VÍZ ADMINISZTRÁCIÓS KÖLTSÉG
Az adminisztrációs költségek számlázása attól függ, hogy milyen szerzôdést kötött a vízmûvekkel a társasház. 1.) Ha a társasház fôvízmérôjére vonatkozóan kötnek csak szerzôdést, akkor csak egyszer számítják fel az adminisztrációs díjat. Ha a társasház lakásaiban lévô mellék vízmérôkre vonatkozóan a tulajdonosok külön kötnek szerzôdést a vízmûvekkel, akkor minden egyes lakástulajdonos – a vízfogyasztásán felül – fizeti ezt a díjat. Az errôl szóló számlát közvetlenül a tulajdonosok kapják meg. 2.) Ha a társasház a fô vízmérôórája mellett a külön mellék vízmérôkkel ellátott közös területekre vonatkozóan is szerzôdést köt, akkor két vagy több számlát kap a társasház, és természetesen minden számlán szerepelni fog az adminisztrációs költséget fedezô tétel:
a) fô vízmérôórán mért fogyasztásról, b) kerti-öntözô órán mért fogyasztásról, c) kukamosónál mért fogyasztásról. 3.) Ha a társasház egyetlen szerzôdést köt a fô vízmérôórára, és teljes egészében fizeti az azon mért fogyasztást, akkor a közös képviselô szétosztja a mellék vízmérôk állása szerint a tulajdonosok között a felmerült költségeket, és beszedi a pénzt. Ebben az esetben az adminisztrációs költséget csak egyszer kell megfizetni, viszont a közös képviselô feladata lényegesen megnövekszik, hiszen a fogyasztás szétosztásán kívül a pénz beszedése, az elmaradt befizetések esetén a bírósági eljárás megindítása is mind az ô feladata lesz.
Válasz
A Megyei Önkormányzatok Vízmûtársulata által megállapított állandó költségek fedezetének díjával kapcsolatosan van problémám. Vannak olyan társasházak, ahol csak a fô vízmérô után egyszer számítanak fel adminisztrációs díjat, és van olyan társasház, ahol a kukamosók, valamint minden albetét után is fizetni kell ezt az összeget. Vajon a kerti vízórák után is fizeti kell?
CSAK A SAJÁTOMAT AKAROM FIZETNI Társasházunk alapító okirata szerint az osztatlan közös tulajdon fenntartási költségeit a tulajdonostársak a megállapított tulajdoni hányadrészek arányában kötelesek viselni. A társasház, ill. a közös képviselô nemcsak a közös tulajdonnal kapcsolatos kiadások vonatkozásában, hanem az egyéni fogyasztásokra is ezt tartja érvényesnek. Két vízórát szereltettem be. A közgyûlés, ill. a közös képviselô megtagadták a vízmûvekkel történô szerzôdésem aláírását a mellék vízmérôk alapján történô elszámolásra, ahhoz sem járultak hozzá, hogy a vízóráim állása alapján csak a saját fogyasztásom után fizessek – mivel csak nekem van vízórám. Egyedülálló nyugdíjasként pedig alig van fogyasztásom. Álláspontom szerint nincs joga a házközösségnek megfosztani attól a jogomtól, hogy csak a saját fogyasztásom után fizessek. Ha a közgyûlés döntött a vízórás tulajdonosokra megállapított közös költség mértékérôl, akkor annak megfelelôen kell fizetnie a költségeket. Ha a többség nem értett ezzel egyet és nem járult hozzá, hogy a vízdíj fizetési kötelezettség megosztásra kerüljön, akkor – sajnos – önnek kell bírósághoz fordulnia. és az elutasító közgyûlési határozat érvénytelenségének megállapítását kérni.
Válasz
Önnek teljesen igaza van, de vannak azért eljárási kötelezettségek a mellék vízóra felszerelésével kapcsolatosan. A gond általában abból adódik, hogy a közös költség megállapítása az önök társasházában nem lett szétbontva úgynevezett vízórával rendelkezô és vízórával nem rendelkezô tulajdonosokra. (Ennek valószínûleg az az oka, hogy egyelôre csak önnek van vízórája!) Szükséges a közös képviselônek tértivevényes ajánlott levélben megírni, hogy vegye napirendre a vízórával rendelkezô tulajdonosok közös költség fizetésére vonatkozó témát, vagy a beszámoló közgyûlésen – ahol a költségek viselésérôl döntenek – kérje a megosztást a vízdíj tekintetében.
16
A közös képviselô egyébként nem tagadhatja meg a hozzájárulást a mellék vízóra felszereléséhez, de feltételeket megállapíthat a közgyûlés – pl. megfelelô mûszaki paraméterek, vízmûvek hitelesítése stb. –, és akkor azokat teljesíteni kell.
KÉRDÉSEK, VÁLASZOK, BÍRÓSÁGI ÍTÉLETEK TÁRSASHÁZI ÜGYEKBEN
P1
VÍZ CSALÁS A VÍZZEL
Válasz
Társasházunk panelos szerkezetû épület, hét éve minden tulajdonosnak vízóra van a lakásában. Az elmúlt években kis eltéréssel ugyan, de a fô mérôn csak a ház takarítására szolgáló vízmennyiség jelentkezett. A többit mi, tulajdonosok fizettük a mellék vízmérôk alapján. Az elmúlt két évben egyre nôtt a fômérôn jelentkezô fizetendô víz menynyisége. Sajnos úgy néz ki, hogy többen csalnak. Van-e lehetôség a házon belül ellenôrzésre? A szolgáltató is tudatában van annak, hogy a mellék vízmérôk legalább 10 %-ával „valami nincs rendben”. Az elsô lehetôség az, hogy a vízóra meghibásodik. Annak cseréjérôl az ingatlan tulajdonosának kell gondoskodnia saját költségén, és 5 évente hitelesíttetni kell. Terjedôben van azonban egy új módszer a „simlisek” ellen. Az adott társasház kezelôje és számvizsgáló bizottsága a kereskedelemben beszerezhetô plombával látja el a vízórákat, és azt féléven-
te ellenôrzi. Ezzel a módszerrel meg lehet akadályozni a mellék vízmérôvel való visszaéléseket. Természetesen ez a megoldás csak akkor alkalmazható, ha a az egyéni fogyasztók nem kötöttek közvetlenül szerzôdést a vízmûvekkel, és ún. házon belüli megosztással fizetnek a tulajdonosok. A vízmûvekkel kötött közvetlen, egyéni szerzôdések esetében is ajánlott a rendszeres ellenôrzés, leolvasás az alvízmérôknél.
EGYÉNI SZERZŐDÉS FELMONDÁSA
Válasz
Mint közös képviselô, levelet kaptam a szolgáltatótól, hogy két lakótárs nem fizeti a vízdíjat. Minden lakásban fel van szerelve külön vízmérô óra, minden lakásnak külön szerzôdése van a szolgáltatóval. Azt közlik, hogy amennyiben a lakás tulajdonosa nem fizet részükre, akkor felmondják a vele kötött szerzôdést, és ezután a fogyasztott vízmennyiséget a közös vízórára számlázzák. (Egy éve a szolgáltató elvégeztette a hitelesítést, mert csak abban az esetben olvassa le. Ennek költségét a lakótársak állták.) Megteheti-e a szolgáltató, hogy felmondja a szerzôdést, és a közösségnek számlázza a továbbiakban a díjat?
16
P2
A közmûves ivóvízellátásról és szennyvízelvezetésrôl szóló 38/1995. (IV. 5.) korm. rendelet 3. § (5)-(6) bekezdése értelmében: „(5) A megkötött szolgáltatási szerzôdést ivóvízellátás esetén a fogyasztó, ha egyben az ingatlan tulajdonosa – az egyéb jogcímen használó pedig a tulajdonos hozzájárulásával – 60 napos határidôvel felmondhatja a szerzôdést. (6) A megkötött mellékszolgáltatási szerzôdést az elkülönített vízhasználatot igénybe vevô harmincnapos határidôvel, a szolgáltató pedig két hónapon túli díjtartozás esetén további harmincnapos határidôvel felmondhatja. A mellékszolgáltatási szerzôdések felmondásáról a bekötési vízmérô fogyasztóját a szolgáltató köteles tájékoztatni.” Tehát a vízmûveknek joga van a szerzôdést felmondani, ha a mellékmérô után a díjat több mint két hónapig nem fizetik meg.
A közüzemi vízmûbôl szolgáltatott ivóvízért fizetendô díjakról szóló 47/1999. (XII. 28.) KHVM rendelet 4/A. § (2) bekezdése pedig a következôrôl rendelkezik: „(2) Társasházak és lakásszövetkezetek esetében, amennyiben – mellékmérô hiányában – nincs külön mellékszolgáltatási szerzôdés a szolgáltató és az ingatlan tulajdonosai vagy az ingatlant egyéb jogcímen használó fogyasztók között, a fogyasztási helyre meghatározott alapdíjat a társasházközösség, illetve a lakásszövetkezet fizeti.” Ha a szolgáltató a szerzôdést felmondta, akkor nincs a mellékmérôre érvényes szerzôdés, és a fogyasztást a közös órán mértek alapján kell fizetni. Ebben az esetben megoldást jelent, hogy az ilyen tulajdonossal szemben a közös költség mértékét módosítják az általános vízfogyasztásra figyelemmel és a lakásban lakó személyek számához viszonyítva.
2000 óta a társasházak szolgálatában
VÍZ EGYÉNI VÍZFOGYASZTÁS
Nagyon fontos feladata a közös képviselônek vagy intézô bizottságnak, hogy legalább évente egy alkalommal – amely természetesen lehet egy-két hét idôtartam alatt is – személyesen ellenôrizze a vízórák állását, és azt nyilvántartásában rögzítse. Ha a vízmûvek által küldött számlán a vízóra állása nem egyezik meg a lakásban lévôvel, akkor ô hivatalból lejelenti az óraállást, és a vízmûvek annak megfelelôen a következô számlánál korrigálja a tényleges fogyasztást. Ehhez viszont természetesen szükséges, hogy a lakásba be tudjanak menni, amelyhez a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 20. § (1) bekezdés b) pontja nyújt segítséget: „20. § (1) A tulajdonostárs köteles: b) lehetôvé tenni és tûrni, hogy a külön tulajdonú lakásá-
ba a közösség megbízottja a közös tulajdonban álló épületrészekkel, berendezésekkel összefüggésben a szükséges ellenôrzés, a rendkívüli káresemény vagy veszélyhelyzet fennállása miatt a lakáson belül szükséges hibaelhárítás, valamint a fenntartási munkák elvégzése céljából arra alkalmas idôben bejuthasson a tulajdonostárs, illetôleg a bentlakó szükségtelen háborítása nélkül.” Amennyiben meggyôzôdnek arról, hogy adott tulajdonos nem a tényleges fogyasztást jelenti le, és ezzel kárt okoz a társasháznak, úgy lehetôségük nyílik kártérítésre is, amelyet bírósági úton lehet érvényesíteni. Szükséges a perindításhoz megfelelôen alátámasztott bizonyíték is, ezért az ellenôrzést lehetôség szerint ne egyedül a közös képviselô, hanem legalább 2 fô végezze.
Válasz
A társasházamban többen nem jelentik le korrekten a teljes elfogyasztott víz mennyiségét, és ezáltal a közös költségbôl vagyunk kénytelenek kifizetni. A társasházban mindenkinek van vízórája. Mivel a vízdíj nincs a közös költségbe beépítve, ezért úgy gondolom, hogy a levélben történô felszólítás után a következô lépés a jogi behajtás.
ELMARADÁS KÖVETELÉSE Amennyiben a tulajdonos megbízása és tudta nélkül a volt bérlôje kötötte meg a szerzôdést a vízórákon mért fogyasztás állásának megfelelô térítésérôl a vízmûvekkel, úgy a szerzôdés megkötésénél a megbízás nélküli ügyvitelre vonatkozó szabályokat kell figyelembe venni. A megbízás nélküli ügyvitel (Ptk.) 484. § Aki valamely ügyben más helyett eljár anélkül, hogy arra megbízás alapján vagy egyébként jogosult volna, az ügyet úgy köteles ellátni, amint azt annak érdeke és feltehetô akarata megkívánja, akinek javára beavatkozott. 485. § (1) A más ügyébe jogosultság nélkül való beavatkozást akkor kell helyénvalónak tekinteni, ha megfelel a másik érdekének és feltehetô akaratának, különösen ha a beavatkozás ôt károsodástól óvja meg. 486. § (1) A megbízás nélküli ügyvivô köteles azt, akinek érdekében beavatkozott, errôl haladéktalanul értesíteni; egyebekben ôt a megbízott kötelezettségei terhelik. (2) Ha a megbízás nélküli ügyvivô beavatkozása helyénvaló volt, ôt a megbízott jogai illetik, függetlenül attól, hogy beavatkozása sikerrel járt-e. (3) Ha a beavatkozás nem volt helyénvaló, a megbízás nélküli ügyvivô díjazást nem követelhet, költségeinek megtérítését csak a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint követelheti, és felelôs mindazért a kárért, amely
beavatkozása nélkül nem következhetett volna be. 487. § Ha valaki tudva, hogy nincs hozzá joga, idegen ügyet sajátjaként lát el, vele szemben a megbízás nélküli ügyvitelbôl eredô jogokat lehet érvényesíteni. Ha e jogokat érvényesítik, az eljáró személy a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint költségeit beszámíthatja. A jogszabályi rendelkezések alapján a bekövetkezett kárért elsôsorban a volt bérlô a felelôs, megtérítésére is ô kötelezhetô.
Válasz
Mit tehetek, ha a tulajdonomat bérlô személy a tudtom és beleegyezésem nélkül szerzôdést kötött a vízmûvekkel, majd több évre visszamenôleg velem akarják megfizettetni az elhasznált vizet?
Összegezve: 1. Az elmaradt díj megfizetését a vízmûvek csak 5 évre visszamenôleg igényelheti (Ptk. 324. § (1) bekezdés). Az elévülés azt jelenti, hogy a bíróság nem hoz döntést az elévült követelések megfizetésére. 2. A bekövetkezett kárért azonban felel a tulajdonos is, mivel ilyen hosszú idô alatt észre kellett volna vennie, hogy a vízmûvek rendszeresen számlát, valamint fizetési felszólítást küld a részére, erre figyelemmel a Ptk. 340. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a károsult a kár elhárítása, illetôleg csökkentése érdekében úgy köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amely abból származott, hogy a károsult e kötelezettségének nem tett eleget. 3. A fentiekre figyelemmel egyezségi tárgyalások megkezdését javaslom.
KÉRDÉSEK, VÁLASZOK, BÍRÓSÁGI ÍTÉLETEK TÁRSASHÁZI ÜGYEKBEN
P3
16
VÍZ KÖTELEZŐ VÍZÓRA Válasz
Lehet-e kötelezni az önkormányzati lakásban lakó bérlôt vízóra felszerelésére? 1. A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény nem teszi lehetôvé, hogy a közösség egy tulajdonossal szemben úgynevezett kötelezô határozatot hozzon, tehát nem lehetséges, hogy egy tulajdonost kötelezzenek a vízóra felszerelésére. Esetleg fel lehet ajánlani, hogy a közös költség terhére a vízóra felszerelését megelôlegezik azzal a feltétellel, hogy a tulajdonos önkormányzat a megelelôlegezett költséget késôbb – meghatározott idôpontig – megfizeti. 2. A társasházi törvény szerint a felmerülô költségeket tulajdoni hányad szerint kell felosztani. Ebbôl következik, hogy a vízórával rendelkezô tulajdonosok a mért vízmennyiség után fizetik meg a víz- és csatornadíjat, míg a vízórával nem rendelkezô tulajdonosra vonatkozóan a társasház szervezeti- és mûködési szabályzatának kell meghatározni
a vízfogyasztással kapcsolatos költség fizetésének módját. Ha a társasház az SzMSz-ben úgy rendelkezett, hogy a vízórával nem rendelkezô tulajdonostárs köteles a fô vízóra és a mellék vízórák közötti különbözetet egy-az-egyben megfizetni, akkor jogos a különbözetre vonatkozó fizetési kötelezettség elôírása. Ha a társasház nem rendelkezik SzMSz-szel – amely egyébként ellent mond a társasházi törvénynek és törvényellenes állapotot tükröz –, akkor csak a tulajdoni hányad szerinti összeget lehet az adott önkormányzati lakás tulajdonosától követelni. Természetesen nem árt érdeklôdni az önkormányzatnál, hogy milyen szerzôdést kötött a bérlôjével, és az esetleges vízfogyasztás tekintetében nem rendelkezett-e arról, hogy azt a bérlô köteles megfizetni a társasház által elôírt szabályok szerint.
KÖZÖS VÍZFOGYASZTÁS
Teljes vízórázottság mellett is létezik a közös vízhasználat, mivel a társasház takarításához, a zöld terület öntözéséhez is vizet használnak. A havi két köbméter soknak tûnik (2x300=600 m3) .
Javasolja a következô közgyûlésen, hogy az osztatlan közös tulajdonú helyekre is szereltessen a társasház vízórát, ebben az esetben a havi két köbméteres vízdíj kifizetése alól mentesülhetnek.
NEM ZÁRHATÓ EL A VÍZ A vízórák szerelésekor derült ki, hogy a szomszédos lakással közös a fürdôszobai vízellátás. Ahhoz, hogy csak az én vizemet mérje az óra, végig új csövet kellett beépíteni. A régi megmaradt a szomszéd lakás ellátására. A gondom, hogy a szomszéd lakás ellátását szolgáló, de az én csempém alatt húzódó csô sehol sem zárható el. Észre se veszi senki, ha repedés történik, legfeljebb már csak akkor, ha a lépcsôházban folyik a víz. Kértem, hogy a közgyûlés kötelezze a szomszédomat, hogy szüntesse meg a fürdôszobámon végighúzódó, el nem zárható vízcsövet, és a strangról közvetlenül vezettesse lakásába a vizet, de nem foglalkoztak velem. Mit tehetek? Válasz
16
Válasz
Egy 300 lakásos társasházban lakom, mint tulajdonos. Mind a 300 lakásban vízóra van. A társasházunk kezelését ellátó cég közös vízfogyasztás címén havi két köbmétert számít fel lakásonként. Joga van-e ehhez?
P4
A falban elhelyezett függôleges irányú vezetékrendszer a közös tulajdon része. Amennyiben a lakás építésénél roszszul – illetve nem lakásonként elkülönítve – helyezték el a
nyomócsövet, annak áthelyezésérôl, javításáról illetve cseréjérôl a közgyûlés dönthet, mivel a megoldás a közös költséget fogja terhelni.
2000 óta a társasházak szolgálatában
VÍZ TECHNIKAI VÍZDÍJ
A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvényben nincs rendelkezés a konkrét mûködési költségek elszámolására vonatkozóan, minden esetben annak módjáról és mértékérôl a szervezeti- és mûködési szabályzatban kell rendelkezni. Az SzMSz elkészítése 2004. január 1-tôl kötelezô, így legelôször azt kell megnézni, hogy az önök szabályzata errôl hogyan rendelkezik. A vízdíjak elszámolásánál az az általános, hogy a mellék
vízórákon mért fogyasztást a tulajdonos közvetlenül fizeti meg a vízmûvek felé, a fô- és mellék vízórák mérése közötti különbözetet pedig a közös költség terhére a közös képviselô fizeti meg. Miután levele szerint ezt önök is így fizetik, így nem értelmezhetô a közös képviselô külön igénye a 0,5 m3-es plusz vízdíj megfizetésére. Javaslom, hogy kérjen tôle részletesebb indoklást, és mindenképpen külön szavazzanak errôl a közgyûlésen (természetesen, ha napirendre kerül).
Válasz
Milyen esetben vethetô ki a tulajdonosokra ún. „technikai vízdíj”? Közös képviselônk szerint a törvény erre két éve lehetôséget ad, én erre vonatkozóan nem találtam utalást. A közös költségben mindig megfizetjük a fô- és mellék vízmérôk különbözetét, nem értem, hogy ezt a lakásonkénti 0,5 m3 vízdíjat mi indokolja a közös költség felett.
VÍZDÍJ FELOSZTÁSA
A felvetett kérdésekre jogszabályi kötelezô rendelkezés nincs, minden társasház dönthet azonban a víz- és csatornadíjak különbözô elszámolási módjáról, ha azt a szervezeti- és mûködési szabályzatában rögzítette. Álláspontom szerint a legigazságosabb megoldás az, ha minden lakásban van almérô, és az összes mellék vízmérô óra fogyasztását levonják az összes vízfogyasztásból, majd a maradékra vonatkozóan mindenki m2, vagy tulajdoni hányad alapján fizeti a költséget.
A takarításhoz felhasznált közös vízmennyiség szinte mérhetetlen, mert havonta kb. 1 m3-t sem tesz ki, ami még csatornadíjjal együtt sem éri el a kb. 500 Ft-ot lépcsôházanként. Nem hiszem, hogy ez a költség megterhelô lenne, ezért ennek további osztását m2-re vagy tulajdoni hányadra nem javaslom. Javaslom, hogy a kérdést vegyék közgyûlési napirendre, és a többség döntésének megfelelôen alakítsák ki a saját elosztási rendszerüket.
Válasz
Hogy javasolja a vízórás és vízóra nélküli közös költség m2-enkénti kiszámítását? Én úgy gondolom, hogy az állandó költségek közül kiveszem a víz és csatorna költségét, elosztom a teljes alapterülettel és 12-vel. Ezt köteles mindenki fizetni, ez lesz a vízórás közös költség díja. A víz- és csatorna díjat elosztom a vízóra nélküli alapterülettel, és hozzáadom az elôzô értékhez. Ezt az összeget fizetik a vízóra nélküliek. Van-e valami tapasztalat, hogy ha nincs kertlocsolás, pluszban mennyivel „illene” többet fizetniük a vízórás tulajdonosoknak – pl. a takarítási víz mennyiségével? Néhány tulajdonostárs azt mondja, hogy a fôóra tudja mérni az „egy csepp” átfolyó mennyiséget, a lakásonkénti óra viszont nem. Így a vízóra nélküliek többet fizetnek, mint a vízórások, mert helyettük is megfizetik a különbséget. Ma egy épületgépész úgy tájékoztatott, hogy ez pont fordítva mûködik.
VÍZDÍJ UTÓLAGOS SZÁMÍTÁSA Az 58 lakásos társasház 1980-ban került átadása. Ettôl az idôpontól 1995. közepéig „XY” volt a közös képviselô, aki tulajdonostárs. 1999 végén megvett egy garázst, melyben vízóra található. Elmondása szerint 1995 óta van felszerelve, de a hideg víznek és a meleg víznek egy közös vízórája volt. A garázs adásvételi szerzôdésében nincs rögzítve sem az a tény, hogy a garázs vízórával rendelkezik, sem az, hogy mennyi volt a vízóra állása a megvételkor. 1995-2004. között „WZ” volt a közös képviselô, akinek – elmondása szerint – nem volt tudomása a garázsban levô vízóráról, így nem is szerepelt a vízórás lakások és garázsok között. Én 2004. közepétôl vagyok közös képviselô, de amikor átvettem a társasház dokumentumait a vízórákra – amelyek szerepeltek a nyilvántartásokban – plombát tettem, de „XY” nem szólt, hogy a garázsában is van vízóra. 2008 nyarán véletlenül szereztem tudomást arról, hogy van vízóra a garázsban. Megnéztem, 24 m3 fogyasztást mutatott. Mivel nem állapítható meg, hogy mennyi volt a hideg és mennyi a meleg víz fogyasztása, a társasház korábbi határozatát alkalmaztam: felét a hideg, másik felét a meleg víz díjával terheltem meg, természetesen a 2008. évi vízdíj árával. „XY” eljárásom jogosságát vitatta, és a számvizsgáló bizottsághoz fordult. Az SzB engedélyt adott neki arra, hogy az általam kiszámolt összeg helyett lényegesen kevesebbet – kb. negyedét – fizesse meg. Van-e ilyen joga a számvizsgáló bizottságnak? Mit tegyek? Adjam bíróságra az ügyet? ¦
KÉRDÉSEK, VÁLASZOK, BÍRÓSÁGI ÍTÉLETEK TÁRSASHÁZI ÜGYEKBEN
P5
16
Válasz
VÍZ A leírtak szerint több mint 10 év alatt a szóban forgó garázsban összesen 24 m3 víz fogyott. A gyakorlati életbôl arra is lehet következtetni, hogy a garázsban jóval kevesebb meleg vizet használnak, mint a lakásokban. Ezen tények figyelembe vételével túlzottnak mutatkozik a 2008. évi áron 50-50 %-ban megosztva kiróni a vízdíjat. Ajánlatosabb lett volna egyeztetni a tulajdonossal, és „méltányosságot” gyakorolni a meleg víz fogyasztása terén. A társasházi törvény ilyen esetekre §-t nem tartalmaz, tehát az adott társasház SzMSz-e, vagy a hozott közgyûlési határozatai adnak útba igazítást.
Adott esetben célszerûbb lett volna a következô közgyûlés napirendi pontjára felvenni a kérdést, és a többség akaratának megfelelôen kiszámlázni a korábbi években elfogyasztott vizet, mivel szerintem a visszamenôlegesen meghozott vízdíjterhelésre nem volt felhatalmazása a közös képviselônek. Ennek alapján viszont a számvizsgáló bizottság sem járt el jogszerûen, mivel a döntési hatáskör vagy a közgyûlésnél, vagy a közös képviselônél van, neki csak ellenôrzési funkciója van. Ha nem értettek egyet a közös képviselô döntésével, nekik is csak az a lehetôségük lehetett volna, hogy a következô közgyûlés napirendjére felvetetik a kérdést.
VÍZDÍJ EGYENLEG
Ki kellene számítani, hogy a vízórával nem rendelkezô tulajdonosok által befizetett többletköltség mekkora összeget tesz ki, vagyis a tervezetben meghatározott vízdíjat fedezi-e a befizetendô többlet a 68 Ft/th/hó számítása alapján. Ha fedezi, akkor nem terhelôdik többlet a vízórával ren-
delkezô tulajdonosokra, és nem történt igazságtalanság a döntéshozatallal. Ha nem fedezi a vízdíj összegét, akkor a vízórával nem rendelkezô tulajdonostársak részére a fizetendô költség mértékét 62 Ft-ról annyira kell emelni, amennyi fedezi a megnövekedett víz- és csatornadíj összegét.
VÍZFOGYASZTÁS KORLÁTOZÁSA Társasházunk egyik lakójának közüzemi szerzôdését a helyi vízmû díjtartozás miatt felmondta. Ezzel a lakó felé a mellékmérô szerinti elszámolás megszûnt. Az ô vízfogyasztása azonban jelentkezik a társasházi fômérôn mért értékben, és a különbözetét a társasháznak kell megfizetnie. A társasház részérôl már több hónapja eredménytelenül követeljük ennek a különbözetnek a lakó általi megfizetését. Az épület összes többi fogyasztási helyén van mellékmérô. A vízmû ezzel áthárítja a társasházra a fizetési kötelezettséget. De ha a lakó nem fizet, akkor a többi tulajdonostársnak kellene fizetni helyette is. (Mellesleg már közös költség elmaradása miatt bírósági fizetési meghagyás van folyamatban ellene.) Van-e joga a társasháznak ebben a lakásban a vízfogyasztást korlátozni? A tartozás behajtása nem egyszerû dolog, de az állandó vízfogyasztás miatt mindig képzôdik újabb fizetési kötelezettség. A helyi vízmûtôl is kértem segítséget, azonban választ nem kaptam levelemre. Válasz
16
Válasz
Évek óta külön állapítjuk meg a „vízórások” és a „nem vízórások” közös költség mértékét. 2007. évre 42 Ft/tulajdoni hányad/hó és 62 Ft/tulajdoni hányad/hó értékek kerültek megállapításra. Most – 2008. évre – a „nem emelünk” elv alapján ugyanezeket az értékeket hagyta jóvá a többségi szavazás. Az idei évre betervezett költségvetésben a víz- és csatornadíj mértéke 35 %-kal magasabb összeggel került megállapításra, mert ennyire prognosztizálta a közös képviselônk a szolgáltatás díjnövekedését. Véleményem szerint, ha külön van megállapítva a „vízórások” és a „nem vízórások” közös költsége, és a különbözet csak a víz- és csatornadíj miatt tér el, akkor a „nem emelünk” elv igazságos érvényesülése akkor valósul meg, ha ezt a különbözetet a költségvetésben érvényesített 35 %-os emeléssel terjeszti be jóváhagyásra a közös képviselô (és hagyja jóvá a társasház). Azaz 42 Ft/th/hó és 68 Ft/th/hó értékek lettek volna elfogadva. Hiszen a „vízórások” a szolgáltató számlája alapján az emelt tarifával kiszámolt fogyasztást fizetik meg, míg a „nem vízórások” fogyasztásának árnövekményét ilyen módon a társasház egésze fizeti meg a közös költségbôl. Lehet, hogy az én értékítéletem a helytelen? Vagy mégis jól gondolom?
P6
A vízmû országosan úgy köti a mellék vízmérô szerzôdéseket, hogy amennyiben az adott szerzôdô fél nem fizeti ki számláját, automatikusan visszakerül a fômérôre az általa elfogyasztott víz mennyisége. A társasházi törvény módosítása elvetette az egyetemes felelôsség elvét, ugyanakkor behozta a sortartó kezessé-
get. Ez annyit jelent, hogy egymásért kezességet vállalunk a fizetnivalók vonatkozásában. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a társasház tulajdonosi közösségének ne lenne joga arra, hogy fellépjen a nem fizetôk ellen! Amennyiben már kibocsátották a fizetési meghagyást a közös költség nem fizetése címén, azt ki lehet egészíteni
2000 óta a társasházak szolgálatában
VÍZ az adós tulajdonostárs miatt kifizetett vízdíjjal. Ezt a bíróság elfogadja, mivel a vízmérôk nélküli vízdíj a közös költség része. A helyzet tisztázása érdekében célszerû közgyûlési határozatot hozni az ilyen esetekre, és megállapítani, hogy akinek felmondják a mellék vízmérôre a szerzôdését nem fizetés miatt, annak a közös költsége „X” összeggel megemelkedik. Az emelkedés összegénél az átlag fogyasztást kell figyelembe venni, és a lakásban lakó személyek
száma szerint meg kell szorozni. A társasháznak vízfogyasztást korlátozó határozatot nincs módjában hozni, és nem is lehet általában mûszakilag megoldani. (Elkerülô és zárható vezetékrendszert kellene a renitens tulajdonoshoz kialakítani, mivel senkit nem lehet a vízvételtôl teljesen elzárni, legfeljebb korlátozni lehetne!)
VÍZÓRA HITELESÍTÉS Az egyéni – úgynevezett elkülönített – vízfogyasztás számlázása érdekében felszerelt mellék vízmérôk hitelességi idejét a jogszabály 6 évben határozza meg. A hitelesítés – ugyanúgy, mint a felszerelésük és karbantartásuk – a fogyasztó feladata. A vízmûvek szolgáltatási kötelezettsége a bekötési vízmérôig (fô vízmérôig), pontosabban a bekötési pont utáni 10 cm-ig terjed. Ennek értelmében a vízmûvek feladata a bekötési vízmérôk (fôórák) karbantartása és hitelesítése. Ezeknek a mérôknek a hitelességét 4 évben határozták meg. A bekötési vízmérôk négy évenkénti cseréje díjmentes, vagyis nem terhelhetô a tulajdonosokra. A mellék vízmérôk hitelesítési költsége a fogyasztót terheli, és mértéke a vállalkozótól függ, de mindenképpen szükséges a hitelesítése, ha közvetlen szerzôdésben áll a tulajdonos a vízmûvekkel. A mellék vízmérôk adatai alapján történô számlázásnak feltétele, hogy a fogyasztó a mellék vízmérôk felszereléséhez
a vízmûvek jóváhagyását megkapja, majd a munka elvégzése után a szolgáltatóval úgynevezett „Mellék vízmérôs Díjmegosztási Szerzôdés”-t kössön. A szerzôdés megkötése után a vízmûvek az adatokat továbbítja a Díjbeszedô Rt.-nek, ugyanis a mellék vízmérôket ôk olvassák le, és a számlát is ôk készítik. A leolvasás kéthavonta történik, ezért ha a felszerelés és a szerzôdéskötés éppen az adott körzetben történô leolvasás hónapjában történik, akkor biztos, hogy minimum két hónapot kell várni az elsô leolvasásra.
Válasz
Meddig hitelesek a mellék vízmérôk? Miért tart olyan hosszú ideig a vízóraszerelés és a számlázás közti idô? Hogyan számláz a vízmûvek, ha a bekötési vízmérô (fô vízmérô) leáll?
A bekötési vízmérôket a vízmûvek négyévente lecseréli. Ennek ellenére elôfordulhat, hogy a mérô a hitelességi idôn belül leáll. Ekkor a leállást megelôzô 365 nap átlagfogyasztása alapján készítik el a számát. Az ilyen esetekben alkalmazott számlázási módot a vízszolgáltatást szabályozó rendelet egyértelmûen meghatározza, nem fogadják el a mellékmérôkön mért fogyasztást, hanem mindenképpen átlagfogyasztást számláznak ki.
16
VÍZVÉTEL AUTÓMOSÁSRA
Mivel a kerti csapon is van vízóra, így meg kell nézni, hogy a gépkocsimosás során mennyi víz fogy el, és annak megfelelôen kiszámítható a külön hozzájárulása a tulajdonosnak. A költséget a közös költségen felül kell befizetnie az új tulajdonosnak azzal, hogy megjelöli egy hónapban hány alkalommal vettw igénybe a közös fogyasztás terhére a vizet.
Természetesen szükséges lehet az ellenôrzése is a tulajdonos által bevallott gépkocsimosásnak. Olyan forma is elképzelhetô, hogy a közös vízfogyasztás bizonyos %-át vállalja a tulajdonos a gépkocsimosásért cserébe. A megoldás mindenképpen az, ha errôl írásos megállapodást köt a közös képviselô és az érintett tulajdonos.
KÉRDÉSEK, VÁLASZOK, BÍRÓSÁGI ÍTÉLETEK TÁRSASHÁZI ÜGYEKBEN
Válasz
Társasházunkban mindenütt vízóra van, még a kerti csapon is, ezért a vízdíj eddig nálunk nem jelentett problémát. Egy új tulajdonos beköltözése óta azonban vita kerekedett, õ ugyanis rendszeresen a kerti csapról vett vízzel mossa a kocsiját. Nem is tagadja, és hajlandó lenne a felhasznált vízért fizetni. A kérdés az, hogy mekkora összeget kérjünk tõle, és ezt a „plusz befizetést” hogyan teljesítse a ház felé?
P7
