200802_DeákA.qxp
104
2008.03.26.
14:08
Page 104
Világtükör Deák Adrienn
EGY INTEGRÁCIÓS PROGRAM RENDSZERSZERÛ MÛKÖDÉSE SPANYOLORSZÁGBAN A szerzõ a dokumentumelemzés módszere alapján egy integrációs program rendszerszerû mûködését írja le Spanyolország egy tartományára vonatkozóan. A rendszerfejlesztés kiindulópontja a sajátos nevelési igényû gyerekek helyzetének megváltoztatása. Az 1985-ben indult integrációs program fontos változásokat kezdeményezett a sajátos nevelési igényû tanulók ellátásában, 1990-ben a parlament elfogadta az oktatási rendszer rendezési tervezetének törvényét, amely alapvetõen megváltoztatta a spanyol oktatási rendszert. A fõ hangsúlyt már nem a gyerek csökkent képességeire, hanem az oktatási rendszernek a tanuló szükségleteihez alkalmazkodó jellemzõire fektették. A navarrai kormány 1993-ban elrendelte a Speciális Pedagógiai Módszertani Központ felállítását, melynek célja a sajátos nevelési igényû, illetve a kiemelkedõ képességû tanulók igényeinek jobb kielégítése. Spanyolországban az egyetlen tartomány Navarra volt, ahol 2001-ben valamennyi iskolában kötelezõ volt a sajátos nevelési igényû gyerekek befogadása és oktatása. 1994-ben az UNESCO Világkonferenciáján a spanyolországi Salamancában fogalmazódott meg az igény, hogy az ezredfordulóra a lehetõ legtöbb helyen – világszervezetek hatékony anyagi támogatásával – olyan programok jöjjenek létre, amelyek lehetõvé teszik a sajátos nevelési igényû gyermekek többségi iskolában történõ oktatását. Az UNESCO 1995-ös párizsi konferenciája után megjelent statisztikai adatok azt mutatják, hogy Spanyolország az élmezõnyben jár az európai országok között az integrált oktatás bevezetésében. Munkám a spanyol–magyar konduktor-, tanítóképzéshez kapcsolódik, így közvetlen tapasztalataim, interjúk és a spanyol szakirodalom alapján adok képet az ország ez irányú törekvéseirõl.
AZ OKTATÁSI RENDSZER REFORMJA Az 1985-ben tervezett módon elindított integrációs program fontos változásokat indukált a sajátos nevelési igényû tanulók ellátásában, és egyúttal jelentõs hatással volt a speciális oktatási központok céljaira és fejlõdésére. 1990-ben a parlament elfogadta az oktatási rendszer rendezési tervezetének törvényét (LOGSE), amely alapvetõen megváltoztatta a spanyol oktatási rendszert. Új oktatási célokat tûzött ki, beillesztette a speciális oktatással kapcsolatos új koncepciókat, melyek az elõzõ évek tapasztalatai alapján születtek. Ezek az oktatási elképzelések visszhangra találtak a speciális oktatásban, és módosították a speciális központok céljait és szerkezetét. Négy különösen fontos változást kell megemlítenünk:
200802_DeákA.qxp
2008.03.26.
14:08
Page 105
EGY INTEGRÁCIÓS PROGRAM RENDSZERSZERÛ MÛKÖDÉSE SPANYOLORSZÁGBAN
E E E E
105
a sajátos nevelési igények koncepciója, az általános tankötelezettség kiterjesztése, új oktatási szakaszok, a szakképzés reformja, az oktatás minõségének javítása.
A sajátos nevelési igény koncepciója Az utolsó évtizedekben, a Warnock-jelentés1 óta jelentõs változás tapasztalható a speciális oktatás koncepciójában. Addig a különbözõ fogyatékossággal élõ tanulókat részesítették speciális oktatásban, nehézségeik oka csökkent képességeikben mutatkozott meg, és oktatásuk általában speciális intézményt és oktatást igényelt. A sajátos nevelési igény koncepciója új perspektívákat nyitott az elmélet és a gyakorlat terén egyaránt. A tanulási nehézségek megközelítésében már nem a hátrányokat leíró, általában merev és megváltoztathatatlan kategóriákat, hanem az egyes gyermek oktatási igényeit és az azoknak megfelelõ oktatási módszereket vették figyelembe. A fõ hangsúlyt az oktatási rendszernek a tanuló szükségleteihez és a megoldási módokhoz való alkalmazkodására helyezték. Éppen ezért a sajátos nevelési igényû gyermekek beiskolázása nem valami merev és elmozdíthatatlan dolog. Fõleg a tanuló oktatási szükségleteinek intenzitásától és jellegzetességeitõl, az intézmény lehetõségeitõl, illetve az általuk ajánlott oktatási módoktól függ. Ebbõl adódóan az új koncepció kiemeli az oktatási rendszer és a vezetés felelõsségét a speciális nevelési igényû tanulóknak biztosított lehetõségek terén. A LOGSE a spanyol törvénykezési folyamatban elsõ ízben megfogalmazza a sajátos nevelési igényre vonatkozó koncepcióját, amelyet három javaslat kísér: E E E
a sajátos nevelési igényû tanulók általános oktatási céljainak meghatározása, kiigazítások és változtatások bevezetése a tantervben, a szülõk részvétele a gyermekük beiskoláztatását érintõ döntések meghozatalában.
A speciális szükségletû tanulók számára megfogalmazott oktatási célok általánosságban megegyeznek a többségi oktatásban részt vevõkéivel. Tehát nincsenek egymástól teljesen eltérõ oktatási modellek, következésképpen párhuzamos oktatási rendszerek sem. Csak egyetlen oktatási rendszer van, és a sajátos nevelési igényû tanulók oktatását a szükségleteikhez kell igazítani. Az oktatási rendszer egészét alkotó céloknak és elveknek meg kell jelenniük e tanulók oktatásában is, függetlenül attól, hogy integráltan vagy speciális oktatási központokban tanulnak. Az integrált oktatásban részt vevõ intézményeknek megfelelõ anyagi eszközökkel, tanárokkal, didaktikai módszerekkel, adekvát iskolai struktúrával és módosított tantervvel kell rendelkezniük, hogy a tanulók elé kitûzött célok megvalósítását hatékonyan tudják segíteni. A sajátos nevelési igényû tanulók oktatásának a közös alaptantervbõl és a tanulók speciális szükségleteibõl kell kiindulnia, meghatározva a szükséges módszereket és eszközöket. A tanuló csak abban az esetben iskolázható be speciális oktatási intézménybe, ha az általa igényelt tantervi adaptáció és eszközigény nem teljesíthetõ a többségi iskolában.
1
A jelentést az Egyesült Királyság oktatási államtitkára rendelte meg a Mary Warnock által vezetett szakemberekbõl álló bizottságtól, amelyet 1978-ban publikáltak.
200802_DeákA.qxp
106
2008.03.26.
14:08
Page 106
VILÁGTÜKÖR
Végül ki kell emelnünk a törvényben a sajátos nevelési igényû gyermekek szüleinek biztosított szerepet. A LOGSE elismeri a szülõk szerepét gyermekük oktatásában, fõleg a kezdeti szakaszban. Nemcsak arról van szó, hogy garantálják nekik a jogot – mint minden szülõnek – a megfelelõ intézmény kiválasztására, hanem lehetõségük van megismerni a gyermeküknek szükséges segítség különbözõ formáit, módjait, hogy kompetensen részt vehessenek a legfontosabb döntéshozatalban.
A S AJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYÛ TANULÓK BEISKOL ÁZÁS A A sajátos nevelési igény koncepciója a beiskolázás pillanatában nem a gyermek fogyatékosságára, hanem tanulási képességeinek megfontolt értékelésére, a szükségesnek ítélt eszközökre és a tantervi adaptációra fekteti a hangsúlyt. Éppen ezért a sajátos nevelési igényû tanulók beiskolázására vonatkozó kritériumok nem állandóak és nem is abszolút érvényûek. Figyelembe kell venni a tanulók mindenkori fejlettségi szintjét és a konkrét intézmény lehetõségeit. Valójában akkor beszélhetünk „speciális oktatási igényû gyermekrõl, ha a többi tanulóval összehasonlítva – bármilyen okból – több nehézsége támad a tantervben meghatározott anyag életkorának megfelelõ elsajátításával, e nehézségeket kompenzálni kell, és ez jelentõs adaptációt igényel több mint egy területen”.2 Néhány esetben a speciális oktatás csupán annyiból áll, hogy a tanulónak alternatív hozzáférési módokat biztosítanak a tantervben, például az építészeti akadályok eltüntetésével, augmentatív és kiegészítõ kommunikációs rendszerek vagy adaptált technológiai eszközök alkalmazásával. Ebben az esetben hozzáférési adaptációról van szó. Az esetek nagy részében a sajátos nevelési igény koncepciója általában jelentõs, több mint egy tantervi területet érintõ adaptációt feltételez; a változtatás az általános és alapvetõ tartalmi elemek és célok eltörlését jelenti, aminek elengedhetetlen következménye a kapcsolódó értékelési elvek módosítása. Meg kell különböztetnünk a sajátos nevelés igény állandó és idõszakos formáját. A tanulók jelentõs százaléka beiskolázása bizonyos szakaszaiban vagy jól behatárolható életszakaszokban (családi helyzet, baleset, trauma stb.) megélhet olyan helyzeteket, amelyek következtében szüksége lehet az elõzõekben megfogalmazott adaptációra. Ebben az esetben idõszakos speciális oktatási igényrõl beszélhetünk. Lehetséges azonban, hogy a tanulási nehézségek állandó jelleggel fennállnak, ami igaz az érzékszervi, értelmi problémákkal küszködõ vagy mozgássérült gyermekek esetében; ilyenkor állandó speciális oktatási szükségletekrõl beszélünk. Az oktatási dokumentumok dominánsan az állandó speciális oktatási szükségletû tanulókat veszik alapul, amikor a kritériumokat megfogalmazzák. A speciális oktatási igényû tanulók beiskoláztatása a LOGSE-ban megfogalmazott normalizációs elvek és iskolai integrációs kritériumok által kell hogy történjen. A törvény kimondja, hogy bizonyos tanulók számára a speciális intézmény megfelelõbb lehet, mert szükség2
KULLMANN LAJOS: A tevékenykedés, fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása. Orvosi Hetilap, 2002. 23. sz.
200802_DeákA.qxp
2008.03.26.
14:08
Page 107
EGY INTEGRÁCIÓS PROGRAM RENDSZERSZERÛ MÛKÖDÉSE SPANYOLORSZÁGBAN
107
leteikhez jobban igazodó eszközökkel, módszerekkel és segítséggel rendelkeznek. Ebben az esetben a speciális oktatási intézménybe való beiskoláztatásra irányuló javaslatoknak a következõ kettõs megfontolásból kell kiindulniuk: E E
a tanuló szükségleteihez igazodó tanterv és az ehhez szükséges szolgáltatások és eszközök; a lehetõség, hogy az említett tanterv és szolgáltatások egy többségi iskolában is elérhetõek számára.
A fentiek értelmében a speciális oktatási intézményeknek új szerepet kell betölteniük az oktatási reformban megfogalmazott új követelményeknek megfelelõen: E E E
állandó és súlyos fogyatékossággal rendelkezõ tanulók oktatása; az oktatás minõségének javítása; nyitás a külvilág felé, melynek célja, hogy az oktatási rendszeren és a közösségen belül aktív egységgé váljon.
Speciális ellátás A gyógypedagógiai iskolák azok számára nyújtanak ellátást, akiket nem lehet többségi tanintézménybe integrálni, de részt vesznek a kötelezõ oktatásban. Ha a körzetben nincs gyógypedagógiai központ, egy többségi iskola keretein belül részesülnek oktatásban. A tanulók csak akkor kerülnek gyógypedagógiai intézménybe vagy iskolába, ha alapos okkal lehet feltételezni, hogy igényeiket a többségi intézményben nem tudják kielégíteni. Vannak olyan gyógypedagógiai intézmények is, amelyek speciális fogyatékossággal élõ tanulókkal is foglalkoznak. Ezek az intézmények kötelezõ általános iskolai oktatást 6-tól 12 éves korig, kötelezõ középiskolai oktatást pedig 12-tõl 16 éves korig nyújtanak, és a szociális garancia programját is biztosítják. A kötelezõ oktatási idõn túl átmeneti programokat is szerveznek, hogy megkönnyítsék az átmenetet a felnõtt- és dolgozói életbe. Ezek a programok kétévesek, de lehetõség van évhosszabbításra, így 16-tól 18/19 éves korig vehetõk igénybe. A gyógypedagógiai intézményekben dolgozó tanárok gyógypedagógiára, hallás- vagy beszédpedagógiára képzettek. A kiegészítõ szakképzésben vagy az átmenetet segítõ programban dolgozó szakképzõ tanárok tanfolyamokat vezetnek. Az önkormányzatok további segítõ és tanácsadó munkatársakat biztosítanak a gyógypedagógiai iskolák számára. A szakemberek száma és szakterülete az egyes önkormányzatok döntésének függvénye. A szakember-tanuló arány függ a tanulók létszámától és a tananyag szükséges módosításaitól. Az 1990-ben született LOGSE szerint a gyógypedagógiai intézményekben tanulók számára ugyanazokat a célokat tûzik ki, mint a többi tanuló számára. Az oktatási intézményeknek megfelelõen kell szervezõdniük, és módosítaniuk kell a tananyagot ahhoz, hogy segítsék a tanulókat a célok elérésében. Ezért az oktatás különbözõ szintjein érvényes általános célok a speciális nevelési igényû tanulók egyéni programjának és tananyag-módosításának referenciájaként szolgálnak mind a gyógypedagógiai, mind a többségi oktatásban. A felnõttéletet megelõzõ és kiegészítõ szakképzési programok alapvetõ célja a szakmákhoz, az önálló életvitelhez és a szociális integrációhoz nélkülözhetetlen készségek fejlesztése.
200802_DeákA.qxp
108
2008.03.26.
14:08
Page 108
VILÁGTÜKÖR
A LOGSE kimondja, hogy a sajátos nevelési igényû gyermekkel szemben támasztott általános követelmények megegyeznek az általános követelményekkel, de szükség van a tananyag módosítására. Azoknak a tanulóknak, akik nem tudják teljesíteni a célokat, olyan oktatási programokat kell biztosítani, amelyek megfelelnek az igényeiknek, hogy megkönnyítsék szociális és munkaerõ-piaci beilleszkedésüket. A sajátos nevelési igényû tanulók tananyagának rugalmassá tétele engedélyhez kötött. Az iskolázási kor gyógypedagógiai intézményben 21 év. TANTÁRGYAK, PROGRAMOK
A gyógypedagógiai intézményekben oktatott általános tantárgyak megegyeznek a kötelezõ általános és középiskolai képzésben oktatottakkal. Elsõsorban az általános iskolai tananyagon végeznek módosításokat. 12 éves korban a tanulók már középiskolai tárgyakat is tanulnak, nagyrészt szakmai tevékenységekhez kapcsolódókat. Az ONCE, a Vakok Szövetsége (Organización Nacional de Ciegos Espanoles) pl. három gyógypedagógiai intézményben biztosít kötelezõ (általános és középiskolai) oktatást, és ahol megfelelõen képzett a szakembergárda, ott szociális ellátást vagy szakképzési programot is. Az általános iskolát befejezõ sajátos nevelési igényû tanulóknak így lehetõségük van arra, hogy – a kötelezõ középiskolai oktatás befejezése nélkül – három különbözõ szakképzési lehetõség közül válasszanak. Elõfordul, hogy néhány sajátos nevelési igényû tanuló integrációs céllal kerül be a szociális ellátást nyújtó programba, ahol igényeiknek, képességeiknek és fejlõdésüknek megfelelõen részesülnek ellátásban. Ez a program integrációban valósul meg. Az oktatási törvény meghatározása szerint ezeket a programokat bevezetõ szakmai programnak nevezik. A speciális szociális ellátás olyan sajátos nevelési igényû tanulók számára szervezõdik, akik a kötelezõ középiskolai tanulmányaik után is szeretnének iskolába járni. Ez nem jelenti azt, hogy e tanulók ne vehetnének részt többségi szociális ellátási programokban. A speciális programokat egyéni jellegzetességeikhez, képességeikhez és jövõbeli munkaelképzeléseikhez igazítják. Felépítésük hasonló a tanulóknak általában rendelkezésre álló szociális ellátási programokéhoz. A következõ területeken nyújtanak képzést: alapképzés, karrier-tanácsadás, szakképzés, kiegészítõ tevékenységek és oktatási tanácsadás. A szakképzés különösen fontos, ha figyelembe vesszük e csoport speciális igényeit. Mind az általános készségek és képességek, mind egy bizonyos szakma elsajátítását célozzák. Ezek a programok középiskolai, erre a célra szánt gyógypedagógiai intézmények keretei között mûködnek, lehetõség szerint az önkormányzattal, helyi hatósággal, városi tanáccsal és nonprofit szervezetekkel kötött szerzõdés alapján. A felnõttéletet elõkészítõ átmeneti programokat a sajátos nevelési igényû és emellett súlyosabb fogyatékossággal élõk számára hozták létre, akik általános iskolai tanulmányaik ellenére alacsonyabb szinten állnak, ezért nem tudják igénybe venni a fent említett két képzési formát. Ezek a programok kétévesek, de kiterjeszthetõk három évre is, általában gyógypedagógiai iskolában hozzáférhetõk. Az elsõdleges cél, hogy ezek a tanulók megtanulják a lehetõ legönállóbb felnõttéletvitel alapjait, igénybe tudják venni a társadalom által nyújtott szolgáltatásokat, és ahol erre mód van, megtanuljanak néhány jól körülírt munkát ellátni.
200802_DeákA.qxp
2008.03.26.
14:08
Page 109
EGY INTEGRÁCIÓS PROGRAM RENDSZERSZERÛ MÛKÖDÉSE SPANYOLORSZÁGBAN
109
OKTATÁSI MÓDSZEREK ÉS ANYAGOK
Mind a többségi, mind a gyógypedagógiai intézményekben az ilyen tanulóknak nyújtott segítség összhangban van az általános oktatási elvekkel: E E
E
E
A tanuló szintje a kiindulási pont ~ Eszerint a tanulók eltérõ intellektuális, kommunikációs és nyelvi, szociális, érzelmi és motoros képességei a meghatározóak. Az eltérõ tanulás lehetõségének megadása ~ A sajátos nevelési igényû tanulók mindenki másnál jobban igénylik, hogy a tanultakat alkalmazhassák, és ez megadja a lehetõséget a továbbtanulásra. A tanulók önálló tanulásának biztosítása (megtanulnak tanulni) ~ Ennek érdekében a sajátos nevelési igényû tanulókat olyan készségekkel kell felvértezni, amelyek lehetõvé teszik az önálló tanulást. Mind a fizikai, mind az intellektuális tevékenységek elõsegítése ~ Az ilyen tanulók aktív résztvevõi a tanulási folyamatnak, hogy értsék a saját maguk által folytatott tevékenységeket. Ezt tanáraik és társaik segítségével érhetik el, bár esetükben több és/vagy másfajta segítségre is szükség van. A TANULÓK ELÕMENETELE
A sajátos nevelési igényû tanulók értékelése ugyanazokat az általános elveket tartalmazza, mint a többségi tanulóké. A gyógypedagógiai intézményekben a tanulók elõmenetelének értékelését a megadott programok vagy tantervi változások tartalmazzák, és a tanár (gyógypedagógus), valamint a tanuló oktatásában részt vevõk kötelesek alkalmazni ezeket. Egyéb szakemberek lehetnek: hallás- és beszédtanár (logopédus), gyógytornász, pedagógus stb. A tanári kar önállóan határozza meg a tanuló fejlõdésének követésére leginkább alkalmazható kritériumokat. A kritériumok különbözõk lehetnek, hogy a meghozott döntések a változatosságok ellenére is tükrözni tudják a haladás mértékét. A fejlesztésrõl, továbblépésrõl egyedileg kell döntést hozni, úgy, hogy az ne akadályozza az egyedi célok elérését segítõ általános lépések megtételét. A döntéshozatal módszerét és szervezését a tanulók fejlesztésének különbségei is meghatározzák. INTEGRÁCIÓS INTÉZMÉNYEK, SPECIÁLIS OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK ÉS EGYSÉGEK
A sajátos nevelési igényû tanulókkal szemben támasztott oktatási követelmények egyformák a többségi és a speciális intézményekben. Mindkettõnek feladata, hogy megfelelõ minõségû oktatást biztosítson a különbözõ sajátos nevelési igényû tanulók számára. A speciális oktatás koncepciójának egyik nagyon fontos alapelve a többségi és speciális oktatási intézmények közötti együttmûködés. E E
A speciális oktatási intézmények és egységek fogyatékosokkal végzett munkáját a többségi oktatási rendszerben végzett munka kiegészítéseként kell felfogni. A speciális oktatásban kifejlesztett és használt módszereket és technikákat elérhetõvé kell tenni a többségi oktatásban is, hogy az ebben a rendszerben tanuló fogyatékos gyermekek is hasznát vehessék.
200802_DeákA.qxp
110
2008.03.26.
14:08
Page 110
VILÁGTÜKÖR
A kétfajta intézmény közötti együttmûködés nemcsak azért alapvetõ, hogy megkönnyítse az oktatási formák közötti átmenetet, hanem azért is, hogy gazdagítsa a tanári karok szakmai tapasztalatait, és több figyelmet lehessen szentelni a szülõkre és tanulókra. E célokat különbözõ tevékenységekkel lehet elérni. Az együttmûködõ intézmények tanulóival kapcsolatban a következõ konkrét tevékenységekrõl lehet szó: E E
ambuláns jellegû ellátás 0-tól 6 éves tanulók számára; lehetõség a speciális intézményben tanuló diákok számára, hogy néhány tevékenységet a többségi intézmény tanulóival együtt végezhessenek el, ily módon elõsegítve a szocializációt bizonyos szabadidõs tevékenységek, pl. kirándulás, sportprogramok keretében.
A szülõket érintõ együttmûködés – találkozók, informatív beszélgetések és szülõk iskolája – keretében ajánlott megteremteni a kétfajta intézmény tanulóinak szülei közötti párbeszédet, hogy a szülõk megoszthassák egymással problémáikat, tapasztalataikat. A két intézménytípus tanári kara közötti együttmûködés keretében megvalósítandó feladatok: E
E
ismeretanyag- és tapasztalatcsere az értékelési módszerek, az oktatási tevékenység terén, melynek eredményeként a tanulók számára jobb ellátást biztosíthatnak, és szakmai kompetenciájuk is bõvülhet; ez a tapasztalatcsere lehetõvé teszi a speciális oktatási intézmény tanárai számára, hogy egy általánosabb optikán keresztül szemlélhessék munkájukat. Ugyanakkor a többségi iskola tanárai számára lehetõséget nyújt arra, hogy jobban megismerjék a speciális problémákat és azokat a differenciált megoldásokat, amelyeket a súlyosabb problémákkal küzdõ tanulók számára dolgoztak ki.
A sajátos nevelési igényû tanulók iskolai integrációja Ahogy már utaltunk rá, a speciális oktatás koncepciója jelentõs változásokon megy keresztül. Ma már „sajátos nevelési igényû tanulókról” beszélünk azzal a meggyõzõdéssel, hogy az oktatási rendszernek biztosítania kell azokat az eszközöket, amelyek segítségével ki lehet elégíteni a speciális szükségleteket, bármilyenek legyenek is. Ebbõl a perspektívából kiindulva minden gyermeknek vannak oktatási szükségletei csak sajátosságának mértéke, minõsége változik. Ahhoz, hogy az iskola megfelelõen ki tudja elégíteni a sajátos nevelési igényeket, egész oktatási rendszer megújítása szükséges. Meg kell változtatni az oktatást és az iskolát, hogy lehetõség nyíljon a sajátos nevelési igényû tanulók minél nagyobb számú integrációjára anélkül, hogy az oktatási rendszerben meghatározott célok teljesítése csorbát szenvedne. A sajátos nevelési igényû tanulók iskolai integrációja jelentõs változtatásokat indukál az iskola felépítésében, a tanórai helyiségek felosztásában. Szükségessé teszi a segítõ tanárok létszámának növelését az intézményben, megköveteli a már bevált értékelési módszerek gyakoribb felülvizsgálatát, a tanárok és a tanítás számára nyújtott segítség növelését, valamint a tanárképzés hathatós megújítását.
200802_DeákA.qxp
2008.03.26.
14:08
Page 111
EGY INTEGRÁCIÓS PROGRAM RENDSZERSZERÛ MÛKÖDÉSE SPANYOLORSZÁGBAN
111
Az integráció ezen elve szerint a sajátos nevelési igényû tanulók számára elõírt tantervnek meg kell egyeznie a többségi oktatás tanterveivel, természetesen a fejlõdésüket biztosító tantervi adaptációkkal kiegészítve. Ezek az adaptációk a következõkben foglalhatók össze: E E
a tantervben elõírt célok elérésére szánt idõ módosítása; a normál tantervben elõírt egyes célok, tartalmi elemek és tevékenységek, bizonyos területek és tantervi célok elõtérbe helyezése másokkal szemben.
Az adaptáció mértékét alapul véve háromféle egyéni tanterv létezik: E E
E
normál tanterv néhány módosítással: általában az idõhatárok és a legfontosabb didaktikus orientációk módosítása értendõ ezen; normál tanterv jelentõs változtatásokkal: ebben az esetben az idõhatárok módosítása és a tanterv prioritásait érintõ változtatások számosak, és kihatnak ennek legfontosabb elemeire, tehát a terület általános céljaira; speciális tanterv: ebben az esetben a kidolgozott egyéni munkaterv módosításai a tanterv elemeinek nagy részét érintik, ami csak részleges integrációt tesz lehetõvé.
A sajátos nevelési igényû tanulók oktatási módszereit idõrõl idõre felül kell vizsgálni. Az intézménynek, egy pszichopedagógusi csoportnak kell értékelnie azt, és a szülõkkel is konzultálni kell annak érdekében, hogy minden év végén lehetõség legyen a tanuló számára megfelelõbb oktatási módszerek meghatározására. A sajátos nevelési igényû tanulóknak a kötelezõ oktatás befejeztével – függetlenül attól, hogy hol történt ez meg – lehetõséget kell biztosítani, hogy tovább tanulhassanak a tankötelezettség után is, hogy oktatásuk a lehetõ legintegráltabb módon történjék meg. Az erre hivatott intézményeknek garantálniuk kell a megfelelõ adaptációkat és feltételrendszert a sajátos nevelési igényû tanulók személyes fejlõdése érdekében, hogy minél jobban beilleszkedhessenek a munka világába. A sajátos nevelési igényû gyermekek integrált oktatásának elõsegítése céljából kiadott 1985. március 6-i Királyi Rendelet prioritásai a következõk: E E E E E
25-30 fõre csökkenteni az osztálylétszámokat; minden nyolc egységnek egy segítõ tanárt biztosítani; ahol szükséges, el kell távolítani az építészeti akadályokat; biztosítani a tanári kar stabilitását; elsõbbséget biztosítani a pszichopedagógusok munkájának.
NAVARRA TARTOMÁNY KÜLÖNLEGES HELYZETE A Spanyol Királyság néhány tartománya a központi irányítás mellett számos egyedi jellemzõvel rendelkezik, ilyen az észak-spanyolországi Navarra tartomány is. A részben baszk megye elsõsorban fejlett mezõgazdasága miatt gazdag területnek minõsül. Önálló parlamentje dönt a költségvetés elkészítésérõl, ami lehetõvé teszi, hogy jelentõs pénzösszeget fordítsanak a szociális ellátásra és az oktatás finanszírozására.
200802_DeákA.qxp
112
2008.03.26.
14:08
Page 112
VILÁGTÜKÖR
Speciális Pedagógiai Módszertani Központ A navarrai kormány 1993-ban elrendelte a Speciális Pedagógiai Módszertani Központ (Centro de Recursos de Educación Especial de Navarra = CREENA) felállítását, és a közlöny (Boletin Oficial de Navarra) március 15-i számában megfogalmazza a központ struktúráját, céljait, fõ tevékenységi területeit, irányítási módját (1. ábra). A CREENA felépítése és feladatai
Szektorális alrendszer
Tartományi alrendszer
Speciális pedagógiai módszertani központ
Eszköz és információs terület
Értékelési és oktatássegítési terület
1. Információs egység 2. Bibliográfiai és dokumentációs egység 3. Tárgyi eszközök és új technnológiák
1. Hallás és nyelvi modul 2. Pszichikai/viselkedési modul 3. Mozgás(sérült) modul 4. Látás(károsult) modul
Logopédusok és oktatásisegéderõhálózat
osztály koordinációs bizottság (általános iskola) E Tanácsadók
Közvetlen figyelmi terület
Gyógypedagógiai intézmények
Többségi oktatási intézmények gyógypedagógiai egységei
Elsõsorban mozgásés hallássérültek integrációjának intézményei
E Orientációs
Normál alrendszer
1. ábra
E Pedagógiai
E Segítõ
tanári kar
Többségi intézmények
200802_DeákA.qxp
2008.03.26.
14:08
Page 113
EGY INTEGRÁCIÓS PROGRAM RENDSZERSZERÛ MÛKÖDÉSE SPANYOLORSZÁGBAN
113
A CREENA célja, hogy a sajátos nevelési igényû, illetve a kiemelkedõ képességû tanulók szükségleteit jobban kielégítse. Az oktatási intézmények és a pszichopedagógiai módszerek eszköztárát bõvíti, illetve kiegészíti, és választ ad a felmerülõ kérdésekre. Tulajdonképpen az Oktatási és Kulturális Minisztérium egyik intézménye, melynek célja a speciális oktatás megszervezése és fejlesztése Navarrában, valamint e terület tapasztalatainak és innovációs eszköztárának támogatása. A támogatottak köre Navarra egész oktatási közössége, ezen belül is elsõsorban: E E E E E
olyan többségi intézmények, ahol sajátos nevelési igényû tanulók is tanulnak; olyan integrációs intézmények, ahol elsõsorban hallás-, illetve mozgássérült tanulók tanulnak; speciális intézmények; olyan gyógypedagógiai oktatási egységek, amelyek többségi intézményekben tevékenykednek; bármely olyan más beiskolázási forma, amely kapcsolódik a sajátos nevelési igényû tanulókhoz.
Olyan gyermekeknek is segítséget nyújt a központ, akik valamilyen körülmény miatt nem beiskolázhatók, valamint olyan családoknak is, ahol a gyermeknek olyan sérülése van, amellyel kapcsolatban információra, tájékoztatásra és tanácsadásra van szükség. A KÖZPONT SZOLGÁLTATÁSAI
Vizsgálat, értékelés és az oktatás segítése Öt speciális részlegbõl áll: hallás és nyelvi, viselkedési, mozgás(sérült), pszichológiai, látás(károsult) részleg. A szakembergárda tagjai pedagógusok, pszichológusok, terápiás tanárok, szociális munkások, fizikoterápiás szakemberek, logopédusok és adminisztratív dolgozók, akik az alábbi feladatokat látják el: E E E E E E E E E
a sérült gyermekek beiskoláztatás elõtti értékelése és orientációja; javaslattétel a megfelelõ beiskoláztatási formára; a beiskolázottak azonosítása, folyamatos nyomon követése és értékelése; a cselekvési és segítségnyújtási program megtervezése; pszichopedagógiai segítségnyújtás; különleges tárgyi eszközök biztosítása; közvetett vagy közvetlen módon résztvétel az oktatási intézmények munkájában; közremûködés az utógondozásban, illetve az esetek értékelésében; a kiemelkedõ képességû tanulók felismerése és a velük való foglalkozás. Eszköz- és információs részleg
E
Információs részleg: információt és tájékoztatást nyújt a családoknak és az oktatási közösségeknek az oktatási eszközökrõl és a szociális ellátásról, pl. ösztöndíjak, juttatások.
200802_DeákA.qxp
114 E
E
2008.03.26.
14:08
Page 114
VILÁGTÜKÖR
Bibliográfiai és dokumentációs részleg: tanácsadási, kölcsönzési, tájékoztatási és terjesztési feladatok (dokumentumok, tananyag, sajátos nevelési igényekre vonatkozó értékelési eszközök). Tárgyi eszközök és új technológiák részlege: az oktatási intézmények normál eszköztárának kiegészítése. Egyéb feladatok
E E E E E
taneszközök megalkotása; közremûködés a pedagógusképzésben; kutatásokban való részvétel; terápiás uszoda mozgássérült gyermekek fejlesztésére; segítõ személyzet: tanácsadó (monitorozó), gondozó biztosítása.
A szakemberek külsõsként minden navarrai oktatási intézmény munkájában részt vesznek, hogy segítséget nyújtsanak a sajátos nevelési igényû tanulók jobb ellátásában, illetve az említett tanulói kör szüleinek segítése is az õ feladatuk. E célok elérése érdekében a CREENA szakemberei amellett, hogy részt vesznek az intézmények munkájában, és együtt dolgoznak a tanárokkal, tanácsadókkal, tanulókkal és a szülõkkel, az egész oktatási közösség számára alkalmas didaktikai módszer megalkotásán is dolgoznak. Kiadványaiknak kettõs céljuk van: E
E
Egyrészt megkönnyíteni, bõvíteni a mozgássérült, pszichés és érzékszervi problémákkal küzdõ, valamint a kiemelkedõ képességû tanulókkal foglalkozó tanári kar ismereteit, hogy ily módon minõségi, szakszerû ellátást tudjanak nyújtani, és képesek legyenek jó döntéseket hozni. Az elsõdleges cél, hogy megfelelõ képzési és gyakorlati eszközök álljanak rendelkezésre. Másrészt a megalkotott dokumentumok ösztönzõleg hassanak olyan közösségek és munkacsoportok megalakulására, a CREENA szakembereinek irányításával, ahol az általuk kidolgozott anyag alapján történik a csoportos munkavégzés.
A CREENA fõigazgatója elmondta, hogy Spanyolországban jelenleg Navarra az egyetlen tartomány, ahol valamennyi iskolában kötelezõ a speciális pedagógiai szükségletû gyermekek befogadása és oktatása. Az esetlegesen fölmerülõ különleges módszerek és eszközök biztosítását a központ vállalja. Az 2001–2002-es tanév számadatai alapján a tanköteles korú, sajátos nevelési igényûek teljes létszáma 1340 fõ, melybõl 1105 (82,5%) többségi iskolai oktatásban vesz részt, s csupán 235 tanuló jár speciális iskolába. Az oktatás természetesen itt is megoszlik az állami és a magániskolák között, így a tanulók kétharmada, 665 fõ tanul állami, 440 magániskolában. A magániskolákat is a kormány finanszírozza, az oktatás mindenütt ingyenes, de itt bizonyos támogatást lehet kérni a szülõktõl az extra szolgáltatásokért. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy nem csupán az oktatás, de az étkezés és az iskolába szállítás sem követel semmiféle anyagi támogatást a szülõktõl (2. ábra).
200802_DeákA.qxp
2008.03.26.
14:08
Page 115
EGY INTEGRÁCIÓS PROGRAM RENDSZERSZERÛ MÛKÖDÉSE SPANYOLORSZÁGBAN
115
Az intézmények megoszlása
2. ábra
Magán
A sajátos nevelési igényû gyermekek 73%-a pszichés problémákat mutat, s a fennmaradó 27% (362 gyermek) oszlik meg a többi kategória között, ezen belül a legmagasabb arányt a motoros problémákkal élõk teszik ki, mintegy 66%-ban (3. ábra).
A gyermekek megoszlása a diagnózis alapján
3. ábra
Magán
200802_DeákA.qxp
116
2008.03.26.
14:08
Page 116
VILÁGTÜKÖR
Az iskolákban egy-egy osztályban minimum 8, de legfeljebb 25 diákot tanítanak, közülük két gyermek lehet sajátos nevelési igényû. A CREENA szakemberei attól a pillanattól kezdve, hogy megállapították a speciális nevelési igényt, azon dolgoznak, hogy az iskolai oktatás megkezdésének idõpontjára minden szükséges személyi és tárgyi segítség rendelkezésre álljon. Valamennyi iskola speciális asztalokkal, székekkel, számítógépekkel és speciális mozgatóeszközökkel van felszerelve. Az oktatást segítõ szakemberek kijárnak az iskolákba, a gyermekek megfigyelése természetes szituációban történik az oktatás folyamán. E folyamatos supervisio nyomán, a személyes szükségletek alapján adnak tanácsokat, módszertani javaslatokat a tanterv adaptációjára. Emellett különös hangsúlyt fektetnek a szülõkkel való foglalkozásra. A gyermek 3-4 éves korában már megkezdõdik a szülõk tájékoztatása a lehetõségekrõl és a támogató források feltárása, mint pl. ösztöndíj, egyéb anyagi támogatások, ingyenes iskolabusz és privát szállítások. Mivel a szülõk rengeteget segítettek abban, hogy gyermekeik optimális környezetben tanuljanak, így a navarrai kormány is kiemelt, extra finanszírozást biztosít ennek a területnek. Irodalom Boletin Oficial de Navarra. 15 de Marzo de 1993. Constitución 27/12/1978. Development of Integration/Inclusion, http://www.europeangency.org/nat_ovs/spain Educación General Básica, http://es.wikipedia.org Instituto National de Estadística, http://www.ine.es Interview with Pedro Olangua Baquedano General Director of CREENA. La Reforma Educativa y los Centros Específicos de Educación Especial. Ministerio de Educación y Ciencia, Madrid, 1994, 13–15. Ley 14/1970 de 4 de agusto General de Educación y Financimiento. Madrid, 4. Ley de Integración Social del Minusválido, 30 de abril de 1982. Ley 1/1990 de 3 de octubre LOGSE, Madrid. Ley General de Educación. Ministerio de Educación y Ciencia, Madrid, 13 de julio de 1993. Libro Balco para la Reforma del Sistema Educativo. Ministerio de Educación y Ciencia, Madrid, 1989. Real Decreto 334/1985.
