Módszertani útmutató
a Világ-Nyelv pályázat keretében készített
Welcome to Hungary / Willkommen in Ungarn online idegenforgalmi oktatási segédanyaghoz
A Módszertani útmutató tartalma: I. A tananyag meghatározása, tartalma és felépítése II. A tananyagon belüli átjárhatóság
2. oldal 7. oldal
III. Célok és követelmények egységenként
7. oldal
IV. Tanmenetjavaslat
7. oldal
V. Módszertani javaslatok VI. Feladattípusok
8. oldal 12. oldal
I. A tananyag meghatározása, tartalma és felépítése A Welcome to Hungary / Willkommen in Ungarn egy online idegenforgalmi oktatási segédanyag, mely jelenlge elérhető az interneten vagy multimédia cd-rom-on, de szükség esetén némi átalakítással megjelentethető hagyományos könyv+kazetta formában is. Az online tananyag kihasználja az internet és a korszerű webes technológiák kínálta multimédiás lehetőségeket és interaktivitást. Ennek megfelelően a pedagógiai-didaktikai szempontoknak megfelelően tartalmaz: !
hangzó párbeszédeket (mp3 formátumban),
!
a dialógusok használati értékét fokozó szekvenciális animációkat (Flashformátumban),
!
interaktív szöveghasználati lehetőséget,
!
interaktív – a visszacsatolást is biztosító – nyelvi gyakorlatokat (javascript),
!
a programba beépített ingyenes online szótárat.
Az online tananyag moduláris felépítésű, az egyes tananyagelemek némi szakértelemmel a programból kemelve más környezetben is használhatók (önállóan is működő html-oldalak, swf-file-ok, ill. médialejátszó). A szakmai tartalmú tananyag egy összefüggő történetre épülő, de egymástól független is használható15 leckét tartalmazó leckesorozatból áll. A kerettörténet egy külföldi turistacsoport magyarországi tartózkodása köré fonódik. Néhány állandó szereplő sorsán keresztül ismerkedhetünk meg olyan mindennapi szituációkkal, melyekkel országunk vendégei – ezáltal az őket vezető turisztikai szakemberek is – nap, mint nap szembenézhetnek.
A tananyag a következő tizenöt egységet tartalmazza: 1. Szállodai bejelentkezés Az általános információ a nemzetközi szabványokhoz igazodva mutatja be a szállás- és szálloda kategóriákat. A csoportosítás néhány fontos jellemvonás (vendégkör, tartózkodási idő, szolgáltatások) alapján történik.
2
A párbeszéd egy valóságos helyzetet ábrázol, előzetes foglalás alapján, a várható kérdéseket és lehetőségeket felvonultatva. 2. Pénzváltás Megismerteti a tanulókat azokkal a magyar szabályokkal, rendelkezésekkel és feltételekkel, melyek lehetővé teszik a hivatalos pénzváltást. A párbeszéd egy átlagos pénzváltási tranzakciót mutat be, használva a legfontosabb szakmai kifejezéseket. 3. Információs központ A tanulók megismerhetik azokat a feltételeket és követelményeket, melyekkel egy funkcióját megfelelően ellátó irodának rendelkeznie kell, illetve azokkal a feladatokkal, melyeket egy ilyen iroda végezhet. A párbeszéd egy lehetséges szituációban próbálja ki a tanulók beszédértését. 4. Városnézés A lecke, a többitől eltérően, csak egy rövid, elképzelhető budapesti városnézés vázlata, ám tartalmazza azokat a nyelvtani és szókincsbeli elemeket, melyeket sok más, a valós életben is lehetséges beszédhelyzetben használhat a jövő szakembere. A párbeszéd ennek folytatásaként egy olyan helyzetet elevenít meg, melyben az idegenvezetőnek a legváltozatosabb kérdésekre kell válaszolnia. 5. Színházlátogatás Ebben a leckében megismerhetjük a színházak típusait, s ízelítőt nyerhetünk a magyar színházi fesztiválokról, illetve (koncentrálva a fővárosra) az elsősorban nyáron oly népszerű szabadtéri lehetőségekről. A szituációs gyakorlat ennek szerves folytatása, mely az új információk szolgáltatásán kívül egyúttal hasznos szövegértési feladat is. 6. Ebéd egy csárdában Az általános információ nem csupán a vendéglátóipari egységek Magyarországon szokásos csoportosításával ismertet meg, hanem egy rövid történelmi áttekintést is ad a „csárda” kialakulásáról a török időktől napjainkig.
3
A párbeszéd egy mindennapi szituációt elevenít meg, melyben a vendég és a pincér által használt legfontosabb kifejezések használatára fektettük a hangsúlyt. 7. Autókölcsönzés Röviden ismertetjük az autókölcsönzéssel kapcsolatos legfontosabb feltételeket, szabályokat, a tarifa- és autókategóriákat, illetve néhány fontos szolgáltatás rövid leírását. A kommunikációs gyakorlat alapja egy autókölcsönzés menetének ismertetése. 8. Látogatás Ópusztaszerre – szabadtéri főzés A terjedelemre való tekintettel nem áll módunkban Magyarország összes történelmi, természeti és más nevezetességeivel megismertetni a tanulókat, ezért két meghatározó példát ragadtunk ki országunk nevezetességei közül (lásd még 9. lecke). Az ópusztaszeri látogatás mind történelmi múltját, mind mai, kultúrtörténeti jelentőségét tekintve egyedülálló. Fontosnak tartjuk, hogy minden jövendőbeli szakember ismerje az Emlékpark legfőbb nevezetességeit. A párbeszéd a szabadtéri – és Magyarországon több évszázados hagyományra visszatekintő – főzés keretében egy jellegzetes recepttel ismerteti meg a tanulókat. 9. Tokaji borvidék – borkóstolás Ebben a leckében Magyarország legismertebb és méltán leghíresebb borvidékével ismerkedhet meg a tanuló. Először rövid leírást kap a magyar borvidékekről (a csatolt térkép segítségével), majd részletesen és alaposan megismerkedik a világhírű tokaji borkészítés egyszerű, de több száz éves múltra visszatekintő hagyományaira. A párbeszéd hasznos információkkal szolgál: mind a látogatók, mind a szakemberek számára hasznos lehet a szituációs gyakorlat során felmerült információk megfelelő prezentációja.
10. Magánszállás Az első lecke során sort kerítettünk a különböző szálláshelyek megismertetésére. E lecke behatóan foglalkozik a magánszállás, a panziók, de elsősorban a falusi turizmus kérdéskörével. A beszélgetés alapjául egy kreatív, különösen gyerekek jelenlétében valószínűsíthetően elhangzó szituációra építettünk.
4
11. Baleset Bármely országba, bármilyen körültekintően is utaznak el a turisták, adódhatnak olyan helyzetek, ahol a helyi egészségügyi szolgáltatásra lesz szükségük. Ebben a fejezetben az utazókat leginkább zavaró egészségügyi problémákról, a legközönségesebb kórokozókról kaphatnak információkat a tanulók. Rövid párbeszédünk szókincsfejlesztésre és néhány általános félreértelmezésre hívja fel a figyelmet. 12. Tömegközlekedés A lecke anyaga nem merül ki csupán az hagyományos tömegközlekedési járművek ismertetésében, hanem röviden felvázolja a Budapest közlekedésiének történetét, a ma is népszerű turistaútvonalakat, a közlekedési tarifák rendszerét. 13. Piac – ajándékvásárlás Budapest egyik leghíresebb és legfontosabb piacával, és a legfontosabb bolhapiacokkal ismertet meg mindenkit ez a lecke. A párbeszéd megkísérli illusztrálni az alkusz és az alkudozás hagyományos rituáléját, s ezáltal bevezetni a látogatókat irányító vezetők felelősségteljes munkájába. 14. Gála vacsora Ebben a leckében búcsúznak el a szereplők. A lecke nem egyszerűen leírása egy gálavacsorának, hanem a jellemzések, és rajzok segítségével elkalauzolja a látogatót (s talán a szakembert is) a terítékek útvesztőjében; megmutatja a kevésbé avatott szemeknek a különböző evőeszközök használatát, a terítés klasszikus sorrendjét. A szituációs gyakorlat a fent említett tudás elsajátítását, s a való életben lehetséges alkalmazását teszi lehetővé. 15. Repülőtér – check-in Az utolsó fejezetben megismerhetik a hallgatók a ferihegyi repülőteret, annak szolgáltatásait. A párbeszéd egy hagyományos „becsekkelést” mutat be, kitérve a legfontosabb kérdésekre és a lehetséges problémákra.
5
A szaktárgyakhoz tartozó anyagok tematikus csoportosítása Gasztronómia: 6: Ebéd egy csárdában 8: Szabadtéri sütés Ópusztaszeren 9: Tokaji borvidék - borkóstolás 14: Gála vacsora Szállodaismeret: 1: Szállodai bejelentkezés 10: Magánszállás Gazdasági ismeretek: 2: Pénzváltás 7: Autókölcsönzés Turizmus: 3: Információs központ 4: Városnézés 5: Színházlátogatás 12: Tömegközlekedés 13: Piac - ajándékvásárlás 15: Repülőtér – check-in Tágabb értelemben ide sorolhatjuk 11-es lecke anyagát is, a baleset ismertetését is.
A teljes tananyag és egyben minden egység moduláris felépítésű. Egy-egy lecke egy-egy nap történéseit jeleníti meg. Egy anyagrész négy különböző részből épül fel: !
Alapinformációk
!
Szakszókincs
!
Párbeszéd
!
Interaktív feladatok a párbeszédekhez
6
II. A tananyagon belüli átjárhatóság A leckék szókincse nem egymásra épülő, így a felhasználás sorrendje megváltoztatható. Minden lecke önmagában is érthető, bár a kerettörténet logikája bizonyos leckéknél megnehezítheti az előzmények ismerete nélküli önálló feldolgozást.
III. Célok és követelmények egységenként A célok és követelmények leckénként egységesek: az összefoglaló szakmai szöveg megértése, mely az alapinformációkat tartalmazza; a nyelvtani fordulatok felismerése, az adott témakörhöz kapcsolódó szakmai szókincs megfelelő szinten való elsajátítása és alkalmazása a szituációk során; didaktikus szótárhasználat, melyek mindegyike a kommunikatív készségek fejlesztését szolgálják. Mindezek ellenőrzését célozzák meg a szövegértésre alapuló, elsősorban lexikai jellegű feladatok, melyekben a fontosabb, illetve a problémát okozó nyelvtani fordulatok többnyire rejtetten fordulnak elő. Bár a tananyagnak nem elsődleges célja a nyelvtani szerkezetek oktatása, de néhány fontos és jellemző, a magyar nyelvtől eltérő forma megismertetése helyet kapott egyes leckékben (például a szenvedő szerkezet és a módbeli segédigék használata).
IV. Tanmenetjavaslat Az oktatási segédanyag egyszerre foglalkozik a vendéglátással, az idegenforgalommal és a turisztikával, ami egy ilyen szakirányban dolgozó, illetve tanulmányokat folytató számára egy félév alatt (heti négy tanítási órával számolva) elsajátítható. Ez alapján az összóraszám 60. !
Tantárgyi keretek között: Az alapinformációk feldolgozása az első két órában történik, didaktikus szótárhasználattal. A harmadik óra a dialógus és a feladatok feldolgozására szolgál, majd a negyedik órában történik az összegzés. Ennek az órának a feladata a kommunikációs készségek gyakoroltatása.
!
On-line oktatásban: A haladás tempóját illetve a ráfordított órák számát maga a diák határozza meg tudásszintjének, illetve a rendelkezésre álló időnek megfelelően.
7
!
Egyéni tanuláshoz: Az előbb említett módhoz hasonlóan a haladás menetét, a feldolgozás időtartamát itt is maga a tanuló határozza meg.
V. Módszertani javaslatok A Welcome to Hungary / Willkommen in Ungarn oktatási segédanyag használható az alábbi módokon: 1. egyéni (önálló), az iskolai törzsanyagot kiegészítő tanulásra, 2. hibrid oktatási formában történő tanulásra (a hagyományos osztálytermi frontális oktatás és az önálló online tanulás kombinációja – „blended learning”), 3. hagyományos osztálytermi keretek között alkalmilag felhasznált (online vagy offline) segédanyagként. 1. Online egyéni tanulás: Ez a forma elsősorban abban az esetben javasolt, ha a tanuló a témával nem szervezett keretek között (nem iskolában) foglalkozik vagy ha nem minden tanuló számára megoldható a számítógépes hozzáférés). Egyéni tanulás esetén a tanuló elsősorban beszédértési és olvasott szöveg értési készségeit fejlesztheti. A tanulónak tanár hiányában is lehetősége nyílik bizonyos fokú interaktívitásra: !
A dialógusok feldolgozása változatos módokon történhet: o a párbeszédek - első lépésként - meghallgathatók a szöveg olvasása nélkül (javasolt módszer, a programban alapértelmezett), o a dialógus meghallgatásakor a szöveg is olvasható, o a hangzó szöveg (és az olvasható szöveg is) kikapcsolható; ebben az esetben csak az animáció látszik, amihez gyakorlásképpen a tanuló hozzámondhatja a már megismert szöveget, o a párbeszédek – az animációkkal összehangoltan – szekvenciális felépítésűek, azaz kisebb beszéd- és képegységenként lehet bennük előre, ill. visszafelé haladni, o az egyes képszekvenciák megállíthatóak és így alkalmasak a képleírás gyakorlására is.
!
Az interaktív lexikai-nyelvtani feladatok biztosítják az önellenőrzés lehetőségét.
8
2. Hibrid tanulási forma: A leginkább ajánlott módszer. Számos variációja elképzelhető, az alábbiakban néhány előnyére hívjuk föl a figyelmet: !
A lefontosabb: az osztálytermi csoportos tanulásban nagyon hangsúlyt kaphat a kommunikatív készségek fejlesztése (beszédkészség és íráskészség), míg a kapcsolódó online egyéni tanulás során a hangsúly a szövegek megismerésére, illetve bizonyos nyelvi automatizmusok kialakítására helyeződik, amihez nem feltétlenül szükséges a tanár jelenléte.
!
Az online tananyagot moduláris jellege folytán többé-kevésbé tetszőlegesen lehet hozzákapcsolni a törzsanyaghoz.
!
A tanmenet kialakítása során célszerű előre meghatározni az osztálytermi és az online tanulási órák számát és arányát, és ügyelni kell arra, hogy a visszacsatolás ne maradjon el (azaz a tanárnak mindig építenie kell az online tanulás során megszerzett ismeretekre). Ebben az esetben a kétfajta tanulási mód kombinációja érdekesebbé és hatékonyabbá teheti az oktatást.
!
További lehetőségeket kínálhat, ha az osztálytermi tanulás során is rendelkezésre áll az online változat (pl. a tanulók kis csoportban eljátszhatják a szituációkat, majd rögtön ellenőrizhatik is magukat a számítógép segítségével).
3. Hagyományos osztálytermi keretek között alkalmazott (online vagy offline) segédanyag: A Welcome to Hungary / Willkommen in Ungarn tananyag eredeti funkciójától elszakítva felhasználható nyomtatott formában, illetve a hangzó szövegek némi szaktudással átírhatók audiókazettára vagy audió cd-re is. Néhány további javaslat a tananyag feldolgozásához: A tananyag feldolgozása során szinte valamennyi hagyományos tanórai oktatási formát alkalmazni lehet. Itt is érvényes az, hogy a csoportnak, illetve az egyéni tanulónak az adottságait, képességeit figyelembe véve kell a megfelelő formát kiválasztani.
9
A feldolgozás mind iskolai, mind önálló tanulás keretében megoldható, amint azt az előző fejezetben részletesebben bemutattuk. Így természetesen a felhasználás módszerei is változóak. Tanórai keretek között mind frontális, mind pár- és csoportmunka egyaránt alkalmazható. Az alapinformáció feldolgozása több segítséget igényel, mind nehézsége, mind összetettsége, mind szakmai vonatkozási miatt. Ezért is ajánljuk, hogy erre a részre két tanórát szánjanak. A feldolgozás lehet önálló, illetve csoportmunka, az ellenőrzésre ellenben feltétlenül ajánljuk a pedagógus vezetésével történő ellenőrzést. A kommunikációs gyakorlatok feldolgozása sokkal nagyobb teret engedélyez. E gyakorlatok általában jobban felkeltik az érdeklődést, ezek feldolgozása is könnyebben szokott történni. Itt a pármunka, illetve az egyéni feldolgozás is javasolható. Fontos a csoport, illetve a tanulók tudásszintjének megfelelően választás. A szituációs feladatok kifejezetten jól használhatók egyéni vagy kiscsoportos tanuláshoz. A pedagógus monitoring feladatot láthat el elsősorban, célszerű az ellenőrzést is a diákoknak önmagukban elvégezni, esetleges problémák esetén kérni a tanár segítségét. Jól használhatók a feldolgozásnál különböző drámapedagógia és egyéb módszerek (lásd IX. ötlettár) Egyéni tanulásnál a tanuló mindent maga egyedül old meg, ami sokszor nehezítheti a tanulás menetét. Ezért tartalmazza az online tananyag a párbeszédek írott változatát, illetve a feladatok megoldó kulcsát. Projektmódszerként elképzelhetőnek tartjuk az anyag feldolgozását életszerű helyzetben, pl.: asztalterítés szabályai, étel- és italrendelés egy vendéglőben vagy bejelentkezés egy szállodában, ahol tényleg valós helyzetben lehet alkalmazni a tanultakat. Szintén projektmódszernek tekinthető az anyagok oly módon való feldolgozása, melyben a tanulók hosszabb (egy-két hetes) időszakban egy anyagot és a hozzá kapcsolódó, esetleg más tantárgyakhoz kötött kiegészítő anyagokat gyűjtenek, rendszereznek, dolgoznak fel, beleszőve e tananyag általuk legfontosabbnak ítélt elemeit. (Példa: a borvidékek összehasonlítása a termesztett borok, a feldolgozás módszerei vagy az üvegek címkézése alapján.)
10
Egyéb ötletek A megírt anyag önmagában elég tartalmas, és nehézségi foka miatt több órát is kitölt, ám iskolai keretek között igen sok olyan lehetőséget kínál, melyet egy kis fantáziával rendelkező tanár ki is tud használni. Az itt megfogalmazott ötletek természetesen elsősorban tanórai keretek között használhatók, online vagy egyéni tanulás esetén csak korlátozottan. Az alapinformációk elsődleges feladata, hogy fordítási gyakorlatként szolgáljon, illetve megismertesse a tanulókat a témához tartozó legfontosabb szakszavakkal. Nyelvi órákon való feldolgozásának ez lehet elsődleges feladata. Ezenkívül a szöveg bővíthető, és a párbeszédekhez tartozó számos feladattípus adaptálható (pl: szavak definícióit a szavakhoz kapcsolni, vagy a klasszikus „gap-filling”, a hiányzó szavak beírása, vagy megadott lehetőségek közüli kiválasztása). Tény, hogy ez komoly előkészítő munkát kíván, de színesebbé teszi az amúgy sokak által unalmasnak tartott fordítási gyakorlatokat. Valószínűleg sok olyan tanuló lesz, akinek a tartalom is új információkkal fog szolgálni (a budapesti tömegközlekedés története, vagy az aszú eszencia elkészítése), így alkalmazható nem csak nyelvi, de szakmai órán is információs forrásként. A terjedelem miatt azonban természetesen egyetlen témakört sem fed le teljesen, így a pedagógus által fontosnak tartott információkkal kiegészítve alkalmas csak egy átfogó szakmai órán való felhasználásra. A párbeszédes gyakorlatok, mint az egész segédanyag legfontosabb elemei, sok lehetőséget tartogatnak. A szituációk hossza miatt rengeteg kiegészítésre van lehetőség. A párbeszédek elemei könnyen cserélhetőek, így egy rövid előkészítésre akár minden pár, vagy csoport különböző szituációkat alkothat. Például a piaci vásárlásnál cserélhetjük a terméket, az árakat, mehetünk áruházba, vagy megadhatunk egy speciális terméket (pl. MP3 lejátszót), melynél azt is a tanuló döntheti el, hol kívánja a terméket megvásárolni. Ezzel nem csak egy adott helyzetben elhangzó szófordulatokat gyakoroltatunk, hanem fejlesztjük a kreativitást és a kommunikációs készséget. Szintén a párbeszédek feldolgozásnál igen jól használhatók a szöveg elemeinek helyes sorrendbe rakására törekvő feladatok. Nagyon fontos, hogy a tanuló érezze egy adott szituáción belül a társalgás fordulatait, és tudja mikor mit illik, vagy lehet mondani vagy válaszolni egy bizonyos helyzetben. Ha a megoldásokat el is játszatják a tanulókkal, akkor még inkább rögzülhetnek ezek az elemek.
11
A drámapedagógiai módszerek igen jól alkalmazhatók ezekben a feladatokban. A tanulók sokat tudhatnak meg önmagukról és egymásról, a saját és mások képességeiről és különböző tehetségeiről. Gondosan előkészített tanóra keretében rengeteg hasznos, kommunikatív párbeszéd születhet, és a tanulók nem csak az idegen nyelven kommunikálás örömével ismerkedhetnek meg. Ilyen módszer például a pantomim használata. Egy vagy több tanuló által elmutogatott párbeszédeket kell a többieknek szinkronizálni, megírni a „szövegkönyvet”, majd azt a többieknek eljátszani. A végén az eredeti párbeszéd is felolvasásra vagy eljátszásra kerül. Ez a feladat rendkívül alkalmas a szókincs és a kommunikációs készségek fejlesztésére. Hasonlóan jól alkalmazható a kommunikáció fejlesztésére, ha a mindössze az egyik tanuló ismeri a szöveget, a másiknak (a többieknek) improvizálni kell, felhasználva mind az ismert szókincset illetve nyelvtani szerkezetet, de leginkább a kommunikációs képességet. Ez a feladat is kevés előkészítéssel határtalan számú megoldást eredményezhet. Ha valamilyen módon a rögzítést is meg lehet oldani (diktafon), akkor az utólagos elemzés feltárhatja mind az erősségeit, mind a gyengeségeit egy-egy tanulónak. Az államilag elismert nyelvvizsgán szereplő „irányított párbeszéd” típusú feladatok is hasznosak és jól alkalmazhatók, így a tanulók csak a témát és a legfontosabb információkat ismerik, a párbeszédet önállóan kell megalkotniuk.
VII. Feladattípusok a) Igaz – hamis állítások Ez a hagyományos feladattípus mindegyik leckében megtalálható. Ez az egyik legismertebb és legegyszerűbb módja annak, hogy a szövegben elhangzó kulcsinformációk megértését ellenőrizzük. b) Kiegészítendő szöveg („Gap-filling” vagy „Lückentext”) Az elhangzott szöveg alapján egy-egy odaillő szóval kell kiegészíteni a hiányos mondatokat vagy összefüggő szövegeket. Ezek a szövegek nem csak leírások lehetnek, hanem a párbeszédből szó szerint kivett részletek is, mely megkönnyíti a megoldást, és a súlyt a szövegértésre helyezi a nyelvtani ismeretek helyett. A feladat összeállításánál arra törekedtünk, hogy a megoldás teljesen egyértelmű legyen, ezért több esetben megadtuk a
12
beillesztendő szavakat egy szövegdobozban (3. lecke – Információs központ), illetve három vagy négy lehetséges megoldást kínáltunk fel választásra (8.lecke – Ópusztaszer, szabadtéri főzés). c) Információcsoportosítás (Ki mondta?) Ebben a feladatban a tanulóknak arra kell a figyelmet összpontosítani, hogy az elhangzott információkat a szerint csoportosítsák, hogy azt kimondta. Általában 3-4 lehetséges személy közül kell választani, ezért a megadott szöveg nem tér el a párbeszédben elhangzottaktól (11. lecke – Baleset). A feladat variációja, amikor nem az elhangzott mondatokhoz kell kiválasztani a szereplőt, hanem ahhoz, amit tesznek, vagy éppen nem tesznek (6. lecke – Ebéd a csárdában). d) Szinonimák, antonímák A gyakorlat lényege, hogy a szövegben elhangzott rokon értelmű, vagy ellentétes értelmű szavakat kell felismerni és a megfelelő párral összekötni. (5. lecke – Színházlátogatás) e) Csoportosítások, párosítások Párosításnál két típusú feladatot használtunk: a legegyszerűbb az, amikor két egyszerű kifejezést, információt kell összekötni (13. lecke – Piac). Nehezített változata, amikor összetett kifejezések tagjait kell kiválasztani és párosítani (12. lecke – Tömegközlekedés) Ehhez hasonló az a feladat, amikor összetett mondatokat daraboltunk fel, és ezeket kell megfelelő módon párosítani. Ezek variációja az a feladat típus, ahol a párosítás a szavak, és azok egynyelvű szótárból adaptált definícióinak összekötését kívánja meg. Ez nem egyszerű szókincsfejlesztés, hanem a szövegkörnyezetből való kiemelés által összetettebb képességeket tesztel (4. lecke – Városnézés). A csoportosításos feladatok is több félék lehetnek. Egyik variációjukban azt kell a tanulónak eldönteni két lehetséges szereplő közül, hogy ki melyik információt említette először (10. lecke – Magánszállás)
13
A másik típusban több csoportba kell elhelyezni a szövegből kiemelt információkat (8. lecke Ópusztaszer, szabadtéri főzés). f) Feleletválasztós teszt Klasszikus, sokszor alkalmazott típus, melyben négy (esetleg két) lehetséges válasz közül kell az egyetlen megfelelőt kiválasztani (2. lecke – Pénzváltás) Egy változata ennek a feladatnak, amikor kérdésekre kell válaszolni, illetve a négy lehetőség közül az egyetlen helyeset kiválasztani (1. lecke – Szállodai bejelentkezés) g) Sorrendbe állítás A megadott információkat, gyakran állandósult szókapcsolatokat, a nyelvre jellemző szófordulatokat kell az elhangzás sorrendjébe tenni (9. lecke – Tokaji borvidék, borkóstolás). Hasonló feladat a képek segítségével történő sorrendbe állítás. A párbeszéd során feltűnő ábrázolás vizuálisan segíti a feladat megoldását. (14. lecke – Gála vacsora) h) Kiválasztás Általános műveltséget és a szöveg értését egyaránt ellenőrző feladat, melyben helyes és helytelen információkat kell felismerni (8. lecke - Ópusztaszer, szabadtéri főzés). i) Nyelvtani feladat Bár a tananyagot elsősorban a kommunikációs készségek és a szakmai nyelv megismertetése és fejlesztése céljának szenteltük, bizonyos helyzetekben hasznos egy kevés nyelvtani anyaggal kiegészíteni. Így az alapinformációk között a városnézésről szóló anyagban magától értetődően számos szenvedő szerkezet szerepel, mely fontos mind a német, mind az angol nyelvben. A 13. lecke szöveg-kiegészítéses feladatában a hiányzó szavak egytől egyik módbeli segédigék, melyek használata elkerülhetetlen mindkét nyelvben, s a párbeszéd remekül illusztrálja megfelelő használatukat. Offline használat esetén további (elsősorban a kommuniíkatív készséget fejlesztő) feladatok is rendelkezésre állnak:
14
j) Hibajavítás Két kissé eltérő feladat tartozik ebe a csoportba. Az egyikben minden megadott mondatban egy hiba van, amelyet a tanulónak meg kell találnia, és javítania kell. A hibák elsősorban nem nyelvtani eredetűek, hanem a szövegértést ellenőrzik (7. lecke – Autókölcsönzés). A másik, kicsit nehezített feladattípus, amikor egyes sorokban (és nem mondatokban) nem található hiba, itt a tanulónak ki kell „pipálnia” a sort. Más sorokban azonban van nyelvtani, vagy stilisztikai hiba, minden esetben egy oda nem illő szó formájában. Bár a hibák zöme nyelvtani tudást is igényelne, ám a szöveg figyelmes hallgatásával e tudás hiányában is megoldható (4. lecke – Városnézés). k) Komplex feladatok A párosítás és a hiánypótlás keveréke Ebben a kettős feladatban először párosítani kel öt összetett mondat két részét, majd minden mondatrészben ki kell pótolni az üres helyeket egy-egy szóval (összesen tízzel). A feladat nehézsége megkövetelte, hogy a hiányzó szavak egyértelműek legyenek, és valóban csak egy megoldás legyen lehetséges (13. lecke – Piac). l) Kép és szöveg kapcsolatának felismerése Ez egy olyan összetett feladat, melyben az elhangzott információkat egy kép segítségével kell rendszerré kovácsolni. Intenzív hallgatást igényel, kulcsszavak és információk megértését és alkalmazását (14. lecke – Búcsúvacsora).
***
15
