Zalakarosi Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai program
2013.
Tartalomjegyzék: 1. Nevelési program................................................................................................................3 1.1. Bevezetés .....................................................................................................................3 1.2. Az iskolában folyó oktató-nevelő munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ...............................................................................................................3 1.3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .......................................6 1.4. A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok ...............................................8 1.5. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok.............................................................................................................................8 1.6. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladata ........................................................................................................ 10 1.7. A kiemelt figyelmet érdemlő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje ............................................................................................................................... 10 1.7.1. A különleges bánásmódot igénylő tanulók ........................................................... 10 1.7.2. a) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló ...................................... 18 1.7.2.b) A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ................................. 18 1.7.2.c) Esélyegyenlőséget szolgáló tevékenységek, intézkedések: ................................ 19 1.8. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje ............................................................................................................................... 21 1.9. A szülő, a tanuló és pedagógus és az intézmény partnerei együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei ....................................................................................... 21 A szülő, tanuló pedagógus együttműködésének formái ................................................. 21 1.10. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai ............................ 24 1.10.1. A vizsgaszabályzat hatálya, célja ....................................................................... 24 2. A vizsgatárgyak részei és követelményei................................................................... 25 1.11. A felvétel és az átvétel helyi szabályai ..................................................................... 26 1.12. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ........... 27
2
1. Nevelési program 1.1. Bevezetés „ Nincs hatalmasabb erő mint a tudás: a tudással felfegyverzett ember - legyőzhetetlen.” Köszöntjük az Olvasót! A Pedagógiai program az intézmény nevelési-oktatási koncepciója, mely az intézmény céljainak, működésének több évre szóló terve. A tantestület a nevelési program és a helyi tanterv átgondolása során arra törekedett, hogy az intézmény teljes mértékben megfeleljen a központi előírásoknak, ugyanakkor megtartsa azokat a nevelési-képzési formákat, amelyek az előző program értékei, jól bevált folyamatai voltak. Törekedtünk megőrizni a helyi sajátosságokat, az intézmény sajátos arculatát. A Pedagógiai program és Helyi tanterv kiegészült a kompetencia alapú oktatás implementációja során vállalt pedagógiai célokkal, feladatokkal. Mindezekkel együtt ajánljuk pedagógiai programunkat a fenntartó, szülők és gyerekek figyelmébe. Zalakaros, 2013. március. 28. Tisztelettel: A nevelőtestület
1.2. Az iskolában folyó oktató-nevelő munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az iskola sajátos arculata: „Az iskola arra való: hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen a tudás vágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog” /Szent-Györgyi Albert/ A gyermekek életkori sajátosságainak, érdeklődési körének megfelelő sokrétű, színes szabadidős tevékenységi formákat és programokat kínálunk. Kiemelt szerepet biztosítunk: az idegen nyelv
3
a sport a számítástechnika az integrációs, képesség-kibontakoztató és kompetencia alapú oktatásnak
Alapelveink:
egyéni fejlesztés: a tanulók önmagához viszonyított fejlődését biztosítani az individuális és a közösségfejlesztés eszközeivel. önálló ismeretszerzés elsajátítása: azon személyiségjegyek megalapozása, fejlesztése, amelyek segítségével sokoldalú, önmegvalósító, új ismereteket alkalmazni tudó emberekké válnak. Felkészíteni az élethosszig való tanulásra. következetesség: igényesség, határozott követelmények támasztása a tanulókkal szemben, egyúttal lehetőség nyújtása a tanuló önállóságának, kezdeményezőkészségének, kreativitásának kibontakozására. társadalmi leszakadás megakadályozása: a társadalmi hátrányok kompenzálására való törekvés, a minőségi nevelés-oktatáshoz való egyenlő hozzáférési esély biztosítása. kompetenciák fejlesztése: célkitűzéseinknek megfelelő, a gyermekek személyiségének fejlesztését hatékonyabbá, teljesebbé tevő pedagógiai törekvések, kezdeményezések beépítése az oktatás- nevelés folyamatába. - felelős állampolgárok nevelése: nemzeti értékeink, népi hagyományaink megbecsülése mellett más népek kultúrájának befogadására való képesség kialakítása
Az intézmény nevelő-oktató tevékenységének célja: A nevelés és az oktatás egyensúlyának megteremtésével a gyermek személyiségének harmonikus kibontakozása. Tanulóink a gyermekközpontú, szeretetteljes, családias légkör kialakításával az egymásra odafigyelni tudó, aktív, tevékenykedő, a környezetre- a természet szépségeire rácsodálkozó, tanulásban örömét lelő, boldog gyermekké váljanak. A tantestület hisz abban, hogy „az iskola egyrészt műveltséget terjeszt, alkalmassá teszi a gyermeket az ismeretanyag elsajátítására, képessé teszi a tudományos felfogás elfogadására, a megszerzett tudás fejlesztésére, alkalmazására. Másrészt erkölcsi értékek hordozója, átadója. Úgy nevel, hogy a gyermek képes legyen a hagyományt őrizve új értékek létrehozására, befogadására, a másság elfogadására.” Nevelő-oktató munkánkban a hagyományokra építő, a gyermekközpontú működést megvalósító; szeretetteljes, családias légkörben kívánunk megfelelni: a fenntartó, a helyi társadalom, a szülők,
4
a gyermekek, és önmagunk elvárásainak. Törekszünk az emberi értékek átadására. Fontosnak tartjuk a pedagógusok példamutatását. Nemzeti értékeink, régi hagyományaink megbecsülése mellett, az idegen népek kultúrájának megismerésére, befogadására neveljük gyermekeinket. Valljuk, hogy a gyermek, érdeklődő, befogadni akaró; az önmegvalósítás szándékával rendelkező személyiség; akit az igényes, határozott követelmények támasztásával önállóságra, kezdeményezőkészségre, kreativitásra, az élethosszig tartó tanulásra készítünk fel. Célunk, hogy minden tanulónkat eljuttassunk a képességeinek és adottságainak megfelelő szintre. Diákjainkat a kulturált magatartás, a közösségi érzés, és a megfelelő kommunikáció jellemezze. Szeressék és védjék a természetet és saját szűkebb környezetüket is. Legyenek tisztában az egészségvédelem legfontosabb tényezőivel. Legyenek fogékonyak az emberi kapcsolatokra, a barátságra, a család tiszteletére. Alakuljon ki bennük a világ megismerésének igénye. Fontosnak tartjuk önmagunkkal és tanulóinkkal szemben a tudatosságra, következetességre, önfegyelemre, toleranciára, kitartásra való törekvést. Munkánkat szolgáltatásnak tekintjük, folyamatosan képezzük magunkat, nyitottak vagyunk az új értékekre. Feladataink: Feladatainkat a tanulók, szülők, a fenntartó és a helyi társadalom iskolával szemben támasztott igényei és a célrendszerünk határozzák meg. Iskolai oktatásunk valamennyi elemét áthatják, erősítik a tantárgyközi kapcsolatokat, a tanulók személyiségének fejlesztését, a kulcskompetenciákra épülnek, megjelennek az egyes tantárgyak tanmeneteiben és a kerettantervben. Az iskolai oktató - nevelő munkánk eszköz- és eljárásrendszere: Nevelési céljaink elérése érdekében a pedagógiai módszerek és eljárások sokszínűségére törekszünk. Módszereink kiválasztásánál az alábbi szempontokra figyelünk: - a tanulók életkori sajátosságai - a tanulók képességei - a tanulók értelmi-érzelmi fejlettsége - a pedagógusok személyisége - a pedagógusok szakmai felkészültsége Az alábbi tanulásszervezési eljárások, módszerek alkalmazása hatékonyságunk alapfeltétele, ezért ezeket az adott szituációnak megfelelően választjuk meg. - frontális osztálymunka - differenciált tanulásszervezés - csoportmunka - páros és egyéni munka - kooperatív technikák - projekt-módszer - könyvtárhasználat, internethasználat - IKT alkalmazása - témahét - kutatómunka - kiselőadás - szakkör - kérdőív, interjú - önálló innováció
5
-
partnerkapcsolatok, nemzetközi projektek drámapedagógia tanulmányi séták a kiemelt figyelmet igénylő tanulók esetén: egyéni fejlesztés, integráció és képesség kibontakoztató program
Direkt és indirekt nevelési eljárásaink: Elvárás, gyakoroltatás, segítségadás, ellenőrzés, ösztönzés, szervezés, célkitűzés, hagyományok kialakítása, követelés, személyes példamutatás, tények és jelenségek bemutatása, műalkotás bemutatása, csoportminták kiemelése, felvilágosítás, magyarázat, beszélgetés, önálló munka, elemző munka, vita
1.3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánkban arra törekszünk, hogy a személyiség komplex fejlesztését tudatos, tervszerű, végiggondolt nevelő-oktató munkával valósítsuk meg. Az iskolai tevékenységrendszerünket a megfogalmazott célok megvalósítása érdekében tervezzük. Az egységes alapvető követelményekkel és az ezekre épülő differenciálással tesszük nemcsak lehetővé, hanem szükségszerűvé a tanulók tevékeny elsajátítói és alkotói viszonyát saját fejlődésükhöz; benne a tanulás, sport, játék és egyéb tevékenységek legkülönbözőbb tartományaihoz. Mindennapi tevékenységük szervezésében a legkülönbözőbb ismeretek elsajátítását eszköznek tekintjük a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzését, kommunikációs cselekvési képességeinek kialakításához, fejlesztéséhez. Nevelési-oktatási rendszerünkben biztosítjuk tanulóink autonómiáját. Lehetővé tesszük számukra a legkülönbözőbb igényeik és szükségleteik kifejezését, a tapasztalatszerzést, a társas kapcsolatok megélését olyan kulturális tevékenységek során, amelyekben folyamatos visszajelzést kapnak cselekvéseikről, magatartásukról. Értékelési rendszerünkben kiemelt szempont a tanuló önmagához képest elért teljesítménye a személyiségfejlődés valamennyi területén. A jelen szocializációs, valamint a jövendő társadalmi szerepekre felkészítő tevékenységi modelljében szintén a tanulói aktivitásra épít. Eközben fokozott figyelmet fordítunk az érzelmek nevelésére. A tanulók műveltségét, világszemléletük, világképük formálódását a szabadidő megszervezésével oly módon segítjük, hogy az általunk megfogalmazott értékeket, magatartásmintákat, elvárásokat és igényeket szolgálja és egészítse ki. Tevékenységrendszerünk lehetővé teszi tanulóink felkészítését arra, hogy felnőtt életükben képesek legyenek az életükre vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani.
6
A személyiségfejlesztés területei
A megvalósulás színterei
Képességekre alapozott ismeretszerzés Differenciálás
- Tanóra
Csoportbontás
- Szakkörök
Felzárkóztatás
- Pályázatok
Tehetséggondozás
- Korrepetálás
Egyéni fejlesztés
- Versenyeztetés
Újszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazása Érdeklődésre alapozott ismeretszerzés
ISK, klubok, szakkörök, választható tanóra
Egészséges életmód, környezet védelme
Szakórák, napközi Madarak fák napja, mindennapos testnevelés mentálhigiénés program, kirándulás
Csoportokban való mozgás, közösségi élet szerepeinek megismerése Művelődés, kultúra
Osztályközösség, klubnapközi, szakkörök DÖK, ISK Zeneiskola, könyvtár, kiállítás, Móra-napok Település művelődési életében való részvétel
Demokratikus (társadalmi) működésben való részvétel - jogi tudatosság -
vezetés
-
kooperáció
Tanóra, szakkör, klub, DÖK,
-
a csoport tagja szerepének vállalása
fórum
-
legkülönbözőbb társadalmi szerepek
család, osztályközösség; egyéb szervezett
-
érdekérvényesítés
iskolai csoportok- iskola közössége nemzeti ünnepek, nemzeti hagyományok osztályközösség, DÖK, fórum, Iskolaszék, rendezvények
7
1.4. A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok A 20/2012. EMMI rendelet 128-129. § alapján. 1. számú melléklet: Egészségfejlesztési program.
1.5. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés során a tevékeny közösség nevelőerejének tudatos, szakszerű felhasználása történik, melyet az egyéni fejlődés érdekében végzünk. Aktív kapcsolatot teremtünk az egyén és társadalom között. Feladataink során kiemelt fontosságot tulajdonítunk a „pozitív” értékek, társas együttélés szabályai megismertetésének, elsajátításának. Célunk a biológiai lét, a társas kapcsolatok, a humanizált társadalom, az én harmóniájára vonatkozó és a társadalmi eredményességre vonatkozó legfontosabb értékek kialakítása tanulóinkban: egészségvédelem, az élet tisztelete, önismeret, szülő tisztelete, önzetlenség, önművelés, kreativitás, hazaszeretet. Törekedni kell arra, hogy a nevelők azonos értékrendet képviseljenek. Iskolai tevékenységeinkben arra törekszünk, hogy tanulóink megismerjék népünk kulturális értékeit, szülőföldünk, városunk történetét, jellegzetességeit, hagyományait. Olyan közösségi tevékenységeket szervezünk, mely során megismerhetik közvetlen és távolabbi környezetük kultúráját, más népek szokásait és vallását. Hagyományaink ápolását az életkori sajátosságoknak megfelelően, változatos programokkal végezzük: - Tanulmányi séták, - Könyvtárlátogatások - Színház és hangverseny előadások - Nemzeti ünnepek megtartása - Adventi ünnepkör - Farsang megünneplése - Móra-napok - Madarak fák napja - Föld napja - Víz világnapja - Megemlékezések: az aradi vértanúk, a kommunizmus, a holokauszt áldozatainak emléknapja költészet napja és a nemzeti összetartozás napja alkalmából - Sport-nap Tanulóinkat egymás megértésére, elfogadására, megbecsülésére neveljük. Fejlesztjük nyitottságukat, szociális és érzelmi képességeiket, kialakítjuk bennük a véleményformálás, érvek kifejtésének és megvédésének képességét, elsajátíttatjuk velük az önálló ismeretszerzés módszereit, a különböző típusú dokumentumok használatát. - Egységes követelmények kialakítása - Vitafórumok, DÖK-fórum, - Vetélkedők, - Könyvtári programok A természet tiszteletére, a környezeti károk megelőzésére, az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelésére és megoldására megmozdulásokat szervezünk. - Papírgyűjtés - Szemétgyűjtés, szárazelemgyűjtés - Szelektív hulladékgyűjtés
8
Jelentős feladatként kezeljük az egészség megőrzésére, a betegségek megelőzésére, a felvilágosításra irányuló tevékenységeket, az egészséges életvitel kialakítását a megfelelő szakemberek (védőnő, fogorvos, iskolaorvos) közreműködésével. Az egészségnevelés a helyi tantervünkben modul tantárgyként és a biológia és környezetismeret tantárgyhoz integrálva, valamint az osztályfőnöki órák tanmenetében jelenik meg. A tanulókat a másság, a beteg, sérült emberek iránt elfogadó magatartásra neveljük. - Előadások, felvilágosító programok, drogmegelőzési programok - Egészségügyi szűrések - Az iskola rendőre program Továbbra is megtartjuk hagyományossá vált iskolai rendezvényeinket, hiszen ezek az összetartozás érzésének megerősítésében nagy jelentőségűek. Az iskolában aktívan működik a diákönkormányzat (DÖK), melynek egyik fő feladata a diákok jogainak védelme, érdekképviselete, a diákpanaszok kezelése. Keretében a tanulóknak lehetőségük van tisztségviselőket választani, munkájukat ellenőrizni és értékelni, közszolgálati diákszerepeket vállalni, iskolai szabadidős tevékenységek megszervezésében, lebonyolításában aktívan részt venni. A diákönkormányzat munkáját az e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra (2011. CXC. tv. 3. § (3)
Tagjai Létrehozását kezdeményezheti Döntési jogköre van
Véleményezési jogot gyakorol
Diákönkormányzat tanulók tanulók tanulóközösségek diákkörök - saját működésében - anyagi eszközök felhasználásában - 1 tanítás nélküli munkanap programjában - tájékoztatási rendszer kialakításában (DÖK-nap) - házirend - iskolai SZMSZ - szociális juttatások - ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásának elfogadásakor
A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, a nevelőtestület hagyja jóvá. ( DÖK-SZMSZ ) Feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését. Évente legalább egy alkalommal diákközgyűlést kell szervezni ( DÖK-fórum). A diákönkormányzatok jogosultak szövetséget létesíteni, illetve ilyenhez csatlakozni.
9
1.6. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladata Lásd.: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 35. A pedagógus kötelességei és jogai 62. §, 63. § szerint Az osztályfőnököt az igazgató jelöli ki munkaközösségi javaslat alapján. Munkáját az SZMSZ és mellékleteiben meghatározottak, valamint a pedagógiai program és a házirend alapján végzi. Nevelőmunkáját folyamatosan tervezi, ennek írásos dokumentuma az osztályfőnöki munkaterv. Osztálya közösségének felelős vezetője. A gyermek nevelését, oktatását a lelkiismereti szabadság és a különböző világnézetűek között a türelmesség elve alapján végzi. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Pontosan és aktívan részt vesz a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az iskolai ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Látogatja az osztálya óráit és szükség esetén családot látogat.
1.7. A kiemelt figyelmet érdemlő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről 4§ 13. bekezdése határozza meg a fogalmat, és állapítja meg a kategóriákat. Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: 1.7. a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: 1.7.1. aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, 1.7.1.1. ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, 1.7.1.2.a,b, ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló, 1.7.1.3. b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló. 1.7.2.a,b,c,
1.7.1. A különleges bánásmódot igénylő tanulók
1.7.1.1. Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: A köznevelésről szóló törvény rendelkezései szerint a sajátos nevelési igényű tanulóknak joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. Iskolánk alapító okiratában szerepel, mely sajátos nevelési igényű tanulókat látjuk el. Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése-oktatása a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt integráltan történik.
10
Cél - A tanulók zökkenőmentes beilleszkedése, a többi tanulóval való együtt haladása. - A pedagógusok, tanulók és a szülői közösség felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására. - Módszerek, eszközök megválasztása, megismerése, amely alkalmazkodik a tanulók egyéni nevelési igényeihez. - A sajátos nevelési igényű tanulók egyéni sikerességét segítő képességek kialakítása, fejlesztése. - Az olvasás-, írás, számolászavarok javítása, hogy kialakítsa a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás, írás, számolás készséget, fejlessze kifejező készségét, segítse az olvasás, írás számolás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. Feladat A sajátos nevelési igényű tanulók érdekében iskolánk a pedagógiai program, helyi tanterv előkészítésénél figyelembe vette a köznevelési törvény, sajátos nevelési igényű tanulók oktatás-nevelés irányelvét, helyi lehetőségeket, szülői elvárásokat, nálunk nevelt tanulók sajátosságait. Az alapító okiratban kijelölt feladatként ellátott sajátos nevelési igényű tanulók számára meghatározott fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítása általában lehetséges, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak: fejlődési mód, út, időtartam módosulhat, a sajátos nevelési igényből adódó hátrányok, következmények csökkentése, vagy ellensúlyozása. A képességek tervszerű fejlesztése az egyéni fejlődési sajátosságok szerint. A tanítás- tanulás folyamatában megmutatkozó sérült funkciók korrigálása, kompenzálása, a tanulási technikák elsajátíttatása, a szociális képességek fejlesztése. - A tanulási zavarok kialakulásáért felelős funkciók fejlesztése. - A sajátos nevelési igényű tanulók túlterhelésének elkerülése a fejlesztő folyamatban. - Tankötelezettségük teljesítését szakember segítségével végezzék. - Önbizalom, önismeret, önértékelés fejlesztése, reális énkép kialakítása. - Pontos diagnózis és fejlesztési szempontok, módszerek igénylése, vizsgálatok elvégeztetése. - A tanuló fejlettségének megfelelően egyéni továbbhaladás biztosítása. Az integrációt vállaló intézmények feladatai: - Alapító okiratában szerepeltetni kell a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelésének-oktatásának feladatát, s azt hogy milyen fogyatékossági csoporthoz tartozó gyermekekről van szó. - Átdolgozott pedagógiai programja és a helyi tanterve tartalmazza a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő programot. - Szakemberek biztosítása: szükségleteknek gyógypedagógus, logopédus, pszichológus, konduktor. - Fejlesztő eszközök, tanórai segédletek biztosítása: - Egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs foglalkozások biztosítása, a tanórai foglalkozásokon túl. Ennek meg kell jelennie az iskola óratervében, mely a fogyatékosság típusától függően az évfolyamra meghatározott heti tanórák óraszámának 15-50%-a lehet. - Egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól mentesítheti az intézmény igazgatója a szakértői vélemény alapján. - Az első évfolyamon az értékelés és minősítés alól mentesített tanuló számára egyéni továbbhaladást engedélyezhet az igazgató, vagyis a gyermek haladása eltérhet osztálytársaitól egyes tantárgyakban.
11
A tanulók fejlesztésében résztvevők feladata Az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógusok, akik - a tananyag feldolgozásánál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak sajátos nevelési igényű tanulókhoz igazodó módosulásait, a tanulók egyéni képességeit, differenciál: - együttműködik a különböző szakemberekkel - szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, egyéni haladási ütemet biztosít - a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti a tanórai tevékenységbe. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében-oktatásában résztvevő gyógypedagógus, aki: - segíti a diagnózis értelmezését - figyelemmel kíséri a tanulók haladását, segít a módszerek, eszközök kiválasztásában - együttműködik a többi pedagógussal - tanórán kívüli habilitációs, rehabilitációs, fejlesztést végez egyéni fejlesztési terv alapján, ezzel segíti a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai előmenetelét. A megvalósítás keretei, módszerei Tanórai megvalósítás: - differenciált tanulásirányítás megvalósítása és differenciált házi feladatok kijelölése - rugalmas időbeosztás a felzárkóztatás igényéhez igazodva - kompenzáló eszközök használata igény szerint - egyénre szabott kooperatív tanulási módszerek alkalmazása. - a sajátos nevelési igenyű tanulók számára egyéni tanulási technikák kialakítása. - személyre szabott eszközhasználat - szóbeliség szélesebb körben való alkalmazása. Tanórán kívüli megvalósítás: - Amennyiben szükséges a sajátos nevelési igényű tanuló speciális szakemberekhez történő irányítása (szakértői bizottság, nevelési tanácsadó, gyermekorvos, pályaválasztási tanácsadó). - Egészségügyi rehabilitáció: pl. gyógytestnevelés - Habilitációs és rehabilitációs foglalkozások: Iskolánkban a sajáton nevelési igényű tanulók tanórán kívüli habilitációs és rehabilitációs fejlesztését gyógypedagógus végzi egyéni fejlesztési terv alapján a köznevelési törvényben meghatározott rehabilitációs órakeretben. A pedagógiai célú rehabilitációt egyéni fejlődési lapon dokumentálja. A foglalkozások célja a sikeres tanulmányi előmenetel érdekében a sajátos nevelési igényből eredő hátrány csökkentése, helyreállítása, képességek fejlesztése, készségek, jártasságok kialakítása, az egész személyiség egyensúlyba hozása. A fejlesztés hatékonysága, értékelése - kontrollvizsgálatok a szakértői es rehabilitációs bizottságoknál - dokumentumelemzés, a tanuló produktumainak célirányos áttekintése (felmérések, napló, füzetek stb. ) - folyamatos megfigyelés, visszajelzés - beszélgetés a gyerekekkel, szülőkkel, a fejlesztésben résztvevő szakemberekkel; s ezek együttes figyelembevételével a további feladatok megjelölése.
12
1.7.1.2.a) tanulási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: A tanulási nehézséget mutató tanulók képességeiben, készségeiben a beiskolázásuk kezdetétől eltérések mutatkoznak. Az olvasás, írás, számolás tanulása során megjelenő nehézségek, funkciózavarok gátat szabnak az egyre növekvő ismeretek elsajátításának, alkalmazásának. A tanulási nehézségek, kudarcok leggyakoribb formái: A tanuló - figyelme szétszórt, - nehezen tud koncentrálni, - gyorsan felejt, és nehezen idézi fel a tanultakat, látottakat, - túlmozgásos, - túlzottan lassú, - kézügyessége fejletlen, - lassan vált át egyik feladatról a másikra, - a szakértői bizottság, a nevelési tanácsadó javaslata alapján egyéni fejlesztést igényel valamely részképesség területén adódó lemaradás miatt. Cél A tünetek hátterében meghúzódó okok feltárása. A környezeti hátrányok kompenzálása, az osztály, ill. iskolai közösségbe való bekapcsolódás és továbbhaladás lehetőségének biztosítása, az esélyegyenlőség megteremtése. Feladat - A tanulási nehézségekkel küzdő tanulók felismerése, a vezető tüneteik kiválasztása. - Lehetőség szerint a kiváltó okok kiderítése. - A tanulóinkban az önismeret, az önértékelés, és a pozitív énkép megjelenési igényének kialakítása. - A beilleszkedést segítő szükséges feltételeket biztosítása szakemberekkel: fejlesztő pedagógus, logopédus, gyógypedagógus. A tanulók képességeinek felmérése a pedagógus feladata. A képességeiket tekintve elmaradó tanulókat az iskola felhasználható órakeretének terhére a pedagógusok felzárkóztatják a továbbhaladást biztosító szintre. Ennek érdekében: - már az iskolába lépéskor felmérik a leendő elsős tanítók a gyerekek képességeit, szükség esetén szakvéleményezésre utalják, - a tanév elején felmérést végeznek a tanulók tudásszintjére vonatkozóan, - a tanév közben folyamatosan figyelik és rögzítik a tanulók haladási ütemét, - a rászoruló tanulókkal fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus foglalkozik kis csoportokban, - a tanítási folyamatban a pedagógus differenciál annak érdekében, hogy a gyengén teljesítők is elsajátítsák a minimumszintet, - szükség esetén a kudarc okainak feltárásában a nevelési tanácsadó segítségét igényli. Az iskola feladata - a pedagógusok jelzéseinek megfelelően megszervezi a felzárkóztató tevékenységet, Módszerek A kiváltó okok gyakran befolyásolják a beszéd, az írás, az olvasás, a matematika, valamint a tanulásához szükséges készségek fejlődését is. Az érintett gyermekek fejlődése eltérő ütemű.
13
Esetükben egyéni fejlesztési terv szerint és speciális módszerek alkalmazásával történik a sérült funkciók korrekciója, a tanulók felzárkóztatása. Segítő tevékenységek: - az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, - az egyéni foglalkozások, - a felzárkóztató foglalkozások, - az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, - a továbbtanulás irányítása, segítése, - együttműködés a tanuló szűkebb es tágabb környezetében fellelhető segítő erőkkel: szülő, nevelési tanácsadó, gyermekjóléti szolgálat, ifjúságvédelmi felelős, - szabadidő hasznos eltöltésére való nevelés, - közös játék, közös munkavégzés fejlesztő hatásának kihasználása, - az önálló tanulást segítő technikák megtanítása, - konfliktushelyzetekben az osztályközösség pozitív erejének alkalmazása. A megvalósulás színterei Tanórai megvalósítás: - differenciált tanulásszervezés, kooperatív technikák alkalmazása, - differenciált ellenőrzés, számonkérés (illetékes szakértői bizottság. Nevelési tanácsadó által megállapított részképesség zavarok jogszabályi lehetőségnek megfelelő figyelembe vétele), - egyéni fejlesztés, Tanórán kívüli megvalósítás: - korrepetálás tanítók es szaktanárok irányításával, - alkalomszerű, egyéni foglalkozások: az esetleges hosszabb hiányzás miatti lemaradás pótlására, - hiányok pótlása kiscsoportos formában a követelményrendszer eredménytelen elsajátítása miatt, - szakkörök, különösen a készségtantárgyak köréből, - szabadidős foglalkozások, - egyéni fejlesztés: fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus segítségével. A tevékenységben résztvevők a pedagógusok, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus, szükség esetén pszichológus. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítő program a gyermekek állapotának folyamatos nyomon követésével, a fejlesztés kontrollálásával és esetleges módosításával válik teljessé.
1.7.1.2.b) beilleszkedési magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küszködő tanulók fejlesztése nagyon fontos, mert a problematikus tanuló saját fejlődésének és közössége fejlesztésének is gátjává válhat. Az iskolai követelményrendszer és a társadalmi normáktól, a többségi kultúrától eltérően szocializált gyermekek összetalálkozása egy sor tipikus nehézséget hoz a felszínre. A beilleszkedési nehézségek, zavarok leggyakoribb formái (az általános iskolai korosztályra jellemzően): - a tanulói együttműködés teljes hiánya, agresszivitás,
14
- ellenséges viselkedés társakkal, felnőttel szemben durva hangnem, - érzelmi és indulati kiegyensúlyozatlanság, - gyenge kudarctűrő képesség. A viselkedési zavaroknak a figyelemfelkeltésen kívül gyakori oka a tanulásban való lemaradás, tanulási kudarc, ezért ezek felismerése, kezelése is fontos feladata iskolánknak. A problematikus gyerekek tevékenysége, tanórai feladatmegoldása rendszerint nem folyamatos; viselkedésükbe váratlan, kiszámíthatatlan mozzanatok csúsznak. Ehhez gyenge iskolai teljesítmény, a tanulási zavar is társul. Az állandó elégedetlenség a szülő és az iskola részéről, a gyakori szidás és büntetés miatt a gyereket állandó kudarcélmény kíséri, ez pedig a fokozott devianciához vezet. Cél Lehetőség szerint alkalmassá tenni ezeket a tanulókat az „együttélésre”, együttműködésre. A perifériára szorulásuk, antiszociális helyzetbe való lecsúszásuk megelőzése. Az elérendő cél, a tanulók felelősségtudatának, önfegyelmének, kezdeményező-készségének kialakítása.
Feladat - A tanuló személyiségének és környezetének megismerése, a problémák gyökerének feltárása. - A fejlesztő módszerek megbeszélése, egyeztetése a családdal. - A megfelelő beilleszkedés hatékony segítése. - A szülők segítése a családi és a nevelési konfliktusok megoldásában. - Ennek keretében fejleszteni kell a gyermek önismeretét, önbizalmát, együttműködési, kapcsolatépítési képességét, szerepelni tudását és konfliktuskezelői képességét. Pedagógiai tevékenység - A gyermek pozitív megnyilvánulásainak azonnali megerősítése, dicsérete, elismerése, kiemelése. - A pedagógusnak tudnia kell, hogy kit milyen sebességre késztethet, és mi az a maximális teljesítmény, ami az adott tanulótól jogosan elvárható. - Az osztályfőnök és a szaktanárok állandó megfigyelései, kapcsolattartás a szülőkkel, állandó közvetlen viszony a gyerekekkel. Az egy tanulócsoporton belül tanító pedagógusok együttműködése, a tanulói problémák megvitatása. - A fejlesztő pedagógus megfigyelései az egyéni beszélgetések, foglalkozások során. - A szülők és a pedagógusok állandó kapcsolattartása a fejlesztő pedagógussal. Az iskolai légkör oldottságával, a pedagógusok nyitottságával lehetővé kell tenni a gyermek számára, hogy problémáival tanáraihoz fordulhasson. - Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse és a Gyermekjóléti Szolgálat segítségét kérve a család nevelési szokásainak megváltoztatására kell törekedni. A velük való kapcsolattartás első sorban az osztályfőnök feladata. - Szükség esetén a nevelési tanácsadó megkeresése, bevonása. Módszerek, tevékenységi formák - az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése - a felzárkóztató órák, foglalkozások - tanórai tanulás során segítségadás - a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak mélyítése tanórán kívül is - családlátogatások
15
- a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése - mentálhigiénés megsegítés tanulók, tanárok, szülők számára A fejlesztés szinterei az iskolai, az osztályközösségi programok. A tevékenységben résztvevők a pedagógusok, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus, szükség esetén pszichológus. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység a gyermekek állapotának folyamatos nyomon követésével, a fejlesztés kontrollálásával és esetleges módosításával válik teljessé.
1.7.1.3. kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: Feladatunk a tehetséges gyermek természetének és igényének megismerése; az oktatás új fejleményeinek -, a legújabb kutatási eredmények-, a tanított tárgy, a pszichológiai fejlődés-, a különleges oktatási módszerek ismerete. A tehetség kibontakoztatásában segítenek a tanórai differenciált tevékenységi formák, a szakkörök, csoportbontások, választható tantárgyi órák, klubok, pályázatok, tanulmányi versenyek, könyvtári tevékenységek.
A tehetséggondozás színterei: 1. A tanórán: differenciálás módszerével a tantárgyi optimum elérésére illetve meghaladására segítjük a legjobb képességű tanulókat. 2. A tehetséggondozás tanórán kívüli területei: A tanulmányi versenyekre való felkészítés: alsó tagozatban a tanítók, felső tagozatban a szaktanárok által történik. Rendszeresen részt veszünk a megyében kiírt versenyeken, kulturális szemléken, bemutatókon, felmenő rendszerű országos tanulmányi versenyek fordulóin. A kiírt versenyekre legtöbb esetben házi versenyen döntjük el, hogy kit nevezünk. A versenyeken való minél szélesebb körű részvételre, a saját képességeik sokoldalú kipróbálására és fejlesztésére ösztönözzük tanulóinkat a kimagasló eredmények jutalmazási rendszerével. Az egyes tantárgyakra épülő szakköri foglalkozások feladatai között a tanulmányi versenyekre való felkészítés is szerepel. Kiemelt fontosságú a mindennapos testnevelésre és sportköri foglalkozásokra épített sportban tehetséges diákok felkutatása, versenyeztetése. Évente kiosztjuk a „Jó tanuló, jó sportoló” díjat. Az ISK működését kiegészítik: az iskolán kívül működő sportegyesületek munkái. Minden évben sor kerül a Móra – napok záró eseményeként megrendezett tanulmányi versenyek lebonyolítására: prózamondó verseny, könyvtári verseny, színjátszók versenye, Móra-illusztrációk kiállítása. 16
A verseny célja, hogy névadónk emberi nagyságát közelebb hozzuk, megismertessük a tanulókkal, s mindezt olyan rendezvénysorozat keretében, melynek cselekvő részesei. Célunk a szépirodalom olvasóivá nevelni és a magyar nyelv iránti elkötelezettségüket erősíteni. Tehetséggondozás a művészetek eszközeivel: Az alapfokú művészetoktatás tehetséggondozó tevékenységét, feladatait, saját pedagógiai programja és tanterve szerint végzi, mellyel szervesen kapcsolódik az általános iskola tehetséggondozó tevékenységéhez, így egymást kiegészítve és megerősítve eredményes e tevékenység, s nevelőereje is hatásosabban érvényesül. A hagyományápolás követéseként jelennek meg az iskola alsó tagozatán a művészeti nevelést folytató foglalkozások: énekkar, kézműves foglalkozás, népi játék, színjátszás. A felső tagozatban: a Játékszín-kör, Tölgyfa-kör, Énekkar. Az Énekkar célja: a közös éneklés és együtt muzsikálás örömének, annak esztétikai és nevelési értékeinek újbóli felfedezése, a gyermeki lélek nemesítése. Tölgyfa-kör: elnevezésű kézműves szakkör lehetővé teszi a tanulók számára a látható, tapintható tárgyi valóságban, képi világban való eligazodást. Az érzelmileg gazdag tevékenységük az ábrázoló, kifejező, közlő, alakító, konstruáló képességeket fejleszti miközben a világ érzéki-tapasztalati birtokbavételére nevel. Munkáikat kiállításokon mutatják be. A látás és a kéz intelligenciájának kiművelését már az alsó tagozatban, s azt megelőzően az óvodában megkezdik. Új technikákkal ismerkednek, alkotó módon dolgozzák fel a látvány, a képi közlések, művészeti alkotások, környezeti jelenségek élményét. Munkájuk között szerepel a szövés, csuhé-, mézesbábformálás, tojásfestés, kerámiák készítése, nemezelés, batikolás. Ezekhez a munkákhoz természetes anyagokat használnak (gyapjú, fonal, agyag, csuhé), s közben megismerkednek népi „kismesterségekkel”, népi kézműves hagyományainkkal. Játékszín-kör: célja, hogy a színművészet - ezen belül is elsősorban a színjáték iránt érdeklődő tanulók számára igény esetén lehetőséget biztosítson a színjátékon keresztül történő önkifejezésre, a színpadi munka alapjainak elsajátítására, valamint a színházi szakmák, tevékenységek körének megismerésére. A különböző dramatikus tevékenységformákon keresztül, képességfejlesztő gyakorlatokon és improvizációs feladatokon keresztül fejleszti a tanulók érzelmi, értelmi, szociális és fizikai képességeit, készségeit, gazdagítja önkifejezési formáit, illetve az egyéni és csoportos kreatív folyamatokon keresztül segíti elő a tanulók szocializációjának folyamatát. Képessé válnak művész együttműködésen keresztül tanulótársaival együtt drámai és színházi produktumok létrehozására. A képességek fejlesztésénél nagy jelentősége van az iskolai könyvtár nyújtotta lehetőségeknek, az önálló tanulás, önművelés, az önálló ismeretszerzés, a különböző dokumentumtípusok használata, a kutatómunka elsajátításának, a többkönyvű oktatásnak, a permanens tanulás kialakításának. A multimédiás CD-ROM-ok használata, internet és könyvtári rendezvények is lehetőséget ad a tananyagon kívüli ismeretek bővítésére, feladatok megoldására.
17
1.7.2. a) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló A hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók részére az alsó tagozaton a tanítási rend elősegíti az esélyegyenlőséget a különböző szociális háttérrel érkező tanulóink számára. A felső tagozatban ezt a napközibe való beiratkozás lehetőségével teremtjük meg. Motiváljuk a hátrányokkal küzdők jelentkezését. A tanórán kívüli, szabadidős tevékenységek tartalmi gazdagságával és tervszerű rendszeres szervezésével tovább kívánunk enyhíteni a szociokulturális hátrányokon. Folyamatosan tájékoztatjuk a szülőket, tanulókat a lehetőségekről, a lehetséges támogatások formáiról. A Zalakarosi Iskoláért Alapítvány egyedi segítséget nyújt a rászorulóknak az erdei táborokhoz, kirándulásokhoz, tanulmányi versenyekhez. Szükség esetén a SZM segítségére is számítani lehet. Pályaorientációs tevékenységünk során kiemelt figyelmet fordítunk a hátrányokkal küzdő gyermekek és szüleik tájékoztatására, megkönnyítve és elősegítve a helyes és reális pályaválasztást.
1.7.2.b) A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelem alapvető és legfontosabb feladata a prevenciós eljárások kidolgozása és működtetése. Ezek az eljárások: - Családlátogatások - Személyes beszélgetések - Közös tevékenységi formák - Egyéni bánásmód - Tanulók differenciált fejlesztése - Felzárkóztató foglalkozások A gyermek és ifjúságvédelmi (GYIV) felelős feladata: A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók évenkénti feltérképezése. A gyermek családi környezetének, szociális helyzetének felmérése az osztályfőnökök segítségével. A veszélyeztetettség és hátrány fokának megállapítása. Javaslatok kidolgozása a hátrányok kompenzálására .A tanulók és szülők tájékoztatása tanév kezdetekor a gyermek és ifjúságvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. A gyermeki jogok ismerte, betartása és betartatása, megismertetése a diákokkal minden pedagógus feladata. Az ifjúságvédelmi feladatokat pedagógus látja el. A GYIV felelős tartja a kapcsolatot az osztályfőnökökkel, igazgatóhelyettessel, gyermekjóléti szolgálattal, védőnővel. Részt vesz a gyermekvédelmi jelzőrendszeri megbeszéléseken. o Tevékenyen részt venni a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében. o A gyermekek veszélyeztetettségének felismerése. o Segítséget nyújt: személyes beszélgetéssel, családlátogatással. o Jelzési kötelezettsége van a gyermekjóléti szolgálat felé. o Együttműködik a Családsegítő- és gyermekjóléti szolgálattal. o Dokumentálni köteles a tevékenységét. o Végzi a drog-prevenciós tevékenység koordinálását. o Minden tevékenységét az Ifjúságvédelmi törvényben megfogalmazottak szerint végzi.
18
1.7.2.c) Esélyegyenlőséget szolgáló tevékenységek, intézkedések:
Integrációs és képesség-kibontakoztató program Valamennyi gyermeknek joga van képességeik minél maradéktalanabb kibontakoztatására, személyiségfejlődésük támogatására. Külön figyelmet kell fordítani a valamilyen okból hátrányos helyzetbe került tanulókra, akiknek olyan támogató környezetre van szükségük, mely biztosíthatja iskolai sikerességüket. Ezt a nevelési-oktatási környezetet teremti meg számukra az integrációs pedagógiai rendszer. Az integrációs és képesség-kibontakoztató program keretein belül együtt tanul a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanuló a nem hátrányos helyzetű tanulóval.
Cél: - Az eltérő családi háttérrel, különböző képességgel és fejlettséggel rendelkező gyerekek együttnevelésének hatékony megvalósítása. - Az esélyegyenlőség érvényesítése és az életen át tartó tanulás koncepciójának megértetése, megvalósítása. - Olyan fiatalok nevelése, akik eredményesen fejezik be az általános iskolát, illetve sikeresen tudnak középiskolát választani.
Feladat: - Az óvoda-iskola átmenet megkönnyítésére a közösen kidolgozott együttműködési program fejlesztése, megvalósítása, rendszeres látogatások szervezése. - Beiskolázás előkészítése, mérések, vizsgálatok előzetes elvégzése. - Rendszeres kapcsolattartás szakszolgálatokkal, civil szervezetekkel. - A kapcsolattartás formáinak bővítése a szülőkkel, a HHH tanulók sikeressége érdekében. - Az új pedagógiai módszerek alkalmazásával (pl. kooperatív tanulásszervezés) valamint továbbtanulásra felkészítő programmal növelni kell a HHH továbbtanulók számát az érettségit adó középfokú oktatási intézményekben. - A HHH tanulók számára megfelelő középfokú intézmény választásában segítségnyújtás. - Differenciált tanulásszervezéssel, fejlesztő foglalkozásokkal javítani a kompetenciamérések eredményeit. - A tanulmányi versenyek, művészeti versenyek, erdei iskola, szakkörök szervezésénél, egyéb tanórán kívüli programoknál biztosítani kell az egyenlő hozzáférést. - Minél több pedagógus legyen képes az előítélet kezelésre és a diszkriminációmentes oktatásra. - Rendszeresen figyeljük azokat a pályázatokat, amelyek tanulóink esélyegyenlőségének javítását szolgálják, és lehetőség szerint részt veszünk azokon.
Alkalmazott módszerek: - differenciált tanulásszervezés - kooperatív tanulásszervezés - projektmódszer - moduláris oktatás - drámapedagógia
Feltételek, eszközök: - megértő, elfogadó pedagógus magatartás - befogadó környezet 19
- egyéni beszélgetések a tanulóval - háromhavonkénti kompetenciaalapú értékelő megbeszélés a gyermekkel, a szülővel és szükség esetén a családgondozóval - egyéni fejlődési napló vezetése - multikulturális tartalmak megjelenítése
A halmozottan hátrányos helyzet kezelésének színterei: - tanítási órák - napközis foglalkozások - felzárkóztató foglalkozások - tehetséggondozó foglalkozások - szabadidős programok - kirándulások, táborozások. Felelősségek: - Az intézmény vezetője, az iskolavezetés felelős azért, hogy az intézmény minden dolgozója, tanulója, a szülők és a társadalmi partnerek számára ismert legyen az iskola esélyegyenlőségi terve, ismerjék és kövessék a benne foglaltakat. Az ő felelősségük annak biztosítása is, hogy az iskola dolgozói minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a program végrehajtásához. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben a szükséges lépések megtételéért. - Az igazgató felelős a közoktatási intézményi esélyegyenlőségi program megvalósításának koordinálásáért, végrehajtásának nyomon követéséért, és az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálásáért. - A tantestület minden tagja felelős azért, hogy tisztában legyen az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsa a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjon minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteit bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyen. A tantestület minden tagjának felelőssége továbbá, hogy ismerje a programban foglaltakat és közreműködjön annak megvalósításában; illetve az esélyegyenlőség sérülése esetén jelezze azt a felettesének, illetve az illetékes munkatársának. - Minden az intézménnyel szerződéses viszonyban álló, szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy ismerje az intézmény esélyegyenlőségi programját és magára nézve is kötelezőként kövesse azt.
Eredményességi mutató: - A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók tekintetében az évfolyam-ismétlési arány ne haladja meg az országos átlagot. - A HHH tanulók körében ne legyen lemorzsolódó tanuló. - Ne legyen igazolatlan hiányzás a HHH tanulók körében. - Ne legyen HHH tanuló magántanulói jogviszonyban a szülő kérése alapján. - Minden halmozottan hátrányos helyzetben levő tanuló rendszeresen járjon iskolába. - Évfolyamvesztés nélkül haladjanak tovább a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók. - Szüleik folyamatosan érdeklődjenek gyermekük iskolai munkája iránt. - A tanulók rendszeresen vegyenek részt felzárkóztató és fejlesztő foglalkozásokon. - Vegyék igénybe az iskolai étkeztetést, a napközis szolgáltatást. A részletesen kidolgozott esélyegyenlőségi intézkedéseket, tevékenységeket Esélyegyenlőségi terv tartalmazza.
az
20
1.8. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje A DÖK joga négy fővel képviseltetni a diákságot az iskolaszékben. A tanulók nagyobb közösségét közvetlenül érintő döntések meghozatala előtt az iskolavezetés kikéri a Diákönkormányzat véleményét, javaslatát, lehetővé teszi az ilyen témájú értekezleteken való részvételüket. A DÖK véleményét ki kell kérni házirend, az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt és ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor. (2011. tv. CXC.§ (4) a, b, c, d.)
1.9. A szülő, a tanuló és pedagógus és az intézmény partnerei együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Partner: intézményen belül és intézményen kívüli résztvevők, ill. azok a szervezetek és személyek, akik az intézmény működésével vagy annak eredményeivel elvárásokat fogalmaznak meg. Közvetlen partner: - A tanítási – tanulási és nevelési folyamat elsődleges szereplői: gyermekek, tanuló, pedagógusok, pedagógiai munkát segítő munkatársak - szülő - fenntartó - tanuló életútjának következő állomása Közvetett partner: - Akik társadalmi, szakmai igényeket fogalmaznak meg és/vagy közvetítenek az intézménynek. - Partnerek, akik együttműködésükkel segíthetik az intézményt céljaik elérésében. pl.: civil szervezetek, kulturális szervezetek - Szervezetek és közösségek, akik elvárásokat fogalmaznak meg a tanulási – tanítási és nevelési tevékenység folyamataival és/vagy eredményeivel szemben.
A szülő, tanuló pedagógus együttműködésének formái A tanuló, a szülő és a pedagógus az iskolai tanítás – nevelés – tanulás folyamatának egymásra utalt, azonos érdekű képviselője. Az együttműködés alkalmazkodási képességet, empátiát, bizalmat, fegyelmet, türelmet kíván mindhárom féltől. A szülő: a szolgáltatás megrendelői, határozott elvárásokkal. Partnerkapcsolatot kell kialakítani, hogy a nevelő munkában társként dolgozhassanak. Legfontosabb elem a bizalom. A szülő az iskolaválasztással a pedagógust nevelőtársává fogadja, tudnia kell, hogy ez mire kötelezi és mit tesz lehetővé számára. Kapcsolattartás fórumai: (időpontját a munkaterv tartalmazza) - egyéni fogadóóra - félévenkénti fogadóóra - osztály szülői értekezlet - nyílt napok, iskolai rendezvények - szülő vagy pedagógus által kezdeményezett beszélgetések - tájékoztató füzet/ ellenőrző könyv
21
Az együttműködés célja: - A tanuló személyiségének harmonikus fejlesztése, amely a nevelés két alapvető közösségének - a család-szülők és az iskola-pedagógusok koordinált együttműködésének a feltétele. - Ezen együttműködés alapja: a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség. - Feltétele: a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, az őszinteség. - Eredménye: a családi és iskolai nevelés egysége, és ennek nyomán kedvezően fejlődő gyermeki személyiség. Feladatok: A szülők részéről: - Aktív részvétel az iskolai rendezvényeken, a szülői munkaközösség munkájában - Ötletadás - Őszinte véleménynyilvánítás - Együttműködő magatartás - Nevelési problémák őszinte megbeszélése, közös megoldása - A családi nevelésben jelentkező nehézségek közös legyőzése - Érdeklődő, segítő hozzáállás - Szponzori segítségnyújtás Az iskola részéről: - Az igazgató a tanévnyitón és az iskolagyűléseken ismerteti az év főbb feladatait. - A DÖK képviseli a gyermekek érdekeit az iskolavezetésben, annak intézkedéseiről rendszeresen tájékoztatják a tanulókat. - Az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákat is felhasználják a gyermekek tájékoztatására. - A tanulókat és szüleiket a szaktanárok és az osztályfőnökök folyamatosan tájékoztatják a tájékoztató füzeten keresztül írásban, szóban a tanórán, illetve fogadóórán. A gyermekek kérdéseikkel, javaslataikkal személyesen vagy képviseleti úton fordulhatnak valamennyi szaktanárhoz, az igazgatóhoz. - A szülőket az iskola életével kapcsolatos kérdésekről tájékoztatja az osztályfőnök, a Szülői Munkaközösség, az iskola igazgatója. - Az osztályfőnökök minden szülői értekezleten (félévente) tájékoztatják a szülőket. (Rendkívüli szülői értekezletek tartása fontosabb események, nevelési problémák, egyéb feladatok megoldására.) Együttműködési formák: Családlátogatás: - A pedagógus a szülő kérésére vagy szükséges esetben meglátogatja az osztályba járó gyermeket családi környezetében. A családi háttér megismerése nagyon sok információt ad a gyermek fejlesztése érdekében. Szülői értekezlet: - Feladata a folyamatos együttműködés kialakítása, a szülők tájékoztatása az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, a helyi pedagógiai programról. - Tájékoztatás az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról. - Tájékoztatás a gyermek osztályának tanulmányi eredményéről, iskolai magatartásáról.
22
- Beszámoló az osztályközösség céljairól, feladatairól, programjairól, a szülők bekapcsolódásának lehetőségeiről. - A szülők véleményének, javaslatainak összegyűjtése, a problémák jelzése, majd ezek továbbítása az iskola igazgatójának. - 1. és 5. osztályos. A tanévkezdés első hetében az osztályban tanító szaktanárok találkozása a szülőkkel. Tájékoztató a tantárgyi követelményekről, módszerekről, szükséges eszközökről. Fogadóóra: - A szülők és a pedagógusok személyes találkozása. Itt kerül sor a gyermekek egyéni problémáinak, fejlődésének, eredményeinek, kudarcainak megbeszélésére. Alapelv: a gyermek megismert értékeivel kezdjük a megbeszélést, érvényesüljön a pedagógus őszinte, segítő szándéka, tudásának szakmai megalapozottsága. Iskolanyitogató Az iskola iránt érdeklődő, leendő első osztályosoknak és szüleiknek szervezett program. Pályaválasztás: - Az iskola pályaválasztási felelőse és a 8. osztályos osztályfőnök minden évben – a továbbtanulási lapok kitöltése előtt – pályaválasztási szülői értekezletet tart. Alapítványi bál, SZM bál Lehetőség szerint évenként megrendezett kötetlen találkozás a szülők és a pedagógusok részére. Faliújság, szórólapok, Karosi Krónika, iskola honlapja: www.mora-iskola.hu Közvetett partnereink: Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Oktatási Hivatal Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Zala Megyei Pedagógiai Intézet Zala Megyei Kormányhivatal Nagykanizsai Tankerület József Attila Tudományegyetem Pedagógiai Tanszéke /Szeged/ Zalakaros Város Önkormányzata Zalakarosi Kistérség Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat /Zalakaros/ Zalakarosi Iskoláért Alapítvány Közösségi Ház Zalakarosi Óvoda, Bölcsőde és Könyvtár, Zalakaros Környező iskolák: általános és középiskolák Iskolaorvos, iskolafogászat, védőnő, pszichológus Gránit Gyógyfürdő Zrt. Zalakaros Sportjáért Alapítvány Katolikus és Református Egyházközség /Zalakaros, Galambok/ HSMK Nagykanizsa Balaton-felvidéki Nemzeti Park Vállalkozók Szövetsége /Zalakaros/ Zalakaroson és környékén élő mesterek: keramikus, festő
23
1.10. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai 1.10.1. A vizsgaszabályzat hatálya, célja
1.10.1.1 A vizsgaszabályzat célja Vizsgaszabályzatunk célja a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 64 & (1) bekezdésben foglaltak alapján a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgái lebonyolítási rendjének szabályozása. A tanulmányok alatti vizsgák célja: - azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény Pedagógiai Programja szerint nem lehetett meghatározni - a pedagógiai programban meghatározottaknál rövidebb idő alatt (tanév összevonással) szeretné a követelményeket teljesíteni.
1.10.1.2 A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: osztályozó vizsgákra, különbözeti vizsgákra, javítóvizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: aki osztályozó vizsgára jelentkezik, akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. A vizsgaszabályzat hatálybalépése a 2012/2013-as tanév végén megszervezendő vizsgáktól érvényes, és határozatlan időre szól. A vizsgák formái: Írásbeli Szóbeli Gyakorlati
24
1.10.1.3 Az értékelés rendje Az írásbeli vizsgák értékelése az alábbi egységes osztályzás alapján történik. Teljesítmény Érdemjegy 0 - 35 %: elégtelen (1) 36 - 55 %: elégséges (2) 56 - 75 %: közepes (3) 76 - 90 %: jó (4) 91 - 100 %: jeles (5) A szóbeli és gyakorlati vizsga értékelése egyetlen érdemjeggyel történik, amelyet a kérdező tanár javaslatára a vizsgabizottság állapít meg. A vizsgák eredményének kihirdetése: A szorgalmi időszak alatt letett vizsgák kihirdetése a vizsga napján történik. Az osztályozó és javítóvizsgák eredményeinek ismertetése a megfelelő záradékkal ellátott bizonyítvány kiadásával azonos időben történik.
2. A vizsgatárgyak részei és követelményei Vizsgatárgy: Magyar nyelv Magyar irodalom Matematika Történelem Idegen nyelv Informatika Biológia Földrajz Fizika Kémia Természetismeret/Környezetismeret Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés és sport Tánc és dráma Hon- és népismeret Etika Mozgókép- és médiaismeret
Írásbeli: X
Szóbeli:
Gyakorlati:
X X X
X X X X X X X X X X
X X X X
X X X X
Vizsgaidőszak: Javítóvizsga: augusztus 15.-augusztus 31. Osztályozóvizsga: A tanév helyi rendjében meghatározott két időszakban Az igazgató engedélyezheti, hogy a tanuló a fentiektől eltérő időpontban tegyen vizsgát. A vizsgák rendje: A vizsgák témaköreit írásban kapja meg a diák, a vizsga időpontja előtt 30 nappal.
25
Az írásbeli vizsgák rendje: Az írásbeli vizsga feladatlapját a szaktanár készíti el, nyomtatott formában és az igazgatóhelyettesnek adja át, legkésőbb az írásbeli vizsgát megelőző napon. A feladatlap összeállítása során a feladatok 80 %-a tantervi minimumra épül. A tanulók csak az iskola bélyegzőjével ellátott papíron dolgozhatnak. A rajzokat ceruzával, minden egyéb munkát tollal kell elkészíteni. Az írásbeli feladatok megoldásához rendelkezésre álló idő, vizsgatárgyanként legfeljebb 30 perc. Az elégtelen írásbeli vizsgaeredmény szóbeli vizsgán javítható. A szóbeli vizsgák rendje: A szóbeli vizsga a háromtagú vizsgabizottság előtt történik. A kérdéseket a szaktanár, mint kérdező teszi fel a vizsgázónak. A szóbeli vizsga nem nyilvános. A gyakorlati vizsgák rendje: A gyakorlati vizsgára kiadott feladatot (rajz, informatika, technika és életvitel) a vizsgázó előre készítse el. A vizsgák helye, ideje és magatartási szabályai: A vizsgák az iskola, igazgató által kijelölt termeiben és időpontokban zajlanak. A vizsgák nem nyilvánosak. A vizsgázó köteles pontosan megjelenni. Javítóvizsga esetén a bizonyítványt a vizsga megkezdése előtt le kell adni. Rendbontás esetén a vizsgabizottság elnöke - jegyzőkönyv felvétele mellett – az érintett tanuló részére a vizsgát felfüggesztheti.
1.11. A felvétel és az átvétel helyi szabályai Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei Zalakaros városban és Zalamerenye, Garabonc, Nagyrada, Balatonmagyaród községekben lakó tanköteles korú tanulókat felvesszük. Az egyéb településen lakó tanuló felvételéről a Tankerületi igazgatóval történt egyeztetés után az igazgató dönt, a gyermek sajátos helyzetének, halmozottan hátrányos helyzetének figyelembe vételével. Az első évfolyamra történő beiratkozás feltétele: az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolás. A 2-8. évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: - a tanuló anyakönyvi kivonatát; - a szülő személyi igazolványát; - az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; - az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. Ha olyan tanuló iratkozik az iskolába, aki más tanterv szerint haladt korábban, akkor automatikusan a megfelelő évfolyamra iratkozhat be, az iskola segítséget nyújt és legalább egy hónap türelmi időt biztosít a felzárkózásához, hogy a helyi követelményeknek megfeleljen. Szükség esetén - elsősorban a korábban nem magyarországi iskolában tanult gyermekek körében - az iskola különbözeti vizsga /osztályozó vizsga/ letételére szólít fel, ehhez felkészülési - türelmi - időt, ill. szaksegítséget biztosít A beszámoltatás módja: a tantárgy sajátosságainak megfelelően. A tanév közbeni átiratkozásnak külön szabályai nincsenek. Vitás esetben a Knt. előírásai érvényesek.
26
1.12. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanítási órákon belül és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: Az elsősegélynyújtás alapjai közé tartozik a gyermekekben való segélynyújtói szemlélet kialakítása, az egyszerűbb sérülések ellátásának megtanulása és ami talán a legfontosabb, a balesetek megelőzése. Fontos, hogy a gyermekek rájöjjenek; egy kis odafigyeléssel és óvatossággal rengeteg baleset és a vele járó fájdalom elkerülhető lenne. A gyerekek megismerkedhetnek a vészhelyzetek, vagy balesetek során elvégzendő legfontosabb teendőkkel, illetve ezek közül is azzal, amit ők el is tudnak végezni. Ide tartozik a segítséghívás (felnőtt értesítése, vagy esetleg mentőhívás), a beteggel való kapcsolatteremtés és a könnyebb sérülések ellátása. A gyerekek megtanulhatják, hogy egy-egy hétköznapi tárgy (pl.: bicikli, mászóka, autó, gyógyszer) milyen veszélyforrásokat hordoz magával, illetve mire érdemes odafigyelniük a balesetek megelőzése érdekében. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: a) Szaktárgyi órák: Környezetismeret, természetismeret 6. osztály, biológia 8. osztály b) Tanítási órák: Év elején balesetvédelmi tájékoztató, valamint tananyagtól függően. c) Tanórán kívüli keretben Időszak Szeptember eleje: Szeptembertől folyamatos Szeptembertő folyamatos Október Októbertől Január közepétől Május-június Június
Tevékenység: Baleset és munkavédelmi oktatás az alkalmazotti és az osztályközösségeknek A 8. osztályos biológia tantárgy keretében Elsősegély nyújtási szakkör Elsősegély-nyújtási bemutató (Magyar Vöröskereszt) Úszásoktatáshoz kapcsolódó ismeretek A 6. osztályos Természetismeret tantárgy keretében Kirándulásokat megelőző tájékoztató Útravaló a nyárra
27
