Vigyázz, kész, futtatás!
Impresszum
Kiadta: Csalán Környezet- és Természetvédő Egyesület 8200 Veszprém, Rákóczi F. u. 3. Tel.: 88/578-390 • Fax: 88/578-391 E-mail:
[email protected] • www.csalan.hu Adószám: 18925238-2-19 Bankszámlaszám: 11600006-00000000-02978495 Illusztrációk: Ring Júlia Nyomda: Horváth Nyomda Felhasznált irodalom: Cerstin Finke, Julia Osterhoff: Zöld homlokzatok, Cser Kiadó, 2002. A kiadvány újrahasznosított papírra készült. 2010. december
Dióhéjban a zöld homlokzatokról
A zöldfelületek jelentőségét mára már nem kérdőjelezi meg senki, mégis keveseknek jut még eszébe, hogy a faültetés, kertészkedés mellett épületek zöldítésével is növelhetjük a zöldfelületek nagyságát. Ennek egyik módja lehet a zöldtetők kialakítása, ugyanakkor méltatlanul ritkán jut eszünkbe épületeink növényekkel való befuttatása. A zöld homlokzatok ökológiai kedvező adottságuk mellett szigetelő hatásuknak köszönhetően is jelentős szerepet játszanak otthonaink melegének megőrzésében, miközben párásítják, pormentesítik és egyben oxigénnel dúsítják a levegőt.
A kiadvány célja, hogy útmutatást adjon otthonod növényekkel történő befuttatásához, mivel az így kialakított zöld homlokzat hozzájárul az épület megóvásához, ugyanakkor jó hatással van a környezetvédelemre és az emberek jó közérzetére.
Amiért érdemes a házunkat befuttatni…
A falra futtatott növényzet kiegészítő védelmet nyújt a falnak
Jobb hőszigetelés, kisebb fűtésköltség
Ezen védelem annak köszönhető, hogy a növények levélzete a falon tömör takarót alkot, ami gyengíti a falat érő időjárási hatásokat, másrészt csökkenti annak fizikai és kémiai igénybevételét. A befuttatott réteg alatt a falat nem veszi igénybe a záporeső erodáló hatása, mert a növénytakaró felfogja és levezeti az esőt. Ez megvédi a falakat a mállástól, így a fal befuttatásával ritkábban válik szükségessé a fal felújítása.
Télen az örökzöld növényzet alatt a fal felületi hőmérséklete 20C-kal nagyobb, mint a növény nélkülié. Szigetelő hatásuknak köszönhetően a zöld homlokzatok a fűtési költségeket 5 - 38%-kal csökkentik, ezzel együtt a kibocsátott széndioxid és egyéb káros anyagok mennyisége is csökkenthető.
Szárazabb, jobban hőszigetelő falak Mivel a fal nedvességtartalmát elsősorban az esőterhelés határozza meg, a teljesen kifejlődött levélzetű befuttatott falak szárazabbak, mint a növényzet nélküliek. Teljességgel alaptalan az attól való félelem, hogy az ép falon a növényzet nedvességből adódó károkat okozna. A szárazabb falaknak kisebb a hővezető képességük, következésképp jobb a hőszigetelésük.
A futónövényekkel befuttatott házakban kisebb a nyári hőség A déli falak nyári védelme a napsugárzás és a felmelegedés ellen megoldható
a fal növényzettel való befuttatásával. A futónövények jól megvédik a falat a napsugárzástól, mivel a növények leveleiket mindig a beeső napsugarakra optimális szögben állítják. Így a napsugárzás akár 80%-át is távol tartják a homlokzattól. A befuttatott fal hőmérséklete nyáron akár 300C-kal is kisebb lehet, mint a csupasz falé. A befuttatott homlokzatok hűsítő hatása abban is rejlik, hogy a növények a napenergia akár 70%-át is a víz elpárologtatására fordítják, ami egyúttal a levegő páratartalmát is növeli. A faltól akár 1 méteres távolságban is érezhető még a futónövények hűsítő hatása.
A tévhitek megdőlnek…
Tévhit 1: A futónövények tönkreteszik a vakolatot Tény 1: A futónövények nem teszik tönkre a vakolatot
Tévhit 2: A növényektől vizesedik a fal Tény 2: A növényektől nemhogy vizesedik a fal, de szárazabb…
Nem, a futónövény nem teszi tönkre a ház vakolatát. Ha ép vakolatú falra futtatunk, a növények kapaszkodó hajtásai és léggyökerei nem tudnak kárt tenni benne, sőt, a teljesen kifejlődött levélzettel a falak szárazabbak, és védettebbek a különféle környezeti hatásokkal szemben.
Alaptalan az a félelem is, hogy az ép falat a növényzet nedvesíti. Épp ellenkezőleg. A növények felfogják az egyébként falat érő esőt, és ezáltal védik a falat az elázás okozta problémáktól (pl. mállás).
Tévhit 3: Sok lesz a rovar a házon/házban Tény 3: Nem lesz a házon/házban több a rovar Kutatási eredmények igazolják, hogy a rovarok előfordulása a befuttatott házakban sem gyakoribb, mint csupasz falak esetén, így ezen elgondolás is alaptalannak bizonyul.
Tévhit 4: A növények benövik az ablakot Tény 4: Támasztókeretre futó növény választásánál tökéletesen irányítható a növény terjeszkedésének mértéke Nem megfelelően kialakított zöld homlokzat esetén a növények valóban elérhetik a tőlük védeni kívánt területeket is, mint amilyenek az ablakok. Ezen azonban tudunk segíteni azzal, hogy támasztókeretre futó növényt választunk és a támasztókeret, valamint a védendő elemek között biztonsági távolságot tartunk (min. 0,5 méter).
Amit az előírásokról tudni érdemes
A homlokzat tervezésekor mindenképpen érdemes megismerned azokat az előírásokat, melyek lakóhelyeden zöld homlokzat kialakítására vonatkoznak. Ezekről a települések önkormányzatának építési osztálya tud felvilágosítást nyújtani. Általában a zöld homlokzatok kialakítása nem építési engedély köteles tevékenység, de az esetleges támasztékoknak illeszkedniük kell a településképre vonatkozó előírásokhoz, valamint megfelelő teherbírásúnak is kell lenniük. Nem csak a
támasztékok, de a virágládák és a védőberendezések elhelyezésekor is fontos szempont, hogy az ne jelenthessen veszélyt senkire és semmire, továbbá a tervezést érdemes úgy végezni, hogy az öntözővíz és a növényekről lehulló szennyeződés senkinek ne adjon okot a panaszra. Műemlékvédelem alatt álló épületeknél a homlokzat befuttatására engedélyre lehet szükség.
Ha a növények telepítésére, a támasztékok, növénytartók vagy védőberendezések elhelyezésére közterületet is igénybe kívánunk venni, akkor területhasználati engedélyre van szükségünk, melyet az illetékes önkormányzattól szerezhetünk be. Amennyiben többlakásos társasházat szeretnél befuttatni, a többi lakástulajdonos beleegyezése, társasház esetén a tulajdonosok közösségének beleegyezése szükséges.
A futtatandó növények kiválasztása előtt fel kell mérnünk az épület adottságait. Bár minden homlokzat befuttatható, fontos ismernünk néhány alapvető szempontot, hogy valóban jól sikerült futtatásról beszélhessünk. A tervezés során így vegyük figyelembe az épület építészeti adottságait, a növények tulajdonságait és a támasztékok kínálatát. Ezekhez azonban ismeretekre van szükségünk. Lássuk őket sorban!
Az épület adottságai
A homlokzat számtalan olyan tényezővel rendelkezik, melyet figyelembe kell vennünk a befuttatás tervezésekor. Ilyen a homlokzat magassága, a futónövényektől védendő területek, a homlokzaton elhelyezett szerkezeti elemek, önkapaszkodó növényeknél a vakolat teherbíró képessége és a homlokzat állapota. A homlokzat magassága meghatározza, hogy milyen növényt választhatunk. Amennyiben a homlokzat alacsonyabb, mint a növény növekedési magassága, úgy a növény fel-
futhat a tetőre, melyben komoly károkat tud okozni. Lapos tető esetén sem ajánlott a növények felengedése a tetőre, mert megakadályozzák annak kiszáradását. Támasztékra futó növény választásával elkerülhető a tetőre futás azzal, hogy a támaszték és a tető között megfelelő távolságot (min. ½ méter) tartunk. Futónövényektől védendő terület esetén – ez pl. ablak, vagy sorház esetén a szomszéd – inkább támasztékra futó növényt válasszunk, mely futása a támaszték elhelyezésével irányítható.
Napjaink épületei kiváló lehetőségeket nyújtanak a befuttatásra, mivel meglehetősen egyszerű homlokzatúak. Ezen épületek ablakainak benövését rendszeres metszéssel (lassan növő növényeknél lehet ez csak ideális) is megakadályozhatjuk azon túl, hogy támasztékkal irányítjuk. A homlokzat építészeti kialakítására is érdemes tekintettel lennünk, és – különösen a történelmi épületeknél – nem szabad az épület különlegességeit, csodáit a zöld homlokzattal elfednünk. A befuttatásnál figyelemmel kell lennünk a homlokzaton lévő szerkezeti elemekre is. Ilyenek az ereszcsatorna, lefolyócső, szellőzőnyílás. A lefolyócsövek és falhoronyban
vezetett csövek mellé ültetett növények kockázatot jelenthetnek – különösen akkor, ha azok hajtásvastagsága idővel jelentős méretűvé válik, vagy ha csavarodásra hajlamos a növény (pl. lilaakác), esetleg negatív fototrópos (fénytől távolodó irányba nő). A negatív fototrópos növények listája a kiadvány 19. oldalán található. Hasonlóan legyünk elővigyázatosak a villámhárítóval, a falon kívül vezetett vezetékekkel, csövekkel is. A negatív fototrópos növények benőhetnek a szellőzőnyílásokba, redőnyszekrényekbe is, majd ott tovább erősödve komoly problémákat jelenthetnek. Ezért a futtatás tervezésekor mindig vegyük figyelembe a homlokzat kialakítását, és ahhoz illeszkedő növényt válasszunk.
Önkapaszkodó növényeknél a terhet a vakolat viseli, így mindenképpen csak ép vakolatú falra futtassunk ilyen növényeket.
Gondolnunk kell arra is, hogy a falaknak meg kell tartaniuk a növények tömegét és a szélterhelést is bírniuk kell. Ehhez jön még a támasztékok tömege. Az így kialakult többletterhelés az épület teherbíró képességéhez képest általában elhanyagolható, mégis legyünk tekintettel arra, hogy az épület teherviselő és nem teherviselő falakból áll, melyek ismerete fontos a támasztékok felszerelésekor. Amennyiben nem teherviselő falra kívánunk támasztékot felszerelni, kérjük szakemberek segítségét.
Önkapaszkodó növényeknél a terhet a vakolat viseli, így ha a vakolat teherbíró képessége kicsi (pl. hőszigetelő vakolatrendszerek), a közvetlen befuttatás komoly károkat okozhat, de legyünk akkor is óvatosak, ha a vakolat teherbíró képessége jó. Ez esetben se futtassuk be a falakat nagy fajlagos tömegű önkapaszkodó növényekkel (pl. közönséges borostyán) két emeletnél magasabbra.
Támaszték alkalmazásával azonban a magasságnak csak a növény növekedési tulajdonsága szab határt. Örökzöld növénnyel történő futtatásnál egyébként a falak rendszeres ellenőrzésére külön figyelnünk kell, mivel a falat a növénytakaró miatt sohasem látjuk. Önkapaszkodó növények választásakor csak kifogástalan állapotú homlokzat esetén lehetünk biztosak abban, hogy a növények nem fognak kárt tenni a falban, ezért alaposan nézzük meg, hogy nincsenek-e repedések, szétmállott téglák, fugák. Ezen problémák megszüntetését követően
szabad csak önkapaszkodó növényekkel befuttatni a homlokzatot. Amennyiben épnek látjuk a vakolatot, de már öreg, kérjük ki szakember véleményét a közvetlen befuttatásról. Öntapadó növények használata előtt mindenképpen érdemes a fal közelgő tatarozását előbbre hozni. A sérült falak támasztékos befuttatása semmilyen gondot nem jelent, de a támasztékokat a fal teherviselő elemeihez kell erősíteni. Ha a homlokzat közvetlen befuttatásával kapcsolatban kételyünk lenne, válasszuk a támasztékra futó növényeket.
A támasztékokról
Vannak növények, melyek önkapaszkodóak, így nem igényelnek semmiféle támasztékot. Azonban önkapaszkodó növényeket: - csak kifogástalan állapotú, ép vakolattal rendelkező falfelületre futtassunk fel, - ne futtassunk porladó betonfelületre, - ne válasszunk, ha rendszeres karbantartást igénylő a fal (pl. fafalakat rendszeresen el kell látnunk favédő bevonattal, festett falakat is rendszeresen újra kell festeni), - nyomtalanul a falról eltávolítani szinte lehetetlen,
- csak megfelelő teherbíró képességű vakolatra futtassuk fel. Mint az látható, sok esetben jobb, ha támaszték alkalmazása mellett döntünk. A támasztékok fajtáját azonban az ültetendő növény igényeihez, az épülethez való rögzítés lehetőségeihez és a támaszték anyagához érdemes igazítanunk. A támasztékok anyaga lehet fa, fém, műanyag. Ennek eldöntésében szempont lehet a zöld homlokzat tervezett élettartama, a karbantartás gyakorisága, a támaszték szükséges teherbírása, illetve a támaszték illeszkedése a homlokzat képéhez.
A támasztékok fajtái
A támasztékok fontos méretei: - faltól való távolság (ez legyen nagyobb, mint a növény max. hajtásainak átmérője) - a támaszték átmérője/kerülete (ez feleljen meg a növény igényeinek) - a támaszték függőleges és vízszintes elemeinek távolsága (min. kétszer akkora legyen, mint a növény max. hajtásátmérője)
Melyik növényhez milyen támaszték szükséges? Megtudhatja a következő táblázatból!
Kapaszkodási forma
Támaszték
Önkapaszkodók (gyökérrel/ tapadókoronggal kapaszkodók)
Ritkán szükséges
Csavarodók
Szükséges
Szárkaccsal kapaszkodók
Szükséges
Levéllel és levélnyéllel kapaszkodók
Alkalmas rendszerek
Támaszték elhelyezése
Huzalok, kötelek, rácsok, lécek
Vízszintesen vagy pontszerűen kikötve
Huzalok, rudak, csövek Függőlegesen, (esetleg csúszásgátló- rombusz alakú rácsok val), rácsok (derékszögű rácsok)
Ollós rácsok, vasbetéthálók, rács alakú kötélszerkezetek, rudak
Derékszögű/rombusz alakú rácsok (vízszintesen)
Szükséges
Ollós rácsok, vasbetéthálók, rács alakú kötélszerkezetek, rudak
Derékszögű/ rombusz alakú rácsok (vízszintesen)
Támaszkodva akaszkodók
Szükséges
Lécek, rudak, huzalok, rácsok, kötélszerkezetek
Vízszintesen
Redélyfák
Szükséges
Lécek, rudak, feszített huzalszerkezetek (rácsok)
Függőlegesen (vízszintesen, derékszögű rács)
Támaszték (magasság/szélesség)
Támaszték rácsosztása
Támaszték alakja
Támaszték kerülete
60…100
15…60
Tetszőleges
Tetszőleges
50…200 20…80 (30…50)
20…200
Kerek (szögletes)
Max. 15/ Max. 5
5…20
30…40
10…20
Tetszőleges
Max. 6/ Max. 2
10…20
Max. 6/ Max. 2
5…20
15…30
5…20
Tetszőleges
Faltól való távolság
(5)
40…50
30…60 (50)
Tetszőleges
Tetszőleges
5…20
40…80/ 35…50
-
Tetszőleges
Tetszőleges
15…70
Milyen növényt válasszunk?
A növények kiválasztási szempontjai között szerepel a telepítési hely iránti igényük, a növények növekedési tulajdonságai és a külső megjelenés. Ezek közül a telepítési hely iránti igényeiknek meghatározó szerepe van, mivel az erősen hat a növekedési tulajdonságokra és a külső megjelenésre is. A növények kapaszkodási formájuk szerint lehetnek önkapaszkodók és támasztékot igénylők. Támasztékot igényelnek a csavarodó, a kacsos és a támaszkodva akaszkodó növények.
Az önkapaszkodó növények tapadószerveikkel (gyökérrel vagy tapadókoronggal) rögzítik magukat a falon. A csavarodó növények hajtásai a támaszték köré fonódnak. A kacsos növényeknél a növény valamely szerve alakul át kaccsá, mely körülöleli a támasztékot. A támasztékra akaszkodók (pl. rózsák) töviseikkel vagy rövid oldalhajtásaikkal segítik a tartást. Minden olyan falnál, amelyen tágulási hézagok vagy szellőzőnyílások vannak, kerüljük a negatív fototrópos, a csavarodó és a különösen vastag hajtásvastagságot képző növények használatát.
A gyökérrel kapaszkodó (pl. trombitacserjék) a hajtás fénnyel ellentétes oldalán rövid tapadógyökereket hajtanak, mely a házfal legapróbb pórusaiban és kitüremkedéseiben meg tud kapaszkodni. A tapadógyökerek nem vesznek fel sem vizet sem tápanyagot. A tapadókorongos kacsos növények (pl. vadszőlő) elágazó kacsai végén tapadóanyag válik ki, ha a hajtás a falhoz ér. Ez a váladék rögzíti elsőként a növényt a falhoz, majd kialakul a tapadókorong is, mely a fal legkisebb repedéseiben, egyenetlenségeiben képes megkapaszkodni.
A növények kiválasztásánál a kapaszkodási forma mellett a növekedési tulajdonságokat és a külső megjelenést is figyelembe kell venni. Negatív fototrópos növények - trombitacserje (Camsis sp.) - kínai iszalag (Fallopia aubertii) - borostyánfélék (Hedera sp.) - vadszőlők (Parthenocissus sp.) - lilaakác (Wisteria sp.)
Gyökérrel kapaszkodó (pl. japán hortenzia)
Támaszkodva akaszkodó (pl. rózsa)
Csavarodó (pl. vadkomló)
Levélnyéllel kapaszkodó (pl. iszalag)
Tapadókorongos ágkacs (pl. vadszőlő)
Az önkapaszkodó növények falról való maradéktalan eltávolítása szinte lehetetlen. Támasztékra futó növény választásával azonban ez elkerülhető.
Futónövények és növekedési tulajdonságaik
Magyar név
Latin név
1
Ötlevelű akébia
Akebia quinata
2
Pipavirágú farkasalma
Aristolochia macrophylla
3
Trombitafolyondár
Campsis radicans
4
Hibrid trombitacserje
Campsis x tagliabuana
5
Illatos iszalag
Clematis flammula
6
Hegyi iszalag
Clematis montana
7
Sárga iszalag
Clematis tangutica
8
Nagyvirágú iszalagok
Clematis-hibridek
9
Közönséges borostyán
Hedera helix
10
Nagyvirágú lednek
Lathyrus latifolius
11
Jerikói lonc
Lonicera caprifolium
12
Borostáslevelű lonc
Lonicera henryi Erős
13
Erdei lonc
Lonicera periclymenum
14
Magyar lonc
Lonicera x tellmanniana
15
Ötlevélkéjű vadszőlő
Parthenocissus quinquefolia
16
Háromkaréjú vadszőlő
Parthenocissus tricuspidata
17
Selyemfolyondár
Periploca graeca
18
Futórózsa
Rosa sp.
19
Bortermő szőlő
Vitis vinifera
20
Kínai lilaakác
Wisteria sinensis
Kapaszkodási forma
Növekedési magasság (m)
szélesség (m)
Csavarodó /savanyú talajt igényel/
4-10
2-4
Erős csavarodó
5-11
2-4
Gyökérrel kapaszkodó
6-12
3-6
Gyökérrel kapaszkodó
4-8
3-6
Levélnyéllel kapaszkodó
2-3
1-2
Levélnyéllel kapaszkodó
5-10
2-6
Levélnyéllel kapaszkodó
3-6
1-3
Levélnyéllel kapaszkodók
2-6
1-3
10-30
3-19
Levélkaccsal kapaszkodó /egynyári/
1-3
1
Csavarodó
3-7
1-4
Csavarodó
3-10
2->3
Csavarodó
2-7
2-4
Csavarodó
4-7
3-4
Tapadókorongos kacsos
8-20
8-12
Tapadókorongos kacsos
8-22
5-10
Erős csavarodó
3-10
2-4
Támaszkodva akaszkodó
2-8
1-5
Szárkaccsal kapaszkodó
6-30
3-6
Erős csavarodó
6-30
1-10
Gyökérrel kapaszkodó
www.csalan.hu
A Csalán Egyesület azon dolgozik, hogy közelebb hozza Veszprém és környékének lakóihoz az egészséges táplálkozást, a természetes környezetet és a méregmentes életet.
Támogatta Izland, Lichtenstein és Norvégia, az EGT Finanszírozási Mechanizmuson és a Norvég Finanszírozási Mechanizmuson keresztül.