Egy lehetséges tanulási program a felnőttek tanulásához Önfejlesztő - projektorientált tanulás Tisztelt Olvasóm, elöljáróban szeretném leszögezni, hogy nem vagyok felnőttképzési szakember, de a felnőttképzéssel kapcsolatos szakirodalmat folyamatosan olvasva, (hátha találok adaptálható dolgokat) áttanulmányozva azt gondolom, hogy az általam leírt és most közzétett tanulási programot alkalmazni lehetne a felnőttképzésben. Tanulási programomat két-három éve alkalmazom középiskolámban, távoktatás formájában a magántanulók körében. Programom ismertetését az OECD kutatás, valamint két felnőttképzéssel foglalkozó szakember megállapításai, tézisei, valamint az a tény motiválta, hogy az elméleti publikációk mellett kevés módszertani írás jelenik meg a szakfolyóiratokban. Nézzük meg időrendi sorrendben a felnőttképzésre vonatkozó megállapításokat: 1. OECD kutatás (1999) A felnőttek tanulási motiválhatóságával kapcsolatban egy korábbi OECD-kutatás alapján két pontot szeretnék kiemelni: • Adekvát tanítási módszerek alkalmazása, azaz a tanítási módszerek alkalmazkodása a felnőttek speciális tanulási követelményeihez, • A programtervezés flexibilitásának, gyakorlatiasságának szükségessége, azaz a tanulás ütemét, gyorsaságát egyénre szabottan tervezzék meg. 2. Mayer József megállapítási (2002) 2.1. A jelenlegi iskolarendszerű alap és középfokú felnőttoktatás Magyarországon közel 500 intézményben zajlik. Az oktatás feltételei többnyire kedvezőtlenek, amelyek elsősorban három okra vezethetők vissza: • a felnőttek oktatása az esetek többségében tagozatokon történik, ezért az intézményekben ez a kérdés a prioritások tekintetében háttérbe szorul, • az esti és levelező oktatásban tanítók többsége munkáját túlmunkaidőben látja el, s ez mindenképpen felveti az oktatás minőségének a kérdését, • s végül az itt tanítók átlagéletkora rendkívül magas, ami számos esetben problémát jelent az innovációs tartalmak vonatkozásában.-2.2. A hagyományos tantárgyi szerkezetet alkalmazó iskolák számára a fő kulcskérdés, hogy programjaikba, mikor és milyen módon tudják beilleszteni: • a kompetencia fejlesztő képzéseket és tréningeket, valamint • azokat az át- és továbbképzési elemeket is tartalmazó kurzusokat, amelyek elősegítik a „gyors reagálású szakember” típusú programok megvalósítását. 2.3. A hagyományos tantárgyi tartalmakon túl olyan tudásokat, kompetenciákat kell az iskolákban biztosítani, amelyek tudatosan lehetővé teszik az egyéni szinten kialakított és gyakorolt „élethosszig tartó tanulás” stratégiáját.
2.4. Társadalmunk közel kétharmada a korábban birtokolt pozícióit nem tudta megtartani, széles tömegek helyzete vált egzisztenciális szempontból bizonytalanná. Ezért a felnőttképzésben résztvevő iskoláknak kettős feladata van: • csökkenteni a meglévő esélyegyenlőtlenséget, és • biztosítani az új (újabb) esélyt a felzárkózáshoz, mindazok számára, akik erre rászorulnak illetve igényt tartanak. 3. Setényi János tézisei (2003) Setényi az alábbiakban fogalmazta meg azokat a tanulásszervezési kompetenciákat, amelyek a felnőttképzésben dolgozó pedagógusok munkájában kell, hogy megjelenjenek. • A képző képes bemeneti diagnózisra (mérés, kompetenciamérés) a későbbi hozzáadott érték kimutatása érdekében, • Képes egy adott curriculum tanulóbarát átdolgozására (modulok, kreditek, önellenőrzés, ismétlő szakaszok, gyakorlatok, projektek), • Adott esetben képes érvényes és megvalósítható tréningmódszerek alkalmazására (csoportmunka és egyéni munka kombinálása), • Képes tanulástámogató rendszerek alkalmazására (PC, internet, adatbázisok, feladatbankok), • Képes a tanulói tudás egyéni értékelésére. 4. A megállapítások, tézisek összegzése • • •
A tanulási program tervezése, igazodása a felnőtt tanuló igényeihez. A program végrehajtása kompetencia fejlesztő módszerek alkalmazásával. A felnőtt tanuló folyamatos önkontrollja, önértékelése.
5. A tanulási program lényege A tanuló a különböző tantárgyak tananyagainak „nehézségi” fokához, valamint saját tanulási tempójához igazodva tervezheti, szervezheti meg a tanulás folyamatát. A programot azért nevezem projektorientáltnak, mivel a projektekre jellemző és arra orientáló három elem, • a tervezés, • a végrehajtás, valamint • az értékelés folyamatosan jelen van. 5.1. A projektorientált tanulás lehetőséget ad a tanuló számára: • • • • • • • • •
egyéni tanterv kialakításához, egyéni tanulási program elkészítéséhez, a tanulási tempó megválasztásához, meghatározásához, egyéni projektek elkészítéséhez, a tervezési kompetencia fejlesztéséhez, a döntési kompetencia fejlesztéséhez, a végrehajtási módok megismeréséhez, a kooperativitás fejlesztéséhez, a kulcskompetenciák fejlesztéséhez,
• • •
az IKT alkalmazásához, a team munka alkalmazásához, a kereszttantervi kompetenciák elsajátításához. (1.sz. melléklet)
5.2. A projektorientált tanulás tervezésének lépései: a/ Tervezés - a tanuló beavatása 1. A tanuló és a mentortanár (a projektet irányító tanár) a konzulensek (szaktanárok) bevonásával tantárgyanként meghatározza az első, valamint a második félévben megtanulandó főtémaköröket, témaköröket. 2. A tanuló és a konzulens az adott tantárgy főtémaköreit, témaköreit tanulási „nehézségi” fokozatokba sorolják, könnyen (K) és nehezen (N) tanulható témakörökre. 3. A tanuló elkészíti a féléves tanulási tervét és konzultál - az esetleges korrekciók miatt - a konzulensekkel és a mentortanárral. A jóváhagyott tervet dokumentálják. 1.sz. minta Hónapok Szeptember
Október
Féléves tanulási terv Tantárgyak Főtémakörök / nehézségi fokozatok Matematika I. Főtémakör (N) Magyar nyelv és irodalom II. Főtémakör (K) Fizika I. Főtémakör (N) Történelem III. Főtémakör (K) stb. Matematika III. Főtémakör (K) Magyar nyelv és irodalom I. Főtémakör (N) Fizika III. Főtémakör (K) Történelem I. Főtémakör (N) stb.
4. A tanuló elkészíti a havi tanulási tervét és konzultál - az esetleges korrekciók miatt - a konzulensekkel és a mentortanárral A tanulási tervet dokumentálják. 2.sz. minta Tantárgy Matematika Magyar nyelv és irodalom Fizika
Szeptember havi tanulási terv Témakörök / nehézségi fokozatok I. Főtémakör (N) 1. Témakör (N) 2. Témakör (K) II. Főtémakör (K) 2. Témakör (K) 1. Témakör (N) I. Főtémakör (N) 1. Témakör (N) 2. Témakör (N)
Beszámolási határidők szeptember 31. szeptember 2. hét szeptember 3. hét szeptember 31. szeptember 1. hét szeptember 3. hét szeptember 31. szeptember 2. hét szeptember 4. hét
Történelem
III. Főtémakör 1. Témakör (K) 2. Témakör (K) 3. Témakör (N) stb.
szeptember 31. szeptember 1. hét szeptember 2. hét szeptember 4. hét
b/ Végrehajtás 5. A tanulási program (v.ö. kereszttantervi kompetenciák) időterve, valamint a követelmények megfogalmazása a konzulens által a tanulóval közösen történik. A heti bontás megkönnyíti a tervezést, de elfogadható a kéthetes időintervallum is. A pontszámítási, értékelési (érdemjegy) rendszer ismertetése. (A pontszám tartalmazhatja a ráfordított idő mennyiségét, valamint a produktum minőségét.) A tanulási programot dokumentálják. 3.sz. minta X tantárgy tanulási programja – szeptember hó Főtémakör / Témakör Tanulási program / Tevékenység Határidő II. Főtémakör szept. 31. 2. Témakör - vázlatkészítés szept. 1. hét - idegen szavak „szófordítása” 1. Témakör - adatkeresés, adatrendszerezés szept. 2. hét - vázlatkészítés, hierarchia séma szept. 4. hét 3. Témakör - kísérletezés, - a kísérlet leírása, - kiselőadás
Pontszám 13 pont 1 p. 1 p. 2 p. 2 p. 1 p. 4p 2 p.
6. A tanulási program végrehajtása különböző tanulási szervezeti formában. (egyéni, páros, kooperatív munkaforma) A tanuló részéről folyamatos konzultáció ajánlott a szaktanárokkal és a diáktársakkal. A konzulensek köre bővíthető. C. Értékelés 7. A produktumok közös ellenőrzése és értékelése. Az értékelés megállapíthatósága igazodhat az érettségin is alkalmazott százalékokhoz. A ponthatárok ismerete motivációs jelleggel is bírhat, mivel a tanuló tudja, hogy egy adott érdemjegyhez hány pontot, százalékot kell teljesítenie. (A természettudományos tárgyakból lehet, hogy megelégszik a 30 %-kal, míg a humán tárgyakból jobban akar teljesíteni) Az értékelést dokumentálják. 5.3. Javasolt beszámoltatási formák: • kiselőadás, • kísérlet, • kisvizsga, (tételek alapján) • házi dolgozat, • P.P. prezentáció. A beszámoltatás történhet havi, negyedéves és féléves időintervallumokban.
5.4. Alkalmazható kereszttantervi kompetenciák (1.sz. melléklet)) Kompetencia / képesség I. Kognitív képességek 1. Megfigyelés 1.1. Információgyűjtés 1.2. Rendszerleírás 1.3. Eszközhasználat 2. Kísérletezés 2.1. Rendszerek vizsgálata 2.2. Problémamegoldás 2.3. Modellalkotás 3. Mérés 3.1. Eszközhasználat 3.2. Mértékek alkalmazása 3.3. Mérési pontosság 4. Stratégiai tervezés 4.1. Tervezés 4.2. Döntés 4.3. Végrehajtás 5. IKT – alkalmazás 5.1. Célszerű kiválasztás 5.2. Hatékony alkalmazás 5.3. Az alkalmazás értékelése II. Intellektuális képességek 1. Problémamegoldás 1.1. Helyzetelemzés 1.2. Alternatív megoldások 1.3. Megvalósítás 2. Rendszerszemlélet 2.1. Rendszervizsgálat 2.2. Rendszerazonosítás 2.3. Rendszerszerveződés 3. Alkotóképesség 3.1. Elméletek alkotása 3.2. Módszerek alkotása 3.3. Tárgyak alkotása 4. Alternatívaállítás 4.1. Megoldások áttekintése 4.2. Ítéletalkotás 4.3. Javaslat megalkotása 5. Kritikus gondolkodás 5.1. Tudományos megismerés 5.2. Ellenőrizhetőség 5.3. Bizonyítás 6. Valószínűség szemlélet 6.1. Jelenségek statisztikai leírása
Alkalmazás
Tevékenységek
- problémamegoldást igényelő témakörökben - valamennyi tantárgynál alkalmazható
- spontán megfigyelések - tapasztalatok megfogalmazása - érzékszervi megfigyelések - tapasztalatok szöveges leírása - vázlat, adatbázis készítés - eszközhasználat - kísérlettervezés - szimulált kísérletek - adatrögzítés, adatelemzés - eszközhasználat - mérési adatok rögzítése - mérési adatok értékelése - méréstervezés - információszerzés - értékelés, szelektálás - kooperatív csoportmunka - kommunikálás - információkeresés - mérési eszközök használata - digitális tananyag használata - prezentáció készítés
- problémamegoldást igényelő témakörökben - valamennyi tantárgynál alkalmazható - anyagszerkezet - biológiai rendszerek - környezeti rendszerek - technikai rendszerek - problémamegoldást igényelő témakörökben - valamennyi tantárgynál alkalmazható - anyagszerkezeti makett - biológiai makettek - környezetnevelés - egészségnevelés - „környezethasználat” - technológia „használat” - életmód - megismerési módok - elektronszerkezet - öröklődés - időjárás - környezeti hatások
- stratégiák gyakorlása - probléma alapú tanulás - problémafelvetés - projektkészítés - rendszerszemlélet értelmezése - jelrendszerek alkalmazása - rendszerek ábrázolása - hibakutatás - elmélet - és modellalkotás - eszköz - és makett alkotás - fotók, rajzok, plakátok - előadások, prezentációk - alternatívaállítás - bizonyítás - a megoldás kidolgozása - értékelés - megállapítások kritikája - áltudomány „leleplezése” - az „igazság” bizonyítása - ön – és társértékelés - a valószínűség értelmezése - jelenségek elemzése - előrejelzések készítése - becslések
- hétköznapi élet tárgyai - természeti környezet - technikai környezet - természeti jelenségek - anyagtulajdonságok - alapjelenségek - biológiai kísérletek - fizikai kísérletek - kémiai kísérletek - matematikai mértékek - fizikai mértékek - kémiai mértékek - problémamegoldást igényelő témakörökben
7. Történetiség követése 7.1. Folyamatszemlélet 7.2. Fejlődéstörténeti szemléletmód 8. Összehasonlítás 8.1. Azonosság megállapítás 8.2. Különbözőség feltárás 8.3. Elemzés 8.4. Prezentálás 9. Osztályozás 9.1. Szelektálás 9.2. Kiválasztás 9.3. Besorolás 10. Rendszerezés 10.1. Összefüggések feltárása 10.2. Rendszerleírás 10.3. Rendszerábrázolás 11. Oksági gondolkodás 11.1. Ok-kutatás 11.2. Hatáselemzés 12. Modellalkotás 12.1. Állapotleírás 12.2. Folyamatábrázolás 12.3. Indoklás 13. Lényegkiemelés 13.1. Csoportosítás 13.2. Sorba rendezés 14. Példakeresés 15. Analógiák 15.1. Felismerés 15.2. Keresés III. Kommunikációs képességek 1. Szóbeliség 1.1. Spontán 1.2. Előadás 1.3. Vita 2. Írásbeli munka 2.2. Feljegyzés 2.3. Jegyzetelés 2.4. Vázlatkészítés 3. Képi feldolgozás 3.1. Értelmezés 3.2.Átalakítás(szóbeli,írásbeli) 3.3. Átalakítás (rajz, foto, video) 4. Információkezelés
- tudománytörténet - élővilág, életmód - földtörténet - technikatörténet - anyagi részecskék - halmaztípusok - rendszerállapotok - élőlény fajok - égitestek - kristályszerkezetek - ásványok - jelenségek, elméletek - adatok - kémiai elemek - élőlények csoportjai - társadalmi csoportok - technikai rendszerek - problémamegoldást igényelő témakörökben - valamennyi tantárgynál alkalmazható - anyagszerkezetek - folyamatok - rendszermodellek - technikai modellek - rendszerállapotok - változások - folyamatok - általános jelenségek - tipikus rendszerek - egyedi esetek - szerkezeti elvek - működési folyamatok - szabályozási folyamat
- módszerek megismerése - történeti források „kezelése” - bizonyítások - projektek - rendszertípusok leírása - a változás értelmezése - példák hozzárendelése - összehasonlító elemzés - prezentáció készítés - azonosság, hasonlóság, különbözőség értelmezése - sokféleség felismerése - változatok számbavétele - csoportba sorolás - viszonyfelismerés - ábrázolás - új elem beillesztése - oksági elv értelmezése - típus szerint megkülönböztetés - oknyomozó munka alkalmazás - összetettség felismerése - a fogalom értelmezése - a típusok leírása - modellek, makettek készítése
- valamennyi tantárgynál alkalmazható - IKT alkalmazás
- kötetlen beszélgetés (csoport) - irányított válaszadás - érvelés, indoklás - információ átadás - írásos válaszadás - témakifejtés - levelezések - tanulmány készítés - célszerű kiválasztás - ábraelemzés, értelmezés - ábrakészítés - vázlatrajz készítés - képbeillesztés, módosítás - megfigyelés, kísérletezés,
- valamennyi tantárgynál alkalmazható - IKT alkalmazás - valamennyi tantárgynál alkalmazható - IKT alkalmazás - IKT alkalmazás
- adatok, jellemzők kiemelése - állapotleírás - források feldolgozása - példakeresés választékból - példakeresés kutatással - érvelés bizonyítása - hasonlóság felismerése - hasonlóság keresése - hasonlóság alkalmazása
4.1.Keresés 4.2. Rögzítés 4.3. Rendezés, rendszerezés 4.4. Feldolgozás 5. IKT alkalmazás 5.1. Keresés (web) 5.2. Letöltés 5.3. Szerkesztés 6. Forráskezelés 6.1. Forrásgyűjtés 6.2. Forráskritika 7. Kommunikációértékelés 7.1. Önértékelés 7.2. Társkommunikáció IV. Szociális képességek 1. Önértékelés 2. Nyitottság 3. Empátia 4.Társas aktivitás 5.Önfejlesztés 6. Pozitív gondolkodás 7. Egészségtudatosság 8. Környezettudatosság 9. Társadalmi érzékenység 10. Etikai érzék 11. Felelősségérzet 12. Szervezőképesség 13. Esztétikai érzék
- valamennyi tantárgynál alkalmazható - valamennyi tantárgynál alkalmazható - IKT alkalmazás - valamennyi tantárgynál alkalmazható - IKT alkalmazás - valamennyi tantárgynál alkalmazható
mérés - táblázatkészítés - grafikonok, diagramok készítése - szövegelem írása, szerkesztése - dolgozatírás (kép, grafikon stb. - projekt előadások (P.P.) - kollaboratív tanulás (e-mail) - források bemutatása - megbízhatóság értelmezése - értékelési módok kidolgozása - önértékelés - visszajelzés társaknak - külső kommunikáció értékelése
- valamennyi tantárgynál alkalmazható
6. Rövid összegzés A fent leírtakat újra olvasván azt gondolom, hogy az általam leírt tanulási program a felnőttoktatásban részt vevő szakemberek megállapításaival, téziseivel összeegyeztethető. Szeretném hinni, hogy a jobbítás szándékával íródott jelen írásommal valamelyest hozzá tudtam járulni - elsősorban módszertani téren - a felnőttképzés „hétköznapi” problémáinak megoldásához. Irodalom Baló András (2007): A tanulás fejlesztésének tanulása. (T.F.T.) Projektorientált tanulás – módszertani segédlet. Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen. Kereszttantervi kompetenciák. w.w.w.oki.hu Mayer József (2002): A tanulóközpontú felnőttoktatás felé. A tanulás kora Felnőttoktatási Akadémia. Gyula. Mayer József (2002): Kerettanterv az iskolarendszerű felnőttoktatás számára: Válasz a kihívásokra Országos Közoktatási Intézet Felnőttoktatási és Kisebbségi Központ. Budapest. OECD (1999): „A felnőttek tanulásának tematikus vizsgálata” Setényi János (2003): Pedagógusi kompetenciák a felnőttképzésben. Felnőttoktatás, élethosszig tartó tanulás. Gyula.
Baló András Budapest, 2008. szeptember
