VEZETŐI PÁLYÁZAT a Rákospalotai Hetedhét Óvoda (1154. Budapest, Klapka György út 27.)
Óvodavezetői állásának betöltésére
A pályázó neve:
Pályáztató:
Végváriné Kékhegyi Erika
Budapest Főváros XV. kerületi
Beosztása:
Önkormányzat Képviselő-testülete
óvodavezető
Budapest, 2012.
1
Tisztelt Képviselő Testület!
Az Oktatási és Kulturális Közlöny IV. évfolyam 3. számában (2012. február 08.) megjelent, Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzatának Képviselő-testülete által meghirdetett Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Rákospalotai Hetedhét Óvoda - 1154. Budapest, Klapka György út 27. óvodavezetői állását tisztelettel megpályázom. Az előírt szakirányú felsőfokú végzettséggel, illetve a szükséges gyakorlati idővel rendelkezem. Pályázatomhoz mellékletként a következőket csatolom: 1. számú melléklet: Nyilatkozat a pályázati anyag kezeléséhez 2. számú melléklet: Nyilatkozat vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről 3. számú melléklet: Erkölcsi bizonyítvány 4. számú melléklet: Oklevél az óvodapedagógus végzettségről 5. számú melléklet: Oklevél a vezető óvodapedagógus szakirány elvégzéséről
Budapest, 2012. február 27.
Végváriné Kékhegyi Erika
2
TARTALOMJEGYZÉK
1. ÖNÉLETRAJZ 1.1 Személyes adatok ………………………………………………………………….5. oldal 1.2 Szakmai önéletrajz ………………………………………………………………...5. oldal 2. BEVEZETŐ …………….........................................................................................8. oldal 2.1 Pedagógiai hitvallásom ……………………………………………………………8. oldal 3. MŰKÖDÉSI ÉS SZAKMAI HELYZETELEMZÉS …………………………...10. oldal 3.1 Az intézmény általános jellemzői, jogi státus, alapfeladatok ……………………..10. oldal 3.2 Helyzetelemzés – tárgyi felszereltség ……………………………………………..11. oldal 3.2.1 Klapka óvoda …………………………………………………………………..11. oldal 3.2.2 Bocskai óvoda ………………………………………………………………….11. oldal 3.3 Személyi feltételek, humán erőforrás ……………………………………………..12. oldal 3.3.1 Klapka óvoda …………………………………………………………………..12. oldal 3.3.2 Bocskai óvoda …………………………………………………………………12. oldal 3.4 Pedagógiai helyzetelemzés, visszatekintés ………………………………………..14. oldal 3.4.1 A nevelőmunka fő jellemzői …………………………………………………..14. oldal 3.4.2 A gyermeklétszám alakulása ………………………………………………….16. oldal 3.4.3 Óvodai Nevelési Programunk működése ………………………………………18. oldal 3.4.4 A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése ………………………………..19.oldal 3.4.5 Gyermekvédelem ………………………………………………………………20. oldal 3.5 Az intézményi Minőségirányítási Program működése ……………………………20. oldal 3.6 Az intézmény kapcsolatrendszere …………………………………………………21. oldal
4. VEZETŐ KONCEPCIÓ, FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK ………………..22. oldal 4.1 Az óvoda irányítását meghatározó feladatok ……………………………………..22. oldal 4.2 Az óvoda helyi nevelési programjából adódó feladatok ………………………….23. oldal 3
4.3 A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai integrálásából adódó feladatok ……24. oldal 4.4 Gyermekvédelem ………………………………………………………………….24. oldal 4.5 Az óvoda Minőségirányítási programjának eredményes működtetése ……………25. oldal 4.6 Szakmai bázis működtetése –külső-belső továbbképzések ……………………….27. oldal 4.7 A vezetés szerepe a szervezeti kultúra fejlesztésében …………………………….27. oldal 4.8 Az óvoda kapcsolatrendszerének javítása, partnerkapcsolatok fejlesztése ……….28. oldal 4.9 Gazdálkodás, tárgyi feltételek biztosítása, fejlesztési elképzeléseim ……………..29. oldal 5. ÖSSZEGZÉS ………………………………………………………………………30. oldal MELLÉKLETEK
4
2. BEVEZETŐ 1991 áprilisától dolgozom a Klapka utcai óvodában. 2005 szeptemberétől tagóvoda vezetői feladatokat, majd 2009 áprilisától óvodai intézményegység vezetői feladatokat láttam el. 2011 augusztusától a fenntartó egy évre nevezett ki a Rákospalotai Hetedhét Óvoda megbízott óvodavezetőjének. Óhatatlanul felvetődik a kérdés mind bennem, mind esetleg másokban is: miért pályázom újra? Mind óvodapedagógusi, mind vezetői pályafutásom során igyekeztem képességeimet, tudásomat, szakmai felkészültségemet az óvoda érdekeinek szolgálatába állítani. A pályázat megírására az késztetett, hogy ennek a mindig önmagát megújító, az új pedagógiai irányzatokban élen járó intézménynek biztosíthassam személyemmel és szaktudásommal – melyet ennek az intézménynek is köszönhetek – a folyamatosságot, biztonságot, a zavartalan működést. Azt gondolom, hogy nálam és munkatársaimnál senki nem ismerheti jobban ezt az intézményt, nevelőtestületét, külső, belső környezetét, ami garanciát jelenthet az intézmény jó hírnevének, kiváló szakmai munkájának megőrzésében. Feladataim a megelőző időszak eredményességeinek, hiányosságainak feltárása oly módon, hogy óvodáink megőrizzék pedagógiai értékeiket és egyensúlyt teremtsenek a társadalmi igények és a fenntartó elvárásai között. „Ami az ember lehet, annak kell lennie. Hű kell, hogy legyen természetéhez, de csak az érdemes a vezető névre, aki elkötelezetten vezeti csapatát az általa látott cél felé. Az első feltétel, hogy higgyen a célban, a második, hogy elkötelezetten vezessen a célhoz.” (A. Maslow)
2.1 Pedagógiai hitvallásom: Az elmúlt 26 éves óvodapedagógusi pályám során mindig kiemelten kezeltem, hogy az óvoda a gyermekek személyiségfejlődésében milyen meghatározó, fontos szerepet tölt be. A meleg, szeretetteljes légkör, az érzelmekben és tevékenységekben gazdag óvodai élet megteremtése nagymértékben hozzájárul a gyermekek egyéni és közösségi fejlődéséhez. Kollégáimmal együtt a ránk bízott gyermekek neveléséért, fejlődéséért felelősséget vállalunk, nevelőmunkánk a Helyi Óvodai Program alapelveire épül. A gyermekek egyéni fejlődése érdekében legfontosabb feladatnak a gyermeki személyiség védelmét, a képességek, készségek sokoldalú fejlesztését tekintjük. Igazi társként veszünk részt a gyermekek óvodai életében, szabad teret nyújtva a gyermekek alapvető lételemének: a játéknak, a mozgásnak, a kíváncsiságnak, a felfedezésnek, önmaguk kipróbálásának. Odafigyeléssel, törődéssel segítjük őket a fejlődés útján. 5
Nevelési attitűdünk alapja a feltétel nélküli elfogadás, mely a szereteten alapul. Toleráns, befogadó szemlélettel segítjük a hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyermekek beilleszkedését, egyéni képességeikhez igazodó fejlesztést. Szorosan együttműködünk a családokkal, nyílt napok alkalmával betekintést nyerhetnek a szülők gyermekük óvodai életébe. Óvodavezetői munkám során különösen fontosnak tartom, hogy megteremtsem azokat a külső és belső környezeti és egyéb feltételeket, melyekben az óvodáskorú gyermekek készségeik, képességeik legmagasabb kiművelésére tehetnek szert, s melynek eredményeképpen az óvoda és iskola közötti átmenet zökkenőmentessé válhat: a gyermekek sikeres iskolai tanulmányokat kezdhessenek meg. Mindent megteszek annak érdekében, hogy az óvodáinkban nevelkedő gyermekek testi és lelki egészségét megóvjam, s hogy biztosítsam számukra a széleskörű játékos tevékenységek változatos tárházát, melyben biztonságosan mozoghatnak úgy, hogy közben ismereteik köre játékosan, a gyermekek számára szinte észrevétlenül szélesedik, mélyül. Minden tőlem telhetőt megteszek az intézmény népszerűsítésére, hírnevének megőrzésére, sikeres pedagógiai programjának fenntartására, szélesítésére. Tisztában vagyok azzal, hogy mint óvodapedagógus és vezető naponta új kihívásokkal kell majd megküzdenem, de hiszek abban, hogy a kollektíva széleskörű összefogása és egy demokratikus vezetési stílus minden problémára gyógyír lehet. Hiszek abban, hogy a szakmai kihívásoknak jól képzett, megfelelő kompetenciával rendelkező pedagógusokkal lehet megfelelni. Óvodáink működése a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő pedagógiai program, a szülői, fenntartói igények és a tantestület megfelelő felkészültségén alapuló konszenzus.
6
3. MŰKÖDÉSI ÉS SZAKMAI HELYZETELEMZÉS 3.1 Az intézmény általános jellemzői, jogi státus, alapfeladatok A költségvetési szerv megnevezése Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Rákospalotai Hetedhét Óvoda Székhely óvoda 1154. Budapest, Klapka György u. 27. Tagintézmény megnevezése, címe Bocskai tagóvoda 1153. Budapest, Bocskai u. 65. Az alapítás éve 2011. Közvetlen jogelőd Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Czabán Általános Iskola és Óvoda 1152. Budapest, Széchenyi tér 13. A költségvetési szerv fenntartója, felügyeleti és irányító szerve Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete 1153. Budapest, Bocskai u. 1-3 A költségvetési szerv jogállása Az intézmény önálló jogi személy A költségvetési szerv típusa óvoda A költségvetési szerv közfeladata óvodai nevelés
7
3.2 Helyzetelemzés – tárgyi felszereltség Az intézmény a Czabán Általános Iskola és Óvoda intézményeként működött 1999-től, melyhez a Czabán Általános Iskola és a Bocskai utcai óvoda tartozott. A Klapka utcai óvoda 2003-tól lett a közös igazgatású intézmény tagja. 2011 augusztus 1-től megszűnt a közös igazgatás, fenntartói döntés alapján az óvodák úgymond leváltak az iskolákról, s önálló egységként folytatják munkájukat. Ez a változás új feladatokat, rengeteg kihívást jelent nemcsak a vezető, de a kollektíva tekintetében is. Elkészítettük, korszerűsítettük az intézmény alapdokumentumait, a Helyi Nevelési Programot, az Intézményi Minőségirányítási Programot, a Szervezeti és Működési Szabályzatot valamint a házirendet, melyet a fenntartó elfogadott, jóváhagyott. Jelenlegi intézményünk a Rákospalotai Hetedhét Óvoda két óvodából áll. Központi óvoda a Klapka utcai, tagóvoda a Bocskai utcai óvoda.
3.2.1 Klapka óvoda A Klapka óvoda kertvárosi környezetben található. Épületét eredetileg is óvodának tervezték, így tágas, világos foglalkoztatók és nagy udvar áll a gyermekek rendelkezésére. Itt található a kerület egyik legszebb tornaszobája, melyet 2002-ben avattunk fel. A tornaszoba korszerű mozgásfejlesztő eszközökkel áll a gyermekek rendelkezésére. Az óvodában egy jól felszerelt kézműves műhely, logopédiai fejlesztő szoba is van. A közös programok lebonyolításához a földszinten lévő tágas aula ad lehetőséget. Minden csoporthoz külön gyermeköltöző és mosdóhelyiség tartozik. A berendezés megfelelő mennyiségű, a gyermekbútorok korszerűsítése, cseréje folyamatosan történik. A tárgyi eszközök pénzügyi forrásbiztosítására az intézményi költségvetés keretein kívül a Csutkababa Alapítvány, valamint célpályázatokon nyert összegek adtak lehetőséget. Gondolok itt az udvari játszóeszközök folyamatos karbantartására, megújítására, valamint a csoportszobákban lévő galériák kialakítására, s nem utolsó sorban a gyermekek biztonságát védő beléptető rendszer kiépítésére.
3.2.2 Bocskai óvoda A Bocskai óvodát egy kertes családi házból alakították ki az 1950-es években. Két nagyméretű és egy kicsi foglalkoztató ad teret a gyermekek mindennapi önfeledt, derűs játékának, fejlesztésének. Az óvodában egy mosdóhelyiség, valamint egy öltözőhelyiség áll a gyermekek rendelkezésére, melyek beosztása rendkívül átgondolt szervezést igényel a testület részéről. Az óvodához tartozik egy kis melléképület, melyben egy logopédiai fejlesztő szoba, valamint egy barkácsolásra, kézügyesség fejlesztésre kialakított helyiség található. Sajnos tornaszobával nem rendelkezünk. Említésre méltó az óvoda udvara, mely tágas, gondozott, a dolgozók és a gyermekek közös munkájának eredményét tükrözi. Elmondható, hogy az óvoda felújítása és korszerűsítése fejlesztése szükséges. 8
Az óvodatitkár / gazdasági ügyintéző számára a Klapka óvodában jól felszerelt irodahelyiség áll rendelkezésre. A meglévő informatikai eszközök alapvetően biztosítják a színvonalas, felelősségteljes feladat elvégzését. Az óvoda külső környezetének alakításában, az udvarok, kertek gondozásában, ápolásában a Klapka óvodában kertész, a Bocskai óvodában a dajkák segítik az óvodapedagógusok és a gyerekek környezetszépítő tevékenységét. A környezetvédelmi feladatok megvalósításában, az óvodai közösség aktívan együttműködő. A melegítő-tálaló konyhák a HACCP minőségi rendszer szerint működnek.
3.3 Személyi feltételek, humán erőforrás Az óvoda nevelőtestülete viszonylag stabil, mindkét épületben sok éve együtt dolgozó pedagógusok alkotják. Az elkövetkező években várható változás 1 óvodapedagógus és egy dajka nyugdíjba vonulása miatt. A nevelőtestület és a technikai személyzet létszámában nem jellemző a változás. Összeszokott, egymás munkáját tisztelő, segítő, kiegészítő munkatársakból áll. Kiváló színvonalú pedagógiai munkát végeznek. A testület híve az „élethosszig tartó tanulás” elvének, ami látszik kísérletező- vállalkozó kedvükön, a továbbképzéseken szerzett szaktudásukon is.
3.3.1 Klapka óvoda Óvodavezető
1 fő
Munkatársak
Klapka óvoda
Óvodapedagógus
8 fő
Nevelést segítő-dajka
4 fő
Konyhás dajka
2 fő
Óvodatitkár gazdasági ügyintéző
1 fő
Kertész fűtő karbantartó
1 fő
Összesen
17 fő
3.3.2 Bocskai óvoda Munkatársak
Bocskai óvoda
Óvodapedagógus
6 fő
Nevelést segítő-dajka
4 fő
Konyhás dajka
1 fő
Összesen
10 fő 9
Az óvodavezető, valamint az óvodatitkár/ gazdasági ügyintéző a központi óvodában tartózkodik, de a két óvoda viszonylatában látják el feladataikat. A kertész-fűtő-karbantartó szükség szerint a Bocskai óvodában is besegít. A két óvodában az engedélyezett létszám: 26.75 fő, mely szerint a Bocskai óvodában egy 0.75%-os munkaidőben foglalkoztatott óvodapedagógus dolgozik. A nevelőtestületet szakmailag felkészült, ismereteit folyamatosan megújítani, bővíteni akaró és tudó óvodapedagógusok alkotják. A nevelőtestület tagjai közül jelenleg 3 óvodapedagógus rendelkezik szakvizsgával. 1 óvodapedagógus vezető óvodapedagógus szakvizsgával 1 óvodapedagógus tanítói szakvizsgával 1 óvodapedagógus fejlesztő óvodapedagógusi szakvizsgával. A képzettség tekintetében: 1 óvodapedagógus népi játszóház vezetői, 1 óvodapedagógus fazekas, 1 óvodapedagógus oktatásszervező végzettséggel rendelkezik. A Bocskai óvodában 1 óvodapedagógus 2012. júniusában szerzi meg alapdiplomáját. A dajkák tekintetében 8 fő szakképzet dajka, az elkövetkezendő időszakban 2 főnek szükséges a megfelelő képzettség megszerzése. A nevelőtestület korfája: Életkor
fő
%
25-29 éves
2 fő
13,33 %
35-39 éves
3 fő
20,0 %
40-44 éves
2 fő
13,33 %
45-49 éves
4 fő
26,67 %
50-54 éves
2 fő
13,33 %
55-59 éves
1 fő
6,67 %
64 év feletti 1 fő
6,67 %
Összesen:
több, mint 60 éves 55-59 éves 6,67% 6,67%
25-29 éves 13,33%
50-54 éves 13,33%
25-29 éves 35-39 éves 40-44 éves 45-49 éves 50-54 éves 55-59 éves több, mint 60 éves
35-39 éves 20,00%
45-49 éves 26,67%
40-44 éves 13,33%
15 fő 100 %
A nevelőtestület többségét a közép korosztály adja. Kiegészülve a fiatalabb és az idősebb kollégákkal ők képezik az intézmény gerincét, amely biztosítéka a stabil működésnek. Ennek előnye, hogy szakmailag jól felkészült, stabil kollektívával rendelkezik az intézmény. Ugyanakkor érezhető némi rejtett veszély lehetősége, ami a korösszetételből fakadhat.
10
A fejlesztést segítő külsős munkatársak Logopédus
1 fő a Klapka, 1 fő a Bocskai óvodában
Konduktor
1 fő Klapka óvoda
Gyógypedagógus
1 fő Klapka óvoda
Szurdopedagógus
1 fő Bocskai óvoda
Összesen
5 fő
3. 4 Pedagógiai helyzetelemzés, visszatekintés 3.4.1 A nevelőmunka fő jellemzői Az intézmény Alapító okirata 100 főben határozza meg a Klapka óvoda befogadó képességét. Ennek megfelelően 4 csoportban neveljük, fejlesztjük gyermekeinket. Nevelési céljainkat vegyes életkorú csoportokban valósítjuk meg, így a társas kapcsolatok kialakítására gazdagabb lehetőség van, mint az egykorúak csoportjában. Fontos szempont az is, hogy az óvodapedagógusok eredményesebben végezhetik a megkülönböztetett fejlesztést. Jelentősége abban is megnyilvánul, hogy fokozódik a gyermekek beleélési készsége, és természetesen fogadják a másságot. Jelenleg 2 csoportban nevelünk sajátos nevelési igényű gyermekeket teljes integrációban. Nevelési programunkban megfogalmazott kiemelt nevelési terület a néphagyományőrzés, a népi kismesterségekkel való ismerkedés. A jeles napokra úgy készülünk, hogy ez a gyermek számára maradandó élményt jelentsen, s a későbbiek folyamán is emlékezzen arra, hogy milyen közös programokban érezte jól magát. A játékot, a játékosságot tekintjük a legfontosabb fejlesztési formának, ezért tevékenységeinket játékba ágyazva szervezzük. A Bocskai óvoda befogadó képessége 60 fő. Családias légkörben, otthonos környezetben telnek a gyermekek mindennapjai. A nevelés, fejlesztés 3 csoportban zajlik, 1 homogén, 2 heterogén csoport működésével. Jelenleg a nagycsoportban nevelünk sajátos nevelési igényű gyermeket. A Nevelési Programban megfogalmazott kiemelt nevelési terület a mozgásfejlesztés. Óvodánkban a legfőbb nevelési eszköz a játék. Ezenkívül az óvodai élet tartalmát az évszakok és ünnepek körforgása, és az ehhez kapcsolódó versek, mesék és mondókák, dalok és énekes játékok adják. A gyermekek az udvaron figyelhetik meg a természet változásait, a növények fejlődését. A népi hagyományok világát eleveníti fel az agyagozás technikájának elsajátítása, mely a középső csoporttól kezdve fontos feladat. Visszatekintés: A két óvoda közötti szakmai együttműködés a 2009/2010-es tanévtől kezdett alakulni. Ennek a kapcsolatnak természetesen a legfontosabb láncszeme az emberi kapcsolatok milyensége. A több éve csak párhuzamosan egymás mellett lévő két tagóvoda kollektívája 11
egyre több kapcsolódási pontot talált egymáshoz. Belső továbbképzéseket szerveztünk, amelyek fontos ismeretszerzési- és átadási lehetőségek voltak. 2009/2010–es tanév második felében a környezeti munkaközösség kidolgozott egy középső és nagycsoportra alkalmazható éves tematikát, mely a mindennapi tevékenységek során jól hasznosítható. Kétszer vett részt a testület egész napos óvodapedagógusi konferencián, mely szintén pozitív lehetőség volt a kapcsolatok építésére, a szakmai munkánk fejlesztésére. A 2009/2010-es tanév komoly előrelépése az írásos dokumentációk egységesítése volt. A Klapka óvodában már évek óta jól bevált csoportnapló vezetése a Bocskai óvodában is bevezetésre került. A 2009 őszén végzett fenntartói belső ellenőrzés jegyzőkönyve azt tükrözte, hogy mindkét óvodában a naplók vezetése alapos, átgondolt. A Klapka óvoda 2008-tól komoly szakmai kapcsolatot alakított ki a Váci Apor Vilmos Katolikus Főiskolával, melynek keretében leendő óvodapedagógusoknak szakmai bemutató fejlesztéseket tartottunk, valamint végzős hallgatók gyakorlati államvizsgáztatásában is részt vettünk, illetve veszünk. Ez a feladat az óvodapedagógusoknak komoly szakmai kihívás, hiszen a sokéves tapasztalat átadása mellett naprakészen kell ismerni a szakterület legújabb elméleti ismereteit is. 2009 júniusában az a megtiszteltetés ért, hogy a Váci Apor Vilmos Katolikus Főiskola felkért, hogy vegyek részt a hallgatók szóbeli államvizsgáztatásában, játékpedagógia és óvodai módszertan területen. Megtisztelő és tanulságos volt ez a feladat. 2010. januárjában a Klapka óvodában nemzetközi kutatócsoport járt. A pedagógus szakemberek Európa 9 országából érkeztek Magyarországra a közös projekt munkára, melynek témája az óvoda-iskola közötti átmenet vizsgálata, illetve a folyamat segítésének lehetőségei voltak. Minden csoport részvételével betekintést nyerhettek a játékon belüli fejlesztés lehetőségeibe. 2011. októberében a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézetének pedagógusai látogattak a Klapka óvodába. Ezt követően 2011. novemberében a Szingapúrból érkezett pedagógus delegáció szintén a zenei fejlesztés lehetőségeit vizsgálta a 3-7 éves korosztály körében. 2012. februárjában a British Kodaly Academy Skóciából hazánkba látogató pedagógus csoportja két napon keresztül hospitáltak óvodánkban. Betekintést nyerhettek az óvodán belüli játékos zenei fejlesztés lehetőségeibe. Az elmúlt időszakban igyekeztünk mindkét óvoda gyermekeivel részt venni kerületi programokon, versenyeken, emlékfutáson, pályázaton.
12
3.4.2 A gyermeklétszám alakulása Klapka óvoda Időszak
Összlétszám
Számított létszám
2009 szeptember
108+5 előjegyzett gyermek összesen: 113 gyermek
114 gyermek
2010 szeptember
108+8 előjegyzett gyermek összesen: 116 gyermek
117 gyermek
2011 szeptember
101+3 előjegyzett gyermek összesen: 104 gyermek
111 gyermek
Gyermeklétszám alakulása a Klapka óvodában Gyermeklétszám
113
Előjegyzés
Számított létszám
116
120
104
8
5
3 100
80
60
108
114
108
117
111 101
40
20
0
2009 szeptember
2010 szeptember
2011 szeptember
A Klapka óvodában évek óta túljelentkezés figyelhető meg. Átlagban a májusi előjegyzések során két-háromszor többen szeretnének gyermeküket ebbe az óvodába íratni, mint amennyi a férőhely. A fenntartó felé volt egy javaslatunk, mely egy új csoportszoba kialakítását taglalja, erről részletes terv is készült.
13
Bocskai óvoda Időszak
Összlétszám
Számított létszám
2009 szeptember
62+5 előjegyzett gyermek összesen: 67 gyermek
68 gyermek
2010 szeptember
64+2 előjegyzett gyermek összesen. 66 gyermek
66 gyermek
2011 szeptember
59+3 előjegyzett gyermek összesen: 62 gyermek
64 gyermek
Gyermeklétszám alakulása a Bocskai óvodában Gyermeklétszám
Előjegyzés
Számított létszám
66
68 70
62
2
5
3
60
50
40
68 30
62
64
66 59
64
20
10
0
2009 szeptember
2010 szeptember
2011 szeptember
A Bocskai óvoda kihasználtsága is 100%-os, az adatokból is látható hogy a létszám túllépés évek óta jellemző.
14
3.4.3 Óvodai Nevelési Programunk működése Az óvoda Helyi Nevelési Programja a fenntartó által elfogadott, a NAT irányelveit követő program, amely a szülői igények, az óvoda környezeti adottságainak figyelembevételével készült. Intézményünk a Helyi Nevelési Program alapján alakítja ki éves munkatervét, amely meghatározza az óvodapedagógusok és a technikai személyzet 1 évre szóló teendőit. Programunkban kiemelten kezeljük az óvoda nevelő - és személyiségfejlesztő funkcióját. Nevelésünk vezérfonalát a Klapka óvodában a néphagyományőrzés, a Bocskai óvodában a mozgásfejlesztés adja. Programunk könnyen kezelhető, érthető, benne a megfogalmazott alapelvek, célok, feladatok segítséget, irányt adnak a mindennapi munkánkhoz, a gyermekek fejlesztésére, személyiségük alakítására. Nevelőmunkánk alapelvei: „Hagyjátok megérni a gyermekkort a gyermekben” /Rousseau/
A gyermek személyiségének tiszteletben tartása, szeretete, megbecsülése, elfogadása és a bizalmon alapuló nevelés.
Testi-lelki szükségleteinek kielégítésével szeretetteljes, derűs, családias, nyugodt légkör biztosításával jó közérzetük, érzelmi biztonságuk megteremtése.
Differenciált, életkoruktól, egyéni adottságaiktól, fejlettségüktől függő képességfejlesztés, mely segíti a sajátos nevelési igényű, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek beilleszkedését, egyéni fejlesztését is. Egészséges személyiségfejlesztés, a különbözőség elfogadására, tiszteletben tartására nevelés.
A gyermek legfontosabb tevékenysége a játék. Az életkornak megfelelő műveltség tartalmak közvetítését a játékban sokszínű tevékenységek biztosításával valósítjuk meg, előtérbe helyezve a gyermek egyéni képességeihez igazodó szabad játék fontosságát.
Az ismeretátadás folyamatában élünk a természetes környezet adta lehetőségekkel, komplexen tervezünk.
A kisgyermek egészséges személyiség fejlődéséhez és fejlesztéséhez lehetőségeinkhez mérten biztosítjuk a személyi és tárgyi környezetet.
A szülőket egyenrangú partnerként kezeljük. Nevelésünk lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiség fejlődését és egyéni képességeiknek kibontakoztatását, a tehetséggondozást.
A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermek felzárkóztatása, kultúrájuk, hagyományaik megismertetése, átörökítése, önazonosság tudatuk megőrzésével, biztosítva a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét.
15
A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek társadalmi helyzetére érzékeny pedagógiai szemlélettel és módszerekkel a szülőket partnerré téve, velük együttműködve a hátrányok ellensúlyozása.
A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése, fejlesztése, közösségben elfoglalt helyük megtalálásával.
Az óvodai nevelésünk célja Óvodai nevelésünk célja, hogy a családi nevelést kiegészítve elősegítsük az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését. Mindez az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével a személyiség kibontakoztatását elősegíti. Fő célunk, hogy a gyermeki ismeretszerzés tapasztalati síkon, játékosan történjen. Ezek megvalósítása érdekében az óvodás gyermekek természetes megnyilvánulási formáira, a mozgásra és a játékra támaszkodhatunk. Szituáció-orientált nevelésre törekszünk, amely a mindennapok során felmerülő természetes élethelyzeteket kihasználva bővíti, megerősíti a gyermekek ismereteit. Érzelmi biztonságot teremtünk a gyermekek számára, amely alapja a testi, érzelmi és közösségi fejlődésüknek, kreatív személyiséggé válásuknak. Minden gyermeket saját képességeinek megfelelően, az elérhető legmagasabb szintre igyekszünk eljuttatni az egyes területeken.
3.4.4 A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése A fenntartói elvárásoknak eleget téve biztosítjuk az SNI gyermekek nevelését, az integrált nevelés feltételeinek továbbfejlesztését. SNI gyermekek komplex egyéni fejlesztése megfelelő szakemberekkel, logopédiai, gyógypedagógiai, szurdopedagógiai módszerek, különböző terápiák, egyéni differenciált fejlesztés megvalósítása. Sajátos nevelési igényű gyermek a Klapka óvodában 4, (1 beszédfogyatékos, 2 megismerési funkciók a viselkedésfejlődés organikus okokra utalása, 1 testi-mozgásfogyatékos), a Bocskai óvodában 1, (érzékszervi fogyatékos - halláskárosult) van. Az SNI gyermekek integrálása nem arányosan történt az egyes csoportokba. A fejlesztések céljait, feladatait az óvodapedagógusok és a segítő szakemberek a személyiséglapban és a haladási naplóban dokumentálták. Rendszeresen konzultálunk a segítő szakemberekkel, nevelési problémák megoldásához javaslatokat kérünk, az egyéni fejlesztési dokumentációk elkészítésében együttműködünk.
16
3.4.5 Gyermekvédelem A Bocskai óvodában a körzet társadalmi helyzetéből adódóan kiemelkedően magas az etnikai kisebbséghez tartozó, a munkanélküli családok, a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma. A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számának alakulása 2009-2011 között a Bocskai óvodában: 2009. május
2010. május
2011. május
Gyermeklétszám
65
65
64
HH
17
43
34
HHH
16
22
19
A családokkal kialakított jó kapcsolatnak köszönhetően a hátrányos helyzetű gyermekek többsége rendszeresen jár óvodába. Szükség szerint szakembereket vonunk be a szülők meggyőzése végett, hogy érvényesíteni lehessen a gyermekek érdekeit. A pedagógusok eredményesen törekednek a prevencióra, a magatartási, tanulási nehézségek korai felismerésére, az okok feltárására. Jelenleg minden csoportban az óvodapedagógusok látják el az alapvető gyermekvédelmi feladatokat, együttműködünk a FIÓKA gyermekjóléti szolgálattal.
3.5 Az Intézményi Minőségirányítási Program működése Óvodánkban 4 tagú minőségfejlesztési csoport működik A team feladata az IMIP-ben megfogalmazott feladatok koordinálása, felügyelete és fejlesztése. A folyamatok a PDCA ciklusnak megfelelően működnek, melynek alapjául a partneri igény és elégedettség mérése szolgál. Minőségpolitikánkban megfogalmaztuk hogy: - Óvodánk kötelezi magát minden belső és külső tevékenységében, hogy törekszik partnerei igényeinek minél teljesebb körű kielégítésére, rugalmasan alkalmazkodva a bennünket érő kihívásokhoz. - Intézményünk elsősorban gyermekek, és szüleik igényeinek kíván megfelelni és érdekeit szolgálni. - Nevelőmunkánk során kiemelt feladatnak tekintjük a játékon belüli fejlődés lehetőségeinek megteremtését, a néphagyományőrzést, a mozgásfejlesztést, az egyéni bánásmód alkalmazását, az iskolai életmódhoz szükséges készségek, képességek kialakítását. - Széleskörű tevékenységrendszerrel segítjük a gyermekek személyiségének sokoldalú, hatékony fejlesztését. - A gyermekek egyéni és életkori sajátosságaihoz igazodó tevékenységeket biztosítunk. 17
– Szeretetteljes, családias légkör kialakítását fontosnak tartjuk, amelyben a gyermekek biztonságot, törődést, odafigyelést, bizalmat éreznek. –Minőségpolitikánk megvalósításával szeretnénk elérni, hogy a gyermekek egészséges, testileg, szellemileg fejlett, kiegyensúlyozott, nyitott személyiséggé váljanak. – Nálunk a minőségi munka, az innováció alapkövetelmény, melynek garanciája a munkatársak belső és külső képzése, a minőségirányítási rendszer működtetése és a folyamatos fejlesztés. Az elmúlt időszakban a partneri igény – és elégedettségmérés keretében 2 kört céloztunk meg. A szülőket, valamint az intézmény pedagógusait. Elemeztük, értékeltük a felmérések eredményeit, a kapott eredményekből célokat alkottunk, intézkedési tervet készítettünk.
3.6 Az intézmény kapcsolatrendszere A kapcsolatok kialakításában, ápolásában fontos szempont, hogy elősegítse a nevelési feladatok megoldását, és hatása összhangban legyen a pedagógiai tevékenységgel. Az óvoda legfontosabb partnere a szülő, a család, hiszen ő rendelkezik a legtöbb tapasztalattal gyermekéről. Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek harmonikus fejlődését, ennek alapvető feltétele a családdal való szoros együttműködés /beiratkozás, szülői értekezletek, családlátogatás, nyílt napok, fogadóórák, ünnepeken való részvétel/. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a szülők igénylik a közös programokat, beszélgetéseket. Ha érzik, hogy egyenrangú partnerként kezelik őket, akkor szívesen segítenek a programok megszervezésében és a társadalmi munkában egyaránt. Külső kapcsolatok Óvodavezetői tevékenységem során kiemelt feladatomnak tekintettem és tekintem a jó és tartalmas munkakapcsolatok alakítását, ápolását és fejlesztését - a Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzattal, - a Váci Apor Vilmos Katolikus Főiskolával, - kerületi általános iskolákkal, óvodákkal, - Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottsággal, - Nevelési tanácsadóval, - Gyermekjóléti szolgálattal, - társadalmi szervekkel, - mindazon szervezetekkel, amelyek a szakmai munkánkat elősegítik.
18
4. VEZETŐI KONCEPCIÓ, FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK 4.1 Az óvoda irányítását meghatározó feladatok Elsődleges célom: • a gyermekek és a családok igényeihez alkalmazkodva magas szakmai színvonalú munka mindkét óvoda valamennyi dolgozójának együttműködésével és egyetértésében, • az intézményben a megfelelő szervezeti kultúra kialakítása - fejlesztése, az óvodában folyó nevelőmunka színvonalának megtartása ill. fejlesztése, eredményesebbé tétele, • humánpolitikai célom: jól képzett, egységes szemléletű nevelőtestület alakítása, továbbképzésük támogatása Célom az óvoda önálló arculatának megtartásával hatékony nevelési intézmény működtetése, mely egyaránt megfelel a társadalmi elvárásoknak, a helyi sajátosságoknak, a fenntartói és intézményhasználói igényeknek. 4.1. Az óvoda irányítását meghatározó feladatok Hosszú távú feladatok A közoktatást és az intézmény működését meghatározó törvényi, jogszabályi elvárásoknak való megfelelés A fenntartói minőségpolitika elvárásainak beépítése az intézmény működésébe.
Középtávú feladatok
A pedagógus munkakörben és a vezetői feladatokat ellátók teljesítményértékelésének hatékony működtetése. A nevelő-oktató munkát segítő és egyéb munkakörben foglalkoztatott munkatársak értékelési rendjének működtetése. A helyi programban A szakmai munkaközösségek megfogalmazott célok és feladatok autonómiájának szélesítése a magas szintű megvalósítása. pedagógiai programban megfogalmazott célok érdekében. Az intézmény külső A közvetlen és közvetett kapcsolatrendszerének erősítése. partnerekkel történő kommunikáció erősítése a kölcsönös, egymás érdekeit szem előtt tartó kapcsolattartás érdekében. Az óvoda minőségirányítási A minőségirányítási feladatok rendszerének magas szintű hatékony működtetése, a feladatok megvalósítása. megosztása a nevelőtestület és az alkalmazotti közösség bevonásával. A nevelőtestület és alkalmazotti közösség folyamatos szakmai fejlesztése. Hatékony gazdálkodás mellett a tárgyi feltételek folyamatos javítása.
A továbbképzési terv elkészítése, különös tekintettel a programorientált képzésekre. Takarékos gazdálkodás és egyéb külső források felkutatása a megtervezett eszközpótlás eléréséhez (pályázatokon való részvétel, szponzorok, támogatók keresése)
Rövidtávú feladatok
Intézményi dokumentumok folyamatos tanulmányozása, felülvizsgálata. Nyílt, őszinte kommunikáció, az együttműködés, a kritikai gondolkodás és a bizalom erősítése A közösségen belüli információáramlás erősítése, a kapcsolattartási formák tartalmi fejlesztése (programok, tréning). Intézményi honlap működtetése, bővítése, folyamatos frissítése. A szülőkkel való partneri együttműködés erősítése, a kapcsolati formák keresése. A vezetői feladatokat ellátók közötti feladat-megosztás, a jogok és kötelezettségek gyakorlása, végrehajtása a Szervezeti és Működési Szabályzat szerint. Konkrét feladathoz konkrét felelős jelölése az arányos megosztásához. Udvari munkálatok, kert, játszóeszközök felülvizsgálata, állagmegóvási teendők.
19
Óvodáink jogszerű működése érdekében az intézményi dokumentumok folyamatos módosítása, karbantartása szükséges a törvényi változásoknak megfelelően. Mint pályázatom elején említettem, az új intézmény megalakulása új feladatok elé állított. Sok időt vesz el az adminisztrációs feladatok megoldása, az új rendszer építése, működtetése. Legfontosabb célom az intézményi feladatok átláthatósága után, hogy minél több időt tölthessek a gyerekek és a kollégáim között.
4.2 Az óvoda Helyi Nevelési Programjából adódó feladatok Helyi nevelési programunkban a nevelési célok, alapelvek meghatározottak, mint dokumentumot, nagyon fontosnak tartom minden óvodapedagógus számára, alapjául kell hogy szolgáljon a minden napi nevelőmunkánknak. A program megvalósítását az alábbi célok, feladatok megfogalmazásával képzelem el: CÉL
A helyi nevelési program alapján végzett munka.
Gyermekközpontú nevelés.
FELADAT A program szerinti munka segítése. Tervező munka közös elemzése. Kiemelt területek nevelési értekezlet témájának választása. Szakmai ellenőrzés. A minőség folyamatos figyelemmel kísérése. Szeretetteljes, kiegyensúlyozott légkör biztosítása. A szabad játék biztosítása. A gyermekek egyéni megismerése. Egyéni bánásmód alkalmazása. Fejlődésük nyomon követése. Szülői igények szem előtt tartása.
Egyéni képességek kibontakozása.
A gyermekek sikerélményhez juttatása. Önbizalmuk fejlesztése A szabad önkifejezés lehetőségeinek megteremtése. Különleges képességű gyermekekre odafigyelés, felzárkózás, tehetséggondozás.
A szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása.
A hátrány okainak feltárása, nyomon követése, családlátogatások. Az esélyegyenlőség biztosítása. Gyermekvédelmi felelős bevonása. Törvények, helyi rendeletek, jogszabályi változások figyelemmel kísérése.
20
-
-
-
-
-
Fő feladatunknak tekintem, a tudatosan tervezett és szervezett nevelési helyzetek megteremtését, hiszen a gyermekek képessége, személyisége a sokszínű tevékenységeken keresztül fejleszthető a legeredményesebben. A tanulási folyamat megalapozását a felfedezésen, a megtapasztaláson, a kísérletező problémamegoldáson keresztül, az élményeken alapuló tanulási helyzetek megteremtésével valósítsuk meg. Közös célunk, hogy az intézménybe járó gyermekek sokoldalú fejlesztése, a felzárkóztatás, a tehetséggondozás,- az egyéni fejlődési ütemnek megfelelő differenciált fejlesztéssel-, a komplex módon érvényesülő tevékenységi rendszerben működjön . Feladatunknak tekintem a helyi nevelési program megvalósulásának és fenntarthatóságának folyamatos vizsgálatát, mérését, értékelését és szükség esetén a korrekcióját. A szakmai munkaközösségek részéről témajavaslatok, módszerek, felelősök, határidők kidolgozását, illetve meghatározását várom.
4.3 A sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai integrálásából adódó feladatok Közösségbe való beilleszkedésük segítése (alkalmazkodó készség, akaraterő, önállóság, érzelmi élet, együttműködés fejlesztése) óvodapedagógiai eszközökkel. Képességeik fejlesztése (vizuális, akusztikus, taktilis, motoros, és nyelvi) szakemberek segítségével. A közösség tagjaiban erősíteni szükséges az elfogadás képességét, a toleranciát. A befogadó – inkluzív szemlélet alapelveinek kiemelt kezelése: Minden gyermek speciális, ezért a pedagógus nem az átlaghoz igazodik, hanem minden gyerekben az egyedi, csak rá jellemző sajátosságokhoz. Bármely gyermeknél előfordulhatnak problémák. A problémák természetes velejárói a tanulásnak, nem kizárólagosan az egyénből fakadó gyengeség tünetei. A speciális megsegítés igénybevétele minden gyermek joga. Kiterjed az önismeret, a megismerési technikák, a differenciált bánásmód és az együttműködés biztosítására, segíti az esélyegyenlőség kialakítását, a gyermekek részképességeinek, képességeinek fejlesztését, segíti a felzárkóztatást, A külső szakemberek komplex segítséget nyújtanak az óvodapedagógusoknak. Egyéni fejlesztési terv készül minden gyermekre.
4.4 Gyermekvédelem A szociokulturális adottságokból adódóan az óvoda gyermekvédelmi munkája kiemelten fontos tevékenység. Az alapvető gyermek- és családvédelmi feladatok ellátása minden pedagógus feladata. Jelenleg 1fő kezdi meg a gyermekvédelmi feladatok elsajátításához szükséges továbbképzést, aki majd átfogja, koordinálja, segíti a megoldáskeresést az óvodavezetővel közösen.
21
Törekedni kell a nehéz helyzetben élő családok megismerésére, a lehetőségekkel élve a maximális segítségnyújtásra. Az összehangolt munka teremti meg mindazokat a feltételeket, melyek a gyermekek mindenek felett álló érdekeit szem előtt tartva biztosítják és védik a gyermekek jogait. Gyermekvédelmi feladatok: a gyermekek mindenek felett álló érdekeinek érvényesítése, az óvodai nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtése, különös tekintettel a gyermekbalesetek megelőzésére, rendszeres egészségügyi vizsgálatok, szűrések biztosítása, a fejlődést hátráltató tényezők feltárása, a gyermekekkel kapcsolatos adatvédelem, titoktartási kötelezettség betartása, törekvés a „másság” elfogadására, tiszteletben tartására, annak biztosítása, hogy a gyermeket semmilyen hátrányos megkülönböztetés ne érje, fogadóóra, fórum, értekezlet szervezése a szülők számára, ügyintézési tanácsokkal a szülők segítése, tényfeltárás, nyilvántartás a hátrányos helyzetű, és veszélyeztetett gyermekekről, fogyatékkal élő gyermekek szakszerű ellátásának biztosítása, családlátogatás a csoportos óvodapedagógussal közösen, kapcsolattartás külső szakmai intézményekkel, szervezetekkel, szakemberekkel, szakmai felkészülés, önképzés, továbbképzés.
4.5. Az óvoda Minőségirányítási Programjának eredményes működtetése Az elfogadott intézményi minőségirányítási program megfogalmazza az intézmény saját értékei szerinti és a helyi viszonylatokon alapuló minőségfejlesztési feladatokat, meghatározza az intézmény minőségpolitikáját, minőségfejlesztési rendszerét, az intézményi működés hosszú távú elveit, a működés folyamatát, amely tartalmazza a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési feladatok végrehajtását. A megvalósításban elengedhetetlen az együttműködési készség, és a csapatszellem. A minőségirányítás részfeladatait a Minőségirányítási Team tagjai koordinálják a teamvezető ellenőrzése mellett, az óvodavezető jóváhagyásával. A hatékony és minőségen alapuló munka érdekében a programban megfogalmazott szempontok szerinti mérések, partneri elégedettség mérések eredményei alapján a partnerek visszajelzése, az elvárások folyamatos figyelemmel kísérése segíti elő a szakmai szempontból jogos igényeknek való mind teljesebb megfelelést. A szakmai minőségi munka értékelésére elkészített dolgozói teljesítményértékelési rendszer a minőségirányítási folyamat részeként épül be az ellenőrzési folyamatba. A vezetői funkciók működtetése Tervezés, szervezés
22
- Az óvodai célok megvalósításának érdekében a vezetési funkciók összhangjának megteremtése (tervezés, szervezés, irányítás, döntés, ellenőrzés, értékelés). - A feladatok tudatos, fontossági sorrend szerinti rendszerezésével, időrendi besorolásával, a személyi és tárgyi feltételek összehangolásával, a határidők és felelősök megjelölésével stratégiai és operatív tervek elkészítése. - Fontosnak tartom az alapvető célok és a határidők betartását. - A célok, tervek megvalósításához szükséges külső és belső feltételek, források megteremtése, meglévő partnerkapcsolatok ápolása, fejlesztése. - A menedzsment és feladat ellátási rendszer hatékony működtetése. Emberi erőforrás menedzsment A vezetés fontos elemét képezi az a tevékenység, mely biztosítja, hogy a szervezet képes legyen magához vonzani, megtartani, és képességeikben, ismereteikben fejleszteni alkalmazottait. További feladat a munkakörök és reszortfeladatok által támasztott elvárások, igények, valamint a munkát végzők attitűdje közötti minél tökéletesebb összhang megteremtése, a szervezeti és egyéni célok összekapcsolása. Mindezen feladatok stratégiai tervezést igényelnek. Ellenőrzés Az ellenőrzési terv az éves munkaterv részét képezi, mely tartalmazza az ellenőrzés területeit, időpontját, szempontjait és az ellenőrzést végző nevét. Célom olyan ellenőrzés végrehajtása, amely minden dolgozót érint és egyben mozgósítja az ellenőrzési folyamatban. Az ellenőrzés nyitott formájú, mely évenként hasonló rendszerrel, de más tartalmat napirendre tűzve működtethető. Kiemelten fontosnak tartom az ellenőrzés tapasztalatainak visszacsatolását, beépítését a nevelési munkafolyamatokba. Értékelés Az értékelést az érvényben lévő Intézményi Minőségirányítási Programban meghatározott szempontok alapján, a megadott időintervallumokra vonatkozóan tervezem megvalósítani. Döntés Az eredményes intézményvezetéshez megalapozott döntések sorai szükségesek. Döntéseim meghozatala előtt számítok a javaslattételi, véleményezési, és egyetértési jogkörök gyakorlóinak együttműködésére (tagóvoda vezető, nevelőtestület, érdekképviseletek, közalkalmazotti tanács, szakmai vezetők). A feladat ellátási rendszer működtetése segíti a munkamegosztást, így megvalósul az átruházható jogkörök átadása. Célom, hogy az eredményesen működő folyamatok fenntarthatóságát továbbra is biztosítsam, a minőségirányítási team munkáját pedig konstruktívan segítsem. Elsődleges szempont nálam a minőségi munkavégzéshez és a munkatársi kapcsolatok jó partneri működéséhez szükséges intézményi szervezeti kultúra erősítése illetve fenntartása.
23
4.6. Szakmai bázis működtetése
-
külső-belső továbbképzések
Kiemelt vezetői feladataim közé tartozik a nevelési programunk megvalósításának folyamatában a munkatársak segítése, amit: tanácsadással, szervezetek, szakemberek felkutatásával, az információ áramlás többirányú működtetésével, az ellenőrzés, értékelés, elemzés átfogó rendszerének működtetésével tervezem megvalósítani. Vezetői feladatomnak tekintem, hogy továbbra is lehetőséget nyújtsak a kolléganőknek az óvodán kívüli fejlődésre. Olyan áttekinthető, releváns tudást nyújtó képzéseket kutatok fel, és szorgalmazom azok elvégzését, amelyek segítik a nevelő munka minőségének javítását. Előnyt biztosítok a néphagyományőrzéssel, valamint a mozgásfejlesztéssel kapcsolatos képzések támogatására. Az alábbi lehetőségekkel tervezem segíteni a kolléganők továbbfejlődési lehetőségeit: helyi továbbképzéseken való részvétellel, munkaközösségek tudatosabb kialakításának rendszerével, konferenciákon való részvétellel, további szakmai kapcsolat a Váci Apor Vilmos Katolikus Főiskolával, értekezletek, tájékoztatók témáinak tudatos megválasztásával, naprakész információkkal.
4.7. A vezetés szerepe a szervezeti kultúra fejlesztésében Ahhoz, hogy óvodáinkban a dolgozók jó munkát végezhessenek, hatékonyan dolgozhassanak, jól működő munkahelyi közösségre, kompetens irányítóra van szükség. Ennek a gondolatnak a birtokában vezetői célkitűzésem megvalósításához olyan csapatra van szükségem, amely mellettem áll, segíti munkámat, velem együtt tud gondolkodni és dolgozni. Ezt egy kiegyensúlyozott, jó közösség alakításával, fenntartásával tudom elérni. Fontosnak tartom a pozitív megerősítést, a reális értékelést, az emberek értékeinek megbecsülését, az egymás iránti bizalom megerősítését, és az óvodavezető tekintélyét. Óvodáinkban a közösségalakítást kiemelt vezetői feladatomnak tekintem. A gyermekek, a dolgozók biztonságérzetét az óvoda hagyományainak megtartásával a közösen meghatározott, elfogadott szokás- és szabályrendszer betartásával igyekszem biztosítani. Személyes kapcsolattatással, nyíltsággal diszkrécióval szeretném megalapozni a jó közösségi szellemet, az egymás iránti bizalmat. Kitűzött feladataim megvalósítása érdekében törekszem a kollégáim személyiségének, értékeinek alaposabb megismerésére, a célszerű munkamegosztás megteremtésére. A feladatok megvalósításában, a terhelés közel azonos megosztására törekszem. Lehetőséget biztosítok arra, hogy alkalmazhassák szakmai tudásukat, képességeiket. Érezzék fontosnak, hasznosnak tevékenységüket,
24
munkájuk jelentsen perspektívát. Az egymás közötti kapcsolatokat jó hangulatú közös programokkal szeretném továbbfejleszteni. A megfelelő szervezeti kultúra kialakítása érdekében feladatom: - a nevelőtestület formálása, fejlesztése: támogatok minden olyan törekvést, amely a két óvoda közössége közötti kapcsolatokat szolgálja, az egymásra odafigyelő, az egymást segítő emberi kapcsolatok alakítására törekszem, törekszem a nyugodt, higgadt, tárgyilagos konfliktus kezelésre, a munkamorál emelésére, az értekezletek keretein belül a problémafelvetést és annak elemzését, megoldását célként kitűzve a viták és véleménykülönbségek civilizált megnyilvánulásait támogatom. - lehetőséget nyújtok a team munkákra az együttműködés céljából.
4.8 Az óvoda kapcsolatrendszerének javítása, partnerkapcsolatok fejlesztése Kapcsolataink közül a legfontosabbnak - az óvoda családdal való együttműködését, a kialakult kapcsolatok fenntartását, továbbfejlesztését tartom. Célom, hogy a családdal való kapcsolatunkat jellemezze: a kölcsönös bizalom, a tisztelet, az alkalmazkodás és segítségnyújtás, az egyenlő rangú nevelőtársi viszony, a folyamatosság, a nyitottság, a szülők közösségének kezdeményező, vélemény nyilvánító munkája. A partnerkapcsolatok tekintetében nélkülözhetetlen folyamatos kapcsolattartás az óvoda partnereivel. Jó munkakapcsolat kialakítása, fenntartása, ápolása a fenntartóval, az OMIS Iroda munkatársaival. A pedagógiai szakmai szolgáltató intézményeivel: - kerületi továbbképzések látogatása, - részvétel az óvodavezetők munkaközösségi foglalkozásain, - aktív részvétel a szervezett konferenciákon, előadásokon, - jó, együttműködő kapcsolat ápolása a szaktanácsadóval. A nevelést segítő szakemberekkel (Nevelési Tanácsadó, Szakértői Bizottságok) a szakemberek szakmai kompetenciájának összehangolása a pedagógusokéval. A gyermekvédelmi feladatok ellátása érdekében együttműködés a szociális és egészségügyi szervekkel és intézményekkel. Kapcsolat építése a közművelődési intézményekkel. A Főiskolával kialakított kapcsolatok ápolása. 25
- a tartalmas, együttműködő kapcsolat megőrzése a Váci Apor Vilmos Katolikus Főiskolával - a III. éves főiskolai hallgatók államvizsgáztatásának további tervezése (Klapka óvoda)
4.9. Gazdálkodás, tárgyi feltételek biztosítása, fejlesztési elképzeléseim Vezetői munkámba szervesen beépülnek a költségvetéssel, pénzüggyel kapcsolatos feladatok, gazdasági szabályok, törvények. Ezek ismeretét alapkövetelményként fogalmazom meg önmagam számára. Az óvoda költségvetését megfontoltan, ésszerűen a takarékosság figyelembe vételével fogom felhasználni. Gazdálkodás terén a rendelkezésre álló pénzeszközök előírásszerű felhasználására törekszem. A költségvetés működési kiadásait körültekintően igyekszem felhasználni. Nagy hangsúlyt kap munkámban: - a meglévő tárgyi környezet állagmegóvása, - az optimális energia felhasználás megvalósítása, - a meglévő pénzügyi erőforrásaink egyenletes felhasználása a két óvoda között, - erőforrásaink körének bővítése pályázatokkal, alapítványi forrásokkal. A karbantartási összeget a fontossági sorrend figyelembevételével használom fel. A szakmai tevékenységgel összefüggő kiadásoknál a leggazdaságosabb beszerzési források felkutatására törekszem.
Fejlesztési elképzeléseim 2012. - 2017-ig Beruházás
Felújítás
A csoportszobában lévő asztalok, gyermekszékek folyamatos cseréje (Bocskai óvoda).
Parketta felújítás, linóleum csere.
Új udvari mozgásfejlesztő játékok beszerzése.
Karbantartás Szükség szerint a csoportszobák tisztasági festése.
Az udvari játékok folyamatos karbantartása, valamint a fák felülvizsgálata, esetleges fakivágás.
Az óvodák udvarának folyamatos esztétikus alakítása. A gyermekfektetők folyamatos beszerzése (Klapka óvoda – Csutkababa Alapítvány)
A gyermekfektetőkhöz szükséges helyiség kialakítása.
Tornaszoba kialakítása Bocskai óvoda
3 csoport gyermekmosdójának felújítása (Klapka óvoda) A Bocskai óvodában a mosókonyha - zuhanyozó teljes körű felújítása.
26
5. ÖSSZEGZÉS
A pályázatban meghatározott vezetői, szakmai, pedagógiai célkitűzések, fejlesztési elképzelések a már meglévő szakmai értékekre és a testülettel közösen kialakított szokásokra épülnek. Vezetői pályázatom az intézményben dolgozó gyermekszerető, gyermektisztelő, nagy szakmai tudással, hivatástudattal rendelkező óvodapedagógusok, dajkák és a nevelőmunkát segítő összes alkalmazott aktív együttműködésével valósítható meg. Bízom abban, hogy elképzeléseim találkoznak a nevelőtestület egészének véleményével, hiszem, hogy a további közös szakmai munkával, együttműködéssel erősödik bennünk a „mi óvodánk” érzése, megőrizzük értékeinket, szép hagyományainkat. Vezetői munkámat, a vezetői programom alapján a humánum, demokratizmus, szakszerűség pilléreire építem. Pályázatomban igyekeztem minden olyan témára kitérni, ami megjelent napjaink közoktatásában, különös tekintettel az óvodai nevelésre. Úgy gondolom, hogy a társadalmi változások hatására ma egy intézmény fennmaradását az szolgálja, ha a vezető szakmai kompetenciák és régi hagyományok, értékek megtartása mellett menedzseli is az intézményt. Aki pontosan tisztában van a fenntartó igényeivel, elképzeléseivel éppúgy, mint a gyermekek, tantestület, technikai személyzet, szülők elvárásaival. Ezeket megfelelő formában közvetíti minden az együttműködésben részt vevő fél felé, ugyanakkor határozottan és kizárólag e feladatokra koncentráltan irányítja és felügyeli az intézmény működését.
„ Nem kívánom senkitől, hogy csodás dolgot tegyen, de joggal elvárom mindenkitől, hogy mindig ember legyen.” /Ady Endre/
27
MELLÉKLETEK
28
