Ministerstvo školstva Slovenskej republiky
Výstupný vzdelávací štandard s exemplifikačnými úlohami Z MAĎARSKÉHO JAZYKA A LITERATÚRY pre 1. stupeň základnej školy s vyučovacím jazykom maďarským Exemplifikációs feladatokkal bővített kilépő művelődési sztenderd MAGYAR NYELV- ÉS IRODALOMBÓL a magyar tanítási nyelvű alapiskolák alsó tagozata számára
Vzdelávací štandard vypracovala: Na exemplifikačných úlohách spolupracovali:
Mgr. Anastázia KISSOVÁ Mgr. Sylvia KOVÁČOVÁ Mgr. Anikó VARGA Mgr. Tünde SZABÓOVÁ
Művelődési sztenderd: Mgr. KISS Anasztázia Exemplifikációs feladatok: Mgr. KOVÁČ Sylvia Mgr. VARGA Anikó Mgr. SZABÓ Tünde
Výstupný vzdelávací štandard s exemplifikačnými úlohami posúdili a pripomienkovali členovia Ústrednej odbornej komisie pre 1. stupeň základnej školy s vyučovacím jazykom maďarským pri ŠPÚ Készült az Országos Pedagógiai Intézet magyar tanítási nyelvű alapiskolák alsó tagozata számára létrehozott Központi Szakbizottságának szakmai elbírálása alapján Schválilo Ministerstvo školstva Slovenskej republiky dňa 19. júla 2001 pod číslom 768/2001-43 s platnosťou od 1. septembra 2001 Jóváhagyta a Szlovák Köztársaság Oktatási Minisztériuma 2001. július 19-én a 768/2001-43 szám alatt, 2001. szeptember 1-jei hatállyal
Bevezető Az alapdokumentum a tantárgy részterületeit, a részterületek érintkezési pontjait, az óraszámot figyelembe véve rögzíti a korszerű anyanyelvi ismeretanyagot. Két részből áll: I. Törzsanyagból II. Követelményekből
I.
Törzsanyag
A törzsanyag alapvető ismereteket rögzít, olyan ismereteket, amelyeket a tanulóknak el kell sajátítaniuk az alapiskola alsó tagozatán a tantárgy egy-egy részterületéből mint kötelező tananyagból. A törzsanyag minden tanuló számára kötelező: kijelölésénél figyelembe vettük a tanulók mentális fejlettségét. II. Követelmények A tanulók ismereteire és készségeire vonatkozó követelményeket fogalmazza meg. Segítségével diagnosztizálható - megfigyelhető, érzékelhető és értékelhető - a tanulók ismeret és készségszintjének fejlettsége, intelektuális képességeinek mélysége. A sztenderd részterületei: A) Beszédművelés, szóbeli és írásbeli kifejezés 1) beszédművelés 2) szóbeli kifejezés 3) írásbeli kifejezés B) Olvasás és irodalmi nevelés 1) olvasástechnika, szövegértés, elemzés 2) irodalmi ismeretek 3) kultúrális szokások kialakítása C) Nyelvtan és helyesírás 1) nyelvtani alapfogalmak, terminológia 2) helyesírás, grammatikai műveletek 3) a helyesírási ismeretek felhasználása
3
A) Beszédművelés, szóbeli és írásbeli kifejezés Törzsanyag 1. Beszédművelés - a helyes beszédtechnikai és beszédművészeti normák alkalmazása beszéd, olvasás, vers- és prózamondás közben 2. Szóbeli kifejezés - az olvasottak feldolgozása, reprodukálása, - párbeszédek megvalósítása, - szövegek tömörítő illetve részletező elmondása, - lényegkiemelés, - népköltészeti, műköltészeti és ismeretterjesztő szövegek feldolgozása, - az irodalmi művek szavainak, kifejezéseinek beépítése az egyéni szókincsbe, - az irodalmi és egyébb forrásból (lexikon, sajtó, televízió...) szerzett ismeretek felhasználása, - szólások, közmondások értelmezése, használata. 3. Írásbeli kifejezés - elbeszélő fogalmazások írása közös és egyéni élmények alapján, - személyek, tárgyak, állatok, növények, tájak leírása, - a levélírás szerkesztési és formai ismereteinek elsajátítása, - üdvözletírás. Követelmények A tanuló beszéde, olvasása, artikulációja feleljen meg a beszédművelés normáinak. Ismerkedj meg önállóan, néma olvasással a következő olvasmánnyal. Megadom a megfigyelési szempontokat! Az olvasás után a válaszok meghallgatása, indoklása a tanulók saját megfogalmazásában. Beszédművelés -összetartozó szószerkerzetek olvasása -mássalhangzó képzése, pontos kiejtése, erős artikulációval: csinos csíkos cinkcsészében cukros csibecomb. -hosszú szavak olvasása – pl. Egykettőre eldöntöttem, tanulságképpen felolvasta…. -nehéz szószerkezetek felolvasása: pl. Óriási fagylaltozópalota, megakadályozhassak mindenféle háborút, vigyorgott saját szellemességén…
4
Távirat Felírunk egy szót. Ennek betűivel kell egy-egy szót kitalálni úgy, hogy értelmes szöveget kapjunk. Pl.: előre – Ernő Lajossal őrségben rendesen elaludt. Kisdobos – Kedves Imi! Segíts délután olvasni Babinak odahaza! Sanyi. Keress a szövegben azonos végződésű szavakat! Pl.: magas, fogas, kakas, vajas… Végtelen szótaglánc: A kezdő mond egy szót. Minden tanulónak az előző szó utolsó szótagjával kell új szót mondani. Ha nem lehetséges a folytatás, akkor bumm-ot kell mondani. Aki mondta, az kezdi újra a játékot új szóval. Pl.: bokor – kormos – mosdó – Dóra – radír Összefüggően mondja el az elolvasott történeteket. a) Szövegértés bizonyítása a feladatok szóbeli és írásbeli megoldásával. - az olvasmány részekre tagolása - hogyan oldódnak meg a problémák - szereplők jellemzése – külső – belső tulajdonságok - mi a szerepük b) Lényeges információk kiemelése, összefüggések felismerése - a szöveg részenkénti feldolgozása (minden rész után kiemeljük a lényeget) - kulcsszavak, lényeges mozzanatok keresése, kiemelése - lényeges mondatok kiemelése - véleményalkotás az olvasottakról c) Foglalkozás a népköltészettel A népmese - a népmese fajtái - a népmese eredete, fennmaradása, terjedése - mesekezdések, befejezések, meseszámok keresése - meseszereplők válogatása - csodák, csodás elemek - mesemondás Figyeld meg kik a szereplők, változtasd a hangodat annak megfelelően! /bábok, jelmezek segítségével/ Kapcsolatteremtés a közönséggel, a tekinteted tartásával éred el. - helyes tempó - a fordulópontokon hangsúlyozd a mesét - kellő helyen tarts szünetet, helyes légzés - arcjáték, hangszíned változtatásával érzékeltesd amikor más szereplők szólalnak meg - átélni a mesét - vigyázz, hogy minden természetesnek hasson - hangosan kell előadni más-más közönség előtt /barátok, ismerősök, idegenek, családtagok… Legenda – monda - jellemzők bizonyítása a szövegből, kiemelt részek segítségével - meseszerű elemek keresése - valóságos elemek – történelmi helyszínre, szereplőre, eseményre való utalás - szereplők jellemzése – indokold a szövegből idézve
5
- Figyeljétek meg a szereplők viselkedését! - Mi a legfontosabb a mondában, legendában? Népdal - fogalma, eredete, terjedése - szómagyarázatok - a népdal szerepe a nép életében d) Foglalkozás a műköltészeti alkotásokkal Műmese - keltkezése, szerzője, jellemzői - műmesecímek keresése - az író és a történet kapcsolata - a mese üzenete Elbeszélés (novella) Móricz Zsigmond : Fillentő - elemzési szempontok - Milyennek képzeled el a főszereplőt a leírások alapján? - A Fillentőt miért szerették? - Hány helyszínen mutatja be az író Fillentőt? - Keress mulatságos és szomorú részeket! - Ki a beszélő a Fillentő c. műben? Vers Figyeld meg a vers hangulatát! Hány soros szakaszokból áll? Mennyi a szótagszáma? Hogyan csengenek össze a sorvégek – milyen rím ez? Mi teszi szemléletessé a verset, hogy magunk elé tudjuk képzelni azt, amit a költő látott? Vizsgáld meg a költői képeket! Figyeld meg a szótagok számát és állapítsd meg, melyek a hangsúlyos szótagok! Keress rokon értelmű,hangutánzó szavakat! Ismeretterjesztő szövegek feldolgozása - képek gyűjtése, tanulmányozása, csoportosítása az olvasott témához - szóbeli beszámoló (közös, csoportos, egyéni) iskolai vagy otthoni felkészülést követően - a témához kapcsolódó adatok gyűjtése (könyvtár, lexikonok, sajtó, televízió...) - a téma (tárgy) előfordulási helye, jellemző tulajdonságai, keletkezése, kialakulása, eredete, haszna az ember számára - a gyűjtött anyag és az olvasott szöveg tartalmának egyeztetése e) Önművelés Keressétek meg a táblára írt címszavakat a MAGYAR ÉRTELMEZŐ KÉZISZÓTÁRBAN! Mondjátok el milyen könyvek találhatóak a ti otthoni könyvtáratokban! Milyen folyóiratokat olvastok? Mit tartalmaznak? Milyen hírt olvastál belőle utoljára? Rádió – TV – Válasszatok ki egy műsort! Nézzétek vagy hallgassátok meg. Számoljatok be róla osztálytársaitoknak! Mit jelentenek a műsorok melletti jelek? Lexikonok, értelmező szótárak használata Nyissátok ki a lexikont! Keresd meg az m betűt. Olvasd el mit írnak Mátyás királyról!
6
Az olvasmányban talált szavakat értelmezzétek a szótár segítségével. Pl.: jobbágy – földesúrnál dolgozó paraszt. Kellő előkészítés után tudjon elbeszélést írni. Figyeld meg a napodat! Fogalmazd meg a nap eseményeit címek formájában! Válaszd ki az egyiket, írj hozzá egy történetet! Kellő előkészítés után, közvetlen megfigyelés alapján tudjon leírást készíteni személyekről, tárgyakról, állatokról, ismert növényekről, tájakról. (A fogalmazás terjedelme 10 - 12 mondat legyen.) Keress az olvasókönyvedben elbeszéléseket, amelyben leíró rész is található! Nevezd meg benne a leírás fajtáját! Mondd el Kati néni milyen ruhát varrt a lányának! Az olvasókönyvből egy – egy olvasmányból keress leíró részeket! Milyen költői, írói kifejezések utaltak a leírásra? Pl. ( ragyogó kék mennybolt, napsütötte pázsit szegélyezi a csillogó vízű patakot, hatalmas fák méltósággal állnak…) Vedd elő kedvenc mesekönyved! Írj ki belőle néhány ismert mesecímet! Adj te is címet ezeknek a meséknek! eredeti cím az én címem A kismalac és a farkasok A furfangos kismalac Írd le a bemutatásnak megfelelő sorrendben mit látsz a képen! Milyen sorrendben fogod bemutatni a dolgot? Pl. Közelebbitől a távoli felé haladva… Mutasd be a legjobb barátodat! Gyűjts találós kérdéseket, melyek külső és belső tulajdonságokra utalnak! Pl. Olyan pöttöm alig látni, Mégis hogy tud szaladgálni, Gyűjtögetni, szorgoskodni! Hogyha tudod nevét, mondd ki! Mutasd be kedvenc állatod! Bevezetés: szereplők, helyszín Tárgyalás: tulajdonságai, cselekedetei, beszéltesd… Befejezés: tanulság, vélemény Figyelj meg egy élő virágot! Milyen részei vannak, mi jellemzi az egyes részeket? Milyen a levele, szára,virága? Ismeretszerzés – KIS NÖVÉNYHATÁROZÓ – ból Milyen új ismeretekre tettél szert? Melyik részét hasznosítja az ember? Mit készítenek belőle? Miért szereted, nem szereted? Mutasd be magad! Egyik szereplő mondja el a véleményét a másikról! Beszéltesd a szereplőket! Mutasd be magadat, a legkedvesebb barátodat vagy barátnődet!
7
Mutasd be a legkedvesebb játékodat! Mutasd be azt a tájat, melyet látsz ha kinézel az ablakodból! A sorrend lehet: 1. Távolról a közeli felé 2. Közeli majd távoli 3. Úgy mutasd be, mintha egy pontból láthatnánk mindent 4. Az irány lehet: lent-fent, kint-bent Hallgassunk meg Antonio Vivaldi : A négy évszak c. művéből egy részletet! Csukjuk be a szemünket, s figyeljük meg, hogy a zene segítségével mely évszak jelenik meg előttünk! Nyisd ki a Varázslatos világ c. könyvet a 89.old. Milyen képet látsz? Miért gondolod, hogy ebben az évszakban készült? Erről a képről készítsetek leírást! Úgy mutasd be , hogy az is el tudja képzelni, aki még sohasem látta. Keresd meg és húzd alá azokat a szavakat, amelyekkel az írónak sikerült elkerülnie a szóismétlést! A repülőgép leereszkedik a kifutóra. Aztán a hatalmas gépmadár a főépület elé gurul, ahol az utazóközönség kiszáll. A gépet pedig átveszik a repülőtér szerelői. Az utasok még néhány pillantást vetnek a kivilágított repülőtérre. Azután elnyeli őket a fényárban úszó épület. Kellő előkészítés után tudjon levelet, üdvözletet írni, borítékot, üdvözlőlapot címezni. Egészítsd ki a leveleket a hiányzó adatokkal! ___________________________ Vasárnap fejeződött be a verseny. Mostanáig pihentem, holnaptól pedig ismét iskolába járok. Neked is megvették már a könyveket? Ha valamit nem sikerült beszerezni, írj! Szívesen segítek megvenni! ______________________ __________________________ __________________________ Fejezd be a levelet! Toncsikám! Arról volt szó, hogy leírod a múltkori akadályverseny történetét. Várom leveled! Képzeld, mi történt velem… Kinek írnál legszívesebben levelet? Válassz – szüleimnek, elsős tanítómnak, pajtásomnak, osztálytársamnak…. Címezd meg az alábbi borítékot annak a személynek az adataival, akinek szívesen írnál levelet!
8
Beteg az osztálytársatok és nem tudjátok meglátogatni, mert fertőző betegsége van. Írjatok neki levelet! Te milyen alkalomból kaptál vagy küldtél már üdvözlőlapot? Írd rá a szöveget az üdvözlőlapra! Címezd meg pontosan!
B) Olvasás és irodalmi nevelés Törzsanyag 1. Az olvasástechnika fejlesztése, az olvasási hibák megelőzése és javítása 2. Néma olvasással történő szövegfeldolgozás 3. Szövegértés bizonyítása a feladatok szóbeli és írásbeli megoldásával 4. A lényeges információk kiemelése, az összefüggések felismerése 5. Vázlatkészítés 6. Az elolvasott szöveg, történet reprodukálása 7. Foglalkozás a népköltészettel 8. Foglalkozás a műköltészettel (lírai és prózai alkotások) 9. Irodalmi művek elemzése, verselemzés 10. Vers- és prózamondás
9
Követelmények A tanuló hangos olvasása legyen folyamatos, a természetes beszéd ütemének megfelelő. A tanuló a karmester Az osztály elkezd egy olvasmányt kis hangerővel, közepes tempóval olvasni. Időközönként a tanító felszólít valakit, akinek hangosan kell olvasni. A többiek ún. Aláolvasással követik pajtásukat. Lehet a hangerőt, tempót változtatni: halk, suttogó, hangos, erős, lassú, gyors, szótagoló, egész gyors… Bizonyítsa az elolvasott szöveg megértését: - nevezze meg a szereplőket - értékelje magatartásukat, tetteiket Pl.: A kolozsvári bíró, A molnár, a fia meg a szamár (népmese) - ismerje az események színhelyét, idejét, sorrendjét - emelje ki a szövegből a lényeges információkat Önállóan tagolja a szöveget, készítsen vázlatot. Pl.: Mátyás király és a gyomorbajs püspök Hogyan ajándékozott Mátyás király Olvasd el figyelmesen az olvasmányt. Hány részre bontanád a szöveget? Hol kezdődnek az egyes részek? Jelöljétek be! A részek azonosítása után megfogalmazzuk a vázlatpontokat. Kellő felkészítés után az elolvasott szöveget reprodukálni tudja. Népköltészeti alkotások közül ismerje fel a népmesét, népdalt és a mondát. A népmesék közül ismerje a tündérmesét, csalimesét, tréfás mesét, állatmesét. Népmesék Milyen népmesefajtákat különböztetünk meg? Soroljátok fel! Mondjatok mindegyikre példát! / az egyik fajtát el is mesélik/ l Műköltészeti próza műfajok közül felismeri az elbeszélést. Keress a tartalomjegyzékben novellákat /elbeszéléseket/. Pl.: Móricz Zsigmond : Fillentő - Milyennek képzeled el a főszereplőt a leírások alapján? - Hány helyszínen mutatja be az író Fillentőt? - Ki a beszélő a Fillentő c. műben? A szépirodalmi művekben (vers, próza) vegye észre a művészi stílus eszközei közül: - a rokon értelmű szavakat - a megszemélyesítést - hangutánzó szavakat.
10
Mi teszi szemléletessé a verset, hogy magunk elé tudjuk képzelni azt, amit a költő látott? Vizsgáld meg a költői képeket! Figyeld meg a szótagok számát és állapítsd meg, melyek a hangsúlyos szótagok! Keress rokon értelmű,hangutánzó szavakat! Tudja, hogy a versre - a kötött forma (verssor, versszak) - a rím - a ritmus jellemző. Hány soros szakaszokból áll? Mennyi a szótagszáma? Hogyan csengenek össze a sorvégek – milyen rím ez? Figyeld meg a szótagok számát és állapítsd meg, melyek a hangsúlyos szótagok! Ismerje történelmünk néhány kiemelkedő eseményét és személyiségét. Tanulmányozd az alábbi címeket! Az iskolapad, Paca, Utazás a nagyvilágban, Kinizsi, A mindentudó kalap, Az irigy testvér, Szent István megkoronázása, A mohácsi vereség, Királyválasztás Budán, Tölgyfa tetején, Megitatják a fűzfát, A kutya, a macska meg az egér, Kirándulás esőben A felsorolt művek közül melyikben esik szó történelmünk néhány kiemelkedő eseményéről és személyiségéről? Tudjon kérdezni, választ adni a hallottakat kiegészíteni, azokról véleményt mondani. Miért írt Móra és más írók annyit a szegénységről? Mit tanulhatunk a történetek olvasása közben? Mi alakul ki bennetek, ha ilyen történeteket olvastok? Mi neked a véleményed? Idézd fel a szövegből azt a mondatot ami utal a lényegre! Váljék olvasóvá, szeresse a könyveket, gyermeklapokat. Mondjátok el milyen könyvek találhatóak a ti otthoni könyvtáratokban! Milyen folyóiratokat olvastok? Mit tartalmaznak? Milyen hírt olvastál belőle utoljára? Rádió – TV – Válasszatok ki egy műsort! Nézzétek vagy hallgassátok meg. Beszámoló kedvenc könyvről: Mutassátok be a könyvet – szerző, cím, mesekönyv, verseskönyv… - Miről, kiről szól? - Hány fejezetből áll? - Mi a tartalma a könyvnek? - Miért ezt a könyvet választottad? - Mi tetszett, mi nem tetszett, miért? - Melyik szereplővel azonosulnál? - Te milyen címet adnál a kedvenc könyvednek? - Olvasónapló vezetése: Feltüntetni: író, cím, szereplő - vázlat - rövid tartalom, mondanivaló
11
- legkedvesebb szereplő jellemzése - legizgalmasabb rész tömörítő leírása - vélemény, tanulság, állásfoglalás - illusztráció C) Nyelvtan és helyesírás Törzsanyag 1. Szótani ismeretek: a szó és toldalékai 2. A szófajokról - Az ige (igeragozás, igeidők, igemódok) - Az igekötős igék - A főnév és toldalékai - A melléknév fokozása - Az -i képzős melléknevek legegyszerűbb esetei - A számnevek helyesírása - A névmás fogalma, fajtái. 3. Helyesírás - A felszólító mód esetei - A névszók helyes toldalékolása. 4. Mondattani ismeretek - A mondatok csoportosítása tartalmuk szerint - A mondatok csoportosítása minőségük szerint. Követelmények A tanuló ösztönös nyelvhasználata váljék tudatossá, ismerje a szó jelentését, a szó elemeit, a szótőt és toldalékait. Állítsd össze és írd le ezt a 3 szót. Minden betűt fel kell használni! /összekevert betűk rendezése- 3 szó betűit összekeverni/ Pl.: v,r,k,b,i,a,c,a,i,t,á,g,á / virág, cica, kabát/ Magánhangzó kerestetik t_ sk_, _ ld_z, _ szt_l, k_l_cs… Hangugratás Ha az utolsó betűt az első helyre ugratjuk, akkor is értelmes szót kapunk. Pl.: alap – pala, árak – kára, hajó – óhaj, láda – alád, orsók – korsók, soká – ások… Megadok egy szót, keresd ki a jelentését! Utánozzuk a vizet,ahogy eltörik az ág, fúj a szél, ketyeg az óra, liba hangja… Utánozzatok cselekvéseket, tulajdonságokat, mozgást. Jelöld ki a szótőt. adok, vásárolsz, fütik, ággal, almát; nagyobb, felhők, embereket, szeretnétek; hulló, városi, sós, fénytelen, kékít, ötödik, igazság… Ismerje: az igét, személyragjait, az ige ragozását, az igekötős igéket.
12
Gyűjts egytagú igéket mind a 14 magánhangzóval abc sorrendben. Nem baj ha nem a szó elején van a magánhangzó. Igeragozás: Alkoss igéket a betűkből, s ragozd őket egyes számban! R,t,ű
g,á,u,r,l
k,é,í,b,t
Tedd többes számba a mese igéit! - Milyen szép vagy!- mondta a disznóparéj a rózsának. – Pompáddal és az illatoddal az Isten és az emberek gyönyörűségére szolgálsz. - Ó, disznóparéj – felelte a rózsa -, én csak néhány napig élek, és ha senki sem szed le, elszáradok. Te pedig mindigvirágzol, és örökké fiatal maradsz! Ismerje az igemódokat és igeidőket. Keretezd be a szólásokban, közmondásokban a jelen idejű igéket! - Könnyen jött, könnyen ment. - Nem a ruha teszi az embert. - Szegény ember vízzel főz. - Lépre ment. - Eljár a szája. - Lopja a napot. - Bolond lyukból, bolnod szél fúj. - Hetet – havat összehord. Tedd az igéket múlt időbe! Ne változtasd meg az ige személyét,számát! Írsz – írtál, félek - ________,elsüllyednek - ________, dobom - _________, ütjük - ________, lát - _________,… Alkoss jelen idejű igékből múlt és jövő idejű alakokat! Jelen i. Táncol Elköszönök Énekelünk Tombolnak Megered Visszajön
Múlt i. táncolt _________ _________ _________ _________ _________
Jövő i. táncolni fog _________ _________ _________ _________ _________
Húzd alá a vers kijelentő módú igéit! Mikor én kisfiú voltam, Kis lovon nem lovagoltam, Nem volt nékem ponnilovam, ponnilovam, Pedig de szép mikor rohan… Észrevesz az Isten engem, Megszólalok a nagy csendben: Kérem én még nem játszottam, Nem játszottam, nem játszottam, Játszani szeretnék mostan. Szép Ernő: Gyermekjáték
13
Írd be a versbe emlékezetből a hiányzó feltételes módú igéket! Weöres Sándor: Buba éneke Ó, ha csillag ____________ Kerek égen, ___________a földre sárga fényem – jajj, de onnan _________sose _________, anyám nélkül mindig__________ Gazdag Erzsi : A bohóc köszöntője Orrom krumpli Szemem szén. __________,ha __________
/ szeret E/1 felt. m./ /szeret E/2 felt.m./
Képezd az alábbi E/2 felszólító módú igék rövid alakját a példa szerint! Dobjál – dobj Üzenjél – Hallgassál – Adjál – Javítsál – Tegyél – Válasszatok ki a szavak közül a felszólító módú igéket! Mond, álljatok, altatja, írjál, mondd, jöjj, nénje, lássuk, nézd, adj, nézed, siess, tanuljunk, vezess, látja… Helyesírási totó: Az igekötős igék írásmódja közül melyik a jó? Ha az első 1, a második 2, a harmadik x. A tippeket a négyzetbe írd be! 1 elő adjuk össze kötitek rá fognak lépni átmásoltuk
2 elő akarjuk adni összefogjátok kötni lépnekrá át másoltuk
3 tipp előakarjuk adni összekötitek ráfognak lépni másoltukát
14
Ismerje és nevezze meg: a főnevet, melléknevet, számnevet, névmást. Húzd alá a szócsoportokban a kérdésekre felelő főneveket! KIK? MIK? fiúk, fiuk, fiók, könyvek, szülők, alszik, Éva, tizedik, ütnek,… KIKRE? MIKRE? dobokra, válaszokra, Szegedre, képekre, levelekre, szótagokra… KIKET? MIKET? lapokat, vált,felejt, tulipánokat, öveket, írókat, irat, kürtöt, vezet… HOL? HOVA? HONNAN? MIVEL? KIVEL? MIVÉ? KIVÉ?… Az egyes számú főneveket tedd többes számba! Saru – saruk, villamos - ______________, szerelő - ____________, Katona - _____________, nagymama - _______________________, Rendőr - _____________, erő - ______________, bánya - ___________, Furat -.________________. Fokozd a futószalagon haladó mellékneveket! -bb leg B,t,á,o,r – bátor - __________________ _________________ S,cs,ő,p,í __________________ _________________ A,l,z,a __________________ _________________ É,f,s,e,ny,e __________________ _________________ K,cs,i,i __________________ _________________ P,sz,é __________________ _________________ O,k,s,o __________________ _________________ Képezz mellékneveket a megadott főnevekből –i képző segítségével! a) Magyarország, Pécs, Párizs, Tisza b) Mocsár, erdő, víz, mező, utca c) Éj, éjszaka, dél, éjfél, reggel, este Rajzold le, mit ad a boltos amikor párizsit, debrecenit, tokajit kérsz! Írd le az áru teljes nevét! ___________________________________________________________ Írd le betűkkel! 111 – szer ________________________________________________________ 886 – szor ________________________________________________________ 2103 – szor ________________________________________________________ 1000 – szer ________________________________________________________ 20 – szor ________________________________________________________ 6500 – szor ________________________________________________________ Szógyűjtő staféta! Minden padsor első tanulója kap egy üres lapot. Adott jelre ráírja a megfelelő szót (kérdő-, mutató-,személyes névmás), majd hátraadja. Az a győztes, amelyik kevesebb hibával vagy hibátlanul oldotta meg a feladatot (bármilyen szó lehet, a tanítás anyagához kapcsolódhat). Egészítsd ki a mondatokat a megadott névmás megfelelő alakjával! Az autó éppen ___________ az épülethez közeledett. A kutya barátságosan lépett az _______________. Bízhattok ___________, nem
15
csap be _____________! én ő ti ____________ szállt az a hatalmas füst? Mindenki __________ várja a segítséget. Ti te Gyűjtsetek olyan szólásokat és közmondásokat, melyekben névmások vannak! Pl. (Ahány ház annyi szokás.) Rendezd a szavakat! Töpörtyű, savanyú, gömbölyű, fűrészről, ruhájú, házból, barátomból, fogantyú, csörgettyű, szivattyú, hídról, könyvből… -tyú, -tyű - ttyú,- ttyű ____________ ____________ ____________ ____________
- ú, - ű - jú, - jű _______________ _______________ _______________ _______________
- ból, - ből - ról, - ről __________________ __________________ __________________ __________________
Írd le betűkkel 6 – ból ______________ 2. – ból ______________ 20 – at _______________
ötre - ___________________ négyet - ________________ hatodikon - ______________
A tanuló határozza meg és alkalmazza a mondat fajtáit: - kijelentő, kérdő, felkiáltó, felszólító, óhajtó - állító, tagadó, tiltó. Írásjeltotó ( mondatfajták felismerése) Ki tud többet elérni? . –1
?–2
!–X
Pl. Esik az eső. Jé, már megint esik az eső! Esik még az eső? Ess, eső ess, holnap délig ess! Pótold a mondatvégi írásjeleket! Írd a vonalra a mondatfajta nevét! Mikor érkezik a vonat _________________________________ Milyen sebesen robog _________________________________ De jó lenne elutazni _________________________________ Vigyázz a sínek mellett _________________________________ Már megváltottuk a jegyet _________________________________ Hamarosan indulhatnak _________________________________ Alakítsd át! Beszél evés közben. Tagadó ____________________________________________________ Tiltó ____________________________________________________ Gyarapodott a könyvtáram. Tagadó ____________________________________________________ Tiltó ____________________________________________________
16
Választottam egy könyvet. Tagadó ____________________________________________________ Tiltó ____________________________________________________ Elolvastál egy verses könyvet. Tagadó ____________________________________________________ Tiltó ____________________________________________________ Elméleti ismereteit a gyakorlatban is érvényesíteni tudja. (8 - 10 tollbamondás megírása javasolt)
17
Módszertani útmutatás a művelődési sztenderd alkalmazásához Ez a módszertani anyag elsősorban az alsó tagozatos pedagógusok számára készült, és a tantárgybizottságok munkájához hivatott segítséget nyújtani. A pedagógusokkal szemben az az elvárás, hogy a művelődési sztenderddel kapcsolatos tapasztalataikat kölcsönösen kicseréljék, hiszen az iskolai gyakorlatban teljesen új, soha nem alkalmazott pedagógiai dokumentummal állunk szemben, amelynek remélt haszna többé-kevésbé hipotetikus elképzeléseken alapszik. Feltételezzük, hogy a sztenderd gyakorlati alkalmazására csak fokozatosan kerül sor, és ugyanez érvényes egyes funkcióinak gyakorlati megvalósítására is. Az első évben például a tanmenetek elkészítésekor, esetleg az írásbeli felmérők összeállításakor, illetve a tanulók és az osztályok év végi értékelésekor vehető figyelembe; később pedig jobban elmélyülhetünk felhasználásában. A sztenderd alkalmazását propagálni kell, de nem lehet senkire sem ráerőszakolni. Valószínűleg sok az olyan pedagógus,aki a többéves gyakorlat alapján magában hordozza a sztenderd követelményeit, egyéni elvárásai egyeznek ezekkel. Másrészt viszont a legtapasztaltabb pedagógus is elfeledkezhet valamiről, illetve némely ismeret fontosságát alábecsülheti. Éppen ezért gondoljuk, hogy a sztenderdnek minden pedagógus, minden használója számára van jelentősége.
A sztenderd pedagógusok által alkalmazott formái Az iskolaév megkezdése előtt a pedagógus tanmenetet készít, amelyben feltünteti az általa tanított évfolyamokban átvételre szánt anyagot. A tanterv és a tankönyv mellett a sztenderd kell, hogy legyen a tervezés alapja, hiszen annak követelményrendszere csak a törzsanyagot veszi figyelembe, míg a tankönyv kiegészítő anyagot is tartalmazhat. Ez az eljárás annál is inkább ésszerű, ugyanis egy esetleges ellenőrzés (belső vagy külső) a jövőben a sztenderdet veszi majd alapul. Minden pedagógus fő feladata az, hogy meg tudja határozni: a sztenderd mely követelményét szeretné az adott órán megvalósítani, esetleg elkezdeni, ill. a későbbiek folyamán teljesíteni. Ha így tervezi meg óráját, elkerülhető, hogy akarva-akaratlanul a kiegészítő anyaggal is foglalkozzék, megterhelje tanulóit, illetve a törzsanyag alapos elsajátíttatásának rovására cselekedjék. Nem elég az anyagot csak átvenni, a sztenderdben feltüntetett tananyagot a kívánt szinten minden tanulóval meg is kell tanítani. Ezért gondoljuk, hogy tervezéskor hasznos és szükséges a sztenderd követelményeire építeni. Az írásbeli felmérők előkészítése során azonban alaposan mérlegelnünk kell, a sztenderd mely követelményének teljesítéséről kívánunk tájékozódni. Először a tananyaggal kapcsolatos összes követelmény behatárolását javasoljuk, majd ezek lehetőség szerinti gyakorlati alkalmazását a feladatok során. A kijelölt követelmények teljesítésének ellenőrzésére a mintafeladatokból válogassunk; az egyes feladatokhoz rendelt pontszámot a feladat nehézségi foka alapján határozzuk meg; az elért összpontszámokat pedig a következő kulcs szerint javasoljuk érdemjegyre váltani: 0%-35%-5 36%-57%-4 58%-75%-3 76%-88%-2 88%-100%-1 Feltétlenül javasolnánk a sztenderd figyelembevételét az egyes témaköröket záró összefoglaló ismétlések során.
18
A sztenderd iskolavezetés általi felhasználásának lehetőségei és a felhasználás metodikája Az iskolavezetés a tanmenetek ellenőrzésekor veheti igénybe a sztenderdet. Segítségével megállapíthatja, hogy a tanmenetek milyen mértékben tartalmazzák a törzsanyagot, illetve a törzsanyag - kiegészítő anyag arányáról is képet kaphat. A tanulmányi eredmények belső ellenőrzése az iskolavezetés legfontosabb kötelességei közé tartozik. Ő felel az eredményekért, amelyeket az iskola elér, ezért az oktatás minőségének ellenőrzése napi feladatai közé tartozik. A tanulók magyar nyelvi és irodalmi tudásszintjével kapcsolatos követelmények a sztenderdben nyomon követhetők, és tudás- szintmérő tesztek segítségével ellenőrizhető teljesítésük. Ha ilyen tesztek nem állnak a vezetés rendelkezésére, felkérhetik a tantárgybizottságot kidolgozásukra. Feltételezhetően más iskolák is hasonlóképpen fognak eljárni, miközben a járási módszertani megbízott koordinálná a munkát. Így lehetővé válik, hogy az egyes iskolák kölcsönösen kicseréljék a teszteket. Meggyőződésünk, hogy az ilyen jellegű aktivitás fellendíti az oktatás színvonalát. A sztenderd és a rá épülő tudásszintmérő tesztek a tanulóknak speciális osztályokba történő besorolásakor is hasznosíthatók, a tanulók tudásszintjének objektív eszközei lehetnek. A sztenderdnek a járási módszertani megbízottak és iskolai ellenőrző szervek általi felhasználása és annak metodikája A módszertani megbízott személye alatt tapasztalt és szakmailag-módszertanilag képzett pedagógust értünk, aki többek között felelős a járásbeli alsó tagozatos pedagógusok továbbképzéséért; segít a tanítási folyamatban felmerülő problémák megoldásában; tökéletesen ismeri a magyar nyelvvel és irodalommal kapcsolatos művelődési sztenderdet. Meghívott lektor segítségével vagy önállóan biztosítja, hogy a sztenderd gondolata, funkciója, felhasználási lehetőségei, helyes értelmezése úgy jusson el a pedagógusokhoz,hogy azok a sztenderdet a gyakorlatban önállóan és alkotóan felhasználhassák. Gondoskodnia kell arról, hogy a pedagógusok között a sztenderd alkalmazásával kapcsolatos rendszeres tapasztalat- csere biztosítva legyen. Külön figyelmet kell szentelnie a követelményrendszer teljesítésének, ellenőrzésének szervezésére az egyes iskolákban. A sztenderdben megfogalmazott követelmények ismeretében irányítja a központi tudásszintmérő tesztek, kiegészítő helyi tesztek kidolgozását. A sztenderddel vagy a tesztek módosításával kapcsolatban szerzett tapasztalataival időről-időre tájékoztatja az Állami Pedagógiai Intézet munkatársát. Az iskolai tanfelügyelő munkája során aránylag gyakran kerül majd kapcsolatba a sztenderddel. Lehetséges, hogy többször fogja használni, mint a tantervet, mert a sztenderd közelebb áll a tanmenethez, a pedagógus tantervéhez, amely szerint annak munkája ellenőrizhető és értékelhető. Annak ellenére, hogy feltételezhetők a sztenderd követelményei alapján központilag kidolgozott tesztek a tanulók tudás- szintjének mérésére az egyes témakörökből, a tanfelügyelőnek ismernie kell a témakörrel kapcsolatos követelményeket. A tanmenetek, iskolatervek minőségének ellenőrzésekor is hatékony segítséget nyújthat a sztenderd alapos ismerete. A sztenderd szülők általi felhasználásának lehetőségei Ez a terület a legkevésbé vizsgált területek egyike. Első lépésként javasoljuk a sztenderd alapelveinek és céljainak összszülői értekezleten történő ismertetését, mert tapasztalataink szerint a szülők igénylik a lehető legpontosabb tájékoztatást. A szülő segítsége csak akkor válhat hatékonnyá, ha pontosan tudja, mit követelnek gyermekétől az iskolában. A sztenderd ezt a tájékoztató funkciót is betölti. Feltételezzük, hogy a sztenderd jóvoltából közelebb kerül egymáshoz pedagógus és szülő, egyúttal az iskolában végzett munka megítélése is tárgyilagosabb és megalapozottabb lesz.
19
Ez a módszertani anyag tartalmazza a sztenderd használóinak szóló összes ajánlást. Nyitottnak hisszük, mely fokozatosan, lépésről-lépésre kiegészíthető. Feltételezzük, hogy néhány elképzelésünk gyakorlati alkalmazása csődöt mond, nincs ugyanis olyan módszertan, amely szubjektív jellegéből kifolyólag kötelező érvényű lenne. Főleg olyan, amely a gyakorlatban eddig ismeretlen pedagógiai dokumentummal kapcsolatos ajánlásokat tartalmazna. Ennek ellenére bízunk benne, hogy az anyagot áttanulmányozzák, a gyakorlatban alkalmazzák, és szükség esetén saját feltétleikhez igazítják.
20
