216
GÓTIKUS SZELLEM II
natizmus ragadja magával, amely egyrészt a fla~ gelhínsok szektájának önmagát ostorozó, a pestist egyre jobban terjesztö felvonulásaihoz, másrészt a kútmérgezéssel gyanusított zsidóknak Európa~ szerte való üldözéséhez vezetett. .
I
II
I I
A 14. század közepének ez a nagy vallásos
megmozdulása mutatja, hogyha bomladoz6ban van is a középkori világrend egységes épülete, még mélyen gyökerezik a lelkekben, még tulajdon" képen a vallás az igazi hajtóerö. A 14. század embere még minden ideg szálával ebbe kapaszk~ dik, még nem mer körültekinteni, nem meri a kor~ látokat ledönteni. Sóvárgó tekintete még csak az eget lesi, onnan vár csodákat és szörnyu remegés él benne a pokol borzalmaitól. Ha nem is tagadja meg már az itteni létet, ezt a nem~megtagadást bunnek tekinti, ha észrevesz olyan dolgokat, ame~ lyeket a vallás nem enged meg, igyekszik a szemét behúnyni. A természetet és a természetest a gon~ dolkozásban és formában elkerüli, a maga egyéni életét még nem meri végigélni. A gótikus templomok oszlopainak égbeszök" kenö magassága .és térbeli szííksége, amely csak az elöre és felfelé való tekintést engedi meg a szemnek, fejezi ki ezt a szellemet, amelyet joggal nevezhetünk gótikus szellemnek. Természetesen úgy, amint a gótikus dómok dús ékítményeiben, káprázatos ügyességu köfaragásaiban, fantasztikus reliefjeiben, pompás üvegfestményeiben már sza~ kítottak a régi román stílus egyszeruségévei, a gótikus ember lelke is komplikátódott; harcaiban; amelyet önmagával, Istennel és az ördöggel viv, gyakran ez az utóbbi kerül felül. De még soká tartott, míg Eur6pa északi országaiban ennek a gótikus szellclmnek helyére egy újabb került.
I
VIlI.
RENAISSANCE.
(Egoisztikus~hitetlen.) :1
.
I
,1
t
I
IP
" l'
J
Az ú. n. középkori világfelfogás bomlása, mely mint láttuk - a 13. század óta fokozatosan változtatta meg Európa muveltség ének képét, Olaszországban egy különös fejlödési fokhoz ve~ zet, amelyet a nagy francia történetíró, Michelet óta, a renaissancenak szoktunk nevezni. A szót magát, meIy újjászületést jelent (olaszul rinasci~ mento), már régen használják és Giorgio Vasari, a 16. századi olasz festö, a 13. század óta élt olasz muvészek életrajzírója, használja elöször általáno~ sabb értelemben a Giottóval (kb. 1300~ban) kez~ dödö új olasz festészetre. A 19. század óta renaissancenak nevezik a 14---16. századig terjedö idöszakot (trecento a 14. század, quatrocento a 15. és cinquecento a 16. század), "amikor a középkor hagyományaiból fel~ szabadult olasz lélek a klasszikus ókorhoz vissza~ térve, annak emlékeit, szokásait stb. új életre kelti, az emberi muveltség tehát újjászületik". Kérdés, hogy beszélhetünk"e ilyen egyszeru~ sítve, általánosítva a renaissanceról. Csak "az an~ tik kor újjászületése"~'e ez, vagy más, mélyebb értelmet rejt~e magában a renaissance szelleme. Kérdés még az is, hogy csak Olaszországban vagy másutt is virágzott~ea renaissance miíveltsége? Európa politikai képe a 14. században a régi
-
.
"
218
ÚJ GAZDASÁGI IRÁNYOK
AZ OLASZ VÁROSOK ~S A RENAISSANCE
hagyományok bomlását és új gondolatok felül~ kerek~dését mutatja. Az augustinusi civitas Dei gondolatából megszületett némebrómai birodalom és a pápaság világuralma megingott. Anémet.. római császárok a Hohenstaufenek bukása óta (1. 201. 1.) csak' árnyalakok és hatalmuk fokép Olaszországban teljesen jelentéktelenné zsugoro~ dott, a pápák Avignonban (1. 211. 1.) már nem le~ hetnek méltó képviseloi a civitas Dei világuralmi eszméinek. Franciaországban az új idokre elore~ mutató abszolutisztikus királyság' kezd megszü~ letni, Olaszországban pedig az olasz városok je~ lentosége politikai és gazdasági téren évrol~évre emelkedik. . Az olasz városok, Róma, az örök város, Mi~ lánó, Nápoly nagyrészben a régi római városok folytatásai, az egész középkoron át más szerepet játszanak, mint északi, késobb keletkezett tár~ saik; a kereszteshadjáratok óta pedig a Levante~ kereskedelem lebonyolitói, a tengeri városok, V e~ lence és Génua, léptek ezek mellé a régi városok mellé. Majd a gazdasági élet átalakulása, a nagy pénzgazdálkodás, a luxus ipartuzo városokat lök~ nek az elotérbe: Sienát, Páduát, de elsosorban Firenzét. És ezekben az olasz városokban soha~ sem szunt meg teljesen az összefüggés a régi ró" mai hagyományokkal. Itt állnak, ha rombadolve is, a rómaiak hatalmas épületei, itt élnek, ha meg~ változva is, a római szokások. Élo valóság volt itt az egész középkoron át, ami az Észak országaiban már~már mesévé változott: a római kultúra. Az olasz városok pedig az egész középkoron át, császár és pápa ellenére, szeretnék megorizni függetlenségüket. Az antik városállam ideálja le~ begett szemük elott. A gazdasági megerosödés
-.
219
után, mint láttuk, nyilt harcokra' is sor került a Hohenstaufenek házából származó kiváló császár~ rai, Barbarossa Frigyessei (1.195.1.) és a gazdasági nagyhatalmak, Velence, Génua a pápa és az Egy" ház tekintélyét sem igen fogadják el. Láttuk a kereszteshadjáratokban Velence szerepét (1.196.1.), amely az Egyház tekintélyének megcsúfolása volt. Az iparosvárosokban. lassanként a legjelento" sebb céhek mestereibol alakult tanácsok,. (signo~ riák) veszik át a vezetést, amely idovel teljes ön~ kormányzattá változik. (Az Észak és .Nyugat vá" rosaiban nem következett és nem következhetett be ilyen, az államtól független önkormányzat, ha' volt is rá törekvés.) A .signoriák uralma idovel oligarchikus korc: mányzattá változott (igy pl. Velencében, ahol csak az aranykönyvben felvett kevésszámú család lehetett a tanács tagjává) és ez ellen belso lázadá" sok törnek ki, amelyeket rendszerint egy ariszc: tokrata (pénzarisztokrata, mint Firenzében a Mec: diciek, vagy születési arisztokrata, mint Milánó~ ban a Viscontiak) arra használ ki, hogy ~ nép vál" lán egyeduralomra emelkedjék. Ez a folyamat ,
igen hasonló a görög polisok történetébol ismert tyrannis jelenségéhez (1. 73. 1.). Ilyen önálló, államhatalmat képviselo városok tehát az olasz városok, amelyekben a renaissance mozgalma, fejlodési fokozata kialakult. A gazdasági megerosödés és a politikai függet" lenség kellett talajnak a renaissancehoz. Lelki hát. térként pedig - bármennyire is próbálják ezt tac: gadni a modern kutatók - a kereszténységtol, helyesebben\ az aszkétikus~misztikus világnézet" tol való teljes elszakadásra volt szükség. Az északi országokban ez az elszakadás sohac:
.
.
220
AZ OLASZ
VÁROSOK
t;S
sem következett be teljesen. A fejlodés vonalán inkább vagy egy tisztultabb vallásosság, vagy a babonák felé haladt az tszak emberének érzése, de sohasem az istentagadáshoz és föképen nem a kereszténységtöl való elszakadáshoz. Az olasz városokban pedig ez a lelki eltávolo~ . dás fokozatosan következik be. A gazdasági élet lüktetö menete, az önmagáért való nyerészkedés", nek a középkori világfelfogással, az életmegtaga~
dással végletesen ellentétes szelleme párhuzamo~ san halad az olasz egyetemeken a római jognak a kereszténység alaptételeivel szembenálló tant1l~ mányozásával és mint háttér: az elöbb említt~tt folytonos lelki és anyagi összeköttetés a római kultúra hagyományaivaL Emellett az a fentiekben tárgyalt harc, amelyet az olasz városok a civitas Dei képviselöivel, a császársllggal és késöbb a pápasággal folytattak, mélyítette ezt az árkot. ök maguk úgy képzelik, hogy csak az Egyház, a ka~ tolikus papság ellen foglaltak állást; még a fej~ lett renaissance egyik legkiválóbb képviselöje, mondhatnók megtestesítöje, a nagy firenzei törté~ netíró, Niccolo Machiavelli (1469-1527) is azt mondja: "Mi olaszok az Egyháznak és a papok" ~ak köszönhetjük, hogy vallástalanok va~yunk", de nem ez a lényeg. Az elviIágiasodott Egyház~ zal, a romló katholicizmussal szemben nem a renaissance, hanem a reformáció vallásos moz~ galma (1. 231. 1.) született meg. A renaissance embere igenis akár hívö lélek, akár nem, a keresz~ ténységgel, az aszkétjkus~mfsztikus világnézettel
áll szemben. . ts csak Olaszországban következhetett. be a renajssance, ahol él a 'folytonosság a római kultú~ rával, ahol a ragyogó olasz ég és a színpompás
"'"
221
.~ IIENAISSANCE "SZELI.EME"
A RENAISSANCE
'
természet elöször vehette rá az embereKet arra, hogy ne csak felfelé és elöre tekintsenek, hanem maguk körül is. A gótikának Olaszországban sohasem volt igazi talaja. Amikor az Észak orszá~ gaiban még virágzásának csúcsán áll (1. 216. 1.), amikor a gótikus szellem bomlását itt csak a tör~ ténetíró visszatekinto szeme tudja megállapítani, Olaszországban már teljes pompájában, buja, megejtö varázsával élt a renaisance. Mi tehát a renaissance igazi szelleme? Az asz~ kétikus~misztikus világfelfogás béklyóiból kisza", badu1t ember énjének öntudatra ébredése és az "én", az "ego" kultuszának, az egoizmusnak . ideállá emelése. Régebben (a kiváló svájci történetíró, Jakob Burkhardt és követöi) individualizmusról, az egyéniség kultuszáról beszéltek, mint. a renais~ sance föismérvérol. Ez nem áll. Az egyéiliség ki~ fejlesztése, az individuum uralkodó erejének böl~ cseleti kiképzése egy sokkal fejlettebb, sokkal bonyolultabb kornak kifejezöje, mint amilyen a renaissa~ce volt. A 19. század végének gondola~ tait (1. 363. 1.) vetítik itt vissza egy gyermekien friss, szellemileg sokkal egészségesebb korra, a renaissancera. Ez az öntudatra ébredt emberi én az, amely körültekintve meglátja a természetet a maga egészséges, színdús teliségében, nem úgy, mint még az aszkétikus~mis~tikus világfelfogás hatása alatt álló assisi Szent Ferenc vagy Dante (1.212. 1.), nem átszellemített, megszelidített, éterikus formá~ jában. Ez az én az, amely megtalálja a középkori lélek harcában elvesztett testét és játékos vágyá~ ban mindezt megörökíti. A gótika átszellemült mÜvészetével a renaissance testi miívészetc keriil .
222
RENAISSANCE ~S HUMANIZMUS
RENAISSANCE-FILOZÓFIA
szembe. Es a renaissance embere már nem érti meg a gótika mély értelmét, nevetségesnek találja torz alakjait, ter.mészetellenes formáit. Az ideált másutt keresi és találja meg: az antik múvészet"
ben. Az antik emlékek'. Olaszországban mindig ott voltak, de elásva, porrétegek alatt. Most kez" dik ezeket az emlékeket kutatni, keresik a példát, a mintát. De nemcsak a múvészi emlékeket, ha.. nem az irodalmi emlékeket is kutatják. Az antik idök embere ismerte az igazi "embert" (homo = ember), az igazi emberiséget (humanitas). Azt a renaissanceszal párhuzamos nagy mozgalmat, amely az antik emlékek felkeresésében és ezek magyarázatában áll, humanizmusnak nevezjk. "
A humanizmus legrégibb képviselöi a mozga..
lom atyjának tekintett Francesco Petrarca (13041374) és valamivel fiatalabb kortársa, Boccaccio (1314-1375) nyitják meg azt az utat, amely a ró.. mai idok nagy íróinak kéziratait az évszázados eltemetettségböl kiássák és életiik céljául ezek ma..
gyaráZatát tuzik ki. A nagy humanisták,egy
Coluccio Salutati, Poggio Bracciolini, Enea Silvio Piccolomini, a késöbbi II. Pius pápa, akik már a 15. század gyermekei, úgyszólván semmi újat nem .
alkotnak,
csak ft római kultúra
és irodalom
ma.. .
gyarázatában, kritikájában fejtik ki nagy irodalmi munkásságukat. Es a humanizmus legmaradan.. d6bb emléke talán éppen ez a kriticizmus volt. Szemben a középkor tekintély tiszteletével a hu.. manizmus írói elött semmi sem szent (hiszen a renaissance kora ez), de legkevésbbé a középkori intézmények. Lorenzo Valla, az egyik jelentos humanista a bibliát is keidi kritizálni és megálla" pítja a constantinusi (1. 170.1.) ajándéklevél hamis voltát. "
-
"
228
A humanista már nem lehet hívö lélek a kö.. zépkori világfelfogás értelmében. N em hihet az itteni lét semmis voltában, nem hihet a katholiciz.. mus mindenek felett. álló erejében akkor, amikor ft római "humanitas"..t dicsöíti. Es akiben hit utáni vágy él, úgy mint az antik idökben, a val.. lást pótoló, már..már misztikussá váló filozófiában keresi lelke megnyugvását. így kell értelmeznünk a Mediciek firenzei udvarában alakuló ú. n. aka.. démiát, amelyben kiváló filozófusok, Marsilio . Ficino, Angelo Poliziano, Pico della Mirandola a neoplatonizmus (1. 156. 1.) misztikus elgondolásait próbálják új életre kelteni. A renaissance társadalmában is "az öntudatra ébredt emberi én, az önmarcangoló lélek harcai" ból kiszabadult test szabadságának, söt szabados.. ságának kihangsúlyozása nyilvánul meg. Az olasz városok gazdag kalmárai, nagysti1u iparosvállalkozói rendkívül eltávolodtak a lovagi ideáloktóI. A földbirtokon épülö hubéri, lovagi társadalom helyére itt. a városi polgárság új gaz.. dasági eszméi léptek. Nagykereskedés és a céhek keretei közül már lassanként kiszabaduló ipar, amelynek társadalmi következményei az egyik oldalon" meggazdagodási lehetoségek, a másik ol.. dalon nagy elszegényedés. Teljesen megszünt itt a középkor szegényt és gazdagot összeolvaszt6, egységes társadalmi képe. Es a gazdag polgár már nem harcol, se lovon, sem gyalogosan, hanem fel.. használja erre szegényebb társát. Ez a kor a lovagseregek helyére lépö zsoldosseregek kialaku.. lásának kora. Úgy mint a régi Keleten, úgy mint Róma késöbbi korában, a megvásárolt katonaság lép a harcért önmagáért katonáskodó elemek he.. lyébe. Egy új társad'almi osztály alakul ki, ahiva..
224
A RENAISSANCE "SZELLEME"
tásos katonák osztálya (nemcsak olaszok, hanem igen gyakran idegenek, svájciak, stb.) és egy új alak: a zsoldosvezér, a condottiere. Ezek is min.. denre elszánt vállalkozók, akik nem kereskede" lemben vagy iparban, hanem harcban vállalkoz" tak. Rendelkezésére állnak a mindig többet fizeto" nek és hol ennek, hol ama:o.nak a városnak szol" gálatában tunnek fel. Az új harcmodor, a 14. szá.. zad vége óta ismert puska is lényegesen megvál" toztatja a középkori lovagi hadászat képét. Ezek a zsoldosvezérek azután néhol igen nagy hatalomhoz jutnak. így például Milánóban, ahol az egyik legnevezetesebb condottiere, Francesco Sforza dönti meg a Viscontiak uralmát és az o családja uralkodik Milánón több emberölton áto Ebben az átalakult társadalomban pedig las" sanként ideállá változott az emberi egoizmus. A földi élet újra való megtalálásával az ember megtalálta az aszkétikus..misztikus világfelfogás" ban elvesztett testi énjét és eszménye a teljes éle" tet élo eros ember lett. A kiforrott renaissance, a quatro" és a cinquecento embere, nem ismer gátlásokat .akkor, amikor errol a teljes életrol van szó. Sem vallás, sem család nem korlátozza cselekedeteiben. Azok a ..rémtettek", amelyekkel a renaissance botránykrónikái telve vannak, nem megvetendoek a kor emberének szemében, ha céljuk van és ez a cél gyakran nem egyéb, mint az élet tökéletes élése. Az az isteni naivitás, amellyel pl. a renaissance egyik jelentos müvész.. alakja, a hires ötvös, Benvenuto Cellini (1500-1571) életének kisebb"nagyobb gonosztetteit eJ.., meséli önéletírásában, visszatükrözi a renaissance világfelfogását. ~s a kiforrott renaissance, de talán a világ legnagyobb muvésze, Michelangelo Buona"
225
A RENAISSANCE "SZELLEME"
rotti (1475-1534) remekmuvei az emberi egoiz.. .mus ide állá emelését fejezik ki. A sixtini kápolna csodálatos falfestményei közül az egyiken az ember teremtését ábrázolta Michelangelo. Az lstenatya kinyujtott mutatóujjával alkotja az em.. bert, aki mint egyenlo ellenfél, ifjú titán, ha" talmas izmaival emelkedik fel a semmibol. Ez az ember, az Istennel szemben álló ifjú titán, a renaissance' emberi ideálja. ~s nem lehet véletlen, hogy Michelangelo kortársának, az elobb már emlitett Machiavellinek irásaiból ugyanez az em" beri ideál tunik elénk. Az emberek 'természettol fogva gonoszok, mondja ~chiavelli. ,;Az embe" rek nem tesznek semmi jót, kivéve, ha kényszerí.. tik oket", az eros embernek joga van, hogy kény" szerítse embertársait. Ez. az eros ember pedig n~m olyan, mint a kereszténység kívánta: ..a leg" fobb erény ami vallásunk szerint az alázat, a megalázkodás, a földiek megvetése". Az emberek szenvedni akartak; hogy a paradicsomba jussa" nak. De az eros ember nem szenvedo, nem pasz" sziv, hanem cselekvo, céltudatos, kemény, dicso" ségre törekvo. Csak a régiek, a rómaiak ismerték ezt az igazi embert, ezért kell az o' példájukat követni. . Machiavelli {rásaiból pedig a renaissance új állami eszméje is' elénk vetitodik. A középkor nagy állam gondolata, az isteni és a földi biro da" lom- ellentéte már a renaissance elott letunt, de Machiavelli mondja ki eloször az új államgondo" latot: az államnak semmi köze Istenhez. Az állam az összefogó ero, amelyben egy nemzet (ez is új gondolat a középkor kozmopolitizmusával .szem.. ben) eroi egyesülnek. Minthogy pedig az állam az emberek összessége, az emberek pedig veze" Lederer: Egyeteme. 'Mfivel6déetörténet.
15
226
töre szorulnak, az erös embernek kell az állam él6n állnia. Tehát az állam mindenekfelett és az erös ember az állam felett a Machiavelli és vele a renaissance politikai ideálja. Ezzel a politikai ideállal találkozunk ft renais~ sance korának uralkodóil1ál, az egyes városok korlátlan hatalmú fejedelmeinél. Akár kalInárok sorából (Mediciek Firenzében), akár condottierik közül (a Sforzák Milánóban), akár a királyi csa~ ládból származzanak (az aragon uralkodóház Ná~ polyball). Korlátlan hatalom, élet és halál ura a rel1aissance~uralkodó é8 saját életében épúgy megnyilvánul a renaissance szelleme, mint alatt~ valóinál. Az a kettösségnek Játszó tény, hogy pl. a muvészet~ és irodalompártoló, maga is költö, legkiválóbb Medici, Lorenzo il Magnifico (a nagy~ szerü), a l1eoplatonikus filozMia elvont miszti-: kuma mellett írója lehetett a kicsapongó karnevál gyönyöreit, a buja és vad érzéki szerelmet di~ csoitö Canti Carnascialeschinek, hogya Sforzák udvarában talált otthonra és alkotta meg leg~ csodálatosabb muveit Leonardo da Vinci (1452-1519) és ugyanakkor itt testvér~ és rokongyilkos.. ságok dúlják fel az uralkodó házát, igazi kifeje~ zoje ennek a szellemnek. Az életet az ember tel~ jesen élje; a szépség épúgy a földröl való, mint a bún, a teljes élethez mindenre szükség van, he~ lyesebben, az utóbbit nem lehet eltávolítani, ki~ zárni. Milyen álláspontot foglal el azonban a renais~. sanceszal szemben az Egyház? A középkori nagy pápák, egy VII. Gergely, Ill. Ince, az isteni biro~ dalom alapján álló világuralmi törekvései VIlI. Bonifáccai (1. 211. 1.) sírba szállottak. Az avignoni pápaság, mint láttuk, a francia király fennhato-
227
PÁPASÁG ÉS RBNAISSANCE
A ReNAISSANCE "SZELLEME"
a.
sága alatt még az egyházi állam feletti hatalmát is kezdi elveszíteni. Ez volt az az. idopont,amikor az olasz városok teljesen fel:ozabadultak, amikor. egy fantaszta agyában az egyházi állam területé~ röl kiinduló római birodalom megújításának gon~ dolata felvetödhetett. Cola di Rienzo (1347, 135054), ez a kissé orült korcsmárosfiú, akinél az "örök" Róma gondolatában a kezdodö humaniz~ mus és az isteni biroda:lom eszméje keverödnek. furcsa zurzavarban, néhány évig Róma ura lehe" tett. A pápák tehát igyekeznek legalább Olasz~ ország területén helyreállítani világi hatalmukat é8 XII. Orbán, az 1378~banmegválasztott pápa, sZékhelyét ismét Rómába helyezi vissza. Vele szemben azonban a francia bíbornokok ellenpápát választanak VII. Kelemen személyében, aki to~ vábbra is Avignonban székeIt. tgy következett. be II nagy egyházszakadás, a schisma. Évtizedeken át két, sot három ellenpápa. van és a nagy zsina.. tok (a. késobb és más helyen tárgyalandó kon~ sta.nzi [1414-18] és baseli [1431--49] zsinatok) alig tudják ezt a legnagyobb visszaélést kiküszö~ bölni a.z Egyház épületébol És amikor a 15. szá" zad közepétöl ismét Rómában székelnek a pápák, ok is belekapcsolódnak a renaissance eszmeáram" latába, tulajdonképen ok is az egyházi állam felett uralkodó renaissance::uralkodók lesznek a szó fen"
tebb tárgyalt értelmében.
.
Múvészetpártolás, szépségimádat és erkölcs~ telenség, humanizmus és 'vad tivornyák épúgy váltják egymást a pápák udvarában. mint a többi renaissance~udvarokban. Pápák voltak a mecéná~ sai a renaissance legkiválóbb muvészeinek. Fö~ képen II. Gyula (1503-1513) és a Medici, X. Leó (1513-1521), akiknek' udvarában élt a. nagy éph 16*
22ft
SAVANAftOLA
tész 'Bramante (1444-151:4), a renaissance egyik legkiválóbb festoje, RafaeJlo Santi (1483-1520) stb. ök pártolták Michelangelo muvészetét is. Pápák pappászentelésük ideje elotti házasságából született gyermekei jutnak mindenütt egyházi és világi méitoságokhoz. Kiemelkedo példája ennek az Ú. n. nepotizmusnak a Borgia#család története. VI. Sándor pápa (1492-1503) és két gyermeke a joggal vagy jog nélkül hírhedt Ceshre és Lucretia
Borgia.
.
A katolicizmusnak a lelkek feletti ezeréves uralma tulajdonképen megingott a renaissanc(:$ pápák korában és az északi országokból lassú, de biztos léptekkel haladt elore a tisztultabb kereszténység utáni vágy, az Egyház megreformálásá~ nak gondolata (1., 231. 1.). De magában Olasz~ országban is egy fanatikus szerzetes érezte magát, elhivatottnak, hogy, szemben a renaissanceszal, annak legkiemelkedobb, legjelentékenyebb közép.. pontjában, Firenzében hirdesse a kereszt jegyé# ben a meglévo muveltség elpusztítását: Girolamo Savonarola (1452-1498).' A Medici Lorenzo (1469 -1492) színpompás udvarába, a körötte élo nagy muvészek életébe (Pl. Botticelli), a neoplatonikus akadémia misztikus légkörébe szinte belesüvíte# nek a Savonarola prédikációi, amelyek a bunök, a luxus, a tivornyák, de a müvészet, a testj renais# sanc(:$muvészet.ellen is dübörögtek. Savonarolának sikerült egy ideig úrrá lennie a lelkeken és máglyán elégettetnie "a Hiúságokat" (furcsa egyvelegét a remekmuveknek, képeknek, szobroknak, kártyáknak, hamis hajaknak; erkölc~ telen könyveknek, stb.), de nem az o mártírhalála (VI. Sándor pápa 1498#banmáglyán elégetteti ot ma"U) szabja mei az új fejlodés irányát. A re..
REFORMÁCIÓ ÉS RENAISSANCE
229
naissanceszal szemben Savonarola anakrönizmust jelent, a renaissance Olaszországban egészséges fejlodés következménye volt. Más oldalról indult' meg az az irányzat, amely a fejlodésnek új irá.. nyokat szab és amelybe a renaissance fejlodése, is képes volt belekapcsolódni. Az tszakról kiinduló reformáció és az új föld# részek felfedezése következtében eloálló új gazda# sági helyzet az, amely az Ú. n. újkor nagy száza.. dának, a 16. századnak kultúráját irányítja.
