Tisztelettel üdvözlöm a Társadalomtudományi Piknik minden kedves vendégét, előadóját, hallgatóját, szervezőjét

 Tisztelettel üdvözlöm a „Társadalomtudományi Piknik” minden kedves vendégét, előadóját, hallgatóját, szervezőjét. A Társadalomtudományi Kar vezetése örömmel fogadta a Hallgatói Önkor­ mányzat kezdeményezését. Ez a rendezvénysorozat azt tükrözi, hogy az itt eltöltött egyetemi évek alatt a hallgatókban kialakult az az igény, hogy ne csak a tanórákon, hanem más kötetlenebb formákban és rendezvényeken foglalkozzanak szakmájuk kérdéseivel, azok szélesebb társadalmi összefüggéseivel, közéleti vetületeivel. Örvendetesnek tartom azt is, hogy más intézményekkel együttműködve sikerült a programokat megvalósítani. Kívánom, hogy szakmai érdeklődésük, kíváncsiságuk ezúttal is kielégítődjék, az esti szórakoztató rendezvényekhez pedig jó szórakozást és kellemes időtöltést kívánok.

Rudas Tamás dékán ELTE Társadalomtudományi Kar

Tisztelt Vendégeink! Budapesten jelenleg több intézmény foglalkozik a társadalomtudományok oktatásával. A különböző képzési egységekben más-más struktúrával fo­lyik az oktatás: eltérő az oktatói gárda, az oktatott tantárgyak és szakok felépítése. Épp ezért éreztük fontosnak, hogy intézményünk egy olyan rendezvény létrehozását kezdeményezze, amely egyfajta ismerkedésnek biztosít helyszínt különböző intézmények, karok és szakok hallgatói között. Ennek jegyében születetett meg a Társadalomtudományi Piknik. A rendezvény célja, hogy a társadalomtudományi képzésben résztvevő hallgatók a kap­csolódó szakterületek és szakmai szervezetek kiemelkedő képviselőivel folytathassanak társadalomtudományi diskurzust. A Társadalomtudományi Pik­ nik azonban nemcsak egy konferencia, hanem egyben egy olyan kezdeményezés is, mely integrálja a tudományt és a hallgatói közélet könnyedebb programjait. Célunk, hogy Egyetemünk polgárai ne csak oktatási intézményként gondoljanak Egyetemünkre, hanem mint egy olyan közösség, amely élményekkel, munkakap­ csolatokkal és barátságokkal gaz­dagította életüket. Reméljük, minden érdeklődő megtalálja számításait programjainkon, me­lyekhez jó szórakozást kívánunk a Hallgatói Önkormányzat nevében! Baráti üdvözlettel:

Páli István ELTE TáTK HÖK elnök

 A múlt évben újraválasztott kormány megalakulása óta több területen, általa reformnak nevezett folyamatot indított el. Ez alól az egészségügy sem kivétel, ahol 2007. február 15-én kezdődött meg az átalakítás. Ennek részeként elérendő célként tűzték ki a magánbiztosítók bevonását az egészségügyi piacra. Arról azonban még nem született döntés, hogy miként is valósuljon meg ez, sőt az sem biztos, hogy egyáltalán megváltozik a jelenlegi helyzet, tudni illik ehhez a parlamentnek is hozzá kell járulnia. Szekciónk célja, hogy rávilágítson minden szóba jöhető változat előnyeire és hátrányaira, melyhez a négy meghívott személy ideális partner lehet, hiszen véleményük nem mindenben egyezik meg a tervezett lépésekről. A beszélgetés során a következő kérdések merülhetnek fel: - Miért fontos a biztosítási modell kérdése? A magyar eü rövid elemzése (technikai feltételek, prevenciós kiadások, általánosságban elegendő tőke van-e a magyar eü-ben?) - Milyen lehetőségek valósulhatnak meg, azaz mely területeken válik lehetővé, a választás az állami és a magánbiztosítók között? - Ha kellenek, miért kellenek bármilyen szinten is magánbiztosítók, mit várunk ettől, vagy miért nem kellenek? Mit jelent az “OEP Zrt.” Reformötlet - Üzleti biztosítók - A kiegészítő biztosítás forgatókönyve - Üzleti biztosítók - Az alapellátás nyújtása forgatókönyve - Mely modellben érdekelt a társadalom és mely modellben a biztosítók? Miért? A huszadik század második felétől a nemzetközi politika egyik kulcs­ kérdése, hogy ki tölti be az Egyesült Államok elnöki tisztjét. Napjainkban Amerika a világ egyetlen szuperhatalma, melynek politikai, katonai, gazdasági, és kulturális vezető szerepe egyaránt megkérdőjelezhetetlen. Az Egyesült Államok külpolitikai irányvonalának esetleges változása manapság különösen érzékeny kérdés, hiszen Amerika négy éve háborút vív Irakban, ami megosztotta a nemzetközi közösséget, valamint átrendezte a Közel-Kelet hatalmi viszonyait. Az izraeli-palesztin békefolyamat megakadása, valamint az iráni atomprogram körüli vita csak tovább bonyolítja a helyzetet. A Bush-kormányzat politikájának megítélésében azonban nem­ csak a külvilág megosztott. Az amerikai állampolgárok is gyökeresen eltérő nézeteket vallanak az Egyesült Államok globális szerepéről. A neokonzervatívnak titulált Bush-kormányzat lemondott a konzervatív gondolkodók hagyományosan realista szemléletéről, és amerikai életek kockáztatásával, valamint az amerikai adófizetők pénzén tartós, költsé­ges „demokrácia-építésbe” kezdett a Közel-Keleten és Afganisztánban. Ezzel párhuzamosan a nemzetközi együttműködésre fogéko­ nyabb demokraták a multilateralizmus háttérbe szorításával vádolják a Fehér Házat, és a párbeszéd mielőbbi felújítását szorgalmazzák az iraki háborúban érintett Iránnal és Szíriával, valamint a katonai akciót kezdettől elítélő európai szövetségesekkel. A 2008-as választás választ adhat arra a kérdésre, hogy az új elnök hozhat-e lényegi változást az amerikai külpolitika irányvonalába. Az Egyesült Államok globális érdekekkel és felelősséggel bír, melynek következtében nemzetközi befolyása megkérdőjelezhetetlen. A köl­ csönös megértés és az előítéletek háttérbe szorítása ezért a konfliktusok megoldásának elengedhetetlen feltétele.

Szociálpolitika szekció

Az egészségügyi bizto­sítási rendszer jövője Moderátor: Gyenes Gábor Meghívott előadók: Gáti Miklós Az Egészségügyi Minisztérium politikai tanácsadója. Csákiné Orosz Éva Az ELTE TÁTK egyetemi tanára, az OECD munkatársa, a világ egészségügyi rendszereinek nemzetközileg elismert szakértője. Prof. Mihályi Péter Egészségügyi közgazdász, az MTA külső munkatársa, a Veszprémi Egyetem Pénzügyi tanszékének vezetője és a CEU vendégelőadója, az Államreform Bizottság tagja. Bärtnkopf Zsolt Miniszteri főtanácsos, az Egészségügyi Minisztérium Sajtó, Kommunikáció és Civil kapcsolatokért felelős Bizottság tagja.

Nemzetközi tanulmányok szekció

USA elnökválasztás 2008 Moderátor: Szűcs Gábor Meghívott előadók: Dr. Balázs Péter Közgazdász, a BCE egyetemi tanára. Az Antall-kormány ipari és kereskedelmi állam­ titkára. Az Európai Bizottság első magyar tagja, a regionális politikáért felelős biztos. A Magyar Külpolitikai Társaság és az Európa Mozgalom Magyar Tanácsának egyik alapító tagja. dr. N.Rózsa Erzsébet A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja, illetve a Magyar Külügyi Intézet munkatársa. Az ELTE BTK Iráni tanszékén, a BCE T-Karán, a BME Nukleáris Technológiai Tanszékén és a ZMNE Biztonsági Tanulmányok Tanszékén oktat. Dr. Jeszenszky Géza Az MDF alapító tagja. A kilencvenes évek elején az MKKE Társadalomtudományi Karának a dékánja, jelenleg a BCE-n tanít. Az Antall-kormány külügyminisztere, majd később Magyarország USA-ba akreditalt nagykövete volt.

 Szociálpolitika szekció

Az állam jövőbeni szerepe(i), feladata(i) Sok politikus szerint reformfolyamat zajlik az országban, melyModerátor: Maszlag Csaba Meghívott előadók: Ferge Zsuzsa Az ELTE TáTK Professor Emeritusa. Az MTA tagja, a szociológia tudományok doktora. Kutatásai során foglalkozott többek között a társadalmi rétegződéssel, a társadalmi egyenlőtlenségekkel, a szociálpolitika és gazdaság viszonyával. Jelenleg a Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Prog­ ram vezetője. Scharle Ágota Közgazdász, kutató, a Pénzügyminisztérium Gazda­ságpolitikai Főosztályának főosztályvezető-helyettese. Kupa Mihály Közgazdász, az Antall-kormány pénzügy­ minisztere. A mai adórendszer alapjait ő alakította ki az 1980-as években. 1993-tól a BCE docense. Kulinyi Márton A fővárosi Közhasznú Foglalkoztatási Szolgálat alapító igazgatója,a Fővárosi Esélyegyenlőségi Módszertani Iroda vezetője.

ek során a nagy ellátórendszereket átalakítják, „megreformálják”; mások szerint csak racionalizálás történik, amit nem lehet reformfolyamatnak hívni; sőt sokak szerint rombolás, ami nem vezet sehová sem. Ez a politika. Mi különböző háttérrel rendelkező előadókat hívtunk meg, mert célunk a minél nagyobb kitekintés, a téma több aspektusból való ismertetése. Hogyan és merre érdemes tovább haladni, milyen célokat érdemes kijelölni a jövőre nézve? Mi lehet a jó irány? Több ajánlás és elemzés jelent meg a témában, melyeknek célja megtalálni az egyensúlyi állapotot a gazdasági liberalizáció és a szociális biztonság között. Hol van az egyensúlyi állapot? Ezt ki-ki a saját nézete szerint másképpen ítéli meg. Sokan gondolják, hogy a skandináv modell számít a legjobb példának, azt kell követnünk – ennek kritikájaként mások azt írják, hogy a „koraszülött jóléti állam” fenntarthatatlanságának csapdájába eshetünk. Megint mások az Egyesült Királyság munkaerőpiacának rugalmasságát dicsérik, ez azonban felveti azokat a kételyeket, hogy a liberalizációt meddig és hogyan viselik el az emberek. Természetesen valamennyi kérdésünkre nem várunk választ, de már a kérdések mögött húzódó ideológiai és gyakorlati háttér önmagában is érdekes lehet.

Szociális munka szekció

Szociális munka fiatalkorú A szekció célja, hogy az érdeklődő hallgatók némi betekintést nyerjenek a fiatalkorú bűnelkövetők világába, a velük foglal­ bűnelkövetőkkel kozó ellátórendszerbe, illetve a velük folytatott szociális munka

Moderátor: Benkő Fruzsina

lehetőségeibe. A kerekasztal-beszélgetés meghívott szakértői különböző, ezen fiatalokkal foglalkozó szakterületek képviselői. Többek között arról hallhatunk majd, hogy miként válik egy fiMeghívott előadók: atal bűnelkövetővé, mi történik vele a bűncselekmény elkövetése Dr. B. Aczél Anna után, és milyen kilátásai vannak egy esetleges börtönből vagy Pszichológus, egyetemi oktató, a Rákospa­ javítóintézeti nevelésből való szabadulást követően. Szó lesz lotai Javítóintézet igazgatója. arról, hogy a fiatalokkal folytatott munka miben különbözik a felnőttkorú bűnelkövetőkkel folytatott munkától, vannak-e Dr. Kerezsi Klára speciális dilemmái, irányelvei, és hogy ezek függenek-e a fiatalok Jogász, az ELTE Állam- és Jogtudományi nemétől. A vendégek bemutatják, hogy milyen a fiatalok élete a Kar Kriminológiai Tanszékének egyetemi javítóintézetekben, illetve a börtönökben, valamint ezen intézdocense. mények re­szocializációs tevékenységét. Megismerkedhetünk a helyreállító igazságszolgáltatás mibenlétével, illetve a fiatalkoGuti Irén rúakat érintő reformtervekkel, a bűnmegelőzés lehetőségeivel. Szociális munkás, a tököli Fiatalkorúak Büntetés-végrehajtási Intézetének dolgozója.

 Az Internet folyamatos elterjedéséhez szükséges technikai feltételek tulajdonképpen évek óta biztosítják az információhoz való hozzájutás maxi­mális lehetőségét, az információáramlás rendszerében ma – ha csak a műszaki lehetőségeket nézzük – nincs szűk keresztmetszet. A világháló rendszerében új virtuális terek jönnek létre, amelyek gyö­keresen átalakíthatják az eddig ismert egyirányú tömegkommunikációt, kialakul az interaktív információáramlások folyamata. A web 2.0 rendszer alkalmazásával a felhasználók már nemcsak fogyasztói, hanem alakítói is lesznek a híreknek. A weboldalakat nemcsak nézegetni lehet, hanem egyfajta virtuális munkaasztalként bárhonnan lehet kezelni, és ehhez még csak adathordozót sem kell hozzá vinni, mert a fájlok, dokumentumok és az ezekhez szükséges kezelő programok egy internetes szerveren lesznek tárolva. Ezeket létrehozóik nemcsak maguk számára alakíthatják ki, hanem nyilvánossá is tehetik, illetve a mások által feltöltött fájlokhoz is hozzáférhetnek. ĺgy jönnek létre a világháló segítségével különféle virtuális közösségi terek, ame­lyeket a felhasználók töltenek fel tartalommal, mint például a Wikipédia és a YouTube is. Felvetődik az, hogy az új technológiák milyen módokon erősítik vagy gyengítik a neoliberális társadalmi átalakulás különféle trendjeit, illetve ezzel összefüggésben, hogy milyen módon lehet normatíve értékelni e technológiákat. Hogyan alakítják át a gazdaságot? Milyen minőségi változásokat hozhatnak az életünkbe? Ezekre és még számtalan más kérdésre keressük a választ meghívott előadóink segítségével – természetesen számítunk a hallgatóság kérdéseire és aktív részvételére is. A hajléktalan emberek számát ma Magyarországon közel 30-35 000re becsülhetjük, ebből Budapesten 20 000 él. Az ország területén közel 8 000 szálláshely működik, a nappali melegedőkben és a népkonyhákon 5 000 személy kap naponta ellátást, azonban a téli időszakban mindez évek óta kevésnek bizonyul. Szekciónk célja, hogy a hajléktalanellátás kerüljön egy kicsit közelebb a diákokhoz. A hajléktalanellátás jelenlegi helyzete és a helyzet javításával kapcsolatos gondoltatokat szeretnénk megvitatni. A Menhely Alapítvány 1989 óta működő budapesti, hajléktalan embereket segítő szervezet. Az intézmény vezetőjét Bazsa Tibor Zsoltot hívtuk meg, hogy ve­ zessen be minket a hajléktalanellátás rejtelmeibe. Másik két meghívott vendégünk Szilágyi Gyula és Pál Csaba. Ők azok a szakemberek, akik saját élményű kutatással próbáltak választ kapni kérdéseikre. Beköltözésükkel egy hajléktalanszállóra, a hajléktalanemberek mindennapjaira voltak kíváncsiak. Milyen problémákkal, megaláztatással, bántalmazással kell szembenézniük nap mint nap. Meghívott szakértőinket különböző területekről hívtuk össze, így többféle véleményt és tapasztalatot megtudhatunk. Ugyan mindegyi­ kük a hajléktalanellátás területével foglalkozik, mégis érdekes lehet, hogy hogyan vélekednek egyes kérdésekben. Miben hasonló, illetve miben tér el véleményük. Milyen lehetőségeket látnak a jövőre nézve? Beszélgetésünk során reméljük pár dolgot, elleshetünk a szakma jeles embereitől. Reményeink szerint az érdeklődő hallgatók választ kapnak kérdéseikre, és bepillantást nyernek a magyarországi hajléktalanellátás helyzetébe, és számunkra fontos információkhoz juthatnak.

Szociológia szekció

Információs társadalom, web 2.0

Moderátor: Petényi Mirkó

Meghívott előadók: Hammer Ferenc 1997-től dolgozik az ELTE BTK Művé­ szetelméleti és Médiakutatási Intézetében. Diplomáját az ELTE BTK-n kapta történelem-szociológia szakon 1991-ben. Ph.D. fokozatát 2005-ben az ELTE TáTK Doktori Iskolájában védte meg. Rab Árpád Szörény 2000-ben végezte el az ELTE BTK Kulturális antropológia szakát, majd néprajz szakos diplomát szerzett. Az ITTK kutatói munkája mellett hardveres és szoftveres rendszergazdaként és web-programozóként tevékenykedik. Dobó Mátyás PPKE BTK szociológia-kommunikáció szakán végzett 2005-ben. Meghívott előadó a PPKE-BTK Kommunikáció Intézetében, több hazai “web kettes” szolgáltatás kifejlesz­ tésében és üzemeltetésében vett részt,. Szakmai blogját a doransky.hu alatt írja..

Általános szociális munka szekció

Szociális munka hajléktalanokkal, hajléktalanellátás Moderátor: Soós Péter Meghívott előadók: Bazsa Tibor Zsolt Szociális munkás, a Menhely Alapítvány Vajda 3 Egységében található Hajléktalanok Szociális Otthonának vezetője. Szilágyi Gyula Szociális munkás, szociológus diplomáját 2000-ben az ELTE Társadalomtudományi karán szerezte. A Budapesti Módszertani Szociális Központ égisze alá tartozó Dózsa Menedékhelyen dolgozik 2002 óta. Pál Csaba Szociális munkás, A Budapesti Módszertani Szociális Központ által jegyzett Alföldi utcai Átmeneti szállón dolgozik. Vecsei Miklós A Magyar Máltai Szeretetszolgálat munkatársa, hajléktalanügyi minisztériumi biztos.

 Politológia szekció

Választás, vagy amit akartok! Moderátor: Kökényesy Orsolya Meghívott előadók: Hubai László A Zsigmond Király Főiskola Történelem és Földrajztudományi Tanszékének vezetője az ELTETÁTK, BTK karán Politológia és Történelem szakának óraadója. A Politika Történeti Intézet Vezetője. Főbb kutatási területe: a Választástörténet és a parlamentarizmus. Dr. Szerencsés Károly Az ELTE-BTK Új- és Jelenkori Történelem Tanszék egyetemi docense. Kutatási területei: Választások, parlamentarizmus a XX. századi Magyarországon. Török Gábor A BCE Politikatudományi Intézetének adjunktusa. A Vision Consulting igazgatója, a Politika Tudományi Társaság főtitkára. Az ELTE BTK Történelem és Politikaelmélet szakán szerzett diplomát. Szakterülete a magyar politikai rendszer és a politikatörténet a rendszerváltozás után.

A szekció, témája szerint, kísérletet tesz arra, hogy bemutassa a ma­gyar választások történetét. A szavazók voksolási szokásait, egyes hatékony kampányelemeket, illetve érdekesebb eredményeket. A beszélgetés időben egészen a kiegyezéstől indul, és a mai korral zárul. Nem célunk azonban, hogy száraz adatokat tárjunk a hallgatóság elé, hanem az érdekesebb, az adott korra jellemző, és akkor nagy port kavaró eseményekre koncentrálunk. Egyes érdekesebb kampányfortélyt vagy választási csalást bemutatva próbáljuk a hallgatóságot bevezetni a magyar választási és kampány-kultúrába. A kezdetek vizsgálatával kísérletet teszünk a mai választói viselkedés megértésére.. Nemcsak szóban, de plakátok, régi szavazócédulák vagy filmek bemutatásával tesszük még látványosabbá és érdekesebbé az amúgy sem száraz előadást. Neves meghívottjaink a téma elismert kutatói, kik fáradságot és rekeszizmainkat nem kímélve, remek előadásmódban tárják elénk a tényeket és az érdekesebb eseteket. Reméljük, a résztvevők számára elgondolkodtató és szórakoztató lesz a program, mely híven igyekszik bemutatni a politológia egyik izgalmas és érdekes ágát.

Kulturális antropológia szekció

Cigányságkutatások Magyarországi társadalomtudósok sokan és sokféleképkutatják a cigányságot. Egymást érik a tudományos hatékonysága pen konferenciák és a publikációk. OTDK, szak- és PhD

Moderátor: Boross Balázs Meghívott előadók: Horváth Kata A cigány irás- és szóbeliséget, illetve az éhezés fogalmának jelentéseit kutatja több magyar cigány közösségben. Szociológus/kulturális antropológus, PhD hallgató, (ELTE, Pécs) Kovai Cecília A cigány beszédaktusok jellegzetességeivel, érdeklődése később a nemek viszonyai felé fordult. Kulturális antropológus, PhD hallgató (ELTE, Pécs) Binder Mátyás A kelet-európai romák etnikai-nemzeti identitásának gyökereivel foglalkozó történész, PhD hallgató (ELTE) Hajnal László Endre Fotóművész, www.etnofoto.hu főszerkesztő, az ‘Alapítvány a kultúra vizuális kutatásáért’ alapítvány kurátora.

dolgozatok születnek a témában. Mégis néha érezhetjük úgy, a munka nem lép túl a szakmai berkeken, nem jut el a politikai döntéshozókig és a társadalom széles tömegeihez. A közelmúlt nagy felhördülést vagy döbbenetet kiváltó ese­ teiben (Olaszliszka, “Mortimer-ügy”) sem a témát és annak sokszínűségét és sokszempontúságát ismerő társadalomtudósok „magyarázták” és árnyalták a híreket, hanem a már una­lomig ismert politikusok. Valóban így van? Miért van így? Kerekasztal-beszélgetésünk résztvevői mind alapos és hosszútávú terepmunkákat végeztek Kárpát-medencei cigány közösségekben. Megközelítésmódjuk különböző, akad, aki hetekre beköltözött és a mindennapi élet szer­ves részévé igyekezett válni, van, aki hosszú hétvégéket tölt el cigány falvakban, és van, aki levéltárakban kutatja a cigányok történetét. Személyes tapasztalataikról és a cigányok kutatásának – manapság oly divatos szóval szólva – társadalmi hasznáról fognak beszélni. A magyarországi lehetőségekről, a pénzszerzés módjairól és munkájuk, mind a cigány közösségen belüli, mind szélesebb társadalmi fogadtatásáról és a társadalomtudomány berkein belül elfoglalt pozícióikról fog szólni ez a másfél óra.



HILSCHER REZSŐ SZOCIÁLPOLITIKAI EGYESÜLET 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/a. Tel.: (36) 1 372 2994; Fax: (36) 1 372 2992

A magyar jóléti rendszer Európában A Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület Konferenciája 2007. május 4.

A konferencia az első, bevezető része annak a sorozatnak, amelyet a Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület a magyar jóléti rendszer európai helyével kapcsolatban szervez 2007-2008-ban. A konferenciasorozat további részei lesznek a következő év során: • • • •

A társadalombiztosítás átalakítása: egészségügyi és nyugdíjreform A szociális ellátórendszer (személyes szociális szolgáltatások) reformja. Honnan hová? Szociálpolitika-történeti konferencia Az EU hatása a magyar szociálpolitikára, és viszont. Csak a pénz?

A május 4-én megrendezésre kerülő első konferencia célja, hogy a jelenlegi, a költségvetési korlátok közé szorult szociálpolitikai közbeszédet és gondolkodást egy kicsit távolabb­ról szemlélve párbeszédet kezdeményezzen arról, hogy vajon honnan jött és merre tart a magyar jóléti rendszer. A konferencia során a magyar jóléti rendszert több megközelítésből vizsgáljuk: - Történeti fejlődés: Mely európai hagyományokat lehet a magyar jóléti rendszerben felismerni? Vannak-e olyan különlegességei a magyar rendszernek, amelyek másutt nem találhatóak meg? - A magyar gazdaság fejlődése vajon hol jelöli ki az ország helyét a tágan értelmezett európai térben? Milyen hatással lehet az ország jóléti rendszerének alakulása a gazdaság­ra, és viszont? - Hogyan értékelhetjük a magyar jóléti rendszer fejlődését a társadalmi nemek szempontjából? Vajon Európa többi országával összehasonlítva milyen eredményei és lemaradásai vannak a magyar jóléti rendszernek a két nem egyenlősége és egyenlőtlensége szempontjából? Program: 9.15 – 9.45 9.45-10.00 10.00 – 10.50 10.50 – 11..40 11.40 – 12.40 12.40 – 13.30 13.30 – 14.20 14.20 – 14.40 14.40 – 15.40 15.40 – 15.45

Regisztráció Megnyitó Juhász Gábor elnök, Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület A magyar jóléti rendszer története európai összehasonlításban Tomka Béla egyetemi docens (Szegedi Tudományegyetem) A magyar gazdasági rendszer európai összehasonlításban: lehetőségek és korlátok Csaba László egyetemi tanár (Central European University) SZÜNET (Büfé-ebéd) Jóléti rendszerünk a társadalmi nemek szempontjából Adamik Mária egyetemi docens (Eötvös Loránd Tudományegyetem) A magyar szociálpolitika lehetséges fejlődési irányai az EU csatlakozás után Tausz Katalin egyetemi docens (Eötvös Loránd Tudományegyetem) Kávészünet (büfé) A magyar jóléti rendszer Európában. Kerekasztal beszélgetés A konferencia zárása

 A Magyar ENSZ Modell Diákegyesület mintegy 10 éve, 1997-ben alakult

Az ENSZ modell a Harvard Egyetemen működő hasonló szervezet segítségével akkori ELTE-

s és Közgázos diákok együttműködésével. Szervezetünk fő célkitűzése a Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban több évtizedes múltra visszatekintő ENSZ modellezés ma­ gyarországi meghonosítása. Tudomásunk szerint nemcsak Magyarországon, de Közép- és Kelet-Európában is Egyesületünk az első ENSZ-et modellező szervezet. Modellezéseinken az egyetemisták és főiskolások az ENSZ mellett más nemzetközi szervezetek- így például az EU, NATO- működését, felépítését, döntéshozatali mechanizmusát is megismerhetik; fejleszthetik vitakészségüket, illetve gyakorlatban alkalmazhatják az egyetemen megszerzett ismereteket. Programjainkon nemcsak a nemzetközi tanulmányok, illetve kapcsolatok szakos hallgatók vehetnek részt sikeresen, hiszen a felkészülést szakmai segédanyagokkal segítjük. E mellett az Egyesület tagjainak szakmai fejlődése érdekében széles körű külpolitikai ismereteket felölelő kurzusokat szervezünk az adott témák szakértőinek meghívásával. Egyesületünkben lehetőség van kis csoportokban végzett kutatások folytatására is, jelenleg hét ilyen szakmai teamünk működik: Afrika, Európa, Katonapolitika, Közel-Kelet, Latin-Amerika, Oroszország és UNESCO témákban. Tagjaink az így megszerzett tudást saját rendezvényeink mellett a külföldi partnereink által rendezett konferenciákon is kamatoztathatják. Hazai partnereink közül különösen jó kapcsolatot ápolunk a Magyar ENSZ Társasággal és a Ma­gyar UNESCO Bizottsággal, ez utóbbival együttműködve rendezzük meg minden évben a középiskolásoknak szánt levelezéses versenyünket, és az azt lezáró UNESCO Modell Konferenciát. A konferenciák és előadássorozatok mellett minden év áprilisában megrendezzük a Nemzetközi Kapcsolatok Napokat, melyek során az érdeklődők egy több napos sorozat keretében előadásokat hallgathatnak, különféle szervezetekkel ismerkedhetnek meg, és vetélkedőkön is részt vehetnek. E félévi programjaink közül kiemelkedő jelentőségű volt az októberi Afrika Nap, illetve a februári Balkán Nap. Az egész napos rendezvények keretében a résztvevők érdekes előadásokat, beszámolókat hallhatnak aktuális témákban. Hagyományos Diákkonferenciánk idén novemberben került megrendezésre, melynek során a részt vevők két témában is kipróbálhatták magukat, és részt vehettek egy-egy modellezésen. Emellett számos egyéb szervezettel működünk együtt, és minden lehetséges felsőoktatási fórumon igyekszünk népszerűsíteni az ENSZ és más nemzetközi szervezetek tevékenységét, illetve terjeszteni a nemzetközi élettel kapcsolatos tudnivalókat. Részvételünk a Társadalomtudományi Pikniken Május 4-én pénteken 13.30-15.00-ig szeretettel várunk Titeket a 0.100B teremben, ahol bemutatkozik Egyesületünk, ezt követően pedig lehetőség nyílik a nemzetközi élettel, intézményekkel kapcsolatos tudásotok tesztelésére, ugyanis egy izgalmas vetélkedővel szolgálunk nektek ebben a témakörben, a televízióból is ismert „Mindent vagy semmit” mintájára. Egyesületünkről és programjainkról bővebben a www.enszmodell.hu címen lehet olvasni, a kérdéseket pedig az [email protected] várjuk.

Csocsóverseny 16. 00-21. 00 A versenyre csak ELTE és CORVINUS-os diákkal lehet benevezni. A versenyhez 5 db Olympia verseny­ asztalt bérelünk egy napra, ami emelni fogja a verseny színvonalát és a jelentkezők hangulatát és számát. Díjazva az első hat csapat lesz.

 Az idén első alkalommal megjelenő ’Társadalmi Tanulmányok’ című A ‘Társadalmi Tanul­ kiadvány az ELTE TáTK graduális képzésben részt vevő hallgatóinak legkiemelkedőbb – elsősorban OTDK-ra nevezett – dolgozataiból nyújt má­nyok’ című tanul­ válogatást. Évkönyvünkben – mely várhatóan minden év májusában meg- mánykötet bemutatása jelenik majd – egyaránt találhatunk munkákat politológia, szociológia, szociálpolitika, illetve kulturális antropológia szakos hallgatóktól. Tanulmánykötetünk megalapításával egyszerre szeretnénk megjelenési felületet biztosítani karunk tudományos ambícióval bíró hallgatóinak, fórumot teremteni a karon folyó szakmai párbeszéd élénkítésére, valamint egy reprezentatív kiadvány formájában bemutatni a karunkon folyó szakmai és oktatómunka gyümölcsét. A ’Társadalmi Tanulmányok’ szerepét és célját tekintve nem titkoltan az ELTE Szociológia Doktori Prog­ ram évkönyvének, a ’Kötő-jelek’-nek testvérlapja kíván lenni, címében pedig – utalva a szerteágazó témákat boncolgató tanulmányok (illetve a kar) integráló elvére is – elsősorban egy frissen beindított integrált képzési programot idéz meg. Noha évkönyvünk megalapítását a kar Hallgatói Önkormányzata kezdeményezte és megjelenését teljes egészében maga finanszírozta, szerkesztőknek a kar intézeteit és szakjait egyaránt képviselő oktatók mellett a kari hallgatói szervezetek egy-egy tagját is felkérte. Első kötetünk bemutatásakor az alapítók, a szerkesztők és a szerzők beszélnek majd arról, hogyan jutott el az ötlet a megvalósulásig. Az ELTE TáTK Szociológia Doktori Iskolája várja azon diákokat, aki diplomájuk megszerzése után tanulmányaikat szívesen folytatnák a Dok- A ‘Kötő-jelek’ című kö­tet, tori Iskola hallgatóiként. Az iskola két doktori programot működtet: a az ELTE TáTK Dok­tori Szociológia Doktori Programot és a Szociálpolitika Doktori Programot. A Iskola tanulmány­ doktori prog­ramok célja a szociológia, illetve a szociálpolitika tudományos kötetének bemutatása művelőinek utánpótlása, felkészítésük magas színvonalú kutatási-oktatási tevékenység folytatására - mindezt tartalmi és formai összhangban a tudományos képzés nemzetközi rendszerével. A Társadalomtudományi Pikniken bemutatásra kerül a Doktori Iskola Kötő-jelek című évkönyvének 5. száma. A 2003 óta megjelenő kiadványunk a doktoranduszok munkáiba enged bepillantást, egy-egy az iskolában készített tanulmány vagy a már készülő doktoridisszertáció-részleteken keresztül. Meghívott vendégeink: a 2007-ben megjelenő kötet szerzői, valamint az ELTE TáTK Doktori Iskolája Kari Doktori Tanácsának tagjai és vezető oktatói. Reményeink szerint a szekciónk lehetőséget ad a Doktori Képzés iránt érdeklődő hallgatóknak a kötetlen tájékozódásra és ismerkedésre.

PIKNIK PARTY (Lágymányos) 20. 00-03. 00 A TÁTK és IK HÖK közötti foyer: 21, 30-22.00 DanceStation tánciskola bemutatója 22.00: DJ Enikő Harmónia és a Konferencia terem közötti foyer: 20.30- 21.00: Szoc-Hop Gang 21.00-22.15: Impress 22.15-23.30: The Last Minit 23.30- 0.45: Perzsa Suttyók TÁTK könyvtár előtti tér (közlekedő): 20.00-03: Teaház

Kávé- és teaház A szekciókkal párhuzamosan a 0.99-es teremben egy kávé-, teaház fog üzemelni, ahol az előadásokon, beszélgetéseken részt vett személyek tovább folytathatják eszmecseréjüket tea, kávé és sütemény mellett. Ez a helység ad otthont az Osiris és az Aula könyvkiadónak, valamint a TáTK jegyzetboltjának. Itt találhatók meg az ELTE TáTK, valamint CORVINUS TK szuvenír standjai.

10 Bódis Kriszta legújabb filmjében egy leszbikus szerelem kibontako­ zását kísérhetjük figyelemmel. Évekkel ezelőtt leszbikusok egy cso­port­ Bódis Kriszta ja önként költözött le a zsákfaluba, ahol a film játszódik, elmenekülve Falusi románc a nagyváros zajától. Ma már csak a film főszereplője, B. Mari él itt. A filmet forgató kis csoport akkor érkezik látogatóba, amikor B. Mari és K. Mari szerelme épp kialakul. A történet azonban csöppet sem bonyodalommentes. K. Mari ugyanis 3 gyermek édesanyja, és egy bántalmazó férfi felesége. B. Mari és K. Mari a társadalmi akadályok ellenére megpróbálkoznak a közös élettel. Vajon sikerül nekik? A Társadalomtudományi Piknik keretein belül három szakkollégium

Szakkollégiumok mutatkozik be: a Széchenyi István Szakkollégium, a TársadalomBolognában elméleti Kollégium és az ELTE Társadalomtudományi Szakkollé-

gium. A rövid „önmeghatározás” után egy mindhárom szervezetet és a szakkollégiumi mozgalmat általánosan is érintő, a felsőoktatási reform miatt minden felsőoktatási hallgató, leendő hallgató egyetemi létét meghatározó témáról beszélgetünk, vitázunk. Hogyan lehet és hogyan kell a szakkollégiumoknak reagálni a felsőoktatási reform diktálta feltételekre? Hogyan lehet a szakmaiságot képviselni az osztott képzésben? Hogyan lehet a szakkollégistákat segíteni, hogy majdan könnyebben felvételizzenek MA szakokra? Hogyan lehet a BA szakosok munkaerő-piaci esélyeit növelni? A válasz a jövő zenéje, a jövő szakkollégistái fogják a maguk számára kialakítani a megfelelő közösségi, képzési formát – érdemes elkezdeni gondolkodni rajta! Te még semmit nem hallottál az ősszel a szociális támogatások rendA Diákjóléti Bizottság szerében bekövetkező változásokról? Vagy csak keveset? ajánlja Változások a Röviden: megszületett a 2005. évi CXXXIX. („új felsőoktatási”) szociális törvény, ezt követte 2006-ban több módosítás - többek között em„vihart” okozva a tandijjal kapcsolatos új jogszabályok (ftv. támogatások lékezetes 125/A §) - amelyek a kereteit adták meg a későbbi végrehajtási renrendszerében deleteknek. Most több hónapos késés után március 26-án megjelent a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő térítésekről szóló 51/2007 (III. 26) kormányrendelet. A kormánnyal való egyeztetésekben számos civil szervezet mellett a HÖOK is képviseltette magát - illetve minket - a Felsőoktatási Kerekasztal tagjai között, amely 2007. február 4-én támogatásáról biztosította a résztvevő felek által kialakított rendelet tervét. Az Oktatási Minisztérium a tárgyalások során a HÖOK összes észrevételét figyelembe vette, minden követe­lését beépítette a kodifikációs folyamat során. Ennek alapján kell(ett) kidolgozni az intézményeknek - a késés miatt meglehetősen szűk határidőben - április 30-ig a térítési és juttatási szabályzataikat. A mostani kormányrendelet számos újdonságot tartalmaz az előző év változásaihoz képest is a szociális támogatás rendszerében. Többek között az általunk eddig kiemelt kategóriára jogosultaknak nevezettek mellett - akik eddig a normatíva 20%-ára, vagyis 23 300 Ft-ra voltak jogosultak - egy új kategória kialakítását, a normatíva minimum 10%-ára, vagyis a 11 650 Ft-ra jogosultak körét is előírja (16.§ [3.] [4.] bekezdések). További jelentős változást jelent a 12.§ (5) bekezdése: „A lakhatási feltételek támogatására a szociális támogatások keretében kerül sor”. Gyertek el, részleteket a helyszínen árulunk el: a Diákjóléti Bizottság és annak vezetője: Bartók Dániel.

11 Csatlakozva a KisTáska e félévi főtémájához, a szocializmus szellemének A KisTáska szervezésében újabb felidézésére, idézésére invitálunk minden kedves olvasónkat és érdeklődőt. A szellemidézés során megkíséreljük képi valójában felelevReklám és fogyasz­ eníteni a korszak belső rothadását, a fogyasztói attitűdök ideológiaidegen, tás a rendszerváltás ám tűrt, netán támogatott térnyerését, azaz a reklámokat. A reklámokat, mekörnyékén lyek a kor körülményei között az 1980-as évektől – erősen magyaros arcéllel – elárasztották az egy szem televízióadót, országosan ismertté téve olyan márkákat, mint a Traubi, a Skála, a Fabulon, az AMO… A reklámok mellett a kor filmhíradóiból is csemegézünk, hogy a „hivatalos hang” narrálásában is nyomon kövessük a hiánygazdaság agonizálását, a szolgáltató szektor kiépülését. A reklámokkal és filmhíradókkal vizuálisan tuningolt szeánsz keretében remélhetőleg nemcsak egykori emlékek fognak felderengeni, hanem az is, hogy mik lehettek azok a történelemkönyvből leginkább kimaradó momentumok, melyek megteremtették a rendszerváltozás társadalmi támogatottságát. Például hogy a reklámokban tetten érhető fogyasztói idill miként emésztette fel a kommunista embertípust. A szellemidézésben közreműködő médiumaink: Valuch Tibor társadalomtörténész Kemény Vagyim fogyasztásszociológus A Corvinus Külügyi és Kulturális Egyesületet a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi tanulmányok szakos hallgatói alapították 2003-ban azzal A Corvinus Külügyi és a céllal, hogy olyan szakmai műhelyt hozzanak létre, melynek keretében Kulturális Egyesület elméleti tudásukat és gyakorlati tapasztalataikat is bővíthetik. Az Egyesület bemutatkozása tevékenységében elsősorban olyan ambiciózus egyetemi és doktorandusz hallgatók vesznek részt, akik nem elégszenek meg az egyetem által nyújtott szűkös lehetőségekkel, hanem maguk teremtik meg továbbfejlődésük kereteit. Legfőbb tevékenységi területünk a nemzetközi kapcsolatok diszciplínája, azon belül is kiemelten foglalkozunk biztonságpolitikai kérdésekkel és az Európai Parlament működésével. 2006-ban útjára indítottunk két internetes folyóiratot is, a Biztonságpolitikai Szemlét és az Európai Parlamenti Szemlét. A szemlék a tájékoztató jellegű írásokon felül közzéteszik az Egyesület kutatóműhelyeinek eredményeit is. A Corvinus Követség főképp e két folyóirat, a Biztonságpolitikai Szemle és az Európai Parlamenti Szemle összefogására jött létre, de helyet kapott rajta a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézetének folyóirata, a Grotius is. Az Egyesület közhasznú tevékenységet is végez. Meggyőződésünk, hogy Magyarország sikeres nemzetközi szerepléséhez szükség van a társadalom szélesebb körű tájékoztatására, hogy az emberek tisztában legyenek azokkal a tényezőkkel, melyek meghatározzák hazánk mozgásterét, s melyek közvetve vagy közvetlenül az ő hétköznapjaikat is érintik. Ettől a céltól vezérelve hoztuk létre a két internetes folyóiratot, és rendezzük meg már második alkalommal külpolitikai témájú országos középiskolai versenyünket.

külügyi fórum 11. 00-15. 00

A mínusz elsőn a TáTK és az IK HÖK közötti foyeren tartjuk a Külügyi Fórumot, amelyre több ösztöndíj szervezetet (Tempus Közalapítvány, Magyar Ösztöndíj Bizottság, DAAD-Német Felsőoktatási Csereszolgálat, Osztrák-Magyar Akcióalapítvány, Fulbright, Britisch Council, Mobilitás, HAESF Ma­ gyar-Amerikai Vállalkozási Ösztöndíj Alapítvány, Via pacis, Útilapu, Hálózat, Pillar Alapítvány, Artemisszió Alapítvány, AEGEE) és nyelviskolát hívtunk meg, segítve tanulóink ösztöndíjakban való tájékoztatását, valamint nyelvtanulási lehetőségeit.