VILÁGGAZDASÁG
Heti online
GAZDASÁGI TÜKÖR 2007. december 7.
Uniós áttörés áfaügyben MEGÁLLAPODÁS. Ötéves huzavonára tett pontot kedden az Európai Unió pénzügyminisztereinek tanácsa, miután sikerült megállapodást elérnie a tagállamok közötti távközlési, mûsorszórási és elektronikus szolgáltatások áfafizetési szabályainak megváltoztatásáról. Az ilyen szolgáltatások esetében – amennyiben azokat üzleti vállalkozás nyújtja magánszemélynek – 2015-tõl nem az eladó, hanem a vevõ országának a hatályos áfakulcsa szerinti adót kell felszámítani. Az egyablakos áfafizetési lehetõség megteremtésével az áfát továbbra is az eladó fizeti be saját adóhatóságának, amely továbbítja azt a vevõ országának. A gyakorlatban így az áfafizetés az eladó országából áttevõdik a vevõ országába. Átmeneti szabályként az eladó országa 2015 után is megtarthatja magának az áfabevétel 30 százalékát 2016 végéig, ezt követõen pedig a 15 százalékát 2018. december 31-ig. Kovács László, az unió adóügyi biztosa az áttörést komoly sikerként könyvelte el, jóllehet az Európai Bizottság eredetileg 2010-tõl szerette volna életbe léptetni az új szabályozást. A változtatásra azért van szükség, mert a határokon átívelõ online szolgáltatások szédületes ütemben fejlõdnek az EU-n belül, erre a tagállamok nem voltak felkészülve az áfatörvények megalkotásakor. Így számos szolgáltató alacsony adózású országokba helyezte át székhelyét, kihasználva azt a továbbra is érvényben maradó általános szabályt, hogy az üzleti vállalkozások magánszemélyeknek nyújtott szolgáltatásai után az áfát az eladó országának törvényei szerint kell kivetni és megfizetni. A javaslat elfogadását leginkább Luxemburg ellenezte, amely az idén már kétszer megvétózta az elõterjesztést. A nagyhercegség azért tiltakozott, mert GDP-je 1 százalékának megfelelõ, évi 220 millió eurós bevételkiesést jelentene
KOVÁCS LÁSZLÓ.
A tagállamok már most is szednek be adót más tagállam számára, ilyen például a kamatadó, az intézkedés így nem jelent újabb adminisztrációs terhet a vállalkozások számára FOTÓ: BLOOMBERG
VILÁGGAZDASÁG HETI ONLINE GAZDASÁGI TÜKÖR 2007. DECEMBER 7. ●
●
1
számára, ha a mindössze 15 százalékos áfakulccsal becsalogatott szolgáltatók – például az Amazon.com, a Skype vagy a PayPal – ezentúl másutt fizetnének forgalmi adót. A megállapodást végül az tette lehetõvé, hogy többi 26 tagország elfogadta Luxemburg kérését a bevezetés eltolására és az áfabevétel átmeneti megosztására. A csomag további elemeit a várakozásoknak megfelelõen érdemi vita nélkül fogadta el a huszonhét pénzügyminiszter. A már említett egyablakos rendszer mellett a forgalmi adó visszaigénylésének a menete is egyszerûbbé válik olyan esetekben, amikor az adóalany nem az adott országban, hanem egy másik tagországban van bejegyezve. Abban is sikerült egyetérteni, hogy Lengyelország, Csehország, Szlovénia, Ciprus és Málta további három évig fenntarthatja azokat a kedvezményes áfakulcsokat, amelyekre elvben 2008tól lejárna a derogáció. A hosszabbítás célja, hogy idõközben kidolgozzák az áfakedvezmények egységesítésének a programját. Keményebb diónak tûnik viszont az áfacsalások visszaszorítása, amelyek uniós szinten mintegy 60-100 milliárd eurós veszteséget okoznak a tagországoknak. A miniszterek itt abban maradtak, hogy a jövõ év elsõ felében javaslatokat terjeszt elõ az Európai Bizottság a jelenség visszaszorítására – mondta Kovács László. A probléma abban gyökerezik, hogy 1993 óta (amikor az unión belüli kereskedelemben megszüntették a határellenõrzést) két EU-tagállam üzleti vállalkozása közötti adásvételnél nem a származási, hanem az érkezési ország elve alapján vetik ki az adót. Az eladó nem számít fel áfát, a vevõ fizeti azt be, majd vissza is igényli, ha továbbértékesíti a terméket. Ez azonban lehetõséget ad a visszaélésekre, erre a cikkünk végén találhatnak egy példát. Az egyik lehetséges megoldás az úgynevezett fordított áfafizetés, amikor az értékesítési láncot kihagyva csak a végsõ fogyasztónak történõ értékesítéskor fizeti be az áfát a kiskereskedõ. A más vállalkozásnak értékesítõ eladóknak csak a tranzakció tényét kell jelenteniük az adóhatóságnak. A módszer számos csalási kockázatot kiszûr, nem véletlen, hogy bizonyos szolgáltatások esetében néhány tagállam már derogációt kért az Európai Bizottságtól, és sikerrel alkalmazza azt. Az alkalmazás kiterjesztésének támogatottsága azonban nem egyöntetû a tagállamok között. Egyes szakértõk szerint ráadásul az új rendszer sem lesz biztonságosabb, csak máshogyan lehet majd csalni. A Nemzetközi Áfatársaság (IVA) szerint éppen hogy nõne a kiskapuk száma, csak a ma gyakorolt „körhintacsalásokkal” ellentétben nem a tranzakciós lánc egy közbülsõ, hanem annak utolsó cégét lenne érdemes „eltüntetni”.
Magyar gyakorlat és tervek A fordított áfafizetés Magyarországon is létezõ módszer, sõt, az így adóegyéb 3,1 jövedelem és zók köre jövõre jelentõprofit 23,6 vagyon 2,3 sen bõvül. Jelenleg a hulladékkereskedelem az egyetlen olyan terület, ahol az adót nem az eladó, hanem a vevõ fizeti Tb-járulék 31,3 be, 2008-tól azonban ez áru és szolg. 39,7 Forrás: OECD egyes, az ingatlanokkal VG-GRAFIKA kapcsolatos ügyletekben is kötelezõ. Ezek közé tartoznak az építési-szerelési munkák után az ingatlanátadások és -értékesítések, az ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó építési-szerelési, fenntartási, takarítási, tisztítási, karbantartási, javítási, átalakítási, bontási szolgáltatások, az ezekhez fûzõdõ munkaerõ-kölcsönzés és kirendelés, valamint az újnak nem minõsülõ ingatlan értékesítése, ha az eladó az áfafizetést választotta. Mivel ehhez szükség van az Európai Bizottság jóváhagyására, a kormány egyelõre nem vezette be a fordított adófizetést a számítástechnikai eszközök kereskedelmére, ám az engedély megérkeztével minden bizonnyal erre is sor kerül. Biztosan fordítottan adóznak viszont jövõre a felszámolás alatt álló cégek, legalábbis akkor, ha százezer forintnál nagyobb értékû terméket értékesítenek. A jövõben számítani lehet arra, hogy a módszer megjelenik a gyógyszerek és kozmetikumok kereskedelmében, egyes mezõgazdasági, valamint az õrzõ-védõ és takarítási tevékenységek körében.
Adó- és járulékbevételek
(2005, százalék)
´´ Hogy muködik a körhintacsalás? - Az A cég elad egy terméket egy másik uniós tagállamban lévõ B vállalatnak. Ezért A cég nem számol fel áfát. – B eladja belföldön a terméket C vállalatnak, amely ugyan kifizeti neki az áfát, a B azonban azt nem fizeti be az adóhatóságnak, hanem egy idõ után felszámolják. – C továbbadja a terméket A-nak, áfa nélkül, mert határon túli értékesítés. – C visszaigényli a B cégnek fizetett áfát az adóhatóságtól. – Az adóhatóság kifizeti C-nek az áfát, de B-tõl nem tudja azt behajtani. – A módszert többször is lehet alkalmazni újabb vállalatok, közvetítõk beiktatásával. – A csalásnak létezik bonyolultabb, a fordított áfafizetés esetére alkalmazott változata is. Ebben az esetben egy importõr cég egy szolgáltatás vásárlását összekapcsolja másik, teljesen független beszerzéssel, amelyben egy beszállítói lánc tünteti el az adót.
VILÁGGAZDASÁG HETI ONLINE GAZDASÁGI TÜKÖR 2007. DECEMBER 7. ●
●
2
Egészségügyi kompromisszum EGÉSZSÉGÜGY. Egyhangúlag tá- pénztáraknak kötelezõen elõírják a díj mogatta az MSZP-frakció az egészségbiztosítási törvénytervezet módosító javaslataiban kialkudott koalíciós kompromiszszumokat, Tóth Károly szocialista képviselõ pedig visszavonta a vizitdíj és a kórházi napidíj eltörlésére vonatkozó javaslatát. Úgy tûnik, december 10-én vagy 11-én a kormánypártok együtt szavazzák meg a benyújtott módosító javaslatokat, s egy hétre rá a jogszabályt is elfogadja a két frakció. Január 1-jével lépne hatályba a törvény, kérdés, az államfõ azt aláírja-e. Bár a koalíció túljutni látszik a ciklus eddigi legnehezebb ügyén, bíráló hangokat még mindig hallani. Többen felvetik, vajon tényleg mûködik-e majd a kompromisszumokkal létrehozott új egészségbiztosítási rendszer. Nem kizárt, hogy jövõre – kisebb nyilvánosság mellett – újból áttekintik a törvényt, annak mûködési mechanizmusát, s átgondolják azt is, mit is lehet kezdeni a vizitdíjjal. Elképzelhetõ, hogy a törvényben meglévõ „puha” szabályt, miszerint a pénztárak átvállalhatják a biztosítottak helyett a vizitdíjat, újraszabják, s a megelõzést, szûrést komolyan vevõ ügyfelek esetében a
átvállalását. De az sem kizárt, hogy a téma már most terítékre kerül kapcsolódó módosító indítvány formájában. Gyurcsány Ferenc hétfõn, az MSZP frakcióülésén információnk szerint azt mondta, az SZDSZ szinte minden kérdésben engedett az MSZP-nek. A képviselõcsoport szimpátiaszavazást tartott a koalíciós egyezségrõl, s ezt minden jelen lévõ frakciótag megszavazta. A szocialisták javaslatát elfogadva eldõlt a menedzsmentvita is: az állam és a kisebbségi tulajdonos 3-3 tagot delegál az igazgatóságba, amelynek elnökét az állam adja. A vezérigazgatót a befektetõk jelölhetik, személyét az igazgatóság háromnegyedének kell támogatnia. Szocialista si-
ker, hogy az OEP utódszervezete kormányhivatal lesz, s az is, hogy a kisebbségi részvények értékesítésénél a tervezett ötezer forint helyett felemelik a legkisebb licitárat, igaz, nem a szocialisták által javasolt 20 ezer forint lett pénztártagonként, hanem 12 ezer. Így 120 milliárdot vár az állam bevételként, ez a pénztár-stabilizáció mellett az egészségügy fejlesztését is szolgálja. A fejkvótaszabályokról az utolsó pillanatban is egyeztetett a koalíció, mert nem találta a megfelelõ a mechanizmust, vélhetõen ez bizottsági módosító indítványként kerül majd a Ház elé. Lerövidül a toborzás is: jövõ október és november alatt toborozhatnak tagokat – egymás területérõl is – a pénztárak, s három helyett egy pályázati forduló lesz.
■ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI KOALÍCIÓS MEGÁLLAPODÁSOK
Forrás: VG-gyûjtés
Kisebbségi tulajdonos jelöli a vezérigazgatót, akit az igazgatóság háromnegyedes többséggel választ Az igazgatóság 3-3 tagját az állam, illetve a kisebbségi tulajdonos delegálja, az igazgatóság elnökét az állam adja, senkinek nincs kettõs szavazata A kisebbségi részvények értékesítésénél pénztártagonként 12 ezer forint a legkisebb licitár Az OEP utódszervezete kormányhivatal A díjtétel- és a fejkvótabizottságokban az önkormányzatok képviselõje is részt vesz, a két testület csak javaslatot tesz 2008 októberében és novemberében folyik az ügyfelek toborzása Fejkvóta: a területi kiegyenlítõdésnek meg kell kezdõdnie; egy pályázati forduló
Nem lassul a hitelpiac BANKSZEKTOR. Újabb 71 milliárd forinttal növelték hiteleik állományát a háztartások októberben, ám a forint árfolyamának változását nem számítva 121 milliárdos lenne az emelkedés – derül ki a Magyar Nemzeti Bank statisztikáiból. A devizaalapú hitelek térhódítása tovább folytatódott a szektorban: állományuk egy hónap alatt csaknem százmilliárd forinttal duzzadt, ám a forintban nyilvántartott tételeknél 25,7 milliárdos mérséklõdést regisztrált az MNB. Ennek megfelelõen a devizahitelek aránya tovább emelkedett, most már hozzávetõleg 53 százalékos. A háztartási szektor hiteleinek állománya az október végéig számított egy év alatt 21,4 százalékkal nõtt. A bõvülésen belül a fogyasztási típusú kölcsönöké a nagyobb szelet, mennyiségük több mint harmadával – 2249,4 milliárd forintra – ugrott. A hiteleknél tapasztalt növekedést ugyanakkor – a fogyasztási kölcsö-
nökön belül is – a szabad felhasználású jelzáloghiteleknek köszönhetik a pénzügyi szolgáltatók: ezek mennyisége egyetlen hónap alatt 60,8 milliárd forinttal nõtt, és csak tízmilliárd jutott az egyéb típusúakra. (Érdekes, hogy az utóbbi idõben dinamikusan bõvülõ személyi kölcsönök állománya néhány milliárddal visszaesett októberben. Az év
Betétek és hitelek állománya (háztartásoknál, milliárd forint) 6500
betét
6000 5500 5000 hitel 4500 4000
2006. október–2007. október Forrás: MNB
VG-GRAFIKA
utolsó két hónapjában viszont ezeknél is viszonylag gyors emelkedés várható.) A szabad felhasználású jelzáloghitelek mennyisége ennek megfelelõen több mint másfélszeresére nõtt egy esztendõ alatt, ez komoly sikert jelent. A betéteknél már korántsem bizonyultak ennyire aktívnak a háztartások, bár az októberi 33,3 milliárdos növekmény nem tekinthetõ rossznak annak tükrében, hogy az idén több hónapban még mérséklõdött is az állomány. Tekintettel azonban arra, hogy a hiteleknél ismét nagyjából kétszer akkora növekedés mutatkozott, mint a megtakarításoknál, októberben tovább zárult a betét-hitel olló, és egyetlen jel sem mutat arra, hogy ez a folyamat a késõbbiekben megakadhatna. A háztartási betétek mennyisége egyébként egy év alatt 8,6 százalékkal emelkedett, s a hitelés a betétállományok közötti különbség több mint 50 százalékkal mérséklõdött.
VILÁGGAZDASÁG HETI ONLINE GAZDASÁGI TÜKÖR 2007. DECEMBER 7. ●
●
3
Munkaerõ Romániából LIBERALIZÁCIÓ. A munkaügyi tárca döntése szerint 2008 januárjától Magyarország korlátozások nélkül megnyitja munkaerõpiacát a Romániából érkezõ, felsõ-, közép-, alapfokú végzettséget és szakmunkás-bizonyítványt szerzett dolgozók elõtt. Keleti szomszédunk uniós csatlakozásával ugyanis csaknem egyharmaddal kevesebb román állampolgárságú munkavállaló jött hozzánk az idén, emellett az Ukrajnából, Szlovákiából érkezõk száma is csökkent. A Nemzetközi Migrációs Szervezet szerint a körülbelül 230 ezer külföldön dolgozó szlovák állampolgár egytizede talált foglalkoztatóra hazánkban. Míg itthon a hazai vállalatok kilenc százaléka nem talál az üres posztokra magyar munkaerõt, sõt külföldrõl – fõleg Szlovákiából, Romániából – is egyre nehezebben toboroz szakképzetteket, addig a magyarokat újabb és újabb állásajánlatokkal csábítják a régi uniós tagállamok. Ésszerû és hatékony migrációs stratégia nélkül azonban egyre kevésbé leszünk célpont a külföldi dolgozók számára, és a
Migránsok
(külföldön, évente, ezer fõ)
350 300
324
250
202
200 150
82
100
27
50 0
lengyel
VG-GRAFIKA
román
bolgár
magyar Forrás: IOM, OECD
brain drain, vagyis az agyelszívás folyamata is fokozódik. Hogy már most megcsappant Magyarország vonzereje, jól bizonyítja az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) statisztikája. Ebbõl kiderül: 2007 elsõ kilenc hónapjában a kiadott munkavállalási engedélyek, bejegyzett regisztrálások és zöldkártya-igazolások száma együttesen még a 43 ezret sem érte el, ez negyedével kevesebb, mint 2006 azonos idõszakában volt. Éves szinten 27 ezer magyar vállal külföldön munkát, ez a szám azonban nemcsak a szlovák számokhoz képest csekély, hanem régiós összehasonlításban is (lásd ábránkat). A munkaügyi tárca, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara korábbi elemzése szerint itthon 18 ezer körüli tartósan betöltetlen (egy éven túl üres) munkahely van, fõleg a feldolgozóipar, a pénzügyi szolgáltatások és az építõipar területén. Igaz, az üres álláshelyekre bõven jutna dolgozó, ha a munkaügyi központoknál regisztrált álláskeresõk képzettsége a hiányszakmákéval azonos lenne, vagy mobilabb lenne a magyar. Ez utóbbi tényezõ ahhoz is nélkülözhetetlen, hogy valaki más országbeli munkalehetõséget vállaljon el. Az ÁFSZ legfrissebb külföldi állásajánlatai alapján Angliába épp projektés tervezõmérnököket, mûszaki beszerzõket, mennyiségellenõröket, teherautósofõröket várnak Magyarországról, Írországba pedig lovaskocsi-hajtókat, Finnországba hegesztõket és mûvezetõnek mérnököket keresnek. A gond az, hogy éppen ezekre a szakemberekre lenne itthon is szükség.
Hírek Bértárgyalások az OÉT-ban Az ötödik bértárgyalási fordulóban sem jutottak elõbbre az Országos Érdekegyeztetõ Tanács (OÉT) oldalai. A munkavállalók hallani sem akarnak az ágazati béralkukról, a munkaadói oldal pedig csak akkor hajlandó egyeztetni a 2008as keresetnövekedési javaslatról, ha a veszélyeztetett ágazatokban sikerül középszintû megállapodást, ágazati kollektív szerzõdést kötni. A dolgozók érdekképviselete 10 százalékos keresetnövekedést szeretne elérni, a kormány ennél lényegesen alacsonyabb, 4,5 százalékos emelést javasolt még szeptember végén.
Ipari árak Az ipar belföldi értékesítési árai 2007. októberben az elõzõ hónaphoz képest 0,8, a tavaly októberivel összehasonlítva 4 százalékkal emelkedtek – számolt be a Központi Statisztikai Hivatal. Az exportértékesítés havi termelõi árai az elõzõ hónaphoz viszonyítva 0,1 százalékkal csökkentek, az egy évvel korábbiaknál 5,7 százalékkal voltak alacsonyabbak.
Beperelte a Molt az OMV Az osztrák OMV AG beperelte a Mol Nyrt.-t az illetékes magyarországi bíróságon. Reményei szerint a jog eszközével sikerül majd elhárítani az akadályokat magyarországi riválisa megszerzése elõl; a magyar olajcég a lépést az ellenséges közeledés folytatásának minõsítette. Eközben a Mol Földgázszállító Zrt. közös regionális gázszállító vállalat alapítását szorgalmazta.
Vegyes kép a kkv-knál KONJUNKTÚRA. A kis- és középvállalatok gazdasági várakozásai romlottak, míg a száz legnagyobb cégéi javultak novemberben. Az Ecostat nagyvállalati top 100 konjunktúraindexe 100,5 százalék, ez kedvezõbb az elõzõ havi értéknél, míg a kis- és középvállalati mutató 87,6 százalék, ez viszont elmarad a július óta mért viszonylag magas értékektõl. A kutatóintézet szakértõi ezt azzal magyarázzák, hogy a múlt évben hozott korrekciós intézkedések és a reformok következmé-
nyeként 2007-ben a gazdaság növekedési üteme jobban visszaesett a vártnál, s a fizetõképes kereslet minden társadalmi és gazdasági csoportnál szûkült. Eközben viszont kedvezõ fordulat állt be 2005-höz képest tavaly a kis- és közepes méretû vállalkozások kinnlevõségének alakulásában – derül ki a cégadat-szolgáltatással foglalkozó Opten Kft. legfrissebb elemzésébõl. A társas vállalkozások mérlegeinek összesített adataiból azt állapították meg, hogy a követelések árbevételhez
viszonyított aránya tavaly az egy évvel korábbi 84 százalékról a felére csökkent. A kedvezõ fordulatot nem a gazdaság állapotának a javulása okozta, hanem a 2005-ös kiugróan rossz arány kisimulása – jelentette ki Csorbai Hajnalka, az Opten Kft. stratégiai igazgatója –, hiszen három éve a kkv-k követelésállománya még csak az árbevétel 35 százalékát tette ki. Tavalyelõtt a gyors növekedés mögött az akkor meghonosodó új gyakorlat, a fizetési határidõk nagymértékû kitolása állt.
VILÁGGAZDASÁG HETI ONLINE GAZDASÁGI TÜKÖR 2007. DECEMBER 7. ●
●
4
Adóellenõrzések
PÁLYÁZAT. Az egyszerû technológiai fejlesztéseket megvalósító projekteknél megkezdõdött a kifizetés a 2007–13-as idõszakra szóló Új Magyarország fejlesztési terv nyerteseinek. Ormosy Gábor, a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ (Mag Zrt.) vezérigazgatója a Világgazdaságnak elmondta, hogy a Gazdaságfejlesztési és a Közép-Magyarország operatív program általuk kezelt pályázatai esetében több százmillió forint lehet az a támogatási összeg, amely az év végéig megjelenik a nyertesek számláján. Ha hibátlan az elszámolás, a benyújtott számlákat hatvan napon belül továbbítják kifizetésre a Magyar Államkincstárhoz. Az elszámolások megkönnyítését is szolgálta az az ügyfél-tájékoztató, amelyet az elmúlt napokban a Mag Zrt. szakemberei hat helyszínen – Gyõrött, Székesfehérváron, Miskolcon, Pécsett, Debrecenben és Szegeden – tartottak. Ezeken többen érdeklõdtek, lehet-e euróalapon számítani az árbevétel-növekedést exportõr vállalatok esetében. A válasz: igen; a B és a C típusú pályázatok nyertesei a vállalási idõszak végén választhatják az euróalapú számítást. Sokan megkérdezték: milyen igazolások szükségesek a szerzõdéskötéshez, mi a teendõ akkor, ha jobb szállítót vagy jobb eszközt találtak, mint amelyet a pályázatukban megjelöltek? Az érdeklõdõk megtudhatták, hogy van lehetõség a változtatásra, s az ehhez szükséges lap
FOTÓ: VG
Fizetik az EU-támogatást
Aki fel akarja venni a 25 százalékos elõleget, ezt a szerzõdéskötést követõ elsõ három hónapban teheti meg
ORMOSY GÁBOR.
megtalálható a szervezet honlapján (www.magzrt.hu). Módosítás esetén azonban mindenkor fontos ügyelni arra, hogy az ne legyen ellentétben a támogatási szerzõdés alapvetõ feltételeivel, a pályázat céljával – figyelmeztetett Ormosy. Egyúttal óvott a komplex beruházások esetében az egyszeri elszámolástól. Ennek kockázatát mindenkor a pályázónak kell vállalnia, s szerinte tanácsosabb élni a többlépcsõs elszámolás lehetõségével. Ehhez kapcsolódó hír, hogy mostantól adhatják be pályázataikat a kkv-k munkahelyi képzésekre. A Társadalmi megújulás operatív programban meghirdetett 2.1.5/07/1. kódjelû kiírás 3,022 milliárd forintos keretösszeggel mintegy 110 projekt megvalósításához járulhat hozzá.
Elektronikus útdíj FUVAROZÁS. Puhítanának a szoci- nék életbe. Ezt a biztonságos bevezetésalista képviselõk az úthasználattal arányos elektronikus díjfizetési rendszeren (ED) – értesült a Világgazdaság. A hoszszas koalíciós alkuk után a nyári szünet elõtti utolsó napon parlamenti áldást kapott közbeszerzési kiírás szerint a 3,5 tonnánál nehezebb gépjármûvek és jármûszerelvények számára 2009. január 1-jétõl vezetnék be az elektronikus díjfizetést a sztrádákon. A szocialisták most mégis változtatnának: csak a nagyobb, azaz a 7,5 tonna feletti jármûvekre szeretnék alkalmazni, mondván, ez kevésbé érintené a kis- és középvállalkozásokat. Másrészt az ED-rendszert a tervezettnél két évvel késõbb, csak 2011-ben léptet-
sel magyarázzák, és cáfolják, hogy ennek bármi köze is lenne a következõ, 2010-ben esedékes parlamenti választásokhoz. Lapunk információja szerint minderrõl kõkemény vita van, és egyelõre nincs politikai konszenzus, mikor és milyen díjak legyenek. Újabb fordulat várható az elektronikus útdíjfizetés közbeszerzésen elvérzett ellenõrzése kapcsán is. A Világgazdaság úgy tudja, hogy a legújabb elképzelések szerint állami feladat lenne az útdíjellenõrzés, így elkerülne az azt jelenleg végzõ Állami Autópálya Kezelõ Zrt.-tõl, és a Nemzeti Közlekedési Hatóság mûködtetné a rendszert.
APEH. Megfizetik-e a vállalkozások a minimumadót, vagyis kimutatnak-e a korrigált bevétel két százalékának megfelelõ adóalapot? Az elõzetes bejelentések szerint erre különösen figyel jövõre az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal. 2008-ban az induló vállalkozásokat is górcsõ alá veszik, legalább ötödüket ellenõriznie kell az APEH-nek. A kiválasztás során fontos szerepe lesz annak, hogy a vezetõ gazdasági tisztségviselõk korábban hol és milyen tevékenységet folytattak. Tavasszal lép életbe az a szabály, amely szerint a közbeszerzések körében az alvállalkozó köteles nullás adóigazolást bemutatni a fõvállalkozónak. A revizorok ennek betartását is figyelemmel kísérik majd. Mindezek mellett az APEH nem hanyagolja el a 2007-ben fokozottan ellenõrzött területeket sem. Ezek közé tartozik az áfacsalások felderítése, többek között a kereskedelem, az építõipar, a mezõgazdaság, az õrzõ-védõ és takarítási tevékenységet végzõk alapos vizsgálata. Az szja- és a tb-bevételek biztosítása érdekében fontos cél a feketefoglalkoztatás visszaszorítása, valamint a szokásos piaci ár vizsgálata. Kiemelt figyelemre számíthat többek között az autókereskedelem, a kozmetikai termékek, valamint a számítástechnikai és gépalkatrészek forgalmazása. A vagyonosodási vizsgálatok száma már az idén is bõven meghaladta a célul kitûzött tízezret, a megállapított adóhiány pedig 40 milliárd forint felé közelít. 2008-ban is 12–15 ezer vagyonosodási vizsgálatra számíthatunk. Jövõre az adóhatósági árverés és az adófizetés elektronikus útra terelése is megvalósul.
■ AKTUÁLIS MAKROADATOK GDP (2006, Mrd Ft) GDP (2007, Mrd Ft, becslés) GDP (III. név)1 GDP (III. név)2 Ipari termelés (szept.)1 Beruházások (III. negyedév)1 Beruházások (III. negyedév)2 Fogyasztói árak (okt.)1 Jegybanki irányadó kamat (%) ÁHT-hiány (2007. jan.–okt., Mrd Ft) Munkanélk. (aug.–okt., %) Reálkeresetek (jan.–szept.)1 1
Forrás: VG-gyûjtés
23 753 25 485 1,0 0,3 8,7 -2,5 0,1 6,7 7,5 1196,9 7,3 –5,6
Éves változás (%). 2 Negyedéves változás (%).
VILÁGGAZDASÁG HETI ONLINE GAZDASÁGI TÜKÖR 2007. DECEMBER 7. ●
●
5
Árfolyamok heti alakulása Az euró árfolyama
A dollár árfolyama
(forint)
A svájci frank árfolyama
(forint)
253,2
190,6
253,0
190,4
252,8
....
…
252,6
173,0
153,4
252,4
172,8
153,3
252,2
172,6
153,2
252,0
172,4
153,1
251,8
172,2
153,0
251,6
172,0
152,9
251,4
171,8
152,8
171,6
152,7
251,2
2007. január 2. 250,99
156,4 2007. január 2. 190,52
152,6
2007. november 30.–december 6. Forrás: Bloomberg
VG-GRAFIKA
Az euró árfolyama
2007. november 30.–december 6. Forrás: Bloomberg
VG-GRAFIKA
BUX index
(dollár)
2007. november 30.–december 6.
FTSE-100 index
(pont)
26 100
6480
1,473
26 000
6460
1,471
25 900
6440
25 800
(pont)
6420
25 700
1,467
Forrás: Bloomberg
VG-GRAFIKA
1,475
1,469
2007. január 2. 156,32
156,3
171,4
251,0
(forint)
6400
25 600 1,465
6380 25 500
1,463 1,461 ... 1,317
6360
25 400
2007. január 2. 1,317
25 300
3640
…
6320
24 900
2007. január 2. 24 844
… 2007. január 2. 6220
1,316
24 800 2007. november 30.–december 6. Forrás: Bloomberg
VG-GRAFIKA
Xetra DAX index
6220 2007. november 30.–december 6. Forrás: Bloomberg
VG-GRAFIKA
Dow Jones ipari index
(pont)
7940
Forrás: Bloomberg
A brent hordónkénti ára
(pont)
13 500
7920
2007. november 30.–december 6. VG-GRAFIKA
(dollár)
90,0 89,6
13 450
7900
89,2 13 400
7880
88,8 13 350
7860 7840
88,4 88,0
13 300
7820
87,6
13 250
7800
87,2 …
… 6600
... 2007. január 2. 6596
12 500
6580 Forrás: Bloomberg
2007. január 2. 61,05
60,8
12 450 2007. november 30.–december 6.
VG-GRAFIKA
61,2
2007. január 2. 12 463 2007. november 30.–december 6. Forrás: Bloomberg
VG-GRAFIKA
2007. november 30.–december 6. Forrás: Bloomberg
VG-GRAFIKA
Megyjegyzés: a 17 óra 45 perckor levett napi adatok alapján.
VILÁGGAZDASÁG HETI ONLINE GAZDASÁGI TÜKÖR 2007. DECEMBER 7. ●
●
6
