This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)
347
XXII. PRAIRIE CSONGRÁDMEGYÉBEN * s z é n sz a b a d n a k te k in te n i, s ő t b ü s z k é n a te r m é s z e t urául fe lto ln i. D e h e g y e in k m e r ő l e g e s m a g a s s á g á t a földrajzi s z é le s s é g g e l e g y b e v e t v e , v a ló s á g o s jé g á ra k a t k e lle n e ta lá ln u n k kivált a M a g a s T á tr á b a n , ha a n n a k g e r in cz e e s e t l e g s z é le s e b b vállakkal d o m boru ln a ki, m e ly e k e n az o r o m h ó k ö n y n y e b b e n m e g ta p a d jo n , vagy ha a n a g y o b b ik M a g y a ra lfö ld o ly zaharai h ő sé g ü lég á r a m la to k b a n n e m fü r ö sz te n é an n ak fa g y o s orm ait, m ert F u c h s sz á m ítá sa i szerint a s z é le s s é g 4 9 — 5 0 fokai k ö z t 2 5 6 6 m é ter m a g a s o n á lla n d ó a n ö r ö k h ó n a k k e lle n e v e s z t e g e ln i e . E g e o l o g i a i k ertben k ise b b e k ug yan A T á tr á b a n p e d i g 8 o ly a n c s ú c s van, az a rá n y o k , m e ly e k szerint a te r m é sz eti m e ly e m é rté k e t m e g h a la d ja . „ T á v o l k iv á ló sá g o k e g y m á s m e llé so r a k o z n a k , h ó n á b ó l száll a fehér felh ő ; o r m o t pil m in t b o ly g ó n k f e lü le té n e k e g y vagy m ás lant m e g , útjában á lló t, s g o n d o l k o z ik , — e r ő s e b b e n in d iv id u á liz á lt — r észé n , vájjon kikerülje-e ? L é g n e k g y e r m e k e d e é p e n azért, m ert e m iniatűré n e m a é n , e k k é p sz ó l m a g á b a n , m ik é p kerül kirívó e lle n t é t e k n e k r e n d sz e r te le n ö sz n é m ki a fö ld fiá t? A la nt h a g y o m s sz e h a lm o z ó ja , ső t in k áb b Ízléssel b e k e v é ly e n n é z e k rá ; — villám ö c s é m e t r e n d e z e t t g y ű jtő p o n tja : az o k o n hat k ü ld ö m fejére s m e g r á z a t o m ő sz m o h oly k e d v e z ő e n a z o n sz e rv e s világra, szakálát. Szól é s e m e l k e d i k é s k ö z e le g m e ly ö lé b e n az é d e s létn e k ö r ven d , — az o r o m h o z ; d e az o r o m m é g m i n d i g az o k o n szeretik azt g y e r m e k e i oly fölö tte van ; szárnyal, e r ő lk ö d ik , tik k ad b e n s ő o d a a d á s s a l, h o g y a kívüle való s a k evély ö r v en d v é g re , h o g y a T á tr a léte z é st é le tn e k s e m tartják. (Extra H u n itt v a g y o n és ő e lü lh et orm ára p i h e n n i . u gáriám n o n e st vita.) (V a jd a P éter.) H o g y n e h á n y felötlő p é ld á v a l élje k : H o g y e h e g y t ö m e g valam ik or v a ló e lm o n d h a t o m , m iszerint Sv á jc z ig se m ban havas volt, n e m c s a k az ig a z o lja , kell v á n d o r o ln u n k , h o g y havast lássu nk . m ikép H a u e r ann ak e r e s z k e d ő in h a V an hazán k b an e l é g ; v irág os p ár k á talm as m o r é n á k n y o m a ir a ak a d t, — nyairól m é g a havasi g a z d a s á g fo k n e m c s a k az, h o g y S z a b ó J ó z s e f h e ly ei — az a lp e si p ászto r k u n y h ó k h a s o n ló t é sz le lt a jóval d é lie b b fe k v é sű (S enn hü tten) s e m h ián yzan ak, c s a k h o g y és a lig félak kora m a g a s s á g ú M átráb an : e sz tin á k n a k n e v e z i a zok a t az e r d é ly i h a n e m h o g y fö v é n y e s m é h é b e n A lf ö l sz é k e ly é s oláh, arai v ilá g o s b iz o n y íték a d ü n k n e k sik talaja is n e m e g y c s illá m ann ak, h o g y akár a sk a n d in á v K jö le n pala vagy trachyt v á n d o rszik lá t r e jt e g e t, e k e n , akár a svájezi A l p e s e k e n , akár m e ly e k j é g p ó s t á n kerültek e r e d e tö k t ő l az itáliai G ran S a s so hóv on al-h atá ra távol fekvő lelh e ly eik r e , m in t pl. D e b k ö z e lé b e n éljen az e m b er, h a s o n ló ter r e c z e n kör n yé k é r e, B é k é s é s C s a n á d m é sz e ti v isz o n y o k h a s o n ló fo g la lk o z á s m e g y é k b e , T e m e s v á r é s N a g y - K ik in d a m ó d o t je lö ln e k ki szám ára, b á r m e n y k ö z t m e g é p e n h u m ustalajb a. V u l nyire h a jla n d ó is m a g á t n e m c s a k e g é k á n -k e r e s ő b e s e m kell m e s s z e m e n n ü n k . O tt e m e lk e d ik a „ m a g y a r t e n g e r i n e k , * M a g á tó l érthető, h o g y a , ,p r a ir ie u m e ly az A lp e s e k le g k e le tib b tava, a B a szó t n e m a le g s z o r o s a b b é r t e le m b e n k e ll la to n n a k k ö z e lé b e n a B a d a c s o n y -b é r c z ve n n i. S zerk.
N e m k ön n yű találni f ö l d t e k é n k e n m é g e g y o lyan 5 8 5 3 □ mrf. területet, m e ly talaj-alakulás sz e m p o n tjá b ó l a változatost h a s o n ló sz e r e n c s é v e l bírná e g y e s ít e n i m int hazá n k , a h áro m h e g y alatt terülő, n é g y fo ly ó által ö n tö z ö tt hon , m elyről n e m ok n élk ü l z e n g i a költő ih lett lantja, h o g y bérez, v ö lg y változn ak g a z d a g ö l é b e n s m elyről D ó c z y J ó z s e f „E u r ó p a t e k i n t e t e u czím ű m unkája IX -ik k ö te t é b e n B e u d a n t-b ó l k ö v e t k e z ő le g i d é z : „M agyaror sz ág k ü lö n ö s s z e m fü l e s s é g é t érd em li a t e r m é s z e t v iz s g á ló n a k . u
This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)
348
HANUSZ ISTVÁN.
c s o p o r t , — lávája, m e ly te te jé n sz é t s z ó r ó d v a p o r la d o z , s m it se m k ü lö n b ö zik a V e z u v n a k e n e m b e l i r ég ib b ter m é k e it ő l . H o g y bazalt kúpjai a j e le n b e n vulkáni b o m b á k k a l a v id é k e t n e m r ette g te tik , ső t b a d a c s o n y i b o r o k n e v e alatt L a c r y m a e Christi m i n ő s é g ű n e k tárt ö n t e n e k — in k áb b sz e r e n c s é je h a zán k n ak , h o g y s e m r e n d k iv ü lis é g - k e d v e lé s sz e m p o n tjá b ó l sajn áln i okunk le n n e . K e v é s k ü l ö n b s é g g e l körülbelül u g y a n e z m o n d h a tó el a he g y a lja i trac h y t- c s ú c s o k felől. F ra n cz ia o rszá g i L a n d e s - o k a t ó h aj tunk látni, m e ly e k n e k c s i ll o g ó fö v é n y halm a iva l pajk os já té k o t üz a k e lő szél, ú g y h o g y a g y é r m e z ő n , m ely a h o m o k h u llá m o k k öz t itt-ott g y e p s z i g e t e k g y a n á n t z ö ld é i, a birkáit le g e l t e t ő g a s c o g n e i p á szto r csak ö le s faláb a k on m o z o g hat ? T a lá lu n k a D u n a - T is z a k ö z é n ilyet is, h o l a g y e p b á r s o n y s z ő n y e g é t bar nára p ö r k ö lé k a n a p n a k é g e t ő sugarai, h o l sz ó r v á n y o sa n , c sa k h e ly e n k in t z ö l d é i e g y - e g y kis folt a sá rg á s-szü rk e h o m o k -b u c z k á k kö z ö tt, — ott t. i., hol a k e s k e n y ér vag y te n y é rn y i tó c s á n a k vi z é t a r ek k e n ő h ő s é g te lje se n kiszárítani m é g n e m bírta, d e sz é le in a jn eg aszaft n á d a s z ö r ö g v e b ó k o l m ár a tova iram ló sz e llő fuvallatának. M in d e z e g y e s ü lt e n az é g b o lt o z a t fe lh ő tle n ké k jé v e l oly színt k ö l c s ö n ö z a tájnak, az e lh a g y a t o t t s á g nak o l y n e m ű é r z e lm e it költi az em b eri k e b e lb e n , m in ő k e t a L a n d e s - o k v á n d o r a tapasztal. A N ilu s v ö lg y é t, vag y a H o a n g h o , J a n g -c s e - k ia n g a lsó fo ly á sa terü letét kívánjuk látni, h o l a rizs p o s v á n y o s isz a p b a n érleli m agv ait, pár m éterrel m agasabban p ed ig g y a p o t - ü lte tv é n y e k virítanak ? L e lü n k ilyet is k ic sin y b e n h o n u n k le g d é l i b b v á r m e g y é in e k síkjain , h o l e s z á z a d III-d ik t i z e d é b e n 1 0 — 2 0 e ze r h e k to liter rizs hálálta m e g a te r m e s z t é s é r e fo r d íto tt f á r a d o z á st ; a s z e r é m s é g i g y a p o t p e d i g szakértő v é le m é n y sz e rin t n e m c s a k a m a c z e d o niaival v e r s e n y z e tt, h a n e m a lo u isian aih o z is m a j d n e m e g é s z e n h a s o n ló j ó sá g ú volt.
F o ly ta th a tn ó k e k ü lö n n e m ű képek f e ls o r o lá sá t a b á jo ló K ő r ö s v ö lg y leírá sával F e k e t e T ó - t ó l e g é s z N agyváradig, m e ly 8 mérf. h o s s z ú s á g b a n oly ecsetre m é ltó tájakkal váltakozik, h o g y méltó vo ln a , m iszerin t e n n e k tü n d é rszé p vi d é k e i sz o lg á lta tn á k sz o b á in k falaira a t á jk é p e k e t m á s hazák tájrajzai h e l y e t t ; fo lytathatnók a kalugyeri (V a s k o h m e l lett B iharban) id ő s z a k o s forrás rajzá val, e g y - e g y m é sz va g y j é g barlanggal, a tordai h a s a d é k , d e to n a ta i szikiam en y e z e t vagy s o m o s k ő i hajlott bazalt k é p z ő d é s e k bizarr f e s t é s é v e l , — ■ de e lő te rje sz té sü n k c z ím e C so n g r á d m e g y é b e , a m a gy ar M e z o p o tá m iá b a ve z é r e l, ho l e z e k tő l k ü lö n b ö z ő te r m é szetű tü n e m é n y — e g y prairie — az, m e ly a m últ é vb e n f i g y e lm e m e t m e g ra g a d ta . H u m b o l d t szerin t a term észet a s ík s á g o k tü n e m é n y e it m in d e n égalj alatt e g y a r á n t e lő n k b e tárja, — d e min d e n fö ld ö v ö n m e g van azok n ak sajátla g o s je lle m ö k , arczulatuk, m e ly e t a talaj k ü lö n b ö z ő s é g e , é galja és t e n g e r sz ín e fölö tt való m a g a s s á g határoz m e g . A c s o n g r á d m e g y e i síknak annál is ink ább m e g van a m a g a sa já to ssá g a , m ert e m e g y é n e k talaja, hol füves pusz ták buján z ö ld e l ő ka száló ka t sűrűn ké p e z n e k , 3 0 — | 0 m é ter m é ly s é g e n alul h o m o k , e fö lö tt lösz és leg fe lü l változó v a sta g s á g ú r é t e g b e n te r m ő fö ld b ő l ala kult m e g , — és h o z z á h o n u n k n ak egyik le g c s e k é l y e b b le jt ő s ö d é s ű sikja, m elyen a kan yargó T is z a fűz- és nyárfákkal szeg é ly z e tt m e d r é b e n oly fe ltű n ő lassú ság ga l h ö m p ö ly ö g v é g ig , h o g y a m alo m k e r e k e t is a lig zavarja fel n yu galm áb ól, m e ly g e r e n d a fá ja körül á lm o s lom ha sá g g a l v é g z i k isza b ott m unkáját. H o g y is n e ? m id ő n a hármas K ő r ö s s e l e g y e s ü lt T is z a C songrádtól M in d s z e n tig 3 * 2 mrf. h o ssz ú pályáján (H unfalvy J á n o s szerint 1 4 3 0 0 folyó öl) a lig 3 lábn yit esik. C so n g r á d n á l ugyanis tük rének t e n g e r s z in feletti m agassága 240*, M in d s z e n tn é l p e d i g n e m egészen 2 3 7 ', a lá bb a h ó d m e z ő v á sá r h e ly i kikö tő n é l 2 3 5 ' , S z e g e d n é l 2 3 3 ' , és hozzá
This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)
1J1
349
9 - é n é s 2 0 - á n , e s e tt a fagy ó p o n t alá, — m in e k k ö v e t k e z té b e n a h e g y e k hava F e ls ő - M a g y a r o r s z á g é s E r d é ly b e n m in d e n 2 4 óra alatt 2 4 óra h o s s z a n t o l v a d h a to tt és o lv a d é k vizével c s o r d u lt ig tö lth e te tt m i n d e n eret, árkot. í g y tör té n t a z u tá n , h o g y S z e g e d n é l april 6 - á n 2 4 ' 11" m a g a s volt a víz r e n d e s á llá sa fe le tt, h o lo t t a partnak k ö z e p e s m a g a s s á g a n e m tö b b 13 l á b n á l ! O tt, h o l h a j d a n a D o n g é r é s H o lt- T is z a h ö m p ö ly g e t é k lassan hu llám a ik a t az A n y a -T is z a fe lé , rég i tö lté s v é d t e a r é t s é g e t , m e ly b e n csak itt-ott bujkált e g y - e g y k e lő , m ik é p azon v i d é k e n a fe lfa k a d ó v ize k e t n e v e zik . E k e lő k , m e ly e k e t a f o ly ó árjának hyd rostatik ai n y o m á s a h o z létre, n á d d a l (A r u n d o , p h ra g m ite s) k ö r ü lsz e g é ly z e tt tükrük fe le tt sz é p vízirózsák (N y m p h a e a alba), e r n y ő s kák a (But o m u s u m b ella tu s) é s sá r g a lilio m o k k a l (Iris p s e u d a c o r u s ) p o m p á z ta k , s z é le i k e n p e d i g g a z d a g o n volt elh in tv e a g y e n g é n pir o sló h id ő r ( A lis m a p la n t a g o ). D e e sz é p r é t s é g fe le tt D a m o c l e s kardja g y ö n g e s e ly e m s z á lo n f ü g g ö t t — m e g m e n t é s e p e d i g z s e b k é r d é s volt, m ert e m e lte b b p o n tja in az u tó b b i i d ő k b e n n e h á n y tan ya é p ü lt s k örülöttük m ű v e lé s a lá f o g o t t terü letek . 1 8 7 6 april 8 -á n a z o n b a n é jsz a k k e leti sz é l fújt s az általa f e lk o r b á c s o lt h u llá m o k o ly e rő vel o str o m iá k a tö lt é s t , m in ő v e l é v e k ó ta n e m , — d e m ivel e r ég i g á t m e g á lla p o d o tt s á g a k ö v e t k e z t é b e n j ó v é le m é n y b e n állt, k e v é s s é v é d e lm e z t e t e t t . N e m ve tték u g y a n is fig y e le m b e , h o g y e tö ltés a n y a g a lö sz , m e ly tala jn em vize r esz tő t u la jd o n sá g á n á l f o g v a k ö n y n y e n m e g la z u l. E n n e k k ö v e t k e z é s e c sak á tsz a k a d á s leh ete tt, m i 9 - é n v a ló b a n m e g is történt. V o lt e p o n t o n akk or f ö l d f o r r a d a lo m , m ik é p m a g o k a t a rég i g e o l o g o k k ife je z n é k ! O ly e rő v e l s o d o r t a a b e r o h a n ó ár a sz á z a d o s fü z e k e t a m e n t e t t r é ts é g b e , h o g y e g y ik ö k t ö v e stü l e g y ü tt fé ló r á n y i távolra r a g a d ta to tt el h e l y é től a vízroham által, 18 eze r h o ld n y i terü let p e d i g fé l n a p alatt víz alá került. „ M in t az őrült, ki le té p t e lá n c zá t, v á g -
This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)
ÍÍANUS2 ÍSTVÁK. láto tt a T i s z a a r ó n án át, z ú g v a - b ő g v e törte át a g á to t, el akarta n y e ln i a vilá g o t /* — É s ez óriási k ie g y e n lít é s d a czára a túlparton c sa k 2 hü velvk n yi a p a d á s m u tatk ozott. E b e lt e n g e r t julius k ö z e p é n , — te h á t akkor lá ttam , m i d ő n a T is z a már m e g t é r ő b e n volt, d e a r é ts é g b e li pár ta n y á n a k ek k o r is m é g c sa k n á d f e d e l e lá tsz o tt ki a vízből. A sz a k a d á sn á l k é t o ld a lt h o s sz ú k é t fé ls z ig e t g y a n á n t nyú lt b e a t ö l t é s . É r d e k e s volt itt a k ö z l e k e d é s . Ó riási vizipók g y a n á n t k ö z e l e d e t t la ssa n a k o m p k é t pár e v e z ő je által tolatva a n á d é s g y é k é n y - t ö r m e lék k el s z e g é ly z e t t parthoz, m e ly r ő l e lő t tünk d é ln y u g a tr a v é g e t l e n víztükörnek p a n o r á m á ja tárult fel, a szé lr ó zsa e g y é b irányai fe lé p e d i g m e s s z e tá volb an a la c s o n y partok ö le lé k a n a g y sík ot, m e ly n e k n y u gati sz é lé n a p u sz ta szeri m o n o s t o r n a k rom jai m e r e d e z t e k az é g k é k jé b e , e lm o s ó d v a a rajtok ülő g ó ly a fé s z e k k e l együ tt. M id ő n a k o m p b a b e t e le p ü ltü n k , m o z g á s b a jö tt a h atalm a s n é g y p e tr en cze rú d , m e ly e k v é g e e g y - e g y d e s z k a darab b al volt Japátszerűvé k isz é le sítv e ; — e primitiv e v e z ő k n e k r h y th m u so k m á r t o g a tá s a s e g í t e t t e e lő b b r e a lig é s z r ev e h e tő m o z g á s s a l a n e h é z k e s rep ülő h id at, m ik ö z b e n oly p a n a s z o s c sik o r g á s hallatszott, m int m i d ő n a kárók a tn a (Carbo c o rm o r a n u s) é h e s e n vijog a T i sza tükre fele tt. E lé r k e z v é n félórai m u n k a után a sz a k a d á s s z é lé n fekvő fűzfához, m e ly h a r a g o s - z ö ld l e v e le k kel b u já lk o d v a n y ú jtó z k o d o tt ki fé lig az árból, m int valam i óriás z ö ld hydra (H ydra viridis) : r é v é sz e in k ann ak b e g y ö k e r e s e d e t t d e r e k a m e llő l e g y 5 0 ö l e s a la ttsá g * v é g é t halá sztá k ki, h o g y an n a k tá g ívb en g ö r b ü lő k a lau zo lása m e lle tt ju th assu n k a sz a k a d á s o n túlra. E z e n átjutva, kiu gráltak a tö lté s túlsó v é g é r e , é s an n ak m e r e d e k kü lső o ld a la m e lle tt v on ta ttá k újra féló ra h o s s z a n t k ö t é le n a k o m p o t , m íg e g y e n y h é b b le jté sű p o n t o n szárazra k ap hattu nk.
Íg y értük el az igazi révjárást, melyet e g y sz é p j e g e n y e f a (P o p u lu s pyramidalis) tesz m essz irő l fe lism e rh ető v é , hol dr ó t-k ö té lre e rő sített r e n d e s tiszak o m p vá rakozott ránk. A je lz e tt 18 ezer h o ld n y i területet k é s ő ő s z ig boríto tta az ár, s ő t 1877-re is m a r a d t b e l ő le víz alatt 2 0 0 0 hold, m e ly r ől ren dkívü l la ssan tér az ár vissza. E n n e k k ö v e t k e z t é b e n a r é ts é g olyan prairie-vé lett, m in ő t csak az Amazon, M issisip p i vagy L a P lata folyamóriá so k te r e m th e tn e k A m erik a síkjain. De ily e n átalakulást e rő sza k o s rom bolás sz o k o tt m e g e lő z n i. M id ő n m últ július b a n ez árterületn ek ny u gati sz é lé n utaz tam v é g ig , vo lt m it c s o d á l n o m azon fasoron, m e ly a T iszap art fe lé vezető utat a p u sztaszeri m ajortól mintegy m á sfé l órajárásnyi h o ssz ú sá g b a n két o ld a lt s z e g é ly e z t e , é s m e ly fasor azelőtt oly hűs ány at nyújtott, h o g y ösztönszerű leg g o m b o lk o z o t t b e az utas, ha a v e r ö fé n y e s kistelek i Sah aráb ól annak h o m á ly á b a bejutott, — és m o st e húsz évi g o n d o z á s n a k koronája c sa k szo m orú rom . Az á k á s z o k és le p én y fá k (Gleditschia) c sa k b ó k o ló , z ö r g ő vázak, melyek galyaira rászáradt a levélzet, — a rezgő é s fe h é r nyárfák c zitrom sárga lombjaik kal arról te s z n e k b iz o n y sá g o t, h o g y kár té k o n y á n h atott lev é lz ö ld jö k n e k e g é s z s é g e s f e jlő d é s é r e a t ú lsá g o s vízbőség. A juhar (A cer) é s bálvány fa (Ailanthus) c so p o r to k bíb o rv örö s levelekkel p o m p á z n a k , d e oly a n pir ez, mint m in ő a sorvasztó lázban sz e n v e d ő n e k arczán é g . L e g j o b b a n érzik m agokat a füzek, m e ly e k h atalm a s gyökérszakáit eresztv e, ú g y n é z n e k ki, m in t a h o gy az alru n -gyö k ér te rm ő fá já t (Mandragora officinalis) a n ö v é n y ta n gyerm ek éveib en k é p z e lté k , vagy m in t a m an g r ove (Rhizo p h o r a M an gle) fák a M arannon és O r in o c o torkolataik k özti parti lapályon, hol a zok szá m tala n lé g g y ö k e r e miatt partra szállni alig Jehet. Balra terül ez allé e -tó l a f ű r e n g e te g , m e ly n e k prairiej e l l e g e ann yira m e g le p e t t, é s melynek * Vastag hosszú kötél, melylyel a ha rö v id rajzát e z e n n e l a d o m . jókat vontatják.
This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)
Í*R AIRIÉ CSONGRÁfrMEGYÉkEN. M in d sz e n tr ő l h a z a té rő b en átkelve a -T isz a jo b b partjára, e g y id e i g folyóh o ssz a n t h alad tu n k K is t e le k íe lé azon füzek aljában, m e ly e k az ártér s z é lé t je l zik és m e ly e k z ö ld j e n e m c s a k m e ssz e m e g f e s t i a fo ly ó sim a víztükrét, h a n em pár h u za m o s g ö r b ü le t b e n an n ak sm ar agd sz in ü k e r eté t is alkotja. A k özel lá p os v issz h a n g z ik a n á d i-r ig ó k (Calam o h e r p e a r u n d in a c e a , palustris, Syivia tu r d o id e s) m é la é n e k é t ő l, m e ly b e é l e se n v e g y ü l a b a rk ó s c z in k e (Parus barbatus) h ív o g a t ó h a n g ja , — a távol in g o v á n y b ó l p e d i g a n e v e t ő sirály (Larus r id ib u n d u s ) é s b ib icz (V a n ellu s cristatus) v alam in t e g y e s szélk iáltók ( N u m e nius arquatus) szava volt k iv e h e tő . K ö z e l járhattunk a kis v ö c s ö k ( P o d i c e p s minor) v iz e n y ő s la ko sz tá ly á h o z , m ert a mily ij e d t e n tört e lő a sűrűből, oly e s e tle n ü l v á g ó d o t t alá a T is z á b a . F ejü nk fö lö tt p e d i g tá g k ör ök e t von va e g y pár réti sas (A q uila naevia) e m e l k e d e t t fel c si g a v o n a lb a n , h o g y s z e m ü n k e lől a r e g g k ö n n y e d f e lh ő ib e n m iham ar eltű njék. T e r m e t e s nyárfák m e lle tt c s a v a r o d tunk a r é t s é g b e , m e ly n e k s z é lé n a tarka v ir á g s z ő n y e g e n c s o p o r to k a t képezve á c s o r g o tt a vakvarjú (A r d e a n ycticorax), m e ly bár g é m fa j, d e ülő h e ly z e t é b e n ann yira h a so n lít a varjúhoz, h o g y n é pü nk é p e n o ly j o g o s a n n e v e z t e vakvar júnak, m int a L a m iu m ajakas virágú n ö v é n y n e m e g y ik faját ho lt c sa lá n n a k . O ly n em ű lá to g a tá s b a n e sz ár n y aso k , m in t e zú ttal, r é s z e sü lte k k é tsé g k ív ü l e g y é b k o r is, m ert kiállított őreik k ö z e le d é s ü n k k o r hatalm as k áro gássa l k e l tek szárnyra, m it ö s z t ö n s z e r ű le g m e g c s e le k e d e t t a tö b b i is, n o h a alig v e ttek volna é s z r e k ü lö n b e n b e n n ü n k e t a sű r ű sé g miatt, m e ly b e n n e h é z volt az e l ő nyom u lás. T o v á b b b e fe lé n e h á n y sirály é s h a lászka (Sterna) te le p felé vitt utunk.; — n a g y lárm ával riadtak fel költő h e ly e ik ről e z e k és tartottak e g y e n e s t felénk , h o g y id e g z s ib b a s z t ó kiabálásukkal fé s z kűk lá to g a tá sá tó l b e n n ü n k e t talán viszszatartani sikerüljön, — a sirályok e l len b e n e g y id e i g csak k ó v á ly o g ta k k ö
351
rültünk, d e aztán f e lk e r e k e d v e , b eljeb b a r é ts é g b e távo ztak ; m iután h alászkáink m e g g y ő z ő d t e k , h o g y b é k é s lá to g a tó k vagyun k, a T is z á n a k tartottak, h o g y apró halak után le s e lk e d je n e k , s a m in t e g y - e g y s z e m ü k ü g y é b e került, n y i l s e b e s e n é s c s a k n e m fü g g é l y e s e n c sa p ta k le a víztükörre rájok. K ö z e l m á sfé l m é ter m a g a s itt a var á d ics (T a n a c e t u m ) , n e m sok k a l k ise b b a s e r t e c s é k (Inula), d e c z itro m sá rg a virágaikkal m in d k e t t e n a z o n v e r s e n y e z n ek, m elyik ü k a d jo n é lé n k e b b ar a n y színt e prairie-nek, m e ly e t a sz e llő g y ö n g e fuvalm a is te n g e r s z e r ű h u llá m z á sb a hoz. A k é t k ü z d ő fe le tt a g y ő z e le m p á lm ája a z o n b a n a réti é s n a g y b a k sz a k á ié ( T r a g o p o g o n p r a te n sis, m a jor) le n n e , ha d é l i g n yiló virágait m á s nap is é r té k e síte n i akarná, — d e hát ő tudja m ért s ie t annyira g y o r sa n m e g é r le ln i szárn ya s m a gva it, m in th a a n ö v é n y v ilá g g y e r m e k e i k özt e g y e d ü l ő f o g t a v o ln a fel a te r e m tő s z a v á t : „ N ő j e te k , sz a p o r o d ja to k é s tö lt s é te k b e a f ö l d e t . 46 A bürök m e g h o z t a m ár g y ü m ö l c s é t és m int száraz k aró h im b á ló d zik az a n nál d ú sa b b b a n z ö ld e l ő ujjnyi v a sta g s á g ú tavi fűtej (E u p h o rb ia palustris) m ellett. S z o m s z é d s á g u k b a n talpas n a g y lev e leiv e l a k e se r ű lapú (A rctiu m lappa) a d hűs árnyat a kék és p ir o sv irá g ú kis tik sz e m n e k (A n a g a llis c o e r u le a , é s A . arven sis), m e ly k ö z e lé b e n sű rű n fe d i a nyirkos talajt, A k e s z e g - é s m é r g e s sa láta (L a c tu c a scariola, virosa) sz é p l é vé Izetévei ig y e k sz ik fe stő iv é te n n i kör n y e z e t é t , hol e g y - e g y ziliz (A lth a e a o f ficinalis) te lje s p o m p á já b a n virít s k ö rülte, m in t a n yjok körül a csirk ék , m ocskosfeh ér és sö té tlila n a d á ly tő (S ym p h ytu m ), b ü k k ö n y (Lathyrus) é s tarka ka szan yü g (V icia) c so p o r to súlnak. T e r j e d e l m e s t ó c s á h o z érünk, m e ly n e k s z e g é l y é t vízi e b s z ő lő (S o la n u m du lca m a r a ), réti é s v e s s z ő s fü z é n y (L ythrum salicaria, virgatum ) fe sté an ilin-piros színre, h o g y é le s e lle n t é t e t k é p e z z e n a g y é k é n y h a r a g o s
This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)
352
H A N U S 2 ISTVÁN.
z ö ld s z ín é h e z , — az e g y e n e s e n fe ln yú l a k o d ó g y é k é n y s z á la k közt p e d i g m in t apró fe h é r c s illa g o k k oszorú ja , a réti c sik o r k a (G ratiola officinalis) e g é s z íti ki a sz ín k e v e ré k e t, h o g y n e h iá n y o z z é k s z e m ü n k n e k a k e d v e s n e m z e t i tricolor s e m . A fe k e t e é s fe h é rb a rk ó s halászkák (S tern a nigra, leu c o p a r e ia ) e g é s z g o n d talanig várnak b e e k e v e s e t h á b o r g a to tt h e ly ö k ö n , m i k é tsé g k ív ü l m á sk é p van a v a d á sza ti tila lm o n kivül e s ő i d ő b e n , — d e e g y pár p a r to n fu tó (T o t a nus) jó k o r f e lr ö p p e n t, k ö z e l le h e te tt f é s z k ö k , m ert a g g ó d ó íü tytycl fig y elm e z t e t é k k ic s in y e ik e t a k ö z e lg ő v e sz é ly r e ; u tó b b n e k i b á to r o d v a , s z á n d é k o s a n tartottak felénk, h o g y e lté rítsé k f ig y e lm ü n k e t kicsinyeik ről, m e ly e k e g y ik e , m é g bár e g é s z e n p e ly h e s, d e m ár i g e n ü g y e s e n ú s z o tt b e f e lé a. n á d a s sű rű jéb e. A k ö z e l fűzbok rok sűrű á rnyából karakatnák (C arbo corm o r a n u s) és g é m e k r iad tak fel ; a rep ü lő c s o p o r t b ó l e lő b b a karakatnák váltak ki, nyils e b e s s é g g e l hasítv án e g y ik a m á sik n y o m á b a n a lé g e t, d e c sak h a m a r l e csa p ta k i s m é t f é sz k ö k k ö z e l é b e n ; a g é m e k k özül a vakvarjú tért m e g tár sa in á l e lő b b , c sa k jóval k é s ő b b a b á tortalan s z ü r k e g é m . L e g in k á b b m e g tréfált b e n n ü n k e t e g y tö rp e g é m (A. m in u ta), m e ly a sá s é s szittyó (Jun cu s) sű rű jéb en lapu lt m e g ; h aszta la n k e r e s tük ő t s z e m m e l, d e a lig lép tü n k t o vább , r ö g tö n f ö l r ö p p e n t ; 3 0 — 4 0 l é p é s n y i tá v o lb a n l e e r e s z k e d e t t ism é t, h o g y m in t ü g y e s ak r o b a ta k ú sz sz ék a k ö z e li 1 */* m é te r h o s sz ú n á d s z á lo n föl. O tt sz é tte k in t é s e g y k isz á r a d t fűz d e rekára r ö p p e n v e tűnik el sz e m e in k e lő l a parti ló s ó s k a ( R u m e x h y d ro la p a th u m ) é s le n le v e lű b ö g r e t o k (T h e s i u m lin o p h y llu m ) által k é p e z e t t c s e p ie s z b e n . A n n á l k ö n n y e b b vo lt v o ln a lö v é s s e l k ézre k eríteni a fe h é r s z e m ű k a c sá t (A n a s lé u c ö p h th a lm u s) v a g y z ö ld lá b ú v í z i t y á k o t (G a llin u la c h lo r o p u s), m e ly a s e m ly é k i c so r b ó k a ( S o n c h u s palustris), S ta c h y s palustris é s in g o v á nyi d ú s a n te n y é s z ő m e n tá k (M en th a
aq u a tic a , crispa, piperíta) illatos kör n y e z e t é b e n v a ló sz ín ű le g bogarászott. A la ssa n k in t e m e l k e d ő talajon csom b o r közt lizinka (L y sim a c h ia ) díszeleg te lje s p o m p á já b a n , vala m in t a buzogá n y ait érlelő sziron ták (Ranunculus) he n y é l a ló h e r e (T r ifoliu m repens, T. p r a te n se , T . agrarium ) t e le p sz om sz éd s á g á b a n , h o l a szarvaskerep (L o tu s corn iculatus) m e lle tt a m é z k e r e p (Melilotus officinalis) e m e li m ag a sr a fejét. A z ö r d ö g b o r d a (A stragalus) pörkölt sz ín ű h ü v e ly e i m e g é r le lté k már magvaikat, d e a s e r e g é ly s z e d e r (Rubus frutic o s u s) g y ü m ö l c s e c sa k m o st k ezd pi r o s o d n i, — a fe k e te é s fehér üröm (A rtem isia vulgáris é s A. absynthium) p e d i g é p e n c sa k virágb im b óik fejlesz t é s é h e z fo g n a k , h o g y n e h á n y nap múl tán f e lt e h e s s é k ig é n y t e le n k o r o n á j o k a t ; körülöttük e g y sz e r ű udvart e lő r e hala d o tt korú V e r b e n a , E r ysim u m , sarkvi rág (D e lp h in iu m c o n s o lid a ) , kigyószisz (E c h iu m ) k é p e z n e k . L e g in k á b b ele m é b e n van a b o g á c s (Carduus), melynek elvirított á g a it m e g t é p te bár a szellő é s p e ly h e s m a g v a i szerte szóródnak, d e azért v id á m a n e m e li karminpiros új rózsá it m a g a sa b b a n m in t bármely n ö v é n y társa. T ö v é n é l a taraczkbúza (T r itic u m rep en s) m e lle tt a biborvirágú f ö ld i m o g y o r ó ' (L athyrus tuberosus) c s a lo g a t . É p ü le t- r o m h o z érünk. — A zt hinné a v i d é k e n járatlan , h o g y talán a régi Szer k ö z s é g n e k h e ly s é g h á z á t látja maga e lőtt, m e ly n é m a b o r o n g á s s a l gyászolja a tatároknak 6 0 0 év előtti vandaliz m u sá t, m e ly a szeri b e n e d e k r e n d ű ko lo stort is t e m p lo m á v a l e g y ü tt düled é k k é te tte , — p e d i g n e m e g y é b , mint a l e v e l é n y i major, e g y m á sfé l évvel e z e lőtt i d e le h e lt p a r a d ic s o m , melynek á k á sz é s nyárfák nyújtotta hűvös ho m á lyaib an g y ö n g y v ir á g , L y c h n is , vad r ózsa v á lto g a tá k e g y m á s t a c sö n d e s e n k a n y a r g ó H o lt - T is z a b á r so n y o s partjain, h ol az e r d ő d a lo sa i ezrével fészkeltek s lá g y dalaik k al k ö s z ö n t é k a felkelő n a p o t, m e ly n e k sugarai apró fénygöm b ö k b e t ö r e d e z v e sz ű r ő d te k keresztül a
This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)
P R A IR IE CSONGRÁDMEGYÉBEN. sűrű lo m b e r n y ő n , hol arkádiai ö r ö m ö k e t élvezett c sa lá d ja a z o n uradalm i tiszt nek, ki a b ir k a te n y é sz té s e k ö zp o n tját lakásul n yerh ette, — m o s t lo m bja ik tól m e g fo sz tv a h a z u d to ljá k m e g a fák az é vszakot, é s h o s sz ú , l e v e l e d e n á g a ikkal m int m e g t é p e t t , k u szá it seprők m e r e d n e k a tiszta v e r ő f é n y e s l é g b e , — s a pu sztulás e h e ly é t n e m m eri fe lk e resni e g y é b b szárnyas m in t a g e rlicz e, m ely a száraz á g a k o n z o k o g v a b ú g , a vé rc se , m e ly e s t é n k in t tesz véro n tó l á t o g a tá st a v e re b e k k ö z t s a b a g o ly , m e ly nap pali bú vó h e ly é t keresi e rom d ü l e d é k o d ú i közt. E prairie sz é lé t, m e ly ott v é g z ő d ik , hol a m últ é v b e n hirtelen e m e lt tö lté se k k el állták útját a b e r o h a n ó áradat to v a te r je d é sé n e k , k e n d e r p a k ó c z a (Eupatorium can n a b in u m ), vizibors (P olyg o n u m hyd ro p ip er) ig é n y te le n alakjai határolják, m e ly e k e n túl a c ziczk óró (A ch illea ), lib atopp ( C h e n o p o d iu m ), iglicz ( O n o n i s ), iringó (E r y n g iu m ), ök ö r fark-kóró (V e rb a sc u m ), útifű (P la n ta g o ) p e s z t e r c z e (B allota), fűtej (E up horbia cy p a r issia s, h e lio s c o p ia , p e p lu s), vala m in t a k irá ly d in n ye (Tribulus terrestris) b ir o d a lm a k e z d ő d i k , m e ly n e k h u llá m o s , futó fövény-talaját m i n d e n sz e llő m o z g á s b a ho z z a é s ver o ly a n p o r f e r g e t e g e t (jász-eső), m e ly n e k c sak a Zaharán lakó T u a r e g látja párját. „ F o rr ó n y ár k ö z é p van ; k a p a sz k o dik a nap f ö l f e l é ; su gára m in t l á n g e s ő , oly é g e t ő ö z ö n n e l öm lik a pusztára^ (P etőfi), — d e n e m le n n e rajzom te l j e s , ha m e g n e m e m lé k e z n é m arról,
Természettudományi Közlöny. X. kötet. 1878
353
m i e prairie-t é s k e r e té t e g y forró ju liu si n a p o n o ly fe le jth e te tle n s z é p p é tudja varázsoln i. E z a d é lib á b , a n é p r e g e aranyhajú D é lib á b t ü n d é r e , k ib e s z e r e lm e s a N a p , m ert k őrútjáb an n á la s z e b b e t n e m látott. É sz r e v e sz i e zt a F e l l e g é s á d á z f é lté sb ő l l e g s ö t é t e b b m e z é b e ö lt ö z v e h a r c z o t ü z e n a r a g y o g ó N a p n a k . K ü z d e n e k s o k á ig , d e v é g r e a N a p átszúrja e l l e n é t é s s z e r e lm e s e n pillant le az árva D é lib á b r a , m e ly r e s z ketve várja a viadal k im e n e te lé t. É rré b o ssz ú já b a n a F e l l e g , h o g y se m m iv te g y e k ö z ö s id e á ljo k a t, ár adatkint p u sz e títva ro h an a fö ld r e , d e a N a p szivár v á n y b ó l épít h id at s a z o n e m e li m a g á hoz az ü ld ö z ö tt D é lib á b o t . M iu tán p e d i g k i t o m b o l t a m ár a F e l l e g m a g á t, g y é m á n t o s h id o n h o zza v issza a N a p az árvát az ő sz P u sz ta a tyai k e b lé r e , — s az arayhajú D é lib á b n a k k e b le p ih e g v e h u llám zik , v a lah á n yszo r hű lovagjára, a N a p ra feltekint. A m ily sz é p p a p iro n e k o s m o g o n i a i k ép, m e ly e t n é p ü n k k e leti za m a tú k ö l t é s z e t é n e k g a z d a g ere te re m tett, o ly te r m é sz e th ű n e k m u ta tk o zo tt ez e k i r án d u lá s alkalm ával. H o g y a z o n b a n a fé lté k e n y é s b o s s z ú s F elleg e se tle g n e m a z o n p o n t o n to m b o lt a ki m a g á t , hol m i jártunk, ránk n é z v e volt s z e r e n c s e , — m ert n e m leltünk v o ln a a te r j e d e l m e s f ű r e n g e te g b e n k ö z e l f e d e le t , m e ly v é d ő l e g m a g á h o z in tse n .* H
anusz
I stv án.
* Felolvastatott a kecskemétvidéki Természettudományi Társulatban.
23
Creative Commons — Nevezd meg! - Így add tovább! ...
1/2
http://creativecommons.org/licenses/by-sa/3.0/deed.hu
This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)
Creative Commons
Creative Commons License Deed Nevezd meg! - Így add tovább! 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)
Ez a Legal Code (Jogi változat, vagyis a teljes licenc) szövegének közérthető nyelven megfogalmazott kivonata. Figyelmeztetés
A következőket teheted a művel: szabadon másolhatod, terjesztheted, bemutathatod és előadhatod a művet származékos műveket (feldolgozásokat) hozhatsz létre kereskedelmi célra is felhasználhatod a művet
Az alábbi feltételekkel: Nevezd meg! — A szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetned a műhöz kapcsolódó információkat (pl. a szerző nevét vagy álnevét, a Mű címét). Így add tovább! — Ha megváltoztatod, átalakítod, feldolgozod ezt a művet, az így létrejött alkotást csak a jelenlegivel megegyező licenc alatt terjesztheted.
Az alábbiak figyelembevételével: Elengedés — A szerzői jogok tulajdonosának engedélyével bármelyik fenti feltételtől eltérhetsz. Közkincs — Where the work or any of its elements is in the public domain under applicable law, that status is in no way affected by the license. Más jogok — A következő jogokat a licenc semmiben nem befolyásolja: Your fair dealing or fair use rights, or other applicable copyright exceptions and limitations; A szerző személyhez fűződő jogai Más személyeknek a művet vagy a mű használatát érintő jogai, mint például a személyiségi jogok vagy az adatvédelmi jogok. Jelzés — Bármilyen felhasználás vagy terjesztés esetén egyértelműen jelezned kell mások felé ezen mű licencfeltételeit.
2012.03.26. 13:47