88_Feltalálo_3J:Layout 1 11/22/10 9:43 AM Page 122
céljuk pontos méretezésével és geometriájuk matematikai elemzésével. Felállított elméletüket – mely szerint a lapos páncél elsôsorban ásáshoz és úszáshoz megfelelô, a magas pedig a görgetéstôl véd – több ismert biológus is elfogadta. Olvastunk bonyolult képleteket ötvözô felismerésekrôl, mind ez idáig soha elô nem állított formáról, két fantasztikus szakemberrôl, teknôsök páncélelméletérôl. De miben rejlik a Gömböc igazi zsenialitása? Mi késztette hazánk döntéshozóit, hogy a Sanghaji Világkiállítás Magyar Pavilonjának központi elemévé eme különleges testet válasszák? Az igazi áttörés maga a felfedezés. Valami új felfedezése, a lehetetlen leküzdése. Ismét sikerült.n
Világ a falakon túl, avagy Losonczi Áron és az üvegbeton
Sokak szerint Miskolc nem egyéb, mint egy mesterségesen kialakított iparváros. Nekem kicsit több. Életem meghatározó elsô 18 évét a borsodi megyeszékhelyen töltöttem, ide kötnek elsô lépéseim és kamaszkori szárnypróbálgatásaim éppúgy, mint középiskolai élményeim és az elsô csók íze. Lehajtva az M30 autópályáról én nem csak panelrengeteget látok, hanem ennél sokkal többet. Mintha a komor kôtömbökön fény sejlene át, s mögöttük Miskolc megmutatja igazi arcát. Futurisztikusnak tûnik az élmény, pedig nap-
122
Kiötlôje egy építész, Losonczi Áron, aki a 70-es évek végén született. Fiatal feltaláló lévén Losonczi gyermekkoráról sem szándékom, sem pedig lehetôségem nincs hosszú anekdotákat zengeni, így azonnal 2001-ben találjuk magunkat, amikor is friss diplomásként egy svédországi mûvészeti egyetem posztgraduális képzésének hallgatója lett. Annak ellenére, hogy már korábban felkeltette érdeklôdését egy temesvári mûvész azon alkotása, amelyben a beton egyhangúságát üveglapokkal törte meg, csak a svéd kurzus keretében kezdett komolyabban foglalkozni az üveggel, s annak alkalmazhatóságával az építészetben. E továbbképzés során látogattak el egy németországi látványparkba, amelynek fô témája a fény és annak tulajdonságai voltak. Losonczi Áronban ekkor fogalmazódott meg az ötlet, hogy a fent említett üveglapok helyett optikai szálakat is vegyíthetne a beton szerkezetébe. Hogy mi ennek az értelme? Az üvegszálak vékonysága miatt azok alig észrevehetôek, nem törik meg a teret, így a végeredmény egy teljesen homogén kinézetû anyag. A fiatal építész nem sokat gondolkodott terve megvalósításán, visszatérve Svédországba pár méter optikai szál boldog tulajdonosaként neki is látott a kivitelezésnek. A találmány elôbb gipszbôl, majd betonból készült el, hûen tükrözve, az ötlet valóban mûködik. Az angol nevébôl – Light Transmitting Concrete – LiTraConnak elnevezett üvegbeton elve valójában igen egyszerû, sôt az üveg és a beton
88_Feltalálo_3J:Layout 1 11/22/10 9:43 AM Page 123
jainkban ez már lehetséges. És természetesen mi másnak, mint egy magyar találmánynak köszönhetôen?
együttes alkalmazása sem új keletû. Az igazi újdonság az optikai szálak használata, melynek rétegenként ezrei hálózzák be befogadójukat. Ezek a hihetetlen vékony és a teljes kôtömb egészéhez véve elenyészô arányban jelen lévô fonalak pontonként továbbítják a fényt, lehetôvé téve azt, hogy a beton homogenitása mellett átlátszóvá váljon. A hatás pedig lenyûgözô. Nemcsak az ellentétes oldalon a falra vetülô árnyékok láthatóak pontosan, de még a fény színe is teljes egészében kivehetô, darabokra szedve ezzel a szürke betontömbök riasztó egyhangúságát. Losonczi 2002 májusában jelentette be szabadalmát a svéd hatóságoknál, két évvel késôbb pedig már itthon alapította meg cégét, a LiTraCon Bt.-t. A Csongrádon mûködô vállalkozás termékét Magyarországon elsôként 2004 nyarán alkalmazta Földes László építész egy családi ház készítése során. Ugyanebben évben a Time Magazin az év egyik legjelentôsebb találmányaként emlegette az üvegbetont, s egy amerikai sci-fi író egészen a Marsig repítette a LiTraCont, s a vörös bolygó elsô emberlakta építményeit üvegbeton alapokra helyezte. Alig pár évvel felfedezése debütálása után a fiatal építész új ötlettel rukkolt elô. Elôdjéhez hasonlóan a pixelbeton nevû újítás is átereszti a fényt, de abban optikai szálak helyett egy speciális mûanyag csapokat tartalmazó idom található. Ezáltal az exkluzív és ennek megfelelôen igen drága LiTraCon mellett megjelent egy lényegesebb nagyobb méretben és alacsonyabb áron kapható termék is, melybôl akár már családi házak egész lakrészét meg lehet építeni. Egyedi lakberendezési igényeket elégít ki az üvegbeton elemekbôl álló Litracube asztali lámpa, amely tervezôje szerint csak az elsô lépés a dizájntermékek világa felé. Itt egy találmány, amely forradalmasíthatja a XXI. század építészetét, és szinte álomszerûen indult el világhódító útjára. És itt vagyunk mi, akik szinte félve olvassák tovább a cikket. Félve attól, hogy ismét lesz valaki vagy valami, aki akadályt gördít a szárnyalás elé, s a happy end megint csak elmarad. Csalódást kell okoznom, de most végre pozitívan. Az üvegbeton iránt számtalan nemzetközi cég érdeklôdik, ez esetben a hazai támogatás sem maradt el, s bár támadók és jogbitorlók akadtak szép számmal, Losonczi Áron pert nyert a szabadalmat jogtalanul követelô multival szemben. Talán a betontömbök mögött tényleg ott rejtôzik a világ igazi arca?n
Fájdalom nélkül gyógyulva, avagy Lindmayer István és a tû nélküli oltókészülék Az egyetemen eltöltött felhôtlen évek után könyörtelen gyorsasággal sodort el az élet, mind Gödöllôtôl, mind pedig addig megszokott életemtôl. Jött a mély víz, a kôkemény élet, s ha mindez nem lenne elég, alig két hónappal diplomám megszerzése után egy mélyvénás trombózis. Persze ezen is, mint mindenen túlteszi magát az ember, s bár már alig emlékszem a kellemetlen hónapokra, tudom, sokat
Hogy miért? A válasz igen egyszerû. A napjaink egyik legismertebb magyar származású felfedezôje által megálmodott tû nélküli injekciós tûvel a gyógyszerek nemcsak nagy hatásfokkal, de teljesen fájdalommentesen adhatók be. Ennek oka egy olyan összetett rugós szerkezet, melynek segítségével a hatóanyag egy, az injekciós tû átmérôjénél sokkalta kisebb – annak körülbelül egyötöde – fúvókán át jut be a bôr alá. Teszi mindezt 400 km/h-s sebességgel, s ezáltal olyan minimális sérülést okoz a szövetekben, hogy azok még akkor sem roncsolódnak jelentôsen, ha több százszor lônek ugyanarra a helyre. A tû nélküli oltókészülékek már több évtizede ismertek, fôleg tömegoltásoknál használták ôket. A Lindmayer által kifejlesztett készülék elônye kis méretében és könnyû kezelhetôségében rejlik. Az 1975-ben Kanadába emigrált kutató közel harminc évig foglalkozott finommechanikával és orvosi mûszerek, ezen belül is a szérumfecskendô vizsgálatával, de végül csak egy 2002-es konferencia ha-
123
88_Feltalálo_3J:Layout 1 11/22/10 9:43 AM Page 124
adtam volna azért, ha a Lindmayer István által kifejlesztett harmadik generációs szérumfecskendôvel adhattam volna hasfalamba a vérhígító injekciót.
tására készítette el patronos készülékét. Igaz, akkor alig egy év alatt. A termék használhatóságát a dombóvári kórházban végzett kísérletekkel támasztotta alá a napjainkban már Tolna megyében élô feltaláló. A szérumfecskendô elsô változatait az 1970-es években oltásoknál, majd pár évvel késôbb a cukorbetegek inzulinadagolásánál használták, de míg ezek csak egy meghatározott mennyiségû hatóanyag egyszeri beadására voltak alkalmasak, az újabb verzióval szinten bármilyen gyógyszer adagolható, akár egymás után többször is. A szerkezet ugyanis nem érintkezik közvetlenül a bôrrel, csak a patron, amit pedig használat után kidobnak, így a fertôzés kizárt. A mostanra kifejlesztett, immáron harmadik generációs oltókészülék olyan, mint egy vastagabb töltôtoll, s bár elsô ránézésre igen egy egyszerûnek tûnik, mégis igen bonyolult szerkezetet rejt az apró külsô. Nem csoda hát, hogy a legújabb modell tökéletesítése csaknem tíz évet vett igénybe. Apróságnak tûnik, de nem egyszerû egy olcsó, ugyanakkor megbízható vakcinapatront létrehozni, amely akkor sem deformálódik el, amikor közel 600 bar nyomás nehezedik rá a kilövés pillanatában. Ez a metódus segít abban is, hogy – az injekciós tûvel való oltással szemben – a folyadék bejutásakor háromszor akkora felületen terül el, s az anyag mintegy szétporlad a bôr alatt. Így a felszívódás gyorsabb és hatásosabb lesz. De miért is ilyen jelentôs ez a találmány? A WHO felmérése szerint világszerte körülbelül 16 milliárd injekciót kapnak az emberek. Ennek 5–6%-át védôoltás formájában, jelentôs hányadát pedig a fejlôdô országokban adják be. Ott, ahol a sterilizálás – finoman szólva is – megoldatlan, így a legveszélyesebb fertôzések – Hepatitis B, Hepatitis C és AIDS – gond nélkül terjednek tovább. Sajnos ennek veszélye a legmodernebb tengerentúli és európai országokban is fennáll, az úgynevezett véletlen szúrások által. Ez elsôsorban az egészségügyi dolgozókat fenyegeti, akik egy óvatlan pillanatban megszúrhatják magukat, vagy belekaphatnak egy-egy fertôzött tûbe. A tû nélküli készülékkel ezzel szemben kizárt a véletlen tûszúrás lehetôsége, s mivel szúró eszköz nem hatol a bôr alá, a fertôzéseket sem lehet továbbvinni. Emellett az eszköz teljesen környezetbarát, használatakor nem keletkezik semmiféle toxikus hulladék. És akkor még nem beszéltünk arról a félelemrôl, amely oly sokunkban – bevallva vagy bevallatlanul – megvan, amit egy egyszerû tû látványa okoz. Lehet, csak gyerekes riadalom vagy valamely trauma okozta a szorongás, egy biztos. Ha nem kell feltétlenül szembenézni a tû hegyével, én biztos nem teszem.n
A legkisebb királyfi története, avagy Rátai Dániel és a Leonar3Do
Egyszer volt, hol nem volt, még az Óperenciás tengeren is túl, ott ahol a kurta farkú malac túr,
124
Rátai Dániel 1985-ben született Budapesten, s bár a családi hagyományok a legkisebb mértékben sem diktálták a mûszaki élet felé orientálódását – édesapja író, édesanyja magyar–lengyel–népmûvelés szakos tanár – Dani mégis a Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskolában kezdett el tanulni. Elsô saját programozású mesterséges intelligenciával rendelkezô játékát 10. osztályos korában készítette el, eredetileg házi feladatként, de másnap már az egész osztály ezzel játszott. A kezdeti siker után pedig, ahogy ô maga mondja, „valahogyan csak jött magától, hogy hogyan kell 3D-s programokat írni, hogyan kell piros-kék anaglyph szemüvegre programot írni, egész egyszerûen minden sikerült, amit elterveztem.” 16 éves korában szenvedélyének, az autó-formatervezésnek hódolva egy nyári szünetben gázáramlás-szimuláló programot tervezett, s bár kezdetben ez teljesen lehetetlennek tûnt, tervének elsô verziójával már augusztus végére elkészült. A következô tanévet Dani már Lengyelországban járta, mivel édesanyját az ottani magyar kulturális intézet igazgatóhelyettesévé nevezték ki. A Neumannt sem hagyta azonban abba, magántanulóként folytatta hazai tanulmányait. Autótervezôi álmait is tovább
88_Feltalálo_3J:Layout 1 11/22/10 9:43 AM Page 125
élt a földkerekség legnagyobb királya, s annak három fia. És ahogy az lenni szokott, a fiúk egy szép napon elindultak, hogy megtalálják a maguk szerencséjét, hogy valóra váltsák álmaikat. Lássuk, a legkisebb királyfi ismét szerencsével jár-e…
dédelgette, s ezen apropóból kezdett egy olyan rendszer megtervezésén gondolkodni, melynek segítségével három dimenzióban is megrajzolhatja egyedi formájú szerkezeteit. A Leonar3Do nevet kapott alkotás lényege az, hogy segítségével egy számítógép átalakítható háromdimenzióssá úgy, hogy a monitor elôtt 3D-ben látunk, s egy ceruza segítségével ezen térben rajzolunk. Teszi ezt a PC-hez kapcsolt kamerák segítségével úgy, hogy ezek érzékelik egy szemüvegre szerelt lámpák, valamint a fényceruza helyzetét, s így egy valós benyomást keltô térbeli kép keletkezik. És mindezt az addigi megoldások költségének töredékéért. Bár a találmányt eleinte sokan kétkedve fogadták, Dani, Bálint György tanár úr támogatásával nemcsak szakdolgozata témájául választotta a Leót, hanem 2004-ben a XIII. Országos Ifjúsági és Innovációs Versenyen is elindult. A gázáramlás-szimuláló programmal és a Leonar3Do-val egyszerre nevezô fiatal feltaláló második helyezést ért el a hazai viszonylatban igen népszerû megmérettetésen. Egy évvel és jó pár fejlesztéssel késôbb az Innovációs Szövetség felkérte arra, hogy képviselje hazánkat az országos innovációs versenyek világdöntôjén, az Amerikai Egyesült Államokban. Az eredmény? Hat elsô díj, köztük a 2005. évi Nobel-díj átadási ünnepségen való részvétel jogával. Amellett, hogy a szakmai zsûrit teljesen lenyûgözte a találmány egyszerû zsenialitása, ezúttal a hazai összefogás és támogatás sem hiányzott. Még ez év ôszén megalapították családi vállalkozásukat, a 3D for All Kft.-t, melynek fejlesztôi tevékenységét az állami forrásokból nyert támogatások tették lehetôvé. A 2006 tavasza óta együtt dolgozó csapat munkájának eredményeképpen 2009-re összeállt a gyártási technológia, 2010 szeptemberére pedig már kapható is a Leo. A nemrégiben nyitott bolt nemcsak egyszerû üzletként mûködik, hanem egyfajta bemutatóteremként is. Itt bárki megnézheti, a kezébe veheti, sôt ki is próbálhatja a Leonar3Do-t. És természetesen meg is vásárolhatja azt. Iskolák, szakmai és lakossági felhasználók egyaránt érdeklôdnek Dani találmánya után, melynek használata semmilyen ördöngösséget nem igényel. Egyszerûen installálni kell azt a gépre, s máris indulhat az alkotótevékenység, melynek csak a képzelet szabhat határt. Ahogy a meséknek is. S lám, a legkisebb fiú ismét szerencsével jár. És igen, elnyeri méltó jutalmát is. Végre. Mi is lehetne ennél méltóbb befejezés?n
125
88_Feltalálo_1j+:Layout 1 11/22/10 11:58 AM Page 7
TARTALOM Tartalom 11 12 13 14 16 18 19 20 22 23 24 25 26 27 28 30 32 33 35 36 38 40 41 42 44 45 46 47 49
„Homo volans”, avagy VERANCSICS JÁNOS és a repülés A Török titkai, avagy KEMPELEN FARKAS és a sakkozógép A tûzoltó autó hangja, avagy KÔSZEGI MÁRTONY KÁROLY és a légzôkészülék Az álmok szertefoszlanak, avagy KLIEGL JÓZSEF és a szedôgép A második ipari forradalom, avagy JEDLIK ÁNYOS és a dinamó Csizma helyett optika, avagy PETZVAL JÓZSEF világra szóló találmányai „Hullámok hátán úszó”, avagy LUPPIS JÁNOS és a torpedó A Kerepesi úti sírbolt, avagy GANZ ÁBRAHÁM és a nehézipar A lángra lobbanó tûz, avagy IRINYI JÁNOS és a biztonsági gyufa Egységben az erô, avagy KRUSPÉR ISTVÁN és a mértékegységrendszerek Kezet mosni márpedig kell, avagy SEMMELWEIS IGNÁC, az „Anyák megmentôje” A bizonyítatlan elsôbbség, avagy MARTIN LAJOS és a repülés Régmúlt idôk tánca, avagy ZSOLNAY VILMOS és a porcelánfajansz Mindennapi betevônk, avagy MECHWART ANDRÁS és a hengerszék A XIX. század marketingje, avagy KÜHNE EDE és a Hungária Drill vetôgép Alig néhány perc…, avagy PUSKÁS TIVADAR és a telefonközpont Miért, miért?, avagy EÖTVÖS LORÁND és az Eötvös-inga Hôlégballonnal felhôk fölé, avagy SCHWARZ DÁVID és a léghajó S a vonat lassan begördül…, avagy ZIPERNOWSKY KÁROLY és a transzformátor Barátságon túli találmány, avagy BÁNKI DONÁT-CSONKA JÁNOS és a porlasztó A triciklik vég nélküli körei, avagy CSONKA JÁNOS és a magyar autógyártás Mint a mesékben…, avagy DÉRI MIKSA és találmányai Kérjük az óraállást jelenteni, avagy BLÁTHY OTTÓ TITUSZ és a fogyasztásmérô Deutsche Physik, avagy elsô Nobel-díjasunk, LÉNÁRD FÜLÖP Kémcsövek között, avagy WINKLER LAJOS és az analitikai kémia Egy röpke sikertörténet, avagy KORDA DEZSÔ és a világvevô rádió Magyar kráter a Holdon, avagy ZSIGMONDY RICHÁRD és a kolloidkémia Túl jóra sikerült…, avagy a POLLÁK-VIRÁG-féle távíró Pedig megérdemelnék, avagy NÉMETHY EMIL és a csûrôkormány
7
88_Feltalálo_1j+:Layout 1 11/22/10 11:58 AM Page 8
50 52 53 54 55 56 57 58 60 61 63 65 66 67 68 70 71 72 74 75 77 78 79 81 82 83 84 85 86 88 89 91 92
8
A távolba futó sínek, avagy KANDÓ KÁLMÁN és a villamos vasút A gyógyszeripar élvonalában, avagy RICHTER GEDEON és a Richter-gyár 3 literrel kevesebbel is, avagy SCHIMANEK EMIL és az ESSE-karburátor Rég eltûnt idôk csodái, avagy SVACHULAY SÁNDOR és a Kolibri Ismeretlenül is magyarként, avagy BÁRÁNY RÓBERT és az orvosi Nobel-díj Óz, a csodák csodája, avagy FEJES JENÔ és a lemezautó „Olyan szerencsés vagyok…”, Avagy FLEISCHMANN RUDOLF és az F-kukorica Átszelve az égboltot, avagy KÁRMÁN TÓDOR és a rakéta Szelek szárnyán, avagy FONÓ ALBERT és a repülôgép-hajtómû Hollywoodi álomsztori, avagy GALAMB JÓZSEF és a Ford T-modell „A zene legyen mindenkié!”, avagy a KODÁLY-MÓDSZER Az elfeledett kémia-jegyzetek, avagy ZEMPLÉN GÉZA, a szerves kémia atyja Merôben újat, avagy ZSÉLYI ALADÁR és a repülôgép-technika Az éjféli Himnusz, avagy SCHLESS ISTVÁN és találmányai Én vagyok a Patyi bácsi, avagy PATTANTYÚS-ÁBRAHÁM GÉZA és a Pattantyús módszer A 72. elem, avagy HEVESY GYÖRGY és a hafnium Szinte magától repül!, avagy VÁGÓ PÁL és a repülôgép-stabilizátor Csíííííz, avagy MIHÁLYI JÓZSEF és a fényképezôgép Ami szép, az ma is szép, avagy JÁRAY PÁL és az áramvonalas karosszéria Pilóta leszek! – avagy ASBÓTH OSZKÁR és a helikopter A fekete-fehér filmkockák, avagy JÁNOS VIKTOR és az Alfa Romeo A kriptonlámpa fénye, avagy BRÓDY IMRE és a Wolfram-izzó Megízleni az alkotás izgalmát, avagy SZENT-GYÖRGYI ALBERT és a C-vitamin A mozgóképek atyja, avagy MIHÁLY DÉNES és a Telehor A padlás rejtette csodák, avagy NEMES TIHAMÉR és a CB 35 telefonkészülék Mákgubóból morfium? avagy KABAY JÁNOS és a morfin-elôállítás Azok a fránya képcsövek, avagy TIHANYI KÁLMÁN és a nagyfelbontású televízió A robottechnika elôfutára, avagy OKOLICSÁNYI FERENC és a távmanipulátor A XX. század találmánya, avagy SZILÁRD LEÓ és az atombomba A gépek világa, avagy JENDRASSIK GYÖRGY és a dízelmotor A Csendes-óceán habjai, avagy BÉKÉSY GYÖRGY és a hullámok Csak egy tollvonás, avagy BÍRÓ LÁSZLÓ JÓZSEF és a golyóstoll Igazak Kertje, avagy BAY ZOLTÁN és egy méter
88_Feltalálo_1j+:Layout 1 11/22/10 11:58 AM Page 9
93 94 96 97 98 100 101 103 104 105 107 108 110 111 1 12 113 114 115 116 117 118 119 121 122 123 124
A hamis ötezres, avagy GÁBOR DÉNES és a holográfia
126
Felhasznált irodalom
Ágyban, párnák közt, avagy NEUMANN JÁNOS és a számítógép Kármán Tódor nem tévedett, avagy HOFF MIKLÓS és a Szerkezetek elemzése Azok a bizonyos gének, avagy GOLDMARK PÉTER KÁROLY és a színes televízió Azok a hûs szobák, avagy HELLER LÁSZLÓ és a száraz-hûtôtorony Egy kád forró víz, avagy SELYE JÁNOS és a stresszelmélet Kicsit óvatosabban!, avagy BARÉNYI BÉLA és az autók passzív biztonsági rendszere Más a dolgom a világban, avagy BÉRES JÓZSEF és a Béres Csepp Az Apollo ûrhajók nyolcas pályája, avagy SZEBEHELY GYÔZÔ és a háromtest-probléma „Úristen, még egy magyar!”, avagy KEMÉNY JÁNOS és a BASIC-nyelv A globális felmelegedés, avagy OLÁH GYÖRGY és az energiacella Föld körüli pályán, avagy ÔRY HUBA és a HELIOS Nap-szonda Mert nagyot álmodni, avagy PAVLICS FERENC és a holdjáró mobil Cecil mama unokája, avagy POLÁNYI JÁNOS és a kémiai kötések A végtelen horizont, avagy IZSÁK IMRE és a Föld alakjának meghatározása A vörös bolygó kopár felszíne, avagy BEJCZY ANTAL és Sojourner Mi legyen a következô lépés, avagy JÁNOSI MARCELL és a floppylemez Egy a sok közül, avagy SPRINGER GYÖRGY és kompozitok Kis országban nagyot alkotni, avagy CSER GYULA és a kombinált feltöltés Doromboló dízelek, avagy ANISITS FERENC és az elektronikus szabályozású dízelmotor Életmentés próbák és tesztek nélkül, avagy HORVÁTH ISTVÁN és a mûvér Néha nehéz, avagy RUBIK ERNÔ és a bûvös kocka Ismét sikerült, avagy DOMOKOS GÁBOR-VÁRKONYI PÉTER és a Gömböc Világ a falakon túl, avagy LOSONCZI ÁRON és az üvegbeton Fájdalom nélkül gyógyulva, avagy LINDMAYER ISTVÁN és a tû nélküli oltókészülék A legkisebb királyfi története, avagy RÁTAI DÁNIEL és a Leonar3Do
9
