ZÁHONYI KANDÓ KÁLMÁN KÖZLEKEDÉSI SZAKKÖZÉPISKOLA, GIMNÁZIUM ÉS DR. BÉRES JÓZSEF KOLLÉGIUM
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
2014.
Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK ............................................................................................................................................... 2 SZMSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, HATÁLYA ...................................................................................................... 7 JOGSZABÁLYI HÁTTÉR ............................................................................................................................................ 7 AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI ................................................................................................................. 9 AZ ISKOLA SZERVEZETI STRUKTÚRÁJA ................................................................................................................. 10 SZERVEZETI EGYSÉGEK ...................................................................................................................................................10 Az intézmény szervezeti egységei és vezetői szintjei: ......................................................................................10 ALAPTEVÉKENYSÉG .......................................................................................................................................................11 AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI VÁZRAJZA: ..............................................................................................................................13 AZ INTÉZMÉNY VEZETŐJE .................................................................................................................................... 14 Az intézményvezetői hatáskör átruházása: ......................................................................................................15 AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE ..................................................................................................................................... 16 VAGYONNYILATKOZAT TÉTELÉRE KÖTELEZETTEK KÖRE ..........................................................................................................17 A KÖLTSÉGVETÉS TERVEZÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK ......................................................................................................17 A KIBŐVÍTETT ISKOLAVEZETÉS TAGJAI: ..............................................................................................................................19 HELYETTESÍTÉS RENDJE ..................................................................................................................................................19 A VEZETŐ BENNTARTÓZKODÁSÁNAK RENDJE ......................................................................................................................20 MUNKATERV KÉSZÍTÉSÉNEK RENDJE .................................................................................................................................21 EGYÉB VEZETŐK ALAPVETŐ FELELŐSSÉGE ÉS FELADATA .........................................................................................................22 Diákönkormányzat vezető: ...............................................................................................................................22 Gyermek –és ifjúságvédelmi felelős:.................................................................................................................23 Munkavédelmi és tűzvédelmi felelős: ...............................................................................................................23 Pályaválasztási felelős: .....................................................................................................................................23 A munkaközösség vezetők: ...............................................................................................................................23 A SZERVEZETI EGYSÉGEK ÉS A VEZETŐK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE .............................................................................24 AZ ISKOLA DOLGOZÓI .......................................................................................................................................... 24 AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATA EGYMÁSSAL ÉS A VEZETÉSSEL .................................................................................24 Az iskolaközösség ..............................................................................................................................................24 Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége .................................................................................24 A nevelőtestület jogkörei ..................................................................................................................................25 AZ INTÉZMÉNY SZAKMAI KÖZÖSSÉGEI ................................................................................................................. 28 AZ ALKALMAZOTTI KÖZÖSSÉGEK JOGAI .............................................................................................................................29 AZ ALKALMAZOTTI KÖZÖSSÉG KAPCSOLATTARTÁSÁNAK RENDJE .............................................................................................29 A NEVELŐTESTÜLET MUNKAKÖZÖSSÉGEI ...........................................................................................................................30 Szakmai munkaközösség .........................................................................................................................30 o szakterülete: közlekedési, vámügyintéző, vasútüzemvitel-ellátó, logisztikai szakmai tantárgyak ...........30 AZ ÁTRUHÁZOTT JOGKÖR GYAKORLÓJA A NEVELŐTESTÜLETET TÁJÉKOZTATNI KÖTELES - A NEVELŐTESTÜLET ÁLTAL MEGHATÁROZOTT IDŐKÖZÖNKÉNT ÉS MÓDON - AZOKRÓL AZ ÜGYEKRŐL, AMELYEKBEN A NEVELŐTESTÜLET MEGBÍZÁSÁBÓL ELJÁR. ........................................................................................................... 30 A szakmai munkaközösségek feladatai: ...........................................................................................................30 A munkaközösség vezetők feladatai és jogai: ..................................................................................................31 A NEVELŐTESTÜLET FELADATAINAK ÁTRUHÁZÁSA .............................................................................................. 31 Osztályfőnöki Munkaközösség..........................................................................................................................32
2
Humán Munkaközösség ....................................................................................................................................32 Reál Munkaközösség .........................................................................................................................................32 Szakmai munkaközösség ...................................................................................................................................32 Idegen nyelvi munkaközösség ..........................................................................................................................32 A Fegyelmi Bizottság .........................................................................................................................................32 A szervezeti egységek és a vezetők közötti kapcsolattartás rendje ................................................................33 A SZÜLŐK KÖZÖSSÉGEI ..................................................................................................................................................33 A nevelők és a szülők .........................................................................................................................................34 A szülői közösség és vezetők közötti a kapcsolattartás rendje ........................................................................34 SZÜLŐI SZERVEZET VEZETŐJE ..........................................................................................................................................34 AZ OSZTÁLYKÖZÖSSÉGEK ÉS TANULÓCSOPORTOK ................................................................................................................36 A GYERMEKSZERVEZET ..................................................................................................................................................37 AZ ISKOLAI DIÁKPARLAMENT...........................................................................................................................................37 A DIÁKÖNKORMÁNYZAT ÉS MŰKÖDÉSE .............................................................................................................................37 A diákönkormányzat szervezete .......................................................................................................................37 A diákönkormányzat jogai ................................................................................................................................38 A diákönkormányzat működési feltételei .........................................................................................................38 A diákönkormányzati szerv, a diákképviselő, valamint az intézményi vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje ..............................................................................................................................................38 A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek: ...............................................................................39 AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGEINEK KAPCSOLATTARTÁSA .................................................................................................................40 AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI ..........................................................................................40 A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK ..................................................................... 41 A GYERMEKVÉDELEM FELADATAI: ....................................................................................................................................42 AZ IFJÚSÁGVÉDELMI FELELŐS FELADATA: ...........................................................................................................................42 AZ INTÉZMÉNYI DOKUMENTUMOK NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉS ..................................... 43 MUNKAKÖRÖK ÁTADÁSÁNAK SZABÁLYAI ........................................................................................................... 44 A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSE ...................................................................................................... 45 MŰKÖDÉSI SZABÁLYOK ....................................................................................................................................... 47 A TANÉV HELYI RENDJE ..................................................................................................................................................47 AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE........................................................................................................................................47 Az intézmény munkarendje a tanév szorgalmi ideje alatt tanítási napokon: .................................................48 Az óraközi szünetek ...........................................................................................................................................50 A KOLLÉGIUM MUNKARENDJE .........................................................................................................................................50 Ügyeletes szolgálatok az iskolában ..................................................................................................................51 AZ ÉPÜLET HASZNÁLATÁNAK SZABÁLYAI ............................................................................................................................51 TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK ..................................................................................................................................51 TANULÓSZOBAI FOGLALKOZÁSOK ....................................................................................................................................52 SZAKKÖRI FOGLALKOZÁSOK ............................................................................................................................................52 ÖNKÉPZŐKÖRÖK ..........................................................................................................................................................52 ÉNEKKAR ....................................................................................................................................................................52 SPORTEGYESÜLET .........................................................................................................................................................52 Az iskolai sportegyesület működési rendje:......................................................................................................53 Az iskolai sportegyesület és az iskolavezetés kapcsolatának formája, rendje: ...............................................53 A mindennapos testnevelés, testedzés formái .................................................................................................53 A könnyített testnevelés és a gyógytestnevelés szervezése ............................................................................54 A KÖNYVTÁR ...............................................................................................................................................................54 FELZÁRKÓZTATÓ FOGLALKOZÁSOK ...................................................................................................................................55 VERSENYEK ÉS BAJNOKSÁGOK .........................................................................................................................................55 TANULMÁNYI KIRÁNDULÁSOK .........................................................................................................................................55
3
A KÜLFÖLDI UTAZÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK .............................................................................................................55 EGYÉB PROGRAMOK, RENDEZVÉNYEK SZERVEZÉSE ...............................................................................................................56 TANFOLYAMOK............................................................................................................................................................56 A TANULÓ FELVÉTELE ÉS ÁTVÉTELE, A TANULÓK OSZTÁLYBA, CSOPORTBA VALÓ BEOSZTÁSA ............................ 56 KÖZÉPISKOLÁBA TÖRTÉNŐ FELVÉTEL ................................................................................................................................56 A TANULÓK OSZTÁLYBA, CSOPORTBA TÖRTÉNŐ BEOSZTÁSA ..................................................................................................58 MENTESÍTÉS AZ ÉRTÉKELÉS ALÓL .....................................................................................................................................58 TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK ......................................................................................................................................58 A GYERMEK, A TANULÓ MULASZTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK ................................................................ 63 MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI ....................................................................................................... 64 A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNY TANULÓVAL KAPCSOLATOS DÖNTÉSEI ......................................................... 66 A TANULÓK JOGÁLLÁSA ....................................................................................................................................... 67 A TANULÓ TÁVOLMARADÁSÁNAK IGAZOLÁSA .................................................................................................... 67 A TANULÓK ELISMERÉSE ...................................................................................................................................... 68 AZ ÍRÁSOS DICSÉRETEK FORMÁI: ......................................................................................................................................68 A TANULÓK FEGYELMEZÉSE ................................................................................................................................. 69 FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK ...........................................................................................................................................69 FEGYELMI ELJÁRÁS SZABÁLYAI: ........................................................................................................................................70 AZ INTÉZMÉNYRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK ........................................................................................................ 70 BELÉPÉS ÉS BENNTARTÓZKODÁS RENDJE AZ ISKOLÁVAL JOGVISZONYBAN NEM ÁLLÓK RÉSZÉRE ....................... 71 INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK ................................................................................................................... 71 A RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK, ILLETVE A BOMBARIADÓ ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK .......................................... 72 RENDKÍVÜLI ESEMÉNY, BOMBARIADÓ ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK SZABÁLYAI .........................................................................72 A TŰZ JELZÉSE: ............................................................................................................................................................73 Tűzjelzés utáni feladatok, kiürítési terv: ...........................................................................................................73 Gyülekezési helyek: ...........................................................................................................................................74 BOMBARIADÓ ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK ......................................................................................................................75 Menekülési útvonal leírása: ..............................................................................................................................76 REKLÁMTEVÉKENYSÉG SZABÁLYAI ....................................................................................................................... 77 AZ INTÉZMÉNY VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉGE .................................................................................................... 77 A HELYISÉGEK ÉS BERENDEZÉSÜK HASZNÁLATI RENDJE ....................................................................................... 77 A SZAKTERMEK HASZNÁLATI RENDJE.................................................................................................................................79 LÉTESÍTMÉNYEK ÉS BERENDEZÉSEK HASZNÁLATI RENDJE .......................................................................................................79 TANULÓ KÁRTÉRÍTÉSI KÖTELEZETTSÉGE .............................................................................................................................79 KOMMUNIKÁCIÓS ÉS INFORMÁCIÓS REND ......................................................................................................... 80 INTÉZMÉNYEN BELÜL: ...................................................................................................................................................80 A FENNTARTÓ ÉS AZ INTÉZMÉNY KÖZÖTT: .........................................................................................................................80 AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT NYOMTATVÁNYOK HITELESÍTÉSE, TÁROLT DOKUMENTUMOK KEZELÉSI RENDJE ........................80 A TÉRÍTÉSI DÍJ MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI .................................................................................................. 80 TANKÖNYVRENDELÉS, TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE ............................................................................................ 81 TANKÖNYVRENDELÉS: ...................................................................................................................................................82
4
A HAGYOMÁNYÁPOLÁS ....................................................................................................................................... 83 AZ INTÉZMÉNYI SZINTŰ ÜNNEPÉLYEK ÉS NEMZETI ÜNNEPEK: .................................................................................................83 AZ OSZTÁLYKÖZÖSSÉGEK SZINTJÉN TARTOTT MEGEMLÉKEZÉSEK: ............................................................................................83 AZ ISKOLA NÉVADÓJÁNAK SZEMÉLYÉVEL KAPCSOLATOS RENDEZVÉNYEK: ..................................................................................83 AZ INTÉZMÉNY HAGYOMÁNYOS SZÓRAKOZTATÓ RENDEZVÉNYEI: ...........................................................................................83 AZ INTÉZMÉNY HAGYOMÁNYOS TÚRÁI: .............................................................................................................................83 JELKÉPEK .............................................................................................................................................................. 83 AZ INTÉZMÉNY CÍMERÉNEK SZIMBÓLUMAI ÉS A CÍMER LEÍRÁSA: .............................................................................................83 AZ INTÉZMÉNY ZÁSZLÓJÁNAK LEÍRÁSA: .............................................................................................................................83 AZ INTÉZMÉNY LOGÓJÁNAK LEÍRÁSA: ...............................................................................................................................84 A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA ................................................................. 85 AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS RENDJE ..................................................................................................................... 85 A GYERMEKBALESETEKKEL KAPCSOLATOS INTÉZMÉNYI FELADATOK A MAGASABB JOGSZABÁLYOK ELŐÍRÁSAI ALAPJÁN .............................................................................................................................................................. 85 A TESTI NEVELÉS ÉS A GYÓGYTESTNEVELÉS RENDJE ............................................................................................ 87 A TÉRÍTÉSI DÍJ ÉS A TANDÍJ FIZETÉSÉNEK RENDJE................................................................................................. 87 A TÉRÍTÉSI DÍJ BEFIZETÉSI MÓDJA .....................................................................................................................................87 A FELADATELLÁTÁS KÖVETELMÉNYEI, AZ ALKALMAZOTT JOGAI, KÖTELEZETTSÉGEI, MUNKASZERVEZÉSI KÉRDÉSEK ............................................................................................................................................................ 88 AZ ALKALMAZOTTAK MUNKARENDJE: ...............................................................................................................................90 A NEM PEDAGÓGUS MUNKAKÖRŰEK MUNKARENDJE: ..........................................................................................................90 A MUNKAVÉGZÉS TELJESÍTÉSE, MUNKAKÖRI KÖTELEZETTSÉGEK, HIVATALI TITKOK MEGŐRZÉSE .....................................................90 NYILATKOZAT TÖMEGTÁJÉKOZTATÓ SZERVEK RÉSZÉRE .........................................................................................................91 A TANULÓK MUNKARENDJE ................................................................................................................................ 91 A PEDAGÓGUSOK ELŐMENETELI RENDSZERE ...................................................................................................... 91 JUTALMAZÁS ...............................................................................................................................................................92 KÖZALKALMAZOTTI JUTTATÁSOK .....................................................................................................................................92 Munkaruha juttatás: .........................................................................................................................................92 Munkahelyi étkezés: ..........................................................................................................................................93 Jóléti célokra szolgáló pénzeszközök: ...............................................................................................................93 Az iskola tulajdonában álló eszközöknek, berendezéseinek igénybevételei: ..................................................93 Közalkalmazottaknak nyújtható önkormányzati kedvezmények. ...................................................................93 Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételei ............................................................................93 INTÉZMÉNYVEZETŐI PÁLYÁZATTAL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSREND, SZABÁLYAI .................................................... 94 HATÁROZATKÉPESSÉG: ..................................................................................................................................................95 ELJÁRÁSREND: .............................................................................................................................................................95 NEVELÉSI-OKTATÁSI TEVÉKENYSÉG FOLYTATÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK MEGSZEGÉSE ............................. 96 DOHÁNYZÁS, KÁBÍTÓSZER- ÉS ALKOHOLFOGYASZTÁS, SZERENCSEJÁTÉK TILTÁSA, BÜNTETÉSE .......................... 97 TANULÓI DOHÁNYZÁS BÜNTETÉSE ...................................................................................................................................97 SZOCIÁLIS TÁMOGATÁSOK .................................................................................................................................. 97 AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK EGYÉB FŐ SZABÁLYAI ......................................................................................... 98 SZABADSÁG ......................................................................................................................................................... 98
5
AZ INTÉZMÉNNYEL MUNKAVISZONYBAN ÁLLÓ DOLGOZÓK TOVÁBBKÉPZÉSE ..................................................... 98 A TOVÁBBKÉPZÉS SZABÁLYAI: .........................................................................................................................................98 A MUNKÁBA JÁRÁS, A MUNKAVÉGZÉS KÖLTSÉGEINEK TÉRÍTÉSE ........................................................................ 98 EGYÉB SZABÁLYOK ............................................................................................................................................... 99 TELEFONHASZNÁLAT .....................................................................................................................................................99 FÉNYMÁSOLÁS ............................................................................................................................................................99 DOKUMENTUMOK KIADÁSÁNAK SZABÁLYAI .......................................................................................................................99 INTERNET HASZNÁLATA .................................................................................................................................................99 A SZABÁLYTALANSÁGKEZELÉSI ELJÁRÁSREND ..................................................................................................... 99 A SZABÁLYTALANSÁGOK ÉSZLELÉSE ..................................................................................................................................99 A költségvetési szerv valamely munkatársa észlel szabálytalanságot ..........................................................100 A költségvetési szerv vezetője észleli a szabálytalanságot ............................................................................100 A belső ellenőrzés során észleli a szabálytalanság.........................................................................................101 Külső ellenőrzési szerv észleli a szabálytalanságot ........................................................................................101 Egyéb külső személy észleli a szabálytalanságot ...........................................................................................101 A SZABÁLYTALANSÁGI VIZSGÁLAT LEFOLYTATÁSA ..............................................................................................................101 A SZABÁLYTALANSÁG ÉSZLELÉSÉT KÖVETŐ SZÜKSÉGES INTÉZKEDÉSEK, ELJÁRÁSOK MEGINDÍTÁSA .................................................102 AZ INTÉZMÉNY VEZETŐJE FELADATA A SZABÁLYTALANSÁGGAL KAPCSOLATOS ELJÁRÁS (INTÉZKEDÉS) NYOMON KÖVETÉSE SORÁN: ......103 KÁRTÉRÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG ............................................................................................................................ 103 AZ INTÉZMÉNY KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE .......................................................................................................................103 AZ ALKALMAZOTTI MUNKAVISZONYBÓL EREDŐ KÖTELEZETTSÉGSZEGÉS: ................................................................................104 A PANASZKEZELÉS RENDJE ............................................................................................................................................104
6
SZMSZ általános rendelkezései, hatálya
A Kandó Kálmán Közlekedési Szakközépiskola, Gimnázium és Dr. Béres József Kollégium szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény nevelőtestület 20……. ………….. napján véleményezte, elfogadásra javasolta. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezési jogot gyakorolt a diákönkormányzat és SZMK. Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat az intézményvezető 2013. ………………. napján történt jóváhagyásával lépett hatályba és ezzel az ezt megelőző Szervezeti és Működési Szabályzat érvénytelenné vált. A Szervezeti és Működési Szabályzat és a mellékletet képező egyéb belső szabályzatok betartása az intézmény valamennyi dolgozójára nézve kötelező. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja: Szabályozza a Kandó Kálmán Közlekedési Szakközépiskola, Gimnázium és Dr. Béres József Kollégium működésének rendjét. Az intézményvezetője a szervezeti működési szabályzat elkészítésével, jóváhagyásával, betartatásával biztosítja az intézmény jogszerű működését.
Jogszabályi háttér A Szervezeti és Működési Szabályzat alapjául szolgáló jogszabályok: a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv. (a továbbiakban: Nkt.) 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. a köznevelési tv. végrehajtásáról (a továbbiakban: vhr.) nem hatályos a 11/1994. (VI.8.) MKM-rendelet 368/2011.(XII.31.) Kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről 292/2009.(XII.19.) Kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről nem hatályos 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 2011. CXCV. törvény az államháztartásról 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről
7
1990. évi XCIII. törvény az illetékekről 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről 2007. évi CLII. törvény egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről 130/1995. (X. 26.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról 243/2003 (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, és alkalmazásáról 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, és alkalmazásáról 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet az oktatási igazolványokról 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról 17/2004. (V. 20.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet a pedagógiai szakszolgálatokról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervei programjának bevezetéséről, 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről
8
Az intézmény általános jellemzői Az intézmény neve: Kandó Kálmán Közlekedési Dr. Béres József Kollégium
Szakközépiskola,
Gimnázium
Az alapító okirat hatályossága: Az alapító okirat: o Száma: 167/2011 o Kelte: 2011.12.29. o Száma: 121/2011 o Kelte:2011.06.23 Az intézmény székhelye: Záhony Kárpát út 4. Az intézmény telephelyei: Az intézmény szervezete: Szervezetileg, egyetlen szakmailag önálló intézmény Az intézmény jogállása: Jogi személyiségű közintézmény
9
és
Az iskola szervezeti struktúrája Szervezeti egységek Az intézmény szervezeti egységei és vezetői szintjei: 1. számú egység: szakközépiskola, gimnázium vezetője: általános igazgatóhelyettes 2. számú egység: szakmai képzés vezetője: gyakorlati oktatásvezető 3. számú egység: kollégium vezetője: kollégiumvezető Az eltérő tevékenységű szervezeti egységek munkáját az igazgató hangolja össze. Az intézményvezető pénzügyi, számviteli és a gazdálkodással összefüggő feladatait a SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Gazdasági Igazgatósága Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Közgyűlésének 35/2009. (IV.29.) határozatával megállapított, 171/2009. (IX.25.), 37/2011. (II.24.), 60/2011. (IV.14.), 81/2011.(V.25.), valamint a 125/2011. (VI. 23.) határozataival módosított, egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratában foglaltaknak, a Szabolcs-SzatmárBereg Megyei Önkormányzat által fenntartott, önállóan működő költségvetési szervekben végzett háttérszolgáltatásoknak a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Gazdasági Igazgatóságához rendeléséről szóló a 80/2011. (V.25.) MKGY határozatban szereplő és a Gazdasági Igazgatósággal 2011. március 1.-én megkötött Együttműködési Megállapodásban foglaltak szerint hajtja végre. Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje: Az intézmény vezetőjét az oktatásért felelős miniszter bízza meg 5 évre nyilvános pályázat útján, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. A pályázati eljárással kapcsolatos feladatokat Klebelsberg Intézményfenntartó Központ látja el. Az eljárásra megfelelően irányadó a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény és a végrehajtásáról szóló 138/1992. (X. 8.) Kormányrendelet, illetve a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény. Az intézmény képviseletére jogosultak Az intézmény vezetője, akadályoztatása esetén a Szervezeti és Működési Szabályzatban megjelölt helyettesítő, vis maior esetén a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ megnevezi az intézmény képviseletére jogosult személyt.
10
Alaptevékenység o Általános középfokú oktatás o egyéb oktatás Az intézmény kisegítő és vállalkozási tevékenységeinek meghatározása: Az intézmény vállalkozói tevékenységet nem folytat Az intézmény működési köre: Az intézmény feladatellátásához biztosított vagyon megnevezése Pénzeszközök Az intézmény szakmai önállósága és különleges feladatellátása Az intézmény egységes pedagógiai, de több tantervi programmal rendelkezik. Az intézmény gazdálkodási jogköre: Az intézmény tevékenység jellege szerinti besorolása: Az intézmény közszolgáltató közintézmény gimnáziumi oktatás, szakközépiskolai oktatás és kollégiumi ellátás területén. A feladatellátásban gyakorolt funkciója szerinti besorolása: Szakmailag önállóan működő közszolgáltató köznevelési intézmény. Szervezeti és Működési Szabályzat Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata rendelkezik a feladatokról, hatáskörökről, jogkörökről, a szervezeti felépítésről, a tevékenységi körökről és a működési rendről a vonatkozó jogszabályok előírásainak megfelelően. Számlavezetés Az intézményi bélyegzők felirata és lenyomata: Hosszú bélyegzők:
11
Körbélyegzők:
Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: intézményvezető általános intézményvezető-helyettes intézményvezető- helyettes
12
Az intézmény szervezeti vázrajza: IGAZGATÓ
iskolatitkár általános igazgatóhelyettes
esti tagozat vezető
esti tagozatú oktatás pedagógusai
gyakorlati oktatásvezető
munkaközösségvezetők
pedagógusok
kollégiumvezető
nevelőtanár pedagógusok
szakmai képzés pedagógusai
szakmai képzés oktatói
Az intézmény vezetője Intézményvezető Az intézményvezetőt, ha az szükséges pályázat útján, határozott időre bízza meg az oktatásért felelős miniszter. Felette a munkáltatói jogokat a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ gyakorolja. Az intézményvezető az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a köznevelési törvény állapítja meg. A nevelési-oktatási intézmény vezetője a köznevelési törvény értelmében felel:
az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásért
gyakorolja a munkáltatói foglalkoztatottak felett,
dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe,
felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért,
jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját,
képviseli az intézményt.
felel a pedagógiai munkáért, a nevelőtestület vezetéséért,
a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért,
a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges tárgyi feltételek biztosításáért,
a nemzeti és iskolai megszervezéséért,
a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért,
a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért,
a szülői közösséggel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért,
a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért,
a gyermekek, tanulók megszervezéséért,
a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért
jogokat
ünnepek
a
köznevelési
munkarendhez
rendszeres
egészségügyi
intézményben
igazodó,
méltó
vizsgálatának
A nevelési-oktatási intézmény vezetőjének munkáját a nevelőtestület és a szülők közössége a vezetői megbízásának második és negyedik évében személyazonosításra alkalmatlan kérdőíves felmérés alapján értékeli.
Át nem ruházható hatáskörei: dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörébe, egyeztetési kötelezettség terheli az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében Felelős:
a pedagógiai munkáért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. rendkívüli szünetek elrendelése, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható, képviseli az intézményt.
Személyében felelős: a szakszerű és törvényes működésért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, a pedagógiai munkáért, az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési feladataiért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért, a nevelő- és oktatómunka egészséges és biztonságos megteremtéséért, a tanuló- és a gyermekbalesetek megelőzéséért, a gyermekek egészségügyi vizsgálatainak ellátásáért, a tanulók felmentési és fegyelmi ügyei
feltételeinek
Az intézményvezetői hatáskör átruházása: Az intézményvezető – egyszemélyi felelősségének érvényesülése mellett – vezetői hatásköréből az intézményvezető-helyettesekre ruház át feladatokat. Az intézményvezető kiadmányozza: a kinevezés, felmentés, fegyelmi eljárás megindítása fegyelmi büntetés kiszabása kivételével a jogi személyiségű szervezeti egység közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait, az egyéb szabályzatban meghatározott, a szervezeti egység jogi személyiségeihez kapcsolódó kötelezettségvállalások, a jogi személyiségű szervezeti egység napi működéséhez kapcsolódó döntéseket, tájékoztatókat, megkereséseket, egyéb leveleket,
15
a jogi személyiségű szervezeti egység szakmai feladatai ellátásához kapcsolódó azon döntéseket, amelyek kiadmányozási jogát az elnök a maga vagy a KLIK központ szerve szervezeti egysége, illetve a tankerületi igazgató számára nem tartott fenn, közbenső intézkedéseket, a rendszeres statisztikai jelentéseket, érdemi döntést nem igénylő továbbítandó iratokat, a központi, illetve területi szerv által kért adatszolgáltatásokat.
Az intézmény vezetése Az intézményvezető feladatait a pedagógiai, a szakmai, és a kollégiumi vezető-helyettesek közreműködésével látja el. A vezető-helyettesi megbízást – a nevelőtestületi véleményezési jogkör megtartásával – az intézményvezető adja. A megbízás visszavonásig érvényes. Az általános igazgatóhelyettes a törvényben meghatározott felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, valamint legalább öt év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkező személy. Az általános igazgatóhelyettes főbb feladatai: irányítja a pedagógusok munkáját, távolléte esetén helyettesíti az igazgatót Egyéb feladatait az SZMSZ függelékeként szolgáló szabályzatok, és munkaköri leírása határozza meg. A gyakorlati oktatásvezető felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, valamint legalább öt év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkező személy. A gyakorlati oktatásvezető főbb feladatai: irányítja közvetlenül a szakmai képzés pedagógusainak és oktatóinak munkáját, szervezi a szakmai gyakorlatokat és felelős azok koordinálásáért, szervezi és koordinálja a szakmai vizsgákat Egyéb feladatait az SZMSZ függelékeként szolgáló szabályzatok, és munkaköri leírása határozza meg. A kollégiumvezető felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, valamint legalább öt év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkező személy. A kollégiumvezető főbb feladatai: irányítja közvetlenül a nevelőtanár-pedagógusok munkáját, felelős a kollégium munkájának szervezéséért. Egyéb feladatait az SZMSZ függelékeként szolgáló szabályzatok, és munkaköri leírása határozza meg. A vezető-helyettesek munkájukat az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. A vezetőség értekezletei
16
Az intézmény vezetősége konzultatív testület, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik, és közreműködik mindazon ügyekben, amelyekben az igazgató ezt szükségesnek látja. Az intézmény vezetője és a helyettesek kapcsolattartása folyamatos, operatív jellegű, rendszeresen hetente egyszer tartanak vezetői megbeszéléseket. Az értekezletekről írásban emlékeztető feljegyzés készül. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. A vezetők értekezleteken beszámolnak a szervezeti egységek működéséről, a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módjáról. A vezetőség munkaközösségekkel való kapcsolattartását a havi rendszerességgel tartott kibővített vezetői értekezlet biztosítja. Az intézményvezető közvetlen munkatársai: intézményvezető-helyettes, általános intézményvezető-helyettes Az intézményvezető közvetlen munkatársai az intézményvezetőnek tartoznak felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel.
Vagyonnyilatkozat tételére kötelezettek köre A 2007.évi CLII. törvény egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség alapján vagyonnyilatkozat tételre kötelezett az a közszolgálatban álló személy, aki – önállóan vagy testület tagjaként-javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult. Intézményünk közalkalmazottai közül a fentiek szerinti vagyonnyilatkozat-tételei kötelezettség terheli: az intézmény igazgatóját, mint a költségvetés felett rendelkező személyt, a nevelési-oktatási intézmény vezetőjét, az intézményvezető-helyettesét, A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos előírások, feltételek
A költségvetés tervezésére vonatkozó szabályok A költségvetési terv összeállításakor az ellátandó feladatokból illetve az intézmény költségvetési bevételekből kell kiindulni. A vezető által kijelölt személy köteles a költségvetési tervezéssel kapcsolatos dokumentumokat külön nyilvántartásba venni és gyűjtésükről gondoskodni. A normatív állami hozzájárulásokhoz az adatszolgáltatások valódiságáért és az adatok ellenőrzéséért a tervezési feladatok ellátásáért felelős személy tartozik felelősséggel. A kitöltést alátámasztó dokumentumokat, valamint az adatszolgáltatás egy példányát a tervezés ügyiratai között feltétlenül meg kell őrizni. A költségvetési tervezés: A költségvetési tervezéskor a fenntartó által elfogadott koncepciót kell alapul venni. Amennyiben a tervezési koncepció elfogadásakor a szerv költségvetése összeállítására vonatkozóan állapított meg külön irányelveket vagy szempontokat, akkor azok 17
figyelembevételéről gondoskodni kell. Ezért a szerv vezetője és a tervezési feladatok ellátásáért felelős dolgozója tartozik felelősséggel. A költségvetési terv javaslatát az intézmény vezetője az általa kijelölt személy bevonásával a hatályos jogszabályok szerint állítja össze. Az elfogadott költségvetés alapján a tervezési feladatok ellátásáért felelős személy gondoskodik az intézmény elemi költségvetésének a költségvetési rendeletnek megfelelő elkészíttetéséről.
18
A kibővített iskolavezetés tagjai: - az intézményvezető, - a vezető-helyettesek, - esti tagozat vezetője, - a szakmai munkaközösségek vezetői, - az intézmény közalkalmazottainak választott képviselője, - a diákönkormányzat pedagógusvezetője, - a szülői munkaközösség pedagógus vezetője. A (kibővített) vezetőség tagjai az értekezleteken kötelesek részt venni.
Helyettesítés rendje Az iskolavezetés tagjai az igazgató utasítására, belső munkamegosztás révén gondoskodnak arról, hogy az épületben a tanítási idő alatt intézkedésre jogosult felelős vezető tartózkodjon. Az igazgatóhelyettesek benntartózkodási idejét az éves munkatervben – évenként megújítva – rögzíteni kell, és az iskola titkárságán, valamint a portán el kell helyezni. Az intézményvezető akadályoztatása esetén helyettesítését az intézményvezető-helyettes látja el teljes felelősséggel. Kivételt képeznek ez alól azok az ügyek, amelyek azonnali döntést nem igényelnek, illetve amelyek a vezető kizárólagos hatáskörébe tartoznak. Az intézményvezető tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön írásos intézkedésben ad felhatalmazást. Az igazgató tartós távolléte esetén a helyettesítés teljes körű, kivéve, ha a fenntartó másként intézkedik. Tartós távollétnek a két hét, illetve ennél hosszabb időtartam minősül. Az igazgató és helyettesei egyidejű távolléte esetén a helyettesítés az igazgató által adott megbízás alapján történik. Ilyen megbízás hiányában: a kollégiumvezető, a gyakorlati oktatásvezető, az osztályfőnöki munkaközösség vezetője, majd a szakmai munkaközösségek vezetői (alfabetikus sorrendben: humán, idegen nyelvi, reál) látják el a helyettesítői feladatokat. Amikor iskolában esti tagozaton tanítás van (kedd, csütörtök), az a pedagógus felelős a tanulókért, aki órarend szerint utolsóként hagyja el az épületet. Amennyiben külső óraadó tartja az utolsó órát, a kollégiumban éjszakai ügyeletet tartó nevelőtanár felelős a tanulókért. A vezetők helyettesítését ellátó pedagógus felel a nevelési-oktatási intézmény biztonságos működéséért, felelőssége, intézkedési jogköre – az intézményvezető eltérő írásbeli intézkedésének hiányában – az intézmény működésével, a tanulók biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. A vezető helyettesítését ellátó pedagógus a vezető akadályoztatásának megszűnése után haladéktalanul köteles beszámolni a helyettesítés ellátása során tett intézkedéseiről. A vezető-helyettesek helyettesítése: Az intézményvezető-helyettes hiányzása esetén a helyettesi feladatokat intézményvezető, az ő akadályoztatása esetén az általa megbízott pedagógus látja el. A vezető megnevezése, akit helyettesíteni kell
A helyettesítő megnevezése (munkakör ) 19
is
az
Intézményvezető Általános intézményvezető-helyettes Intézményvezető-helyettes Gyakorlati oktatásvezetőt
Általános intézményvezető-helyettes, Intézményvezető-helyettes Munkaközösség vezetői beosztású kolléga Az intézmény állományában lévő szakmai tanár az adott napon legkorábban beosztott nevelőtanár beosztású kolléga
Kollégiumi vezetőt
Az intézményvezető, illetve az intézményvezető-helyettesek helyettesítésére vonatkozó további előírások: a helyettes csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatja meg a vezető, vagy a helyettes helyett, a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásában felhatalmazást kapott, a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet. Ha a pedagógus betegség vagy egyéb ok miatt nem tudja az órarendben kijelölt óráját megtartani, az igazgatóhelyettes az alábbiak szerint gondoskodik az eseti helyettesítésről: a pedagógust elsősorban azonos szakot tanító pedagógussal kell helyettesíteni, aki a helyettesített pedagógus tanmenete szerint – lehetőség szerint a helyettesített pedagógussal egyeztetett módon – köteles a tananyaggal továbbhaladni; a pedagógus helyettesítése csoportfoglalkozás esetén a párhuzamos csoportok összevonásával is megszervezhető; ha az eseti helyettesítés az előző pont szerint nem lehetséges, a távollévő pedagógus órája helyett lehetőség szerint az osztályban tanító másik pedagógusnak kell órát tartani, aki ilyenkor saját szaktárgyát tanítja, és saját tanmenete szerint köteles a tananyaggal továbbhaladni. egyéb esetben az intézmény gondoskodik a tanulók pedagógiai felügyeletéről, ennek ellátására az intézmény bármely pedagógusa beosztható. ha a pedagógus távolmaradása előreláthatóan az egy hónapot meghaladja, akkor az intézmény – szükség szerint az órarend módosításával – gondoskodik arról, hogy a távollévő pedagógust szakszerű helyettesítése megoldott legyen.
A vezető benntartózkodásának rendje Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 7, 30 óra és délután 16 óra között az intézményvezetőjének vagy egyik helyettesének az iskolában kell tartózkodnia. A vezetők benntartózkodásának rendjét az éves munkatervben kell írásban meghatározni.
20
Vezetői beosztás megnevezése Az intézmény vezetője
Az intézményben való tartózkodásának rendje Kötetlen
Általános intézményvezető-helyettes
8.00-16.00
Intézményvezető-helyettes
8.00-16.00
Amennyiben az intézményvezető vagy helyettesei közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. Az intézményben zajló, a vezetők munkaidejének lejárta után szervezett vagy tartó foglalkozás rendjéért a szervezett foglalkozást vezető pedagógus felel. Az ügyeletes vezető akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben megállapított rend jelöli ki az ügyeletet ellátó személyt.
Munkaterv készítésének rendje A teljes intézményi munkaterv elkészítése során figyelembe kell venni az egész intézményre vonatkozó előírásokat, jogszabályokat. A pedagógusok az intézmény alakuló nevelőtestületi értekezletén fogadják el az aktuális tanév munkatervét, mely tartalmazza:
az aktuális tanév helyzetelemzését;
a tanév rendjét;
a tanítás nélküli munkanapok idejét, felhasználását;
az új tanév feladatait;
a tanév tanórán kívüli foglalkozásait;
az intézményi szintű rendezvények és ünnepélyek időpontját, módját;
a nevelőtestületi értekezletek időpontját, tervezett témáit;
a munka- és tűzvédelmi oktatás idejét, módját;
a hagyományápolás alkalmait, formáit, idejét.
A feladatokat határidőkkel, a felelősök megnevezésével kell feltüntetni. Az intézményvezető a munkaterv és a tantárgyfelosztás egy-egy példányát megküldi az intézmény fenntartójának. Az iskola vezetősége Az iskola vezetőségének tagjai: intézményvezető, általános intézményvezető-helyettes, intézményvezető-helyettes, 21
a szakmai munkaközösségek vezetői, a diákönkormányzat vezetője, a közalkalmazotti tanács elnöke
Az iskola vezetősége az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége rendszeresen havonta egyszer tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszélésről írásban emlékeztető készülhet. Az iskolavezetőség megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti. Az iskola vezetőségének tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak. A költségvetési szerv szervezeti felépítése, struktúrája a következő: Lehetséges szervezeti szintek (1) 1. Legfelsőbb vezetői szint 2.Magasabb vezetői szint
A szervezeti szintnek megfelelő lehetséges vezető beosztások (2) Intézményvezető intézményvezető helyettesek
4. Vezetői szint
munkaközösség-vezetők
A konkrét vezetői beosztások megnevezése (3) Intézményvezető Általános intézményvezetőhelyettes Intézményvezető-helyettesek munkaközösség-vezetők
A szerv működési rendszere: A szervet az intézményvezető irányítja, ő legfelsőbb vezető. A szerven belül megtalálható: az alá- és fölérendeltség illetve az azonos szinten belül a mellérendeltség A szerven belül alá- és fölérendelt viszonyban működnek az egyes vezetői szintekhez tartozó: vezetők, illetve vezetőkhöz tartozó beosztottak. Az azonos vezetői szinthez tartozó munkakörök között mellérendeltségi viszony van.
Egyéb vezetők alapvető felelőssége és feladata Diákönkormányzat vezető: Feladatköre:
A DÖK munkájának segítése, eljárás annak képviseletében. A DÖK munkaterv elkészítése. 22
Közreműködés a Diákinformációs hálózat kiépítésében. A Diákparlament megszervezésében segítségnyújtás.
Gyermek –és ifjúságvédelmi felelős: Feladatköre: Nyilvántartja s hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulókat, és eljár a velük kapcsolatos ügyekben. Meg nem szüntethető veszélyeztetési tényező esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a Gyermekjóléti Szolgálatot. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást a tanuló lakó, ill. ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítására. Szükség esetén természetbeni ellátás formájában történik segítségnyújtás. Segíti az osztályfőnökök munkáját. Meghatározó szerepet vállal az intézmény egészségnevelésében, ennek részeként a kábítószer fogyasztás megelőzésében. Munkavédelmi és tűzvédelmi felelős: Feladatköre: Feladata minden tanév kezdésekor: A munkavédelmi előírások ismertetése. Az esetleges dolgozói és tanulói balesetek ügyében intézkedés. A tűz- és balesetvédelmi előírások ismertetése. A tűzriadó terv elkészítése, kifüggesztése. Tűzriadó próba tartása évente egy alkalommal. Pályaválasztási felelős: Feladatköre: a tanulók folyamatos tájékoztatása továbbtanulással kapcsolatos rendezvények szervezése A munkaközösség vezetők: Jogai és feladatai: A szakmai munkaközösségek munkáját a munkaközösség-vezetők irányítják. Szakmailag jól felkészült kezdeményező, aktív és a munkaközösség bizalmát élvező pedagógusok, akiknek megbízására a munkaközösség tesz javaslatot. Állásfoglalásai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. Ezen túlmenően tájékoztatja őket a vezetői értekezletek napirendi pontjaival kapcsolatban. A munkaközösség vezető további feladatai: a szakmai munka összehangolása, a munkatervek elkészítése, a tanórák ellenőrzése az iskola vezetőjével, a szakmai foglalkozások és továbbképzések megszervezése, a tanmenetek ellenőrzése, 23
szakoknak megfelelően az eszközigény felmérése, a szakmai innovációs munka összefogása.
Javaslatot tehet a munkaközösségéhez tartozó kollégák: jutalmazására elmarasztalására A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség véleményének kikérésével az intézményvezető bízza meg öt évre a munkaközösség-vezetői feladatok ellátásával. A munkaközösség kérésére, vagy az intézményvezető kezdeményezésére a megbízatás hamarabb visszavonható: ha a munkaközösség vezető a feladatait nem teljesíti, ha a tagok 50%-a kezdeményez visszahívást, a munkaközösség átszervezése miatt. A munkaközösség-vezetők munkájukat a munkaköri leírás alapján végzik.
A szervezeti egységek és a vezetők közötti kapcsolattartás rendje A vezetők és a középvezetők a vezetői értekezleteken beszámolnak a szervezeti egységek működéséről: a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módjáról. A vezetőség félévenként beszámolási kötelezettséggel tartozik a nevelőtestületnek. A vezetőség a munkatervben rögzített vezetői értekezleteket tart, melyről írásban emlékeztető feljegyzés készül. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat.
Az iskola dolgozói Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. A munkaköri leírások az SZMSZ mellékletében megtalálhatók.
Az iskola közösségei, ezek kapcsolata egymással és a vezetéssel Az iskolaközösség Az iskolaközösséget az alkalmazottak, a szülők és a tanulók alkotják. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik. Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége Az iskolai alkalmazottak közössége az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból tevődik össze. Az iskolai közalkalmazottak jogai és kötelességeit, juttatásait,
24
valamint iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (Mt. Kjt és ezekhez kapcsolódó rendeletek) szabályozzák. A nevelőtestület jogkörei Az intézményt érintő ügyek mindegyikében a nevelőtestületnek döntési, véleményezési és javaslattevő jogköre van. A nevelőtestületi értekezlet tartására kerül sor, ha az intézmény egészét érintő ügyekben a nevelőtestületnek véleményezési, javaslattételi jogköre van. Ezek a köznevelési törvény szabályozása alapján: a tantárgyfelosztás elfogadása előtti véleménynyilvánítás a pedagógusok külön megbízásával kapcsolatos véleménynyilvánítás az igazgatóhelyettes megbízása, megbízás visszavonása előtti véleménynyilvánítás a tanév munkatervének az elfogadása az iskolai pedagógiai program elfogadása, módosítása az SZMSZ és a házirend elfogadása és módosítása értékelések és beszámolók elfogadása a tanulók magasabb évfolyamra lépésének és osztályozó vizsgára bocsátásának megállapítása a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, saját feladatainak és jogainak részleges átruházása az intézményvezetői, intézményegység vezetői pályázathoz szakmai vélemény a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, a diákönkormányzat működésének jóváhagyása bizottságot hozhat létre jogköreinek az átruházásáról A nevelőtestületi feladatok ellátására a nevelőtestület értekezletei a következők: alakuló értekezlet tanévnyitó értekezlet őszi nevelési értekezlet félévi és év végi osztályozó értekezlet (iskolai intézményegység) félévi értekezlet tavaszi értekezlet tanévzáró értekezlet rendkívüli értekezlet Rendkívüli értekezletet kell összehívni ha: a nevelőtestület egyharmada azt kéri; ha az iskolai szülői szervezet azt kéri ha iskolai diákönkormányzat azt kéri és a nevelőtestület a kezdeményezés elfogadásáról dönt. A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában- a jogszabályokban meghatározottak kivételével - nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület titkos szavazással dönt az alábbi kérdésben: 25
az intézményvezetői véleményezése
és
intézményvezető-helyettesi
programok
szakmai
Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A nevelőtestületi értekezletről tartalmi jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az intézményvezető a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlevő tagjai közül két hitelesítő írja alá. A döntések az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek, határozati formában. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó feladatok átruházására vonatkozó rendelkezések A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása: A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja: a szakmai munkaközösségre, a szülői szervezetre vagy a diákönkormányzatra. A nevelőtestület átruházhatja a döntési jogkörét az alábbi területeken: az iskola éves munkatervének elkészítése, , az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, a továbbképzési program elfogadása; a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, az érdekelt pedagógus felhívása, hogy adjon tájékoztatást, illetve változtassa meg döntését akkor, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, az osztályzat évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára történő módosítása, a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól felmentettek részére a számonkérés feltételeinek meghatározása, A véleménynyilvánítási jogköre az alábbi területeken: az egyes pedagógusok külön megbízatásának elosztása során, az intézményvezető-helyettes megbízása, illetve megbízatásának visszavonása előtt, az intézmény működése vonatkozásában, tantárgyfelosztás elfogadása előtt, a pedagógusok külön megbízásai, a gyakornoki szabályzat véleményezése, a szakmai célú pénzeszköz felhasználása megtervezése, az intézményi felvételi követelmények meghatározása, a tanulóközösség döntési jogkörének gyakorlása – saját közösségi életük tervezése, szervezése valamint tisztségviselőik megválasztása vonatkozásában, a diákönkormányzat egyes döntései tekintetében, így a diákönkormányzat saját működése, működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználása, hatóságkörei gyakorlása, egy tanítási nélküli munkanap programjának meghatározása, tájékoztatási rendszerének létrehozása és működtetése, a diákönkormányzat által az egy tanítási nélküli munkanap programjának meghatározása esetében, 26
a tankönyvtámogatás rendjének meghatározása tekintetében, az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása ügyében;
Javaslattételi jogköre továbbiakban a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatban;
a pedagógus részére tudományos fokozat megszerzésére, kutatómunkában való részvételre, tanulmányút vagy tankönyvírásra történő szabadság adásával kapcsolatban az intézmény belső dokumentumaiban meghatározott kérdésekben;
Egyéb jogai, mint például, hogy döntsön a nevelőtestületi értekezlet összehívása kezdeményezésének elfogadásáról, kialakítsa működésének és döntéshozatalának rendjét, amennyiben erről jogszabály nem rendelkezik, szövegesen értékelje a tanév végén, a központilag kiadott nyomtatványon a tanuló fejlődését, kidolgozza a tanulmányok alatti vizsga írásbeli, szóbeli, gyakorlati követelményét és értékelésrendjét, bizottsági tagot delegáljon a nevelőtestületi tagokból az egyetértési jog gyakorlásával kapcsolatosan az érdekeltek közötti vitás kérdés egymás közötti rendezése érdekében létrehozott bizottságba, meghatározza a vezetői pályázatokkal kapcsolatos véleménykialakítás módját, az iskolaorvost és a védőnőt egészségügyi kérdésekben felkérje szakértőként való közreműködésre, a szorgalmi idő alatt a tanév helyi rendjében meghatározott pedagógiai célra a jogszabályban meghatározott számú munkanapot felhasználhat tanítás nélküli munkanapként, az intézményvezetőtől minden év november 30-ig tájékoztatást kapjon a tankönyv ellátással kapcsolatos felmérések eredményéről. Át nem ruházható hatáskörök: pedagógiai program elfogadása, a szervezeti és működési szabályzat elfogadása, házirend elfogadása, Az átruházott hatáskörrel kapcsolatos jogok és kötelezettségek Átruházó joga és kötelezettsége: Az átruházó joga, hogy az átruházható jogaiból döntése szerint, a köznevelési intézmény hatékonyabb, a szülők, tanulók igényekhez jobban igazodó működése céljából egyes jogait az iskolában működő szervezetekre ruházza, megszabja az átruházott hatáskör gyakorlásával kapcsolatos elvárásait, és a döntési határidőt, az átruházott jogkörgyakorlásra vonatkozóan meghatározza a beszámoltatás módját és határidejét,
27
az átruházott jogkört magához visszavonja.
Az átruházó kötelezettsége, hogy a hatáskör átruházáshoz a szükséges tájékoztatást, információt megfelelő időben rendelkezésre bocsássa. Átruházott jogkörrel köztelezettségei:
az
átruházás
alapján
rendelkezni
jogosult
jogai
és
Az érintett szervezet joga, hogy az átruházott jogkörrel éljen, a hatáskörgyakorláshoz szükséges információt, tájékoztatást megkapja. Az érintett szervezet kötelessége, hogy az átruházott hatáskört a legjobb tudása alapján, az általa képviseltek érdekét szem előtt tartva gyakorolja, a hatáskör gyakorlásáról az előre meghatározott módon beszámoljon a hatáskör átadója felé. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. A beszámolásra vonatkozó szabályok Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. A beszámolás módja jellemzően a következő lehet: szóbeli tájékoztatás, a döntésről szóló határozat kivonat megküldése, határozat kivonat megküldése és szóbeli tájékoztatás. A beszámoltatás idejeként meg lehet határozni időközöket (heti, havi stb.), pontos időpontokat (döntést követő.,.. nap), naptári határnapokat (minden hónap ....-ig) stb.
Az intézmény szakmai közösségei A pedagógusok alkotják az intézmény nevelőtestületét. A nevelőtestület határozza meg alapvetően az intézmény tartalmi munkáját.
28
Az alkalmazotti közösségek jogai Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, javas-lattételei, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. Javaslattételi és véleményezési jog illeti meg az intézménnyel alkalmazotti jogviszonyban álló minden személyt és közösséget. Az alkalmazotti közösséget véleményezési jog illeti meg az intézmény: átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, az intézményvezető megbízásával és a megbízás visszavonásával összefüggő döntésekben, támogatja-e a pályázó vezetői megbízását. Az alkalmazotti értekezletet a véleményezési jogkörébe tartozó fenntartói döntések meghozatala előtt kell összehívni. Az alkalmazotti értekezlet összehívását az alkalmazottak 30 %-a a napirend megjelölésével kezdeményezheti. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. Az alkalmazotti értekezleten a dolgozók legalább 2/3-ának jelenléte szükséges. alkalmazotti értekezlet maga határozza meg, hogy milyen módon alakítja ki véleményét.
Az
Az alkalmazotti közösség kapcsolattartásának rendje Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét – a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével – az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést. A kapcsolattartás formái: különböző értekezletek, megbeszélések, fórumok, bizottsági ülések, intézményi gyűlések, stb. Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkaterv tartalmazza, melyet a hivatalos közlések helyén kell kifüggeszteni. A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Az alkalmazotti közösség jogai A nevelési-oktatási intézmény alkalmazotti közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló munkavállalók alkotják. Az alkalmazotti közösség pedagógus
29
munkakörben foglalkoztatottakból, valamint nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottakból áll. Az alkalmazotti közösséget a nevelési oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Az alkalmazotti közösség akkor határozatképes, ha az intézmény dolgozóinak legalább kétharmada jelen van. Az alkalmazotti közösség döntési jogkörébe tartozik: az intézményi közalkalmazotti tanács tagjainak és elnökének személyéről való döntés; Az alkalmazotti közösség véleményt nyilvánít arról, hogy támogatja-e az intézményvezetői beosztásra pályázó vezetői megbízását. Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét – a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével – az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést. A kapcsolattartás formái különösen értekezletek, megbeszélések, fórumok, bizottsági ülések, intézményi gyűlések. Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkatervben kell meghatározni, melyet a hivatalos közlések helyén kell kifüggeszteni.
A nevelőtestület munkaközösségei Az azonos műveltségi területen tevékenykedő pedagógusok a közös szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösségeket hoznak létre. Az intézményben az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: Humán munkaközösség o szakterülete: magyar nyelv és irodalom, történelem, társadalomismeret, művészeti ismeretek, médiaismeret, testnevelés Idegen nyelvi munkaközösség o szakterülete: angol, német nyelv Reál munkaközösség o szakterülete: matematika, fizika, kémia, földrajz, biológia, informatika Szakmai munkaközösség o szakterülete: közlekedési, vámügyintéző, vasútüzemvitel-ellátó, logisztikai szakmai tantárgyak Osztályfőnöki munkaközösség o szakterülete: osztályfőnöki tevékenység, szülői szervezet segítése Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles - a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon - azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. A szakmai munkaközösség tagjai közül évenként a munkaközösség saját tevékenységének irányítására, koordinálására munkaközösség-vezetőt választanak, akit az intézményvezető bíz meg a feladatok ellátásával. A szakmai munkaközösségek feladatai: fejleszti a szakterület módszertanát és az oktató munkát. javaslatot tesz a speciális irányok megválasztására és a költségvetés szakmai előirányzatainak felhasználására, 30
szervezi a pedagógusok továbbképzését, támogatja a pályakezdő pedagógusok munkáját, összehangolja az egységes intézményi követelményrendszert, felméri és értékeli a tanulók tudásszintjét, összeállítja a vizsgák (érettségi-, különbözeti-, osztályozó-, javító-, szakmai-, stb.) feladatait és tételsorait, kiírja és lebonyolítja a pályázatokat és a tanulmányi versenyeket. végzi a nevelőtestület által átruházott feladatokat. A szakmai munkaközösség vezetője képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé és a szakmai fórumokon. Állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. Tájékoztatást ad a vezetői értekezletek napirendi pontjaival kapcsolatban. A munkaközösség vezetők feladatai és jogai: irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a szakmai munkáért, értekezleteket hív össze, bemutató foglalkozásokat szervez elbírálja, és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak helyi tantervhez igazodó tanmeneteit, ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, a tanmenetek szerinti előrehaladást és annak eredményességét, hiányosságok esetén intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé, összeállítja a pedagógiai program és munkaterv alapján a munkaközösség éves munkaprogramját, beszámol a nevelőtestületnek a munkaközösség tevékenységéről, javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, közalkalmazotti átsorolásra. A nevelőtestület feladatainak átruházása A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja másra, így a szakmai munkaközösségre, vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlói a bizottságok, az osztályközösségek tanárai és a szakmai munkaközösségek vezetői beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek a munkatervben rögzített értekezletek időpontjában. A nevelőtestület – feladat- és jogkörének részleges átadásával – a következő állandó bizottságokat hozza létre tagjaiból:
31
Osztályfőnöki Munkaközösség Feladata: a pedagógiai programban meghatározott nevelési célok és feladatok megvalósításának vizsgálata, a tanulók neveltségi szintjének vizsgálata és értékelése, konkrét javaslattétel a nevelés eredményessége érdekében. Tagjai: az osztályfőnöki munkaközösség vezetője, és a különböző évfolyamú közösségek osztályfőnökei, Humán Munkaközösség Feladata: a pedagógiai program alapján a humán érettségi tantárgyakban a követelmények megvalósításának vizsgálata, a tanulók tudásszintjének évfolyamonkénti korrekt mérése és értékelése, Reál Munkaközösség Feladata: a pedagógiai program alapján a reál érettségi tantárgyakban a követelmények megvalósításának vizsgálata, a tanulók tudásszintjének évfolyamonkénti korrekt mérése és értékelése, Szakmai munkaközösség Feladata: a szakmai és gyakorlati munka összehangolása, fejlesztése együttműködés a MÁV és a VPOP illetékes szerveivel. Idegen nyelvi munkaközösség Feladata: A nyelvi képzés és a nyelvvizsgára történő felkészítés A nevelőtestület alkalmi feladatra alakult munkacsoportja: A Fegyelmi Bizottság Feladata: a házirendet súlyosan megszegő tanulók fegyelmi ügyeinek kivizsgálása. Elnökét alkalmanként az igazgató bízza meg. Tagjai: az érintett tanuló osztályfőnöke, a fegyelmi ügyben független pedagógus, a tanuló által felkért pedagógus, a diákönkormányzat képviselője. A nevelőtestület szakmai munkaközösségekre ruházott jogai A nevelőtestület a meghatározott jogköréből a szakmai munkaközösségre ruházza át az alábbi jogköreit: a pedagógiai program helyi tantervének kidolgozása,
32
a taneszközök, tankönyvek kiválasztása, továbbképzésre, átképzésre, való javaslattétel, jutalmazásra, kitüntetésre, fizetésemelésre való javaslattétel, a határozott időre kinevezett pedagógusok véleményezése, a szakmai munkaközösség vezető munkájának véleményezése.
Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatóság hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg.
A szervezeti egységek és a vezetők közötti kapcsolattartás rendje A vezetők és a középvezetők rendszeresen vezetői érzetői értekezletet tartanak,ahol szervezeti egységek beszámolnak működésükről.
a
A szülők közösségei Az iskolában a szülőknek a Köznevelési Törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői közösség (SZK) működik. Az osztályok szülői közösségeit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályok szülői közösségei a szülők köréből a következő tisztségviselőket választják. elnök, elnökhelyettes, tagok. Az osztályok szülői munkaközösségei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat a választott osztály SZK elnök vagy az osztályfőnök segítségével juttatják el az iskola vezetőségéhez. Az iskolai szülői munkaközösség legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskolai SZK. Az iskolai SZK munkájában az osztály szülői munkaközösségek elnökei, elnökhelyettesei, tagjai vesznek részt. Az iskolai SZK választmánya a szülők javaslatai alapján megválasztja az iskolai SZK alábbi tisztségviselőit: elnök, elnökhelyettes, pénztáros, tagok. Az iskolai SZK választmánya akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint 50 %-a jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.
33
Az iskolai SZK választmányát az iskola igazgatójának tanévenként legalább l alkalommal össze kell hívnia, és itt tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről. A nevelők és a szülők Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató: a szülő munkaközösségi választmányi szülői értekezleten, az alkalmanként megjelenő írásbeli tájékoztatón keresztül, az osztályfőnökök, az osztályszülői értekezleten tájékoztatják a szülőket. A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatására az alábbi fórumok szolgálnak: családlátogatások, szülői értekezletek, fogadó órák, nyílt napok, írásbeli tájékoztatók a tájékoztatófüzetben. A szülői értekezletek és fogadóórák idejét az iskolai munkaterv évenként tartalmazza. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével. A szülők és más érdeklődők az iskola Pedagógiai Programjáról, Szervezeti és Működési Szabályzatától és házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint igazgatóhelyettesitől, az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. A szülői közösség és vezetők közötti a kapcsolattartás rendje Az együttműködés és kapcsolattartás során kötelezettség terheli az intézményvezetőt, valamint a szülői szervezet vezetőjét. Az intézményvezető feladata: önállóan, illetve a szabadidő szervező bevonásával közvetlenül segítse a szülői szervezet tevékenységét, a szülői szervezet számára jogszabályban, illetve más belső intézményi dokumentumban meghatározott jogköreinek gyakorlásához szükséges, az intézményvezető számára rendelkezésre álló, vagy általa elkészítendő dokumentum rendelkezésre bocsátása, illetve tájékoztatás megadása, a szülői szervezet működésének segítése (jogi segítségnyújtás, szervezési feladatok), a szülői szervezet működéséhez szükséges tárgyi feltételek biztosítása (helyiség, eszközök).
Szülői szervezet vezetője
34
a) kezdeményezési és javaslattételi jogával, azaz kezdeményezhesse: • intézményszék létrehozását, és delegálhassa a szülők képviselőjét, • nevelőtestület összehívását, • egyes kérdésekben az érdemi válaszadást; b) egyéb jogával, így hogy • figyelemmel kísérje a tanulói, gyermeki jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét, • tájékoztatást kérjen a tanulók, gyermekek nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, s az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein; c) korlátozásokat állapíthasson meg a ruházati és más felszerelések megvételével kapcsolatban; d) az intézményszék hiányában megillető jogával. A szülői szervezet vezetőjének feladata, hogy a hatáskörébe utalt jogköreit – amennyiben van előírt határidő - a rendelkezésre álló időn belül gyakorolja, megadja a döntéseivel, hatáskör gyakorlásával kapcsolatban kialakított álláspontjáról a szükséges tájékoztatást az érintett szerveknek. A kapcsolattartás formái: A szülői szervezet és az intézményvezető, valamint a szabadidő-szervező közötti kapcsolattartási formái jellemzően a következők: szóbeli személyes megbeszélés, szervezési tevékenység a szülői szervezet vezetőjével, közreműködés az előterjesztések, illetve jogkörgyakorláshoz szükséges tájékoztatók elkészítésében az intézményvezető, illetve a szabadidő-szervező részéről, munkatervek egymás részére történő megküldése, értekezletek, ülések, írásbeli tájékoztatók a nevelőtestület, illetve a szülői szervezet jogkörébe tartozó ügyekről egymás írásbeli tájékoztatása a jogkörgyakorlásokhoz, azon dokumentumok, iratok átadása, melyek a nevelőtestület, illetve a szülői szervezet jogkör gyakorlása eredményeként keletkeztek (határozat kivonatok), a szülői szervezet nevére szóló levelek bontás nélküli átadása az érintett személyeknek, a szülői szervezet által elintézett iratok érdekeltek részére történő átadása. A szülői szervezet tisztségviselői A szülői szervezet aktuális tisztségviselőit, illetve elérhetőségüket a szülői szervezet szervezeti és működési szabályzata tartalmazza, melyet a szülői szervezet köteles nyilvánosságra hozni. Azok az ügyek, melyekben a szülői szervezetet a szervezeti és működési szabályzatvéleményezési joggal ruházza fel 35
az iskolai munkaterv véleményezése, ha az intézményben nem működik intézményszék, akkor minden olyan kérdésben, melyben jogszabály rendelkezése alapján az intézményszék egyetértési jogot gyakorolna, a szülői szervezet (közösség) véleményét ki kell kérni, a tankönyvmegrendelésről, a fenntartó intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatváltozásával, nevének megállapításával, vezetőjének megbízásával és a megbízás visszavonásával kapcsolatos – a végleges döntés meghozása előtti – döntések véleményezése az intézményben szervezett hit- és vallásoktatás idejének és helyének véleményezése. az első tanítási óra 8 óránál legfeljebb negyvenöt perccel korábban megkezdése tárgyában a tankönyvjegyzékben nem szereplő tankönyvek megrendelésével kapcsolatban tankönyvkölcsönzés esetén az elveszett tankönyv, illetve a megrongált tankönyv utáni kártérítési fizetések e szabályzatban történő meghatározásával kapcsolatban.
Szülői nyilatkozatok kérése A tanuló, a gyermek, a kiskorú tanuló szülőjének írásbeli nyilatkozatát be kell szerezni a) minden olyan iskolai döntéshez, amelyből a tanulóra, kiskorú tanuló esetén a szülőre fizetési kötelezettség hárul, b) a kiskorú tanuló esetén a tanulói jogviszony, keletkezésével, megszűnésével, a tanulói jogviszony szünetelésével, a tanórai foglalkozáson való részvétel alóli felmentéssel, az egyes tantárgyak alóli mentesítéssel, a tanulmányi idő rövidítésével kapcsolatos ügyekben, és c) minden olyan kérdésről, amely a nyilatkozat beszerzését előírja. Az iskolai felvételről hozott döntést írásba kell foglalni. Az iskola írásban értesíti a szülőt, ha a kiskorú tanulót törölte a nyilvántartásából. A nevelési-oktatási intézmény a döntését határozatba foglalja, ha a jelentkezést, a kérelmet részben vagy egészben elutasítja, vagy kérelem hiányában hoz a gyermekre, tanulóra hátrányos döntést, vagy a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő kéri a döntés határozatba foglalását. A jogorvoslati eljárásban a gyermeket, a kiskorú tanulót szülője képviselheti. A diákönkormányzati szerv, a diákképviselő, valamint az intézményi vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje
Az osztályközösségek és tanulócsoportok Az azonos évfolyamra járó és többségében azonos órarend szerint együtt tanuló diákok egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén pedagógus vezetőként az osztályfőnök áll.
36
Az osztályfőnököt az igazgatóhelyettes és a munkaközösség vezető javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök jogosult – az osztályközösségben tapasztalt problémák megoldására – az osztályban tanító pedagógusok osztályértekezletét összehívni.
A gyermekszervezet Az intézmény tanulói közös tevékenységük megszervezésére gyermekszervezetet hozhatnak létre, melynek szervezését, működtetését a diákszervezeteket segítő pedagógus, valamint a gyermekek végzik. Az intézmény a pedagógiai program céljainak megfelelő gyermekszervezeti tevékenységeket támogatja. A gyermekszervezet amennyiben az iskola helyiségeit vagy szabadtéri területét igénybe kívánja venni, előzetesen egyeztetnie kell az intézmény igazgatójával. Az igazgató a gyermekszervezet céljától és tagjainak magatartásától függően engedélyezi az iskola épületének házirend szerinti használatát.
Az iskolai diákparlament Az iskola tanulóközösségének a diákparlament a legmagasabb tájékoztató fóruma. A parlament nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. A diákparlament az intézményvezető által, illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. Tanévenként legalább egy alkalommal kell iskolai diákparlamenti ülést tartani, amelyen az iskola tanulói, vagy – a diákönkormányzat döntése alapján – a diákok küldöttei vesznek részt. A gyűlés napirendjét a fórum rendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A parlamenti ülésen az intézmény vezetője és a diákönkormányzati vezetők beszámolnak az előző gyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről, érvényesítéséről. A gyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. A diákok kérdéseire, kéréseire, az igazgatónak 30 napon belül választ kell adnia. Rendkívüli diákparlament is összehívható, ha ezt a diákönkormányzat vezetői vagy az intézmény vezetője azt kezdeményezi.
A diákönkormányzat és működése A diákönkormányzat szervezete Az iskola tanulói saját érdekeik képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed.
37
A diákönkormányzat akkor járhat el az intézmény egészét érintő ügyekben, ha megválasztásában a tanulók több mint 50 %-ának képviselete biztosítva van. A diákönkormányzat – a tanuló-közösség által elfogadott, és a nevelőtestület által jóváhagyott – szervezeti és működési rendje az intézményi SZMSZ mellékletében található. Az osztályközösségek a diákönkormányzat legkisebb egységei, minden osztály megválaszthatja saját küldöttét, akit delegál az intézmény diákönkormányzatának vezetőségébe. A tanulóközösségek ily módon önmaguk diákképviseletéről döntenek. Az intézmény teljes tanulóközösségének érdekképviseletét a választott intézményi Diákönkormányzat látja el. A tagok megválasztják a diákönkormányzat vezetőségét, elnökét, és rajtuk keresztül gyakorolják jogaikat. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, és az előterjesztést, valamint a meghívót – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a tárgyalás határnapját legalább tizenöt nappal megelőzően meg kell küldeni a diákönkormányzat részére. A diákönkormányzat jogai A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt a) saját működéséről, b) a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, c) hatáskörei gyakorlásáról, d) egy tanítás nélküli munkanap programjáról, e) az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint f) amennyiben az intézményben működik, a nevelési-oktatási intézményen belül működő tájékoztatási rendszer szerkesztősége tanulói vezetőjének, felelős szerkesztőjének, munkatársainak megbízásáról. A diákönkormányzat működési feltételei Az intézmény tanévenként megadott időben és helyen biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit az intézményi SZMSZ és a házirend használati rendszabályai szerint térítésmentesen veheti igénybe. Az intézményi költségvetés biztosítja a diákönkormányzat működéséhez azokat a költségeket, amelyeket a diákönkormányzat minden tanév október 31-ig saját költségvetéseként megfelelő indoklással előterjeszt. A diákközgyűlés 1 év időtartamra a tanulók javaslatai alapján 12 fő diákképviselőt választ. A diákönkormányzati szerv, a diákképviselő, valamint az intézményi vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje
38
A kapcsolattartás formái: személyes megbeszélés, tárgyalás, értekezlet, gyűlés, diákközgyűlés, írásos tájékoztatók, dokumentumok átadása. Az intézményi vezetők a kapcsolattartás során: átadják a diákönkormányzati szervnek, illetve képviselőjének a diákönkormányzat döntési, véleményezési, egyetértési, javaslattételi, illetve kezdeményezési joga gyakorlásához szükséges dokumentumokat; a dokumentumok értelmezéséhez szükséges tájékoztatást, felvilágosítást kérésre biztosítják; megjelennek a diákközgyűlésen, válaszolnak a nekik az intézmény működésével kapcsolatban feltett kérdésekre; a diákönkormányzat javaslatait, véleményét figyelembe veszik az intézmény működtetése, illetve a tanulókkal kapcsolatos döntések során. A diákönkormányzat, illetve diákképviselők a kapcsolattartás során: gondoskodnak a döntési, véleményezési, egyetértési, javaslattételi, illetve kezdeményezési jog gyakorlása miatt átvett dokumentumok áttekintéséről, és az érintett jog gyakorlásáról; aktívan részt vesznek azokon a fórumokon, melyekre megjelenni jogosultak, illetve ahová meghívták, s az az intézmény működésével, illetve a tanulókkal kapcsolatos kérdéseket érint; gondoskodnak az intézményvezetők megfelelő tájékoztatásáról (írásbeli meghívó) a diákönkormányzat gyűléseire, illetve egyéb programjairól. Az intézményi vezetők és diákönkormányzat közötti kapcsolattartásban közreműködik a diákönkormányzatot segítő pedagógus. A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek: Az intézmény a működés feltételeként biztosít: a diákönkormányzat működéséhez szükséges helyiséget, a diákönkormányzat működéséhez szükséges berendezési tárgyakat, A diákönkormányzat működéséhez közvetlenül szükséges helyiség: tanterem A helyiség igénybevétele: időben korlátozott, a következők szerint: az intézmény nyitvatartási idejében. A diákönkormányzat működéséhez rendelkezésre bocsátott berendezések: A tanterem berendezései.(padok, székek), a stúdió szobában megtalálható hangfalak, erősítő, zenei keverő, fénytechnika. A berendezések használatával kapcsolatos egyéb előírás: a DÖK segítő pedagógusa jelenlétében és annak engedélyével. A diákönkormányzat támogatása: a diákönkormányzat az intézmény által a számára kijelölt helyiséget és berendezésit a működése erejéig térítés nélkül használhatja,
39
a diákönkormányzat kérésre, az intézményvezető beleegyezésével jogosult térítés nélkül használni az intézmény egyéb helyiségeit is (pl. közgyűlés, egyéb rendezvény stb.), tornaterem aula
Az iskola közösségeinek kapcsolattartása Az igazgatóság és a nevelőtestület A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógusvezetők, és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: az igazgatóság ülései, az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) ülései, a különböző értekezletek, megbeszélése stb. Ezen fórumok időpontját az iskolai munkaterv határozza meg. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a nevelői szobában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékozatókon keresztül értesíti a nevelőket. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek: az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség felé. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével és az SZK-val.
Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: a fenntartóval, a helyi önkormányzati képviselőtestülettel és polgármesteri hivatallal, a megyei pedagógiai intézettel, helyi oktatási intézmények vezetőségével. Az eredményes oktató és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a következő intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal:
40
Az iskolát támogató alapítvány kuratóriumával. o Az alapítvány neve: Kandó Kálmán Középiskola Tanulóiért Alapítvány, Dr. Béres József Kollégiumért Alapítvány Az alábbi helyi társadalmi egyesületekkel: o Az egyesület neve: Hajós Alfréd Diáksport Egyesület: o ZVSC Az alábbi helyi termelő, gazdálkodó szervezetekkel, egyénekkel: o A gazdálkodó neve:
A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató felelős. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel a folyamatosan kapcsolatot tartó nevelőket az iskola éves munkaterve rögzíti.
A tanuló egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn a körzeti orvosokkal stb. és ennek segítségével megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. A kapcsolattartás részletes módját az SZMSZ szabályozza. A tanulók veszélyezettségének megelőzése, valamint a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a gyermekjóléti szolgálattal. A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgatóhelyettes a felelős. Az iskola helyiségeit, épületét az igazgatóság döntés alapján térítésmentesen használhatják a gyermek, ill. ifjúsági szervezetek helyi csoportjai: a.) iskolai dolgozók, b.) az iskolába tanuló gyerekek szülei. A nevelők szakmai munkájának segítése, fejlesztéséért az iskolában működő szakmai munkaközösségek közül mind a 8 munkaközösség bekapcsolódik a területi (iskolaközi) szakmai munkaközösségek munkájába. A közoktatási törvény 39.§ (4) bekezdése alapján az iskolában párt vagy párthoz kötődő társadalmi szervezet nem működhet.
A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermek joga, hogy:
A szolgáltatásokat megfelelően biztosítsák részére, oly módon, hogy annak igénybe vétele ne jelentsen számára aránytalan terhet.
A törvényben meghatározottak szerint minden segítséget megkapjon képessége, tehetsége kibontakoztatásához, személyisége fejlesztéséhez, ismeretei korszerűsítéséhez.
41
Ügyeiben méltányosan, humánusan, valamennyi tényező figyelembe vételével, a többi tanuló érdekeinek mérlegelésével, a rendelkezésre álló lehetőségek közül számára legkedvezőbbet választva döntsenek.
A gyermekvédelem feladatai:
Tájékoztatni a szülőket, tanulókat, hogy hogyan tudják problémáikat orvosolni, milyen gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézményeket kereshetnek fel problémáikkal.
Egészségvédő, mentálhigiéniás és szenvedélybetegség megelőző programokat kell szervezni.
Figyelemmel kell kísérni pályaválasztásukat, továbbtanulásukat.
Szükség esetén védő-, óvónő intézkedéseket kell tenni a tanulók érdekében.
A pedagógusok a megszerzett információt bizalmasan kötelesek megőrizni, a törvényi előírásoknak megfelelően felhasználni.
Napjainkban, amikor a szülők egy része és a családok is nehezebb helyzetbe kerülnek, s a gyerekek is egyre kiszolgáltatottabbak, az iskola feladata és jelentősége az ifjúságvédelem területén is megnő. Egyre több az olyan hátrányos helyzetű gyerekek száma, akiket eddig nem így tartottunk nyilván, de a megélhetési nehézségek, a család hétköznapi gondjai miatt elhanyagoltakká válnak. Ezek a problémák az iskolánkban is éreztetik hatásukat, mert befolyásolják a gyermekek eredményeit, viselkedését, társaikhoz és a munkához való viszonyukat.
Az ifjúságvédelmi felelős feladata:
A veszélyeztetett, hátrányos helyzetű tanulók felmérése, nyilvántartása,
Segélyezéssel kapcsolatos ügyintézések,
Kapcsolattartás a Gyermekjóléti Szolgálattal és a gyámügyi hatóságokkal,
A veszélyeztetett, hátrányos helyzetű tanulók figyelemmel kísérése az osztályfőnökök együttműködésével, szükség esetén intézkedés,
A veszélyeztető tényezők feltárása,
A tanulók személyiségének fejlesztése, a megfelelő életszemlélet kialakítása, osztályfőnök - tanár-szülő együttműködésével.
A nehezedő anyagi körülmények miatt nagymértékben megnőtt a szociális támogatások iránti igény, viszont a korábbi évekkel ellentétben csökkent az önkormányzati támogatás mértéke. A támogatás jelenlegi formái: Az iskola tanulóinak összetétele heterogén. Ezért fontos, hogy az igényeknek megfelelően iskolánk is bekapcsolódjon abba a társadalmi összefogásba mely korunk veszélyforrásaival
42
szemben, elsődlegesen a tanulók személyiségének fejlesztésére, és a prevencióra fekteti a hangsúlyt. A cél a tanulók személyiségének, életszemléletének olyan irányú fejlesztése, amely képessé teszi őket az ítéletalkotásra és a negatív jelenségek elutasítására. Iskolánk ifjúságvédelmi programjának megvalósításában szorosan együttműködik az alábbi szervezetekkel és intézményekkel:
Polgármesteri Hivatal - Gyermekjóléti Szolgálat
Záhonyi Rendőrkapitányság
Nevelési Tanácsadó
Családsegítő Központ
Önkormányzat szociális irodája
Gyámhatóság
Az intézményi dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezés A tájékoztatás, megismertetés rendje (pedagógiai program, munkaterv, beszámolók, költségvetés, SZMSZ, Házirend, minőségirányítási program): A pedagógiai programot az intézmény nevelőtestülete fogadja el, az intézményvezető jóváhagyásával válik érvényessé. A szülőket a pedagógiai programról az intézmény vezetője tájékoztatja összevont szülőértekezlet keretén belül a pedagógiai programban történő esetleges változtatásokról. Az éves munkatervet az intézmény vezetője állítja össze, a nevelőtestületi ülésen szóbeli tájékoztatással ismerteti, vitattatja meg a tantestülettel. A tantestület fogadja el. A tanári szobában és az intézményvezetői irodában is megtalálható. A beszámolók alapján elkészített összegzést az intézmény vezetője készíti el, a félévi és a tanév végi értekezleten ismeri meg és fogadja el a tantestület. Az intézményi költségvetés ismertetése szóbeli beszámoló formájában. Az SZMSZ és a házirendet a nevelőtestület fogadja el , a intézményvezető jóváhagyásával válik érvényessé. Az iskolai szülői szervezetet, a diákönkormányzatot véleményezési jog illeti meg. A pedagógiai program, az SZMSZ, a Házirend hozzáférhető elhelyezés biztosítása: A pedagógiai program megtalálható: A tanári szobában, az intézményvezetői irodában. A Házirend a szülők által elérhető helyen megtalálható az aulában. A Házirend érdemben történő módosításakor a szülőket tájékoztatni kell. Az SZMSZ-t, a házirendet és a pedagógiai programot a nevelési-oktatási intézmény honlapján is nyilvánosságra kell hozni.
43
A házirend egy példányát az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek, a tanulónak át kell adni, továbbá annak érdemi változása esetén arról a szülőt, a tanulót tájékoztatni kell. A tájékoztatás kérésének és erre a tájékoztatás adásának rendje: A szülő részére lehetőséget kell biztosítani, hogy az iskolai dokumentumokkal kapcsolatos kérdéseire választ kapjon. Felteheti a kérdéseit: Osztályfőnöknek: Szülői értekezleten, fogadóórán vagy előre leegyeztetett időpontban. Szaktanárnak: Fogadóórán vagy előre leegyeztetett időpontban. Intézményvezető-helyettesnek: Előre leegyeztetett időpontban. Intézményvezetőnek: Összevont szülőértekezleten vagy előre leegyeztetett időpontban SZMK tagoktól: Szülői értekezleten, bárhol. A szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatni kell azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz. Tájékoztatni kell őket továbbá az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, valamint arról is, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez.
Munkakörök átadásának szabályai Áthelyezés, nyugdíjazás vagy a munkakör egyéb okból történő megváltoztatása esetén az iskolában bármely vezetői vagy anyagi felelősséggel járó más munkakört át kell adni az új vezetőnek (felelősnek). A munkakör átadását-átvételét a megszűnés napjától számított 3 napon belül el kell kezdeni, és azt 30 napon belül be kell fejezni. Ha az intézményvezető, intézményvezető-helyettesek, könyvtáros munkakörének átadásában valamilyen ok miatt akadályozva van, az intézményvezető által megbízott más személy hajtja végre. Ha az új vezetőt még nem nevezték ki, (nem bízták meg) a munkakört a helyettesnek, illetőleg az ügyek ideiglenes vezetésével megbízott más személynek kell átadni. A munkakör átadásáról, illetőleg átvételéről 3 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni; egy az átadó, egy az átvevő, egy az irattár példánya. A jegyzőkönyv tartalmazza: azokat a legfontosabb adatokat, amelyeknek ismerete az átadott munkakör ellátásához feltétlenül szükséges, az átadott-átvett leltárak, nyilvántartások, anyagszámadások és egyéb dokumentációs anyagok felsorolását, az esetleges leltári hiányokat tartalmazó mellékletek megnevezését, az átadó, illetőleg az átvevő esetleges megjegyzéseit, az átadás-átvétel befejezésének időpontját, az átadó, az átvevő és a jelenlévő felettes személy vagy szerv képviselőjének aláírását a jegyzőkönyv minden példányán.
44
Ha a munkakör átvételére haláleset miatt kerül sor, s az átadást az általános helyettesnek kell végeznie. Akkor a jegyzőkönyv egyik példánya a helyettes birtokában marad. Az intézményvezető személyében történt változás esetén a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a folyamatban lévő ügyek felsorolását, továbbá az irattár, az iskolai bélyegzők, a munkaügyi iratok, az anyakönyvek és egyéb fontos iskolai iratok átadását-átvételét, illetőleg azokban tapasztalt hiányosságokat is. Ha a könyvtáros pedagógus személyében történik változás, a szakterület leltára szerint tételes ellenőrzést kell végezni és annak tapasztalatait kell jegyzőkönyvbe foglalni. Ha az átadás-átvétel során a felmentett által kezelt vagyontárgyakban hiány mutatkozik, az intézményvezető ezzel kapcsolatban a hatályos jogszabályok szerint kell eljárnia.
A pedagógiai munka belső ellenőrzése A pedagógiai munka belső ellenőrzése: a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése, másrészről a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása. A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények: fogja át a pedagógiai munka egészét, segítse elő valamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását, a tantervi, illetve nevelési tervi követelményekhez igazodva mérje és értékelje a pedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére, támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb, tanulóbarát ellátását, a szülői közösség, és a tanuló közösség (intézményi szék, diákönkormányzat) észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse az oktatás valamennyi szereplőjének megfelelő pedagógiai módszer megtalálását, biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkát, támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását, hatékonyan működjön a megelőző szerepe. A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak: az intézmény vezetője, az általános intézményvezető-helyettes és az intézményvezető-helyettes, külső szakértő, felkérésére. munkaközösség-vezetők A pedagógiai munka belső ellenőrzésébe bevonhatóak a szakmai munkaközösségek. A szakmai közösségek a pedagógiai munkát csak az érintett szakmai vonalon jogosultak ellenőrizni.
45
A pedagógiai munka belső, valamely témájú, területre vonatkozó ellenőrzésére az intézmény valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot tehet. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái: A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái különösen a következők lehetnek: szóbeli beszámoltatás, írásbeli beszámoltatás, értekezlet, óralátogatás, foglalkozás látogatása, iskolaérettségi teszt eredmények, felvételi, továbbtanulókkal kapcsolatos mutatók elemzése, kompetencia felmérések eredményei, speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok. Az intézményvezető a pedagógiai munka belső ellenőrzése céljából éves munkatervet készíthet.
46
MŰKÖDÉSI SZABÁLYOK A tanév helyi rendje A tanév szeptember hó 1. napjától a következő év augusztus hó 31.-ig tart, a szorgalmi idő június hó 30.-ig tart, az oktatási miniszter évenként rendelettel meghatározott keretein belül. A tanév helyi rendjét, programját a nevelőtestület határozza meg és rögzíti munkatervben az érintett közösségek véleményének figyelembe vételével. A tanév helyi rendje tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat: a nevelőtestületi értekezletek időpontjait, az intézményi rendezvények és ünnepségek módját és időpontját, a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját, a vizsgák (osztályozó-, javító-, különbözeti-, érettségi-, szakmai-) rendjét, a tanítási szünetek (őszi, tavaszi, téli) időpontját - a miniszteri rendelet keretein belül, a bemutató órák és foglalkozások rendjét, a nyílt napok megtartásának rendjét és idejét, a tanórán kívüli foglalkozások rendjét. A tanév helyi rendjét, valamint az intézmény házirendjének szabályait, a tűzvédelmi és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. A házirendet, a nyitva tartás és a felügyelet időpontjait az intézmény bejáratánál ki kell függeszteni.
Az intézmény munkarendje A vezetőség munkarendjét úgy alakítja ki, hogy az igazgató és helyettesei közül valaki 700 órától 1600 óráig az iskola épületében tartózkodik. Az intézmény vezetője vagy vezetőhelyettesei heti beosztás alapján látják el az ügyeletes vezető feladatait. Az ügyeletes vezető akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben rögzített vezetői helyettesítési rend alapján kell kijelölni az ügyeleti feladatokat ellátó személyt. Az intézmény zavartalan működése érdekében a közalkalmazottak munkarendjét – a hatályos jogszabályok betartásával – az intézményvezető állapítja meg. A közalkalmazottak munkaköri leírásait a vezető-helyettesek készítik el, és az intézményvezető hagyja jóvá. Minden közalkalmazottnak és tanulónak az intézményben be kell tartania az általános munka- és balesetvédelmi szabályokat. Az ezzel kapcsolatos képzést az intézmény megbízott munkatársa tartja. A vezető helyettesek tesznek javaslatot – a törvényes munkaidő és pihenő idő figyelembevételével – a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak, valamint az intézményben dolgozó, de a Gazdasági Igazgatóság fennhatósága alá tartozó munkavállalók szabadságának kiadására. A pedagógusok jogait és kötelességeit a közoktatási törvény rögzíti. A nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje 47
a kötelező órákból, a nevelő-oktató munkából, a tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll.
A munkabeosztások összeállításánál alapelv az intézmény zavartalan feladatellátása és a pedagógusok egyenletes terhelése. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az általános igazgatóhelyettes állapítja meg, az intézményvezető jóváhagyásával. A tanórák (foglalkozások) elcserélését az általános igazgatóhelyettes engedélyezi. A pedagógus az intézménybe történő beérkezését maga szervezi azzal, hogy köteles munkakezdése előtt 10 perccel a feladat végzésének helyén megjelenni. A reggeli ügyeletet ellátó pedagógusnak az ügyeletkezdésnél 5 perccel kell korábban érkeznie. A pedagógusnak a munkából való távolmaradását előzetesen jelentenie kell, hogy helyettesítéséről gondoskodni lehessen. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében a pedagógust hiányzása esetén – lehetőség szerint – szakszerűen kell helyettesíteni. A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – tanítási (foglalkozási) órák megtartására, egyéb feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja, a pedagógiai, szakmai vezetők javaslatainak meghallgatása után. Az nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak munkarendjét, a távollevők helyettesítési rendjét az intézményvezető hagyja jóvá. Az nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak munkarendjét, a távollevők helyettesítési rendjét az intézményvezető állapítja meg. Az egyes részlegek alkalmazottainak napi munkabeosztásánál figyelembe kell venni a közoktatási intézmény feladatainak zökkenőmentes ellátását. Az alkalmazottaknak munkakezdésük előtt 5 perccel kell munkahelyükön megjelenniük, távolmaradásukról az igazgatót kell értesíteniük. A tanulók munkarendjét e szabályokon felül, az intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat mellékleteként kiadott „Házirend" határozza meg. A házirend szabályait a nevelőtestület – az intézményvezető előterjesztése után – az érintett közösségek véleményének egyeztetésével alkotja meg. A házirend betartása a pedagógiai program céljainak megvalósítása miatt az intézmény valamennyi tanulójára és az intézményben tartózkodó személyekre nézve kötelező. Az intézmény munkarendje a tanév szorgalmi ideje alatt tanítási napokon: Az intézmény 630 órakor nyit. A tanulóknak a 715-től 1200-ig terjedő időszakban az iskolát csak kilépőkártyával lehet elhagyni a főbejáraton keresztül, melyet a portás nyit és zár. Az intézmény hivatalos munkaideje tanítási napokon hétfőtől csütörtökig 700 órától 1600 óráig, pénteken 700 órától 1430-ig tart. Az intézmény 1930 órakor zár. Az iskolával egy épületben lévő kollégium 2000 óráig tart nyitva. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az intézményvezető adhat engedélyt eseti kérelmek alapján. Tanulói ügyek intézésére hétfőtől csütörtökig: 800-tól 1600-ig, pénteken 800-tól 1300-ig van lehetőség. Tanítási szünetek alatt, valamint szombaton és vasárnap a nyitva tartás csak az intézményvezető által engedélyezett szervezett programokhoz kapcsolódik. Az intézményt
48
egyébként zárva kell tartani. Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva: minden szerda délelőtt 800 és 1200 óra között. Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban, órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével a kijelölt tantermekben, az alábbiak szerint: a napi tanítási idő 715-től 1425-ig tart, a fakultációs tanórákat 16 óráig be kell fejezni, indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el, a tanítási órák időtartama: 45 perc, az esti tagozaton 40 perc, az első tanítási óra reggel 715 órakor kezdődik, nulladik óra nem tartható. Csengetési rend_ 1. 07.15 – 08.00 2. 08.10 – 08.55 3. 09.05 – 09.50 4. 10.05 – 10.50 5. 11.00 – 11.45 6. 11.55 – 12.40 7. 12.50 – 13.35 A tanév munkarendjétől függően heti 2-3 napon az OKJ-s képzéseken részt vevő tanulók számára délutáni oktatás van, mely a következő csengetési rend szerint folyik: Csengetési rend_OKJ 1. 13.15 – 14.00 2. 14.10 – 14.55 3. 15.05 – 15.50 4. 16.00 – 16.45 5. 16.50 – 17.35 6. 17.40 - 18.25 7. 18.30 – 19.15 Egyéb esetben rájuk is a Csengetési rend_nappali vonatkozik. Az esti tagozaton hetente három alkalommal van tanítás, délután 1400 órától 1910-ig. Csengetési rend_esti 1. 14.00 - 14.40 2. 14.45 - 15.25 3. 15.30 – 16.10 4. 16.15 – 16.55 5. 17.00 – 17.40 6. 17.45 – 18.25 7. 18.30 – 19.10 A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató és a vezetőhelyettesek tehetnek. A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait a házirend tartalmazza.
49
Az óraközi szünetek Az óraközi szünetek időtartama 10 és 15 perc, a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. Az óraközi szünetek ideje nem rövidíthető, legkisebb időtartama 5 perc. A szünetek ideje alatt a tantermekben szellőztetni kell. Az óraközi szünetet a kijelölt étkezési időn kívül a tanulók lehetőség szerint az udvaron töltsék, vigyázva saját és társaik testi épségére. Az étkezés ideje 1200 és 1400 óra között van. A dupla órák az igazgató engedélyével, az óraközi szünet eltolásával tarthatók, amikor a pedagógus köteles felügyeletet biztosítani a kicsengetésig. Az iskolában a tanítási idő alatt tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat. Az órarend szerinti kötelező tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyel. Az óraközi szünetekben, valamint közvetlenül a tanítási idő előtt és után a tanulók felügyeletét az ügyeleti rendszerint beosztott ügyeletes pedagógusok és diákok látják el. Az intézmény évente ügyeleti rendet határoz meg az órarend függvényében. Az ügyeleti rend beosztásáért a feladattal megbízott igazgatóhelyettes a felelős. Az ügyeletre beosztott vagy az ügyeletes helyettesítésére kijelölt pedagógus felelős az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. Az ügyeletes pedagógus feladatait az ügyeleti rend tartalmazza. Tanulói ügyeleti rendszer segíti az ügyeletes pedagógusok munkáját, melynek szabályai a házirendben találhatók.
A kollégium munkarendje napi program: 600: 615: 630-650: 650-tól: 700-től: 800-1100: 1200-től: 1200-1345: 1400-1550: 1500-1550: 1600: 1600-1830: 1830-1900: 1900-2000: 1900-1950: 1955-től: 1900-2120 2120-2145: 2145-től: 2200:
a szolgálat ébresztése ébresztő tisztálkodás, reggeli, takarítás, a tanrend szerint indulás az iskolába szobaellenőrzés a szoba egy tanulójának részvételével ellenőrzés után folyamatos átvonulás az iskolába. kedden és csütörtökön a 13.B osztályosoknak a szobai tanulás ügyeletes tanár fogadja az iskolából hazaérkező tanulókat. ebéd egyéni, szabad és csoportos foglalkozások, kimenő a kijelölt felelősöknek kötelező takarítás a szobákban létszámellenőrzés szilencium, ahol a diákok felkészülnek a másnapi tanórákra. Ezek a foglalkozások minden kollégista tanuló számára kötelezőek! Vacsora pótszilencium – szükség esetén kimenő, ami érdem szerint adható létszámellenőrzés szabadfoglalkozások, további iskolai felkészülések, szobaszilencium, csoportfoglalkozások, korrepetálás, takarítás tisztálkodás ellenőrzés lámpaoltás
50
heti program: Hétfő: takarítás Kedd: diákköri foglalkozások Szerda: sportfoglalkozások, hitoktatás Csütörtök: sportfoglalkozások Péntek: hazautazás 1430 óráig Vasárnap: beérkezés 1800-2130. Szabadon választott programok a hét minden napján: Internet, számítástechnika szakkör, évfolyam-foglalkozások, színház- és mozilátogatás.
Ügyeletes szolgálatok az iskolában Tanítási órák szünetében az iskolában szintenként tanári ügyelet működik. Az ügyeleti beosztás rendje a tanári szobában és a folyosókon kifüggesztve található. A tanulók az ügyeletes tanár felszólítását kötelesek végrehajtani. A tanárügyelet célja a fegyelmi, a munkaés egészségvédelmi rendszabályok betartása, valamint iskolai tulajdon védelme. Az ügyeleti szolgálatot az iskolavezetés szervezi az arányos teherelosztást biztosítva.
Az épület használatának szabályai Nyitásra jogosultak, kulccsal rendelkeznek igazgató gazdasági koordinátor portás A kulcsok elhelyezése, nyilvántartása A kiadott bejárati kulcsokról a gazdasági koordinátor naprakész nyilvántartást vezet. A személyi használatra kiadott kulcsokat csak a nyilvántartásban szereplők vihetik haza.
Tanórán kívüli foglalkozások Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett – a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások tartását a tanulók közössége, a szülői munkaközösség, a szakmai munkaközösségek kezdeményezhetik az intézmény vezetőjénél. A tanév tanórán kívüli foglalkozásait az intézmény szeptember 15-ig hirdeti meg, és a tanulók érdeklődésüknek megfelelően szeptember 30-ig választhatnak. A tanulók jelentkezése önkéntes, de felvétel esetén a foglalkozásokon való részvétel kötelező. Hiányzás esetén a tanóráról való hiányzás szabályait kell alkalmazni. A tanórán kívüli foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettesek rögzítik az iskola heti tanórán kívüli órarendjében, terembeosztással együtt.
51
Tanulószobai foglalkozások Az iskola a szülői igényeknek megfelelően biztosítja a tanulók tanulószobai ellátását. A jelentkezést szülői aláírással írásban kell jelezni a tanuló ellenőrzőjében.
Szakköri foglalkozások A szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően, valamint arra alkalmas szakember megléte esetén indítja az iskola. A szakköröket vezető pedagógusokat az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. Erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. A szakkörök működésének feltételeit elsődlegesen az iskola költségvetése biztosítja. Az intézményben a következő szakkörök működnek: számítástechnikai egészséges életmódra nevelés A kollégiumban működő szakkörök: médiakör vöröskeresztes kör zöldkör
Önképzőkörök Az iskolában a következő önképzőkörök működnek: művelődési, művészeti, ismeretterjesztő. Az önképzőkörök szakmai irányítását kimagasló felkészültségű pedagógusok vagy külső szakemberek végzik a intézményvezető engedélyével és a működés feltételeinek intézményi támogatásával.
Énekkar Az énekkar célja a megfelelő adottságú tanulók zenei képességeinek, személyiségének igényes fejlesztése és színpadképes közösségi produkciók létrehozása. Az iskola énekkara sajátos önképzőkörként működik, a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben. Az énekkar vezetője az igazgató által megbízott kórusvezető tanár, működésének feltételeihez az intézmény támogatást nyújt.
Sportegyesület
52
A tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésén túl, a sport megszerettetésére, a versenysport szempontjait is figyelembe véve sportegyesületi foglalkozások és edzések tartására van lehetőség. Az intézmény lehetőséget nyújt tanulóinak a különböző sportági foglalkozásokon és versenyeken való ingyenes részvételre. Az iskola valamennyi tanulója a diáksport-egyesület tagja. Az iskolai sportegyesület egy tanítási évre szóló program szerint végzi munkáját. Az iskolai sportegyesület szakmai programját minden évben az iskolai munkaterv részeként kell elfogadni. Az iskolai sportegyesület foglalkozásait az iskolai sportegyesület szakmai programjában kell meghatározni. Az iskolai sportegyesületi foglalkozások pontos idejét tanévenként a munkatervben kell meghatározni. Az iskolai sportfoglalkozások óraszámát a tantárgyfelosztásban kell meghatározni. Az iskolai sportegyesületi foglalkozásokat testnevelő tanárok vezetik. Munkájukat a munkaköri leírásuk alapján végzik.
Az iskolai sportegyesület működési rendje: Az iskolai sportegyesületi foglalkozások megszervezéséhez – sportágak és tevékenységi formák szerint létrehozott iskolai csoportonként – hetente legalább kétszer negyvenöt perc biztosítható. A sportegyesületi foglalkozásokat olyan szakedző vagy a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló külön jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkező szakember is vezetheti, aki a felsőoktatási intézmény által szervezett, legalább 120 órás pedagógiai továbbképzésben részt vett. Ezeket meghirdetett formában, felügyelettel, dokumentálható módon, minden gyereknek biztosítani kell. Az iskolai sportegyesület és az iskolavezetés kapcsolatának formája, rendje: Az intézmény vezetője (vagy helyettese) évente legalább egy alkalommal lelátogatja a sportegyesületi foglalkozást. Célja: A foglalkozás szakmai színvonalának, a tanulói létszámnak, a tanulók haladásának a nyomon követése. A sportegyesület vezetője félévkor és év végén írásban beszámol a sportegyesület munkájáról, működéséről, a sportegyesület által szervezett sportrendezvényekről, a tanulók részvételéről más sportrendezvényeken.
A mindennapos testnevelés, testedzés formái Minden évfolyamunkon öt hagyományos testnevelés óra megtartásával biztosítjuk a mindennapos testnevelés megszervezését.
53
A könnyített testnevelés és a gyógytestnevelés szervezése A tanuló az iskolaorvosi, szakorvosi szűrővizsgálat alapján könnyített testnevelés- vagy gyógytestnevelés-órára kell beosztani. A könnyített testnevelés- vagy gyógytestnevelés-órát, lehetőség szerint ,a többi tanulóval együtt, azonos csoportban kell szervezni. Az orvosi szűrővizsgálatot május 15-éig kell elvégezni, kivétel, ha a vizsgálat oka később következik be. Az orvos által vizsgált tanulókról az iskolának nyilvántartást kell vezetnie, amelyben fel kell tüntetni a felvételi állapotot és az ellenőrző vizsgálatok eredményét. A könnyített testnevelés-órát az iskolaorvosi, szakorvosi vélemény alapján a testnevelés óra vagy az iskola által megszervezett külön foglalkozás keretében úgy kell biztosítani, hogy a minden-napos testnevelés ezekben az esetekben is megvalósuljon. A gyógytestnevelés-órákat a pedagógiai szakszolgálat feladatainak ellátására kijelölt nevelési-oktatási intézményben kell megszervezni legkevesebb heti három, de legfeljebb heti öt tanóra keretében. Ha a tanuló a szakorvosi javaslat alapján a testnevelés órán is részt vehet, akkor számára is biztosítani kell a mindennapos testnevelésen való részvételt. Ebben az esetben a gyógytestnevelés- és a testnevelés órákon való részvételnek együttesen kell elérnie a heti öt órát, ezek arányára a szakorvos tesz javaslatot. Fel kell menteni a tanulót a testnevelés órán való részvétel alól, ha mozgásszervi, belgyógyászati vagy egyéb, szakorvos által megállapított egészségkárosodása nem teszi lehetővé a gyógytestnevelés órán való részvételét sem.
A könyvtár Az iskolai könyvtár célja, annak lehetővé tétele, hogy szolgáltatásait a tanulók és a pedagógusok minden tanítási napon igénybe tudják venni. Az iskolai könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel. Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét - a szervezeti és működési szabályzat függelékeként kiadott - gyűjtőköri szabályzat határozza meg. Az iskolai könyvtár nyilvános könyvtári feladatokat nem láthat el. Az intézmény könyvtárára vonatkozó főbb szabályok: A könyvtárat használhatja: az iskola tanulói, az intézmény valamennyi dolgozója. A könyvtárba beiratkozni folyamatosan lehet. A szolgáltatások igénybevételéről, a könyvtár használatának feltételeiről, a kölcsönzés idejéről a könyvtár használati rendje intézkedik.
54
Felzárkóztató foglalkozások Az intézmény biztosítja a korrepetálási lehetőséget, az igazgató által megbízott pedagógusok által, a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás céljából.
Versenyek és bajnokságok Az intézmény támogatja és elősegíti a diákok tanulmányi, szakmai, kulturális és sportversenyeken, valamint bajnokságokon való részvételét. Tanulóink az intézményi, a települési, a körzeti és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt. Az iskolai versenyek tartalmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg, és felelősek lebonyolításukért. A tanulmányi versenyek megszervezését a általános igazgatóhelyettes irányítja.
Tanulmányi kirándulások Az intézmény a diákok részére tanulmányi kirándulásokat szervez, melyeknek fő célja - a pedagógiai program célkitűzéseivel összhangban - hazánk tájainak és kulturális örökségének megismertetése. A kirándulások az iskola munkaterve alapján tanítás nélküli munkanapon, vagy tanítási szünetben szervezhetők. Engedélyezéséről az igazgató dönt. A tanulmányi kirándulásokat az adott osztály osztályfőnöki tanmenetében kell tervezni. A tanulmányi kirándulások szervezésének szempontjai: a szülőkkel szülői értekezleten kell egyeztetni a kirándulás szervezési kérdéseit költségkímélő megoldást kell választani, a kirándulás várható költségeiről a szülőket az ellenőrző útján kell tájékoztatni, és írásban nyilatkoztatni a kirándulás költségeinek vállalásáról, A tanuló szociális helyzetétől, tanulmányi eredményétől függően a kirándulás költségeihez az iskola is hozzájárulhat. Erről az osztályfőnök javaslatára az igazgató mérlegelési jogkörben dönt. A kiránduláshoz osztályonként legalább 2 fő kísérő nevelőt vagy szülőt kell biztosítani.
A külföldi utazásokra vonatkozó szabályok A külföldi kirándulásokra az általános szabályokat megfelelően alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy: tanítási idő alatt, szorgalmi időben a három tanítási napnál hosszabb egyéni és csoportos külföldi utazáshoz, - amelynek célja tanulmányi továbbképzés, kulturális, sport és tudományos rendezvény - az igazgató engedélye szükséges. kérelmet egyéni utazás esetén a szülő, csoportos utazás esetén a külföldre utazásért felelős csoport vezetője az utazás előtt legalább egy hónappal az igazgatónak írásban nyújtja be. csoportos utazási kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi tartózkodás időpontját, útvonalát, a szálláshelyet, a résztvevő tanulók számát, kísérő tanárok nevét, a várható költségeket.
55
Egyéb programok, rendezvények szervezése Múzeum, színház, mozi, kiállítás és tárlatlátogatások, valamint sportrendezvények a tanítási időn kívül bármikor szervezhetők az osztályközösségek, vagy kisebb tanulócsoportok számára. Tanítási időben történő látogatásra az igazgató engedélye szükséges. Az iskola tanulói közösségei (osztályközösségek, diákkörök, szakkörök, stb.) egyéb rendezvényeket is szervezhetnek. Az egyéb jellegű rendezvények lebonyolításához akkor kell kérvényt benyújtani az intézmény vezetőjéhez, ha a tanulók az iskola helyiségeit igénybe kívánják venni, illetve amennyiben a rendezvény időtartama érinti a tanítási időt.
Tanfolyamok Igény esetén az iskola - vállalkozási formában - tanfolyamokat indíthat a tanulók érdeklődésének és a szaktanárok vállalkozásának függvényében. Az iskola által szervezett tanfolyamokon való részvételt a szülő írásban kérheti a tanfolyamvezetőtől. A tanfolyamokon való részvételért meghatározott térítési díj fizetendő.
A tanuló felvétele és átvétele, a tanulók osztályba, csoportba való beosztása Az iskolaváltás, a tanuló átvételének szabályai (különbözeti vizsgával, segítségnyújtással, türelmi idő biztosításával vagy évfolyamismétléssel).
egyéni
Középiskolába történő felvétel Az általános iskolai tanuló a középfokú iskolába az általános vagy a rendkívüli felvételi eljárás keretében vehető fel. A felvételi eljárásokkal kapcsolatos határidőket évente a tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet határozza meg. A középfokú iskolai felvételi kérelmet a hivatal által kiadott jelentkezési lap és tanulói adatlap felhasználásával kell benyújtani a középfokú iskolába és a Felvételi Központba. A felvételi kérelmek benyújtási határidejét a tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet határozza meg évente. Iskolánk a felvételi kérelmekről a tanulók általános iskolai tanulmányi eredménye alapján dönt, a felvételiző tanuló általános iskolai tanulmányait igazoló bizonyítványában, félévi értesítőjében (ellenőrzőjében) szereplő osztályzatait, minősítései alapján. A tanulmányi eredményekbe a magatartás és szorgalom értékelése, minősítése nem számítható be.
56
A középfokú felvételi eljárást a középfokú intézmények felvételi információs rendszerében (a továbbiakban: KIFIR rendszer) kell lebonyolítani. A hivatal szeptember 30-áig honlapján közlemény formájában nyilvánosságra hozza az adott tanévre vonatkozóan a középfokú iskolák tanulmányi területeinek meghatározási formáját. A Felvételi Központ a KIFIR rendszerben a középfokú iskolák számára elérhetővé teszi az egyeztetett felvételi jegyzéket. Az általános iskola tanulója esetében a felvételi lapok kitöltését az általános iskola szervezi meg. Ha a jelentkező tanulónak nincs tanulói jogviszonya, vagy tanulmányait külföldön végzi, a felvételi lapokat a jelentkező, kiskorú jelentkező esetén a szülő tölti ki és a jelentkezési lapot a felvételt hirdető középfokú iskolába, a tanulói adatlapot pedig a Felvételi Központba küldi meg. A felvételi lapok többszörözhetők. Ha a felvételi lapot nem szabályosan nyújtották be, a középfokú iskola, ha szükségesnek látja, nyolc napon belül a hiányok pótlására szólítja fel a tanulót vagy a szülőt. Kiskorú tanuló esetén (jogszabályban meghatározott kivétellel) a felvételi lapjait mind a két szülő, ha a kiskorú gyámság alatt áll, a gyám, ha a jelentkező tanuló a tizennegyedik életévét betöltötte és nem cselekvőképtelen – a jelentkező írja alá. A középfokú iskola a felvételi vizsgák befejezése után, legkésőbb a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott időpontig a honlapján nyilvánosságra hozza a jelentkezők felvételi jegyzékét. A nyilvánosságra hozott jegyzékben a jelentkező az oktatási azonosító számával (vagy a felvételi lapon megadott jelige) szerepel, egyéb személyes adatai nélkül. A jegyzék tartalmazza a jelentkezőnek a felvételi eljárásban elért összesített eredményét és az iskola által meghatározott rangsorban elfoglalt helyét. A rangsorolás során az azonos összesített eredményt elérő tanulók közül előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű tanulót, ezt követően azt a jelentkezőt, akinek a lakó-helye, ennek hiányában tartózkodási helye az iskola székhelyének, telephelyének településén található, vagy akinek különleges helyzete ezt indokolja. A középfokú iskola minden évben a tanév rendjéről szóló rendeletben meghatározott határidőig megküldi a felvételről vagy az elutasításról szóló értesítést a jelentkezőnek, kiskorú jelentkező esetén a szülőnek, az általános iskolának is. A középfokú iskola igazgatója a felvételi döntésekről szóló értesítések megtörténte után a következő tanév első napjáig rendkívüli felvételi eljárást írhat ki. A rendkívüli felvételi eljárásban új jelentkezési lapot kell benyújtani a felvételt meghirdető iskola által meghatározott formában és időpontig. A felvételi kérelmekről az iskola igazgatója dönt.
57
A jelentkezés elutasítása esetén az iskola igazgatójának fel kell hívnia a jelentkező, kiskorú jelentkező esetén a jelentkező és a szülő figyelmét, hogy a döntés ellen jogorvoslattal élhet. A jogorvoslati eljárást megindító kérelmet annak a középfokú iskolának a fenntartójához kell benyújtania a jelentkezőnek, kiskorú jelentkező esetén a szülőnek, amelyiknek a döntésével a jelentkező, kiskorú jelentkező esetén a szülő nem ért egyet. A középfokú iskola a tanköteles tanuló beiratkozásáról értesíti azt az általános iskolát, amelyikben a tanuló tanulmányait folytatta.
A tanulók osztályba, csoportba történő beosztása Az iskolába felvett tanulók osztályba, csoportba történő beosztásáról a szakmai munkaközösség véleményének a kikérésével, az intézményvezetője dönt.
Mentesítés az értékelés alól A tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi a szakértői bizottság véleménye alapján az igazgató mentesíti: az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, és ehelyett szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írja elő egyes tantárgy tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól.
Tanulmányok alatti vizsgák Tanulmányok alatti vizsgát független vizsgabizottság előtt, vagy abban a nevelési-oktatási intézményben lehet tenni, amellyel a tanuló jogviszonyban áll. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha
igazgatói határozattal felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, az igazgató engedélyezi, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, tanulmányait magántanulóként folytatja, más iskolából azonos évfolyamra történő átvétel esetén, a helyi tantervben az adott évfolyamra rögzített tantárgyak közül van olyan, amit nem tanult és emiatt félévi, év végi osztályzatának megállapítása nem lehetséges. előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni olyan tantárgyból, amelynek a tanítása az Intézmény helyi tanterve szerint csak magasabb évfolyamon fejeződik be. Ilyenkor a hiányzó év/évek tananyagából kell az írásbeli érettségi vizsgák megkezdéséig osztályozó vizsgát tennie. 58
a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát,
az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák húsz százalékát, a kötelező óra legfeljebb ötven százalékában folyó pályaorientáció, gyakorlati oktatás, szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás, valamint – az Országos Képzési Jegyzék szerinti – elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás tanítási óráinak húsz-húsz százalékát, a kilencedik évfolyamtól kezdődően a Nat-ban meghatározott szakmai orientáció, a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően – az Országos Képzési Jegyzék szerinti – elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás tanítási óráinak húsz-húsz százalékát, egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. Felnőttoktatás esetén, ha a tanuló a tanórai foglalkozások több mint ötven százalékáról távol marad, félévkor és év végén minden esetben osztályozó vizsgán köteles számot adni tudásáról. Az osztályozó vizsga alól felmentés nem adható. Az osztályozó vizsga helyéről és időpontjáról a vizsgát legalább tíz nappal megelőzően értesíteni kell a vizsgát szervező intézmény feladatellátási helye szerint illetékes kormányhivatalt. A kormányhivatal megbízottja megfigyelőként részt vehet a vizsgán. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett a 20/2012 EMMI rendelet 51. § (3) bekezdésében meghatározott értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. A tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. Egy osztályozó vizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. Abban az esetben, ha csak féléves anyagból szeretne vizsgázni, azt előre be kell jelentenie. Ha a tanuló magántanulói jogviszony létesítését kéri, és a magántanulói jogviszony az osztályozó vizsgára való jelentkezés után létesül, a tanuló csak az egész éves anyagból tehet osztályozó vizsgát. Az osztályozó vizsgát minden tantárgyból az érettségi vizsgaszabályzatnak megfelelően szervezzük. Így a matematika tantárgy kivételével a vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli vizsga feladatlapját az igazgató által megbízott szaktanárok készítik el az adott óraszám figyelembe vételével, akiket a feladatlapokkal kapcsolatban titoktartási kötelezettség terhel. A szóbeli vizsgán a tanuló tudását a megadott
59
témakörökön keresztül állapítja meg a vizsgabizottság. Érdemjegyét a vizsgabizottság a szerzett jegyek átlaga alapján alakítja ki. Osztályozó vizsgának számít a szakképző iskolában – a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint – szervezett beszámoltató vizsga is. Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja. Különbözeti vizsgát tehet az a tanuló: más iskolából történő átvétel esetén, ha az adott évfolyamra felvett tanuló az azt megelőző évfolyamok helyi tantervben szereplő tantárgyából vagy tantárgyaiból nem rendelkezik év végi osztályzattal, aki eltérő tanterv szerinti tanulmányokat folytatott és azonos vagy magasabb évfolyamra jelentkezik, abban az esetben, ha az éves óraszáma kevesebb volt, mint az intézményünk helyi tantervében rögzített éves óraszám és emiatt pótolnia kell a számára elmaradt tananyagrészeket aki tanulmányait valamely tantárgyból a már működő emelt szintű csoportban kívánja folytatni. A különbözeti vizsga szervezése és lebonyolítása minden tekintetben megegyezik az egyéb tanulmányok alatti vizsgákkal. A tantárgyi követelményeket az igazgató által megbízott munkaközösség vagy szaktanár jelöli ki. A különbözeti vizsgák dokumentálása jegyzőkönyvben történik. Ehhez a dokumentumhoz csatolni kell a vizsga írásbeli dolgozatát és a szóbeli felkészülési lapot amennyiben ilyet a vizsgázó készít. Az 1. és a 3. pontban leírtak alapján tett különbözeti vizsgák dokumentálása a jegyzőkönyvek alapján az osztályozó vizsga mintájára történik a törzslapban és a bizonyítványban. A 2. Pontban leírtak miatt tett különbözeti vizsga dokumentálása a naplóban történik. Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell.
60
Amennyiben a tanuló az osztályozó, különbözeti vagy javítóvizsgáról igazoltan távol marad, pótló vizsgát tehet. A pótló vizsgát lehetőleg ugyanabban a vizsgaidőszakban kell letenni. Pótló vizsgát csak az elmaradt vizsga-részekből kell tenni. Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott, az osztályozó vagy különbözeti vizsgán elégtelen osztályzatot kapott, az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a gyakorlati képzés szervezője azt engedélyezte. A független vizsga A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény alapján a tanuló joga, hogy kérelmére független vizsgabizottság előtt számot adjon tudásáról (Nkt. 46. § (6) bekezdés m) pontja). A tanulmányok alatti vizsgát ebben az esetben egy háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni, melynek elnökét és tagjait a területileg illetékes kormányhivatal bízza meg (20/2012 EMMI 65. § (2), (4), (5) bekezdés). A kormányhivatal által szervezett független vizsgabizottságnak nem lehet tagja az a pedagógus, akinek a vizsgázó hozzátartozója, továbbá aki abban az iskolában tanít, amellyel a vizsgázó tanulói jogviszonyban áll. A tanuló (kiskorú tanuló esetén szülő/gondviselő aláírásával) félévi, év végi osztályozó, illetve a javítóvizsga osztályzatának megállapítása céljából jelentheti be, hogy független vizsgabizottság előtt kíván vizsgázni valamely tantárgyból, ill. tantárgyakból. A kérelmet a tanuló (kiskorú tanuló esetében a szülő/gondviselő/törvényes képviselő) nyújthatja be a tantárgy(ak) és évfolyamának megjelölésével annak az iskolának az igazgatójához, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban. A kérelem a következő esetekben nyújtható be:
osztályozó vizsga esetén: a félév vagy a tanítási év utolsó napját megelőző harmincadik napig, ha a tanuló teljesítménye – igazolt és igazolatlan mulasztásai miatt - a tanítási év közben érdemjeggyel nem volt értékelhető, a tanítási év végén nem volt minősíthető: a nevelőtestület engedélyének megadását követő öt napon. Ez utóbbi esetben az iskolának a nevelőtestület engedélyét a kérelemhez csatolnia kell. független vizsgabizottság előtti osztályozó vizsga megszervezését akkor is lehet kérelmezni, ha a bíróság a tanuló javára megváltoztatja a fegyelmi büntetést (eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, kizárás az iskolából), és a tanuló
61
osztályzatait meg kell állapítani, ha ez nem lehetséges, lehetővé kell tenni, hogy a tanuló – választása szerint az iskolában vagy a független vizsgabizottság előtt – osztályozó vizsgát tegyen. javítóvizsga esetén (ha a tanuló a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, azaz javítóvizsgára utasították) a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül.
Független vizsgabizottság előtti vizsga esetén a kormányhivatal vezetője engedélyezheti, hogy a vizsgázó az előre meghatározott időponttól eltérő időben tegyen vizsgát. A kérelmet - a megfelelő mellékletekkel - az iskola igazgatója továbbítja a területileg illetékes fővárosi, megyei kormányhivatalba (a továbbiakban: kormányhivatal). A vizsgákat a kormányhivatal szervezi meg. A vizsgabizottság tagjai:
A kormányhivatal a szakmai elméleti és szakmai gyakorlati vizsgatantárgyak esetén az érintett szakközépiskolai ágazat vagy szakképesítés – szakképzési törvényben meghatározott – országos szakképzési névjegyzéken szereplő szakértőjét kéri fel a vizsgabizottság tagjának. Elnökét és tagjait a területileg illetékes kormányhivatal vezetője bízza meg.
A vizsgák időpontja:
az adott tanév rendjében meghatározottak szerint, az első félév, illetve a szorgalmi időszak utolsó hetében, ill. a hivatalos javító-pótló vizsgaidőszakban (augusztus 15-31. között) kell megszervezni, osztályozó vizsga esetén: a vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot.
A vizsgabeosztásokat követően a kormányhivatal írásban értesíti a tanulót (kiskorú tanuló esetén a szülőt/gondviselőt) és a tanuló iskolájának igazgatóját a vizsga helyszínéről és idejéről.
A vizsga részei: a tantárgy jellegétől függ Értékelés a vizsgán: ha a tanuló független vizsgabizottság előtt ad számot tudásáról, a vizsgabizottság a tanuló osztályzatáról a törzslapon történő bejegyzés céljából három napon belül írásban értesíti azt az iskolát, amelyikkel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A tanuló magasabb évfolyamra lépéséről – figyelembe véve a független vizsgabizottság által adott osztályzatot – az az iskola dönt, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A vizsga díja: a független vizsga térítési díj ellenében vehető igénybe. A vizsga tantárgyankénti az adott évre érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 3 %-a. A független vizsgát a vizsgabizottság a tanuló nevelési-oktatási intézménye szerinti, az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei alapján szervezi meg, időpontjáról és helyéről a kormányhivatal dönt.
62
Jogorvoslat A független vizsgabizottság döntése, intézkedése ellen a szülő, illetve a tanuló az Oktatási Hivatalhoz a döntést követő öt napon belül jogszabálysértésre hivatkozással fellebbezést nyújthat be. A fellebbezést a hivatal három munkanapon belül bírálja el. Az Oktatási Hivatal elnöke - jogszabály szerint - a benyújtást követő három munkanapon belül meghozza a döntését, és erről rövid úton értesíti a vizsgázót, az érintett vizsgabizottság elnökét, a tanuló iskoláját, valamint a kormányhivatalt. A vizsgára való jelentkezés módja és határideje A tanulmányok alatti vizsgára történő jelentkezés az iskola által előállított formanyomtatványon történik, mely megtalálható iskolánk titkárságán, valamint letölthető dokumentum formájában iskolánk honlapján. A tanulmányok alatti vizsgákra a kijelölt vizsgaidőszakok kezdő időpontjait megelőző legkésőbb két hétig lehet jelentkezni írásban. A kitöltött nyomtatványokat az iskola titkárságán lehet leadni. Ezt követően az iskola igazgatója felülvizsgálja a kérelmeket és dönt a vizsgák engedélyezéséről, majd írásban értesíti a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt/gondviselőt. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell. A tanulmányok alatti vizsgák pontos időpontját minden tanítási évben az éves munkatervben rögzítjük. Az érintett tanulókat minden vizsgatípusnál az igazgató írásban értesíti, valamint a tanév elején iskolánk honlapján is nyilvánosságra hozzuk. Az igazgató engedélyezheti, hogy a tanuló a fentiektől eltérő időpontban tegyen vizsgát.
A gyermek, a tanuló mulasztásával kapcsolatos szabályok Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, a késést igazolnia kell a házirendben foglalt szabályok szerint. A késések idejét össze kell adni. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás időtartamát, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról, foglalkozásról. A beteg tanuló az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja a nevelési-oktatási intézményt. Ha a pedagógus megítélése szerint a tanuló beteg, gondoskodik a többi tanulótól való elkülönítéséről, és iskola a lehető legrövidebb időn belül értesíti a tanuló szüleit. Orvosnak kell igazolnia azt, hogy a tanuló ismét egészséges és látogathatja a nevelésioktatási intézményt, részt vehet a foglalkozásokon. Az igazolásnak tartalmaznia kell a betegség miatt bekövetkezett távollét pontos időtartamát is. Ha a tanuló a tanítási óráról távol marad, mulasztását igazolnia kell.
63
A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha: a tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére – a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra, a tanuló beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja, a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni. Ha a tanuló távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az iskola köteles a szülőt értesíteni : a tanköteles tanuló első alkalommal történő igazolatlan mulasztásakor, valamit akkor is, ha a tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha az iskola értesítése ellenére a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz órát, az iskola igazgatója – a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban a kormányhivatalt és a gyermekjóléti szolgálatot értesíti. Az értesítést követően a gyermekjóléti szolgálat az iskola bevonásával haladéktalanul intézkedési tervet készít, amelyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a tanulót veszélyeztető és az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével, a tanulói tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos, a tanuló érdekeit szolgáló feladatokat. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc órát, az iskola a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot, és ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének az értesítésében. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven órát, az iskola igazgatója haladéktalanul értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt és a kormányhivatalt. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 247. § c) pontja szerinti szabálysértési tényállás megvalósulásához szükséges mulasztás mértéke tanköteles tanuló esetén harminc óra.
Magasabb évfolyamba lépés feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette.
64
Ha a tanuló nem teljesítette az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja. Az évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait az a tanuló is, akit fegyelmi büntetés-ként az adott iskolában eltiltottak a tanév folytatásától. Ha a tanuló a következő tanév kezdetéig nem tett eleget a tanulmányi követelményeknek, mert az előírt vizsga letételére a nevelőtestülettől halasztást kapott, az engedélyezett határidő lejártáig tanulmányait felsőbb évfolyamon folytathatja. Az évfolyam megismétlése – kivétel a hatodik osztályt el nem végző, tizenhatodik életévét betöltő tanuló – nem tagadható meg abban az iskolában, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A tanuló kérésére az iskola igazgatója köteles segítséget nyújtani ahhoz, hogy a tanuló a megkezdett tanulmányait másik iskolában vagy a Köznevelési Hídprogram keretében folytathassa. Ha a tanuló részére engedélyezték, hogy a sikeresen befejezett évfolyamot megismételje, kérelmére a magasabb iskolai évfolyamra lépésről a megismételt iskolai évfolyamon elért év közbeni érdemjegyek, félévi és tanítási év végi osztályzatok alapján kell dönteni. A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát, alapfokú művészeti iskolában a tanítási órák egyharmadát, egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett a szülő felé az értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. Osztályozó vizsga letétele után folytathatja tanulmányait a magántanuló és az a tanuló, akinek engedélyezték, az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti. A tanuló bizonyítványának kiadását az iskola semmilyen indokkal nem tagadhatja meg.
65
A nevelési-oktatási intézmény tanulóval kapcsolatos döntései Az intézmény a tanulóval kapcsolatos döntéseit - jogszabályban meghatározott esetben és formában – írásban közli a tanulóval, a szülővel. Az iskola döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen a tanuló, a szülő – a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül – a gyermek, tanuló érdekében eljárást indíthat, kivéve a magatartás, a szorgalom, valamint a tanulmányok értékelése és minősítése ellen. Eljárás indítható a magatartás, szorgalom és a tanulmányok minősítése ellen is, ha a minősítés nem az iskola által alkalmazott helyi tantervben meghatározottak alapján történt, a minősítéssel összefüggő eljárás jogszabályba vagy a tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközik. A fenntartó jár el, és hoz másodfokú döntést a) a jogszabálysértésre hivatkozással benyújtott kérelem, továbbá b) a tanulói jogviszony, megszüntetésével, a tanulói fegyelmi ügyekkel kapcsolatban érdeksérelemre hivatkozással benyújtott kérelem tekintetében. Az eljárásban az állami fenntartású nevelési-oktatási intézményben a fenntartó vezetője járhat el. A fenntartó a kérelmet elutasíthatja, a döntést a) megváltoztathatja, vagy b) megsemmisítheti, és a nevelési-oktatási intézményt új döntés meghozatalára utasíthatja. Az érdeksérelemre hivatkozással benyújtott kérelmet – a fenntartó hatáskörébe tartozó kérelmek kivételével – a szülői közösség és nevelőtestület tagjaiból álló, legalább három tagú bizottság vizsgálja meg. A vizsgálat eredményeképpen a bizottság a) a kérelmet elutasítja, b) a döntés elmulasztóját döntéshozatalra utasítja, c) a hozott döntést megsemmisíti, és a döntéshozót új döntés meghozatalára utasítja. A kérelem benyújtásával kapcsolatos határidő számítására, a mulasztásra, a kérelem elbírálásával kapcsolatos eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A tanuló, a szülő a fenntartónak a jogszabálysértésre hivatkozással benyújtott kérelem, továbbá – a megrovás és a szigorú megrovás büntetést kiszabó fegyelmi határozat ellen benyújtott kérelem kivételével – az érdeksérelemre hivatkozással benyújtott kérelem tárgyában hozott döntésének bírósági felülvizsgálatát kérheti, a közléstől számított harminc napon belül, jogszabálysértésre hivatkozással. A nevelési-oktatási intézmény döntése jogerős, ha tizenöt napon belül nem nyújtottak be eljárást megindító kérelmet, vagy az eljárást megindító kérelem benyújtásáról lemondtak. A
66
másodfokú döntés a közléssel válik jogerőssé. A közlésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A jogerős döntés végrehajtható, kivéve, ha bírósági felülvizsgálatát kérték. A másodfokú döntés azonnali végrehajtását rendelheti el a döntéshozó, ha azt a nevelési-oktatási intézménybe járó többi tanuló nyomós érdeke indokolja.
A tanulók jogállása A tanulói jogviszony jelentkezés alapján, felvétel vagy átvétel útján történhet. A tanulói jogviszony létesítéséről, a felvételről és az átvételről az iskola igazgatója dönt. A tanulók átvételének jogát az igazgató a nevelőtestületre ruházta át. A közoktatási törvény szabályozza a tanulói jogviszony keletkezését és megszűnését, és a tanulói jogviszonyból következő jogokat és kötelességeket. Az iskola a tanulói jogviszony létesítését felvételi követelmények teljesítéséhez köti. Az intézmény a felvételi vizsgát nem tart. A felvétel követelményeit jelen Szervezeti és Működési Szabályzat függelékeként kiadott Vizsgaszabályzat tartalmazza. Az intézményben a tanulói jogviszony vizsgakötelezettséggel jár. A vizsgáztató bizottságokat az igazgató jelöli ki, melyeknek elnöke felelős a vizsgák jogszerű lebonyolításáért. Az intézményben lefolytatandó állami vizsgákat, az alapműveltségi és az érettségi vizsgát a központi vizsgakövetelmények szerint kell megtartani. Az állami vizsgák megszervezését, értékelését, lebonyolítási és ügyviteli rendjét az alapműveltségi és érettségi vizsgaszabályzatok határozzák meg.
A tanuló távolmaradásának igazolása
A tanuló köteles részt venni a tanítási órákon és a választott tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az iskola hivatalos rendezvényein. A tankötelezettség szabályainak értelmében a tanulóknak betegség és egyéb ok miatti hiányzásukról (orvosi) igazolást kell hozniuk. Jelentős családi esemény miatt a tanuló hiányzásáról tanévenként 3 tanítási napig szülői igazolást az ellenőrzőbe kell bejegyezni. A hiányzás miatti tanulmányi elmaradást pótolni kell. A szülő előre tudott jelentős családi esemény bekövetkezésekor írásban előzetesen gyermeke távolmaradását kérheti. Az engedély megadásáról tanévenként az igazgató dönt, a tanuló tanulmányi előmenetele, magatartása, addigi mulasztásai alapján. Az engedélyezett távollét alatti tanulmányi elmaradást a tanulónak pótolnia kell az osztályfőnök által megszabott határidőig. Az iskola területe tanítási idő alatt csak kilépőkártyával hagyható el. A tanuló tanítási óráról való késését és hiányzását a pedagógus az osztálynaplóba jegyzi be. A mulasztott órák heti összesítése után a hiányzások szülői és orvosi indoklását az osztályfőnök mérlegeli, és ennek függvényében igazolja a mulasztást. A késést is igazolni kell. A késések ideje – a házirendben foglaltak szerint – összeadható. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás idejét, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról.
67
Ha a tanuló 715 után érkezik be az iskolába (reggeli késés) a portás felírja a nevét és az érkezés időpontját, majd jelzéssel él az osztályfőnök és az igazgató felé. A mulasztásokat igazoltnak kell tekinteni, ha a tanuló előzetesen engedélyt kapott a távolmaradásra, vagy azt hitelt érdemlően igazolja. Igazolatlan az a hiányzás, melynek indoklását az osztályfőnök hitelt érdemlő bizonyítás hiányában nem fogadja el. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésére az osztályfőnök a gyermekvédelmi felelőssel együtt járhat el. Többszöri igazolatlan mulasztás esetén fegyelmi eljárás megindítását kezdeményezhetik. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen az általános műveltséget megalapozó szakaszban a 250 tanítási órát, a szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák 20%-át, egy adott tantárgyból a tanítási órák 30 %-át meghaladja, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Harminc igazolatlan óra esetén külön kell rendelkezni az oktatási törvényre hivatkozva. Megszűnik a tanulói jogviszonya – tanköteles kivételével – annak, aki 30 tanítási óránál többet mulaszt, feltéve, hogy az iskola a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt legalább kettő alkalommal, írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. A tanulói jogviszony megszűnéséről az intézmény értesíti a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt, továbbá minden esetben a tanuló állandó lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes a Magyar Államkincstár (MÁK) regionális igazgatósága.
A tanulók elismerése Az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza azt a tanulót, aki képességeit figyelembe véve: tanulmányi munkáját kiemelkedően végzi, kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, eredményes kulturális tevékenységet folytat, kimagasló sportteljesítményt ér el, jól szervezi és irányítja a közösségi életet tartósan, vagy kiváló eredménnyel záruló együttes munkát végez, egyéb módon hozzájárul az iskola jó hírnevéhez. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát és a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben kell részesíteni. Elismerés szóban és írásban adható. Az írásbeli dicséretet a ellenőrzőbe és az osztálynaplóba be kell jegyezni.
Az írásos dicséretek formái:
Szaktanári dicséret adható, ha a tanuló valamelyik tantárgyból kiemelkedő teljesítményt nyújt. Nevelői dicséret adható, ha a tanuló valamely kollégiumi tevékenységben kiemelkedő teljesítményt nyújt.
68
Osztályfőnöki dicséret adható, ha a tanuló iskolai szintű eredményével vagy kiemelkedő közösségi munkájával az osztály elé példaként állítható. Igazgatói dicséret adható, ha a tanuló megyei vagy városi szintű teljesítményével vagy kiemelkedő közösségi munkájával az iskola tanulói elé példaként állítható. Nevelőtestületi dicséret adható a tanuló legalább három tárgyra kiterjedő kiemelkedő tanulmányi munkájáért, ha tanulmányi eredménye jeles és nincs jónál rosszabb osztályzata. Ehhez a dicsérethez jeles magatartás és példás szorgalomminősítés szükséges.
Az egész tanévben kiemelkedő teljesítményű tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba is be kell vezetni. Az intézményi szinten kimagasló teljesítményt nyújtó tanulók igazgatói és általános nevelőtestületi dicséretét a tanévzáró ünnepély nyilvánossága előtt oklevéllel kell elismerni. A dicséretes tanulókat, valamint a tanulmányi és kulturális versenyek győzteseit, az év tanulóját, az év sportolóját, az iskola jó hírét egyéb módon öregbítő tanulót könyv és tárgyjutalomban kell részesíteni. Könyvjutalmat (tárgyjutalmat) az osztályfőnök javaslata alapján a nevelőtestület adhat A csoportos dicsérettel rendelkező tanulóközösség tagjait az iskola jutalmazhatja oly módon, hogy a különböző iskolai rendezvényeken és kirándulásokon való részvételi költségek egészét vagy egy részét az intézmény fedezi. A végzős tanulók közül a legkiemelkedőbbek – akik a tanulóközösség elé minden tekintetben példaként állíthatók – teljesítményükért Kandó-plakett, kollégiumi munkájuk elismeréseként Béres-plakett jutalomban részesülnek, amelyet a ballagási ünnepségen vesznek át.
A tanulók fegyelmezése Fegyelmező intézkedések A fegyelmező intézkedés nem megtorló jellegű, hanem a súlyosabb fegyelemsértések megelőzésére szolgál, mint nevelési eszköz. szaktanári figyelmeztetés, napközis nevelői figyelmeztetés, osztályfőnöki figyelmeztetés, osztályfőnöki intés, osztályfőnöki megrovás, igazgatói figyelmeztetés, igazgatói intés, igazgatói megrovás, tantestületi figyelmeztetés, tantestületi intés, tantestületi megrovás. Az iskolai fegyelmező intézkedések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. A fegyelmező intézkedést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.
69
Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás során, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető: A fegyelmi büntetés lehet: megrovás szigorú megrovás meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától kizárás az iskolából. Tanköteles tanulóval szemben az „eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától” és a „kizárás az „iskolából” csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ekkor a szülő köteles új iskolát keresni a tanulónak. Ha a szülő kezdeményezésére tizenöt napon belül nem sikerül új iskolát keresni, a Kormányhivatal hét napon belül másik iskolát jelöl ki a tanuló számára. Az „áthelyezés másik iskolába” fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a másik iskola igazgatójával megállapodik a tanuló átvételéről. A „meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása” fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkozik.
Fegyelmi eljárás szabályai:
a kötelezettségszegéstől számított három hónapon belül indítható (kivétel ,ha büntető –vagy szabálysértési eljárás indult és az nem végződött felmentéssel), fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát és értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. A fegyelmi határozatot a nevelőtestület hozza, be kell szerezni az iskolai diákönkormányzat véleményét, a fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót, ha kiskorú, szülőjét is értesíteni kell, be kell vonni, ha a tanuló vitatja a terhére rótt kötelezettségszegést, vagy a tényállás tisztázása miatt indokolt, fegyelmi tárgyalást kell tartani.
Fegyelmi tárgyalás: A fegyelmi tárgyalás lefolytatására legalább háromtagú fegyelmi bizottságot kell létrehozni a nevelőtestület tagjaiból. A fegyelmi tárgyalás lefolytatására a 20/ 2012. EMMI rendelet 53-62.§ rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az intézményre vonatkozó szabályok Az intézmény főbejárata mellett, a tantermekben a Magyar Köztársaság címerét kell elhelyezni. Az intézmény teljes területén, az épületekben és az udvarokon tartózkodó személy köteles:
70
a közösségi tulajdont védeni, a berendezéseket rendeltetésszerűen használni, az iskola rendjét és tisztaságát megőrizni, az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni, a tűz- és balesetvédelmi előírások szerint eljárni, a munka- és egészségvédelmi szabályokat betartani.
Az intézményi és személyi vagyonvédelem érdekében zárva kell tartani a nyitvatartási idő alatt is az üresen hagyott tantermeket, szaktantermeket, szertárakat, tornatermi öltözőket és egyéb helyiségeket. A további rendszabályokat a házirend tartalmazza. Tanítási időben tanulói portai szolgálat működik, hétvégi, munkaszüneti napokon portás felügyel az intézmény rendjére és biztonságára. Az intézmény bármely dolgozója vagy tanulója által észlelt bármely rendkívüli eseményről értesíti az iskola igazgatóját vagy a kollégium vezetőjét, illetve az ügyeletes nevelőt. Felhívja a figyelmét a tapasztalt rendellenességre (tűzvagy balesetveszély, szándékos károkozás stb.) és kéri az azonnali intézkedést. Bombariadó vagy egyéb közvetlen veszélyt jelentő eseménynél az iskola igazgatója gondoskodik az épület azonnali kiürítéséről, melynek rendje megegyezik a tűzriadó tervben foglaltakkal. Egyidejűleg értesíti az érintett hatóságokat. A szaktantermeket a tanítási órát tartó szaktanár vagy az általa megbízott tanuló nyitja és zárja. A tantermek zárását tanítási idő után a gondnok, az épület nyitvatartási ideje után a portás ellenőrzi, az elektromos berendezések áramtalanításával együtt.
Belépés és benntartózkodás rendje az iskolával jogviszonyban nem állók részére
A jogviszonyban nem álló személyek beléptetését a portai szolgálat végzi. Az ügyeletes portás kellő tájékozódása után léphetnek be és csak az ügyintézés, látogatás idejéig tartózkodhatnak az iskola területén. A látogató köteles megnevezni a látogatott személyt vagy jövetele célját (hivatalos ügyintézés, tanfolyam), és az épületben tartózkodás várható időtartamát. Külső személyek még hivatalos ügyintézés keretében sem zavarhatják a tanítási órákat, foglalkozásokat. A tanítási idő alatt a látogató csak az aulában tartózkodhat. A jogviszonyban nem állók kötelesek betartani az iskola belső szabályzataiban meghatározott elvárásokat (dohányzás). Ha a portai szolgálat nem működik, az idegen személyek útbaigazítását az iskola dolgozói látják el.
Intézményi védő, óvó előírások A nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai a tanulóktól elkülönített, e célra kijelölt helyen dohányozhatnak. A tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformát a
71
szorgalmi idő megkezdésekor, valamint szükség szerint a tanórai, tanórán kívüli foglalkozás során, iskolai rendezvény előtt életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően ismertetni kell. Az ismertetés a szorgalmi idő megkezdésekor, valamint iskolai rendezvény előtt az osztályfőnök, tanórai és tanórán kívüli foglalkozáson a foglalkozást tartó pedagógus kötelessége. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az iskolába – ha van szabvány – csak ennek megfelelő eszközök és felszerelések vihetők be. A pedagógus – az iskola szervezeti és működési szabályzatában, házirendjében meghatározott védő, óvó előírások figyelembevételével – viheti be az iskolai foglalkozásokra az általa készített, használt pedagógiai eszközöket. A tanuló az iskolában számítógépet és a nevelő-oktató munkához szükséges egyéb eszközt, berendezést csak a szaktanár felügyeletével használhat. A szaktanár felügyelete mellett sem használható azonban olyan eszköz, berendezés, amelyet jogszabály vagy az eszköz, berendezés használati utasítása veszélyesnek minősít.
A rendkívüli események, illetve a bombariadó esetén szükséges teendők Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők szabályai A rendkívüli esemény észlelésekor, tudomásra jutásakor haladéktalanul tájékoztatni kell az intézményvezetőt. Az intézményvezető rendkívüli esemény jellegének megfelelően a) haladéktalanul értesíti: az érintett hatóságokat, a fenntartót, a szülőket; b) megtesz minden olyan szükséges intézkedést, amelyek a gyermekek, tanulók védelmét, biztonságát szolgálják. Rendkívüli eseménynek számít különösen: a tűz, az árvíz, a földrengés, bombariadó, egyéb veszélyes helyzet, illetve a nevelő, oktató munkát más módon akadályozó, nehezítő körülmény: • egész napos gázszünet, • az épület biztonságos használhatóságát veszélyeztető körülmény, • az ellátottak és a dolgozók közlekedését nehezítő helyzet (hó). • járvány, melynek során az ellátottak 60. %-a nem tud megjelenni. Amennyiben a rendkívüli esemény jellege indokolja, gondoskodni kell az intézmény kiürítéséről, amely a tűzvédelmi szabályzat szerinti terv szerint kell, hogy történjen. Az egyéb intézkedést követelő rendkívüli események bekövetkeztekor az intézményvezető a pedagógusok bevonásával a legjobb belátása szerint dönt. 72
A rendkívüli esemény során az intézményvezetőnek gondoskodnia kell: amennyiben a tanulók, gyermekek intézményben történő elhelyezését meg kell szüntetni, a szülők mielőbbi értesítése, a tanulók, gyermekek hazajutásának, illetve más intézményben történő elhelyezésének megszervezése, a következő napot, esetleg napokat érintő tanítási (nevelési) szünet elrendeléséről, s a szülők tájékoztatásáról, olyan intézkedések meghozataláról, melyek biztosítják a tanulók, gyermekek maximális védelmét. Az intézményvezető az egyes rendkívüli eseményekkel kapcsolatos teendőkre vonatkozóan előre intézkedési terveket készíthet az egész intézményre vonatkozóan, melyet a jelen szabályzat mellékleteként kell kezelni.
A tűz jelzése: A lehető legrövidebb időn belül értesíteni és riasztani kell a tényről az épületben lévő valamennyi személyt (a tűzjelzés módja: kézi tűzjelző bekapcsolása, tűzriasztó), majd ezt követően történik meg a gyermekek mentése az iskolából a „Tűzriadó terv” mentési gyakorlata alapján. A tűzvédelmi felelős elsősorban az intézményvezető, majd az iskola tűzvédelmi felelőse közreműködik az iskola elhagyásának lebonyolításában. Amennyiben az intézmény bármely dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut tudomására, köteles azt azonnal közölni az intézményvezetővel, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős személlyel. A rendkívüli eseményről ezek után értesíteni kell: tűz esetén a tűzoltóságot (105); Jelenteni kell: A tűzeset pontos címét; Mi ég, hol ég, mi van veszélyeztetve; A tűz nagyságát és terjedelmét; Emberélet van-e veszélyben; A tüzet jelző személy nevét; A jelzésre használt telefonkészülék számát! Az eloltott tüzet is be kell jelenteni! robbanással történő fenyegetés esetén a rendőrséget is (107); személyi sérülés esetén a mentőket (104); és majd a fenntartót. Tűzjelzés utáni feladatok, kiürítési terv: A tanulóknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a pedagógusok a felelősek. A tanulókat az óvoda udvarára, illetve az utcára menekítik az pedagógusok.
73
Gyülekezési helyek: A tűzriadó elhangzása után az osztálytermekből a pedagógusok azonnal kötelesek gondoskodni a tanulók pánikmentes gyors kivonulásáról a menekülési útvonalaikon a gyülekező helyre. Legfontosabb az életmentés, majd ezután következik a tűz oltása! A tanulók biztonságba helyezése után a pedagógusok rendelkezésre álló tűzoltó készülékkel azonnal megkezdik az oltást, illetve megakadályozzák a tűz terjedését a testi épségük veszélyeztetése nélkül, ha a tűzoltók még nem értek ki a helyszínre. A tűzoltó készülékek helyét, használatát minden dolgozónak ismerni kell! A poroltó készülékkel elektromos tüzet oltani TILOS! Az elektromos tüzet oltó készüléket csak a tűzoltók használhatják! A három legfontosabb feladat végrehajtására a tűzoltás vezetőjének a tűzoltóegységek megérkezéséig a dolgozókat úgy kell irányítani, hogy az életmentés, tűzoltás, anyagmentés feladatait végre lehessen hajtani. Biztosítani kell továbbá egy dolgozót, aki a kapuban várja a tűzoltóegységek érkezését, és a parancsnokot tájékoztatja a tűz helyszínéről és az addig tett intézkedésekről, továbbá az elektromos főkapcsoló, tűzcsap helyéről. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan kell ügyelni: a tűz keletkezésének helyétől függően a pedagógusok a „Tűzriadó terv” szerint járnak el a tanulók mentése során; az épületből minden tanuló felöltözve távozzon (pl. mosdóból, tornateremből is, stb.); a kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyek segítésére; a gyülekezőhelyen a tanulók megszámolására; a fontos dokumentumok meglétére. A vezetőnek, illetve az intézkedésre jogosultnak gondoskodnia kell: a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról; az épület áramtalanításáról; a vízszerzési helyek szabaddá tételéről; az elsősegélynyújtás megszervezéséről; a rendvédelmi, illetve katasztrófa-elhárító szervek fogadásáról (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek). A rendvédelmi szervek helyszínre érkezését követően tájékoztatást kell adni: a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről; a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról; a közművezetékek helyéről; az épületben tartózkodók létszámáról, életkoráról; az épület kiürítéséről. Egyéb utasítások: Az épületen kívüli mentésre, sérült ellátására, a rendfenntartásra, tömeg távol tartására a tanulókkal nem foglalkozó személyek közül kijelölt pedagógusok a jogosultak; A gyülekező helyen gondoskodni kell, hogy a gyermekek ne fázzanak meg! Elengedni tanulót csak a tűzoltás és létszám megállapítása után lehet. A riasztást, a mentést és a tűzoltási munkákat a helyszínen az irányítással megbízott felelős végzi, amíg a tűzoltóság meg nem érkezik. Utasításai kötelezőek!
74
Az intézmény vezetője évente egy alkalommal tűzoltó gyakorlatot rendel el a „Tűzriadó terv” Gyermekekre vonatkozó szabályai értelmében! A Tűzriadó tervet minden dolgozónak ismernie kell! Mentési munkájukat az előírásnak megfelelően kötelesek végezni!
A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének irányítása szerint kell eljárni. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója köteles betartani! A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv” tartalmazza. A „Tűzriadó terv” és a „Bombariadó terv” elkészítéséért, és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény vezetője a felelős.
Bombariadó esetén szükséges teendők 1.) Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának robbantással történő fenyegetés jut tudomására, köteles azt azonnal közölni azt iskola igazgatójával. Senkinek nincs joga a fenyegetést elhallgatni vagy komolytalannak minősíteni! A robbantással történő fenyegetésről azonnal értesíteni kell a rendőrséget! 2.) A robbantással történő fenyegetés után az intézményvezető vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasításai szerint hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet minden tanulónak és dolgozónak legalább 100 méteres távolságra el kell hagynia! 3.) A rendőrség helyszínre érkezéséig a szükséges biztonsági intézkedések megtételét az intézmény vezetője, tagintézmény esetén a tagintézmény vezetője (vagy a robbantással történő fenyegetés esetén intézkedésre jogosult felelős vezető), ezt követően pedig a rendőrség (tűzszerészek) illetékes vezetője irányítja. 4.) A bombariadó miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napon be kell pótolni. 5.) A bombariadó esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását az „Intézkedési terv robbantással való fenyegetés esetére – bombariadó terv” c. igazgatói utasítás tartalmazza. 6.) A bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény vezetője a felelős. 7.) A bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek. 8.) A bombariadó tervet minden dolgozó köteles bizalmasan kezelni, az abban foglaltakat részletesen csak az egyes feladatokban érintett személyek ismerhetik meg. 9.) Az intézmény bombariadóra készült intézkedési tervének a következő megelőző intézkedések, feladatok szabályozását kell tartalmaznia a robbantásos veszélyhelyzet kialakulásának megakadályozására: - a robbantással való fenyegetés vételével kapcsolatos feladatokat, - a veszélyeztetett épület kiürítésével kapcsolatos teendőket, - a rendőrség (a tűzszerészek) fogadásával összefüggő feladatokat,
75
-
az esetleges robbantás következményeinek enyhítését célzó teendőket, a robbantással történő fenyegetés esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők megnevezését.
Menekülési útvonal leírása: Rendkívüli eseménynek minősül minden olyan esemény, amely az intézmény folyamatos tevékenységét veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősülnek különösen az alábbiak: Tűz, bombariadó, robbanás Rendkívüli időjárási viszonyok Téli időben a fűtési rendszer teljes leállása Árvíz, belvíz, földrengés, villámbecsapódás Épület falainak repedése, dőlése, tető jelentős sérülése, stb. Jelentős idejű áramkimaradás Fertőzés, mérgezés, járvány Ivóvíz (vízkészlet) szennyezettsége, mérgezése Közlekedés, szállítás leállása (pl. sztrájk, egyéb) Egyéb olyan események, melyek – várható vagy valós következményeire tekintettel – rendkívülinek minősülnek Rendkívüli események esetén az intézményvezető, illetve távollétében a helyettesítési rend szerinti ügyeletes tanár gondoskodik a szükséges intézkedések megtételéről a különféle szabályzatokban foglaltak szerint. Ha bármi olyan értesülés jut az intézkedésre jogosult személy tudtára, hogy az iskola épületében, vagy az iskola épületéhez közel robbanószerkezetet, vagy robbanóeszközt helyeztek el, illetve ilyen szerkezetet találtak, úgy az intézkedésre jogosult személy köteles bombariadót elrendelni. Nem jogosult mérlegelni az információ forrását, komolyságát. Haladéktalanul gondoskodik az érintett épület gyors és pánikmentes kiürítéséről, egyidejűleg haladéktalanul értesíti a rendőrséget és a tűzoltóságot a bombariadó elrendeléséről. A helyszínen köteles megvárni a kiérkező rendőrséget, tűzoltóságot és egyéb szakembereket, a szükséges tájékoztatást az épületről, a menekülési útvonalról, az épület felszereléséről számukra megadni. Bombariadó vagy egyéb előre nem látható ok miatt elmaradt tanórák pótlása Az elmaradt tanórákat az eseménytől számított egy hónapon belül pótolni kell. Elmaradt órának számít az a tanóra, amelynek legalább a fele (20 perc) nem telt el az épület elhagyásáig. Amennyiben az elmaradt órák száma három vagy annál több, a pótlásra új, külön, a hivatalos rendben nem szereplő napot kell kijelölni. Az új alkalom kijelölése az igazgató feladata. Amennyiben az elmaradt tanórák száma egy vagy kettő, ezek pótolhatók a rendes iskolai napokon. A pótló órák száma napi egynél több nem lehet.
76
Reklámtevékenység szabályai
Gazdasági reklámtevékenység az iskola területén és az iskola honlapján tilos! Az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti, illetve kulturális tevékenységgel összefüggő reklámok a kialakított hirdetőtáblákon, az igazgató engedélyével elhelyezhetők. Az engedély nélkül kifüggesztett reklámanyagokat a portás köteles eltávolítani. A reklámhordozóknak a tanulók nevelési-oktatási céljainak minél eredményesebb megvalósulását kell szolgálni és segíteni. TILOS: a szellemi, erkölcsi fejlődést károsító, a fiatalkorúakra veszélyes, erőszakos helyzetet hangsúlyozó, a dohány- és alkoholtartalmú reklámok elhelyezése. A kereskedelmi és napilapokban, televízióban, rádióban hirdetést közzétenni és nyilatkozni az intézmény nevében csak az igazgató jogosult.
Az intézmény vállalkozási tevékenysége A közoktatási intézmény bevétel szerzés céljából vállalkozási tevékenységet folytat, kihasználatlan kapacitása bérbeadás útján való hasznosítására. Az intézmény helyiségeinek, létesítményeinek, berendezéseinek bérbeadásáról - ha az nem veszélyezteti az alapfeladatok ellátását - a gazdasági vezető pályázati eljárás után javaslatot tesz a Megyei Közgyűlés Gazdasági és Vagyonbizottsága számára a megfelelő pályázó kiválasztására. A Megyei Közgyűlés határozatban dönt a pályázóról. Az intézmény bérleti szerződéseiben ki kell kötni, hogy az évente felülvizsgálható, az intézmény változó feladatainak végrehajthatósága érdekében.
A helyiségek és berendezésük használati rendje Az alkalmazottak az intézmény helyiségeit, létesítményeit nyitvatartási és munkaidőben rendeltetésszerűen használhatják. Ha intézményi alkalmazottak nyitvatartási időn túlmenően igénybe kívánják venni az iskola helyiségeit, ezt az intézményvezetőtől írásban kell kérvényezni a használat céljának és időpontjának megjelölésével. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit és ezek berendezéseit a tanítási időben és azután is csak pedagógusi felügyelettel használhatják. A szaktantermekben a tanulók csak a terembeosztásban feltüntetett időben tartózkodhatnak, szaktanárok jelenlétében. A szertárosi feladatkört ellátó tanulók a szaktanár tudtával egyéb engedélyezett időpontban is lehetnek a szaktanteremben. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás vagy engedélyezett diákkör keretében tartózkodhat az iskolában. Az intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az iskola, kollégium ellátja a
77
tanulók felügyeletét párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható.
78
A szaktermek használati rendje A speciálisan felszerelt szaktantermekben, a könyvtárban, az ebédlőben - jól látható helyen külön helyiséghasználati rendet kell kifüggeszteni. A szaktanterem használati rendjét a helyiség felelőse állítja össze, és az intézményvezető hagyja jóvá. A helyiséghasználati rend a következőket tartalmazza: a szaktanterem típusa, neve, a terem felelősének neve és beosztása, a helyiségben tartózkodás rendje, a használati engedélyhez kötött berendezési tárgyak felsorolása, a berendezési tárgyak és eszközök használati utasítása. További szabályokat a Munkavédelmi Szabályzat és függeléke tartalmazza. Az intézményi helyiségek berendezési tárgyait, felszerelései eszközeit a helyiségleltár szerint kell megőrizni. Bútorok (székek, padok) másik helyiségbe való átvitele a terem felelősének engedélyéhez kötött. A szaktantermek felszerelési tárgyainak használata, elektronikus berendezések üzemeltetése, stb. csak a használati utasítás betartásával engedélyezett. Az intézmény berendezését, gépét csak engedéllyel, saját használat céljából lehet kivinni írásbeli engedély alapján. A kölcsönkérő alkalmazottnak a tárgy átvételéről és az anyagi felelősségről elismervényt kell aláírni. Az kiviteli engedély csak az igazgató aláírásával érvényes. Az engedélyen fel kell tüntetni a kölcsönzési határidőt. Az engedélyt két példányban kell elkészíteni, melynek egyik példányát a gazdasági irodába kell leadni és iktatni.
Létesítmények és berendezések használati rendje Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősök: az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, a tűz és balesetvédelem, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, az iskolai SZMSZ-ben és tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Ez alól csak az iskola igazgatója adhat felmentést. Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az intézményvezető engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet.
Tanuló kártérítési kötelezettsége Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézménynek vagy a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen kárt okoz, a Ptk. szabályai szerint kell helytállnia.
79
A kártérítés mértéke nem haladhatja meg: a) gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér – a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított – egyhavi összegének ötven százalékát, b) ha a tanuló cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, szándékos károkozás esetén az okozott kár, legfeljebb azonban a kötelező legkisebb munkabér – a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított – öthavi összegét.
Kommunikációs és információs rend Intézményen belül:
Szóbeli: általános helyettes, munkaközösség-vezetők folyamatosan Írásban : tanári falitáblára , beszámolók készítése
A fenntartó és az intézmény között: intézmény vezetője, megbeszélés, egyeztetés és írásos beszámoló formájában.
Az elektronikus úton előállított nyomtatványok hitelesítése, tárolt dokumentumok kezelési rendje Az elektronikus úton előállított nyomtatványokat a digitalizálást végző személy köteles papíralapú formában is előállítani. Az elektronikus nyomtatványt – az igazgató utasítása szerinti gyakorisággal – papíralapon is hozzáférhetővé kell tenni, azaz ki kell nyomtatni. A papíralapú nyomtatványt kinyomtatását követően: -
el kell látni az igazgató eredeti aláírásával és az intézmény bélyegzőjével az iraton fel kell tüntetni a dokumentum eredeti adathordozójára való utalást „elektronikus nyomtatvány” az elektronikus és a nyomtatott (hitelesített) kiállítás dátumát az vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerint meghatározott ideig az irattárazási szabályzat alapján irattári dokumentumként kell lerakni.
A papír alapú irattározás tekintetében a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények megtartásáért az intézményvezető felel, valamint a hitelesítésről az intézményvezetőnek kell gondoskodnia.
A térítési díj megállapításának szabályai Az étkezés térítési díjának befizetésére és visszafizetésére vonatkozó rendelkezések: 80
Az étkezési térítési díjakat havonta előre minden hó 10. napjáig postai úton kell befizetni és a napközis nevelőnek be kell mutatni.
Az iskola az igénybe nem vett étkezésekre előre befizetett díjat túlfizetésként a következő hónapra elszámolja, vagy ha ez nem lehetséges a szülő részére postai úton visszajuttatja, ha az étkezést a szülő 2 nappal előre a napközis csoportvezetőnél lemondja. Támogatásban részesülnek 2013-ban azok a tanulók:
a fentiek alá nem tartozó, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek és tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át, három- vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50%-át, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át, kedvezményként kell biztosítani [Gyv. 151. § (5)].
Az utolsó két pontokban felsorolt gyermekek a gyermekvédelmi kedvezmény nélkül is jogosultak a gyermekétkeztetés kedvezményére.
Tankönyvrendelés, tankönyvellátás rendje 1. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközökre (tankönyv, munkafüzet, térkép, stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket hivatalosan tankönyvvé nyilvánítottak. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés, stb). 2. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján (évfolyamonként, tantárgyanként kerül meghatározásra). 3. A szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatni kell azokról a tankönyvekről tanulmányi segédletekről , taneszközökről ,ruházati felszerelésekről amelyekre a következő tanévben a tanulmányi munkához szükség lesz. A tájékoztatással egy időben fel kell hívni a szülők figyelmét az iskolától kölcsönözhető tankönyvekre, taneszközökre, más segédeszközökre, valamint arra, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülők kiadásainak csökkentésére. 4. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége. 5. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének, az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak, a taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.
81
A taneszközök ára feleljen meg annak az összegnek, amelyet a magasabb jogszabályban foglaltak alapján az iskolaszék évente meghatároz.
Az iskola törekszik arra, hogy saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.
Tankönyvrendelés: Az iskolai tankönyvrendelést az intézményvezető készíti el. Ehhez kikéri: a szakmai munkaközösség véleményét, az iskolai szülői szervezet (közösség) véleményét, az iskolai diákönkormányzat véleményét. Az iskola a tankönyvrendelés során az iskolai helyi tanterv adott tantárgyához a tankönyvek hivatalos jegyzékéről választ. Az iskolai tankönyvrendelésnek biztosítania kell: az iskolától történő tankönyv-kölcsönzés, napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybevétele, használt tankönyvek biztosítása, tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatás (normatív kedvezmény) útján a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő minden tanuló részére, aki; a) tartósan beteg, b) a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelemvagy magatartásszabályozási zavarral) küzd, c) három vagy több kiskorú, illetve eltartott gyermeket nevelő családban él, d) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül. e) A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő – nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben nevelkedő – ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett tanuló után nem vehető igénybe a normatív kedvezmény. f) A normatív kedvezményre való jogosultság elbírálásánál a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény II. fejezetében és a Nkt. 4. § 23. pontjában foglaltakat kell alkalmazni. A 2013/14-es tanévtől első évfolyamon, majd felmenő rendszerben ingyenes kapják a tanulók a tankönyveket.
82
A hagyományápolás Az intézmény hagyományainak tiszteletben tartása, ápolása, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése az alkalmazotti és tanulóközösség minden tagjának kötelessége.
Az intézményi szintű ünnepélyek és nemzeti ünnepek:
tanévnyitó ünnepség október 23. szalagavató ünnepség március 15. ballagási ünnepség tanévzáró ünnepség
Az osztályközösségek szintjén tartott megemlékezések:
október 6. az Aradi Vértanúk Napja január 22. a Magyar Kultúra Napja február 25. a Kommunizmus Áldozatainak Napja április 16. a Holokauszt Áldozatainak Napja
Az iskola névadójának személyével kapcsolatos rendezvények:
március hó a Béres-Napok rendezvényei április hó Kandó-Napok rendezvényei
Az intézmény hagyományos szórakoztató rendezvényei:
Mikulás ünnepség – az elsőévesek bemutatkozó műsora, disco farsangi vetélkedő, disco diáknapi rendezvények: főzés, sportversenyek, vetélkedők
Az intézmény hagyományos túrái:
sítábor sziklamászás Tisza-túra
Jelképek Az intézmény címerének szimbólumai és a címer leírása: Vörössel és kékkel hasított, kerektalpú pajzs, a pajzs első mezejének felső harmadában aranyszínű "K" betű, az alsó harmadában aranyszínű "B" betű található. A pajzs második mezejének felső harmadában aranyszínű "K" betű, az alsó harmadában aranyszínű "J" betű található. A pajzsderék közepén nyitott könyv, rajta toll található. A könyv felett a Magyar Államvasutak jelképe nyugszik. A könyv alatt Záhony felirat fekete színű betűvel.
Az intézmény zászlójának leírása:
83
Mérete: 150 cm x 92 cm. Egyik oldalán kék mezőben aranyszínű betűkkel a Kandó Kálmán Közlekedési Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium Záhony felirat. A zászló másik oldalán kék mezőben a Magyar Köztársaság címere található.
Az intézmény logójának leírása: Kör alakú, bordó alapon fehér, fekete szegéllyel díszített „KANDÓ” felirat, melynek betűtípusa nyújtott, térhatású valamint árnyékolt. Az intézmény ünnepélyein, a vizsgákon a pedagógusoknak az alkalomhoz illő, lehetőleg sötét ünneplő ruhában, a diákoknak az iskola egyenruhájában kell megjelenni. Ezeken az alkalmakon a lányok fehér blúzban és sötét szoknyában, a fiúk sötét nadrágban és fehér ingben jelennek meg és viselik az iskola logójával ellátott iskolai nyakkendőt. Érettségi vizsgákon a tanulók egyen öltözetben jelennek meg.
84
A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola fenntartója megállapodást köt a körzeti orvosok (egészségügyi intézmény) vezetőjével. A megállapodásnak biztosítania kell: az iskolaorvos heti egy alkalommal történő rendelését az iskolában (tanévenként meghatározott időpontban) a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: fogászat, évente egy alkalommal, tüdőszűrés, évente egy alkalommal, belgyógyászati vizsgálat, évente egy alkalommal, szemészet, évente egy alkalommal, hallásvizsgálat évente egy alkalommal, a tanulók fizikai állapotának mérését évente 2 alkalommal, a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók általános orvosi vizsgálatát, a tanulóknak a körzeti védőnő által végzett higiéniai-tisztasági szűrővizsgálatát évente több alkalommal a szűrővizsgálatok idejére az iskola nevelői felügyeletet biztosítanak. Iskolaorvos neve: Dr. Mosolygó Gábor Elérhetősége: 4625 Záhony, Ifjúság út 10. Tel.: 06 45 425-034, Intézményben tartózkodás ideje: csütörtök 10-12.30-ig Védőnő neve: Csobainé Jánvári Orsolya, Dancsné Ferenczi Krisztina Elérhetősége: Záhony, Ifjúság út 10. Intézményben tartózkodás ideje: csütörtök 10-12-ig
Az egészségügyi ellátás rendje Az intézmény dolgozói és a vasútüzemvitel-ellátó szakos tanulók egészségügyi alkalmassági vizsgálatát a helyi üzemorvos végzi.
A gyermekbalesetekkel kapcsolatos intézményi feladatok a magasabb jogszabályok előírásai alapján
A nevelési-oktatási intézményben bekövetkezett tanuló- és gyermekbaleseteket nyilván kell tartani.
85
A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó tanuló- és gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. Ezeket a baleseteket az oktatásért felelős miniszter által vezetett, a minisztérium üzemeltetésében lévő elektronikus jegyzőkönyvvezető rendszer segítségével kell nyilvántartani, vagy ha erre rend-kívüli esemény miatt átmenetileg nincs lehetőség, jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvek egy-egy példányát – az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyvek kivételével – a kivizsgálás be-fejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap nyolcadik napjáig meg kell küldeni a fenn-tartónak. Az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyv kinyomtatott példányát, a papíralapú jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát a kiállító nevelésioktatási intézményében meg kell őrizni. Ha a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás határidejére nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni. Amennyiben a baleset súlyosnak minősül, akkor azt a nevelési-oktatási intézmény a rendelkezésre álló adatok közlésével – telefonon, e-mailen, telefaxon vagy személyesen – azonnal bejelenti az intézmény fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Súlyos az a tanuló- és gyermekbaleset, amely a sérült halálát (halálos baleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított kilencven napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette), valamely érzékszerv (érzékelő képesség) elvesztését vagy jelentős mértékű károsodását, a gyermek, tanuló orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülését, egészségkárosodását, a gyermek, tanuló súlyos csonkulását (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek), a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulását, a tanuló bénulását, vagy agyi károsodását okozza. Amennyiben a baleset a pedagógiai szakszolgálat által tartott foglalkozás alatt következik be, a jelentési kötelezettség a foglalkozást tartó intézmény kötelessége. A nevelési-oktatási intézménynek lehetővé kell tenni a szülői szervezet képviselője részvételét a tanuló- és gyermekbaleset kivizsgálásában. Minden gyermekbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelőzésére.
86
A testi nevelés és a gyógytestnevelés rendje A tanulók hetente az órarendben meghatározott számú testnevelés órán vesznek részt. Az egészséges tanulókat testnevelés órán való részvételről csak az iskolaorvos/háziorvos mentheti fel. A felmentést a tanuló köteles a testnevelő tanárnak átadni. A tanulók egy részének állapota indokolhatja, hogy a szakorvos könnyített vagy gyógytestnevelési foglalkozást írjon elő számukra, vagy teljes körű felmentést ad. A könnyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz ugyan az órarendi testnevelés órákon, de bizonyos mozgásokat és gyakorlatokat - az orvosi mentesítésnek megfelelően nem kell végrehajtania. Kistérségünkben a gyógytestnevelő alkalmazása jelenleg nem megoldott. A gyógytestnevelésre utasított tanulók uszodajegyet kapnak, számukra így biztosítjuk az ellátást. Az iskolaorvos a tanulók egészséges életmódra nevelése érdekében az élvezeti szerek káros hatásairól (dohányzás, droghasználat, alkoholfogyasztás) – osztályfőnöki órán, illetve igény szerint – felvilágosító előadásokat tarthat.
A térítési díj és a tandíj fizetésének rendje Intézményünkben térítési díjat kell fizetni mindazon tanórán kívüli foglalkozás és egyéb pedagógiai szolgáltatás igénybevételéért, amelynek finanszírozását a fenntartó nem vállalta, de az iskola ezen szolgáltatásai a helyi szükségleteket elégítik ki. Térítési díjat kell fizetni az intézmény következő szolgáltatásaiért: étkezés igénybevétele.
A térítési díj befizetési módja A térítési díjakat és a tandíjat tanévkezdéskor kell megállapítani, tanév közben módosításra csak indokolt esetben van lehetőség. A tanulók a hónap 15. munkanapjáig befizetik az adott hónapra vonatkozó étkezési díjat a gazdasági irodában. Ebédet lemondani a gazdasági irodában lehet, személyesen vagy telefonon érvényes orvosi vagy szülői igazolás esetén. Betegség vagy egyéb ok miatti ebédlemondást csak a bejelentést követő naptól lehet figyelembe venni. Az iskola az igénybe nem vett étkezésekre előre befizetett díjat túlfizetésként a következő hónapra jóváírja. A térítési illetve a tandíjkedvezmények iránti kérelmeket legkésőbb szeptember 30-ig, illetve február 15-ig kell írásban benyújtani az intézmény vezetőjének. A kérelmeket minden félévben meg kell újítani, azokat tanévenként kell elbírálni. A kérelem elbírálása külön jogszabály alapján történik. Ha a tanuló térítési díj fizetési kötelezettségének a határidőt követő 10. napig nem tesz eleget, ennek tényéről a gazdasági koordinátor a szülőt levélben tájékoztatja. Ha a szülő részéről nem tapasztal együttműködést, az intézmény vezetője értesíti az illetékes jegyzőt. A tandíj fizetési kötelezettség körébe tartozó szolgáltatásokat a közoktatási törvény határozza meg. A tandíj mértéke nem haladhatja meg tanévenként a szakfeladatra tanévkezdéskor számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadát. A fenntartó határozata alapján az igazgató dönt egyénenként a tanulmányi és szociális helyzettől függően, a tandíj részleges vagy teljes elengedéséről.
87
Tandíjat kell fizetni a következő szolgáltatásokért: OKJ-s képzésben a második vagy további szakmák megszerzéséért, helyi igények alapján szerveződő tanfolyamokon való részvételért. Térítési vagy tandíjat teljes összegben csak akkor térít vissza az intézmény, ha a befizető egészségügyi okok miatt nem kezdte meg tanulmányait, vagy nem vette igénybe a szolgáltatást. Megkezdett tanulmányok esetén csak különlegesen indokolt esetben kerülhet sor visszatérítésre. Esti tagozaton évismétlő tanulóinkat képzési hozzájárulás fizetésére kötelezzük, melynek összege: Évismétlés első alkalommal: 5.000 Ft/tanév Adott évfolyam ismétlése második alkalommal: 10.000 Ft/tanév Adott évfolyam ismétlése harmadik alkalommal: 15.000 Ft/tanév Ennek befizetésére az első negyedéves vizsga időpontjáig van lehetőség. Esti tagozatos tanulóink indokolt esetben a negyedéves beszámoló halasztását vagy ismétlését kérhetik a tagozat vezetőjétől. A halasztott, ismételt vizsga díja tantárgyanként 500 Ft. Az ennek befizetését igazoló szelvényt a vizsgán be kell mutatni.
A feladatellátás követelményei, az alkalmazott jogai, kötelezettségei, munkaszervezési kérdések A pedagógusok jogait és kötelességeit a köznevelési törvény 62. § -a rögzíti. Nevelő-oktató munka – a tanulókkal való pedagógiai célú közvetlen foglalkozás – pedagógus-munkakörben, az óraadó kivételével, közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban látható el. Intézményünkben köznevelési alapfeladat-ellátásra létesített munkakörben foglalkoztatottak a Munka törvénykönyve alapján alkalmazotti jogviszonyban állnak. A pedagógusok tevékenységét szakértők, szaktanácsadók segítik. A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. A pedagógus hétévenként legalább egy alkalommal jogszabálynak megfelelően továbbképzésben vesz részt. Megszüntethető annak a pedagógusnak a munkaviszonya, aki a továbbképzésben önhibájából nem vett részt, vagy tanulmányait nem fejezte be sikeresen. A köznevelésben az alkalmazás feltétele, hogy az alkalmazott:
rendelkezzen az előírt iskolai végzettséggel, szakképesítéssel, szakképzettséggel,
büntetlen előéletű és cselekvőképes legyen.
88
Az iskolában a nevelés-oktatást a nappali oktatás munkarendje szerint a kötelező és választható, egyéni és csoportos, tanórai és egyéb foglalkozások egyéni és csoportos foglalkozások keretében csoportbontásokkal kell megszervezni. A nevelés-oktatást a délelőtti és délutáni tanítási időszakban olyan módon kell megszervezni, hogy a foglalkozások legalább tizenhat óráig tartsanak, továbbá tizenhét óráig – vagy addig, amíg a tanulók jogszerűen tartózkodnak az intézményben. Az épületben tartózkodó tanulók felügyeletéről gondoskodni kell. A pedagógus-munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát, kötött munkaidő, az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni. A teljes munkaidő ötvenöt–hatvanöt százalékában , neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el. A gyakornoknak a neveléssel-oktatással lekötött munkaideje a teljes munkaideje ötven százaléka lehet. A könyvtáros-tanár, könyvtáros-tanító a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő keretében biztosítja a könyvtár nyitva tartását, a könyvtári órákat. Munkaköri feladatként a kötött munkaidő többi része hetven százaléka – a könyvtár zárva tartása mellett – a munkahelyen végzett könyvtári munkára (az állomány gyarapítása, gondozása, könyvtári kutatómunka), iskolai kapcsolattartásra, a további harminc százaléka a munkahelyen kívül végzett felkészülésre, könyvtári kapcsolatépítésre, állománygyarapításra, továbbá a pedagógusmunkakörrel összefüggő más tevékenység ellátására szolgál. A pedagógusok napi munkarendjét, az ügyeleti és helyettesítési rendet az általános iskolában az intézményvezető-helyettes készíti el. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell figyelembe venni. A pedagógus köteles a munkahelyén 15 perccel a munkakezdés előtt (ill. a tanítás nélküli munkanapok programjának a kezdete előtt, annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradást, annak okát, lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.30 óráig köteles jelenteni az intézményvezetőjének vagy helyettesének, tagintézmény-vezetőjének, hogy a helyettesítés meg lehessen szervezni. A több napon át hiányzó pedagógus köteles hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az intézményvezető-helyettesnek eljuttatni, hogy a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A pedagógus a tanmenettől eltérő tartalmú tanórára, foglalkozások elcserélésére az intézményvezetőtől, akadályoztatása esetén az intézményvezető-helyettestől kérhet engedélyt. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében - lehetőség szerint - szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanóra (foglalkozás) megtartása előtt kapta a megbízást, úgy köteles szakórát tartani, ill. a tanmenet szerint előrehaladni. A helyettesítés napi, heti rendjét az intézményvezető-helyettes írja ki. A helyettesítési rendtől eltérő helyettesítést egyezteti a kollégával. Az intézményvezető-helyettes ellenőrzi és összesíti a túlmunkát, a hónap végén pedig elszámolást készít.
89
Az alkalmazottak munkarendje: Az intézmény zavartalan működése érdekében az alkalmazottak munkarendjét a hatályos jogszabályok betartásával - az intézményvezető állapítja meg. A alkalmazottak munkaköri leírásait az intézményvezető készíti el. Minden alkalmazottnak és tanulónak az intézményben be kell tartania az általános munka- és balesetvédelmi szabályokat. Az ezzel kapcsolatos képzést az intézmény megbízott munkatársa tartja.
A nem pedagógus munkakörűek munkarendje: Az oktató-nevelő munkát segítő alkalmazottak munkarendjét az intézményvezető állapítja meg. Az egyes részlegek alkalmazottainak napi munkabeosztásánál figyelembe kell venni a köznevelési intézmény feladatainak zökkenőmentes ellátását. Az oktató-nevelő munkát segítő alkalmazottaknak munkakezdésük előtt 15 perccel kell munkahelyükön megjelenniük, távolmaradásukról értesíteniük kell az intézményvezetőt.
A munkavégzés teljesítése, munkaköri kötelezettségek, hivatali titkok megőrzése A munkavégzés teljesítése a kinevezésben vagy munkaszerződésben kijelölt munkahelyen, az ott érvényben lévő szabályok és a kinevezési okmányban leírtak szerint történik. A dolgozó köteles a munkakörébe tartozó feladatait a legmagasabb szakmai színvonalon, a végzettségének megfelelő szakértelemmel és pontossággal végezni, a hivatali titkot megtartani. A pedagógus nem közölhet illetéktelen személlyel, szülővel olyan adatot, amely a munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra, vagy más személyre hátrányos következményekkel járhat. A dolgozó munkáját az arra vonatkozó szabályoknak és előírásoknak, az intézményvezető utasításainak, valamint a szakmai elvárásoknak megfelelően köteles végezni. Amennyiben jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettsége nem áll fenn, nem adhat felvilágosítást azokban a kérdésekben, amelyek hivatali titoknak minősülnek, és amelyek nyilvánosságra kerülése az intézmény érdekeit, az ott dolgozók és az iskolába járó tanulók és szüleik érdekeit sértené. Az intézménynél hivatali titoknak minősülnek a következők: A dolgozók személyes adatai, bérezésével kapcsolatos adatok; A tanulók személyiségi jogaihoz fűződő adatok; A család magánéletéhez kapcsolódó tények és adatok; Az iskola belső életével, munkatársakkal kapcsolatos tények, adatok. Az intézmény valamennyi dolgozója köteles a tudomására jutott hivatali titkot mindaddig megőrizni, amíg annak közlésére az illetékes felettesétől engedélyt nem kap.
90
Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére A televízió, rádió és az írott sajtó képviselőinek adott mindennemű felvilágosítás nyilatkozatnak minősül. A felvilágosítás-adás, nyilatkozattétel esetén be kell tartani a következő előírásokat: Az intézményt érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozatadásra az intézményvezető vagy az általa esetenként megbízott személy jogosult; Elvárás, hogy a nyilatkozatot adó a tömegtájékoztató eszközök munkatársainak udvarias, konkrét, szabatos válaszokat adjon. A közölt adatok szakszerűségéért és pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó felel; A nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titok tartására vonatkozó rendelkezésekre, valamint az intézmény jó hírnevére és érdekeire; Nem adható nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala az intézményt a tevékenységében zavarná, az intézménynek anyagi, vagy erkölcsi kárt okozna, továbbá olyan kérdésekben, amelyeknél a döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik; A nyilatkozattevőnek joga van arra, hogy a vele készített riport kész anyagát a közlés előtt megismerje. Kérheti az újságírót, riportert, hogy az anyagnak azt a részét, amely az ő szavait tartalmazza, közlés előtt vele egyeztesse; Nyilatkozat minden esetben csak az intézményvezető engedélyével adható.
A tanulók munkarendje A tanulók munkarendjét, intézményi életének részletes szabályozását a házirend határozza meg. A házirend szabályait a nevelőtestület - az intézményvezető előterjesztése után - az érintett közösségek véleményének kikérésével alkotja meg. A házirend betartása a pedagógiai program céljainak megvalósítása miatt az intézmény valamennyi tanulójára és az intézményben tartózkodó személyekre nézve kötelező.
A pedagógusok előmeneteli rendszere A Köznevelési törvény biztosítja a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak számára a pályán való előmeneteli lehetőséget. A pedagógus-munkakörben foglalkoztatott a munkakör ellátásához e törvényben előírt iskolai végzettség, valamint állam által elismert szakképesítés, szakképzettség , minősítő vizsga és a minősítési eljárás keretében elnyert minősítés alapján a. Gyakornok, b. Pedagógus I. c. Pedagógus II. d. Mesterpedagógus, e. Kutatótanár fokozatokat érheti el.
91
A pedagógus, a Gyakornok fokozatba tartozó pedagógus kivételével, a pedagógusmunkakörben töltött idő alapján háromévenként eggyel magasabb fizetési kategóriába lép. A pedagógust a tárgyév első napján kell a magasabb fizetési kategóriába besorolni. A magasabb fizetési kategória elérésével a hároméves várakozási idő újra kezdődik. A pedagógusok minősítő vizsgáját és minősítési eljárását a kormányhivatal szervezi. A minősítő vizsgára és a minősítési eljárásra a pedagógus a kormányhivatalnál jelentkezik. Ha a gyakornok a külön jogszabályban foglaltak szerint a megismételt minősítő vizsgán vagy a Pedagógus I. fokozatba besorolt pedagógus a megismételt minősítési eljárás eredményeként „nem felelt meg” minősítést kapott, közalkalmazotti jogviszonya, munkaviszonya e törvény erejénél fogva megszűnik. A közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony a minősítő vizsga vagy a megismételt minősítési eljárás eredményének közlésétől számított tízedik napon szűnik meg. A pedagógus a minősítő vizsga és a minősítési eljárás hibás vagy valótlan ténymegállapításának, személyiségi jogát sértő megállapításának megsemmisítését a minősítés közlésétől számított harminc napon belül a bíróságtól kérheti.
Jutalmazás Az intézményvezetőt a fenntartó, az intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakat az intézményvezető jutalomban részesítheti, amelynek éves összege vezető esetében nem haladhatja meg a vezető pótlékkal számított éves illetményének, munkabérének tizenöt százalékát, beosztott esetében éves illetményének, munkabérének tizenöt százalékát. Az intézményvezetőt a fenntartó, az intézmény többi vezetőjét az intézményvezető keresetkiegészítésben részesítheti, amelynek éves összege nem haladhatja meg a vezető pótlékkal számított éves illetményének, munkabérének tíz százalékát. A legalább Pedagógus II. fokozatot elért pedagógus tízévenként – tudományos kutatáshoz, vagy egyéni tudományos továbbképzésen való részvételhez – legfeljebb egy évi fizetés nélküli szabadságot (a továbbiakban: alkotói szabadság) vehet igénybe. Az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül elérő pedagógus választása szerint csökkentett munkaidőben dolgozhat, illetménye, munkabére pedig csak a munkaidő-csökkentés arányának ötven százalékával csökken. Az e bekezdésben foglalt kedvezményt csak azok választhatják, akik a nyugdíjkorhatár elérése előtti ötödik évet megelőzően legalább 20 év szakmai gyakorlattal rendelkeznek pedagógus-munkakörben.
Közalkalmazotti juttatások Munkaruha juttatás: A munkaruhára való jogosultság akkor kezdődik, ha a közalkalmazott - munkaruhára jogosító munkakörbe kerül. Feltéve, ha nem próbaidőre alkalmazzák, illetve ha az előzőre juttatott munkaruha kihordási ideje lejárt. A juttatási idő elteltével a munkaruha a dolgozó tulajdonába kerül át. Munkaruhára jogosult munkakörök: - testnevelők (edzőcipő, melegítő) kihordási idő: 92
1 év
- technikai dolgozók (csúszásmentes cipő, köpeny) kihordási idő: 1 év Azok a közalkalmazottak, akik napi 4 órát meghaladva számítógéppel dolgoznak, annak szemüveg vásárlás esetén hozzájárulást biztosítunk. A hozzájárulás mértéke maximum 25.000.- Ft. Munkahelyi étkezés: A munkáltató napi egyszeri kedvezményes meleg étkezést biztosít dolgozóinak térítés ellenében.
Jóléti célokra szolgáló pénzeszközök: Az intézmény dolgozói kedvezményes illetményelőleget egyhavi bruttó fizetésének mértékéig kaphat. A visszafizetés időtartamát úgy kell meghatározni, hogy az előleg visszafizetése még a tárgyévben megtörténjen, de maximum 6 hónap.
Az iskola tulajdonában álló eszközöknek, berendezéseinek igénybevételei:
Amennyiben az iskolai munka zavartalansága biztosítva van - alkalmankénti egyéni használatra - igénybe vehetnek iskolai tulajdonú eszközt, berendezési tárgyat, iskolai helyiségeket. Az igénybevétel feltétele: az igazgató előzetes engedélye.
Közalkalmazottaknak nyújtható önkormányzati kedvezmények. A közalkalmazottak részére az önkormányzat bérlakás igénylése esetén támogatást biztosít.
A költségalapú bérlakások bérlőinek támogatási összege havi 20.000.- Ft. Feltételei: határozatlan idejű, illetve minimum egy éves határozott idejű szerződése legyen a munkáltatónál.
Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételei
A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés terhére maximum 10 hónapos határozott idejű bérkiegészítés fizethető az iskolai minőségirányítási rendszert irányító pedagógusnak. A minőségbiztosítási tevékenység címén maximálisan 3 főnek fizethető kereset-kiegészítés.
A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés szempontrendszerét egyebekben a munkaközösségek és a közalkalmazotti tanács aktív közreműködésével készítette el az iskola igazgatója. A kiemelt munkavégzésért adható keresetkiegészítés odaítélése során lényeges szempont legyen, hogy az intézmény
93
rendelkezésére álló keretet differenciáltan- a következőkben ismertetett szempontok szerint- minden év szeptemberében osztja szét az igazgató.
A kereset-kiegészítés megállapításánál figyelembe kell venni a vezetői feladatokat ellátók, a pedagógus- munkakörben foglalkoztatottak és az egyéb alkalmazottak teljesítményértékelésének eredményeit. A kereset-kiegészítésre való jogosultság megállapítása során előnyben kell részesíteni azt, aki az intézményi teljesítményértékelés alapján az előző nevelési évben, tanítási évben keresetkiegészítésben részesült, feltéve, hogy a minőségirányítási programban meghatározott ciklusidő nem telt el, és a munkáltató megítélése szerint teljesítményével ismét kiérdemli azt.
Intézményvezetői pályázattal kapcsolatos eljárásrend, szabályai A nevelési-oktatási intézményvezetői pályázattal összefüggésben az alkalmazotti közösség abban a kérdésben foglal állást, hogy támogatja-e a pályázó vezetői megbízását. A nevelőtestület az alkalmazotti közösség értekezletét megelőzően alakítja ki véleményét a pályázó által benyújtott vezetési programról. A nevelőtestület véleményét az alkalmazotti közösség értekezletén – a döntéshozatalt megelőzően – ismertetni kell. A nevelőtestület elnökből és két tagból álló bizottságot (a továbbiakban: előkészítő bizottságot) választ. Az előkészítő bizottság feladata megszervezni az alkalmazotti értekezletet és a nevelő-testület értekezletét. Ha a nevelési-oktatási intézmény nevelőtestületének a létszáma nem haladja meg a tíz főt, az előkészítő bizottság feladatait a nevelőtestület tagjai közül választott megbízott is elláthatja. Az előkészítő bizottság elnöke a pályázati felhívásban megjelölt határidő lejárta után a pályázati eljárás előkészítőjétől (a továbbiakban: pályáztató) a nevelési-oktatási intézményben véleményezési joggal rendelkezők részére átveszi a pályázatokat, és egyezteti azt az időpontot, amelyen belül a véleményeket ki kell alakítani. Az előkészítő bizottság elnöke a pályázatok átvételekor egyezteti azt is, hogy a pályázatokat a bizottság vagy a pályáztató küldi meg azoknak a véleményalkotásra jogosultaknak, akik nem a nevelési-oktatási intézményben működnek. A pályáztató a vélemények kialakításához, a pályázatok átvételétől számítva harminc napot köteles biztosítani.
legalább
A pályáztató a határidőre benyújtott pályázatot megküldi az előkészítő bizottságnak. A pályázatot át kell adni a nevelési-oktatási intézményben működő szakmai munka-közösség részére is, amely írásban véleményezi a vezetési programot.
94
Határozatképesség: Az alkalmazotti közösség értekezlete akkor határozatképes, ha a nevelési-oktatási intézményben dolgozók legalább kétharmada jelen van. A nevelőtestületi értekezlet határozatképességéhez a nevelőtestület tagjai kétharmadának jelenléte szükséges.
Eljárásrend: Az alkalmazotti közösség értekezlete meghatározza működésének rendjét. A nevelőtestület maga határozza meg, hogy milyen módon alakítja ki véleményét azzal a meg-kötéssel, hogy az intézmény vezetésére vonatkozó program és a szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzelések támogatásáról vagy elutasításáról szakmai vita és a szakmai munkaközösség véleményének megtárgyalását követően, titkos szavazással határoz. A nevelőtestület véleményét írásba kell foglalni, amelynek tartalmaznia kell a szakmai munkaközösség véleményét is. A nevelőtestületi értekezletre és az alkalmazotti közösség értekezletére meg kell hívni azt, aki pályázatot nyújtott be, és a pályázónak lehetőséget kell biztosítani, hogy a pályázatával kapcsolatos döntés előtt ismertesse elképzeléseit. A pályázó nem vehet részt az alkalmazotti közösség, valamint a nevelőtestület döntésének meg-hozatalában akkor, amikor személyéről, továbbá az általa benyújtott vezetési programról szavaznak. Azt, aki a nevelési-oktatási intézménnyel munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban áll, az alkalmazotti értekezletre, a nevelőtestület tagját a nevelőtestületi értekezletre meg kell hívni. Azt, akinek a munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonya szünetel, az alkalmazotti közösségi értekezlet és a nevelőtestületi értekezlet határozatképességének meghatározásakor figyelmen kívül kell hagyni, amennyiben meghívás ellenére nem jelent meg. A pedagógus szakmai szervezet a pályázati határidő lejártáig jelentheti be a pályáztatónak, ha élni kíván véleményezési jogával. A szülői szervezet maga határozza meg, hogy miképpen alakítja ki álláspontját a vezetői programról. Az alkalmazotti közösség értekezletén a nevelőtestület, az szülői közösség és más véleményezésre jogosult véleményét az alkalmazotti értekezlet döntése előtt ismertetni kell.
95
Nevelési-oktatási tevékenység folytatására vonatkozó szabályok megszegése Szabálysértést követ el az a pedagógus, aki: az iskolai végzettséget igazoló bizonyítványok kiállítására, nyilvántartására, tárolására vonatkozó előírásokat megszegi, a gyermeket, a tanulót, a szülőt vagy a nevelési-oktatási intézményben létrehozott szervezeteiket a nevelési-közoktatási intézményekre vonatkozó jogszabályban meghatározott jogainak gyakorlásában szándékosan akadályozza, a pedagógiai szakszolgálatra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően készített szakvéleményben foglaltakat szándékosan figyelmen kívül hagyja. az iskolai nevelést-oktatást a tanév rendjétől eltérően szervezi meg, a tanítási hetek szervezésére, a tanítás nélküli pihenőnapok kiadására, az egy tanítási napon szervezhető tanítási órákra vonatkozó rendelkezéseket megszegi, a gyermek-, tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó előírásokat szándékosan megszegi, a nemzetgazdasági szintű tervezéshez szükséges intézményi, gyermek- és tanulói adatokat tartalmazó információs rendszerében történő bejelentkezési kötelezettségét nem teljesíti, a változásjelentést, az adatszolgáltatást nem teljesíti, az osztály, csoport szervezésére, létszámának meghatározására vonatkozó előírásokat megszegi, a jogszabályban meghatározott kötelező tanügyi okmányokat nem vezeti, szabálysértést követ el. a gyermeket, tanulót a nevelési-oktatási intézményrendszerre vonatkozó rendelkezések szándékos megszegésével hátrányosan megkülönbözteti, szabálysértést követ el.
96
Dohányzás, kábítószer- és alkoholfogyasztás, szerencsejáték tiltása, büntetése
Az iskola területén és szervezett iskolai rendezvényeken dohányozni szeszes italt fogyasztani tilos. Nagykorú tanulók és a pedagógusok a kijelölt dohányzóhelyen dohányozhatnak. Az intézmény területén tilos a dohányzás, szeszes ital, drog és egyéb ártalmas szerek behozatala és fogyasztása. A tilalom minden intézményi rendezvényre és mindenkire vonatkozik, aki az intézmény kapuján belép, legyen az pedagógus, dolgozó, szülő vagy vendég. A tilalomra, a bejárati ajtóra függesztett tábla is figyelmeztet. A dohányzási tilalmat minden tanév első szülői értekezletén el kell mondani a szülőnek. Az intézmény helyiségeinek bérbeadásáról szóló szerződében is szerepeltetni kell a dohányzás tilalmára vonatkozó rendelkezést. A dohányzásra kijelölt szobában semmiféle foglalkozást tartani, összejövetelt szervezni nem szabad, az kizárólag dohányzás céljára vehető igénybe. A dohányzásra kijelölt hely ajtaját állandóan csukva kell tartani, tanulók még véletlenül sem láthatnak az iskola területén dohányzó felnőttet. Fegyelmi vétséget követnek el azok a felnőttek is, akik a nem dohányzók védelmében hozott 1999. évi XLII. Sz. törvény előírásait megszegik.
Tanulói dohányzás büntetése A tiltott helyen történő dohányzás esetén a tanuló fegyelmi büntetése: első esetben igazgatói írásbeli intés, ismétlődés esetén a tantestületi dönt akár a tanuló eltávolításáról is. Az iskolában tilos anyagi ellenszolgáltatás fejében szervezett vagy engedélyhez kötött szerencse, és hazárdjáték szervezése. Lebonyolítása és az abban való részvétel.
Szociális támogatások Az intézményt támogató a Kandó Kálmán Középiskola Tanulóiért Alapítvány és a Dr. Béres József Kollégiumért Alapítvány szociális célra felhasználható összegéről és a támogatás módjáról – az osztályfőnökök, az évfolyamvezetők és az iskolai gyermekvédelmi felelős előterjesztése alapján – az alapítványok kuratóriumai döntenek tanévenként.
97
AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK EGYÉB FŐ SZABÁLYAI
Szabadság A pedagógus szabadságát - a tizenhat évesnél fiatalabb gyermek után járó pótszabadság kivételével – elsősorban a nyári szünetben kell kiadni. Ha a szabadság a nyári szünetben nem adható ki, akkor azt az őszi, téli vagy tavaszi szünetben a szünet munkanapjait meghaladó szabadságnapokat pedig a szorgalmi időben, illetve a nevelési év többi részében kell kiadni. A pedagógust a tárgyévi pótszabadsága idejéből kötelező munkavégzésre - legfeljebb tizenöt munkanapra - a következő esetekben lehet igénybe venni: a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés; b) a nevelési-oktatási intézmény működési körébe tartozó nevelés, oktatás; c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a nevelési évben adják ki. A rendkívüli és fizetés nélküli szabadság engedélyezésére minden esetben csak az intézményvezető jogosult. A dolgozókat megillető, és kivett szabadságról nyilvántartást kell vezetni. A rendkívüli szabadság igényét írásban kell kérnie a dolgozónak legalább három nappal korábban.
Az intézménnyel munkaviszonyban álló dolgozók továbbképzése A továbbképzés szabályai:
Mindenki köteles írásban kérni tovább tanulási kérelmét, akár diploma megszerzéséről, akár továbbképzésről van szó; Felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok idején köteles igazolni, hogy beiratkozott az adott félévre; A továbbtanuló dolgozó köteles leadni a konzultációs időpontokat. A továbbképzés költségeihez való hozzájárulás mértékét a rendelkezésre álló összeg, a továbbképzési díjak, és a jelentkezők száma alapján évente kell felülvizsgálni, figyelembe véve a Továbbképzési szabályzatot, illetve a Beiskolázási tervet.
A munkába járás, a munkavégzés költségeinek térítése A munkáltató támogatja a bejáró dolgozók munkába járás költségeit, a vonatkozó rendelkezések értelmében. A jogosultságot évente kell felül vizsgálni. Ha a dolgozónak a
98
munkába járás körülményeiben változás állt be, azt az intézményvezető részére azonnal be kell jelentenie.
Egyéb szabályok A saját mobiltelefon használatra csak az arra kijelölt helyen (nevelői szoba) nyílik lehetőség. Tilos telefonálni a csoportban, udvaron, stb., amikor a gyermekek között tartózkodik a dolgozó.
Telefonhasználat Az intézményben lévő vonalas telefont magáncélra nem lehet használni. A hivatalos ügyek elintézésére a dolgozók részére az intézmény vezetékes telefonja rendelkezésükre áll.
Fénymásolás Az intézményben a szakmai munkával összefüggő anyagok fénymásolása térítésmentesen történik. Minden egyéb esetben a fénymásoló papír biztosítása szükséges.
Dokumentumok kiadásának szabályai Az intézményi dokumentumok (személyi anyag, szabályzatok, stb.) kiadása csak az intézményvezető engedélyével történhet.
Internet használata Az intézményben csak az iskolai élettel kapcsolatos ügyek intézésére használható az internet. (pl.: pályázatok írásával kapcsolatos dokumentumok letöltésére, hivatalos levelezésre, kirándulások szervezésénél, helyfoglalásra, múzeumok nyitva tartására, stb.). Magáncélú levelezések, képek, egyéb információ letöltése nem engedélyezett.
A szabálytalanságkezelési eljárásrend Az eljárásrend kialakításakor alapvető követelmény az, hogy minden szervezeti egység vezetője felelős a feladatkörébe tartozó szakterületen észlelt szakmai és gazdálkodási szabálytalanságok megelőzéséért, feltárásáért, nyomon követéséért, dokumentálásáért, a felelősségre vonásért, valamint a hiányosságok megszüntetésével kapcsolatos intézkedések kezdeményezéséért és megvalósításuk ellenőrzéséért.
A szabálytalanságok észlelése A szabálytalanságok észlelése a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerében történhet a munkatárs és a vezető részéről egyaránt. Ezen kívül az észlelés származhat a mind belső, mind a külső ellenőrzéstől, valamint egyéb külső személytől is. A szabálytalanság gyanújának intézményen belüli észlelése esetén a szabálytalanság gyanúját alátámasztó adatok, bizonylatok, információk csatolása a tájékoztatás kötelező eleme.
99
Dokumentumokon alapuló ellenőrzés által feltárt szabálytalanság esetén a hiba kijavítására hiánypótlásra felszólító levél megküldésével kell felhívni a folyamatért felelős személyt. Amennyiben a hiánypótlást követően továbbra is súlyos szabálytalanság áll fenn, helyszíni ellenőrzés elrendelését kell kezdeményezni. A költségvetési szerv valamely munkatársa észlel szabálytalanságot a) Amennyiben van szabálytalansági felelős, őt kell értesíteni először. A szabálytalansági felelős megküldi a tájékoztatást a szervezeti egység vezetőjének a kapcsolódó dokumentumokkal, és csatolja az ügyre vonatkozó véleményét, javaslatot téve annak kivizsgálására vagy a vizsgálat mellőzésére. b) Amennyiben nincs szabálytalansági felelős, a szabálytalanságot észlelőmunkatárs köteles értesíteni a szervezeti egység vezetőjét. Amennyiben a szervezeti egység vezetője az adott ügyben érintett, a munkatársnak a vezető felettesét, annak érintettsége estén az intézmény vezetőjét kell értesítenie. (Írásos értesítést a külön szabályzatokban lefektetett esetekben szükséges tenni.) c) Ha az a) pontban megfogalmazottaknak megfelelően értesített személy megalapozottnak találja a szabálytalanságot, úgy erről értesíti az intézmény vezetőjét. d) Az intézményvezető érintettsége esetén közvetlenül a felügyeleti szerv vezetőjét kell értesíteni. A vezetőnek kötelessége gondoskodni a megfelelő intézkedések meghozataláról, illetve indokolt esetben a szükséges eljárások megindításáról. A szabálytalanság jelentésekor ki kell térni arra, hogy: mi a szabálytalanság pontos tartalma; milyen normától való eltérésről van szó; elévülési időn belül észlelték-e a szabálytalanságot; a szabálytalanság mely területet érinti; van-e enyhítő körülmény (pl. a határidő túllépését váratlan, elháríthatatlan külső akadály fellépése okozta, a hibás elszámolást informatikai hiba okozta, stb.); a szabálytalanság gyanúja dokumentumokon alapuló vagy helyszíni ellenőrzés következtében merült fel; korrigálható-e a szabálytalanság; pénzbeli juttatást érintő szabálytalanság esetén van-e reális lehetőség a visszakövetelésre – amennyiben igen, megtörténtek-e az ahhoz szükséges intézkedések; amennyiben kártérítési igény merül fel, foganatosították-e az ahhoz szükséges intézkedéseket. Amennyiben nem a folyamatba épített ellenőrzés során észlelnek egy szabálytalanságot, azt is meg kell vizsgálni, hogy a folyamatba épített ellenőrzés miért nem tárta fel a hiányosságot. Ennek oka lehet pl. a kontroll tevékenységek nem megfelelő szervezése, végrehajtásának hiányossága; emberi mulasztás; rendszerhiba; előírások be nem tartása, stb. A költségvetési szerv vezetője észleli a szabálytalanságot
100
Az intézmény vezetője, illetve a szervezeti egységek vezetőinek észlelése alapján a feladat, hatáskör és felelősségi rendnek megfelelően kell intézkedést hozni a szabálytalanság korrigálására, megszüntetésére. A belső ellenőrzés során észleli a szabálytalanság Amennyiben a belső ellenőr ellenőrzési tevékenysége során szabálytalanságot tapasztal, az intézménynek intézkedési tervet kell kidolgoznia a belső ellenőrzés megállapításai alapján, az intézkedési tervet végre kell hajtania. Az intézkedési terv végrehajtását az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység vezetője az általa éves bontásban vezetett nyilvántartás segítségével követi nyomon. Külső ellenőrzési szerv észleli a szabálytalanságot A külső ellenőrzési szerv szabálytalanságra vonatkozó megállapításait az ellenőrzési jelentés tartalmazza. A büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja esetén az ellenőrző szervezet a működését szabályozó törvény, rendelet alapján jár el (pl. ÁSZ, az EU ellenőrzést gyakorló szervei, stb.). A szabálytalanságra vonatkozó megállapítások alapján az intézménynek intézkedési tervet kell kidolgozni. Egyéb külső személy észleli a szabálytalanságot Amennyiben egyéb külső személy jelzi a szabálytalanságot, az intézmény vezetőjének a bejelentést érdemben kell megvizsgálnia. Ezekben az esetekben javasolt (a szabálytalanság kivizsgálásának eredményétől függően) írásban visszaigazolást tenni az észlelő személy felé (amennyiben személye ismert). Egyebekben az eljárás megegyezik a költségvetési szerv munkatársa által észlelt szabálytalansági eljárással.
A szabálytalansági vizsgálat lefolytatása Az intézmény vezetője dönt a szabálytalanság kivizsgálásáról, illetve annak formájáról, valamint szükség esetén a szakértői csoport tagjairól. Az intézmény vezetője illetékesség vagy hatáskör hiányában dönt a szabálytalansági gyanú kivizsgálására vonatkozó javaslat és a kapcsolódó dokumentumoknak az érintett szervezet részére történő átadásáról. Az intézmény vezetője a vizsgálatban való részvételre munkatársakat kérhet fel. A döntés meghozatalának megkönnyítése érdekében bizottság hozható létre a szervezet folyamatait jól ismerő vezetőkből vagy szakértőkből. Indokolt esetben külső szakértőt is felkérhet a munkajogi szabályok tiszteletben tartásával. A szakértő írásbeli nyilatkozatot tesz, hogy a bizottság munkájában való részvétele nem ütközik összeférhetetlenségi akadályba. A jogkövetkezményekről való döntés nem kiemelt jelentőségű szabálytalanság esetén az intézmény vezetője, a többi esetben az intézmény vezetőjének kötelezettsége. A szabálytalansági felelős a döntések meghozatalában nem vehet részt. A szabálytalansági vizsgálat maximális időtartamát a belső szabályzatban rögzíteni kell. Amennyiben a rendelkezésre álló határidő kevésnek bizonyul, a vizsgálatot folytatónak ezt a
101
tényt – az indok és a javasolt határidő feltüntetésével – jeleznie kell az intézmény vezetője felé. A vizsgálat eredménye lehet: a) annak megállapítása, hogy nem történt szabálytalanság, valamint a szabálytalansági eljárás intézkedés nélküli megszüntetése (pl. hibás észlelés, jelentéktelen szabálytalanság, stb.) b) szabálytalanság megtörténtét megállapító és intézkedést elrendelő döntés c) további vizsgálat elrendelése - erre többnyire akkor kerül sor, ha a szabálytalanság megállapítását követően a felelősség eldöntéséhez és/vagy a hasonló esetek megelőzése érdekében szükséges intézkedések meghatározásához nem elég a rendelkezésre álló információ. A vizsgálatot folytatók intézkedési javaslatot dolgoznak ki az intézmény vezetője számára a hasonló szabálytalanságok elkerülése érdekében.
A szabálytalanság észlelését követő szükséges intézkedések, eljárások megindítása Az intézmény vezetője felelős a szükséges intézkedések végrehajtásáért. Az intézkedések végrehajtására határidőt kell szabni. Bizonyos esetekben (pl. büntető- vagy szabálysértési ügyekben) a szükséges intézkedések meghozatala az arra illetékes szervek értesítését is jelenti annak érdekében, hogy megalapozottság esetén az illetékes szerv a megfelelő eljárásokat megindítsa. Kiemelt jelentőségű szabálytalanság esetén a minősítésre vonatkozó végső döntés meghozatala és az intézkedések foganatosításának megindítása az intézmény vezetőjének, illetve a belső szabályozástól függően az egyes területi egységeknél munkáltatói joggal felruházott vezetők hatáskörébe tartozik. Intézményen belüli szabálytalanság esetén a kárt okozó munkavállaló köteles az okozott kárt megtéríteni. A kártérítési kötelezettséget az érintett szervezeti egység vezetője valamennyi feltétel és körülmény mérlegelése után a jogszabályokban előírt korlátok közt korlátlan mértékben csökkentheti. A mérlegelési jogkör alól kivételt jelentenek a büntetőeljárás megindítására okot adó cselekmények, mivel azok vonatkozásában az eljárás megindítása kötelező, valamint a kiemelt jelentőségű szabálytalanságok, mert ott nem csökkenthető a kártérítési kötelezettség. Az intézmény vezetőjének mérlegelési jogkörébe tartozó jogkövetkezmények: ● kártérítési eljárás, ● szabálysértési eljárás, ● pénzbeli juttatások további felfüggesztése – ha a belső szabályozok másként nem rendelkeznek. A mérlegelési jogkör a belső szabályzatban az érintett területi egység vezetőjére, pénzbeli juttatás felfüggesztése esetén a szervezeti egység vezetőjére átruházható.
102
Az intézmény vezetője feladata a szabálytalansággal kapcsolatos eljárás (intézkedés) nyomon követése során:
nyomon követi az elrendelt vizsgálatokat, a meghozott döntések, illetve a megindított eljárások helyzetét; figyelemmel kíséri az általa és a vizsgálatok során készített javaslatok végrehajtását; a feltárt szabálytalanság típusa alapján beazonosítja a további „szabálytalanságlehetőségeket” (hasonló projektek, témák, kockázatok meghatározása), információt szolgáltat a belső ellenőrzés számára, elősegítve annak folyamatban lévő ellenőrzéseit, valamint az ellenőrzési környezetre és a vezetési folyamatokat érintő eseményekre való nagyobb rálátást; értékeli a megtett intézkedések hatását és hatékonyságát.
Az intézkedést elrendelő vezető, illetve a szabálytalansági felelős is köteles nyomon követni a végrehajtást. Amennyiben az intézkedések végrehajtása során megállapításra kerül, hogy a foganatosított intézkedések nem elég hatékonyak és eredményesek, a szabálytalansággal érintett terület vezetőjét, valamint annak felettesét írásban értesíteni kell a további intézkedések meghozatala érdekében. A szabálytalanság korrigálása esetén nincs további teendő. A szabálytalanság fennállása esetén újabb intézkedést kell hozni, illetve kezdeményezni. Az SZMSZ mellékletében megtalálható a FEUVE
Kártérítési kötelezettség A munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Szándékos károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni. A munkavállaló vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ, vagy kezel, és azokat jegyzék vagy elismervény alapján vett át. Amennyiben az intézménynél a kárt többen együttesen okozták, vétkességük, a megőrzésre átadott dolgokban a bekövetkezett hiány esetén pedig munkabérük arányában felelnek. Amennyiben a kárt többen okozták, egyetemleges kötelezettségnek van helye. A kár összegének meghatározásánál a Munka törvénykönyve szabályozása az irányadó.
Az intézmény kártérítési felelőssége Az intézmény a dolgozó ruházatában, (formaruha és védőruha) a munkavégzés folyamán bekövetkezett kárért felel, ha a kár a dolgozó munkahelyén a kötelező feladatellátás közben következett be. Az intézmény valamennyi dolgozója felelős a berendezési, felszerelési rendeltetésszerű használatáért, a gépek, eszközök, szakkönyvek, stb. megóvásáért.
103
tárgyak
Az alkalmazotti munkaviszonyból eredő kötelezettségszegés: A kötelezettség vétkes megszegése: Nem, vagy késve jelenik meg a munkahelyén, és nem tudja távollétét igazolni; Nem munkára képes állapotban jelenik meg; Megszegi a munkájára vonatkozó szabályokat, utasításokat; Nem működik együtt munkatársaival, sőt akadályozza a munkát; Indokolatlanul tagadja meg a tanfolyamon, továbbképzésen való részvételt, Illetéktelenekkel közöl olyan információkat, amelyek munkája során tudomására jutottak, Megszegi az intézmény belső szabályzatainak rendelkezéseit. Kötelezettség-szegés lehet még, pl. a munkaköri leírásban felsorolt feladatok el nem végzése, a munkáltató utasításainak megtagadása, a rendszeres késés a munkahelyről stb. A vétkesség formája lehet: Szándékos (amikor a munkavállaló előre tudja cselekménye, mulasztása következményét, és azt kívánja is, vagy nem kívánja ugyan kifejezetten, de belenyugszik a következményekbe), valamint; Gondatlanságból eredő (amikor a munkavállaló látja ugyan cselekménye következményeit, de könnyelműen bízik annak elmaradásában, vagy azért nem látta előre a következményeket, mert elmulasztotta a tőle elvárható figyelmet, körültekintést). A felelősségre vonás mértéke az elkövetett mulasztás nagyságától és az addigi munkavégzés minőségétől is függ. A 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 78.§-a értelmében ,a munkáltató a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetheti, ha a másik fél a. a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy b. egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. (2) Az azonnali hatályú felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni.
A panaszkezelés rendje
Az intézmény munkájára, az alkalmazottak tevékenységére vonatkozó panaszok bejelentése történhet írásban, illetve lehetséges szóban elmondva. Ez utóbbi esetben jegyzőkönyvet kell az intézmény-vezetőjének, vagy helyettesének felvennie, melyet a panasszal élő nagykorú felnőttnek kell ellenjegyeznie abban az esetben is, ha kiskorú gyermeke él a panasz lehetőségével. Név nélküli bejelentéseket, névtelen levelek által felvetett panaszokat az intézmény nem vizsgál ki.
104
