Nem akarom megtudni a. Lukács

Az abszolút (v)igazság lapja

INGYENES FREE

2002. 1. szám

Az oszt ály

forradalma

BELÜL A BMW-srácokról és a Trabant-arcokról ➤ 2 oldal

A nagy leleplezés: Jaya Harinak nincs is gitárja! ➤ 4 oldal

Köszönet Sríla Prabhupádnak ➤ 6 oldal

rendszer

forradalma

Két nagy arc: Szikkadt és Gyökér

Na, végre találkoztunk!

➤ 9 oldal

em akarom megtudni a neved! A születésed és a családfád sem érdekel. Még az sem, hogy mi a vallásod és hogy fekete vagy-e vagy fehér. Viszont tudni akarom, hogy ki vagy te valójában! Külsõségek mögött, társadalmi szokások mögött, a gondosan felépített énképed mögött, amelynek mutatod magad. Ismerni akarom azt a lelki szikrát, az életerõt, ami a tested mögött van, amit jelenleg önmagadnak nevezel! Azt akarom tudni, hogy ki vagy te! És te? Olvasd tovább!

N

Ennek az újságnak egyetlen célja, hogy forradalomra buzdítson. Nem olyanra, ahol az ártatlanok könnyeit és vérét ontják, hanem a tudat forradalmára. Forradalomra, ami a vak énközpontúságból az Isten-központúságba vezet, könnyedebb formában. Nem baj, ha kevesen vagyunk, és az sem baj, ha közben õrültnek néznek minket! Mert a forradalmat mindig azok teszik naggyá, akik hisznek benne.

A

tudat

forradalma

Lukács nem eszik

barátot …erkölcsi, vagy fogalmazzunk úgy, hogy gondolkodásmódbeli okok miatt. Egész egyszerûen nem akarok megölt állatokat enni, ahogy megölt embereket sem! Az élet szeretete az, ami meggátol abban, hogy húst egyek… ➤ 3 oldal

➤

www .krisna.hu/kivagyok www.krisna.hu/kivagyok

➤

A párbajhõsök, akik nem vérre mennek ➤ 11 oldal

Ne szúrd ki a szemed, ha nem látsz. ➤ 13 oldal

➤ www.krisna.hu/kivagyok ➤

➤ 2 oldal

Én és a kiskocsim A lélek kapcsolata a testtel ugyanolyan, mint a te kapcsolatod a kocsiddal

épzelj el egy autót, ami a házad elõtt parkol. Egyik este elhatározod, hogy bemész a városba és találkozol a barátaiddal. Felmarkolod a kulcsot, beugrasz és elhajtasz. A lélek kapcsolata a testtel ugyanolyan, mint a te kapcsolatod a kocsiddal. Az autó egy gépezet, ugyanúgy, mint a test. Különbözõ anyagi elemekbõl épülnek fel, de hasonlóképpen mûködnek. Az autó sohasem mozog magától. Ahhoz, hogy mûködjön, szüksége van egy vezetõre. De a vezetõ sohasem válik az autóvá. Nem az történik, hogy amikor beülsz a kocsiba, BMW-srác vagy Trabant-arc leszel. Ehhez hasonlóan a test is egy autó, amit a lélek vezet. Sohasem válik a testté csak azért, mert benne él. Valójában a test azért tûnik élõnek, mert benne ül, aki vezeti. Lehet, hogy élõnek tûnik néha, de az csak azért van, mert ott a lélek. Amit általában halálként ismerünk, nem más, mint az az állapot, amikor a lélek elhagyja a testet. Vezetõ nélkül a kocsi meg sem moccan, csak elkezd rohadni. S mi

K

dönti el, hogy milyen kocsit fogsz kapni? A válasz egyszerû: mennyi pénzed van. Ha sok, akkor megengedhetsz magadnak egy új Mercedes-Benz-t légkondival, DVD-vel, bõrülésekkel. Ha kevés, akkor csak álmodozol a Mercedesrõl. És meg kell elégedned egy Ladával. Ha nagyon le vagy csúszva, Trabanttal kell járnod. Testet szerezni ugyanilyen. Csak a fizetõeszközt nem forintban vagy euróban, hanem karmában mérik. Ennek a fizetõeszköznek az a különlegessége, hogy mind negatív, mind pedig pozitív formában létezik. Összességük határozza majd meg, hogy milyen testet kapsz. Jó karmát jó cselekedetekkel, rossz karmát rosszakkal lehet szerezni. Ez a tettek és a visszahatások törvénye. A számlától függõen kaphatsz egy szép testet egy gazdag otthonban, és jó fej szülõknél jöhetsz a világra. Vagy egy rozoga testet olyan szülõkkel, akik nem foglalkoznak veled. (Rosszabb esetben meg foglalkoznak.) Van ennél is roszszabb: kapsz

Köszönet az Absolute Messenger szerkesztõinek az ötletekért! Gouranga!

egy testet az alacsonyrendû fajokban, állati vagy növényi létformában. Szóval a lélek boldogan utazgat egy darabig a jármûvén, de ahogy a dolgok ebben a világban mûködnek, egyszer a jármû leépül, s nem mûködik többé. Ekkor jön el az ideje, hogy szerezzünk egy újat, és ilyenkor újra megvizsgálják a számlánkat. Így folytatódik a születés és halál körforgása a jármûvek cseréjével egészen addig, amíg a vezetõ meg nem kérdezi, hogy hogyan szabadulhatna ki ebbõl a forgalmi dugóból. VGd ([email protected])


➤ 3 oldal

Lukács nem eszik barátot Mindenképpen szükséges, hogy legyen valaki vagy valami, ami a világunkat kitalálta-megkreálta

Azt terveztem, hogy nem fogok konkrét zenei kérdéseket feltenni Lukácsnak, mert általában mindenhol ezeket lehet olvasni. Egy rendhagyó újságban csakis rendhagyó kérdésekkel lehet izzasztani azt az embert, akinek sokan lennének a helyében. Kivagyok: Elindultál, és sok kitartó év után eljutottál egy olyan pontra, ahol már szinte mindent elértél, amit ebben az országban el lehet érni ezzel a zenével. A hogyan tovább a kérdés. Lukács: Erre nagyon egyszerûen lehet válaszolni, mert a sikert – és ezt te legalább olyan jól tudod, mint én –, nem könnyû elérni. Az odáig vezetõ út rögös. És megtartani sokkal nehezebb, mint odáig eljutni. Éveken keresztül minõséget produkálni, szólni az emberekhez zenében, szövegben, színpadkép, lemezek… Ez legalább olyan nehéz, ha nem nehezebb, mint magát a sikert elérni. Úgyhogy én azt gondolom, hogy ha a Tankcsapda zenekar, vagy én személy szerint is, ezt a fajta sikert sok éven keresztül meg tudjuk õrizni – mondjuk addig, ameddig szeretünk zenélni, szeretünk színpadon állni –, az legalább ugyanolyan kihívás, mint magát a sikert elérni. Úgyhogy nem hiszem, hogy egy zenész oka fogyottá válna attól, mert súrolja a lehetõségei határát. Egy adott országban, például Magyarországon megõrizni a sikert… Hmm… Azt hiszem, ez nem egy foggalkörömmel való ragaszkodás. Ha az emberek eljönnek a koncertedre, megveszik a lemezeidet, mert azt gondolják, hogy jó az, amit csinálsz, akkor ezt maximálisan ki kell szolgálni. Kivagyok: Van egy olyan tulajdonságod, amit kevesen tudnak rólad: vegetáriánus vagy, tehát nem eszel húst. Lukács: Igen, ez így van! Kivagyok: Ráadásul, nemcsak te, hanem az egész családod is az.

Lukács: Konkrétan a barátnõm és én, akivel együtt élek. Egyikünk sem eszik húst. Tehát ilyen szinten a családunk… Igazából a teljes családom mégsem, mert a kutyánk, megeszi. Nála ez érthetõ, hiszen õ ragadozó. Kivagyok: A következõ kérdést lényegre törõre hegyeztem: mér? Lukács: Nagyon egyszerûen tudok erre válaszolni: szeretem az állatokat! Mindenféle állatot szeretek, és a barátaimat nem eszem meg. Sem emberbõl, sem állatból! Érted? Tehát egész egyszerûen nem az egészség miatt nem eszem, meg azért, hogy az én véremben ne legyen mit tudom én milyen anyag. Nem ilyen egészségügyi okok miatt, hanem erkölcsi, vagy fogalmazzunk úgy, hogy gondolkodásmódbeli okok miatt. Egész egyszerûen nem akarok megölt állatokat enni, ahogy megölt embereket sem! Az élet szeretete az, ami meggátol abban, hogy húst egyek.

Kivagyok: Van még itten egy olyan kérdésem a végire, ami mindig is foglalkoztatott veled kapcsolatban. Akkor is, amikor még nem ismertelek személyesen, meg azóta is, hogy igen. Tavaly, amikor elvittétek magatokkal a Mantrát, az egész turné alatt meg akartam kérdezni, de valahogy elfelejtõdött, és most bepótolom! Szóval, mi van a halál után Lukács László szerint? Lukács: Áááááááááá, egy provokatív kérdés! Ez inkább úgy hangzik helyesen, hogy van-e élet a halál elõtt? Azt gondolom, ahhoz, hogy az a rendszer, amit mi világnak nevezünk, mûködõképes legyen, léteznie kell valakinek mögötte. Nagyon ostobának kell lenni ahhoz, hogy valaki azt mondja: ez a világ magától jött létre! Ha belegondolsz abba a ténybe, hogy egy egyszerû mezei autót is mérnökök tucatjai terveznek és készítenek el, akkor nem kérdés, hogy mindenképpen szükséges, hogy legyen valaki vagy valami, ami a világunkat kitalálta-megkreálta. Õt nevezhetjük Istennek is. Ez nem feltétlenül jelent vak hitet vagy templomba járást. Egyszerûen az ember csak tisztában van azzal, hogy van valaki, aki õt is létrehozta, és nem véletlen az élete, célja van a világon. Önmagának is, és valaki másnak is van célja azzal, hogy õt ilyen helyzetbe rakta. Megadta neki azt a lehetõséget, hogy ember lehessen. Zenész, pék, bármi. Vagy mondjuk néger, orosz, kínai, zsidó, bárki... Az persze más kérdés – és innentõl kezdve ez világszemlélet –, nevezzük hitnek vagy vallásnak, hogy széles spektrumon mozognak a tanok. Van, aki a mennyországban és a pokolban hisz, van, aki azt mondja, hogy a halál után lebegés van, vagy Nirvána. Ez nagyon sok fajta lehet. Az én személyes meggyõzõdésem mindenképpen az, hogy a lélek halhatatlan! Azt gondolom, ez így van. Ez a test egy állomása annak a láncolatnak, amit életnek hívunk. Ennek a láncolatnak voltak elõzõ, és lesznek következõ állomásai is. Tehát arra a kérdésre, hogy van-e élet a halál után, mindenképpen az a válaszom, hogy VAN! De a kérdést úgy tenném fel helyesen, hogy van-e élet a halál elõtt? Kivagyok: Laci bácsi, köszönöm szépen az interjút! Lukács: Én is köszi! Jaya Hari das ([email protected])


➤ 4 oldal

Tulajdon-képp Ez egy tök egyszerû elv

Mióta gitárokat markolászok itten ebben a világban, sokan nem értik. Van egy barátomnak nevezett élõlény, aki meg fõleg nem. Általában a materializmusról vitatkozunk (meg másról is, de most inkább csak ezzel törõdjünk). Azt mondja, hogy szerinte képmutatás a materializmus ellen dumálni miközben elég drága gitárokon játszom. Azt szoktam volt kérdezni tõle, hogy ha csak anyagi szempontból nézzük (föld, víz, tûz, meg ilyesmi, nem a pénz) a mennyiségen kívül mi a különbség egy gitár teste és egy ceruza között. Erre meg azt válaszolta, hogy a ceruza sokkal olcsóbb. Na, ilyenkor sírok belül! Ez komolyan beszél? Nehéz nekem ezt így, úgyhogy felállítok itten egy bíróságot. Az alperes én, a materializmus kontra spiritualizmus perében. Az esküdtszék meg ti, és ha összeültetek, akkor tovább. irtokolni valamit azt jelenti, hogy senki sem veheti el tõled. Igazából sem mit sem birtokolunk. Nekem nincs gitárom, neked nincs ceruzád (ha ijedten lefelé nézel, igen látod, de igazából nincs). Ahogy a mondás is tartja, mindent csak köl-

B

csön kapunk. (Ez egy finn vagy észt vagy valami ilyesmi szólás-mondás, ennek ellenére Mantra koncert után ne az legyen kedves kérésed, hogy adjam neked a gitáromat.) Igazából mindent csak kölcsön kapunk. De ha itten lent csak kölcsön, akkor ki a tulajdonos? A Legfelsõbb Lélek, Krisna. Mert Krisna a birtokosa mindennek ebben a világban, ebben a megnyilvánulásban, Õ az egyetlen, akinek élveznie kellene a saját tulajdonát. Ez egy tök egyszerû elv: minden Belõle árad ki, ezért mindent az Õ élvezetére kell használni. Ha így teszel, az lelki, ha nem így használod, akkor csak anyagivá válik. (Most van egy kis gondolat a fejemben, ha láttál már Mantra koncertet, a tiedben is ott lesz. Amikor éneklek, akkor élvezem a dolgot, vagy nem? Mer nagyon úgy néz ki, hogy igen. Akkor meg mit nyomom itt ezt a hülye dumát? Igazából tényleg élvezem. Nem is tudnám úgy csinálni, hogyha nem. De tudom, hogy amikor látlak táncolni, az nem anyagi, bár annak látszik. Mert nem arra ugrálsz, hogy engem, engem. Hanem arra, hogy téged, téged, de ezt – majd ha eszembe jut – kifejtem valahol máshol.)

Ilyen a materialista helyzete a világban. Tulajdonjogot követel olyasmi felett, ami nem az övé. Olyan, mint egy szerencsétlen, aki vizipisztollyal bemegy a bankba, és azt ordítja: minden az enyém, mindet akarom, most azonnal. De ez csak arra jó, hogy a kis vizipisztoly a kezében hûsítõül szolgáljon a nagy nyári melegben. Õ meg elhiszi, hogy pisztoly van nála. De a végén kiesik a kezébõl. Legkésõbb a halálakor. És akkor mindent elveszít. Még azt is, amit ezzel a nyomorult kis hûsítõvel szerzett.

A másik oldal A másik hülyeség amit ilyenkor el szoktak követni, hogy békés pofival bemennek a bankba és azt mondják: mindenrõl lemondok, ami ebben a bankban található. Ezt gondolja az, akinek tele van az izéje a materializmussal. Nincs tisztában a teljes képpel. Jobb, mint a vizipisztolyos hadonászó, de õ sincs tisztában azzal, hogy semmi sem az övé. Ezért nem is tud lemondani semmirõl. Mikor ezek után eléred a pénztárat (ha nem lõttek agyon), a fehérfogú lány rád mosolyog, elveszi a pénzed és beteszi egy magas kamatot fizetõ számlára. Na, így cselekszik az, aki teljesen megértette, mi a materializmus és mi a lemondás. Arra használja a bankot, amire az tényleg való. A fehérfogú lány mindent a bankba látogató ügyfél szolgálatában használ fel, és nem követel tulajdonjogot azon dolgok felett, amikkel dolgozik. Ezt a hangulatot kell magunkévá tennünk.

A megfelelõ szemlélet Van egy késem. Amikor hazafelé tartasz és ezzel akarlak kirabolni, akkor halálos fegyver. De ugyanez a kés egy sebész kezében életmentõ eszköz. A felhasználás határozza meg, hogy az adott tárgy anyagi-e vagy lelki. Ezért aztán minden a használó tudatától függ. Ahogy egy adott tárgy a materialista kezében anyagivá válik, úgy válik az a lelki életet élõ kezében lelkivé. Még egy gitár is, ami a kezemben van. Most az esküdtszékre hagyom az ügyet. Legyen a ti döntésetek igazságos.


➤ 5 oldal

Mielõtt megkérdezed Be kell tartanod a szabályokat, ha nem akarsz idõ elõtt meghalni

legtöbb kérdés, amire mint krisnásnak válaszolnod kell, arra vonatkozik, hogy mi az, amit nem szabad csinálnod. (Régen még azt kérdezték, hogy miért borotválod a fejed, meg mi az a furcsa festés a homlokodon, de ma már nem). A kérdés természetes. Amikor meghallják, hogy egy krisnás milyen szabályokat követ (nem eszik húst, halat, tojást, nem fogyaszt kábítószert, nem él tiltott nemi életet, nem játszik szerencsejátékot) a reakció szokás szerint szörnyülködés meg elsápadás. A második kérdés rendszerint az, hogy ha ezeket a dolgokat mind fel kellene adnom, mit érne az életem. Sokszor hallottam már ezt a felkiáltást. Úgy lenne,

A

hogy aki a lelki utat választja, az soha többet nem szórakozhat már? Nem, dehogy! Úgy tûnik, hogy a korlátozások behatárolják az embert, valójában azonban az a néhány szabály teszi lehetõvé, hogy egy sokkal gazdagabb életet tapasztaljon meg. Csináljunk egy tesztet. Van egy gyerek. (Több is van, de most ezt az egyet ragadjuk itten ki.) Négy évesen biztos boldogan játszott a Legóval. (Ez biztos valami csúnya imperialista országból származó kölyök, mert nekem négy évesen nem volt Legóm.) De aztán meg ez a gyerek idõsebb lesz. Tizenhárom évesen, még ha erõltetnéd sem vehetnéd rá, hogy ugyanazzal a Legóval játsszon. (Na jó, vannak ilyenek is, de az már nagyon kemény. Tegyük fel, hogy õ nem annyira.) Miért is? Ugyanaz a Legó, a gyerek is ugyanaz. Mégis más érdekli. Tök egyszerû a válasz. Valami jobbat talált. Talán épp egy bungee jumpinggal ugrál valami szikláról. Nem fogod tudni rávenni, hogy a Legóival játszon. (Abban az esetben mégis, ha rosszul állítják be a kötelet, és a kicsi arca lekoppan a földre, és már csak arra lesz képes, hogy visszanyúljon a Legóihoz és rakosgassa.) Már nem fontos számára a Legója, habár néhány évvel ezelõtt még a szíve-lelke volt. Nem probléma feladni. Egyszerûen megfogalmazva, ha valami olyat tapasztalsz, ami nagyobb ízt ad a számodra, akkor gond nélkül fel tudod adni azt, ami nem olyan ízletes. Ilyen egyszerû. Viszont ha nincs egy magasabbrendû íz, akkor küzdelmes lesz bármirõl is lemondani. A módszer tehát nem az önmegtagadás, hanem inkább az, hogy fel kell nõnünk, hogy magunk

mögött tudhassuk a nemkívánatos szokásokat. Mik ezek a szokások, és mitõl nemkívánatosak? Azokat nevezik annak, amik beleszólnak az önmegvalósítás céljába. Mindent fel kell adni, ami nem vezet az önmegvalósításhoz. És itt jön be a képbe a szabadság elve. Az általános elképzelés az, hogy a szabadság azt jelenti, azt teszel, amit akarsz. Ez nagyon szûklátókörû és félrevezetõ értelmezése a szabadság fogalmának. Néha meg kell hogy kötözzenek ahhoz, hogy szabadok lehessünk. Ellentmondásosnak tûnik, mégis ezzel nézünk szembe a mindennapjaink során. Vegyünk egy példát: közlekedés. Az autóvezetés szabadsága az, hogy el tudsz jutni bárhová. Sok korlátozást kell betartanod. A filmekben tudsz baloldalon menni, áthajthatsz a huszonnyolcadik piros lámpán, és semmi bajod nem lesz. De az életben más a helyzet. Be kell tartanod a szabályokat, ha nem akarsz idõ elõtt meghalni. A vezetésben az a szabadság, hogy betartod a korlátozásokat.

Máskülönben sehova sem jutsz el. Van olyan tévhit is, hogy azt gondoljuk, az a szabadság, hogy választunk két dolog között. Mint a dohányzás esetében. Azt hiszed, hogy a szabadság az, hogy választhatsz a Marlboro és a Multifilter között. Nem, ez nem szabadság! A valódi függetlenség az, amikor lemondasz a dohányzásról. Hemangi dd ([email protected])

A szüleim politikusok,

a húgom füvezik,

én

még tartom magam.


➤ 6 oldal

Vigyél át! Személy szerint én örökre Srila Prabhupád lekötelezettje vagyok

ew York, 1965. Egy idõs úriember sétál az utcán egy lepattant negyed ben. Sáfrány színû indiai ruhájában nem igazán illik bele a Lower East Side képébe. Néhány hete érkezett az országba egy halom könyvvel és néhány dollár értékû indiai pénzzel. És itt áll New York kellõs közepén. Egyedül van hetven évesen és nem tudja, hogy hova menjen. Maga mögött hagyta azt a helyet, ahol mindenki természetes odaadást érzett Krisna iránt, õt pedig szentként tisztelték. Csak azért, hogy egy olyan helyre menjen, amit a legrosszabbnak tartott valamennyi között. Küldetése volt, melyet ötven évvel ezelõtt lelki tanítómestere adott neki: terjessze el a nyugati világban a Krisna-tudatot. Olyan korban, amikor a legtöbb ember öregek otthonába vonul és sakkozva a halált várja. De õ idegen földre jött azért, hogy a legnagyobb tetteket hajtsa végre. Ez az ember A. C. Bhaktivedanta volt, vagy ahogy késõbb megismerte a világ: Sríla Prabhupád.

N

A tanító Sríla Prabhupád aligha felelt meg a forradalmárokról alkotott sablonos képnek. Számunkra a forradalmár egy feldühödött fiatalembert jelent, olyat, mint mondjuk Che Guevara, aki fegyverrel a kezében valami világi ügyért harcol. Na, õ nem ilyen volt. Mégis õ volt az igazi forradalmár, aki a tudat forradalmát hozta el. Az illúzió ellen harcolt, ami teljesen eluralkodott a világban. Az illúzió ellen, ami elhiteti velünk, hogy mi ez a test vagyunk, és mi vagyunk az irányítói mindennek. Az ellen a felfogás ellen, hogy a boldogságot anyagi kényelemmel lehet elérni ebben az átmeneti világban. Szemben a többiekkel, õ nem azért jött el Indiából, hogy elvigyen valamit, hanem azért, hogy adjon. Látta, hogy a jelenlegi ateista civilizáció a pusztulásba vezeti önmagát. Azt tanította, hogy Isten egy személy, és valamennyi élõlénynek kapcsolata van Vele. Mindannyiunk eredeti helyzete, hogy Isten szolgái vagyunk. Míg a többi jógi és tanító szükségesnek látta, hogy változtasson tanításain annak ér-

dekében, hogy azok megfeleljenek a nyugatiaknak, Sríla Prabhupád pont az ellenkezõjét tette. Azért volt itt, hogy Krisna-tudatossá változtassa a nyugatiakat. Erõteljesen prédikált azok ellen a dolgok ellen, amelyeket a nyugati civilizáció annyira istenített. A kábítószerek ellen, a húsevés ellen, a tiltott nemi élet ellen. Azt tanította, hogy egyik sem fog boldogságot hozni. Egy sokkal magasabb rendû dolgot adott cserébe, a tiszta Isten-szeretetet.

A mantra Egy idõ után Prabhupád követõkre talált a Lower East Side-i junkie-k között. És megalapította a Krisna-tudat Nemzetközi Szervezetét, az ISKCONt. Ezen a ponton még a legmegrögzöttebb optimista sem tudott semmilyen nemzetközi mozgalmat elképzelni. Hiszen csak egy páran vol-

tak egy kis üzlethelyiségben New York Második Sugárútján. De Prabhupád nem gondolkozott kicsiben. Tudta, hogy csakis az idõ választja el õt világméretû mozgalmától, ami elterjeszti majd a Hare Krisna mantra éneklését minden faluban és városban. 1971-ben Bombayben Sríla Prabhupád összefoglalta mozgalmának misszióját: A Krisna-tudatos mozgalom hadüzenet az illúzió ellen. A háborút pedig a Hare Krisna mantrával vívjuk. Ez a transzcendentális hang megtisztítja majd az egész atmoszférát. Sríla Prabhupád egyik legnagyobb teljesítménye a különbözõ szentírások lefordítása és magyarázata volt. Többek között a Bhagavad-gita és a SrimadBhagavatam. Legfontosabb tevékenységei közé sorolta ezt, és gyakran megjegyezte, hogy a Krisna-tudat nem szentimentalizmus, hanem egy magasszintû filozófia. Fordításai világosak, könnyen érthetõek és mindig lényegre törõek. Sríla Prabhupád szigorúan, minden fajta értelmezés nélkül mutatta be a Bhagavad-gita végkövetkeztetését. Magyarázataiban soha nem próbálta meg elferdíteni a versek jelentését a valóságtól.

Köszönet Sríla Prabhupád 1977-ben hagyta el ezt a világot. Az Egyesült Államokba való érkezése után megalapított 108 templomot és farmközösséget, ahol arra törekedtek, hogy a természettel harmóniában éljenek. Sok könyvet írt, melyek témái a szociológiától a lelki életig terjedõ széles skálán mozognak. Személy szerint én örökre Srila Prabhupád lekötelezettje vagyok, mert nélküle megdöglöttem volna valami lepusztult kocsmában. Sok ember volt az életemben, de igazából senkit nem érdekelt, hogy mi van velem valójában. Sríla Prabhupád viszont idejött értem, és átadta azt az õsi tudást, amivel tökéletessé tudom tenni az életemet. És csak azt kéri, hogy adjam tovább. Bármiféle eredménye is lesz ennek az újságnak, az az Õ érdeme. Sundara ([email protected])


➤ 7 oldal

Számítsd ki a

2

+

–

szeretetet! Ahogy a régi mondás tartja: a szándék az, ami igazán számít

bátyámnak volt egy problémája. Közeledett a karácsony, és fogalma sem volt, hogy mit vegyen apának. Kétségbeesetten így kérdezett: Mit adnál egy olyan embernek, akinek mindene megvan? Amije pedig nincs, azt könnyen megszerezheti. Én is csak bután néztem.

A

Aztán eljött a karácsony, és a bátyám végül egy zsebszámológépet adott apának. Elég szép volt, de mégis csak egy zsebszámológép. Hogyan fogadta apa? Természetesen tetszett neki, mintha egy rendkívüli ajándék lett volna. Vehetne egy tucat zsebszámológépet, ha úgy akarja. Amit igazán értékelt, az az érzelem volt, amit a kis zsebszámológép kifejezett. Ajándékot adni és kapni, a szeretet kifejezése. Ahogy a régi mondás tartja: a szándék az, ami igazán számít.

Hasonló helyzettel állunk szemben, amikor megközelítjük Krisnát. Hogyan fejezzük ki a hálánkat, mit ajánlhatnánk fel Neki mi, korlátolt emberi lények? Mindene megvan. Õ önmagában a teljes egész. Mit lehet ilyenkor csinálni? Mégis van valami, ami nincs meg Krisnának. Az a valami a mi szeretetünk. S amikor õrültségünkben hátat fordítottunk Neki, Õ nem tette ezt velünk. Nem felejtett el bennünket. Mindig azt várja, hogy felé forduljunk. A szeretetünket akarja.

Ugyanúgy, mint amikor a bátyám megvette a karácsonyi ajándékot. A pénz, amin megvette, akár közvetlenül, akár közvetve, de apjától eredt. De ettõl semmivel sem vált az ajándék értéktelenebbé apa szemében. Hasonlóképpen, minden, ami a birtokunkba kerül ebben a világban, az igazából Krisnáé. Mégis olyan kedves, hogy elfogadja a szeretet felajánlásait. Manorama das ([email protected])

Cím: 1027 Budapest, Máriaremetei út 77. Telefon/fax: (06-1) 274-6247, (06-1) 391-0435 Bankszámla szám: OTP 11702036-20664473 Adószám: 18095575-1-41 Honlap: www.ffl.hu E-mail: [email protected]


➤ 8 oldal

Marhalevél A sor elején messze feltûnt egy sötét kapu, amit a mondáshoz híven meg is bámultunk

gy hideg, fémrácsos pallón ellett a ma mám. Miután kinyílt a szemem, még három percig láttam, azután átvittek egy másik ketrecbe, ahol vagy másik ötven bocival laktam együtt. Hiányzott a mamám meleg és puha szõre – ezek a kicsik mind ijedõsek voltak és állandóan rugdosódtak. Lefeküdni nem volt elég hely, de nem is volt érdemes – az ember szõre mocskos és büdös lett a többiek ürülékétõl, ezért inkább állva aludtam. Mindennap jött hozzánk egy kedves, köpenyes ember, aki a tápot hozta. Ez ízetlen és rágós volt, de gyakran biztatott minket, hogy ettõl szép kövérek leszünk. Ez igaz is volt, csak jól nem laktunk tõle. Néhányan úgy felfújódtak, hogy nem tudtak tovább a lábukon állni – az õ hasuk alatt átvezettek egy vásznat, és így felfüggesztették õket. Ettõl még jobban elhíztak, míg olyanok nem lettek, mint egy gyufaszálakkal kitámasztott hordó. A gondozó hetente egyszer egy hatalmas fecskendõvel beinjekciózott minket száj- és körömfájás, tuberkulózis és egyéb, ismeretlen bocibacik ellen. Ezektõl a szerektõl mindig hasmenésünk volt, kábák lettünk, és állandóan remegett a lábunk. Néhány nyolcvan wattos izzó világított a csarnokban. Volt köztünk egy teljesen fehér szõrû boci, aki azt állította, hogy létezik egy végtelenül erõs fényû izzó is, ami állandóan meleget ad, csak mi azt nem láthatjuk. Azt is mondta még, hogy vannak olyan helyek, ahol nincsenek rácsok, sem falak, és olyan meszszire szaladhatsz, amennyire csak akarsz. Valami legelõket is emlegetett, ahol a földbõl zöld színû ízletes szálak nõnek. Ezt az albínó bocit általában nem szerették a többiek – javíthatatlan álmodozónak, utópistának tartották. Én kedveltem, de ritkán tudtunk egymással bõdülgetni, mert akkora hangzavart keltettek a többiek, hogy ha kicsit távolabb löktek, nem hallottuk egymás hangját. Három hónapos voltam, amikor említésre méltó események történtek. Kinyitották a ketrec egyik ajtaját, és egy sötét, szûk folyosón betereltek egy még szûkebb ketrecbe. Ek-

E

kor láttam meg azt a nagy fényes izzót, mert ez a ketrec elindult, és kivitt minket a teleprõl. Épp a rács egyik oldalához kerültem. Az arcom, illetve a pofám szorosan odanyomódott, de örültem, mert így fél szemmel szemügyre tudtam venni a világot. Az emberek sokan voltak, és amin a legjobban csodálkoztam, némelyikük össze volt kötve egy kisborjú méretû állattal, és együtt sétáltak. Nem értettem a dolgot, mert ezek az állatok idegtépõ hangokat hallattak, az utcasarkon pedig mindig megálltak vizelni meg ilyesmi. Sajnáltam az embereket, de úgy tûnt, nem tudják elengedni a madzagot, így ez a szörnyû állat ide-oda rángatta õket. Egy másik helyen, egy üvegablak mögött ugyanilyen állatokat mostak és fésülgettek, meg a patáikról vágták le a körmöket. Nem értettem, miért szeretik õket ennyire, mikor még tõgyük sincs. Titokban arra gondoltam, hogy talán most visznek arra a „legelõre”, és a szívem gyorsabban kezdett dobogni. Sok utcán mentünk keresztül, míg egy elhagyatott helyen egy másik telepfélére értünk. Itt sorban kivittek minket egy olyan szûk folyosóra, ahol egyszerre csak egy tehén fért el. Úgy tudtam, hogy az emberek azért tartanak minket, mert ha megnövünk, habzó tejet tudunk adni, amibõl finom tejfölt és

túrót lehet csinálni a csuszára. Arra gondoltam, talán elérkezett az elsõ fejés ideje. Éppen az albínó borjú mögé kerültem, és láttam hogy kicsit ideges. A sor lassan haladt elõre. A sor elején messze feltûnt egy sötét kapu, amit a mondáshoz híven meg is bámultunk. Békésen ácsorogtunk, és ballagtunk egyre elõrébb. Beértünk a sötét kapuba. Itt mindenféle ijesztõ hangokat hallottunk, de nem láttunk semmit. Néhány perc múlva meghallottam fehérszõrû barátom rémült bõgését. A lábával dobolt, mintha el akarna szaladni, aztán elhallgatott. Ekkor értettem meg, hogy mi történik. Próbáltam megfordulni, de a hely túl szûk volt, és a kíváncsi borjak nyomtak hátulról. Lehetséges, hogy tényleg nem az a több ezer liter tej kell nekik, amit életemben adhatnék, hanem a pár liter véremet akarják? Tudom, hogy csak egy marha vagyok, és nem érthetem ezt meg, de nem is volt idõm ezen gondolkodni. A két halántékomra egy-egy korong került, aztán valami villám átcikázott az agyamon, majd az egész testemen. A halálfélelem adrenalinja lüktetett az ereimben. Három ütést éreztem, aztán elhagytam a testemet. A testen kívül lebegve láttam, hogy a testeket egy másik teremben lenyúzzák, feldarabolják és becsomagolják. Porcikáim most különféle éttermekben és boltokban találhatók. Mivel erõszakos halállal haltam meg, a természet törvényei szerint újra meg kell születnem tehénként. Ha ez így folytatódik, ki tudja, mikor érem el az emberi létformát? Az emberi testet, ami olyan áldott, hiszen az ember a legintelligensebb lény, minden teremtett élõlény ura és védelmezõje. Ha étteremben jársz, és azt látod kiírva: MARHASZELET: 850 Ft – akkor gondolj rám, és mondj el értem egy imát! Köszönöm szépen. Isvara Krisna das ([email protected])


➤ 9 oldal

Mér fáj? Szembe kell néznünk ezekkel a szenvedésekkel, melyeket a saját elménk, testünk, más élõlények és a természet okoznak nekünk

smerkedj meg Szikkadttal és Gyökérrel a számító dagadt macskával és a pontagyú, teljesen ostoba kutyával. Egy kis leírás Szikkadtról és Gyökérrõl: a legnagyobb arcok az animáció világában. Akkorák, hogy bárkit tudnak tanítani. Még téged is.

I

Az egyik részben Gyökérnek nagyon fájt a foga. De nem az az egyszerû kicsi, hanem a nagybetûs brutálisról beszélünk. Szóval fájdalmában Gyökér így ordibál: fáj, fáj, mér fáj ennyire! Bár Gyökér nincs tudatában kijelentése és kérdése mélységének, egy kicsit most mégis kivesézzük. A végkövetkeztetés az, hogy fáj. Mindannyian tudjuk, hogy a világon néhány dolog fáj. Vagy a testünk

fáj, vagy csak úgy belül, de érzünk fájdalmat. És az is tény, hogy senki sem szereti. Mégis mindannyian ki vagyunk téve a háromfajta szenvedésnek. Szembe kell néznünk ezekkel a szenvedésekkel, melyet a saját elménk és testünk, más élõlények és a természet okoznak nekünk. A szenvedés azért zavar bennünket, mert idegen számunkra. A lélek eredeti állapotában satcit-ananda, vagyis örökkévaló, s teljes tudással és boldogsággal rendelkezik. A szenvedés csak a testre vonatkozik, a lélekre nem. Viszont a léleknek ebben az anyagi világban el kell fogadnia egy testet. Amíg ebben a világban vagyunk, el kell fogadnunk a testre és az elmére ható szenvedéseket. Hogyan lehetne szó akkor boldogságról? Ezt a hal példájával lehet a legkönnyebben illusztrálni. A hal boldogan úszkál természetes környezetében, az óceánban. Ha azonban a halat kivesszük a vízbõl, nem lesz boldog. Szórakoz-

tassuk egy kicsit a halunkat! Itassuk meg egy üveg bourbon whiskey-vel. Vegyük meg neki a Playboy legfrissebb számát, lapozgassuk neki kis kigúvadt szemei elõtt. Ööööö, vagy adjuk neki egy Audi A8-as slusszkulcsát ezzel a szöveggel: bírlak, öcsi, itt a kocsi, menj vele cserkészni! Tök mindegy, hogy mit adsz ennek a szerencsétlen kigúvadt szemûnek, egészen addig nem lesz boldog, amíg vissza nem dobod a vízbe. Szóval az orvosság Gyökér és valamennyiünk nyomorúságára az, ha visszatérünk az eredeti helyzetünkbe. Csak akkor kiálthatunk fel õszintén, ahogy Szikkadt szokott: Boldog boldogság! DNS ([email protected])


➤ 10 oldal

De mér pont

Krisna? Õ a leghíresebb, a leggazdagabb, a leggyönyörûbb, a leglemondottabb, a legerõsebb és a legbölcsebb

KERESS MEG! Krisna-völgy, 8699 Somogyvámos, Fõ u. 38. Tel.: (85) 540-002, (30) 377-1530 Vendégház: (30) 855-6318 e-mail: [email protected] honlap: www.krisna-volgy.hu;

Budapest, 1028 Máriaremetei u. 77. Tel.: 391-0435, 397-5219 e-mail: [email protected];

kkor találunk vonzónak valakit, ha rendelkezik valamilyen különleges tulajdonsággal. A nagyon szép emberek természetesen vonzóak. Azok is, akiknek nagy erejük van, vagy hatalmas vagyonnal rendelkeznek. Krisna azt jelenti, hogy a legvonzóbb személy. Birtokában van minden vonzó tulajdonságnak. Hat, mindenki által vonzónak tartott tulajdonsággal teljes: Õ a leghíresebb, a leggazdagabb, a leggyönyörûbb, a leglemondottabb, a legerõsebb és a legbölcsebb. Minden, amit mi vonzónak találunk, az Krisna tulajdonságainak homályos visszatükrözõdése. Ebben a világban mindenki Krisnát keresi, akár tudatosan, akár öntudatlanul. Amikor ugyanis valamelyik említett tulajdonsághoz vonzódunk, tulajdonképpen közelebb kerülünk a forráshoz, amibõl árad. Ez a forrás Krisna. Krisna nem csak egy elv. A Krisna-tudat pedig nem egy viselkedési kód egy jámbor élethez. A Krisna-tudat annak az útja, hogyan fejlesszünk ki szeretetteljes kapcsolatot Vele. Ez az emberi élet célja. Minden más törekvés az utunk végén úgyis hasztalannak bizonyul.

A

Debrecen, 4024 Péterfia u. 57 Tel.: (52) 458-092 e-mail: [email protected];

Eger, 3300 Széchenyi u. 64. Tel.: (36) 410-515 e-mail: [email protected];

Pécs, 7624 Hungária u. 5. Tel.: (72) 515-991 e-mail: [email protected];

Szeged, 6723 Sándor u. 23. Tel.: (62) 471-639 e-mail: [email protected];

Kecskemét,

KIPRÓBÁLOD? Gyere el hozzánk

1 napra

1 hétre

Egy életre Krisna-völgy www.krisna-volgy.hu/kiprobalod Tel.: (30) 316-0850

6000 Avar u. 7. Tel.: (76) 480-920 Postacím: 6001 Kecskemét, Pf. 546. e-mail: [email protected];

Egyházi Adminisztrációs Iroda, 1027 Budapest, Margit krt. 56. II/1. Tel/Fax: 212-6270, 212-2862 Postacím: 1286 Budapest Pf. 18. e-mail: [email protected]

Kapcsolódó linkek: www.krisna.hu/kivagyok www.kivagyok.hu (hamarosan!) www.krisna.hu www.krisnavolgy.hu www.mantra.hu www.ffl.hu www.lal.hu www.extra.hu/szkepszis


➤ 11 oldal

Szópárbaj Amikor találkoztunk, már tényleg kezdett becsavarodni

Ismerjük jól a párbajok mára kissé elavuló menetét. Két arc valami vasdarabbal hadonászik egyazon ügybõl kifolyólag, oszt’ az egyik nem megy haza. A mi párbajhõseink (Csató Péter–Replika és Jaya Hari das–Mantra) nem vérre mennek, sõt, barátok. Ám most gondolatban egymásnak szegezik... Csató: Na, kedves Jaya Hari das, a következõ kérdéssel fordulok Önhöz. :-) Itt vannak ezek a nyári fesztiválok, mindenhol van egy krisnás sátor és egész nap ez a Gourangázás meg Hare Krisnázás megy. Miért? Jhd: Azért, mert Isten szent neveinek az éneklése egy nagyon tisztító dolog. És ez nem egy mechanikus, magunkra erõltetett folyamat, úgyhogy amikor csinálja az ember, akkor érez belõle ízt. És fõleg ha egy jó zenével összejön, akkor nagyon tartalmas és szórakoztató dolog tud lenni. A bizonyíték erre az, hogy senki nincs kényszerítve arra, hogy a Krisna-sátorban táncoljon, de mégis a Szigeten is és itt TokajHegyalján is mindig tömve van a sátor. És hogy miért ez a Hare Krisna mantra? Ha tök egyszerû-

en akarok rá válaszolni, akkor annyi, hogy nagyon jó énekelni, és ez lejön mindenkinek. Ez nem mechanikus dolog, mint a csavargyár, gumicukor, csavargyár, gumicukor, most csak eszembe jutott két szó. Ha ezeket mondogatod, akkor megreccsensz, véged van. De a Hare Krisna mantra minden anyagi hangvibráción túl van, és nem fáradsz bele, hanem… Csató: Akkor viszont – bocs, hogy a szavadba vágok – beszéljünk errõl a Hare Krisna mantráról. Tulajdonképpen mi ennek a jelentése? Ha az ember eljutott már odáig, hogy élvezi énekelni és bemegy a sátorba, akkor nem kellene, hogy tudja, mit énekel? Jhd: Ez jó kérdés. Igazából amit ott csinál, minden szentírásban le van írva, ez Isten szent neveinek az éneklése, ami független a vallásoktól. Ebben a korban, amiben most élünk, ez a legmagasabb rendû folyamat: énekelni Isten neveit. És Isten megnyilvánul ebben a formában, a Hare Krisna mantrán keresztül. Emiatt ennyire vonzó. Sok ember csak azt érzi, hogy de jó énekelni, és de jó, de jó. Például tegnap, amikor a Petõfi csarnokban játszottatok, odajött hozzám egy srác, és elkezdett ölelgetni, hogy te vagy a Mantra énekese, és semmi mást nem mondott, csak kettõ dolgot: tavaly is itt voltam, amikor a Tankcsapda elõtt játszottatok, nagyon tetszett, aztán kimentem a Szigetre, és egész héten veletek énekeltem a Hare Krisnát. Teljesen ismeretlen ember, ez a kettõ dolog maradt meg benne, hogy a Petõfi csarnokban tavaly játszottunk, és lehet, hogy ennek a hatására, vagy más hatásra a

Szigeten egész héten ott énekelte a Hare Krisnát. És ezek nagyon érdekes dolgok. Jhd: Elvettem Csatótól a mikrofont, most én fogom széttépni ezt az embert. A kérdésem: miért lettél krisnás? Csató: Azért lettem krisnás, mert gyakorlatilag az egész életemben valamilyen jellegû önmegvalósítási folyamatot kerestem. Emlékszem, hogy serdülõ koromban abszolút nem érdekelt ez a dolog. Akkor csak ittam, meg a csajokat néztem. Materialista életet éltem húsz-huszonhárom éves koromig. Aztán eszembe jutottak ezek a dolgok. Csak így eszembe jutottak, és olyan társaságba is keveredtem. Egy jóga klubba kezdem el járni, ahol meditáltunk. Ez nálam négy évig tartott. Hittem benne. Ezzel párhuzamosan jött a vegetáriánus táplálkozás is, amit már tulajdonképpen elõtte pedzegettem, mert gimnazista koromban véletlenül odakeveredtem a húsiparba, és nem bírtam csak két évig. Gyakorlatilag ilyen csirkefejeken kellett csúszkálni.... Ez egy baromfifeldolgozó volt. Tehát én a nagyból ki is maradtam. Ez csak ilyen „light" húsipar volt. Szóval én huszonéves koromtól nem eszem húst. Tehát zajlott nálam négy-öt éven keresztül ez a jógázás, de nem hozott változást. Ennek az lett volna az értelme, hogy semmire se gondoljunk és ha jön a gondolatom, akkor azt hesegessem el. És akkor majd csak történik valami. Próbáltam megfogni az életnek a célját, az életnek az értelmét. Nem hozott megoldást. Akkor már kezdtem becsavarodni. Úgy gondoltam, hogy azt az álláspontot képviseltem, hogy nekem erõfeszítést nem kell tennem, majd a dolgok megtörténnek. Hagyjuk õket megtörténni, mindent meg kell tapasztalni, le kell menni a pokolba, majd akkor feljövünk utána, ha mindent megtapasztalunk. Jhd: Bocsánat. Ezt beszúrom

még ide, hogy: Egyébként ezt tanúsíthatom, amikor találkoztunk, már tényleg kezdett becsavarodni. Hú! Azt mondtam, hogy ez egy hihetetlen fickó! Ebbõl normális ember sohasem lesz! Ordibált össze-vissza. Arra gondoltam, hogy kész van ez a figura. Szóval igazat mond a srác. Tényleg kezdett már megkattanni. Csató: És akkor az derült ki a beszélgetésekbõl, egyrészt veled, másrészt Vijayával, hogy tudatos erõfeszítés szükséges ahhoz, hogy az ember lelki megvalósítást szerezzen. Ehhez tudatosnak kell lenni, és én ezt nem gondoltam eddig. Úgy gondoltam, hogy megtörténik a dolog. Ez sem egybõl esett le, hanem szép lassan, ahogy benne voltam ebben a közegben. Teltek a hetek, és akkor egyszercsak: „Úr Isten! Hát nekik igazuk van!” Szóval igazuk van, tudatosan kell csinálnom mindent. Amikor úgy adódott, találkoztam krisnásokkal, és ezt a folyamatot mindenképpen ki kellett próbálnom. Tudtam, hogy minden dolgot csak akkor érthet meg az ember, ha megtapasztalja! Addig nem! Tehát mondhatom én kívülrõl. Kritizálhatok mindenkit, ha nem megyek bele a dologba. Ha nem próbálom megérteni belülrõl, akkor olyan, mintha nem is csináltam volna semmit. Ez a kritikusok dolga. De valójában egy igazi bírálatot sem tud az mondani, aki nem tudja, hogy mirõl van szó.


➤ 12 oldal

Bejön a

cucc? Ha drogfüggõ vagy, nem számít Isten, ember, szülõ, sem barát, sem törvény, sem pénz, semmi

A város zaját elnyomja a magnóból áradó zene. A szöveg felkelti a figyelmemet. Életrõl és halálról, szenvedésrõl és betegségrõl szól. A világról, amelyben élünk. Elgondolkodom a saját életemen. Gyakran eszembe jut a tipikus kérdés: mi lett volna, ha…

sszesûrítve kb. 10–15 évet töltöttem az úgyne vezett junkie életstílus poklában. Úgy gondoltuk, a lázadás az életformánk – lázadni a társadalom ellen, a törvények ellen, a szülõk ellen és minden ellen, ami nem egyezik az elképzeléseinkkel. Persze a korlátlan nemi életen, a drogokon és a rockzenén kívül nem érdekelt semmi. Több zenekarban játszottam, és az elsõ években csak ittunk, de rengeteget. Mindennapos volt a részegség és a botrány. Aztán néhány külföldi koncertezés alkalmával elkezdtünk hasist szívni. A brutális, agresszív és õrült alkoholmámor után a fû hatására békésebbek lettünk, ez egy „józanabb” hangulat volt. Az ember általában nem látja tettei következményeit. Persze vannak, akik számára világos, vagy sejthetõ. Többször figyelmeztettek engem is: „Vigyázz, nem lesz jó vége!” És nem csak a külsõ következmények

ijesztõek, hanem az is, hogy belül a szívben, a tudatban milyen változásokat okoz. Egy idõ után jött az LSD, az ópium, és a drogpaletta minden árnyalata. Aztán a heroin, amely komoly fizikai függõséget is okoz, ezért aztán az ember talán olyan dolgokba is belemegy, amibe amúgy nem. Ha

Ö

drogfüggõ vagy, nem számít Isten, ember, szülõ, sem barát, sem törvény, sem pénz, semmi. Szépen lassan eladsz mindent a lakásból, kifosztod a szüleidet és a boltokban is lopsz. Íme a drogok felemelõ hatása! Persze minden világi élvezet túlhajszolásának ez az eredménye. Az élvezet, amelyet ebben a világban tapasztalunk, ideiglenes, mulandó és szenvedés fogja követni. Állandóan a boldogságra törekszünk, de valahogy mindig csalódnunk kell. Talán mert rossz helyen keressük? Én és még sok más hasonló ember a drogmámorban próbáltunk menedékre lelni, hogy ne tapasztaljuk azokat a

szenvedéseket, amelyeket az anyagi természet a saját testünk és környezetünk formájában mér ránk. A drogos életmódon keresztül azt hiszem mélyebben és intenzívebben meg lehet tapasztalni az élet keserûségeit. A finom drogok is nagyon erõs pszichikai függõséget okoznak, de a heroinnál még hozzá jön a fizikai vagy testi függõség, ami nagy fájdalmakkal is jár, olykor halálos is lehet. Kórházi kezelések, elvonókúrák, gyomorlyukadás, fertõzõ májgyulladás... már nincs hely a karjaidon és a lábaidon, úgyhogy a nyakadba szúrsz. Pár hét alatt több rendõrségi ügy, három nap alatt kétszer üldöznek fegyveres rendõrök az utcán: „Állj meg, vagy lövök!” És még mindig nem tudsz leállni. Csak nyomod, nyomod tovább. A tested igényli, képtelen vagy mûködni nélküle. Az elméd pedig õrült, s azt mondod: nincs kiszállás, mit tehetnék. Egy alkalommal a rendõrfõnök kiküldte a szobából a többieket, akik csak fenyítettek és ütöttek. Azt mondta: miért nem fordulsz egy valláshoz? Miért csinálod ezt? Ott vannak a krisnások. Ha vége ennek a balhénak, lehet, hogy seggbe rúgnak, de csak a saját érdekedben, hogy kigyere belõle. És utána menj le Somogyvámosra, ott vannak a krisnások, Krisna-völgy, menj oda! Ezután még egy évig képtelen voltam ezt megtenni. Ki kellett jönnöm a heroinból, és utána még a finomabb drogoktól is meg kellett szabadulnom. Persze ez a mantrázás nélkül nem lett volna lehetséges. Volt már ismeretem a Krisna-tudatról, többször japáztam is (a Hare Krisna éneklése az imafüzéren), úgyhogy elkezdtem rendszeresen japázni és Krisna-hívõkkel találkozni. Segítettem nekik, és ez nagyon sok lelki erõt adott. Amikor elég erõt kaptam, elkezdtem könyvet osztani az utcán. Srila Prabhupád könyveit, a Krisna-tudatos mozgalom által nyomtatott könyveket. Ez nagyon gyors tisztulást jelentett, és sok lelki erõt kaptam továbbra is, inspirációt a továbbhaladásra és arra, hogy végleg magam mögött hagyjam a múltamat. Így a következõ ajánlatot,

amit kaptam, hogy költözzem Krisna-völgybe, nem utasítottam el, és nem haboztam végrehajtani. Biztos vagyok benne, hogy ez egy tudatos elrendezés alapján történt, biztos vagyok benne, hogy a Legfelsõbb Személy és az Õ hívei megmentettek engem. Azóta is éneklem a Hare Krisna maha-mantrát és tapasztalom, milyen ereje és tisztító hatása van. A nehézségek nem tûntek el nyomtalanul, de lecsökkentek. Amíg az anyagi világban élünk, mindig kell küzdeni, mindig kell harcolni. Magunkkal vagy másokkal, magunkért vagy másokért, de értelme csak akkor van, ha magasztos céllal történik. Az egyik oka, hogy drogokhoz vagy más õrültségekhez fordulunk, hogy nem látjuk az élet értelmét. Vagy nem látjuk a küzdelmeinket igazán eredményesnek. De vannak, akik nem adják fel, és keresik az élet igazi értékeit. Ami egy teljes, tökéletes, tiszta és boldogsággal teli kapcsolatban tetõzik a Legfelsõbb Személlyel. A mahamantra éneklése ezt megadja nekünk. A kazetta lejárt, de visszatekerem. Meghallgatom újra a gondolatébresztõ szavakat: „Ó, tanult bölcs! Kali e vaskorszakában az emberek rövid életûek, mindig veszekszenek, lusták, félrevezetettek, szerencsétlenek, és mindig zavartak. A férfiak és a nõk egyszerûen a külsõ vonzalom miatt fognak együttélni s a szerencse az üzleti életben a csaláson fog múlni...” Syamlal das ([email protected])


➤ 13 oldal

K mit

val

Ha beteg a szemem, attól még nem fogom kiszúrni

it érdekel ma ez a téma? Ahhoz képest, hogy mennyien játszadozunk ezen a bolygón, ahhoz képest kevés embert. Vagy nem eleget. Ennek az újságnak az a célja, hogy a teizmus védelmére keljen, na nem a „te bunkó, a pokol kénköves izéjében fog rohadni a lelked, ha nem teszed most, és azonnal, amit mondok” fílingjével. De az tagadhatatlan, hogy sok ember az évszázadok alatt csúnyamód visszaélt a vallással, felhasználva saját érdekeire, szenvedést okozva a mit sem sejtõknek. Ez tény. Ha errõl az oldalról közelítjük meg a kérdést, akkor én azt mondom, hogy nem a vallással van itten baj, kérem szépen, hanem azzal a sok majommal, aki felhasználta a céljaihoz! Mer az tagadhatatlan, hogy a vallás nevében lehet manipulálni, a másik oldalon meg manipulálódni. De akkor mi a megoldás, hogy ne lehessen visszaélni vele, mégis megmaradjon az eredeti célja, ami nélkül csak látszólag lehet játszadozni ezen a golyóbison? Az egyik legnépszerûbb téveszme, ami a személyes kedvencem:

K

utasítsuk el teljesen! Ez az! Le az öreg, demagóg, betonkonzervatív dumákkal! Ha nincs vallás, nincs gond! Ez a teljes függetlenség, a teljes szabadság! Igen, azt hiszem ez a legkönynyebb az embernek, márminthogy elhiggye, hogy ha elutasítja, akkor megszûnik minden gond, meg kellemetlenség, amit ez a téma okoz. Errõl egy beteg szemes fikció jut az eszembe. Ha beteg a szemem, akkor nem arra van szükségem, hogy kiszúrjam, merhogy úgyse fogok már vele soha látni, mer akkor utána úgy megbánom, és lehet, hogy amikor csinálom, akkor még nem. Inkább kell egy gyógymód, hogy visszanyerjem a látásomat. Te is minimum szellemi alultápláltnak néznéd azt az embert, (komolyan fejlõdök általános megrökönyödésem ellenére is, mert a szerencsétlennyomorultbaromállat jutott elõször eszembe, de azt mégse írhatom le, mer annyira csúnyán néznének rám, hogy inkább nem merem) aki úgy ordibálna az utcán, hogy: kinyomom a szemem, úgyse kell már, sok hülye konzervatív, minek akartok ti látni? Mivel te látsz, és meg vagy róla gyõzõdve, hogy a látás képessége elengedhetetlen ahhoz, hogy teljes életet élj, megsajnálod és el akarod mondani neki, hogy ne szúrja ki, mert szüksége lesz rá, inkább itt egy gyógymód, amivel meg lehet javítani. Igen, elõször el kell hinni, hogy kell a látás. Aztán meg azt kell,

hogy aki mondja, hogy meg tud gyógyítani, az tényleg. De ha már elhiszem, hogy szükségem van a látásra, honnan tudom azt, hogy ki tud segíteni ebben? Mert annyian mondják, hogy csak ez, vagy csak én… Meg kell elõször azt értenünk, hogy Isten, és a megtestesült lélek kapcsolata örök, és bárhogy tagadjuk, attól még az marad. A vallások minõségének tûzpróbája pedig az, hogy megvizsgáljuk, ezt a kapcsolatot mennyire segíti elõ, mennyire teszi szorossá. Mert ami biztos, az az, hogy meg fogunk halni. És nem vihetünk magunkkal semmit. Most még mondhatjuk azt, hogy én úgyse félek, meg utána nincs semmi, és addig azt csinálok, amit akarok. Ha abban a szerencsés helyzetben vagy, hogy láttál már egy haldokló arcot, akkor nem ezt mondod. Ha láttad a tekintetét, nem ezt olvastad ki belõle. Pedig lehet, hogy elõtte ugyanezeket mondta. Az intelligens ember felteszi azokat a kérdéseket, amik arra vonat-

koznak, hogyan szabadulhat ki ebbõl a születés és halál csapdából. A vallás kérdéseket és válaszokat jelent ezekben a témakörökben. A válaszok pontossága, tisztasága tükrözi a vallás minõségét. Ha így vizsgálódsz, rá fogsz találni a helyes útra! Jaya Hari dasa ([email protected])

Helyes, intelligens

tudat

➤ www.krisna.hu/kivagyok/forum ➤

➤ 14 oldal

Ilyen topikok várnak:



VITAmin?

Hát a NETen! Van, amivel nem értesz egyet? Úgy gondolod, hogy Te is megosztanád a véleményedet, de nem tudod mind az ötvenezer Kivagyokot összefirkálni? Hát ezért hoztunk össze egy jó kis fórumot! Ha van neted, vagy a munkahelyen a fõnököd nem látja, vagy ha mégis, és õ egy fehér holló, mer hagyja, akkor karcolj bele a kivagyok fórumba! A legjobb hely, hogy vitatkozzunk, meg eszmét cseréljünk!

Haggyá má! (az erõszakról és az erõszaknélküliségrõl) Itt lehet vitatkozni, hogy mi a gáz a húsevésben, mér nem kéne leölni a fél világot csak azér, hogy „legyen mit ennünk” Mér pont Krisna? (vélemények, meg ellen a Krisna-tudatról, amirõl általánosságban csak egy kicsit tudunk, de mégis mindenkit megérint, midenki vonzódik hozzá) Hogyaza (kul-túra, hogy mi az, meg mi nem) Az új Mantra lemez (hülyéskedsz, gondolod, hogy kihagyom, ha ennyit irkálgatok itten? Ha még nem ismered, a mantra.hu-ról le tudsz tölteni pár mp3-at.) A cuccokról (itt most nem ilyen leszoktatós dumákra utazunk, hogy ne má, meg rossz az, ne nyomd már, hanem érdekes eszmecserékre a drogokról. Titkon várom egy közeli barátomat is valami megfejthetetlen nickel, akirõl miután megtudtam, hogy annak idején ép hely hiányában nyakba, ezért elfogadtam minden szavát az életrõl.) Ki-be? (lélekvándorlással kapcsolatos szösszenetek) Szóval, ha van idõd gyere gyere, mert ez nem egy olyan topik, ami egy hét után megdöglik!


➤ 15 oldal

építészet • szobrászat • festészet konyhamûvészet • zene • filozófia • színmûvészet Idegenvezetéssel megtekinthetõ indiai szentély • mûvészeti stúdió • fazekasmûhely Egyéb programjaink indiai ebéd • pantomim • színdarab • tánc tradicionális zenei bemutató • indiai ajándékbolt Filozófiai elõadás karma • lélekvándorlás • jóga Krisna-völgy, Indiai Kulturális Központ és Biofarm 8699 Somogyvámos, Fõ u. 38. Telefon: (30) 377-1530, VENDÉGHÁZ: (30) 855-6318, (85) 340-170 Fax: (85) 340-422. e-mail: [email protected]

➤ www.krisna.hu/kivagyok/gouranga ➤


➤ 16 oldal

Mahabharata 1980 Ft Ramajana 2500 Ft Pratibha Ray: Áldozatra születtem 1980 Ft Gauranga dasa: Vasztu 1490 Ft Michael A. Cremo: Az emberi faj rejtélyes eredete 1980 Ft t-e ember a holdon? 570 Ft Csák Csaba: Jár Járt-e Tasi István: Ahol megáll a tudomány 1490 Ft Krishna Dharma:

Krishna Dharma:

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada könyvei:

A Bhagavad-gita úgy úgy,, ahogy van 1750 Ft Az odaadás nektárja 1600 Ft A bölcsesség királya 300 Ft Az Úr Caitanya tanítása 1200 Ft Az önmegvalósítás tudománya 700 Ft Satsvarupa das Goswami: Prabhupada 800 Ft

Kiadványaink megrendelhetõek az alábbi címen:

Kiadványaink megrendelhetõek az alábbi címen:

8699 Somogyvámos, Fõ u. 38. Tel.: (85) 340-130, (30) 228-4400, e-mail: [email protected]

8699 Somogyvámos, Fõ u. 38. Tel.: (85) 340-130, (30) 228-4400, e-mail: [email protected]

A könyveket postai utánvéttel küldjük ki. Az árak a postaköltséget nem tartalmazzák!

A könyveket postai utánvéttel küldjük ki. Az árak a postaköltséget nem tartalmazzák!

Nem akarom megtudni a. Lukács

Recommend Documents