X, Évfolyam. Budapest február hó (871.) szám. KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS

13. (871.) szám.

Budapest 1900. február hó 10.

X, Évfolyam.

KÖZTELEK KÖZ- É S M E Z Ő G A Z D A S Á G I

LAP.

AZ O R S Z Á G O S M A G Y A R G A Z D A S Á G I E G Y E S Ü L E T H I V A T A L O S

KÖZLÖNYE.

M e g j e l e n i k m i n d e n szerdán és szombaton. Az országos magyar gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják.

Az Országos Magy. Gazdasagi Egyesület tulajdona.

Szerkesztőség és kiadóhivatal:

Nem tagoknak előfizetési dij: Főszerkesztő és kiadásért felelős: Forster Géza az OMGE. igazgatója. Egész évre 20 korona, félévre 10 korona, negyedévre Felelős szerkesztő: Szilassy Zoltán az OMOE. szerkesztő-titkára. • Társszerkesztő: Bnday Barna az OMOE. titkára. 5 korona.

A Z OMGE. K Ö Z L E M É N Y E I . Ülésnapok a Köztelken. 1900. február hó 14. d u. 4 órakor OMGE. dohánytermelési bizottságának ülése. 1900. február hó 19-én d. e. 10 órakor Szesztermelök szövetkezétének értekezlete. 1900. február 19-én d. u. 4 órakor. OMGE. Földmivelési és növénytermelési szakosztályának ülése. 1900. február 20-án d. u. 4 órakor. Tenyészállatvásárt rendező-bizottság ülése. 1900. február 21. d. u. 4 órakor OMGE. szölőszeti és borászati, továbbá gyümölcstermelési bizottságainak ülése. 1900. február 22-én d. u. 4 órakor. OMGE. számvizsgáló - bizottságának ülése.

Meghívó az OMGE. szölőszeti és borászati, továbbá kertészeti és gyümölcstermelési bizottságának 1900. évi február hó 21-én (szerdán) d. u. 4 órakor a Köztelken tartandó egyesitett ülésére. A tárgysorozatot a „ K ö z t e l e k " 13. számában közöltük.

Budapest (Köztelek), Űllői-út 25. szám. Kéziratokat a szerkesztőség nem küld vissza.

A vásár tervezete és bejelentési ivek az OMGE. titkári hivatalánál (Budapest, Köztelek) kaphatók. A rendező-bizottság.

Tavaszi luxus-lóvásár. Az idei tavaszig luxus-lóvásár ápril hó 1, 2 és 3-ik napján "tartatik meg az OMGE. védnöksége alatt a „Tattersall" istállóiban. Az állami ménesek számfeletti lovai erre a vásárra nem fognak felhozatni.

Meghívó az' OMGE. tenyészállatvásár-rendezö bizottságának f. évi február hó 20 án (kedden) d. u. 4 órakor a Köztelken tartandó ülésére. Táryyak: A bírálati szabályzat megvitatása. A bíráló-bizottság megalakítása. Tormay Béla s. k., r. b. elnök.

XVII. tenyészállatvásár.

A luxus-lóvásár díjazással lesz egybekötve. Négyes fogatok részére kettő; hintós és jukker fogatok, valamint hátas lovak részére egyenként három 600—600 koronás dij, vagyis összesen 11 dij 2400 korona összegben tűzetik ki. Bejelentési határidő márczius hó 10. Katalógusok márczius hó 15-én jelennek meg. A vásár tervezete és bejelentési ivek a Tattersall titkárságánál (Bpest, Külső Kerepesi-ut) kaphatók.

Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, a nagyméltóságú földmivelésügyi miniszter ur Nemzetközi fogatos kapálógéptámogatásával f. évi márczius hó 11. és 12-ik Meghívó verseny. napjain tartja meg díjazással egybekötött az Országos Magyar Gazdasági Egyesület tenyészállatvásárját a budapesti Tattersall Az OMGE., úgyis mint a Gazdasági földmivelési és növénytermelési szakosztályának. r.-társaság istállóiban. Egyesületek Országos - Szövetségének központja, f. évi február hó 19 én, (hétfőn) d. u. 4 óraA tenyészállatvásárra hozható szarvaskaröltve a nyitravármegyei gazdasági egyesükor a Köztelken tartandó ülésére: marha, juh és sertés. lettél s a nagyméltóságú földmivelésügyi miniszTárgyak. Dijakra a földmivelésügyi miniszter ur térium támogatásával a folyó év május hó 1. A folyó évben rendezendő sörárpa- Ö nagyméltósága 6000, Budapest székesfővároselején É r s e k u j v á r o t t n e m z e t k ö z i f o g a közönsége 100Ó koronát tűzött ki. kiállitás. tos k a p á l ő g é p v e r s e n y t rendez. A vásárral kapcsolatosan gépkiállítás, mű2. Országos sörárpavásár rendezéséA versenyre bejelenthetők egysoros és trágya és abraktakarmány kiállítás is fog rennek ügye. többsoros fogatos kapáló-gépek. Mindkét cso3. Czukorgyárosok kartelje s lejáró deztetni. port részére 1—1. arany-, ezüst- és bronzérem Bejelentési határidő február hó 20. tarifális kedvezményeik ügye. tűzetik ki. 4. A szegedi kiállítás növénytermelési A tenyészállatvásár csak az esetben f o g A verseny általános szabályzata és a kiállítása alkalmával szerzett tapasztalatok s megtartatni, ha kellő számú bejelentés lesz. bejelentő ivek a napokban küldetnek szét a javaslat e kiállításoknak a jövőben miként Kérjük ennélfogva a tenyésztőket, hogy a czigépgyárosoknak. leendő rendezéséről. mükre már megküldött bejelentési iveken a A rendező-bizottság. szétküldeni szándékolt állatokat idejekorán Gróf Szápáry Gyula s. k. bejelenteni szíveskedjenek. szakosztályi elnök.

Tavaszi MŰTRÁGYA szükségletünk beszerzése végett forduljunk a

Magyar Mezőgazdák Szövetkezetéhei,

Budapest, V., Motmány-u.

M a i s z á m u n k 3 0 oldal.

31

250

KÖZTELEK,

1900. F E B R U Á R HÓ 10.

Hegyi eke- és hegyi vetó'gépbemutatás.

illető haszon is fedezetet találjon." És tényleg, mig a nyers ásványolaj vámja 2 frt és 2'4Q frt, addig a finomitotté 3, 5 illetve 10 frt. (A vám Az OMGE., úgyis mint a Gazdasági tehát a félig f. és finomított kőolaj értékének Egyesületeit Országos Szövetségének központja, 42—104%-a.) Igy van megvédve a petróleumkaröltve a Szepesvármegyei gazdasági egyesü- finomító ipar, a kőolajjal világító közönség óriási kontingensének nyilt hátrányára. És ezt terium támogatásával folyó évi juniiis hó folyaa monopolisztikus helyzetet arra használja fel, mán, Iglón, h e g y i e k e - és h e g y i Tetőgéphogy nem elégedvén meg a vámvédelem által b e m u t a t á s t rendez. máris biztosított üzleti haszonnal, úgyszólván A bejelentési ivek a gépgyárosoknak a adót vet ki, két ország népére. A kormány egy napokban küldetnek szét. tagja pedig, erre a vámvédelemmel való visszaA rendező-bizottság. élésre azt mondja, hogy „bizonyos mértékig szükséges", tehát jól van. Őrült volna ezek után az az ipar, amelyik nem igyekeznék karEgyről-másról. tellel megsarczolni aközönséget. Hiszen Lukács (A petróleum kartel. Szeret- nem szeret. Támadások pénzügyminiszter kijelentette, hogy „nem szereti Darányi miniszter ellen. A nagymalmosok kárpótlása. ugyan a karteleket, de épp oly kevéssé szereti a kartelek kérdését törvényhozási uton szabáEgy jogász,, akiben örömünk lelik.) A magyar-osztrák petróleumflnonaitó gyá- lyozni". rak kartelje néhány hó alatt fokozatosan 6—8 A miniszter tehát nem szereti a kartelek koronával emelte a kőolaj árát. Mult év szabályozását. Dá a karteleket sem szereti. őszén a kartel a tisztítatlan adómentes petró- Szeret — nem szeret. Nagy dilemma. De egyiket leum (benzin) árát emelte fe), kapva az alkaltalán mégis jobban szereti, mint a másikat! mon, hogy a benzinmotorok terjedését ezzel Ezzel nem ártana tisztába jönnünk . . . saját hasznára kizsákmányolhassa. Akkor a Furcsa világ, a kontrasztok világa. Egy benzinmotoros üzemmel dolgozó kisiparosok kabinetben két miniszter. Az egyik a földa budapesti kereskedelmi és iparkamaránál mivelési az a'truisztiku? eszméknek fáklyakerestek védelmet a kartel ellen. Az iparvivője: a szövetkezeti törekvéseknek. A másik kamara helyesnek (!) találta a kartel áremelését a pénzügyi, az egoisztikus törekvéseknek: a s a kisiparosoknak szállítási kedvezménynyel karteleknek védnöke. Ez a modern munkavaló kárpótlását hozta javaslatba. Most ismét megosztás. szóbakerült a petróleum-kartel garázdálkodása, a finomított J.kőolaj áremelése révén, még pedig a képviselőházban. S most már Még pedig arra a miniszterre járnak maga a pénzügyminiszter jelentette ki, hogy a jobb idők, aki a kariéit nem szereti. Darányi kormány mitsem szándékozik ellene tenni, ellen otromba támadások jöttek divatba. Külömert ezt a kartelt „bizonyos mértékig" szükséges- nösen egy újdonsült napilap faragja ellene azt nek tartja. a bünvádat, hogy tárczájának szent hagyoA petróleumipar csakugyan irigylendő helyzetben van, mert semmiféle más ipart nem véd meg ug^*a vámpolitika, mint ezt. A kőolaj-vámok • megállapításának alaptétele az: „hogy a finomított és nyersolaj vámjai közötti különbségben ne csak a finomítással járó költségek. hanem az ipart természetszerűen meg-

mányai közé becsempészte az agrárizmust. Ez a bünvád a legszebb érdemrend, amelyre Darányi eddig rászolgált. Némelyektől szidalmaztatni erény. Vérszemet kap egy szocziális néplap is s olyan modorban szidalmazza Darányit, amely eddig páratlan a magyar sajtóirodalom terén.

TARCZÁ.

hold zöldséges kertből és 47 hold szántóföldből. Felszerelése ennek a tanyának a következő : lakóház, istálló (tehénj sertés, baromfi), egy nyitott szin és tengeri góré, 2 ökör, 2 ló, 3 tehén, 4 kocza, 200 baromfi és a szükséges gazdasági eszközök. Az első velőmag, 200—300 frt forgó'őke. Mindezen felszerelést készen kapja a tanyás. A markába jut minden egyszerre, amiről csak egy paraszt elme á'modhatott. S tőle az Agrária ném kíván semmiféle anyagi biztosítékot, csak munkát és engedelmességet. És a tanyás a Csáky gróf számítása szerint már az első évben 1000 forint tiszta nyereséget rakhbt a takarékpénztárba. Ha negyven évig kitartja ő vügy családja és ha a Csáky mathematikáját semmi sem zavarja meg, akkor negyvenezer forint birtokába juthat. 400 családnál ez 16 millió forintot jelent. Ugyanennyi vállalkozói nyereséget az Agrária is számit magának. Tehát 40 év alatt az a husz egynehány ezer hold föld harminczkét millió forinttal jövedelmezne többet, mint eddig hozott. És emellett magasabb földbért kapna az állam is, mint eddig kapott. A munkásanyagot kiképeznék szakértelmes gazdának s negyven év múlva egy értékében megháromszorozódott földbirtokot s négyszáz vagyonos családot adnának vissza a nemzetnek. Mindez nem túlzás, hanem a tervezet megokolt számadatainak eredménye.

Az Agráriáról. Az „Agrária? név alatt országszerte ismeretes tanyarendszeres gazdálkodási tervről van egy kis mondanivalóm itt a vonal alatt, ahol a szavak nem esnek annyira latba. Csáky Sándor gróf adott ismét anyagot ahhoz, hogy ezzel a fölötte érdekes vállalkozással ujolag foglalkozzunk. Csáky gróf a telepítési ankétet használta fel arra, hogy ismét szőnyegre hozza az „Agrária" ügyét, a melyről már azt hittük, elaludt. Az ankét elé terjesztett néhány kérdőpontra felelőleg elmondja mindazt javított kiadásban, amit az „Agrária* filől tudnunk kell. A miniszterhez adresszált felelet tulajdonképpen a nagy nyilvánosságnak szól, mert az irat közkézen forog s az eddig elhangzott ellennézetekkel szemben polémiát vesz fel. Just is ad tehát a hozzászóláshoz, de meg is érdemli azt. Arról van szó, hogy az Agrária részvénytársaság bérbe venne 40 évre a magyar Alföldön egy ca. 23.000 kat. hold kiterjedésű birtoko1, melyen gazdasági iparral egybekötött tanyarendszeres gazdálkodást honosítana meg. A birtokot 400 darab ötvenholdas parczellákra osztja fel; 50 hold egy tanya, mely áll, egy hold udvarból, egy hold szénáskertből, egy

13. SZÁM. 10-IK É V F O L Y A M . Szeretnénk bemutatni legalább egy csipetnyit ; miként oktatják ki Darányi felöl a szocziális tagtársakat. De a támadás annyira szennyes, hogy egy viharedzett öregbéresnek is az arczába kergetné a vért. Olvasva ezt a néplapot csakugyan kedve támad az embernek reakczionáriusnak lenni, mert a deresre gondol. Irmodorát bizonyára azon lehetne legczélszerübben korrigálni. Szóval akisésnagy-vakondok feltámadnak Darányi ellen, mert ő agrárius. Erélyes, buzgó, produktív férfiú. A kisexistencziák érdekében senki sem tehetett volna többet, mint ő tett. Működésbe hozta a törvényhozást s működésbe hozta a gazdatársadalom azon orgánumait, amelyek eddig erő és támogatás hijján vesztegelni voltak kénytelenek. Ezeket a jeles virtusait elvitatni nem lehet. De minden érdemét halomra dönti az az egyetlen szó, az a meggyanúsító vád, hogy ő agrárius. Hogy egy agrár ország földmivelési ügyeinek vezetője agrárius! Ezt a jelszót egy jól megfontolt intrika alkalmasnak találja | vesszőparipának. Bolond állapot, de ugy látszik, sikerült a közvélemény melegágyába itt-ott beleültetni azt a felfogást, hogy az agrárizmus valami gonosz szellem. Vájjon mik lehetnek a gonoszságai?

Hát ott van rögtön az eltörölt őrlési engedély, mint egy nagy revánseszms szülő oka. Ezt a nagymalmosok ós ágas-bogas érdekeltségük sokáig nem fogják elfelejteni. A budapesti nagymalmok január elsejétől fogva nem hozhatnak be őrlési czélra vámmentesen idegen búzát. Ez fájt, ami fölött nem is csodálkozunk s most egymást érik a rekriminácziók s a tanácskozások, hogyan lehetne kárpótolni a malmokat a szenvedett veszteségért. A felmerült tervekről csak ugy fülhegygyei értesültünk. Felmerült a kiviteli prémium terve. Ezt maguk a malmok ejtették el, mert a prémium bénéjében Ausztriával kellett volna megosztozniok. Tarifális kedvezményekben történt tehát megállapodás. Állottak volna ezek abban, hogy a gabona Budapestre szállítására a najymalCsábító kép, az

ember

megdörzsöli

utána a

Semmi sem bizonyítja jobban, mint az Agrária fogadtatása, hogy mennyire felületesen s lobbanékonyan ítélnek meg nálunk súlyos dolgokat! Hát micsoda átkos közöny tartja vissza a kormányt, hogy ne ragadja meg két kézzel a Csáky gróf tervét? Hiszen ha annak Ígéretei csak tizedrészben beválnak, máris olyan az eredmény, amelyet semmi más gazdálkodási rendszerrel elérni nem tudunk! Kérdezzük meg azokat a vezérczikkirókat, akik nem régiben hozsánákat zengedeztek az Agráriának: ha konzekvensek magukhoz, miért nem üldözik most azokat, akik az általuk festett paradicsomtól visszatartják a négyszáz munkáscsaládot?! Ime itt a terv, amely a munkást boldoggá tenné s nem akarják üstökön ragadni. Büntetést érdemel, aki ilyen alkalmat elmu'aszt. Csakhogy emiatt senkit nem bántottak. Belenyugodtunk szépen az álomszerű szép kép elenyészésébe és lemondottunk hallgatagon a munkásaink számára igért ama bizonyos 16 millió forintokról anélkül, hogy egy arczizmunk megrándult volna. Ugy látszik, a végén Csáky grófnak a számításait még sem tartottuk csalhatatlannak. Aminthogy nem is az.

11. SZAM. 10-IK É V F O L Y A M . mok különösen mérsékelt fuvardijakat élveztek volna. Ez ellen természetesen hevesen tiltakoztak a vidéki malmok, még pedig teljes joggal. Elejtették s fenmaradt a másik kedvezmény terve, hogy t. i. a lisztkiviteli fuvardijakat szállítják le jelentékenyen. A nagymalmok ezt a kedvezményt is csak foghegyre valónak tartják, pedig voltaképpen ez sem illeti meg őket. Ám szállítsák le a gabonafuvardijakat az összes belföldi viszonylatokban és szállítsák le a liszt fuvardijait a fiumei viszonylatban, senki ez ellen kifogást támasztani nem fog. De hogy a budapesti malmoknak kizárólagos előjogokat adj inak az egész vidéki malomiparral szemben és annak rovására, ebben nines elfogadható igazság, mert a vidéki malomiparnak éppen ugy meg van a létjoga, éppen ugy megvan benne a fejlődési törekvés s éppen ugy gravitálhat a kivitelre, mint a fővárosi. A vidéki malomipar a legnagyobb erélylyel s teljes joggal tiltakozhatik az ellen, hogy a czentralizáló és proktekczionális rendszert bármely alakban is feltámaszszák.

KÖZTELEK,

1900. F E B R U Á R HO3.184

elemek fokozott védelmére irányuljon. Igy például néhány bennünket közelebbről érintő vonatkozás : szigorítsák a részvénytársaságoknál az engedélyezési rendszert; szöyetkezeti titulosok alatt nyerészkedések ne mehesenek végbe ; biztosító vállalatok, árurészletügyletek, ügynökök mind éberebb törvényes ellenőrzés alá essenek; a tisztességtelen versenyt zabolázza a törvény. És ott van a gabonaelővételi ügyletek kérdése, egy nevezetes ütközési pont. Mit mond ezekről Nagy? Idézzük a szavait.

kíváncsiak, mikor fogják rá a kereskedelmi miniszterre, hogy ő is agrárius ? Ha dr. Nagy hiv magyarázója az ő terveinek, erre máris rászolgált, mert egyetlen telivér agrárius sem vindikálja, hogy szabadabban s nemesebben reformáljon dr. Nagynál.

„Különösen a gabonaelővételi ügyleteket kell a revízió keretébe vonni, melyek az utóbbi években oly nagy pusztításokat tettek s oly elkeseredett harczot provokáltak. Bármennyire vitassák az érdekelt kereskedői körök, hogy ezek legitim ügyletek s nem az uzsora fogalma alá eső hitelezések, az elől még sem lehet szemet hunyni, hogy az egyszerű földmivos ember, akinek fogalma sincs a tőzsdei árkonjunkturák mozgató tényezőiről, nem helyezhető egy vonalba az ezek iránt tájékozott s ellenük védekezni tudó kereskedővel s azért nem méltányos őt aránytalan árkülönbözetek fizetésének kitenni s ezáltal a tőzsdespekulácz'ó örvényébe belesodorni."

Rovatvezető: Kerpely Kálmán.

Aztán ott van az sgrárizmusnak egy másik bűne : visszaszorítása a túlzott liberalizmusnak, amely a gyengébb társadalmi elemekIjy beszél az elővételi ügyletekről s ez a.nek az erősebbek által való kizsákmányolását szellem hatja át összes fejtegetéseit. Hivatkozik megengedi. Ezen a vonalon csap össze a régi végül a Lémet polgári törvénykönyvre s a s az ujabb gazdasági irány a legnagyobb, ; következőket mondja : Azzal vádolják ezt az elemi erővel és ebből az összecsapásból marad uj törvényt, hogy agrárpolitikai befolyások vissza a legtöbb titkos keserűség. De lám, . alatt készült. Az agrárius tendencziák nálunk mintha a gonosz szellem már nemcsak az is tért foglalnak s a kereskedelmi jog alkalagriusokat szállotta volna meg. A napokban mazásának korlátozása legalább abban az egy kitűnő jogtudós értekezletét olvastuk, dr. irányban, hogy a kereskedők és nem keresNagy Ferencz értekezletét a kereskedelmi kedők között kötött ügyleteknél az utóbbiak törvények revíziójáról. Dr. Nagy kereskedelmi nagyobb mértékben vonassanak ki a kerestörvényeinkben pontról pontra rámutat a „túlzott kedelmi törvény szigorú rendelkezései alul: liberalizmus" hibáira. Előadása üde és egész- még nem agrárius szempontból is méltányosséges légáramként hat reánk. Megértette nak mutatkozik". Jól esett ezeket a szavakat velünk, hogy átkeli gyúrni alaposan ezeket a hallanunk egy jogi tekintélytől. Egy hosszú törvényeket, mert több foltot már el nem bír- vasmarok nyu'ik azok között előre, mely a nak s a mai fejlődött kereskedelmi élet hiányait kereskedelmi élet fattyainak, nem régiben még és enyheségeit visszaélésekre kihasználja. A egy uralkodó rendszer édes gyermekeinek torka módosítás tehát szigorításokra s a gyengébb körül szorul. Most már csak arra vagyunk .Csupán néhány példát hozok fel erre. „A gazdasági rendszer" fejezetében a tervezet ezt mondja : „Tizéves átlagban holdanként 9 mm. évi szemestermést véve alapul, a tanyások által beszolgáltatott, az Agráriát megillető feles termésnek mezei és állati termékekbeni pénzértéke egy 50 holdas tanya után 1966 frtot tesz ki." ,A tanyás évi haszna" fejezetben pedig a tanyást megillető feles részt már eként számítja ki: Alapul véve 9 mm. gabnatermést holdanként, a tanyás bevétele feles részben földtermékek után 2192 frt, állati termékek után 1196 frt, összesen 3388 frt. Fentebb e czimek alatt az Agrária 1966 frt bevételt előirányoz a saját számára; miért előirányoz a tanyás számára majdnem kétszerannyit? Hiszen minden jövedelem és vagyonszaporulat közös. Ezt nem lehet megérteni s az még kevésbé érthető, hogy ilyen nagy és komoly tervezetben hogyan fordulhat elő ekkora ellenmondás. Azt mondja elöl sz ismertetés, hogy a tanyás élő és holt felszerelését mintegy 2000 forint beszerzési értékben kapja, mely összeget 3% évi kamattal 10 év alatt, évi részletfizetéssel törleszti. A tanyás hasznának kiszámításánál ezt az évi törlesztési összeget 150 forinttal állítja be a kiadások közé. Talán csak nem vehetjük komolyan, hogy a tanyás 2000 frtot évi 150 frttal 10 év alatt törlesz-

teni fog? Ezek a számítási hibák elvégre nem ütik még agyon a tervezetet, de annak realitása iránti bizalmat mindenesetre megingatják. Kár általában véve, hogy Csáky gróf túlságosan magas kalkulusokkal számit. Ugyan ki követel egyszerre vagyont a földnélkülieknek! Szerényebb számok hamarabb megnyugtatnának s kevésbé hívnák ki a birálato'. A Csáky féle irat az Agrária tervét ért bírálatokkal csal ugyan foglalkozik is az „Ellenvetések" cz. fejezetben. Azonban a jövedelemkiszámítások túlságos optimisztikus voltát illető ellenvetésekre egy érve sincs. Pedig ezen fordul meg a vállalkozás sorsa. E helyett csupán három ellenvetést czáfol. Első az, hogy egy tanyásmk sok ötven hold. Erre azt feleli, hogy tartson a tanyás cselédet. Azt feleli továbbá, hogy 25 holdas tanyák alkotása esetén a felszerelési költségek nagy része megkétszereződnék. Helyes. De ez még sem érv. Mert ha az Agrária egy család munkaképességének és szorgalmának garancziájára egy ötven holdas beinstruált tanyát odaadhat, még könnyebb szívvel odaadhat egy 25 holdas tanyát. A befektetését elvégre visszafizeti a tanyás, ha egyáltalán élni tud. Ha pedig 25 holdon nem tud megélni, 50 holdon is elpusztul. Mert munkabírása és szorgalma kevésbé ural 50 holdat, mint ennek felét. Az igaz, létfentartási

B. B.

NÖVÉNYTERMELÉS. Dohány termelési és miitrágyázási kísérletek. ű A „Köztelek" hasábjain közöltem már az 1898. évben teljesített dohánymütrágyázási kísérletek eredményét s egyszersmind megígértem, hogy az 1899. évi eredményről hasonlólag e lapok hasábjain fogok beszámolni. Ugyanis eme mütrágyázási kisérlet az első évben ugy a termés mennyiségére, mint annak minőségére, kedvező eredményt szolgáltatván, elhatároztuk, hogy egy nagyobb — égy magyar holdas — parczellán teszünk kísérletet. E czélból két 1 m. holdas parczellát hasítottunk ki a dohányföldből, a melyből az égyik 150 kg. martellint és 80 kg. szuperfoszfátot kapott. Mindkét műtrágya egyszerre, márczius 9-én, lett elszórva szép, derűt, szélcsendes időben s az utasítás szerint azonnal alászántato't. A másik parczella ellenőrzés czéljából trágyázatlanul hagyatott. A parczellák beültetése egyidejűleg május hó 16-án lett foganatosítva. A mütrágyázott parczella palántái sokkal jobban megeredtek, mint a trágyázatlanul hagyott parczellán s igy kevesebb foltozásra lévén szükség, sokkal egyenletesebben nézett ki. Az első kapálás mindkét parczellán egyszerre, junius 10-én, ejtetett meg, valamint a töltögetés is egyidőben, junius 28-án történt. A bugázás a mütrágyázott parczellán julius 30-án, a trágyázatlanon .pedig julius 31-én hajtatott végre. Mindkét parczella a szükséghez képest kétszer lelt kaesolva. Az időjárás a dohány fejlődésére éppen nem volt kedvező, miután a törésig, mely a trágyázottnál augusztus 21-én, a trágyázatlannál pedig augusztus 24-én következett be, két, költségei is nagyobb sulylyal nehezednek 25 hold földre, mint ennek duplájára. Azonban mégis biztosabb igy az exisztencziája, mert kisebb az anyagi felelőssége, amelyért később gyűjtendő vagyonkájával áll helyt. Az 50 holdas telepek czélszerűségéről az ujabb argumentumok után sem vagyunk meggyőződve. Előnyük csak az, hogy szebben festenek a jövedelmi számításai, de kevesebb bennük a realitás. Másik ellenvetés, hogy a tanyás rabszolgává lesz. Erre Csáky azt kérdi, vájjon micsoda rózsás helyzete van a gazdasági cselédnek, akinek még az öregapja sem látott 1000 frtot egy csomóban. Hát ezt a vagyongyűjtés reménye nélkül örök robotra kárhoztatott páriát féltjük mi az Agráriától ? ! Hogy ott szakértelmes kisgazdává kitanítják, még ha egy garast sem gyűjtene is! Igaza van. Ez a munkás egy garast sem veszíthet. Hanem valami mégis van a dologban. Az a munkás most szegény, de ura elhatározásának, mivel helyettesithetlen remények egy helyhez nem kötik s különös kilátások nem izgatják, hogy a munkában és az engedelmességben megszakadjon. Mint tanyást dolgoztathatják s kihasználhatják, ahogy tetszik, a meggazdagodás csábjával odakötözhetik egy hálátlan, tulterhes foglalkozás sorsához is, ahogy tet-zik. I t elveszítheti tehát mégis karjából a kipumpolt

Be v á l t a t o t t

g

i

l a

i.

u. irt. ív. I

kilogr

1900. F E B R U Á R HO 14.

mi

B e v á 1 t a t o t t o M

frt kr. frt kr

Martellín-f-szuperfoszfát 52 294 245 136 — 727 155 06 21 32 Trágyázatlan — 132 491 164 — 787 142 38 18 09 E táblázat szerint a mütrágyázott par czella kevesebbet termett, mint a trágyázatlan, minőségre azonban a mütrágyázott sokkal jobb volt, mi a magasabb beváltási átlagárban jutott kifejezésre. A mütrágyázott dohány égőképessége sokkal kedvezőbb volt a trágyázatlannál s igy, mig a trágyázatlan dohányból épen a hiányos égés miatt nem került válogatott, addig a mütrágyázottból ugy válogatott, mint több első osztályú dohány nyeretett, é"ppen a jobb égőképesség következtében. A termés nagyságát illetőleg, hogy miért van a trágyázatlan parczella előnyben a mütrágyázott felett, annak oka egyrészt abban keresendő, hogy más-más dohányosnak lévén beosztva a két parczella, a trágyázatlan jobb munkában részesült, mint a mütrágyázott, másrészt pedig az egész nyáron alig lévén egy kis eső, a nagy szárazság folytán a műtrágya hatását kellőleg ki nem felejthette. E kísérletnél épp ugy, mint az előző évinél, a dohány érésére is igen kedvezően hatott a műtrágyázás, amennyiben 3 nappal előbb érett, mint a trágyázatlan. A dohány színére is igen kedvezően hatott a műtrágyázás. A dohány igen szép, piros-barnán száradt, daczára a töréskor is uralkodott nagy szárazságnak, mig a trágyázatlan dohány között sok zölden száradt levelet lehetett találni. Bár e kísérletek eredménye nem oly kedvező, mint az előző évi, bátran ajánlhatom dohánytermelő gazdáink figyelmébe a kísérlettételt, különösen oly helyeken, hol mint nálunk is rosszul éfcű dohányok teremnek. A dohánytermelési kísérleti állomás felkeresésére kísérletet tettünk a sürübb ültetéssel a kései dohányoknál. Ugyanis az állomás kísérleti terén már 1898-ban kisérlet téletett arra vonatkozólag, nem lenne-e czélszerü a munkatöbbletet s szivéből az erkölcsi erélyt az önsorsa fölött való rendelkezéshez. Azután a tanyást kiakolbólilhatják abból a paradicsomból 24 óra alatt, amikor tetszik. Itt elveszít egy nagyszerű illúziót, amelyet foglalkozási körében többé fel nem találhat és százszorta nyomorultabbá válik, mint valamikor volt. Sőt tönkre mehet az Agrária és az önhibáján kivül is s nyomorúsága megint kétségbeejtő. Szóval az a pária veszthet valamit s ha ez a veszteség ott az Alföldön néhány száz családot sujt, ez egyenlő egy parasztforradalommal. Harmadik ellenvetés, hogy a mi parasztságunk nem érett meg még arra, hogy belőle jó tanyás váljék. Erre Csáky gróf azt feleli, hogy a tanyást vezetni fogják. Hát hiszen az már egészen az Agrária dolga, hogyan teremt a fogatoserők, géperők és tanerők kombinált alkalmazásával az Alföldön belga kulturát. A mi parasztságunknak uj és intenzív kulturába való bevonása óriási nehézségekkel szokott járni. Nem ellenezhető dolog, ha az Agrária segíteni fog egy nagy vidék kitanitásában. Csak annyit jegyzek meg itt is, hogy a tanyás kioktatása egy 25 holdas tanya üzemére nézve könnyebb lenne, mint ennek duplájára. És ez megint nagyon számbajövő körülmény.

14. SZAM. 10-IK É V F O L Y A M lett a palánta kiültetve. Mindkét parczella egyenlő megmunkálásban részesült. A sűrűn ültetett dohány érése 8 nappal késett, a menynyiben a rendes sortávolban ültetett dohány szeptember 4 én, mig a sűrűn ültetett szeptember 12-én volt törhető. A terméseredmény a beváltás szerint a következő.

60/40 cm. kötésben 75/40 cm. kötésben

I.

II.

III.

IV.

§

|

k i 1 o g r a m m — 57 — 255 70 128 140 40 100 — 280. —

E kisérlet eredménye tehát éppen ellenkező az állomáson elért eredménynyel; ugyanis a rendes sortávolra ültetett dohány egy holdon 50 kgmal többet termett, mint a °%o cm.-re ültetett, ami azonban még nem lenne nagy különbség, ha a beváltási átlag is 1 frttal nem lenne magasabb a ritkán ültetett dohánynál, a sürün ültetetthez viszonyítva. Ennek magyarázatát a következőkben kereshetjük. Az idei nyár a dohány fejlődésére egyáltalán kedvezőtlen volt. A fejlődés kezdetén folytonosan hűvös időjárás uralkodott, mit azonban később rendkívüli szárazság követett. A ritkán ültetett dohánynál egy-egy növényre nagyobb tenyészterület jutván, eme nagy szárazságot nem sínylette ugy meg, mint a sürün ültetett s igy a levelek jobban kifejlődvén, több első osztályú anyagot nyertünk s a dohány is vastagabb, zsírosabb tapintatu s igy súlyosabb is volt. Ezen állilásom valódiságát legjobban igazolja, hogy mig a sürün ültetett dohánytermése 170 kötél, addig a ritkán ültetetté csak 120 kölél volt, s igy mig az első kötelenként átlag 1*5 kg.-ot, addig az utóbbi 2 8 kg.-ot nyomott. Itt meg-kell mág jegyeznem, hogy a fűzés sűrűsége mindkét fajtánál egyenlő volt. Ugyancsak a dohánytermelési kísérleti állomás felszólítására, több amerikai dohányfajtával, — nevezetesen Brazil, White-Burley, Connecticut, Blue-Príor, Yelíow- Ornoco, Maryland — tettünk kísérletet, ami azonban egyrészt a zord időjárás, másrészt a féregkárok következtében, eredményt nem mutat fel. Annyit azonban ezen kísérletből is láttunk, Nem felelt meg azonban Csáky gróf a legtöbb oldalról felmerült ellenvetésre. Azt kifogásolták a tervezetben legtöbben, hogy a tanyás annyi terményt tartozik beszolgálni, illetve felét annak, amit a min tatanyán termelnek. Egy ily n mintatanya esik minden száz tanyára, tehát 5000 hold földre egy. Ilyen nagyterületen könnyű olyan 50 holdas parczellát kiválasztani, amelyik jóval többet érjen ötven többinél. És könnyen azon ugy gazdálkodni azzal a nagy apparátussal, hogy valamennyinél többet jövedelmezzen. Ez a kulcs tehát rossz és nem is megfelelő. Vagy csak nem akarják ezen az ötven holdon mindazt termelni, ami a többi 5000 holdon termeltetik ? Hiszen akkor a termelési arány szerint kisebb kulturákra a mintatelepen alig jutna egy holdacska. Ez szolgáljon zsinórmértékül 100 más tanya összesen 100 holdjáról beszolgáltatandó termés megállapításának ? Kár, hogy erről az irat nem beszél. Felállítom most a mérleget. Veszthet-e ebben a vállalatban az Agrária szemben más gazdálkodási rendszerrel ? Nem. Befektetése a tanyás kezében el nem enyészhet, mert szigorúan felügyel érdekeire s legkisebb veszélyeztetésük esetén tanyást változtat. A munkáserőn nem veszíthet, mert semmiféle napszámért olyan munkást nem biztosithatna magának, mint a munkás és családja

Termésátlag egy holdon

8 Z.

43 1 á a

frt

frt

kr.

18 19

85 85

48 55

kr. 08 60

|

9

mm. kg. 5 5

10 60

érték

KÖZTELEK,

kései dohányokat sűrűbben ültetni, nagyobb termés és jobb minőség elérése szempontjából. Ezen kisérlet a sürü ültetés javára igen kedvezően ütött ki. Eme felszóllitás folytán két 600 • öles parczellát hasítottunk ki egymás mellett. Az egyik parczellán a nálunk divó 75/«> cm. sorés növénytávolra, a másikon °%o cm. kötésben |

Bevált szege

252 alig számbavehető esőt kaptunk. Ezen szárazság természetes következménye azután az volt, hogy a dohány egyrészt kellőleg ki nem fejlődhetett, másrészt nagyrésze lesült. A terméseredményt az alábbi táblázat mutatja:

frt

kr.

96 111

18 20

hogy a Connecticut, Blue-Príor, Maryland állanak legjobban ellent ugy a kedvezőtlen időjárásnak, mint a féregpusztitásnak. E három utóbbi fajta egyébként még tetszetős pírosbarna színe, valamint jobb égőképessége által is kitűnt. Épp ezen okokból különösen e fajták ujabb kisérlettételre igen ajánlhatók. Kísérletet tettünk végül egy nálunk még kevéssé ismert melegágyi műtrágyával a „jadoo*val. A kísérleti állomás utasítása szerint a jadoo a következőképp volt alkalmazandó. A melegágykészitésnél az istállótrágya fölé 3—4 ujjnyi földréteg jön s erre kétujjnyi vastagon teendő a tőzegszerü, széttépett jadoo s e fölé újból 2—3 ujnyi földréteg helyezendő. Összehasonlítás czéljából egy körülbelül 10 méter hosszú melegágy felét, a nevezett utasítás szerint elkészítvén, a másik felét a szokott módon csak a szükséges földréteggel láttuk el s a csiráztatott dohánymaggal egyszerre bevetettük. A márczius 20-án bekövetkezett fagyok s szeles idő és a reá jövő 24-iki hó, már a melegágyban találta a magot, nagyrészt kikelve. A jadoos dohánypalánták alig sínylették meg eme abnormis időjárást, úgyannyira, hogy 10 nappal előbb lett volna ültethető, ha abban a bekövetkezett nagy esőzések meg nem gátolnak. A jadoos rész annyira elütött a mütrágyázatlantól, hogy még laikus szemnek is feltűnt az óriási különbség. A fő előnye pedig eme jadoos palántáknak abban nyilvánult, hogy gyökérzetük sokkal fejlettebb, erőteljesebb lévén, a kiültetéskor alig maradt el belőlük valami csekély s igy egyszeri utánpótlás is elégségesnek bizonyult. lenne. A munkabéren nagyszerű megtakarításokat tehet. Ő ugyanis felesgazdálkodást folytat, de azzal a megszorítással, hogy a mintatanyák kulcsával ő szabja meg, mennyi legyen az a felesrész, (tehát tulajdonképpen munkabér) amely a tanjást megilleti. íme az Agrária előnye: ideálisan kitűnő munkaerő, olcsó és szabályozott munkabér. Veszithet-e a munkás ? Igen. Amint láttuk, ha válalbozása nem sikerül, veszíti közönséges mértéken felüli fáradozásait. És ha kilökik, elveszti teljes erkölcsi egyensúlyát. A veszteség esélyei a munkás hátrányára ütnek ki, a nyereség esélyei az Agrária javára, mert hiszen a jövedelemszámitást minden irányban ő regulálja. Oda lyukadunk ki tehát, hogy az Agrária tervezetének nagyszerű Ígérvényei daczára is a mérleg serpenyője túlságosan az Agrária javára billen. Sokat ígér a tanyásnak optimisztikusan, lelkesítő idealizmussal. Ám a saját érdékeit reális számítással biztosítja. Senki sem kívánhatja azért, hogy a tervet elejtsék. Sok jó gondolat van abban. Hanem, hogy teljes megnyugvással fogadjuk el s jövőt jósolhassunk számára, evégból a következendők szükségesek : 1. Reálisabb számadatok. 2. Kisebb tanyák. 3. Jobb kulcs. 4. Állami és társadalmi ellenőrzés. Buday Barna.

14

SZÁM. 10-IK ÉVFOLYAM-

Megfigyelni akarván eme palánták viselkedését szántóföldön, egy 900 fi-öles parczellát tisztán ezekkel ültettem be. Az eredmény elég kedvező volt, mert mig ezen parczella termése 444 kilogramm volt, addig a közönséges melegágyi palántával beültetetté csak 378 kg.-ot tett. Ezen terméstöbblet tisztán azon körülménynek tulajdonitható, hogy a jadoos palánták gyökérzete, mint fentebb is emiitettem, sokkal erőteljesebb lévén, előbb indult fejlődésnek, s a mihamar bekövetkezett, s egész nyáron át tartott rendkívüli szárazságot sem sínylette ugy msg, mint a közönséges melegágyi palánták. Ezek alapján nyugodt lelkiismerettel ajánlhatom gazdatársaimnak a jadooval, mint melegágyi műtrágyával való kísérletezést, hisz mindnyájunk előtt általánosan ismert dolog, hogy jó termést csakis az idejében elültetett, kellőleg kifejlett palánták után várhatunk. A mai nyomasztó gazdasági viszonyok között pedig minden alkalmat meg kell ragadni a gazdának, hogy minél magasabb jövedelem által pótolhassa azt, mit a réven elveszt. Major Győző.

ÁLLATTENYÉSZTÉS. Rovatvezető^: Kovácsy Béla.

Emelkedő gyapjuárak. Kétségen kivül örvendetes esemény a gyapjuáraknak egy-két év óta tapasztalható émelkedése, a mely körülmény már már véghanyatlásnak indult juhtenyésztésünknek kétségén kivül uj lendületet ad. Az áremelkedés mintegy 35—40%-ra tehető; a legutóbbi londoni aukczió is, mult évi nov. 28-án, finomabb merinógyapjuknál 15%, kevésbé finom keresztezett juhok gyapjújánál 20°/o-os áremelkedést eredményezett. Szerintem ezen áremelkedés leginkább a juhállománynak világszerte való megapadásában kereshető és található fel. Éz az apadás a vén Európában már é (tizedek óta tart, Ausztráliában azonban, a mely óriási gyapjutermelésével oly hatalmas konkurrensévé lett, a juh állomány rohamos apadása csupán az utóbbi négy-öt évben tapasztalható. Mielőtt tehát az e tárgyra vonatkozó eszméimet lejegyezném, engedje meg a szives olvasó, hogy néhány statisztikai adattal untassam, a mely adatok azonban csak látszólag unalmasak, de annál érdekesebbek, ha kellő figyelemre lesznek méltatva. Európában a juhállomány apadása már az 1870-es éveken ismét kezdetét vette. Igy nevezetesen: 1870. 1895. Magyarország juhállománya 15 mill. drb. 7-5 mill. drb. Francziaország juhállománya 30 „ 20 „ Németország juhállománya 25 „ „. 14 „ „ Angolország juhállománya 34 „ „ 29 „ ,» Ausztria juhállománya 5 ,, .4 »• » s 1897-ben pl. Németországnak már csak 10.866,772 drb juha volt, s valószínű, hogy ma ugy Németországnak mint a felsorolt többi államoknak még csekélyebb juhállománya van. Nem igy azonban a többi világrészekben, nevezetesen Északamerikában és Ausztráliában, a mely világrészek juhállománya 1893—1894-ig folvtonosan szaporodott. Ausztráliában pl. 1874-ben 61 millió drb juh volt, 1893-ban ellenben 124 millió darab ; ekkor vette kezdetét a hanyatlás s 1899-ben körülbelül csak 92 millióra beesültetett az állomány. Ez tehát az egyik legfőbb oka a gyapjuárak emelkedésé-

K Ö Z T E L E K , IC00. F E B R U Á R HÖ 14 nek, kétségen kivül azonban van számos más oka is. Egy igen fontos ok az is, hogy a legtöbb gyapjút termelő La Plata kerületben megváltoztatták a tenyészirányt, s a hústermelésre fektettek nagyobb súlyt, s a ma ott található juhoknak körülbelül 3 Ái-része keresztezési termék, a melyek első sorban husnyerés szempontjából tenyésztetnek. Azután a Fokföld is — háborús viszonyai miatt — kevéssé szerepelt a mult években a kivitel terén. A midőn reámutattam arra, hogy a gyapjuárak emelkedésének legfontosabb oka a juhállomány világszerte való csökkenése, önként tárul előtérbe a kérdés, fog-e az áremelkedés tovább is tartani s megmaradnak-e az árak a jelenlegi színvonalon. Az árak további emelkedésére sok kilátás nincs. Nincs pedig azért, mert a gyapjúból készült szövetek legnagyobb konszumense a közép- és alsóosztály; alig feltehető pedig, hogy ezek az osztályok ruházati czikkeikért hajlandók s képesek volnának az eddiginél jóval magasabb árakat fizetni; kénytelenek lesznek tehát a gyárosok szurrogátumokhoz nyúlni, hogy az eddigi árakat fentartsák, avagy csak kevéssé emeljék, a minek természetes következménye, hogy a fogyasztás csökenni fog. A fogyasztás csökkenésével szemben azonban ott áll a juhállománynak még jelenleg is tapasztalható csökenése s ha a magas árak nem fogják ösztönözni a gazdaközönséget világszerte a juhállomány szaporítására, feltehető hogy a gyapjuárak egyideig azon nívó körül fognak ingadozni, a melyen jelenleg is állanak. Alig is lehetne ajánlani azt, hogy az emelkedő gyapjuárak miatt szaporítsuk juhállományunkat. A juh nehezen illeszthető bele a belterjes gazdasági viszonyok keretébe s az európaszerte tapasztalható apadásnak egyik okául kétségen kivül a folyton fejlődő belterjes gazdasági viszonyokat lehet odaállítani. De másrészt a gazdasági viszonyok belterjessége ma már nemcsak Európában, hanem ÉszakAmerikában s Ausztráliában is tért hódit s igy feltehető, hogy a magasabb árak daczára az említett világrészekben nem fog ismét olyan fejlődésnek és lendületnek indulni a ma nagy mértékben megcsappant juhállomány, mint a minőnek indult a 70-es, 80-as években. Be kell szüntetni tehát nálunk is a juhállomány apasztását czélzö törekvéseket s igyekezni kell a jelenlegi állományt számbelileg megtartani, minőségileg pedig javítani. Mert ne álltassuk magunkat azon hitben, hogy juhászatainkat kellő szakértelemmel és kifogástalanul kezeljük, de még abban sem, hogy az ausztráliainál jobb gyapjút termelünk. Sőt valljuk be őszintén, hogy a gyapjuárak csökkenése annyira elkedvetlenítette a tenyésztők nagy részét, hogy juhaikat szükséges rossznak tartották, melyeket csupán máskülönben hozzáférhetetlen helyek megtrágyázása szempontjából tartottak, de sem az állatok, sem a gyapjú minőség javításával éppenséggel nem törődtek. Valóban elszomorodik az ember, ha végig utaza a Felvidéken, látja azokat az elcsigázott, kiéhezett juhnyájakat, a melyek egyedei közül nem talál sem testileg, sem gyapjuminőségileg keltőt egyformát. De nemcsak a Felvidéken, hanem az Alföldön is ilyenformán áll a dológ s ez a mi juhtenyésztésünknek a legnagyobb baja. Nemcsak vidékenkint nincs egyöntetűség a gyapjú minőségében, de egy és ugyanazon nyájban is a legszélsőségesebb eltéréseket találjuk s erről a tulajdonosnak, a tenyésztőnek nincs is tudomása, mert juhaival abszolúte nem foglalkozik, a gyapjúhoz pedig a legtöbb esetben nem is ért. Ne álltassuk magunkat azzal sem, hogy a juhok tenyésztése és kezelése talán másutt is hasonlóan történik, mert még Ausztráliában is sokkalta nagyobb gonddal űzik a tenyésztést •s ennek következtében sokkalta jobb eredményeket is érnek el. Közlöm itt A. Harmuth ide vonatkozó, egy német szaklapban leirt tapasztalatait.

253 Nevezett 1893—94-ben a lipcsei gyapjúminősítő tanfolyamon vett részt s odatörékedett, hogy ne csak a gyapjuminősités terén képezze Éi magát, hanem a különböző országok juhtenyésztését is tanulmány tárgyává tette. Az ausztráliai gyapjúk közül csakhamar könnyen ösmerte fel azon kötegeket, melyekbe a legértékesebb ányabundák csomagolva voltak, a mely anyák után a tenyészkosokat nevelik. Figyelmét különösen lekötötte azon körülmény, hogy a kosoktól származó bundák kivétel nélkül egyöntetűek, magas finomságuak, igen értékesek és nagyon gondosan csomagolva voltak. Egy részt az anya, másrészt a kosok bundáinak. finomságából következtetni lehet arra, hogy a tenyésztők juhállományuk gyapjújának finomítására és egyöntetűvé tételére a legnagyobb következetességgel és szakértelemmel törekszenek. És tényleg átvizsgáltak a többek között egy buenos-ayresi gyapjuszállitmányt, a mely 2500 q. volt 123000 drb bundából állott s ezen óriási mennyiségű gyapjú tulajdonképpen csak két finomsági fokot mutatott, merinót és, prímát, holott tudvalevő, hogy ugy Amerikábanmint Ausztráliában az emberi munkaerő drágasága, sőt hiánya miatt az óriási nyájak állandóan a szabadoan tartózkodnak s az anya juhok befedezése kizárólag vadugratás utján történik. Egészen más tulajdonságokat mutattak azon .európai államokból származó gyapjúk, melyekben a kézből való fedeztetés van általánosan elterjedve. Ezekben a gyapjúkban az egyöntetűség nagyon kevés, a mely körülmény értéküket alászállitj'a a mennyiben ezen gyapjúk csak olcsóbb szőve* tekké dolgozhatók fel. Kitűnik tehát az elmondottakból, hogy az amerikai és ausztráliai gyapjú finomabb és egyenletesebb az európai gyapjúknál, a mely körülményt czikkiró annak tudja be, hogy egyrészt a tenyészegyedek megválasztására sokkalta nagyobb gond fordittatik, nevezetesen pedig, hogy pepiner-nyájak tartatnak s a tenyészkosok csak ezekből tenyésztőinek, másrészt pedig annak, hogy mindenütt a vadugratás dívik, amely fedeztetési eljárásról felteszi czikk író, hogy tökéletesebb termékenyítést, teljesebb átörökítést eredményez, mint a kézből való fedeztetés. Hogy mennyiben helyes a következtetés, mennyiben nem, azt eldönteni nem volna könnyű, annyival is kevésbé, mert az idevonatkozó irodalomban a kézből valófedeztetést látjuk odaállítva, mint legtökéletesebb, legjobb eljárást. Miután azonban a kézből való fedeztetésnél a kosok az év egy részében istállóra vannak utalva, csakugyan nem lehetetlen, hogy ezen eljárás mellett az állatok némileg elpuhulnak s ez által csökken átörökítő képességük erélye. Az ausztráliai és amerikai gyapjak egyöntetűségének és finomságának okát azonban én nem a vadugratásban keresem és vélem feltalálni, hanem legelső sorban is a pepiner-nyájak tartásában. A pepiner-nyájak fontossága nállunk Magyarországon semmi téren sincs kellőleg méltányolva. Vannak az országban uradalmak a melyek 10—20, sőt 40 ezer darab birkát tenyésztenek, a nélkül hogy pepiner-nyájuk volna. Pedig nem képzelek olyan szakértőt, a ki képes volna a 40000 darab közül kiválasztani az 50 legjobb kosbárányt, mely a tovább tenyésztésre szükséges; avagy ha képes is minő óriási fáradságba kerül az. Ellenben ha kiválasztunk a legszebb anyajuhok közül 500— 600 drbot s beszerzünk ezekre olyan kosokat, melyek a pepiner-nyájat az utódokban testileg, s gyapju-minőségileg megjavítják, akkor a javulás menetét nagyon könnyen figyelemmel kísérhetjük s ez utódok közül a legjobbakat a pepiner- nyájba, a többieket a nagy nyájba osztva be, ugy a pepiner-törzset, mint az egész nyájat folytonosan javíthatjuk minden különösebb és nagyobb fáradtság nélkül. A jelenlegi kedvező gyapjuárak tehát első sorban arra ösztönözzenek bennünket, hogy. juhállományunkat javítsuk, egyenlősítsük,

254

KÖZTELEK, 1600. F E B R U Á R HO 14

a gyapjuminőséget pedig finomitsuk, tegyük egyöntetűvé, a mit leghamarabb legbiztosabban pepiner-nyájak létesitése által érhetünk el. Kovácsy Bela.

TAKARMÁNYOZÁS. Rovatvezető: Cselkó István.

Fejőstehenek takarmányozása. (Egyvtal fdelet ily irányú kérdésekre. II. Múltkori közleményünkben a fejőstehenek tápanyagszükségletét beszéltük meg, most pedig a takarmánynak a tej mennyisége- s minőségére gyakorolt hatásával éhajtunk foglalkozni. Itt mindenekelőtt az a kérdés merül föl, hogy vannak-e oly takarmányfélék, melyek a tej mennyiségét szaporítják, illetőleg hogy közönyös-e az, hogy minő takarmány félékkel adjuk meg a teheneknek a szükséges mennyiségű fehérjét, zsirt ós szénhydrátot. Erre a kérdésre határozottan azt felelhetjük, hogy a különféle takarmányok eltérően befolyásolják a tej mennyiségét, mert pl. azon takarmányok, melyek sejtjeikben nagyobb mennyiségű vizet tartalmaznak, minő a zöldtakarmány, a gyökés gumós-anyagok, a répaszelet s a sörlörköly, föltűnően fokozzák a tej mennyiségét, ellenben az olyan vizenyős takarmányok, melyeknek nincs sejtes szerkezetük, mint pl. a szeszmoslék, nem képesek a tej mennyiségét szaporítani. Ezt ugy magyarázhatjuk meg, hogy a moslék könnyen hozzáférhető vize, mely gyorsan -kerül a j vérbe s azt nagyon higitja, de a vesék által gyorsan ki is -választatik belőle, jelentékenyen fokozza a fehérjeszétbontást, mig a sejtekbe zárt viz, mely apródonkint kerül a vérbe s a vesék által apródonkint választatik ki, nem fokozza a fehérjeszétbontást. Azonban az is áll, hogy a vizenyős takarmányok többnyire csökkentik a tej zsírtartalmát, kivévén a legelőfüvet, mely nemcsak a tej mennyiségét, de zsírtartalmát is szaporítja, és pedig valószínűen azért, mert a gyenge fű nagyon gazdag körinyen emészthető fehérjefélékben, de kétségkívül azért is, mert a legelőn tartózkodó állatok jobb egészségnek is örvendenek, mint az istállóban tartottak. Habár kevésbbé föltűnően, de még miií-. dig észrevehetőleg hatnak a tej mennyiségére némely száraz takarmányfélék, is, mint pl. a zab, malátacsira s mások, s igy azt mondhatjuk, hogy ugyanaz;on tehén ugyanannyi fehérnye, zsir és szénhydrát fogyasztása mellett változó mennyiségű tejet fog adni aszerint, hogy mino takarmányféléket etetünk vele, mert a takarmány a tápanyagokon kívül oly anyagokat is. tartalmaz, melyek izgatólag vagy deprimálólag hatnak a tőgymüködésre.

14. SZÁM. ÍO-IK É V F O L Y A M .

aki a tejet eladja vagy sajtot készit belőle, mert mig utóbbinak főleg csak arra kell törekedni, hogy a tehenek tejelőképességüknek megfelelő mennyiségű fehérjét, zsirt és szénhydrátot nyerjenek s hogy a takarmány kellő térfogattal birjon s részben vizenyős takarmányból álljon, addig utóbbinak ezenkívül még ugy kell a takarmányféléket összeválogatni, hogy lehetőleg kifogástalan vaj keletkezzék utánuk.

3 kg.-ig czélszerü 1000 kg. élősúlyra etetni, mert zsírja rendszerint avas. A nálunk ismeretes többi gyári hulladékok közül a malátacsira van a zab után a legjobb tejtakarmánynak elismerve, de ezt keserű alkatrészei miatt csak 3 kg.-ig szabad etetni. A szárított sörtörköly 6 kg.-ig is etethető, de a sörtörköly kevés ásványi anyagot tartalmaz s emiatt nem hat a tejre oly előMindkét esetben arra kell a fősúlyt fek- nyösen, mint előbbi. A szárított szeszmoslék tetni, hogy a tehenek főtápláléka valami vize- 4 kg.-ig etethető ugyan, de hizlaló hatása miatt nyős takarmány legyen, mert annak tejszapo- kevésbbé ajánlható. Végre a szárított répar.tó hatása még a vajtermelőre nézve is elő- szelet 10 kg.-ig, a melassze pedig 2*5 kg.-ig nyös. Nyáron könnyű e kívánalomnak eleget hátrány nélkül etethetők a tehenekkel. E rövid áttekintés után nem okozhat a tenni, mert akkor többnyire a legelőn vágyzöld takarmánynyal táplálkoznak a tehenek s fejőstehenek takarmányösszeállitásának kiszámindenki tudja, hogy a tehenek akkor szokták mítása nehézséget. Fődolog mindenesetre áz, a legtöbb s legjobb tejet adni. De télen sem hogy helyesen állapítsuk meg a tehenek tápnehéz a teheneknek vizenyős takarmányt adni, anyagszükségletét, és hogy vizenyős és szálascsakhogy télen korlátoznunk kell a vizenyős takarmányaink kiegészítésére czélszerüen válotakarmány mennyiségét, mert a téli vizenyős gassuk meg és kellő mennyiségben alkalmazzuk takarmányok nem a legtermészetszerübbek. a kereskedelmi takarmányféléket. Egyébbiránt 1000 kg. élősúlyra bátran etetMegkereső további kérdéseire még a köhetünk : vetkezőket válaszoljuk. A takarmányt többnyire A" gyök- és gumós-takarmányok közül ugy készítjük el a fejős tehenek számára, hogy 40 kg. répát, 30 kg.' burgonyát, vagy 10 kg. a vizenyős takarmányt (fölapritott répát stb.) csicsókát. Gyakran többet is etetnek ezekből, mintegy a/o—Vio annyi sulyu szalmaszecskával csakhogy áz nem hat a tej zsírtartalmára s a s a . teheneknek szánt összes konczentrált takarvaj minőségére előnyösen. Tököt is lehet mánynyal (dara sat). összekeverjük s ezt há40 kg.-ot, de vajtermeléskor csak 20 kg.-ot rom egyenlő részre osztva a reggeli, déli s estéli etetés alkalmával első takarmányul haszetetni. náljuk, második takarmányul pedig reggel s A vizenyős gyárihulladékok közül a répa- délbe szénát, este pedig szalmát etetünk. Az szelet friss és besavanyított állapotban 40 kg.-ig, itatást illetőleg pedig megemlítjük, hogy ha a etethető; a friss szelettel azonban egyszerű tehenek elegendő vizenyős takarmányt kapnak, tej eladás alkalmával 70 kg.-ig is mehetünk föl- akkor elégséges, ha napjában kétszer itatunk, felé, mig a besavanyított szeletet vemhes és és pedig déli s estéli etetés előtt. szoptató teheneknél 20 kg.-ra czélszerü apasz-. CselJcó István. tani. A sörtörköly 30 kg.-ig nem árt, de ha többet etetünk, hizlalja a teheneket s vaj- és sajtkészitésre kevésbbé alkálmassá teszi a tejet. A szeszmoslékfélék közül a burgonyamoslék 50 kg.-ig, hasas és szoptató tehenekkel azonban Rovatvezető: Angyal Dezső. csak 30 kg.-ig, a tengerimoslék pedig minden körülmények között csak 30 kg.-ig etethető Gyümölcsfák gyógjitása és előnynyel.

SZŐLŐSZET, KERTÉSZET.

A tehenek téli etetésénél a szálastakarmány foglalja el a második helyet. A széna, és pedig nemcsak a réti széna, hanem a here, luczerna sa'. is igen előnyösen hat a tej mennyiségére s minőségére; miután* továbbá a legtermészetszerübb téli takarmányunk, nagy mennyiségben is etethető, s az adag korlátozását rendesen csak szénakészletünk csekélysége teszi szükségessé. Távolról sincs ilyen előnyös hatása a szalmának, mert az kemény és morzsás vajat létesít.

Hasonlót mondhatunk a tej zsírtartalmáról is, csakhogy a takarmánynak ezirányu hatása csekélyebb, mint a tej mennyiségére gyakorolt hatása, sőt többnyire ugy áll a dolog, hogy azon takarmányfélék, melyek a tej menynyiségét szaporítják, csökkentik a zsírtartalmát s csak kevés takarmány képez e tekintetben kivételt, nevezetesen a fű és a zab.

Harmadsorban végre az abraktakarmányok részesülnek a fejőstehenek téli etetésénél figyelemben és pedig ugy a szemes eleségek, valamint a különféle konczentrált gyári hulladékok. A szemes eleségek közül a rozs 2—3 kg.-ig etethető 1000 kg. élősúlyra, mig nagyobb mennyiségben adagolva kemény vajat eredményez. Az árpa egész előnyösen hat a tejre s vajra s még előnybsebben hat a zab. Ellenben a tengeri hizlalja a teheneket s ezért kevésbbé való nekik, mig a hüvelyes magvak kemény vajat létesítenek s egyébként sem igen felelnek meg a teheneknek. Végre a lenmag 2 kg.-ig etetve előnyösen befolyásolja a tejelválasztást.

Ellenben igen nagy hatással van a takarmány a vaj minőségére, és pedig ugy a vaj ize, valamint szilárdsága s más tulajdonságaira is, mert a különféle takarmányokban nagyon eltérő minőségű zsirok foglaltatnak, s habár a tőgy nem választja ki a takarmányzsirt változatlanul, a tej zsírja mégis a takarmányzsirhoz válik hasonlóvá. Ezért nyerünk pl. olajos természetű takarmánvzsirok (pl. a tengeri) után lágyabb vajat, mint a kemény takarmányzsirok (pl. a pálmamagpogácsa) után. Ebből az következik, hogy a vajtermeléssel foglalkozó gazda nehezebb helyzetben van a tehenek takarmányozását illetőleg, mint az,

Az olajgyári hulladékok esetleg 5 kg.-ig etethetők 1000 kg. élősúlyra, ha azt az elővigyázatot követjük, hogy ugyanazon pogácsaféléből nem adunk 1—2 kg.-nál többet. Különösen a kendermagpogácsa (1 kg.-ig) s a repczepogácsa (2 kg.-ig) etetésével kell óvatosaknak lenni, mert előbbi narkotikus anyagokat tartalmaz, utóbbi pedig mustárolajat képes fejleszteni, ellenben a len- s napraforgópogácsát esetleg 3 kg.-ig is etethetjük hátrány nélkül. A malomiparhulladékok közül a buzakorpa 5 kg.-ig etetve jó tejtakarmány, kevésbé jó a rozskorpa mig az árpa s zabkorpa igen jó tejtakarmány. Ellenben rizslisztet legföljebb

nemesítése.

Egy előfizetőnk alábbi kérdéseket intézte hozzánk: A tetves körtefa gyógyitható-e és mivel? Nem fertőzi-e meg a többit is ? Oly fával, mely érés előtt elhullatja gyümölcsét, mit kell tenni ? Tanácsos-e gyökérről nőtt szilvafákat és erdőben vadon nőtt almafákat kiültetni és nemesíteni; ojtani, vagy szemezni jobb-e ? Hogyan lehet tőről szaporítani a nemes gyümölcsfákat ? Az olyan fánál, mely termését időelőtt lehullatja, mindenekelőtt meg kell állapítani a bajnak okát és csak azután szabad hozzálátni annak orvoslásához, különben sikertelen munkát végezünk. Ha azért hull le a gyümölcs, meit férges, ügy a férgeket kell pusztítani és pedig e lapokban is ismertetett rovarfogó csapdák felállítása által és a lehulló férges gyümölcsök naponként való összegyűjtése és meg' semmisítése által. A kártevőket egy-két év alatt, igaz, nem irtjuk ki teljesen, de tetemesen megkevesbítjük, ami magábanvéve is kézzelfogható előny. Ha nem férgesek a gyümölcsök és mégis lehullanak, akkor pedig a talaj kedvezőtlen összetételében, annak soványságában, vagy száraz voltában kell a bajnak lappangani. Ehhez képest kell az orvoslás módját is megállapítani, a mit csak az tehet meg, ki az égalji, fekvés- és talajviszonyokat kellően ismeri. Némelyik talajban nincs meg pl. a kellő mésztartalom. Itt természetesen ezt kell vakolattörmelékkel, trágyagipszszel, vagy Thomassalakliszttel stb. pótolni, illetőleg emelni. Ha a talaj soványságában van az ok, akkor meg — hógy az idei termést már megmentsük — amint a föld fagya kiengedett, mindjárt hígított trágyalevet — egy kanna trágyaléhez egy összemarék fahamut és 4—5 kanna vizet vévén — adunk a fának És pedig egy 4—6 évesnek: 3—4,egy 6—10 évesnek5—6kannával és igy tovább. Ezt minden 4 hétben megismételjük egész augusztusig. Öszszel pedig

13. SZÁM. 10-IK É V F O L Y A M . érett istálló-, csonthéjas fáknak pedig komposzttrágyát adnak. Ha végül a tapasztalit azt mutatná, hogy a termés lehullásnak csak a talaj szárazsága az oka, ugy öntözéssel és talajárnyékolással lehet a bajon segíteni. Ha ismét az illető fajta nem odavaló, át kell oltani. Ezenkívül tanácsos lesz az illető fa koronáját kiritkitani, a törzsön és ágában felnevekedett kérget, mohokat ős zuzmókat gondosan letisztogatni, a fa alját lehetőleg mólyen felporhanyitani; szóval: a fát rendszeres gondozásban részesíteni; mert ezáltal nagyban fokozzuk a termés állandóságát. A paizstetüs körtefa arra enged következtetni, hogy a talaj sovány vagy kedvezőtlen összetételű, mert többnyire ilyen helyeken szaporodnak el a paizstetvek. Ezektől a gyorsan szaporodó és terjedő állatoktól a körtefát meg kell mentől előbb alaposan szabadítani; mert elterjedhetnek a többi fákra is, ahol eleinte csak a figyelmes szemlélő fog néhányat felfedezni, később aztán már nehéz őket kiirtani. Az első teendő lesz most mindjárt •— egy enyhe napot választva — az, hogy egy nyeles sárkefével, erős szalmacsutakkal, vagy tengericsutával és jó erős szappanosluggal neki állit egy embert, hogy alaposan súrolja le a tetveket, illetőleg azoknak most csak paizsait és az ezek alatt lévő fehér porszerü petéit. Először a törzsön és a vastagabb ágakon végzi ezt a munkái; ha azonban az tűnnék ki, hogy a galyak, vesszők, sőt a kisebb termő részek is el vannak lepve, a honnét teljesen eltávolítani azokat ugyszólva lehetetlen, akkor az első teendő az lesz, hogy megfiatalítja a fa koronáját és a lemetszett részeket azonnal elégetteti és csak ezután fog hozzá az alapos tisztogatáshoz. Midőn ezzel készen van, akkor mészből és thanatonból, ha ez nem volna kéznél, ugy vásárol néhány csomag komiszdohányt és ennek főzetével hígítja fel a meszet annyira, hogy vele meszelni lehessen. Egy meszelővel már most be kell meszelni a fák minden részét, még a rügyeket is. Midőn ez megvan trágyáztassa meg a fa alját jó szélesen és jó bőven érett trágyával és azt ásassa alá. Ha ezt mind pontosan és ismétlem — alaposan megteheti: örömmel fogja tapasztalni, hogy a halálra vált fa milyen egészséges tenyészetnek fog indulni. Az erdőben szedett vad gyümölcsfákat vagy csemetéket az okszerű kertgazda sohasem használja; mert tapasztalásból tudja, hogy azoknak nemcsak silány gyökérzetük van és rendszerint elvannak vénülve; hanem tudja azt is, hogy az árnyékból a napfényre hozott fák télen fagy-, nyáron meg napfoltokat kapnak és néhány évi sinylődés után elpusztulnak. Sokkal helyesebb és gyorsabban czélhoz vezető eljárás az, ha vásárol valamely megbízható faiskolából egyéves erőteljes magcsemetéket. Ezeket eliskolázza és jul.—aug. olvóra beszemezteti. 2—3 év múlva szép, életerős és tartós fái lesznek, amelyek már régen teremnek, midőn az erdőből szedett fák legtöbbja még a lét, vagy nem lét nagy problémája felett tűnődik. A szilvagyökérsarjak — mint ezt nem régen épen e helyen kimutattam — szinte nemsokkal jobbak az erdőben szedett vadfáknál; mert a gyökérsarjak, eltekintve attól, hogy idomtalan, girbe-gurba törzset adnak, -— olyan lassan fejlődnek, hogy az ojtott fák már szinte teremni kezdenek, mikor a sarjak nagy része még az iskolában nyavalyog. Az ojtott szilvának számos előnyei közé tartozik az is, ha alanyuk magról lett nevelve: aránylag kevés gyökérsarjat fejleszt, holott a gyökérsarjról neveltnél tetemes munkát vesz igénybe a gyökérsarjak folytonos pusztítása. Az almaféle gyümölcsök tavaszi fásojtás által is jól erednek, ellenben a csonthéjasok, a hova a szilva is tartozik, mindenkor alvószemzés által szaporitandók; mert igy alig marad el közülök 1—2%. Nemes gyümölcsfáinkat „tőről" nem lehet szaporítani, kivévén a bokorféléket, a

255

KÖZTELEK, 1900. FEBRUÁRfho 10. minő a birs, ribizke, köszméte és hasonlókat; mert ezek bujtásról, tőosztás és dugvány vesszőkről szaporithatók. Végül legyen szabad szives figyelmét felhívnom a földm. miniszter által kiadott „Fatenyésztés", vagy az OMGE. által kiadott „Oazd. gyümölcstermelés' czimü munkákra, amelyek bármelyikében a felvetett kérdésekre és még sok egyéb is megtalálja a szükséges felvilágosításokat. A. D.

Próbavágások. Az OMGE. köztudomásúlag nagyobb szabású próbavágatásokat rendez ezidőszerint a székesfővárosi közvágóhídon, azzal a czélzattal, hogy a nálunk vágatni szokott különböző korú és fajú állatok egymáshozi vágósulyaránya kimutattassék, hogy megbízható adatokat nyerjünk a nálunk szokásos különböző hizlalási módok eredményeiről és hogy kiderittessék a különbség a magyar, nyugati és szerb marha vágósulya, husminösége és faggyutartalma között. Ezek a kiderítendő adatok inkább theoretikus értékűek, de kétségkívül igen használható és fontos útbaigazítást lesznek hivatva adni a különböző hizlalási eljárások eredményessége és hasznothajtó volta tekintetében. De van ezeknek a próbavágásoknak egy gyakorlati szempontból is figyelembe jövő czélja, amelynek érdekében . tulajdonképpen a próbavágatások rendezése el is határoztatott, nevezetesen az, hogy kiderittessék, vájjon van-e és mekkora befolyása az élősulyvesztesógre annak a körülménynek, ha a vásárra hozott állatok a vásárt megelőzőleg csak szénával, vagy ha széna és darával is takarmányozhatnak. Tudvalevőleg a.mészárosok a legha'ározotlabban állítják, hogy a darával etetett állatok 6—7% is többet veszítenek élősúlyukból, mint a csak szénával etetett állatok s erre való hivatkozással követelik, hogy a székesfőváros a budapesti marhavásártéren a dara etetését egyszersmindenkorra tiltsa be. Ezzel szemben a gazdák az ellenkező állásponton állanak s nem látnak okot arra, hogy a daraetetés betiltassák. A vitás kérdés kiderítése képezi tehát a most folyó próbavágások egyik fontos feladatát. A próbavágások már folyamatban vannak s ezideig három izben összesen 16 szarvasmarha vágatott le. Az eddigi eredményeket azonban a vágatást ellenőrző bizottság mindaddig nyilvánosságra hozni nem tartja indololtnak, mig az összes állatokon, számszerint 28 darabon a vágatás eredménye konstatálva nem lesz. S azthiszszük, a bizottságnak ez az elba'ározása helyes, mert megbízhatóan csak az összeredményből lehet ítéletet alkotni. A próbavágatások befejeztével nagyon természetesen az összes adatok és az azokból levonható konzekvencziák rendszeresen feldolgozva közzé fognak tétetni. Egyelőre nem is volt szándékunk szóvátenni a próbavágások ügyét, de mert a rendező-bizottság eljárása a mészárosok részéről méltatlan támadásnak van kitéve rektifikálni tartjuk szükségesnek a fölhozott vádakat: A vágatások eddigi eredménye éppenséggel nem igazolta a mészárosok állítását s az a sokat emlegetett jelentékeny sulyveszteség sehogyan sem akar mutatkozni. Hiszen ennek az állitásnak tarthatatlansága ugyan kézen fekvő volt, de hogy a teljesen pártatlanul és a legszigorúbb ellenőrzés alatt végzett próbavágatások hivatalosan is beigazolták a gazdák álláspontját, az — hogy a mészárosnak nem tetszik — nem csudálható s kétségkívül ez a körülmény előidézője azoknak a támadásoknak, melyeket a mészárosok újságaik utján a próbavágások ellen intéznek. Lássuk mik a kifogások?

Általában a próbavágások egész programmját kifogásolják, elfeledve, hogy az a mészárosok képviselőivel közösen állapíttatott meg, amelyre befolyást gyakorolni módjuk volt iS gyakoroltak is, az utólagos vádaskodás tehát semmivel sem indokolt. A részleteket illetőleg kifogásolják, hogy a bizottság nem volt tekintettel arra, hogy a bewaggonirozás előtt mi történt az állatokkal, hogyan és mivel tartották, mily állapotban adták föl a vonatra őket, milyen nagy volt az ut, amelyet lábon a vasútig és a vasútállomástól a budapesti vásárra megtettek, vagyis kifogásolják, hogy a r.-bizottság a fajták összehasonlítására a tartás, etetés, hizlalás rendszerére és a különféle takarmánynemüek eredményére nem volt figyelemmel. Nem térhetünk ki annak konstatálása elől, hogy ezeknek a kifogásoknak irója nagyon felületesen informálta magát a dolog mibenléte felől s kijelenthetjük, hogy mindezekre a bizottság figyelemmel volt s kezeiben vannak azok a kimutatások, amelyek ezekre az adatokra vonatkoznak. Ezek az adatok pedig megbízhatók, mert azoktól a hizlalóktól bocsájtattak rendelkezésünkre, a kiktől a levágásra szánt állatok bevásároltattak. A szerb állatok mikénti tartására vonatkozó adatok természetesen nincjenek a bizottság birtokában, mert ezek — magyarázatot nem igénylő — okokból egyszerűen meg sem szerezhetők. Kifogás tárgyát képezi az állatok etetése is. Ez a budapesti marhavásártéri igazgatóság hivatalos ellenőrzése alatt a szokásos módon történik, ugy gondoljuk tehát, hogy ez ellen jogos kifogás nem emelhető s minden egyoldalú befolyásolás kizártnak tekinthető. A vágatás is teljesen nyilvános, tehát a legmesszebb menő módon ellenőrizhető s tényleg ellenőriztetik is. Történt gondoskodás a programmban arról is, hogy megállapittassék a hussuly árának viszonya az élősúly árához — előzetesen fixiroztatván már az egyes husminőségek s a melléktermények (bőr, tüdő stb.) árai, tehát az e tekintetben fölhozott kifogások sem bírnak alappal. Teljesen értjük, hogy az eddigi eredmények — melyek a mészárosok állításait halomra döntik — nekik nem tetszők s értjük azt is, hogy hibákat keresnek a vágatások végzését illetőleg. Nem értjük azonban, de megengedhetőnek sem tartjuk, hogy tendenczíozitással vádolják a rendező-bizottságot s ezért felmentve is érezzük magunkat a megkezdett hangon folytatott támadások további figyelembe vételétől. Érvek ellen szívesen állítjuk szembe érveinket, de alaptalan ráfogásokat parírozni nem tarthatjuk feladatunknak.

V E G Y E S E K . Mai számunk tartalma : Az OMGE. közieménvei. 249 Egyről-másról ' 250 Próbavágások. ... 255 Tárcza. Az Agráriáról. ... ... — — ... ... ... ... ... ... ... 250 Növénytermelés. Dohánytermelési és műtrágyázás! kísérletek 251 Állattenyésztés. Emelkedő gyafjüárak. 254 Takarmányozás. Fejőstehenek takarmányozása 254 Szőlőszet, Kertészet. Gyümölcsfák gyógyítása és nemesítése. 254 Vegyesek. ... 255 Kereskedelem, tőzsde ... ... 257 A m. kir. mezőgazdasági muzeum gyűjteményei a VII. ker., Kerepesi ut 72. szám alatti házban megtekinthetők a hétfői és az ünnepeket követő napok kivételével: naponkint d. e. 9 órától d. u. 1 óráig. Hétfői és az ünnepeket követő napokon a muzeum A muzeum Wogatása ingyenes. A legközelebbi villamos-kocsimegállóhely a Kerepesi-uton: a városból jövet VII. ker., Alsó-erdősor utcza sarkán, a városba menet VIII. ker., a Kenyérmezőutcza sarkán van.

2őÓ

KÖZTELEK,

ÍŐQÖ. F E B R U Á R HO 14.

Kinevezések. A földmivelésügyi m. kir. miniszter ebéd lelkes hangulatban számos köszöntővel dr. Szentkirályi Ákos kolozs-monostori gazdasági tanintézeti igazgatót a mesterséges borok készit sének és folyt le. A jelenvolt gazdaközönség ez Í " forgalomba hozatalának tilalmazásáról szóló 1893 : lomból Darányi Ignácz földmivelésügyi XXIII. t.-czikk 11. §-a értelmében alakított kolozsvári niszterhez és gróf Dessewffy Aurélhoz az állandó borvizsgáló szakértő-bizottság tagjává az 1900. OMGE. elnökéhez üdvözlő táyiratott intézett. év tartamára kinevezte. — M. Bál nth Károly urad. ispánt a herczeg Sulkowski József Máriapankotai ura- A kaposvári gazdasági előadások kiváló sikere arra indította a gazdasági egyesület vezérlő dalmába központi intézővé nevelték ki. férfiait, hogy elhatározták, hogy a jövő tél Tenyészállatvásár. Az OMGE. által f. évi márczius hó 11. és 12-ik napjain Budapesten a folyamán hasonló előadásokat a SomogyvárTattersall istállóiban rendezendő tenyészállat- megyei gazdasági egyesület maga fog tartani és ez előadásokat a jövőben . lehetőleg rendvásár csak az esetben fog megtartatni, ha kellő számú állat lesz bejelentve. Est a körül- szeresíteni óhajtják. ményt azért tartjuk szükségesnek az érdekOrszágos szeszértékesitö szövetkezet. lődők figyelmébe ajánlani, hogy a mennyiben a A Magyar Mezőgazdasági Szesztermelők Orszávásáron tenyászállataikkal részt venni óhajtanak, got Egyesületének alnöksége az érdekelt szeszazokat idejekorán bejelenteni szíveskedjenek. A főző-tulajdonosokat február 19-én délelőtt 10 bejelentési határidő február hó 20. A tenyész- órára a Köztelekre értekezletre hivta össze a állatvásár részletes tervezete lapunk hivatalos szesz értékesítésének szövetkezeti uton VBIÓ részében van közölve. szervezése ügyében. Az alakítandó szövetkezet Gazdasági előadások Kaposvárott. A ügyleteinek lebonyolítását a Magyar Keresmagára. Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége kedelmi Részvénytársaság vállalta által a Somogymegyei Gazdasági Egyesülettel Az egyesület reméli, hogy a szövetkezet megkaröltve Kaposvárott február hó 10., 11. és 12. alakulásával a mezőgazdasági szesztermelőkexkontingens szeszt napján megtartott gazdasági előadások a legszebb nek módjukban lesz sikerrel folytak le. Somogy vármegye gazdakö- nagyobb mértékben termelni, mert a szesz zönsége a kedvezőtlen időjárás és rossz utak felhasználásának igen tág tere nyilik — nemdaczára nagy számban vorult a megye szék- csak denaturált szesz, likőrök, esszencziák helyére, hogy a keszthelyi gazdasági tanintézet gyártása u'ján s ezeknek a belfogyasztásban tanári karának előadásait meghallgassa. A és export utján való értékesítésével — sőt a földmivelésügyi miniszter külön felkérése foly- szesznek, mint világitó- és mozgató-erőnek tán a minisztert Vizeki Tallián Gyula várme- felhasználásával jelentékeny hasznot remél az gyei főispán képviselte, a Gazdasági Egyesüle- egyesület biziositani a szövetkezeti tagoknak. tek Országos Szövetsége részéről Szilassy Mezőgazgasági szeszgyárosok körében nagy Zoltán OMGE. szerkesztő-titkár jelent meg. Á érdeklő, ős mutatkozik a szövetkezet megjelenvoltdk közül a következők névsorát sike- alakulása iránt. rült összeállítanunk: Gyümölcsszállitási ankét. A földmivelés Somssich Andor, Jeszenszky Imre, dr. ügyi miniszter f. hó 15-ére értekezletet hívott Tevely Béla, Márffy Emil, Chernel Gyula, össze, mely az államvasutaknak a gyümölcsTallián Gyula, Seybold Lajos, Bien Dávid, szállítás szabályozására nézve életbeléptetendő Kossá István, Pesina Vilmos, Freytag Béla, ujabb rendeleteinek tervezetével foglalkozik Herzog Mór, Vásárhelyi Gerő, Müller Sándor, Az értekezletre az OMGE. Szalay Imrét, Forster Gosztonyi Géza, Hirsch Emil, Somogyi Ferencz, Gézát, Küszler Henriket és Buday Barnát külVillax Ferencz, Sulyánszky Imre, Fuhrmann dötte ki. Antal, Vénis Gyula, Marjalaky Imre, Dénes Bikakiállitás és vásár Székelykereszturon. Miksa, Bandiss Károly, Ujváry Imre Böhm A székelykereszturi bikakiállitást és vásárt Ernő, Böhm Andor, Gaal György, Babochay február hó 28 tói márczius l-ig terjedő időAndor, Bathó József, Szentes József, Nagy- közben tartják meg. £ kiállítás ez évben is az Bajom község birája, Schülher József, Boboz udvarhelymegyei gazd. egylet által rendeztetik, István, Hanny Béla, Németh István, dr. Tóth de a mult évektől eltérőleg megnyittatott a József, Sárközy Béla, Magyaregresi biró, díjazás minden Magyarországon tenyésztett Zselicz-kisfaludi biró; Szilvás-szt.-mártoni biró, keleti fehér szürke marhának s ezáltal országos Kovács Seb. Gyula, Bodó Lajos, FeJsősegesdi jellegűvé vált. Különben a vásár 200 db felbiró, Alsósegesdi biró, Lencz György, Szukics hajtással 7—8 megyéből, amelyekben a vevők György, Mánis János, Csutorás Márton, Fonyó az ország legnyugatibb részéből ugy is megVincze, Golobics József, Simon József, jelentek, úgyszólván csak formalitás. Sokkal Kosunszky Bezső, Vicze János, Soros Ferenc?, fontosabb e kiállításra nézve, hogy az erdélyi Csák Kálmán, Parral János, Kunífy Károly, intenzivebben nevelt magyar jellegű marha ez Pfeifér János, Véniss Károly, Gyármathy Pál, évben be lett mutatva és kellőleg méltányolva Hayden József, Fuchs József, Buppert József, a szegedi kiállításon, ami azt eredményezite, Svastics Nándor, PetrucsekVilmo?, Kacskovics hogy egy nagy uradalom Békésből már is itt szeGéza, dr. Maár Gyula, Biczó József, Trombitás rezte be két apaállatát s a kérdezősködés már Ignácz, Löwensohn (Juta), Németh József, is megindult, hogy hol lehet legkönnyebben a Svastics Aladár, Kohn N., Hagelman Károly, legjobbat beszerezni. A vevők előrelátható Dezső Károly, Csorba Gusztáv, Cseh Antal, őzönlése nemcsak az eddigi tenyésztőket vonzBandiss László, Auerbauer Gyula, Németh zák oda, mint a megyebeli Sperker, báró Mihály, Goszthonyi Géza, Jaensch Emil, Kemény, ügron Z., Gyarmathi stb. s a szomSomogyi Ferencz, Ambrus János. széd megyei báró Szentkereszti, Somogyi, Az előadások második napján délben a Simén, Horváth stb., hanem a távol fekvő Korona-vendéglő nsgyteimébén közebéd volt, Teleki Arvéd gróf, sőt a királyhágóntulról melyen mintegy 80 gazda volt jelen. A köz- | Bárczay Gyula is itt mutatja be tenyészetét.

Mint

legmegbízhatóbb

és

14. SZÁM. 10-IK É V F O L Y A M . A Mosonvármegyei Gazdasági Egyesület évi rendes közgyűlését f. évi február hó 22-én, azaz csütörtökön délelőtt 10 órukor a vármegye székházában tartja meg. A z Aradi Gazdasági Egylet f. évi rendes közgyűlését február hó 18-án tartja meg Aradon, a vármegyeház nagytermében. A kamatláb leszállítása. A jegybank 7a százalékkal leszállította a rátáját s erről a következő kommünikét adta ki: „Az OsztrákMagyar Bank főtanácsa mai ülésésén a vezértitkárnak a bank és a bankpiacz helyzetéről tett jelentésének meghallgatása után elhatározta, hogy a bankkamatlábat félszázalékkal leszállítja. Holnaptól, február 6-ától kezdve tehát a kamatláb a következő lesz: váltóés értékpapír leszámolitásánál 472 százalék ál'ami járadékokra és bankzáloglevelekre adott kölcsönöknél 5%, egyébb értékpapírokra adott kölcsönöknél 57a százalék." A farmerok s a fiktív üzletek. Az amerikai piaczot három hatalmas trust, — szövetkezet — dominálta: a molnároké, a vasutaké s a szövetkezelt magtár — elevátor — tulajdonosoké. Az éjszaknyugati termékeny vidéken, mely az Egyesült-Államok éléstárának tekinthető, 3600 eountry eleva'or's létezik, melyeknek nagyrésze, számszerint 3000 a nagy trusté a mezőgazdáknak csak 500 képezi tulajdonát, a többi meg magántulajdon. A gazda, ki nem léphetett be valamely szövetkezeti elevátor kötelékébe, kénytelen volt gabonáját a nagy trustnak oly árban adni, amelyben az kérte, mert a vasuttársulatok, mint szövetkezeitek, megtagadták a gazdától a gabonának valamely nagy piaczra való szállítását. Ez igy ment mindaddig, mig ezelőtt 3 évvel Washburn szenátor törvényjavaslata benyujtatott, melyben a határidő törlése czéloztatott. Washburn akkoriban a molnárok szövetkezetének feje s a Rothschild-ház érdekeinek amerikai képviselője volt. Persze a gazdák gyanúval fogadták az ily forrásból eredő jóakaratot. Meg kell még jegyeznünk, miszerint a molnárok trustja, valamint az elevátorok szindikátusa mindig ás la baisse spekulál — a gazdák érdekeivel tehát homlokegyenest ellenkezőleg, már most ha a „ Washburn bili" elfogadtatik s a határidő üzlet tényleg töröltetik, az ás la hausse spekuláczió a jövőben végleg meg lett volna szüntetve. Nagyon természetes tehát, hogy a gazdák minden erélyöket összeszedve, a Rothschildház képviselője s ennek javaslata ellen foglaltak állást. A Nationat Farmer's alliance elnöke J. C. Ranley a gazdák mozgalmának lelke. A megkezdett harczot most is bámulatos kitartással folytatja, még pedig, ugy, hogy trust ellen trustot alkot s szövetkezet ellen szövetkezéssel védekezik. Egyre-másra építteti a gazdák rezerv magtárát s ha mozgalma tovább igy tait, az előbb emiitett három trust a gazdák trustjában veszedelmes versenytársát fogja látni. Monopoljuk már ezidőszerint is megvan támadva s a farmerek már ma számítanak a napra, midőn a közel jövőben ők — a független g&zdák — fogják a gabona árát diktálni. Hauley terve szerint 1903-ban kész lesz a gazdák 3000 elevátorja. A harcz ekkor egyenlő fegyverekkel lesz folytatható a fiktív üzletek ellen. Az amerikai gazdák tehát nagyon helye-

legolcsóbb

magvak beszerzési forrása ajánlható

Mauthner Ödön

cs. és kir. udvari szállító magkereskedése

Budapesten, V I . , Andrássy-ut 2 3 .

13. SZÁM. 10-IK É V F O L Y A M .

KÖZTELEK,

1900.

FEBRUÁRfho

10.

257

Az árjegyzés 100 ,kgr.-ra sen fogták fél helyzetük komolyságát, midőn ; körét is bevonják és igy az irányzatnak inkább csak belátták, hogy a csávából egyesegyedül a \ Tf.gAí1,a?.od_á'84t ^statálhatjuk^ A Játható búzakészletek Eladatott: Amerikában a „Bradstreets" jelentése szerint 1,027.000 társulás utján lehet menekülni. Nálunk is meg- bushellel csökkentek, ezt azonban a kontinensen Oroszkezdték a fiktív üzletek elleni harczot, de ugy ország és Auszirália erősebb elszállításai ellensulvozták. Tiszavidéki: u 79-5 kg K. 16-20 3 héra látszik, eddig az összetartás kevés volt arra, New-Yorkban az árfolyamok tőbbszöösen ingadoztak, egyenlegkép azonban alig mutatkozik változás. Angliáhogy az ellentállást megtörje. ban a fogyasztási' kereslet jobb volt és szilárdan tarVágómarha- és sertéskivitel Svájczba. tott, részben valamivel magasabb árakat fizettek. St.-galleni konzulátusunk jelenti, hogy fölmerült Francziaországban az időjárás okozta aggályok ugyjárványesetek következtében a svájczi határt látszik szünőfélben vannak, az irányzat azonban tovább is szilárd és az árak a hét végéig, amikor mérsékelt Olaszország felé esetleg el fogják zárni, ami javulás álott be, szilárdak maradtak. A többi kontinen- Pestmegyevidéki: 2 "00 n a magyar marhakivitelnek nagy előnyére válnék. tális piaczokról könnyebb eladási viszonyokat jelentet15-80 15-90 A st.-galleni vágómarhapiaczon bevezették a tek, magasabb árak azonban cem voltak keresztül15.75 sertésüzletet és eddig 232 olasz sertést vittek be. vihet ők. Nálunk a forgalom á hét első felében még gyenge volt, később azonban az összes czikkek iránt jobb kereslet mutatkozott. Kenyérmagvak ártartóak maradtak, takarmányczikkek valamivel emelkedtek. Az üzlet részleteiről következőket jelenthetjük: Buza az egész hét folyamán, különösen raktáráruban volt bőven kinálva, annál inkább, mert a tulajMegjelent az .Országos Magyar Gazda- donosok arbitrageált búzamennyiségeik t most kedvezően válthatták vissza. A malmok vételkedve ennek Fehérmegyevid.: sági Egyesület" kiadásában Az Újlaki Uradalom ellenében kezdetben csak gyenge volt és tekintettel Üzleti berendezése a .Köztelek" szerkesztősége multheti nagyobb beszerzéseikre, tartózkodást tauusitottak. Később a kereslet ismét jávult és minthogy által kitüntetett pályamű. Két tábla hat ábrával. raktáráru is könntebben volt elhelyezhető, a forga'om Irta : Wiener Moszkó. Egy hazai belterjes is javult. Az üzlet jellege általában valamivel szilárdabb, 1100 mert egyrészt a tartósan esős idő gondolkozóba ejti uradalom üzleti ágának jövedelmezőségére és a gazdákat, másrészt a jelenlegi járhatatlan utak2700 1950 , „ 15-40 az egyes üzleti ágak viszonyára vonatkozó nál a malmok nem egészíthetik ki kellőképpen kész2500 , 15-20 leteiket. Félős, hogy a hajózás kinyiltával s ha 14C0 részletes adatok ismertetése. 104 oldalas csinos normálisra fordul ismét az idő, a növikvő kínálat15-30 nak nem fognak helyt állani a némikép javult árak. könyv, ára portómentes megküldéssel: 55 Rozs kevéssé keresett és budapesti paritással Finom búzák tartósan jó érdeklődésre találtak, 12—12.70 K-ig kelt el. krajczár. Megrendelések a kiadóhivatalba i'y minőségek azonban csak szórványosan kerülÁrpa bágyadt és takarmány czélokra minőség nek a piaczra. Mérsékelt változások után az árak szerint 11.20- 11.60-ért volt kapható. intézendők. egyenlegkép alig változtak. Az összforga'om 120.000 Tengeriért jobb véte'kedv tanúsíttatott és különömm., a hetihozatal 5 2.0e0 mm. Felemlitésre méltó, hogy sen tiszavidéki árut 9.80 koronáig is fizettek helybeni az őrlési forgalom kedvezményének megszűnése óta e paritással. héten kelt el az első szerb buzarakomány rövid szállíZabban egjéltalában nem volt üzlet,. Most jelent meg tásra 14.40 kor. elvámoltan 3 hóra helyben. Déli 12 órakor jegyez : Rozs iránt tartósan jó kereslet mutatkozott, Buza áprilisra 1900. 15.36—15;38 amelyen ugy az export, mint a helyifogyaszlás is részt októberre „ 15.72—15-74 vett. A kinálat ennek ellenében azonban mérsékelt az 0. M. G. E. titkárjai szerkesztésében Rozs áprilisra , 12.82—12.84 korona. maradt és igy forgalom sem tudott kifejlődni. Kb. 6000 mm. forgalom mellett középáruért 12.20—1240, prima minőségekért 12.60 koronáig fizettek helyben és helybeli paritásra. Nyiri származékokban nem volt üzlet. Árpa (takarmányi és hántolási czélokra) ugyancsak valamivel jobban volt forgalomban, melyen különösen gyárosok vettek részt. Az árak teljesen változatSzeszfizlet. lanok és minőség szeunt 10.80—11.40 koronáig jegyzünk 1 9 0 0 - r a . helyben átvéve. Állomásokon átvéve az üzlet teljesen Siess. (GMfinger Gábor szeszgyári képviselő A „Köztelek Zsebnaptár" ezen hatodik évpang. Közép sörárpa inkább névlegesen 11.50—12.— tudósítása.) koronát jegyez helyben és helybeli paritásra U 0 kg.-ként.) folyama régi köntösében, javított és tetemesen A szeszüzletben a hét elején az üzletmenet élénk Zab továbbra is csak gyengén volt kinálva, mig bővített tartalommal bir. a kereslet kedvezőbben alakult. Különösen jobb vasúti volt és a szeszárak ugy azonnali, valmely későbbi A „Köztelek Zsebnaptár* minden más zsebnapáruban gyenge a hozatal és minthogy a vidéken is el- szállításra változatlanul, szilárdan a mult heti zárlattárt teljesen nélkülőzhetővé tesz. szállítási czélokra jobb kereslet mutatkozik, az árak jegyzés szerint záródnak. Elkelt finomított szesz nagyban adózva 113—113-50 koronáig, adózatlanul szabad100 kg.-ként 10—20 fillérrel emelkedtek. Szin és tisztaA „Köztelek Zsebnaptáp'' áFa az 0. M. 6. E. ság szerint| kb. 4'CO mm. forgalom mellett 10.20—11 raktárra szállítva 43 -44 koronáig. Vidéki szeszfinomitók tagok és a „Köztelek" előfizetői részére bérmentes részéről a hét elején kinálat nem volt. koronát fizettek helyben. küldéssel együtt Étesztőszesz helybeli gyárak által adózva 113-50 Tengeri kezdetben mérsékelten volt kinálva, később az ajánlat jbbb volt, annál inkább, mert beérke- K, adózatlanul 44 K. volt ajánlva és nagyobb üzlet heee 3 k o r o n a 2 0 flllér. p—— hajóáru is piaczra került. A vételkedv ennek elle- létesült is. Megrendelhető Mezőgazdasági szeszgyárak által kontingens nyersnében tartósan élénk maradt és az árak is 10 fiüérrfel Budapesti paritásra 9.60 korona, tiszavidéki szesz e hétnek elején gyéren volt kinálva és nagyobb a „Köztelek" kiadóhivatalában, emelkedtek. állomásokon 8.70—9.50 korona-, bánáti állomásokon üzlet alig létesült. Néhány kisebb tétel 34.50—35 K. kelt el felső-magyarországi állomásokhoz szállítva. becskereki paritásra 8.80 koronáigfizettek.Kőbányán Budapest, " ' ' 36 50— hizlalók szintén jobb keresletet tanúsítottak és prima 37— korona. áru 10.—koronáig ért el. IX., Üllői-ut 25. (Köztelek). Bécti jegyzés 39-60-40— korona, kontingens Olajmagvak: Káposztarepczében (készáru) e njei: szeszért. héten jobb volt a forgalom és kb. 4000 mm. szokványáru olajgyáraknál 24.50 korona, továbbá 3C00 mm. Prágai jegyzés 112 •— korona adózott és gyengébb ó-áru 24.— koronáig adatott - el helyben. 38.25—38.50 korona adózatlan szeszért. Káposztarepcze 1900. augusztusra, egyrészt a repczeTrieszti jegyzés 22•— korona kiviteli vetések felől beérkező kedveződen hirek, másrészt szeszé t 90°/o hektoliterje. külföldi szilárd olajjegyzések hatása alatt emelkedő volt Kivitelre a hétnek elején több tétel finomitot és 24. 24.80 koronáig kötte'ett. Ma 24.80- 25.— t vásároltak. koronáig jegyezünk. A mellékczikkekben jelektéktelen Vidéki szeszgyárak közül: Lőcse, Losoncz, KolozsBudapesti gabonatőzsde. a forgalom; vadrepcze 11. 13.— korona, gomborka 21 —.— 23.— korona, lenmag 23,—.—27.— koronát ér vár 50 fillérrel drágábban, a többiek változatlanul szilárdan jegyeznek. (Guttmann és WM budapesti terménybizoményf el helyben. Hüvelyesek: Bab iránt e héten a vételkedv c: ég jelentése.) návVMrak t hiten: Finomított szess csökkent., a kinálat szintén gyenge és az árak engedé- 113- Butapesti 114 — korona, élesztőszesz 113114-— K., Budapest, 1900. február 13-án. kenyek. Törpebab Gyöngyösön 18.— korona, Fél.lyoííSiöái adoav- 111112 — korona, nyersszesz Az időjárás a lefolyt hét első felében borús és egyházán 18.— K, gömbölyű Mohács 15-—, korona. aeöiaíltx íexkontiigens) — -—korona, denaturált Zombor-Baján 15.— IC.. Maros-Vásárhely 11,20 K. gyakrabbi csapadékkal volt kapcsolatos, mi mellett a szesz 36-50 37.— korona. Kontingens nyersszesz Barnabab Kalocsán 14 50 korona, tarkabab Nagyhőmérséklet is emelkedett, később azonban hűvösebb . —:— korona. idő következett be, a csapadék megszűnt, az égboltozat Károlyon 9 50 korona. Kendermag budapesti paritásra 22.— koronáig jegyez. Bükköny 12—13'— K, Muharhi árak 10.000 Hterfokonként hordó nélkül bérazonban borús maradt. A vetések felől nem érkeznek panaszok, esetleges hideg időjárás és fagy azonban a mag 13-50—14-50 koronát jegyez helybeli paritásra, mentve buííapesti vasútállomáshoz szállítva k minden 100 kg.-ként. té» mellett ér vetéseket védtelenül találná. A vízállás újból emelkedett. Tekintettel arra^hogy a folyók teljesen jégmentesek, a hajózást részben már megkezdték és a téli kikötőkből is szórványosan érkeztek egyes rakományok. A központi vásárcsarnok érajegyzése nagykín A külföldi piaczok üzletfozgalmát illetőleg a szilárd l a p ! jelenté*1 a gabonaüzletről (en grog) eladott iélelffiiicaakkek árairól. irányzat tovább tart, a mult heti hirek azonban, melyek 1900 február 13 a tengerentúli és a franczia piaczok hausse-mozgalmát idézték elő, nem voltak elégségesek, hogy a vevők ujabb Készáruban az üzlet ma kedvetlen menetű volt, körülbelül 21f00 mázsa buza kelt el 5 fillérig alacso*) Az e rovat alatt közöltekért a szerkesztőség nyabb árak mellett. Határidőkben szintén csendes a hangulat,

NYILTTÉR.*

Rubinek Gyula és Szilassy Zoltán

Köztelek Zsebnaptár

KERESKEDELEM;TŐZSDE

KÖZTELEK, 1900. F E B R U Á R HO 14 teljesen fedez'e s jó véte!kedv mellett változatlan árakon nyertek elhelyezést, csak tojásban állott be árhanyatlás. Eladásaink nagyban: • Vidéki marhahús 70—84 fillér; borjú egészben , 90—100 fillér, sertés 84—100 fillér kgként. Vadból szarvas és sertés keresett; az elsőből ragyobb mennyiségek állottak rendelkezésünkre, melyek egészben 50—60 filléres árakon helyeztettek el kilónként. Az utóbbiak szilárd irányzat mellett 90—100 filléres áron értékesítettek. Nyúlban készleteink elfogytak. Élő baromfiból eladtunk pulykát 10 korona, 1 tyúkot 2.30—2.60 korona, II. 1.60—1.80 korona, magló libát 4 koronáért páronként nagy tételekben. Vágott baromfiból elkelt hizott kappan 2—2.40 korona, tyúk 1.60—1.80 ioronás árakon darabonként. A lud és pulyka kilóját 1 16-1.20 koronáért adtuk. Vajban az üzlet változatlan, la teavaj 1.60—1.80 korona, főzővaj 1.20—1 40 korona, turó élénk vásárlási ked mellett 16—20 fillérért kelt kilónként. Tojásban az irányzat lanyha, I. alföldi tojás bőséges kinálat folytán 86—94 koronás árakon helyeztetett el eredeti ládánként. Gyümölcsben nagyobb forgalom nem bonyolódott le, középminőségü alma 110 kilónként 16—20 keronás áron kelt el.

váló 0. séges őszi

0.—, vörös —.—.—, meggy faj — — , közön, ringló , baraczk kajszin —, —, dinnye görög nagy 10 drb —•—()•—, kicsi , sárga faj 1 q. —.0 .0, közönséges . szőlő 1 kg. — .0.0, csemege 50-90, dió (faj papirhéju) 48—60, közönséges 42.0—44.—. mogyoró 76 - 86. gesztenye magyar 0 , olasz 24-36 naranos nse«waai ICO db 160—7---, pngiiai ••—, nisníariíií 260 7 —, cüitrom 1-80—2-—, füge hordós 1 q 36-38, Koszorús 36-- 38 - , datolya 74 -80. mazsolaszőlő 80'-136 egres í lit 00-—, eper 1 kg. 0--—0-— kr. PEszerek italok. Prprifc-* és I. rendö S q. K. 1.40 -1.60, E. rendű 1.20—1.40, csöves —-—, (szfcritott) . köménvmag —, Ssorsókmags —, mák ! q. frt 50—60, méz csurgatott 80— 1-04, sejtekben 1 kf, —'• , sz&pp&n szín 56 - 60, közönséges 44 46 fehérbor asztak palaozkfean 1 lit. 0" 0*—, vörös asztali palaczkban 0- -0-—, hfed \:::ibr.r. - '

14 SZÁM. 1Ö-1K ÉVFOLYAM. koronáig, kiv. koronáig drbkint, koronáig, kiv. koronáig súlyra, Ölött borjú: belföldi 96—100 koronáig, kiv. 106— koronáig súlyra, galicziai — koronáig, kiv. koronáig súlyra, tiroli koronáig, kiv. koronáig drbonkint, bécsi koronáig, kiv. koronáig drbkint, növendék koronáig, kiv. koronáig drbonkint, élő bárány ltkoronáig páronkint, ölött bárány 12 16— koronáig párja. Bécsi váarómarhavá'ár. 1900 február hó 12-én ('Foss Jenő tudósítása a „Köztelek" részéve.) összes felhajtás 4406 db. Ebből magyar 3092 db, galicziai 387 darab, bukovinai 84, nénet 843 db, hizott 3329 db, legelő 1077 db, fiatal db, ökör 3207 db, bika 620 db, tehén 493 db, bivaly 38 db. A kisebb felhajtás folytán az irányzat megszilárdult és prima 1—2, középminőségek pedig 2—3 koronával emelkedtek. Arak: prima magyar -•— (—•—)K., szekunda 76-— •72 K„ tertia 54—62 K. Galicziai prima 74—) K., szekunda 66—73 K., tertia 56—64 K. Német prima 78—85 — (86——) K„ szekunda 68—77 K., tertia "" —67 K Legelőmarha : szerb és magyar 44"—58'— , rosszabb minőségű 44—58 K. Bika 44—68-— (—.—) K., tehén 44-68 K. és bivaly 44 60 — K. ' Az összes eladások élősúlyban, koronákban értendők.

HMeghusvásár a Garay-téri élelmi piaczon 1900. febr. 13-án. (A székesfővárosi vásárigazgatóság jelentése a ,Köztelek" részére.* Felhozott Budapestről 57 árus 15 db sertést, 0 árus 5 db süldőt, 2500 kg. friss hust, 1200 kg. füstölt hust, 700 kg. szalonnát, 300 kg. hájat, — kg. zsirt, — kg. kolbászt, — kg. hurkát, — kg. füstölt szalonnát, kg. kocsonyahúst, — kg. disznósajtot, — kg. (— db) sonkát, — kg. töpörtőt. (A székesfővárosi vásfcresaraok-lg&sg&tósis j^sm Vidékről és pedig: Nagy-Kőrösről 9 árus 152 léce. Buáapsst, 1800. február 12-ről drb sertést, Czeglédről 10 árus 157 drb sertést, SzabadBécsi szurómarhavásár. 1800 febr. 8-án. FelHas. Marhahús hátulja L oszt. 1 q K. 104-110' szállásról 1 árus 6 drb sertést, Nagy-Székelyről 3 árus II. oszt. 98—104,III. oszt. 92-98 eleje i. oszt. 92-96, 14 drb sertést, D.-Földvárról 3 árus 26 drb sertést, hozatott: 3625 borjú, 1637 élő sertés, 2620 kizsigerelt II. oszt. 88—92, III. OBft 84—88, borjulms hátalj* >. Monorról 3 árus 22 drb sertést és 28 drb süldőt, sertés, 292 kizsigerelt juh, 739 bárány. Borjuk élénk irányzat mellett 4 fillérrel magaoszt. 128—132,11, oszt. 1Í6-128,eleje I. oszt 108-112 II. összesen 29 árus 378 sertést és 28 drb süldőt. oszt. 96^-108, birkahús hátulja I. oszt. 80—84, 0. oss< Forgalom élénk. Arak a következők: Friss ser- sabb árakon keltek. Sertésekért csekélyebb kereslet 72—80, eleje I. oszt. 64—68, II. oszt. 56~-64 bárárrj téshús 1 kg. 90—120 fillér, 1 q 92—96 korona, süldő- daczára a multheti árakat érték el. Bárányok drágábeleje 1 db 0. 0-—, hátulja • •—, sertéshús magyai hus 1 kg. 112—140 fillér, l q 92-96 korona, füstölt ban keltek. szalonnával elsőrendű 1 q 90-92, vidéki 80-90, sz®. Árak kilogrammonkint: kizsigerelt borjú 84—100, sertéshús 1 kg. 136 -144 fillér. 1 q 110 -J12 korona, Ionná nélkül elsőrendű 96-98, viiéki 86—100 sertésszalonna zsirnak 1 kg. 96 —104 fillér, 1 q korona, prima 102—116, primissima 118—124, élő borjú ' hus pörkölt —-0 , sertéshús sfzsrb szalonnával — prima , primissima ( fiatal füstölt szalonna 1 kg. 128—136 fillér, 1 q — szalonna nélkül —, sertéshús füstölt magysí sertés 84-96, kizsigerelt sertés1, nehéz 80—90, hizó korona, háj 1 kg. 100—112 fillér, 1 q ' , idegen (vidéki) sonka nyers 1 kg, korona, disznózsír 1 kg. 112—112 fillér, 1 q , süldő 80— 9=>, kizsigerelt juh 68—88, — sertés 90-1-20, füstölt belf. csonttal 1-20—1-50, osont nélkül 1 40 korona, kocsonyahús 1 kg. 64 - 80 fillér, 1 q fillér pr. kiló, bárány páronkint 16—30 korona. —1-70, sonka füstölt ktllf. sísont nélkei —• ••—, korona, füstölt sonka 1 kg. 140—160 fillér, 1 q szalonna sózott l q 88 -90 füstölt 100—104, seríís. korona, kolbász 1 kg. , Disznósajt 1 kg. zsir bordóval 1-00—1-C2, hordó nélkül 96—98, kolbisi hurka —,. 1 drb Bécsi sertésvásár. 1900. febr. 13 án. (Schleiffel, töpörtő 1 kg. fillér. nyeri 1 kg. , füstölt 1-40—1-50,szalámi belföld 200 Hideghusvásár az Orczy-uti élelmi piaczon. 1900. der és társai bizományi czég távirati jelentése a ,Köz7— —350 külföldi --—.malaca szobós élS í
Elsőrangú hazai gyártmányI

GAZDÁSÁGI GÉPGYÁR |

14

SZAM.

KÖZTELEK,

10-ÍK É V F O L Y A M :

IS;00 F E B R U Á R HO 14

Agancsok, remek

példányok,

haláleset

A dr. Aschenbrandt-féle

eladók.

miatt

259

Czim a kiadóhivatalban.

! bordói-por | | a legbiztosabb, kényelmes kezelésű és olcsó ellenszere a szőlő" és a b u r g o n y a

Eladási hirdetmény.

í peronosporiíjííiiak |

A makói püspöki uradalom ezennel közhíré téteti, hogy a lelei gazdaságában 240 db. 5/i éves, átvészezett, hizlalásra való süldő, melyek párja ca. 120—130 kilo eladóvá tétetett. Továbbá a nagykopáncsi gazdaságában a következő számfeletti sertések kerülnek eladásra úgy mint: 10 drb süldő mag kan, 32 „ öreg mag kan, 99 „ öreg mag kocza, 131 „ mult évi nyári malacz, 631 „ idei téli malacz. Az itt felsorolt sertések tiszta mangalicza fajbeliek és további tenyésztésre minden tekintetben alkalmasak. Yenni szándékozo'k szíveskedjenek a sertéseket megtekinteni és az ajánlatukat az uradalmi tisztséghez Makón beadni. 304

Az uradalmi tisztség. ' Magy. kir. államvasutak.

22147/900. C. Hirdetmény. A magy. kir. államvauutak igazgatósága figyelmezteti a szállító közönséget, hogy miután a pozsonyi forgalmi akadály miatt segélyutirányokra terelt forgalmat ezen segélyutirányok kisebb teljesítő képessége folytán csak nagyobb és előre megnem határozható késedelemmel és akadályokkal lehet lebonyolítani, a szállítási határidő kiszámításánál az ezen viszonylatokra már engedélyezet 3 napi rendkívüli pótI I i c gyezményI 111 i ményben kiadott végrehajtási utasítás 6. §-ában foglalt határozmányokat is érvényesíteni fogja. Budapest, 1900. február hő 7. Az igazgatóság. (Utánnyomás nem dijaztatik.)

i Magyar Mezőgazdasági Szesztermelők

\ Ára Budapesten a „Magyar Mezőgazdák Szövetkezete" rak- I | tárában: á kg. 38 kr. 50 kgos zsákokban | 10 kgos zsákokban a kg. 40 kr. 5 kgos zsákokban... ... á kg. 40 kr. | OTF" A szőlő első permetezéséhez l°/o; második permete- f | zéséhez IVa—2%; harmadik permetezéséhez lVa%-os oldatot \ \ használjunk. — Egy kat. holdra kell 3 permezéshez 22—25 kg. \ j bordói por, 25—30%-al kevesebb, mint a tiszta rézgáliczból.— | | A port k o n y h a s z i t á n a vizbe szitáljuk és kész az oldat. \

A dr. Aschenbrandt-féle

jréz-kénporj | a legbiztosabb, olcsó és a szőlőt egyéb betegségtől is védel- jj | mező ellenszere az

oidiii nniiik (lisztliarmat). I Ára Budapesten a „Magyar Mezőgazdák Szövetkezete" § 1 j raktárában: jg 50 kg. zsákokban ... á kg. 26 kr. 10 kg. zsákokban a kg. 28 kr. fi 5 kg. zsákokban á kg. 28 kr. \ W S T Ahol az 1899-ik évben volt o i d i u m , először április % \ hóban, a mikor a szőlő hajtása 10—12 cm., p o r o z z u n k ; É | másodszor junius hó végén, harmadszor augusztus hóban. — n j E g y kat. holdra kell 3 porozásához 15—18 kg. r é z k é n p o r . |j | S o k k a l k e v e s e b b f o g y belőle, m i n t a közönséges k é n - | | porból. $ | A z e m e l k e d ő rézgálicz és k é n á r a k f o l y t á n a | | d r . A s c h e n b r a n d t - f é l e p o r o k f e n t i á r a i csak f e b r u á r É | hó r é g é i g kötelezők. — T e s s é k m i e l ő b b a r e n d e l é s t | | eszközölni, hogy a tavaszszal szállíthassunk. E l k é s e t t | | rendelések t e l j e s i t é s e é r t n e m szavatolunk, m e r t | j a gyártás k o r l á t o l t . ||

: P e r m e t e z i é s fájtaié gépek E | |

Vermorel-féle „ E c l a i r " permetező

20 frt

||

|

Vermorel-féle „ T o r p i l l e " porozógép

18 frt

|f

Megfelelő magyar

j l a g y a r lezogazdák Szövetkezeténél, | |

Budapest. Köztelek. Útbaigazítással, felvilágosítással szolgál minden adózási vagy műszaki kérdésben. Hivatalos lapja a „ M a g y a r

Szesztermelő"

nélkülözhetlen

támasza a gyakorlatnak. Egyesületi tagok ingyen kapják. Egyesületi

tagdíj

TERMELŐ"

egy évre 10 frt. A „MAGYAR előfizetési

ára egy évre 5 frt.

SZESZ-

gyártmányok:

I Permetező ... 14 frt | | Kézi f u j t a t ó (igen finoman poroz) 5 frt % \ Háti porozógép (igen finoman poroz) 14 frt É \ A z „Aschenbrandt-féle" porok megrendelhetők a vezérképviselő ^

B U D A P E S T , ( A l k o t m á n y - n t c z a 31. szám). Ezenkivül megrendeléseket elfogadnak:

j A „Borászati Lapok" kiadóhivatala, | | | | | | | j } j

BUDAPEST (Köztelek) és a v i d é k i m e g b í z o t t a k . M T M e g b í z o t t a k , a k i k a r e n d e l é s e k e t összegyiij- | t i k k e l l ő d í j a z á s e l l e n é b e n ; ismét e l á r u s í t ó k , k i k a | port és g é p e k e t e r e d e t i csomagolásban a v i d é k e n á r u s í t a n i ó h a j t j á k , k e l l ő j u t a l é k e l l e n é b e n ; az egész | országból k e r e s t e t n e k . - Jegyzők, tanítók, l e l k é s z e k , a k i k közsé- |1 g ü k szükségletét összegyűjtik és e g y s z e r r e m e g r e n - | d e l i k , k e l l ő k e d v e z m é n y b e n részesülnek.

260

KÖZTELEK, 1900. FEBRUÁR HŐ 14.

14 SZAM. 10-iK ÉVFOLYAM.

P 9796. §j ] H a n n a árpa • j Hirdetmény. | m <§> vetőmag f fi j tavaszi vetőmag1 sz./II.-2.-a.

A

évi

gödöllői

,

m . kir.

1900.

koronauradalom

,

ji nagy

mennyiségben

lomban

eladó

métermázsánkint

a Lévai

tizenöt

koronáért

urada-

;?•>;

(u.

j||j

és

m.

luczernamag,

baltaczimmag,

jff

nek biztositása v é g e t t

murokrépa-mag)

továbbá

takarmány

Kg

a koronauradalom i g a z g a t ó s á g

í;>:

ségében,

gff

esetleg

tartatni.

kívánatra

meg

^

lesz

küldve.

18

Budapest,

1900.

évi

g

urad. igazgatósághoz Léván (Barsmegye.)

|

360^

Tairassi vetésre első minőségű

A szállítási f e l t é t e l e k és a m e n n y i s é g u g y a n ott megtekinthető,

Hl

fog

-

h i v a t a l o s üefyfcr.

—- z á r t Írásbeli a j á n l a t útján n y i l v á n o s

ajánlati v e r s e n y t á r g y a l á s

lévaf

9

délelőtt >|i

folyó évi február hó !5-én 10 órakor,

11

í

korpaszükségleté-

|

vevő w

jj zsákjaiban. Megrendelés intézendő a

február h ó 5 .

M . kir. f ö l d m i v e l é s ü g y i

mioíster.

Hanna-Pedigree árpát, m e l y u t ó t e n y é s z t é s e az e r e d e t i K v a s s i t z i á r p á n a k . Ezen árpafaj már évek óta nagyon beválik; mivelhogy a mellett, hogy dúsan fizet, oly minőségben terem, mely elismert finomságánál fogva s ö r f ő z é s r e k i v á l ó a n a l k a l m a s és mint ilyen a l e g n a g y o b b á r o n a d h a t ó e l . 9069

Czukorgyár Diószeghen, 66

Tenyészbika eladás. A futtaki uradalom, törzskönyvezett, tiszta magyar vérii gulyájából származó 3 darab hároméves és 25 darab kétéves tenyészbika, szabadkézből eladó, mely Mária majorban — a Budapest—Zimonyi vasút „Kis-Álpár"-i megállóhelyén ugyan e vasút Ó-Kéri és Kisracsi állomás közelében,, bármikor megtekinthető és a becsáron megveliotő. Kocsik az Ó-Kéri vagy Kiszácsi állomáshoz, előzetes megkeresésre szívesen rendelkezésre bocsáttatnak. Netán kivánt bővebb értesítések készséggel nyerhetők

gróf C l i o t e k J ó z s e f jószágigazgatóságánál F u t t á k o n Bács-Botlrog v á r m e g y é b e n .

361

Pozsonymegyében.

I Lapunk bekötési táblája i f * t m M r ó r t (portómentesen)

kaDbató kíadóhl vatalunkban. i 1

| Tejgazdasági | Zsebnaptár 1 | az 1900-ik évre 1 01

E L S Ő

KAINIT nagyban és kicsinyben. Megrendelhető az Országos Magyar Gazdasági Egyesület titkári Hivatalánál (Budapest Köztelek).

Árak:

nagyban waggon-rakományonként ab Leopoldshall-Stassfurt, ömlesztett állapotban 106 frt, zsákban szállítva 130 frt. A vasúti szállitásiköltség a különböző távolságú rendeltetési állomások szerint 130—140 frt között váltakozik. Kicsinyben mm.-ként zsákkal együtt budapesti raktárunkból egyesületi tagok részére 2 frt 80 kr., nem tagoknak 3 frt. A megrendeléssel egyideüleg a kainit árát egyesütetük pénztárához beküldeni kérjük, a szállítási költségek a küldemény átvételénél fizetendők.

g§

l!

É V F O L Y A M . Szerkeszti és kiadja:

|

JESZENSZKY PÁL

É

az Országos Magyar Gazdasági Egyesület titkárja.

-

fi 1 §1 ||

fiva: 0 . JVC. ( i E . tagoknak, a Q a z d a f i s i t e k ö r s z . E g y e s ü l e t e , v a l a m i n t a ]TejtermeIők E g y e s ü l e t e t a g j a i n a k ajánlott küldéssel 1 frt kr.

65

Bolti á r a 2 forint.

1 Tejgazdaságai foglalkozóknak n é k lü ö lz h e t e t e ln . 1

Megrendelhető a „ K ö z t e l e k " kiadóhivatalában,

i

Budapest, IX., Ü l l ő i - u t 25-

1 l

7enyéssKan

eletdá5.

B á r ó B á r k á n y i Frigyes

taktaharkányi

uradalmában

vészen átment

s

/4 éves hasai kondor kanok

darabonként 1 0 0 k o r o n á é r t az

uradalmi

194

KÖZTELEK, 1900. F E B R U Á R Hö 17.

15. SZÁM. 10-IK É A F O L Y A M .

eladók. Közelebbi

központi iroda, B u d a p e s t ,

értesítést

Andrássy-ut

4. szám ad.

Fenyészfian-eiadás. Felkérem mindazon t. tenyésztőket, a kik a cséhteleki tenyészetemből

beszerzendő tenyészkanokat

Budapesten óhajtják átvenni, hogy ebbel kívánságukat

f. évi február hó 15-ig

351

N a g y v á r a d o n , Korona-utcza 4. szám alatt tudomásomra hozni szíveskedjenek, mert e kívánságok mérvéhez képest fogom a f . évi m á r c z i u s h a v á b a n r e n d e z e n d ő tenyészá l l a t v á s á r r a küldendő tenyészkanok számát megállapítani. Wertheimstein

ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASAGI EGYESÜLET felügyelete alatt álló

KÖNYVKIADÓ

Alfréd.

Megvételre

'lU'IIHil

VÁLLALAT

(törvényileg védve) ( B r . Weissenberg B . )

k i a d á s á b a n a következő

gazdasági könyvek jelentek meg:

Jutányosán eladó 6 drb 1500 kgr. hordképességü 2Va m. hosszú, H/a m. széles 8 vasoszlopu és erős vaskorláttal ellátott százados uj marhamázsa, 2 drb 3000 kgr. hordképességü tolósuly-rendszerü századosuj szekérhidmérleg, 9 drb 1000 kgr. hordképességü, sulyokkal ellátott tizedes és 6 drb 500 kgr. hordképességü sulyokkal ellátott tizedes mérleg. 8810

Cselkő és Kossutány Takarmányozástan 2.40 Cserháti Sándor Talajismeret 1.60 Hilgard-Treitz Szikes talajok -—.80 Domokos K. Gazdasági építészet l-ső rész 2.40 Száhlender Gyula Gazdasági építészet Il ik rész 2.60 Szüts Mihály Mezőgazdasági becsléstan 2.60 Cserháti Sándor Okszerű talajmívelés 2.60 Acsádi Jenő Mezőgazdasági Ut-, Vasút- és Hidépitészet ___ ... 2.60 Molnár István Gazdasági gyümölcstermelés 2.— Beiwinkler Vilmos Fajbaromfi-tenyésztés 5 , — Rázső Imre Czukorrépa-magtenyésztés 1.—

DÉHES MANÓ mázsamesternél BUDAPEST, TD, DoMnj-ntoa 18.

Egyedüli, bistos ótrsser a fertőző borjuvérhas ellen

W (Borjniéiz). Ni Mindig biztos hatású, egyszerű alkalmazás! Elkülönítés, fertőtlenítés stb. szükségtelen. Számos

elismerő

nyilatkozat.

Egyedüli készítője:

Menge B. vegyész Tichau O.-S. Ismertető füzetek ingyen és bérmentve. Magyarországi vezérképviselő: 59

Kalmár

Vilmos,

B u d a p e s t , V I . . T e r é z - k ö r u t 3. Magyar királyi államvasutak. Hirdetmény.

Orsz, Magy. Gazdasági Egyesület pénztári hivatalához B u d a p e s t , I X . , Ü l l ő i - u t 25. s z á m

(Köztelek)

intézendők. A művekét bérmentve küldjük; s minden után 25°/o engedményt adunk.

HIRDETÉSEK

megrendelés

felvétetnek a kiadóhivatalba* BUDAPEST, tmi-Ht U - u k « * M .

Eladó vetőzab. Gr ót

A n dr ás S V

gazdaságában, után termelt

Sándor

u. p. Tőke-Terebes,

úr

liardicsai eredeti mag 354

tiszta duppaul vetőzab eladó, 1 hl. súlya 49 kgm. Egy métermázsa zsák nélkül 14 korona.

(A termesgőzhajók téli menetrendje Fiume-Velencze és Fiume-Ancona között) Fiume és Yelencze között a legnagyobb kényelemmel berendezett gyorshajók közlekednek. Ezen hajók téli menetrendje f. évi november hó 1-től 1900. évi márczius hó 31-ig a következő : Fiuméből indul Velenczébe minden szombaton 8 órakor este, csatlakozásban a Budapestről este érkező gyorsvonathoz, érkezés Velenczébe másnap reggel 7 órakor. Velenczéből indul Fiúméba minden kedden este 7 óra 30 perczkor a SzentMárk-térről ; érkezik Fiúméba másnap reggel 6 óra 30 perczkor, csatlakozásban a Budapestre reggel induló gyorsvonathoz. Fiuméből indul Anconába minden csütörtökön este 8 órakor, csatlakozásban a Budapestről este érkező gyorsvonathoz; érkezés Anconába másnap reggel 6 órakor, csatlakozásban a Rómába induló gyorsvonathoz. Anconából indul Fiúméba minden szombaton este 8 óra 30 perczkor, csatlakozásban a római, nápolyi és oblognai gyorsvonatokkal; érkezés Fiúméba másnap reggel 6 óra 30 perczkor, csatlakozásban a Budapestre reggel induló gyorsvonathoz. A tengeren való hajóátkelés 10 órát vesz igénybe. Fiuméból-Anconáig vagy Velenczéig a gőzhajón fizetendő: a luxus osztályban ágygyal együtt 16 korona az I. helyen , „' • 12 a III. helyen „ „ 6 Bécs államvasút és északi vasút p. u. és Fiume közt Budapesten át alábbi menetdijakfizetendőkés p. a gyorsvonaton I. oszt. 36 k. 70 fillér; II. oszt. 24 k. 40 fillér és a személyvonaton III. oszt. 11 k. 80 fillér, Ezen jegyek 8 napig érvényesek, mely idő alatt az utazás Budapesten láttamozás mellett tetszés szerint megszakítható. A fentebbi útirányon át Olaszországba közvetlen gyorsvonata menetjegyek is kiadatnak következő árakon: Budapest-Firenze-Fiumén át I. oszt. 75.80 fr., II. oszt. 55.45fr.,III. oszt. 30.15 fr. 67.25 92.50 52.85 71.95 Milano 67.10 36.45 , 92.25 Turin 75.55 104.45 Nápoly 55.65 76.05 Róma ... , „Cauírer" nemzetközi utazási irodában Abbáziában és Bécsben; „Schenker és Társa" czégnél Budapesten és Bécsben és Antonio de Paoli czégnél Velenczében; E. R. Brizzi & Co. Milanóban, valamint a Stangenféle utazási irodában Berlinben. Az igazgatóság Budapest, 1900. február hóban. (Utánnyomás n 1 dij az tátik.)

KÖZTELEK,

262.

1900. F E B R U Á R HO 17.

15. SZÁM. 10-IK É V F O L Y A M .

165. sz. 1900.

Földhaszonbéri hirdetés. A m. kir. közalapítványi uradalom f. évi október hó 1-töl következő birtokait adja haszonbérbé: A T e m e s v á r m e g y e H i t t y i á s k ö z s é g b e n f e k v ő 92iV h o l d a t 6 é v r e . A D r a g s i n a k ö z s é g b e n a T e m e s f o l y ó j o b b p a r t j á n j e k v ő 275-HHHi h o l d a t 6 e s e t l e g a Cserna községben

12 é v r e .

1121 t WÖ h o l d a t 12 é v r e é s

a Z s e b e l y k ö z s é g b e n i 483TTÖV h o l d a t

12 é v r e .

A haszonbérbeadás zárt ajánlatu versenytárgyalással egybekötött nyilvános szóbeli árveréson

f. év április hó 2-án délelőtt 10 órakor fog eszközöltetni a Buziás fürdőhelyen székelő m. kir. közalap, ga'd. ker. főtisztség hivatalos helyiségében. Ezen határnapra bérleni szándékozók azzal hivatnak meg, hogy 1 K. bélyeggel ellátott és bánatpénzzel felszerelt irásos , zárt ajánlataikat, melyben a holdanként megajánlott évi haszonbér összege számokkal és betűkkel kiírandó és kijelentendő, hogy ajánlattevő a bérbeadási feltételeket ismeri s azoknak magát aláveti, — bértárgyanként külön borítékozva a fenti határidő előtt alólirott főtisztséghez nyújtsák be, a borítékra feljegyezvén, hogy az ajánlat, mely bértárgyra szól: Bánatpénzül a bérleni szándékolt birtoktest minden holdja után Kettő (2) korona csatolandó a zárt ajánlatokhoz vagy teendő le a szób;sli ajánlat megtétele előtt készpénzben vagy az állam által óvadékképesnek elfogadott értékpapírokban. Kikiáltási ár év é s holdankint: a hittyiási 92iWo holdnál a dragsinai

...

35

275x111 holdnál _ . . . . . . . . 26

1121-IWÖ

„

12

a z s e b e l y i 483iW
„

. . . 13

a csernai

„„ „

K.

—

f.

10

A'' „

50

„

Oly egyének, kik gyámhatalom vagy gondnokság alatt állanak, úgyszintén a kik az uradalommal szemben hátralékos tartozatban vannak, vagy bármi czimen perben állanak, az árverésből ki vannak zárva. Elkésve/érkezett vagy utóajánlatok valamint kellően fel nem szereltek figyelembe vétetni nem fognak. A z ajánlattevők közti szabad választási jog az uradalomnak fenntartatik. A részletes haszonbéri feltételek alólirott főtisztségnél, valamint a hittyiási birtokra vonatkozólag a nagyköveresi, — a dragsinai és csernai birtokokra vonatkozólag a török-szákósi- és a zsebelyire vonatkozólag a esákovai uradalmi ispánságoknál és a szokásos hivatalos órák alatt betekinthetők vagy érdeklődök költségein lemásolhatók. Buziáson 1900. évi január hó 30-án.

335

•

A m, kir. közalap, gazd. ker. fó'lisztség.

Eredeti utántermések.

Cuprin-por legbiztosabb és legolcsóbb óvszer a szőlő és burgonya peronosporája ellen. Sullin-por tapadó és legbiztosabb A puklitzi jószágfelügyelöség Iglau mellett (Gutsverwalellenszere az- rádiumnaktung bei Iglau) ajání, (lisztharmat) sokkal olcsóbb mig Puklitz a készlet tart követmint más hasonló készít. kező legkitűnőbb utánterméseket: l-rendü Kékkövet, Creolin, Karbolsavat, Keserű sót, SileSÍa, étkezésre1,^minf Entian és Kalmus gyökeret, szeszgyártásra alkalmas csodasót, sósavat, szappanm U W q. hStárónkénl, főző sódát, összes kötsze20% keményítő tartalom ma'. reket, valamennyi állati és gazdasági vegyszereket leg- Prof. Wohltmann, jutányosabban szállit hŐzamu®Umint' aUfuésla.yaI1

DETSINYI FRIGYES,

Budapest, V., Marokkói-u. 2., a Fekete Kutyához. Megvételre

A nemesített alcsuthi tengeri,

Pommerania, tehát oWóber^végéig^na||rom "minőség' 100 kilón"

Chrestensens Imperial á r p a . í ^ d S

Áttóecta)

zab, Hektolitéi

ndezen fajták f önköltségen szán Sárbogárdi ti ség nem""" a pénz előleges be^zlT^meU^trmTg a? készasá'gi intézőség^ Fejérvár-

Vető- m m a Duppaui magvakból vetőzab Luczerna,

Répamag,

Csomós ebir Franczia perje fűmag.

Korán érő: tavaszi lui za, d u p p a u i zab, székely tengeri,

Faiskolai termékekből Vadgesztenye, K ő r i s fa, t ö l g y s o r f á k és csemeték, ffizdugványok.

Magyar tenyészbikákból. 30 darab kiválóan fejlett példány. 69 Kapható:

gr. Teleki Arvéd űr drassói uradalmában,

re keresek, ifj. Dobozy lat' Budapest, Csömöri-ut 32.

Czir ok termelési szakember, ki ebben a szakban tapasztalataira támaszkodva délmagyerországi gazdát, erre a czélra szükséges 40-50,000 kogyár alapításához!1 Ajánlkozó a

eladás.íésbra eVvele' ?övid idő alatt 1

Tóth János földbirtkokos jankamajori gazdaságában (u. p. Halas, Pest-m.) a magyar-óvári m. kir. növénytermelési állomástól beszerzett mag után közvetlenül termelt

duppaui zab korán-érő, bőtermő,lej jobb zabfaj tisztán megrostálva

vetőmagul eladó. Egy métermázsa zsák nét kül 14 korona, 50 kilogr. zsákkal, bérmentes küldés346 sel 9 korona. Minták posta fordultával. Megvételre teresek sárgahúsú asztali ourjonyát és rózsaburgonyát. Aj4n-

6

8

afánUtok "„O. j!" alatt e lap kiadóhivatalához intézendő^ Felső-lánczi gazdaság vetőmagtelepén (Abáujm. p.-Perény) kaphatók Hidas-Némethi á lomásra szállitva, zsák önköltségen q-ként: Ohamplain tavasz buza 18 K., Ohevaller, Peerles és Hanna sörárpák 16 K., Golden Mjlon Canadad tengeri 16^™

Sze-

Szepességi kárpáti fenyöborovicska, valódi legfinomabb minőségfi, kis üstben égetett, állott ré|i lóknak ak1?t|e^észsé^esebb its" baj ellen, hathatós étvágygerjesztő, a vesfk működésére palaczk bérm^t hat4S,Ji6 v í o ska-termelG &fap oí-Sző m°bat (Szepesmegye). 8635 Molnár József nr horti gazdaságában 4-5 éves óriás gyümölcsű és papLrhéju diófa csemeték el; dók, ára mindkét fajnak darabonként 80 kr. hatvani állomásra szállítva. 324 Bérbeadóvagy eladó 958 m. holdas birtok Hontmegye, Felsőtur községben, cica 850 hold sjántóflld^rész-

K.^viaSbabok 40 K.^ kincs^és^ rózsa ^ burgonya kezeltetett, kellő efn8hictióv»ÍJ adó magyar holdja 12 koroDáért Champlaine tavasz buza-vetőmag eladó frisLra°lésaésakTszlSetSj Tkész' mison 16 koronáért. Ugrón kizárva. Bővebb értesítést ad : Ákos, u. p. Tab, Somogymegye. Jankovich Béla, VIII., magvak08?

Eladó

fenyöcsemeték és fenyőfácskák

1—4 éves korig mindenféle fenyőcsemete, valamint 25 —150 cm. magas fenyöfácskák. Árjegyzéket, valamint a fenyőcsemetékől mintát ingyen és bérmentve küld:

Fladó gyökeres vessző, Sárfehér, Olasz Rizling, Kadarka, Kí-knyelü, Mézes fehér, fajtiszta, négyszer permetezett,^ dus^gjőkérzetü, magas" lörWekrkitfl™őefLjok', darabja 60 fillér. Almafák, négy éves, nemesitett, törpék, darabja 100 fillér. Szé^ftTlIés, Szilas-Balhás. 468

Lapunk kiadóhivataláFrima ban megrendelhető: birtok bérletet 300 hold szántó. 600 hold rí A sertés j a v í t á s a földbirtokos s legelő, róna fekvésű, kSz< asutooz és czukorgyárho: Ábrahámfalu, u. p. Tót-Próna és h i z l a l á s a zukorrépa leghasznosabba Turóczmegye. 244 gazdák és hizlalók használatára. Kiadó •azdasági é'pü'e'ekkel kellőe Irta H. HllfTj Pál. 2 0 0 q gretia-burgonya, 5 0 q 4 koronáéit kiadó. Közelebb; Ara portomentes küldéssel omoly reflektálnak Östei 1 forint 10 krajczár. ?8vfk^nsC^övTá?py.aés70egyq eicher Bernátnál, Nagy-Kan: 8-as használt cséplőgép. Czim a kiadóhivalban. 296

Kontsek György

14

SZÁM. 10-ik É V F O L Y A M .

Hirdetési ár 16 szóig 80 íllír, ezen felül minden sió 4fillér,feltűnő betűkkel 8flllérCiim közlésnél minden beiktatásnál 60 fillér bélyegilleték.

KÖETELEK

1900. F E B R U Á R HÖ 14

263

KIS HIRDETÉSEK

C s a k o l y l e v e l e k r e v á l a s z o l n n k , m e l y e k k e l v á l B S z r a s z ü k s é g e s l e v é l b é l y e g e t v a g y l e v e l e z ő l a p o t UOldenelc.

BETÖLTENDŐÁLLÁS,

Kezelőtiszti

Ispáni

Tenyész Vöröstarka kancza tinó és üsző eladás. teljesen prima, 1—2 eset-

I^katos-gép-ész,

ikor elfoglalhatja: jresések post resNyulfalu, Győr-

nyitvány másolatok, melyek vissza ^nem ^ küldetnek, Bér-

világitás.^ Megkivá

sgy 32 éves, nőtlen, gazdaság

íelőbbi

Tenyésztés megszüntetése folytán 10 darab félvér anyakancza, — angol telivérrel fedezve, — melyak kivétel nélkül vemhesek és február végén és márczius hóban ieelíenek, 315 szabad k é z b ő l eladó. Czim a kiadóhivatalban.

Okleveles erdész

leg 3 éves, nálam minden mennyiségben

kapható olcsó áron. Későbbi, úgyszintén j á r mos és beállítási ökrök szállítására vállalkozom, 8956 IIi:\HIK I O M C Z , Szalónak (Yasm.). Eladó mén. Egy Teszér angol telivér után jegytelen pej, 170 ^centiméter igazolványnyal bir. Tudakozódhatni Pápa-Teszéren a tulaidonosnál, Walia Gyulánál. 350

A inagyar-óvári

Gazdatiszti vallású gazdatiszt, 1 Felvétetik

mSF mí^kS^SKeft S S r ^ / f S d S I

i a külső gazdagén foglalhatja

Földmives iskolát ^iteáTétiefeTésété??^ latok az uradalom adminisz- irto^birö^erélye^aW í t a OrczZyfllvatatézaent)ők'.S43 Felvidéki földmives isko'át jól végzett ségémjk eleget tett, számadás Wó's kertész 157 állást^ keres, ki a kertészetet mindenkor nagyobb nyitványai vannak, állását bármennyiségben, dus mikor^ el foglal batja. Czim^a választékban kaphatók ^'Wamodványok^és bizoGazdatiszt. gróf Herberstein

ÁLLATOK, Eredeti jelleg ti 1—2, Rambouillet növendék ökör kosok és iiszö borjakat

Albert birtokoshoz Homonnára Zem- ftlmond"a?anná'íl4£n0kka1^"r6 plénmegyében intézendők. 336 daMszt április va|y májuVs bére uradalmi igazgatóságánál

ÁLLÁST KERESŐK,

Oazdatiszt. Okleveles gípkozelő^ asztalos,^ oéresga«ia Mezőgazdasig,tejgazdaság, sertotf stsi! bPlkrás6ati o1'íust^ft Herczegi 37 éves képezdétjégzett^ egyén ^ ki a Z6obb Uradalomban ^ pfnczekezelsavoTt és 7%* 6ta

keresTczWo*e'Up''kiadíhivVIspáni

-1 l-f# í íf i 1 IttffSf

mii

czemJster*áliástteesTtola" to^„|zakembeSr" czfm alattji. mfn™Llrágában'jártas,eltűnő bizonyítványokkal rendelkezik, mtgklresétSekeStZecz?méreSHer8 czeg Emil B íodránfcéi. 344 Állást keres

dőkrői. Czima'kiadólüvatalj^

mmm.

ton-Szent-György ön.

K l e i n és Spitzer Kis-Czelli kereskedők. Megrendelések egyesség »cerint

500—600 ®EÍésSégesgWrtkí'eózfmáá kiadőhitataiba kéretnek. Wövendékhal eladás ponty faj (pikkelyes és tükörponty) tenyésztési czélokra naepén (u, p, Denta) iékozók forduljam

Világhírű erfurti magvak

Nagyméltóságú őrgróf

Pallavicini Sándor ur

mindszent-algyői hitb. uradalmában eladásra fel van állítva: 16 drb 3 éves magyar bika, 19 drb tisztavérü rambouillet, 6 8 db magasvérü rambouillet részben kiselejtezett, részben számfeletti tenyészkos, 2 0 0 drb 1 éves szőke mangalicza tenyészkocza (immunok).

CD

VEGYESEK,

Sírilek, Morvaország.



Eladó

dóan gazdag választékbi

BUDAPESTEN

Radwaaer és Rónai V.,Nádor-u.8.sz.

i g á s ökör.

J.- 0.

Előjegyzéseket: későbbi flx szállitisra helyben vagy a vá-

I magyarországi főraktárában.

fogadunk — az előjegyzS félre

I magvak, fiim 1 legkitűnőbb jut.iu.yoaa,

László és társai gazdasági in-

mag jutányosán kapható

Tessék árjegyzéket kérni.

Haldek

C S U P A S Z (jeruzsálemi)

Á

R

W O L F

P

Á

298

T

SOMA

BUDAPEST, Károly-körut 9.

264

KÖZTELEK,

14. SZÁM. 10-IK É V F O L Y A M ,

1900. F E B R U Á R H 0 H .

GAZMIVELÉS.

Nagyméltóságú

Nagyobb területek szántását gőzekével

SZÉLL KÁLMÁN úr'

kajlanáó ragy»k •lrálallai; épúgy m é l y r i g o l o z á s t

írdeklMIk kéretsek, h«gy alamti euaeakez forfluljanak. gízszántási yállalkozé

WOLFF A

R á t o t - h é r a h á z i tiszta vértt

s z ő l ő - t e l e p i t é s e k h e z .

ERNŐ,

BUDAPEST-KELENFÖLD,

\$immenthali

dukai gazdaságban eladó:

2G0 darab 7—8 éves szépnövésü iskolázott luczfenyöfa „ 7—8 „ „ „ tűlevelű fenyőfa 200 800 „ 4 „ „ „ luczfenyöfa „ 4 „ „ „ tűlevelű fenyő 400 mindannyi dus gyökérzettel kiültetésre igen alkalmas. Ugyanott eladó: 7000 darab Riparia Portalis amerikai sima szőlővessző. 3000 „ Bupestris Monticola „ „ „ 2000 „ Solonis „ „ „ 1000 „ Jaquez „ „ „ 2000 ., Mézes fehér európai sima szőlővessző 2000 „ Oportó „ „ „ és 1000 „ Merlott Megrendeléseket elfogad az

intézőség

Duka

t ő r z f t e n y é & e t e j 3 0 d a r a b fiatal t e n y é s z b i k á t bocsát e l a d á s r a

(

1900. évi február hó 26-án

(

reggeli ÍO árakor a héraházi m a j o r b a n (Távolság: a kis-unyomi vasúti állomásról 10 perez, , Szombathelyről

3

4 óra)

•

(

tartandó árlejtés utján.

(

Posta-, távírda- és vasut-állomás: K I S - Ü S Y O M ,

.(Vas-megye).

363

u. p. V á e z . Egy

és több vasú aczélekéim

egyetemes és

talajmivelé eszközeim olcsó ár, e l s ő r e n d ű m i n ő s é g és czélszerü /' Eperjes, \ / 1898. október\ |l—3. legelső díj) \ állami arany/

szerkezetüknél fogva országszerte örvendenek.

legjobb hírnévnek és kelendőségnek

Árjegyzékekkel és árajánlattal szívesen szolgálok.

Bácher Rudolf

Magyarországi

yezérképyiselő:

cs. és kir. kizárólagos ekegyára BUDAPEST, V I . k e r . , I^agymező-utcza 68. sz.

Sziics Zsigmond.

UnicumBrill sorbaveiőgép sokoldalú használhatóságánál, czélszerü szerkezeténél fogva egész Európában

a legjobb hírnévnek és a legnagyobb kelendőségnek örvend, ezeknélfogva az összes eddigi között az

első helyet foglalja Árjegyzék és bővebb felvilágosítással

j^W

-

MeiiGiiar Fcrcncz m w m i s r m m w m m w w m

u

w n

w a w a a

cs. és k i r . szab. kizárólagos vetőgépgyára V I

k e r > )

N a g y m e z ó ' - u t c z a

„Pátria* irodalmi él nyomdai részvénytársaság nyomát a Budapest. (Köztelek).

68.