XXIII. évfolyam 2. szám 2007. december Honfoglalói különszám A Táncsics Mihály Kollégium lapja
A BorSörs nagymúltú és szépreményű – kibővített – színtársulata, (mely tavaly, a Milánói Skála exkluzív eladói szerződését is visszautasította!) bemutatja
Egy nehéz nap éjszakása avagy
egy ügyeleti nap viszontagságai 12 énekben elbeszélve című zenés játékát Szereplők: Az éjszakás, majd ügyeletes tanár A tiltakozó diák A bezárt diáklány A kizárt fiú Menzai eszköz csempészek Sasoló tanár Szakköri toborzók Titkos vágyakozók Az alkoholisták réme Kimenőre áhítozó diákok Gonosz kimenőmegtagadók A matematika mágusa Szakkörös diákok A lopakodó szatír Finalisták
Demjén József Kocsik Tamás Kiss-Lőrinc Magdolna Resetár Dániel (ének: Arnold Dávid) Novák Szilvia, Vanya Róbert Bérdi Tóth Sándor Bunth István, Csonka János, Demjén József, Tolnoi Róbert Bérdi Tóth Sándor, Csonka János, Heinczinger Zorán, (ének: Arnold Dávid), Oroszi József, Tolnoi Róbert Csonka János Kiss-Lőrinc Magdolna, Solti Zsolt (ének: Arnold Dávid) Jó Andrea, Demjén József Tolnoi Róbert Heinczinger Zorán, (ének: Arnold Dávid) Resetár Dániel Heinczinger Zorán (ének: Arnold Dávid) a fentebb felsorolt személyek
Segítők: Jelmez és kellékek: Hangmérnök: Technikai munkatárs: Gitár kíséret: Szintetizátor: Zenéjét szerezte: Szövegét írta:
Király Nagy Éva, Tánczos Ágnes Kocsik Tamás Solti Zsolt Vanya Róbert, Dósa Csaba Beszkid Márk V-Moto’Rock, Aurora, Berkes Gábor, Republik, Bródy János, Edda, KFT, Beatrice, Bikini, Neoton Família. Demjén József
Rendezte:
Demjén József
Táncsics Tükör XXIII. évf. 2. szám
2007. december
40 év Mit mondhat negyven év a jelenlévők többségének – hiszen maguk még fele annyi ideje sincsenek a világon? Mit mond a negyvenes szám egy olyan kollégiumról, amely a ritka four in one: négy kollégium át-, valamint össze-vissza szervezésének az eredménye, amelyek történetük során legalább hét különböző nevet viseltek? Tehát pontosítok: a negyven év a jelenlegi Speciális részleg alapítása óta eltelt idő. Alapításakor az ellenállhatatlanul vonzó Középiskolai Fiúdiákotthon nevet viselte, és a Rózsadomb aljában, a Keleti Károly utca 37/b alatt lakott. Később kapta a Táncsics nevet, és ezt eddigi két házasságában is megtartotta. A Honfoglalón minden évben az alapításunkról emlékezünk meg. A Táncsics az egyetemi abban különbözik a ápolja a hagyományait, viharok ellenére nincsen sokaknak köszönhetjük, tagoknak, Táncsics Tükör nak, szerzőknek, vetéla honfoglalói műsorok Sajnos, közülük sokan tavalyi műsorunkat a 2006 ősszén elhunyt Breuer Lacinak – Brének – aján-lottuk. A mostanit az idén nyáron eltávozott alapító tanárunknak, Pásztor tanár úr emlékének szenteljük. És a többieknek, akik oly sokat tettek a közösségért.
előkészítésen kívül talán többiektől, hogy tudatosan hogy költözések, és egyéb törés a történetében. Ezt diáktanács-titkároknak és szerkesztőknek, rajzolókkedő és játékszervezőknek, szerzőinek és szereplőinek. már nincsenek velünk. A
Arra kérem Önöket, ifjak, és arra kérlek benneteket, idősebbek, hogy a jövőben se feledkezzetek meg alma materetekről és különösen egymásról!
www.tankol.hu
2
Táncsics Tükör XXIII. évf. 2. szám
2007. december
1. ének: V-Moto’Rock-Demjén: Várj, míg lepontoztalak… A koszt is látom még, foltok régi méretét. Várj, míg lepontoztalak! Ha látni sejteném, mi a hűtőn olvadt szét. Várj, míg lepontoztalak! Egy új éjszakás új reményt ígér. Ma jobb jegyet kapsz, szurkolhatsz ezért. Tán megdicsérhet majd a csopvezér. Te csak várj, hogy osztályozzalak! Ma meggyötörlek én, nagyon ne izgasd magad. Várj, míg lepontoztalak! Itt minden tiszta légy, a piszoktól ragad! Várj, míg lepontoztalak! Az ágyneműd, az foltosan fehér. A falon lábnyom, száz mocskos tenyér. Mind a földön szárad, száz szelet kenyér. Te csak várj, míg lepontoztalak! Te csak várj, hogy osztályozzalak! Iszonyatos mocsok van ebben a szobában. Itt már legalább 3 hete nem takarítottak! Ez egy disznóól. -Tanár úr! Mi takarítottunk! Mind a négyen csak ezért kelünk reggel ötkor. Nekem csobogsz, kispatak? Mindig az a szerencsétlen elsős takarít. -Nem Tanár úr! Mi mindent közösen csinálunk: Együtt húzzuk a partvist, együtt hozzuk be a vizet, együtt mosunk fel, csak néha a Krisztián megissza a felmosóvizet.
Mossál fel egymagad, hisz túl kicsinyke vagy! S várj, míg lepontoztalak! Tudod nincs igazság, hisz mindig szív a diákság. Várj, míg lepontoztalak! Ezért takaríts ki, itt ezer féreg él! A padlón minden új életre kél. Az ember, szinte belépni is fél. Te csak várj, míg lepontoztalak! Te csak várj, hogy osztályozzalak! A polcról leborul a sok szennyes edény. Hát persze, mert felhordjátok a konyhai eszközöket, és semmit sem visztek vissza! Az embernek felfordul a gyomra! -Tanár úr! Hát ezt otthonról hoztam! Az anyukám Zsolnai készlete. Nekem pöfögsz, kismozdony? -A tantestület életére esküszöm, hogy így van! Hányast kapunk a takarításra? Na jó, kapnak egy kettest, kegyelemből! -Kettest? Egy hármast, esetleg? Kizárt dolog!
www.tankol.hu
3
Táncsics Tükör XXIII. évf. 2. szám
2007. december
2. ének: Aurora-Demjén: A Táncsics ablakába... Lány: A Táncsics ablakába mindig besüt a nap. Az órák tovaszállnak, és én nézem a falat. Ragyogón süt a nap, és szikrázik a fény,* Csak a szívem szomorú, mert nem mehetek én ki az idén. Lány: A szakkör csuda jó, de úgy utálom én. A szakkörvezetőm a kőszívű Demjén. Fiú: Kaparom a falat, mert pusztán az a tény, Elborítja agyamat, hogy nem mehetek én be az idén. Lány: A könyvem színe rőt, ez kész tragédia. Nem ad rá kimenőt a tanármaffia. Fiú: Odabenn hervad el, a hőn imádott lány, Gyász és könnyek, koszorú, mert nem lehetek én neki a fény. Szép lassan feladom, hisz meghal a remény. Lány: Van pót-zöldkimenő, ez kész főnyeremény. Ragyogón süt a nap, és szikrázik a fény, A pasim sem szomorú, mert kint virulok én ki az idén. * A továbbiakban a dőlt betűs sorok, mindenhol az eredeti szövegből vett idézetek.
www.tankol.hu
4
Táncsics Tükör XXIII. évf. 2. szám
2007. december
3. ének: Berkes-Demjén: Szigorú tanerő Bérdi Ki visz amott tálat? Állj! Ez a sajtkocka nem éppen fiatal. De ha nem eszel semmit, éhen halsz, s talán frissebb, mint a vaj. Vizes a só, de a zsemle az jó, bár benne szalámit, csak nyomokban látsz. De étkezéskor farkaséhesen jön minden csaj meg srác. Vigyázz jól, egy tanár néz, és rajtunk így jól mulat! Refrén: Szigorú tanerő Bérdi! Számára első a fegyelem. Légy jó, ne hibázz, nincs nála kegyelem! Mégis kiviszem, bármi az ár, A svarcban – nincs határ. Szigorú figura Bérdi! Számára fontos a fegyelem. Légy jó, ne hibázz nincs nála kegyelem! Állj elém, így pont kitakarsz! Ha svarc, hát legyen svarc. Várj! Egy haver tegnap majdnem éhen halt. Több napja van, hogy koplal már, de még egy fél zsömlét se falt. Felviszem a kaját, viszek hozzá teát, Egész kancsóval, az nagyon jó! Menzai cuccot felcsempészni, mindig nagyon izgató. Vigyázz jól, egy tanár néz, és rajtunk így mulat! Refrén: Szigorú tanerő Bérdi! Számára első a fegyelem. Légy jó, ne hibázz, nincs nála kegyelem! Mégis kiviszem, bármi az ár, A svarcban – nincs határ. Szigorú figura Bérdi! Számára fontos a fegyelem. Légy jó, ne hibázz, nincs nála kegyelem! Állj elém, így pont kitakarsz, Ha svarc, hát legyen svarc. Ne gondold, hogy kemény meccs lesz – vígjáték az egész! Velem eszel, és nekem ez éppen elég.
www.tankol.hu
5
Táncsics Tükör XXIII. évf. 2. szám
2007. december
Refrén: Szigorú tanerő Bérdi! Számára első a fegyelem. Légy jó, ne hibázz, nincs nála kegyelem! Mégis kiviszem, bármi az ár, A svarcban – nincs határ. Szigorú figura Bérdi! Számára fontos a fegyelem. Légy jó, ne hibázz nincs nála kegyelem! Állj elém, így pont kitakarsz! Ha svarc, hát legyen svarc.
4. ének: Republik-Demjén: Ha itt lennél velem Én szakkörre hívlak, s te nem akarod. Csak lengeted lazán az alkarod. Ahogy egy rossz fiú, ha nem hiszi el, Hogy most már jönni kell.
Ha itt lennél velem. Én szakkörre hívlak, s te nem akarod. Csak emeled nekem az alkarod. Ahogy egy rossz fiú, ha nem hiszi el, Hogy most már jönni kell.
Csak mesélek néked és álmodok, Hogy értelem ragyog a homlokodon. Vágod már, ez a te érdeked. Ha itt lennél velem. Én behozhatnám a könyveim, És elmondanám a lényeget. Az egyértelmű tényeket. Ha itt lennél velem.
Ha itt lennél velem, És írnád a képletem, Én örülnék neki, Hogy arcom téphetem. Ha itt lennél velem, És veled az értelem, Én azt kérném megint, Hogy tanulj még velem! Kedvesem.
Ha itt lennél velem, És fognád a képletem, Én örülnék neki, Hogy arcom téphetem.
Ha itt lennél velem, És fognád a képletem, Én örülnék neki, Hogy orcám téphetem.
Ha itt lennél velem, És veled az értelem, Én örülnék neki, Hogy a pofám téphetem. Kedvesem.
Ha itt lennél velem, És veled az értelem, Én azt kérném megint, Hogy tanulj még velem! Kedvesem.
Csak mesélek néked és álmodok, Hogy érted azt, mire én gondolok. Elhozod majd a haverokat,
www.tankol.hu
6
Táncsics Tükör XXIII. évf. 2. szám
2007. december
5. ének: Bródy-Demjén: Ha én diák volnék… Ha én diák volnék, sohasem tanulnék. A szobámban mindent szerte-széjjel szórnék. Ennék vagy aludnék, emaileket írnék, Vagy a tanáromnál kimenőért sírnék. Ha éjszakás volnék, sohasem aludnék. Mindenkinek folyton kimenőket írnék. Írnék a fiúnak, írnék én a lánynak, Akkor lennék feldúlt, ha sarokba hánynak. Ha én portás volnék, oly jószívű lennék. Akárhonnan jönne, bárkit beengednék. S hogyha nékem egyszer, Micsíkné beszólna, Fölötte a porta, sírva beomolna. Ha én konyhás volnék, olyan kaját főznék. Csonka és társai pástétomnak néznék. Megkérdezném tőlük, vajon hogyan ízlett? Akkor lennék boldog, hogyha a pont tíz lett. Ha én tanár volnék, akkora nagy lennék. Minden héten egyszer ügyeletbe mennék. Délután fociznék, este üvöltöznék, Gyenge poénokkal mindenkit üldöznék. Együtt: Ha én Csaba volnék, Békéscsaba lennék. Kollégáim folyton, csak a kefét ennék. Nagy barátja lennék minden irománynak, Kimutatásoknak, formanyomtatványnak. Ha én répa volnék, csak Erika lennék. A diákok mind az én főztömet ennék. Akkor lennék boldog, ha mindent megennének, Nem sírnának folyton szegény Micsíknének.
www.tankol.hu
7
Táncsics Tükör XXIII. évf. 2. szám
2007. december
6. ének: Edda Művek-Demjén: A sört A sört sose bírtátok. Körbe vesznek sörbarátok, Sörbe vesznek majd az álmok, rosszak. A sört sose bírtátok. A bortól fejre álltok, Akkor meg mért piáltok, rosszak. Refrén 2x Ha egyszer bebambáztok, A sör erejétől messze szálltok. Jobb lesz, ha nem piáltok, rosszak. Rátok borult a mámor. Miattatok ég az arcom, Letolástól piros az arcom, kaptam. Tudtam, hogy megszívjátok. Állhatatlan, koszos pupákok, Istenem de sokan vagytok, rosszak. Refrén 2x Ha egyszer bebambáztok, A sör erejétől messze szálltok. Holnap már nem itt háltok, rosszak. Hitványak, puhányok, Tanulni mért utáltok? Helyette folyton miért kavartok, rosszak. Könyöröghettek bárhogy, Engedéllyel ki nem másztok, Ha megtudom, hogy mit csináltok, rosszak
Ha egyszer bebambáztok, A sör erejétől messze szálltok. Jobb lesz, ha nem piáltok, rosszak.
Ha éjjel ordibáltok, A sör erejétől messze szálltok, Holnap már nem itt háltok, rosszak.
Ha egyszer bebambáztok, A sör erejétől messze szálltok. Jobb lesz, ha nem piáltok, rosszak.
Ha egyszer bebambáztok, Ravaszdit hajkurásztok. Holnap már nem itt hánytok, rosszak.
Ha mindent összehánytok, A kar erejétől messze szálltok. Akkor majd bekómáltok, rosszak.
www.tankol.hu
8
Táncsics Tükör XXIII. évf. 2. szám
2007. december
7. ének: KFT-Demjén: Morzsika Ha meguntam, hogy mindig itt legyek, Majd kimozdulok, és túrázni megyek. De szóba se jöhet Bergengócia. Csak a jó öreg Morzsika, az kies, mint Korzika. Aha-ha. Kibélelem majd, jól a dzseki zsebét. Viszek magammal bőségesen lét. Minden haveromnak kifizetem a sörét. Tömény, romantika, irány a Morzsika. Aha-ha. Rerfrén: Kérdik, miért száll borillat magából? Színes tájakra repülök, most a mából. Agyam már fekete kő. O-ó-ó Morzsika! A lányokat majd a dumámmal kábítom. Egy matrózfröccsért mindenem odaadom. A csillagokat az égről is letagadom. Ha kérditek idehaza: Na milyen a Morzsika? Aha-ha. Rerfrén : Kérdik, miért száll borillat magából? Színes tájakra repülök most a mából. Agyam már fekete kő. O-ó-ó Morzsika! Döcög a szöveg, de fontos a pia és a lé! Rerfrén : Kérdik, miért száll borillat magából? Színes tájakra repülök most a mából. Agyam már fekete kő. O-ó-ó Morzsika! Agyam már fekete kő. O-ó-ó Morzsika!
www.tankol.hu
9
Táncsics Tükör XXIII. évf. 2. szám
2007. december
8. ének: Zorán-Demjén: Ne várd az értékelést Készülj a stúdiumra kedvesem! Mert nem kapsz, kimenőt, én azt hiszem. Kimenőkönyvecskéd hozd el nekem! Én majd egy negyedévre elteszem.
Ne várd az értékelést, sokat ne remélj! Ne álmodj ébren kedvesem! Bízzál a Jóistenben, tán az megsegít! És persze tanulj lelkesen!
Szedd össze minden elszórt tárgyadat! Rakd rendbe csendesen az ágyadat! Csillapíts rombolási vágyadon! Ez lakhely, nem útszéli trágyadomb.
Néked az alapprogram szent legyen! Nem futhatsz zátonyra egy jéghegyen! Tartsd be a házirendünk pontjait! Meglátod, nem lesznek majd gondjaid.
Ne várd az értékelést, sokat ne remélj! Ne álmodj ébren kedvesem! Bízzál a Jóistenben, tán az megsegít! És persze, tanulj lelkesen!
Ne várd az értékelést, sokat ne remélj! Ne álmodj ébren kedvesem! Bízzál a Jóistenben, tán az megsegít! És persze tanulj lelkesen!
Szelíd legyél, józan és hallgatag! És persze, bölcs ám, sosem balgatag! Állj ki az igazadért, hogyha kell! Türelmed itt csak ritkán fogyhat el.
Készülj a stúdiumra kedvesem! Ma sem kapsz kimenőt, én azt hiszem.
www.tankol.hu
10
Táncsics Tükör XXIII. évf. 2. szám
2007. december
9. ének: Republik-Demjén: Jó reggelt kívánok... Jó reggelt kívánok! Ébredni kéne már! Oooóóóoóóó! Ez nem prímszám! Nem várok holnapig, nem várok hajnalig! Oooóóóoóóó! Vártam már eleget. Ne vacakolj annyit! Számold már ki életem! Ne vacakolj annyit! Végösszeg kell nekem! Száz meg száz meg száz meg száz meg száz, Az biztosan ötszáz, akármit csinálsz! Száz meg száz meg száz meg száz meg száz, Az biztosan ötszáz, akármit csinálsz! Ápoltam a lelked, hogy okosodj kisvirág. Oooóóóoóóó! Ne bámulj így rám! Olyan rövid a szakkör és nagyon lassú az oktatás. Oooóóóoóóó! Jó éjszakást! Ne vacakolj annyit! Elunom az életem! Ne vacakolj annyit! Végösszeg kell nekem! Száz meg száz meg száz meg száz meg száz, Az biztosan ötszáz, akármit csinálsz. Száz száz száz száz száz, Az biztosan ötszáz, akármit csinálsz. Ne vacakolj annyit! Add már össze, életem! Ne vacakolj annyit! Felforr az agyvizem! Száz meg száz meg száz meg száz meg száz, Az biztosan ötszáz, akármit csinálsz. Száz meg száz meg száz meg száz meg száz, Az biztosan ötszáz, akármit csinálsz. Száz meg száz meg száz meg száz meg száz, Az biztosan ötszáz akármit csinálsz. Száz száz száz száz száz meg, száz meg, száz meg, száz meg, Ha nem adod össze, rám hozod a frászt. Wazze, wazze, wazze!
www.tankol.hu
11
Táncsics Tükör XXIII. évf. 2. szám
2007. december
10. ének: Beatrice-Demjén: Két óra szakkör Szakköröm volt Csefkóval, Nem bírok az IQ-val. Ijujujujjujuj!
A szakkörnek vége, az agyad is lángol. Egy kész roncs vagy, csillagokat látol. Egy félszeg fazon a füzetedért nyúl, Nem tudod miért, jól belerúgsz. Mer’ elfogyott a türelmed már.
De a szakkörnek vége, az agyad is lángol. Egy kész roncs vagy, csillagokat látol. Egy félszeg fazon a füzetedért nyúl, Nem tudod miért, jól belerúgsz. Nézel, hogy mi folyik itt. Attól, amit látsz, a szemed kifolyik. Nem értesz semmit, tátod csak a szád. Nem ismerne rád a jó édesanyád.
Pedig szerelmed hív, a vacsora vár. Meghalni kéne, az volna a jó, Ha nem szórakozna veled már Csefkó. Két óra szakkör, négy óra pihegés, Nyolc óra borogatás. Két óra szakkör, négy óra lihegés, Nyolc óra borogatás.
Két óra szakkör, négy óra pihegés, Nyolc óra borogatás. Két óra szakkör, négy óra lihegés, Nyolc óra borogatás.
A Morzsikánál, ott van a nagy élet. A sorstársaid mind odavárnak téged. Sűrű a levegő az olcsó sör szagától. Eleged van már az atomfizikából!
Nyolc oldal képlet, nyolc óra szöszölés, Nyolc oldal bizonyítás. Nyolc oldal képlet, nyolc óra szöszölés, Nyolc oldal bizonyítás.
Két óra szakkör, négy óra pihegés, Nyolc óra borogatás. Két óra szakkör, négy óra lihegés, Nyolc óra borogatás.
Két óra szakkör, négy óra pihegés, Nyolc óra borogatás. Két óra szakkör, négy óra lihegés, Nyolc óra borozgatás. Hej hopp!
Juhúúúúú! Fütty.
www.tankol.hu
12
Táncsics Tükör XXIII. évf. 2. szám
2007. december
11. ének: Bikini-Demjén: Részlegem, ki visz majd haza? Kit kutattok, miért kutattok? Úgy félek, hogy majdnem belehalok. Ma éjjel nem hat rám a tanárok szava. A lányszárnyról, hogy jutok haza?
Ez a gulág, már nagyon szűk nekem. Nem találom benne régi helyem. Ez az út biztos a lányszárnyra megy. Bíró vezérkulcsát ellopom. Bottal üthetik a lábnyomom. Ma éjjel nem hat rám a társam lábszaga! Lányoktól, kivisz majd haza?
Takács vezérkulcsát ellopom. Bottal üthetik a lábnyomom. Ma éjjel nem hat rám a társam lábszaga! Reggelig nem jövök haza. Részlegem! Ki visz majd haza? Félszűzen, kivisz majd haza?
Bebújok egy szekrénybe, dressznek. Talán így észre sem vehetnek. Szüzek fohászkodnak értem.
www.tankol.hu
13
Táncsics Tükör XXIII. évf. 2. szám
2007. december
12. ének: Neoton Família-Demjén: Mondta Maria Két tűz között a tanár mindig tettre kész. Higgyél el mindent, akkor rosszul senki se jár! Nem mérlegel, kiben van egy csöppnyi ész. Higgyél el, és mi nem tévesztjük el az arányt! Látom hibád! Csak a lét fáraszt el. A vak majd vezet, Mindig követni kell! Jól dolgozol, semmi kétség nincs hibád. Ha nem hiszed, jobb, ha megkérdezzük a Marikát! Mondta Maria! Mondta Maria! Mondta Maria! Mondta Maria! Mondta Maria! Feljött a nap, rázd le minden gondodat! Higgyél el mindent, akkor rosszul senki se jár. Nincs több idő, és az értekezlet tart. Higgyél el, és mi nem tévesztjük el az arányt! A cél kedvező, az alsót kössétek fel! Nincs visszaút, most már nem adjuk fel. Te úgy dolgozol, mint az álom nincs hibád. Ha nem hiszed, jobb, ha megkérdezzük a Marikát! Mondta Maria! Mondta Maria! Mondta Maria! Mondta Maria! Mondta Maria! Mondta Maria! A cél kedvező, az alsót kössétek fel! Nincs visszaút, most már nem adjuk fel. Te úgy dolgozol, mint az állat, nincs hibád. Ha nem hiszed, jobb, ha megkérdezzük a Marikát. Mondta Maria! Mondta Maria! Mondta Maria! Mondta Maria! Mondta Maria! Mondta Maria! Mondta Maria! Mondta Maria!
www.tankol.hu
14
Táncsics Tükör XXIII. évf. 2. szám
2007. december
Honfoglaló 2007 Szenzációsan hiteles, és minden szempontból (pl. idegileg totálisan) kimerítő beszámolók a Táncsics Mihály Kollégium megalakulásának – 40. évfordulós – ünnepségéről! A fanyalgó: Tisztelt Olvasóim! Pironkodnom kell Önök előtt. Több évtizedes újságírói pályafutásom során ilyen gyatra, megalázóan színvonaltalan, úgymond „eseményről” még nem kényszerültem tudósítani szeretett Olvasóközönségemet. Sok mindent megéltem, de ilyen igénytelen fércművel még nem találkoztam! Alkalmilag összeállt néhány tehetségtelen idióta, és ötlettelenül, vérszegényen, az antihumor teljes fegyvertárát felhasználva halálra fárasztotta a gyér hallgatóságot. Hamisan, időnként fülsértően kornyikálták a primitív, összefüggéstelen, minden – az intézménnyel kapcsolatos – aktualitást, nélkülöző szövegeket. A hatalmas méretű ebédlő úgy kongott az ürességtől, mint a Parlament a tavaszi plenáris ülés idején. Magamon kívül (valóban úgy voltam!) két, egész éves kimenőmegvonással megzsarolt elsős zokogta végig ezt a förmedvényt. Hiteles alakítást, a hangmérnököt kivéve, csak a mikrofonállványtól láttam. Mi sem mutatja jobban az előadás silányságát, és nagymértékű egészségkárosító hatását, mint egy zseniális pillanatfelvétel. A 14. oldalon közölt képünk azt a nanoszekundumnyi részt örökíti meg, amikor a hangmérnöknek a ripacskodás végére – el kell, hogy kérjem a nézésüket, de erre jobb kifejezést nem találtam – idegösszeroppanása lesz, és a keverőpultra bukik. A tények makacs dolgok! Ennek a fotónak a hitelességét pedig, még a legelvakultabb rajongók sem vonhatják kétségbe. (A riport leadása után haladéktalanul felmentésemet kértem a Főszerkesztőmtől. Amikor ezeket a sorokat olvassák, én már egy szanatóriumban próbálom kiheverni, a műsor okozta sokkot.) /Lesúj Tóbiás/ Az elragadtatott: Drága Barátaim! Igazán pompás estét tudhatnak maguk mögött azok a szerencsések, akik az idei előadásra bejutottak. Bár az alkotógárda az űrtechnika mindent vívmányát bevetette, mégsem tudta megakadályozni, hogy a produkció helyszíne és időpontja kiszivárogjon! A titoktartás mértékére jellemző, például, hogy a szereplők, csakis interneten próbálhattak. A dalok szövegét – közjegyző által lepecsételt borítékban – az előadás előtti másodpercekben kapták kézhez. A színpadi mozgást – kizárólag éjszakánként fél kettő, és fél négy között – szigorúan takaró alatt gyakorolhatták! A zenéről pedig, még ebben a pillanatban sincs semmi fogalmuk! (Sajnos általában sem! a szerk!) A személyre szóló meghívókat hologramos bankjegypapírra nyomtatták, és transzportálással juttatták el, a véletlenszámgenerátor segítségével kisorsolt párszáz szerencséshez. Mindezen óvintézkedés ellenére az ebédlőt zsúfolásig megtöltötték a lelkes rajongók! Volt olyan diák, aki már az előadást megelőző napon hálózsákkal ment le reggelizni, és nem moccant a helyéről az előadás végéig. A remekmű magvas, mély mondanivalójú. A kollégiumi élet teljes spektrumát felölelő, korszakos problémákat feszeget! Lényeglátása páratlan! A szereposztás briliáns. Az alakítások mesések. (Hol voltak, hol nem voltak! a szerk!) Esetleg a színpadképben találhatnak némi kivetnivalót az ellendrukkerek. A siker mértékére mi sem jellemzőbb, mint a 14. oldalon közölt képünk. A hangmérnök, az esztétikai élménytől aléltan hanyatlik a keverőpultra. A tények makacs dolgok! Ennek a fotónak a hitelességét pedig, még a legelvakultabb fanyalgók sem vonhatják kétségbe. (Én ebben a pillanatban is remegek a gyönyörtől!) /Eláj Ulrika/
www.tankol.hu
15
Táncsics Tükör XXIII. évf. 2. szám
2007. december
A hónap kérdései Miért volt rosszabb az idei Honfoglaló, mint a tavalyi? -Azért, mert biztos arra gyúrnak, hogy jövőre egy, még ennél silányabbat is, jónak érezzünk. -Mert a BorSörS színtársulatában ifjú tehetségek is megmutatták oroszlánkörmeiket. -Valószínűleg azért, mert azt tartja a közmondás, hogy: (De)Jóból is megárt a sokk! -Ezek tényleg azt hiszik, hogy itt most már minden szemetet el lehet passzolni? -Azért, mert közismert az ősi bölcsesség: Rossz után csak rosszabb jön! -Nem tudom, de nem is érdekel. Egyáltalán, mi az a Honfoglaló? -Mert a visszafejlődés természetes velejárója az életnek. -Mert Tolnoi kedvére kiüvöltözhette magát. -Mert az idén nem volt BAJ a tartalommal. -Már volt Honfoglaló? Észre sem vettem. -Mert Csefkó nem szerepelt benne. -Ki mondta, hogy rosszabb volt? -Mert most fellépett Csonka is. -Húzzál el kisöreg! -Tudja az ördög! -Tényleg, miért? Szerkesztő: Demjén József -Csak! Diákfőszerkesztő: Tubak Dániel -Mi? ! Fotók: Bunth István -!? !? -!
Mi?
-Csak! -Haggyá má! -Tényleg, miért? -Nekem zizegsz, kislevél? -Ki mondta, hogy jobb volt? -Mert most fellépett Csonka is. -Mert Csefkó nem szerepelt benne. -Mert az idő elcsúfítja az emlékeket! -Már volt Honfoglaló? Észre sem vettem. -Mert az idén nem volt BAJ a tartalommal. -Mert a fejlődés természetes velejárója az életnek. -Mert Tolnoi végre-valahára kedvére kiüvöltözhette magát. -Mert a BorSörS színtársulatában ifjú tehetségek is bemutatkozhattak.
Miért volt jobb az idei Honfoglaló, mint a tavalyi?
www.tankol.hu
16
