A TIHANYI ÖNKORMÁNYZAT LAPJA
2011. november • V. évfolyam • 43. szám
X. jubileumi Garda Fesztivál írásunk a 9–11. oldalon FOTÓ: BEKE G. LÁSZLÓ
A tartalomból:
Lelassítani a hyperturistát . . . . . . . . . . . . . . .4
Két új rendeletet
Látogatás Provance-ban . . . . 6
fogadott el a képviselőtestület . . . . . . . . . . . . . . . 2
Pro Tihany díjak átadása . . . .8
Régi idők ízei – lekvárfőzés Tihanyban . . . . . . . . . . . . . 12 Jesolo messze van . . . . . . .14 Karácsonyváró napok Tihanyban . . . . . . . . . . . . . .17
2. OLDAL
ÖNKORMÁNYZATI HÍREK
TIHANYI VISSZHANG
Két új rendeletet fogadott el a képviselő-testület Tihany Község Önkormányzat Képviselő-testülete az elmúlt testületi üléséken két új, jelentős rendeletet fogadott el a települési környezet tisztántartásáról és védelméről, valamint a Tihany név felvételéről és használatáról. A környezetünk tisztántartásáról szóló rendelet célja a település területén a köztisztaság fenntartása, a környezetvédelmi intézkedések hatékonyságának növelése. A rendelet szövege fogalom meghatározásokkal kezdődik, hogy mindenki számára egyértelmű legyen a képviselőtestület szándéka, ill. a rendeletben előírt kötelezettségek pontos tartalma. A köztisztasággal összefüggő tevékenység alatt a közterületek, a közforgalom számára megnyitott területek tisztántartását értjük. A tisztántartás fogalma: az egyes ingatlanok és közterületek tisztítása, szemét, hó-, és síkosság mentesítése, pormentesítése, gyom mentesítése, allergén növények irtása és a parlagfű virágzásának megakadályozása, minimum évi háromszori kaszálása, csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolítása. Az ingatlan tulajdonosa, kezelője vagy használója köteles gondoskodni az ingatlana előtti járda, továbbá ha a járda és az út között kiépített terület van, annak gondozásáról, tisztántartásáról, szemét- és gyommentesítéséről, a hóeltakarításról és a síkosság mentesítéséről. Ez a kötelezettség a bekerített, a be nem kerített üres, illetve használaton kívül álló ingatlanokra is kiterjed. A kötelezett feladata továbbá a járdaszakasz melletti vagy a tulajdonos területén átvezető nyílt árok és ennek műtárgyai tisztán tartása, függetlenül annak tulajdonjogától. Amennyiben az ingatlannak több tulajdonosa van, úgy a kötelezettség a tulajdonosokat egyenlő arányban terheli. Vendéglátó-ipari egységek, üzlethelyiségek és más elárusító helyek előtti járdaszakaszt az üzemeltető köteles egész évben tisztán tartani. A közterület rendeltetésétől eltérő célra (árusítás, építési-szerelési munka, stb. céljára) történő használata esetén a használattal érintett terület közvetlen környezetét a használó köteles tisztán tartani. Az ingatlan tulajdonosai, használói kötelesek az ingatlanukat egész évben rendben tartani. Ennek érdekében az ingatlan utcára látható részén a településképet zavaró építmény, tárgy, anyag (pl. viskó, ól, kiselejtezett gép, bontott jármű vagy építőanyag törmelék) elhelyezése tilos. Az aktuális növényápolási feladatokat, pl. a fű folyamatos kaszálását, gyomtalanítását, a kártevők és kórokozók elleni védekezést és az út gyalogjárda fölé kihajló, valamint az épület fölé nyúló közlekedést, kilátást és légvezetékeket zavaró faágak, bokrok folyamatos nyesését kötelező elvégezni. Amennyiben fenti feladatokat a tulajdonos vagy használó felszólításra a megadott határidőre sem hajtja végre, határozattal kötelezhető a munka elvégzésére, szabálysértési eljárás megindítása mellett.
Tilos a közterületre építési törmeléket, salakot vagy szemetet kihordani, vagy szennyezett vizet kiönteni. Ezek elszállításáról saját költségen az köteles gondoskodni, akinél keletkezett. Minden építkezésnél és bontásnál a közterületi fákat, valamint a közterületi létesítményeket meg kell védeni. Közterületen gépjárművek mosása csak karosszéria-felsőmosással, és mosószer használata nélkül végezhető. Az alváz mosása közterületen tilos. A rendelet 2011. szeptember 1-től hatályos. A téli időjárás közeledte miatt az alábbiakra hívom fel a lakosság figyelmét: az ónos esőtől, jégtől vagy hótól síkossá vált utak, járdák, lépcsők tisztítására a község közigazgatási területén csak környezetvédelmi szempontból veszélytelen szóró anyagot lehet használni. A hóeltakarítást a kötelezetteknek úgy kell elvégezniük, hogy a folyamatos gépjármű- és gyalogos forgalom részére megfelelő hely álljon rendelkezésre. A letakarított havat úgy kell elhelyezni, hogy se a gyalogos, se a gépjármű-forgalmat ne akadályozza, és a hómegcsúszás veszélye kizárt legyen. A klorid tartalmú vegyszerek használata zöld területeken és azok közvetlen környékén tilos. Síkosság mentesítés céljából homokot, darált salakot, hamut, faforgácsot, kőzúzalékot és egyéb környezetkímélő anyagot lehet használni. A balesetveszély megszűnése után ezen anyagok összesöprése, eltávolítása a tisztán tartásra kötelezett feladata. Fenti rendelkezések megsértése esetén 30 000 Ft-ig terjedő szabálysértési pénzbírság szabható ki. A Tihany név használatáról szóló rendeletről röviden. A képviselő-testület a 2011. november 1-től hatályba léptetett rendelete alapján engedélyhez köti a Tihany, Tihanyi név használatát. E nevek felvételét és használatát csak azok kérhetik, akiknek székhelye Tihany területén van. Amennyiben dísztárgy, embléma, kiadvány vagy termék megjelölését szolgálja a név, úgy annak tervét a kérelemhez csatolni kell. Az engedély kiadása azonban nem lesz automatikus, a rendelet szigorúan szabályozza, hogy az engedély kiadása mely esetekben tagadható meg. Ilyen például, ha a névhasználat vagy annak módja és körülményei az önkormányzat és a község lakosságának jogait, jogos érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, ha ugyanazon vagy hasonló tevékenység gyakorlásához már korábban engedélyezve lett a névhasználat, vagy a nevet már valaki jogszerűen használja., illetve egyéb különösen indokolt esetben. A kiadott engedélyt később vissza is lehet vonni, ha a felhasználó az engedélyben meghatározott feltételeket, előírásokat megsérti. Fenti rendelet nem vonatkozik arra, aki a rendelet hatályba lépése előtt a nevet jogszerűen felvette, és folyamatosan használja. A rendeletek teljes szövege a www.tihany.hu honlapon teljes terjedelemben megtekinthető. NÉMETH TÜNDE, SCHER ANITA
TIHANYI VISSZHANG
HÁZUNK TÁJA
3. OLDAL
Méhészeti bemutatóóra a 3. osztályban
A harmadik osztály környezetismeret órán a méhekről tanult. Hogy szemléletesebbé, életszerűbbé tegyék az órát, Gabi néni meghívta Csizmazia Bulcsút, akinek régi szenvedélye a méhészkedés és három éve nevel is méhcsaládokat. A gyerekek közelről láthattak méhészkalapot, füstölőt és kaptárt, benne lépeket. Bulcsú elmagyarázta, mi a különbség az egyes lépek között. Láthattuk a lépek keretén a propoliszt, ami egy természetes „csodaszer”: antibiotikum helyett ajánlott alkalmazni, mivel kiváló vírus-és baktériumölő
hatással rendelkezik. Mindenki csíphetett egy darabkát és elfogyaszthatta. Megnézhettük a méhek parazitáit (atkák) és kirablóit (darázs) is. Egy kis dobozkában dolgozó méh kuporgott. A legnagyobb szenzáció talán az volt, amikor Bulcsú megcsípette magát ezzel a kis jószággal. Láthattuk, ahogy kiszakadt a fullánkja, ami még percekkel a csípés után is lüktetett. Megtudtuk, hogy a csípés után akár még egy hétig is életképes marad a méh. A bemutató akácméz kóstolásával zárult, amiből többen repetáztak. Igazán emlékezetes óra volt! Váljék egészségünkre! SZALONTAI KRISZTINA
Falunap Tihanyban Ebben az évben október 8-án az Illyés Gyula Általános és Zeneiskolába várták a tihanyiakat, hogy együtt töltsenek egy jó hangulatú napot. A délelőtti program a sport és az egészség jegyében telt, hiszen focimeccseken mérhették össze tudásukat a falu lakói. Megmérkőzött egymással a nősök-nőtlenek csapata, valamint a kölyök csapat is bekapcsolódott a küzdelmekbe. A hideg ellenére nagy lelkesedéssel rúgták a résztvevők a labdát, és hősiesen állták a sarat. Eközben az iskolában vércukorszint és koleszterin szint mérés folytköszönet a segítségért Juhász Ágnes doktornőnek és Pradaritsné Kántás Mária védőnőnek. Nyíri Károly körzeti megbízott jóvoltából fegyvertechnikai bemutató várta a gyerekeket, ez a program természetesen elsősorban a fiúkat vonzotta, de jópár lány is felpróbálta a golyóálló mellényt, valamint felülhettek a rendőrmotorra is, és megnézhették belülről, hogy milyen is egy rendőrautó, sőt a szirénát is bekapcsolhatták. Délben közös ebédre várták a falu lakóit – a konyhai dolgozók, élükön Pálfi Lajosnéval ismét kitettek magukértaz általuk készített pörkölt és a pogácsa osztatlan sikert aratott.
Délután kézműves foglalkozásokkal, arcfestéssel mulatták a családok az időt, de nem maradtak el a további sportprogramok sem: biciklis ügyességi versenyre várták a gyerekeket. Ismét bebizonyosodott a mondás: marad a gyerek, ha játszik – hiszen a gyerekeknek szánt ügyességi versenyen szinte csak felnőttek indultak, nagyon jó hangulatban próbálták ki a Nyíri Károly által összeállított akadálypályát. Aki még nem fáradt el, kipróbálhatta a Zumba nevű táncos mozgásformát is Marcsival, majd Farkas Edina és Somos Zoltán operett műsora szórakoztatta a közönséget. Este Falubál zárta a napot, melyről csak egy valami hiányzott – a falu…
4. OLDAL
TIHANYI VISSZHANG
HÁZUNK TÁJA
Lelassítani a hyperturistát Telt ház volt október 7-én a Művelődési Ház tetőterében a Tihanyi Legenda Kft. által rendezett fórumon. Az esten dr. Michalkó Gábor, az (MTA Földrajztudományi Kutató Intézetének osztályvezetője ismertette a TDM-szervezet komplex turisztikai projektjének keretében végezett turisztikai kutatás eredményeit, és – ahogy ez már szokássá vált – egyéb kérdésekre is választ kaphattak az érdeklődők. „Az ismeretlen turista” címet azért kapta az est, mert a helyi idegenforgalommal foglalkozók ugyan sok részinformációval, egyedi tapasztalattal rendelkeznek, de még soha senki nem próbálta meg ezeket a mozaikdarabkákat egy egységes képpé rendezni – magyarázta a TDM szándékát bevezetőjében dr. Koncz Mária. A projekt keretében lehetőség nyílt az ide látogató vendégek megkérdezésére. A több mint 300 kérdőív adatainak elemzése alapján rajzolódott ki a „tihanyi turista” portréja. A kutatás eredményeit dr. Michalkó Gábor foglalta össze, és levonta az ezekből adódó következtetéseket, majd javaslatokat fogalmazott meg. A kutató az egyik legfontosabb feladatnak az itt tartózkodás idejének megnyújtását tartotta. Véleményét arra alapozta, hogy a kutatásból kiderült: a látogatók kétharmada egy napra vagy annál is rövidebb időre érkezik Tihanyba, vagyis „hyperturista”, aki néhány óra alatt száguld át egy-egy helyszínen. Érdekes, hogy ebben tekintetben a tihanyi turizmus megegyezik a velenceivel. Az átlagos vendég Tihanyban minden attrakciót megnéz, vagyis nemcsak a kiemelkedő jelentőségű helyszíneket keresi fel; közben pedig egy kicsivel többet költ étkezésre, ajándékvásárlásra és szállásra, mint a balatoni átlag. Komolyabb különbségek a vendégelégedettség terén mutatkoztak: bár a vendégek kétharmadának nem volt konkrét kifogása, a többiek hiányolták a nyelvtudást, a programokat és az információt. A kutató figyelmeztetett arra is, hogy a külföldiek markánsan rosszabbnak ítélték a helyi szolgáltatások minőségét, mint a hazai vendégek. Ez a magasabb színvonal szükségességére, a magasabb igényeknek való megfelelésre hívja fel a figyelmet – tette hozzá. Azok, akik azt válaszolták, hogy nem
jönnek vissza a jövőben, szinte kizárólag külföldről jöttek – ez is aláhúzza a minőségi szolgáltatások arányának javítását – folytatta. A marketingmunkáról szólva megjegyezte: „Tihanynak szerencséje van, mert mindenki ismeri”, és pozitív gondolatok kapcsolódnak a névhez. A küldő országok és a vendégek igényeinek ismeretében azonban nyilvánvaló, hogy „interkulturális nemzetközi kereslettel” állunk szemben, vagyis a huszonegy országból érkező turisták sokféle igénnyel jönnek ide, amit csak egy széles skálán mozgó, minőségi kínálattal lehet kielégíteni. A Tihany mellett felkeresett egyéb helyek nagy száma pedig azt mutatja, hogy a szomszédos és a kissé távolabbi településeket nem versenytársként, hanem partnerként kell kezelni, és össze kell hangolni a kínálatot – fogalmazta meg javaslatait dr. Michalkó Gábor. A továbbiakban Tósoki Imre polgármester számolt be a turizmus fogadási feltételeit jelentősen javító, „nagy legendaprojekt” állásáról és az új rendezési tervet előkészítő munkáról. Az RRT-t harmincöt éve nem vizsgálták felül átfogó módon, csak ötletszerűen, az adott probléma megoldása céljából, így itt volt az ideje az átfogó rendezésnek – mondta. A polgármester beszámolt a Belső-tó megújítására, környezeti és infrastrukturális fejlesztésére szolgáló 500 milliós támogatásról, amelyre a nemzeti park és az önkormányzat közösen pályázik. Az eszmecsere során a hozzászólók egyike megfogalmazta: az összefogás, az együttműködés és a bizalom jegyében kellene a minőséget javítani. Sajnos, még nem tartunk itt – derült ki más hozzászólásokból. Szó esett még a kisvonatok üzemeltetéséről, a rév, a kikötő állapotáról, a strandokról és más fejlesztendő területekről. A turizmus kérdésein túl jó néhány egyéb kérdés is megfogalmazódott, amelyekre konkrét válaszokat kaptak az érdeklődők. A kérdéseket és a válaszokat – lehetőség szerint – a moderátor, Szabó Péter közösségfejlesztő - igyekezett mederben tartani. Szerinte Tihanynak kiváló adottságai, nagyszerű lehetőségei vannak, amelyeket közösen lehet csak valóra váltani. Ez a legegyszerűbb és egyben a legnehezebb dolgok egyike – tehetjük mi hozzá. cz
TIHANYI VISSZHANG
HÁZUNK TÁJA
5. OLDAL
Az Észak-balatoni Polgári klub Tihanyban A kistelepülések jövője állt a középpontjában annak a találkozónak, amelyet szeptember 29-én tartottak az Apátságban, és amelynek fő témája a kistelepülések jövője volt. A klub 1998 óta működik – mondta el köszöntőjében Belinszky Katalin elnök. Korzenszky Richárd perjel bevezetőjében Illyés Gyulát idézte, amikor a fogyó népességről beszélt, arról, hogy a koporsók – vagyis a temetések – száma messze meghaladja a bölcsőkét, a keresztelésekét. „Vonzó ez a vidék, de élhető-e?” – tette fel ezek után a kérdést. Az est folyamán a perjel előadásában visszatért a kérdésre, és úgy látta, hogy Tihanyban kedvezőtlen demográfiai és gazdasági folyamatok vannak jelen; a településen „újkori gyarmatosítás” zajlik. Tósoki Imre polgármester köszöntőjében arról beszélt, hogy „nem a méret számít – egy kis településnek is lehet nagy múltja. Hogy nagy jövője lehet-e – ez már kérdés, de reméljük, hogy jövőnk – nagyságrendben – nem marad el múltunktól.” A település vezetőinek arra a kérdésre kell választ találniuk, hogy mivel szolgálhatják leginkább a település fennmaradását. A polgármester előadásában kiemelte: „Tihany sorsa része az ország, a nemzet sorsának, attól elválaszthatatlan, annak függvénye. Bár létezik helyi történelem, annak kicsiny patakja belefolyik az ország históriájának folyójába, hogy aztán az emberiség nagy óceánjában végezze.” A továbbiakban konkrét kérdéseket fogalmazott meg a közoktatás átalakításával kapcsolatban. Elmondta, hogy az iskola megmaradása létkérdés. „A történelmi tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy ahol az iskola megszűnik, ott megnő a nagyobb városokba beköltözők száma, a tanárokkal együtt eltűnik a helyi intelligencia egyik meghatározó csoportja, és ezzel együtt elsorvad a közösségi programok egy jelentős része is. Vagyis a közösség számtalan aspektusból nézve szegényebb lesz, összezsugorodik. (…) Az elmúlt évtizedben óriási, szinte erőnkön felül tettünk azért,
hogy az alsó fokú oktatás feltételeit helyben biztosítsuk. Büszkén mondhatom, hogy a befektetésnek meg is van az eredménye: az Illyés Gyula nevét viselő általános iskolánk jó körülményeket biztosít a gyermekek számára, környezetében, felszereltségében, mind pedig az oktatás színvonalát tekintve. ” Tósoki Imre úgy látta, hogy az iskola megmentésének egyik módja a környező településekkel való öszszefogás illetve az egyházzal közös fenntartás lehetne, majd áttért a helyi önkormányzatok működési feltételeinek, a polgármesteri hivatalok megmaradásának témájára. Dr. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter szerint nem indokolt a borúlátás; a kormány mindenütt helyben biztosítja az alsó fokú oktatást és az ügyintézés megkezdésének lehetőségét. A megmaradás érdekében a kormánynak is van tennivalója, de a településeknek is megvan a felelőssége – állapította meg. A miniszter a kistelepülések jövőjéről szólva kiemelte a turizmus fontosságát, és a regionális turisztikai szervezetek, együttműködések kialakításának szükségességét. Cserép László, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának főosztályvezetője a kultúra mibenlétének meghatározása után a közösségek, a „gyökerek” megtartó erejéről beszélt. Az állam csak a kereteket biztosíthatja és szolgáltatásokat biztosít, a tartalommal azonban a helyi közösségeknek kell megtölteni ezeket. Az est folyamán két jó példát is megismerhettek a résztvevők: egy bakonyi kis faluban rákbeteg gyerekek rehabilitációja folyik, és mára bebizonyosodott, hogy ez a kezdetben bizalmatlansággal és gyanakvással fogadott, új funkció képes a fejlődés kapuit megnyitni. Devecser példája pedig a környezeti rehabilitáció gazdasági előnyeit mutatja meg, és felhívja a figyelmet a települések összefogásában rejlő lehetőségekre – mondta el Toldi Tamás polgármester. Az összejövetel fogadással zárult. (m.m.)
Regionális TDM szervezet alakult Az idegenforgalmi szezon végén, október 20-án alakult meg a Balatonon, a Szent Miklós fedélzetén a Balatoni Regionális TDM Szövetség. A hajó a tó közepén horgonyzott le, hogy már pozíciójával is jelezze: a szervezők egyforma közelségbe kívánnak kerülni minden parti településsel, és az egész Balaton turizmusa érdekében kívánnak összefogni. A Balaton-környéki összes településre, az egész Balatonra kiterjedő turisztikai együttműködés igénye az elmúlt évtizedekben többször is megfogalmazódott, de eddig még sohasem sikerült a különféle szempontok szerint tagolódó régiót egységes szervezetbe tömöríteni. A földrajzi, közigazgatási széttagoltságból, a forrásokhoz való hozzáférés és a fejlettségi szint különbségei miatt az érdekek is ellentétesek voltak, ezért az együttműködés csak egyes területeken alakulhatott ki.
A Balatoni Regionális TDM Szövetséget a Balaton körüli települések turisztikai desztinációs menedzsmentszervezetei kezdeményezték. A Szövetség az egész régió kínálatát össze kívánja hangolni, és egységesen megjeleníteni a hazai és a nemzetközi turizmus piacán. Feladatának tekinti az ágazat fejlesztését, szakmai partnerként aktívan közreműködik a nemzeti turizmusstratégia és a jogi, közgazdasági szabályozás kialakításában. Desztinációs érdekképviseleti szervezetként működik, saját régiójában összehangolja a fejlesztéseket, és a partnerek tevékenységét. Kiemelt feladatának tekinti a Balaton márkává fejlesztését, és az ehhez szükséges marketingmunka összefogását, koordinálását. A regionális szervezet tagja lett a Tihanyi Legenda Kft. (TDM-szervezet) is.
6. OLDAL
TIHANYI VISSZHANG
HÁZUNK TÁJA
Látogatás Provance-ban, avagy levendula minden mennyiségben… 2011. október 10-15 között népes delegáció utazott Tihanyból a levendula „őshazájába”, Provance-ba. A TDM szervezet által szervezett tanulmányút számos tapasztalattal gazdagította a résztvevőket. Az öt napos utazás elsőszámú célja az volt, hogy minél több ötletet kapjunk arra, hogy hogyan lehetne Tihany saját arculatát a levendulán és a helyi termékeken keresztül egyedivé, igazi kuriózummá formálni. Ez alatt a pár nap alatt sok olyan helyre látogattunk el, ahol minden a levendula körül forog, Jártunk Sault-ban egy levendulát- és egyéb fűszernövényeket- feldolgozó üzemben, amely egy kis boltot is üzemeltet a termékeik árusítására. Teszi mindezt szövetkezeti formában. Meglátogattunk egy kis szappanüzemet, ahol a szappanfélék tucatjait állítják elő, és szintén egy mintaboltban árusítják. Nagy örömünkre megnéztünk egy helyi édességüzemet is, ahol fantasztikus nugát- jellegű édességet készítenek, ami a környék egyik jellegzetessége. Láttuk a levendulamúzeumot Gordes-ban, és kissé felemás érzésekkel távoztunk. A múzeum és a levendulát bemutató film érdekes volt, de a nézelődésre alig volt időnk, hiszen a hostess hölgy elsőszámú célja az volt, hogy a csoportot minél
hamarabb beterelje a múzeumhoz tartozó- igen borsos árúüzletbe. A borkóstoló után pedig rájöttünk, hogy a mi borászainknak nincsen semmi szégyellni valójuk, sőt, az itteni borkóstolók vendéglátásának színvonala messze meghaladja azt, amit ott tapasztaltunk… De nemcsak a tanulásról szólt ez az út. Csodálatos helyeken fordultunk meg, voltuk Monacoban, láttuk a kétezer éves római vízvezetéket, a Pont du Gard-ot, jártunk Avignonban, a pápai palotában és életre szóló élmény volt számunkra egy Saint Guilhem nevű aprócska falu, ami nem hiába lett a világörökség része. Csodálatos házaival, a mediterrán környezettel mindannyiunkat elbűvölt. A közeli thoronet-i apátság csöndjében, középkori hangulatában is szívesen gyönyörködtünk. Sok tanulnivalónk lenne még, sok hasznosat láttunk- amit ott, ezen a gyönyörű helyen sem tudtunk megfejteni, az a szezonmeghosszabbítás titka. Hiszen a gyönyörű októberi idő ellenére voltak olyan helyek, ahol szinte már semmi nem volt nyitva, de a mi közép-európai gondolkodásunk nehezen szokott hozzá a délben bezárt boltokhoz, éttermekhez. Tapasztalatokban tehát nem volt hiány, de élményekben sem… R.É.E.
TIHANYI VISSZHANG
HÁZUNK TÁJA
Megemlékezés az ’56-os forradalomról 2011-ben is megemlékeztünk nemzetünk hőseiről, az 1956-os forradalomban nemzetünkért kiálló hazafiakról. Az ünnepi műsort az Illyés Gyula Általános és zeniskola hetedik és nyolcadik osztályos tanulói mutatták be, felelevenítve a forradalomhoz vezető nehéz utat, valamint a forradalom eseményeit röviden. A remek műsort tanáruk, Korcsog Judit tanította be - köszönjük neki. Az emlékműsor után Tósoki Imre, Tihany polgármestere, Dr. Korzenszky Richárd, OSB perjel, valamint Liebhauser Mihály, a református egyházközösség tagja megkoszorúzta a Batthyány-ligetben felállított kopjafát.
Kép: www.tihanypercek.hu
Mesedélelőtt A tihanyi Németh László Művelődési ház színháztermében telt ház fogadta Telegdi Ágnes író-szerkesztőnőt! A tihanyi Visszhang óvoda apraja-nagyja, az általános iskola elsőosztálya, valamint jó néhány szülő részt vett a mesedélelőttön. Tósoki Imre polgármester kedves szavakkal köszöntötte az írónőt, aki amúgy gyógypedagógus a Barnabás mackó mesekönyvek, Ó azok a csodálatos állatok! című sorozat megalkotóját. Hangsúlyozta, hogy a mai világban milyen fontos a könyv szerepe, az olvasás előtérbe helyezése. Gratulált az írónőnek , hiszen a sorozat egyik kötete a Libri Aranykönyv versenyén sok ezer olvasói szavazat alapján az első díjat érte el a gyermek- és ifjúsági könyv kategóriában. Telegdi Ágnes könyvei 3 éve vannak piacon, csodaszép kivitelezésűek, a fényképei bámulatosak. Ezt követően projektoros vetítés kíséretében kis történeteket mesélt állatos könyveiből, a cinkérők aki fészket rakott a postaládájában és kikeltette a fiókákat, a gólyakórházban megfigyelt gólyákról, mókusról, állatkert állatokról. A gyerekek a közel egy órát türelmesen végig ülték, néha ők is megoszthatták véleményüket. A találkozót kedvezményes könyvvásár és dedikálás zárta a szülők és persze a gyerekek nagy örömére. Kellemes és hasznos délelőttöt töltöttünk együtt az írónővel. A művelődési ház és az óvoda közös szervezéseként jött létre a találkozó, szeretnénk, ha lenne folytatása és minden évben sikerülne meghívnunk egy meseírót. GÁLNÉ LENDVAY ERIKA óvodavezető
Könyvvásár az ünnepre A könyvtárban december 5-ig a adhatja le karácsonyi könyvrendelését. Bármely kiadó könyvei közül választhat, ehhez segítséget adunk a könyvtárban. A bolti árnál jóval kedvezményesebb áron juthat hozzá a kiadványokhoz.
7. OLDAL
8. OLDAL
TIHANYI VISSZHANG
HÁZUNK TÁJA
Pro Tihany díjak átadása A X. Garda Fesztivál nyitóeseménye a Pro Tihany díjak átadása volt november 4-én, pénteken a Németh László Művelődési Ház színháztermében. A Pro Tihany díj olyan személyeknek vagy szervezeteknek adható, akik sokat tettek Tihanyért. Nem véletlen, hogy Tihany legnagyobb rendezvényének előestéjén négy olyan személy kapta a kitüntetést, akik évtizedeken keresztül hozzájárultak a falu életéhez és idős koruk ellenére ma is aktívan részt vállalnak a település életéből. Az idei kitüntetettek az idős halászok voltak, akik rengeteget tettek településünkért. Ezt emelte ki köszöntő beszédében Tósoki Imre polgármester is, aki elmondta, hogy Tihany régen a halászatból és a szőlőművelésből élt, és annak idején a Garda Fesztivál megálmodásakor is az egyik legfontosabb cél volt, hogy a halászoknak emléket állítsanak, akik nehéz, fáradságos munkával keresték kenyerüket. A díj átadása előtt egy előadást hallhattak a résztvevők a nemrégiben létrehozott Garda Szobor Közhasznú Ala-
pítványról, melyet halászati hagyományaink, a garda jelenlétének bemutatása és Hermann Ottó emlékének megőrzése céljából hoztak létre, és melynek legfontosabb célkitűzése egy a tihanyi kútnál felállítandó garda szobor elkészíttetése. Az alapítvány munkáját és a leendő szobor terveit Péter György megyei halászati felügyelő mutatta be. Ezt követően a laudációk felolvasáa után Tósoki Imre átadta a Pro Tihany Díjakat a tihanyi halászatban és hagyományőrzsében játszott kimagasló tevékenységéért Pekár Miklósnak, Varró Jánosnak és Végh Lászlónak, valamint posztumusz Pro Tihany díjban részesítette a márciusban elhunyt Sörös Lajost is, akinek díját unokája vette át. Az idős halászok az emlékérem és a díszes oklevél mellett megkapták a tervezett Garda szobor kicsinyített mását is. A díjak átadása után az Illyés Gyula Általános és zeneiskola növendékei műsorral köszöntötték az idős halászokat.
Pekár Miklós 1932. március 21-én született. Négy testvére közül ma már sajnos csak ő él, szülei is korán meghaltak. Először Tihanyban, majd siófokon dolgozott halászként, egy darabig vezetőként. Saját családja, gyermeke sajnos nincsen. Nagyon finoman készíti a halászlét, sült halat, és idős kora ellenére aktívan gondozza kertjét. Varró János 1930-ban született, öten voltak testvérek, de egy húga fiatalon meghalt. 1946-48 között Bittera növénytermesztőnél volt kocsis, majd 1950-ig a Községi Vízműnél segédmunkás. 1950-53 között katona volt, majd az aszófői malomipari egyesülésnél segédmunkás. 1954 óta dolgozik a halászatban, először halászként, majd hajóvezetőként. 1956ban kötött házasságot, két gyermeke van, Anna leánya tanító Zánkán, de korábban Tihanyban is tanított, és János fia, aki erdész-vadász. 6 unokája van. Több Tihanyról szóló filmben, rádióműsorban, újságcikkben szerepelt, elsősorban a halászatról, a gardáról mesélt. Máig kiváló halászlét főz, sült halakat készít, és gyakran meséli a halászatról szóló élményeit azoknak, akik szeretik hallgatni a régi történeteket
Végh László 1926-ban született, 1951-től dolgozott halászként, előtte a levendulásban dolgozott. 58 éve él boldog házasságban, egy gyermekük született, és három unokájuk van. Nagy élménye, hogy a halászat során a legnagyobb hal, amit fogtak egy 69 kg-os, 220 centis harcsa volt. Nagyon szereti a balatoni halat, halászlét és sült halat. † Sörös Lajos 1927. november 13-án született Tihanyban. A településen végezte általános iskolai tanulmányait, majd ezt követően, már 15 évesen a Balatoni Halászati Társulás „halászmestereként” dolgozott több évtizeden át, egészen nyugdíjazásáig. Egy év kivételével, melyet a Balatonfüredi Építőipari Kisszövetkezet (KTSZ) dolgozójaként töltött, ennél az egy vállalatnál tevékenykedett egész életében. 1948ban feleségül vette Baranyai Margitot. A közelmúltban, 2011. március 24-én hunyt el.
TIHANYI VISSZHANG
HÁZUNK TÁJA
9. OLDAL
A „Látott hal” ünnepe Annak idején 2002-ben, amikor Punk Ferenc megálmodta a Garda Fesztivált, szerintem ő maga sem gondolta volta, hogy ez a rendezvény lesz Tihany legnagyobb tömegeket vonzó, a Balaton-felvidék szezonzáró rendezvénye. Pedig így lett, és elmondható, hogy a Gardália messze felülmúlta a létrehozásakor hozzáfűzött reményeket. Az idei jubileumi programsorozat a Pro Tihany díjak átadásával és egy kiállításmegnyitóval kezdődött. Ezen a kiállításon az elmúlt évek Garda Fesztiváljainak emlékeiből látható tárgyak, képek, oklevelek voltak láthatók. És kire másra bízhattuk volna ennek a tárlatnak a megnyitását, mint az ötletgazdára, Punk Ferencre. A megjelentek nemcsak a kiállított tárgyak, képek alapján eleveníthették fel a fesztiválhoz kapcsolódó emlékeket, a Tihany Televízió jóvoltából egy 20 perces rövidfilm is bemutatta az elmúlt kilenc Gardália történéseit. Igazi jóhangulatú megemlékezés kerekedett tehát ebből a kiállításmegnyitóból, mindenki számára öröm volt nézni azt, hogy honnan indult és hová fejlődött a település legnagyobb rendezvénye. November 5-én, szombaton reggel tárogatószó és gyönyörű idő fogadta a hajóállomáson az érkező vendégeket. A hatalmas érdeklődésre való tekintettel ebben az évben már három hajóról kísérhették figyelemmel az érdeklődők a garda modernkori halászatát. Mielőtt vízre szállt volna a népes társaság, Dr. Horváth Gyula, a Balatoni Hajózási Zrt. vezérigazgatója és Tósoki Imre polgármester avatta fel azt a márványtáblát, mely annak állít emléket, hogy idén 100 éve, hogy Tihanyban kikötött az első hajó. A Szent Miklós hajó fedélzetén a rendezvény fővédnöke, Ruzsics Ferenc, Keszthely polgármestere és védnöke, Füstös Gábor, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója, valamint
Halász János a NEFMI államtitkára és Tósoki Imre polgármester köszöntötte a megjelenteket. A garda halászatát Vesztergám Miklós tárogató kíséretével nézhették végig a megjelentek. A hajó visszaérkeztekor az érdeklődők megtekinthették a „zsákmányt” is, sajnos a még 8 fokos Balatonban még nem sok gardát fogtak a halászok, hiszen köztudott, hogy ez a hal a nagyon hideg vízhőmérsékletet kedveli… Ebben az évben minden eddiginél több magyarországi borrend képviseltette magát a rendezvényen, csodálatos látvány volt, amikor a több száz fős díszes ruhába öltözött menet felvonult a bencés Apátságba, ahol Dr. Korzenszky Richárd megáldotta a halat és az újbort. Majd a menet átvonult a Visszhang dombra, ahol hagyományaikhoz híven megszólaltatták a tihanyi visszhangot. Ezen a helyszínen ismét jeles évfordulóról emlékeztünk meg, hiszen 25 éve avatták fel Borsos Miklós szobrát, mely a tihanyi echót jelképezi. Tósoki Imre koszorút helyezett el a szobornál, majd Vesztergám Miklós tárogatón eljátszotta a „Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország” című dalt, melyet a borrendek tagjai vele énekeltek. Szép, emlékezetes pillanat volt… A rendezvénysátorban ezek után elkezdődött a műsor. Elsőként a Tihanyi Asszonykórus dalai köszöntötték a megjelenteket, majd borrendi avatás következett. A nap hátralevő részében táncműsor, könnyűzenei műsor mellett Wolf Kati koncertje, majd tűzzsonglőr show és az elmaradhatatlan Dworák disco szórakoztatta a fesztivál vendégeit. Vasárnap is szerencsénk volt az időjárással, a harminckét halászlé főző csapat gyönyörű időben kezdhette el a főzést a Visszhang dombon. A zsűri- Benke László vezetésével- már délelőtt körbejárta a csapatokat, érdeklődve figyelték, hogy ki hogyan készíti el a maga halászlevét. A rendezvénysátorban
10. OLDAL
HÁZUNK TÁJA
meseelőadás, rézfúvós koncert, a tihanyi Echo Citerabanda műsora után következett az eredményhirdetés: első helyezett lett Geng Ferenc, második helyezett a Tihanyi Borbarátok csapata, harmadik pedig a Tihanyi Asszonykórus. A különdíjat pedig a Tihanyi Leányok csapata által készített halkolbász hozhatta el. A rendezvény díszvendége, Keszthely városa is bemutatkozott: az ottaniak Bombatucada nevű csoportjának dobshow-ját rengetegen hallgatták, fokozva az addigi jó
TIHANYI VISSZHANG
hangulatot. A sátorban a HunKun Dance csoport „táltosai” táncoltak, majd színpadra lépett a fesztivál sztárvendége Horváth Charlie, aki nem okozott csalódást, fantasztikus koncertet adott, a sátorban pedig egy gombostűt sem lehetett elejteni, akkora tömeg volt… Rengeteg ember munkája kellett ahhoz, hogy ezt a jubileumi Garda Fesztivált ilyen sikeresen megrendezhettük. Ezúton szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik segítettek a Fesztivál szervezésében, lebonyolításában.
TIHANYI VISSZHANG
Köszönöm a Falugondnokság dolgozóinak, Szabó Kálmánnak és a tihanyi Polgárőröknek, Nyíri Károlynak, Punk Ferencnek, Salánki Sándornak, Aradi Istvánnak és a Vinitores Tychonienses Borlovagrendnek, Dr. Korzenkszy Richárdnak és a Bencés Apátság dolgozóinak, Gálné Lendvay Erika vezető óvónőnek és a Visszhang Óvoda dolgozóinak, Pálfi Lajosnénak és a konyhai dolgozóknak, az Oázis Étteremnek, Pálfi Erikának, Csizmazia Mártonnak, Scher Anitának és ifj. Szabó Kálmánnak, hogy segítették
HÁZUNK TÁJA
11. OLDAL
munkánkat. Köszönet jár mindazoknak, akik a „10 év a garda jegyében” című kiállításra segítettek összegyűjteni az emlékeket – Varró Jánosnak, Végh Lászlónak, Fülöp Zoltánnénak és a Levendula Klubnak, a Tihanyi Asszonykórusnak, Richárd atyának, Bakos Péternek, a Büki családnak, Bittmann Jánosnak és Szabó Zsoltnak. És nem utolsósorban köszönjük Tihany lakosságának, hogy eljöttek és velünk ünnepelték a „Garda” tizedik születésnapját! RÓZSA ÉVA
12. OLDAL
HÁZUNK TÁJA
TIHANYI VISSZHANG
Régi idők ízei – lekvárfőzés Tihanyban 2011. szeptember 28-án egy helyi vendéglő csapata megmutatta, hogy a lekvárfőzés - amely sok vidéki háziasszony őszi rémálma - egy kis műsorral milyen vendégcsalogató mulatság lehet. Az eseményen vélhetően két-háromezer ember is megfordult, annak ellenére, hogy Balatonfüreden épp ezen a hétvégén tartották a Romantikus Reformkor nevű, többéves múltra visszatekintő rendezvényt. Hogy sokan mégis miért választották Tihanyt ezen a remek napsütéses, kora-őszi napon? Nos, a hasát minden bizonnyal mindenki szereti. Visszaemlékezve a nagymama süteményeire, amikor „még minden finomabb volt”, mindezt megfűszerezve kiváló népi zenészekkel és táncosokkal, no meg magával Tihany varázsával. A Batthyányi utca megtelt, Balázsy Panna, az est háziasszonya szórakoztatta a vendégeket, miközben Kaldeneker György főzte a lekvárt. Kaldeneker Györgyöt megkérdeztük arról, hogy milyen lekvár is fő a kondérban, mire egy kimondhatatlanul hosszú nevet kaptunk válaszképp: Levendulás Vilmoskörte Fügével. Első hallásra is érdekes kombináció, azonban tovább faggatva kiderült, hogy a választás miértje sem kevésbé érdekes. A levendula a maga érdekes illatával különleges összhatást kölcsönöz az ételeknek, valamint Tihany specialitása, így nem szabadott kihagyni. A vilmoskörte volt az eredeti terv szerint, így már jó előre beszerezték. A füge viszont számára is meg-
lepetés volt, ugyanis a főzés előtti reggel a szomszéd néni érdeklődött afelől, hogy mi is készül itt, és amikor megtudta, hogy lekvárfőzés lesz, azonnal felajánlotta, hogy a fügét leszedhetik az udvarában. Az étterem lelkes csapata természetesen azonnal leszedte, így került a levendulás vilmoskörte lekvárba némi füge is. A füge igen édes, így kevés hozzáadott cukorral készülhetett a remek lekvár. Kaptunk egy kis kóstolót is belőle, kemencében sült házi kaláccsal, ám végül nem tudtunk dönteni: a kalács volt a finomabb, vagy csak a lekvárnak kellett volna még egy kicsit hűlnie. Valójában mindegy is, hisz az ízek tökéletesek voltak. A levendula az ízében nem érződik, csupán kellemes, a megszokottól eltérő illatot kölcsönöz a lekvárnak. Ha már ott voltunk, nem csak a rendezvény központi helyszínén - azaz a Batthyányi utcára néző Régi Idők Ízei Kemencés Pékség és az előtte lévő területen - nézelődtünk, hanem lemerészkedtünk a Régi Idők Udvara Skanzen és Étterembe is. Útközben fiatal szakácsok főztek Levendulás Otelló lekvárt szintén katlanon, kondérban, ahogy azt szokás volt régen is. Mint azt tudjuk, a gyümölcsöt ki kell magozni, és ezután főhet a lekvár, no de az otelló, amely egy kék szőlőfajta -, és leginkább az édes vörösborok alapanyagaként volt ismert -, igen sok magot tartalmaz, valamint a szőlőszemek héja is kesernyés a magas csersav tartalom miatt. A srácok elmondták, hogy a lekvárt teljesen szokványos
TIHANYI VISSZHANG
módon készítik, azonban mielőtt teljesen készen lenne, akkor kezdődik a még keményebb munka: a halászlé készítésekor használt passzírozó új szerephez jut, ezen az eszközön át kell passzírozni az összes gyümölcsöt, így a szűrőn fennakadnak a magok és a héj is. Ha ez megvan, akkor már csak a levendulát kell beletenni, és mehet is üvegekbe, majd a címkézőbe. Azt is megtudtuk, hogy a sok-sok üveg lekvárt maguk címkézik, kézzel, hisz ők csupán egy étterem, nem egy élelmiszeripari gyár. A sok üveget egyesével felcímkézni sem kis munka, de a jelszó: „mindent a vendégért”. Végül az étterem udvarában néhány népviseletbe öltözött idősebb hölgyet találtunk, akik keményen dolgoztak egy vöröses masszán. Hatalmas érdeklődés volt, sok-sok ember állta körül őket. Elmondták, hogy levendulás csipkebogyólekvárt készítenek, amely még különlegesebb, mint az otelló, ám még több munkát is igényel. Kezdésképp a csipkebogyóért a tüskés bokrokkal kell megküzdeni, majd minden szem végeit és a sérült részeket kézzel kicsípve kell megtisztítani azt az aprószemű gyümölcsöt. Ha ez megvan, akkor jöhet a szokásos módon a lekvárfőzés, egy különbséggel: a gyümölcs igazi vitaminbomba, rengeteg Cvitamint tartalmaz, és nagyon édes, ezért nem szükséges anynyi cukor, mint más lekvárokhoz. Ha megfőtt, itt is előkerül a passzírozó: a gyümölcs keményebb, így lassabban megy át az eszközön. Apróbbak a magjai, így egy durvább és egy finomabb szűrőn is át kell szűrni. No, hát ezért készítik ezt az idősek, akik értenek is hozzá, és nem utolsó sorban van ennyi türelmük elkészíteni ezt. A végeredmény viszont magáért
HÁZUNK TÁJA
13. OLDAL
beszél: a gyönyörű, vörös szín, és a csodás íz leírhatatlan: ezt kóstolni kell! Végül, ha már az ízeknél járunk: készült ezen a napon lekváron kívül más is: a legkisebbek kalácsot fonhattak, a nagyobbak szilvamaggal füstölt pisztrángot kóstolhattak házi sörrel, levendulalikőrrel kísérve, a laktatóbb ételre vágyók bográcsban főtt székelykáposztát, pörköltöt vagy babgulyást ehettek. Végül hát igazán pompás ízek kísérték a napot, valamint remek fellépők. A délelőttöt Titz Tibor és párja kezdte egy néptáncbemutatóval, majd a tihanyi Echó Citerabanda lépett fel. Titz Tibor nem fáradt el eléggé a néptáncbemutató során, így beugró vendégművészként „kanalazott” az énekes lányok háta mögött. Őket a többszörös Arany Páva díjas, és számtalan egyéb kitüntetéssel jutalmazott Tihanyi Aszszonykórus váltott az ideiglenes színpaddá kinevezett Batthyányi utca aszfaltján. Az asszonyok műsora után nem a helyi csoportok folytatták, hanem egy országosan ismert, ám nemzetközi babérokra törő csoport, a Hun Kun Dance csapat folytatta. Előadásukban népi jellegű táncokat láthattunk modern zenékre. A fiúk és lányok igyekeztek a lehető legjobban bevonni a nézőket is, amennyire csak lehetett. Végül, nem elfelejtendő a tihanyi Hegyenjárók néptánccsoport fellépése sem. Ahogy tőlük megszokhattuk, a Kisszekund zenekar hozta el az élő zenét, a táncosok pedig saját bemutatójuk után táncházat is rögtönöztek, azaz a nézelődőket is bevonták a táncba, gyorsan megtanítva egykét lépést nekik. www.tihanyipercek.hu
14. OLDAL
TIHANYI VISSZHANG
HÁZUNK TÁJA
Jesolo messze van – Kaphatnék egy szendvicset? – Nem, már zárunk. – Miért zárnak be ilyen korán? Még sokan sétálnak a parton, biztos lenne kereslet. – Tudom, de a városban lévő üzleteknek is kell a forgalom. Este tessék bemenni a városba, és ott költeni a pénzt.
Félreértés ne essék, a fenti párbeszéd nem a Balaton partján, hanem Jesolóban, az Adrián hangzott el. Látszólag nem vendégbarát mondatok ezek, mégis érdemes elgondolkodni rajtuk. A helyzet adott: a turista enni-inni szeretne, de a tengerparti büfében már nem tud, mert a tulajdonos bezárja a boltot, nem szolgálja ki a vendéget. Hogy fér ez össze a „mindent a vendégért” üzleti filozófiával? Látszólag sehogy, valójában azonban összefér. A tengerparti árus mondatai mögött fontos összefüggések felismerése rejlik. Az egyik az, hogy a vendéglátósoknak együtt kell működniük a vendégek kiszolgálása érdekében, hiszen nem külön-külön, hanem együttesen kell biztosítaniuk a szolgáltatást, a vendég által megkívánt választékot egy adott területen és időszakban. A másik felismerés pedig az, hogy az egyéni boldogulási stratégia helyett a közösségi boldogulás stratégiája vezethet csak hossz távon eredményre. ÖNSZABÁLYOZÓ KERESKEDŐK
Ezek a megállítások elég távolinak és elvontnak tűnhetnek, de ha belegondolunk, belátjuk: így van ez nálunk is. Ha a vendég nem talál éppen akkor és ott, ahol van – mondjuk télen és Tihanyban - nyitott éttermet, kávézót, mosdót, üzletet, akkor azt a helyet „leírja”, és nem vigasztalja, hogy nyáron kedvére válogathat közöttük. Vagyis a szolgáltatást, szűkített, lecsökkentett kapacitással, de minden időben biztosítani kell az adott helyen. A párbeszédből kiderül az is, hogy a jesolói vendéglátósok nem csak magukra, hanem a többi kereskedőre, vendéglátósra is gondolnak. Túllátnak saját kis érdekkörükön, és figyelembe veszik a többiek, társaik érdekeit is. Talán azért, mert tudják: a kereslet csúcsán, a nyári időszakban mindenkire, minden kapacitásra szükség van, hogy a vendég elégedett legyen. Továbbá szükség van arra is, hogy a kevesebb vendéget is kiszolgálják, vagyis ott is életben maradjanak az üzletek, ahová ritkábban jut el turista. Márpedig, ha a vendéglősök fele lehúzza a redőnyt, akkor nem lesz, aki a kevésbé frekventált időszakokban vagy helyszíneken fenntartsa a szolgáltatást. Így hát a jobb helyeken lévők maguk szabályozzák a keresletet, és terelik a vendégeket a gyengébben jövedelmező helyszínek felé, hogy az egyensúly fennmaradjon. TURISZTIKAI MINIMUM
Tihanyban ezek a gondolatok még nem nagyon érintették meg a helyi vendéglősöket. Az egész nyáron folyó és őszig
elhúzódó egyeztetések azonban – mint másik cikkünkben olvashatnak róla – eredményre vezettek. A téli ügyeleti rendszerben részt vevő vendéglősök együttműködnek, hogy minden időben biztosítsák az éttermi szolgáltatás minimumát. Nem kérdés, hogy amikor így döntöttek, akkor az egész település javát tartották szem előtt. Az lenne jó és méltányos, ha igyekezetüket a közösség is honorálná, ha mással nem, hát azzal, hogy a tihanyiak olykor-olykor beülnek ezekre a helyekre, és segítenek anyagilag talpon maradni nekik. VÁLASZD A HAZAIT!
A lokálpatriotizmus, a helyhez való érzelmi kötődés és a településért való tenni akarás ugyanis nem merülhet ki a büszkeségben. A tenni akarás és a tenni tudás számtalan, a közösséget előre vivő formája között ott van a helyi vállalkozások támogatása is. Manapság kicsiben és nagyban is egyre gyakrabban találkozunk itthon és a nagyvilágban ezzel a törekvéssel. Az olaszok például tavaly óta az „Egyél olaszt!” szlogennel kampányolnak – természetesen nem a hazai kannibalizmus érdekében -, hanem a hazai termékek előnyben részesítéséért. A kampány elég sikeres volt, mint ahogy Magyarországon is sokan veszik meg a hazai élelmiszereket, akkor is, ha azok drágábbak a kínai, spanyol és német termékeknél. Vajon hogyan lehetne elérni, hogy a tihanyiak is kimozduljanak otthonról , és ha már egyszer kimozdultak, akkor pénzüket ne vigyék máshová, hanem itthon költsék el? Hogyan lehetne elérni, hogy a tihanyi emberek legalább néha beüljenek egy helyi étterembe, és ott tartsák meg a családi ünnepeket, vagy barátaikat, rokonaikat kávéra és egy süteményre egy presszóba hívják meg? – Az együttműködésben részt vevő vendéglősök szerint: sehogy. Ők már különféle kedvezményekkel próbálták ezt elérni, de erőfeszítéseiket nem koronázta siker. A helyi TDM vezetője, dr. Koncz Mária szerint viszont lehet, hogy eddig senki sem próbálta meg összefüggéseiben bemutatni ennek jelentőségét, és nem kínált fel egy széles választékot egy kedvezményrendszerrel összekapcsolva. Az ügyvezető asszony szerint a tihanyiak nem kevésbé fogékonyak a „Válaszd a hazait”kezdeményezésre, csak meg kell találni a hozzájuk vezető utat. Ezért jövőre kampányt szerveznek. Ennek részleteit télen dolgozzák ki. Tudva azt, hogy a szokások megváltoztatása nem egyszerű. De talán nem is lehetetlen. (m.m.m.)
TIHANYI VISSZHANG
Közlemény
KÖZÉRDEK
15. OLDAL
Megjelent az Ősztől tavaszig című, a téli tihanyi programokat, szálláshelyeket és éttermeket ajánló kiadvány A Tihanyi Legenda TDM az idén először összegyűjtötte és megjelentette a téli tihanyi programokat, szolgáltatásokat, hogy a vendégek egy helyen kapjanak meg minden turisztikai információt. A kiadvány címe: Ősztől tavaszig – Tihany, a kincses félsziget. A füzetet – a Tourinform iroda mellett minden, télen is nyitva tartó múzeumba, kiállítóhelyre, étterembe, üzletbe, szálláshelyre eljuttatták, ahol a vendégek megfordulnak. A korábbi gyakorlat ugyanis az volt, hogy a vendégek nem tudhatták, hogy az adott napon mi van nyitva, hol lehet megebédelni, meginni egy kávét, melyik kiállítóhelyre lehet ellátogatni, vagy hol szükséges előzetes bejelentkezés. A kiadványból most az is kiderül, hogy télen milyen szálláshelyeket lehet igénybe venni, hol vannak wellness- vagy sportolásra lehetőségek. Mivel Tihany turizmusára erősen jellemző a szezonalitás, télen csak kevés szolgáltató működik, a környező települések, elsősorban Balatonfüred, kulturális és szabadidős lehetőségeit, programjait, helyszíneit is tartalmazza a kiadvány. A kiadvány úttörő a maga nemében, sem Tihanyban, sem másutt a Balaton parton nincs hasonló. A tihanyi tdmszervezet szerint azonban mégsem ez jelenti a legnagyobb áttörést, hanem az, hogy sikerült a tihanyi vendéglősökkel egyfajta „ügyeleti rendszert” kialakítani. A rendszerben öt vendéglős vesz részt, akik vállalták, hogy a szezon kezdetéig, március 15-ig, felváltva egy-két hetet bevállalnak, és a veszteségek ellenére nyitva tartanak. Így a Tihanyba látogatók minden nap találnak éttermet, ahová beülhetnek.
16. OLDAL
TIHANYI VISSZHANG
HÁZUNK TÁJA
El Camino
Akik megjárták a Szent Jakab - zarándokutat címmel könyvbemutatóval egybekötött élménybeszámolót tart a Győrben élő Antal Judit. A szerző bemutatja az El Caminót, vagyis a Szent Jakab-zarándokutat, amit a férjével járt végig 2010 nyarán Spanyolországban. Közel 1000 km-t gyalogoltak, hogy Santiago de Compostelán keresztül eljussanak Fisterrába, a „világ végére”,az Atlanti-óceán partjára. Az előadást a Bánházi György fotóiból készült zenés vetítés színesíti. Az előadás a Németh László Művelődési Ház színháztermében december 13-án, kedden 17.30-kor lesz. A könyv bevezető áron a helyszínen megvásárolható. A belépés díjtalan. Szeretettel várunk mindenkit!
TIHANYI VISSZHANG Megjelenik havonta • Alapító: Tihany Község Önkormányzata • Felelős kiadó: Tihany Fejlesztéséért Alapítvány Szerkeszti a szerkesztőbizottság: Bölcs Attila, Dr. Koncz Mária, Rózsa Éva Eszter • Felelős szerkesztő: Rózsa Éva Eszter Tördelés: Nagy Balázs • Lapterv: Báti Gabriella, Veszeli Lajos • Nyilvántartási szám: 163/0823/1/2007 Készült: Tradeorg Nyomda Kft., 8184 Fűzfőgyártelep • Tel: 88-450-450, e-mail:
[email protected] • Felelős vezető: Tóth Zoltán
TIHANYI VISSZHANG
KÖZÉRDEK
Karácsonyváró napok Tihanyban
2011. december 1-17. DECEMBER 1. CSÜTÖRTÖK, 17.00 ÓRA John Judit „Csend-képek” című grafika és festmény tárlatának megnyitója a Németh László Művelődési Ház tetőterében (a kiállítás megtekinthető 2011. december 17-ig.)
DECEMBER 3.SZOMBAT, 9.00 ÓRA Forraltbor-főző verseny a Tihanyi Piacplaccon (Akasztó-domb)
DECEMBER 4. VASÁRNAP, 15.00 ÓRA „Hull a hó, mesebeli álom” – zenés, bábos táncos mese a Színházikó társulat előadásában a Művelődési Ház színháztermében 16.00 óra: a Mikulás megérkezik az Oázis étterembe, ahol forró tea, sütemény várja a kicsiket és nagyokat
DECEMBER 10. SZOMBAT, 10.00 ÓRA Karácsonyi ajándék készítés a Németh László Művelődési Házban (karácsonyi ékszerek, karácsonyfadíszek, ajtódíszek, ablakdíszek, stb.) 15.00 óra: Díszes karácsonyfák kiállítása az Oázis étteremben ( megtekinthető december 20-ig)
DECEMBER 17. SZOMBAT, 15.00 ÓRA „Volt egy régi december” – a Németh László Művelődési Ház amatőr művészeti csoportjainak ajándékműsora a Művelődési Házban
NAGYON SZÉP ÜNNEPET ÉS BÉKÉS, BOLDOG ÚJ ESZTENDŐT KÍVÁNUNK MINDENKINEK!
17. OLDAL
