WATER
NATURE
PEOPLE
TECHNOLOGY
Language: Hungarian Copyright Stichting Deltawerken Online 2009
1. Hollandia és a víz
www.deltaworks.org
1. Hollandia és a víz A holland történelemben a víz mindig központi szerepet játszott. A halászat és a tengeri kereskedelem a gazdagság forrása volt, ugyanakkor a víz pusztító ereje hatalmas károkat is okozott az országnak. A víz ma is rendkívül fontos Hollandiában. A földrajzilag nagyon előnyös fekvésű ország a tenger partján, négy nagy folyó torkolatánál helyezkedik el. Ez a fekvés ideális mind a tengeri, mind a hátországgal való kereskedelemre. Az évszázadok folyamán a tavak és tengerrészek lecsapolásának következtében Hollandia területe megduplázódott. Mára, az „impolderingnek” köszönhetően (az impoldering a vizes területek lecsapolása és mezőgazdasági célra való átalakítása), Hollandia területének csaknem 40%-a tengerszint alatt fekszik. Ilyen terület például a sűrűn lakott és gazdaságilag rendkívül fontos városgyűrű Amsterdam és Rotterdam között. Annak érdekében, hogy ezek a területek szárazon maradjanak, a fölösleges vízmennyiséget folyamatosan visszapumpálják a tengerbe, a szárazföldet pedig gátakkal, dűnékkel és töltésekkel védik. Az 1953-ban bekövetkezett utolsó nagy árvíz után meghozták a döntést a Deltawerken megépítéséről, és ezzel belevágtak a világ egyik legnagyobb vízgazdálkodási és árvíz-megelőzési projektjébe.
1
2. Az 1953. évi északi-tengeri árvíz www.deltaworks.org
2. Az 1953. évi északitengeri árvíz Az 1953. február 1-ére virradó éjszaka a szökőár és az északnyugatról érkező vihar együttesen pusztító áradásokhoz vezettek az Egyesült Királyságban, Belgiumban és Hollandiában. A katasztrófa során 2167 ember vesztette életét, a legtöbben, 1835-en, Hollandiában haltak meg. Ez az áradás döntően befolyásolta Hollandia tenger ellen folytatott védekező stratégiáját. 2.1 Menedékdombok, gátak és polderek Hollandiát korábban gyakran sújtották áradások, melyek során sokszor ezrek haltak meg. Védekezésképpen a tenger ellen menedékdombokat építettek szerte az országban. Amikor ezek a “kupacok” kiterjedésükben növekedtek, a dombok tetején falvak jelentek meg. A falvak összekötésének céljából a dombok között gátakat húztak fel, ennek következtében pedig polderek keletkeztek. A gátak megépítésének és a víz visszaszivattyúzására használt szélmalmoknak köszönhetően egyre nagyobb területek maradhattak szárazon, így Hollandia területe apránként növekedni kezdett. 2.2 Meggyengült gátak Már az árvíz előtti éveken nyilvánvalóvá vált, hogy a gátak nem voltak elég magasak ahhoz, hogy magas vízállás esetén védelmet biztosítsanak. A gátrendszer túl hosszú volt és a gátak jelentős mértékben meg is gyengültek a karbantartás hiányának, illetve a második világháború pusztításának köszönhetően. A gátak szerkezeti átalakítására és a partszakasz rövidítésére vonatkozó tervek kidolgozása nehézkesen haladt, csak kisebb projecteket sikerült kivitelezni. Az árvízbizottság csak 1953 januárjának végére dolgozta ki az első tervezetet a nagyobb tengerkarok lezárására. Pár nappal később azonban árvíz sújtotta a területet. 2.3 Az árvíz időjárási okai Delta-régió gátjai igen rossz állapotban voltak, ezt bizonyították az 1953. február 1. reggelén történt szomorú események. Január 30-án Izlandtól délre vihar alakult ki, mely légritkulatot húzott maga után. Ez észak-nyugatról Hollandia felé haladt és nagy mennyiségű vizet hajtott a Calais-i szorosba. A szoros tölcsérként működött a vizet egyre inkább Hollandia felé tolva. A Skócia magasságában tomboló orkán csak tovább erősítette az áradást és Hollandiában helyenként átcsaptak a hullámok a gáton. Január 31-én éjjel az Északi-tenger felett tomboló vihar csak erősödött, Hollandia partjainál Beaufort skála szerinti 10es szélerősséget mértek. A helyzetet csak fokozta a szökőár: a Nap és a Hold állásának következtében a vízszint lényegesen
2
2. Az 1953. évi északi-tengeri árvíz www.deltaworks.org
magasabb volt, mint általában. A vízszint reggel 3 óra 24 perckor tengerszint felett 4,55 méteren érte el a maximumát. A gátakat nem ilyen vízmennyiség megfékezésére tervezték, ezért már a legmagasabb vízszint elérése előtt áttörtek. Összesen 89 gát szakadt át. 2.4 A tenger pusztító ereje Ezen az éjszakán sokakat a víz ugrasztott ki az ágyból. A tomboló vihar és a házak közé zúduló víz épületeket rombolt le, de a külvilág még nem is sejtette, milyen súlyos a helyzet az árvíz sújtotta területen. A helyzet tovább súlyosbodott mikor a második árhullám is elérte a partot, ez az áradat követelte a legtöbb életet. Mivel a gátak már korábban átszakadtak, a poldereket elöntő víz szintje egyre növekedett. Több épület, mely az első árhullámot még átvészelte, ekkor dőlt össze. Sokaknak a segítség túl már későn érkezett. 2.5 Segítségnyújtás Mivel a közlekedési útvonalak járhatatlanná váltak, a nagyszabású mentőakciók csak akkor kezdődtek meg, mikor már késő volt. Az, hogy a károk milyen súlyosak is valójában, csak február 2-ára vált világossá. Az érintett területek lakosságát evakuálták és repülőről segélycsomagokat és homokzsákokat dobtak le. Hollandiából és szerte a világból hamar óriási mennyiségű segélyszállítmányt juttattak el a rászorulóknak. 2.6 Az árvízsúlytotta terület helyreállítása 1953. február 4-én Drees miniszter bejelentette az Alsóházban, hogy a gátak helyreállítása az első és legfontosabb feladat. Felállították a Deltabizottságot,melynek élére A. G. Maris, a Rijkswaterstaat (Vízgazdálkodási és Közútkezelő Bizottág) vezérigazgatója, került. Eközben gátépítők és önkéntesek együttesen dolgoztak azon, hogy a gátakat, amennyire a lehetőségek engedték, helyrehozzák. Ahol az átszakadt rész túl nagy volt, ott a réseket úgynevezett caisson-egységekkel tömték be. A területet 1953 végére nyilvánították száraznak.
3
2. Die Noordsee vloed van 1953 www.deltaworks.org
A katasztrófa következményei tragikusak voltak.
• az árvíz következtében 1835 ember vesztette életét • 200.000 lábas jószág fulladt meg • • 200.000 hektárnyi területet öntött el a víz • 3000 otthon és 300 parasztgazdaság semmisült meg • 40.000 otthon és 3000 parasztgazdaság rongálódott meg • 72.000 embert evakuáltak • 91 kilométernyi gát rongálódott meg Dél-Holland tartományban, helyenként egy kilométeres átszakadással • 10 kilométernyi gát rongálódott meg súlyosan Észak-Brabant tartományban • 38 kilométernyi gát rongálódott meg súlyosan Zélandon, helyenként 3,5 kilométeres átszakadással •
4
3. A Deltawerken
www.deltaworks.org
3. A Deltawerken 3.1 A Deltabizottság Húsz nappal az árvíz után, 1953. február 21-én megalakult a Deltabizottság, melynek az volt a feladata, hogy tanácsokkal segítse a Delta-régió biztonságának hosszú távú növekedését. Bármily fontos is volt a terület biztonsága, a Nieuwe Waterweg-nek és a Westerschelde-nek nyitva kellett maradnia Antwerpen és Rotterdam kikötőinek gazdasági érdekei miatt. A Deltabizottság 1955. október 18-án végül öt tanácsban foglalta össze a Deltatervet. A terv megvalósítására 25 évet és körülbelül 1,5-2 milliárd holland forintot (körülbelül 680-900 millió eurót) szántak. A gátrendszer megépítésének törvényi szabályozására 1959-ben meghozták az úgynevezett Deltatörvényt. A Deltarendszer különböző részeit nem lehetett egyidejűleg megépíteni ezért az illetékes hatóságok az ésszerű sorrend elvét követték: kisebbtől a nagyobb, egyszerűtől a bonyolult felé haladt a kivitelezési sorrend. Persze az is szempont volt, hogy a terület biztonságát minél előbb biztosítsák.
Maeslantkering Hollandse IJssel Kering Hartelkering Haringvlietdam Volkerakdam
Brouwersdam
Grevelingendam
Oosterschelde Kering
Philipsdam Zeelandbrug
Veersegatdam
Zandkreekdam Oesterdam Bathse Spuisluis
5
3. A Deltawerken www.deltaworks.org
3.2 A gátak 3.2.1 Caissonok A gátak megépítése különösen problémás volt folyóvizek esetén, hiszen a gyors áramlású víz elmosta a gát építésére lerakott homokot és köveket. Ezért ezeken a gátrészeken egy új technikát alkalmaztak, ami a Phoenix Caisson Egységekre alapult. A caissonok óriási, üreges betondobozok, amik a vízben szorosan egymás mellé helyezve együtt gátat formálnak. Szállítás közben a caissonokat ideiglenesen fa válaszfalakkal fedték le. A gátépítés helyszínén a caissonokat a vízbe süllyesztették, a falapokat pedig eltávolították. Így illesztették egymáshoz és süllyesztették el egyenként a caissonokat. Kezdetben a gátak még nyitva voltak, ezért a víz gyakorlatilag akadálytalanul áramolhatott oda-vissza az üreges caissonokon át az apály és a dagály váltakozásával. Később feltöltötték a caissonokat homokkal és sóderrel, valamint tovább erősítették őket nehéz kövekkel és homokkal, végül pedig lezárták a zsilipeket. A zsilipek leengedésekor a tengerkar egy csapásra lezárult, a gát befejezése lehetővé vált. Ezzel a technikával épült a Veersegatdam, a Grevelingendam egyes részei, a Volkerakdam és a Brouwersdam.
6
3. A Deltawerken www.deltaworks.org
3.2.2 A drótkötélpálya Helyenként a caisson-technika nem bizonyult megfelelő módszernek a vízáramlás lezárására. Ezért egy forradalmian új technikát alkalmaztak: 2,5 tonnás nagyméretű betontömböket dobtak egy drótkötélpálya segítségével a vízfolyamba. Ehhez olyan kabinokat fejlesztettek ki, amik akár 15 tonna terhet is elbírtak. A betontömböket karok segítségével függesztették fel a kabinok alá. A betontömbök elhelyezése után a gát réseit feltöltötték homokkal, hogy a víz útját teljesen elzárják. Ezt a technikát alkalmazták a Grevelingendam, a Haringvlietdam és a Brouwersdam építésekor. 3.3 Sósból édes Ahol kezdetben a víz szabadon áramlott mindkét irányban, ott a gátak megépítése után a víz az elzárt oldalon megállt. Az árapály ingadozás megszűnt, a tengervíz fokozatosan édesvízzé
skypictures.nl
alakult. Ez a természet szempontjából fontos következményekkel járt. A sósvízi halak és növények eltűntek, a madarak elvándoroltak. Területek, melyeket korábban folyamatosan elöntött a víz, teljesen kiszáradtak, másutt pedig olyan területek kerültek tartósan víz alá, melyek azelőtt dagálykor előtűntek. 3.4. Az Ooserscheldegát zsilipes gáttá alakul Az eredeti tervek az Oosterschelde teljes lezárásáról szóltak. Ezáltal a gát mögötti víztömeg lassan édes vízzé alakult volna. Ez a beavatkozás azonban hamar heves tiltakozásokat váltott ki, hisz az Oosterschelde egyedülálló sósvízi élővilága sínylette volna meg az emberek életterének biztonságosabbá tételét. A megoldás 1976-ban vetődött fel: az Oosterscheldedam nyitható gáttá alakítása lehetővé tette, hogy csak szélsőségesen magas vízállás esetén kelljen elzárni a víz útját.
7
3. A Deltawerken www.deltaworks.org
Ez megóvta a különleges tengervízi élővilágot, a kagyló- és osztrigatenyésztést és az árapály természetes működését. A vihargátat 3 kilométer hosszúra tervezték, és 65 előregyártott betonpillérből és az ezek közé illesztett 62 acél zsilipből építették meg. A tengerfenék, amire a gátat építették, kezdetben nem volt elég szilárd, ezért különböző munkálatokat végeztek a talaj megerősítésére. Sóderrel töltött műanyag lapokat helyeztek például a tengerfenék azon részeire ahova a gátat készültek építeni. A gát legfontosabb részei a pillérek. Magasságuk 30,25 és 38,75 között ingadozott tömegük pedig elérhette a 18.000 tonnát. Elhelyezésüket igen precízen kellet kivitelezni és pontosan akkor, amikor az áramlás a lehető legkisebb volt, vagyis az árapály fordulásakor. A már a vízben álló pillérekre egy szerkezetet helyeztek, amire felszerelték a zsilipfalakat. Így készült el a világ legnagyobb zsilipes gátja. Ennek a szerkezetnek a megépítése jóval költségesebb volt, mint egy egyszerű gáté: összesen 2,5 milliárd euróba került. Az Oosterscheldekeringet 1986 október 4-én Beatrix királynő avatta fel ünnepélyesen. 3.5 A Maeslantkering Az eredeti tervek szerint az Oosterscheldekering megépítésével a Deltawerken projectje befejeződött volna. A Nieuwe Waterweg mentén fekvő töltések megemelése azonban nem nyújtott elegendő védelmet a környező területeknek, például Rotterdam városának. A Közlekedés- és Vízügyi Minisztérium ezért pályázatot írt ki egy újabb vihargát megépítésére a Nieuwe Waterweg-en. Mivel ez a rotterdami kikötőhöz vezető legfontosabb hajózási útvonal, fontos volt, hogy a gát ne akadályozza a vízi közlekedést, de kivételes esetekben zárható legyen. A nyertes pályázati tervben szereplő gát a következőképp nézett ki: két hajlított acél kapu melyek összezárva egészen a vízfenéken található “küszöbig” leengedhetőek. A Maeslantkering világviszonylatban is egyedülálló, hisz nincs másik nyitható gát, aminek hasonlóan óriási mozgatható alkatrésze lenne – a Maeslantkering nyitható kapui ugyanis egyenként 240 méteresek. Normális időjárási és vízállási viszonyok között az ajtók a víz mellett egy dokkban állnak, teljesen nyitott állapotban, szabad utat engedve a hajóknak Rotterdam kikötőjébe. Vihardagály esetén az ajtókat bezárják. A kapuk gömbölyű alakjuknak köszönhetően ellenállóak a vízzel szemben még vihardagály esetén is. A Hoek van Hollandnál található új vihargát hivatalos átadása 1997. május 10-én történt. Ennek a gátnak köszönhetően közel egy millió ember biztonságáról gondoskodtak Dél-Holland tartományban.
3.6 A Deltawerken jelentősége
A Maeslantkering átadásával a Deltawerken megépítése befejeződött. Az egész project végül sokkal többe kerül, mint az eredeti, 680-900 euróról szóló becslések sejtették. A teljes költség öt milliárd euró lett. A tenger mellett húzódó védőtöltések hossza 700 km-rel lett rövidebb, de nem
8
3. A Deltawerken www.deltaworks.org
ez az egyetlen haszna a költséges munkálatoknak. Javult az édesvízellátás is a mezőgazdaság számára. Emellett javult az egész Delta-térség vízgazdálkodása. Az új utak és gátak mind szárazföldi közlekedésnek, mind a belföldi hajózásnak hasznára váltak. A projekt pozitív hatással volt természetvédelmi, gazdasági és szabadidős beruházásokra is. Néhány helyen a természetvédelmi területek helyrehozhatatlan károkat szenvedtek az építkezések alatt, de más helyeken meg tudták óvni a természeti értékeket, sőt, új természetvédelmi területek is létesültek. A Deltawerken világszerte mintának számít az ember és a természet védelmére nagy figyelmet szentelő technológiai fejlesztések kategóriájában. A project során Hollandiában a biztonságos élettér és a víz kérdése egyre nagyobb figyelmet kapott. A Deltawerken a biztonság, a gazdaság, a rekreáció és a természet kompromsszumából született. A Deltawerken projekt sikeres befejezése azonban nem jelenti azt, hogy Hollandiában lankadna a vízgazdálkodásra irányuló figyelem: folyamatosan adódnak újabb és újabb kihívások. A klímaváltozás miatt egyre több gondot kell fordítani az elkövetkező generációk számára is élhető Hollandia kialakítására. A talajszárazság, a talajszintcsökkenés, az ökológiai és vízminőségi elvárások új megoldások kifejlesztését tesznek szükségessé. Ahhoz, hogy Hollandia a jövőben meg tudjon felelni ezeknek a kihívásoknak a Deltarendszernek további, a társadalom számára megfizethető beruházásokra van szüksége.
9
4. Újfajta vízgazdálkodás Hollandiában www.deltaworks.org
4.Újfajta vízgazdálkodás Hollandiában Hollandiában a vízgazdálkodás lényegében folyamatos küzdelem ami az ország kultúráját, világnézetét is befolyásolja. Ennek következtében Hollandiában sikerült a torkolatvidék folytonos fenyegetését újabb és újabb lehetőségekké formálni, melyeknek eredményei a Holland Delta Technológia új termékei és megoldásai. A Holland Delta Technológia egy sokoldalú vízgazdálkodási szemléletmód, ami igyekszik az ember számára élhetővé tenni a torkolatvidékeket. Ez a technológia magában foglalja a hagyományosan ide tartozó tudományágakon kívül (ilyen pl. vízgazdálkodás, építészet), a területrendezést és az ökológiát; ezek a szakterületek együtt dolgoznak innovatív megoldásokon Hollandiában. Tapasztalataink Hollandia nem csupán egy sík, alacsony fekvésű ország – területének jelentős részét a tenger lecsapolásával nyerte. Gátak, dűnék, töltések nélkül az ország területének 66%-át sújtaná rendszeresen árvíz és kerülne így víz alá például Hága, Rotterdam és Amszterdam. Ráadásul az áradások a gazdaságilag legfejlettebb területeket érintenék, ahol az GDP 70%-át termelik. Hollandia népsűrűsége (465 fő/km2) magas, gazdasága pedig jelentős mértékben függ a szállítástól, hajózástól és a kikötőktől, ezért a természet és a környezet egyensúlyban, rendben tartása nagyon nagy figyelmet és pontosságot igénylő feladat. Ezért a hollandok az ügyben érdekeltek bevonásával igyekszenek tartós építészeti megoldásokat és átgondolt infrastruktúrát kidolgozni a komplex megoldásokat igénylő területeken. Kihívásaink Hollandiát a globális klímaváltozás két következménye érinti: a tengerszint-emelkedés és a csapadékváltozás. Ez utóbbi azt jelenti, hogy több csapadék hullik és gyakrabban, de általánosabbá válnak a helyi száraz és csapadékos időszakok is. Mint sok más torkolatvidéket, Hollandiát is érzékenyen érinti a folyómeder süllyedése. Ráadásul a természeti és területrendezési problémákon kívül egyéb nehézségekkel is szembe kell néznie a régiónak. A népességnövekedéssel járó egyre nagyobb terület- és ivóvízigény is megnehezíti a helyzetet. Mivel a hollandok még évszázadokon át a torkolatvidéken fognak élni, az ezzel járó kihívásokra innovatív megoldásokkal kell válaszolniuk.
10
4. Újfajta vízgazdálkodás Hollandiában www.deltaworks.org
Tevékenységünk Hollandiában jelenleg több olyan projekten is dolgoznak, ami “több teret biztosítana a víznek“. Nem sokkal ezelőtt még a dűnék tetejének magasítása volt a legfontosabb védelemi stratégia a viharok, magas vízállás ellen. Ez az évszázados elmélet 2000-ben átadta helyét a “Teret a folyónak” irányelvnek. Ennek az a lényege, hogy a folyó medrét két féle módon szélesítik: vagy a dűnéket helyezik távolabb egymástól vagy az ártereket süllyesztik meg. Így próbálják megóvni a természeti és a kulturális-történelmi értékeket. Ez a megközelítés a jelen és a jövő területrendezési igényei közötti egyensúlyra törekszik, teret hagyva jövőbeli biztonsági intézkedéseknek, tájépítészeti változtatásnak és a környezeti állapot javításának. Küldetésünk Hollandiában a jövőben tovább folytatódik az innovatív tervek, termékek és szolgáltatások fejlesztése, amelyek megoldást jelenthetnek a jövő kihívásaira is. Mindamellett, hogy ezek a fejlesztések az egész világban hasznosak lehetnek, mégis Hollandiában játszák a legfontosabb szerepet. Az innovációs folyamatot gyorsítja a hatóságok, tudományos intézmények, a szociális szervezetek és a piaci szektor illetékeseinek hatékony együttműködése, a különböző szakterületek közötti kapcsolat. Ma már olyan érdekes fejlesztések állnak rendelkezésünkre, mint a ‘rizikó-alapú dizájnmegoldások”, az innovatív gátépítés és -megerősítés, különböző gátvizsgálati technikák, árvízelőrejelzési technikák és területhasznosítási eljárások. Hollandia az innovatív torkolatfejlesztés kísérleti laboratóriuma, ahol a torkolatvidékek biztonságos lakhatóságán dolgoznak.
11
5. Information www.deltaworks.org
Information about this initiative “Deltawerken Online - International Summaries” is an initiative of the Delta Works Online Foundation. It is our aim to translate the summaries into as many languages as possible to enable people to print, share and read information about the Delta Works and water management in the Netherlands in their own language. A team of students and professionals worked in close collaboration with many volunteers to prepare the various translations, create the pdf-documents and integrate the translations into the website. More language versions needed! Translations of the summaries are submitted, corrected and maintained through the use of a Wiki. For the latest developments you can visit our wiki at: http://www.deltaworks.org/wiki/ We encourage each and every person to submit a translation of our text into their own language through the wiki! We will make sure your text is incorporated into the pdfs and website! Donate to, Support and Sponsor Us! This project is made possible thanks to the contribution of our sponsors the Netherlands Water Partnership as well as Waterland.Net. We welcome you to join them and become one of our donors and/or sponsors! Please check the following link to see the different possibilities: http://www.deltaworks.org/support/ Jobs Occasionally we have job opportunities on a paid and voluntary basis. Please have a look at the following website for our most recent listing: http://www.deltaworks.org/jobs
Creative Commons - Some Rights Reserved This work is licensed under the Creative Commons Attribution-Noncommercial-No Derivative Works 3.0 Netherlands License. To view a copy of this license, visit this link or send a letter to Creative Commons, 171 Second Street, Suite 300, San Francisco, California, 94105, USA. Disclaimer Despite all the care devoted to the editing of the text, neither the volunteers, editors nor the Delta Works Online Foundation, can accept any liability for any damage which could arise as a result of any error in this publication.
11
