VEZETŐI PROGRAM. A Budapest XIV. Kerületi MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA INTÉZMÉNYVEZETŐI PÁLYÁZATÁRA

VEZETŐI PROGRAM

A Budapest XIV. Kerületi MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA INTÉZMÉNYVEZETŐI PÁLYÁZATÁRA (pályázati azonosító szám: 3005-1/2017/KK18)

„Mikor húszéves voltam – sokat tanultam: Mikor harmincéves voltam – már tudtam, mit akarok Mikor negyvenéves voltam – már szilárdan álltam. Mikor ötvenéves voltam – már tudtam hallgatni. S mikor hatvanéves lettem – már követhettem a szívemet, s a törvényt nem léptem át.” (Kung Fu-Ce)

Készítette: Horváth Gizella a KPTK XIV. Tankerület Móra Ferenc Általános Iskola mb. intézményvezetője Budapest, 2017. március 23.

Kapja: Emberi Erőforrások Miniszter Közép-Pesti Tankerületi Központ 1149 Budapest, Mogyoródi út. 21.

Intézményvezetői pályázat 2017-03-23

„Aki azt képzeli, hogy minden gyümölcs ugyanakkor érik, mint a szamóca, semmit sem tud a szőlőről.” (Paracelsus)

INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI PROGRAM Alapelvek 

Ma már evidenciának számít, hogy a digitális technika elterjedése éppen olyan kultúra-

váltásnak tekinthető, mint annak idején az írásbeliség vagy a nyomtatás. Mint minden paradigmaváltás, ez is a szemléletmód egészének megváltozását hozza magával, többek között a neveléstudomány céljainak és módszereinek tekintetében is. Dr. Gyarmathy Éva (MTA TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézete) a digitális kultúra neurológiai hatásainak vizsgálata során rámutat a bármely különlegességek felismerésével, kezelésével kapcsolatos attitűdök változására. Ha a különlegességet például zavarként fogjuk fel, akkor elkülönítjük (szegregáció), ha viszont lehetőségként, akkor az integráción túl a közös tanulás során mindenki profitál a másik eltérő képességeiből. Ez megteremtheti minden tanuló egymással való sokoldalú interakciós, kommunikációs és kooperatív nevelési-oktatási lehetőségét (inklúzió). Egyformaság

Másság

Sokféleség

Az eltéréséket nem veszi

Az eltéréseket felismeri, és

Az eltéréséket értékként

figyelembe, mindenki

ezeket mint kihívást kezeli

kezeli az egyéni és közös

ugyanazt az eljárást kapja homogenitás/szegregáció

tanulásban heterogenitás/integráció

diverzitás/inklúzió

A sokféleség értékként történő felismerése a változó világban a túléléshez szükséges tudás.1 

A korábbi években beindított folyamatok megerősítették az iskola jó hagyományait. E

hagyományok megalapozzák azt a pozitív kisugárzást, érzelmi gazdagságot, amelyben gyermek és felnőtt egyaránt jól érzi magát. Mindennek létrehozása, megőrzése és továbbépítése nagy pedagógiai tudatosságot, toleranciát, empátiás készséget és főleg beléfektetett energiát igényel, de

1

Slideshare.net/gyarme/presentations 37


csak így alakítható ki az az iskolai légkör, amely hozzásegít az emberi értékek mind teljesebb kibontakozásához. Az elmúlt ciklusban fedeztük fel magunknak a „Békés Iskolák” modellt, amely kiválóan alkalmas ennek az alapelvnek az érvényesítésére. 

Az iskolában az értelmi képességek fejlesztése mellett ugyanannyira fontos a sokszínű,

személyiséget gazdagító, érzelmi, erkölcsi nevelés. Tanulóinkból sikeres, a boldogságra, örömre képes embereket akarunk nevelni. Ehhez kellenek a pozitív élmények, az önbizalom erősítése, és hogy életterük, az iskola kellemes, barátságos, esztétikus legyen. A mentálhigiénés képzés megerősítette bennem azt a hitet, hogy az iskolai nevelést is a biztonságot és elfogadást adó légkör határozza meg. Ez a pedagógus személyiségéből, növendékeivel való kapcsolatából ered. A gyermek számára hosszú időre meghatározó egy jó kapcsolat, a számára mintát nyújtó pedagógus jelenléte, de hasonló mértékben árthat egy rosszul sikerült kapcsolat. Telkes József szerint a kritikus változó maga a kapcsolat. Az a lényeges, hogy miként talál egymásra pedagógus és gyerek, hogyan „illeszkednek” egymáshoz a személyiségek.2 

A komplex problémák komplex segítséget igényelnek. Ehhez szükség van a meglévő

szakmaközi kapcsolataink ápolására és fejlesztésére. A pedagógus támaszkodhat a pszichológus, a logopédus, a gyógypedagógus, a családsegítő szakértelmére, speciális kompetenciáira. Ez a heterogén team az alábbi területeken nyújthat segítséget: -

egyéni fejlesztés, tehetséggondozás

-

utógondozás

-

csoportnak, osztálynak segítség

-

támogató funkció a segítő szakembereknek (pedagógus, gyógypedagógus stb); fizikai, pszichés kimerülés elkerülése

2

Bagdy Emőke – Telkes József: Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1999. 38


További feladatok

Az együttnevelés, az inkluzív iskola Az esélyegyenlőség és a társadalmi igazságosság értékrendszere szükségessé tette heterogén csoportok létrehozását, a különböző kultúrákhoz tartozó családok gyermekeinek együttnevelését, a sajátos nevelési igényű tanulók integrálódását a többségi iskolákba. Az integráció, az interkulturális nevelés a csoporton belül az egyénhez alkalmazkodó bánásmódot, az egymás iránti tiszteletet, egymás segítését, toleráns magatartás kialakítását teszi lehetővé. Az inkluzív iskola feladata, hogy a tanulási folyamatokban minden diák (tehetséges, átlagos, sajátos nevelési igényű) számára biztosítsa az egyéni képességének és fejlődési ütemének megfelelő differenciált részvételt. Ez az intézmény nemcsak befogad, hanem kezelni is tudja az átlagtól bármilyen módon eltérő gyermekek (kimagaslóan tehetséges, lemaradó, újrakezdő…) együttnevelését is. Az ehhez szükséges szemléletformálás, a tanárszerep átalakulásának elfogadása, az új tanulásszervezési módszerek (a differenciált tanulásszervezés, a kooperatív csoportmunka és a projektoktatás) megtanulása és alkalmazása terén sokat fejlődtünk az elmúlt öt évben, és változatlanul prioritásuk van iskolánk pedagógiai stratégiájában. Számos kollégánk elvégezte az ezekhez szükséges továbbképzéseket. A tantestület egyre több tagja alkalmazza az új módszereket. Az érdemi pedagógiai differenciálás a gyermek személyiségét a maga komplexitásában fogja fel. A heterogén csoportokban különböző felkészültségű, különböző iskolai teljesítményre képes gyerekek találhatók. Nekünk az a dolgunk, hogy minden gyerek számára optimális fejlesztési feltételeket biztosítsunk. Ez nem azonos azzal, hogy nehezebb vagy könnyebb feladatot adunk. Meg kell találni azokat a pontokat, ahol a gyerekek jobb teljesítményt tudnak nyújtani. Ez lesz a fejlesztésük alapja. Ha ez a pont a gyerek hobbija, vagy például a szervezőképessége, akkor ezt kell kihasználni. A differenciálásban alapvető jelentősége van a kooperatív munkaformáknak. Olyan komplex csoportmunkákat, páros feladatokat kell adni a gyerekeknek, amelyen belül ők maguk megtalálják a saját optimális fejlesztésükhöz szükséges részfeladatokat.

39


A fenti korszerű tanulásszervezési technikák a projektmódszerben tudnak igazán kiteljesedni. A projekt egy sajátos tanulási egység, amelynek középpontjában egy probléma áll. A feladat nem egyszerűen a probléma megoldása, hanem a lehető legtöbb vonatkozásnak és összefüggésnek a feltárása, amely a való világban az adott problémához kapcsolódik. A cél sohasem a tanulás önmagában, hanem valamilyen konkrét produktum, s a tanulás mintegy mellékterméke a produktum elérésére irányuló tevékenységnek. A projektmódszer nagyfokú tanulói önállóságot tesz lehetővé, módot ad az ismeretek integrálására, az iskolán kívüli világ megismerésére, kapcsolatok kialakítására. Nyitottsága révén a projekt magában hordozza a kooperativitást. A tanulási stressz helyére az önbizalom, a magabiztosság lép, a tanulást a gyerekek örömforrásként élik meg, ami fejleszti a kreativitásukat is. Ez nem csak tanulási technika, pedagógiai módszer, hanem a gyerekek nevelésének, személyiségfejlesztésének nagyon hatékony eszköze. Tehetséggondozás Iskolánkban különleges hangsúlyt kap a rendszerszemléletű tehetséggondozás. Ez azt jelenti, hogy képességeiknek megfelelő fejlesztő képzésben kell részesíteni a valamely műveltségi területen, művészeti, sport, kézműves stb. ágban kimagasló érdeklődést, motivációt, alkotóképességet, gyors előrehaladást, kiemelkedő eredményeket elérő tanulókat. Az iskola felelőssége az alkotáshoz, a kibontakozáshoz szükséges légkör biztosítása. Feladatunk a tehetséges tanulók felismerése, nyilvántartása, egyéni nyomon követése, a tehetségek gondozása és fejlesztése, élve az intézményi és az intézményen kívüli együttműködések lehetőségeivel. A tehetséggondozás minden pedagógus számára kötelező, és ezt a tevékenységet az intézményben a szakképzett tehetség-koordináló pedagógus irányítja, segíti és ellenőrzi. A tavalyi tanévben regisztrált tehetségpont lettünk. TP 141 001 790 a számunk, ezzel megnyílt számunkra a pályázati lehetőség. A tehetség felismerésében és kibontakoztatásában döntő szerepe van a pedagógusnak, ugyanakkor a szülő megfigyelései, észrevételei is fontosak. A tehetséggondozás egyik formája a differenciált tanulásszervezés, melynek során figyelembe vesszük tanulóink képességeit, érdeklődését és teljesítményét. Tanulóinknak ezzel lehetőséget biztosítunk, hogy egyéni képességeiknek megfelelően érjék el a tantervi követelmények teljesítését. A differenciált tanulásszervezés során a tananyagot kisebb egységekre, témákra bontjuk fel.

40


A megvalósítás feltételei: 

A tanulási folyamat előkészítése, tervezése, melynek során a tanuló képességei és az elsajátítandó ismeretek a mérvadók.



A tanítás tartalmát a tanulók aktuális fejlettségi állapotának, teljesítményének figyelembe vételével kell megtervezni.



Számításba kell venni a gyermek szociális készségeit.



Az egyes munkaformákat (frontális, egyéni, páros, csoportos) változatosan kell alkalmazni.



Biztosítani kell a megfelelő tárgyi feltételeket

A tehetséggondozás másik formája a tanórán kívüli programok keretében valósul meg: 

Változatos tehetségkörök, szakkörök



Vonzó szabadidős tevékenységek



Sportkörök széles választéka



Könyvtár, számítástechnika termek adta lehetőségek kihasználása



Felkészülés és részvétel az iskolai, kerületi és magasabb szintű (fővárosi, országos) tanulmányi, sport- és művészeti versenyeken, vetélkedőkön

ÖKO Iskola A 2016-2017-es tanévben elnyertük az „Ökoiskola Cím”-et. Az intézmény 2019. december 31.-ig használhatja a címet. Ezzel csatlakozunk az Ökoiskolák Hálózatához. A cím azon iskolák minőségjelzője, amelyek a „zöldítésben” élenjárnak, és folytonosan lépéseket tesznek azért, hogy az iskolai élet minden területén „zölddé váljanak”. Az ökoiskolák nemcsak pedagógiai munkájukban képviselik a fenntarthatóság szemléletét, a környezet- és egészségtudatosságot, hanem az egész iskola működésében törekednek erre, az épületük takarításától kezdve a szülőkkel való együttműködésig bezárólag.3

A 2015-2016-os tanév szeptemberében megismerkedtünk a Herman Ottó Vándortanösvény Kiállítás szakmai anyagával, használhattuk módszertanát, eszközeit. A tavalyi tanév kiemelt fel-

3

Ofi.hu/okoiskola 41


adata volt a felfedezéses tanulás elvének és gyakorlatának pedagógiai-módszertani kultúránkba való beépítése. Jelentkeztünk a Fővárosi Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjának támogatásával indított „Komposztáljunk együtt! – Komposztálás a fővárosi óvodákban, általános- és középiskolákban, illetve közintézményeknél és közfeladatot ellátó szervezeteknél a Humusz Szövetséggel” című pályázat végrehajtása. A komposztálási programban a Humusz Szövetség közreműködő szervezetként vesz részt.

Pedagógus életpálya modell A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Tv. A pedagógusok előmenetelére vonatkozó rendelkezése 2013. IX. 1-jétől hatályos. 2014 tavaszán az előzetes eljárás keretében 5 pedagógus számára nyílt meg a lehetőség portfolió írására. Négyen éltek is vele és így 2015. januárjától Pedagógus II. fokozatba kerültek. 2015-ben 2 sikeres minősítési eljárás volt iskolánkban, 2016 tavaszán 3, ősszel további 2, 2017. márciusában 2 sikeres minősítési eljárás zajlott iskolánkban. Ezen kívül méltányossági okból még 7 fő került Pedagógus II. fokozatba.

16. tábla Pedagógus minősítő eljárások 2015-2016 Pedagógus

Ebből

Minősítési

Gyakornoki

létszám

Ped. II

eljárás

vizsga

2015

68 fő

4 fő

2

0

2016

68 fő

5 fő

5

0 fő

2017

68 fő

12 fő

2

0 fő

Év

42


Az iskolai légkör javítása, a „Békés Iskolák” modell helyi alkalmazása „A belső fegyelem megtart, mint testet a csontváz. A külső fegyelem páncél: véd és akadályoz.” (Popper Péter) A „Békés Iskolák” modell kiterjesztését nagyon fontosnak tartom. Támogatom az osztályok, csoportok önálló kezdeményezéseit. A ZKNP-vel, a különböző segítő szakemberekkel való együttműködést segítem.

A 45 éves jubileum 2017-es méltó megünneplése A jubileumi tanév eseménysorozata kiemelt feladata idén az iskolának. Az intézmény fennállása alatt négyszer készült évkönyve, a jubileumi 25., 30., 35. és 40. évben. Ezt a hagyományt a 45. évforduló alkalmával is folytatni szándékozom. Az iskola belső tereinek megújulását is a jubileumi évhez méltóan szeretném kezdeményezni és támogatni.

43


Diákönkormányzat A demokratikus személyiség kifejlődésének gyakorló terepe lehet a jól működő iskolai diákönkormányzat. A leendő felelős állampolgár itt megtanulhatja a demokrácia működtetésének alapvető technikáit, mint a választás, az érdekképviselet, a legitimáció elnyerése, panasz benyújtása, a különböző jogok (döntési, egyetértési, véleményezési stb.) gyakorlása. Az általánosiskolás-korú gyerekeket nagymértékben kell segíteni, hogy működtetni tudják önkormányzatukat. A diákönkormányzat-segítő tanár sajnos más munkaterületen képzeli a szakmai jövőjét, és az idei tanév közepén pályát módosított. A megfelelő utód megtalálása a közeljövő feladata lesz. A gyerekek aktív tevékenységére épülő önkormányzatiságban jelentős nevelési lehetőséget látok, továbbra is elérendő célként szerepel terveim között.

Könyvtár A 11/1994. MKM rendelet 3. sz. melléklete foglalkozik az iskolai könyvtárak működtetésének szakmai alapkövetelményeivel, amely úgy fogalmaz, hogy a könyvtárnak alkalmasnak kell lennie legalább egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatására. A mi könyvtárunkban csak 14 tanulót tudunk egyszerre leültetni. A helyiség kicsiny mérete nem teszi lehetővé, hogy bővítsük a férőhelyek számát. A könyvtári órákat csak csoportbontásban tudjuk megtartani, de az alsó tagozatban ez nehezen megoldható. Szeretnénk nagyobb teret biztosítani a könyvtári foglalkozásoknak és több lehetőséget nyújtani a könyvtárban folyó kulturális programoknak.

44


Korábbi fejlesztési terveimben szerepelt, hogy a könyvtár alapterületét megnöveljük az iskola belső udvarának hozzácsatolásával. A könyvtár ablakai erre a belső térre néznek, amely most esztétikailag is kifogásolható – rakodótér (raktár) szerepét tölti be, ennek felszámolása egyébként is időszerű lenne. Terveztük, hogy a most lomtárnak használt belső udvart felszámoljuk, továbbiakban a leselejtezett bútorokat, eszközöket egy konténerben tároljuk. Az átépítési terveinket ismertettük egy szakemberrel, aki építészetileg megoldhatónak tartotta az összenyitást. A könyvtár bejárata az aulából nyílna, így a törvényi előírásoknak megfelelően a használók által könnyen megközelíthető helyiséggé válna. Sajnos az elmúlt 5 évben ez a terv nem valósulhatott meg. Zugló Önkormányzata 2016 tavaszán egy korábbi norvég alapú pályázatunk felkutatásával komoly esélyt látott az intézmény teljes felújítására. A munkálatok 2016. augusztus 08-án kezdődtek és a pályázat írása idején fejeződtek be.

Vezetői elképzelések Az egyszemélyi felelősség tudatában az iskolai munkát meghatározó döntések előkészítésében maximálisan számítok továbbra is munkatársaim alkotó közreműködésére. Elengedhetetlenül szükséges a humánus, demokratikus tantestületi légkör, az őszinte véleménynyilvánítás gyakorlata. Ennek színterei: - nevelőtestület, - kibővített vezetőség, - szakmai munkaközösségek, - diákönkormányzat, - intézményi tanács, - iskolaszék, - SzMK Választmány, - szakmai teamek Az információs rendszer működtetése Az intézmény információs rendszerének elemei: heti vezetői értekezletek, havi kibővített vezetőségi értekezletek, havi operatív tantestületi megbeszélések, évi három tantestületi (nyitó, fél-

45


évi értékelő, záró) értekezlet, elektronikus kapcsolat a tantestület tagjai között, illetve a vezetőség és a tantestület között.

Szakmai továbbképzés A pedagógusok továbbképzési rendszeréről szóló 277/1997.(XII.22.) Kormányrendelet hatályos, a pedagógusok hétévenkénti továbbképzési kötelezettsége továbbra is fennáll. Jelenleg azonban szűkösek a források a továbbképzési kötelezettség finanszírozására. Ennek ellenére a pedagógusok igen jelentős hányada jelentős forrásokat hajlandó áldozni továbbképzési kötelezettségének teljesítésére. Ez általában a diploma megszerzésével végződő mesterképzések, új szakképzettségek (szakok) megszerzését célzó képzések és a szakvizsgák esetében van így. Az ingyenesen elérhető továbbképzések jelentős hányadát a POK-oknál találhatjuk meg.

A kollégáim szakmai továbbképzését támogatom, mert az iskola legnagyobb értéke a jól képzett pedagógus. Továbbra is fontosnak tartom, hogy minél többen vegyenek részt személyiségfejlesztő tréningeken, hogy növekedjék konfliktuskezelő és stressztűrő képességük. Az iskolai légkör javításához, az agresszió csökkentéséhez, hatékony kezeléséhez saját élményű módszertani tréningekre volna szükség. Sajnos ezek elég drágák, és az évek óta csökkenő pedagógustovábbképzési normatíva nem teszi lehetővé, hogy kollégáim az optimális számban részesüljenek a képzésekben. A ZKNP ingyenes „Békés és biztonságos közösség – Az iskolai bántalmazás jelenségének megértése és megelőzése” képzésén 2015-ben 6 kollégánk, 2016-2017-ben további 5 kolléga vehetett részt. A pedagógus-továbbképzésekre kiírt TÁMOP-pályázatból 1 fő tehetségfejlesztő szakon, 1 fő múzeumpedagógia, 1 fő fejlesztő pedagógusi, 1 fő család- és gyermekvédelmi szakon szerzett speciális szakképesítést. A pedagógus munkájában nélkülözhetetlenek a mentálhigiénés ismeretek, és kívánatos lenne, hogy minél többen igénybe vegyenek szupervíziós lehetőségeket legfőbb munkaeszközük, a személyiségük védelmében és fejlesztésében. A MAP (Mentálhigiénés Alapismeretek Pedagógusoknak) programon az elmúlt években 4 pedagógus vett részt. 46


Külső kapcsolatok építése A fenntartóval, a szakmai szolgáltató szervezetekkel, a Nevelési Tanácsadóval, a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal, a Gyámhatósággal, a Zuglói Közbiztonsági non-profit Kft-vel, az óvodák, általános és középiskolák vezetőivel, a szakértői bizottságokkal elsősorban az igazgató áll kapcsolatban. A jó együttműködés kialakításában, fenntartásában az iskola minden dolgozója részt vesz. Az intézmény menedzselése Jó hagyománynak tartom a jubileumi évkönyv kiadását, amelyet az idei évfordulón folytatni kell. Az iskolai honlap/blog népszerű a diákok és a fiatal szülők körében. Ma már nem a főbejáratnál történik meg az első találkozás az iskolával, hanem a blog/honlap nyitóoldalán. Az iskolai honlap/blog mellett igen színvonalas a könyvtári blog, és ezen fölül több tanárnak, sőt osztályoknak is van önálló blogja. Szükség van a marketing és PR tevékenység erősítésére, ennek jelentőségéről az intézmény valamennyi munkatársát meg kell győzni. A helyi médiában minden jelentős iskolai rendezvényünkről tudósítsunk. A 45 éves évforduló 2017. évi megünneplése újabb kiváló alkalom lesz az iskola népszerűsítésére, hírének növelésére. Fontos a folyamatos jelenlét a kerület, a főváros szakmai közéletében bemutatók, kerületi, esetleg regionális versenyek meghirdetése, szervezése, lebonyolítása révén. Nemcsak a források bővítésére, de a szakmai ismeretek fejlesztésére, a feladatok pontos megfogalmazására, és ezzel a megoldáshoz való közelítésre is igen alkalmasak a pályázatok.

47


Az intézmény működtetésével, tárgyi feltételeinek javításával kapcsolatos elképzeléseim Növelni kell az egyéb bevételeket: 1. helyiség bérbeadásból, 2. támogatók szponzorok felkutatásával, 3. „A jövőért alapítvány” 1 % szja felajánlásból, 4. pályázati lehetőségek további igénybevételével. További tervek:  műfüves pálya lefedése vagy kézilabda csarnok létesítése  informatikai fejlesztések

Markolt György: Móra Ferenc (Kiskunfélegyháza)

48


ÖSSZEGZÉS Az előző vezetői pályázataim záró gondolatait továbbra is érvényesnek érzem, ezért megismétlésükkel megerősítem elköteleződésemet mellettük. A globalizálódó világ kihívásaival segít szembenézni az UNESCO ajánlása a tanulás négy „oszlopával” kapcsolatosan. E négy „oszlop” a következő: 

Megtanulni együtt élni Olyan készségek és képességek kialakítása, amelyek hozzásegítenek a másokkal való kölcsönös függőség elfogadásához: konfliktusok megoldása, közös célok megtervezése, sokféleség és különbözőség elfogadása (nemek közötti, etnikai, vallási, kulturális különbségek), a közösség életében való aktív részvétel.



Megtanulni tanulni és tudni Alapvető képességek fejlesztése: kommunikáció, szóbeli kifejezés, írás, olvasás, számolás, problémamegoldás képessége, a tanulás tanulása.



Megtanulni tenni és cselekedni Olyan társadalmi pszichológiai kompetenciák elsajátítása, amelyek segítségével az emberek megfontolt döntéseket hozhatnak, szerepet vállalhatnak a helyi és globális folyamatokban, élni tudnak a technikai eszközök nyújtotta lehetőségekkel, képesek alapvető szükségleteik kielégítésére, saját és mások életminőségének javítására, a természeti környezet védelmére.



Megtanulni létezni A személyiség olyan fejlődése, hogy az emberek képesek legyenek önállóan cselekedni, ítéletet alkotni, kritikusan gondolkodni, életükért felelősséget vállalni (esztétikai érzék, testi-lelki értékek, egészséges életmód, a saját kultúra tisztelete, erkölcsi érzék, és annak a képessége, hogy valaki kiálljon a maga és mások igazáért). (Horváth Gizella, Móra Ferenc Általános Iskola igazgatói pályázat 2011., 2016.)

49


„Tekintsük át, melyek egy intézmény lelkileg egészséges működésének ismérvei Eva Renate Schmidt nyomán, szempontjait továbbfejlesztve: 1. Céljai világosak és megvalósíthatóak, és ezekkel a tagok azonosulhatnak. 2. A hatalom elosztása olyan, hogy mindenki felelősségének megfelelően vesz részt a döntésben és a problémamegoldásban. 3. A munkatársak teljesítőképességének igénybevételénél az egyén és az intézmény érdekeit is mérlegelik 4. Az intézményen belüli (fölülről lefelé és alulról fölfelé), valamint a környezettel folytatott kommunikáció effektív. Az alrendszerek kommunikációjának célja nem a szembenállás, az egyéni érdekek elsődleges képviselete. 5. Az intézményben olyan légkör van, melyben helyet kap az öröm és az elismerés is. 6. Jelen van a változtatás, az újítás, a fejlesztés szándéka. 7. Az intézmény autonóm, azaz nem kényszernek engedelmeskedik, hanem saját célja és motivációja szerint cselekszik. 8. Az intézmény alkalmazkodóképes, azaz tárgyszerűen reagál a környezet változásaira. 9. Minden rendszeren belül természetes a feszültség, képes azonban arra, hogy a problémákról kommunikáljon, a konfliktusokat kihordja és tanuljon belőlük. Ha ezek hosszabb távon nem megoldhatóak, megtörténik a kapcsolat megfelelő megszakítása, és a tapasztalatok reflektálása.” (Tomcsányi Teodóra: A mentálhigiéné jelenségvilága. In: Tomcsányi-Grezsa-Jelenits /szerk/ Tanakodó. SOTE Budapest, 2003. 22. o.). (Horváth Gizella, Móra Ferenc Általános Iskola igazgatói pályázat 2006., 2016.)

50

VEZETŐI PROGRAM. A Budapest XIV. Kerületi MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA INTÉZMÉNYVEZETŐI PÁLYÁZATÁRA

Recommend Documents