Igari Hírek www.tiszaigar.eu
XX. évfolyam, 2. szám - 2015 február
Ingyenes önkormányzati lap
Tisztelet a lányoknak, nőknek, asszonyoknak! Kipattantak az első rügyek a fákon, a kertekben már nyílik a hóvirág. A közelgő tavasz első jelei láttán mindannyiunknak eszébe jut a tavasz első ünnepe, a közelgő nőnap. Az ember szeret egyegy alkalmat, egy elmondott köszönetet egyetlen, ünneppé formált naphoz kötni. Mi, férfiak pedig szeretünk köszönetet mondani a minket körülvevő lányoknak, nőknek, asszonyoknak, nagymamákban ezen az egyetlen napon, holott ők egész életükben gondoskodásukkal, figyelmességükkel adják tudtunkra: nélkülük nagyon szürkék lennének a hétköznapok, szomorúak az ünnepek. Egy fiúgyermek az anyjától kapja az első ölelést. Tőle tanul meg járni, játszani, beszélni. Az óvodában a világ sokszínűségére az óvodás kislányok ébresztik rá a kisfiúkat, később pedig a velük együtt cseperedő lányok lobbantják fel az első szerelmeket. A nőknek köszönhetjük felnőtt életünk legnagyobb boldogságát, tőle várjuk, vele reméljük a családalapítást, az állandóságot, a meleg otthont, hová jó hazatérni, ahonnan nehéz reggelente elmenni. Idősebb korban az immár őszülő hajú nő, a nagymama támasza lesz a családnak, bölcsességével,
nyugalmával biztonságot teremt a körülötte élőknek. A nők születésünktől kezdve elkísérnek minket életünk hosszú útján, s mi férfiak, csak egyetlen napon mondunk nekik azért köszönetet, hogy létükkel, mely hol kacér, hol édes, hol hamis, hol angyali, bearanyozzák életünket. Bár még február van, de az első barkák, a tavasz első virágai a körülöttünk élő nők megbecsülésének gondolatait juttatták eszembe. Tisztelet a lányoknak, az asszonyoknak, köszönet minden Tiszaigaron élő és innen elszármazott, de a településünk fejlődését figyelemmel kísérő nőnek, hogy jelenlétükkel, figyelmességükkel, családszeretetükkel, odaadásukkal vagy épp apró női szeszélyeikkel széppé, élhetővé teszik nekünk, férfiaknak az életet. Köszöntöm a nőket a tavasz első virágaival, melyek oly jól kifejezik: ahogy a tavasz sem jönne el barkák és hóvirágok nélkül, úgy a mi életünk is nagyon szürke és nehéz lenne lányok és asszonyok nélkül. Szilágyi László polgármester
A TARTALOMBÓL Madárpuszi járt a bátor kicsiknek
Tiszteletre méltó tudás Tiszaigarról
Újdonság: zumba edzés és bemutató
Igarikumok nyomában: A kerámiaműhely
Az Ablakból jött Igarra a nagy álom
A kalapos mester: Márki Péter élete
Február 10-én Kiss Balázs a Hortobágyi MadárparkMadárkórház Alapítvány munkatársa látogatott el hozzánk Katinkával, az egerészölyvvel. Az iskolások és az óvodások is nagy örömmel és izgatottsággal fogadták. Nem mindennapi élmény volt ragadozó madarat a karjukon tartani és megsimogatni.
Nagyra értékelem azt a sok háztartási és mezőgazdasági ismeretet, amit a nagyanyámnál tanultam. Hogy ez mekkora nagy és tiszteletre méltó tudás, arra akkor jöttem rá, am i k or a gy erek ei m nek kezdtem el magyarázni erről először. Tudok kenyeret sütni, megtanultam főzni, és el tudom látni a háztartást.
A művelődési ház programjaival már a közelgő tavasz irányába kacsintgatunk. Februárban a nagy érdeklődésre való tekintettel sikerült szervezni egy ZUMBA edzést és bemutatót, amely egy zenés-táncos ttnes program, és egy hivatásos oktató fogja számunkra bemutatni és levezényelni.
Két évvel ezelőtt, 2013 januárjában kezdődött el a munka a tiszaigari kerámiaműhelyben. A mára fogalommá váló igari kerámiák készítését Liga Erika indította el, áprilisban csatlakozott hozzá Ficsor Judit. A vásárok és kézműves-találkozók kedvelt darabjai hamar igarikumokká váltak.
Gyerekkoromban sokat láttam Bálint gazdát szerepelni az „Ablak” című műsorban, én magam sem hittem, hogy el tudjuk őt hozni Igarra. Aztán mikor belépett az ajtón, az maga volt a megvalósult álom. Csak hinni kellett benne és akarni - mesélte Novák Viktória, aki e havi beszélgetőtársunk.
Öreg birka bőribül botost csinált. Nagyon tisztességes ember volt, de a mestersége miatt is Márki úrnak szólították. Vannak, akiket nem szólítanak, kivált aki korabeli. Előtte más kalapos nem volt a faluban. Péter bátyám sem emlegette, mert úgy híttam „Péter bátyám,” mert a sógorom volt.
►3. oldal
►5. oldal
►6. oldal
►7. oldal
►8. oldal
►10. oldal
2. oldal
Szociális háló
A farsang jegyében telik a hónap Az előző időszakban célunk az volt, hogy mosolyt csalogassunk időseink arcára. Az új évet ezért 2015. január 15-én pótszilveszterrel kezdtük, rétest sütöttünk, pezsgővel koccintottunk, táncoltunk. A Vígh és Társa Kft. meglepetésként hurkával, kolbásszal, savanyúsággal, nagyon finom bóléval kedveskedett a klubtagoknak. Február 5-én Fazakas László református lelkipásztor megtartotta az esedékes imaórát, illetve február 19-én Úrvacsorával egybekötött bűnbánati alkalom megtartására kerül sor. Február 6-án a helyi általános iskola diákjai a farsang jegyében mutatták be időseinknek jelmezeiket. Az előttünk álló időszak a farsangi készülődés jegyében zajlik, február 26-án vidám műsorral, tombolával, fánkkal várjuk mulatozni vágyó szépkorúinkat. Minderről további fényképes beszámolónkat intézményünk facebook oldalán is megtekinthetik. Kovácsné Szabó Tünde szakmai vezető
Igari oktatás
3. oldal
A bátrak madár puszit is kaptak Katinkától A félév és a gimnáziumi felvételi lezárásával, új lendülettel indultunk neki a gyerekekkel a tél utolsó hónapjának. Február 6án tartottuk iskolánkban a farsangi mulatságot, remélve, hogy sikerül elbúcsúztatni a telet és a kiszebáb elégetésével megszabadulunk minden bútól és bajtól. Az iskolások idén a farsangi műsorukkal meglátogatták és megörvendeztették az óvodásokat és az időseket is a településen. A kiszebáb égetés után egy kis tánc és finom ebéd zárta a napot. Gratulálunk minden résztvevőnek, köszönjük a szülők támogatását és segítségét, valamint a Vígh és Társa Kft-nek a finom farsangi fánkot! Február 10-én Kiss Balázs a Hortobágyi MadárparkMadárkórház Alapítvány munkatársa látogatott el hozzánk Katinkával, az egerészölyvvel. Az iskolások és az óvodások is nagy örömmel és izgatottsággal fogadták. Nem mindennapi élmény volt ragadozó madarat a karjukon tartani és megsimogatni. A legbátrabbak még „madár puszit” is kaptak Katinkától, amellett, hogy sok-sok érdekességet is megtudtunk erről a nagy ragadozóról.
Nagy izgalommal készülődtünk a február 21-én megrendezésre került Suli-Ovi Jótékonysági Estre. A belépő jegyek gyorsan fogytak, valamint a támogatói jegyek is. Szép számban érkeztek tombola felajánlások is. Köszönjük a jegyvásárlók és a felajánlást tevőknek a támogatást! Az eseményről készült képes összefoglaló a 12. oldalon látható. Az ÁMK Alapítvány adószáma: 18828289-1-16. Számla száma: 11745059-20006606 Márciusban iskola előkészítő Csicsergő foglalkozásokat tervezünk a leendő első osztályosok számára. Szeretnénk, ha bepillanthatnának a nálunk folyó diákéletbe s örömmel várnák a szeptemberi iskolakezdést. Szeléné Varga Marian
Az iskolaérettség eldöntése nagy felelősség Az óvodásaink száma ismét gyarapodott Varga Bencével és Varga Dáviddal, így már 29 fő a csoportunk létszáma. Itt a február, elérkezett az idő, hogy az óvodai szakvélemények kitöltésével a szülőkkel együtt eldöntsük, menjen-e iskolába a nagycsoportos óvodás szeptemberben. A döntés a gyermek életkorán kívül attól is függ, elérte-e a megfelelő érettséget, vagyis iskolaéretté vált-e. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek szükségesek: testi, lelki- és szociális érettség, amelyek egyaránt kellenek az eredményes iskolaévhez. Az óvodában különböző feladatok megoldásával egy állapot-felmérést kapunk arról, hogy az egyes képesség-területeken, valamint a testilelki érési folyamatokban hol tart a gyermek. A játékos feladatok megoldására, az önállóságra, a szociális érettség alakítására nagy hangsúlyt fektetünk az óvodás évek alatt, a gyermekek képességeinek fejlődését folyamatosan figyelemmel kísérjük, ezzel is segítve a sikeres iskolakezdés idejének eldöntését. A külső szakemberek tanácsára akkor lehet szükség, ha szülő és az óvónő eltérően vélekednek a gyermek fejlődéséről. Az sem jó, ha a gyermek éretlenül megy az iskolába, hiszen a kudarc kihat majd a tanuláshoz való
viszonyára. Ugyanilyen káros, ha még egy évig marasztalják a gyermeket az óvodában. Ekkor a kicsik között már unatkozik és figyelemfelkeltő jelleggel nem ritkán magatartás-problémák jelentkeznek. Nagyon fontos tehát végig gondolni, megbeszélni (szülő + óvónő + szakember) közösen, hogy iskolaérett-e a gyermekünk. Mi óvónők arra törekszünk, hogy csemetéink a legideálisabb időben kezdjék meg az iskolát. Azt sem elhanyagolandó végiggondolni a szülőknek, hogy egy kis létszámú iskolában mint a helyi általános iskola sokkal több lehetőség adódik a gyakorlásra, a lemaradások pótlására az egyéni tempó figyelembe vételére! Kedves Szülők! Bízom sikeres döntésünkben! További híreink: Február 6-án az iskolások farsangi műsorral lepték meg az óvodásokat. Február 10-én pedig meghívtak minket egy egerészölyv bemutatóra. Köszönjük! Február 16-án a Galagonya bábszínház érkezik óvodánkba. Tóth Tiborné
4. oldal
Egészség, életmód
Vitaminpótlás a tél végén A génkezelt zöldségek, gyümölcsök, környezetszennyezés és a felgyorsult, stresszes életmód miatt szervezetünk télen még védtelenebb a különböző járványok, szezonális megbetegedések ellen. A tél igazi slágere a C-vitamin. Elsősorban a fertőző betegségek ellen lép fel, hiánya fáradságot okozhat. Elősegíti a sebek, törések gyógyulását is. A D-vitaminnak szintén szerepe van a csonttöréseknél: elősegíti a növekedést és a gyógyulást is. Hiánya azonban csontritkuláshoz, rendellenességekhez vezethet. Erősíti a májat, segíti a sejtlélegzést és véd a szívinfarktustól az E-vitamin. Ha nem viszünk a szervezetbe megfelelő mennyiséget, idegi károsodást okozhat. A Kvitamin pedig a véralvadáshoz járul hozzá. A már említett A-vitamin a látást, csontfejlődést segíti, de a nyálkahártyák, sejtek, mirigyek felépítéséhez is szükséges. Hiánya okozhat kötőhártya gyulladást, megkönnyíti a nyálkahártyán át bejutó fertőzések elkapását, és ronthatja a látást is. A B-vitaminok az anyagcseréhez, az energia felvételhez, az idegsejtek működéséhez járulnak hozzá. Ha nem viszünk a szervezetünkbe eleget belőle, akkor bőrgyulladás, ideggyulladás vagy vérszegénység jelentkezhet.
Orvosi zsálya (Salvia officinalis) Már a latin „Salvia” elnevezés is arra utal, milyen nagy jelentőséggel bír az egyik legsokoldalúbb gyógynövényünk, melynek jelentése: meggyógyulni, felépülni. Népgyógyászatban a zsályalevelet vérzéscsillapítóként, vizelethajtóként, vérnyomás-csökkentőként használják leginkább. Ezenkívül még számos gyógyhatása ismert. ∙ főzete éhgyomorra fogyasztva, csökkenti a cukor szintjét a vérben ∙ gyulladáscsökkentő, baktérium-, gomba-, és vírusellenes ∙ tannin nevű hatóanyagának összehúzó hatása van, ezért a fogínyvérzés a torokfájás és a mandulagyulladás enyhítésére is alkalmas, mint öblögető szer. Elkészítése: 2,5 dl forrásban lévő vízzel leöntünk egy púpozott teáskanál szárított zsályát, 15-20 perc után leszűrjük. Ne hagyjuk teljesen kihűlni, még melegen gargalizáljunk az elkészített teával ∙ a zsálya tea csökkenti a változókor miatt kialakult túlzott verejtékezést ∙ orvosi zsálya kivonata jelentős mértékben javítja az agyi funkciókat, amelyet az enyhe és középsúlyos Alzheimer-kórban szenvedő betegeknél végzett vizsgálatok is alátámasztanak Fűszerként: Kacsa, libasültek, májból készült ételek, pástétomok, valamint bárány és vad húsok elmaradhatatlan fűszere. A zöldségek közül a cukkini, a sütőtök és a kukorica édes ízéhez harmonizál. Olaszországban nagyon kedvelt fűszer, a zsályás-vajas tészta, egyik leghíresebb zsályás étel. A kifőtt tésztát vajjal és friss, apróra vágott zsályával keverik össze, majd reszelt parmezánnal megszórják. A növény jótékony hatása fűszerként is érvényesül, a zsíros ételeket teszi könnyebben emészthetővé. Növényvédelem: Rovarirtó szerként káposztalepke és kukaca ellen: Tegyünk 150 g durvára őrölt zsálya levelet és virágot 5 liter forrásban lévő vízbe. Szűrjük le fél óra múlva. Megvárjuk, hogy kihűljön és után permetezzük a növényekre, hígítás nélkül. Legjobb reggel, harmatfelszállás után végezni. Érdemes rózsák alá ültetni a zsályát, levendulával együtt jobban érvényesül a levéltetvek elleni hatásuk. Zsálya társnövénye a vegyszermentes kertben: brokkoli, sárgarépa, karol, káposzta, majoránna, rozmaring, eper. Mivel a zsálya évelő növény, nem ültethetjük a zöldséges kertünkbe, de védőszegélyként kitűnő helyet foglal el az ágyásban. Zsályás szappan Sebek gyógyítására és nedvező ekcémára is alkalmas a zsályából készített szappan. Csökkenti pikkelysömör okozta gyulladásokat, enyhíti a viszkető, égető érzést. Ezenkívül atalon tartja a bőrt, szabályozza a faggyúkiválasztást, ezáltal csökkenti a pattanásosodást. Baktériumölő, gyulladás gátló hatása miatt mindennapi használatra is alkalmas. Érdekesség: Közép-Európa egyik legnagyobb ökogazdálkodása, a Körös-Maros Biofarm Kft 2003 óta állít elő extra minőségű biotejet. Tőgygyulladások betegség megelőzésére és gyógyítására a szarvasmarhákat orvosi zsályával etették, széna formájában. 16-ból 13 egyednek jelentősen csökkentette a szomatikus sejtszámát. Tehát a gyógynövények gyógyító ereje az állatgyógyászatban is sikeresen alkalmazhatóak. Amire ügyelni kell! Túladagolás esetén vagy hosszan tartó kezeléskor az illóolaj tujon tartalma mérgezési tüneteket okozhat, ilyenek a szapora szívverés, szédülés, epilepsziás görcsök. A mellékhatások inkább az illóolaj felhasználásakor jelentkezhetnek, mert ilyenkor a hatóanyagok koncentráltabb formában vannak jelen. Várandós anyáknak ellenjavallt a zsálya alkoholos kivonata és illóolaja. Póka Annamária
5. oldal
A hónap portréja
Tiszteletre méltó tudás Tiszaigarról Emődi Julianna: A jó ügyeket mindig segíteni kell Rohanó világunkba kevesen gondolnak csak arra, milyen útravalót is kaptak nagyszüleiktől, gyermekkoruk világától. Emődi Julianna most erről mesél. Gyermekkorában sok időt töltött Tiszaigaron. Hogyan emlékszik vissza erre a közösségre? Az óvodai- és az iskolai szüneteket töltöttem nagymamámnál, az év nagy részében Budapesten éltem. Ez a főváros-alföld váltakozása mindig tisztán tartotta a szemem, erősen látóvá tett. Mindig segített abban, hogy egy kis rálátással szemlélhessem a dolgokat. Ez volt a nagyon különleges élmény. Óvodás, kisiskolás koromban még együtt keltem a nagymamámmal, aki kemencés kenyérsütésbe fogott, odaállított a lekvárfőző üst mellé, de számított rám a tepertősütésben is. Nagyon hamar kapcsolatba került a művészetekkel. Ha visszagondol, tudott-e a tiszaigari évekből meríteni? Gyerekkoromban nagyon sok alföldi dalt tanultam. Most az „Által mennék én a Tiszán...” és Bogár Imre balladája jut eszembe. Felnőtt fejjel tudtam csak meg, hogy a rokonok, felmenők is vonzódtak ilyen irányokba. Apai nagyapám festett, zenélt, művelődési házat igazgatott, népdalokat gyűjtött, színpadra rendezett darabokat és írt is. Antológiába is bekerültek a versei. Sokáig csak azt tudtam, hogy apukám hegedült és bőgőzött, ha kedve kerekedett, anyai nagynéném pedig sokáig kántorkodott. Aztán egyre gyűltek az információk. Rokonok esküvőin, szomszédoláskor szívesen beszélgettem. Anyukám még ma is sokszor rákérdez, hogy ezt te honnan tudod? Hát onnan, hogy mondták nekem Igaron! Ritkaság, hogy valaki mind az írott, mind az elektronikus sajtóban otthonosan mozog… Szinte egyszerre kezdtem több műfajt és ezek állandóan váltakoztak. Először fotóztam, majd mozgóképpel folytattam, aztán jött az írás, majd ismét a mozgókép, azután rádió és most ismét mozgókép. Arra büszke vagyok, hogy a több ügyet és embert nekem sikerült felfedezni és először nyilvánosság elé vinni és egy ideig kísérni. Közülük többek pályája azóta is „gurul.” Tanítványai közül van, aki már a médiában dolgozik. Sikerként könyveli ezt el? Az ő sikerük. Az enyém csak annyi, hogy megéreztem rajtuk az alkalmasságot és támogattam őket. Kíváncsi lennék, hogy mi maradt meg bennük a beszélgetéseinkből. Mostanság igen távol vannak, a legközelebbi is Budapesten. Az ő anyagaival minden este találkoznak a nézők az RTL híradóban. Egyébként néhány éve jött egy lány, akit tiszaigari rokonok protezsáltak be gyakorlatra. Megoldottuk. Az első Igari Hírekből kiderült, hogy a természetvédelem közel áll Önhöz... Inkább a természet! Úgy jellemezhetem magam, hogy szívesen segítem a jó ügyek mellé állókat. Egykori igariként hogyan tudja segíteni faluját, van e tervbe véve olyan cél, riport, amely ehhez a faluhoz kötődik? Húsz éve sokat gondolkodtam ezen. Ez akkor volt, amikor gyönyörű nádtetőket láttam Belgiumban, és amikor megkezdődött a bio- és kézműves „divat.” De manapság úgy látom, hogy szépen megragadják már itt is a lehetőségeket.
Tetszik nagyon a marketing is. Nyáron a lányommal együtt fotózkodtam a madaras szalmabáláknál és terjesztettük is a képeket. Annak, aki a médiában dolgozik, van összehasonlítási alapja más településekkel. E tekintetben hogyan látja Tiszaigar jövőjét? Ha egy faluban megragadják a közmunkaprogramot úgy is, mint értékteremtő lehetőséget, az olyan természetesnek tűnik. De mégsem az. Nógrád megye több települését volt alkalmam megismerni, így van összehasonlítási alapom, ami azt mutatja, hogy ötven faluból, ha egyben sikerül kellő fantáziával megfogni a lehetőségeket. Örömmel mondom, gyakran példálózok Tiszaigarral, és hogy nem vagyok elfogult, azt a település elért eredményei alapján adott kitüntetés is igazolja. Milyen „útravalót” vitt magával Tiszaigarról? Nagyra értékelem azt a sok háztartási és mezőgazdasági ismeretet, amit a nagyanyámnál tanultam. Hogy ez mekkora nagy és tiszteletre méltó tudás, arra akkor jöttem rá, amikor a gyerekeimnek kezdtem el magyarázni erről először. Tudok kenyeret sütni, megtanultam főzni, sütni, tudok rétest nyújtani, rózsát beoltani, tyúkot kopasztani, fejben megvan egy komplett malac feldolgozása, a dohány kötözése, a kukorica egyelése, a takarmányrépa, a krumpli betakarítás, a mák tisztítás, szárítás. Ott tanultam meg horgolni és olvastam rengeteget. Nagymamám soha nem mondta, hogy sok lesz már a könyvvel való hempergésből. Ezt később tudtam csak igazán értékelni. Sz. R.
6. oldal Könyvajánlatunk a tavaszi napokra: - Andreas Moritz: Fogyj természetesen, élj egészségesen - Gézsiné-Dr. Fövényi: Testsúlycsökkentő program - Természetes gyógymódok enciklopédiája - Kenéz Kíra: Várandósok könyve - Kriszten György: Tavasztól tavaszig a szőlőben - Dr. Merényi Károly: Kiskerti tanácsadó - Frei Tamás: 2015 - Peter Prange: Égből lopott szerelem - Lőrincz L. László: Haragos vizeken
Irodalmi pályázatunk: KUKORICAMORZSOLÁS
Igari közművelődés
t a z á Pály E havi irodalmi pályázatunk címe „Segítő kéz”. Az írásokat, visszaemlékezéseket, gondolatokat március 12-ig várjuk!
[email protected]
A kukoricatörés régen nagy esemény volt. Ilyenkor a jó szomszédok, rokonok együtt törték kalákában a kukoricát. Hatalmas kupacokban voltak a fosztatlan kukoricacsövek mindenhol. Sokszor éjszakába nyúlóan, több napon át tartott a fosztás. Fosztáskor mindig vidám volt a hangulat. Ilyenkor volt idő viccelni, énekelni, vagy egyszerűen csak történeteket mesélni. Üszögös kukoricával festettük egymást tréfából feketére, fiúk és lányok előszeretettel incselkedtünk egymással. A szebb kukoricacsuhét félreraktuk, és a hosszú téli napokon lábtörlőket készített belőle az apukám, babákat, játékokat készítettünk anyukánkkal, később ami megmaradt azt a disznók, tehenek almozására használtuk. A kukoricát górékban tároltuk téli takarmányként az állatoknak. A kukorica szárát begyűjtöttük télire takarmány kiegészítésként. Téli időtöltés volt a kukoricamorzsolás is. Ebben a család apraja-nagyja részt vett, összegyűltek a szomszédok jó barátok, rokonok és nagyon sok vicces történet elhangzott. Sok mesés történettel is gyarapodtunk, a csont csikóktól kezdve a csutka babákig. Mindig volt frissen sült pogácsa az éhség csillapítására és pálinka, bor a vendéglátásra, amit saját termésből maguk készítettek a házigazdák. Sajnos, mára már a múlté ez a szép szokás, a gépi betakarítás inkább jellemző! Igaz, így sokkal hatékonyabb, de nem pótolja az emberi kapcsolatok ápolását! Berényi Lajosné
Közművelődési hírek, programok
A HÓNAP IDÉZETE
Kedves Olvasók, kedves tiszaigari lakosok!
A januári feladványunk helyes megfejtése: Az idézett sorok Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön című regényéből származtak. A feladványra egyetlen megfejtés érkezett az interneten keresztül. A helyesen válaszoló: ifj. Kovács Sándor Tiszaigar Gratulálunk és köszönjük szépen hogy velünk játszott!
A művelődési ház programjaival már a közelgő tavasz irányába kacsintgatunk. Februárban a nagy érdeklődésre való tekintettel sikerült szervezni egy ZUMBA edzést és bemutatót, mely egy zenés-táncos fittnes program és egy hivatásos oktató fogja számunkra bemutatni és vezetni. A környéken már sok csoport köszönheti neki a jó hangulatú edzéseket és a formás alakot. Örülünk, hogy ez a lehetőség már Tiszaigaron is adott, minden mozogni vágyót szeretettel várunk a reményeink szerint rendszeressé váló vidám és egészséges programon. Február 18-án első alkalommal szerveztünk egy tavaszváró mackó napot, ahol több száz játék mackó társaságában kíváncsiskodtunk, hogy az idei évben vajon meglátta-e a Tavaszváró mackók medve az árnyékát, azaz milyen hosszú télre számíthatunk még. A gyerekek mackó- faliképet készíthettek, énekeltünk, verseltünk és meséltünk a medvékről. A program vendége és segítője Némethné Edyt karcagi kézműves és játszóház vezető, aki maga is lelkes mackógyűjtő. A könyvtár hétköznapokon, csütörtök kivételével délután fél kettőtől fél hatig van nyitva, a sok új könyv mellett rendszeresen járnak érdekes folyóiratok, női magazinok, autós-, mezőgazdasági-, méhészeti-, kertészeti- és gyermek-ifjúsági lapok. Novák Viktória
A következő feladványunk: „Ő volt a szája, a Nyitnikék, elmondta a holnap üzenetét: a hitet, a vágyat fütyülte szét, kinyitotta a föld örök szivét:” A helyes megfejtéseket március 12-ig várjuk a könyvtárba!
7. oldal
Igarikumok nyomában
Az igari kerámiam hely Két évvel ezelőtt, 2013 januárjában kezdődött el a munka a tiszaigari kerámiaműhelyben. A mára fogalommá váló igari kerámiák készítését Liga Erika indította el, áprilisban csatlakozott hozzá Ficsor Judit. A vásárok, kézműves-találkozók kedvelt, Tiszaigaron készült tárgyait az eredetileg női ruhakészítőnek tanult Liga Erika álmodja formába, a festésekről, a külső megjelenésről pedig az elektronikus grafikus végzettségű Ficsor Judit gondoskodik. Az alapokat Fehérgyarmaton, egy keramikus szakkörben ismertem meg, de mint minden szakmát, ezt is a gyakorlatban lehet megtanulni ─ meséli Liga Erika, aki azt is elárulja, pár hónap után már sikerült neki piacképes termékeket előállítani. Az első darabok természetesen az egyszerűbb formák voltak, hűtőmágnesek, házi áldás, később következtek a figurák, vázák, ajándéktárgyak. Mivel Erika szabad kézzel dolgozik, így két egyforma termék akkor sem készül, ha valamiből nagyobb megrendelést kapnak. Vázáinak, erdei manóinak értéke éppen abban rejlik, hogy egy biztos kéz vonalvezetésén múlik a forma, nem a gépek precizitásán.
A kerámiák előkészítésének folyamata viszonylag egyszerű. A Karcagról érkező kész agyagot vágás és nyújtás után formázzák, majd másfél, két hétig száradni hagyják. Az égetés 1000 Celsius fokon 8 órán át történik. Ez az a munkafázis, mely eldönti, tartós lesz-e a kerámia. A kiégetett tárgyak kerülnek Ficsor Judithoz, aki szintén szabad kézzel, sablon nélkül díszít. Egyszerű, színes falfestékekkel dolgozunk, melyek gyorsan száradnak. A festés biztos kezet és sok türelmet igényel, s mivel minden terméket egyedileg készítünk, így két egyforma szinte sosem lesz ─ mondja Judit. Az igari műhelyben mára egyre munkásabb, egyre exkluzívabb tárgyak születnek. Mostanra településcímerrel díszített kerámiavázákat is készítenek, melyek jól reprezentálják a Tiszaigaron zajló magas fokú kézművességet.
8. oldal
Arcok Igarról
Az Ablakból jött Igarra a nagy álom PROGRAMSZERVEZÉS: A lehetőségekkel kell élni,
nem előre tervezni Nincsenek ma irigylésre méltó helyzetben azok az emberek, akik a kultúrát szolgálják. A szakma szépsége azonban a legnehezebb időkben is adott, csak épp hittel és szívvel kell hozzáállni.
Tiszaigaron a közművelődés, a kultúra és az olvasás szeretetének terjesztése Novák Viktória „édes terhe.” Munkáját látva kevesen gondolnák, hogy Viktóriának nem „tanult” szakmája ez, hanem az egészségügyet cserélte fel a kultúra szolgálatára. Az egészségügy és a közművelődés közt csak látszólag nagy a távolság ─ mondja Novák Viktória , hiszen az életben ezek a területek nem állnak egymástól messze. Most épp úgy kamatoztatom empatikus képességeimet, hogy megpróbálok ráérezni arra, mire is lehet szüksége az embereknek, mivel tudok örömet szerezni nekik, hasonlóan, mint korábbi munkahelyemen. Mivel ezt megelőzően az egészségügy gyermekellátást, gondozást végző részében dolgoztam, nem volt nehéz megéreznem, mire van igény, hogy tudom az embereknek a felhőtlen kikapcsolódását megszervezni. Tudatos váltás volt ez? Amikor a legkisebb gyermekem is megszületett, elgondolkodtam azon, hogy jó volna helyben találni munkát. Egy ilyen kis településen, mint Tiszaigar, a közművelődés nem volt végzettséghez kötve, megpályáztam. Hirtelen mély víz volt, de sokan segítettek abban, hogy megtaláljam a helyem és beletanuljak a szakmába. Ezt a segítőkészséget a mai napig érzem, tapasztalom munkám során. Sokrétű a munkája. Melyik részét szereti leginkább? A gyermekprogramok nagyon közel állnak hozzám, hiszen mi is három gyermeket nevelünk. Ugyanakkor a könyvtári munkát is nagyon szeretem, van abban
valami sorsszerűség, hogy az életem így alakult, hiszen már gyermekkoromban is ábécé sorrendbe rendeztem a saját könyveimet. A nagyprogramok szervezése csapatmunka, sokszor csak utólag tudom értékelni, hogy mennyire sikerült egy rendezvény, mivel a napi pörgésben nincs időm arra, hogy kontrolláljam a fogadtatást. Ilyenkor csak a fényképek, felvételek visszanézésekor érzem, sikerült-e elérni azt, amit terveztünk, amire vágytunk. A programszervezésben manapság mindig gondot okoz az ideális nézőszám elérése… Meg kellett szoknom és tanulnom, hogy Tiszaigar egy kis lélekszámú település, a lehetőségek anyagilag és nézőszámban is korlátozottak. Most nagy vágyam a Bükki füves ember meghívása, de tudom, hogy itt nem lehet annyi embert beültetni, mint városon. Ugyanakkor azt mondom, mégis szerencsés vagyok, hiszen az eddigi ötleteim megvalósítását mindig támogatták, s bár nem szeretek előre tervezni, mindig akadnak olyan lehetőségek, melyet ki tudunk használni és siker koronázza a megvalósítást is. Jó olyan légkörben dolgozni, ahol támogatóan segítik az elképzeléseket. Három gyermeket nevel, ez a napi munka mellett nem kis teher. A férjem és nagyszülők sokat segítenek abban, hogy a munka és a család összeegyeztethető legyen. A kicsiknek szóló programokra az én gyermekeim is jönnek, úgyhogy nyugodtan mondhatom, ők már beleszülettek a közösségi életbe. Volt olyan nagy álom, melyet már közművelődési munkatársként ért el? Igen, Bálint gazda meghívása. Gyerekkoromban sokat láttam őt szerepelni az „Ablak” című műsorban, én magam sem hittem, el tudjuk őt hozni Igarra. Aztán mikor belépett az ajtón, az maga volt a megvalósult álom. Csak hinni kellett benne és akarni. Sz. R.
Igari hitélet
9. oldal
Felnőtt keresztelő és konfirmáció a református egyházközségben Hálás szívvel köszönjük Istennek az újonnan megkeresztelt és konfirmált testvéreinket. Életükre Isten Gazdag áldását kívánjuk. Kérjük Istent, még inkább erősítse meg hitüket, kitartásukat, családszeretetüket, minden szolgálatukat és a református gyülekezethez való tartozásukat. Bátorításként: Cseri Kálmán igehirdetési gondolataival épüljünk és erősödjünk a Hitben. A lélek tápláléka: „Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Isten szájából származik.” (Mt 4,4) Aki elindult a Jézusba vetett hit útján, annak lelki táplálékra van szüksége, hogy tudjon azon járni. Ugyanúgy életkérdés ez neki, mint ahogyan a fizikai erőnlét feltétele a rendszeres táplálkozás. A lélek tápláléka az ige. A Biblia olvasása és az igehirdetések figyelmes hallgatása erősíti a hívő lelki életét. Isten ezen az úton beszél velünk, így tanácsol, vezet, vigasztal, bátorít és fedd. Jézus arra figyelmeztet, hogy aki valóban emberi életet akar élni, annak szüksége van Isten igéjére. Az igével ugyanúgy kell táplálkozni, mint a kenyérrel. Abból is naponta eszünk, sorban szeleteljük, megrágjuk, és az emésztés során lesz belőle erő, gondolat, teljesítmény, gyarapodás. A Bibliát is jó naponta olvasnunk, nem összevissza, hanem egy-egy könyvet sorban, végig és gondolkozva, „megrágva.” Aztán lesz az igéből szeretet, türelem, bölcsesség, lelki erő. Az eredményes bibliaolvasás öt mozzanatból áll: 1. Röviden imádkozom, hogy Isten segítse megértenem hozzám szóló üzenetét. 2. Elolvasom a soron következő szakaszt többször is, egyre lassabban. 3. Kérdéseket teszek fel: miről is van itt szó, mit mond ez a rész Istenről, mit mond az emberről, vajon mit üzen általa most nekem Isten? 4. A legfontosabbakat egy-két mondatban felírom egy füzetbe. A leghangsúlyosabb bibliai verset könyv nélkül megtanulom, napközben is ismétlem. 5. Nyugodtan, részletesen imádkozom. Imádságomat hálaadással kezdem, bűnvallással folytatom, majd Isten elé hozom mások problémáit, végül könyörgök magamért. Természetesen nem valami iskolás rend betartása teszi eredményessé lelki táplálkozásunkat, de a rendszeres napi táplálkozás meglátszik a hívő ember lelki kondícióján, egészséges növekedést biztosít a hitének, s bőven visszakapjuk azt a fél vagy egy órát, amit erre szánunk. Berényi Lajosné
Kik a baptisták? A baptista vallás, mely Magyarországon 1905 óta törvényesen elismert vallásfelekezet, a keresztyénség protestáns ágához tartozik. (Az 1947. évi XXXIII. tc. egyenjogúsította a baptistákat a többi bevett egyházakkal.) Protestáns annyiban, amennyiben nem katolikus. Mi jobban szeretjük magunkat evangéliuminak vallani, mivel minden törekvésünk az, hogy gyülekezeti és közösségi életünket az evangéliumban és az apostoli levelekben található elvekhez és egyszerűséghez szabjuk. Teológiánk erősen kálvini, istentiszteletünk egyszerű. Énekből, imából, igeolvasásból és igehirdetésből áll. Az istentisztelet sorrendje nem kötött. Nincs liturgiánk. Minden gyülekezet olyan istentiszteleti sorrendet állapít meg, amilyet akar, s a sorrenden Az igari baptista gyülekezet háza akkor és annyiszor változtathat, amikor és ahányszor jónak látja. A baptisták két bibliai szertartást (szakramentumot) fogadnak el és gyakorolnak: a keresztséget és az úrvacsorát. A keresztséget csak hitvallomásra képes egyéneken és az egész testnek víz alá merítésével hajtják végre. Az úrvacsorát a protestáns egyházakhoz hasonlóan kenyér és bor használatával két szín alatt veszik. A gyülekezetek szokás szerint havonként egyszer vesznek úrvacsorát. Tiszaigaron 1911. szeptember 19-én alakult meg a baptista gyülekezet 20-25 fővel, Tóth Márton vezetésével. De ami azóta sem változott, az az Isten irántunk tanúsított szeretet. „Az emberek ugyanis önzők, pénzsóvárak lesznek, dicsekvők, gőgösek, istenkáromlók, szüleikkel szemben engedetlenek, hálátlanok, szentségtelenek, szeretetlenek, kérlelhetetlenek, rágalmazók, mértéktelenek, féktelenek, jóra nem hajlandók, árulók, vakmerők, felfuvalkodottak, akik inkább az élvezeteket szeretik, mint az Istent.” (II.Timóteus 3. 2-4.) „Mindezek ellenére, ha felismerjük ezeket a bűnöket és elfogadjuk Jézus Krisztus áldozatát, van bűnbocsánatunk és gyógyulásunk. Mert minden, aki segítségül hívja az Úr nevét, megtartatik.” (Pál levele a Rómaiakhoz 10. 13.) Bögös Gábor
10. oldal
Igari múltidéző
Tiszaigar egyetlen kalapos mestere: Márki Péter Ma már a legidősebbek sem emlékezhetnek arra, hogy Tiszaigaron élt egykor egy kalapos mester, Márki Péter. Bakó Ferenc néprajzkutató 1992-ben érdekes adatokat gyűjtött róla, melyet a Tisza tékában publikált.
„1938-ban halt meg Márki Péter, az egyetlen kalapos Tiszaigar múltjában. Igari születésű volt, az inaséveit Karcagon töltötte, azután három évig vándorolt, majd visszajött és egész életét a faluban töltötte el. Üzlete nem volt, csak műhelye. „A háztól hordták el tőle a kalapot, meg a mellik községekbül jöttek hozzá rendelések.” Ezenkívül vásárra is járt. Majdnem mindig egyedül dolgozott, csak fiatalabb korában kísérletezett segédekkel, de Igarra „csak a részeges csavargók szegődtek el, akiknek nem volt köszönet a munkájában” - állították az öregek. „Öreg birka bőribül botost csinált, bárány szőribül csinálta a kalapot” - mondta Nemes Béla. Pásztorkalapot készített, de csak rendelésre. Elöregedvén, 1920 óta nem bírta a munkát, nem dolgozott az iparban. „Márki Péter idevaló születésű volt, a felesége is. 80 éves korában halt meg. Apja úriember volt, az anyját Márki Zsuzsannának hívták, Sárközieknél szolgált, azoktól lett Márki Péter. Nagyon tisztességes ember volt, de a mestersége miatt is Márki úrnak szólították. Vannak, akiket nem szólítanak, kivált aki korabeli. Ennek nem voltak rokonjai Igaron, nem úgy mint más parasztember, ha iparosnak neveli a fiát, annak a fél falu rokona, azok tegezik, nem szólítják úrnak. Előtte más kalapos nem volt a faluban. Péter bátyám sem emlegette, mert úgy híttam „Péter bátyám,” mert sógorom volt. Karcagon volt inas, vándorolt is három évig, de külföldön nem volt. Öreg birka bőribül botost csinált. Bárány szőribül csinálta a kalapot. Először kitépte pehé (pihe) alakra. A csimbókokat szétszedte, a kötőjibül szedte ki a gyapjút és a kóctul kitisztította. Akkor a gyapjút kimosta. A gyapjúszárítón a napon megszárította (a gyapjúszárító olyan volt, mint egy asztal, csak széle volt), télen a kemencén. Megbőgőzte, megkártolta (a kártolóban ezerig való drót volt), aztán ment a formára, megbörzsönyözte, gyúrta, s festette (csak feketére festett), akkor húzta a formára, Emberfej-alak formára vasalta. A felesége csak felszerelni segített neki szalaggal, mifenével. Félmeztelen gyúrta a kalapokat. Árak abban az időben: gyerekkalap 80 krajcártól 1,20 forintig, de 20 forint volt a legdrágább. Pásztorkalapot akkor csinált csak, ha megrendelték. Most ezt ritkábban veszik a pásztorok. Alacsony tetejű, nem ütik be felűrű, mert az eső általmegyen a fejire a pásztornak. Mind egyforma nagy karimájú. A fácán begye részit bőrrel együtt ki szokták vágni és kalapra teszik, a hátuljára dísznek!” Így emlékeztek Tiszaigar egyetlen kalapos mesterére, aki háromnegyed évszázada hunyt el.
Igar anno: az egykori méhes
/Forrás: Bakó Ferenc: Kézművesség egy alföldi faluban = Tiszai téka 3. Eger, 1992./
Fásításért díszes oklevél Tiszaigar határában többször volt nagyszabású fásítási akció. A magyarok körében népszerű Erzsébet királyné halála évében országos Erzsébet-faültetési akciót hirdettek, melyhez az állam ingyenesen biztosított facsemetéket. Tiszaigar község elöljárósága ekkor Erzsébet-ligetet létesített. Harminc évvel később, 1931. április 21-én az MTI a
következő hírt adta le: „A belügyminiszter elismerő oklevéllel tüntette ki Széky Péter tiszaigari földbirtokost Tiszaigar község és annak határa befásítása körül szerzett érdemeiért. A díszes oklevelet dr. Hedry Lőrinc Heves vármegye főispánja bensőséges ünnep keretében adta át a kitüntetett földbirtokosnak, aki megilletődve mondott köszönetet a díszoklevélért.”
11. oldal
Igari apró-cseprő
Készül Tiszaigar Nagy Szakácskönyve A szegedi paprika, a makói hagyma, a hortobágyi halászlé és a gyulai kolbász hungarikumok. De vajon milyen népies étkek receptjei őrződtek meg Tiszaigaron? Mit ettek nagyszüleink, dédszüleink, s milyen történetek születtek a tűzhelyek és fakanalak mellett? Novák Viktória közművelődési munkatárs és Szilágyi László polgármester kezdeményezésére idén gasztro-nómiai adatgyűjtés kezdődik a településen. A gyűjtés célja, hogy megőrződjenek a helyi receptek, s minden egyes igari család konyhájának „titka” megmaradjon. A népies, családi hagyományokon alapuló receptek mellé olyan történeteket is várunk, melyek fakanálforgatás közben szájról-szájra jártak, generációkon keresztül hagyományozódtak. A gyűjtőmunka és a személyes látogatáson alapuló adatrögzítés 2015 tavaszán kezdődik. Ám addig is kérünk minden tiszaigari lakost, hogy már most gondolkozzon azon a tradicionális recepten és emlékezetes családi történeten, melyet szeretne megosztani az olvasókkal. A történet mellé kérnénk egy régi fényképfelvételt is, mely az adott család tagjait, emlékezetes eseményét ábrázolja. Azok, akik szeretnék munkánkat megkönnyíteni, a tradicionális ételleírást, a hozzá kapcsolódó családi történetet és fényképfelvételt elektronikusan is elküldhetik szerkesztőségünk címére, ezzel is segítve azt, hogy Tiszaigar Nagy Szakácskönyve minél gyorsabban elkészüljön.
Bűnmegelőzési Hírlevél A rendőrség hasonlóan a korábbi évekhez, jelenleg is kiemelt feladatnak tekintjük a kiemelt kockázatú csoportok védelmét, áldozattá válásának megelőzését. Továbbra is fontosnak tartjuk napirenden tartani a legalapvetőbb magatartás szabályokat a bűncselekmények megelőzése érdekében. A trükkös tolvajok által alkalmazott legendák rendkívül változatosak, a legfrissebb ügyekben az elkövetők: • tűzifát árusítottak, • vizet ellenőriztek, • A kormánynak köszönhetően önkormányzati támogatást hoztak, de ehhez fel kell mérni az ügyfél anyagi, szociális körülményeit, és végül • egyszerűen csak bekéredzkedtek a lakásba egy pohár vízért. Általában többen vannak, 2-3 fő, akik váratlanul jelentkeznek valamilyen ürüggyel. Azt, hogy többen vannak, a sértett nem is mindig veszi észre, vagy már csak későn. Egyikük eltereli a sértett figyelmét, addig a másik besurran és kutatást végez a lakásban. Kifigyelik, honnan veszi elő a pénzt, és egy pillanat alatt el is lopják, vagy kiveszik a sértett kezéből, a lakásban kutatást végző összeszedi a gyorsan kézzel fogható értékeket, az elrejtett, otthon tárolt pénzt, ékszereket, órát stb. A pénzfelváltós, „20.000. Ft-osom van, vissza kellene
adni trükk”, mintha visszaszorulóban lenne, de azért még ez is előfordulhat. A lényeg, hogy gyanakodjanak és legyenek egészségesen bizalmatlanok, amikor idegenek érkeznek és valamilyen ürüggyel el akarják érni, hogy Önök beengedjék őket a portára, a lakásba. Javasoljuk, hogy amíg egyedül, vagy két idős, kiszolgáltatott van otthon egyedül, addig ne engedjenek be senkit, bármire hivatkozzanak is, amíg valakit segítségül nem hívott/hívtak azok közül, akiket ismernek és megbízhatóak, legyen az gyermek, unoka, szomszéd és a rendőr, vagy a Rendőrség az ingyenesen hívható 107, vagy 112 számon! Gyanakodjanak akkor is, ha valaki telefonon hívja fel Önöket, és a gyermekükre, unokájukra hivatkozik, aki állítólag megbízta a jelentkező idegent, hogy vegye át a pénzt a bajban lévő hozzátartozó megsegítésére, vagy az állítólagos tartozás megfizetésére. Ha ilyen hívást kapnak, azonnal ellenőrizzék a valóság tartalmát úgy, hogy felhívják azt a személyt, akire az ismeretlen telefonáló hivatkozik (unoka, gyermek, egyéb rokon) és a jelentkező idegennek ne adjanak pénzt! Kérjenek segítséget a hozzátartozóktól és a Rendőrségtől!
IMPRESSZUM Igari Hírek Ingyenes önkormányzati kiadvány Főszerkesztő: Szuromi Rita Szerkesztő: Hatvani Gyula Felelős kiadó: Tiszaigar Község Önkormányzata Szilágyi László polgármester Cím: 5361. Tiszaigar, Dózsa Gy. út 19. Honlap: www.tiszaigar.eu E-mail:
[email protected] Lapzárta: minden hónap 20. A kiadványban szereplő írásos és képi anyagok felhasználása a szerző beleegyezése nélkül tilos!
Kézműves fa ajándéktárgyak készültek a START műhelyben, Mester Csaba, Nagy Edina és Korpás János közreműködésével. Ezen ajándék-tárgyakat meg is lehet vásárolni a készlet erejéig. Nőnapra is kiváló ajándékok. Érdeklődni lehet a polgármesteri hivatalban személyesen, vagy telefonon, további képek a facebook oldalunkon tekinthetőek meg: facebook.com/Tiszaigar
visszapillantó
Suli-Ovi Alapítványi Bál 2015. február 21-én rendben lezajlott az alapítványi bál, melynek a Művelődési Központ nagyterme adott otthont. Szeléné Varga Marian köszöntötte az egybegyűlteket, majd az iskola volt igazgatója, Tolnai József szólt a kicsikhez és nagyokhoz. A hangulatról Bényei Gábor gondoskodott, az est folyamán tombola sorsolás színesítette a programot.