VIDÉKBIZTONSÁG
KEDVES HALLGATÓK ! Ime a témakörök a vizsgára.
Tisztelettel Szilágyi Tivadar
1
1)
Ismertesse a biztonság alapvető területeit és azok jellemzőit Magyarországon!
a) Társadalmi biztonság Az ország biztonsága a kisebbségi, az etnikai, a vallási és a nyelvi konfliktusok hatásaival szemben Az országban élő kisebbségek biztonságának teljes körű szavatolása b) Politikai biztonság Az állam politikai rendszerének biztonsága a nemzetközi rendszerben, tudatos vagy akaratlan beavatkozással szemben. Olyan belső stabilitás, parlamenti demokrácia, jogi viszonyok megléte, melyek lehetővé teszik a válságok kezelését, a konfliktusok békés megoldását. c) Gazdasági biztonság Az ország stabil környezete, amelyen keresztül zavartalanul képes lebonyolítani a kereskedelmi kapcsolatait. A lakosság szociális biztonságának és életszínvonalnövekedésének alappillére. d) Közbiztonság (rendvédelmi) az adott társadalom védettsége a nemzetközi bűnözés, a migráció, a kábítószer-kereskedelem és fogyasztás, a szervezett bűnözés és a terrorizmus hatásaival szemben. A társadalom belső védettségének, a lakosság élet- és vagyonbiztonsága megteremtésének alappillére 2
e) Katonai biztonság Az ország területének, szuverenitásának védettsége a katonai jellegű válságokkal szemben. f) Környezeti biztonság Természeti erőforrásaink, a természeti területek és természeti értékek, valamint a környezeti egyensúly megóvása. A természeti és civilizációs katasztrófák és az egészségügyi veszélyforrások elleni védelem.
2)
A biztonságpolitika fogalma, feladata
A biztonságpolitika szigorúan centralizált, koordinált és monopolizált, minden hatalmi ágat magába foglaló állami funkció ellátása, melynek végső célja olyan alapvető értékek védelme, amelyeket az adott ország meghatározó csoportjai (illetve adott ország-csoportok) elfogadnak és fontosnak tartanak. A kormánypolitika azon része, melynek célja olyan külső és belső feltételek létrehozása, melyek kedvezőek a létfontosságú nemzeti értékek védelmére. A biztonságpolitika feladata • • •
Értékek, érdekek, veszélyek és kihívások konkrét meghatározása A biztonsághoz szükséges intézményi rendszer létrehozása és működtetése
3
a) A biztonsági kihívás fogalma Egy országnak, egy társadalomnak működése során számtalan megoldandó problémával kell szembenéznie. Bár ezek többségét a modern állam képes megoldani, vannak olyan veszélyes események és folyamatok, amelyek elhárításához nem elégségesek az eszközei. A biztonsági kihívások közé azokat a veszélyeket soroljuk, amelyekről egy társadalom úgy véli, hogy elhárításához vagy megváltoztatásához rendkívüli intézkedésekre van szükség. Biztonsági kihívások a világban egy államot, egy társadalmat igen különböző területen érhetnek. Keveredhet háborúba (katonai biztonság), bekövetkezhet államellenes puccs (politikai biztonság), gazdasági válság (gazdasági biztonság), természeti katasztrófa (környezeti biztonság) vagy tömeges bevándorlás (társadalmi biztonság). Attól függően, hogy egy-egy veszély bekövetkeztét milyen közelinek, illetve negatív hatásában milyen mértékűnek ítéli meg egy társadalom, kockázatról, potenciális fenyegetésről és közvetlen fenyegetésről beszélhetünk. b) A biztonsági kihívások típusai Származásuk szerint a biztonságot fenyegető kihívások két nagy csoportba sorolhatók: vannak természetes és mesterséges eredetűek.
Az elsőhöz tartoznak a természeti jelenségek által előidézett katasztrófák (földrengés, árvíz, szélsőséges időjárás), amelyek az emberi tevékenységtől függetlenül jelentkeznek. Ezekkel szemben az emberiség még ma is többékevésbé ki van szolgáltatva.
A mesterséges eredetű kihívásokat gondatlanságból vagy tudatosan az emberi, a társadalmi tevékenység hozza létre. Ide tartoznak a háborúk, a fegyveres konfliktusok, a nemzetközi terrorizmus és a szervezett bűnözés, a kábítószeres fegyverkereskedelem, a gazdasági problémák, a környezetszennyezés és az ökológiai egyensúly megbontása. Mindezekkel szemben ma már rendelkezünk bizonyos elhárító képességgel, de az nem mindig működik hatékonyan.
A kihívások méretük szerint lehetnek globális (az egész világra kiterjedő), kontinentális (egyetlen földrészt érintő), regionális vagy szubregionális (adott kontinens vagy régió bizonyos területét érintő), illetve lokális (helyi) kihívások.
4
3)
A katasztrófa fogalma, a katasztrófák csoportosítása a) A katasztrófa fogalma
A katasztrófa olyan állapot vagy helyzet, amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeiket, a lakosság alapvető ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket olyan módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megelőzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek előírt együttműködési rendben történő védekezési lehetőségeit, és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és az állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttműködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét igényli. b) A katasztrófák csoportosítása
4)
A katasztrófák jellemzése eredetük vagy jellegük szerint
5
5)
A katasztrófák jellemzése helyük és kiterjedésük szerint
6
6)
A katasztrófák jellemzése hatáserőség és intenzítás szerint
7)
A katasztrófák jellemzése tér- és időkoordináták szerint
7
8)
A katasztrófák jellemzése időparaméter szerint
9)
A katasztrófák jellemzése a lakosság felkészítése szempontjából
8
10) Magyarországot fenyegető katasztrófa-veszélyek Magyarország nem tartozik a kiemelten katasztrófaveszélyes területek közé, de földrajzi elhelyezkedéséből, a lakosság és a települések sűrűségéből, ipari és közlekedési szerkezetéből, valamint a környező országokban bekövetkező események hatásai miatt, számolni kell a lakosság egy részét, vagy egészét fenyegető, jelentősebb anyagi kárral járó veszélyhelyzetekkel. Magyarország Kelet-Közép-Európa, a Kárpát-medence közepén helyezkedik el az Alpoktól, a Kárpátoktól és a Dinári hegységrendszertől körülvéve. Az ország felszínének 73%-a síksági terület, a dombságok 20%-ot foglalnak el és 7%-ot tesznek ki a hegyvidékek. A lakosság ~10 millió fő, amely 93 ezer km2 területre vonatkoztatva 107 fő/km2 népsűrűségi mutatót jelent. A települések átlagsűrűsége 3,4/100 km 2. A lakosság 2/3-a a fővárosban és a városokban él, a munkavállalók 20-25 %-a a lakóhelyéről rendszeresen más településre jár dolgozni (ingázó). Budapest és a vele összefonódott agglomerációs terület túlzsúfolt, aránytalanul nagy szerepet tölt be az ország társadalmi-gazdasági életében. Az öt fokozottan fejlesztett kiemelt központ: Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs és Győr lélekszáma és vonzáskörzete jelentősen elmarad a fővárosétól. A települések 1/6-a 500-nál kevesebb lakosú aprófalvak, Elsősorban az Alföldön jellemzőek a szórványtelepülések formájában előforduló tanyák, amelyeken közel félmillió lakos él.
2.1 Civilizációs katasztrófa-veszélyek A civilizációs eredetű katasztrófák csoportjába azok a katasztrófák sorolhatók, amelyek kialakulásának előfeltétele a civilizáció léte, a tudomány, a technika, az ipari és mezőgazdasági termelés, a közlekedés és a szállítás meghatározott szintje.
9
Következmények A nukleáris balesetek kárterületeire jellemző, hogy a kiszabaduló radioaktív anyagok a környezetbe kerülve a lakosság és a környezet sugárterhelésének növekedését, szennyeződését, megbetegedését eredményezhetik. A radioaktív anyag környezetbe kerülésének legvalószínűbb módozata a légkörbe történő kibocsátás, de kerülhet a talajba, vízbe, és ezáltal az élelmiszerekbe is. Egy esetleges nukleáris baleset, robbanás során épületek, közművek rombolódásával, a közműszolgáltatások, energetikai rendszerek működési zavarával és a környezet nagyfokú sugárterhelésével kell számolni.
10
• •
• •
A veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek kárterületeire jellemző, hogy a folyékony vagy gáz halmazállapotú veszélyes anyag kiszabadulás miatt gáz (gőz) felhő képződésével kell számolni. Ha a szabadba jutó gáz (gőz), vagy folyadék, gyúlékony és a gyújtóforrás is jelen van, akkor tűz, esetleg robbanás keletkezik.
A tüzek kárterületein számolni kell nyílt lánggal, nagy hőterheléssel és káros füstképződéssel. A tűzterületen füstzóna is kialakul, amely azon kívül, hogy mérgező hatású, akadályozza az oltási és a mentési feladatok végrehajtását.
11) A Katasztrófa-és krízishelyzet A ’katasztrófa’ valamint a ’krízis’ szavak fogalma egymáshoz igen közel áll, és szorosan összekapcsolódó jelentéssel bírnak. A katasztrófa szó jelentésköre igen tág, mondhatni magában foglalja a krízis helyzet fennállását is, ugyanis míg az előbbi főként a körülmények fizikai állapotának kifejezésére használjuk, addig az utóbbi –a katasztrófa okozta- lélektani, pszichés állapot jellemzésére szolgál.
11
„Katasztrófának minősül minden olyan helyzet, amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeiket, a lakosság alapvető ellátását, a természeti környezetet olyan módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megelőzése, elhárítása meghaladja az erre rendelt szervezetek előírt együttműködési rendben történő védekezési lehetőségeit.” Krízisnek pedig a katasztrófa által előidézett feszült állapot nevezhető, mely kilátástalanság, fenyegetettség érzését okozza, terhelve ezzel az egyén problémamegoldó kapacitását. A katasztrófák eredetük és jellegük szerint két fő csoportot különböztetünk meg: természeti, valamint civilizációs katasztrófákat. Ezen a két osztályon belül is elkülöníthetőek kisebb kategóriák, amelyek a következők: A természeti katasztrófák alcsoportjai a földtani-, a meteorológiai-továbbá a biológiai katasztrófa. Civilizációs katasztrófák között pedig a technikai- és a társadalmi jellegűeket különíthetjük el egymástól. Katasztrófa- és kríziskommunikáció, mint tudományág Ezen két alapfogalom, azaz a krízis, valamint katasztrófa fogalmak multidiszciplináris viselkedéstudományi ága az ún. katasztrófa- és kríziskommunikáció, mely magában foglal kommunikáció elméletet továbbá pszichológiai nézetet egyaránt. A kommunikáció ezen típusa a kommunikáció üzenetének a feladótól a vevőig való eljutásán felül, a fogadó személy viselkedésének befolyásolását is magában foglalja. Az üzenet ebben az aspektusban - a hagyományos kommunikáció elméleti nézettel szemben- nem a küldő szándékát, hanem a küldő és a címzett közös, aktív közreműködésével létrejövő tartalmat jelenti. A katasztrófa-és kríziskommunikáció lélektani megközelítésben vázolja és elemzi a krízisek valamint katasztrófák egyénre gyakorolt hatásait. Mivel az efféle jelenségek az egyén normál, hétköznapi tapasztalatain kívül esnek, ezért pszichológiailag lesújtó hatásúak, emiatt pedig az elszenvedésük hosszú távú következményekkel, tünetekkel járhat. Ezen eseményeknek a pszichológiai szempontból megrázó mivoltuk abban rejlik, hogy a veszélyhelyzetet átélő személy az élete során megszerzett tudásával, és probléma megoldó kompetenciájával képtelen áthidalni, elkerülni, ebből adódóan pedig az addig nem tapasztalt szituáció pszichés „feldolgozási” folyamata is ismeretlen számára. A kríziskommunikáció többek között tehát az ember számára megrendítő, megrázó körülményekre
igyekszik
válaszreakciót
adni,
azok
megfelelő
kezeléséhez,
leküzdéséhez. Általános megfogalmazásban ez a tudományág
„egy olyan kommunikációs
szaktevékenység, amely válsághelyzetben a szervezet működési zavarainak leküzdését szolgálja, és melynek során hírek és információk továbbítása történik.” A kríziskommunikáció csak és kizárólag abban az esetben működhet
12
hatékonyan, és érheti célját, ha az ezzel foglalkozó szervezet alaposan kidolgozott krízistervet készít, amely révén folyamatos felkészültségben van a potenciális veszélyekkel szemben. A terv elkészítése két fő lépésből áll: 1.) A szervezetre esetlegesen veszélyt jelentő tényezők, kockázatok pontos meghatározása. 2.) A vész és az általa keletkezett lehetséges károk felbecsülése, és enyhítése.
12) Vészhelyzet, krízis általános kezelési módjai Veszély, fenyegetettség esetén az egyén minden erejével a krízis leküzdésére, elhárítására koncentrál, azaz kognitív és viselkedésbeli erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy az életét veszélyeztető eseményt és annak hatásait megszüntesse. A megküzdésnek több lehetséges formája, módja is van, ezek a következőek:
tervezés, a kockázati tényezők azonosítása, felmérése
önkontroll, önmérséklet gyakorlása
társas támaszkeresés
tagadás
elfogadás
pozitív újraértelmezés, átértékelés
Fontos megemlíteni, hogy a bemutatott megküzdési stratégiák olyan alapvető stratégiák, melyeket az emberek a stresszt keltő helyzetek mindegyikében alkalmaznak, valamint hogy nemtől függetlenül, férfiak és nők egyaránt a felsorolt eszköztárat használják fel, tehát azonos szituációban hasonlóképp reagálnak. Továbbá a stratégiák némelyike stabil, míg egyesek pedig csak sajátos helyzetben hívható elő, emellett pedig az igénybe vett stratégia az általa okozott következmény fényében vált ki további reakciót az egyénből, azaz pozitív valamint negatív kihatás, eredmény esetén előre meghatározhatóvá válik a következő válaszreakció.
13
13) Jellemző magatartási formák pánikhelyzetben A hirtelen, váratlanul bekövetkező események olyan külső hatások, amelyek az emberi idegrendszerre zavaróan hatnak, rémület, pánikfélelem kialakulás át idézik elő az egyénben. Ennek révén olyan –főként- hormonális folyamatok indulnak meg a szervezetben, amik felkészítik a veszély elszenvedőjét a küzdelemre és a menekülésre. A folyamat részeként többek között megemelkedik az illető adrenalin szintje, vérnyomása, és szívverése felgyorsul, azaz a „vészreakciók” aktiválódnak a túlélés érdekében. Előfordulhat azonban, hogy ez a „készenléti állapot” cselekvés bénító hatást fejt ki, és dezorganizálja a szervezetet. Ilyen esetben az alábbi fiziológiai-, viselkedésbeli-, és kognitív reakciók léphetnek fel: rossz mozgáskoordináció remegés, légszomj, hányinger érzelmi kitörés, indokolatlan agresszió koncentráció zavar, döntésképtelenség, zaklatottság ijedtség, szorongás, kimerültség érzet tömegpánik Ez utóbbit, a tömegpánikot érdemes bővebben kifejteni, mivel a katasztrófa- és kríziskommunikáció tevékenysége főként ennek megelőzésére, és csillapítására szolgál. A tömegpánik különbözik az egyéni pánikállapottól, ugyanis sajátos törvényszerűségei vannak. Minden külső hatás megsokszorozódott erővel hat az idegrendszerre, ezáltal felerősítve, esetenként eltúlozva a rá adott reakciókat, megnyilvánulásokat. Ennek oka pedig a következő: „A tömeg pszichológiai tényezői teljesen függetlenek a tömeget alkotó személyek egyéni jellemzőitől. Tömegben teljes egyéniségvesztés figyelhető meg és az alábbi viselkedéses jellemzők kerülnek előtérbe.” Ezekre a pánikhelyzetekre jellemző, hogy értelmetlen, céltalan, megfontolatlan cselekvésre késztetik a tömeg tagjait, mint például a rohanás, egymás eltiprása, vagy a hisztérikus őrjöngés. 14) Hatékony kommunikáció krízishelyzetben Krízishelyzetben jellemzően a döntéshozatal bizonytalan kimenetelű, ezért kockázattal jár, ezért minden létező alternatívát mérlegelni kell. Azonban egy önkontrollt veszített, zaklatott, dekoncentrált egyén számára ez a mérlegelés lehetetlen, kivitelezhetetlen, éppen ezért van szükség hatékony katasztrófa- és kríziskommunikációra.
14
A kríziskommunikáció legfontosabb szereplője a segítő személy vagy személyek, akik interakcióba lépnek a katasztrófát elszenvedett egyénnel/csoporttal. A segítő személy képes kizárni és kezelni a külső negatív hatásokat, ebből adódóan nem keríti hatalmába kétségbeesés, összezavarodottság sem. Megfontolt és higgadt hozzáállását megőrzi a katasztrófa helyzetben, ennek révén pedig képes figyelmét a segítségnyújtásra összpontosítani. Ahhoz, hogy a segítségre szorulóval interakcióba, azaz kölcsönhatásba léphessen, szüksége van néhány készség elsajátítására és aktív alkalmazására. Tapasztalatai, kognitív kompetenciái, tudása és empatikus képessége által hatékonyan működhet közre a veszély elhárításában, a probléma megoldásában, és a pánik hangulat csillapításában egyaránt. Fontos, hogy bizonyos részvételre, együttérzésre utaló gesztusokat alkalmazzon az interakció során, amellyel bizalmat, valamint megnyugvás érzetet kelthet az arra rászorulóban. Ilyen részvételre utaló gesztusok, jelek például a következők: érdeklődő testtartás
nyugalmat, kiegyensúlyozottságot sugalló mozdulatok
szemkontaktus tartás
türelmes hallgatás, empátia
tapintatos kérdések feltevése
A kríziskommunikáció feladata nem merül ki a vész esetén történő segítség nyújtásban,
hiszen
a
kommunikátorok
a
prevencióra,
megelőzésre,
tájékoztatásra is ugyanekkora hangsúlyt fektetnek. Napjainkban a fejlett technológiának köszönhetően lehetőség nyílik a katasztrófák következményeinek minimalizálására. A kockázati tényezők csökkentésének három fő területe van: 1) Az
előrejelzést
végző
eszközrendszerek
folyamatos
korszerűsítése,
fejlesztése. 2) A
katasztrófa
által
fenyegetett
egyén/csoport
magatartásának
és
kommunikációjának pozitív irányba történő befolyásolása, a potenciális károk, veszteségek redukálása érdekében. 3) Nemzetközi együttműködés megszervezése.
15
15) Kríziskommunikáció céljai, lépései Fontos, hogy a veszély helyzetbe került lakosságban azt az érzetet keltsük, hogy a kockázatot önként vállalták, nem pedig kényszer által kerültek az adott döntési szituációba, így megnyerhető az együttműködésük. A kooperáció elérésén túl ez azért is lényeges, mert ezáltal az a benyomás keletkezik a kockázatról, hogy az irányításunk, ellenőrzésünk alatt áll. A megfelelő kommunikációval el lehet érni, hogy a lakosságban kialakuljon az az érzés, hogy vész esetén van módjuk befolyásolni a történéseket, nem veszítik el a helyzet feletti kontrollt, hatalmat. Továbbá fontos, hogy miután elfogadtattuk a kockázatot, rávilágítsunk arra, hogy ez a rizikó olyan előnyöket biztosít, ami miatt megéri azt vállalni. Ezen felül tudatosítanunk kell a lakosságban, hogy a veszélyt nem egyedül vállalják, hanem a közösség minden tagját egyenlő mértékben érinti. Potenciálisan fenyegető katasztrófa esetén történő kommunikáció főbb lépései:
A folyamatos kommunikációval olyan közhangulatot kell kialakítani és fenntartani, amely mentes mindenféle „vaklármától”, pániktól. Ez a folyamat nem igényel sok időt- és energiát, így ezek hiányára nem lehet hivatkozni, annak elmulasztása esetén. Tévhitek, rémhírek eloszlatása, a kockázat kellő mértékű kifejtése és elemzése, a lakosság felvilágosítása. Nem a konkrét kommunikáláson van a hangsúly, hanem azon, hogy a segítő személy megtanítsa az embereknek a veszély jelentését és annak kezelését. A tárgyilagos tájékoztatás tehát nem elég ahhoz, hogy elejét vegyük a pánik hangulat létrejöttének. Tilos addig bármiféle közlést, tudósítást adni a potenciális veszélyről, amíg nincs kielégítő, megnyugtató megoldás, és terv a kockázatra. Hozzáértés közvetítése, kinyilvánítása, ami által bizalom, szimpátia kelthető a bajba jutottakban. Hiteles és szakmailag támadhatatlan információk szolgáltatása szükséges ehhez. A „titkolózás”, és sejtelmes, kétértelmű kijelentések határozott elkerülése. Nem szabad túlságosan technikai- műszaki részletekbe bocsátkozni. Indokolatlan, megalapozatlan aggodalmakra nem szabad túl sok időt fordítani, helyette a cselekvésen van a hangsúly. Média, tömegkommunikáció és internet erejének kihasználása, a közhangulat pozitív irányú befolyásolásának érdekében.
16
16) Katasztrófahelyzetek Magyarország vidékein Hazánkban az utóbbi években a természeti katasztrófák bekövetkezése viszonylag gyakori volt. Ezek közül érdemes kiemelni egy-két nagyobb volumenű, és kiterjedt sajtóhangot kapó eseményt. 2006. augusztus 20-i, tűzijáték ideje alatt lezajló meteorológiai jellegű katasztrófa, szélvihar formájában. Az eset több, mint 300 személy megsérülését vonta maga után.A kríziskommunikáció ebben az esetben egyáltalán nem működött, hiszen a meteorológiai előrejelzések alapján egyértelműen kimutatható veszélyes vihar érkeztét a szervezők teljesen figyelmen kívül hagyták. Ez pánikhangulatot, valamint számos megelőzhető balesetet, és egyéb káresetet eredményezett. 2010. májusára jellemző volt, hogy egy-egy napon olyan mennyiségű csapadék zúdult le, amennyi –normál esetben- egy hónap alatt jellemző. Ennek eredményeképp a belvíz hatalmas méretű károkat okozott az ország azon területein is, amelyek egyébként nincsenek közvetlenül érintve az efféle katasztrófával. Mivel felkészületlenül ért sok területet, vidéket a korábban nem tapasztalt mértékű belvíz, így a kríziskommunikáció itt is csak későn jelent meg és avatkozott az eseményekbe. Ennek következménye –a becslések alapján- több, mint egymillió ember által elszenvedett kár. 2010. október, Ajkai Timföldgyár, vörösiszap katasztrófa. A technikai, azon belül is vegyi jellegű katasztrófát emberi gondatlanság okozta, ami megelőzhető lett volna. A mérgező iszapár azon túl, hogy házak tömegét döntötte romba, emberek és állatok életét követelte, valamint a túlélők között is számos –égési- sérült volt.A kríziskommunikáció a fentebbi esetekhez képest itt hatékonyabban működött, a gyors reakciónak köszönhetően ugyanis közel 400 ember evakuálása azonnal megtörtént.
17
17) Katasztrófahelyzet Magyarországon 2013. 03. 15-én Katasztrófahelyzet Magyarországon 2013. március 16. 08:25 Hatalmas káoszt és katasztrófa- helyzetet okozott az országban 2013. 03. 15-én a példátlan méretű hófúvás és szélvihar.
Az országban kialakult katasztrófahelyzet miatt a belügyminiszter riadót rendelt el a rendőrségnél, a katasztrófavédelemnél, és összehívta az operatív törzset. A mentésbe a Magyar Honvédség lánctalpas egységeit és a Terrorelhárítási Központ harci járműveit is bevetették, de Ausztriából is érkezett segítség az autópályán rekedt járművek kiszabadítására.
A rendkívüli időjárási körülmények miatt több mint ezer helyszínen kellett beavatkozniuk a katasztrófavédelem egységeinek, több mint nyolcezer embert kellett átmeneti szálláson elhelyezni, több mint százezer ember maradt áram, mintegy tízezer pedig vízszolgáltatás nélkül. Több ezer rendőr és több száz katasztrófavédelmi szakember mellett mentősök és polgárőrök is dolgoztak a mentésen, az összlétszám megközelítette a négyezret.
18
KAPCSOLÓDÓ INFORMÁCIÓK:
A belügyminiszter tájékoztatója a katasztrófahelyzetről (VIDEO)
A SZIE-GTK Civil Biztonság- és Védelemtudományi Tanszék tudomány rendszertani összeállítása a katasztrófahelyzetekről (ppt)
Veszély esetén hívja a 112-t vagy a 105-t! Mikor hívjam ezt a számot? ------------------------------------------------------------------------------------Korábbi beadandók témái:
Árvíz
Vörös iszap
Földrengés
Katasztrófavédelem
Természeti katasztrófák
Civilizációs katasztrófák
Tűzvédelem
Hulladékgazdálkodás
Mezőőrség
Atomreaktor katasztrófák
Környezetbiztonság
Mezőgazdasági rendvédelem
Terület és vagyonvédelem
Távfelügyelet
Krízis-kommunikáció
Objektumok védelme
Magántulajdon védelme, stb
19
