Work measurement Mozgáskódokra épülő folyamatfelmérés
Lengyel Kristóf – CMC jelölt prezentáció
Agenda
1.
A Work measurement célja, felhasználási területei
2.
A rendszer bemutatása
3.
Egyszerű példa bemutatása
4.
Dimenziók – felhasználás lehetőségei
Bevezető
A munkaidő tervezhetősége, objektív mérhetősége, a normarendszer, a munkavégzés költségeinek meghatározása, hatékony munkavégzés több évszázada foglalkoztatja a közgazdászokat. Frederick Winslow Taylor (1856-1917) amerikai gépészmérnök munkásságával jött létre a tudományos munkaszervezés, ő végezte az első munkahelyi ergonómiai vizsgálatokat. Szisztematikusan megfigyelte, felmérte, kikísérletezte az optimális munkamódszert, terhelést és pihenőket, valamint a szerszámok optimális kialakítását, az egyes feladatok elvégzéséhez szükséges méretválasztékát. A módszerek, megközelítések folyamatosan fejlődtek. Napjainkban a japán autógyárak munkaszervezési módszereit tartják a legfejlettebbeknek.
A Work measurement célja, felhasználási területei A Work Measurement (WM) célja, hogy objektíven felmérje az egyes munkafolyamatok sztenderd időigényét a mérésre fordított erőforrások optimalizálásával. Korábban stopper órával mérték le minden tevékenység idejét, de komplex tevékenységek esetén hosszú folyamatot jelentett statisztikailag is megbízható időérték meghatározása. Továbbá jelentős mértékben függött a megfigyelt személyek munkavégzési teljesítményétől. A WM előnyei a „stopperórás” felméréssel szemben:
- Független az eredmény attól, hogy ki hajtja végre a feladatot - Az egyes mozdulatelemek mátrix szerűen több folyamatba beépíthetőek, ezáltal rövidül a felmérés időigénye - A 40-50 év statisztikai adatbázisa megbízható háttér - A folyamat / mozdulatelemek változtatásának hatása könnyen modellezehető
Felhasználási területei: a gyártási folyamatokra alkalmazható leginkább, de egyéb, sztenderdizálható pl.: irodai folyamatokra is alkalmazható a modell
A rendszer bemutatása
A WM apró mozdulatok sokaságából építi fel a teljes folyamatot a folyamatok néhézségi foka alapján: A fő paraméterek a mérési folyamatban: - Action Distance (A): a kiindulási helyről megtett lépések száma - Body Motion (B): mozdul-e a felső test, kell-e hajolni - Gain Controll (G): a mozdulatok során felvenni valamit egy kézzel, két kézzel, könnyű / nehéz tárgyat - Placement (P): a mozdulatsor végén lerakni a felvett tárgyat
A rendszer paraméterei Egy mozdulatsor a következő kódsorozatból áll:
ABG Kiindulás, tevékenység kezdete: 1. távolság megtétele (A) 2. Testmozdulat (B) 3. Tárgy mozgatása (G)
ABG
Tevékenység befejezése: 1. távolság megtétele (A) 2. Testmozdulat (B) 3. Tárgy lerakása (G)
A Nincs visszatérés (új tevékenység lesz a csavar meghúzása és utána a visszatérés a kiindulási ponthoz egy másik szerszámhoz)
Példa: 1. Lép kettőt a szerszámhoz 2. Lehajol a szerszámért a fölre 3. Kézbe veszi a szerszámot
Példa: 1. 3-at lép az autóhoz 2. Feláll (B) 3. Nincs kéz művelet (G)
A nehézségi fokot az indexek adják meg: A1 B0 G1 A1 B0 G3 A0
A rendszer bemutatása II. - A Kódtáblázat alapján meghatározott indexértékek összege a Time Measurement Unit (TMU)
Egyszerű példa bemutatása - Megfogunk egy golyóstollat kéznyújtási távolságban, majd kéznyújtási távolságon belül egy megadott helyre pontosan lerakjuk:
A kódsorozat: A B G A B G A - A1: within reach – csak a kar mozog - B0: nem mozog a felső test - G1: Grasp light object - A1: withhin reach – csak a kar mozog a lerakás közben - B0: nem mozog a felső test - G3: place with adjustment - A0: nem kell visszatérni sehová
A kódsorozat indexértékekkel: A1 B0 G1 A1 B0 G3 A0 = 60 TMU - 1 TMU = 0.036 másodperc - A folyamat időigénye: 60*0.036 = 2.16 másodperc
Dimenziók - A példában megadott 2.16 másodperc a 100%-os teljesítmény - A gyakorlatban erre rászámolunk együtthatókat, pl.: 12%-ot ha nehezített munkakörülmények (pl.: hideg) közt kell a feladatot végezni, pihenőidő, személyes szükségletek elvégzése, hatékonysági együttható, stb. - Az egy folyamat elvégzésére fordított 2.16 másodperc alapján 60perc / 2.16 = 27-szer kell végrehajtani a feladatot percenként, 100%-os teljesítményt feltételezve. Miután a különböző együtthatókat hozzászámoljuk, megkapjuk a munkaidő normát - Egy termelő egységben ennek analógiájára meg lehet határozni, hogy: X emberrel hányszor lehet a tevékenységet elvégezni a terv mennyiséghez hány embert kell foglalkoztatni - Az erőforrás tervezés, illetve a teljesítmény ellenőrzés kiválló eszköze az a norma, melyet a WM módszerrel határozunk meg
Modellezés - Az egyik legnagyobb előnye a rendszernek a modellezhetőség. Mivel a teljes mozdulatsor apró mozdulatok összességéből tevődik össze, könnyen modellezhető a folyamat, művelet változtatásának hatása. - A korábbi példa esetében, ha nem kell két lépést megtenni és lehajolni a szerszámért, mielőtt a szerelő meghúzza a csavart, akkor pontosan lehet tudni, mekkora időmegtakarítást lehet elérni, illetve a gyakoriság hozzáadásával éves munkaidő, -bér megtakarítás számolható. - Ezt össze lehet vetni pl. a gurulós szerszámot tartó eszköz költségével és „máris” kész a költség / haszon elemzés.
Raktári kommissiózás felmérése A raktári kommissiózás felmérése volt feladatom korábbi munkahelyemen. A felmérés több lépcsőből állt: Tevékenység megfigyelése Távolságok felvétele termékszekciónként Mérési folyamat mozdulatonkénti feltérképezése, mozdulatkódok hozzárendelése a tevékenységekhez Validálás vezetőkkel
Kérdések, válaszok
Köszönöm figyelmüket!
