MAGUNKRÓL – MAGUNKNAK XV. évfolyam 5. szám (169.)
– Kiss Márton Márk.
Szentségi házasságot kötött – Páll Tibor – Vajda Erzsébet, Firuta Cristian – Luka Noémi, Kolcza Levente – Tamás Mária
Az Úr hazahívta: – Rusz László, Bartó Péter, Niczuly Erzsébet, Erdélyi Berta, Stefán Magdolna, Nagy Erzsébet.
Irgalmas Jézus, adj nekik örök nyugodalmat!
Boldog Gizella május 7 Regensburgban született 980 körül bajor hercegi családból. Apácának készült, amikor Géza fejedelem 996-ban fia, István számára feleségül kérte. Példás keresztény és családi élete hozzájárult ahhoz, „hogy az a nép, amelyet egykor a keresztények ostorának tartottak, a hithirdetők munkája révén olyan nemzetté váljon, amely mint a kereszténységnek századokon át hűséges követője, a hit bátor védőjének kitüntető nevét érdemelte ki” – írta VI. Pál pápa apostoli levelében. Veszprémben apácakolostort alapított, ahol udvarhölgyeivel hímzett templomi ruhákat. Neki tulajdonítják a koronázási palástot és a pápának adott miseruhát is. István király halála után a veszprémi kolostorban tartották fogva, majd 1045-ben Passauba távozott, ahol bencés szerzetesnő, majd apátnő lett. 1060 körül halt meg, és rövidesen szentként tisztelték. 12
Boldog Salkaházi Sára szűz és vértanú május 9 Salkaházi Sára 1899. május 11- én született Kassán. 1929-ben Budapesten belépett a Szociális Testvérek Társaságába, ahol fogadalmakkal teljesen Istennel szentelte életét. Orökfogadalmi mottójában: „Alleluja! Ecce ege mitte me!” (Alleluja! Itt vagyok engem küldj!) Krisztus iránt szenvedélyes szeretete fejeződött ki nagylelkű apostoli buzgóságában. Sokirányú szociális mozgalmi és írói tevékenységet folytatott. Részt vett az üldözőttek mentésében a II. világháború idején. 1943-ban tudatosan felajánlotta életét a Társaságéri különösen a gyengékért, bete gekért, azon esetre, ha egyház üldözés, a Társaság és a testvé rek üldözése következne be Részlet naplójából: „Ó, fölsége Szentháromság! Legkegyelmesebb Atyám, aki engem végtelen szeretetedből megteremtettél s jóságos irgalmadból gyermekeddé fogadtál, ó, édes Jézus Krisztusom! aki szent véreddel engem megváltottál s végtelen jóságodból jegyesednek választottál, ó, drága Szentlélek! aki kegyelmek bőségét zuhogtatod rám, s aki nekem, méltatlannak a hivatás kegyelmét és a Társaságot ajándékoztad, ó, legteljesebb Szentháromság, én ma a Társaság és a Testvérek iráni hálából és szeretetből felaján lom magam, mint a Társaság áldozatát! 1944. december 27-én elhurcolták és menekítettjeivel együtt a Dunába lőtték. XVI. Benedek pápa felhatalmazásával 2006. szeptember 17-én Erdő Péter bíboros, prímás, esztergomi érsek úr Budapesten, a Szent Istvánbazilika előtti téren avatta boldoggá. Verbényi István
EGYHÁZI TUDÓSÍTÓ – Katolikus havilap. Kiadja a sepsiszentgyörgyi Szent József római katolikus plébánia. Főszerkesztő: Szabó Lajos. Szerkesztőség: Sepsiszentgyörgy, Viitorului 2/A/4, tel. 0722-687 448,
[email protected] Szerkesztés, nyomdai előkészítés: Dávid Péter. Nyomda: Sepsiszentgyörgyi DEICO ISSN: 2248-1532
S E PS I S Z E NTGYÖ R GYI
EGYHÁZI TUDÓSÍTÓ Az andocsi Máriához (Magyar búcsújárók éneke 1920-ban) Koldusboton, törött mankón Jövünk búcsút járni, Szűzmáriás magyaroknak Kopott unokái. Éjfél van a Duna táján. Magyaroknak éjszakáján Nincs más, ki virrasszon. Baráttalan, testvértelen, Hozzád ver a veszedelem, Boldogságos Asszony!
www.katolikussepsi.ro
A szent keresztségben részesült:
2013 május
Megcsúfolták, megköpködték, Ami bennünk szép volt, Kilencfelé hasogatták, Ami rajtunk ép volt; Tépett testünk megtapossák, Ragadozók ragadozzák Édes-kevesünket, Koporsónkat faragdálják. – Eléd sírjuk, magyar árvák, A mi keservünket. Idegenek megnevetik Drága magyar szónkat, Idegentől kéregetjük Kenyerünket, sónkat.
Magyar kezek szántogatnak Régi rögön új uraknak Néped hegye-völgyén. Más arat, hol mi vetettünk: Jövevények, szolgák lettünk Úr-apáink földjén. Boldogasszony ezer évig Édesanyánk voltál, Eleink, ha hozzád sírtak, Hozzájuk hajoltál: Száz ostorral ostorozzon, Csak ez egyért, Boldogasszony, Négy-víz parton, három-hegyen Mindörökké magyar legyen A máriás ének.
Koczeth László:
XXI. századi ima és könyörgés fenn a hágón zaszlók lengnek fiatal s vén együtt mennek Máriácskát ünnepelni templomszobrát simogatni karod nyúlik kéklő égből átölelni messzeségből zászló leng a csíki hegyen magyaroknak üdve legyen legyen nap a boldogságra örömre és újulásra jó termésre, borivásra nyírfaágnak virulásra tisztességes számadásra üdvvel Isten házára Dobos Ferenc: (1881–1949)
Somlyai búcsú Siet a vándor a forráshoz, mert tudja, Ha ihatik abból: könnyebb lesz az útja. De kit az élet tép, kinek lelke fáradt, Gyógyító forrásra, vajon hol találhat? Székely népünknek van ily csodaforrása, Melynek messze földön sem igen van mása. Mikor elközelgett piros pünkösd napja, Sok-sok ezer székely dolgát abbahagyja, S olvasómondás és szép Mária-ének Közben kereszt alatt ifjak, nagyok, vének Napokig is mennek, míg Somlyóra érnek. Úgy imádkozni tán sehol sem tudnak, Mint ott, lábánál Nagyasszonyunk szobrának. Előtte egyszerre ezrek is térdelnek, Gyógyulását kérve ezerféle sebnek. S mindenik úgy látja, hogy egyedül rája Tekint a Szent Szűz, s ez szívéig átjárja. S úgy érzik, amikor onnan visszajönnek, Ott maradt nagy része a lelki terhöknek. Sok száz éve vagy már népünk drága kincse Somlyai Mária. Add, hogy úgy tekintse Szobrodat örökké szegény székely néped, Mert akkor biztos lesz számára az élet. 2
ragyogj ragyogj Asszonyanyánk kérünk mindig mosolyogj ránk hű népedre magyarokra földre tévedt csillagokra tévelygő bárányaidra botorkáló angyalokra csángó székely vándorokra
Erked – Arkeden Az eldugott kis szász falu, Erked a Segesvár–Brassó főúttól, Zoltán település felől közelíthető meg. Székelyderzsről igen körülményes odajutni. Ám, amikor szemünk elé tűnik a nyugati napfényben szikrázó szépséges evangélikus erődtemplom, minden bosszuságunkat elfelejtjük. Az eredeti épület a XIII. században, a romanika idején épült háromhajós bazilika volt. 1404-ben az oldalhajókat elbontották, az árkádokat elfalazták és támpillérekkel, valamint sokszögzáródású szentélylyel gótikus alakot adtak neki. A XV. században erődítették a templomot: a hajót és a szentélyt megmagasították, a templomfalak felső részét gótikus támpilléreken nyugvó, szuroköntő nyílásokkal ellátott védelmi emelettel egészítették ki. A torony a XIV. század végén épült hozzá a nyugati homlokzathoz. Érdekessége, hogy 1500 körül ezt a tornyot további erősítésként vastag falköpennyel vették körül, elfalazva ezzel a nyugati kaput, ami helyett déli bejáratot nyitottak. Az így kiépített erődtemplomot kettős várfal veszi körül: a belső a XV. századból származik, a külső valamivel
későbbi, talán már a XVI. századi. Mindkét falnak majdnem az összes sarkán ma is állnak a hatalmas saroktornyok. Egyes saroktornyok belső helyiségeiben ma is ott sorakoznak azok a számokkal gondosan megjelölt kampók, amelyeken a falubeli családok a szalonnákat tárolták. Az egyik ilyen szalonnatároló kamrához vezető kb. 4-5 méter hosszú falépcsőt egyetlen fatörzsből faragták ki: apróság, de mégis igazi mestermunka! Nagy nehezen, de sikerült megakadályozni, hogy miután a faluból 1990-ben mindössze három hónap alatt kb. 200 szász család vándorolt ki Németországba, az erődtemplomba ne költözzenek be idegen családok. Mivel a faluban ma már nem élnek evangélikusok, az épület használaton kivül áll. Ha e műemlék bárhol máshol lenne Európában, évente ezrek, tízezrek járnának csodájára – itt pedig csak reménykedhetün, hogy túléli e szomorú jelent és valamikor egy szebb jövő köszönt be... Horváth Zoltán György – Gondos Béla
öltözz napba s tekints le ránk mosolyodat küldd el hozzánk napsugárban megfürödnénk talán szebb életre lelnénk emeld fel hát fiaidat bánat helyet örömöt adj adj örömöt felejtésre örök béklyót szenvedésre hogy a magyar magyar legyen tisztességgel így végezzen adj ha nem is kérünk sokat segítsed hű országodat
A festői szépségű erődtemplom délnyugat felől 11
Ferenc pápa homíliája
A Szentatya szokásos reggeli szentmiséjén hétfőn, május 6-án, a Szent Márta Házban ez alkalommal a keresztények lelkiismeret vizsgálatáról szólt. A Szent Péter Műhely alkalmazottai voltak jelen a szertartáson Angelo Comastri bíboros elnök és a zenei kápolna prefektusa, Pablo Colino prelátus vezetésével, akik koncelebráltak a pápával. Szentbeszédében a Szentlélekre összpontosított a pápa. A Szentlélek isteni személy, aki tanúságot tesz Jézus Krisztusról bennünk. A pápa rámutatott, hogy a Szentlélek védelmét nevezi Jézus „vigasztalónak”, aki megvéd bennünket és mindig mellettünk áll, hogy támogasson. A keresztény életet nem lehet megérteni a Szentlélek jelenléte nélkül: nem lenne ugyanis keresztény. Vallásos, pogány és kegyes élet lenne, ami hisz Istenben, de az életerő nélkül, amelyet Jézus tanítványainak akart adni. A Szentlélek jelenléte adja ugyanis ezt az életerőt. A Szentlélek tanúskodik Jézusról, hogy mi is tanúságot tudjunk tenni másoknak. Az első olvasmányban egy Lídia nevű aszszonyról van szó, aki Pált hallgatta. Azt olvassuk róla, hogy az Úr megnyitotta szívét, hogy hallgasson mindarra, amit Pál mondott. Ezt a Szentlélek viszi végbe: megnyitja a szívet Jézus megismerésére. Nélküle nem ismerhetjük meg Jézust. Felkészít bennünket a Jézussal való találkozásra, hogy az Ő útján járjunk. A Szentlélek cselekszik bennünk a nap során, egész 10
életünkben, mint tanúságtevő, aki megmondja, hol találjuk Jézust – hangsúlyozta Ferenc pápa. Ezután a Szentatya többször az imára buzdított, amely az utat jelenti a húsvéti termékenység kegyelmének elnyeréséhez. Ez a gazdagság a Szentléleknek köszönhetően érhető el. Majd a lelkiismeret-vizsgálatról szólt, amelyet a keresztények a nap végén végeznek. Ez a „gyakorlat” jót tesz, mert tudatára ébredünk annak, amit szívünkben az Úr tett – mutatott rá a pápa. Kérjük a kegyelmet, hogy hozzá szokjunk útitársunk, a Szentlélek jelenlétéhez. Kerüljünk közelebb hozzá, mint baráthoz. Jézus azt mondta, hogy nem hagylak egyedül, Őt hagyom neked. Szokjunk hozzá, hogy megkérdezzünk magunktól, mielőtt véget ér a nap: Mit tett ma bennem a Szentlélek? Milyen tanúságtételt adott nekem? Hogyan szólt hozzám? Mit javasolt? Ez az isteni jelenlét segít nekünk, hogy előrehaladjunk az életben, mint keresztények. Kérjük ezt a kegyelmet, hogy minden pillanatban jelen legyen Húsvét termékenysége – zárta hétfő reggeli homíliáját Ferenc pápa. bonumtv.hu Amikor lelkiismeretedet megvizsgálod, fontos, hogy a szerető Isten jelenlétébe helyezed magad. Ő szeret téged és segíteni akar neked! Fogadd szívedbe bocsánatát és bocsáss meg magadnak is, hogy nem tudtál olyan lenni, amilyen szerettél volna. Kérd a Szentlélek világosságát, hogy fölismerd bűneidet (nem keresve mentő körülményeket) és, hogy igazán meg tudd bánni azokat (a megváltozás szándékával)! Nézd végig az életedet és a másokkal való kapcsolataidat, főleg a szeretetparancs szerint: mert a szeretet a mi Urunk, Jézus Krisztus főparancsa (Mt 22, 37); mert a szeretet elfogadása és továbbajándékozása személyiséged kulcsa; mert a szeretet boldogságod forrása; mert a tettekben megnyilvánuló szeretet az utolsó ítélet mércéje (Mt 25,31-46). Lelki tükör elérhető: http://szentjozsef.katolikussepsi.ro/ ?lelki-tukor,70
Köszönet Gyengéd irányításod befolyásolt az életben, amit tettem, amit teszek és amit valaha tenni fogok. Jóságod kitörölhetetlenül rányomta pecsétjét mindenre, ami voltam, ami vagyok és ami valaha leszek. Íly módon részese vagy mindennek, amit elértem, és amivé válok. Amikor segítek a szomszédomnak, ott van a te segítő kezed is. Amikor enyhítek barátom fájdalmán, ezért ő neked is tatozik. Amikor szavakkal, vagy példamutatással helyes utat mutatok egy gyereknek, elsősorban te vagy a tanítója. Minden, amit teszek a tőled tanult értékrendet tükrözi vissza. Minden rossz, amit kijavítok, minden szív, amelyet felvidítok, teher, amelyen könnyítek, irántad való tiszteletadás, a maga szerény módján. Mert te adtál nekem életet, és ami még fontosabb, leckéket arra, hogyan kell élni. Te vagy minden jónak a forrása, amit elértem életem során. Mami, köszönetet mondok mindazért, ami vagy és ami én vagyok! David L. Watherford
Anyák napjára Ha azt adhatnám, amit érdemelnél: Mindennap tejben-vajban fürödhetnél! Szél meg nem fújhatna, bánat sem érne, Mert aki bánt, az meglakolna érte! Ha hálám elvárnád anyaságodért: Az életemért, a virrasztásokért, A gondoskodásért, simogatásért, A milliónyi – mindig jó – tanácsért, Az édes tejért, a foszlós kalácsért biztos, hogy rövid volna rá az élet! De anya vagy, a hálát nem igényled! Te boldoggá szépülsz, ha évi pár napon Gondolatom és szívem Neked adom! Hogy elhitessem Veled – mit tegyek? Én egész évben egyformán szeretlek! KÖSZÖNÖM, HOGY VAGY NEKEM!
Akármit is ért el az életben, egy anya a gyermekei jóságában méri a sikerét. Debbie Mumm 3
Az én hitem Személyes vallomások. Kovács Ágnes beszélget a muzeológus irodalomtörténész Keresztesné Várhelyi Ilonával. A hit, a legszemélyesebb valóság, megfogalmazhatatlan, egyedül Isten látja olyannak, amilyen valójában. Jézus egyik példabeszédét így fejezi be: „De amikor eljön az Emberfia, talál-e hitet a földön?” (Lk 18,8) Talál-e bennem hitet? Hogyan határozható meg a megfogalmazhatatlan? Sokféle definíció közül a legegyszerűbb: „A hit bizalom és ráhagyatkozás Istenre”. A hit nemcsak tudati állapot, hanem az érzelmeket és az egész életet áthatja. A misében is elhangzik: „akinek hitét csak Te ismered!” Szemérmesek vagyunk, amikor a hitünkről kérdeznek, mert valójában nem ismerjük elég jól saját hitünket. Vallásgyakorló emberként azt tudjuk, mit kellene hinnünk, s talán azt gondoljuk, hisszük is mindazt, de vajon, ha nehézség, vértanúság várna ránk a hitünkért, megfutamodnánk-e. Előadásában Tolsztojt idézte, miszerint a „hit az élet ereje”. Tolsztojnak igaza lehet, hiszen még a halálos betegségből való felgyógyulást is segíti az erős hit. A gyógyulás hite és az istenhit egy tőről fakad. A hit úgy lesz életerő, hogy táplálja az akaratot, mégpedig az isteni akaratot fürkészve. Életerő 4
nélkül azonban meghasonlás következik, felborul a rendszer, a szervezet, a társadalom. Jézus azt mondja: „A meghasonlott ország elpusztul, és ház házra omlik.” (Lk 11,17) Ilyen összeomlást jelez nálunk a nemzeti méretű depresszió, a széthúzás, a szándékos gyermektelenség, a függőségek, az elköteleződés hiánya a családi, vallási és civil életben, az elvándorlás, a hazaszeretet megfogyatkozása stb., mindaz, aminek napjainkban tanúi vagyunk. Istenhit nélkül az egyén erkölcsi értékrendje labilissá válik, rövid távú érdekek mentén alakul, összeomlik, maga alá temeti az embert. Ugyanakkor az istenhit az egyéni és társadalmi kérdéseket is súlyuk szerinti rendbe állítja be. A hit mint a mágneses tér elrendezi az élet fontos kérdéseit a pozitív és negatív pólusok mentén. Ha a mágnest, az Istent kivonjuk, rend helyett káosz lesz a világban és az emberben. Mi alapozta meg a hitét? Nálam a családi indíttatás jó alapot adott: komoly, kipróbált hitű katolikus szüleim voltak. A Most segíts meg Máriát édesapámtól tanultam négyévesen, amikor édesanyám élete veszélyben forgott. Ez volt az első tapasztalatom az ima erejéről. Születésemkor apám már túl volt életének delelőjén. Először Trianon vágta ketté az életét. Premontrei érettségije, majd jogi diplomája, államtudományi doktorátusa Kassán még karriert ígért neki, majd onnan kiszakadva a százados családi örökségén, a Rákócziak abaúji falvaiban közjegyzőként lett osztályidegen. Okkal idézte Arany Jánost az új rendszer uraira utalva: „Ha egy úri lócsiszárral / találkoztam, s bevert sárral, nem pöröltem./ Félreálltam, letöröltem.” (Epilógus) A személyes üldözöttség csak erősítette szüleim tudatosan megélt hitét. Példájukkal azt tanították, hogy egyedül a hitet és a tudást érdemes gyarapítani, mert minden mást elvehetnek. Velük ez többször is megtörtént. Édesanyám sokoldalú, családcentrikus, mindent kibíró, jéghátán is igényesen megélő asszony volt, csupa gondosság, de nem aggodalmaskodó. Az Istenre hagyatkozás igazi példáját adta. Mindenbe belevágott, csak hogy fenntartsa a családot, és hivatástudattal bíró óvónőként nagyon értett a szavak nélküli neveléshez. Gyermekkorunkban pl. elsőpéntekre, a csalá-
„Békesség nektek!” Pünkösd a Szentlélek ünnepe. Mit is mondhatnánk a Szentlélekről, ha megkérdeznék tőlünk. Talán azt, hogy az Isteni harmadik személy, aki az első pünkösdkor tüzes nyelvek formájában leszállt az apostolokra, akit mi is elnyertünk a bérmálás szentségében. Az Úr Jézus Vigasztalónak nevezi a Szentlelket. Amikor Jézus az utolsó vacsorán tanítványaitól búcsúzot, sok válaszolatlan kérdés maradt bennük. Nem értették, éppen ezért szomorúság töltötte el őket, mikor Jézus arról beszélt, jobb lesz, ha ő elmegy, s elküldi a Vigasztalót. Éppen ezért vigasztalásként mondotta: „Ha nem megyel el, nem jön el a Vigasztaló, ám ha elmegyek, elküldöm őt nektek. Ötven nappal húsvét után, amikor a tanítványok ismét együtt voltak, hirtelen zúgás támadt, lángnyelvek tűntek fel, majd mindnyájukat eltöltötte a Szentlélek, aki minden szükségesre képes megtanítani. Akkor az apostolokban a húsvét után megmaradt bizonytalanságokra „válaszolt” Jézus, amikor zárt ajtón keresztül megjelent nekik, s azt mondta „Vegyétek a Szentlelket!” És ma? A mi életünkben is vannak vigasz nélküli helyzetek, megválaszolatlan kérdések. Keressük a vigasztaló Szentlélek jelenlétét. Milyen jeleket kell figyelnünk? Talán a kiengesztelődés, a figyelmes tapintatos szeretet gyakorlása, a másik meghallgatásának készsége, az elmélyültebb és őszintébb megélése hitünknek. Hinnünk kell, hogy a feltáamdt Jézus képes a mi életünkbe is beköltözni, szólni hozzánk: „Békesség nektek!”, s lelkének kiárasztásával ad nekünk új életet, új lendületet, a kitartáshoz szükséges erőt a földi zarándokútunkon. Hagyjuk, hogy a Szentlélek megérintse életünket, hogy a Lélek ajándéka által pünkösdi, megújult emberként éljünk. Ahogy az első pünkösdkor eggyé tette az apostolok közré gyűlt sokaságot, a Szentlélek úgy tartja ma is össze kegyelmével az Egyházat. Pünkösd az Egyház ünnepe. R.ZS
Reviczky Gyula:
PÜNKÖSD Piros pünkösd öltözik sugárba, Mosolyogva száll le a világra. Nyomában kél édes rózsa-illat, Fényözön hull, a szívek megnyílnak. Hogy elõször tûnt fel a világnak, Tüzes nyelvek alakjába’ támadt. Megoldotta apostolok nyelvét, Hírdeté a gyõzedelmes eszmét. Piros pünkösd, juttasd tiszta fényed, Ma is minden bánkódó szívének, Hogy ki tévelyg kétségbe’, homályba’: Világító sugaradat áldja. Habozóknak oldjad meg a nyelvét, Világosítsd hittel föl az elmét. Hogy az eszme szívbõl szívbe szálljon, Diadallal az egész világon! Piros pünkösd, szállj le a világra, Taníts meg új nyelvre, új imára. Oszlasd széjjel mindenütt az éjet, Szeretetnek sugara, Szentlélek! 9
Indián vers Nem érdekel, miből élsz. Azt akarom tudni, mire vágysz, és hogy szembe mersz-e nézni a vágyaiddal. Nem érdekel hány éves vagy. Azt akarom tudni, megkockáztatod-e, hogy őrültnek tűnj szerelmeidért, álmaidért, és azért a kalandért, hogy életben vagy. Nem érdekel, milyen bolygók köröznek holdad körül. Azt akarom tudni, hogy elérted-e már fájdalmaid középpontját, hogy megnyitottak-e már az élet csalódásai, hogy összezsugorodtál és bezárkóztál-e már a félelemtől, hogy érhet-e még fájdalom. Azt akarom tudni, hogy elfogadod-e fájdalmamat és fájdalmadat anélkül, hogy elrejtenéd, vagy mindenképp megváltoztatni akarnád. Azt akarom tudni, hogy tudsz-e örülni nekem és önmagadnak, hogy tudsz-e vadul táncolni, az eksztázistól megrészegedve anélkül, hogy figyelmeztetnél bennünket, legyünk óvatosak, reálisak, és emlékezzünk emberi mivoltunk korlátaira. Nem érdekel, hogy igazat beszélsz-e. Azt akarom tudni, hogy mersz-e másnak csalódást okozni, hogy hű maradhass önmagadhoz.
Pünkösdi köszöntés Te lélegezz bennem, Szentlélek Isten, hogy ami szent, azt akarjam. Te parancsolj nekem, Szentlélek Isten, hogy ami szent, mindig azt tegyem. Te hívogass engem, Szentlélek Isten, hogy ami szent, hűséggel megvédjem. Erősíts meg engem, Szentlélek Isten, hogy ami szent, hűséggel megvédjem. Te őrizz engem, Szentlélek Isten, hogy szent kegyelmed el ne veszítsem. Szent Ágoston 8
Hogy elviseled-e a csalás vádját anélkül, hogy megcsalnád saját lelkedet. Azt akarom tudni, hogy hűséges vagy-e s ezáltal megbízható. Azt akarom tudni, hogy látod-e a szépséget akkor is, ha nem mindennap pompázik, és hogy tudod-e Isten jelenlétéből meríteni életed. Azt akarom tudni, hogy tudsz-e kudarcaimmal és kudarcaiddal együtt élni, és a tóparton állva mégis az ezüst Hold felé kiáltani: Igen! Nem érdekel, hol élsz, és mennyi pénzed van. Azt akarom tudni, fel tudsz-e állni a kétségbeesés és a fájdalom éjszakája után, megviselten, sajgó sebekkel, hogy gyermekeidnek megadd mindazt, amire szükségük van. Nem érdekel, ki vagy, és hogy kerültél ide. Azt akarom tudni, hogy állsz-e velem a tűz közepébe, és nem hátrálsz-e meg. Nem érdekel, hol, mit és kitől tanultál. Azt akarom tudni, mi ad neked erőt belülről, amikor kint már minden másnak vége van. Azt akarom tudni, hogy tudsz-e egyedül lenni önmagaddal, és hogy igazán szereted-e azt a társaságot, mely üres óráidra magad mellé választottál. Oriah Hegyi Álmodó indián törzsfőnök 1994. május
di gyónás napjára időzítette az ágyhúzást, hogy így is tisztaságérzésünk legyen. Énekeit, meséit már több nemzedék ismeri. Nagyon súlyos szenvedései idején sem önmagával foglalkozott. Megtanultam tőle – csak el ne felejtsem, amikor odajutok –, hogy a szülő nemcsak életével, hanem halálával is nevel. Hárman voltunk testvérek. Mint legkisebb gyerek, én hamar megtanultam mindent, imádkozni, olvasni, írni, s már 5 évesen elsőáldozó lettem, 6 évesen pedig bérmálkoztam. 1951-ben úgy látszott, egyhamar nem lesz több bérmálás Magyarországon. Aki volt elsőáldozó, és tudott írni-olvasni, azt megbérmálta Czapik Gyula egri érsek. Én voltam a legfiatalabb bérmálkozó. Az ún. régi értelmiséget, a „klerikális reakciót” érintő kitelepítés elől a szüleim mindhármunkat különböző helyekre dugtak, engem Tolcsvára menekítettek. Jót akartak, de nekem ez nehezebb volt, mintha velük lehettem volna, akár egy disznóólban is. Hétévesen egyedül utaztam átszállással, s az állomásról még sokat gyalogolva jutottam a távoli rokonokhoz. Hónapokig semmit sem tudtam családtagjaimról. Jól jött az imádságok ismerete! Nekem ez jelentette a kitelepítést. Végül Miskolcra kerültünk, és a minorita templom lett a második otthonunk. Mindszenty hercegprímás felszólítását komolyan véve, szüleim akkor is beírattak hittanra, amikor ezért gúny és megszégyenítés járt. A hátrányos megkülönböztetés az 56-os forradalom hónapjaiban hirtelen előny lett. Az egész osztály hittanos lett, még a megyei párttitkár lánya is tőlem tanult keresztet vetni. A hatvanas években már enyhült a szorítás, de bölcsészkarra bejutni vallásos világnézettel még mindig szinte lehetetlen volt. Irodalmi és sporteredményeim segítettek… Meg az ima! Igen, ezeknek köszönhetem, hogy kitartó és ütésálló lettem. Egyetemi előadásaiban is gyakran idézte II. János Pál pápa A Fides et ratio (1999) című enciklikájának mottóját. II. János Pál pápa nagyon szemléletes hasonlattal fejezi ki a hit és az ész, a megismerés két útja közötti kapcsolatot: „A hit és az ész két szárny, melyekkel az emberi szellem fölemelkedik
az igazság szemlélésére”. A hit munkára készteti az észt, elindítja a gondolkodást, hogy meggyőződjön a hittel látottak valóságáról, de ugyanakkor folytatja is a gondolkodás munkáját, mert amit az ész nem ér el, ott a hit folytatja a megismerést. Nemcsak önmagában, hanem munkája, hivatása, kutatásai révén az irodalom, a kultúra mélységében is keresi a hitet. A hit és az ész mellett én még a művészetet is a megismerés eszközének tartom. A világ megismerése ugyanis nemcsak a természet, a világmindenség fürkészését jelenti, hanem valójában azáltal is az Istent keresi az ember. A művészet e törekvésnek a hithez hasonló, intuitív útja. Az én világomban, a hivatásomban a kultúrának van központi szerepe. A kultúra mélyén a vallási kultusz, a kultusz mélyén a hit működik. Az tesz egy kultúrát, egy irodalmi művet vagy más műalkotást értékessé, hogy olyasmit tud adni az embernek, ami kiemeli az anyagi meghatározottságából, és szellemi érzékelésre teszi képessé. Az én istenhitemet nemcsak a szülői példa, a vallásos családi élet, a hittanórák és egyházi élmények vagy a Biblia formálta, hanem nagyszerű költők is, Balassi, Csokonai, Kölcsey, Petőfi, Arany, Ady, József Attila, Szabó Lőrinc, Dsida Jenő, Babits és nagyon sokan mások. Ha nem is Istenről szól, mégis sokszor többet elmond róla egy vers, egy elmélyülésre indító zenemű, egy képzőművészeti vagy építészeti alkotás, mint a hittudomány. Meg kell vallanom, hogy a Bibliában sem mindig a kinyilatkoztatás igazságtartalma ragad magával, hanem a szépség, a tartalom és a forma, a szerkezet feszültségei. Így nemcsak lelki, hanem valódi szellemi, esztétikai élmény is a Szentírás. Lehet, hogy ez a művészi érték a Szentírásban csak ráadás, de Babitscsal azt is elmondhatom, még ebben a puritanizmust hirdető városban is, hogy: „Nem vagyok puritán: az én üdvösségemnek nem elég az, (…) ami itt és most szükséges. Hiszek a feleslegesben! Hiszek a művészetben, amely kinyitja elénk a világot, mely kiröpít a pontból és pillanatból, mely katholikussá és a kozmosz polgárává avat…” (Örökkék ég a felhők mögött.) 5
Sokszor jut eszembe Pilinszky János eszmefuttatása is, amit még középiskolás koromban, 1961ben olvastam az Új Emberben, később könyvben is megjelent, és fel is használtam esztétika-oktatásomban, sőt még a hitoktatóképző pedagógia-előadásaiban és a múzeumi munkámban is: „Sokszor eszembe jutott már, hogy van egy íratlan, keresztény esztétika, amit leginkább krisztusi esztétikának lehetne nevezni. (…) Lényegében Jézus személyéhez kötött, példája Jézus, az a mód, ahogy egyedül ő tudott egyszerre hallatlan kritikával és szeretettel megvizsgálni egy-egy elébe kerülő esetet, emberi szívet, emberi nyomorúságot. (…) A jézusi pillantás számára megszűnik minden külső kötelezettség, egyedül a megvizsgált szív lüktet…” (Pilinszky: Tűnődés az evangéliumi esztétikáról. ÚE, 1961. dec. 3.)
Ilyen szeretetteljes kritikával, Jézus módszerével próbálom szemlélni, elemezni a műalkotásokat, de a társadalmi folyamatokat és az egyházi életet is. Az „érted haragszom, nem ellened” módszere a véleményemet és a cselekedeteimet is jellemzi. Hiszen „Az embert a tettek teszik igazzá, nem a hit egymagában… Mert ahogy lélek nélkül halott a test, a hit is halott tettek nélkül.” Jak 2,24.26 Jézus ezt is egyszerűbben mondja? „Mindaz, aki hallgatja tanításomat, és tettekre is váltja, hasonlít a bölcs emberhez, aki házát sziklára építette.” (Mt 7,24) Erre a bölcsességre jó lenne eljutni. Magyar Kurír
Kedves elsőáldozók! Életetek legszebb napján, amikor először találkoztok a szentségi Jézussal és fogadjátok Őt szívetekbe, szívből köszöntenek benneteket a felnőttek. Ez a Szentségi Jézus áldjon meg, tartson meg és szenteljen meg az ő isteni szeretetével. Kérjük az élet urát kísérjen benneteket és legyen számotokra az ÚT. Ne tévedjetek el soha, mindig biztos léptekkel járjátok az élet útját. Biztosan közelítsetek életcélotok, az üdvösség felé. Váljon bennetek életté a megtanult IGAZSÁG és ezt az igazságot minden áron követni tudjátok, még ha ez oly nehéz is néha. És még csak annyit: nagy szeretettel várunk minél gyakrabban, szüleitekkel együtt Jézus asztalához!
Rónay György
Himnusz a Boldogságos Szűzhöz Halkan hull az őszi este harmata… Harmatozd rám égi kedved, Mária. Oszladozzék balga szívem bánata. Te vigyázz rám, boldogságos Szűzanya.
Fáradtságban biztatásod el ne vedd. Cirógasson langyos, puha tenyered. Jó öledbe hajtva tikkadt fejemet, megbékéljek mint a megvert kisgyerek.
Hogyha kővel megdobnak az emberek, Szeljek nékik ízes búza-kenyeret. Töltse be a lelkemet a szeretet. Tiszta szívvel áldhassam szent Gyermeked.
Hogyha majd egy furcsa órán meghalok, mint Fiadat úgy öleljen két karod. Köszöntsenek örvendezve angyalok. Fogadjon be országodba magzatod.
Bánatok közt elvadultam. Légy szelíd térítőm, hogy égi Atyánk fényeit szeplőtlenül tükrözhessem, mint a víg tengerszem a hajnal ifjú fényeit. Gyermek-kedvvel ámuljak a fényeken, Rózsa legyen tövisek közt életem, piros rózsa, virágozzak ékesen. Rózsakertek öntözője, légy velem. Ellankasztó szárazságot messze űzz. Égjek a szent szerelemben, mint a tűz, égi Tűznek tűztestvére, kit derűs kötelék a legfőbb Tűzzel összefűz. 6
Ámen.
Bléga Henrietta Mónika Bogdán Rajcs Tímea Boros Kriszta Cismaru Colin Roland Csilip Veress Alexandra Daragics Regina Ilona Deák Csanád Dénes Andor Dragu Andrea Főcze István
Gergely Zsolt Gyenge Szabolcs Józsa Máté Bálint Kolumbán Csongor Kovács Kata Luffy Ákos Magyarósi Szabina Mózes Abigél Nagy Hilda Ötvös Szabolcs Pinti Eliza Barbara
Sógor Andrea Steigerwald Ede Jácint Szabó Róbert Szabó Róbert Szántó Csongor Szász Richárd Szép Richárd Szonda Gergő Udvardi Kincső Veress Róbert Attila
7
Sokszor jut eszembe Pilinszky János eszmefuttatása is, amit még középiskolás koromban, 1961ben olvastam az Új Emberben, később könyvben is megjelent, és fel is használtam esztétika-oktatásomban, sőt még a hitoktatóképző pedagógia-előadásaiban és a múzeumi munkámban is: „Sokszor eszembe jutott már, hogy van egy íratlan, keresztény esztétika, amit leginkább krisztusi esztétikának lehetne nevezni. (…) Lényegében Jézus személyéhez kötött, példája Jézus, az a mód, ahogy egyedül ő tudott egyszerre hallatlan kritikával és szeretettel megvizsgálni egy-egy elébe kerülő esetet, emberi szívet, emberi nyomorúságot. (…) A jézusi pillantás számára megszűnik minden külső kötelezettség, egyedül a megvizsgált szív lüktet…” (Pilinszky: Tűnődés az evangéliumi esztétikáról. ÚE, 1961. dec. 3.)
Ilyen szeretetteljes kritikával, Jézus módszerével próbálom szemlélni, elemezni a műalkotásokat, de a társadalmi folyamatokat és az egyházi életet is. Az „érted haragszom, nem ellened” módszere a véleményemet és a cselekedeteimet is jellemzi. Hiszen „Az embert a tettek teszik igazzá, nem a hit egymagában… Mert ahogy lélek nélkül halott a test, a hit is halott tettek nélkül.” Jak 2,24.26 Jézus ezt is egyszerűbben mondja? „Mindaz, aki hallgatja tanításomat, és tettekre is váltja, hasonlít a bölcs emberhez, aki házát sziklára építette.” (Mt 7,24) Erre a bölcsességre jó lenne eljutni. Magyar Kurír
Kedves elsőáldozók! Életetek legszebb napján, amikor először találkoztok a szentségi Jézussal és fogadjátok Őt szívetekbe, szívből köszöntenek benneteket a felnőttek. Ez a Szentségi Jézus áldjon meg, tartson meg és szenteljen meg az ő isteni szeretetével. Kérjük az élet urát kísérjen benneteket és legyen számotokra az ÚT. Ne tévedjetek el soha, mindig biztos léptekkel járjátok az élet útját. Biztosan közelítsetek életcélotok, az üdvösség felé. Váljon bennetek életté a megtanult IGAZSÁG és ezt az igazságot minden áron követni tudjátok, még ha ez oly nehéz is néha. És még csak annyit: nagy szeretettel várunk minél gyakrabban, szüleitekkel együtt Jézus asztalához!
Rónay György
Himnusz a Boldogságos Szűzhöz Halkan hull az őszi este harmata… Harmatozd rám égi kedved, Mária. Oszladozzék balga szívem bánata. Te vigyázz rám, boldogságos Szűzanya.
Fáradtságban biztatásod el ne vedd. Cirógasson langyos, puha tenyered. Jó öledbe hajtva tikkadt fejemet, megbékéljek mint a megvert kisgyerek.
Hogyha kővel megdobnak az emberek, Szeljek nékik ízes búza-kenyeret. Töltse be a lelkemet a szeretet. Tiszta szívvel áldhassam szent Gyermeked.
Hogyha majd egy furcsa órán meghalok, mint Fiadat úgy öleljen két karod. Köszöntsenek örvendezve angyalok. Fogadjon be országodba magzatod.
Bánatok közt elvadultam. Légy szelíd térítőm, hogy égi Atyánk fényeit szeplőtlenül tükrözhessem, mint a víg tengerszem a hajnal ifjú fényeit. Gyermek-kedvvel ámuljak a fényeken, Rózsa legyen tövisek közt életem, piros rózsa, virágozzak ékesen. Rózsakertek öntözője, légy velem. Ellankasztó szárazságot messze űzz. Égjek a szent szerelemben, mint a tűz, égi Tűznek tűztestvére, kit derűs kötelék a legfőbb Tűzzel összefűz. 6
Ámen.
Bléga Henrietta Mónika Bogdán Rajcs Tímea Boros Kriszta Cismaru Colin Roland Csilip Veress Alexandra Daragics Regina Ilona Deák Csanád Dénes Andor Dragu Andrea Főcze István
Gergely Zsolt Gyenge Szabolcs Józsa Máté Bálint Kolumbán Csongor Kovács Kata Luffy Ákos Magyarósi Szabina Mózes Abigél Nagy Hilda Ötvös Szabolcs Pinti Eliza Barbara
Sógor Andrea Steigerwald Ede Jácint Szabó Róbert Szabó Róbert Szántó Csongor Szász Richárd Szép Richárd Szonda Gergő Udvardi Kincső Veress Róbert Attila
7
Indián vers Nem érdekel, miből élsz. Azt akarom tudni, mire vágysz, és hogy szembe mersz-e nézni a vágyaiddal. Nem érdekel hány éves vagy. Azt akarom tudni, megkockáztatod-e, hogy őrültnek tűnj szerelmeidért, álmaidért, és azért a kalandért, hogy életben vagy. Nem érdekel, milyen bolygók köröznek holdad körül. Azt akarom tudni, hogy elérted-e már fájdalmaid középpontját, hogy megnyitottak-e már az élet csalódásai, hogy összezsugorodtál és bezárkóztál-e már a félelemtől, hogy érhet-e még fájdalom. Azt akarom tudni, hogy elfogadod-e fájdalmamat és fájdalmadat anélkül, hogy elrejtenéd, vagy mindenképp megváltoztatni akarnád. Azt akarom tudni, hogy tudsz-e örülni nekem és önmagadnak, hogy tudsz-e vadul táncolni, az eksztázistól megrészegedve anélkül, hogy figyelmeztetnél bennünket, legyünk óvatosak, reálisak, és emlékezzünk emberi mivoltunk korlátaira. Nem érdekel, hogy igazat beszélsz-e. Azt akarom tudni, hogy mersz-e másnak csalódást okozni, hogy hű maradhass önmagadhoz.
Pünkösdi köszöntés Te lélegezz bennem, Szentlélek Isten, hogy ami szent, azt akarjam. Te parancsolj nekem, Szentlélek Isten, hogy ami szent, mindig azt tegyem. Te hívogass engem, Szentlélek Isten, hogy ami szent, hűséggel megvédjem. Erősíts meg engem, Szentlélek Isten, hogy ami szent, hűséggel megvédjem. Te őrizz engem, Szentlélek Isten, hogy szent kegyelmed el ne veszítsem. Szent Ágoston 8
Hogy elviseled-e a csalás vádját anélkül, hogy megcsalnád saját lelkedet. Azt akarom tudni, hogy hűséges vagy-e s ezáltal megbízható. Azt akarom tudni, hogy látod-e a szépséget akkor is, ha nem mindennap pompázik, és hogy tudod-e Isten jelenlétéből meríteni életed. Azt akarom tudni, hogy tudsz-e kudarcaimmal és kudarcaiddal együtt élni, és a tóparton állva mégis az ezüst Hold felé kiáltani: Igen! Nem érdekel, hol élsz, és mennyi pénzed van. Azt akarom tudni, fel tudsz-e állni a kétségbeesés és a fájdalom éjszakája után, megviselten, sajgó sebekkel, hogy gyermekeidnek megadd mindazt, amire szükségük van. Nem érdekel, ki vagy, és hogy kerültél ide. Azt akarom tudni, hogy állsz-e velem a tűz közepébe, és nem hátrálsz-e meg. Nem érdekel, hol, mit és kitől tanultál. Azt akarom tudni, mi ad neked erőt belülről, amikor kint már minden másnak vége van. Azt akarom tudni, hogy tudsz-e egyedül lenni önmagaddal, és hogy igazán szereted-e azt a társaságot, mely üres óráidra magad mellé választottál. Oriah Hegyi Álmodó indián törzsfőnök 1994. május
di gyónás napjára időzítette az ágyhúzást, hogy így is tisztaságérzésünk legyen. Énekeit, meséit már több nemzedék ismeri. Nagyon súlyos szenvedései idején sem önmagával foglalkozott. Megtanultam tőle – csak el ne felejtsem, amikor odajutok –, hogy a szülő nemcsak életével, hanem halálával is nevel. Hárman voltunk testvérek. Mint legkisebb gyerek, én hamar megtanultam mindent, imádkozni, olvasni, írni, s már 5 évesen elsőáldozó lettem, 6 évesen pedig bérmálkoztam. 1951-ben úgy látszott, egyhamar nem lesz több bérmálás Magyarországon. Aki volt elsőáldozó, és tudott írni-olvasni, azt megbérmálta Czapik Gyula egri érsek. Én voltam a legfiatalabb bérmálkozó. Az ún. régi értelmiséget, a „klerikális reakciót” érintő kitelepítés elől a szüleim mindhármunkat különböző helyekre dugtak, engem Tolcsvára menekítettek. Jót akartak, de nekem ez nehezebb volt, mintha velük lehettem volna, akár egy disznóólban is. Hétévesen egyedül utaztam átszállással, s az állomásról még sokat gyalogolva jutottam a távoli rokonokhoz. Hónapokig semmit sem tudtam családtagjaimról. Jól jött az imádságok ismerete! Nekem ez jelentette a kitelepítést. Végül Miskolcra kerültünk, és a minorita templom lett a második otthonunk. Mindszenty hercegprímás felszólítását komolyan véve, szüleim akkor is beírattak hittanra, amikor ezért gúny és megszégyenítés járt. A hátrányos megkülönböztetés az 56-os forradalom hónapjaiban hirtelen előny lett. Az egész osztály hittanos lett, még a megyei párttitkár lánya is tőlem tanult keresztet vetni. A hatvanas években már enyhült a szorítás, de bölcsészkarra bejutni vallásos világnézettel még mindig szinte lehetetlen volt. Irodalmi és sporteredményeim segítettek… Meg az ima! Igen, ezeknek köszönhetem, hogy kitartó és ütésálló lettem. Egyetemi előadásaiban is gyakran idézte II. János Pál pápa A Fides et ratio (1999) című enciklikájának mottóját. II. János Pál pápa nagyon szemléletes hasonlattal fejezi ki a hit és az ész, a megismerés két útja közötti kapcsolatot: „A hit és az ész két szárny, melyekkel az emberi szellem fölemelkedik
az igazság szemlélésére”. A hit munkára készteti az észt, elindítja a gondolkodást, hogy meggyőződjön a hittel látottak valóságáról, de ugyanakkor folytatja is a gondolkodás munkáját, mert amit az ész nem ér el, ott a hit folytatja a megismerést. Nemcsak önmagában, hanem munkája, hivatása, kutatásai révén az irodalom, a kultúra mélységében is keresi a hitet. A hit és az ész mellett én még a művészetet is a megismerés eszközének tartom. A világ megismerése ugyanis nemcsak a természet, a világmindenség fürkészését jelenti, hanem valójában azáltal is az Istent keresi az ember. A művészet e törekvésnek a hithez hasonló, intuitív útja. Az én világomban, a hivatásomban a kultúrának van központi szerepe. A kultúra mélyén a vallási kultusz, a kultusz mélyén a hit működik. Az tesz egy kultúrát, egy irodalmi művet vagy más műalkotást értékessé, hogy olyasmit tud adni az embernek, ami kiemeli az anyagi meghatározottságából, és szellemi érzékelésre teszi képessé. Az én istenhitemet nemcsak a szülői példa, a vallásos családi élet, a hittanórák és egyházi élmények vagy a Biblia formálta, hanem nagyszerű költők is, Balassi, Csokonai, Kölcsey, Petőfi, Arany, Ady, József Attila, Szabó Lőrinc, Dsida Jenő, Babits és nagyon sokan mások. Ha nem is Istenről szól, mégis sokszor többet elmond róla egy vers, egy elmélyülésre indító zenemű, egy képzőművészeti vagy építészeti alkotás, mint a hittudomány. Meg kell vallanom, hogy a Bibliában sem mindig a kinyilatkoztatás igazságtartalma ragad magával, hanem a szépség, a tartalom és a forma, a szerkezet feszültségei. Így nemcsak lelki, hanem valódi szellemi, esztétikai élmény is a Szentírás. Lehet, hogy ez a művészi érték a Szentírásban csak ráadás, de Babitscsal azt is elmondhatom, még ebben a puritanizmust hirdető városban is, hogy: „Nem vagyok puritán: az én üdvösségemnek nem elég az, (…) ami itt és most szükséges. Hiszek a feleslegesben! Hiszek a művészetben, amely kinyitja elénk a világot, mely kiröpít a pontból és pillanatból, mely katholikussá és a kozmosz polgárává avat…” (Örökkék ég a felhők mögött.) 5
Az én hitem Személyes vallomások. Kovács Ágnes beszélget a muzeológus irodalomtörténész Keresztesné Várhelyi Ilonával. A hit, a legszemélyesebb valóság, megfogalmazhatatlan, egyedül Isten látja olyannak, amilyen valójában. Jézus egyik példabeszédét így fejezi be: „De amikor eljön az Emberfia, talál-e hitet a földön?” (Lk 18,8) Talál-e bennem hitet? Hogyan határozható meg a megfogalmazhatatlan? Sokféle definíció közül a legegyszerűbb: „A hit bizalom és ráhagyatkozás Istenre”. A hit nemcsak tudati állapot, hanem az érzelmeket és az egész életet áthatja. A misében is elhangzik: „akinek hitét csak Te ismered!” Szemérmesek vagyunk, amikor a hitünkről kérdeznek, mert valójában nem ismerjük elég jól saját hitünket. Vallásgyakorló emberként azt tudjuk, mit kellene hinnünk, s talán azt gondoljuk, hisszük is mindazt, de vajon, ha nehézség, vértanúság várna ránk a hitünkért, megfutamodnánk-e. Előadásában Tolsztojt idézte, miszerint a „hit az élet ereje”. Tolsztojnak igaza lehet, hiszen még a halálos betegségből való felgyógyulást is segíti az erős hit. A gyógyulás hite és az istenhit egy tőről fakad. A hit úgy lesz életerő, hogy táplálja az akaratot, mégpedig az isteni akaratot fürkészve. Életerő 4
nélkül azonban meghasonlás következik, felborul a rendszer, a szervezet, a társadalom. Jézus azt mondja: „A meghasonlott ország elpusztul, és ház házra omlik.” (Lk 11,17) Ilyen összeomlást jelez nálunk a nemzeti méretű depresszió, a széthúzás, a szándékos gyermektelenség, a függőségek, az elköteleződés hiánya a családi, vallási és civil életben, az elvándorlás, a hazaszeretet megfogyatkozása stb., mindaz, aminek napjainkban tanúi vagyunk. Istenhit nélkül az egyén erkölcsi értékrendje labilissá válik, rövid távú érdekek mentén alakul, összeomlik, maga alá temeti az embert. Ugyanakkor az istenhit az egyéni és társadalmi kérdéseket is súlyuk szerinti rendbe állítja be. A hit mint a mágneses tér elrendezi az élet fontos kérdéseit a pozitív és negatív pólusok mentén. Ha a mágnest, az Istent kivonjuk, rend helyett káosz lesz a világban és az emberben. Mi alapozta meg a hitét? Nálam a családi indíttatás jó alapot adott: komoly, kipróbált hitű katolikus szüleim voltak. A Most segíts meg Máriát édesapámtól tanultam négyévesen, amikor édesanyám élete veszélyben forgott. Ez volt az első tapasztalatom az ima erejéről. Születésemkor apám már túl volt életének delelőjén. Először Trianon vágta ketté az életét. Premontrei érettségije, majd jogi diplomája, államtudományi doktorátusa Kassán még karriert ígért neki, majd onnan kiszakadva a százados családi örökségén, a Rákócziak abaúji falvaiban közjegyzőként lett osztályidegen. Okkal idézte Arany Jánost az új rendszer uraira utalva: „Ha egy úri lócsiszárral / találkoztam, s bevert sárral, nem pöröltem./ Félreálltam, letöröltem.” (Epilógus) A személyes üldözöttség csak erősítette szüleim tudatosan megélt hitét. Példájukkal azt tanították, hogy egyedül a hitet és a tudást érdemes gyarapítani, mert minden mást elvehetnek. Velük ez többször is megtörtént. Édesanyám sokoldalú, családcentrikus, mindent kibíró, jéghátán is igényesen megélő asszony volt, csupa gondosság, de nem aggodalmaskodó. Az Istenre hagyatkozás igazi példáját adta. Mindenbe belevágott, csak hogy fenntartsa a családot, és hivatástudattal bíró óvónőként nagyon értett a szavak nélküli neveléshez. Gyermekkorunkban pl. elsőpéntekre, a csalá-
„Békesség nektek!” Pünkösd a Szentlélek ünnepe. Mit is mondhatnánk a Szentlélekről, ha megkérdeznék tőlünk. Talán azt, hogy az Isteni harmadik személy, aki az első pünkösdkor tüzes nyelvek formájában leszállt az apostolokra, akit mi is elnyertünk a bérmálás szentségében. Az Úr Jézus Vigasztalónak nevezi a Szentlelket. Amikor Jézus az utolsó vacsorán tanítványaitól búcsúzot, sok válaszolatlan kérdés maradt bennük. Nem értették, éppen ezért szomorúság töltötte el őket, mikor Jézus arról beszélt, jobb lesz, ha ő elmegy, s elküldi a Vigasztalót. Éppen ezért vigasztalásként mondotta: „Ha nem megyel el, nem jön el a Vigasztaló, ám ha elmegyek, elküldöm őt nektek. Ötven nappal húsvét után, amikor a tanítványok ismét együtt voltak, hirtelen zúgás támadt, lángnyelvek tűntek fel, majd mindnyájukat eltöltötte a Szentlélek, aki minden szükségesre képes megtanítani. Akkor az apostolokban a húsvét után megmaradt bizonytalanságokra „válaszolt” Jézus, amikor zárt ajtón keresztül megjelent nekik, s azt mondta „Vegyétek a Szentlelket!” És ma? A mi életünkben is vannak vigasz nélküli helyzetek, megválaszolatlan kérdések. Keressük a vigasztaló Szentlélek jelenlétét. Milyen jeleket kell figyelnünk? Talán a kiengesztelődés, a figyelmes tapintatos szeretet gyakorlása, a másik meghallgatásának készsége, az elmélyültebb és őszintébb megélése hitünknek. Hinnünk kell, hogy a feltáamdt Jézus képes a mi életünkbe is beköltözni, szólni hozzánk: „Békesség nektek!”, s lelkének kiárasztásával ad nekünk új életet, új lendületet, a kitartáshoz szükséges erőt a földi zarándokútunkon. Hagyjuk, hogy a Szentlélek megérintse életünket, hogy a Lélek ajándéka által pünkösdi, megújult emberként éljünk. Ahogy az első pünkösdkor eggyé tette az apostolok közré gyűlt sokaságot, a Szentlélek úgy tartja ma is össze kegyelmével az Egyházat. Pünkösd az Egyház ünnepe. R.ZS
Reviczky Gyula:
PÜNKÖSD Piros pünkösd öltözik sugárba, Mosolyogva száll le a világra. Nyomában kél édes rózsa-illat, Fényözön hull, a szívek megnyílnak. Hogy elõször tûnt fel a világnak, Tüzes nyelvek alakjába’ támadt. Megoldotta apostolok nyelvét, Hírdeté a gyõzedelmes eszmét. Piros pünkösd, juttasd tiszta fényed, Ma is minden bánkódó szívének, Hogy ki tévelyg kétségbe’, homályba’: Világító sugaradat áldja. Habozóknak oldjad meg a nyelvét, Világosítsd hittel föl az elmét. Hogy az eszme szívbõl szívbe szálljon, Diadallal az egész világon! Piros pünkösd, szállj le a világra, Taníts meg új nyelvre, új imára. Oszlasd széjjel mindenütt az éjet, Szeretetnek sugara, Szentlélek! 9
Ferenc pápa homíliája
A Szentatya szokásos reggeli szentmiséjén hétfőn, május 6-án, a Szent Márta Házban ez alkalommal a keresztények lelkiismeret vizsgálatáról szólt. A Szent Péter Műhely alkalmazottai voltak jelen a szertartáson Angelo Comastri bíboros elnök és a zenei kápolna prefektusa, Pablo Colino prelátus vezetésével, akik koncelebráltak a pápával. Szentbeszédében a Szentlélekre összpontosított a pápa. A Szentlélek isteni személy, aki tanúságot tesz Jézus Krisztusról bennünk. A pápa rámutatott, hogy a Szentlélek védelmét nevezi Jézus „vigasztalónak”, aki megvéd bennünket és mindig mellettünk áll, hogy támogasson. A keresztény életet nem lehet megérteni a Szentlélek jelenléte nélkül: nem lenne ugyanis keresztény. Vallásos, pogány és kegyes élet lenne, ami hisz Istenben, de az életerő nélkül, amelyet Jézus tanítványainak akart adni. A Szentlélek jelenléte adja ugyanis ezt az életerőt. A Szentlélek tanúskodik Jézusról, hogy mi is tanúságot tudjunk tenni másoknak. Az első olvasmányban egy Lídia nevű aszszonyról van szó, aki Pált hallgatta. Azt olvassuk róla, hogy az Úr megnyitotta szívét, hogy hallgasson mindarra, amit Pál mondott. Ezt a Szentlélek viszi végbe: megnyitja a szívet Jézus megismerésére. Nélküle nem ismerhetjük meg Jézust. Felkészít bennünket a Jézussal való találkozásra, hogy az Ő útján járjunk. A Szentlélek cselekszik bennünk a nap során, egész 10
életünkben, mint tanúságtevő, aki megmondja, hol találjuk Jézust – hangsúlyozta Ferenc pápa. Ezután a Szentatya többször az imára buzdított, amely az utat jelenti a húsvéti termékenység kegyelmének elnyeréséhez. Ez a gazdagság a Szentléleknek köszönhetően érhető el. Majd a lelkiismeret-vizsgálatról szólt, amelyet a keresztények a nap végén végeznek. Ez a „gyakorlat” jót tesz, mert tudatára ébredünk annak, amit szívünkben az Úr tett – mutatott rá a pápa. Kérjük a kegyelmet, hogy hozzá szokjunk útitársunk, a Szentlélek jelenlétéhez. Kerüljünk közelebb hozzá, mint baráthoz. Jézus azt mondta, hogy nem hagylak egyedül, Őt hagyom neked. Szokjunk hozzá, hogy megkérdezzünk magunktól, mielőtt véget ér a nap: Mit tett ma bennem a Szentlélek? Milyen tanúságtételt adott nekem? Hogyan szólt hozzám? Mit javasolt? Ez az isteni jelenlét segít nekünk, hogy előrehaladjunk az életben, mint keresztények. Kérjük ezt a kegyelmet, hogy minden pillanatban jelen legyen Húsvét termékenysége – zárta hétfő reggeli homíliáját Ferenc pápa. bonumtv.hu Amikor lelkiismeretedet megvizsgálod, fontos, hogy a szerető Isten jelenlétébe helyezed magad. Ő szeret téged és segíteni akar neked! Fogadd szívedbe bocsánatát és bocsáss meg magadnak is, hogy nem tudtál olyan lenni, amilyen szerettél volna. Kérd a Szentlélek világosságát, hogy fölismerd bűneidet (nem keresve mentő körülményeket) és, hogy igazán meg tudd bánni azokat (a megváltozás szándékával)! Nézd végig az életedet és a másokkal való kapcsolataidat, főleg a szeretetparancs szerint: mert a szeretet a mi Urunk, Jézus Krisztus főparancsa (Mt 22, 37); mert a szeretet elfogadása és továbbajándékozása személyiséged kulcsa; mert a szeretet boldogságod forrása; mert a tettekben megnyilvánuló szeretet az utolsó ítélet mércéje (Mt 25,31-46). Lelki tükör elérhető: http://szentjozsef.katolikussepsi.ro/ ?lelki-tukor,70
Köszönet Gyengéd irányításod befolyásolt az életben, amit tettem, amit teszek és amit valaha tenni fogok. Jóságod kitörölhetetlenül rányomta pecsétjét mindenre, ami voltam, ami vagyok és ami valaha leszek. Íly módon részese vagy mindennek, amit elértem, és amivé válok. Amikor segítek a szomszédomnak, ott van a te segítő kezed is. Amikor enyhítek barátom fájdalmán, ezért ő neked is tatozik. Amikor szavakkal, vagy példamutatással helyes utat mutatok egy gyereknek, elsősorban te vagy a tanítója. Minden, amit teszek a tőled tanult értékrendet tükrözi vissza. Minden rossz, amit kijavítok, minden szív, amelyet felvidítok, teher, amelyen könnyítek, irántad való tiszteletadás, a maga szerény módján. Mert te adtál nekem életet, és ami még fontosabb, leckéket arra, hogyan kell élni. Te vagy minden jónak a forrása, amit elértem életem során. Mami, köszönetet mondok mindazért, ami vagy és ami én vagyok! David L. Watherford
Anyák napjára Ha azt adhatnám, amit érdemelnél: Mindennap tejben-vajban fürödhetnél! Szél meg nem fújhatna, bánat sem érne, Mert aki bánt, az meglakolna érte! Ha hálám elvárnád anyaságodért: Az életemért, a virrasztásokért, A gondoskodásért, simogatásért, A milliónyi – mindig jó – tanácsért, Az édes tejért, a foszlós kalácsért biztos, hogy rövid volna rá az élet! De anya vagy, a hálát nem igényled! Te boldoggá szépülsz, ha évi pár napon Gondolatom és szívem Neked adom! Hogy elhitessem Veled – mit tegyek? Én egész évben egyformán szeretlek! KÖSZÖNÖM, HOGY VAGY NEKEM!
Akármit is ért el az életben, egy anya a gyermekei jóságában méri a sikerét. Debbie Mumm 3
Koczeth László:
XXI. századi ima és könyörgés fenn a hágón zaszlók lengnek fiatal s vén együtt mennek Máriácskát ünnepelni templomszobrát simogatni karod nyúlik kéklő égből átölelni messzeségből zászló leng a csíki hegyen magyaroknak üdve legyen legyen nap a boldogságra örömre és újulásra jó termésre, borivásra nyírfaágnak virulásra tisztességes számadásra üdvvel Isten házára Dobos Ferenc: (1881–1949)
Somlyai búcsú Siet a vándor a forráshoz, mert tudja, Ha ihatik abból: könnyebb lesz az útja. De kit az élet tép, kinek lelke fáradt, Gyógyító forrásra, vajon hol találhat? Székely népünknek van ily csodaforrása, Melynek messze földön sem igen van mása. Mikor elközelgett piros pünkösd napja, Sok-sok ezer székely dolgát abbahagyja, S olvasómondás és szép Mária-ének Közben kereszt alatt ifjak, nagyok, vének Napokig is mennek, míg Somlyóra érnek. Úgy imádkozni tán sehol sem tudnak, Mint ott, lábánál Nagyasszonyunk szobrának. Előtte egyszerre ezrek is térdelnek, Gyógyulását kérve ezerféle sebnek. S mindenik úgy látja, hogy egyedül rája Tekint a Szent Szűz, s ez szívéig átjárja. S úgy érzik, amikor onnan visszajönnek, Ott maradt nagy része a lelki terhöknek. Sok száz éve vagy már népünk drága kincse Somlyai Mária. Add, hogy úgy tekintse Szobrodat örökké szegény székely néped, Mert akkor biztos lesz számára az élet. 2
ragyogj ragyogj Asszonyanyánk kérünk mindig mosolyogj ránk hű népedre magyarokra földre tévedt csillagokra tévelygő bárányaidra botorkáló angyalokra csángó székely vándorokra
Erked – Arkeden Az eldugott kis szász falu, Erked a Segesvár–Brassó főúttól, Zoltán település felől közelíthető meg. Székelyderzsről igen körülményes odajutni. Ám, amikor szemünk elé tűnik a nyugati napfényben szikrázó szépséges evangélikus erődtemplom, minden bosszuságunkat elfelejtjük. Az eredeti épület a XIII. században, a romanika idején épült háromhajós bazilika volt. 1404-ben az oldalhajókat elbontották, az árkádokat elfalazták és támpillérekkel, valamint sokszögzáródású szentélylyel gótikus alakot adtak neki. A XV. században erődítették a templomot: a hajót és a szentélyt megmagasították, a templomfalak felső részét gótikus támpilléreken nyugvó, szuroköntő nyílásokkal ellátott védelmi emelettel egészítették ki. A torony a XIV. század végén épült hozzá a nyugati homlokzathoz. Érdekessége, hogy 1500 körül ezt a tornyot további erősítésként vastag falköpennyel vették körül, elfalazva ezzel a nyugati kaput, ami helyett déli bejáratot nyitottak. Az így kiépített erődtemplomot kettős várfal veszi körül: a belső a XV. századból származik, a külső valamivel
későbbi, talán már a XVI. századi. Mindkét falnak majdnem az összes sarkán ma is állnak a hatalmas saroktornyok. Egyes saroktornyok belső helyiségeiben ma is ott sorakoznak azok a számokkal gondosan megjelölt kampók, amelyeken a falubeli családok a szalonnákat tárolták. Az egyik ilyen szalonnatároló kamrához vezető kb. 4-5 méter hosszú falépcsőt egyetlen fatörzsből faragták ki: apróság, de mégis igazi mestermunka! Nagy nehezen, de sikerült megakadályozni, hogy miután a faluból 1990-ben mindössze három hónap alatt kb. 200 szász család vándorolt ki Németországba, az erődtemplomba ne költözzenek be idegen családok. Mivel a faluban ma már nem élnek evangélikusok, az épület használaton kivül áll. Ha e műemlék bárhol máshol lenne Európában, évente ezrek, tízezrek járnának csodájára – itt pedig csak reménykedhetün, hogy túléli e szomorú jelent és valamikor egy szebb jövő köszönt be... Horváth Zoltán György – Gondos Béla
öltözz napba s tekints le ránk mosolyodat küldd el hozzánk napsugárban megfürödnénk talán szebb életre lelnénk emeld fel hát fiaidat bánat helyet örömöt adj adj örömöt felejtésre örök béklyót szenvedésre hogy a magyar magyar legyen tisztességgel így végezzen adj ha nem is kérünk sokat segítsed hű országodat
A festői szépségű erődtemplom délnyugat felől 11
MAGUNKRÓL – MAGUNKNAK XV. évfolyam 5. szám (169.)
– Kiss Márton Márk.
Szentségi házasságot kötött – Páll Tibor – Vajda Erzsébet, Firuta Cristian – Luka Noémi, Kolcza Levente – Tamás Mária
Az Úr hazahívta: – Rusz László, Bartó Péter, Niczuly Erzsébet, Erdélyi Berta, Stefán Magdolna, Nagy Erzsébet.
Irgalmas Jézus, adj nekik örök nyugodalmat!
Boldog Gizella május 7 Regensburgban született 980 körül bajor hercegi családból. Apácának készült, amikor Géza fejedelem 996-ban fia, István számára feleségül kérte. Példás keresztény és családi élete hozzájárult ahhoz, „hogy az a nép, amelyet egykor a keresztények ostorának tartottak, a hithirdetők munkája révén olyan nemzetté váljon, amely mint a kereszténységnek századokon át hűséges követője, a hit bátor védőjének kitüntető nevét érdemelte ki” – írta VI. Pál pápa apostoli levelében. Veszprémben apácakolostort alapított, ahol udvarhölgyeivel hímzett templomi ruhákat. Neki tulajdonítják a koronázási palástot és a pápának adott miseruhát is. István király halála után a veszprémi kolostorban tartották fogva, majd 1045-ben Passauba távozott, ahol bencés szerzetesnő, majd apátnő lett. 1060 körül halt meg, és rövidesen szentként tisztelték. 12
Boldog Salkaházi Sára szűz és vértanú május 9 Salkaházi Sára 1899. május 11- én született Kassán. 1929-ben Budapesten belépett a Szociális Testvérek Társaságába, ahol fogadalmakkal teljesen Istennel szentelte életét. Orökfogadalmi mottójában: „Alleluja! Ecce ege mitte me!” (Alleluja! Itt vagyok engem küldj!) Krisztus iránt szenvedélyes szeretete fejeződött ki nagylelkű apostoli buzgóságában. Sokirányú szociális mozgalmi és írói tevékenységet folytatott. Részt vett az üldözőttek mentésében a II. világháború idején. 1943-ban tudatosan felajánlotta életét a Társaságéri különösen a gyengékért, bete gekért, azon esetre, ha egyház üldözés, a Társaság és a testvé rek üldözése következne be Részlet naplójából: „Ó, fölsége Szentháromság! Legkegyelmesebb Atyám, aki engem végtelen szeretetedből megteremtettél s jóságos irgalmadból gyermekeddé fogadtál, ó, édes Jézus Krisztusom! aki szent véreddel engem megváltottál s végtelen jóságodból jegyesednek választottál, ó, drága Szentlélek! aki kegyelmek bőségét zuhogtatod rám, s aki nekem, méltatlannak a hivatás kegyelmét és a Társaságot ajándékoztad, ó, legteljesebb Szentháromság, én ma a Társaság és a Testvérek iráni hálából és szeretetből felaján lom magam, mint a Társaság áldozatát! 1944. december 27-én elhurcolták és menekítettjeivel együtt a Dunába lőtték. XVI. Benedek pápa felhatalmazásával 2006. szeptember 17-én Erdő Péter bíboros, prímás, esztergomi érsek úr Budapesten, a Szent Istvánbazilika előtti téren avatta boldoggá. Verbényi István
EGYHÁZI TUDÓSÍTÓ – Katolikus havilap. Kiadja a sepsiszentgyörgyi Szent József római katolikus plébánia. Főszerkesztő: Szabó Lajos. Szerkesztőség: Sepsiszentgyörgy, Viitorului 2/A/4, tel. 0722-687 448,
[email protected] Szerkesztés, nyomdai előkészítés: Dávid Péter. Nyomda: Sepsiszentgyörgyi DEICO ISSN: 2248-1532
S E PS I S Z E NTGYÖ R GYI
EGYHÁZI TUDÓSÍTÓ Az andocsi Máriához (Magyar búcsújárók éneke 1920-ban) Koldusboton, törött mankón Jövünk búcsút járni, Szűzmáriás magyaroknak Kopott unokái. Éjfél van a Duna táján. Magyaroknak éjszakáján Nincs más, ki virrasszon. Baráttalan, testvértelen, Hozzád ver a veszedelem, Boldogságos Asszony!
www.katolikussepsi.ro
A szent keresztségben részesült:
2013 május
Megcsúfolták, megköpködték, Ami bennünk szép volt, Kilencfelé hasogatták, Ami rajtunk ép volt; Tépett testünk megtapossák, Ragadozók ragadozzák Édes-kevesünket, Koporsónkat faragdálják. – Eléd sírjuk, magyar árvák, A mi keservünket. Idegenek megnevetik Drága magyar szónkat, Idegentől kéregetjük Kenyerünket, sónkat.
Magyar kezek szántogatnak Régi rögön új uraknak Néped hegye-völgyén. Más arat, hol mi vetettünk: Jövevények, szolgák lettünk Úr-apáink földjén. Boldogasszony ezer évig Édesanyánk voltál, Eleink, ha hozzád sírtak, Hozzájuk hajoltál: Száz ostorral ostorozzon, Csak ez egyért, Boldogasszony, Négy-víz parton, három-hegyen Mindörökké magyar legyen A máriás ének.
