A BARLANGI
SOMODI
FOTÓZÁS LÁSZLÓ
népes tábora előtt is viszonylag ismeretmég a fotóamatőrök akik mögött már tanúja annak, hogy kiváló fotósoknak színkészült felvételeik több pályázat és kiállítás állottak -, tapasztalatai barlangban el a szintet. vonala és technikai nem érte tőlük várt, megszokott minősége Ez valószínűleg a barlangokban uralkodó sajátos körülményekből adódik. Elsősorban abból, hogy a barlangokban, bejárati szakaszukat kivéve, teljes sötétség uralkodik. Ez így kijelentve kicsit nevetségesen hangzik, hiszen ezt mindenki tudja. Mégis, ennek a kihangsúlyozása azért fontos, mert míg a külszínen általában adott világítási viszonyok között fényképezünk, a barlangban a világítást magunknak kell megteremazoknak a tervezőknek, akik egy város éjszatenünk. Tehát úgy kell eljárnunk, mint kai kivilágítását tervezik itt meg (gondoljunk pl. Budapest éjszakai panorámájára). A probléma azonban még ennél is mélyebb, hiszen mi nem egy emberek által épített városban, hanem cseppkő-országban vagyunk, melynek forrnavilága egészen kell egymásmás, mint hétköznapjaink környezetéé. A két világot tehát közelíteni hoz. Legfontosabb lépése ennek a közelítésnek az emberi lépték megtalálása. Az emberi lépték, mint tudjuk, nem más, mint az embert körülvevő tárgyak optimális mérete, mely testünk, kezünk méretéhez, a használhatóság mércéjéhez igazodik. Esetünkben ez nem más, mint az, hogy adott fotón látható képződményekről meg tudjuk álméretüket. használata lapítani körülbelüli mutatkozik, legegyszerűbbnek a méterrúd de ezt kizárólag csak dokumentációnál célszerű használni, mivel a kép hatását teljesen tönkreteszi. út az, ha valamilyen közismert Járhatóbb tárgyat helyezünk el a képen ne úgy, hogy az a kép kompozícióját és összhatását zavarja meg. Ilyen általánosan használt tárgy a karbidlámpa, objektíwédő, hátizsák stb. (Törekednünk kell azonban olyan kompozíciók kialakítására, melyben nem szerepel idegen tárgy, de ennek ellenére jól megállapíthatók a méretek. Ilyen lehet pl. kis részletek fényképezésénél egy vízcsepp is.) A
barlangi
len terület.
fotózás
Sokszor
NME Közleménye!)
voltam
Miskolc,
1980.
-
I.
Sorozat,
Bányászat,
28(3-4)
füzet,
199-203.
199
Eddig nem beszéltünk séges fényforrások jöhetnek
a
legfontosabbról,
számításba.
Ezek
a
fényről. világításra kizárólag mestera barlangos használatban leggyak.
közül
az elernlámpa és a knrbidlámpa. Az előző a gyertya, kettő gyenge előfordulok: az utóbbi miatt fényalacsony színhőmérséklete fényereje, alacsony színhőmérséklete, képészeti célra kevéssé alkalmas. Régen gyakran használt eszköz volt a magnéziumszalag és a villanóporok, melyek kis méretűek és helyhez kötöttség nélkül használhatók voltak, azonban robbánásveszélyességük miatt (mely több balesetet is okozott), ma már ritkán haunálják azokat. eszköz az egyes vaku. Ez nem más, mint Ma az egyik leggyakrabban használt készített kis melynek üvegbúra, gombóc belsejében fémötvözetszálból egy egyszerű Az üvegbúrát vastag szilánkmentesítő be. van. lakkréteg vonja
rabban
jellemzője a villanólámpának a búrán látható kis kék folt. Kevesen tudják, mire jó, pedig sok bosszúságtól kímélhet meg minket. Ez kobaltsó-preparátumból álló kis pöttyszerű bevonat, ami jelzi, hogy zárt-e a búra. Ugyanis, ha valahol hajszálrepedés vagy tömítetlenség van,a külső levegő a benne levő vízpárával együtt behatol és a víztől a kobaltsó a búrába kék színe rózsaszínűre változik. Az ilyen lámpából az Az egyes vakukhoz oxigén már elillant, tehát nem használható. egyszerű tányér, vagy a barlangban csak korhasználnak. Ezek azonban lapos tölcsér alakú retlektorfelületet látozott mértékben a tükör rossz és a környezet nagy fényelhasználhatók hatásfoka nyelő képessége miatt. Jobb teljesítményt tudunk elérni, ha a lámpatartóba épített a kisütőkondenzátort egyszerű töltőáramkörbe nagyobb kapacitásúra cseréljük ki. 100 uF 3 db, 200 uF 5 db sorba kapcsolt lámpa gyújtására elég. Ez a megoldás sem az igényeket. Mivel a fényerő a távolság négyelégíti ki azonban maradéktalanul zetével csökken, így az előtér helyes expozíciója esetén a háttér sötét marad. Igaz, a a mélységélesség javul. nagyobb fénymennyiség miatti szűkebb blende következtében Más megoldás az, ha egyszerű, alumíniumfóliával készítünk bevont reflektorokat az égőnek megfelelő foglalattal, és ehhez 8-15 m hosszú vezetékeket csatlakoztatunk. a foglalatokat azután Ezeket kapmegfelelően elhelyezve a téma körül és sorosan csolva 2-3 szintén sorba kapcsolt laposelemmel hozzuk működésbe. Dolgozhatunk ,,B" is a idővel, de megfelelő csatlakozó szinkronizálhatjuk. segítségével fényképezőgéppel Ennek a módszernek hátránya a nehézkes használat, mely a hosszú kábelek leadódik. A vakukörték fektetéséből, illetve szállításából típusai: X és F típusú vakukörték: és villanási gyújtási ideje rövid. Fontos
A szinkronkontaktust
M
típusú
vakukörték:
X állásban
kell használni.
közepes sebességűek,
a
szinkronkontaktust
M állásban
kell
használni. A vakukörték
Fehér
színhőmérséklete
vakukörték:
színhőmérséklet
szerint
két
csoportot kb. 4000 KG.
különböztetünk
között napfény és az izzólámpa színhőmérséklete helyezkedik tehát elűsorban műfényfrlnrre, kékes elszíneződést kapunk, fényképezésnél ajánlatos a használatuk. Ez
filmre,
200
a
vörös
meg: el.
NapfénY
fekete-fehér
Kékbúrás
vakukörték:
színhőmérséklet
5600
K".
napfény használhatjuk típus jelenti. villanólámpák legújabb fejlődési fokát a ,,magic cube" varázskocka kis villanólámpa van bekis kocka, melynek mind a négy oldalába Ez plexiböl készült úgy, hogy mind a négy lámháttérvílágításnak termekben építve. Kitűnően alkalmazható az kell ki. fényegyes lámpákkal történő Meg jegyezni még, hogy páját egyszerre és figyelembe véve az égők viszonylag képezés meglehetősen nagy gyakorlatot igényel, szoml az örökvaku-készülékekkel szemben. magas árát, többnyire háttérbe célszerűnek Általában a barlangi fotózásnál tartják a minél nagyobb teljesítményű vakukat. Ez, mint már korábban említettük, az egyes vakunál a fő téma helyes expozímíg a háttér alul exponálásához vezet. Tehát, ha nagy teljeciója esetén az előtér túl készülék vásárlására sítményű adjuk fejünket, jobban járunk, ha helyette 2-3 kisebbet Azonban készülék árából veszünk. Egy nagy legalább három kicsi vásárolható. szükség eszközre a szinkronizálhassuk. Ez a fényszinkvakukat van is, hogy még egy kiegészítő Használata rendkívül ronizátor. célszerű, hiszen így mindegyik vaku független a másika fényképezőgép szinkronjához (ez lesz a vezérlővaku), tól. Egy villanót csatlakoztatunk a többiek lmindegyikéhez pedig egy-egy szinkronizátort. Nagy előnye ennek a rendszernem korlátoz a Arra szinkronzsinór hossza. kell csak vigyáznunk a beállításnek, hogy a a szinkronizátorok vezérlővakut. nál, hogy "lássák" Tehát
filmhez
őket.
p
A
-
llyen szinkronizátort
a National-típusú vakukvásárolhatunk az Ofotért boltokban prospektus kizárólag ehhez a típushoz ajánlja, de használhatjuk más, 300 V üzemi feszültségűhöz is. Ára kicsit borsos, 500 Ft. Olcsóbban jövünk ki, ha magunk készítjük el. Több elektromos kapcsolás ismeretes az amatőrök körében, már biztonságosan elkészíthető. így az kevés elektromos alapismeret birtokában Ezek után ki kell térnünk itt a kulcsszám A megállapítására, illetve használatára. modern vakukészülékeken általában kulcsszámtáblázatok vannak, melyekkel egygyári szerűen megállapítható a kívánt blendeérték a távolság függvényében. Ezt barlangi körülmények között nem tudjuk használni, mert a gyártó cégek a kulcsszámot átlagos szobai körülmények között adják meg. Ilyen helyeken a kömyezetről tetemes mennyiségű fény verődik vissza. (Ezt kömyezetszórásnak nevezzük.) kb. kétharmadára kell csökkenteni, ami annyit jelent, hogy Barlangban a kulcsszámot a blendét eggyel jobban kell nyitni. A villanófény képalkotási hátrányait két nagy csoportba szokták sorolni: egyrészt természetellenes, másrészt középtónusokban szegény világítás. A villanófények természetellenes, megszokottól idegen jellegének egyik oka a vízszintes világítási irány. Ez főleg nem barlangi felvételeknél jelentkezik, mivel a természetes világítás többnyire felülről és kissé oldalról érkezik. Barlangokban ez a zavaró hatás nem jelentkezik, mivel itt mindig. fej- vagy kézílámpa fényénél látjuk környezetünket. A beállításnál helyesen úgy kell eljárni, hogy elhelyezkedünk a fényképezőgépszámára kijelölt helyen. Vigyázzunk, szemmagasságunk essen egybegépünk magasságával, társunkat Igy kellőpedig kérjük meg, lámpájával járja körbe témánkat. en tudjuk megválasztani a megvilágítás irányát.
hoz.
Jelzése
PI-3.
A
201
vaku
Gyakran alakul úgy a helyzet, hogy többen akarnak Ilyenkor egy gépre tesszük rá a szinkronzsinórt,
van.
mint ahány gépet pedig ,,B"-re
fényképezni, a
többi
állítjuk. Nyugodtan tarthatjuk ezeket is kézben, hiszen- a vaku 1/1000 mp-es villanási így meg. ideje a bemozdulás veszélyét kizárja. Sok elemet és időt takaríthatunk Kellő vigyázattal kell eljárnunk, ha emberi arc is van a képen. Előfordul, hogy a szemekből boszorkányos csillogás tükröződik. terét. Ilyenkor az árnyékok kia kép elveszti a gépre szereljük, Ha villanónkat csinyek lesznek vagy elmaradnak, esetleg, mint egy fekete keret foák körbe a tárgyat vaku a főfény, a többi pedig mellékTöbb villanólámpa esetén mindig egy kiválasztott fény. Hosszabb folyosórészlet fényképezésekor, mivel a fényerő a távolsá négyzetével távolabb villanót kell helyezni. gy egyenletecsökken, mindig a magasabb kulcsszámú sebb lesz a megvilágítás. ez még nem Azonban minden, ügyelni kell a két vaku kulcsszámának különbségére, és a két készülék közötti távolságot úgy kell megállapítani, hogy a kulcsszárnkülönbség gyakorlatilag megműnjön. Ha ezt nem tesszük meg, az egyes részek megvilágításai között több rekeszértéknyi eltérés lehet. a Eddig fényképezés látványosabb részéről beszéltünk csupán. A filmnyersanyais szólni kell. A a és fekete-fehér filmek közül ennél nagyobb érzékenygokról közepes Emellett szól az adott fénymennyiség minél jobb kihaszségűek jöhetnek számításba. nálása és a jobb kiegyenlítőképesség. Általában a 24 DlN-nél nagyobb érzékenységű filmeket Rapid-filmeknek nevezEzeket_ olyan helyeken használjuk, ahol a nagy teret egyébként nem tudnánk kivilágítani. A viszonylag nagy kiegyenlítőképesség pedig a nagyításkor az alacsony érzékenységű filmeknél jelentkező kis megvilágítási terjedelmet küszöböli ki. A kisebb részletek fényképezéséhez ne használjuk a Rapid-filmeket, mert a durva szemcse nem kedvez a témának, másrészt könnyen túlexponálhatjuk a filmet. Tehát előre el kell döntenünk, mit is akarunk fényképezni. van azonban Gyakran úgy, hogy olyan helyre megyünk, ahol még nem jártunk, tehát nem mi vár ránk. Ilyenkor a bajból a módosító eljárások segíthetnek ki. tudjuk, a lényege az, hogy a közepes érzékenységű felvevőanyagokat megadott érzéEzeknek kenységüknél 6-9 DIN-nel nagyobb érzékenységű filmként használjuk. Kevesen tudják, hogy a közepes érzékenységű angyagok érzékenységi tartaléka általában nagyobb. mint az eleve nagy érzékenységű anyagoké. Például a jól ismert Orwo NP20 film a 20 DIN DIN 27 megadott helyett éizékenységűnek exponálható. Az eljárás lényege a az és nagyobb vegyszerkoncentráció magasabb hőmérséklet, melynek következtében előhívási idő jelentősen csökken. Az itt ismertetésre kerülő előhívó tulajdonképpen egy lágy papírhívó, a kapott eredmény mégis ellentmond a várakozásnak, mert nincs módja jelentősen megnövekednie.
zetnek
202
a
rövid
hívási
idő miatt
a
szemcsé-
Metol
5 g
Szultit
(v. m.) l00,0 (v. m.) 85 g
Szóda
Káliumbromid
Hígítás Np 20 zal
juk
a
g
1,5 g
1:3 27 DIN-re
exponálva
7 perc
22"C-on.
a negatívokat előhívó A fotópapírok előhívója lényegében azonos oldatokkal, azkülönbséggel, hogy erőteljesebben, gyorsabban ható vegyszerekből áll. Ezt használ-
mi fel.
Ha érdemes
a
a
hívó
menni,
növelnénk,
hőmérsékletét mert
ekkor
a
még gyorsabban dolgozna, fátyolképződés veszélye fokozódik.
de 24eC felé
nem
A barlangokban a fekete-fehér nyersanyagokon kívül a színes diákat használják leginkább. Sajnos, itt nem olyan gazdag a lehetőségek tárháza. Ez érthető is, hiszen sokkal bonyolultabb fotokémiai folyamatok játszódnak le előhíváskor. kell fordítani a helyes expozícióra. Ezzel Nagy gondot elejét vehetjük a későbbi Ha alulnehézségeknek. mégis vagy túlexponáljuk filmünket, akkor az első előhívás az előbbi esetben kismér207o-kal növelve, utóbbi esetben 20%-ka1 csökkentve idejét tékben javíthatjuk az expozíciós hibát, de számítanunk kell arra, hogy filmünk kékeszöld ámyalatú lesz a felső rétegek túlhívódása miatt. A színhibák javításának gyakori módja, hogy a képet kiegészítő színre festett
kártyával lefedve helyezzük
A szerző
címe:
a
keretbe.
SOMODI LÁSZLÓ egyetemi hallgató
Nehézipari Műszaki
Egyetem
Miskolc-Egyetemváros 3515
203
A
NEHÉZIPARI
MÜSZAKI
EGYETEM
KÖZLEMÉNYEI
I.
sorozat
BÁNYÁSZAT 28.
KÖTET,
3-4.
FÜZET
ÉS BARLANGKUTATÓK ORSZÁGOS TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI ELŐADÁSAI KARSZTI.
MISKOIL,
1980.
TALÁLKOZÓJÁNAK
HU ISSN
A
ÖSSZEÁLLÍTOTTA:
FÜZETET
PETHŐ SZILVESZTER
DR.
tanszékvezető a
Bányamérnöki
a
Rendező
LÉNÁRT
egyetemi tanár, Kar Tudományos
Bizottság
Tanácsa
Diákköri
elnöke,
elnöke
LÁSZLÓ
egyetemi tanársegéd, a TDK Karszthidrológiai a
0324-6620
Szakcsoport tanárvezetője,
Bizottság titkára
Rendező
BIZOTTSÁG:
SZERKESZTŐ ZAMBÓ JÁNOS szerkesztő
felelős
BOCSÁNCZY JÁNOS, CSÓKÁS JÁNOS, SZILAS
Kiadja
Nehézipari Műszaki
a
Nyomdaszám:
Imre
rektorhelyettes
Üzeme
KSZ-80-4280-NME
Miskolc-Egyetemváros, 1980. Engedély száma: MTTH-IIl.-3183Il976. Dr. Farkas József egyetemi Sajtó alá rendezte: szerkesztő:
Technikai
Megjelent Kézirat
az
NME
szedése:
Példányszám: Készült az
MSZ
PÁL, TARJÁN
Egyetem
Dr. Kozák
Kiadásért felelős: NME Sokszorosító
A.
IBM-72 5601-59
A sokszorosításért
Kovácsné
Közleményeí
1980.
okt.
Kismarton
tanár
Gabriella
Szerkesztőségének gondozásában
l.-1980.
nov.
1. Sokszorosítóba
leadva:
1980.
nov.
500
szedéssel, rotaprint lemezről és MSZ 5602-55. szabványok szerint felelős: Tóth Ottó mb. üzemvezető
composer
8
BIS ív terjedelemben
9.
IVÁN
TARTALOMJEGYZÉK
és
Karszt-
Barlangkutatók
I.
Simon
Lénárt
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
geológiai felépítése és genetikája Bükk-hegység leghosszabb barlangjának kutatásá-
a .
.
Hajnalka -Pukánszky
Lévay Tibor:
.
Fekete-barlang
Újabbadatok
László: ról
Piros
A Tekenősi
Ernő:
.
.
Találkozója
Diákköri
Országos Tudományos
Láng Sándor: Szakmai megnyitó Veres Lajos: A Király Lajos-barlang Virág Zoltán: lstván-Lápai-baxlang
Dr.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
Kőzetföldtani
Antal:
Üregek térképezése Fénymetszéses eljárás .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
vizsgálatok .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
alkalmazása
.
.
.
barlangmérésben Pétery Kristóf: Axonometrikus barlangtérképek Dr. Nagy Sándor: Aknabarlangok biztonságos bejárásához szükséges technikai Dobos
Sándor:
.
meretek László:
Somodi K ubassek
.
A
.
.
.
.
.
Tar
gyűjtőterületén
.
.
.
.
.
fotózás
barlangi
János_Dr.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
119 1 33 l 39
147
.
1 61
.
.
.
.
.
.
175 1 81
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
190
is193
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
199
Béke-barlang víz-
a .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
Gyuricza György: Barlangi üledékek vizsgálata a budai Mátyáshegyi- és Pálvölgyi barlangban Kubassek János: Az észak-nyugati Gerecse baxlangiai János-Móga .
115
.
Károly: Geohidrológiai vizsgálatok .
.
Baradla-baxlangban
a .
.
.
11 1
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
205
217 231
241
