 1993. április 1-én alakult meg. A Társulást 14 önkormányzat hozta létre, azzal a céllal, hogy programjaival hozzájáruljon a térség fejlődéséhez. Működése során számtalan olyan kezdeményezést és szervezetet indított el (Hazatérő program, Zalai Borút Egyesület, Zalaszentgróti Foglalkoztatási Paktum, LEADER program, stb.), amely ma is működik, és munkája meghatározó a járás társadalmi, gazdasági életében. Ezek ma már olyan önállóan működő szervezetek, amelyeknek jelentős eredményei vannak, és képesek nagyléptékű európai uniós projekteket megvalósítani. A kölcsönös érdekeken alapuló együttműködések közegében jöttek létre, a szervezetek indulását, sok esetben a humán kapacitását is a társulás biztosította, így a közös „gyökerek” mentén természetes a napi együttműködés vagy a közös projektek megvalósítása.
Összefoglaló problémaleírás A térség környezeti, gazdasági és társadalmi viszonyainak összegző áttekintése, a helyi társadalom esélyegyenlőségi problémáinak összefüggésében. 1. Társadalmi leszakadás több szinten: -
A változó életfeltételek, a megélhetés követelményeként a munkahelyekhez való alkalmazkodás és a modernizációs folyamatok a generációk eltávolodását, a neutrális család megerősödését eredményezik. Megnőtt az egyszülős családok és egyedül élő fiatalok, magányos idősek aránya. Az egyedül élő idősek önellátása és a dolgozó családok kisgyermekekről vagy sérült, egészségkárosodott családtagról való gondoskodása egyaránt nehézkes. Az egyre idősödő lakosságú járásban mindez folyamatos problémát jelent. Komoly kihívást jelent az egyedül élő és segítségre szoruló, különböző életkorú és élethelyzetű emberek igényeire megfelelően válaszoló szolgáltatások, programok kidolgozása. Kényes egyensúly, amelynek megtalálása a térség jövője szempontjából kulcskérdés: a problémáikat általában megfogalmazó időseket ellátó szolgáltatásokra irányuljon-e jelentős figyelem, amit a demográfiai folyamatok alátámasztanak és indokolnak, vagy olyan szélesebb rétegeket is érintő szolgáltatások (gondozási, étkezési, közösségi, stb.) amelyek arra is alkalmasak, hogy kisgyerekes családokat vonzzanak? Amennyiben nem teremt a térség ilyen többfókuszú válaszokat, a falvak kiürülése, kihalása megállíthatatlanná válik.
-
A térségben nem működnek érdemben sem krízishelyzetben, sem a közoktatási intézmények szünideiben, különösen nyáron, valamint hétvégeken elérhető szolgáltatások. Ez igen széles kört érint mind életkori szempontból, mind különféle élet- és problémahelyzetek vonatkozásában. (Érintve a kisgyermekek és gondozásra szoruló egészségkárosodott vagy idős családtag gondozását, stb.)
4
-
A társadalomban való boldogulás, társadalmi és térbeli mobilitási lehetőségek elérése szempontjából egyik legnagyobb problémaként a térségben élők alacsony iskolázottságát tekinthetjük. Ezzel függnek össze részben a magas munkanélküliségi mutatók is. Ennek ellenére a térségben gyakorlatilag hiányoznak a felnőttképzési lehetőségek, a felnőttoktatási szolgáltatások, de az informális tanulási alkalmak és programok is. A művelődési intézmények nem kínálnak ilyen jellegű programokat, és nem tesznek erőfeszítéseket azért, hogy a térségben élő emberek új tudásokhoz jussanak, együttműködésük és szemléletmódjuk változzon.
-
Hiányoznak a legalapvetőbb információkhoz való hozzáférés csatornái szinte a térség egésze számára. Nincsenek sem az idősek, sem a kamaszok, sem a fiatal családok számára sem minden településen elérhető információs csatornák, nem működnek a települések különböző életkorú és élethelyzetű csoportjainak találkozási, informálódási, együttműködési keretei. Nincsenek rendszeres lakossági, közösségi fórumok. Ez nem csak a magukra maradt, problémáikkal nehezen birkózó emberek számára gond. Amennyiben nem kelnek életre a helyi közösségek, a térbeli elzártság, a társadalmi leszakadás együttese oda vezet, hogy a jelenleg meglévő komoly problémák: fiatalok elvándorlása, idősek ellátatlansága, korai gyerekvállalás a más alternatívát nem látó fiatalok számára, a szenvedélybetegségek, különösen az alkohol és az új drogok, és a kilátástalanság miatt növekvő agresszió, családon belüli erőszak kezelhetetlenné válnak. Ezek a társadalmi problémák a térség szinte egészét sújtják. Az esélyegyenlőség kérdésköre a térségen kívüli lehetőségekhez való kapcsolódás kapcsán is felmerül, de a térségen belül egyes csoportok esetében kiéleződik.
-
A munkanélküli, mélyszegénységben élő, alacsony jövedelmű emberek számára problémát jelent a mindennapi megélhetés. Az alacsony jövedelmű emberek között sokan foglalkoztatottak, alkalmazottak, esetleg kényszervállalkozók. A dolgozó emberek szegénysége egyre komolyabb problémaként van jelen a térség mindennapjaiban. Sokszor még a napi élelmiszerre sincs elegendő pénz. A dolgozó és közfoglalkoztatott, valamint más szociális ellátásra szoruló emberek magas aránya ezeknek a problémáknak az érdemi megoldását követeli. Elindultak az önellátási törekvések is (zalabéri közösségi kert, önkormányzatok gombatermelése, szociális szövetkezetek, stb.), de még nem a teljes térségben. A terményfelesleg részben helyben is eladható, amely bevételeket is jelent.
2. Munkaerő-piaci problémák: -
-
A térségben kevés a munkahely, sokan vannak állás nélkül. A szakképzetlenek, illetve piacképes végzettséggel és munkatapasztalattal nem rendelkezők sem találnak állást. A térségben évek óta jelentős erőfeszítések zajlanak a foglalkoztatási problémák enyhítésére, ezek folytatása szükséges. A foglalkoztatási paktum folytatása és kiterjesztése, a közfoglalkoztatás kivezető útjainak helyi biztosítása, a szociális gazdaság típusú kezdeményezések folytatása elengedhetetlen. A járásban évről-évre nő a közfoglalkoztatottak száma. A tapasztalatok alapján a közmunkából való továbblépés nem valósul meg. Az érintettek hozzászoknak ehhez a megoldáshoz. Az önkormányzatok is abban érdekeltek, hogy a munkaképesebb embereket maguknál tartsák. A piaci szereplők egyre nehezebben találnak helyi munkaerőt, akit nem fog vissza a közmunka. Az önkormányzatoknak külön-külön sem szakembere, sem felkészültsége nincs komplex piacorientált lépések kidolgozásához, illetve munkaerő-piaci integrációs folyamatok kezeléséhez. Erre továbbra is járási szintű kezdeményezések adhatnak válaszokat.
5
-
Különösen nehéz a munkavállalás a kisgyermekes anyák, a pályakezdők, az idősebb korosztály és a romák számára. Utóbbiakat különösen erős diszkrimináció sújtja, annak ellenére, hogy a térségben már számtalan jó példa volt az elmúlt évek, évtizedek során helytállásukra, amennyiben lehetőséget kapnak. Ilyen volt az első szociális földprogramok uborka programja, ilyen a zalaszentgróti csigafeldolgozó üzem, ahol jelentős számú roma ember dolgozik. A sérülékeny társadalmi csoportok tagjainak hosszabb távú boldogulása komplex, a társadalmi környezet szemléletét is formáló, az érintetteknek sokszínű támogató, közvetítő, képző, utazást segítő, stb. szolgáltatásokat nyújtó, a munkáltatókat is érzékenyítő, sőt akár érdekeltté tevő programokat igényel.
3. Életmód, egészség: -
A térségben élők egészségi állapota meglehetősen rossz. Különösen magas a szív-és érrendszeri és daganatos, különösen melanóma, emlő, vastagbél betegségben szenvedők aránya, ami a (mély)szegénységben élő, iskolázatlan, roma, szenvedélybeteg embereket még súlyosabban érinti. Az emberek nem fordítanak elegendő figyelmet egészségi állapotukra. Hiányoznak azok a közösségi alkalmak, helyi kampányok, lehetőségek, amik az egészségtudatosság javítását segítenék elő. A nem megfelelő egészségtudatosság, a rossz szokások, a káros feszültségoldó módszerek, a szenvedélybetegségek, stb. rengeteg ember problémái. A szenvedélybetegek száma igen magas, a térség a megyei viszonylatban is élen járó ebben a mutatóban. Az alkoholizmus leginkább a 40 éven felüli férfiakat érinti.
-
A megfelelő magatartásminták elsajátítása, az egészséges életmód feltételeinek biztosítása, szűrő és prevenciós programok szempontjából kiemelkedően fontos elérni a legveszélyeztetettebb csoportokat. Ugyanakkor ezek a betegségmegelőzést, egészség megőrzést, szemléletformálást és életmódváltást, stb. segítő programok, beleértve a sokszínű, közösségi jellegű szabadidős sport, kulturális, stb. programok arra is kiválóak, hogy helyi társadalmi integrációs hatást váltsanak ki. Ennek érdekében nagyon fontos a sérülékeny csoportok (fogyatékossággal élők, cigányok, kisgyerekesek, stb.) célzott és tudatos bevonása.
Átfogó célok -
-
Modellértékű együttműködési programok folytatása a járási településeken, esélyegyenlőségi területeken tevékenykedő önkormányzatok, állami, önkormányzati intézmények, civil, egyházi szervezetek és vállalkozások bevonásával. Az esélyteremtés területén fenntartható járási partneri hálózat létrehozása és működtetése a szektorok közötti együttműködéssel. Zalaszentgrót járásszékhely funkciójának további erősítése a koordinációs tevékenység megvalósítása révén. A humán közszolgáltatások szakmai színvonalának és költséghatékonyságának javítása, együttműködési gyakorlatának fejlesztése a járás teljes területén. A 2 évtizedes térségi együttműködésekre is alapozva az esélyteremtés területén országosan mintaértékű partnerségi program megvalósítása.
6
Konkrét célok -
Hátrányos helyzetű célcsoportok helyzetének javítása, esélyteremtés. Generációk közötti kapcsolatok erősítése, az idősek elmagányosodásának megakadályozása, a fiatalok számára a tudások átörökítése. Összetartó és fejlődő helyi közösségek kialakításának támogatása. A térség egészségi állapotának javítása, az egészségkultúra fejlesztése. Partnerségi kapcsolatok fejlesztése az esélyegyenlőségi területen tevékenykedő szervezetek között, szakmai kapacitások erősítése. Járási szinten összehangolt projekt kezdeményezések megvalósítása a 2014-20-as EU-s források minél nagyobb mértékű bevonásával. A települési önkormányzatok számára bekapcsolódási lehetőség biztosítása és saját helyi esélyegyenlőségi programjukba is beépíthető intézkedések megtervezése és végrehajtása járási szinten.
Prioritások és intézkedések: 1. Szociális felzárkóztató és közösségfejlesztési program a társadalmi összetartozásért 1.1. Szülői klubok indítása a járás településein (ismeretterjesztő előadások, interaktív foglalkozások). 1.2. Generációk együttműködését célzó program (idősek bevonása a családok életébe, aktivitásuk fenntartása, elmagányosodás megakadályozása, gyerekfelügyelet, fiatalok mentorálása, tapasztalatok átadása, közösségerősítő programok a településeken, idősek informatikai képzése). 1.3. Közösségfejlesztés minden településen civil szervezetek bevonásával (TOP 5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok, és 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása), térségi együttműködések ösztönzése (pl. térségi nap újraszervezése, szociálpolitikai kerekasztalok). 1.4. Időszakos gyerekfelügyelet megszervezése. 1.5. Átmeneti gondoskodást nyújtó szolgáltatások indítása. 1.6. Fogyatékkal élők nappali ellátásának fejlesztése (foglalkoztatás irányába), megváltozott munkaképességűek számára munkahelyek létesítése. 1.7. Fiatal fogyatékkal élők segítése (célcsoportok azonosítása, a probléma felismerése, a szülők számára segítségnyújtás a folyamat feldolgozásában, önsegítő csoportok működtetése, információáramlás segítése) 1.8. Családi Erőforrásközpont továbbfejlesztése a Zalai Hazatérők Egyesületének koordinálásával: családi védőháló erősítése, krízishelyzetek kezelése (EFOP 1.2.1.), integrált térségi gyerekprogramok megvalósítása (EFOP 1.4.2.), komplex ifjúsági programok megvalósítása (EFOP 1.2.2.). 1.9. Oktatási egyenlőtlenségek mérséklése, a szegregációs jelenségek visszaszorítása (EFOP 3.1.3.) 1.10. Fecskeház program továbbfejlesztése a fiatalok megtartásáért. 1.11. A helyi piaci szereplők ösztönzése társadalmi felelősségvállalási programok indítására. 1.12. A térségi szociális szolgáltató rendszer átalakítása (szociális törvény változásai szerint). Hiányzó szolgáltatások pótlása, új szolgáltatási módszerek alkalmazásával. Települési szintű szolgáltatások átalakítása 1.13. Érzékenyítő programok esélyegyenlőségi célcsoportok bevonásával 1.14. A szegregált élethelyzetek felszámolását segítő komplex telepprogramok
7
1.15. Esély-hálózat működtetése Zalaszentgrót térségében (Kedvezőtlen szocio-demográfiai térségi folyamatok megtörése, pl. fiatalok helyben tartása, helyi tudástőke növelése)
2. Munkaerő-piaci aktivizálási program 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7.
A foglalkoztatási paktum megújítása. Szociális gazdaság fejlesztését célzó program. Közösségi kertek továbbfejlesztése a járásban a lakosság bevonásával. Alacsony iskolai végzettségűek számára felzárkóztató és szakképzési programok indítása. Tanoda beindítása a járásban (EFOP 3.3.1.). Romák foglalkoztatásba ágyazott képzése (EFOP-1.1.2.). Munkatapasztalat-szerzést célzó programok indítása (önkéntesség horizontálisan a teljes programban, középiskolások kötelező közösségi szolgálatának térségi szervezése). 2.8. Foglalkoztatók érzékenyítése a hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatására, működő módszerek, bevált példák terjesztése (rugalmas foglalkoztatási formák: részmunkaidő, rugalmas munkaidőbeosztás, távmunka kismama műszak, fogyatékosbarát munkahelyi gyakorlatok, stb.). 2.9. Értékteremtő közmunkaprogramok indítása, és fejlesztése, például települési közcélú feladatok ellátása (pl. építőipari brigád, stb.). 2.10. Közfoglalkoztatottak készségfejlesztése, képzése. 2.11. Munkahelyre jutás segítése térségi szolgáltatók együttműködésével (falubusz, falugondnoki szolgálat, szociális szolgáltatók, telekocsi rendszer stb.)
3. Egészségműveltség, egészségkultúra fejlesztése 3.1. Általános egészségügyi állapotfelmérések és szűrőprogramok elvégzése a háziorvosok segítségével (szív- és érrendszeri, és ehhez vezető rizikófaktorok, gyomor- és bélrendszer daganatos megbetegedései, ételallergia, prosztata- és méhnyakrák, mozgásszervi rendellenességek, mentális állapotmérés, kiegészítve az érzékszervi megbetegedésekre irányuló szűrésekkel) 3.2. Életmódváltással kapcsolatos tanácsadás megvalósítása, életmód klubok indítása, valamint sport és fizikai aktivitást ösztönző programok megvalósítása 3.3. Egészséges életmódra nevelés – a csecsemőkortól a felnőtté válásig, egészségműveltségi szintet növelő programok minden színtéren 3.4. Települési és járási egészségtervek készítése, egészségprogramok megvalósítása (EFOP 20162020) 3.5. Egészségfejlesztési Programiroda létrehozása a zalaszentgróti Rendelőintézet bázisán (EFOP 2016-2020) 3.6. A helyi termékek fogyasztására ösztönző programok
8
2. A PROGRAMTERV MÓDSZERTANI HÁTTERE 2.1.
A helyzetelemzés célja
A projekt megvalósítása során járási szintű esélyteremtő programterv készül, azt megalapozó helyzetelemzéssel. A pályázati előkészületek során már született egy rövid előzetes helyzetfeltárás a térség főbb mutatóinak vizsgálatára alapozva. Jelen elemzésben nem csupán a térség aktuális és releváns mutatóit kívánjuk részletesebben bemutatni, hanem a jelentkező problémákra koncentrálva a problématérkép és igényfelmérő vizsgálat eredményeit is ismertetjük. Szándékunk a projekt célcsoport aktuális helyzetének megismerése, továbbá a prioritási terültek mentén a kialakult problémák megoldási lehetőségeinek a felmérése. Bemutatásra kerülnek, olyan projektek, helyi kezdeményezések, amelyek a járáson belüli lokális problémákra kínáltak megoldási lehetőséget. A járási környezet bemutatásáról korábban nem készült olyan tanulmány, amely átfogóan megmutatná a térségben jelentkező problémákat és azok megoldási igényeit, és kezdeményezéseit. A helyzetelemzés célcsoportja megegyezik a projekt célcsoportjával. Az elemzés kiemelten mutatja be – – – – –
a romák, mélyszegénységben élő emberek, a gyermekek, fiatalok, az idősek, a fogyatékkal élő emberek, és a nők státuszát a járásban.
A vizsgálat eredményei átfogó képet nyújtanak a járásban élők gazdasági és társadalmi helyzetéről, az intézményi és szervezeti háttérről. Az összegyűjtött problémákat és azok megoldási lehetőségeit, egy fókuszcsoportot interjú során vizsgáltuk a térség véleményformálói, intézményi vezetői, civil szervezetei segítségével. Bemutatásra kerül a járási problémákra nyújtott megoldási gyakorlatok, amelyeket „jó gyakorlatok” megnevezéssel foglalunk össze. Elkészül a járáson belül felmerült, és a települések együttműködését igénylő problémák komplex kezelését megalapozó – a járási felzárkózási kerekasztal által elfogadott - „Esélyteremtő-programterv”, amely megerősíti a partnerséget, felkészíti a járást a releváns szakmai területeken a 2014-20-as EU-s források fogadására is. Sikeres esélyegyenlőségi akciók valósulnak meg, amelyek megalapozzák a partnerek hosszú távon is fenntartható együttműködését.
9
2.2.
A vizsgálat menete
2.2.1. Szekunder elemzés: A járási helyzetelemzés alapjául egy szekunder elemzés szolgál. A vizsgálat során a KSH és a TEIR által szolgáltatott statisztikai adatok elemezése történt. Az adatok összehasonlítása legalább 10 éves időszakot ölelnek fel (statisztikai adattól függően: 2000, 2001, 2003 és 2009-2013 közötti idősoros adatok), a hosszabb idősor lehetőség nyújt arra, hogy a járásban jelentkező gazdasági és társadalmi trendek kirajzolódjanak. A szekunder elemzés során a demográfiai mutatók mellett bemutatásra kerül a járás foglalkoztatási és munkaügyi helyzetképe, kiemelt szerepet kap a térség egészségügyi és szociális helyzete is. A szekunder vizsgálat során szembesültünk azzal, hogy a járásban található Tekenye 1984 és 2010 között Zalaszentgrót részét képezte, azonban a 2010-es önkormányzati választások óta önálló községgé alakult. A hosszabb, idősoros adatok lekérdezése során több esetben Tekenye adatai integrálva lettek Zalaszentgrót adatai közé, így külön, Tekenye települési szintjén több esetben nem érhető el néhány mutató. Az oktatási helyzetkép (óvodai ellátás illetve az általános iskolai adatok) tekintetében elmondható, hogy néhány mutató esetében hiányos adatokkal találkozhatunk, amely az adatszolgáltató (TEIR) adatbázisának esetenkénti hiányosságából adódik.
2.2.2. Probléma térkép elkészítése: A szekunder elemzés mellett további háttér anyagok vizsgálata is megtörtént. A helyzetelemzés célcsoportjait kiemelten vizsgálják a települések helyi esélyegyenlőségi programjai (HEP). A vizsgálat során a települési anyagok segítségével járási probléma térképet készítünk az 5 prioritási területre koncentrálva. A problématérkép a célcsoportokra lebontva mutatja be a térségi nehézségeket. Az elemzés ezen fejezete előkészítésül szolgált a fókuszcsoportos interjúkhoz.
2.2.3. A fókuszcsoportos vizsgálat mente A projekt során megvalósuló járási kerekasztal találkozók egyik alkalma során lehetőség nyílt arra, hogy a projekt célcsoportját ellátó intézmények és civil szervezetek képviselőit a térség önkormányzati szereplőivel egy fókuszcsoportos interjúba bevonjuk. Az interjú készítése során résztvevők:
A járásban található települési önkormányzatok képviselői, A térségi kisebbségi önkormányzatok képviselői, Köznevelési, közoktatási és szociális intézmények képviselői, A célcsoporttal foglalkozó civil szervezetek képviselői (idősek, nagycsaládosok stb.), Közművelődési intézmények képviselői.
10
A fókuszcsoport célja a járási esélyegyenlőségi programterv megalapozását jelentő helyzetelemzés támogatása. Mivel az egyes célcsoportokhoz rendelhető adatok, információk ritkán állnak rendelkezésre vagy egyáltalán nem érhetőek el, célszerűnek tartottuk fókuszcsoportos megbeszélések szervezését térségi szakemberek részvételével, hogy tájékozódjunk az aktuális helyzetről, szakértői véleményeket gyűjtsünk. Az interjúk megteremtették annak a lehetőségét, hogy a problématérkép során összegyűjtött problémákat részletesen, a területek szakmai képviselői mutathassák be. Felszínre kerültek korábbi kezdeményezések és kirajzolódtak jövőbeni megoldási tervek, igények.
Témakörök
Célcsoport helyzete a járásban (leíró helyzetelemzés kiegészítése) Problématérkép megalapozása (célcsoportot jellemző legfontosabb kihívások, problémák) Jó gyakorlatok SWOT elemzés pontjainak bővítése (különösen erősségek és gyengeségek) Járási szintű, vagy legalább több települést összekapcsoló együttműködési irányok feltérképezése Programötletek és javaslatok gyűjtése (lehetőségek)
A beszélgetések alapvető célja tehát, hogy az adott célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi problémákat (pl. diszkrimináció, munkaerőpiac, oktatás, egészségügy, lakhatás stb.) feltárjuk, a programozás szempontjából lényeges súlypontokat, kulcskérdéseket beazonosítsuk és megszüntetésükre a programban felvázolható megoldásokat keressünk.
2.3.
A programterv célja, tartalma
A pályázati útmutatónak megfelelően a fő cél járási szintű „Esélyteremtő programterv” elkészítése a települések együttműködését igénylő, a helyi esélyegyenlőségi programok által feltárt problémák megoldására. A Helyi Esélyegyenlőségi Programokra alapozó, helyi együttműködésekre épülő, több önkormányzat együttműködését igénylő „Esélyteremtési-programterv” a járáson belül felmerült problémák komplex kezelésére tesz javaslatokat. A pályázó járásszékhely településen működtetett kerekasztal tagjai fogadják el a dokumentumot. Az „Esélyteremtő programterv”-et az együttműködő Türr István Képző és Kutató Intézetnek (a továbbiakban TKKI) kell megküldeni. A programterv tartalma a költségvetés indoklás és a közbeszerzésben meghatározott műszaki specifikáció alapján:
-
A programterv célrendszerének, prioritásainak, Partnerségi és kommunikációs/nyilvánossági tervének kidolgozása. Akcióterv készítése a projektek részletes kidolgozásával (indoklás, célok, célcsoportok, tevékenységek és ütemezés, várt eredmények és indikátorok, partnerség, megcélzott pályázati források, fenntarthatóság) a 2014-20-as EU-s forrásokra való felkészülés érdekében.
Terjedelem: 10 ív: 160 oldal, 400 ezer leütés.
11
A programterv megalapozásához az alábbi dokumentumokat, információkat vettük figyelembe:
-
kerekasztal megállapodás (átfogó célok, konkrét célok, prioritások és programok) együttműködési megállapodások járási esélyteremtő programterv helyzetelemzése (vezetői, problématérkép, SWOT) HEP intézkedési tervekben megfogalmazott intézkedések saját szakértői projekt ötletek (pl. foglalkoztatási paktum, szociális gazdaság, vállalati társadalmi felelősségvállalási programok stb.) helyi partneri projekt ötletek ÁROP akciók és tevékenység leírásban leírt vállalások helyi jó példák 2014-20-as OP-kben elérhető források
Augusztus 24-ig elkészült a programterv vázlata, majd szeptember végéig dolgozzuk ki az intézkedések/projektek részleteit, a komplett programterv anyagot, amelyet a kerekasztal fogad el, de előtte a TKKI is véleményezi.
12
3. A ZALASZENTGRÓTI JÁRÁS HELYZETKÉPE 3.1.
Demográfiai helyzetkép
A Zalaszentgróti járás Nyugat-Dunántúlon, Zala megye északkeleti térségében található, területe 282,56 km², népessége 15 387 fő, népsűrűsége pedig 54,6 fő/km² volt 2013-ban. A járáshoz összesen húsz település tartozik, melyből egy – Zalaszentgrót – városi jogállású, míg a többi községi ranggal rendelkezik. Ezen települések a következők: Batyk, Döbröce, Dötk, Kallósd, Kehidakustány, Kisgörbő, Kisvásárhely, Mihályfa, Nagygörbő, Óhíd, Pakod, Sénye, Sümegcsehi, Szalapa, Tekenye, Türje, Zalabér, Zalaszentlászló, valamint Zalavég. Megyei szinten a vizsgált járás földrajzi elhelyezkedésén túl társadalmilag és gazdaságilag is perifériális helyzetű, ennek megfelelően kiemelt célként kell kezelni a negatív irányú folyamatok mérséklését, illetve megfordítását. Vas és Baranya megyéhez, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi területeihez hasonlóan a térség településhálózata aprófalvas jellegű, amely egyrészt természetföldrajzi adottságaiból, másrészt az ott lezajló demográfiai folyamatokból adódik. A járás központján kívül csupán két település, Türje és Kehidakustány lakónépessége haladta meg az ezer főt, míg további öt település rendelkezett ötszáz lakost meghaladó népességgel. Ennek megfelelően a térség településeink több mint fele ötszáz főnél kevesebb lakót számlál, amelyből öt falu lakossága a száz főt sem éri el. A Zalaszentgróti járás népesedési viszonyait tekintve a nagyobb térségi, és országos jellemzőkhöz képest előnytelen helyzet tapasztalható. Sajnálatos tény, hogy Magyarország népessége 1980 óta évről-évre csökken (a férfiaké 1980, a nőké 1983 óta), s 2010-re tízmillió fő alá süllyedt hazánk lakosságszáma. 2003 és 2013 között a népességfogyás mértéke 2,37% volt, amelytől jelentősen elmaradnak a térségi értékek. Zala megyében évente mintegy 1500-2000 fővel csökken a lakosság száma, amely a referencia-időszakra vonatkoztatva 5,76%-os népességfogyást jelent; a 2011 és 2012 között tapasztalható nagymértékű változást csupán az adatok előállításának módszertani háttere okozza. A Zalaszentgróti járásban ezen érték 9,24% volt, azaz a térség lakosságának közel egytizedét elvesztette tíz év alatt. A települési szint vizsgálata során egyértelmű, hogy a járásra vonatkozó magasabb arányú népességfogyás eltérő komponensekből tevődik össze. A vizsgált területen található olyan község, amelynek lakosságszáma tíz év alatt több mint harmadával csökkent, míg máshol népességnövekedés jelentkezett. Utóbbira kiváló példa Kehidakustány, amely gyógyvízére alapozva, s azt széleskörű marketingtevékenységgel támogatva képes volt népességét megtartani, illetve gyarapítani. A kisebb településeknél természetesen sok esetben nem áll rendelkezésre ilyen jellegű területi tőke, így esetükben nehezebb a hátrányos demográfiai folyamatokra hatást gyakorolni. Zalaszentgrót népességének mintegy 16,5%-át vesztette el a vizsgált időszak folyamán. Ebben szerepet játszott az akkori Tekenye városrész önálló községgé válása (2010. október 3.), mellyel közel ötszáz fővel csökkent a járási központ lakosságszáma (1. táblázat).
13
Területi egység
2003
2009
2010
2011
2012
Változás mértéke 2013/2003
2013
Zalaszentgrót
7 875
7 205
7 098
6 473
6 634
6 575
-16,51
Türje
1 877
1 707
1 700
1 650
1 638
1 622
-13,59
Kehidakustány
1 103
1 058
1 044
1 104
1 218
1 190
7,89
Pakod
988
947
944
937
891
891
-9,82
Zalaszentlászló
857
853
840
847
857
846
-1,28
Zalabér
737
730
728
706
705
713
-3,26
Sümegcsehi
632
628
620
616
629
625
-1,11
Óhíd
644
579
565
560
609
591
-8,23
486
407
402
Tekenye Batyk
409
399
387
393
391
390
-4,65
Zalavég
425
400
384
370
372
374
-12,00
Mihályfa
400
384
384
386
368
366
-8,50
Szalapa
240
202
199
191
208
203
-15,42
Nagygörbő
218
196
185
183
166
170
-22,02
Kisgörbő
233
190
180
183
165
164
-29,61
Kallósd
101
79
77
77
91
94
-6,93
Döbröce
92
68
71
72
63
60
-34,78
Kisvásárhely
54
55
53
47
44
45
-16,67
Sénye
40
40
40
35
35
35
-12,50
Dötk
29
26
26
27
27
31
6,90
16 954
15 746
15 525
15 343
15 518
15 387
-9,24
296 705
288 591
287 043
285 154
281 673
279 623
-5,76
10 116 742
10 014 324
9 985 722
9 957 731
9 908 798
9 877 365
-2,37
Zalaszentgróti járás Zala megye Magyarország
1. táblázat: A Zalaszentgróti járás lakónépességének változása (adatforrás: TeIR – KSH T-STAR)
14
Hosszútávon jelentős problémát jelent a társadalom elöregedése, amely a népességcsökkenés felgyorsulásával is együtt járhat. Az 1. ábra alapján jól látható a generációs különbségek jelenléte a járásban. Az országos helyzethez hasonlóan két „maximum” jellemző a járásban: az úgynevezett „Ratkó-gyerekek”, valamint az „OTP-gyerekek”. A fiatalabb korcsoportok esetében csökkenő tendencia jelentkezik, amely a születések számának visszaeséséből adódik; ez természetesen összefüggésben áll a szülőképes korú nők számával. Ebből kifolyólag a jövőben állami szinten probléma jelentkezhet a nyugdíjrendszerben, hiszen szignifikáns mértékben megváltozik az aktív korú népesség és a nyugdíjas korú népesség aránya. Mindezek mellett a nemek megoszlása is eltérően alakul az eltérő korcsoportokban: míg ötven éves korig jellemzően férfitöbblet jelentkezik, addig az idősebb korosztály esetén drasztikus mértékű változás mutatható ki. Ebben – a genetikai háttéren túl – szerepet játszhat a férfiaknál nagyobb eséllyel megjelenő egészségtelen életmód is. Országos tendencia a népesség, valamint a házasságkötések számának csökkenése, illetve a válások számának növekedése, amely a családok szerkezeti átalakulását vonta maga után. Egyre elterjedtebb modell az egyszülős, így egykeresős család, amely létfenntartási gondok kialakulásához vezethet.
8580-84 75-79 70-74 65-69 60-64 55-59 50-54 45-49 40-44 35-39 30-34 25-29 20-24 15-19 10-14 5-9 0-4 -1 000
-500
Férfiak száma [fő] Nők száma [fő]
0
500
1 000
1. ábra: A Zalaszentgróti járás korösszetétele – korfa, 2011 (adatforrás: Népszámlálás 2011)
15
Egyes korcsoportokat érdemes különállóan is megvizsgálni, hiszen adott terület népesedési folyamataiban, valamint az előrejelzésben is jelentős szerepet játszanak. A 0–2 éves korosztály esetében nagyarányú, 17%-os csökkenés jelentkezett 2009 és 2013 között. Amennyiben a 2003-as referenciaévhez viszonyítunk, úgy közel negyedével esett vissza a közelmúltban születettek száma. Mivel az elvándorláson túl a térség jövendőbeli demográfiai bázisa így jóval kisebb lesz, az elöregedés és népességfogyás üteme – megfelelő mértékű és irányú „beavatkozás” nélkül – felgyorsulhat. A 0–14, valamint a 15–17 évesek számában szintén jelentős csökkenés zajlott le az elmúlt évtizedben, amely a vázolt problémát a közeljövőben – a szülőképes korú nők számának csökkenésével – tovább erősítheti; a tizenöt évesek száma 170 fő volt 2013-ban, míg a tizenhat és tizenhét éves korcsoport 140, illetve 195 lakost számlált. A 18–59 korosztályok esetén eltérő eredmény jelentkezett a férfiak és nők tekintetében, azonban 2010 óta mindkét nem esetén mintegy 4-5 %-kal csökkent a lakosságszám. Ezzel szemben a 60-64 év fölötti nők és férfiak száma is jelentős mértékben növekedett: míg előbbinél 21,4%-kal nőtt a lakosok száma, a férfiaknál 36,4%-os emelkedés jelentkezett. A 65 éves kor feletti népesség száma kismértékben nő, illetve stagnál (2. táblázat). Összességében a korfa-vizsgálatnál már kimutatott elöregedési folyamatok itt is érvényesek, azonban kiemelendő, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján az újszülöttek és fiatalok számának csökkenése a természetes szaporodási ráta nagyobb mértékű csökkenéséhez vezethet.
Férfi Év
0-2 éves
0-14 éves
15-17 éves
18-59 éves
Nő 60-64 éves
65 év feletti
0-14 éves
15-17 éves
18-59 éves
60-64 éves
65 év feletti
Összesen
2003
431
NA
NA
NA
NA
NA
NA
NA
NA
NA
NA
16 841
2009
394
1 090
290
3 792
426
1 047
1 002
288
5 820
491
1 960
16 206
2010
363
1 046
295
4 937
476
1 050
978
261
4 573
511
1 941
16 068
2011
354
1 018
288
4 839
522
1 062
956
237
4 504
546
1 929
15 901
2012
348
1 015
247
4 784
535
1 085
949
211
4 470
586
1 937
15 819
2013
327
980
238
4 718
581
1 095
923
217
4 391
596
1 949
15 688
2013/ 2009
-17,01
-10,09
-17,93
24,42
36,38
4,58
-7,88
-24,65
-24,55
21,38
-0,56
-3,20
2. táblázat: Néhány kiemelt korcsoport nemek szerinti létszámának alakulása (adatforrás: TeIR – KSH-TSTAR)
Az elöregedési folyamatot reprezentáló mutató, az úgynevezett öregedési index – azaz a száz, 14 év alatti lakosra jutó 65 éves kor feletti lakosok száma – szintén a korábbiakban vázolt folyamatokat támasztja alá. 2009 és 2013 között Magyarországon mintegy nyolc százalékkal – 110,4-ről 119,3-ra – nőtt ezen mutató értéke. A növekedés üteme 3,38%-kal, illetve 3,14%-kal haladta meg az országos átlagot Zala megyében, valamint a Zalaszentgróti járásban, azonban abszolút értékét tekintve utóbbiaknál jóval magasabb érték jelentkezett. A vizsgált járásban több mint harmadával magasabb az öregedési index az országos értékhez viszonyítva, míg Zala megyéhez képest 7,2%-os többlet jelentkezett a 2013-as évre vonatkoztatva (2. ábra).
16
Az öregedési index vizsgálata során is meg kell jegyezni, hogy települési szinten markáns szórás tapasztalható: míg például Kallósd településen 620, 65 évnél idősebb lakos jut száz gyermekkorúra, addig Dötk községben csupán 66,7. A szélsőséges értékek előfordulásában természetesen szerepet játszik az esetenként alacsony elemszám is. Ettől eltekintve igaz, hogy a járás területén több esetben tapasztalható relatív fiatalodás. Ezen településeken jellemzően nem a természetes népszaporulat, hanem elsősorban az időskorúak elhalálozása következtében alacsonyabb az öregedési mutató. Van azonban példa arra is, hogy a kis falvakba fiatal, gyerekes családok költöznek, ami valós alternatíva a népességfogyás megállítására. Ez azonban vonzó települési légkört, és ha helyben nem is, de elérhető távolságban meglévő (humán) közszolgáltatásokat feltételez.
170 160 150 140
Zalaszentgróti járás Zala megye
130
Magyarország 120 110 100 2009
2010
2011
2012
2013
2. ábra: Az öregedési index alakulása, 2009–2013 (adatforrás: TeIR – KSH-TSTAR)
A belföldi vándorlás tekintetében országos szinten divergáló tendencia figyelhető meg. 1995-től az ezredfordulóig regionális szinten megközelítőleg homogén kép volt jellemző, azonban ezt követően egyfajta differenciálódási folyamat vette kezdetét. A Közép-Magyarország régió belföldi vándorlási egyenlege pozitív irányba tolódott el, a Nyugat-Dunántúlra kisebb mértékű növekedés volt jellemző, míg a Közép-Dunántúlon stagnáló érték mutatkozott. Mindeközben az ország keleti régióiban, valamint a Dél-Dunántúlon eltérő mértékű, de általánosságban erőteljes csökkenés vette kezdetét, amely 20092010-ig folytatódott. Az elmúlt években a belföldi vándorlási különbözet tekintetében enyhe konvergencia figyelhető meg, azonban jelenleg is jelentős a regionális szintű szórás mértéke. Zala megyére e tekintetben kettős folyamat jellemző: a megyére összességében stagnálás, illetve kismértékű ingadozás jellemző, azonban ez járási szinten változó komponensekből tevődik össze. Elsősorban a központi területek rendelkeznek pozitív vándorlási egyenleggel, míg a perem helyzetű térségekben általánosságban negatív érték jelentkezik. A Zalaszentgróti járásban 2003 és 2009 között nagymértékű csökkenés zajlott le: az ezredforduló utáni pozitív, 7,8-as értéket követően 2009-re a vizsgált időszak negatív maximuma – -29,43 – jelentkezett. Ezt követően pozitív irányú változás zajlott le, de sajnálatos módon azóta is a negatív tartományban – -3 és -15 között – ingadozik az ezer főre vetített belföldi vándorlási egyenleg (3. ábra). Az országos viszonyoktól is elmaradó természetes népesedési folyamatokkal karöltve a negatív migrációs jellemzők tovább erősítik az elöregedési és elnéptelenedési faktorokat a Zalaszentgróti járásban.
17
10,00 5,00 0,00 -5,00
2003
2009
2010
2011
2012
2013
-10,00 -15,00
18
-20,00 -25,00 -30,00 -35,00 Zalaszentgróti járás
Zala megye
3. ábra: A belföldi vándorlás különbözetének ezer lakosra jutó aránya (adatforrás: TeIR – KSH-TSTAR)
A 3. táblázat tartalmazza a Zalaszentgróti járás településein regisztrált élveszületések és halálozások, valamint azok különbségének számát. Ez alapján kijelenthető, hogy e mutatók – természetüktől fakadóan – alapvetően ingadozó jellegűek, így releváns eredményt csak hosszabb idősorok vizsgálata hozhat. Az élveszületések száma 2003 és 2013 között 28,7%-kal csökkent, ezzel együtt a halálozások számában is – a 2011-es kiugró adattól eltekintve – mérséklődés következett be. A két mutató különbsége sajnálatos módon konstansan negatív, amely az eddig vázolt problémákat tovább súlyosbítja.
2003
2009
2010
2011
2012
2013
Élveszületés
136
114
113
115
107
97
Halálozás
306
260
262
303
244
249
-170
-146
-149
-188
-137
-152
Különbözet
3. táblázat: Az élveszületések és halálozások számának változása (adatforrás: TeIR – KSH-TSTAR)
Az országban jelentkező területi különbségeket – így a valós problémát – képes reprezentálni az imént ismertetett mutató ezer lakosra vetített arányszáma, azaz a természetes szaporodási ráta. Jól látható, hogy az országos adat alapján az ezer főre jutó természetes népességfogyásra stagnálás jellemző, éves értéke átlagosan négy. A folyamatosság Zala megye esetében is megfigyelhető, azonban a természetes fogyás intenzitása az országos adathoz viszonyítva másfélszeres. A Zalaszentgróti járás esetében – habár az alacsony elemszámból kifolyólag jóval nagyobb az ingadozás – már két és félszeres a különbség, így a korábban megállapított problémákkal együtt kijelenthető, hogy a hazánkban jelentkező hátrányos demográfiai folyamatok hatványozottan érintik a vizsgált térséget (4. ábra).
0,00 2003
2009
2010
2011
2012
2013
-2,00 -4,00 -6,00 -8,00
19
-10,00 -12,00 -14,00 Zalaszentgróti járás
Zala megye
Magyarország
4. ábra: A természetes szaporodás, fogyás mértéke (adatforrás: TeIR – KSH-TSTAR)
3.2.
Iskolázottsági helyzetkép
3.2.1. Óvodai ellátáshoz kapcsolható adatok Az óvodai ellátáshoz kapcsolódó mutatók esetében felmerült a lehetősége az adatszolgáltatáshoz kapcsolódó problémákból adódó adathiánynak, így elsősorban a hosszabb idősoros vizsgálat tekinthető relevánsnak. 2003 és 2013 között az óvodai feladat-ellátási helyek száma ötödével csökkent, 2013-ban tizenkét intézmény állt az adott korosztály rendelkezésére. Az óvodai gyermekcsoportok száma ugyanezen időszak alatt huszonötről huszonkettőre csökkent, amely 12 %-os különbséget jelent. Ezzel egy időben az óvodába beírt gyermekek száma 14,6 százalékkal – 71 fővel – volt kevesebb a 2003-as adathoz viszonyítva (4. táblázat). A negatív irányú tendenciának az oka természetesen itt is az alacsony gyermekvállalási hajlandósághoz – így a természetes népességfogyáshoz –, valamint a negatív migrációs jellemzőkhöz köthető.
2003
2009
2010
2011
2012
2013
2009/2013
Óvodai feladat-ellátási helyek száma
15
10
9
9
10
12
-20,00
Az óvodai gyermekcsoportok száma
25
21
21
21
22
22
-12,00
488
415
455
451
452
417
-14,55
Óvodába beírt gyermekek száma
4. táblázat: Az óvodai ellátáshoz kapcsolódó adatok (adatforrás: TeIR – TSTAR)
3.2.2. Általános iskolai adatok Az 5. táblázatban az általános iskolai feladatellátásra, valamint az ott tanulók mennyiségi jellemzőire vonatkozó adatok kerülnek bemutatásra. Az adatforrásban egyes települések esetén szintén adathiány jelentkezett, így a feldolgozott információk megbízhatósága nem száz százalékos, érdemes azokat fenntartásokkal kezelni. Az általános iskolai feladat-ellátási helyek száma a referencia-időszak alatt jelentősen csökkent, így jelenleg már csak hat településen látnak el általános iskolai oktatáshoz kapcsolódó feladatokat. A csökkenő gyereklétszám, valamint az oktatás átszervezése (Klebelsberg Intézményfenntartó Központ létrejötte) következtében Kisgörbőn, Mihályfán, Zalaszentlászlón is bezárt az általános iskola, 2014ben pedig Óhidon. 2008-ban még 10 általános iskola működött, jelenleg csupán 5, valamint Kehidakustányban egy egyházi iskola. Ezzel párhuzamosan az osztályok számában is változás állt be, 2003-hoz viszonyítva 36,5%-os csökkenés jelentkezett: míg 2003-ban 104 általános iskolai osztály működött, addig 2013-ban 66 osztályban folyt már csak általános iskolai oktatás. A folyamat során egy gyógypedagógiai osztállyal lett kevesebb a Zalaszentgróti járásban, az utolsó vizsgált évben hat osztályban folytattak ilyen jellegű oktatást. A tanulók létszáma 2009 és 2012 között évente átlagosan 40 fővel csökkent, amely hosszú távon – megfelelő utánpótlás hiányában – indokolja az osztályok számának korrekcióját, összevonását; sajnálatos módon ez az érintett gyermekek számára azt jelenti, hogy sok esetben csak távolabbi településeken van lehetőségük általános iskolai oktatásban részt venni. A rendelkezésre álló adatok alapján szembetűnő, hogy míg a felső tagozatos diákok száma alapvetően magasabb, létszámuk csökkenése is kisebb mértékű az első négy évfolyamban tanulókéhoz képest. Ennek fényében számolni kell azzal, hogy a fiatalabb kohorszok a következő években már felső tagozatosak lesznek, így az 5-8. évfolyamosok létszámában nagymértékű csökkenés fog jelentkezni, amely további osztályok megszüntetésével járhat. A diákok számának csökkenésével a napközis tanulók, valamint az általános iskolát befejezők száma is évről-évre kevesebb: míg 2003-ban 164-en hagyták el iskolájukat sikeresen, addig 2013-ban már csak 118-an. A vizsgált időszak folyamán nem volt felnőttoktatási rendszerben végző tanuló a Zalaszentgróti járásban. Mivel az oktatási intézményrendszer bizonyos szempontokból igényorientált, a negatív demográfia folyamatokkal e területen is számolni kell.
20
2003
2009
2010
2011
2012
Változás [%]
2013
Ált. isk. feladat-ellátási helyek száma
13
12
11
11
10
10
-23,08
Az ált. isk. osztályok száma (gyógyped. oktatással együtt)
104
82
77
72
65
66
-36,54
Az ált. isk. osztályok száma a gyógyped. oktatásban
7
7
7
7
6
-14,29
Ált. isk.-ban tanulók száma a nappali oktatásban
1202
1138
1102
1058
1080
-10,15
Ált. isk.-ban tanuló 1-4. évfolyamosok száma a nappali oktatásban
595
543
517
492
510
-14,29
Ált. isk. tanuló 5-8. évfolyamosok száma a nappali oktatásban
607
595
585
566
570
-6,10
504
490
483
462
526
-10,09
164
154
150
135
118
-28,05
A napközis tanulók száma az ált. isk.-ban A 8. évfolyamot eredményesen befejezte a nappali oktatásban
585
5. táblázat: Az általános iskolai ellátásra vonatkozó adatok (adatforrás: TeIR – KSH-TSTAR)
21
A Klebersberg Intézményfenntartó Központ Zalaszentgróti Tankerület tájékoztatása alapján a 2014/2015-ös tanév aktuális statisztikai létszámadatai a következők:
Működő székhelyiskolák neve
Tagintézmény
Fazekas József Általános Iskola (Sümegcsehi)
Kötelező ellátási Tanulói körzet/település létszám Sümegcsehi, Döbröce, Nagygörbő 165 Türje, Batyk, Óhíd, Kisgörbő, Mihályfa, Szalapa,Kisvásárhely
Türjei Szent László Általános Iskola
Türjei Szent László Általános Iskola Batyki Tagiskolája Zalabéri Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Koncz Dezső Általános Iskola, Kollégium, Különleges Gyermekotthon és Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézet (Zalaszentgrót)
Zalabér, Zalavég
Deák Ált. Isk. Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskolája Deák Ált.Isk. Tánc-Játék Alapfokú Művészeti Iskolája
74
91
107
HHTanári ból létszá napk22 HHH HH m özis
23
7
17
14
125
Intézm ényi összes 46 en: 20
84
177
85
92
65
13
35
9
9
0
2
0
2
3
93
39
54
46
11
22
31
66
15
16 25
18
Intézm ényi összes 21 en: 54
Ált.isk.: 36, Spec. Szakisk.: 30, Szakértői Biz. Kollégiu kijelölése alapján m 29 Ált.isk.: Zalaszentgrót, 449, Kallósd, Sénye, Gimnázi Tekenye, um: Zalaszentlászló 102,
Deák Ferenc Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola (Zalaszentgrót)
Bejá ró Als Fel tanu ó ső lók SNI
142
126
6
21 9
14 7
23 0
209
11
9 12
86
10
236
Az esélyegyenlőség szempontjából kiemelten kell kezelni a bizonyos szempontból sajátos, illetve hátrányos helyzetű gyermekek és tanulók oktatását, nevelését. A 2012-es adatok alapján a Zalaszentgróti járás iskoláiban összesen 406 hátrányos helyzetű diák tanult, akik közül 127 fő volt halmozottan hátrányos helyzetűnek tekinthető. 85 fő esetében fordult elő beilleszkedési, tanulási és/vagy magatartási nehézség. Az integrált módon oktatott, sajátos nevelési igényű gyermekek és tanulók száma 65 fő volt, míg egy fő számított kizárólag sajátos nevelési igényű tanulónak. Tizenegy diák volt átmeneti, vagy tartós nevelésbe véve (6. táblázat). 23
2012 Átmeneti vagy tartós nevelésbe vett
11
Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő
85
Hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók
406
Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók
127
Sajátos nevelési igényű Integráltan oktatott sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók
1 65
6. táblázat: Sajátos, illetve hátrányos helyzetű gyermekek és tanulók száma (adatforrás: TeIR – Szociális ágazat adatai)
Országos viszonylatban is jelentős nehézségeket okoz az alacsony iskolázottság, amely szociális jellegű problémákon túl a munkaerő-piacon való aktív részvételt is nagymértékben gátolja. Hazánkban a tizenöt évesnél idősebb férfiak közel 3,1%-a nem végezte el az általános iskolát, míg a nők esetében ez az arány meghaladja a hat és fél százalékot. Zala megyében a férfiaknál az országos átlaghoz képest 0,14 százalékponttal kedvezőbb érték jelentkezett, azonban a nők körében magasabb, 7,12%-os az általános iskola nyolc osztályánál kevesebbet végzettek aránya. A Zalaszentgróti járásban a megyeinél még kiélezettebbek a különbségek e tekintetben: a férfiak körében 4,13% volt 2011-ben a vizsgált mutató, míg a nőknél 9,56%, amely azt jelenti, hogy közel hatoduk nem végezte el az általános iskolát. A települési szintű differenciáltság e tekintetben is jelentős: egyes községekben az alapfokú végzettség hiánya a nők esetében elérheti a 16-17%-ot is, míg előfordulnak kedvezőbb helyzetben lévő települések is. A járási adatok háttere többrétű, azonban kijelenthető, hogy általánosságban az idősebb generációknál hiányzik az alapfokú végzettség, így az elvándorlás, valamint a fiatalok alacsony aránya tovább ront az országos átlagtól elmaradó helyzetképen (5. ábra).
12 10 8 Férfiak
6
Nők 4 2 0 Zalaszentgróti járás
Zala megye
Magyarország
5. ábra: Általános iskolai végzettséggel nem rendelkező 15 éves és idősebb népesség aránya nemek szerint (adatforrás: Népszámlálás 2011)
3.2.3. Közép- és felsőfokú oktatáshoz köthető mutatók Középfokú oktatási intézmény a járásban kizárólag annak központjában, Zalaszentgróton található: a Deák Ferenc Többcélú Térségi Oktatási Központban jelenleg általános iskolai, középiskolai nevelés és alapfokú zeneművészeti oktatás is elérhető. Az egyesített intézmény központja Zalaszentgróton található meg, de további három telephellyel is rendelkezik: Zalaszentgróton, Türje és Zalacsány településein. A referencia-időszak során a fiatalok számának fogyásából kifolyólag mind az osztályok száma, mind a tanulók száma csökkent, így tíz év alatt közel ötödével lett kevesebb a diákok száma. A középiskolai felnőttoktatásban tanulók száma 2003 és 2011 között drasztikusan lecsökkent, majd 2012-től kezdődően a statisztikák nem regisztráltak ilyen jellegű képzésben résztvevő tanulót. A tanulók rászorultságáról, illetve hátrányos helyzetéről kizárólag 2012-től állnak rendelkezésre adatok. A nappali oktatásban résztvevő, hátrányos helyzetű gimnáziumi tanulók száma 2012-ről 2013-ra egy fővel emelkedett, míg a hátrányos helyzetű szakiskolai és speciális szakiskolai tanulók száma ugyanezen időszak alatt öt fővel, 12-ről 17-re nőtt (7. táblázat).
24
2003 Középiskolai osztályok száma a nappali oktatásban Középiskolai tanulók száma a nappali oktatásban Középiskolai felnőttoktatásban tanulók száma
2009
2010
2011
2012
Változás [%]
2013
5
4
4
4
4
4
-20,00
135
98
95
83
97
105
-22,22
80
37
38
18
-100,00
Hátrányos helyzetű gimnáziumi tanulók száma a nappali oktatásban
14
15
7,14
Hátrányos helyzetű szakiskolai és speciális szakiskolai tanulók száma a nappali oktatásban
12
17
41,67
7. táblázat: A középfokú oktatásra vonatkozó főbb adatok (adatforrás: TeIR – KSH-TSTAR)
A felsőfokú végzettségre vonatkozó statisztikák alapján a Zalaszentgróti járás jelentősen elmarad az országos mutatóhoz viszonyítva. 2011-ben a járásban élők kilenc százaléka rendelkezett egyetemi, főiskolai, vagy egyéb oklevéllel, amely kevesebb, mint fele az országos 19 százaléknak. Nemek szerinti bontásban hasonló mértékű aránytalanságok mutatkoznak meg a végzettség tekintetében: mind a nők, mind a férfiak esetében megközelítőleg ötven százalékkal alacsonyabb a járási érték az országosnál. Mindeközben örvendetes tény, hogy a két népszámlálás között eltelt időszak során – országos és járási szinten is – közel kétszeresére nőtt a felsősokú végzettséggel rendelkezők aránya, amely szociális és munkaerő-piaci szempontokat is figyelembe véve pozitív irányú tendenciára utal. Érdemes megjegyezni, hogy a Zalaszentgróti járásban tapasztalható növekedés mértéke – habár kismértékben, de – meghaladta az országos mutatót. A települési szint vizsgálata során egyértelművé válik, hogy elsősorban a nagyobb lélekszámmal rendelkező járási központ, valamint Kehidakustány és Dötk települések lakóinál magasabb a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya. Utóbbi esetén a kimagasló mutató, valamint nagymértékű növekedés az alacsony elemszámhoz köthető: a településen élő tíz-tíz huszonöt évesnél idősebb férfiak közül kettő, míg a nők közül három rendelkezik diplomával, oklevéllel (8. táblázat).
25
Területi egység
Összesen, 2001 [%]
Összesen, 2011 [%]
Férfiak, 2011 [%]
Nők, 2011 [%]
2011/2001 [%]
Batyk
0,3
1,8
2,4
1,4
500,0
Döbröce
4,5
6,5
4,3
8,7
44,4
Dötk
4,3
25,0
20,0
30,0
481,4
Kallósd
2,2
7,0
3,1
10,3
218,2
Kehidakustány
7,5
11,3
8,8
13,8
50,7
Kisgörbő
5,6
5,2
5,6
4,8
-7,1
Kisvásárhely
2,1
7,5
11,8
4,3
257,1
Mihályfa
4,5
7,7
5,3
10,4
71,1
Nagygörbő
5,0
6,5
7,0
6,1
30,0
Óhíd
3,9
4,2
3,6
4,8
7,7
Pakod
3,3
4,9
5,0
4,8
48,5
Sénye
5,7
9,1
9,1
9,1
59,6
Sümegcsehi
2,1
5,0
4,2
5,6
138,1
Szalapa
1,2
3,4
1,6
4,8
183,3
Tekenye
NA
5,2
4,1
6,1
NA
Türje
3,3
5,9
5,3
6,5
78,8
Zalabér
8,4
8,7
7,6
9,7
3,6
Zalaszentgrót
7,8
12,3
10,6
13,7
57,7
Zalaszentlászló
3,2
6,9
7,0
6,8
115,6
Zalavég
4,1
4,7
4,9
4,6
14,6
Zalaszentgróti járás
5,9
9,0
7,9
10,1
52,5
12,7
19,0
18,2
19,7
49,6
Magyarország
8. táblázat: Egyetemi, főiskolai, egyéb oklevéllel rendelkező, 25 éves és idősebb népesség a megfelelő korúak százalékában, nemek szerint (adatforrás: Népszámlálás 2001, 2011)
26
3.3.
Foglalkoztatottság, munkanélküliség
Egy térség munkaerő-piaci helyzetét leginkább a nyilvántartott munkanélküliek számával lehet bemutatni, jellemezni. Ahogyan azt a 7 évet átfogó idősoros adatokból is láthatjuk, 2009 és 2015 között 804 fővel csökkent a regisztrált munkanélküliek száma a Zalaszentgróti járásban, ez az adat pedig közel 250 fővel kevesebb, mint a 2003-mas évre vonatkoztatott regisztrált munkanélküliek száma. Ha az elmúlt 10 év adatait vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy 2003-hoz képest 12%-kal nőtt a regisztrált munkanélküliek száma a Zalaszentgróti térségben, mely jóval kedvezőbb a Zala megyei átlagnál (40%), de az országos adatokhoz képest is árnyaltabb képet mutat (15%). A gazdasági válság egyik központi évéhez (2009) viszonyítva azonban jelentősen, 36,2%-kal csökkent a munkát keresők száma. 2013 és 2015 májusa között 329 fővel csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma, amely a közfoglalkoztatottak létszámemelkedésének tudható be elsősorban.
A Zalaszentgróti járás munkanélküliségének vizsgálata esetében fontos kitérni egy-egy településre annak érdekében, hogy nyomon követhessük, hogy hol zajlódtak le a legnagyobb mértékű változások. A legnagyobb számú nyilvántartott álláskereső 2013-ban a járás központjában, Zalaszentgróton található (403 fő), de fontos kiemelni még Türje (117 fő) és Óhíd (50 fő) településeit is. A legkevesebb munkát kereső lakossal Dötk (2 fő), Sénye (3 fő), Kallósd és Kisvásárhely (4-4 fő) büszkélkedhet. A nyilvántartott álláskeresők száma tekintetében 2003 és 2013 között a legnagyobb mértékű növekedés Óhíd (208%), Kallósd (200%) és Batyk (178%) településein realizálódott, míg a legnagyobb mértékű csökkenés Mihályfa (80%), Zalabér (28%) és Pakod (14%) településein jelentkezett. A legfrissebb, 2015 májusához köthető adatok alapján is Zalaszentgrót (234 fő), Türje (60 fő) és Óhíd (32 fő) településein élt a legtöbb álláskereső, számuk azonban a 2013-mas adatokhoz képest jelentősebb mértékben csökkent.
27
2003
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015. május
Batyk
14
24
32
24
27
25
20
11
Döbröce
5
9
11
7
6
5
4
4
Dötk
2
3
3
5
3
2
1
1
Kallósd
2
7
5
5
4
4
3
2
Kehidakustány
26
87
70
57
37
32
32
19
Kisgörbő
14
23
21
23
26
21
17
9
Kisvásárhely
3
9
5
4
6
4
2
1
Mihályfa
45
39
28
22
16
9
10
5
Nagygörbő
21
20
16
21
18
19
18
12
Óhíd
24
70
71
58
56
50
42
32
Pakod
30
62
53
51
46
26
29
14
Sénye
0
3
2
1
1
3
0
2
Sümegcsehi
44
65
60
48
54
45
36
21
Szalapa
9
14
15
19
19
13
13
11
Türje
95
172
184
140
125
117
99
60
Zalabér
29
56
54
50
42
21
27
32
Zalaszentgrót
344
575
552
423
477
403
299
234
Zalaszentlászló
24
50
44
41
38
23
24
16
Zalavég
16
24
23
21
23
15
14
8
Tekenye
-
-
-
-
-
-
19
14
Zalaszentgróti Járás
747
1312
1249
1020
1024
837
709
508
Zala megye
9852
19010
17541
15173
16216
13841
12117
9911
Magyarország
359939
604575
591278
552308
569261
414273
420998
387400
28
9. táblázat: Nyilvántartott álláskeresők száma (forrás: TEIR, 2013)
A 2014-es adatok szerint összesen a Zalaszentgróti járásban 717 fő (404 fő férfi és 313 fő nő), Zala megyében összesen 12262 fő (6372 férfi és 5890 nő) nyilvántartott álláskereső volt. Érdemes áttekinteni a Zalaszentgróti járás területén nyilvántartott álláskeresőket nemenkénti bontásban is. 2014-ben az álláskeresők 56,35%-a férfi, míg 43,65%-a nő volt, amely csak kissé tér el a Zala megyei adatoktól: a megye nyilvántartott álláskeresői közül 51,97%-a férfi, 48,03%-a nő volt. A Zalaszentgróti járásban 2003-ban az álláskeresők 57,7% férfi, míg 42,3% nő volt, azaz napjainkra csökkent a nemek közötti differencia, amely a magasabb arányú női munkakeresőnek köszönhető.
Nyilvántartott álláskeresők száma, férfi/nő arány 800 700
754
600 500 400
558
431
556
300 200
29
693 557
549 463
316
457 475
380
100 0 2003
2009
2010
2011 Férfi
2012
2013
Nő
6. ábra: A Zalaszentgróti járásban nyilvántartott álláskeresők száma nemenkénti bontásban (forrás: TEIR, 2003)
A Zalaszentgróti járásról elmondható, hogy az országos átlagnál rosszabb mutatóval rendelkezik, amennyiben az álláskeresők arányát a munkaképes lakossághoz viszonyítjuk, hiszen a járásban 8,2%ot tesz ki ez a százalékos arány, míg a magyarországi átlag 6,3%.
7. ábra: A Zalaszentgróti járásban nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú népesség százalékában (forrás: TEIR, 2013)
A járást alkotó települések viszonylatában elmondható, hogy a munkaképes korú népességen belül az álláskeresők aránya Kisgörbő (16,9%), Nagygörbő (16,1%) és Sénye (14,3%) településein a legmagasabb, mely mutatók az országos átlag kétszeresét is meghaladja. E mutató tekintetében a járáson belül a legjobb adatokkal Mihályfa (3,6%), Zalabér (4,5%) és Zalaszentlászló (4,6%) bír.
A 2015. májusi, Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat által közölt adatok alapján megállapíthatjuk, hogy jelentős mértékű csökkenés következett be a nyilvántartott álláskeresők arányában a munkaképes korú lakosság százalékában1, hiszen 2015-ös adatok alapján ez az arányszám mindössze 4,7%-os. Ennek a jelentős mértékű csökkenésnek az oka elsősorban a munkanélküliek közfoglalkoztatásban való nagyobb részvételének köszönhető. Települési szinten a legnagyobb munkanélküliségi ráta Nagygörbő (9,6%) esetében jelentkezett, de Sénye (9,1%) és Döbröce (7,8%) településein is jelentős ez a statisztikai adat. A térség legjobb adataival e mutató esetében Mihályfa (1,9%), Pakod (2,2%) és Kehidakustány (2,7%) rendelkezik.
Egy területi egység foglalkoztatottsági potenciálját a foglalkoztatottsági rátával lehet releváns módon bemutatni, mely azt mutatja be, hogy egy térségben mekkora a foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves (munkaerő-piaci szempontból aktív korú népesség) népességen belül. A Zalaszentgróti járás foglalkoztatottsági rátája 57,9%, mely pontosan megegyezik az országos átlag adataival, azaz átlagosnak tekinthető.
8. ábra: A Zalaszentgróti járás foglalkoztatottsági rátája (forrás: TEIR, 2011)
1
A munkaképes korú lakosság adataihoz 2013-mas adatok lettek társítva.
30
A járás településeinek adatait tekintve elmondható, hogy a legmagasabb, azaz legjobb mutatókkal Dötk (64,7%), Mihályfa (62,1%) és Pakod (60,9%) büszkélkedhet, míg a foglalkoztatottsági ráta adatai három, egymással szomszédos településen a legalacsonyabbak: Nagygörbő (42%), Kisgörbő (47.4%) és Döbröce (47,6%) községeiben.
A Zalaszentgróti járásban a nyilvántartott álláskeresők iskolai végzettségét tekintve elmondható, hogy a középfokú végzettségűek körében a legmagasabb a munkanélküliség, számuk 2000 és 2012 között megkétszereződött (312 főről 658 főre), majd 2014-re 412 főre lecsökkent. A legkevesebb nyilvántartott álláskereső a felsőfokú végzettségűek közül kerül ki, számuk azonban 2000 és 2012 között több mint háromszorosára emelkedett (11 főről 39 főre), 2014-ben 25 főre csökkent. Az általános iskolai végzettségű és az általános iskola 8 osztályánál kevesebb végzettséggel bíró regisztrált munkanélküliek száma azonban eltérést mutat az előzőekhez képest, ugyanis számuk 2003 és 2013 között csökkent, annak ellenére, hogy a gazdasági válság által generált negatív hatások egyértelműen láthatók a statisztikai adatokból (2003 és 2009-2010 közötti „ugrásszerű” növekedés). A 2010-től kezdődő folyamatos csökkenés következménye az, hogy 2003-hoz képest 2013-ban az általános iskolai végzettséggel bíró munkanélküliek száma 29 fővel csökkent, míg az általános iskola 8 osztályánál kevesebb végzettséggel bíró álláskeresők száma 9 fővel. 2014-ben az általános iskolai végzettséggel bíró munkanélküliek száma tovább csökkent 216 főre, az általános iskola 8 osztályánál kevesebb végzettséggel bíró álláskeresők száma pedig minimálisan, 3 fővel növekedett, azaz összesen 64 fő volt.
Általános iskolai végzettségű, nyilvántartott álláskeresők száma 400 300
327
349 282
248
255
219
200 100 0 2003
2009
Nyilvántartott álláskeresők száma általános iskola 8 osztályánál kevesebb végzettséggel
2010
2011
2012
2013
120 100 80 60 40 20 0
109
103
92 72
70
2003
2009
2010
2011
2012
61
2013
9. ábra: Az általános iskolai és az általános iskola 8 osztályánál kevesebb végzettséggel bíró álláskeresők száma a Zalaszentgróti járásban (forrás: TEIR, 2013)
A munkaerőpiac területén a fiatalok, illetve a fiatal pályakezdők egyaránt a veszélyeztetett célcsoporthoz tartoznak. Elmondható, hogy a Zalaszentgróti járásban az elmúlt 5 évben 70 fővel csökkent a 25 év alatti regisztrált munkanélküliek száma.
31
Nyilvántartott fiatal (0-25 év) álláskeresők száma (fő) 250 200 150 100
228
158
50 0 2009
2013
10. ábra: A fiatal (0-25 év) nyilvántartott álláskeresők száma a Zalaszentgróti járásban (forrás: TEIR, 2013)
Annak ellenére, hogy az elmúlt 5 évben 70 fővel csökkent a fiatal regisztrált munkanélküliek száma, fontos megjegyezni azt is, hogy az összes álláskeresőn belüli arányuk azonban másfél százalékkal nőtt, amelynek oka az, hogy a fiatalok (különösen a pályakezdők) nehezebben tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon. Ez a folyamat nem csak a Zalaszentgróti járásban tekinthető problémának, hanem megyei, sőt országos szinten is, ahogyan azt a statisztikai adatokban is láthatjuk. Azt is láthatjuk, hogy a vizsgált térség adata mind a megyei, mind pedig az országos adatot egyaránt felülmúlja.
2009
2013
Zalaszentgróti járás
17,3%
18,8%
Zala megye
15%
17,1%
Magyarország
17,8%
18,2%
10. táblázat: Az összes nyilvántartott álláskeresőből a 0-25 év közötti nyilvántartott álláskeresők aránya (forrás: TEIR, 2013)
A 25 évnél fiatalabb nyilvántartott álláskereső az összes álláskereső arányában statisztikai mutató települési szintű vizsgálata alapján megállapíthatjuk, hogy 4 településen egyáltalán nincs fiatal korú munkanélküli: Dötk, Zalabér, Kisvásárhely és Sénye községein, míg a Zalaszentgróti járáson belül Zalavég (36,4%), Türje (25%) és Óhíd (23,4%) településein a legmagasabb a fiatal munkanélküliek aránya.
32
33
11. ábra: 25 év alatti nyilvántartott munkanélküliek aránya az összes munkanélküli százalékában a Zalaszentgróti járásban (forrás: TEIR, 2013)
Ahogyan azt korábban említettük, a fiatalok közül különösen nehéz azok számára az elhelyezkedés, akik pályakezdőnek számítanak. Ahogy azt a táblázat alapján is láthatjuk, 2013-ig – ha nem is drasztikus mértékben, de – nőtt a pályakezdő álláskeresők száma a Zalaszentgróti járásban, azonban 2014-re ez a szám 84 főre csökkent.
Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma (fő) 120 100 80 83
60 40 20
100
97
110
112
36
0 2003
2009
2010
2011
2012
2013
12. ábra: A Zalaszentgróti járásban nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma (forrás: TEIR, 2013)
Ha az összes nyilvántartott álláskeresőn belül a pályakezdők arányát vizsgáljuk, akkor markánsabb növekedést láthatunk, hiszen a Zalaszentgróti járásban az elmúlt 10 évben háromszorosára növekedett a pályakezdők részaránya, ez a növekedés pedig mind a megyei, mind pedig az országos mutatókat meghaladta. Ennek a drasztikus növekedésnek a következménye pedig az, hogy a Zalaszentgróti járásban nagyobb a pályakezdő munkanélküliek aránya mind a Zala megyei, mind pedig az országos adatokkal összehasonlítva. A pályakezdő álláskeresők közül a 2010-es évtől kezdve a férfiak vannak többségben, melynek csúcsa a 2013-mas év volt (64 fő férfi, 48 fő nő volt). 34
2003
2009
2013
Zalaszentgróti járás
4,8%
6,3%
13,4%
Zala megye
4,8%
5,8%
10,75%
Magyarország
8%
8,4%
12,6%
11. táblázat: Az összes nyilvántartott álláskeresőből a pályakezdő álláskeresők aránya (forrás: TEIR, 2013)
A fiatalok mellett az idősödő, idősebb korosztály is veszélyeztetettnek tekinthető, ezért az 51 éves és idősebb munkanélküliek száma és aránya is vizsgálat alá kerül. A Zalaszentgróti járásban 2014-ben 215 olyan nyilvántartott álláskereső volt, aki 51 éves vagy idősebb volt. Ez a szám 110 fővel kevesebb, mint a gazdasági válság egyik csúcsévében, 2009-ben, amely után folyamatosan csökkent az álláskereső idősödő korúak száma.
A nyilvántartott álláskeresők közül az 51-X év közöttiek száma 350 300 250 200
325
312 257
150
239
217
2012
2013
100 50 0 2009
2010
2011
13. ábra: A nyilvántartott álláskeresők közül az 51-X év közöttiek száma a Zalaszentgróti járásban (forrás: TEIR, 2013)
Zala megye tekintetében elmondható, hogy az idősödő korosztály munkanélkülisége az országos adatokhoz viszonyítva nagyobb mértékű, hiszen az álláskeresők több mint negyede 51 évnél idősebb (28,4%), míg az országos átlag pontosan 25%-ot ér el. A Zalaszentgróti járás adata (26%) a két érték között helyezkedik el: az országos átlagnál egy kissé rosszabb, de a megyei átlagnál kedvezőbb képet mutat.
2009
2013
Zalaszentgróti járás
24,8%
26%
Zala megye
24,6%
28,5%
Magyarország
18,6%
25%
12. táblázat: Az összes nyilvántartott álláskeresőből az 51-X év közötti nyilvántartott álláskeresők aránya (forrás: TEIR, 2013)
Amennyiben települési szinten vizsgáljuk a 45 év feletti munkakeresők arányát az összes nyilvántartott álláskereső százalékában, azt tapasztalhatjuk, hogy Nagygörbő (55%), Kisgörbő (54,5%) és Zalabér (50%) községein a munkanélküliek (több mint) fele az idősödő korosztályhoz tartozik. Sénye településén nincs, Zalavég (9,1%) és Zalaszentlászló (13,3%) esetében pedig minimális a 45 év feletti nyilvántartott álláskereső.
14. ábra: A Zalaszentgróti járásban a 45 év feletti nyilvántartott álláskeresők aránya az összes munkanélküli százalékában (forrás: TEIR, 2013)
35
A helyzetelemzés során fontos kiemelni még egy, munkaerő-piaci szempontból hátrányosnak tekinthető csoportot: a hosszú távú munkanélkülieket. Napjainkban a fél évet, azaz 180 napot meghaladó regisztrált álláskeresőt tekinthetünk hosszú távú munkanélkülinek. A gazdasági válság kritikus éveit (2008, 2009) követően (amikor is ugrásszerűen megnőtt nem csak a munkanélküliek száma, hanem az álláskeresés időtartama is) újra csökkent a 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők száma (307 fő 2014-ben), azonban ez a szám a 11 évvel korábbi adatnál (227 fő 2003-ban) még mindig jóval magasabb. 36
180 napon túl nyilvántartott álláskeresők száma 800
711
687
600
499
400
372
387
2012
2013
227 200 0 2003
2009
2010
2011
15. ábra: A 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők száma a Zalaszentgróti járásban (forrás: TEIR, 2013)
A Zalaszentgróti járásban az álláskeresők közel 46%-a legalább fél éve regisztráltatta magát a munkaügyi hivatalnál, ez a százalékos arány a Zala megyei (51,8%) és az országos adatoknál is kedvezőbb képet mutat, hiszen 2013-ban Magyarországon a regisztrált munkanélküliek majdnem fele (49,9%) 180 napon túl sem tudott elhelyezkedni a munkaerőpiacon.
2009
2013
Zalaszentgróti járás
54,2%
46,2%
Zala megye
55%
51,8%
Magyarország
53,4%
49.9%
13. táblázat: a 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők száma az összes regisztrált munkanélküli arányában
A Zalaszentgróti járást alkotó települések közül Sénye és Döbröce községein 2013-ban nem volt egyetlen olyan álláskereső sem, aki 180 napot túlhaladóan sem talált megfelelő munkahelyet. Különösen magas az arány Szalapa (84,6%), Kisgörbő (76,2%) és Kallósd (75%) településein élő tartós munkanélküliek esetében, hiszen az ott élő nyilvántartott álláskeresők háromnegyede több mint fél éve nem tudtak elhelyezkedni a munkaerőpiacon. A magas arány azonban az adott településen lévő regisztrált álláskeresők alacsony száma miatt nem tükrözi megfelelően a tartós munkanélküliség nagyságát. Ugyanis Szalapán 13 regisztrált munkanélküliből 11 fő tartós munkanélküli, Kisgörbőn 21ből 16, Kallósdon pedig 4-ből 3 fő volt 180 napon túli álláskereső.
37
16. ábra: A 180 napnál hosszabb ideje nyilvántartott álláskeresők aránya az összes munkanélküli százalékában (forrás: TEIR, 2013)
A hosszú távú munkanélküliek nemenkénti eloszlásában nincs markáns differencia, hiszen 2013-ban közel egyforma volt azon férfi és a női álláskeresők száma, akik 180 napon túli álláskeresőnek számítanak (férfi: 196 fő, nő: 191 fő). A 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők területi eloszlásakor fontos kiemelni azokat a településeket, ahol 2003 és 2013 közt jelentősebb mértékű változás következett be. A legnagyobb mértékű csökkenés Zalaszentlászló községében következett be, azonban a többi település esetében ilyen markáns arányú fogyás nem következett be, ellenben azokkal a településekkel, ahol jelentősen nőtt a tartós ideig állást keresők száma. Öt olyan település is van a Zalaszentgróti járásban, ahol 2003 és 2013 között legalább megkétszereződött a 180 napon túli álláskeresők száma. A legjelentősebb létszámnövekedés Kisgörbő településén realizálódott, ahol az elmúlt 10 évben nyolcszorosára növekedett a hosszú távú álláskeresők száma, de Óhíd, Nagygörbő, Szalapa és Türje esetében is jelentős növekedés következett be.
2003
2013
Változás mértéke
Kisgörbő
2
16
800%
Óhíd
10
29
290%
Nagygörbő
5
12
240%
Szalapa
5
11
220%
Türje
24
53
220%
38
14. táblázat: 180 napon túli álláskeresők arányának változása 2003 és 2013 közt az 5 kiemelt település esetében (forrás: TEIR, 2013)
A legnagyobb mértékű változások a 180 napon túli álláskeresők tekintetében 2003-2013 közt 53
29 16
12 5
2
12 5
2003
10
24 11 5
2013
17. ábra: 180 napon túli álláskeresők arányának változása 2003 és 2013 közt az 5 kiemelt település esetében (forrás: TEIR, 2013)
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb, 2015 májusi adatok szerint a térségben még 115 olyan álláskereső található meg a Zalaszentgróti járásban, akik 365 napnál hosszabb ideje nyilvántartott álláskeresőnek minősül. Ez azt jelenti, hogy majdnem minden 4. munkanélkülire az jellemző (22,6%), hogy legalább egy éven túl nem tudott a munkaerőpiacon elhelyezkedni.
A 2015. májusi adatokra hivatkozva megállapíthatjuk azt is, hogy a közfoglalkoztatásban, azaz a Foglalkoztatást Helyettesítő Támogatásban a Zalaszentgróti járás területén majdnem kétszáz fő, egészen pontosan 196 fő vett részt.
A nyilvántartott álláskeresők bizonyos jogosultságok/élethelyzet alapján különböző támogatásokban részesülhetnek az állam részéről. Az alábbiakban azt vizsgáljuk meg, hogy melyek az elérhető támogatási formák, valamint ezekre a Zalaszentgróti járásban hányan voltak jogosultak az elmúlt 4-5 évben. Az álláskeresési segélyre a korábbi szabályozás alapján azok a nyilvántartott álláskeresők jogosultak, akik:2 -
minimum 180 napra megállapított álláskeresési járadékukat kimerítették; akik minimum 200 napot munkaviszonyban töltöttek az álláskeresést megelőző 4 évben; legfeljebb 5 évvel állnak a nyugdíjazás előtt.
Ahogy azt az adatokból is láthatjuk, jelentősen, 170 fővel csökkent az álláskeresési segélyben részesülők száma a Zalaszentgróti járásban 2009-2013 között. Ennek oka nem a munkanélküliek csökkenő számával magyarázható elsősorban, hanem azzal, hogy az imént felsorolt 3 kritérium közül az első két csoportba tartozó munkanélküli 2011 szeptemberétől nem jogosult az álláskeresési segélyre (CSERES-GERGELY, ZSOMBOR ÉS MOLNÁR, GYÖRGY, 2014).
Álláskeresési segélyben részesülők száma 250 203 200
184
150 100 50
41
25
33
0 2009. IV. negyedév 2010. IV. negyedév 2011. IV. negyedév 2012. IV. negyedév 2013. IV. negyedév
18. ábra: Az álláskeresési segélyben részesülők száma a Zalaszentgróti Járásban (forrás: TEIR, 2013)
A Zalaszentgróti járásban a 2013-as évben az álláskeresők csupán 3,9%-a részesült álláskeresési segélyben, míg ugyanez az adat 5 évvel korábban a 15%-ot is meghaladta. Érdekességképp fontos megjegyezni azt is, hogy a Zalaszentgróti járásban a munkanélküliek 2009-ben mind a Zala megyei, mind pedig az országos átlagnál nagyobb arányban részesedtek az álláskeresési segélyből, azonban 2013-ban a megyei átlag már magasabb arányt mutat. Ez a markáns visszaesés nem csak a vizsgált járásban, hanem megyei és országos szinten is közel hasonló arányokban jelentkezett (a már fentebb is említett, segélyhez köthető 2011-es változtatások miatt).
2
http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=sajtonak_fogalom
39
2009
2013
Zalaszentgróti járás
15,5%
3,9%
Zala megye
12,5%
5%
Magyarország
10,4%
3,3%
15. táblázat: Álláskeresési segélyben részesülők aránya az összes nyilvántartott álláskereső százalékában (forrás: TEIR, 2013)
A korábbi szabályozás értelmében álláskeresési járadékra azok a nyilvántartott álláskeresők jogosultak, akik3: -
aki nyilvántartott álláskereső; az álláskeresővé válást megelőző 5 évben legalább 360 nap munkaviszonnyal rendelkezett; rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult és táppénzben nem részesül; munkát akar vállalni, de az önálló álláskeresése eredménytelen volt és az állami foglalkoztatási szerv sem tudott megfelelő munkahelyet találni.
A Zalaszentgróti járásban 2013-ban 83 olyan fő volt, aki járadékra jogosult nyilvántartott álláskeresőnek számít, az elmúlt 5 évben 240 fővel csökkent számuk, amely – akárcsak az álláskeresési segély esetében is – a szigorodó jogosultsági feltételeknek köszönhető elsősorban. A 2011-es szigorítás szerint korábban meghatározott 5 év helyett 3 éven belül kell legalább 360 nap munkaviszonnyal rendelkezni, a járadék folyósításának időtartama 90 napra csökkent (azaz a korábbi időtartam harmadára), valamint az ellátás összege is megváltozott (az elérhető legmagasabb összeg a minimálbér 100%-a a korábbi 120% helyett) (CSERES-GERGELY, ZSOMBOR ÉS MOLNÁR, GYÖRGY, 2014).
Járadékra jogosult regisztrált munkanélküliek száma 350 300 250 200 150 100 50 0
323 216 177 135 83
2009. IV. negyedév 2010. IV. negyedév 2011. IV. negyedév 2012. IV. negyedév 2013. IV. negyedév
19. ábra: A járadékra jogosult nyilvános álláskeresők száma a Zalaszentgróti járásban (forrás: TEIR, 2013)
3
http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=sajtonak_fogalom
40
Az álláskeresési járadékra jogosult nyilvántartott álláskeresők 5 éves időintervallumot átölelő vizsgálata alapján elmondhatjuk, hogy arányuk az összes munkanélküli százalékában több mint kétszeresével csökkent 2009 és 2013 között. 2009
2013
Zalaszentgróti járás
24,6%
9,9%
Zala megye
28,1%
10,2%
Magyarország
24,3%
9,5%
41
16. táblázat: Járadékra jogosult álláskeresők aránya az összes nyilvántartott álláskereső százalékában (forrás: TEIR, 2013)
A rendszeres szociális segélyben részesülő regisztrált munkanélküliek csoportjába azok tartoznak bele4, akik a munkanélküli ellátásra való jogosultsági idejüket kimerítették, és akiknek a települési önkormányzat rendszeres szociális segélyt állapított meg. 2013-ban 247 olyan nyilvántartott álláskereső volt a Zalaszentgróti járásban, akik rendszeres szociális segélyben részesültek. 2009 óta rendelkezésre állási támogatásnak hívják, 2011-től pedig az adható támogatás összege nem haladhatja meg a nettó közfoglalkoztatási bér 90%-át. Mivel korábban a felső korlát a nettó minimálbérhez volt kötve, így ennek a támogatásnak az összege is jelentősen csökkent 2011 után (CSERES-GERGELY, ZSOMBOR ÉS MOLNÁR, GYÖRGY, 2014).
Rendszeres szociális segélyben részesülő regisztrált munkanélküliek száma 400
367
353
300
253
247
2012. IV. negyedév
2013. IV. negyedév
200 100 0 2010. IV. negyedév
2011. IV. negyedév
20. ábra: A rendszeres szociális segélyben részesülő regisztrált munkanélküliek száma a Zalaszentgróti járásban (forrás: TEIR, 2013)
A rendszeres szociális segélyben részesülő álláskeresőkről elmondható, hogy 2010 és 2013 között megnövekedett az arányuk az összes nyilvántartott álláskereső között. Ez a növekedés Zala megyében volt a legjelentősebb, melynek mértéke az országos átlagot is meghaladta. Látható továbbá az is, hogy a Zalaszentgróti járásban a növekedés mértéke csak minimális (mindösszesen 1,5%-os) volt. Ez azt eredményezte, hogy 2013-ban az országos és a Zala megyei átlagadatokhoz képest a Zalaszentgróti járásban arányait tekintve kevesebb olyan álláskereső volt, aki rendszeres szociális segélyben részesült.
4
http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=sajtonak_fogalom
2010
2013
Zalaszentgróti járás
28%
29,5%
Zala megye
22,8%
30,6%
Magyarország
28,1%
34,8%
17. táblázat: Rendszeres szociális segélyben részesülő álláskeresők aránya az összes nyilvántartott álláskereső százalékában (forrás: TEIR, 2013)
3.4.
Közművelődési helyzetkép
A társadalmi esélyek kiegyenlítődése szempontjából kulcsfontosságú nem csupán az érintettek egészségi állapota, végzettsége, kapcsolati tőkéje, stb., de az önképzés, az informális tanulási lehetőségekben való részvétel, stb. elérhetősége is. A felnőttképzés, közösségi művelődés hazai összképe nem túl kedvező. A térség jellemzői nehezen ragadhatóak meg, a vidék kulturális életét, sokszínűségét és lehetőségeit pusztán statisztikai adatokkal megismertetni szinte lehetetlen, de van néhány olyan, a közművelődéshez kapcsolható mutató, amely támpontul tudhat szolgálni. Egy települési könyvtár (vagy korábban a nyilvános könyvtárak) hagyományosan a kultúra, képzés és tanulás helyszíne, amely egyenlő esélyt tud teremteni mindenki számára a megfelelő információhoz való jutás érdekében. A Zalaszentgróti járás esetében elmondható, hogy a 20 település közül csak 2 nem rendelkezik települési könyvtárral. Azonban koránt sem mindegy, hogy ezeket a könyvtárakat hányan látogatják meg, azaz mekkora a könyvtárak esetében a beiratkozott olvasók száma. Az elmúlt 10 év adatait vizsgálva elmondható, hogy közel 300 fővel csökkent a beiratkozott olvasók száma a Zalaszentgróti járásban, azonban ezt a kijelentést fenntartásokkal szükséges kezelni, hiszen az idősoros adatok alapján láthatjuk, hogy az beiratkozott olvasók száma közötti különbségek meglehetősen nagyok évről évre (esetenként magasabb, aztán alacsonyabb a számuk).
Könyvtárakba beiratkozott olvasók száma 1879
2003 2009 2010
1523 1674 1944
2011
1863
2012 2013
1599
21. ábra: A települési könyvtárakba beiratkozott olvasók száma a Zalaszentgróti járásban (forrás: TEIR, 2013)
42
A beiratkozott olvasók számából az is kiderül, hogy a Zalaszentgróti járás lakosságának a 10,4%-a beiratkozott valamely települési könyvtárba. Ez a százalékos arány mind az országos átlagnál (15,2%), mind pedig a Zala megyei átlagnál (18,3%) kisebb. A járást alkotó településekre vonatkozóan megállapíthatjuk, hogy Döbröce (50%), Kisvásárhely (44,44%) és Kallósd (37,3%) településein jóval az átlag feletti a könyvtárba beiratkozottak száma (a település népességéhez viszonyított aránya alapján), míg a könyvtári olvasók aránya Sénye (0%), Óhíd (2,88%) és Türje (4,32%) településein a legkisebb. A települési könyvtárak „felszereltségéről”, azaz a leltári állomány számáról elmondható, hogy 2011 és 2013 között jelentősebb mértékű, kb. 15 000 db-os csökkenés következett be (2011: 132 452 db, 2013: 117 925 db). Múzeumnak tekintjük az összes olyan működési engedéllyel rendelkező muzeális intézményt, amely az emberiség kultúrfejlődése szempontjából fontos tárgyakat és emlékeket gyűjt és mutat be a nagyközönség számára, de napjainkban egyre többször fordul elő az is, hogy kulturális rendezvények, bemutatók helyszínéül is szolgálnak. A Zalaszentgróti járásban Zalaszentgróton működik egy muzeális intézmény, valamint Kehidakustányban a Deák Kúria. A Zalaszentgróti Helytörténeti Múzeumot 2013ban 199-en látogatták meg, de az azt megelőző 5 év adatai sem mutatnak túl nagy eltérést.
22. ábra: A Zalaszentgróti Helytörténeti Múzeum látogatóinak száma az elmúlt 10 évben (forrás: TEIR, 2013)
A Zalaszentgróti járásban 2013-ban 21 olyan intézmény funkcionált, amely a közművelődést tudja szolgáltatni a lakosság számára, azaz közművelődési intézményként működik. Dötk és Zalavég településein 2013-ban nem működött, míg a járás központjában, Zalaszentgróton, illetve Pakod településein 3-3 közművelődési intézmény funkcionált. Minden településen található közösségi ház, amely képes a helyi közösségeknek és a települési rendezvényeknek helyt adni.
43
A kulturális rendezvények száma 2013-ban a Zalaszentgróti járásban elérte a 354 db-ot, melyeken összesen 43 637 látogató vett részt. Az elmúlt 5 év idősoros adatait vizsgálva elmondhatjuk, hogy jelentős mértékben, 34%-kal növekedett a járásban megszervezett és lebonyolított kulturális rendezvények száma. A kulturális programok fő szervezői a helyi civil szervezetek és önkormányzatok, de munkájukban nehézségeket okozott, hogy a járás 2 településén dolgozott csak főállású kulturális szakember (Zalaszentgróton 1,5 fő, Türjén 1 fő). Ezen a területen 2014-től indult be pozitív változás, azóta a térség majdnem minden településén tevékenykedik kulturális közfoglalkoztatott. A különféle informális oktatási lehetőségekről, műhelybeszélgetésekről, öntevékeny közösségi tanulási alkalmakról nincsenek statisztikák. A járás egyes falvaiban azonban vannak élő közösségek, kezdeményezések, amelyek alapot teremthetnek további, integráló és a helyi társadalom építkezését szolgáló fejlesztésekhez
Kulturális rendezvények száma (db) 400 350 300 250 200 150
264
311
344
329
354
100 50 0 2009
2010
2011
2012
2013
23. ábra: A Zalaszentgróti térség kulturális rendezvényeinek a száma 2009-2013 között (forrás: TEIR, 2013)
Zalaszentgrót városa szervezte a legtöbb kulturális rendezvényt 2013-ban, szám szerint 150-et (mely majdnem a fele a járási rendezvények számának), melyek 24 834 látogatót vonzottak. A rendezvények számát illetően fontos megemlíteni még Türje (40 db) és Pakod (32 db) településeit, míg látogatottság tekintetében Kehidakustány (3940 fő) és Pakod (3325 fő) emelkedik ki a Zalaszentgróti járás települései közül. Annak ellenére, hogy 34%-kal nőtt a járásban megszervezett kulturális rendezvények száma, ezek látogatottsága – ha nem is jelentős mértékben, de – csökkent (majdnem 6%-kal).
44
Kulturális rendezvényeken résztvevők száma (fő) 46599 46352 44978 45
43393
2009
2010
2011
2012
43637
2013
24. ábra: A Zalaszentgróti járás kulturális rendezvényein résztvevők száma (forrás: TEIR, 2013)
A teleházak és az E-Magyarország multifunkciós szolgáltatásaira alapozva jöttek létre hazánkban az Integrált Közösségi Szolgáltató Terek, azaz az IKSZT-k, melyek általában elhagyott, régi épületek felújítása és modernizálása által új, mindeddig hiányzó funkciót tudott adni a település és ezáltal a lakosok számára Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési alapokra támaszkodva. Egy IKSZT egyszerre tudja betölteni a településeken a könyvtári, ifjúsági klub, kulturális és művelődési központ szerepét, és integrálni tudja a teleházak, E-Magyarország pontok és közösségi házak funkcióit. Napjainkban a Zalaszentgróti járásban egy IKSZT működik, Óhíd községében.
3.5.
Lakhatáshoz és kommunális szolgáltatásokhoz köthető helyzetkép
Egy területi egység gazdasági-társadalmi fejlettségi szintjét a lakhatási körülmények és a kommunális szolgáltatások minősége is befolyásolhatja, meghatározhatja. Ezért az alábbiakban olyan statisztikai adatokkal mutatjuk be a Zalaszentgróti járást, melyek e két téma területén bírnak relevanciával. A Zalaszentgróti járás lakásállományában az elmúlt 4-5 évben csak minimális (kevesebb, mint 1%-os) mértékű csökkenés mutatkozott. Azonban, ha az elmúlt 10 év idősoros adatait vizsgáljuk, láthatjuk, hogy a 2003-mas lakásállomány több mint 5%-kal lett nagyobb 2013-ra.
Lakásállomány (db)
7035
7042
7047
7002
7009
46
6665
2003
2009
2010
2011
2012
2013
25. ábra: A Zalaszentgróti járás lakásállományának a száma (forrás: TEIR, 2013)
Természetesen a 2008-2010 körül tetőző gazdasági válság, illetve a 2010-től kezdődő devizakölcsönök által gerjesztett hitelválság az új lakások, házak építését (valamint az ingatlanpiacot is) jelentősen megnehezítette. Ezt a folyamatot nyomon követhetjük az épített lakások (az adott tárgyévben használatba vételi engedélyt kapott lakások) száma tekintetében is.
Épített lakások száma (db) 39 33 24 21
10
2003
2009
2010
2011
8
2012
2013
26. ábra: Az épített lakások száma a Zalaszentgróti járásban (forrás: TEIR, 2013)
Láthatjuk, hogy 2009-ben épült lakások számának csak ötöde, mindösszesen 8 új lakás kapott használatbavételi engedélyt 2013-ban. Ez a már említett gazdasági és hitelválságnak köszönhető elsősorban, de a Zalaszentgróti térség demográfiai folyamatainak (a természetes fogyásból és az elvándorlásból származtatható népességcsökkenés) is betudható.
Az sem elhanyagolható egy térség társadalmi-gazdasági fejlettségi szintjének vizsgálatakor, hogy milyen körülmények közt élnek a lakosok. A 2001-es és a 2011-es évben elkészített népszámlálás során a lakások komfortfokozatára vonatkozó kérdéssor alapján elmondható, hogy az alacsony komfortfokozattal bíró lakások (félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakás) aránya az összes lakás százalékában rosszabb képet mutatott 2001-ben és 2011-ben a Zalaszentgróti járásban az országos átlaghoz képest. Az adatok alapján azonban az is látszik, hogy az országos átlag és a Zalaszentgróti járás átlagadatai közötti differencia mérséklődött a két felmérés közötti 10 évben. 47
2001 2011 Zalaszentgróti járás átlaga
27,8
13,8
Magyarországi átlag
20,1
9,3
18. táblázat: Az alacsony komfortfokozattal bíró lakások aránya az összes lakás százalékában (forrás: TEIR, 2001-2011)
Természetesen a járást alkotó települések lakásainak komfortfokozatai jelentősebb eltéréseket mutatnak. Míg 2001-ben 3 olyan település is volt, ahol az alacsony komfortfokozatú lakások az összes lakás több mint felét kitették (Kallósd, Óhid és Kisvásárhely), addig 2011-re már csak két olyan település maradt, ahol 30% feletti ez az arányszám (Kallósd és Nagygörbő esetében).
Alacsony komfortfokozatú lakások aránya (2001) 60 50 40 30 20 10 0
29,1
39,1
31,1 34,7 34,5 28,3
38,7
51,3
50 31,1
48,9 49,1 21,8
55,1 36,6 41,9
24,3 23,4
22,5
Alacsony komfortfokozatú lakások aránya (2011) 50 40 30 20 10 0
28,6 12,3
27,5 14,4 17,4 11,1 17,1
32 17,9 14,9 19,7 15,3 17
38,9 28,6
26 16,7 10,8
10,2
7,3
27. ábra: Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya a Zalaszentgróti járás településein (Forrás: TEIR, 20012011)
A két népszámlálás között eltelt időszakban Kisvásárhely (50%-ról 17,9%-ra), Döbröce (48,9%-ról 17%ra) és Óhid (51,3%-ról 19,7%-ra) települései esetében történt a legnagyobb mértékű változás, míg Sümegcsehi (21,8%-ról 15,3%-ra), Dötk (39,1%-ról 28,6%-ra) és Kisgörbő (36,6%-ról 26%-ra) községei esetében volt a legmérsékeltebb csökkenés az alacsony komfortú lakások esetében. Az egészséges és tiszta ivóvízhez való hozzáférés elengedhetetlen feltétel a XXI. században. Ennek legegyszerűbb módja a közüzemi ivóvízhálózatba történő csatlakozás. 2013-ban 6867 lakás volt rácsatlakoztatva a rendszerre, így elmondható, hogy a zalaszentgróti lakások 98%-a jut hozzá ily módon az ivóvízhez. Ez a százalékos arány az országos átlagnál (94,4%) is kedvezőbb.
28. ábra: A közüzemi ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások aránya a Zalaszentgróti járásban (forrás: TEIR, 2013)
A Zalaszentgróti járás településeinek több mint felében teljesen kiépített a közüzemi ivóvízvezetékrendszer, azonban Kehidakustány (86,1%), Döbröce (89,4%) és Zalavég (93,1%) esetében még vannak olyan lakások, amelyek nincsenek rácsatlakoztatva az ivóvíz-rendszerre. A közcsatorna-hálózat kiépítettségének szintje is fontos egy térség/település fejlettségének meghatározásakor, hiszen ennek kiépítettsége teszi lehetővé az adott településen keletkezett szenny, használt-, és csapadékvíz szakszerű elvezetését a szennyvíztisztító telepre. A Zalaszentgróti járásban jelenleg a lakások 67,5%-a van bekötve a közüzemi csatornahálózatba (összesen 4730 lakás), mely elmarad a 75%-os országos átlagtól. 2003-ban a járásban ugyanez az arány mindössze 48,5%-ot tett ki.
48
Közüzemi szennyvíz gyűjtőcsatornába bekapcsolt lakások száma 3979
4032
4050
4462
4730
3233 49
2003
2009
2010
2011
2012
2013
29. ábra: A közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások száma a Zalaszentgróti járásban
A járás településeiről elmondható, hogy a közcsatorna hálózat bekötöttsége tekintetében rendkívül vegyes, de jóval árnyaltabb képet mutat. A térségben csak két település, Zalaszentgrót és Zalaszentlászló mondhatja el magáról, hogy 100%-os bekötöttséggel rendelkezik, míg 12 település egyáltalán nincs rácsatlakoztatva a közcsatorna hálózatra. Ennek megítélése kétséges, hiszen a kisebb falvak esetén csak óriási, adott esetben aránytalanul nagy költséggel, jelentős környezetterheléssel valósítható meg a nagyobb rendszerekre való rákapcsolódás. A szegénységben élő családok számára sok esetben vállalhatatlan az ezáltal megnövekedő rezsiköltségek kifizethetősége, ezért a következő időszak fejlesztési forrásainak tervezése során körültekintően kell átgondolni ezt a témát.
30. ábra: A közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya a Zalaszentgróti járás települései esetében (forrás: TEIR, 2013)
A Zalaszentgróti járás lakásainak 99,3%-a esetében elmondható, hogy rendszeres hulladékgyűjtés rendszerébe be van vonva: 2013-mas mutatók alapján egyedül Zalaszentgrót (98,3%) és Kallósd (94,4%) települései esetében nem teljesen megoldott a rendszeres hulladékgyűjtés. A Zalaszentgróti járás rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakásainak százalékos aránya (99,3%) jóval kedvezőbb, mint az országos átlag (91%).
50
31. ábra: A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya a Zalaszentgróti járásban (forrás: TEIR, 2013)
Egy térség fenntartható fejlődése érdekében, valamint a fejlettségi szintjének meghatározásakor nem csak a rendszeres hulladékgyűjtés, hanem a szelektív hulladékgyűjtés rendszerének kiépítettsége is nagy fontossággal bír. A Zalaszentgróti járásban a lakások 89,2%-ról elmondható, hogy megoldott és kiépített a szelektív hulladékgyűjtéshez köthető szolgáltatás és infrastruktúra, mely így nagyságrendekkel nagyobb, mint az országos átlag, hiszen Magyarországon kb. a lakások egyharmada számára (38,8%) érhető el a szelektív hulladékgyűjtés. Járáson belül Kehidakustány és Kallósd esetében jelenleg egyáltalán nem érhető el a szelektív hulladékgyűjtés, míg Zalaszentgrót lakásállományának 98,3%-ban a lakosok fenntartható módon tudják a hulladékukat gyűjteni.
51
32. ábra: A Zalaszentgróti járás szelektív hulladékgyűjtésbe bevont lakásainak aránya (forrás: TEIR, 2013)
Statisztikai értelemben azokat a területeket tekintjük szegregátumnak, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakhoz (15-59 év) képest eléri, illetve meghaladja az adott településtípusokra vonatkozó határértéket. Járásszékhely és 2000 főnél népesebb település esetén a szegregált terület esetén a szegregációs mutató nagyobb egyenlő, mint 35%, a veszélyeztetett terület esetén nagyobb egyenlő, mint 30%, de kisebb, mint 35%. Zalaszentgrót területén található olyan két olyan szegregátum, amely mutatója 30% felett van. Zalaszentgróton a 2011-es népszámlálási adatok alapján egy szegregátum (a Gyár u. északi oldala az Október 23. utcától belterületi határig), és egy szegregációval veszélyeztetett terület (Lombos u. Alsóhegy - Váci u. - Csáfordi u. területe) került kijelölésre. Ez utóbbi azóta megszűnt, mivel a kijelölt területen található bérlakások felszámolásra kerültek, az ott lakók a város más részeire költöztek, és ezek a költözések nem tömbszerűen történtek. A legnagyobb problémát a területen lakók számára a munkanélküliség magas aránya okozza amely a Zalaszentgróti 34,3% közel dupláját jelenti (61,5 és 56,4%), amely szoros összefüggést mutat a rendkívül alacsony iskolai végzettséggel (a legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya a Gyár utcai szegregátumban 51,3%), így ezen két tényező magyarázza az alacsony presztízsű munkát végzők magas számarányát (86,6%). A szegregátum felszámolására irányuló lépéseket a Zalaszentgrót Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájában található Anti-szegregációs Terv tartalmazza (ld. 130. oldal).
A Zalaszentgróti Járásban a ZMKH Keszthelyi Járási Hivatal által élet,- és balesetveszélyes állapot fennállása miatt 2015. november 2-án folyamatban lévő jókarbantartásra kötelezett lakóépületek a következők: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
Zalaszentgrót, Zala u. 6-4. Zalaszentgrót, Szabadság u. 58. 35 hrsz. Zalaszentgrót, Aranyodi u. 12. Zalaszentgrót, kanizsa u. 15. Kisvásárhely, Petőfi S. u. 24. Óhíd, Kossuth u. 160. Óhíd, Kossuth u. 34. Óhíd, Kossuth u. 36. Nagygörbő, Petőfi S. u. 38.
280 hrsz. 2245 hrsz. 5029 hrsz. 35 hrsz. 160 hrsz. 59 hrsz. 58 hrsz. 22 hrsz.
2013. január 1-jét követően az élet,- és balesetveszélyes épületek jókarbantartási kötelezését az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) a járási hivatalok hatáskörébe sorolta. A Hivatalnak az illetékességi területén lévő keszthelyi és zalaszentgróti járás 50 települése vonatkozásában 3 alkalommal kellett önkormányzati tulajdonban lévő ingatlannal kapcsolatban ebből egy keszthelyi, egy sármelléki és egy zalaszentgróti épület - bontási kötelezést előírni, az összes többi eljárást magántulajdonban álló épületek tulajdonosaival szemben kellett lefolytatniuk. Az eljárásokat hivatalból indítják, vagy a települési elöljáróságok, vagy magánszemélyek bejelentése alapján, vagy a Hivatal által felkutatott épületek esetében. Minden esetben helyszíni ellenőrzést tartanak, oldalhatáron álló épület esetében a szomszédos ingatlanon is. Az élet,- és balesetveszélyes ingatlan tulajdonosát az életveszély azonnali megszüntetésére hívják fel 8 napos határidő kitűzésével, tábla kihelyezésével, a terület körbekerítésével, majd a szükséges határidő magállapítása mellett az épület állékonyságának biztosítását írják elő, vagy végső soron az épület, épületrész elbontását. A határidő lejártát követően visszaellenőrzik, hogy a tulajdonos a kötelezettségét önként teljesítette-e. Amennyiben nem, és a határidő meghosszabbítását sem kérte, megindítják a végrehajtási eljárást, és eljárási bírság –bakár többször ismételt - kiszabásával igyekszik nyomást gyakorolni a tulajdonosokra. Az eljárások során csak végső esetben kerül sor bontásra. Ha az épület állapota ezt nem indokolja, az állékonyság biztosításával (dúcolás, héjazat részbeni cseréje, pótlása, stb.) is el lehet hárítani az életveszélyes állapotot. Az Étv. 29.§ szerint, a település polgármestere is írhat elő önkormányzati hatósági döntésében helyrehozatali kötelezettséget a településkép javítása érdekében az azt rontó állapotú építmények körében. Ehhez azonban az önkormányzatoknak helyi rendeletet kell(ene) alkotni. Célravezető és hatékony lenne, ha az önkormányzatoknak olyan eszköz lenne a kezükben, (pénzügyi keret, gépek, eszközök), amellyel közvetlen segítséget tudnának nyújtani a kötelezettségüket nem teljesítő tulajdonosok helyett az életveszély elhárítása, ezen túl a környezet védelmének érdekében.
52
3.6.
Jövedelmi viszonyok, életminőség
Az adófizetők száma országosan egy százalékkal nőtt 2003 és 2013 között, az utolsó vizsgált évben a lakosság közel 44 százaléka tartozott az adózók körébe, miközben Zala megyében 4,7 százalékkal csökkent számuk. A Zalaszentgróti járásban ez idő alatt a megyeinél is kedvezőtlenebb, 5,3 százalékos csökkenés zajlott le, azonban a lakosságszámra vetített arányszámban növekedés jelentkezett, mivel a vizsgált tíz év alatt a népességszám az adózók abszolút számánál nagyobb mértékben, 6,9 százalékkal csökkent. Így ha az ezer lakosra jutó adófizetők számát tekintjük, a Zalaszentgróti járásban az országos értéket megközelítő, 1,6 százalékos emelkedés zajlott le, miközben a megyében 1,4 százalékkal csökkent az adófizetők aránya. Abszolút értékét tekintve a Zalaszentgróti járásban az ezer lakosra jutó adófizetők száma az országos adathoz hasonló, míg Zala megyében magasabb érték jelentkezett (19. táblázat).
Területi egység Zalaszentgróti járás Zala megye Magyarország
2003 436 468 431
2009 437 468 432
2010 438 469 435
2011 449 468 435
2012 451 465 436
2013 443 461 440
Változás [%] 1,62 -1,36 2,04
19. táblázat: Az ezer lakosra jutó adózók száma (forrás: TeIR – KSH-TSTAR, NAV SZJA)
Egy térség lakosságának jövedelmi helyzetének bemutatása érdekében alapvetően két statisztikai mutatóra támaszkodhatunk:
az összevont adóalap összegére; illetve az egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem összegére.
Az összevont adóalap mutatója nem más, mint a magánszemély által az adott adóévben megszerzett összes önálló és nem önálló tevékenységből származó, valamint egyéb jövedelmének az összege. Ez az összeg a Zalaszentgróti járás területén 2013-ban 9,88 milliárd forint volt. Az idősoros adatok segítségével az is látható, hogy az összevont adóalap összege évről évre magasabb, egyedüli kivételt ez alól a 2010 és 2011 közötti csökkenés képez, mely egyértelműen a 2011. január 1-től bevezetett, 16 százalékos, egykulcsos személyijövedelemadó-rendszernek köszönhető.
53
Az összevont adóalap összege (Mrd Ft)
9,97 9,53
9,40
9,88
9,19
6,65
2003
54
2009
2010
2011
2012
2013
33. ábra: Az összevont adóalap összege a Zalaszentgróti járásban (forrás: TeIR, 2013)
Láthatjuk azt is, hogy az elmúlt 10 évben, a 2003-as évi adatokhoz képest több mint 48,6 %-kal nőtt az összevont adóalap összege, ami azonban a megyei (49,5 %) és az országos (58,5 %) növekedést sem érte el. A 2013-mas évben a Zalaszentgróti járás összevont adóalapjának összege a Zala megyei adóalap összegének mindösszesen csak 4,4%-át adta.
Zalaszentgróti járás Zala megye Magyarország
2003 6,65 151,85 5383,22
2013 9,88 226,96 8532,05
Változás mértéke5 148,6% 149,5% 158,5%
20. táblázat: Az összevont adóalap összege (mrd Ft) és változása (forrás: TeIR, 2013)
Érdemes megvizsgálni az egy főre jutó összevont adóalap összegét is, melyet a Zalaszentgróti járásra vonatkozóan az alábbi módszertannal számoltuk ki: az adott tárgyévre vonatkozó összevont adóalap összegét elosztottuk az állandó lakosság számával, így kaptuk meg az egy lakosra vonatkozó értékeket. Ez alapján elmondható, hogy a Zalaszentgróti járásban az egy főre jutó adóalap összege 2013-ban 629 547 Ft volt, ami 59%-kal több mint a 2003-mas vonatkozó érték (394 863 Ft). Az idősoros grafikonunk, melyet e mutató alapján készítettünk, szinte teljes mértékben megegyezik az előző grafikonnal, így majdhogynem ugyanaz mondható el, mint az összevont adóalap összegéről: a folyamatosan emelkedő értékek között egyedül a 2010 és 2011 közötti időszak csökkenése figyelhető meg, ami a már említett 2011. január 1-jétől bevezetett 16 százalékos, egykulcsos személyijövedelemadó-rendszer életbe lépésének volt betudható.
5
A 2003-mas adatokhoz képest történt változás
Az egy főre jutó összevont adóalap összege 629547 580190
593151
578003
630484
394863
2003
55
2009
2010
2011
2012
2013
34. ábra: Az egy főre jutó adóalap összege a Zalaszentgróti járásban (forrás: TeIR, 2013)
A Zalaszentgróti járásban az egy főre jutó adóalap összege nagyobb mértékben növekedett a 2003 és 2013 között eltelt 10 esztendő során (59,4%), mint a Zala megyei (54,6%) átlag, azonban az országos átlag (60,1%) növekedésétől kismértékben ugyan, de elmaradt. Fontos azt is hozzátenni, hogy a Zalaszentgróti járásban az egy lakosra jutó összevont adóalap összege 2013-ban (629 547 Ft) jelentősen elmarad mind az országos (848 838 Ft), mind pedig Zala megye (906 811 Ft) átlagoktól.
Zalaszentgróti járás Zala megye Magyarország
2003 394 863 512 569 530 119
2013 629 547 792 632 848 838
Változás mértéke6 159,4% 154,6% 160,1%
21. táblázat: Az egy főre jutó adóalap (Ft) és annak változása 2003 és 2013 között (forrás: TeIR, 2013)
Az egy lakosra jutó nettó jövedelem a Zalaszentgróti járásban 2013-ban 537 312 Ft volt. Az adórendszer változásának következményei ennél a mutatónál is jelentkezik. Egyedül 2010 és 2011 között csökkent az egy főre jutó nettó jövedelem értéke.
6
A 2003-mas adatokhoz képest történt változás
Az egy főre jutó nettó belföldi jövedelem 537312 515632
519529
535573 505345
334877
2003
56
2009
2010
2011
2012
2013
35. ábra: Az egy főre jutó nettó belföldi jövedelem (Ft) a Zalaszentgróti járásban (forrás: TeIR, 2013)
Az egy főre jutó nettó belföldi jövedelem 2003 és 2013 között eltelt 10 év során jelentős mértékben emelkedett. Míg 2003-ban 334 877 Ft-ot mutatott ez az érték, addig 2013-ra ennek a 160,5%-át, azaz 537 312 Ft-ot. Ez a növekedés – ha csak minimális mértékben is, de – elmaradt az országos átlagtól (165,1%), mely azt eredményezte, hogy nőtt a különbség az egy főre jutó nettó jövedelem tekintetében a Zalaszentgróti járás és az országos átlagok között.
Zalaszentgróti járás Magyarország
2003 334 877 408 836
2013 537 312 674 902
Változás mértéke7 160,5% 165,1%
22. táblázat: Az egy főre jutó belföldi jövedelem és annak változása 2003-2013 között (forrás: TeIR, 2013)
7
A 2003-mas adatokhoz képest történt változás
Az öregségi nyugdíj átlagos nagysága területileg, valamint nemek szerinti bontásban is eltérően alakul az országban. A 2011-es adatokat figyelembe véve a férfiak körében átlagosan több mint tizenhat százalékkal volt magasabb az öregségi nyugdíj összege a nőkhöz viszonyítva, amely különbség megyei szinten markánsabban – közel húsz százalékos eltéréssel – megjelenik. Az átlagos értékek Zala megyében mindkét nem esetén elmaradnak az országostól, a Zalaszentgróti járásban pedig még alacsonyabb a statisztikai adatok alapján számított összeg: a nők esetében 87 180, míg a férfiaknál 95 132 Ft az átlagos öregségi nyugdíj átlagos nagysága, amely az országos értéknél összességében 14,3 százalékkal alacsonyabb (23. táblázat).
Területi egység
Férfiak
Nők
Összesen
Zalaszentgróti járás 95 132 87 180 90 228 Zala megye 110 836 92 543 99 837 Magyarország 115 136 98 970 105 321 23. táblázat: Az öregségi nyugdíj átlagos összege, 2011 (forrás: TeIR – KSH-TSTAR)
Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) adatbázisában megtalálható a 2011-es népszámlálás adataiból leképzett, a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül statisztikai mutató. Ez a mutató főleg munkaerőpiaci szempontokból halmozottan hátrányos helyzetű embereket foglalja magába, legfőbb jellemzőjük pedig a tartós munkanélküliség. A népszámlálás 2011-es adatai alapján a Zalaszentgróti járásban az aktív korúak 11,7%-ára volt jellemző az, hogy legfeljebb általános iskolai végzettséggel, valamint rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkeznek. Ez csak kis mértékben nagyobb, mint az országos átlag (9,4%).
57
58
36. ábra: A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (forrás: TeIR, 2013)
A térkép alapján is láthatjuk, hogy a Zalaszentgróti járásban a legjobb mutatókkal e tekintetben Kallósd (6,8%), Sümegcsehi (7,6%), Zalaszentlászló (9%) települései rendelkeznek. Az aktív korúakon belül a rendszeres jövedelemmel nem, valamint legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők legnagyobb arányban Kisgörbő (25,2%), Nagygörbő (20,8%) és Batyk (18,3%) településein élnek.
3.7.
Egészségügyi, szociális helyzetkép
3.7.1. Egészségügyi helyzetkép és intézményrendszer
Zalaszentgróti járás települései egészségügyi infrastruktúrával, és szakembergárdával viszonylag jól lefedett. Minden orvosi körzet betöltött, és biztosított a legkisebb településen is az egészségügyi ellátás. Háziorvosi körzetek: 12 háziorvosi körzet működik: Zalaszentgrót (4 körzet), a további háziorvosi körzetközpontok: Pakod, Zalabér, Türje, Óhid, Sümegcsehi, Zalaszentlászló, Kehidakustány, Zalacsány. Minden településre eljut a háziorvosi rendelés, kistelepülésekre hetente általában egyszer. A rendelők többsége jól, vagy közepesen felszerelt. A háziorvosok többsége vállalkozói háziorvosként dolgozik. Gyermekorvosok: a járás területén két gyermekorvos dolgozik vállalkozóként. A gyermekorvosok a központi településeken is tartanak rendelést: Türje, Pakod, Zalabér, Zalavég, Óhid, Sümegcsehi. A zalacsányi háziorvos gyermekorvosi végzettséggel is rendelkezik, így helyben látja el a gyermekorvosi feladatokat. Védőnői szolgálat: 7 védőnői szolgálat működik a járásban a következő körzetek szerint, a védőnői szolgálat központja Zalaszentgróton található
Védőnői körzetközpont Zalaszentgrót Pakod Zalabér Türje Óhid Zalacsány
Ellátott települések Zalaszentlászló, Tekenye, Sénye Dötk Batyk, Zalavég Döbröce, Mihályfa, Kisvásárhely, Nagygörbő, Szalapa, Óhid, Sümegcsehi Almásháza, Tilaj, Ligetfalva
Fogorvosi ellátás: A járás területén 5 fogorvosi körzet működik a következő elosztásban: 1. körzet- Zalaszentgrót, Türje, Tekenye, 2. körzet - Zalaszentgrót, Zalaszentlászló, Sénye 3. körzet - Kehidakustány, Kallósd, Zalacsány, Almásháza, Ligetfalva, Tilaj 4. körzet - Óhid, Mihályfa, Kisvásárhely, Szalapa, Sümegcsehi, Döbröce, Kisgörbő, Nagygörbő, 5. körzet - Zalabér, Zalavég, Batyk, Pakod, Dötk, Fogorvosi rendelők: Zalaszentgrót, Türje, Óhid, Kehidakustány, Zalabér
59
Központi Ügyelet: az ügyeleti ellátás Zalaszentgróton külsős vállalkozóval megoldott. Hétköznap délután 3-től reggel 7-ig, hétvégén 0-tól 24-ig. Az egészségügyi ellátás területén szükséges lenne az informatikai rendszer korszerűsítése (kiemelten a védőnői szolgálat területén), mobil telefon ellátottság bővítése. Kiemelt hangsúlyt kell fektetni az egészségmegőrző, szemléletformáló, és szűrőprogramok szervezésére. A központilag meghirdetett programokhoz a települések többsége csatlakozik, de ezek a programok nélkülözik a helyi szükségleteket, és problémák kezelését. Ezeknek a programoknak önerőből történő a megszervezése szinte lehetetlen, így kiemelt feladatot jelent a térségnek plusz támogatások megszerzése.
Zalaszentgrót központi ellátó helye a Zalaszentgróti Városi Önkormányzat Egészségügyi Központja, amely 32 település lakosságának nyújt egészségügyi problémái megoldásában segítséget. A Központban 22 szakrendelés (általános labor diagnosztika, ultrahang diagnosztika, audiológia, általános fül-orr-gégegyógyászat, általános belgyógyászat, bőrgyógyászat, általános csecsemő- és gyermekgyógyászat, általános belgyógyászat-diabetológia, endokrinológia, fizikoterápia, gyógytorna, kardiológia, neurológia, általános szülészet-nőgyógyászat, nőgyógyászati ultrahang diagnosztika, ortopédia, rheumatológia, általános sebészet, általános szemészet, tüdőgyógyászat, urológia, mozgó szakorvosi szolgálat) és 3 gondozó (tüdőgondozó, bőr- és nemibeteg gondozó, pszichiátriai gondozás) működik. A vonzáskörzetbe tartozó, ellátás szempontjából a Központhoz tartozó települések: Almásháza, Batyk, Döbröce, Dötk, Kallósd, Kehidakustány, Kisgörbő, Kisvásárhely, Ligetfalva, Mihályfa, Nagygörbő, Óhid, Pakod, Sénye, Sümegcsehi, Szalapa, Tekenye, Tilaj, Türje, Vindornyaszőlős, Zalabér, Zalacsány, Zalaszentgrót, Zalaszentlászló, Zalavég. A tüdőgyógyászat és gondozás által a fentieken kívül még ellátott települések: Bókaháza, Dióskál, Egeraracsa, Esztergályhorváti, Gétye, Zalaapáti, Zalaszentmárton. Az épületben 4 felnőtt háziorvos, 2 házi gyermekorvos, 4 védőnő, valamint egy fogorvos is tevékenykedik, tovább az ügyeleti ellátásnak is a Központ biztosít helyet. A következő ábrák bemutatják, hogy a zalaszentgróti kistérségben melyek azok a betegségek, amelyek a legtöbb halálesetet okozzák:
60
61
37. ábra: Halálok: Az emlő rosszindulatú daganata férfiak esetében (0-x év) (2006)
38. ábra: Halálok: Cerebrovasculáris betegségek férfiak esetében (0-x év) (2007)
62
39. ábra: Halálok: fertőző és parazitás betegségek férfiak esetében (0-x év) (2010)
40. ábra: Halálok: A vastagbél rosszindulatú daganata nők esetében (0-x év) (2011)
63
41. ábra: Halálok: a bőr rosszindulatú melanómája férfiak esetében (0-x év) (2011)
Következtetések: • • • • •
a születéskor várható élettartam javuló tendenciát mutat, de így is rosszabb, mint az Európai Unió nyugati tagállamainak átlaga természetes szaporodás helyett inkább fogyás tapasztalható az egészségügyi ellátásnak köszönhetően egyre több az idős ember, amely nagyobb kihívást, nehéz feladatot és többletforrás igényt jelent a jövőben a térségben – néhány hely, illetve szakma kivételével - jól működik az egészségügyi ellátás alap és magasabb szinten egyértelműen erősíteni kell a szűrési programok, egészségügyi felvilágosítás, egészségügyi nevelés-, oktatás szerepét, akár kampányszerűen akár rendszeresen pályázati források bevonásával
3.7.2. Szociális helyzetkép
A társadalmi egyenlőtlenségekből, szociális körülmények alakulásából fakadó problémákkal és kockázatokkal szemben a jóléti államokban védelmet a jóléti/szociális védelmi rendszer nyújt. Magyarországon 2011-ben a GDP 23%-át fordították szociális védelmi kiadásokra, amely kiadások nagy tételeit a nyugdíjak, családi pótlék, stb. jelenti. Ez az arány alacsonyabb az Európai Unió 28%-os átlagánál. A rendszer egy kis szelete az a szociális és gyermekjóléti intézményrendszer, amelyet a települési önkormányzatok és a járások tartanak fenn. Mind a területi, mind a társadalmi különbségek az ellátórendszer felé térségenként eltérő igényeket támaszt. A legutóbbi vizsgálatok (TÁRKI Háztartásmonitor, 2012) szerint Magyarországon a legnagyobb szegénységi kockázatot a gyermekvállalás, az alacsony iskolázottság és a roma háztartásfő jelenti. A szociális helyzet meghatározói természetesen a jövedelmi és a munkaerő-piaci helyzet, az életkor, az egészségi állapot, és bizonyos mértékben a lakóhely is. A társadalmi helyzet sok más egyéb tényezővel is összefügg, amelyek egyes társadalmi csoportok eltérő társadalmi boldogulási esélyeit eredményezik. Az esélyegyenlőség megvalósításának alapfeltétele a diszkrimináció- és szegregációmentesség. Az Esélyteremtő programtervnek a Zalaszentgróti járásban élő hátrányos helyzetű csoportokra kell irányulnia, akik számára a sikeres élet és társadalmi integráció esélye a helyi társadalmat célzó fejlesztések és beruházások ellenére korlátozott marad a különböző területeken jelentkező hátrányaikat kompenzáló esélyegyenlőségi intézkedések nélkül. A szociális helyzetképre építve olyan beavatkozások részletes tervezése lehetséges, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. Az itt élők egészségügyi helyzetéről, állapotáról az önkormányzatok nem vezetnek nyilvántartást. Az önkormányzatoknál részleges információk állnak csupán rendelkezésre. Ezek alapján a térség fogyatékossággal élő lakosságáról a következő adatokat ismerjük, ezt összegzi a következő táblázat: A kistérség települési önkormányzatai által kiadott adatok alapján a kistérségben 179 fő fogyatékos lakos él, legtöbben (119 fő 66,4%) mozgásfogyatékosok. Az önkormányzatok „mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezménye” támogatásban részesíti az érintetteket. A településeken ezen kívül még 15 fő látásfogyatékos (8,5%), 23 fő hallásfogyatékos (12,8%), 16 fő értelmi fogyatékos (8,9%) és 6 fő (3,4%) halmozottan fogyatékos lakos is él.
64
3.7.3. Szociális intézményrendszer bemutatása és működési tapasztalatai
A szociális helyzetkép bemutatása során ismertetjük a Zalaszentgróti járás szociális intézményeinek 2014. évi beszámolóiban szereplő adatokat is. Zalaszentgróti járás szociális ellátórendszere széleskörű, bizonyos ellátások nem csupán a város lakosságának kínálnak szolgáltatásokat, hanem a térség érintettjeinek is. A térségen belül a szolgáltatások jelentős része, valamint az igénybevevők többsége Zalaszentgróton található, az intézményektől kapott információk és a statisztikai adatok átfogó képet mutatnak a járás szociális ellátórendszeréről és az azokat igénybevevőkről. Az alábbi táblázat bemutatja a járásban működő szolgáltatásokat és szervezeteket ellátási területükkel. Szociális Szolgáltatások működése a Zalaszentgróti járás területén
Szolgáltatás megnevezése
Szolgáltató szervezet
Ellátás időtartama
Szolgáltatásban együttműködők
Családsegítés
Szociális és Intézményfenntartó Gyermekjóléti társulási megállapodás Alapszolgáltatási Központ Zalaszentgrót
25 önkormányzat
Házi segítségnyújtás
Szociális és Intézményfenntartó Gyermekjóléti társulási megállapodás Alapszolgáltatási Központ Zalaszentgrót – Idősek Klubja
Zalaszentgrót, Kallósd, Sénye
Gondozási Központ Türje
Intézményfenntartó társulási megállapodás
Türje, Batyk, Pakod, Dötk
Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete
Ellátási szerződés
Almásháza, Döbröce, Kisgörbő, Kisvásárhely, Ligetfalva, Nagygörbő, Óhíd, Sümegcsehi, Szalapa, Tilaj, Vindornyaszőlős, Zalabér, Zalavég, Zalacsány
Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete
Ellátási szerződéssel
Fogyatékosok Támogató Szolgálata
Magyar Kolping Szövetség
2008. január 01-től
25 önkormányzat
65
Hajléktalanok nappali ellátása (nappali melegedő)
Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete
Ellátási szerződéssel
25 önkormányzat
Gyermekjóléti alapellátás
Szociális és Intézményfenntartó Gyermekjóléti társulási megállapodás Alapszolgáltatási Központ Zalaszentgrót
25 önkormányzat
Idősek otthona
Idősek Ápoló és Gondozó Otthona
Türje, Zalaszentgrót
Zalaszentlászlói Idősek Otthona
Zalaszentlászló
Zalabéri Szent Rita Idősek Otthona
Zalabér
66
24. táblázat: Szociális szolgáltatások működése a Zalaszentgróti járás területén
2012-től megszűnt a szenvedélybetegek, és a pszichiátriai betegek közösségi ellátása.
A Zalaszentgróti Járás szociális intézményrendszere
Szolgáltató Zalaszentgróti Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási
Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete
Feladatkörök -
Zalai Hazatérők Egyesülete Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ Idősek Klubja, Zalaszentgrót -
Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezet Fogyatékkal Élők Támogató Szolgálata Zalaszentgrót
-
-
Fogyatékkal élők Nappali Intézménye
-
családsegítés, gyermekjóléti szolgáltatás házi segítségnyújtás szociális étkezés idősek nappali ellátása Fogyatékkal élők nappali ellátása Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Házi segítségnyújtás Támogató Szolgáltatás Egészségvédelem, véradásszervezés Adománygyűjtés és elosztás Gyógyászati segédeszköz kölcsönzés Ifjúsági programok Jótékonysági akciók ifjúsági tábor szervezése kortárssegítő felkészítő tevékenysége gyermekfelügyelet prevenciós rendhagyó iskolai óra lehetőség napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére igény szerint napközbeni étkeztetés az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatáshoz való hozzájutás biztosítása (pl.: személyszállítás útján), egészségügyi, szociális, munkaerőpiaci szolgáltatás elérésének biztosítása, tanácsadás, ügyintézés, információnyújtás, tanácsadás, személyi segítő alkalmazásával egyes szociális alapellátási részfeladatok biztosítása a fogyatékos személyek speciális szükségleteihez igazodva csoportos képességfejlesztés egyéni képességfejlesztés, munkavégzésre való felkészítés, kondicionális képességfejlesztés informatikai-kommunikációs foglalkozások egyéb külső szabadidős programok
Tevékenységi terület Zalaszentgróton és térségében, összesen 25 településen
Zala megye
Zalaszentgrót és térsége
Zalaszentgrót és térsége
Zalaszentgrót kistérség
67
Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezetének nappali melegedője -
Kolping Támogató Szolgálat Zalaszentgrót
-
-
lehetőséget nyújt napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, alapvető higiéniai szükségletek Zalaszentgrót kistérség kielégítésére, napi egyszeri meleg étel önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek teljes körű egészségügyi ellátása, ápolása, gondozása napi legalább háromszori étkezés, ruházattal és textíliával való ellátás, mentális gondozás, életkornak és egészségi állapotnak megfelelő elhelyezés, lakhatás Mentálhigiénés–lelki gondozás, vallásgyakorlás biztosítása
68
Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ
A Zalaszentgrót és Környező települések Intézményfenntartó Társulása által fenntartott Zalaszentgróti Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ (a továbbiakban: Intézmény) 1998-ban alakult a gyermekjóléti szolgáltatások, valamint a családsegítés és a szociális alapszolgáltatások színvonalas, körültekintő megvalósítása érdekében. Az Intézmény megalakulása óta folyamatosan felméréseket készít a térségben jelentkező speciális problémákról.
Családsegítő szolgálat Családgondozás alkalmával a családi konfliktusok megoldását az érintett családtagok között, illetve más konfliktuskezelő családterápiás módszer alkalmazását segítik elő, megoldására javaslatot tesznek, jelenleg 25 településen végzik a munkájukat. Szolgáltatásuk alapvető céljai: a gyermekek testi, lelki egészségének, családban történő érzelmi értelmi nevelésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszűntetéséhez támogatás, a családi környezetbe visszakerült gyermekek utógondozása. A Szolgálat munkája összhangban van a térség védőnői szolgálatával, a kapcsolattartás kiemelkedő az alapfokú és középfokú oktatási intézményekkel, önkormányzatokkal, kisebbségi önkormányzatokkal, támogató szakember hálózattal: pszichológusok, szociális munkások, fejlesztő pedagógusok. Az Intézmény a térség településein az alábbi feladatokat látja el. -
családsegítés,
-
gyermekjóléti szolgáltatás
-
házi segítségnyújtás
-
szociális étkezés
-
idősek nappali ellátása
A családsegítő szolgálat Zalaszentgróton és térségében, összesen 25 településen, szociális és mentális problémáikkal küzdő forduló, krízis helyzetbe került személyek, családok és együttműködésre kötelezett rendszeres szociális segélyezettek problémáival, ellátásával foglalkozik. Szolgáltatás a településeken fogadóórák, csoportfoglalkozások, prevenciós jellegű foglalkozások és főleg családlátogatások révén valósul meg. A rendszeres szociális segélyezettek beilleszkedési programjának szervezése mellett, családgondozók az eseti gondnoki feladatot is határozatban történő kirendelést követően végzik. A családsegítés finanszírozása a költségvetési törvény szerint meghatározott normatívából történt. A településeknek a szolgáltatás biztosításához nem kellett hozzájárulást fizetni.
69
A családsegítő szolgálat forgalma (fő) 670
700
610
600
524
506
459
500
409 70
400
200
269
234
300 164
175
190
2010
2011
86
100 0 2003
2009
Tárgyévben a szolgálatnál megfordult régi kliensek száma Tárgyévben a szolgálatnál megfordult új kliensek száma Tárgyévben a szolgálatnál megfordult régi és új kliensek száma
42. ábra: A családsegítő szolgálat forgalma
A szolgálat forgalma az előmúlt 12 év során fokozatosan csökkent. A csökkenés elsődleges oka, hogy a szolgálatnál megfordult régi kliensek száma 2009 évtől közel a felére csökkent. Sajnálatosan ezzel fordított arányban az új kliensek száma növekedést mutat. Ez a tendencia a következő években sem változott. 2014 évre vonatkozóan az intézmény beszámolójából áll rendelkezésünkre adat. „A 2014. évben 694 ellátottat érintően 3088 kapcsolatfelvételre került sor. A szolgálatnál megfordult új ügyfelek száma 66 %-kal, 295 főre növekedett, az előző évhez képest. Az emelkedés hátterében több ok is állhat, az egyik leggyakoribb, hogy szaporodtak és mélyültek az ellátási területen élők problémái. A családsegítést együttműködési megállapodás alapján 265 fő (család) vette igénybe.”8 A szolgáltatás igénybevevők nemek szerinti megoszlásának alakulását, a Zalaszentgróti járás területén, a következő táblázatban láthatjuk.
8
Zalaszentgrót Város Önkormányzatának 2014. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról szóló beszámoló, 2015.
Családsegítő szolgáltatást igénybe vevők száma életkor és nemek megoszlása szerint Férfi
Nő
6 éves 187-13 14-17 35-49 és 34 éves éves éves fiatalabb éves
50-61 éves
62 éves 6 éves 14- 1850- 62 éves 7-13 35-49 és és 17 34 61 és éves éves idősebb fiatalabb éves éves éves idősebb
2009
8
12
5
90
128
51
7
9
23
5
82
68
45
8
2010
5
11
0
19
36
83
2
7
10
6
40
67
57
9
2011
13
17
28
20
44
85
10
31
41
61
49
10
13
10
25. táblázat: Családsegítő szolgáltatást igénybe vevők száma életkor és nemek szerinti megoszlása 2009-2011
2009-ben az igénybevevők többsége 18 és 49 év közötti személy volt, közülük is magas a száma a 3549 éves férfiaknak. A következő években magas számban jelent meg a szolgálat kliensei körében az 5061 év közötti férfiak, valamint a 14-17 éves korú nők.
71
A szolgáltatást igénybe vevők hozott problémáinak megoszlása problématípusok szerint (eset) 2003
2009
2010
2011
FŐ
%
FŐ
%
FŐ
%
FŐ
%
Anyagi
174
26,0
299
19,2
155
10,1
229
14,3
Családi - kapcsolati
21
3,1
175
11,2
98
6,4
140
8,8
Egészségkárosodás következménye
3
0,4
109
41,8
116
33,5
86
5,4
Életviteli
45
6,7
126
8,1
77
5,0
69
4,3
Foglalkoztatással kapcsolatos
10
1,5
233
15,0
411
26,8
303
19,0
Gyermeknevelési
66
9,9
43
2,8
74
4,8
101
6,3
Információ kérés
230
34,3
223
14,3
278
18,1
185
11,6
Lelki - mentális
7
1,0
126
8,1
79
5,2
183
11,5
Ügyintézéshez segítségkérés
108
16,1
198
12,7
187
12,2
222
13,9
Családon belüli bántalmazás
NA
NA
7
0,4
5
0,3
20
1,3
Egyéb
6
0,9
17
1,1
52
3,4
59
3,7
Összesen
670
Összesenből: krízishelyzet
NA
NA
10
0,6
13
0,8
11
0,7
Összesenből: több probléma együttes előfordulása
530
79,1
261
16,8
346
22,6
198
12,4
1556
1532
1597
26. táblázat: A szolgáltatást igénybe vevők hozott problémáinak megoszlása problématípusok szerint (eset)
2014-ben a „kiindulási problémákról általánosságban elmondható, hogy a munkahelyek, a foglalkoztatás hiányából adódtak. A családok anyagi helyzetének romlása, nemcsak a család gazdasági funkciójának megingásához vezetett, hanem morális válságot is okozott. A családi kapcsolatok instabilabbá váltak, a családok működési zavarai mélyültek, a különélések száma csak azért nem emelkedett, mert az érintett felek nem tudták megoldani a különéléssel járó többletköltségeket. A szülők nem tudtak megfelelő mintát nyújtani gyermekeiknek, a szociális, kulturális hátrányokat átörökítik.” 2014-ben „több probléma együttes előfordulása az ügyfelek 82 %-át, 217 főt (családot) érintett, krízishelyzetbe mely azonnali intézkedést kíván 7 család került.”9
9
Zalaszentgrót Város Önkormányzatának 2014. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról szóló beszámoló, 2015.
72
A szolgáltatást igénybe vevők száma a család összetétele szerinti megoszlása 2003
2009
2010
2011
FŐ
%
FŐ
%
FŐ
%
FŐ
%
Egy szülő gyermek(ek)kel
54
15,4
50
8,2
52
12,7
82
17,9
Egyedül élő
28
8,0
135
51,7
110
31,8
113
24,6
Házastársi (élettársi) kapcsolatban együtt élők gyermek nélkül
15
4,3
88
14,4
77
18,8
91
19,8
Házastársi (élettársi) kapcsolatban együtt élők gyermek(ek)kel
240
68,6
183
30,0
117
28,6
108
23,5
Egyéb
13
3,7
154
25,2
53
13,0
65
14,2
73
27. táblázat: A szolgáltatást igénybe vevők száma a család összetétele szerinti megoszlása (2003-2011)
A 12 évvel ezelőtt a szolgálatot igénybevevők többsége 18 éven aluli gyermeket nevelő család volt, hat évvel később a kliensek többségét az egyedül élők adták. 2011-re a szolgáltatás igénybevevők családi állapot szerinti megoszlása nem mutat jelentős kiemelkedést egyik csoportban sem.
A szolgáltatást igénybe vevők száma gazdasági aktivitás szerint megoszlása 2003
2009
2010
2011
FŐ
%
FŐ
%
FŐ
%
FŐ
%
Aktív kereső
61
17,4
41
6,7
82
20,0
53
11,5
Eltartott, ebből: kiskorú
160
45,7
66
10,8
22
5,4
20
4,4
Eltartott
183
52,3
116
19,0
59
14,4
74
16,1
Inaktív kereső, ebből: nyugdíjas)
31
8,9
22
3,6
43
10,5
109
23,7
Inaktív kereső
65
18,6
220
36,1
85
20,8
135
29,4
Munkanélküli
41
11,7
233
38,2
183
44,7
197
42,9
28. táblázat: A szolgáltatást igénybe vevők száma gazdasági aktivitás szerint megoszlása (2003-2011)
2003-ban a szolgálat segítségéért folyamodók többsége eltartott személy volt, jelentős részük kiskorú. 2009-ben a kliensek körében jelentős volt a munkanélküliek és az inaktív keresők aránya. A következő évre a szolgálatot felkereső munkanélküliek aránya tovább emelkedett négyszerese volt a 7 évvel azelőttinek. Ugyanezen évben jelentősen nőtt az aktív keresők száma is a kliensek körében. 2011-ben szintén a munkanélküli ügyfelek aránya volt a legmagasabb. Jelentős számban vették igénybe a szolgáltatást az inaktív keresők, közülük is elsősorban a nyugdíjasok. 2014-ben az ügyfelek anyagi gondjainak enyhítése céljából, több alkalommal gyermek és felnőttruha adományhoz jutottak a rászoruló családok. Több településen – Türje, Tekenye, Zalakoppány, Óhíd ruhabörzék szervezésére, lebonyolítására került sor, amely a lakosság szélesebb körét érintette, különösen az egyedül élő idősebb korosztály és a gyermeket nevelő családok éltek a lehetőséggel. Azokat az önellátásra is törekvő felnőtteket, akik saját megművelt konyhakerttel rendelkeztek, a HIFAHungária Kft. felajánlásából származó vetőmagadományban sikerült részesíteni. 2014. december hónapban az „Élelmiszerbank” adománygyűjtő akciójához kapcsolódva az Intézmény 215 db csomag összeállításával 763 arra rászoruló embert és családját tudta tartós élelmiszeradományban részesíteni. A HUMAN-International szlovákiai adományosztó szervezettől kapott készétel konzervek kiosztásával pedig, jelenleg is támogatást kapnak a rászoruló családok. „2014. évben az illetékességi területen 70 fő rendszeres szociális segélyre jogosult személy élt, akiknek együttműködési kötelezettsége volt a családsegítő szolgálattal. A családgondozók által megvalósított beilleszkedési program keretein belül, kiemelendő Zalaszentgrót és Kehidakustány településen a csoportokban végzett szociálismunka (4 csoport -34 fő). Az ügyfelek nagyobb része együttműködésük módjaként az egyéni esetkezelést választotta, havi, 2 havi rendszerességgel saját lakókörnyezetükben.”10
10
Zalaszentgrót Város Önkormányzatának 2014. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról szóló beszámoló, 2015.
74
A családsegítő szolgáltatást igénybevevők iskolai végzettség szerinti megoszlása 2009
2010
2011
FŐ
%
FŐ
%
FŐ
%
Tanköteles kornál fiatalabb
18
3,0
13
3,2
23
5,0
Általános iskola nyolc osztályánál kevesebb
150
24,6
139
34,0
95
20,7
Általános iskola nyolc osztálya
287
47,0
76
18,6
141
30,7
Általános iskola tíz osztálya
2
0,3
5
1,2
7
1,5
Befejezett szakmunkásképző iskola, szakiskola
117
19,2
7
1,7
147
32,0
Befejezett szakközépiskola
29
4,8
33
8,1
31
6,8
Befejezett gimnázium
7
1,1
130
31,8
10
2,2
Felsőfokú iskola
-
-
6
1,5
5
1,1
29. táblázat: A családsegítő szolgáltatást igénybevevők iskolai végzettség szerinti megoszlása
A2009-ben a Családsegítő Szolgálat igénybevevőinek a többsége legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezett, 2010-ben és 2011-ben a kliensek egyharmada már középfokú végzettségű volt. „A Családsegítő Szolgálat ellátási területén11 – szociális, mentálhigiénés – esetkezelésben részesülők száma 265 fő volt. Leggyakoribb esetkezelési módok: a segítő beszélgetések, hivatalos ügyintézésben segítségnyújtás, információnyújtás. Más szolgáltatóhoz, hatósághoz való továbbirányítás, közvetítés 121 alkalommal, szolgáltatásnyújtás 218 alkalommal történt. Adományok közvetítésére és nyújtására 260 családot érintően került sor 2014. évben. A családsegítő szolgálat ellátási területén élő vagy dolgozó jelzőrendszeri tagokkal az információcsere folyamatos. A szinte heti rendszerességgel történt találkozások mellett, jelzőrendszeri üléseket tartanak Zalakoppány, Csáford településrészeken, Zalaszentgrót, Pakod, Óhid, Tilaj településeken.„12 Kisgyermekesek klubja: Zalaszentgróton heti rendszerességgel működik a szülők kérésére a nyári szünetben is. A foglalkozásokon általában 6-8 szülő jelent meg gyermekeivel, a 20 fős gyermek létszámból. Létrehozták Grótmaci Baba Klub Facebook csoportot, mely zárt csoportként működik. Jelenleg 40 tagot számlál, közöttük vannak az intézmény GYES-en GYED-en lévő munkatársai is. Ide mindenki feltöltheti a programokon készített fotókat. Türje és Tekenye községekben „életmód klubokat” indítottak 5 illetve 20 fő részvételével. 11
A szolgálat áltat ellátott települések száma 2014-ben 25db volt, amelyből 20 a Zalaszentgróti járás települései. 12 Zalaszentgrót Város Önkormányzatának 2014. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról szóló beszámoló, 2015.
75
A Családsegítő Szolgálat tervei 2015. évre vonatkozóan: -
-
-
2015. évben egyik legfontosabb feladatuknak tekintik azon aktív korú tartósan munkanélküli klienseinkkel végzendő szociális munkát, akik a rendszeres szociális segély megszűnésével mindenfajta rendszeres szociális ellátástól elesnek. Tekenye és Türje településekhez hasonlóan „életmód klubok” elindítását tervezik igény szerint az általunk ellátott többi településeken is, melynek célcsoportja az aktív korú tartósan munkanélküli, illetve közmunka programban résztvevő személyek. Továbbra is fontos feladat a jelzőrendszer működtetése, a hatékonyabb esetfeltárások, esetkezelések érdekében.
Gyermekjóléti szolgálat A gyermekjóléti alapellátások célja az, hogy a fenntartó önkormányzatok által biztosított szolgáltatások hozzájáruljanak a gyermek testi, érzelmi, értelmi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzéséhez, valamint a kiemelt gyermek családjába való visszahelyezéséhez. Az alapellátás keretében nyújtott személyes gondoskodást- lehetőség szerint - a jogosult lakóhelyéhez, tartózkodási helyéhez legközelebb eső ellátást nyújtó személynél vagy intézményben kell biztosítani. Alapelve az önkéntesség, de ha veszélyeztetettség ténye áll fenn – az önkéntes együttműködés hiánya esetén is – hatósági intézkedést kell kezdeményezni. A gyermekjóléti szolgálat szervezi és koordinálja az észlelő és jelzőrendszer működését az ellátási területén. A Zalaszentgrót és környező települések Intézményfenntartó Társulása által fenntartott Zalaszentgróti Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ változatlanul 25 település részére biztosította a gyermekjóléti szolgáltatást és a családsegítést 2014-ban is, az előző évekhez hasonlóan. A 25 településen kötelezően ellátandó gyermekjóléti szolgáltatást 3 főállású családgondozó végezte, az intézményvezető/szakmai irányító segítségével. Az 1 főre jutó gondozási esetek száma az év során jelentősen meghaladta a jogszabályi előírást, amely 45 fő/családgondozó. A gyermekjóléti szolgálatokban végzett szociális segítő munka komplex szakmai ismereteket igénylő feladat, melynek szakmai presztízse igazságtalanul rendkívül alacsony. Az itt dolgozók a gyermekek sorsát befolyásoló, azt meghatározó tevékenységeket végeznek, döntéseket készítenek elő magas szakmai színvonalon és felelősségteljesen. Javaslataikat, környezettanulmányaikat elsősorban a hatósági intézkedéseket hozó, tehát döntéshelyzetben lévő Járási Gyámhivatalok munkatársai részére juttatják el. Családgondozó asszisztensi munkakör betöltésére változatlanul nem nyílt lehetőség, ami fokozott adminisztrációs terhet jelentett a szakmai irányító és a családgondozók részére. Erre a feladatkörre státusz kialakítása a napi jelentési kötelezettség – KENYSZI nyilvántartási rendszer – az iktatás naprakész vezetése, a levelezés és egyéb okiratkezelés miatt változatlanul indokolt, fontos és szükséges.
76
Gyermekjóléti szolgáltatást igénybevevők száma életkor szerint (fő) 350 300 250 200 150 100 50 0
304 269 222
190
204
137 71
61
54
2003
60
2009
0 - 6 éves
7 - 13 éves
48
73
101 42
2010 14 - 17 éves
68
94
77
2011 Mindösszesen
43.ábra: Gyermekjóléti szolgáltatást igénybevevők száma életkor szerint (fő)
2014-ben gyermekjóléti alapellátásban történő gondozásban 169 gyermek részesült önkéntes együttműködés, ill. védelembe vétel elrendelésével hatósági eljárás keretében. Az év során szakellátásban 26 gyermek volt, így az összes gondozásban részesült gyermek száma 195 fő, akik közül 90 a leány. A 195 gyermek 124 családból került ki.
Gondozási típus Nem és kor
Összesen (fiú + lány)
Alapellátásban történő gondozás
0-2 éves 3-5 éves 6-13 éves 14-17 éves Összesen (01-04. sorok) Ebből: leány Családok száma
a 9 10 42 58 119 55 79
Védelembe vétel
b 8 8 11 23 50 20 31
Utógondoz Ideiglenes ás hatállyal szakellátás elhelyezett ból kikerült
c
1 1 2 2 1
Nevelésb e vett
gyerekek száma d e 2 1 3 7 11 1 23 1 12 1 12
Tartós nevelt (megszűnt)
Összesen (a-f oszlopok összege)
Tanácsad ás keretébe n történő ellátás
f
g 19 22 61 93 195 90 124
h
30. táblázat: Alapellátásban részesülők száma, a Gyermekjóléti Szolgálat működésének tapasztalatai az Intézményfenntartó Társulás területén (Forrás: Intézményi beszámoló 2014. évről)
69 63
2014-ben 34 gondozási esettel csökkent az előző évhez képest az összes gondozási tevékenység száma. A legnagyobb mértékben az alapellátásban csökkent a gondozottak száma (50 fővel). A gondozási tevékenység megszűnésének oka lehet az eredményes családgondozás, a más településre való költözés, valamint a 18. életév betöltése. A megszűnés nem tekinthető minden esetben véglegesnek, mert voltak gyerekek illetve családok, akik nem tudtak hosszabb távon pozitív változásokat fenntartani, így hamarosan visszakerültek a szolgálat látókörébe. A 195 gondozott közül a legtöbb gondozottunk (68 fő) Zalaszentgróton él, bár ez az adat 23 fővel kevesebb, mint 2013-ban volt. A társult településeken gondozásban lévő gyermekek száma Türjén (21 fő), Zalabérben (18 fő), de intenzív családgondozást végeztek a családgondozók Pakodon (12 fő), Batykon (10 fő), Vindornyaszőlősön (10 fő), Zalaszentlászlón (9 fő), Szalapán (9 fő) esetében is. A legösszetettebb, súlyosbodó és visszatérő problémák a 6-13 éves és a 14-17 éves korosztálynál és családjaikban jelentkeztek, - az előző évekhez hasonlóan - akik a gondozottak 31%-át, illetve 48%-át jelentették 2014-ben.
A gyermekek veszélyeztetettségének okai: A nyilvántartott gyermekek veszélyeztetettségének legfőbb okai közt a gyermeknevelési problémák jártak az élen, 2014-ben a kezelt problémák száma 289 (21%) -, a szülők vagy család életvitele esetében – a kezelt problémák száma 254 (19%) - és az anyagi (megélhetési, lakhatással összefüggő stb.) eredetű problémák – a kezelt problémák száma 223 (16%) - hasonlóan magas szám, mint 2013-ban volt. A gyermekek veszélyeztetettségének okai a családdal való kapcsolatfelvételt követően gyakorta bővültek a családi konfliktusokkal (szülők egymás közti, szülők-gyermek közt), a gyermekintézménybe való beilleszkedési nehézséggel, a szülői elhanyagolással, valamint a magatartászavarral, teljesítményzavarral. A fent nevesített veszélyeztetettségi okok több családban halmozottan jelentkeztek, ami még inkább megnehezítette a megfelelő megoldási lehetőségek megtalálását, a hatékony segítségnyújtást, hiszen az egyik probléma olykor generálta a másikat.
78
A gyermekjóléti szolgáltató tevékenység a kezelt probléma típusa szerint A gyermekjóléti szolgálatnál kezelt problémák száma 2003 2009 2010
2011
2014
Anyagi (megélhetési, lakhatással összefüggő stb.)
733
461
372
358
223
Családi konfliktus (szülők egymás közti, szülők-gyermek közti)
261
272
214
341
176
Családon belüli bántalmazás (fizikai, szexuális)
32
24
61
49
11
Fogyatékosság, retardáció
32
31
29
28
14
Gyermekintézménybe beilleszkedési nehézség
120
237
197
223
140
Gyermeknevelési
475
482
481
472
289
Magatartászavar, teljesítményzavar
187
312
311
299
95
Szenvedélybetegségek
32
60
10
30
26
Szülői elhanyagolás
50
67
78
180
125
Szülők vagy a család életvitele
619
346
194
382
254
2541 2292 1947
2362
1 353
Problémák száma összesen
31. táblázat: A gyermekjóléti szolgáltató tevékenység a kezelt probléma típusa szerint
A gyermeknevelési problémák terén a szülők nem találták a helyes módszerek alkalmazását, sok esetben túl elnézőek, ráhagyóak vagy éppen ellenkezőleg túl szigorúak voltak. A családi konfliktusok, a szülők közötti rendezetlen kapcsolati kérdések, a családon belüli bántalmazások száma is emelkedett, csakúgy, mint az elhanyagolás, a gyermekek nem megfelelő ellátása és a higiénés problémákból eredő fertőzések. A szülők megromlott egészségi állapota, lelki problémáik is felerősödtek és kihatottak valamennyi problémára. Emiatt is nagy szükség volt a folyamatos kontrollra, a vizsgálatokon való megjelenésre való figyelemfelhívásra, emlékeztetésre, a gyógyszerbevételre való odafigyelésre stb. A gyermekneveléssel kapcsolatos problémák, a mások általi könnyű befolyásolhatóság, a negatív minták követése, normaszegő cselekedetek elkövetése és a tankötelezettség elmulasztása/tanulói jogviszony megszűnése miatti „semmittevés” mellett megjelentek a „nem jól funkcionáló anyák”, anyai feladataikat nehezen, segítséggel ellátni próbáló szülők, valamint a rosszul működő párkapcsolat, amely bizonytalanságot szült. Számos esetben hiányzott a jó, követendő szülői minta, a támogató családi háttér. A fiatalok környezetében több olyan felnőtt és kortárs személy él, akik negatív hatást gyakoroltak a helyét kereső, befolyásolható személyiségű fiatalra.
79
Ezen fiatalok esetében a segítő beszélgetés, a tanácsadás, a megfelelő információkhoz való juttatás, a következmények kihangsúlyozása, az elrettentő példák felhozatala különös jelentőséggel bírt. A szülők esetében pedig a helyes nevelési módszerekről való beszélgetésre, a kötelezettségekre és következményekre való folyamatos figyelemfelhívásra, információnyújtásra, iránymutatásra volt szükség. A szülők vagy a család életviteléből adódó veszélyeztetettség alapján megállapítható volt, hogy hiányzott az erős, jó cél érdekében összetartó családi háttér, a konfliktusmentes együttélés, a megoldásokat kereső és nyújtó konfliktuskezelés, tehát a helyes szülői minta. A munkanélküliség, az állandósult eltartottság nemcsak anyagi hátrányokkal, hanem erkölcsi és pszichikai leépüléssel is együtt járt. Családi konfliktusok, életviteli, gyermeknevelési problémák jelentkeztek, melyek a többségi társadalmi normáktól és szabályoktól eltérő magatartást eredményeztek, illetve viselkedési mintaként álltak a gyermekek, fiatalok előtt. 2014. évben dominánsan megjelentek a családon belüli kapcsolati problémák (őszinteség hiánya a szülők és a gyermekek, illetve a szülők és a nagyszülők között). Az engedékeny, következetlen szülői magatartás következményeként kialakultak súlyos magatartási, beilleszkedési nehézségek. A rossz szülői minta a családokban élő gyermekekben, fiatalokban nem alakított ki felelősségteljes, a megvalósítandó célok érdekében kitartó magatartást. Az esetenkénti rossz szülői tiltás, helytelen konfliktuskezelési minták a gyermekben fokozott ellenállást, a szakemberrel, gyámmal való együttműködés elutasítását eredményezték. Problémaként jelent még meg a településeken a szülők közötti nem megfelelő kommunikáció a „válás” – az élettársak között – és a közös gyermek további nevelésében való nem egyetértés. Sajnos a legtöbb esetben a szülők saját sérelmeiket a gyermeken keresztül közvetítették egymás felé. Nehezen értették meg, hogy rendezni kell a gyermekelhelyezés kérdését a bíróság előtt, így esélyt adnak maguknak arra, hogy továbbra is megfelelő módon tudják nevelni a közös gyermeket. A szülők különválása a gyermekek szempontjából sem volt egyszerű, főként, ha kétlaki életet éltek attól függően, hogy melyik szülőhöz ragaszkodtak jobban. Válás hiányában a szülők közt kötött szóbeli megállapodások (pl.: a gyermekek ellátásához kapcsolódó anyagiak, láthatás stb.) újabb konfliktusok forrása volt, egymásra hárítva a felelősséget. Ezen kívül a felbomlott élettársi kapcsolatokból hoztákvitték magukkal a gyerekeket, és az új párkapcsolatokban nem mindig tudták a „más” gyermekének „problémáit” kellőképpen tolerálni az élettársak, családtagok. Az apai felelőtlenség – elhagyták gyermekeiket, nem tartottak kapcsolatot – hatásai több vonatkozásban is ártalmasak. (anyagi nélkülözés, gyermeknevelési problémák stb.) A megfelelő apai minta és napi jelenlét ugyanolyan fontos a gyermekek egészséges fejlődése érdekében, mint az anyai. Összességében a családokon belüli negatív mintát nyújtó házastársi, élettársi viszonyok, valamint a családok szétbomlásából adódó problémák, mindezeken felül pedig az anyagi nehézségek továbbra is magas számban jelen lévő problémák voltak. A szülők közt kialakult ellenséges viszony feloldása érdekében, ahol elfogadták a felek, egy külső szakember is bevonásra került, - család konzulens személyében – mivel a tanácsadás, a konfliktuskezelés, mint eszköz kevésnek bizonyult a családgondozás folyamatában. Ezekben a helyzetekben segíthet a mediáció is.
80
Az anyagi problémák változatlanul dominánsan jelen voltak a gondozott családok életében, mivel a létfenntartást veszélyeztető anyagi problémák tartóssá váltak. A munkába állás, mint lehetőség, továbbra is az alkalmi munkákban illetve a közmunkaprogramban való részvétel során valósult meg. A családok egy részére elmondható, hogy a létszámuk nő, de ehhez mérten a családok munkából befolyó jövedelme nem, leszámítva a gyermekek után befolyó családtámogatási összegeket. A házak zsúfoltabbak, gyakran higiéniai problémák léptek fel, amelyhez sokszor egy nemtörődöm életmód is társult. Sok esetben a családok felnőtt tagjai válogattak a munkalehetőségek közt, kifogásokat keresve arra, hogy miért nem vállalták el azt. Voltak, akik kapcsolatban álltak a Munkaügyi Központtal, kihasználva annak lehetőségét, hogy a Munkaügyi Központ által indított képzéseken, tanfolyamokon részt vettek, annak érdekében, hogy előbbre jussanak, illetve pénz álljon a házhoz. A településeken jól működő közmunkaprogram által sok család jutott munkalehetőséghez, de probléma, hogy ezek is csak részjavulást eredményeztek a családi kasszában, hiszen ennek megszűnésével, lejártával, újra visszaestek a korábbi szintre a családok. Több család küzdött és küzd a településeken közüzemi tartozásokkal, a részletfizetési kérelmek sora végtelen. Hiába fizettek ki pl. egyetlen részletet, a következő teljesítésére, illetve az aktuális számla kifizetésére már nem volt keret, így az újabb tartozás feltorlódáshoz vezetett. Jellemzően több családnál is probléma volt, hogy korlátozva volt a víz, vagy a villanyszolgáltatás. A családoknál a folyamatos veszekedések egyik meghatározó oka a rossz anyagi helyzetből adódott, vagy az a lehetetlen állapot alakult ki kényszerből, hogy lakhatási problémáikat úgy oldották meg, hogy több család élt egy házban, amiből a folyamatos veszekedések, nézeteltérések voltak.
81
A Gyermekjóléti Szolgálat szakmai tevékenységeinek adatai 2014-ben Megnevezés
Információnyújtás Segítő beszélgetés Tanácsadás Hivatalos ügyekben való közreműködés Családlátogatás Közvetítés más szolgáltatásba Első védelembe vételi tárgyaláson való részvétel Felülvizsgálati Átmeneti és tartós nevelésbe vétel tárgyaláson Védelembe vétel való részvétel Elhelyezési értekezleten, ill. tárgyaláson való részvétel Pszichológiai tanácsadás Jogi tanácsadás Fejlesztőpedagógusi ellátás Konfliktuskezelés Szakmaközi megbeszélés Esetkonferencia Örökbefogadással kapcsolatos intézkedések Adományozás Szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gondozása Összesen (01 – 19. sorok)
Szakmai tevékenységek száma (halmozott) a 485 558 415 269 1 062 133 31 16 24
Ellátott gyermekek száma b 190 156 113 122 258 76 37 11 22
6 29
57
340 3
158 3
3 370
1
82
203
32. táblázat: A Gyermekjóléti Szolgálat szakmai tevékenységeinek adatai 2014-ben
A szülőknek és a gyerekeknek az esetek nagy részében információnyújtásra, felvilágosításra, tájékoztatásra, hivatalos ügyintézésben történő segítségnyújtásra (kérelmek megfogalmazása, hivatalos szervekhez való eljuttatása), illetve gyermeknevelési, életvezetési és életmódbeli tanácsra, segítő beszélgetésekre volt szükségük a legnagyobb számban.
Családjából kiemelt gyermek szüleinek gondozása: A 2014-es év során 26 gyermek volt a szakellátásban, akik közül 15 a leány. A 26 gyermek 14 családból került ki. A Gyermekjóléti Szolgálat családgondozója együttműködött a területi gyermekvédelmi szakszolgálat, a nevelőszülői hálózatot működtető intézmény, illetve a gyermekotthon munkatársaival, valamint a gyermekvédelmi gyámmal. A családgondozó 2 hónapon belül a nevelésbe vett gyermeket gondozási helyén felkereste, és tájékozódott beilleszkedéséről, a látogatás lehetőségeiről. A Gyermekjóléti Szolgálat javaslatot tett a gyámhivatalnak a kapcsolattartás formájának megváltoztatására, ha a szülők életvitelében, körülményeiben beállt változás ezt indokolta, tájékoztatást nyújtott a szülő-gyermek kapcsolat alakulásáról.
A jelzőrendszer tagjaival való együttműködés tapasztalatai: A Gyermekvédelmi Törvény 17.§ (1) bekezdésében meghatározott személyekkel és intézményekkel a jelzőrendszer tagjaival - való együttműködés megszervezése, a tevékenységek összehangolása kiemelt feladat volt 2014-ben is. 83
2014-ben a jelzőrendszer által küldött jelzések száma: Megnevezés Egészségügyi szolgáltató Ebből (01-ből): védőnői jelzés Személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgálat Napközbeni kisgyermek ellátást nyújtók Átmeneti gondozást biztosítók Menekülteket befogadó állomás, menekültek átmeneti szállása Közoktatási intézmény Rendőrség Ügyészség, bíróság Pártfogó felügyelet Társadalmi szervezet, egyház, alapítvány Áldozatsegítés és kárenyhítés feladatait ellátó szervezet Állampolgár Önkormányzat, jegyző, gyámhivatal Munkaügyi hatóság Összesen (01 és 03-15.sorok)
Küldött jelzések száma 23 21 9
127 ! 49 9 25 1 3 359 ! 605
33. táblázat: 2014-ben a jelzőrendszer által küldött jelzések száma
A 605 jelzés, magas szám, 199 jelzéssel magasabb az előző évihez képest. Az év során a legtöbb jelzés 359! db (60%) a gyámhatóságtól és 127 db jelzés (21%) a köznevelési intézményekből érkezett. A 2013-2014-as tanévben több óvodai, általános és középiskolai jelzést kapott a szolgálat a településeken élő gyermekek/fiatalok iskolai mulasztásáról. Ezek hátterében a fiatalok részéről elsősorban a motiválatlanság, valamint a szülői oldalról az engedékenység, az elhanyagolás, az ellenőrzés, számonkérés hiánya állt. Továbbra is jellemző a gyermekek higiéniai elhanyagolása (koszos ruházat, igénytelen megjelenés, tetű illetve rüh problémák), amely már az óvodai életben is problémaként lépett fel. A védelembe vétel ellenére továbbra is jellemző az óvodaköteles gyermekek óvodából való hiányzása, amely hátterében a szülői felelőtlenség áll. A családgondozók javaslatainak, felszólításainak azonban még sem tettek eleget a szülők, ismerve a hatósági intézkedések fokozatait, ennek hatásait, eredményeit.
A családokban megjelenő nagy gyermeklétszám, ami miatt otthon nem kaptak kellő figyelmet a szülőktől, előhozta a lázadást a gyerekekben, így hívták fel magukra a figyelmet, vagy kamaszkoruk révén, nemtörődöm viselkedésükből adódóan, valamint a kortárs csoport negatív hatása miatt igyekeztek kerülni az iskolát bizonyos fiatalok.
A serdülőkorú fiatalok esetében továbbra is fő problémaforrás a tanulás értékének elvesztése. Megoldásként bizonyult számukra, a 16. életév betöltésével a tankötelezettség megszűnése, amely tény tudatában kivárták ennek lehetőségét, felhalmozva maguk után a magas számú igazolatlan hiányzást. A roma fiatalok és családjaik életében a tanuláshoz kapcsolódóan egyre inkább jellemzővé vált, hogy megelégedtek a bukások során elért 8 általános iskolai osztállyal, ha a szakiskolai képzést el is kezdték, a 16. életévük után otthagyták az iskolát, hivatkozva a tankötelezettségi koruk betöltésére.
A tárgyévben újként keletkezett gondozási esetek száma a kapcsolat felvételi módja szerint 2014-ben A 47 új gondozási esetet reprezentáló táblázat azt mutatja meg, hogy a kapcsolatfelvétel módja szerint hogyan alakultak 2014-ben az új családgondozások, melyeket a legnagyobb számban a jelzőrendszer tagjai kezdeményeztek. Megnevezés
Kapcsolatfelvétel száma
Önkéntes (gyermek kezdeményezte) Szülővel közösen
5
Gyermekjóléti szolgálat (szervezeti egység) által kezdeményezett
7
Jelzőrendszer által kezdeményezett
30
Együttműködésre kötelezett (hatóság által kötelezett)
3
A gyámhatóság által kezdeményezett
2
Összesen (01-06. sorok)
47
34. táblázat: A tárgyévben újként keletkezett gondozási esetek száma a kapcsolat felvételi módja szerint 2014ben
84
A jelzőrendszer tagjaival a napi szintű telefonos vagy személyes megkeresésen túl, elsősorban az alábbi fórumokon került kapcsolatba intézmények. - A Gyermekjóléti Szolgálat 2014-ben szakmaközi megbeszélést 6 alkalommal tartott különböző helyszíneken. - A jelzések és a veszélyeztető helyzetek kialakulása miatt 29 esetben szerveztek a családgondozók esetkonferenciákat, melyek 57 gyermek és családtagjaik bevonásával kerültek lebonyolításra. A jelzőrendszerrel való együttműködés jónak mondható, a családgondozók, a gyermekvédelmi felelősök, a pártfogó felügyelők, a gyermekorvosok, védőnők, rendőrség munkatársai és a civil szervezetek tagjai között megfelelő a kapcsolat, melyet az Éves települési tanácskozásra kapott visszajelzések is igazoltak. A jövőre vonatkozó javaslatok, célok meghatározása, gyermekvédelmi prevenciós elképzelések: - A Gyermekvédelmi tv. és a végrehajtási rendeletek, a Büntetőeljárási tv. módosításaiból adódó feladatok – a megelőző pártfogás, mint új jogintézmény megismerése, kidolgozása Szakmaközi megbeszélés keretében - a jelzőrendszeri tagok bevonásával, az érdemi együttműködés miatt nélkülözhetetlen. - A szervezés alatt álló Kábítószer Egyeztető Fórum munkájában való közreműködés az elnyert pályázati program alapján, új pályázati dokumentáció kidolgozásában közreműködés - A rendőrséggel közösen elindított őrjáratot továbbra is folytatni szükséges, melynek az elsődleges célja a csellengő kiskorúak felkutatása, a dohányzó, alkoholt esetleg kábítószert fogyasztó fiatalok kiszűrése. - A magas számú és összetett iskolai jelzések miatt erősíteni szükséges az iskolai szociális munkát, melyet 2015.01.01-től a Gyvt. is nevesít, szakmai konzultáció a Köznevelési intézményekkel, a Pedagógiai szakszolgálat munkatársaival. - A nyári szociális gyermekétkeztetéshez/rendezvényekhez kapcsolódó szabadidős programok szervezése, valamint a Karácsonyi élelmiszergyűjtés, adománygyűjtés folytatása a családok anyagi helyzete miatt indokolt. - Játszóklubok, a Biztos Kezdet program értékeinek megőrzése, pályázati lehetőségek felkutatása, az egyházi és civil szervezetekkel a pályázatok közös folytatása kívánatos. - A Családbarát Munkahely pályázatban megfogalmazott gondolatok ápolása, továbbvitele, az elnyert cím méltóságának megőrzése, új pályázat benyújtása.
85
A gyermekkorú és a fiatalkorú bűnelkövetők számának az általuk elkövetett bűncselekmények számának, a bűnelkövetés okainak bemutatása
A bántalmazott és elhanyagolt gyermekek adatai Megnevezés
Családon belül
Családon kívül
szülő által testvér által egyéb rokon által Összesen: ebből leány: gyermek által felnőtt által intézmény munkatársa által Összesen: ebből leány:
fizikai 2 1 3 2 -
A bántalmazott gyermekek száma lelki szexuális -
Az elhanyagolt fizikai 20 20 10
35. táblázat: A bántalmazott és elhanyagolt gyermekek adatai
A bántalmazás okai: -
tekintélyelvű, katonai nevelési módszerek alkalmazása, amelybe a büntetés, a bántalmazás is belefért és elfogadható volt a bántalmazó számára az új párkapcsolatokba a szülők hozták az előző kapcsolatból származó gyerekeket, akikkel nem tudtak megfelelően bánni zavaros, nem megfelelő házastársi-élettársi viszony
Az elhanyagolás okai: -
Fizikai: rossz anyagi (lakás) körülmények, hanyag szülői hozzáállás a hiányok leküzdéséhez, pénzbeosztási problémák Lelki: nemtörődöm, hanyag szülői nevelés, a szülők életvitelük miatt nem tudtak megfelelő módon foglalkozni a gyerekekkel és problémáikkal
lelki 79 7 86 43
86
Gyermekek száma Megnevezés
Szabálysértés elkövetésekor
Bűncselekmény elkövetésekor
gyermekkorú fiatalkorú Összesen: ebből leány: gyermekkorú fiatalkorú Összesen: ebből leány:
nem volt gondozásban 4 4 1 -
alapellátott 2 2 2 2 -
védelembe vett 2 3 5 1 1 -
Összesen 2 9 11 1 3 3 -
Ebből tulajdon elleni szabálysértő 2 7 9 -
36. táblázat: Szabálysértést vagy bűncselekményt elkövetett gyermekek száma
A fiatalkorúak bűnözését kiváltó leggyakoribb okok: -
rossz anyagi, szociális háttér, rendezetlen családi viszonyok kortárscsoport negatív hatása, rossz minták követése alkohol, drogfogyasztás hatása alatt állás pszichés indulatkezelési problémák, rossz konfliktuskezelési módok következetlen, felelőtlen nevelési módszerek a szülők részéről
A fiatalkorú bűnelkövetők ellen folytatott eljárások elsődleges okai: - lopás vétsége - garázdaság vétsége - szabálysértés - testi sértés bűntette A jelzőrendszeri tagok tapasztalatai a 2014. évi beszámolók alapján:
A legfőbb kiváltó okok: deprivált, szociális segélyektől függő háztartások, a családok diszfunkcionális működése, rossz nevelési módszerek, szegényes érzelmi kapcsolatok, deviáns kortárscsoportok hatásai A gyermek és fiatalkorúak körében továbbra is az egyik fő veszélyeztetettségi ok az interneten elérhető közösségi oldalak felelőtlen használata, valamint a szórakozóhelyek látogatása. A nagyobb tömeg befogadására alkalmas szórakozóhely a városban bezárt, de a probléma csak kis mértékben csökkent. Az erőszakos garázda magatartással járó cselekmények száma a korábbi évhez képest csökkent, a testi sértések számában alig történt változás. Kábítószer fogyasztással kapcsolatban az illetékességi területen kevés az információ, de ez nem azt jelenti, hogy a probléma nem létezik. Az új pszichoaktív anyagok elterjedése komoly feladat elé állítja az egész jelzőrendszert.
87
A pártfogó felügyelet kezdetekor és a végrehajtás alatt is, a családgondozók fontos információkkal, tényekkel, adatokkal – veszélyeztető körülmények, a családok élethelyzete segítették az eredményes végrehajtást és a fiatalok bűnismétlésének megelőzését. Javaslat: Folytatni kell a tanulók tájékoztatását az áldozattá válás megelőzése érdekében tartott osztályfőnöki órákon, ahol a problémák megbeszélésére is mód van, valamint a kortárssegítő képzéseket, mert a résztvevő fiatalok példát mutathatnak társaiknak megtalálni a helyes viselkedési formákat. Javaslatok az együttműködésre: koordinációs megbeszélések a földrajzi távolság ellenére, közös prevenciós programok, közös területi ellenőrzések, ezáltal érdemi együttműködés, ügyintézés történne a jelzéseken kívül.
A települési önkormányzat és a civil szervezetek közötti együttműködés keretében ellátott szociális feladatok, szolgáltatások ellátásában
A Zalai Hazatérők Egyesülete az önkormányzattal együttműködve ifjúsági tábort, kortárssegítő felkészítő tevékenységet, gyermekfelügyelettel kapcsolatos segítő munkát végzett, valamint prevenciós rendhagyó iskolai órát tartott a zalaszentgróti érintett gyermekek számára. A Zalai Hazatérők Egyesülete a Nemzeti Drogellenes Stratégia keretében megalakított Zalaszentgróti Kábítószerügyi Egyeztető Fórum működésében partneri szerepet vállal. A családokat érintő problémák sok esetben nem az egyéni életben gyökereznek, hanem társadalmi okokra vezethetők vissza. Szükséges ezért, hogy az egyéni esetkezeléseken túl a közösségközpontú megközelítés is előtérbe kerüljön, ezzel elérve minél több család és gyermek esetében a társadalmi integrációt. Sajnos a társadalmi anomáliákat, globális problémákat helyi szinten megoldani nem lehet. A média hatása, az információ beáramlás a családi életbe, az emberek gondolkodás módjába túlságosan nagyarányú, mely a mentalitást, hozzáállást befolyásolja, általában sajnos nem jó irányba.
88
Házi segítségnyújtás
Szociális alapellátásban részesülők száma (fő) 500 358
400 300 200 100
278
260
162
443
414
160 94 0
1
432
387
299 133
282
258
106
87
0 2003
2009
2010
2011
2012
2013
Szociális étkeztetésben részesülők száma Házi segítségnyújtásban részesülők száma Jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban részesülők száma
44. ábra: Szociális alapellátásban részesülők száma (fő) 2003-2013
A házi segítségnyújtás célja a rászoruló személyek önálló életvitelének fenntartása lakásán, illetve lakókörnyezetében. Az ellátottak körébe tartoznak azon, elsősorban időskorú személyek, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek. A házi segítségnyújtást az Intézmény Zalaszentgrót, Kallósd, Tekenye és Sénye településeken biztosítja. A térség többi települése önállóan; más intézményfenntartó társulás keretében, vagy ellátási szerződés keretében biztosítja főként a Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete által. A Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete és területi szervei kiterjedt és sokrétű tevékenységet végeznek a megye egész területét lefedve, mintegy 150 főállású munkatárs és kb. 4000 önkéntes munkájára támaszkodva, több mint 13 ezer vöröskeresztes tag háttértámogatásával. Az országban Zala megyében működik az egyik legnagyobb létszámmal és legszélesebb tevékenységi körrel rendelkező vöröskeresztes szervezet. A zalaszentgróti területi szervezet szolgáltatásai:
Fogyatékkal élők nappali ellátása Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Házi segítségnyújtás Támogató Szolgáltatás Egészségvédelem, véradásszervezés Adománygyűjtés és elosztás Gyógyászati segédeszköz kölcsönzés Ifjúsági programok Jótékonysági akciók
A házi segítségnyújtás segít megteremteni a célcsoport esélyegyenlőségét a jobb életvitelhez. A szolgáltatást az igénybevevők saját lakókörnyezetében nyújtja. A házi segítségnyújtás segíti a rászorulók otthoni ellátását, ezzel szolgálva a szubszidiaritás és a prevenció, mint fontos szociálpolitikai alapelvek érvényesülését. Szakképzett alkalmazottak segítségével otthonukban elláthatók olyan idős emberek, akik e szolgáltatás nélkül már kórházi, ápolóotthoni, bentlakásos szociális intézményi ellátást igényelnének. Cél az is, hogy az egyedül élők problémáinak megoldásában segítséget nyújtsanak, valamint a családtagjaikat mentesítsék a gondozás alól, ezzel segítve munkavállalásukat.
89
A gondozók az ellátottakat naponta látogatják, megfigyelik őket, állapotuknak megfelelően részt vesznek napi tevékenységeik lebonyolításában, hozzásegítve őket az önálló életvitel fenntartásához. Segítséget nyújtanak ügyeik vitelében, állandó kapcsolatban állnak orvosukkal, családtagjaikkal, figyelemmel követik egészségi állapotukat, szociális helyzetüket és szükség esetén megteszik a megfelelő intézkedéseket, illetve javaslatot tesznek, vagy meghatalmazásukkal eljárnak ügyeikben. Tevékenységük révén lehetővé válik, hogy a rászoruló idős emberek továbbra is otthonukban élhessenek. A szolgáltató tevékenység igénybevételi adatai (2014): Zalaszentgróti terület
Ellátottak száma 2014.01.01.
90
Ellátottak száma 2014. december 31.
112 fő
107 fő
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Ellátást igénybe vevők, és segélyhívások száma (2014)
Zalaszentgróti szakmai központhoz tartozó települések
Ellátottak száma
Segélyhívások száma
(2014. év)
(2014. év) 98 fő
14 eset
Szolgáltató a zalaszentgróti ellátási területének adatai településenként (2014. év): Települések neve
Kistérség neve
Segélyhívások száma (db) Kihelyeze Ellátásban tt részesülők készüléke száma k Segítségnyújtást Teszt Téves (fő) száma igénylő riasztás riasztás riasztás (db)
Összesen
91
Almásháza
Zalaszentgróti
3
3
0
0
0
0
Batyk
Zalaszentgróti
1
1
0
0
0
0
Kehidakustány
Zalaszentgróti
3
3
1
0
0
1
Mihályfa
Zalaszentgróti
4
4
0
0
0
0
Óhíd
Zalaszentgróti
6
6
2
0
0
2
Pakod
Zalaszentgróti
1
1
0
0
0
0
Szalapa
Zalaszentgróti
16
16
0
0
0
0
Tilaj
Zalaszentgróti
3
3
1
0
0
1
Türje
Zalaszentgróti
2
2
0
0
0
0
Vindornyaszőlős
Zalaszentgróti
1
1
0
0
0
0
Zalabér
Zalaszentgróti
5
5
3
0
1
4
Zalacsány
Zalaszentgróti
3
3
0
0
0
0
Zalaszentgrót
Zalaszentgróti
42
38
7
0
3
10
Zalaszentlászló
Zalaszentgróti
6
6
0
0
0
0
Zalavég
Zalaszentgróti
2
2
0
0
0
0
98
94
14
0
4
18
Összesen
A szolgáltató szervezete: 35 szociális gondozó (teljes megyei ellátási területre), 1 fő gondozási asszisztens, 1 fő szakmai vezető, 1 fő adminisztrátor. Adminisztráció a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság által kiadott dokumentációnak megfelelően történik, elektronikus nyilvántartással. Tevékenység leírása: A szolgáltatás lényege, hogy szükség esetén – egészségügyi vészhelyzet, rosszullét, otthoni baleset, mozgásképtelenség, pánikroham stb. – az ellátásban részesülőnél elhelyezett, testen is hordható jelzőkészüléken lévő gomb megnyomásával riasztás küldhető. A riasztást folyamatosan működő diszpécserközpont veszi, a rendszer automatikusan azonosítja a segélykérőt. A diszpécser a segítséget kérő nevének, címének egyéb elérhetőségének közlésével értesíti a készenlétben lévő szociális gondozót. A gondozó a riasztás alapján haladéktalanul indul a riasztás helyszínére, kiérkezésének időtartama nem haladhatja meg a riasztástól számított 30 percet. A szociális gondozó a helyszínen elvégzi a szükséges intézkedéseket, elsősegélyt nyújt, illetve további segítséget (pl. mentőt) hív. A segélyhívó rendszer hétköznap, hétvégén és ünnepnapokon is, 24 órában, folyamatosan működik. A szolgáltatás térítés ellenében vehető igénybe, a díj az igénybevevő nyugdíjának a 2%-a, amely összeg átlagban nem haladja meg a havi 1270.-/ hó összeget.
A szolgáltatást rászorultság alapján a 65 év feletti, vagy életkorra tekintet nélkül súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személyek vehetik igénybe, akik önellátóak, napi életvitelük során állandó jellegű ápolást, gondozást nem igényelnek, azonban egyedülállók, egészségi állapotuk megromlott, vagy más okból segítségre szorulhatnak váratlan krízishelyzet esetén. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell: -
az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen történő haladéktalan megjelenését, a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedések megtételét, szükség esetén további egészségügyi, vagy szociális alap- és szakellátás körébe tartozó ellátás kezdeményezését.
A Segítség Gombnyomásra szolgáltatás korszerű technológiája, valamint a városban végzett házi gondozó tevékenység az önkormányzat által működtetett idősellátási formákhoz illeszkedve komplex védelmi rendszert hozott létre az időskorúak szociális biztonságának és életminőségének javítására. A jelzőrendszer fokozott biztonságérzetet nyújt és egészségügyi vészhelyzetben a gyors beavatkozás (adott esetben életmentés) lehetőségét jelenti. A távfelügyeleti szolgáltatóval kialakított együttműködés eredményeként a készülékkel rendelkező (többnyire) idős emberek a szociális és egészségügyi krízishelyzetek mellett a közbiztonságot veszélyeztető események bekövetkezésekor is védelemben részesülnek, hiszen a készülék és a jelzéseket fogadó vagyonvédelmi cég közreműködésével rablótámadás, betörés esetén is azonnali riasztás és beavatkozás eszközölhető. A rendszer fejlett technikája és a szakmai munkacsoport révén lehetőség van arra, hogy idős emberek otthonukban teljes biztonságban érezhessék magukat. A rendszer előnyei vitathatatlanok, mind a szociális szolgáltatás nyújtása, mind pedig az egészségügyi ellátáshoz való gyors hozzájutás szempontjából. A jelzőrendszer és a szakképzett alkalmazottak segítségével otthonukban tarthatók olyan idős emberek, akik e szolgáltatás nélkül már kórházi, ápolóotthoni, bentlakásos szociális intézményi ellátást igényelnének.
Idősek nappali ellátása és étkeztetés 2012-ben a Zalaszentgróti járásban idősek nappali ellátását végző intézmények száma 2 db volt, ezen intézmények engedélyezett férőhelyeinek száma 85 db, ellátásban részesülők száma 64 fő. A térségben szociális étkezésben részesülők száma az elmúlt 7 év során csökkent, 2012-ben 387 fő vette igénybe ezt a szolgáltatást. 282 fő részesült házi segítségnyújtásban, jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban pedig 106 fő. Mindhárom kategóriában látható az ingadozás. A szolgáltatás elsősorban a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak - napközbeni étkeztetését. A szolgáltatás a Zalaszentgróti Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ keretében működő Zalaszentgróti Idősek Klubjában vehető igénybe. A szociális étkeztetés Zalaszentgrót, Sénye, Kallósd és Tekenye településeken biztosított, amelyhez 2014. évben csatlakozott Almásháza és Tilaj község is.
92
Év
Jelzőrendszeres Szociális étkeztetésben Házi segítségnyújtásban segítségnyújtásban részesülők száma (fő) részesülők száma (fő) részesülők száma (fő)
2000 302
156
NA
2005 434
214
NA
2011 443
299
133
2012 387
282
106
37. táblázat: Ellátottak száma (Forrás: KSH, 2014)
házi
93
Fogyatékkal élők intézményi ellátása A térségben élők egészségügyi helyzetéről, állapotáról az önkormányzatok nem vezetnek nyilvántartást. Az önkormányzatoknál részleges információk állnak csupán rendelkezésre. Ezek alapján a térség fogyatékossággal élő lakosságáról a következő adatokat ismerjük, ezt összegzi a következő táblázat: Mozgás-
Látás-
Hallás-
Értelmi
fogyatékos
fogyatékos
fogyatékos
Almásháza
0
0
Batyk
5
Döbröce
Összes
fogyatékos
Halmozottan fogyatékos
érintett
0
0
0
0
2
0
2
1
10
0
0
-
-
Dötk
1
-
-
-
-
1
Kallósd
0
0
1
0
0
1
Kehidakustány
1
-
2
-
-
3
Kisgörbő
-
-
-
-
-
0
Kisvásárhely
6
4
1
1
12
Ligetfalva
-
-
-
-
-
0
Mihályfa
20
3
7
1
1
32
Nagygörbő
-
2
-
-
-
2
Óhíd
1
2
1
3
-
7
Pakod
32
3
5
2
1
43
Sénye
-
-
-
-
-
0
Sümegcsehi
-
-
-
-
-
0
Szalapa
1
0
0
1
1
3
Tilaj
0
0
0
0
0
0
Türje
6
2
0
0
1
9
Vindornyaszőlős
3
0
2
0
0
5
Zalabér
5
1
1
3
0
10
Zalacsány
0
0
0
0
0
0
Zalaszentgrót
38
0
0
0
0
38
Zalaszentlászló
0
0
0
0
0
0
Zalavég
0
0
0
3
0
3
119
15
23
16
6
179
Megnevezés
Zalaszentgróti kistérség
0
38. táblázat: A térség fogyatékossággal élő lakosságának adatai (Forrás: Zalaszentgróti kistérség önkormányzatai)
94
A kistérség települési önkormányzatai által kiadott adatok alapján a kistérségben 179 fő fogyatékos lakos él, legtöbben (119 fő 66,4%) mozgásfogyatékosok. Az önkormányzatok „mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezménye” támogatásban részesítik az érintetteket. A településeken ezen kívül még 15 fő látásfogyatékos (8,5%), 23 fő hallásfogyatékos (12,8%), 16 fő értelmi fogyatékos (8,9%) és 6 fő (3,4%) halmozottan fogyatékos lakos is él. A Zalaszentgróti járás területén 2011-től 24 fős fogyatékosokat ellátó nappali intézmény működik, az engedélyezett férőhelyek száma 24, az ellátásban részesülők száma 31 fő. A Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete 2006. január 1-től tartja fenn és működteti a Zalaszentgrót és Vasvár kistérségek területén a Fogyatékkal Élők Támogató Szolgálatát. A támogató szolgálatok létrehozása a fogyatékos személyek speciális segítése érdekében történt. Célja: - a fogyatékos személy lakóhelyén, lakókörnyezetében történő segítése, életvitelének megkönnyítése - elsődlegesen a lakáson kívüli szolgáltatások elérésének segítésével, önrendelkezése aktivizálásával, - valamint önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása. A szociális törvény értelmében a támogató szolgálat alapfeladatai: - az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatáshoz való hozzájutás biztosítása (pl.: személyszállítás útján), - egészségügyi, szociális, munkaerő-piaci szolgáltatás elérésének biztosítása, - tanácsadás, ügyintézés, információnyújtás - személyi segítő alkalmazásával egyes szociális alapellátási részfeladatok biztosítása a fogyatékos személyek speciális szükségleteihez igazodva. A 25 férőhelyes Fogyatékkal élők Nappali Intézménye szerves egységet alkot a Fogyatékkal Élők Támogató Szolgálatával. A Nappali Intézmény biztosítja a gondozottak napközbeni felügyeletét, ellátását, igény szerinti napi egyszeri étkeztetését. Az intézmény határozatlan időre szóló működési engedéllyel rendelkezik. Feladatát szakmai program alapján végzi. Klienseik, a fogyatékosságukból eredő speciális helyzetük miatt, integrációjukat elősegítő fejlesztő foglalkozásokat igényelnek, melynek az intézmény széles körű szolgáltatásokkal, és ennek megfelelő szakmai, és technikai háttérrel igyekszik megfelelni: - csoportos képességfejlesztés - egyéni képességfejlesztés, - munkavégzésre való felkészítés, - kondicionális képességfejlesztés, - informatikai-kommunikációs foglalkozások, - egyéb külső szabadidős programok.
95
A feladatellátás szakmai tartalma, módja: A gondozottak egyedi szükségleteinek megfelelően, korszerű szakmai elveken nyugvó, speciális gyógypedagógia módszerekkel történő, csoportos és egyéni képességfejlesztést biztosítanak - Az értelmi fogyatékos fiatalok, felnőttek fejlesztésének kiemelkedő részterülete a szociális készségek fejlesztése és az önálló életvezetésre, munkavégzésre való felkészítés (ebben fejlesztésre lenne szükség, mert jelenleg nincs értékteremtő munkavégzés) - A különböző terápiás foglalkozások elősegítik a gondozottak fizikai és mentális állapotának szinten tartását, ill. fejlesztését, melynek végső célja a minél teljesebb társadalmi integráció megvalósulása - Súlyosan, halmozottan fogyatékos gondozottak számára a fejlesztés kiemelt területe az a mozgás-rehabilitáció. Közösségük nyitott, figyelmet fordítanak a gyermekek külvilággal való kapcsolatának ébrentartására, kommunikációjának fejlesztésére - Kiemelten fontos a családtagokkal, hozzátartozókkal, illetve a fogyatékosokat támogató intézményekkel, személyekkel való kapcsolattartás. - Az ellátottak társadalmi integrációját segíti a foglalkoztatási rehabilitáció, melynek keretében képességeik szerint munka-rehabilitációs vagy fejlesztő-felkészítő foglalkoztatásban vesznek részt - Heti, ill. napi rendszerességgel történő foglalkozások: Értelmileg sérült fiatalok és felnőttek csoportjában: - Egyéni fejlesztő foglalkozások napi 2óra - Csoportos fejlesztő foglalkozások: o Kondicionális képességfejlesztés- heti 1x2 óra o Kommunikációfejlesztés heti 1óra - Konyhai és egyéb háztartási műveletek gyakoroltatása heti 1x3 óra - Informatikai-kommunikációs foglalkozások heti 1x1 óra - Szabadidős tevékenység és kulturális programok hetente alkalomszerűen - Mentális fejlődést segítő programok - naponta o Ének- zene terápia o Játékterápia o Manuális készségfejlesztés
A feladatellátás szakmai tartalma Személyi segítő szolgáltatás A személyi segítés körébe sorolható minden olyan tevékenység, mely a fogyatékosság okán bekövetkező funkcióképesség által érintett szükséglet-kielégítő tevékenység támogatását végzi. A segítségnyújtás mindig személyre szabottan, tervszerűen és a fejleszteni kívánt területre fókuszálva történik. A segített személy funkcióképességének megfelelően a segítő tevékenység alapvetően három szinten valósulhat meg: • Eredeti tevékenység segítése Az első kategóriába azon tevékenységek kerülnek, melyek egy adott szükséglet kielégítésére irányuló, nem fogyatékos személyeknél is jelenlévő tevékenységet támogatnak. Példa: látássérült személy kísérése – a kísérő jelenléte lehetővé teszi, hogy a látássérült személy a tömegközlekedési eszközöket teljes értékűen, másokkal együtt használhassa.
96
• Alternatív tevékenység támogatása Második kategóriába azon tevékenységek sorolhatók, melyek alternatívát kínálnak egy fogyatékosság okán önállóan el nem végezhető tevékenység helyett. A segített személy ebben a tevékenységben is aktívan részt vesz. Példa: felolvasás – a segített személy önmaga nem jut információkhoz, de a felolvasás révén igen, magának az információnak a további felhasználása, feldolgozása már önállóan történik. • Önálló segítői tevékenység Ha a segített személy aktív részvétele nem lehetséges, vagy minimális, a segítő személy tevékenységétől függ a szükséglet kielégítése. Például: lakókörnyezetét elhagyni nem képes személy esetében indokolt a segítő által önállóan elvégzett bevásárlás, ügyintézés. Az önálló segítői tevékenységek körében is meghatározható az aktivitási szint, ami a segített személytől elvárható: pl. a bevásárlás esetén a bevásárló lista elkészítésében való közreműködés, stb. Fontos szem előtt tartani, hogy ezekben az esetekben az ellátottat megilleti a saját érdekeinek képviseletéhez és a szabad döntéshez, választáshoz való jog – az, hogy a segítő helyette jár el, nem jelenti egyben azt is, hogy helyette dönt.
Szállító Szolgáltatás Speciális szállító szolgáltatás az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása érdekében Közösségi, szabadidős, rekreációs jellegű programokon részvétel érdekében Egyéb, az ellátott igényei szerinti szállítási szolgáltatás az általános ellátási programokon túl, külön megállapodás alapján
A biztosított szolgáltatások formái Fizikai ellátás Célja: A létfenntartással összefüggő személyi szükségletek kielégítése érdekében folytatott segítő, szervező munka.
97
Formái: A fogyatékos emberek saját otthonában és életviteli környezetében: A fogyatékosságnak megfelelő lakókörnyezet, lakhatás feltételei megteremtése, gondozása folyamatos biztosítása érdekében végzett munka Háztartás vitelében közreműködés Szükséges ápolási-gondozási feladatok szervezése, kompetenciának megfelelő ellátása Családtag időszakos mentesítése érdekében felügyelet biztosítása Mozgás, mozgatás, helyváltoztatás segítése, terápiás testmozgás, torna vezetése Fizikai aktivitás fenntartása érdekében végezett tevékenységek Kiegészítő tevékenységek végzése az egészségügyi, ápolás-gondozás mellett Veszélyhelyzetet előidéző tényezők feltárása, megszüntetése
Mentális gondozás Célja: A fogyatékos személyek lelki egészségének ápolása, karbantartása. Hátrányos helyzet alapján kialakult negatív személyiségjegyek megváltoztatása, pozitív szemlélet és éntudat, egyenrangúság érzet érdekében kifejtett tevékenység Formái: A személyi segítő és az ellátott személy kölcsönös tiszteleten és bizalmon alapuló kapcsolat kialakítása A hátrányos helyzet személyiséget befolyásoló tényezői feltárása, pozitív énkép kialakítása és ennek megfelelő magatartás erősítése Személyiségfejlesztő tréningekhez hozzájutás segítése Krízishelyzet kialakulásának megelőzése Segítségnyújtás a környezettel való kapcsolat kialakításában Társas kapcsolatok építése, közösségi programok, munkavégzés személyiségformáló hatásai elérése érdekében végzett tevékenységek Családi kapcsolatok ápolása (szükség esetén) Izoláció veszélyének elhárítása Mentális szakgondozáshoz való hozzájutás biztosítása
98
Egészségügyi ellátás és kapcsolódó tevékenységek szervezése Célja: Az ellátott egészségügyi állapotának figyelemmel kísérése, egészséges életmód folytatás ösztönzése. Fogyatékosság jellegének megfelelő egészségügyi szolgáltatásokhoz hozzájutás biztosítása. Formái: Általános egészségi állapot karbantartása, betegség elkerülése érdekében kifejtett tevékenységek. Betegség esetén háziorvosi, szakrendelési ellátás megszervezése Gyógyszerbeszerzés, orvos utasítása szerinti adagolása Előírt magatartási szabályok betartása biztosítása Betegápolás megszervezése, illetve ebben közreműködés Kompetens ellátórendszer igénybevétele szervezése (házi gondozás, otthonápolás) Fogyatékosság jellegével összefüggő szervi-egészségállapotának figyelemmel kísérése, vizsgálatok, felülvizsgálatok megszervezése Egészséges életmód, korszerű táplálkozás ösztönzése, felvilágosítás, agitációs tevékenység egyénileg vagy csoportosan Intézményi beteglátogatás végzése és szervezése (a kliensre, hozzátartozójára vonatkozóan) Rehabilitációs szakellátásokhoz hozzájutás szervezése és biztosítása (megyei és megyén kívüli hálózatban) Gyógyászati segédeszközök kölcsönzése, beszerzése segítése, jogszerű támogatások intézése
Foglalkoztatás Célja: A testi, lelki egészség összhangjának érdekében a gondozott állapotának megfelelő elfoglaltság biztosítása. Gondoskodni kell az ellátott állapotától függően fizikai és érdeklődésének megfelelő szellemi tevékenységekről is.
99
Formái: Egyéni és csoportos foglalkoztató és rehabilitációs programokon részvétel szervezése Készség és képességfejlesztési foglalkozások tartása illetőleg hozzájutás biztosítása Közösségi, kulturális és szabadidős programok ajánlása és a részvétel elősegítése Munkavállalást, munkajellegű tevékenységeket, képzést elősegítő szolgáltatásokhoz hozzáférés megteremtése Rekreációs jellegű tevékenységek ajánlása, szervezése, részvétel elősegítés Ellátott igényei szerinti szabadidős programok tervezése és bonyolítása külön megállapodás alapján Médiatermékekhez hozzájutás szervezése, biztosítása Egyéni és csoportos beszélgetések vagy kötetlen időtöltések szervezése, részvétel biztosítása
A biztosított szolgáltatások köre: a., a fogyatékos személy igényei, a szolgálat szolgáltatásai ajánlásai alapján kialakított gondozási terv szerint b,. egyéni igények alapján választott eseti szolgáltatások
A biztosított szolgáltatások rendszeressége A személyi segítő szolgálat az ellátási területen élő fogyatékos ellátottak részére igény szerinti valamint a gondozási terv alapján meghatározott rendszerességgel Rendelkezésre állás: munkanapokon 8-17 óráig, külön igény szerint munkaszüneti napokon is. Tanácsadás: A fogyatékos személyek illetőleg hozzátartozóik részére a szolgálatteljesítés idején, illetve fogadóórákon.
Szállító Szolgáltatás Speciális szállító szolgáltatás az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása érdekében Közösségi, szabadidős, rekreációs jellegű programokon részvétel érdekében Egyéb, az ellátott igényei szerinti szállítási szolgáltatás az általános ellátási programokon túl, külön megállapodás alapján a működési területén élő fogyatékos személyek részére igény szerinti rendszerességgel: elsősorban munkanapokon -
speciális igények esetén akár pihenőnapon vagy munkaszüneti napon is
100
Nappali melegedő A Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezetének nappali melegedője a Zalaegerszeg és Zalaszentgrót kistérség településein élő, időszakosan krízishelyzetbe kerülő hajléktalan személyek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére, továbbá napi egyszeri meleg ételt biztosít. Az intézmény naponta átlagosan 10 ellátott fogadására rendelkezik működési engedéllyel. A szolgáltató elő kívánja segíteni a rászoruló, igénybevevő hajléktalan személyek kapcsolódását a szociális – családi – jóléti alapszolgáltatások rendszeréhez. Biztosítva ezzel a falvakban is megjelenő hajléktalan személyek részére krízishelyzetükben az életvitelhez szükséges alapvető feltételeket és segítséget annak újra szervezéséhez. A szociálisan rászorultak részére nyújtott, önkéntesen igénybe vehető nappali ellátás alapszolgáltatás. Olyan személyes szociális ellátás, amely a hajléktalan státuszú személyek részére biztosít a személyes életvitelt elősegítő, krízishelyzetben támaszt nyújtó, közösségi kapcsolatot is elősegítő szolgáltatást. A nappali melegedő intézmény szolgáltatásaival lehetőséget nyújt abban, hogy az igénybe vevő személyek nappali tartózkodására alkalmas elhelyezést, napi egyszeri meleg étkeztetést, személyes dolgaik elhelyezését, testi és ruházati higiéné gondozását, mentális gondozást, szociális helyzete javítását szolgáló segítséget kapjanak. Az intézmény rendelkezik a közösségi együttlétre, a pihenésre, a személyi tisztálkodásra, a személyes ruházat tisztítására, az étel melegítésére, tárolására, elfogyasztására szolgáló helyiségekkel.
Falugondnoki szolgálatok a Zalaszentgróti Járásban A 1993. évi III. törvény a minden települési önkormányzat számára meghatározott alapellátási feladatok tekintetében a 600 főnél kisebb lakos számú falvakban, valamint legalább hetven és legfeljebb négyszáz lakosságszámú külterületi és egyéb belterületi lakott helyeken alternatív megoldásként teszi lehetővé a falugondnoki/tanyagondnoki szolgálat bevezetését. A törvényben megfogalmazottak szerint „a falugondnoki, illetve tanyagondnoki szolgáltatás célja az aprófalvak és a külterületi vagy egyéb belterületi, valamint a tanyasi lakott helyek intézményhiányából eredő hátrányainak enyhítése, az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatáshoz, valamint egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, továbbá az egyéni, közösségi szintű szükségletek teljesítésének segítése.” A napi feladatok elvégzése alapján el lehet mondani, hogy a falugondnok a kisközségek támasza, egyszemélyes intézmény, akinek segítségével az ott élők alapfokú szociális ellátását és a közösségi feladatok egy részét tudja megoldani egy-egy település. Az elnéptelenedő kisközségekben egyre nagyobb szerep és feladat hárul a tanya- és falugondnokokra, mivel az ő segítségükkel az aprófalvakban élő emberek is hozzájutnak a szociális, egészségügyi, munkaügyi, közművelődési stb. ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz. A Zalaszentgróti Járásban 13 falugondnoki szolgálat működik: Batyk, Döbröce, Dötk, Kisgörbő, Kisvásárhely, Mihályfa, Nagygörbő, Óhíd, Sénye, Sümegcsehi, Szalapa, Tekenye, Zalavég továbbá működik a társulás területén Almásháza, Ligetfalva, Tilaj településeken. A szolgálatok fenntartója a helyi önkormányzat. Valamennyi szolgálat rendelkezik autóval, amellyel megoldják a kisebb áruszállításokat, beszerzések, valamint az ebédszállítást.
101
A falugondnokok közül 9 férfi és 4 nő, közülük 8 általánost végzett 2 fő (1 férfi, 1 nő) szakmunkásképzőt 6 fő (6 férfi), érettségivel 5 fő rendelkezik (2 nő, 2 férfi). 2015-ben UMVP forrásból lehetőség nyílt új gépkocsik beszerzésére, amelyet kihasználva több település is megújította gépkocsiját, vagy új járművet szerzett be. A járás szinte minden községe (nemcsak a falugondnokságot fenntartó települések) rendelkezik gépkocsival vagy kisbusszal, amellyel hasonló feladatokat (szociális ellátás, szociális étkezés, civil és közösségi feladatok ellátása) látnak el, mint a falugondnoki szolgálat.
3.8.
Hivatkozások, források
Cseres-Gergely, Zsombor és Molnár, György (2014) Közmunka, segélyezés, elsődleges és másodlagos munkaerőpiac. In: Társadalmi riport, 2014. TÁRKI, Budapest, pp. 204-225. http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=sajtonak_fogalom Zala Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály, 2015. Zalaszentgrót Város Önkormányzat Egészségügyi Központjának beszámolója, és prezentációja, 2015. Zalaszentgrót Város Önkormányzatának 2014. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról szóló beszámoló, 2015. Beszámoló a Zalaszentgrót és környező települések Intézményfenntartó Társulás 2014. évi munkájáról, 2015. A Zalaszentgróti Napközi Otthonos Óvoda És Egységes Óvoda- Bölcsőde 2014. évi beszámolója, 2015. Zalaszentgrót Integrált Településfejlesztési Stratégia, 2015 Zalaszentgrót Város Helyi Esélyegyenlőségi Program, 2013. TÁRKI Háztartásmonitor, 2012 Beszámoló a Magyar Vöröskereszt Idősgondozási Központjának 2014. évi tevékenységéről (Zalaszentgróti terület) Fogyatékkal Élők Támogató Szolgálata Zalaszentgrót Szakmai Program 2014.
102
4. A ZALASZENTGRÓTI JÁRÁS PROBLÉMATÉRKÉPE A FÓKUSZCSOPORTOS VIZSGÁLAT EREDMÉNYEIVEL 4.1.
Problématérkép 103
4.1.1. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A térség lakosságára vonatkozóan az alacsony szintű foglalkoztatottság, illetve magas munkanélküliségi ráta, továbbá az inaktív népesség magas aránya a jellemző. A mélyszegénységben élők jövedelmi és vagyoni helyzetére vonatkozóan nem állnak rendelkezésre adatok. A HEP-ek alapján elmondható, a segélyezési tapasztalatok alapján egyik legsúlyosabb gond a szegénységben élők, közöttük a roma népesség helyzetének fokozatos romlása. Ennek következménye a leszakadás, a kiszorulás az életlehetőségekből mind a tanulás, mind a foglalkoztatás, mind az egészségügyi szolgáltatások területén. A munkavállalási korú népesség munkaerőpiacról történő távolmaradásának csak kisebbik része tekinthető a társadalom szempontjából kívánatosnak (gyermekgondozás, továbbtanulás). A településeken jelentős a tartósan munkanélküliek aránya, a munkakeresés átlagos időtartama is rövidül, de még mindig meghaladja a 180 napot. Az alacsony foglalkoztatási és munkanélküliségi rátában a munkaképes korú lakosságnak a fekete/szürkegazdaságban tevékenykedő, nem regisztrált munkavállalása is szerepet játszhat. Az elmúlt évek folyamán sikeresen működött a központi költségvetésből finanszírozott közmunka program, melynek célja a tartósan álláskeresők szakmailag irányított munkavégzésének elősegítése és egyben fokozatos visszavezetése a munka világába. A közfoglalkoztatás jelentős elemét képezi az álláskeresők jövedelmi helyzete stabilizálásának, melynek eredményeképpen több helyi lakos rövidebb vagy hosszabb távú foglalkoztatása megoldott. A járásban évről-évre növekszik a közfoglalkoztatottak létszáma. Sajnos a tapasztalatok alapján a közmunkából való továbblépés nem valósul meg, és az érintettek hozzászoknak ehhez az életformához. Ráadásul az önkormányzatok is abban érdekeltek, hogy a munkaképesebb embereket maguknál tartsák, így viszont nem történik meg a munkaerő-piaci integráció, és a segítségre szoruló rétegek kívül maradnak a munka világából. Az önkormányzatoknak egyébként sem szakembere, sem felkészültsége nincs ahhoz, hogy ezt a komplex integrációs folyamatot kezelje, és a résztvevők megfelelő színvonalú szolgáltatásokhoz jussanak. A kistelepülési álláskeresők rendkívül hátrányos helyzetbe kerülnek a bejárás költségei miatt is. Relatív határhoz közeli települési helyzetből adódóan egyre nagyobb szerepet kap még az idényjellegű külföldi munka is, illetve a fiatalok körében népszerű a külföldi munkavállalás. A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyét csökkenti továbbá a tömegközlekedés rugalmatlansága, elérhetőségének hiánya, és a potenciális foglalkoztatottak objektív jellemzői (pl. fogyatékkal élők, nagycsaládosok, egyedülálló szülők stb.). A pályakezdő fiatalok munkaerő-piaci elhelyezkedése különösen korlátozott, főként a munkáltató által a munkavállaláshoz elvárt tapasztalat hiánya miatt, melynek következtében az álláskeresők aránya magas a körükben.
A járásban ugyan vannak önkormányzati fenntartású intézmények, azonban ezen intézményekben meglévő munkavállalói státusz alapvetően a jogszabályokban meghatározott alkalmazási és képesítési
feltételeknek megfelelően betöltött. A meglévő intézményhálózat mellett sincs lehetőség beintegrálni az amúgy is aluliskolázott mélyszegénységben élőket és romákat. A kisebbségi hovatartozás pontos adatainak meghatározására az utolsó népszámlálási adatok alapján nyílik lehetőség. A HEP-ek szerint elmondható, hogy a valóságban sokkal nagyobb lélekszámú az itt élő roma nemzetiség. A roma lakosság szociális helyzetére nincsenek pontos adatok. Az önkormányzatok a térség nemzetiségi önkormányzataival és a köznevelési intézményekkel a roma származású gyermekek esélyegyenlőségének megteremtése érdekében együttműködnek. Ahogy a pénzügyi források engedik, az iskolák, óvodák intézményeibe járó roma gyermekeket tanszer, tornafelszerelés biztosításával igyekeznek segíteni. Forráshiány miatt a nemzetiségi önkormányzatok működésében kevés lehetőség adódik a gyermekek, családok támogatására. Az önkormányzatok a közhasznú- és közcélú foglalkoztatás maximális kihasználtságával erősíti munkavállalási esélyeiket. A nemzetiségi önkormányzatokkal, a szociális, egészségügyi intézményekkel együttműködve törekedni kell a romák életminőségének javítására, a jobb lakhatási körülményeinek biztosítására, a testi-lelki egészségük megőrzésére, az élethosszig tartó tanulás ösztönzésére. A települési önkormányzatok feladatának tekinti a roma célcsoport élethelyzetének, társadalmi esélyegyenlőségének javítását, munkaerő-piaci (re)integrációjuk elősegítését. Az óvodai, iskolai tapasztalatok alapján növekvő mértékű az alultáplált gyerekek aránya, amelyet az intézmények igyekeznek kezelni, de az étkeztetés központosításával ez nehezebben valósítható meg. A munkavállalás szempontjából a romák nehéz helyzetben vannak a jelen lévő diszkrimináció miatt (jó példa is van a zalaszentgróti csigafeldolgozó üzem, ahol jelentős számú roma ember dolgozik). A Zalaszentgróti járásban az egy lakosra jutó összevont adóalap összege jelentősen elmarad mind az országos, mind pedig Zala megye átlagaitól. Az egy főre jutó nettó belföldi jövedelem 2003 és 2013 között eltelt 10 év során jelentős mértékben emelkedett. Ez a növekedés – ha csak minimális mértékben is, de – elmaradt az országos átlagtól, mely azt eredményezte, hogy nőtt a különbség az egy főre jutó nettó jövedelem tekintetében a Zalaszentgróti járás és az országos átlagok között
4.1.2. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység A gyermeklétszámok a nevelési év során nagyon változó képet, mutatnak, az októberi statisztikában mindig kevesebb gyermek szerepel, mint évközben. Ennek több oka is van. – a gyermekek felvétele folyamatos egész év során; - nagyon nagy a mozgás főleg a roma gyermekeket nevelő családoknál (elköltöznek, majd vissza); - de sok család külföldön keresi boldogulását, a gyermekek itt is, ott is járnak óvodába aszerint, hogy éppen hol tartózkodik a család. A gyermekek nagyon sokat változtak, ahogy a társadalom és a családi nevelés. Az óvodába beérkező gyermekek nagyon sok egyéni gondoskodást igényelnek, ezért főleg az egységes óvoda-bölcsődei csoportban, de a sima kiscsoportokban is a nevelőmunka kiemelkedő eleme a gondozási munka, amely az egész napot meghatározóan átszövi, míg a gyermekeket a koruknak megfelelő fejlettségi szintre nem sikerül eljuttatni. Egyre több a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzdő gyermek, számuk folyamatosan emelkedik. Továbbra is sok gyermeket érint a beszédhiba. Logopédiai fejlesztésük megoldott, ellátásukat logopédus, a területi szakszolgálat szakembere végzi.
104
Az elmúlt évek során a gyermekek száma tovább csökkent, az időskorúak aránya viszont nőtt. Mindez komoly problémát vet fel a gyermekkorúakkal foglalkozó, valamint az időseket ellátó egészségügyi és szociális intézmények vonatkozásában. Ez a tendencia negatívan hat a lakosság gazdasági aktivitására. A térségi ellátórendszer különféle támogatásokkal és szolgáltatásokkal segíti a családot a gyermek nevelésében, megfelelő támogatások és szolgáltatások nyújtásával védelmet biztosít. A rendszer további jellemzője, hogy a veszélyeztetettség megelőzését szolgálja. A megelőző tevékenység a köznevelési, egészségügyi, szociális, közművelődési és sport intézményhálózaton keresztül (esetenként civil szervezetek bekapcsolódásával) valósul meg, és az egyes ágazatok együttműködésén alapul. A településeken a gyermekvédelmi alapellátások kiépültek, a preventív gyermekvédelem minden gyermekekkel foglalkozó intézményben, szakmai programban jelen van. A gyermekszegénység csökkentése átfogó, minden ágazatra kiterjedő intézkedéseket igényel. Az egyes részterületeken a foglalkoztatás, az oktatás, a lakásügy, az egészségügy, a szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatások egymással összhangban álló és egymásra épülő intézkedéseit kell meghozni, amelyek a gyermek megszületésének pillanatától segítenek az esélyek javításában. A szegénységben vagy szegénység kockázatával élő gyermekek sajátos csoportját alkotják a fogyatékos gyermekek. A fogyatékos gyermeket nevelő családok helyzete az átlagosnál sokkal nehezebb, különösen a halmozottan fogyatékos gyermeket nevelő családok esetében figyelhető meg. A szociális alap- és szakellátáshoz kapcsolódó szempontok érvényesítése, tehát a gyermekek megfelelő ellátáshoz történő hozzáférése érdekében szakmaközi, tehát nem kizárólagosan a szociális terület szakembereinek objektívabb probléma-megközelítése és helyzetelemzése indokolt. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel kapcsolatos rendelkezések során, a védelembe vétel elrendelése esetén, illetőleg a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság, továbbá a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet megállapításáról szóló határozat meghozatalával egyidejűleg tájékoztatni kell a szülőt azokról a kedvezményekről, juttatásokról, pályázati lehetőségekről, amelyek a gyermekeket megilletik. Tájékoztatni kell továbbá a szülőt arról is, hogy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek mikor minősül halmozottan hátrányos helyzetűnek. Az igazolatlan iskolai hiányzás és ennek következményeként a családi pótlék szüneteltetése esetében a jogalkotó szándéka a gyakorlatban nem mindig érvényesül, azaz az iskolai hiányzás valódi oka, annak részletes feltárása gyakran rejtve marad. Ezért a településeken a védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek helyzetére fokozott figyelmet fordítva működik együtt a település jegyzője a járási hivatal szakembereivel, a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola és az óvoda vezetőivel.
105
A térség a gyermekjóléti szolgáltatáson keresztül gondoskodik a gyermek érdekének, testi-lelki egészségének védelméről, a családban történő nevelkedésének elősegítéséről, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzéséről és megszűntetéséről. Az önkormányzatok folyamatosan kapcsolatban állnak a Zalaszentgróti Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központtal. Egyre kritikusabb a gyermekek mentális állapota, a tanulási nehézséggel, magatartászavarral küzdő gyermekek száma folyamatosan növekszik. Korábban működtek „biztos kezdet” típusú programok, de ezek megszűntek, és tanodai program (Nagykanizsán komoly eredményeket értek el ezzel hátrányos helyzetű, zömében roma fiatalokkal, 50% középiskolába ment tanulni) sincs a térségben a szükségletek ellenére. Krízishelyzetben a családok a Zalaszentgróti Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ segítségét vehetik igénybe, kik az önkormányzattal, az iskola, óvoda, védőnő, háziorvos bevonásával igyekeznek szakszerű segítséget nyújtani. A hétköznapra biztosított gyermekétkeztetést a gyermekek számára az óvodai és iskolai intézmények végzik napi háromszori étkezés formájában. A zalaszentgróti, tekenyei és zalabéri önkormányzat minden évben biztosítja a szünidei gyermekétkeztetést napi egy meleg étkezés formájában a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő kiskorú gyermekek számára az önkormányzat részére biztosított állami támogatáson túl önrész biztosításával, azonban nem minden szülő igényli a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő kiskorú gyermeke(i) a szociális nyári gyermekétkeztetést. A településen a bölcsődei ellátás nem megoldott maradéktalanul. Önálló bölcsőde intézmény nincs a térségben, kizárólag 2010-től óvodai bölcsődei csoport létezik Zalaszentgróton, melybe maximum 5 bölcsődés korú gyermeket lehet felvenni. A térségben a gyermekjóléti alapellátások közül a családi napközi ellátatlan. A kistérségi társulás részéről volt szándék ennek elindítására, de az igényfelmérések alapján nem látszódott a fenntartható működést biztosító, fizetőképes igénybevevői kör.
4.1.3. A nők helyzete, esélyegyenlősége A térségben, a közszférában – közoktatás, közigazgatás, közművelődés, szociális és egészségügyi ellátás – lényegesen magasabb a nők aránya, mint a férfiaké. Az önkormányzati döntéshozók, a politikai döntéshozók körében alacsony a nők aránya, ami országos tendencia is. A döntéshozásban fontos lenne a női szempontok figyelembe vétele. Az alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei igen csekélyek a térségben. A munkahelyek hiánya, a városokba való bejárás költségei szintén nem könnyítik meg a dolgozni akaró nők helyzetét. Többnyire segédmunkásként a helyi önkormányzatnál tudnak elhelyezkedni, vagy mezőgazdasági idénymunkából tartják fenn magukat és családjukat. A nők foglalkoztatását gátló legfőbb akadály a gyermekgondozási szolgáltatások hiányossága (szolgáltatás hiány, együttműködések hiánya, vagy nyitva tartási idő nem támogatja a munkavállalást stb.). A családi, magánéletbeli feladatok és felelősségek általában egyoldalúan a nőket terhelik. A térség nem rendelkezik adatokkal a nők családon belüli túlterheltségéről.
106
A kisgyermekes nők munkavállalását, munkába való visszatérését segítené a minimális létszámú bölcsődei, illetve az óvodai szolgáltatások teljes körű elérhetősége. A térségben önálló bölcsőde nincs, kizárólag 5 fős bölcsődei férőhely biztosított a zalaszentgróti óvodában, továbbá családi napközi sincs. A kisgyermeket nevelő nők és férfiak esélyeit a szolgáltatási hiányosságok alapvetően rontják. A kisgyermekesek munkaerő-piaci esélyeinek tekintetében elsődleges a bölcsődei férőhelyek száma. Zalaszentgróton az óvoda és az egységes óvoda-bölcsődei csoport rendszerint teltházzal működik. Kiemelt probléma a gyermekek szünidei elhelyezése, amelyre vannak civil (Zalai Hazatérők Egyesülete, Zalabér) és önkormányzati kezdeményezések (Kehidakustány önállóan, Zalaszentgrót és Zalabér közösen, továbbá a pókaszepetki, zalaistvándi és az pakodi óvodák együttműködése a nyári szünetben), de ezek nem terjednek ki a teljes járásra. A településen és a munkahelyeket adó környező városokban sajnos nem sok munkáltató alkalmaz rugalmas munkaidőt, és a családbarát munkahelyi megoldások sem ismertek. További problémát jelent, hogy a járás székhelytől távolabbi településekre, illetve a megyeszékhelyre történő ingázás is nehezíti a gyermekfelügyelet megoldását. A térségben nem működnek krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona). A Zalaszentgróti Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központtal együttműködve a Zala megyében működő anyaotthonok és családok átmeneti otthona vehető igénybe. Helyileg Zalaegerszegen és Nagykanizsán. Zalaszentgrótra vonatkozóan a zalaegerszegi Magyar Vöröskereszt Családok Átmeneti Otthona az illetékes, ahova elsősorban Zalaegerszegről és vonzáskörzetéből helyeznek el várólista alapján (várandós nőket is). Krízishelyzetben, szabad férőhely esetén az ország egész területéről is fogadnak, minden esetben a gyermekjóléti szolgálat ajánlásával, egyéni kérelem alapján. 12 hónapra biztosítanak szállást, mely 6 hónappal hosszabbítható, napi háromszori étkezést biztosítanak. Jogász, pszichológus, családgondozó áll a lakók rendelkezésére. A fiatalkorúak életében a korai és meggondolatlan párkapcsolatok létesítése továbbra is jellemző probléma volt. Az élettársi kapcsolatot korai gyermekvállalás követte, így a problémák ismét halmozódtak tovább, a megszületett gyermek egyből veszélyeztetett helyzetbe került. Zalaszentgrót városában 2014-ben a rendszerben lévő két fiatalkorú lány volt áldott állapotban, akik rendszeresen tartották a kapcsolatot a védőnőkkel, a nőgyógyász szakorvossal, és betartották a családgondozó által mondottakat is. A korai párválasztás a szülők és gyermekeik közt is konfliktusokkal párosult, amelyek megoldásában a családgondozók nyújtottak segítséget segítő beszélgetésekkel, esetkonferenciák szervezésével és lebonyolításával, szoros együttműködésben az egészségügyi szolgáltatást nyújtókkal és a Családsegítő Szolgálat munkatársaival. A családgondozáshoz - az érintett családokkal való szoros kapcsolattartás ellenére - hosszabb idő szükséges ahhoz, hogy a családokban pozitív irányú változások kezdődjenek el, valós együttműködés alakuljon ki. A meglévő gyermekintézményi ellátási hiányosságok és a minőségi munkahely kínálat szűkössége mellett a nők elhelyezkedésénél motivációs problémák is vannak, amely a több gyerekes családok esetében gyakrabban fordul elő. A nőket érintő családon belüli erőszakkal kapcsolatos esetek ritkán jutnak el a szociális szolgáltatókhoz. Többnyire rejtve maradnak, és még mindig az a szemlélet ott uralkodik főleg aprófalvakban, hogy szoknya alá söpörjük a problémákat, tehát a nő szoknyája már mindent eltakar. Ezen a szemléleten
107
nagyon nehéz változtatni, ugyanis időleges megoldások vannak. A törvényi szabályozás, a szociális ellátásban dolgozók megoldási és módszertani ismeretei, eszközei is hiányosak.
4.1.4. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége Az időskorban jellemző megbetegedések - a daganatok, keringési zavarok, szív- és érrendszeri megbetegedések, ízületi problémák - mellett pszichés problémák is jelen vannak. Az idős ember egyedül marad, izolálódik, szellemi és fizikai aktivitása hanyatlik, önellátási képessége beszűkül. Ez nagyon sok embernél okoz pszichés megbetegedéseket. Különösen gyakori a depresszió és a demencia kialakulása. Jellemző, hogy a betegségek általában együttesen fordulnak elő, különösen 70 éves kor fölött jellemzőek a súlyos, krónikus megbetegedések és az előrehaladott demencia. A térségben a foglalkoztatás, tanulás lehetősége nem áll az időskorúak rendelkezésére. A térség HEP-jei alapján elmondható, hogy a házi segítségnyújtást egyre magasabb számban veszik igénybe idős, otthonaikban egyedül élő, mozgásukban erősen akadályoztatott emberek. Az önkormányzatok kiemelt figyelmet fordítanak a településen élő idős lakosság kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzájutására. Minden településen működtetik a korábbi években kialakított mozgókönyvtári ellátást. Két településen önálló könyvtár működik (Zalaszentgrót, Türje), a többi településen a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár, Zalaegerszeg működteti. A legaktívabb látogatók az idősek. Emellett lehetőséget biztosít az idősebb korúak részére a világháló elérésére. Arra vonatkozóan azonban nincs megfelelő adat, hogy az idősebb korosztály mennyire ismeri a számítógépet, és szeretnék-e informatikai tudásukat fejleszteni. A művelődési központokban sajnos nem jellemző az idősebb korosztályt megcélzó programok, speciális programok nyújtása. Szükségessé válik olyan intézkedések meghozatala, melyek előremozdíthatják ezeknek a programoknak a beindítását. A térségen belül az idősek számára nincs fórum, tájékoztatás, amely információt szolgáltatna az időskorúak részére a szolgáltatások igénybevételének módjáról. Az időskorúak biztonságérzetének (közbiztonság és közlekedés biztonság) fenntartására, fokozására, mely közösségi érdek folyamatosan szükség van, azonban erre még nincs szervezett lehetőség. Zalaszentgróton, Pakodon, Tekenyén működnek aktív idős közösségek, de térségi összefogás nem működik (pl. térségi idősügyi tanács). Az öregségi nyugdíj átlagos nagysága Zala megyében mindkét nem esetén elmarad az országostól, a Zalaszentgróti járásban pedig még alacsonyabb a statisztikai adatok alapján számított összeg.
4.1.5. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége A közfoglalkoztatás nem speciálisan a fogyatékos személyek részére biztosított foglalkoztatási forma. A helyi önkormányzat nem foglalkoztat fogyatékkal élő személyeket. A városban és járásában nem található olyan vállalkozási forma, mely a fogyatékkal élők számára munkát biztosítana. A Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezetével kötött ellátási szerződés keretében biztosítják a járásban a fogyatékkal élők nappali ellátását. Az önkormányzatok a fogyatékkal élők részére, anyagi erőforrás hiánya miatt nem tud kedvezményeket biztosítani. A településeken található közintézmények (önkormányzati hivatal, orvosi rendelő, művelődési ház, könyvtár) akadálymentesítése részben megoldott. Valószínűsíthető, hogy a mozgásfogyatékosok jobban „láthatóvá válnak” a célzott támogatások okán, illetve az alacsony számban ismert egyéb fogyatékossággal élők vélhetően idősek, hiszen ellátások is
108
inkább rájuk irányulóan érhetőek el a településeken. A megváltozott munkaképességű, fogyatékossággal élő emberek önellátási képessége és foglalkoztatási esélyük jelentősen alatta marad az ilyen hátrányokkal, nehézségekkel nem küzdő társaiknál, ezért kiemelt figyelmet igényelnek ebben a nehezebb helyzetű térségben is. Az is lényeges szempont, hogy a munkavállalási esélyeket az egészségi állapoton, a szakképzettségen és iskolázottságon, valamint munkatapasztalatokon túl jelentősen befolyásolják a közlekedési nehézségek is, amelyek ebben a térségben, a szórt és kistelepülési térszerkezettel összefüggésben, meglehetősen kedvezőtlenek. A fogyatékkal élők foglalkoztatásával kapcsolatos felkészültség és nyitottság alacsony szintű a térség munkaadói körében. A foglalkoztatási lehetőségek bővítése érdekében szükség lenne tanácsadói, közvetítési szolgáltatásokat indítani (4M).
5. „JÓ GYAKORLATOK” A TÉRSÉGBEN Több évtizedes, térségi együttműködési múlt, ZalA-KAR Térségi Innovációs Társulás A térségben a települések és szervezetek együttműködésének régi hagyománya és kultúrája van. Ennek első meghatározó lépése a települések együttműködése révén létrejött ZalA-KAR Térségi Innovációs Társulás, amely 1993. április 1-én alakult meg. A társulást 14 önkormányzat hozta létre, azzal a céllal, hogy programjaival hozzájáruljon a térség fejlődéséhez. Központja kezdetben Türje község volt, Zalaszentgrótra 2005-ben tette át székhelyét. Ekkor a társulásnak már 25 tagja volt, így lefedte az akkori zalaszentgróti statisztikai körzet teljes területét. A szervezet 2007-től 2013-ig többcélú kistérségi társulásként működött. 2013-tól a társulás menedzsment feladatait Zalaszentgrót város hivatala látja el. A társulás működése során számtalan olyan kezdeményezést és szervezetet indított el, amely ma is működik, és munkája meghatározó a járás társadalmi, gazdasági életében. Kezdeményezte a Vendégvárók Egyesület (1997) és a Zalai Borút Egyesület (1999) létrehozását. Megszervezte a térségi szintű gyermekjóléti és családsegítő szolgálatot (1998). Segítette a „Hazatérő programot” (2005), és a Zalai Hazatérők Egyesület megalakulását (2005). Létrehozta a Zalaszentgróti Foglalkoztatási Paktumot (2004), elindította térségi léptékű közmunkaprogramot (2008), és megalapította a Foglalkoztató ZalAKAR Nonprofit Kft.-t (1996). Kezdeményezője volt a térségben a LEADER program (2002) megvalósításának. Ezek ma már olyan önállóan működő szervezetek, amelyeknek jelentős eredményei vannak, és képesek nagyléptékű európai uniós projekteket megvalósítani. Ezek a szervezetek a kölcsönös érdekeken alapuló együttműködések közegében jöttek létre, a szervezetek indulását, sok esetben a humán kapacitását is a társulás biztosította. A közös „gyökerek” mentén természetes a napi együttműködés vagy a közös projektek megvalósítása.
109
Térségi közmunkaprogram A Belügyminisztérium 2014. május 1-jétől az elmúlt évekhez hasonlóan az elmaradott térségekben startmunka közmunka programokat támogatott. A Foglalkoztató ZalA-KAR Nonprofit Kft. négy foglalkoztatási programot dolgozott ki a térségre. A Varrodai programban varró szakmunkások és betanított munkanélküli nők kerültek alkalmazásra, akik Pakodon a SOPRO HU-AT program keretében kialakított foglalkoztatóban dolgoznak. A szükséges varrógépek is a projekt keretén belül kerültek beszerzésre. A betonbrigád gépei (betonkeverő, rázóasztal, sablonok, hidraulikus bontókalapács) a LEADER közmunka eszközpark projektből kerültek beszerzésre. A Betonüzemnek Zalabér önkormányzata biztosított épületet. 2014-ben térkő gyártására került sor, melyből Zalabérben, Pakodon, Tekenyén, Türjén és Tilajban készült térburkolat. A Bakancsos brigád a térség túraútvonalait újította fel és gondozta. A program során Pakod, Zalabér, Zalaszentgrót, Kehidakustány, Kallósd, Zalacsány, Tilaj, Almásháza települések között vezető gyalogos túraútvonal felújítására került sor, valamint Türje és Mihályfa térségében új útvonalak kerültek kialakításra. A Közutas brigád a települések közúthálózatának a karbantartását végzi folyamatosan. A program keretében munkálatok folynak Zalacsányban, Zalaszentlászlón, Türjén, Zalabérben és Pakodon.
Foglalkoztatási Paktum A ZalA-KAR Térségi Innovációs Társulás, mint főpályázó által a ROP 3.2.1 támogatásából megvalósított Foglalkoztatási Paktum Háló projekt 2007 májusában lezárult. 2010-től a „REKORD Regionális foglalkoztatási együttműködések létrehozása és hálózati koordináció kialakítása a Nyugat-Dunántúlon TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0019 számú projektben képviselte a Zalaszentgróti Foglalkoztatási Paktumot, mint partner. 2012-ben kiírásra került a már működő foglalkoztatási paktumok támogatása, melyre a Foglalkoztató ZalA-Kar Nonprofit Kft. konzorciumban sikeres pályázatot nyújtott be. a konzorcium tagjai: Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete, Zalaispa Nonprofit Zrt., Celodin Zalai Alapítvány, Triotech Kft., Érték-Termék Szociális Szövetkezet. A projekt megvalósítása 2013. január 1-től 2014. augusztus 31-ig tartott. A projekt szorosan kapcsolódik a SOPRO AT-HU projekthez, melynek keretében a pakodi iskola épületében felújításra került hulladék-feldolgozó üzemben kapott helyet négy fő hulladék újrahasznosító.
110
SOPRO AT-HU projekt A határon átnyúló projekt célja, hogy olyan együttműködések jöjjenek létre, melyek a társadalmi felelősségvállalást a környezetükért érzett felelősséggel együtt jelenik meg. Azaz olyan szociális vállalkozások indítását segítik, amelyek munkahelyet képesek teremteni olyan tevékenységekkel, amelyek a környezet terhelését, a hulladékok keletkezését csökkentik. A pályázat keretében megvalósult olyan termékfejlesztés (helyi és újrahasznosított termékek), amelyek a foglalkoztatási programok egyik alapját biztosítják. Ennek érdekében a projekt szoros összefüggésben dolgozik egyéb projektekkel, pl. Start közmunkaprogram. A projekt keretében osztrák és magyar partnerekkel közösen kidolgozásra kerültek a szociális vállalkozások modelljei, oktatási kézikönyvek, tananyagok, szociális termék védjegy. Felújításra került a pakodi általános iskola épülete, amit egy zöld technológiákat és módszereket, ezen a területen indítható szociális vállalkozások számára hasznos ismereteket bemutató és képző régiós központtá alakítottak. Kialakításra került egy foglalkoztató, ahol a szükséges termelő technológiák, elsősorban varrodai gépek beszerzésével a startmunka infrastrukturális feltételei kialakultak. Jelenleg is folyik a foglalkoztatás, szabás-varrás a lakosság részére, személyre szabott munkaruhák készülnek az önkormányzatok közmunka programba bevont foglalkoztatottjai részére, zászlókat, külső megrendelésre divattáskákat varrnak. Elindítottak képzéseket, a zalaszentgróti térséget érintő lakossági, önkormányzati, vállalkozókat érintő programokat. Ennek részeként nyári egyetem volt 2012 szeptemberében Nagygörbőn és Pakodon 2013 augusztusában. A hely felújítása és a piacelemzés és a szociális termék modell kidolgozása után a térségben élő munkanélküliek képzési programjait itt szervezik, és előkészítik foglalkoztatásuk lehetőségeit.
Szociális Földprogram 2013/2014. évben meghirdetett pályázaton csak azok az önkormányzatok vehettek részt, ahol adott hónapban a munkanélküliségi ráta meghaladta az országos átlagot. Az elnyert összesen 1,1 millió forint pénzösszegből több, mint 80 családot támogattak állatkihelyezéssel. A programban részt vett települések: Sümegcsehi, Zalabér, Zalavég.
Helyi termék fejlesztés, REL program Zalaszentgrót térségében 2009. óta kiemelt térségfejlesztési prioritás a helyi termék előállítók segítése, a helyi termék fogyasztás ösztönzése. A fejlesztési folyamat a témában érintett szervezetekkel való közös tervezéssel vette kezdetét (Helyi termék tanulmány, 2009.). A folyamatban fontos szerep hárult a Zala Termálvölgye Egyesületre, amely az általa kezelt LEADER forrásokkal eszközt tudott biztosítani a célok megvalósításához. Az elmúlt 6 évben megvalósult többek között: 11 helyi termék előállítói beruházás (kisüzemek, gépbeszerzések), 3 közösségi feldolgozó, fenntartható mezőgazdasági mintakertek, 1 helyi termék bolt Alsópáhokon, helyi termék konferenciasorozat, egy térségi helyi termék előállítókat bemutató portál (www.helyitermek.zalatermalvolgye.hu) stb. A térség 2014-ben részt vett egy francia-magyar együttműködési projektben rövid élelmiszer lánc témában. Az itt szerzett tudásnak és kapcsolatrendszernek köszönhetően a helyi termékfejlesztés már ezen új módszertan szerint zajlik: pl. 2015. év során készül el egy tanulmány, amelynek címe: „A helyi élelmiszerrendszer fejlesztési lehetőségei a Zala Termálvölgye Egyesület térségében”. Ez az anyag nagyban segítheti a további fejlesztési irányok meghatározását.
111
Fecskeház program A Fecskeház programot a Zala Termálvölgye Egyesület dolgozta ki 2009-ben, a LEADER program keretében. A program módszertanát szakértő bevonásával az érintett térségi szereplők (ifjúsági szervezetek, önkormányzatok stb.) közösen alkották meg (Fecskeház tanulmány, 2009.). A program lényege röviden: Helyi önkormányzatok, civil szervezetek LEADER pályázati forrás segítségével lakóotthonokat, fecskeház lakásokat alakítanak ki meglévő, kihasználatlan épületek felújításával. A fecskeházakba nyílt pályáztatás útján lehet bekerülni, olyan előnyt jelentő szempontokkal, mint helyi munkahely, közösségi szerepvállalás stb. A fecskeház lakók legfeljebb 5 évig lakhatnak a fecskeházakban. Ez idő alatt nem kell bérleti díjat fizetniük, ugyanakkor a rezsiköltség megfizetését és legalább havi 20.000 Ft lakáselőtakarékosságot kell vállalniuk. 2009. és 2014. között 15 fecskelakás készült el a térségben. A fecskeház működtetőket és lakókat a Zalai Hazatérők Egyesülete fogja hálózatba. A hálózatnak otthont adó Fecskeház Központ Zalaszentgróton került kialakításra.
Hazatérők gyermek- és ifjúsági programjai A Zalai Hazatérők Egyesülete a 2014-es évben folytatta korábban elkezdett munkáját. - TIPP néven ifjúsági információs irodát üzemeltet - LEADER Fecskeház Központ és Ifjúsági Centrum kialakításába kezdtek, melynek keretében a Zalaszentgróti Önkormányzat tulajdonában álló épületre kaptak használati jogot és újították fel valamint Ifjúsági Centrumot kezdtek el működtetni. Létrehozták a Fecskeházakban lakók hálózatát, akik számára 8 db hálózati találkozót és 2 db Fecskeház Konferenciát szerveztek. Megtervezték a Fecskeház program arculatát, elkészült a program honlapja is. - Hazatérők a Családokért című projekt: Sümegcsehi, Zalaszentlászló, Pakod és Zalaszentgrót településeken Családi Erőforrás Központok működtetését végezték, baba mama klub, tanácsadások, előadások, ruhabörzék, gyermekfelügyelet, rendezvények (családi nap, gyereknap stb.) szervezésével. A projektben több mint 800 főt értek el, 4 kisközösség jött létre, 4 településsel kötöttek együttműködési megállapodást, több mint 16 nagyobb rendezvényt valósítottak meg. Kétszer szerveztek Látóutat, Győrben és Budapesten jártak. - EURODESK Hálózati projekt 2014-2015: 2014 októberében felkereső ifjúsági munkát kezdtek el a fiatalokkal. Két település fiataljaival kezdték el a munkát, Zalavégen és Tekenyén, ahol segítik 50-50 000 Ft-tal ötleteik megvalósítását, projekttervük elkészítése után.
112
Szalapai Szociális Szövetkezet A Szalapai Szociális Szövetkezet 2013. május 23-án jött létre azzal az alapvető céllal, hogy olyan közös érdekeltségű tevékenységet folytasson, amely biztonságos megélhetést, jó minőségű egyéni, családi és közösségi életformát tesz elérhetővé tagjai és munkavállalói számára. A szövetkezet, amit el szeretne érni, hogy a tagok és a szövetkezet közötti együttműködés a munkához jutás elősegítését, a szociális helyzet javítását eredményező tevékenységet és oktatás jellegű feladatokat foglaljon magában. A Szövetkezet főtevékenysége a „Élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedés”. Egyéb tevékenységei közé tartozik még a beton-, gipsz-, cementtermék gyártása; zöldterület kezelés; építményüzemeltetés; munkaerő kölcsönzés és mezőgazdasági tevékenységek. A tevékenységek keretén belül olaj gyártása (növényolaj, gyógynövény olaj), egyéb, fa-, parafatermék, fonott áru gyártása (méhészeti kellékek); illetve raktározás, tárolás tevékenységek.
Nyári gyermektáborok, napközis programok a térségben. A térségben négy településen szerveznek nyári napközis programokat, amelyek nem bentlakásos programok, de a településeken „nyári tábornak” nevezik őket. Ezeken a napokon a gyermekek háromszori étkezést kapnak. Általában a tábort pedagógus vagy kulturális közmunkás vezeti, de önkéntesek is segítik a programok lebonyolítását. A programokban nagy hangsúlyt kapnak a helyi értékek megismerése, az öko-programok, a helyi túrák szervezése, és a kézműves hagyományok megőrzése, a sport és egyéb kulturális programok. Kehidakustányban az Önkormányzat szervezésében működik nyári napközis foglalkozás, június 15-től július 31-ig. 2015-ben második alkalommal kerül megszervezésre, átlagban 30 résztvevővel. Elsősorban helyi lakos vagy a helyi iskolába járó általános iskolások részére, de az óvodai szünet ideje alatt befogad óvodásokat is. Tekenyén évente egyhetes nyári tábort szervez az önkormányzat élményszerű programokkal. 2007ben indított napközis jellegű „Életmódtábor” elsődleges célja a tekenyei, illetve tekenyei kötődésű általános iskolások (6-14 éves korosztály) helyi identitásának megerősítése. Zalabérben 2013. óta minden évben- június közepétől augusztus végéig- megszervezésre kerül a gyermek napközis program, változatos, élményszerű programokkal, háromszori étkezéssel. A táborban 20-40 közötti létszám van évről évre. Zalaszentgróton a Zalai Hazatérők Egyesülete szervez évente „Hangyaboly” tábort, amely sok-sok változatos programmal várja a fiatal jelentkezőket. Az élményszerű közösségfejlesztési programok mellett, a tábor fontos demokráciafejlesztő műhelynek is tekinthető. 2015-ben a tábornak 42 lakója volt. Az egyesület ezen túl az iskolai szünidőkben szervez egész napos gyermekprogramokat, napközis foglalkozásokat, játszóházakat.
113
Gyümölcs- és gyógynövény-feldolgozó üzem – Zalaszentlászló A környéken többen is komolyan foglalkoznak gyógynövénytermékek előállításával. „Gyógynövények Völgye”, ezzel a névvel egy Szociális Szövetkezet alakult a településen.
A
Az üzemnek otthont adó terület egy régi, a rendszerváltás után fokozatosan lepusztult termelőszövetkezeti ingatlan volt, amelyet Bakos Péter – a Szociális Szövetkezet felügyelő tagja - és felesége, Bakosné Szalai Zsuzsanna kamarai tagok vásároltak meg. Miután a közelmúltban baráti kapcsolatba kerültek egy fiatal gyógynövény szakértővel, Fatér Balázs Istvánnal, elhatározták, hogy a helyi adottságokat kihasználva gyógynövényekkel kapcsolatos közös vállalkozásba kezdenek. Céljuk az volt, hogy az elhagyatott épületegyüttest fokozatosan felújítva, nagyrészt a helyi természeti adottságokat építve, egy komoly gyógynövénytermelő és - feldolgozó központtá fejlesszék. Fatér Balázs István elnökletével létrehozott Szövetkezet szeretne fontos szerepet vállalni a térségben a gyógynövények begyűjtését, termelését és feldolgozását érintően. A hatékony működés érdekében több pályázatot is sikeresen elnyertek. A pályázatok közül egy kapcsolódik a gyógynövény mintagazdaság létrehozásához, egy a munkahelyteremtést érinti, egy pedig a gyümölcsfeldolgozó üzemhez kapcsolódik. A munkahelyteremtő beruházás keretében 11 fő részére tud majd a Szövetkezet munkát biztosítani. A Szövetkezet fontosnak tarja, hogy a helyi, kisebb földterületekkel rendelkező gazdák is bekapcsolódjanak az üzem munkájának vérkeringésébe és részt vegyenek a termelésben, az értékteremtő munkában. Az első ütemben az elkészült közösségi gyümölcslégyártó üzemben csonthéjas gyümölcsök, alma illetve körte, de szőlő is kerülhet feldolgozásra, melyekből 100%-os gyümölcstartalmú, ízletes gyümölcsleveket állítanak elő, valamint a termékpalettát kistermelők bevonásával további gyógynövényes levek készítésével kívánják színesíteni. A közösségi üzem nyújtotta gyümölcsfeldolgozás lehetőségével mindazok a környékbeli emberek élhetnek, akik nem szeretnék, hogy az általuk megtermelt gyümölcs kárba vesszen, illetve a Szövetkezet a termékértékesítésben is segítséget nyújt. Érdekesség, hogy az üzemben egy illóolajlepárló berendezés is helyet kapott, melynek segítségével többek közt levendula olajat állítanak elő. A jövőben további fejlesztésekre (pl. gyógynövényszárító kialakítására) is sor kerül az üzemben. A közeli tervek között szerepel egy szárító-és aszaló berendezés, továbbá egy lekvárfőző gép munkába állítása is.
Értékteremtő Közmunkaprogram, Közösségi Kertek a járásban A zalaszentgróti járásban működik a Start minta munkaprogram (mezőgazdasági közmunkaprogram) amelynek keretében 2011. évtől mezőgazdasági programot működtet 11 település. A program megvalósítása során hátrányos helyzetű regisztrált álláskeresők kerülnek bevonásra elsősorban mezőgazdasági termény előállításának céljából. A program keretében az önkormányzatok közösségi kerteket alakítottak ki belterületen és külterületen, de több önkormányzatnál már fóliasátort vagy üvegházat építettek a hatékony termelés érdekében. A mezőgazdasági programban több mint 50 fő dolgozik a járás területén. A megtermelt termékek (pl. paprika, paradicsom, uborka, zöldség sárgarépa, bab, burgonya, gomba, stb.) természetbeni önkormányzati segély formájában, közétkeztetésben, kiskereskedelmi vagy nagykereskedelmi értékesítés keretében jutnak el a fogyasztókhoz. A megtermelt termékek a helyi piacon is megjelennek. Így a Zalabéri Köz(ös)ségi Kert a zalaszentgróti heti piacon jelenik meg, idény szezonban hetente, a szalapai és a kisvásárhelyi termékek pedig a keszthelyi városi piacon, ahol önálló standot bérelnek az önkormányzatok.
114
Ház körüli segítségnyújtás Zalabérben Zalabér község lakossága elöregedő, a 60 év feletti lakosok aránya meghaladja a 30%-ot, sokan közülük egyedül élnek. Ezen idősek háztartásvezetéséhez nyújt segítséget a személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatás, a Házi segítségnyújtás. Ezen ellátás csak a házon belül látja el a feladatokat, azonban a falusi léthez kapcsolódó feladatok (pl. téli tüzelő felvágása, fűnyírás) ezen ellátásban nem kerülhetnek elvégzésre. A helyi önkormányzat saját költségvetésének terhére a közalkalmazottjai, ill. közfoglalkoztatottjai bevonásával nyújtja, az un. „ház körüli segítségnyújtást”, amelynek keretében – elsődlegesen a házi gondozók jelzése alapján – a ház és az udvar fenntartásához szükséges feladatokat (pl. fűnyírás, tűzifa fűrészelés, hasogatás és behordás, kisebb karbantartás és javítás) látja el. Ezen szolgáltatást eseti vagy állandó jelleggel látják el a kijelölt dolgozók. 2015-ben közel 15 egyedülálló idős veszi igénybe ezen szolgáltatást.
Zalaszentgróti KEF Azon felismerésből kiindulva, hogy a kábítószerek elleni hatékony küzdelem egységes szemléletű helyi együttműködéssel érhető el, Zalaszentgrót Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 14/2014. (II. 13.) számú határozatában támogatását fejezte ki a Zalaszentgróti Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (a továbbiakban: Zalaszentgróti KEF) felállítása iránt. A megalakítás szándéka összhangban állt a szubszidiaritás elvével, mely szerint a különböző társadalmi problémák leghatékonyabban a keletkezésük helyén befolyásolhatók. Örömteli tény, hogy a felkért helyi és környékbeli tagszervezetek nem zárkóztak el ezen felbecsülhetetlen társadalmi hasznosságú kezdeményezéstől, mely révén a 2014. március 24-i alakuló ülés nyomán, az alábbi nyolc tagszervezettel útjára indulhatott a Zalaszentgróti KEF. - Zalaszentgrót Város Önkormányzata - Deák Ferenc Általános Iskola, Gimnázium és AMI - Zala Megyei Rendőr-főkapitányság Keszthelyi Rendőrkapitányság - Városi Önkormányzat Egészségügyi központja - Keszthelyi Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete - Zalai Hazatérők Egyesülete - Zalaszentgróti Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ - Grót Média Kft. A tagszervezeti struktúra lényeges jellemzője, hogy az széles spektrumban fedi le a kábítószerhasználat elleni küzdelemben érintett állami, önkormányzati, civil és piaci szervezeteket. Szintén örömteli tény, hogy 2015. április 30-án a Magyar Vöröskereszt városi területi szervét is a tagszervezetek sorában köszönthették. A Zalaszentgróti KEF elsőrendű céljaként megfogalmazásra került, hogy kialakuljon az a közösségi, civil és szakmai hálózat, amely lehetővé teszi a kábítószer-használat elleni hatékony küzdelmet, azon belül a különböző fejlesztő, megelőző és kezelő programokhoz való egyenlő hozzáférést.
115
Tekenyei közmunkás foglalkozások 2014. május végén Tekenye Község Önkormányzata a Zalaszentgróti Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központtal együtt olyan foglalkozások szervezését kezdeményezte a közmunkások számára, amely elősegíti a csoport kiegyensúlyozottabb működését, mivel a különböző csoporton belüli konfliktusok feszültséget okoznak, gátolva ezzel a hatékony munkavégzést. A Szolgálat örömmel fogadta a megkeresést, és a kezdeményezés útjára is indult a közmunkaidőn belül, amelyhez a helyszínt az Önkormányzat biztosította. A javaslatok, illetve a csoport érdeklődését figyelembe véve a foglalkozások tematikája a következő témákra fókuszált: – – – – – – – – – – – – – – –
Ismerkedés, a csoport működési elveinek lefektetése. Mit jelent számukra a közmunka? Mit jelent a csoporthoz való tartozás? Hierarchia a csoporton belül. Munkahelyi konfliktuskezelés. Klikkesedés, kiközösítés, mások becsmérlése a csoporton belül Munkahelyi lopás megítélése, következménye Munkafegyelem. Ki a főnök? Mi az egészség? Fizikai, lelki, mentális értelmezése a WHO megfogalmazása szerint. Mi a betegség? Mennyire vagyunk felelősek önmagunk és mások egészségi állapotáért? Alapvető személyi higiénés követelmények. Önmagunkkal és másokkal szemben támasztott igényeink, különös tekintettel a munkahelyekre, a közösségekre. Alkoholizmus fogalma. Ki az alkoholista? Ivási szokások Magyarországon. A kultúra része? Alkohol jelenléte a családban. Alkohol jelenléte a párkapcsolatokban. Mit tehetünk, ha úgy ítéljük meg, hogy valaki – esetleg önmagunk- az ital rabjaivá váltunk? Gyógyulási esélyek, tünet mentesség az alkoholizmus tekintetében. Vágyaink, álmaink, boldogság értelmezése és a valóság összevetése. Mit tehetünk azért, hogy jobb legyen a közérzetünk? Realitások.
A közmunkások eleinte ellenérzéseket tápláltak a foglalkozások iránt, nem értették az értelmét, a hasznát, mára már azonban várják ezeket a foglalkozásokat, aktív résztvevői és hasznosnak ítélik. A település vezetősége szintén elégedett a foglalkozások eredményeivel, hatásával, a visszajelzések egyértelműen pozitívak, ami azt bizonyítja, hogy a foglalkozások eredménye a gyakorlatban is érzékelhető.
116
Tekenye Község Önkormányzata együttműködése a fogorvossal Tekenye Község Önkormányzata szolgáltatási szerződést kötött a Dr. Holló és Társa Egészségügyi Kkt.val arra vonatkozóan, hogy a fogorvos a tekenyei állandó bejelentett lakcímmel rendelkező betegek részére térítésmentesen elvégzi a fogászati alapellátás során felmerülő műszeres diagnosztikai vizsgálatot és szűrővizsgálatot (digitális panoráma röntgen, „kisröntgen” és orál kamera), 2015. április 1. - 2016. március 31. közötti időszakban az önkormányzat által havonta fizetendő szolgáltatási díj fejében. A fogorvosi szolgálat vállalta a tekenyei állandó bejelentett lakcímmel rendelkező betegek részére a megelőző szűrővizsgálatot követően a digitális panoráma röntgen térítésmentes elkészítését évente egy alkalommal, továbbá a felvételnek a betegek rendelkezésére bocsátását (e-mail címre küldve vagy adathordozóra kiírva felvételenként 1.000 Ft ellenében). A műszeres diagnosztikai vizsgálatok mellett a szűrésen részt vevők számára fogápolási tanácsadás is biztosított. Jelenleg egy OP-felvétel ára 7000 Ft. Térítésmentesen Zalaegerszegen készíttethető felvétel, amely még film alapú és sokszor rendkívül rossz minőségű. Az önkormányzat által biztosított ezen többletszolgáltatás által a lakosok mentesülnek a megyeszékhelyre való utazás kényszere alól. Emellett a doktornő tavalyi év során beszerzett röntgenkészüléke rendkívül jó minőségű felvételt készít. A doktornő szeptemberi beszámolójából kiderült, hogy az önkormányzat által fizetett havi szolgáltatási díjhoz viszonyítva jóval több tekenyei beteg vette igénybe a szolgáltatást. Zalaszentgrót Város Önkormányzata is kötött e tárgyban szolgáltatási szerződést a Dr. Holló és Társa Egészségügyi Kkt.-val a 2015. május 1. – 2015. október 31. közötti időszakra. Arra való tekintettel, hogy a biztosított támogatás összegét lényegesen meghaladó mértékben került sor az emelt szintű szolgáltatás biztosítására a zalaszentgróti lakosok számára, Zalaszentgrót Város Önkormányzata a szerződés időtartamának 2016. április 30. napjáig történő meghosszabbításáról döntött.
117
6. STRATÉGIAI KÖRNYEZET BEMUTATÁSA 118
6.1.
EFOP
2014-20-as OP-k
OP
Célok/prioritások
Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program
a humán tőke és a társadalmi környezet javításával járuljon hozzá a társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezeléséhez
Prioritási tengely
Tematikus célkitűzés
Uniós támogatá s
Nemzeti társfinans zírozás
A beruházási prioritáshoz kapcsolódó egyedi célkitűzések A. A munkaerő-piacról tartósan kiszorult személyek munkaerő-piaci programba való belépésének növelése B. A család és ifjúság társadalmi részvételének növelése C.Több helyi civil közösség jön létre D. A gyermekeket sújtó nélkülözés visszaszorítása elsődlegesen a marginalizált közösségekben E. A leszakadást előidéző társadalmi és kedvezőtlen közszolgáltatás elérési tényezők visszaszorítása F. Az egészségtudatosság növelése elsősorban a hátrányos helyzetű emberek és térségek tekintetében G. Az egészségügyi, szociális és társadalmi felzárkózási közszolgáltatásokban a szolgáltatásnyújtás folyamatainak eredményesebbé tétele, a területi szempontok érvényesítése és a dolgozók megtartása H. Hátrányos helyzetű személyek, kifejezetten romák szociális gazdaságban való részvételének növelése A. A gyermekeket sújtó nélkülözéselleni programok által nyújtott szolgáltatásokhoz való hozzáférés növelése B. Minőségi közszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása egészségügyi, szociális és társadalmi felzárkózási területen C.A marginalizált feltételek között élők életkörülményei infrastrukturális feltételeinek javítása
1. Együttműködő társadalom
9. A társadalmi együttműködés előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem
867 012 683,00
153 002 238,18
2. Infrastrukturális beruházások a társadalmi együttműködés erősítése érdekében
9. A társadalmi együttműködés előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem
486 615 891,00
85 873 392,53
GINOP
Gazdaságfe jlesztési és Innovációs Operatív Program
egyik legfontosabb célkitűzése Magyarország foglalkoztatási rátájának 75%ra való emelése. Ehhez egyrészt új munkahelyeket kell létesíteni, másrészt a munkát vállalni akarók képességeit kell fejleszteni.
3. Gyarapodó tudástőke
10. Az oktatásba, és a képzésbe, többek között a szakképzésbe történő beruházás a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében
806 776 929,00
142 372 399,24
4. Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében
10. Az oktatásba, és a képzésbe, többek között a szakképzésbe történő beruházás a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében 9. A társadalmi együttműködés előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem
418 200 604,00
73 800 107,00
34 182 888,00
1 799 099,37
8.: Fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatása (IFKA)
49 765 356
5. Pénzügyi eszközök alkalmazása a társadalmi együttműködés erősítése érdekében, valamint társadalmi innováció és transznacionális együttműködések 5.: Foglalkoztatás
0
A. A köznevelés esélyteremtő szerepének javítása és hátránykompenzációs képességének erősítése B. A köznevelés eredményességének, hatékonyságának növelése, továbbá a szakpolitikai irányítás javítása 119 C.A felsőfokúnak megfelelő szintű oktatás hozzáférhetőségének javítása D. A munkaerő-piaci kompetenciák erősítése a felsőoktatási hallgatók körében E. Kutatás, innováció és intelligens szakosodás növelése a felsőfokú oktatási rendszer fejlesztésén és kapcsolódó humánerőforrás fejlesztéseken keresztül F. Az egész életen át tartó tanulásban való részvétel növelése A. Minőségi közneveléshez és oktatáshoz való hozzáférés infrastrukturális feltételeinek megteremtése B. Minőségi felsőoktatás infrastrukturális feltételeinek megteremtése
A. A társadalmi felzárkózás támogatása pénzügyi eszközökkel B. A társadalmi innováció javítása
Beruházási prioritás: ESzAaii: a fiatalok, különösen a nem foglalkoztatottak, oktatásban és képzésben nem részesülők, közöttük a társadalmi kirekesztés kockázatának kitett és a marginalizálódott közösségekből jövő fiatalok fenntartható munkaerő- piaci integrációja, többek között az ifjúsági garancia végrehajtása révén (Ifjúsági- Foglalkoztatási Kezdeményezés Alap) A leszakadó régiókban az ipari termelés visszaesését követően a foglalkozatás szintje csökkent, a belső potenciálok kihasználtsága alacsony szintű, illetve a kulturális és természeti erőforrásokhoz történő hozzáférés szintje alacsony.
1.: Vállalkozások versenyképességének javítása és foglalkoztatásának ösztönzése
8.: Fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatása Beruházási prioritás (ERFA)
559 789 732
8.: Fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatása
107 610 979
8.: Fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatása
57 607 591
8.: Fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatása
403 253 135
8.: Fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatása
141 132 921
8.: Fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatása 3.: KKV-k, (az EMVA esetében) a mezőgazdasági, illetve (az ETHA esetében) a halászati és akvakultúra ágazat versenyképességének a növelése
144 018 977
30 243 985
249 425 882
Beruházási prioritás: ESzAai: az álláskeresők és az inaktív személyek – többek között a tartós munkanélküliek és a munkaerőpiactól távol esők – foglalkoztatáshoz való hozzáférése, többek között a helyi foglalkoztatási kezdeményezések és a munkavállalói mobilitás ösztönzése 120 révén is. Beruházási prioritás: ESzAai: az álláskeresők és az inaktív személyek – többek között a tartós munkanélküliek és a munkaerőpiactól távol esők – foglalkoztatáshoz való hozzáférése, többek között a helyi foglalkoztatási kezdeményezések és a munkavállalói mobilitás ösztönzése révén is. ESzAai: az álláskeresők és az inaktív személyek – többek között a tartós munkanélküliek és a munkaerőpiactól távol esők – foglalkoztatáshoz való hozzáférése, többek között a helyi foglalkoztatási kezdeményezések és a munkavállalói mobilitás ösztönzése révén is. ESzAaii: a fiatalok, különösen a nem foglalkoztatottak, oktatásban és képzésben nem részesülők, közöttük a társadalmi kirekesztés kockázatának kitett és a marginalizálódott közösségekből jövő fiatalok fenntartható munkaerő-piaci integrációja, többek között az ifjúsági garancia végrehajtása révén. ESzAaii: a fiatalok, különösen a nem foglalkoztatottak, oktatásban és képzésben nem részesülők, közöttük a társadalmi kirekesztés kockázatának kitett és a marginalizálódott közösségekből jövő fiatalok fenntartható munkaerő-piaci integrációja, többek között az ifjúsági garancia végrehajtása révén. ESzAav: a munkavállalók, vállalkozások és vállalkozók alkalmazkodása a megváltozott körülményekhez.
237 295 604
ERFA3a: a vállalkozói szellem előmozdítása, különösen az új ötletek gazdasági hasznosításának megkönnyítése, valamint új cégek alapításának – többek között üzleti inkubátorházak segítségével történő – ösztönzése
6. Versenyképes munkaerő
3.: KKV-k, (az EMVA esetében) a mezőgazdasági, illetve (az ETHA esetében) a halászati és akvakultúra-ágazat versenyképességének a növelése 3.: KKV-k, (az EMVA esetében) a mezőgazdasági, illetve (az ETHA esetében) a halászati és akvakultúra-ágazat versenyképességének a növelése
1 120 438 834
ERFA3c: a korszerű termék- és szolgáltatásfejlesztési képességek megteremtésének és bővítésének támogatása
169 942 392
ERFA3d: a kkv-k abban való segítése, hogy növekedni tudjanak a regionális, nemzeti és nemzetközi piacokon, és hogy az innovációs folyamatokban részt tudjanak venni
3.: KKV-k, (az EMVA esetében) a mezőgazdasági, illetve (az ETHA esetében) a halászati és akvakultúra-ágazat versenyképességének a növelése
24 051 169
ERFA3d: a kkv-k abban való segítése, hogy növekedni tudjanak a regionális, nemzeti és nemzetközi piacokon, és hogy az innovációs folyamatokban részt tudjanak venni
10. Oktatásba, és a képzésbe, többek között a szakképzésbe történő beruházás a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében
51 558 794
10. Oktatásba, és a képzésbe, többek között a szakképzésbe történő beruházás a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében
268 245 241
121
65 585 447
ESzAciii: az egész életen át tartó tanulás lehetőségeihez való egyenlő hozzáférés javítása minden korcsoport számára formális, informális és nem formális módon egyaránt, a munkavállalók ismereteinek, készségeinek és kompetenciáinak naprakésszé tétele, valamint a rugalmas tanulási formák előmozdítása, többek között a pályaorientáció és a megszerzett kompetenciák elismerése révén ESzAciii: az egész életen át tartó tanulás lehetőségeihez való egyenlő hozzáférés javítása minden korcsoport számára formális, informális és nem formális módon egyaránt, a munkavállalók ismereteinek, készségeinek és kompetenciáinak naprakésszé tétele, valamint a rugalmas tanulási formák előmozdítása, többek között a pályaorientáció és a megszerzett kompetenciák elismerése révén
TOP
Terület- és Településf ejlesztési Operatív Program
kereteket biztosítson a területileg decentralizált fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához. Fejlesztései között helyet kapnak a közvetlenül a közszférára, a helyi társadalomra és környezetre irányuló fejlesztések is.
1. prioritási tengely Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére
2. prioritási tengely Vállalkozásbarát, népesség-megtartó település-fejlesztés
10. Oktatásba, és a képzésbe, többek között a szakképzésbe történő beruházás a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében
51 846 832
(8) a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás ösztönzése
818 068 118
8 (c) helyi fejlesztési kezdeményezések és szomszédos szolgáltatásokat nyújtó struktúrák támogatása munkahelyek teremtése érdekében, amennyiben ezek a tevékenységek a(z) 1304/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) alkalmazási körén kívül esnek (6) a környezet megőrzése és védelme, valamint a forráshatékonyság támogatása
ESzAciv: az oktatási és képzési rendszerek munkaerő-piaci igényekhez való igazodásának javítása, a tanulásból a munkába történő átmenet megkönnyítése, a szakmai oktatás és a képzési rendszerek megerősítése és minőségének javítása többek között a készségek iránti igény előrejelzésén alapuló mechanizmusok, a tananyagok 122 kiigazítása, a munkaalapú tanulási rendszerek – beleértve a duális tanulási rendszereket és a tanulószerződéses gyakorlati képzéseket – létrehozása és továbbfejlesztése - A vállalkozások munkahelyteremtő képességének ösztönzése, a helyi gazdaság működését segítő helyitérségi feltételek biztosításával - A turizmus területi adottságaiban rejlő endogén potenciál kibontakoztatása a foglalkoztatás elősegítése érdekében - A munkahelyek elérhetőségének javítása, a munkavállalók mobilitásának segítése a közlekedési feltételek fejlesztésével
- Kisgyermekesek munkaerőpiacra történő visszatérése a gyermekellátási szolgáltatások fejlesztése által
405 086 474
- Vállalkozói tevékenységek ösztönzése és a népesség megtartása településfejlesztési beavatkozásokkal
4. prioritási tengely A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése
(9) a társadalmi együttműködés előmozdítása, a szegénység és mindenfajta diszkrimináció elleni küzdelem
169 312 384
5. prioritási tengely Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatásösztönzés és társadalmi együttműködés
(8) a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás ösztönzése
245 848 961
6. prioritási tengely Fenntartható városfejlesztés a megyei jogú városokban
(8) a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás ösztönzése
398 724 753
- Megyei jogú városok gazdasági környezetének fejlesztése a foglalkoztatás növelése érdekében - Kisgyermekesek munkaerőpiacra történő visszatérése a gyermekellátási szolgáltatások által
(9) a társadalmi együttműködés előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem
82 522 515
- 9 (a): beruházás a nemzeti, regionális és helyi fejlődést szolgáló egészségügyi és szociális infrastruktúrába, az egészségügyi státuszbeli egyenlőtlenségek csökkentése, valamint átállás az intézményi szolgáltatásokról a közösségi alapú szolgáltatásokra 9 (b): a városi és falusi területek és az ott élő rászoruló közösségek fizikai rehabilitációjának és gazdasági és társadalmi fellendülésének támogatása: Önkormányzati közszolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének fejlesztése - 9 (b): a városi és falusi területek és az ott élő rászoruló közösségek fizikai rehabilitációjának és gazdasági és társadalmi fellendülésének támogatása: A leromlott városi területeken élő alacsony státuszú lakosság életkörülményeinek javítása
(9) a társadalmi együttműködés erősítése és a szegénység és hátrányos helyzetű megkülönböztetés elleni küzdelem
- 9 (a) beruházás a nemzeti, regionális és helyi fejlődést szolgáló egészségügyi és szociális infrastruktúrába, az egészségügyi státuszbeli egyenlőtlenségek csökkentése, valamint átállás az intézményi szolgáltatásokról a közösségi alapú szolgáltatásokra 123 - 9 (b) a városi és vidéki területeken élő, rászoruló közösségek fizikai rehabilitációjának, valamint gazdasági és társadalmi fellendülésének támogatása - A foglalkoztathatóság javítása és a helyben, a helyi és térségi gazdasági szereplők által foglalkoztatottak számának növelése
- A leromlott városi területeken élő alacsony státuszú lakosság életkörülményeinek javítása - Helyi szintű társadalmi párbeszéd és helyi identitás erősödése
(8) a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás ösztönzése
88 537 175
(9) a társadalmi együttműködés előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem;
31 289 113
(9) a társadalmi együttműködés előmozdítása, a szegénység és mindenfajta diszkrimináció elleni küzdelem (9) a társadalmi együttműködés előmozdítása, a szegénység és mindenfajta diszkrimináció elleni küzdelem 9. A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem
93 602 959
2. Befogadó társadalom
9. A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem
805 090 000
3. Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében
10. Beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba
374 650 000
7. prioritási tengely Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések (CLLD)
RSZTOP
Rászoruló Személyek et Támogató Operatív Program
a leginkább rászoruló személyeket – a szegénységben élő gyermekeket, a hajléktalanokat, valamint a rendkívül alacsony jövedelmű személyeket – megfelelő étkezéshez és alapvető fogyasztási cikkekhez juttassa.
1. Infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén
46 229 504
359 650 000
- (1) a) i: munkaerő-piaci hozzáférés a munkakeresők és az inaktív személyek számára többek között helyi foglalkoztatási kezdeményezések és a munkavállalói mobilitás ösztönzése révén: A foglalkoztathatóság javítása és a helyben, a helyi és térségi gazdasági szereplők által 124 foglalkoztatottak számának növelése - (1) b) i: az aktív befogadás, többek között az esélyegyenlőség és az aktív részvétel előmozdítása, valamint a foglalkoztathatóság javítása érdekében: A leromlott városi területeken élő alacsony státuszú lakosság életkörülményeinek javítása valamint a társadalmi aktivitás, társadalmi összetartozás növelése helyi szinten - 9) d) a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiák keretében végzett beruházások: A városi lakosság közösségi aktivitásának növelése a helyi közösségszervezés és kulturális kínálatbővítés segítségével - 3.cikk (1) b) vi: közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiák: A városi lakosság közösségi aktivitásának növelése a helyi közösségszervezés és kulturális kínálatbővítés segítségével A szegénység és hátrányos helyzetek átöröklődésének megakadályozása; Minőségi közszolgáltatásokhoz való hozzáférés fejlesztése; Területi leszakadási folyamatok megállítása; Társadalmi aktivitás, társadalmi kohézió növelése Foglalkoztathatóság fejlesztése; Társadalmi aktivitás, társadalmi kohézió növelése; A szegénység, és hátrányos helyzetek átöröklődésének megakadályozása; Területi leszakadási folyamatok megállítása; Egészségtudatosság növelése és egészségfejlesztés; Jobb minőségű közszolgáltatások nyújtása mindenkinek Munkaerő-piaci integráció erősítése Minőségi közneveléshez és felsőoktatáshoz való hozzáférés infrastrukturális fejlesztése
4. Gyarapodó tudástőke
5. Jó állam
6. Helyi stratégiák végrehajtása, társadalmi innováció és transznacionális együttműködés 7. Technikai segítségnyújtás VP
KÖFOP
Vidékfejles ztési Program
Közigazgat ás- és Közszolgált atás Fejlesztési Operatív Program
mezőgazdasági vállalkozások versenyképességének növelése, az agrárium fenntartható fejlődése, a vidéki térségek és közösségek erősítése, az életminőség javítása a vidéki térségekben, valamint a gazdasági fejlődés támogatása.
a közigazgatás, és a közszolgáltatási szféra kiemelt fejlesztése
10. Beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba 1. A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció megerősítése 11. Az intézményi kapacitások és a közigazgatás hatékonyságának fokozása Közösségek szintjén irányított helyi fejlesztési stratégiák
533 930 000
A köznevelés eredményességének és hatékonyságának növelése;Felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelése
85 790 000
A közigazgatás hatékonyságának fokozása; Igazságügy 125 korszerűsítése
32 700 000
Területi leszakadási folyamatok megállítása
48 890 000
1.1 8.2.1.2 1.1 Szakképzéshez és készségek elsajátításához kapcsolódó tevékenységek 8.2.1.3.1. 1.1.1 Agrárgazdasági képzések és felkészítő tréningek
1. A szolgáltató közigazgatás szervezési feltételeinek fejlesztése (ESZA) 2.A közszolgáltatási innováció erősítése (ESZA)
- Jó Kormányzás - E- Közigazgatás
499 924 055
- A közszolgáltatások információs bázisának fejlesztése - A közszolgáltatás innovációs potenciáljának megerősítése
101 400 721
Helyi stratégiák megvalósításához humán fejlesztési források biztosítása Többfunkciós közösségi szolgáltató terek létrehozása és működtetése Települési infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése Mezőgazdasági tevékenység diverzifikációja Helyi szociális munka és egyéb szociális tevékenységek megerősítése Vidéki helyi gazdaság megerősítése A fenntarthatósági, klíma adaptációs szempontoknak való megfelelés
3. A Partnerségi Megállapodás keretében tervezett operatív programok végrehajtásához kapcsoló- dó technikai segítségnyújtás (Kohéziós Alap)
- Átlátható támogatási rendszer biztosítása - A szabályosság biztosítása - Az eredményesség és hatékonyság biztosítása
193 449 129
126
Terület- és Településfejlesztési OP A 2014-2020-as tervezési időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) abból indul ki, hogy az ország különböző területei eltérő társadalmi, gazdasági és környezeti adottságokkal rendelkeznek, így eltérő fejlődési potenciál rejlik bennük. A TOP a korábbi fejlesztéspolitikai tapasztalatokra alapozva egy olyan területi beavatkozási logikát alakított ki, ami megyei szintű forrásallokációra támaszkodva a fejlesztések tervezésének területi decentralizálását tette lehetővé. A Zala Megyei Önkormányzat, illetve a Zala megyei megyei jogú városok tervezési jogkörében készülő fejlesztési programok 1702/2014. (XII.3.) kormányhatározat szerinti indikatív forrásait az 1. táblázat tartalmazza. Zala Megyei Önkormányzat 23,05
Nagykanizsa megyei jogú város 7,94
Zalaegerszeg megyei jogú város 11,2
A Zala Megyében rendelkezésre álló, TOP keretből származó fejlesztési források indikatív kerete a tervező szervezet szerinti megosztásban (milliárd Ft) Forrás: 1702/2014. (XII.3.) kormányhatározat alapján készített saját táblázat
Az ágazati és területi operatív programok megyei szintű forrásainak tervezését a Zala Megye Területfejlesztési Koncepciójának Helyzetelemzés (97/2012. (XI.28) KH számú Zala Megyei Közgyűlés határozattal elfogadott) munkarésze alapozta meg. A Zala Megyei Területfejlesztési Koncepció teljes és végleges változatát 2013 végén fogadta el a Zala Megyei Közgyűlés (58/2013. (XII.19.) KH). Ez jelentette a kiindulópontot a Zala Megyei Területfejlesztési Program Stratégiai és Operatív Programrészeihez, amelyek 2014. október 9-én, a 34/2014. (X.9.) KH számú határozattal kerültek elfogadásra. A Zala Megyei Önkormányzat széles körű társadalmi és szakmai egyeztetést folytatott le az ITP készítése során annak érdekében, hogy a TOP országos céljai és a megyei célok megvalósításával Zala megye 2020-ra a munka, a polgári gyarapodás és a versenyképes térségi gazdaság szinonimájává váljon. Zala megye tervezési jogkörébe utalt források prioritások szerinti megoszlást a következő táblázat tartalmazza. Feltüntetésre került a TOP-ban elfogadott belső arányok szerinti megoszlás és ehhez képest a megyei forráslekötési igények szerint részben módosított megoszlás.
127
TOP prioritások intézkedései
TOP szerinti forrásallokáció, mrd Ft a 8,613
1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése foglalkoztatás elősegítésére 1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése 1.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés 1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés 1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével 2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés 3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken 3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés 3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energiafelhasználás arányának növelése 4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése 4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése 4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése 4.3. Leromlott városi területek rehabilitációja 5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás- ösztönzés és társadalmi együttműködés 5.1. Foglalkoztatás-növelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok) 5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása Összesen
Módosított forrásallokáció, mrd Ft 8,191 128
3,300 (38%) 2,059 (24%)
2,862 (35%) 2,075 (25%)
1,475 (17%)
1,475 (18%)
1,779 (21%)
1,779 (22%)
4,265
4,732
4,265 (100%)
4,732 (100%)
5,800
5,800
2,172 (37%) 3,628 (63%)
2,172 (37%) 3,628 (63%)
1,783
1,783
0,621 (35%) 0,493 (28%)
0,621 (35%) 0,493 (28%)
0,669 (37%) 2,589
0,669 (37%) 2,542
1,913 (74%)
1,867 (73%)
0,249 (10%)
0,249 (10%)
0,427 (17%) 23,050
0,427 (17%) 23,048
Az ITP célokat és a TOP forrásokat összevetve látható, hogy a legtöbb területfejlesztési programban megjelenő stratégiai ágazati célt támogató ITP operatív cél a turizmusfejlesztésre és a településfejlesztésre irányul. Az elérhető források a belső arányokat tekintve az élhető, versenyképes zalai falvak és városok operatív célhoz hozzájáruló TOP intézkedések esetében összhangban vannak az ITP cél fontosságával, szemben a társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés TOP intézkedésére jutó arányosított forrásokkal. A turizmusfejlesztést célzó intézkedés forrásai ugyanakkor – Zala megye nagyobb forrásigénye ellenére – tovább nem növelhetők a TOP belső arányainak megbontása nélkül.
AZ ERASMUS+ PROGRAM Az Erasmus+ program a célkitűzései megvalósítása érdekében a következő cselekvéseket támogatja: 1. PÁLYÁZATI KATEGÓRIA: EGYÉNI MOBILITÁS Ez a pályázati kategória a következő területeket támogatja:
a tanulók és a munkatársak, szakemberek, oktatók mobilitása: külföldi tanulási és/vagy szakmai tapasztalatszerzési lehetőségek hallgatók, gyakornokok, fiatalok és önkéntesek, valamint egyetemi tanárok, tanárok, oktatók, ifjúságsegítők, oktatási intézmények és civil társadalmi intézmények munkatársai számára; Erasmus Mundus közös mesterképzések: felsőoktatási intézmények konzorciuma által nyújtott, magas szinten integrált nemzetközi tanulmányi programok, amelyekből a teljes mesterképzés időtartama alatt teljes ösztöndíjban részesülnek a mesterképzésben részt vevő, világszinten legjobb hallgatók; Erasmus+ mesterképzési hitelek: a programországok felsőoktatásban tanuló hallgatói a programból fedezett hitelt kaphatnak, hogy a teljes mesterképzést külföldön végezhessék el. A hallgatóknak ez ügyben nemzeti bankokhoz vagy diákhitelt nyújtó intézetekhez kell fordulniuk
2. PÁLYÁZATI KATEGÓRIA: EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ INNOVÁCIÓ TERÉN ÉS A BEVÁLT GYAKORLATOK CSERÉJE
129
Ez a pályázati kategória a következő területeket támogatja:
olyan, országokon átívelő stratégiai partnerségek, amelyek célja az oktatás, a képzés és az ifjúságügy egy vagy több szektorára irányuló kezdeményezések kifejlesztése, az innováció támogatása, valamint a tapasztalatcsere és a know-how cseréjének ösztönzése az oktatás, a képzés, az ifjúságügy és más releváns területeken tevékenykedő, különböző típusú intézmények között. Az egyes mobilitási tevékenységek olyan mértékben támogathatók, amilyen mértékben hozzájárulnak a projekt célkitűzéseinek megvalósításához; felsőoktatási intézmények és vállalkozások között létrejött, az innovációt, a vállalkozói készséget, a kreativitást, a foglalkoztathatóságot, az ismeretek cseréjét és/vagy a multidiszciplináris oktatást és tanulást ösztönző tudásszövetségek; olyan ágazati szakképzés-fejlesztési szövetségek, amelyek célja, hogy olyan közös szakképzési tantervek, képzési programok, oktatási és képzési módszertanok kidolgozásához és létrehozásához járuljanak hozzá, amelyek egy adott gazdasági ágazat bevált trendjeit és egy vagy több szakma gyakorlásához nyilvánvalóan szükséges készségeket veszik alapul; olyan kapacitásfejlesztési projektek, amelyek ösztönzik a partnerországokkal való felsőoktatási és ifjúságügyi együttműködést. A fejlesztési projektek célja az intézmények/intézetek, illetve ezek rendszereinek korszerűsítését és nemzetköziesedését ösztönző folyamatok támogatása. Bizonyos támogatható partnerországokban mobilitási tevékenységek is támogathatók, amennyiben hozzájárulnak a projekt célkitűzéseinek megvalósításához; olyan informatikai támogató platformok, mint például az eTwinning, a Felnőttkori Tanulás Európai Platformja (EPALE) és az Európai Ifjúsági Portál, amelyek az együttműködés virtuális tereit, a lehetőségek adatbázisait, gyakorlati közösségeket és egyéb online szolgáltatásokat kínálnak a tanároknak, oktatóknak, az iskolai és felnőttoktatás terén tevékenykedő egyéb szakmai képviselőknek, fiataloknak, önkénteseknek és ifjúságsegítőknek Európában és Európán kívül.
130
3. PÁLYÁZATI KATEGÓRIA: SZAKPOLITIKAI REFORMOK TÁMOGATÁSA Ez a pályázati kategória a következő területeket támogatja:
tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatal és az Európa 2020 stratégia keretében végrehajtandó ellenőrzést ösztönző, az oktatásra, a képzésre és az ifjúságügyre vonatkozó ismeretek, különös tekintettel a következőkre: - országspecifikus és tematikus elemzés többek között a felsőoktatási hálózatokkal való együttműködés terén; 16 Pályázati útmutató - társaktól való tanulás és társak általi értékelések az oktatás és képzés, valamint az ifjúságügy területén alkalmazott nyitott koordinációs módszer szerint; szakpolitika-fejlesztésre irányuló kezdeményezések, amelyek innovatív szakpolitikák kidolgozására ösztönzik az érintett szereplőket, valamint megteremtik a szakpolitikák hatékonyságának hatóságok által végzett, megfelelő kiértékelési módszereken alapuló, helyszíni vizsgálati lehetőségét; a készségek és a képesítések átláthatóságát és elismerését, illetve a kreditátvitelt megkönnyítő, a minőségbiztosítást előmozdító, valamint a nem formális és informális tanulás érvényesítését, a készségmenedzsmentet és -irányítást elősegítő európai szakpolitikai eszközök támogatása. Idetartozik az európai csereprogramokat, a polgárok tanulási és szakmai mobilitását, valamint a rugalmas tanulási utaknak az oktatás, a képzés és az ifjúságügy különböző területein történő kidolgozását elősegítő hálózatok támogatása is; az oktatási, képzési és ifjúságpolitikák hatásának és hozzáadott értékének fokozása érdekében szakmailag kiemelten elismert és elemző kapacitással rendelkező nemzetközi intézményekkel (például az OECD vagy az Európa Tanács) való együttműködés; az oktatás, a képzés és az ifjúságügy terén szükség van az érintett szereplők közötti párbeszédre, a szakpolitikák és a program népszerűsítésére a hatóságok, a szolgáltatók és az érintett szereplők bevonásával annak érdekében, hogy növekedjen az Európa 2020 stratégiával, az Oktatás és képzés 2020 programmal, az európai ifjúsági stratégiával és az egyéb ágazatspecifikus európai szakpolitikai menetrendekkel, valamint az uniós oktatási, képzési és ifjúságpolitikák külső dimenzióival kapcsolatos tudatosság. A fent felsoroltak kulcsfontosságú szerepet töltenek be az érintett szereplők azon kapacitásának fejlesztésében, amelyek révén – a program eredményei hatékony hasznosításának ösztönzésével és kézzelfogható eredmények generálásával – ténylegesen támogatni tudják a szakpolitikák megvalósítását.
131
EFOP Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) célja a humán tőke növelése, a társadalmi környezet javítása, a társadalmi felzárkózási kihívások kezelése, a szegénység elleni küzdelem, és az egészségmegőrzés népszerűsítése. A fenti célokra több mint 145 Mrd Ft kerülhet kiosztásra csak a 2015-ös évben. A magyar Partnerségi Megállapodás fő célja a fenntartható, magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővítésére épülő gazdasági növekedés, továbbá az ezt megalapozó társadalmi kohézió biztosítása. A Partnerségi Megállapodás fő célkitűzéséhez az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) a humán tőke növelésével és a társadalmi környezet javításával tud a legeredményesebben hozzájárulni. Az EFOP a Partnerségi Megállapodás 4. nemzeti prioritásában, azaz a társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelése, valamint a Jó Állam prioritásban foglaltakat valósítja meg az alábbi hét fő beavatkozási irányon keresztül:
a szegénység elleni küzdelem, a társadalmi kohézió erősítése (társadalmi aktivitás, antidiszkrimináció és esélyteremtés, aktív közösségek és fiatalok stb.), egészségmegőrzés és egészségügyi fejlesztések, a köznevelés minőségének fejlesztése kiemelt tekintettel a korai iskolaelhagyás csökkentésére, felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelése, utánpótlás mennyiségi és minőségi megerősítése a humán intézményekben dolgozók körében és a kutatás-fejlesztésben, továbbá Jó Állam megerősítése
Mindezeket kiegészíti a közösségi lelki egészség horizontális kezdeményezés, melynek célja a testi, lelki és szociális jólét javítása, s így több beavatkozási irányban is megjelenik.
132
EFOP prioritási tengelyei és forrásmegosztásuk:
133
A teljes EFOP célkitűzései prioritás tengelyenként prioritástengely hozzá tartozó célkitűzés
1. prioritás: Infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén • A szegénység és hátrányos helyzetek átöröklődésének megakadályozása • Minőségi közszolgáltatásokhoz való hozzáférés fejlesztése • Területi leszakadási folyamatok megállítása • Társadalmi aktivitás, társadalmi kohézió növelése
2. prioritás: Befogadó társadalom • Foglalkoztathatóság fejlesztése • Társadalmi aktivitás, társadalmi kohézió növelése • A szegénység, és hátrányos helyzetek átöröklődésének megakadályozása • Területi leszakadási folyamatok megállítása • Egészségtudatosság növelése és egészségfejlesztés • Jobb minőségű közszolgáltatások nyújtása mindenkinek • Munkaerő-piaci integráció erősítése
3. prioritás: Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében • Minőségi közszolgáltatásokhoz való hozzáférés infrastrukturális fejlesztése a gyarapodó tudástőke érdekében
4. prioritás: Gyarapodó tudástőke • A köznevelés eredményességének és hatékonyságának növelése • Felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelése • Kutatás, innováció és intelligens szakosodás növelése a humán területeken 134
5. prioritás: Jó állam • A közigazgatás hatékonyságának fokozása • Igazságügy korszerűsítése
6. prioritás: Helyi stratégiák végrehajtása, társadalmi innováció és transznacionális együttműködés • Területi leszakadási folyamatok megállítása • A Befogadó társadalom és a Gyarapodó tudástőke megújulási képességének növelése
7. prioritás: Technikai segítségnyújtás • Az Operatív Program műveleteinek eredményes és hatékony megvalósítása
6.2.
Zalaszentgrót Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
Jövőkép Zalaszentgróton a stabil, kiszámítható gazdasági növekedésre alapozva a város népességmegtartó ereje nő, a megvalósult fejlesztések révén egy vonzó, élhető városi környezettel rendelkező, a táji értékekre és fenntartható gazdaságfejlesztésre alapozó település működik magas szintű közszolgáltatásokkal, amely a rövid élelmiszerláncok kialakításával és működtetésével a hasonló nagyságú és helyzetű települések számára mintaként szolgálhat.
A középtávú fejlesztési irányok és stratégiai célok (7-8 év távlatában) a következők: 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Gazdasági felzárkózás mellett stabil, kiszámítható gazdasági növekedés megvalósítása Turizmusfejlesztés Foglalkoztatás bővítése Zalaszentgrót elöregedésének megállítása, a demográfiai válság megakadályozása Vonzó, élhető városi környezet kialakítása az itt lakóknak, letelepedni vágyóknak, turistáknak Környezetgazdálkodás, környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztése és környezeti tudatosság erősítése 7. A város kistérségi központ szerepvállalásának erősítése Foglalkoztatás bővítése
Szociális, foglalkoztató, felzárkóztató programok Képzési programok - hátrányos helyzetűek OKJ képzése, felnőttek általános iskolai képzése Kerékpárutak építése (Zalabér és Zalaszentgrót, valamint Zalaszentgrót és Kehidakustány között), csatlakozás a regionális kerékpárút-hálózathoz Munkahelyteremtő beruházások ösztönzése
Esélyteremtési témájú kulcsprojektek Zalaszentgróti napközi otthonos óvoda minőségi nevelési feltételeinek megteremtése 20 fő befogadására alkalmas csoportszoba valamint kiszolgáló helyiségeinek megépítése, és az 516m2 nagyságú meglévő épület felújítása. Az intézmény célja ugyanis az esélyegyenlőség elvét szem előtt tartva az egészséges környezet megteremtése, a hatékony nevelés infrastrukturális feltételeinek biztosítása, a méltányos nevelési környezet alapkövetelményeinek figyelembevételével. A fejlesztés megvalósításával az intézmény minden kötelezően előírt helyiséggel rendelkezni fog. Biztosított lesz az akadálymentesítettség és a teljes épület meg fog felelni a hőtechnikai követelményeknek. Továbbá kiépítésre kerül egy napkollektoros rendszer, és parkoló szám bővítés is történik. A formális oktatáson kívüli fejlesztő és oktatási programok is megvalósulnak, amelyek a hátrányos helyzetű családokból származó gyermekeket célozzák a programok és eszközök széles kínálatával
135
Soft projektelemek A soft elemek keretében a városban működő civil szervezetekkel együttműködésben programok szervezése az Integrált Településfejlesztési Stratégiában meghatározott célok teljesülésének elősegítése érdekében, mind a lakosság, mind a városba látogató turisták részére kiemelten a következő beavatkozási pontok támogatásával: Lokálpatriotizmus erősítése A városi közösséget formáló civil szervezetek tevékenységének támogatása, különös tekintettel a helyi hagyományok, a történelmi múlt ápolására, valamint a minőségi kikapcsolódási lehetőségek biztosítására. A társadalmi befogadás erősítése érdekében mentorprogram indítása az újonnan betelepülők gyors beilleszkedés érdekében. Pl.:
közösségfejlesztést és a szabadidő hasznos eltöltését segítő programok, rendezvények kialakítása, megvalósítása, különös tekintettel a fiatal korosztályokra (gasztronómiai fesztiválok, helyi termékek és rövid ellátási láncok propagálása és a termelők megismertetése a lakossággal, hagyományőrző közösségi kezdeményezések, játszó- és foglalkoztató házak, kulturális- és sport rendezvények, kiállítások, civil programok megvalósítása stb.). A város történelmét feldolgozó képzési anyagok elkészítése, és képzések tartása bűnmegelőzés és közbiztonság erősítésével kapcsolatos képzési, szemléletformáló programok, a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum munkájának támogatása. Beilleszkedést segítő mentor program
Életminőség fejlesztése a településen lakók számára A településen lakók egészségügyi és mentálhigiéniás állapotának felmérése, valamint ezek alapján a szükséges és lehetséges életminőséget javító programok megvalósítása.
Egészségügyi állapotfelmérés, szűrővizsgálatok szervezése Életviteli tanácsadás, képzések szervezése
136
Anti-szegregációs terv Célja, hogy a város javítsa azon területeinek helyzetét, ahol a szegregációnak már jelei mutatkoznak, illetve a népesség egy része szegregáltan él. A 2011-es népszámlálási adatok alapján Zalaszentgróton egy szegregátum, és egy szegregációval veszélyeztetett terület (a Gyár u. északi oldala az Október 23. utcától belterületi határig, illetve a Lombos u. - Alsóhegy - Váci u. - Csáfordi u. területe) került kijelölésre. Ez utóbbi azóta megszűnt, mivel a kijelölt területen található bérlakások felszámolásra kerültek, az ott lakók a város más részeire költöztek, és ezek a költözések nem tömbszerűen történtek. A már megszűnt, szegregációval veszélyeztetett területhez hasonlóan a város célja a szegregátum megszűntetése, amit az alábbiak indokolnak: • • • •
a terület épületállománya olyan szinten leromlott, hogy annak megújítása nem tekinthető költséghatékonynak, a város más részein rendelkezésre állnak, illetve kialakíthatóak, vagy vásárolhatóak szociális bérlakásként funkcionáló ingatlanok, a terület a város többi lakott területétől elszigetelten, ipari területek mellett található, a szegregátum lakosságszáma olyan alacsony, hogy felzárkóztató programok hatékonyan, csak a település más részein elszórtan élő, alacsony társadalmi státuszú emberekkel valósíthatóak meg.
A szegregátum esetében tervezett intézkedések: 1. Bérlakások kialakítása az Ifjúság u. 1. szám alatt található volt szakmunkásképző intézményben: a zalaszentgróti szakmunkásképző 2007. évi megszűnése óta csak időlegesen megoldott a képzésnek helyt adó épület hasznosítása. Közműellátottsága, állaga, elhelyezkedése, nagysága alkalmassá teszi egy 8 lakásos bérlakás tömb kialakítására, ami a tetőtér beépítésével később akár még növelhető. Zalaszentgróti munkahellyel rendelkező családok kaphatnák meg, ezzel segítve a városi vállalkozásokat a megfelelő munkaerő itt tartásában, idevonzásában, valamint a szegregátum lakóit a társadalmi visszailleszkedésben. A bérlakásokat a lakók önköltségi áron (rezsiköltség, amortizáció) vehetnék igénybe. 2. Felzárkóztatási soft elemek: a tervezett intézkedések a hatékonyságának növelése érdekében a programok elsősorban a szegregátum lakóinak kerülnek meghirdetésre, de a város teljes lakossága számára is nyitva állnak: •
•
•
Informatika alapismeretek: A roma közösség igénye, hogy legalább felhasználói szinten elsajátítsák az alapvető informatikai ismereteket, a tudással olyan információkhoz juthatnak, amelyek az oktatás, a foglalkoztatás és a szórakozás világába engednek betekintést. Idegen nyelv alapfok: A diákok nyelvi képzése az iskolákon keresztül megoldott, ám a felnőtt lakosság sajnos csak a fizetős nyelvi képzésekkel tudna élni. Sajnos ezt egyikük sem engedhetik meg maguknak anyagai korlátaik miatt. Azonban akik külföldi munkavállalást fontolgatnak, számukra elengedhetetlen lenne egy nyelvi képzés. Felzárkóztató program diákok részére: Az oktatás és a tehetséggondozás legfőbb kitörési pontja a közösségnek. Ezért valamennyi oktatási intézménytől elkérjük azoknak a tanulóknak a névsorát, akik gyengébben teljesítenek, és számukra szaktanárokat biztosítunk, hogy felzárkózzanak. Azok számára, akik tehetségesek, olyan plusz lehetőséget szeretnénk biztosítani, amellyel tovább tudják fokozni adott témakörben a tudásszintjüket. Ezt a tevékenységünket aktuális tanévben és nyári szünetben is szeretnénk megvalósítani.
137
•
•
•
Romológiai képzés: A képzés taglalná a népcsoport történelmét, vándorlását, a kultúrájának sokszínűségét és szokásait. Szeretnénk kiemelni, hogy elengedhetetlen azoknak az embereknek a számára, akik munkájukból kifolyólag nap, mint nap ezekkel az emberekkel dolgoznak és segítenek rajtuk. Tehát fontos egyfajta empátia készség erősítése, és háttértudás a problémáik mélyebb megismeréséhez és kezeléséhez. Tolerancia program: erősíteni szeretnénk a helyi kisebbségek és a többségi társadalom viszonyát, valamint téveszméket és előítéleteket szeretnénk leküzdeni, vagy csak éppen tompítani. A városban olyan tömegrendezvényeket (festészet, plakátkészítés, kézműves foglalkozások, fotózás, videózás, stb.) szeretnénk megvalósítani, amely a toleranciát erősítik. Tömegsport: Kiváló szórakozást nyújtó programelem lenne ez a tevékenységünk, ugyanakkor rendkívül jó közösségépítő és egészség nevelő is. Ebben a programban valamennyi korosztályt be akarjunk vonni, ezzel fel szeretnénk pezsdíteni a közösségi életet. A programhoz olyan tárgyi eszközökre lenne szükségünk, amelyeket hosszú éveken keresztül tudunk használni, és amely egyéni programokhoz is megfelelőek és igénybe vehetőek.
A szegregációk felszámolása, az ott élők helyzetének érdemi megváltoztatása hosszú, időigényes folyamat. Az integráció első lépése a szocializációs szempontú felzárkóztatás kell, hogy legyen. E nélkül az integráció nem járhat sikerrel. Ennek feltétele a hátrányos helyzetűek szemléletének megváltozása, a felzárkózási folyamatban való aktív részvétel igényének kialakítása. Csak a felzárkóztatott (felzárkózott) gyermeknek/felnőttnek van esélye arra, hogy a társadalomba integrálódjon. Szocializáció hiányában az erőszakos beillesztési kísérletek az érintettek többségének elutasítását váltja ki, ami további kirekesztettséget, kudarcot, a társadalommal szembefordulást, a szegregációra való hajlam elmélyülését erősíti. A felzárkóztatás első lépése a megfelelő képzés és munkalehetőség biztosítása, amelyek Zalaszentgrót több fejlesztési elképzelésében is visszaköszönnek (iparterületek fejlesztése, gazdasági együttműködések ösztönzése, turisztikai fejlesztések, oktatási és civil infrastruktúra fejlesztése), de kimondottan erre a problémára fókuszáló projekt is megjelölésre került, ahol az értékteremtő mezőgazdasági munkával kerül a képzés kiegészítésre. A szegregátumokat érintő beavatkozásoknak lehetőség szerint helyben kell megtörténniük, a programok könnyebb elérhetősége és a kezdeti kudarcok csökkentése érdekében. Ezek lehetnek a képzési, és közösségi soft elemek, illetve a közvetlenül a terület infrastruktúráját érintő beavatkozások. Zalaszentgrót anyagi forrásai egyedül nem elegendőek a város bel- és külterületén élő hátrányos helyzetű családok integrációjához szükséges lépések megtételéhez. Országos és uniós forrásokra, helyismerettel rendelkező szakmai és civil szervezetekre van szükség. Kiemelten kell kezelni a szegregációban élők foglalkoztathatóságát. Olyan munkát kell (jórészt helyben) biztosítani, ami segíti a többségében alacsony iskolai végzettségűek munkavállalását. Ennek egyik lehetősége a volt zártkertes területek hasznosítsa, szociális célú gazdaságok létrehozása. A programnak elsősorban az érintettek mentális és társadalomban elfoglalt helyzetén kell változtatnia. Célja, hogy a résztvevők hosszútávon, lépésről-lépésre jobb élethelyzetbe kerüljenek. Az egész éves (folyamatos) foglalkoztatás megvalósulásához szükséges az alapanyag előállításon túl a feldolgozás is.
138
Ahol a gyerekek nagy számban küzdenek tanulási- és szociális háttér-képességbeli hiányokkal, ott egyértelmű, hogy ezek fejlesztésére nagy hangsúlyt kell fektetni. Ez nem a normál tanítási órák számának emelést jelenti, hanem tudatosan felépített programokat (pl.: erre a mindennapos művészeti és/vagy sporttevékenységek pozitív transzferhatásaik révén alkalmasak). A tehetséggondozás is teret kap, de nem a fő cél rovására. A leszakadó közösségek fejlesztése akkor lehet sikeres, ha a felzárkózási célú beavatkozásoknak a közösség minden rétege tapasztalja az előnyeit. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a beavatkozások pozitív hatásait minden életkorban kell érzékelni, másrészt erősíteni kell az érintett területek összehangoltabb működését. A nevelési, az egészségügyi, a szociális és a karitatív szolgálatok szinergiájának tudatos rendszere hozhat lényeges előrelépést a felzárkózás területén. Ez kell, hogy kiegészüljön a munkahelyteremtő lehetőségekkel. Ez a rendszer akkor működőképes, ha a beavatkozási területeken a gazdaszemlélet érvényesül.
6.3.
Zalaszentgróti Kistérség szociális szolgáltatástervezési koncepciója
A szociális szolgáltatástervezési koncepcióban az alábbi jövőképet fogalmazták meg: Átfogó (stratégiai célok): - A térség versenyképességének erősítése, a gazdaság-, és vidékfejlesztés - A helyi lakosság életminőségének, jólétének javítása, a vidéki élettér feltételeinek megteremtése. - A környezeti fenntarthatóság biztosítása - A térségi identitás és, a térség innovációs képességének erősítése, térség társadalmi-gazdasági kohéziójának erősítése megtartó közösségek, együttműködések életre hívásával. - A térségben élő, nehéz helyzetükön változtatni akaró, tettre kész emberek, elkötelezett szakemberek és döntéshozók együttműködési feltételeinek megteremtése - Integrált szemléletű és működtetésű, fenntartható közszolgáltatási rendszer létrehozása - A társadalmi kirekesztődés mérséklése a valós kivezető utak biztosításával - Társadalmi és területi hátrányok együtt járásából adódó szolgáltatási hiányok oldása Prioritások, beavatkozási területek: - Térségi közszolgáltatások fejlesztése - Térségi felzárkózás elősegítése (gazdaságfejlesztés, vidékfejlesztés, településfejlesztés) - Élhető környezet megteremtése - Helyi társadalom erősítése - Szociális és érintkező humán közszolgáltatások társadalmasítása - Fenntartható térségi szociális szolgáltató rendszer kialakítása - Aktivizáló és a népességmegtartó erőt fokozó programok, szolgáltatások biztosítása - Hiányzó szociális szolgáltatások pótlása
139
6.4.
Zalaszentgróti Kistérség esélyegyenlőségi programja
Az esélyegyenlőség megteremtésének általános céljai Az esélyegyenlőség megteremtésének általános elveit az alábbiakban adták meg: -
Társadalmi összefogás erősítésével az esélyegyenlőség biztosítása a hátrányos helyzetű csoportok, egyének számára.
-
A teljes körű szociális ellátásokhoz és valamennyi közszolgáltatáshoz (szociális, egészségügyi, oktatási, foglalkoztatási) hozzájutás biztosítása.
-
A hátrányos megkülönböztetés megszüntetésére a szociális egészségügyi, oktatási és foglalkoztatási célok összekapcsolása.
-
A kistérség minden lakója számára biztosítani kell a megélhetéshez szükséges forrásokat.
Az esélyegyenlőség megteremtésének általános elvei
Zalaszentgróti kistérség elismeri minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen a településen, továbbá együttes összefogással az alábbi elvek betartására törekszik. Emberi méltóság tiszteletben tartásával tiszteli az ember értékeit, és egyediségét.
Egyenlő bánásmód és megkülönböztetés tilalmával megakadályozza a hátrányos megkülönböztetés bárminemű formáját, elutasítja nemre, fajra, nemzetiségre, származásra, vallásra, politikai meggyőződésre vonatkozó megkülönböztetést.
A kistérség társadalmának egésze érdekében erőfeszítéseket tesz a szolidaritás erősítésére.
A kistérség fejlesztései, beavatkozásai, programjai nem lehetnek ellentétes hatásúak az itt megfogalmazottakkal, ennek biztosítása érdekében az egyes döntéseket megelőzik az esélyegyenlőségi szempontú hatáselemzések.
Mindezek érdekében elfogadja, rendszeresen újraértékeli és végrehajtja a kistérség esélyegyenlőségi programját. A programban kijelölt esélyegyenlőségi célcsoportok és a térség egészének társadalmát érintő beavatkozási irányok kijelölését követik a konkrét intézkedések. Konkrét feladatok, célcsoportok esélyegyenlőségének megteremtése érdekében a Zalaszentgróti kistérség esélyegyenlőségi programja az egyenlő bánásmódról és esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. CXXV. törvényt alapul véve készült. A törvényben meghatározott célokat és feladatokat előtérbe helyezve készült a dokumentum, mely a térség viszonyaihoz és lehetőségeihez lett igazítva. A terv készítése során elemzéseket végeztünk és bevontuk a humán közszolgáltatók képviselőit, az intézmények vezetőit, egyházak képviselőit, egészségügyi szakembereket és a civil szervezeteket.
140
6.5.
Zalaszentgrót Helyi Esélyegyenlőségi Programjának intézkedései összefoglaló
I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi problémák, hogy magas a munkanélküliek száma, alacsony a vállalkozói kedv, magas az alacsony iskolai végzettségűek száma. Ezen problémák segítésére a következő intézkedéseket tűzte ki célul az önkormányzat:
Munkacsoport felállítása: a munkacsoport meghatározza a szükséges tervet, stratégiát Helyi adottságok – gazdasági, - természeti adottságok feltérképezése, stratégia készítése: erőforrások felmérése Vállalkozások, vállalkozók, civil szféra bevonása: helyi munkaerő felvételéhez kedvezményes adó- és járulék kedvezmények, vállalkozóvá válás elősegítése Új munkahelyek létrehozása, megtartása: források megteremtése, tájékoztatások tervezése, családi vállalkozások Képzések szervezése: helyzet és igényfelmérés
II. A gyermekek esélyegyenlősége A legnagyobb esélyegyenlőséig problémát az jelenti, hogy magas a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyermekek száma. Ennek orvoslására munkacsoport felállítását tervezte az önkormányzat, aki megtervezi a szükséges stratégiát a kedvezményben részesülők számának csökkentése érdekében.
III. Nők esélyegyenlősége Problémát jelent a munkanélküliek, kiemelten a női munkanélküliek száma magas, emellett iskolai végzettségük is alacsony. E probléma segítségére 3 intézkedést jelölt ki az önkormányzat: munkacsoport felállítása, új munkahelyek létrehozása, megtartása és képzések szervezése. Szükséges a források megteremtése, családi vállalkozások létrejöttének támogatása, a képzési helyzet feltárása, és igényfelmérés.
IV. Az idősek esélyegyenlősége A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma:
jelzőrendszeres segítségnyújtás hiánya informatikai jártasság, igény felmérésének hiánya közlekedési nehézségek, akadálymentesítés nem megoldott
Kijelölt intézkedések ezen problémák megoldására:
helyi adottságok feltérképezése, szociális alapszolgáltatások kibővítése, egészségügyi szolgáltatások fejlesztése informatikai jártasság felmérése akadálymentesítés megoldása
141
V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége A fogyatékkal élők esetében a foglalkoztatottság alacsony szintje annak köszönhető, hogy kevés az olyan munkahely, ahol fogyatékkal élők alkalmazásához be vannak rendezkedve. Ezen probléma orvoslására az önkormányzat munkacsoport felállítását tervezte, valamint a helyi adottságok feltérképezése után intézkedést irányozott a teljes akadálymentesítés elvégzésére.
142
7. JÁRÁSI ESÉLYTEREMTÉSI SZEMPONTÚ SWOT ANALÍZIS Erősségek -
-
2 évtizedes térségi együttműködési tapasztalatok Közösségi kezdeményezések Szektorközi együttműködések köz- és civil szféra, esetenként piaci és közszféra között Családi és humán szolgáltatásokat is vállaló erős civil szervezetek jelenléte (pl. Zalai Hazatérők Egyesülete, Vöröskereszt, ZalaBérték Egyesület) Közmunka programok terén mintaértékű térségi megoldások (pl. karbantartó brigád) Szociális gazdaságot fejlesztő kezdeményezések elindultak (PAKK, Pakod, Szoc. szövetkezetek) Széles spektrumú egészségügyi és humán szolgáltatások Országosan is elismert szakmai innovációk (pl. hazatérés, fecskeház) A foglalkoztatási feladatokra célzottan létrehozott menedzsment szervezet megléte (Foglalkoztató ZalA-KAR Nonprofit Kft.)
Gyengeségek, fejlesztendők -
-
-
-
-
-
-
Az elmúlt 10 évben a járás elvesztette lakosságának 10%-át Csökkenő születés szám, magas öregedési index Idősödő lakosság 143 Részben ellátatlanok a fogyatékossággal élők, gondozásra szorulók A fogyatékkal élők számára erősen korlátozott a munkahelyekhez való hozzáférés Hétvégén hiányoznak a szociális szolgáltatások Közmunkán kívül nincs érdemi foglalkoztatási lehetőség A közmunkás lét életstratégiává vált egyes csoportok számára, amelyből kevesen törnek ki Nem működik érdemben a foglalkoztatási paktum az elsődleges munkaerő-piaci szegmensben Kiemelkedően magas az általános iskolát el nem végzett és szakképzetlen nők száma, az ő munkaerő-piaci esélyeik minimálisak Nyitott felnőttképzési lehetőségek hiányoznak Gyakorlatilag nincs felnőttoktatás a térségben A lakosság egészségi állapota nagyon rossz Szenvedélybetegek száma magas, főként a 40 éven felüli férfiak a leginkább érintettek, elsősorban alkohol kapcsán Egészségtudatosság gyenge Egészségfejlesztési, közösségépítési, közösségi művelődési alkalmak ritkák és esetlegesek A családon belüli erőszak esetei jellemzően feltáratlanok, a helyi szociális szakemberek megoldási lehetőségei és módszertani eszközei korlátozottak Erősödnek a családon belüli konfliktusok, növekszik a válások száma, amely révén nő a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzdő gyermekek száma is Gyermekek napközbeni ellátása főként a szünidőkben, hétvégeken hiányos, további térségi együttműködést igényelne Nincs a térségben tanoda, alternatív tanulási lehetőségek se gyerekek, se felnőttek számára A szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőtlen a térségben, különösen nehéz helyzetben a rosszabb közlekedési helyzetű, periférián lévő települések vannak A megyei és országos átlaghoz képest is alacsonyabb jövedelmek (nettó bér, öregségi nyugdíj)
Lehetőségek -
-
-
A kisebb-nagyobb helyi piaci szereplők ösztönzése társadalmi felelősségvállalási programok indítására Ágazat és szektorközi együttműködések fejlesztése A szociális gazdaság munkalehetőségeinek további kihasználása, eladható termékek és fenntartható szolgáltatások indításával Egészségügyi tájékoztató tevékenység és szűrőprogramok indítása A meglévő közösségi és civil kezdeményezésekre, valamint kulturális intézményekre, közösségi terekre alapozott informális tanulási alkalmak teremtése Esélymenedzser hálózat létrehozása a járásban Családi szolgáltatások továbbfejlesztése Önkormányzati és piaci, valamint civil vezetők érzékenyítése az esélyegyenlőségi témák iránt Együttműködésen, szolidaritáson alapuló programok kezdeményezése a helyi társadalomban
Veszélyek -
-
-
-
-
A hátrányos helyzetű rétegek (főként a romák, mélyszegénységben élők) leszakadásával és a dolgozói szegénység fennmaradásával tovább éleződnek a helyi társadalmi feszültségek A minőségi munkahelyek hiánya a térségen kívülre vonzanak kreatív, cselekvőképes embereket, a térség további szellemi kiürülése történhet meg 144 A közmunkában lévő embereknél csapdahelyzet alakul ki, nem történik meg a továbblépés, állandósul ez a foglalkoztatási forma A szociális ellátásban dolgozók alacsony bérezése miatt egyre nehezebb lesz a munkaerő megtartása, az üres álláshelyek betöltése A térség egészének leszakadása miatti frusztráltság és tehetetlenség érzése a térségen belül is növeli az áldozatok hibáztatását, az esélyegyenlőségi csoportokkal szembeni intoleranciát
8. PROGRAMTERV 8.1.
A programterv célrendszere
8.1.1. Átfogó célok -
-
Modellértékű együttműködési programok folytatása a járási településeken, esélyegyenlőségi területeken tevékenykedő önkormányzatok, állami, önkormányzati intézmények, civil, egyházi szervezetek és vállalkozások bevonásával. Az esélyteremtés területén fenntartható járási partneri hálózat létrehozása és működtetése a szektorok közötti együttműködéssel. Zalaszentgrót járásszékhely funkciójának további erősítése a koordinációs tevékenység megvalósítása révén. A humán közszolgáltatások szakmai színvonalának és költséghatékonyságának javítása, együttműködési gyakorlatának fejlesztése a járás teljes területén. A 2 évtizedes térségi együttműködésekre is alapozva az esélyteremtés területén országosan mintaértékű partnerségi program megvalósítása.
8.1.2. Konkrét célok -
Hátrányos helyzetű célcsoportok helyzetének javítása, esélyteremtés. Generációk közötti kapcsolatok erősítése, az idősek elmagányosodásának megakadályozása, a fiatalok számára a tudások átörökítése. Összetartó és fejlődő helyi közösségek kialakításának támogatása. A térségi egészségi állapotának javítása, az egészségkultúra fejlesztése. Partnerségi kapcsolatok fejlesztése az esélyegyenlőségi területen tevékenykedő szervezetek között, szakmai kapacitások erősítése. Járási szinten összehangolt projekt kezdeményezések megvalósítása a 2014-20-as EU-s források minél nagyobb mértékű bevonásával. A települési önkormányzatok számára bekapcsolódási lehetőség biztosítása és saját helyi esélyegyenlőségi programjukba is beépíthető intézkedések megtervezése és végrehajtása járási szinten.
145
8.2.
Prioritások leírása
8.2.1. Prioritások és intézkedések 1. Szociális felzárkóztató és közösségfejlesztési program a társadalmi összetartozásért Indoklás: A változó életfeltételek, a megélhetés követelményeként a munkahelyekhez való alkalmazkodás az életmódban és egyéb más modernizációs folyamatok a generációk eltávolodását, a neutrális család megerősödését eredményezik. Megnőtt az egyszülős családok és egyedül élő fiatalok, magányos idősek aránya. Az egyedül élő idősek önellátása és a dolgozó családok kisgyermekekről vagy sérült, egészségkárosodott családtagról való gondoskodása egyaránt nehézkes. Az egyre idősödő lakosságú járásban mindez folyamatos problémát jelent. Komoly kihívást jelent az egyedül élő és segítségre szoruló, különböző életkorú és élethelyzetű emberek igényeire megfelelően válaszoló szolgáltatások, programok kidolgozása. A térségben nem működnek érdemben sem krízishelyzetben, sem a közoktatási intézmények szünideiben, különösen nyáron, valamint hétvégeken elérhető szolgáltatások. Ez igen széles kört érint mind életkori szempontból, mind különféle élet- és problémahelyzetek vonatkozásában (érintve a kisgyermekek és gondozásra szoruló egészségkárosodott vagy idős családtag gondozását stb.). Hiányoznak a legalapvetőbb információkhoz való hozzáférés csatornái szinte a térség egésze számára. Nincsenek sem az idősek, sem a kamaszok, sem a fiatal családok számára sem minden településen elérhető információs csatornák, nem működnek a települések különböző életkorú és élethelyzetű csoportjainak találkozási, informálódási, együttműködési keretei. Nincsenek rendszeres lakossági, közösségi fórumok. Ez nem csak a magukra maradt, problémáikkal nehezen birkózó emberek számára gond. Amennyiben nem kelnek életre a helyi közösségek, a térbeli elzártság, a társadalmi leszakadás együttese oda vezet, hogy a jelenleg meglévő komoly problémák: a fiatalok elvándorlása, idősek ellátatlansága, korai gyerekvállalás a más alternatívát nem látó fiatalok számára, a szenvedélybetegségek, különösen az alkohol és az új drogok, és a kilátástalanság miatt növekvő agresszió, családon belüli erőszak, stb. kezelhetetlenné válnak. A munkanélküli, mélyszegénységben élő, alacsony jövedelmű emberek számára problémát jelent a mindennapi megélhetés. Az alacsony jövedelmű emberek között sokan foglalkoztatottak, alkalmazottak, esetleg kényszervállalkozók. A dolgozó emberek szegénysége egyre komolyabb problémaként van jelen a térség mindennapjaiban. Sokszor még a napi élelmiszerre sincs elegendő pénz. A dolgozó és közfoglalkoztatott, valamint más szociális ellátásra szoruló emberek magas aránya ezeknek a problémáknak az érdemi megoldását követeli. Elindultak az önellátási törekvések is (zalabéri közösségi kert, önkormányzatok gombatermelése, szociális szövetkezetek, stb.), de még nem a teljes térségben. A terményfelesleg részben helyben is eladható, amely bevételeket is jelent. Célok: A kiemelt esélyegyenlőségi célcsoportok számára folyamatosan elérhető szolgáltatások nyújtása, támogató háttér kialakítása, helyi közösségek megerősítése. Együttműködésen, szolidaritáson alapuló programok kezdeményezése a helyi társadalomban. A humán, közösségi szolgáltatásokat nyújtó civil szervezetek megerősítése. A rászoruló csoportok (különösen az idősek) segítése mellett olyan szélesebb rétegeket is érintő szolgáltatások (gondozási, étkezési, közösségi stb.) indítása, amelyek arra is alkalmasak, hogy kisgyerekes családokat vonzzanak.
146
Tervezett intézkedések: 1.1. Szülői klubok indítása a járás településein (ismeretterjesztő előadások, interaktív foglalkozások). 1.2. Generációk együttműködését célzó program (idősek bevonása a családok életébe, aktivitásuk fenntartása, elmagányosodás megakadályozása, gyerekfelügyelet, fiatalok mentorálása, tapasztalatok átadása, közösségerősítő programok a településeken, idősek informatikai képzése). 1.3. Közösségfejlesztés minden településen civil szervezetek bevonásával (TOP 5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok, és 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása), térségi együttműködések ösztönzése (pl. térségi nap újraszervezése, szociálpolitikai kerekasztalok). 1.4. Időszakos gyerekfelügyelet megszervezése. 1.5. Átmeneti gondoskodást nyújtó szolgáltatások indítása. 1.6. Fogyatékkal élők nappali ellátásának fejlesztése (foglalkoztatás irányába), megváltozott munkaképességűek számára munkahelyek létesítése. 1.7. Fiatal fogyatékkal élők segítése (célcsoportok azonosítása, a probléma felismerése, a szülők számára segítségnyújtás a folyamat feldolgozásában, önsegítő csoportok működtetése, információáramlás segítése) 1.8. Családi Erőforrásközpont továbbfejlesztése a Zalai Hazatérők Egyesületének koordinálásával: családi védőháló erősítése, krízishelyzetek kezelése (EFOP 1.2.1.), integrált térségi gyerekprogramok megvalósítása (EFOP 1.4.2.), komplex ifjúsági programok megvalósítása (EFOP 1.2.2.). 1.9. Oktatási egyenlőtlenségek mérséklése, a szegregációs jelenségek visszaszorítása (EFOP 3.1.3.) 1.10. Fecskeház program továbbfejlesztése a fiatalok megtartásáért. 1.11. A helyi piaci szereplők ösztönzése társadalmi felelősségvállalási programok indítására. 1.12. A térségi szociális szolgáltató rendszer átalakítása (szociális törvény változásai szerint). Hiányzó szolgáltatások pótlása, új szolgáltatási módszerek alkalmazásával. Települési szintű szolgáltatások átalakítása 1.13. Érzékenyítő programok esélyegyenlőségi célcsoportok bevonásával 1.14. A szegregált élethelyzetek felszámolását segítő komplex telepprogramok 1.15. Esély-hálózat működtetése Zalaszentgrót térségében (Kedvezőtlen szocio-demográfiai térségi folyamatok megtörése, pl. fiatalok helyben tartása, helyi tudástőke növelése)
147
2. Munkaerő-piaci aktivizálási program Indoklás: A térségben kevés a munkahely, sokan vannak állás nélkül. Az ingázás nehézséget okoz a tömegközlekedés hiányosságai és az aprófalvas településszerkezet miatt. A szakképzetlenek, illetve piacképes végzettséggel és munkatapasztalattal nem rendelkezők sem találnak állást a közfoglalkoztatáson kívül. A társadalomban való boldogulás, társadalmi és térbeli mobilitási lehetőségek elérése szempontjából egyik legnagyobb problémaként a térségben élők alacsony iskolázottságát tekinthetjük. Ezzel függnek össze részben a magas munkanélküliségi mutatók is. Ennek ellenére a térségben gyakorlatilag hiányoznak a felnőttképzési lehetőségek, a felnőttoktatási szolgáltatások, de az informális tanulási alkalmak és programok is. A művelődési intézmények nem kínálnak ilyen jellegű programokat, és nem tesznek erőfeszítéseket azért, hogy a térségben élő emberek új tudásokhoz jussanak, együttműködésük és szemléletmódjuk változzon. A térségben évek óta jelentős erőfeszítések zajlanak a foglalkoztatási problémák enyhítésére, ezek folytatása szükséges. A foglalkoztatási paktum folytatása és kiterjesztése, a közfoglalkoztatás kivezető útjainak helyi biztosítása, a szociális gazdaság típusú kezdeményezések folytatása elengedhetetlen. A járásban évrőlévre nő a közfoglalkoztatottak száma. A tapasztalatok alapján a közmunkából való továbblépés nem valósul meg. Az érintettek hozzászoknak ehhez a megoldáshoz. Az önkormányzatok is abban érdekeltek, hogy a munkaképesebb embereket maguknál tartsák. Az önkormányzatoknak külön-külön sem szakembere, sem felkészültsége nincs komplex piacorientált lépések kidolgozásához, illetve munkaerő-piaci integrációs folyamatok kezeléséhez. Erre továbbra is járási szintű kezdeményezések adhatnak válaszokat. Különösen nehéz a munkavállalás a kisgyermekes anyák, a pályakezdők, az idősebb korosztály és a romák számára. Utóbbiakat különösen erős diszkrimináció sújtja, annak ellenére, hogy a térségben már számtalan jó példa volt az elmúlt évek, évtizedek során helytállásukra, amennyiben lehetőséget kapnak. Ilyen volt az első szociális földprogramok uborka programja, ilyen a zalaszentgróti csigafeldolgozó üzem, ahol jelentős számú roma ember dolgozik. A sérülékeny társadalmi csoportok tagjainak hosszabb távú boldogulása komplex, a társadalmi környezet szemléletét is formáló, az érintetteknek sokszínű támogató, közvetítő, képző, utazást segítő, stb. szolgáltatásokat nyújtó, a munkáltatókat is érzékenyítő, sőt akár érdekeltté tevő programokat igényel. Célok: A prioritáson belül fontos cél a munkaerőpiacról átmenetileg vagy tartósan kiszoruló rétegek újbóli aktiválása, sikeres munkavállaláshoz megfelelő állapotba hozni, komplex munkaerő-piaci szolgáltatásokkal. További cél az elsődleges munkaerőpiacon helyt állni képtelen emberek munkalehetőségek biztosítása a szociális gazdaság fejlesztésével, amelynél a szociális szövetkezetek fejlesztése kiemelten fontos, valamint tovább kell folytatni az értékteremtő közfoglalkoztatási programokat is. Az intézkedések megvalósítását a zalaszentgróti foglalkoztatási paktum újraszervezésével javasolt módszertanilag, szervezetileg támogatni, amelyen belül a helyi gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztési erőfeszítések sikeresek lehetnek. A paktumon belül reagálni kell a for-profit, önkormányzati, civil szektor munkaerőigényeire is. Kiemelt cél az iskolázottsági, képzettségi szint növelése, amely nélkülözhetetlen a foglalkoztathatósági esélyek megteremtéséhez. A hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatásához cél a munkaadók bevonása, érzékenyítése.
148
Tervezett intézkedések: 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7.
A foglalkoztatási paktum megújítása. Szociális gazdaság fejlesztését célzó program. Közösségi kertek továbbfejlesztése a járásban a lakosság bevonásával. Alacsony iskolai végzettségűek számára felzárkóztató és szakképzési programok indítása. Tanoda beindítása a járásban (EFOP 3.3.1.). Romák foglalkoztatásba ágyazott képzése (EFOP-1.1.2.). Munkatapasztalat-szerzést célzó programok indítása (önkéntesség horizontálisan a teljes programban, középiskolások kötelező közösségi szolgáltatásnak térségi szervezése). 2.8. Foglalkoztatók érzékenyítése a hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatására, működő módszerek, bevált példák terjesztése (rugalmas foglalkoztatási formák: részmunkaidő, rugalmas munkaidőbeosztás, távmunka kismama műszak stb., fogyatékosbarát munkahelyi gyakorlatok stb.). 2.9. Értékteremtő közmunkaprogramok indítása, és fejlesztése, például települési közcélú feladatok ellátása (pl. építőipari brigád, stb.). 2.10. Közfoglalkoztatottak készségfejlesztése, képzése. 2.11. Munkahelyre jutás segítése térségi szolgáltatók együttműködésével (falubusz, falugondnoki szolgálat, szociális szolgáltatók, telekocsi rendszer stb.)
3. Egészségműveltség, egészségkultúra fejlesztése Indoklás: A térségben élők egészségi állapota meglehetősen rossz. Különösen magas a szív-és érrendszeri és daganatos, különösen melanóma, emlő, vastagbél betegségben szenvedők aránya, ami a (mély)szegénységben élő, iskolázatlan, roma, szenvedélybeteg embereket még súlyosabban érinti. Több betegségtípusnál a járás az ország legrosszabb mutatóival rendelkezik. A szenvedélybetegek száma is igen magas, a térség a megyei viszonylatban is élen járó ebben a mutatóban. Az alkoholizmus leginkább a 40 éven felüli férfiakat érinti. Az emberek nem fordítanak elegendő figyelmet egészségi állapotukra. Hiányoznak azok a közösségi alkalmak, helyi kampányok, lehetőségek, amik az egészségtudatosság javítását segítenék elő. A nem megfelelő egészségtudatosság, a rossz szokások, a káros feszültségoldó módszerek, a szenvedélybetegségek, stb. rengeteg ember problémái. A drog fogyasztás terjed a hátrányos helyzetűek körében. Az egészségtudatosság gyenge, amely összefüggésben van a szociális, társadalmi, gazdasági leszakadással is. Egészségfejlesztési, közösségépítési, közösségi művelődési alkalmak ritkák és esetlegesek. A megfelelő magatartásminták elsajátítása, az egészséges életmód feltételeinek biztosítása, szűrő és prevenciós programok szempontjából kiemelkedően fontos elérni a legveszélyeztetettebb csoportokat. Ugyanakkor ezek a betegségmegelőzést, egészség megőrzést, szemléletformálást és életmódváltást, stb. segítő programok, beleértve a sokszínű, közösségi jellegű szabadidős sport, kulturális, stb. programok arra is kiválóak, hogy helyi társadalmi integrációs hatást váltsanak ki. Ennek érdekében nagyon fontos a sérülékeny csoportok (fogyatékossággal élők, cigányok, kisgyerekesek, stb.) célzott és tudatos bevonása.
149
Célok: Egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretek terjesztése, az egészségtudatosság szintjének emelése, az egyéni felelősség erősítése, az egészséges életet szolgáló magatartásminták, életmódok elsajátítása, hosszú távon a lakosság mentális, és fizikai egészségi állapotának javítása. Tervezett intézkedések: 3.1. Általános egészségügyi állapotfelmérések és szűrőprogramok elvégzése a háziorvosok segítségével (szív- és érrendszeri, és ehhez vezető rizikófaktorok, gyomor- és bélrendszer daganatos megbetegedései, prosztata- és méhnyakrák, mozgásszervi rendellenességek, mentális állapotmérés, kiegészítve az érzékszervi megbetegedésekre irányuló szűrésekkel) 3.2. Életmódváltással kapcsolatos tanácsadás megvalósítása, életmód klubok indítása, valamint sport és fizikai aktivitást ösztönző programok megvalósítása 3.3. Egészséges életmódra nevelés – a csecsemőkortól a felnőtté válásig, egészségműveltségi szintet növelő programok minden színtéren 3.4. Települési és járási egészségtervek készítése, egészségprogramok megvalósítása (EFOP 20162020) 3.5. Egészségfejlesztési Programiroda létrehozása a zalaszentgróti Rendelőintézet bázisán (EFOP 2016-2020) 3.6. A helyi termékek fogyasztására ösztönző programok
150
8.3.
Akcióterv
8.3.1. Intézkedések összegző bemutatása 151
Prioritás Sorszám/megnevezés 1. 1.1. Szülői klubok indítása a járás településein (ismeretterjesztő előadások, interaktív foglalkozások)
1.
1.
1.2. Generációk együttműködését célzó program (idősek bevonása a családok életébe, aktivitásuk fenntartása, elmagányosodás megakadályozása, gyerekfelügyelet, fiatalok mentorálása, tapasztalatok átadása, közösségerősítő programok a településeken, idősek informatikai képzése) 1.3. Közösségfejlesztés minden településen civil szervezetek bevonásával (TOP 5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok, és 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása), térségi együttműködések ösztönzése (pl. térségi nap újraszervezése, szociálpolitikai kerekasztalok)
Érintett célcsoportok Kiskorú gyermeket nevelő szülők és családtagjaik, valamint párválasztás, családalapítás előtt álló fiatalok. Óvodás korú gyermekektől egészen az időskorúakig a társadalom egésze
Intézkedés gazda Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ Zalaszentgrót Zalai Hazatérők Egyesülete
Partnerek Városi Önkormányzat Egészségügyi Központ helyi önkormányzatok civil szervezetek
Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ Zalaszentgrót
helyi önkormányzatok Zalai Hazatérők Egyesülete
Zalai Hazatérők Egyesülete
civil szervezetek, oktatási intézmények, diákok, pedagógusok, szülői munkaközösség tagjai, önkormányzati fenntartású intézmények, egyházi szervezetek, vállalkozások
Zalai Falvakért Egyesület
helyi önkormányzatok
Zala Termálvölgye Egyesület
Zalai Hazatérők Egyesülete
Zalai Borút Egyesület
egyéb helyi civil szervezetek
Zalai Hazatérők Egyesülete
közművelődési intézmények
1.
1.4. Időszakos gyerekfelügyelet megszervezése
1.
1.5. Átmeneti gondoskodást nyújtó szolgáltatások indítása
1.
1.6. Fogyatékkal élők nappali ellátásának fejlesztése (foglalkoztatás irányába), megváltozott munkaképességűek számára munkahelyek létesítése
1.
1.7. Fiatal fogyatékkal élők segítése (célcsoportok azonosítása, a probléma felismerése, a szülők számára segítségnyújtás a folyamat feldolgozásában, önsegítő csoportok működtetése, információáramlás segítése)
gyermekvállalás után munkába visszatérő szülők, különösen nők, foglalkoztatók, nappali elhelyezést biztosító intézmények, szervezetek fogyatékos gyermekek fogyatékos felnőttek pszichiátriai beteg személyek időskorú személyek átmeneti gondozásra szoruló emberek fekvőbeteg ellátásból kikerülő betegek fogyatékkal élő személyek, megváltozott munkaképességűek helyi vállalkozások, szociális szövetkezetek helyi civil szervezetek fogyatékkal élő személyek a fogyatékkal élő emberek családtagjai
Zalai Hazatérők Egyesülete Helyi önkormányzatok
Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ Zalaszentgrót, Tekenye, Kehidakustány, egyéb helyi önkormányzatok 152
Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete
helyi önkormányzatok Türje Község Önkormányzata
Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete
helyi vállalkozások Foglalkoztató ZalA-KAR Nonprofit Kft. szociális szövetkezetek
Zalai Hazatérők Egyesülete
Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ Zalaszentgrót önkormányzatok Egészségügyi Központ Zalaszentgrót
1.
1.
1.8. Családi Erőforrásközpont továbbfejlesztése a Zalai Hazatérők Egyesületének koordinálásával: családi védőháló erősítése, krízishelyzetek kezelése (EFOP 1.2.1.), integrált térségi gyerekprogramok megvalósítása (EFOP 1.4.2.), komplex ifjúsági programok megvalósítása (EFOP 1.2.2.)
1.9. Oktatási egyenlőtlenségek mérséklése, a szegregációs jelenségek visszaszorítása (EFOP 3.1.3.)
gyermekek, fiatalok kisgyermekes szülők házasságkötésre, gyermekvállalásra készülő párok GYES/GYED-ről a munkaerőpiacra visszatérő szülők helyi munkaadók a társkeresés és a felelős párkapcsolati magatartás iránt érdeklődő fiatalok tanácsadást, segítséget igénylő személyek párkapcsolati, házassági és egyéb családi ügyekben alap- és középfokú oktatásban részt vevők, végzettség nélküli iskolaelhagyásban veszélyeztetett gyermekek, korai iskolaelhagyók a 24 év feletti végzettséggel nem rendelkezők az iskolarendszert korábban elhagyó, nem tanköteles korú hátrányos helyzetű személyek az oktatásban részt vevő pedagógusok
Zalai Hazatérők Egyesülete
KLIK
Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ Zalaszentgrót önkormányzatok Egészségügyi Központ Zalaszentgrót civil szervezetek IKSZT-k
helyi iskolák
153
1.
1.
1.10. Fecskeház program továbbfejlesztése a fiatalok megtartásáért
1.11. A helyi piaci szereplők ösztönzése társadalmi felelősségvállalási programok indítására
állandó lakosként letelepedő családok első lakáshoz jutó házastársak, család Elsősorban felsőfokú végzettségűeket céloz a program, de indokolt esetben középfokúak is bevonhatóak. Korhatár maximum 40 év egyedülállóak is pályázhatnak, nemcsak házaspárok. kizáró feltétel, ha a beköltöző és a vele egy háztartásban élő házaspárja/élettársa sem rendelkezik rendszeres munka jövedelemmel, vagy munkahely ígérvénnyel a térségben tevékenykedő civil szervezetek gazdasági vállalkozások önkéntes magánszemélyek oktatási intézmények szociális szövetkezetek
Zala Termálvölgye Egyesület
Zalai Hazatérők Egyesülete helyi önkormányzatok
154
Foglalkoztató ZalA-KAR Nonprofit Kft.
civil szervezetek vállalkozások
1.
1.
1.12. A térségi szociális szolgáltató rendszer átalakítása (szociális törvény változásai szerint). Hiányzó szolgáltatások pótlása, új szolgáltatási módszerek alkalmazásával. Települési szintű szolgáltatások átalakítása
1.13. Érzékenyítő programok esélyegyenlőségi célcsoportok bevonásával
család- és gyermekjóléti központ létrehozása Zalaszentgróton célzott, igényalapú, pénzügyileg fenntartható szolgáltatások tervezése és elindítása az egyéni, lokális, területi szintű szükségleteket és igényeket feltárni képes rendszer létrehozása, amely alkalmas lenne a döntéshozatali folyamat alapjává, támogatójává válni működő és kiterjedt szociális szolgáltatási rendszer létrehozása a térségi szereplők minél szélesebb körének bevonásával, együttműködésével a gyermekektől (óvodás kortól) kezdve egészen az időskorúakig bezárólag a térség lakosságának egésze munkaadók
ZalA-KAR Térségi Innovációs Társulás Zalaszentgrót város önkormányzata
Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ Zalaszentgrót Foglalkoztató ZalA-KAR Nonprofit Kft. Zalai Hazatérők Egyesülete
Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ Zalaszentgrót Zalai Hazatérők Egyesülete helyi önkormányzatok
Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ Zalaszentgrót Zalai Hazatérők Egyesülete helyi önkormányzatok Zalai Falvakért Egyesület Foglalkoztató ZalA-KAR Nonprofit Kft.
155
1.
1.
2.
2.
1.14. A szegregált élethelyzetek hátrányos helyzetű, telepszerű felszámolását segítő komplex körülmények között élő telepprogramok emberek lakhatási problémákkal küzdő személyek 1.15. Esély-hálózat működtetése romák, mélyszegénységben Zalaszentgrót térségében. élők Kedvezőtlen szocio-demográfiai szakképzett lakosság térségi folyamatok megtörése, pl. fiatalok fiatalok helyben tartása, helyi tudástőke növelése 2.1. A foglalkoztatási paktum hátrányos helyzetű megújítása álláskeresők
Zalaszentgrót Város Önkormányzata
2.2. Szociális gazdaság fejlesztését célzó program.
Foglalkoztató ZalA-KAR Nonprofit Kft. A térségben működő szociális szövetkezetek
tartós munkanélküliek alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők 25 év alatti fiatalok, vagy 25 év alatti pályakezdők 50 év felettiek GYED/GYES-ről visszatérő nők megváltozott munkaképességű személyek romák korábban közfoglalkoztatásban részesülő, álláskeresői jogviszonyukat közfoglalkoztatás miatt szüneteltető személyek civil szervezetek, vállalatok és intézmények, önkormányzatok
Türr István Képző és Kutató Intézet helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzat
156
Zala Termálvölgye Egyesület
Az 5 mikro körzet vonatkozásában 1-1 civil szervezet vagy önkormányzat
Türr István Képző és Kutató Intézet helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzat
Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztálya önkormányzatok intézmények civil szervezetek vállalkozások szociális szövetkezetek Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete helyi önkormányzatok
2.
2.3. Közösségi kertek továbbfejlesztése a járásban a lakosság bevonásával
munkanélküli, mélyszegénységben élő, alacsony jövedelmű emberek
Foglalkoztató ZalA-KAR Nonprofit Kft. Helyi önkormányzatok
helyi önkormányzatok Foglalkoztató ZalA-KAR Nonprofit Kft.
2.
2.4. Alacsony iskolai végzettségűek számára felzárkóztató és szakképzési programok indítása
Foglalkoztató ZalA-KAR Nonprofit Kft.
helyi önkormányzatok Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztálya
2.
2.5. Tanoda beindítása a járásban (EFOP 3.3.1.).
alacsony iskolai végzettséggel rendelkező roma személyek alacsony iskolai végzettségű munkanélküli személyek hátrányos helyzetű fiatalok, különösen roma fiatalok
Zalai Hazatérők Egyesülete A projektet vállaló önkormányzat, vagy civil szervezet
roma nemzetiségi önkormányzatok
2.
2.6. Romák foglalkoztatásba ágyazott képzése (EFOP-1.1.2)
romák Foglalkoztató ZalA-KAR alacsony munkaintenzitású Nonprofit Kft. háztartásban élő halmozottan hátrányos helyzetű személyek megváltozott munkaképességű személyek
roma nemzetiségi önkormányzatok
2.
2.7. Munkatapasztalat-szerzést célzó programok indítása (önkéntesség horizontálisan a teljes programban, középiskolások kötelező közösségi szolgáltatásnak térségi szervezése)
hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók gyermekvédelmi gondoskodás otthont nyújtó ellátási formáiban élők középiskolai oktatásban résztvevő, közösségi szolgálatot teljesítő diákok helyi szociális tevékenységet végző szervezetek munkanélküli lakosság
helyi önkormányzatok Zalai Hazatérők Egyesülete egyéb helyi civil szervezetek
Zalai Falvakért Egyesület Zalai Hazatérők Egyesülete
157
2.
2.
2.
2.
2.8. Foglalkoztatók érzékenyítése a hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatására, működő módszerek, bevált példák terjesztése (rugalmas foglalkoztatási formák: részmunkaidő, rugalmas munkaidő beosztás, távmunka kismama műszak stb., fogyatékosbarát munkahelyi gyakorlatok stb.) 2.9. Értékteremtő közmunkaprogramok indítása, és fejlesztése, például települési közcélú feladatok ellátása (pl. építőipari brigád, stb.) 2.10. Közfoglalkoztatottak készségfejlesztése, képzése
megváltozott munkaképességűek GYES/GYED-ről visszatérő szülők, különösen nők oktatási intézmények helyi vállalkozások
Zalai Falvakért Egyesület Foglalkoztató ZalA-KAR Nonprofit Kft.
2.11. Munkahelyre jutás segítése térségi szolgáltatók együttműködésével (falubusz, falugondnoki szolgálat, szociális szolgáltatók, telekocsi rendszer stb.)
Közvetlen célcsoport: helyi önkormányzatok A kistérség háttértelepülésein élő munkavállalók A kistérség munkanélküli lakosai Közvetett célcsoport: - Nyugdíjas lakosok - Fogyatékkal élők - Kisiskolások és szüleik - Munkáltatók - Önkormányzatok - Falugondnokok
158
Térségben élő álláskeresők, Foglalkoztató ZalA-KAR építőipari szakmával Nonprofit Közhasznú Kft. rendelkezők és betanított helyi önkormányzatok munkások. közfoglalkoztatott személyek oktatási intézmények önkormányzatok
munkaadók: helyi vállalkozások, civil szervezetek, intézmények, önkormányzatok
helyi önkormányzatok Foglalkoztató ZalA-KAR Nonprofit Kft.
TKKI Foglalkoztató ZalA-KAR Nonprofit Kft. érintett szolgáltatók, munkaadók
3.
3.
3.1. Általános egészségügyi állapotfelmérések és szűrőprogramok elvégzése a háziorvosok és védőnők segítségével (szív- és érrendszeri, és ehhez vezető rizikófaktorok, gyomor- és bélrendszer daganatos megbetegedései, prosztata- és méhnyakrák, mozgásszervi rendellenességek, mentális állapotmérés, kiegészítve az érzékszervi megbetegedésekre irányuló szűrésekkel)
A teljes lakosság, különös tekintettel a hátrányos helyzetű célcsoportokra
3.2. Életmódváltással kapcsolatos Minden célcsoport tanácsadás megvalósítása, életmód klubok indítása, valamint sport és fizikai aktivitást ösztönző programok megvalósítása
Egészségügyi Központ Zalaszentgrót
Egészségügyi Központ Zalaszentgrót Zalai Hazatérők Egyesülete
önkormányzatok intézmények civil szervezetek vállalkozások Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ Zalaszentgrót Türje Község Önkormányzata
önkormányzatok, intézmények civil szervezetek vállalkozások Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ Zalaszentgrót háziorvosok, Sportegyesületek, gyógytornász, dietetikus
159
3.
3.3. Egészséges életmódra nevelés – a csecsemőkortól a felnőtté válásig, egészségműveltségi szintet növelő programok minden színtéren
Minden célcsoport
3.
3.4. Települési és járási egészségtervek készítése, egészségprogramok megvalósítása (EFOP 2016-2020)
minden hátrányos helyzetű célcsoport a járás lakossága
3.
3.5. Egészségfejlesztési Programiroda létrehozása a zalaszentgróti Rendelőintézet bázisán (EFOP 2016-2020)
Egészségügyi Központ Zalaszentgrót Zalai Hazatérők Egyesülete
Egészségügyi Központ Zalaszentgrót
Közvetlen célcsoport: Egészségügyi Központ - iskoláskorú lakosság, Zalaszentgrót akiknél a pszichés, étkezési, fogápolási, testtartási problémák kezelésére helyeződik a hangsúly - 20-40 év közötti lakosság az életmódváltó program kiemelt célcsoportja
önkormányzatok, intézmények civil szervezetek vállalkozások Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ Zalaszentgrót munkaügyi szervezet, háziorvosok, védőnők, szakorvosok, dietetikusok, gyógytornász önkormányzatok, intézmények civil szervezetek vállalkozások Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ Zalaszentgrót érintett egészségügyi szociális oktatási helyi partnerek önkormányzatok civil szervezetek
160
-
40 éven felüli lakosság, akik kiemelt célcsoportja a vastagés végbélrák szűrésnek, és a projektben nyújtott dietetikai és testmozgás tanácsadásnak - 60 éven felüliek célcsoportja, náluk különösen fontosak az aktív közösségi életet segítő, a lelki és fizikai egészség megőrzését célzó programok - hátrányos helyzetű emberek célzott támogatása az egészségügyi szűrővizsgálatok és prevenciós programok elérésében Közvetett célcsoport: - Helyi, megyei és országos szakmapolitikai döntéshozók - Egészségügyi dolgozók - Partnerszervezetek - Más EFI programot megvalósító kistérségekben
161
tevékenykedő szakmai szervezetek 3.
3.6. A helyi termékek fogyasztására ösztönző programok
-
-
-
munkanélküli, illetve Zala Termálvölgye Egyesület mélyszegénységben élő emberek helyi munkaadók, termelők, szociális szövetkezetek a járási lakosság közoktatási intézmények helyi civil szervezetek
civil szervezetek helyi termelők iskolák vállalkozások
162
8.3.2. Az intézkedések részletes bemutatása
Szociális felzárkóztató és közösségfejlesztési program a társadalmi összetartozásért
Megnevezés
Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek
Indoklás
Célok
1.1. Szülői klubok indítása a járás településein (ismeretterjesztő előadások, interaktív foglalkozások) 1. Szociális felzárkóztató és közösségfejlesztési program a társadalmi összetartozásért Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ Zalaszentgrót Zalai Hazatérők Egyesülete Városi Egészségügyi Központ, helyi önkormányzatok, civil szervezetek, iskolák, óvodák, Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ Zalaszentgrót Azok a szervezetek, önkormányzatok, akik vállalják a konzorciumi vagy együttműködő partneri kötelezettséget, és részt vesznek a projekt előkészítésében, és megvalósításában. A lakosság munkaképességét alapvetően meghatározza a testi és lelki egészség. A kedvezőtlen egészségi állapot hátterében meghatározó módon pszicho-szociális és kulturális tényezők, valamint az egészségtelen életmód állnak. Az egyének egészségük iránti felelőssége, az öngondoskodás képessége, az egészséges életvitelhez szükséges tudás és készségek elsajátítása, az emberek együttműködőkészsége, szociális érzékenysége mind hozzájárul az életminőség javításához, az egészségben eltöltött életévek, illetve munkaidő növeléséhez. A fizikai és lelki egészség meghatározza az egyes emberek életét, életminőségét éppúgy, mint a társadalom jövedelemtermelő képességét, ezért a hatékony egészségnevelés, egészségfejlesztés jelentősége a fejlett társadalmakban egyre jobban felértékelődik a versenyképes munkaerő biztosításának egyik tényezőjeként is. Fontos, hogy a helyi civil szerveződések is részt vehessenek a programban, amely részvétel jelentős mértékben ösztönözheti a közösségi aktivitást támogató szolgáltatásokat. - segítség nyújtás a szülők részére a kisgyermek életszakaszainak sajátosságairól, - információ nyújtása a különböző gyermekkorban előforduló problémákról, nehézségekről, - szülők egymás közti tapasztalatcsere lehetőségének biztosítása, kapcsolati hálók építése, harmonikus szülő-gyermek kapcsolat kialakítása. - egészségügyi szakemberrel történő kommunikáció hatékonyságának a javítása. - szülők tájékoztatása, társadalmi integráció, önérvényesítés segítése - konfliktuskezelés, közösségfejlesztés, szülői hivatás erősítése - mentálhigiénés segítségnyújtás, önfejlesztési/önismereti módszerek átadása
163
Célcsoportok
Kiskorú gyermeket nevelő szülők és családtagjaik, valamint párválasztás, családalapítás előtt álló fiatalok.
Tevékenységek leírása
A klubfoglalkozások keretében olyan komplex szolgáltatás nyújtása, mely javítja a családhoz, a gyermekekhez, a gyermekvállaláshoz kapcsolódó társadalmi attitűdöket, segíti a gyermeknevelést, a kisgyermekes szülők munkaerő-piacra való visszatérését. További cél a családi életre nevelés elősegítése, különösen a fiatalok párkapcsolati együttélésre való felkészülésének segítése, a helyi közösségek összefogása. A közös beszélgetések, a már „bevált receptek" átadása egymásnak, családi tanácsadó közreműködésével. Témák: viselkedés-problémák kezelése, intézményi, családi nevelés összhangja, nevelési technikák stb. A Szülő Klub keretében nyújtható szolgáltatások (akár meghívott szakértő bevonásával is): - részt vevő szülők gyermekei számára biztosított kreatív program/játszósarok és esetlegesen gyermekfelügyelet - igény szerint meghívott szakértő által biztosítható egyéni tanácsadás: családi élettel, gyermekneveléssel, munkába állással összefüggő kérdésekben; - jogi tanácsadás: családtámogatások, családi kedvezmények körében, munkajogi kérdésekben; - mediáció keretében: családi, párkapcsolati, generációk közötti konfliktusok feloldása - Tájékoztatás a bölcsődéztetéssel, óvodáztatással, iskolabeíratással kapcsolatos tudnivalókról - Egészséges életre való ösztönzés – táplálkozási tanácsadás keretében - Higiéniai szokások a családban
Tervezett ütemezés
2016-tól havonta a bevont településeken
Várt eredmények
A szülő-klub lehetőséget ad, hogy a résztvevők megosszák egymással gondjaikat, vagy akár a jól bevált módszereket. A felmerülő kérdésekre szakmai segítséget kaphatnak az érdeklődők. A közös gondolkozás, az egymás közelében élő, akár különböző szociális helyzetű családok megismerkedésének eredményeképp csökkennek a területi hátrányok, erősödik a társadalmi összetartozás, valamint hangsúlyos támogatást kap a társadalomból való kiszorulás megakadályozása és a társadalmi integráció segítése.
Indikátorok
Megcélzott pályázati forrás
-
résztvevő klubtagok száma megvalósult előadások/rendezvények száma
EFOP-1.2.1. Költségvetés: Alkalmanként 50 e Ft.
164
Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
A hosszabb távú fenntarthatósághoz szükséges látni a Szülő Klub hatékonyságot is és amennyiben indokolt, elvégezni a szükséges változtatásokat. Az igény-megvalósítás-hatékonyság összefüggéseit figyelembe vevő programok kellenek, mert csak azok fenntarthatósága biztosítható. Egy Szülő Klub fenntarthatóságának anyagi vonzata nem feltétlenül jelentős. Legtöbb esetben a helyi Művelődési Házban, könyvtárban vagy egyéb önkormányzat által fenntartott intézményben az összejövetelekre alkalmas helyiség térítésmentesen állhat a klubtagok rendelkezésére. Az esetleges meghívott szakemberek felmerülő díjazását jó esetben az önkormányzat átvállalhatja, de ha jól működő, aktív, csoport jön össze, a költségek szétosztása sem jelent túl nagy terhet a részvevőknek. A fenntarthatóságot egy agilis klubvezető is biztosítani tudja, azonban ha igazán jó közösség jön össze, a folyamatos önszerveződés sem kizárható.
165
Megnevezés
1.2. Generációk együttműködését célzó program (idősek bevonása a családok életébe, aktivitásuk fenntartása, elmagányosodás megakadályozása, gyerekfelügyelet, fiatalok mentorálása, tapasztalatok átadása, közösségerősítő programok a településeken, idősek informatikai képzése)
Prioritás
1. Szociális felzárkóztató és közösségfejlesztési program a társadalmi összetartozásért
Végrehajtásért felelős gazda
Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ Zalaszentgrót Zalai Hazatérők Egyesülete
Partnerek
helyi önkormányzatok, Zalai Hazatérők Egyesülete, Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ Azok a szervezetek, önkormányzatok, akik vállalják a konzorciumi vagy együttműködő partneri kötelezettséget, és részt vesznek a projekt előkészítésében, és megvalósításában.
Indoklás
Minden korban mások a generációs kapcsolatok, folyamatosan változik a fiatalok és az idősek közötti kapcsolat. A mai idősödő és idős emberek nem csak tovább élnek, hanem egészségi és pszichoszomatikus állapotukat, fittségüket tekintve is fiatalosabbak, mint a megelőző korok idősei. A morbiditás és a mortalitás is kitolódott a 65 éven túli évekre. Fontos változás viszont az is, hogy korábban az egyes életszakaszokhoz kapcsolódó szerepek és feladatok világosabbak voltak, éles határvonalak mentén különültek el. A gyerek és a fiatal iskolába járt, tanult, munkába állt, dolgozott, tapasztalatot szerzett. A nagyobb feladatokat, életkorához mérten, később kapta meg, a magasabb beosztás is váratott magára. Napjainkban a fiatalok és az idősebbek korosztálya hasonló társadalmi sorsban osztozik, párhuzamosan tanul és dolgozik. A modern társadalom mellékhatása a generációk eltávolodása és a családok szétszakadása is. A magánnyal érintett emberek önmagukba fordulnak, depresszívek lesznek, és számkivetettnek érzik magukat a társadalomban. A folyamatosan elöregedő lakosságú járásban ez egyre súlyosbodó problémát jelent. Ennek megoldására közelíteni lehet egymáshoz az egyes generációkat, és az idősgondozási szolgáltatásokat fejleszteni.
166
Célok
-
-
-
-
-
-
-
Célcsoportok
Tevékenységek leírása
a 45 éven felüli állampolgárok aktivitásának megőrzése érdekében a társadalmi élet legszélesebb területén az önkéntes programok fejlesztése. a társadalom idős és fiatal tagjainak idősekkel kapcsolatos tudat-, vélemény-, magatartás és szemléletformálása az idősödő és idős személyek társadalmi megítélésének javulása, egy őket egyre jobban befogadó társadalom fenntartásához a meglévő és eredményesen működő nyugdíjas szervezetek működésének nagyobb társadalmi támogatottsága, és eredményeiknek, munkájuknak szélesebb körű, a társadalmi nyilvánosság számára is elérhető kommunikálása szükséges. a szervezeti, egyesületi élet támogatása, különösen a nem életkor szerinti tagozódású egyházi és civil szervezetek megerősítése. az idősödő és idős emberek, valamint a fiatalok között meglévő szakadékok csökkentése, a generációk közötti kapcsolat és együttműködés erősítése, fejlesztése, az együttműködésben lévő erőforrások hatékonyabb kihasználása Közösségépítés az idősek erőforrásaira támaszkodva. A társadalmi kohézió erősítéséhez való hozzájárulás a helyi közösségek integráló erejével Az információs szakadék csökkentése és lehetőségekhez mért megszüntetése érdekében a tényleges internethasználók számának növelése (E-Inclusion). (a közösségi szolgáltató terek számának növelése a meglévők továbbfejlesztésével, illetve többfunkcióssá tételével, valamint a közösségi alkalmak elérésének javítása.)
óvodás korú gyermekektől egészen az időskorúakig a társadalom egésze -
-
50 + mentor program (önkéntes idősek segítenek kisiskolásokat, együtt tanulnak, gyakorolják az olvasást, beszélgetnek, verset tanulnak, kötelező olvasmányt együtt dolgozzák fel, stb.) „Nagyszülő-unoka” programok, a közös túrák Interaktív rendezvények a járás különböző településein az idősek és fiatalok egymásra találása érdekében Kapu Program Ünnepek közös megtartása az idősekkel és a gyermekekkel Múltidéző teadélutánok (háborús emlékek) Hagyományok felelevenítése (tollfosztás, farsang, Lucázás…) Varrás tanítása fiataloknak (hímzés, kötés) Főzési praktikák megtanítása a fiataloknak (pl.:kelt tészta készítés, befőzés,stb) Idősek segítése otthonaikban (pl.: kertészkedés fiatalokkal, háztartásvezetési praktikák, takarékoskodás)
167
Tervezett ütemezés
2016 – 2019, a pályázatok meghirdetésének függvényében
Várt eredmények
Együttműködés a generációk és fiatal korosztály között, egymás iránti tolerancia elmélyítése, generációk közötti szakadékok áthidalása és a kapcsolatok fejlesztése. A generációk erős egymás közötti kapcsolata erősíti az adott helyi közösség integráltsági fokát és fordítva is. A generációk belüli hatékony együttműködésében rejlő lehetőségek számbavétele, a könnyebb, a hatékonyabb kommunikáció, az eredményesebb együttműködés és munkát, az örömteli egymás mellett,- és együttélés lehetőségeinek megteremtése. A megvalósult programok hatására olyan együttműködésben álló, egymásra utalt és egymásért felelős közösség jön létre, amely folyamatos működésében tartja tagjait, és amelyet közösségi-érzelmi létfenntartási és kulturális értékek, érdekek kötik össze.
Indikátorok
Megcélzott pályázati forrás Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
-
megvalósult rendezvények száma bevont résztvevők száma
EFOP A társadalmi érzékenyítés segíti, hogy a piaci alapú gondolkodás, a fenntartható foglalkoztathatóság és az ehhez tartozó tevékenységek elterjedjenek, s egyre inkább a szervezetek és a szakemberek szemléletváltozása is megtörténjen. A szociális gazdaságban vagy az elsődleges munkaerő-piacon történő foglalkoztatással a célcsoportok tartós foglalkoztatása valósul meg. A projektgazda felelőssége a projekt pénzügyi likviditásának biztosítása, a projekt megvalósításának koordinálása, a partneri együttműködés szervezése és fenntartása, a projekt szervezet létrehozása, fenntartása és irányítása, pénzügyi és szakmai menedzsment biztosítása, a projekt szervezet működési feltételeinek biztosítása. A projektgazda és partnerei is rendelkeznek elegendő szakmai tapasztalattal és kapacitással a tervezett programok megvalósításához. A pénzügyi feltételeket pályázaton nyert és alapítványok által biztosított támogatásokkal, szponzorok felajánlásaival fedezik valamint az önkormányzatok kiegészítő hozzájárulásával. A környezeti fenntarthatóság jegyében a projektgazda a tevékenységek, rendezvények megvalósítása folyamán specifikusan érvényesíti a környezeti szemléletet (pl.: energiatakarékos épületvilágítás, szelektív hulladékgyűjtés stb).
168
Megnevezés
1.3. Közösségfejlesztési minden településen civil szervezetek bevonásával
Prioritás
1. Szociális felzárkóztató és közösségfejlesztési program a társadalmi összetartozásért
Végrehajtásért felelős gazda
Zalai Falvakért Egyesület Zala Termálvölgye Egyesület Zalai Borút Egyesület Zalai Hazatérők Egyesülete
Partnerek
helyi önkormányzatok Zalai Hazatérők Egyesülete egyéb civil szervezetek, közművelődési intézmények Azok a szervezetek, önkormányzatok, akik vállalják a konzorciumi vagy együttműködő partneri kötelezettséget, és részt vesznek a projekt előkészítésében, és megvalósításában.
Indoklás
A Zalaszentgróti járás településein több évtizedes múltra tekint vissza a települések, szervezetek összefogása a térség fejlődése és a közösségépítés érdekében. Ezek az együttműködések, kezdeményezések remek alapot teremthetnek a további integráló, és a helyi társadalom építkezését szolgáló fejlesztésekhez, amelyeknek megvalósítása szükséges a járási viszonyok javítása érdekében. A járásban hiányoznak a legalapvetőbb információkhoz való hozzáférés csatornái szinte a térség egésze számára. Nincsenek sem az idősek, sem a kamaszok, sem a fiatal családok számára sem minden településen elérhető információs csatornák, nem működnek a települések különböző életkorú és élethelyzetű csoportjainak találkozási, informálódási, együttműködési keretei. Nincsenek rendszeres lakossági, közösségi fórumok. Ez nem csak a magukra maradt, problémáikkal nehezen birkózó emberek számára gond. Amennyiben nem kelnek életre a helyi közösségek, a térbeli elzártság, a társadalmi leszakadás együttese komoly problémákhoz vezethet hosszú távon: fiatalok elvándorlása, idősek ellátatlansága, korai gyerekvállalás a más alternatívát nem látó fiatalok számára, a szenvedélybetegségek, különösen az alkohol és az új drogok használata, és a kilátástalanság miatt növekvő agresszió, családon belüli erőszak. Ezek a társadalmi problémák a térség szinte egészét sújtják. Az esélyegyenlőség kérdésköre a térségen kívüli lehetőségekhez való kapcsolódás kapcsán is felmerül, de a térségen belül egyes csoportok esetében még inkább kiéleződik. A problémák hatékony kezelésére irányuló folyamatokba fontos a térségben tevékenykedő intézmények, szervezetek, civilek bevonása, minél szélesebb körű összefogása és egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az újszerű, kreatív megoldások alkalmazása is. Egy egészséges társadalomban nem hagyják magukra a bajba jutottakat, azonban a segítség nyújtás szabályait is tanulni kell. A nemzeti köznevelésről szóló
169
2011. évi CXC. törvény a korábbinál nagyobb figyelmet fordít a nevelésre, ezért szerepel benne egy új előírás, amely az érettségi bizonyítvány kiadását 50 óra iskolai közösségi szolgálat (továbbiakban: IKSZ) teljesítéséhez köti minden magyar tanulónak. Az új szemlélet szerint az érettségi nemcsak szellemi, tantárgyi tudást vár el, hanem a fiatalokban segíteni kívánja a szociális készségek, a társadalmi érzékenység kimunkálását is, hiszen egy közösség tagjaként felelősséggel tartozunk egymásért, a közösségért is. Ez a szemléletváltás új erőforrást jelenthet a tanulók bevonásával a helyi szervezetek közösségépítő feladatainak megvalósításában, komoly kapacitásbővülést nyújthat, miközben nem is veszélyezteti az ott dolgozók munkahelyét. A Zalai Falvakért Egyesület Spiritusz programjának célja a Zala és Vas megyei civil szféra társadalmi bázisának, átláthatóságának megerősítése, és a részvételi szándék növelés a helyi közösségi élet aktív formálása érdekében. Az egyesület új stratégiája szerint új weboldal és kommunikációs eszközök, valamint egy lehetséges Regionális Civil Központ terve születik meg azért, hogy a kistelepülési közösségek saját erejükből érhessék el céljaikat. A program során legalább 15 település közössége készíti el saját akciótervét, ami valós cselekvéseket, valós részvételt jelent (közösségfejlesztési műhelyek és mentorálás, közösségi felmérés, falvak szabadegyetemi kurzusai, kocsma TV helyi lakosokkal készült rövid interjúkkal, audió-vizuális tréning, “Kis falvak nagy napjai” faluünnepek egymás megismeréséért, stb. A program célcsoportja a formális és nem formális civil közösségek, szervezetek Zala és Vas megye 1500 fő alatti lakosságszámú településeiről. Célok
-
-
Célcsoportok
-
társas kapcsolatok építése, közösségi programok, munkavégzés személyiségformáló hatásai elérése érdekében végzett tevékenységek családi kapcsolatok megerősödése, ápolása közösségi, szabadidős, rekreációs jellegű programok iránti igény növekedése, azokon való aktív részvétel fiatalok aktív szerepvállalása a helyi közösségi életben a térség lakosságának a környezettel való kapcsolatának erősödése, lokálpatriotizmus megerősödése társadalmi felelősségvállalás különböző lehetőségeinek terjesztése civil szervezetek oktatási intézmények, diákok, pedagógusok, szülői munkaközösség tagjai önkormányzati fenntartású intézmények egyházi szervezetek vállalkozások
170
Tevékenységek leírása
-
-
-
-
Tervezett ütemezés Várt eredmények
2016 – 2019, a pályázatok meghirdetésének függvényében -
-
-
Indikátorok
együttműködés és összefogás erősítése, kiszélesítése a járás települései között, a szervezetek és az egyének között helyi igények felmérése a fiatalok bevonása a helyi közösség életébe, érzékenyítése, akár a döntéshozatalban való részvételük segítése, pl. diákönkormányzat működtetése révén fiatalok szerepvállalásának megnövekedése az egészségügyi és szociális terület mellett az oktatás, sport, környezetvédelem, területén is fiatalokkal való törődés erősítése, valamint a kulturális identitás tudatra épülő közösségfejlesztés civil szervezetek erősítése, támogatása, munkájuk összehangolása, koordinálása, bemutatása jelentős növekedés a helyi, térségi, rendszeres és alkalmi találkozások, fórumok, közös rendezvények terén közösségi terek számának növekedése közösségi klubok támogatása (tematikus, korcsoportoknak szóló, stb.) térségi nap szervezése rendezvények, alkalmak, lehetőségek megteremtése, ahol a közösség tagjai megismerhetik egymás problémáit, mindennapi nehézségeit és segítséget nyújthatnak egymásnak közös rendezvények által a generációk közötti szakadék enyhítése (pl. a nyugdíjas korú felnőttek, mint korrepetitorok, szakkörtartók egészítik ki az iskolai tanítók munkáját. Ezért cserébe a diákok vállalják a nyugdíjasok számítástechnika) közös munkavégzés közhasznú cél érdekében
-
az együttműködés során olyan modell értékű programok kerülnek kialakításra, melyek hosszútávon szolgálhatják a térségben élők közérzetének, életminőségének javulását az önkéntes diákmunka jelentős munkaerő kapacitásfelszabadulást eredményez a szervezeteknél a térségi, helyi társas kapcsolatok javulása, megnövekedő igény a közösségi programokon, rendezvényeken való aktív részvételre a családon belüli kapcsolatok, az egymásra odafigyelés megerősödése a fiatalok aktív szerepvállalása a helyi közösségi életben a térség lakosságának a környezettel való kapcsolatának erősödése, lokálpatriotizmus megerősödése programba bevont intézmények száma programba bevont diákok száma programba bekapcsolódó települések száma megtartott rendezvények száma
171
Megcélzott pályázati forrás
TOP 5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok TOP 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása, térségi együttműködések ösztönzése
Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
A program hatására a megerősödik az emberek egymás iránti érzékenysége a közösségeken belül, a felnövekvő nemzedékekben szemléletváltás következik be a szűkebb és tágabb környezetükhöz, a rászorulókhoz és a közjóhoz fűződő viszonyukban. A közösség tagjai saját élményű megtapasztaláson keresztül fejleszthetik szociális érzékenységüket és számos olyan kompetenciájukat, amelyek megszerzése elengedhetetlen a tudatos, felelősségteljes állampolgári léthez. A közösségi élet sokszínűvé válása, a kapcsolatok elmélyülése eredményeképpen javulnak a családi viszonyok, ezáltal a hátrányos helyzetűek életminősége is. A pénzügyi erőforrások pályázati támogatások és az önkormányzatok, civil szervezetek által biztosított támogatásokkal, szponzorok felajánlásaival biztosíthatók, ugyanakkor a közösség tagjainak önkéntes, nem pénzbeli hozzájárulása, befektetett energiája és aktivitása garantálja a program fenntarthatóságát. A környezeti fenntarthatóság jegyében a program specifikusan érvényesíti a környezettudatos szemléletet (pl.: energiatakarékos épületvilágítás, szelektív hulladékgyűjtés, stb).
172
Megnevezés
1.4. Időszakos gyerekfelügyelet megszervezése
Prioritás
1. Szociális felzárkóztató és közösségfejlesztési program a társadalmi összetartozásért
Végrehajtásért felelős gazda
Zalai Hazatérők Egyesülete Helyi önkormányzatok
Partnerek
Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ Zalaszentgrót, helyi önkormányzatok (kiemelten, ahol már tapasztalat is van, pl. Kehidakustány Tekenye, Zalabér) Azok a szervezetek, önkormányzatok, akik vállalják a konzorciumi vagy együttműködő partneri kötelezettséget, és részt vesznek a projekt előkészítésében, és megvalósításában.
Indoklás Általánosságban elmondható, hogy a nők a gyermekvállalást követően nehézségekkel szembesülnek a munkába állás folyamán. Egyrészről a két munkavállalás között eltöltött, munkaerő-piaci értelemben vett inaktív évet követően az érintettek képtelenek újra integrálódni a munkaerőpiacra, hiszen több esetben nem csak a piaci körülmények, de adott esetben a munkavállalás feltételei is megváltoztak. Másrészről szintén nehezíti a munkába állást, hogy sok esetben a bölcsőde, esetleg óvoda működési ideje nem igazodik a munkaidőhöz. A három műszakban dolgozó nők családi segítség (pl. nagymama) hiányában nehezen tudják megoldani a gyermekek elhelyezését. Az alacsony jövedelemmel rendelkező családok számára pedig létfontosságú, hogy az édesanyák is teljes jövedelemmel járuljanak hozzá a háztartás bevételeihez. A bölcsődei és óvodai fejlesztések tekintetében fontos megállapítani, hogy a 2013-as adatok alapján nem a férőhelyek hiánya jelenti elsősorban a problémaforrást. A falvakban élő, de a városban dolgozók számára jelent elsősorban gondot a gyermekek elhelyezése, illetve a szünidő idején a gyermekek nappali ellátásának megoldása is sok esetben nehézkes. Ebből adódóan a gyermekvállalást követően minél előbb megpróbálnak visszatérni a munkaerő-piacra. A helyzetet némiképp megkönnyítenék az atipikus foglalkoztatási formák (pl. részmunkaidős foglalkoztatás vagy távmunka), de napjainkban ezek még sem országosan, sem a Zalaszentgróti járásban nem tekinthetők elterjedtnek. A Zalaszentgróti járásban 2014-ben az álláskeresők 43,65%-a nő volt, amely csak kissé tér el a Zala megyei adatoktól: a megye nyilvántartott álláskeresői közül 48,03% volt nő. A nők foglalkoztatását gátló legfőbb akadály a gyermekgondozási szolgáltatások hiányossága (szolgáltatás hiány, együttműködések hiánya, vagy az intézmények nyitva tartási ideje nem támogatja a munkavállalást, stb.). A családi, magánéletbeli feladatok és felelősségek általában egyoldalúan a nőket terhelik. A kisgyermekes nők munkavállalását, munkába való visszatérését segítené a minimális létszámú bölcsődei, illetve az óvodai szolgáltatások teljes körű elérhetősége. A térségben önálló bölcsőde
173
nincs, kizárólag 5 fős bölcsődei férőhely biztosított a zalaszentgróti óvodában, továbbá családi napközi sincs. A kisgyermekesek munkaerő-piaci esélyeinek tekintetében elsődleges a bölcsődei férőhelyek száma. Zalaszentgróton az óvoda és az egységes óvodabölcsődei csoport rendszerint teltházzal működik. Kiemelt probléma a gyermekeke szünidei elhelyezése, amelyre vannak civil (Zalai Hazatérők Egyesülete, Zalabér) és önkormányzati kezdeményezések (Kehidakustány önállóan, Zalaszentgrót és Zalabér közösen, továbbá a pókaszepetki, zalaistvándi és az pakodi óvodák együttműködése a nyári szünetben), de ezek nem terjednek ki a teljes járásra. A térségben nem megoldott a gyermekek nyári szünidőben történő elhelyezése, ellátása, azon családoknál, ahol nem biztosított a családtagok (pl. nagymamák) segítsége a szünetekben, ott ez komoly problémát jelent a munkába állás, a munkavégzés során. A településen és a munkahelyeket adó környező városokban sajnos nem sok munkáltató alkalmaz rugalmas munkaidőt, és a családbarát munkahelyi megoldások sem ismertek. További problémát jelent, hogy a járás székhelytől távolabbi településekre, illetve a megyeszékhelyre történő ingázás is nehezíti a gyermekfelügyelet megoldását. Célok
-
-
Célcsoportok
-
gyermekvállalás után munkába visszatérő szülők, különösen nők munkába állásának megkönnyítése a helyi szükségletek felmérése után konkrét szolgáltatási tervek mentén kialakuljanak a térségi, települési szolgáltatások érdekében az együttműködések a gyermekek nappali elhelyezése által könnyebbé válik a szülők elhelyezkedése, javul a munkahelyek megtartásának esélye, ezáltal növekszik az aktív és biztos munkavállalói létszám a fogadó szervezeteknél gyermekvállalás után munkába visszatérő szülők, különösen nők foglalkoztatók nappali elhelyezést biztosító intézmények, szervezetek
174
Tevékenységek leírása
-
-
-
-
Tervezett ütemezés Várt eredmények
2016 – 2019, a pályázatok meghirdetésének függvényében -
-
Indikátorok
Költségvetés (teljes, támogatás, saját erő)
helyi igények, szükségletek felmérése bölcsődei-óvodai ellátások fejlesztése: az intézmények szolgáltatásainak családbarát fejlesztése (pl. rugalmasabb, munkaidőhöz igazított nyitva tartási rend) családi napközik kialakítása bölcsődei férőhelyek növelése óvodával integráltan működő bölcsődék kialakítása tanácsadás a munkába visszatérő kismamák számára a magánéleti és munkahelyi időbeosztásuk összehangolásának segítése céljából érzékenyítés a foglalkoztatók számára a női munkavállalók témájában, amellett, hogy a munkaadók megfelelő módon pótolni tudják a szükséges munkaerő-igényüket, megismerik azokat az előnyöket is, amiket az atipikus foglalkoztatási formák nyújthatnak. Ez hozzájárulhat a nem hagyományos foglalkoztatási formák elterjedéséhez a járásban. önkéntes civilek bevonása, pl. egyedül élő nyugdíjasok szerepvállalása a gyermekek nappali elhelyezésében
-
a gyermekvállalás után újra munkába álló szülők, különösen nők, könnyebben integrálódnak a munkaerőpiacra aktív korú nők foglalkoztatási rátájának növekedése a családi napközikben a gyermekek egyéni szükségleteit figyelembe vevő napirend, a közös játék öröme, a derűs légkör eredményeképpen a gyermekek szociális képességeinek fejlődése helyi közösségek szorosabb összefogása, összetartása a szolgáltatások nyújtása, igénybevétele, a közös érdek mentén programba bevont önkéntesek száma programba bevont gondozók száma munkába visszatérő szülők száma megvalósított bölcsődei férőhelyek száma megvalósított családi napközik száma
TOP 1.4.1 EFOP
175
Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
A program hatására jelentősen megemelkedik a munkába álló nők száma a térségben. A nők tartós foglalkoztatása a helyi munkaerőpiacon hozzájárul a helyi munkaerőhiány pótlásához, a családokban érzékelhető eltávolodás mérsékléséhez, hiszen az ingázás elhagyásával a családok több időt tudnak együtt tölteni. Az atipikus foglalkoztatási formák elterjedése szintén a családon belüli nagyobb kohéziót teremtheti meg, meghagyva ezzel a nők családon belüli kiemelt és fontos szerepét. A korábban munkaerő-piaci szempontból inaktív, de munkaképes célcsoport foglalkoztatásával elérhetővé válik a nagyobb jövedelem a családban, mely nagyobb „fogyasztást” generálhat (ez a helyi vállalkozások számára bírhat nagy jelentőséggel), továbbá csökkenti a szociális ellátórendszer terheit. Környezeti szempontból a helyi munkahelyek megteremtése, az álláskeresők helyi foglalkoztatása csökkenti a közlekedés miatti környezetterhelést. A családi napközikben nyújtott étkeztetés megoldható a helyi szinten előállított termékek feldolgozásával, amely növel a helyi termelők, szociális gazdaságok által foglalkoztatottak számát, illetve kibővítheti tevékenységeiket.
176
Megnevezés
1.5. Átmeneti gondoskodást nyújtó szolgáltatások indítása
Prioritás
1. Szociális felzárkóztató és közösségfejlesztési program a társadalmi összetartozásért
Végrehajtásért felelős gazda Partnerek
Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete
Indoklás
A helyzetfeltárás során elmondható, hogy a zalaszentgróti térségben nem működnek érdemben sem krízishelyzetben, sem a közoktatási intézmények szünideiben, különösen nyáron, valamint hétvégeken elérhető szolgáltatások, ide értve az anyaotthonok, a családok átmeneti otthonát, a kisgyermekek és a gondozásra szoruló egészségkárosodott vagy idős családtag gondozását is, stb. Ez a probléma a lakosság igen széles körét érinti különféle élet- és problémahelyzetek vonatkozásában, amely komoly hátrányt jelent a kisgyermekes szülők vagy a családtagjukat gondozni kényszerülők munkába állásában, a magánéleti és munkahelyi időbeosztásuk összeegyeztetésében. Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények ideiglenes jelleggel, folyamatos ellátást, illetve éjszakai benntartózkodást is biztosítanak, ide soroljuk a gyermekek átmeneti otthonát, az időskorúak gondozóházát, a fogyatékosok gondozóházát, a pszichiátriai és szenvedélybetegek átmeneti otthonát, illetve a hajléktalanok éjjeli menedékhelyét és átmeneti szállását. Hosszú évtizedeken át szinte kizárólag az állami intézmények biztosították a szociális gondozásra szorulók ellátását, rajtuk kívül csupán néhány egyházi intézmény vállalta az idősek, fogyatékosok gondozását. A gazdasági és társadalmi változásokkal egy időben a 80as évek második felében a szociálpolitikában is megkezdődött a szervezeti átalakulás, az egyházi és civil kezdeményezések nyomán egyre több nem állami intézmény alakult, de számuk a mai napig sem kielégítő. Az elmúlt évek tanulságai alapján egyre inkább körvonalazódik a civil szervezetek szociális kezdeményezéseinek fontossága. Ezzel párhuzamosan egyre több önkormányzat ismeri fel a civil szektor szerepét a szociális gondoskodás területén. A szociális alapítványok, egyesületek nemcsak a manapság igen meggyengült társadalmi szolidaritás megerősítésében játszanak fontos szerepet, de képesek térségi hiányszolgáltatásokat nyújtani, amelyekre az állam nem tud megoldást kínálni.
helyi önkormányzatok Türje Község Önkormányzata Azok a szervezetek, önkormányzatok, akik vállalják a konzorciumi vagy együttműködő partneri kötelezettséget, és részt vesznek a projekt előkészítésében, és megvalósításában.
177
Célok
-
-
-
együttműködések kialakítása olyan krízishelyzetekre megoldást nyújtó átmeneti szolgáltatások biztosítás érdekében, amelyekre állami ellátás nem biztosított rászoruló személyek szakszerű ellátása, pszichés és fizikai igényeinek kielégítése a saját lakókörnyezetében rászoruló személyek életminőségének javítása, rehabilitációjának felgyorsítása, egyéni segítségnyújtás az új élethelyzethez való alkalmazkodáshoz az átmeneti ellátás biztosítása eredményeképpen jelentős munkaerő kapacitás felszabadulása a térségben
Célcsoportok
-
fogyatékos gyermekek fogyatékos felnőttek pszichiátriai beteg személyek időskorú személyek átmeneti gondozásra szoruló emberek fekvőbeteg ellátásból kikerülő betegek
Tevékenységek leírása
-
a térségben jelentkező konkrét igények feltárása rászoruló személyek felmérése, adatbázisba gyűjtése civil szervezetek bevonása, együttműködés kereteinek meghatározása szolgáltatások tervezése, kialakítása a konkrét igényekre fókuszálva
-
Tervezett ütemezés Várt eredmények
2016 – 2019, a pályázatok meghirdetésének függvényében -
-
Indikátorok
Megcélzott pályázati forrás
EFOP
krízishelyzetek következményeinek enyhítése, megoldásának megkönnyítése az érintettek és családtagjaik számára a kialakított szolgáltatások működtetésének eredményeképpen csökken a munkavégzésből kieső aktív személyek száma, akik egyébként otthon kényszerülnének maradni a rászorulók ellátása miatt rászoruló személyek életminőségének javítása az átmeneti ellátás igénybevétele során a szakszerű rehabilitáció eredményeképpen rövidebb idő alatt képessé válnak az ellátottak a mindennapi életvitelük önálló folytatásához, az újbóli munkába álláshoz programba bevont rászoruló személyek száma programba bevont gondozók száma kialakított szolgáltatások száma
178
Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
A jelenleg hiányzó szolgáltatások pótlása konkrét szükségletekre ad választ, megkönnyíti a rászoruló személyek mindennapjait, a szakszerű ellátás felgyorsítja rehabilitációjukat, ezzel elősegítve a mindennapi önálló életvitelükhöz, a munkaerő-piacra való mielőbbi visszatérésüket. Az átmeneti ellátás biztosítása továbbá lehetővé teszi a rászorulók családtagjai számára az újbóli munkába állást, amely jelentős munkaerőt jelent a foglalkoztatóknak, a családoknak pedig bevételt. A helyi együttműködések formáinak bővítése, a szervezetek összefogása révén a helyi humán erőforrás kapacitásai kerülnek lekötésre, a helyi adottságok figyelembe vételével, amelyekkel a program során fenntartható módon bánnak a szereplők.
179
Megnevezés
1.6. Fogyatékkal élők nappali ellátásának fejlesztése (foglalkoztatás irányába), megváltozott munkaképességűek számára munkahelyek létesítése
Prioritás
1. Szociális felzárkóztató és közösségfejlesztési program a társadalmi összetartozásért
Végrehajtásért felelős gazda Partnerek
Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete helyi vállalkozások, Foglalkoztató ZalA-KAR Nonprofit Kft., szociális szövetkezetek Azok a szervezetek, önkormányzatok, akik vállalják a konzorciumi vagy együttműködő partneri kötelezettséget, és részt vesznek a projekt előkészítésében, és megvalósításában.
Indoklás
2012-ben a Zalaszentgróti járás területén mindösszesen 1 fogyatékosokat (is) ellátó nappali intézmény működött (Fogyatékkal élők Nappali Intézménye), a térségben élő 179 fogyatékkal élő személy közül 31 fő részesült ellátásban. A Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete 2006-tól tartja fenn és működteti a Fogyatékkal Élők Támogató Szolgálatát, szorosan együttműködve a Fogyatékkal élők Nappali Intézményével, a fogyatékos személyek lakóhelyükön történő segítése, életvitelének megkönnyítése, valamint elsődlegesen a lakáson kívüli szolgáltatások elérésének segítésével, és önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása. A szociális törvény értelmében a támogató szolgálat alapfeladatai közé tartozik az egészségügyi és szociális szolgáltatások biztosítása mellett a munkaerő-piaci szolgáltatások elérésének biztosítása is. Klienseik, a fogyatékosságukból eredő speciális helyzetük miatt, integrációjukat elősegítő fejlesztő foglalkozásokat igényelnek, melynek az intézmény széles körű szolgáltatásokkal, és ennek megfelelő szakmai, és technikai háttérrel igyekszik megfelelni. Tevékenységük így magába foglalja az egyéni és csoportos képességfejlesztést, a munkavégzésre való felkészítést, a kondicionális képességfejlesztést, informatikai-kommunikációs foglalkozásokat és egyéb külső szabadidős programokat. Az értelmi fogyatékos fiatalok, felnőttek fejlesztésének kiemelkedő részterülete a szociális készségek fejlesztése és az önálló életvezetésre, munkavégzésre való felkészítés, illetve a különböző terápiás foglalkozások elősegítik a gondozottak fizikai és mentális állapotának szinten tartását és fejlesztését, melynek végső célja a minél teljesebb társadalmi integráció megvalósulása. Az ellátottak társadalmi integrációját segíti, ezáltal ellátásukban is kiemelt hangsúlyt kell fektetni a foglalkoztatási rehabilitációra, melynek keretében képességeik szerint munka-rehabilitációs vagy fejlesztő-felkészítő foglalkoztatásban vehetnek részt. A megváltozott munkaképességű, fogyatékossággal élő emberek önellátási képessége és foglalkoztatási esélyük jelentősen alatta marad
180
Célok
az ilyen hátrányokkal, nehézségekkel nem küzdő társaiknál, ezért külön figyelmet igényelnek ebben a nehezebb helyzetű térségben is. - az ellátás keretében a szociális szolgáltatások mellett olyan munka-rehabilitációs és fejlesztő programok kialakítása, alkalmazása, melyek által a fogyatékkel élők, megváltozott munkaképességűek felkészülhetnek és bekapcsolódhatnak a foglalkoztatásba - a helyi szervezetek, szociális szövetkezetek és munkaadók egyeztetései, összefogása eredményeképpen munkalehetőségek létrehozása a fogyatékos emberek, megváltozott munkaképességű emberek számára, az értékteremtő munkavégzés lehetőségeinek biztosítása számukra - az ellátás során olyan többrétű egyéni és csoportos fejlesztési program kialakítása, amelynek következtében képessé válnak önálló életvezetésre, munkavégzésre a teljes társadalmi integráció megvalósulása érdekében - a térségben működő szociális szövetkezetek által kínált lehetőségek kiaknázása a fogyatékkal élők, megváltozott munkaképességűek munkába állásának érdekében
Célcsoportok
-
fogyatékkal élő személyek, megváltozott munkaképességűek helyi vállalkozások, szociális szövetkezetek helyi civil szervezetek
Tevékenységek leírása
-
fogyatékkal élő, megváltozott munkaképességű személyek nyilvántartásba vétele, a programba bevonható személyek kiválasztása helyi összefogás megerősítése, együttműködés feltételeinek meghatározása, feladatok felosztása önkormányzatok, lehetséges munkaadók feltérképezése, bevonása a programba lehetséges munkaadók tájékoztatása, érzékenyítése, képzése, felkészítése a fogyatékkal élők foglalkoztatására helyi adottságok, lehetőségek és a források kiaknázásával munkahelyek teremtése a szociális készségek fejlesztése és az önálló életvezetésre, munkavégzésre való felkészítés, egyéni és csoportfoglalkozások keretében munka-rehabilitációs és fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás módszertanának kialakítása, egyeztetve a leendő munkaadókkal munkavégzés feltételeinek megteremtése a foglalkoztatóknál, szállítás, étkeztetés megoldása
-
-
-
Tervezett ütemezés
2016 – 2019, a pályázatok meghirdetésének függvényében
181
Várt eredmények
-
-
-
Indikátorok
-
a munka-rehabilitációs és fejlesztő-felkészítő foglalkoztatások eredményeképpen a fogyatékkal élő emberek, megváltozott munkaképességűek felzárkóznak és bekapcsolódnak a mindennapi foglalkoztatásba, az értékteremtő munkavégzésbe a rendszeres foglalkoztatás, a közösséghez tartozás fejleszti szociális készségeiket, hozzásegíti őket az önálló életvezetésre, kedvező jövőképet és javuló életminőséget generálva ezzel a térségi szociális szövetkezetek tevékenységének fellendülése, az általuk foglalkoztatottak számának jelentős növekedése programba bevont fogyatékos, megváltozott munkaképességűek személyek száma programba bekapcsolódó munkaadók száma létrehozott munkahelyek száma igénybe vehető szolgáltatások, foglalkozások száma
Megcélzott pályázati forrás
EFOP 3.1.3.
Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
A program hatására folytatódhat és kibővülhet a helyi szervezetek által nyújtott szociális szolgáltatási tevékenység, amely a fogyatékkal élő nagyobb számának fejlesztését, rehabilitációját teszi lehetővé, illetve tovább fejleszti az együttműködések révén a munkahely teremtési törekvéseket a fogyatékkal élő lakosság számára. Az egyénre szabott szolgáltatások igénybevételével a fogyatékos személyek, megváltozott munkaképességűek képessé válnak az önálló életvezetésre, a közösségbe való beilleszkedésre, az értékteremtő munkavégzésre, mely hosszú távon jelentősen javítja életminőségüket és kilátásaikat. A helyi munkaadók, szociális szövetkezetek munkahelyek teremtése által tudnak hozzájárulni a fogyatékkal élők foglalkoztatásához, hátrányos helyzetük javításához, mindemellett a munkavégzés során létrehozott termékek értékesítése révén tovább bővíthetik tevékenységüket, magasabb bevételre tehetnek szert, amely egyben garantálja a program és a működésük fenntarthatóságát is. A térség élen jár a környezettudatos megoldások alkalmazásában, számos modell értékű jó gyakorlat működik már a térségben, amelyeknek továbbfejlesztése, kibővítése a program egyik célja is egyben (pl. hulladék újrahasznosításával gyártott bútorok, ékszerek, táskák, stb.)
182
Megnevezés
1.7. Fiatal fogyatékkal élők segítése (célcsoportok azonosítása, a probléma felismerése, a szülők számára segítségnyújtás a folyamat feldolgozásában, önsegítő csoportok működtetése, információáramlás segítése)
Prioritás
1. Szociális felzárkóztató és közösségfejlesztési program a társadalmi összetartozásért
Végrehajtásért felelős gazda Partnerek
Zalai Hazatérők Egyesülete
Indoklás
A fogyatékkal élő emberek, a megváltozott munkaképességű a társadalmunk egyenrangú tagjai, így nehézségeik kompenzálására, mindennapi életük könnyítésére társadalmi, etikai és politikai kötelesség, hogy biztosítsuk az egyenlő esélyeket. Az elmúlt évtizedekben rengeteg ismeret halmozódott fel a megváltozott munkaképességről, a társadalmi integrációról, az esélyegyenlőségről és mindezek rendkívül bonyolult összefüggéseiről. Egyre több rendezvény, program, projekt valósul meg annak érdekében, hogy a fogyatékosságot, mint jelenséget tárgyilagosan és életünk részeként legyünk képesek értékelni, kezelni, kedvezőtlen következményeit enyhíteni. A különféle fogyatékosságok eltérő szükségletekkel járnak, amelyekre csak akkor lehet hatékony megoldást kínálni, ha a társadalom elismeri a fogyatékkal élők szükségleteit, és minél átfogóbb információkkal rendelkezik ezen a téren. A fogyatékossággal élők társadalmi integrációja – mivel egyre inkább növekszik a társadalmon belüli arányuk – a fenntartható fejlődés egyik alapvető feltétele, és összességében az egész társadalom jólétét növeli. A problémát nehezíti, hogy a szülők gyakorta nem fogadják el, hogy gyermekük segítségre szorul, kevés információval rendelkeznek, kevés a térségben elérhető speciális ellátás, így a legtöbb esetben nem is jutnak el szakorvoshoz.
Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete, Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ Zalaszentgrót, önkormányzatok, Egészségügyi Központ Zalaszentgrót Azok a szervezetek, önkormányzatok, akik vállalják a konzorciumi vagy együttműködő partneri kötelezettséget, és részt vesznek a projekt előkészítésében, és megvalósításában.
183
Célok
-
-
-
a fogyatékkal élő emberek problémáinak megismerése és célzott segítségnyújtás a fogyatékos személyek lelki egészségének ápolása, karbantartása a hátrányos helyzet alapján kialakult negatív személyiségjegyek megváltoztatása, pozitív szemlélet és én tudat, egyenrangúság érzet érdekében kialakítása segítségnyújtás, támogatás a fogyatékkal élő személyek környezetének, családtagok számára, megkönnyíteni az elfogadás folyamatát folyamatos tájékoztatás az aktuális tudnivalókról a hátrányos helyzet könnyebbé tételének érdekében cél a fiatal fogyatékkal élők és családjuk segítése, társadalmi intergrációja
Célcsoportok
-
fogyatékkal élő személyek a fogyatékkal élő emberek családtagjai
Tevékenységek leírása
-
a rászoruló személyek kiszűrése, megkeresése, bevonása a problémák, a hátrányos helyzet személyiséget befolyásoló tényezőinek feltárása, egyéni gondozási tervek kidolgozása pozitív énkép kialakítása és ennek megfelelő magatartás erősítése személyiségfejlesztő tréningekhez hozzájutás segítése krízishelyzet kialakulásának megelőzése segítségnyújtás a környezettel való kapcsolat kialakításában a személyi segítő és az ellátott személy kölcsönös tiszteleten és bizalmon alapuló kapcsolat kialakítása társas kapcsolatok építése, közösségi programok, munkavégzés személyiségformáló hatásai elérése érdekében végzett tevékenységek a családtagokkal, hozzátartozókkal, illetve a fogyatékosokat támogató intézményekkel, személyekkel való kapcsolattartás izoláció veszélyének elhárítása önsegítő csoportok létrehozása mentális szakgondozáshoz való hozzájutás biztosítása az aktuális információk eljuttatása az érintettekhez, a hatékony és gyors kommunikáció csatornáinak kiépítése egészséges életmód, korszerű táplálkozás ösztönzése, felvilágosítás céljából létrehozott rendezvények fiatal fogyatékkal élők segítése: 1) célcsoportok azonosítása (étel- és egyéb allergiások, mozgásfogyatékkal élők, SNI, egyéb problémákkal küzdők), 2) a probléma felismerése, a szülők számára segítségnyújtás a folyamat feldolgozásában, önsegítő csoportok működtetése 3) vannak hiányok az ellátásban (pl. gyógytorna, dietetikus), információáramlást (támogatásokról, szolgáltatásokról, speciális közétkeztetés stb.) 4) szakemberekhez való eljutást kell elsősorban segíteni
-
-
Tervezett ütemezés
2016 – 2019, a pályázatok meghirdetésének függvényében
184
Várt eredmények
-
Indikátorok
-
a fogyatékkal élők problémáinak egyéni kezelése következtében mérséklődik a leszakadásuk, az elszigetelődésük, javul az életminőségük a környezet, családtagok részéről növekvő elfogadás és támogatás a fogyatékkal élők problémái iránt bizalmi kapcsolat kialakítása a fogyatékos személyek és a környezetük között egészségtudatosság fejlődése a közösséghez való tartozás élménye hozzájárul a társadalmi integráció megvalósulásához programba bevont fogyatékos személy száma megvalósult rendezvények, önsegítő klubok, tréningek száma a programba bevont gondozó, szakértő száma a programhoz csatlakozó szervezetek, intézmények száma
Költségvetés (teljes, támogatás, saját erő)
EFOP 3.1.3.
Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
A fogyatékkal élő személyek nyilvántartása, egyéni problémáik felmérése a helyi szervezetek együttműködésével, helyismeretükkel, szakmai erőforrásaik felhasználásával valósulhat csak meg. Az együttműködések kialakulása mentén egyéb szolgáltatások kialakítására, megvalósítására is lehetőség adódik a térségben. A fogyatékkal élők problémáinak feltárása, azok célzott kezelése, az elfogadást segítő és közösségépítő rendezvények eredményeképpen javul a rászoruló fogyatékos emberek pszichés állapota, nyitottabbá válnak a környezetük irányába, javul az életminőségük, ezáltal képessé válnak értékteremtő tevékenységek folytatására. Rehabilitációjuk lehetőséget ad számukra a munkába állásra, az önálló életvezetésre, amely jelentősen hozzájárul a teljes társadalmi integrációhoz, és amely hosszú távon jelentősen csökkenő szociális kiadásokat eredményez. A környezettudatosság elve szervesen beépült a térségi szervezetek tevékenységébe, így ez érvényesül a program keretében létrehozott rendezvények lebonyolítására is (pl. energiatakarékos épületvilágítás, szelektív hulladékgyűjtés, stb.).
185
Megnevezés
1.8. Családi Erőforrásközpont továbbfejlesztése a Zalai Hazatérők Egyesületének koordinálásával: családi védőháló erősítése, krízishelyzetek kezelése (EFOP 1.2.1.), integrált térségi gyerekprogramok megvalósítása (EFOP 1.4.2.), komplex ifjúsági programok megvalósítása (EFOP 1.2.2.)
Prioritás
1. Szociális felzárkóztató és közösségfejlesztési program a társadalmi összetartozásért
Végrehajtásért felelős gazda Partnerek
Zalai Hazatérők Egyesülete Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete, Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ Zalaszentgrót, önkormányzatok, Egészségügyi Központ Zalaszentgrót, civil szervezetek, IKSZT-k Azok a szervezetek, önkormányzatok, akik vállalják a konzorciumi vagy együttműködő partneri kötelezettséget, és részt vesznek a projekt előkészítésében, és megvalósításában.
Indoklás
A családokat érintő problémák sok esetben társadalmi okokra vezethetők vissza: a média erőteljesen befolyásolja a mentalitást, a hozzáállást, negatív hatásai leginkább a fiatalok gondolkodásmódjában okozhatnak kárt. Csökken a családi környezetben együtt eltöltött idő, eltávolodnak egymástól a családtagok, amely gyakran vezet családi konfliktusokhoz, a gyermekeknél iskolai kudarcokhoz, magatartásbeli problémákhoz, leszakadáshoz. A gyermekek iskolai keretek között nem jutnak hozzá a személyiségük fejlődése, a devianciák elkerülése szempontjából fontos prevenciós lehetőségekhez, a szülők pedig gyakran nem rendelkeznek azokkal a szociokulturális, kommunikációs, gondozási-, nevelési mintákkal, készségekkel, amelyek ilyen helyzetekben segítséget nyújthatnának a szülői szerepek betöltésében. A gyermekek, fiatalok számára lehetőségeket kell adni a prevenciós és szabadidős programok elérhetővé tételéhez, emellett gondoskodni kell arról, hogy szabadidejüket lehetőleg személyiségük, képességeik, készségeik fejlesztésére fordíthassák. Ahhoz, hogy a gyermekek és fiatalok lehetőségei az élet minél szélesebb területén bővülhessenek, a szakemberek mellett fontos bevonni és felkészíteni a szülőket is. A gyermekvállalás után munkába visszatérő kisgyermekes szülők komoly nehézségekkel szembesülnek nem csak az elhelyezkedést illetően, hanem a munkába állást követően a munkahelyi és családi teendők összeegyeztetése terén is. A munkavállalói oldal jellemzően nem kínál családbarát munkavállalási lehetőségeket, a nappali ellátó intézmények kevéssé alkalmazkodnak a kisgyermekes munkavállalók életritmusához, így még a gyermekek nappali elhelyezése is nehézségeket okoz, amely nélkül elképzelhetetlen az újbóli munkába állás. A családokat érintő problémák megoldására önmagában nem elégséges az állam családpolitikai eszköztára, hiszen az elsősorban közvetlen vagy közvetett pénzügyi jellegű juttatásokat biztosít, így ezzel párhuzamosan fontos olyan társadalmi attitűdformáló
186
kezdeményezéseket indítani, amelyek növelik a hosszú távú elköteleződés, a harmonikus családi élet, a gyermekvállalás iránti igényt, valamint ezek gördülékeny és praktikus összehangolását a munkavállalással. Ezen folyamatokban kulcsszerepet töltenek be a helyi szinten működő intézmények, civil szervezetek, amelyeknek érdekérvényesítő és önsegítő hálózat kiépítése révén segíthetik a családbarát jellegű kezdeményezések, szerveződések létrehozását és működését. Összefogásuk révén a közösség tagjai számára pozitív, követendő mintákat mutatnak be, továbbá tanácsadással, a gyermekfelügyelet megszervezésével, stb. segíthetik a helyi családok életét, munkába állását, megkönnyítve és egyúttal vonzóbbá téve ezáltal a fiatalok számára is a családalapítás, a gyermekvállalás melletti döntést. A Zalai Hazatérők Egyesülete az önkormányzattal együttműködve karolja fel a gyermekek, fiatalok és családok ügyét, segíti őket mindennapjaik megkönnyítésében, problémáik megoldásában. TIPP néven ifjúsági információs irodát üzemeltet, ifjúsági tábort, kortárssegítő felkészítő tevékenységet, gyermekfelügyelettel kapcsolatos segítő munkát végez, valamint prevenciós rendhagyó iskolai órákat tart a zalaszentgróti érintett gyermekek számára. Mindemellett a Zalai Hazatérők Egyesülete a Nemzeti Drogellenes Stratégia keretében megalakított Zalaszentgróti Kábítószerügyi Egyeztető Fórum működésében is partneri szerepet vállal. LEADER Fecskeház Központ és Ifjúsági Centrum kialakításába kezdtek, melynek keretében használati jogot kaptak és felújítottak egy, a Zalaszentgróti Önkormányzat tulajdonában álló épületet, valamint Ifjúsági Centrumot kezdtek el működtetni. Sümegcsehi, Zalaszentlászló, Pakod és Zalaszentgrót településeken Családi Erőforrás Központok működtetését végezték, baba mama klub, tanácsadások, előadások, ruhabörzék, gyermekfelügyelet, rendezvények (családi nap, gyereknap, stb.) szervezésével a Hazatérők a Családokért című projekt keretében. A projektben több mint 800 főt értek el, 4 kisközösség jött létre, 4 településsel kötött együttműködési megállapodással, több mint 16 nagyobb rendezvény megvalósításával. Az EURODESK Hálózati projekt 2014-2015 keretében két település fiataljaival kezdtek el ifjúsági munkát, Zalavégen és Tekenyén, ahol 5050ezer Ft-tal segítik ötleteik megvalósítását, projekttervük elkészítése után.
187
Célok
-
-
-
-
-
Célcsoportok
-
Tevékenységek leírása
-
-
-
-
-
a családhoz, a gyermekekhez, a hosszú távú párkapcsolati elköteleződéssel, a kiegyensúlyozott családi élettel és a gyermekvállalással kapcsolatos pozitív attitűd közvetítése a gyermekek és a fiatalok integrációs esélyeinek növelése oktatási rendszeren kívüli preventív célú programokkal, amelyek kompenzálják a hátrányaikat, csökkentik a devianciáikat, segítik az iskolai megfelelésüket, és megfelelő társadalmi minták elsajátítása révén felkészíti őket a munka világára, valamint erősítik a társadalmi részvételüket a munkát vállaló kisgyermekes szülők életének megkönnyítése helyi szinten nyújtott komplex, gyakorlati szolgáltatások kialakítása és működtetése révén, elősegítve ezzel a munkahelyi és a családi teendők minél könnyebb és gördülékenyebb összeegyeztetését a gyermeknevelés, illetve a családi, házassági, párkapcsolati együttélés során felmerülő kérdések, problémák feloldásához való segítségnyújtás a helyi közösségi együttműködés kiépítésével, megerősítésével hatékonyabb hozzáférést biztosítanak a szolgáltatásokhoz, amelyek segítik a családok összefogását és elősegítik a gyakorlatban jól hasznosítható információk gyors cseréjét gyermekek, fiatalok kisgyermekes szülők házasságkötésre, gyermekvállalásra készülő párok GYES/GYED-ről a munkaerőpiacra visszatérő szülők helyi munkaadók a társkeresés és a felelős párkapcsolati magatartás iránt érdeklődő fiatalok tanácsadást, segítséget igénylő személyek párkapcsolati, házassági és egyéb családi ügyekben önkéntes szolgáltatások cseréje: kisgyermekes szülők részére átmeneti gyermekfelügyelet nyújtása tapasztalt szülők, illetve az idősebb generáció bevonásával tanácsadás, tréning a családi élettel, gyermekneveléssel, családtámogatási ellátásokkal, családi kedvezménnyel kapcsolatosan, folyamatos tájékoztatás a bölcsődéztetéssel, óvodáztatással, iskolába beíratással kapcsolatos tudnivalókról, a környéken található szolgáltatásokról, intézményekről, elérhetőségükről való tájékoztatás, gyermekfelügyeletet vállaló önkéntes személyek kiközvetítése a fogyatékos gyermeket gondozó szülőknek átmeneti segítséget, gyermekfelügyeletet biztosító szolgálat kompetenciafejlesztés a munkaerőpiacra való visszatérésről, a családi élet és a munka összeegyeztethetőségéről a célcsoport szükségleteinek figyelembevételével az önfoglalkoztatást támogató kezdeményezésekre (szociális szövetkezetek, falusi turizmus, gazdasszonyképzés, családi vállalkozások, stb.) irányuló tanácsadás helyi munkáltatók bevonása, részükre tartott tájékoztató előadások a családbarát munkahelyi feltételek kialakításával,
188
-
-
-
-
-
-
lehetőségeivel kapcsolatban (munkarend beosztása, szabadságkiadás rendje, munkahelyi gyermekmegőrzési lehetőségek biztosítása, járulékkedvezmények igénybevétele stb.). párkapcsolati attitűdformálás és házasságra való felkészítés fiatalok részére: felkészítés, foglalkozások a férfi-női kapcsolatokkal, családtervezéssel kapcsolatos kérdésekben, hogy felkészüljenek a hosszú távú elköteleződésre, a házassággal járó legfontosabb feladatokra, kihívásokra családi, párkapcsolati mediáció a párok közötti, illetőleg a szülők és gyermekeik közötti, a generációk közötti vagy egyéb családon belüli konfliktusok feloldása érdekében – egyéni család- és párkonzultáció lehetőségével családbarát jellegű, nagyobb létszámot érintő közösségépítő találkozók, rendezvények, programok szervezése a munkáltatók bevonásával házassággal, családi életre neveléssel, gyermekvállalással kapcsolatos ismeretterjesztő anyagok készítése, terjesztése a fiatalok önálló életvezetési készségeinek, önismereti, kommunikációs és konfliktuskezelési képességeinek fejlesztését célzó tréningek, foglalkozások iskolarendszeren kívüli egyéni vagy csoportos, művészetterápiás, önsegítő vagy kortárssegítő közösségépítő, agressziókezelő foglalkozások fiatalok munkaerő-piaci tájékozottságának növelésére, illetve munkamotivációjukat erősítő tájékoztató rendezvények, bevonva a helyi munkaadókat is (pl. workshopok, üzemlátogatások, nyári munka lehetőségének biztosítása, stb.)
Tervezett ütemezés
-
a kapcsolódó pályázati kiírások megjelenésétől függően 1-3 éves projekt formájában
Várt eredmények
-
a helyi közösségi érdekérvényesítő és önsegítő hálózat kiépülése, megerősödése gyorsabb és hatékonyabb tájékoztatás a családok részére, információáramlás a családok között válások számának csökkenése, gyermekvállalási kedv növekedése munkába álló kisgyermekes szülők számának növekedése fiatalok munkába állásának megoldása helyi szinten – elvándorlás csökkentése családbarát munkahelyek, megoldások elterjedése a térségben
Indikátorok
-
a megszervezett tréningek, foglalkozások, tanácsadások, rendezvények száma a tréningeken, foglalkozásokon, tanácsadásokon, rendezvényeken résztvevők száma válások számának csökkenése, gyermekvállalási kedv növekedése munkába álló kisgyermekes szülők számának növekedése
189
Megcélzott pályázati forrás
EFOP-1.2.1. EFOP-1.2.2. EFOP-1.4.2.
Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
A program tevékenységei olyan égető problémákra nyújtanak megoldást, amelyek a térség egészére nézve jellemzőek, és amelyek megoldása érdekében széleskörű összefogásra van szükség. Az együttműködés motorjaként a már több éves tapasztalattal rendelkező Zalai Hazatérők Egyesülete működik. Az összefogás eredményeként csökken a szétváló családok száma, a rászoruló, hátrányos helyzetű gyermekek száma, mérséklődik az iskolai leszakadás, lemorzsolódás és az ebből eredő gyakori magatartásbeli problémák. Mindezek eredményeképpen alacsonyabb szociális kiadásokat eredményez a program. A térségi együttműködések egyik nagy előnye, hogy egy adott területi egységen belül a szereplők a helyi adottságokat figyelembe véve, saját térségi erőforrásaira és környezeti elemeire támaszkodik, melyekkel a fejlesztések és kezdeményezések során fenntartható módon bánik.
190
Megnevezés
1.9. Oktatási egyenlőtlenségek jelenségek visszaszorítása
mérséklése,
a
szegregációs
Prioritás
1. Szociális felzárkóztató és közösségfejlesztési program a társadalmi összetartozásért
Végrehajtásért felelős gazda Partnerek
KLIK
Indoklás
Felmérések bizonyítják, hogy a magyar közoktatási rendszer a társadalmi-gazdasági helyzetből fakadó esélykülönbségeket, hátrányokat felerősíti, a települési és etnikai tényezők pedig tovább mélyítik azokat. A hátrányos helyzetű térségekben élő roma gyerekeknek az átlagosnál jóval kevesebbnek van esélye óvodai ellátásra, és hátrányaik az iskolai előmenetel tekintetében csak fokozódnak: sokan közülük be sem fejezik az általános iskolát, és csak kevesen kerülnek be a középfokú, még kevesebben felsőfokú oktatásba. A szegregációk felszámolása, az ott élők helyzetének érdemi megváltoztatása hosszú, időigényes folyamat. Az integráció első lépése a szocializációs szempontú felzárkóztatás kell, hogy legyen, e nélkül az integráció nem járhat sikerrel. Ennek feltétele a hátrányos helyzetűek szemléletének megváltozása, a felzárkózási folyamatban való aktív részvétel igényének kialakítása. Csak a felzárkóztatott (felzárkózott) gyermeknek van esélye arra, hogy a társadalomba integrálódjon. Szocializáció hiányában az erőszakos beillesztési kísérletek az érintettek többségének elutasítását váltja ki, ami további kirekesztettséget, kudarcot, a társadalommal szembefordulást, a szegregációra való hajlam elmélyülését erősíti. A felzárkóztatás első lépése a megfelelő képzés biztosítása, amelyek Zalaszentgrót több fejlesztési elképzelésében is visszaköszönnek. Azon térségekben, ahol a gyerekek nagy számban küzdenek tanulásiés szociális háttér-képességbeli hiányokkal, ott egyértelmű, hogy ezek fejlesztésére nagy hangsúlyt kell fektetni. Ez nem a normál tanítási órák számának emelést jelenti, hanem tudatosan felépített programokat (pl.: mindennapos művészeti és/vagy sporttevékenységek szervezése. Fontos, hogy helyet kapjon a tehetséggondozás is, de nem a fő cél rovására. Az iskolarendszerű oktatás a különböző hátrányokkal és tanulási problémákkal küzdők számára nem kínál megfelelő lehetőségeket, mely gyakran lemorzsolódásukhoz vezet. A lemorzsolódást követően általuk elérhető oktatási formák önmagukban nem hatékonyak. A kistelepülések iskolái nehezen tudnak lépést tartani a nagyobb iskolák felszereltségével, több helyen nem felelnek meg a törvényi előírásoknak a szakos ellátottság tekintetében. Az elmúlt években rendkívüli módon megnőtt a valamilyen szempontból hátrányos helyzetű tanulók száma. Ennek okai visszavezethetők a társadalomban bekövetkezett változásokra. Többek között a családok rohanó életmódjából adódó nevelési
helyi iskolák, pedagógusok, civilek
191
nehézségekre, a munkanélküliek számának gyarapodására, valamint a válások számának emelkedésére. Fontos, hogy intézmények fokozott figyelemmel kísérjék és támogassák a hátrányos helyzetű tanulókat és a krízishelyzetbe került családokat, törekedjenek a hátránykompenzációra. Tájékoztatni kell a szülőket, gondviselőket azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak. A bármilyen eredetű esélyegyenlőtlenség leküzdését hatékonyan szolgálja a differenciált oktatás gyakorlat, az egyéni felzárkóztatás lehetősége. Célok
-
-
-
-
-
Célcsoportok
-
Tevékenységek leírása
-
Tervezett ütemezés
oktatási egyenlőtlenségek felszámolása, a szegregációs folyamatok mérséklése, különösen a roma többségű iskolák és osztályok számának csökkentésével a motiváltság erősítése, ambíció támogatása az érettségihez, ezen keresztül az életpálya építéshez, a lemorzsolódott vagy a lemorzsolódásnak kitett tanulók körében a kifejezetten tanulási kudarc miatti újbóli lemorzsolódási arány csökkentése új esélyt biztosító keretek kidolgozása révén a méltányos oktatás feltételeinek megteremtése, illetve az oktatási esélyegyenlőséget javító intézkedések (pl. esélyegyenlőségi intézkedési tervek fejlesztése) megvalósítása olyan oktatás-szervezési gyakorlatok támogatása, amelyek képesek biztosítani a differenciált oktatást az egyéni sajátosságokhoz alkalmazkodó korszerű pedagógiai módszerek alkalmazása, terjesztése a hozzáférés javítása a köznevelés rendszerén kívüli informális tanulási lehetőségekhez és formákhoz alap- és középfokú oktatásban részt vevők, végzettség nélküli iskolaelhagyásban veszélyeztetett gyermekek, korai iskolaelhagyók a 24 év feletti végzettséggel nem rendelkezők az iskolarendszert korábban elhagyó, nem tanköteles korú hátrányos helyzetű személyek az oktatásban részt vevő pedagógusok végzettséggel nem rendelkezők alap- és középfokú végzettséghez juttatása életpálya-tanácsadási rendszert erősítő intézkedések kidolgozása és támogatása a pedagógusok együttműködési hajlandósága a többi szakemberrel, nyitottságuk segítése az új megközelítések irányában, szakmai fejlődésük támogatása iskolás társak, szülők érzékenyítése, elfogadásának növelése Ifjúsági Garancia program
2016 – 2019, a pályázatok meghirdetésének függvényében
192
Várt eredmények
-
-
-
-
Indikátorok
-
Megcélzott pályázati forrás Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
a befogadó nevelés-oktatás erősítését támogató programok megvalósítása, melyek hozzájárulnak az oktatási egyenlőtlenségek mérsékléséhez, a szegregációs jelenségek csökkentéséhez, különösen a roma többségű iskolák számának csökkentéséhez a hátrányos helyzetűek szemléletének megváltozása, a felzárkózási folyamatban való aktív részvétel kialakítása igény ébresztése a hátrányos helyzetű emberekben az integrálódásra, a jövőkép, életpálya tervezésére, a lehetőségek kihasználására, a folyamatos fejlődésre, tanulásra a tankerületi szintű köznevelési esélyegyenlőségi intézkedési tervek újragondolása, továbbfejlesztése végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentése, a képzettségi szint növelése, a közoktatási rendszer esélyteremtő szerepének javítása a pedagógus hivatás és a pedagógusi életpálya megerősítése, továbbá a pedagógusok szakmai fejlesztése megvalósult nem formális és informális tanulási alkalmak száma bevont résztvevők száma csatlakozó intézmények száma pedagógusok számára szervezett képzések száma
EFOP 3.1.3 A program tevékenységei reális és égető szükségletekre igyekeznek konkrét megoldást nyújtani, és egyértelműen látható, hogy a megpályázható pénzügyi források kihasználása mellett az iskoláknak saját erőforrásaikra kell építenie (pedagógusok, tanulók, új nevelésioktatási módszertanok, gyakorlatok bevonása, stb.) Az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére, a szegregációs jelenségek csökkentésére fordított erőfeszítések hosszú távon megtérülnek, az életpálya – tanulási utak, munkába állási és karrierlehetőségek – szempontjából érezhető eredményeket produkálva, és ez komoly kiadáscsökkentést is jelent a rászoruló személyek támogatásában. A végzettség nélküliek bevonásával a programba hosszútávon orvosolható a térségi munkaerőhiány, hiszen képzésük célzottan irányulhat a hiányszakmákra, ezzel jelentősen csökkentve a térségben jelentkező munkanélküliséget is. A térségi együttműködések többrétűen erősítik a közösséget, a másik ember iránti érzékenységet, illetve mindig a helyi adottságokat figyelembe véve, a saját térségi erőforrásaikra és környezeti elemeikre támaszkodnak, melyekkel a fejlesztések és kezdeményezések során fenntartható módon bánnak.
193
Megnevezés
1.10. Fecskeház program továbbfejlesztése a fiatalok megtartásáért
Prioritás
1. Szociális felzárkóztató és közösségfejlesztési program a társadalmi összetartozásért 194
Végrehajtásért felelős gazda Partnerek
Zala Termálvölgye Egyesület
Indoklás
A Zala Termálvölgye térség legnagyobb problémáját a jelenlévő társadalmi, gazdasági egyenlőtlenségek, esélyegyenlőségi különbségek adják. A térség legnagyobb részét aprófalvas szerkezetű, napi nehézséggel és a fennmaradásukért küzdő települések alkotják, amelyek adottságai kihasználatlanok, és amelyekben nem, vagy csak nagy nehézségek árán érhetők el az alapvető közoktatási, egészségügyi és szociális szolgáltatások, illetve intézmények, s ez a tény tovább rontja a települések amúgy is gyenge népességmegtartó képességének erejét. A térség településein csökkenő tendenciát mutat a lakosságszám, jellemző az elöregedés, illetve nagyon kedvezőtlen a népességének korösszetétele, ami alapvetően a nagyvárosok hiányára, illetve a kis lélekszámú, idős népességgel rendelkező falvak előfordulására vezethető vissza. A változó életfeltételek, a megélhetés követelményeként a munkahelyekhez való alkalmazkodás az életmódban és egyéb más modernizációs folyamatok a generációk eltávolodását, a neutrális család megerősödését eredményezik. Megnőtt az egyszülős családok és egyedül élő fiatalok aránya. A társadalomban való boldogulás szempontjából egyik legnagyobb problémaként a térségben élők alacsony iskolázottságát tekinthetjük, részben ezzel függnek össze a magas munkanélküliségi mutatók is. Ennek ellenére a térségben gyakorlatilag hiányoznak a felnőttképzési lehetőségek, a felnőttoktatási szolgáltatások, az informális tanulási alkalmak és programok, ahogy nincsenek rendszeres lakossági, közösségi fórumok sem. Amennyiben nem kelnek életre a helyi közösségek, nem alakul ki széles körű összefogás, úgy a társadalmi leszakadás kezelhetetlenné válik. A térségből történő intenzív elvándorlás az 1990-es években kezdődött, amikor a szövetkezetek feldarabolódása, illetőleg megszűnése nyomán állásukat vesztett alkalmazottak a munkahelyteremtő beruházások elmaradása miatt jobbára a térségen kívüli foglalkoztatási központokban tudtak újból, többnyire betanított munkásként elhelyezkedni. Mindezek következtében a munkavállalók csaknem fele sokszor jelentős távolságra kényszerül naponta ingázni megélhetése érdekében. Az elvándorlás csökkentése, a térség kvalifikált népességének megtartása céljából a Zala Termálvölgye Egyesület dolgozta ki a Fecskeház programot 2009-ben, a LEADER program keretében. A program módszertanát szakértő bevonásával az érintett térségi szereplők (ifjúsági szervezetek, önkormányzatok stb.) közösen alkották
Zalai Hazatérők Egyesülete, helyi önkormányzatok
meg (Fecskeház tanulmány, 2009.). A helyi önkormányzatok, civil szervezetek LEADER pályázati forrás segítségével lakóotthonokat, fecskeház lakásokat alakítottak ki meglévő, kihasználatlan épületek felújításával. A fecskeházakba nyílt pályáztatás útján lehet bekerülni, olyan előnyt jelentő szempontokkal, mint helyi munkahely, közösségi szerepvállalás stb. A Fecskeház lakók legfeljebb 5 évig lakhatnak a fecskeházakban. Ez idő alatt nem kell bérleti díjat fizetniük, ugyanakkor a rezsiköltség megfizetését és legalább havi 20.000 Ft lakáselőtakarékosságot kell vállalniuk. 2009-2014 között 15 fecskelakás készült el a térségben. A fecskeház működtetőket és lakókat a Zalai Hazatérők Egyesülete fogja hálózatba. A hálózatnak otthont adó Fecskeház Központ Zalaszentgróton került kialakításra. Célok
-
-
-
-
-
-
Célcsoportok
-
-
a 2009-ben elindított Fecskeház program folytatása, bővítése a már kialakított folyamatok és együttműködések alkalmazásával, megerősítésével a kistérség kvalifikált népességének megtartása érdekében olyan átgondolt, a fiatalokat kísérő és segítő modellprogram kidolgozása, amely a jó képességű, elsősorban felsőfokú képzettséggel rendelkező fiatalok letelepedését segíti a térségben. az elvándorlásból adódó népességcsökkenés lassítása, megállítása, a helyi önszerveződések számának és a helyi társadalmak aktivitásának növekedése, a fiatalok tudására, kezdeményezőkészségére alapozva innovációs gócok kialakulása, a helyi gazdasági lehetőségek kihasználása, a kiürült, humánerőforrás hiányos településekre az értelmiség visszaköltözése, valamint a térség népességmegtartó képességének növelése a hálózat közvetlen célja további fecskeházak létrehozása, a meglévő tapasztalatok összegyűjtése, rendezvények szervezése, a program továbbfejlesztése, mindezekhez pénzügyi források keresése közvetett cél a térségi foglalkoztatási lehetőségek bővítése, ezáltal is elősegíteni a fiatalok letelepedését, mivel a munkahely az elsődleges szempont a lakóhelyválasztásnál energiatakarékos, alacsonyabb rezsiköltséget eredményező műszaki megoldások, üzemeltetési módok alkalmazása (pl. szigetelés, nyílászáró csere, kazán csere stb.) állandó lakosként letelepedő családok első lakáshoz jutó házastársak, család elsősorban felsőfokú végzettségűeket céloz a program, de indokolt esetben középfokúak is bevonhatóak. Korhatár maximum 40 év egyedülállóak is pályázhatnak, nemcsak házaspárok. kizáró feltétel, ha a beköltöző és a vele egy háztartásban élő házaspárja/élettársa sem rendelkezik rendszeres munka jövedelemmel, vagy munkahely ígérvénnyel
195
Tevékenységek leírása
-
-
-
-
-
-
-
-
Tervezett ütemezés Várt eredmények
igények felmérése, adatbázis készítése a leendő Fecskeház lakókról információszolgáltatás a Fecskeház program népszerűsítése érdekében (pl. nyílt napok, bemutatók szervezése, kiadványok készítése, egyesületi honlapon információk megjelenítése) Fecskeházak kialakítására alkalmas épületek, lehetőségek feltérképezése a térségben Fecskeházakban lakók hálózatának rendszeres találkozók szervezése (hálózati találkozók, Fecskeház Konferencia) energiatakarékos, alacsonyabb rezsiköltséget eredményező műszaki megoldások, üzemeltetési módok feltérképezése és alkalmazása (pl. szigetelés, nyílászáró csere, kazán csere stb.) közösségfejlesztési módszerekkel (készségfejlesztés) segíteni kell a fecskeház lakók beilleszkedését és a közösségi munkát elvárásként kell megfogalmazni a fecskeház használati megállapodásban (ennek részletei a fecskeházba beköltöző lakókkal és a pályázókkal közösen kerülnek kidolgozásra az elérhető pályázati források felkutatása, megszerzése, egyéb források feltérképezése, kombinálása a program folytatása, újabb fecskeházak létrehozása érdekében tapasztalatcsere a térségi fecskeház fenntartók és lakók között, illetve országos és nemzetközi kapcsolatok építése, pl. évenkénti fecskeház találkozó szervezése a térségi foglalkoztatási lehetőségek bővítése, ezáltal is elősegíteni a fiatalok letelepedését, mivel a munkahely az elsődleges szempont a lakóhelyválasztásnál. Ennek érdekében a hálózati együttműködés megerősítése a Keszthely-Hévízi és a Zalaszentgróti Foglalkoztatási Paktum menedzsmentszervezetével tanácsadás a fiatalok számára lakáshoz, munkához jutási lehetőségek bemutatása céljából, helyi önkormányzatokkal közösen a fecskeházakból való kiköltözés előkészítése, lakáshoz jutási konstrukciók kidolgozása: pl. ingyen/kedvezményes telek, bérlakás, lakásvásárlási támogatás, visszatérítendő támogatás stb. Fecskeház lakók nyilvántartása (a bentlakók és az igénylők főbb adatait, igényeit, munkahelyeik paramétereit) és várólista működtetése Fecskeház kommunikációs anyagok tervezése, készítése
2016 – 2019, a pályázatok meghirdetésének függvényében -
lakás előtakarékosság ösztönzése fiatal népesség megtartása, elvándorlás mértékének csökkentése képzett munkaerő térségben tartása A fejlesztés eredményeképpen, a kialakításra kerülő legalább 5 db „fecskeház” 80%-os kihasználtságára (5 év átlagában) és legalább 5 fiatal beköltözésére számítunk a projektek zárását követő egy éven belül.
196
Indikátorok
Megcélzott pályázati forrás
Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
-
létrehozott Fecske-lakások száma Fecske-lakásokba beköltözők száma megrendezett Fecskeház konferenciák száma megszervezett Fecskeház hálózat találkozók száma
Munkavállaló és munkaadó bevonásával (hiány várható háziorvosok, pedagógusok terén, szükséges lesz az önkormányzatok szerepvállalására is) A programban való előfeltételként meghatározott helyi munkahely, illetve közösségi szerepvállalás eredményeképpen csökken az elvándorlás mértéke a térségben, a fiatalok megtartásával növekedik a munkaképes, kvalifikált lakosság aránya, alkalmazásukkal pedig növekedhetnek a helyi munkahelyek, a munkaadók megfelelő felkészültségű munkavállalókat foglalkoztathatnak. A közösségi szerepvállalás, a hálózatba szerveződés és a rendszeres találkozók révén megerősödnek a helyi közösségek, mérséklődik a generációk közti eltávolodás, felgyorsul és hatékonyabbá válik az információáramlás, és tevékeny, értékteremtő együttműködések alakulnak ki helyi és térségi szinten. Környezeti szempontból a helyi munkahelyek megteremtése, az álláskeresők helyi foglalkoztatása, az ingázás mérséklése csökkenti a közlekedés miatti környezetterhelést.
197
Megnevezés Prioritás
1.11. A helyi piaci szereplők ösztönzése társadalmi felelősségvállalási programok indítására 1. Szociális felzárkóztató és közösségfejlesztési program a társadalmi összetartozásért
Végrehajtásért felelős gazda Partnerek
Foglalkoztató ZalA-KAR Nonprofit Kft.
Indoklás
Napjaink társadalmi, gazdasági változásai, folyamatai számos kedvezőtlen következménnyel járnak. A társadalmi problémák – globális és lokális szinten egyaránt – egyre szembetűnőbbek, és a társadalom megfelelő működéséhez kezelésük, megoldásuk mára már elengedhetetlenné vált. Azonban a fontos kollektív érdekek képviseletet, védelme, a társadalmi problémák megoldása, enyhítése nem hagyható pusztán az államra. Az állami szerepvállalás leépülése, visszaszorulása a jóléti ellátások biztosításában vagy más (pl. környezeti, emberjogi, esélyegyenlőségi, stb.) problémák kezelésében, továbbá a szubszidiaritás elvének előtérbe helyeződése mindinkább meg is követeli a szervezetektől, intézményektől, cégektől, és az egyénektől is az aktívabb társadalmi, közösségi szerepvállalást, a szűkebb-tágabb környezetük, közösségük sorsának, jelenének, jövőjének alakításában való felelős részvételt, felelős cselekvést. Ez egyaránt jelenthet aktív bekapcsolódást a közösség ügyeinek alakításába, döntések befolyásolását, alternatív szolgáltatások biztosítását, érdekek képviseletét, felelős üzleti tevékenységet, önkéntes munkát. A társadalmi felelősségvállalás kérdése tehát egyre aktuálisabb, ami elengedhetetlenné teszi, hogy a társadalom és a gazdaság minél szélesebb körében szemléletváltás következzen be, és a saját eszközeivel, lehetőségeivel kivegye részét a hátrányos helyzetűek támogatásában, felkarolásában. A Belügyminisztérium 2014. május 1-jétől az elmúlt évekhez hasonlóan az elmaradott térségekben startmunka közmunka programokat támogatott. Ennek hatására a térségben tevékenykedő Foglalkoztató ZalA-KAR Nonprofit Kft. négy foglalkoztatási programot dolgozott ki a térségre. A Varrodai programban varró szakmunkások és betanított munkanélküli nő került alkalmazásra, akik Pakodon a SOPRO HU-AT program keretében kialakított foglalkoztatóban dolgoznak. A tevékenységhez szükséges varrógépek e a projekt keretén belül került beszerzésre, a betonbrigád gépei (betonkeverő, rázóasztal, sablonok, hidraulikus bontókalapács) pedig a LEADER közmunka eszközpark projektből, míg a Betonüzemnek Zalabér önkormányzata biztosított épületet. A projektek során a foglalkoztatásba bevont emberek többek között térköveket gyártottak, túraútvonalakat újítottak fel, és a települések közúthálózatának karbantartását végzik folyamatosan. A térség aktívan részt vett a határon átnyúló SOPRO AT-HU projektben is, melynek célja, hogy olyan együttműködések jöjjenek létre, melyekben a társadalmi felelősségvállalás a környezetükért érzett
civil szervezetek, vállalkozások Azok a szervezetek, önkormányzatok, akik vállalják a konzorciumi vagy együttműködő partneri kötelezettséget, és részt vesznek a projekt előkészítésében, és megvalósításában.
198
felelősséggel együtt jelenik meg. Azaz olyan szociális vállalkozások indítását segítik, amelyek munkahelyet képesek teremteni olyan tevékenységekkel, amelyek a környezet terhelését, a hulladékok keletkezését csökkentik. A pályázat keretében megvalósult olyan termékfejlesztés (helyi és újrahasznosított termékek), amelyek a foglalkoztatási programok egyik alapját biztosítják. Ennek érdekében a projekt szoros összefüggésben dolgozik egyéb projektekkel, pl. Start közmunkaprogram. A projekt keretében osztrák és magyar partnerekkel közösen kidolgozásra kerültek a szociális vállalkozások modelljei, oktatási kézikönyvek, tananyagok, szociális termék védjegy. Felújításra került a pakodi általános iskola épülete, amit egy zöld technológiákat és módszereket, ezen a területen indítható szociális vállalkozások számára hasznos ismereteket bemutató és képző régiós központtá alakítottak át. Létrejött egy foglalkoztató, ahol a szükséges termelő technológiák, elsősorban varrodai gépek beszerzésével a startmunka infrastrukturális feltételeit alakították ki. Jelenleg is folyik a foglalkoztatás, szabás-varrás a lakosság részére, személyre szabott munkaruhák készülnek az önkormányzatok közmunka programba bevont foglalkoztatottjai részére, zászlókat, külső megrendelésre divattáskákat varrnak. Mindezeken túl képzéseket indítottak a zalaszentgróti térséget érintő lakossági, önkormányzati, vállalkozókat érintő programokról. A foglalkoztató ZalA-KAR Nonprofit Közhasznú Kft. egy új szemlélettel állt elő: a Pakodi Fenntartható Technológiák Képzési és Oktatási Központ (PAKK) keretében tartós munkanélkülieket, illetve pályakezdőket alkalmaznak Zalaszentgrót térségében 2013 óta. A térségben még nem elterjedt tevékenységet folytatnak, mások számára már nem hasznos anyagokból állítanak elő piacképes termékeket, többek között például raklap asztalokat, padokat, kerti bútorokat, táskákat, ékszereket, kulcstartókat. Célok
-
-
-
-
-
a térségi civil és vállalkozói szféra társadalmi szerepvállalásának növekedése a hátrányos helyzetű csoportok helyzetének javítása érdekében a különböző részvételi, szerepvállalási lehetőségek, módszerek (eszközök, technikák) megismertetése és terjesztése a térségi piaci szereplőivel, azok alkalmazására ösztönzésük szemléletmód váltás a társadalmi felelősségvállalás fontosságának hangsúlyozásával, eszközeinek, példáinak a megismertetésével a térség szereplői beépítsék saját értékrendjükbe a társadalmi felelősségvállalás értékét és igényé és egyben képessé váljanak ilyen irányú aktivitás kifejtésére, mások személyek, akár szervezetek, intézmények erre való ösztönzésére, aktivizálására – azaz modell értékű szerepvállalást kialakítani szociális gazdaság népszerűsítése, elterjedése a térség gazdasági fejlődésének elősegítése mikro-, kisés közepes vállalkozások aktívabb szerepvállalásának erősítése a diszkriminációmentes foglalkoztatás biztosítása a munkavállaló- és családbarát munkahelyek kialakításának ösztönzése
199
Célcsoportok
-
a térség szereplőinek hatékony és bizalmon alapuló együttműködésének kialakítása, megerősítése
-
a térségben tevékenykedő civil szervezetek gazdasági vállalkozások önkéntes magánszemélyek oktatási intézmények szociális szövetkezetek 200
Tevékenységek leírása
-
-
Tervezett ütemezés Várt eredmények
Indikátorok
Megcélzott pályázati forrás Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
a térség piaci szereplőinek összegyűjtése, megkeresése a különböző részvételi, szerepvállalási lehetőségek, módszerek (eszközök, technikák), jó gyakorlatok feltérképezése térség piaci szereplőinek képzése (jó példák, lehetőségek, módszerek, eszközök, technikák, jogi környezet bemutatása ezek eredményességével, hatékonyságával, befolyásoló erejével, korlátaival, nehézségeivel való megismertetés) rendezvények, előadások, céglátogatások szervezése a jó példák, lehetőségek ismertetése, terjesztése céljából (pl. családbarát munkahelyek által tartott előadások a lehetőségekről, tapasztalatokról)
2016 – 2019, a pályázatok meghirdetésének függvényében -
hátrányos helyzetűek, megváltozott munkaképességűek szélesebb körű foglalkoztatása, munkanélküliség csökkenése a felelős gondolkodásmód elterjedése hátrányos helyzetű csoportok munkavállalási, oktatási lehetőségeinek bővülése, az ezekben való részvételi arány növekedése
-
megszervezett rendezvények, előadások, képzések száma rendezvényeken, képzéseken résztvevő szereplők száma
EFOP, GINOP, TOP 5.1. (paktum) A térségben hosszú távon a szektorok együttműködésére kell helyezni a hangsúlyt, amely erősíti a társadalmi kohéziót, a civil szféra hatékony működését. A for profit szektorral való minél szorosabb együttműködés lehetővé teszi a helyileg előállított termékek szélesebb körű értékesítését, ezáltal növelve a szociális gazdaság bevételeit, amelynek eredményeképpen jelentősen megnő a közfoglalkoztatásból kikerülő emberek aránya. A környezettudatosság elve érvényesül nem csak a tervezett programokban, de komoly alapköve volt az eddigiekben is a helyi szervezetek által megvalósított projekteknek is. A SOPRO AT-HU projektben megvalósuló foglalkoztatás ékes bizonyítéka a hulladékok környezettudatos és ésszerű újrahasznosításának.
Megnevezés
1.12. A térségi szociális szolgáltató rendszer átalakítása (szociális törvény változásai szerint, hiányzó szolgáltatások pótlása, új szolgáltatási módszerek alkalmazásával, települési szintű szolgáltatások átalakítása)
Prioritás
1. Szociális felzárkóztató és közösségfejlesztési program a társadalmi összetartozásért
Végrehajtásért felelős gazda
ZalA-KAR Térségi Innovációs Társulás Zalaszentgrót város önkormányzata
Partnerek
Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete, Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ Zalaszentgrót, Zalai Hazatérők Egyesülete, helyi önkormányzatok Azok a szervezetek, önkormányzatok, akik vállalják a konzorciumi vagy együttműködő partneri kötelezettséget, és részt vesznek a projekt előkészítésében, és megvalósításában.
Indoklás
Magyarországon közel 4 millió ember él tízezer fő alatti településeken, ahol csupán a legalapvetőbb szolgáltatásokat kell biztosítaniuk az önkormányzatoknak. A 10 ezer fő feletti települések száma mindösszesen 145, itt közel 6 millióan élnek. Ez az a településnagyság, ahonnan kezdődően a decentralizált önkormányzati rendszerben a települések már valamennyire képesek többféle szolgáltatást is fenntartani. A kisebb településen élők száma igen magas, de összevetve azon térségek számával, amelyekben nem található tízezresnél nagyobb falu vagy város, a probléma még hangsúlyosabban megjelenik. A 2012-es adatok szerint a 175 kistérségből 64 ilyen volt, tehát gyakorlatilag a térségek harmadát érinti ez a probléma. A 2.000 fő alatti településeken, a települések kétharmadán él kb. minden hatodik ember az országban, itt az önkormányzatoknak csak étkeztetést és házi segítségnyújtást, illetve gyermekjóléti szolgáltatást kell biztosítaniuk kötelező jelleggel. Az ennél nagyobb, de 10 ezresnél kisebb településeken (kb. 3.000 településen) él minden negyedik ember, itt már családsegítő szolgálat is elérhető elvileg, és a 3.000-nél nagyobbakon már idősek nappali ellátása is biztosítandó. A Zala Termálvölgye aprófalvas településszerkezetből adódóan viszonylag sok az olyan ─ zömében kis lélekszámú ─ település, amelyben nem, vagy csak nagy nehézségek árán érhetők el az alapvető közoktatási, egészségügyi és szociális szolgáltatások, illetve intézmények. Általánosságban is elmondható, hogy Magyarországon a humán közszolgáltatásokhoz lényegesen nehezebb a hozzáférés kis településeken (falvakban és városokban egyaránt), pedig a szociális problémák jellemzően itt koncentrálódnak. A jelenlegi rendszer települési szinten, a település lakosságszámához, és nem kezelendő problémákhoz és meglévő szükségletekhez, igényekhez kapcsolódóan írja elő a kötelező szociális és gyermekjóléti szolgáltatások biztosítását. Ez nem csak a kistelepülések ellátásában jelent problémát, hiszen a nagyobb városok esetében, ahol vannak szolgáltatások, eközben sok esetben óriási az intézmények leterheltsége – ilyen módon gyakorlatilag pazarló rendszert generálva, fenntartva.
201
A tervek szerint a család- és gyermekjóléti szolgálat, illetve a család- és gyermekvédelmi központ a jelenlegi családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás bázisán, annak erőforrásai hatékonyabb elosztásával, kötelező önkormányzati feladatként jön létre 2016. január 1-jei hatállyal. Az integráltan létrejövő szolgáltatás település szinten elérhető kötelező szolgáltatás lesz, az ellátandó terület nagysága szerint differenciált szolgáltatási tartalommal. Ezzel a döntéssel várhatóan komoly változásokat idéznek elő a járási és helyi szociális ellátásban. Járási szinten kerülnek kialakításra a járásközponti önkormányzati fenntartású család- és gyermekjóléti központok, amelyek száma ezzel országos szinten 48-ról 198-ra emelkedik. A központok feladata lesz a gyermekek védelembevételével kapcsolatos hatósági munka tervezése, a gyámhivatallal való kapcsolattartás, továbbá olyan speciális szolgáltatások biztosítása, amelyekkel nem rendelkezik minden szolgálat. A szolgálatoknak pedig a jövőben kizárólag szolgáltatási feladataik lesznek, tehermentesítve és koncentráltabbá téve ezzel a családgondozók tevékenységét. Ezzel párhuzamosan a rendszer finanszírozása is megváltozik: a hátrányos helyzetű települések több forrást kapnak a jövőben, így az ellátandó családok számához igazodva a térség több családgondozót tud majd foglalkoztatni. Célok
-
-
Célcsoportok
-
család- és gyermekjóléti központ létrehozása Zalaszentgróton célzott, igényalapú, pénzügyileg fenntartható szolgáltatások tervezése és elindítása az egyéni, lokális, területi szintű szükségleteket és igényeket feltárni képes rendszer létrehozása, amely alkalmas lenne a döntéshozatali folyamat alapjává, támogatójává válni működő és kiterjedt szociális szolgáltatási rendszer létrehozása a térségi szereplők minél szélesebb körének bevonásával, együttműködésével gyermekek, fiatalok, családjaik mélyszegénységben élők fogyatékkal élő személyek idős lakosság
202
Tevékenységek leírása
-
-
-
-
Tervezett ütemezés
Várt eredmények
2015. december 31-ig a család- és gyermekjóléti központ létrehozása Zalaszentgrót gesztorságával, majd a következő években az igényeknek megfelelő, pénzügyileg is fenntartható szolgáltatások indítása (pl. átmeneti ellátást nyújtó intézmény, illetve szolgáltatás, vagy esélymenedzser hálózat) -
-
-
Indikátorok
család- és gyermekjóléti központ létrehozása Zalaszentgróton a központ végzi a gyermekek védelembevételével kapcsolatos hatósági munka tervezését, a gyámhivatallal való kapcsolattartást, speciális szolgáltatások biztosítása (pl. pszichológus) folyamatos elemzésén és értékelésén alapuló tervezéstámogató rendszer kapacitásainak kialakítása helyi szociális szolgáltatást nyújtó szervezetek együttműködésének kialakítása, tevékenységeik összehangolása családgondozói létszám és kapacitások felmérése helyi szolgáltatók munkatársai által gyűjtött tapasztalatok rögzítése, megosztása, megvitatása jelzőrendszer megerősítése a települési szinten működő szolgáltató intézmények munkatársai által rögzített valós szükségletek és igények - ezek szakmai értékelése a helyi, specifikus igények megfogalmazása érdekében döntéstámogató, területi szintű elemző, értékelő egység felállítása esélymenedzser hálózat létrehozása átmeneti ellátást nyújtó intézmény, illetve szolgáltatások kialakítása, pénzügyi fenntarthatóságuk tervezése
-
a szociális szolgáltatások minél szélesebb köre épül ki a térség minden településén, függetlenül a lakosság számától, a helyi igényekre specializálódva a hátrányos helyzetűek támogatása az egyéni igényeknek megfelelően a megnövekedett családgondozói létszám következtében javul a rászoruló családok helyzete, csökken a családjuktól elszakított gyermekek száma a 2016. évi költségvetési törvény a számított szakmai minimum létszám alapján biztosít támogatást, a család- és gyermekjóléti szolgálatot biztosító települési önkormányzatok részére hatékonyabb jelzőrendszer megvalósult család- és gyermekjóléti központ Zalaszentgróton szociális szolgáltatás keretében megvalósuló tevékenységek száma szociális szolgáltatásokat igénybe vevő személyek, családok száma a szociális szolgáltató rendszerbe bevont települések száma a szociális szolgáltató rendszerbe bevont térségi intézmények száma
203
Megcélzott pályázati forrás Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
EFOP, illetve szociális szolgáltatási normatíva A program tevékenységei reális szükségletekre adnak választ, támogatva a jövő éve elejétől érvénybe lépő szociális törvény módosításai által. A zalaszentgróti központ és az együttműködés eredményeként hatékonyabbá válik a jelzőrendszer, csökken a szétváló családok és a rászoruló, hátrányos helyzetű gyermekek száma, mérséklődik az iskolai leszakadás, lemorzsolódás és az ebből eredő gyakori magatartásbeli problémák. Mindezek eredményeképpen hosszú távon érezhetően alacsonyabb szociális kiadásokat eredményez a program. Az állami források megemelkedésével fenntarthatóvá válik a növekvő számú családgondozói létszám fenntartása, a tervezett szociális szolgáltatások köre pedig a helyi szervezetek bevonásával, közreműködésével kerül kialakításra pénzügyi fenntartható módon. A térségi együttműködések egyik nagy előnye, hogy egy adott területi egységen belül a szereplők a helyi adottságokat figyelembe véve, saját térségi erőforrásaira és környezeti elemeire támaszkodik, melyekkel a fejlesztések és kezdeményezések során fenntartható módon bánik.
204
Megnevezés
1.13. Érzékenyítő bevonásával
programok
esélyegyenlőségi
célcsoportok
Prioritás
1. Szociális felzárkóztató és közösségfejlesztési program a társadalmi összetartozásért
Végrehajtásért felelős gazda
Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ Zalaszentgrót Foglalkoztató ZalA-KAR Nonprofit Kft. Zalai Hazatérők Egyesülete
Partnerek
Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete, Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ Zalaszentgrót, Zalai Hazatérők Egyesülete, helyi önkormányzatok, Zalai Falvakért Egyesület, Foglalkoztató ZalA-KAR Nonprofit Kft. Azok a szervezetek, önkormányzatok, akik vállalják a konzorciumi vagy együttműködő partneri kötelezettséget, és részt vesznek a projekt előkészítésében, és megvalósításában.
Indoklás
A felelős társadalmi hozzáállás alapfeltétele, hogy a társadalom tagjai minél több információval, személyes élménnyel, tapasztalattal rendelkezzenek hátrányos helyzetű társaikról, a fogyatékos, idős vagy éppen a roma embereket illetően. Az ő társadalmi vagy akár munkaerőpiaci beilleszkedésüknek előfeltétele a társadalmi előítéletek mérséklődése, mely információhiányos környezetben nem tud megvalósulni. A befogadó társadalom és a tényleges integráció érdekében fontos, hogy a különböző esélyegyenlőségi célcsoportok ne elszigetelve tevékenykedjenek, hanem a helyi társadalom integráns szereplőiként. Ezáltal a lakosság körében is nagyobb eséllyel kialakul az elfogadás, amelyet minél korábban, lehetőleg az óvodai, iskolai időszakban meg kell alapozni. Napjainkban a társadalom átalakulása meglehetősen jelentős, a többgenerációs családmodell aránya csökken. Sem a fiatal, sem az idős korosztály nem támaszkodhat a hagyományos társadalmi szerepek modelljeire és az együttműködés hagyományos normáira. Fel kell ismernünk a generációk, illetve a társadalom tagjai közti együttműködés fontosságát, hogy a fiatalok, az idősek, a fogyatékkal élők kölcsönösen tanuljanak egymástól, megismerjék egymás helyzetét, nehézségeit és közösen beszéljenek a lehetőségekről, megoldást találva a helyzetük által támasztott kihívásokra. A térségre jellemző, hogy munkaadóinak felkészültsége és nyitottsága alacsony a fogyatékkal élők foglalkoztatásával kapcsolatosan. Fontos teendő a foglalkoztatók és a fogyatékkal élők egymással való megismertetése, a lehetőségekről való egyeztetés, és a foglalkoztatásukra irányuló kezdeményezések elindítása, támogatása. A térségben számos, szociális szolgáltatásokat is vállaló erős civil szervezet (pl. Zalai Hazatérők Egyesülete, Vöröskereszt, ZalaBérték Egyesület) működik, az elmúlt időszakban sokrétű együttműködésen, szolidaritáson alapuló programokat, szolgáltatásokat kezdeményeztek már a helyi társadalom összekovácsolása céljából. A fogyatékkal élők foglalkoztatásával kapcsolatos felkészültség és nyitottság alacsony szintű a térségi munkaadói körében.
205
Célok
-
-
-
Célcsoportok
-
attitűdformálás, a társadalom tagjainak szemléletváltása szolidaritás megerősítése térségi önkormányzati, piaci, valamint civil szereplők érzékenyítése az esélyegyenlőségi témák iránt együttműködésen, szolidaritáson alapuló programok kezdeményezése a helyi társadalomban idősek szerepének hangsúlyozása a családok életében időskorúak aktivitásának fenntartása, elmagányosodás megakadályozása (pl. gyerekfelügyelet, fiatalok mentorálása, tapasztalatok átadása, közösségerősítő programok a településeken, idősek informatikai képzése, az idősek és fiatalok egymásra találása. generációk együttműködését célzó programok, közösségi háló megerősítése a családok lakóhelyén a lakosság interakciója révén a helyi társadalom összetartó erejének és egymás elfogadásának folyamatos erősödése a szabadidő közös eltöltése a fogyatékkal élő emberek és családjaik, illetve a többségű társadalom tagjaival együtt, annak érdekében, hogy megismerjék egymás életét, feloldódjanak az előítéleteik és közelebb kerüljenek egymáshoz a fogyatékos emberek társadalmi elfogadottságának növekedése, a nyílt munkaerőpiachoz való könnyebb csatlakozásuk és alkalmazkodásuk, könnyebb integrálódásuk a munkahelyi csapatba a gyermekektől (óvodás kortól) kezdve egészen időskorúakig bezárólag a térség lakosságának egésze munkaadók
az
206
Tevékenységek leírása
-
-
-
-
Tervezett ütemezés
a generációk közötti szakadékok áthidalását és a kapcsolatok fejlesztését segítő kezdeményezések létrehozása (pl. a „Nagyszülő-unoka” programok, a közös táboroztatások, önkéntes idősek segítik a kisiskolásokat, együtt tanulnak, gyakorolják az olvasást, beszélgetnek stb.) szélesebb körű, minden korosztály számára elérhető közösségi programok, kulturális aktivitás növelése meglévő és tervezett rekreációs, sport- és aktív szabadidős területek fejlesztése, kínálatbővítése, minden korosztály számára elérhetően tapasztalatok átadása, közösségerősítő programok a településeken idősek informatikai képzése a fiatalok segítségével időskorúak aktivitásának fenntartása, elmagányosodás megakadályozása (pl. gyerekfelügyelet, fiatalok mentorálása) a helyi esélyegyenlőségi programokban megfogalmazott problémák kezelésére ismeretterjesztő, tájékoztató tevékenységek megvalósítása a járásszékhely önkormányzatainak, valamint az esélyegyenlőségi célcsoportokkal dolgozó főbb civil szervezetek szervezésében (pl. vakvezető-kutya bemutató, beszélgetés fogyatékkal élő sportolókkal, paralimpikonokkal, közszereplőkkel, Láthatatlan Kiállítás, stb.) iskolákban, óvodákban érzékenyítő programok szervezése (fogyatékossági csoportokra, korosztályokra lebontva) sérült gyerekeket nevelő szülőknek kiscsoportos foglalkozások a tapasztalatok, a gyermekek életre nevelési módszereinek megosztása érdekében
2016 – 2019, a pályázatok meghirdetésének függvényében
207
Várt eredmények
-
-
-
-
-
-
Indikátorok
Megcélzott pályázati források Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
EFOP
a fogyatékos emberek társadalmi elfogadottságának növekedése, a nyílt munkaerőpiachoz való könnyebb csatlakozásuk szemléletváltás bekövetkezése a helyi társadalom gondolkodásában, szolidaritás megjelenése az élet különböző területein térségi önkormányzati, piaci szereplők társadalmi felelősségvállalásának növekedése, a hátrányos helyzetű emberek támogatására, foglalkoztatására irányuló kezdeményezések számának növekedése a fiatalok és az idősebb nemzedék közötti megértés elősegítése, tapasztalatcsere, amely az idősebb generációk aktivitását is ösztönözheti szorosabb együttgondolkodás: a társadalom tagjai közti szakadék csökkenése, a generációk közötti kapcsolat és együttműködés erősítése, fejlesztése, az együttműködésben lévő erőforrások hatékonyabb kihasználása az idősödő, idős emberek munkájának elismerése, társadalmi nyilvánosság ráirányítása az idősek segítő tevékenységeire az egyéni kiszolgáltatottság és az ellátó rendszerektől való függőség csökkentése a program hatására csökken a családok elszigeteltsége, növekszik a kapcsolati háló és a szorosabb társadalmi kapcsolatok megkönnyítik a család terheket is az érzékenyítő programok, klubok, előadások száma az érzékenyítő programokon résztvevők száma
A program hozzájárul a fogyatékkal élő személyek jobb életminőségének és életkörülményeinek eléréséhez, ezáltal szociális jólétet, működő és összetartó helyi közösséget eredményezve, amely biztosítja a társadalmi fenntarthatóságot. A piaci alapú gondolkodás, a fenntartható foglalkoztathatóság és az ehhez tartozó tevékenységek elterjedése, a szervezetek és a szakemberek szemléletváltása, illetve a szociális gazdaságban vagy az elsődleges munkaerő-piacon történő foglalkoztatással a célcsoportok tartós foglalkoztatása valósul meg. Megerősödnek a helyi közösségek, mérséklődik a célcsoportok közti szakadék, felgyorsul és hatékonyabbá válik az információáramlás, és tevékeny, értékteremtő együttműködések alakulnak ki helyi és járási szinten. A környezeti fenntarthatóság jegyében az intézkedésgazda a tevékenységek, rendezvények megvalósítása folyamán specifikusan érvényesíti a környezeti szemléletet (pl.: energiatakarékos épületvilágítás, szelektív hulladékgyűjtés, stb.).
208
Megnevezés Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek Indoklás (problémaelemzésre is visszautalva)
1.14. A szegregált élethelyzetek felszámolását segítő komplex telepprogramok 1. Szociális felzárkóztató és közösségfejlesztési program a társadalmi összetartozásért Zalaszentgrót Város Önkormányzata Türr István Képző és Kutató Intézet helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzat A magyar lakosság 3%-a él telepszerű körülmények között, jelentős hányaduk cigány nemzetiséghez tartozik. A felmérések 2010-ben az ország 833 településén 1633 elmaradott településrészt azonosítottak. 40%-ukat a leghátrányosabb helyzetű 47 térségben. Az elmaradott településrészek 72,7%-a négy régióban található, ezek Dél-Alföld, DélDunántúl, Észak-Alföld és Észak-Magyarország. Zalaszentgróton a 2011-es népszámlálási adatok alapján egy szegregátum (a Gyár u. északi oldala az Október 23. utcától belterületi határig), és egy szegregációval veszélyeztetett terület (Lombos u. Alsóhegy - Váci u. - Csáfordi u. területe) került kijelölésre. Ez utóbbi azóta megszűnt, mivel a kijelölt területen található bérlakások felszámolásra kerültek, az ott lakók a város más részeire költöztek, és ezek a költözések nem tömbszerűen történtek. A legnagyobb problémát a területen lakók számára a munkanélküliség magas aránya okozza amely a Zalaszentgróti 34,3% közel dupláját jelenti (61,5 és 56,4%), amely szoros összefüggést mutat a rendkívül alacsony iskolai végzettséggel (a legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya a Gyár utcai szegregátumban 51,3%. A szegregációk felszámolása, az ott élők helyzetének érdemi megváltoztatása hosszú, időigényes folyamat. Az integráció első lépése a szocializációs szempontú felzárkóztatás kell, hogy legyen. E nélkül az integráció nem járhat sikerrel. Ennek feltétele a hátrányos helyzetűek szemléletének megváltozása, a felzárkózási folyamatban való aktív részvétel igényének kialakítása. Csak a felzárkóztatott (felzárkózott) gyermeknek/felnőttnek van esélye arra, hogy a társadalomba integrálódjon. Szocializáció hiányában az erőszakos beillesztési kísérletek az érintettek többségének elutasítását váltja ki, ami további kirekesztettséget, kudarcot, a társadalommal szembefordulást, a szegregációra való hajlam elmélyülését erősíti. A felzárkóztatás első lépése a megfelelő képzés és munkalehetőség biztosítása, amelyek Zalaszentgrót több fejlesztési elképzelésében is visszaköszönnek (iparterületek fejlesztése, gazdasági együttműködések ösztönzése, turisztikai fejlesztések, oktatási és civil infrastruktúra fejlesztése), de kimondottan erre a problémára fókuszáló projekt is megjelölésre került, ahol az értékteremtő mezőgazdasági munkával kerül a képzés kiegészítésre. A Szociális Platform16 az EU 2020 Stratégia végrehajtásának keretein belül egyik kiemelt fellépési területnek tekinti a források hatékonyabb, intelligensebb elköltését szolgáló, tényeken alapuló szociális innovációt, amely mellett jelen kell lennie a szakpolitikai intézkedések széles körének is. Ezek mellett hangsúlyt fektet a lakhatáshoz és
209
Célok
Célcsoportok
Tevékenységek leírása
Tervezett ütemezés
pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésre, valamint romák sokszoros deprivációjának megszüntetésére. Az NTFS is a széles szakpolitikai megközelítés mellett beavatkozási területként jelöli ki a lakhatási hátrányok csökkentését a komplex telepprogramok folytatását. - a tartós szegénységben élő családok, romák, valamint periférikus élethelyzetben élő csoportok fenntartható társadalmi és területi integrációjának támogatása - a periférikus élethelyzetek felszámolása komplex programokkal: a generációkon át mélyülő (foglalkoztatási, oktatási, egészségügyi, közösségi, lakhatási és szolgáltatásokhoz való hozzáférési) hátrányok felszámolása az eszközök összehangolt, integrált módon történő folyamatos biztosításával, valamint az érintettek, a helyi közösségek, az önkormányzatok, civil szervezetek és egyházi jogi személyek aktív részvételével. - folyamatos szakmai jelenlét (settlement típusú szociális munka) biztosítása az érintett területeken - hátrányos helyzetű, telepszerű körülmények között élő emberek - lakhatási problémákkal küzdő személyek - a tartós szegénységben élők, romák felzárkózása érdekében a társadalmi és közösségi felzárkózást, a tartós szegénységben élők és romák integrációját és a velük foglalkozó szervezetek hatékonyabb beavatkozásait segítő fejlesztések, innovatív megoldások, életvezetési tanácsadás, családi életvitelre nevelés, együttműködési modellek támogatása, a helyi közösségi kapcsolatok fejlesztése, valamint az önképzést támogató programok indítása, - támogatandók a közösségek egymás segítésére irányuló programjai, a funkcionális analfabetizmus felszámolása és enyhítése és a helyi esélyegyenlőségi programok végrehajtását szolgáló beavatkozások, beleértve lakhatási elbizonytalanodáshoz, adósságkezeléshez, uzsora elleni fellépéshez kapcsolódó képzéseket, szolgáltatásokat, pénzügyi integrációt segítő megoldásokat, mediátori szolgálatot, mentori hálózatot. - telepen élő tanulók felzárkóztatása, képesség- és kompetenciafejlesztése - szülői szerep erősítését célzó tréningek - elmaradott településrészek és településen kívüli telepek esetében lakások korszerűsítése, komfortfokozatuk emelése, életveszélyes lakhatási körülmények megszüntetése, lakások szociális bérlakások vásárlása, építése - szolgáltató, illetve közösségi helyek kialakítása - az elmaradott településrészen belüli és az elmaradott településrészből kifelé történő mobilizáció támogatásával - lehetőség biztosítása a közterületek rendezését célzó munkálatok elvégzésére, közművekhez való hozzáférésre 2016-tól
210
Várt eredmények
Indikátorok
Megcélzott pályázati forrás Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
-
a célcsoport szakmai képzéseken való részvétele, bizonyítványok megszerzése - a célcsoport szemléletbeli változása - a helyi humán szolgáltatások elérhetőségének fejlesztése, koordinációjuk javítása - a közösségi beavatkozási terv és egyéni fejlesztési tervek megvalósítása - szociális, közösség-fejlesztési, oktatási, képzési, egészségügyi és munkaerő- piaci szolgáltatások - egészségügyi szolgáltatások elérésnek javítása - foglalkoztatás elősegítése - a közösségi beavatkozási terv, és egyéni fejlesztési tervek megvalósulásának önértékelése - bevont lakosok száma - foglalkoztatási programelemek száma - egészségügyi programelemek száma - szociális programelemek száma - közösségi programelemek száma - oktatási programelemek száma EFOP 1.6 A beavatkozás során a periférikus élethelyzetek felszámolását segítő komplex programok keretében biztosított, országos szinten egységes – a TOP hasonló célú beavatkozásaira is kiterjedő - központi koordináció, szakmai és szükség szerinti informatikai támogatás, nyomon követés eredményeképpen olyan pozitív változások elindulása a szegregáltan, szegénységben élő emberek életmódjában, életminőségében, amely katalizálja a társadalmi integrációjukat, életminőségük jelentős javulását. A program fenntarthatóságát biztosítják még az egészségügyi, szociális és humán szolgáltatások, melyek elérhető válnak a célcsoport számára.
211
Megnevezés
Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek Indoklás
Célok
Célcsoportok
Tevékenységek leírása
1.15. Esély-hálózat működtetése Zalaszentgrót térségében Kedvezőtlen szocio-demográfiai térségi folyamatok megtörése, pl. fiatalok helyben tartása, helyi tudástőke növelése 1. Szociális felzárkóztató és közösségfejlesztési program a társadalmi összetartozásért Zala Termálvölgye Egyesület Az 5 mikro körzet vonatkozásában 1-1 civil szervezet vagy önkormányzat A Zalaszentgróti térség népesedési viszonyait tekintve a nagyobb térségi, és országos jellemzőkhöz képest előnytelen helyzet tapasztalható: a térség a lakosságának közel egytizedét elvesztette tíz év alatt. A térség lakosságára vonatkozóan az alacsony szintű foglalkoztatottság, illetve magas munkanélküliségi ráta, továbbá az inaktív népesség magas aránya a jellemző. A hátrányos helyzetű rétegek (főként romák, mélyszegénységben élők) egyre nagyobb mértékben leszakadnak, valamint valós a veszélye az ún. „dolgozói szegénység” fennmaradásának a térségben, amelynek köszönhetően tovább éleződnek a helyi társadalmi feszültségek. A minőségi munkahelyek hiánya a térségen kívülre vonzza a kreatív, cselekvőképes embereket, a térség szellemi kiürülése így folyamatosnak mondható. Nagyon nagy problémát jelent a fiatalok elvándorlása a térségből. A felsőfokú végzettségű fiatalok száma csökken leginkább, hiszen kevés a végzettségüknek megfelelő munkahely. A térség egészének leszakadása miatti frusztráltság és tehetetlenség érzése a térségen belül is növeli az esélyegyenlőségi csoportokkal szembeni intoleranciát. A projekt általános célja: - modellértékű együttműködési program megvalósítása az esélyteremtés területén a Zala Termálvölgye településein, a kedvezőtlen térségi szocio-demográfiai folyamatok megtörése érdekében A projekt konkrét céljai: - A térség és a mikro körzetek humán, és szakmai kapacitásainak erősítése - A mikro körzetek kedvezőtlen folyamatainak feltárása, és a pozitív változások elindítása - Valós partnerségi együttműködések kialakítása az esélyegyenlőségi területen tevékenykedő szervezetek között - romák, mélyszegénységben élők - szakképzett lakosság - fiatalok „Esély-hálózat” kialakítása, a mikro körzetekben dolgozó esélymenedzserek felkészítésével és alkalmazásával
Kiválasztási kritériumok, alapelvek: o
A mikrokörzeti esélymenedzserek személyének kiválasztása során bevonásra kerülnek az érintett települések polgármesterei. A mikrokörzetek a következők:
Zalaszentgróti mikrokörzet – Zalaszentgrót városa a méretéből adódóan önálló körzet. A városközponthoz tartozik 5 részönkormányzat is.
212
Türjei mikrokörzet – Türje Tekenyével képez közös körzetet. Türje estében a hátrányos helyzetű lakosok magas aránya indokolja a kiemelt szerepet.
Zalabéri mikrokörzet – Zalabér, Pakod, Dötk, Zalavég és Batyk települések körzete.
Óhídi mikrokörzet – Szalapa, Kisvásárhely, Mihályfa, Óhíd, Kisgörbő, Nagygörbő, Döbröce és Sümegcsehi települések körzete.
Zalaszentlászlói mikrokörzet – Tilaj, Almásháza, Kehidakustány, Kallósd, Zalaszentlászló, Sénye és Vindornyaszőlős települések körzete.
o
Az esélymenedzserek túlnyomórészt önállóan látják el feladataikat, ugyanakkor az „Esély-hálózat” (koordinátor, szakértők) részéről folyamatos szakmai támogatásban, mentorálásban részesülnek.
o
Az esélymenedzserek alapvető feladata közösségi tervezéssel olyan mikrokörzeti komplex „Esély programok” előkészítése és megvalósítása, amely hozzájárul a körzet kedvezőtlen folyamatainak megállításához. Az esélymenedzserek feladata továbbá a program keretében térségi „Esély-hálózati” projektek közös tervezése és azok megvalósításában való közreműködés.
o
Az esélymenedzserek a kiválasztást követően egy intenzív felkészítő, szemléletformáló, és érzékenyítő képzésben részesülnek, majd havonta egy napon térségi, „Esélyhálózati” műhely munkában vesznek részt. Az esélyműhelyek célja a menedzserek képzése, a tapasztalatcsere, a mikrotérségi „Esély programok” készítésének, megvalósításának támogatása, a térségi hálózati projektek tervezése.
o
Az esélymenedzsereken keresztül minden településen folyamatos jelenlétet biztosító „Esély-hálózatnak” komoly szerepe lehet a térségen belüli információáramlás erősítésében. A hálózat segítségével a helyi szükségleteknek megfelelő projektek, programok születhetnek meg, továbbá segítheti az információk eljutását a megfelelő célcsoportokhoz (pl. közösségi művelődéssel, egészség megőrzéssel, szociális ellátásokkal, foglalkoztatással, felnőttképzésekkel kapcsolatos programok).
o
Bár a program csak 2 évig finanszírozná a hálózat működését, ugyanakkor a cél az lenne, hogy az „Esélyhálózat” munkatársai a projekt lezárultát követően, hosszú távon is a térség aktív szereplői legyenek. A kétéves esélymenedzseri munkának köszönhetően helyi kapcsolatrendszerrel, szakmai tapasztalattal rendelkező
213
szakembereket jó eséllyel továbbfoglalkoztathatják a helyi partnerszervezetek. Ezen felül nagy hangsúlyt fektetnénk további pályázati lehetőségek felkutatására az Esély-hálózat tevékenységének fejlesztése, a hálózat működésének folytatása érdekében. -
Tervezett ütemezés Várt eredmények
Indikátorok
Megcélzott pályázati forrás
Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
Mikro körzeti komplex „Esély programok” kidolgozása a közösségi tervezés módszerével - A kidolgozott „Esély programok” alapján kisléptékű fejlesztések (pl. rendezvény, képzés, eszközbeszerzés, kisebb beruházások stb.) megvalósítása 2017. II. félév – 2019. I. félév (2 év) - a térség munkaerő- és lakosságmegtartó erejének növekedése, elvándorlás csökkenése - a hátrányos helyzetű emberek leszakadásának mérséklése, a társadalmi összefogás, a közösségek megerősödése - a foglalkoztatottság arányának növelése, a szakképzett munkaerőhiány csökkentése a térségben - az esélyegyenlőségi csoportokkal szembeni intolerancia és a társadalmi feszültség csökkentése - 5 esélymenedzser és 1 projekt koordinátor foglalkoztatása - 24 db térségi esélyműhely lebonyolítása (havonta 1) - 5 db mikro körzeti komplex „Esély program” dokumentum elkészítése - az „Esély programok” alapján az 5 mikro körzet összesen 23 településén valósulnak meg kisléptékű esély projektek EFOP 1.7. - Allokált forráskeret: A program teljes megvalósításának költsége kb. 80 millió Ft. - Támogatási arány: 100% - Projektméret: A kb. 80 millió Ft összköltségű program tartalma esélymenedzserek foglalkoztatása kb. 35 millió Ft, munkaeszközök kb. 3,5 millió Ft, projektkoordinátor és egyéb menedzsment jellegű kiadás kb. 8,3 millió Ft, esélymenedzserek szakmai felkészítése kb. 3 millió Ft, mikro térségi esély projektek megvalósítása kb. 26 millió Ft, hálózati projektek megvalósítása kb. 4 millió Ft. - Támogatás módja: vissza nem térítendő támogatás, előleggel A program eredményeképpen csökken az elvándorlás mértéke a térségben, a fiatalok megtartásával növekedik a munkaképes, kvalifikált lakosság aránya, alkalmazásukkal pedig növekedhetnek a helyi munkahelyek, a munkaadók megfelelő felkészültségű munkavállalókat foglalkoztathatnak. Az esélymenedzserek tevékenysége, az Esély-programok, a hálózatba szerveződés révén megerősödnek a helyi közösségek, mérséklődik a generációk közti eltávolodás, felgyorsul és hatékonyabbá válik az információáramlás, és tevékeny, értékteremtő együttműködések alakulnak ki helyi és térségi szinten. Környezeti szempontból a helyi munkahelyek megteremtése, az álláskeresők helyi foglalkoztatása, az ingázás mérséklése csökkenti a közlekedés miatti környezetterhelést.
214
Munkaerő-piaci aktivizálási program
Megnevezés
2.1. A foglalkoztatási paktum megújítása
Prioritás
2. Munkaerő-piaci aktivizálási program
Végrehajtásért felelős gazda Partnerek
Foglalkoztató ZalA-KAR Nonprofit Közhasznú Kft.
Indoklás
A térségben több mint 10 éves tapasztalata van foglalkoztatási paktumok működésében. Az eltelt időszakban sikeres közfoglalkoztatási programok, munkaadók bevonásával végrehajtott támogatott foglalkoztatási programok valósultak meg, valamint a pakodi iskola épület fejlesztésével szociális vállalkozási tevékenység is elindult. A paktum integráltan működik a vidékfejlesztéssel, összehangoltan tervezik és valósítják meg a tevékenységeket. A Foglalkoztató ZalA-KAR Nonprofit Közhasznú Kft. végzi a menedzsment szervezeti munkát már a kezdetektől. A helyi munkahelyek hiánya továbbra is komoly probléma, és a lakosság száma is folyamatosan csökken. A munkanélküliek iskolai végzettsége nagyon alacsony, ez gátja a foglalkoztathatóságnak. Sokak számára a közfoglalkoztatás létformává vált, kevesen lépnek tovább. A helyi munkaadók nehezen találnak megfelelő felkészültségű szakembereket. Szükséges a paktum partnerség megújítása, újragondolása, valamint összehangolt helyi gazdaság- és foglalkoztatásfejlesztés megvalósítása, amelyre a többcélú társulás kapacitásainak leépülését követően nagy szükség van. A hátrányos helyzetű álláskeresőket komplex program révén vissza kell vezetni a munkaerőpiacra a leendő munkaadókkal való szoros partnerségben.
Célok
- A foglalkoztatási stratégia felülvizsgálata, aktualizálása - Partnerség újraszervezése - Keresletvezérelt munkaerő-piaci program megvalósítása igényekből kiindulva - Hátrányos helyzetű álláskeresők számára új munkahelyek teremtése, tartós foglalkoztatásuk megoldása
215
Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztálya, önkormányzatok, intézmények, civil szervezetek, vállalkozások
az
Célcsoportok
A térségben munkát vállalni szándékozó, álláskereső hátrányos helyzetű személyek és inaktívak. Hátrányos helyzetű álláskeresőnek minősül: - Alacsony iskolai végzettségűek - 25 év alatti fiatalok, vagy 25 év alatti pályakezdők - 50 év felettiek - GYED-ről, GYES-ről, ápolási díjról visszatérők, vagy legalább egy gyermeket egyedül nevelő felnőttek - Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők - Tartós munkanélküliek, és ezzel veszélyeztetettek - Megváltozott munkaképességű személyek - Roma nemzetiséghez tartozó személyek Korábban közfoglalkoztatásban részesülő, álláskeresői jogviszonyukat közfoglalkoztatás miatt szüneteltető személyek
Tevékenységek leírása
Partnerség újraszervezése, foglalkoztatási stratégia aktualizálása, vállalkozói munkaerőigények felmérése, komplex munkaerő-piaci program megszervezése. Az alábbi tervezett területeken hátrányos helyzetű munkavállalók felkészítése (tréningek, szakképzés) és foglalkoztatása: REL, vidékfejlesztési beruházások, önkormányzati szükségletek: esélymenedzserek, szociális ellátórendszer megerősítése, idősgondozás fejlesztése, gyepmesterek, mezőőrség, közterület-felügyelet, idősek segítése ház körüli feladatokban, szabadidő-szervező, ezermester szolgáltatások, zártkerti ingatlanok kezelése, GINOP pályázók, egyéb meglévő vállalkozói munkaerőigények, civil szervezetek igényei: időszakos gyerekfelügyelet, nyári táborok, TOP-os gyermekellátási szolgáltatás fejlesztési projektek.
Tervezett ütemezés
2016 – 2019, a pályázatok meghirdetésének függvényében
Várt eredmények
- Helyi munkaerő-piaci igényekre reagáló keresletvezérelt működés alakul ki, vállalkozások, önkormányzatok, civilek intenzív bevonásával - Összehangolt helyi gazdaság- és vidékfejlesztés valósul meg
Indikátorok
- felülvizsgált foglalkoztatási stratégia - min. 50 fő támogatott foglalkoztatott hátrányos helyzetű álláskereső
Megcélzott pályázati forrás Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
150 000 000 Ft, 100%-os támogatás, TOP 5.1.2. A paktum, mint foglalkoztatáspolitikai eszköz sikeres alkalmazásával növekedhetnek a helyi munkahelyek, a munkaadók megfelelő felkészültségű munkavállalókat foglalkoztathatnak az álláskeresők köréből. Ezáltal erősödik a helyi munkaerőpiac, és csökkenhetnek a közfoglalkoztatásba befektetett állami források is. A szociális gazdaságban vagy az elsődleges munkaerő-piacon történő foglalkoztatással a célcsoportok tartós foglalkoztatási valósul meg. A társadalmi és gazdasági fenntarthatóságot erősíti a keresletvezérelt munkaerő-piaci programok bevezetése is, amely a munkaadók és az álláskeresők igényeit is figyelembe veszi. Környezeti szempontból a
216
helyi munkahelyek megteremtése, az álláskeresők helyi foglalkoztatása csökkenti a közlekedés miatti környezetterhelést. Megnevezés
2.2. Szociális gazdaság fejlesztését célzó program
Prioritás
2. Munkaerő-piaci aktivizálási program
Végrehajtásért felelős gazda
Foglalkoztató ZalA-KAR Nonprofit Közhasznú Kft. A térségben működő szociális szövetkezetek
Partnerek
szociális szövetkezetek, Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete, helyi önkormányzatok Azok a szervezetek, önkormányzatok, akik vállalják a konzorciumi vagy együttműködő partneri kötelezettséget, és részt vesznek a projekt előkészítésében, és megvalósításában.
Indoklás
A munka világából tartósan kiszorultak egy része számára az elsődleges munkaerő-piac első körben nem tud megfelelő munkát biztosítani, ezért egyre jelentősebb szerepet játszik a szociális gazdaság, amely a munkahelyek teremtésén keresztül hozzájárul a fenntartható növekedéshez, valamint a jövedelem és a vagyon igazságosabb elosztásához. A tartós, valamint hátrányos helyzetű álláskeresők munkaerő-piaci integrálása, a szociális gazdasági formákban való foglalkoztatása képes javítani a térség munkaerő-piaci helyzetén, fejleszti a munkavállalók szociális képességeit és segíti felzárkóztatni, felkészíteni őket az elsődleges munkaerő-piacon való elhelyezkedésre. A munkanélküliek fogadása, illetve a helyi igények minél hatékonyabb kielégítése céljából növelni szükséges a szociális gazdaság szereplőinek felkészültségét is, hogy alkalmassá váljanak a hátrányos helyzetű munkakeresők hatékony foglalkoztatására és gazdasági fejlődésük növelésére. A térségben számos kezdeményezés bizonyítja a szociális gazdaság, a közmunkaprogram keretében történő foglalkoztatás sikerét és hatékonyságát. A térségben tevékenykedő Foglalkoztató ZalA-KAR Nonprofit Kft. négy foglalkoztatási programot dolgozott ki a térségre. A Varrodai programban varró szakmunkások és betanított munkanélküli nő került alkalmazásra, akik Pakodon a SOPRO HU-AT program keretében kialakított foglalkoztatóban dolgoznak. A tevékenységhez szükséges varrógépek e a projekt keretén belül került beszerzésre, a betonbrigád gépei (betonkeverő, rázóasztal, sablonok, hidraulikus bontókalapács) pedig a LEADER közmunka eszközpark projektből, míg a Betonüzemnek Zalabér önkormányzata biztosított épületet. A projektek során a foglalkoztatásba bevont emberek többek között térköveket gyártottak, túraútvonalakat újítottak fel, és a települések közúthálózatának karbantartását végzik folyamatosan. A térség aktívan részt vett a határon átnyúló SOPRO AT-HU projektben is, melynek célja, hogy olyan együttműködések jöjjenek létre, melyekben a társadalmi felelősségvállalás a környezetükért érzett felelősséggel együtt jelenik meg. Azaz olyan szociális vállalkozások indítását segítik, amelyek munkahelyet képesek teremteni olyan tevékenységekkel, amelyek a környezet terhelését, a hulladékok
217
keletkezését csökkentik. A pályázat keretében megvalósult olyan termékfejlesztés (helyi és újrahasznosított termékek), amelyek a foglalkoztatási programok egyik alapját biztosítják. Ennek érdekében a projekt szoros összefüggésben dolgozik egyéb projektekkel, pl. Start közmunkaprogram. A projekt keretében osztrák és magyar partnerekkel közösen kidolgozásra kerültek a szociális vállalkozások modelljei, oktatási kézikönyvek, tananyagok, szociális termék védjegy. Felújításra került a pakodi általános iskola épülete, amit egy zöld technológiákat és módszereket, ezen a területen indítható szociális vállalkozások számára hasznos ismereteket bemutató és képző régiós központtá alakítottak át. Létrejött egy foglalkoztató, ahol a szükséges termelő technológiák, elsősorban varrodai gépek beszerzésével a startmunka infrastrukturális feltételeit alakították ki. Jelenleg is folyik a foglalkoztatás, szabás-varrás a lakosság részére, személyre szabott munkaruhák készülnek az önkormányzatok közmunka programba bevont foglalkoztatottjai részére, zászlókat, külső megrendelésre divattáskákat varrnak. Mindezeken túl képzéseket indítottak a zalaszentgróti térséget érintő lakossági, önkormányzati, vállalkozókat érintő programokról. A foglalkoztató ZalA-KAR Nonprofit Közhasznú Kft. egy új szemlélettel állt elő: a Pakodi Fenntartható Technológiák Képzési és Oktatási Központ (PAKK) keretében tartós munkanélkülieket, illetve pályakezdőket alkalmaznak Zalaszentgrót térségében 2013 óta. A térségben még nem elterjedt tevékenységet folytatnak, mások számára már nem hasznos anyagokból állítanak elő piacképes termékeket, többek között például raklap asztalokat, padokat, kerti bútorokat, táskákat, ékszereket, kulcstartókat. Célok
-
-
-
-
a leghátrányosabb helyzetű, a nyílt munkaerő-piacra nem, vagy csak nagyon nehezen bevonható, hátrányos helyzetű személyek, köztük kiemelten romák munkalehetőségeinek bővítése a társadalmi gazdaság eszközein keresztül a szociális gazdaság munkalehetőségeinek további kihasználása, eladható termékek és fenntartható szolgáltatások indításával folyamatos tanácsadást, egyénre szabott szociális és mentális, valamint ügyviteli, gazdálkodási segítséget biztosítva a munkakeresők számára az érintett közösségek alkalmassá tétele fenntartható társadalmi vállalkozások létrehozására és működtetésére a munkavállalók fokozatosan képessé váljanak a szociális gazdaság megerősítését és a gazdaságfejlesztést támogató programokban való részvételre, ennek révén a munkaerőpiacon való megkapaszkodásra
218
Célcsoportok
Tevékenységek leírása
-
Tervezett ütemezés Várt eredmények
2016 – 2019, a pályázatok meghirdetésének függvényében -
-
-
Indikátorok
-
Megcélzott pályázati forrás
tartós munkanélküliek alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők 25 év alatti fiatalok, vagy 25 év alatti pályakezdők 50 év felettiek GYED/GYES-ről visszatérő nők megváltozott munkaképességű személyek romák korábban közfoglalkoztatásban részesülő, álláskeresői jogviszonyukat közfoglalkoztatás miatt szüneteltető személyek civil szervezetek, vállalatok és intézmények önkormányzatok a térség munkaerő-piaci problémáinak, szükségleteinek feltárása a programba bevonható foglalkoztatók feltérképezése célcsoportok meghatározása, felkészítése, alapvető munkajogi ismeretek átadása részükre a munkavállalók képzése, felkészítése tréningekkel és szakképzésekkel szociális vállalkozások felkészítése a hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatására, illetve tagi munkavégzésükre szociális gazdaság szereplőinek szemléletformálása, a for profit szféra tapasztalatainak és eszközrendszerének adaptálása a nagyobb hatékonyság érdekében
piaci szempontból hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javulása, öngondoskodó és szociális képességeik fejlődése a vállalkozások, önkormányzatok és civilek együttműködésével keresletorientált, a valós problémára reagáló foglalkoztatás valósul meg a helyi munkaerő-piaci igények kiszolgálásával csökkennek a strukturális aránytalanságok növekedik a szociális gazdaság szereplőinek szerepe, felkészültsége és hatékonysága programba bevont foglalkoztatók száma programhoz kapcsolódóan létrehozott, szociális gazdaságban működő vállalkozások száma program keretében foglalkoztatott munkavállalók száma program során megvalósult képzések száma
GINOP 5.1.3. Társadalmi célú vállalkozások ösztönzése
219
Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
A program eredményeként a szociális gazdaságban rejlő lehetőségek kiaknázása által javul a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű, elsősorban roma emberek foglalkoztathatósága, fejlődik öngondoskodó képességük, képessé válnak a szociális gazdaság megerősítéséhez nyújtott programokban való részvételre. Létrejönnek újabb, a fenti célcsoport tartósan támogatott foglalkoztatását célzó társadalmi vállalkozások, szövetkezetek, és a működtetésüket segítő szolgáltatások. A helyi sajátosságokat, igényeket figyelembe véve kidolgozásra kerülnek a hátrányos helyzetű, elsősorban roma embereknek nyújtott szolgáltatások önfenntartó megoldásai, új, innovatív modellértékű megoldások az önfoglalkoztatási esélyek javítása érdekében. A for profit szektorral való minél szorosabb együttműködés lehetővé teszi a helyileg előállított termékek szélesebb körű értékesítését, ezáltal növelve a szociális gazdaság bevételeit, amelynek eredményeképpen jelentősen megnő a közfoglalkoztatásból kikerülő emberek aránya. A térség eddig is élen járt a környezettudatos megoldások alkalmazásában, számos jó példa bizonyítja, hogy a kezdeményezéseket áthatja környezettudatos szemléletmód, az eddig megvalósult termékfejlesztések (helyi és újrahasznosított termékek) a foglalkoztatási programok egyik alapját biztosították.
220
Megnevezés
2.3. Közösségi kertek továbbfejlesztése a járásban a lakosság bevonásával
Prioritás
2. Munkaerő-piaci aktivizálási program
Végrehajtásért felelős gazda Partnerek
Foglalkoztató ZalA-KAR Nonprofit Kft. Helyi önkormányzatok Foglalkoztató ZalA-KAR Nonprofit Kft. Helyi önkormányzatok A zalaszentgróti térségben élő munkanélküli, mélyszegénységben élő, alacsony jövedelmű emberek számára problémát jelent a mindennapi megélhetés, közülük sokan foglalkoztatottak, alkalmazottak, esetleg kényszervállalkozók. A dolgozó emberek szegénysége, a közfoglalkoztatott, valamint más szociális ellátásra szoruló emberek magas aránya egyre komolyan jelenség a térség mindennapjaiban, emiatt problémáik kezelése sürgős és érdemi megoldást követel. A zalaszentgróti járásban már évek óta működik a Start minta munkaprogram (mezőgazdasági közmunkaprogram), amelynek keretében 2011-től mezőgazdasági programot működtet 11 település. A program megvalósítása során hátrányos helyzetű regisztrált álláskeresők kerülnek bevonásra elsősorban mezőgazdasági termény előállításának céljából. A program keretében az önkormányzatok közösségi kerteket alakítottak ki belterületen és külterületen, de több önkormányzatnál már fóliasátort vagy üvegházat építettek a hatékony termelés érdekében. A mezőgazdasági programban több mint 50 fő dolgozik a járás területén. A megtermelt termékeket (pl. paprika, paradicsom, uborka, zöldség sárgarépa, bab, burgonya, gomba) természetbeli önkormányzati segély formájában, közétkeztetésben, kiskereskedelmi vagy nagykereskedelmi értékesítés keretében jut el a fogyasztókhoz. A megtermelt termékek a helyi piacon is megjelennek. Így a Zalabéri Köz(ös)ségi Kert a zalaszentgróti heti piacon jelenik meg, idény szezonban hetente, a szalapai és a kisvásárhelyi termékek pedig a keszthelyi városi piacon, ahol önálló standot bérelnek az önkormányzatok. A térségben 2009. óta kiemelt térségfejlesztési prioritás a helyi termék előállítók segítése, a helyi termék fogyasztás ösztönzése. A fejlesztési folyamat a témában érintett szervezetekkel való közös tervezéssel vette kezdetét (Helyi termék tanulmány, 2009.). A folyamatban fontos szerep hárult a Zala Termálvölgye Egyesületre, amely az általa kezelt LEADER forrásokkal eszközt tudott biztosítani a célok megvalósításához. Az elmúlt 6 évben megvalósult többek között: 11 helyi termék előállítói beruházás (kisüzemek, gépbeszerzések), 3 közösségi feldolgozó, fenntartható mezőgazdasági mintakertek, 1 helyi termék bolt Alsópáhokon, helyi termék konferenciasorozat, egy térségi helyi termék előállítókat bemutató portál. A térség 2014-ben részt vett egy francia-magyar együttműködési projektben rövid élelmiszer lánc témában. Az itt szerzett tudásnak és kapcsolatrendszernek köszönhetően a helyi termékfejlesztés már ezen új módszertan szerint zajlik: pl. 2015. év során készül el egy tanulmány, amelynek címe: „A helyi élelmiszerrendszer fejlesztési lehetőségei a Zala Termálvölgye Egyesület térségében”. Ez azt anyag nagyban segítheti a további fejlesztési irányok meghatározását.
Indoklás
221
Célok
-
a helyi termék előállítók segítése, a helyi termék fogyasztás ösztönzése hátrányos helyzetűek minél nagyobb arányú foglalkoztatása, bevonása a helyi termelő tevékenységébe alacsony jövedelmű emberek támogatása, helyzetének javítása természetbeni juttatások révén az érintett szervezetek együttműködésének bővítése a helyi élelmiszerrendszer továbbfejlesztése
Célcsoportok
-
munkanélküli, mélyszegénységben élő, alacsony jövedelmű emberek
Tevékenységek leírása
-
az érintett munkanélküliek felkeresése, bevonása a programba a járás településeinek felkeresése, meghívása a programban való részvételre külső piacok felkutatása, bevonása a termelés növelhetősége érdekében további fóliasátrak, üvegházak építése a termelés növelése érdekében képzések, tájékoztatók a helyi termék előállítók számára, minél többrétű együttműködésük kialakítása a helyi termék fogyasztás ösztönzése érdekében előadások, rendezvények szervezése a helyi termelők megismertetése a fogyasztók szélesebb körével a helyi termékek felhasználásának bővítése, pl. közétkeztetésben
-
Tervezett ütemezés Várt eredmények
2016 – 2019, a pályázatok meghirdetésének függvényében -
Indikátorok
-
a program hatására helyi termék előállítók segítése, a helyi termék fogyasztás ösztönzése hátrányos helyzetűek minél nagyobb arányú foglalkoztatása, bevonása a helyi termelő tevékenységébe a tartósan munkanélküli személyek újból munkába állítása, bevonása az értékteremtő munkavégzésbe, amelynek eredményeképpen fejlődnek szociális képességeik, szakmai képességeik, ezáltal javulnak az esélyeik az elsődleges munkaerőpiacon való elhelyezkedésre alacsony jövedelmű emberek támogatása, helyzetének javítása természetbeni juttatások révén az érintett szervezetek együttműködésének bővítése, a szociális gazdaság megerősödése a térségben lehetőség a helyi élelmiszerrendszer továbbfejlesztésére létrehozott közösségi kertek száma programba bevont munkanélküliek száma programhoz csatlakozott települések száma az előállított helyi termékek értékesítésébe bevont külső partnerek száma együttműködési szerződések száma
222
Megcélzott pályázati forrás Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
közfoglalkoztatás, BM-es START közmunka mintaprogramok A munkanélküli lakosság képzése, ezáltal minél nagyobb arányú bevonása a termelő tevékenységbe, hozzájárul a helyi foglalkoztatók fejlődéséhez is, külső piaci szereplők bevonásával a bevételeik növeléséhez, ezáltal a szociális gazdaság térségi megerősödéséhez. A foglalkoztatásba bevont személyeknek javul a munkamorálja, képessé válnak helytállni szabályozott munkakörnyezetben, amely elősegíti a későbbi elsődleges munkaerő-piaci elhelyezkedésüket és további egyéni fejlődésre ad lehetőséget. Ez hosszú távon kisebb összegű szociális kiadást jelent az önkormányzatok számára a részükre juttatott támogatások csökkenése által, illetve a térségben csökken a munkaerőhiány a hiányszakmákban. A helyi adottságok kihasználása, a munkaerő megtartása a térségben, képzésük, fejlesztésük, illetve az ingázás csökkentése által a közlekedés miatti környezetterhelés mérséklése, mind-mind hozzájárul a program hosszú távú fenntarthatóságához.
223
Megnevezés
2.4. Alacsony iskolai végzettségűek számára felzárkóztató és szakképzési programok indítása
Prioritás
2. Munkaerő-piaci aktivizálási program
Végrehajtásért felelős gazda Partnerek
Foglalkoztató ZalA-KAR Nonprofit Kft. TKKI helyi önkormányzatok, Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztálya, oktatási intézmények Foglalkoztató ZalA-KAR Nonprofit Kft. Hazánk iskolázottsági mutatói szerint minél alacsonyabb az egyén iskolai végzettsége, annál kisebb valószínűséggel vesz részt egyéb, további képzéseken. Így az élethosszig tartó tanulásra ösztönzés jegyében támogatni szükséges az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők hozzáférését a munkaerő-piaci és kompetenciafejlesztő képzésekhez. Országos viszonylatban is jelentős nehézségeket okoz az alacsony iskolázottság, amely szociális jellegű problémákon túl a munkaerő-piacon való aktív részvételt is nagymértékben gátolja. Hazánkban a tizenöt évesnél idősebb férfiak közel 3,1%-a nem végezte el az általános iskolát, míg a nők esetében ez az arány meghaladja a 6,5 %-ot. Zala megyében a férfiaknál az országos átlaghoz képest 0,14 százalékponttal kedvezőbb érték jelentkezett, azonban a nők körében magasabb, 7,12%-os az általános iskola nyolc osztályánál kevesebbet végzettek aránya. A Zalaszentgróti járásban a megyeinél még kiélezettebbek a különbségek e tekintetben: a férfiak körében 4,13% volt 2011-ben a vizsgált mutató, míg a nőknél 9,56%, amely azt jelenti, hogy közel hatoduk nem végezte el az általános iskolát. A települési szintű differenciáltság e tekintetben is jelentős: egyes községekben az alapfokú végzettség hiánya a nők esetében elérheti a 16-17%-ot is, míg előfordulnak kedvezőbb helyzetben lévő települések is. A járási adatok háttere többrétű, azonban kijelenthető, hogy általánosságban az idősebb generációknál hiányzik az alapfokú végzettség. Kiemelkedően magas az általános iskolát el nem végzett és szakképzetlen nők száma a térségben, az ő munkaerő-piaci esélyeik igen csekélyek. A munkahelyek hiánya, a városokba való bejárás költségei szintén nem könnyítik meg a dolgozni akaró nők helyzetét. Többnyire segédmunkásként a helyi önkormányzatnál tudnak elhelyezkedni, vagy mezőgazdasági idénymunkából tartják fenn magukat és családjukat. A nők foglalkoztatását gátló legfőbb akadály a gyermekgondozási szolgáltatások hiányossága (szolgáltatás hiány, együttműködések hiánya, vagy a nyitva tartási idő nem támogatja a munkavállalást, stb.). A társadalomban való boldogulás, társadalmi és térbeli mobilitási lehetőségek elérése szempontjából egyik legnagyobb problémaként a térségben élők alacsony iskolázottságát tekinthetjük. Ezzel függnek össze részben a magas munkanélküliségi mutatók is. Ennek ellenére a térségben gyakorlatilag hiányoznak a felnőttképzési lehetőségek, a felnőttoktatási szolgáltatások, de az informális tanulási alkalmak és programok is. A művelődési intézmények nem kínálnak ilyen jellegű programokat, és nem tesznek erőfeszítéseket azért, hogy a térségben élő emberek új tudásokhoz jussanak, együttműködésük és szemléletmódjuk változzon.
Indoklás
224
Célok
-
-
az alacsony iskolai végzettséggel, munkaerőpiacon keresett kompetenciával vagy szakképesítéssel nem rendelkező felnőtt lakosság részvételének ösztönzése az oktatásban, képzésben lehetőséget biztosítani az alacsony iskolai végzettségűek részére a munkaerő-piaci szempontból igényelt képzettség, ismeretek, készségek, kompetenciák megszerzésére, ezáltal növelni munkaerő-piaci elhelyezkedésüket attitűdformálás, élethosszig tartó tanulásra ösztönzés
Célcsoportok
-
alacsony iskolai végzettséggel rendelkező roma személyek alacsony iskolai végzettségű munkanélküli személyek
Tevékenységek leírása
-
munkacsoport alakítása a szükségletfeltárás elkészítésére lehetséges munkaadók felkutatására, együttműködések kereteinek kialakítására rászorulók és egyéni igényeik feltérképezése helyi munkaadókkal történő egyeztetés a hiányszakmákról, ennek megfelelően képzési területek behatárolása, intézmények bevonása képzési helyzet feltárása, források megteremtése pénzügyi támogatások megteremtése, egyéb bevonható források feltérképezése megvalósítás, nyilvántartás, nyomon követés, a képzések ellenőrzése, a lemorzsolódások kezelése folyamatos egyeztetés a foglalkoztatókkal a munkaerőigényekről programokba bevonandó létszám, helyszínek és a képzések ütemezése képzésben résztvevők felkészítése képzésbe bevont személyek motiválása
-
-
Tervezett ütemezés Várt eredmények
2016 – 2019, a pályázatok meghirdetésének függvényében -
-
az alacsony iskolai végzettségű személyek munkaadói igényekre reagáló képzésekbe történő bevonása jelentősen növeli a munkába állásuk esélyét segít a munkahelyi környezethez és szabályokhoz való alkalmazkodásban, elősegítve az elsődleges munkaerő-piacon történő elhelyezkedésüket hosszú távon csökken a szociális kiadások, támogatások aránya az alacsony végzettségű lakosság körében igény támasztása az általános iskolainál magasabb iskolai végzettség, szakma elérésére roma lakosság életminőségének javulása munkaerőhiány csökkentése a hiányszakmákban
-
képzésbe bevont személyek száma képzésben résztvevő intézmények száma a programhoz csatlakozó munkaadók száma
-
-
Indikátorok
Megcélzott pályázati forrás
EFOP
225
Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
A program célkitűzései olyan, az egész térséget érintő problémára válaszolnak, amelyeknek mielőbbi orvoslása nélkülözhetetlen a munkanélküliség csökkentésének, az érintettek életminőségének javítása érdekében, továbbá megoldást kínál a térségben jelentkező munkaerőhiányra bizonyos szakmákban. A munkanélküli lakosság képzése, ezáltal minél nagyobb arányú bevonása a termelő tevékenységbe, hozzájárul a helyi foglalkoztatók fejlődéséhez is, külső piaci szereplők bevonásával a bevételeik növeléséhez. A foglalkoztatásba bevont személyeknek javul a munkamorálja, képessé válnak helytállni szabályozott munkakörnyezetben, amely elősegíti a későbbi elsődleges munkaerő-piaci elhelyezkedésüket és további egyéni fejlődésre ad lehetőséget. A térségi együttműködések során a szereplők a helyi adottságokat figyelembe véve, saját térségi erőforrásaira és környezeti elemeire támaszkodik, melyekkel a fejlesztések és kezdeményezések során fenntartható módon bánik. A képzések tematikájában hangsúlyt kell fektetni a környezettudatos életmód terjesztésére, az újrahasznosítás fontosságára, illetve lebonyolításuk során szem előtt tartva a környezettudatos szempontokat.
226
Megnevezés
2.5. Tanoda beindítása a járásban
Prioritás
2. Munkaerő-piaci aktivizálási program
Végrehajtásért felelős gazda Partnerek
Zalai Hazatérők Egyesülete helyi önkormányzatok, civil szervezetek Roma nemzetiségi önkormányzatok, Családsegítő és Gyermekvédelmi Központ Azok a szervezetek, önkormányzatok, akik vállalják a konzorciumi vagy együttműködő partneri kötelezettséget, és részt vesznek a projekt előkészítésében, és megvalósításában. Az iskolarendszerű oktatás a különböző hátrányokkal és tanulási problémákkal küzdő gyermekek számára nem kínál megfelelő, egyénre szabott lehetőségeket, mely gyakran vezet a lemorzsolódásukhoz, magatartásbeli problémákhoz. A zalaszentgróti térség a gyermekjóléti szolgáltatáson keresztül gondoskodik a gyermek érdekének, testi-lelki egészségének védelméről, a családban történő nevelkedésének elősegítéséről, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzéséről és megszűntetéséről. Az önkormányzatok folyamatosan kapcsolatban állnak a Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központtal, mert egyre kritikusabb a gyermekek mentális állapota, és folyamatosan növekszik a tanulási nehézséggel, magatartászavarral küzdő gyermekek száma. Korábban működtek „biztos kezdet” típusú programok, de ezek megszűntek, és korábban igen sikeres tanodai program (Nagykanizsán komoly eredményeket értek el ezzel hátrányos helyzetű, zömében roma fiatalokkal, 50% középiskolába ment tanulni) sem működik már a térségben a szükségletek ellenére. A tanodai környezet által biztosított nyitott, kirekesztésektől mentes, befogadó légkör, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétel elősegíti a személyiség szabad kibontakozását és a készségfejlesztést, ezáltal növelve a formális iskolai keretekbe történő integrálódás esélyét. A tanodák a résztvevő tanulók személyes helyzetére szabott nevelést, személyiségük fejlesztését biztosítják, ahol lehetőség van a képességeik és érdeklődésük alapján szervezett tehetségkibontakoztatásra. Az iskolai lemorzsolódás mérséklésében fontos szerepet játszó tanoda hálózat közoktatási intézményrendszerrel való együttműködésének, illetve minél sokrétűbb kapcsolatainak megerősítése elengedhetetlen. Megszerzett képzettség hiányában az érintett gyermekek, fiatalok későbbi munkaerőpiaci esélyeik csökkennek. A Roma Kisebbségi Önkormányzat tapasztalatai szerint a térségben élő roma lakosság körében szükség lenne közösségfejlesztésre, az identitástudat erősítésére. A fiatalok közül sokan nem ismerik kultúrájukat, hagyományaikat, kulturális tőkéjüket. A program fő célja az iskolai lemorzsolódás csökkentése és a továbbtanulási utak megerősítése a halmozottan hátrányos helyzetű, roma, valamint a gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló és a migráns tanulók körében. A tanodában szervezett, tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétel hozzájárul a halmozottan hátrányos helyzetű, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, elsősorban roma fiatalok továbbtanulási, ezáltal munkaerő-piaci és társadalmi beilleszkedési esélyeinek javításához.
Indoklás
227
Célok
-
-
-
-
a bevont tanulók iskolai eredményeinek javulása, képességeik, készségeik fejlődése a programban résztvevő érettségit szerző végzős (8. évfolyam) tanulók, valamint a minőségi szakképzésben továbbtanulók számának növelése megerősíteni a lemorzsolódott vagy lemorzsolódásnak kitett tanulók körében az érettségihez, ezen keresztül a további életpálya építéshez fűződő ambíciót az új esélyt biztosító keretek között minimálisra csökkenteni a kifejezetten tanulási kudarc miatt újból lemorzsolódók arányát új tanulási formák megismertetése a fiatalokkal, ezáltal csökkenteni a tanulási kudarcokat és a lemorzsolódást, valamint képessé tenni az egyes intézményeket és pedagógusaikat arra, hogy a tanulás világától már eltávolodott tanulókat újból, eredményesen be tudják vonni az oktatásba felzárkóztatás közösségfejlesztés kulturális értékek és hagyományok átadása, ápolása
Célcsoportok
-
hátrányos helyzetű fiatalok (különös figyelemmel a roma fiatalokra)
Tevékenységek leírása
-
a szakmai program előkészítését szervező pedagógus csoport létrehozása, közösségépítése; az iskolai tanév indítását megelőzően a tantestület pedagógiaimódszertani stratégiájának kidolgozása, felkészülés az iskolai tanévre; nevelési, oktatási program átdolgozása, mely tükrözi az adott iskola által kifejlesztett, az egyéni tanulói igényekre reagáló újszerű tanulási útvonalat biztosító gyakorlat működtetését új tanulási formák kialakítása és alkalmazása iskolai megtartó háló létrehozása (pl. mentorrendszer működtetése, esetkezelő csoport működtetetése, személyközpontú pedagógiai módszer alkalmazása, demokratikus iskolai fórum, stb. létrehozása), amely biztosítja, hogy a célcsoport aktívan részt vehessen saját problémáinak megoldásában rendszeres családlátogatás egyéni fejlesztési terv készítése és mentor biztosítása az újbóli lemorzsolódás megakadályozása érdekében, az érintett tanulók számára (a halmozottan hátrányos helyzetű diákok számára) készség- és képességfejlesztő tanéven kívüli szabadidős, kulturális, sport program szervezése közösségi programok szervezése
-
-
-
-
-
Tervezett ütemezés
2016 – 2019, a pályázatok meghirdetésének függvényében
228
Várt eredmények
-
-
munkaerő-piaci lehetőségek megnövekedése fiatalok iskolán belüli lemaradásának csökkenése lemorzsolódás csökkenése, magasabb iskolai végzettségű lakosság aktív közösség kialakítása belső igény kialakulása az iskolában való megfelelés, jó teljesítmény eredményeképpen, jövőkép kialakítására, az egyéni célok megfogalmazására, a folyamatos fejlődésre a roma lakosság életminőségének javulása
-
programban résztvevő fiatalok száma lebonyolított képzések száma bevont pedagógusok száma a programba bekapcsolódott települések száma
-
Indikátorok
Megcélzott pályázati forrás Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
EFOP 3.3.1. A program támogatja a romák reintegrációját, életminőségének javítását és az élethosszig tartó tanulás ösztönzése által megteremti a magasabb iskolai végzettség iránti igényt, ezáltal elősegítve a jobb munkaerő-piaci elhelyezkedés esélyét, a munka világában való könnyebb boldogulást. A gyermekkorban megkezdett attitűdformálás, személyre szabott oktatás még idejekorán és hosszú távon alapozza meg a fiatalok társadalomba való beilleszkedését, munkához való hozzáállását. Ez hosszú távon kisebb összegű szociális kiadást jelent az önkormányzatok számára a részükre juttatott támogatása csökkenése által, illetve végzettségük okán bővülnek elhelyezkedési lehetőségeik a munkaerőpiacon, a térségben pedig csökken a munkaerőhiány a hiányszakmákban. A térségi együttműködések egyik nagy előnye, hogy egy adott területi egységen belül a szereplők a helyi adottságokat figyelembe véve, saját térségi erőforrásaikra és környezeti elemeikre támaszkodnak, melyekkel a fejlesztések és kezdeményezések során fenntartható módon bánik.
229
Megnevezés
2.6. Romák foglalkoztatásba ágyazott képzése (EFOP-1.1.2.)
Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek
2. Munkaerő-piaci aktivizálási program Foglalkoztató ZalA-KAR Nonprofit Kft.
Indoklás
roma nemzetiségi önkormányzatok, szociális szövetkezetek, oktatási intézmények, helyi önkormányzatok Azok a szervezetek, önkormányzatok, akik vállalják a konzorciumi vagy együttműködő partneri kötelezettséget, és részt vesznek a projekt előkészítésében, és megvalósításában. A mélyszegénységben élők jövedelmi és vagyoni helyzetére vonatkozóan nem állnak rendelkezésre pontos adatok. A HEP-ek alapján azonban elmondható, a segélyezési tapasztalatok alapján egyik legsúlyosabb gond a szegénységben élők, közöttük a roma népesség helyzetének fokozatos romlása. Ennek következménye a leszakadás, a kiszorulás az életlehetőségekből mind a tanulás, mind a foglalkoztatás, mind az egészségügyi szolgáltatások területén. A kisebbségi hovatartozás pontos adatainak meghatározására az utolsó népszámlálási adatok alapján nyílik lehetőség. A HEP-ek szerint azonban a valóságban sokkal nagyobb lélekszámú az itt élő roma kisebbség, akiknek szociális helyzetére szintén nem állnak rendelkezésre pontos adatok. A kisebbségi önkormányzatokkal, a szociális, egészségügyi intézményekkel együttműködve törekedni kell a romák életminőségének javítására, a jobb lakhatási körülményeinek biztosítására, a testi-lelki egészségük megőrzésére, az élethosszig tartó tanulás ösztönzésére. A települési önkormányzatok feladatának tekinti a roma célcsoport élethelyzetének, társadalmi esélyegyenlőségének javítását, munkaerő-piaci (re)integrációjuk elősegítését. Az óvodai, iskolai tapasztalatok alapján növekvő mértékű az alultáplált gyerekek aránya, amelyet az intézmények igyekeznek kezelni, de az étkeztetés központosításával ez nehezebben valósítható meg. A serdülőkorúak esetében továbbra is fő problémaforrás a tanulás értékének elvesztése. A roma fiatalok és családjaik életében a tanuláshoz kapcsolódóan egyre inkább jellemzővé vált, hogy megelégedtek a bukások során elért 8 általános iskolai osztállyal, ha a szakiskolai képzést el is kezdték, a 16. életévük után otthagyták az iskolát, hivatkozva a tankötelezettségi koruk betöltésére. A romákat különösen erős diszkrimináció sújtja a munkavállalás terén, annak ellenére, hogy a térségben már számtalan jó példa volt az elmúlt évek, évtizedek során helytállásukra, amennyiben lehetőséget kapnak. Ilyen volt az első szociális földprogramok uborka programja, ilyen a zalaszentgróti csigafeldolgozó üzem, ahol jelentős számú roma ember dolgozik. Az önkormányzatok a térség nemzetiségi önkormányzataival és a köznevelési intézményekkel a roma származású gyermekek esélyegyenlőségének megteremtése érdekében együttműködnek. Ahogy a pénzügyi források engedik, az iskolák, óvodák intézményeibe járó roma gyermekeket tanszer, tornafelszerelés biztosításával igyekeznek segíteni. Forráshiány miatt a nemzetiségi önkormányzatok működésében kevés lehetőség adódik a gyermekek, családok támogatására. Az önkormányzatok a közhasznú- és közcélú foglalkoztatás maximális kihasználtságával igyekszik erősíteni munkavállalási esélyeiket.
230
Célok
-
Célcsoportok
-
Tevékenységek leírása
-
-
Tervezett ütemezés Várt eredmények
-
-
Költségvetés (teljes, támogatás, saját erő)
romák alacsony munkaintenzitású háztartásban hátrányos helyzetű személyek megváltozott munkaképességű személyek
élő
halmozottan
megalapozó kutatások, tudományos elemzések elvégzése rászorulók körének meghatározása lehetséges foglalkoztatók, képző intézmények partneri együttműködési kereteinek kialakítása, lehetőségek feltérképezése, felkészítése támogatott képzések szervezése, lebonyolítása a romák munkahelyi körülményekhez való alkalmazkodóképességének fejlesztésére, munkahelyi tapasztalatszerzésre, felelős pénzgazdálkodásra irányuló tanácsadás, mentorálás, képzés, összekötve egyéb humán szolgáltatásnyújtással és bértámogatással (átmeneti jellegű támogatott foglalkoztatás)
2016 – 2019, a pályázatok meghirdetésének függvényében
-
Indikátorok
romák tanuláshoz fűződő viszonyának javítsa, az élethosszig tartó tanulás ösztönzése romák munkaerő-piacon való megjelenése és öngondoskodó képességének fejlesztése romák munkába állásának jelentős növelése képzésekkel társított foglalkoztatás keretében támogatott képzések, egyénre szabott segítségnyújtás, mentorálás mellett átmeneti jellegű támogatott foglalkoztatás megvalósítása
EFOP
romák jelentősen javuló aránya a foglalkoztatásban, az oktatásban, reintegrációjuk, felzárkóztatásuk előmozdítássa nyílt munkaerő-piaci viszonyokhoz hasonló programok keretében növekvő hajlandóság a munkába állásra, a munkahelyi viszonyokhoz, szabályokhoz való alkalmazkodásra a romák életminőségének, anyagi és szociális helyzetének, valamint lakhatási körülményeinek javulása programba bevont emberek száma programhoz csatlakozott foglalkoztatók száma program során lebonyolított képzések száma programba bevont mentorok száma
231
Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
A program elősegíti romák reintegrációját, életminőségének javítását, jobb lakhatási körülményeinek biztosítását, testi-lelki egészségük megőrzését, és az élethosszig tartó tanulás ösztönzése által megteremti a magasabb iskolai végzettség iránti igényt, ezáltal elősegítve a jobb munkaerő-piaci elhelyezkedés esélyét, a munka világában való könnyebb boldogulást. Ez hosszú távon kisebb összegű szociális kiadást jelent az önkormányzatok számára a részükre juttatott támogatása csökkenése által, illetve kibővül a foglalkoztatásukat ellátó szervezetek lehetőségeinek köre, külső piaci szereplők bevonásával, azaz az általuk előállított termékek szélesebb körű értékesítésével a bevételeik is emelkednek. A térségi együttműködések egyik nagy előnye, hogy egy adott területi egységen belül a szereplők a helyi adottságokat figyelembe véve, saját térségi erőforrásaikra és környezeti elemeikre támaszkodnak, melyekkel a fejlesztések és kezdeményezések során fenntartható módon bánik.
232
Megnevezés
2.7. Munkatapasztalat-szerzést célzó programok indítása (önkéntesség horizontálisan a teljes programban, középiskolások kötelező közösségi szolgáltatásnak térségi szervezése)
Prioritás
2. Munkaerő-piaci aktivizálási program
Végrehajtásért felelős gazda
Zalai Falvakért Egyesület Zalai Hazatérők Egyesülete
Partnerek
helyi önkormányzatok, Zalai Hazatérők Egyesülete, egyéb helyi civil szervezetek Azok a szervezetek, önkormányzatok, akik vállalják a konzorciumi vagy együttműködő partneri kötelezettséget, és részt vesznek a projekt előkészítésében, és megvalósításában.
Indoklás
A térséget érintő problémák hatékony kezelésére irányuló folyamatokba fontos a térségben tevékenykedő intézmények, szervezetek, civilek bevonása, minél szélesebb körű összefogása és egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az újszerű, kreatív megoldások alkalmazása is. Egy egészséges társadalomban nem hagyják magukra a bajba jutottakat, azonban a segítség nyújtás szabályait is tanulni kell. Az önkéntes munkaerő egyik bázisát a munkaerő-piacról kiszorult munkanélküli lakosság adhatja, illetve nagy arányban bevonhatóak a kötelező önkéntes munkát végző középiskolások is. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény a korábbinál nagyobb figyelmet fordít a nevelésre, ezért szerepel benne egy új előírás, amely az érettségi bizonyítvány kiadását 50 óra iskolai közösségi szolgálat (továbbiakban: IKSZ) teljesítéséhez köti minden magyar tanulónak. Az új szemlélet szerint az érettségi nemcsak szellemi, tantárgyi tudást vár el, hanem a fiatalokban segíteni kívánja a szociális készségek, a társadalmi érzékenység kimunkálását is, hiszen egy közösség tagjaként felelősséggel tartozunk egymásért, a közösségért is. Ez a szemléletváltás új erőforrást jelenthet a tanulók bevonásával a helyi szervezetek közösségépítő feladatainak megvalósításában, komoly kapacitásbővülést nyújthat, miközben nem is veszélyezteti az ott dolgozók munkahelyét. A Zalaszentgróti járás településein több évtizedes múltra tekint vissza a települések, szervezetek összefogása a térség fejlődése és a közösségépítés érdekében. Ezek az együttműködések, kezdeményezések remek alapot teremthetnek a további integráló, és a helyi társadalom építkezését szolgáló innovatív fejlesztésekhez. Bizonyos projektek megvalósítása során már elkezdődött az önkéntesek bevonása (pl. a térségben négy településen szerveznek nyári napközis programokat, melyeket általában pedagógus vagy kulturális közmunkás vezet, de önkéntesek is segítik a programok lebonyolítását), de az önkéntes tevékenységes hatékony működtetésének megszervezése még megoldásra váró feladat.
233
Célok
– – – – – – – – – –
Célcsoportok
– – – – –
Tevékenységek leírása
-
-
Tervezett ütemezés
a szociális szolgáltató rendszer működésének segítése, kapacitásuk és hatékonyságuk növelése közösségi gondolkodásra való nevelés a diákok önkéntességre való hajlandóságának és az önkéntesek számának növelése fiatalok aktív szerepvállalása a helyi közösségi életben az önkéntesség és a közösségi munka aktívabb használata a célcsoportok segítésében a hátrányos helyzetűek, fogyatékkal élők mindennapjainak életminőségének megkönnyítése társadalmi kohézió erősítése generációk közti szakadék enyhítése társadalmi elfogadás, empátia elősegítése diákok fogadására képes szervezetek számának növekedése hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók gyermekvédelmi gondoskodás otthont nyújtó ellátási formáiban élők középiskolai oktatásban résztvevő, közösségi szolgálatot teljesítő diákok helyi szociális tevékenységet végző szervezetek munkanélküli lakosság helyi problémák feltárása, amelyekre megoldást nyújtana az önkéntes munka helyi szervezetek egyeztetése a feltárt problémák megoldására alkalmazható önkéntes munkák lehetőségéről, felosztásáról a hátrányos helyzetűek, fogyatékkal élők mindennapjainak életminőségének megkönnyítése érdekében a lakókörnyezetükben nyújtott segítség: beszélgetések, korrepetálások, takarítás, bevásárlás vagy a kerti munkák elvégzése feltérképezni és megkeresni az önkénteseket fogadni képes szervezeteket, foglalkoztatókat
2016 – 2019, a pályázatok meghirdetésének függvényében
234
Várt eredmények
-
-
-
-
-
-
Indikátorok
Megcélzott pályázati forrás Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
-
közös rendezvények által a generációk közötti szakadék enyhítése (pl. a nyugdíjas korú felnőttek, mint korrepetitorok, szakkörtartók egészítik ki az iskolai tanítók munkáját. Ezért cserébe a diákok vállalják a nyugdíjasok számítástechnika) közös munkavégzés öröme közhasznú cél érdekében a fiatalok bevonása a helyi közösség életébe, érzékenyítése, akár a döntéshozatalban való részvételük segítése, pl. diákönkormányzat működtetése révén fiatalok szerepvállalásának megnövekedése az egészségügyi és szociális terület mellett az oktatás, sport, környezetvédelem, területén is fiatalokkal való törődés erősítése, valamint a kulturális identitás tudatra épülő közösségfejlesztés szociális szolgáltató szervezetek tevékenységének megkönnyítése, kapacitások felszabadulása és átcsoportosítása az önkéntesek bevonása eredményeként szemléletváltás bekövetkezése a fiatalok gondolkodásában a szűkebb és tágabb környezetükhöz, a rászorulókhoz és a közjóhoz fűződő viszonyukban pályaorientáció segítése önkéntes tevékenység általános társadalmi megbecsülésének növekedése programba bevont diákok száma programhoz csatlakozó fogadó szervezetek, intézmények száma program során megvalósított rendezvények program során megvalósított képzések száma együttműködési szerződések száma
TOP 4.9.9. Az önkéntes munka alkalmazásának megszervezése megoldást nyújthat a szociális ellátórendszer emberi erőforráshiányának önkéntesekkel való kielégítésére, illetve munkatapasztalatot biztosítana a munkanélkülieknek és az iskolai közösségi szolgálatot teljesítő középiskolásoknak egyaránt. Az önkéntesség révén olyan tevékenységeket lehet végezni, ami elősegíti a társadalmi kohéziót, a generációk közötti együttélést, valamint a társadalmi integrációt. Ahogy a nyári táborok programjában is, a program megvalósítása során is nagy hangsúlyt kapnak a helyi értékek megismerésére irányuló kezdeményezések, az öko-programok, a helyi túrák szervezése, a kézműves hagyományok megőrzése, a sport és egyéb kulturális programok, amelyek során megerősödik a társadalmi kohézió, a generáció közti kötődés, bizalom és a lokálpatriotizmus. A program pénzügyi fenntarthatóságát a pályázati források, a civil szervezetek által biztosított támogatás, az önkormányzatok kiegészítő hozzájárulásai és az önkéntesek által nyújtott humán erőforrás biztosítja. A környezeti fenntarthatóság jegyében a projektgazda a tevékenységek, rendezvények megvalósítása folyamán érvényesíti a térségre jellemző környezettudatos szemléletet (pl.: energiatakarékos épületvilágítás, szelektív hulladékgyűjtés, stb.).
235
Megnevezés
2.8. Foglalkoztatók érzékenyítése a hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatására, működő módszerek, bevált példák terjesztése (rugalmas foglalkoztatási formák: részmunkaidő, rugalmas munkaidő beosztás, távmunka, kismama műszak stb., fogyatékosbarát munkahelyi gyakorlatok stb.)
Prioritás
2. Munkaerő-piaci aktivizálási program
Végrehajtásért felelős gazda
Zalai Falvakért Egyesület Foglalkoztató ZalA-KAR Nonprofit Kft.
Partnerek
munkaadók: helyi vállalkozások, civil szervezetek, intézmények, önkormányzatok Azok a szervezetek, önkormányzatok, akik vállalják a konzorciumi vagy együttműködő partneri kötelezettséget, és részt vesznek a projekt előkészítésében, és megvalósításában.
Indoklás
A munka világából tartósan kiszorultak, a GYED/GYES-ről visszatérő nők, a megváltozott munkaképességűek számára az elsődleges munkaerő-piac első körben nem tud megfelelő munkát biztosítani, vagy a családi élet időbeosztása miatt nehezítettek az elhelyezkedési esélyeik, ezért egyre jelentősebb szerepet játszik a foglalkoztatók felkészültsége, fogadókészsége, empátiája az érintettek alkalmazásában. A tartós, valamint hátrányos helyzetű álláskeresők munkaerő-piaci integrálása, sokrétű, rugalmas foglalkoztatása képes javítani a térség munkaerő-piaci helyzetén, fejleszti a munkavállalók szociális képességeit és segíti felzárkóztatni, felkészíteni őket az elsődleges munkaerő-piacon való elhelyezkedésre. A munkanélküliek fogadása, illetve a helyi igények minél hatékonyabb kielégítése céljából növelni szükséges a foglalkoztatók felkészültségét is, hogy alkalmassá váljanak a hátrányos helyzetű munkakeresők hatékony foglalkoztatására és a saját gazdasági fejlődésük növelésére. Az elmúlt évtizedekben számos bevált módszer, jó gyakorlat bizonyította már hatékonyságát világszerte, országosan, de a térségben még nem terjedtek el ezen rugalmas foglalkoztatási formák (pl. részmunkaidő, rugalmas munkaidő beosztás, távmunka, kismama műszak stb., fogyatékosbarát munkahelyi gyakorlatok, stb.). A foglalkoztatók tájékoztatásával, képzésével, az atipikus foglalkoztatási formák bemutatásával, ezek jótékony hatásainak megismerésével a foglalkoztatók tevékenységére, komoly fejlődést indíthat el a térségi viszonyokban.
236
Célok
a foglalkoztató szervezetek felkészítése a hátrányos helyzetű, megváltozott munkaképességű munkavállalók fogadására szemléletmód-váltás a foglalkoztatók gondolkodásában, ezáltal pozitív folyamatok elindítása a lakosság életminőségében hátrányos helyzetű munkavállalók munkába állásának segítése, a család, a gyermekvállalás könnyebb összeegyeztethetősége családbarát szemlélet megerősítése, terjesztése vállalkozói környezet rugalmasan befogadó szférájának kialakítása
Célcsoportok
megváltozott munkaképességűek GYES/GYED-ről visszatérő szülők, különösen nők oktatási intézmények helyi vállalkozások
Tevékenységek leírása
a bevonható fogadó szervezetek összegyűjtése, megkeresése képzések, tájékoztató előadások szervezése találkozók szervezése a potenciális munkavállalókkal, véleményés tapasztalatcsere céljából jó gyakorlatok bemutatása, pl. egymás meglátogatásával szükség esetén munkavégzésre használt épületek akadálymentesítése családi napok szervezése
Tervezett ütemezés Várt eredmények
2016-2019 –
–
a foglalkoztatók növekedési képességét és termelékenységének fokozása új megoldások, lehetőségek bevezetése révén gyors és hatékony információcsere az együttműködő szervezetek, önkormányzatok és a foglalkoztatók között munkanélküliség csökkentése, hátrányos helyzetű álláskeresők új lehetőségeinek megteremtése a munkába álláshoz az atipikus foglalkoztatás terjedésének elősegítése, szemléletváltás a foglalkoztatók gondolkodásmódjában a lakosság életminőségét javítja a rugalmas foglalkoztatásból adódóan a családi élet és a munkabeosztás könnyebb összeegyeztethetősége nagyobb lojalitás, eredményesebb munkavégzés, bizalom kiépülése térségi együttműködések szorosabbá válása
– – – – –
képzésben résztvevő foglalkoztatók száma megvalósult képzések és tájékoztató előadások száma megvalósult találkozók száma együttműködések száma megvalósult családi napok száma
– – – –
–
Indikátorok
Megcélzott pályázati forrás
GINOP 5.3.2. A rugalmas foglalkoztatás elterjesztése a konvergencia régiókban – rugalmas, családbarát foglalkoztatási módszerek bevezetése a munkáltatóknál
237
Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
A program során létrejövő helyi együttműködések, az elfogadóbb, rugalmasabb foglalkoztatás hozzájárul hátrányos helyzetű személyek jobb életminőségének és életkörülményeinek eléréséhez, ezáltal szociális jólétet, elfogadó és összetartó helyi közösséget, társadalmi fenntarthatóságot eredményezve. A változó körülményekhez igazodó fenntartható foglalkoztathatóság és az ehhez kapcsolódó rugalmas megoldások elterjedése, a szervezetek és a szakemberek szemléletváltása, illetve a szociális gazdaságban vagy az elsődleges munkaerő-piacon történő foglalkoztatással a célcsoportok tartós foglalkoztatása valósul meg. Megerősödnek a helyi közösségek, a térségi együttműködések révén mérséklődik a társadalmi szereplők közti szakadék, felgyorsul és hatékonyabbá válik az információáramlás, és megszaporodnak, megerősödnek a tevékeny, értékteremtő együttműködések helyi és járási szinten. A környezeti fenntarthatóság jegyében az intézkedésgazda a tevékenységek, rendezvények megvalósítása folyamán specifikusan érvényesíti a környezeti szemléletet (pl.: energiatakarékos épületvilágítás, szelektív hulladékgyűjtés, stb.).
238
Megnevezés
2.9. Értékteremtő közmunkaprogramok indítása, és fejlesztése, például települési közcélú feladatok ellátása (pl. építőipari brigád, stb.)
Prioritás
2. Munkaerő-piaci aktivizálási program
Végrehajtásért felelős gazda
Foglalkoztató ZalA-KAR Nonprofit Közhasznú Kft. Helyi önkormányzatok
Partnerek
helyi önkormányzatok Foglalkoztató ZalA-KAR Nonprofit Közhasznú Kft.
Indoklás
A térségben 2002. évtől térségi közmunka programok megvalósítása folyik, melynek projektgazdája eleinte a ZalA-KAR Térségi Innovációs Társulás, majd 2008. évtől az általa létrehozott nonprofit gazdasági társaság. A kft. azóta mintegy 400 millió forint támogatással valósít meg közmunkaprogramokat. Az Út a munkába program meghirdetésekor térségi közfoglalkoztatási stratégia készült, mely alapján jelenleg is folynak a közmunka programok. Több olyan sikeres projekt volt, ami éppen az aktuális hiányt pótolta, így közintézmények felújítására, túraútvonalak kialakítására szerveződtek térségi közmunka programok. Jelenleg Varroda, Betonelem gyártó üzem és közútkarbantartás folyik a speciális brigádokkal. Az önkormányzatok jelenleg aktuális megoldandó feladata a temetők infrastruktúrája a 2013. évi CXXXVIII tv. szerint való megfelelés biztosítása. Az erre vonatkozó ellenőrzések 2015. szeptember végéig befejeződnek, és a törvényességi ellenőrzést követően a feltárt hiányosságokat határidőre meg kell szüntetni. Ezek a beruházások többnyire közművek vezetése, épületek felújítása, utak, járdák és kerítések valamint urnafalak építése. Mindezek komoly anyagi terhet rónak az önkormányzatokra.
Célok
A projekt célja, hogy a temetői beruházások és más középületek karbantartása, felújítása, kisebb beruházások elvégzése térségi közmunka program keretében történjen.
Célcsoportok
Térségben élő álláskeresők, építőipari szakmával rendelkezők és betanított munkások.
Tevékenységek leírása
Az önkormányzati fenntartású temetők, középületek állapotfelmérése, beárazott kiviteli tervek készítése. Építőipari szakbrigád összeállítása a térség településein élő álláskeresőkből. Infrastrukturális feltételek biztosítása gépek és eszközök beszerzésével. Beruházások megvalósítása a kiviteli tervek alapján.
239
Tervezett ütemezés
2016. március 1-től
Várt eredmények
A temetőkben fokozatosan megszűnnek a feltárt hiányosságok. A települések közintézményei és temetői esztétikusak, a kor követelményeinek megfelelően folyamatosan karbantartva szép településképet mutatnak. A program a korábban megszüntetett költségvetési üzem feladatát átvéve több hiányt jelentő szolgáltatást is indíthat. Az építőipari képzettséggel rendelkező közfoglalkoztatottak a szakmában való munkavégzés során képességeiket fejlesztik, ezzel javulnak az esélyei a piacon való elhelyezkedésre.
Indikátorok Költségvetés (teljes, támogatás, saját erő)
Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
25 településen 30 temető, 30 középület felújítása I. projekt (1-19 hónap) Teljes költségvetés: 25 mFt Saját erő (vagy más forrásból) 10 mFt II. projekttől évente Teljes költségvetés: 25 mFt Saját erő (vagy más forrásból) 10 mFt A közfoglalkoztatás keretében elvégzett értékteremtő szakmunka növeli a programban foglalkoztatottak erkölcsi tartását és a program társadalmi elfogadottságát. Az értékteremtő közmunka programok szociális szövetkezeti, vagy hasonló, a közmunkához képest kevésbé támogatott gazdasági formába való átalakulása a térségben hiánypótló szolgáltatóvá nőheti ki magát, ami a gazdasági fenntarthatóságot biztosítja.
240
Megnevezés
2.10. Közfoglalkoztatottak készségfejlesztése, képzése
Prioritás
2. Munkaerő-piaci aktivizálási program
Végrehajtásért felelős gazda Partnerek
TKKI
Indoklás
Az iskolázottsági mutatók azt mutatják, hogy hazánkban minél alacsonyabb az egyén iskolai végzettsége, annál kisebb valószínűséggel vesz részt oktatásban vagy képzésben. Így az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők hozzáférését a munkaerő-piaci és kompetenciafejlesztő képzésekhez kiemelten támogatni szükséges. A Zalaszentgróti járásban a megyeinél még kiélezettebbek a különbségek e tekintetben: a férfiak körében 4,13% volt 2011-ben a vizsgált mutató, míg a nőknél 9,56%, amely azt jelenti, hogy közel hatoduk nem végezte el az általános iskolát. A települési szintű differenciáltság e tekintetben is jelentős: egyes községekben az alapfokú végzettség hiánya a nők esetében elérheti a 16-17%-ot is, míg előfordulnak kedvezőbb helyzetben lévő települések is. A járási adatok háttere többrétű, azonban kijelenthető, hogy általánosságban az idősebb generációknál hiányzik az alapfokú végzettség. Kiemelkedően magas az általános iskolát el nem végzett és szakképzetlen nők száma a térségben, az ő munkaerő-piaci esélyeik igen csekélyek. A munkahelyek hiánya, a városokba való bejárás költségei szintén nem könnyítik meg a dolgozni akaró nők helyzetét. Többnyire segédmunkásként a helyi önkormányzatnál tudnak elhelyezkedni, vagy mezőgazdasági idénymunkából tartják fenn magukat és családjukat. A társadalomban való boldogulás, társadalmi és térbeli mobilitási lehetőségek elérése szempontjából egyik legnagyobb problémaként a térségben élők alacsony iskolázottságát tekinthetjük. Ezzel függnek össze részben a magas munkanélküliségi mutatók is. Ennek ellenére a térségben gyakorlatilag hiányoznak a felnőttképzési lehetőségek, a felnőttoktatási szolgáltatások, de az informális tanulási alkalmak és programok is. A művelődési intézmények nem kínálnak ilyen jellegű programokat, és nem tesznek erőfeszítéseket azért, hogy a térségben élő emberek új tudásokhoz jussanak, együttműködésük és szemléletmódjuk változzon.
Célok
Foglalkoztató ZalA-KAR Nonprofit Közhasznú Kft.
-
-
a közfoglalkoztatottak részvételének ösztönzése az oktatásban, képzésben munkaerő-piaci szempontból igényelt képzettség, ismeretek, készségek, kompetenciák megszerzése, ezáltal növelni munkaerőpiaci elhelyezkedésüket munkaerőhiány csökkentése a térségben a hiányszakmák tekintetében attitűdformálás, élethosszig tartó tanulásra ösztönzés közfoglalkoztatottak egyéni fejlődési lehetőségeinek elősegítése közfoglalkoztatottak foglalkoztathatóságának és kompetenciáik bővítése
241
Célcsoportok
-
közfoglalkoztatott személyek oktatási intézmények önkormányzatok
Tevékenységek leírása
-
lehetséges munkaadók megkeresése, egyeztetés a hiányszakmákról, ennek megfelelően képzési területek behatárolása képzési helyzet feltárása, források megteremtése intézmények bevonása megvalósítás, nyilvántartás, nyomon követés, a képzések ellenőrzése, a lemorzsolódások kezelése folyamatos egyeztetés a foglalkoztatókkal a munkaerőigényekről programokba bevonandó létszám, helyszínek és a képzések ütemezése képzésben résztvevők felkészítése képzésbe bevont személyek motiválása attitűdformáló előadások szervezése
Tervezett ütemezés Várt eredmények
2016 – 2019, a pályázatok meghirdetésének függvényében -
-
a program eredményeképpen bővül a közfoglalkoztatottak foglalkoztathatóságának köre hiányszakmák csökkenése, munkaerőhiány csökkentése a térségben közfoglalkoztatottak attitűdformálása, rávilágítás az egyéni fejlődési lehetőségekre foglalkoztatók bővülése, az igényeinek megfelelő, szakképzett munkavállalók foglalkoztatása révén szociális gazdaság fejlődésének lehetősége térségi munkaerő szükségletalapú képzése, foglalkoztatása helyi együttműködések szorosabbra fűzése
-
képzésbe bevont személyek száma képzésben résztvevő intézmények száma a programhoz csatlakozó munkaadók száma megvalósult képzések száma megvalósult előadások száma létrejött szociális vállalkozások száma
-
Indikátorok
Megcélzott pályázati forrás
GINOP 6.1.1.
242
Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
A foglalkoztatottak igényeire reagáló, megfelelően előkészített, szakmailag megalapozott közfoglalkoztatási képzési program létrehozása, mely racionális tervezése révén csökkenti a központi költségvetésre rótt terhet, továbbá a stabilitás, és tartós foglalkoztathatóság eredményeképpen a közfoglalkoztatottak életszínvonalára is pozitív hatást gyakorol. A térségben élő, bevonható közfoglalkoztatottak képzésével, foglalkoztatásával megnövekedik a szociális vállalkozások száma, fejlődik a szociális gazdaság, ami a térségben élők, illetve a foglalkoztatottak boldogulásához, életminőségének javulásához. A hatékony, valós célokat szolgáló közfoglalkoztatás a humánerőforrás ésszerű mobilizálása révén a környezeti terhelés mértékének csökkentéséhez is hozzájárul.
243
Megnevezés
2.11. Munkahelyre jutás segítése térségi szolgáltatók együttműködésével (falubusz, falugondnoki szolgálat, szociális szolgáltatók, telekocsi rendszer stb.)
Prioritás
2. Munkaerő-piaci aktivizálási program
Végrehajtásért felelős gazda Partnerek
helyi önkormányzatok
Indoklás
A zalaszentgróti térség közszolgáltatásainak rendszere az aprófalvas településszerkezettel is összefüggésben fejletlennek tekinthető, annak ellenére, hogy a térség felelős vezetői és meghatározó, főként önkormányzati és civil szervezetei folyamatosan komoly erőfeszítéseket tettek ezeknek a hiányosságoknak a pótlására, a minél optimálisabb és a helyi igényeket érdemben kiszolgáló rendszerek biztosítására. Megállapítható, hogy a munkavállalási esélyeket az egészségi állapoton, a szakképzettségen és iskolázottságon, valamint a munkatapasztalatokon túl jelentősen befolyásolják a közlekedési nehézségek is, amelyek ebben a térségben, a szórt és kistelepülési térszerkezettel összefüggésben, meglehetősen kedvezőtlenek. A települések többségében az önkormányzati közszolgáltató intézmények mellett a legelterjedtebb foglalkoztatási forma a közmunka, illetve az átlagnál kedvezőbb szakképesítéssel rendelkezők egy része a térségi centrumokba ingázik, de egyes településeken a közlekedési nehézségek miatt a munkába járás is nehezen, vagy egyáltalán nem oldható meg (buszjáratok menetrendjének rugalmatlansága, és az utazás megdrágulása egy sereg potenciális munkavállalót beszorított és beszorít a távolabb eső falvakba). A kistérség legtöbb háttértelepülésén jellemző például, hogy gazdasági okokból a menetrend szerinti közlekedési eszközök időben viszonylag hézagosan fedik le a térség utasainak utazási igényeit, a térség lakosságának azt a részét pedig, aki nem rendelkezik személygépkocsival, alacsony mobilitási szintre kényszeríti. A térség rászorultabb rétege emiatt nem tud kitörni lehetetlennek tűnő helyzetéből, hiszen sokszor nem tud megfelelni a munkáltatók által elvárt mobilitási követelményeknek. Azok a helyi lakosok viszont, akik rendelkeznek személygépkocsival, súlyos anyagi terhekkel számolhatnak a személyautó használata miatt, ennek felvállalása szintén nem jelent megoldást hosszú távon.
érintett szolgáltatók, munkaadók Azok a szervezetek, önkormányzatok, akik vállalják a konzorciumi vagy együttműködő partneri kötelezettséget, és részt vesznek a projekt előkészítésében, és megvalósításában.
244
Célok
-
-
Célcsoportok
Tevékenységek leírása
Közvetlen célcsoport: - A kistérség háttértelepülésein élő munkavállalók - A kistérség munkanélküli lakosai Közvetett célcsoport: - Nyugdíjas lakosok - Fogyatékkal élők - Kisiskolások és szüleik - Munkáltatók - Önkormányzatok - Falugondnokok -
-
-
Tervezett ütemezés
biztosítani az egyes települések lakosainak a szükséges munkaerőpiaci mobilitását a háttértelepülések elzártságának csökkentése a munkaerő-piaci esélyegyenlőség megteremtése a foglalkoztathatóság javítása, hátrányos helyzetűek bekapcsolása a munka világába egy jól működő kistérségi közlekedési lánc kialakítása az önkormányzatok és a civil lakosság lehetőségeinek felhasználásával, bevonásával a meg nem újuló társadalmi-környezeti erőforrásokat fel nem élő, hosszú távon is hatékony közlekedési lehetőségek kialakítása falubusz, falugondnoki szolgálat, szociális szolgáltatók, telekocsi rendszer lehetőségeinek kiaknázása
a kistérségen belüli mozgások feltérképezése, ennek birtokában meghatározni a munkába járáshoz szükséges mobilitási igényeket a térségi alapon szervezett közösségi közlekedés lehetőségeinek feltárása partnerek felkutatása a megvalósításhoz (pl. önkormányzatok, szervezetek, intézmények, civilek, stb.), erőforrások hozzárendelése feltérképezni a szolgáltatásokat igénybe vevő embereket, illetve a bekapcsolódni kívánó munkaadókat egy személyre, a különböző viszonylatokra jutó költségkalkulációk elkészítése, optimalizálása az egyes munkáltatók munkarendjéhez igazodó közlekedési rend kialakítása együttműködések megszervezése, a rendelkezésre álló források közül meghatározni, hogy mely csatlakozó szervezet milyen módon tud hozzájárulni a szállítástól a kialakított közlekedési lehetőségek megfelelő kommunikációja az érintettek felé a térségben
2016 – 2019, a pályázatok meghirdetésének függvényében
245
Várt eredmények
-
-
-
-
Indikátorok
-
Megcélzott pályázati forrás Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
a program megvalósulása elősegíti a térség munkaerő-piaci mobilitását, csökkenti a háttértelepülések elzártságát, valamint nagy előrelépést jelent a munkavállalók közötti esélyegyenlőség megvalósulása felé megvalósításával törekszik a mobilitás biztosítására, és ezáltal a versenyképesség, az életminőség és a társadalmi kohézió elérésére a főbb települések a kistérség távolabbi, eddig elszigetelt népességének is elérhetővé válnak, ezzel nő a munkaerő-piaci kínálat, amely pedig befektetés ösztönző lehet hozzájárul a térség foglalkoztatottsági szintjének javításához, illetve a háttértelepülések helyzetének javításához a program megvalósítása következtében munkába álló személyek száma bevont közlekedési eszközök száma együttműködési szerződések száma bekapcsolódó, intézmények, szervezetek száma
TOP Esélyegyenlőségi szempontból a program pozitív hatásai által a térség közlekedésének javítása által a hátrányos helyzetű emberek (tartós munkanélküliek, idősek) számára elérhetővé válnak olyan új típusú közlekedési szolgáltatások, amelyek lehetővé teszik a munkába állást a munkarendhez való rugalmas alkalmazkodásukkal. A program megvalósulásának köszönhetően javulnak az itt élők életminőségének általános feltételei, a térség a gazdasági fejlődés mellett szociális érteremben is fejlődni fog. A közlekedési nehézségek megoldása nemcsak a munkanélküliek helyzetét képes stabilizálni, hanem a rászorultak tágabb köre számára (idősek, fogyatékkal élők) is biztosítja az esélyegyenlőség megvalósulását. A program a szociális/esélyegyenlőségi pozitív hatások mellett az életfeltételek javulásával is együtt jár. A létrejövő hatékonyabb és a felmerülő igényeknek megfelelő kistérségi közösségi közlekedési rendszer és azzal összefüggően a szolgáltatások, ellátások könnyebb elérhetősége egy egészségesebb környezet megvalósítását is eredményezik. A projekt hosszú távú pozitív környezeti hatásai között említendő még a helyi munkahelyek teremtése, a kistérségen belül foglalkoztatottak számának növekedése, valamint emellett a környezetkímélő közlekedési lehetőségek kialakítása.
246
Egészségműveltség, egészségkultúra fejlesztése
Megnevezés
3.1. Általános egészségügyi állapotfelmérések és szűrőprogramok elvégzése a háziorvosok és védőnők segítségével
Prioritás
3. Egészségműveltség, egészségkultúra fejlesztése
Végrehajtásért felelős gazda
Egészségügyi Központ Zalaszentgrót
Partnerek
önkormányzatok, intézmények, civil szervezetek, vállalkozások, Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete, Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ Zalaszentgrót, háziorvosok, védőnők, szakorvosok Türje Község Önkormányzata Azok a szervezetek, önkormányzatok, akik vállalják a konzorciumi vagy együttműködő partneri kötelezettséget, és részt vesznek a projekt előkészítésében, és megvalósításában.
Indoklás
Járási szinten magas a szív-és érrendszeri és daganatos, különösen melanóma, emlő, vastagbél betegségben szenvedők aránya, ami a (mély) szegénységben élő, iskolázatlan, roma, szenvedélybeteg embereket még súlyosabban érinti. Az emberek nem fordítanak elegendő figyelmet egészségi állapotukra, vagy egyáltalán nem figyelnek arra. Az állapotfelmérő és szűrőprogramok hozzájárulnak az egyén és a lakosság általános egészségi állapotának felmérésén keresztül az esetleges betegségek kialakulását előre vetítő kockázatok, rizikófaktorok kiszűréséhez, egyéni problémák meghatározásához.
Célok
A lakosság egészségügyi állapotának felmérése és ösztönzése a rendszeres szűrővizsgálatokon való részvételre, személyes meghívással. A szűrések megkönnyítése érdekében és hatékonyságának növelése érdekében szűrőbuszok alkalmazása a járás településein. További jellemzés készítése a lakosság életmódjáról: az egészséges életmódot támogató szokásokra vonatkozó megállapítások (sportolási lehetőségek a településen, szabadidős sportok elterjedtsége, táplálkozási szokások, egyéb szabadidős tevékenységek, stb.), a káros szenvedélyek elterjedtségére (dohányzás, alkohol- és kábítószer-fogyasztás) vonatkozó adatok feltárása a háziorvosok és védőnők bevonásával.
Célcsoportok
A teljes lakosság, különös tekintettel a hátrányos helyzetű célcsoportokra
247
Tevékenységek leírása
Felmérések készítése, a lakosság tájékoztatása a szűrésekről és annak fontosságáról, előadások megszervezése (háziorvos segítségével), így ösztönözve a település lakóit a szűrővizsgálatokon való részvételre. Szív- és érrendszeri, és ehhez vezető rizikófaktorok, gyomor- és bélrendszer daganatos megbetegedései, prosztata- és méhnyakrák, mozgásszervi rendellenességek szűrése, mentális állapotmérés, kiegészítve az érzékszervi megbetegedésekre irányuló szűrésekkel. Szűrőbuszok kitelepülése a járás településein Kampányszerű szűrések szervezése (pl. Falunapokon, Strandon, stb.)
Tervezett ütemezés
2016 – 2019, a pályázatok meghirdetésének függvényében
Várt eredmények
Adatbázis a járás lakosságának egészségi állapotáról, a járás településein jellemző életfeltételekről, életminőségről illetve, érzékszervi betegek számáról. Betegségek kialakulásának megelőzése vagy a betegségek megfelelő kezelése a vizsgálatok után. A zalaszentgróti járás lakosságának növekvő igénye az egészségügyi szolgáltatások (szűrőprogramok) irányába.
Indikátorok
– –
egészségügyi szolgáltatások növekvő igénybevétele a szűrőprogramokon részt vevők száma
- az időben felismert, és ezért visszafordítható betegségek száma Megcélzott pályázati forrás
EFOP
Fenntarthatóság Az egészségügyi állapotok felmerésével megelőzhetőek, kiszűrhetőek az (környezeti, társadalmi, egyes súlyos betegségek, mely a helyi társadalmak természetes fogyását gazdasági) is visszavetheti, illetve, a munkaerőhiánynak is gátat szabhat hosszútávon, hozzájárulva a társadalmi és gazdasági fenntarthatósághoz. Az egészség a hatékonyság eleme, mely befolyásolja a munkavégzés, a tanulás és más tevékenység minőségét.
248
Megnevezés
3.2. Életmódváltással kapcsolatos tanácsadás megvalósítása, életmód klubok indítása, valamint sport és fizikai aktivitásra ösztönző programok megvalósítása
Prioritás
3. Egészségműveltség, egészségkultúra fejlesztése
Végrehajtásért felelős gazda
Egészségügyi Központ Zalaszentgrót Zalai Hazatérők Egyesülete
Partnerek
önkormányzatok, intézmények, civil szervezetek, vállalkozások, Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete, Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ Zalaszentgrót, sportegyesületek, háziorvosok, dietetikusok, gyógytornászok Azok a szervezetek, önkormányzatok, akik vállalják a konzorciumi vagy együttműködő partneri kötelezettséget, és részt vesznek a projekt előkészítésében, és megvalósításában.
Indoklás
Az egészségre nevelő, szemléletformáló és életmódprogramok különösen fontosak a népegészségügyi szempontból kiemelt területeken (a szív- és érrendszeri, a daganatos valamint a táplálkozással, és a káros szenvedélyekkel összefüggő megbetegedések, a szenvedélybetegségek és a lelki egészség tekintetében). A szenvedélybetegek száma is igen magas, a térség a megyei viszonylatban is élen járó ebben a mutatóban. Az alkoholizmus leginkább a 40 éven felüli férfiakat érinti. Az egészségre nevelő és szemléletformáló életmód programok további minőségi kritériuma, a folyamatra szánt idő. Több éves folyamatos egészségfejlesztő tevékenységek és programok szervezése szükséges (előkészítés, megvalósítás, megerősítés) ahhoz, hogy a változások rögzüljenek, a közösségi minták megerősödjenek, új egyéni attitűdök és közösségi értékek alakuljanak ki. A sport, a testmozgás nemzet-, közösség- és társadalomformáló hatással is bír, de az egészség védelme, fejlesztése társadalmi felelősség is. Az államnak kiemelt figyelmet kell fordítania a mozgás-gazdag életmód iránti társadalmi igény növelésére, kezdeményeznie és támogatnia kell az ezt segítő programokat, a szemléletformálást. A szabadidő sportolással való eltöltése motivál, szocializál, nevel, növeli a közösségi aktivitást és alternatívát jelent a káros szenvedélyek kialakulásának megelőzése, vagy azok megszüntetése kapcsán is. A térségben fontos a jó gyakorlatok folytatása, továbbfejlesztése, mint például a „GróTrapp –egy brutális őrült nap”, illetve a „Csónaktúra és Flúgos futam” rendezvények, hiszen az egészségfejlesztésen túl fontos szerepet játszik a közösségfejlesztésben is jelentőséggel bír.
249
Célok
– – – – – –
Az egészséges életmódhoz szükséges tudás, és készségek megszerzésének támogatása. Minden életkorban cselekvésen alapuló egészségtudatos magatartás kialakítása A legjelentősebb egészség-kockázati tényezők befolyásolása célzott megelőzési-, és egészségfejlesztési programokkal A helyi közösségek szereplőinek együttműködésben megvalósuló egészségtudatos döntések, tervezések számának a növelése A közösségi aktivitások (különösen a színtereken), a partnerségi együttműködések, és a helyi közösségek erősítése az életmódváltásra kényszerülő rizikócsoportok és betegcsoportok körében az egészségműveltségiszint fejlesztése
Sport: –
–
– –
Ösztönözzék valamennyi célcsoport életmódformálását, fizikai aktivitását, ráirányítva a figyelmet a sport, a testmozgás jótékony hatásaira Bővíteni a szülők, pedagógusok, szakemberek fizikai aktivitással kapcsolatos ismereteit, mindezt a sport- és egészségtudományos, sportmenedzsment és egyéb sport és testnevelés szakpedagógiai ismeretek egyidejű átadásával, korszerű, innovatív eszközök alkalmazásával Olyan a programok megszervezése, amely valamennyi korosztályt bevonásával fel lehet pezsdíteni a közösségi életet. A programokhoz olyan tárgyi eszközök beszerzése, amelyeket hosszú éveken keresztül lehet használni, és amely egyéni programokhoz is megfelelőek és igénybe vehetőek.
Célcsoportok Tevékenységek leírása
Minden célcsoport – Egészségmegőrzés, életmódváltással kapcsolatos előadások szervezése települési szinten, háziorvosok, védőnők segítségével – Életmód klubok megszervezése, létrehozása községenként – Életmód klubok gyakorlati programjainak megvalósulása: Egészséges ételek főzése Relaxációs és stressz kezelési gyakorlatok (jóga) Dohányzásról való leszokás – Sport programcsomag megvalósulása Ösztönző sportprogramok, sportbörzék rendezése Sportoktatás Rendszeres Tömegsport szervezése Fitnesz edzések megszervezése helyi szinten Sportnapok Sport Klubok
Tervezett ütemezés
2016 – 2020
250
Várt eredmények
Indikátorok
Megcélzott pályázati források Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
A zalaszentgróti járásban javul a születéskor várható élettartam, a természetes fogyás mértéke csökken az egészséges életmódhoz szükséges tudás átadásával, és az egészségtudatos magatartás kialakulásával. A település vezetőinek részvétele a különböző sportnapok és sportprogramok szervezésében, megteremtve ezzel a gyermekkorúak aktív és rendszeres sportolási lehetőségeit. Oktatások a sport és mozgás fontosságáról. A fizikai aktivitás az egészségfejlesztésen túl hozzájárul hosszútávon a közösségfejlesztéshez és a szegregáció felszámolásához is. – – – –
A programokon résztvevők száma A programba bekapcsolódó klubok száma Az életmód klubok tagjainak létszáma Zalaszentgróti járás javuló egészségügyi mutatói
EFOP A magyar munkaerő versenyképességét javítja, ha javul az egyének általános jól léte, vagyis életminősége, egészségi állapota. Napjainkban az egészség tudatosság egyre nagyobb szerepet kap a mindennapi döntésekben. Ezt a javulást az egyének és helyi közösségek szintjén az a szemléletváltozás segíti elő, a különböző színtereken elindított, jól tervezett életmód programok olyan közösségi mintát teremtenek, melyek fenntartható módon szemléletváltozást eredményeznek és hosszú távon kevesebb terhet jelentenek egészségügyi ellátórendszerre is. Az egészség cél, érték és erőforrás. Az egészség ügye közügy, minden intézmény és egyén érdekelt a megóvásában, fejlesztésében. Több nemzetközi kutatás is igazolja a tényt, hogy a lakosság fizikai aktivitásának növelésével nemzetgazdasági szempontból is kiugró eredményeket lehet elérni. A lakosság motivációja a rendszeres testmozgásra az államháztartási alrendszerek kiadásait is csökkenti. Az egészségromlás megelőzésével, a rizikófaktorok csökkentésével a rendszeres munkavégzés feltételei is megteremthetők, mely által a munkaerőpiacon részt vevők köre nyilvánvalóan bővülhet.
251
Megnevezés
3.3. Egészséges életmódra nevelés - csecsemőkortól a felnőtté válásig és egészségműveltségi szintet növelő programok minden színtéren
Prioritás
3. Egészségműveltség, egészségkultúra fejlesztése
Végrehajtásért gazda Partnerek
Indoklás
felelős Egészségügyi Központ Zalaszentgrót, Zalai Hazatérők Egyesülete érintett egészségügyi, szociális, oktatási helyi partnerek, önkormányzatok, civil szervezetek, háziorvosok, védőnők, szakorvosok, dietetikusok, gyógytornász Azok a szervezetek, önkormányzatok, akik vállalják a konzorciumi vagy együttműködő partneri kötelezettséget, és részt vesznek a projekt előkészítésében, és megvalósításában. Napjainkban egyetértés van abban, hogy az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szociális jól-lét állapota. A WHO-nak az 1948as alkotmányában megfogalmazott meghatározás a helyes kiindulópont, ahol azt hangsúlyozzák, hogy az egészség nem passzív állapot, hanem folyamat. Az egészség kiteljesedésére az alábbi négy feltétel teljesülése adja a legnagyobb esélyt: ha az egyén társadalmilag integrálódik (családhoz, iskolai, munkahelyi és más közösséghez tartozik), ha a változó terheléshez alkalmazkodni tud, ha individuális önállóságát megőrzi, és végül, ha megteremti az összhangot a biogenetikai, a fizikai, a lelki és társadalmi lehetőségei közt. Ehhez pedig elengedhetetlen a megfelelő magatartásminták elsajátítása, az egészséges életmód feltételeinek biztosítása. A magyar lakosság egészségi állapota mind a környező országokhoz viszonyítva, mind az európai országok tekintetében igen kedvezőtlen. A Zalaszentgróti járás különösen rossz egészségügyi mutatókkal rendelkezik, különösen a térség roma lakossága, egészségműveltségi szintjük alacsonyabb az országos átlagnál. Járási szinten az emberek nem fordítanak elegendő figyelmet egészségi állapotukra. Hiányoznak azok a közösségi alkalmak, helyi kampányok, lehetőségek, amik az egészségtudatosság javítását segítenék elő. Indokolt, tehát az egyének egészségük iránti felelősségének-, az öngondoskodás képességének-, a helyi közösségek és a társas támogatások erősítése, az egészséges életvitelhez szükséges tudás és készségek elsajátításának a hatékony támogatása, a lakosság életminőségének javítása, az egészségben eltöltött életévek számának növelése, a megalapozott (egészség) tervekre épülő egészséget támogató döntéshozatali gyakorlat arányának emelkedése. Ennek hatékonysága úgy növelhető, hogy ha az egészségügyi infrastrukturális fejlesztések és humán erőforrás fejlesztések egymással kiegészítve, helyi szinten, lokálisan valósulnak meg. A változások, változtatások az egyén döntésével kezdődnek el és csak közösségi támogatottsággal tarthatók fenn. Az egyén és közösség változtatáshoz való viszonyát az egészségfejlesztés (propagálás, felhatalmazás, közvetítés) eszközeivel nagymértékben segíteni lehet.
252
Kiemelt jelentőséggel bír a munkahelyi (színtér) egészségfejlesztés, a munkahelyek minőségének javítása és a munkaadói-munkavállalói kapcsolatok javítása, kiterjesztése. A hatékonyabb és eredményesebb működéshez a munkaszervezeteknek jobban kell alkalmazkodni a munkavállalók igényeihez, élethelyzetéhez, és atipikus foglalkoztatási módokat kell alkalmazni, rugalmas munkaszerződés-mintákat szükséges kialakítani. Az egészségfejlesztés további fontos színterei az iskolák és óvodák. A gyerekek és fiatalok hosszú éveket töltenek oktatási intézményekben, ezért ebben az időszakban érdemi hatást lehet gyakorolni személyiségfejlődésükre, mely nagyban meghatározza az életmódjukban később kialakuló szokásaikat, az életideálokat, preferenciák kialakítását. Kiemelt jelentőségűek még, egészségügyi szakellátók, helyi közösségek (idősek klubja), hiszen ezeken a színtereken érhetők el a legjobban az egyes célcsoportok. –
Célok
– – – – – –
–
Célcsoportok Tevékenységek leírása
Tervezett ütemezés
A fizikális és mentális egészség védelmére/megőrzésére irányuló egészségfejlesztési és megelőzési programok megvalósítása; az egészségi állapot javulását elősegítő beavatkozások minden színtéren Az egészséges életre nevelés, az egészség megtartására, megerősítésére Az egészséges életmódhoz szükséges tudás, és kompetenciák megszerzésének támogatása; Minden életkorban cselekvésen alapuló egészségtudatos magatartás kialakítása; A legjelentősebb egészség-kockázati tényezők befolyásolása célzott megelőzési-, és egészségfejlesztési programokkal; A helyi közösségek szereplőinek együttműködésben megvalósuló egészségtudatos döntések, tervezések számának a növelése; A közösségi aktivitások (különösen a színtereken), a partnerségi együttműködések, és a helyi közösségek erősítése
Minden célcsoport –
előadások szervezése egészségügyi dolgozók meghívásával és egészségügyi tanácsadás – a végrehajtásért felelős gazdák személyesen keressék fel az érintetteteket – egészséges életmód oktatása az iskolákban, óvodákban, a tanárok és védőnők a közreműködésével – egészségműveltségi programok szervezése minden színtéren, fejlesztve így a kognitív, személyes és szociális kompetenciákat – elsősegélynyújtó tanfolyamok szervezése, különböző szervezetek bevonásával bemutatók szervezése – életvédelem beszélgetések, fórumok szervezése 2016 – 2019, a pályázatok meghirdetésének függvényében
253
Várt eredmények
Indikátorok
Megcélzott pályázati források Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
Az emberek szemléletformálása, egészségtudatosabbá válása. A megszerzett tudással csökken a szociális, társadalmi, gazdasági leszakadás mértéke a térségben. Az egészségműveltségi szintet növelő programok javítják a lakosság az egészségügyi információk elérését, hasznosítását és értelmezését. Ezzel pedig javul az egészség műveltségi képesség, motiváció és készség (kognitív, szociális), melynek várható eredménye a hatékony egészségfejlesztés. Az egészségműveltségi kompetenciák elsajátítása után a megszerzett tudás önálló átadása várható a térségben, az egészséges életmód és az arra való nevelés része lesz a mindennapoknak, társadalmi elvárássá válik. A társadalmi elvárások hatékony közvetítése eredményezhet viselkedésmódosulást. – – –
Végrehajtott egészségfejlesztési programok száma A programokon résztvevők száma Bevont intézmények, szervezetek száma
EFOP Ha az egészség-műveltség javul, akkor az egészségügyi ellátórendszer igénybevétele átrendeződik a hatékonyság javulás irányába. Így, az egészség-műveltségben lévő különbségek csökkenek, akkor az egészségben lévő különbségek is csökkennek. Ha az egészségben lévő különbségek csökkennek, a társadalom versenyképessége javul. Tehát az egészségműveltség javítása a társadalom versenyképességét javítja, ami hozzájárul a gazdaság és a környezet fenntarthatóságához.
254
Megnevezés
3.4 Települési és járási egészségtervek készítése, egészségprogramok megvalósítása (EFOP 2016-2020)
Prioritás
3. Egészségműveltség, egészségkultúra fejlesztése
Végrehajtásért felelős gazda Partnerek
Egészségügyi Központ Zalaszentgrót
Indoklás
A Zalaszentgróti járásban élők egészségi állapota összességében nem megfelelő. Különösen magas a szív-és érrendszeri és daganatos, különösen melanóma, emlő, vastagbél betegségben szenvedők aránya, ami a (mély)szegénységben élő, iskolázatlan, roma, szenvedélybeteg embereket még súlyosabban érinti. Az emberek nem fordítanak elegendő figyelmet egészségi állapotukra, hiányoznak azok a közösségi alkalmak, helyi kampányok, lehetőségek, amik az egészségtudatosság javítását segítenék elő. A nem megfelelő egészségtudatosság, a rossz szokások, a káros feszültségoldó módszerek, a szenvedélybetegségek, stb. rengeteg embert érintenek. Igen magas a szenvedélybetegek száma, a térség a megyei viszonylatban is élen járó ebben a mutatóban. Az alkoholizmus leginkább a 40 éven felüli férfiakat érinti. Az egészségterv egy komplex programtervezet, amely a település lakossága életminőségének, életfeltételeinek javítását szolgálja, magában foglalva a kiinduló helyzet felmérését (állapotleírás-egészségkép), ez alapján a cselekvési terv kidolgozását és az egészségterv kommunikálását is. Megvalósításában aktívan részt vállal a helyi közösség is. Mind települési, mind járási szinten fontos elkészíteni a helyi sajátosságok figyelembevételével a komplex stratégiai tervezés érdekében. A helyi egészségtervek elkészítése, az egészségnek, mint kiemelt szempont megjelenítése a településfejlesztési tervekben a legalkalmasabb eszköz arra, hogy az önkormányzatok a rendelkezésükre álló forrásokat az egészség érdekében is mozgósítsák. - a lakosság életfeltételeinek, életminőségének, a járásban élő emberek egészségi állapotának javítása az életminőségüket befolyásoló tényezők változtatásán keresztül - az egészségterv megvalósítása a járásban élők testi, lelki és szociális jólétének növelése érdekében - a járási lakosság egészségügyi helyzetének feltárása, a problémák azonosítása, ezek alapján stratégiai tervezés - az egészségterv szerves részévé váljon a településfejlesztési tervnek, beépüljön a döntéshozásba
Célok
Célcsoportok
255
ZalA-KAR Térségi Innovációs Társulás helyi önkormányzatok
-
minden hátrányos helyzetű célcsoport a járás lakossága
Tevékenységek leírása
-
Állapotleírás, egészségkép megrajzolása, azaz a térségi lakosság egészségi állapotának, a térségre jellemző életfeltételeknek a leírása az alábbi jellemzők mentén: a település demográfiai jellemzése (lakosság létszáma kor, nem, életkori, etnikai csoportok szerinti bontásban) hosszabb távon áttekintve, kiemelve a lényeges változásokat a népmozgalmi adatokat: születések, halálozások, termékenység, házasodási arány, földrajzi mobilitás (vándorlás, költözés) jellemzői a kommunális helyzetet jellemző adatokat (lakóházak száma, a vezetékes vízellátásba, elektromos áram- és gázellátásba, szennyvízcsatorna-rendszerbe bekötött lakások aránya, a hulladékgyűjtés helyzete, stb.) A lakosság egészségi állapotának jellemzése (a morbiditási és mortalitási adatok több évre visszamenőleg - kiemelve a daganatok és a keringési rendszer megbetegedései okozta halálozást- nem és korcsoportos bontásban; az egészségügyi alapellátás –háziorvosi, fogorvosi, védőnői szolgálatigénybevételére vonatkozó adatok, gyógyszerhasználat- gyógyszertárak forgalma, stb.). A lakosság mentálhigiénés helyzetének jellemzése: az idős korosztály problémái (magány, kiszolgáltatottságból adódó depresszió); a hátrányos helyzetű csoportok, nagycsaládok, gyerekeiket egyedül nevelő szülők problémái; öngyilkossági arányok a településen; mentálhigiénés betegségek elterjedtségére vonatkozó adatok; stb. A lakosság életmódjának jellemzése: az egészséges életmódot támogató szokásokra vonatkozó megállapítások (sportolási lehetőségek a településen, szabadidős sportok elterjedtsége, táplálkozási szokások, egyéb szabadidős tevékenységek, stb.), a káros szenvedélyek elterjedtségére (dohányzás, alkohol- és kábítószer-fogyasztás) vonatkozó adatok, stb. Az életkörülmények jellemzése: a családstruktúrára vonatkozó statisztikák, a lakásviszonyokat jellemző adatok (pl. lakósűrűség, szobaszám, komfortfokozat, stb.), a szolgáltatásokra vonatkozó adatok (pl. boltok száma, posta, művelődési- és sportlétesítmények jellege, stb.). Szociális, gazdasági feltételek jellemzése: a közoktatás, a foglalkoztatás, a jövedelmi viszonyok, a munkalehetőségek, az ingázás sajátosságaira vonatkozó adatok, stb. A természetes és épített környezet állapotának jellemzése: a természetes környezet állapotát jellemző adatok (levegőés vízminőség, környezeti zaj, ezek forrásainak jellemzése, stb.); az épített környezet állapotát jellemző adatok (a település egyes részei közötti különbségek, a telepi körülmények között élők jellemzőinek leírása, stb.) Az infrastrukturális helyzet jellemzése: a település megközelíthetőségét (szilárd burkolatú úttest, vasúti összeköttetés, rendszeres buszjáratok), a
256
-
-
-
telefonellátottságot, a helyi kommunikációs lehetőségeket (pl. rendszeresen megjelenő nyomtatott kiadvány, települési kábeltelevízió) leíró adatok, stb. Az egészségügyi ellátás intézményeinek jellemzése: az ellátást nyújtó szolgáltatók és kapacitásuk leírása (orvosok, védőnők száma, rendelők jellemzése, a szak- és fekvőbeteg-ellátás hozzáférhetősége, stb.) A szociális szolgáltatások jellemzése: a problémák megoldásában résztvevő professzionális segítők (háziorvos, védőnő, családsegítők, óvónő, pedagógus, stb.); a civil segítők (a sport, a kultúra, az egyház területéről, stb.); egyéb személyek, alapítványok, vállalkozók, a település által elérhető külső erőforrások A társadalmi egyenlőtlenségek jellemzése: az etnikai kisebbségekre vonatkozó adatok, a szociális segélyezésben, közgyógyellátásban, munkanélküli ellátásban, stb. részesülők aránya. A település problémáival kapcsolatos lakossági vélemények elemzése (a település megoldandó problémáira vonatkozó felmérés eredményeinek elemzése, stb.). elsődleges feladat az adatgyűjtés, amely során többféle módszer is alkalmazható: nagymértékben támaszkodhat meglévő adatforrásokra, pl. az önkormányzatoknál, a hatóságoknál (ÁNTSZ), a KSH helyi kirendeltségeinél, stb. adatbázisára adatok nyerhetők a helyi önkormányzat nyilvántartásából is, amelyeket mindenképpen összefüggésükben érdemes vizsgálni (pl. demográfiai, egészségügyi, oktatási, szociális, gazdasági, infrastrukturális, és egyéb adatok). fontos adatforrás a településen felhalmozódott iratanyag is, olyan információkat is tartalmazhat, amelyekhez sehol másutt nem férhetnénk hozzá, így például: a képviselőtestületi ülésekről készült jegyzőkönyvek, az iskola (naplókönyvek, tantestületi ülésekről készült jegyzőkönyvek), a családorvos (kartotékrendszer) nyilvántartása is, a falugyűlések jegyzőkönyvei közvetlen információgyűjtés (kérdőívek, interjúk, egyszerű beszélgetések a településen élőkkel) is, amely információval szolgálhat a település lakosságának konkrét véleményéről az adatgyűjtésbe, megvalósításba bevonható intézmények, szervezetek számbavétele, megkeresése az egészségképben megfogalmazott tények alapján a feladatok, módszerek meghatározása és a megvalósítás módjának közös kijelölése a feltárt problémákra reagálva konkrét cselekvési terv kidolgozása, annak folyamatos aktualizálása, megvalósítása az egészségterv minél szélesebb körben való megismertetése: célcsoportok azonosítása, akiknek kommunikálni kell az eredményeket, illetve meg kell határozni, hogy kik és milyen módon fogják kommunikálni a tényeket
257
Tervezett ütemezés Várt eredmények
2016 – 2019, a pályázatok meghirdetésének függvényében -
Indikátorok
Megcélzott pályázati forrás Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
EFOP
a járásban élő emberek életfeltételeinek, életminőségének, egészségi állapotának javulása társadalmi versenyképesség javítása, optimalizálása az egészségterv szerves részévé váljon a településfejlesztési terveknek, a döntéshozatal támogatása elkészült járási szintű egészségterv elkészült települési egészségtervek
A járási és települési egészségtervek kidolgozása révén kialakításra kerül egy olyan térségi adatbázis, amely hosszú távon képes támogatni a döntéshozatali folyamatokat. Az egészségtervek megvalósítása révén a lakosság egészségi állapotának jelentős javulása érhető el, mely emeli az életminőséget, kitolja az egyének aktív, munkaképes időszakát, ugyanakkor csökkenti az egészségügyi ellátásra, táppénzre fordított összeget. Az egészségtervek megvalósításának jelentős szerepe van a káros szenvedélyek csökkentésében, amelynek mutatói aggasztóan magasak a térségben. Az alapos és pontosan kidolgozott egészségtervek szerves részeivé válnak a településfejlesztési tervekbe, a döntéshozatali folyamatokba, amely révén az önkormányzati források célzottan kerülnek kiosztásra a támogatásra szoruló területek számára.
258
Megnevezés
3.5 Egészségfejlesztési Programiroda létrehozása a zalaszentgróti Rendelőintézet bázisán (EFOP 2016-2020)
Prioritás
3. Egészségműveltség, egészségkultúra fejlesztése
Végrehajtásért felelős gazda Partnerek
Egészségügyi Központ Zalaszentgrót
Indoklás
A Zalaszentgróti járásban élők egészségi állapota összességében meglehetősen rossz. Különösen magas a szív-és érrendszeri és daganatos, különösen melanóma, emlő, vastagbél betegségben szenvedők aránya, ami a (mély)szegénységben élő, iskolázatlan, roma, szenvedélybeteg embereket még súlyosabban érinti. Az emberek nem fordítanak elegendő figyelmet egészségi állapotukra, hiányoznak azok a közösségi alkalmak, helyi kampányok, lehetőségek, amik az egészségtudatosság javítását segítenék elő. A nem megfelelő egészségtudatosság, a rossz szokások, a káros feszültségoldó módszerek, a szenvedélybetegségek, stb. rengeteg embert érintenek. Igen magas a szenvedélybetegek száma, a térség a megyei viszonylatban is élen járó ebben a mutatóban. Az alkoholizmus leginkább a 40 éven felüli férfiakat érinti. Mindezek tudatában a megfelelő magatartásminták elsajátítása, az egészséges életmód feltételeinek biztosítása, a szűrő és prevenciós programok szempontjából kiemelkedően fontos elérni a legveszélyeztetettebb csoportokat. Ugyanakkor ezek a betegségmegelőzést, egészség megőrzést, szemléletformálást és életmódváltást, stb. segítő programok, beleértve a sokszínű, közösségi jellegű szabadidős sport, kulturális, stb. programok arra is kiválóak, hogy helyi társadalmi integrációs hatást váltsanak ki. Emiatt nagyon fontos a sérülékeny csoportok (fogyatékossággal élők, cigányok, kisgyerekesek, stb.) célzott és tudatos bevonása is. A járásban jelenleg nincs kiépített, működő szervezeti háttér a járási egészségfejlesztési tevékenység koordinálására, ezért kiemelkedő fontosságú az Egészségfejlesztési Programiroda létrehozására. A Programiroda működése nem csak a térségben jelentkező hiányra adott válaszként működhet sikeresen, hanem intézményi szinten is beleilleszkedik egy ma már országos szintű, sikeres hálózatként működő rendszerbe, hiszen a 2007-2013-as időszak óta már több mint 60 egészségfejlesztési iroda alakult állami támogatással.
érintett egészségügyi, szociális, oktatási helyi partnerek, önkormányzatok, civil szervezetek Azok a szervezetek, önkormányzatok, akik vállalják a konzorciumi vagy együttműködő partneri kötelezettséget, és részt vesznek a projekt előkészítésében, és megvalósításában.
259
Célok
-
-
-
-
-
-
-
-
Célcsoportok
Egészségfejlesztési Programiroda létrehozása Zalaszentgróton, a Rendelőintézet bázisán, amely a létrehozott széles körű partnerség motorjaként tevékenykedik az egészségfejlesztés, prevenciós tevékenység kistérségi intézményrendszerének kialakítása partnerségi együttműködés keretében a zalaszentgróti kistérségben a lakosság egészségtudatosságának növelése, az egyéni felelősség erősítése, az egészséges életet szolgáló magatartásminták, életmódok elsajátítása a lakosság mentális, és fizikai egészségi állapotának javítása folyamatos és rugalmas ellátást biztosító optimális kapacitású, költség-hatékony, minőségi szolgáltatást nyújtó egészségügyi ellátórendszer kialakítása elsősorban a daganatos betegségekben, cukorbetegségben, magas vérnyomásban, szív-, és érrendszeri betegségben elhízásban, zsíranyagcsere-zavarokban szenvedő betegek arányának csökkentése a dohányzás és túlzott alkoholfogyasztás visszaszorítása, az egészséges táplálkozás és a mozgásban gazdag életmód népszerűsítése általános egészségügyi állapotfelmérések elvégzése (érzékszervi megbetegedésekre irányuló szűréssel kiegészítve), szájüregi daganat, diabetes és colo-rektális rák szűrések lebonyolítása a szűrőprogramok mellett életmódváltó programok indítása, ehhez kapcsolódó tanácsadások igénybevétele, életmód klubok indítása
Közvetlen célcsoport: - iskoláskorú lakosság, akiknél a pszichés, étkezési, fogápolási, testtartási problémák kezelésére helyeződik a hangsúly - 20-40 év közötti lakosság az életmódváltó program kiemelt célcsoportja - 40 éven felüli lakosság, akik kiemelt célcsoportja a vastag- és végbélrák szűrésnek, és a projektben nyújtott dietetikai és testmozgás tanácsadásnak - 60 éven felüliek célcsoportja, náluk különösen fontosak az aktív közösségi életet segítő, a lelki és fizikai egészség megőrzését célzó programok - hátrányos helyzetű emberek célzott támogatása az egészségügyi szűrővizsgálatok és prevenciós programok elérésében Közvetett célcsoport: - Helyi, megyei és országos szakmapolitikai döntéshozók - Egészségügyi dolgozók - Partnerszervezetek - Más EFI programot megvalósító kistérségekben tevékenykedő szakmai szervezetek
260
Tevékenységek leírása
-
-
-
Tervezett ütemezés Várt eredmények
2016 – 2019, a pályázatok meghirdetésének függvényében -
-
-
-
Indikátorok
a megvalósításban résztvevő szervezetek, intézmények felkeresése, együttműködés kereteinek kialakítása tevékenységek felelőseinek kijelölése, a rendezvényeknek otthont adó intézmények, épületek kijelölése kistérségi, települési egészségtervek elkészítése az Egészségfejlesztési Programiroda kezdeti, helyi működési leírásának kidolgozása, intézményi struktúrába való illeszkedésének megtervezése tevékenységek felelőseinek kijelölése, a rendezvényeknek otthont adó intézmények, épületek kijelölése a lakosság egészségtudatos magatartásának kialakítása a zalaszentgróti térségben: előadássorozat szervezése orvosok, illetve szakértők részvételével az egészséges életmód jegyében, bio- és egészséges ételek bemutatásával, kóstoltatásával egybekötve dohányzásról leszoktató program szervezése, célzott kampányának lebonyolítása települési egészségnapok megszervezése szakmai képzések - egészséges életmód - lelki egészség témakörben elsősegélynyújtó tanfolyam újraélesztés oktatással a népegészségügyi szűrések szervezésében történő együttműködés a helyi szűrési koordinátorral
-
kialakított Egészségfejlesztési Iroda a projekt során szűrőprogramok, tanácsadások, rendezvények, szakmai és kommunikációs szolgáltatások valósulnak meg annak érdekében, hogy javuljon a térség lakosságának egészségi állapota egészségfejlesztési és prevenciós partneri hálózat kialakítása az egészségügyi és szociális szolgáltatók, oktatási intézmények, önkormányzatok, civil szervezetek stb. részvételével Diabetes és beteg klub működése lebonyolított kommunikációs kampány, mely által az intézmény megalapítása és működése megragad a köztudatban EFI-ben életmódváltó programba bevont kliensek egészségi állapota átlagosan min. 1 szinttel javul (20%) a jó egészségi állapot csökkenti a betegen töltött napok számát, így több idő jut a munkára, valamint szabadidős tevékenységre. Az egészség a várható élettartamra gyakorolt hatásával is befolyást gyakorolhat a foglalkoztatásra és munkaerőpiacra hosszú távú célként kell kitűzni a társadalmi egyenlőtlenségek eloszlatását, az egészségügyi ellátáshoz vagy a méltányos lakhatáshoz való hozzáférést mindenki számára egyforma módon elérhetővé tenni. A társadalmi integrációt segítheti elő közvett módon a helyi civil társadalom megerősítése, a civil szervezetek kapacitásainak fejlesztése; a komplex fejlesztéshez szükséges helyi együttműködések kialakítása, támogatása is. kialakított Egészségfejlesztési Iroda
261
-
Megcélzott pályázati forrás e Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
egészségfejlesztési és prevenciós partneri hálózat (egészségügyi és szociális szolgáltatók, oktatási intézmények, önkormányzatok, civil szervezetek stb. részvételével) Diabetes és beteg klub működése lebonyolított kommunikációs kampány EFI-ben életmódváltó programba bevont kliensek egészségi állapota átlagosan min. 1 szinttel javul (20%) életmódváltó programokon résztvevő személyek száma
EFOP A program szakmai fenntartása a projektgazda feladata. A hosszú távú fenntarthatóság érdekében elengedhetetlen, hogy a kidolgozandó program valós igényekre válaszoljon, illeszkedjen a projektet megvalósító szervezet szakmai tevékenységéhez, és hosszú távon biztosított legyen a humán erőforrás. A projekt során kiépített együttműködések, kapcsolati háló, az intézmény beépül a közösség mindennapi életébe, amely alapján a megkezdett programok, szolgáltatások tovább élnek a projekt befejeztével is, hosszú távon előnyöket biztosítva a kedvezményezetteknek, illetve további közös munkát, fejlesztést a részt vevő szervezeteknek. A projekt során kialakult új együttműködési formák követendő példaként szolgálhatnak szélesebb körben is. Az Egészségfejlesztési Programiroda tevékenységeinek finanszírozására többcsatornás finanszírozási stratégiát szükséges kidolgozni a projekt megvalósításának végéig. A tervek szerint az alábbi források állnak majd rendelkezésre: OEP finanszírozás, népegészségügyi szűrőprogramok forrásai, pályázati források (a rossz egészségügyi mutatók, és ezek negatív társadalmi hatásai miatt valószínűleg a 2014-20-as EU-s források elosztásánál kiemelt szerepet kap a terület, és újabb források nyílnak meg), civil szervezetek által gyűjtött adományok, szponzorációs bevételek. Ezeken kívül számítunk a pályázati útmutató által előre jelzett egészségfejlesztési tevékenység szakellátásból történő fenntartható finanszírozási lehetőségének igénybevételére. A szakmai munkatársak kiválasztása során ügyelni kell, hogy számukra a pozíció hosszú távú karrier lehetőséget jelentsen, és a fenntartási időszakban is tovább vigyék a megkezdett munkát.
262
Megnevezés
3.6. A helyi termékek fogyasztására ösztönző programok
Prioritás
3. Egészségműveltség, egészségkultúra fejlesztése
Végrehajtásért felelős gazda Partnerek
Zala Termálvölgye Egyesület
Indoklás
Az elmúlt évek gazdasági válsága és a masszívan fennálló rossz foglalkoztatási mutatók a térségben is kihangosították a helyi piac és a helyi foglalkoztatási lehetőségek bővítésében rejlő kihasználatlan lehetőségek kérdéseit. Mindemellett a városi közösséget formáló civil szervezetek tevékenységének támogatása, különös tekintettel a történelmi múlt ápolására, a helyi hagyományok, termékek, lehetőségek megismerésére irányuló törekvések is kiemelkedő hangsúlyt kaptak a lokálpatriotizmus erősítése érdekében. Ezek a tevékenységek mind a természeti erőforrások megőrzése, mind a helyi társadalom megerősítése szempontjából kulcsfontosságú feladatok. A legfrissebb kezdeményezések a helyi termékek és a helyi piac fejlesztését célozzák, ami mellett az önellátó és ökologikus gazdálkodás lehetőségei is megjelentek a jelentős foglalkoztatási és megélhetési problémákra adható részleges válaszokként. Az önellátásra termelés, bár önmagában nem valószínű, hogy széles tömegek megélhetését biztosíthatja, de a jelenlegi súlyos szociális problémákat enyhítheti. Számos kezdeményezés indult az elmúlt időszakban a helyi termékek minél szélesebb körének előállítása céljából - 2009. óta kiemelt térségfejlesztési prioritás a helyi termék előállítók segítése, a helyi termék fogyasztás ösztönzése, ekkor vette kezdetét a témában érintett szervezetek közös tervezési folyamata, az együttműködéseik kialakítása. A folyamatban fontos szerep hárult a Zala Termálvölgye Egyesületre, amely az általa kezelt LEADER forrásokkal eszközt tudott biztosítani a célok megvalósításához. A teljesség igénye nélkül az elmúlt években megvalósult többek között 11 helyi termék előállítói beruházás (kisüzemek, gépbeszerzések), 3 közösségi feldolgozó, fenntartható mezőgazdasági mintakertek, 1 helyi termék bolt Alsópáhokon, helyi termék konferenciasorozat, és egy térségi helyi termék előállítókat bemutató portál. A térség 2014-ben részt vett egy francia-magyar együttműködési projektben, rövid élelmiszer lánc témában. Az itt szerzett tudásnak és kapcsolatrendszernek köszönhetően a helyi termékfejlesztés már ezen új módszertan szerint zajlik: pl. 2015. év során készül el egy tanulmány, amelynek címe: „A helyi élelmiszerrendszer fejlesztési lehetőségei a Zala Termálvölgye Egyesület térségében”. Ez azt anyag nagyban segítheti a további fejlesztési irányok meghatározását. Az értékteremtő közmunkaprogram jegyében a zalaszentgróti járásban működik a Start minta munkaprogram (mezőgazdasági közmunkaprogram), amelynek keretében 2011. évtől mezőgazdasági
civil szervezetek, helyi termelők, iskolák, vállalkozások Azok a szervezetek, önkormányzatok, akik vállalják a konzorciumi vagy együttműködő partneri kötelezettséget, és részt vesznek a projekt előkészítésében, és megvalósításában.
263
programot működtet 11 település. A program megvalósítása során hátrányos helyzetű regisztrált álláskeresők kerülnek bevonásra elsősorban mezőgazdasági termény előállításának céljából. A program keretében az önkormányzatok közösségi kerteket alakítottak ki belterületen és külterületen, de több önkormányzatnál már fóliasátort vagy üvegházat építettek a hatékony termelés érdekében. A mezőgazdasági programban több mint 50 fő dolgozik a járás területén. A megtermelt termékeket (pl. paprika, paradicsom, uborka, zöldség sárgarépa, bab, burgonya, gomba) természetbeli önkormányzati segély formájában, közétkeztetésben, kiskereskedelmi vagy nagykereskedelmi értékesítés keretében jut el a fogyasztókhoz. A megtermelt termékek a helyi piacon is megjelennek. Így a Zalabéri Köz(ös)ségi Kert a zalaszentgróti heti piacon jelenik meg, idény szezonban hetente, a szalapai és a kisvásárhelyi termékek pedig a keszthelyi városi piacon, ahol önálló standot bérelnek az önkormányzatok. Célok
-
-
a helyi termék előállítók segítése a helyi termék fogyasztás ösztönzése a helyi termékek fogyasztásának megnövekedése eredményeképpen növekedhetnek a meglévő szociális vállalkozások, bővíthetik munkaerő igényüket, és újabb szociális vállalkozások jönnek létre az elsődleges munkaerő-piacról kiszorult, tartós munkanélküliek foglalkoztatási lehetőségeinek és arányának növekedése for profit vállalkozásokkal történő együttműködések bővítése a szélesebb piaci réteg elérése, illetve az értékesítés mennyiségének növelése érdekében
Célcsoportok
-
munkanélküli, illetve mélyszegénységben élő emberek helyi munkaadók, termelők, szociális szövetkezetek a járási lakosság közoktatási intézmények helyi civil szervezetek
Tevékenységek leírása
-
a programba bevonható helyi termelők körének meghatározása, naprakész adatbázis létrehozása termelőnként megállapítani a szükséges fejlesztések körét programba bevont termelők oktatása, képzése közös márka, arculat kialakítása promóciós anyagok kialakítása rendezvények, kommunikációs kampány szervezése, lebonyolítása helyi termékek egységes minőségi rendszerének kidolgozása nyitott porták fejlesztése gasztro-turisztikai programok szervezése termelői integráció egy logikai központ létrehozásával helyi szereplők bevonása (önkormányzatok – közétkeztetés, közmunkaprogram, helyi szervezetek, vendéglátók, kiskereskedők, helyi lakosság,) nemzetközi piacok, együttműködések, kapcsolatok felkutatása, elmélyítése
-
-
264
Tervezett ütemezés Várt eredmények
2016 – 2019, a pályázatok meghirdetésének függvényében -
-
a helyi termékek fogyasztásának jelentős megnövekedése turisztikai látogatottság megnövekedése a helyi termékek minél szélesebb körű és nagyobb volumenű értékesítése által jelentősen megnövekedik az előállításukba bevonható munkanélküliek száma a program eredményeképpen a helyi termékek, hagyományok nemzetközi ismertségének elérése egészséges és önellátó életmód, szemlélet népszerűsítése helyi termelők tevékenységének fejlődése, tevékenységeik kibővítése, bevételeik növekedése széleskörű, térségi, modellértékű összefogás, amely a cél elérésén túl segíti a hátrányos helyzetűek integrálását, a szociális védőháló megerősödését hatékony és gyors információáramlás, naprakész adatbázis
-
programba bevont termelők száma helyi termék előállításban résztvevő hátrányos helyzetűek száma megvalósított oktatások, képzések száma képzéseken résztvevő termelők száma megvalósult rendezvények száma együttműködések száma bevont partnerek száma beszerzések elkészült promóciós anyagok száma lebonyolított kommunikációs kampányok száma
-
Indikátorok
Megcélzott pályázati források Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
LEADER közfoglalkoztatási források Vidékfejlesztési Program A térségben hosszú távon a szektorok együttműködésére kell helyezni a hangsúlyt, amely erősíti a társadalmi kohéziót, a civil szféra hatékony működését. A for profit szektorral való minél szorosabb együttműködés lehetővé teszi a helyileg előállított termékek szélesebb körű értékesítését, ezáltal növelve a szociális gazdaság bevételeit, amelynek eredményeképpen jelentősen megnő a közfoglalkoztatásból kikerülő emberek aránya. A térség komoly fejlesztési eredményekkel, gasztronómiai és épített hagyományokkal rendelkezik, amelyekre építhet a jövőben a REL tervezés kapcsán, emellett stabil termelői és turisztikai szolgáltatói háttér áll mögötte, akik aktív szereplőivé válnak a programnak. A környezettudatosság elve érvényesül nem csak a tervezett programokban, de komoly alapköve volt az eddigiekben is a helyi szervezetek által megvalósított projekteknek is. A SOPRO AT-HU projektben megvalósuló foglalkoztatás ékes bizonyítéka a környezettudatos szemléletmódnak a hulladékok környezettudatos és ésszerű újrahasznosításával. A helyi termékek előállítása a terület adottságainak kihasználásával, a munkaerő megtartásával a térségben, az általuk előállított termékek helyi szinten (is) történő fogyasztásával garantálható a projekt hosszú fenntarthatósága.
265
8.4.
Partnerségi és kommunikációs/nyilvánossági terv
8.4.1. Partnerségi terv Háttér információk A projekt során létrejött Zalaszentgróti Járási Felzárkózási Kerekasztal koordináló szervezete, a járásszékhely Zalaszentgrót Város Önkormányzata. A projekt során hozzá csatlakoztak azok a partnerszervezetek, akik részt vállalnak a kerekasztal működtetésében, valamint a programterv megvalósításában is. Ez idáig 6 db kerekasztal ülés és további fórumok szolgálták a partnerségi működést, a kerekasztal létrehozását, a járási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és programterv elkészülését, valamint kiemelt témaként a HEP-ek aktualizálását, továbbá a térséget érintő esélyteremtési témák közös megvitatását, és a feltárt problémákra megoldások keresését. A térségben tevékenykedő humán szolgáltatók, helyi és nemzetiségi önkormányzatok, civil szervezetek, non-profit szervezetek, szociális szövetkezetek, állami szervezetek aktív együttműködést mutattak a helyzetelemzés és a programterv készítése során. Ez azért fontos, mivel a kerekasztal működésének projektzárás utáni fenntartása, a programterv intézkedéseinek megvalósítása a partnerek aktivitásán és a megfelelő koordináción múlik. Ennek érdekében a programterv készítése alatt is törekedtünk a lehetséges intézkedésgazdák és partnerek bevonására, akik véleményeikkel, javaslataikkal segítették a helyi szükségletekre reagáló intézkedések kidolgozását. Ezáltal elkötelezettebbé váltak az egyes intézkedések, és az azokon belül a jövőben létrejövő projektek, EU-s pályázatok végrehajtásában, hiszen személyesen és szervezetileg is érintettek és érdekeltek ebben. Partnerségi szervezeti struktúra A járási felzárkózási kerekasztal további működtetését egy több szintű, szerteágazó, egymással kapcsolatban lévő partneri intézményi hálóban tervezzük megvalósítani. Ez a szerves térségi háló megteremti a lehetőségét a 1) kezdeményező, egyes témákat felelősen kezelő, operatív végrehajtást végző munkacsoportok (melyek kiemelt feladata a projektek, EU-s pályázatok előkészítése, megvalósítása), 2) a teljes szervezeti struktúrát működtető, koordináló szakmai menedzsment (a jelenlegi ÁROP menedzsment feladatokat a foglalkoztatási paktum menedzsmentnek javasolt továbbvinnie) 3) a folyamatokat irányító, döntéshozó felzárkózási kerekasztal, 4) a nyilvánosságot, bevonást, részvételt biztosító járási esély fórum együttműködésére.
266
A projekt során kialakultak ennek a struktúrának a működési mechanizmusai, létrejött egy jól működő szakmai menedzsment, megerősödött a járási partnerség, és elkészült a további akciókat megalapozó járási esélyteremtő programterv is. A kerekasztal és a kapcsolódó szervezeti egységek összehangolt munkája révén, az esélyegyenlőségi területen meglévő feladatok szervezése, projektek megvalósítása is koordinált módon valósul meg, amellyel el lehet kerülni a párhuzamosságokat, javul a problémakezelés és a költséghatékonyság is. A járási felzárkózási kerekasztalban való részvétellel a kisebb települések is megfelelő szakmai támogató hátteret kapnak saját esélyegyenlőségi feladataik elvégzéséhez, amellyel Zalaszentgrót város járásszékhely szerepe is erősödött. Az önkormányzatok és intézményeik mellett kiemelten fontosnak tartjuk a civil, egyházi, és vállalkozói szervezetek aktív részvételét a programban, hogy minél szélesebb körű partnerség működjön a járásban. A vállalkozások bevonására az őket érintő intézkedésekben nagy hangsúlyt kell helyezni a jövőben.
Zalaszentgróti Járási Esély Fórum
Felzárkózási kerekasztal
Koordinációs csoport
Munkacsoportok
267
A partnerségi működés átfogó térségi koordinációja A járási felzárkózási kerekasztal jövőbeni működése akkor lesz biztosított, amennyiben tovább folytatódik a 20 éves hagyományokkal rendelkező ZalA-KAR-os integrált vidékfejlesztési működés, és az esélyteremtési témát a térségben működő vidékfejlesztési (Zala Termálvölgye LEADER Egyesület) és foglalkoztatási paktumos (Foglalkoztató ZalA-KAR NP Kft.) menedzsment felkarolja, és továbbviszi (hivatalosan utóbbi kijelölése javasolt menedzsment szervezetként). Zalaszentgrót Város Önkormányzata pedig saját eszközeivel támogatja a különböző akciókat, és járásszékhelyként ösztönzi a partnereket az aktív részvételre a különböző kezdeményezésekben, akciókban. Amennyiben a TOP 5.1.2. konstrukcióban (amely hátrányos helyzetű álláskeresők munkaerő-piaci igényeknek megfelelő képzését, felkészítését és foglalkoztatását célozza meg kiemelten) a térségi paktumnak sikerült a megyei rendszeren belül megfelelő pozíciót kialakítani, és önálló menedzsmentet, projektet működtetni, a felzárkózási kerekasztalt javasolt kibővíteni a vállalkozásokkal, és azáltal a foglalkoztatási paktum partnerségi hálózata is létrejön. Párhuzamosam ezeket a partnerségi szerveződéseket nem célszerű működtetni, nincs rá elég erőforrás, és a bevont szervezetek is jelentős átfedésben vannak. A fenti bázison létrehozott integrált menedzsment feladatai: -
-
a partnerek közötti együttműködés elősegítése, kialakítása és életben tartása, működtetése az évenként megrendezendő esély- és foglalkoztatási fórumok összehívása, a kerekasztal üléseinek előkészítése, dokumentálása a programterv (illetve a később kidolgozandó térségi foglalkoztatási stratégia és akcióterv) megvalósításának koordinálása az érintett szervezetek között projektek kezdeményezése, partnerségek kialakítása, projektgenerálási és projektfejlesztési folyamat menedzselése, projektek saját végrehajtása, illetve mások által a stratégia keretében végrehajtott projektek koordinálása a programterv végrehajtásának folyamatos monitoringja és időszakos értékelése, felülvizsgálata a partnerek közötti szinergia hatás érvényre jutásának elősegítése partnerektől származó információ összegyűjtése, az összegyűjtött információ szétterítése a partnerek körében, vagyis a rendszeres információ-áramlás biztosítása a partnerségi kapcsolatok ápolása, új partnerek bevonása
Intézkedésgazdák és partnerek Az egyes intézkedések leírásában szereplő intézkedésgazdák felelősek az adott intézkedés megvalósulásáért, a projektekben dolgozó partnerek munkájának koordinálásáért. Az intézkedésgazdának jelölt szervezetek folyamatos kapcsolatot tartanak a menedzsment feladatokat ellátó Foglalkoztató ZalA-KAR Nonprofit Kft.-vel.
268
8.4.2. Kommunikációs/nyilvánossági terv
A programtervben szereplő célok közül a hátrányos helyzetű célcsoportok elfogadását, társadalmi beágyazódását hatékony kommunikációs és nyilvánossági tevékenységgel is nagymértékben elő lehet segíteni. A kommunikációs/nyilvánossági tevékenységet a Foglalkoztató ZalA-KAR Nonprofit Kft. koordinálja, de pályázati finanszírozás esetén az adott projektet vezető, koordináló szervezet felel az adott projekt kommunikációjáról egyeztetve a menedzsment szervezettel a közös fellépés érdekében. A tájékoztatást és nyilvánosságot biztosító tevékenységek célja, hogy segítse elő a programterv átfogó és specifikus céljainak megvalósulását és biztosítsa, hogy az intézkedések/projektek előrehaladásáról, eredményeiről az esélyegyenlőségi célcsoportok, a tágabb környezet és a finanszírozásában közreműködő szervezetek megfelelő tájékoztatásban részesüljenek. A fejlesztésekhez kapcsolódó nyilvános eseményeken az alkalmazott kommunikációban és viselkedésben a projekt gazda vagy partnere esélytudatosságot fejez ki: nem közvetít szegregációt, csökkenti a csoportokra vonatkozó meglévő előítéleteket. A programterv megvalósítási időszakában nagy hangsúlyt kap a helyi társadalom tájékoztatása. A tájékoztatási tevékenység célja ebben az időszakban az intézkedések/projektek megvalósítása által bekövetkező kedvező változások tudatosítása a célcsoportban, a helyi/térségi döntéshozókban, ill. a pozitív fogadtatás elősegítése. A megtervezett kommunikációs tevékenység mozzanatát képezi az is, hogy a különböző célcsoportokhoz igazítsuk a rendelkezésre álló kommunikációs eszközöket, meghatározzuk, hogy kinek, hogyan kommunikálunk, milyen csatornákon keresztül, és hogy mindezek miért javasoltak, illetve milyen eredményeket, hatásokat vonnak maguk után. Az elsődleges célcsoportok esetében leghatékonyabb kommunikációs eszköznek, módszernek vélhetően a személyes, folyamatos kapcsolattartás és együttműködés keretében végezhető közvetlen egyéni tanácsadás lehet, mivel az infokommunikációs technológiák használata a hátrányos helyzetűek körében még nem eléggé elterjedt, a hozzáférés pedig nehézkes. Nagy hangsúlyt fektetünk a programterv megvalósítása során a valódi partnerség alapfeltételét jelentő kétirányú információáramlást, azaz a tényleges kommunikációra. Törekedünk rá, hogy a tájékoztató anyagok, hírlevelek a nyelvi, megértési nehézséggel küzdő, szociálisan hátrányos helyzetű lakosok számára is könnyen érthetőek legyenek. Így a tevékenységek között szerepel ábrákat, rajzokat tartalmazó elektronikus és papíralapú kiadványok, plakátok készítése, terjesztése, sokszorosítása. A programterven belüli intézkedések és projektek megvalósítása során az alábbi módszertani eszközöket javasolt használni a kommunikációs és nyilvánossági tevékenységeknél (ezeket lehetőség szerint a pályázati támogatással megvalósuló projektekbe is be kell tervezni):
269
Tervezett módszertani eszközök Folyamatos tájékoztatás az Interneten (honlap, Facebook, hírlevelek, stb.) Sajtómegjelenések folyamatos összegyűjtése és közzététele a partnerségen belül Fogyatékos barát, kismama barát, pályakezdő barát, stb. munkahely térségi díjak odaítélése Tájékoztató anyagok (szórólapok, plakátok stb.), hírlevelek készítése a célcsoportok számára az induló projektekről, tevékenységekről (a különböző hátrányokkal rendelkező célcsoportok igényei szerint) Helyi médiában (újság, TV) rendszeresen megjelenő esélyegyenlőségi témájú műsorok, riportok, egyéb tartalmak megvalósításának támogatása, helyi média érzékenyítése Személyes és folyamatos kapcsolattartás és időközi összejövetelek a célcsoport tagokkal Workshopok, konferenciák, szakmai összejövetelek Fotódokumentáció készítése a teljes programterv megvalósulásának eseményeiről
270
