1/252 Jegyzőkönyv Készült: a Karcag Városi Önkormányzat Képviselő Testületének 2008. május 22-én megtartott üléséről (2008/ XV. ülés) Az ülés helye: Városháza 1. sz. tanácskozóterem (Karcag, Kossuth tér 1. sz.) Jelen vannak: Dr. Fazekas Sándor, Dr. Kapusi Lajos, Csányi Sándor, Varga István, Kurucz István, Dr. Kovács László, Karcagi Nagy Zoltán, Dr. Kasuba János, Molnár Pál, Pánti Ildikó, Dr. Molnár Sándor, Szabó Sándor, Dobos László, Dr. Bótáné Kocsis Júlia, Kovácsné Kerekes Katalin képviselők. Távolmaradását bejelentette: Gyurcsek János és Kovács Sándor képviselők. Meghívottak: Rózsa Sándor jegyző, Dr. Czap Enikő aljegyző,Nagyné László Erzsébet, Lőrincz Mária, Hodos Julianna, Nyester Ferenc, Dr. Csala Anikó irodavezetők, Szatmáriné Tüdős Ilona személyügyi szervező, Szentesi Lajos, Lovas Sándor, Dr. Oszlács Judit bizottsági tagok, Pengő Ferenc a Karcag TV. ügyvezető igazgatója, Dr. Tóth Katalin a Kátai Gábor főigazgatója, Bank Júlia a Kátai Gábor Kórház mb. gazdasági igazgatója, Cselényi Csaba újságíró, Domokos Gyula a Munkaügyi Központ Karcagi Kirendeltségének vezetője, Harsányi Zsolt DAVODA Kft. képviseletében, valamint Baranyainé Gácsi Katalin köztisztviselő-jegyzőkönyvvezető, a lakosság képviseletében mintegy 3-5 fő. Dr. Fazekas Sándor: Az ülés határozatképes, azt megnyitja. Indítványozza, hogy a képviselő testület a kiküldött meghívóban foglaltaknak megfelelően, a következő módosítással tárgyalja meg a napirendeket: a 7. napirendi pontot „a Kátai Gábor Kórházban végrehajtandó létszámcsökkentésről„ szóló előterjesztést a napirendről javaslja levenni, mivel jogszabályi változás miatt e témakörben további egyeztetések szükségesek. E napirend helyébe javasolja felvenni „ a Karcag-Berekfürdő közötti kerékpárút – II. ütem – nyomvonalához szükséges területek részbeni kisajátításáról” szóló előterjesztést Van-e valakinek más javaslata? Más javaslat nem hangzott el. Dr. Fazekas Sándor: Szavazásra teszi fel először a módosító javaslatot.. Aki azzal egyetért, jelezze. A képviselő testület döntése: 15 igen szavazat, nemleges szavazat, tartózkodás nem volt. Dr. Fazekas Sándor: Ismerteti a napirendet.
2/252
Napirend
Előadó
1. Beszámoló a DAVODA Kft. tevékenységéről a Kátai Harsányi Zsolt Kft. vezetője Gábor Kórházban. 2. Előterjesztés a Karcag Városi integrált városfejlesztési Dr. Fazekas Sándor polgármester stratégiáról és antiszegregációs tervről 3. Előterjesztés az Észak-alföldi Operatív Program keretében Dr. Fazekas Sándor polgármester funkcióbővítő integrált településfejlesztések támogatására kiírt pályázatban való részvételről 4. Előterjesztés a Kátai Gábor Kórház gazdasági igazgatói megbízás pályázati kiírásáról
Dr. Fazekas Sándor polgármester
5. Előterjesztés a Déryné Művelődési és Ifjúsági Központ igazgatói állásának pályázati meghirdetésére
Dr. Fazekas Sándor polgármester
6. Előterjesztés a Kátai Gábor Kórház betöltetlen /üres/ álláshelyeinek csökkentéséről
Dr. Fazekas Sándor polgármester
7. Előterjesztés a Karcag-Berekfürdő közötti kerékpárút – II. Dr. Fazekas Sándor polgármester ütem – nyomvonalához szükséges területek részbeni kisajátításáról 8. Előterjesztés a 112/2008./III.12./ „Kt.” sz. határozat és a 2/2008./III.12./ „tgy” sz. határozat módosításáról a Karcag Városi Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok felújítására a Nagykun – ház Kft-vel kötendő vállalkozási szerződésről
Dr. Fazekas Sándor polgármester
Dr. Fazekas Sándor: Szavazásra teszi fel a napirendet. Aki azzal egyetért, jelezze. A képviselő testület döntése: 15 igen szavazat, nemleges szavazat, tartózkodás nem volt. 212/2008./ V.22. / „kt.” sz. h a t á r o z a t a Karcag Városi Önkormányzat Képviselő Testülete 2008. május 22-ei ülése napirendjének elfogadásáról A Karcag Városi Önkormányzat Képviselő Testülete az ismertetett napirendet e l f o g a d j a . Erről értesül: 1./ Képviselő Testület Tagjai, Lakóhelyeiken
3/252 Dr. Fazekas Sándor: Javasolja, hogy a 8-as napirendi pontot– mivel az taggyülési napirend– zárt ülés keretében tárgyalja meg a képviselő testület. Aki ezzel egyetért, kézfeltartással jelezze. A képviselő testület döntése: 15 igen szavazat, nemleges szavazat, tartózkodás nem volt. 213/2008./V.22./ „kt.” sz. h a t á r o z a t zárt ülés megtartásáról A Karcag Városi Önkormányzat Képviselő Testülete a 8-as napirendi pontot– mivel az taggyűlési napirend – zárt ülés keretében tárgyalja meg. Erről értesülnek: 1./ Képviselő testület tagjai, Lakóhelyeiken Dr. Fazekas Sándor: Napirend előtti kérdések feltevésére van lehetőség. (A kérdések megválaszolására a napirendek megtárgyalását követően kerül sor.) Kérdés nem hangzott el. Dr. Fazekas Sándor: A két testületi ülés között történt fontosabb eseményekről a soros testületi ülésen ad számot. Rátérnek a napirend megtárgyalására. 1.
Beszámoló a DAVODA Kft. tevékenységéről a Kátai Gábor Kórházban.
Dr. Fazekas Sándor: Köszönti Harsányi Zsolt urat, aki a kft-t képviseli. Benyújtották a tájékoztatót, melyet vitára bocsát. Harsányi Zsolt: Május 8-a után tudták meg, hogy mennyi lesz a plusz finanszírozás a hivataloshoz képest, s ez 13 M Ft. lett. dr. Molnár Sándor: Kérte, hogy a DAVODA Kft. számoljon be az elvégzett munkájáról, Úgy gondolja, hogy egy kb. 6 hónapos munka eredményét látják most maguk előtt, amely hozott újdonságot és hozott olyat is, amit már tudtak. Visszaköszöntek olyan dolgok ebben az anyagban, mint a kódolási probléma, mely egy rendkívül fontos dolog. Nyilván visszaköszönt az egynapos sebészet, amely a bevételnél rendkívül fontos. Számára visszaköszönt ebben az ügyelet, amelynek a megoldásával nincsenek megelégedve, sőt kifejezetten hátrányosnak találja, nemcsak amiatt, hogy összegszerűen, ha úgy számolják, hogy mindent levonnak belőle, akkor bizony rosszul jár a társaság, de akkor is rosszul jár, ha elveszítik azokat a jogosultságokat – nem érti, hogy miért – hogy pld. ünnep és munkaszüneti nap után nem kapják meg a pihenőnapokat. Tehát ez elég problémásnak tűnik. Úgy gondolja, hogy ezt lehetett volna másképpen is megoldani. Fölveti ezt a problémát, de nem az ő gondja ezt megoldani. Visszaköszönt a mosoda dolga is, amely komoly gondot jelent és a higiénikus főorvosnak a hiánya. Mindezekkel együtt hiszi, hogy azt a munkát,
4/252 amivel megbízták ezt a Kft-et, elvégezték, szükség volt erre a munkára, ha pedig olyan dolgokat látnak benne, melyek problémásak az egészségügyi dolgozóknak az új főigazgatónővel, illetve menedzsmentjével talán megtudják tárgyalni ezeket az eseményeket. Kérdést tett fel: Dr. Fazekas Sándor, melyre Dr. Molnár Sándor válaszolt. Dr. Fazekas Sándor: Ez egy komoly probléma, amit válaszában elmondott képviselő úr. Közbeszerzés keretében kerültek ezek a gépek beszerzésre. Európában egyetlen egy cég gyárt ilyen gépeket, így túl sok választás annak idején nem volt. Nyilvánvaló, hogy erre a problémára valamilyen megoldást ki kell találni, dolgozni. Ami a megállapításokat illeti: azt hiszi, hogy nagyon hasznos, hogy képviselő úr hozzászólt ehhez a napirendhez, mert a kórházról készített korábbi – 4-5 évvel ezelőtti – anyagokban nem kellett ilyen problémákkal szembesülni, mint ami a finanszírozást, az egészségügyi átszervezés következményeit bemutatja. Mi az amit az anyag tartalmaz?A Kormány egészségügyi politikájának helyi következményeit. Azt hiszi, hogy ezt érdemes képviselő úrnak szembesíteni azokkal a döntésekkel, melyeket egy városból származó képviselő zokszó, kritika nélkül Budapesten megszavazott, annak helyben ez a következménye. Nincsen pénz munkabérre, gyógyszerre, új ruhákra, stb. Tessék ezt szépen kézbe venni és odaadni a képviselőnőnek, hogy lehet arról beszélni, hogy mennyit tett valaki a városért, a kórházért, újságcikkeket írni, stb., de vannak olyan következmények, melyeknél negatív a mérleg. Ilyen következmény az egészségügynek az alulfinanszírozása, ami független egy kórházi felújítástól, ilyen következmény az, hogy a dolgozóknak a helyzete hogyan alakul, hogy üres állásokat nem tudnak betölteni,, pedig a városban komoly munkanélküliség van, sőt meg kell szüntetni, stb. Az, hogy a gazdaságpolitika olyan, amilyen, hogy a munkanélküliség növekedik az a szintjükben úgy jelenik meg, hogy az önkormányzat intézményeiben sem tudnak létszámot fölvenni. Tehát ezért azt javasolja, hogy ezt a beszámolót, amikor kézbe veszik, akkor tegyék oda mellé azoknak a parlamenti vitáknak, újságcikkeknek, nyilatkozatoknak az anyagát is, amely mindenki számára ismert. Ugyanis a Karcagi Kórházat nem lehet kiragadni a többi kórház sorából, nem lehet kiragadni az ország helyzetének az állapotából, mert nem egy szigeten élnek. Ott fenn megnyomják a gombot, hiába tiltakozik az ellenzék, hogy nem jó a költségvetés, stb., helyben pedig ez a következmény. Emberi sorsokat érint. Elbocsátások, sorban állás, egészségromlás, stb. Ez a kórházról szól és a betegeket még nem is érintették. Minden betegre valamilyen szinten következménye van ennek a dolognak, de összességében az adófizető, TB. járulékot fizető lakosságra következménye van annak a helyzetnek, ami elő állt. Dicséretes az a küszködés, amit elkötelezett szakemberek, akár a kft., akár a kórház részéről visznek, hiszen néha csodálkozik azon, hogy ebben az ágazatban még ki az aki fantáziát lát. Az ápolótól a csúcsvezetőig, a takarítótól a gépészmérnökig terjedő stábon ki az, aki -az önkormányzati képviselők is ebből a szempontból elkötelezettek – még azt mondja, hogy feszüljenek neki újra, miközben a pályát már nem tudja, hogy hanyadjára festik át. Több biztosítós modell, vizitdíj, széf és egyéb „ őrültségekről” még nem is beszéltek, amiket most azok vonnak vissza, akik beterjesztették, és hozni akarnak helyette megint valamilyen torzszülött modelleket, miközben a beteg, az egészségügy egy olyan tortúrán megy keresztül, ami. Javasolja, hogy az ilyen és más anyagokat széles körben forgassák a döntést hozók, akik nem tudja, milyen elkötelezettség alapján nyomják meg a gombot, de hogy azzal nem foglalkoznak, hogy minek mi a következménye, az elég szomorú. Itt az önkormányzatban, amikor van egy döntés arról, hogy épüljön valahol egy járda, akkor azt az emberek érdekében hozzák meg, kimennek a helyszínre és megnézik, hogy odakerült-e a járda, s ha rossz helyre került, akkor megpróbálják a következő döntéssel azt orvosolni. Sajnos mostanában olyan döntések születtek, amik mindig csak rontottak a helyzeten és nem lát különösebb esélyt arra,
5/252 hogy akár az egészségügynek, akár az önkormányzatoknak a helyzete az elkövetkezendő időszakban különösebben javuljon. Dr. Kapusi Lajos: Két dolgot szeretne megemlíteni. Az egyik: az anyagban egy hibára szeretné fölhívni a figyelmet, mégpedig arra, hogy a közforgalmú gyógyszertár megnyitásának határideje július 1., Semmelweis nap. Kéri, hogy ezt javítsák ki az anyagban. A másik: nagyon jól tudja a képviselő testület, hogy az elmúlt időszakban a Karcagi Kórházban egy megbízott vezetés, menedzsment látta el a feladatát, és ők nagyon nagy mértékben igyekeztek támaszkodni mindarra, amit a DAVODA Kft. tagjaitól tanácsként kaptak. Azt gondolja, hogy nem mindig értettek mindenben egyet, voltak közöttük viták, de azért igyekeztek úgy intézni a dolgokat, hogy a vezérelv az legyen, hogy ez a kórház megmaradhasson, hogy ebben a kórházban most is gyógyító munka folyhasson. A leköszönő és munkáját átadó menedzsment nevében szeretné megköszönni a DAVODA Kft. minden egyes tagjának a segítségét és kéri Harsányi Zsolt urat, a Kft. vezetőjét, hogy ezt a köszönetet tolmácsolja dr. Békési László, illetve Kalcsa István részére és mindazoknak, akik ebben a programban részt vettek és megpróbálták őket megfelelően irányítani ahhoz, hogy céljaikat elérhessék. Jóslások azt mondták, hogy a Karcagi Kórház április környékén várható, hogy teljesen az ebek harmincadjára kerül, ma egy hónappal későbbi időpontot ínak és még nincs ilyen gond, mert a kórház működik. Valamennyi volt vezetőtársa nevében is még egyszer tisztelettel megköszöni a DAVODA Kft. munkáját. Dr. Fazekas Sándor: Egyetért azzal, amit Dr. Kapusi Lajos képviselőtársa mondott,nagyon nagy munkát végzett a cég, még van hátra a munkából és számítanak arra, hogy ebben a vonatkozásban is eredményesek lesznek, a beszámolót elfogadásra javasolja. Aki ezzel egyetért, jelezze. A képviselő testület döntése: 15 igen szavazat, nemleges szavazat, tartózkodás nem volt. 214/2008./ V.22./ „kt.” sz. h a t á r o z a t a DAVODA Kft. tevékenységéről a Kátai Gábor Kórházban A Karcag Városi Önkormányzat Képviselő Testülete a DAVODA Kft. tevékenységéről a Kátai Gábor Kórházban c. beszámolót megtárgyalta, azt e l f o g a d j a . Erről értesülnek: 1./ Képviselő Testület Tagjai, Lakóhelyeiken, 2./ Harsányi Zsolt, DAVODA Kft. 4700. Mátészalka,Kossuth u.31/A 3./ Kátai Gábor Kórház Karcag, Zöldfa u. 48. sz. 2.
Előterjesztés a Karcag Városi integrált városfejlesztési stratégiáról és antiszegregációs tervről
Dr. Fazekas Sándor: Az Észak-alföldi Operatív Program keretében funkcióbővítő integrált települési fejlesztési programok támogatására kiírt pályázati felhívásra szeretnének majd benevezni és ehhez szükséges egy integrált városfejlesztési stratégiai terv elkészítése, időközönkénti felülvizsgálata, elfogadása. Ennek az anyaga több kört már megfutott a bizottságokban és itt is látható. A részletes ismertetéstől eltekint. Az előterjesztés tartalmazza az anyagra vonatkozó kiegészítéseket. Helyzetértékelés kell a város vonatkozásában a város szerepének meghatározásában, a településhálózatban. Szükséges a város egészére vonatkozó
6/252 rövid helyzetértékelés, a városrészek területi megközelítésű elemzése, a város jövőképe, célkitűzések, a stratégia koherenciája, konzisztenciája, fejleszteni kívánt akcióterületek kijelölése, a stratégia megvalósíthatósága. Antiszegregációs terv is szükséges az anyaghoz. Pánti Ildikó: A tájékoztatóban szerepel, hogy ez az anyag a civil szervezetek, egyesületek, intézményvezetők előtt volt megvitatva, megbeszélve a mai napon és ott a jelenlevők egyhangúlag kifejezték örömüket abban, hogy ez az anyag egy olyan anyag, amellyel nemcsak a város pályázhat ezt követően, hanem pályázhatnak intézmények is. Nemcsak a város helyzete, a jelen és múlt, hanem célirányosan, kicsit években, távlatokban nézve meghatározva, hogy mi lehet a városnak az a kitörési pontja, helyzete, amellyel pályázni tud és egyáltalán pozícióját őrzi. Az előadó is elmondta - mely egyetértésükkel is találkozott – hogy törekedni kell a városnak arra, hogy a kistérségen belül a vezető szerepét továbbra is tartsa és a fejlesztések, oktatási, kulturális és egyéb feladatait ennek alárendelve kell tennie. Ez az anyag úgy készült el, hogy a részanyagok rendelkezésre voltak bocsátva, most a jelen helyzetben gyakorlatilag egy együttes anyag áll rendelkezésre. Lőrincz Mária irodavezetőnek és a szakterület dolgozóinak köszönetét fejezi ki az anyag összeállításáért. Kurucz István: Pénzügyi Bizottság megtárgyalt az anyagot, azt elfogadta. Dr. Fazekas Sándor: Javasolja az előterjesztés és a határozati javaslat elfogadását. Aki ezzel egyetért, jelezze. A képviselő testület döntése: 15 igen szavazat, nemleges szavazat, tartózkodás nem volt. 215/2008. (V.22.) „kt.” sz határozat
a Karcag városi integrált városfejlesztési stratégiáról és anti-szegregációs tervről Karcag Városi Önkormányzat Képviselő Testülete a helyi önkormányzatokról szóló többszörösen módosított 1990. évi LXV. Tv. 1. § (6) bekezdés b) pontjában biztosított jogkörében eljárva az alábbiak szerint dönt: 1) Karcag Város Önkormányzata a határozat mellékletét képező Karcag integrált városfejlesztési stratégiát és anti-szegregációs tervet elfogadja.
városi
2) Karcag Város Önkormányzata kinyilatkozza, hogy a jelen határozattal elfogadott anyagot három évente felülvizsgálja és az aktualitásoknak megfelelően módosítja. Felelős: Lőrincz Mária Gazdálkodási és Kistérségi Irodavezető Határidő: 2011. május 31. Erről értesülnek: 1. Karcag Városi Önkormányzat Képviselő Testületének tagjai, lakhelyükön 2. Karcag Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala - Építési és Műszaki Iroda - Pénzügyi és Költségvetési Iroda - Gazdálkodási és Kistérségi iroda, helyben 3. Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. (pályázatban)
7/252
Integrált Városfejlesztési Stratégia KARCAG
2008. május
8/252
ZÁRADÉK
Az Integrált Városfejlesztési Stratégiát a Szociális és Munkaügyi Minisztérium megbízásából támogatta, véleményezte és elfogadta:
Kiss Tibor Anti-szegregációs szakértő
…………………….., 2008. ………..
9/252
KARCAG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁVAL EGYÜTTMŰKÖDVE KÉSZÍTETTE: DR. KOVÁCS P. ZOLTÁN ÜGYVÉDI IRODA Dr. Kovács P. Zoltán irodavezető ügyvéd – adótanácsadó – hivatalos közbeszerzési tanácsadó 1054 Budapest, Hold u. 21. Tel./Fax: 06-1-332-2533, Mobil: 06-30-251-0669
[email protected], www.zpkovacs.com
10/252
TARTALOMJEGYZÉK 1.
A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ HELYZETÉRTÉKELÉS .................................... 13 1.1. GAZDASÁG ............................................................................................................ 13 1.1.1. Általános jellemzés ................................................................................... 14 1.1.2. Közlekedési kapcsolatok........................................................................... 22 1.1.3. Ipar ............................................................................................................ 26 1.1.4. Mezőgazdaság.......................................................................................... 29 1.1.5. Szolgáltatás, kiskereskedelem.................................................................. 32 1.1.6. Idegenforgalom, vendéglátás.................................................................... 34 1.2. TÁRSADALOM ........................................................................................................ 39 1.2.1. Demográfia ............................................................................................... 39 1.2.2. Képzettség ................................................................................................ 42 1.2.3. Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság ..................................................... 44 1.2.4. Nemek közötti különbségek ...................................................................... 48 1.2.5. Felekezeti hovatartozás ............................................................................ 50 1.2.6. Nemzetiségi hovatartozás......................................................................... 50 1.2.7. Civil szerveződés ...................................................................................... 51 1.3. ÉPÍTETT KÖRNYEZET .............................................................................................. 52 1.3.1. Épített lakókörnyezet ................................................................................ 52 1.3.2. Középületek .............................................................................................. 55 1.3.3. Közterek és köztéri műtárgyak.................................................................. 57 1.4. KÖZSZOLGÁLTATÁSOK ........................................................................................... 59 1.4.1. Közmű-infrastruktúra és szolgáltatás ........................................................ 59 1.4.2. Helyi és helyközi tömegközlekedés .......................................................... 65 1.4.3. Oktatási közszolgáltatások ....................................................................... 65 1.4.4. Szociális közszolgáltatások ...................................................................... 68 1.4.5. Egészségügyi közszolgáltatások .............................................................. 71 1.4.6. Kulturális, rekreációs és sport közszolgáltatások ..................................... 73
2.
VÁROSRÉSZEK HELYZETÉRTÉKELÉSE ................................................................... 75 2.1. A VÁROSRÉSZ SZINTŰ HELYZETÉRTÉKELÉS SZEMPONTRENDSZERE ......................... 75 2.2. A VÁROSRÉSZEK LEHATÁROLÁSA ........................................................................... 76 2.2.1. A városrészek lehatárolásának módszertana ........................................... 76 2.2.2. A városrészek bemutatása ....................................................................... 78 2.3. SZAKPOLITIKÁK SZERINTI HELYZETÉRTÉKELÉS ....................................................... 86 2.3.1. Gazdaság.................................................................................................. 86 2.3.2. Társadalom ............................................................................................... 87 2.3.3. Épített környezet ....................................................................................... 90 2.3.4. Funkcióellátottság a városrészekben........................................................ 91 2.4. SWOT ELEMZÉS .................................................................................................... 93 2.4.1. A: Városközpont........................................................................................ 93 2.4.2. B: Északi Városrész .................................................................................. 94 2.4.3. C: Keleti városrész .................................................................................... 94
11/252 2.4.4. 2.4.5. 2.4.6. 2.4.7.
D: Déli városrész....................................................................................... 95 E: Déli Ipartelep ........................................................................................ 95 F: Kisföldek és Kertváros .......................................................................... 96 G: Nyugati városrész ................................................................................ 96
2.5. HELYZETELEMZÉS AZ ANTI-SZEGREGÁCIÓS TERVHEZ .............................................. 98 2.5.1. Szegregátumok lehatárolása .................................................................... 98 2.5.2. Szegregátumok elemzése ...................................................................... 105 3.
CÉLOK KITŰZÉSE ...................................................................................................... 123 3.1. A VÁROS EGÉSZÉNEK CÉLRENDSZERE .................................................................. 123 3.1.1. A célrendszer felépítése, szerkezete ...................................................... 123 3.1.2. Hosszú távú (átfogó) célok ..................................................................... 124 3.1.3. Közép távú (tematikus) célok .................................................................. 126 3.1.4. Tematikus célok és Programok összefoglalása ...................................... 128 3.1.5. Közép távú (program) célok .................................................................... 130 3.1.6. Indikatív projektlista ................................................................................ 137 3.2. VÁROSRÉSZI SZINTŰ CÉLOK.................................................................................. 158 3.2.1. Karcag város általános céljai .................................................................. 158 3.2.2. A Városközpont céljai ............................................................................. 158 3.2.3. Északi városrész céljai............................................................................ 159 3.2.4. A Keleti városrész fejlesztése ................................................................. 160 3.2.5. Déli városrész céljai ................................................................................ 160 3.2.6. A Déli ipartelep céljai .............................................................................. 161 3.2.7. Kisföldek és Kertváros városrész céljai .................................................. 161 3.2.8. Nyugati városrész fejlesztése ................................................................. 162 3.2.9. Külterületek és egyéb települések fejlesztése ........................................ 162 3.3. AKCIÓTERÜLETEK ELŐZETES KIJELÖLÉSE ............................................................. 164 3.3.1. Az akcióterületek lehatárolásának módszertana .................................... 164 3.3.2. Projekthelyszínek kijelölése .................................................................... 165 3.3.3. Akcióterületek előzetes kijelölése ........................................................... 166 3.3.4. Az akcióterületek céljai ........................................................................... 167 3.4. ANTISZEGREGÁCIÓS BEAVATKOZÁSI TERV ............................................................ 172 3.4.1. A beavatkozási terv alapelemei és alapelvei .......................................... 172 3.4.2. A szegregátumonkénti beavatkozások fő irányai.................................... 179 3.4.3. Beavatkozási elemek bemutatása .......................................................... 180 3.4.4. Partnerség szerepe az antiszegregációs beavatkozásokban ................. 218
4.
A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA ................................................................ 222 4.1. A MEGVALÓSÍTÁS SZERVEZETI KERETEI ................................................................ 222 4.1.1. A szervezeti megvalósítás főbb elemei................................................... 222 4.1.2. Projektgazda és projekt szervezet bemutatása ...................................... 225 4.2. PARTNERSÉG ....................................................................................................... 228 4.2.1. Célcsoportok ........................................................................................... 228 4.2.2. Kommunikációs eszközök....................................................................... 228 4.2.3. Eredmények értékelése .......................................................................... 228
12/252 4.2.4. A partnerség megjelenése az IVS készítésénél ..................................... 229 4.2.5. Partnerségi részvétel az akcióterületi terv tervezésénél ......................... 233 4.3. INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV ............................................................................ 235 4.3.1. Ingatlanok típusai .................................................................................... 235 4.3.2. Ingatlanok típusaira vonatkozó ingatlangazdálkodási alapelvek ............ 236 4.4. NEM FEJLESZTÉSI JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK ....................................................... 238 4.5. A STRATÉGIA MEGVALÓSULÁSÁNAK MONITORINGJA ............................................. 239 4.5.1. Monitoring feladatok szervezeti megvalósulása ..................................... 239 4.5.2. Monitoring mutatók rendszere ................................................................ 239 4.5.3. Mutató szintek ......................................................................................... 239 4.5.4. Hosszú távú monitoring mutatók középtávú célértékeinek megállapítása 240 4.5.5. Monitoring feladatok ütemezése ............................................................. 241 5.
MELLÉKLETEK ........................................................................................................... 242
IVS
KARCAG
13
1. A város egészére vonatkozó helyzetértékelés Karcag város Magyarország egyik jellegzetes alföldi tájegységén, nevezetesen a nagykunsági tájon fekvő település, a Hortobágyi Nemzeti Park déli fogadókapuja. A város három megye határán, Debrecen és Szolnok között félúton fekszik. JászNagykun-Szolnok megyében a legnagyobb határú település, a megye negyedik legnagyobb népességű városa. A város az ország Észak-alföldi régiójában a környező települések gazdasági, kereskedelmi, kulturális és intézményi központja, a Nagykunság természetes körzetközpontja, vonzáskörzete Tiszafüredig terjed. Határos Kisújszállás, Bucsa, Püspökladány, Nádudvar, Kunmadaras, Berekfürdő és Kunhegyes településekkel. A város a karcagi kistérségi központi települése, ahol a többcélú kistérségi társulás tag települései – a legutóbb a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény módosításáról szóló 2007. évi CVII. törvénnyel bevezetett változás után – az alábbiak: Berekfürdő, Karcag, Kenderes, Kisújszállás, Kunmadaras. 1. sz. térkép
1.1.
Gazdaság Az Észak-alföldi régió Magyarország számos tekintetben legelmaradottabb régiója: a fejlettségi színvonal legalapvetőbb mutatószáma, az egy főre eső bruttó hazai termék (GDP) az ország régiói közül itt a legalacsonyabb, 2005-ben 1.391.000 Ft/fő, ami az országos átlag 63,6%-a, az EU átlagának pedig mindössze 33,1%-a.1 Az elmaradottság okai között első helyen áll a Régió gazdaságának tőkeszegénysége, és
1
Forrás: A gazdasági fejlődés regionális különbségei Magyarországon 2006-ban, KSH, Debrecen 2007. július, 7. oldal
IVS
KARCAG
14
a gazdaság nem hatékony szerkezete. A magyarországi átlagot jóval meghaladó mértékű szerepet tölt be a mezőgazdasági termelés, amelynek azonban jelentős része komoly problémákkal küzd. Az egy alkalmazottra jutó ipari termelés értéke bár a Régión belül Jász-Nagykun-Szolnok megyében a legnagyobb, de ez az országos átlagnak így is alig éri el a 2/3-át.2 A térség gazdasági esélyeit tovább rontja, hogy mindmáig nem épült ki a régió és a fejlett európai gazdasági centrumok kapcsolatát biztosító korszerű közlekedési infrastruktúra és a régión belüli közlekedési infrastruktúrának is számos hiányossága van. Részben ennek köszönhető, hogy a gazdasági fejlődés egyik motorját jelentő beruházások tekintetében, az egy lakosra jutó, folyó áron mért beruházási teljesítményérték alapján, az ország régiói közül az észak-alföldi lett a sereghajtó (a 2004-2006-os évek együttes figyelembe vételével).3 Karcag a Régió természeti adottságaiból és történelmi múltjából eredően tradicionális mezőváros, klasszikus értelemben vett agrártáj, amelynek jelentős része növénytermesztésre alkalmas mezőgazdasági hasznosítású terület. A térség elmaradottságának egyik meghatározó oka a terület kedvezőtlen elérhetőségében rejlik. Többek között a nem megfelelő közlekedési elérhetőségből kifolyólag a beruházó tőke érdeklődésének szintje alacsony. A kevés itt realizálódó beruházás folytán magas a munkanélküliség, ami lefelé nyomja a munkabéreket. A város emiatt egyszerre küszködik foglalkoztatási gondokkal, és az alacsony jövedelmi viszonyokkal. Az országos viszonylatban is alacsony jövedelmek miatt a helyi kereslet is gyenge, ami a szűk belső piacon működő vállalkozások jövedelmezőségét, versenyképességét is csökkenti.
1.1.1. Általános jellemzés 1.1.1.1.
Gazdasági fejlettség
A kistérségek területi fejlettség alapján történő besorolásában – melyet a KSH Területfejlesztési szempontból kedvezményezett, kiemelten támogatandó térségek megállapítása érdekében alkalmaz4 – alkalmazott komplex mutató5 értéke a Karcagi Kistérség esetében 2,49, ami jelentősen elmarad mind az egyszerű számtani átlagként számított 2,90-es érték, mind pedig a lakosságarányosan számított 3,34 pont mögött.6 Mint az az alábbi térképen is látható, ez az érték míg a Régión belül átlagosnak, addig az Alföld egésze tekintetében már némileg átlag alattinak tekinthető, és az ország más területeit is figyelembe véve az elmaradottság mértéke még szembeötlőbb.
2
Uo. 14. oldal Uo. 23. oldal 4 A területfejlesztés kedvezményezett térségeinek 2007. évi besorolása a 67/2007. (VI.28.) OGY-határozat és a 2007. évi CVII. törvénnyel módosított 2004. évi CVII. törvény alapján 5 A komplex mutatót öt mutató csoportból képzik: gazdasági, infrastrukturális, társadalmi, szociális és foglalkoztatási mutatókból 6 Forrás: Tájékoztató a kiemelten támogatott kistérségekről, KSH, Budapest 2008, 12., illetve 25. oldal 3
IVS
KARCAG
15
2. sz. térkép
Karcagi Kistérség
Az Önkormányzat költségvetési helyzete Karcag Város Önkormányzata 1991. évi első „önálló önkormányzati” költségvetése óta jelentős változások történtek. Az éves költségvetések főösszegeit tartalmazó ábrából jól látható, hogy városunk területének, intézményhálózatának, lakosságának gyakorlatilag változatlan volumene mellett az Önkormányzat költségvetése az „eredeti” (1991. évi) szinthez képest folyó áron az 1990-es évek közepére háromszorosára, az ezredfordulóra mintegy ötszörösére, míg napjainkra már közel kilencszeresére növekedett. 1. sz. diagram Karcag Város Önkormányzata költségvetésének főösszege 19912006 10 000 000 Ft 9 000 000 Ft 8 000 000 Ft 7 000 000 Ft 6 000 000 Ft 5 000 000 Ft 4 000 000 Ft 3 000 000 Ft 2 000 000 Ft 1 000 000 Ft
2006
2005
2004
2002
2003
2001
2000
1998
Költségvetés főösszege (1990-es áron)
1999
1997
1995
1996
1994
1992
1993
1991
0 Ft
Költségvetés főösszege (folyó áron)
IVS
KARCAG
16
Forrás: Önkormányzati nyilvántartás
Az közelmúlt egyes éveiben elért évi 1 milliárd Ft-os főösszeg-növekedésben jelentős szerepet játszott a Kátai Gábor Kórház rekonstrukciójának I. üteméhez elnyert címzett és területi kiegyenlítő (TEKI) támogatás (mintegy 2 milliárd Ft), valamint a városi szennyvíztisztító telepén megvalósított (több mint 800 millió Ft bekerülési költségű) rekonstrukció. Ugyanakkor reál értéken a változás természetesen már közel sem ilyen számottevő, különösen ha figyelembe vesszük, hogy az évek során számos új feladat is megjelent az Önkormányzatnál. A város költségvetésének főösszege a 1995-re éri el mélypontját a 1990-es bázis évhez viszonyítva (és az 1990-es bázis árat tekintve), amikor is értéke a bázis összegnél 12%-kal kevesebb, majd az ezt követő időszakban fokozatosan emelkedik és 2000-ben éri el a bázisév szintjét. Ezt követően a város költségvetése a bázishoz képest reál értéken is bővül, de a 2006. évre a bázisévhez viszonyítva így is csak 45% -os növekedést mutat. A fenti körülmények között a legfontosabb pozitívumok a következők voltak: - Karcag Város Önkormányzata fizetőképességének megőrzése mellett kötelezőés vállalt feladatait minden évben teljesítette; - pályázatokon elnyert, megítélt támogatásokról egyik évben sem mondott le, a tervezett célt - még az idő közbeni súlyosbító körülmények pl.: utólagos finanszírozás ellenére - is megvalósította; - folyamatosan gondoskodott a közterületek (közparkok, önkormányzati tulajdonú közutak, fa belvíz- és szennyvízelvezető rendszerek stb.) fenntartásáról, a közvilágítás stb. biztosításáról, valamint mindezek mellett - az intézmények működéséhez szükséges finanszírozási feltételeket az ellátási színvonal megtartásával, illetve helyenként jelentősnek mondható növelésével biztosította és mindezt tette úgy, hogy az Önkormányzat vagyona évről évre emelkedett, pénzintézeti adósminősítése továbbra is „I. osztályú” maradt. 2. sz. diagram Önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szervek működési kiadásainak összetétele (folyó áron) 4 000 000 000 Ft 3 500 000 000 Ft 3 000 000 000 Ft 2 500 000 000 Ft 2 000 000 000 Ft 1 500 000 000 Ft 1 000 000 000 Ft 500 000 000 Ft 0 Ft 1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
Személyi juttatás
Munkaadót terhelő kötelezettségek
Dologi kiadás
Speciális célú támogatás, pénzeszköz átadás
Ellátottak juttatásai
Felújítás, felhalmozás
Egyéb kiadás
IVS
KARCAG
17
Forrás: Önkormányzati nyilvántartás
Az éves költségvetésekből fejlesztésekre, felújításokra fordítható részarány éves szinten átlagosan 10-15% között mozgott, tekintettel arra, hogy az intézményi működési kiadások az utóbbi években gyakorlatilag a személyi juttatások és járulékaik, valamint a dologi jellegű kiadások teljesítésére korlátozódtak. Részben a fentieket is igazolandó 1998 és 2006 között az Önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szervek működési kiadása összetételének alakulását a következő diagram szemlélteti. Jól látható, hogy az önkormányzati fejlesztések háttérbe szorulását gyakorlatilag a működési kiadások teljesítésének „szükségessége” okozza. Az utóbbi két évben ezért előtérbe került a működési kiadások további csökkentése, melynek hatása kismértékben ugyan, de már ma is kedvezően tapasztalható. Ilyen racionális intézkedés volt 2006. január 1-el az intézmények többségére jellemző önálló gazdálkodási jogkör megszüntetése, az ún. Városi Kincstári rendszer bevezetésével és a könyvviteli szolgáltatást nyújtó Pénzügyi Szolgáltató Intézmény létrehozásával. A mindenkori költségvetési egyensúly megtartása, a költséghatékony gazdálkodás biztosítása érdekében több területen sor került a szervezeti létszám (álláshely) megszüntetésére. Mindezek, valamint az állami normatív támogatások reálértékének várható csökkenése figyelembevételével, ez a megkezdett racionalizálási folyamat tovább kell hogy folytatódjon.
1.1.1.2.
A gazdaság dinamikája
A helyi gazdaság dinamikája alapvetően követi az ország egészének gazdaságát jellemző dinamikai tendenciákat, de azok egyes esetekben felerősödve, más esetben némileg csillapodva jelennek meg. A regisztrált7 és a működő8 vállalkozások száma között meglévő – természetes – különbségnek az utóbbi években tapasztalható csökkenése alapvetően pozitívnak tekinthető (a működő vállalkozásoknak a regisztrált vállalkozásokon belüli részaránya 2001-es 65% körüli értékről mára 69%-ra emelkedett), azonban ez nem a működő vállalkozások számának „felzárkózása”, hanem elsősorban a regisztrált vállalkozások számának lassú ütemű csökkenése miatt alakult ki, ami a működő vállalkozások számának stagnálásával párosult.
7
Regisztrált vállalkozás: A megfigyelés időpontjában az adminisztratív nyilvántartások szerint jogilag létező egység, azaz adószámmal rendelkező gazdasági szervezet, beleértve az adott időpontban csőd-, felszámolási és végelszámolási eljárás alatt állókat is. 8 Működő vállalkozás: Működőnek tekintjük (a regisztráltak közül) azokat a vállalkozásokat, amelyek a tárgyévben adóbevallást (társasági adó, jövedelemadó, áfa stb.) nyújtottak be, illetve statisztikai adatszolgáltatást teljesítettek. Ide tartoznak a jogi személyiségű és a jogi személyiség nélküli vállalkozások és az egyéni vállalkozók. Az adatok nem tartalmazzák az off-shore cégeket és a társasházakat.
IVS
KARCAG
18
3. sz. diagram Re gisztrált és működő v állalkozások száma Karcagon (átalakulásra köte le ze tt és me gszűnő gazdálkodási formákkal e gyütt, év v égén) (db) 2000 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 1996
2000
2001
2002
2003
Működő vállalkozások
2004
2005
Regisztrált vállalkozások
Forrás: KSH
A működő vállalkozások számának stagnálásában a karcagi adatok nagyon hasonlóan alakulnak a kistérségi, megyei és országos szintű adatokhoz, sőt – mint azt a lenti grafikon is mutatja – a 2005. évi karcagi növekedési adat a kistérségi, megyei és országos adatokhoz képest mintegy 2%-kal kedvezőbb is. 4. sz. diagram
110%
Működő vállalkozások számának alakulása az előző időszakhoz képest (átalakulásra kötelezett és megszűnő gazdálkodási formákkal együtt, az év során, vállalkozási demográfia szerint) (%, előző időszak=100%)
105% Karcag
100% Karcagi kistérség
95%
JNSz megye
90%
Magyarország
85%
80% 2001
2002
2003
2004
2005
Forrás: TEIR
A működő egyéni vállalkozások száma Karcagon 2003-ban a 2002-es adathoz képest mintegy 8%-kal csökkent. A 2004-ben történt újbóli, 1%-ot kissé meghaladó csökkenést követően 2005-ben közel hasonló mértékben növekedett ez az érték, ami a kistérségi, megyei és országos szinten bekövetkezett kis mértékű csökkenéshez képest némileg
IVS
KARCAG
19
kedvezőbb tendenciára utal. 5. sz. diagram Működő egyéni vállakozások száma Karcagon (az év során, vállalkozási demográfia szerint) (db)
900 880 860 840 820 800
2001
2002
2003
2004
2005
Forrás: KSH
A vállalkozások által lebonyolított pénzügyi forgalomhoz kapcsolódó, és az Önkormányzat számára jelentős bevételi forrást megtestesítő iparűzési adó beszedett összege a működő vállalkozások számának stagnálásához képest az elmúlt években jelentős igazodást mutatott. 2003-ban és 2005-ben erőteljes, 20%-ot meghaladó értékben estek vissza ezek a bevételek az előző évhez képest, ami a vállalkozások forgalmának hasonló mértékű visszaesésére utalnak, és amik az Önkormányzat számára 30-50 millió Ft-os bevételkiesést jelentettek. Kistérségi szinten az iparűzési adóbevétel összege az elmúlt években a karcagihoz hasonló, noha kisebb szélsőértékekkel bíró ingadozást mutatott, míg megye- és régiószinten viszonylagos stabilitás volt tapasztalható, enyhe csökkenéssel. Az országos átlag adataival való összevetésből kiderül, hogy a 2003-as karcagi és kistérségi visszaesés helyi okokra vezethető vissza, amit az Önkormányzati adatok is megerősítenek (ti. az adott évben egy téves iparűzési adó-befizetés korrekciójára volt szükség). Ezzel szemben a 2005-ös visszaesés már az országos tendenciával együtt mozog, hiszen erre az évre vonatkozóan megváltoztak az iparűzési adó számításának szabályai (az adóalapot számos új tétellel lehetett csökkenteni). Tekintettel az elmúlt időszakban a körülmények fentiek szerinti jelentős változására, illetve arra, hogy ezen körülmények hatását igen nehéz kiszűrni, az elmúlt időszak iparűzési adó-adatainak változásáról érdemi következtetések nem vonhatók le.
IVS
KARCAG
20
6. sz. diagram Beszedett iparűzési adó értékének változása (%, előző év=100%) 130% Karcag
120% 110%
Karcagi kistérség
100%
JNSz megye
90%
Észak-Alföldi Régió
80%
Magyarország
70% 2002
2003
2004
2005
Forrás: TEIR
1.1.1.3.
A gazdaság szerkezete
A gazdaság szerkezetének elemzése azért is fontos, mert a gazdasági fejlődés jelenlegi problémái közül számosat a szerkezeti problémákra vezetnek vissza. Az elmúlt években a kialakulóban lévő Ipari Park és a folyamatosan betelepülő, megalakuló vállalkozások ellenére a város megőrizte mezővárosi jellegét. A mezővárosias jelleg azonban korántsem jelenti már a városban hagyományosnak tekinthető mezőgazdasági jellegű vállalkozások számának dominanciáját, sőt. A mezőgazdasági vállalkozások száma Karcagon fokozatosan csökken, az összes működő vállalkozáson belüli részarányuk 2005-ös eddigi mélypontja igen közel került a hasonló országos értékhez. Ezt a háttérbe szorulást, valamint a nemzetgazdasági ágazatok súlyában bekövetkező lassú változást mutatja az alábbi ábra. 7. sz. diagram Működő vállalkozások Karcagon (az év során, a vállalkozási demográfia szerint) (%) Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás
100%
Egészségügyi, szociális ellátás
90% Oktatás
80% Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás
70%
Pénzügyi közvetítés
60%
Szállítás, raktározás, posta, távközlés
50%
Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás
40%
Kereskedelem, javítás
30%
Építőipar
20%
Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia, gáz-, gőz-, vízellátás Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halgazdálkodás
10% 0% 2001
2002
2003
2004
2005
Forrás: KSH
Karcag kistérségi központi szerepének megfelelően a kereskedelmi szektorban
IVS
KARCAG
21
működő vállalkozások részaránya a város gazdaságában a megyei értékeket 3, az országos átlagot 3-5%-ban haladja meg. Kedvezőtlen tendenciaként azonosítható az ingatlanügyek és gazdasági szolgáltatások, valamint a feldolgozóipar területén működő vállalkozások számának lassú, fokozatos csökkenése. Míg az ingatlanügyek és a gazdasági szolgáltatások vállalkozásainak háttérbe szorulása az általános tendenciákkal ellentétes volta miatt tekinthető kedvezőtlennek, addig az utóbbi (feldolgozóipari) tendencia bár a nagyobb területi-közigazgatási egységek tendenciáival megegyező trendre utal, mégis kedvezőtlennek tekinthető, hiszen a város gazdaságán belül a mezőgazdasági termelés visszaszorulását éppen a magasabb hozzáadott értéket produkáló feldolgozóipari vállalkozások ellensúlyozhatnánk. 2001-től kezdve ugyanakkor számottevően, a megyei és országos adatokhoz képest is jelentősebb léptékben növekedett az építőipari vállalkozások száma és gazdasági szerepe Karcagon. Mint azt a lakásépítések számának alakulása is mutatja – ld. egy későbbi elemzésben –, az amúgy szintén növekvő megyei és országos adatnál magasabb növekedési ütem Karcagon és a Karcagi Kistérségben ebben az időszakban egyértelműen a támogatott lakáshitelek megugrásának köszönhetően a továbbértékesítési céllal épülő lakásépítésre szakosodott kisvállalkozások nagyszámú megjelenésére utal. Bár a városban működő vállalkozások számával felrajzolt gazdasági szerkezetében a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazata igen közel áll a megyei és országos adatokhoz, a 2002-től datálható stagnáló trend nem tekinthető kedvezőnek, hiszen a Város adottságaira alapozva az idegenforgalom jelentős mértékben nagyobb aránya lenne elérhető. A korábban már említett nem kielégítő közlekedési kapcsolatokkal magyarázható az, hogy arányában erőteljes csökkenés figyelhető meg a szállítás, raktározás területén Karcagon, ami ellentétes a megyei és országos, 2001-től alapvetően stagnáló trenddel. A pénzügyi szolgáltatás területén a város behozva a korábbi évek lemaradását 2004-2005-re elérte a nagyobb területi egységek átlagát. 5 éves távlatban mérsékelt növekedés következett be az egészségügyi és szociális ellátással valamint az oktatással foglalkozó működő vállalkozások számában, ami ugyan trendjét tekintve összhangban van a megyei és országos adatokkal, de a város adottságaihoz és szerepéhez mérten (pl. súlyponti kórház – ld. később) nem tekinthető elégségesnek. Karcagon a működő vállalkozások legáltalánosabb jellemzője a kis méret. Az 1-9 főt foglalkoztató vállalkozások aránya a 2001-2005 közötti időszakban 91-94% volt. A 1019 illetve a 20-49 főt foglalkoztató vállalkozások számában a vizsgált 5 éves időszakban számottevő változás nem következett be, míg az 50-249 fő méretkategóriába eső működő vállalkozások száma fokozatosan csökken a városban. 250 fő foglalkoztatottat meghaladó vállalkozások nem működnek Karcagon. 1. sz. táblázat Sorszám
Létszám-kategória (KSH létszám-kategóriák alapján)
G02-8
Működő vállalkozások száma Karcagon (megszűnő és átalakulásra kötelezett gazdálkodási formákkal együtt, az év során, a vállalkozási demográfia szerint) (db)
2001 0 fő
2002
2003
2004
2005
37
42
10
13
19
1105
1171
1193
1181
1201
10-19 fő
25
29
29
26
27
20-49 fő
22
22
21
22
20
50-249 fő
16
15
13
11
11
250-499 fő
0
0
0
0
0
1-9 fő
IVS
KARCAG
500 fő fölött Összesen
22
0
0
0
0
0
1205
1279
1266
1253
1278
Forrás: KSH
A városban és a kistérségben általános tapasztalat, hogy a gazdasági élet szereplőinek információellátása (illetve információellátottsága) nem kellő mértékben megoldott. Márpedig a helyi gazdaság szerkezetének elemzése egyértelműen arra enged következtetni, hogy a vállalkozások jelentős hányadánál a tőkebevonás és a megfelelő irányba történő fejlesztések elmaradása, illetve a piaci információk ismeretének hiánya rövid távon még ugyan nem gátolja meg a stabilizálódást, a pozíciók megtartását, de hosszú távon egyértelműen a megszűnés veszélye forog fenn. A vállalkozások jelentős körénél ugyanakkor a fejlődéshez szükséges optimális forráskombinációk feltárásával, a megfelelő piaci információkhoz való hozzáféréssel már most fejlődési szakaszt lehetne elindítani. Márpedig ezek a (főként kis és közepes) vállalkozások a helyi gazdaság meghatározó szereplői (különösen a foglalkoztatás terén), tehát jövőjük alakulása a város és kistérség fejlődése szempontjából is komoly következményekkel bír.
1.1.2. Közlekedési kapcsolatok 1.1.2.1.
Közúti közlekedés
A Város közlekedési szempontból kedvező elhelyezkedése révén a Transzeurópai Hálózat (TEN) kelet-nyugati irányú folyosójának részeként közvetlen kapcsolatot élvez a megyeszékhely Szolnokkal és a Régió legnagyobb városával, Debrecennel egyaránt. Karcagtól a 4. sz. országos főútvonalon Debrecen 62 km, nyugati irányban Szolnok ugyancsak 62 km, míg Budapest 165 km. 3. sz. térkép
A Karcagi Kistérség és Karcag a TEN közúthálózatban
Forrás: Közlekedéstudományi Intézet 9
9
http://www.kti.hu/downloads/trendek/uj/5-090__HU.jpg
IVS
KARCAG
23
A 4. sz. főút által biztosított, a korábbi időszakokban jónak mondható közúti közlekedési kapcsolat mára inkább csak közepesnek minősíthető. Ennek oka egyrészt a főút mára kialakult jelentős túlterheltsége (ld. a lenti térképen a forgalomterhelési adatokat), mely kimagasló baleseti statisztikákkal jár együtt, másrészt az, hogy a fejlődési ugrást lehetővé tevő, és a közelmúltban lendületet vett gyorsforgalmi útfejlesztés még nem érte el Karcagot. Nem véletlenül, a Karcag-Budapest közúti közlekedésében egyre jobban átkerül a hangsúly a 4. sz. főútról a várostól É-Ny-i irányban 70 km-re elhelyezkedő M3-as autópályára, nem kis (környezeti és egyéb) megterhelést okozva ezzel az erre fel nem készített alacsonyabb rendű összekötő útszakaszokra. Ebben a tekintetben a közeljövőben kedvező változások várhatók, hiszen a Közlekedési Operatív Programban (KözOP) megfogalmazott kormányzati célkitűzések szerint a 2007-2013-as uniós költségvetési időszakban a 4-es főutat 2x2 sávosra bővítik Budapesttől a román határig. A 4. sz. főutat autópályaként kivált M4 autópálya Budapest-Szolnok útszakasza a jelenlegi tervek szerint 2015-re, a Karcagot is magába foglaló Szolnok-Romániai határszakasz kapcsolat pedig csak ezt követően épül meg, vagyis Karcag közvetlen autópálya-elérhetősége leghamarabb 2017-ben valósulhat meg.10 4. sz. térkép
A 4. sz. főút autópályákkal összemérhető terheltsége
Forrás: Közlekedéstudományi Intézet11
A kistérségi szinten jelentős problémaként azonosítható, hogy a Karcagot Kunhegyessel összekötő közút megépítés régóta szerepel minden megyei és regionális fejlesztési tervben, az útszakasz megépítése azonban máig nem valósult meg. Noha 2002-ben a Közútkezelő KHT az úttervet el is készíttette, a következő időszak állami fejlesztési tervei között az útszakasz megépítése továbbra sem szerepel.
1.1.2.2. 10 11
Vasúti közlekedés
Forrás: Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. www.nfi.hu/fejlesztesek http://www.kti.hu/downloads/trendek/uj/5-050__HU.jpg
IVS
KARCAG
24
A közúti közlekedés mellett kiemelt adottságként kezelendő, hogy a Város a BudapestNyíregyháza-Záhony villamosított, két vágánypárú vasúti fővonal egyik megállóhelye, mely vonal egyúttal a vasúti TEN eleme. Ezzel összhangban az elmúlt években (a Budapest-Szolnok vonalszakaszon), illetve a közeljövőben a KözOP-ból (a SzolnokZáhony vonalszakaszon) a számos fejlesztés valósult, illetve valósul meg (ld. az alábbi térképen), melynek eredményeként (a jelenlegi 120 km/h helyett) 160 km/h pályasebességnek megfelelő, magasabb biztonsági fokozatú és hatékonyabb kommunikációs berendezésekkel felszerelt pályaszakasz jön létre (mely magában foglalja az Európai Vonatbefolyásolási Rendszer12 bevezetését is). Emellett helyi szinten említést érdemel, hogy Tiszafüred és Karcag között 100 éve működik a helyi érdekeltségű vasút is, amely a városnak és a kistérségnek több szempontból is kiemelten fontos adottságot jelent. Egyrészt ez az a vonal, amely vasúti kapcsolatot biztosít a turisztikai szempontból kimagasló adottságokkal rendelkező Tisza-tóhoz. Másrészt ez a vonal északi irányban (a sugárirányú vonalakat keresztezve) viszonylag jelentős teherszállítást bonyolít, melynek szerepe a kunmadarasi repülőtér bázisán kialakuló iparterület fellendülése esetén tovább erősödhet. (Ezen a vonalon a szárazföldi közlekedés nem tekinthető a teherszállítás reális alternatívájának, hiszen az M3-as és a 4. sz. főút – majdani M4-es – összekötő szerepe miatt a 34. sz. főút már így is jelentős túlterheltséggel küzd – ld. fentebb). Végül, de nem utolsósorban a vonal a kistérség számos települése a kistérség központi települése között biztosít közvetlen személyszállítási kapcsolatot, amely erősíti a kistérség lakóinak mobilitását és Karcag kistérségi központi funkcióit is. 5. sz. térkép
a Karcagi Kistérség és Karcag érintettsége a 2000-2013 közötti vasútfejlesztésekben
Forrás: Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ13
12 13
European Train Control System - ETCS http://www.kiksz.eu/index.php?option=com_content&task=view&id=1202&Itemid=111
IVS
KARCAG
1.1.2.3.
25
Légi közlekedés
A távolabbi fejlett gazdasági térségekkel való intenzív kapcsolat, valamint a kereskedelmi kapcsolatok elősegítése szempontjából (mind a személyi közlekedést, mind az áruszállítást figyelembe véve) a XXI. század feltételei között stratégiai jelentősége van a légi közlekedésnek. Jelenleg nyilvános repülőtérhez kapcsolódó légi közlekedési összeköttetése a Városnak a 62 km-re fekvő Debrecennel, valamint a 150 km-re lévő Ferihegyi repülőtérrel van, melyekkel azonban jelenleg a már említett nehézségekkel terhelt 4. sz. főút biztosít közúti kapcsolatot. A 4. sz. főút már említett fejlesztésével párhuzamosan ezek a kapcsolatok jelentősen javulhatnak, különösen a debreceni repülőtér irányába, melynek további fejlődése Karcag számára is jelentős előnyöket tartogathat. A fentieket erősíti, hogy a Karcagtól (és így az abban lévő Ipari Park területétől) 20 km-re, Karcag közigazgatási határa mellett található kunmadarasi katonai repülőtér polgári célú hasznosítására jelenleg nem sok esély mutatkozik.
1.1.2.4.
Kerékpáros közlekedés
Karcag Város kiemelt figyelmet fordít a Várost környezetével, a környező természeti és épített értékekkel összekapcsoló kerékpárút-hálózat karbantartására és bővítésére, melyet közlekedésbiztonsági és idegenforgalmi okok egyaránt indokolnak. A Karcag– Berekfürdő14 közötti kerékpárút építésének I. ütemében a kivitelezési munkálatok 2006. évben befejeződtek, mellyel a Város egyik legnagyobb foglalkoztatójának külterületi telephelye lett összekötve kerékpárúttal a belterülettel. A II. ütem megvalósítása a kistérség legközelebbi – korábban a Város közigazgatási területébe tartozó – településével létesít majd, mintegy 8 km hosszú aszfaltburkolatú kerékpárútkapcsolatot. Az aszfalt-burkolatú kerékpárutak mellett jelentős – elsősorban idegenforgalmi – szerepük van a külterületen kijelölt kerékpárútvonalaknak (ld. az alábbi térkép narancs színnel jelölt túraútvonalait), melyek együttes hossza több mint 100 km. Bár a kijelölt kerékpárutak számos igen jelentős vonzerővel bíró érték környezetkímélő megközelítésére alkalmasak, az ismertségük jelentős növelésre szorul. Ezen túlmenően említésre méltó, hogy az utak mentén és a célpontokban a kerékpáros turisták fogadásához szükséges alapvető infrastruktúra (madárlesek és pihenőhelyek, információs táblák és szemétgyűjtők) igencsak hiányos.
14
A kistérség különösen gazdag termál-illetve gyógyvizekben, melyek közül Berekfürdőn található országos hírrel is rendelkező gyógyfürdő. A fürdő 56º-os termálvize elsősorban mozgásszervi és reumatikus panaszok gyógyítására alkalmas.
IVS
KARCAG
26
6. sz. térkép
Forrás: Karcag és környéke természeti értékei, Kerékpáros útvonalak, 2002
1.1.3. Ipar Bár a Karcagon és a Karcagi Kistérségben jelen lévő ipari tevékenység a rendszerváltás óta igen nagy átalakuláson ment keresztül, az iparban, építőiparban dolgozik a foglalkoztatottak 33,5%-a, ami megfelel az országos átlagnak15. A város egyik legnagyobb ipari üzeme, a téglagyár, a nem megfelelő privatizáció eredményeként befejezte tevékenységét, mellyel a Város a foglalkoztatás- és jövedelem-csökkenési következmények mellett komoly környezeti problémákat is örökölt. A gazdasági tevékenységek országos szerkezetében elfoglalt helyénél az élelmiszeripar hangsúlyosabb gazdasági jelentőségű. A város egyik legnagyobb üzeme az Agribrands Europe Hungary Takarmányipari és Kereskedelmi Zrt., mely a Cargill Inc. nemzetközi cégcsoport hazai leányvállalatának első hazai üzeme volt. Az eredetileg 1979-ben állami beruházásként megépített gyár 2000-ben teljes rekonstrukción esett át, hogy megfeleljen a XXI. század kívánalmainak.
15
Komplex Kistérségi Fejlesztési Koncepció – KARCAGI KISTÉRSÉG
IVS
KARCAG
27
Az élelmiszeriparban jelen lévő más vállalatok nagy része a piacon való fennmaradásért küzd, ugyanakkor ez az ágazat nagyszámú helyi munkaerőnek ad munkát. A város ipara évszázadokon át a mezőgazdaság termékeit dolgozta fel, nem véletlenül sokáig a legjelentősebb feldolgozóipari üzem az élelmiszeriparban (a malomiparban) volt jelen (az Alföldi Gabona Rt. Karcagi telephelye rizshántoló üzeme), mely a város nevét, mint márkanevet is viselő, jó minőségű terméket (Karcagi Liszt) állított elő. Mára azonban – többszöri tulajdonosváltást követően – az általános hazai, sőt európai tendenciához igazodva – ld. alábbi térkép – ugyancsak a felszámolás sorsára jutott. 8. sz. diagram
Forrás: Az élelmiszergazdaság jellemzői az Alföldön, KSH, 2007 december
Hosszabb távon ezen a területen mindenképpen olyan cégek megtelepítése, illetve a jelenlegi vállalkozások olyan irány fejlesztése lenne a cél, amelyek a termékek minél nagyobb feldolgozottsági fokára vezetnek, hiszen az egyre erősödő piaci versenyben csak a magasabb hozzáadott érték előállítása biztosíthat tartós piacképességet és jövedelmező fennmaradást. A meglévő adottságok alapján különösen jó pozíció lenne elérhető az ökogazdálkodásra épülő biotermékek előállításában, melyben a Városban működő Biokultúra Egyesület – a termeltetés koordinációjával, valamint a feldolgozás egyes elemeinek kiépítésével – az első lépéseket meg is tette. A 60-as évek ipartelepítési hullámában hozták létre a SZIM gépgyárat és a Híradástechnikai Vállalat gyáregységét, melyek ma Szimmetria Gépipari és Kereskedelmi Kft., illetve BHG Fémtech Alkatrészgyártó Kft. néven üzemelnek. A Város egyik legnagyobb iparűzési adófizetője a Magyar Telekom Nyrt, ami elsősorban abból adódik, hogy a cég karcagi fióktelepe a teljes kistérséget és Tiszafüreded is magában foglaló primer körzet elszámolási központja. Ezek mellett még több vállalkozás működik elektronikai, elektrotechnikai profillal, melyek közül jelentősebbek a Trafomex Transzformátor, a Hegesztőgépgyártó Kft., a Weld Impex Kft., a Multitec Nagyteljesítményű Technológiai Rendszerek Kft. és a Trafó Print Kft. A könnyűipar egyes területein (textilipar, sütőipar) a településen korábban működő néhány nagyobb vállalkozást már felszámolták. Az általános tendenciákat követve sok mikro- és kisvállalkozás jött létre az ágazatban, melyek a város különböző – akár lakott területeibe beékelődve – végezték, és részben
IVS
KARCAG
28
végzik ma is tevékenységüket. A fenti tendencia kedvezőtlen elemeinek kiküszöbölésére, döntés született arról, hogy a lakóterületeken újabb ipari épületek építése nem megengedhető, és az ipari vállalkozások fióktelepeinek kialakítása során ösztönözni kell a város gazdasági övezetiben való megtelepedést. Emellett döntés született arról is, hogy a szűkös vagy közművesítetlen ipari zónák (a volt SZIM terület az állatkórházzal; a Madarasi út mentén elhelyezkedő terület a TITÁSZ Rt épülettől az Agribrands Zrt. Üzemigazgatóság; a Vasútállomástól a volt Talajjavító telephelyig, az inaktív téglagyár területe) bővítése helyett Ipari Parkot kell létrehozni. A város 1999 decemberében nyerte el az „Ipari Park” címet, így 2000-től 48 hektáron működik az Ipari Park. Az Ipari Park Karcag közigazgatási területén, a város DK-i peremén helyezkedik el, területét a 4-es számú főközlekedési út osztja egy kisebb és egy nagyobb területű részre. 7. sz. térkép
A meglévő Ipari Park, mely főként szállítmányozással, logisztikával foglalkozó vállalkozásoknak ad helyet, és egyes funkciói további fejlesztést is igényelnek. Jelenlegi kihasználtsága 31% körüli, de a betelepülés üteme indokolttá teszi a bővülést, melynek érdekében 4-es számú főközlekedési út mellett fekvő az Önkormányzat tulajdonába került (volt honvédelmi) terület gazdasági övezetbe lett átsorolva, és ezzel együtt a meglévő, burkolt utak területének közterületté nyilvánítása is folyamatban van (a Település Rendezési Tervének módosítása folyamatban van). Míg az Ipari Park jellemzően kívülről érkező, tőkeerősebb vállalkozások számára biztosít korszerű telephelyet, addig a mellette elhelyezkedő, a volt laktanya területén kialakított, önkormányzati tulajdonú ipartelep – a lényegesen gyengébb infrastrukturális adottságok okán – elsősorban a helyi vállalkozások számára szolgál induló telephelyként. Bár az adottságokhoz igazított olcsóbb telephely-létesítési költségek – mely az önkormányzat számára az általa kialakított árakon keresztül korlátozott módon gazdaságpolitikai ösztönző rendszer működtetését is lehetővé tesz – számos helyi vállalkozást indítottak útra, az infrastrukturális feltételekben a fokozatos előrelépés bizonyos területeken elkerülhetetlennek tűnik (pl. megfelelő ivóvízellátás biztosítása).
IVS
KARCAG
29
Kivételes esetekben ugyanakkor a meglévő "beszorult", jelentős gazdasági veszteségek nélkül át nem költöztethető telepek és üzemek további működésének biztosítása érdekében az érintett területeket gazdasági területbe kell átsorolni. Ezeket a telepeket mutatja az alábbi térkép. 8. sz. térkép
1.1.4. Mezőgazdaság Karcag és az egész Karcagi kistérség klasszikus értelemben vett agrártáj, amelyre szélsőséges ökológiai adottságok jellemzőek. Az éves kis mennyiségű csapadék és ennek kedvezőtlen időbeli eloszlása alapvetően a szántóföldi növénytermesztés, ezen belül is a gabonafélék termesztésének kedvez. A talajadottságok következtében szikesedésre hajlamos talajokon elsősorban az őszi vetésű kalászosok termelése biztonságosabb és a tavaszi kultúrák esetében csak öntözött körülmények között érhető el megfelelő biztonság. Az ökológiai adottságokban rejlő lehetőségek kihasználása a történelem során alakult ki, amely a gabonatermesztésen túl a rideg állattartásban, valamint a rizstermesztésben öltött testet. A kistérség több pontján jelentős sikereket értek el a haltenyésztéssel és az apróvad vadászattal. Mindezek egy tájspecifikus jövőbeni fenntartható fejlődés irányait is előre vetítik. A rendszerváltás hatására a kistérség egész gazdasága átstrukturálódott, ami a legsúlyosabb mértékben az agrárágazatban fejtette ki hatását. Óriási számban szűntek meg munkahelyek, összeomlott a korábbi piac, megsemmisültek a jól működő kereskedelmi és termelési integrációk. A kárpótlással olyan felaprózott birtokstruktúra alakult ki, amely lehetetlenné tette a versenyző agrártermelést, termelési eredményei még a családi megélhetéshez sem nyújtottak elégséges jövedelmet. Mindehhez akut
IVS
KARCAG
30
tőke és szolgáltatás hiány is párosult. A KSH által végzett általános agrár-cenzus adataiból megállapítható, hogy Karcagon 2.266, kistérségi szinten 6.049 egyéni gazdaságot tartottak nyilván, amelyek 6.378 illetve 16.774 főt foglalkozattak. Fontos megemlíteni, hogy a versenyző agrártermelés mellett – a Város hagyományos mezővárosi jellegéből eredően – a helyi lakosok jelentős része családja megélhetési forrásainak kiegészítése érdekében kis léptékű, önellátási, illetve jövedelem-kiegészítési célú kertgazdálkodási tevékenységet végez. A fentieket erősíti az a tény is, hogy – az időközben zajló folyamatos birtokkoncentráció mellett – a mezőgazdasági támogatások kezelésére hivatott szervezethez16 a 2007-es évben területalapú támogatási kérelmet benyújtó karcagi gazdálkodók száma is csak 445 volt, ami jelentős mértékben elmarad a fenti 2000 fölötti értéktől. Bár az említett támogatás keretében gyakorlatilag minden gazdálkodó hasznosítástól függetlenül részesülhet, a parcellák, illetve a birtok földterületben kifejezett méretére vonatkozó 0,3 ha-os, illetve 1 ha-os alsó korlát miatt a családi ház körüli kertgazdálkodók ebből a körből mindenképpen kiesnek. Nem esnek ki viszont azok a mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozó gazdálkodó szervezetek, amelyek száma Karcagon 2000ben 17, a kistérségben 38 volt. A támogatási kérelmek adataiból – ld. az alábbi diagramon – egyértelműen megállapítható a 25 ha alatti területtel rendelkező gazdaságok számbeli túlsúlya, amely birtokméret – a helyi növényszerkezetet figyelembe véve – az egyes gazdálkodóknál csak kiegészítő jövedelemforrást alapoz meg. Kedvezőnek mondható, hogy az önmagában sokkal életképesebb 50 és 300 ha közötti birtokméret viszonylag magas arányban van jelen, és még kedvezőbb, hogy a megművelt földterület alapján ehhez a birtokkategóriához tartozik a legnagyobb megművelt földterület (az összes terület 41%a). Meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy az általános hazai gazdaságszerkezeti adatok alapján – és figyelemmel a földtörvényben foglalt 300 ha-os felső korlátra is –, ebben a kategóriában nagy valószínűséggel számos olyan gazdaság is található, amely egy nagyobb összehangolt gazdálkodási rendszer részét képezi, de tevékenységét önálló jogalanyisággal rendelkező gazdaság formájában végzi. A legnagyobb birtokkategóriába tartozó, az összes gazdaság kb. 9%-át kitevő gazdaságok a földterületnek mintegy 34%-át művelik.
16
Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH)
IVS
KARCAG
31
9. sz. diagram A gazdálkodók száma és a hozzájuk kapcsolódó mmegművelt terület nagysága méretkategóriák szerint Karcagon (2007) 200
12000
180 10000
160 140
8000
120
Gazdálkodók száma
100
Megművelt terület nagysága (ha)
6000
80 4000
60 40
2000
20 0
0 x <= 5 ha
5 ha < x <= 25 25 ha < x <= 50 50 ha < x <= ha ha 300 ha
300 ha < x <= 1000 ha
1000 ha < x
Forrás: MVH
A mezőgazdaság egyéb általános országos problémái Karcagon is hasonló képen – sőt olykor felerősödve – vannak jelen. A növénytermesztés egészségtelen túlsúlya az állattartással szemben, a tőkehiány miatt sorozatosan elhalasztott beruházások mind az állattartási technológiában, mind a növénytermesztésben égető gondot jelentenek. A településen felmerülő állattartási problémák, valamint az európai uniós jogharmonizáció okán szigorítani kellett az állattartásról és a lóger17 használatáról szóló helyi rendeletet. Az állattartással kapcsolatban a leggyakoribb probléma a közegészségügyi előírások be nem tartása, illetve a keletkezett állati szerves- és hígtrágya tárolásának szabálytalansága volt. Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) e problémák kezelésére 2007 folyamán meghirdetett támogatás számos termelő számára az utolsó pillanatban jelentett menedéket, hiszen a Magyarország számára e tárgyban engedélyezett moratórium lejárt, a támogatott beruházások befejezéséig minden gazdálkodó köteles a vonatkozó szigorú előírásoknak megfelelő, több tíz-, sőt százmillió forintos technológiát kiépíteni, ellenkező esetben a működési engedélyét bevonják. Nem véletlenül, felfokozott várakozás kísérte a támogatások elbírálását, melynek eredményeként csak a karcagi kistérségből több mint 2 Mrd Ft értékű beruházásra kaptak jóváhagyó döntést a gazdálkodók (melynek több mint a 30%-a karcagi gazdálkodókhoz kapcsolódik). Ehhez kapcsolódnak még azok az EMVA-ból támogatott gépbeszerzések, melyeket mind az állattartók, mind a növénytermesztők valósíthatnak meg Karcagon, közel 450 Mrd Ft-os beruházási értéken.18 A természetközeli, illetve biogazdálkodás támogatása, kiterjesztése az EU-ba történő belépésünkkel egyre hangsúlyosabb szerepet kap. Karcag Városi Önkormányzat elsőként csatlakozott a GMO mentes övezethez, ezzel is támogatva az ökogazdálkodást. Világszerte egyre nagyobb teret kap az ökogazdálkodás és megfigyelhető egyfajta pozitív tendencia a fogyasztói oldalon is, akik a vegyszermentes 17
A lóger (vagy rakodó) a múltban olyan (jellemzően alföldi) településszéli közös tulajdonú területet jelentett, ahol a gazdálkodók a nagyobb mennyiségű takarmányt (pl. szénát) tárolták, és onnan hordták be kisebb adagokban a háznál lévő istállóhoz (valahol szénáskertnek, illetve szérűskertnek is hívták). Karcagon számos városszéli településrészt illetnek ezzel a névvel. 18 Forrás: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH)
IVS
KARCAG
32
termékeket keresik. Mindezek figyelembevételével folyamatosan törekedni kell a természetközeli, ökogazdálkodás előmozdítására. Karcagról jelenleg 116 gazdálkodó (vagyis a 445 mezőgazdasági termelő 26%-a, ami az országos átlag kétszeresének megfelelő arányt jelent), mintegy 4.800 ha területtel (ami a helyi mezőgazdasági terület kb. 20%-a) vesz részt a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben meghirdetett agrárkörnyezetgazdálkodási programban. Tekintettel arra, hogy a karcagi föld szerkezeti tulajdonsága vízelvezető képesség tekintetében nem kedvező adottságú, a meliorációs és vízgazdálkodási beruházások elmaradása a Várost és térségét különösen érzékenyen érintik. Az elmúlt években elhanyagolt, rendezetlen tulajdoni viszonyú csatornák felújítása nem várathat magára, melyhez a Városnak és gazdálkodóinak minden lehetséges külső forrást is meg kell mozgatnia. 2005. év folyamán a „Kunlaposi” részen elkezdődött az Önkormányzat tulajdonába került volt szövetkezeti tulajdonú csatornák, töltések és azok műtárgyainak rekonstrukciója. Tekintve, hogy e problémakör ugyancsak nem Karcag-specifikus – noha itt az általános gondoknál hangsúlyosabban jelentkezik – az EMVA-ból 2008-ban is elérhető válik ilyen célú támogatás, melynek Karcag környékén minél szélesebb körű igénybevételét a Városnak mindenképpen ösztönöznie kell. A tanyák a Karcag környéki agrár- és kultúrtáj szerves részét képező, lakó- és gazdasági funkcióval egyaránt rendelkező épületegyüttesei. A tanyavilág és ezzel a külterületi központok fejlődése csak olyan módon biztosítható, ha kiépül a korszerű gazdálkodáshoz és a megfelelő szintű életvitelhez szükséges infrastruktúra (víz, villany, műút), melyben a Város Önkormányzatát is feladatok terhelik.19 Az elkövetkező időszakban, elsősorban az EMVA-ból elérhető forrásokra alapozva elő kell mozdítani a külterületi területek infrastrukturális fejlesztését, szervízutak kialakítását, a külterületi utak aszfalt borítottságának növelését.
1.1.5. Szolgáltatás, kiskereskedelem Mára a kereskedelmi és szolgáltatási szektor szerepe a Városban jelentősen megerősödött, mind a vállalkozások számában, mind a foglalkoztatottak számában ez a szektor tölti be a vezető szerepet. A közelmúltig a vállalkozások között jellemzően hazai tulajdonú kis- és középvállalkozások voltak a meghatározóak, de a – jellemzően – kiskereskedelmi tevékenységet folytató multinacionális cégek legutóbbi időkben beindult letelepedése ezen minden bizonnyal már közép távon is változtatni fog. A Város közigazgatási területén – akárcsak az egész kistérségben – mind a vezetékes, mind a mobiltelefon-ellátottság teljes, több mobiltelefon-adótorony biztosítja mindhárom mobilszolgáltató (T-Mobile, PANNON, VODAFONE) elérhetőségét. Az internet szolgáltatás elérhetősége szintén megoldott a településen, a közintézmények közül a polgármesteri hivatalok, az általános iskolák, a művelődési házak, teleházak rendelkeznek internet eléréssel. A kábelrendszer kiépítettsége Karcagon gyakorlatilag teljes körű, és a Városnak saját kábeltelevízió-szolgáltatása is van. 2. sz. táblázat G04-1
19
Kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertárak nélkül) (db) 2001 2002 2003 2004 2005 Karcag 283 287 299 304 303 Karcagi kistérség 654 658 674 674 667
2006 307 663
A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló többszörösen módosított 1993. évi II. tv. 12/d §. alapján ugyanis nem csak volt szövetkezeti tulajdonú csatornák, hanem a szövetkezeti utak is önkormányzati tulajdonba kerültek 2004. év folyamán.
IVS
KARCAG
Jász-Nagykun-Szolnok megye Észak-Alföldi Régió Magyarország Forrás: TEIR
5955 23627 160524
33
6124 24100 163380
6114 24385 165226
6223 24596 166200
6169 24576 166729
5992 24187 165638
Karcagon 2001 és 2004 között folyamatosan növekedett a kiskereskedelmi hálózati egységek száma, és noha a növekedés mértéke folyamatosan csökkent, még így is mindig a kistérségi mutató fölött maradt. A 2005-ben csökkenésbe is átcsapó – és a kedvezőtlen országos trendhez is igazodó – folyamat azonban 2005-ben némileg megtörni látszott, és 2006-ra ismét számottevő növekedést tapasztalhatunk, melynek révén 307-re nőtt a kiskereskedelmi egységek száma a városban. A kiskereskedelmi tevékenységet folytató multinacionális cégek betelepülésének minden bizonnyal hatással lesz erre a folyamatra, de ez jelenleg nehezen előre-jelezhető. 10. sz. diagram Kiskereskedelmi hálózati egységek számának változása (gyógyszertárak nélkül) (% , előző év=100% ) 106% 104% 102%
Karcag Karcagi kistérség
100%
Jász-Nagykun-Szolnok megye Észak-Alföldi Régió
98%
Magyarország
96% 94% 92% 2002
2003
2004
2005
2006
Forrás: KSH
Karcagon az élelmiszer jellegű kiskereskedelmi egységek számában – az országos, regionális és megyei adatokkal szinte teljesen megegyezően – erőteljes visszaesés volt megfigyelhető az 1990-es évek második felében: 1996-ban 99, míg 2001-re már csupán 78 ilyen üzlet volt a városban. A 2003-ig tartó szerény mértékű növekedést követően 2006-ban már csupán 73 élelmiszerüzletet regisztráltak. 2001-2002-től, közel hasonló léptékű – avagy még erőteljesebb csökkenésre utalnak a megyei, régiós és országos adatok is. A területi léptékek teljes spektrumában érvényesülő, egységes tendencia elsősorban a multinacionális kereskedelmi áruházláncok az országban történt megjelenésével és terjeszkedésével hozható összefüggésbe.
IVS
KARCAG
34
11. sz. diagram Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma Karcagon (db) 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 1996
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
Forrás: KSH
A kiskereskedelmi üzletek negyedét kitevő élelmiszerüzletek mellett található a településen egy nagy általános áruház, több ruházati üzlet, cipőbolt, óra és ékszerbolt, több bankfiók, műszaki és iparcikk szaküzlet, vadászbolt, három benzinkút, autókereskedés és szerviz, ruhatisztító, gyógyszertár, valamint szolárium.
1.1.6. Idegenforgalom, vendéglátás 1.1.6.1.
Idegenforgalmi adottságok
Karcag Város és a Karcagi Kistérség táji, természeti adottságai, illetve a gazdaság szerkezetében az elmúlt időszakban bekövetkezett változások kiemelten fontos területté teszik az idegenforgalom fejlesztését. A kedvező földrajzi elhelyezkedéséből adódó természeti adottságok közül kiemelendő a kistérségbe beékelődő, a Világörökség részét képező, valamint európai viszonylatban is egyedülálló Hortobágyi Nemzeti Park, amely egy nemzetközileg is ismert, mégis számos feltáratlan és kiaknázható lehetőséget magában hordozó terület. Karcagot nevezik a Hortobágy délnyugati kapujának is, mely megnevezés azonban jelenleg inkább az elhelyezkedésre, mintsem a valós kapu-szerep maradéktalan kihasználásra vonatkozik.
IVS
KARCAG
35
9. sz. térkép
A kistérség kiemelkedő idegenforgalmi és turisztikai tényezője a termál- és gyógyvíz kincs, az erre ráépült fürdőkultúrával. A termálvíz komplex gazdasági hasznosítása azonban Karcag és az egész kistérség egyik meghatározó kitörési lehetősége is. A termálvíz gyógyvízzé nyilvánítása 2002-ben megtörtént, melynek eredményei azt mutatják, hogy a helyi gyógyvíz rendkívül magas ásványi anyag tartalommal rendelkezik, és a mozgásszervi betegségek mellett a nőgyógyászati panaszok hatékony kezelését is elősegíti. Tekintettel arra, hogy karcagi kórház a közelmúltban súlyponti kórházi szerepet nyert el – részleteiben ld. később –, a Város előtt széleskörű komplex egészségügyi és egészségturisztikai fejlesztési lehetőségek nyíltak meg. Természetesen figyelembe kell venni, hogy a termálvíz hasznosítása igen tőkeigényes, elsősorban a hasznosításhoz kapcsolódó jelentős környezetvédelmi beruházások miatt. Ennek ellenére a kórház és a meglévő fürdő összehangolt fokozatos fejlesztésével, gyógyszálloda és egyéb kapcsolódó infrastruktúra megépítésével a hasznosítás alapvető feltételei megteremthetőek. Karcag és környéke természeti, építészeti és kulturális örökségéből adódóan kiválóan alkalmas az ökoturizmusra, mely egyúttal a mezőgazdaságban csökkenő foglalkoztatás ellensúlyozása érdekében az alternatív jövedelemszerzés egyik lehetséges módja lehet. Az ebben meglévő potenciális lehetőségek azonban csak akkor aknázhatók ki, ha a kategóriáján belül kiváló minőségű szálláshely-szolgáltatás jön létre, és ehhez szervesen kapcsolható „program-szolgáltatások” is elérhetővé válnak. Karcagnak azonban e tekintetben is rendkívül jók az adottságai. Hiszen a kistérség igen gazdag népművészeti, iparművészeti hagyatékban. Karcag a népi fazekasság központja is egyben, ahonnan világhírű fazekas termékek származnak. A városban és a kistérség más településein számos színvonalas hagyományőrző kulturális rendezvény vert gyökeret, amelyek egyre nagyobb hírnévre és turistavonzó képességre tettek szert. A kistérség gazdag apróvad állományban is, amelynek a vadász turizmus számára jelent komoly vonzerőt. Az utóbbi években
IVS
KARCAG
36
továbbá egyre inkább teret nyer a horgász turizmus, amelynek lehetőségeit a természetes vízfolyások és holtágak mellett Karcagon a halastavak területén kialakított horgásztavak biztosítják. A kistérségben és Karcag területén elszórtan jelentős számban kunhalmok is találhatók, melyek közül számos védettséget is élvez. Tekintettel arra, hogy ezek megközelítése gépkocsival gyakran nem lehetséges, a természet-közeli turisztikai kínálatot színesítve lehetőség nyílik a kerékpározás és a lovaglás ösztönzésére. A kunhalmok az alföldi táj jellegzetes tájképi elemei, általában 5-10 méter magas, 20-30 méter átmérőjű, kúp vagy félgömb alakú mesterséges létesítmények. Jelentős részük temetkezőhely, sírdomb, őrhalom vagy határhalom volt. A Nagykunságon Karcag közigazgatási területe a leggazdagabb kunhalmokban. Karcag bel- és külterületén 24 országos védettségű kunhalom van. A természetvédelmi oltalom alá tartozó kunhalmok közül a leghíresebb a Gergely-halom, amely hármas határhalom KunhegyesKunmadaras-Karcag határán. A Gergely-halom a környék egyik legnagyobb méretű halma, 80-90 méter alapátmérőjű. Amikor megbontották, középkori telep nyomai bukkantak elő. Botanikailag is értékes a löszgyep miatt. A Pincéshalom szintén helyi jelentőségű, védett természeti terület, melynek felületét néhol még ősgyep borítja. Karcagon az egyik belterületen álló, úgynevezett Szöllős kunhalomra építették a Krisztus szenvedését megörökítő kálváriát. Meg kell említeni, hogy Karcaghoz közel helyezkedik el a kiemelkedő idegenforgalmi vonzerőt képviselő Tisza-tó, illetve hogy Karcagon arborétum is található. A helyi védettséget élvező arborétum eredetileg csak egy erdősávnak indult, de az arborétumot gondozó kutatóintézet20 külföldi tanulmányutakon járó munkatársai évről évre különleges fákkal és növényekkel gyarapították a gyűjteményt. Mára a nagyjából 10 hektárnyi területen kb. 120 növényfaj, cserje, fa, és azok nemesített változatai találhatók meg, amelynek állatvilága és madárvilága (közel 100 madárfaj, pl. karmazsin pirók, keresztcsőrű pinty, örvös rigó) igen figyelemre méltó.
1.1.6.2.
Idegenforgalmi koordináció és PR
Az idegenforgalmi információk gyűjtőpontjaként Karcagon TOURINFORM Iroda is működik, mely a közelmúltban Város központjába, a Déryné Művelődési Központba költözött. Az iroda már most is jelentős mértékben segíti a helyi idegenforgalmi célpontok népszerűsítését és általában az idegenforgalom fellendülését, de a kistérségi központi szerep hatékonyabb kiaknázásával, az idegenforgalmi célú programok és projektek hatékonyabb koordinációjával, valamint a Város átfogó marketing stratégiájának és az erre épülő akciók kidolgozásával még jobban ösztönözhetné az ágazat helyi fejlődését.
1.1.6.3.
Szálláshely-infrastruktúra
Karcagon az idegenforgalmi szálláshely-infrastruktúrát illetően a kereskedelmi szálláshelyek dominálnak. 2001-től 2006-ig mindössze 1 magánszállásadó működött összesen 3 db szállásférőhellyel. 2005-ig a kereskedelmi szállásférőhelyek többségét, 62 férőhelyet 1 db szálloda szolgáltatta. 2006-ban a szálloda bezárt, de jelenleg a Város főterén egy új bioszálloda építése van folyamatban. A panziók szállásférőhelyeinek száma 2001-től 2006-ig 41-ről 26-ra csökkent, míg a panziók száma (2 db) stagnált. 2005-ben a városban 282 férőhelyes kemping és egy 16 szállásférőhelyes nyaralóház nyitotta meg kapuit, illetve 2007-ben a kemping területén 10, egyenként 4 fős faház épült.
20
Debreceni Egyetem Karcagi Kutató Intézete
IVS
KARCAG
37
12. sz. diagram
Kereskedelmi szállások szállásférőhelyeinek száma típusonként (db) 500 400
Nyaralóházak
300
Kemping
200
Panzió Szálloda
100 0 2001
2002
2003
2004
2005
2006
Forrás: KSH
A kereskedelmi szállásférőhelyek számának növekedési üteme enyhén meghaladta a nagyobb területegységekben tapasztalható növekedési ütemet, de igazán kiugró eltérést csak a városi fürdőnél kialakított kemping 2005-ös nyitása eredményezett. A szállásférőhelyek összetételéből következik, hogy a magánszállásadás vendégeinek száma nem számottevő. A kereskedelmi szálláshelyek esetén a vendégek száma némi ingadozás mellett – és kis mértékben az országos és regionális mutatók alatt maradva – viszonylag stabil maradt a vizsgált 6 év folyamán. Ez alól képez a 2006-os év nagyarányú visszaesése, mely egyértelműen a szálloda bezárására vezethető vissza. A 2005-ben megnyitott kemping és üdülőház vendégköre nem azonos a szálloda korábbi célcsoportjával, ezért annak szerepét sem tudta átvenni. A két panzió vendégeinek száma a vizsgált időszakban kiegyenlített. 13. sz. diagram
Vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken szálláshelytípus szerint (fő) 3500 3000 2500 2000
Üdülőház Kemping
1500 1000 500 0
Panzió Szálloda
2001
2002
2003
2004
2005
2006
Forrás: KSH
A kereskedelmi szálláshelyeken a vendégéjszakák száma a 2001-es adatnak a 85%ára csökkent. Ez a visszaesés kisebb, mint a vendégek számának csökkenése (52,6%ra csökkent), amelyből arra lehet következtetni, hogy a jóval kevesebb vendég hosszabb ideig tartózkodik a városban, ami alapvetően pozitív tendencia. A vendégéjszakák szálláshely típusok közötti megoszlása nagyjából követi a vendégek
IVS
KARCAG
38
számának megoszlását. Ha a 2006-os szállodabezárástól el is tekintünk, a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák számának alakulása a 2002 és 2004 évek után bekövetkezett drasztikus csökkenések miatt nem követi a nagyobb közigazgatási egységekben tapasztalható stagnáló, illetve enyhén emelkedő trendet. 14. sz. diagram
Vendégéjszakák számának alakulása a kereskedelmi szálláshelyeken (előző év=100%) 140 120 100 80
Karcag Karcagi kistérség JNSz megye
60 40 20 0
Észak-Alföldi Régió Magyarország 2002
2003
2004
2005
2006
Forrás: KSH
A szálláshelyek kihasználtsága a kemping megnyitásáig 2002-től az országos átlag fölött mozgott, majd 2005-ben a kemping megnyitásával jelentősen zuhant, 5% alá esett. Az üdülőházak kihasználtsága a legkedvezőbb, meghaladja a 20%-ot, ami országos szinten is jó eredménynek számít. A szálloda kihasználtsága kiegyenlítetten az országos átlag fölött maradt egészen 2005-ig, amikor az addigi tulajdonosüzemeltető az üzemeltetést egy szakmailag kevésbé felkészült bérlőnek adta át, akinél a mutatóban jelentős romlás következett be. A panziók kihasználtsága az országos átlag körül mozog, míg a kemping ezen mutatója egyértelműen nagyon gyenge. 15. sz. diagram
A kereskedelmi szálláshelyek kihasználtsága területi szintenként(%) 20 Karcag
15
Karcagi kistérség
10
JNSz megye Észak-Alföldi Régió
5
Magyarország
0 2001
2002
2003
2004
2005
2006
Forrás: KSH
A kihasználtsági mutatók arra engednek következtetni, hogy a jelenlegi kapacitások –
IVS
KARCAG
39
különösen a nemrég beindított camping esetében – sokkal agresszívabb marketingmunkát követelnek, és a turisztikai szolgáltatásoknak a helyi adottságok hatékonyabb kihasználására alapozott bővítését igénylik. A kiépülő új szállodakapacitással kapcsolatban előnyösnek tűnik, hogy a szállodának olyan tematikus profilt (bio-) választanak, ami igazodik a város adottságaihoz és hagyományaihoz, ugyanakkor a közeljövőben általános megerősödő társadalmi igény magas színvonalú kielégítésére törekszik. Elmondható még, hogy a Karcag környékén meglévő természeti és épített környezeti adottságok (pl. Zádor-híd környék, Rainer-legelő) közelében mutatkoznak még lehetőségek hasonló tematikus, de kisebb üdülőfaluk, pusztai hotelek építésére is, de ehhez a külterületi szabályozást módosítani kell.
1.2.
Társadalom 1.2.1. Demográfia Karcagon az 1940-es évekig a népesség folyamatosan növekedett; 1941-ben regisztrálták a város történetének legmagasabb lakosságszámát (25.422 fő). Az ezt követő stagnáló időszak az 1960-as évekig tartott, amikor – főképpen a szövetkezetesítés következtében elköltöző családok miatt - jelentősebb mértékű csökkenés következett be a népességben. A következő évtizedben az állandó népesség számában gyakorlatilag nem történt változás, míg a lakónépesség ebben az évtizedben több mint 1000 fővel, 23.237 főről 24.272-re növekedett. 16. sz. diagram A népesség alakulása Karcagon és környezetében 26 000 24 000 22 000 20 000 18 000 16 000 14 000 12 000 1870
1880
1890
1900
1910
1920
Jelenlévő összes népesség
1930
1941
1949
1960
Állandó népesség
1970
1980
1990
2001
Lakónépesség
Forrás: KSH
Az 1980-as évektől 2001-ig mind az állandó, mind a lakónépesség mérsékelt ütemben, de folyamatosan csökken. Ez a tendencia elsősorban az élveszületések száma jelentős
IVS
KARCAG
40
(több mint 27%-os) visszaesésének21, az elsősorban az 1990-es években tapasztalt elvándorlási hullámnak, valamint az átlagéletkor kedvezőtlen alakulásának tudható be az elmúlt évtizedekben. 17. sz. diagram 5 000
Az élveszületések száma és a vándorlási különbözet Karcagon (fő) Élveszületések száma az előző népszámlálás óta (fő)
4 000
Vándorlás különbözete az előző népszámlálás óta (fő)
3 000 2 000 1 000 0
-1 000 -2 000
1 9 8 0
.
1 9 9 0
.
2 0 0 1
Forrás: KSH
A kistérségi és megyei mutatókhoz képest a 100 családra jutó gyermekek száma tekintetében Karcag évtizedekre visszanyúlóan némileg kedvezőbb képet mutat. Az 1970-es adathoz (123 gyermek/100 család) képest 1980-ra némi csökkenés következett be a településen. 1990-re 119 gyermek/100 családra növekedett ez az érték. A 2001-es 114 gyermek/100 család adat közelít a kistérségi (112 gyermek/100 család) értékhez.
21
Tekintve, hogy a csecsemőhalandóság – ha ingadozva is, de – ebben az időszakban is csökkenő tendenciát mutat, az élveszületések száma lényegében a gyermekvállalási hajlandóság és/vagy képesség nagymértékű csökkenését mutatja.
IVS
KARCAG
41
18. sz. diagram Vándorlási különbözet a teljes népesség százalékában 2,00% 1,00% 0,00% 1970-1979
1980-1989
1990-2001
-1,00% -2,00% -3,00% -4,00%
Karcag város Karcagi kistérség JNSz megye Magyarország
-5,00% -6,00% -7,00% -8,00%
Forrás: KSH
A betelepülések és az elvándorlások egymáshoz való viszonyának (vagyis a vándorlási különbözetnek) az alakulása a tendenciák irányában Karcagon és kistérségben is követi az országos trendeket, ugyanakkor abszolút értékben a helyi adatok rendre néhány százalékkal rosszabbak az országosnál. Mindenképpen pozitívnak tekinthető, hogy az 1980-as években tapasztalt mélyponthoz képest (-6,65%-os vándorlási különbözet) 2001-re nemcsak hogy jelentős csökkent az elvándorlások túlsúlya, de meg is szűnt. Ez a tendencia annál is inkább pozitívnak tekinthető, mivel a javulás mértéke jelentősen meghaladta a megyei és országos adatokat, így az elmaradás az ’1980-as évek közel 5%-ról 2001-re közel 1,5%-ra mérséklődött. A Város és a kistérség korfája alapvetően igen hűen tükrözi a megyei és országos átlagos adatokat, de a 20 év alatti korosztály esetében a helyi adatok kb. 1%-kal magasabbak az országos átlagénál (a legnagyobb különbség a 10-14 éves korosztályban van, 1,24%). A 40-44 éves korosztályban viszonylag (0,7%-kal) magasabbak az ország átlagos adatai a karcagi adatoknál, de az országos adatok – alighanem éppen az korábbi elvándorlási folyamatok miatt – minden 20 évesnél idősebb korosztályban némileg magasabb népességarányt mutatnak. A fiatalabbak magasabb népességaránya, valamint a közelmúlt javuló vándorlási különbözete tehát arra enged következtetni, hogy ha a város meg tudja erősíteni népességmegtartó erejét, valós életlehetőségeket tud kínálni a fiatalok számára, akkor az országos átlagnál még kedvezőbb korstruktúra alakulhat ki a Városban.
IVS
KARCAG
42
19. sz. diagram Az egyes korcsoportok aránya a teljes népességen belül - 2001 9,00% 8,00% 7,00% 6,00%
Karcag város Karcagi kistérség
5,00%
JNSz megye Magyarország
4,00% 3,00% 2,00%
0– 4 5– 9 10 –1 4 15 –1 9 20 –2 4 25 –2 9 30 –3 35 4 –3 9 40 –4 4 45 –4 9 50 –5 55 4 –5 9 60 –6 4 65 –6 9 70 –7 4 75 –7 80 9 –8 4 85 –X
1,00%
Forrás: KSH
A kistérségi és főképpen a megyei mértékhez képest – 41,29% illetve 37,39% – a városban jóval magasabb volt a helyben dolgozók vagy tanulók aránya (46,11%). Ennek megfelelően 2001-ben a más településen dolgozó vagy tanuló népesség részesedése – alapvetően a kistérségi központi funkcióval is összhangban – Karcagon igen alacsony, 4,82%-os, míg megyei szinten ugyanez az adat 11,86%-os, a kistérség léptékében pedig 7,48%-os volt. 20. sz. diagram A lakó (éjszakai) népesség összetétele - 2001
100% más településen dolgozik, tanul (eljáró)
80%
helyben dolgozik, tanul 60%
nem dolgozik, nem tanul
40% 20% 0% Karcag város
Karcagi kistérség
JNSz megye
Forrás: KSH
A más településekről bejárók alacsony aránya Karcagon ugyanakkor azt mutatja, hogy a kistérségi központi funkció a munkahely-biztosítás (munkahely-teremtés) területén jelentős erősítésre szorul. Míg ugyanis Jász-Nagykun-Szolnok megyében a más településekről bejárók aránya 2001-ben átlagosan kissé meghaladta a 10%-ot, addig Karcagon 4,74% volt, de még a karcagi kistérségben is ennél magasabb, 6,42%-os értéket mutatott.
1.2.2. Képzettség A 7 évesnél idősebb korú népességen belül a kistérségi adatnál (55,28%) kissé
IVS
KARCAG
43
kedvezőbb, a megyeinél (52,38%) azonban hasonló nagyságrenddel kedvezőtlenebb volt a csupán általános iskolai végzettséggel rendelkező karcagi lakosság 53,74%-os részaránya 2001-ben. A 38,87%-ot kitevő középiskolát végzett népesség mellett a megyei átlagnál közel 1 százalékponttal alacsonyabb, 7,4% volt a felsőfokú végzettségűek városon belüli aránya. 21. sz. diagram 7 éves és idősebb népesség a legmagasabb iskolai végzettség szerint - 2001
100% 80% 60% 40% 20% 0%
Karcag város
Karcagi kistérség
Általános iskola
JNSz megye
Középiskola
Felsőfokú iskola
Forrás: TEIR
A 25 éves és annál idősebb korú népességen22 belül a felsőfokú végzettségűek aránya – ld. az alábbi grafikont – Karcagon és szűkebb környezetében az országos átlagnál jelentősen rosszabb képet mutat. Bár a Karcagi adat (8,31%) a kistérség átlagos adatát (7,18%) meghaladja, a megyei és regionális átlagtól kis mértékben, az országos adattól (12,64%) viszont jelentősen, több mint 4%-kal marad el. 22. sz. diagram Felsőfokú végzettségűek aránya a 25 éves és idősebb népességben 14,00% 12,00% 10,00% 8,00% 6,00% 4,00% 2,00% 0,00% Karcag
Karcagi
Jász-NagykunSzolnok
Észak-Alföld
Magyarország
Forrás: TEIR
22
Tehát azon a népességen belül, amelynek tagjai a koruk alapján – és persze minden egyéb tényezőtől eltekintve – már esélyt kaptak arra, hogy akár felsőfokú végzettséget szerezzenek.
IVS
KARCAG
44
1.2.3. Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság 1.2.3.1.
Hosszú távú tendenciák:
A munkavállalási korú népességben Karcagon a 2001-től kezdődő és 2003-ig tartó mérsékelt növekedést követően – ld. a lenti diagram jobb oldali X tengelyéhez tartozó grafikont) 2006-ig lassú, fokozatos csökkenés következett be. A 2007. évben az előző évhez képest újból némi emelkedés volt tapasztalható e tekintetben, a munkavállalási korú népesség száma ekkor 14.366 fő volt. 23. sz. diagram Lakónépesség és munkavállalási korú népesség az év végén Karcagon (fő) 25 000
14 400
20 000
14 350
15 000
14 300
10 000
14 250
5 000
14 200
14 150
0 2001
2002
2003
2004
2005
2006
Lakónépesség Munkavállalási korú népesség (bal oldali X tengely) Munkavállalási korú népesség (jobb oldali X tengely)
Forrás: KSH
A diagram adatai szerint a lakónépességben 2001-től tapasztalható (valójában a korábbi időszakokból folytatódó), és a munkavállalási korú népesség körében tapasztalhatónál nagyobb ütemű csökkenés eredményeként a munkavállalási korú népességnek a lakónépességen belüli aránya – ha kis mértékben is – de fokozatosan nő.
IVS
KARCAG
45
24. sz. diagram Relatív mutató - nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség %-ában 2001-2007 (04.20-i adatok) 12,00 10,00 8,00 6,00 4,00 2,00 0,00 2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
Forrás: KSH, TEIR
A nyilvántartott álláskeresők száma és a munkavállalási korú népességhez viszonyított aránya a 2002. évi minimumot (1008 fő, 7,06%) követően 2005-ig folyamatosan növekedett, majd a 2006. évi mérsékelt visszaesés után újból jelentősebb mértékben emelkedett. A regisztrált álláskeresők száma 2007 decemberében 1506 főt volt, részarányuk a munkavállalási korú népességen belül 10,48%-ot tett ki, ami nem csak a 6,69%-os országos adatot haladja meg jelentősen, hanem az ennél is kedvezőtlenebb 7,95%-os megyei adatot is.
1.2.3.2.
Éven belüli tendenciák:
A munkavállalási korú népesség közel állandó értéke mellett az éven belüli összevetésben a nyilvántartott álláskeresők számának erőteljes fluktuációja volt tapasztalható Karcagon a 2007. évben. Amíg a késő őszi és a téli hónapokat az álláskeresők magas száma jellemezte, márciustól szeptemberig ez az érték jóval mérsékeltebb volt. A tavaszi és nyári hónapok kedvezőbb foglalkoztatási mutatója a mezőgazdasági idénymunkák munkaerő-szükségletével magyarázható. A munkavállalási korú népesség éven belüli viszonylagos stabilitása miatt a nyilvántartott álláskeresők munkavállalási korú népességen belüli arányát kifejező relatív mutató értéke – ld. az alábbi diagramon – az álláskeresők számának éven belüli ingadozását követi.
IVS
KARCAG
46
25. sz. diagram
10 ,4 1
9,80
10 ,0 4 9, 88
9, 83
9, 81
10,00
9, 72
10,20
10 ,0 1
10 ,0 8
10,40
10 ,2 4
10 ,3 5
10,60
10 ,4 8
Relatív mutató - nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség %-ában - 2007
9,60 9,40
de c. 07
no v. 07
ok t.0 7
sz ep t.0 7
au g. 07
jú l. 0 7
jú n. 07
áj .0 7 m
áp r.0 7
07 ár c. m
fe br .0 7
9,20
Forrás: KSH, TEIR
1.2.3.3.
Állapot-statisztikák
Az országos adathoz képest több mint 6%-kal, a megyei adathoz viszonyítva mintegy 2%-kal volt alacsonyabb a foglalkoztatottak részaránya Karcagon és kistérségében 2001-ben, amit az inaktív népesség – az eltartottak, az inaktív keresők és a munkanélküliek – magas részaránya magyaráz. Karcag és kistérsége az aktív és inaktív népesség összetételében közel hasonló, ugyanakkor ez az összetétel az amúgy is rendkívül kedvezőtlen megyei és országos adatokhoz képest még rosszabb képet mutat. 26. sz. diagram Gazdasági aktivitás - 2001
29,99%
28,11%
27,32%
34,08%
34,49%
32,41%
Inaktív kereső
Munkanélküli
5,80%
5,30%
4,08%
5,82%
30,13%
32,10%
70% 60% 50% 40% 30% 20% 10%
36,19%
30,24%
80%
33,77%
90%
30,17%
100%
Eltartott
Foglalkoztatott
0% Karcag város
Karcagi kistérség
JNSz megye Magyarország
Forrás: KSH
A városi, kistérségi, megyei és országos foglalkoztatás korösszetétel szerinti
IVS
KARCAG
47
struktúrájának 2001. évi adataiban markáns különbségek nem érhetőek tetten. Míg a 15-29 éves korosztály kissé felül-, addig a 30-39 éves korosztály viszonylag jelentősebb mértékben alulreprezentált Karcag foglalkoztatásában. A megyei és országos adatokhoz viszonyítva az 50-59 évesek részaránya a városban és a kistérségben relatíve számottevő mértékben, 1,5-2%-kal magasabb. 27. sz. diagram Foglalkoztatás legmagasabb iskolai végzettség szerint 2001 100%
Egyetem, főiskola stb.
40%
32,25%
31,22%
50%
33,69%
30%
32,45%
60%
28,84%
70%
30,55%
31,66%
80%
29,90%
90%
érettségivel
érettségi nélkül, szakmai oklevéllel 8. évfolyam
20%
Karcagi kistérség
JNSz megye
19,59% 0,80%
Karcag város
21,23% 0,88%
1,05%
0%
22,76% 1,19%
22,63% 10%
Magyarország
8. évfolyamnál alacsonyabb
Forrás: KSH
A 2001. adatok szerint az országos és megyei értékekhez viszonyítva is magasabb, 24%-hoz közelítő a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkező foglalkoztatottak aránya Karcagon és kistérségében. Az érettségizett karcagi foglalkoztatottak a kistérségi és megyei értéket is meghaladó aránya a város intézményrendszerének munkaerő-igényével magyarázható. Feltehetően hasonló okból magasabb a kistérségi átlagnál és közelít a megyei átlaghoz a városban foglalkoztatott felsőfokú végzettségűek részaránya. A szolgáltatási szektornak a foglalkoztatásban betöltött, a megyei és kistérségi arányt jóval (közel 5%-kal) meghaladó, az országos értékhez közelítő, mintegy 61%-os aránya Karcagon alapvetően a kistérségi központi szereppel magyarázható. Mindemellett a 2001. évi adatok – a foglalkoztatottak a 7%-ot kissé meghaladó arányával – a mezőgazdasági ágazat csökkenő szerepét illusztrálják a város gazdasági szerkezetében. A Karcagon megtelepült ipari tevékenységek relatíve kisebb szerepére utal az, hogy a kistérségi és főképpen megyei adatokhoz képest – 33,51% illetve 36,27% – a foglalkoztatottak részaránya ebben a szektorban jóval alacsonyabb (31,89%), de nagyjából tükrözi az ország átlagos adatait.
IVS
KARCAG
48
28. sz. diagram Foglalkoztatás nemzetgazdasági ágazatok szerint - 2001 100%
70%
61,64%
55,98%
60,81%
80%
55,20%
90% Szolgáltatási jellegű ágazatok
60% Ipar, építőipar
50% 40% 33,51%
31,89%
36,27%
0%
Karcag város
Karcagi kistérség
8,53%
7,29%
10%
10,50%
20%
JNSz megye
32,86% 5,50%
30%
Mezőgazdaság és erdőgazdálkod ás
Magyarország
Forrás: KSH
1.2.4. Nemek közötti különbségek A Karcag 2001. évi foglalkoztatási szerkezetét illusztráló adatok a férfiak rendkívül alacsony, 22,6%-os részarányáról vallanak. A munkanélküli férfiak városi részaránya mintegy 4-5%-kal, az inaktív keresőké 8-11%-kal haladta meg az azonos kistérségi, megyei és országos szintű adatokat. Az eltartottak vonatkozásában ugyanez a különbség 0,5-2% körüli volt. 29. sz. diagram
80%
27,97%
90%
29,54%
29,99%
100%
28,08%
Férfiak foglalkoztatási adatai - 2001
Eltartott
6,94% 11,06%
30%
22,58%
20% 10%
25,46%
27,89% 7,00%
Foglalkoztatott 36,98%
40%
Munkanélküli
5,28%
41,29%
50%
37,03%
36,38%
60%
26,54%
Inaktív kereső
70%
0% Karcag város
Karcagi kistérség
JNSz megye
Magyarország
Forrás: KSH
A 2001. évi foglalkoztatási adatok arra utalnak, hogy Karcagon a kistérségi átlaghoz képest mintegy 0,5%-kal, a megyei és különösen az országos átlaghoz képest
IVS
KARCAG
49
jelentősebb mértékben, mintegy 2-6%-kal alacsonyabb a női foglalkoztatottak aránya. Ezt részben a munkanélküliek, részben az eltartottak magasabb aránya indokolja, míg az inaktív keresők közel 40%-os részaránya közel áll a kistérségi és megyei átlaghoz. 30. sz. diagram Nők foglalkoztatási adatai - 2001 28,13% 40,58%
26,12%
27,55%
90% 80%
26,73%
30,04% 40,04% 3,80%
30,36% 3,85%
3,74%
25,69%
100%
Eltartott
50% 40% 30% 20% 10%
3,00% 31,55%
40,10%
60%
38,72%
70%
0% Karcag város
Forrás: KSH
Karcagi kistérség
JNSz megye
Magyarország
Inaktív kereső
Munkanélküli
Foglalkoztatott
IVS
KARCAG
50
1.2.5. Felekezeti hovatartozás Karcag városát a kistérséggel, és lényegében a régió nagy részével együtt hagyományosan református többség jellemezte. Bár a magukat valamilyen felekezethez tartozónak vallók között a 2001-es adatok szerint még mindig a reformátusok alkotják a legnagyobb közösséget (a lakosság 33%-val) a 15%-ot képviselő katolikusok, és számos 1% alatti felekezet előtt, a teljes népesség 43%-ra immár egyetlen egyházhoz, felekezethez sem tartozik. Ez utóbbi arány az ország hasonló méretű városainak átlagos 30%-os adatához viszonyítva meglehetősen magasnak tűnik. Kisebb lélekszámban az evangélikus, a baptista és az izraelita egyház is működik a Városban, és mindezek mellett néhány kisegyház képviselete, gyülekezete is jelen van. 31. sz. diagram
Karcagi Kistérség
Forrás: KSH
1.2.6. Nemzetiségi hovatartozás Karcagon a feljegyzések szerint az 1730-as évektől élnek cigány családok, és a Város azok közé a települések közé tartozik, ahol hagyományosan magas is volt a cigány nemzetiségű lakosok aránya a teljes népességen belül. A nemzetiséghez tartozás objektív módon nehezen megragadható definíciója, illetve a felmérésekben az önbevalláson alapuló meghatározás dominanciája miatt Karcagon általánosan elfogadott álláspont, hogy a KSH 2001-es felmérésében szereplő adatok alulmúlják a „tényleges” adatokat. A népszámlás adatai – ld. az alábbi diagramon – ugyanis azt mutatják, hogy cigány (roma, beás, romani) nemzetiségűnek 1.444 karcagi lakos vallja magát, ami a teljes népesség 6,5%-a. Az adat árnyalásában nem lehet segítségünkre a cigány nyelv akár anyanyelvnek tartása, akár beszélt nyelvként való ismerete, hiszen a karcagi cigány nemzetiségű lakosság döntő többsége történelmileg már jóval korábban elvesztette nyelvismeretét (ún. magyar cigány, vagy romungro). A törvény által
IVS
KARCAG
51
biztosított lehetőséggel élve, a roma lakosság érdekeinek hatékonyabb képviselete érdekében 1994-től Cigány Kisebbségi Önkormányzat is működik a városban. A Városban ezen kívül elenyésző számban német, ukrán és román nemzetiségűek is élnek. 32. sz. diagram Különféle módon nemzetiséghez tartozók Karcagon - 2001 1 600
7,00%
1 400 cigány (roma, beás, romani) 1 200 1 000 800
6,00%
egyéb nemzetiség
5,00%
nemzetiséghez tartozók aránya a teljes népességben
4,00% 3,00%
600 2,00%
400
1,00%
200 0
0,00% nemzetiséghez tartozónak vallja magát
kulturális hagyományokhoz kötődik
anyanyelvének vallja
nyelvet személyes körben használja
Forrás: KSH
1.2.7. Civil szerveződés A Város civil élete komoly történelmi hagyományokkal rendelkezik, és az általános hazai viszonyokat tekintve alapvetően sokrétűnek és szervezettnek mondható, jelen vannak benne a különféle országos és helyi egyesületek, érdekképviseleti szervezetek, alapítványok, közalapítványok, melyek tevékenységi területe a város közéletéletének szinte valamennyi fontos területét lefedi. Egyesületi formában 39 szervezet működik a településen, ebből a helyi hatáskörű szervezeteken túl 6 országos, 2 megyei, 1 regionális, 1 területi, 1 Kelet-magyarországi hatáskörű. 15 szervezet közhasznú társaság, a Magyar Vöröskereszt Karcag Területi szervezete pedig kiemelten közhasznú. Legrégebben 1872-ben a Nagykun Vadásztársaság alakult. A legnagyobb taglétszámmal a Mozgáskorlátozottak Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egyesülete rendelkezik: az 1981-ben alakult, helyi hatáskörű szervezet 15 011 tagot számlál. Fő tevékenysége figyelemmel kísérni a mozgáskorlátozott emberek életét, segíteni a sérült emberek cselekvőképességének növelését, munkába állásukat, művelődésüket, pihenésüket, szórakozásukat. Segítséget nyújt egyéni helyzetük javításához, jogos érdekeik érvényesítéséhez. Mindezek érdekében kiadványokat ad ki. A második legnépesebb szervezett a Magyar Vöröskereszt Karcag Területi Szervezete, amely Berekfürdő és Kunmadaras térségben is működik. A településen 43 szervezet működik alapítványi formában, ebből a helyi hatáskörű
IVS
KARCAG
52
szervezeteken túl 3 országos, 3 iskolai, 2 területi, térségi, 1 megyei hatáskörű. A közalapítványok száma a településen 9. A legnagyobb taglétszámmal a Karcagi Zeneiskoláért Alapítvány rendelkezik: az 1985-ben alakult szervezet 500 tagot számlál. Célja a gyermekek zenei nevelésének elősegítése, a zenei pályára készülő növendékek tanulási feltételeinek javítása, koncert és operalátogatás szervezése, zenei tábor szervezése. A célok elérése érdekében biztosítja a zenét tanuló növendékek számára a taneszköz támogatást, „Zene-Szó” címmel iskolai újságot jelentet meg. A második legnépesebb szervezet a 130 alapító tagot számláló ’Jó tanuló jó sportoló alapítvány’. Célja a példamutató szorgalommal rendelkező, jó tanulmányi és sporteredményeket elérő diákok erkölcsi elismerése, anyagi megjutalmazása, a tanulmányi versenyek való részvételük segítése. A fentieken túlmenően hét – nem a fenti keretek között működő – civil szervezet van a településen. Közülük a legnépesebb az Egyetértés Nyugdíja Vasutas Klub 105 taggal. Karcag Városi Önkormányzat Képviselő Testülete nagy hangsúlyt fektet a civil szerveződés fellendítésére, és több eszközzel is ösztönzi azok sikeres működését. Ennek egyik elemeként 2005-ben a Testület rendeletet alkotott a helyi iparűzési adó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról. A 2007. évi érvényes rendelkező nyilatkozatok alapján 85 adózó részéről 29 kedvezményezett javára, összesen 1.164.204 Ft összeg felajánlása történt meg. A legtöbben (17-en) és a legnagyobb összeggel (363 351 Ft-tal) a Nagykun Horgász Egyesületet támogatták. Ezt követte a Gyermekeink mosolyáért alapítvány, amely szervezet 2 rendelkező jóvoltából 233 725 Ft felajánlásban részesült, míg a Gyermeképség alapítvány 4 felajánlótól 147 352 Ft-ot kapott. Karcag Város Önkormányzata ezen túlmenően a Város saját költségvetéséből is – erejéhez mérten – biztosít támogatásokat a civil szervezetek számára. A 2007-es évi költségvetésből, az ifjúságpolitikai feladaton belül, a településen működő civil szervezetek közül 39 szervezetet összesen mintegy 2 millió Ft összegben támogatott.
1.3.
Épített környezet 1.3.1. Épített lakókörnyezet 2001-et követően a támogatott lakáshitelek megugrásának köszönhetően a továbbértékesítési céllal épülő lakásépítés a városban jelentősen megnövekedett A fentiekhez még hozzátartozik, hogy a Városban az épített lakások száma 2001-től változó mértékben ugyan, de minden évben meghaladta a megszűnő lakások számát, vagyis a lakásállomány összességében bővült.
IVS
KARCAG
53
33. sz. diagram
Épített lakások számának változása (előző év = 100% ) 180
Karcag
160 140
Karcagi Kistérség
120 100
Jász-NagykunSzolnok megye
80
Észak-Alföldi Régió
60 40
Magyarország
20 0 2002
2003
2004
2005
2006
Forrás: TEIR
Karcagon az épített ingatlanok „korfája” a 2001-es adatok szerint azt mutatja (ld. alábbi diagram), hogy az ingatlanok legnagyobb korcsoportját az 1980-as évek építményei alkotják, ahonnan az épületek egynegyede származik, szemben pl. a megyei adatokkal, ahol ez a modális korcsoport az 1970-es évekre esik. Említésre méltó, hogy a legkevesebb épületet felmutató korcsoport az 1990-es évekre tehető, ahonnan kevesebb épület került a mai épületállományba (nem egészen 6%), mint a II. világháború időszakából. (Nem véletlen, hogy 2001-től a fentebb már említett hitellehetőségek megnyílásával ily mértékben meglendült a lakásépítés.) Az I. világháborút megelőző időszakból származó épületeknek a megyei átlagnál magasabb aránya egyértelműen azt mutatja, hogy a Város az átlagnál több védettségre érdemes épülettel rendelkezik. 34. sz. diagram 30,00%
Épített ingatlanok száma az összes ingatlanhoz viszonyítva az építés éve szerint
25,00% 20,00% 15,00% 10,00% 5,00% 0,00% –1919
1920–1944
Karcag város
1945–1959
1960–1969
1970–1979
Karcagi kistérség
1980–1989
1990–2001
JNSz megye
Forrás: KSH
A karcagi lakások és lakott üdülők 2001. évi felszereltsége – ld. az alábbi diagramon – a vizsgált lényegesebb mutatók mindegyike esetében kedvezőbb volt a kistérségi és
IVS
KARCAG
54
megyei átlagnál. Különösen szembeötlő a különbség a közcsatornába bekötött ingatlanok esetében, ahol a karcagi arány (52,56%) jóval meghaladta mind a megyei (37,15%), mind a kistérségi (36,05%) értékeket, noha az országos átlagtól (55,56%) néhány százalékkal így is elmaradt. Meg kell ugyanakkor említenünk, hogy Karcag esetében, ahol a szennyvízelvezetési problémák gyakran belvízzel sújtott területeken jelentkeznek, a kapcsolódó közegészségügyi és környezeti veszélyek miatt a közcsatorna-hálózat lefedettségének hiányosságai kiemelt jelentőséggel bírnak. A városi lakóingatlanok felszereltsége általában véve 2-3%-ra megközelítette – illetve a hálózati gáz esetében mintegy 2 százalékponttal meg is haladta – a vonatkozó országos adatokat. 35. sz. diagram Lakások és lakott üdülők felszereltsége - 2001 90,00% 80,00% 70,00% 60,00% 50,00% 40,00% 30,00% 20,00% 10,00% 0,00%
Hálózati vízvezeték
Házi vízvezeték
Karcag város
Meleg folyóvíz
Vízöblítéses Közcsatorna WC
Karcagi kistérség
Házi csatorna
Hálózati gáz Palackos gáz
JNSz megye
Központi fűtés
Magyarország
Forrás: KSH
Hasonló következtetésekre enged a lakások 2001-es komfort fokozat szerinti összehasonlító elemzése. Karcagon a lakások több mint 25%-a (2057 db) alacsony komfortfokozatú, komfort nélküli, vagy szükséglakás. Ez ugyan kedvezőbb, mint a kistérségi, megyei vagy régiós arány, de 5%-kal alatta marad az országos átlagnak, vagyis míg az összkomfortos és komfortos lakások együttes aránya országos szinten 80%-os, addig Karcagon ez az arány a teljes lakásállomány (8076 db) 75%-a.
IVS
KARCAG
55
36. sz. diagram Lakásállomány összetétele komfortfokozat szerint - 2001 (%) Magyarország
Észak-Alföldi Régió Jász-Nagykun-Szolnok megye Karcagi Kistérség
Karcag 0% szükség- és egyéb lakások
10%
20%
30%
komfort nélküli
40%
50%
félkomfortos
60%
70%
komfortos
80%
90%
100%
összkomfortos
Forrás: KSH
AZ Önkormányzat 170 db lakóingatlannal rendelkezik, mely a helyi lakóingatlanok 2,1%-a. Az önkormányzati lakóingatlanok döntő többsége (közel 6%-a) komfortos vagy összkomfortos (10%), de az önkormányzatnak 10 komfort nélküli lakása is van. A környezet, valamint a táji-természeti és művi értékek helyi védelméről szóló 37/2001 (X.26.) rendelet értelmében a helyi védelem alá helyezhető minden különös egyedi jelentőséggel bíró növény, épület, életközösség. A tulajdonos kezdeményezésére illetve az önkormányzat kezdeményezésére igen szép ritka életközösségek, épületek kerültek védelem alá. A helyi védelem alatt álló helyi értékek megóvása érdekében a jövőben több anyagi forrást kell biztosítani az épületek felújítására, mert támogatás hiánya miatt a helyi védettség megszűntetésére irányuló kérelmek megszaporodtak az utóbbi időben.
1.3.2. Középületek A Város főterének uralkodó épülete, a Városháza ad otthont a Polgármesteri Hivatalnak, és a Rendőrségnek. Az épületben mindkét intézmény a helyhiány hosszabb távon nem helyezhető el, ennek megfelelően a Rendőrség új épületbe költöztetésének előkészítése már előrehaladott állapotban van. A külső homlokzat egy részét az elmúlt években felújították, kivéve a déli, illetve a belső udvari homlokzatokat. Az elmúlt évben alakították ki a mozgássérültek részére az épület földszintjére vezető rámpát. Az épület déli homlokzata és a belső udvar felőli homlokzatok vakolata és festése több helyen lepergett, levált, a lábazati részeken felázás mutatkozik, és a fel nem újított homlokzati nyílászárók ablakszárnyai nem zárnak jól, ezért a téli időszakban állandó probléma az ablakok párásodása és az intenzív légáramlás a hézagoknál. A Déryné Művelődési Központ a Város legnagyobb közművelődési és kulturális intézménye. Az épület 1975-ben külső és belső felújítást kapott, melynek keretében korszerűsítették a fűtést, és az épület egy kazánházzal is bővült, azonban a kazánház kialakítása nem követi az építészetileg országos viszonylatban is figyelemre méltó kultúrpalota épületjegyeit. Az elmúlt 28 év alatt az épület jellege jelentősen leromlott, a falak felvizesedtek, a tető több helyen rendszeresen beázik. Az Ifjúsági Ház egy közelmúltban lezajlott funkcióváltás eredményeként a korábbi Helyőrségi Művelődési Otthon épületében lett kialakítva. Az 1980-as években épült épület infrastruktúrája mára jelentős mértékben elavult, de legnagyobb problémája az,
IVS
KARCAG
56
hogy alkalmatlan – az Ifjúsági Ház sokrétű tevékenységéhez igazodva – kisebb, önálló egységek elkülönült működtetésére. A piac épülete Karcag belvárosában található, a város egyik meghatározó pontján. Az épület régebbi része piaccsarnokként, újabb része pedig panzióként és üzletsorként funkcionál. A régi és az újabb épületrész által közrefogott területen ruhanemű piac állandósult, míg a piaccsarnokban zöldség- gyümölcs árusok, hús- hentesüzletek és élelmiszereket árusító üzletek találhatók. A létesítményt kiszolgáló vizesblokkok között mozgássérülteknek is alkalmas mosdó jelenleg nincs kialakítva. A keletkező hulladékok tárolására szolgáló kerekes konténerek tisztántartása nem megoldott. Az épület belső terében alapvető probléma a kicsapódó pára mennyezeti lecsapódása és lecsurgása, mely a nem megfelelő szellőzés következménye. A Szociális Otthon a város főterén helyezkedik el, a gimnáziummal és a református templommal szemben. Építési ideje a XX. század elejére tehető. Eredeti funkciója Bank volt, a II. világháború után gyermekkórházat alakítottak ki benne. Jelenleg a földszint egy részén, az emeleten és a tetőtéri részben szociális otthon működik, a földszint fennmaradó részén videotéka, gyógyszertár, telefon szaküzlet, pizzéria és trafik működik. Az épület pincéje gyakorlatilag használhatatlan, egy része víz alatt áll, a többi rész feltöltött, így a belmagasság lecsökkent. A főépületben működő szociális otthon belső kialakítása nagyban az eredeti funkció kielégítését tükrözi, ezért a jelenlegi használata nehézkes. A konyhaüzem területe a mai előírások szerint már szűkös. A település egyik leglátogatottabb intézménye a Györffy István Nagykun Múzeum. Az 1830 körül épült klasszicista kúria épületében található gyűjtemény elsősorban néprajzi és történeti anyagban gazdag. Külön kiállítás mutatja be a névadó, híres néprajzkutató tevékenységét. Az Orvostörténeti és patikamúzeum a híres karcagi orvosgyógyszerész, Kátai Gábor munkásságát mutatja be, ízelítőt adva a régi patikák hangulatából. Eredeti berendezési tárgyak és orvosi eszközök láthatók. Karcag egyik vonzó jellegzetessége az élő népművészet, melynek megőrzése, elevenen tartása a Város számos építészeti értékéhez is kapcsolódik. A Várost Kántor Sándor fazekas, brüsszeli világkiállítás nagydíjas kerámiái tették külföldön is ismertté. A XIX. század végén épült nádtetős népi klasszicista stílusú Fazekasházban a Kossuth-díjas fazekasmester alkotásaiból álló gyűjtemény és a mester életútját bemutató fotók tekinthetők meg. Az eredeti berendezésből látható boglyakemence, szabadkéményes tűzhely és több bútordarab. Nemcsak Karcag, de a megye egyik legértékesebb műemléke az 1858-ban épített, népi stílusú Barna-féle szélmalom. A városban régen tizenegy szélmalom működött, mára csak ez maradt fenn. Az ablakokkal áttört falú, felújított szélmalomban 1949-ig folyt a munka. Belső berendezése épen maradt, olyan mintha még tegnap is őröltek volna a hatalmas malomkerekek, malomkövek. A település egyik jellegzetes épülete malom közelében lévő Szélmalmi Fogadóház, mely egyben a Hortobágyi Nemzeti Park déli fogadókapuja. A Hortobágy különleges élővilágát bemutató kiállítás látható itt és innen indulnak a pusztai kerékpáros- és lovas kocsis túrák. A XIX. század első felében népies klasszicista stílusban épült Morgó csárda a történelmi időket idézi. Ma is elevenen élnek itt az iszogató betyárokról, különösen Rózsa Sándorról szóló legendák. A 2006. évi belvíz miatt az országos műemléki védettségű épület hátsó fala megrogyott, maga után húzva az épület tetejét, károsítva annak födémszerkezetét. A jelentős károk miatt mindenképpen szükséges az épület felújítása, vagy újjáépítése. A megoldás érdekében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal a kapcsolat-felvétel megtörtént.
IVS
KARCAG
57
A középkori veremházak egyik utolsó származéka a XVIII. században épült temetőcsőszház, amely félig a föld alá van süllyesztve. Az épület ősi jellegét mutatja, hogy nincs benne padlás, hanem a nádtetőt alulról betapasztva meszelték be. A karcagi Nagykunsági tájház a népi építészet egyik remeke. A klasszicista épületegyüttesben a régi élet relikviái láthatók és a karcagi asztalosok által készített tárgyakkal, bútorokkal rendezték be. A karcagi Zádor-híd a hortobágyi kilenclyukú hídnál 21 évvel korábban épült, alapkövét 1806-ban tették le. Az 1809-ben elkészült híd közel 80 méter hosszú, kilencnyílású, kőalapzatú, téglaboltozatú volt. Jelenlegi ötíves alakját 1830-ban nyerte el egy hatalmas tavaszi árvíz miatt, amikor a lezúduló víz két-két szélső boltívét elsodorta.
1.3.3. Közterek és köztéri műtárgyak Karcag rendkívül gazdagnak mondható köztéri műemlékekben, és sajátos adottságnak tekinthető az is, hogy a műemlékek a Városnak nem pusztán egy szűkebb részében (pl. belváros) koncentrálódnak, hanem a Város különböző részeit ékesítik. A Nagykunság kiváló néprajztudósa, a karcagi születésű Györffy István nevét viseli a Nagykun Múzeum. Őt ábrázolja az épület melletti bronzszobor, Györfi Sándor karcagi szobrászművész alkotása. Az Ülő lány című szobor, Kovács Imre karcagi művész alkotása a városi strandon található. Karcag határában, egy kisebb halmon áll a Kun-emlékhely. A kun sírszobrok másolatai az ősöknek állítanak emléket. A két főalak körül álló kőharcosok a nagykunsági településeket idézik. Az 1995-ben felavatott Kun-emlékhely Györfi Sándor szobrászművész alkotása. A városháza előtt áll az Első világháborús emlékmű, mely az 1914-19418 között elesett 555 karcagi katonának állít emléket. Az 1939-ben felavatott emlékmű, Gáldi Gyula alkotása. A városi közterek igen fontos szerepet játszanak egy város életében, így azok megfelelő módon történő kialakítása – különösen egy kistérségi funkciót betöltő település esetén – nem tekinthető pusztán esztétikai kérdésnek. A közterek egyrészt számos igen fontos funkciót töltenek be, pl. a szabadtéri rendezvények, illetve a város életében jelentős közéleti események lebonyolításának helyszínét és alapinfrastruktúráját adják, másrészt a mindennapi élet közlekedési és interakciós színterei is. A közterek azonban hozzájárulnak a település zöldterületeinek növeléséhez is, és ezzel az egészséges életterek kialakítása mellett egyben rekreációs térként is működnek, ugyanakkor életminőség-javító szerepük nem kevésbé lényeges eleme az, hogy a településnek az épített környezettel összehangolt, a település hagyományaihoz igazodó egységes arculatot biztosítanak, elősegítve ezáltal a településhez kapcsolódó identitás, és a helyi társadalom népességmegtartó erejének megerősödését. Karcag közterei bár elemeiben számos lehetőséget hordoznak a fenti összetett funkció ellátásához, de összességében igen sok hiányosságtól szenvednek. A főtér (Kossuth tér) esetében kritikus problémaként jelentkezik a rendkívül nagy átmenő-forgalom, melynek jelentős része a 4. sz. főút és az M3-as autópálya közötti forgalomból ered. A forgalom innen valamilyen formában történő elterelése a város központjának környezeti terhelése mellett annál is indokoltabb, mert a Város által bonyolított, nagy népszerűségnek örvendő események és rendezvények számára egyre nehezebb módon biztosítható összefüggő köztéri felület. A város és a kistérség lakossága részéről számos olyan igény jelent meg (szabadtéri kulturális és szórakoztató rendezvények, szabadtéri mozi, stb.), ami a belváros köztereinek (Főtér, Városudvar,
IVS
KARCAG
58
Városháza belső udvara) – az itt található épületekkel összehangolt – egységes újratervezését, és az új funkcióknak megfelelő átalakítását igényli. A városi közterek igen fontos elemei a játszóterek is. Karcagon a meglévő játszóterek állapota a vonatkozó jogszabályi feltételeknek megfelelően felmérésre került, ahol a nem megfelelő játszótéri elemek elbontásra kerültek. A felújításra javasolt játékok esetében árajánlat kérése van folyamatban. A jövőben ezen elbontott játékok pótlásáról gondoskodni kell, illetve a felújításra szánt játékokon a szükséges munkálatokat el kell végezni, melyhez az éves költségvetésben fedezetet kell biztosítani. A közeljövőben érdemes lenne városközpontban egy jogszabályi előírásnak megfelelő központi játszópark kiépítése, melynek helyét a Múzeum Parkban vagy a Főtéri park arra alkalmas részén érdemes elhelyezni.
1.4.
Közszolgáltatások 1.4.1. Közmű-infrastruktúra és szolgáltatás A város közműellátottsága, különösen a kiszolgáló központi infrastruktúrán az elmúlt időszakban végrehajtott beruházások eredményeként, általában véve jónak mondható. A város kommunális- és infrastrukturális hálózata folyamatosan bővülő tendenciát mutat, de a szolgáltatások teljes körű elérhetőségéről még nem beszélhetünk.
1.4.1.1.
Ivóvíz-ellátás
A közüzemi ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások száma 2001 és 2006 között 104 db lakással nőtt, amely szinte megegyezik a lakásállomány növekedésének ütemével, így elmondható, hogy a vizsgált időszakban a közüzemi ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások aránya (90,2%) nem változott. Ez némileg alatta van az országos átlagnak, amely 93%-ról változott 94%-ra, de nem mutat jelentős elmaradást. A Városban a KSH adatok szerint 2001 és 2006 között az ivóvízhálózat csökkent, melynek valódiságát az Önkormányzati nyilvántartások adatai nem támasztják alá. Ez utóbbiak a vizsgált időszakban az ivóvíz-hálózat hosszában a kezdeti 112 km-es értékről kb. 21 km-es növekedést mutatnak. A növekedés eredményeként az egy lakásra jutó közüzemi ivóvízvezeték hálózat hossza a kezdeti 13,9 m-ről 16,4 m-re növekedett. Ez az adat az országos átlagnál ugyan némileg kedvezőbb, de elmarad a megyei átlagtól.23 37. sz. diagram Egy lakásra jutó közüzemi ivóvízvezeték hálózat hossza (m) Karcag 33,0 Karcagi kistérség 28,0 Jász-Nagykun-Szolnok megye Észak-Alföldi Régió
23,0
Magyarország 18,0 Karcag - Önkormányzati adat 13,0 2001
2002
2003
2004
2005
2006
Forrás: TEIR, Önkormányzati nyilvántartás
Az ivóvízhálózat utcai gerincvezeték hálózata mára jelentős mértékben elavulttá vált, mely – a régi vezetékekben lerakódott szennyeződések miatt – nagymértékben rontja az ivóvíz minőségét is, így ez a rendszer mindenképpen felújításra szorul. Karcag várhatóan az Észak-Alföldi Régió ivóvízminőség javító programjának II. ütemében kap majd lehetőséget arra, hogy az ivóvízkezelés mellett az utcai gerincvezeték hálózatát is felújítsa. 23
Az Önkormányzati nyilvántartások a kistérségben 2006-ra bekövetkezett rendkívüli növekedést sem támasztják alá. A helyi szakértők álláspontja szerint egy olyan téves adatszolgáltatás lehet az adat mögött, mely nem az ivóvíz-gerinchálózat hosszára, hanem – a bekötővezetékekkel növelt – teljes hálózathosszt tartalmazza (míg a többi adat egyértelműen a gerinchálózatra vonatkozik).
IVS
KARCAG
60
Az egészséges ivóvíz igénye a lakosság körében egyre erőteljesebben jelentkezik (vö. a palackos vizek fogyasztásának kiugró megemelkedése az elmúlt években). A közintézmények szűrt, tisztított ivóvízzel történő ellátásával részben megoldódna az „egészséges ivóvíz” problémája, melyet összekötve a fiatalok körében oly népszerű cukrozott italok valós hatásait ismertető programmal, az egészséges életmódra történő nevelés terén is jelentős előrelépést lehetne tenni. A volt Rózsa Ferenc Laktanya, ami jelenleg a karcagi vállalkozások által „inkubációs jelleggel” használt Iparterületként és Vállalkozói Központként működik (ld. fentebbi helyzetelemzést az ipari zónákról), az infrastrukturális ellátottság területén számos hiányossággal bír. Ezek közül a szennyvíz-hálózat, valamint a csapadékvíz elvezető rendszer hiánya mellett kiemelkedik az ivóvíz-hálózat kiépítetlensége. A terveket a Városi Önkormányzat elkészítette, és a szükséges vízjogi létesítési engedélyt is megszerezte a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségtől. A Város jelenleg keresi azokat a pályázati lehetőségeket, amelyek lehetővé teszik a közel 100 m Ft-os beruházás forrásának előteremtését.
1.4.1.2.
Szennyvíz-elvezetés
Karcag Város Önkormányzata az elmúlt években jelentős mennyiségű csatorna gerincvezetéket építtetett, részben saját erőből, részben céltámogatási összegből. E folyamat folytatásaként felerősödött a lakossági önerős csatornaépítés, melyet a lakosság önerőből épít meg és a meglévő vezetékekre folyamatosan köt rá. A folyamat eredményeként a közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások száma 2001-2006 közötti időszakban a KSH adatok szerint 3049-ről 4225-re nőtt, amely jóval meghaladja a lakások számának gyarapodását. (Az Önkormányzati adatok a KSH adatoktól igen jelentős eltérést mutatnak. Az Önkormányzati adatok szerint ugyanis a 2001-es 4551 lakásról 2006-ra 5749 lakásra növekedett a szennyvíz hálózatba bekapcsolt lakások száma) Ebből következik, hogy a közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya a vizsgált időszakban jelentősen javult, 14%-os növekedést ért el (a növekedés mértéke az Önkormányzati nyilvántartásokban is ennek megfelelő értéket mutat). Ugyanakkor a hálózatra kötött lakások aránya a teljes lakásállományhoz viszonyítva a KSH adatok szerint (52%) jóval az országos átlag (67%) alatt van, míg az Önkormányzati nyilvántartások országos szinten kimagasló, 70%-os arányt mutatnak. 3. sz. táblázat Közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya (%) 2001 2002 2003 2004 2005 Karcag 38 39 42 45 49 Karcag – Önkormányzati nyilvántartás 56 58 61 63 67 Karcagi kistérség 28 28 30 31 40 Jász-Nagykun-Szolnok megye 34 39 42 45 49 Észak-Alföld 35 38 42 45 49 Magyarország 54 56 59 62 65
2006 52 70 45 53 52 67
Forrás: TEIR, Önkormányzati nyilvántartás
A hálózat lefedettségének problémái mellett a már meglévő szennyvízvezetékek infiltrációja is növekvő problémákat okoz, ami a hálózat rekonstrukciós felújításának beindítását teszi szükségessé. A szolgáltatóval (Nagykun Víz- és Csatornamű Kft) erről az egyeztetések megkezdődtek, valamint folyamatban van az elérhető a pályázati források feltérképezése is. A szennyvíztisztító telep kapacitásbővítése után az elkészült komposztáló telep
IVS
KARCAG
61
beüzemelése új korszerű technológia (ZENON) bevezetése a Városban keletkezett zöldhulladék hasznosításával és az elkészült komposzt további hasznosítása lehetővé válik (közterületek, magánszféra). Az új szennyvíztisztító telep igen érzékeny technológiája miatt megnövekedett a csatornaszennyezések által okozott problémák kockázata. A Város számára a szennyvíz elvezetése mellett – folyóvíz-kapcsolat híján – kiemelt problémát jelent a felszíni vizek elvezetése. A kapcsolódó infrastruktúra főbb elemei, a belvízelvezető főgyűjtő- és mellékgyűjtő árkok és záportározók jelentős felújításra szorulnak, mely munkálatok a korábbi években meg is kezdődtek, de azok ütemében jelentős előrelépésre lenne szükség.
1.4.1.3.
Közműolló
Amennyiben az ivóvízhálózat és a szennyvíz-elvezető hálózat hosszának adatait egymással összevetjük (azaz az I. típusú közműollót vizsgáljuk), akkor megállapíthatjuk, hogy Karcagon a 2001-2006-os időszakban – a 2001-2002-es időszaktól eltekintve – a közműolló tendenciájában a záródás irányába mozog, és abszolút értékeiben (pl. a legutóbbi 2006-os adat szerint az 1 km közüzemi ivóvízvezetékre jutó csatorna hossza 648 m) nemcsak a megyei és a régiós, de az országos átlag adatait (594) is meghaladja. 38. sz. diagram
Közműolló alakulása I. 800 700
Karcag
600 500 400 300
Karcagi kistérség
200 100 0
Észak-Alföld
Jász-NagykunSzolnok
Magyarország 2001
2002
2003
2004
2005
2006
Forrás: KSH
Amennyiben azonban a II. típusú közműollót vizsgáljuk, vagyis arra vagyunk kíváncsiak, hogy mekkora az ivóvízhálózatba bekapcsolt lakásokból a csatornázott lakások aránya, akkor Karcag adatai (2006-ban 57%) már inkább átlagosnak tekinthetők, sőt, a magyarországi átlagtól való elmaradás (14%) jelentősnek is mondható.
IVS
KARCAG
62
39. sz. diagram
Közműolló alakulása II. 80 70
Karcag
60 50 40 30
Karcagi
20 10 0
Észak-Alföld
Jász-NagykunSzolnok
Magyarország 2001
2002
2003
2004
2005
2006
Forrás: KSH
1.4.1.4.
Szilárd hulladék-kezelés
Karcag Város Önkormányzata 1998-ban megépítette a szilárd hulladéklerakó telepet és bevezette a kötelező kommunális hulladékszállítási rendszert, mely a szilárd burkolattal ellátott városi utak esetében egyedi kukás rendszerrel történik. Az Északi és a Déli külvárosi részen, mivel nincs mindenhol szilárd útburkolat, konténeres szemétgyűjtés történik. A Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2005. június 15-én kelt 2133-15/2005. számú határozatában a Városi Hulladékkezelő telepre egységes környezethasználati engedélyt (IPPC) adott, melyet a 2006. november 7-én kelt 3400-16/2006. számú határozatával módosított. A határozat tartalmazza mindazon feladatokat, illetve azok teljesítésének határidejét, melyeket az elkövetkezendő időszakban el kell végezni, melyek közül kiemelkedik a hulladéktömörítő gép beszerzése, a csurgalékvíz-elvezetési rendszer kiépítése, válogatócsarnok, gépház és mérlegház építése, egy 100 m3-es puffertároló építése, valamint a lerakóhoz vezető út felújítása. A határozatban rögzített feltételek mellett az engedély 2009. január 1-ig érvényes, ami a kistérségi szintű hulladékkezelés szempontjából kimagasló jelentőségű beruházás megvalósítására igen szűk időkorlátot jelent. A hulladéklerakó városi és kistérségi szolgáltató szerepének megerősítésében számos további, jelenleg nem, vagy nem kellő hatékonysággal megoldott probléma vár kezelésre. Ezek közül mindenképpen kiemelendő a biológiailag lebomló szerves hulladék megfelelő kezelő rendszerének hiánya, de ide tartozik a depóniagáz gyűjtésének és kezelésének megoldatlansága is, amelyhez korszerű monitoring és kontrol rendszer kiépítése is szükséges lenne. A fentiek mellett egyre kritikusabb problémát jelent az építési hulladéklerakó hiánya, különös tekintettel arra, hogy a Város számára ez a tevékenység – a nem jelentéktelen arányú újrahasznosítási lehetőségekből adódóan – komoly bevételkiesést is jelent. A szelektív hulladékgyűjtés fokozatos bevezetésével – mely a helyi lakosság széleskörű támogatását élvezi – városunkban az ingatlantulajdonosoknak lehetőségük van arra, hogy az általuk elkülönítetten (elsősorban műanyag, papír, üveg) gyűjtött hulladékot települési szinten is szelektív gyűjtési és kezelési rendszerben továbbítsák. A szelektív gyűjtés bevezetésének első lépéseként a Város a 2006. évben speciális szelektív hulladékgyűjtő-, szállító járműket szerzett be, melyek a város 17 pontjában kialakított szelektív hulladékgyűjtő szigetéről szállítják el a hulladékot. A szigetek
IVS
KARCAG
63
alkalmazására épülő szelektív gyűjtési módszer azonban nem alkalmas nagymértékű, akár a teljes helyi lakosságot átfogó mértékűre történő kiterjesztésre. Ezzel összhangban a szelektív hulladékkezelés fejlesztéséhez kapcsolódó alternatív változatok elemzése során a szakértők a központi válógatómű kiépítésére tettek javaslatot. Amellett, hogy a szelektív gyűjtés jelenleg nem terjed ki, és a mostani rendszerrel nem is terjeszthető ki az egész településre, problémát jelent, hogy a jelenlegi feltételek között a lakosságnál keletkező kommunális, de újrahasznosítható hulladék, illetve a veszélyes hulladék (pl. szárazelem, akkumulátor, vegyszeres flakon stb.) szelektív gyűjtése csak részben megoldott. A város ugyanis rendelkezik az ilyen típusú hulladékokat befogadó teleppel, ugyanakkor a lakosság körében ennek a telepnek az igénybe vétele még nem minden esetben magától értetődő. Megoldásra vár a Város számára környezeti, közegészségügyi és esztétikai problémákat egyaránt jelentő illegális hulladéklerakó helyek teljes körű feltérképezése és felszámolása, valamint a felszámolással egybekötött rekultivációja. Karcag Város Önkormányzata 1998. évben létrehozta a mezei őrszolgálatot, melyben jelenleg 7 fő mezőőr teljesít szolgálatot a város külterületén. Nagyrészt ennek köszönhetően a város közigazgatási területén az elhagyott hulladék mennyisége az elmúlt években csökkent. Az ellenőrzési kapacitások megerősítésével a monitoring tevékenység még hatékonyabban működne, és így megelőzhető lenne a nagyobb „kezelhetetlen” hulladék mennyiség felhalmozódása. Az illegális szemétlerakó helyek számának lassú csökkenése arra enged következtetni, hogy a lakosság körében nem kellő mélységű az ismeret az illegális szemetelés hátrányairól, sőt kockázatairól.
1.4.1.5.
Állati eredetű hulladék kezelése
A 71/2003. (VI.27.) FVM rendelet értelmében az állati eredetű hulladékokat nem lehet elhelyezni állati hulladék temetőben. Karcag Városi Önkormányzat gyepmesteri telepén történik a lakossági eredetű állati hulladékok gyűjtése és ezt követően az engedéllyel rendelkező szolgáltató (ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt.) által történő elszállítása. A gyepmesteri telep rendelkezik ugyan a tevékenység végzéséhez szükséges hatósági engedéllyel, de a telep infrastruktúra mára rendkívüli mértékben elavult. Ennek érdekében elkészült egy új, az Európai Uniós előírásoknak megfelelő gyepmesteri és állati hulladékgyűjtő telep építésének terve, mely építési engedéllyel is rendelkezik. A szükséges források előteremtéséhez a pályázati források felmérése folyamatban van.
1.4.1.6.
Közvilágítás
A 2006-os évben végrehajtott közvilágítási rekonstrukció során az Önkormányzat gondoskodott az összes meglévő, részben már elavult lámpatest cseréjéről, valamint az eddig ellátatlan területeken is a korszerű világítási rendszer teljes körű kiépítéséről.
1.4.1.7.
Városon belüli közlekedési infrastruktúra
Az elmúlt 12 évben jelentősen nőtt az önkormányzati tulajdonú burkolt utak száma. Az eddigi gyakorlat szerint az útalapot az érintett ingatlanok tulajdonosai finanszírozták, míg az aszfaltozás költségét az Önkormányzat fedezte. A jövőben a lakossági terhek csökkentése érdekében az önerős útalap építésekre is kidolgozásra került a szennyvízépítések mintájára egy önkormányzati támogatási rendszer. A fentiek alapján támogatásra kerülő útalap építő társulások igen célravezetőnek tűnnek, így a jövőben is célszerű követni ezt a jól bevált gyakorlatot. A meglévő belterületi utak, járdák folyamatos karbantartásán túl a Képviselő Testület –
IVS
KARCAG
64
lehetőségeihez mérten – évről évre gondoskodik a burkolt utak állományának növeléséről, a járdahálózat fejlesztéséről és nem utolsó sorban a forgalmasabb utak melletti kerékpárutak kialakításáról, felújításáról. A fentiek eredményeként mára a pormentes utcák aránya elérte a Város összes utcájának 88%-át, és a pormentesítés szempontjából teljesen hiányos utcák száma mindössze 12 maradt. Az M3-as autópálya és a 4. sz. főút között zajló, a belterületet (sőt, alapvetően a városközpontot) átszelő tranzit forgalom igen nagy infrastrukturális és környezeti megterhelést jelent a Város számára, nem beszélve a fokozott közlekedésbiztonsági veszélyekről. A városi posta épületénél, a Püspökladányi út-Széchenyi sgt. kereszteződésében található balesetveszélyes csomópontját a Magyar Közút Kht. és a Városi Önkormányzat közösen próbálja átépíteni, jelzőlámpás csomóponttá fejleszteni. Jelenleg az Autópálya Zrt. által készített tervek engedélyeztetés alatt állnak. A levegőtisztaság védelme érdekében a város úthálózatának fejlődésével párhuzamosan új problémaként jelentkezett az utak portalanítása. Ezt eddig elsősorban az utak melletti területeken történő fa-, illetve sövénytelepítéssel próbálta megoldani az önkormányzat, de a porszennyezéssel való lépés tartás érdekében erre a korábbiaknál nagyobb ütemben lenne szükség, és bizonyos időszakokban szükség lenne az útlocsolás bevezetésére is. A város két belterületi kerékpárútjának belvárosi részen történő összekötése mind közlekedésbiztonsági, mind turisztikai szempontból fontos lenne. Az erre vonatkozó tervek elkészítése folyamatban van. A járdák helyzete lefedettség tekintetében sokkal kedvezőbb a szilárd burkolatú utakénál, de általános állapotuk rossz. A járdarekonstrukciós tevékenység a többi közút-felújítási tevékenységgel együtt ütemezett formában zajlik, de sok esetben ebbe becsatlakoznak a magánházak tulajdonosai is. Ez utóbbi alapvetően kedvező tendencia azonban egyúttal azzal is jár, hogy a járdák minősége és típusa (aszfalt, beton, térburkolat) szakaszosan ingadozik. Döntős többsége kohósalak alappal öntött aszfalt, mely nem túl jó teherbíróképességgel bír, és ezért folyamatos a felújítást igényel.
1.4.1.8.
Zöldterületek, pormentesítés, tájsebek kezelése
A város zöldfelületeinek gondozására karbantartására minden évben jelentős összegeket fordít a város. Indokolt lenne egy az egész városra kiterjedő parkosítási koncepció elkészítése, amely részletesen felméri a város faállományát és hosszútávra meghatározná a fejlesztés ütemét, menetét. A zöIdfelületek területe és a növényzet minősége nem mindenhol kielégítő. A nyári csapadékmentes időszakban a levegő porszintje jelentősen megemelkedik, ezért az elkövetkező időszakban törekedni kell a porképződés csökkentésére zöldfelületek növelésével, fák ültetésével. A keletkezett por lekötésére pedig rendszeres locsolást kellene bevezetni legalább a városközpont sűrűn lakott forgalmas utcáin. A városban az elmúlt évtizedekben (mára már bezárt) működő tégla ipar a tevékenysége során az alapanyag kitermelése miatt anyaggödrök alakultak ki szétszórtan a város peremén. Sajnos ezek a tájsebek jelentősen rombolják a város képét szemetesek, búvóhelyül szolgálnak a káros kártevőknek, rágcsálóknak. Ezek az anyaggödrök jelenleg a város területén lehullott és odavezetett csapadék tárolását
IVS
KARCAG
65
biztosítják. Megfelelő pályázati lehetőségek feltárását követően törekedni kell ezen területek rekultivációjára, vagy záportározóvá történő átépítésére.
1.4.2. Helyi és helyközi tömegközlekedés A Városban a Jászkun Volán Közlekedési Rt. az Önkormányzattal kötött szerződés alapján 4 vonalon helyi autóbusz-járatokat üzemeltet. Ezek a járatok elsősorban a Vasútállomást kötik össze a Város a forgalmi csomópontjaival, valamint, illetve a Vasútállomástól (város déli kapuja) a Városközponton át a város átellenes részei felé biztosítanak eljutást. A járatok összvonalának hossza közel 34 km, a járatsűrűsége pedig vonalonként eltérő módon, a forgalmi terheléshez igazodva 1,5-4 óra, de a legforgalmasabb útvonalon (Vasútállomás-Kórház) ennél sűrűbb járatközök is vannak. A városban ezen túlmenően 5-6 taxi is működik.
1.4.3. Oktatási közszolgáltatások 1.4.3.1.
Óvodai ellátás
A városban 2002 óta 10 db óvoda működik. 2001-től a megyében 7 db óvoda bezárására került sor, amely nem érintette a karcagi kistérséget. Ez a tény azért is tekinthető kedvezőnek, mert az egy óvodára jutó beíratott gyermekek számában Karcag mind a megyei, mind az országos átlagot mintegy 4-5 fővel meghaladja. 40. sz. diagram Egy óvodai feladatellátási helyre jutó óvodába beírt gyermekek száma (fő/db) 90,00 85,00 80,00 75,00 70,00 65,00 60,00 55,00
Karcag
Karcagi kistérség
Jász-Nagykun-Szolnok megye
Észak-Alföldi régió
Magyarország
50,00 2001
2002
2003
2004
2005
2006
Forrás: TEIR
Az óvodába beírt gyermekek száma 19 fővel (2%-kal) csökkent az elmúlt hat évben. Ez mind a kistérségi és régiós 7%-os, mind pedig a megyei 6%-os csökkenést jóval alulmúlja. Az országosan átlagban 5%-kal csökkent az óvodába beírt gyermekek száma.
IVS
KARCAG
66
41. sz. diagram Óvodába beírt gyermekek számának változása (előző év = 100%)
102 101 100 99 98 97
Karcag Jász-Nagykun-Szolnok Magyarország
96 95
Karcagi kistérség Észak-Alföld
94 2002
2003
2004
2005
2006
Forrás: TEIR
Az óvodai férőhelyek száma a vizsgált időszakban a városban 10 férőhellyel (1%) nőtt. A kistérségi és megyei szinten ez a szám 5%-kal csökkent, amíg regionális és országos szinten enyhébb, 0,5%-ok csökkenést mutatható ki. Az óvodák kihasználtsága a városban jelenleg is 99%-os, amely meghaladja a többi közigazgatási szinten mért férőhely kihasználtság arányát, különös tekintettel az országos átlagra. 42. sz. diagram
Óvodák kapacitáskihasználtsága 104 102 100 98 96 94 92 90 88 2001 Karcag
2002 Karcagi
2003 Jász-Nagykun-Szolnok
2004
2005 Észak-Alföld
2006 Magyarország
Forrás: TEIR
1.4.3.2.
Általános iskolai ellátás
Az általános iskolai tanulók száma az elmúlt hat évben 338 fővel, 14%-kal csökkent. Ez a csökkenés, összhangban a gyermekek általánosan tapasztalható csökkenő
IVS
KARCAG
67
létszámával, megfelel a nagyobb közigazgatási szinteken (megye, régió) mért csökkenés mértékének. Ezzel párhuzamosan az általános iskolák száma (7 db) nem változott a városban, a megyei szinten tapasztalható csökkenés (9 db iskola bezárása) egyenlőre nem érintette a kistérséget. Ez a tény már csak azért is kedvezőnek mondható, mert az egy iskolára jutó gyermekek 300 fő fölötti számában Karcag így is jóval az országos átlag (2006-ban 231 fő) fölötti adatot produkál. 43. sz. diagram Egy általános iskolai feladatellátási helyre jutó általános iskolai tanulók száma (fő/db)
400 350 300 250 200 150 100
Karcag
Karcagi kistérség
Észak-Alföld
Magyarország
Jász-Nagykun-Szolnok
50 0 2001
2002
2003
2004
2005
2006
Forrás: TEIR
1.4.3.3.
Középiskolai ellátás
A középiskolák száma a vizsgált időszakban Karcagon 5-ről 6-ra nőtt, ami annyiban megtévesztő adat, hogy az új középiskola lényegében a Debreceni Egyetem egy osztályos informatikai asszisztensi képzésének beindítását jelenti. Ugyanebben a vizsgált hat évben a nappali tagozatos középiskolai tanulók száma 25%-kal nőtt, ami jelentős mértékben felülmúlja a magasabb közigazgatási szinteken mért növekedést.
IVS
KARCAG
68
44. sz. diagram
Nappali tagozatos középiskolai tanulók számának alakulása (előző év = 100%) 115
Karcag
110
Karcagi kistérség
105 100
Jász-NagykunSzolnok
95
Észak-Alföld
90 85
Magyarország 2002
2003
2004
2005
2006
Forrás: TEIR
1.4.4. Szociális közszolgáltatások A Karcag Városi Önkormányzat szociális ellátó rendszere többirányú. Önkormányzatunknál a lakosság szociális ügyeinek hatósági jellegű feladatait az Igazgatási és Szociális Iroda Szociális Csoportja látja el. A szociális ellátások rendszere nagy változásokon ment át az elmúlt évek során. A nem hatékony ellátások háttérbe szorultak és új, a szociális biztonságot szolgáló rászorultsági támogatások jelentek meg. A jelenlegi szociális ellátások és szolgáltatások rendszerének alapját az 1993. évi III. törvény és annak végrehajtási rendeletei: 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet, az 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet, valamint a helyi önkormányzati rendeleteink: a 13/2004. (II.1.) és a 14/2000. (V.31.) képezik, alkotják. A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (a továbbiakban Szt.) meghatározott szociális feladat és hatásköröket: -
a helyi önkormányzat képviselő-testülete, a települési önkormányzat polgármestere, a települési önkormányzat jegyzője, a szociális hatóság gyakorolja.
Önkormányzatunk szociális rászorultság esetén a jogosult számára biztosítja a pénzbeli ellátásokat: időskorúak járadékát, rendszeres szociális segélyt, lakásfenntartási támogatást, ápolási díjat, átmeneti segélyt, temetési segélyt, valamint természetben nyújtott szociális ellátásokat: köztemetést, közgyógyellátást, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot állapít meg, a járulékfizetés alapjának meghatározása céljából hatósági bizonyítványt állít ki. 1996. január elseje óta a 164/1995. (XII.27.) Korm. rendelet alapján a jegyző a súlyos mozgáskorlátozottakat megillető közlekedési kedvezményeket állapítja meg: személygépkocsi szerzési támogatás, személygépkocsi átalakítási támogatás, közlekedési támogatás.
IVS
KARCAG
69
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban Gyvt.) értelmében 2005. december 31. napjával a rendszeres gyermekvédelmi támogatás megszűnt és bevezetésre került a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, valamint a gyámi tisztséget ellátók részére a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás. Önkormányzatunk a gyermekvédelmi feladatok körében a pénzbeli támogatások közül biztosította és a továbbiakban is biztosítja a rászorulók részére a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást. A személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében működteti a gyermekjóléti szolgáltatást, a gyermekek napközbeni ellátását (bölcsőde, óvoda, napközi). A gyermekek átmeneti gondozása érdekében kiépítésre került a helyettes szülői hálózat (kettő önálló helyettes szülő működésével). 2006. évben a többcélú kistérségi társulás keretében megtörtént a gyermekek átmeneti otthonának kialakítása. A jegyzői gyámhatóság a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések közül –szükség esetén– gondoskodik a gyermekek védelembe vételéről, valamint ideiglenes hatályú elhelyezésükről. A prevenciós (megelőző) mentálhigiénés tevékenységet a különböző intézmények, szervezetek –kiemelten a Családsegítő és Gondozási Központ– végzik. A szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást nyújtó ellátást az állam és az önkormányzat biztosítja. Városunkban a szociális alapszolgáltatásokat: étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, idősek klubja- az önkormányzat a Családsegítő és Gondozási Központ keretein belül biztosítja. A családsegítő és Gondozási Központ keretein belül működik még az Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthona. Alapvető feltétel, hogy e szolgáltatások igénybevétele önkéntes, a rászorultság elvét kell alkalmazni, figyelemmel arra, hogy a gondozottakat csak a legvégső esetben szabad a megszokott környezetükből kiemelni, amikor már más gondozási–ellátási forma nem elég eredményes. Városunk Önkormányzata az alapszolgáltatáson túl szakosított ellátást is biztosít. A Szociális Otthon, mint ápolást, gondozást nyújtó intézmény két telephelyen működik, melynek fenntartója Karcag Város Önkormányzata.
1.4.4.1.
Bölcsődei ellátás
A városban 2002-től 2 db bölcsőde üzemel. A Széchenyi sgt-i bölcsőde teherhordó falszerkezete kidőlésre veszélyessé vált, melyet az önkormányzat ideiglenes megtámasztással megszüntetett. Ennek ellenére az épület hosszú távon huzamosabb tartózkodásra nem alkalmas, így új bölcsőde építését tervezi önkormányzatunk. A bölcsőde tervezési munkái jelenleg folyamatban vannak. A bölcsődébe beírt gyermekek száma a vizsgált hat évben 13 fővel növekedett. Ez a trend jobbára megfelel a nagyobb közigazgatási egységek szintjén mért változásokkal.
IVS
KARCAG
70
45. sz. diagram Bölcsődébe beírt gyermekek számának alakulása (előző év = 100%)
120 115 110 105 100 95 90 85 80 2002
2003
2004
2005
Karcag Jász-Nagykun-Szolnok Magyarország
2006
Karcagi kistérség Észak-Alföld
Forrás: TEIR
1.4.4.2.
Időskorúak nappali ellátása
A városban 2002-től 44 férőhellyel működik nappali ellátást nyújtó idősek klubja, amelynek kapacitáskihasználtsága a hat év alatt végig 100%-on volt, amely jóval meghaladja a kistérségben mért kapacitáskihasználtságot. 46. sz. diagram Idősek nappali intézményeinek kapacitáskihasználtsága
120
100
80
60
40 Karcag
Karcagi kistérség
Jász-Nagykun-Szolnok
Észak-Alföld
Magyarország
20
0 2001
2002
2003
2004
2005
2006
Forrás: TEIR
1.4.4.3.
Átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok
A városban az önkormányzat kezelésében levő tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok működő férőhelyeinek száma a vizsgált hat évben 19%-kal a gondozottak száma ennél nagyobb arányban, 21%-kal csökkent. Ezáltal a 2001-es
IVS
KARCAG
71
97%-os kapacitáskihasználtság mindössze 2 százalékponttal romlott, és így némileg elmarad a nagyobb közigazgatási egységekre számított átlagos értékektől. 47. sz. diagram Az önkormányzat kezelésében lévő tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények kapacitás kihasználtsága
103 102 101 100 99 98 97 96 95 94
Karcag
Karcagi kistérség
Jász-Nagykun-Szolnok
Észak-Alföld
Magyarország
93 92 2001
2002
2003
2004
2005
2006
Forrás: TEIR
1.4.5. Egészségügyi közszolgáltatások 1.4.5.1.
Kórházi ellátás
A karcagi Kátai Gábor Kórház a kistérség területén túlmutató léptékű, regionális szintű feladatokat lát el, 91 km-es körzetben mintegy 110 ezer állampolgár egészségügyi ellátását biztosítva. Az alábbiakban közölt elemzések az Egészségbiztosítási Felügyelet által 2007-ben elindított „Indikátorrendszer 2008” program keretében felmért fontosabb mutatókra támaszkodnak. A kórház a hatályos finanszírozási szerződés szerint súlyponti intézmény, melynek szakfeladatai közé járóbeteg-ellátás, aktív fekvőbeteg-ellátás és krónikus illetve rehabilitációs fekvőbeteg-ellátás tartozik. A kórházban 2000 óta minőségbiztosítási rendszer működik (ISO 9000:2001, KES). Ennek hatásaként a Kórház – országos szinten is – kiemelkedő eredményeket ért el a minőségügy terén. A minőségbiztosítási kritériumrendszer szigorú betartásával a betegek számára az egészségügyi szolgáltatás kiszámíthatóbbá, átláthatóbbá vált, melynek eredményeként erősödött a bizalom a Kórház által nyújtott szolgáltatások felé, de ezen a területen további előrelépésre van szükség. Ennek egyik fontos eszköze lehet az egészségügyi marketingtevékenység, megtalálva persze a helyes orvosetikai formáját. Az intézet tevékenységének, szolgáltatáskörének széleskörű megismertetése a megye lakosságával az írott és az elektronikus média útján jelenleg nem kielégítő. Sok esetben azért keresik a betegek a gyógyulás lehetőségét távolabbi egészségügyi szolgáltatóknál, mert nincsenek tisztában azzal, hogy arra adottak a lehetőségek a helyi kórházban is. Bár a fenti kommunikációs és marketing célok elérése érdekében a Kórház honlapot is működtet, a jelenlegi honlap sem információtartalmában, sem szerkezetében nem felel meg a korszerű elvárásoknak.
IVS
KARCAG
72
A kórház sürgősségi betegellátó osztállyal rendelkezik. Az intézmény súlyponti kórház, amely városszintű, SO2 kategóriába tartozó sürgősségi ellátással rendelkezik. A kórház a területén mentőhelikopterek fogadására alkalmas területtel rendelkezik, amelyen kialakítható leszállóhely és fogadóbázis. A társadalombiztosítás által finanszírozott, aktív ágyszám a kórházban 2007. április 1én 346, a krónikus ellátást biztosító ágyszám 174 volt. Az egy kórteremre jutó OEP által finanszírozott ágyak átlagos száma 4 az intézményben. 2006-ban a teljes munkaidőben foglalkoztatott orvosok száma 62, az egészségügyi szakdolgozók létszáma 391, míg az egyéb egészségügyi dolgozók létszáma 293 volt. Az aktív fekvőbeteg-ellátásában dolgozó orvosokra – az országos átlaghoz (8,2 ágy/orvos) közelítően - átlagosan 9,7 kórházi ágy jut, míg a kórház krónikus fekvőbeteg osztályain az egy orvosra jutó átlagos ágyszám országos összevetésben is kiugróan magas – Magyarországon a második legmagasabb érték – 124. Az országos átlag e mutató tekintetében 39,3 ágy/orvos. Az egy egészségügyi szakdolgozóra jutó ágyak száma az aktív fekvőbeteg osztályokon 1,4, a krónikus fekvőbeteg osztályokon 4,1; ezek az értékek igen közel állnak az azonos, országos szintű mutatókhoz (1,9 illetve 4,3 ágy/szakdolgozó). A teljesített és a teljesíthető ápolási napok száma hányadosaként kapott, százalékos értékben kifejezett ágykihasználási arány a Kátai Gábor Kórházban 2006-ban az aktív fekvőbeteg osztályokon 64%-os, a krónikus fekvőbeteg osztályokon 85%-os volt; az előbbi érték kissé alacsonyabb az országos átlagnál (71%), míg az utóbbi azzal pontosan megegyezik. Az egy orvosra jutó évi esetszám 2006-ban 358 volt az intézményben, ami igen közel áll az országos átlaghoz (341 eset/orvos). A különféle, az „Indikátorrendszer 2008” program keretében vizsgált műtéti beavatkozásokhoz (pl. térdműtét, epekőműtét, sérvműtét, visszérműtét, mandulaműtét) társult ápolási idő az országos átlagos ápolási időhöz képesti eltérése a Kátai Gábor Kórházban minden esetben magasabb a hazai átlagnál; a legkisebb, 3%-os a különbség az epekőműtétek esetében, míg a legnagyobb a szürkehályogműtétek esetében, 171%-os. Az átlagos eltérés a vizsgált 8 mutató vonatkozásában 62%-os. Az „Indikátorrendszer 2008” program keretében felmért fontosabb mutatók adatainak elemzése összességében arra utal, hogy az értékek többsége közel áll az országos átlaghoz. Ettől való hangsúlyos eltérés csak a krónikus fekvőbeteg-osztályokon egy orvosra jutó ágyszám illetve a vizsgált műtéti beavatkozásokhoz kapcsolódó ápolási idő tekintetében érhető tetten. A régióban működő légimentő-szolgálat számára alkalmas helikopter-fogadóbázis kiépítése mellett hangsúlyos feladat a rendelkezésre álló sürgősségi szint emelése is. Az intézmény rehabilitációs kapacitásának a gyógyfürdő nyújtotta szolgáltatásokkal való kiegészítése, bővítése ugyancsak a jövő egyik kiemelt feladata. A kórház dolgozóinak az egészségnevelés terén betöltött szerepe, és ezen a területen a civil szervezetekkel történő együttműködése a Kórház súlyához képest nem megfelelő. A helyes életvezetésről, a betegségek megelőzéséről, azok korai felismerésének lehetőségéről, a szűrővizsgálatok jelentőségéről a jelenleginél sokkal nagyobb számban kellene információkat eljuttatni a széles közönséghez. A szakmai újdonságok rendszeres ismertetése a kistérség és a tágabb vonzáskörzet háziorvosaival elemeiben már működik, de szisztematikussága a szükségestől elmarad. Előrelépés szükséges az intézeten belül zajló oktatás minden szintjén. Az oktatókórházi tevékenységet bővíteni kell, meg kell vizsgálni egyetemi tanszéki működés létrehozásának lehetőségét.
1.4.5.2.
Egyéb közegészségügyi szolgáltatások, programok
IVS
KARCAG
73
A városban működő civil szervezetek és az önkormányzat az elmúlt években összehangolt munkával tevékenykedett a város parlagfű mentesítésén, ennek köszönhetően a város parlagfűvel kevésbé szennyezett területek közé tartozik. Az egészséges életkörülmények és az asztmás betegek csökkentése érdekében az elkövetkező években törekedni kell a parlagfűvel szennyezett területek felszámolására közmunka keretében. A városban az elmúlt évtizedekben (mára már bezárt) működő tégla ipar a tevékenysége során az alapanyag kitermelése miatt anyaggödrök alakultak ki szétszórtan a város peremén. Sajnos ezek a tájsebek jelentősen rombolják a város képét szemetesek, búvóhelyül szolgálnak a káros kártevőknek, rágcsálóknak. Ezek az anyaggödrök jelenleg a város területén lehullott és odavezetett csapadék tárolását biztosítják. Megfelelő pályázati lehetőségek feltárását követően törekedni kell ezen területek rekultivációjára, vagy záportározóvá történő átépítésére. 2005. évben városi szinten a közintézményekben, valamint az északi és déli városrész közterületein elkezdődött a káros rágcsálók irtása, mely az elmúlt években pozitív lakossági visszajelzést kapott. Az elkövetkező években mindenképpen folytatni kell ezt a tevékenységet, és lehetőség szerint ki kell terjeszteni az iparterületekre és a záportározók környékére, ahol a rágcsálók elszaporodása szintén gyakori jelenség.
1.4.6. Kulturális, rekreációs és sport közszolgáltatások A Nagykunság hagyományos étele a birkagulyás, ezt a tradíciót ünneplik az 1999 óta megrendezett Karcagi Birkafőző Versenyen, minden évben június utolsó szombatján. A gasztronómiai programot szórakoztató műsorok és kirakodóvásár kíséri. A kísérő programban többek között rock zenekarok koncertje, népdalkörök bemutatója, szórakoztató előadás, cigányzene, nosztalgia műsor szerepel. Sétakocsikázás, pónilovaglás, kosfogat, vidámpark, kirakodó vásár és népi kismesterségek bemutatója szintén része a gazdag programsorozatnak. A magyar államiság ünnepe, augusztus 20-a környékén rendezik meg a látványos hagyományőrző és szórakoztató programokban gazdag Nagykunsági Kulturális Napokat. A Nagykunság hagyományait felelevenítő programok csúcspontja az arató felvonulás - a népviseletbe öltözött felvonulók, a lovasok, hintók, az aratómunka eszközei elmaradhatatlan kellékei az eseménynek. Emellett különböző zenei rendezvények, sportversenyek és -bemutatók, szórakoztató programok, folklór, könnyű- és komolyzenei koncertek várják a vendégeket. Ezen rendezvénysorozat része az Alföldi Fazekas Triennálé is. Az alföldi fazekasok seregszemléjének célja a népi hagyományok ápolása, a nagymúltú fazekasközpontok tárgyi művészetének megőrzése, továbbfejlesztése. A pályázati munkákból minden évben a karcagi Déryné Ifjúsági és Művelődési központban rendeznek kiállítást. Több mint tíz éve kerül megrendezésre a karcagi Zuglógerben a Karcagi Lovasnapok rendezvénysorozat, ahol a fogathajtó versenyek mellett különféle ügyességi bemutatók, folklór előadások, huszárfelvonulás és kirakodóvásár színesíti a programot. Karcagon igen jelentősnek mondható a horgászat, mely elsősorban a 4. sz. főút melletti téglagyári agyagtavakra, illetve halastavakra koncentrálódik. Az elmúlt években jelentkező probléma, hogy a téglagyári horgásztavak nem kapnak megfelelő minőségű és mennyiségű víz utánpótlást, ezért az elkövetkező években a város külterületén elhelyezkedő csatornák, töltések rekonstrukciója folyamán meg kell oldani a megfelelő minőségű vízutánpótlást.
IVS
KARCAG
74
A Város jelenlegi sportcsarnoka nemcsak szűk, de számos alapvető technikai feltételnek sem felel a Város fedett térben zajló sportéletének lebonyolítására. Ezért Karcag Város Önkormányzata új városi Sportcsarnok létrehozását tűzte ki célul.
IVS
2. 2.1.
KARCAG
75
Városrészek helyzetértékelése A városrész szintű helyzetértékelés szempontrendszere A városrész-szintű helyzetelemzés és helyzetértékelés számos előkészítő lépés megtételét tette szükségessé. Bár az egyes városrészek léte Karcagon – ahogy a városokra egyébként ez általában jellemző – a városlakók tudatában többnyire egyöntetűen igazolható, és a városrészek hozzávetőleges elhelyezkedése is egybeesik a városlakók mentális térképein (ld. az alábbi térképen), a pontos határok elhelyezkedése már korántsem ilyen egyértelmű. 10. sz. térkép
Forrás: Maieutika Kft.
Karcag esetében ezt a helyzetet tovább nehezítette, hogy bár a különféle kartográfiai alapanyagok a Városközpontot övező lakóterületen számos „történelmi” (vallási alapon elkülönülő népcsoportokra, vagy különböző régebbi települési funkciókra utaló) városrésznevet rögzítenek, ezek használata mára teljesen kikopott a köztudatból. A továbblépés érdekében ezért olyan információkhoz kellett folyamodni, amelyek inkább a mai településfunkciókhoz, és a városlakók számára ma is érzékelt „közös életterekhez” igazodnak.
IVS
KARCAG
76
Az így kialakított városrészeket azután a szakpolitikai területek szerinti összehasonlító elemzésnek vetettük alá. A városrészekre vonatkozó adatok és információk egymással, illetve a város egészének adataival való összevetése lehetőséget nyújtott a városról a város egészére vonatkozó helyzetértékelés alapján kialakult kép árnyalására, illetve a város egésze és a városrészek együttes komplex helyzetképének kialakítására. Annak érdekében, hogy az egyes városrészek leglényegesebb tulajdonságai városrészenként egyértelműen kitűnjenek, az elemzés eredményét egy városrészenkénti SWOTelemzésben foglaltuk össze. A város sajátos elemeit jelentik azok a területek, amelyek a több komponensű osztályozás alapján szegregátumnak minősülnek, illetve szegregációs, vagy a településrész leromlására utaló egyéb, de kevésbé súlyos jeleket mutatnak. Bár a városrészekre vonatkozó helyzetelemzés ezekre is tesz utalásokat, sajátosan hátrányos helyzetük miatt és majdani kezelésük érdekében indokolt volt a rájuk vonatkozó elemzést külön is összefoglalni és elmélyíteni. Lényegében ez az elemzés és értékelés szolgál alapul jelen IVS részét képező anti-szegregációs beavatkozási tervnek.
2.2.
A városrészek lehatárolása 2.2.1. A városrészek lehatárolásának módszertana Karcag városrészeinek lehatárolását egy komplex elemzés alapján, és technikai szinten térinformatikai adatfeldolgozás módszerével végeztük. A városrészek javaslatának kialakításához az alábbi adatokat használtuk fel: - A helyzetfelmérés során készített interjúkon beazonosított városrész-mozaikok - A Magyarország légifelvételezése 2007 projekt keretében készített digitális ortofotók - Karcag város utca- és házszám térképe - A Település-rendezési terv övezetei - A különféle típusú és szintű védettséget élvező területek térképei - Ingatlan-nyilvántartási alaptérkép - A helyi önkormányzati választás szavazóköreinek határvonalai - A helyzetfelmérés során begyűjtött háttérdokumentumokban fellelhető, területi jelentőségű információk A digitalizálás az ortofotón (térképhelyes légifelvételen) történt, a határokat a lineáris tereptárgyak (út, csatorna, gát, stb.) közepén, mindig markáns, a terepen is jól látható, időben állandó természetes tájelemeknél húztuk meg (fasor, erdőszél, kerítések stb.). Ennek alapján vált lehetségessé utca-házszám szerint is definiálni a városrészeket, ami a KSH-tól történő városrész szintű adatkéréshez elengedhetetlen volt. A városrészek lehatárolásánál két fő lépésben, egymástól eltérő koncepciók mentén készítettünk elemzéseket és javakatokat: Az előkészítő elemzés röviden megfogalmazva a funkcionális és területi egyneműség mentén készült, melyben a fő cél kisebb, homogén városrész-mozaikok meghatározása volt; Az előkészítő elemzésre épülő második lépésben, ahol a városrészek tényleges lehatárolása történt meg, területileg összetartozó, de nagyobb, funkcióiban gazdagabb, komplex települési jegyeket magukban hordozó, „közös élettér” jellegű egységeket képeztük az előzőleg beazonosított városrész-mozaikokból. A két megközelítés közötti eltéréseket és az eredmény értelmezését segítő
IVS
KARCAG
77
információkat az alábbi táblázatban foglaljuk össze: ELEMEZÉSI SZEMPONT
ELŐKÉSZÍTŐ ELEMZÉS
Homogenitás/diverzifikáció a városrészeken belül
Fő szempont a lehatárolásnál, funkcióban homogén, és/vagy egységesen mozaikos, stratégia és célok szempontjából is egységesen kezelhető terület egy városrész.
A határvonal meghatározásnak fő szempontjai
A homogén funkciójú (jellemzően a Településrendezési terv övezetihez igazodó) terület határa, pl.: kertes házas övezet széle az utolsó utca telekhatáránál, után a legelő, mind zöld terület már nem. Kisebb városrészek, de hasonló mérettel, előfordulnak teljesen azonos típusú városrészek is (nagy mértékben igazodva a Település-rendezési terv övezetihez).
A városrészek mérete
Fejlesztési szempontok összeállítása
Azonos célok, azonos prioritások, tipikus feladatok egy városrészhez köthetően. Pl.: zártkert lakóövezetté alakítása
Érintett lakosság
Pontosabban meghatározható csoportok, mert kevesebb funkció van egy városrészen belül, homogén a területhasználat.
Városrészek összehasonlíthatósága
Kevésbé értelmezhető, mivel pl. egy kertes házas övezetben kevés a zöld felület, de a határán parkok, természetközeli területek vannak, ahova az emberek járnak, csak az már másik városrész. Ebben az estben pl. a városrészeken belüli a zöld felület arány számolása nem mérvadó. Korlátozott, hiszen a tervezés közép és hosszabb távon is csak a több szempontból homogén városrészek határain belül kezelhető, a városrészek
Területi szempontú tervezhetőség
VÁROSRÉSZEK LEHATÁROLÁSA Egy városrészen belül több funkció és területhasználat is megjelenik, a homogenitásnál fontosabb prioritás az egységes területhasználat, tömbszerű egységek, melyek az ott élők szűk életterei, különböző funkciókkal. A várost strukturáló fő utak és egyéb infrastruktúra alapján nagyobb „szeletek” meghatározása. A város egyes részeit tömbszerűen határoljuk el, nem funkcionális övezetek mentén A városrészek nagyobb egységek, melyek hosszabb távon képesek befogadni minden olyan funkciót, ami egy önálló városrész számára fontos, a városrészek mérete között így nagyobb különbségek is lehetnek. A nagyon speciális homogén tulajdonságokkal rendelkező (jellemzően ipari) övezetek itt is külön városrészt alkotnak. Azonos célok, de különböző prioritások és projektek a városrész komplex funkciói szerint: pl.: kertes házakhoz csatorna, zöld terület kezelése, parkosítás + elhagyott ipari terület rehabilitáció. A városrész nagyobb, több funkcióval ezért inkább az ott lakók, a különböző céllal ott tartózkodók, átutazók, meghatározása nehezebb feladat. Jobban megvalósul, mert egy városrészt több tevékenység, több adat jellemez.
A közép és hosszabb távú komplex területi szempontú tervezés igényeihez jobban igazodik, hiszen az egyes városrészek sokfunkciós közös
IVS
KARCAG
ELEMEZÉSI SZEMPONT
ELŐKÉSZÍTŐ ELEMZÉS közötti, azokon átnyúló, vagy a városrészek területi szempontú bővülését igénylő tervezés nehézkes.
78 VÁROSRÉSZEK LEHATÁROLÁSA élettereket takarnak, melyek nagyobb lehetőséget adnak a funkciók fejlesztésére, átstrukturálására, bővítésére a városrész határokon belül is.
2.2.2. A városrészek bemutatása A városrész-lehatárolás eredményeként az alábbi városrészek alakultak ki: 11. sz. térkép
IVS
KARCAG
2.2.2.1.
79
A: Városközpont
12. sz. térkép
Karcag mai városközpontjának előzményei mintegy 400 éve alakultak ki. A főtér nemcsak a városba érkező nagyobb utak (Madarasi, Kisújszállási, Püspökladányi utak) torkolata, de a helyi és távolsági autóbuszjáratok végállomása is. A hatalmas, 400 méter hosszúságú téren található a Református Nagytemplom, Kossuth szobor, az Országzászló. A református templom melletti és a Városháza előtti parkot először Kossuth kertnek nevezték el, később kapta a mai - Kossuth tér - nevét. A város legrégibb iskolaépülete, a Nagykun Református Általános Iskola is a városközpontban található meg több, az idegenforgalom szempontjából fontos egyéb épület mellett, mint például: a Zsinagóga, a Győrffy István Nagykun Múzeum a Múzeumparkban, a Déryné Művelődési Központnak helyet adó Kultúrpalota, továbbá a Kézművesek Háza, a Szent István Templom, a Görögkeleti Templom.
IVS
KARCAG
2.2.2.2.
80
B: Északi Városrész
13. sz. térkép
Ehhez a városrészhez tartozik a Fanzug, a Nagyvénkert és az Északi újtelep. Itt láthatjuk az 1859-ben épült Műemlék Szélmalmot, de ebben a városrészben találhatjuk meg zöldellő park felett magasodva a Kátai Gábor Kórházat is.
IVS
KARCAG
2.2.2.3.
81
C: Keleti városrész
14. sz. térkép
Ez a városrész foglalja magába az ún. Katholikus várost. Itt található a Városi Csokonai Könyvtár, a Sistak-domb és a Szélmalom Fogadóház, a hortobágyi Nemzeti Park Déli Fogadókapuja, ahol egy kiállítás keretében védett természeti értékekkel is megismerkedhetünk.
IVS
KARCAG
2.2.2.4.
82
D: Déli városrész
15. sz. térkép
Karcag legnépesebb városrésze két nagyobb részből áll: a Rétoldalból és a Déli külvárosból. Itt tekinthetjük meg a karcagi patikák és egészségügy történetét bemutató Orvos- és Patikatörténeti Kiállítást, illetve betérhetünk a Morgó Csárda klasszicista épületébe is, aminek régi pincéjéből – a szóbeszéd szerint – alagút vezetett a kb. 12 km-re levő Ágota Csárdához, amin keresztül – ha a szükség úgy hozta – a betyárok elmenekülhettek.
IVS
KARCAG
2.2.2.5.
83
E: Déli Ipartelep
16. sz. térkép
A Déli ipartelepen halad keresztül a 4. sz. főút, illetve a Budapestet Debrecennel összekötő vasútvonal is. Ebben a városrészben található meg a vasútállomás, az Ipari Park, logisztikai központok, a volt Laktanya, Téglagyár, a Horgász-tó és a Karcagtelki temető is.
IVS
KARCAG
2.2.2.6.
84
F: Kisföldek és Kertváros
17. sz. térkép
A Kisújszállási út a síneken túl Kiskulcsoson, mai nevén a Kisföldek és Kertváros városrészen halad keresztül. Itt találjuk szép park közepén a Szentannai Sámuel Mezőgazdasági Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium épületegyüttesét. Ezen a területen folytak először talajjavító kísérletek az alföldi gyenge minőségű (szikek) javítása céljából. A Debreceni Egyetem Agrártudományi Centruma Kutatóintézete végez most itt kiemelkedő – külföldön is elismert – munkát (fajtanemesítés, vetőmagtermelés). A kutatóintézet körüli parkot arborétummá nyilvánították. Délre haladva a Túri út leágazását érhetjük el, mely az egyik legjelentősebb védett természeti területhez vezet, a Kecskeri pusztához és a Kecskeri-tóhoz.
IVS
KARCAG
2.2.2.7.
85
G: Nyugati városrész
18. sz. térkép
A városrész az alábbi területekre osztható: Pernyés-zug, Kisvénkert, Erzsébet –liget. Ezen a városrészen halad keresztül a karcag-tiszafüredi vasútvonal. A vendéglátás szempontjából jelentős területnek minősül, hiszen itt helyezkedik el a Városi Gyógyvizű Strandfürdő és Kemping, a Kisvénkertben és a Karcagi Méntelepen pedig a lovak szerelmesei élvezhetik a természet közelségét.
IVS
2.3.
KARCAG
86
Szakpolitikák szerinti helyzetértékelés 2.3.1. Gazdaság Karcagon 2007-ben 1438 vállalkozás működött. A vállalkozások telephelyeinek és fióktelepeinek eloszlása a város területén belül – a Déli Ipartelep valamint a Kisföldek és Kertváros városrészek kivételével – közel egyenletes, de a legnagyobb részarányban, 21-21%-ban a Városközpont illetve az Északi városrész területén koncentrálódnak. A Keleti, Déli és Nyugati városrészekben részarányuk némileg alacsonyabb, 15-18%-os. A Kisföldek és Kertváros városrészben a város belterületén működő vállalkozásoknak közel 9, a Déli Ipartelepen mindössze 0,7%-a található. A vállalkozások nemzetgazdasági ágankénti megoszlásában a mezőgazdasággal foglalkozó és a feldolgozóiparban érdekelt, valamint az építőipari jellegű vállalkozások többsége a Városközpontot övező Északi, Déli, Keleti és Nyugati városrészekre koncentrálódik. Ezzel szemben – az ágazati szerkezetben az egyéb területeken képviselt kiemelkedő részarányuk mellett – a kereskedelem és javítás szektorban tevékenykedő cégek legnagyobb számban – 96 vállalkozás – a Városközpont területén lelhetőek fel. A szálláshely-szolgáltatással és vendéglátással foglalkozó vállalkozások térbeli eloszlása a városon belül – a Déli Ipartelep, illetve a Kisföldek és Kertváros kivételével – az egyes városrészekben közel egyenletesnek mutatkozik. A szállítás, raktározás, posta és távközlés ágazat vállalkozásai a városrészek közül a legtekintélyesebb részarányban, 29%-ban a Keleti városrészben csoportosulnak. A pénzügyi közvetítés területén a Városközpontban és az Északi városrészben a legmagasabb – 14-14 vállalkozás – az ebben a szektorban működő vállalkozások száma. Az ingatlanügyekkel és gazdasági szolgáltatással foglalkozó cégek egyértelműen a Városközpontban összpontosulnak, a 2007-ben Karcagon e szektorban működő 221 vállalkozás közül 70 ebben a városrészben koncentrálódott. Ugyanakkor azonban – a Déli Ipartelepen kívül – az egyéb városrészekben is jelentős számban lelhetőek fel az ágazat vállalkozásainak telephelyei. Az oktatással foglalkozó 40 karcagi vállalkozás egynegyede az északi városrészben található, de a Keleti, Déli és Nyugati városrészekben is hasonló a számuk, míg a Városközpontban csak 5 ilyen cég van. Az egészségügyi és szociális szektorban érdekelt 60 vállalkozás főképpen a Városközpontban, az Északi és a Déli városrészben található. Karcagon 2007-ben 319 kiskereskedelmi üzlet volt, melyek többsége – 138 üzlet, 43% – a Városközpontban működik. Az üzletek Északi városrészben tapasztalható 20%-os részaránya szintén igen magas; az egyéb városrészekben az üzletek részesedése közel hasonló. Az élelmiszer-jellegű üzletek vonatkozásában – az egyes városrészek lakóinak igényeit kielégítve – hasonló arányok érhetőek tetten az egyes városrészekben, a városban található 35 ruházati jellegű üzlet közül azonban 27 (77%) a Városközpontban található. A 90 vendéglátóhely mintegy harmada szintén a Városközpontban összpontosul, legalacsonyabb számban – a Déli Ipartelepen kívül – pedig a Déli városrészben találhatóak ilyen vállalkozások.
IVS
KARCAG
87
48. sz. diagram A 35,00% 30,00%
Vállalkozások száma és az iparűzési adó eloszlása Karcag városrészeiben - 2007
25,00%
G
B
20,00%
Működő vállalkozások száma
15,00% 10,00% 5,00%
Pénzügyi vállalkozások száma
0,00%
Élelmiszer üzletek száma
F
C
Egészségügyi vállalkozások száma Vendéglátóipari egységek száma Kivetett iparűzési adó
E
D
Forrás: Önkormányzati nyilvántartás
Összességében tehát a karcagi vállalkozások térbeli eloszlásában a Városközpont ugyan centrális helyet tölt be, de a városrészek többségében – különösen a Városközponttal közvetlenül határos területeken – a vállalkozások szintúgy széles köre és jelentős száma található meg. Az iparűzési adót 2007-ben fizetett 476 karcagi vállalkozás közel 29%-a a Városközpontban működik, míg az Északi, Déli és Keleti városrészekben az adót fizetett vállalkozások közel hasonló részesedése, 15-16%-a található. A Városközpont vállalkozásainak 44%-a, az Északi, Déli és Keleti városrészek cégeinek pedig 28-29%a fizet iparűzési adót. A működő vállalkozások számához képest a Nyugati valamint a Kisföldek és Kertváros városrészekben magasabb, 35%-os az iparűzési adót fizetett vállalkozások aránya. A Déli Ipartelepen mindössze 2 cég, a vállalkozások 20%-a fizet iparűzési adót.
2.3.2. Társadalom A 2001. évi népszámlálás adatai szerint Karcag legnépesebb területe a Déli városrész; a lakosság közel 27%-a, mintegy 6000 fő él ebben a városrészben. A 2007. évi önkormányzati adatok alapján bár a népesség ebben a városrészben – akárcsak az egész városban – 5256-ra csökkent, de továbbra is ez a városrész maradt a legnépesebb.
IVS
KARCAG
88
49. sz. diagram
A 7 000
Lakónépesség eloszlása a városrészekben KARCAG
6 000 5 000
G
B
4 000 3 000 2 000 1 000 0
C
F
Lakónépesség száma (KSH-2001)
E
D
Lakónépesség száma (Önkormányzat-2007)
Forrás: KSH, illetve Önkormányzati nyilvántartások
Az Északi városrész 2001-es 4741 fős lakossága 2007-re jelentős mértékben 4883-ra nőtt, míg a lélekszámban őt követő Keleti városrész, illetve a Városközpont népessége lényegében nem változott (az előbbi esetében 3311 fő 2001-ben, 3320 fő 2007-ben, míg az utóbbinál 2001-ben 2916 fő, 2007-ben pedig 2886 fő lakott). A lakosság a Nyugati városrészben nőtt a legnagyobb mértékben ebben az időszakban, hiszen míg a 2001-es népszámlás 2548 főt állapított meg, addig a 2007-es adatok 2748 főről tanúskodnak. Bár a Kisföldek és Kertváros városrész népességének növekedése abszolút mértékben elmarad a fent említett Nyugati városrésztől, százalékosan itt volt a legnagyobb a növekedés, 8,2%, ami a 2001-es 2355 főről 2007-re 2550 főre emelte a városrész népességét. A Déli Ipartelepen 2001-ben mindössze 52 főt regisztráltak, 2007-ben a nyilvántartások itt nem is mutatnak lakónépességet. Karcag külterületén 587 fő él. A 0-14 éves korosztály a város területén legmagasabb 21-23%-os részarányban az Északi és Déli városrészben illetve a Kisföldek és Kertváros területén van jelen, míg a Városközpontban és a Keleti városrészben arányuk egyaránt körülbelül 16%, ami mintegy 4%-kal alacsonyabb a város egészének átlagánál. A 60 év felettiek részaránya a Kisföldek és Kertváros városrész kivételével – ahol a lakónépességnek mindössze körülbelül 10%-a tartozik ebbe a korosztályba – a városrészek többségében a város egészének 19,3%-os átlagához közeli, 17-21%-os, ám a Nyugati városrészben – a lakosság fokozatos elöregedéséről tanúskodva - meghaladja a 26 százalékot. Karcagon az aktív korúakon belül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya a különféle városrészekben igen széles tartományban mozog. Részesedésük a Városközpontban a legalacsonyabb, 18,7%-os, míg a Kisföldek és Kertváros területén valamint az Északi és Déli városrészekben kiugróan magas, 3742%-os; utóbbi két városrészben a mutató alakulása a roma népesség magas koncentrációjával magyarázható. A város egészének 35,6%-os értékénél néhány
IVS
KARCAG
89
százalékkel alacsonyabb, 29-32%-os a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkező lakosság részaránya a Keleti és Nyugati városrészben, illetve a Déli ipartelepen. A 25 évesnél idősebb, felsőfokú végzettséggel rendelkező népesség a Városközpontban regisztrált 16%-os aránya a városi átlag közel kétszerese. A város egészének átlagánál kissé magasabb értéket mértek 2001-ben a - képzettség szempontjából egyik legkedvezőtlenebb helyzetű - Északi, valamint a Nyugati városrészben, míg azzal megegyezőt a Kisföldek és Kertváros területén. A felsőfokú végzettségű lakosság – a Déli ipartelep kivételével –, a Déli és a Keleti városrészekben erősen alulreprezentált, arányuk körülbelül 6%-os. A 15-64 éves népességen belül a foglalkoztatottak aránya Karcagon városi szinten 49%. A városrészek közül a legkedvezőbb foglalkoztatási mutatóval a Keleti városrész rendelkezik (55,7%); a képzettségi adatok arra utalnak, hogy ebben a városrészben a középfokú végzettséggel bíró lakosság jelentős részaránya a jellemző. Hasonlóan kedvező a Városközpont népességének foglalkoztatási mutatója is, míg a Nyugati illetve a Kisföldek és Kertváros városrészek népességének foglalkoztatottsága a városi átlagot kissé meghaladja; mindhárom városrészben a városi átlagnál magasabb a felsőfokú végzettségűek részaránya. A legrosszabb foglalkoztatottsági mutatóval a Déli és az Északi városrészek rendelkeznek, ahol az alacsony képzettségű, roma lakosság a városi átlagnál jóval magasabb koncentrációja jellemző. Az előbbiekben összefoglaltaknak megfelelően az aktív korú, rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező lakosság Karcagon belüli koncentrált jelenléte – 52 illetve 53%-os arányban – az Északi és Déli városrészekre jellemző. A Kisföldek és Kertváros mutatója korrelál a városi – egyébiránt igen magas – 47,5%-os átlaggal. A Nyugati és Keleti városrész mellett a Városközpont rendelkezik a legkedvezőbb – de továbbra is igen jelentős – 40% körüli értékekkel. 50. sz. diagram
A 60,00%
Képzettség és foglalkoztatás a városrészekben KARCAG - 2001
50,00% 40,00%
G
B Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők
30,00% 20,00% 10,00%
Felsőfokú végzettségűek
0,00%
F
C
Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők
Foglalkoztatottak
E Forrás: KSH
D
IVS
KARCAG
90
A legfeljebb általános iskolai végzettségű, aktív korú, de rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező népesség kiemelkedően magas, 30%-ot meghaladó aránya ugyancsak az Északi és Déli városrészekhez köthető. A legalacsonyabb értékekkel e tekintetben a relatíve kedvező foglalkoztatottsági mutatók jellemezte területek, a Városközpont és a Keleti városrész bírnak. A foglalkoztatott nélküli háztartások részaránya a Déli városrészben a legmagasabb – mintegy 50%-os -, de a városrészre jellemző viszonylagosan kedvező foglalkoztatottsági adatok ellenére a Nyugati városrészben is közel 47%-os, ami ezen a területen a leszakadó, foglalkoztatottal nem rendelkező családok jelentősebb arányú, koncentrált jelenlétére utalhat. Ugyancsak negatív irányú folyamatokról vall az Északi városrész mutatója is. A Kisföldek és Kertváros valamint a Városközpont 29,7 illetve 34,4%-os adatai a legkedvezőbbek Karcagon. A Cigány Kisebbségi Önkormányzat becslése szerint a városban 3651 roma él. 83,11%-uk a Déli és Északi városrészek szegregátumaiban összpontosul, míg a többiek a város különböző városrészeiben elszórtan el. A Karcagon rendszeres szociális segélyben részesülők fele, 481 fő a Déli és Északi városrészekben él. A Nyugati városrészben regisztrált szintén igen kedvezőtlen érték (171 fő) a foglalkoztatott nélküli háztartások jelentős számával magyarázható. Legalacsonyabb számban a Kisföldek és Kertváros városrész lakosai részesülnek rendszeres szociális segélyben. A lakásfenntartási támogatásban részesülők száma hasonló területi eloszlásról tanúskodik. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek 73,3%-a a Déli és Északi városrészre koncentrálódik, míg a legkevesebb ilyen gyermek a Nyugati városrészben illetve a Városközpont területén él. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülőknek közel azonos aránya (76,6%-a) a Déli és Északi városrészekben lakik, de számuk a Kisföldek és Kertváros területén is igen magas.
2.3.3. Épített környezet A 2001. évi népszámlálási adatok szerint a városban 8076 lakás volt. A legtöbb lakóingatlan a legnépesebb Déli városrészben (2089 db), míg a legkevesebb a Déli ipartelepen található (16 db). Az alacsony komfortfokozatú lakások jelentős, 30% feletti aránya a Déli ipartelepre és a Déli városrészre jellemző, de részesedésük – a Városközpont kivételével – minden egyes városrészben meghaladja a 20%-ot. A lakónépesség és a lakásállomány hányadosa arról tanúskodik, hogy az egy ingatlanra jutó lakosok száma tekintetében a legalacsonyabb, 2,36 fő/lakás érték a Városközpontra jellemző. A város egészének átlaga (2,79 fő/lakás) felettiek az Északi és Déli városrész mutatószámai, de – a Déli ipartelep mellett – leginkább a Kisföldek és Kertváros 3,5 fő/lakás értéke emelkedik ki. Utóbbi adatot a gyermekek a városrész lakónépességén belüli magas, illetve a 60 év felettiek alacsony részaránya magyarázza. 2007-ben Karcag belterületén 41 új lakás építésére adtak ki építési engedélyt, melyek közül 15 az Északi, 13 a Déli városrészben található. Emellett a Kisföldek és Kertváros területén 6, a Városközpontban és a Keleti városrészben 3, a Nyugati városrészben 1 lakás épült. A 2007-ben megszűnt belterületi lakóingatlanok több mint fele a Keleti városrészben, 3-3 pedig az Északi illetve Déli városrészben állt. A karcagi utcák közül
IVS
KARCAG
91
12 egyáltalán nem, 11 részlegesen rendelkezik szilárd burkolattal.
2.3.4. Funkcióellátottság a városrészekben 2.3.4.1.
Gazdasági funkciók
A Karcagon 2007-ben működő 1438 vállalkozás térbeli eloszlása a város területén belül közel egyenletes. Ugyanakkor a gazdasági-kereskedelmi-szolgáltatási funkciók mintegy ötöde a Városközpontra és az Északi városrészre koncentrálódik. A Városközpontra illetve annak közvetlen környezetére – főképpen az Északi és Keleti városrészekre – összpontosulnak a pénzügyi közvetítéssel foglalkozó cégek, vállalkozások irodái. Az ingatlanügyek, a gazdasági és kereskedelmi szolgáltatások, az egészségügyi és szociális ellátás valamint az egyéb közösségi és személyi szolgáltatások egyértelmű centruma Karcagon a Városközpont, de – ha csekélyebb volumenben is – a Déli ipartelep kivételével minden városrészben megtalálhatóak az ilyen jellegű vállalkozások. A szálláshely szolgáltatással és vendéglátással foglalkozó vállalkozások térbeli eloszlása jóval egyenletesebb mintázatról tanúskodik a városban. A Városközponthoz hasonló – sőt némileg azt meghaladó - volumenben vannak jelen ezek a vállalkozások az Északi, Déli, Keleti és Nyugati városrészekben; a Kisföldek és Kertváros területén azonban mindössze 3 ilyen vállalkozás működik. A mezőgazdasági és erdőgazdálkodási profilú cégek – a Déli ipartelep kivételével – szintúgy minden városrészben jelen vannak, a legnagyobb számban azonban – 22 vállalkozás – a Nyugati városrészben. A legtöbb építőipari vállalkozás a Déli városrészre koncentrálódik, míg a legkevesebb – újból csak a Déli ipartelep kivételével - a Városközpont illetve a Kisföldek és Kertváros városrészben található. A karcagi feldolgozóipar centrumai a Déli, Keleti és Nyugati városrészek. A legtöbb szállítással és raktározással foglalkozó cég telephelye a Keleti városrészben fekszik.
2.3.4.2.
Közlekedési funkciók
A közlekedési funkciók településen belüli eloszlása egyrészt tükrözi a várost a tágabb térséggel összekötő fő közlekedési útvonalak irányát, másrészt helyi szinten közel kiegyenlített mintázatot mutat. A távolsági autóbuszmegállók a Déli és Keleti városrészeken kívül minden városrészben megtalálhatóak. A vasútállomás a város déli peremén fekszik, de a Nyugati városrészben is van egy, a Karcag-Tiszafüred vonal mentén létesített vasúti megállóhely. A 6 helyi buszjárat a városrészeket köti össze a centrummal. A két taxiállomás egyike a Déli ipartelep városrészben, a vasútállomás mellett illetve a Városközpont szomszédságában, az Északi városrész területén, a Kórháznál található. A városban működő 6 benzinkút – a Keleti és a Nyugati városrészeken kívül minden egyes városrészben – a városon áthaladó fő közlekedési útvonalak mentén fekszik.
2.3.4.3.
Közösségi funkciók
Karcagon a közösségi funkciók többsége a Városközpont területére koncentrálódik. Itt működik többek között a Polgármesteri Hivatal, a Városi Könyvtár, a Déryné Művelődési Központ, az Ifjúsági Ház, a múzeum, a mozi, illetve a sportcsarnok, amiből legkevésbé a sportcsarnok városközponti elhelyezkedése mondható kedvezőnek. A
IVS
KARCAG
92
Nyugati városrész ad otthont a városi strandfürdőnek, illetve itt találhatók zöldövezeti sportolásra is alkalmas területek. 8 sportpálya van Karcagon, melyek fele a Városközpontban fekszik, míg a Kisföldek és Kertváros városrészben 1, a Nyugati városrészben 3 található azokból. A Kisföldek és Kertváros városrészben horgásztó működik. A városban található 5 múzeum és kiállítóhely közül egy-egy a Városközpontban, az Északi valamint a Nyugati városrészben, 2 a Déli városrészben létesült.
2.3.4.4.
Állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási funkciók
A kistérségi központi szerepet játszó Karcag állami-igazgatási-hatósági funkcióinak többsége a Városközpontban összpontosul. A Polgármesteri Hivatal mellett egyebek mellett itt található a Cigány Kisebbségi Önkormányzat irodája, az okmányiroda, a bíróság, az ügyészség és a tűzoltóság. A város egyéb városrészei ebből a szempontból funkcióhiányosnak minősülnek. A városban két postahivatal van, melyek egyike a Városközpontban, míg a másik – a városrész alközponti jellegét erősítve – a Kisföldek és Kertvárosban található.
2.3.4.5.
Humán szolgáltatási funkciók
A városban található 2 bölcsőde a Városközpontban illetve a Déli városrészben fekszik. A 10 óvoda eloszlása közel egyenletes a belterületen: 3-3 fekszik a Városközpontban és a Déli városrészben, 2 a Kisföldek és Kertváros területén, illetve 1-1 az Északi és Nyugati városrészben. Bár az Északi városrészben nincs általános iskola, a város 7 iskolájának térbeli eloszlása egyenletesnek mondható, így azok elérhetősége még az Északi városrész lakói számára is – a közvetlen szomszédos Keleti városrészben, illetve Városközpontban lévő iskolák miatt – problémamentesnek tekinthető. A 3 középiskola közül 2 a Városközpontban, 1 a Kisföldek és Kertváros városrészben fekszik. A város súlyponti kórháza – mentőállomással, gyógyszertárral és járóbeteg szakellátó központtal együtt – az Északi városrészben található. A Városközpontban 3 további gyógyszertár és fogászati szakrendelés is van. Kisföldek és Kertváros területén egy gyógyszertár és fogászati rendelés is a városrész lakói rendelkezésére állnak. A Városközpontban található Szociális Otthon és Idősek Klubja mellett az Északi városrészben 3 további szociális intézmény is működik; az intézményekben 2007-ben 171 férőhely állt rendelkezésre, melyek közül 158-at töltöttek be.
IVS
KARCAG
2.4.
93
SWOT elemzés 2.4.1. A: Városközpont A: Városközpont Erősségek
funkciógazdagság, a kistérségi feladatokat is ellátó szolgáltatások, kulturális és közigazgatási intézmények széles köre és koncentrált jelenléte a város idegenforgalmi szempontból vonzó középületeinek, intézményeinek és tereinek többsége ide koncentrálódik a vállalkozások magas száma és széles köre van jelen a városrészben relatíve magas foglalkoztatottság és a diplomások viszonylag magas aránya
Gyengeségek
Lehetőségek
turisztikai információs iroda létrehozásával, a városmarketingtevékenység fokozásával növelhető a város és a városrész turizmusa a térség hagyományaira alapuló turisztikai fejlesztések lehetősége adott a Kézművesek Háza és a Györffy István Nagykun Múzeum fejlesztésével, a Karcagi Galéria kialakításával, hagyományőrző rendezvényekkel, kiállítások megrendezésével a központi épületek és terek felújításával, az egységes építészeti arculat megteremtésével a város turisztikai vonzerejének növelése lehetséges a központ szolgáltatási és kulturális funkcióinak bővítésével erősíthető a kistérségi központi szerepkör a nem lakás célú ingatlanok fejlesztésével, bővítésével, az önkormányzati bevételek növelhetőek
az egységes városkép hiánya, a középületek rossz állapota jelentős áthaladó gépkocsi-forgalom parkolóhelyek csak csekély mennyisége állnak rendelkezésre a városrészben nincs turisztikai információs pont a központban
Veszélyek
a nagy átmenőforgalom környezetterhelése jelentős a különféle funkciók városon belüli túlságosan erőteljes központosítása
IVS
KARCAG
94
2.4.2. B: Északi Városrész B: Északi városrész Erősségek
Gyengeségek
a kórház ebben a városrészben működik a vállalkozások viszonylag magas számban találhatóak meg a területen a demográfiai-foglalkoztatottsági mutatók tekintetében leszakadó városrész
jelentős a szegregált roma lakosság részaránya alacsony iskolázottság, a munkanélküliség magas aránya és a HHH gyermekek magas aránya jellemzi a városrészt gyenge a városrész infrastrukturális ellátottsága a jelentős gyermeklétszám ellenére nincs általános iskola a városrészben
Lehetőségek
a kórház infrastrukturális és szakmai célú fejlesztése, az intézmény súlyponti szerepének erősítése a kórház turisztikai-rehabilitációs kapacitásainak fejlesztése városi alközpont létrehozásához kapcsolódó komplex fejlesztések beindítása a város tervei között szerepel oktatási célú fejlesztések megvalósítása az iskolázottság és foglalkoztatottság növelése érdekében
Veszélyek
a kedvezőtlen folyamatok további érvényesülése esetén a városrész további leszakadása várható
2.4.3. C: Keleti városrész C: Keleti városrész Erősségek
a városrész viszonylag kedvező foglalkoztatottsági mutatókkal rendelkezik jelentős számban találhatóak vállalkozások a területen
Gyengeségek
a felsőfokú végzettségűek alacsony reprezentációja
Lehetőségek
turisztikai célú fejlesztések végezhetőek a területen: a Sistak környékének pihenőparkká alakítása, a Szélmalmi Fogadóház fejlesztése
Veszélyek
korszerűtlen szennyvíztelep működése növeli a környezetszennyezés kockázatát
IVS
KARCAG
95
C: Keleti városrész
2.4.4. D: Déli városrész D: Déli városrész Erősségek
a városrész a jövőbeni oktatásiszociális fejlesztések kiemelt területe a városban ha korlátozott mértékben is, de rendelkezik a városrész idegenforgalmi potenciállal
Gyengeségek
Lehetőségek
az idegenforgalmi potenciál kiaknázható a területen a volt gazdasági Daráló hasznosításával, az Orvostörténeti és Patika Gyűjtemény fejlesztésével és a Morgó Csárda felújításával a városrész az önkormányzati bérlakás-építési program célterülete városi alközpont létrehozásához kapcsolódó komplex fejlesztések lehetséges célterülete a városrész az oktatási célú fejlesztések megvalósításával az iskolázottság és foglalkoztatottság növelhető a területen
jelentős a szegregált roma lakosság részaránya alacsony iskolázottság, a munkanélküliség magas aránya és a HHH gyermekek magas aránya jellemzi a városrészt gyenge a városrész általános infrastrukturális ellátottsága minden mutató tekintetében leszakadó városrész Veszélyek
a kedvezőtlen folyamatok további fennmaradása a városrész további leszakadásához vezethet
2.4.5. E: Déli Ipartelep E: Déli Ipartelep Erősségek
a nyugat-keleti irányú fő vasúti útvonal és a 4. sz. főút mellett helyezkedik el a pályaudvar ebben a városrészben található az Ipari Park ezen a területen működik több fejleszthető barnamezős terület van - a városrészben (laktanya, GMV, Téglagyár)
Gyengeségek
a vasútállomás nem alkalmas IC vonatok fogadására illegális hulladéklerakók működnek a városrész területén
IVS
KARCAG
96
E: Déli Ipartelep Lehetőségek
a legfontosabb lehetőség az Ipari Park fejlesztésében rejlik barnamezős beruházásokkal is erősíthető a város és a városrész kistérségi-regionális szerepe a vasútállomás fejlesztésével, az IC vonatok fogadásának megteremtésével a személy- és teherforgalom növelhető a várost elkerülő út áthalad a városrészen
Veszélyek
az ipari termeléshez kapcsolódó és az illegális kommunális hulladék kezelésének nehézségei
2.4.6. F: Kisföldek és Kertváros F: Kisföldek és Kertváros Erősségek
a városrész relatíve kedvező funkcióellátottsága alközponti jelleget kölcsönöz a városrésznek a 4. sz. főút áthaladásával a városrész jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkezik a demográfiai összetétel, illetve a foglalkoztatottság relatíve kedvező a városrészben a horgásztó turisztikai céllal hasznosítható
Gyengeségek
Lehetőségek
barnamezős beruházásokkal a volt ipari létesítmények területe fejleszthető (Kenyérgyár, SZIM) a 4. sz. főút átmenő forgalma hasznosítható idegenforgalmi fejlesztések hajthatóak végre a városrészben: a Horgásztó és környékének fejlesztése, golfpálya kialakítása, szálláshelyek bővítése új önkormányzati gimnázium építése szerepel a város terveiben ebben a városrészben
2.4.7. G: Nyugati városrész
a vállalkozások viszonylag csekély számban vannak jelen a területen a volt ipari létesítmények jelentős száma a városrészben illegális hulladéklerakók találhatóak a városrész területén
Veszélyek
az illegális kommunális hulladék felszámolásának és az egykori téglagyár területei rekultivációjának nehézségei
IVS
KARCAG
97
G: Nyugati városrész Erősségek
a városrész jó közlekedési adottságokkal bír, a karcag-tiszafüredi vasútvonal itt halad át a városi strandfürdő és a kemping ebben a városrészben található a lovassport hagyományos területe a városban az ebben a városrészben fekvő Kisvénkert az Erzsébet liget és környéke kedvező természeti adottságokkal bír
Gyengeségek
a lakosság elöregedő a városrészre jellemző az alacsony foglalkoztatottság
Lehetőségek
a strandfürdő sport, turisztikai és gyógyászati célú fejlesztése, a kemping fejlesztése megvalósítható Rekreációs Központ létesítése és új sportcsarnok építése a tervek között szerepel a városrészben lovas turizmus fejlesztése kézenfekvő a városrészben a Tiszafüred-Karcag vasútvonalhoz kapcsolódó létesítmények fejlesztésével a növekvő személy- és teherforgalom kiszolgálása a Karcag-Kunhegyes kerékpárút is növelheti a városrész idegenforgalmát az Erzsébet liget – Zuglóger turisztikai célú hasznosítása, szabadidőpark kialakításának lehetősége adott
Veszélyek
kedvezőtlen társadalmi folyamatok elindulása
IVS
2.5.
KARCAG
98
Helyzetelemzés az anti-szegregációs tervhez A városrészekre vonatkozó fenti elemzés már kimutatta, hogy melyek a város rosszabb státuszú területei, ahol a népesség társadalmi összetétele és a terület fizikai jellemzői is kedvezőtlenebbek. Ez a fejezet alapvetően erre az elemzésre támaszkodik, és a célja, hogy a rosszabb státuszú területeken belül meghatározza azokat a kisebb területegységeket, ahol a szegregáció már előrehaladott, illetve azokat, melyeket a szegregáció elmélyülése veszélyeztet. Első lépésben ezen területek beazonosítását és lehatárolását kellett elvégezni, majd pedig rájuk vonatkozóan külön elemzést kellett végrehajtani a szegregációs vizsgálat speciális szempontjai alapján. Fő meghatározás szerint szegregátumnak nevezzük azokat a területeket ahol az aktív korú népességen belül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya mindkét mutató tekintetében magasabb mint 50%. Városszerkezetileg a szegregátumoknak alapvetően kétféle típusa létezik: a városszövetbe ágyazódott szegregált, szegregálódó területek (általában ezek jelentik a telepszerű környezetet); a városszövettől elkülönült, alapvetően nem lakó-funkciójú területekbe ékelődött szegregátumok (általában ezek jelentik a telepeket).
2.5.1. Szegregátumok lehatárolása A szegregátumok lehatárolása során alapvetően a KSH Népességstatisztikai Főosztálya által a 2001-es népszámlálási adatok alapján végzett szegregátumvizsgálatára támaszkodtunk. A KSH által végzett vizsgálat azon területek beazonosítását célozta, melyen az alacsony státuszú népesség koncentrációja nagy. A KSH vizsgálat eredményeként egy térkép is megszületett, amely jelzi, hogy mely területek tesznek eleget a szegregátum kritériumainak (vagyis ahol a szegregációs mutató 50%, illetve a fölötti értéket vesz fel). A térkép azt is mutatja, hogy melyek azok a területek, ahol a szegregációs mutató 40 % feletti, tehát még nem éri el a szegregációs mutató küszöbértékét, de erősen leromlott területnek számít. (Jelmagyarázat: a szegregációs mutató térképen jelzett értékeit a következő színek jelölik: 0-39% = türkizkék, 40-49%=fekete, 50-100%=pink)
A kartogram olyan területeket is megjelöl, melyek eleget tesznek ugyan a szegregációs mutató kritériumának, de az alacsony népességszámuk miatt mégsem tekinthetők valódi szegregátumoknak (ezek a KSH térképen nem kaptak sorszámot). 19. sz. térkép
IVS
KARCAG
99
IVS
KARCAG
100
A KSH vizsgálat a fenti térképi információknak megfelelően az alábbi (kiemelt) szegregátumokat határozta meg: 1. sz. szegregátum: Gépgyár u. - településhatár - Sajó u. - Rába u.) 2. sz. szegregátum: Jókai u. - településhatár - Pálya u. - Tó u. - Gyarmati út Villamos u. - Fás u. - Kinizsi u. - Gyarmati út - Villamos u. - Arany J.u. - Nyár u. Széchenyi I. u. - Délibáb u.) 3. sz. szegregátum: Zöldfa u. - Sándor u. - Magyar u. - Selyem u.) 4. sz. szegregátum: Kátai G. u. - Cserepes u. - Daru u. - Vágóhíd u. - Északi u. településhatár Mind a négy terület a szegregátumok ún. első típusába tartozik, hiszen olyan területekről van szó, amelyek a városszövetbe vannak beágyazva, és nem pedig abból kiszakítva, nem lakó-funkciójú területekbe ékelődve helyezkednek el. A vizsgálatban résztvevő mutatók számszerű eredményeit foglalja össze az alábbi két – KSH-tól kapott – táblázat: 4. sz. táblázat 1. KSH adattábla Mutató megnevezése Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (1559 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Állandó népesség száma Forrás: KSH
1. sz. szegregátum
2. sz. szegregátum
3. sz. szegregátum
4. sz. szegregátum
89
1 885
405
944
30,3
33,5
14,8
39,5
57,3
56,8
55,6
56,5
12,4
9,7
29,6
4,0
70,6
77,1
83,1
84,8
0,0
0,3
6,1
0,0
22
453
38
167
72,7
57,0
26,3
62,3
72,6
81,1
85,8
90,6
60,8
66,9
80,9
78,6
25,5
18,0
13,5
9,3
56,0
69,5
31,3
78,5
89
1 887
398
940
IVS
KARCAG
101
5. sz. táblázat 2. KSH adattábla Mutató megnevezése Legfeljebb általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya a 15-59 éves népesség körében Felsőfokú végzettségűek aránya a 25 év feletti népesség körében Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül Munkanélküliek aránya az akcióterületen (munkanélküliségi ráta) Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya. (Számítás: tartós munkanélküliek száma/ munkanélküliek+foglalkoztatott ak száma) Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül
1. sz. szegregátum
2. sz. szegregátum
3. sz. szegregátum
4. sz. szegregátum
70,6
77,1
83,1
84,8
0,0
0,3
6,1
0,0
85,7
71,4
21,9
80,4
64,0
78,4
91,1
80,4
56,3
50,3
11,1
72,4
25,0
17,2
5,6
27,0
23,5
27,8
9,3
21,6
72,7
57,0
29,4
62,3
18,2
17,3
35,3
22,8
Forrás: KSH
A KSH által szolgáltatott adatoknak az Önkormányzati nyilvántartások adataival való összevetése során egyértelmű megerősítést nyert az 1., 2. és 4. sz. szegregátumra vonatkozó adatok helytállósága, ugyanakkor a 3. sz. szegregátum esetében nagymértékű eltérés volt tapasztalható. A terület méretéhez (egy relatíve kis háztömb), valamint az itt található lakások számához (19) viszonyítva ugyanis a KSH által regisztrált rendkívül magas lakónépességnek (405 fő), valamint a kétszeres lakásállománynak (38) sem a nyilvántartásokban, sem a valóságban nem találni megfelelőjét. A helyszíni bejárások is azt erősítették meg, hogy a KSH által szolgáltatott lakónépesség-, illetve lakásállomány adatokban elírás szerepelhet, hiszen a népesség itt ma sem haladja meg az 50 főt (a pontos adat 45 fő), ezért ez a terület mindenképpen alacsony népességű területnek minősül. A szegregációs jeleket a szociális támogatások igénybevételének adatai sem támasztják alá. Ezen túlmenően a 11. sz. mellékletben dokumentált környezettanulmány is azt tanúsította, hogy egy alapvetően rendezett, infrastrukturálisan jól ellátott családi házas övezetről van szó,
IVS
KARCAG
102
amelyen a szegregáció jelei nem fedezhetőek föl. Említést érdemel, hogy a KSH által szolgáltatott adatok a G városrészben, a Kisújszállási – Fürst – Csokonai – Hunyadi utcák által határolt tömbben azonosítanak egy alacsony lélekszámú szegregátumot. A terület ilyetén besorolása azonban egyértelműen annak köszönhető, hogy itt található a bentlakásos rendszerben működő Megyei Speciális Szakiskola, mely a szegregációs adatokat értelemszerűen eltorzítja. A 110 fős iskolai tanulólétszámból ugyanis 30 fő – jellemzően vidéki tanulók – kollégiumi ellátásban is részesül. A fentieken túlmenően az önkormányzati nyilvántartások felhasználásával az alábbi tényezők vizsgálatára is sor került: LFT segélyezési arány: Lakásfenntartási támogatásban részesülők száma a lakások számához viszonyítva (ideértve a normatív, a helyi és az adósságkezelési LFT-t egyaránt) Szociális segélyezési arány: Rendszeres szociális segélyben részesülők aránya a lakónépességben Gyermekvédelmi kedvezmény aránya: Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők aránya a lakónépességben HHH gyermekek aránya: Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya a lakónépességben 51. sz. diagram A
Szegregációs szempontok vizsgálata a városrészekben KARCAG 2007
20,00% 18,00% 16,00% 14,00%
G
B
12,00% 10,00%
LFT segélyezési arány
8,00% 6,00% 4,00%
Szociális segélyezési arány
2,00% 0,00%
Gyermekvédelmi kedvezmény aránya
F
C
E
HHH gyermekek aránya
D
Forrás: Önkormányzati nyilvántartás
A fenti diagramon összegzett eredmények a KSH által beazonosított, és az Önkormányzat nyilvántartásai szerint pontosított szegregátum-kijelölést támasztják alá, hiszen a vizsgálatba bevont egyéb indikátorok is egyértelműen azoknak a városrészeknek (B, D és F) a szegregáció-érzékenységét mutatják, ahol a (kiemelt) szegregátumok a fentebb leírtak szerint ki lettek jelölve. Az általános tapasztalatok alapján továbbá elmondható, hogy azokon a területeken, ahol a szegregáció már előrehaladott, illetve a szegregáció elmélyülése veszélyeztet, az alacsony státuszú roma népesség koncentrációja igen magas. Éppen ezért a városi szegregátumok meghatározásának egyik elsődleges célja volt az ilyen jellegű területek lehatárolása. Mint azt az alábbi diagram is mutatja, az egyes városrészekben a roma népesség és a HHH gyermekek aránya igen hasonlóan alakul (kivételt képez ez alól az F városrész), és ezek együttes figyelembe-vételével is a szegregációval már érintett
IVS
KARCAG
103
városrészek adatai tűnnek ki. 52. sz. diagram HHH gyermekek és romák aránya a lakónépességben KARCAG 2007 50,00%
3,50%
45,00%
3,00%
40,00% 2,50%
35,00% 30,00%
2,00%
25,00% 1,50%
20,00% 15,00%
1,00%
10,00% 0,50%
5,00%
0,00%
0,00% A
B
C
HHH gyermekek aránya
D
E
F
G
Romák aránya
Forrás: Önkormányzati nyilvántartás, illetve a Cigány Kisebbségi Önkormányzat becslése
Amennyiben a HHH gyermekek utcák szerinti eloszlását, illetve az utcák pormentességét vizsgáljuk (ld. az alábbi két térképen), a (kiemelt) szegregátumok kijelölése további megerősítést nyer.
IVS
KARCAG
104
20. sz. térkép
Forrás: Önkormányzati nyilvántartás
21. sz. térkép
Forrás:
Önkormányzati
nyilvántartás
IVS
KARCAG
105
2. sz. térkép A fentiek összegzését, és ezzel a szegregátumok lehatárolásának végeredményét mutatja az alábbi térkép:
2.5.2. Szegregátumok elemzése Minden egyes beazonosított szegregátum egyedi adottságokkal rendelkezik, és az adottságok kezelése ehhez igazodva egyedi megközelítést igényel. Általában elmondható, hogy a szegregátumok a halmozott szegregáció jegyek ellenére a városszövetbe illeszkedő területek, és nem a szigorú értelemben vett telepszerű képződmények. Jelenleg telepfelszámolási és komplex rehabilitációs program a városban nem zajlik.
2.5.2.1.
Szegregátum-1
A Kisföldek és Kertváros városrész délkeleti peremén található, nem túl jelentős lélekszámú szegregátum egy utcára (Rába utca) korlátozódik.
IVS
KARCAG
106
23. sz. térkép
Demográfia A KSH 2001-es adatai szerint Kisföldek és Kertváros városrész dél-nyugati peremén található szegregátum 22 lakóingatlanában 89 fő élt. Az önkormányzati nyilvántartások tanúsága szerint 2007-re a lakások száma alig változott (21), míg a népesség némileg emelkedett (99 fő). A 2001. évi népszámlálási adatok a 0-14 éves korosztály számottevő, 30,3%-os jelenlétéről tanúskodnak a szegregátumban. A városi átlaghoz, illetve a városrészek többségéhez mérten alacsony, 12,4% a 60 év feletti korosztály reprezentációja. Mindez összességében a munkaképes korú lakosság igen csekély részarányát mutatja. Iskolai végzettség A 2001-es KSH adatok szerint a szegregátumra jellemző az alacsony iskolázottsági fok. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők részaránya a szegregátumban 70,6%, míg felsőfokú végzettséggel senki nem rendelkezik. Foglalkoztatás A munkanélküliségi ráta a szegregátumban 56,3%, a tartós munkanélküliek aránya 25%, amely értékek a városi szegregátumok viszonylatában a második legkedvezőtlenebbek. Ugyanakkor azonban a gazdaságilag nem aktív népesség részaránya ezen a területen a legkedvezőbb, 64%. A háztartások mintegy felében, 56%-ában nincs aktív korú foglalkoztatott. Azon aktív korúak aránya, akiknek a jövedelemforrása kizárólag állami vagy helyi támogatásból származik 23,5%.
IVS
KARCAG
107
(Mindezek a KSH 2001-es népszámlálási adataiból számított értékek.) A 15-64 éves korosztályban a foglalkoztatottak aránya 25,5%, míg a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők az aktív korúakon belüli részesedése 72,6%. Ezek az értékek a szegregátumok közül a legkedvezőbbek, ám a városrészi szintű adatokhoz képest – a városi átlag 49 illetve 47,5% - kifejezetten magasak. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők az aktív korúakon belüli aránya a szegregátumban 60,8%, ami közel két és félszer magasabb érték, mint a városi, 24,5%-os átlag, ugyanakkor 6-20%-kal kedvezőbb, mint az egyéb szegregátumok mutatói. A foglalkoztatottak 85,5%-a alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban tevékenykedik. Szociális helyzet A 2007-es önkormányzati adatok szerint a rendszeres szociális segélyben részesülők száma 18, ami a lakónépesség arányában igen magasnak mondható (18%). Ez az érték nem csak a városi átlagot (4,45%) haladja meg jelentősen, de még az összes szegregátum értékénél is magasabb. Az LFT-ben24 részesülők száma ugyanakkor mindössze 2, ami arányában lényegében a városi átlagnak megfelelő értéket mutatja, és nagyságrendileg marad el a többi szegregátum értékétől. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma 18, ami a lakónépesség arányában meghaladja a városi átlagot (9,39%), de jelentősen elmarad a többi szegregátum értékétől. Infrastrukturális ellátottság Összességében elmondható, hogy a szegregációnak ezen a területen nem forrása, és azt nem is erősíti az infrastrukturális elmaradottság. Hiszen amellett hogy van vezetékes víz, elektromos áram és közvilágítás (mint mindenhol a városban), az itt élők számára elérhető mind a szennyvízcsatorna, mind pedig a vezetékes gázszolgáltatás. Az utak pormentessége szempontjából is jónak mondható a helyzet, sem részleges, sem teljes hiányról nem beszélhetünk. A szegregátumot két menetrendszerinti helyi autóbuszjárat köti össze a városközponttal. Míg az egyik járat munkanapokon napi 8, szombati napokon napi 5, addig a másik munkanapokon és szombatonként napi 3, munkaszüneti napokon napi 2 alkalommal történő be- illetve kiutazást tesz lehetővé, ami vidéki viszonylatban igen jónak mondható. Lakáskörülmények A szegregátum területén a KSH 2001-es adatai szerint 22 lakóingatlan található, melyekben átlagosan 4 fő él, ami nem tekinthető magasnak. Az önkormányzati nyilvántartások 2007-es adatai szerint (egy ingatlan kiesésével, illetve a népesség mintegy 10%-os növekedésével) ez az adat 4,71-re emelkedett, ami jelentősen elmarad a többi szegregátum értékétől, de a városi átlagot (2,63%) igencsak meghaladja. A lakóingatlanok kertes, egyszintes családi ház jellegűek, kizárólag magán tulajdonúak. A szegregátumban nincs önkormányzati tulajdonban lévő lakóingatlan. Ugyanakkor az alacsony komfortfokozatú és komfort nélküli lakások részaránya ezen a területen nemcsak városrészi léptékben, de a szegregátumok szintjén is kiugróan magas, 72,7%. Az egyszobás lakások száma (4) önmagában nem, de a szegregátum méretéhez képest szintén elég magasnak mondható (ami arányában 18%-nak felel meg). Az egészségre káros környezeti tényezők 24
Ideértve a normatív, helyi és adósságkezelési LFT-t egyaránt.
IVS
KARCAG
108
Egészségre káros környezeti tényezők közvetlenül a szegregátum területén nincsenek jelen. Ugyanakkor a Kisföldek és Kertváros városrésznek a szegregátumtól délre elterülő, jelenleg külterületi, nem lakott övezetében (a vasút és a főút által behatárolt földsávban) egy olyan terület található, ami a megszűnt téglaipari tevékenység eredményeként maradt fenn, és amely nagy léptékű környezeti rekultivációt igényel. Közszolgáltatások elérhetősége Az elemzések során már említésre került, hogy Karcagon a közszolgáltatások túlnyomó többsége – a hasonló méretű és adottságú városokkal megegyezően – a városközpontban érhető el. Az ilyen funkciók elérhetősége ennélfogva a városrészt a központtal összekötő helyi tömegközlekedés függvénye, ami a vizsgált szegregátum tekintetében igen jónak volt mondható. Ezen túlmenően pozitívumként érdemes rögzíteni, hogy – erősítve a Kisföldek városrész alközponti funkcióját – a szegregátumot magába foglaló városrészben üzemel a település két postahivatala közül az egyik, és – éppen a szegregátum közelében – fogorvosi rendelő is található. Az egészséges életmód fenntartását és a szabadidő hasznos eltöltését szolgálja a városrészben megtalálható sportpálya is. Oktatási szegregáció vizsgálata Ebben a szegregátumban 13 HHH gyermek él, ami a városi HHH gyermekek számának ugyan csak 4,3 %-a, ám a szegregátumban élő gyermekek számának közel 43,3%-a. Óvodák A szegregátumot is magában foglaló városrészben két óvoda van, mindkettő a szegregátum közvetlen közelében. A Körös utcai óvoda két csoportos, négy óvodapedagógussal és három dajkával. A megfelelő, célszerű bútorzattal kialakított helyiségek mellett, nagyszámú tornaeszköz és képességfejlesztő játék segíti a munkát. Megfelelő zöldterület, mozgástér áll a gyerekek rendelkezésére. Az összesen 29 gyermekből 15 HH és 5 HHH gyermek, illetve 3 SNI gyermek is jár az intézménybe. A Gépgyár utcai óvoda 1981-ban épült a város belterületének határán, zöldövezetben. Két vegyes csoporttal működik, négy óvodapedagógus és két dajka látja el a kisgyermekek nevelését. A 36 idejáró gyermekből 14 HH és 2 HHH gyermek, és 1 SNI gyermek is Az óvodák a Kiskulcsosi Általános Iskolával szoros együttműködésben dolgoznak, az intézmények közös szakmai rendezvényeket és gyerekprogramokat szerveznek.
IVS
KARCAG
109
24. sz. térkép
Általános iskola Minden a szegregátumban élő gyermek a szegregátumot is magában foglaló városrészben található Kiskulcsosi Általános Iskolába jár. A kertvárosi jellegű iskola 8 évfolyamos, épülete tágas és rendezett, alkalmas a feladatok ellátására. Emelt szintű testnevelés, választható angol-német-orosz nyelv oktatása a 4. osztálytól, modern nyelvi labor, természettudományi, rajz, történelem szaktantermek, jól felszerelt géppark, sok kötetes könyvtár áll a tanulók rendelkezésére. Az iskola legfőbb célkitűzése, hogy a nyolcosztályos képzés során felkészítse tanulóit az informatikai társadalom kihívásaira, bármilyen típusú középiskolai tanulmány folytatására. Az egyes tantárgyak oktatásának személyi feltételei jók. Nagy gondot fordítanak a szakmai színvonal folyamatos javítására, a tartalmi munka fejlesztésére. Főbb létszámadatok: • Tanulólétszám: 247 fő o HH gyermek: 101 (41%, ami a város 5 általános iskolája közül a 3. legmagasabb érték, és a városi átlagot 3%-kal meg is haladja, de a legmagasabb értéktől 38%-kal kevesebb); o HHH gyermek: 34 (14%, ami a HH gyermekek arányához hasonlóan városi szinten közepesnek mondható, viszont a városi átlag alatt van 1%-kal, és a legmagasabb értéknek is csak kicsit több mint egy harmada) o SNI gyermek: 31 (13%, ami a városi átlagot 1%-kal meghaladja, de a legmagasabb értéknek nem éri el a felét); Az iskolában tanuló diákoknak 45,4%-a az, aki nem tartozik sem a HH, sem a HHH
IVS
KARCAG
110
kategóriába. Ez az érték gyakorlatilag megegyezik a városi szintű átlagértékkel. • Tanulócsoportok száma: 13 (ami egy tanulócsoportra jutó gyermekek számában 19 főt jelent) • Napközis létszám: 80 fő • Napközis csoportok száma: 4 • Iskolai étkezésben részesülők száma: 122 fő • Továbbtanulók (2006/2007. tanév) gimnázium: 11 fő szakközépiskola: 11 fő szakmunkásképző: 9 fő. Az iskola tanulóinak pályairányulási aránya a karcagi iskolák közül a legkiegyensúlyozottabb, az országos átlaghoz illeszkedik. A 2006/2007-es tanévben gimnáziumba ment a diákok 35,5%-a, ugyanennyi ment érettségit adó szakközépiskolába és 29% a továbbiakban szakiskolai képzésben vesz részt. Az iskolában emelt szintű testnevelés-oktatás folyik, az intézmény sporteredményei kimagaslóak, kosárlabda, foci, duatlon, triatlon, atlétika sportágakban gazdag szabadidős és versenyfelkészítő foglalkozásokat tartanak. Lehetőséget biztosítanak az úszásoktatásra, és a gyógytestnevelést is helyben oldja meg az intézmény. Az iskolaépülethez kapcsolódó optimális kültéri sportolási lehetőségek, a szabadidő kultúrált eltöltésére alkalmas kellemes környezet: nagy füves sportudvar (65 m x 65 m), salakos kézilabdapálya (28 m x 20 m), 20 m x 48m-es park, valamint játékrendszer várja a tanulóifjúságot és a kultúrált szórakozásra, művelődésre, sportolásra vágyó felnőtteket. Az iskolai programok és sportolási lehetőségek nyitottak a környéken élő felnőtt lakosság számára is, ami a mikrokörnyezettel való napi kapcsolattartást biztosítja. Az iskola nagy hangsúlyt fektet a tehetséggondozásra, a hátrányos helyzetű tanulók nevelésére, és biztosítják a HHH gyerekek integrált oktatását is. A képességzavarokkal rendelkező tanulók felzárkóztatására fejlesztőpedagógiai foglalkozásokat szerveznek. Középiskola A szakirányú képzésben továbbtanulni szándékozók számára gyakorlatilag helyben elérhető a Szentannai Sámuel Mezőgazdasági Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium, melyen nappali, esti és levelező képzés keretében 4 osztályos gimnázium, illetve 5 szakmacsoportban szakközépiskola, érettségi utáni szakképzés, közép- és felsőfokon egyaránt rendelkezésre áll. (A felsőfokú képzés tanulói hallgatói jogviszonyban vannak a Gyöngyösi Károly Róbert Főiskolával, illetve a Gödöllői Szent István Egyetemmel.) Az intézményben ECDL vizsgaközpont is működik.
IVS
KARCAG
111
Összegzés A szegregátum adatai tehát összességében a városrészen belül koncentráltan jelenlévő, kis létszámú, hátrányos helyzetű közösségre utalnak. A többnyire alacsony komfortfokozatú lakóingatlanokban élő, alacsony iskolázottságú aktív korúak között a munkanélküliségi ráta, a tartós munkanélküliek illetve a helyi vagy állami támogatásból élők aránya igen magas, a háztartások több mint felében nincs aktív korú, foglalkoztatott egyén. Emellett a szegregátum lakónépességének közel harmadát teszi ki az eltartott, gyermekkorú népesség. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy az infrastrukturális adottságok megfelelőek, és az ott élő gyermekek oktatási, iskoláztatási lehetőségei is helyben biztosítva vannak. A szegregációs tünetek csökkentése szempontjából lényeges humán szolgáltatások közül leginkább a városrészi bölcsőde hiánya mondható kritikusnak.
IVS
KARCAG
2.5.2.2.
112
Szegregátum-2
A város déli városrészének déli szegletében, a vasútállomás, a kanyarodó tiszafüredi vasútvonal, valamint a Bikás-tó által körülfogott területen található szegregátum évszázadok óta hagyományosan cigányok lakta városrész. 25. sz. térkép
Demográfia A Déli városrész déli csücskében elhelyezkedő szegregátum területén található 453 lakásban 1885 fő él a 2001-es KSH adatok szerint, így ez a település legnépesebb szegregátuma. Ezt megerősítik az önkormányzati nyilvántartások 2007-es adatai is, hiszen azokban a településrészre vonatkozóan 2050 fős lélekszám szerepel, ami 6 éves távlatban 8,7%-os növekedést jelent. A 2001. évi népszámlálási adatok értelmében elmondható, hogy itt a 0-14 éves korosztály részaránya magas, 33,5%-os. Emellett a 60 éven felüli korosztály 9,7%-os részesedését regisztrálták a legutóbbi népszámlálás alkalmával. Ezen szegregátum esetében is elmondható, hogy a munkaképes korú lakosság részaránya igen alacsony. Iskolai végzettség Az állandó lakónépesség iskolázottsága rendkívül alacsony, a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 77,1%, míg a népesség mindössze 0,3%-a felsőfokú végzettségű. Ez az adat némileg kedvezőbb, mint a többi szegregátumban, de nagyságrendileg marad el a város átlagától.
IVS
KARCAG
113
Foglalkoztatás A szegregátumban a munkanélküliségi ráta 50,3%, a tartós munkanélküliek aránya 17,2%; ezek az értékek a városi szegregátumok viszonylatában a átlagosnak mondhatók, a városi átlagot tekintve viszont igen rosszak. A gazdaságilag nem aktív népesség részaránya ezen a területen igen magas 78,4%, a háztartások közel háromnegyedében, 69,5%-ában nincs aktív korú foglalkoztatott. A kizárólag állami vagy helyi támogatásból élők részaránya ebben a szegregátumban a legmagasabb, 27,8%. A foglalkoztatottak aránya a szegregátum 15-64 éves korosztályában, a városi 49%-os átlag közel harmada, 18%; ebből következően a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező munkaképes lakosság részesedése rendkívül magas, 81,1%. A területen belül az aktív korúak 66,9%-ának nincs rendszeres munkajövedelme a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők közül. Alacsony presztízsű állásokban dolgozik a szegregátum foglalkoztatottjainak 71,4%-a. Szociális helyzet A 2007-es önkormányzati adatok szerint a rendszeres szociális segélyben részesülők száma 202, ami a lakónépesség arányában (9,85%) városi szinten igen magasnak mondható, de a szegregátumok között átlagos érték. Az LFT-ben25 részesülők száma 190, ami arányában (46,3%) a városi átlaggal összevetve rendkívül magas érték, de még mindig nem a legrosszabb a szegregátumok közül. Nagyjából hasonló mondható el a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők számáról (682 fő, ami 33,2%-os aránynak felel meg). Infrastrukturális ellátottság Ahogy a város egész területén, így ezen szegregátumban élők számára is hozzáférhető a vezetékes víz, az elektromos áram és van közvilágítás is. Viszont a szegregátum 15 utcája közül mindössze kettőben érhető el vezetékes gázszolgáltatás és szintén csak két utcában van kiépítve a szennyvízcsatorna-rendszer. Az utak pormentességét tekintve valamivel jobb a helyzet, ám így is a szegregátumok között itt a legrosszabb a helyzet. Mindössze 5 utcában megoldott az utak pormentesítése, 3ban részleges, 7-ben pedig a pormentes utak teljes hiányról számolnak be az önkormányzati statisztikák. Ez utóbbi érték több mint 58%-a a településen fellelhető pormentes utakkal egyáltalán nem rendelkező utcáknak. A szegregátum keleti részének szomszédságában található a vasútállomás, ami a 6 menetrendszerinti helyi autóbuszjárat közül 4-nek a kiindulási pontja. Míg az 1-es számú autóbuszjárat munkanapokon kétszer, addig az 1A munkanapokon 10, szombati- és munkaszüneti napokon 11-11 alkalommal szállít utasokat. A 3-as számú járat munka-, szombati és munkaszüneti napokon 3, a 4-es buszjárat munka-, szombati és munkaszüneti napokon 1 alkalommal biztosítja a távolabb eső városrészek elérhetőségét. A szegregátumban élők tömegközlekedési kapcsolatáról tehát elmondható, hogy a település két legfontosabb pontja, a városközpont és a kórház irányába megoldott. Lakáskörülmények A szegregátum területén a KSH 2001-es adatai szerint 453 lakóingatlan található, melyekben átlagosan 4 fő él, ami magasabb a városi átlagnál, de nem tekinthető kirívóan magasnak. Az önkormányzati nyilvántartások 2007-es adatai szerint az egy 25
Ideértve a normatív, helyi és adósságkezelési LFT-t egyaránt.
IVS
KARCAG
114
lakásra jutó lakók száma 5-re nőtt, ami részben a lakások 410-re csökkenésének, részben pedig a népesség 8,7%-os növekedésének köszönhető. A lakóingatlanok döntően kertes, egyszintes családi ház jellegűek, és túlnyomórészt magántulajdonban vannak. A szegregátumban mindössze 20 lakóingatlan van önkormányzati tulajdonban, ami a területen lévő lakóingatlan-állománynak mindössze 4,87 %-a, ám így is a szegregátumok közül itt a legmagasabb az önkormányzati bérlakások száma és aránya. A komfort nélküli illetve az alacsony komfortfokozattal rendelkező lakóingatlanok részaránya 57%, ami a városi átlaghoz képest több mint kétszer magasabb érték. Az egyszobás lakások részaránya 17,3%, ami önmagában igen kedvezőtlen adat, viszont a szegregátumok közül e tekintetben ez a szegregátum a legkedvezőbb. Az egészségre káros környezeti tényezők A szegregátum közvetlen környezetében egészségre káros környezeti tényező ugyan nem található, de a szegregátum délnyugati szomszédságában található egy záportározó (Bikás-tó vagy Malom-tó), mely jelenleg valós zöldövezeti, szabadidős, rekreációs tevékenységek végzésére alkalmatlan, mert környezet nem rendezett, sőt egyes részein időközönként illegális szemétlerakás is előfordul. Közszolgáltatások elérhetősége Bár a közszolgáltatások döntő többsége a városközpontban érhető el, ám a szegregátumot a városközponttal összekötő helyi tömegközlekedés – a fentebb részletezettek értelmében – a szegregátumtól távolabb eső, városközpontban koncentrálódó közszolgáltatások akadálymentes elérhetőségét biztosítja az itt élőknek. Oktatási szegregáció vizsgálata Ebben a szegregátumban 160 HHH gyermek él, ami a városi HHH gyermekek számának 40,4%-a, és a szegregátumban élő gyermekek számának is 39,1%-a. A szegregátum területén nincs oktatási intézmény, ám a szegregátumot magában foglaló városrészben található egy bölcsőde, három óvoda és egy általános iskola. Bölcsőde Az intézmény jól megközelíthető, tágas, világos játszószobákkal, terasszal, zöld kerttel és saját főzőkonyhával rendelkezik. A gyermekekkel képzett gyermekgondozónők foglalkoznak. Óvoda A négy csoportos Kinizsi úti óvodában nyolc óvodapedagógus és hat dajka látja el a gyermekek nevelését, differenciált fejlesztését, gondozását. A jó adottsággal, felszereléssel rendelkező óvodába főleg hátrányos helyzetű roma gyermekek járnak. Bár a város minden tagóvodájában található halmozottan hátrányos helyzetű gyerek, közülük legtöbbet a Kinizsi úti óvoda (47%) nevel. Az összgyermekszám 106 az óvodában, amiből 19 a HH és 52 a HHH gyermek, és 1 SNI gyermek is jár ide. Kultúrájuk megismerését versek, mesék, mondókák, dalok, táncok tanításával igyekeznek közvetíteni a pedagógusok. Az óvodában működő – lépésről-lépésre – program és az Arany János Általános Iskolával közös OV-IS (óvoda-iskola) projekt az iskolába való átmenetet hivatott segíteni. Ennek kedvező eredményei azt sugallják, hogy a program kiterjeszthető lenne a város többi oktatási intézményére is. Az intézményben prioritást élvez a szülőkkel való együttműködés, akik az óvodai tevékenységekbe való bevonásuk során megismerik és jobban azonosulnak nevelői
IVS
KARCAG
115
törekvésekkel, és átélik a családi nevelés felelősségét is. A Takács P. utcai négy csoportos óvodában nyolc óvodapedagógus és hat dajka látja el a nevelőmunkát. Az óvoda 88-as gyermeklétszámából 55 gyermek HH, 14 gyermek HHH, SNI gyermek nem jár az óvodába. A szülői munkaközösség szervezésében, egy jótékonysági gyűjtés eredményeként létrejött tornaszoba a speciális mozgásfejlesztést igénylő gyermekek foglalkoztatását biztosítja. 26. sz. térkép
Általános iskola A szegregátum általános iskoláskorú gyermekeinek döntő többsége, 82,4%-a a körzetes besorolás alapján az Arany János Általános Iskolához tartozik. 12,3%-a a városközpontban található Györffy István Általános Iskolához és mindössze 5,3% a Kisföldek és Kertváros városrészben lévő Kiskulcsosi Általános Iskolához tartozik. A két épületben, 32 pedagógussal működő Arany János Általános Iskola 2003. szeptembere óta a szociálisan hátrányos helyzetű gyerekek integrációs oktatásának bázisiskolája. Az alapfokú általános iskolai oktatáson túl, az intézmény alaptevékenységei közé tartozik a sajátos nevelési igényű tanulók oktatása, a hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képesség kibontakoztató felkészítése, a testi, érzékszervi, értelmi (enyhe fokban sérült) beszédfogyatékos nevelése és cigány kisebbségi oktatása is. Cél, hogy a korszerű, hasznosítható ismeretek megszerzésén túl, olyan eligazítást kapjanak a diákok, mely segíti az esélyegyenlőség megteremtését további életükben. Az indulási hátrányok megismerése után annak csökkentése, a
IVS
KARCAG
116
szociális biztonság megteremtése a fő szempont. Ennek érdekében a tanítási órákon a tanulásszervezés különféle módozatait – egyéni, páros, kooperatív, téma-projekt, differenciált rétegmunka – alkalmazzák. A pedagógusok speciális végzettségei, az iskolában alkalmazott módszerek és eljárások sokfélesége alkalmazkodni kíván a tanulóik személyiségéhez, szükségleteihez és egyéni fejlődéséhez. 2002 novemberében kezdték meg a Belső Gondozói Rendszer (BGR) kiépítését. A holland modellre épülő minőségirányítási rendszer célja, hogy a gyermek a tőle telhető legtöbbet nyújthassa. Ennek érdekében az iskola egyrészt elsősorban tanórán megvalósuló differenciált oktatás-nevelést biztosít, másrészt pedig az intézményen belül a nevelőtestület tagjai között folyamatos szakmai konzultációt folytat. A BGR kiépítésével és működtetésével – az egyéni fejlődés folyamatos nyomon követése során – könnyen felismerhető, ha egy tanuló egy-egy tantárgyból, egy-egy képesség-területen önmagához mérten alulteljesít. A Mindennapi munka során nagy gondot fordítanak a nyelvi-kommunikációs tevékenységek fejlesztésére, a közösségépítésre és a szülőkkel való jó partneri együttműködésre. Oktató munka során az alábbi tevékenységek élveznek prioritást: az alapkészségek fejlesztése, az idegen-nyelv oktatása (angol-német), informatika oktatása, az ének-zene, az eltérő képességek figyelembevétele, óvoda- iskola átmenet segítése, a továbbtanulásra való felkészítés. Az iskolában nagy hagyományai vannak a művészeti oktatásnak, több évtizede emelt szintű ének-zeneoktatás folyik az intézményben. Szabadidős tevékenységeink közül különösen kedveltek a művészeti- és a sportkörök: képzőművészet, báb, ének, furulya, fafaragás, gyöngyfűzés, tánc, foci. A tanulólétszám 266 fő, ebből: 127 HH gyermek (ez 48%-os arány, ami a város 5 általános iskolája közül a 2. legmagasabb érték, és a városi átlagot ugyan 10%-kal meghaladja, de a legmagasabb értéktől 28%-kal kevesebb); 105 HHH gyermek (ez 39%-os arány, ami a város 5 általános iskolája közül ugyan a második legmagasabb érték, ám mindössze 1%-kal marad el a legmagasabb HHH gyermekarányú iskolától és jócskán, mintegy 24%-kal haladja meg a városi átlagot) 50 SNI gyermek (ez 13%-os arány, az iskolák közül szintén a második legmagasabb érték, ami 7%-kal haladja meg a városi átlagot, és 9%-kal kevesebb a legmagasabb arányértékű iskolától). Az iskolában tanuló diákoknak mindössze 12,8%-a az, aki nem tartozik sem a HH, sem a HHH kategóriába. Ez az érték 33,4%kal kevesebb, mint a városi átlag. Az iskola tanulóinak pályairányulási aránya nagyban eltér az országos átlagtól. A 2006/2007-es tanévben gimnáziumba ment a diákok 20%-a, ami 16,6 %-kal marad el az országos átlagtól. Érettségit adó szakközépiskolában tanult tovább a végzős tanulók 55%-a, ami 11,9%-kal több mint az országos átlag és 25% a továbbiakban szakiskolai képzésben vesz részt, ami 6%-kal több az országos átlagnál. Összegzés Összességében tehát a legnagyobb lélekszámú karcagi szegregátumra az eltartott gyermekkorúak magas részaránya mellett a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők magas részesedése jellemző, akik döntő többsége legfeljebb általános
IVS
KARCAG
117
iskolai képzettséggel bír. Mindebből következik, hogy a szegregátum háztartásainak közel háromnegyedében nincs foglalkoztatott. Az adatok arra is utalnak, hogy a szegregátumban igen jelentős azon egyének és háztartások száma, akik semmiféle rendszeres jövedelemmel nem rendelkeznek.
IVS
KARCAG
2.5.2.3.
118
Szegregátum-4
A város északi városrészének észak-keleti szegletében, a város egyik nevezetességét jelentő szélmalom mögött húzódó területen található szegregátum évszázadok óta hagyományosan cigányok lakta városrész. 27. sz. térkép
Demográfia Az Északi Városrész észak-keleti csücskében elhelyezkedő szegregált területen a 2001-es KSH-adatok tanúsága szerint 944 fő él, ezzel ez a település második legnépesebb szegregátuma. Ezt támasztják alá az Önkormányzati nyilvántartások 2007-es adatai is, mely szerint ezen a területen 1015 fő él, ami a 2001-es adatokhoz képest 7,5%-os népességnövekedést jelent. A területen a 0-14 éves korosztály részaránya jóval magasabb az egyes városrészek illetve az egyéb szegregátumok értékeihez képest is, 39,5%. Míg a 15-59 éves korosztályba tartozók a lakónépességen belüli 56,5%-os részesedése némileg alacsonyabb a városi és városrészi átlagokhoz képest, illetőleg közel áll a további szegregátumok értékeihez, a 60 év felettiek részaránya rendkívül alacsony, mindössze 4%. Iskolai végzettség A városban az ezen a területen belül élők iskolázottsága a legkedvezőtlenebb. Az aktív korúakon belül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya 84,8%, míg felsőfokú végzettséggel senki nem bír a szegregátumban, ami összességében
IVS
KARCAG
119
nemcsak a városi átlagtól marad el nagyságrendileg, de a szegregátumok között is a legrosszabb értéket takarja. Foglalkoztatás A munkanélküliségi ráta illetve a tartós munkanélküliek aránya ebben a szegregátumban a legmagasabb, 72,4% illetve 27%. Kiemelkedően kedvezőtlen a gazdaságilag nem aktív népesség 80,4%-os részaránya a területen; a háztartások 78,5%-a minősül aktív korú foglalkoztatott nélkülinek. Mindemellett azon aktív korúak aránya a szegregátumban, akiknek a jövedelemforrása kizárólag állami vagy helyi támogatásból származik csupán 21,6%. A foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves korosztályban mindössze 9,3%-os, ami újból messze a legalacsonyabb nemcsak az egyes városrészek értékeihez, de a szegregátumok mutatóihoz képest is. Ennek megfelelően a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya 90,6%. A legfeljebb általános iskolai végzettségű, de rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők szegregátumon belüli részesedése 78,6%. Az alacsony presztízsű szakmákban dolgozó foglalkoztatottak részaránya 80,4%. Szociális helyzet A 2007-es önkormányzati adatok szerint a rendszeres szociális segélyben részesülők száma 159, ami a szegregátum lakónépességének arányában (15,6%) városi szinten igen magasnak mondható, de a szegregátumok között ez átlagos érték. Az LFT-ben26 részesülők száma viszont 155, ami a lakások arányában (88,57%) nemcsak a városi átlaggal összevetve rendkívül magas érték, de a legrosszabb a szegregátumok között is. Nagyjából hasonló mondható el a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők számáról (726 fő, ami 71,52%-os aránynak felel meg). Infrastrukturális ellátottság Ezen szegregátumban élők számára is – ahogy a város egész területén – hozzáférhető a vezetékes víz, az elektromos áram és van közvilágítás is. A vezetékes gázszolgáltatás elérésnek tekintetében szintén jónak mondható a szegregátum helyzete: az itt található 7 utca közül mindössze egy utcában nem érhető el vezetékes gázszolgáltatás. A szennyvízcsatorna kiépítése az utcák többségében (4 utcában) megtörtént, és szintén az utcák többségében (4 utcában) rendelkezésre áll pormentes úthálózat. A fennmaradó 3 utcában viszont e tekintetben teljes a hiány mértéke. A város meghatározó részeivel ezen szegregátum tömegközlekedési kapcsolata a leggyengébb, ám meg kell jegyezni, hogy mind a városközponthoz, mind a kórházhoz a szegregátumok közül ez van a legközelebb. Lakáskörülmények A szegregátum területén 2001-ben 167, 2007-ben 175 lakóingatlan volt. Ennek megfelelően egy lakásra 2001-ben átlagosan 5,6 fő jutott, míg 2007-ben ez az érték 5,8 főre emelkedett, amely a városi szintű érték kétszerese és a szegregátumok között is a legmagasabb érték. A lakóingatlanok döntően kertes, egyszintes családi ház jellegűek, és jellemzően magántulajdonban vannak. A szegregátumban mindössze 4 lakóingatlan van önkormányzati tulajdonban, ami a területen lévő lakóingatlan-állománynak pusztán 2,3 %-a A szegregátum lakásainak 62,3%-a komfort nélküli vagy alacsony komfortfokozatú, az egyszobás lakóingatlanok aránya igen magas – a szegregátum 26
Ideértve a normatív, helyi és adósságkezelési LFT-t egyaránt.
IVS
KARCAG
120
között is a legmagasabb – , 22,8%. Az egészségre káros környezeti tényezők Egészségre káros környezeti tényezők nincsenek jelen a szegregátum környezetében. Közszolgáltatások elérhetősége A közszolgáltatások döntő többsége a városközpontban érhető el, és a szegregátumot a városközponttal összekötő helyi tömegközlekedés nem megoldott. Ám ismét meg kell jegyezni, hogy a szegregátumok közül ez a terület esik térben legközelebb a városközponthoz. A szegregátumot magába foglaló északi városrészben működik a helyi Polgárőrség központja, itt található a kórház, a járóbeteg szakellátó központ, a mentőállomás, a város négy fogászati szakrendelője közül kettő és egy gyógyszertár. Oktatási szegregáció vizsgálata Ebben a szegregátumban 108 HHH gyermek él, ami a városi HHH gyermekek számának 27,2%-a, és a szegregátumban élő gyermekek számának 43,7%-a. Ez utóbbi érték a legmagasabb arány a szegregátumok között. A szegregátum területén nincs oktatási intézmény, a szegregátumot magában foglaló városrészben található egy óvoda és egy általános iskola. A szegregátumban élő általános iskoláskorú gyermekek körzetesítési elvek értelmében a szomszédos Keleti városrészben található Zádor Úti Általános Iskolához tartoznak. Óvoda Az Északi városrészben található, 1980-ban épült, nagyméretű udvarral rendelkező Zöldfa utcai óvodában 6 óvodapedagógus és 5 dajka dolgozik. Az épületet tágas zöldövezet veszi körül. Az óvoda 3 csoportjába összesen 79 gyermek jár, akik közül 43 gyermek HH, 10 gyermek HHH, és 1 SNI gyermek is jár az intézménybe. A gyermekek oktatását, foglalkoztatását vegyes csoportokban valósítják meg, így lehetőség nyílik a testvérek, barátok együttes, a megszokott otthoni környezethez hasonló nevelésére. Ebben az óvodában is működik a lépésről-lépésre program, melynek célja a kulturális sokféleség értékelésének, az egyenlő esélyek megteremtésének, az aktív, önirányításra, önálló döntésekre, egyéni és közösségi felelősségvállalásra képes, a demokrácia, a nyitott társadalom alapját képező magatartásformák, személyes autonómia kialakításának segítése.
IVS
KARCAG
121
28. sz. térkép
Általános iskola Ahogy korábban említettük, a szegregátumban élő általános iskoláskorú gyermekek a körzet-besorolás alapján a Zádor Úti Általános Iskolához tartoznak, így azt az intézményt – és nem a városrészben megtalálható általános iskolát – mutatjuk be részletesebben. A ’90-es évek tanulólétszám csökkenése a cigány tanulók arányának növekedését eredményezte, számuk az utóbbi években is folyamatosan növekszik. A Zádor Úti Általános Iskola tanuló-összetételéből adódó fő feladatának tekinti az integrált nevelésoktatás megvalósítását, a gyermekek esélyegyenlőségének növelése érdekében. Kiemelt figyelmet fordítanak az informatika oktatására, a kommunikációs kultúra fejlesztésére, az egyéni differenciált foglalkoztatásra. Az „együttélés” harmóniájának megteremtése érdekében a NAT szellemiségével összhangban az iskola felvállalja az integrációs nevelést. Az iskola specialitásai: Első osztálytól oktatják az informatikát, mely az igényeknek megfelelően 1998-tól városi beiskolázású. A szülők igényeinek megfelelően biztosítják az iskolaotthonos, illetve napközis vagy tanulószobai ellátást. A tanulók kommunikációs kultúrájának fejlesztése, a néphagyományok ápolása kiemelt feladat. A tanulók egészséges életmódjának biztosítása érdekében tömegsport foglalkozásokat tartanak; az iskolaorvos szűrése alapján gyógytestnevelést szerveznek.
IVS
KARCAG
122
A pedagógiai munka során számolnak azzal a ténnyel, hogy a tanulók között sok a hátrányos helyzetű, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek. Szakemberek foglalkoznak a speciális fejlesztést igénylő tanulókkal. Az alsó tagozat minden osztályában a Lépésről lépésre iskolai programot alkalmazzák. A tanítás-tanulás folyamatában kiemelt szerepet kap iskolánkban a kooperatív tanulás és a projektoktatás. A tanulólétszám 249 fő, ebből: 97 HH gyermek (ez 38%-os arány, ami a város 5 általános iskolájában együttesen mért átlagos értéknek tekinthető); 99 HHH gyermek (ez 40%-os arány, ami a legmagasabb érték a városi iskolák közül, s mintegy 25%-kal haladja meg a városi átlagot) 69 SNI gyermek (ez 28%-os arány, azaz iskolák közül szintén ez a legmagasabb érték és mintegy 16 %-kal haladja meg a városi átlagot). Az iskola tanulóinak pályairányulási aránya igen nagymértékben eltér az országos átlagtól. A 2006/2007-es tanévben a tanulók mindössze 11,8%-a nyert felvételt gimnáziumba, ami 24,8 %-kal marad el az országos átlagtól. Érettségit adó szakközépiskolában tanult tovább a végzős diákok 32,4%-a, ami 10,7%-kal kevesebb, mint az országos átlag. Kimagaslóan nagy – 55,8 %-os – arányban választották a szakiskolai képzést, ami 36,8%-kal haladja meg az országos átlagot. Összegzés Összességében a szegregátumra demográfiai szempontból a gyermekkorú népesség rendkívül magas, míg az idősek alacsony száma jellemző. A többségében alacsony komfortfokozatú, gyakran egyszobás lakásokban nagy lélekszámú családok élnek. A háztartások több mint kétharmadában nincs gazdaságilag aktív egyén, így ezek nem rendelkeznek rendszeres munkavégzésből származó jövedelemmel, sőt jelentős részük egyéb állandó jövedelempótló támogatásban sem részesül. Mindemellett a foglalkoztatottak szinte kizárólag legfeljebb általános iskolai végzettségű egyének, akik négyötöde alacsony presztízsű szakmákban dolgozik.
IVS
KARCAG
123
3. Célok kitűzése 3.1.
A város egészének célrendszere 3.1.1. A célrendszer felépítése, szerkezete A célrendszer felépítésének legfelső szintjén a város hosszú távú (átfogó) céljai találhatók, melyek mintegy 15-20 éves időtávra szabnak átfogó jövőképet a város egésze számára. Ezek a célok összhangban vannak a városra (illetve a kistérségre) vonatkozó hosszú távú településfejlesztési elképzelésekkel, és ezen keresztül a területi beosztás magasabb szintjeire készített (regionális, országos) területfejlesztési koncepciókkal. A közép távú (tematikus) célok a hosszú távú célokat szakterületek, a város egészére vonatkozóan beazonosítható fő fejlesztési irányok alapján részletezik. Tekintettel arra, hogy az egyes hosszú távú célok megvalósulását egynél több tematikus cél is támogathat, illetve egy tematikus cél több hosszú távú cél eléréséhez is hozzájárulhat, a köztük lévő kapcsolat nem szigorú hierarchikus (1:n) formában, hanem n:n formában írható le. Az egyes tematikus célokon belüli középtávú (program) célok konkrét célcsoportra, illetve a fejlesztési irány egy-egy konkrét részterületére szabott programok megvalósítására vonatkoznak, melyek hatása több akcióterületre (városrészre), illetve akár az egész városra kiterjedhet. A célrendszer felépítésének áttekinthetősége és kezelhetősége érdekében első lépésben eltekintettünk attól, hogy egy rövid távú cél több közép távú célt is szolgálhat, és a rövid távú (program) célok meghatározó jellegét alapul véve soroltuk be őket egy-egy közép távú (tematikus) cél alá. (Az egyes programok több fejlesztési irányra kifejtett hatását a későbbiekben még vizsgáljuk.) A középtávú célokon belül meghatározható részletes, rövid távú (projekt) célok az egyes programok konkrét városrészhez, illetve akcióterülethez kapcsolását jelentik. A célrendszer felépítésének vázrajza Hosszú távú átfogó cél-1
Rövid távú program cél-2.2
Részletes projekt cél2.3.1
Közép távú tematikus cél-3
Közép távú tematikus cél-4
Rövid távú program cél-2.3
Részletes projekt cél2.3.1
Hosszú távú átfogó cél-4
Részletes projekt cél2.3.1
Közép távú tematikus cél-5
VÁROSRÉSZ szintű célok
Rövid távú program cél-2.1
Közép távú tematikus cél-2
Hosszú távú átfogó cél-3
VÁROS egészére vonatkozó célok
Közép távú tematikus cél-1
Hosszú távú átfogó cél-2
IVS
KARCAG
124
3.1.2. Hosszú távú (átfogó) célok Karcag város hosszú távú stratégiája, jövőképe az Új Magyarország Fejlesztési Tervben (ÚMFT) megfogalmazott általános célokból, és az Észak-Alföldi Operatív Programban (ÉAOP) a régióra megfogalmazott átfogó célokból vezethető le legjobban. Jelene, jövője, fejlődési potenciálja elválaszthatatlan a kistérségtől, melynek központját képezi. Az ÉAOP hosszú távú régiós átfogó stratégiai célkitűzése: „Az Észak-alföldi régió természeti és társadalmi értékeire, településhálózati sajátosságaira építve, a regionális versenyképesség erősítése, valamint a régión belüli területi különbségek csökkentése.” Ezeket az általános és magas szintű célokat szolgálják, ill. ennek eszközét képezik mindazok a célkitűzések, program javaslatok, melyek egyebek mellett a város településfejlesztési koncepciójából, gazdaságfejlesztési programjából, környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási programjaiból és közoktatási koncepciójából leszűrhetőek. A város által a Gazdasági Programban megfogalmazott jövőkép például kimondja, hogy a városnak meg kell őriznie és fejlesztenie kell kistérségi központi szerepét, gazdasági stabilitását és versenyképességét, turisztikai vonzerejét és kulturális gazdagságát. E cél érdekében szükséges megfelelően kezelni a rendelkezésre álló természeti erőforrások sokaságát (pl.: termőföld, termálvíz, tiszta levegő). Fontos cél e mellett a lakosság identitástudatának, a lokálpatriotizmusnak erősítése, a lakóhely nyújtotta életlehetőségekkel való megelégedés növelése. Fenti koncepcionális forrásanyagok szintetizálásával született meg a javaslat a város stratégiai célstruktúrájára, amelynek csúcsát a hosszú távú, átfogó célok rendszere képezi, mely kimondja, hogy: A város a meglévő értékeinek erősítésével és hangsúlyozásával, az őt körülvevő térséggel összehangoltan, kölcsönös előnyökön alapuló fejlesztésekkel kell hogy növelje verseny-, és megtartó képességét, ezáltal elősegítve a jobb, harmonikusabb és igazságosabb életkörülmények kialakítását. Ennek megfelelően a fő stratégiai célok: 1. 2. 3. 4.
A város tartós versenyképességének biztosítása A város fenntartható fejlődési pályára állítása A kohézió erősítése és a partnerségek fejlesztése A lakosság életfeltételeinek és életkilátásainak javítása
A megfogalmazott átfogó célokat szolgáló fejlesztéseket át kell hatniuk a magas szintű horizontális céloknak, melyeknek minden beruházás és intézkedés során érvényesülni kell: A) B) C)
A foglalkoztatás ösztönzése (munkahelyteremtés és megőrzés, segélyezés helyett foglalkoztatás, megfelelő oktatási környezet) Az esélyegyenlőség javítása (férfiak és nők között, időskorúak, aluliskolázottak, szociálisan hátrányos helyzetűek, fogyatékkal élők, romák) Fenntarthatóság megteremtése (környezeti, társadalmi, gazdasági fenntarthatóság megfelelő ösztönzők kialakításával, az energiahatékonyság és környezetvédelem szempontjainak figyelembevételével, jövő generációk szempontjainak szem előtt tartásával)
IVS
KARCAG
D)
125
Vonzerő növelése (a város- és térségi marketing erősítése, egyedi adottságokra épülő kulturális és gazdasági környezet hangsúlyos fejlesztése)
A megfogalmazott Stratégia általános célja, hogy keretet biztosítson és kijelölje az irányokat a város kistérség-központi, térszervező szerepkörének további erősítéséhez, a város és intézményeinek zavartalan és kiegyensúlyozott, költségtakarékos működtetéséhez, fejlesztéséhez, a megfelelő vállalkozói környezet kialakításához, a lakosság életkörülményeinek, munkahelyteremtésének javításához, az épített és természeti környezet megóvásához, ezáltal a jövő generációinak is az érdekérvényesítéséhez. A Stratégia konkrét célja továbbá, hogy mind a szociális, mind a funkcióerősítő célú területfejlesztési programok megalapozása és végrehajthatósága érdekében megfelelő alapot teremtsen az Európai Uniós, valamint a hazai fejlesztési források hatékony kihasználásához. A Stratégia kialakításában fontos szempontként érvényesült a partnerségeken alapuló fejlesztési programok preferálása, amelyek révén mobilizálható és a fejlesztések kiteljesítéséhez, az eredmények fenntartásához érdekeltté tehető, bevonható a magántőke is. Mind a hosszú távú átfogó célok, mind a horizontális célok összhangban vannak az Új Magyarország Fejlesztési Terv regionális operatív programjának célkitűzéseivel, az Országos Területfejlesztési Koncepció fő céljaival valamint átfogó követelményeivel és területpolitikai céljaival, továbbá messzemenőkig figyelembe veszik a város és a kistérség adottságait és hagyományait.
IVS
KARCAG
126
3.1.3. Közép távú (tematikus) célok A város által kitűzött közép távú (tematikus) célok a hosszú távú célok eléréséhez szükséges szakterületi részcélokat foglalják magukban, ahol egy tematikus cél több átfogó cél megvalósítását is szolgálja. A közép távú célok részletes bemutatása: Gazdaság élénkítése, hosszú távú fejlődési pálya biztosítása A gazdaságfejlesztés célja a befektetői, beruházási aktivitás ösztönzése, az ipari és mezőgazdasági vállalkozások innovatív tevékenységének, új vállalkozások létrejöttének, és a meglévő tőkeszegény kis- és középvállalkozások fejlesztésének és a terület tőkevonzó képességének az elősegítése. A vállalkozási környezet javítása elsősorban az infrastruktúra fejlesztésén, vállalkozás-barát szabályozók és adminisztráció kialakításán keresztül, továbbá a kistérségben működő helyi és országos szintű, vállalkozásokat tömörítő és támogató szakmai szervezetek, kamarák munkájának összehangolása révén érhető el. Idegenforgalom kiemelt fejlesztése A város egyik legfontosabb kitörési pontjaként definiálható fő cél a lakossági, vállalati, intézményi igények kielégítése céljából a település turisztikai és idegenforgalmi helyzetének javítása. Fontos a kulturális hagyományok, természeti adottságok megőrzése és fejlesztése, hazai és nemzetközi propagálása annak érdekében, hogy növekedjék a térség és város vonzereje, fokozódjon a település gazdasági aktivitása, és ennek révén is javuljon a foglalkoztatottság. Egészségügy fejlesztése, általános egészségi állapot és életkilátások javítása Kiemelt cél, hogy megteremtsük a lakosság egészségi állapotának javításához szükséges helyben biztosítható tárgyi és intézményi feltételeket, fejlesszük az egészségügyi szolgáltatások színvonalát és biztosítsuk az egyenlő mértékű hozzáférést a lakosság különböző csoportjai számára, ezáltal is javítva az életkilátásokat. Környezetvédelem és alapinfrastruktúra fejlesztése A környezeti, energetikai és alapinfrastruktúra, közmű fejlesztések fő célja, hogy hozzájáruljon a települési környezet színvonalának további javításához, valamint beruházásokkal tovább növelje a lakosság komfortérzetét, elősegítse a településen a lakosság letelepedését biztosító és a gyermekvállalást könnyítő feltételek megteremtését, valamint segítse az elmaradottabb településrészek felzárkóztatását. Fontos, hogy megőrizzük természeti és épített értékeinket a jövő generációi számára is. Ide tartozó fontos cél a közlekedésfejlesztés annak érdekében, hogy a településen megteremtsük a biztonságos, és a megfelelő körülmények között történő közlekedés feltételeit, valamint tovább javítsuk a település elérhetőségét. Komplex terület rehabilitációs programok Fontos cél komplex terület és városrész rehabilitációs, felzárkóztató programok kidolgozása és megvalósítása az életkörülmények és életkilátások javítása és a tőkevonzó képesség erősítése – összességében egy emberközpontú város kialakítása érdekében. Kiemelt figyelemmel kell lenni a városközpontra és az elmaradott,
IVS
KARCAG
127
hátrányos helyzetű településrészekre, külterületekre. Oktatás, kultúra és a sport körülményeinek javítása Cél az oktatás-nevelési, a művelődési és sport szolgáltatások színvonalának hatékony fejlesztése, a megfelelő feltételeket biztosítása, és hogy minél szélesebb körben tegyük mindezt hozzáférhetővé a lakosság számára. További cél a helyi kulturális örökség és hagyományok ápolása, a kulturális, művészeti tevékenységek támogatása. Térségi és társadalmi kohézió erősítése A kohézió erősítésének célja, hogy fejlődjön a helyi közösség identitás-tudata, minél szélesebb körben erősödjön a helyi közösséghez való tartozás érzése, ezáltal elérjük a helyi társadalom különböző (gazdasági, kulturális) státuszú csoportjai közötti szegregációs tünetek megszüntetését is. Fontos kihívás a szociális ellátórendszer és a közszolgáltatások fejlesztése annak érdekében, hogy a hátrányos helyzetűek felzárkózási esélyét és életkilátásait javítsuk. Fontos feladat, hogy a város kistérségközponti szerepkörének további erősítése céljából gyarapítsuk és korszerűsítsük a nyújtott közszolgáltatások körét.
IVS
KARCAG
128
3.1.4. Tematikus célok és Programok összefoglalása Tematikus célok
Programok 1.1. Helyi vállalkozások támogatása infrastrukturális fejlesztéseken keresztül
1. Gazdaság élénkítése, hosszú távú fejlődési pálya biztosítása
1.2. Vállalkozói információs szolgálat kialakítása 1.3. Ökocentrikus mezőgazdaság támogatása 1.4. Mezőgazdasági feldolgozóipar támogatása 2.1. Meglévő és új idegenforgalmi célpontok fejlesztése 2.2. Rekreációs Gyógyfürdő és –üdülő komplexum fejlesztése 2.3. Lovas turizmus fejlesztése
2. Idegenforgalom kiemelt fejlesztése
2.4. Kerékpáros turizmus fejlesztése 2.5. Ökoturizmus fejlesztése 2.6. Hagyományőrzésre alapozott turizmus fejlesztése 2.7. Idegenforgalmi koordináció és PR fejlesztése 2.8. Szálláskínálat bővítésének elősegítése
3. Egészségügy fejlesztése, általános egészségi állapot és életkilátások javítása
3.1. Kórház integrált fejlesztése
3.2. Szociális-egészségügyi ellátórendszer fejlesztése 4.1. Vasúti közlekedés fejlesztése 4.2. Városi közúti közlekedés fejlesztése 4.3. Külterületi közúti közlekedés fejlesztése 4.4. Kerékpárút-hálózat fejlesztése
4. Környezetvédelem és alapinfrastruktúra fejlesztése
4.5. Közösségi közlekedés fejlesztése 4.6. Energiaracionalizálási fejlesztések 4.7. Ivóvíz szolgáltatás fejlesztése 4.8. Csatorna hálózat és szennyvíz kezelés fejlesztése 4.9. Alternatív energiaforrások felhasználása 4.10. Hulladékgazdálkodás fejlesztése
IVS
KARCAG
Tematikus célok
Programok 4.11. Környezetvédelem, talajvédelem 5.1. Közterületek fejlesztése 5.2. Ingatlan állomány korszerűsítése
5. Komplex terület rehabilitációs programok
5.3. A Városközpont funkcióbővítő rehabilitációja 5.4. Külvárosi funkcióbővítő rehabilitáció 5.5. Integrált szociális rehabilitáció 5.6. Külterületek és tanyavilág fejlesztése 6.1. Szakképzési központ kialakítása 6.2. Oktatási intézmények fejlesztése
6. Oktatás, kultúra és a sport körülményeinek javítása
6.3. Pedagógiai módszertani fejlesztések 6.4. Környezettudatos attitűd kialakítása 6.5. Kulturális létesítmények fejlesztése 6.6. Sportlétesítmények fejlesztése 7.1. Esélyegyenlőségi program kialakítása, megvalósítása 7.2. Szociális célú létesítmények fejlesztése
7.3. Akadálymentesítés 7. Térségi és társadalmi kohézió 7.4. Közszolgáltatások korszerűsítése erősítése 7.5. Térségi együttműködés erősítése 7.6. Helyi média és tájékoztatás fejlesztése 7.7. Közbiztonság feltételeinek javítása
129
IVS
KARCAG
130
3.1.5. Közép távú (program) célok [1.] Gazdaság élénkítése, hosszú távú fejlődési pálya biztosítása [1.1.] Helyi vállalkozások támogatása infrastrukturális fejlesztéseken keresztül A program célja, hogy a vállalkozói tőke számára vonzó befektetői környezetet alakításon ki. Erősítse a kis és közepes vállalkozások (KKV-k) szerepét, jövedelemtermelő képességét, perspektivikus és vonzó terepet biztosítson az új és már működő cégek számára a megfelelő helyi és térségi infrastrukturális feltételek biztosításával, infokommunikációs szolgáltatások nyújtásával, telephely kialakítás támogatásával. [1.2.] Vállalkozói információs szolgálat kialakítása A cél olyan vállalkozói információs szolgálat létrehozása, e-közigazgatás kialakítása, amely jelentősen egyszerűsíti a helyi KKV-k adminisztrációját és támogatja őket az üzletvitelben, piacszerzésben és a tőkebevonási lehetőségek feltárásában, segít a meglévő infrastrukturális kapacitások hatékonyabb kihasználásában. Támogatni kell a KKV-k standard környezet- és minőségirányítási rendszereinek bevezetését, a szerveződések, kamarák munkáját, a kistérségi és régiós kapcsolatrendszer kiaknázását, és az egyes iparágak közötti szinergiák, együttműködési lehetőségek jobb kihasználását. [1.3.] Ökocentrikus mezőgazdaság támogatása A cél a korszerű, környezetbarát, a helyi adottságokra épülő biogazdálkodási formák elterjesztése. A fenntartható fejlődés elvét figyelembe véve kell megteremteni a természet és gazdaság összhangját, támogatni kell a gazdálkodók szövetkezési formáit az érdekérvényesítő képességük és piaci versenyképességük javítása, és a termelő kapacitások jobb kihasználása érdekében [1.4.] Mezőgazdasági feldolgozóipar támogatása Fontos feladat a mezőgazdasági feldolgozóipari tevékenységek piaci igények alapján történő fejlesztésének ösztönzése, a nagyobb hozzáadott értéket előállító tevékenységek támogatása. Fontos a régi elavult technológiák cseréje, korszerű, energiatakarékos gépek, berendezések és tároló kapacitások üzembe helyezése, amelyek hatékonyabbá és termelékenyebbé teszik a vállalkozásokat, és magasabb jövedelmezőséget eredményeznek. Cél a helyben – kiemelten az ökogazdálkodás révén – termelt javak minél szélesebb körének és mennyiségének helyben történő feldolgozása, a minél magasabb feldolgozottsági fok elérése, amelynek révén növelhető a megmaradó jövedelemtömeg.
[2.] Idegenforgalom kiemelt fejlesztése [2.1.] Meglévő és új idegenforgalmi célpontok fejlesztése A program keretében meg kell oldani a meglévő idegenforgalmi helyek, látványosságok és kiemelt pihenő övezetek rekonstrukcióját, fejlesztését és adott esetben bővítését. A környezeti adottságok kihasználásának egy kézenfekvő módjaként egy professzionális golfpálya kialakítását is magában foglalja a program a helyi sport aktivitás serkentésére és a magas minőségű idegenforgalmi vonzerő növelésére. Ez a fejlesztés összekapcsolható lenne a fürdő komplexumra és ökoturizmusra épülő idegenforgalommal is és jelentős mértékben mozgósíthatja a magánbefektetőket is. [2.2.] Rekreációs Gyógyfürdő és –üdülő komplexum fejlesztése
IVS
KARCAG
131
A Rekreációs Gyógy- és Termálfürdő, Gyógyszálló - Gyógyüdülő komplexum több lépcsőben történő létrehozása a helyi egészségturizmus-program keretein belül valósulna meg a termálfürdő és a kórház közelségének kiaknázásával. A térség gazdag termál és gyógyvizekben, mely adottság kihasználásának fokozásán túl a termálturizmusra épülő infrastruktúra fejlesztése szükséges, ami a település idegenforgalmi célponttá válását segíti elő. A programot össze kell hangolni a berekfürdői fürdőkomplexum fejlesztéseivel. [2.3.] Lovas turizmus fejlesztése A lótartás hagyományainak felélesztése, fejlesztése a Karcagi Lovas Egyesület és a lovas turizmussal foglalkozó vállalkozók segítése, lovas túraútvonalak kialakítása, lovas rendezvények, lovas turizmus és gyógyászati-rehabilitációs célú lovaglás ösztönzése. [2.4.] Kerékpáros turizmus fejlesztése A kerékpáros turizmus szerepe a kiépülő térségi kerékpár hálózatnak köszönhetően a jövőben növekedni fog, mivel egyre népszerűbbek a testedzéssel egybekötött, aktív pihenési-kikapcsolódási formák, ezáltal fejlesztendők a külterületi kerékpáros túraútvonalak. Ez összekapcsolható a lovas- és gyógyfürdő turizmussal is. [2.5.] Ökoturizmus fejlesztése Élni kell a természet közeli, falusi turizmus lehetőségeivel. A program megvalósítása során szerepet kell kapjanak a természetvédelmi területek közelében lévő tanyák, ki kell aknázni a város térségében lévő természetvédelmi területek nyújtotta egyedi lehetőségeket. A hagyományos mezőgazdálkodási formák és az idegenforgalom ezen a ponton összekapcsolódnak, egymást erősítik. [2.6.] Hagyományőrzésre alapozott turizmus fejlesztése Hagyományőrző, régi, népi mesterségek és művészetek megőrzésének és továbbélésének ösztönzése és megjelenésének, turisztikai célú hasznosításának elősegítése egyesületek munkájának támogatásával, infrastruktúra fejlesztéssel, kapcsolódó programok, projektek támogatásával. [2.7.] Idegenforgalmi koordináció és PR fejlesztése A program célja a professzionális turizmus alapjainak megteremtése vállalkozók bevonásával, egy koordinációs és információs központ létrehozása. Az idegenforgalom terén megfogalmazott javaslatok kidolgozása, végrehajtása érdekében (fürdő fejlesztés, szállásajánlat, lovas turizmus, golfpálya fejlesztés, tanyaprogram, ökoturizmus, kulturális, sportprogramok, stb.) az idegenforgalmi koordináció megszervezése és a feltételek megteremtése is fontos (nyelv- és idegenforgalmi oktatás ösztönzése, PR, programszervezés, idegenforgalmi nevezetességek és célpontok Internetes megjelentetése a térséggel összehangoltan, vállalkozói tőke bevonása, stb). [2.8.] Szálláskínálat bővítésének elősegítése Az idegenforgalom fellendítése és minőségi követelményeknek való megfelelés érdekében szükség van a szálláshely kínálat bővítésére, fejlesztésére. Több szálláshely létesítését ösztönző helyi ingatlanpolitikát kell folytatni.
[3.] Egészségügy fejlesztése, általános egészségi állapot és életkilátások javítása [3.1.] Kórház integrált fejlesztése
IVS
KARCAG
132
A Kátai Gábor Kórház rekonstrukciója és több lépcsős fejlesztése tovább kell folytatódjon a Népegészségügyi programban foglalt feladatok ellátása, a szakellátás és a preventív munka feltételeinek biztosítása érdekében. Fontos cél a rehabilitációs feladatok ellátása, ennek érdekében a meglévő környezeti adottságok hatékonyabb kiaknázása (ld. Rekreációs Gyógyfürdő fejlesztés). [3.2.] Szociális-egészségügyi ellátórendszer fejlesztése Gondoskodni kell a szociális alapszolgáltatásokról és a rászorulók átmeneti elhelyezését lehetővé tevő intézményekről. Egészségtudatos hozzáállás kialakítására, a lakosság körében figyelemelhívásra és felvilágosító munkára van szükség a helyes életmód kialakítása, a megelőzés fontosságának hangsúlyozása érdekében. A fontos népegészségügyi és járvány megelőzési tevékenységek ellátásának biztosítása szükséges. A bölcsődei ellátásban a jelenlegi igen szűk kapacitásokat új bölcsőde kialakításával fel kell oldani.
[4.] Környezetvédelem és alapinfrastruktúra fejlesztése [4.1.] Vasúti közlekedés fejlesztése A program célja Karcag vasúti infrastruktúrájának fejlesztése, a meglévő vasúti vonalkapcsolatok megtartása és további erősítése, a kistérség településeinek gyors és korszerű összeköttetés biztosítása a főbb alföldi desztinációkkal és a fővárossal. A vasúti infrastruktúra fejlesztéséhez kapcsolódó helyi beruházásoknál cél a városközpont közúti tehermentesítése és a városi elkerülő szakaszok kiépítésének elősegítése. [4.2.] Városi közúti közlekedés fejlesztése Cél egy hosszú távú közlekedésfejlesztési koncepció kidolgozása és ennek nyomán a belterületi utak építése, rekonstrukciója, illetve a városközpontot érintő forgalmi teher jelentős csökkentése, és ennek érdekében a keleti elkerülő útszakasz kiépítése. Nagyon fontos feladat a szilárd útburkolattal még nem rendelkező utcák útalappal, majd szilárd burkolattal való ellátása, melyben a nagy átmenő forgalomnak kitett utcák, illetve a tömbszerűen hiányos városrészek élveznek elsőbbséget. Cél továbbá a járdaprogram megvalósítása, térburkolattal rendelkező járdák kiépítése. [4.3.] Külterületi közúti közlekedés fejlesztése A külterületi utak felújítása, szilárd burkolattal való ellátása, az országos gyorsforgalmi úthálózathoz való csatlakozás fejlesztése szintén kiemelt feladat. Fontos az elkerülő útszakaszok (pl. keleti elkerülő út) kiépítése a belváros forgalomcsillapítása érdekében. [4.4.] Kerékpárút-hálózat fejlesztése Fontos a belterületi kerékpárút-hálózat fejlesztése a környezetbarát városi közlekedés minőségének fejlesztése érdekében, továbbá a külterületi kerékpárút-hálózat fejlesztése, Karcag bevonása az országos kerékpárút hálózatba, az idegenforgalmi célpontok összekötése és az ökoturizmus támogatása érdekében. [4.5.] Közösségi közlekedés fejlesztése A program feladata a távolsági buszok forgalmának újraszervezése a belvárosban a környezetvédelmi és idegenforgalmi szempontokat is figyelembe véve. Fontos a térség településeinek közösségi közlekedési kapcsolatának erősítése a várossal, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés, és ennek érdekében a korszerű járműpark beszerzése. A városon belüli menetrendszerinti autóbusz-közlekedésben a járatszámok növelését kell ösztönözni, szükség szerint ehhez igazítva a buszok
IVS
KARCAG
133
személyszállítási kapacitását. [4.6.] Energiaracionalizálási fejlesztések Cél a lakóövezetek és ipartelepek energiahatékonysági megfontolásokat szem előtt tartó fejlesztéseinek ösztönzése. [4.7.] Ivóvíz szolgáltatás fejlesztése Az ivóvíz kezelését, tisztítását végző létesítmények fejlesztése, továbbá a vízvezeték hálózat rossz állapotú szakaszainak rekonstrukciója szükséges annak érdekében, hogy egészséges és tiszta ivóvízhez jusson a város teljes lakossága. Fontos a vízkészlet (réteg vizek) védelme és a víztisztító technológiák melléktermékeinek megfelelő kezelése is. [4.8.] Csatorna hálózat és szennyvíz kezelés fejlesztése A program keretében a csapadék- és belvíz elvezetést maradéktalanul meg kell oldani, teljessé kell tenni a felszíni vízelvezető hálózatot a kapcsolódó berendezések és létesítmények beszerzésével a település egész területére vonatkozóan. Teljessé kell tenni a város szennyvízkezelését és csatornázását, és a meglévő infrastruktúrán komplett rekonstrukciót kell végrehajtani. [4.9.] Alternatív energiaforrások felhasználása A fenntartható fejlődés szempontjából nélkülözhetetlen program a megújuló energiaforrások előtérbe helyezése a hagyományos energiahordozókkal szemben, pl. geotermikus energia, a mezőgazdaságból származó biomassza, szélenergia. Támogatni és ösztönözni kell az alternatív energia felhasználását a közintézményekben, a lakosság körében és a vállalkozások esetében is. [4.10.] Hulladékgazdálkodás fejlesztése A program révén ösztönözni kell a hulladékszegény technológiák bevezetését, az újrahasználható és a tartós termékek piacra kerülését. Tovább kell terjeszteni a szelektív hulladékgyűjtést. Fejleszteni kell a jelenlegi hulladéklerakót, gondoskodni kell a megfelelő hulladék-kezelő, -válogató és -tároló létesítmények kialakításáról, a szükséges berendezések és gépek beszerzéséről, továbbá a feldolgozó és ártalmatlanító kapacitások bővítéséről. Kiemelt figyelmet kell fordítani a veszélyes és biológiai hulladékok megfelelő kezelésére. Gondoskodni kell a korszerűtlen és az illegális lerakóhelyek felszámolásáról, rekultivációjáról. [4.11.] Környezetvédelem, talajvédelem Biztosítani kell a természetes környezet védelmét, gondoskodni kell a veszélyeztetett és szennyezett területek rekultivációjáról.
[5.] Komplex terület rehabilitációs programok [5.1.] Közterületek fejlesztése Emberközpontú, élhető város kialakítására van szükség az épített környezet rehabilitációján, fejlesztésén keresztül, a zöld területek felújításával, méretük növelésével, a terek és utcák egységes tervek szerinti felújításával, játszóterek korszerűsítésével. [5.2.] Ingatlan állomány korszerűsítése A város ingatlan állománya mennyiségének és minőségének megőrzése, fejlesztése
IVS
KARCAG
134
érdekében szükséges a magántulajdonban lévő ingatlanok karbantartásának, fejlesztésének az ösztönzése, továbbá az önkormányzati tulajdonú intézmények, lakások felújítása, korszerűsítése, az energiahatékonyság javítása. [5.3.] A Városközpont funkcióbővítő rehabilitációja Egy 21. századi, modern mezővárosi arculat kialakítása a cél, a megfelelő és célszerű funkcionális lehatárolásokkal, amely jól tükrözi a város kistérség központ szerepét. A városközpont esetében egy egységes arculat, ill. kulturális övezet kialakítására van szükség a Városháza felújításával és új funkciók kialakításával, a városközpont közlekedési és parkolási rendszerének átalakításával, és a tágabb környezettel (környező terekkel, utcákkal) történő hatékonyabb funkcionális integrálásával. (utcabútorok, burkolt felületek) [5.4.] Külvárosi funkcióbővítő rehabilitáció A cél a város nyugati peremén, az Erzsébet-liget és Zuglóger területén rendezvényközpont, szabadtéri kulturális és szabadidő park kialakításán keresztül a terület komplex turisztikai célú hasznosításához szükséges alapfeltételek megteremtése. [5.5.] Integrált szociális városrehabilitáció Kiemelt feladat az elmaradott infrastrukturális helyzetű Déli és Északi városrészek célzott fejlesztése, a helyi roma közösség integrálódásának elősegítése, a kulturális, oktatási, egészségügyi szolgáltatások hozzáférhetőségének javítása. [5.6.] Külterületek és tanyavilág fejlesztése A szociálisan hátrányos helyzetű családok esélyegyenlősének, életkörülményeinek javítása, az egyedülálló tanyasi kultúra megőrzésének érdekében szükséges az alapvető infrastrukturális beruházások támogatása (pl. egészséges ivóvíz és elektromos áramellátás), a térség kitörési lehetőségeként a falusi turizmus ill. ökogazdálkodás ösztönzése.
[6.] Oktatás, kultúra és a sport körülményeinek javítása [6.1.] Szakképzési központ kialakítása A program keretében piacképes munkaerőt kibocsátó szakképzési központok kialakítására van szükség a térség munkaerőpiaci keresletének igényeihez igazodóan. [6.2.] Oktatási intézmények fejlesztése Oktatási rendszer eredményességének és hatékonyságának növelése, oktatási intézmények korszerűsítése, tárgyi feltételek javítása. Kiemelt fontosságú az oktatási feltételek integrált oktatás szellemiségével összhangban történő biztosítása, az esélyegyenlőség és beilleszkedés támogatásának érdekében a megfelelő intézményi és módszertani feltételek megteremtésével. A népesség csökkenése miatt elkerülhetetlen az oktatási intézmények számának konszolidálása, de a felszabaduló erőforrásokat is az iskolák minőségi fejlesztésére kell koncentrálni és biztosítani kell az egyenlő hozzáférés esélyét. Kiemelt figyelmet kell fordítani az idegen nyelvi, művészeti, és információtechnológiai képzések színvonalának fejlesztésére. [6.3.] Pedagógiai módszertani fejlesztések Az oktatás minőségének folyamatos szinten tartása és növelése érdekében a
IVS
KARCAG
135
közoktatási intézményekben elő kell segíteni önértékelési, minőségirányítási rendszerek bevezetését. A város demográfiai térképe, valamint az iskolai körzetek kialakításának tapasztalatai alapján felül kell vizsgálni az iskolai kapacitásokat és körzeteket, különös tekintettel az iskolai integrációs szempontokra. Kiemelt cél a szociálisan hátrányos helyzetűek, illetve fogyatékkal élők esélyteremtése, a pedagógiai szakszolgálat fejlesztése, feladatkörének bővítése, tehetséggondozás támogatása. Emelni kell az általános iskolázottsági szintet, javítani kell az iskolai szint-váltásból adódó problémák kezelését, és tovább kell erősíteni a középiskolák „szellemi műhelyként” történő működését. [6.4.] Környezettudatos attitűd kialakítása Cél, hogy a város indítson helyi környezetvédelmi mozgalmakat, táborokat és vegyen részt országos mozgalmakban. Fontos feladat a lakosság, ezen belül kiemelten a tanuló ifjúság környezet- és természetvédelmi ismereteinek fejlesztése. Erősíteni kell a térségben az önkormányzatok és a hulladékgazdálkodásban érdekelt közigazgatási, szakmai, gazdasági, valamint civil szervezetek együttműködését. [6.5.] Kulturális létesítmények fejlesztése A program keretében sorra kell kerülnie több, a város kulturális életében kiemelt szerepet játszó közművelődési létesítmény rekonstrukciójának, fejlesztésének a lakosság színvonalasabb kiszolgálása, szélesebb lakossági rétegek elérése és az idegenforgalom fellendítése és általában a kulturális örökségvédelem érdekében. [6.6.] Sportlétesítmények fejlesztése Kiemelt cél a versenysport és a szabadidő sport támogatása a meglévő sportlétesítmények korszerűsítése, bővítése révén, további sportágak űzésére alkalmas pályák és komplex sportközpont kialakításával (pl. sportcsarnok építése, tornatermek építése és korszerűsítése, erdei sportkomplexum kialakítása, uszoda, műjégpálya és fedeles lovarda építése). Az egészséges életmód terjesztése érdekében növelni kell a rendszeresen sportolók számát, különös tekintettel a szenior korosztályra.
[7.] Térségi és társadalmi kohézió erősítése [7.1.] Esélyegyenlőségi program kialakítása, megvalósítása Kiemelt feladat a hátrányos helyzetűek (pl. tartós munkanélküliek, nagycsaládosok, mozgássérültek, szociálisan rászorulók) és a roma kisebbség felzárkóztatása, az esélyegyenlőség biztosítására egy komplex program kidolgozása és menedzselése. A program elemei magukban kell, hogy foglalják a lakáshelyzet javítását, a foglalkoztatottság ösztönzését, az oktatás és egészségügy területét, az infrastrukturális ellátottság javítását és az önszerveződések, egyesületek támogatását is. Kiemelt figyelmet kell szentelni az oktatási rendszerben a megfelelő pályaorientáció kialakulásához, különös tekintettel a szociálisan hátrányos helyzetűekre és a fogyatékkal élőkre. [7.2.] Szociális célú létesítmények fejlesztése A program keretében sor kerül több fontos szociális intézmény rekonstrukciójára, fejlesztésére a lakosság különböző rétegei és korosztályai életminőségének javítása érdekében. [7.3.] Akadálymentesítés Szociális és közintézmények, közlekedési infrastruktúra szociális célú rekonstrukciója
IVS
KARCAG
136
szükséges, ezen belül kiemelten az akadálymentesítések teljessé tétele. Új utak és középületek építésénél és a meglévők rekonstrukciójánál is kiemelt figyelmet kell fordítani az akadálymentesítésre. [7.4.] Közszolgáltatások korszerűsítése A program keretében a közszolgáltatások körének bővítése, fejlesztése kell, hogy megtörténjen. Cél olyan ügyfél centrikus szolgáltatási környezet és szolgáltatás portfolió kialakítása, amely hatékonyan segíti a lakosságot és a vállalkozásokat. Össze kell hangolni és integrálni kell a különböző információs és adminisztratív szolgálatok tevékenységét a gyors és lehetőség szerint „egyablakos” kiszolgálás érdekében. Kiemelt figyelmet kell fordítani az infokommunikációs technológiák kihasználására. Hathatós támogatást kell biztosítani a különböző intézményi szereplők és KKV-k számára a fejlesztéseik végrehajtásához igénybe vehető pályázati lehetőségek feltérképezéséhez és igénybevételéhez. [7.5.] Térségi együttműködés erősítése A kistérség központi szerepkör további erősítése a térségi feladatok ellátásának bővítésével lehetséges. Szükséges a megfelelő személyi és tárgyi feltételek biztosítása, pl. kistérségi iroda fejlesztése; a digitális kistérség kialakításának támogatása; a régión átnyúló együttműködési - kulturális, társadalmi, intézményi, gazdasági - hálózatok kiépítése. [7.6.] Helyi média és tájékoztatás fejlesztése A város és a kistérség közélete ma már elképzelhetetlen a helyi média (televízió, rádió, írott sajtó) nélkül. Közösségi véleményformáló és helyi identitás-erősítő szerepük minőségi formában való ellátása érdekében elengedhetetlen a korszerűbb technikai feltételek megteremtése. A hagyományosnak tekintett médiaelemek mellett ösztönözni kell az Internethez kapcsolódó új média-eszközök megjelenését és fejlesztését. [7.7.] Közbiztonság feltételeinek javítása A közbiztonság helyzetének javítása fontos program a lakosság életfeltételeinek jobbítása, ill. a vonzó vállalkozói környezet kialakítása szempontjából. Ezen belül nem csak közbiztonság szempontjából fontos személyi és tárgyi feltételek fejlesztésére kell gondolni, hanem fontos feladat az ismeretterjesztés, egymás iránti felelősség tudatának erősítése, a megelőző programok, pl. drogprevenciós, ifjúságvédelmi programok támogatása, ill. a közbiztonság javításáért felelős civil és hivatalos szerveződések együttműködésének ösztönzése. A közbiztonság javításában hivatásszerűen és civil jelleggel részt vevők kapacitásainak minél hatékonyabb kihasználása érdekében növelni kell a köztük lévő koordinációt, és a Város többi közintézményével összehangolt módon javítani kell az elhelyezésen.
IVS
KARCAG
137
3.1.6. Indikatív projektlista Tematikus célok Programok
1.1. Helyi vállalkozások támogatása infrastrukturális fejlesztéseken keresztül
1. Gazdaság élénkítése, hosszú távú fejlődési pálya biztosítása
1.2. Vállalkozói információs szolgálat kialakítása
Sorszám
Projektek
1
Volt Laktanya területén működő ipari zóna infrastruktúra fejlesztése
2
Ipari Park bővítése és fejlesztése
3
Barnamezős területek (volt ipari létesítmények) fejlesztése, új vállalkozások betelepülésének ösztönzése, a betelepülést segítő információs adatbázis összeállítása, az ösztönzést szolgáló rendezvény, konferencia lebonyolítása
4
Kunmadarason a volt katonai repülőtér (egy részének) iparterületté való fejlesztése
5
A Forrás (Fürdő) úti fuvarozó telephelyet fel kell számolni, s általában a fuvarozó cégeket az iparterületen kell elhelyezni
6
E-információs szolgálat a karcag.hu laphoz integrálva
7
Információs pont létrehozása az Ipari Parkban
8
Információs pont létrehozása a városközpontban
IVS
KARCAG Tematikus célok Programok
Sorszám
Projektek
9
Biokultúra Egyesület mezőgazdasági feldolgozó tevékenységének és vertikális integrációs törekvésének támogatása (telephely biztosítás, külső forrásokhoz való hozzáférés elősegítése, TÉSZ státusz megszerzése)
10
Helyi termelők piacra jutásának támogatása (pl. Karcagi Termék Védjegy bevezetése)
11
Meglévő mezőgazdasági feldolgozóipar fejlesztése, a mezőgazdasági termékek feldolgozottsági fokának növelése
12
Új feldolgozóipari kapacitások, üzemek betelepítésének ösztönzése az Ipari Parkba
13
A Sistak környékének pihenőparkká alakítása, záportározóval együtt
14
Műemlék Szélmalom felújítása, Szélmalmi Fogadóház fejlesztése (kemenceépítés, parkosítás, tematikus időszaki és állandó kiállítások rendezése a Hortobágyi Nemzeti Parkról, és Karcag természeti értékeiről)
15
Volt gazdasági Daráló idegenforgalmi hasznosítása
16
Orvostörténeti és Patika Gyűjtemény fejlesztése
17
Horgásztó környezetének rendezése és fejlesztése
1.3. Ökocentrikus mezőgazdaság támogatása
1.4. Mezőgazdasági feldolgozóipar támogatása
2. Idegenforgalom kiemelt fejlesztése
138
2.1. Meglévő és új idegenforgalmi célpontok fejlesztése
IVS
KARCAG Tematikus célok Programok
Sorszám
139
Projektek
18
Golfpálya komplexum megtervezése, helyszín előkészítése
19
Kun falu, Kun tanya, skanzen, és kalandpark létesítése
20
A gyógyvizű városi strandfürdő szolgáltatásainak bővítése (szauna, szolárium, élménymedence), meglévő medencék rekonstrukciója, berendezések megvásárlása, a működtetés feltételeinek javítása
21
A gyógyvizű városi strandfürdő területén a gyógyászati szolgáltatások fejlesztése, különös tekinetttel a reumatológiai kezelésekre és rehabilitációs célokra alkalmas épület kialakítása
22
A meglévő infrastruktúra továbbfejlesztésével egy komplett Rekreációs Gyógy- és Termálfürdő – Gyógyszálló – Gyógyüdülő komplexum kialakítása
23
Gyógylovaglás szolgáltatás beindítása
24
Fedett lovarda kialakítása, lovasrendezvények megtartására alkalmas infratsruktúra kialakítása Kisvénkert-Zuglógerben
25
Lovastúrák, lovas táborok és lovas rendezvények szervezése
26
Lótartással foglalkozó vállalkozások támogatása
2.2. Rekreációs Gyógyfürdő és –üdülő komplexum fejlesztése
2.3. Lovas turizmus fejlesztése
IVS
KARCAG Tematikus célok Programok
Sorszám
140
Projektek
27
Kijelölt kerékpár útvonalak fejlesztése (információs táblák kihelyezése, madárlesek kihelyezése, hulladék gyűjtők kihelyezése)
28
Tisza-tóhoz vezető kerékpár út kiépítése
29
Karcag–Berekfürdő közötti kerékpárút II. ütem megépítése
30
4. sz. főút melletti kerékpárút fejlesztése
31
A helyi védettséget élvező területek propagálása
32
Ökotúra–útvonalak és tanösvények kialakítása, táblák elhelyezése, hulladék gyűjtők kihelyezése, madárlesek kihelyezése, Kunhalmok megjelölése
33
Kézművesek Házának fejlesztése és funkcióinak bővítése (hagyományos kézműves, és háziipari technológiákon alapuló mesterségek megőrzésének, és gyakorlásának támogatása, alkotótáborok szervezése)
2.4. Kerékpáros turizmus fejlesztése
2.5. Ökoturizmus fejlesztése
2.6. Hagyományőrzésre alapozott turizmus fejlesztése
IVS
KARCAG Tematikus célok Programok
141
Sorszám
Projektek
34
A hagyományőrző rendezvények, állandó és ideiglenes kiállítások, kézműves vásárok szervezése, pl. Györffy Néptánc Gála, arató felvonulás, karcagi lovas napok, birkafőző verseny, és új projektek kidolgozása, pl. Kunsági lakodalmas, a térség jeles személyiségeihez kötődő megemlékezések, tájjellegű főzőversenyek és kiállítások stb.
35
A Tourinform Iroda Kistérségi Információs és Marketing Irodává történő fejlesztése, a város és a város értékeinek (látnivalók, karcagi termékek) marketing stratégiájának kialakítása (honlap, kiadványok, emléknapok, alkotótáborok, kultúrhetek, megjelenés bel- és külföldi kiállításokon, stb), a város ill. a Nagykunság marketing tervének elkészítése
36
A már meglévő belterületi turista látványosságok turistabarát fejlesztése, műemlék és információs táblák, padok, gyermekjátszók, ajándéktárgy, parkosítás, idegen nyelvű turistatájékoztatók
37
Szálláshelyek bővítése, a középiskolai kollégiumok kereskedelmi szálláshelyként történő működéséhez a feltételek kialakítása, 4. sz. főút mellett az átmenőforgalom számára szálláshely kapacitás kialakítása
38
A camping fejlesztése
2.7. Idegenforgalmi koordináció és PR fejlesztése
2.8. Szálláskínálat bővítésének elősegítése
IVS
KARCAG Tematikus célok Programok
3.1. Kórház integrált fejlesztése
3. Egészségügy fejlesztése, általános egészségi állapot és életkilátások javítása
3.2. Szociális-egészségügyi ellátórendszer fejlesztése
Sorszám
142
Projektek
39
Önálló üdülőfaluk, pusztai hotelek építésének ösztönzése (Zádor-híd környék, Rainer-legelő)
40
Integrált kórház rekonstrukció III. ütemének megvalósítása, parkoló bővítése, parkosítás, zöldterület-rendezés
41
SO2 fejlesztés II. ütem megvalósítása
42
Helikopter leszálló pálya kiépítése és fogadó bázis kialakítása
43
Rehabilitációs kapacitások Gyógyfürdővel összehangolt fejlesztése
44
Súlyponti kórházi szerepkör erősítése, új szakellátások bevezetése, eszközpark és műszerállomány fejlesztése
45
Egészségügyi és szociális térkép elkészítése, egészségnevelő és felvilágosító programok (gyerekek – fiatalok – felnőttek részére)
46
Lehetővé kell tenni a kötelező szűrővizsgálatok mellett a népegészségügyi szempontból kiemelt többi szűrővizsgálat bevezetését is
47
Alkohol- és drogmegelőzési, dohányzás ellenes program, az egészséges táplálkozás, az aktív testmozgás népszerűsítő program, a Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram végrehajtására
IVS
KARCAG Tematikus célok Programok
Sorszám
143
Projektek
48
Belvárosi Szociális Otthon funkcióváltásának előkészítése, az ehhez kapcsolódó rekonstrukció és fejlesztések lebonyolítása
49
Kórház melletti Szociális Otthon fejlesztése, illetve a szociális otthoni kapacitások bővítése a Kórház közelében, meglévő épület funkcióváltásával (ideértve a szükséges rekontsrukciós és fejlesztési tevékenységeket is)
50
Házi gondozás – ápolás kiterjesztése, hospice szolgáltatás fejlesztése
51
Átmeneti elhelyezési formák létrehozása, pl. pszichiátriai- és szenvedélybetegek, hajléktalanok számára
52
Családok átmeneti otthonának kialakítása
53
Kártevők, kórokozók, veszélyes rágcsálók irtása
54
Parlagfű-mentesítési program népszerűsítése, az önkormányzati területeken a parlagfűvel szennyezett területek felszámolása, gondozott parkok kialakítása
55
Bölcsődei férőhelyek számának növelése új bölcsőde kialakításával, bölcsődék felújítása a Déli városrészben és a Városközpontban
IVS
KARCAG Tematikus célok Programok
Sorszám
Projektek
56
Pályaudvar fejlesztése annak érdekében, hogy a gyorsforgalmi és IC személyvonatok (jelenleg még megállás nélkül áthaladó belföldi, nemzetközi járatok) számára megfelelő állomáshelyet biztosítson a város
57
Tiszafüred - Karcag vasútvonal pozíció megerősítése az É-D-i irányú folyamatosan növekvő turisztikai-személyi és teherforgalom elvezetése érdekében, városon belüli (fürdő, ipartelep) megállóhelyek felújítása
58
A járda- és úthálózat megkezdett rekonstrukciójának folytatása, új járdák, útalapok és utak kiépítése
59
Lámpás csomópontok kialakítása a forgalmas kereszteződésekben (Püspökladányi út-Széchenyi sgt., Madarasi út-Kálvin utca)
60
A nagy forgalmú utak biztonságának fokozása (sebességkorlátozás, védőkorlát, fekvőrendőr, közlekedési tükör, stb.) az útkereszteződés előjelző táblák cseréje, pótlása
61
A városi elkerülő szakasz megépítése a 4. és 34. sz utak összekapcsolására, a Budapest-Záhony vasúti fővonal feletti közúti felüljáró építése
62
Külterületi szerviz utak kialakítása, a külterületi utak aszfalt borítottságának növelése, földutak állagának javítása
63
Karcag-Kunhegyes közötti közútkapcsolat megépítése
4.1. Vasúti közlekedés fejlesztése
4. Környezetvédelem és alapinfrastruktúra fejlesztése
144
4.2. Városi közúti közlekedés fejlesztése
4.3. Külterületi közúti közlekedés fejlesztése
IVS
KARCAG Tematikus célok Programok
Sorszám
145
Projektek
64
Karcag-Kunhegyesi kerékpárút megépítése
65
A városi kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása: új utak kialakítása, a régiek javítása, utcai, és közösségi kerékpártárolók kialakítása, csatlakozási pontok megépítése a külterületi kerékpár utakhoz
66
A városi buszközlekedés fejlesztésének (kisebb kapacitású, de energiatakarékosabb járművek beszerzésének) ösztönzése
67
Buszmegállók utasváróinak korszerűsítése, fedett utasvárók létesítése
68
Energiatakarékos, illetve a megújuló energia hasznosítására alkalmas berendezések telepítése a bel- és külterületen
69
Ivóvíz hálózat alapinfrastruktúrájának korszerűsítése
70
Laktanya egészséges ivóvízzel történő ellátása, valamint városi szennyvízhálózatra való csatlakozása
71
Az oktatási, és egészségügyi intézmények szűrt ivóvízzel történő teljes körű ellátása
72
Víztisztító technológiák melléktermékeinek ártalmatlanítása
4.4. Kerékpárút-hálózat fejlesztése
4.5. Közösségi közlekedés fejlesztése
4.6. Energiaracionalizálási fejlesztések
4.7. Ivóvíz szolgáltatás fejlesztése
IVS
KARCAG Tematikus célok Programok
Sorszám
Projektek
73
Csapadékvíz elvezető árkok állapotának felmérése szükséges, a felszíni vízelvezetést meg kell oldani, a csapadékvíz szennyvízcsatornába vezetésének teljes megszüntetése szükséges
74
A város belvíz és csapadék elvezető főgyűjtő- és mellékgyűjtő árkok és záportározók kiépítésének/rekonstrukciójának folytatása. Az Önkormányzat tulajdonába került volt szövetkezeti tulajdonú csatornák, töltések és azok műtárgyainak rekonstrukciója.
75
Megújuló enegriaforrások és a hulladékkezlésből nyert energia felhasználásának támogatása, termálkút kísérőgáz és termálvíz hasznosítás bővítése, hasznosítás a közintézményekben
76
Szilárdhulladék lerakó korszerű hulladék kezelőművel történő bővítése
77
A szelektív gyűjtés folytatása, hulladékgyűjtő szigetek elterjesztése, hulladékgyűjtő udvarok létesítése; az újrahasznosítható és a veszélyes hulladék szelektív gyűjtése a lakosság és intézmények körében. A szelektív hulladékgyűjtés tárgyi feltételeinek megteremtése.
78
Fel kell tárni az ipari hulladékhasznosítás lehetőségeit a termelésben, szolgáltatásban, a kereskedelemben és a fogyasztásban képződő hulladékok feldolgozásában.
4.8. Csatorna hálózat és szennyvíz kezelés fejlesztése
4.9. Alternatív energiaforrások felhasználása
4.10. Hulladékgazdálkodás fejlesztése
146
IVS
KARCAG Tematikus célok Programok
Sorszám
147
Projektek
79
A kistérségben meglévő hasznosító berendezések a jogszabályokban előírt műszaki követelményeknek megfelelő korszerűsítése, kapacitások bővítése
80
Komplex települési begyűjtő-kezelő rendszerek kialakítása
81
Régi, a jogszabályi előírásoknak nem megfelelő és felhagyott lerakók rekultiválása és az illegális települési hulladék lerakók felszámolása
82
Biológiailag lebomló szerves hulladék kezelő rendszerek kialakítása
83
Depóniagáz gyűjtés, kezelő és megfigyelő, ellenőrző rendszer kialakításának vizsgálata és megtervezése, ezek eredménye alapján az esetleges kialakítás
84
Építési és bontási törmelék-lerakó, illetve újrahasznosító telep létesítése
85
Karcagi álatlános talaj-állapot felmérés, szennyezettség vizsgálata
86
A megszűnt tégla ipar tevékenysége nyomán károsodott területek rekultivációja
87
Zöldterületek méretének növelése, fák ültetése
88
Porképződés csökkentése érdekében locsolás bevezetése a forgalmas utcákon
4.11. Környezetvédelem, talajvédelem
5. Komplex terület rehabilitációs programok
5.1. Közterületek fejlesztése
IVS
KARCAG Tematikus célok Programok
Sorszám
Projektek
89
A közterületi játszó-, és mozgásterek fejlesztése, a közterületi utcabútorok kényelmesebbre, és esztétikusabbra cserélése
90
Műemlékek, emlékművek díszkivilágítása
91
Közterületi ivóvíz, és nyilvános WC ellátottság javítása
92
Önkormányzati bérlakások építése és felújítása, illetve ilyen célra lakóingatlanok vásárlása, ezzel összehangolt program kidolgozása az Északi és Déli cigányvárosban pénzügyi okokból elbontott felépítmények helyének rendezésére.
93
Nem lakás célú ingatlanok bővítése és fejlesztése az önkormányzati bevételek növelése érdekében
94
A városközpont gépkocsiforgalom terhelésének csökkentése, elterelése, parkolási kapacitások növelése
95
Kossuth tér díszburkolat kiépítése / városháza előtti tér kialakítás folytatása, a Kossuth tér és a Múzeumkert egységes arculatának kialakítására, Kossuth téri járdák és térburkolatok egységesítése (térkő, utcabútor, nemesített útpadka), Városudvar kulturális rendezvény központ kialakítása
96
Piac felújítása
5.2. Ingatlan állomány korszerűsítése
5.3. A Városközpont funkcióbővítő rehabilitációja
148
IVS
KARCAG Tematikus célok Programok
5.4. Külvárosi funkcióbővítő rehabilitáció
Sorszám
149
Projektek
97
Főtéri épületek (pl. Ipartestület) külső felújítása
98
Városháza felújítása (belső udvar felújítása, tető felújítás, külső homlokzat felújítás befejezése, akadálymentesítés)
99
Erzsébet-liget - Zuglóger turisztikai célú hasznosítása (rendezvényközpont, szabadtéri kulturális és szabadidő park kialakítása)
100
Északi és Déli városrész infrastrukturális rehabilitációja, fejlesztése
101
Városi alközpontok kialakítása (közösségi terek kiépítése és épületek kialakítása, parkosítás, fásítás) és alközponti funkciók infrastrukturális bővítése (sportpálya kiépítése, zöldterületek, tavak rehabilitációja, rekreációs környezet kialakítása)
102
Városi alközponti funkciók megerősítése szolgáltatók betelepülésének ösztönzésével, foglalkoztatás-ösztönző és foglalkoztatást elősegítő programok szervezése és lebonyolítása, felnőttképzési programokhoz kapcsolódó animáció, különös tekintettel az inaktív népességre, közegészségügyi alapismeretek terjesztését szolgáló programok szervezése és lebonyolítása
5.5. Integrált szociális rehabilitáció
IVS
KARCAG Tematikus célok Programok
Sorszám
Projektek
103
A Szakmunkásképző Intézetben a szakképesítést nem igénylő hiányszakmákra irányuló és a szakmunkásképzőbe történő felvételre felkészítő kombinált képzés bevezetése
104
Átfogó oktatási program beindítása az általános iskolai végzettségnél magasabb végzettség elérése érdekében azokban az iskolákban, amelyek magas arányban oktatnak HH és HHH gyermekeket (pl. felzárkóztató képzések, képességfejlesztő programok, speciális felkészítő képzések és ahhoz kapcsolódó felvételi szabályrendszer kidolgozása és bevezetése)
105
Középületek akadálymentesítése
106
Külterületek infrastrukturális fejlesztése (víz, villany, műút, lokális szennyvíz kezelési rendszerek)
107
Tanyás térségek fejlesztése, s ezáltal az állattartásnak a belterületről a külterületre való áttelepítése
108
Az idegenforgalomban érintett szakemberek képzési-, továbbképzési programjának kialakítása, jobb együttműködés az érintett szervekkel (ADU Csepel Oktatási Központ)
109
A munkaerő piaci környezethez igazodó átképzési formák kialakítása (Mezőgazdasági Szakközépiskola)
5.6. Külterületek és tanyavilág fejlesztése
6. Oktatás, kultúra és a sport körülményeinek javítása
150
6.1. Szakképzési központ kialakítása
IVS
KARCAG Tematikus célok Programok
6.2. Oktatási intézmények fejlesztése
6.3. Pedagógiai módszertani fejlesztések
Sorszám
151
Projektek
110
Új önkormányzati gimnázium építése (ideértve a teljes kapcsolódó infrastruktúra kiépítését, pl. tornaterem)
111
Idegen nyelvi és számítástechnikai oktatás fejlesztése (Déryné Műv. Közp., Mezőgazdasági Szakközép Isk., Egészségügyi Szakközép Isk., ADU-Csepel Okt. Közp.)
112
A Városi Művészeti Iskola bővítése új telephely létrehozásával, működési feltételek javítása
113
A középfokú intézmények profiljának munkaerő piaci igényekhez történő igazítása
114
Óvodák, általános iskolák, középiskolák infrastruktúra fejlesztése, hiányzó tornatermek kialakítása (pl. Arany János Ált. Isk. felújítása, Zádor utcai Ált. Isk. felújítása, Kováts Mihály Ált. Isk. és Napköziotthon felújítása, Gábor Áron Gimnázium és EÜ Szakközépiskola és Kollégium felújítása)
115
A kollégiumi lakhatás feltételeinek fejlesztése szükséges, pl. felszereltség, infrastruktúra korszerűsítése, akadálymentesítés
116
Felsőfokú oktatás meglévő elemeinek fejlesztése
117
Közoktatási intézményekben önértékelési rendszerek kialakítása, minőségbiztosítási rendszerek kiépítése
IVS
KARCAG Tematikus célok Programok
152
Sorszám
Projektek
118
A város demográfiai térképének aktualizálása, illetve az iskolai körzetek antiszegregációs szempontú felülvizsgálata (a 2008/2009-es tanév tapasztalatai alapján) alapján az alapfokú közoktatási intézmények tanulói befogadó képességének és munkaerő szükségletének kiigazítása
119
Az 1-12. évfolyamon kompetencia alapú oktatás támogatása
120
Az önkormányzati oktatási intézményekben a felzárkóztatás, a tehetséggondozás erősítése, a nevelési programok kiterjesztése a deviancia és a mentálhigiénés problémák kezelésére
121
Az OV-IS program kiterjesztése több oktatási intézményre
122
A pedagógia szakszolgálati ellátórendszer szakmai fejlesztése (logopédia, gyógypedagógiai tanácsadás, a nevelési tanácsadás, a gyógytestnevelés, enyhe értelmi, beszéd- és „más” fogyatékos gyermekek különleges ellátása), különös tekintettel a gyógytestnevelés kapacitásbővítésére és elhelyezésének javítására
123
Környezeti oktatóbázis létrehozása, Biogazdálkodói képzés elindítása a Mezőgazdasági Szakközépiskolával és a Kutatóintézettel közösen
124
Környezeti tanácsadás és PR a lakosság és a vállalatok részére: zöld telefon, honlap, újság, műsorok, stb. Környezettudatos magatartás és a hulladékgazdálkodási ismeretek oktatása az iskolákban.
6.4. Környezettudatos attitűd kialakítása
IVS
KARCAG Tematikus célok Programok
6.5. Kulturális létesítmények fejlesztése
Sorszám
153
Projektek
125
Karcag természeti, környezeti értékeinek feltérképezése, megismertetése, oktatási anyaggá történő feldolgozása, oktatása, az Erdei Iskola program megerősítése keretében
126
A városban élő amatőr képzőművészek és szakkörök alkotótevékenységének segítése (Déryné Műv. Közp., Népművészeti Alkotóház)
127
Kulturális és ifjúsági centrum korszerűsítése
128
Déryné Művelődési Központ épületének külső és belső felújítása
129
A Városi Csokonai Könyvtár belső és külső felújításának folytatása, ill. befejezése, ingyenes internetezési lehetőség biztosítása és a Civil Információs Portál kialakítása
130
A Györffy István Nagykun Múzeumban - belső átalakítással - új kiállítóhelyek létrehozása
131
A műemlék jellegű Morgó Csárda eredeti funkciójának visszaállítása, az épület belső- és külső felújítása
132
A város neves személyiségeinek emléket állító programok és intézmények támogatása (pl. kutatási anyagok rendszerezése, feldolgozása, közreadása)
133
"Keleti örökségünk" háza bővítése, emlékszobák létrehozása
IVS
KARCAG Tematikus célok Programok
6.6. Sportlétesítmények fejlesztése
7. Térségi és társadalmi kohézió erősítése
7.1. Esélyegyenlőségi program kialakítása, megvalósítása
154
Sorszám
Projektek
134
Karcagi Galéria kialakítása
135
Református templom orgonájának felújítása
136
Karcagi művészeti egyesületek, zene- és énekkarok működési feltételeinek fejlesztése, Karcag Város Kultúrájáért Közalapítvány létrehozása
137
Szabadtéri mozi működéséhez a feltételek megteremtése
138
Az uszoda sátortető felújítása, versenymedence, oktató és tanmedencék kialakítása
139
Erdei tornapálya létesítése a meglévő futópálya kibővítésével és torna elemekkel való ellátásával, pihenőközpont kialakítása
140
Új többfunkciós 2000 fős sportcsarnok megépítése
141
Az Ifjúsági Tábor felújításának folytatása, szabadidős lehetőségek / sportpálya kialakítása, bővítése
142
Diáksport – Szabadidősport – Utánpótlás nevelés – Versenysport Senior sport / Sportegyesületek támogatása
143
A fogyatékkal élő gyermekek integrált nevelésének erősítése, a logopédiai óraszámok növelése
IVS
KARCAG Tematikus célok Programok
7.2. Szociális célú létesítmények fejlesztése
Sorszám
155
Projektek
144
Az óvodai kapacitások bővítése (új óvoda építésével is), játszóudvarok fejlesztése, a megnövekedett óvodai kapacitásban a HHH gyermekek a részvételi arányok növelése
145
Pályaválasztási tanácsadási programok meghonosítása az oktatási intézményekben, kiemelt figyelemmel a fogyatékkal élőkre és a HHH gyermekekre
146
Képzési program bevezetése a Munkaügyi Központban mely a szociális ellátásokat igénybevevők körében erősíti az egyéni felelősségérzetet, az öngondoskodást.
147
A szociálisan hátrányos helyzetű, munkaerő-piaci hátrányokkal küzdő lakosság bekapcsolása a pályázati forrásokon alapuló önkormányzati fejlesztések kivitelezésébe
148
Tehetséges és hátrányos helyzetű tanulók számára speciális ösztöndíjak alapítása (alap és középfokú oktatási intézményekben is)
149
Esélyegyenlőségi és Antiszegregációs Koordinációs Csoport felállítása
150
A „Sorstársak Háza” épületben működő egyesületek és klubok anyagi és erkölcsi támogatása, fejlesztése
151
Idősek közösségi formáinak integrálása más korosztályok szerveződéseivel, a városban működő egyesületek, klubok mellett „internet kávéház” kialakítása
152
A Családsegítő Szolgálat által működtetett diétás étkeztetés rendszerének kiterjesztése (Szociális Otthon)
IVS
KARCAG Tematikus célok Programok
Sorszám
156
Projektek
153
A napközis és nyári táborok megerősítése
7.3. Akadálymentesítés
154
Utak és közintézmények akadálymentesítésének teljessé tétele
7.4. Közszolgáltatások korszerűsítése
155
Közintézmények által nyújtott közszolgáltatások korszerűsítése és infokommunikációs fejlesztése
156
Kistérségi együttműködés fejlesztése
157
Kunsági együttműködés fejlesztése, Nagykun Egyesület megerősítése
158
Vállalkozási övezet megerősítése
159
Testvérvárosi együttműködés megerősítése
160
A civil szervezetekben eredményesen dolgozó személyek részére Önkormányzati díj alapítása
161
Karcagi Hírmondó c. várospolitikai hetilap kistérségi szintű hetilappá történő fejlesztése, az elérhetőség javítása
162
A Karcag Televízió és a Városi Rádió fejlesztése
163
A városi Internetes honlap műszaki és tartalomfejlsztése, a térségi, városi intézmények, projektek megjelenésének integrálása a városi honlapba
7.5. Térségi együttműködés erősítése
7.6. Helyi média és tájékoztatás fejlesztése
IVS
KARCAG Tematikus célok Programok
157
Sorszám
Projektek
164
Közbiztonság fenntartásában közreműködő szerveztek közötti koordináció javítása
165
Közterület-felügyelet kapacitás bővítése
166
Mezőőrség megerősítése és képzése
167
Polgárőrség felszereltségének növelése
168
Térfigyelő rendszer kiépítése
169
Rendőrség új, korszerű épületbe költöztetése
7.7. Közbiztonság feltételeinek javítása
IVS
3.2.
KARCAG
158
Városrészi szintű célok Az alábbiakban röviden összefoglalásra kerülnek a város fentebbiekben lehatárolt városrészeinek céljai. A városrészi célok meghatározásakor a lentről felfelé tervezés elvét követtük, ami azt jelenti, hogy a korábban meghatározott, teljes városra vonatkozó célrendszert konkrét akciókra, intézkedésekre bontottuk alá, s ezen akciók földrajzi helyhez kötése révén kiadódott akció listát csoportosítottuk városrészek szerint. A városrészi célokat ezután összevetettük a város egészére vonatkozó hosszú távú célokkal és egymással is, a stratégiai célrendszer városrész szintű egységei konzisztenciájának, koherenciájának biztosítása érdekében.
3.2.1. Karcag város általános céljai A városra meghatározott célok, azon belül akciók között jelentős számban vannak olyanok, amelyek nem rendelhetők konkrét földrajzi helyhez a városon belül, vagy azért, mert az akciót jelen előkészítettségi, tervezési fázisban csak általánosan lehet megfogalmazni, azaz az adott akció valamennyi városrészre értelmezhető, ill. még nem került meghatározásra a fejlesztés helyszíne. Ide kerültek továbbá besorolásra azon akciók is, amelyek jellegüknél, témájuknál fogva nem is köthetők egy adott földrajzi ponthoz. Ide tartoznak pl. a különböző, a város, ill. több esetben a teljes kistérség lakosságának és vállalkozói, intézményi hálózatának életét befolyásoló információs rendszerek kialakításának tervei, továbbá az együttműködési, partnerségi hálózatok, valamint a városmarketing, PR és turizmus erősítésére vonatkozó célok egy jelentős része. A turizmus céljai közül is kiemelendők azok, amelyek a Hortobágy közelségének a kiaknázására, az öko- és kerékpáros turizmus fejlesztésére irányulnak. Értelemszerűen ebbe a csoportba sorolhatóak mindazon közlekedési és alapinfrastruktúra, közmű fejlesztések, amelyek valamennyi városrészre hatással vannak, de a megvalósítás ütemezése még nem történt meg, így még nem valósult meg az egyes beavatkozási lépések helyhez kötése. A közlekedési fejlesztések közül kiemelendő a városi közösségi (busz) közlekedés fejlesztésének az igénye. Az általános cél-csoportba soroltuk be továbbá az egész város életére kihatással lévő szociális jellegű és közbiztonságot erősítő, továbbá oktatás fejlesztési, módszertani programokat és célokat, amelyek egy része ráadásul nem is elsősorban komoly anyagi ráfordítást igénylő beruházási cél, nem fejlesztési jellegű tevékenység, hanem alapvetően menedzsment és szervezeti, ill. néha politikai kérdés. Összességében olyan célok és akciók preferálása, priorizálása történik meg a stratégiában, s ezen belül az általános jellegű programok, akciók között is, amelyek elősegítik az elmúlt időszakok kedvezőtlen demográfiai tendenciáinak, az elvándorlásnak és elöregedésnek, szociális leszakadásnak a megállítását és lehetőség szerint a kedvezőtlen folyamatok visszafordítását, egy élhetőbb és gazdaságilag is prosperáló város kialakításával.
3.2.2. A Városközpont céljai Karcag városközpontjának célrendszere a legkomplexebb valamennyi városrész közül, amit jól mutat, hogy valamennyi tematikus programon belül megtalálhatók konkrét célok
IVS
KARCAG
159
és akciók, amelyek erre a területre koncentrálnak. Ez természetes is ha arra gondolunk, hogy a városrész nem csak a város, hanem egy egész kistérség központi funkcióit kell, hogy betöltse, ezen alapul a város hosszú távú általános célrendszere. Karcag központja meglehetősen, az átlagot meghaladó mértékben funkció-túlsúlyos, hiszen itt összpontosulnak a közigazgatási, adminisztratív, hatósági, oktatási, kulturális, szociális, gazdasági jellegű intézmények, funkciók nagyobb része. Nem cél az, hogy a Városközpont funkció gazdagságán változtassunk, a cél, hogy a funkciók minőségén és hozzáférhetőségén javítsunk annak érdekében, hogy a vállalkozások és a lakosság az ügyeit a leghatékonyabb módon, egy jól behatárolt földrajzi területen belül intézhesse. De ezen túlmenően egyes funkciók esetében a hangsúlyok a többi városrész felé kell, hogy eltolódjanak (de legalábbis megosztódjanak) a város kiegyenlítettebb fejlődése érdekében (ilyen terület pl. az oktatás és idegenforgalom). Értelemszerűen ezen a városrészen belül koncentrálódik az egyes prioritásba sorolt, leghamarabb elindításra kerülő városközpont rehabilitációs program is, amely elsőnek megvalósításra kerülő akciói, intézkedései egy önálló akcióterületi tervben kerülnek kifejtésre. Ezen akciók prioritása, kiemelt kezelése jól tükrözi a városvezetés elkötelezettségét az iránt, hogy a stratégia első körben megvalósuló fejlesztései egyaránt perspektívát nyújtsanak a lakosságnak, annak valamennyi rétegének, továbbá a vállalkozói és intézményi körnek, kifejezetten a kistérség központi funkció erősítését szolgálják, ezáltal szimbolikus jelentőséggel is bírnak. A Városközpontnak alapvetően a meglévő funkcióit kell erősíteni, ill. élővé tenni. Egyes területein célzott fejlesztésekkel, az egységes városkép megteremtésével erősíteni kell a közösség erősítő, pihenő és kulturális, hagyományőrző funkciókat, elsősorban a város központjában, a Városháza körül elterülő tereken. Ennek érdekében célszerűen kell kialakítani a Városközpont közlekedési struktúráját, az átmenő forgalom csillapításával és a gyalogos és kerékpáros közlekedés preferálásával. A nem lakás célú ingatlanok fejlesztésével és az egységes arculatú, kulturális városközpont révén növekvő idegenforgalommal emelni kell az önkormányzat bevételeit. Vissza kell szorítani az ipari és háztáji agrár tevékenységeket, azokat inkább a külvárosokba, iparterületekre kell koncentrálni, s helyben a gazdasági funkciók közül a szolgáltatásokra, idegenforgalmi tevékenységekre, továbbá az e-gazdaság és etársadalom infrastrukturális megalapozására és fejlesztésére kell összpontosítani. Az e területen koncentrált jelentős számú kulturális intézményt fejleszteni kell, s imázsukat, ismertségüket egy, a központban létesítendő információs és marketing központtal és a hagyományőrző, nagyobb tömegeket vonzó rendezvények támogatásával is segíteni kell. Szintén fontos cél a helyi, nagy számú oktatási és szociális létesítmény fejlesztése, ill. esetenként bővítése.
3.2.3. Északi városrész céljai Az Északi városrész fejlesztési programjait nagyban meghatározzák jelenlegi adottságai, amelyek között mind pozitív, mind negatív szélsőségek megtalálhatók. Egyrészt itt található a város két jelentősebb szegregációs közössége közül az egyik, a maga rendkívül leromlott állagú és hiányos infrastruktúrájával és szegénységével. Ennek oldása és a helyi kisebbség esélyeinek, életkilátásainak növelése egyik sarokpontja a jelen stratégiának, viszont nem cél a történelmileg kialakult közösség feloszlatása és szétszórása a városban. Cél viszont, hogy ezen közösség infrastrukturális és szociális helyzetén alapvető javulásokat érjünk el, nem csak közmű
IVS
KARCAG
160
beruházásokkal és ingatlan felújítások támogatásával, hanem vállalkozás ösztönző, az öngondoskodást preferáló programokkal, speciális képzések indításával, továbbá város alközponti, közösségi terek kialakításával is. Következő fontos és az előzővel ellentétben pozitív adottsága a városrésznek a helyi, súlyponti besorolású kórház jelenléte. Ennek több lépcsőben történő fejlesztése, új funkciók, szakellátások kialakítása, eszközpark korszerűsítése kiemelt célja a városnak, hatása a kistérségen is túlmutató lehet. Fontos az egészségügyi szolgáltatásokat kiegészítő szociális intézmények fejlesztése is. A szomszédos Nyugati városrésszel összehangolt, városon túlmutató jelentőségű fejlesztés lesz a kórház és a Termál fürdő földrajzi közelségét kiaknázó Rekreációs Gyógyfürdő és –üdülő komplexum létrehozása, amelynek egészségügyi és idegenforgalmi jelentősége egyaránt nagy lesz.
3.2.4. A Keleti városrész fejlesztése A vállalkozásokban viszonylag gazdag városrész három fejlesztési területen kap nagyobb hangsúlyt a stratégiában. Egyrészt fontos feladat az elavult szennyvíztisztító korszerűsítése az egész város érdekében környezetvédelmi szempontból, és az ivóvíz szolgáltatás fejlesztése. Másrészt itt terül el a Sistak, amelynek fejlesztése és pihenő övezetté alakítása egyaránt fontos a lakosság komfort érzetének és rekreációs lehetőségeinek fokozása szempontjából, továbbá a szomszédos záportározó rendezésével együtt környezetvédelmi szempontok is motiválják ezt az akciót. A városrész területén fekszik a komoly idegenforgalmi jelentőséggel bíró Szélmalmi Fogadóház, amelynek a Hortobágy közelségét is kiaknázó fejlesztése szintén fontos feladat. Mindezen fejlesztések lehetővé teszik, hogy a városrész egy kiegyensúlyozott, alapvetően lakóövezetként funkcionáló, de a helyi vállalkozásoknak, a fellendíthető idegenforgalomnak és az élhető, zöld környezetnek köszönhetően egy prosperáló területté fejlődjön.
3.2.5. Déli városrész céljai Karcag másik, szintén jelentős szegrációs területtel rendelkező városrésze a déli. Kiemelt cél itt is – csakúgy mint az Északi városrészben – a rendkívül leromlott állagú és hiányos infrastruktúrájú terület felfejlesztése, a helyi, szociálisan rendkívül hátrányos helyzetű roma közösség életkilátásainak és esélyegyenlőségének javítása egyrészt közmű beruházásokkal, ingatlan felújításokkal, szociális bérlakás építéssel, közösségi terek, város alközpont kialakításával, kulturális, oktatási létesítmények fejlesztésével, másrészt az öngondoskodást preferáló, vállalkozás ösztönző, programokkal, speciális képzések indításával. Itt is az a cél, hogy a roma közösséget helyben hozzuk helyzetbe, ne kerüljön sor a történelmileg kialakult közösség szétszórására annak akarata ellenére, de legalább a felnövekvő új nemzedéknek biztosítsuk a választás, kitörés lehetőségét. A közeljövő fontos feladata – s ez kapcsolódik a fenti célokhoz is –, hogy a meglévő oktatási, szociális és gyermekjóléti létesítmények korszerűsítése és bővítése megtörténjen. Nem csak azért mert ez a városrész Karcag legnépesebbje, ezért az ezek iránti igény is itt a legnagyobb, de ez a városrész rendelkezik a legnagyobb
IVS
KARCAG
161
potenciállal a tekintetben, hogy az oktatási funkció szempontjából is túlsúlyos Városközpont terheit ezen aspektusból mérsékelje és kistérségi igényeket is nagyobb mértékben kiszolgáljon. Cél továbbá, hogy a helyi kulturális, idegenforgalmi nevezetességek felújítása és nagyobb mértékű hasznosítása megtörténjen.
3.2.6. A Déli ipartelep céljai E városrész – elnevezéséből is következik – alapvetően ipari funkciókat tölt be, cél, hogy ezen funkciójában erősítsük és fejlesszük tovább. A meglévő ipari park infrastruktúra fejlesztésével és bővítésével, lerobbant területek, épületek barna mezős beruházások keretében történő fejlesztésével (és szennyezet területek rekultivációjával) újabb területek vonhatók be a gazdasági övezetbe. Az infrastruktúra fejlesztések közül kiemelendő az ivóvíz szolgáltatás fejlesztésének az igénye. Fontos, hogy az egyre nagyobb területű ipari parkban diverzifikálódjanak az iparágak, szolgáltatások, és figyelembe kell venni a térség hagyományait, adottságait, ami jelen esetben a helyi mezőgazdaságra alapuló feldolgozó és tároló kapacitások kiépítésének, bővítésének ösztönzését jelenti, továbbá a logisztikai szolgáltatások bővítését. Ezek révén nem csak az iparban foglalkoztatottak száma, helyzete javul, hanem a helyi gazdálkodók számára is előnyösebb helyzet teremtődik. Lényeges, hogy az infrastrukturális szolgáltatások mellett a helyi vállalkozások számára hozzáadott értéket képviselő különböző információs, adminisztrációs szolgáltatásokat is bővítse az önkormányzat. Közlekedés fejlesztési szempontból is kiemelt terület a Déli ipartelep: cél egyrészt a város elkerülő úthálózatának a fejlesztése, másrészt a vasúti pályaudvar fejlesztésének az ösztönzése a nemzetközi és IC vonat megállóhelyi státusz elnyerése és a kistérségi közlekedési igények kielégítése érdekében is.
3.2.7. Kisföldek és Kertváros városrész céljai A viszonylag funkció gazdag városrész céljait jó irányban determinálják jelenlegi adottságai. Egyrészt a meglévő gazdasági funkció tovább erősíthető néhány régi, lerobbant, már nem működő üzem barnamezős beruházás keretében történő revitalizálásával. Az oktatási és egyúttal a gazdasági funkciót is erősíti a helyi Kutatóintézettel közösen és a felsőoktatás meglévő bázisán a felsőszintű képzések továbbfejlesztése és a K+F tevékenységek erősítése. Az egyéb, elsősorban középfokú oktatási létesítmények fejlesztése, továbbá új intézmény építése szintén kiemelt cél, ezáltal is tehermentesítve a Városközpontot, valamint speciális képzések elindításával, fejlesztésével teret adva a szociális és felnőtt képzéseknek, átképzéseknek. A városrész következő fontos fejlesztési potenciálja és területe az idegenforgalom. Egyrészt a meglévő közösségi terek, pihenő övezetek fejlesztésével, a horgásztó és környezetének rendezésével vonzóbbá és élhetőbbé tehető a terület. Másrészt károsodott területek rendezésével, rekultivációjával nagy összefüggő területen megteremthetők egy jövőbeni golfpálya komplexum alapjai, amelynek hatása országos
IVS
KARCAG
162
jelentőségű lehet, a város számára rendkívüli tőkevonzó képességet és egyedi idegenforgalmi vonzerőt jelenthet, összekapcsolva a már meglévő idegenforgalmi elemekkel, pl. lovas turizmussal, termál fürdővel, a Hortobágy közelségével. A fenti célok szükségessé teszik a helyi szállás kínálat bővítését mind az idegenforgalom számára (s ez kapcsolódik a szomszédos, Nyugati városrészhez is), mind az oktatási intézmények számára (kollégiumi lakhatás bővítése). A lakosság számára pedig mindez további munkalehetőséget teremt, elsősorban a szolgáltatási szektorban, ezáltal is segítve a helyi és a Déli városrész hátrányos helyzetű lakosságának integrálódását és a fiatalok elhelyezkedését.
3.2.8. Nyugati városrész fejlesztése A Nyugati városrész már most is a város legfontosabb pihenő-, sport-, rekreációs központja, s a stratégia is ezen funkcióiban kívánja elsősorban továbbfejleszteni. Ennek egyik legfontosabb eleme a már az Északi városrész kapcsán említett komplett Rekreációs Gyógy- és Termálfürdő – Gyógyszálló – Gyógyüdülő komplexum kialakítása, amely a Nyugati városrészen valósul majd meg, de kiaknázza a szomszédos városrészben található kórház rekreációs, rehabilitációs adottságait is. Másik fontos adottsága a városrésznek az Erdei tornapálya és környéke, mely nagyszabású, hagyományőrző, nagy tömegeket vonzó rendezvények számára is teret biztosít. Ezen területek és funkciók erősítése, fejlesztése szintén fontos cél, amelyek legfontosabb elemei egy rendezvényközpont, szabadtéri kulturális és szabadidő park kialakítása, továbbá egy többfunkciós, kb. 2000 fős sportcsarnok és műjégpálya megépítése. Következő fontos, és nagy fejlődési potenciált rejtő adottság a lovas sport, lovas intézmények. Ezeket egyrészt további programokkal, túraútvonalakkal (Hortobágy!) célszerű fejleszteni, másrészt az idegenforgalmi szezon meghosszabbítása érdekében célszerű egy fedett lovarda létrehozása. Mindezen célok, akciók az idegenforgalom és a foglalkoztatottság fellendítésén túl támogatják az elmúlt évek kedvezőtlen demográfiai tendenciáinak megállítását és visszafordítását, megállítják az elvándorlást és vonzóvá teszik a várost a fiatalabb generációk számára is. Két lényegesebb közlekedés fejlesztési akció is terítékre kell kerüljön a Nyugati városrészben. Az egyik a kerékpárút hálózat fejlesztése (belterületen, ill. a kunhegyesi kerékpárút kiépítése), másrészt az É-D irányú vasútvonal megerősítése, megállóhelyek felújítása.
3.2.9. Külterületek és egyéb települések fejlesztése Karcag város határán kívül eső, de a város – és egyúttal az egész kistérség – életében kiemelt fontossággal bíró programok és akciók kerültek itt összefoglalásra. A gazdasági funkciót erősítő akciók közül kiemelendő a helyi adottságokra alapozó mezőgazdasági termelés és állattartás ösztönzése, a divatos és piacképes biogazdálkodási formák elterjesztése, és ezek feldolgozóiparának fejlesztése, a helyi gazdák piacra jutásának támogatása. Ezen akció-csoport ráadásul kiemelt aktualitást élvez az utóbbi évek élelmiszer áremelkedésének tükrében, gazdasági értelemben
IVS
KARCAG
163
felemelkedést, kitörést hozhat a gazdák számára. Szintén gazdasági funkció erősítő téma a helyi idegenforgalmi adottságok (természetvédelmi terület – Hortobágy –, kunhalmok, Tisza tó), ill. ezek közelségének jobb kihasználását célul kitűző fejlesztések ösztönzése (pusztai hotelek, kerékpár utak, lovas programok, skanzen, öko-túra ösvények). Mind a mezőgazdaság, mind az idegenforgalom kitörési pont lehet a tanyavilág lakossága számára. Nagy hangsúlyt kell kapjanak a különböző zöld-fejlesztések, egyrészt a szennyezett területek kármentesítése, rehabilitációja és hasznosítása, továbbá a városi közmű szolgáltatások külterületre eső funkcióinak korszerűsítése, fejlesztése (hulladékkezelő mű fejlesztése, építési-, törmelék lerakó kialakítása, víz és villany hálózat bővítése, stb.) révén. Értelemszerűen fontos célokat szolgálnak a külterület közlekedés-fejlesztési akciói, amelyek felölelik a vasúti, közúti és kerékpáros közlekedést is, s amelyek közül különösen hangsúlyos a keleti elkerülő út megépítésének igénye. Említést érdemel a külterületek közbiztonsági helyzetének fejlesztési igénye, pl. szervezeti intézkedésekkel (mezőőrség), ill. eszköz fejlesztések támogatásával (rendőrség, polgárőrség). Ez szintén javítja tanyavilág lakosságának életminőségét, s az idegenforgalom szempontjából sem elhanyagolható. Fontos megemlíteni két egyéb települést is, Berekfürdőt és Kunmadarast, ahol a város tulajdonában lévő ifjúsági és sport táborok működnek. Mind a helyi (térségi) lakossági igények miatt, mind turisztikai szempontból fontos ezek fejlesztése.
IVS
3.3.
KARCAG
Akcióterületek előzetes kijelölése 3.3.1. Az akcióterületek lehatárolásának módszertana Az akcióterületek előzetes kijelölésének alapvető célja a városrehabilitációs programok beavatkozási helyszíneinek konkrét meghatározása. Egy adott városi terület rehabilitációjára irányuló tevékenység-sorozatot ugyanis mindig egy egyértelműen kijelölt összefüggő települési területen kell végrehajtani. Ezt a nagyobb, utcahatárokkal leírható, összefüggő (tehát folytonos vonallal lehatárolt) területet nevezzük akcióterületnek. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy az akcióterületek kijelölése során nem csupán az Észak-Alföldi Regionális Operatív Programból finanszírozni tervezett programokat indokolt megjeleníteni, hiszen az IVS által lefedett szakpolitikai területek komplexitását figyelembe véve az akcióterületek lehatárolását többféle fejlesztési cél elérése is motiválhatja. Fontos kiemelni, hogy addig, amíg a fentiekben már beazonosított városrészek a város – komplex funkcionális, területhasználati és történelmi szempontok szerint lehatárolt – stabil részelemei, addig az akcióterületek – a szükségessé váló, illetve időközben megvalósuló beavatkozások fényében – a város dinamikusan változó területegységei. A városrész és az akcióterület kapcsolata alapvetően háromféle lehet: a városrész lehet azonos a fejlesztendő akcióterülettel, az akcióterület lehet egy adott városrésznek a részhalmaza, illetve egy akcióterület több városrészt is részben vagy egészében magába foglalhat. Az akcióterületek kijelölése a fentiek figyelembe vételével két fő lépésben történt: 1. elsőként a város célrendszerének a korábbi fejezetekben történő meghatározásakor beazonosított projektek konkrét helyszínhez kapcsolása történt meg, a projektek beavatkozási pontja szerint; 2. ezt követően került sor a projektek és projekthelyszínek területi szempontú csoportosítása, és ennek megfelelően az akcióterületek határvonalainak kialakítása.
IVS
KARCAG
165
3.3.2. Projekthelyszínek kijelölése 29. sz. térkép
A projekthelyszínek kijelölése az adott projekt beavatkozási pontja szerint történt. Az egyes projektek az őket magukba foglaló tematikus céloknak megfelelően különböző színnel jelennek meg a térképen. Nem csupán az ÉszakAlföldi Regionális Operatív Programból finanszírozni tervezett projektek jelennek meg a térképen, hanem az IVS által lefedett összes szakpolitikai területbe tartozó projektek. Azok a projektek, amelyek a beavatkozási pont szerint jelenleg nem voltak helyhez köthetők, nem jelennek meg a térképen. Vannak viszont olyan projektek, melyek több helyszínen valósulnak meg, és így a térképen is többször szerepelnek.
IVS
KARCAG
166
3.3.3. Akcióterületek előzetes kijelölése 30. sz. térkép
Az összesen 7 akcióterületnek a városrészekhez való viszonya az alábbiak szerint alakult: 1 városrész (Városközpont) esetében az akcióterület és a városrész azonos, 3 akcióterület egyegy városrészen belül került kialakításra, míg a többi 3 akcióterület két-két városrészt is érint. Az akcióterületek eltérő, félig áttetsző színnel jelennek meg a térképen. Alapvetően a város belterületén, tömbszerűen megjelenő projektek kapcsolódtak össze akcióterületekké. A város belterületén elszórtan, illetve a külterületen elhelyezkedő projekthelyszínek (egy esetet kivéve) jelenleg nincsenek akcióterületbe besorolva.
167/252I 3.3.4. Az akcióterületek céljai27 3.3.4.1.
Déli ipartelep akcióterület
A Déli ipartelep akcióterület csaknem lefedi az azonos nevű városrészt. Az akcióterület alapvető célja, hogy a területet gazdasági funkciójában erősítsük és fejlesszük tovább. Az infrastruktúra fejlesztésével és bővítésével, lerobbant területek, épületek barna mezős beruházások keretében történő fejlesztésével (és szennyezet területek rekultivációjával) újabb területek vonhatók be a gazdasági övezetbe. Az infrastruktúra fejlesztések közül kiemelendő az ivóvíz szolgáltatás fejlesztésének az igénye. Fontos, hogy az egyre nagyobb területű ipari parkban diverzifikálódjanak az iparágak, szolgáltatások, és figyelembe kell venni a térség hagyományait, adottságait, ami jelen esetben a helyi mezőgazdaságra alapuló feldolgozó és tároló kapacitások kiépítésének, bővítésének ösztönzését jelenti, továbbá a logisztikai szolgáltatások bővítését. Ezek révén nem csak az iparban foglalkoztatottak száma, helyzete javul, hanem a helyi gazdálkodók számára is előnyösebb helyzet teremtődik. Lényeges, hogy az infrastrukturális szolgáltatások mellett a helyi vállalkozások számára hozzáadott értéket képviselő különböző információs, adminisztrációs szolgáltatásokat is bővítse az önkormányzat. Közlekedés fejlesztési szempontból is kiemelt terület a Déli ipartelep: cél egyrészt a város elkerülő úthálózatának a fejlesztése, másrészt a vasúti pályaudvar fejlesztésének az ösztönzése a nemzetközi és IC vonat megállóhelyi státusz elnyerése és a kistérségi közlekedési igények kielégítése érdekében is. Az akcióterület hosszú távú célja, hogy a helyben gazdasági (ipari, kereskedelmi, logisztikai) célból hasznosuló alapterület elérje a … nm-t, és ide koncentrálódjon a város ipari vállalkozásainak legalább a 80%-a. Távlati cél továbbá, hogy a területből befolyó önkormányzati bevételek (iparűzési adó formájában) elérjék a … Ft-ot évente. A terület infrastrukturális beruházás igénye a kitűzött feladatokra vonatkozóan (nem számítva a közlekedés – közút, vasút – fejlesztéseket) eléri a 1,5 mrd Ft-ot.
3.3.4.2.
Déli városrész 1. akcióterülete
Az akcióterület nagyrészt a Déli városrészre esik, de kis részben átnyúlik a Kisföldek és Kertváros városrészbe is. Ez Karcag egyik, jelentős szegrációs területtel rendelkező városrésze. Kiemelt cél itt is – csakúgy mint az Északi városrészben – a rendkívül leromlott állagú és hiányos infrastruktúrájú terület felfejlesztése, a helyi, szociálisan rendkívül hátrányos helyzetű roma közösség életkilátásainak és esélyegyenlőségének javítása egyrészt közmű beruházásokkal, ingatlan felújításokkal, szociális bérlakás építéssel, közösségi terek, város alközpont kialakításával, kulturális, oktatási létesítmények fejlesztésével, másrészt az öngondoskodást preferáló, vállalkozás ösztönző, programokkal, speciális képzések indításával (ezen feladatok az általános jellegű célok között kerültek felsorolásra). Itt is az a cél, hogy a roma közösséget helyben hozzuk helyzetbe, ne kerüljön sor a történelmileg kialakult közösség szétszórására annak akarata ellenére, de legalább a felnövekvő új nemzedéknek biztosítsuk a választás, kitörés lehetőségét. 27
Az egyes akcióterületek részletes projektlistáját az. 5. sz. melléklet tartalmazza
168/252I Az akcióterület szorosan kapcsolódik a városrész 2. sz. akcióterületével, amely a környék szociális és oktatási intézményeit foglalja magába. A terület rehabilitációjának forrás igénye közép távon eléri a 0,65 mrd Ft-ot. A célok elérésének látványos mérőszáma lehet a helyi HHH gyerekek számának legalább 30%-kal történő csökkentése. Cél továbbá, hogy a területen kialakításra kerüljön legalább egy, kulturált város alközponti funkciót betölteni képes köztér és kapcsolódó közösségi épület.
3.3.4.3.
Déli városrész 2. akcióterülete
Az akcióterület teljes egészében a Déli városrészre esik, annak megközelítőleg a középső részét öleli fel A közeljövő fontos feladata – s ez kapcsolódik a városrész 1. sz. akcióterületéhez, ill. az abban foglalt célokhoz is –, hogy a városrész meglévő oktatási, szociális és gyermekjóléti létesítmények korszerűsítése és bővítése megtörténjen. Nem csak azért mert ez a városrész Karcag legnépesebbje, ezért az ezek iránti igény is itt a legnagyobb, de ez a terület rendelkezik a legnagyobb potenciállal a tekintetben, hogy az oktatási funkció szempontjából is túlsúlyos Városközpont terheit ezen aspektusból mérsékelje és kistérségi igényeket is nagyobb mértékben kiszolgáljon. Cél továbbá, hogy a helyi kulturális, idegenforgalmi nevezetességek felújítása és nagyobb mértékű hasznosítása megtörténjen. Hosszú távon mintegy 7 db oktatási, szociális és gyermekjóléti intézményt kell fejleszteni (rekonstrukció, funkció fejlesztés, akadálymentesítés) az akcióterület keretében, továbbá legalább 6 db szociális bérlakást kell megépíteni, ill. felújítani. Fontos továbbá, hogy a fejlesztendő felnőtt- és átképzés rendszerének fejlesztéséből, továbbá az idegenforgalmi létesítmények fejlesztéséből az önkormányzat a fejlesztések hatására számottevő bevétel növekedést érjen el. A beruházások tervezett nagyságrendje mintegy 0,9 mrd Ft.
3.3.4.4.
Kisföldek és Kertváros akcióterület
Az akcióterület a hasonló nevű városrész területének nagyobbik részét lefedi, elmondható, hogy meglehetősen funkció gazdag terület. A meglévő gazdasági funkció tovább erősíthető néhány régi, lerobbant, már nem működő üzem barnamezős beruházás keretében történő revitalizálásával. Az oktatási és egyúttal a gazdasági funkciót is erősíti a helyi Kutatóintézettel közösen és a felsőoktatás meglévő bázisán a felsőszintű képzések továbbfejlesztése és a K+F tevékenységek erősítése. Az egyéb, elsősorban középfokú oktatási létesítmények fejlesztése, továbbá új intézmény építése szintén kiemelt cél, ezáltal is tehermentesítve a Városközpontot, valamint speciális képzések elindításával, fejlesztésével teret adva a szociális és felnőtt képzéseknek, átképzéseknek. Az akcióterület másik kiemelt fejlesztési potenciálja és területe az idegenforgalom és ehhez kapcsolódóan a helyi szállás kínálat bővítése. Egyrészt a meglévő közösségi terek, pihenő övezetek fejlesztésével, a horgásztó és környezetének rendezésével vonzóbbá és élhetőbbé tehető a terület. Másrészt károsodott területek rendezésével, rekultivációjával nagy összefüggő területen megteremthetők egy jövőbeni golfpálya komplexum alapjai, amelynek hatása országos jelentőségű lehet, a város számára
169/252I rendkívüli tőkevonzó képességet és egyedi idegenforgalmi vonzerőt jelenthet, összekapcsolva a már meglévő idegenforgalmi elemekkel, pl. lovas turizmussal, termál fürdővel, a Hortobágy közelségével. A lakosság számára mindezen fejlesztések további munkalehetőséget teremtenek, elsősorban a szolgáltatási szektorban, ezáltal is segítve a helyi és a Déli városrész hátrányos helyzetű lakosságának integrálódását és a fiatalok elhelyezkedését. Cél, hogy az aktívkorúak foglalkoztatási aránya meghaladja az 50%-ot. A kollégiumi férőhelyek számát mintegy 20%-kal kívánjuk emelni, és általában mintegy legalább 3 oktatási és szociális intézmény felújítására kerüljön sor, továbbá egy új középfokú oktatási intézmény kerüljön megépítésre. Az akcióterület által felölelt közcélú beruházások tervezett összege mintegy 1,2 mrd Ft, de az idegenforgalmi fejlesztések, barnamezős beruházások révén a cél az, hogy közelítőleg hasonló nagyságrendű magántőkét mozgósítsunk, ill. vonzunk be a területre.
3.3.4.5.
Városközpont akcióterület
Az akcióterület földrajzi kiterjedését tekintve gyakorlatilag megegyezik Karcag városközpontjával. Célrendszere a legkomplexebb valamennyi akcióterület közül, amit jól mutat, hogy valamennyi tematikus programon belül megtalálhatók konkrét célok és akciók, amelyek erre a területre koncentrálnak. Ez természetes is ha arra gondolunk, hogy ez a terület nem csak a város, hanem egy egész kistérség központi funkcióit kell, hogy betöltse, ezen alapul a város hosszú távú általános célrendszere. Az akcióterület rendkívül funkció gazdag, hiszen itt összpontosulnak a közigazgatási, adminisztratív, hatósági, oktatási, kulturális, szociális, gazdasági jellegű intézmények, funkciók nagyobbik része. Az akcióterület célja elsősorban, hogy a meglévő funkciók minőségén és hozzáférhetőségén javítsunk annak érdekében, hogy a vállalkozások és a lakosság az ügyeit a leghatékonyabb módon, egy jól behatárolt földrajzi területen belül intézhesse. Értelemszerűen ezen a területen koncentrálódik az egyes prioritásba sorolt, leghamarabb elindításra kerülő városközpont rehabilitációs program is, amely elsőnek megvalósításra kerülő intézkedései egy önálló akcióterületi tervben kerülnek kifejtésre jelen stratégia készítésével párhuzamosan. Ezen akciók prioritása, kiemelt kezelése jól tükrözi a városvezetés elkötelezettségét az iránt, hogy a stratégia első körben megvalósuló fejlesztései egyaránt perspektívát nyújtsanak a lakosságnak, annak valamennyi rétegének, továbbá a vállalkozói és intézményi körnek, kifejezetten a kistérség központi funkció erősítését szolgálják, ezáltal szimbolikus jelentőséggel is bírnak. A Városközpontnak alapvetően a meglévő funkcióit kell erősíteni, ill. élővé tenni. Egyes területein célzott fejlesztésekkel, az egységes városkép megteremtésével erősíteni kell a közösség erősítő, pihenő és kulturális, hagyományőrző funkciókat, elsősorban a város központjában, a Városháza körül elterülő tereken. Ennek érdekében célszerűen kell kialakítani a Városközpont közlekedési struktúráját, az átmenő forgalom csillapításával és a gyalogos és kerékpáros közlekedés preferálásával. A nem lakás célú ingatlanok fejlesztésével és az egységes arculatú, kulturális városközpont révén növekvő idegenforgalommal emelni kell az önkormányzat bevételeit. Az e területen koncentrált jelentős számú kulturális intézményt fejleszteni kell, s imázsukat, ismertségüket egy, a központban létesítendő információs és marketing központtal és a hagyományőrző, nagyobb tömegeket vonzó rendezvények támogatásával is segíteni kell. Szintén fontos cél a helyi, nagy számú oktatási és szociális létesítmény fejlesztése, ill. esetenként bővítése.
170/252I
Az akcióterület által felölelt valamennyi (rövid és hosszú távú) projekt és program beruházás igénye megközelíti a 2,5 mrd Ft-ot. Mintegy 20 épület, létesítmény rekonstrukciójára, felújítására, bővítésére, ill. funkció váltására kell, hogy sor kerüljön. Cél továbbá, hogy a zöld területek arányát mintegy 15%-kal növeljük, és legalább 1 forgalomcsillapított, sétáló, pihenő övezetet hozzunk létre.
3.3.4.6.
Északi és Keleti akcióterület
Az akcióterület nagyrészt az Északi városrészen helyezkedik el, de kis részben átnyúlik a Keleti városrészbe is. A betervezett projektek jellege és mennyisége is az Északi rész dominanciáját hangsúlyozza. Itt található a város két jelentősebb szegregációs közössége közül az egyik, a maga rendkívül leromlott állagú és hiányos infrastruktúrájával és szegénységével. Ennek oldása és a helyi kisebbség esélyeinek, életkilátásainak növelése egyik sarokpontja a jelen stratégiának, viszont nem cél a történelmileg kialakult közösség feloszlatása és szétszórása a városban. Cél viszont, hogy ezen közösség infrastrukturális és szociális helyzetén alapvető javulásokat érjünk el, nem csak közmű beruházásokkal és ingatlan felújítások támogatásával, hanem vállalkozás ösztönző, az öngondoskodást preferáló programokkal, speciális képzések indításával, továbbá város alközponti, közösségi terek kialakításával is. Az akcióterület dél-keleti részén fekszik a komoly idegenforgalmi jelentőséggel bíró Szélmalmi Fogadóház, amelynek a Hortobágy közelségét is kiaknázó fejlesztése szintén fontos feladat. A terület rehabilitációjának forrás igénye közép távon eléri a 0,6 mrd Ft-ot. Cél, hogy a helyi HHH gyerekek számát legalább 30%-kal csökkentsük a fejlesztések közvetlen és közvetett hatása révén. Cél továbbá, hogy a területen kialakításra kerüljön legalább egy, kulturált város alközponti funkciót betölteni képes köztér és kapcsolódó közösségi épület. Az akcióterületen továbbá legalább 4 db szociális bérlakást kell megépíteni, ill. felújítani Cél továbbá, hogy a 2 idegenforgalmi nevezetesség felújításra kerüljön és kihasználtságuk, látogatottságuk növekedjen
3.3.4.7.
Északi és Nyugati városrészek közös akcióterülete
Az akcióterület kiterjedését tekintve ugyan nagyobb részt ugyan a Nyugati városrészen helyezkedik el, azonban a tervezett projektek számát és jelentőségét tekintve kiegyenlített a helyzet. Az akcióterület legfontosabb jellemzője, hogy nem elsősorban elhanyagolt, hátrányos helyzetű területeket és rétegeket kell elsősorban helyzetbe hozni, hanem a kiemelkedően jó gazdasági rekreációs adottságokat kell erősíteni, fejleszteni. Pozitív adottsága a területnek a helyi, súlyponti besorolású kórház jelenléte. Ennek több lépcsőben történő fejlesztése, új funkciók, szakellátások kialakítása, eszközpark korszerűsítése kiemelt célja a városnak, hatása a kistérségen is túlmutató lehet. Fontos az egészségügyi szolgáltatásokat kiegészítő szociális intézmények fejlesztése is. A Nyugati városrészben található Termál fürdővel való földrajzi közelséget kiaknázó Rekreációs Gyógyfürdő és –üdülő komplexum létrehozása az egyik legfontosabb programja nem csak ezen akcióterületnek, hanem az egész városnak. Ennek egészségügyi és idegenforgalmi jelentősége egyaránt nagy lesz. A Nyugati városrész már most is a város legfontosabb pihenő-, sport-, rekreációs
171/252I központja, s a stratégia is ezen funkcióiban kívánja elsősorban továbbfejleszteni. Az akcióterületen található az Erdei tornapálya és környéke, mely nagyszabású, hagyományőrző, nagy tömegeket vonzó rendezvények számára is teret biztosít. Ezen területek és funkciók erősítése, fejlesztése szintén fontos cél, amelyek legfontosabb elemei egy rendezvényközpont, szabadtéri kulturális és szabadidő park kialakítása, továbbá egy többfunkciós, kb. 2000 fős sportcsarnok és műjégpálya megépítése. Következő fontos, és nagy fejlődési potenciált rejtő adottság a lovas sport, lovas intézmények. Ezeket egyrészt további programokkal, túraútvonalakkal (Hortobágy!) célszerű fejleszteni, másrészt az idegenforgalmi szezon meghosszabbítása érdekében célszerű egy fedett lovarda létrehozása. Mindezen célok, akciók az idegenforgalom és a foglalkoztatottság fellendítésén túl támogatják az elmúlt évek kedvezőtlen demográfiai tendenciáinak megállítását és visszafordítását, megállítják az elvándorlást és vonzóvá teszik a várost a fiatalabb generációk számára is. Az akcióterületen tervezett beruházások összértéke a tervek szerint hosszú távon meg fogja haladni a 3 mrd Ft-ot, amelynek jelentős hányadát kell, hogy adják a magánberuházók, hiszen a tervezett fejlesztések jellege, tárgya kifejezetten magas megtérülésekkel kecsegtet. A területen létre kívánunk hozni 2 db kifejezetten nagy, multi funkciós, komplex létesítményt. Sport, pihenő és rekreációs célokra összesen mintegy … nm alapterületen kívánunk fejlesztéseket végrehajtani, a zöld területek méretét mintegy 15%-kal kívánjuk növelni. Az itt üzemelő és itt létesítendő idegenforgalmi létesítmények forgalma alapján iparűzési adóból hosszú távon évi … Ft bevételt tervezünk, idegenforgalmi adóból pedig … Ft-ot tervezünk realizálni.
172/252I
3.4.
Antiszegregációs beavatkozási terv A társadalmi egyenlőtlenségek megszüntetése, és ezen belül a területi vagy más típusú szegregáció feloldása, Karcag város számára a fenntartható városfejlődés egyik záloga. Széleskörű szakmai egyetértés övezi azt a tényt, hogy az esélyteremtés legfontosabb eszközét a megfelelő színvonalú és mindenki számára hozzáférhető oktatás jelenti; ennek jegyében – és összhangban az egyenlő bánásmódról és esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény vonatkozó rendelkezéseivel – a város képviselő testülete 2007 decemberében jóváhagyta Karcag város Közoktatási Esélyegyenlőségi Programját. Figyelembe véve továbbá, hogy az esélyteremtés területén az oktatás mellett, illetve azt kiegészítve meghatározó szerepet játszanak a szociális szolgáltatások, Karcag Város Önkormányzata 2004-ben megalkotta szociális szolgáltatásszervezési koncepcióját, mely először biztosított a város számára teljes körű áttekintést az elérhető szociális szolgáltatásokról, és adott a szociális ellátásban érintett intézmények és szervezetek számára koordinált programot. A koncepció – az időközben beállt törvényi változások, illetve a felhalmozott tapasztalatok fényében – 2006 novemberében lett felülvizsgálva, naprakésszé téve. A jelen fejezetben ismertetett Antiszegregációs beavatkozási terv – támaszkodva a fentebb leírt szegregációs helyzetelemzés megállapításaira, és összhangban az IVS korábbi fejezeteiben meghatározott célrendszerrel, illetve a város fent említett szakpolitikai programjaival és koncepcióival – elsődleges feladata, hogy bemutassa a – város és a városrészek célrendszere keretében fentebb már ismertetett – tervezett városfejlesztési beavatkozásoknak a szegregációra, pontosabban a szegregáció csökkentésére, illetve megszüntetésére gyakorolt hatását. A tervezett intézkedések közé csak olyan intézkedések kerülhettek be, amelyek a beazonosított szegregátumokban a szegregáltság fokát csökkentik, ugyanakkor a város más területein, a külterületeken, illetve más településeken nem vezetnek a szegregáció kialakulásához, vagy megerősödéséhez. Az antiszegregációt közvetlenül szolgáló intézkedések ily módon történő részletesebb tárgyalása továbbá előkészíti a szegregált vagy szegregációval fenyegetett városrészek megújítására irányuló integrált szociális rehabilitációs programot.
3.4.1. A beavatkozási terv alapelemei és alapelvei Az antiszegregációs beavatkozások egyes elemei megkülönböztethetők a szerint, hogy az adott beavatkozás „kemény” (alapvetően fizikai jellemzők szerint mérhető, pl. infrastrukturális) vagy „puha” (alapvetően humán tényezőkre irányuló) jellegű-e. Általában elmondható, hogy önmagában a kemény, illetve a puha beavatkozás ritkán vezet eredményre, hatásos és maradandó eredmény ezek optimális kombinációjával érhető el. Ennek megfelelően a város által alkalmazott intézkedések tartalmaznak kemény és puha elemeket egyaránt. A különféle településeken előforduló szegregátumok közötti legfőbb különbségek a városszerkezeti adottságok szerint érhető tetten. Vannak ugyanis hagyományosan a várostestbe, a városi lakóövezetbe ékelődő szegregátumok, valamint az abból kiszakított, vagyis a városszövettől elkülönített szegregátumok. Míg az előbbiek esetében alapvetően a megtartó (illetve megtartva felemelő) típusú rehabilitációs programok alkalmazására van szükség, addig az utóbbiakban – legalábbis közép- és hosszabb távon – telep-felszámolási, és ezzel összekötött mobilizációs intézkedések kell hogy megvalósuljanak. Figyelembe véve, hogy a város szegregátumai kivétel nélkül hagyományosan a városszövet lakóövezeteinek részét képezik, minden szegregátum esetében alapvetően a megtartó típusú rehabilitációs programok alkalmazására van szükség. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a beavatkozások
173/252I nem tartalmaznak mobilizációs elemeket, sokkal inkább azt, hogy a fizikai mobilizáció helyett a helyi életesélyek mobilizálására kerül a hangsúly, ami – adott esetben – az önként vállalt fizikai mobilitás esélyét is megteremti. Az antiszegregációs beavatkozások akkor igazán hatásosak és maradandóak, ha a beavatkozások a szegregációs tünetek minél több elemére terjednek ki, és időben egyszerre, de legalábbis az egymásra épülés tekintetében egymással összeegyeztetve valósulnak meg. Az elemeket elsődlegesen – a szegregációs tünet-együttesek főbb csoportjainak megfelelően – az alábbiak szerint csoportosítottuk:
3.4.1.1.
Lakhatási integrációt biztosító és mobilizációs intézkedések
A lakhatási integrációt szolgáló elsődleges eszköz a – lakóövezetként megőrzendő – szegregátumok infrastrukturális ellátottságának biztosítása, és ezáltal a szegregátum és környezete egészében a lakókörnyezet minőségének javítása, a településrész vonzóbbá tétele a más településrészen élőknek is, valamint az ingatlanok értékének növelésén keresztül az ott lakók jövedelempozíciójának javítása. Kiemelt figyelmet fordít a város azokra az infrastrukturális elemekre, amelyek hiánya befolyásolja a közegészségügyi helyzet alakulását (pl. ivóvíz, szennyvíz-csatorna), valamint az ingatlanok állagmegóvását (pl. felszíni vízelvezetés). A fejlesztésekhez a város egyes képviselőinek fejenként (körzetenként) évi 1 millió Ft-os keret áll rendelkezésükre, de emellett a lakossági bejelentések, illetve a közterület-felügyelők felmérései alapján szükségessé váló fejlesztésekre is biztosít forrást a város (2008-ban mintegy 6 millió Ft-ot). A fentiekhez kapcsolódik az az évi mintegy 80 millió Ft-os fejlesztési forrás, amely az előző évben kiépített útalapok szilárd burkolattal való ellátását szolgálja. További eszközként szolgál a – nagy laksűrűségű – szegregátumban lakó magánszemélyek tulajdonában lévő ingatlanok megvétele, összekapcsolva az eladók lakás céljára alkalmas ingatlan-vásárlásában történő támogatásával. Szigorú feltételek szabályozzák mind a vásárolt ingatlan elhelyezkedését (pl. külterület, szegregációs tünetekkel terhelt övezet nem lehet), mind annak korszerűségét, komfortfokozatát (csak a korábbi ingatlannál magasabb minőségi fokozatot jelentő ingatlan fogadható el). Eszközként szolgál továbbá a szegregátum lakóinak bevonása a szociális bérlakásprogramba. A szociális bérlakások építése az Önkormányzat saját erőforrásait, a magántőke mozgósíthatóságát, illetve az elérhető pályázati forrásokat figyelembe véve tervszerűen zajlik. A lakások építése során a lakáskörülmények színvonalának javítása mellett elsődleges szempont a piaci alapon értékesíthető és a szociális bérlakások optimális keveredése, az integráció felgyorsítása és a tömbszerű szegregátum reprodukciójának elkerülése érdekében (ingatlanfejlesztés olyan piaci alapon is vonzó önkormányzati telkeken, mint pl. Nagyvénkert, Vasút utca, Móricz Zs. utca). Az ilyen mobilizációs intézkedések előkészítése során fokozott figyelmet fordít az Önkormányzat az integrációs készséget mutató családok tudatos kiválasztására, de figyelembe veszi az Északi és Déli cigányvárosban a lakásépítéshez kapcsolódóan pénzügyi okokból nehéz helyzetbe kerültek elhelyezési szükségletét is. Az ilyen sikertelen lakásépítések eredményeként elbontott felépítmények helyének, ingatlanjogi státuszának rendezésére és jövőbeni hasznosításának megtervezésére az érintett pénzintézetekkel közösen dolgoz ki programot az Önkormányzat, melynek során érvényesíti azt az elvet, hogy a laksűrűség az érintett területeken ne növekedjen. A fenti elemeket egészítik ki az átmeneti otthonok, melyek a hosszabb távú megoldások érvényesítése során fellépő ideiglenes lakhatási problémák áthidalására szolgálnak. A lakásvásárlási, bérlakás-igénybevételi program, illetve az átmeneti elhelyezés
174/252I arányainak pontos kialakítása a szociális helyzet feltérképezése alapján történik. Az Önkormányzat jövőbeni humán-fejlesztési céljainak egyik hangsúlyos eleme a szociális térkép információinak bővítése (pl. ingatlan tulajdonviszonyok, eladósodottsági helyzet, munkaerő-piaci pozíció), egy komplex szociális felmérés keretében. A lakhatási integrációt szolgáló eszközök között kell mindenképpen megemlíteni azokat a beavatkozásokat, amelyek a szegregátumok környezetében meglévő, környezetileg károsodott területek rekultivációjára, vagy éppen az ott található zöldterületek fejlesztésére, rekreációs, szabadidős funkciójuk megerősítésére irányulnak. Ezek a beavatkozások ugyanis – természetesen az infrastrukturális beavatkozásokkal összehangolt módon – nemcsak a szegregátum területének és környezetének vonzóbbá tételéhez járul hozzá, de lehetőséget adnak a szegregátumban élők tartalmasabb szabadidő-eltöltéséhez, lakókörnyezetük, életkörülményeik, komfortérzetük javításához (különösen akkor, ha ezt kapcsolódó vitalizáló SOFTprogramok is megerősítik). A zöldterületek mennyiségének és minőségének növelése érdekében az Önkormányzat saját tulajdonú csemetekertet üzemeltet, melyben egyre nagyobb teret biztosítanak a minőségi növényzetnek. A csemetekertből térítés nélkül lehet facsemetéhez jutni, amennyiben az közterületre kerül kiültetésre, de ennek bázisán kerül végrehajtásra a 3 éves parkosítási terv is.
3.4.1.2.
Oktatási integrációt biztosító intézkedések28
Karcag Város Önkormányzata fenntartásában lévő minden nevelési-oktatási intézményben a jövőben is biztosítani kívánja az esélyegyenlőségen alapuló, a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elve teljes körű érvényesülésének megfelelő oktatást és nevelést. Az egyenlő bánásmód követelményeit leginkább megvalósító integrált képzési formák elterjedése érdekében szükségessé vált a sajátos nevelési igényű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű tanulók szociális helyzetéből és a képességek fejlettségéből eredő hátrányok ellensúlyozását célzó neveléséhez, oktatásához szükséges feltételekkel rendelkező közoktatási intézmények számának emelése, az ehhez szükséges feltételek (szakember- és eszközellátottság) megteremtése. További célkitűzés a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatását, fejlesztését végző pedagógusok, gyógypedagógusok alkalmazásának kiterjesztése minden önkormányzati általános iskolára, és a pedagógiai szakszolgálat által lefedett szakterületek további bővítése. Az SNI gyermekek között relatíve magasabb arányban előforduló mentálhigiénés problémák személyre szabott kezelésével, valamint a személyiség kifejlődésének, illetve kibontakozásának fizikai korlátjait kezelő gyógytestnevelés kapacitásainak bővítésével és fejlesztésével számos gyermek kaphat nagyobb esélyeket az érvényesülésre, a szocializációs csapdából való kitörésre. Hasonló okok indokolják a fogyatékkal élők integrált neveléséhez kapcsolódó logopédiai oktatás kapacitásbővítését, mellyel ezen gyermekek esetében az integrált nevelés egyik legerősebb gátjának enyhítése érhető el. Az óvodai nevelés meghatározó mértékben segíti a gyermekek szociális beilleszkedését a szocializáció egyik legfontosabb időszakában, különös tekintettel a 28
Az oktatási és a foglalkoztatási intézkedéseket nehéz egymástól elhatárolni, hiszen az oktatás egyik fő feladata a munkaerő-piaci igényekhez igazodó képzettség biztosítása. A szétválasztás alapja az az elv volt, hogy az általános alapképzés, a készségfejlesztés és általában a magasabb iskolázottsági fok elérését célzó intézkedések tartoznak az oktatási intézkedések közé, míg a munkaerő-piaci igényekhez való jobb igazodás érdekében végzett, elsősorban a szakirányú képzésekre irányuló fejlesztések a foglalkoztatási intézkedések közé kerültek besorolásra.
175/252I szocializáció szempontjából hátrányos helyzetben lévőkre. Amellett, hogy az óvoda kiegészíti a családi nevelést, meghatározó szerepet tölt be a cigány kisebbségi kultúra hagyományápolásában, a másság elfogadására és tiszteletben tartására való nevelésben is. Az óvodai kapacitásokat ezért mindenképpen növelni kívánja az önkormányzat, és ezzel együtt a nagy hangsúlyt fordít a beóvodáztatási arányok növelésére, különös tekintettel a szociálisan hátrányos helyzetű családokban nevelkedő gyermekekre. Szükséges az általános iskolák és az óvodák között meglévő szegregációs helyzet és erre irányuló folyamat tendenciájának lefékezése, mely feladat egyik eszköze a beiskolázási körzethatárok felülvizsgálata lehet. Ez utóbbit a demográfiai folyamatok és az egyes iskolákhoz kapcsolódó beiskolázási számarányok változásai is indokolttá teszik, amelyekre vonatkozó naprakész információk beszerzése elengedhetetlen az optimális (humán és fizikai) erőforrás-tervezés szempontjából. Mindezeknél figyelembe kell venni az egyházi iskolaindítási szándékot is, és az érintett egyháznál kezdeményezni kell, hogy az önkormányzati fenntartású intézményekhez hasonlóan, kiemelt figyelmet fordítsanak a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek beiskolázására, illetve oktatására. Növelni kell az esélykompenzáció és tehetséggondozás párhuzamos működtetéseinek eredményességét. Cél, hogy a hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók egyre növekvő számban kerüljenek be az emelt szintű oktatásba is. Ennek egyik külön kiemelendő területe a kompetencia-alapú oktatás megerősítése a HHH gyermekek esetében, különös tekintettel arra, hogy ezen gyermekek a kompetencia-méréséken jóval az átlag alatt szerepelnek, noha eredendően képességeik ezt nem tennék indokolttá. Emellett az Önkormányzat egy átfogó oktatási program beindítását tervezi az általános iskolai végzettségnél magasabb végzettség elérése érdekében azokban az iskolákban, amelyek magas arányban oktatnak HH és HHH gyermekeket. Ez a program magában foglalna felzárkóztató képzéseket, képességfejlesztő programokat és speciális felkészítő képzéseket egyaránt, de kiterjedne speciális felvételi szabályrendszer kidolgozására és bevezetéséra is a programhoz kapcsolódó gyermekek számára. A cél egy olyan összehangolt, többpontos beavatkozási csomag életbe léptetése, amely a puszta esélyteremtésnél némileg erősebb „puha kényszerítő” eszközök révén biztosíthatja a folytonosságot az általános iskolai és a középiskolai szint között, minimalizálva a szintváltásból adódó „lemorzsolódást”. A tapasztalatok továbbá azt mutatják, hogy az esélyteremtésben a szociálisan hátrányos helyzetűek körében is meghatározó szerepet töltenek be a mintaadó személyek. Ezért az Önkormányzat és intézményei olyan további pozitív diszkriminációs ösztönző eszközöknek (pl. speciális ösztöndíjak) a bevezetését tervezi, mellyel a közösség szempontjából előremutató irányba tudja befolyásolni a mintaadó személyek kiválasztódását. A hátrányos helyzetű gyermekekre kialakított ösztönzőknek az általános és középfokú oktatási intézményekre történő kiterjesztésével még kézzelfoghatóbb közelségbe hozható az ilyen környezetből származó, de tehetséges tanulók számára az érvényesülés esélye, már az életesélyek alakulása szempontjából meghatározó alapoktatás szintjén is.
3.4.1.3.
Foglalkoztatási helyzetet javító intézkedések
A hátrányos helyzetűek társadalmi integrációja és ezzel együtt a területi szegregációs tünetek oldása hosszabb távon nem képzelhető el a nélkül, hogy ne növekedne a közülük foglalkoztatotti körbe tartósan bevont munkavállalók aránya. A segélyekkel szemben a – méltányos jövedelemmel honorált – munkavégzés ugyanis az esetek döntő többségében nemcsak hogy jövedelmet biztosít, hanem az öngondoskodási képességek növelésén keresztül alkalmas az életvitel előremutató megszervezésének
176/252I előmozdítására, az erkölcsi tartás megerősítésére, és ezáltal a szocializációs hátrányok leküzdésében való hathatós előrelépésre. Az Önkormányzat ezért amellett hogy erőfeszítéseket tesz általában a foglalkoztatás ösztönzésére, kiemelt figyelmet fordít szociálisan hátrányos helyzetűek foglalkoztatási helyzetének javítására. Tekintve, hogy ezeket a közösségeket a jelen helyzetben az életszakaszuk különböző pontján álló, a képezhetőség tekintetében rendkívül heterogén adottságokkal rendelkező lakosság jellemzi, az Önkormányzat más és más célcsoportra, más és más jellegű beavatkozást tervez alkalmazni. A város adottságaihoz (és a múltbeli viszonyokhoz) képest a mezőgazdasági feldolgozóipar jelenlegi szerepe a városban a potenciális lehetőségektől elmarad. Ez a szektor az egyik legalkalmasabb arra, hogy a szegregátumokban felülreprezentált, az iskolarendszerből már korábban kikerült, de még aktív korú, alacsony képzettséggel rendelkező munkavállalóknak folyamatos megélhetést biztosítson. Karcag városa számára emellett az egyik fejlődési kitörési pontot a súlyponti szerepkörrel bíró kórház jelenti. A súlyponti szerepkör megerősítése, a kórház tevékenységének bővítése (a szakellátások számának növelése) növeli a munkaerőszükségletet közvetlenül a kórházban, illetve a széleskörű beszállító-hálózatban. A szegregátum nagy munkanélküliséggel bíró lakossága számára ez a közvetlen közelségben lévő, és a képzettségi szint teljes skáláját lefedő munkaerőigény megoldást jelenthet a fennálló helyzet javítására. A szegregátumok közvetlen közelében olyan barnamezős, volt ipari funkcióval rendelkező területek és épületek találhatók, amelyek – jelentős beruházások nélkül is – további vállalkozások (elsősorban KKV-k) fogadására alkalmasak. A betelepülés ösztönzésére azonban egy részletes információs csomag összeállítására van szükség, amelynek a megfelelő célcsoporthoz történő eljuttatását az e célra szervezett rendezvényeken nyílik a leginkább mód. A vállalkozások befogadása során az elsődleges szempont a munkahelyteremtés, melyben az Önkormányzat a szociálisan hátrányos helyzetű munkavállalók alkalmazására külön ösztönzőket léptet életbe. A pályakezdő munkanélküliek viszonylag magas aránya azt mutatja, hogy a munkanélküliség egyik fő oka a munkaerő-piaci igényekhez nem kellő mértékben igazodó pályaorientáció. Ez a probléma halmozottan jelenik meg az információszerzési akadályokkal küzdő fogyatékkal élő fiatalok és a HHH gyermekek esetében, akiknél a pályaorientáció az életesélyek növelése szempontjából különösen nagy érzékenységgel bír. A kezdeti pályaorientáció mellett az életesélyek növelése szempontjából különösen nagy jelentőséggel bír a megváltozott munkapiaci igényekhez rugalmasabban igazodó képzési rendszer, különös tekintettel a szegregátumban lakó, a munkaerő-piaci igények gyors változásában érzékenyen érintett lakosságra. Ezért mind a középfokú intézményekben, mind pedig az átképzés és a felnőttoktatás rendszerében ki kell dolgozni a munkaerő-piaci igényekhez hatékonyabban igazodó képzés programját. A széleskörű tapasztalatok szerint a szegregátumban megvalósuló, fentebb már említett infrastrukturális fejlesztések akkor lesznek hatékonyak, ha azokat SOFT programok is megerősítik. Ezeken belül meghatározó szereppel bírnak azok a programok, amelyek a városi alközponti funkció tartalommal való megtöltését célozzák, a szegregátum lakosságát mozgósítják, valamint a városrész köztereit és közéletét revitalizálják. A revitalizációval nagymértékben javul a szegregátum megítélése a más városrészekben élők számára, és ezzel párhuzamosan megindul a szolgáltatók betelepülése az új funkciókkal felruházott területekre, amellyel együtt megnyílnak a helyi foglalkoztatás bővülésének lehetőségei.
177/252I A 2008-2013-as időszakban megnyíló, és az önkormányzati fejlesztésekre fordítható pályázati források jelentős beruházások megvalósítását igénylik. A beruházások kivitelezése során az Önkormányzat olyan megrendelői pozícióban van, amelyben lehetősége van speciális elvárások megfogalmazására a kivitelezőre, illetve a kivitelezésre vonatkozóan. Ezek közé a speciális elvárások közé beépíthető, hogy a kivitelező foglalkoztasson helyi illetőségű, szociálisan hátrányos helyzetű munkavállalókat. Az eredményesség érdekében a foglalkoztatás – a Munkaügyi Központtal összehangolva – többlépcsős előkészítő munkát is igényel: fel kell mérni az adottságokat a munkavállalói, az elvárásokat pedig a kivitelezői oldalon, és a különbségek áthidalására gyorsított képzéseket kell lebonyolítani.
3.4.1.4.
Közösségfejlesztési és szociális helyzetet javító intézkedések
A szociális alapszolgáltatások biztosításával, a pénzbeli és természetbeni ellátások nyújtásával az önkormányzat jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a fogyatékkal élők, illetve családtagjaik, valamint a halmozottan hátrányos helyzetű rétegek a mindennapi életvitelükhöz hatékony segítséget kapjanak. Az önkormányzat célja azonban a segélyezési politika átalakítása, a passzív-jellegű jövedelempótlással szemben az aktív-jellegű, mozgósító erejű beavatkozások előnyben részesítése, a szociális foglalkoztatás és a közmunka program ösztönzése, fejlesztése. Amellett hogy a szegregátumok lakóinak számos tekintetben korlátozottabbak a lehetőségei az egészséges életvitelre, ezen lakosság körében az egészségtudatos életmód jelentősége sem itatja át kellő mértékben a hétköznapokat. Az egészségügyi és szociális térkép elkészítésével, valamint az erre alapozott, gyermekek, fiatalok és felnőttek részére egyaránt kialakított egészségnevelő, felvilágosító, alkohol- és drogmegelőzési programok során annak tudatosítása a cél, hogy az egészséges életmód a minőségi életvezetés alapja és az élet egyéb területein való helytállás mozgatórugója. A szegregátumban az alközponti funkciók megerősítése, a közösségi terek kiépítése és revitalizációja hozzájárul a közösségépítéshez és a szabadidő tartalmasabb eltöltéséhez. A zöldterületek, játszó- és mozgásterek fejlesztése, rekreációs övezetek kialakítása nemcsak a rendezett, egészségesebb, minőségi lakókörnyezet kialakítását szolgálja, hanem az érintett (illetve környező) településrészek vonzóbbá tételéhez, és ezáltal az életkörülmények javításához is hozzájárul. Az adottságok pontos ismerete az előkészítés során egy átfogó műszaki felmérést igényel. A tartósság és az eredményesség érdekében a játszó- és mozgásterek fejlesztésének minden gyermekgeneráció részére megfelelő eszközöket és tereket kell biztosítania. A szegregátumokban felülreprezentált (pszichiátriai- és egyéb) szenvedélybetegek, hajléktalanok átmeneti elhelyezésének biztosítása olyan formában ad lehetőséget a szenvedélybetegek számára a folyamatos szakértői felügyelet mellett történő gyógyulásra, hogy közben a sok esetben már kritikussá vált családi együttélést nem terhelik a gyógyulási folyamat krízis-helyzetei. A szegregátumokban ugyancsak nagyobb arányban előforduló, rövidebb-hosszabb lakhatási problémákkal küszködő családok átmeneti elhelyezésének biztosítása esélyt teremt arra, hogy a családok egy átmeneti, de biztos lakhatási háttér, valamint segítő személyzet mellett rendezzék alapvető egzisztenciális problémáikat. Ezeket az átmeneti elhelyezési formákat az Önkormányzat az egészségügyi ellátórendszer intézményeivel összehangoltan, azok közvetlen közelében (vagy legalábbis azoktól könnyen elérhető távolságban) tervezi kialakítani.
3.4.1.5.
Közszolgáltatásokhoz való hozzáférést javító intézkedések
178/252I A szegregátumokban élők – a közel azonos méretű és adottságú városok lakóihoz hasonlóan – a közszolgáltatások jelentős részének elérésében a város központjához kötődnek. Így a közszolgáltatások elérhetősége számukra elsődlegesen annak függvénye, hogy milyen gyakorisággal és milyen feltételek közepette tudják áthidalni a lakóhelyet biztosító településrész a városközpont közötti távolságot. Mivel a szegregátumok lakói is nagy arányban veszik igénybe a kerékpáros közlekedést, az ehhez kapcsolódó feltételek javítása (új utak kialakítása, a régiek javítása, utcai és közösségi kerékpártárolók kialakítása stb.) a szegregátumokban élők számára jelentős javulást eredményez a hozzáférésben. Ezen túlmenően alapvető fontosságú a tömegközlekedés (alapvetően a helyi buszjáratok) feltételeinek javítása. Az Önkormányzat a buszközlekedési szolgáltatás esetében – a kedvezményezett lakosság képviseletében – megrendelőként lép fel, és ebben a pozícióban lehetősége nyílik bizonyos, a szolgáltatónál elvégzendő fejlesztések kezdeményezésére. A lakossági igények szempontjából elsősorban olyan fejlesztések végrehajtására vonatkozó tárgyalásokat indít meg az Önkormányzat, amelyek nagyobb járatsűrűséget eredményeznek, szükség szerint kisebb kapacitású, de energiatakarékosabb buszok beállításával. A feltételek javításának egyik fontos további eleme a korszerű, az időjárási körülmények következményeitől nagyrészt mentesítő utasvárók kialakítása. A beruházás kivitelezése és állagmegóvása során az önkormányzati és közösségi források felhasználása mellett tervezi a magántőke bevonását is (pl. reklámfelületek értékesítése). Az önkormányzat kiemelt területként kezeli a fogyatékkal élők akadálymentes közlekedése feltételeinek megteremtését. Ennek megvalósítása érdekében a korlátozott közlekedőképességű emberek számára akadálymentes épített környezetet kell kialakítani, amely kényelmes, biztonságos és önállóan használható. Ezt a szempontot figyelembe kell venni a már meglévő utak, járdák felújításakor, és az új építésű utak, járdák kialakításakor egyaránt. Az önkormányzati, egészségügyi intézmények, közösségi terek jelentős részében nem megoldott, vagy csak kis részben biztosított az akadálymentes közlekedés, ezért – amennyiben az önkormányzat költségvetése lehetővé teszi – még a törvényben meghatározott határidő letelte előtt fokozott figyelmet fordít arra, hogy az alapszolgáltatást igénylő, mozgásában korlátozott személyek az ellátásokhoz fizikai akadályok leküzdése nélkül jussanak. A fentieken túlmenően az önkormányzat lépéseket kíván tenni a kommunikációs akadálymentesítés megvalósítása terén is, a tájékozódást segíthető feliratok, formák, szimbólumok, fények, színek, burkolatok és hangok érzékelhetővé tételével. A szegregátumokban lakó, a munkaerő-piaci igények gyors változásában érzékenyen érintett lakosság számára sok esetben kiemelt jelentőséggel bírhat a bölcsődei ellátáshoz való hozzáférés. A szegregátumból is könnyen elérhető helyen megvalósuló bölcsődei férőhelykapacitás-bővítés az itt élő, esetenként családfenntartó nők munkaerő-piaci pozíciójának javulását eredményezi. A város különösen fontosnak tartja a kulturális esélyegyenlőtlenségek csökkentését, a szolgáltatásokhoz való hozzáférhetőség biztosítását és az informatikai eszközök használhatóságának kiterjesztését. Ugyancsak kiemelt szerepet szánnak a figyelemfelhívásnak, ezen keresztül a szolidaritás növelésnek, az előítéletek oldásának.
3.4.1.6.
Információs, koordinációs és problémakezelő intézkedések
Az esélyegyenlőségi területen végzett munka azt az általános tapasztalatot hozta, hogy a különféle típusú beavatkozások egyes elemeinek széleskörű alkalmazása, illetve azok ötvözése a legtöbb esetben nem vezet az elvárt eredményre, ha nem társul hozzá
179/252I megfelelő koordináció és egy aktív, folyamatos személyes kapcsolaton alapuló segítő hálózati tevékenység. Az alapvető cél az, hogy az antiszegregációs beavatkozási elemek fentebb ismertetett csoportjain – lakhatás, oktatás, foglalkoztatás, társadalmi beilleszkedés és a közösségi szolgáltatásokhoz való hozzáférés – belüli intézkedésekhez kapcsolódva, azokat érvényesülését megerősítve hatékonyabban segítse a szegregációs tünetek csökkentését. Az ezzel kapcsolatos feladatok olyan sokrétűek és olyan jelentős feladat-összehangolási munkát igényelnek, hogy a város – az érintett intézményi szereplők bevonásával – egy Esélyegyenlőségi és Antiszegregációs Koordinációs Csoport felállítását tervezi.
3.4.2. A szegregátumonkénti beavatkozások fő irányai Karcag esetében a szegregátumoknak a … fejezetben ismertetett helyzetelemzése azt mutatja, hogy a szegregátumok a városszerkezeti adottságok tekintetében többékevésbé azonos jellegzetességeket mutatnak, ugyanakkor más szempontból igenis eltérőek. Ennek megfelelően ezekhez a speciális adottságokhoz az antiszegregációs beavatkozások területre-szabott „csomagjainak” is igazodniuk kell: 1. sz. szegregátum: A Kisföldek és Kertváros déli peremén található terület (utca) esetében a városszerkezeti adottságok szerint egyértelműen egy kis lélekszámú, városszövetbe ágyazódott szegregátumról van szó, melyben vegyesen él a szociálisan hátrányos és nem hátrányos helyzetű lakosság; a szegregátum esetében az átfogó cél az infra-rendezése, valamint a szegregáció további humán tényezőinek kiküszöbölése intézményesített és programszerű beavatkozásokon keresztül. 2. sz. szegregátum: A Déli városrész déli szegletében található terület esetében a városszerkezeti adottságok szerint egyértelműen egy városszövetbe ágyazódott, igen nagylétszámú, szinte önálló városrészt alkotó szegregátumról van szó, mely esetében az átfogó cél a szegregátumon élők életkilátásainak javítása – a szegregátum méretéhez igazodó komplex terület-rehabilitáció keretében – a lakókörnyezet minőségének fejlesztésével, valamint a szegregáció további humán tényezőinek kiküszöbölése intézményesített és programszerű beavatkozásokon keresztül. 4. sz. szegregátum: Az Északi városrész észak-keleti szegletében elterülő övezet esetében a városszerkezeti adottságok szerint szintén egyértelműen egy városszövetbe ágyazódott, igen nagylétszámú, szinte önálló városrészt alkotó szegregátumról van szó, mely esetében az átfogó cél a szegregátumon élők életkilátásainak javítása – a szegregátum méretéhez igazodó komplex területrehabilitáció keretében – a lakókörnyezet minőségének fejlesztésével, valamint a szegregáció további humán tényezőinek kiküszöbölése intézményesített és programszerű beavatkozásokon keresztül.
180/252I
3.4.3. Beavatkozási elemek bemutatása A város és a városrészek célrendszere keretében a fentebbiekben már ismertetett programok és beavatkozások területi kötődése kapcsán meg kell különböztetni a beavatkozási pont, illetve a hatásterület szerinti kötődést. Az alábbiakban elsőként ismertetett általános beavatkozások a beavatkozási pont tekintetében rendszerint nem a város egy-két konkrét pontjához, hanem a város egészéhez kötődnek, és hatásterületük is a város jelentős részére, a város egészére, vagy akár az egész kistérségre kiterjednek. A később bemutatásra kerülő beavatkozások a beavatkozási pont tekintetében a szegregátumokhoz, illetve azok közvetlen környezetéhez kapcsolódnak, és hatásuk legalább a szegregátumra minden esetben kiterjed.
3.4.3.1.
Általános beavatkozások
Az alábbiakban azok a beavatkozások szerepelnek, amelyek beavatkozási pont szerint nem köthetők konkrétan egy városrészhez, de hatásuk egyértelműen kiterjed az összes (vagy több) városrészre és a bennük lévő szegregátumokra. Lakhatási integrációt biztosító és mobilizációs intézkedések Progr am: Intézk edés:
4.2.
Városi közúti közlekedés fejlesztése
58.
A járda- és úthálózat megkezdett rekonstrukciójának folytatása, új járdák, útalapok és utak kiépítése A járdák és az utak megfelelő állapota a lakókörnyezet rendezettségének növelése mellett meghatározó mértékben járul hozzá a városrészek (és így a szegregátumok) megközelíthetőségéhez, illetve a szegregátumokból a közszolgáltatásokkal jobban ellátott városrészekbe történő bejutáshoz. Építési és Műszaki Iroda 2008
Intézkedés leírása
Felelős Tervezett indítás Pénzügyi forrás Indikátor
Indikátor-érték (1. év) Indikátor-érték (3. év) Indikátor-érték (6. év) Program: Intézkedés:
4.7. 69.
Önkormányzati + EU (ÉAOP) A 2008-tól induló időszakban felújított, épített járdahálózat és úthálózat (görgetett) hosszának aránya a teljes járdahálózaton belül a szegregátumokban (%) 2% 5% 8% Ivóvíz szolgáltatás fejlesztése Ivóvíz hálózat alapinfrastruktúrájának
181/252I
Intézkedés leírása
Felelős Tervezett indítás Pénzügyi forrás Indikátor Indikátor-érték (1. év) Indikátor-érték (3. év) Indikátor
Indikátor-érték (6. év) Program:
4.8.
Intézkedés:
73.
Intézkedés leírása
korszerűsítése A jó minőségű ivóvízhez való hozzájutás az egészséges életfeltételek egyik alapkövetelménye. A város elavult gerincvezetékének korszerűsítése a szegregátumok szempontjából azért is kiemelt jelentőségű, mert az itt élő, hátrányosabb társadalmi helyzetű lakosság kevésbé képes alternatív ivóvíz-forrást biztosítani magának (palackos ásványvíz vásárlás). A gerincvezeték nagy volumenű felújításának megkezdéséig a kutak szűrőrendszerének korszerűsítésére van szükség a fertőtlenítőszer-mentes (hypo) ivóvíz biztosítása érdekében. Építési és Műszaki Iroda 2009 Önkormányzati + EU (EAOPkiemelt projekt) A korszerűsített kutak száma (db) 1 db 6 db Az adott időszakban felújított, épített gerinchálózat hosszának aránya a teljes gerinchálózaton belül a szegregátumokban (%) 15% Csatorna hálózat és szennyvíz kezelés fejlesztése Csapadékvíz elvezető árkok állapotának felmérése szükséges, a felszíni vízelvezetést meg kell oldani, a csapadékvíz szennyvízcsatornába vezetésének teljes megszüntetése szükséges. A csapadékvíz és általában a felszíni vizek megfelelő elvezetése a szegregátumokban a lakókörnyezet rendezettségének növelése mellett meghatározó mértékben járul hozzá a sok esetben leromlott állapotú ingatlanok további értékromlásának (és ezáltal az
182/252I
Felelős Tervezett indítás Pénzügyi forrás Indikátor
Indikátor-érték (1. év) Indikátor-érték (3. év) Indikátor-érték (6. év) Program: Intézkedés:
5.1. 87. Intézkedés leírása
Felelős Tervezett indítás Pénzügyi forrás Indikátor Indikátor-érték (1. év) Indikátor-érték
életfeltételek és életesélyek romlásának) megakadályozásához. Építési és Műszaki Iroda 2008 Önkormányzati + EU (KEOP) Az adott időszakban felújított, épített csapadékvíz elvezető hálózat hosszának aránya a teljes csapadékvíz elvezető hálózaton belül a szegregátumokban (%) 0% 20% 70% Közterületek fejlesztése Zöldterületek méretének növelése, fák ültetése A zöldterületek fejlesztése egyaránt hozzájárul a rendezett, egészségesebb, minőségi lakókörnyezet kialakításához, valamint az érintett (illetve környező) településrészek vonzóbbá tételéhez és ezáltal az életkörülmények javításához. A zöldterületek mennyiségének és minőségének növelése érdekében az Önkormányzat saját tulajdonú csemetekertet üzemeltet, melyben egyre nagyobb teret biztosítanak a minőségi növényzetnek. A csemetekertből térítés nélkül lehet facsemetéhez jutni, amennyiben az közterületre kerül kiültetésre, de ennek bázisán kerül végrehajtásra a 3 éves parkosítási terv is. Építési és Műszaki Iroda 2008 Önkormányzat + EU (KEOP, EAOP) A belterületen kiültetett minőségi fák száma (db/év) 500 db/év 1000 db/év
183/252I (3. év) Indikátor-érték (6. év)
1500 db/év
Oktatási integrációt biztosító intézkedések Program:
6.3.
Intézkedés:
118.
Intézkedés leírása
Felelős Tervezett indítás Pénzügyi forrás Indikátor Indikátor-érték (1. év) Indikátor-érték (3. év) Indikátor-érték (6. év) Program:
6.3.
Intézkedés:
119.
Pedagógiai módszertani fejlesztések A város demográfiai térképének aktualizálása, illetve az iskolai körzetek antiszegregációs szempontú felülvizsgálata (a 2008/2009-es tanév tapasztalatai alapján) alapján az alapfokú közoktatási intézmények tanulói befogadó képességének és munkaerő szükségletének kiigazítása A demográfiai folyamatok részletes feltérképezésével valós kép alakítható ki a társadalmi helyzetről, szerkezetről, annak tendenciáiról. Ennek fényében – a tervezett egyházi iskolai kapacitás-bővülést is figyelembe véve – indokolt lehet az iskolai körzet-határok felülvizsgálata, ami az iskolai szegregáció oldásának egyik eszköze is. A körzethatárok esetleges módosítása esetén – azok pozitív hatásának érvényesülése érdekében – szükség van az érintetteket bevonó, és az előnyöket bemutató programokra. Humán Szolgáltatási Iroda 2009 Önkormányzati + EU (TAMOP) HHH gyermekek legmagasabb aránya az iskolán belül a város átlaghoz képest (%) Az átlag 2-szerese Az átlag 2,3-szorosa Az átlag 2-szerese Pedagógiai módszertani fejlesztések Az 1-12. évfolyamon kompetencia alapú oktatás támogatása
184/252I Intézkedés leírása
Felelős Tervezett indítás Pénzügyi forrás Indikátor
Indikátor-érték (1. év) Indikátor-érték (3. év) Indikátor-érték (6. év) Program:
6.3.
Intézkedés:
120.
Intézkedés leírása
Felelős Tervezett indítás Pénzügyi forrás Indikátor
Indikátor-érték
A szegregátumban élő gyermekek a kompetenciaméréseken jóval az országos átlag alatt teljesítenek. A kompetencia-központú oktatási formákban való intenzívebb részvétellel ezek az eredmények jelentős mértékben javíthatók. Humán Szolgáltatási Iroda 2009 Önkormányzati + EU (TÁMOP) A szegregátumban élő gyermekeknek az országos átlaghoz viszonyított kompetencia-mérési eredményeiben beállt javulás (%) 1% 2% 4% Pedagógiai módszertani fejlesztések Az önkormányzati oktatási intézményekben a felzárkóztatás, a tehetséggondozás erősítése, a nevelési programok kiterjesztése a deviancia és a mentálhigiénés problémák kezelésére A statisztikai adatok egyértelműen bizonyítják, hogy a szegregátumokban magasabb arányban élnek a mentálhigiénés problémákkal küzdő és SNI gyermekek. Ezen gyermekeknek a személyre szabott programokba történő aktív bevonásával a problémák sokkal nagyobb hatékonysággal kezelhetők. Humán Szolgáltatási Iroda 2010 EU (TAMOP) A deviancia és a mentálhigiénés problémák kezelésére szolgáló programokban részt vevő diákok száma az ilyen problémákkal küzdő diákok összlétszámán belül (%) 10%
185/252I (1. év) Indikátor-érték (3. év) Indikátor-érték (6. év) Program:
6.3.
Intézkedés:
121. Intézkedés leírása
Felelős Tervezett indítás Pénzügyi forrás Indikátor Indikátor-érték (1. év) Indikátor-érték (3. év) Indikátor-érték (6. év) Program:
6.3.
Intézkedés:
122.
Intézkedés leírása
15% 25% Pedagógiai módszertani fejlesztések Az OV-IS program kiterjesztése több oktatási intézményre A Kinizsi úti óvodában az Arany János Általános Iskolával közösen működtett OV-IS (óvodaiskola) projekt az iskolába való átmenetet hivatott segíteni. Ennek kedvező eredményei azt sugallják, hogy a program kiterjeszthető lenne a város többi oktatási intézményére is. Humán Szolgáltatási Iroda 2009 Önkormányzati + EU (TÁMOP) A OV-IS rendszerbe bekapcsolt iskolák száma (db) 2 db 3 db 4 db Pedagógiai módszertani fejlesztések A pedagógia szakszolgálati ellátórendszer szakmai fejlesztése (logopédia, gyógypedagógiai tanácsadás, a nevelési tanácsadás, a gyógytestnevelés, enyhe értelmi, beszéd- és „más” fogyatékos gyermekek különleges ellátása), különös tekintettel a gyógytestnevelés kapacitásbővítésére és elhelyezésének javítására A szegregátumokban élő gyermekeknek az átlagosnál nagyobb arányban van szükségük pedagógiai szakszolgálati ellátásra. A le nem fedett szakterületek bevezetésével számos gyermek esetében nyílik
186/252I
Felelős Tervezett indítás Pénzügyi forrás Indikátor Indikátor-érték (1. év) Indikátor-érték (3. év) Indikátor-érték (6. év) Program:
7.1.
Intézkedés:
143. Intézkedés leírása
Felelős Tervezett indítás Pénzügyi forrás Indikátor Indikátor-érték (1. év) Indikátor-érték (3. év) Indikátor-érték (6. év) Program:
7.1.
Intézkedés:
144.
lehetőség a hátrányos helyzetet fokozó különféle fogyatékosságok visszatartó erejének csökkentésére és az érvényesülési esélyek növelésére. Humán Szolgáltatási Iroda 2009 Önkormányzati + EU (TÁMOP) A pedagógia szakszolgálati ellátórendszer által lefedett szakterületek száma (db) 3 db 5 db 5 db Esélyegyenlőségi program kialakítása, megvalósítása A fogyatékkal élő gyermekek integrált nevelésének erősítése, a logopédiai óraszámok növelése A tapasztalatok alapján a fogyatékos gyermekek integrált nevelése során fellépő frusztrációk egyik leggyakoribb forrása a kifejezési készségek korlátozottsága. A logopédiai óraszámok növelésével az integrált nevelés egyik legerősebb gátjának enyhítése érhető el. Humán Szolgáltatási Iroda 2009 Önkormányzati + Állami + EU (TAMOP) A fogyatékkal élő gyermekek integrált nevelésének erősítése, a logopédiai óraszáma (óra/hét) 2 óra/hét 3 óra/hét 4 óra/hét Esélyegyenlőségi program kialakítása, megvalósítása Az óvodai kapacitások bővítése (új óvoda építésével is),
187/252I
Intézkedés leírása
Felelős Tervezett indítás Pénzügyi forrás Indikátor Indikátor-érték (1. év) Indikátor-érték (3. év) Indikátor-érték (6. év) Program:
7.1.
Intézkedés:
148.
Intézkedés leírása
Felelős Tervezett
játszóudvarok fejlesztése, a megnövekedett óvodai kapacitásban a HHH gyermekek részvételi arányának növelése Az óvoda kiegészíti a családi nevelést és ezáltal meghatározó mértékben segíti a gyermekek szociális beilleszkedését a szocializáció egyik legfontosabb időszakában, különös tekintettel a szocializáció szempontjából hátrányos helyzetben lévőkre. Mindemellett az óvoda meghatározó szerepet tölt be a cigány kisebbségi kultúra hagyományápolásában, a másság elfogadására és tiszteletben tartására való nevelésben, már a nevelés korai szakaszában. Humán Szolgáltatási Iroda 2010 Önkormányzati + EU (ÉAOP) A HHH gyermekek részvételi aránya az óvodáztatásban (%) 93 % 95% 97% Esélyegyenlőségi program kialakítása, megvalósítása Tehetséges és hátrányos helyzetű tanulók számára speciális ösztöndíjak alapítása (alap és középfokú oktatási intézményekben is) A hátrányos helyzetű tanulók számára indított külön ösztöndíj program még kézzelfoghatóbb közelségbe hozza az ilyen környezetből származó, de tehetséges tanulók számára az érvényesülés esélyét. Ezen túlmenően az ő valós teljesítményen alapuló mintaadó szerepük pozitív példaként szolgál a szűkebb közösségük számára. Humán Szolgáltatási Iroda 2010
188/252I indítás Pénzügyi forrás Indikátor
Indikátor-érték (1. év) Indikátor-érték (3. év) Indikátor-érték (6. év)
Önkormányzati + EU + Civil + Magán Tehetséges és hátrányos helyzetű tanulók közül speciális ösztöndíjban részesültek száma (fő/év) 115 fő/év 130 fő/év 150 fő/év
Foglalkoztatási helyzetet javító intézkedések Program:
1.4.
Intézkedés:
11.
Intézkedés leírása
Felelős Tervezett indítás Pénzügyi forrás Indikátor Indikátor-érték (1. év) Indikátor-érték (3. év) Indikátor-érték (6. év) Program: Intézkedés:
3.1. 44.
Mezőgazdasági feldolgozóipar támogatása Meglévő mezőgazdasági feldolgozóipar fejlesztése, a mezőgazdasági termékek feldolgozottsági fokának növelése A város adottságaihoz (és a múltbeli viszonyokhoz) képest a mezőgazdasági feldolgozóipar jelenlegi szerepe a városban a potenciális lehetőségektől elmarad. Ez a szektor az egyik legalkalmasabb arra, hogy a szegregátumokban felülreprezentált, az iskolarendszerből már korábban kikerült, de még aktív korú, alacsony képzettséggel rendelkező munkavállalóknak folyamatos megélhetést biztosítson. Gazdálkodási és Kistérségi Iroda 2008 Önkormányzati + EU (UMVP, GOP, EAOP) Mezőgazdasági feldolgozóiparban foglalkoztatott helyi lakosok száma (fő) 70 fő 80 fő 90 fő Kórház integrált fejlesztése Súlyponti kórházi szerepkör
189/252I erősítése, új szakellátások bevezetése, eszközpark és műszerállomány fejlesztése. Karcag városa számára az egyik fejlődési kitörési pontot a súlyponti szerepkörrel bíró kórház jelenti. A súlyponti szerepkör megerősítése, a kórház tevékenységének bővítése (a szakellátások számának növelése) növeli a munkaerőszükségletet közvetlenül a kórházban, illetve a széleskörű beszállító-hálózatban. A szegregátum nagy munkanélküliséggel bíró lakossága számára ez a közvetlen közelségben lévő, és a képzettségi szint teljes skáláját lefedő munkaerőigény megoldást jelenthet a fennálló helyzet javítására. Kórház 2008
Intézkedés leírása
Felelős Tervezett indítás Pénzügyi forrás Indikátor Indikátor-érték (1. év) Indikátor-érték (3. év) Indikátor-érték (6. év) Program:
7.1.
Intézkedés:
145.
Intézkedés leírása
Kórházi + Önkormányzati + EU (TIOP) Szakellátás keretében ellátott betegek számának növekménye a 2008-as adatokhoz képest (%) 1,0% 1,5% 2,5% Esélyegyenlőségi program kialakítása, megvalósítása Pályaválasztási tanácsadási programok meghonosítása az oktatási intézményekben, kiemelt figyelemmel a fogyatékkal élőkre és a HHH gyermekekre A pályakezdő munkanélküliek viszonylag magas aránya azt mutatja, hogy a munkanélküliség egyik fő oka a munkaerő-piaci igényekhez nem kellő mértékben igazodó pályaorientáció. Ez a probléma halmozottan jelenik meg az információ-szerzési akadályokkal küzdő fogyatékkal élő fiatalok és a HHH gyermekek
190/252I
Felelős Tervezett indítás Pénzügyi forrás Indikátor
Indikátor-érték (1. év) Indikátor-érték (3. év) Indikátor-érték (6. év) Program:
7.1.
Intézkedés:
147.
Intézkedés leírása
esetében, akiknél a pályaorientáció az életesélyek növelése szempontjából különösen nagy érzékenységgel bír. Humán Szolgáltatási Iroda 2009 Önkormányzati + EU (TAMOP) Pályaválasztási tanácsadási programban résztvevő, fogyatékkal élő gyermekek száma (fő/év) 10 fő/év 15 fő/év 25 fő/év Esélyegyenlőségi program kialakítása, megvalósítása A szociálisan hátrányos helyzetű, munkaerő-piaci hátrányokkal küzdő lakosság bekapcsolása a pályázati forrásokon alapuló önkormányzati fejlesztések kivitelezésébe A 2008-2013-as időszakban megnyíló, és az önkormányzati fejlesztésekre fordítható pályázati források jelentős beruházások megvalósítását igénylik. A beruházások kivitelezése során az Önkormányzat olyan megrendelői pozícióban van, amelyben lehetősége van speciális elvárások megfogalmazására a kivitelezőre, illetve a kivitelezésre vonatkozóan. Ezek közé a speciális elvárások közé beépíthető, hogy a kivitelező foglalkoztasson helyi illetőségű, szociálisan hátrányos helyzetű munkavállalókat. Az eredményesség érdekében a foglalkoztatás – a Munkaügyi Központtal összehangolva – többlépcsős előkészítő munkát is igényel: fel kell mérni az adottságokat a munkavállalói, az elvárásokat pedig a kivitelezői
191/252I
Felelős Tervezett indítás Pénzügyi forrás Indikátor
Indikátor-érték (1. év) Indikátor-érték (3. év) Indikátor-érték (6. év)
oldalon, és a különbségek áthidalására gyorsított képzéseket kell lebonyolítani. Humán Szolgáltatási Iroda 2008 Önkormányzati + EU (TAMOP) Pályázati forrásokon alapuló önkormányzati fejlesztésekhez kapcsolódó foglalkoztatási programban résztvevő, szociálisan hátrányos helyzetű munkavállalók száma (fő/év) 2 fő/év 4 fő/év 5 fő/év
Közösségfejlesztési és szociális helyzetet javító intézkedések Program:
3.2.
Intézkedés:
45.
Intézkedés leírása
Felelős Tervezett indítás Pénzügyi forrás Indikátor Indikátor-érték (1. év) Indikátor-érték (3. év)
Szociális-egészségügyi ellátórendszer fejlesztése Egészségügyi és szociális térkép elkészítése, egészségnevelő és felvilágosító programok (gyerekek – fiatalok – felnőttek részére) Amellett hogy a szegregátumok lakóinak számos tekintetben korlátozottabbak a lehetőségei az egészséges életvitelre, ezen lakosság körében az egészségtudatos életmód jelentősége sem itatja át kellő mértékben a hétköznapokat. Annak tudatosítása a cél, hogy az egészséges életmód a minőségi életvezetés alapja és az élet egyéb területein való helytállás mozgatórugója. Igazgatási és Szociális Iroda 2009 Önkormányzati + Civil + EU (TAMOP) Egészségnevelő és felvilágosító programban résztvevők száma (fő/év) 20 fő/év 30 fő/év
192/252I Indikátor-érték (6. év)
40 fő/év
Program:
3.2.
Intézkedés:
47.
Szociális-egészségügyi ellátórendszer fejlesztése Alkoholés drogmegelőzési, dohányzás ellenes program, az egészséges táplálkozás, az aktív testmozgás népszerűsítő program, a Nemzeti Környezetegészségügyi Akcióprogram végrehajtására Annak tudatosítása a cél, hogy az egészséges, mozgásban gazdag és szenvedélyektől mentes életmód a minőségi életvezetés alapja és az élet egyéb területein való helytállás mozgatórugója. Igazgatási és Szociális Iroda 2008
Intézkedés leírása
Felelős Tervezett indítás Pénzügyi forrás Indikátor
Indikátor-érték (1. év) Indikátor-érték (3. év) Indikátor-érték (6. év) Program:
3.2.
Intézkedés:
51.
Intézkedés leírása
Felelős Tervezett
Önkormányzati + Állami + Civil + EU (TAMOP) Alkoholés drogmegelőzési, illetve dohányzás ellenes programban résztvevők száma (fő/év) 20 fő/év 40 fő/év 50 fő/év Szociális-egészségügyi ellátórendszer fejlesztése Átmeneti elhelyezési formák létrehozása, pl. pszichiátriai- és szenvedélybetegek, hajléktalanok számára. A szegregátumban felülreprezentált szenvedélybetegek átmeneti elhelyezésének biztosítása olyan formában ad lehetőséget a szenvedélybetegek számára a folyamatos szakértői felügyelet mellett történő gyógyulásra, hogy közben a sok esetben már kritikussá vált családi együttélést nem terhelik a gyógyulási folyamat krízis-helyzetei. Igazgatási és Szociális Iroda 2010
193/252I indítás Pénzügyi forrás Indikátor Indikátor-érték (1. év) Indikátor-érték (3. év) Indikátor-érték (6. év) Program:
3.2.
Intézkedés:
52. Intézkedés leírása
Felelős Tervezett indítás Pénzügyi forrás Indikátor Indikátor-érték (1. év) Indikátor-érték (3. év) Indikátor-érték (6. év) Program: Intézkedés:
5.1. 89.
Intézkedés leírása
Önkormányzati + EU EAOP) Átmeneti elhelyezési férőhelyeinek száma (fő) 3 fő
(TIOP, formák
10 fő 15 fő Szociális-egészségügyi ellátórendszer fejlesztése Családok átmeneti otthonának kialakítása A szegregátumban felülreprezentált rövidebbhosszabb lakhatási problémákkal küszködő családok átmeneti elhelyezésének biztosítása esélyt teremt arra, hogy a családok egy átmeneti, de biztos lakhatási háttér, valamint segítő személyzet mellett rendezzék alapvető egzisztenciális problémáikat. Igazgatási és Szociális Iroda 2010 Önkormányzati + EU EAOP) Átmeneti elhelyezési férőhelyeinek száma (fő) 3 fő
(TIOP, formák
5 fő 8 fő Közterületek fejlesztése A közterületi játszó-, és mozgásterek fejlesztése, a közterületi utcabútorok kényelmesebbre, és esztétikusabbra cserélése A közterületek játszóés mozgástereinek fejlesztése egyszerre járul hozzá a közösségépítéshez, a szabadidő tartalmasabb eltöltéséhez, valamint az érintett (illetve környező) településrészek vonzóbbá tételéhez és ezáltal az
194/252I életkörülmények javításához. A tartósság és az eredményesség érdekében a fejlesztésnek minden gyermek-generáció részére megfelelő eszközöket és tereket kell biztosítania. Az adottságok pontos ismerete az előkészítés során egy átfogó műszaki felmérést igényel. Építési és Műszaki Iroda 2009
Felelős Tervezett indítás Pénzügyi forrás Indikátor
Önkormányzati + EU (EAOP) Kihelyezett/felújított játszótéri eszközök/utcabútorok (db/év) 3 db/év
Indikátor-érték (1. év) Indikátor-érték (3. év) Indikátor-érték (6. év)
4 db/év 5 db/év
Közszolgáltatásokhoz való hozzáférést javító intézkedések Program:
3.2.
Intézkedés:
46.
Szociális-egészségügyi ellátórendszer fejlesztése Lehetővé kell tenni a kötelező szűrővizsgálatok mellett a népegészségügyi szempontból kiemelt többi szűrővizsgálat bevezetését is. Annak tudatosítása a cél, hogy az egészséges életmód a minőségi életvezetés alapja és az élet egyéb területein való helytállás mozgatórugója, melynek fontos alappillére a megelőzés, az egészségügyi állapot szempontjából kiemelt kockázatú betegségek időben történő kiszűrése. Humán Szolgáltatási Iroda 2009
Intézkedés leírása
Felelős Tervezett indítás Pénzügyi forrás Indikátor
Indikátor-érték (1. év) Indikátor-érték
Önkormányzati + Állami + Civil Népegészségügyi szempontból kiemelt szűrővizsgálatok-típusok közül a bevezetett szűrővizsgálattípusok száma (db) 2 db 3 db
195/252I (3. év) Indikátor-érték (6. év) Program: Intézkedés:
4.4. 65.
Intézkedés leírása
Felelős Tervezett indítás Pénzügyi forrás Indikátor Indikátor-érték (1. év) Indikátor-érték (3. év) Indikátor-érték (6. év) Program: Intézkedés:
4.5. 66.
Intézkedés leírása
5 db Kerékpárút-hálózat fejlesztése A városi kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása: új utak kialakítása, a régiek javítása, utcai és közösségi kerékpártárolók kialakítása, csatlakozási pontok megépítése a külterületi kerékpár utakhoz Mivel a szegregátumok lakói is nagy arányban veszik igénybe a kerékpáros közlekedést, az ehhez kapcsolódó feltételek javítása a szegregátumokban élők számára jelentősen hozzájárul a – döntően a Városközpontban koncentrálódó – közszolgáltatásokhoz való hozzáférés megkönnyítéséhez. Építési és Műszaki Iroda 2009 Önkormányzati + EU (EAOP) A megfelelő minőségű belterületi kerékpárutak hossza (km) 0,5 km 1 km 2 km Közösségi közlekedés fejlesztése A városi buszközlekedés fejlesztésének (kisebb kapacitású, de energia-takarékosabb járművek beszerzésének) ösztönzése A tömegközlekedés feltételeinek javítása a szegregátumokban élők számára hozzájárul a döntően a Városközpontban koncentrálódó közszolgáltatásokhoz való hozzáférés megkönnyítéséhez. Az Önkormányzat a buszközlekedési szolgáltatás esetében – a kedvezményezett lakosság képviseletében – megrendelőként lép fel, és ebben a pozícióban lehetősége nyílik bizonyos, a szolgáltatónál
196/252I
Felelős Tervezett indítás Pénzügyi forrás Indikátor Indikátor-érték (1. év) Indikátor-érték (3. év) Indikátor-érték (6. év) Program: Intézkedés:
4.5. 67. Intézkedés leírása
Felelős Tervezett indítás Pénzügyi forrás Indikátor
elvégzendő fejlesztések kezdeményezésére. A lakossági igények szempontjából elsősorban olyan fejlesztések végrehajtására vonatkozó tárgyalásokat kell megindítani, amelyek nagyobb járatsűrűséget eredményeznek, szükség szerint csökkentve a buszok személyszállítási kapacitását. Gazdálkodási és Kistérségi Iroda 2010 Önkormányzati + EU (EAOP) + Vállalkozói Járatok száma 5 6 6 Közösségi közlekedés fejlesztése Buszmegállók utasváróinak korszerűsítése, fedett utasvárók létesítése A tömegközlekedés feltételeinek javítása a szegregátumokban élők számára hozzájárul a döntően a Városközpontban koncentrálódó közszolgáltatásokhoz való hozzáférés megkönnyítéséhez. A feltételek javításának egyik fontos eleme a korszerű, az időjárási körülmények következményeitől nagyrészt mentesítő utasvárók kialakítása. A beruházás kivitelezése és állagmegóvása során az önkormányzati és közösségi források felhasználása mellett lehetőség nyílik a magántőke bevonására is (pl. reklámfelületek értékesítése). Építési és Műszaki Iroda 2010 Önkormányzati + EU (EAOP) + Vállalkozói Korszerűsített/fedett buszmegállók/utasvárók száma az összes buszmegállóhoz/utasváróhoz viszonyítva (%)
197/252I Indikátorérték (1. év) Indikátorérték (3. év) Indikátorérték (6. év) Program: Intézkedés:
10% 30% 70%
5.5. 105. Intézkedés leírása
Integrált szociális rehabilitáció Középületek akadálymentesítése A társadalom egyenjogú tagjait jelentő fogyatékkal élők számára megkönnyíti a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést. Építési és Műszaki Iroda 2009
Felelős Tervezett indítás Pénzügyi forrás Indikátor Indikátor-érték (1. év) Indikátor-érték (3. év) Indikátor-érték (6. év) Program: Intézkedés:
Önkormányzati + EAOP) Legalább akadálymentesített száma (db) 2 db
(TIOP,
részben középületek
4 db 5 db
7.3. 154.
Akadálymentesítés Utak és közintézmények akadálymentesítésének teljessé tétele A társadalom egyenjogú tagjait jelentő fogyatékkal élők számára megkönnyíti a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést. Építési és Műszaki Iroda 2009
Intézkedés leírása
Felelős Tervezett indítás Pénzügyi forrás Indikátor Indikátor-érték (1. év) Indikátor-érték (3. év) Indikátor-érték (6. év)
EU
Önkormányzati + EU (TIOP, EAOP) Akadálymentesített gyalogátkelőhelyek száma (db) 2 db 5 db 8 db
Információs, koordinációs és problémakezelő intézkedések
198/252I Program:
7.1
Intézkedés:
149. Intézkedés leírása
Felelős Tervezett indítás Pénzügyi forrás Indikátor Indikátor-érték (1. év) Indikátor-érték (2. év) Indikátor-érték (6. év)
Esélyegyenlőségi program kialakítása, megvalósítása Esélyegyenlőségi és Antiszegregációs Koordinációs Csoport felállítása Az esélyegyenlőséggel és a szegregáció-mentesítéssel kapcsolatos feladatok olyan sokrétűek és olyan jelentős feladat-összehangolási munkát igényelnek, hogy sikerüket csak egy megfelelően működő, az intézkedések végrehajtásában érintett szervezetek bevonásával létrehozott koordinációs csoport biztosíthatja. Gazdálkodási és Kistérségi Iroda 2008 Önkormányzati + EU (TIOP, EAOP) Folyamatos működés Létrehozás, tagok felkérése, működési rend kidolgozása, a beavatkozási terv végrehajtásának előkészítése Új programok indítása, koordinációja, szervezése, nyomon követése A program eredményeinek értékelése, legjobb gyakorlatnak megfelelő programok figyelembe vételével a következő időszak beavatkozási tervének összeállítása
199/252I
3.4.3.2.
Szegregátum-1
Lakhatási integrációt biztosító és mobilizációs intézkedések Program:
2.1.
Intézkedés:
17. Intézkedés leírása
Felelős Tervezett indítás Pénzügyi forrás Indikátor Indikátor-érték (1. év) Indikátor-érték (3. év) Indikátor-érték (6. év) Program: Intézkedés:
4.11. 86. Intézkedés leírása
Meglévő és új idegenforgalmi célpontok fejlesztése Horgásztó környezetének rendezése és fejlesztése A szegregátum szomszédságában lévő Horgásztó környezetének rendezése, idegenforgalmi fejlesztése egyszerre járul hozzá a szegregátumban élők tartalmasabb szabadidőeltöltéséhez, lakókörnyezetük, életkörülményeik, komfortérzetük javításához, valamint a szegregátum vonzóbbá tételéhez a más városrészekben lakók számára is. Építési és Műszaki Iroda 2010 Önkormányzati + EU (EAOP) + Vállalkozói A Horgásztó körüli rendezett zöldterületek nagysága (m2) 500 m2 1500 m2 3000 m2 Környezetvédelem, talajvédelem A megszűnt tégla ipar tevékenysége nyomán károsodott területek rekultivációja A barnamezős terület (tervezett zöldterületi) rekultivációja új funkciót (és arculatot) adhat az egész városrésznek, melynek fő haszonélvezője éppen a terület szomszédságában lévő szegregátum lehet. Az új funkció a városszövetbe való aktívabb bekapcsolódást, a szegregátumban élők lakókörnyezetének, életkörülményeik és komfortérzetének javulását eredményezi, valamint hozzájárul
200/252I a szegregátum vonzóbbá tételéhez a más városrészekben lakók számára is. Építési és Műszaki Iroda 2010
Felelős Tervezett indítás Pénzügyi forrás Indikátor
Indikátor-érték (1. év) Indikátor-érték (3. év) Indikátor-érték (6. év)
Önkormányzati + EU (GOP, EAOP) A rekultivált területek nagysága a tégla ipar tevékenysége nyomán károsodott területek nagyságához viszonyítva (%) 5% 10 % 15 %
Oktatási integrációt biztosító intézkedések Program: Intézkedés:
5.5. 104.
Intézkedés leírása
Felelős Tervezett
Integrált szociális rehabilitáció Átfogó oktatási program beindítása az általános iskolai végzettségnél magasabb végzettség elérése érdekében azokban az iskolákban, amelyek magas arányban oktatnak HH és HHH gyermekeket (pl. felzárkóztató képzések, képességfejlesztő programok, speciális felkészítő képzések és ahhoz kapcsolódó felvételi szabályrendszer kidolgozása és bevezetése) A szegregátumban élő gyermekek között felülreprezentált HH és HHH gyermekek életesélyeinek egyik fő kitörési pontja az iskolázottsági szint növelése lehet. Ennek elősegítésére ki kell alakítani azokat a mechanizmusokat (felkészítő programok, ösztönzők, stb.), és a puszta esélyteremtésnél némileg erősebb „puha kényszerítő” eszközöket, amelyek biztosítják a folytonosságot az általános iskolai és a középiskolai szint között, minimalizálva a szintváltásból adódó „lemorzsolódást”. Humán Szolgáltatási Iroda 2009
201/252I indítás Pénzügyi forrás Indikátor
Indikátor-érték (1. év) Indikátor-érték (3. év) Indikátor-érték (6. év) Program: Intézkedés:
6.2. 110.
Intézkedés leírása
Felelős Tervezett indítás Pénzügyi forrás Indikátor Indikátor-érték (1. év) Indikátor-érték (3. év) Indikátor-érték (6. év) Program: Intézkedés:
6.2. 111.
Önkormányzati + EU (TAMOP) Érettségit adó középiskolába felvételt nyert a szegregátum területén élő HH és HHH gyermekek száma az általános iskolát befejező, a szegregátum területén élő HH és HHH gyermekek számához viszonyítva (%) 40% 45% 50% Oktatási intézmények fejlesztése Új önkormányzati gimnázium építése (ideértve a teljes kapcsolódó infrastruktúra kiépítését, pl. tornaterem) A szegregátumot is magában foglaló városrészben az új gimnázium megépülése jelentős javulást jelent egyrészt az ott élő gyermekek számára a középiskolai oktatás plusz költségek nélküli elérésében, másrészt a városrész alközponti funkcióinak megerősödésével nagymértékben javul a városrész és a szegregátum megítélése a más városrészekben élők számára. Gazdálkodási és Kistérségi Iroda 2008 Önkormányzati A gimnázium készültségi foka (%) 20% 100% 100% Oktatási intézmények fejlesztése Idegen nyelvi és számítástechnikai oktatás fejlesztése (Mezőgazdasági Szakközépiskola)
202/252I Intézkedés leírása
Felelős Tervezett indítás Pénzügyi forrás Indikátor
Indikátor-érték (1. év) Indikátor-érték (3. év) Indikátor-érték (6. év) Program: Intézkedés:
6.2. 116.
Intézkedés leírása
Felelős Tervezett indítás Pénzügyi forrás Indikátor Indikátor-érték (1. év) Indikátor-érték (3. év) Indikátor-érték (6. év)
A szegregátum lakói számára a munkaerő-piaci szempontból két legfontosabb alapkészség oktatásának városrészen belüli elérhetősége nagyon jó lehetőséget biztosít az e téren felhalmozott hátrányok leküzdésére. Humán Szolgáltatási Iroda 2009 Önkormányzati + EU (TAMOP, EAOP) Idegen nyelvi és számítástechnikai oktatási programban résztvevő gyermekek száma (fő/év) 40 fő/év 60 fő/év 80 fő/év Oktatási intézmények fejlesztése Felsőfokú oktatás meglévő elemeinek fejlesztése (Mezőgazdasági Szakközépiskola) A szegregátumot is magában foglaló városrészben a felsőfokú oktatás elemeinek bővülése jelentős javulást jelent az ott élő fiatalok számára ezen oktatási szint plusz költségek (pl. útiköltség, kollégiumi díj, stb.) nélküli elérésében. Humán Szolgáltatási Iroda 2010 Önkormányzati + EU (TAMOP, EAOP) Felsőfokú oktatás által lefedett szakok száma (db) 1 db 2 db 3 db
Foglalkoztatási helyzetet javító intézkedések Program:
1.1.
Helyi vállalkozások támogatása
203/252I
Intézkedés:
3.
Intézkedés leírása
Felelős Tervezett indítás Pénzügyi forrás Indikátor Indikátor-érték (1. év) Indikátor-érték (3. év) Indikátor-érték (6. év) Program: Intézkedés:
6.1. 109.
Intézkedés leírása
infrastrukturális fejlesztéseken keresztül Barnamezős területek (volt ipari létesítmények) fejlesztése, új vállalkozások betelepülésének ösztönzése, a betelepülést segítő információs adatbázis összeállítása, az ösztönzést szolgáló rendezvény, konferencia lebonyolítása A szegregátumok közvetlen közelében olyan barnamezős, volt ipari funkcióval rendelkező területek és épületek találhatók, amelyek – jelentős beruházások nélkül is – további vállalkozások (elsősorban KKV-k) fogadására alkalmasak. A betelepülés ösztönzésére azonban egy részletes információs csomag összeállítására van szükség, amelynek a megfelelő célcsoporthoz történő eljuttatását az e célra szervezett rendezvényeken nyílik a leginkább mód. A vállalkozások befogadása során az elsődleges szempont a munkahelyteremtés, melyben az Önkormányzat a szociálisan hátrányos helyzetű munkavállalók alkalmazására külön ösztönzőket léptet életbe. Gazdálkodási és Kistérségi Iroda 2009 Önkormányzati + EU (GOP, EAOP) A barnamezős területeken megtelepedő vállalkozások által foglalkoztatottak száma 10 fő 20 fő 50 fő Szakképzési központ kialakítása A munkaerő piaci környezethez igazodó átképzési formák kialakítása (Mezőgazdasági Szakközépiskola) A szegregátumban is jelentős munkanélküliség egyik oka a
204/252I
Felelős Tervezett indítás Pénzügyi forrás Indikátor Indikátor-érték (1. év) Indikátor-érték (3. év) Indikátor-érték (6. év) Program: Intézkedés:
6.2. 113. Intézkedés leírása
Felelős Tervezett indítás Pénzügyi forrás Indikátor Indikátor-érték (1. év)
munkaerő-piaci igényekhez nem kellő mértékben igazodó pályaorientáció. Az életesélyek növelése szempontjából különösen nagy jelentőséggel bír az élethosszig tartó tanulás feltételeinek megteremtése, amely a megváltozott munkapiaci igényekhez történő rugalmasabb alkalmazkodást is elősegíti. Humán Szolgáltatási Iroda 2010 Önkormányzati + EU (TAMOP, EAOP) Az átképzési programban új szakmát szerző munkanélküliek száma (fő) 5 fő 10 fő 30 fő Oktatási intézmények fejlesztése A középfokú intézmények profiljának munkaerő piaci igényekhez történő igazítása A szegregátumban is jelentős munkanélküliség egyik oka a munkaerő-piaci igényekhez nem kellő mértékben igazodó pályaorientáció. Az életesélyek növelése szempontjából különösen nagy jelentőséggel bír a megváltozott munkapiaci igényekhez rugalmasabban igazodó képzési rendszer, különös tekintettel a szegregátumban lakó, a munkaerő-piaci igények gyors változásában érzékenyen érintett lakosságra. Humán Szolgáltatási Iroda 2010 Önkormányzati + EU (TAMOP, EAOP) Középfokú végzettségűek munkanélküliségi rátájának változása (%) -0,1%
205/252I Indikátor-érték (3. év) Indikátor-érték (6. év)
-0,5% -1,0%
Közszolgáltatásokhoz való hozzáférést javító intézkedések Program:
3.2.
Intézkedés:
55.
Intézkedés leírása
Felelős Tervezett indítás Pénzügyi forrás Indikátor Indikátor-érték (1. év) Indikátor-érték (3. év) Indikátor-érték (6. év)
Szociális-egészségügyi ellátórendszer fejlesztése Bölcsődei férőhelyek számának növelése új bölcsőde kialakításával, bölcsődék felújítása a Déli városrészben A szegregátumban lakó, a munkaerő-piaci igények gyors változásában érzékenyen érintett lakosság számára sok esetben kiemelt jelentőséggel bírhat a bölcsődei ellátáshoz való hozzáférés. A szegregátumot is magában foglaló városrésszel szomszédos városrészben (aminek az elérhetősége nem jelent túlzottan nagy akadályt a szegregátumban lakók számára) megvalósuló férőhely-bővítés az itt élő, esetenként családfenntartó nők munkaerő-piaci pozíciójának javulását eredményezi. Igazgatási és Szociális Iroda 2009 Önkormányzati + EU (TIOP, EAOP) Bölcsődei férőhelyek száma (fő) 0 fő 10 fő 10 fő
206/252I
3.4.3.3.
Szegregátum-2
Lakhatási integrációt biztosító és mobilizációs intézkedések Program:
2.1.
Intézkedés:
17. Intézkedés leírása
Felelős Tervezett indítás Pénzügyi forrás Indikátor Indikátor-érték (1. év) Indikátor-érték (3. év) Indikátor-érték (6. év) Program: Intézkedés:
5.2. 92.
Intézkedés leírása
Meglévő és új idegenforgalmi célpontok fejlesztése Horgásztó környezetének rendezése és fejlesztése A szegregátum szomszédságában lévő Horgásztó környezetének rendezése, idegenforgalmi fejlesztése egyszerre járul hozzá a szegregátumban élők tartalmasabb szabadidőeltöltéséhez, lakókörnyezetük, életkörülményeik, komfortérzetük javításához, valamint a szegregátum vonzóbbá tételéhez a más városrészekben lakók számára is. Építési és Műszaki Iroda 2010 Önkormányzati + EU (EAOP) + Vállalkozói A Horgásztó körüli rendezett zöldterületek nagysága (m2) 500 m2 1500 m2 3000 m2 Ingatlan állomány korszerűsítése Önkormányzati bérlakások építése és felújítása, illetve ilyen célra lakóingatlanok vásárlása, ezzel összehangolt program kidolgozása az Északi és Déli cigányvárosban pénzügyi okokból elbontott felépítmények helyének rendezésére. Az önkormányzati tulajdonú bérlakások számának növelése bővíti az Önkormányzat mozgásterét a mobilizációs programok megvalósításában, és korlátozott mértékben lehetőséget biztosít a szegregátum lakóinak is az integrált környezetbe történő beilleszkedéshez is. Az eddigi
207/252I
Felelős Tervezett indítás Pénzügyi forrás Indikátor Indikátor-érték (1. év) Indikátor-érték (3. év) Indikátor-érték (6. év) Program: Intézkedés:
5.5. 100. Intézkedés leírása
tapasztalatok azt mutatják, hogy az integráció sikere érdekében kerülni kell a tömbszerű, teljes egészében szociális jellegű bérlakás-építést, illetve hogy a beilleszkedés során fokozott segítségnyújtásra van szükség. A piaci alapon is vonzó telkeken (Nagyvénkertben, a Vasút utcán és a Móricz Zs. utcában) jelenleg előkészítés alatt álló (építési engedéllyel, illetve közművesítési tervvel rendelkező) beruházások már e tapasztalatok figyelembe vételével folynak. A mobilizációs intézkedések előkészítése során fokozott figyelmet kell fordítani az integrációs készséget mutató családok tudatos kiválasztására. Az Északi és Déli cigányvárosban a lakásépítéshez kapcsolódóan pénzügyi okokból nehéz körülmények közé került ingatlantulajdonosok helyzetének, és az ennek kapcsán elbontott felépítmények helyének, ingatlanjogi státuszának rendezésére az érintett pénzintézetekkel közösen kell programot kidolgozni, melynek során érvényesíteni kell, hogy a laksűrűség az érintett területeken ne növekedjen. Építési és Műszaki Iroda 2009 Önkormányzat + EU (EAOP) + Vállalkozói Önkormányzati tulajdonú új bérlakások száma (db) 2 db 4 db 6 db Integrált szociális rehabilitáció Északi és Déli városrész infrastrukturális rehabilitációja, fejlesztése A statisztikai adatok bizonyítják, hogy a szegregátumban hiányosság mutatkozik a
208/252I szennyvízcsatorna, illetve gázszolgáltatáshoz való hozzáférésben, a csapadékvízelvezetésben, valamint a szilárd burkolatú úttal és járdával való ellátottságban. Ezeknek a hiányosságoknak a komplex kiküszöbölésével a lakókörnyezet rendezettségének növelése mellett a szegregátumban lévő ingatlanok értéke emelkedik, és ezáltal az életfeltételek és életesélyek jelentős javulása következik be. Építési és Műszaki Iroda 2009
Felelős Tervezett indítás Pénzügyi forrás Indikátor
Indikátor-érték (1. év) Indikátor-érték (3. év) Indikátor-érték (6. év)
Önkormányzati + EU (EAOP, KEOP) + Civil Azoknak a lakásoknak a száma a szegregátumban a szegregátum összes lakásához viszonyítva, ahol elérhető a vezetékes víz-, szennyvízcsatorna, elektromos áram-, illetve gáz-szolgáltatás, amelynek környezetében a csapadékvíz-elvezetése biztosított, valamint ahol közvetlen kapcsolat van szilárd burkolatú úttal és járdával (%) 20% 50% 75%
Oktatási integrációt biztosító intézkedések Program: Intézkedés:
5.5. 104.
Intézkedés
Integrált szociális rehabilitáció Átfogó oktatási program beindítása az általános iskolai végzettségnél magasabb végzettség elérése érdekében azokban az iskolákban, amelyek magas arányban oktatnak HH és HHH gyermekeket (pl. felzárkóztató képzések, képességfejlesztő programok, speciális felkészítő képzések és ahhoz kapcsolódó felvételi szabályrendszer kidolgozása és bevezetése) A szegregátumban élő
209/252I leírása
Felelős Tervezett indítás Pénzügyi forrás Indikátor
Indikátor-érték (1. év) Indikátor-érték (3. év) Indikátor-érték (6. év)
gyermekek között felülreprezentált HH és HHH gyermekek életesélyeinek egyik fő kitörési pontja az iskolázottsági szint növelése lehet. Ennek elősegítésére ki kell alakítani azokat a mechanizmusokat (felkészítő programok, ösztönzők, stb.), és a puszta esélyteremtésnél némileg erősebb „puha kényszerítő” eszközöket, amelyek biztosítják a folytonosságot az általános iskolai és a középiskolai szint között, minimalizálva a szintváltásból adódó „lemorzsolódást”. Humán Szolgáltatási Iroda 2009 Önkormányzati + EU (TAMOP) Érettségit adó középiskolába felvételt nyert a szegregátum területén élő HH és HHH gyermekek száma az általános iskolát befejező, a szegregátum területén élő HH és HHH gyermekek számához viszonyítva (%) 40% 45% 50%
Foglalkoztatási helyzetet javító intézkedések Program: Intézkedés:
5.5. 102.
Intézkedés leírása
Integrált szociális rehabilitáció Városi alközponti funkciók megerősítése szolgáltatók betelepülésének ösztönzésével, foglalkoztatás-ösztönző és foglalkoztatást elősegítő programok szervezése és lebonyolítása, felnőttképzési programokhoz kapcsolódó animáció, különös tekintettel az inaktív népességre, közegészségügyi alapismeretek terjesztését szolgáló programok szervezése és lebonyolítása A széleskörű tapasztalatok szerint a szegregátumban megvalósuló
210/252I
Felelős Tervezett indítás Pénzügyi forrás Indikátor
Indikátor-érték (1. év) Indikátor-érték (3. év) Indikátor-érték (6. év)
infrastrukturális fejlesztések akkor lesznek hatékonyak, ha azokat SOFT programok is megerősítik. Ezeken belül meghatározó szereppel bírnak azok a programok, amelyek a városi alközponti funkció tartalommal való megtöltését célozzák, a szegregátum lakosságát mozgósítják, valamint a városrész köztereit és közéletét revitalizálják. A revitalizációval nagymértékben javul a szegregátum megítélése a más városrészekben élők számára, és ezzel párhuzamosan megindul a szolgáltatók betelepülése az új funkciókkal felruházott területekre. Gazdálkodási és Kistérségi Iroda 2009 Önkormányzati + EU (EAOP, TAMOP) + Civil A foglalkoztatás-ösztönző, foglalkoztatást elősegítő, felnőttképzési, és közegészségügyi alapismeretek terjesztését szolgáló programokon résztvevők száma a szegregátumban élők közül (fő/év) 12 fő/év 25 fő/év 50 fő/év
Közösségfejlesztési és szociális helyzetet javító intézkedések Program: Intézkedés:
5.5. 101.
Intézkedés leírása
Integrált szociális rehabilitáció Városi alközpontok kialakítása (közösségi terek kiépítése, és épületek kialakítása, parkosítás, fásítás) és alközponti funkciók infrastrukturális bővítése (sportpálya kiépítése, zöldterületek, tavak rehabilitációja, rekreációs környezet kialakítása). A szegregátumban az alközponti funkciók megerősítése, a közösségi terek kiépítése és
211/252I
Felelős Tervezett indítás Pénzügyi forrás Indikátor
Indikátor-érték (1. év) Indikátor-érték (3. év) Indikátor-érték (6. év)
revitalizációja hozzájárul a közösségépítéshez és a szabadidő tartalmasabb eltöltéséhez. A zöldterületek, játszóés mozgásterek fejlesztése, rekreációs övezetek kialakítása nemcsak a rendezett, egészségesebb, minőségi lakókörnyezet kialakítását szolgálja, hanem az érintett (illetve környező) településrészek vonzóbbá tételéhez, és ezáltal az életkörülmények javításához is hozzájárul. Építési és Műszaki Iroda 2009 Önkormányzati + EU (EAOP) + Civil Kiépített, illetve rehabilitált zöldterületek, sportolásra és rekreációra alkalmas területek nagysága a szegregátumban, illetve közvetlen környezetében (m2) 250 m2 2500 m2 10000 m2
Közszolgáltatásokhoz való hozzáférést javító intézkedések Program:
3.2.
Intézkedés:
55.
Intézkedés leírása
Szociális-egészségügyi ellátórendszer fejlesztése Bölcsődei férőhelyek számának növelése új bölcsőde kialakításával, bölcsődék felújítása a Déli városrészben A szegregátumban lakó, a munkaerő-piaci igények gyors változásában érzékenyen érintett lakosság számára sok esetben kiemelt jelentőséggel bírhat a bölcsődei ellátáshoz való hozzáférés. A szegregátumot is magában foglaló városrészben megvalósuló férőhely-bővítés az itt élő, esetenként családfenntartó nők munkaerő-piaci pozíciójának javulását eredményezi. A Déli városrészben kijelölt helyszínre az új építés műszaki
212/252I
Felelős Tervezett indítás Pénzügyi forrás Indikátor Indikátor-érték (1. év) Indikátor-érték (3. év) Indikátor-érték (6. év)
dokumentációja elkészült. Igazgatási és Szociális Iroda 2009 Önkormányzati + EU (TAMOP, EAOP) Bölcsődei férőhelyek száma (fő) 0 fő 10 fő 10 fő
213/252I
3.4.3.4.
Szegregátum-4
Lakhatási integrációt biztosító és mobilizációs intézkedések Program: Intézkedés:
5.2. 92.
Intézkedés leírása
Ingatlan állomány korszerűsítése Önkormányzati bérlakások építése és felújítása, illetve ilyen célra lakóingatlanok vásárlása, ezzel összehangolt program kidolgozása az Északi és Déli cigányvárosban pénzügyi okokból elbontott felépítmények helyének rendezésére. Az önkormányzati tulajdonú bérlakások számának növelése bővíti az Önkormányzat mozgásterét a mobilizációs programok megvalósításában, és korlátozott mértékben lehetőséget biztosít a szegregátum lakóinak is az integrált környezetbe történő beilleszkedéshez is. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az integráció sikere érdekében kerülni kell a tömbszerű, teljes egészében szociális jellegű bérlakás-építést, illetve hogy a beilleszkedés során fokozott segítségnyújtásra van szükség. A piaci alapon is vonzó telkeken (Nagyvénkertben, a Vasút utcán és a Móricz Zs. utcában) jelenleg előkészítés alatt álló (építési engedéllyel, illetve közművesítési tervvel rendelkező) beruházások már e tapasztalatok figyelembe vételével folynak. A mobilizációs intézkedések előkészítése során fokozott figyelmet kell fordítani az integrációs készséget mutató családok tudatos kiválasztására. Az Északi és Déli cigányvárosban a lakásépítéshez kapcsolódóan pénzügyi okokból nehéz körülmények közé került ingatlantulajdonosok helyzetének, és az ennek kapcsán elbontott felépítmények helyének, ingatlanjogi státuszának rendezésére az érintett pénzintézetekkel közösen kell programot kidolgozni, melynek során érvényesíteni kell, hogy a laksűrűség az érintett területeken
214/252I
Felelős Tervezett indítás Pénzügyi forrás Indikátor Indikátor-érték (1. év) Indikátor-érték (3. év) Indikátor-érték (6. év) Program: Intézkedés:
5.5. 100. Intézkedés leírása
Felelős Tervezett indítás Pénzügyi forrás Indikátor
Indikátor-érték (1. év)
ne növekedjen. Építési és Műszaki Iroda 2009 Önkormányzat + EU (EAOP) + Vállalkozói Önkormányzati tulajdonú új bérlakások száma (db) 2 db 4 db 6 db Integrált szociális rehabilitáció Északi és Déli városrész infrastrukturális rehabilitációja, fejlesztése A statisztikai adatok bizonyítják, hogy a szegregátumban hiányosság mutatkozik a szennyvízcsatorna, illetve gázszolgáltatáshoz való hozzáférésben, a csapadékvízelvezetésben, valamint a szilárd burkolatú úttal és járdával való ellátottságban. Ezeknek a hiányosságoknak a komplex kiküszöbölésével a lakókörnyezet rendezettségének növelése mellett a szegregátumban lévő ingatlanok értéke emelkedik, és ezáltal az életfeltételek és életesélyek jelentős javulása következik be. Építési és Műszaki Iroda 2009 Önkormányzati + EU (EAOP) Azoknak a lakásoknak a száma a szegregátumban a szegregátum összes lakásához viszonyítva, ahol elérhető a vezetékes víz-, szennyvízcsatorna, elektromos áram-, illetve gáz-szolgáltatás, amelynek környezetében a csapadékvíz-elvezetése biztosított, valamint ahol közvetlen kapcsolat van szilárd burkolatú úttal és járdával (%) 20%
215/252I Indikátor-érték (3. év) Indikátor-érték (6. év)
50% 75%
Oktatási integrációt biztosító intézkedések Program: Intézkedés:
5.5. 104.
Intézkedés leírása
Felelős Tervezett indítás Pénzügyi forrás Indikátor
Indikátor-érték (1. év) Indikátor-érték
Integrált szociális rehabilitáció Átfogó oktatási program beindítása az általános iskolai végzettségnél magasabb végzettség elérése érdekében azokban az iskolákban, amelyek magas arányban oktatnak HH és HHH gyermekeket (pl. felzárkóztató képzések, képességfejlesztő programok, speciális felkészítő képzések és ahhoz kapcsolódó felvételi szabályrendszer kidolgozása és bevezetése) A szegregátumban élő gyermekek között felülreprezentált HH és HHH gyermekek életesélyeinek egyik fő kitörési pontja az iskolázottsági szint növelése lehet. Ennek elősegítésére ki kell alakítani azokat a mechanizmusokat (felkészítő programok, ösztönzők, stb.), és a puszta esélyteremtésnél némileg erősebb „puha kényszerítő” eszközöket, amelyek biztosítják a folytonosságot az általános iskolai és a középiskolai szint között, minimalizálva a szintváltásból adódó „lemorzsolódást”. Humán Szolgáltatási Iroda 2009 Önkormányzati + EU (TAMOP) + Civil Érettségit adó középiskolába felvételt nyert a szegregátum területén élő HH és HHH gyermekek száma az általános iskolát befejező, a szegregátum területén élő HH és HHH gyermekek számához viszonyítva (%) 40% 45%
216/252I (3. év) Indikátor-érték (6. év)
50%
Foglalkoztatási helyzetet javító intézkedések Program: Intézkedés:
5.5. 102.
Intézkedés leírása
Felelős Tervezett indítás Pénzügyi forrás Indikátor
Integrált szociális rehabilitáció Városi alközponti funkciók megerősítése szolgáltatók betelepülésének ösztönzésével, foglalkoztatás-ösztönző és foglalkoztatást elősegítő programok szervezése és lebonyolítása, felnőttképzési programokhoz kapcsolódó animáció, különös tekintettel az inaktív népességre, közegészségügyi alapismeretek terjesztését szolgáló programok szervezése és lebonyolítása A széleskörű tapasztalatok szerint a szegregátumban megvalósuló infrastrukturális fejlesztések akkor lesznek hatékonyak, ha azokat SOFT programok is megerősítik. Ezeken belül meghatározó szereppel bírnak azok a programok, amelyek a városi alközponti funkció tartalommal való megtöltését célozzák, a szegregátum lakosságát mozgósítják, valamint a városrész köztereit és közéletét revitalizálják. A revitalizációval nagymértékben javul a szegregátum megítélése a más városrészekben élők számára, és ezzel párhuzamosan megindul a szolgáltatók betelepülése az új funkciókkal felruházott területekre. Gazdálkodási és Kistérségi Iroda 2009 Önkormányzati + EU (EAOP, TAMOP) + Civil A foglalkoztatás-ösztönző, foglalkoztatást elősegítő, felnőttképzési, és közegészségügyi alapismeretek terjesztését szolgáló programokon résztvevők száma a szegregátumban élők közül (fő/év)
217/252I Indikátor-érték (1. év) Indikátor-érték (3. év) Indikátor-érték (6. év)
12 fő/év 25 fő/év 50 fő/év
Közösségfejlesztési és szociális helyzetet javító intézkedések Program: Intézkedés:
5.5. 101.
Intézkedés leírása
Felelős Tervezett indítás Pénzügyi forrás Indikátor
Indikátor-érték (1. év) Indikátor-érték (3. év) Indikátor-érték (6. év)
Integrált szociális rehabilitáció Városi alközpontok kialakítása (közösségi terek kiépítése, és épületek kialakítása, parkosítás, fásítás) és alközponti funkciók infrastrukturális bővítése (sportpálya kiépítése, zöldterületek, tavak rehabilitációja, rekreációs környezet kialakítása). A szegregátumban az alközponti funkciók megerősítése, a közösségi terek kiépítése és revitalizációja hozzájárul a közösségépítéshez és a szabadidő tartalmasabb eltöltéséhez. A zöldterületek, játszóés mozgásterek fejlesztése, rekreációs övezetek kialakítása nemcsak a rendezett, egészségesebb, minőségi lakókörnyezet kialakítását szolgálja, hanem az érintett (illetve környező) településrészek vonzóbbá tételéhez, és ezáltal az életkörülmények javításához is hozzájárul. Építési és Műszaki Iroda 2009 Önkormányzati + EU (EAOP) + Civil Kiépített, illetve rehabilitált zöldterületek, sportolásra és rekreációra alkalmas területek nagysága a szegregátumban, illetve közvetlen környezetében (m2) 250 m2 2500 m2 10000 m2
218/252I
3.4.4. Partnerség szerepe az antiszegregációs beavatkozásokban Az IVS-nek és antiszegregációs tervnek helyi érdekeket kell szolgálnia, így elengedhetetlen az összes érintett helyi szereplő lehető legszélesebb körű bevonása, annak kidolgozásába és végrehajtásába egyaránt. Jelen fejezetben bemutatjuk, hogy a szegregáció-csökkentő intézkedések kapcsán az Önkormányzat miként tájékoztatja a karcagi lakosságot és az egyéb érintetteket, milyen formában építi be a véleményeket, ötleteket az IVS-be és az antiszegregációs tervbe, valamint hogy milyen formában tervezi a partnerség kezelését a megvalósítás fázisában.
3.4.4.1.
3.4.4.2.
Célcsoportok önkormányzat és intézményei államigazgatási szervek cigány kisebbségi önkormányzat civil szervezetek lakosság vállalkozók
Kommunikációs eszközök
a) média A Gazdálkodási és Kistérségi Iroda vezetője sajtóközleményben tájékoztatja a lakosságot az IVS-ről a helyi televízióban (Karcagi Televízió, Mediátor TV), rádióban és a helyi újságban (Karcagi Hírmondó) is. b) internet Karcag város honlapján (www.karcag.hu) megtekinthető az IVS előzetes verziója, amelyet a lakosság véleményezhet. A hozzászólásokat, ötleteket a
[email protected] e-mail címére lehet elküldeni. c) lakossági fórum 2008. május 22-én Karcag Város Önkormányzata lakossági fórumot tart a városközpont és a főtér megújításáról készült fejlesztési tervekről. Az IVS-ről 2008. május 22-én megrendezésre kerülő lakossági fórumom mondhatják el véleményüket az érdeklődők. A fórum keretében a Gazdálkodási és Kistérségi Iroda vezetője bemutatja az IVS-t, valamint válaszol az elhangzott kérdésekre. A lakossági fórumról plakátokat helyezünk el a város forgalmas pontjain, szórólapokat juttatunk el a lakossághoz, valamint a médiában is közzétesszük a meghívót. d) civil és vállalkozói fórum A civil szervezetek és a vállalkozók számára külön fórumot rendezünk, ahol a lakosságétól eltérő, speciális szempontok is megvitatásra kerülhetnek. Az érintetteknek meghívókat küldünk a megrendezésre kerülő eseményről.
3.4.4.3.
Eredmények értékelése
Az IVS és az antiszegregációs beavatkozási terv csak akkor lehet sikeres, ha tükrözi a lakosság igényeit, így nem elég a lakosság tájékoztatása, a vélemények összegyűjtése, azokat be is kell építeni a dokumentumba. Az Gazdálkodási és Kistérségi Irodához beérkező észrevételek, a fórumokon feljegyzett hozzászólások, a közvélemény-kutatások eredményei és a véleményvezérekkel készített interjúk témák szerint csoportosítva értékelésre kerülnek,
219/252I hogy a lehető legteljesebb mértékben, ismétlések nélkül illeszthessük be azokat a városfejlesztési stratégiába. A gyakran előforduló problémákat, észrevételeket kiemelt figyelemmel kezeljük. A szegregáció feloldása a közvetlenül és közvetve érintettek igényeinek figyelembe vételével történik. Az integrált megközelítés természetéből fakadó szükség a különböző szereplők együttműködése. IVS fejezet Partnerségi részvételi forma Bevonás célja
Bevont célcsoport
Bevonás eszköze
3.4.4.4.
Anti-szegregációs stratégia Partnerség: Megosztott munka és döntés-hozatal A szegregáció felszámolása az érintettek igényeinek figyelembe vételével történjen. Ha konfliktusok alakulnak ki, vagy várhatóak, akkor cél a konfliktus kezeléséhez szükséges feltételek megteremtése Az integrált megközelítés természetéből fakadó szükség a különböző szereplők együttműködése, kapcsolódások feltárása - önkormányzat és intézményei - a városban található államigazgatási szervek - kisebbségi önkormányzatok - vállalkozók - civil szervezetek képviselői - lakossági szervezett csoportok - egyesületek - lakossági fórum - civil és vállalkozói fórum - Karcag város honlapja - a helyi média - szórólapok - plakátok A lakosság információkkal való ellátása a stratégia folyamatát illetően.
Partnerség az antiszegregációs intézkedések végrehajtásában
Az egyes beavatkozásoknál megjelölt felelősök az alábbi – beavatkozási típusok szerinti bontásban – célcsoportok bevonásáról gondoskodnak: Minden intézkedéscsoportban Lakosság Vállalkozók Lakhatási integrációt biztosító és mobilizációs intézkedések Cigány Kisebbségi Önkormányzat Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Cigányok Önkormányzati érdekegyeztető és Képviseleti Szervezete Nagycsaládosok Karcagi Egyesülete Együtt-egymásért 2006 Alapítvány „Karcagért” Közalapítvány E.ON Titász Rt. TIGÁZ Rt. Karcagi Üzem Nagykun Víz- és Csatornamű Kft.
220/252I
Városi Gyámhivatal A képviselőtestület által választott, előkészítő és véleményező feladatkörrel felruházott tanácsnokok (népjóléti-szociális, kommunális-városfejlesztési)
Oktatási integrációt biztosító intézkedések Cigány Kisebbségi Önkormányzat Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Cigányok Önkormányzati érdekegyeztető és Képviseleti Szervezete A szegregátumok területén található, illetve a körzeti besorolás értelmében a szegregátumban élő gyermekek által látogatott oktatási intézmények tisztségviselői (Kiskulcsosi Általános Iskola, Arany János Általános Iskola, Zádor Úti Általános Iskola, Madarász Imre Egyesített Óvoda és Pedagógiai Szakszolgálat) A városban működő középiskolák tisztségviselői (Varró István Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium, Szentannai Sámuel Mezőgazdasági Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium, Gábor Áron Gimnázium, Egészségügyi Szakközépiskola és Kollégium) Nagycsaládosok Karcagi Egyesülete Bűnmegelőzési Alapítvány Együtt-egymásért 2006 Alapítvány Gyermekeink Mosolyáért Alapítvány SZAKI 2000 Alapítvány „Varga József Nyelvtanulás” Alapítvány Református Egyházközösség Római Katolikus Egyházközség Városi Gyámhivatal A képviselőtestület által választott, előkészítő és véleményező feladatkörrel felruházott tanácsnokok (kulturális-oktatási) Foglalkoztatási helyzetet javító intézkedések Cigány Kisebbségi Önkormányzat Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Cigányok Önkormányzati érdekegyeztető és Képviseleti Szervezete Észak-Alföldi Regionális Munkaügyi Központ helyi kirendeltsége A szegregátumok területén található, illetve a körzeti besorolás értelmében a szegregátumban élő gyermekek által látogatott oktatási intézmények tisztségviselői (Kiskulcsosi Általános Iskola, Arany János Általános Iskola, Zádor Úti Általános Iskola) A városban működő középiskolák tisztségviselői (Varró István Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium, Szentannai Sámuel Mezőgazdasági Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium, Gábor Áron Gimnázium, Egészségügyi Szakközépiskola és Kollégium) SZAKI 2000 Alapítvány Kátai Gábor Kórház Karcagi Ipartestület A képviselőtestület által választott, előkészítő és véleményező feladatkörrel felruházott tanácsnokok (népjóléti-szociális, gazdasági-szolgáltatási, kulturálisoktatási) Közösségfejlesztési és szociális helyzetet javító intézkedések Cigány Kisebbségi Önkormányzat Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Cigányok Önkormányzati érdekegyeztető és Képviseleti Szervezete Magyar Vöröskereszt Karcagi Területi Szervezete Nagycsaládosok Karcagi Egyesülete
221/252I
Bűnmegelőzési Alapítvány Együtt-egymásért 2006 Alapítvány Gyermekeink Mosolyáért Alapítvány SZAKI 2000 Alapítvány Karcagi Református Egyházközség Római Katolikus Egyházközség Izraelita Hitközség Városi Gyámhivatal A képviselőtestület által választott, előkészítő és véleményező feladatkörrel felruházott tanácsnokok (népjóléti-szociális, kulturális-oktatási)
Közszolgáltatásokhoz való hozzáférést javító intézkedések Cigány Kisebbségi Önkormányzat Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Cigányok Önkormányzati érdekegyeztető és Képviseleti Szervezete „Karcagért” Közalapítvány Jászkun Volán Közlekedési Zrt. A képviselőtestület által választott, előkészítő és véleményező feladatkörrel felruházott tanácsnokok (egészségügyi, népjóléti-szociális, gazdaságiszolgáltatási, kommunális-városfejlesztési, kulturális-oktatási) A bevonás eszközei: Folyamatos személyes egyeztetések, tematikus munkacsoportok működtetése. A lakosság információval való ellátása a különböző kommunikációs csatornákon (www.karcag.hu honlap, Karcag Televízió, Mediátor TV, Karcagi Hírmondó) keresztül a beavatkozások folyamatait illetően.
222/252I
4. A stratégia megvalósíthatósága 4.1. A megvalósítás szervezeti keretei 4.1.1. A szervezeti megvalósítás főbb elemei Az IVS-ben foglalt hosszú távú célok elérését lehetővé tevő akciók és projektek megvalósításáért Karcag önkormányzata felel, és egyúttal gondoskodik a projektek elvárt eredményeinek hosszú távú fenntarthatóságáról. A városfejlesztési feladatokat ugyanakkor nem önkormányzati bizottságoknak kell ellátniuk, a bizottságok a városfejlesztés, rehabilitáció irányait, priorizálását, stb. határozzák meg, a további szakmai munkát arra szakosodott szervezetnek (városfejlesztő társaságnak) kell elvégeznie. Ezzel nem csökken az önkormányzati apparátuson belül található városfejlesztési iroda kompetenciája sem, hiszen ő a kapcsolattartó mind a városfejlesztő társasággal, mind a városfejlesztési bizottsággal, az önkormányzaton belül ő készíti elő a bizottsági döntési szakmai anyagokat. Annak érdekében, hogy a fejlesztési feladatok a lehető leghatékonyabb módon kerüljenek végrehajtásra, és ne legyen esetleges érdek ütközés az eredmények monitorozásáért és majdani üzemeltetéséért felelős szervezetek, intézmények között, Karcag Képviselő-testülete – az ÖTM, ill. a városrehabilitációs pályázati konstrukciók ajánlásának megfelelően – egy önálló gazdasági társaság létrehozásáról döntött. E társaság feladata, felelőssége és kompetenciája lesz a nagy volumenű, elsősorban EUs és hazai pályázati források igénybevételére alapozó, az egész város – és sok esetben a kistérség – működésére, életére kihatással lévő beruházási projektek lemenedzselése. Az önálló gazdasági társaság (Városfejlesztő Társaság) létrehozásának az önkormányzat által felismert előnyei: - Hatékonyabb, rugalmasabb, átláthatóbb, piaci szemléletű menedzsmentet biztosít - A Városfejlesztő Társaságnak a szervezet jogi formájából következően nyereséges gazdálkodásra kell törekednie, ezért vezetése a társaság eredményes tevékenységében érdekelt. A hatékony gazdálkodásra törekvő vállalatirányítási szemlélet érvényesül a városfejlesztési akciók végrehajtásának irányítása során is, ezzel az akcióterületen megvalósításra kerülő fejlesztés gazdaságos szempontból végrehajtását, a közszféra finanszírozási eszközeinek hatékony felhasználását segíti elő - Középtávon egy olyan forrás és tervezési koordinációt valósít meg, mely révén az önkormányzat városfejlesztési és város rehabilitációs tevékenységei tervezhetők lesznek, és finanszírozásuk is kiszámíthatóbbá válik - A JESSICA konstrukcióra alkalmassá válhat - Az önkormányzati irányítás és piacorientált magatartás: lehetővé teszi magántőke bevonását az önkormányzat irányításával és ellenőrzése mellett megvalósításra kerülő városfejlesztési akciók végrehajtásának finanszírozásába - Az önkormányzati költségvetés tehermentesül, pénzügyi egyensúlya biztosított, míg a Városfejlesztő Társaság nyeresége visszaforgatásra kerül a városfejlesztési beruházásokba, pályázati források igénybevétele esetén biztosíthatja az szükséges önrész jelentékeny hányadát - Az önkormányzati, kormányzati és EU források pénzügyi szempontból hatékonyabb (nagyobb multiplikátor hatást biztosító), szakmai szempontból jobb koordinációval történő felhasználását teszi lehetővé a városfejlesztésben és
223/252I
-
városrehabilitációban Nagyobb hatékonysággal és eséllyel hívhatók le EU-s pályázati források a különböző városfejlesztési, városrehabilitációs projektek finanszírozására A közszféra és a magánszféra strukturált együttműködését teszi lehetővé a városfejlesztésben és városrehabilitációban
Karcag Képviselő-testülete a 2004. április 1. napján megalapított a Karcagi „Erőforrás” Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Kft) átalakításával kívánja létrehozni az előírt követelményeknek megfelelő városfejlesztő társaságot, és ennek elindítása érdekében egy közgyűlési határozatot is hozott jelen IVS elkészítésének időpontjában (…. számon). Az átalakítási határozat leglényegesebb eleme a társaság tevékenységi körének előírt tevékenységekkel történő kibővítése és a megfelelő kompetenciákkal történő felruházás szándékának formális deklarálása, kötelezettség vállalása. Az önkormányzat egy közszerződés keretében megbízza majd a tulajdonában lévő Kft-t a városfejlesztési projektek koordinációjára, megvalósítására. Az önkormányzat biztosítja mindazon műszaki, városfejlesztési és menedzsment, továbbá gazdálkodási kompetenciákat a Kft számára, amelyek szükségesek a nagy volumenű és nagy jelentőségű projektek menedzseléséhez. Az IVS-ben körvonalazott akciótervek, és ezen belül a legelsőnek elindítandó Városközpont funkcióbővítő rehabilitáció lemenedzselésére is – a végrehajtáshoz nélkülözhetetlen pályázati források rendelkezésre állása esetén – a Kft által létrehozott operatív projekt szervezet kap megbízást. A Kft-nek olyan szintű és mértékű kompetenciák állnak majd a rendelkezésére, hogy több párhuzamos, ill. időben átlapoló projekt menedzselésére is legyen kapacitása – köztük olyan nagy projektekre is, amilyen például a Városközpont rehabilitáció – azaz, több projekt menedzsment csapatot is képes legyen kiállítani az egyes projektek végrehajtására dedikáltan. Természetesen ez nem zárja ki azt, hogy egyes konkrét személyek párhuzamosan több projektben vegyenek részt (amennyiben a projekt feladatok nagyságrendje ezt lehetővé teszi), de ezáltal biztosítható az egyértelmű feladat és felelősség elhatárolás a projekt menedzsment és -végrehajtó csoportok között több párhuzamos fejlesztés esetén. Az ilyen módon létrehozott projekt szervezet kisebb, hatékonyabb működése miatt a tisztán önkormányzati szervezeti keretek között történő megvalósításnál rugalmasabb megoldásokat kínál és a végrehajtás hatékonysága is jobb lehet. A fenti megoldás továbbá lehetővé teszi, hogy eseti alapon a felelős szervezetek külső szakértőket (pl. könyvvizsgáló, független szakmérnök, rehabilitációs szakértő) alkalmazzanak a projekt menedzsment tevékenységek támogatására. A Képviselő-testület és a Polgármesteri Hivatal szakmai osztályai folyamatosan nyomon követik a fejlesztési programok megvalósítását Ennek érdekében kidolgozunk egy objektív jelentéstételi rendszert, amely alapján maximum félévenként beszámol a végrehajtásért felelős projekt szervezet a kitűzött projektcélokkal összehasonlítva a megvalósult eredményekről, a felmerült problémákról, a pénzügyi előrehaladásról és elszámolásról, lehetséges kockázatokról, illetve a projekttervben szükséges esetleges változtatásokról (pl. műszaki vagy ütemezési módosítások). A testületi ülések nyilvánossága biztosított lesz, hiszen a városfejlesztési, rehabilitációs projektek azon túl, hogy az egész várost és kistérséget érintik, már az
224/252I előkésztésbe is bevonásra kerültek a leginkább érintett civil szervezeteket és gazdasági társaságok, vállalkozások, továbbá, a magánszféra és magántőke mozgósításának szándéka ezáltal is tükröződik. A Városfejlesztő Társaság (Kft) a következő kompetenciákkal fog rendelkezni: - Az önkormányzat nevében hajtja végre a városfejlesztési akciót, vagyis az önkormányzat a városfejlesztési projekt gazdája, stratégiai irányainak kijelölője - Az önkormányzati határozattal kijelölt először egy, majd további rehabilitációs akcióterületek teljeskörű fejlesztéséhez kapcsolódó kompetenciák - Az értékesítésből, bérbeadásából származó bevételek akcióterületi fejlesztésekre való visszaforgatása - Befektetőkkel való tárgyalás, szerződéskötés az akcióterületi rehabilitáció érdekében - Amennyiben befektető bevonására kerül sor, és a végrehajtás indokolja a közszféra és a vállalkozó által közösen létrehozott projekttársaság felállítását, az önkormányzat részéről az akcióterületi rehabilitáció keretében a városfejlesztő cég vesz ebben részt - Az önkormányzati bizottságok csak a rehabilitáció stratégiai irányait határozzák meg (és ellenőrzik azok megvalósulását), az operatív irányítás a Kft kompetenciájába tartozik. A Városfejlesztő Társaság (Kft) által ellátandó feladatok: - Az önkormányzati határozattal kijelölt először egy, majd további rehabilitációs akcióterületek teljes körű fejlesztéséhez kapcsolódó feladatok ellátása. - Akcióterületi terv készítése és felülvizsgálata - Gazdaságfejlesztési elemek integrációja - A gazdasági partnerek koordinációja, Civil és közigazgatási, államigazgatási partnerek koordinációja, Lakosság bevonása - Fizikai beruházásokat kiegészítő tartalmi fejlesztések megvalósítása (önállóan vagy partnerrel) - Fenntartás koordinációja - További pályázati és egyéb (pl. befektetői) források felkutatása - a megvételre kijelölt ingatlanok megvásárlása (üzleti tárgyalások lebonyolítása, szerződések előkészítése és megkötése), - a terület előkészítési munkák irányítása (bontások, közműépítési munkák elvégeztetése, ingatlanrendezéssel kapcsolatos feladatok ellátása az építési telkek kialakítása érdekében), - a közterületek rendezési munkáinak irányítása (tervek elkészíttetése, kivitelezési munkák pályáztatása, megrendelése, a munkálatok folyamatos ellenőrzése, az elkészült munkák átvétele), - az Önkormányzat beruházásában megvalósuló egyes létesítmények (pl. közintézmények, szociális lakás stb.) esetében a beruházói feladatok ellátása (terveztetés, kivitelezési munkák pályáztatása, megrendelése, a munkálatok folyamatos ellenőrzése, az elkészült munkák átvétele), - a magánvállalkozások építési tevékenységének koordinálása (javasolt funkciók, beépítési formák megvalósulásának elősegítése), - az akció mindenkori pénzügyi egyensúlyának biztosítása (a szükséges pénzforrások megszerzése, pályázatok és projektek elkészítése, esetleges bankhitelek felvétele), - adminisztratív, információs feladatok ellátása (kapcsolattartás az Önkormányzattal, a Hivatal ügyosztályaival, lakossággal, vállalkozókkal, bankokkal), - komplex városfejlesztési projektek menedzsmentjének megszervezése.
225/252I 4.1.2. Projektgazda és projekt szervezet bemutatása 4.1.2.1.
Projektgazda
Karcag Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2006-ban alakult. Karcag Város Önkormányzata a helyi önkormányzatról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. § (1) bekezdése alapján jogi személy. Az önkormányzat képviselőtestületének munkaszervezete a Polgármesteri Hivatal, amely az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására jött létre. A Hivatal teljes jogkörrel rendelkező, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Karcag város Jász-Nagykun-Szolnok megye egyik legjelentősebb városa: három megye határán fekszik, intézményi, közigazgatási, kulturális és kereskedelmi központ, a Hortobágy déli kapuja, továbbá a Karcagi Többcélú Kistérségi Társulás központja, melynek deklarált célja a kistérség összehangolt fejlesztésének előmozdítása, a kistérségi önkormányzati szolgáltatások színvonalának emelése. A Kistérségi Társulás funkciói: önkormányzati feladat- és hatáskörellátás, térségi közszolgáltatások szervezése, összehangolása, biztosítása, fejlesztése; államigazgatási feladat- és hatáskör ellátása; térségfejlesztés; a terület- és településfejlesztés összehangolása.
4.1.2.2.
Projekt felügyeleti szerve
Az önkormányzat a funkcióbővítő városközpont rehabilitációs projekt felügyeletére (és majdan minden további akcióterv keretében elindított projekt esetén), a projektszponzori feladatok ellátására egy Projekt Irányító Bizottságot (PIB) hoz létre, amelynek tagjai a Polgármesteri Hivatal, a fejlesztésben részt vevő egyéb önkormányzati intézmények kijelölt képviselői, és a Kft vezetője. Az önkormányzat részéről a tagokat, és a PIB elnökét a polgármester jelöli ki. A PIB felelős egyebek mellett a projekt tervek és célok jóváhagyásáért, a projekttel kapcsolatos stratégiai döntések meghozataláért, a jogi kötelezettség vállalások jóváhagyásáért, és a Képviselő-testület felé menő információ és adat-szolgáltatások jóváhagyásáért.
4.1.2.3.
Projektmenedzsment szervezet
A Kft feladata a projekt operatív irányításának megszervezése és biztosítása. Ez a társaság lesz az, amelynek egyik fő feladata a városfejlesztési feladatok IVS-ben meghatározott célok mentén történő végrehajtása, nem csak a jelen projekt keretében, hanem értelemszerűen a később meghatározásra kerülő, további akcióterületi tervekben körvonalazandó projektek esetében is. Adott városfejlesztési projekt operatív menedzsment szervezete a Városfejlesztő Társaság keretein belül kerül felállításra, de a Társaság a projekt, ill. az azon belül végrehajtandó feladatok jellegétől, mennyiségétől függően jogosult külső erőforrások bevonására is a projekt operatív, szakmai menedzseléséhez, akár az önkormányzattól vagy annak intézményeitől, akár külső szakértő szervezetektől. A Kft a projekt jellegétől és szakaszától függően állítja össze projekt csapatot. E tekintetben a következő főbb projekt szakaszokat határozzuk meg: 1. Projekt előkészítés 2. Projektfejlesztés, projekt tervezés
226/252I 3. Projekt végrehajtás 4. Projekt lezárás 5. Projekt utókövetés, eredmények monitoringja A projekt első 2 szakaszában még csak egy szűkebb szakértő projekt mag kerül kinevezésre, akik felelnek az előkészítő stratégiai és műszaki dokumentációk előállításáért, a társadalmi egyeztetésért, pályázati források felkutatásáért és adott esetben a pályázatok elkészítéséért. Az előkészítési munkákat részmunkaidőben végzik, elsősorban a következő területek szakértői: - Pénzügyi terület - Műszaki terület - Városfejlesztési terület - Kommunikációs terület - Szükség esetén speciális külső szakértőket is bevonhatnak (pl. antiszegregációs szakértő, rehabilitációs szakmérnök, stb). A projekt 3. és 4. szakaszában a fenti szakértői területek kiegészülnek legalább a Közbeszerzési területtel. Kinevezésre kerül a végrehajtásért felelős projekt menedzsment szervezet, azaz: Projektvezető: felel a projekt fent részletezett előkészítési szakaszáért és a teljes megvalósulásáért is, az ütemterv tartásáért, koordinálja a teljes projektmenedzsment szervezetet és felügyeli az alvállalkozók munkáját, beszámol a projekt előrehaladásáról és eredményeiről, Projekt pénzügyi vezető: ellátja a projekt folyamatos költségvetési és pénzügyi felügyeletét, biztosítja a cash-flow-t, befogadja és ellenőrzi a számlákat, pénzügyi kockázat elemzést végez, stb. Projekt műszaki vezető: felelős a műszaki dokumentációkban és engedélyekben foglalt feladatok tervszerű végrehajtásáért, felügyeli az építési munkálatokat, karbantartja a műszaki dokumentációkat és építési naplókat, stb. Projekt beszerzési koordinátor: beszerzések és közbeszerzések előkészítésének és lebonyolításának támogatása, beszerzési, vállalkozói szerződések előkészítése, szerződés-kötési folyamatok támogatása, stb. Minőségbiztosítási vezető: minőségirányítási terv összeállítása és nyomon követése, kockázat elemzés, minőségirányítási rendszer működtetése, stb. Kommunikációs vezető: felel a belső és külső kommunikációs és PR feladatok megtervezéséért és végrehajtásáért, a projekt és eredményinek széles körben való bemutatásáért, biztosítja a hatékony információáramlást, szóvivőként képviseli a projektet, stb. Projektasszisztens: adminisztratív feladatok ellátása, projekt iktatás és dokumentumtár vezetése, stb. A projekt utókövetését, monitoringját már nem a dedikált projekt szervezet, hanem a Kft kijelölt szakértői látják el, akik adatgyűjtéssekkel, mérésekkel, közvélemény
227/252I kutatásokkal, civil és gazdasági szféra szondázásával mérik a projekt hatásait, eredményességét, az eredmények hasznosulását. Az utókövetés felügyeletét az önkormányzat felelős szervezeti látják el, akik végső soron a Képviselő-testületnek felelnek. Az utókövetés eredményeit és tanulságait a Kft egy tudástárban helyezi el annak érdekében, hogy a tanulságok, tapasztalatok, legjobb gyakorlatok további projektekben is felhasználhatók legyenek.
4.1.2.4.
Projekt menedzsment csapat kapcsolata a delegáló szervezetekkel
228/252I
4.2. Partnerség Az integrált városfejlesztési stratégiának helyi érdekeket kell szolgálnia, így elengedhetetlen az összes érintett helyi szereplő lehető legszélesebb körű bevonása, annak kidolgozásába és végrehajtásába egyaránt. Jelen fejezetben bemutatjuk, hogy miként tájékoztattuk a karcagi lakosságot és egyéb érintetteket, milyen formában építettük be a véleményeket, ötleteket a fejlesztési stratégiába, s milyen formában tervezzük a partnerség kezelését a megvalósítás fázisában.
4.2.1. Célcsoportok -
önkormányzat és intézményei államigazgatási szervek cigány és német kisebbségi önkormányzatok civil szervezetek lakosság vállalkozók
4.2.2. Kommunikációs eszközök a) média A Gazdálkodási és Kistérségi Iroda vezetője sajtóközleményben tájékoztatja a lakosságot az IVS-ről a helyi televízióban (Karcagi Televízió, Mediátor TV), rádióban és a helyi újságban (Karcagi Hírmondó) is. b) internet Karcag város honlapján (www.karcag.hu) megtekinthető az IVS előzetes verziója, amelyet a lakosság véleményezhet. A hozzászólásokat, ötleteket a
[email protected] e-mail címére lehet elküldeni. c) lakossági fórum 2008. május 22-én Karcag Város Önkormányzata lakossági fórumot tart a városközpont és a főtér megújításáról készült fejlesztési tervekről. Az IVS-ről 2008. május 22-én megrendezésre kerülő lakossági fórumom mondhatják el véleményüket az érdeklődők. A fórum keretében a Gazdálkodási és Kistérségi Iroda vezetője bemutatja az IVS-t, valamint válaszol az elhangzott kérdésekre. A lakossági fórumról plakátokat helyezünk el a város forgalmas pontjain, szórólapokat juttatunk el a lakossághoz, valamint a médiában is közzétesszük a meghívót. d) civil és vállalkozói fórum A civil szervezetek és a vállalkozók számára külön fórumot rendezünk, ahol a lakosságétól eltérő, speciális szempontok is megvitatásra kerülhetnek. Az érintetteknek meghívókat küldünk a megrendezésre kerülő eseményről.
4.2.3. Eredmények értékelése Az IVS csak akkor lehet sikeres, ha tükrözi a lakosság igényeit, így nem elég a lakosság tájékoztatása, a vélemények összegyűjtése, azokat be is kell építeni a dokumentumba. Az városfejlesztési osztály e-mail címére érkező észrevételek, a fórumokon feljegyzett hozzászólások, a közvélemény-kutatások eredményei és a véleményvezérekkel készített interjúk témák szerint csoportosítva értékelésre kerülnek, hogy a lehető legteljesebb mértékben, ismétlések nélkül illeszthessük be azokat a városfejlesztési
229/252I stratégiába. A gyakran előforduló problémákat, észrevételeket kiemelt figyelemmel kezeljük.
4.2.4. A partnerség megjelenése az IVS készítésénél IVS fejezet Partnerségi részvételi forma Bevonás célja
Bevont célcsoport
Bevonás eszköze
IVS fejezet Partnerségi részvételi forma Bevonás célja Bevont célcsoport
Bevonás eszköze
A város hosszú távú jövőképének kialakítása Konzultáció: A hatóság a lakosság véleményét kérdezi - A mozgósított tudás különböző formáinak bővítése és gyarapítása - Társadalmi párbeszéd, kommunikáció és tanulás elősegítése - A társadalmi tőke erősítése, társadalmi kapcsolatok mérhető erősítése - A lakosság, csoportok, szervezetek, és közigazgatás közötti kapcsolatok javítása - önkormányzat és intézményei - a városban található államigazgatási szervek - kisebbségi önkormányzatok - vállalkozók - civil szervezetek képviselői - lakossági szervezett csoportok - egyesületek - lakossági fórum - civil és vállalkozói fórum - Karcag város honlapja - a helyi média - szórólapok - plakátok A lakosság információkkal való ellátása a stratégia folyamatát illetően. Városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás Konzultáció: A hatóság a lakosság véleményét kérdezi Az integrált megközelítés természetéből fakadó szükség a különböző szereplők együttműködése, kapcsolódások feltárása - önkormányzat és intézményei - a városban található államigazgatási szervek - kisebbségi önkormányzatok - vállalkozók - civil szervezetek képviselői - lakossági szervezett csoportok - egyesületek - lakossági fórum - civil és vállalkozói fórum - Karcag város honlapja - a helyi média - szórólapok
230/252I - plakátok A lakosság információkkal való ellátása a stratégia folyamatát illetően. IVS fejezet Partnerségi részvételi forma Bevonás célja
Bevont célcsoport
Bevonás eszköze
IVS fejezet Partnerségi részvételi forma Bevonás célja
Bevont célcsoport
Bevonás eszköze
Környezeti állapotban való veszteség és kompenzálása Partnerség: Megosztott munka és döntés-hozatal Ha konfliktusok alakulnak ki, vagy várhatóak, akkor cél a konfliktus menedzseléshez szükséges feltételek megteremtése Az integrált megközelítés természetéből fakadó szükség a különböző szereplők együttműködése, kapcsolódások feltárása - önkormányzat és intézményei - a városban található államigazgatási szervek - kisebbségi önkormányzatok - vállalkozók - civil szervezetek képviselői - lakossági szervezett csoportok - egyesületek - lakossági fórum - civil és vállalkozói fórum - Karcag város honlapja - a helyi média - szórólapok - plakátok A lakosság információkkal való ellátása a stratégia folyamatát illetően. Anti-szegregációs stratégia Partnerség: Megosztott munka és döntés-hozatal A szegregáció felszámolása az érintettek igényeinek figyelembe vételével történjen. Ha konfliktusok alakulnak ki, vagy várhatóak, akkor cél a konfliktus kezeléséhez szükséges feltételek megteremtése Az integrált megközelítés természetéből fakadó szükség a különböző szereplők együttműködése, kapcsolódások feltárása - önkormányzat és intézményei - a városban található államigazgatási szervek - kisebbségi önkormányzatok - vállalkozók - civil szervezetek képviselői - lakossági szervezett csoportok - egyesületek - lakossági fórum - civil és vállalkozói fórum - Karcag város honlapja - a helyi média - szórólapok
231/252I - plakátok A lakosság információkkal való ellátása a stratégia folyamatát illetően. IVS fejezet
Partnerségi részvételi forma Bevonás célja
Bevont célcsoport
Bevonás eszköze
IVS Partnerségi részvételi forma Bevonás célja
Integrált városfejlesztési stratégia tervezésével és az integrált beavatkozások tervezésével kapcsolatos elvárások: − A különböző szakpolitikai területek koordinációja, és a közigazgatás és államigazgatás különböző szereplői közötti folyamatos kapcsolatépítés, koordináció módszere, intézményi kerete − A tervezés során a társadalmi felelősség erősítése, intézményesített együttműködés a lakosság, a magánszféra és a közszféra között − A stratégia megvalósításában résztvevő társadalmi csoportok és személyek azonosítása, részvételi lehetőségei és szükséges partnerségi kapcsolatok kialakítása Konzultáció: A hatóság a lakosság véleményét kérdezi Partnerség: Megosztott munka és döntés-hozatal Lakosság véleményezése a képviselőkön keresztül Kedvezményezettek (célcsoportok) bevonása: a konszenzus keresés fórumaként - Az integrált megközelítés természetéből fakadó szükség a különböző szereplők együttműködése, kapcsolódások feltárása - A társadalmi kapcsolatok, kapcsolódások fejlődésének ösztönzése - A lakosság, csoportok, szervezetek és közigazgatás közötti kapcsolatok javítása - önkormányzat és intézményei - a városban található államigazgatási szervek - kisebbségi önkormányzatok - vállalkozók - civil szervezetek képviselői - lakossági szervezett csoportok - egyesületek - lakossági fórum - civil és vállalkozói fórum - Karcag város honlapja - a helyi média - szórólapok - plakátok A lakosság információkkal való ellátása a stratégia folyamatát illetően. Tervezett program finanszírozhatósága Partnerség: Megosztott munka és döntés-hozatal Ha további erőforrások szükségesek a célok megvalósítása érdekében, akkor cél a gazdasági,
232/252I
Bevont célcsoport
Bevonás eszköze
IVS fejezet Partnerségi részvételi forma Bevonás célja
kulturális konszenzusbiztosító együttműködés a más szereplők által elérhető erőforrások érdekében Az integrált megközelítés természetéből fakadó szükség a különböző szereplők együttműködése, kapcsolódások feltárása - önkormányzat és intézményei - a városban található államigazgatási szervek - kisebbségi önkormányzatok - vállalkozók - civil szervezetek képviselői - lakossági szervezett csoportok - egyesületek - lakossági fórum - civil és vállalkozói fórum - Karcag város honlapja - a helyi média - szórólapok - plakátok A lakosság információkkal való ellátása a stratégia folyamatát illetően. A teljes stratégia partnerségi egyeztetése Konzultáció: A hatóság a lakosság véleményét kérdezi - a tervezett tevékenységek mentén születő konszenzusok előnyben részesítése - társadalmi párbeszéd, kommunikáció és tanulás elősegítése - Az integrált megközelítés természetéből fakadó szükség a különböző szereplők együttműködése, kapcsolódások feltárása -
Bevont célcsoport
Bevonás eszköze
A lakosság, csoportok, szervezetek és közigazgatás közötti kapcsolatok javítása - önkormányzat és intézményei - a városban található államigazgatási szervek - kisebbségi önkormányzatok - vállalkozók - civil szervezetek képviselői - lakossági szervezett csoportok - egyesületek - lakossági fórum - civil és vállalkozói fórum - Karcag város honlapja - a helyi média - szórólapok - plakátok A lakosság információkkal való ellátása a stratégia folyamatát illetően.
233/252I 4.2.5. Partnerségi részvétel az akcióterületi terv tervezésénél Akcióterületi Terv Partnerségi részvételi forma Bevonás célja
Bevont célcsoport
Bevonás eszköze
Akcióterületi Terv Partnerségi részvételi forma Bevonás célja
Bevont célcsoport
Bevonás eszköze
Akcióterülethez kapcsolódó célmeghatározás Konzultáció: A hatóság a lakosság véleményét kérdezi Partnerség: Megosztott munka és döntés hozatal Az integrált megközelítés természetéből adódóan szükség van a különböző szereplők együttműködésére A lakosság, csoportok, szervezetek és közigazgatás közötti kapcsolatok javítása Ha további erőforrások szükségesek a célok megvalósítása érdekében, akkor cél a gazdasági, kulturális konszenzusbiztosító együttműködés a más szereplők által elérhető erőforrások érdekében - önkormányzat és intézményei - a városban található államigazgatási szervek - kisebbségi önkormányzatok - vállalkozók - civil szervezetek képviselői - lakossági szervezett csoportok - egyesületek - lakossági fórum - civil és vállalkozói fórum - Karcag város honlapja - a helyi média - szórólapok - plakátok A lakosság információkkal való ellátása a stratégia folyamatát illetően. Egyes beavatkozások (projektek) tartalmi és finanszírozási kialakításához kapcsolódóan Konzultáció: A hatóság a lakosság véleményét kérdezi Az integrált megközelítés természetéből adódóan szükség van a különböző szereplők együttműködésére A lakosság, csoportok, szervezetek és közigazgatás közötti kapcsolatok javítása - önkormányzat és intézményei - a városban található államigazgatási szervek - kisebbségi önkormányzatok - vállalkozók - civil szervezetek képviselői - lakossági szervezett csoportok - egyesületek - lakossági fórum - civil és vállalkozói fórum - Karcag város honlapja - a helyi média - szórólapok
234/252I - plakátok A lakosság információkkal való ellátása a stratégia folyamatát illetően.
235/252I
4.3. Ingatlangazdálkodási terv Az ingatlangazdálkodási terv elsősorban az önkormányzatnak a tulajdonában lévő ingatlanok jövőbeni hasznosítására vonatkozó szándékait, céljait foglalja magában, amely segíti a rehabilitációs tevékenységek tudatos tervezését, előkészítését és végrehajtását.
4.3.1. Ingatlanok típusai 4.3.1.1.
Közfunkcióknak helyet biztosító ingatlanok
Ezek azok az ingatlanok, amelyek hosszú távon is önkormányzat tulajdonában maradnak, csak abban az esetben történhet meg az elidegenítésük, vagy a hasznosításuk megváltoztatása, hogyha más ilyen típusú ingatlan veszi át a korábbi szerepüket.
4.3.1.2.
Lakóingatlanok
Jelen pillanatban 170 lakóingatlannal rendelkezik a város, amelyek komfortfokozata igen heterogén. Ezek a lakóingatlanok döntően bérlakások, amelyeken keresztül az Önkormányzat gyakorolhatja lakáspolitikáját. A város teljes lakásállományához (hozzávetőlegesen 8100 lakás) viszonyítva ez mindössze 2%-ot tesz ki, ami elsősorban annak köszönhető, hogy a bérlőket megillető elővásárlási joggal igen nagy számban éltek a karcagi lakosok az elmúlt évtizedben. Az önkormányzati ingatlanállományból jelenleg 20 lakás található a szegregátumok területén.
4.3.1.3.
Gazdasági és szolgáltató funkcióknak helyet adó ingatlanok
Ezek azok az ingatlanok, amelyek jellemzően tartós önkormányzati tulajdonban, és mind elhelyezkedésük, mind infrastruktúrájuk, mind pedig a gazdasági és szolgáltatási funkcióhoz szükséges kialakításuk alkalmas üzleti, piaci alapon történő bevételszerzésre. Ez a bevétel az önkormányzat számára fontos kiegészítő jövedelemforrás, de ezen túlmenően – és korlátozott mértékben – az önkormányzat ezen ingatlanállományon keresztül helyi vállalkozás-ösztönző tevékenységet is megvalósít. Ezek között az ingatlanok között, a hagyományos kis üzleti tevékenység végzésére alkalmas ingatlanok mellett vannak olyanok is, amelyek lényegében egyfajta közösségi épületnek minősülnek, noha egyértelműen gazdasági-szolgáltatási funkciót szolgálnak (pl. piaccsarnok).
4.3.1.4.
Barnamezős területek
A város a rendszerváltást megelőzően számos olyan funkciónak adott helyett (honvédelmi, nagyipari), amelyek jelentős nagyságú ingatlanokat hasznosítottak, és amelyek közül számos funkció a rendszerváltást követően, vagy a következményeiben nem túl sikeres privatizáció eredményeként megszűnt, és az ingatlanállomány az önkormányzat tulajdonába került. Ezeknek a jellemzően elavult infrastruktúrával, sőt, sok esetben jelentős környezetterheléssel bíró ingatlanoknak (pl. téglagyári agyaggödrök) a hasznosítása jelenti az egyik legnagyobb kihívást az Önkormányzat számára.
4.3.1.5.
Közterületek, utak, közösségi terek, zöldfelületek
Ide tartoznak mindazok az ingatlanok, amelyek az önkormányzat elidegeníthetetlen
236/252I tulajdonát képezik, jellemzően gazdasági célú hasznosításuk igen korlátozott, viszont ezeknek az ingatlanoknak a minősége, korszerűsége rendkívüli mértékben hatással van, mind a lakókörnyezet állapotára, mind pedig a gazdasági, társadalmi és kulturális élet folyására.
4.3.2. Ingatlanok típusaira vonatkozó ingatlangazdálkodási alapelvek 4.3.2.1.
Közfunkcióknak helyet biztosító ingatlanok
Ezeknél az épületeknél az Önkormányzatnak állagmegőrző- és javító beruházásokat végez, annak érdekében, hogy a közfunkció ellátása minél gördülékenyebben valósulhasson meg. Ezek közül a beruházások közül kiemelkednek a közfunkciókhoz való hozzáférést elősegítő fejlesztések, különös tekintettel az épületek fizikai és egyéb akadálymentesítésére. Az Önkormányzat szempontjából rendkívüli események tekinthető a meglévő gimnáziumi épület egyházi tulajdonba kerülése, melynek következményeként egy zöldmezős gimnáziumi épületkomplexum (ideértve a kapcsolódó fejlesztéseket is, pl. tornacsarnok) kialakítására irányuló beruházás valósul meg az elkövetkezendő években. Ez az ingatlantulajdon-váltással egybekötött új beruházás az Önkormányzat ingatlanállományában egy minőségi változást hoz, ami az üzemeltetés szempontjából sem jelentéktelen. Egyes közszolgáltatások esetében (mint pl. a bölcsődei ellátás, illetve az óvodáztatás) az Önkormányzat olyan felfokozott lakossági igénnyel szembesül, hogy elkerülhetetlen az épületkapacitások ilyen irányú bővítése. Más közszolgáltatások esetében az Önkormányzat a meglévő épületállomány racionálisabb kihasználása és hasznosítása érdekében átalakításokat végez (pl. művészeti alapiskola egyes funkcióinak betelepítése jelenleg kihasználatlan épületbe), illetve az épület teljes körű hasznosítás-váltását is tervezi megvalósítani (pl. szociális otthon áthelyezése). Ez utóbbi esetben értelemszerűen az épületben meglévő korábbi funkció áttelepítésre kerül egy másik (a funkciónak jobban megfelelő) ingatlanba, míg a megüresedett ingatlan esetében megnyílnak az egyéb – akár gazdasági célú – hasznosítás lehetőségei is.
4.3.2.2.
Lakóingatlanok
Az elkövetkezendő időszak legfontosabb feladata ezen ingatlanok esetében az állagjavítás, és különösen a komfortfokozat emelése. Bár az Önkormányzat céljai között szerepel a lakóingatlan-állomány bővítése, de átfogó bérlakás-építési program beindítására az Önkormányzat nem rendelkezik forrásokkal, és ezen a területen a pályázati források is igen korlátozottak. Az Önkormányzat saját erejéből a jelen tervezési időszak (2007-2013) végére 6 új lakóingatlan építését vagy vásárlását tervezi megvalósítani, melynél a minőségi paraméterek (elhelyezkedés, komfortfokozat) érvényesítése kiemelt szempont.
4.3.2.3.
Gazdasági és szolgáltató funkcióknak helyet adó ingatlanok
Ezen ingatlanok esetében az Önkormányzat alapvető célkitűzése az ingatlanok jövedelem-termelő képességének fenntartása, amihez szükséges állagmegóvó és – javító beruházásokat az Önkormányzat a megtérülési számítások alapján végzi el. Az ebbe a csoportba tartozó, de a fentiekben ismertetettek szerint közfunkciós jelleggel is
237/252I bíró ingatlanok (pl. piaccsarnok) esetében a középületekre jellemző fejlesztő beruházásokra (pl. akadálymentesítés) is nagy hangsúlyt fektet az Önkormányzat, éppen a közszolgáltatásokhoz hasonló funkciók elérhetőségének javítására. Az Önkormányzatnak emellett határozott célkitűzése, hogy a rendelkezésére álló ingatlanállomány hasznosításának racionalizálásával újabb épületeket vonjon be a gazdasági és szolgáltató funkciónak helyet adó ingatlanok körébe, abban az esetben, ha a racionalizálás okán a közfunkciók ellátása nem szenved csorbát, esetleg javul is (pl. az adott közfunkció ellátására alkalmasabb épület áll rendelkezésre).
4.3.2.4.
Barnamezős területek
Ezeknek a területeknek a hasznosítása az infrastrukturális fejlesztésekkel párhuzamosan csak fokozatosan valósul meg, melyben az önkormányzat igyekszik a helyi KKV-kra vonatkozó vállalkozás-ösztönző tevékenységét is megvalósítani (pl. volt SZIM Gépgyár területe, volt laktanya területe). Tekintettel arra, hogy az infrastrukturális fejlesztések – még a rendelkezésre álló pályázati lehetőségek mellett is – igen jelentős önkormányzati forrásokat igényelnek, amelynek felvállalása során az Önkormányzat a piaci igények felmérésével, a közép- és hosszú távú megtérüléssel számolva lép előre. Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy ezek a területek sok esetben jelentős környezetszennyezéssel bírnak, ami – a rehabilitáció rendkívül nagy forrásszükséglete miatt – a hasznosításnak igen kemény korlátját jelenti. Ugyan e célból elérhetőek pályázati források is, de a forrásszükséglet nagyságrendje még a minimális önerőigény előteremtését is rendkívüli módon megnehezíti.
4.3.2.5.
Közterületek, utak, közösségi terek, zöldfelületek
Ezen ingatlanok közül a közlekedés alapinfrastruktúráját jelentő utak, járdák és terek esetében az egész városra kiterjedő folyamatos és tervszerű állagmegóvás és -javítás mellett kiemelt cél a teljes lefedettség elérése a korszerű (pormentes) burkolatok kihelyezésében, különös tekintettel az ebből a szempontból hátrányos helyzetben lévő területekre (pl. szegregátumok). Amellett, hogy ezzel jelentős mértékben javulnak a városi közlekedés feltételei (és ezáltal a közszolgáltatások elérhetősége), ezek a beruházások jelentős pozitív hatást gyakorolnak az érintett területek ingatlanjainak értékére is. Hasonlóak mondhatóak el a város több szempontból még kihasználatlan zöld- és rekreációs célú hasznosítás lehetőségét rejtő területeiről (pl. záportározók, Erzsébetliget, Zuglóger), amelyek esetében az Önkormányzat a zöldterület-rendezés és a revitalizáció mellett új közösségi funkciók kialakítását is meghatározóan fontosnak tartja. Ezek a beavatkozások az érintett városi lakóterületek lakókörnyezetében alapvető minőségjavulást eredményeznek, különös tekintettel a szegregátumokra. Az Önkormányzat a fenti lakókörnyezet minőségnövelési célok még hatékonyabb elérése érdekében, olyan komplex rehabilitációs programokat tervez (elsősorban a szegregátumokban), melyek a funkciókkal gyengébben ellátott városi területeken új városi alközponti funkciók kialakítását teszik lehetővé. Az Önkormányzat tapasztalatai szerint ugyanis az alap-infrastruktúra fejlesztés, valamint a zöldterület növelése és revitalizációja igazán hatásos eredményt csak a városi alközponti funkciófejlesztéssel összehangolva tud elérni. A központi jelleggel bíró közösségi terek esetében az ingatlangazdálkodás fő iránya a város- és kistérségi központi funkciók megerősítése, a közúti forgalom kiterelése és a közösségi eseményekhez szükséges alapinfrastruktúra és környezet megteremtése.
238/252I
4.4. Nem fejlesztési jellegű tevékenységek
239/252I
4.5. A stratégia megvalósulásának monitoringja 4.5.1. Monitoring feladatok szervezeti megvalósulása Az IVS-ben foglalt hosszú távú célok eléréséért Karcag önkormányzata felel, és egyúttal gondoskodik a hatáskörébe tartozó projektek végrehajtásáról, valamint az elvárt eredmények hosszú távú fenntarthatóságáról. A városfejlesztési feladatok végrehajtását ugyanakkor nem az Önkormányzatnak célszerű ellátnia, ezt a munkát egy erre szakosodott szervezetnek (a fentebb bemutatott városfejlesztő társaságnak) kell elvégeznie. Az Önkormányzat, mint projektszponzor képviseletét ellátó (fentebb meghatározott) Projekt Irányító Bizottság (PIB) lesz a monitoring feladatok legfelsőbb szintű fóruma. Itt történik az elvárt eredményeknek az IVS-ben foglaltaknál részletesebb megállapítása, a monitoring indikátorok meghatározása, a beszámoltatás keretében a teljesülés legfelső szintű nyomon követése, és az ennek kapcsán szükségessé váló döntések meghozatala. A projektmenedzsment feladatokat ellátó városfejlesztési társaság feladata lesz a monitoring indikátorok értékeinek rendszeres nyomon követése, ideértve a nyomon követéshez szükséges adatok beszerzését is, a teljesülés szempontjából kedvezőtlen folyamatok esetén a saját hatáskörben meghozható döntések megtétele, illetve szükség esetén a PIB számára intézkedési javaslat kidolgozása.
4.5.2. Monitoring mutatók rendszere A monitoring mutatók rendszere igazodik a célok hierarchikus rendszeréhez, hiszen a mutatók elsődleges szerepe, hogy a célok megvalósulásának nyomon követhetőségét biztosítsák. A mutatók megállapításánál elsődleges szempontot képez azok mérhetősége, a méréshez szükséges adatok elérhetősége, ugyanakkor figyelmet kell fordítani arra is, hogy a mutatók kellően átfogó, illetve indikatív jelleggel bírjanak a cél megvalósulása tekintetében.
4.5.3. Mutató szintek 4.5.3.1.
Hosszú távú monitoring mutatók
A mutatórendszer felépítésének legfelső szintjén a város hosszú távú (átfogó) céljaihoz kapcsolódó mutatók találhatók, melyek mintegy 15-20 éves időtávon vizsgálják a város egészére vonatkozó célok megvalósulását. A mutatók valós célértékei ennek megfelelően a teljes tervezési időszak (2007-2013) végén is túlmutatnak, de az időszak végére meghatározhatók olyan részértékek, amelyek köztes célnak tekinthetők.
4.5.3.2.
Közép távú, tematikus monitoring mutatók
A közép távú (tematikus) mutatók a hosszú távú mutatókat szakterületek, a város egészére vonatkozóan beazonosítható fő fejlesztési irányok alapján bontják le, részletezik. Tekintettel arra, hogy az egyes hosszú távú célok megvalósulását egynél több tematikus cél is támogathat, illetve egy tematikus cél több hosszú távú cél eléréséhez is hozzájárulhat, a monitoring mutatók között lévő kapcsolat is ennek megfelelően alakul.
4.5.3.3.
Közép távú, program monitoring mutatók
Az egyes tematikus célokon belüli középtávú (program) célokhoz kapcsolódó mutatók konkrét célcsoportra, illetve a fejlesztési irány egy-egy konkrét részterületére szabott
240/252I programok megvalósítására vonatkoznak. A mutatók jellemezően több akcióterületre (városrészre), illetve akár az egész városra kiterjedhetnek.
4.5.3.4.
Rövid távú, projekt monitoring mutatók
A középtávú mutatókhoz kapcsolt rövid távú (projekt) mutatók jellemzően a program monitoring mutatók konkrét városrészhez, illetve akcióterülethez kapcsolását jelentik. Magában az IVS-ben a hosszú távú monitoring mutatók közép távú célértékeinek megállapítása történik meg, az ebből kiinduló, ezt részletesebben kibontó monitoring mutatók kidolgozása a végrehajtás első lépésében történik.
4.5.4. Hosszú távú monitoring mutatók középtávú célértékeinek megállapítása A mutató megnevezése
Mértékegység
Kiindulási érték (2008)
Célérték (2013)
1. A város hosszú távú versenyképességének javítása % 49 51 Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 2. A kohézió erősítése, partnerségek fejlesztése HHH gyerekek % 4,65 4,0 aránya a településrészen a lakások számához viszonyítva A legalább részben db 1 5 akadálymentesített középületek száma 3. A város fenntartható fejlődési pályára állítása ha 4.800 5.700 Agrárkörnyezetgazdálkodási programban résztvevő területek nagysága 4. A városi lakosság életfeltételeinek javítása % 87 100 A szennyvízhálózatba teljes mértékben bekapcsolt utcák száma az összes utca számához viszonyítva Kiültetett minőségi db/év 500 1500 fák száma évente Pormentes utcák % 89 100 száma az összes utca számához viszonyítva
2013-ig tervezett változás mértéke (%) 4%
Mutató forrása KSH STADAT
-0,65%
Önkormány zat
500%
Önkormány zat
18%
MVH
15%
Önkormány zat
300%
Önkormány zat Önkormány zat
12%
241/252I 4.5.5. Monitoring feladatok ütemezése A monitoring feladatok ütemezését alapvetően a célok jellegéhez, időtávjához kell alakítani. A célokhoz kapcsolt monitoring indikátorok ennek megfelelően az alábbi mérföldkövek szerinti értékelést követelik meg: - Hosszú távú célokhoz kapcsolt monitoring mutatók: A mutatók alakulásának nyomon követését lehetővé tevő köztes értékek jellemzően éves ütemezésben számíthatók ki. A megvalósulás nyomon követése ennek megfelelően éves rendszerességgel, az IVS-hez kapcsolódó programok és projektek előrehaladási jelentésével együtt történik, mely magában foglalja a kisebb, kiigazító intézkedések megtételét is. Az éves értékeléseket egészíti ki a tervezési időszak félidős áttekintése, mely lehetőséget ad a kialakuló tendenciák beazonosítására, a tendenciák extrapolálásával a végső célok elérését veszélyeztető problémák beazonosítására, és szükség szerint az átfogó beavatkozások (intézkedések) megtételére. - Közép távú, tematikus monitoring mutatók: A mutatók értékei jellemzően éves ütemezésben számíthatók ki, így a megvalósulás nyomon követése éves rendszerességgel, az IVS-hez kapcsolódó programok és projektek előrehaladási jelentésével együtt történik, mely magában foglalja a kisebb, kiigazító intézkedések megtételét is. Az éves értékeléseket egészíti ki a tervezési időszak félidős áttekintése, mely lehetőséget ad a kialakuló tendenciák beazonosítására, a tendenciák és az időszak végi célérték összevetésére, és szükség szerint az átfogó beavatkozások (intézkedések) megtételére. - Közép távú, program monitoring mutatók: A mutatók értékei jellemzően éves ütemezésben számíthatók ki, így a megvalósulás nyomon követése éves rendszerességgel, az IVS-hez kapcsolódó programok és projektek előrehaladási jelentésével együtt történik, mely magában foglalja a kisebb, kiigazító intézkedések megtételét is. Az éves értékeléseket egészíti ki a tervezési időszak félidős áttekintése, mely lehetőséget ad a kialakuló tendenciák beazonosítására, a tendenciák és az időszak végi célérték összevetésére, és szükség szerint az átfogó beavatkozások (intézkedések) megtételére. - Rövid távú, projekt monitoring mutatók: A mutatók értékei éven belüli, jellemzően havi és negyedéves ütemezésben számíthatók ki, így a megvalósulás nyomon követése havi és negyedéves rendszerességgel, a projektek előrehaladási jelentésével együtt történik, mely magában foglalja a kisebb, kiigazító intézkedések megtételét is. A havi és negyedéves értékelést egészítik ki az éves áttekintések, melyek lehetőséget adnak a szükség szerinti átfogóbb jellegű beavatkozások (intézkedések) megtételére is.
IVS
KARCAG
5. Mellékletek 1. sz. melléklet:
Település-fejlesztési koncepció
2. sz. melléklet:
Település-rendezési terv
3. sz. melléklet:
Táblázatok, diagramok jegyzéke
4. sz. melléklet:
Helyzetelemzést segítő adatok az Anti-szegregációs Terv kidolgozásához
5. sz. melléklet:
Célrendszer akcióterületi szintű bontása
6. sz. melléklet:
Emlékeztetők, jelenléti ívek
7. sz. melléklet:
Városfejlesztési társasággal kapcsolatos dokumentumok
8. sz. melléklet:
Rövidítések jegyzéke
9. sz. melléklet:
Felhasznált dokumentumok jegyzéke
10. sz. melléklet:
Térképek jegyzéke
11. sz. melléklet:
Környezettanulmány a 3-as szegregátumról
243/252I 3.
Előterjesztés az Észak-alföldi Operatív Program keretében funkcióbővítő integrált településfejlesztések támogatására kiírt pályázatban való részvételről
Dr. Fazekas Sándor: Ennek a pályázatnak a beadásához szükséges az előző napirendben elfogadott városfejlesztési stratégia. Némi késés van ezekkel az EU-s pályázatokkal, úgy emlékszik, hogy egy évvel ezelőtt is készültek már arra, hogy a pályázatot beadják, és aztán módosultak a feltételek. Az anyag lényege három szám. Teljes pályázati összeg 851 M FT., amelyből 219 M Ft. az önkormányzati önerő három évi bontásban. Döntően olyan feladatokat tartalmaz, amelyek városközponti, városház felújítása, bölcsőde, piac felújítása, átalakítása, Déryné felújítási feladatok, iskolai felújítások. Valamennyi témával már találkoztak korábban is. Az, hogy mennyi az esélye a pályázatnak a megnyerésére, nem olyan nagy, de bíznak benne, hogy sikerül megnyerniük. Kurucz István: Pénzügyi Bizottság támogatja az előterjesztést. Dr. Fazekas Sándor: Név szerinti szavazásra bocsátja az előterjesztést és a határozati javaslatot. / Név szerinti szavazás csatolva a jkv-hez/ Dr. Fazekas Sándor: Megállapítja, hogy az előterjesztés és a határozati javaslat egyhangúlag elfogadásra került. 216/2008. (V.22.) „kt.” sz határozat az Észak-alföldi Operatív Program keretében funkcióbővítő integrált településfejlesztések támogatására kiírt pályázatban való részvételről Karcag Városi Önkormányzat Képviselő Testülete a helyi önkormányzatokról szóló többszörösen módosított 1990. évi LXV. Tv. 1. § (6) bekezdés b) pontjában biztosított jogkörében eljárva az alábbiak szerint dönt: 1) Karcag Város Önkormányzata, 632.672,7 ezer Ft vissza nem térítendő támogatás elnyerése érdekében pályázatot nyújt be az Észak-Alföldi Operatív Program keretében a funkcióbővítő integrált települési fejlesztési programok támogatására kiírt pályázati felhívásra. 2) Karcag Város Önkormányzata kinyilatkozza, hogy nyertes pályázat esetén – a támogatási szerződésben meghatározott 3 éves ütemezés szerint- a projekt megvalósításához szükséges önerőt -219.265,9 ezer Ft-ot- saját forrásból biztosítja. 3) A Képviselő Testület kinyilatkozza, hogy nyertes pályázat esetén a Karcagi Erőforrás Kft tevékenységét a városfejlesztési társaság modelljének megfelelően átalakítja. Erről értesülnek: 1. Karcag Városi Önkormányzat Képviselő Testületének tagjai, lakhelyükön 2. Karcag Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala - Építési és Műszaki Iroda - Pénzügyi és Költségvetési Iroda - Gazdálkodási és Kistérségi iroda, helyben 3. Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. (pályázatban)
244/252I
4.
Előterjesztés a Kátai Gábor Kórház gazdasági igazgatói megbízás pályázati kiírásáról
Dr. Fazekas Sándor: Vonatkozó jogszabályokra figyelemmel terjeszti be az előterjesztést. Kérdés, észrevétel nem hangzott el. Dr. Fazekas Sándor: Javasolja az előterjesztés és a határozati javaslat elfogadását. Aki ezzel egyetért, jelezze. A képviselő testület döntése: 15 igen szavazat, nemleges szavazat, tartózkodás nem volt. 217/2008. (V.22.) „kt.” sz. határozat A Kátai Gábor Kórház gazdasági igazgatói megbízás pályázati kiírásáról I.
A Karcag Városi Önkormányzat Képviselő Testülete az egészségügyről szóló többször módosított 1997. évi CLIV. törvény 155. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt jogkörében eljárva, tekintettel a közalkalmazottak jogállásáról szóló többszörösen módosított 1992. évi XXXIII. törvény 23. § (3) bekezdésében, a gyógyintézetek vezetőjének és vezetőhelyetteseinek képesítési követelményeiről, valamint a vezetői megbízás betöltése érdekében kiírt pályázat részletes eljárási szabályairól szóló 13/2002. (III.28.) EüM. valamint a 233/2000. (XII.23.) Korm. rendeletben foglaltakra, az alábbi pályázatot írja ki a Kátai Gábor Kórház gazdasági igazgató vezetői megbízására.
„P á l y á z a t 1. A pályázatot meghirdető szerv: neve: Karcag Városi Önkormányzat Képviselő testülete pontos címe: 5300. Karcag, Kossuth tér 1. sz. 2. A meghirdetett álláshely: Az intézmény megnevezése: Kátai Gábor Kórház pontos címe: 5300. Karcag, Zöldfa u. 48. sz. munkakör: gazdasági igazgató vezetői megbízás időtartam: határozatlan 3. A gazdasági igazgató feladatkörébe tartozik: - a főigazgató közvetlen irányítása mellett - a gyógyintézet működésével összefüggő gazdasági, pénzügyi, műszaki és intézményüzemeltetési feladatok, valamint mindezekkel összefüggésben felmerülő adminisztratív feladatok irányítása, - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott további feladatok ellátása. 4. A pályázat elnyeréséhez előírt feltételek:
245/252I a) szakirányú felsőfokú iskolai végzettség vagy felsőfokú iskolai végzettség és emellett mérlegképes könyvelői vagy ezzel egyenértékű szakképesítés, valamint b) legalább hároméves vezetői gyakorlat 5. Juttatás: - illetmény és magasabb vezetői pótlék a jogszabályok szerinti (Kjt.) - egyéb juttatás: lakás, stb. megállapodás szerint. 6. A pályázatnak tartalmaznia kell: - a pályázó kézzel írott részletes szakmai önéletrajzát, - az intézmény gazdasági vezetésére irányuló kézzel írott szakmai programját - 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt, - végzettséget, képzettséget, vezetői gyakorlatot igazoló okiratok másolatát, - nyilatkozatot arról, hogy a pályázati anyagot az eljárásban részt vevők megismerhetik. 7. A pályázatot előkészítő bizottság véleményezi, majd a Képviselő Testület dönt. 8. A pályázat benyújtásának feltételei: a.) benyújtás helye: Karcag Városi Önkormányzat Polgármestere 5300. Karcag, Kossuth tér 1. sz. b.) határidő: Egészségügyi Közlönyben történő megjelenéstől számított 30 napon belül. c.) elbírálásának határideje: a pályázat benyújtási határidejét követő 30 napon belül, illetve a legközelebbi soros ülésen. 9. Az álláshely betöltésének várható időpontja: 2008. szeptember 1.” II. Utasítja a Humán Szolgáltatási Irodát a pályázat szakközlönyben történő megjelentetésére . Felelős: Hodos Julianna irodavezető Határidő: 2008. május 31. Erről értesülnek: 1.) Karcag Városi Önkormányzat Képviselő Testület tagjai, lakhelyükön, 2.) Kátai Gábor Kórház főigazgatója Karcag, Zöldfa u. 48. sz. 3.) Polgármesteri Hivatal – Humán Szolgáltatási Iroda – Tanácsosi Iroda Helyben 5.
Előterjesztés a Déryné Művelődési és Ifjúsági Központ igazgatói állásának pályázati meghirdetésére
Kérdés, észrevétel nem hangzott el. Dr. Fazekas Sándor: Javasolja az előterjesztés és a határozati javaslat elfogadását. Aki ezzel egyetért, jelezze.
246/252I A képviselő testület döntése: 15 igen szavazat, nemleges szavazat, tartózkodás nem volt. 218/2008. (V.22.) "kt."sz. h a t á r o z a t a Déryné Művelődési és Ifjúsági Központ igazgatói állásának pályázati meghirdetésére A Karcag Városi Önkormányzat Képviselő Testülete a helyi önkormányzatokról szóló többszörösen módosított 1990. évi LXV. törvény 9. §. (4) bekezdése alapján munkáltatói jogkörében eljárva, figyelemmel a többszörösen módosított 1992. évi XXXIII. tv. 23. §. (2) bekezdésére, valamint a többszörösen módosított 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet 6-7. §-aiban foglaltakra a következő pályázati felhívást teszi közzé:
PÁLYÁZATI FELHIVÁS 1./ A pályázatot meghirdető szerv: neve: Karcag Városi Önkormányzat címe: 5300. Karcag, Kossuth tér l. megye: Jász-Nagykun-Szolnok 2./ A meghirdetett álláshely: munkahely: Déryné Művelődési és Ifjúsági Központ 5300. Karcag, Dózsa Gy. u. 5-7. munkakör: igazgató 3./ A megbízás feltételei: - Szakirányú egyetemi végzettség, - vagy nem szakirányú egyetemi végzettség és felsőfokú szakirányú munkaköri szakvizsga, - vagy főiskolai könyvtárosi, közművelődési képzettség és - legalább ötéves szakmai gyakorlat - legalább 3 éves vezetői gyakorlat - büntetlen előélet 4./ A megbízás várható kezdő időpontja: 2008.szeptember 1. 5./ A megbízás 5 évre szól. 6./ Juttatás: Alapilletmény és magasabb vezetői pótlék a Kjt. szerint. 7./ A pályázat benyújtásának határideje: A Kulturális Közlönyben történő megjelenéstől számított 30 nap.
247/252I
8./ A pályázat elbírálásának határideje: a pályázat benyújtási határidejét követő 30 napon belül. 9./ A pályázat benyújtásának helye: Karcag Városi Önkormányzat Polgármestere 5300. Karcag, Kossuth tér l. 10./ A pályázatnak tartalmaznia kell: - kézzel írott részletes szakmai önéletrajzot, - az intézményvezetésre vonatkozó kézzel írott részletes szakmai programot - 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt. - diplomamásolatot A Karcag Városi Önkormányzat Képviselő Testülete utasítja a Polgármesteri Hivatal Humán Szolgáltatási Iroda vezetőjét, hogy a pályázati eljárással kapcsolatos intézkedéseket tegye meg. Felelős: Hodos Julianna irodavezető Határidő: 2008. május 31. Erről értesül: 1./ Képviselő Testület tagjai, lakhelyükön 2./ Polgármesteri Hivatal: - Humán Szolgáltatási Iroda - Tanácsosi Iroda Helyben 6.
Előterjesztés a Kátai Gábor Kórház betöltetlen /üres/ álláshelyeinek csökkentéséről
Dr. Fazekas Sándor: 33 üres álláshely kerülne megszüntetésre, hiszen ezek jelenleg is betöltetlenek. Kérdés, észrevétel nem hangzott el. Dr. Fazekas Sándor: Javasolja az előterjesztés és a határozati javaslat elfogadását. Aki ezzel egyetért, jelezze. A képviselő testület döntése: 15 igen szavazat, nemleges szavazat, tartózkodás nem volt. 219/2008. (V.22.) ,,kt” sz. h a t á r o z a t a Kátai Gábor Kórház betöltetlen (üres) álláshelyeinek csökkentéséről 1.) Karcag Városi Önkormányzat Képviselő Testülete, mint a Kátai Gábor Kórház alapítója és felügyeleti szerve az Intézmény részére az Önkormányzat 2008. évi költségvetésről szóló, a 9/2008. (III.28.) rendelettel módosított 4/2008. (II.15.) rendelettel jóváhagyott 786 fő létszámelőirányzatot 753 főre csökkenti azzal, hogy
248/252I ez a létszámcsökkentés kizárólag az Intézmény jelenleg is betöltetlen, alábbi munkakörökhöz tartozó álláshelyeit érinti. - anaesthesiológiai asszisztens 1 fő - asszisztens 11 fő - ápoló (OKJ) 11 fő - műszaki, kisegítő munkakörben foglalkoztatottak 10 fő Ebből: - vízvezeték-szerelő 1 fő - raktáros 2 fő - varrónő 1 fő - mosodai betanított munkás 3 fő - kisegítő takarító 3 fő 2.) A Képviselő Testület utasítja a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi és Költségvetési Irodáját, hogy az 1.) pontban meghatározott létszámelőirányzat-csökkentést az Önkormányzat 2008. évi költségvetésének legközelebbi módosításakor építse be a tervezetbe. Felelős: Nagyné László Erzsébet Pénzügyi és Költségvetési irodavezető Határidő: 2008. június 30. Erről értesülnek: 1.) Karcag Városi Önkormányzat Képviselő Testülete tagjai. lakhelyükön 2.) Dr. Tóth Katalin főigazgató Kátai Gábor Kórház, Karcag, Zöldfa u. 48.sz. 3.) Karcag Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal - Humán Szolgáltatási Iroda, - Pénzügyi és Költségvetési Iroda, Helyben 7.
Elterjesztés a Karcag-Berekfürdő közötti kerékpárút – II. ütem – nyomvonalához szükséges területek részbeni kisajátításáról
Dr. Fazekas Sándor: Ha arról beszélnek, hogy az állam nem működik, akkor erre egy példa az előttük lévő 3 kis terület, amit az államtól már megpróbáltak megvásárolni, átvenni, megvenni, de választ nem küldenek, holott már nyertes pályázati szerződésük lenne, és ehhez szükséges az érintett területek tulajdonviszonyait rendezni. Egyszerűen hihetetlen, hogy az állam miért nem reagál. Nincs más, mint hogy kisajátítsák az állami tulajdont. Ennek az eljárásnak a megindítása szükséges, amelyhez kéri a testület támogatását. Kérdés, észrevétel nem hangzott el. Dr. Fazekas Sándor: Egyenkénti szavazásra bocsátja a határozat tervezeteket. a. / a kerékpárút – II. ütem – nyomvonalához szükséges 0191/42 hrsz-ú terület részbeni kisajátításáról Kérdés, észrevétel nem hangzott el. Dr. Fazekas Sándor: Javasolja az előterjesztés és a határozati javaslat elfogadását. Aki ezzel egyetért, jelezze.
249/252I
A képviselő testület döntése: 15 igen szavazat, nemleges szavazat, tartózkodás nem volt. 220/2008. (V.22.) „kt.” sz. határozat a kerékpárút – II. ütem – nyomvonalához szükséges 0191/42 hrsz-ú terület részbeni kisajátításáról Karcag Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 3 §. alapján kisajátítási eljárást kezdeményez az alábbiak szerint: 1. Kisajátítandó ingatlan adatai Hrsz: 0191/42 Kisajátítandó ingatlanrész: az M-31/2008. számú kisajátítási terv alapján 137 m². Tulajdonos: Magyar Állam (érintett ingatlanra 1/1 tulajdoni hányad) Terhelés: bányaszolgalmi jog a MOL Nyrt. 1117 Budapest, Október 23-a utca 18. javára 2. Karcag Város Önkormányzata 2008. évi költségvetéséről szóló 4/2008. (II.15.) rendeletében a kisajátításhoz szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésre áll. 3. Karcag Városi Önkormányzat Képviselő-testülete felhatalmazza Dr. Fazekas Sándor polgármestert a kisajátítási eljáráshoz kapcsolódó feladatok végrehajtására. Erről értesülnek: 1. Karcag Városi Önkormányzat Képviselő Testület tagjai, lakhelyükön 2. Karcag Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal - jogtanácsos - gazdálkodási és kistérségi irodavezető, - pénzügyi és költségvetési irodavezető, Helyben 3. Észak-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kirendeltség 5000 Szolnok, Kossuth L. u. 2. b./ a kerékpárút – II. ütem – nyomvonalához szükséges 0293/18 hrsz-ú terület részbeni kisajátításáról Kérdés, észrevétel nem hangzott el. Dr. Fazekas Sándor: Javasolja az előterjesztés és a határozati javaslat elfogadását. Aki ezzel egyetért, jelezze. A képviselő testület döntése: 15 igen szavazat, nemleges szavazat, tartózkodás nem volt.
250/252I 221/2008. (V.22.) „kt.” sz. határozat a kerékpárút – II. ütem – nyomvonalához szükséges 0293/18 hrsz-ú terület részbeni kisajátításáról Karcag Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 3 §. alapján kisajátítási eljárást kezdeményez az alábbiak szerint: 1. Kisajátítandó ingatlan adatai Hrsz: 0293/18 Kisajátítandó ingatlanrész: az M-31/2008. számú kisajátítási terv alapján 79 m². Tulajdonos: Magyar Állam (érintett ingatlanra 1/1 tulajdoni hányad) 2. Karcag Város Önkormányzata 2008. évi költségvetéséről szóló 4/2008. (II.15.) rendeletében a kisajátításhoz szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésre áll. 3. Karcag Városi Önkormányzat Képviselő-testülete felhatalmazza Dr. Fazekas Sándor polgármestert a kisajátítási eljáráshoz kapcsolódó feladatok végrehajtására. Erről értesülnek: 1. Karcag Városi Önkormányzat Képviselő Testület tagjai, lakhelyükön 2. Karcag Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal - jogtanácsos - gazdálkodási és kistérségi irodavezető, - pénzügyi és költségvetési irodavezető, Helyben 3. Észak-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kirendeltség 5000 Szolnok, Kossuth L. u. 2. c./ a kerékpárút – II. ütem – nyomvonalához szükséges 0293/19 hrsz-ú terület részbeni kisajátításáról Kérdés, észrevétel nem hangzott el. Dr. Fazekas Sándor: Javasolja az előterjesztés és a határozati javaslat elfogadását. Aki ezzel egyetért, jelezze. A képviselő testület döntése: 15 igen szavazat, nemleges szavazat, tartózkodás nem volt. 222/2008. (V.22.) „kt.” sz. határozat a kerékpárút – II. ütem – nyomvonalához szükséges 0293/19 hrsz-ú terület részbeni kisajátításáról
251/252I Karcag Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 3 §. alapján kisajátítási eljárást kezdeményez az alábbiak szerint: 1. Kisajátítandó ingatlan adatai Hrsz: 0293/19 Kisajátítandó ingatlanrész: az M-31/2008. számú kisajátítási terv alapján 75 m². Tulajdonos: Magyar Állam (érintett ingatlanra 1/1 tulajdoni hányad) 2. Karcag Város Önkormányzata 2008. évi költségvetéséről szóló 4/2008. (II.15.) rendeletében a kisajátításhoz szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésre áll. 3. Karcag Városi Önkormányzat Képviselő-testülete felhatalmazza Dr. Fazekas Sándor polgármestert a kisajátítási eljáráshoz kapcsolódó feladatok végrehajtására. Erről értesülnek: 1. Karcag Városi Önkormányzat Képviselő Testület tagjai, lakhelyükön 2. Karcag Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal - jogtanácsos - gazdálkodási és kistérségi irodavezető, - pénzügyi és költségvetési irodavezető, Helyben 3. Észak-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kirendeltség 5000 Szolnok, Kossuth L. u. 2. Dr. Fazekas Sándor: Javasolja, hogy 8-as napirendi pontot – mivel az taggyűlési napirendi pont– zárt ülés keretében tárgyalja meg a képviselő testület. Megkéri a vendégeket, a meghívottakat, hogy a zárt ülés időtartamára a tanácskozótermet szíveskedjenek elhagyni. Az ügyben érintett személyeknek a hivatal köztisztviselői szólni fognak. Rátérnek a zárt ülés napirendjének a megtárgyalására. /Zárt ülés anyagát külön jegyzőkönyv tartalmazza./ Dr. Fazekas Sándor: A zárt ülés véget ért, a testület nyilvánosan ülésezik tovább. A napirendek megtárgyalásának a végére értek. Egyéb kérdés nem volt az ülés elején.
252/252I
Bejelenti, hogy a képviselő testület legközelebbi ülése, mely soron kívüli ülés lesz 2008. május 29-én / csütörtökön/ du. 15 órai kezdettel kerül megtartásra. Ezt követően 2008. június 5-én ülésezik a testület. Van-e valakinek javaslata az ülésekre? Javaslat nem hangzott el. Dr. Fazekas Sándor: Megköszöni a képviselő testület tagjainak, a meghívottaknak a megjelenését, aktivitását, a mai testületi ülést bezárja. kmf.
(: Dr. Fazekas Sándor :) polgármester
(: Rózsa Sándor :) jegyző