Vízjogi létesítési engedélyezési terv

Vízjogi létesítési engedélyezési terv Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Szekszárd, szőlőhegyi területek vízrendezése

Készítette: VITAQUA Kft. Baja, Hunyadi u. 4. Munkaszám: 2016/55.

VITAQUA Közműtervező KFT. "VITAQUA" KÖZMŰTERVEZŐ KFT. 6500 Baja, Hunyadi u. 4. Email: [email protected]

Tel.: 20/468-1461 Tel/fax: 79/880-620 NAT által NAT 7-0013/2012 számon nyilvántartott akkreditált szervezet.

Vízjogi létesítési engedélyezési terv Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Szekszárd, szőlőhegyi területek vízrendezése 1. ütem

Baja, 2016. április



Tartalomjegyzék 1

Aláíró lap ...................................................................................................... 3 1.1 1.2 1.3

2 3

Megrendelő és engedélyes adatai ................................................................................. 3 Tervező neve, adatai ..................................................................................................... 3 Munka megnevezése .................................................................................................... 3

Előzmények .................................................................................................. 5 Alapadatok ................................................................................................... 6 3.1.1 3.1.2 3.1.3

4

A terület domborzati, földtani, talajtani, éghajlati, vízrajzi adatai ....... 7 4.1 4.2 4.3 4.4

5

Talajfeltárás .................................................................................................................. 8 Talajrétegződés, talajállapotok ..................................................................................... 9

A tervezett vízelvezetés adatai.................................................................. 11 6.1 6.2 6.3

7

Domborzati adatok ....................................................................................................... 7 Földtani adottságok ...................................................................................................... 8 Talaj .............................................................................................................................. 8 Vízrajz .......................................................................................................................... 8

A terület talajmechanikai adatai ............................................................... 8 5.1 5.2

6

Közmű és egyéb nyilatkozatok ............................................................................ 7 Geodéziai felmérések, műtárgy felmérések ......................................................... 7 A tervezés során alkalmazott szabványok és rendeletek ...................................... 7

Vápás vízvezetők vízszintes vonalvezetése ............................................................... 15 Vápás vízvezetők magassági vonalvezetése .............................................................. 15 Hidrológiai, hidraulikai méretezések ......................................................................... 15

Környezetvédelmi fejezet .......................................................................... 18 7.1 Levegőtisztaság-védelem ........................................................................................... 18 7.1.1 Az építési munkákból eredő légszennyezés ....................................................... 18 7.2 Hulladékkezelés ......................................................................................................... 19 7.2.1 A kivitelezés során keletkező építési hulladékok ............................................... 19 7.2.2 A tevékenység során keletkezhető veszélyes hulladékok .................................. 20 7.2.3 A tevékenység során keletkező kommunális hulladékok ................................... 21 7.3 Zajhatás ...................................................................................................................... 21

8

Biztonság és egészségvédelmi fejezet ....................................................... 21 8.1 8.2 8.3 8.4 8.5 8.6

9

Az építési munkahely kialakítása, elhatárolása .......................................................... 22 Megelőzés és munkabiztonság általános alapelvei .................................................... 22 A munkavállalók alkalmassága .................................................................................. 22 Egyéni védőfelszerelés ............................................................................................... 22 Földmunkára vonatkozó előírások ............................................................................. 23 Mellékletek ................................................................................................................. 23

Tervezői nyilatkozat .................................................................................. 24

2


1


Aláíró lap

1.1 Megrendelő és engedélyes adatai Neve, címe:

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata 7100 Szekszárd, Béla király tér 8.

1.2 Tervező neve, adatai VITAQUA Közműtervező Kft. 6500 Baja, Hunyadi u. 4. Tel.: 20/468-1461, fax: 79/888-620. Adószám: 24397876-2-03 Bankszámla szám: Kereskedelmi és Hitelbank ZRt. Baja 10200081-25870116-00000000 Tervező: Eichardt Géza okl. építőmérnök vízimérnök tervező Kamarai szám: 03-0040 Engedélyek: VZ-TEL - Települési víziközmű tervezése VZ-TER - Területi vízgazdálkodási építmények tervezése VZ-VKG - Vízkészlet gazdálkodási építmények tervezése SZÉS8 - Geotechnikai szakértés GT - Geotechnikai tervezés SZKV-1.1. - Hulladékgazdálkodási szakértő SZKV-1.3. - Víz- és földtani közeg védelem szakértő

1.3 Munka megnevezése Vízjogi létesítési engedélyezési terv Szekszárd, szőlőhegyi területek vízrendezése Munka száma: 2016/55.

3



Dokumentáció készítésében résztvevők: Eichardt Géza okl. építőmérnök, vízimérnök tervező környezetvédelmi szakértő Eichardt Balázs építőmérnök, vízimérnök tervező, kútfúró mester, környezetvédelmi szakértő Eichardt Éva építőmérnök, vízimérnök tervező Kalmár Gábor környezetvédelmi munkatárs, természetvédelmi szakértő Czifráné Peterdi Boglárka építőmérnök, vízimérnök tervező Kiss Gyula építőmérnök, vízimérnök tervező

Eichardt Géza témavezető

4



Műszaki leírás 2

Előzmények

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata a dombvidéki területek felszíni vízelvezetésének rendezését tervezi. A jelenleg helyenként csak zúzottkővel védett meredek lejtőkön a csapadékvíz jelentős károkat okoz. Veszélyezteti az övező szőlőterületeket, jelentős a felületi erózió, ezen a kártételek helyreállítása jelentős költségtöbblettel jár. A tervezett beruházás megoldja az érintett területek vízelvezetési, közlekedési problémáit. Az 1. ütemben az alábbi területek vízrendezése valósul meg: Terület sorszáma

Megnevezés

1.

Tóth völgy-Venyige- Muskátli- Szekér utca

2.

Tóth völgy-Zengő utca

3.

Tóth völgy

4.

Tóth völgy-Szérű utca

5.

Gyűszű völgy

6.

Bródy

7.

Csötönyi völgy-1

9.

Lisztes völgy

17.

Baranya völgy

18.

Előhegy 1. táblázat

Az átnézeti helyszínrajzot lásd az 1. sz. rajzon.

5


3


Alapadatok

A tervezett beruházással érintett területek helyrajzi száma: Megnevezés 1.

Tóth völgy-VenyigeMuskátli- Szekér utca

Vízlevezető száma

Érintett területek helyrajzi száma

Tulajdonos

1-0-0

15615, 11569/5 Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata

2. Tóth völgy-Zengő utca

2-0-0

11502/1, 15618, Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata 11502/3

3. Tóth völgy

2-1-0

15624, 11394/2

4. Tóth völgy-Szérű utca

3-0-0

0628, 11436/2

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata

1-0-0

9825, 9824/12 10705/2


2-0-0

9844/2

Antal Lászlóné

6. Bródy

1-0-0

6301/23


7. Csötönyi völgy-1

1-0-0

9. Lisztes völgy

1-0-0

5. Gyűszü völgy

17. Baranya völgy

18. Előhegy

1-0-0

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata

10583/2, 10549, Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata 10647 7593/2


0752, 0760


0756/3

Gyalog Lajos; Gyalog Lajosné

0756/4

Csanády Ákos; Csanády Zsolt

2-0-0

0761/25


1-0-0

8489/23, 8489/24


2. táblázat

6



3.1.1 Közmű és egyéb nyilatkozatok - E.ON Dél-dunántúli Gáz- és Áramhálózati Zrt. (7100 Szekszárd, Keselyűsi út 2.) - E.R.Ö.V. Egyesült Regionális Önkormányzati Víziközmű Zrt. (7100 Szekszárd, Epreskert u. 9. - Invitel Távközlési Zrt. (2040 Budaörs, Edison utca 4.) - Tarr Kft. (7100 Szekszárd, Bezerédj u. 2.) - Magyar Telekom Nyrt. Délnyugat-magyarországi szolgáltatási központ (7622 Pécs Jókai u. 10. V. em. 502.) - Antal Lászlóné - Gyalog Lajos és Gyalog Lajosné - Csanády Ákos és Csanády Zsolt

3.1.2 Geodéziai felmérések, műtárgy felmérések A geodéziai felmérési munkákat a Meridián Kft. (7100 Szekszárd, Ybl Miklós u. 3.) készíttette el április hónapban.

3.1.3 A tervezés során alkalmazott szabványok és rendeletek 

4 4.1

MI-10-455/2-1998 Belterületi vízrendezés. Csapadékvíz elvezető hálózat

A terület domborzati, földtani, talajtani, éghajlati, vízrajzi adatai Domborzati adatok

A Sárköz – Völgységi-patak – Lajvér-patak által határolt kistáj 89 és 300 m B.f. között változó magasságú dombság. A relatív relief a peremterületeken a km²-ként a 150 m-t is meghaladja. Az erősen függőleges tagoltságú, aszimmetrikus felépítésű dombvidéket sűrű és mély völgyhálózat (átlagos völgysűrűsége 2,7 km/km²), löszborította völgyközi hátak és tanúhegyek, kiemelt fennsíkok, platók és dombtetők, éles peremű töréslépcsők és meredek csuszamlásos lejtők jellemzik. A dombvidék sajátos geomorfológiai arculatát elsősorban szerkezeti formái határozzák meg. Belső területe különböző irányú szerkezeti vonalak mentén féloldalasan kiemelt, mozaikszerűen elhelyezkedő, szabálytalan alakú, aszimmetrikus löszhátakból, valamint a hátak közötti vetősíkokban kialakult zegzugos futású, mélyre vágódott eróziós völgyekből áll. A szerkezetileg előre jelzett eróziós völgyek mellett a különböző típusú deráziós völgyek és fülkék sűrű hálózata, régi suvadások „koporsói”, valamint a lösz változatos lepusztulásformái 7



(löszmélyút, löszszakadék, löszcirkusz, löszpiramis, löszszurdik) tagolják a löszborította dombhátakat, s a terület mezőgazdasági művelését nagymértékben megnehezítik. A dombvidék legszembetűnőbb szerkezeti formái É-i és K-i peremének töréslépcsői. A széles platójú (100-200) töréslépcsők már messziről felhívják a figyelmet, mert éles meredek peremükkel a Sárköz, ill. a Völgységi-patak alluviális felszínéből 100-150 m viszonylagos magasságra emelkednek ki. A lépcsőtestek platóit nagyrészt geliszoliflukciós, lejtőtörmelékes lösz fedi, amelyben változatos típusú lejtőstundra jelenségek ismerhetők fel.

4.2

Földtani adottságok

A kistáj területén a pannóniai agyagos, homokos üledékekre 20-40 m vastag pleisztocén lösz települt.

4.3 Talaj A szekszárdi domboldalakon jó termőképességű csernozjom barna erdőtalajok az uralkodók.

4.4

Vízrajz

A kistáj keleti pereme a Duna árterére néz. A legközelebbi patakok a szekszárdi Séd és a Lajvér-patak. A terület vízháztartása mérsékelten veszteséges. Az árvizek időszaka a tavasz, a kisvizeké az ősz, de egy-egy nyári zápor is kiadós vízhozamot okoz. A talajvíz átlagos mélysége 4-6 m közötti. Mennyisége nem jelentős. Kémiai összetételében a kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos típus az általános. Különös jellemzője a nagy keménység (25-35 nk°) és az alacsony szulfáttartalom (60mg/l).

5

A terület talajmechanikai adatai

5.1 Talajfeltárás A helyszíni feltárási munkákat 2016. 04. 10-18. között hajtottuk végre 60 mm-es gépi talajfúró berendezéssel. Az átnézeti helyszínrajzon jelöltük a mintavételek helyeit. (Lásd 1. sz. rajz.) A furatok mélysége 3,0 m volt. A furatok magasságát a Meridián Kft. (7100 Szekszárd, Ybl Miklós u. 3.) által készített geodéziai felmérés alapján határoztuk meg. A feltárások EOV koordinátáit a helyszínrajzokon feltüntettük.

8



5.2 Talajrétegződés, talajállapotok A talajok megnevezését az MSZ 14043-2:2006 sz. szabványa szerint adjuk meg. 1. Tóth völgy-Venyige- Muskátli- Szekér utca 1-2- es furatok, 1-0-0 vízlevezető Löszös eredetű finom homokos durva iszap, és barna iszaprétegek találhatók. A rétegek tömör, és kemény állapotúak. Fagyveszélyesség szempontjából a talajokat az ÚT 2-1.222 4.9. táblázat alapján minősítettük, szemcsés talajoknál a szemeloszlás, kötött talajoknál a plaszticitási indexük alapján. - finom homokos durva iszap: fagyveszélyes - barna iszap: fagyveszélyes 2. Tóth völgy-Zengő utca, 3-4-es furatok, 2-0-0 vízlevezető Löszös eredetű barna sovány agyag, és sárgásbarna meszes iszaprétegek találhatók. A rétegek kemény állapotúak. Fagyveszélyesség szempontjából - barna sovány agyag: fagyérzékeny - sárgásbarna meszes iszap: fagyveszélyes 3. Tóth völgy, 5-6-os furatok, 2-1-0 vízlevezető Löszös eredetű rozsbarna kövér agyag, és sárgásbarna meszes iszap, finom homokos durva iszaprétegek találhatók. A rétegek kemény állapotúak. - rozsdabarna kövér agyag: fagyérzékeny - sárgásbarna meszes iszap: fagyveszélyes 4. Tóth völgy-Szérű utca, 7-8 -as furat, 3-0-0 vízlevezető Löszös eredetű rozsbarna kövér agyag, és sárgásbarna meszes iszap, finom homokos durva iszaprétegek találhatók. A rétegek kemény állapotúak. - rozsdabarna kövér agyag: fagyérzékeny - sárgásbarna meszes iszap: fagyveszélyes 5. Gyűszű völgy, 9-10-11 –es furatok, 1-0-0, 2-0-0 vízlevezetők Löszös eredetű, barna, sárgásbarna finom homokos durva iszap rétegek találhatók. A rétegek tömör állapotúak. - finom homokos durva iszap: fagyveszélyes

9



6. Bródy, 12-13-as furatok, Löszös eredetű barna iszap és sovány agyagrétegek találhatók. A rétegek kemény állapotúak. Fagyveszélyesség szempontjából - barna iszap: fagyérzékeny - barna sovány agyag: fagyveszélyes 7. Csötönyi völgy-1, 14-15-16-os furatok Löszös eredetű sárgásbarna finom homokos durva iszap, iszapos finom homok rétegek találhatók. A rétegek tömör állapotúak, meszesek. Fagyveszélyesség szempontjából - sárgásbarna finom homokos durva iszap: fagyveszélyes - sárgásbarna iszapos finom homok: fagyérzékeny 9. Lisztes völgy, 19-20-as furatok Löszös eredetű sárgásbarna finom homokos durva iszap, iszapos finom homok rétegek találhatók. A rétegek tömör állapotúak, meszesek. Fagyveszélyesség szempontjából - sárgásbarna finom homokos durva iszap: fagyveszélyes - sárgásbarna iszapos finom homok: fagyérzékeny

17. Baranya völgy, 35-36-37-es furatok Löszös eredetű sárgásbarna finom homokos durva iszap, iszap, sovány agyag rétegek találhatók. A rétegek tömör állapotúak, meszesek, kemények. Fagyveszélyesség szempontjából - sárgásbarna finom homokos durva iszap: fagyveszélyes - sárgásbarna iszapos finom homok: fagyérzékeny 18. Előhegy, 38-39-es furatok Löszös eredetű sárgásbarna finom homokos durva iszap, iszapos finom homok rétegek találhatók. A rétegek tömör állapotúak, meszesek. Fagyveszélyesség szempontjából - sárgásbarna finom homokos durva iszap: fagyveszélyes - sárgásbarna iszapos finom homok: fagyérzékeny

10



Az egyes rétegek főbb talajfizikai jellemzői ( tervezési értékek)

Talaj finom homokos durva iszap iszap rétegek sovány agyag kövér agyag

γn kN/m3

φ, (o)

c, kN/m2

Es MN/m2

17,5

29

-

20

18,0 18,5 19,5

26 24 22

30 50 80

18 15 15 3. táblázat

Összefoglalásképpen megállapítható, hogy a kérdéses területeket a feltárás időpontjában kemény, tömör állapotú löszös eredetű rétegek borítják. A rétegek csapadékvíz hatására kimosódásra, kis mértékű roskadásra hajlamosak. A visszatömörített rétegek víztartalma optimális víztartalom közeli kell, hogy legyen.

6

A tervezett vízelvezetés adatai

A vízrendezés fő szempontja volt, hogy a vízlevezetők a telekhatárokon belül maradjanak. Ahol ez nem volt megvalósítható, az érintett területek tulajdonosi hozzájárulásait csatoltuk. A tervek szerint kettős célt szolgáló, vizet elvezető, és közlekedésre is alkalmas 3,0 m széles, 20 cm vápával épülő vízlevezetők monolit bazaltbetonból épülnek. Egyes szakaszokon a szurdokokban a helyhiány miatt a vízvezetők szélessége 2,50-2,90 m-ek közötti. A szakaszokat külön jelöltük. A 2,5-2,90 m-es vízvezetők 15 cm-es vápákkal épülnek a lakóépületekre történő behajtás megkönnyítésére. A burkolatokon 5,0 m-ként dilatációs hézagot kell kiépíteni. A meredekebb szakaszokon keresztirányú bordákat terveztünk, mintakeresztszelvényen. A bordák nem a teljes keresztszelvényt érintik.

lásd

sz.

A vápás vízvezetők alsó szakaszain az ágyazatokban felgyülemlő csapadékvizek kivezetésére szivárgót terveztünk. Lásd 2. sz. mintakeresztszelvény. Két oldalon hossz-menti bordát terveztünk 30 cm szélességgel, 35 cm magassággal. A burkolat alatt 15 cm vastag kőzúzalék ágyazat épül. A vízelvezetők egyes szakaszain a földrézsű megtámasztására 40 cm magas rézsűburkolatot terveztünk 60x40x10 cm-es mederlap burkolóelemből. A rézsűburkolatok felső szélét 10x30 cm keresztmetszetű betonfog zárja. A vízelvezetők mennyiségi adatait a 4. táblázatban adjuk meg

11



Anyagminőségek: -

Vápás vízlevezető: CP 3/2 Hossz-és keresztirányú borda: C12/15 Ágyazat: Z 0/55

A tervezett vízelvezetők egyes szakaszain a szennyvízcsatorna kiépítése megtörtént. Az érintett aknafedlapokat a vízelvezetők szintjére kell emelni.

12



Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata - Szőlőhegyi területek vízrendezése Bal oldali Jobb oldali rézsűburkolat rézsűburkolat Megnevezés Tóth völgy-Venyige- MuskátliSzekér utca 2. Tóth völgy-Zengő utca

1.

Vízlevezető száma

0

227.89

227.89

2-0-0

0 0 121.72 0 0 0 381

247.4 121.72 444.89 612.91 209.22 381 496

247.4 121.72 323.17 612.91 209.22 381 115

496

797.18

301.18

0 0 0 0 0 0 0

175.91 639.09 419.14 1229 578.05 268.87 285.47

175.91 639.09 419.14 1229 578.05 268.87 285.47

2-1-0

4. Tóth völgy-Szérű utca

3-0-0 1-0-0

6. 7. 9. 13.

Bródy Csötönyi völgy-1 Lisztes völgy Csötönyi völgy 2-0-0

17. Baranya völgy 18. Előhegy Összesen:

Egyes hossz (m)

1-0-0

3. Tóth völgy

5. Gyűszü völgy

Szelvényezés (tól - ig)

2-0-0 1-0-0 1-0-0 1-0-0 2-0-0 1-0-0 2-0-0 1-0-0

Hossz összesen (m) 227.89 247.4 444.89 612.91

1006.4

175.91 639.09 419.14 1229 846.92 285.47 6135.02

Szélesség (m)

Felület (m2)

Felület összesen (m2)

3.00

683.67

683.67

3.00 3.00 2.50 3.00 3.00 3.00 2.60

742.20 365.16 807.93 1838.73 627.66 1143.00 299.00

742.20

3.00

903.54

3.00 3.00 3.00 3.00 3.00 3.00 3.00

527.73 1917.27 1257.42 3687.00 1734.15 806.61 856.41

1173.09 1838.73

2973.20

527.73 1917.27 1257.42 3687.00 2540.76 856.41 18197.48

Egyes hossz (m)

0 0 175 0 0 149.22 142 123 52 50 0 424.09 0 0 0 0 0

Egyes hossz (m)

0 0 404.89 0 0 0 0 0 52 50 0 0 0 0 0 0 0

4. táblázat

Hossz összesen (m) 0 0 579.89 0 0 149.22 142 123 104 100 0 424.09 0 0 0 0 0 1622.20



A vízelvezetők tervjegyzékét tervcsomagonként az alábbi 5. sz. táblázatban adjuk meg.

Megnevezés 01-04 Tóth völgy Átnézeti helyszínrajz Részletes helyszínrajzok Hossz-szelvények Keresztszelvények 05 Gyűszű völgy Átnézeti helyszínrajz Részletes helyszínrajzok Hossz-szelvények Keresztszelvények 06 Bródy Átnézeti helyszínrajz Részletes helyszínrajzok Hossz-szelvénye Keresztszelvények 07 Csötönyi völgy-1 Átnézeti helyszínrajz Részletes helyszínrajzok Hossz-szelvények Keresztszelvények 09 Lisztes völgy Átnézeti helyszínrajz Részletes helyszínrajzok Hossz-szelvények Keresztszelvények 17 Baranya völgy Átnézeti helyszínrajz Részletes helyszínrajzok Hossz-szelvények Keresztszelvények Metszet 18 Előhegy Átnézeti helyszínrajz Részletes helyszínrajzok Hossz-szelvények Keresztszelvények

Terv szám 01 02-05 06-015 16-24 01 02-05 06-13 14-19 01 02 03 14 01 02-03 04-07 08-11 01 02-03 04-06 07-08 01 02-04 05-09 10-14 15 01 02 03-04 05-06 5. táblázat



6.1 Vápás vízvezetők vízszintes vonalvezetése A tervezett vízvezetők követik a meglévő, kialakult földutak vízszintes adatait, helyenként alkalmaztunk kisebb korrekciókat. A tervezett vízvezetők vízszintes vonalvezetésének adatait az egyes tervcsomagokhoz tartozóan külön adjuk meg. Lásd tervcsomagok 1. sz. táblázata.

6.2 Vápás vízvezetők magassági vonalvezetése A tervezett vízvezetők követik a meglévő, kialakult földutak magassági adatait, helyenként alkalmaztunk kisebb korrekciókat. A tervezett vízvezetők magassági vonalvezetésének adatait az egyes tervcsomagokhoz tartozóan külön adjuk meg. Lásd tervcsomagok 2. sz. táblázata.

6.3 Hidrológiai, hidraulikai méretezések Az egyes vízlevezetőkre számított mértékadó vízhozamot az MI-10-455/-1988 alapján racionális módszerrel számítottuk Jelölések: -

As Av I Im L1 L2 j N Qp Pw R ap h ip p k m n t1 t2

vízszállító keresztmetszet területe m2 vízgyűjtő területe ha, km2 mederfenék lejtése, víz felszínének esése %, %o terepfelszín átlagos lejtése %, %o a terepen való lefolyás hossza m a mederbeli lefolyás hossza m index, az egyes mederszakaszokra vonatkozó értékek jele mederszakaszok száma p év átlagos ismétlődésű vízhozam ls-1,ms-1 a nedvesített kerület m hidraulikus sugár m a tízperces zápor intenzitása mmh-1 vízmélység m a p év átlagos ismétlődési csapadék intenzitása mmh-1, ls-1ha-1 átlagos ismétlődési idő év simasági tényező m1/3s-1 hatványkitevő Manning-féle érdességi tényező sm-1/3 terepen való lefolyás ideje min mederbeli lefolyás ideje min 15


-

tc vm α


összegyülekezési idő áramló víz középsebessége lefolyási tényező

min,h ms-1

Mértékadó nagyvízhozam számítása Qp = α ip Av ip = ap t-m p33 = 33 év visszatérési idő (3 %-os előfordulási valószínűség) ap33 = 180,0 mm/h (2. táblázat) m33 = 0,74 (2. táblázat) Az összegyülekezési idő tc meghatározása tc = t1 + t2 Terepen való lefolyási idő

 n  L1  t1  1,2     Im 

0,5

Az összefüggés legfeljebb 400 m-es úthossz esetén alkalmazható. 400 m-nél hosszabb távon a mederbeli lefolyás módszerével számítandó. Vízfolyásban való lefolyási idő

t2 

1 N L2 j  60 l v mj

A vmj értékeit - a szakaszok eséseinek függvényében- 1,5-2,0 m/s- ban vettük fel. A méretezési eredményeket az alábbi 6. táblázatban összefoglalva adjuk meg.

16


L1 (m) Im (%) n t1 (min) L2 (m) t2 (min) tc (min) p (év) ap (mm/h) m ip (mm/h) q (l/s/ha) α Av (ha) Qp (m3/s) B (m) h (m) I (%) k As (m2) Pw (m) R (m) c vm (m/s) Q (m3/s)

Tóth völgyVenyige- MuskátliSzekér utca 58.0 10.34 0.40 10.19 105.00 0.88 11.07 33 180 0.74 166.99 463.87 0.29 1.28 0.17 3.00 0.20 2,42 75 0.40 3.18 0.13 53.09 2.93 1.17 megfelel!


Tóth völgyZengő utca

Tóth völgy

Tóth völgySzérű utca

Gyűszü völgy

Bródy

Csötönyi völgy-1

Lisztes völgy

Baranya völgy

Előhegy

176.0 19.89 0.40 15.08 247.40 2.06 17.14 33 180 0.74 120.81 335.60 0.29 2.84 0.79 3.00 0.20 3,72 75 0.40 3.18 0.13 53.09 3.63 1.45 megfelel!

165.0 24.85 0.40 13.81 445.00 3.71 17.52 33 180 0.74 118.88 330.24 0.29 5.34 0.51 3.00 0.20 8,62 75 0.40 3.18 0.13 53.09 5.53 2.21 megfelel!

257.0 23.35 0.40 17.50 613.94 5.12 22.62 33 180 0.74 98.39 273.31 0.29 16.53 1.31 3.00 0.20 8,21 75 0.40 3.18 0.13 53.09 5.40 2.16 megfelel!

116.0 3.88 0.40 18.42 1006.40 8.39 26.81 33 180 0.74 86.77 241.04 0.29 21.06 1.47 3.00 0.20 11,34 75 0.40 3.18 0.13 53.09 6.34 2.54 megfelel!

123.0 26.83 0.40 11.70 275.91 2.30 13.99 33 180 0.74 140.37 389.91 0.29 3.18 0.36 3.00 0.20 2,83 75 0.40 3.18 0.13 53.09 3.17 1.27 megfelel!

207.0 8.70 0.40 20.11 639.09 5.33 25.43 33 180 0.74 90.21 250.59 0.29 8.47 0.62 3.00 0.20 10,29 75 0.40 3.18 0.13 53.09 6.04 2.42 megfelel!

500.0 14.80 0.40 27.36 419.14 3.49 30.85 33 180 0.74 78.20 217.21 0.29 18.90 1.19 3.00 0.20 8,02 75 0.40 3.18 0.13 53.09 5.33 2.13 megfelel!

353.0 9.92 0.40 25.41 891.92 7.43 32.84 33 180 0.74 74.66 207.39 0.29 18.84 1.13 3.00 0.20 7,10 75 0.40 3.18 0.13 53.09 5.02 2.01 megfelel!

103.0 2.43 0.40 19.51 285.47 2.38 21.89 33 180 0.74 100.80 279.99 0.29 2.29 0.19 3.00 0.20 6,24 75 0.40 3.18 0.13 53.09 4.71 1.88 megfelel!

6. táblázat


7


Környezetvédelmi fejezet

7.1 Levegőtisztaság-védelem Általánosságban elmondható, hogy a munkafázisok végzése során számítani kell diesel üzemű robbanómotoros gépek, erőgépek és szállítójárművek kipufogógáz kibocsátására és a földmunkák végzése, valamint a szállítás során porkibocsátásra. Az adott területeken a levegőminőséget károsan befolyásoló létesítmény nem üzemel.

7.1.1 Az építési munkákból eredő légszennyezés A beruházás során a vízelvezetők kialakítására használt földmunka gépek, a tömörítéséhez használt vibrációs henger, valamint az anyagszállítást végző tehergépjárművek működéséből származó légszennyező anyagok lesznek hatással a levegőkörnyezetre. A tevékenységből eredő légszennyezés a nappali időszakban folyamatosan lép fel a beruházáshoz legközelebb található levegőtisztaság-védelmi szempontból védendő területeken. A tevékenység időszakában a diffúz eredetű porkibocsátás miatt a környezet porterhelésének, valamint a munkagépek és járművek üzemeltetéséből származó, kipufogógázukban lévő légszennyező anyagok koncentrációjának átmeneti növekedésével kell számolni. A képződő por a munkaterület közelében kiülepszik normál meteorológiai körülmények között. A por nagyobb távolságra való elhordása csak erős szél és száraz időjárás esetén következhet be. A diesel üzemű robbanómotoros erőgépek és szállítójárművek üzemelése során döntően CO, CO2, NOx, CH, SO2, szilárd szennyeződés és korom emissziójára kell számítani. A beruházási területeken üzemelő gépek légszennyező anyag kibocsátásának becslésekor a nem közúton mozgó gépek belsőégésű motorjára vonatkozóan megállapított fajlagos kibocsátási adatokat alkalmazzuk, melyek az alábbiak:

Leadott teljesítmény (P) [kW]

CO

CH

NOx

[g/kWh]

[g/kWh]

[g/kWh]

Részecskék [g/kWh]

130≤ P ≤ 560

5

1,3

9,2

0,54

75 ≤ P ≤ 130

5

1,3

9,2

0,7

37 ≤ P ≤ 75

6,5

1,3

9,2

0,85

A munkaterületen üzemelő gépek várható légszennyező anyag kibocsátását a műszaki adatokban szereplő névleges teljesítmények figyelembe vételével, a lehetséges maximális kibocsátás számítása alapján becsüljük az alábbiak szerint: E (g/h) = P (kW) x L (g/kWh).



Földtoló Vibrációs henger

Névleges teljesítmény (kW) 164 120

Gumikerekes kotró

150

1200

420

2950

160

Locsolókocsi

95

550

250

1150

105

4350

1480

8565

535

Munkagép megnevezése

Összesen

CO (g/h)

CH (g/h)

NOx (g/h)

Korom (PT) (g/h)

1700 900

460 350

3225 1240

175 95

A fenti táblázat adatai azt a légszennyező anyag mennyiségét jelentik, amit maximális teljesítménnyel üzemelő, valamennyi erőgép bocsát ki egy óra alatt. A munkagépek névleges teljesítményének kihasználása azonban a gyakorlatban 40 %-ra vehető fel. A tényleges kibocsátás megállapításánál e tényezőt figyelembe véve az összes emissziót a következő táblázatban adjuk meg. Emisszió kg/h-ban CO CH Nox 1,47 0,59 3,42

Emisszió forrás A munkagépek működéséből

Szilárd 0,21

A munkagépek által kibocsátott légszennyező anyagok, valamint a tevékenység során keletkező por, a légtérbe kerülve, az adott környezeti- és meteorológiai viszonyoknak megfelelően felhígulnak. A vizsgált terület immisszióját leginkább a jellemző szélsebesség és a szélirány, valamint az adott terület stabilitási indexe határozza meg. Ennek megfelelően a jellemző szélmozgás irányába koncentrációváltozásra lehet számítani a szennyezőanyag komponensektől függően. A munkagépek által kibocsátott légszennyező anyagok, illetve a munkaterületről származó por hatása a tapasztalatok szerint csak a munkaterületen és annak közvetlen környezetében jelentkezik. A szennyezőanyag kibocsátás gondos üzemeltetéssel és a gépek megfelelő karbantartásával csökkenthető.

7.2 Hulladékkezelés A kiviteli munkálatok során keletkezhetnek veszélyes (keletkezésük nem törvényszerű) hulladékok, és keletkeznek kommunális hulladékok, illetve építési hulladékok.

7.2.1 A kivitelezés során keletkező építési hulladékok

Azonosító szám EWC 17 01 01

Építési hulladék megnevezése Beton

19

Keletkező mennyiség ~ 4.000 kg



7.2.2 A tevékenység során keletkezhető veszélyes hulladékok A haváriák megelőzése érdekében a földmunkákat végző erőgépek üzemanyag ellátása üzemanyag kúton fog történni. Az esetlegesen bekövetkező havária esetén (olaj, üzemanyag elfolyás) a szennyeződést azonnal lokalizálják. A veszélyes hulladékkal szennyezett talajt, felitató anyagot, textíliát, kiürült olajos göngyöleget zárt fémhordóban összegyűjtik, figyelembe véve a 2000. évi XLIII. törvény és a 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet előírásait. A munkaterületre kihelyezett 200 literes fémhordók (mint munkahelyi gyűjtőhely) biztosítják, hogy a havária esetén bekövetkezett szennyeződések, vagy a nem tervezett kisebb javítási munkálatok során keletkező hulladékok környezetszennyezést kizáró módon, elkülönítve kerüljenek gyűjtésre. A hordók alatt fém tálcák (kármentők) lesznek elhelyezve, hogy folyékony hulladék a gyűjtőedényzet sérülése esetén se okozhasson szennyeződést. A hordók zárhatók, hogy az esetlegesen gyűjtött hulladék csapadékvízzel ne érintkezzen. Az esetlegesen keletkező és gyűjtött hulladékot időszakosan a szervizelést végző cég telephelyének üzemi veszélyes hulladék gyűjtőhelyére szállítják. A területen üzemelő földmunkagépek és a szállítást végző tehergépkocsi javítása, karbantartása szakszervizben történik, a helyszínen javítást, karbantartást nem terveznek. A javítás helyszínére az erőgépeket trélerrel szállítják. Havária során, az esetlegesen keletkezhető hulladékok típusa és becsült mennyisége az alábbi táblázatban kerül meghatározásra. Azonosító szám

Veszélyes hulladék megnevezése

EWC 13 01 13*

Olajhulladékok és folyékony üzemanyagok hulladékai. Egyéb hidraulika olajok. EWC 13 02 08* Olajhulladékok és folyékony üzemanyagok hulladékai. Egyéb motor-, hajtómű és kenőolajok. EWC 13 07 03* Olajhulladékok és folyékony üzemanyagok hulladékai. Egyéb üzemanyagok (ideértve a keverékeket is). EWC 15 02 02*(Fáradt Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, olajjal, üzemanyaggal szűrőanyagok (ideértve a közelebbről nem meghatározott szennyezett textília, stb.) olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat EWC 15 01 10*(Fáradt olajjal, üzemanyaggal Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagoló szennyezett csomagolási hulladékok anyagok) EWC 17 05 03*(Fáradt olajjal, üzemanyaggal Veszélyes anyagokat tartalmazó föld és kövek szennyezett talaj)

20

Keletkezhető mennyiség 5 kg 5 kg 2 kg 10 kg

10 kg

20 kg



7.2.3 A tevékenység során keletkező kommunális hulladékok A munkavégzés során kommunális hulladék keletkezésével is kell számolni, melynek gyűjtését a területen elhelyezett műanyag zsákok segítségével oldják meg. A műanyag zsákokat rendszeresen a termelési, nem veszélyes hulladékokkal együtt szállítják. Azonosító szám EWC 20 03 01

Kommunális hulladék megnevezése Egyéb települési hulladék, ideértve a kevert települési hulladékot is

Keletkező mennyiség 500 kg

Összefoglalásképpen megállapítható, hogy a beruházás során veszélyes hulladékok csak havária során keletkezhetnek, melyeknek ez esetben a környezetszennyezés kizáró módon történő gyűjtése munkahelyi gyűjtőhelyek segítségével megoldott. A keletkező kommunális hulladékok szelektív gyűjtését követően azok telephelyen kerülnek hasznosításra, ártalmatlanításra.

7.3 Zajhatás A kiviteli munkák során a földmunkagépek és szállító eszközök mozgásából keletkező zajhatásokkal lehet számolni.

Zajforrás Földtoló Vibrációs henger Gumikerekes kotró Locsolókocsi Tehergépkocsik

8

Üzemideje műszakonként (óra) 8 8 8 8 1

Hangteljesítményszint (dBA) 98 95 95 92 92

Biztonság és egészségvédelmi fejezet

Az Európai Tanács 1992. június 24-i 92/57/EGK irányelvének megfelelően hazánkban 2004. május 1-jén az EU csatlakozással lépett hatályba a 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet „Az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről” címmel. A terv hatálya kiterjed minden olyan munkavállalóra, munkáltatóra (alvállalkozóra, vállalkozóra, beszállítóra), irányító személyekre, látogatókra és ideiglenes jelleggel a munkaterületen tartózkodó személyekre, akik a munkavégzés, vagy az építés-kivitelezési munkákkal közvetlen vagy közvetett okból a munkaterületen tartózkodnak, munkát végeznek.

21



8.1 Az építési munkahely kialakítása, elhatárolása Az építési helyszín területe az építés teljes időtartama alatt egészen a létesítmény átadásáig építési magánterület, melyre a belépés csak engedéllyel történhet. Az építési helyszínt, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés – illetve az építési terület közvetlen közelében tartózkodók – érdekében körül kell határolni, a szükséges és biztosítandó biztonsági zónák kialakításával.

8.2 Megelőzés és munkabiztonság általános alapelvei A Biztonsági és egészségvédelmi terv hatálya kiterjed minden olyan munkavállalóra, munkáltatóra, (alvállalkozóra, vállalkozóra, beszállítóra) irányító személyekre, látogatókra és egyéb ideiglenes jelleggel a munkaterületen tartózkodó személyekre, akik a munkavégzés céljából, vagy egyéb az építés-kivitelezési tevékenységgel közvetlen, vagy közvetett okból a munkaterületen tartózkodnak, munkát végeznek.

8.3 A munkavállalók alkalmassága  Építés-kivitelezési munkahelyen csak azokat a személyeket szabad foglalkoztatni, akik az egyéb jogszabályokban meghatározottak szerint alkalmasak a munkavégzésére.  Egyedül munkát csak olyan személy végezhet, akit erre felkészítették, és alkalmasságáról a munkáltató meggyőződött.  Járművet, munkagépet vagy egyéb segédeszközt csak az a személy vezethet, illetve kezelhet, aki megfelel előírt feltételeknek.

8.4 Egyéni védőfelszerelés  A 65/1999. (XII.22.) EüM rendelet szerint a védőfelszerelést úgy kell megválasztani, hogy o Biztosítsa a fellépő veszély és/vagy ártalom elleni védelmet, o Megfeleljen a munkavállaló testi méreteinek.  Amennyiben többféle veszély együttes hatása ellen kell egyéni védőeszközt biztosítani, ezeket egymással összhangban kell megválasztani oly módon, hogy valamennyi hatás ellen védelmet biztosítsanak.  Az egyéni védőeszközt mindazon dolgozók részére biztosítani kell, akik az adott munkaterületen munkát végeznek, illetve egyéb ok miatt ott tartózkodnak.  Építőipari kivitelezési munkaterületen védősisak viselése kötelező, kivétel tárgyak leesésétől nem veszélyeztetett belső munkahelyen végzett szakipari és irodai munkák.  A kiadott védőeszközöket, ruhákat a dolgozó írásban veszi át. A védőeszközt minden dolgozó részére a munkába állás napjától biztosítani kell.

22



8.5 Földmunkára vonatkozó előírások  Ha az építési területen nem azonosítható anyagot (veszélyes hulladékot, lőszert stb.) vezetéket tárnak fel, a munkát csak akkor lehet folytatni, ha annak veszélytelenségéről – szükség esetén szakértő bevonásával- meggyőződtek.  A munkagödör (munkaárok) szélét a szakadólapon belül csak abban az esetben szabad megterhelni, ha a dúcolás méretezve van a terhelésből származó többletteher felvételére. Kézi földmunka esetében a munkaárok szélén 0,50 m széles padkát kell kialakítani.  A talajt alávágással kitermelni nem szabad.  Kézi munkával a rézsűket az anyag minőségének és rétegződésének megfelelően lépcsőzetesen haladva kell kitermelni. Lépcsőzött kiképzés esetén azok padkamagassága legfeljebb 1,0 m lehet, a padkák (lépcsők) szélessége nem lehet kisebb azok magasságánál.  Az 1,0 m-nél mélyebb munkagödörbe (munkaárokba) való biztonságos közlekedést mozdulás ellen rögzített támasztó létrával lehet megoldani. Rézsűs kiemelésnél feljárót kell készíteni.

8.6 Mellékletek 1. sz. 2. sz. 3. sz. 4. sz. 5. sz. 6. sz. 7. sz. 8. sz. 9. sz. 10. sz.

Meghatalmazás Térképmásolatok Tulajdoni lapok Tulajdonosi hozzájárulások E.ON Dél-dunántúli Gáz- és Áramhálózati Zrt. nyilatkozata E.R.Ö.V. Egyesült Regionális Önkormányzati Víziközmű Zrt nyilatkozata Invitel Távközlési Zrt. nyilatkozata Tarr Kft. nyilatkozata Magyar Telekom Nyrt. nyilatkozata Kamarai igazolás

23


9


Tervezői nyilatkozat

Alulírott tervező(k) az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. Rendelet 9.§ (5) bekezdése alapján az alábbiakról nyilatkozom: A tervezett építési tevékenység címe: Szekszárd, szőlőhegyi területek vízrendezése Építtető: Szekszárd Megyei jogú Város Önkormányzata ( 7100 Szekszárd, Béla király tér 8.) Az általam tervezett műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, építési követelményeknek és az eseti hatósági előírásoknak. Az alábbi érdekelt szervezetekkel történt előzetes egyeztetés:  E.ON Dél-dunántúli Gáz- és Áramhálózati Zrt. (7100 Szekszárd, Keselyűsi út 2.)  E.R.Ö.V. Egyesült Regionális Önkormányzati Víziközmű Zrt. (7100 Szekszárd, Epreskert u. 9.  Invitel Távközlési Zrt. (2040 Budaörs, Edison utca 4.)  Tarr Kft. (7100 Szekszárd, Bezerédj u. 2.)  Magyar Telekom Nyrt. Délnyugat-magyarországi szolgáltatási központ (7622 Pécs, Jókai u. 10. V. em. 502.) A vonatkozó nemzeti szabványtól eltérő műszaki megoldást nem alkalmaztam.

Felelős tervező: Eichardt Géza Jogosultság:

VZ-T/03-0040

Aláírás:…………………………………

Baja, 2016. április 29.

24

Vízjogi létesítési engedélyezési terv

Recommend Documents