WARCTIS keresőprogram és az AAGISVIEW képnéző program ismertetése Magyar Levéltárosok Egyesülete Szakmai nap 2010. február 3. Biszak Sándor ARCANUM Adatbázis Kft Adatbázis alapfogalmak Rekord: a feldolgozás egysége, mezőket (azok almezőket) tartalmaz. Egy rekord tartalmazhatja egy oklevél, egy térkép leírását, vagy (kétrétegű PDF esetén) egy oldal adatait. Mező, ismétlődő mező: a rekordok mezőkből állnak, adott adatelemek adott mezőbe kerülnek. Mező lehet pl. a dátum, a szerző, az oklevél szövege, stb. Lehetnek olyan adatelemek, amelyek egy rekordban többször fordulnak elő, pl. egy könyv szerzője, egy iratban több érintett személy, ezek az ismétlődő mezők. Almező, ismétlődő almező: A valós esetekben adatainkat egyszerű mezőszerkezettel nem írhatjuk le, szükség van arra, hogy egy adott mezőt részekre bontsunk. Egy adott irat leírásánál (legyen az pl. egy végrendelet), az alábbi leírást alkalmazhatjuk: Levéltári jelzet Év Ügyszám Érintett személyek: ismétlődő, hiszen több érintet személy van egy ügyhöz, s ezeknek az alábbi adatai lehetnek: Név Születési dátum Foglalkozás Anyja neve Lakcím Az ügyben elfoglalt szerepe (pl. örökhagyó, örökös, stb.) Az almezők is ismétlődhetnek, lehet pl. valakinek több foglalkozása, vagy több lakcíme. Index: a keresést elősegítő ABC-be rendezett lista. Szavak vagy kifejezések találhatók benne. A szó mellett annak előfordulási darabszáma található, valamint, hogy melyik mezőnek (almezőnek) hányadik előfordulása, szükség esetén az is benne van, hogy az adott mező hányadik szava. Adott index tartalmazhat különböző mezőkből, adatbázisokból adatokat. Az index tehát lehet szavas, kifejezéses, illetve egyedi, jellemzően, hogy almezőket egyesítünk (pl. a név almezőhöz a születési dátumát vagy a foglalkozását is hozzátesszük, így az indexünk Kiss István (1955.01.12.) lehet.) Az indexekben rövid ékezetes betűket használunk (nincs tehát í, ó, ő, ű, csak i, o, ö, ü – ugyanakkor a keresés során a hosszú ékezettel írt szavakat is megtaláljuk). Egy egyszerű példa: Levéltári kiadványok Rekord: egy oldal Mezők: • az oldal szövege • az adott oldalhoz tartozó könyvjelző Almező: nincs
1
Indexek: (mindegyik szavas) • minden szó • cím, szerző (PDF Title és Author adatai) • tartalomjegyzék (könyvjelző szavai) Betekintés az indexbe, csonkolás A keresés előtt nagyon fontos, hogy ellenőrizzük a kereshető fogalmakat. A WARCTIS program lehetőséget ad arra, hogy betekinthessünk az indexbe, megnézhessük, hogy az általunk keresett fogalom szerepel-e magában az adatbázisban, illetve hány alkalommal. Az INDEX gombra kattintva az adott index elejét kapjuk. Amennyiben a KEZDET mezőbe írunk, a program az általunk beírt szóra (vagy ha az nem létezik a hozzá legközelebbre) ugrik. A listán szavakat (esetleg kifejezéseket) látunk, előttük pedig a darabszámuk jelenik meg. Keresés előtt ellenőrizzük az eltérő írásmódokat, a ragozott alakokat, illetve az OCR hibáit. A művelet során MINTA megadására is lehetőségünk van. Ezt akkor érdemes használni, amikor pl. egy kifejezéses indexben keresünk, és nem tudjuk, hogy a keresett szó a kifejezés elején található-e, pl. KISS LUJZÁt keressük, de meg akarjuk találni az indexben a KOVÁCSNÉ KISS LUJZA nevet is. Ekkor különösen érdemes a CSONKOLÁS jeleit használni: *: tetszőleges számú karakter helyettesít !: pontosan 1 karaktert helyettesít ?: 0 vagy 1 karaktert helyettesít A csonkolás jeleit bárhol használhatjuk, a szavak elején vagy végén, vagy a szavak belsejében. Leggyakrabban a * jelet használjuk, jellemzően a ragozott alakok megtalálására, de a ? is jó szolgálatot tesz a bizonytalan írásmódú alakoknál (pl. a régies ASZSZONY vagy az OCR során elválasztott ASZ-SZONY alakból is ASZSZONY lesz), így az AS?SZONY keresés jó néhány plusz találatot eredményezhet. A ! jel használatát leginkább a *! MOZDONY* keresésnél érthetjük meg, ez a MOZDONY utótagú összetett szavakat mutatja meg nekünk (ugyanis amennyiben csak *-ot teszünk a keresőszó elé, akkor az jelenthet 0 karaktert is, amennyiben ! jelet is betesszük elé, akkor biztosan megkapjuk pl. a GŐZMOZDONY találatot). Keresés: csonkolás, operátorok Az index alapos tanulmányozása után itt az ideje, hogy keressünk. A keresés során a fent már megismert csonkolási jeleket használhatjuk. (*, ?, !), amennyiben nem csonkolunk az eredményként a teljes egyezést fogjuk kapni (MOZDONY illetve MOZDONY*, illetve *MOZDONY* eltérő eredményeket ad). A levéltári kiadványok esetén kereshetünk az összes szóra (SZAVAK index) illetve a könyvjelzőkre (CÍM, SZERZŐ index). A keresőszavakat az alábbi operátorokkal kapcsolhatjuk össze: A AND B: azokat az OLDALAKAT adja találatként, amelyekben mindegyik szó előfordul A OR B: azokat az OLDALAKAT adja találatként, amelyekben valamely szó előfordul A NOT B: azokat az OLDALAKAT adja találatként, amelyekben A szó előfordul, de B nem A fenti logikai (Boole) operátorok MINDIG rekordon belül érvényesek, mindig fel kell tehát tenni azt a kérdést, hogy MI EGY REKORD. A levéltári kiadványoknál (és általában a kétrétegű PDF-eknél) egy rekord egy oldal.
2
A keresés finomítása érdekében szükségünk van további operátorokra, elsősorban a teljes szövegű adatbázisok (mint a kétrétegű PDF-ek) esetében. A Nw B: azokat az OLDALAKAT adja találatként, amelyekben A és B szavak között maximum N szó található és A megelőzi B-t. Amennyiben 2 szót operátor nélkül egymás mellé írunk a program A 0w B keresőkérdésként értelmezi. A Nn B: azokat az OLDALAKAT adja találatként, amelyekben A és B szavak között maximum N szó található, A és B sorrendje tetszőleges. Az operátorokat és a csonkolási jeleket szabadon kombinálhatjuk, a program akár 100.000 találatot is néhány másodperc alatt létrehoz. A--B: intervallumkeresés az A és B közötti összes szót visszakeresi. Példa: keressük le a középkori oklevél, a középkori* oklev*, a középkori* 5w oklev*, a középkori* 5n oklev* és a középkori* AND oklev* keresőkérdéseket. A bonyolultabb eseteket haladó tanfolyamra hagyjuk, van-e jelentése a középkor* (2w) oklev* (3n) regeszt* kifejezésnek? Találatok megjelenítése, egyéb funkciók A találatok az általunk meghatározott sorrendben jelennek meg (ez egyezik a tartalomjegyzékben látható sorrenddel). Egy-egy találat egy-egy oldalt jelent (amennyiben egy oldalon több találat van az a listán külön-külön megjelenik), a találat piros színnel kiemelésre kerül. Az aláhúzott találati sorszámra kattintva az adott PDF oldalt kapjuk meg (a találatok itt is kivilágításra kerülnek). A találatok illetve az oldalak között lapozhatunk. A PDF oldal fejlécében láthatjuk a hozzávezető utat (hol jelent meg, hányadik oldalon, stb.). A PDF oldal megjelenítését a browserünkben található Acrobat program (plug-in) végzi, a további műveleteket nyomtatás, mentés annak segítségével végezhetjük. A keresésünket szűkíthetjük levéltárra, illetve a közösen kialakított struktúra szerint, így a Levéltári Szemle és Közlemények önálló szűkítést kapott. E szűkítést a levéltár előtt található négyzet „ikszelésével” tehetjük meg. A levéltár neve előtti + jelre kattintva az adott szintet „nyithatjuk ki”. A levéltár alatt a köteteket, az alatt pedig az adott kötetek tartalomjegyzékét találjuk. A MOL és a BFL esetén a kiadványok nagy száma miatt köztes struktúra is kialakításra került, a Levéltári Szemle és Közlemények pedig az évfolyam, szám, rovat, cikk struktúrát követi. A teljes szöveg keresése mellett lehetőségünk van a PDF címében (és szerzőjében) valamint könyvjelzőiben (tartalomjegyzék) keresni. A könyvjelzők jellemzően a gyűjteményes kötetekben előforduló tanulmányok (Szemlében, Közleményekben, Budapesti Negyedben cikkek) címei illetve szerzői (de ide tartoznak az esetleges fejezetcímek, rovatcímek, stb., de az önálló művek szerzői és címei is), a „cím, szerző” pedig a könyvek címében és szerzőjében keres. Mint az adatszerkezetnél említettük a könyvjelzők minden egyes oldalnál előfordulnak, amire vonatkoznak (egy 10 oldalas tanulmány mind 10 oldalánál). Azonban, ha a keresést nem kombináljuk szavakkal, eredményként csak az első oldalt kapjuk (könyvek esetén a
3
könyv, tanulmányok esetén a tanulmány első oldalát). Amennyiben kombináljuk a teljes szövegű kereséssel (melyek azok az oldalak, amelyek szerzője KUBINYI és Buda előfordul bennük), akkor arra is lehetőség van. Ha tehát a szavak keresőt is kitöltjük az adott szerző (cím) és az adott szó (kifejezés) együttes előfordulását kapjuk meg. Ezek az indexek is szavasak, tehát a fent ismertetett operátorok, csonkolási lehetőségek érvényesek. A cím, szerző index kitöltésével a keresésünket adott könyvre szűkíthetjük! AAGISVIEW program ismertetése A program célja: nagy méretű képek gyors és hatékony megjelenítése az Interneten. A megjelenítendő képek lehetnek önállóak (egy rekord egy kép), vagy lehetnek „listásak”, ami azt jelenti, hogy az adott rekordhoz is több kép tartozhat, illetve a képek egy önálló rendszert alkotnak, a különböző rekordokhoz tartozó képek önállóan tanulmányozhatók (pl. DLDF). A „listás” képmegjelenítés esetén a jobb alsó sarokban látjuk a képek listáját, amit a + jel segítségével nyithatunk ki. A jobb felső sarokban a kép kicsinyített (de általunk állítható) mását látjuk, amin mindig látjuk azt, hogy a fő ablakban látható képrészlet hol található. A program egy ún. kliens program, ami használat előtt letöltendő, pontosabban amennyiben még nem töltöttük le képmegjelenítésnél figyelmeztetést kapunk, hogy töltsük le. A program letöltéséhez, telepítéséhez rendszergazdai jogosultság szükséges! Fő funkciók A program ikonokkal és billentyű -(illetve egér) parancsokkal is kezelhető az alábbiak szerint: Bal egérgomb, + gomb, + ikon: nagyít Jobb egérgomb, - gomb, - ikon: kicsinyít DEL gomb, függőleges ikon: függőlegesen ablakmérethez igazít INS gomb, vízszintes ikon: vízszintesen ablakmérethez igazít * gomb, függőleges vízszintes ikon: ablakmérethez igazít / gomb, 100% ikon: teljes méret (egy szkennelési pixel, egy képernyőpixelnek felel meg kurzorvezérlő billentyűk: mozgatás a megfelelő irányba (scrollbarok illetve görgő is használható) A további funkciók csak egérrel érhetők el: vonszolás: a bal egérgombot lenyomva tartva tetszőleges irányba mozgathatjuk a képet. Az áttekintő ablakban az adott téglalapot mozgathatjuk. kijelölés: a jobb egérgombot lenyomva területet jelölhetünk ki, amelybe belenagyítunk. Ez a kijelölés az áttekintőn is ugyanúgy működik. Az adatok az Interneten nem nyomtathatók ki, illetve nem menthetők le. A program lokális verziója (GeoView, AAView) mentésre, nyomtatásra alkalmas. Georeferált térképek megjelenítése A fenti „egyszerű” képmegjelenítés mellett a program alkalmas georeferált térképek szinkronizált megjelenítésére. Ez egyrészt jelenti azt, hogy a képernyő jobb alsó sarkában megjelenik az adott pont koordinátája (a régi és a mai GPS koordinátarendszerben is).
4
A bal alsó sarokban látható lista ebben az esetben georeferált térképeket jelent, amelyek akár párhuzamosan is megjeleníthetők. A Budapesti topográfia adatbázisban több mint 100 georeferált térkép található, amelyek ugyanazt a területet mutatják különböző felbontású, eltérő időből származó térképeken. Amennyiben az egyik térképen „mozgunk” az összes többi térkép követi a mozgásunkat, így lehetőségünk van az adott terület időbeliségét vizsgálni. Ez a lehetőség működik a kataszteri térképek (azok esetlegesen létező különböző változatai) és a katonai felmérés között is. Alkalmazások Adatbázisok, alkalmazások: mindegyik kezdete: archivportal.arcanum.hu/ MLTK - Levéltári kiadványok A levéltári kiadványok (fent ismertetve) EARCH - Fond- és állagjegyzék A levéltárak e-archívumainak közös adatbázisa Rekord: egy fondra (törzsszámra) vonatkozó adatok összessége. Az e-archívum fogalmai szerint (HTML exportjában) minden H3-es szint (fond) kap egy rekordot (ez tartalmazza a H2-es (fondfőcsoport szintet) és a H4 (állag), néha H5 (sorozat), ritkán H6 (alsorozat) szintek ismétlődő almezőként szerepelnek. Mezők: LEVE: levéltár azonosítója (pl. BFL) DB: adatbázis azonosítója (itt mindig EARCH) H2, H3 és H4H5, almezőszerkezetük azonos: LEV: szint (2, 3, 4, 5, 6) KOD: az adott állag kódja (pl. IV.B.255, figyelem, pont helyett lehet / illetve - is!!, esetleg SPACE). Lásd pl. IV.1.a és IV-1-a esetén IV!1!a keresőkérdés jeleníti meg a mindkét módon bevitt adatokat. CIM: Az adott állag (fond, alsorozat, stb.) neve IDO: az adott anyag időintervalluma TOL, IG: ugyanez felbontva kezdetre, végre IFM: az adott anyag terjedelme iratfolyóméterben mérve DB: terjedelem dobozban mérve Indexek Cím: A fondok, állagok, stb. neveiben szereplő szavak. A szavak kombinálásánál használjuk az S operátort! (Az S operátor használatának leírását ld. a 9. oldalon a Keresés egy ismétlődésen belül (S operátor) című alfejezetnél!) Szint: A szintek megnevezése (Fondfőcsoport, fond, állag, sorozat, alsorozat), ritkán használt. Törzsszám: a jelzet azonosítója, kifejezéses index (figyeljünk a római számok, arab számok, betűjelek közötti elválasztójelre!) Találatként mindig fondot kapunk, az összes alá tartozó állaggal (sorozattal, alsorozattal). A rekordban benne van a fölérendelt fondfőcsoportra vonatkozó adat is. A találatok kivilágítva (kivéve a szint keresésnél). Különleges keresés az intervallum keresés. Az e-archívum adatbázis egyedi abban, hogy a dátumadatok (maguk az adatok is) intervallumosan vannak megadva. Ezt egy TOL és egy IG
5
almezőbe raktuk és az indexbe önállóan indexeljük (rejtett index). Amennyiben a -tól illetve -ig keresőmezőbe írunk kérdést a program megkeresi azokat az iratcsoportokat, amelyeknek van közös része az általunk megadott intervallummal. DULO - Települések és dűlőnevek A kataszteri térképek és a hozzájuk tartozó helység- és dűlőnév adatbázisok Az adatbázis több részből áll össze. Tartalmazza a georeferált kataszteri térképeket (Bács, Békés, Fejér, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok), Nógrád (megyei és Földhivatali), Somogy, Szabolcs, Tolna, Vas (megyei és MOL), Veszprém (MOL), Győr-Moson-Sopron megye (MOL) valamint ezekkel szinkronizáltan megjeleníthető II. katonai felmérést (kat2.ecw). A térképeket szöveges helységnévtárak teszik kereshetővé. A rendszer tartalmazza a Gyalayféle helységnévtár betűrendes részét (mezői: településnév, megye, járás), a levéltárak által (Békés, Fejér, Jász-Nagykun-Szolnok, Heves, Nógrád, Somogy, Tolna) épített dűlőnév adatbázist (mezői: település, dűlőnév ismétlődő mezőként), valamint a Nógrád Megyei Levéltár által épített házszám adatbázist, mely egyben egy igen alapos helységnévtár is (mezői: település, házszám, tulajdonos). A többi kataszteri térképhez kizárólag település mező található (méghozzá a térképen található névalakban). Indexek Település: minden településnév: Gyalay név, dűlő adatbázisok településneve, a Nógrád megyei házszámjegyzék településneve, és a csak településnevet tartalmazó rekordok (pl. MOL térképek) Dűlőnév: a dűlőnév adatbázisok dűlőnevei Szavak: minden szó az adatbázisokban (kivéve a településneveket, de Gyalayban az is) Megye/Vármegye: a Gyalayban található megyei neve (kifejezéses) Járás: a Gyalayban található járás neve (kifejezéses) Közig egység: A Gyalayban található megye és járás együtt (kifejezéses) Ház száma: A Nógrád megyei adatbázis tartalmazza a házszámot is, ennek a kereső indexe Ház tulajdonosa: A Nógrád megyei adatbázis a házak tulajdonosát is tartalmazza ennek a kifejezéses indexe Az adatbázisban szűkíthetünk a megyékre (ahonnan az adat származik, ezért ez a MOL is lehet, ha ott őrzik a térkép eredetijét, a Gyalay adatbázis pedig az ARCANUM-tól származik), valamint az adatbázis típusára (Gyalay, házszám, csak Nógrád és a dűlőadatbázisok, ide tartoznak, bár dűlőnevet nem,, csak településnevet tartalmaz a MOL, Bács, Vas, stb. adatai). A rekordok megtalálása után lehetőségünk van a térképekre ugrani. A Gyalay esetén a II. katonai felmérés adott pontjára (helység), a település nevek esetén az adott kataszteri térkép adott településére, a dűlőnevek esetén az adott dűlőre, a házszám esetén a Nógrád megyei kataszteri térkép adott házára ugorhatunk. Amennyiben több példány létezik a térképből (Vas, Nógrád) lehetőségünk van szinkronizálva megtekinteni azokat, illetve mindig összevethetjük a kataszteri térképeket a II. katonai felméréssel. SZKJ - Székesfővárosi közgyűlési jegyzőkönyvek
6
Az 1873 és 1949 közötti budapesti (1892-től székesfővárosi) törvényhatósági bizottsági közgyűlési jegyzőkönyvek adatbázisa, kétrétegű PDF-ben. Ez az adatbázis, amely egy korábbi projekt eredményeként jött létre, közvetlenül a BFL honlapján érhető el, a Levltári portálon csak a közös keresőben találjuk meg. (Adatállománya miatt viszont érdemes volt a közös keresőben megjeleníteni.) Indexek: Szavak: minden szó Közgyűlési szám (Év/napirendi pont formában) Könyvjelzők: Első szinten az év, második szinten az ülésnap dátuma, harmadik szinten (csak 1873-1881) napirendi pontok címei, egyébként az napirendek sorszámai. Év MSZMPNEW - MDP és MSZMP iratok A megyei (és budapesti) MDP és MSZMP vezető testületi jegyzőkönyvek adatbázisa kétrétegű PDF-ben. (BFL, Békés, Heves, Nógrád, Somogy). A könyvjelzők: Megye Típus (PB, KB, stb.) Őrzési egység dátummal Napirendi pont (általában szöveggel). Indexek: Szavak: minden szó Napirend: az összes könyvjelző Év: A dátum év része Dátum: az ülésnap dátuma LEAR - Összetett adatbázisok A legösszetettebb, nagy mennyiségű metaadatot tartalmazó adatbázis. A feladat legnehezebb része az volt, hogy egy (viszonylag) egyszerű adatszerkezet alakuljon ki, amely minden beérkező adatbázis fogadására alkalmas. Nyilvánvaló, hogy a legkülönfélébb adatbázisok (tervek, végrendeleti ügyek, térképek, topográfia) egyesítése kompromisszumok nélkül nem lehetséges, bizonyos érdektelen adatok elhagyandók, bizonyosak összevonandók, bizonyos adatelemek az adott adat részivé válnak(pl. a dátum mezőbe bekerülnek hitelesítési dátumok, itt a „Hitelesítési dátum: 1867” lesz az adat). Mezők LEVE: Levéltár: szűkítőként kereshető DB: adatbázis: szűkítőként kereshető LEVJ: Levéltári jelzet ((ismételhető): Jelzet index MEGJ: Irattári megjegyzés: nem kereshető EGYS: Levéltári egység: nem kereshető EVS: Év: Dátum index DKMT: Dokumentum dátuma: Dátum index UGYS: Ügyszám: nem kereshető: LETR: Létrehozó: nem kereshető: UGYT: Ügytípus: Ügytípus ÉS Leírás index UGYL: Ügyleírás (ismételhető): Leírás index TERJ: Terjedelem: nem kereshető:
7
RSZT: Résztvevő (ismétlődő almezős szerkezet) NEV: Név: Név index (kifejezéses) ANY: Anyja neve: Név index (kifejezéses) SZHE: Születési hely: Hely index SZID: Születési idő: Dátum index KOR: Életkor: nem kereshető ESMI: Esemény ideje: Dátum index ELHI: Elhalálozás ideje: Dátum index SZRP: Szerepe az ügyben: Státusz index STAT: Státus (foglalkozás): Státusz index VALL: Vallás: Státusz index LAKH: Lakhely (telephely) (ismétlődő): Hely index TELK: Telekkönyvi adatok: nem kereshető KIEM: Kiemelt irattípusok: nem kereshető JOGC: Jogcím: Leírás index TEVK: Tevékenységi kör: nem kereshető CIM: Cím: Leírás index KODA: Közgyűlés dátuma (ismételhető): Dátum index URL: Url (a kép vagy rekord internetes elérhetősége): nem kereshető HELY: Hely (ismételhető): Hely index FORR: Forrás: nem kereshető MEG: Megjegyzés: nem kereshető KEP: Kép: szűkítőként kereshető Indexek: LEVJ: (Levéltári) Jelzet (LEVJ mező), kifejezéses LEIR: Leírás (CIM, UGYT, UGYL, RSZT.JOGC mezők) NEV: Név (RSZT.NEV, RSZT.ANY) mezők, kifejezéses HELY: Hely {HELY, RSZT.SZHE, RSZT.LAKH mezők) DAT: Dátum (EVS, DKMT, RSZT.ESMI, RSZT.ELHI, RSZT.SZID, KODA mezők), kifejezéses STAT: Státusz (RSZT.SZRP, RSZT.STAT, RSZT.VALL), kifejezéses UGYT: Ügytípus (UGYT mező, kifejezéses} Adatbázisok: Büntető ügyek, Árvaszéki ügyek: Polgári perek, Hagyatéki ügyek, Közjegyzői iratok (egyes iratoknál eredeti iratok digitális másolatai), Kihirdetett végrendeletek (egyes iratoknál eredeti iratok digitális másolatai): DB: LEVE: (mindig BFL), LEVJ, EGYS, UGYT, EVS, UGYS, UGYL, LETR, MEGJ, TERJ, RSZT (NEV, SZHE, SZID, LSKH, JOGC, STAT, VALL, SZRP. A személyes adatok sokszor jogszabály alapján védettek) Hagyatéki, árvaszéki esetén RSZT mezőben Kiemelt irattípusra vonatkozó adat (végrendelet, hagyatéki leltár, halálesetfelvételi jegyzőkönyv van/nincs) (Azt jelzi, hogy az adott ügyiraton belül a konkrét személyre vonatkozóan van-e a felsorolt iratdarabokból.) Lakcímjegyzék: 1900-ból (BFL): LEVJ (??) RSZT (NEV, STAT, LAKH) Budapest topográfiája: (BFL): HELY mező (mai cím, régi cím, régi telekösszeírási számok). A rekordok tartalmazzák az adott pont geokódját, így a georeferált térképre ugorhatunk. Fotók (BFL Klösz gyűjtemény): LEVJ, EGYS (Klösz György és Fia Cég iratai) CIM, MEG, RSZT (NEV: itt mindig Klösz György), SZRP (mindig a Fénykép készítője)
8
Cégbíróság: Zalai Megyei Levéltár adatai. MEGJ, EGYS, UGYT (mindig cégnyilvántartás), UGYS, MEG, RSZT (NEV, SZID, ELHI, START, LAKH, TEVK). A születés és elhalálozás itt értelemszerűen a cég alapítására és megszűnésére vonatkozik. Salgótarján kronológiája: Nógrád Megyei Levéltár adatai. DKMT (időnként intervallum), HELY (mindig Salgótarján), UGYL (az esemény leírása), FORR (levéltári irat vagy folyóiratcikk, esetleg egyéb forrás) Pecsét és címerfestmény: Nógrád Megyei Levéltár. LEVJ, RSZT (NEV, SZRP, általában a pecsét használója) Tematikus iratgyűjtemények: Nógrád Megyei Levéltár: LEVJ, UGYT (56-os, vizsgálati dosszié, Rákóczi-kori iratok, Holocaust dokumentum), CIM, DKMT, HELY, UGYL, KODA (Rákóczi iratok) Bécsi segédletek: A bécsi delegáció által készített segédletek. LEVJ, UGYT, UGYL, DKMT (gyakran hellyel), Speciális keresések Figyelem: az összetett adatbázisokban a név, a hely és a dátum-adatmezők kifejezéses indexekkel kereshetők, ezért a keresőmezőben mindig a teljes névnek, helynévnek, avagy dátumnak kell szerepelnie, avagy a fentebb leírt csonkolási (pl. KOVÁCS* vagy 1956* vagy MISKOLC*) módon kell a keresőkérdést beírni. Ezért valamennyi ilyen jellegű keresésénél először az INDEXben javasolt a keresést megkezdeni! (Pl. ha SZÁLASI FERNCre keresünk és csak a SZÁLASI keresőkérdést írjuk be, nem kapunk találatot, míg a SZÁLASI* keresőkérdésre pl. 12 találat jön be, de közöttük szerepel SZÁLASI ALAJOS is, tehát érdemes az indexből kiválasztani a SZÁLASI FERENC kereső-kifejezést.) Szűkítés mezőre almezőre: Formátum: KULCS/MEZŐTAG vagy KULCS/MEZŐ\ALMEZŐ Egyszerre több mezőt, almezőt megadhatunk, ekkor ezeket vesszővel válasszuk el. 1. példa 1680*/KODA (DAT=1680*/KODA) azokat a rekordokat szolgáltatja, amelyekben a KODA (közgyűlés dátuma pl. Kovács*/RSZT\ANY (azokat a rekordokat szolgáltatja, amelyekben Kovács kezdetű az anyai név.) Keresés egy ismétlődésen belül (S operátor) Formátum KULCS1 S KULCS2 Azokat a rekordokat szolgáltatja, amelyekre igaz, hogy a két kulcs egy ismétlődésen belül fordul elő. Az operátor arra szolgál, hogy csak az összetartozó adatokat találja meg. példa: KOVÁCS*/RSZT\NEV S NAGY*/RSZT\ANY keresés azokat a rekordokat szolgáltatja, amelyekben a Kovács nevű személynek Nagy az anyja neve. (16 találat szemben a KOVÁCS*/RSZT\NEV AND NAGY*/RSZT\ANY 19 találatával) Keresés egy mezőn belül (F operátor)
9
Formátum KULCS1 F KULCS2 A keresés azoknál a indexeknél lehet hasznos, amelyeket több szöveges mező alkot. Ilyen lehet az Ügyleírás index, amely Cím, Ügyleírás, jogcím mezőket tartalmaz. Ebben az esetben az összetartozás szorosabb mint az AND művelet. Tervek: BFL, Vas, Heves (LEVJ, EGYS, UGYT, ami építészeti terv, Év, HELY, UGYL, RSZT (NEV, SZRP), ha fennmaradt a terv az is digitalizálva, Veszprém, Heves Térképek: BFL (LEVJ, amely a BFL esetében valójában a Fabó-Holló-féle térképkatalógus száma, CIM, UGYL, az adatok jó része itt van, Vas megye (LEVJ, UGYS, ebben van szinte minden adat, UGYL, CÍM), Békés megye (LEVJ, CIM, DKMT. RSZT (NEV, SZRP). A rekordokban a térképek is megtalálhatók. Jegyzőkönyvek Borsod (itt Gömör is), Fejér, Győr megyei, Sopron, Szolnok, Komárom, Nógrád, Pest, Somogy, Tolna, Zala. Mezők: UGYT (X vármegye jegyzőkönyvei), KODA, UGYSZ, HELY, UGYL, FORR. A rekordokhoz megtalálható az eredeti irat is. KOZOS - Közös kereső A fenti adatbázisok (MLTK, EARCH, LEAR, DULO, MSZMPNEW, SZKJ) együttes keresésére alkalmas rendszer. Itt már csak két indexe van, az összes szó és a jelzet (kifejezéses). Szűkíteni lehet levéltárakra és adatbázisokra. Ez a legteljesebb keresés (viszont finom keresésre nem alkalmas). Használható operátorok: AND, OR, NOT, w, n, s, f, szűkítés mezőre, intervallum (--).
10
