KSZ 603 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM
DIPLOMAMUNKA
2001
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM
DIPLOMAMUNKA
- 2001 -
1 .sz. példány
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Ny t. szám:
DIPLOMAMUNKA Különleges alakulat tevékenysége a nem háborús katonai műveletekben. (tanulmány)
Készítette: Kovács Csaba százados KVKSZ- 6 - 2001 -
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM HADTUDOMÁNYI KAR Hadműveleti-harcászati tanszék
Feladatlap
f
r
DIPLOMAMUNKA KIDOLGOZÁSARA
Kovács Csaba szds.
KVKSZ-6
A 2000/2001. tanulmányi évben a következő diplomamunkát köteles elkészíteni: A diplomamunka címe: Különleges alakulat tevékenysége a nem háborús katonai műveletekben. A kidolgozás módja és a kidolgozáshoz szükséges alaphelyzet (harcászati, hadműveleti helyzet, induló adatok stb.) rövid leírása: Tanulmány.
Kidolgozandó okmányok: Tanulmány a szükséges mellkéletekkel. Konzulens: Prof. Kőszegvári Tibor Bíráló: Ughy Antal ezredes Budapest, 2000. június
-n. f
A
(Dr. Hajdú István ezredes) tanszékvezető A diplomamunka osztályzata: Budapest, 2001
\uii
aláírás
Kőszegvári Tibor DSc egyetemi tanár
Konzulensi vélemény Kovács Csaba százados diplomamunkájáról Kovács Csaba százados ez év elején keresett fel és kérte, hogy konzulensként segítsem a „Különleges alakulat tevékenysége a nem háborús katonai műveletekben " című diplomamunkája elkészítésében. A huzamos ideig tartó közös munka alapján kialakult véleményem az alábbi: 1.
Kovács szds. által választott diplomamunka témája igen aktuális és kapcsolódik az egyetemen folyó tudományos kutatásokhoz, valamint a doktori képzéshez.
2.
Kovács szds. fegyelmezett és szorgalmas tiszt. Nagyon jól reagált észrevételeimre és tanácsaimra, amelyeket felhasznált az irodalomkutatásban és a diplomamunka kidolgozásában.
3.
Számos konzultáció során megbeszéltük a dolgozat szerkezetét és az egyes fejezetek főbb tartalmi kérdéseit.
4.
A diplomamunka kéziratát átolvastam és a szerzővel javíttattam az általam hibásnak talált részeket.
5.
Kovács szds. tevékenységével és a kidolgozott munkával igazolta azt, hogy alkalmas egy adott tudományos téma kutatására és színvonalas kidolgozására.
Az elkészített dolgozat szerkezete korrekt, a téma kifejtése logikus, stílusa gördülékeny. A kidolgozás alkalmas arra, hogy a témában kutatók és a téma iránt érdeklődők számára hasznos olvasmányként kerüljön felhasználásra. Diplomamunkaként történő elfogadását javaslom! Budapest, 2001. június
\U - e n. /
'
-c- \
•
r. Kőszegvári Tibor DSc) konzulens
* , * "*VC-jSSí'isSSSft *•*&'
Ughy Antal ezredes Honvéd Vezérkar
Bírálói vélemény Kovács Csaba százados diplomamunkájáról
Kovács Csaba százados „Különleges alakulat tevékenysége a nem háborús katonai műveletekben" című diplomamunkájának bírálata során az alábbiakat állapítom meg: A diplomamunka témája aktuális és szervesen kapcsolódik a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen folyó oktatáshoz, valamint tudományos tevékenységhez. A diplomamunka eleget tesz a formai és tartalmi követelményeknek. A munka szerkezeti felépítése logikus, az egyes fejezetek kidolgozása maradéktalanul megfelel az elvárásoknak. A kidolgozó a munkával bizonyította, hogy kellően jártas a témában illetve annak kutatásában Véleményem szerint munka a továbbiakban eredményesen felhasználható az egyetemen folyó oktatásban és a kidolgozó doktori kutatómunkájában. A diplomamunka szóbeli védésére a következő felkészülési kérdéseket adom meg: 1. Mi tesz „különlegessé" egy alakulatot és egy katonai műveletet? 2. Véleménye szerint a magyar haderőben elképzelhető - e ilyen jellegű alakulat és milyen feladatrendszerrel alkalmazná? Budapest, 2001. Június 20 - án.
Á^O/>L^J yf~Oifv/
\J
Uany Antal ezredes bíráló
A védést lefolytató bizottság értékelése:
0
%ude&(y\{- .
TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS
8
1. 2. GLOBÁLIS KIHÍVÁSOK, A BIZTONSÁGOT VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK
8
1. 3. A BIZTONSÁGOT VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK
9 10
1. 4. MAGYARORSZÁG AZ ÚJ ÉVEZREDBEN
2. A KÜLÖNLEGES EGYSÉGEK KIALAKULÁSA ÉS TÖRTÉNETE
11
2. 1. KÜLÖNLEGES ALAKULATOK KIALAKULÁSA
11
2. 2. KÜLÖNLEGES ALAKULATOK AZ ÓKORBAN ÉS A KÖZÉPKORBAN
12
2. 3. KÜLÖNLEGES ALAKULATOK A LEGÚJABB KORBAN
13
2. 4. NAPJAINK NÉHÁNY KÜLÖNLEGES ALAKULATA
14
3. A NEM HÁBORÚS KATONAI MŰVELETEK
16
3. 1. A STRATÉGIAI KÖRNYEZET
16
3. 2. A NEM HÁBORÚS KATONAI MÜVELETEK FOGALMA, CÉLJAI, JELLEMZŐI
17
3. 3. A NEM HÁBORÚS KATONAI MŰVELETEK CÉLJAI
18
3. 4. A NEM HÁBORÚS KATONAI MŰVELETEK JELLEMZŐI
18
3. 5. A NEM HÁBORÚS KATONAI MŰVELETEK TÍPUSAI
19
3. 6. A N A T O ÁLTAL FOGANATOSÍTOTT NEM HÁBORÚS KATONAI MŰVELETEK
19
3. 3. 3. 3. 3. 3. 3. 3.
6. 1. Béketámogató műveletek (Peace Support Operations) 6. 2. Békefenntartó műveletek (Peacekeeping, PK) 6. 3. Konfliktus megelőzés 6. 4, Béketeremtés (Peacemaking) 6. 5. Békeépítés (Peacebuilding) 6. 6. Humanitárius műveletek (Humanitarian Operations) 6. 7. Humanitárius műveletek (A béketámogató műveleteken kívül) 6. 8. Kutató — mentő műveletek (Search And Rescue Operations)
19 20 20 21 21 21 22 22
3. 7. NEM N A T O ÁLTAL FOGANATOSÍTOTT NEM HÁBORÚS KATONAI MÜVELETEK (NEMZETI, BILATERÁLIS ÉS TÖBBNEMZETISÉGŰ MŰVELETEK)
3. 7. 1. Felkelés elleni műveletek (Counterinsurgency) 3. 7. 2. Terrorizmus elleni harc (Counterterrorism) 3. 7. 3. Nem harcolókat kiürítő műveletek (Noncombatant Evacuation) 3. 7. 4. Katonai segély /polgári hatóságok támogatása (Military Assistance) 3. 7. 5. Szankciók foganatosítása 3. 7. 6. Kábítószer ellenes műveletek (Counterdrug Operations) 4. A KÜLÖNLEGES ALAKULATOK HELYE, SZEREPE A NEM HÁBORÚS KATONAI MÜVELETEKBEN 4. 1. KÜLÖNLEGES MŰVELETEK
23
23 23 24 25 25 25 26 27
4. 2. A különleges műveletek fajtái 28 4. 2. 1. A nem hagyományos hadviselés (Unconventional Warfare, UW) 29 4. 2. 2. Közvetlen akciók (Direct A ction, DA) 30 4. 2. 3. Különleges felderítés (Special Reconnaissance, SR) 30 4. 2. 4. Belrendvédelem külföldön (Foreign Internál Defense, FID) 30 4. 2. 5. Terrorizmus elleni harc (Counterterrorism, CT) 30 4. 2, 6. Tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozása (Counterproliferation ofWeapons of Mass Destruction) 31 4. 2. 7. Lélektani hadviselés (Psychological Operations, PSYOP) 31 4. 2. 8. Polgári - katonai műveletek (Civil Affairs, Civil Military Co-operation) 31 4. 2. 9. Információs hadviselés (Information Operations, 10) 31 4. 2. 10. Humanitárius műveletek (Humanitarian Assistance, HA) 32 4. 2. 10. Kábítószer elleni műveletek (Counterdrug A ctivities) 32 4. 2. 11. Koalíciós erők támogatása (Coalition Support) 32 4. 2. 12. Biztonsági segélynyújtás (Security Assistance) 32
4. 2. 13. Harci kutató - mentő műveletek (Combat Search And Rescue, CSARJ 4. 2. 14. Aknák elleni tevékenység (Countermine Activities, CM) 4. 2. 15. Speciális vagy egyéb tevékenységek (Special Activities) 4. 3. A KÜLÖNLEGES MŰVELETEK SIKERESSÉGÉT BIZTOSÍTÓ TÉNYEZŐK
A KÜLÖNLEGES MŰVELETEK SIKERÉT AZ ALÁBBI TÉNYEZŐK BIZTOSÍTJÁK: 4. 4. A KÜLÖNLEGES MŰVELETEK JELLEMZŐI: 4. 5. A KÜLÖNLEGES ALAKULATOK KIJUTTATÁSA
4. 5. 1. Atszivárgás 4. 5. 2. Hátrahagyás 4. 5. 3. Gyalogosan történő kijuttatás 4. 5. 4. Légi szállítás 4. 5. 5. Vízen történő kijuttatás 4. 5. 6. Ejtőernyős bevetés 4. 5. 7. Gépjárműves szállítás 4. 6. A KÜLÖNLEGES ALAKULATOK FELSZERELÉSE, FEGYVERZETE
4. 6. 1. Öltözet 4. 6. 2. Lábbeli 4. 6. 3. Felszerelés 4. 6. 4. Védőfelszerelések 4. 6. 5. Fegyverzet Maroklőfegyverek Gépkarabélyok, géppisztolyok Támogató fegyverek 4. 6. 6. Különleges felszerelési tárgyak
32 33 33 34
34 34 35
36 36 36 37 37 37 39 40
40 41 41 42 42 43 43 44 44
4. 7. A KÜLÖNLEGES ALAKULATOK ELLÁTÁSA, UTÁNPÓTLÁSA 4. 8. A KÜLÖNLEGES ALAKULATOK KIKÉPZÉSE 4. 9. A KÜLÖNLEGES ALAKULATOK VEZETÉSE
45 46 47
4. 10. A KÜLÖNLEGES ALAKULATOK TEVÉKENYSÉGE A NEM HÁBORÚS KATONAI MŰVELETEKBEN
48
5. ÖSSZEGZÉS
50
6. MELLÉKLETEK
52
7. FELHASZNÁLT IRODALOM
55
8. VÉGJEGYZET
55
1. BEVEZETÉS
Dolgozatom témájának kiválasztásában elsősorban személyes érzelmek vezettek. A különleges alakulatok iránti vonzódásom végigkísért eddigi pályafutásom során egészen a gyermekkori romantikus „indiánosditól" kezdve az ejtőernyős ugrásaimon és az akkori Rendőrség Különleges Szolgálatánál (ma Terrorelhárító Szolgálat) töltött két hetes kiképzésen, az egykori 88. Légimozgékonyságú zászlóaljnál (később 88. Gyorsreagálású zászlóalj, ma 1. Könnyű vegyes ezred) eltöltött öt évemen keresztül a mai napig. Elmondhatom, hogy mindig nagy hatást gyakorolt rám a különleges alakulatok „szellemisége", ennek megfelelően jelentős érdeklődést tanúsítok a különböző országok katonai,
illetve
rendőri
speciális
egységei,
valamint
azok
tevékenysége
iránt.
Olvasmányaim, kutatásaim is ilyen irányultságot vettek, és úgy gondolom, hogy a „kommandós"
technikák
és
taktikák
megismerése,
a
modern
kézifegyverek
tanulmányozása, valamint ezekben a témakörökben új ismeretek szerzése, végül, de nem utolsó sorban saját fizikumom fejlesztése egész életemen keresztül el fog kísérni. A munkámban azt szeretném bemutatni, hogy a megváltozott világunkban, a kor - a XXI. század - szellemében az egyre nagyobb jelentőséggel bíró nem háborús katonai műveletekben hogyan, milyen feladatokkal alkalmazhatók a különleges rendeltetésű erők.
1. 2. Globális kihívások, a biztonságot veszélyeztető tényezők
A biztonság nem más, mint a fenyegetettség hiánya - általában a veszély vagy a fenyegetettség
ellenpárjaként
jelentkezik.
Ennek
megfelelően,
ha
hiányzik
a
fenyegetettség, akkor a biztonság valósul meg. A biztonság az angolszász országokban, az ország polgárainak létfontosságú érdekeinek érvényesítését, valamint azok külső és belső veszélyektől való megóvását
jelenti. Egy másik elv - a német biztonságfelfogás - szerint ugyancsak a létfontosságú nemzeti értékek külső és belső veszélyek elleni védelmét hangsúlyozza. A továbbiakban tekintsük át a biztonságot fenyegető kockázati tényezőket.
1. 3. A biztonságot veszélyeztető tényezők
A hidegháború befejeződésével, a kétpólusú világrendszer felbomlása után a Föld országainak új, összetett kihívásokkal kell szembenézniük. Származásuk szerint e tényezők természeti vagy mesterséges eredetűek lehetnek. Az elsőhöz sorolhatók a természeti jelenségek
által
előidézett különböző
katasztrófák,
illetve
kedvezőtlen természeti
elváltozások (földrengések, árvizek stb.). A mesterséges eredetű veszélyeket az emberiség szándékosan vagy gondatlanságból maga idézi elő. Ezek a társadalom létét és biztonságát, a nemzetközi rendet, illetve a környezetet fenyegetik. Ide sorolhatók a háborúk, fegyveres konfliktusok, a gazdasági problémák, a nemzetközi terrorizmus, a kábítószer- és fegyvercsempészet, a tömegpusztító fegyverek elterjedése, a menekültáradat, a nagyfokú környezetszennyezés, vagy a természet ökológiai egyensúlyának megbontása. Méretük szerint ezek a kihívások és kockázatok az egész világra kitérj edőek, vagyis globálisak, egy-egy földrészre kitérj edőek - kontinentálisak, egy földrészen belül annak egy részére érvényesek, vagy regionálisak, illetve a régió egy részére kiterjedőek szubregionálisak, valamint helyi jelentőségűek, vagyis lokálisak lehetnek. Hatókörüket illetően a mesterséges eredetű veszélyek belső és külső típusúakra oszthatók. A belső típusú fenyegetések egy országon belül jelentkeznek feszültségek, válságok, puccsok, fegyveres felkelések, polgárháborúk, illetve a nemzetiségek és etnikumok elleni belső agresszió formájában. A külső jellegű kihívások más országok, államcsoportok vagy szervezetek ellen irányulnak. Jellegük alapján e mesterségesen létrehozott kihívások és kockázatok feszültség, válság, konfliktus, illetve háború formájában jelentkezhetnek. A feszültség az államok
vagy a társadalom egyes csoportjai között az eltérő érdekek alapján kialakult véleménykülönbség vagy nézeteltérés, amelyet az érdekelt felek vagy tárgyalások útján, kölcsönös kompromisszumok kötésével képesek megoldani, vagy ennek sikertelensége esetén válsággá, súlyosabb esetben fegyveres konfliktussá vagy háborúvá fokozódik.
1. 4. Magyarország az új évezredben Az imént említett veszélyeztető tényezők egy jelentős része hazánkra is hatást gyakorol, ezért számolni kell velük. Státuszát tekintve Magyarország sajátos helyzetben van, hiszen 1991 - a Varsói Szerződés tagjaként - még a „másik oldalon" állt, viszont 1999 döntő változást hozott hazánkra, ugyanis - a volt szocialista országok közül, az elsők egyikeként (Csehországgal és Lengyelországgal egyetemben) - teljes jogú tagállama lett az Észak Atlanti Szerződés Szervezetének, azon kívül valószínűleg néhány év múlva várományosa az Európai Uniós tagságnak. A NATO - integrációval azonban nemcsak jogaink, hanem kötelezettségeink is vannak. Döntően át kellett alakítanunk hadseregünket, és olyanná kellett tennünk, hogy minden szempontból megfeleljen a szövetség keretein belül támasztott elvárásoknak. A nemzeti biztonsági stratégia, a nemzeti katonai stratégia és a doktrínák kidolgozása után meg
kell
alkotnunk
a
megfelelő
struktúrát,
az
ehhez
szervesen
illeszkedő
követelményrendszert, és nem utolsó sorban a katonai gondolkodásmódunkat is át kell formálnunk. Minden szempontot figyelembe véve egy viszonylag kis létszámú, de korszerűjói felszerelt és ütőképes Honvédségre van szükségünk, amely képes eleget tenni a kor kihívásainak és megfelel a szövetség által elvárt követelményeknek. Mindezeknek
megfelelően
meghatározott
nagyságú
katonai
alakulatokat
„delegáltunk" a NATO azonnali reagálású erőinek kötelékébe (AMF/L), igyekszünk teljesíteni a nemzetközi békeszerződésekben (így különösen az ENSZ Alapokmányában) foglalt
katonai
kötelezettségeinket
(békefenntartás,
béketeremtés,
békemegfigyelői
tevékenység, pl. Ciprus, Sinai - félsziget, Bosznia, Koszovó, Kuvait, Hegyi - Karabah, Nyugat - Szahara stb.).
10
A NATO elvárások szerint haderőnkben a fő erőkön és az egyéb erőkön kívül rendelkeznünk kell reagáló erőkkel (ezen belül azonnali -, és gyorsreagálású erőkkel) és a szövetség többi tagországához hasonlóan - figyelembe véve a fentiekben említett globális veszélyeztető tényezőket, azok eredményes kezelése érdekében - rendelkeznünk kellene különleges rendeltetésű alakulattal is.
2. A KÜLÖNLEGES EGYSEGEK KIALAKULÁSA ES TÖRTENETE
2. 1. Különleges alakulatok kialakulása
A különleges alakulatok eredetét mindenképpen a régmúltban kell keresnünk, ugyanis a háborúskodás szinte egyidős az emberiséggel, ezáltal a különleges alakulatok megjelenése is igen régi történelmi korra tehető. Több száz, sőt több ezer évvel visszanézve a történelemben már bizonyítottan léteztek elit csapatok. Egyes katonai vezetők már akkoriban felismerték annak szükségszerűségét, hogy létrehozzák a saját „különleges erőiket", azaz olyan csapatokat, melyek képesek voltak olyan feladatok végrehajtására, melyekre a hagyományosan képzett katonáik, illetve harcosaik képtelenek voltak.
Természetesen ezek az „elitalakulatok" - mai szemmel, az adott kor hadseregeihez hasonlóan - viszonylag kezdetlegesek voltak, tagjaik valamilyen az átlagtól eltérő tulajdonságuk alapján kerültek kiválasztásra, így például képzettebbek, nagyobbak, erősebbek, vakmerőbbek, tapasztaltabbak voltak a többi katonánál.
Ezáltal már
eredményesebben lehetett őket alkalmazni a nem hagyományos feladatok végrehajtására.
II
2. 2. Különleges alakulatok az ókorban és a középkorban
Az ókor különleges alakulatai között számtalan példát találunk. Meg kell említeni Nagy Sándor lovas testőrségét vagy az amúgy is katonáskodással foglalkozó és elitnek számító spártaiak különleges harcosait, a „hoplitákat". Egy korai „különleges műveletet" elevenít fel a híres trójai faló mondája, melyben a bevehetetlennek bizonyuló Trója városállamot a görögök egy csel segítségével, egy fából ácsolt óriási lóban rejtőzködő katonáikkal foglalták el. (Nem véletlen, hogy az amerikai Különleges Erők, a „Zöldsapkások" jelképükké választották a trójai falovat). Ezen kívül ilyen „alakulat" volt a vikingek rettegett elitegysége a berserkerek, akik a harc előtt őrjöngéssé fokozták harci kedvüket és szabályosan extázisba esve rontottak az ellenségre. Jó példája a különleges tevékenységnek a magyar Búvár Kund története is, aki jeleskedvén a búvárkodásban - 1051 - ben megfúrta, ezáltal elsüllyesztette az ellenséges németek szállító hajóit a Dunán, így az ellenség élelem nélkül maradt. A középkorban megemlíthetjük például Mátyás király elitegységét, a híres Fekete Sereget, mely főként külföldi (cseh, lengyel, román és német) zsoldosokból állt. Megkülönböztető figyelmet érdemelnek a néhány évszázaddal későbbi - a XVIII. századi Amerikában - a britek és franciák által vívott háború idején a Róbert Rogers őrnagy (aki megelőzve korát a különleges hadviselés egyes alapelveit megfogalmazta) által vezetett rangerek, akik speciális ismeretek birtokában képesek voltak eredményesen harcolni az őserdőben az indiánok és a franciák ellen. Rogers rangereinek késői utódai ma is büszkeségei az amerikai szárazföldi haderő különleges egységeinek (75. Ranger ezred).
12
2. 3. Különleges alakulatok a legújabb korban
A legújabb kor, pontosabban a második világháború valószínűleg leghírhedtebb „kommandósa" az osztrák származású német Ottó Skorzeny (1908 - 1975) volt. Skorzeny első komolyabb feladatát személyesen Hitlertől kapta Mussolini kiszabadítására 1943 ban. A müvelet sikeres volt, a duce kiszabadult, és Skorzeny így vált egyszerre ismertté világszerte. Sajnos különleges egységének feladatai között szerepelt néhány magyar vonatkozású célpont is. így például Horthy kormányzó Miklós fiának elrablása, majd később a budai Várhegy elfoglalása is, melyekkel a németeknek az volt a célja, hogy rákényszerítsék az idős kormányzót, arra hogy lemondjon, ezáltal Magyarország tovább folytassa a háborút a németek oldalán. Miután ez sikerült, Horthy után Szálasi vette át a hatalmat és megkezdődött Magyarországon a nyilasuralom.
A későbbiekben Skorzeny még számos különleges feladatot kapott - így a jugoszláv partizánvezér Tito elrablását - azonban ezek a feladatok általában elakadtak még a tervezés időszakában. Különleges egysége fontos feladatot kapott az ardenneki ellentámadáskor, majd később a német főváros Berlin külső védelmében az Odera folyónál. A szövetségesek részéről méltán érdemelte ki az „Európa legveszélyesebb embere" címet. A háború után zűrös tevékenységet folytatott a világ több pontján, így Egyiptomban, Spanyolországban, de még Argentínában is. Szintén a második világháború időszakára tehető a világ ma is egyik legjobb és legnagyobb tapasztalattal rendelkező különleges alakulata, a brit Különleges Légi Szolgálat - a SAS (Special Air Service) elődjének a megalakulása. Ezáltal az alapító, Sir Dávid Stirling (1915 - 1990) nevét is jogosan említhetjük a különleges egységek és különleges műveletek úttörői között. A britek a 1940 - tol eredményesen alkalmazták a „commando" - kat, melyek a búr háborúkban
alkalmazott
felderítésre
és
különböző
rajtaütésekre
használt
lovas
alakulatokról kapták nevüket. Ezeket a speciális erőket általában vízi úton szállították a tervezett végrehajtás helyére, főként a németek kezén lévő különböző partközeli objektumok közelébe. A commando egységekhez egy időben az észak - afrikai
13
hadszintéren megjelentek a sivatagi harcra szakosodott Long Rangé Desert Group (Sivatagi Mélységi Csoport) alegységek is, melyek gyalogosan vagy gépjárművek segítségével az ellenség hátába hatoltak és hajtottak végre különféle diverziós feladatokat. Azonban a Sivatagi Mélységi Csoportok nem voltak képesek az ellenség nagy mélységébe behatolni, ezért 1941 - ben felállították a Special Air Service alakulatot, melynek kis létszámú egységeit légi úton, ejtőernyős alkalmazással már el lehetett juttatni az ellenség nagyobb mélységébe. Mivel a SAS tevékenysége eredményesnek bizonyult, nemcsak az észak - afrikai hadszíntéren alkalmazták, hanem a háború számos más színhelyén is.
2. 4. Napjaink néhány különleges alakulata Jelen időszakban szinte a világ valamennyi országa hadseregében található több kevesebb múlttal rendelkező különleges alakulat. A teljesség igénye nélkül tekintsük át ezeket. Amerikai Egyesült Allamok. A világon az Egyesült Allamok fegyveres erőinél található a legtöbb különleges egység. Minden haderőnem rendelkezik ilyen jellegű alakulattal. A szárazföldi haderő szervezetébe tartoznak a legnagyobb múlttal rendelkező egységek a Special Forces, más néven „Green Berets" („Zöldsapkások") csoportjai, azon kívül a 75th Ranger Regiment (75. Ranger Ezred) a 160th SOAR (160th Special Operations Aviation Regiment, 160. Különleges Hadműveleti Repülő Ezred), valamint egy a lélektani hadviseléssel és egy a polgári - katonai ügyekkel foglalkozó speciális egység. Ezen felül a haditengerészet (Navy SEAL) és a légierő is rendelkezik különleges műveleti egységekkel. Az Egyesült Allamok összes különleges alakulatának tevékenységét 1987 áprilisában felállított USSOCOM (United States Special Operations Command, Egyesült Államok Különleges Műveleti Parancsnokság) koordinálja. Egyesült Királyság. A brit haderőnek alapvetően két különleges alakulata van. Az egyik a híres SAS (Special Air Service, Különleges Légi Szolgálat), a másik az SBS (Special Boát Service, Különleges Csónakos Szolgálat). Ez utóbbi a királyi haderő vízi hadviselésre szakosodott egysége.
14
Ausztrália és Uj - Zéland volt brit gyarmatokként „örökölték" a SAS egy - egy részét, így most ők is a hadrendjükben tartanak SAS egységet. Franciaország hadseregének különleges alakulata az Idegenlégió
ejtőernyős
ezredének (2éme REP, 2éme Regiment Etrangere Parachutiste) altiszti rohamcsoportja a CRAP, melyről meglehetősen kevés információ ismert. Németország haderejének két különleges egysége van. Érdekesség, hogy mindkét alakulat rövidített neve KSK. A haditengerészeti egység a Kampfswimmerkompanie (Harciúszó század), a szárazföldi erők különleges hadműveleti egysége a viszonylag új Kommandó Spezialkrafte (Különleges Erők Kommandója), melyet 1995 - ben állítottak fel. Szót érdemel a Dél - Afrikai Recce Commando (Felderítő Kommandó), vagy röviden Recces és a South African Special Forces Brigádé (SASFB, Dél - Afrikai Különleges Erők Dandár), melyek nagy tapasztalattal rendelkező, harcedzett alakulatok. A volt Szovjetunió utódállamainak különleges alakulata a hírhedt Szpecnaz (Vojszka Szpecialnava Naznacsényija, Különleges Rendeltetésű Csapatok), mely a rendszerváltás során feldarabolódott és átszerveződött. A szpecnaz a hidegháborús szembenállás időszakában a legrettegett alakulat volt a nyugati hadseregek szemében. A volt szocialista országok közül mindenképpen a legfigyelemre méltóbb Lengyelország GROM nevű alakulata, mely a 90 - es évek elején állt fel amerikai (Special Forces) és brit (SAS) specialisták segítségével. A GROM meglehetősen jól képzett és jól felszerelt, valamint nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező antiterrorista egységnek számít és ma is az Egyesült Allamok támogatását élvezi. Magyarország különleges alakulatai a 34. Bercsényi László felderítő zászlóalj, a 24. Bornemissza Gergely felderítő zászlóalj és az 1. Könnyű vegyes ezred. Ezek az alakulatok különleges feladatok végrehajtására hivatottak, azonban sem kiképzésük, sem
15
felszereltségük tekintetében nem esnek egy NATO - ország különleges hadműveleti egységének kategóriájába.
3. A NEM HÁBORÚS KATONAI MŰVELETEK 3. 1. A stratégiai környezet
A katonai müveleteket a hadszíntér stratégiai környezetét vizsgálva az amerikai FM 100 - 51 szerint három időszakra bonthatjuk, ezek a következők:
•
A béke időszaka,
•
A konfliktus vagy válság időszaka és a
•
A háború időszaka. Nézzük ezeket részleteiben: Békeidőben beszélhetünk
•
Kábítószer elleni küzdelemről,
•
Katasztrófák esetén történő segítségnyújtásról,
•
Polgári támogatásról,
•
Békeépítésről és
•
Nemzeti segítségnyújtásról. A konfliktus időszakában beszélhetünk:
•
Rajtaütésekről, csapásokról,
•
A béke kikényszerítéséről,
•
Felkelők támogatásáról,
•
Antiterrorizmusról, 16
•
Békefenntartásról, valamint
• Nem harcolók kiürítéséről. A háború időszakában beszélhetünk: •
Nagyméretű hadmüveletekről,
•
Támadásról és
•
Védelemről. Az FM 100-5 szerint a béke és a konfliktuskezelés időszakának katonai műveleteit
nevezzük nem háborús müveleteknek. (Ez csupán a nem háborús katonai műveletek amerikai felfogása, pl. a NATO - felfogás szerint a fogalom másképp értelmezendő. Lásd később.)
Manapság
a
nem
háborús
katonai
műveletek jelentősége
erőteljesen
felértékelődött, előtérbe került, és új típusú kihívásként jelentkezik a korszerű haderők feladatrendszerében. (Gondoljunk a világ számos országában, válságövezetében folyó béketeremtő és békefenntartó műveletekre, vagy a természeti -, illetve ipari katasztrófák következményeinek a felszámolására.) A műveletek folyhatnak a saját országon belül és külföldön, azon kívül önállóan vagy két (bilaterális műveletek), illetve több nemzet közreműködésével (multilaterális műveletek). A nem háborús katonai műveletek jelentősége az utóbbi időszakban erőteljesen megnőtt és elsődlegességet élvez a kor fegyveres erőinek feladatrendszerében.
3. 2. A nem háborús katonai műveletek fogalma, céljai, jellemzői
Az AJP - 3. 4
fordítása szerint a nem háborús katonai műveletek az olyan
tevékenységek széles skálája, ahol katonai képességeket használnak fel a széleskörű, általában háborúval azonosított harci cselekményektől eltérő célból. Ezen katonai ZMNE 17
L. az.:
cselekmények felhasználhatók az egyéb kényszerítő eszközök (politikai, gazdasági, stb.) bármely kombinációjának kiegészítésére és előfordulhatnak a háború előtt, alatt vagy annak befejezése után. Használatos a MOOTW (Military Operations Other Than War) angol rövidítés is.
3. 3. A nem háborús katonai műveletek céljai
A nem háborús katonai tevékenységek céljai sajátosak. A műveletek a következő célokért folyhatnak:
•
A polgári lakosság biztonságának javítása,
• A nemzeti és nemzetek közötti kapcsolatok normalizálása, •
A béke megteremtésének, megtartásának elősegítése,
•
A gazdasági és politikai stabilizáció előremozdítása.
3. 4. A nem háborús katonai műveletek jellemzői
A fegyveres erőknek a feladat végrehajtása során együtt kell működniük más nem katonai - polgári, karitatív, félkatonai - szervezetekkel. A művelet sikere állandó koordinációt igényel, amely a katonai vezetőktől és a végrehajtóktól nagyfokú szakmai professzionalizmust igényel, A tevékenység végrehajtása során a fegyveres erők speciálisan felkészített kötelékei vesznek részt, de nem kizárt a hagyományos kötelékek alkalmazása sem. A nem háborús
katonai
műveletek nem minden
esetben jelentenek
békés
feladatvégrehajtást. A tevékenységet (a szervezeten belül és más szervezetekkel együtt) műveleti parancsnokságok vezetik és irányítják.
18
A műveletek gyakran öltenek elhúzódó jelleget.
3. 5. A nem háborús katonai műveletek típusai
A nem háborús katonai műveletek különböző típusait feloszthatjuk a NATO által foganatosított vagy nemzeti, bilaterális illetve többnemzetiségű nem háborús katonai műveletekre, amelyeket jelenleg nem a NATO foganatosít. E legutóbbit azért sorolhatjuk fel, mivel a NATO jelenleg is több, mint 15 nem NATO által foganatosított, bilaterális vagy más az ENSZ illetve más nemzetközi szervezet által folytatott nem háborús katonai műveletben vett részt.
3. 6. A NATO által foganatosított nem háborús katonai műveletek
I
A NATO által foganatosított nem háborús katonai műveletek közé soroljuk a
I
béketámogató műveleteket (Peace Support Operations, PSO), a humanitárius műveleteket
I
(Humanitarian Operations, HO) (itt a béketámogató műveleteken kívüli humanitárius
|
műveleteket értem) és a kutató - mentő műveleteket (Search And Rescue Operations,
I
SAR).
l
3. 6. 1. Béketámogató műveletek (Peace Support Operations)
A béketámogató műveletek olyan többfunkciós műveletek, amelyeket pártatlanul az ENSZ, EBESZ, vagy NATO mandátum felhatalmazására folytatnak, katonai erő és diplomáciai, valamint humanitárius ügynökségek bevonásával, amelyek a hosszútávú politikai rendezés vagy más a mandátumban meghatározott feltételek elérésére hoztak :
létre. Ezek magukba foglalják a békefenntartást, konfliktus megelőzést, béketeremtést,
l
békeépítést és humanitárius műveleteket.
19
3. 6. 2. Békefenntartó műveletek (Peacekeeping, PK) A
békefenntaró
műveletekben
kulcsfontosságú
a
résztvevő
felek
előzetes
megállapodása a mandátum feltételeiről. A békefenntartó erők tevékenysége éppen ezért azokon a technikákon alapul, amelyek fenntartják és erősítik a konszenzust. A konszenzus általános elvesztése korlátozza a békefenntartó erők szabad tevékenységét és azon képességüket, hogy képesek legyenek a feladatuk sikeres végrehajtására. Pártatlanság és minimális erő alkalmazása kell, hogy vezérelje a békefenntartó műveletet. Katonai erő csak önvédelemre alkalmazható. Amennyiben a békekikényszerítő erő a felvonulási területen megfelelő alkalmazkodást észlel, áttérhet olyan hadműveleti profilra, ami inkább rokon a békefenntartással és a katonai eszközöket azon békefenntartó technikákra alkalmazza, amelyek elősegítik a konszenzust, miközben megőrzik az eszkaláció megakadályozásához szükséges képességeiket is.
A NATO katonai békefenntartó
feladatok magukba foglalják a megfigyelést, az erők szétválasztását, az átmenet segítését és a fegyverzetellenőrzést.
3. 6. 3. Konfliktus megelőzés
A konfliktus megelőzés a viták kiszélesedésének és fegyveres konfliktussá fajulásának, valamint szétterjedésének megakadályozására történő erők bevetésére tett diplomáciai kezdeményezésétől kezdődhet. A konfliktus megelőzés magába foglalhat tényfeltáró feladatokat, konzultációkat, ellenőrzéseket és megfigyelést. Az erők megelőző bevetése a konfliktus megelőzés keretein belül, a hadműveleti erők megfelelő elrettentő képességének demonstrálására történő bevetését jelenti az ellenségeskedés kirobbanásának megelőzésére. A konfliktus megelőzésben alkalmazott NATO katonai erőforrásokat a probléma megoldására tett diplomáciai és politikai erőfeszítések támogatására kell fordítani. A konfliktus megelőzés magába foglalhat megelőző csapat felvonulást, korai figyelmeztetést és megfigyelést.
20
3. 6. 4. Béketeremtés (Peacemaking) A béketeremtés a konfliktus kezdetétől a tüzszüneti megállapodás elérésére, illetve a minél gyorsabb békés rendezésre irányuló diplomáciai tevékenységeket foglalja magába, j
Ezek tartalmazhatják a békéltetést és olyan tevékenységeket, mint diplomáciai nyomás,
1
elszigetelés vagy szankciók bevezetése. A béketeremtés állhat megfigyelésből, biztonsági
i
segítségnyújtásból vagy szankciók foganatosításából.
3. 6. 5. Békeépítés (Peacebuilding)
A békeépítés azon tevékenységek összessége, melyek a politikai, gazdasági, szociális és katonai intézkedéseket és szervezeteket támogatják, melyek célja politikai rendezés kiszélesítése és megszilárdítása a konfliktus okainak kijavítására. Ez magába foglalja az olyan szervezetekkel való kapcsolatfelvételt, amelyek hajlanak a békés konszolidációra, a jólét és bizalom iránti érzéket mutatnak és támogatják a gazdasági rekonstrukciót. A békeépítés katonai támogatása állhat az infrastruktúra helyreállításából, a legális kormányzat helyreállításából vagy megteremtéséből, illetve a nemzeti haderő kiképzéséből.
3. 6. 6. Humanitárius műveletek (Humanitarian Operations)
I
A humanitárius müvelet fogalma úgy határozható meg, mint egy olyan
|
tevékenység, amely az emberi szenvedés megszüntetésére irányul, különösen olyan
!
körülmények között, ahol a területen felelős hatóságok nem képesek, vagy nem akarnak megfelelő támogatást nyújtani a lakosságnak. Humanitárius müvelet folytató egy
•
béketámogató müvelet keretein belül, illetve megelőzheti, vagy társulhat polgári szervezetek által folytatott humanitárius müveletekhez. Ilyen müveletek lehetnek például
-
földrengés, árvíz, éhínség, radioaktív -, biológiai -, vagy kémiai fertőzésnél történő
;
segítségnyújtás. Ezen müveletek ugyancsak lehetnek háború, politikai, vallási, illetve
21
etnikai üldöztetés következményei. Egy konfliktusban, ahol az egyik fél megakadályozza a szemben álló felek számára történő ellátás eljuttatását az alapvető emberi jogok biztosításához szükséges segítség eljutását erővel is, biztosítani kell a megszállás és a politikai hadjáratok veszélye ellenére is. A humanitárius müveletek három alapvető fajtája a
katasztrófa
elhárítás,
menekültek
és
kitelepített
személyek
részére
történő
segítségnyújtás, valamint humanitárius segítségnyújtás.
3. 6. 7. Humanitárius műveletek (A béketámogató müveleteken kívül) A humanitárius müveletek ezen kívül folytathatók a béketámogató müveletek keretein kívül is. Itt a tevékenység lényege jellege hasonló, mint a fentiekben.
3. 6. 8. Kutató - mentő müveletek (Search And Rescue Operations)
A kutató - mentő müveletek repülőgépek, felszíni hajók, tengeralattjárók, speciális mentőalakulatok és eszközök alkalmazása a bajba jutott személyek felkutatására és kimentésére szárazföldön vagy tengeren. Békeidőben a kutató - mentő eljárások és felszerelések biztosítása nemzeti felelősség marad. Konfliktus idején vagy egy esetleges NATO - müvelet esetén a meglévő kutató - mentő szervezet alkalmazása folytatódik, amennyiben ez lehetséges. Az ilyen kutató - mentő müveleteket a helyi kutatást koordináló központokkal együtt hajtják végre a vonatkozó doktrínális útmutatók szerint. A helyi kutató - mentő eljárásoknak olyan tényezőket kell számításba venni, mint: az időjárás, a terep, a kutató - mentő jármű hatótávolsága / teljesítménye, a saját erők fenyegetettsége, a túlélővel való kapcsolatteremtés lehetősége, valamint a kialakított nemzeti eljárások sajátosságok.
22
3. 7. Nem NATO által foganatosított nem háborús katonai műveletek (Nemzeti, bilaterális és többnemzetiségű műveletek)
Az itt felsorolt műveletek jellemzője, hogy a NATO - n belül nincs rájuk egyezmény,
azonban
nemzeti,
bilaterális
vagy
többnemzetiségű
keretek
között
végrehajthatók. Ide tartoznak a felkelés elleni műveletek, a terrorizmus elleni harc, a nem harcolókat kiürítő műveletek, a katonai segély / polgári hatóságok támogatása, szankciók kikényszerítése (pl. tengeri elfogó műveletek, repülési tilalmi zónák, és a kábítószer elleni műveletek).
3. 7. 1. Felkelés elleni műveletek (Counterinsurgency)
A felkelés elleni műveleteknek számos formája lehet, leggyakrabban eszkalálódó és egymáshoz kapcsolódó kisebb műveletek sorozatából áll, végső esetben az adott országban hatalmon lévő kormánnyal szemben folytatott nyílt hadviselésben tetőzik. A felkelés elhárítását, ha mint olyan akciót vizsgáljuk, amely a meglévő kormányzatot védi valakik ellen, akik illegális eszközökkel próbálják megdönteni azt, akkor az nagyon hasonlít a békekikényszerítéshez. Egyes nemzetek a felkelés elleni műveleteket elsődlegesen rendőri és nem katonai feladatnak tekintik. A katonai felkelés elleni műveletek alapvetően szervezeti felépítésre, tervezésre, kiképzésre és a végrehajtásra vonatkozó tanácsadásból áll a felkérő nemzet kérései alapján, hogy segítsenek a felkelési fenyegetés előrejelzésében, megszűntetésében és az ez ellen folytatott harcban.
3. 7. 2. Terrorizmus elleni harc (Counterterrorism)
A nemzetközi terrorizmus az egyike a legkiterjedtebb jellegű veszélyeztető tényezőknek, mely veszélyezteti a nemzetek biztonságát és benne katonai erejét. A terrorizmus nem más, mint az erő, rendbontás törvénytelen, vagy fenyegető alkalmazása egy állam vagy nemzetközi szervezet intézményei, vezetői, személyi állománya vagy, létesítményei ellen, hogy politikai, vallási, vagy ideológiai célokat érjenek el, a
23
kormányokat,
szervezeteket
vagy
társadalmi
szervezeteket
kényszerítve,
vagy
megfélemlítve. Egy konfliktusban érintett felek által végrehajtott szélsőséges akciók a s i
béketámogató művelet során, terrorizmusként kezelendő. A terrorizmus komoly veszélyt
\
jelenthet egy állam és kormány számára. A terrorizmus - mint olyan - hasonló a
j
felkelésekhez és gyakran a felkelők által alkalmazott egyik technika. Mind a felkelés elleni
1
művelet, mind a terrorizmus elleni harc átfogó politikai stratégiát, valamint a kormányok
i
és speciális ügynökségek közötti közvetlen együttműködést igényel. A specifikus intézkedések magukba foglalják az antiterrorizmust és a terrorelhárítást. Az antiterrorista intézkedések, olyan védelmi intézkedések, amelyeket a személyek és létesítmények terroristák akcióival szembeni sebezhetősége csökkentésére alkalmaznak és a helyi katonai erők korlátozott reagálását, és részvételét foglalják magukba. A terrorelhárítás intézkedései támadó jellegű intézkedések, amelyeket a terrorizmus megelőzésére, elriasztására, valamint arra válaszul foganatosítanak. Egyes nemzetek a terrorizmus elleni harcot belügynek tekintik, elsődlegesen rendőri felelősségnek és rendőri feladatnak a katonai támogatás lehetőségével.
3. 7. 3. Nem harcolókat kiürítő müveletek (Noncombatant Evacuation)
A nem harcolókat kiürítő műveletek olyan katonai műveletek, melyben a kijelölt nem harcoló személyeket biztonságosan telepítenek ki. Általában nem harci jellegű kiürítő műveletbe bevont erőnek rendelkeznie kell azzal a képességgel, hogy biztonságot, fogadást és irányítást, mozgás és orvosi, illetve egészségügyi kiszolgáló támogatást nyújtson a kitelepítésre kerülő civilek és fegyvertelen katona állomány részére. A nem harcolókat kiürítő műveleteknek a végrehajtás környezete szerint két kategóriáját különböztetjük meg:
•
Megengedő. A megengedő környezetben a helyi kormányzat lehetővé teszi korlátozott katonai erőknek a beléptetését a nem harcoló személyek kitelepítésére.
•
Nem megengedő. Nem megengedő környezetben a helyi kormányzat nem járul hozzá a katonai erők beléptetésére és a kitelepítés végrehajtására.
24
3. 7. 4. Katonai segély / polgári hatóságok támogatása (Military Assistance) A polgári hatóságoknak nyújtott katonai segély / támogatás magába foglalja mindazon tevékenységeket, melyek ideiglenes támogatást nyújtanak a honi civil közösségeknek vagy hatóságoknak, amikor ezt a törvények lehetővé teszik. Mindezekre olyan esetben kerülhet sor, amikor az adott körülmények, vagy egy vészhelyzet túlterheli a civil hatóságok képességeit. A civil hatóságoknak nyújtott katonai támogatás gyakran élet és vagyonvédelemből vagy természeti katasztrófák következményeinek felszámolására nyújtott segítségből áll. Az egyéb funkciók lehetnek a választások felügyelete, a fennhatóság átadása, terület felosztás, kiürítés, konvojkísérés vagy polgári feladatok irányítása és végzése, mint például közmunkák vagy műszaki munkálatok.
3. 7. 5. Szankciók foganatosítása
A szankciók foganatosítását arra találták ki, hogy rákényszerítsen egy adott országot a nemzetközi jog betartására, vagy az ENSZ Biztonsági Tanács Határozat teljesítésére.
A
szankciók
általában
ellátások,
diplomáciai,
gazdasági
és
egyéb
kereskedelmi előnyök megvonását jelenti. A szankciók alkalmazhatók részrehajlóan egy adott féllel szemben, vagy pártatlanul egy béketámogató müvelet keretében egy nagy területre vonatkoztatva, amely az összes felet átöleli. Ilyen példák a tengeri ellenőrzési műveletek, valamint repülési tilalmi zónák kijelölése.
3. 7. 6. Kábítószer ellenes műveletek (Counterdrug Operations)
A kábítószer ellenes műveletek rendszerint a polgári hatóságok felelőssége, amelyek ugyanakkor igényelhetik a katonai segítségnyújtást. A kábítószer elleni müveletek magukba foglalják az összes olyan műveletet, amelyet kábítószerek feldolgozásának, szállításának és kereskedelmének tiltására irányul. Az ilyen műveletek jellegükből adódón általában többnemzetiségüek. A műveletek során nagyjelentőséggel bír a megfelelő szintű 25
megfigyelés és felderítés, a logisztikai támogatás, a katonai segély / polgári hatóságok támogatása, a kiképzési támogatás és az emberi erővel történő támogatás.
4. A KÜLÖNLEGES ALAKULATOK HELYE, SZEREPE A NEM HÁBORÚS KATONAI MŰVELETEKBEN
A dolgozat bevezető részében szó esett napjaink új típusú kihívásairól, a globális biztonságot veszélyeztető tényezőkről. Annak érdekében, hogy a fentiekben említett új típusú fenyegetésekkel eredményesen felvehessük a harcot, mindenképpen új elvek szerint kell ténykednünk, és új módszereket kell alkalmaznunk. Adott esetben, ha egy ország vagy társadalom részére vagy egészére veszélyeztető tényezők hatnak (pl. az országot egy szomszédos ország fegyveres agresszióval fenyegeti) - destabilizálják annak biztonságát, annak érdekeit, céljait. Ekkor, hogy az egyensúlyt ismét elérjük, politikai vagy súlyosabb esetben katonai eszközöket kell alkalmaznunk. A katonai
eszközök
között
számolhatunk
egyrészt
fegyveres
és
fegyver
nélküli
alkalmazással, másrészről a hagyományos erők és / vagy a különleges rendeltetésű csapatok alkalmazásával. A különlegesen képzett csapatok különleges műveleteket hajtanak végre.
A különleges alakulatok által végrehajtandó feladatrendszer meglehetősen sokrétű, az
alkalmazás
elveinek
mindig
szervesen
kell
biztonságpolitikai alapelveihez, katonai doktrínáihoz.
26
alkalmazkodnia
az
anyaország
r 4. 1. Különleges műveletek Az amerikai FM 100 - 5 szabályzat fordítása szerint különleges műveleteknek vagy különleges hadműveleteknek az olyan vállalkozásokat nevezzük, melyeket katonai, diplomáciai, gazdasági vagy lélektani hatások elérésére különlegesen szervezett, kiképzett és felszerelt katonai és félkatonai alakulatok hajtanak végre nem hagyományos eszközökkel. Különleges hadműveleteket gyakran ellenséges, vitatott vagy politikailag kényes területeken hajtanak végre. A nem háborús műveletekben ezekkel az erőkkel helyettesíteni lehet az általános rendeltetésű katonai erőket. A különleges rendeltetésű alakulatoknak olyan követelményeknek kell megfelelniük, olyan bonyolult feladatokat kell végrehajtaniuk, melyekre a hagyományos alakulatok, nem megfelelő szintű felkészültségük és gyengébb fegyverzetük, felszereltségük miatt nem képesek. Ezen feladatok jellemzője, hogy különleges képzettségű katonát, különleges fegyvereket,
különleges
felszerelést,
és
különleges
módszereket,
rendkívül
nagy
pontosságú végrehajtást igényelnek, és nemegyszer szélsőséges környezetben (adott esetben akár őserdőben, sivatagban, sarkvidéken) zajlanak. Mindezeknek megfelelően a különleges alakulatok olyan egységek, melyek: •
Különlegesen és célirányosan képzettek,
•
Különleges felszereléssel, fegyverzettel rendelkeznek,
•
Képesek
különleges
harcászati
módszerek
alkalmazására,
és
mindezeknek
köszönhetően
•
Eredményesen alkalmazhatók különleges feladatok végrehajtására. A különleges alakulatok alkalmazhatók hadászati -, hadműveleti -, vagy harcászati,
illetve politikai -, gazdasági - és lélektani célpontok ellen. Adott esetben támogathatják a hagyományos műveleteket (azonban nem képezik azok részét), de ha a helyzet úgy kívánja - alkalmazhatók önállóan is. 27
4. 2. A különleges műveletek fajtái A különleges műveleteknek több fajtája ismeretes. Az amerikai FM 100 - 25 3 tábori kézikönyv (a Szárazföldi Különleges Műveleti Erők tevékenységének doktrínái) szerint a különleges műveletek alapvető fajtái a következők: •
Nem hagyományos hadviselés (pl. a gerilla harctevékenység),
•
Közvetlen akciók (pl. rajtaütések különböző ellenséges célpontokon),
•
Különleges felderítés,
•
Belrendvédelem külföldön (jelentheti egy adott térség, ország stabilizációjának elősegítését),
• Terrorizmus elleni harc, •
A tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozása,
•
Lélektani hadviselési műveletek,
•
Polgári - katonai műveletek,
•
Információs hadviselési műveletek. Ezen kívül a különleges hadviselési erők egyéb erőkkel együttműködve részt
vehetnek még:
• Humanitárius műveletekben, •
Kábítószer elleni műveletekben,
28
r •
Koalíciós erők támogatásában,
•
Biztonsági segélynyújtási akciókban,
•
Harci kutató - mentő müveletekben
•
Aknák elleni tevékenységben
•
Speciális vagy egyéb müveletekben (fogva tartott személyek kiszabadítása stb.) Ez utóbbi tevékenységi fajtákat a fentiekben említett szabályzat a különleges
müveletek kiegészítő tevékenységei közé sorolja. Tekintsük át mindezeket részleteikben.
4. 2. 1. A nem hagyományos hadviselés (Unconventional Warfare, UW)
A nem hagyományos hadviselés a katonai és félkatonai tevékenységek széles spektrumát magába foglaló fajtája a különleges müveleteknek. Ide tartoznak a különböző rajtaütések, lesállások, csapások, gerilla tevékenység, szabotázs akciók, rejtett, titkos müveletek, melyekre jellemző, hogy külső katonai tanácsadók által kiképzett, felszerelt és felfegyverzett hazai, általában félkatonai vagy civil erők hajtanak végre. (pl. a vietnami háborúban az amerikai Különleges Erők által kiképzett és alkalmazott „Montagnard zsoldosok", a későbbiekben a szintén az amerikaiak által támogatott nicaraguai „Kontrák" vagy az afganisztáni „Mudzsahedek".)
29
4. 2. 2. Közvetlen akciók (Direct Action, DA) A közvetlen akciók olyan rövid időtartamú, kis méretű tevékenységek, melyek rajtaütések, lesállások, csapások, segítségével az ellenség objektumai, személyi állománya elpusztítására, megsemmisítésére irányulnak.
4. 2. 3. Különleges felderítés (Special Reconnaissance, SR) Alapvetően felderítő / hírszerző tevékenység, mely magába foglalja a különböző információk megszerzését
az
aktuális
vagy
a potenciális
ellenség
képességeiről,
szándékáról, tevékenységéről, azon kívül az aktuális terep meteorológiai, hidrológiai vagy geográfiai jellemzőiről.
4. 2. 4. Belrendvédelem külföldön (Foreign Internál Defense, FID)
A belrendvédelem külföldön egy adott kormány civil és katonai szerveinek részvétele egy másik állam kormányát támogató tevékenységben, melynek célja a társadalom
elnyomásának
megszüntetése,
védelme
valamint
felkelések
és
törvénytelenségek meggátolása, (pl. a 80 - as években az Egyesült Allamok katonai támogatást
nyújtott
számos
közép
-
amerikai
kormánynak,
így
Hondurasnak,
Nicaraguának.)
4. 2. 5. Terrorizmus elleni harc (Counterterrorism, CT)
Terrorizmus elleni harc azon tevékenységeket foglalja magába, melyek a rohamosan fejlődő nemzetközi terrorizmust igyekeznek visszaszorítani. Alapvetően megelőző tevékenység. (Lásd még a nem háborús katonai műveleteknél.)
30
4. 2. 6. Tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozása (Counterproliferation of Weapons of Mass Destruction)
Az atom -, biológiai - és vegyi fegyverek (Nuclear, Biological and Chemical weapons, NBC) veszélyes mértékű és nem ellenőrzött elterjedése különösen nagy veszélyt jelent. Ebből kifolyólag lényeges feladat ennek megakadályozása és az erre irányuló tevékenység visszaszorítása. Ugyanitt megemlíthetjük az úgynevezett „hi - tech" („szupertechnológiájú") fegyverek esetleges elterjedését is. Az ide tartozó műveleteknek jó példája az iraki atomfegyver potenciál újra és újra történő megsemmisítése.
4. 2. 7. Lélektani hadviselés (Psychological Operations, PSYOP)
A pszichológiai vagy lélektani műveletekben olyan információkat és jelzéseket közvetítenek az ellenfélnek, melyekkel kedvezően befolyásolni tudják annak pszichikumát, érzelmeit, ezáltal hatást tudnak gyakorolni kormányokra, szervezetekre, csoportokra és egyénekre, csökkentve annak harci akaratát.
4. 2. 8. Polgári - katonai műveletek (Civil Affairs, Civil Military Co-operation)
A civil - katonai műveletek célja megteremteni és fenntartani az adott (baráti, semleges, ellenséges) hadműveleti területen a katonai szervezet illetve a polgári lakosság intézményei és a különböző nemzetközi, kormányzati és nemkormányzati szervek közötti teljes együttműködést annak érdekében, hogy megteremtődjenek a feltételek a katonai műveletek zavartalan végrehajtásához.
4. 2. 9. Információs hadviselés (Information Operations, 10)
Az információs hadviselés
a katonai tevékenységek minden
fajtájában és
időszakában folytatható tevékenység. Célja kettős. Egyrészt védeni a saját információs - és C2 (vezetés és irányítás) rendszerünket, másrészt bénítani, megsemmisíteni az ellenség hasonló rendszereit.
4. 2. 10. Humanitárius műveletek (Humanitarian Assistance, HA)
A humanitárius segély müveletek célja csökkenteni a természeti vagy mesterséges eredetű katasztrófák következményeit, ezáltal enyhíteni az emberi szenvedést, éhínséget stb. (Lásd korábban a nem háborús katonai müveleteknél.)
4. 2. 10. Kábítószer elleni műveletek (Counterdrug Activities)
A kábítószer elleni müveletek célja felderíteni, megfigyelni és meggátolni a kábítószerek előállítását, szállítását, terjesztését és tiltott fogyasztását.
4. 2. 11. Koalíciós erők támogatása (Coalition Support)
Olyan tevékenység, melyben egy szövetséges állam hadseregét támogatjuk kiképzéssel, felderítési adatokkal, információkkal.
4. 2. 12. Biztonsági segélynyújtás (Security Assistance)
A biztonsági segélynyújtás nagyban hasonlít a 3. fejezetben említett katonai segélyhez. Alapvetően itt is egy másik állam haderejének támogatása valósul meg kiképzés, civil - katonai -, illetve pszichológiai hadviselési szakértők segítségével.
4. 2. 13. Harci kutató - mentő műveletek (Combat Search And Rescue, CSAR)
A harci kutató - mentő műveletek során repülőgépek, hajók bajba jutott személyzetének harci körülmények közötti felkutatása és kimentése történik.
32
4. 2. 14. Aknák elleni tevékenység (Countermine Activities, CM) Az aknák elleni tevékenység arra irányul, hogy a különböző aknák, aknacsapdák és egyéb robbanószerkezetek veszélyét csökkentse, illetve megszüntesse, ezáltal növelje a nem harcolók és a szövetséges katonák biztonságát. Magába foglalja az aknamentesítést és az elaknásított területek megjelölését.
4. 2. 15. Speciális vagy egyéb tevékenységek (Special Activities)
A speciális vagy egyéb tevékenységek közé tartozik számos olyan különleges cselekmény, mint ellenséges katonai vezetők, politikusok megsemmisítése, fogva tartott személyek kiszabadítása, illetve politikai célok elérése.
A fentiekben említett FM 100-25 tábori kézikönyv más csoportosítási elve szerint - a fentiekben felsorolt tevékenységi formák (a különleges müveletek fajtái és kiegészítő tevékenységei) két kategóriába sorolhatók: •
Azon tevékenységek, melyek során az ellenséggel közvetlen érintkezés nem történik, (pl. a pszichológiai vagy az információs hadviselés)
•
Azon tevékenységek, melyekben az ellenséggel közvetlen érintkezés történik (pl. a közvetlen akciók).
33
4. 3. A különleges műveletek sikerességét biztosító tényezők
A különleges müveletek sikerét az alábbi tényezők biztosítják: •
Tiszta, egyértelmű célok,
• Eredményes C4I támogatási rendszer (command, controll, Communications, computers and intelligence = támogatási rendszer mely magába foglalja a vezetést, irányítást, kommunikációt, számítógépek alkalmazását és a felderítést), •
Hozzáértő, szakszerű tervezés és végrehajtás,
•
A feladatnak megfelelően képzett, felszerelt és szervezett erők alkalmazása.
4. 4. A különleges műveletek jellemzői:
•
Alapos és pontos tervezést, valamint megbízható felderítési adatokat igényelnek,
•
Szükséges a müvelet környezetének földrajzi, kulturális és nyelvi ismerete,
•
Szigorú kiképzés és begyakorlások a siker érdekében,
•
A vezetés (irányítás) gyakran nagy távolságról történik,
•
Jellemző a korszerű kommunikációs rendszerek használata,
•
Gyakran szükséges az erők precíz alkalmazása, némely esetekben szükség van nem rendszeresített felszerelési tárgyak,
illetve fegyverzeti
alkalmazása, 34
anyagok beszerzésére és
•
Kifinomult módszerek alkalmazása a behatolásra, támogatásra és az eredményes kivonásra az ellenséges illetve politikailag érzékeny területről. Bár a különleges hadműveleti cselekmények általában harcászati jellegűek,
hatásuk gyakran közvetlen hadműveleti vagy hadászati célok megvalósítását is elősegítheti.
4. 5. A különleges alakulatok kijuttatása
A különleges műveleti erőket el kell juttatni a hadműveleti területre, a cél közelébe. Ez több módszer segítségével lehetséges. Mindig azt a módszert kell előnyben részesíteni, amely biztosítja az alegység, csoport rejtett bejutását, és feladatainak megkezdését. Az alábbiakban tekintsük át ezeket: •
Atszivárgás
•
Hátrahagyás
•
Gyalogosan történő kijuttatás Légi szállítás Vízen történő kijuttatás
Ejtőernyős bevetés Gépjárműves szállítás Nézzük át ezeket részleteiben:
35
1 4. 5. 1. Átszivárgás Az átszivárgás nem más, mint a peremvonalon keresztül az ellenség oldalára történő rejtett átjutás. Végrehajtása általában éjszaka történik. Itt kijátszva az ellenség éberségét főként a harcrendi réseken „szivárog át" a rajtaütést végrehajtó csoport. Jellemzője a kis távolság. Megfelelő végrehajtás esetén nagyszerűen alkalmas arra, hogy pl. a kellő rombolással az ellenség sorait demoralizálják, vagy akár érzékeny veszteséget okozzanak neki.
4. 5. 2. Hátrahagyás
Általában védelemben, vagy visszavonulásnál alkalmazzák. Előnye, hogy nagy mennyiségű felszerelést, lőszert tudnak rejtve hátrahagyni, ami huzamos ideig tartó alkalmazást tesz lehetővé. Ezzel a módszerrel a kivont csapatok visszahagyva egy rejtett alegységet, súlyos zavart / veszteséget okozhatnak az időközben odaérő ellenség soraiban.
4. 5. 3. Gyalogosan történő kijuttatás
Elterjedt módszer, amelyet általában nehezen járható terepen alkalmaznak. A gyalogosan történő alkalmazás inkább a hadműveleti körzetből való kivonás részét vagy egészét képezi. Fő hátránya a lassú haladási sebesség, a viszonylag kicsi megtehető távolság, és a nagy fizikai igénybevétel. Ezáltal a módszer igen nagyfokú fizikai állóképességet követel. Jó példája ennek a híressé vált brit Bravó Kettő Nulla fedőnevű SAS - csoport egy tagja, aki az Öböl- háborúban, iraki területről menekülve, több mint 300 (!) km megtétele után lerázva üldözőit, elérte a szíriai határt és így megmenekült.
36
4. 5. 4. Légi szállítás A légi szállítás manapság a legelterjedtebben alkalmazott módszer, jelentősége az utóbbi években erőteljesen felértékelődött.
Itt a repülőgéppel,
vagy (különösen)
helikopterrel végrehajtott szállítást kell érteni. A repülőgépes szállítás hátránya, hogy a kirakás rendkívül nehézkes, hiszen legrosszabb esetben is füves repülőteret igényel, ami az elvégzendő feladat rejtettségét megkérdőjelezi, hiszen a kirakóhely / körlet általában a hadműveleti területen van. Ezzel ellentétben a helikopteres szállítás nem igényel különösen előkészített kirakóhelyet, és egy kellően begyakorlott állomány meglehetősen gyorsan képes végrehajtani. Nem véletlen, hogy manapság a lényegesen bonyolultabb ejtőernyős alkalmazás szinte háttérbe szorul, helyette jobbára a légi szállítást alkalmazzák.
4. 5. 5. Vízen történő kijuttatás
A vízen történő kijuttatás során valamilyen felszíni vagy felszín alatti vízi eszköz (felszíni hajó, tengeralattjáró) segítségével történik a szállítás. A cél megközelítése már búvárfelszereléssel és adott esetben speciális víz alatti járművel történik. Jelentősége Magyarország számára mindeddig különösen nem volt jelentős. Azonban a NATO teljes jogú tagjaként a közeljövőben esetlegesen számolnunk kell vele. Különösen nagy tapasztalatokkal rendelkezik e téren az Egyesült Allamok és Nagy- Britannia, ugyanis ez a két állam már huzamos ideje rendelkezik tengerről bevethető különleges hadviselési csoportokkal. (Navy SEAL, SBS).
4. 5. 6. Ejtőernyős bevetés
Az ejtőernyős alkalmazás általában akkor használatos, ha az alegységet nagy távolságra, főként éjszaka vetik be, illetve ha kevés idő áll rendelkezésre. Itt alapvetően két különböző technikát alkalmazhatunk. Ezek a következők;
37
A bekötött ugrás, mely a legegyszerűbb ugrástípus. Itt a kiugrás után automatikusan nyílik az ernyő, pontosabban a repülőgépben, illetve a helikopterben rögzített úgynevezett bekötő kötél nyitja ki azt. Jellemzője a kis ugrási (dobási) magasság, ami általában 250300 m, de harci alkalmazás esetén ez csökkenthető akár 100 (!) m-ig is. A volt szovjet különleges rendeltetésű csapatok - a szpecnaz - kiképzési feladatként is hajtott végre bekötött ejtőernyős ugrásokat már 100 m-ről. A módszer általában nagy létszámú katona gyors alkalmazásakor használatos (például légideszant egységek bevetése) és nem igényel speciális ejtőernyős képzettséget. (Elég az alap ejtőernyős képzettség.) Ilyenkor a katonák teljes felszereléssel - akár éjszaka is - képesek ugrani. A másik ugrástípus a szabadeséses ejtőernyős ugrás, ahol a gépelhagyás után az ugró a szabadesés után a kívánt magasságon szintén saját maga nyitja az ejtőernyőjét. Ez az ugrástípus magasabb szintű képzést és nagy gyakorlatot (így viszonylag nagy ugrásszámot) igényel az ugró részéről, hiszen itt stabilan kell zuhannia - teljes felszerelésével annélkül, hogy bepörögne, hiszen az akadályozhatná, adott esetben meggátolhatná az ernyő nyílását, ami végzetes következményekkel járna számára. A szabadeséses ugrásnak két technológiája ismeretes. Az egyik az úgynevezett HAHÓ (High Altitude High Opening - nagy ugrási magasság és nagy magasságú nyitás) ugrás, ami azt jelenti, hogy a kiugrás nagy magasságon történik, az ugró azonnal, illetve rövid idő eltelte (néhány másodperc) után nyitja az ernyőjét. Ezzel a módszerrel - akár egy repülőgép vagy sárkányrepülő - nagy vízszintes távolságot tud megtenni a földetérésig némán, mivel az ejtőernyőnek nincs hangja. Ebben az esetben nagy szerepe van az ejtőernyő „siklószámának", ami egy viszonyszám, mely megmutatja, hogy az ugrási (nyitási) magassághoz képest milyen vízszintes távolságot képes megtenni, elérni az ejtőernyős az adott ernyőtípussal. A módszer segítségével lehetőség nyílik arra, hogy észrevétlenül bejussunk az ellenség háta mögé. A másik technika a HALÓ (High Altitude Low Opening) ugrás melyet a szintén nagy magasságú ugrás jellemez az alacsony nyitással (néhány száz m). Meglehetősen
38
veszélyes módszer, különösen nagy tapasztalatot valamint nagy önuralmat igényel a hosszú zuhanási idő (akár 2 perc vagy több!) miatt. A két módszer hátránya a rendkívül bonyolult és speciális, egyben költséges felszerelés, hiszen a nagy ugrási magasság (10 - 13000 m) megköveteli az oxigén- légző készülék, adott esetben (a HAHÓ - technológia alkalmazásakor) speciális iránytű, navigációs berendezés (GPS) stb. létét, amit a katonának az egyéb eszközei (fegyverzet, málhazsák) mellett magával kell vinnie. Ez utóbbi két módszer főként a nyugati hadseregekben, különösen az Egyesült Államokban (Special Forces, Navy SEAL) és Nagy - Britanniában (SAS) terjedt el. Az ejtőernyős ugrásnak ismert egy speciális formája, ez az úgynevezett stabilizátoros ugrás, melynek szintén jellemzője a szabadesés. Itt az ernyő működése során a nyilasi folyamat egy pontban meg van szakítva, így a gépelhagyás után csupán egy úgynevezett stabilizáló kisernyő nyílik először, aminek feladata az, hogy stabilan tartsa az ugrót és meggátolja annak zuhanás közbeni bepörgését. Majd a megfelelő idő eltelte után az adott magasság elérése után - az ugró saját maga nyitja az ernyőjét. Ez az ugrástípus arra hivatott, hogy viszonylag csekély ejtőernyős képzettséggel rendelkező katona teljes fegyverzettel, felszereléssel képes legyen szabadeséses ejtőernyős ugrás végrehajtására. Erre az ugrástípusra jellemző, hogy általában a volt szocialista országokban - így többek között Magyarországon is - alkalmazzák. Itt megjegyzem, hogy ennek az ugrástípusnak a hazánkban alkalmazott módja (800 - 1500 m magasságból való dobás) harcászatilag csekély jelentőséggel bír, mivel ilyen kis magasságon a repülőgép és az ejtőernyősök nem maradhatnak észrevétlenek.
4. 5. 7. Gépjármüves szállítás A gépjármüves szállítás nem más, mint a különleges alegység gépjárművel történő alkalmazása. Végrehajtása általában a feladatnak megfelelő járművel (pl. különleges terepjáró gépkocsival) történik.
A kijuttatásnak a fentieken kívül még elképzelhető néhány egyéb, (adott esetben extrém) eszköze, mint például a sárkányrepülő, motoros sárkányrepülő vagy a motoros siklóernyő (gyalogernyő) vagy terepjáró motorkerékpár.
4. 6. A különleges alakulatok felszerelése, fegyverzete
A különleges rendeltetésű egységet minden esetben az elvégzendő feladat függvényének megfelelően látják el a szükséges felszereléssel, fegyverzettel. Ez adott esetben jó minőségű és drága eszközöket kíván, különben a biztos halálba küldenénk az embereinket. Jó példával szolgálhat erre az alábbi történet. 1991 - ben, az Öböl háborúban a brit Különleges Légi Szolgálat (SAS, Special Air Service) - érthetetlen módon - elkövette azt a hibát, hogy bevetette az egyik csoportját iraki területen úgy, hogy meleg ruhát a katonák nem vittek magukkal, bár köztudott, hogy a sivatagban az éjszaka hideg. Ez a csoport egyik tagjának életébe került, ugyanis a szerencsétlen hipotermiás állapotba (kihűlés) került, majd életét vesztette.
Nézzük meg először, milyen felszerelési tárgyakkal kell, hogy rendelkezzen a különleges alakulat katonája.
4. 6. 1. Öltözet
Ezen belül gyakorló / tábori (vagy hadi) öltözetről valamint felsőruházatról beszélhetünk. A gyakorló ruházatnál fontos kritérium, hogy a megfelelő álcázó tulajdonsága mellett védenie kell a hőség, a hideg illetve a környezeti hatásokkal (faágak, növényzet stb.) szemben. Télen meleg, nyáron jól szellőző, kényelmes kell, hogy legyen. Itt meg kell jegyeznem, hogy a Magyar Honvédség jelenleg nem rendelkezik megfelelő gyakorló öltözettel, ugyanis a régi 65 M. zöld színű gyakorlótól kezdve a 93 M. gyakorló öltözetig - ami egyáltalán nem szellőzik - egyik sem felel meg a fentieknek. Érvényesülnie kell a - „megfelelő öltözet a megfelelő feladatra" - elvnek, tehát a sivatagban természetesen
40
más ruhát célszerű viselni, mint az őserdőben vagy a városi harcban, terrorista ellenes bevetésen. Ennek megfelelően javasolt beszerezni több, különböző típusú ruházatot. Az egyik legalkalmasabb lenne az amerikai gyakorló (Battle Dress Uniform, BDU). Nem véletlen, hogy számos ország ezzel az öltözettel szerelte fel katonáit. A felsőruházat feladata, hogy szélsőséges időjárási viszonyok esetén védje viselőjét. Vele szemben támasztott alapkövetelmény, hogy a hideget, esővizet ne engedje át, viszont az izzadtságból származó párát engedje eltávozni. A jó minőségű kabátok, esővédők hátránya a viszonylag magas áruk, ugyanis alapanyaguk (Gore - tex) drága. (Arról nem beszélve, hogy vízálló tulajdonságukat bizonyos idő után fokozatosan elveszítik.)
4. 6. 2. Lábbeli
A megfelelő lábbeli kiválasztásakor figyelembe kell venni, hogy adott esetben huzamosabb ideig kell viselni, így célszerű olyan lábbelit (bakancsot) választani, ami jól illeszkedik a lábra, ezáltal kényelmes, könnyű, puha, ellenben mégis tartsa a bokát, jól szellőzik. Lényeges a megfelelő talpbetét alkalmazása is. Sajnos a rendszeresített bakancsunk (bakancsaink) szintén gyenge minőségűek, aki gyalogolt benne tudja, hogy kényelmetlen, nem szellőzik, azon kívül télen hideg, nyáron meleg. A bakancs kiválasztása szintén a feladat függvénye, természetes, hogy erdőben vagy sziklás terepen más lábbelit kell hordani, mint városi alkalmazáskor.
4. 6. 3. Felszerelés
Kiválasztása szintén létfontosságú dolog.
Célszerű az amerikaihoz hasonló
hevederöv alkalmazása, hiszen sokszor vizsgázott a gyakorlatban. Adott esetben szükséges az úgynevezett málhamellény használata. Nagyon jó típus az izraeli hadseregben rendszeresített málhamellény is. A magyar gyártású málhamellény nem jó, mert túl vastag, kényelmetlen, nyáron túl meleg, a patenttal rögzített speciális célzsebekbe helyezett
41
tárakat, kézigránátokat és más anyagokat - a zsebbel együtt - könnyedén elveszítheti a viselője. El kell mondanom, hogy nem célom a Magyar Honvédségben rendszeresített használati cikkek, felszerelések becsmérlése, hanem arra szeretnék rámutatni, hogy célszerűbb lenne jó minőségű, a gyakorlatban már eredményesen vizsgázott felszerelési tárgyak beszerzése, mintsem kellő tapasztalat hiányában drága pénzért kifejleszteni egy kevésbé jót.
4. 6. 4. Védőfelszerelések
Feladatuk, hogy a katonát megóvják a különböző lövedékek, gránátok és repeszek hatásaitól. Ide tartozik a kevlár vagy titánacél sisak és a szintén kevlár lövedék / repeszálló mellény. Ezen felszerelési tárgyak hátránya a nagy súly (ugyanis egy kevlarból készült sisak lényegesen nehezebb, mint a hagyományos acélsisak, aztán az amúgy is nehéz lövedékálló mellényt még el kell látni speciális kerámia betétekkel, melyek tovább növelik annak súlyát), valamint a kényelmetlen viselet és a magas ár. A dolog nem csupán humánus oldalát vizsgálva, kiderül, hogy ha a harcosunkat ellátjuk kevlár sisakkal és megfelelő minőségű lövedékálló mellénnyel, így megóvva életét - gazdaságosság szempontjából is jól járunk, hiszen egy elitkatona kiképzése többszörösébe kerül, mint az általa viselt védőfelszerelés értéke.
4. 6. 5. Fegyverzet
A különleges rendeltetésű egységek legfontosabb eszközei a különböző fegyverek, fegyverrendszerek, mivel ezek hiányában lehetetlen végrehajtani a küldetést. Több fegyver faj tárói beszélhetünk.
42
Maroklőfegyverek Idetartoznak a pisztolyok és a revolverek. A katonai feladatok végrehajtásához a pisztolyok a leginkább alkalmasak. Legfőbb kritériumok a nagy tüzerő és a megbízhatóság. A nagy tűzerő a nagy tárkapacitás és a megfelelő űrméret / nagy megállítóerő (stophatás) függvénye. Jelenleg a legelterjedtebb és legjobb pisztolyok például a német Heckler & Koch USP (illetve ennek különböző változatai), az osztrák Glock - sorozat (pl. a Glock 18 sorozatlövő változat), a SIG-Sauer P228. Különös figyelmet érdemel a Heckler & Koch Mk 23, amely az amerikai különleges alakulatok által kiírt pályázat győztese. Érdekesség, hogy az amerikai haditengerészet különleges hadműveleti alegységei, a Navy SEAL - ek, adott feladat során - félrevezetésképpen - gyakran a volt szocialista tömb valamelyik megbízható fegyverét használják, például a cseh CZ - 75 -öt, természetesen ilyenkor a felszerelésük is valamelyik keleti országból származik. így, ha egyik emberüket elvesztik, annak holtteste alapján nem bizonyítható a támadás amerikai volta. Űrméret tekinteteiében a 9 mm - es Parabellum és a .45 ACP a legelterjedtebb a maroklőfegyvereknél.
Gépkarabélyok, géppisztolyok
A különleges egységeknél legelterjedtebb gépkarabélyok például az amerikai M-l6, illetve annak valamelyik változata (pl. Colt Commando vagy az újabb M - 4 karabély), az izraeli Galil, az osztrák Steyer AUG, vagy az orosz AKSz-74U (az AK-74 rövid változata, mely felszerelhető PBS hangtompítóval és BS-1 cső alatti speciális, úgynevezett „néma" gránátvetővel), géppisztolyok közül az izraeli UZI, a német Heckler&Koch MP-5 valamelyik változata. A géppisztolyok tekintetében a legelterjedtebb a 9 mm - es Parabellum és a .45 ACP, a gépkarabélyoknál nyugaton főként az 5,56 mm (.223 Remington.), a volt szocialista államokban a 7,62 mm, illetve az 5,45 mm. Ezek a fegyverek
az
adott
feladat
jellegének
megfelelően
kerülnek
kiválasztásra.
Érdekességképpen a francia idegenlégió ejtőernyősezred különleges kommandójának, a CRAP - nak (Commandos de Recherche de d'Action dans le Profondeur) a katonája adott esetben
egyszerre
két
különböző
fegyvert
-
gépkarabélyt
(a
francia
hadsereg
rendszeresített fegyverét, a FA MAS - t) és géppisztolyt (német gyártmányú H&K MP 5 -
43
öt) is visz a bevetésre. Egyértelműen a gépkarabélyt a „normál" harctéri ténykedésre, a rövidebb géppisztolyt a városi harcban használja a katona.
Támogató fegyverek
A fentieken kívül a különleges alakulatok általában rendelkeznek különböző nehéz-, és könnyű géppuskákkal (M - 60, PKM, M - 249), mesterlövészfegyverekkel (pl. világszerte nagy elismerést váltott ki a magyar fejlesztésű Gepárd, ami kissé nehéz ilyen feladatra), sörétes vadászpuskákkal (pl. Mosberg 500, SPAS - 12), speciális gránátvetőkkel (M-203, AGS - 17 „Plamja"), valamint (kis űrméretű, általában 60 mm - es) aknavetőkkel. Az eddigiek közül leginkább a fegyverzet tekintetében érvényesül legjobban a „megfelelő eszköz a megfelelő feladatra" - elv, tehát mindig az adott feladat függvényében választják meg az adott fegyvereket.
4. 6. 6. Különleges felszerelési tárgyak
•
Híradó berendezések, különleges rádiókészülékek (pl. „frekvenciaugratásos" rádió, műholdas telefon)
•
Műholdas- és egyéb navigációs eszközök (pl. GPS)
•
Ejjellátó berendezések (célszerű a lényegesen drágább passzív rendszerű éjjellátó eszközök alkalmazása, mivel az aktív rendszerűek az általuk kibocsátott infravörös fénysugár miatt könnyen felderíthetőek)
•
A fegyverzetet kiegészítő különleges eszközök (hangtompító, különleges lőszerek, lézer célmegjelölő, taktikai fényforrás stb.)
•
Élelmezési anyagok (tudományosan összeállított összetételű, könnyű de magas tápértékű élelmiszerek)
•
Egészségügyi felszerelés (fontosabb gyógyszerek, sebkötöző stb. anyagok)
44
•
Egyéb eszközök, melyek az adott feladathoz szükségesek (hegymászó felszerelés, hálózsák, túlélő készlet, ABV - védelmi felszerelés stb., melyek jelentősége nem elhanyagolható.) Mindezeken
felül
beszélhetünk
még
a
számtalan
(főként
„bevetési")
pisztolytáskákról, egyéb (pl. kés) tokokból. A késekkel külön nem foglalkoztam, természetesen ez esetben is a végrehajtandó feladatnak megfelelően szerelik fel a katonát. Egyes amerikai szakemberek (pl.Greg Walker késharc specialista) szerint három különböző kést kell, hogy vigyen a különleges harcos magával: egyet, mely alkalmas dobásra, egyet szúrásra, majd még egyet, mellyel vágni lehet. Végezetül meg kell jegyeznünk, hogy a különleges rendeltetésű egységeket mind a felszerelés,
mind
a fegyverzet tekintetében az
elérhető
legjobb,
legmodernebb
technológiával kell ellátni, ami természetesen meglehetősen költséges dolog. Arra viszont törekedni kell, hogy minél kevésbé terheljük a katonát.
4. 7. A különleges alakulatok ellátása, utánpótlása
A különleges csoport a tevékenységéhez szükséges fegyverzetet, felszerelést, egyéb eszközöket, anyagokat általában magával viszi. Az utánpótlás megszervezése nehéz, bonyolult feladat, (megvalósítása nemegyszer lehetetlen) és a különböző anyagokat valószínűleg ugyanazzal a módszerrel tudjuk a csoporthoz eljuttatni, mint amivel magát a csoportot alkalmaztuk. A fentiekből következik, hogy a különleges egységnek a saját felszerelésén kívül általában jelentős mennyiségű hadianyagot, egyéb felszerelést (robbanóanyag, lőszer, élelmezési anyag, speciális anyagok) kell magával cipelnie. Extrém esetben ez elérheti a személyenkénti 80 - 100 kilogrammot is. (Az Öböl - háborúban a Bravó 20 nevű SAS csoport tagjai egyenként körülbelül 95 kilogramm (!) „hasznos terhelést" vittek magukkal).
45
Az utánpótlást földi, légi és vízi úton juttathatjuk el a csoport után. A legcélszerűbb a légi szállítás alkalmazása. Eközben a repülőeszköz kis magasságon halad, hogy elkerülje az ellenséges felderítő eszközöket (lokátorokat). A szállítás rendszerint éjszaka történik, így az egységnek látható jelzéseket kell adni. Az utánpótlási anyagokat ilyenkor általában teherejtőernyővel dobják le.
4. 8. A különleges alakulatok kiképzése
A különleges egységek katonáinak kiképzése kulcsfontosságú, hiszen a majdan elvégzendő feladat sikeressége függ tőle. Richárd Marcinko amerikai író mottója szerint: „Büntetem a tested, mert minél többet verejtékezel a kiképzésben, annál kevesebbet vérzel a harcban"4. A volt tengerész kommandósnak (korábban tagja az amerikai SEAL Team Six és a Red Cell antiterrorista haditengerészeti egységeknek) igaza van, a feladat eredményessége döntően függ a katonák felkészültségétől, tapasztalatától. A különleges alakulatok katonáinak kiképzése meglehetősen összetett és több lépcsőből álló hosszú ideig tartó folyamat. A szakmai képzés előtt célszerű, ha a katona rendelkezik egy jó szintű alap katonai szakképzettséggel (elsősorban gyalogsági), kiváló fizikummal, valamint jó mentális és intellektuális képességekkel. Ezután tapasztalt kiképzői megkezdik kiképzését. A kiképzés fontos része a testnevelés, ami főként az állóképesség növeléséből és közelharcképzésből áll. Itt a fokozatosság elvét betartva szinte a maximumot is kihozzák a katonából. A közelharcképzés során a katonák megtanulják a fegyvertelen (és a késes) közelharc fogásait. A kiképzés igen lényeges részét képezi a lőkiképzés, melynek során az összes rendszeresített lőfegyver (adott esetben más hadseregek fegyverei is) kezelését kiváló szinten kell elsajátítani. Ezen belül fontos helyen áll a „combatlövészét" (harci lövészet) gyakorlása. Az általános katonai ismeretek (harcászat, térképészet, tájékozódás NBC - védelem stb.) elmélyítése mellett szerepet kapnak a műszaki ismeretek (robbantási - és bombaszakértői ismeretek) és a speciális ismeretek, így a légi szállításra való
46
felkészülés, a búvár - és az ejtőernyős kiképzés valamint a különleges viszonyokra történő felkészítés (hegyi -, vízi -, sarkvidéki - esetleg sivatagi kiképzés). Egyes haderők (főként az Egyesült Allamok) különleges erőinek felkészítésében megkülönböztető szerepet kap a „SERE" - kiképzés (Survival, Escape, Resistance, Evasion = túlélés, fogságból való menekülés, ellenállás, fogságba esés elkerülése), melynek jelentősége, hogy a katonát a valóságot megközelítő szituációkba hozva az megtanulja, miként kell cselekednie adott esetben - egy éles helyzetben. Szintén a felkészítés részét képezi a különböző terrorista elhárító technikák megismerése és elsajátítása. Itt a különleges egységek katonái megtanulják a terroristák elleni harc alapvető szabályait, az épületben vívott harc sajátosságait, és az alkalmazandó behatolási taktikákat, módszereket. Mindezek mellett a kiképzés tartalmaz nagy mennyiségű egyéb ismeretanyagot is. Ilyen az
idegen nyelv(ek)ben való jártasság továbbá a számítástechnikai - és
híradóeszközök kezelésének mesteri elsajátítása. A katonáknak elméletben ismerniük kell és a gyakorlatban képesnek kell lenni alkalmazni a polgári - katonai együttműködés és a lélektani hadviselés elveit, szabályait. Jól kell ismerniük az ellenség (adott esetben a szövetséges csapatok) szervezetét, fegyverzetét és alkalmazási elveit. Azon kívül tökéletesen kell ismerniük az adott hadműveleti terület (ország) földrajzi, etnikai sajátosságait, történelmét, politikai viszonyait.
4. 9. A különleges alakulatok vezetése
A különleges alakulatok vezetése szintén nagy jelentőséggel bír. A hadműveleti területen folyó tevékenységet általában hadműveleti központok koordinálják. Ezek a központok
vagy a feladat idejére
álltak
fel,
vagy állandó jellegűek.
Általában
összhaderőnemi hadműveleti központokról beszélünk, melyek funkciója a hadműveleti tevékenységek teljes körű tervezése, szervezése, valamint azok vezetése, irányítása. A
47
végrehajtás során a műveleti központok C2, C3, C4, illetve C4I támogatást biztosítanak a végrehajtó állomány részére.
4. 10. A különleges alakulatok tevékenysége a nem háborús katonai műveletekben A fentiekben tisztáztuk a nem háborús katonai műveletek és a különleges műveletek lényegét, jelentőségét és fajtáit, valamint az alkalmazásuk sajátosságait. Ebben az alfejezetben arról esik szó, hogy a különleges alakulatokat, hogyan, milyen célok elérése érdekében alkalmazhatjuk nem háborús környezetben. A nem háborús műveleteket végrehajtó állomány részében vagy akár egészében állhat különleges hadműveleti erőkből. A gyakorlatban a végrehajtók célirányosan felkészített gyalogos (lövész) csapatokból tevődnek össze, és csupán egyes fontos szakterületen, kényesebb helyeken tevékenykednek a különleges hadműveleti erők. A békeműveletek végrehajtása során különösen fontos a hadműveleti területen élő lakossággal való megfelelő kapcsolat. Ennek megfelelően a különleges alakulatok civil katonai műveletekre szakosodott állományára hárul az a feladat, hogy jó szintű kontaktust teremtsenek az ott lévő állami és önkormányzati szervekkel és a lakossággal. A katonai műveletek zavartalansága érdekében kölcsönös segítségről kell megállapodni a civilekkel. (Például, amikor az 1950 - es években a brit SAS Malájföldön ténykedett, a katonák egészségügyi
ellátásban részesítették az őslakosságot, akik segítettek felkutatni a
dzsungelben bujkáló gerillákat.) A békeműveleteken belül a megfigyelői tevékenység során is alkalmazhatók a különlegesen képzett katonák. (Pl. az iraki UNSCOM - bizottság tagjaként a felderítésben /hírszerzésben, illetve a vegyi hadviselésben jártas megfigyelő.)
48
A humanitárius műveletekben (a békeműveleteken kívül) a különleges alakulatok szerepe igen összetett lehet. Kezdve a polgári - katonai együttműködéstől, a katasztrófák utáni
segítségnyújtáson
egészségügyi
ellátáson
(pl.
ipari
keresztül,
a
katasztrófa
következményeinek
menekültek
fogadásán
és
felszámolása),
védelméig
széles
spektrumban alkalmazhatók a különleges erők. A kutató - mentő műveletekben (különösen a harci kutató - mentő műveletekben) a különleges alakulatok szárazföldi, légi (vagy tengeri) egységei harcszerű körülmények között felkutatják a lezuhant, sérült jármű személyzetét. Ha szükséges, egészségügyi ellátásban részesítik, különleges módszerek alkalmazásával kimentik azt miközben biztosítják a művelet biztonságát. (Jó példája ennek a boszniai harcokban lezuhant amerikai pilóta sikeres mentőakciója.) A felkelés elleni műveletekben, illetve a katonai segély műveletekben a különleges alakulatok katonái főként, mint katonai kiképzők ténykednek az adott ország hadseregének képzésében. Ezen kívül különféle szakértőként, így polgári - katonai, lélektani hadviselési vagy kommunikációs szakértőként is lehet alkalmazni a különleges erők katonáit. A terrorizmus elleni műveletekben a különleges alakulatok a különféle terrorista csoportok felderítésében alkalmazhatók. Beleértve az adatok, információk gyűjtését. A megfigyelés során a különleges erők folyamatosan figyelemmel kísérik a terroristák tevékenységét, annak létszámát, fegyverzetét. Adott esetben a különleges alakulat rajtaütéssel (a különleges hadviselés egyik módszere) megsemmisíti az adott terrorista csopotot. A kábítószer elleni műveletek során a különleges erők feladata a terrorizmus elleni harchoz hasonlóan adatok, információk gyűjtése a tiltott kábítószerek előállítási (termesztési) helyéről, az esetleges raktározás helyéről, a szállítás útvonalairól, illetve a terjesztésről.
Megfelelő
mennyiségű információ
birtokában megsemmisíthetőek
a
különböző drogültetvények, raktárak, illetve a terjesztésben illetékes célszemélyek. A kábítószer elleni műveletek általában polgári hatóságokkal (pl. USA - ban a DE A) való együttműködéssel eredményesebben hajthatók végre.
49
A nem harcolókat kiürítő műveletek végrehajtásában a különleges alakulatok fő szerepe ismét a civil - katonai együttműködés. Meg kell szervezniük a kapcsolatot a kiürítendő állománnyal és a helyi kormányzattal. A nem megengedő típusú műveletek esetén fontos a kiürítendők biztonságának megszervezése.
5.ÖSSZEGZÉS
A dolgozat célja az, hogy segítségével bemutassam a különleges rendeltetésű alakulatok alkalmazási lehetőségeit a nem háborús katonai műveletekben. A munka elkészítése során kutattam a különleges alakulatok múltját, jelenét és jövőbeni létjogosultságát, alkalmazásának szükségszerűségét. Ennek megfelelően az első fejezetben (bevezető rész) a mai kor globális veszélyforrásaival, a biztonságot veszélyeztető tényezőkkel foglalkoztam. A második fejezetben áttekintettem a különleges egységek kialakulását, fejlődését, majd a jelen különleges alakulatait. A harmadik fejezetben a nem háborús katonai műveletek fogalmát, jelentőségét és fajtáit tisztáztam. A negyedik fejezetben bemutattam a különleges alakulatok tevékenységének (különleges műveletek) szükségességét, annak jellemzőit, fajtáit. Ezután „elhelyeztem" a különleges műveleteket a nem háborús tevékenységek között. A dolgozat elkészítésével kapcsolatos kutatómunka eredményeként, az alábbi következtetéseket vontam le: •
A világ országai előtt új kihívások, veszélyforrások jelentkeztek, melyek kezelésének egyik célszerű módja a különleges rendeltetésű katonai erők alkalmazása.
50
A közelmúlt konfliktusai elemzésének tapasztalatai alapján egyértelűvé vált, hogy egyre fontosabb szerep hárul a különleges rendeltetésű erőkre. Ezek a speciálisan képzett alakulatok hatékonyan alkalmazhatók mind a háborús, mind a nem háborús környezetben. A különleges erők előreláthatóan fontos szerepet töltenek be a korszerű haderőkben. Míg a hagyományos erők létszámát szinte a legtöbb ország redukálta, a különleges csapatok létszáma nem csökkent. (Ennek jó példája az orosz haderő, mely a nagy létszámcsökkentések után is jelentős létszámú különleges rendeltetésű alakulatot tart szolgálatban.) A különleges
egységek sikeresen tevékenykedhetnek a nem háborús katonai
műveletekben (békeműveletekben, humanitárius műveletekben és a válságkezelésben).
51
6. MELLEKLETEK
„A" melléklet Idegen kifejezések és rövidítések
C2, Command and control
Vezetés és irányítás
C3, Command, control and communication
Vezetés, irányítás és kommunikáció
C4, Command, control, communication and
Vezetés, irányítás, kommunikáció és
computers
számítógépek
C4I, Command, control, communication,
Vezetés, irányítás, kommunikáció,
computers and intelligence
számítógépek és hírszerzés
Civil Affairs, CA
Civil - katonai ügyek
Coalition Support
Szövetségi támogatás
Counterdrug, CD
Kábítószer elleni tevékenység
Countermine, CM
Aknák elleni tevékenység
Counterterrorism, CT
Terrorizmus elleni tevékenység
Counterinsurgency
Felkelés elleni tevékenység
Combat Search And Rescue, CSAR
Harci kutató - mentő tevékenység
Direct Action, DA
Közvetlen akciók
52
Foreign Internál Defense, FID
Belrendvédelem külföldön
Humanitarian Assistance, HA
Humanitárius segély
Humanitarian Operations, HO
Humanitárius müveletek
Information Operations
Információs hadviselési müveletek
Military Assistance, MA
Katonai segély
Noncombatant Evacuation
Nem harcolók kiürítése
Peace Building
Békeépítés
Peace Enforcement
Békekikényszerítés
Peacekeeping
Békefenntartás
Peace Support Operations
Béke támogató müveletek
Psychological Operations, PO
Lélektani müveletek
Ranger
Amerikai különleges egység tagja
SEAL (SEa, Air, Land)
Amerikai haditengerészeti különleges egység
Security Assistance
Biztonsági segélynyújtás
Special Forces, SF
Különleges Erők (amerikai különleges alakulat)
Special Reconnaissance, SR
Különleges felderítés
53
United States Special Operations Command,
Egyesült Allamok Különleges Hadműveleti
USSOCOM
Parancsnokság
Unconventional Warfare, UW
Nem hagyományos hadviselés
54
7. FELHASZNÁLT IRODALOM
FM 100 - 5 OPERATIONS, Headquaters, Departmrnt of the Army, 1993 FM 31 - 20 DOCTRINE FOR SPECIAL FORCES OPERATIONS, Headquaters, Department of the Army, 1990 FM 100 - 23 PEACE OPERATIONS, Headquaters, Department of the Army, 1994 FM 100 - 25 DOCTRINE FOR ARMY SPECIAL OPERATIONS FORCES, Headquaters, Department of the Army, 1997 JP 3 - 05 DOCTRINE FOR JOINT SPECIAL OPERATIONS, Joint Staff, 1992 AJP 3 - 4 NEM HÁBORÚS KATONAI MŰVELETEK, fordítás BIZTONSÁGPOLITIKA TANKÖNYV, SVKI, 1993 NATO KÉZIKÖNYV, SVKI, 1997 KŐSZEGVÁRI TIBOR: DIVERZIÓ, Zrínyi kiadó, 1984 KŐSZEGVÁRI TIBOR: HADVISELÉS A 21. SZÁZADBAN (ELKÉPZELÉSEK, ELVEK, ERŐK, ESZKÖZÖK), jegyzet, ZMNE, 1998 KŐSZEGVÁRI TIBOR: A JÖVŐ SZÁZAD HADVISELÉSE ÉS A KÜLÖNLEGES ERŐK, HADTUDOMÁNY 1994 / 4, p 45 - 58 DOMBI LŐRINC: SELYEMKUPOLÁK, Zrínyi kiadó, 1993 JAN BOGER: a KOMMANDÓSOK FEGYVEREI, Zrínyi kiadó, 1997 ANDY McNAB: HÍVÓJELE: BRAVÓ KETTŐ NULLA, Zrínyi kiadó, 1996 STEVE CRAWFORD: SAS ENCIKLOPÉDIA, Zagora, 2000
8. VÉGJEGYZET 1 2 3 4
FM 100 - 5 Operations, Headquaters, Department of the Army, June, 1993 AJP 3 - 4 Nem háborús katonai műveletek, fordítás FM 100 - 25 Doctrine for Army Special Operations Forces, Headquaters of the Army, Oct, 1997 Richard Marcinko: Tűzvonal, JLX kiadó, 1994, p 5
55
