VIRTUÁLIS KÖNYVTÁRAK. Racskó Réka

VIRTUÁLIS KÖNYVTÁRAK

Racskó Réka

MÉDIAINFORMATIKAI KIADVÁNYOK


Racskó Réka

Eger, 2011

Lektorálta: CleverBoard Interaktív Eszközöket és Megoldásokat Forgalmazó és Szolgáltató Kft.

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Felelős kiadó: dr. Kis-Tóth Lajos Készült: az Eszterházy Károly Főiskola nyomdájában, Egerben Vezető: Kérészy László Műszaki szerkesztő: Nagy Sándorné

Kurzusmegosztás elvén (OCW) alapuló informatikai curriculum és SCORM kompatibilis tananyagfejlesztés Informatikus könyvtáros BA, MA lineáris képzésszerkezetben TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0005


TARTALOM 1. Bevezetés ....................................................................................................................... 9 1.1 Célkitűzés .......................................................................................................... 9 1.2 A kurzus tartalma .............................................................................................. 9 1.3 A kurzus tömör kifejtése ................................................................................... 9 1.4 Kompetenciák és követelmények .................................................................... 10 1.5 Tanulási tanácsok, tudnivalók ......................................................................... 10 2. Az információs társadalom fogalomköre ................................................................. 11 2.1 Célkitűzés ........................................................................................................ 11 2.2 Tartalom .......................................................................................................... 11 2.3 Az információs társadalom hatása a könyvtárakra .......................................... 11 2.3.1 Az információs társadalom fogalomköre ............................................ 11 2.3.2 Hálózati társadalom............................................................................. 13 2.3.3 Digitális bevándorlók, digitális bennszülöttek .................................... 16 2.3.4 Information literacy, digital literacy – információs és digitális műveltség............................................................................................ 17 2.4 Összefoglalás................................................................................................... 22 2.5 Önellenőrző kérdések ...................................................................................... 23 3. A szolgáltatások új dimenziója a könyvtár 2.0 ........................................................ 24 3.1 Célkitűzés ........................................................................................................ 24 3.2 Tartalom .......................................................................................................... 24 3.3 A szolgáltatások új dimenziója: a web 2.0 és a könyvtár 2.0 ....................... 24 3.3.1 Az internetes alkalmazások egy magasabb szintje, a web 2.0 ............ 24 3.3.2 Webkettes eszközök a gyakorlatban ................................................... 27 3.3.3 Könyvtár 2.0........................................................................................ 29 3.3.4 A könyvtár 2.0 jó gyakorlatai.............................................................. 32 3.3.5 Blogok ................................................................................................. 33 3.3.6 RSS ..................................................................................................... 34 3.3.7 Wikik................................................................................................... 35 3.3.8 Közösségi hálók .................................................................................. 36 3.3.9 Mashup ................................................................................................ 37 3.3.10 Virtuális könyvespolc ......................................................................... 38 3.3.11 Egy hazai webkettes portál: konyvtar.hu ............................................ 39 3.4 Összefoglalás................................................................................................... 42 3.5 Önellenőrző kérdések ...................................................................................... 43 4. Az elektronikus, a digitális és virtuális könyvtár fogalomköre .............................. 44 4.1 Célkitűzés ........................................................................................................ 44 4.2 Tartalom .......................................................................................................... 44 4.3 A virtuális könyvtár és fogalomköre ............................................................... 44 4.3.1 A digitális dokumentum ...................................................................... 44 5

VIRTUÁLIS KÖNYVTÁRAK 4.3.2 A falak nélküli elektronikus, virtuális, digitális könyvtárak ............... 46 4.3.3 Elektronikus könyvtárak ..................................................................... 48 4.3.4 Virtuális könyvtárak ............................................................................ 52 4.3.5 Egy lehetséges vízió: a hibrid könyvtárak .......................................... 53 4.1 Összefoglalás................................................................................................... 54 4.2 Önellenőrző kérdések ...................................................................................... 54 5. Virtuális könyvtárak Magyarországon és a nagyvilágban ..................................... 55 5.1 Célkitűzés ........................................................................................................ 55 5.2 Tartalom .......................................................................................................... 55 5.3 Virtuális könyvtárak Magyarországon és a nagyvilágban .............................. 55 5.3.1 MATARKA ........................................................................................ 55 5.3.2 HUMANUS – Humántudományi Tanulmányok és Cikkek adatbázisa ............................................................................... 58 5.3.3 Külföldi jó gyakorlatok ....................................................................... 60 5.3.4 Librarians Index to Internet (LII) és Internet Public Library (IPL) .... 60 5.3.5 Bulletin Board for Libraries BUBL .................................................... 62 5.3.6 Intute ................................................................................................... 63 5.3.7 Jövőkép ............................................................................................... 65 5.1 Összefoglalás................................................................................................... 66 5.2 Önellenőrző kérdések ...................................................................................... 66 6. Digitális könyvtár vagy repozitórium ....................................................................... 68 6.1 Célkitűzés ........................................................................................................ 68 6.2 Tartalom .......................................................................................................... 68 6.3 Digitális könyvtár vagy repozitórium? ............................................................ 68 6.3.1 Digitalizálás célrendszere.................................................................... 68 6.3.2 A digitalizálás feltételrendszere .......................................................... 70 6.3.3 Repozitóriumok, azaz digitális „raktárak” ......................................... 73 6.3.4 Repozitóriumok a gyakorlatban .......................................................... 73 6.3.5 A hálózatba kapcsolt repozitóriumok.................................................. 76 6.3.6 Digitális könyvtárak fogalomrendszere .............................................. 77 6.4 Összefoglalás................................................................................................... 79 6.5 Önellenőrző kérdések ...................................................................................... 79 7. Digitalizálási projektek .............................................................................................. 80 7.1 Célkitűzés ........................................................................................................ 80 7.2 Tartalom .......................................................................................................... 80 7.3 Digitalizálási projektek ................................................................................... 80 7.3.1 Európai Uniós digitalizálási és digitális könyvtári projektek a kulturális örökség megőrzéséért ......................................................... 80 7.3.2 Digitalizálási projektek a nagyvilágban .............................................. 82 7.3.3 Hazai digitális könyvtárak................................................................... 85 7.3.4 Egy hazai bevált gyakorlat megújult formában................................... 89 7.3.5 Rövid történeti áttekintő...................................................................... 90 7.3.6 Szolgáltatásai, projektek .................................................................... 90 7.3.7 A korábbi szolgáltatásainak utóélete ................................................... 92 6

VIRTUÁLIS KÖNYVTÁRAK 7.4 7.5

7.3.8 Jövőbeni fejlesztési lehetőségek ......................................................... 93 Összefoglalás................................................................................................... 93 Önellenőrző kérdések ...................................................................................... 94

8. Digitális könyvtárak minőségi mutatója: a metaadat és típusai ........................... 95 8.1 Célkitűzés ........................................................................................................ 95 8.2 Tartalom .......................................................................................................... 95 8.3 A digitális tárház minőségi mutatója: a metaadat és típusai ........................... 95 8.3.1 A metaadat fogalma ............................................................................ 95 8.3.2 Metaadat-szabványok.......................................................................... 96 8.3.3 Metaadatok típusai .............................................................................. 99 8.3.4 A metaadatok szerepe a digitális tartalomkezelésben ....................... 101 8.4 Összefoglalás................................................................................................. 101 8.5 Önellenőrző kérdések .................................................................................... 102 9. Tudásportál és könyvtári portál jellemzői ............................................................. 103 9.1 Célkitűzés ...................................................................................................... 103 9.2 Tartalom ........................................................................................................ 103 9.3 A tudásportál és típusai ................................................................................. 103 9.3.1 A portálok kialakulása, a webportál fogalma .................................... 103 9.3.2 Portáltípusok és jellemzőik ............................................................... 105 9.3.3 A tudásportál fogalma ....................................................................... 108 9.3.4 Az egyszerű portál ............................................................................ 109 9.3.5 A jól integrált portál .......................................................................... 110 9.3.6 A teljes portál .................................................................................... 110 9.3.7 A tudásportál ismérvei ...................................................................... 110 9.1 Összefoglalás................................................................................................. 111 9.2 Önellenőrző kérdések .................................................................................... 112 10. E-learning könyvtári rendszerek ............................................................................ 113 10.1 Célkitűzés ...................................................................................................... 113 10.2 Tartalom ........................................................................................................ 113 10.3 E-learning könyvtári rendszerek ................................................................... 113 10.3.1 Az e-learning fogalma és fejlődése ................................................... 113 10.3.2 A jelenlegi helyzet Magyarországon ................................................. 115 10.3.3 Az e-learning könyvtár ...................................................................... 116 10.3.4 Az e-learning könyvtár fogalma........................................................ 116 10.3.5 A megvalósítás lehetőségei és problémái ......................................... 117 10.4 Összefoglalás................................................................................................. 118 10.5 Önellenőrző kérdések .................................................................................... 118 11. Szabványok, licencelés (nyílt forráskódú rendszerek, creative commons) ......... 119 11.1 Célkitűzés ...................................................................................................... 119 11.2 Tartalom ........................................................................................................ 119 11.3 Szabványok, licencelés trendjei (nyílt forráskódú rendszerek, Creative Commons) ..................................................................................................... 119 11.3.1 A szerzői jog alapjai .......................................................................... 119 7

VIRTUÁLIS KÖNYVTÁRAK 11.3.2 Digitális jogkezelés (DRM-technológia) .......................................... 120 11.3.3 Szabványok, licencelés napjainkban ................................................. 121 11.3.4 Nyílt licencelés .................................................................................. 123 11.3.5 A nyílt forráskódú rendszerek jellemzői ........................................... 124 11.3.6 A Creative commons jellemzői, felhasználásának feltételei ............. 125 11.4 Összefoglalás................................................................................................. 127 11.5 Önellenőrző kérdések .................................................................................... 127 12. Összefoglalás ............................................................................................................. 128 12.1 A kurzusban kitűzött célok összefoglalása.................................................... 128 12.2 Tartalmi összefoglalás ................................................................................... 128 12.3 A tananyagban tanultak részletes összefoglalása .......................................... 128 12.3.1 Az információs társadalom hatása a könyvtárakra, digital literacy... 128 12.3.2 A szolgáltatások új dimenziója web 2.0 és a könyvtár 2.0 ............... 129 12.3.3 A virtuális könyvtár és fogalomköre ................................................. 129 12.3.4 Virtuális könyvtárak Magyarországon és a nagyvilágban ................ 129 12.3.5 Digitális könyvtár vagy repozitórium?.............................................. 130 12.3.6 Digitalizálási projektek ..................................................................... 130 12.3.7 A digitális tárház minőségi mutatója, a metaadat és típusai ............. 130 12.3.8 Tudásportál és típusai........................................................................ 131 12.3.9 Tudásportál: az oktatás virtuális környezete: e-learning könyvtári rendszerek......................................................................................... 131 12.3.10 Szabványok, licencelés (nyílt forráskódú rendszerek, Creative Commons) ........................................................................................ 131 13. Kiegészítések ............................................................................................................. 132 13.1 Irodalomjegyzék ............................................................................................ 132 13.1.1 Hivatkozások ..................................................................................... 132 14. Ábrajegyzék .............................................................................................................. 137 15. Médiaelemek ............................................................................................................. 139 16. Tesztek ....................................................................................................................... 140 16.1 Próbateszt ...................................................................................................... 140 16.2 Záróteszt A. ................................................................................................... 143 16.3 Záróteszt B. ................................................................................................... 147 16.4 Záróteszt C. ................................................................................................... 151

8


1. BEVEZETÉS 1.1 CÉLKITŰZÉS A tananyag célja, hogy átfogó ismereteket nyújtson az elektronikus könyvtári rendszerekről, és képessé tegye a hallgatót az elektronikus könyvtári munka szervezésére, tervezésére. A terminológiák tisztázása mellett elemzi a virtuális és digitális könyvtár jellemzőit, szolgáltatásait, valamint számba veszi a tervezésükkel kapcsolatos feladatokat. A tananyag elsajátítása felkészít az elektronikus könyvtárak működését érintő gyakorlati munkára is. Ezen belül hangsúlyt kap a digitalizálási folyamat elvi kérdéseinek és gyakorlati tervezésének tanulmányozása. A leckék során a hallgatók megismerkedhetnek a hazai és a külföldi jó gyakorlatokkal. A kapcsolódó témakörök közül kiemelt figyelmet fordít a tankönyv a digitális könyvtári háttérrel támogatott oktatás problémakörére (virtuális oktatási környezetek könyvtári támogatása, e-learning könyvtárak). Elsősorban a könyvtári portálra fókuszál mint a digitális könyvtári integráció csúcspontjára. Ennek kapcsán fontos kérdés a stratégiai tervezés, a könyvtári portálok és a digitális könyvtári munka kapcsolatának feltárása. Ezek mellett a tanegység feldolgozza a következő témaköröket is: nyílt forráskódú rendszerek, nyílt szabványok, a Creative Commons mozgalom, licencelés.

1.2 A KURZUS TARTALMA 1. Az információs társadalom hatása a könyvtárakra, digital literacy 2. A szolgáltatások új dimenziója: web 2.0 és a könyvtár 2.0 3. A virtuális könyvtár és fogalomköre 4. Virtuális könyvtárak Magyarországon és a nagyvilágban 5. Digitális könyvtár vagy repozitórium? 6. Digitalizálási projektek 7. A digitális tárház minőségi mutatója, a metaadat és típusai 8. Tudásportál és típusai 9. Tudásportál: az oktatás virtuális környezete: e-learning könyvtári rendszerek 10. Szabványok, licencelés (nyílt forráskódú rendszerek, Creative Commons)

1.3 A KURZUS TÖMÖR KIFEJTÉSE A kurzus olyan aktuális, elsősorban elektronikus dokumentumokhoz kapcsolódó, könyvtári munkát értintő vonatkozásokkal foglalkozik, amelyek többek között magukban foglalják az elektronikus, digitális és virtuális könyvtárak fogalom- és problémakörét, a repozitóriumok megvalósításának hazai és nemzetközi jó gyakorlatait, illetve bemutatja a digitális/digitalizált dokumentumok azonosítását segítő metaadatok jellemzőit. A virtuális környezetek olyan sajátosságaira is kitér a tananyag, mint a felhasználóképzés és -kezelés, a tudásportálok lehetséges megvalósítása, illetve az internetes és a könyvtári területen is egyre gyakrabban használt nyílt forráskódú rendszerek, szabványok, licencek csoportosítása és fajtái. 9


1.4 KOMPETENCIÁK ÉS KÖVETELMÉNYEK A tanegység elvégzése után a hallgató képes lesz az információs és kommunikációs kompetenciák könyvtári környezetben történő alkalmazására, elsősorban olyan készségek révén mint a digitális írástudás. Széles körű ismereteket szerez az elektronikus könyvtári rendszerekről, képes lesz különbséget tenni az digitális és virtuális könyvtár között, amelyeket konkrét példákon, szolgáltatásokon keresztül ismerhet meg. A hálózaton elérhető, elsősorban könyvtári információforrások közül ki tudja választani a legmegfelelőbbet a pontos és releváns információszolgáltatás érdekében. Megtanulja a korszerű eszközök kritikus kiválasztásának szempontjait, és hatékonyan alkalmazza az oktatás hálózati támogatottsággal történő megvalósítását, a tudásportálok és az e-learning könyvtári rendszerek által. Megérti a stratégiai tervezés és a célrendszer meghatározásának fontosságát, és elvi lépésit, illetve megismerkedik a hazai és külföldi jó gyakorlatokkal. A források felhasználása kapcsán megismeri a legfontosabb, internetes tartalmak jellegzetességeit, különös tekintettel a Creative Commons, nyílt szabványok és nyílt forráskódú rendszerek koncepciójára.

1.5 TANULÁSI TANÁCSOK, TUDNIVALÓK A tananyag tíz leckéje felöleli a könyvtári szolgáltatások elektronikus környezetben történő szolgáltatásainak rendszerét. Az egyes leckék minél hatékonyabb és könnyebb elsajátítását számos illusztráció, ábra és ajánlott irodalomjegyzék segíti, amely megkönnyítik a tanulást, és támpontot adnak a hallgatóknak az adott témában történő további kutatásra. Minden lecke végén önellenőrző kérdések segítik az olvasót saját tudásának felmérésében, illetve a megszerzett tudás elmélyítésében. Kérjük, hogy kövesse a könyv tanácsait, próbáljon választ keresni az általunk és a saját maga által felvetett kérdésekre. Azt javasoljuk, hogy a tananyagban ismertetett interneten elérhető szolgáltatásokat próbálja ki „élesben”, kísérletezzen, fedezze fel az újdonságokat, hiszen így maradhat naprakész ebben a folyamatosan változó, formálódó, hálózatosult világban és az ehhez szorosan kapcsolódó könyvtáros szakmában.

10


2. AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM FOGALOMKÖRE 2.1

CÉLKITŰZÉS

A lecke során a hallgató megismerkedik az információs társadalom különböző nézőpontú fogalmi meghatározásaival, és az ehhez kapcsolódó fontosabb kifejezésekkel, mint például az információs és digitális műveltséggel. Átfogó képet kap a web 2.0 hatására kialakult könyvtár 2.0 sajátosságairól és főbb jellemzőiről. Az olvasó képes lesz elhelyezni magát a generációk között, és fel tudja mérni a könyvtárak megújulásának fontosságát és lehetséges irányait.

2.2

TARTALOM

Az információs társadalom fogalomköre Hálózati társadalom Digitális bevándorlók, digitális bennszülöttek Information literacy, digital literacy – információs és digitális műveltség

2.3 2.3.1

AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM HATÁSA A KÖNYVTÁRAKRA Az információs társadalom fogalomköre

A huszadik század végén és a huszonegyedik század elején megalkotott technikai vívmányok hosszú időre megváltoztatták, forradalmasították mind az információszerzés, mind az információátadás módjait. Olyan új kommunikációs csatornák jöttek létre, amelyek által megszűntek mind a térbeli, mind az időbeli korlátok. Vizy E. Szilveszter1 egyik előadásában úgy fogalmazott, hogy a világ összezsugorodott az információk terjedésének gyorsasága tekintetében. Nap mint nap tapasztaljuk, hogy a kommunikációnk és ezáltal egész világunk mennyire felgyorsult és hálózatosodott, amelynek következtében a korábbi tér-és időkorlátok megszűntek. Ahogyan Manuell Castells írja Az információ kora című művében: „Halványodó századunk utolsó negyedében egy információközéppontú technológiai forradalom átformálta gondolkodásmódunkat, azt, ahogy termelünk, ahogy fogyasztunk, kereskedünk, szervezünk, kommunikálunk, ahogyan élünk, ahogy meghalunk […].”2 Leszögezhetjük: információs társadalomban élünk. Levonhatjuk tehát azt a következtetést, hogy a technika és az internet robbanásszerű fejlődésével olyan új lehetőségek nyíltak meg az emberek számára, amely megváltoztatta az információhoz való hozzájutás módját, eszközeit. Napjainkra az információs társadalom kifejezés már gyűjtőfogalommá vált, mert „…egyszerre jelenti az „ipari civilizációt felváltó korszakot”, a társadalom- és gazdaságpolitika átfogó jövőképét formáló közösségi

1 2

VIZY E. Szilveszter: A tudás öt évente megfeleződik. ENTITLE konferencia: Eger, 2009. május 19. CASTELLS, Manuel, The Rise of the Network Society. Blackwell Publishers. The Information Age III. 1-2. idézi Nyíri Kristóf : Castells The information age (recenzió). In: Az információs társadalom és a kommunikációtechnológia elméletei és kulcsfogalmai (szerk. Kondor Zsuzsanna, Fábri György) Századvég, Budapest 2003. A Budapesti Kommunikációs Főiskola tankönyvei, 6. 25.

11

VIRTUÁLIS KÖNYVTÁRAK minőséget, valamint a következő történelmi szakasz felé mutató céloknak és folyamatoknak az összességét.”3 Theodor Roszak az Információ kultusza című művében így vall az információ és az információs társadalom egyre növekvő szerepéről: „Minden korszaknak megvan a kulcsszava: a „hit korszaka”, az „ész korszaka”, a „felfedezések korszaka”. Korunk az információ korszaka elnevezést viseli. […] Végül is mi rosszat lehet felhozni az információ ellen? [...] az információt az ötvenes években az élet titkával azonosították. A hetvenes évekre árucikk lett belőle. S amint már hallottuk: „Ma a legértékesebb üzleti cikk az információ. Minden üzletágban.” 4 A releváns információhoz, mint árucikkhez való hozzájutás szerepe tehát stratégiai fontosságú, és a nap mint nap ránk zúduló hatalmas adattömegből nem könnyű feladat. Tóth Máté5 egy 2004-es tanulmányában a következő jellemzőket fogalmazta meg az információs társadalom kapcsán: olyan társadalom, ahol az információ, a tudás gazdasági szerepe kitüntetett jelentőséggel bír, és informatikai infrastruktúra magasan fejlett, emellett olyan informált társadalom, ahol a polgárok minden információhoz szabad hozzáféréssel rendelkeznek. A számítástechnika, az internet, a telekommunikáció robbanásszerű technikai fejlődése és elterjedése világméretű, az egész társadalomra kiható változások kialakulásához vezetett. Ezzel együtt egy olyan új korszak – vagy nevezhetnénk új időszámításnak is – kezdődött, amelyet az információk soha nem látott bősége és korlátlan, globális terjedése jellemez. Az információ szó valójában válogatott és minősített adatok összessége, amelyet különböző tevékenységeink megkönnyítésére használunk, tehát nem azonos az adattal, annál több. Az információs társadalomban kulcsszó a tanulás, amelynek segítségével új horizontok nyílnak meg előttünk. Az új ismeretek megszerzésének legkézenfekvőbb és legkönnyebben elérhető eszköze az a világméretű számítógép-hálózat, amelyet internetnek neveznek. Marsall McLuhan szerint Gutenberg nyomdagépének és ezáltal a könyvnyomtatás elterjedését követően az ember végleg leszámolt az évezredes szóbeliségen alapuló kultúrával, amikor lehetővé tette az információk tömeges terjedését és tartós rögzítését. Ezáltal az írásolvasás kikerült egy szűk kiváltságos elit kezéből, és mindenki számára lehetővé vált az ismeretszerzés ezen módja. A McLuhan által nyomtatott könyvhöz hozzájutó és abból tudást szerző, tipográfiai embernek nevezett embertípus számára a tudás lényegében a tudás birtoklásán alapszik: különféle írásbeli forrásokból elsajátítható ismeretek összességét jelenti. A fogalmat napjainkban már az audiovizuális és mindinkább a digitális kommunikáció elterjedésére használják, és a tipográfiai és poszttipográfiai ember kifejezés helyét ma már az elektronikus ember fogalom veszi át, „aki számára a tudást már nem az infor-

3

DÁVID Adrienne: A digitális dokumentum szerepe az információs társadalomban [szakdolgozat] [elektronikus dokumentum.][2010. március 7]. 4 ROSZAK, Theodor (1990) idézi Bell, Daniel: 2001 [1976]): Az információs társadalom társas keretrendszere. In: Az információs társadalom és a kommunikációtechnológia elméletei és kulcsfogalmai (szerk. Kondor Zsuzsanna, Fábri György) Századvég, Budapest 2003.A budapesti Kommunikációs Főiskola tankönyvei, 6. 23. 5 TÓTH Máté: A könyvtáros szakma szerepváltása a digitális korban. In:Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 51. évf. 1. sz. (2004) 16–22. [2010. március 7.] [Letöltve: 2010. március 7.]

12

VIRTUÁLIS KÖNYVTÁRAK máció birtoklása, hanem az elektronikusan hozzáférhető végtelen információáradatban való eligazodás képessége határozza meg.”6 Az információs társadalom egy olyan gazdasági-kulturális és társadalmi változás, mely jelentőségében és mélységében a mezőgazdasági-ipari-szolgáltató társadalmak után következett, és egy új, negyedik szintnek tekinthető. A változások már régen, több évtizeddel ezelőtt elkezdődtek és teljesen megváltoztatták életünket. Az információs társadalom fogalma, mint terminus technikus nagyon is különféle értelmezésekben fordul elő: van, aki az informatizálást a korlátlan és egyetemes haladás új irányának látja, van, aki szerint ez csak egy átmeneti időszak, amelynek jelentőségét nem kell túlmisztifikálni. Többen (Castells, van Dijk) azt vallják, hogy az információs társadalom helyett a hálózati társadalom lenne a megfelelő fogalom az információs társadalom helyett, ugyanis az egyének társas kapcsolataikat egyre inkább a médiahálózatok rendszerében intézik, a kapcsolati hálók is ezen keresztül alakulnak majd. Az információs társadalomban tehát a könyvtárak és a könyvtárosok szerepe igen jelentős, hiszen ők rendelkeznek azzal a tudással és tapasztalattal, amelyek segítik az információ szakszerű a felhasználók által feldolgozható formában történő megszűrését. Az internet adta lehetőségek nagyon sokfélék, ám egy olyan rendezetlen, kis mértékben feldolgozott, feltárt adattömegről van szó, amelyben mind a tartalmi, mind a visszakeresési szempontok igen hiányosak. 2.3.2

Hálózati társadalom

A hálózati társadalom fogalom mellett sokan tették le a voksukat. Számos definíció született, amely a társadalmi változások ezen új irányát határozzák meg. Van Dijk7 a hálózati társadalmat így definiálja: „egy olyan társadalomforma lesz, amely egyre inkább a szemtől szembeni kommunikáció társadalmi kapcsolathálóit fokozatosan felváltó vagy kiegészítő médiahálózatokba szervezi viszonyait.” Ennek oka lényegében az lehet, hogy a médiaelemek közötti határok egyre inkább elmosódnak, az internet több tekintetben is egyesíti őket, és egy szerteágazó hálózati struktúrát eredményez. Az ilyen hálózatok egyaránt lehetőséget adnak a közösségépítésre és a kirekesztésre is. Manuell Castells korszakalkotó trilógiájában az információs korszak és hálózati társadalmak, vagyis egyfajtaképpen a 21. század társadalmának legfontosabb kulcsfogalmait, tendenciát, gazdasági és társadalmi dinamikáját tárgyalja. Átfogó elmélete számba veszi azokat a hatásokat, amelyeket az információs technológiák alkalmazása gyakorolt modern világunkra. Egyik fő megállapítása, amelyet a hálózati társadalom kialakulása című művében hosszasan levezet az, hogy egy-egy technológia elsajátítása kifejezi egy-egy társadalom képességét önmaga átalakítására. Az, hogy ez milyen mértékben és keretek között vasul meg, jellemzi a társadalmat sokféle szempontból.

6

GYENGE Zsolt: Gutenberg-galaxis. [elektronikus dokumentum]. In. Kommunikációtudományi Nyitott Enciklopédia. URL: http://ktnye.akti.hu/index.php/Gutenberg-galaxis [2010. március 1.] 7 Castells, Manuel: The Information City: Information Technology, Economic Restructuring, And The UrbanRegional Process, Oxford, 1989. Basil Blackwell P. 350 idézi Nyíri Kristóf: Castells The information age (recenzió). – . – In: Az információs társadalom és a kommunikációtechnológia elméletei és kulcsfogalmai / szerk. Kondor Zsuzsanna, Fábri György. –Budapest: Századvég, 2003. – A budapesti Kommunikációs Főiskola tankönyvei, 6.-p. 177.

13

VIRTUÁLIS KÖNYVTÁRAK A technológiai újítások gyors átvétele sokban segítette az átmenetet az indusztriális korszakból a posztindusztriális, információs korszakba. Ugyanis a különféle termelési módokon alapuló társadalmak termelékenységének fő forrása mindig a jellemző technológiai eszközökben rejlik: a preindusztriális társadalmakban a termelékenység (azaz a fölösleg termelése) növekedésének a kulcsa a természeti források (föld) növelésében rejlett. Ipari társadalmakban: új energiaforrások (gőz, szén, elektromosság) igénybevételén alapult a termelékenység növekedése. A posztindusztriális-információs társadalomban: a tudás új technológiái fejlesztik a termelékenységet (az információfeldolgozás új formái). Ez utóbbinál egymást generálják a folyamatok, hiszen a tudás technológiai fejlesztése még nagyobb mennyiségű adat feldolgozását teszi lehetővé, ez még több tudást eredményezhet, amit aztán az információfeldolgozás megint újabb technológiájára fordíthatnak, hogy még több információt tudjanak feldolgozni. Az ipari forradalom kulcsa az energiatermelés volt, az információs forradalomé pedig a technológia. A technológia pedig nem más, mint a tudományos tudás széleskörű, tömeges gyártási folyamatokra vonatkoztatott alkalmazása. Az információs technológia roppant előnye: használói egyben fejlesztik is azt. Az információt pedig úgy definiálhatjuk, mint a tudás kommunikációját. Castells úgy véli, hogy az információs technológiák nagymértékű fejlődése következtében a emberek előtt a szabadság új dimenziói nyílnak meg. Számos problémával azonban, mint például a munkanélküliséggel és az ezzel együtt járó kirekesztődéssel meg kell küzdeni az egyénnek és a társadalomnak egyaránt. Dahrendorf konfliktustársadalom elméletével, miszerint a konfliktusok révén fejlődik társadalmunk, ám a tömeges munkanélküliséggel a javuló gazdasági mutatók hatására is meg kell küzdeni, csökkenésére nem sok kiutat lát a Castells sem. Az információs technológiai paradigma öt jellemzőjét emeli ki szerző: − Az első ezek közül, hogy a paradigma magára az információra irányul, és nem az információs technológiára, tehát a cél az információfeldolgozás, az erre való gépek gyártása csak eszköz, szemben a hagyományos iparral. − A második jellemző, hogy mivel az információra irányul, az információs technológia az egyéni és kollektív egzisztencia valamennyi folyamatát érinti. Nehéz olyan mozzanatra gondolni az életünkben, ami valamelyik ponton ne menne át elektronikus információfeldolgozáson. − A harmadik jellemző, az új információs technológiára épülő kapcsolathalmazok hálózati logikája. Ez egy olyan konfiguráció, ami mindenfajta folyamatban, szervezetben megvalósítható, egyszerre van jelen benne a szerkezet és a strukturálatlanság, s a kettő közti játékból származik az újítás és a rugalmasság lehetősége. A hálózathoz való tartozás előnyei az összeköttetések számával egyenes arányban növekednek, míg költségei csak lineárisan – egy hálózatban egy kapcsolat kiépítésével automatikusan hozzájutunk az így elért csomópontnak a kapcsolataihoz is, míg ha nincs ez a hálózat, minden egyes elérni kívánt csomóponthoz magunknak kell kiépíteni a kapcsolatot. Ezzel párhuzamosan a hálózaton kívül maradás hátrányai is hasonló arányban nőnek. − Az információs technológia paradigma negyedik jellemzője, hogy mivel az információ válik a szervezés fő terepévé, óriási rugalmasságot biztosít a szervezés számára. A folyamatok, szervezetek átalakíthatók lesznek, új szabályokat lehet bevezetni a szervezet lerombolása nélkül. Ennek az eredménye lehet a rugalmasság, de lehet elnyomó is, ha az új szabályt mindig egy adott hatalom (vagy külső hatalom) 14

VIRTUÁLIS KÖNYVTÁRAK fogalmazza újra. A motiváció a hálózatok létrehozására tehát lehet egyszerűen a kommunikáció, de sokkal inkább lehet az is, hogy olyan pozíciót szerezzünk, ami másoknál jobb kommunikációs lehetőséget biztosít. − Az ötödik jellemző a speciális technológiák konvergenciája, egy erősen integrált rendszer kialakulása, ahol nem lehet egymástól különálló ágazatokat megkülönböztetni. Megalkotja az információs kapitalizmus fogalmát, mely szintén a profitelv szerint működik, de itt az információs technológia legújabb lehetőségeit használják fel a termelés során, ahol az információ áramlása soha nem tér és időkorlátok nélkül valósul meg. Castells is vizsgálja a hálózati vállalkozások kultúráját, intézményeit és szervezeteit, a munkavégzés és foglalkoztatás ezzel együtt járó átalakulásait. Bemutatja, hogy a fejlett gazdaságokban a termelés ma a 25 és 40 év közötti lakosság képzett szektorában összpontosul. Érvelése szerint e trend következménye a nem feltétlenül a tömeges munkanélküliség, hanem a munkavégzés nagyobb rugalmassága és a munka egyénibbé válása, aminek következtében egy rendkívül tagolt társadalom jön létre. Megállapítja, hogy az ipari gazdaság egyre inkább átalakul információs gazdasággá. Az információs forradalom következményei az egész társadalomra és az ezt alkotó egyének életére is hatással volt. A hypertext alapú hálózati modell a történelem folyamán először egyesíti, vagyis összeolvasztja az emberi kommunikáció írásbeli, szóbeli és audiovizuális elemeit, az egyidejűséget (a legfrissebb információk) és az aszinkronitást (akkor nézem meg, amikor akarom). Ez azt jelenti, hogy a világhálón olyan elemek integrációja történik meg, amely eddig elképzelhetetlen volt: nézhetünk tévét, hallgathatunk rádiót, intézhetjük ügyeinket, levelezhetünk, zenét tölthetünk le, telefonálhatunk. Röviden tehát integrált kommunikációs rendszert eredményez. Az egyre szélesebb körű lehetőségek következtében, mint például a tv csatornák elszaporodása, a közönség is egyre inkább szegmentálódik, a tömeg már nem homogén. A közvetlen kommunikációval ellentétben itt a közönség részéről a valódi visszacsatolásokról még nincs szó a közönség részéről. Az internet azonban változtat ezen a jellemzőn, hiszen interaktívvá teszi a rendszert, illetve közösségképző/építő hatással is bír. A közösségek érdek-és értékhatárok szerint különülnek el, de közösségek szerveződnek például az információs technológiák fejlődése vagy információcsere érdekében is. A virtuális közösségek nem állnak szemben, nem váltják fel a valódi, személyes közösségeket, inkább kiegészítik azokat. A hálózati társadalom az élet minden területén ott van, a világhálón keresztül különféle tevékenységeket szerveznek, információt cserélnek és megosztoznak rajta, de ennél többet is tesznek: „Ők a kulturális kódok tényleges előállítói és terjesztői. Nemcsak a világhálón, de a véleménycsere és kölcsönhatás sokféle formáján át is.”8 Castells nagy jelentőséget tulajdonít az interneten szerveződő közösségeknek, és ezek véleményformáló szerepének. Említ is egy példát, a Minitelt, mint a számítógéppel közvetített kommunikáció első tömegesen elterjedt rendszerét, amelynek segítségével szervezték meg a francia diákok a kormány elleni tüntetéseket. Úgy vélem, hogy elméletének ezen 8

Castells, Manuel: The Information City: Information Technology, Economic Restructuring, And The UrbanRegional Process, Oxford, 1989. Basil Blackwell P. 350 idézi Nyíri Kristóf: Castells The information age (recenzió). – . – In: Az információs társadalom és a kommunikációtechnológia elméletei és kulcsfogalmai / szerk. Kondor Zsuzsanna, Fábri György. –Budapest: Századvég, 2003. – A budapesti Kommunikációs Főiskola tankönyvei, 6. 362.

15

VIRTUÁLIS KÖNYVTÁRAK része beigazolódott, hiszen számos csoport szerveződött már például egy blog fórumozóiból, ahol véleményt nyilvánítottak az egyes tagok és ennek közös mivolta formálta össze egy közösséggé, illetve a kölcsönhatás szempontjából a legjelentősebbek a közösségi portálok, ahol tulajdonképpen a véleménycsere és az interakció egyfajta fúziója jött létre, erősen befolyásolva az internetezés kultúráját, megváltoztatva szerepét és jelentőségét. A hálózati társadalomban a könyvtárak szerepe ugyanaz lesz, mint korábban, csak más felületen és egyre inkább egyénre szabva. Castells elmélet beigazolódni látszik a tekintetben, hogy a virtuális közösségek és közösségépítő alkalmazások milyen jelentőséggel bírnak ebben a társadalomban, amelyet az is igazol, hogy könyvtári környezetben is egyre több ilyennel találkozunk. 2.3.3

Digitális bevándorlók, digitális bennszülöttek

A rohamos technikai fejlődéshez a különböző generációk máshogyan viszonyulnak, a felzárkózás menete is eltérő ezáltal. Prensky, egy 2001-es tanulmányában arra hívja fel a figyelmet, hogy A mai, felnövekvő generációk digitális technológiák robbanásszerű fejlődése következtében már digitális bennszülöttek (digital natives)9, azaz beleszülettek az új technikai vívmányok világába, és a számítógép és internet adta lehetőségeket szinte kizárólagos kommunikációs és információszerzési eszköznek tartják. Ebből az is következik, hogy az új technikák, alkalmazások elsajátítása nekik már nem okoz nehézséget, hiszen így szocializálódtak mindennapi életük részét képezik, illetve különböző kommunikációs csatornákon érkező információ befogadása, megszűrése, feldolgozása másképpen zajlik náluk, mint az elődeiknél. Ugyanis idősebb generációk csak később, felnőttkorban találkoztak a digitális világgal és eszközeivel, vagyis „bevándorlóként” került bele az egész folyamatba. Ezáltal nincsenek birtokában a megfelelő IKT ismereteknek, éppen ezért nem szívesen használják az új eszközöket és lehetőségeket a tanítás során. Egy másik terminológia a napjaink felnövekvő generációját N, azaz net-, míg egy másik D, azaz digitális generációnak nevezi. Fontosnak megemlíteni az XYZ-generációk10 főbb jellemzőit. A felosztás szerint öt generációra osztható a társadalom az digitális kultúrával való találkozás szempontjából, ahol a veteránok idős korban találkoztak először az internettel, így számukra a számítógép használat önmagában is kihívás; nehezen tudnak megbirkózni a digitális társadalom kihívásaival. A következő a bébi-bumm generáció, akik életük derekán találkoztak az internettel. A munkavégzésükbe hellyel-közzel beépült ugyan az internet használata, de nem hozott radikális változást. 9

PRENSKY, Marc. Digitális bennszülöttek, digitális bevándorlók. [elektronikus dokumentum]. URL: http://goliat.eik.bme.hu/~emese/gtk-mo/didaktika/digital_kids.pdf Eredeti forrás: Digital Natives, Digital Immigrants. MCB University Press. 9 (2001.october), 5. URL: http://www.marcprensky.com/writing/Prensky%20%20Digital%20Natives,%20Digital%20Immigrants%20-%20Part1.pdf (letöltve: 2010. február 11.) 10 KULCSÁR Zsolt: Az integratív e-learning felé. [elektronikus dokumentum]. URL: http://www.crescendo.hu/files/konyvek/kulcsar-zsolt-az-integrativ-e-learning-fele.pdf (letöltve: 2010. március 05.)

16

VIRTUÁLIS KÖNYVTÁRAK Átmeneti, egyfajta hírnökgenerációt képvisel az X-generáció, vagyis azok, akik kamasz- és ifjúkorukban találkoztak az internettel, munkavégzésüket alapvetően határozza meg a web. Életvitelükben előfordul internet, és jelenleg ők alkotják leginkább a munkaerőpiacot. A digitális nemzedék első hullámát képezik Y-generáció tagjai, akik már gyermekkorukban találkoztak az internettel kezdő munkavállalóként komoly kihívást jelentenek az X-generáció számára. Minőségileg új szintet képvisel a hírnöknemzedékhez képest. A digitális kultúrán nevelkedő a Z-nemzedék soha nem élt olyan társadalomban, ahol nem volt internet.

1. kép

XYZ generációk

Habár a különböző tanulmányok más-más névvel illetik a különböző generációkat, mindegyik közös jellemzője az, hogy a mai társadalomban szinte mindenhol jelen van a digitális kultúra és a hálózat, amelynek dominanciája kétségtelen. Erre azonban különféle módszerekkel fel kell készíteni mindenkit. Hiszen ezek az új technikák más készségek, kompetenciák, jártasságok elsajátítását követelik meg, amelyek elsősorban azt segítik elő, hogy a társadalom tagjai minél tudatosabban használják az új lehetőségeket, és egyúttal csökkenteni kívánják a generációk közötti digitális szakadékot. 2.3.4

Information literacy, digital literacy – információs és digitális műveltség

A Nemzeti Alaptanterv és az Európai Unió oktatáspolitikája is több ponton hangsúlyozza és elvárásként is megfogalmazza a digitális, illetve információs és kommunikációs kompetencia minél szélesebb körben történő, készségszintű elterjesztését és a kiemelt fejlesztési területként való megjelenését az iskolában. Napjainkban tapasztalható információáradatban kiemelt jelentőségűvé válik „az információs társadalom technológiáinak

17

VIRTUÁLIS KÖNYVTÁRAK magabiztos és kritikus használata a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén.”11 Nagy hangsúlyt kell fektetni a releváns információ felismerésére, visszakeresésére, értékelésére, tárolására, előállítására, bemutatására és cseréjére. Kulcsfontosságúvá válik emellett kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. Az információs társadalom által támasztott új lehetőségek és elvárások következtében kulcsfogalom lett az angol information literacy kifejezésből származó, információs kultúraként, műveltségként vagy írástudásként definiálható fogalom. Dávid Adrienne A digitális dokumentum szerepe az információs társadalomban című munkájában Susie Andretta12 szempontjait sorolja fel, hogy az információs műveltség a milyen kihívásoknak kíván megfelelni: − az információs túlterhelés, amelyet a digitális technológiák gyors fejlődése okozott, − a kompetens információhasználók iránti társadalmi igény, − a fogékony és informált munkaerő szükségessége, amelyet a tudásgazdaság követel meg. Koltay Tibor Virtuális, elektronikus, digitális című könyvében így fogalmaz: „Az információs műveltség készségek integrált készlete, amelynek nyilvánvalóan magába kell foglalnia a számítógépek tág értelemben vett használatával kapcsolatos ismereteket és készségeket is, tehát jól kiegészíti az információs műveltség fogalmát a számítógépes műveltség, a digitális műveltség és az internet-műveltség. Másképpen megfogalmazva: a hagyományos műveltség intellektuális kompetenciáit egészítik ki a technikai, azaz számítástechnikai kompetenciák és ezekhez járulnak a kommunikatív kompetenciák, amelyek mindkettőhöz kapcsolódnak.” 13

11

A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003 (XII.17) Korm. rendelet (a 202/2007. (VII.31.) Korm. rendelettel módosított, egységes szerkezetbe foglalt szöveg. [elektronikus dokumentum] URL: http://www.okm.gov.hu/letolt/kozokt/nat_070926.pdf (letöltve: 2010. február 11.) 12 DÁVID Adrienne, A digitális dokumentumok szerepe az információs társadalomban [Szakdolgozat] [2010. március 7.] 13 KOLTAY Tibor, Virtuális elektronikus, digitális 2007. [2010.február 28.]

18


2. kép

Information literacy

Ezen meghatározásokból is következik, hogy egy átfogó fogalommal van dolgunk, és nem a műveltség egy fajtájával. Az információs műveltség fogalma magában foglalja az elektronikus vagy a digitális írástudás képességét is. Szakmai körökben vita bontakozott ki arról, hogy a korunkban a digitális vagy az elektronikus írástudás fogalmát részesítsük-e előnyben. Tisztázzuk egy pár mondatban mind a kettőt. A definíciókat Joint Nicolas angol nyelvű cikkének az „Elektronikus írástudás vagy információs írástudás: melyik fogalmat részesítsük előnyben?” 14 című Koltay Tibor általi magyar fordítását vettem alapul. Azt leszögezhetjük, hogy az írástudás az olvasás és írás alapkészségein túl a megértés és a sikeres tevékenység általános képessége. Az információs írástudás készsége feltételezi azt, hogy a használója megérti, hogy az információ önálló intellektuális tartalom, amely független hordozójától, illetve képes a különböző médiumok között megfelelő különbségtételre ezek ésszerű és intelligens kezelésére. A digitális írástudás, műveltség, kultúra nem szinonim fogalmak. A digitális műveltség része a digitális írástudás, amely sokféle írástudásból tevődik össze: − Képi-vizuális írástudás − Reprodukciós írástudás − Média-írástudás − Információs írástudás − Számítógépes írástudás (IT) stb.

14

KOLTAY Tibor, Elektronikus írástudás vagy információs írástudás: melyik fogalmat részesítsük előnyben? In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. – 53.évf. 7–8.sz. (2006). [2010. február 28.]

19

VIRTUÁLIS KÖNYVTÁRAK Czeglédi László15 meghatározása szerint „A digital literacy más-más jelentéssel bír az egyes korosztályok számára, és fő jellemzője, hogy alulról építkezik.” A digitális írástudás elsajátítása révén fogja birtokolni a használó a digitális műveltséget, a digitális műveltség része a digitális írástudás. Elsajátítása ma már két úton történik. Egyrészt intézményi keretek között munkahelyen, iskolában sajátítjuk el egyes elemeit. A másikrészt a hétköznapokban, más tevékenységekbe ágyazva, szinte észrevétlenül sajátítunk el olyan ismereteket, amelyeket az élet más területein, péládul a munkánk során is hasznosítani tudunk (pl. mobiltelefon, digitális fényképezőgép stb.)

3. kép

A digital literacy elemei

„A digitális műveltség területén a könyvtárosnak két feladata van: megszerezni a digitális műveltséget, valamint átadni ismereteit a használóknak, hiszen csak így van értelme a digitalizálásnak, a digitális dokumentumok közzétételének.”16 A digitális írástudás fogalmát Paul Gilster17 alkotta meg, amely több írástudást, műveltséget fog át. Ezt azzal indokolhatjuk, hogy a digitális világban való eligazodáshoz szükség van az értő olvasás, funkcionális írástudás képességére, az információ megszerzéséhez szükséges keresési stratégiák alkalmazásának képességére, a különféle információforrások ismertetére és a megszerzett információ kritikus kezelésének, hasznosításának 15

CZEGLÉDI László: Digitalizálás és digitális dokumentumok közzététele az interneten/intraneten, intézményi portálon. [elektronikus dokumentum]. Távoktatási tananyag. Bíróképző Akadémia, 2009. 2–3. 16 CZEGLÉDI László: Digitalizálás és digitális dokumentumok közzététele az interneten/intraneten, intézményi portálon. [elektronikus dokumentum]. Távoktatási tananyag. Bíróképző Akadémia, 2009. 2–3. 17 GILSTER, P.: Digital literacy. New York, Wiley, 1997.

20

VIRTUÁLIS KÖNYVTÁRAK kompetenciájára. Azonban ezen képességek megléte mellé még kulcsfontosságú a tömegkommunikációs eszközök által közvetített információk kritkus kezelése és számítógépes írástudás, hiszen digitális környezetben zajlik az információhoz való hozzájutás. Azonban a digitális írástudás még ennél is több, fogalmazza meg Martin18: „Tudatosság, beállítódások és képességek olyan együttese, amely lehetővé teszi, hogy megfelelően használjuk a digitális eszközöket és intézményeket a digitális források azonosítására, elérésére, kezelésére, intergrálására, értékelésére és szintetizálására, továbbá új tudás és médiamegnyilvánulások létrehozására, értékelésére, valamint arra, hogy másokkal kommunikáljunk.” A digitális írástudás megszerzésének képessége tehát két részből tevődik össze: az elméleti ismeretek és az eszközhasználat elsajátításából. Az elektronikus írástudás képessége azt jelenti, hogy ismerjük az elektronikus világ képességeit és határait. Az elektronikus írástudás nem tesz különbséget a hordozók között, és csakis egyetlen közeg használatának a készségét jelenti. Nem jelenti azt, hogy nincs szükség az információs írástudás megszerzésére a hibrid könyvtári környezetben, csak azt, hogy az elektronikus eszközök által és ezekkel összhangban kell fejleszteni olyan készségeket, amelyek korábban elszigeteltek voltak. Például, ha valaki rendszeresen használja valamelyik keresőt, például a Google-t, akkor magabiztosabban tudja majd használni például a könyvtárak OPAC-ját. Az elektronikus írástudás és az információs írástudás különböző fogalmak, amelyek azonban kompatibilisek egymással, miközben más-más kontextusokban érvényesek. A napi könyvtári munkát egyaránt befolyásolja az elektronikus írástudás és az információs írástudás. Ezen nagyfokú fejlődés révén létrejött modern technológiák segítették az új médiumok megjelenését és térhódítását de egyben a nyomtatott betű fokozatos eltűnésével állítanak párhuzamba. Több elmélet is létezik, miszerint a Gutenberg-galaxis, átalakulóban van Neumann-galaxissá, vagy más elnevezés szerint Internet-galaxissá19, vagyis az írott kultúra, az nyomtatott anyagok háttérben szorulnak és előretör a digitális, multimédiás kultúra tör előre. Napjanikban a kettő egyfajta metszete kezd kialakulni, miszerint egyfajta digitális Gutenberg-galaxis alakul ki, ahol a dokumentumok virtuális formában jelennek meg, tehát lényegében csak a hordozófelület, a külcsín lesz más, a belbecs kevesebb nem, inkább több lesz. Tehát míg a „Gutenberg-galaxis” az emberiség írásba foglalt kulturális örökségét jelenti, az „Internet-galaxis” a digitális kódolású és elektronikus tárolású információk (dokumentumok) világa. Felmerülhet a kérdés, hogy mi most és mi lesz ebben a könyvtárak szerepe. Kétségtelen, hogy még nagyobb jelentősége lesz, mint eddig bármikor, hiszen a könyvtár kezdetekről fogva a tudás, és annaka minél szélesebb körű megismerését és elterjesztését szolgálta. Az internet és könyvtár együtt csak többet fog adni az olvasóknak, nem egymás ellenségei lesznek, hanem inkább egymás segítői, mert az új szolgáltatások ma már a világhálón is megjelennek kibővült és kibővített lehetőségekkel. Számos cikk született arra vonatkozóan, hogy mi is lesz a könyvtárral a jövőben, illetve miért nem tekinthető a web 18

Martin A.: Literacies for the Digital Age. idézi KOLTAY Tibor: Nem csak az amatőröké a világ. Kinek kell az információs műveltség? In: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros. 18. évf. 10. sz. 2009. 31. 19 SZILÁGYINÉ Gálos Ildikó: Gutenberg-galaxis a szupersztrádán : a könyvtár jövője a jövő könyvtára [elektronikus dokumentum]. [2010. február 28.]. < URL: ]http://pihgy.hu/files/Gutenberg-galaxis.doc>

21

VIRTUÁLIS KÖNYVTÁRAK egyetlen nagy világméretű könyvtárnak. Az interneten elérhető dokumentumok csak kis százaléka nyilvános a keresőmotorok számára, és ez a rész sem a megfelelő mértékben feltárt.

4. kép

A világháló nyilvános részének aránya

A 21. század könyvtára a Könyvtárosok kézikönyvében foglaltak szerint a: „társadalom megkülönböztetett szellemi intézménye lesz a tudásgazdálkodó, ismeretgazdálkodó könyvtár.”20

2.4

ÖSSZEFOGLALÁS

Az információs társadalom és a technika rohamos fejlődése következtében a kommunikációs felületünk olyan mértékű változáson ment át, amely új távlatokat nyitott a tér- és időkorlátok nélküli adat- és információcserében. Új készségek és kompetenciák elsajátítására van szükség, annak érdekében, hogy hatékonyan és gyorsan tudjuk kiszűrni a számunkra releváns információt a hatalmas hálózaton elérhető adattömegből. A különböző generációk – nevezzük őket akár digitális bennszülötteknek, bevándorlóknak, akár XYZgenerációnak – viszonyulása az új lehetőségekhez eltérő, hiszen más-más technikai feltételek között szocializálódtak. Az információs műveltség tehát elengedhetetlenül fontos a mai 20

HORVÁTH Tibor – PAPP István: Előszó. –In: Horváth Tibor – Papp István (szerk.): Könyvtárosok kézikönyve. 1. Alapvetés. Budapest: Osiris, 1999. 9–11

22

VIRTUÁLIS KÖNYVTÁRAK hálózatosult világban való eredményes eligazodáshoz, és kiemelt jelentőséggel bír az olyan összetett készségek együttese, mint a digitális és elektronikus írástudás. Már az 1997. évi könyvtári törvény21 kimondja, hogy az „információs társadalom alapfeltétele a könyvtári rendszer, amelynek fenntartása és fejlesztése stratégiai fontosságú.” Korunk internetfelhasználói ma már nem pusztán befogadók, hanem aktív tartalomkészítők is, hiszen a webkettő szerepe ebben rejlik. Ahogyan Beeson fogalmaz: „[…] korunk olvasói egyben írók is.”22.

2.5 1. 2. 3. 4. 5.

ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK Mutassa be, hogy mi az információ szerepe napjaink társadalmában? Hasonlítsa össze Marshall McLuhan tipográfiai/poszttipográfiai és elektronikus ember fogalmait! Összegezze röviden Dahrendorf konfliktustársadalom-fogalmát! Értelmezze Prensky digitális bennszülöttek és bevándorlók fogalmát! Mi a véleménye a könyvtár jövőbeni szerepéről?

21

Az 1997. évi CXL. törvény a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről. URL: http://kozadat.oszk.hu/doku/1997_cxl_tv.pdf [letöltve: 2010. május 5.] 22 Beeson, I.: Judging relevance : a problem for e-literacy. idézi KOLTAY Tibor: Nem csak az amatőröké a világ. Kinek kell az információs műveltség? In: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros. 18. évf. 10. sz. 2009. 31.

23


3. A SZOLGÁLTATÁSOK ÚJ DIMENZIÓJA A KÖNYVTÁR 2.0 3.1

CÉLKITŰZÉS

A lecke során a hallgatók pontos képet kapnak a web 2.0 legfontosabb elveiről és alkalmazásairól, megértik az alapvető különbséget a web 1.0 és a 2.0 között. Megtanulják, hogy a könyvtár 2.0 milyen változásokat idézett elő a könyvtárak világában, és megismernek néhány hazai és külföldi jó gyakorlatot és olyan lehetőségeket, amelyet későbbi könyvtárosi munkájukban hasznosíthatnak. Egy olyan portálról kapnak ezenkívül pontos képet, amely hazai viszonylatban egyedülálló, és mind olvasóként, mind könyvtárosként nagy jelentőségű.

3.2

TARTALOM

Az internetalkalmazások egy magasabb szintje, a web 2.0 Webkettes eszközök a gyakorlatban Könyvtár 2.0 A Könyvtár 2.0 jó gyakorlatai Egy hazai webkettes portál: konytar.hu

3.3 3.3.1

A SZOLGÁLTATÁSOK ÚJ DIMENZIÓJA: A WEB 2.0 ÉS A KÖNYVTÁR 2.0 Az internetes alkalmazások egy magasabb szintje, a web 2.0

Az internet gyors ütemben történő fejlődésének következtében a felhasználók egyre nagyobb autonómiát kívántak, már nem a tartalom passzív befogadói akartak lenni, hanem aktív tartalomelőállítók, akik konstrutíven, közösségekbe szerveződne kívánták a tudástartalmakat létrehozni. Ez az igény indította el 2001-ben, az internet adta lehetőségek felhasználásának egy forradalmian új lehetőségét a Tim O’Reilly23 neve által fémjelzett web 2.0. A webkettő kifejezés olyan internetes szolgáltatások gyűjtőneve, amelyek elsősorban a közösségre épülnek, azaz a felhasználók közösen készítik a tartalmat vagy megosztják egymás információit. A felhasználók jellemzően kommunikálnak egymással, és kapcsolatokat alakítanak ki egymás között. Az interaktivitás és a fogyasztók egymással folytatott kommunikációja miatt napjainkban alig van olyan oldal amely köré ne szerveződne valamilyen közösség. Egyik fő jellemzője tehát, hogy növeli a társadalmi mobilitást, hiszen közös információ-és tartalommegosztást tesz lehetővé.

23

O’REILLY, Tim: What is web 2.0?. 2005. [elektronikus forrás] [2010. február 5.] URL: http://oreilly.com/web2/archive/what-is-web-20.html

24


5. kép

A web 2.0 alapelemei

Sokszor emlegetik „együttműködő webként”, ahol a szolgáltatások és a tartalmak létrehozásában való aktív részvétel kulcsfontosságú, ahol a tudáselemek megosztása működteti elsősorban a rendszert. Ládi László a 2.0-a weben és a könyvtárakban című cikkében jól összefoglalja egy mondatban a lényegét: „A web 2.0 tehát együttműködés, közösségi munka, önkéntesség, egyszerűség, átláthatóság, olcsóság, hatékonyság, nemzetköziség, állandó változás.”24. A web 2.0-ás alkalmazások szerepe igen jelentős volt abban, hogy a felhasználók kettős szerepet töltsenek be, azaz egyszerre befogadók (fogyasztók) és az információ előállítói is legyenek, úgy is fogalmazhatunk, hogy „[…] korunk olvasói egyben írók is.”25, vagyis a webkettő „[…] az amatőrök korszakát hozta el magával.”26 A közösségi tartalommegosztás és az előbb vázolt jelentségek hatására a digitális írástudás is kibővül, hiszen az információk kreatív újrahasznosítása is egyre inkább ezen műveltség keretében sajátítja el a felhasználó.

24

25 26

Ládi László: 2.0 a weben és a könyvtárakban. In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 55. évf. 9. sz. (2008) [elektronikus dokumentum] [2010. február 10. ]. URL:
25


6. kép

A web 2.0

Másképpen szólva Web 2.0 kifejezés olyan második generációs internetes szolgáltatások gyűjtőneve, amelyek elsősorban a közösségre épülnek, vagyis a felhasználók közösen készítik a tartalmat vagy megosztják egymással információikat. A kifejezést Tim O’Reillynek, az O’Reilly Media cég alapítójának tulajdonítják. Tehát a kulcsszó egyértelműen a kooperáció, az együttműködés. Azt mindeképpen fontos hangsúlyozni, hogy a webkettő nem egy új web, hanem „csupán” egy új szemlélet, a meglévő technológiák újragondolását, újszerű alkalmazását jelenti, a webhasználat és a webszolgáltatások egy magasabb szintjét képviselve. Jelentősége olyan nagy, hogy 2006-ban a Time magazin Az év embere titulust annak a több millió névtelen szerkesztőnek ítélte, akik olyan felhasználók által generált oldalakat szerkesztenek, mint a Wikipédia, YouTube, MySpace, Facebook, Second Life, a Linux operációs rendszer vagy más hasonló projekt. A megnevezés szimplán „Te”27 lett.

27

Grossman, Lev: „Time’s Person of the Year: You”, In: Time. 2006. december 13. [elektronikus dokumentum]. URL: http://www.time.com/time/magazine/article/0,9171,1569514,00.html (letöltve 2010. március 1.)

26


7. kép 3.3.2

A Time magazin címlapja 2006-ban: Az év embere TE vagy Webkettes eszközök a gyakorlatban

A web2 új alkalmazásai napról napra gomba módra szaporodnak, amelynek fő oka, hogy a fejlesztés lehetősége nem autokrata módon egy szűk réteg feladata, hanem a köz(össég) munkája, bárki hozzáteheti, amit tud. A titka és hihetetlen népszerűsége is ebben rejlik. A leghasznosabb és legnépszerűbb szolgáltatások: − Egyesített beléptetőrendszerek (OpenID, TypeKey): A szolgáltatásokra történő regisztrációt igyekeznek ezen lehetőségek által kiküszöbölni. A technológia lényege, hogy egyszer létrehozunk egy felhasználónév-jelszó párost, és számtalan helyen fel tudjuk ezt használni. − Együttműködésen alapuló dokumentumok (Google Docs): Az együttműködésen alapuló vagy más néven megosztott dokumentumok jelentősége abban áll, hogy egyrészt nincs szükség hozzá külön irodai szoftverre, elegendő egy felhasználói fiók, és a dokumentumokon egymástól függetlenül is tudunk dolgozni, úgy hogy azonnal látjuk a másik által végrehajtott módosításokat, az újbóli elküldésekből fakadó redundancia nélkül. − Érdeklődésen alapuló szakmai közösségek (ning): A közösségszervező erő az ilyen közösségi oldalaknál a közös szakma, érdeklődési kör, hobbi, szakmai fórumként is működhet. − Fórumok: A közös megvitatás, disputációs jelleggel működő oldalak célja különféle problémák megvitatása, vélemények ütköztetése. Speciális fajtája a különféle szakmai fórumok.

27

VIRTUÁLIS KÖNYVTÁRAK − −

− −

−

−

−

−

−

−

− −

28

Hírcsatornák és hírforrás-olvasók (RSS, Google Reader): A legfrissebb hírekről egy értesítés által a publikálás pillanatában értesülhetünk. Képmegosztó oldalak (flickr.com, PicasaWeb): A tartalommegosztás egyik fajtája, online fotóalbum létrehozására is lehetőségünk nyílik ezen szolgáltatás keretében. Könyvkereső és -értékelő alkalmazások (Lulu, Biblio, WuFind): A közös tapasztalatok, vélemények megosztását segítik elő, amelynek tárgy a könyv. Közösségi könyvjelzők (del.icio.us), amely a böngészők Kedvencek menüpontjához hasonlóan lehetővé teszi az általunk megjelölni kívánt linkek elmentését, ám bárhol, számítógéptől függetlenül elérhetjük, ellentétben a helyi gépen letárolt kedvencekkel. Az egyes weboldalak linkjeihez tudunk megjegyzéseket írni és címkézni a legfontosabb jellemző kifejezésekkel (tagging). Közösségi oldalak (Facebook, iwiw): Az ismerőseinkkel való kapcsolattartást valósíthatjuk meg ezáltal, saját profilt hozhatunk létre fényképekkel, és üzenőfalon üzenhetünk ismerőseinknek. Napjainkban a legnépszerűbb szolgáltatás, amelyet számos saját fejlesztésű alkalmazással, és különféle játékokkal színesítenek. Mashupok és a létrehozásukat támogató szolgáltatások: Angol mashup szó szerinti fordítása „montázs”, informatikai körben egy olyan oldal, ami egy másik alkalmazást épít be magába. Online konferencia alkalmazások (usstream): Videókapcsolatokat hozhatunk létre ezeken keresztül, amelyeket megoszthatunk másokkal egy link segítségével, így egy élő videó-konferenciát könnyedén meg tudunk rendezni. Online térképalkalmazások (Google Maps, Yahoo! Maps): Nagy segítséget nyújthatnak egy-egy esemény helyszínének bemutatására, szabadon szerkeszthetők, fényképeket is fel tudunk tölteni az egyes helyszínekhez és útvonalat is tervezhetünk velük ingyen. Tartalommegosztó szolgáltatások (slideshare.net): A tartalommegosztó szolgáltatások előnye, hogy közös tudástartalmainkat meg tudjuk osztani másokkal egy publikus felületen, és kommentárokat is fűzhetünk saját és mások munkáihoz. Videómegosztó szolgáltatások (Youtube, bublr): A tartalommegosztás egyik fajtája, mikor videókat osztunk meg egymással, melyek témája a tudományostól, a közéletin át, a szórakozásig sokféle lehet. Virtuális pendrive-ok, tárhelyek (box.net, dropbox): Online tárhelyként szolgálnak állományink tárolására. Wikipédia és más wikik: Olyan szabadon szerkeszthető ismerettárak, amelyek a közösségi tudást szolgáltatják egy felületen, különféle témákban, amelyet bárki szerkeszthet, kijavíthat, hozzátehet.


8. kép 3.3.3

A web 2.0 alkalmazásai

Könyvtár 2.0

Ma már szinte a legtöbb területnek megjelent a 2.0-ás változata, a szolgáltatások egy megváltozott, elsősorban közösségre épülő szintjét képviselve ezzel. Nincs ez másképpen a könyvtárak esetében sem. A könyvtár 2.0, ha a céljai alapján akarjuk definiálni akkor „társadalom szereplői által előállított információhoz való hozzáférés, megosztás és felhasználás a társadalom céljai szerint”28 ,vagyis a hagyományos könyvtári küldetést tartalmazza. Jellemzően a könyvtári blogvilágban született meg, és még csak pár éves múltra tekint vissza.

9. kép 28

A web 2.0 változatai

KIT-hírlevél. – http://www.kithirlevel.hu/ [elektronikus dokumentum]. [2010. március 05.]

29

VIRTUÁLIS KÖNYVTÁRAK Ezen projekt a web és könyvtár 1.0-hoz képest számos új szolgáltatással kibővült, továbbfeljesztett változat. Támogatja az úgynevezett chat-referensz szolgáltatást az emailes kérdés/válasz mellett, illetve egyidejű elektronikus adatfolyamon alapuló tájékoztatást nyújt fejlett interaktív adatbázisokkal, természetesen megtartva a szövegalapú tájékoztatást is. A korábbról ismert email-levelezőlisták, webmesterek mellett: blogok, wikik, RSS-ek megjelenése jellemzi, A szabályozott osztályozási sémák mellett: használók általi címkézés is megjelent,amely a mindennapi ember számára megkönnyíti a keresést.(pl. OPAC-ban) . Főként nyomtatott és elektronikus tartalmakat reprezentáló katalógusok mellett honlapok, blogok, wikik stb. a könyvtárak új kínálata. Az OPAC-okban is számos újdonság fedezhető fel: megjelennek a címkék, és a kiterjedt információforrások jellemzik, amelyek a hagyományos nyomtatott és elektronikus dokumentumokon túl szociális hálók (pl. iwiw), blogok jelenlétét mutatják az OPAC-ban. A könyvtáraknak a versenyképességük megtartása érdekében három fő szempontot kell figyelembe venni: − Az első, és talán legfontosabb, amelyet egy könyvtárnak mindig is szem előtt kell tartani a használóközpontúság, amely ma már kibővült jelentéssel bír és magában foglalja azt is, hogy a használók részt vesznek a tartalom előállításában. Jó példa erre a később elemzett wikik szerkesztése, vagy az, hogy kommentárokkal látják el az egyes katalógusrekordokat, vagy maguk is segítenek a blogok írásában, melyek a könyvtár katalógusából is elérhetők lesznek. Vagyis röviden olyan virtuális közösségek jönnek létre, ahol a a könyvtár nem egyedül felelős a tartalom előállításáért, hiszen a közösség jelentős része részt vesz annak szerkesztésében. − A másik szempont a multimédia, amely az internet korában nagyon is lényeges, hiszen ez képezi szinte minden oldal alapját. Egy olyan kiterjesztett szolgáltatásra kell gondolni, ahol a gyűjtemény és a szolgáltatás mind szöveges, mind video- és audio-összetevőket tartalmaz. Például meg tudjuk hallgatni egy adott szerző versét, akár saját előadásában, vagy egy könyv borítóját is megnézhetjük. − A harmadik kulcsfogalom a közösségi tudat, hiszen a könyvtár weben való megjelenése a használók jelenlétét is feltételezi. Létrejönnek a közösségi portálok és olyan virtuális közösségek, amelyek akár közös munkát is végezhetnek egy erre a célra létrehozott elektronikus könyvtári felületen. A technikai feltételeknek azonban – Bell szerint – nem szabad túlzott jelentőséget tulajdonítanunk, hiszen ezeket csak egy eszközt, egy felületet biztosítanak, hogy tevékenységeinket könnyebben, kisebb energiaráfordítással tudjuk elvégezni. „Az internet éppannyira a közösségek, mint a technológiák összessége, és sikere nagymértékben függ attól, hogy a közösség mennyire lesz képes az infrastruktúrát előbbre vinni.”29 A hangsúly tehát a közösségen van, a közösségi szerepvállalás a fejlődés egyik kulcsa Keviczky László szerint. Ez alátámasztja a webkettő fontosságát és szükségességét és népszerűségét. A szinte nap mint nap bővülő szolgáltatások számtalan új kifejezést, fogalmat szül, amelyeket naponta halluk, de nem is tudjuk igazán elképzelni mennyire kitágultak lehetőségeink és ez hatással van a társadalmunkra. 29

KEVICZKY László: Az internet rövid története. In: Az információs társadalom és a kommunikációtechnológia elméletei és kulcsfogalmai (szerk. Kondor Zsuzsanna, Fábri György) Századvég, Budapest 2003. A budapesti Kommunikációs Főiskola tankönyvei, 6. 37.

30

VIRTUÁLIS KÖNYVTÁRAK Bell tanulmányában30 megemlíti a H.G. Wells „világagy” (world brain) jövővízióját, amely lényegében egy óriási számítógéphez hasonlóan egy helyen összpontosítana minden tudományos ismeretet, valamint mindezt kommunikációs hálózatokon keresztül elérhetővé tenni a világ új „szamurájai”, azaz a jövő tudományos elitje számára. A szerző szerint ez egy fantazmagória, de talán a teória első része nem is annyira. Gondoljunk csak a webkettő egy napjainkban egyre nagyobb népszerűségének számító közösségi tudásbázisaira, azaz wikikre, és ezek közül is a legnagyobbra a Wikipédiára, illetve a kontinenseket elektronikus könyvtári kezdeményezésekre (pl. Europeana, World Digital Library) természetesen nem egy szuperszámítógépen valósulna meg, de az elgondolás nem annyira utópisztikus. Ha ebben az ütemben fejlődnek, néhány éven belül akár a legnagyobb Interneten tudásbázist is jelenthetik. A web 2.0 eszközeit felhasználva ekönyvtár 2.0-s elnevezés a divatos web 2.0-nak (vagy: web2, webkettő) könyvtárakra alkalmazott változatát 2005-ben kezdték el könyvtári értelemben használni. Tárgyszerű definíciója: „A könyvtár 2.0 interaktív, együttműködésen alapuló, multimédiás, webalapú technológiai alkalmazás, webalapú könyvtári szolgáltatásokhoz és gyűjteményekhez.” Olyan használóközpontú virtuális közösség, melyben a könyvtár nem egymaga felelős a tartalom előállításáért. Ugyanazokat az eljárásokat és technológiákat alkalmazza, mint a közösség ösztönzi az innovációt és kísérletezést az elektronikus könyvtári környezetben.”31 A könyvtár 2.0 estében egy egészen új szemlélteváltásnak is be kell következni a fogalom bevezetése mellett, ugyanis nemcsak a hordozófelület, hanem az egész információ- és dokumentumszolgáltatás is átalakul.

10. kép

A web 2.0 és a könyvtár 2.0 kapcsolata

30

BELL, Daniel 2001 [1976]): Az információs társadalom társas keretrendszere. In: Az információs társadalom és a kommunikációtechnológia elméletei és kulcsfogalmai (szerk. Kondor Zsuzsanna, Fábri György) Századvég, Budapest 2003.A budapesti Kommunikációs Főiskola tankönyvei, 6. 162. 31 PASZTERNÁK Ádám – TAKÁCS Dániel – MIKULÁS Gábor, Könyvtár 2.0 [elektronikus dokumentum]. [2010.március 05.]

31

VIRTUÁLIS KÖNYVTÁRAK Mind a web 2.0 mind a könyvtár 2.0 ezt a három irányvonalat erősíti a könyvtárak esetében . Ezen újítások olyan közösségépítő és embereket összekovácsoló hatással bírnak, hogy a korábbi elembertelenedés, elszemélytelenedés vádjai már alaptalanná váltak, hiszen a közösségi oldalak, blogok és chat szolgáltatások éppen ennek ellenkezőjét igyekeznek megvalósítani. 3.3.4

A könyvtár 2.0 jó gyakorlatai

A webkettes alkalmazások jelentős része jól integrálható könyvtári környezetbe. Hazánkban is számos jó gyakorlat született a webkettő és a könyvtár fúziójából, amelyet a szakirodalomban is egyre inkább könyvtár 2.0-nak neveznek. A siker titka a webkettő alapfilozófiája rejlik, amely nem áll messze a könyvtárak elveitől sem: Ne tudhatok mindent. Mindenki tud valamit. A tudás az emberek fejében van. Ezen az elven működnek a tartalommegosztók és a wikik. A kulcsszó tehát a közösség, és a megosztás.

11. kép

A tartalommegosztás lehetőségei

A közösséggé válást a könyvtárban is érzékeljük, hiszen a hagyományos katalogizálás egyre inkább közösségivé válik, jó példa erre az OPAC-on is túlmutató Library Thing32 vagy Moly.hu33 virtuális könyvespolcok, ahol a felhasználók hozzászólhatnak, értékelhetik és idézhetnek kedvenc könyveikből és böngészhetnek mások virtuális könyvespolcain. Emellett Ládi László is megemlíti, hogy a tartalmi feltárásban is változások várhatók, ugyanis a felhasználók általi címkézés (tag) egyre népszerűbb módja a feltárásnak. A 32 33

Library Thing magyar oldala http://hu.librarything.com/ Moly.hu virtuális könyvespolc http://moly.hu/

32

VIRTUÁLIS KÖNYVTÁRAK könyvtárhasználat, könyvtárlátogatás is átalakulóban van, hiszen mind hordozófelületben, mind a tartalom felhasználásában változások következnek be. Egyre inkább elterjednek a digitális dokumentumok, hipertextek, és a nyílt forráskódú rendszerek, nyílt szabványok, közösségi tartalmak kerülnek előtérbe, amelyek a szerzői jogi aggályokat igyekeznek kiküszöbölni.

12. kép 3.3.5

A könyvtár 2.0 perspektívái

Blogok

A blog rendkívül rugalmas és gyorsan megújítható, nagyon jól használható a könyvtárral kapcsolatos hírek, szolgáltatások és források terjesztésére, valamint szakmai fórumként – ez utóbbi minőségükben a levelezőlistákat is „kiszorították”–, vagyis tulajdonképpen egyfajta külső és belső kommunikációs csatornaként funkcionálnak. Hasznos, mert a hírlevelekkel szemben az olvasó maga döntheti el, hogy meg akarja-e nézni. Másik nagy előnye hogy könnyen, gyakran és folyamatosan frissíthetők, emellett a blog olcsó, gyors, egyszerű és interaktív kommunikációs eszköz. És hogy ki is a célcsoport? Tulajdonképpen mindenki, de legfőképp a blogokat, wikiket, RSS-t, chat-et stb. használó fiatalok. Szinte minden blogról elmondható, hogy a bloggerek, azaz a naplóvezetők bejegyzései mintegy témavezetésként szövik a beszélgetés fonalát. Lehetőség van a hozzászóláshoz is az adott téma kapcsán, ezáltal megvalósul a feedback, azaz a visszacsatolás a befogadók részéről. Mint minden blognak, a könyvtárosok esetében is több fajta létezik: − Az első típus egy intézmény/szervezet életét mutatja be, ezt nevezhetjük a könyvtár „személyes” blogjának is. Az internetes naplók ezen fajtája a könyvtár életének mindennapi kérdéseiről, az aktuális hírekről, információkról tájékoztat, egyfajta hírközlő, olvasó „csalogató”, kedvcsináló funkciót is ellátva.

33

VIRTUÁLIS KÖNYVTÁRAK −

A második típus az ismeretterjesztő, amely akár saját állományból, akár külső forrásokból gyűjtött információkra támaszkodva inkább a nagyvilág, vagy éppen az adott szakma, szakterület érdekességeivel ismerteti meg az érdeklődőket. − A harmadik típusa pedig az oktató illetve technikai jellegű, amely az új technológiai megoldások alkalmazását bemutató, tárgyaló blogok. − Egy negyedik blogtípus az ún. énblogok, amelyek könyvtárosok vagy hallgatók írnak. A könyvtáros blogok, az ún. klogok az olvasók informálása céljából, és a velük való kapcsolattartás egyik alternatívájaként jöttek létre. Az egyik legjobb hazai gyakorlat erre az évek óta jól működő és hatalmas népszerűségnek örvendő, a webkettes szolgáltatások szinte teljes készletét felvonultató hangtarnok.klog.hu, azaz az egri Bródy Sándor Könyvtár zenei részlegének blogja. A chat és az instant messaging rendszerek mellett e blogok (freeblog – http://freeblog.hu/, blogtér – http://blogter.hu/ – vagy a hazai könyvtári közösség szolgálatára készült http://klog.hu) forgalma is növekszik. Ha a chat a rövid távú, az email a hosszú távú, akkor a blog a középtávú üzenetváltás eszköze. 3.3.6

RSS

Tagadhatatlan, hogy a könyvtárakban már teljes mértékben mindennapos eszköz a számítógép és az internet. Olyan új funkciókat látnak el ezek segítségével, amelyek évekkel ezelőtt elképzelhetetlenek lettek volna. Számos olyan szolgáltatást alkalmaznak már napi szinten sok könyvtárban, amelyet korábban csak a vezető hírportálok és hírügynökségek alkalmaztak. Az RSS egy olyan formátum, amely segítségével összegyűjthetjük a bennünket érdeklő hírportálok, blogok és más weboldalak legfrissebb híreit, mivel az újonnan felkerült anyagok megjelenéséről – azonnal – egy RSS-olvasó program segítségével értesülünk. Az RSS elnevezés sokféle feloldását ismerjük: Rich Site Summary, RDF Site Summary, Really Simple Syndication. A lényeg nem az elnevezésben van, hanem a funkciójában. Az RSS-t kezelő programok általában automatikusan jelzik, ha új hír érkezett a minket érdeklő témában. Az új híreket könnyen kereshető és olvasható formában kapjuk meg, és egyszerűen csak ki kell választanunk a minket érdeklő hírt, és ráklikkelve el is olvashatjuk azt. A napjainkban használt böngészők már kezelik és alkalmazkodnak az RSS-hez, így velük könnyedén és automatikusan elérhető ez a szolgáltatás, korábbi verzióknál egy RSSolvasót kell telepítenünk. Az RSS előnye a hírlevelekkel szemben, hogy használatához nem szükséges megadnunk személyes adatainkat, e-mail címünket.

34


13. kép

RSS logója

Az RSS-szolgáltatás népszerű és egyre szélesebb körben terjed el. A számos könyvtár is rendelkezik már ezzel a szolgáltatással „Az RSS-technológiát hazai könyvtárak is kezdték alkalmazni – egyelőre mint hírszolgáltatók.”34. Számos információt tudhatunk meg kiállításokról, konferenciákról, pályázatokról, technikai újdonságokról. Például a Hangtarnok blog is rendelkezik RSS szolgáltatással, illetve az Országos Széchényi Könyvtár RSS-ére is feliratkozhatnak az érdeklődők. Az RSS mellett megjelent egy másik hasonló, de sokak szerint jobb szolgáltatás is, az ATOM. Amely már nyílt szabvánnyal rendelkező és gyártófüggetlen szabvány. Az Atom egy XML alapú, a tartalom terjesztésére szolgáló „szabvány”. Az Atom fejlesztőinek célja egy univerzális publikációs szabvány kifejlesztése volt blogok és más, olyan webhelyek számára, ahol a tartalom gyakran frissül. Az Atomot használók egy atom.xml fájl betöltésével tájékozódhatnak a webhely változásairól. Az, hogy e két lehetőség közül melyik lesz a népszerűbb és melyik fog győzedelmeskedni a másik fölött, az még a jövő zenéje. Abban azonban biztosak lehetünk, hogy ezzel a fejlődésnek még nincs vége, sőt lehet, hogy csak most kezdődik. 3.3.7

Wikik

A közösen szerkesztett szabad lexikonok fénykorukat élik, és már a könyvtáros szakma is alkalmazza. A wikik, a közösségileg szerkesztett enciklopédiák, alapvető szerepet tölthetnek be a nonprofit információszolgáltató intézményeknél.”35 Másképpen megfogalmazva a wiki (hawaii nyelven: gyors) olyan tartalomkezelő rendszer, amely lehetővé teszi, hogy a felhasználók (vagy általános esetben bárki) a weblaphoz új tartalmakat adjanak vagy azon tartalmat módosítsanak. A wikiket tulajdonképpen bárki szerkesztheti, és meg is változtathatja a tartalmat. Sokakban felmerült és felmerül ma is a kérdés, hogy megbízhatatlan, és sok téves adat van 34

Paszternák Ádám – Takács Dániel – Mikulás Gábor, Könyvtár 2.0 [elektronikus dokumentum]. – URL: http://konyvtar20.pbwiki.com/Konyvtar20 [Letöltve: 2008. március 26.] 35 Paszternák Ádám – Takács Dániel – Mikulás Gábor, Könyvtár 2.0 [elektronikus dokumentum]. – URL: http://konyvtar20.pbwiki.com/Konyvtar20 [Letöltve: 2008. március 26.]

35

VIRTUÁLIS KÖNYVTÁRAK benne, hiszen bárki „belekontárkodhat”, de a tapasztalat mást mutat. Ugyanis nagy az „öntisztító hatásfoka” a rendszernek, vagyis ha valaki tudatlanul vagy szándékosan vagy szándékosan nem helytálló, akkor rövid időn belül kijavítja valaki, a nagy számú látogatónak köszönhetően. A wikik lapjai között linkek, vagyis keresztkapcsolások vannak, így szinte minden összefüggésben áll mindennel, egyfajta ugrópontot szolgáltatva ezzel a témában való mélyebb elmerülést szolgálva. Épp a sokféle szerkesztő érdeklődési köre által a wikik felhasználása sokrétű és akár portált lehet rá építeni, és tudományos kutatásoknak is hasznos segítőtársa lehet. A közösen szerkesztett lexikon vagy, ahogy sokan nevezik a kollektív bölcsesség segítségével – megfelelő felhasználói bázis esetén – egy-egy témakör nagyrészt lefedhető, akár előre megadott kritériumok alapján jól nyomon követhető, például csak pontos forrásmegjelöléssel lehet bármit is beírni. A könyvtáros szakmában hazánkban szakmai wiki például a Miskolci Egyetem Könyvtára saját belső tudnivalóinak, leírásainak, dokumentációinak kezelésére készítette rendszere: http://wiki.lib.uni-miskolc.hu Ígéretes lenne külföldi példát követni, hiszen ott már sok könyvtárban nagyon igényes wikik36 léteznek és például az angol Wikipedia minősége és pontossága sokak szerint megegyezik a Encyclopaedia Britannicáéval. 3.3.8

Közösségi hálók

Az utóbbi pár évben a közösségi portálok, azaz az iwiw, a myvip, vagy a myspace és még sorolhatnám mindennapi életünk részévé vált. Ezek a szociális hálózatok térhódítása és sikere az utóbbi időben töretlen mind a fiatalok, mind az idősebbek körében. Ma már nem lepődünk meg azon, ha bejelöl valamelyik könyvtár ismerősének valamelyik ilyen portálon, vagy épp mi kattintunk az „Ismerősnek jelölöm” gombra, vagy valamelyik intézmény kiírja az üzenőfalra a legújabb programokat, vagy éppen a bemutatkozó videójának linkjét, amelyik valamely videómegosztó-oldalon található.

14. kép

36

A hagyományos-és a virtuális terek és szolgáltatásaik

Paszternák Ádám – Takács Dániel – Mikulás Gábor, Könyvtár 2.0 [elektronikus dokumentum]. – URL: http://konyvtar20.pbwiki.com/Konyvtar20 [Letöltve: 2008. március 26.]

36

VIRTUÁLIS KÖNYVTÁRAK A könyvtári szempontokat figyelembe véve azt mondhatjuk, hogy azért is izgalmas egy ilyen szociális háló vagy hálózat kialakítása, mert itt magukat az embereket válnak visszakereshetővé, megkönnyítve ezzel a kapcsolattartást és a személyes adataink, fényképeink megadásával sokkal eredetibb információhoz is hozzáférést kínálva. A portálok esetében lehetőség van a személyes profilok, azaz a név, elérhetőségek stb. közzétételére, emellett csoportok képzésére adott szempontok alapján, amellyel akár célcsoportoknak szóló üzeneteket is küldhet a könyvtár, egyfajta pr-tevékenységként, azaz egyfajta virtuális közösségszervezést valósíthat meg. A közösségi létet szakmai oldalról is erősítik a ning közösségek keretében létrejött érdeklődési körökön alapuló közösségek, például a konyvtaros.ning.hu37, illetve a Network Könyvtáros Klubról a http://konyvtaros.network.hu. Az érdeklődési körön alapuló, például szakmabelieket összegyűjtő közösségi hálók nagyban segítik a könyvtárosok együttműködését, ugyanis itt lehetőség van különböző fórumokon a szakmai kérdések megvitatására, illetve egyfajta tanácsadásra és segítségnyújtásra is. 3.3.9

Mashup

Az adatok begyűjtésén és integrálásán alapul az új, meglehetősen divatosnak tekinthető „webkettes” alkalmazás, a mashup. Már megint egy új angol kifejezés, amelynek nincs magyar megfelelője és mégis nagyon elterjedt. Mashup: olyan website vagy webes alkalmazás, mely egy vagy több forrásból kombinált tartalom felhasználásával készült, másik alkalmazást (pl. API) épít be magába.38 A mashup kifejezés a popszakmából származik, de manapság már egyaránt jelöli a szokatlan és egymástól eltérő két vagy több web 2.0 alkalmazás, tartalmi szolgáltatás egyesítéséből, ötvözetéből létrejövő szolgáltatást. Segítségével például felmérhető egy adott földrajzi területen élők ízlés- vagy szokásvilága is. A MappaMusica39-val például megvizsgálható, kik a legkedveltebb zenészek vagy zenekarok egy országban, vagy a Who is Sick?40 elnevezésű mashupban egy város lakói oszthatják meg egymással és az egész világgal, hogy milyen betegségben szenvednek éppen41. A Könyvtár 2.0 maga is mashup, hiszen tarkítva vannak blogokkal, wikikkel, RSS-el, azonnali üzenetküldő, azaz instant messaging szolgáltatással és közösségi hálózatokkal. Először a könyvtárhoz leginkább kapcsolódó webOPAC funkciót mutatom be. Ez már túlmutat a hagyományos OPAC funkcióin, egy kibővített szolgáltatásokkal, vagyis címkézhető rekordokkal, blogokkal, külső linkekkel, audio- és videofájlokkal rendelkező megoldás, amely már jól alkalmazkodik a 21. század kihívásaihoz. Az előbb említett 37

ning: a világ legnagyobb platform rendszere, amellyel közösségi weboldalakat hozhatunk létre SZŰCS Viktor – VIDA Andrea: Web2.0 a könyvtárak világában. URL: http://www.bibl.u-szeged.hu/~vidaa/oktatas/ea/web2_070418.pdf [Letöltve: 2008. március 27.] 39 Elérhetőség: URL: http://www.mappamusica.com/ 40 Elérhetőség: URL: http://whoissick.org/sickness/ 41 Bari Máriusz:, Mashup: a webkettő új színfoltja. – In: Heti Világgazdaság, 2007. december 10.–URL: http://hvg.hu/Tudomany/20071209_kreativ_web20_otletek_mashup.aspx [Letöltve: 2008. március 27.] 38

37

VIRTUÁLIS KÖNYVTÁRAK blogok ezen típusa, főként híreket szolgáltat és visszajelzést tesz lehetővé, megvalósítva ezzel a visszacsatolást. Nagy népszerűségnek örvend az ún. azonnali üzenetküldő alapokon nyugvó elektronikus tájékoztatás, amelynek segítségével megvalósul az időt és teret legyőző szinte élő beszélgetéssel megegyező gyorsaságú üzenetváltás. A wiki, amelyek a könyvtáron belüli vagy éppen a helyismereti információt nyújtó bárki által szerkeszthető lexikonok elterjedése is egyre inkább jellemző. Nem maradhat ki a felsorolásból a könyvtárprofilnak megfelelő forrásaggregáló oldalak megjelenése sem. Ezek a megoldások olyan új távlatokat nyitnak a könyvtár népszerűsítésére és jobb, alaposabb szolgáltatások kifejlesztésére, mint eddig még sohasem. A legnagyobb csábítást a tér és idő „legyőzése” jelenti, amely segítségével eddig lehetetlennek tűnő együttműködések megvalósulását eredményezi. Meg kell azonban jegyezni, hogy ehhez a rohamos fejlődéshez szükség van a szakemberek folyamatos képzésére, hiszen a felkészületlenség gátat szabhat az ilyen fantasztikus lehetőségek létrejöttének. Hangsúlyozni kell ezen újdonságok minél több fórumon való megjelenését, mert ezek nem egy szűk rétegnek szólnak, hanem az egész társadalomnak. Az információs szakember felkészültségén és informáltságán múlik, hogy tudja, mit és hol keressen az interneten, tisztában legyen a különféle online adatbázisok és egyéb webes információforrások elérhetőségével, tartalmával és – nem utolsósorban – hitelességével, hogy pontos, releváns és naprakész információt tudjon szolgáltatni. 3.3.10

Virtuális könyvespolc

A szolgáltatások egyesítését valósítja meg a már magyar felületen is elérhető, eredetileg angol nyelvű LibraryThing, avagy Tartsd nyilván a könyveidet online nevű szolgáltatás, amely nálunk a hu.librarything.com címen érhető el. Tulajdonképpen a web és a könyv kapcsolatára épít, és úgy tűnik, ez a kettős nagyszerűen kiegészíti egymást. Segítségével egy virtuális könyvespolcot hozhatunk létre, az éppen aktuális vagy korábbi olvasmányainkból, de akár az egész otthoni könyvállományunkból is készíthetünk egy könyvtári minőségű katalógust. A katalóguscédulákat a programban résztvevő könyvtáraktól lehet importálni, illetve különböző blogokban és fórumokban könyvajánlókat és véleményeket is olvashatunk, és mi is készíthetünk, emellett kategorizálhatjuk is őket. Ezzel együtt a web 2.0 egyik célját is megjeleníti, mégpedig azt, hogy egyben közösséget is épít, mégpedig oly módon, hogy összeköt azokkal, akik hasonló dolgokat szoktak olvasni, létrehozva így a világ legnagyobb online olvasókörét. Itt is megjelenik a már korábban ismertetett címkézés, amely publikus, azaz mások is olvashatják az általam címkézett könyveket és fordítva. Hogyan is jelenik meg ebben az esetben a könyvtár? A válasz nagyon egyszerű: azzal, hogy az olvasók megosztják egymással az általuk kedvelt műveket, kedvet csinálnak másoknak és sok esetben a könyvtárból kölcsönzik ki az érdeklődők a könyveket, növelve ezzel annak forgalmát. A LibraryThing a legtöbb webkettes oldalhoz és alkalmazáshoz hasonlóan egy bizonyos rekordig, ez esetben 200 darabig ingyenes, és számtalan hasznos kiegészítő funkciót kínál. Ilyen például a webes naplók oldalsávjába beágyazható egy olyan „virtuális könyvespolc”, ahol a blogger ajánlhatja a látogatóknak a kedvenc könyveit, megjelenik, hogy éppen mit olvas, kedvet csinálva ezzel másoknak is az olvasáshoz. A másik hasznos újítás az import/export funkció, amely az olvasót segíti olvasmányainak megosztásában, és lehe38

VIRTUÁLIS KÖNYVTÁRAK tővé teszi például az Amazon.com könyváruházában való megkeresését, vagy más partnerkönyvtárból való lekérését. A LibraryThing nemrégiben elindította kizárólag könyvtáraknak kínált „LibraryThing for Libraries” szolgáltatást (http://www.librarything.com/forlibraries/), mely jelenleg még csak angol nyelven érhető el. Ennek révén az oldal funkciói és a könyvtári OPAC között hatásos kapcsolat alakítható ki. Mégpedig úgy, hogy a katalógusban kereső felhasználó az általa kiválasztott könyvhöz hasonlókat kereshet, elolvashatja mások véleményét, esetleg kritikáit, lehetősége van a címkézésre, ezek szerint kereshet, böngészhet, értékelheti a dokumentumokat – mindezt pár sornyi HTML beágyazásával az OPAC-ba. Ez a szolgáltatás külföldön már nagy népszerűségnek örvend, hiszen a LibraryThing felhasználóinak könyvespolcán összesen 25 millió könyv található, amely valljuk be, nem kis teljesítmény. A könyvtár és az internet mostanság egyre többféle módon kapcsolódik össze, és ebben nem kis szerepe van az ambiciózus és az újítást támogató könyvtárosoknak. Örömmel tapasztaltam, hogy egyre inkább megdőlni látszik az a nézet, miszerint az intenet előretörésével az olvasást, a könyveket és magát a könyvtárat temetni kellene, épp ellenkezőleg most élnek csak igazán, hiszen átlépték a térbeli és időbeli határokat. 3.3.11

Egy hazai webkettes portál: konyvtar.hu

A Nemzeti Kulturális Alap és a Könyvtári Intézet közös kezdeményezéséből jött létre. A fejlesztés célja az volt, hogy a könyvtárak felé terelje a hangsúlyt és a bennük rejlő lehetőségek kiaknázása valósuljon meg olyan korszerű eszközökkel, amelyek a mai közönség elvárásainak megfelelnek, de részben új szemléletmóddal, olvasók és könyvtárosok munkáját és együttműködését egyaránt serkentve. Több webkettes szolgáltatást egyesít a néhány éve létrejött konyvtaros.hu portál, amelyen a virtuális könyvespolc, közösen épített tudástárak, wikik és szakmai fórum is megtalálhatóak. „Lehetővé teszi, hogy kipróbáljuk, miként működik a közösségi tartalomszolgáltatás modellje a könyvtárszakmában; hogy a könyvtárak felmérjék, mennyire előnyös ez számukra; hogy kipróbálják, az olvasók hogyan reagálnak az új szolgáltatásokra; és tényleg nem utolsó sorban, milyen új lehetőségei vannak a könyvtári szoftvereket fejlesztő cégek együttműködésének.”42 Az olvasók egy olyan integrált felületet nyújt, ahol egy helyen megtalálják a könyvtárakat, és a könyvtárak is meg tudják találni az olvasókat. Segítsünk a könyvtáraknak (kicsiknek és nagyoknak), hogy ezt az igényt ki tudják szolgálni. Fontos, hogy áttekintő képet is ad hazai a könyvtári rendszerről, így a portálon folyamatosan frissül az összes hazai könyvtár összes publikus adatainak listája. A szolgáltatás nem elkülönülten működik, céljuk, hogy mind az olvasók és a könyvtárak magukénak érezhessék a szolgáltatást. Ennek eszközeként két már meglévő fejlesztést építettek be a: − Az egyik beépített alkalmazás be tudja azonosítani, hogy a weboldal látogatója hol tartózkodik, és így releváns tartalmat szolgáltat a közelében lévő könyvtárak elérhetőségéről, az ottani rendezvényeiről. − A másik lehetőség a regisztráció: a regisztrált felhasználók maguk választhatják ki, mely könyvtárak érdekesek számukra, hová vannak beiratkozva, vagy hol szeret42

Kardos András: konyvtar.hu In. Könyv, könyvtár, könyvtáros. 18. évfolyam 5.sz, (2009)

39

VIRTUÁLIS KÖNYVTÁRAK nének tovább kutakodni. A regisztráció a könyvtárosoknak is lényeges, hiszen így tudják a portál naprakészségét biztosítani, azáltal hogy saját könyvtáruk adatait naprakészen tartják, híreket, eseményeket visznek fel, és könyvajánlót készítenek a portál virtuális polcainak segítségével. A portál központilag tájékoztat a hazai könyvtárak legfontosabb adatairól, de a webkettő szellemében egyedi megjelenést is biztosít azoknak, tehát a testreszabhatóság kritériumának is megfelel. Minden könyvtár rendelkezik ugyanis egy információs lappal a konyvtar.hu címen, ez tartalmazza alapadatait, szolgáltatásait, nyitva tartását, aktuális eseményeit, katalógusának elérhetőségét, valamint igény szerint képeket a könyvtárról, a dolgozókról. Egy-egy ilyen oldal, ha a könyvtárnak nincs önálló webes megjelenése, akár hivatalos honlapként is üzemelhet – amelyet a könyvtár dolgozói bármilyen helyi informatikai segítség nélkül könnyedén karbantarthatnak a portálon elérhető szerkesztőfelület segítségével.

15. kép

A konyvtar.hu nyitólapja

A személyre szabhatóság egy másik értelemben is megjelenik. A regisztrált felhasználók bejelölhetik kedvenc könyvtáraikat, és mint egy tartalomaggregáló alkalmazás során, 40

VIRTUÁLIS KÖNYVTÁRAK értesülhetnek az általuk fontosnak tartott híreiről, eseményekről, emellett, ha megadják olvasójegyük adatait is, akkor egy helyen (egy virtuális polcon) tarthatják nyilván kölcsönzéseiket több könyvtárból is, és azok lejáratáról e-mailben, sőt SMS-ben is értesítést kaphatnak. E szolgáltatásban azon könyvtárak tudnak részt venni, amelyek integrált könyvtári rendszerét már illesztettük a portálhoz – a fokozatosan bővülő körben szinte az összes hazai rendszer megtalálható, de erről érdemes a portálon, az adott könyvtár információs lapján tudakozódni. Magának a könyvtárnak ezzel kapcsolatban semmilyen teendője vagy költsége nincs, ennek ellenére jó, ha a helyi informatikusok is részt vesznek majd a portállal kapcsolatos tájékoztató fórumokon. Az olvasók egy helyen számos szolgáltatást elérhetnek, például kereshetnek kedvenc könyvtáraik katalógusaiban egyszerre, egyetlen kattintással kereshetnek dokumentumokat, és tájékozódhatnak azok kölcsönzési státusáról is. A portál létrejöttének másik, nagyon lényeges apropója volt az olvasás népszerűsítése. A Library Thing-hez hasonlóan a felhasználók saját virtuális polcokat hozhatnak létre, azokat egymás közt megoszthatják, vagy akár teljesen publikussá tehetik. Ezen polcok számos előnye, hogy a többek között könyvajánló, olvasmányjegyzék, bibliográfiai eszköz céljaira is használhatóak. A könyvek megismerését segíti továbbá egy hazánkban újszerű adatbázis, amely könyvismertetőket tartalmaz, amely jelenleg több mint 30 000 könyv rövid leírását tartalmazza.

16. kép

Virtuális könyvespolc a konyvtar.hu oldalon

„A könyvismertetőket a portálon belül több helyen is megjelenítjük, de a „Könyvsegéd” nevű eszközzel szinte bármelyik hazai OPAC-ban is elérhetővé tudjuk tenni. Ennek első példája a TextLib rendszer közös keresője (http://www.textlib.hu/tlkozos/), amely már jelenleg is kihasználja ezt a lehetőséget. A „Könyvsegéd” az ismertetők megjelenítésén 41

VIRTUÁLIS KÖNYVTÁRAK kívül lehetővé teszi, hogy az olvasók megjegyzéseket fűzzenek a könyvekhez, amelyek a portál központi adatbázisán keresztül – ismét csak – eljuthatnak szinte bármely hazai OPAC-ba. Könyvismertetőket később bárki írhat majd. A webkettes alkalmazások egyik legnépszerűbbje a wikik, amelyek többféle funkciót is ellátnak, egyrészt a közös tudásmegosztást és a szakmai közösségépítést is segíti. A portál wikije hiánypótló, hiszen elsősorban könyvtáros szakmai témákat tartalmaz, így elsősorban a szakmai tudásmegosztás terepe. A konyvtar.hu nagy népszerűségnek örvendő, korszerű, a mai felhasználók igényeit kielégítő portál. A könyvtár ezen szolgáltatások által virtuális szolgáltató terekké alakulhat, és a web 3.0 kapcsán egyre gyakrabban hangoztatott tudásbázisok és intelligens keresők központi motorja is a könyvtár lesz.

3.4

ÖSSZEFOGLALÁS

Napjainkban a könyvtáraknak új minőségekben és felületeken is meg kell jelenniük, mint például az internet, hiszen a hálózaton keresztüli információszolgáltatás egyre nagyobb teret kap. A változásokat jól jellemzi a könyvtár 2.0 elnevezés, amely a könyvtárak megváltozott, új szolgáltatásait jelenti, amelyeknek sikere igen jelentős.

17. kép

42

A könyvtár 2.0 fogalomtérképe

VIRTUÁLIS KÖNYVTÁRAK Összességében megállapíthatjuk, hogy ezen újítások hatására egyfajta paradigmaváltás következett be, hiszen a könyvtár és a könyvtáros már nemcsak a szolgáltató, míg az olvasó már nem csak a szolgáltatást igénybe vevő felhasználó, hanem a szerepek egy kicsit megváltoztak. Most már azon van a hangsúly, hogy a könyvtáros és az olvasó olyan közösséget építsen, amellyel együtt szolgálják a könyvtárak és a saját érdekeiket. Egyfajtaképpen meg kell nyílnia a könyvtáraknak, meg kell tudni mutatni az olvasóknak a könyvtárak mindennapjait, munkafolyamatait és akár problémáit is, közelebb hozva ezzel a társadalmat ezen intézményekhez. Ehhez olyan nyitott szabványokat kell a szakembereknek létrehozni, amelyeket a hétköznapi felhasználó is magabiztosan és könnyen tud kezelni. Ahogyan azt Takács Dániel már több fórumon is hangsúlyozta, a lényeg az állandó változáson és változtatni tudáson van, és azt a fő szempontot kell szem előtt tartani, miszerint a tartalomhoz egynél több eszközön is hozzá lehet és lehessen férni.

3.5 ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Mutassa be a web 1.0 és 2.0 szemléletbeli különbségeit! Soroljon fel legalább öt web 2.0 szolgáltatást! Hasonlítsa össze a web 1.0 és 2.0 szolgáltatásait a felhasználói aktivitás és a tartalomalkotás szemszögéből! Mi véleménye a könyvtár 2.0-ról? Versenyképessé teheti-e a könyvtárakat, és miért? Értelmezze a tanár 2.0 fogalmat! Sorolja fel és mutass be röviden a könyvtár.hu három szolgáltatását!

43


4. AZ ELEKTRONIKUS, A DIGITÁLIS ÉS VIRTUÁLIS KÖNYVTÁR FOGALOMKÖRE 4.1

CÉLKITŰZÉS

A hallgató megismerkedik a virtuális, elektronikus és digitális könyvtár fogalmával, képes lesz e három meghatározás között különbséget tenni. Megtanulja a hálózaton elérhető dokumentumokhoz tartozó legfontosabb definíciókat, és megismeri a virtuális könyvtárakhoz kapcsolódó elméleteket. Pontos képet kap a digitális dokumentumról és legfőbb jellemzőiről. Betekintést nyer továbbá a hazai és külföldi virtuális könyvtári szolgáltatások jó gyakorlataiba illusztrált példákon keresztül. 4.2

TARTALOM

A digitális dokumentum A falak nélküli elektronikus, virtuális, digitális könyvtárak Elektronikus könyvtárak Virtuális könyvtárak Egy lehetséges vízió: a hibrid könyvtárak

4.3 4.3.1

A VIRTUÁLIS KÖNYVTÁR ÉS FOGALOMKÖRE A digitális dokumentum

Az információ szerepe napjainkban még inkább felértékelődött, jelentősége vitathatatlan. A könyvtáraknak kiemelt szerep jut ebben, hiszen elsődleges feladata az információ gyűjtése, megőrzése(!), feltárása, azaz értékelése, rendszerezése, és ami az olvasó számára elsődlegesen fontos, ezek szolgáltatása. Ezen tevékenységgel járulnak hozzá az egyetemes tudás megőrzéséhez, átörökítéséhez, és lehetőségeiken belül biztosítják az általuk feldolgozott információhoz való szabad hozzáférést az olvasók és a használók számára. Ha az információhoz való hozzájutás felől közelítjük meg a kérdést, akkor tulajdonképpen a hordozó fajtája, milyensége lényegtelen elem, hiszen az a fontos, hogy a szükséges információt megkapjuk, mindegy milyen felületen. Ám az éremnek több oldala van, más szempontból is meg kell vizsgálnunk ezt a kérdést. Tehát nem a dokumentumtípusokon van a fő hangsúly, hiszen ettől függetleníteni kell az információt, vagyis nem a felület, a tartalom az elsődleges. A hálózatok egyre növekvő szerepével a feltárandó dokumentumok köre és a tájékoztatási lehetőségek tárháza is kibővült. Megjelent egy korábban ismeretlen hordozón tárolt dokumentumtípus, a digitális dokumentum. Ennek jövőbeni jelentőségét egyre inkább alátámasztja az a tendencia, miszerint a felhasználók az adott információhoz azonnal és akár otthonról szeretnének hozzájutni. A digitális dokumentum kifejezést szűkebb és tágabb formában is értelmezhetjük. Szűkebb értelmezés szerint csak a digitális formátumban létrehozott dokumentumok tartoznak ide, amelyek keletkezésük pillanatától kezdve digitális jelek formájában léteznek. Tágabb értel44

VIRTUÁLIS KÖNYVTÁRAK mezésében inkább a digitalizált dokumentumok kifejezés lenne helyesebb, hiszen ide sorolják a digitalizált dokumentumokat is, amelyek eredetileg analóg formában léteztek, de a hatékonyabb tárolás, átvitel és feldolgozás érdekében digitalizálták őket. A „digitális” fogalmat elsősorban a dokumentumok formátumára értjük. Tóvári Judit definíciója szerint: „Elektronikus dokumentumnak (bibliográfiai forrásnak) azok az objektumok nevezhetők, amelyek digitálisan kódoltak és használatuk csak számítógépes hardver- és szoftvereszközökkel valósulhat meg.”43 Kisebb egységét képezi a digitális objektum, amely alapvetően két részből tevődik öszsze: a tartalomból és az ennek visszakereshetőségét lehetővé tevő metaadatokból. A digitális objektumok repozitóriumokban helyezkednek el, amelyek biztosítják a szabályozott hozzáférést.

18. kép

A digitalizálás folyamata

A fenti meghatározásokból is világosan következik, hogy a könyvtárakra és a könyvtárosokra hatalmas feladat nehezedik az egyre szélesebb körben végzett digitalizálási törekvések miatt. Azonban ezzel még inkább erősítik azt az elképzelést, hogy a könyvtárak sze43

TÓVÁRI Judit: Az elektronikus, digitális, virtuális könyvtárak dokumentumainak feltárása. [elektronikus dokumentum]. Távoktatási tananyag. Bíróképző Akadémia, 2009. 1.

45

VIRTUÁLIS KÖNYVTÁRAK repe van a 21. században is igen jelentős, mind a digitalizálási, mind az ilyen formába tárolt dokumentumok tárolásában, megőrzésében, feltárásában és visszakereshetővé tételében és természetesen rendelkezésre bocsáthatóságában. 4.3.2

A falak nélküli elektronikus, virtuális, digitális könyvtárak

Elektronikus könyvtár? Digitális könyvtár? Virtuális könyvtár? Három fogalom, amelyek jelentéseit nem használjuk következetesen. Oka ennek a rohamos fejlődés, amelynek eredményeképpen a könyvtáros szakmán belül is terminológiai problémák vetődnek fel e három fogalommal kapcsolatban. A megfogalmazások egyértelmű megkülönböztetésének szükségességét már Poprády Géza is kiemeli a Könyvtárosok kézikönyvében44, ám éppen a Könyvtárosok kézikönyvében Horváth Tibor mutat rá arra, hogy mennyire nincs egyértelmű és világos fogalom sem a szakmában, sem a hétköznapi emberek fejében erre a három definícióra. A fogalmakat szeretném tisztázni az e témában megjelent publikációk45 alapján, illetve néhány konkrét példán át bemutatni a legfőbb jellemzőiket, előnyeiket, hátrányaikat és a jövőbeni fejlesztések irányvonalát. Egyet azonban szeretnék leszögezni még a fogalmak ismertetése előtt. Mégpedig azt, hogy legyen szó bármely meghatározásról a három közül, mindegyik hordozza magában a könyvtár alapvető funkcióit, csupán a hordozó eszközben, illetve a közvetítő közegben térnek el egymástól, azaz mindhárom esetben ráismerhetünk a könyvtár definíciójára. Bánkeszi Katalin összefoglalása alapján azt mondhatjuk, hogy a „digitális” fogalmat elsősorban a dokumentumok formátumára értjük, és a digitális formában létező műveket gyűjtő könyvtár – a digitális könyvtár – megnevezésében használjuk. Az „elektronikus dokumentum” mára már azonos tartalmú a „digitális dokumentum” kifejezéssel, míg az „elektronikus könyvtár” nem feltétlenül őriz digitális műveket. Gyűjteménye egy része (vagy egésze) lehet „virtuális”, vagyis nem magát a művet, hanem a művek azonosításához, kereshetőségéhez és megtalálásához szükséges információkat, adatokat, hivatkozásokat tárolja; a művekre csak „rámutat”. Az „elektronikus” szó a legtöbb esetben inkább a közvetítés módjára, eszközére utal. Az elektronikus könyvtár fogalma, tartalma az elmúlt évek során kicsit változott, átalakult. Az elektronikus könyvtár fogalma főként a technikára és a felszereltségre, tehát elsősorban a hardverre vonatkozik. Egy elektronikus eszközökkel felszerelt könyvtárat jelent, amely más könyvtárak állományaira is támaszkodik mind a szolgáltatások szervezésében, mind teljesítésében. Emellett az elektronikus jelző utal az állományok hordozóira is.46 „Először talán akkor kezdtük el használni, amikor az adatbázisok online keresőfelülettel jelentek meg, és így a gyűjtemény adatai között távolról, „elektronikusan” lehetett ke44

POPRÁDY Géza, Könyvtári trendek. In. Könyvtárosok kézikönyve. 5. Segédletek. Szerk. Horváth Tibor, Papp István. Bp. Osiris, 2003. p. 26. 45 SÜTHEŐ Péter, Elektronikus, digitális és virtuális könyvtárak In: Könyvtárosok kézikönyve 3. A könyvtárak rendszere. Szerk. Horváth Tibor, Papp István Bp. Osiris, 2001. 232–234. 46 CZEGLÉDI László: E-learning könyvtár : a fogalom és a megvalósítás. In: Tudományos és műszaki tájékoztatás. 54. évf. 8. sz. 2007.

46

VIRTUÁLIS KÖNYVTÁRAK resgélni. Az első, digitális dokumentumokat gyűjtő-és szolgáltató könyvtár is a „Magyar Elektronikus Könyvtár” (MEK) elnevezést kapta. 1997-ben megalakult a Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ (Neumann-ház), amely digitális dokumentumokból építette föl a gyűjteményét, és kizárólag interneten keresztül szolgáltatta a műveket.”47 A két gyűjtemény közötti különbség abban rejlett, hogy a Neumann-ház állománya saját tevékenységű digitalizálással gyarapodott, míg a MEK a hálózaton megjelent tartalmakat gyűjtötte össze, és nem vállalkozott saját digitalizálásra. Ebben az időszakban a két fogalom – elektronikus és digitális – eltérő értelmezést kapott, de ma már összemosódott a jelentésük. A digitális könyvtár „a hagyományos könyvtár digitalizált, vagy eleve digitálisan létrehozott állományának gyűjteménye, amelyben elektronikus katalógus segítségével teljes szövegű keresés valósítható meg.”48 A virtuális könyvtárak esetében nem a tényleges dokumentumokat, hanem az azokról szóló információkat gyűjtik és rendszerezik, tulajdonképpen „dokumentum a dokumentumról.” Az adatok elérési és szervezési módjai változatosak lehetnek, például lehetnek adatbázisba szervezve, listákba rendezve, vagy egyszerű hipertext hivatkozások mutathatnak a távoli dokumentumokra. Másképpen fogalmazva „Az elektronikusan máshol tárolt dokumentumok olyan gyűjteménye, ahol az információforrás és a katalógus is hálózati úton érhető el.”49 Az online (hálózaton keresztül elérhető) könyvtári katalógusokat is felfoghatjuk virtuális könyvtárnak, hiszen segítségükkel távolról is megtudhatjuk, hogy a keresett dokumentum megtalálható-e a könyvtár állományában, de magát a dokumentumot nem vehetjük kézbe. Jó példa erre a közös katalógusok és országos lelőhely-jegyzékek, amelyek több gyűjtemény adatait egyesítik virtuálisan. A linkgyűjtemények is hasonlóan értelmezhetők, hiszen csak rámutatnak forrásokra, de nem „gyűjtik be” azokat. A digitális könyvtárral szembeni néhány funkcionalitással kapcsolatos elvárás, véleményem szerint jól adaptálható a digitalizált dokumentumokat tartalmazó könyvtárakkal, ezen kritériumokat Zabihi50 és szerzőtársai fogalmazták meg: − a könyvek és a cikkek tartalma kereshető legyen; − a keresőprogram azonnal a megtalált tételhez vigye a felhasználót; − a keresőkérdéseket el lehessen menteni; − a kikeresett tételhez kapcsolódó minden releváns adat és dokumentum jelenjen meg; − az aktuális tétellel kapcsolatos felhasználói visszajelzéseket meg lehessen nézni; 47

BÁNKESZI Katalin: Elektronikus-virtuális könyvtári szolgáltatások. [elektronikus dokumentum]. Távoktatási tananyag. Bíróképző Akadémia, 2009. 2. 48 TÓVÁRI Judit: Az elektronikus, digitális, virtuális könyvtárak dokumentumainak feltárása. [elektronikus dokumentum]. Távoktatási tananyag. Bíróképző Akadémia, 2009. 1. 49 UŐ. 50 Drótos László: Digitális könyvtárak a szakirodalom tükrében: témák és tanulságok In: Tudományos és műszaki tájékoztatás. 56. évfolyam 4. szám (2009) Eredeti cím:I SFANDYARI-MOGHADDAM, Alireza – BAYAT, Behrooz: Digital libraries in the mirror of the literature: issues and considerations.

47

VIRTUÁLIS KÖNYVTÁRAK − −

a dokumentumokat ne csak téma, hanem típus szerint is osztályozzák; a felhasználók kapjanak e-mail vagy SMS értesítést, amikor a kért dokumentum hozzáférhetővé válik; − legyen helyzetérzékeny „súgó”, ami a rendszer minden pontján segíti a használót; − legyenek hivatkozások más digitális gyűjteményekre; − minden olyan szolgáltatásnak, amely egy hagyományos könyvtárban megszokott, a digitális könyvtárban is jelen kell lennie. A másik lényeges kérdés felhasználói oldalról az akadálymentesség a fogyatékkal élők számára, hiszen ez hagyományos, fizikailag működő könyvtárakban is fontos kérdés, kritérium. A felhasználók képzése is lényeges, hiszen a hozzáértő használat foka nagyban hozzájárul az elégedettség relevanciájához és az esetleges kritikák mérlegeléséhez. 4.3.3

Elektronikus könyvtárak Az elektronikus könyvtár jellemzője, hogy teljes állománya elektronikus formában érhető el.

A szolgáltatások gyorsabbak és hatékonyabbak lehetnek, mint a hagyományos könyvtári technikák alkalmazásával. Ennek oka, hogy a munkafolyamatok egy része – megfelelő tervezéssel – automatizálható. A szolgáltatások folyamatosan, a nap 24 órájában elérhetőek, egy jól karbantartott, működő weboldalon keresztül. Ezen szolgáltatások közül a felhasználó többet is választhat igényeinek és hozzáférési jogosultságainak megfelelően. „A hagyományos könyvtár regisztrált (beiratkozott) tagjainak lehetősége van könyvtári ügyeiket a hálózaton keresztül intézni. A felület kezelése könnyű és egyszerűen elsajátítható. A dokumentumok teljes egészében elolvashatóak, letölthetőek, vagy kinyomtathatóak51” – idézi Koltay Tibor Waters gondolatát. Másképpen megfogalmazva olyan könyvtár, amely elektronikus dokumentumokat gyűjt, feltár, rendez és hálózaton – legtöbb esetben az interneten – rendelkezésre bocsátja. A könyvtár anyagát a szolgáltató rendszerek tárolják, amelyek hálózatról könnyen elérhetők. Az elektronikus könyvtár – írja Buckland (1998) – „fontos kategória, mert a könyvtári dokumentumok növekvő mértékben lesznek hozzáférhetőek géppel olvasható formában, a használók igényelni fogják, hogy hozzáférhessenek ezekhez, s ezért biztosítani kell majd a hozzáférést. Tűnődhetnénk a papíralapú és az elektronikus dokumentumok pillanatnyi arányáról, a papír nélküli könyvtárak esélyeiről, ezek a kérdések azonban nem túl lényegesek ahhoz az alapvető elvi megfontoláshoz képest, hogy meg kell tenni a lépéseket annak érdekében, hogy egyes dokumentumokat elektronikus formában szolgáltassunk”.52 Tehát tulajdonképpen az elektronikus könyvtár fő jellemzője, hogy a dokumentumokat elektronikus, vagy egyéb, géppel olvasható formában tárolják, s így is használhatóak az olvasók által. Nagyon lényeges, hogy a digitális állománynak folyamatosan bővülni kell, a folyamatos frissítés és az új hordozókhoz való alkalmazkodás elengedhetetlen.

51

KOLTAY Tibor, Virtuális, elektronikus, digitális 2007. [elektronikus dokumentum] URL: http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b10095/index.html (letöltve: 2010. március 1.) 52 BUCKLAND, Michael, A könyvtári szolgáltatások újratervezése. Budapest: OSZK, 1998

48


Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) A Magyar Elektronikus Könyvtár a legnagyobb magyar szövegtár, amely az elektronikus könyvtár mellett egy digitális szöveg és újabban hangoskönyv-archívum funkciót is ellát. A MEK megalapításának gondolata szinte egyidős az Internet magyarországi megjelenésével. Az akkori elképzelés szerint, 1994-ben egy olyan elektronikus gyűjtemény kialakítása volt a cél, ahol az elektronikus publikációk összegyűjtésére, katalogizálására és hosszú távú archiválására kerül sor egy helyen. Tehát „nem egy előre meghatározott szakterület, korszak vagy dokumentumtípus anyagainak Internetre vitele a célja. A gyűjtemény összetétele nagyjából a magyar online és offline e-könyvkiadás kínálatát tükrözi, korlátozva és torzítva az éppen érvényes internetes copyright-szabályoktól53”

19. kép

A Magyar Elektronikus Könyvtár nyitólapja

Gyűjtőkörét tekintve gyűjti a hálózaton megjelenő tartalmakat, másrészt önkéntes digitalizálók, illetve közvetlenül a szerzők által felajánlott dokumentumokat tesz ingyenesen elérhetővé, letölthetővé.

53

MEK jellemzése http://mek.oszk.hu/html/gyik.html

49


20. kép

Magyar Elektronikus Könyvtár gyűjteményadatok

A szerzői jogi problémák miatt magánhasználatra és oktatási célra lehet felhasználni a szövegeket. A MEK-ben gyakran többféle formátumban (PDF, DOC, HTML, LIT) is elérhető egy-egy mű. Számos Magyarországon később létrejött internetes könyvtári szolgáltatás (főleg tartalomszolgáltatás) ebből nőtte ki magát, gondolok itt az Elektronikus Periodika Adatbázisra vagy a Digitális Képarchívum szolgáltatására.

21. kép

50

Egy dokumentum a MEK-ben

VIRTUÁLIS KÖNYVTÁRAK Szerepének és funkciójának meghatározását jól összefoglalja a következő mondat: „a MEK az ideális közkönyvtárat testesíti meg: teljesen ingyenes, állandóan nyitva van és mindig minden könyv ott van a „polcon”, hiszen ezeket se kölcsönözni, se ellopni nem lehet.”54 A Magyar Elektronikus Könyvtár kezdettől fogva azzal a céllal jött létre, hogy kizárólag a „magyar nyelvű vagy magyar, ill. közép-európai vonatkozású, tudományos, oktatási vagy kulturális célokra használható dokumentumokat” gyűjti. Ezek: elsősorban szöveges művek, és csak kisebb részben jelennek meg térképek és kották. Emellett gyűjtőkörükbe tartoznak még az elektronikus újságok és folyóiratok, valamint egyéb, könyvtári szempontból érdekes információforrások, szolgáltatások és dokumentumok címei is. Később az elektronikus újságok és folyóiratok kinőtték a MEK kereteit és létrejött az Elektronikus Periodika Adatbázis, amely ma már kibővült szolgáltatáskörrel egy vegyes profilú könyvtári szolgáltatássá vált, de továbbra is találhatók folyóiratok, periodikumok a MEK-ben.

22. kép

A MEK TOP 10 kiadványa

A MEK 2003 óta 2.0-ás változattal működik, és fő célja, hogy megőrizze a hálózati dokumentumokat a jövő nemzedékek számára, valamint elérhetővé tegye a jelen olvasóinak. Fontos megjegyezni, hogy egyre népszerűbbek külföldön, és egyre inkább hazánkban is az ún. e-book-ok, azaz elektronikus könyvek, amelyek megfelelő eszköz segítségével (ebook reader, e-könyv olvasó) használhatóak. Egy ilyen eszközön a megfelelő tárhely birtokában több száz, de akár több ezer e-könyv is tárolható, amelyek az olvasás újbóli népsze54

MOLDOVÁN István, Tíz éves az ország első elektronikus könyvtára. In: Könyvtári Figyelő, 50.évf. 4. sz., 2004. [elektronikus dokumentum] URL: http://www.ki.oszk.hu/kf/kfarchiv/2004/4/drotos.html (letöltve 2010. március 2.)

51

VIRTUÁLIS KÖNYVTÁRAK rűvé tételét hivatottak szolgálni. A MEK-ben lévő könyvek döntő többsége támogatja azokat a formátumokat (LIT, PDF, HTML, egyes esetekben DOC), amelyeket az eszköz olvasni képes. A másik nagy előnye, hogy az e-könyv olvasókkal a hangoskönyveket is olvashatunk, amelyek a Magyar Elektronikus Könyvtárban szintén elérhetőek, és teljesen ingyenesek. Az új technológiai eszközök fejlődésével egyre nagyobb teret kapnak az elektronikusan elérhető kiadványok, és ezáltal az elektronikus könyvtárak is. 4.3.4

Virtuális könyvtárak Virtuális könyvtárnak olyan azonosítók rendezett gyűjteményét célszerű nevezni, amelyek másutt tárolt, és hálózaton elérhető dokumentumokat jelölnek, valamint tesznek elérhetővé.

Más megközelítésben a digitális dokumentumok mellett egy létező, létezett vagy elképzelt könyvtár virtuális modelljével kibővített könyvtárról van szó, vagyis virtuális térben megjelenő könyvtárról. 55 (http:///www.eruditio.hu/zrinyi3d) Az angol terminológiában több elnevezést is találunk erre, mint például Virtual Library, Subject Based Information Gateway, vagy egyszerűen Directory.56

23. kép

Zrínyi Miklós könyvtára 3D-ben

A virtuális könyvtárak fontos válfaját jelentik a lelkes szakemberek által összeállított forráskalauzok, amelyek válogatott forrásokat tartalmaznak. A forráskalauz angol elnevezése Subject Guide szókapcsolatból származik. Nem szinonimája a portál57 fogalma. Ezek fontos jellemzője, hogy a meglevő forrásokból valamilyen meghatározott szakmai szem55

MIHALIK Laura: Virtuális valóság, virtuális könyvtár. In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 56. évf. (2009) 11–12. sz. 517. 56 Koltay Tibor, Virtuális, elektronikus, digitális 2007. URL: http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b10095/index.html [letöltve: 2010. március 2.] 57 A portál szerepe némileg összetettebb a forráskalauzénál: maga fogadja a keresőkérdést, eljuttatja a forrásokhoz, majd az eredményt szerkesztett formában prezentálja a felhasználónak. Olyan technológiáról van szó, amely egy belépési pontról biztosítja információk személyre szabható keresését vegyes összetételű, saját és elosztott távoli forrásokban, weboldalakon és indexekben.

52

VIRTUÁLIS KÖNYVTÁRAK pontok szerint válogatnak, még ha ezeket a szempontokat nem is mindig közlik. Lehetnek csupán csatolók (linkek) gyűjteményei, de tartalmazhatnak leírásokat a feldolgozott forrásokról. A forráskalauzok fő jellemzője a szakrend (hierarchia) szerinti rendezettség, amelyben tematikus rendezettségben találhatók a források. Mivel azonban ezekben a szakrendekben nem mindig könnyű a felhasználóknak eligazodniuk, a forráskalauzokat kereshetővé is szokták tenni. Ez különösen hasznos, ha a válogatás nagyszámú, akár több ezer forrásra terjed ki. A keresést az egész weben is keresni képes keresőkkel végzik, a keresést azonban korlátozzák a forráskalauzban található forrásokra. A forráskalauzok minőségi információszolgáltatást jelentenek, hiszen csak az értékesnek tekinthető források kerülnek be ezekbe a szakemberek által összeállított kalauzokba. „Fontos megjegyezni, hogy a forráskalauzok mindegyike tartalmazza a források URL-jeit, ám kiegészülhetnek többek között a források leírásával, források értékelésével,és nem utolsó sorban értékelési szempontrendszerekkel is.”58 Röviden és kissé metaforikusan megfogalmazva: „…a forráskalauzok olyan virtuális helyek, amelyek mintegy jelzőoszlopokat tesznek ki a forrásokhoz.”59 4.3.5

Egy lehetséges vízió: a hibrid könyvtárak

Az előbbi három definíció ismertetése során több szakember megfogalmazta a hibrid könyvtár megnevezést, ezért is tartottam fontosnak tisztázni, mint negyedik fogalmat. Lényegében a hibrid könyvtár, nevéből is adódóan egyfajta új típust hoz létre a többi tulajdonságainak egyesítésével, azaz tartalmazza a hagyományos papíralapú és elektronikus (digitális) dokumentumokat oly módon, hogy a szakma lehető legnagyobb mértékben igyekszik e kettő előnyeit egymással egyesíteni. A kifejezést először Mader Béla használta hazánkban.60 A hibrid könyvtár elnevezés mellett, azzal lényegében azonos jelentésben találjuk a komplex könyvtár kifejezést is61 – veszi át Koltay a kifejezést Deegamtól. A digitális könyvtár kifejezés viszont gyakran hibrid könyvtárat takar, így nem könnyű a két fogalom elkülönítése. A szakma megítélése szerint az a szemlélet a követendő, amely digitális könyvtár alatt hibrid, komplex könyvtárat ért.

58

Koltay Tibor: Internetes forráskalauzok: elvek és generációk. In: Tudományos és műszaki tájékoztatás. 55. évfolyam 5. szám (2008). URL: http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=4891&issue_id=493 (letöltve 2010. március 5.) 59 Koltay Tibor, Virtuális, elektronikus, digitális 2007. URL: http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b10095/index.html (letöltve: 2010. március 2.) 60 Mader Béla: Információs és kommunikációs technológiák kutatási, fejlesztési és innovációs irányai. In: Tudományos és műszaki tájékoztatás. 48. évfolyam 9-10. szám(2001). URL: http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=463&issue_id=28 (letöltve 2010. március 5.) 61 Koltay Tibor, Virtuális, elektronikus, digitális 2007. –URL: http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b10095/index.html [letöltve: 2008.április 3.]

53


24. kép

A hibrid könyvtár összetevői

4.1 ÖSSZEFOGLALÁS A digitális dokumentum térhódítása napjainkban igen jelentős mértékű. A könyvtári szolgáltatásokat a mai felhasználó már interneten keresztül, számos szolgáltatással kibővítve érhetők el. A külföldi jó gyakorlatok sok esetben példaértékűek, és követendők a magyar könyvári rendszerek esetében is. Mind a digitális, mind a virtuális, mind az elektronikus könyvtárak céljai azonosak olyan szempontból, hogy a minőségi információszolgáltatásra helyezik a hangsúlyt, és népszerűségük egyre nő. A hazai szolgáltatások számának növekedése a jövőben kiemelt fontosságú, úgy is fogalmazhatunk, stratégiai jelentőségű. A könyvtárak jó úton haladnak, ám a fejlődés nem állhat meg, ezt segítik elő mind az Európai Unió és más nemzetközi szervezetek által kiírt pályázatok. A fenntarthatóság, azaz a már meglévő szolgáltatások tartós, kurrens fenntartása, bővítése, tartalommal és új szolgáltatásokkal történő fejlesztése a jövőben fokozott jelentőséget kap, hiszen a könyvtárak versenyképességének ez az egyik kulcsa.

4.2 1. 2. 3. 4. 5.

54

ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK Sorolja fel a könyvtárak elsődleges feladatait! Mutassa be röviden az elektronikus dokumentum jellemzőit! Mi a különbség a digitalizált és a digitális dokumentum között? Mutassa be a forráskalauzok legfontosabb ismertetőjegyeit! Magyarázza meg a virtuális és a digitális könyvtár fogalmakat!


5. VIRTUÁLIS KÖNYVTÁRAK MAGYARORSZÁGON ÉS A NAGYVILÁGBAN 5.1

CÉLKITŰZÉS

A lecke során a hallgató megismeri a hazai és külföldi, jelenleg elérhető virtuális könyvtárakat, és átfogó képet kap a jövőbeni fejlesztési lehetőségekről. A szolgáltatások és a trendek ismerete ugyanis a könyvtári munka során a tájékoztatási lehetőségek kibővülését és számos esetben stratégiai előnyt jelent. 5.2

TARTALOM

Hazai jó gyakorlatok MAgyar Folyóiratok TARtalomjegyzékeinek Kereshető Adatbázisa Humántudományi Tanulmányok és Cikkek adatbázisa Külföldi jó gyakorlatok Librarians Index to Internet (LII) és Internet Public Library (IPL) Bulletin Board for Libraries BUBL Intute Jövőkép

5.3

VIRTUÁLIS KÖNYVTÁRAK MAGYARORSZÁGON ÉS A NAGYVILÁGBAN

5.3.1

MATARKA

„A MATARKA (MAgyar Folyóiratok TARtalomjegyzékeinek Kereshető Adatbázisa) magyar kiadású szakfolyóiratok tartalomjegyzékét dolgozza fel könyvtári konzorcium keretében a Miskolci Egyetem Könyvtár, Levéltár, Múzeum vezetésével.”62 A 2002-ben létrejött magyarországi intézmények együttműködésével épülő adatbázis gyűjtőköre a Magyarországon, vagy a környező országok magyar nyelvterületein kiadott, túlnyomórészt magyar nyelvű szakfolyóiratok tartalomjegyzékeire terjed ki. Az első olyan szolgáltatás, amely nemcsak a folyóiratszámok tartalomjegyzékének böngészését teszi lehetővé, hanem a szerző és/vagy a címben szereplő szavak és szakterület szerinti keresést is. Az adatbázis tartalmazza a szerzőket, címeket, rovatokat és az oldalszámokat, ezáltal könnyen visszakereshetővé téve a dokumentumokat. Abban az esetben, ha a cikk teljes szövege szabadon elérhető, a MATARKA ugrópont segítségével biztosít gyors hozzáférést a keresett szöveghez. 2004 óta az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Elektronikus Periodika Archívuma (EPA) biztosítja az állandóságot a MATARKA-val közös, teljes szöveggel elérhető folyóiratok számára. A keresés során meghatározható, hogy az EPA-n archivált cikkek, vagy a teljes szöveggel elérhető cikkeket jelenítse meg. Jelenleg több mint 50 folyóiratcikk tartalomjegyzésében lehet keresni az EPA-n keresztül, de ez a szám folyamatosan bővül. A szolgáltatás

62

MATARKA súgó URL: http://www.matarka.hu/other/help.php (letöltve: 2010. március 15.)

55

VIRTUÁLIS KÖNYVTÁRAK magyar kiadású folyóiratok tartalomjegyzékeire terjed ki, 887 folyóirat, 823965 cím, 154310 szerző, 154624 ugrópont teljes szövegre.63 A MATARKA fejlesztését illetően 2004-ben a fejlesztők így vallanak: A MATARKA bővítése jelenti az adatbázis, illetve a szolgáltatás bővítését, szakterületek bővítését,az adatbázis bővítése pedig – folyóiratok számának növelése, retrospektív feldolgozás, összetett (Boole) keresés, szolgáltatások bővítése – dokumentumküldés (cikkmásolatok közvetlenül).64 Ezen célkitűzések 2010-re megvalósultak, hiszen megjelent a MATARKA cikkmásolat-küldő szolgáltatása, illetve az összetett keresés funkció, és egy adott folyóiratszám cikkei MARC formátumban kiexportálhatóak. A másik új funkció, hogy a találati lista vagy annak kijelölt tételei a hagyományos bibliográfiai leírással is további feldolgozás céljából megjeleníthetők, ill. fájlba menthetők, megkönnyítve ezzel az egységes megjelenésnek való megfelelést.

25. kép

63 64

MATARKA haladó keresés

Forrás: MATARKA statisztika http://www.matarka.hu/other/stat.php (letöltve: 2010. március 15.) BURMEISTER Erzsébet, Hogyan tovább MATARKA?. URL: http://www.lib.uni-miskolc.hu/page_pub/erzsi/mke2004.html (letöltve: 2010. március 15.)

56


26. kép

27. kép

MATARKA találati lista

Egy cikkmásolat exportálásának és megrendelésének lehetőségei

Fontos kiemelni, hogy ezen kezdeményezés mögött nem áll külön szervezet, és „a munka nincs benne a könyvtárosok munkaköri leírásában, nincs „hivatalos” szerkesztő bizottság. A cikk szerzői ketten fejlesztik, és nagyon sokan építik, olyan könyvtárosok, akik hasznosnak találják és használják is ezt a fajta szolgáltatást.”65 A statisztikák azt mutatják, hogy az elérhető folyóiratok száma, illetve a feldolgozottság szintje is egyre nő, melynek eredményeképpen egy népszerű és a látogatottság tekintetében versenyképes könyvtári 65

BURMEISTER Erzsébet, Kiss Andrea, MATARKA: magyar folyóiratok tartalomjegyzékeinek kereshető adatbázisa. In: Könyv, könyvtár, könyvtáros 12. sz. 2003. URL: http://www.lib.uni-miskolc.hu/page_pub/erzsi/kkk2003/kkk2003.html (letöltve: 2010 . március 15.)

57

VIRTUÁLIS KÖNYVTÁRAK szolgáltatást sikerült létrehozni, vagyis a MATARKA egyre több lehetőséget kínál használóinak, kiknek száma a bevitt folyóiratok, rekordok számának növekedésével szintén egyre jobban emelkedik. Véleményem szerint a MATARKA igazi mérföldkőnek számít, hiszen egy igazi multidiszciplináris adatbázis, amely könnyű keresőfelületen keresztül biztosítja a folyóiratok analitikus feltárásának eredményeképpen a folyóiratok cikkeit, a tartalomszolgáltatás egy magasabb szintjét képviselve ezáltal, emellett cikkmásolat-küldő szolgáltatással is rendelkezik. 5.3.2

HUMANUS – Humántudományi Tanulmányok és Cikkek adatbázisa

A HUMANUS rendeltetése hozzáférhetővé tenni és szolgáltatni a humántudományok magyar vonatkozású tanulmányainak és cikkeinek bibliográfiai adatait, kezdetektől napjainkig. Emellett tartalmaz egy Időszaki Kiadványok Repertóriuma (1987–2002) szolgáltatást, amely hiánypótló a maga nemében. Jelenleg már több mint 150 ezer cikk, 120 ezer tanulmány szerepel az adatbázisban, egy részük teljes szöveggel is elérhető. Egy olyan bibliográfiai adatbázisról van szó, amely elsősorban forrásokat kíván rendelkezésre bocsájtani, nem magát a cikket. Néhány esetben azonban mégis elérhető a teljes cikk, mégpedig ha az Elektronikus Periodika Adatbázis tartalmazza az adott cikket.

28. kép

58

HUMANUS kezdőlap

VIRTUÁLIS KÖNYVTÁRAK Gyűjtőkörét tekintve a magyar vonatkozású nyomtatott és elektronikus humántudományi (rész)dokumentumokat gyűjti, vagyis időszaki kiadványok vagy tanulmánykötetek részeként megjelent dokumentumokat. Illetve ezek teljes körű bibliográfiai feldolgozását, illetve tartalmi feltárását, és rendszerbe foglalását végzi. Hazánkban is a Humántudományokon belül léteznek ún. „magfolyóiratok”66, de a legtöbb folyóirat több tudományterülethez is köthető cikkeket jelentet meg, illetve általában egy cikk több tudományterülethez is tartozhat. A HUMANUS-t konzorcium keretében szerkesztik számos könyvtár részvételével, a különböző területek is e szerint vannak felosztva. Fő célja a dokumentumszolgáltatás helyett egy több tudományterületre kiterjedő naprakész bibliográfia megteremtése. Online tartalomfeltáró szolgáltatásként „a bibliográfiai rekordokból épülő rendszert elektronikus úton bocsátja a szolgáltatást igénybe vevők számára, így biztosítja azok magas szintű, rendszerszerű hozzáférhetőségét.”67 Nagy előnye, hogy egyidejű keresést tesz lehetővé a régi és új szakirodalomban, és megvalósítja az újonnan megjelenő szakirodalom gyors, megbízható, naprakész feldolgozását és szolgáltatását. Korszerű tárolási adattárolási formákat is támogat, a tételek megjelenítését ISBD alapú tétel, MARC, XML és XMLMARC formátumban is lehetővé teszi, megvalósítva ezzel az információk nemzetközi cseréjének és további számítógépes feldolgozásának lehetőségét.

29. kép

HUMANUS találati lista

66

Tamás Kincső, Vasbányai Ferenc, HUMANUS: Humántudományi Tanulmányok és Cikkek Adatbázisa. – In: Könyv, könyvtár, könyvtáros 17. évf. 2. sz. 2008. 29–34. old 67 Humán Szakirodalmi Adatbázis bemutatkozó oldala URL: http://www.oszk.hu/humanus/bemutatkozooldal.htm

59


30. kép

Egy tétel megjelenítésének lehetőségei és az XML formátum

A tanulmány, cikk bibliográfiai tétele ugrópontot is tartalmaz a teljes szöveghez, ha az elektronikusan archivált változat a feldolgozás pillanatában hozzáférhető. A jelenlegi legfrissebb eredményeket illetően a BODZA-keretrendszer továbbfejlesztésének köszönhetően lehetővé válik a tanulmányok és cikkek bibliográfiai feltárása, illetve ezen rendszert ingyenesen felajánlják a könyvtárak számára. A szolgáltatások bővülése folyamatos, és a konzorciumi és egyéb együttműködő partnerek bevonása is folyamatosan zajlik. 5.3.3

Külföldi jó gyakorlatok

Külföldi viszonylatban sokkal szélesebb azon szolgáltatások köre, amely közül akár a hazai virtuális könyvtárak ötletei is származnak. Európában és Amerikában már jóval korábban felismerték ennek jelentőségét, és megfogalmazódott a fejlesztőkben, hogy a könyvtár versenyképességének egyik kulcsa, ha minél kiterjedtebb és az olvasók számára nagyobb szabadságot jelentő, és akár személyre szabható alkalmazásokat fejlesztenek napjaink leglátogatottabb és legnépszerűbb kommunikációs felületére, az internetre. A hálózat adta lehetőségek hatalmas információrobbanást idéztek elő az elérhető dokumentumok számát illetően, illetve a publikálás, a terjesztés módozatai is leegyszerűsödtek azáltal, hogy a lehetőségek pedig egyre jobban kiszélesedtek. Ma már a technikai fejlődés lehetővé tette az információk gyors, tér- és időkorlát nélküli elérését, ennek minden előnyével és hátrányával. A szakterületi keresők széles választéka is jól példázza, hogy nagy szükség van az interneten található tartalmak katalogizálására, feltárására és visszakereshetővé tételére. Koltay Tibor Internetes forráskalauzok: elvek és generációk című cikkében remekül összefoglalja a leglényegesebb forráskalauzokat és jellemzőiket: 5.3.4

Librarians Index to Internet (LII) és Internet Public Library (IPL)

A közkönyvtárak igényeit hivatott kiszolgálni, az amerikai Librarians Index to the Internet (LII), amely a 90-es évek eleje óta működő, könyvtárosok által épített forráskala60

VIRTUÁLIS KÖNYVTÁRAK uz. Az internetes tartalmakat 14 témakörben, mintegy 20 000 kiváló minőségű, válogatott weboldal („best of web”) leírásával segít feltárni. Ezen túlmenően olyan egyedülálló szolgáltatással rendelkezik, amely a forráskalauzok esetében kiemelt jelentőségű: Egy olyan útmutatóval rendelkezik, amely az egyes forráskalauzok esetében tételesen felsorolja, hogy milyen dokumentumokat foglal magában. A tudományos kategóriák mellett korosztályok szerint is differenciálnak, kisgyermekeknek és tizenéveseknek külön válogatást készítenek.

31. kép

Internet Public Library nyitólapja

A LII szolgáltatást még népszerűbbé és teljesebbé teszi az Internet Public Library-vel való fúziója. Az IPL egy nagyszabású vállalkozás, amelyet nyilvános internet-könyvtárnak is nevezhetnénk magyarul, szlogenje szerint „olyan információkat [szolgáltat], amelyben megbízhat” Egy olyan virtuális könyvtár, amelynek célja, hogy támogassa az oktatást és a tanulás minden formáját, valamint könyvtári szolgáltatást nyújtson az internetet használóknak. Nagyon hasznos az online időszaki kiadványokat (napilapokat és magazinokat) rendszerező gyűjteménye, ahol megjelenési hely szerint böngészhetünk a tartalmak között.

61


32. kép

Az IPL gyűjteményei

„Az IPL oktatási, kutatási és szolgáltatási laboratóriumként működik. Könyvtárosok és könyvtáros hallgatók közössége gyűjti a tanuláshoz felhasználható internet forrásokat, jól körülhatárolt, igényes válogatási szempontok szerint. Elsősorban a teljesen szabadon hozzáférhető, értékes tartalmak azonosításával építik a „web tartalomjegyzékét”, amely így megbízható forrásokat kínál.”68 5.3.5

Bulletin Board for Libraries BUBL

Nagy-Britannia egyetemi könyvtárai a másik élenjárók az amerikaiak mellet a forráskalauzok készítésében. A könyvtáros szakmához szorosan kapcsolódó és a forrástájékoztatást, a tájékoztató könyvtáros munkáját nagyban segíti például a Bulletin Board for Libraries forráskalauz.

68

BÁNKESZI Katalin: Elektronikus-virtuális könyvtári szolgáltatások. [elektronikus dokumentum]. Távoktatási tananyag. Bíróképző Akadémia, 2009. 2.

62


33. kép

A BUBL nyitóképernyője

A felépítését tekintve általában szakrendi – az Egyetemes Tizedes Osztályozás főtáblázati számait használja –, ám ugyanakkor kereshetőek is, mert így a hétköznapi felhasználók számára könnyebb legyen az eligazodás a dokumentumok között. Hasznos, hogy a források internetes elérhetőségein túl sokszor kiegészülnek azok leírásával, értékelésével, az értékelés szempontrendszerével, vagyis általában annotáltak, vagyis egy rövid összefoglalóval is szolgálnak az egyes forrásokról. Az irodalomkutatás egyik gyakran használt és hasznos eszközének bizonyulnak. A sok előnye mellet van egy nagy hátránya is, mégpedig a frissítés kérdése. Ugyanis a hálózaton elérhető dokumentumok élettartama meglehetősen bizonytalan és a naponta megjelenő újabb tartalmak miatt viszonylag gyorsan bekövetkezik az avulás veszélye. Ezen okokból tehát ajánlatos internetes keresőkkel, keresőmotorokkal kiegészíteni a keresést, mert a „halott linkek” így egyszerűbben kiszűrhetővé válnak. 5.3.6

Intute

Az Intute egy komplex szolgáltatás, amely a forrástájékoztatáson túl még egy oktatóprogrammal is segíti a forráskalauz minél eredményesebb használatát. Egyszerűen csak internet nyomozónak, detective-nek nevezett ingyenes, online oktatóprogram az egyetemistákat hivatott segíteni a kritikus gondolkodás kialakításában, amely az interneten való információkereséshez elengedhetetlen.

63


34. kép

Internet Detective, online oktatóprogram nyitólapja

Maga a forráskalauz számos témában, társadalomtudományok, humántudományok, vendéglátás, művészetek, műszaki tudományok, matematika és számítástechnika, egészség-és élettudományok stb. területre kiterjed, széles körű és minőségi információt szolgáltat. Az annotált linkeken túl, mélyebb tartalmi feltárást is végeztek, amely nagyban hozzájárul a teljesebb és eredményesebb visszakereséshez. „Az Intute gyűjteményfejlesztési irányelveinek alapja a minőség, a következetesség és az inter-operabilitás szem előtt tartása, gyűjteményszervezési vagy katalogizálási tapasztalatokkal rendelkező munkatársak bevonásával”.69 Az inter-operabilitás a rendszerek egymással való együttműködési képessége. Ennek szükségességet az indokolta, hogy a tartalmak alapvetően különböző szervereken találhatók és az információforrások típusai is igen sokfélék, az ehhez való hozzáférés biztosítása és fenntartása komplex feladat. „Az Intute saját katalogizálási szabályzatot alkotott, és a különböző területek szakértői értékelik és válogatják ki a hálózat „legjavát”.70

69

Intute Collection Development Framework and Policy, 2006. http://www.intute.ac.uk/policy.html idézi KOLTAY Tibor: Internetes forráskalauzok: elvek és generációk. In: Tudományos és műszaki tájékoztatás. 55. évfolyam 5. szám (2008). URL: http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=4891&issue_id=493 (letöltve 2010. március 5.) 70 Intute launch presentation. http://www.intute.ac.uk/publications.html i dézi KOLTAY Tibor: Internetes forráskalauzok: elvek és generációk. In: Tudományos és műszaki tájékoztatás. 55. évfolyam 5. szám (2008). URL: http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=4891&issue_id=493 (letöltve 2010. március 5.)

64


35. kép

A brit Intute szolgáltatás nyitólapja

A külföldi gyakorlatok jó alapul szolgálhatnak a hazai fejlesztések irányához, hiszen alaposan kidolgozott és megfelelő szakmaisággal alátámasztott szolgáltatásokról van szó. Népszerűségük is mutatja, hogy szükség van hasonló kezdeményezésekre, hiszen egy-egy irodalomkutatásnál rövid idő alatt sokkal eredményesebb és teljesebb keresést tudunk végezni. 5.3.7

Jövőkép

Az információs forradalom a könyvtári munka módszereinek változása és a technika által nyújtott lehetőségek sokszínűsége révén a szolgáltatások mind számukat, mind minőségüket tekintve jelentősen kibővültek. A korábban helyhez kötött szolgáltatások tér-és időkorlátok nélkülivé váltak, illetve az osztott munkavégzés is lehetővé vált azáltal, hogy egy forráshoz egy időben többen is hozzáférhetnek. A változások, új lehetőségek megjelenése sok esetben olyan gyorsan következik be, hogy a szakma sem tud rá először a megfelelő módon reagálni, sok esetben ugyanis a mai az információs és kommunikációs újítások messze megelőzik az eszközre való igény kialakulását. Jó példa erre a virtuális, elektronikus és digitális könyvtárakkal kapcsolatos terminológiai változatok. A könyvtárak napjainkban lezajlott szerepváltozását alapvetően két tényező határozza meg: „Az egyik az, hogy a kulturális örökség jelentős részének megőrzésével és rendelkezésre bocsájtásával történő potenciális hagyományátadás mellett, az információs technológia egyre bővülő lehetőségeinek kihasználásával információs központokká válnak. [...] A másik alapvető tényező, az európai dimenzió kiszolgálása, vagyis az a szerep, amelyet a könyvtárak játszanak az európai öntudat kialakításában.”71 Az információs központok szerepe a kutatás, az oktatás, a nevelés és a tudományos ismeretek mellett a köznapi ismeretek, információk mindenki számára, tér- és időkorlátok nélkül elérhető megőrzését és szolgáltatását jelenti. Monok 71

MONOK István: Időkapszula, vagy szolgáltató üzem: a könyvtárak ereje és gyengeségei. In: Könyv, könyvtár, könyvtáros. 18. évf. 1. sz. (2009) 3.

65

VIRTUÁLIS KÖNYVTÁRAK István úgy véli, hogy az adatok hosszú távon történő megőrzésének megvalósulása esetén a könyvtárakat vagy információs központokat nevezhetjük időkapszulának. A nagyfokú hálózatosodás következtében a felhasználók igényei is megváltoztak, amely a jövőben még fokozódni fog. Az azonnaliság és a kényelem ma már elsődleges szempontok lettek. A mai generációkra is igaz, hogy csak az az igazán élő információ, amely digitálisan elérhető, az internetet sokan kizárólagos információforrásnak tekintik. A jövő értelmisége már nem is találkozik olyan ismerettel, amely hálózaton ne lenne elérhető. Sajnos. „A fiatal generációk szinte a kizárólag abból az 5–10 százalékból tanultak és gyarapították ismereteiket, amely a hálón elérhető. Ez nagyon kevés akkor, amikor esély van akár 100 százalékra is.”72 A jövő könyvtárainak tehát nagy szerepe lesz a minőségi információk közvetítésében, hiszen az publikus web keresők által feltárt része nem rendezett, és mind tartalmilag, mind formailag csak nagyon csekély mértékben feltárt. A könyvtárak egyik erőssége éppen a szabványos információfeldolgozásban rejlik, amely már nagyon hosszú idő óta jól szervezett formában és hatékonyan működik. Éppen ezért a könyvtárak és könyvtári portálok szerepe fokozott jelentőségű a kulturális javak átörökítésében és szolgáltatásában. „Napjainkban az európai könyvtári dokumentumok 8–10 százaléka elérhető szabad hozzáféréssel a világhálón”.73 Számos nemzetközi projekt segíti a nemzeti örökségek digitalizálását, amelynek eredményeképpen a 2013-ig tartó tervezet szerint ez az arány 13–15 százalékot ér el. Tehát könyvtári örökségünk maximum egynegyede digitalizált. Ebből az következik, hogy mind a digitalizálás, mind a digitalizált anyagok feldolgozása, és szolgáltatása egy jövőben folyamatosan fejlesztendő terület lesz. 5.1

ÖSSZEFOGLALÁS

A virtuális könyvtárak hazai és külföldi jó gyakorlatai mind minőségben, mind mennyiségben növekvő tendenciát mutatnak. Hazánkban a MATARKA, azaz a MAgyar Folyóiratok TARtalomjegyzékeinek Kereshető Adatbázisa és a HUMANUS, azaz a Humántudományi Tanulmányok és Cikkek adatbázisa példáért ékű és folyamatosan növekvő szolgáltatások. A hazai könyvtárügyben még számos fejlesztés zajlik, több projekt is folyamatban van. amely nagyban hozzájárul a könyvtárak versenyképességének fenntartásához. A külföldi jó gyakorlatok közül a bemutatott Librarians Index to Internet (LII) és Internet Public Library (IPL), Bulletin Board for Libraries és az Intute nagy múltra visszatekintő, és alaposan átgondolt alkalmazások, melyek hazai adaptációja is jó alternatíva lehetne a jövőben.

5.2

ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK

Ismertesse a MATARKA gyűjtőkörét! 2. Mutassa be mitől komplex szolgáltatás az Intute? 3. Mi véleménye a forráskalauzok szerepéről a tájékoztatásban? 1.

72 73

MONOK István: Időkapszula, vagy szolgáltató üzem: a könyvtárak ereje és gyengeségei. In: Könyv, könyvtár, könyvtáros. 18. évf. 1. sz. (2009) 8. MONOK István: Időkapszula, vagy szolgáltató üzem: a könyvtárak ereje és gyengeségei. In: Könyv, könyvtár, könyvtáros. 18. évf. 1. sz. (2009) 8.

66

VIRTUÁLIS KÖNYVTÁRAK Hasonlítsa össze a HUMANUS és a MATARKA szolgáltatásokat a dokumentumtípusok és a nyújtott szolgáltatások alapján! 5. Mi a véleménye a következő állításról? Napjainkban az európai könyvtári dokumentumok 8–10 százaléka elérhető szabad hozzáféréssel a világhálón. 4.

Digitális könyvtár vagy repozitórium?

67


6. DIGITÁLIS KÖNYVTÁR VAGY REPOZITÓRIUM 6.1

CÉLKITŰZÉS

A hallgató a lecke során megismerkedik a digitalizálással és ennek napjainkban betöltött jelentőségével. A repozitórium és a digitális könyvtár fogalmainak tisztázását követően tovább vizsgálja a repozitóriumok felhasználási lehetőségeit. A lecke tanulmányozása után a hallgató képes lesz a magyarországi (SZTE MédiaTéka) és a külföldi kezdeményezéseket és tapasztalatokat szakmáján belül hasznosítani. A repozitóriumok számára létrehozott közös keresőfelületek, illetve a digitális könyvtárakról tájékoztató forráskalauzokon keresztül teljes képet kap a jelenlegi interneten keresztül elérhető és offline lehetőségekről.

6.2

TARTALOM

Digitalizálás célrendszere Digitalizálás feltételrendszere Repozitóriumok, azaz digitális „raktárak” Repozitóriumok a gyakorlatban A hálózatba kapcsolt repozitóriumok Digitális könyvtárak fogalomrendszere

6.3 6.3.1

DIGITÁLIS KÖNYVTÁR VAGY REPOZITÓRIUM? Digitalizálás célrendszere

A korábbiakban már megismertük a digitális dokumentum fogalmát, ám a digitalizálás célrendszerének megismerése elengedhetetlen az egész folyamat megértéséhez. A technika és a digitális technológia fejlődése olyan új lehetőségeket teremtett, amelyek hozzájárultak többek között a könyvtárak régi problémájának megoldásához, mégpedig az állományvédelemnek, illetve a kulturális örökség megóvásának és közkinccsé tételének megvalósításban, hozzáférhetővé tételében. Tény, hogy manapság a könyvállomány megőrzésének, állagmegóvásnak fontos része a fizikai védelem, ám talán még ennél is fontosabb a digitalizálás. Mint tudjuk a digitalizálás célja állományvédelem, vagyis a kulturális értékek megőrzése, értékes anyagok rongálódásának csökkentése, az eredeti dokumentum helyett a digitalizált változat szolgáltatása a kutatónak. De hozzátartozik az ismeretterjesztés, dokumentum-szolgáltatás, ezzel együtt a hozzáférési lehetőség növelése; duplikálás, azaz a nehezen hozzáférhető anyagok sokszorosítása – pl. oktatási céllal, vagy már kevésbé hozzáférhető, akárcsak XX. századi munka biztosítása az olvasó számára; és nem utolsó sorban a helymegtakarítás. Ám ennél többről van szó a digitalizálás során, melyre Reisz László is felhívja a figyelmünket a Digitális álmok-analóg valóság? című cikkében: „A digitalizálás nem egyszerűen az eredeti „másolatát” adja, nem pusztán állományvédelmi, duplikálási technika, hanem egy minőségileg más, magasabb rendű eredményt hoz létre.”74

74

Reisz László, Digitális álmok-analóg valóság?: szubjektív vélemény egy aktuális kérdésről. – In: Könyvtári Figyelő 51. évf. 2. sz., 2004. URL: http://www.ki.oszk.hu/kf/kfarchiv/2005/2/reisz.html [Letöltve: 2010. március 25.]

68

VIRTUÁLIS KÖNYVTÁRAK A digitalizálás melletti érvek sokfélék és sok szempontból megközelíthetők. Az imént vázolt funkciók mellett vizsgálhatjuk aszerint, hogy mit digitalizálunk, miért, milyen céllal, illetve milyen előnyökkel jár. Általánosságban elmondható, hogy a kulturális örökség digitalizálásával lehetővé válik kultúránk legjavát közkinccsé tenni az új technológiai lehetőségek segítségével. Tószegi Zsuzsanna75 összefoglalta a digitalizálás legfőbb indokait könyvtári területen: A „Miért?” kérdésre választ adva az értékmentés, állagmegóvás, állományvédelem a legfontosabb indokok, mert az elöregedett, sérülékeny hordozókon őrzött információk mentése, az értékes eredeti dokumentumok állagának megóvása egyre fontosabbá válik napjainkban. A másik fontos fogalom az archiválás, mert hozzájárul a digitális tartalmak hosszú távú megőrzéséhez. „Milyen céllal?” kérdésre több válasz is lehetséges, az egyik az, hogy az egyáltalán nem vagy csak kis példányszámban elérhető, de közérdeklődésre számot tartó dokumentumokat elérhetővé tegyék a mindenki számára, azaz a cél a nyilvános szolgáltatás számára hozzáférés biztosítása. A másik válasz a hiánypótlás, hiszen történhet a digitalizálás az eredeti dokumentum újrapublikálása érdekében is, ezt reprodukálásnak hívjuk. Az előnyök között említhetjük meg a szolgáltatás hozzáadott értékekkel való kiegészülését a hagyományos hordozóhoz képest. A másik – nem elhanyagolható előny – a jövedelemszerzés, vagyis a digitalizált változat értékesítése, amely egyfajta plusz bevételként jelenhet meg a könyvtáraknál. Ez a lehetőség olyan dokumentumokra vonatkozik, amely digitalizálását megrendeli valaki, és nincs a könyvtár állományában. A könyvtárak állományára vonatkozóan a jelenleg hatályos szerzői jogi törvény azt mondja ki, hogy a könyvtár digitalizálhatja és szolgáltathatja ugyan a saját állományának egy dokumentumát, de csak úgy, ha ez „jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja”.76 Az előbbi tulajdonképpeni fordítottja az ún. on-demand szolgáltatás, amely a konkrét megrendelésre történő digitalizálást jelenti. A szolgáltatás hazai adaptációját az Országos Széchényi Könyvtár valósította meg, e-Book on Demand néven.

75

Tószegi Zsuzsanna, A szövegdigitalizálás döntési folyamata. In: Könyvtári Figyelő, – 16. évf. 2. szám (2006).URL:http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/2/toszegi.html 76 34§ (4).URL:http://www.artisjus.hu/opencms/export/download/aszerzoijogrol/szerzoi_jogi_torveny.pdf

69


36. kép

Az e-Book on Demand, azaz e-Könyvek igény szerint szolgáltatás logója

A digitalizálás lokális céljai közül kiemelendő a helyi jellegű szellemi és tárgyi objektumok digitális formában történő archiválása, illetve a teljességre törekedve „más tudásbázisok szervezett és rendszerezett módon történő elérésének lehetővé tétele; valamennyi forrást egyetlen szabványos felületen, egyetlen bejelentkezéssel elérhetővé tenni.”77 A digitalizálás és a könyvtári szolgáltatások tehát szorosan összefüggnek. Hiszen a könyvtár feladatai három nagy terület köré szerveződnek a felhasználói igények alapján, mégpedig az oktatás-kutatás, az önművelés és a szórakozás köré. A digitalizálás és a digitális dokumentumok közzététele pedig segítve ezt a tevékénységet, két nagy célkitűzést hivatott megvalósítani: az egész életen át tartó tanulás támogatását és a kulturális örökség megőrzését. Mindez azt is jelenti, hogy e két kiemelt kezdeményezés előnyt élvez az öszszes többivel szemben. 6.3.2

A digitalizálás feltételrendszere

A digitalizálási tevékenység egyre inkább integrálódik a mindennapi könyvtári tevékenységekbe. A nyomtatott anyagok mellett az elektronikus média által közvetített tartalmakat is meg kell őrizni és szolgáltatni kell a felhasználók felé. Ez esetben nem feltétlenül a digitalizálás a fő probléma, bár a televízió- és rádióműsorok tekintetében igen, de a megfelelő formátumú és hosszú távra történő adatmegőrzés hatalmas terhet ró a könyvtárakra. A digitalizálási elvárásoknak való megfelelés mind eszköz, mind humánerőforrás, mind stratégiai tervezés szempontjából komoly beruházásokat és átgondolt tervezést követel a könyvtáraktól és a könyvtárosoktól. Az adott dokumentum rendelkezésre bocsátása pedig egy újabb jelentős kérdéskör, hiszen a szerzői jogi szabályoknak való megfelelés egy újabb feladat, amelynek eleget kell tenni.

77

CZEGLÉDI László: Hatékony oktatástámogatás könyvtári portál által menedzselt környezetben. [elektronikus dokumentum]. In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 56. köt. 1. sz. 2009. URL: http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?Id=5041&issue_id=500 (letöltve 2010. Március 20..)

70


37. kép

A digitalizálási folyamat legfontosabb kérdései

A feltételrendszer eszközoldalát két szempontból, a könyvtár és a felhasználó oldaláról is meg kell vizsgálni ahhoz, hogy a könyvtár el tudja látni ezt a feladatot, szüksége van hardver eszközökre: − nagy teljesítményű multimédiás számítógépre, − nagyfelbontású szkennerre, esetleg könyvszkennerre (az állománymegóvás következtében védett könyveknél), − digitális kamerára, − az esetleges áramszünet köveztében bekövetkező áramszünet kivédésére szünetmentes tápegységre − jelentős kapacitással és hosszú élettartammal rendelkező külső tárolókra, amelyeken az elkészült digitális anyagok nagy mennyiségben és megbízhatóan tárolhatók A digitálissá vált anyagok további feldolgozásához szükség van különböző szoftverekre: − − − − − −

szkenner és videokamera szoftverre, karakterfelismerő (OCR) programokra, kép-, hang- és videószerkesztő, szövegszerkesztő, a kimeneti formátumot biztosító PDF-szerkesztő, konvertáló CD-DVD író programra

71


szabványos információstruktúrát és interneten való közzétételt lehető tevő XML (Extensble Markup Language – Kiterjeszthető Leíró Nyelv) és HTML szerkesztő szoftverre.

38. kép

A digitalizálás összetevői

A humánerőforrás tekintetében lényeges, hogy ezeket az eszközöket, mind hardveres, mind szoftveres oldalról szakszerűen használni tudó könyvtárosokra van szükség, hiszen a megfelelő eszközpark hozzáértő személyzet nélkül önmagában nem sokat ér. A másik oldal, pedig a felhasználói, akiknek a digitalizált dokumentumokat szolgáltatjuk, akár könyvtárban, akár más információszolgáltató intézményben. Lényeges szempont infrastrukturális felszereltség, hiszen így valósul meg a szolgáltatás teljessége. Ehhez elengedhetetlenül fontos a(z): − megfelelő számú és kapacitású asztali, vagy hordozható számítógép-park, − a gyors, és stabil vezeték nélküli internetkapcsolat (kiküszöbölve a helyhez kötöttséget), − multifunkcionális közösségi terek78, − egyéni hallgatóhelyek minden típusú online kreatív tartalom fogadására, használatára, készítésére79,

78

79

CZEGLÉDI László: Digitalizálás és digitális dokumentumok közzététele az interneten/intraneten, intézményi portálon. [elektronikus dokumentum]. Távoktatási tananyag. Bíróképző Akadémia, 2009. 5. CZEGLÉDI László: Digitalizálás és digitális dokumentumok közzététele az interneten/intraneten, intézményi portálon. [elektronikus dokumentum]. Távoktatási tananyag. Bíróképző Akadémia, 2009. 5.

72


az akadálymentesített közösségi terek a fogyatékkal élők felhasználók és az ép társaik számára. Czeglédi László is megfogalmazta azt a problémát, hogy ha ezek a feltételek mind rendelkezésre is állnak, a könyvtárosok számára szükséges kompetenciákat, speciális módszertani, pedagógiai és IKT ismereteket milyen formában, finanszírozásban sajátítják el. Ugyanez a kérdés a felhasználói oldalon is érvényes, azaz digitális szakadék csökkentéséhez szükséges ismeretekre ki tanítja meg őket. Ez a kérdés egyelőre nyitott marad. 6.3.3

Repozitóriumok, azaz digitális „raktárak” 80

Miután egy dokumentum digitális formában megőrzésre került, a feldolgozás és szolgáltatás módja a következő felmerülő feladat. Ennek kapcsán tisztázni kell a repozitórium és a digitális könyvtár fogalmat. A repozitórium egyetemeken és kutatási intézményekben működő dokumentumszerver, amely tudományos anyagok archiválására és világszerte díjmentes hozzáférhetővé tételére szolgál.81 Két nagy típusát különítjük el, az intézményi és diszciplináris repozitóriumokat. Az előbbit intézmények, elsősorban egyetemi könyvtárak vagy kutatási szervezetek üzemeltetik, és tagjaik számára lehetővé teszik a digitális publikálást és az önarchiválást. Hazai jó példa erre a Szegedi Tudományegyetem Központi Könyvtára által kifejlesztett Médiatéka. A diszciplináris repozitóriumok pedig túllépve az intézményi kereteket, a kutatók számára tematikusan rendszerezve gyűjtik össze, bocsátják rendelkezésre a publikációkat és lehetővé teszik az archiválást. Ilyen dokumentumszerver például a PsyDok, amely a pszichológia teljes szövegű szakterületi szervere. A könyvtárak, kutatóintézetek egy szolgáltatásuknak tekintik ezeket a repozitóriumokat, így a felhasználó hozzáférése tudományos publikációkhoz, az intézményi esetében az intézmény (pl. könyvtár) tagjai számára, az interdiszciplináris esetén a szerzők számára rendszerint díjmentes. A Scholarly Publishing & Academic Resources Coalition (SPARC), amely akadémiák, könyvtárak és kutatási szervezetek szövetsége, saját tudományos publikációs infrastruktúra kiépítését javasolja az intézmények számára. A németországi felsőoktatási intézmények repozitóriumai bevett és eredményes (!) gyakorlati nagy múltra tekintenek vissza. Napjainkban szerencsére egyre több egyetemi és kutatási intézmény kínál tagjai számára az elektronikus archiváláshoz saját dokumentumszervereket. 6.3.4

Repozitóriumok a gyakorlatban

Külföldön viszonylatban a repozitóriumok nagy múltra tekintenek vissza, ezt mutatják azok a forráskalauzok, amelyek a repozitóriumokat gyűjtik tematikus csoportokba, keresőfelülettel segítik a megfelelő kiválasztását, illetve néhányuknál rangsorolás is megkönnyíti a döntést. Ilyenek például a(z): 80

KOKAS Károly: Repozitóriumok a felsőoktatás és a kutatás szolgálatában [előadás]. MA előadások. Eger, 2009. november 7. URL: http://ltv.ektf.hu/Oldalak/Archivum/MA_eloadasok (letöltve 2010. március 25.) 81 Nyílt hozzáférés: open acces [elektronikus dokumentum]. URL: http://open-access.lib.unideb.hu/index.php/Repozit%C3%B3riumok

73

VIRTUÁLIS KÖNYVTÁRAK − OpenDoar – The Directory of Open Access Repositories82 Az OpenDoar egy olyan annotolált kereső, amely az egyes repozitóriumok több szempontú (téma, ország stb. szerint) keresésén túl a tartalmukat is kereshetővé teszi a Google keresőjének integrálásával. Emellett országokra bontva tartalmazza a repozitóriumok elérhetőségét, illetve számos statisztikát is közöl, grafikonokkal ábrázolva. Az egyes repozitóriumokról többek között közli a használt szoftver nevét és típusát, az elérhető dokumentumok számát, a tudományterületet, a nyelvet és az adatok archiválásának „policy”-jét.

39. kép −

−

82

OpenDOAR keresője és egy találat adatai

Webometrics Directory of World Repositories 83 A Webometrics Directory of World Repositors egyik kiemelkedő szolgáltatása a dokumentumszerverek rangsorolása többek között a látogatók száma, és a tudományos tartalmak színvonala szerint. A rangsorolás eredményeként egy TOP 400 és egy TOP 400 intézmények rangsort állítanak fel. Emellett a repozitórium építésével kapcsolatos módszertani szabályokat és jó gyakorlatokat is közli. Registry of Open Access Repositories (ROAR)84 A ROAR nagy előnye, hogy a többféle keresési szempont mellett (ország, szoftver típusa, repozitórium típus és szabvány), a találatoknál megjelenít egy statisztikát a dokumentumok számának változásáról, valamint tartalmazza a repozitóriumok nyitóképernyőjének képét is.

OPENDOAR http://www.opendoar.org Webometrics Directory of World Repositories http://repositories.webometrics.info/ 84 Registry of Open Access Repositories http://roar.eprints.org/ 83

74


40. kép

Registry of Open Access Repositories (ROAR)találati listája

Európában az Egyesült Királyság és Németország az élenjáró a repozitóriumok kiépítésében, az előbbi 172, az utóbbi 14085 dokumentumszerverrel büszkélkedhet. Hazánkban tizenegy ilyen „digitális raktár” üzemel, a magyarországi tudományegyetemek döntő többsége, többek között a Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtárának Médiatékája, a Corvinus Egyetem és a Debreceni Egyetem gyűjteménye. Az Open Acces szabvány szerint ezen anyagok egy része mindenki számára hozzáférhető, mások kizárólag az egyetemi számítógépeken olvashatók. A Szegedi Egyetem Médiatárába a felhasználó az interneten keresztül egy rövid, 30 másodperces bemutatót láthat a filmből, a többit a könyvtári hálózaton keresztül érheti el. „A Médiatéka létrejöttének alapját az a felismerés adta, hogy az oktatásban, tanulásban és kutatásban a hagyományos könyvtári dokumentumokból származó ismereteket az adott témához kapcsolható audiovizuális dokumentumokkal gazdagítani és árnyalni lehet. Bizonyos esetekben (pl. egy kortörténeti dokumentumfilmmel) olyan többletinformációkhoz is juthatunk, melyet más forrásból nem lehet beszerezni.”86 A Médiatékában elsősorban dokumentumfilmek (történelmi, irodalmi, riport- és portréfilmek, dokumentumesszék, tudományos ismeretterjesztő filmek stb.) és kisebb számban játékfilmek találhatóak (klasszikusok és irodalmi adaptációk). 85 86

Forrás: http://www.opendoar.org/ Médiatéka nyitólap http://www.bibl.u-szeged.hu/mediateka/index2.htm

75


41. kép 6.3.5

Médiatéka egy találata és a „betekintő” az adott filmbe

A hálózatba kapcsolt repozitóriumok

A keresések szempontjából nem hatékony, ha egy információ keresése során egyesével végig kell nézni a különböző repozitóriumokat. Éppen ezen probléma kiküszöbölésére jöttek létre az ún. OAI-Serviceprovider87 keresők, amelyek az Open Acces Initiative protokoll révén egyesítik az adatokat, és egy felületen egyidejűleg több dokumentumszerveren végeznek keresést. A közös keresőfelületek segítségével a különböző repozitóriumok tartalma, egyetlen kereshető, virtuális gyűjteménnyé válik. A keresőfelületek a protokoll által garantálják a dokumentumok megtalálhatóságát, valamint a tudományos szövegek terjesztését és a láthatóságát. − OAIstre (http://www.oclc.org/oaister/) − BASE (http://www.base-search.net/) (német) − SPIRES HEP Literature Database (http://www.slac.stanford.edu/spires/hep/) − MIND- Metaadat in Internet Documnets (http://www.meind.de/) A hálózatba kapcsolt dokumentumszerverek megbízható működését több szabvány is szabályozza, az egyik a már korábban említett OAI-PMH (Open Archives Initiative – Protocol for Metaadata Harvesting) egy XML-protokoll, a metaadatok lekérdezésével és átvitelével megvalósítja a repozitóriumok együttes kereshetőségét.

87

Repozitóriumok hálózatba foglalása. http://open-access.lib.unideb.hu/index.php/Repozit%C3%B3riumok_h%C3%A1l%C3%B3zatba_foglal% C3%A1sa (letöltve: 2010. március 20.)

76

VIRTUÁLIS KÖNYVTÁRAK Több projekt is támogatja az ez irányú fejlesztéseket, többek között az Európai Uniós repozitóriumokat hálózatba foglaló DRIVER-projekt, amely a repozitóriumok infrastruktúrájának kialakítására, a ráépített szolgáltatások fejlesztésére helyezi a hangsúlyt. A minőségbiztosítás nagyon hangsúlyos terület, kidolgozásra került egy „ún. DINIszabvány ‘Dokumentációs és publikációs szolgáltatás’ lehetővé teszi a vizsgált dokumentumszerver és szolgáltatásainak szabványos értékelését és a dokumentációs és publikációs szolgáltatások minőségellenőrzését. A szabvány alapját képző kritériumok magukban foglalják a teljes kínálat láthatóságát, a szerzőkről történő gondoskodást, a biztonságot, a technikai rendszer hitelességét és sérthetetlenségét.” 88 6.3.6

Digitális könyvtárak fogalomrendszere A digitális könyvtár „egy intézmény digitálisan tárolt dokumentumgyűjteményét, illetve hagyományosan vagy elektronikusan tárolt dokumentumainak digitalizált gyűjteményét jelenti” 89

A könyvtári munka két alapvető szintjét fontos tisztázni: A primer szintű könyvtári tevékenység a könyvtári állomány digitalizálását foglalja magába. A szekunder szintű, a korábban papír alapú formában elérhető katalógusok elektronikus katalógusba történő beillesztését, azaz a katalógusok retrospektív konverzióját, illetve az online hozzáférésű elektronikus katalógusok (OPAC) építését jelenti. A gyűjtemény részét képezik az adott intézmény azon dokumentumai, melyek eleve digitális formában jöttek létre és azok is, melyek az intézmény gyűjteményében elektronikus (pl. videó) vagy nyomtatott (pl. könyv) vagy egyéb (pl. mikrofilm) formában vannak tárolva – viszont digitalizált formában is hozzáférhetővé tették. Lényegében ugyanezt takarja az a meghatározás, amely az Európai Unió digitális könyvtári kezdeményezése használ. Ebben a definícióban az szerepel, hogy a digitális könyvtárak digitális tartalmak szervezett gyűjteményei, amelyeket a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszünk. Ezek a tartalmak lehetnek „digitalizált anyagok, így könyvtárak és levéltárak dokumentumainak digitális változatai, valamint eleve digitális információk.”90 A definíció alapján megállapítható az is, hogy a „digitális könyvtár az elektronikus könyvtáron keresztül érhető el, annak részét képezi.”91 A digitális könyvtár főbb jellemző vonásai, hogy 92 szervezett és rendszerezett elektronikus dokumentumokból áll, amelyben az információs forrásai heterogének, dinamikusak 88

Repozitóriumok minőségszabványa: DINI-tanúsítvány http://open-access.lib.unideb.hu/index.php/Repozit%C3%B3riumok (letöltve 2010. március 21.) 89 Moyo idézi KOLTAY Tibor: Virtuális, elektronikus, digitális 2007 [elektronikus dokumentum] URL: http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b10095/index.html (letöltve 2010. március 3.) 90 Drótos, 2002 91 KOLTAY Tibor, Ördögné Kovács Mónika: Digitális könyvtári témák a könyvtárosképzésben In. Könyvtári Figyelő. Új folyam ISSN 0023-3773. –53.évf. 4.sz. (2006). [Elektronikus dokumentum]. URL: http://www.ki.oszk.hu/kf/kfarchiv/2006/4/koltay.html (letöltve 2010. március 3.) 92 PRÓKAI Margit: Digitális könyvtárak – elmélet és gyakorlat. In: Tudományos és műszaki tájékoztatás. 54. évfolyam 2. szám(2007) Eredeti cím: BARTOSEK, Miroslav: Digitální knihovny – teorie a praxe.

77

VIRTUÁLIS KÖNYVTÁRAK és multimediálisak. Nem egyetlen zárt entitásról van szó, megvalósításához különböző információs összetevők kezelésére alkalmas technológia szükséges. A használók szempontjából kezelésének átláthatónak kell lennie. Fő célja, hogy a felhasználó számára egységes hozzáférés nyíljon a releváns digitális információkhoz, tekintet nélküli a formájukra, formátumukra, jellegükre és helyükre. Történetileg kialakulása Vannevar Bush 1945-ben megjelent cikkében a Memexrendszerekből származik, amelyben „az információkat asszociatív keret fogja össze.”93 A digitális könyvtárak kezdeti koncepciója a klasszikus könyvtárakból indult ki, miszerint a meglévő állományt kell minél előbb digitalizálni és minél hatékonyabban az olvasó rendelkezésére bocsájtani tér-és időkorlátok nélkül, minél hatékonyabb és alaposabb keresések lehetővé tételével. A visszakeresést nagyban segítik az OPAC-ok, vagyis a könyvtárak elektronikus elérésű katalógusai, amely segítségével a későbbiekben megvalósul az információk könyvtárak közötti cseréje is. A digitális könyvtár általános felépítését Kahn és Wilensky dolgozta ki, amelyben az alapegység a digitális objektum, amely a már korábban ismertetett két részből, a tartalomból és a metaadatokból áll, és repozitóriumokban tárolódik és válik visszakereshetővé. A digitális könyvtár gyűjteménye tematikus rendezettségű, illetve a dokumentumra vonatkozó adatok vagy teljes szövegük alapján visszakereshetők. A felhasználó jogosultságának megfelelően fér hozzá az egyes digitalizált állományokhoz és azok (meta)adataihoz. Ennek megfelelően töltheti le, nyomtathatja ki azokat. Az egyes dokumentumok általában többféle formátumban is hozzáférhetők, a megfelelő szoftverek segítségével a felhasználó számára értelmezhetővé tehetők. A könyvtár állományát alkotó dokumentumok közvetlen elérésűek, a könyvtár szerverén vannak tárolva, így azok elérhetőségéért, minőségéért a szolgáltató a felelős. A szerzői jogok védelmét is a szolgáltatónak kell biztosítania. Egy átfogó definíció segítségével megragadható a valódi lényeg, tehát Borgman szerint: „A digitális könyvtárak az információ-visszakereső rendszerek, valamint a könyvtárakat is magukban foglaló, de azokon túl is lépő információs intézmények kiterjesztését, „javított változatát” és integrációját jelentik.”94. Donald Waters95 definíciója szerint a digitális könyvtárak olyan szervezetekként vannak definiálva, amelyek egy meghatározott közösség (közösségek) számára eszközöket nyújtanak digitális művek gyűjteményeinek azonnali és gazdaságos eléréséhez. Az eszközök közül a legfontosabb a szakosodott személyzet, amely kiválasztja, strukturálja, intellektuális hozzáférésre felkínálja, interpretálja, terjeszti mindezen gyűjteményeket, melyeknek integritását megőrzi, és hozzáférhetőségét a jövőben is biztosítja. Érdemes külön kiemelnünk annak fontosságát, hogy a digitális könyvtárak a gyűjteményfejlesztés alapelveinek megfelelően jöjjenek létre, és ezeknek megfelelően működjenek. Ezen meghatározásokkal azonban a digitális könyvtárak tárgyalásának még nincs vége, ugyanis még számos jellemzőt szükséges megismernünk, hogy a konkrét példák világossá váljanak előttünk.

93

PRÓKAI Margit: Digitális könyvtárak – elmélet és gyakorlat. In: Tudományos és műszaki tájékoztatás. 54. évfolyam 2. szám(2007) Eredeti cím:BARTOSEK, Miroslav: Digitální knihovny – teorie a praxe. 94 2010 Digital Libraries Initiative. [elektronikus dokumentum]. URL: http://ec.europa.eu/information_society/activities/digital_libraries/index_en.htm (letöltve 2010. március 3.) 95 KOLTAY Tibor: Virtuális, elektronikus, digitális 2007 [elektronikus dokumentum] URL: http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b10095/index.html (letöltve 2010. március 3.)

78

VIRTUÁLIS KÖNYVTÁRAK Egyrészt a digitális könyvtárakra tekinthetünk úgy, mint a digitális objektumok menedzselt, támogatott gyűjteménye, amelyek „…úgy kezelik a digitális objektumokat, mint hosszú távra szánt, stabil forrásokat, és megfelelő folyamatokat alkalmaznak, hogy minőségüket és megőrzésüket biztosítsák.”96 Ezen könyvtárak esetében a gyűjteményszervezés fő elvévé a minőségi szempontok válnak. A tárolt dokumentumokat vizsgálva különbséget kell tennünk a digitális és a digitalizált dokumentumok között, ugyanis míg az előbbi már eleve digitális formában jöttek létre és más formában nem is léteznek, míg az utóbbit később alakítják át digitális formátumra egy nem digitálisról, így válik tehát a nagyközönség számára elérhetővé. Ezen csoportokon belül tovább szűkíthetjük a dokumentumokat aszerint, hogy (bibliográfiai) adatbázisokról, vagy teljes dokumentumról van-e szó. Az utóbbit lebontva beszélhetünk szöveges és multimédiás állományról is. A digitális könyvtáraknak elosztott és sokszínű mivoltjukból adódóan biztosítani kell „… az interoperabilitást, azaz a rendszerek egymással való együttműködési képességét”97 vagyis valójában a különböző nyelven és a nagy távolságban lévő állományok együttes kereshetőségét kell megvalósítani. A digitális jelző a számítógép számára értelmezhető módon, binárisan jelek formájában tárolt adatokra utal, és egyben a dokumentumok tárolásának módját is meghatározza.

6.4

ÖSSZEFOGLALÁS

A digitalizálási projektek száma az utóbbi években jelentősen növekedett, amely elsősorban annak köszönhető, hogy a könyvárak és más közművelődési intézmények vezetői felismerték a kulturális értékek megőrzésének és rendelkezésére bocsátásának ezen újszerű módját. A technikának és a hálózati elérésnek köszönhetően ma már bárki megnézheti például a Corvinákat az interneten keresztül, és több egyéb információt is megtudhat róluk. Az Európai Uniós tagságunknak köszönhetően mind anyagilag mind a kulturális értékeket illetően kitágultak a lehetőségek, és a digitalizálási projektek új lendületet kaptak. 6.5 1. 2. 3. 4. 5.

ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK Mutassa be a digitalizálás céljait? Jellemezze a könyvtári környezetben a digitalizálás jelentőségét! Ismertesse a repozitórium fogalmát! Mutassa be a repozitóriumok két fajtájának legfőbb jellemzőt! Mi a véleménye a Magyar Elektronikus Könyvtár népszerűségéről! Válaszát indokolja!

96

Deeagam, idézi KOLTAY Tibor: Virtuális, elektronikus, digitális 2007 [elektronikus dokumentum] URL: http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b10095/index.html (letöltve 2010. március 3. 97 KOLTAY Tibor: Virtuális, elektronikus, digitális 2007 [elektronikus dokumentum] URL: http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b10095/index.html (letöltve 2010. március 3.)

79


7. DIGITALIZÁLÁSI PROJEKTEK 7.1

CÉLKITŰZÉS

A digitalizálás jelentősége vitathatatlan, fontosságát számos nemzetközi és hazai program is jelzi. A projektek ismerete és népszerűsítése a könyvtár kultúraközvetítő és átörökítő szerepét hivatott megvalósítani. A megfelelő források, korszerű technológia és az internet adta lehetőségek birtokában a hallgató képes lesz felmérni e projektek lehetőségeit, és hatékonyan el tudja látni az ezzel kapcsolatos tájékoztatási és esetleges támogatási lehetőségeket. 7.2

TARTALOM

Európai uniós digitalizálási és digitális könyvtári projektek a kulturális örökség megőrzéséért Digitalizálási projektek a nagyvilágban Hazai digitális könyvtárak Jövőbeni fejlesztési lehetőségek

7.3

DIGITALIZÁLÁSI PROJEKTEK

7.3.1 Európai Uniós digitalizálási és digitális könyvtári projektek a kulturális örökség megőrzéséért Számos nagyszabású a digitalizálással és digitális könyvtárakkal foglalkozó projekt fut világszerte, amelyek közös célkitűzése, hogy az európai, elsősorban szellemi és kulturális értékeket átörökítsék, és elérhetővé tegyék minden európai polgár számára. Éppen ezért a nemzetközi projektek kapcsán az Európai Unióhoz szorosan kötődő kezdeményezéseket mutatom be röviden. Az első ez irányban tett törekvés az unió tagországai részéről a Lundi Alapelvek lefektetése volt a digitalizálás összehangolásáról, ezáltal egységes formában hatékonyabban és gyorsabban megvalósulhat a hálózatokon mindenki számára elérhető európai digitális tudásvagyon elérése, amelyhez elengedhetetlen volt a már meglévő digitalizált anyagok számbavétele is. A Minerva egy olyan unió által támogatott együttműködési projekt, amely a Lundi Alapelvek népszerűsítésén túl a tagállamok közötti kooperatív munkát igyekszik elősegíteni, amellyel nagyban hozzájárul az Európai Digitális Könyvtár fejlődéséhez. Funkcióját tekintve egy tematikus hálózatként jött létre, amely a kulturális, tudományos és oktatási tartalmakat fogja össze. 2004-ben a kezdeményezés folytatásaként létrejött MinervaPlus projekt. Célja tovább vinni elődje célkitűzéseit és kiszélesíteni a már meglévő tematikus hálózatokat. Emellett a digitalizálási törekvések fenntarthatóságát és a folyamatos kooperációját is erősíti. A munka megkönnyítésére és egységesítése miatt számos ajánlás és útmutató készül a digitalizálásról, a metaadatok készítéséről, a tartalmak elérhetőségéről, a hosszú távú megőrzésről.

80

VIRTUÁLIS KÖNYVTÁRAK A Lundi Alapelvekből indul ki és ez alapján készült a 2003-ban végleges változatként nyilvánosságra hozott Pármai Charta98, amely tíz cikkelyben fogalmazza meg a jövőre vonatkozó célterületeket és cselekvési lépéseket az európai örökség fokozott védelme érdekében. A MICHAEL – Multilingual Inventory of Cultural Heritage in Europe portál az európai kulturális örökség gyűjteményeinek katalógusa, amely elsősorban kulturális és oktatási, illetve turisztikai célzattal alakult. Egy olyan OPAC, amely közel 10 000 európai digitális gyűjteményt integrál egy felületre, mindezt 16 nyelven. A kereséseket többféle szempont alapján el lehet végezni, többek között célközönség, téma. Egy olyan nyitott rendszer, amelybe bárki csatlakozhat és a nyílt forráskód következtében igényei szerint formálhatja. Fő célja, hogy a tagállamok adatai minél teljesebben beintegrálódjanak az európai lehetőségekbe. A projekt és folytatása a MICHAEL Plus az Európai Bizottság eTen programjának finanszírozásából működnek. A két összehangolt program elősegíti a közgyűjteményi területek – a könyvtárak, a múzeumok és a levéltárak – közötti együttműködést, így könnyebben megtalálhatóvá, elérhetővé és tanulmányozhatóvá válnak az európai digitális gyűjtemények. A Minerva Plus projekt célja, hogy a kulturális értékek digitalizálásának összehangolása érdekében a már létrejött tematikus hálózat kiszélesítése és a párbeszéd szorgalmazása az európai digitalizálási programok harmonizációja érdekében. A TEL, azaz a The European Library99 2004 végén lezárult projekt és folyatása a TEL-ME-MOR (The European Library: Modular Extensions for Mediating Online Resources) 2005-2007 között zajló program célja volt a nemzeti könyvtárak adatbázisaihoz való minél szélesebb körű hozzáférhetőség biztosítása egy ernyőoldalba való integrálással. Egyfajta folytatásként, a TEL elveire és tapasztalataira építve folytatódott 2006-tól 2008-ig The European Digital Library, azaz az EDL projekt, amelyet az Európai Bizottság hívott életre: „A nemzeti könyvtárak bibliográfiai katalógusainak és digitális könyvtárainak integrációja. Célja volt még a TEL portál többnyelvű elérhetőségének megteremtése, valamint az együttműködés kialakítása – a könyvtárakon túl – más kulturális intézményekkel, tartalomszolgáltatókkal.”100 Az i2010 stratégia101 és az ennek keretében működő i2010 Digital Library az információs társadalom és az európai információs tér megalakulásának minél eredményesebb elősegítésére jött létre, és alapjául szolgál az európai információs társadalom- és médiapolitika keretprogramjának. Az amerikai Digital Library Initiative két szakaszban megvalósult projektjének európai változata, az Európai Unió által éltre hívott, az i2010 Digital Libraries Initiative keretében megvalósuló Europana, az európai kulturális örökséget digitalizálni kívánó projektje. Az Europeana tulajdonképpen az Európai Digitális Könyvtár (European Digital Library – EDL) keresőfelülete. 98

Pármai Charta URL: http://mek.oszk.hu/~joomla/egyesulet/digitalizalas/parmai-charta.htm ()letöltve 2010. március 21. 99 www.theeuropeanlibrary.org 100 BÁNKESZI Katalin: Nemzetközi együttműködés, európai közös adatbázisok 101 i2010 http://ec.europa.eu/information_society/eeurope/i2010/index_en.htm (letöltve 2010. április 20.)

81


42. kép

Europeana projekt „Kultúra. Gondolkodás”szlogennel

A résztvevő intézmények típusát tekintve igen sokrétű, könyvtárak, audiovizuális gyűjtemények, múzeumok, egyetemek, kutatóintézetek és más tartalomszolgáltatók együttműködése, amely által 4 millió dokumentumhoz nyújt hozzáférést, melyek között képek, szövegek, hanganyagok és videók egyaránt megtalálhatók. 7.3.2

Digitalizálási projektek a nagyvilágban

Gutenberg-projekt (http://www.gutenberg.org/) Az egyik legnagyobb múltra visszatekintő digitalizálási projekt a Michael Hart által 1971-ben alapított Gutenberg-projekt. Célja, hogy szorgalmazza az e-könyvek készítését és terjesztését. Eredményeképpen létrejött a világ első és legnagyobb ingyenesen hozzáférhető e-könyv gyűjteménye. Lényeges szempont, hogy gyűjteményének gyarapodását, sem politikai, sem állami támogatás nem segíti; támogatás nélkül, csak önkéntes alapon gyarapodik, számos önkéntes bevonásával. Jelenleg mintegy 30 000 könyv található meg az a gyűjtemény online katalógusban és tölthető le több nyelven és formátumban, sok esetben hangoskönyvként is. Az adatbázis folyamatosan bővül, és több szempontú és a teljes szövegben lefuttatható keresések segítik az információ megtalálását.

82


43. kép

The Gutenberg-project

Gallica – Francia Nemzeti Könyvtár digitalizációs projektje (http://gallica.bnf.fr) A projekt 1992-ben kezdődött, célja egy enciklopédikus francia digitális könyvtár létrehozása, amely elsősorban nyomtatott könyvek digitalizált szövegét, képi fájlokat és több száz órányi hanganyagot tartalmaz, amelyek nagy része az interneten is hozzáférhetők. A Gallica elsődleges célja az, hogy lehetővé tegye a Francia Nemzeti Könyvtár különféle helyeken lévő digitalizált dokumentumainak elérését. A könyvtár digitalizált állománya jelenleg több mint 1,1 millió dokumentumot tartalmaz, többek között közel 200 ezer könyvet, 7443 kéziratot, több mint 133 ezer darab képet és majdnem 750 ezer időszaki kiadványt. Az intézmény több más könyvtárral is ápol partnerkapcsolatot.

83


44. kép

A Gallica projekt kezdőlapja és állományadatai

World Digital Library www.wdl.org Napjaink egyik legnagyobb digitalizálási programját 2005-ben James Billington a Kongresszusi Könyvtár korábbi vezetője ismertette, és Digitális Világkönyvtár Program, az World Digital Library Program néven kezdődött. A digitalizálási munkákban a világ jelentősebb intézményei közül 32-en vettek részt, többek között az egyiptomi, a francia, a kínai, az izraeli, a szerb, a svéd, az ugandai és az orosz nemzeti könyvtár is. A „Digitális Világkönyvtár minden kultúra legjelentősebb műveit igyekszik összegyűjteni és azokat számos nyelven ingyen hozzáférhetővé tenni”.102 Digitális Világkönyvtár állománya jelenleg hét – arab, kínai, angol, francia, portugál, orosz és spanyol – nyelven teljesen ingyenesen és nyilvánosan elérhető az interneten keresztül.

102

84

Forrás: World Digital Library http://www.worlddigitallibrary.org/project/english/index.html (letöltve 2010. április 20.)


45. kép

World Digital Library nyitólapja

A digitalizált művek között a cím- és alkotók mellett korszakok és médiatípusok szerint is kereshetünk, mélyebb feltárást és kibővített lehetőségeket nyújtva ezzel. A gyűjtemény minden részéhez, vagyis minden egyes műemlékhez tartozik leírás és a képeknél nagyítási funkció elérhető, lehetővé téve az esetleges kutatásokat. A program teljes mértékben adományokból valósult meg és nagy támogatottságot élvez, többek között az UNESCO és a Google részéről, hozzájárulva ezzel a világ kulturális örökségeinek átörökítéséhez, egy világméretű időkapszula létrehozásához. 7.3.3

Hazai digitális könyvtárak

Hazánkban a legnagyobb digitalizálással foglalkozó és digitális könyvtárat működtető szervezet az Országos Széchenyi Könyvtár és a Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár. A korábban nagy népszerűségnek örvendő és a digitalizálásban nagy szerepet játszó vállaló Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ Kht. korábbi formájában finanszírozási problémák miatt megszűnt, azonban új néven, Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Nonprofit Kft. néven újraalakult. Ma már elengedhetetlen az, hogy a tankönyvek, szakkönyvek, folyóiratok digitális formában – az interneten keresztül – elérhetővé váljanak az érdeklődők számára, melyek felépítése könnyűvé és egyszerűvé teheti a mentést, nyomtatást, ezzel is segítve az aktív tanulási folyamatokat. A Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár (KDFT) 2005 elején jött létre és szerepe abban áll, hogy a Hallgatói Információs Központ céljainak megfelelően a széles körben ismert szabványokra alapozva, nyílt és könnyen felhasználható formátumokban jelenítsen 85

VIRTUÁLIS KÖNYVTÁRAK meg és adjon közre különböző tudományágakat felölelő tankönyveket, valamint az ezekhez kapcsoló folyóiratokat, ábrákat, illusztrációkat.

46. kép

A Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár elérhető könyveinek téma szerinti böngészhető listája

A legújabb, hazai fejlemények között tartják számon az E-könyvek igény szerint nemzetközi szolgáltatását, az eBooks on Demand, azaz EOD projektet, amely már az Országos Széchényi Könyvtárban is elérhető. Tulajdonképpen egy olyan projekt részesei lehetünk, amely egy páneurópai együttműködésen alapul és célja, hogy az eddig csak a könyvtárban elérhető, általában ritka könyveket ma már bárki megvehesse egy digitális másolat formájában. „Minden könyv legyen elérhető e-könyvként Európa könyvtáraiban” – ez az E-könyvek igény szerint (EOD) szolgáltatás küldetése, amelyben az Európai Unió által támogatott eTen projektjén belül valósul meg. Jelmondatuk: „Az olvasás jövője digitális.” Az EOD programban résztvevő könyvtárak, így az OSZK állományából is azokat a könyveket lehet digitális formában megrendelni, amelyeket már nem védenek a szerzői jogok, tehát az 1500 és 1900 között kiadott könyvek digitalizálását rendelhetik meg. Hazánkban a szolgáltatás honlapján találunk egy listát azon szerzők neveiről, akiknek műveiről kérhetünk digitális másolatot. A digitalizált könyvek folyamatosan bekerülnek a tagkönyvtárak digitális könyvtáraiba, így elérhetőek lesznek az interneten keresztül. Magyarországon az OSZK Digitális Könyv86

VIRTUÁLIS KÖNYVTÁRAK tárában is megtalálhatók digitális könyveket. A szolgáltatás nem profitorientált, a fizetendő díjak a tárolás és a fenntartás költségeit fedezik. OSZK – Digitális Könyvtár Az OSZK 2003-ban összefoglalta a nyilvántartások, állományrészek digitalizálására vonatkozó részletes elképzeléseit, és már ekkor felmerült, hogy az egyik legfontosabb feladata a nemzeti könyvtár digitális könyvtárának: „A hagyományos dokumentumok könyvtári kezelésének mintájára a digitális könyvtárnak képesnek kell lennie a gyarapításra–érkeztetésre, feldolgozásra, raktározásra és szolgáltatásra. A digitális könyvtár használata az elektronikus dokumentumok begyűjtésére szolgáló internetes portállal kezdődik, amelyen keresztül a dokumentum a gyűjteménybe érkezik. Ez a portál fogadja az elektronikus kötelespéldányokat, de a nemzeti könyvtár által digitalizált dokumentumokat is. A dokumentumok raktározására a digitális raktár szolgál, amely helyet ad a használati és archivált példányoknak is. A fejlesztők tervei szerint a raktárnak honlapszerűen áttekinthetőnek kell lenni, hogy „…úgy legyen bejárható, mint egy szabadpolcos olvasóterem” A tárolás mellett a raktárnak kezelnie kell a hozzáférési jogokat a jogtulajdonosokkal történt megállapodások szerint, valamint gondoskodnia kell a dokumentumok olvashatóságának megőrzéséről (archiválásáról) is.”103

47. kép

Az OSZK Digitális Könyvtár találati listája

Az Országos Széchényi Könyvtár digitalizált gyűjteményének bétaváltozatát szeretném bemutatni. Fő célja, hogy az olvasók tértől és időtől függetlenül bárhol és bármikor hozzá103

Az Országos Széchényi Könyvtár digitalizálási gyakorlata és tervei. OSZK. 2003

87

VIRTUÁLIS KÖNYVTÁRAK juthassanak a művekhez, elősegítve ezzel kulturális örökségek megőrzését és az utókornak való átörökítését. Már sokszor felmerült, hogy az egyre bővülő dokumentumtömeg fizikai tárolása egyre nehézkesebb, már-már megoldhatatlan és új, alternatív megoldásokkal kellene ezt a problémát orvosolni. Íme, az egyik megoldás, miszerint ebben a digitális gyűjteményben a könyvek virtuálisan érhetők el és lehetőségünk nyílik a keresésre is. Létrejöttének másik fontos oka volt, hogy az internet egyre nagyobb térhódítása következtében megjelenő új igényekhez a könyvtárak mindinkább alkalmazkodjanak, és gyors, személyre szabott szolgáltatásokat nyújtsanak, amelyet az olvasó akár otthonából is elérhet. Jogosan merül fel sokunkban a kérdés, hogy milyen módon és milyen formában kerülnek ide a rendelkezésre bocsájtott dokumentumok. A válasz: a kötelespéldány-szolgáltatás ma már virtuális formában is megtörténik, megkönnyítve ezzel mind a kiadók, mind a nemzeti könyvtár dolgát, hiszen így már jelent külön kiadást a digitalizálás, amely kétségtelenül nagyon nagy segítséget jelent, és sokkal gyorsabb is. A szolgáltatás néhány hónappal ezelőtt bővült ki a Képek elnevezésű lehetőséggel, melynek keretén belül OSZK tulajdonában lévő térképek, fényképek és más vizuális tartalmak között kereshetünk. OSZK Pont célja, hogy a nemzeti könyvtár szeretné dedikált hálózaton hozzáférhetővé tenni az elektronikus dokumentumokat. „A szerzői jogi törvény azt teszi lehetővé, hogy az OSZK a digitális gyűjteményét dedikált hálózaton tegye közzé, ezért ahhoz nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtárakból, iskolai oktatás célját szolgáló intézményekből, muzeális intézményekből, levéltárakból, valamint kép- és hangarchívumokból, úgynevezett OSZKpontokból lehet hozzáférni Az OSZK-pontok tehát olyan nyilvánosan hozzáférhető számítógépes terminálok, ahol az OSZK digitális gyűjteménye nem csak kereshető, hanem a benne található anyagok a szerzői jogi törvényekkel összhangban meg is tekinthetőek.” Az EOD projekt keretében digitalizálásra került könyvek már megtalálhatók ebben a Digitális Könyvtárban. Magyar Digitális Képkönyvtár http://www.kepkonyvtar.hu/ A Magyar Digitális Képkönyvtár béta verziója 2008-2009-ben az Országos Széchényi Könyvtár irányításával és 48 magyar könyvtár összefogásával jött létre. A folyamatosan bővülő digitális képgyűjtemény kialakítását a Reneszánsz Év keretében az Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatta. Céljuk, hogy az ismert és kevésbé ismert képeket a lehető legszélesebb körben hozzáférhetővé tegyék határainkon innen és azon túl. A képkönyvtár gyűjtőköre – az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött képanyagon túl – kiterjed a különféle gyűjteményekben őrzött magyar vagy magyar vonatkozású kódexekre, helytörténeti fotótárakra, képeslapokra, plakátokra és más képi (vagy képként szolgáltatott) dokumentumokra (pl. kéziratokra). A program jelenleg béta verzióban, azaz próba üzemmódban fut.

88


48. kép

A Magyar Digitális Képkönyvtár egy találata a jellemző adatokkal

„A reprezentatív válogatás létrehozásakor elsősorban az oktatási, a tudományos és kulturális szempontok dominálnak. Az időről-időre bővülő speciális szolgáltatásokkal támogatják a képek kreatív felhasználását és újrahasznosítását. A könyvtárakban őrzött, digitalizált képanyag összegyűjtésével és szolgáltatásával a felhasználók áttekintést kapnak a gyűjteményekben található értékekről, és szabadon felhasználhatják azokat tanuláshoz, ismeretszerzéshez vagy akár szórakozáshoz. A haszonszerzési célú felhasználáshoz az őrzőkönyvtár engedélyét kell kérni.” 7.3.4

Egy hazai bevált gyakorlat megújult formában

A Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság kiemelten közhasznú szervezet. „Feladata a magyarországi digitális tartalmak elérésének, újrahasznosításának támogatása, azon belül is elsősorban az állami adatvagyon infrastruktúrájának kiépítése.”104 A megújult szolgáltatások mellett egy portálrendszerhez hasonló weblappal áll a használók rendelkezésére, ahol a történeti bemutatás, a célkitűzés és a szolgáltatások bemutatása mellett, a szervezet tevékenységeiről és kompetenciáiról külön menüpontban szerezhetünk információkat, emellett blogot (http://nda.blog.hu/) is találunk a legfrissebb hírekkel, újdonságokkal. 104

Mivel foglalkozik a Neumann. URL: http://www.neumann-haz.hu/hu/bemutatkozas/mivel-foglalkozik-neumann [letöltve 2010. október 20.]

89

VIRTUÁLIS KÖNYVTÁRAK 7.3.5

Rövid történeti áttekintő

A Neumann Kht-t 1997-ben alapította az Oktatási Minisztérium azzal a céllal, hogy az egyre növekvő számban digitalizált vagy digitális formában születő dokumentumok nemzeti közgyűjteményeként szolgálja az oktatást, kutatást és művelődést. Az 1997. évi CXL. törvény 59.§ 5. pontja alapján „A Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Kht. a multimédia és elektronikus dokumentumok nemzeti szolgáltató központja”. Ekkor még reálisnak tűnt egy olyan modell, ahol az elektronikus dokumentumok – a kezelés és megőrzés sajátos és változékony módszertana miatt – egy teljesen új intézményi szereplő létrehozását indokolták. A digitális könyvtár elnevezés nem csupán metafora volt, hanem ténylegesen egy digitális könyvtár épült az intézményen belül. A tartalominfrastruktúra építését, a kulturális dolgozók és oktatók körében egykor népszerű internetes forrás katalógus, a WebKat.hu hivatott szolgálni. Az automatikus indexálás lehetőségeinek elterjedésével, illetve a Nemzeti Digitális Adattár megjelenése utána az online források emberi katalogizálását túlhaladta az idő. A Neumann-ház egyre inkább a korábbi módszertani központból tartalomszolgáltatóvá vált. Időközben a közgyűjteményi terület szereplői egyre kevésbé igényelték a Neumann-ház segítségét és koordináló szerepét a közgyűjteményi terület online stratégiájának kialakításához. Finanszírozási problémák, (pl. a támogatás elmaradása miatt) a Digitális Könyvtár szakmai igazgatóság szolgáltatásai megszűntek, vagy más intézményhez (OSA, PIM, OSZK, Egyszervolt.hu) kerültek át.105 A korábbi oktatási célú tartalomfejlesztések helyett az új szolgáltatásokban a hangsúly a tartalom-infrastruktúra fejlesztésére, a tartalomfejlesztés és a hozzáférés lehetőségeit bővítő szolgáltatásokra került. A közhasznú társasági forma megszüntetésével 2009. augusztus 26-tól a hivatalos név Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Nonprofit Kft-re változott, amely a hazai tudásvagyon minél szélesebb körű, digitális formában történő közvetítését segíti elő 7.3.6

Szolgáltatásai, projektek 106

A nemzeti digitális tudásvagyon közvetítése jelenleg tizenegy szolgáltatásokon keresztül valósul meg, amelyek a kultúra és az oktatás több területére is kiterjed, nagyban hozzájárulva ezzel a tartalmak rendszerezését és aggregálását. A jelenleg futó projektek és szolgáltatások a következőek: − Communia, − Europeana, − Filmhíradók Online, − Gramofon Online, − iM3Y-Immersive Multimedia Interfaces. − Közadat Portál, − Közadat Program, 105

A Neumann története. URL: http://www.neumann-haz.hu/hu/bemutatkozas/a-neumann-tortenete [letöltve 2010. október 20.] 106 A szolgáltatások, projektek listája: http://www.neumann-haz.hu/hu/szolgaltatasok-projektek. [letöltve 2010. október 20.]

90

VIRTUÁLIS KÖNYVTÁRAK − Közadattár, − Michael+, − Nemzeti Audiovizuális Archívum, − Nemzeti Digitális Adattár, A továbbiakban röviden bemutatásra kerül a projektek egy része, annak érdekében, hogy a könyvtári tájékoztató munka minél teljesebb és színvonalasabb legyen. Nemzeti Digitális Adattár http:www.nda.hu A Nemzeti Digitális Adattár program 2003-ban indult, azzal a céllal, hogy a magyar nyelvű vagy magyar vonatkozású, digitális és interneten keresztül hozzáférhető kulturális és közcélú tartalmakat központilag regisztrálja, illetve ennek révén a könyvtárak, múzeumok, levéltárak digitalizálási munkájának, koordinációjának támogassa. A rendszer a nemzetközileg használt Nyílt Archívumi Kezdeményezés eredményeit vette alapul, az ennek keretében kidolgozott szabványokat, ajánlásokat használja (Dublin Core, OAI-PMH-2) a közszféra adatvagyonának elérése, újrahasznosítása érdekében. Tevékenysége a kulturális örökség digitalizálásával foglalkozó intézményekkel, az ún. adatgazdákkal való szoros együttműködésen, illetve a felhasználói közösség szolgálatán alapul. A program sikerének kulcsa az önkéntesség és az együttműködés. A magyar nyelvű kulturális és egyéb közérdekű online tartalmak minél szélesebb körű elérhetősége érdekében az NDA „[…] egyfelől adatbázist (katalógust) épít a partnerintézmények elektronikus dokumentumainak szabványos leíró adataiból, másfelől szabadon hozzáférhető keresőt működtet az adatbázisban való kereséshez, harmadrészt biztosítja az ehhez szükséges műszaki hátteret. Az NDA a fejlesztés legújabb szakaszában a közösségi tartalomfejlesztést támogató eszközöket kínál a digitális archívum építéshez.”107 Nemzeti Audiovizuális Archívum http://www.nava.hu A közérdekű adatok egységes elérése és a kulturális adatvagyon újrahasznosítása és a tartalompiac bővítése stratégiai jelentőségű tevékenység. A kötelespéldány-szolgáltatás keretében 2006. január 1. óta tárolja, feldolgozza és visszakereshetővé teszi a magyar közszolgálati csatornák, valamint a két legnagyobb kereskedelmi csatorna magyar gyártású és magyar vonatkozású televíziós, illetve rádiós műsorszámait, illetve biztosítja összegyűjtését, megőrzését és kezelését. Az archívumhoz való online hozzáférés speciális, ugyanis úgynevezett NAVApontokon keresztül valósul meg, amelyek magyarországi könyvtárak, oktatási tevékenységet folytató intézmények, muzeális intézmények, kép- és hangarchívumok lehetnek. A NAVA-ban tárolt műsorszámok az ezekben az intézményekben elhelyezett számítógépeken ingyenesen tekinthetők, illetve hallgathatók meg, oktatás és kutatás céljából. A kötelespéldány-gyűjtemény mellett egyedülálló különgyűjteménnyel is rendelkezik, amely egy saját felületen kínálja keresésre a Színház– és Filmművészeti Egyetem régi vizsgaanyagait, Mediawave fesztiválfilmjeit, Mindentudás Egyetem előadásait, a Magyar 107

Nemzeti Digitális Adattár http://www.neumann-haz.hu/hu/projektek/nda. [letöltve 2010. október 20.]

91

VIRTUÁLIS KÖNYVTÁRAK Nemzeti Filmarchívum 100 digitalizált magyar játékfilmjét és a 30-as, 40-es évek Magyar Világhíradóit.

Közadattár www.kozadattar.hu A Közadattár az állami szféra szegmensét hivatott szolgálni, az államigazgatási adatvagyon hozzáférésének kiterjesztését támogatja. A törvényi szabályozás szerint az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény előírja, hogy a közfeladatot ellátó szerveknek a törvényben meghatározott közérdekű adataikat internetes honlapjukon ingyenesen, regisztráció nélkül kell hozzáférhetővé tenniük. Emellett az on-line közzétételi kötelezettségen felül a törvény előírja, hogy a szervezetek a közérdekű adatok egyszerű nyilvántartása és kereshetősége érdekében, a közzétett információk leíró adatait továbbítsák a központi elektronikus jegyzéknek és egységes közadatkeresőnek, amely hazánkban a Neumann Nonprofit Kft. A közadatkereső használatával bárki hozzáférhet a közzétételre kötelezett szervek közzétett adataihoz, pontosabban az arra utaló hivatkozásokhoz. Ezért az intézményeknek nem csak arról kell gondoskodniuk, hogy saját honlapjukon közzétegyék adataikat, hanem a közadatkereső részére el kell készíteniük az adataikat leíró adatokat is, megvalósítva ezzel az egységes és szervezett keretek között működő adatszolgáltatást. További részei a Közadat Program és a Közadatkereső, amelyek szintén a Neumannház gondozásában működnek. 7.3.7

A korábbi szolgáltatásainak utóélete

A korábban említett, elsősorban a szervezet profiljának megváltozása és a finanszírozási gondok miatt több, korábban a Neumann-ház keretein belül működő szolgáltatás átkerült más szervezetek irányítása alá. A következőkben olyan szolgáltatásokat szeretnék bemutatni, amelyek lényeges elemei a könyvtári kezdeményezéseknek. Bibliotheca Hungarica Internatiana-BHI http://www.enc.hu/enc.htm A Magyar Internet Könyvtár, ismertebb nevén a Magyar Virtuális Enciklopédia a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Kutatóintézetének gondozásában jelenik meg, és elsősorban számos tudományterület enciklopédiájaként működik, és egyfajta forráskalauzként is szolgál, hiszen az interneten elérhető fontosabb enciklopédiákról tartalmaz egy linkgyűjteményt, néhány fontos megjegyzéssel. Az agrártudomány, a néprajz, az atomfizika, a nyelvtudomány és még számos tudományterület legfontosabb kifejezéseit és ezek rövid magyarázatát tartalmazza. Digitális Irodalmi Akadémia – DIA http:// www.pim.hu/dia/ A DIA, a Petőfi Irodalmi Múzeum keretén belül kapott új helyet, és elsősorban a legújabbkori és kortárs magyar irodalom kiemelkedő alkotásainak a digitális korba történő átmentését, értékek megőrzését és népszerűsítését tűzte ki célul.

92

VIRTUÁLIS KÖNYVTÁRAK A közönség számára nyújtott internetes szolgáltatás tartalmát hiteles, minőségi szövegek alkotják. A kortárs irodalom egyre bővülő köre, egységes adatbázisban, ingyenesen érhető el és ismerhető meg a világ bármely pontján. Folyamatos anyagi támogatást nyújt a magyar irodalom legkiválóbb alkotói számára írói, költői, irodalomelméleti tevékenységük folytatásához, újabb alkotások létrehozásához, így teljes életművekből épülhet magyar nyelvű, online elérhető digitális könyvtár. A kitüntetett jelentőségű virtuális nemzeti intézmény az alkotói támogatás és a jogszerű digitális felhasználás összekapcsolásával Európában egyedülálló, gyakran hivatkozott, sikeres modell jött létre. Webkat.hu A webkat.hu egy internetes forrásgyűjtemény, amelynek célja, hogy az alapvetően rendezetlen, kis mértékben feltárt internetes tartalmakat rendszerezze, kategóriákba foglalva tegye visszakereshetővé. A katalógus folyamatos frissítése lehetővé teszi a naprakész információkeresést, és folyamatos bővülésének eredményeképpen jelenleg 115 weboldal és 74 kategória szerepel. 7.3.8

Jövőbeni fejlesztési lehetőségek

A köteles példányok elektronikus beszolgáltatásával a digitális dokumentumok problémájának megoldása sokkal könnyebbé válna. Ha megvalósulna, akkor a retrospektív konverzióra helyezhetnénk a nagyobb hangsúlyt és a naprakészség és a tárolás problematikája is nagymértékben csökkenne, hiszen néhány kattintással digitálisan elérhetők a tartalmak. A szerzői jogi törvény azonban védi a hatálya alá tartozó szerzőket-kiadókat. Azt teszi csak lehetővé, hogy az OSZK a digitális gyűjteményét dedikált hálózaton tegye közzé, azokhoz nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtárakból, iskolai oktatás célját szolgáló intézményekből, muzeális intézményekből, levéltárakból, valamint kép- és hangarchívumokból, úgynevezett OSZK-pontokból lehessen hozzáférni. Az OSZK-pontok olyan nyilvánosan hozzáférhető számítógépes terminálok, ahol az OSZK digitális gyűjteménye nem csak kereshető, hanem a benne található anyagok a szerzői jogi törvényekkel összhangban meg is tekinthetőek (speciális számítógépek biztosítják a másolás- és jogvédelmet). A szerzői jogi törvényben bizonyos változások bevezetésével az akadályok jelentősen csökkennének, és könnyebbé válna a tudástartalmak megőrzése és szolgáltatása.

7.4

ÖSSZEFOGLALÁS

A digitalizálás napjaink rendkívül fontos és sokat emlegetett momentuma. Fontosságát érezhetjük a számos nemzetközi, elsősorban európai uniós projektek számából, amelyekben hazánk, elsősorban nemzeti könyvtárunk, az Országos Széchényi Könyvtár aktívan részt vesz. Mint láthattuk igen jelentős az az erőfeszítés, amit az Európai Unió tagállamai az összeurópai kulturális örökség megőrzése és széles körű hozzáférhetővé tétele érdekében tesznek. Az európai integráció egy olyan fontos monumentuma ez, amely minél teljesebb megvalósulása hozzájárul az Unió jelmondatának tudatosításában, miszerint „Egység a sokszínűségben.” A repozitóriumok száma is igen szépen alakul, és mint láthatjuk, egy jól bevált, külföldön népszerű szolgáltatásról van szó, amelynek mind az oktatásban, mind a kulturális örökség megőrzésében és szolgáltatásában nagy szerepe van. A digitális könyvtári kezde93

VIRTUÁLIS KÖNYVTÁRAK ményezések népszerűek, használóinak köre egyre bővebb, amely arra enged következtetni, hogy igény van rá. Monok István szavait idézve: „A jövő Europeajánának, illetve a World Digital Librarynek a létrehozásában a könyvtárak kulcsszerepet játszanak. Közösségük őrzi a kulturális örökség teljességét, nemzetközi együttműködésük alapja a szabványos világ, személyzetük felkészült az őrzött dokumentumok metaadatainak leírására, a dokumentumállományok prioritások mentén való digitalizálásának irányítására.”108


7.5 1. 2. 3. 4.

108

94

Hasonlítsa össze a Lundi alapelvek és a Pármai Charta fő célkitűzéseit! Mi véleménye az Európai Unió digitalizálási programjáról? Mutassa be röviden az E-Book on Demand szolgáltatást! Értelmezze az OSZK pont fogalmát! Mi a véleménye róla?



8. DIGITÁLIS KÖNYVTÁRAK MINŐSÉGI MUTATÓJA: A METAADAT ÉS TÍPUSAI

8.1

CÉLKITŰZÉS

A lecke során a hallgató megismeri a metaadat definícióját, a hozzá kapcsolódó legfontosabb szabványokat és néhányuk jellegzetességeit. Megtanulja a felosztásának alapját, főbb típusait. Képes lesz megkülönböztetni a metaadatok fajtáit, és fel tudja mérni szerepüket a digitális tartalomkezelésben. Elsajátítja azon ismereteket, amelyek nélkülözhetetlenek egy korszerű könyvtári portál metaadat-leírásához, illetve a megfelelő szabvány kiválasztásának szempontjait is világosan látja.

8.2

TARTALOM

A metaadat fogalma Metaadat-szabványok A metaadatok típusai A metaadatok szerepe a digitális tartalomkezelésben

8.3

A DIGITÁLIS TÁRHÁZ MINŐSÉGI MUTATÓJA: A METAADAT ÉS TÍPUSAI

8.3.1

A metaadat fogalma

Egy digitális dokumentum esetében, éppen úgy, mint egy hagyományos hordozón lévő dokumentum esetében a visszakereshetőség a könyvtári szolgáltatás szempontjából az elsődleges. Az adott forrást mind formai, mind tartalmi szempontok szerint olyan mélységben kell feltárni, hogy a visszakereshetőség teljes legyen. Az elsődleges, és kizárólagos szempont „ […] a dokumentum minden kétséget kizáró azonosítása”109. Az az információ, amely egy-egy keresés során nem jelenik meg találatként, elveszett. Napjaink korszerű tartalomkezelési rendszereiben és a hálózatok szerepének növekedése következtében szükségessé vált olyan leíró elemek bevezetése, amelyek adatot szolgáltatnak egy adatról, ez tulajdonképpen a metaadat. A metaadatok digitálisan elérhető dokumentumok (kép, hang, szöveg, film) leíró adatai, vagyis strukturált információ az adatokról. A metaadatok legegyszerűbb formája a katalógusrekord.110 Az IFLA111 1973-ban hirdette meg azon projektjét, amelynek fő célja volt, a világ dokumentumtermésének egyetlen nagy világbibliográfiába történő számontartása, amely egy 109 110

TÓVÁRI Judit: Bibliográfiai adatfeldolgozás 1. [felsőoktatási jegyzet] 1.kötet Könyvek bibliográfiai leírása. Nyíregyháza, Egergia, 1997. 159. Koltay–Horváth 256. idézi CZEGLÉDI László: Hatékony oktatástámogatás könyvtári portál által menedzselt környezetben : Az EKLEKTIKA projekt tervezésének háttere az egri Eszterházy Károly Főiskolán. In: Tudományos és műszaki tájékoztatás, 56. évf. 1. sz. (2009) 11.

95

VIRTUÁLIS KÖNYVTÁRAK világméretű kommunikációs hálózaton valósult volna meg. 112 Később világossá vált az a tény, hogy a dokumentumok egyetemes számbavétele (UBC) és az egyetemes hozzáférésének (UAP) biztosítása csak a dokumentumokat leíró adatok azonos értelmezése mellett lehetséges, ennek eredményeképpen született meg az ISBD keretszabvány, azaz az International Standard Bibliographic Description, a bibliográfiai leírás nemzetközi szabványa. A szabvány külön dokumentumtípusonként tartalmazta a sajátosságokat, és a géppel való feldolgozás is könnyebbé vált a későbbiekben. A nemzetközi szabványosítás továbbfejlesztését és gépesítését a dokumentumok számának robbanásszerű növekedése, és World Wide Web, azaz a világháló megjelenését követő robbanásszerű információáradat kezelésének igénye tette szükségessé. Az első kezdeményezések ez irányban 1995-ben történtek. Az országon belüli és az országok közötti kommunikáció és adatcsere átjárhatóságának biztosítása szükségessé vált a hálózatokon is, azaz a nyelvtől való függetlenségnek meg kellett felelni hálózati környezetben is. A metaadatok rendszerezését illetően metaadat-készletekről, metaadat-szabványokról és típusokról113 beszélhetünk. 8.3.2

Metaadat-szabványok

Napjainkban több metaadat szabvány létezik, amelyeket általában nemzetközi együttműködésben fejlesztenek ki, annak érdekében, hogy az egyes nemzeti sajátosságok is szerepet kapjanak, a szabvány részei legyenek. A legismertebb szabványok a következőek: − Dublin Core (DC) www.dublincore.org − Encoded Archival Description (EAD) http://lov. gov./ead/ead.html − Machine Readable Cataloguing (MARC) http://loc.gov/standards/mets − Metaadata Encoding and Transmission Standard (METS) http://loc.gov/standards/mets − Metaadata Object Descripition Schema (MODS) http://loc.gov/standards/mods − Preservation Metaadata Imlementation Strategies (PREMIS) www.oclc.org/research/projects/pmwg

111

International Federation Library Association TÓVÁRI Judit: Bibliográfiai adatfeldolgozás 1. [felsőoktatási jegyzet] 1. kötet Könyvek bibliográfiai leírása. Nyíregyháza, Egergia, 1997. 159. 113 CZEGLÉDI László: Hatékony oktatástámogatás könyvtári portál által menedzselt környezetben: Az EKLEKTIKA projekt tervezésének háttere az egri Eszterházy Károly Főiskolán. In: Tudományos és műszaki tájékoztatás, 56. évf. 1. szm (2009) 11. 112

96


49. kép

A könyvtári és egyéb kulturális területen alkalmazott szabványok

A könyvtári környezetben a két leginkább alkalmazott szabvány a Dublin Core és a MARC. A MARC formátum kidolgozására 1966-ban került sor, a washingtoni Library of Congress által. A MARC, azaz a Machine Readable Cataloging, a géppel olvasható katalógusformát jelenti. Minden nemzet kidolgozhatta saját MARC szabványát, a nemzeti sajátosságok figyelembevételével. A MARC csereformátum magyar változata a HUNMARC, de az amerikai USMARC is igen gyakori. A MARC géppel olvasható formában ábrázolja a bibliográfiai adatokat. Alkalmazásának alapelve és célja, hogy a könyvtárak integrált könyvtári rendszereik segítségével megvalósítsák az osztott katalogizálást, azaz hálózaton keresztül hozzáférhessenek és saját adatbázisukba letölthessék a kívánt bibliográfiai rekordot. 114 A MARC formátum jellemzője, hogy hierarchikus rekordszerkezet szerint épülnek fel, vagyis a rekordok mezőkre, a mezők almezőkre tagolódnak. A mezőket hívójelek azonosítják, az almezők az almezőhatárjelek által különülnek el egymástól, az almezők tartalmát az almező-azonosító mutatja. Az indikátorok további speciális adatokat közölnek.

114

TÓVÁRI Judit: Bibliográfiai adatfeldolgozás 1. [felsőoktatási jegyzet] 1. kötet Könyvek bibliográfiai leírása. Nyíregyháza, Egergia, 1997. 162.

97


50. kép

Egy MARC rekord szerkezete

A Dublin-Core szabvány fejlesztése 1995-ben kezdődött, amikor több szakterület szakértői megállapodtak egy „könnyen érthető és alkalmazható forrás-leíró szabályzatban bármely tudományág területén.”115 Nagy népszerűségnek örvend, mára több mint 20 nyelvre fordították le dokumentumait, amelyeket átvett a CEN/ISSS (Európai Szabványosítási Tanács/Információs Társadalom Szabványosítási Rendszere) és hivatalosan foglalkozik vele a WWW Konzorcium és a Z39.50 szabvány. A metaadatok létrehozásának egyszerűségéből adódóan csökkenti a költségeket és elősegíti az együttműködést, de nem jelent 115

98

Dublin Core [elektronikus dokumentum]. URL: http://mek.oszk.hu/html/irattar/dc.htm (letöltve 2010. március 25.)

VIRTUÁLIS KÖNYVTÁRAK megoldást minden jelentésbeli és funkcionális követelmény kielégítésére. A kompatibilitást, az átjárhatóságot nagyban segíti, hogy a metaadat elemek beilleszthetők a MARC formátumú rekordokba. A Dublin Core HTML-ben és XML-ben egyaránt címkézhető 15 adatelemet tartalmaz. Az elemek mindegyike szabadon válaszható és ismételhető, sorrendjük nem meghatározott, de az általános érthetőség céljából kötött szókészlet alkalmazása szükséges. Az elemek jelentését minősítőkkel lehet finomítani.116 A Dublin Core legfontosabb adatelemei: A Dublin Core adatelemei: 1. Title (cím) 2. Creator (alkotó) 3. Subject and Keywords (téma és kulcsszavak) 4. Description (leírás) 5. Publisher (kiadó) 6. Contributor (közreműködő) 7. Date (dátum) 8. Type (dokumentumtípus) 9. Format (fájl formátum) 10. Resource Identifier (azonosító a hálózaton) 11. Source (származási hely) 12. Language (nyelv) 13. Relation (kapcsolatok) 14. Coverage (hatókör) 15. Rights (jogok) 8.3.3

Metaadatok típusai

A megfelelő metaadat szabvány szakszerű kiválasztását feltételezi a metaadatkategóriák ismeretét. A típusok meghatározása az adatok rendszeren belüli szerepéből és funkciójából következik. Czeglédi László117 tanulmányában négy típust ismertet M. Jordan felosztása és jellemzése alapján: − leíró metaadat − adminisztrációs metaadat − szerkezeti metaadat − megőrzési metaadat A leíró metaadat egy forrás alapvető sajátosságait közli , amelyeket arra használunk, hogy megtaláljuk a forrást – például a cí116

Dublin Core [elektronikus dokumentum]. URL: http://mek.oszk.hu/html/irattar/dc.htm (letöltve 2010. március 25.) 117 Jordan, M. idézi Hatékony oktatástámogatás könyvtári portál által menedzselt környezetben: Az EKLEKTIKA projekt tervezésének háttere az egri Eszterházy Károly Főiskolán. In: Tudományos és műszaki tájékoztatás, 56. évf. 1. sz. (2009) 11.

99

VIRTUÁLIS KÖNYVTÁRAK mét, szerzőjét, a megjelenés dátumát, a kiadót, más forrásokkal való kapcsolatait stb., és elősegítsük a visszakeresését.118 A leíró metaadat tehát a formai jegyek alapján azonosít, azon bibliográfiai információkat tárva fel ezzel, amelyeket az ISDB szabvány meghatároz, és felfoghatjuk őket egy-egy leíró vagy bibliográfiai rekordnak. A metaadatok ezen csoportjánál a digitális tárházak specialitását tekintve fontos kérdés, hogy mit is írjon le a metaadat, az eredeti vagy a digitalizált objektumot. A válaszra nincs még egyelőre gyakorlat, de tény, hogy nem szabad a kettőt egymástól elszigetelten kezelni. Az adminisztrációs metaadatok egyik lehetséges felosztását nyújtja a Library of Congress által fejlesztett METS:119 technikai metaadat: információ a fájlok létrehozásáról, formátumokról stb. szellemi tulajdonjogok metaadatai forrás metaadat: információ a nyomtatott vagy analóg eredetiről digitális származás metaadat: leírja pl. a fájlok közötti mester/származék kapcsolatokat Az adminisztrációs metaadatok használata csupán egy alternatíva a könyvtárak számára; használatuk – bár nagyon hasznos – nem kötelező. A szerkezeti metaadat funkciója, hogy egy forrás alkotórészeinek a kapcsolatait leírja, mert ez szükséges a tájékozódáshoz és a megjelenítéshez. Alapvetően két funkciója van: leírja a forrás alkotófájljaiból történő helyreállításához szükséges információkat, valamint a hozzáférés megkönnyítésére leírja a forrás szerkezetét.120 Szerepe igen jelentős, mert segíti az eredeti dokumentum digitalizált változatának alkotóelemei között a kapcsoltok meghatározását, ilyenek lehetnek például egy digitalizált dokumentum esetében a megfelelően beszédes fajlnevek, amelyek segítik későbbi azonosítást. A másik fontos vonása, hogy a hipertext hivatkozások nagyon széleskörű beágyazását teszi lehetővé. A megőrzési metaadatok a források és a forrásokat alkotó digitális fájlok történetére vonatkozó adatokat írnak le, és a digitális objektumok hosszú távú megőrzéséhez és menedzseléséhez szolgáltatnak információt: 118

CZEGLÉDI László: Hatékony oktatástámogatás könyvtári portál által menedzselt környezetben: Az EKLEKTIKA projekt tervezésének háttere az egri Eszterházy Károly Főiskolán. In: Tudományos és műszaki tájékoztatás, 56. évf. 1. sz .(2009) 12. 119 CZEGLÉDI László: Hatékony oktatástámogatás könyvtári portál által menedzselt környezetben: Az EKLEKTIKA projekt tervezésének háttere az egri Eszterházy Károly Főiskolán. In: Tudományos és műszaki tájékoztatás, 56. évf. 1. sz. (2009) 12. 120 CZEGLÉDI László: Hatékony oktatástámogatás könyvtári portál által menedzselt környezetben: Az EKLEKTIKA projekt tervezésének háttere az egri Eszterházy Károly Főiskolán. In: Tudományos és műszaki tájékoztatás, 56. évf. 1. sz. (2009) 13

100

VIRTUÁLIS KÖNYVTÁRAK használathoz szükséges technológia dokumentálása állományformátumok állandó migrációjának dokumentálása jogkezelés elégséges paraméterek dokumentálása a későbbi újrafelhasználáshoz. 8.3.4

A metaadatok szerepe a digitális tartalomkezelésben

A metaadatok típusai más-más feladatokat látnak el, attól függően kell tehát választani, hogy milyen feladatot kívánunk ellátni vele. A metaadatokról általában elmondható, hogy nagyon sok plusz információval szolgálhatnak egy-egy dokumentumnál, tehát a könyvtári munka szerves részévé kell, hogy váljon. A metaadatok szerepe a digitális tartalomkezelésben kiemelt fontosságú, és új távlatokat nyit az információ mélységének feldolgozásában. Napjaink megoldatlan problémája, hogy az internet nyilvános részéről nincsen archívumunk, tartalmának jelentős része nem feltárt. A metaadatok szolgálhatnak a probléma megoldásának egyik lehetséges alternatívájaként. Már manapság is léteznek metakeresők, amelyek túlmutatnak a hagyományos kulcsszavas és linkeken végigpásztázó keresőmotorokon, és mélyebb tartalmi összefüggéseket tárnak fel. A metakeresők két nagy csoportját különböztethetjük meg, az egyik a horizontális, amely a legnépszerűbb keresőket használjam míg a vertikális specializált, azaz egy adott területen tárja fel a webet. A metakereső informatikai értelemben egy olyan keresőmotor, amely továbbküldi a felhasználó kérését több más keresőnek vagy adatbázisnak, és az azokból visszakapott találatokat összegzi. A könyvtárak időben felismerték a metaadatok jelentőségét, és a megfelelő szabványok használata következtében pontos és nyelvi korlátok nélküli információt szolgáltatnak ezzel állományukról, amellyel hosszú távra megszilárdították helyüket e hálózatosult világban.

8.4

ÖSSZEFOGLALÁS

A metaadatok szerepe az elektronikus információhordozók esetében a feltárás és a viszszakeresés szempontjából bír a legnagyobb jelentőséggel, hiszen egyre nagyobb szükség van a hasznos információk megtalálására a rendelkezésre álló információtömegből. A kézzel készített metaadat biztosítja a tartalom állandóságát és következetességét. Olyan információkat hordoz az adott állományról, legyen az kép, szöveg, videó stb., amely sokkal mélyebb, teljesebb feltárást tesz lehetővé, elősegítve ezzel az alapos és részletes feltárást is. A metaadatok lesznek a jövő könyvtárának építőkövei, hálózatos világunkban a besorolás és a formai feltárás alapjai. A leíró, az adminisztrációs, a szerkezeti és a megőrzési metaadatok mindegyike jelentős szerepet tölt majd be a jövőben, elsősorban a digitális és az elektronikus könyvtárak munkáját segítve. A tudományok többféle szempontból csoportosítják a metaadatokat, ezért is létezik többféle besorolás, a terminológia ilyen szempontból még nem egységes, azonban minél több digitálisan tárolt dokumentum áll rendelkezésünkre, annál inkább szükséges lesz egy általánosan elfogadott besorolás. 101

VIRTUÁLIS KÖNYVTÁRAK A digitális tartalomkezelés nem valósulhat meg a metaadatok nélkül, hiszen a számítógépes fájlok más sajátosságokkal rendelkeznek, mint hagyományos társaik, ám a megőrzés szempontjából ugyanolyan fontosak. 8.5

ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 1. Értelmezze a metaadat fogalmát, és foglalja össze néhány mondatban a jelentőségét! 2. Soroljon fel legalább három metaadat-szabványt! 3. Mutassa be a Dublin Core szabvány legfontosabb adatelemeit! 4. Mutassa be a legfontosabb metaadat típusokat! 5. Mi a véleménye a DRM technológiáról?

102


9. TUDÁSPORTÁL ÉS KÖNYVTÁRI PORTÁL JELLEMZŐI 9.1

CÉLKITŰZÉS

A lecke során a hallgató megismerkedik a tudásportálok fogalmával, típusaival és a a terminológiai eltérésekkel. Képes lesz egy lehetséges besorolási rendszer alapján meghatározni a különféle portálok legfőbb jellemzőit, és megismerkedik néhány létező gyakorlattal.

9.2

TARTALOM

A portálok kialakulása, a webportál fogalma A portáltípusok jellemzői A tudásportál fogalma A könyvtári portálok típusai Egyszerű portál Jól integrált portál Teljes portál A tudásportál ismérvei

9.3 9.3.1

A TUDÁSPORTÁL ÉS TÍPUSAI A portálok kialakulása, a webportál fogalma

Az elmúlt néhány évtizedben az informatika forradalmi fejlődése az információk korábban elképzelhetetlen mennyiségét tette elérhetővé. Az információbőséget ma már egyre inkább információs túlterhelésnek érezzük, amelyben a szükséges információk már nem hiányoznak, hanem megtalálásuk során ütközünk akadályokba, amikor az információrengetegből megpróbáljuk a relevánsat kinyerni. Az információszolgáltatás során tehát új akadályokkal kell szembenéznünk, amelyek mind a szervezeti, mind a személyi információ-felhasználásban új módszerek és eszközök kidolgázását követelik meg a releváns információkhoz és szolgáltatásaikhoz történő hozzáférés tekintetében. Ezen eszközök közé tartoznak a web portálok is. Az információ megtalálásában a valódi probléma abban rejlik, hogy az információk számos különböző formában (szöveges dokumentumok; egyedi informatikai rendszerek állományai, adatbázisai; web-lapok; elektronikus levelek; kép- és hangállományok stb.) formájában állnak rendelkezésre, elérésük így különböző módszerek és eszközök által (általános célú és feladat-orientált alkalmazások, web böngészők, levelező programok stb.) lehetséges és ezek hatalmas, sokszor redundáns voltából következően a számunkra, és a könyvtári környezetben az olvasó keresőkérdésére releváns információk megkeresése időigényes, bonyolult – esetenként szinte lehetetlen – feladat, ami gyakran különböző rendszerek átvizsgálását és széleskörű információkeresési gyakorlatot igényel. A keresőszolgáltatások fejlődése során lehetővé váltak a tematikus csoportosítások (kategóriák) szerinti és a szakterület specifikus keresések is. A következő nagy lépés a felhasználók megnyerése érdekében a személyre szabhatóság volt. Ennek elsődleges célja, hogy a felhasználók saját igényeikre szabhassák a keresőket, illetve közvetlenül a számukra lényeges információkhoz jussanak hozzá a számukra megfelelő formában. Az első meg103

VIRTUÁLIS KÖNYVTÁRAK oldások közé a ‘My Yahoo’ és ‘My Excite’ személyre szabható tartalommal kibővített kereső szolgáltatások tartoztak. Napjainkban hasonló elvre épül a Google személyre szabható szolgáltatása az iGoogle. A személyre szabhatóság különböző összetevőkben nyilvánulhat meg, melyek elsősorban a következőek lehetnek: − a navigáció személyre szabása (könyvjelzők, kedvenc helyek kezelése); − a tartalom személyre szabása (a megjelenítendő információk kiválaszthatósága); − a megjelenés személyre szabása (elrendezés, formátum, színek, méretek beállíthatósága). 121 A személyre szabhatóság megvalósítható egyes felhasználói szerepekhez előre kialakított módon, a felhasználó által állíthatóan, valamint a rendszer által – a felhasználói tevékenység alapján – dinamikusan. 122 A személyre szabhatóságot követték a speciális szolgáltatások, azaz az információ- és funkcionális szolgáltatások köre. Az információszolgáltatások általában közérdekű témákkal jelentkeztek, azaz dátum és időpont, időjárási helyzet, sporteredmények, tőzsdei információk, hírek és internetes naplók (blogok) megjelenítésével. A funkcionális szolgáltatások körébe tartozik az elektronikus levelezési, hírcsoport, valós idejű társalgás (chat), útvonalkereső, video-megosztó szolgáltatások, fordítóprogramok, a közösségi kapcsolattartó oldalak, megosztott dokumentumok. A speciális szolgáltatások egy részét maga a portált üzemeltető szervezet biztosítja, köztük például ingyenes levelezési szolgáltatással, más részüket pedig más szolgáltatók információinak, vagy szolgáltatásainak átvételével és a saját környezetbe történő beillesztésével bocsátja rendelkezésre. Az információ- és funkcionális szolgáltatások nyomán nevezték az 1990-es évek végén az ‘internet portál’ és ‘web portál’-oknak ezen lehetőségeket. A web portál fogalmára az idők során számos meghatározás született: „A web portálok gyakran a World Wide Web-en megtalálható információk elérési pontjaként funkcionálnak. A portálok a különböző forrásokból származó információkat egységes módon jelenítik meg. A web portálok a kereső szolgáltatások mellett más szolgáltatásokat is nyújtanak, mint elektronikus levelezés, hírek, tőzsdei információk, szórakoztatás stb.”123 A Webopedia szerint a web portál „Web hely, vagy szolgáltatás, amelyik erőforrások és szolgáltatások, például elektronikus levelezés, fórumok, kereső gépek és online vásárlási lehetőségek széles körét nyújtja. Az első web portálok a Web-hez elérést biztosító online szolgáltatások voltak, mint az AOL, napjainkra azonban a hagyományos kereső gépek a nagyobb látogató közönség odacsábítása és lekötése érdekében már átalakultak web portálokká.”124 A web portál fogalma – a portál kifejezés további értelmezései egyikeként – az ezredforduló környékén már az angol értelmező szótárakban is megjelent a következő formában: 121

MUNK Sándor – MOLNÁR Mihály : Web portálok típusai, jellemzői. Hadmérnök, 4. évf. 1. sz. 2009. WINKLER, Ramona: Portals – The All-In-One Web Supersites: Features, Functions, Definitions, Taxonomy. – SAP Design Guild, Edition 3, 2001. idézi MUNK Sándor – MOLNÁR Mihály: Web portálok típusai, jellemzői. Hadmérnök, 4. évf. 1. sz. 2009. 123 Wikipedia 124 Webopedia: Online Dictionary for Computer and Internet Terms. – Jupitermedia Corporation, 2008. [www.webopedia.com, 2010.06.01] 122

104

VIRTUÁLIS KÖNYVTÁRAK „Más web-helyekhez belépési pontnak tekintett web-hely, amely gyakran maga egy keresőgép, vagy hozzáférést biztosít egy kereső géphez”.125 Ezen definíciók fúziójaként a következőképpen foglalhatjuk össze a fogalmat: „A web portál egy web böngésző segítségével elérhető információs rendszer, amely egyetlen pontból, integrált módon, személyre szabható, rugalmas elérési lehetőséget biztosít a portál felhasználói számára fontos információkhoz és szolgáltatásokhoz.”126 A portálok csoportosítása során jelentős eltérések mutatkoznak például a megcélzott felhasználói kör és az alapvető rendeltetést illetően. A keresőszolgáltatásokból kinőtt portálok gyakorlatilag korlátozások nélkül kínálják szolgáltatásaikat és elsődleges üzleti céljuk a hirdetési bevételek növelése érdekében a minél nagyobb felhasználói kör kialakítása és minél hosszabb ideig történő magához kötése. A szervezeti portálok felhasználói köre ezzel szemben kezdetben alapvetően a szervezet tagjaira, munkatársaira korlátozódott és rendeltetése egyértelműen a szervezeti információk hatékony elérhetőségének, ennek révén pedig az alaprendeltetést megvalósító szervezeti folyamatok eredményességének és hatékonyságának a támogatása volt. Ezen lehetőségek a technikai fejlődés következtében tovább bővültek és számos egyéb speciális funkciót ellátó alkalmazások nőttek ki belőlük. A webes kereső szolgáltatások fejlődése adta az alapot egy új technológia, az Internettechnológiára épülő szervezeti portálok megjelenéséhez. A szervezeti portál egy olyan – általában a szervezeti intraneten elérhető – szolgáltatás, amely egy közös, személyre (munkakörre, beosztásra) szabott belépési, hozzáférési pontot biztosít mindazon szervezeti információk eléréséhez, cseréjéhez, megosztásához, amelyek az adott személy feladatai végrehajtásához szükségesek. A szervezeti portálok által biztosított szolgáltatások köre az idők során folyamatosan bővült, az információk elérhetősége mellett kiterjedt például az információs funkciók, illetve az együttműködő személyek egységes elérhetőségére is. A portálok, a portál-technológia az idők során az élet számos területén megjelent és tett szert jelentős szerepre. A kereső szolgáltatások és a szervezeti portálok mellett ezek közé sorolhatóak a különböző közigazgatási – kormányzati és regionális – portálok, vagy egyes nyilvános szakterületi, pl. sport, zene, ingatlanközvetítő stb. portálok. 9.3.2

Portáltípusok és jellemzőik

A portálok osztályozására többféle kategóriatípust hoztak létre, hiszen számos különböző szempont szerint lehet őket csoportosítani. A legjellemzőbb a felhasználói kör kiterjedésével, illetve a portálok által nyújtott funkciócsoportokkal kapcsolatos. A felhasználói kör szerinti osztályozás két alapvető csoportját egyes irodalmakban: − a nyilvános és a − szervezeti portálok képezik a besorolás alapját.

125

HONG Tuan Kiet Vo: Engineering Corporate Portals. Dissertation. – Der Fakultät für Wirtschaftswissenschaften der Universität Karlsruhe, 2007. [www.dkms.com/papers/eipdef.pdf, 2010.06.01.] 126 MUNK Sándor – MOLNÁR Mihály: Web portálok típusai, jellemzői. Hadmérnök, 4. évf. 1. sz. 2009.

105

VIRTUÁLIS KÖNYVTÁRAK Egy másik, ennél pontosabb megfogalmazás szerint nyilvános és zárt felhasználói körű portálokat különböztethetünk meg, hiszen a szervezeti portálok között is lehetnek – az ügyfelek számára nyitott – nyilvános hozzáférésűek. A hozzáférés nyilvánossága és zártsága megvalósulhat a portál-rendszert szolgáltató hálózat nyitottsága vagy zártsága függvényében, valamint a belépés során érvényesített (pl. azonosító-jelszó alapú) hozzáféréskorlátozás alapján. A nyilvános portálok tovább csoportosíthatóak – már nem a lehetséges, hanem – a tartalomban és más szolgáltatásokban elsődlegesen érdekelt felhasználói kör szerint. Eszerint beszélhetünk többek között globális, nemzeti/kormányzati, regionális, települési stb. portálokról. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy a felsorolt típusok nyilvános változatai mellett lehetnek (sok esetben vannak is) zárt körben hozzáférhető változatok vagy részek is. A portálok által nyújtott funkciócsoportok szerinti osztályozás alapvetően a szervezeti portálok esetében került alkalmazásra. Az osztályozás két alapvető csoportját: − az információ-szolgáltató (döntéstámogató) − és az együttes tevékenységet támogató (kollaboratív) portálok képezik. A szakirodalmak által tárgyalt legrészletesebb osztályozás nyolc típust különböztet meg: – döntéstámogatás, – tartalomkezelés, – együttműködés-támogatás, – döntéstámogatás+tartalomkezelés, – kibővített együttműködés-támogatás – strukturált információkezelés – strukturált tudáskezelés, – átfogó tudáskezelés. Az információ tartalma és kiterjedése szerint megkülönböztethetőek a gyakorlatilag bármely felhasználó számára érdekes információk széles körét nyújtó ún. horizontális portálok (pld. Google, Yahoo, MSN), valamint egy speciális szakterület szakemberei számára speciális információkört biztosító vertikális portálok (pl. pénzügyi, sport, zene stb. portálok.127 ) Az integráció szintje szerint megkülönböztethetőek tartalom-, alkalmazás- és folyamatportálok. A tartalom-portálok az integrációt a megjelenítés szintjén biztosítják, egységes formában rendelkezésre bocsájtva a saját és más web-tartalmakat. Az alkalmazás-portálok alkalmazás-szintű integráció után, szervezeti informatikai rendszerekhez hozzáférve nyújtanak információkat. Végül a folyamat-portálok az előzőek mellett rendelkezésre bocsátják a háttérben lévő rendszerek, alkalmazások funkcióit is.128 Az első nyilvános portálok értelemszerűen a weblapokon rendelkezésre álló információk elérését segítették, amelyek az úgynevezett nem strukturált információk tartoznak.

127

HONG Tuan Kiet Vo: Engineering Corporate Portals. Dissertation. – Der Fakultät für Wirtschaftswissenschaften der Universität Karlsruhe, 2007. 17. 128 HONG Tuan Kiet Vo: Engineering Corporate Portals. Dissertation. – Der Fakultät für Wirtschaftswissenschaften der Universität Karlsruhe, 2007. 18.

106

VIRTUÁLIS KÖNYVTÁRAK Strukturált információk alatt azon információkat értjük, amelyek elemi információkból épülnek fel meghatározott rendben. Ilyenek mindenekelőtt a szűkebb értelemben vett adatszerű (numerikus, logikai, karaktersorozat, dátum-idő stb.), adatbázisokban tárolt, vagy formatizált üzenetekben hordozott információk. Ezekkel szemben a nem strukturált információk közé soroljuk általában a kötetlen szöveges, illetve a multimédia jellegű információkat (álló és mozgóképek, hangok).129 A nem strukturált információk általában csak egységes egészként érhetőek el, míg a strukturált információkból a szükséges részek leválogathatóak. A nem strukturált információk keresése elsősorban megnevezésük, a hozzájuk fűzött leíró adatok (metaadat, kulcsszavak), vagy szöveges információk esetében a bennük előforduló karaktersorozatok segítségével lehetséges. Ezzel szemben a strukturált információk keresése, leválogatása az őket alkotó elemi adatokra vonatkozó feltételek, speciális lekérdező nyelvek segítségével valósítható meg. A tartalomkezelés (content management) az információkhoz történő hozzáférés funkciói kiterjesztésének is tekinthető, elsősorban a nem strukturált információkhoz kapcsolódóan használt fogalom: a digitális információk teljes életciklusának tevékenységeit létrehozást, szerkesztést, közreadást, átalakítást, archiválást és visszakeresést – támogató eljárások, módszerek összessége. „A szervezeti tartalomkezelés a szervezeti folyamatokhoz kapcsolódó tartalmak és dokumentumok megszerzése, kezelése, tárolása, megőrzése és rendelkezésre bocsátása során alkalmazott technológiák összessége. A szervezeti tartalomkezelés eszközei és stratégiái lehetővé teszik egy szervezet nem strukturált információinak kezelését, bárhol is legyenek azok.”130 A tartalomkezelés különböző feladatkörök (szerepek) megvalósítását támogatja. A ‘szerző/kidolgozó’ feladata a tartalom és az azt hordozó dokumentum létrehozása. A ‘szerkesztő’ feladata a nyers tartalom véglegesítése, stilizálása. A ‘kiadványozó’ jogköre a tartalom felhasználásra történő közreadása. Az ‘adminisztrátor’ feladata a különböző feladatés jogkörök kiosztása, beállítása, módosítása. Végül a ‘felhasználó’ az, aki tevékenységében hasznosítja a közreadott tartalmat. A tartalomkezelés alapvető jellemzője, hogy általában biztosítani kell a különböző verziók kezelését (tárolását, összevetését, visszaállítását) is. Az együttműködés-támogatás (collaboration support) feladatai már a tartalomkezelés során is felmerülnek, hiszen a különböző dokumentumok elkészítése jellemzően több, különböző funkciókat megvalósító munkatárs együttműködését igényli. E feladatcsoport alapját az a tény képezi, hogy a portálok feladata ma már nem csak a tevékenységhez szükséges információk, hanem az ahhoz szükséges ‘együttműködő’ partnerek elérhetőségének

129 130

MUNK Sándor – MOLNÁR Mihály: Web portálok típusai, jellemzői. Hadmérnök, 4. évf. 1. sz. 2009. What is ECM? – Association of Information and Image Management. URL: www.aiim.org/ResourceCenter/AboutECM.aspx [2010.06.05.]

107

VIRTUÁLIS KÖNYVTÁRAK biztosítása. Az együttműködés formája, eszköze lehet ‘párbeszéd’, a tevékenység tárgyának átadása, illetve a közös tevékenység ugyanazon a tárgyon. Az alkalmazás-integráció révén több szolgáltatás egymásra épülésével, többféle feladat integrációjával a szervezeti tevékenységet támogató önálló, jellemzően heterogén rendszerek, alkalmazások funkciói a portálon keresztül, egységes megjelenésben válnak elérhetővé. A megoldás alapját a portál-rendszer és az egyes alkalmazások közötti kapcsolatot megvalósító csatoló összetevők képezik. Napjaink portáljai már interaktívak, azaz együttműködő felek közötti párbeszéd, információcsere számos lehetőségét biztosítják. Ezek közé tartozhatnak például a webkettes alkalmazások nagy része, elektronikus levelezés, valósidejű párbeszéd (chat), azonnali üzenetküldés, konferencia-szolgáltatások, levelező fórumok, blogok közösségi hálózatok vagy virtuális környezetek. A portál-szolgáltatások között egyre növekvő szerepet töltenek be az úgynevezett munkafolyamat (workflow) funkciók is. Ezek lehetővé teszik munkafolyamatok speciális leíró nyelven történő definiálását, majd ennek alapján a munkafolyamatot alkotó elemi tevékenységek emberi végrehajtásra történő kiosztását, vagy szoftver úton történő megvalósítását. A portálok egyre elterjedtebbé válnak a könyvtári munkafolyamatokban is, hiszen a szolgáltató terek egyik fő komponensei lesznek, éppen személyre szabhatóságuk, speciális szolgáltatásaik és nagyfokú rugalmasságuknak köszönhetően. 9.3.3

A tudásportál fogalma

A tudásportál fogalma meglehetősen összetett, ugyanis több rendszer jellemzőit integrálja. A tudásportál a könyvtári portál, a digitális tárház és az e-learning rendszerek integrációja során jött létre. A definíció további magyarázatot igényel, ugyanis három komplex fogalmat is magában foglal. A digitális tárház, repozitórium fogalmának ismertetése már egy korábbi anyagrészben megtörtént. Az e-learning rendszerek alatt olyan egyfelől tanulástámogató keretrendszert, másrészt egy új tanulási formát, metódust értünk. A könyvtári portál fogalmát úgy határozhatjuk meg, hogy a digitális könyvtári integráció csúcspontja.131 A portál fogalmát összetett és sokrétű alkalmazása következtében nehéz pontosan meghatározni, inkább csak körülírni lehet. Eredetileg internetes kiindulópontot jelent (erre utal az elnevezés is), ahol az ember friss információkhoz juthat, szolgáltatásokat vehet igénybe és eljuthat különböző helyekre. Másrészt a portálok ma már nem feltétlenül a böngészés kezdetét jelentik, ezen oldalakon a felhasználók számos plusz szolgáltatást érhetnek el, ugyanis a mai modern portálok széleskörű integrált szolgáltatásokat nyújtanak. 131

Czeglédi lászló: Hatékony oktatástámogatás könyvtári portál által menedzselt környezetben: Az EKLEKTIKA projekt tervezésének háttere az egri Eszterházy Károly Főiskolán. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 56. évfolyam (2009) 1. szám URL: http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=5041&issue_id=500

108

VIRTUÁLIS KÖNYVTÁRAK A portál kifejezést az informatikában az 1990-es évek elején kezdték használni a World Wide Web egyre bővülő információtartalmában történő eligazodást, keresést biztosító szolgáltatásokhoz kapcsolódóan. Az első ilyen honlapok egy-egy adott témakörrel, közösséggel kapcsolatos információkat gyűjtöttek egy helyre, maguk új információkat nem nyújtottak, csak hivatkozásokat adtak az egyes forrásokhoz, úgy is felfoghatjuk őket, mint egy tematikus linkgyűjteményt. Emellett hamarosan megjelentek a kulcsszavas keresőkérdésekre épülő keresőszolgáltatások is (Altavista, Excite stb.). Az a jó portál, melyen minél több és sokrétűbb információ helyben megtalálható, s a különböző témákkal, területekkel kapcsolatos valóban releváns, friss és átfogó linkek össze vannak gyűjtve. Ez egyre nagyobb jelentőséget kap, ugyanis az internet növekedése az ott található információhalmaz bővülése mellett a felesleges, elavult, redundáns vagy egyszerűen rossz információk szaporodásával, sokszorozódásával is jár. A könyvtári portál fogalmának egy általános meghatározását ismertetem, ugyanis a könyvtártípusonként eltérő igényekkel találkozhatunk. A portál meghatározása sokrétű, ugyanis az egyszerű statikus honlapokon linkek által elérhető könyvtári adatbázisok és alapinformációk mellett (integrált könyvtári rendszerek), az összetett integrált szolgáltatásokon keresztül nagyon széles a választék. 9.3.4

Az egyszerű portál

A könyvtári portáloknak Czeglédi László132 felosztása szerint három típusát különíthetjük el: egyszerű, jól integrált és teljes portál. Az internet a tér- és időkorlátok megszüntetésével nemcsak kibővítette a könyvtári szolgáltatások körét, hanem az olvasók attitűdjét is megváltoztatni látszik a könyvtárak naprakészségét és elérésének módját illetően. Napjaink könyvtára legfontosabb feladatainak egyikét, a tájékoztatást már nem csak nyitvatartási időben tudja ellátni, hanem ezen túlmenően a nap minden percében. Az egyszerű portálok fogalomkörét jól mintázza egy egyszerű könyvtári honlap, amely napjainkban már elsődleges információforrásnak minősül az olvasók számára, ha tájékozódni akarnak például a könyvtár gyűjtőköréről, nyitva tartásáról, elérhetőségéről. Egy ilyen honlap kapcsolódási pontot nyújt a tájékoztatás/tájékozódás egyik fő eszközéhez, az online katalógushoz, amely az integrált könyvtári rendszeren keresztül az állományról ad felvilágosítást. Emellett tartalmazhat linkeket más könyvtárak oldalához, katalógusához, hálózati vagy más teljes szövegű adatbázishoz. Nagyon lényeges eleme a portálok jellemzésének, hogy az integráció milyen mértékű, illetve milyen mélységben valósították meg. Az egyszerű portálok jellemzője, hogy könyvtár OPAC-ja, azaz online nyilvános katalógusa, a könyvtárközi kölcsönzés rendszere és az elektronikus szolgáltatások függetlenek, a felhasználók számára külön is elérhetők, mindazonáltal részben integráltak is egy weblap vagy egyéb webes felület által.

132

Czeglédi László: Hatékony oktatástámogatás könyvtári portál által menedzselt környezetben: Az EKLEKTIKA projekt tervezésének háttere az egri Eszterházy Károly Főiskolán. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 56. évfolyam (2009) 1. szám 5. URL: http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=5041&issue_id=500

109


A jól integrált portál

A webkettes szolgáltatások a felhasználók autonómiáját igyekeznek növelni azáltal, hogy egyre több olyan szolgáltatást nyújtanak, ahol az egyéni igények érvényesülnek, így a személyre szabhatóság lehetősége a különböző opciók közötti választás bevezetésével valósul meg. A megváltozott igényekkel a könyvtáraknak is számolnia kell, ha versenyképesek akarnak maradni a 21. század hálózatos rendszerében. Az integrációnak, azaz a különböző szolgáltatások egymásba ágyazásának egy magasabb fokát jelentik az ún. jól integrált portálok. Az ilyen rendszerek már nemcsak egy hagyományos honlap keretei között működnek, hanem fejlettebb tartalomkezelő rendszer, programozási nyelv és multimédiás szerzői rendszerek képezik alapját. A jól integrált könyvtári portált egy olyan átfogó felhasználói interfészként foghatjuk fel, amely több, eddig külön-külön működő alkalmazást egyetlen, személyre szabható felhasználói felületen, a digitális tárház szolgáltatásait integrálva valósítja meg. Az internetes szolgáltatások egy magasabb szintjét képviselik ezáltal az integrált keresőeszközök, az egypontos, azaz SSO, Single Sign-On bejelentkező rendszerek, a személyre szabható webes keresőlapok (iGoogle). Az új lehetőségek hatására a felhasználók körében a népszerűség növekedése egyre inkább tapasztalható, amelyet a látogatottsági statisztikák és különböző felmérések is jól tükröznek. 9.3.6

A teljes portál

A teljes portál elsősorban nem a személyre szabhatóságra helyezi a hangsúlyt, hanem egy olyan stratégia részeként működik, amely rendszerbe foglalja a különböző szolgáltatásokat, és fő célja a felhasználói szükségletekkel való találkozást célozza meg hálózati környezetben. A teljes portál legfőbb jellemzője a modularitás, amely lehetővé teszi, hogy a szolgáltatások egymástól leválasztottak legyenek, és egy külön adatbázisban tárolja az adatokat, vagyis a mögöttes tartalom és az elkülönítés külön legyen választva. A leválaszthatóságnak azért is van nagy jelentősége, mert csökken az adatvesztés lehetősége, illetve a design és a tartalom különválasztása már weboldalak alapelvei között is szerepelt. A teljes portál fejlesztése nem elsősorban könyvtári feladat, hiszen a szolgáltatások széles köre miatt ez gyakran túlmutat az intézményi megvalósítás keretein, ezért a más fejlesztőkkel való együttműködés sok esetben szükséges. Ezen portálok mind alkalmazásaik sokrétűségében, mind az integráció fokában és módjában sokkal fejlettebbnek és magasabb szintűnek tekinthetők a korábban említetteknél. Azonban fontos hangsúlyozni, hogy nem minden könyvtári intézménynek van szüksége ilyen összetett rendszerre, mindig az adott igények figyelembe vételével kell a rendszereket megalkotni és kidolgozni. 9.3.7

A tudásportál ismérvei

A tudásportálok iránti igény és az első fejlesztések elsőként a tudományos életben és a felsőoktatásban jelentek meg, ugyanis eme színtereken merült fel az olyan speciális és 110

VIRTUÁLIS KÖNYVTÁRAK összetett szolgáltatások szükségessége, amelyet az ilyen rendszerek ki tudnak szolgálni. A felsőoktatásban ugyanis a könyvtári portál elválaszthatatlan a tudásmenedzsmentportáloktól, és rendelkezik az általános portál fogalmának minden ismérvével. Olyan technológia, amely egy belépési pontról személyre szabható információk keresését biztosítja különböző, saját és távoli forrásokban, weboldalakban és indexekben. Az olvasók egy felületen bejelentkeznek és elérhetővé válik számukra számos szolgáltatás egy helyen, mint például a könyvtári források, az integrált katalógus,illetve ezek használata is lehetővé válik. A Google megvalósított egy hasonló szolgáltatást, azzal a különbséggel, hogy nem könyvtári igényeket szolgál ki, de egyetlen felhasználói account (fiók) létrehozásával képeket töltehetünk fel, oszthatunk meg, levelezhetünk, cseveghetünk, kérdőívet szerkeszthetünk, táblázatot, szöveges dokumentumot készíthetünk, saját naptárt hozhatunk létre és oszthatjuk meg másokkal. A felhasználók által használt felület tervezése során meg kell valósítani a különféle képzésmenedzsment-rendszerek, azaz e-learning eszköz és technológia beágyazását és a szolgáltatások elérhetősége érdekében az átjárhatóságot a rendszerek között. Az e-learning eszközöket három nagy csoportba133 sorolhatók: − virtuális kommunikációs eszközök (email, levelezőlista, RSS hírcsoportok) − integrált tanulási környezetek (tudásportálok) − web alapú tananyagok. Az e-learning fontosságát nem lehet eleget hangsúlyozni, és egyre nagyobb teret nyer az e-learning könyvtári rendszerek és portálok kidolgozásának fontossága, mint a tudásportálok egyik alapja. Czeglédi László fogalmazza meg, hogy „a modern technológiai megoldásoknak arra kell irányulniuk, hogy a tanulás és a kutatás támogatásának szempontjai figyelembe véve, megtalálják a könyvári portálok és az e-learning képzésmenedzsmentrendszerek közös pontjait, fejlesztésük előremutató irányát.”134 9.1

ÖSSZEFOGLALÁS

A tudásportálok fő feladata, mint az oktatás virtuális környezete a tanulás, könyvtári támogatása, amely elsősorban a virtuális tanulási környezetek fejlesztésében rejlik. Ennek egy meghatározó részét képezik az elektronikus tanulást támogató e-learning könyvtárak és könyvtári portálok. A portálok szerepe tehát a jövő oktatásában és a tanulás-tanítás folyamatában nagy szerepet tölt be, és mint láthatjuk az egyszerű és a jól integrált portálok példáján népszerűségük is jelentős. A technológia önmagában azonban kevés, kell mögötte olyan szakmai „személyzetnek” lenni, aki a tartalmak megalkotásán túlmenően képesek ennek részévé válni, és a technológiát hatékonyan menedzselni. 133

Czeglédi László: Hatékony oktatástámogatás könyvtári portál által menedzselt környezetben: Az EKLEKTIKA projekt tervezésének háttere az egri Eszterházy Károly Főiskolán. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 56. évfolyam (2009) 1. szám. URL: http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=5041&issue_id=500 [letöltve 2010. május 5.] 134 Czeglédi László: Hatékony oktatástámogatás könyvtári portál által menedzselt környezetben: Az EKLEKTIKA projekt tervezésének háttere az egri Eszterházy Károly Főiskolán. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 56. évfolyam (2009) 1. szám. URL: http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=5041&issue_id=500

111

VIRTUÁLIS KÖNYVTÁRAK 9.2

ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 1. 2. 3. 4. 5.

112

Melyek a portálok legfontosabb jellemzői? Mutassa be a könyvtári portált! Sorolja fel a portáltípusokat és röviden jellemezze ezeket! Mi jellemzi a tudásportálokat? Ismertesse az e-learning eszközök három nagy csoportját?


10. E-LEARNING KÖNYVTÁRI RENDSZEREK 10.1

CÉLKITŰZÉS

Az e-learning, mint az információs társadalom tanulási formája, megköveteli a könyvtárak együttműködését is. A lecke során ennek terminológiai vonatkozásait, a lehetséges megvalósítási lépéseket és a jelenlegi magyarországi helyzetet is vázoljuk. A lecke végére a hallgató képes lesz különbséget tenni a témában használatos különféle fogalmak között, és világossá válnak számára az e-learning könyvtár megvalósíthatóságának stratégiai lépései.

10.2

TARTALOM

Az e-learning fogalma és fejlődése A jelenlegi helyzet Magyarországon Az e-learning könyvtár Az e-learning könyvtár fogalma Megvalósítási lehetőségei és problémái

10.3 10.3.1

E-LEARNING KÖNYVTÁRI RENDSZEREK Az e-learning fogalma és fejlődése

Az e-learning könyvtári vonatkozásai előtt meg kell határoznunk, hogy mit is értünk elearning és rendszerei alatt. Az e-learning olyan számítógépes hálózaton elérhető nyitott – tér- és időkorlátoktól független – képzési forma, amely a tanításitanulási folyamatot megszervezve hatékony, optimális ismeretátadási, tanulási módszerek birtokában a tananyagot és a hallgatói forrásokat, a tutor-hallgató kommunikációt valamint a számítógépes interaktív oktatószoftvert, egységes keretrendszerbe foglalva, a hallgató számára hozzáférhetővé teszi.135 E-learningnek nevezhető minden olyan tanítási és tanulási forma, amikor a tananyag feldolgozásához, bemutatásához; a szemléltetéshez vagy akár a kommunikációhoz digitális médiumokat (például DVD, CD-ROM, Internet) használunk. Az e-learning szinonimájaként az online-tanulás, távtanulás, számítógéppel támogatott tanulás (Computer Based Training), multimédia alapú tanulás stb. kifejezések is használatosak. Az e-learning egyik magyar megnevezése az e-tanulás, de értelmezhető e-tanításként is. Az e-learning gyakorlati alkalmazása mindig magában foglalja valamilyen keretrendszer meglétét is, amely a tanulást szabályozza, rendszerezi, felületet biztosít neki, és lehetővé teszi a tutor-hallgató kommunikációt. Két nagy fajtáját különítjük el az ilyen rendszereknek: 135

FORGÓ Sándor: Az e-learning fogalma. In: HUTTER Ottó – MAGYAR Gábor – MLINARICS József: E-LEARNING 2005 (e-learning kézikönyv), Műszaki könyvkiadó, 2005. 14.

113


LMS Learning Management System Képzés menedzsment rendszer vagy másképpen keretrendszer. Olyan web alapú rendszerek, melyekkel a tananyagok, segédanyagok, és bármilyen az oktatáshoz köthető „objektum” rendszerezésre, tárolásra kerülhet. Objektum alatt érthetünk többek között kurzusokat, tanköröket, teszteket, kérdőíveket, naptárbejegyzéseket, jegyzeteket stb.

LCMS Learning Content Management System Tartalom (tananyag) menedzsment rendszer. A webes alkalmazások fejlődősével az e-learning rendszerek is egyre inkább integrálódnak azon eszközökkel, amely a közös tartalommegosztást és létrehozást teszik lehetővé, éppen ezért megszületett az e-learning 2.0: Az e-learning 2.0 hallgató-központú irregulárisan szerveződő tanulási forma, mely a hallgató autonómiáján és spontán tudáscserén alapulva, már nem hierarchikus, hanem sokirányú, decentralizált és sokcsatornás, a kollaboratív tanulásra ösztönözve kibontakoztatja a hallgatói kreativitást.136

51. kép

136

Tanár 2.0

FORGÓ Sándor: Az új média és az elektronikus tanulás. In: Új Pedagógiai Szemle, 2008. 8–9. 91–97.

114

VIRTUÁLIS KÖNYVTÁRAK Az e-learning definíció bírálata elsősorban abból fakad, hogy a hagyományos pedagógiai értékeket illetően különösen hangsúlyos pontokat érint, amelyek szerint újragondolandó „a tanítási – tanulási folyamat” megszervezésének kérdésköre, a tananyag egységes keretrendszerbe foglalása, valamint a tananyag hallgató számára hozzáférhetővé tétele, ill. annak kizárólagossága. Mindezen technológiai újítások ellenére azt kell látnunk, hogy a Web 2.0 elsősorban nem technológiai, hanem szemléletbeli változást jelent. 10.3.2

A jelenlegi helyzet Magyarországon

Az e-learning rendszerek és a könyvtárak társítását sok indok támasztja alá mind felhasználók, mind a szolgáltatók részéről. A 21. század információs és tudásalapú társadalmában új kompetenciák és jártasságok elsajátítása vált szükségessé, amelyek elsajátítását oktatásunk egyik alapdokumentumában, a Nemzeti Alaptantervben (NAT), mind az Oktatási Informatikai Stratégiában elvárásként fogalmaznak meg. A NAT-ban elvárásként fogalmazódik többek között az információs és kommunikációs kompetencia és a digitális írástudás. Az egyik kulcsfontosságú elvárás, amelyet az oktatás során el kell sajátítani az információs társadalom minden polgárának: az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használata a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. A könyvtári ismeretek, mint az informatika műveltségi terület egyik kiemelt fejlesztési feladata nagyon sokat tehet ezek fejlesztésében. Az oktatásnak – mint fő színtérnek – kiemelt szereplői a pedagógusok, akiknek szintén alkalmazkodnia kell a megváltozott igényekhez, amelyhez nagyfokú szemléletváltásra is szüksége van. Az új technológiáknak ugyanis csökkentenie kell a hátrányokat a társadalom tagjai között, ahelyett, hogy növelné. Különböző tanulmányok (2006. országos informatikai felmérés) arra a tendenciára mutattak rá, miszerint a digitális szakadék a különböző generációk között többek között meglehetősen nagy. „A tanárok számítógép használata a tanórán” témakör volt a felmérés azon része, ahol még sok fejlődésre szorulunk. A technikai feltételek köszönhetően a számos pályázatnak, szinte már az ország egész területén adottak. „[…] szinte minden iskolában több hordozható számítógép, projektor és vetítővászon áll rendelkezésre, ám sok helyen nem szorgalmazzák, hogy ezeket az eszközöket a tanárok valóban használatba vegyék, hanem elzárva őrzik őket a ’nagy’ alkalmakra.”137 Bármilyen meglepő is, már 1999-ben az informatikában kissé járatos tanárok 39%-a úgy nyilatkozott, hogy órán is használ számítógépet a felkészülés során ez az érték majdnem 80% volt. A 2006-os felmérés is ezt igazolja, a kitöltők harmada még ma sem használja az órán a számítógépet. A lesújtó eredmények egyik fő veszélye, hogy az Oktatási Informatika Stratégia egyik jelenleg is folyamatban lévő fejlesztése egy digitális tananyagtár létrehozása, amelyben a tananyag-digitalizálás is központi helyet kapna:

137

Hunya Márta. Országos informatikai felmérés . A pedagógusok válaszainak elemzése. Új Pedagógiai Szemle. 2008. 01. pp. 69–100. [elektronikus dokumentum]. URL: http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2008-01-in-Hunya-Orszagos

115

VIRTUÁLIS KÖNYVTÁRAK „Feladat a tankönyvek papíralapú megjelenésének kiváltása digitális formában tárolt tartalmakkal.”138 Az a probléma, ki fogja használni ezen tartalmakat, mikor az IKT kompetenciák sok pedagógusnál még nem érik el a megfelelő szintet. Éppen ezen okokból nagyon hangsúlyos az e-learning, mint oktatási forma minél szélesebb körben való elterjesztése és a megfelelően képzett könyvtárosok szakmai támogatása. 10.3.3

Az e-learning könyvtár

Az e-learning könyvtár fogalmával kapcsolatban számos terminológiai tévedés él. Sokan szinonimaként használják az elektronikus és digitális könyvtárakkal, pedig korántsem egyszerűsíthető le ilyen módon a helyzet, és nem ugyanazt jelenti a három fogalom. Az elektronikus és digitális könyvtár fogalmát már egy korábbi fejezet részletesen tárgyalta. Az e-learning könyvtár ezen könyvtárfajtákat mind magában foglalja, sőt túl is mutat ezeken. Az e-learning könyvtár integrálja a digitális tárházat, az elektronikus könyvtár és a központi könyvtárat. A digitális tárháznak meg kell felelnie néhány követelménynek, hogy az e-learning könyvtárak részét képezze: Tartalmaznia kell az összes releváns tanulási forrást. A forrásokat logikus kategóriákban kell, hogy osztályozza. Tezaurusszal kell rendelkeznie, és tárgyszórendszerét folyamatosan fejleszteni kell. Indexekkel és keresőszerkezetekkel segítenie kell a visszakeresést. A különböző kategóriák osztályozását folyamatosan finomítja.139 Az e-learning könyvtárat magában foglaló rendszer szervezett tanulási környezetnek, azaz MLE, Managed Learning Enviroments nevezzük. Ennek egyik része az a virtuális tanulási környezetet, azaz VLE, Virtual Learning Enviroments, amelynek keretében az e-learning library működik. 10.3.4

Az e-learning könyvtár fogalma

Már előzetesen is láthatjuk, hogy egy olyan összetett rendszerről van szó, amelynek fogalmi köre is elég tág és számos területet magában foglal: Az e-learning könyvtár egy szervezett tanulási környezetbe ágyazott virtuális környezet részeként működő elektronikus könyvtár, amelynek magját egy részben web-alapú digitális tárház képezi. Működését lokális indexelés, alkalmazkodó navigációs támogatás, integrált könyvtári rendszer, és hagyományos környezet segíti egy olyan interaktív szolgáltatási rendszerben, amelynek állandó

138 139

Oktatási Informatikai Stratégia 2004–2006. OM. Informatikai Főosztály. Budapest, 2004. 26. Czeglédi László: E-learning könyvtár: a fogalom és a megvalósítás. In: Tudományos és műszaki tájékoztatás. 54. évf. 8. sz. (2008)

116

VIRTUÁLIS KÖNYVTÁRAK szereplői a hallgatók, az oktatók, a könyvtárosok, valamint az információs és kommunikációs technológiai szakemberek.140 A tanítás-tanulás folyamatához elsősorban könnyen hozzáférhető személtető anyagokat és tanulási forrásokat biztosít, illetve segíti a további kutatómunkát a megfelelő külső források elérésével. Többféle módon is tudja támogatni az tanulást, ahhoz mérten, hogy éppen az adott hallgatónak, adott környezetben, adott tudáselem elsajátításához mire van szüksége. Az igény szerinti e-learning a hallgatók igényeihez igazodva tanulást segítő eszközöket bocsát rendelkezésükre, elektronikus vagy multimédiás eszközök útján. Az élő vagy on-line e-learning ezzel szemben a könyvtárosok és a felhasználók közötti szinkron információcserét és tájékoztatást teszi lehetővé. A tudásalapú csomagok olyan komplex szolgáltatások, amelyek elektronikus adatbázisban kereshető formában teszik lehetővé a tananyag elérését. A szimuláció-alapú tanulás pedig egy szimulációs térben látja el a hallgatókat interaktív tartalommal, ami a legfejlettebb technikát és a magasabb szintű IKT kompetenciákat követel. A tanulástámogató könyvtári rendszer új követelményeket állít a mai intézmények elé, és a könyvtárosoktól és tanároktól is korszerű szemléletet és kompetenciát követel, tehát „az e-learning könyvtáraknak nem elég csak a gyűjteményre, a megőrzésre, valamint a tanulási anyagok és szolgáltatások közvetítésére összpontosítani.”141 10.3.5

A megvalósítás lehetőségei és problémái

A megvalósítást a rendszer összetettsége és fejlett technikai felszereltséget és fejlesztéseket igénylő szolgáltatásai miatt meglehetősen összetett. Hazánkban még csak kezdeti fázisban vannak ezen projektek, amelynek okai elsősorban a módszertani háttér és a szerkezeti elemek kidolgozatlansága, illetve a meglévő projektek nagyrészt finanszírozási és nem megfelelően átgondolt stratégiai háttér következtében nem fejlődnek a megfelelő mértékben. A digitális tananyagok számát illetően jelentős elmozdulás történt. Az országos kezdeményezésként induló Sulinet Digitális Tudásbázis megalkotta az e-learning könyvtárak digitális magját, ám a rendszer többi eleme, amely a hatékony felhasználáshoz szükséges lenne, azaz a könyvtári háttér még nincs a felhasználók számára elérhető formában. A távoktatási és e-learning felületek hazánkban jól kidolgozottak, ám a rendszerek döntő többségének hiánya, hogy nem integrálódtak semmilyen mértékben a könyvtári rendszerekkel. A jövőbeni fejlesztés iránya tehát az integráció minél magasabb szinten történő megvalósítása, amely minőségileg is egy magasabb szintet jelenthet. A külföldi gyakorlatok követése szintén jó alternatíva, hiszen a fejlődés náluk már sokkal régebben elkezdődött. Döntő többségben inkább a hagyományos könyvtári struktúrákba beépített e-learning környezet megvalósulása a jellemző.

140 141

Uő. Az e-learning könyvtár: csak a tanulási források tárháza? (Czeglédi László) Eredeti cím:WANG, Mei-Yu–HWANG, Ming-Jiu: The e-learning library: only a warehouse of learning resources? In. Tudomáynos és műszaki tájékoztatás. 52. évfolyam (2005) 5. szám

117

VIRTUÁLIS KÖNYVTÁRAK A Roesch Library (University of Dayton) jó példa erre, hiszen itt az e-learning kurzusok már eredetileg is a könyvtár felületén jelennek meg, ami egyébként számos külföldi felsőoktatási intézmény e-learning struktúrájára jellemző. Hasonló elven működik a Berkeley Library (University of California) és a Victoria University Library (Victoria University of Technology, Melbourneis. A nemzeti könyvtárak közül említésre méltók a British Library e-learninget támogató szolgáltatásai. A folyamatok tehát elkezdődtek és a jövőben várhatóan a fejlesztéseknek eddig gátat szabó feltételek is kedvező irányba mozdulnak el, elősegítve ezzel az oktatás egy jó minőségét és a könyvtárakkal való integráció egy magasabb fokát, az e-learning könyvtár elterjedését. 10.4

ÖSSZEFOGLALÁS

Az e-learning könyvtárak megvalósulása a könyvtár versenyképességét nagyon hosszú távra tudná biztosítani. A megvalósításra külföldön már nagyon jó tapasztalatok vannak, és hazánkban is egyre többen foglalkoznak a témával. A rendszer megvalósítása mind szakmailag, mind technológiailag nagyon összetett, számos fejlesztés és kompetencia birtokában lehet csak eredményesen ellátni a feladatokat. Az e-learning, mint a 21. század tanulási formájának koncepciója és a könyvtár megújulni tudásának és rugalmasságának bizonyítéka bíztató jövőt ígér.

10.5


Mutassa be az e-learning jellemzőit, összetevőit! Mit jelent az e-learning 2.0 esetében a kollaboráció? 3. Mi a véleménye a tanár 2.0 jelenéségéről? 4. Jellemezze a digitális tárházakat! 1. 2.

118


11. SZABVÁNYOK, LICENCELÉS (NYÍLT FORRÁSKÓDÚ RENDSZEREK, CREATIVE COMMONS) 11.1

CÉLKITŰZÉS

A lecke során a hallgató megismeri az elektronikus információtárolás és -kezelés során alkalmazható szabványok fajtáit, jellegzetességeit és megérti alkalmazásuk kulcsfontosságú szerepét, illetve ismeretet szerez a DRM-technológia alapelveiről. Betekintést nyer a szerzői jog alaprendelkezéseibe és az ezzel kapcsolatos legfontosabb fogalmakba. Megismeri a jelenlegi internetes szabványokat (GPL, GNU, OAI), a nyílt forráskódú rendszerek legfőbb jellegzetességeit és néhány fontosabb alkalmazást. Olyan ismeretekre tesz szert, amelyet a könyvtári munkán túl az élet számos területén, például a tudományos munka során is lényeges, illetve a web 2.0-ás szemlélet elsajátításához elengedhetetlenül fontos. 11.2

TARTALOM

A szerzői jog alapjai Digitális jogkezelés (DRM technológia) Szabványok, licencelés napjainkban Nyílt licencelés Nyílt forráskódú rendszerek jellemzői Egy konkrét nyílt forráskódú rendszer, az EduUbubtu bemutatása Creative commons jellemzői, felhasználásának feltételei

11.3 11.3.1

SZABVÁNYOK, LICENCELÉS TRENDJEI (NYÍLT FORRÁSKÓDÚ RENDSZEREK, CREATIVE COMMONS) A szerzői jog alapjai

A könyvtári munkánk során számos területen találkozunk a tartalomfelhasználás jogi problematikájával, a szerzői jog különböző eseteivel, hiszen például már a digitalizálás során is számos kérdés felmerül. Ezen problémák napjaink hálózatosodott, egyre inkább internet uralta világában még összetettebb problémákat idéz elő, ugyanis a digitális tartalomfelhasználás és jogkezelés nagyon sokrétű és összetett jogi szabályozás alatt áll. A szerzői jogi, azaz az 1999. évi LXXVI. törvény az egyéni, eredeti jellegű művek alkotóit, szerzőit, illetve a műveikkel kapcsolatos jogaikat védi és a kreatív alkotások felhasználását szabályozza. A mű védelme a keletkezés pillanatától kezdődik és a(z utoljára elhunyt) szerző halálától számított 70 évig tart. A védelmi idő lejártával az alkotás közkinccsé válik. A szerzői jog elsősorban az irodalom (szak-, tudományos, ismeretterjesztő stb.), a tudomány és a művészet terén született alkotásokat védi, de hatálya alá tartozik az adatbázisok, a számítógépes programok, valamint a kapcsolódó dokumentációk védelme is. 119

VIRTUÁLIS KÖNYVTÁRAK A szerzői jog ezeken túl hivatkozik a szomszédos jogokra is, mint a szerzők/alkotók személyhez fűződő és vagyoni jogairól, a szomszédos jogokról, a műfelhasználás lehetőségeiről, a kivételekről és a jogok érvényesítéséről. A törvény megértéséhez és helyes alkalmazásához elengedhetetlen egy alapfogalom, a mű fogalmának ismerete: Önálló műnek tekintjük azokat az – alkotó szellemi tevékenységből fakadó – irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat, amelyeknek egyedi, eredeti jellege van, egy megformált gondolatot fejeznek ki, és mások számára felfogható formában jelennek meg. Szerzői védelem alatt álló műnek tekintendő más szerző művének átdolgozása, feldolgozása, fordítása is, ha annak eredeti jellege van, illetve az adatbázisok, honlapok bizonyos típusai is. A gyűjteményes művek egyik formája az internetes honlap, melynek összeállítása egyéni szempontok alapján történik, és így eredeti jelleget ölt. A honlap egyes elemeit (grafika, tipográfia, szöveg, zene stb.) a honlap egészétől függetlenül kell kezelni. Amenynyiben az egyes elemek szerzői jogvédelem alá esnek, felhasználásukhoz a jogtulajdonos engedélye szükséges. Nagyon lényeges hangsúlyozni, sajnos sok esetben figyelmen kívül hagyjuk, hogy az elektronikus adatbázisok, e-book-ok, interneten elérhető egyéb művekre is vonatkozik a törvény, vagyis illetéktelen felhasználása a szerzői jogi törvény és a szomszédos jogok megsértését jelenti. A mű felhasználása ugyanis jogdíjköteles, kivéve, ha a szerző úgy nyilatkozik, hogy lemond a jogdíjról. Egy speciális esetnek tekinthetjük a szabad felhasználást, amely némileg korlátozza a szerzői jogot. Legfőbb jellegzetessége, hogy nem díjköteles, és nem kell hozzá a szerző engedélyét kérni. Kizárólag csak a már nyilvánosságra hozott művek esetében alkalmazható, és nem lehet sérelmes a mű rendes felhasználására nézve. A szabad felhasználás elsősorban az oktatási tevékenységet fedi le, ennek minden szintjét, az általános iskolától a felsőoktatásig. Szabad felhasználásnak (fair use) tekinthető a gyakran alkalmazott idézés (a szerző és a forrás megjelölésével), vagy az azt meghaladó (indokolt) mértékű átvétel is, ha az oktatási céllal történik, és nem üzletszerű felhasználásra szolgál. A közkincs pedig olyan mű, amit különböző okokból nem véd a szerzői jog, például lejárt a védelmi idő, egyes jogrendszerekben a szerző nyilatkozata alapján vagy közpénzből készülés esetén. A közös tartalom létrehozásának és megosztásának gyakorlati megvalósítására napjainkban már több alternatíva is létezik, amelyet elsősorban a web 2.0 szemléletének és egyben az ennek hatására elindult forradalmának köszönhetünk. 11.3.2

Digitális jogkezelés (DRM-technológia)

A digitális jogkezelési technológia megalkotását az informatika és az internet egyre növekvő dominanciája hívta életre, ugyanis mint láthattuk a szerzői jogi törvény a hagyományos információhordozókon elérhető művek felhasználási feltételeit nagyon alaposan szabályozza, azonban a digitális műveknek már csak egy részét érinti. 120

VIRTUÁLIS KÖNYVTÁRAK A szabályozás elengedhetetlen, hiszen az internetes felületeken megjelent alkotásokra a szerzői jogok (kivéve, ha a szerző közkinccsé teszi, közös tartalommegosztás révén, ezáltal lemondva jogairól) ugyanúgy érvényesek és érvényesíthetők. A probléma először a zenei iparban jelentkezett, de ma már szinte minden területet érint. Ezen okokból született meg egy speciális informatikai technológia tervezete, a DRM – Digital Rights Management, amely képes lesz a szellemi termékek jogszerű felhasználását támogatni, ellenőrzés alatt tartani. Az új technológia célja, hogy digitális formában hozzáférhetővé tegye a szerzői jogvédelem alatt álló műveket, nyomon kövesse azok felhasználását, gondoskodjon a törvényi szabályozás betartásáról, és kezelje a felhasználási díjak elszámolását. A DRM olyan technológiai eljárásokat jelent, amelyek segítségével a digitális formában megjelent műveknél a kiadó meghatározhatja, hogy a felhasználó mit tehet az művel (másolhatja-e, hányszor olvashatja, hallgathatja vagy nézheti meg stb.). Az utóbbi évtizedben az ilyen technológiák megkerülése sok helyen bűncselekménnyé vált, abban az esetben is, ha ez legális célból történik. Napjaink könyvtári környezetében a DRM jelentősége kiemelt fontosságú lesz, és elsősorban a kereskedelmi jellegű terjesztés, illetve a digitális tartalmak kölcsönzése terén hasznosítható. 11.3.3

Szabványok, licencelés napjainkban

Az Új Média világában a szabványok és a licencelés kérdése is más megvilágításba kerül. Olyan új fogalmak jelentek meg, amelyekre korábban nem volt példa, amely elsősorban az internet, mint platform sajátosságaiból, és az általa megvalósítható új lehetőségeikből adódik. Egy paradigmaváltásnak lehetünk szemtanúi, ugyanis olyan nagymértékű változások következtek be a tudományos publikálás és a hozzáférések terén, amely a nyílt hozzáférés szerepét erősítették a korábbi zárt rendszerekhez és publikálási lehetőségekhez képest.

52. kép

Web 1.0, 2.0 és a jövő 3.0

121

VIRTUÁLIS KÖNYVTÁRAK A szerzői jog megreformálására létrejött egy társadalmi mozgalom, a Copyleft, amelynek célja, hogy megreformálja a szerzői jogot, úgy, hogy az a lehető legszabadabb hozzáférést biztosítson a kultúrához. A szó az angol copyright kifejezés szójátéka. Emellett jelentős könyvtári kezdeményezés az 1995-ben létrejött a Digitális Könyvtárak Szövetsége (Digital Library Federation), amely a digitális művek gyűjteményeinek kezelését, azaz kiválogatását, rendszerezését, formai és tartalmi feltárását, a megőrzést és a felhasználóknak való szolgáltatást, vagyis a hozzáférést biztosítják. Néhány fogalom tisztázására mindenképpen szükség van a tananyag további megértéséhez: A Nyílt Hozzáférés Kezdeményezés (Open Acces Initiative) fogalom nem új, hiszen a könyvtár, mint alapintézmény mindig is ezt a szerepet töltötte be. A digitalizálás és a digitális és digitalizált dokumentumok szolgáltatása azonban új szabványok és licencelési formák bevezetését tett szükségessé. A nyílt hozzáférés mozgalom célja, hogy „bárki elolvashassa, letölthesse, lemásolhassa, kinyomtathassa, továbbadhassa, ezeket a publikációkat, továbbá keresni tudjon bennük, ugrópontokat tehessen rájuk, begyűjthesse a teljes szövegüket egy adatbázisba, illetve bármilyen egyéb legális célra felhasználhassa őket pénzügyi, jogi vagy technikai akadályok nélkül –eltekintve a magához az internethez való hozzáférés szükséges feltételektől.”142 2001-ben hazánkban is létrejött a mozgalom, amely BOAI (Budapest Open Acces Initiative) néven egyre népesebb tábort tud maga mögött. Az Egyesült Királyságban a tudományos kutatásokat támogató szervezetek egyik része kötelezi a kutatókat, hogy a kutatási eredményeik összefoglalóit, megfelelő juttatás fejében nyílt repozitóriumokban vagy digitális könyvtárban is nyilvánosságra hozzák.

53. kép 142

A tartalom felhasználás fokozatai

DRÓTOS László (ford.): Nyílt hozzáférés, nyílt forráskód és digitális könyvtárak: a jelenlegi trendek a világ egyetemi könyvtáraiban. Eredeti cím: KRISHNAMURTHY, M.: Open access, open source and digital libraries: A current trend in university libraries around the world. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 55. évfolyam (2008) 7. szám URL: http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=4929&issue_id=495

122

VIRTUÁLIS KÖNYVTÁRAK A nyílt forráskódú szoftver (Open Source Software) nem egyszerűen ingyenes szoftvert, illetve a program forráskódjának szabad hozzáférhetőségét jelenti, hanem előírásokat a kód jövőbeni felhasználására, módosítására, módosítására és a származtatott szoftverekre – de személyekre, csoportokra vagy alkalmazási területekre vonatkozó megkülönböztetések nélkül. A GNU projekt143 1984-ben indult, célja egy Unix-szerű operációs rendszer létrehozása volt szabad szoftveres alapon. A GPL (General Public License) egy olyan licenc elnevezése, amelynek célja, hogy az ezalatt nyilvánosságra hozott szoftverek szabadon terjeszthetőek és módosíthatóak legyenek. Azok a szoftverek, amik egy GPL licenc alatt megjelent szoftverek átdolgozásai, szintén ilyen licenc alatt kell, hogy megjelenjenek. 11.3.4

Nyílt licencelés

A legtöbb szoftver licencei azzal a szándékkal készültek, hogy minél kevesebb lehetőséget adjanak a szoftver megváltoztatására és terjesztésére. Ezzel szemben a GNU GPL célja, hogy garantálja a szabad szoftver másolásának és terjesztésének szabadságát, ezáltal biztosítva a szoftver szabad felhasználhatóságát minden felhasználó számára. A szabályokat az FSF, azaz a Free Software Foundation (Szabad Szoftver Alapítvány) egy amerikai székhelyű non-profit szervezet kezeli, melynek célja a számítógépes szoftverek szabad felhasználhatóságának, tanulmányozásának, módosításának és terjesztésének megőrzése, védelme és népszerűsítése, valamint a szabadszoftver-felhasználók jogainak védelme világszerte. A GPL szabályai vonatkoznak a Free Software Foundation legtöbb szoftverére, illetve minden olyan programra, melynek szerzője úgy dönt, hogy ezt használja a szerzői jog megjelölésekor. (A Free Software Foundation egyes szoftvereire a GNU LGPL érvényes.) Bárki használhatja a programjaiban a GPL-t a szerzői jogi megjegyzésnél. A szabad szoftver megjelölés nem jelenti azt, hogy a szoftvernek nem lehet ára. A GPL licencek célja, hogy garantálja a szabad szoftver másolatainak szabad terjesztését (és e szolgáltatásért akár díj felszámítását), a forráskód elérhetőségét, hogy bárki szabadon módosíthassa a szoftvert, vagy felhasználhassa a részeit új szabad programokban; és hogy mások megismerhessék ezt a lehetőséget. A szerző jogainak védelmében korlátozásokat kell hozni, amelyek megtiltják, hogy bárki megtagadhassa ezeket a jogokat másoktól, vagy ezekről való lemondásra kényszerítsen bárki mást. Ezek a megszorítások bizonyos felelősségeket jelentenek azok számára, akik a szoftver másolatait terjesztik vagy módosítják. Szabad szoftver alatt értünk tehát minden számítógépes programot és dokumentációt, amely kielégíti az alábbi feltételeket: A szoftver bármilyen célra felhasználható. Lehetőség van a szoftver működésének szabad tanulmányozására és módosítására. Szabadon terjeszthető, továbbadható. 143

GNU projekt http://; http://www.gnu.hu/index.html

123

VIRTUÁLIS KÖNYVTÁRAK Lehetőség van a szoftver továbbfejlesztésére és a fejlesztés közreadására. A szoftver tanulmányozásának, módosításának, illetve továbbfejlesztésének előfeltétele a forráskód elérhetősége. Ha valaki például ilyen program másolatait terjeszti, akár ingyen vagy bizonyos összeg fejében, a szoftverre vonatkozó minden jogot tovább kell adnia a fogadó feleknek. Biztosítani kell továbbá, hogy megkapják vagy legalábbis megkaphassák a forráskódot is. És persze ezeket a licencfeltételeket is el kell juttatni, hogy tisztában legyenek a jogaikkal. A jogok védelme két lépésből áll: (1) a szoftver szerzői jogainak védelméből és (2) a jelen licenc biztosításából, amely jogalapot biztosít a szoftver másolására, terjesztésére és/vagy módosítására. Az egyes szerzők és a magunk védelmében biztosítani akarjuk, hogy mindenki megértse: a jelen szabad szoftverre nincs jótállás. Ha a szoftvert módosították és továbbadták, akkor mindenkinek, aki a módosított változatot kapja, tudnia kell, hogy az nem az eredeti, így a mások által okozott hibáknak nem lehet hatása az eredeti szerző hírnevére. A nyílt licenceléshez tartozó fogalom a GNU betűszó, amely azt jelenti, hogy a GNU Nem Unix, és egy olyan teljes szoftverrendszer neve, amit azért készítenek, hogy bárkinek, aki használni tudja, ingyen odaadhassák. 11.3.5

A nyílt forráskódú rendszerek jellemzői

A nyílt forráskódú licenc olyan licenc, mely biztosítja a licencelt mű, azaz egy számítógépes program vagy szoftver forráskódja nyitottság legyen. Egy licencet általában akkor tekintünk nyíltnak, ha azt az Open Source Initiative jóváhagyja, a Nyílt forrás definícióban foglaltak alapján. A közkincsként terjesztett programok (vagyis azok, melyeket nem korlátoz a szerzői jog) is megfelelnek ezen követelményeknek, amennyiben a teljes forráskód elérhető, és így jogosultak az OSI „service mark” (szolgáltatási védjegy) használatára. Az OSS (Open Source Initiative) szoftverek licenc alatt terjesztett alkotásokat szabadon futtathatunk bármilyen célból, tanulmányozhatjuk, és az igényeinkhez alakíthatjuk a kódjukat, továbbfejleszthetjük és továbbadhatjuk őket. A nyílt forráskód modellje a hagyományos szerzői jognak (copyrightnak) egy olyan kiegészítése, amely a nagyközönség számára szabadon hozzáférhetővé és felhasználhatóvá teszi a programkódot, egy közösségi együttműködésen alapuló programozási környezetet hozva így létre. Az OSI-hez hasonlóan a Free Software Foundation-nek is vannak feltételei, amelyek alapján egy licencet szabad licencnek nyilvánítanak. Az összes ilyen licencet egyben nyílt forráskódú licencnek is tekintenek. Léteznek továbbá olyan licencek is, például a Microsoft Reference License (MS-RL), amelyek hozzáférést biztosítanak ugyan a forráskódhoz, de az nem szabadon felhasználható, ezért nem kompatibilisek az OSI definíciójával. A nyílt szoftverek nagyon elterjedtek a könyvtári munka során is. Elvük sokban hasonlít a nyilvános könyvtárakéval. Ilyen nyílt forráskódú szoftverek például a Mozzilla Firefox böngésző, vagy az EduUbuntu rendszer. 124


A Creative commons jellemzői, felhasználásának feltételei

A webes világ új generációjában, a webkettőben, amely a webes szolgáltatások egy magasabb szintjét jelenti a felhasználó már nem passzív befogadó, hanem aktív tartalomkészítő is. A tudáselemek megosztásához szükség van olyan licencre, amely lehetővé teszi ennek szabványos és szabályos megvalósítását. A Creative Commons, azaz „kreatív közjavak” szervezet célja az olyan kreatív művek mennyiségének növelése, melyeket mások jogszerűen megoszthatnak egymással vagy felhasználhatnak a saját műveikhez. A szervezet fő tevékenysége a Creative Commons-licencek kiadása. Egy olyan internetes felhasználási szerződés, ami a GPL filozófiáját ülteti át. A szerző maga rendelkezik arról, hogy a felhasználás során melyik részjogosultságokra tart igényt (pl. átdolgozás, másolás stb.), így nem mond le minden jogáról, miközben nagyobb hozzáférést biztosíthat művéhez. A CC licenc használata tehát lehetővé teszi a szerzők számára, hogy a szerzői jogi törvény által biztosított jogaik egy rész lemondjanak a köz javára, annak érdekében, hogy művük minél szélesebb közönséghez eljuthasson. A CC kiegészítő szerzői jogvédelmet, kapcsolatot képez a szerzőket eredendően megillető jogok és a teljesen szabad felhasználása között. A szerzők/alkotók a Creative Commons licencek segítségével – különösebb jogi előképzettség nélkül – egy egyszerű nyilatkozattal engedélyezhetik műveik felhasználását, az általuk meghatározott feltételek szerint. A Creative Commons licencek használatával, megmaradnak a szerző jogai, de egyben lehetőséget ad másoknak arra, hogy szabadon másolhassák, terjeszthessék a műveket mindaddig, amíg a tulajdonost szerzőként feltüntetik, és amíg megfelelnek az általa szabott feltételeknek. A mintegy 16 országban használatos tartalomfelhasználási lehetőség 2008 óta hazánkban magyar nyelven is elérhető, ugyanis ekkor alakult a Creative Commons Magyarország Egyesület, amely a magyar jogi viszonyokhoz igazodva a szabad tartalmak terjedését kívánja elősegíteni az interneten. Az engedélyezés valójában egy kérdőív kitöltésével történik, a szerző által a műve mellé illesztett emblémával és a jognyilatkozattal egészül ki. A creative commons licenceknek számos fajtája létezik: (kép)

125


54. kép

55. kép

126

Creative commons licenszek

Korlátozó feltételek


56. kép 11.4

A jelenleg érvényes licenszek

ÖSSZEFOGLALÁS

Az internet hatalmas népszerűsége következtében a publikálási lehetőségek is változtak, kiszélesedtek. A web 2.0 a web 1.0-hoz képest egyre inkább aktívvá teszi a felhasználókat, a passzív befogadókkal ellentétben az aktív, tartalmat létrehozó és azt másokkal megosztó webfelhasználói réteg megteremtésére helyezi a hangsúlyt. Számos olyan licenc (GPU, GNL, CC) lépett életbe, amely megkönnyíti a digitális dokumentumok szolgáltatását, és a széles körben történő elterjesztését. A könyvtári munkát nagyban elősegíti a nyílt forráskódú rendszerek ingyenes használata, amely egyrészt a jogtiszta használatot, másrészt az intézményi igényekre történő testre szabást is lehetővé teszi.

11.5 1. 2. 3. 4. 5.

ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK Röviden ismertesse, mit mond a szerzői jogi törvény a művel felhasználhatóságáról! Milyen lehetőségeket lát a creative commons-ban? Mi jellemzi a szabad szoftvereket? Mi a véleménye róla? Ismertesse a tartalomfelhasználás fokozatait! Mutassa be a két legfontosabb creative commons licenc? 127


12. ÖSSZEFOGLALÁS 12.1

A KURZUSBAN KITŰZÖTT CÉLOK ÖSSZEFOGLALÁSA

A kurzus célja, hogy a virtuális könyvtárakat több oldalról is megvilágítsa, és bemutassa napjaink elektronikus könyvtári rendszerét, valamint a lehetséges fejlődési irányokat az elektronikus könyvtári munka szervezésére, tervezésére. Az internet robbanásszerű terjedése következtében a terminológia sok tekintetben nem egységes, sok átfedés van a fogalmak között. A tananyag elsajátítása után a hallgató képes lesz az alapvető különbségek megfogalmazására az elektronikus, a virtuális, a digitális és az e-learning könyvtárak között. A tananyag elsajátítása során a hazai és nemzetközi jó gyakorlatok megismerése nagyban hozzájárul a tájékoztatási munka későbbi eredményes voltához, illetve a hallgató megismeri a digitalizálás elvi kérdéseit és gyakorlati tervezésének folyamatát. A könyvtár, mint a tanulástámogatás egyik alapeleme egyre jobban integrálódik az 21. század oktatási formájával, az e-learninggel. Ennek következtében olyan komplex rendszerek jönnek létre, amelyek már virtuális oktatási környezetként funkcionálnak. A könyvtári portálok fajtái és jellemzői mellett a hallgató megismeri a nyílt forráskódú rendszereket, a nyílt szabványokat, a Creative Commons mozgalom által jelölt művek felhasználási lehetőségeit és a licencelés problematikáját. 12.2

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÁS

12.3

A TANANYAGBAN TANULTAK RÉSZLETES ÖSSZEFOGLALÁSA

12.3.1

Az információs társadalom hatása a könyvtárakra, digital literacy

Az információs társadalom és a technika rohamos fejlődése következtében a kommunikációs felületünk olyan mértékű változáson ment át, amely új távlatokat nyitott a tér- és időkorlátok nélküli adat- és információcserében. Új készségek és kompetenciák elsajátítására van szükség, annak érdekében, hogy hatékonyan és gyorsan tudjuk kiszűrni a számunkra releváns információt a hatalmas hálózaton elérhető adattömegből. A különböző generációk – nevezzük őket akár digitális bennszülötteknek, bevándorlóknak, akár XYZgenerációnak – viszonyulása az új lehetőségekhez eltérő, hiszen más-más technikai feltételek között szocializálódtak. Az információs műveltség tehát elengedhetetlenül fontos a mai hálózatosult világban való eredményes eligazodáshoz, és kiemelt jelentőséggel bír az olyan összetett készségek együttese, mint a digitális és elektronikus írástudás. Korunk internetfelhasználói ma már nem pusztán befogadók, hanem aktív tartalomkészítők is, hiszen a webkettő szerepe ebben rejlik. Ahogyan Beeson fogalmaz: „ […] korunk olvasói egyben írók is.”144

144

Beeson, I.: Judging relevance: a problem for e-literacy. idézi KOLTAY Tibor: Nem csak az amatőröké a világ. Kinek kell az információs műveltség? In: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros. 18. évf. 10. sz. 2009. 31.

128


A szolgáltatások új dimenziója web 2.0 és a könyvtár 2.0

Napjainkban a könyvtáraknak, mint információfeldolgozó és -szolgáltató intézményeknek fokozott szerepe van, és jelentősük megkérdőjelezhetetlen. Az a korábbi tévhit, miszerint az internet felváltja a könyvtárat, már eloszlott, hiszen manapság a könyvtárak jelentősége fokozódott. Azonban már nem a hagyományos dokumentumszolgáltatás lesz az elsődleges, hanem egyre inkább a hálózaton keresztüli információszolgáltatás. A változásokat jól jellemzi a könyvtár 2.0 elnevezés, amely a könyvtárak megváltozott, új szolgáltatásait jelenti, amelyeknek sikere igen jelentős. Összességében megállapíthatjuk, hogy ezen újítások hatására egyfajta paradigmaváltás következett be, hiszen a könyvtárak és a könyvtáros már nemcsak a szolgáltató, és az olvasó már nem a szolgáltatást igénybe vevő felhasználó, hanem a szerepek egy kicsit megváltoztak. Most már azon van a hangsúly, hogy a könyvtáros és az olvasó olyan közösséget építsen, amellyel együtt szolgálják a könyvtárak és a saját érdekeiket. Egyfajtaképpen meg kell nyílnia a könyvtáraknak, meg kell tudni mutatni az olvasóknak a könyvtárak mindennapjait, munkafolyamatait és akár problémáit is, közelebb hozva ezzel a társadalmat ezen intézményekhez. Ehhez olyan nyitott szabványokat kell a szakembereknek létrehozni, amelyeket a hétköznapi felhasználó is magabiztosan és könnyen tud kezelni. Ahogyan azt Takács Dániel már több fórumon is hangsúlyozta, a lényeg az állandó változáson és változtatni tudáson van, és azt a fő szempontot kell szem előtt tartani, miszerint a tartalomhoz egynél több eszközön is hozzá lehet és lehessen férni. 12.3.3

A virtuális könyvtár és fogalomköre

A virtuális könyvtárak hazai és külföldi jó gyakorlatai mind minőségében mind menynyiségben növekvő tendenciát mutatnak. Hazánkban a MATARKA, azaz a MAgyar Folyóiratok TARtalomjegyzékeinek Kereshető Adatbázisa és a HUMANUS, azaz a Humántudományi Tanulmányok és Cikkek adatbázisa példa értékű és folyamatosan növekvő szolgáltatások. A hazai könyvtárügyben még számos fejlesztés zajlik, több projekt is folyamatban van, ami nagyban hozzájárul a könyvtárak versenyképességének fenntartásához. A külföldi jó gyakorlatok közül a bemutatott Librarians Index to Internet (LII) és Internet Public Library (IPL), Bulletin Board for Libraries és az Intute nagy múltra visszatekintő, és alaposan átgondolt alkalmazások, melyek hazai adaptációja is jó alternatíva lehetne a jövőben. 12.3.4

Virtuális könyvtárak Magyarországon és a nagyvilágban

A digitális dokumentum térhódítása napjainkban igen jelentős mértékű. A könyvtári szolgáltatásokat a mai felhasználó már interneten keresztül, számos szolgáltatással kibővítve érhetők el. A külföldi jó gyakorlatok sok esetben példaértékűek, és követendők a magyar könyvári rendszerek esetében is. Mind a digitális, mind a virtuális, mind az elektronikus könyvtárak céljai azonosak olyan szempontból, hogy a minőségi információszolgáltatásra helyezik a hangsúlyt, és népszerűségük egyre nő. A hazai szolgáltatások számának növekedése a jövőben kiemelt fontosságú, úgy is fogalmazhatunk, stratégiai jelentőségű. A könyvtárak jó úton haladnak, ám a fejlődés nem állhat meg, ezt segítik elő mind az Európai Unió és más nemzetközi szervezetek által kiírt pályázatok. A fenntarthatóság, azaz és a már meglévő szolgáltatások tartós, kurrens fenntartása, bővítése, tarta129

VIRTUÁLIS KÖNYVTÁRAK lommal és új szolgáltatásokkal történő fejlesztése a jövőben fokozott jelentőséget kap, hiszen a könyvtárak versenyképességének ez az egyik kulcsa. 12.3.5

Digitális könyvtár vagy repozitórium?

A digitalizálási projektek száma az utóbbi években jelentősen növekedett, amely elsősorban annak köszönhető, hogy a könyvárak és más közművelődési intézmények vezetői felismerték a kulturális értékek megőrzésének és rendelkezésére bocsátásának ezen újszerű módját. A technikának és a hálózati elérésnek köszönhetően ma már bárki megnézheti például a Corvinákat az interneten keresztül, és több egyéb információt is megtudhat róluk. Az európai uniós tagságunknak köszönhetően mind anyagilag mind a kulturális értékeket illetően kitágultak a lehetőségek, és a digitalizálási projektek új lendületet kaptak. 12.3.6

Digitalizálási projektek

A digitalizálás napjainkban rendkívül fontos és sokat emlegetett momentuma. Fontosságát érezhetjük a számos nemzetközi, elsősorban európai uniós projektek számából, amelyekben hazánk, elsősorban nemzeti könyvtárunk, az Országos Széchényi Könyvtár aktívan részt vesz. Mint láthattuk igen jelentős az az erőfeszítés, amit az Európai Unió tagállamai az összeurópai kulturális örökség megőrzése és széles körű hozzáférhetővé tétele érdekében tesznek. Az európai integráció egy olyan fontos momentuma ez, amely minél teljesebb megvalósulása hozzájárul az unió jelmondatának tudatosításához, miszerint „Egység a sokszínűségben.” A repozitóriumok száma is igen szépen alakul, és mint láthatjuk, egy jól bevált, külföldön népszerű szolgáltatásról van szó, amelynek mind az oktatásban, mind a kulturális örökség megőrzésében és szolgáltatásában nagy szerepe van. A digitális könyvtári kezdeményezések népszerűek, használóik köre egyre bővebb, amely arra enged következtetni, hogy igény van rá. Monok István szavait idézve: „A jövő Europeajánának, illetve a World Digital Librarynek a létrehozásában a könyvtárak kulcsszerepet játszanak. Közösségük őrzi a kulturális örökség teljességét, nemzetközi együttműködésük alapja a szabványos világ, személyzetük felkészült az őrzött dokumentumok metaadatainak leírására, a dokumentumállományok prioritások mentén való digitalizálásának irányítására.”145 12.3.7

A digitális tárház minőségi mutatója, a metaadat és típusai

A metaadatok szerepe az elektronikus információhordozók esetében a feltárás és a viszszakeresés szempontjából a legnagyobb jelentőséggel bír. Az internet előretörése során különösen lényegessé vált, hiszen gyakran illetik a világhálót a következő metaforával: „Az minden megtalálható rajta, csak győzd megtalálni – kiválogatni a zajból.” A kézzel készített metaadat biztosítja a tartalom állandóságát és következetességét. Olyan információkat hordoz az adott állományról, legyen az kép, szöveg, videó stb., amely sokkal mélyebb, teljesebb feltárást tesz lehetővé, az alapos és részletes feltárást is elősegítve ezáltal. A metaadatok lesznek a jövő könyvtárának építőkövei, hálózatos világunkban a besorolás és a formai feltárás alapjai.

145


130

VIRTUÁLIS KÖNYVTÁRAK A leíró, az adminisztrációs, a szerkezeti és a megőrzési metaadatok mindegyike jelentős szerepet tölt majd be a jövőben, elsősorban a digitális és az elektronikus könyvtárak munkáját segítve ezzel. A tudományok többféle szempontból csoportosítják a metaadatokat, ezért is létezik többféle besorolás, a terminológia ilyen szempontból még nem egységes, azonban minél több digitálisan tárolt dokumentum áll rendelkezésünkre, annál inkább szükséges lesz egy általánosan elfogadott besorolás. A digitális tartalomkezelés nem valósulhat meg a metaadatok nélkül, hiszen a számítógépes fájlok más sajátosságokkal rendelkeznek, mint hagyományos társaik, ám a megőrzés szempontjából ugyanolyan fontosak. 12.3.8

Tudásportál és típusai

A tudásportálok fő feladata, mint az oktatás virtuális környezete, a tanulás könyvtári támogatása, amely elsősorban a virtuális tanulási környezetek fejlesztésében rejlik. Ennek egy meghatározó részét képezik az elektronikus tanulást támogató e-learning könyvtárak és könyvtári portálok. A portálok szerepe tehát a jövő oktatásában és a tanulás-tanítás folyamatában nagy szerepet tölt be, és mint láthatjuk az egyszerű és a jól integrált portálok példáján, népszerűségük is jelentős. A technológia önmagában azonban kevés, kell mögötte olyan szakmai „személyzetnek” lenni, aki a tartalmak megalkotásán túlmenően képes ennek részévé válni és a technológiát hatékonyan menedzselni. 12.3.9 Tudásportál: az oktatás virtuális környezete: e-learning könyvtári rendszerek Az e-learning könyvtárak megvalósulása a könyvtár versenyképességét nagyon hosszú távra tudná biztosítani. A megvalósításra külföldön már nagyon jó tapasztalatok vannak, és hazánkban is egyre többen foglalkoznak a témával. A rendszer megvalósítása mind szakmailag, mind technológiailag nagyon összetett, számos fejlesztés és kompetencia birtokában lehet csak eredményesen ellátni a feladatokat. Az e-learning, mint a 21. század tanulási formájának koncepciója és a könyvtár megújulni tudásának és rugalmasságának bizonyítéka, biztató jövőt ígér. 12.3.10

Szabványok, licencelés (nyílt forráskódú rendszerek, Creative Commons)

Az internet hatalmas népszerűsége következtében a publikálási lehetőségek is változtak, kiszélesedtek. A web 2.0 a web 1.0-hoz képest egyre inkább aktívvá teszi a felhasználókat, a passzív befogadókkal ellentétben az aktív, tartalmat létrehozó és azt másokkal megosztó webfelhasználói réteg megteremtésére helyezi a hangsúlyt. Számos olyan licenc (GPU, GNL, CC) lépett életbe, amely megkönnyíti a digitális dokumentumok szolgáltatását, és széles körben történő elterjesztését. A könyvtári munkát nagyban elősegíti a nyílt forráskódú rendszerek ingyenes használata, amely egyrészt a jogtiszta használatot, másrészt az intézményi igényekre történő testre szabást is lehetővé teszi.

131


13.KIEGÉSZÍTÉSEK 13.1 13.1.1

IRODALOMJEGYZÉK Hivatkozások

Az 1997. évi CXL. törvény a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről. URL: http://kozadat.oszk.hu/doku/1997_cxl_tv.pdf Az 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról. URL: http://www.artisjus.hu/opencms/export/download/aszerzoijogrol/szerzoi_jogi_torven y.pdf 2010 Digital Libraries Initiative. [elektronikus dokumentum]. [2010. március 3.] BÁNKESZI Katalin: Elektronikus-virtuális könyvtári szolgáltatások. [elektronikus dokumentum]. Távoktatási tananyag. Bíróképző Akadémia, 2009. 2. BARI Máriusz: Mashup: a webkettő új színfoltja. – In: Heti Világgazdaság, 2007. december 10. BEESON, I.: Judging relevance : a problem for e-literacy. idézi Koltay Tibor: Nem csak az amatőröké a világ. Kinek kell az információs műveltség? In: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros. 18.évf. 10.sz. 2009. 31. BELL, Daniel 2001 [1976]): Az információs társadalom társas keretrendszere. In: Az információs társadalom és a kommunikációtechnológia elméletei és kulcsfogalmai (szerk. Kondor Zsuzsanna, Fábri György) Századvég, Budapest 2003.A budapesti Kommunikációs Főiskola tankönyvei, 6. BUCKLAND, Michael, A könyvtári szolgáltatások újratervezése. – Budapest: OSZK, 1998 BURMEISTER Erzsébet, Hogyan tovább MATARKA. [elektronikus dokumentum] [2010. március 15.] URL: http://www.lib.uni-miskolc.hu/page_pub/erzsi/mke2004.html BURMEISTER Erzsébet–KISS Andrea: MATARKA:magyar folyóiratok tartalomjegyzékeinek kereshető adatbázisa. In: Könyv, könyvtár, könyvtáros 12.sz. 2003. [elektronikus dokumentum] [2010. március 15.]
132

VIRTUÁLIS KÖNYVTÁRAK CZEGLÉDI László: Digitalizálás és digitális dokumentumok közzététele az interneten/intraneten, intézményi portálon. [elektronikus dokumentum]. Távoktatási tananyag. Bíróképző Akadémia, 2009. CZEGLÉDI László: E-learning könyvtár : a fogalom és a megvalósítás. In: Tudományos és műszaki tájékoztatás.54.évf. 8.sz. 2007. CZEGLÉDI László: Hatékony oktatástámogatás könyvtári portál által menedzselt környezetben : az EKLEKTIKA projekt tervezésének háttere az egri Eszterházy Károly Főiskolán. In: Tudományos és műszaki tájékoztatás, 56. évf. 1. sz (2009) 11. [elektronikus dokumentum] [2010. 05.08.] DÁVID Adrienne: A digitális dokumentum szerepe az információs társadalomban [szakdolgozat] [elektronikus dokumentum.][2010. március 7]. DEEAGAM, idézi KOLTAY Tibor: Virtuális, elektronikus, digitális 2007 [elektronikus dokumentum] [2010. március 3.] DRÓTOS László: Digitális könyvtárak a szakirodalom tükrében: témák és tanulságok In: Tudományos és műszaki tájékoztatás. 56. évfolyam 4. szám (2009) Eredeti cím:ISFANDYARI-MOGHADDAM, Alireza – BAYAT, Behrooz: Digital libraries in the mirror of the literature: issues and considerations. DRÓTOS László (ford.): Nyílt hozzáférés, nyílt forráskód és digitális könyvtárak: a jelenlegi trendek a világ egyetemi könyvtáraiban

Eredeti cim:KRISHNAMURTHY, M.: Open access, open source and digital libraries: A current trend in university libraries around the world. In: Tudományos és műszaki Tájékoztatás. 55. évfolyam (2008) 7. szám [elektronikus dokumentum] [2010. május 8.] Dublin Core [elektronikus dokumentum]. [2010. március 25.] URL: http://mek.oszk.hu/html/irattar/dc.htm FORGÓ Sándor: Az e-learning fogalma. In: HUTTER Otttó – MAGYAR Gábor – MLINARICS József: E-LEARNING 2005 (e-learning kézikönyv), Műszaki könyvkiadó, 2005. FORGÓ Sándor: Az új média és az elektronikus tanulás. In: Új Pedagógiai Szemle, 2008. 8–9. GEREBEN Ferenc: Az ún. „Máté-effektus” az olvasás- és könyvtár-szociológiában. In: Könyvtári Figyelő, 1997. 3. sz.. GILSTER, P.: Digital literacy. New York, Wiley, 1997. GNU projekt http://; http://www.gnu.hu/index.html GODWIN, P.: Information literacy int he age of amatuers.idézi KOLTAY Tibor: Nem csak az amatőröké a világ. Kinek kell az információs műveltség? In: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros. 8.évf. 10.sz. 2009. GROSSMAN, Lev: „Time’s Person of the Year: You”, In: Time. 2006. december 13. [elektronikus dokumentum].

133

VIRTUÁLIS KÖNYVTÁRAK GYENGE Zsolt: Gutenberg-galaxis. [elektronikus dokumentum]. In. Kommunikációtudományi Nyitott Enciklopédia [2010. március 1.] URL: http://ktnye.akti.hu/index.php/Gutenberg-galaxis HERRING, Mark Y.,Tíz ok amiért az internet nem helyettesíti a könyvtárat. [elektronikus dokumentum] [2010. február 28.] HUNYA Márta. Országos informatikai felmérés : A pedagógusok válaszainak elemzése. In: Új Pedagógiai Szemle. 2008. 01. pp. 69-100. [elektronikus dokumentum]. [2010. április 28.] Humán Szakirodalmi Adatbázis bemutatkozó oldala URL: http://www.oszk.hu/humanus/bemutatkozooldal.htm HORVÁTH Tibor–PAPP István: Előszó. In: Horváth Tibor–Papp István (szerk.): Könyvtárosok kézikönyve. 1. Alapvetés. Budapest: Osiris, 1999. Intute Collection Development Framework and Policy, 2006. http://www.intute.ac.uk/policy.html idézi KOLTAY Tibor: Internetes forráskalauzok: elvek és generációk. [elektronikus dokumentum] [2010. március 5.] In: Tudományos és műszaki tájékoztatás. 55. évfolyam 5. szám (2008). URL: http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=4891&issue_id=493 JORDAN, M. idézi Czeglédi László Hatékony oktatástámogatás könyvtári portál által menedzselt környezetben : Az EKLEKTIKA projekt tervezésének háttere az egri Eszterházy Károly Főiskolán. In: Tudományos és műszaki tájékoztatás, 56. évf. 1. sz (2009) KARDOS András: konyvtar.hu In. Könyv, könyvtár, könyvtáros. 18. évfolyam 5.sz, (2009) KEVICZKY László: Az internet rövid története. In: Az információs társadalom és a kommunikációtechnológia elméletei és kulcsfogalmai (szerk. Kondor Zsuzsanna, Fábri György) Századvég, Budapest 2003. A budapesti Kommunikációs Főiskola tankönyvei, 6. 37. KIT-hírlevél. – http://www.kithirlevel.hu/index.php?oldal=hircsokrok&id=1 [elektronikus dokumentum]. [2010. március 05.] KISZL Péter , A jövő információbrókerei: könyvtáros hallgatók felkészítése a vállalkozói tevékenységre. In: Információból üzleti érték. – MIBE, Budapest 2006. p. 67 KOLTAY Tibor, Ördögné Kovács Mónika: Digitális könyvtári témák a könyvtárosképzésben In. Könyvtári Figyelő. Új folyam ISSN 0023-3773. –53.évf. 4.sz. (2006). [Elektronikus dokumentum]. URL: http://www.ki.oszk.hu/kf/kfarchiv/2006/4/koltay.html (letöltve 2010. március 3.) KOLTAY Tibor, Elektronikus írástudás vagy információs írástudás: melyik fogalmat részesítsük előnyben? In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. – 53.évf. 7-8.sz. (2006). [2010. február 28.] KOLTAY Tibor: Internetes forráskalauzok: elvek és generációk. In: Tudományos és műszaki tájékoztatás. 55. évfolyam 5. szám (2008). URL: http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=4891&issue_id=493 (letöltve 2010. március 5.)

134

VIRTUÁLIS KÖNYVTÁRAK KOLTAY Tibor: Nem csak az amatőröké a világ. Kinek kell az információs műveltség? In: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros. 18.évf. 10.sz. 2009. KOLTAY Tibor, Virtuális elektronikus, digitális 2007. [2010.február 28.] KULCSÁR Zsolt: Az integratív e-learning felé. [elektronikus dokumentum]. URL: http://www.crescendo.hu/files/konyvek/kulcsar-zsolt-az-integrativ-e-learningfele.pdf (letöltve: 2010. március 05.) Ládi László: 2.0 a weben és a könyvtárakban. In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 55.évf. 9.sz. (2008) [elektronikus dokumentum] [2010. február 10. ]. URL: POPRÁDY Géza, Könyvtári trendek. In. Könyvtárosok kézikönyve.5. Segédletek. szerk Horváth Tibor, Papp István.Bp.Osiris ,2003. p.26. PRENSKY, Marc. Digitális bennszülöttek, digitális bevándorlók. [elektronikus dokumentum]. [2010. május 15. ] 135

VIRTUÁLIS KÖNYVTÁRAK Eredeti forrás: Digital Natives, Digital Immigrants. MCB University Press. 9. URL: http://www.marcprensky.com/writing/Prensky%20%20Digital%20Natives,%20Digital%20Immigrants%20-%20Part1.pdf PRÓKAI Margit: Digitális könyvtárak – elmélet és gyakorlat. In: Tudományos és műszaki tájékoztatás. 54. évfolyam 2. szám(2007) Eredeti cim:BARTOSEK, Miroslav: Digitální knihovny – teorie a praxe. REISZ László, Digitális álmok-analóg valóság?: szbjektív vélemény egy aktuális kérdésről. – In: Könyvtári Figyelő 51. évf. 2. sz., 2004. [elektronikus dokumentum]. [2010. május 25.] Repozitóriumok hálózatba foglalása. http://open access.lib.unideb.hu/index.php/Repozit%C3%B3riumok_h%C3%A1l%C3%B3zatb a_foglal%C3%A1sa (letöltve: 2010. március 20.) Repozitóriumok minőségszabványa : DINI-tanúsítvány [elektronikus dokumentum][2010. március 21.] http://open-access.lib.unideb.hu/index.php/Repozit%C3%B3riumok RYDBERG-COX, Jeffrey A. : Digital libraries and the challenges of digital humanities. Oxford : Chandos Publishing, 2006. – XV, 103 p. ISBN 1-84334-134-4 ROSZAK, Theodor (1990) idézi Bell, Daniel: 2001 [1976]): Az információs társadalom társas keretrendszere. In: Az információs társadalom és a kommunikációtechnológia elméletei és kulcsfogalmai (szerk. Kondor Zsuzsanna, Fábri György) Századvég, Budapest 2003.A budapesti Kommunikációs Főiskola tankönyvei, 6. SÜTHEŐ Péter, Elektronikus, digitális és virtuális könyvtárak In: Könyvtárosok kézikönyve 3. A könyvtárak rendszere. szerk. Horváth Tibor ,Papp István Bp. Osiris, 2001. 232234. SZILÁGYINÉ Gálos Ildikó: Gutenberg-galaxis a szupersztrádán : a könyvtár jövője a jövő könyvtára [elektronikus dokumentum]. [2010. február 28.]. < URL: ]http://pihgy.hu/files/Gutenberg-galaxis.doc> SZŰCS Viktor – VIDA Andrea: Web2.0 a könyvtárak világában. URL: http://www.bibl.uszeged.hu/~vidaa/oktatas/ea/web2_070418.pdf [Letöltve: 2008.március 27.] TAMÁS Kincső – VASBÁNYAI Ferenc, HUMANUS: Humántudomnyi Tanulmányok és Cikkek Adatbázisa. In: Könyv, könyvtár, könyvtáros 17. évf. 2. sz. 2008. TÓSZEGI Zsuzsanna, A szövegdigitalizálás döntési folyamata. In: Könyvtári Figyelő, – 16.évf. 2. szám (2006).– URL:http://www.ki.oszk.hu/kf/2006/2/toszegi.html TÓTH Máté: A könyvtáros szakma szerepváltása a digitális korban. In:Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 51. évf. 1. sz. (2004) [elektronikus dokumentum][2010. március 7.] TÓVÁRI Judit: Bibliográfiai adatfeldolgozás 1. [felsőoktatási jegyzet] 1.kötet Könyvek bibliográfiai leírása.Nyíregyháza, Egergia, 1997. 159. TÓVÁRI Judit: Az elektronikus, digitális, virtuális könyvtárak dokumentumainak feltárása. [elektronikus dokumentum]. Távoktatási tananyag. Bíróképző Akadémia, 2009. 1.

136

VIRTUÁLIS KÖNYVTÁRAK. Racskó Réka

Recommend Documents