VEZETŐI PÁLYÁZAT
A KOLOZSVÁR UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLA INTÉZMÉNYVEZETŐI BEOSZTÁSÁNAK BETÖLTÉSÉRE
PÁLYÁZÓ: TÓTHNÉ VARGA CSILLA 2017.
1
Tartalom Pályázati nyilatkozat ........................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Szakmai önéletrajz ................................................................................................................................ 4 Bemutatkozás ......................................................................................................................................... 7 Az intézmény vezetésének programja ......................................................................................... 8
1. 1.1.
Bevezetés..................................................................................................................................... 8
1.2.
Pedagógusi hitvallásom ............................................................................................................. 9 Helyzetelemzés ............................................................................................................................. 10
2.
Iskolatörténeti visszatekintés .................................................................................................. 10
2.1. 2.2.
Az iskola makro- és mikrokörnyezete ............................................................................... 11
2.2.1.
Makrokörnyezet .......................................................................................................... 11
2.2.2.
Mikrokörnyezet ........................................................................................................... 11
2.3.
Személyi feltételek ............................................................................................................... 12
2.3.1.
Alsó tagozat .................................................................................................................. 13
2.3.2.
Felső tagozat ................................................................................................................. 13
2.4.
Tárgyi feltételek, az épület adottságai ............................................................................... 14
2.5.
Az iskola polgárai: a gyerekek, képviseleti szervük a Diákönkormányzat .................... 14
2.6. Az iskola sajátos arculatai ...................................................................................................... 16 2.6.1.Emelt szintű angol oktatás ................................................................................................. 16 2.6.2. A mindennapos testedzés feladataival összefüggő program ......................................... 16 2.6.3. Az ökoiskolai program rövid bemutatása ....................................................................... 17 2.7.
Az intézmény nevelőmunkája ............................................................................................. 17
2.7.1.
Személyiségfejlesztés és közösségformálás ................................................................ 18
2.7.2.
Az osztályfőnöki munkáról ......................................................................................... 20
2.7.3.
A délutáni nevelőmunka (napközi és tanulószoba) .................................................. 21
2.8.
Az iskola oktató munkája ................................................................................................... 21
2.8.1. Kulcskompetenciák: .......................................................................................................... 22 2.8.2. A tanulás megszerettetése ................................................................................................. 23 2.8.3. A tanulási motívumok fejlesztése .................................................................................... 23 2.8.4.Az alapfokú nevelés-oktatás bevezető és kezdő szakasza: 1–4. évfolyam ...................... 23 2.8.5. Az alapfokú nevelés-oktatásalapozó és fejlesztő szakasza: 5–8. évfolyam ................... 24 2.9.
Az oktató munka eredményessége ..................................................................................... 25
2.10. 2.10.1.
Kiemelt figyelmet igénylő tanulók ................................................................................. 30 Fejlesztés....................................................................................................................... 30 2
2.10.2.
Tehetséggondozás ........................................................................................................ 30
2.10.3.
Gyermekvédelem ......................................................................................................... 31 Az iskola sokszínű programjai ....................................................................................... 32
2.11. 2.11.1.
Szabadidős tevékenység .............................................................................................. 32
2.11.2.
Ünnepeink .................................................................................................................... 32
2.11.3.
Az iskola arculatához kapcsolódó programok .......................................................... 32
2.11.4.
Hagyományos közösségépítő programjaink .............................................................. 34
2.11.5.
Táborok, erdei iskola, külföldi út ............................................................................... 35 Az intézmény belső kapcsolatrendszere ........................................................................ 35
2.12. 2.12.1.
Szülői Szervezet ........................................................................................................... 36
2.12.2.
Intézményi tanács ........................................................................................................ 37
2.12.3.
Szülők, Tanítványok a Kolozsvár Úti Iskoláért Alapítvány .................................... 37
2.12.4. Rákospalotai Kolozsvár DSE.......................................................................................... 37 2.12.5. Diákönkormányzat .......................................................................................................... 38 2.13.Az iskola külső kapcsolatai ..................................................................................................... 38 3.
Fejlesztési program ..................................................................................................................... 39 3.1. Kell egy jó csapat - az alkalmazotti közösség ........................................................................ 39 3.2. Technikai, tárgyi feltételek javítása ........................................................................................ 39 3.3. A Diákönkormányzat szerepének erősítése............................................................................ 40 3.4. Tartalmi fejlesztés: nevelés és oktatás .................................................................................... 40 3.5. Az oktatás eredményességének fejlesztése ............................................................................. 42 3.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulók ....................................................................................... 42
4.
3.7.
Az iskola menedzselése ........................................................................................................ 43
3.8.
Innovációk ............................................................................................................................ 43
Megoldandó feladatok ................................................................................................................. 44 4.1. Rövidtávú feladatok: ................................................................................................................ 44 4.2. Középtávú feladatok: .............................................................................................................. 44 4.3.
Hosszútávú feladatok: ......................................................................................................... 45
5.
Összegzés ...................................................................................................................................... 45
6.
Mellékletek és függelék ............................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik.
7.
Felhasznált irodalom .................................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik.
3
Szakmai önéletrajz Betölteni kívánt beosztás, munkakör, foglalkozási terület: Kolozsvár Utcai Általános Iskola intézményvezetői állása
Munkahelyem: 1994- Kolozsvár Utcai Általános Iskola 1994 óta jelenlegi munkahelyemen dolgozom, itt voltam pályakezdő.
Beosztásaim, munkaköreim:
2012-
osztályfőnöki munkaközösség-vezető (2014/15. kivételével)
2007-
az iskolai alapítvány vezetője
1998-2001.
osztályfőnöki munkaközösség-vezető
1996-
több alkalommal osztályfőnök
1994-1996.
szaktanár
4
Tanulmányok:
Iskolai tanulmányok: 2014-2016.
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem közoktatási vezető és pedagógus-szakvizsga szakirányú továbbképzési szak
1995-1998.
Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola, Eger kommunikáció szak
1990-1994.
Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, Szeged magyar – művelődésszervező szak, kulturális menedzser szakirány
1986-1990.
Lovassy László Gimnázium, Veszprém
1978-1986.
Művészetek Völgye Általános Iskola, Kapolcs
Továbbképzéseim:
2011.
Agressziókezelés a közoktatási intézményekben Raabe Akadémia
2010.
Üss vagy fuss! (konfliktuskezelés) Raabe Akadémia
2008.
120 órás továbbképzés az 5-6. évfolyamon tanító pedagógusok számára az olvasás, szövegértés és tanulási kompetencia fejlesztése a „nem szakrendszerű” oktatásban Apáczai Kiadó
2007.
A kompetencia alapú programcsomag alkalmazása - szövegértés-szövegalkotás programcsomag az 5-8. évfolyamon A Sulinet Digitális Tudásbázis keretrendszerének, adatbázisának kezelése és felhasználása a tanítás-tanulás folyamatában Hatékony tanuló-megismerési technikák Multimédiás szoftverek és eszközök alkalmazásának segítése a pedagógiai munka hatékonyabbá tétele érdekében
5
Zuglói Pedagógiai Szakmai Központ 1998.
Életvezetési ismeretek és készségek Mentálhigiénés Programiroda
1995-1996.
Iskolai könyvtáros alapképző tanfolyam Fővárosi Pedagógiai Intézet
Elismeréseim:
2014.
Köznevelési Oklevél 20 éves pedagógiai munkásságért adományozó: Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzata László Tamás polgármester úr
2013.
Kolozsvár-díj adományozó: Szülők, Tanítványok a Kolozsvár Úti Iskoláért Alapítvány kuratóriuma
Szakmai sikerek, amelyekre büszke vagyok:
2015.
Bolyai Anyanyelvi Csapatverseny Észak-Pesti Körzeti forduló (IV., XIII., XV. kerület): 8.-os csapatomVI. helyezést ért el.
2014.
Simonyi Zsigmond Helyesírási Verseny: 6.-os tanítványom kerületi I. helyezettként indult a fővárosi versenyen.
2012.
„Szilas menti históriák” című helytörténeti vetélkedő: I. hely, egyik felkészítő tanára voltam a Kolozsvár Utcai Általános Iskola csapatának.
2006-2012.
a Diáksiker című kiadványban rendszeresen szerepeltek tanítványaim, s részt vehettünk a legjobbaknak rendezett gálákon (részletezve a függelékben). 6
Bemutatkozás 1994 óta, közel huszonhárom éve dolgozom a Kolozsvár Utcai Általános Iskolában, itt voltam pályakezdő pedagógus. Vidéki, kis iskolából indulva - amely azóta már az országos ismertséget elérő Művészetek Völgye nevet viseli- korán megtanultam, hogy a közösségnek milyen nagy összetartó ereje van. Szüleimtől pedig azt láttam, hogy munkával, kitartással az ember céljai elérhetőek. A középiskolai veszprémi évek olyan tudásalapot adtak, amelyre lehetett építeni a főiskola alatt. Magyar szakos tanárként és iskolai könyvtárosként kezdtem el dolgozni az intézményben, ahol a tapasztalt, munkájukra igényes kollégák szeretettel és segítőkészen fogadták az újakat, köztük iskolánk nyugdíjba vonuló igazgatónője mindig nagy odafigyeléssel és empátiával segítette a fiatal pályakezdőket. Kolozsváros tanárnak lenni rang volt a kerületben, s az iskola jó híre megkívánta a minőséget. A gyerekekkel hamar megtaláltam a „közös nyelvet”, így később osztályfőnöki feladatokat is kaptam. A szülőkkel való kapcsolattartásomat egymás véleményének a tiszteletben tartása és a kompromisszumos megoldások keresése jellemezte, és jellemzi ma is. Az évek múlásával munkaközösség-vezetői megbízatást is többször kaptam az iskola vezetőségétől, amelynek igyekeztem a legjobb tudásommal megfelelni. Jól éreztem magam a Kolozsvárban, s gyermekeim születése után természetesnek tartottam, hogy ide térek vissza, annál is inkább, mert közben XV. kerületi lakos is lettem. Munkaközösség-vezetőként szívesen emlékszem arra vissza, hogy 2013-ban megszerveztem dr. Zacher Gábor toxikológus főorvos előadását az intézményünkben vagy a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat egyik önkéntesének az előadássorozatára, amelyet az internethasználat veszélyeivel kapcsolatban tartott. 2007-ben felkértek az iskolai alapítvány vezetésére, amelyet most is szívesen végzek. Sok pályázat sikeres összeállításával támogattam az itt folyó munkát, az iskola vezetésével közösen gondolkodva számos eredményt vallhatunk magunkénak. Büszke vagyok arra, hogy a már korábban is létező Kolozsvár-díj plakett formában való megjelenése az én nevemhez fűződik.
7
A másik, szintén az alapítvány közreműködésével megvalósuló, új kezdeményezés volt a 2016-os évben kiadott Ballagási füzet. Ennek szerkesztését könyvtáros kolléganőmmel közösen végeztük, s az iskolai ballagáson a végzősök, valamint az alsós és a felsős osztályfőnökeik kapták ajándékba.
Az elmúlt huszonhárom évben igyekeztem tudásomat folyamatosan megújítani a különböző továbbképzések és iskolai tanulmányok során. A pedagógus pálya iránti elhivatottságom, a felhalmozott tapasztalat, az iskolához való kötődésem, kollégáim biztatása és családom támogatása juttatott arra az elhatározásra, hogy beadjam vezetői pályázatomat.
1. Az intézmény vezetésének programja
1.1.Bevezetés „ Olyan lesz a jövő, mint amilyen a ma iskolája.” ( Szent-Györgyi Albert) A Szent-Györgyi Alberttől származó idézet jól fogalmazza meg az oktatás célját: a tanítás tartalmán, a nevelés minőségén múlik az egyén boldogulása, nemzedékek jövője. A tanítás tartalma folyamatosan változik, próbálja követni a társadalmi, gazdasági igényeket. A nevelés is átalakult. Korábban az iskola közösségközpontként működve testesítette meg a nevelés színterét, ma már a személyiségközpontúság kerül előtérbe. Pedagógus, szülő, diák egyaránt fontos szereplője ezeknek a folyamatoknak. De a szerep mindig más és más attitűdöt kíván minden szereplőtől. 8
Ezeknek a kihívásoknak egy olyan nevelőtestület tud megfelelni, ahol a közösség építő elemei a jó munkahelyi légkör, az együtt gondolkodás, a kreativitás, a közös tenni akarás és szükség esetén a humanitárius viselkedés. A Kolozsvár Utcai Általános Iskola tantestülete már évtizedek óta bizonyítja, hogy igyekszik megfelelni ezeknek a kihívásoknak. Ennek ékes bizonyítéka az, hogy sok olyan szülő íratja be gyermekét az intézménybe, akik korábban ennek az iskolának a tanulói voltak. A nevelésben elengedhetetlen a szülők és a pedagógusok együttműködése, egymás véleményének meghallgatása, néha ütköztetése, majd a megoldások megtalálása. Ez kompromisszumok nélkül, a szülői feladatok maradéktalan teljesülése nélkül, szülő és pedagógus között a bizalom, valamint a szakmai hitelesség nélkül nem valósulhat meg. A jó vezetőnek alkalmat kell teremtenie az iskola életében arra, hogy a fenti hármasság (diák-szülőpedagógus) együttműködése minél több területen kiteljesedjék. Kolozsváros diákjaink többségére méltán lehetünk büszkék, hiszen mind tanulmányaikban, mind neveltségükben, mind a sportban helytállnak, s a középiskolai visszajelzések is megerősítik, hogy jó alapokat kapnak ebben az intézményben. A mai gyerekek társadalmunk Z generációja. A digitalizálódott világ kialakulásával a tanulók másodpercek alatt juthatnak információkhoz a világhálóról, képeket, videókat nézhetnek meg, blogokon cserélhetnek véleményt. A pedagógus monopóliuma megszűnt, a tanár-diák viszony megváltozott. Az iskolai hagyományos módszerekkel történő oktatás már nem annyira vonzó, az otthoni tanulási környezet hangsúlyosabbá válik. A közoktatásban ma szemléletváltás zajlik, az iskola szolgáltató intézmény. Hiszem, hogy a Kolozsvár Utcai Általános Iskola képes a szakmai megújulásra rengeteg értékének megőrzése mellett. A XXI. század értékadó és értékközvetítő iskolája lehet a kollégák, a pedagógiai munkát segítők, a technikai dolgozók, a szülők és a gyerekek együttműködésével, a fenntartó és működtető Klebelsberg Kunó Intézményfenntartó Központ Észak-Pesti Tankerületi Központjának támogatásával.
1.2.Pedagógusi hitvallásom „Félig sem oly fontos az, amit tanítunk gyermekeinknek, mint az, hogyan tanítjuk. Amit az iskolában tanultunk, annak legnagyobb részét elfelejtjük, de a hatás, melyet egy jó oktatási rendszer szellemi tehetségeinkre gyakorol, megmarad.” (Eötvös József) Eötvös József gondolatai ma is helytállóak, hiszen nem a lexikális tudás a hangsúlyos, hanem a tudás átadásának a mikéntje, a tanítás-tanulás folyamatának a módszere. Diákjainkat fel kell készítenünk az egész életen át tartó tanulásra, ismereteik gyakorlatban való felhasználására. A kulcskompetenciák fejlesztése, a felzárkóztatás, a tehetséggondozás, a differenciálás mind ezt a célt szolgálják. Pedagógiai hitvallásom szerint a nevelésben a legfontosabb a személyes példamutatás. Fontos vezetői feladatnak tekintem az iskolai nevelő-oktató munka hatékonyságának növelését, a tanulók készségeinek minél sokrétűbb kibontakoztatását, a pozitív szokásrend 9
megszilárdítását. Kollégáim egyéni adottságaikkal, képességeikkel jól kiegészítik egymást, munkájuk belső iránytűje a hivatásszeretet, a szakmájuk iránti alázat, a problémamegoldó gondolkodás. A jövőben a döntések előkészítésénél szeretném még jobban bevonni az igazgatóhelyetteseken és a munkaközösség-vezetőkön keresztül a pedagógusokat, nagy hangsúlyt szeretnék fektetni a feladatelosztásra. Milyen iskolát képzelek el? -
Ahova szívesen járnak a gyerekek, mert megértő és motiváló légkör veszi őket körül,
ahol a természetes gyermeki kíváncsiságot megőrizve az életkori sajátosságaiknak megfelelően tanulhatnak a diákok, -
ahol a tanulók élnek jogaikkal és teljesítik a kötelességeiket,
-
ahol a tanulás motivációs alapja a sikerélmény,
ahol a tantestület minden tagja fontosnak érzi magát, megtalálja azt a tevékenységet, amelyhez a legjobban ért és alkotói szabadsága kibontakozhat, ahol pedagógiai munkánkat munkájára igényes iskolatitkár, pedagógiai asszisztens és rendszergazda segíti, ahogyan most is, -
ahol tiszta, esztétikus környezetben tölthetjük mindennapjainkat,
-
ahol mindenki magáénak is érzi az iskola jövőképét,
ahová a szülők mindezekért szívesen hozzák a gyermekeiket, és együttműködnek nevelési-oktatási céljaink elérésében.
2. Helyzetelemzés
2.1. Iskolatörténeti visszatekintés Az iskola 1957-ben 4 osztályos intézményként kezdte meg működését a város szélén. Akkor még a környéken szántóföldek voltak. Néhány év múlva nagy építkezések kezdődtek a körzetben, így az iskola bővítése szükségessé vált, megépült az új épületszárny 1965-66-ban. Az intézmény egy 8 évfolyamos általános iskolává nőtte ki magát.1971-ben itt indult Budapesten elsőként a testnevelés tagozat. 1981-ben átadták a kerület tanuszodáját, amely 1999-ig a Kolozsvár Általános Iskolához tartozott. 1992-től az iskola akkori vezetése elindította az úszóosztályokat.1996-tól 2011-ig az intézmény szerkezete és neve többször is változott: Kolozsvár Általános Iskola és Összevont Óvoda, majd Kolozsvár Utcai Általános Iskola.
10
Az iskola belső udvara
2001-re készült el az iskola új sportcsarnoka, amely azóta is teljes kihasználtsággal működik. A 2009/2010-es tanévtől emeltszintű angol nyelvű osztályaink indulnak, s mellette megmaradt a speciális tantervű testnevelés úszás oktatással. 2008-ban nyerte el az intézmény először az Ökoiskola címet, majd 2011-ben másodszor, 2014től pedig örökös Ökoiskola a Kolozsvár. 2013 januárjában fenntartóváltásra, majd 2017 januárjától működtető váltásra került sor, melynek eredményeképpen a KLIK Észak-Pesti Tankerületi Központjához tartozunk.
2.2.Az iskola makro- és mikrokörnyezete 2.2.1. Makrokörnyezet A XV. kerület három városrészből áll: Újpalota, Pestújhely, Rákospalota. Iskolánk Rákospalotán Pestújhely tőszomszédságában helyezkedik el. Az iskola jó helyzetben van, hiszen családi házak, MÁV-telepi társasházak és a Mézeskalács téri lakótelep határán fekszik, amely „kisvárosias” miliőt biztosít. A másik szerencsés körülmény pedig az, hogy az iskola tőszomszédságában található a kerületi tanuszoda. 2.2.2. Mikrokörnyezet Az intézmény nagyságából is adódik, hogy az iskola légköre családias. Az épület viszonylag jó állapotban van, hiszen néhány tanteremben, a felsős épület 2. emeleti és földszinti folyosóján voltak a Gazdasági, Működtetési Központ, korábban az iskolai alapítvány és a szülők közreműködésével tisztasági festések, kisebb felújítások. A tárgyi feltételek és az iskola felszereltsége átlagos. Néhány osztályteremben a régi bútorok már cserére szorulnának. Tantermeink tágasak, világosak. A tantermek esztétikai szépsége a művészeti nevelést segítik, és értékeink megóvására ösztönzik tanulóinkat. A tantermek otthonossá 11
tételéhez a szülői munkaközösségek, a Diákönkormányzatis hozzájárult például sötétítő függönyök vásárlásával. Az épület alagsorában egy fejlesztő terem, kis klubszoba, az iskolai könyvtár, technika terem és az irattár kapott helyet. Az épület előtt egy EU- szabványos játszótér helyezkedik el, amely nagyban megkönnyíti a délutáni szabadidős foglalkozások lebonyolítását. Az iskola akadálymentesítése néhány éve elkezdődött, rámpán be lehet jutni az épületbe, ahol az aulából a földszinten néhány osztály közelíthető meg és a mosdó. Az emeleti részekre lépcső vezet fel, így ezek a területek nem akadálymentesítettek. A nyílászárók cseréje az alsós és a felsős épületben is elkezdődött, de sajnos mindkét helyen félbemaradt. A régi ablakok állapota nem megfelelő, cserére szorulnának. Az aula ablakai újak és korszerűek. Az iskolaorvosi rendelőt is korszerűsítettük, számítógépes adatnyilvántartásra is lehetőség nyílt. Sportcsarnokunk és kisebb tornatermünk tanulóink valamennyi testnevelési foglalkozásának és kerületi, budapesti, nemzetközi sportrendezvények lebonyolításának színhelye. A sportcsarnok padlózata és világítása az előbb említett igénybevétel miatt felújításra, cserére szorul. Az iskola belső udvara is megkívánja már a korszerűsítést. Pályázati lehetőség esetén várom a testnevelő kollégák javaslatait, hiszen jó időben a kinti testnevelés órák és az udvari szünetek népszerűek a gyerekek körében. A jövőbeli elképzelések között szerepelt korábban a régebbi épület tetőterének beépítése, amelyhez a XV. kerületi Önkormányzat építészeti tervei el is készültek, de sajnos az EU-s pályázat néhány pont híján nem lett nyertes. Érdemes lenne elgondolkodni az Észak-Pesti Tankerületi Központ és a XV. kerületi Önkormányzat kooperációján egy újabb pályázati részvételen, hiszen a tervek rendelkezésre állnak. A tetőtérben megvalósulhatna két informatikai és két nyelvi labor létrehozása, amely lehetővé tenné, hogy a kilencedik osztály esetleges bevezetésének iskolánkban ne legyen akadálya.
2.3.Személyi feltételek Intézményünkben jelenleg 35 pedagógus (a kerületi iskolákat ellátó úszásoktató testnevelő nálunk van státuszban) és 3 pedagógiai munkát segítő (iskolatitkár, pedagógiai asszisztens, rendszergazda)kolléga dolgozik, valamint 2017 januárjától újra az iskola állományához tartozik 9 technikai munkatárs. Egy kolléganő szülés utáni, fizetés nélküli szabadságát tölti, kisgyermekét neveli. A konyhai dolgozók munkáltatója a XV. kerületi Gazdasági Működtetési Központ. A pedagógusok között 16 tanító, s 19 tanár van. A tanítók számánál szerepel a fejlesztő pedagógus, aki gyermekvédelmi koordinátori feladatokat is végez. A tanárok közé tartozik az iskolai könyvtáros és az úszásoktató. Iskolánkban nagyon jól működik a le- és feltanítás: alsó tagozaton is angol szakos tanárok tartják a nyelvi órákat, s testnevelő tanárok vezetik a testnevelés órákat. Felső tagozaton pedig rajz- és énekórákat tartanak a kollégák, így szakos ellátottságunk 100%-os.
12
Az iskola kollektívája jól összeszokott, magas színvonalon végzik munkájukat. A fluktuáció nem számottevő, inkább csak a nyugdíjba vonulók helyére érkeznek új munkatársak. 2.3.1. Alsó tagozat Az alsó tagozat átvezeti a gyermeket az óvodai, játékközpontú tevékenységből az iskolai tanulás tevékenységeibe a játékosság elvének szem előtt tartásával. A tanító nénik családias, szerető légkörben várják az elsősöket. Az első osztályokba jelentkezők száma két osztály indításának megfelelő, köszönhetően a leendő elsős projektnek, amelybe szinte minden tanító bekapcsolódik, kiegészülve az angolt, informatikát, rajzot, testnevelést oktatókkal. Az alsó tagozat összehangoltan, igényesen szervezi mindennapjait. 2.3.2. Felső tagozat Azokat a képességeket és készségeket fejleszti a diákokban, amelyek szükségesek a környezettel való harmonikus és konstruktív kapcsolatok kiépítésére és fenntartására. A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlődik a tanulók önismerete, együttműködési készsége, segítőkészsége, akarata, empátiája és szolidaritása. A felső tagozat munkáját dicséri, hogy a középiskolai beiskolázási mutatók nagyon jók, s a diákok megállják a helyüket az érdeklődésük, képességeik szerint választott intézményekben. Ezzel a területtel - adatokkal alátámasztva - egy későbbi fejezetben foglalkozom.
A pedagógusok korösszetételét mutatja a következő ábra.
Korösszetétel
11%
25-29 éves
11% 8%
25%
17%
14%
30-34 éves
6%
35-39 éves
8%
40-44 éves 45-49 éves 50-54 éves 55-59 éves 60-64 éves
13
A diagramon jól látható, hogy a fiatal, néhány éve a pályán lévő kollégák is megtalálhatóak a tantestületben, szép számmal vannak jelen a középkorúak, s a legtapasztaltabb pedagógusok hozzávetőlegesen a nevelőtestület felét alkotják. Az értékes tapasztalat és a pályakezdők lendülete szerencsés ötvözetet alkot. Az ábráról az is leolvasható, hogy fokozatosan, a nyugdíjkorhatár elérésével cserélődni fognak a kollégák. A pedagógus életpályamodell bevezetésével az intézményben is elindultak a pedagógus minősítések. Az elmúlt tanévekben 4 pedagógus és 1 gyakornok, ebben a tanévben 3 pedagógus szerezte meg a kiváló minősítést. Egy gyakornok minősítő vizsgája 2017 májusában lesz. Remélhetőleg a következő tanévre ennél is többen jelentkeznek a portfolió megírására és a minősítő eljárásra. A 2017/2018-as szemeszterben egy gyakornok minősítő vizsgájára is sor kerül. 2.4. Tárgyi feltételek, az épület adottságai Osztályterem, szaktanterem számítógép laptop számítógépes hálózat fénymásoló videokamera
17
projektor
7
48 9 2 2 2
interaktív tábla térfigyelő rendszer iskolai színpad klíma
1 1 1 7
2.5.Az iskola polgárai: a gyerekek, képviseleti szervük a Diákönkormányzat Az iskola a kerület közepes nagyságú iskoláihoz tartozik, a szakmai alapdokumentum szerint 434 férőhely az iskola befogadóképessége. Az iskola népszerű a körzeten kívül is. Ezt köszönheti az emelt szintű angol nyelvtanításnak, az úszásnak, a testnevelésnek és a sokféle sportolási lehetőségnek, a jó középiskolai beiskolázási mutatóknak, a pedagógus közösségnek és a korszerű oktatási módszerek alkalmazásának.
14
A létszámok alakulása az elmúlt öt évben:
Tanulói létszám 2016/17. 1. félév
346
2015/16.
356
2014/15.
362
2013/14.
357
2012/13.
348 335
340
345
350
355
360
365
Az adatok a Pedagógiai Programból és a félévi beszámolóból származnak. A grafikonon látható, a demográfiai hullám iskolánkat is elérte, így nagyon sokat kell azért tennünk, hogy bennünket válasszanak az iskolába készülő óvodások szülei, illetve a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok elszívó hatása minél kevésbé érvényesüljön. Az iskola kihasználtsága jelenleg 80%-os, amely kerületi viszonylatban jó. Az iskolai Diákönkormányzat választott képviselőit negyediktől nyolcadik osztályig alkotják a gyerekek. Létrehozták Szervezeti és Működési Szabályzatukat, amelyet a tantestület hagyott jóvá. Nagyon jó kezdeményezése volt a szervezetnek az Etikai Kódex megírása 2014-ben, amelyet a következő célok inspiráltak: „ Gyorsan változó világunkban tapasztalataink azt mutatták, hogy hasznos lenne megfogalmazni a kulturált viselkedés általános szabályait, a kapcsolattartás követendő erkölcsi, etikai normáit. Ezért létrehoztuk iskolánk Etikai Kódexét. Mi az Etikai Kódex? Olyan tanácsok, etikai normák gyűjteménye az iskolai közösség számára, melyek betartása növeli a nevelő-oktató munka hatékonyságát, valamint hatékonyabb együttműködésre ösztönzi annak szereplőit. Az Etikai Kódex nem jogszabályok gyűjteménye, de előírásainak betartása az iskolai közösség közös érdeke. Segíti az iskolai közösségi életet, hozzájárul a diákok, szülők és tanárok közötti jó kapcsolat kialakításához.” (forrás:www.kolozsvariskola.hu) A Diákönkormányzat tagjai sok iskolai programnál nyújtanak segítséget, de szerepüket még jobban szeretném megerősíteni a jövőben. 15
2.6. Az iskola sajátos arculatai Iskolánk 8 évfolyamos, 4 + 4 tagolású általános iskola. Minden évben két első osztályt indítunk. 2009. óta az „a” osztály angol emeltszintű, a „b”osztály egy speciális tantervű testnevelés, úszásoktatással. Intézményünkben 1971., a testnevelés tagozat elindítása óta biztosítva volt a mindennapos testnevelés. 2014-től az intézmény örökös Ökoiskola, így nagy hangsúlyt fektet a környezettudatos nevelésre.
2.6.1.Emelt szintű angol oktatás Az alsó tagozat első évfolyamán kezdődő idegennyelv-oktatás alapvető célja kettős: egyrészt kedvet ébreszteni a nyelvek tanulása iránt, sikerélményhez juttatni a diákokat, másrészt megalapozni a későbbi nyelvtanulást, főként a receptív készségek (hallott és olvasott szövegek értése) fejlesztésével. A felső tagozat célja a motiváció fenntartása, a gyerekek sikerélményhez juttatása. A receptív készségek fejlesztése mellett a produktív készségeket (beszéd és írás) fejlesztése is intenzívebbé válik. Az évek során egyre nagyobb hangsúlyt kap a beszédkészség. Fontos cél a diákok olvasási igényének kialakítása. Az idegennyelv-oktatás koncentrikus felépítésű. Ez azt jelenti, hogy az alsó tagozaton megismert szókincs és nyelvtani kifejezések felső tagozaton ismételten előkerülnek, de már egy komolyabb szinten. Az első három évben csoportbontásban, negyedik osztálytól évfolyambontásban tanulhatnak idegen nyelvet a gyerekek három csoportban (két ötórás, egy háromórás), így a „b” osztályok legtehetségesebb tanulói előtt is megnyílik a lehetőség a magasabb óraszámú nyelvtanulásra szintfelmérés alapján. Az angolt tanító kollégák közül hárman az Oktatási Hivatal szervezésében megvalósuló Jó gyakorlat című továbbképzésen is bemutatták gazdag módszertani tárházukat. A 2009/2010-ben indult emelt szintű angolos osztály most végez, így elérkezett az ideje annak, hogy a munkaközösség leszűrje a tapasztalatokat, s kijelölje az iskola vezetőjével közösen a további irányokat: erősítsük meg a jó gyakorlatokat, korrigáljunk, ahol szükséges.
2.6.2. A mindennapos testedzés feladataival összefüggő program „A sport arra tanít, hogy becsületesen győzzünk, vagy emelt fővel veszítsünk. A sport tehát mindenre megtanít.” /Hemingway/
16
Az egészséges életmódra nevelés, a szellemi terhelés kompenzálása, a differenciált foglalkoztatás és a tehetséggondozás fő eszközei a délelőtti testnevelés órák és a délutáni sportfoglalkozások. Diákjaink számára a mindennapos testnevelés biztosított évek óta, egyéni és csapatjátékokból, ügyességfejlesztő foglalkozásokból választhatnak.A mindennapos testnevelés oktatás keretein belül heti 9 órában úszásra és heti 4 órában táncra is lehetőség van az intézményben. A legügyesebbek iskolánkat képviselik kerületi, budapesti, országos versenyeken, számos tanulónk leigazolt versenyző: úszók, öttusázók, atléták, kézilabdázók, labdarúgók, karatézók, tornászok, jégkorongozók járnak iskolánkba. A NETFIT-méréseket minden tanévben elvégzik a kollégák, amelybe az iskola védőnője is besegít. Specialitásunk még, hogy tantervünkbe beépítettük a Magyar Gerincgyógyászati Társaság tartásjavító tornáját. A XV. kerületi és budapesti Diákolimpián a Kolozsvár az összesített pontversenyben legtöbbször az I. helyen végez, ha nem, akkor is a dobogó II. vagy III. helyén. Az elmúlt tanév eredményei alapján a testnevelés munkaközösség elnyerte az „Az év testnevelés munkaközössége” megtisztelő címet. A kiemelkedő teljesítményt nyújtó sportolók a tanévzáró ünnepségen tárgyjutalmat vehetnek át a Rákospalotai Kolozsvár Diák Sportegyesület jóvoltából. A tantárgyi magas óraszám lehetőséget teremt a jövőben a kínálati paletta bővítésére. A NETFIT –mérések eredményeinek az értékelésére, a tanulságok levonására ki kell térnünk a jövőben.
2.6.3. Az ökoiskolai program rövid bemutatása
„ Ha rájössz, mennyit ér minden egyes élet, kevésbé fogsz a múlton merengeni, és jobban foglalkoztat majd a jövő fenntartása.” (Dian Fossey)
Az iskola arculata határozottan mutatja, és 2014-től büszkén viseli az örökös Ökoiskola címet. Az oktatási, nevelési tevékenység éves értékelése a környezeti nevelés, a fenntarthatóság pedagógiai szempontjainak figyelembe vételével történik. Az öko munkaközösség színes programokkal, minden tanévben új elemekkel is gazdagítva állítja össze éves munkatervét. A tudatos takarékosság (energiával, vízzel, anyagokkal), a szelektív hulladékgyűjtés részei a hétköznapoknak. Meg kell alapoznunk tanítványaink társadalmi-természeti felelősségét, formálnunk kell alakuló értéktudatát, együttműködési képességeit, a személyes és a közös felelősségtudat alapjait. Tudatosodjon tanulóinkban, hogy az egészség érték – tenni kell érte. Alakuljon ki gyermekeinkben az egészséges életmód iránti igény.
2.7.Az intézmény nevelőmunkája „ A nevelés megelőzi az oktatást.” (Vekerdy Tamás)
17
2.7.1. Személyiségfejlesztés és közösségformálás A gyermek cselekedeteit meghatározza az az értékrendszer, amelyet felé a nevelőtestület közvetít, éppen ezért a nevelés a pedagógus legfontosabb feladata. Az iskola értéket teremt és értéket képvisel, ennek funkciói: a személyiségfejlesztés és a közösségi nevelés. A Kolozsvár Utcai Általános Iskola Pedagógiai Programja pontosan fogalmazza meg a legfontosabb alapelveket:
„Fontosnak tartjuk a személyiségfejlesztésben, hogy: - a pedagógus-gyermek, gyermek-gyermek kapcsolatot pozitív érzelmi töltés jellemezze, - pedagógusaink felé alapvető követelmény az érzelmi támaszt nyújtó, meleg nevelői attitűd, - fontos a gyermekek önismeretének fejlesztése, legyenek képesek saját helyzetüket felmérni a csoportban, és képesek legyenek társaikkal együttműködni, - olyan intézményi élet szervezése a feladatunk, mely közös élményekre épülő, közös tevékenységek gyakorlására kínál lehetőséget, - segítjük az erkölcsi tulajdonságok kialakítását, pld. együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség, - fejlesztjük a gyermekek akarati tulajdonságait, pld. önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat, szabálytudat. A sajátos nevelési igényű gyermekek harmonikus személyiségfejlődését segítjük, a másságot elfogadó környezet biztosításával, az eredményeik, erényeik, sikeres próbálkozásaik értékelésével. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés feladata az életkor növekedésével változik, így a tevékenységi rendszer szélesedik, a munka önállósága fokozódik, a közösség szerkezete differenciálódik, az együttműködés növekszik. Az iskolában akkor nevelünk hatékonyan, ha a viselkedés kialakítását alapvető célnak tekintjük. Világossá kell tenni az együttélés szokásait, elő kell segítenünk az ahhoz való alkalmazkodást. Az egyéni bánásmód biztosítja, hogy a gyermekek, a rájuk jellemző sajátos vonásoknak megfelelően váljanak a közösség tagjaivá.
A gyermekközösségek nevelési céljai, feladatai: 1. osztály: Az osztályközösség megszervezése. Az iskola belső rendjének elsajátíttatása, betartatása. A helyes tanár-diák viszony alapjai. A közös játék szabályai. A helyes étkezés, az önálló öltözködéselsajátíttatása. Felelősi rendszer kialakítása, egymás elfogadása. A szülő-iskola kapcsolat kialakítása, családlátogatások.
18
2. osztály: Az osztályközösség erősítése, a Házirend pontos ismerete, betartása. Tanulóközösségek, tanulópárok kialakítása, differenciált munkavégzés. Munkavégzés az iskoláért. Egymásértékelésének kialakítása. Önálló feladatvállalás az osztályért. A szakköri tagság előnyei, kötelezettségei. Diákönkormányzati tagság. Az iskola környékének megismerése. A szülői kapcsolat erősítése. Közös kirándulás a szülőkkel.
3. osztály: Az osztályközösség erősítése, a felelősi rendszer önálló kialakítása. Egymás elfogadása, az osztálytárs segítése /gyengébb, vagy beteg gyermekkel történő foglalkozás/. Az osztály rendjének önálló megtartása, a Házirend betartása. Az idősebbek helyes példáinak követése. A kulturáltbeszéd, a szabatos fogalmazás kialakítása. Önálló feladatvállalás az osztályért, az iskoláért/versenyek, rendezvények/. A differenciált munkavégzés rögzítése, gyakorlata. A Diákönkormányzat munkájának segítése. A kerület megismerése, részvétel a rendezvényeken. Egész napos kirándulás az ország valamely városába. Közös programok a szülőkkel /kirándulás, anyák napja stb./ 4. osztály: A Házirend betartása. Egymás elfogadása, megbecsülése. Az idősebb társakkal, a felnőttekkel kialakított kapcsolat fejlesztése. A szabadidő részben önálló megszervezése. Az osztályközösség megszilárdítása. Felelősség önmagáért, a társakért. Munkavégzés az iskoláért. Részvétel az iskolaszakköreiben. A kitartás, az önmérséklet fejlesztése. Részben önálló rendezvények a szülőkkel közösen. Részvétel a kerület ünnepein, rendezvényein, kerületi versenyeken. 5. osztály: Az osztályközösség erősítése. A tanulóközösségek kialakítása. Differenciált foglalkozások rendszere. Aktív részvétel a szakkörök munkájában. Kiskamaszkori helyes kapcsolatok elsajátítása. A Házirend betartása. Aktív részvétel a Diákönkormányzat munkájában. Szereplésiskolai rendezvényeken, részvétel iskolai, városi versenyeken, ünnepeken. Munkavégzés az iskoláért, az iskola környezetének védelme. Önálló feladatvállalás az osztályért, az iskoláért. Közös programok a szülőkkel. 6. osztály: Az osztályközösség erősítése. Egymás elfogadása, megbecsülése. A kiskamaszkori durvaságok leküzdése, az önuralom fejlesztése. Mások véleményének elfogadása, az egységes vitaszellem kialakítása. Az egészséges vitaszellem kialakítása. Az egészséges életvitel elsajátítása. Az önállóság fejlesztése a tanulás, a munkaszervezés, a szabadidő hasznos eltöltése terén. A szülőkkel kialakított kapcsolat további erősítése. Aktív részvétel a Diákönkormányzat munkájában. Részvétel iskolai versenyek, rendezvények megszervezésében, lebonyolításában. Önálló véleménynyilvánítás az értékelésnél, jutalmazásnál, a magatartási és szorgalmi jegyek elbírálásánál. 7. osztály: Egymás elfogadása, megbecsülése. A kamaszkori durvaságok leküzdése, az önuralom 19
fejlesztése. Mások véleményének elfogadása, az egységes vitaszellem kialakítása. Az egészséges vitaszellem kialakítása. Az egészséges életvitel elsajátítása. Az önállóság fejlesztése a tanulás, a munkaszervezés, a szabadidő hasznos eltöltése terén. A szülőkkel kialakított kapcsolat továbbierősítése. Aktív részvétel az iskola munkájában. Részvétel iskolai versenyek, rendezvények megszervezésében, lebonyolításában. Önálló véleménynyilvánítás az értékelésnél, jutalmazásnál,a magatartási és szorga1rni jegyek elbírálásánál. Felkészülés a pályaválasztásra. 8. osztály: Az osztályközösség erősítése, a Házirend betartása. Az önálló tanulás folyamatos erősítése. A kamaszkor testi és lelki problémáinak megismertetése, leküzdésükre történő nevelés. A másság és önmaguk elfogadására nevelés. Ismerjék meg önmaguk értékeit, tudjanak örömet találni mindennapjaikban. Társas kapcsolatukban a helyes példák megtalálása, azok követése. Az iskolához kötödésük további erősítése. Aktív szerepvállalás az iskola életének szervezésében, lebonyolításában /Diákönkormányzat, rendezvények, ünnepek/. Képviselőjükön keresztül részvétel a Diákönkormányzat munkájában, részvétel a rendezvényeken. Az iskolán kívüli helyes magatartás megkövetelése. A rájuk leselkedő veszélyek /drog, csavargás, stb./ tudatosítása, a megelőzés módjának elsajátíttatása, gyakorlata. A város közéletének megismerése. A helyes pályaválasztás kialakítása, felelősségtudatuk erősítése. A megfelelő vita szellem gyakorlása, a szabatos, kulturált kifejezésmód erősítése. A szülői vélemény elfogadására nevelés, az önuralom erősítése. Munkavégzés az iskoláért. Az őszi hulladékgyűjtés önálló megszervezése, lebonyolítása, értékelése. A közösségfejlesztés további kiemelt területei az osztály közösségi programjai az iskolában, valamint a tanulók közösségei általlétrehozott diákkörök (szakkör,érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar) keretében végzett közösségfejlesztő tevékenység. A gyerekek részére nagyon fontos, hogy milyen közösségben élnek, milyen szerephez jutnak a gyermekközösségekben. A tanulási és sportolási sikerélmények mellett biztosítani szükséges a„társadalmi” sikerélményt is. Ez különösen azon gyerekek számára nagyon fontos, akik a közösség szervezésében tehetségesek. Ennek lehet színtere a jól működő diákönkormányzat.” (forrás: www.kolozsvariskola.hu)
A célok és feladatok jól körülrajzolják a tevékenységközpontú iskolai szemléletet.
2.7.2. Az osztályfőnöki munkáról
„ A 21. század tanára sok mindent tud, de amiben igazán járatos, az a gyerek. A gyerekekkel való bánásmód. A szociális érzék. A konfliktuskezelés.” (Vekerdy Tamás)
20
Az ismert pszichológus jól ragadta meg a jó osztályfőnök legfontosabb ismérveit. Nem könnyű feladatot bíz rá az iskolavezetés egy-egy kollégára, amikor osztályfőnöki teendőkkel bízza meg. A Pedagógiai Program külön részben rögzíti az osztályfőnöki feladatokat. „ Az osztályfőnöki tevékenység legfontosabb területe, hogy minél sokoldalúbban, minél teljesebben megismerni minden egyes tanulót, ugyanakkor segítséget nyújtani ahhoz, hogy a tanulócsoportok mielőbb jó közösséggé szerveződjenek. Tanulóink tudjanak különbséget tenni értékes és értéketlen kapcsolatok között. A pedagógiai folyamatok során igyekszünk hozzásegíteni diákjainkat ahhoz, hogy felismerjék saját és mások értékeit. Fogadják el azokat és a másságot. Találják meg saját képességüknek és egyéniségüknek megfelelő szerepüket, helyüket a kisebb-nagyobb közösségekben és a társadalmi munkamegosztásban. Munkaközösségünk feladata, hogy tanulóink fogékonyak legyenek az emberi kapcsolatokra, barátságokra.” Sokéves tapasztalatom, hogy osztályközösséget vezetni, szülőkkel együttműködni egyre jobban embert próbáló, időigényes, konfliktusoktól sem mentes, de ugyanakkor szép feladat. Munkaközösség-vezetőként örültem annak, amikor az osztályfőnökök munkáját órakedvezménnyel is elismerték. Iskolánkban az osztályfőnökök a híd szerepét töltik be az iskolavezetés és a szülők között, a gyerekek és a szaktanárok között, képviselik az intézmény nevelési programjának megvalósulását.
2.7.3. A délutáni nevelőmunka (napközi és tanulószoba) A nevelőmunka, a szabadidős tevékenységek, a tanulás fontos irányítói azok a kollégák, akik délután foglalkoznak diákjainkkal. A sokszor fáradt gyerekeket nem mindig könnyű motiválni, fegyelmezni, de a napközis kollégák igyekeznek ezeknek a feladatoknak maradéktalanul eleget tenni. Az ebédeltetés beosztás szerint, rendben zajlik. Uszodába kísérik az osztályokat, gondoskodnak arról, hogy mindenki száraz hajjal, átöltözve érkezzen vissza az iskolába. Segítenek az osztálytermek dekorációjának elkészítésében, részt vesznek a leendő elsős projektben, az iskolai ünnepek és rendezvények előkészítésében és lebonyolításában, délelőtti órákat is tartanak. Irányítják a tanulást, ellenőrzik a lecke elkészültét, ügyeletet látnak el. Kulturális programokra viszik el (színház, mozi, interaktív kiállítás, cirkusz) a gyerekeket. Nélkülük nem működhetne jól az intézmény. A szabadidő még tartalmasabb eltöltéséhez számítanék kezdeményezőkészségükre, aktivitásukra. 2.8.Az iskola oktató munkája „A valóban bölcs tanító nem arra ösztönöz, hogy az Ő bölcsességének házába lépj, hanem elvezet saját tudásod birodalmának kapujához." (Karil Gibran)
21
Az oktatásnak alapvető szerepe van abban, hogy az élethosszig tartó tanulás előkészítéseként felkészítsen a kulcskompetenciák elsajátítására, amelyek a XXI. századi általános műveltség tartalmának irányadói. 2.8.1. Kulcskompetenciák: Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magába foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelv kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását. Matematikai kompetencia A matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve a mindennapok problémáinak megoldására. Természettudományos kompetencia E kompetencia magába foglalja az emberi tevékenység, okozta változások megértését, a fenntartható fejlődés formálásáért való felelősséget. Digitális kompetencia Az információs társadalom technológiájának magabiztos és kritikus használata. A hatékony, önálló tanulás Az egyén képes kitartóan tanulni, idővel és információval hatékonyan gazdálkodni. Szociális és állampolgári kompetencia A harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Segíti az egyént a mindennapi életben a kínálkozó lehetőségek megragadására.
Célunk: A tanulás és az együttműködés minél nagyobb szerepet töltsön be a gyerekek életében, különböző tanulási tevékenységekkel fejlesztjük az önálló tanulást egyéni és csoportos szinten egyaránt. Feladatunk: Olyan szemlélet kialakítása, hogy a tanulás, a tudás értéket jelentsen a tanulók számára. A szellemi munka és a szellemi értékek megbecsülése is fontos legyen. E feladatok megvalósítása iskolánk valamennyi pedagógusának folyamatos feladata. Iskolánk tehát támogatja, és teret biztosít olyan gyermekközpontú tanulásszervezési formáknak is, amelynek alapja a team munkára épülő kooperatív tanulás.
22
2.8.2. A tanulás megszerettetése Célunk: - a tanulás megszerettetése, a pozitív viszony kialakítása az ismeretszerzéssel kapcsolatban, - a tanulás sikere nagymértékben függ az anyanyelv elsajátításának szintjétől, ezért kiemelten kezeljük az anyanyelv oktatásának valamennyi területét, különösképpen a szövegértés fontosságát és a kommunikációs képesség fejlesztését, - az anyanyelv szóbeli és írásbeli használatának (a helyesírás készségének) olyan szintű elsajátíttatása, amely jól működő eszköze, és nem, pedig akadálya a tantárgyak megértésének, - a tantárgyi ismeretszerzés gazdag tanulási források révén valósuljon meg: a tankönyv mellett egyéb taneszköz felhasználása is elengedhetetlen, - a célra orientált fejlesztés legyen a tanulási tevékenység megszervezésének alapja, - a fejlesztés legyen a műveltségi területekhez igazodó, tanulási tevékenység megszervezésének alapja, - változatossá kell tennünk a tanítás szervezeti formáit, - a tanulási-önművelési kultúra fejlesztését szolgálja könyvtárunk kínálata, - a tanulók, szülők megismertetése a tantervi követelményekkel, azért, hogy tudják, miért fontos a megtanulandó anyag, s melyek az eredményes tanulás normái és feltételei, - a tanuláshoz való viszonyulás jelentős formáló tényezője a differenciálás a tanítás-tanulás módszereinek megválasztásában. 2.8.3. A tanulási motívumok fejlesztése Az értelmi nevelés nem lehetséges a tanulók motivációjának erősítése nélkül, ezért választottuk feladatunknak a motivációs rendszerünk fejlesztését; - az érdeklődés felkeltése, kiszélesítése, - az elsajátítandó tananyag megfelelő kiválasztása, - a tanulmányi karriertervek kidolgozása (tanulmányi versenyekre felkészítés), - a tanórákon alkalmazott módszerek tudatos tervezése, - a megismerési vágy felkeltése és a felfedezés örömének átélése, - a játék megszerettetése és az alkotásvágy felkeltése, - a cselekvés, aktív részvétel a tanulás bármely fázisában, - a siker utáni vágy felkeltése és a hozzátartozó pozitív érzelmek kialakítása, - a példaképek, eszményképek nevelő hatásának kiaknázása.
2.8.4.Az alapfokú nevelés-oktatás bevezető és kezdő szakasza: 1–4. évfolyam Célok és feladatok: Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. Átvezeti a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Fogékonnyá teszi saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom
23
értékei iránt. Az iskola teret ad a gyermekjáték és mozgás iránti vágyának, segíti természetes fejlődését, érését. Ez az iskolaszakasz a kíváncsiságtól és érdeklődéstől motivált, szabályozott és kötetlen tevékenységek célszerűen kialakított rendszerében fejleszti a kisgyermekben a felelősségtudatot,a kitartást, az önállóságot, megalapozza a reális önértékelést. Mintákat és gyakorlóterepet ad, magatartási normákat, szabályokat közvetít a társas közösségekben való részvétel és együttműködés tanulásához, a problémamegoldáshoz, konfliktuskezeléshez. Megerősíti a humánus magatartásformákat, szokásokat, és a gyermek jellemét formálva elősegíti a személyiség érését. Támogatja az egyéni képességek kibontakozását, segíti a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatát. Törődik azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermek szociális-kulturális környezetéből vagy a szokásostól eltérő ütemű éréséből, fejlesztési szükségleteiből fakadhatnak. A fejlesztést a tanító az egyéni sajátosságokra épülő differenciált tanulásszervezéssel és bánásmóddal szolgálja. Az alapvető képességek, készségek, kompetenciák fejlesztésében a tanulói tevékenységekre épít. Az ehhez felhasznált tananyagtartalmak megtervezésekor, valamint a feldolgozás tempójának meghatározásakor, a pedagógiai módszerek és eszközök kiválasztásakor a tanulócsoport, illetve az egyes tanulók fejlődési jellemzőit és fejlesztési szükségleteit tekinti irányadónak. 2.8.5. Az alapfokú nevelés-oktatásalapozó és fejlesztő szakasza: 5–8. évfolyam Célok és feladatok: Az alapfokú nevelés-oktatásalapozó és fejlesztő szakasza szervesen folytatja a bevezető és kezdő szakasz nevelő-oktatómunkáját, a készségek és képességek fejlesztését. Az 5–6. évfolyamon – az 1–4. évfolyamhoz hasonlóan – továbbra is az alapkészségek fejlesztése kap fő hangsúlyt. Ez a szakasz – igazodva a gyermeki gondolkodás fejlődéséhez, az életkori sajátosságokhoz – figyelembe veszi, hogy a 10–12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz. Az 5–6. évfolyamokon ezért az integratívképi gondolkodásra alapozó fejlesztés folyik, a serdülőkor kezdetétől (a fejlesztő szakaszban) viszont előtérbe kerül az elvont fogalmi és elemző gondolkodás. Az iskola az 1–4. évfolyamokhoz hasonlóan az 5-8. évfolyamokon is különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket együtt neveli. Érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően felkészíti őket a középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, és előkészíti őket a társadalomba való beilleszkedésre. Ennek érdekében kiemeli a kommunikációs, a narratív, a döntési, a szabálykövető, a lényegkiemelő, az életvezetési, az együttműködési, a problémamegoldó, a kritikai, valamint a komplex információk kezelésével kapcsolatos képességeket, kulcskompetenciákat. Fejleszti a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek. A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját. Rávezet a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékére. Az alapozó és fejlesztő szakasz szocializációs folyamatában az iskola tudatosítja a közösség demokratikus működésének értékét és néhány általánosan jellemző szabályát. Tisztázza az 24
egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban. Megalapozza a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására. A demokratikus normarendszert kiterjeszti a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra is. Az iskolának ezekben a szakaszokban is kiemelkedő feladata a nemzeti, a nemzetiségi és az etnikai hagyományok tudatosítása és az ápolásukra való nevelés. Nevelésioktatásitevékenységével az iskola fejleszti a tanulókban a nemzeti azonosságtudatot, képviseli az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényt. Erősíti az Európához tartozás tudatát, és egyetemes értelemben is késztet más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére. Ugyanakkor figyelmet fordít az emberiség közös problémáinak bemutatására. Az 5–8. évfolyam, szervesen folytatva az 1–4. évfolyam munkáját olyan iskolai pedagógiai munkát feltételez, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás és nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. (forrás: Kolozsvár Utcai Általános Iskola Pedagógiai Programja)
2.9.Az oktató munka eredményessége Az oktató munka eredményességének visszajelzései a tantárgyi versenyeredmények, a kompetenciamérések adatai, a középiskolai beiskolázások mutatói, s nem utolsósorban a szülői elégedettség. Nézzük, hogy áll az intézmény ezen a téren! Az elmúlt évek év végi beszámolóit áttekintve megállapítható, hogy mindkét tagozat fel tud mutatni jelentős sikereket akár a tanulmányi versenyek, akár a sportversenyek terén. Oldalakon keresztül lehetne sorolni ezeket, most csak a 2016/17-es tanév eredményeiből álljon itt néhány!
Tanulmányi versenyek:
Alsó tagozat Kerületi népdalverseny:I., II. Komplex 3. évf. : I., II. Rajzverseny: II., III. Károly Róbert versmondó: I. KossuThalesz: IV. Komplex 4. évf.: I., IV. Aranytoll helyesírási: I., IV. Mese akadályverseny: I.
Felső tagozat Területi Bolyai anyanyelvi: 63 csapatból/15. hely, 63/22. hely, 87/33. hely BankvelemPénzokos Kupa: 449 csapatból/140. hely Területi Bolyai természettudományi:115 csapatból/67. hely, 97/35. hely, 59/31. hely Hermann Ottó Biológia Verseny: I., III. Károly Róbert versmondó: II. Kerületi emelt szintű angol: III. KossuThalesz: IV., VI. Kerületi vers- és prózaíró: I., II., III. Országos rajzverseny: arany minősítés
25
Sporteredmények:
1-2.korcsoport (alsó) Úszás: I-VI. Mezei futóverseny-leány: csapat I., III., V. Mezei futóverseny-fiú: csapat III., VI. Teremlabdarúgás-leány: I., IV.
3-4. korcsoport (felső) Úszás: I., II., III. Atlétika-leány: I-IX. Atlétika-fiú: I-IX. Mezei futóverseny-leány: csapat II., III., VI. Mezei futóverseny-fiú: I., II., V. Teremlabdarúgás-leány: II., II. Teremlabdarúgás-fiú: I., III.
26
Országos kompetenciamérés eredményei
SZÖVEGÉRTÉS 700
618
600 500
490
505
472
616
607
567
536
567
557
481
488
2013/14.
2014/15.
400 300 200 100 0 2012/13. ISOLAI ÁTLAG 6. ÉVFOLYAM
ORSZÁGOS ÁTLAG 6. ÉVFOLYAM
ISKOLAI ÁTLAG 8. ÉVFOLYAM
ORSZÁGOS ÁTLAG 8. ÉVFOLYAM
MATEMATIKA 800
708 652
700 600 501 500
612
594 517
489
617
623
618
491
497
2013/14.
2014/15.
400 300 200 100 0 2012/13. ISKOLAI ÁTLAG 6. ÉVFOLYAM
ORSZÁGOS ÁTLAG 6. ÉVFOLYAM
ISKOLAI ÁTLAG 8. ÉVFOLYAM
ORSZÁGOS ÁTLAG 8. ÉVFOLYAM
forrás: www.kolozsvariskola.hu
27
Országos idegen nyelvi mérés
ANGOL (%) 120 100 80
78
82
83
87
86
91 82
97
89 77
85 72
95
79
92 83
60 40 20 0 2014/15.
2015/16.
SZÖVEGHALLGATÁS 8.A
SZÖVEGÉRTÉS 8.A
SZÖVEGHALLGATÁS 8.B
SZÖVEGÉRTÉS 8.B
SZÖVEGHALLGATÁS 6.A
SZÖVEGÉRTÉS 6.A
SZÖVEGHALLGATÁS 6. B
SZÖVEGÉRTÉS 6.B
forrás: www.kolozsvariskola.hu
A kompetenciaméréseket elemezve jól látszik, hogy az iskola az országos átlag felett teljesít szövegértésből és matematikából. Az idegen nyelvi mérés két éve indult, itt is magasak a százalékos értékek.
28
Továbbtanulási mutatók
TOVÁBBTANULÁS 5
8
37
7
10
41
52
50
55
2012/13. GIMNÁZIUM
52
40
40
2013/14.
2014/15.
SZAKKÖZÉPISKOLA/SZAKGIMNÁZIUM
2015/16.
SZAKISKOLA/SZAKKÖZÉPISKOLA
forrás: www.kolozsvariskola.hu
A grafikont elemezve szembetűnő, hogy az érettségit adó intézménytípusokban folytatják nagy számmal tanulmányaikat a végzősök, a szakiskolába felvételt nyert tanulók száma minimális. A kétféle iskolatípus elnevezés az oktatás szakmaszerkezeti átalakítására utal. A jó eredmények az oktatás színvonalán túl az előkészítő munkát is dicsérik, amelyet a pályaválasztási felelős az osztályfőnökökkel végez. A hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba való „átlépés” mértéke elfogadható, amely bizonyítéka annak, hogy a diákok többsége ragaszkodik iskolánkhoz. A következő adatok négy osztály (két negyedik, két hatodik) gimnáziumban továbbtanulóit mutatják az elmúlt évek tükrében.
Tanév
Hat- és nyolcosztályos gimnáziumban továbbtanulók 4 osztályból 7 fő 3 fő 3 fő 6 fő forrás: év végi beszámolók adatai
2012/13. 2013/14. 2014/15. 2015/16.
29
2.10. Kiemelt figyelmet igénylő tanulók A kiemelt figyelmet igénylő tanulók közé a sajátos nevelésű igényű (SNI), a beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdők (BTM) és a tehetséges gyerekek tartoznak. A fejlesztés, a felzárkóztatás és a tehetséggondozás a rájuk irányuló pedagógiai folyamatok. Ebben a részben foglalkozom a gyermekvédelmi kérdésekkel is. 2.10.1. Fejlesztés Az intézményben egy fejlesztőpedagógus és „külsős”, utazó gyógypedagógusok látják el a BTM és SNI tanulók fejlesztését. A második félévben másfél hónapig az SNI tanulókkal pszichológus is foglalkozott. Ez egy kis előrelépést jelentett, hiszen évek óta tapasztaljuk, hogy szükség lenne egy ilyen szakemberre a mindennapokban is. Néhány számadat, amely az intézményt jellemzi.
Tanév 2012/13. 2013/14. 2014/15. 2015/16. 2016/17. félév
SNI tanulók száma 7 13 8 10 14
BTM tanulók száma 45 53 43 58 63 forrás: év végi, félévi beszámolók
A kiemelt figyelmet igénylő tanulók száma nő, amely sok többletfeladatot ró a pedagógusokra, és több törődést igényel, igényelne a szülők részéről is. A tanítók, tanárok munkáját sokszor nehezíti, hogy a más intézményből átvett diákok szülei nem mindig tárják fel a szakértői vélemény meglétét, s a hétköznapok nehézségei ébresztik fel a gyanút, hogy mi állhat a háttérben. A fejlesztést, a felzárkóztatást is szolgálják az angolból, informatikából (4-8. évfolyamig) történő évfolyambontások, ahol a differenciálás módszerével több segítséget kaphatnak a tanulók. Kísérleti jelleggel pedig a 6-7. évfolyamon, felmenő rendszerrel szintén évfolyambontással tanulják a matematikát és a magyart. A délutáni sportfoglalkozások is sikerélményhez juttatják a tanulókat, s fejlesztik a mozgáskoordinációjukat. Iskolánkban nagyon jól működik a kéttanáros modell, amely azt jelenti, hogy a fejlesztő pedagógus is bent van a szakórákon, s így a gyerekek közvetlenül a tananyag elsajátítása közben kaphatnak segítséget. Másik segítő munkatársunk a pedagógiai asszisztens, akire mindkét tagozaton számíthatnak a gyerekek és a kollégák.
2.10.2. Tehetséggondozás Iskolánkban a tehetséggondozást a választható zeneiskolai és táncórák, a könyvtári foglalkozások, a különféle szakkörök, délutáni sportfoglalkozások, a tehetséges tanulók minél 30
sokszínűbb versenyeztetése és az évfolyambontások (angol-informatika, matematika-magyar) is szolgálják. Az utóbbi években újdonságként jelent meg a területi (IV., XIII., XV. kerület) Bolyai anyanyelvi és matematika csapatversenyen való indulás, amely népszerű a gyerekek és a felkészítő pedagógusok között is. Nem minden kerületi iskola vesz ezen részt, és vállalja a megmérettetést. A Bolyai természettudományi csapatverseny pedig még több kerület (IV., X. XIII., XIV., XV., XVI., XVII.) csoportjainak küzdelmével zajlik. Méltán lehetünk büszkék az itt elért eredményeinkre és tehetséges tanulóinkra! A sportversenyeken évek óta nagyon nagy számmal indulnak és nyernek tehetséges tanulóink, akiket abban is segítenek testnevelőink, hogy megtalálják a számukra legjobb sportegyesület képességeik további kibontakoztatására. Helyben pedig a Kolozsvár DSE biztosít további foglalkozásokat, ebben a tanévben: röplabda, kézilabda, labdarúgás, floorball, atlétika és természetjárás (BA-KA-HÁT). A tehetséggondozás terén azonban még vannak tennivalóink, erről részletesebben a fejlesztési tervben írok. 2.10.3. Gyermekvédelem A gyermekvédelemi munka koordinátora heti nyolc órában fogja össze ezt a területet: konzultál az osztályfőnökökkel, szaktanárokkal, napközis nevelőkkel, tartja a kapcsolatot a FIÓKA Család- és Gyermekjóléti Központtal, a Gyámhivatallal, esetmegbeszéléseken, konferenciákon vesz részt. Egyeztet az ebédbefizetés kapcsán a kerületi Gazdasági, Működtetési Központ (GMK) iskolánkba kijáró munkatársával, a tankönyvrendelésnél a tankönyvfelelőssel, szükség esetén az iskolai védőnővel és az iskolaorvossal. Intézményi adatok: Tanév 2012/13. 2013/14. 2014/15. 2015/16. 2016/17. 1. félév
Gyermekvédelmi esetek száma 109 116 93 55 25 forrás: beszámolók adatai
A táblázat adatait elemezve azt láthatjuk, hogy csökken az esetek száma. Ennek az a magyarázata, hogy az új gyermekvédelmi törvény rendelkezései szerint mindenki, aki a gyermekkel foglalkozik, a jelzőrendszer részévé vált. A Pedagógiai Programban szereplő szociális hátrányok enyhítésére és az esélyegyenlőség biztosítására irányuló feladatok mellé hozzá kellene rendelni a független szakembert.
31
2.11. Az iskola sokszínű programjai 2.11.1. Szabadidős tevékenység A Pedagógiai Programban foglaltakat maximálisan megvalósítjuk. A program így fogalmaz: Alapvetően fontosnak tartjuk, hogy a tanórákon tanultakkal összhangban legyen a délutáni elfoglaltság. Fontos, hogy további művelődésre, önművelésre adjanak alkalmat, lehetőséget a délutáni foglalkozások. Figyelemmel kísérjük az egyes gyermekek választását, a tevékenységekben való aktivitásuk jellegét. Segítünk és bevonjuk a szabadidős tevékenységekbe a visszahúzódó, peremhelyzetű gyerekeket. Elvünk, hogy a nevelői irányítás közvetett módon valósuljon meg, hogy a gyermekek szabadidejükben valóban szabadnak érezzék magukat. Iskolánkban a következő szabadidős tevékenységek közül választhatnak gyermekeink: - színház, mozi, cirkusz, bábszínházielőadások, - kézműves klubnapközi foglalkozások, - állatkerti séta, - könyvtárlátogatás, - DSE foglalkozás, DSE keretében BA-KA-HÁT hétvégi túrák.
2.11.2. Ünnepeink Iskolai ünnepségeinket mindig magas színvonalon tartjuk meg, a műsorokra az igényesség, a különböző művészeti ágak (drámajáték, zene, hangszeres zene, tánc) komplexitása jellemző. Az iskola tanulói a színvonalas megemlékezéseken – köszönetképpen –mindig nagyon fegyelmezetten viselkednek. A műsorok összeállításáért a következő évfolyamok felelősek: október 6. (5. évfolyam),október 23. (7. évfolyam),március 15. (4. évfolyam). A legtöbb szereplőt felvonultató, s ezért a legtöbb szülőt, nagyszülőt vonzó program a Kolozsvár karácsony. Itt a mindenkori 2. évfolyam (angol műsor), a 6. évfolyam és a 8. évfolyam (keringő), valamint a többi gyerek az énekkarral, verssel, hangszeres zenével, betlehemes játékkal kap lehetőséget a fellépésre. Az évnyitón az 1. évfolyam tanulói közül, az évzárón a 3. évfolyam tanulói szerepelhetnek. Ezt a rendszert azért alakítottuk ki, hogy legalább egyszer minden évfolyam kapjon bemutatkozási lehetőséget.
2.11.3. Az iskola arculatához kapcsolódó programok Az angol munkaközösség kulturális programjai: Halloween, karácsonyi szereplés, Valentin-party, országismereti totó több fordulóval, kerületi angol vetélkedő rendezése.
32
Az interaktív táblával érdekesebb a játék. (kép:www.kolozsvariskola.hu/fototar) A testnevelés munkaközösség programjai: lebonyolítják a Családi délután sportprogramjait, kerületi teremlabdarúgás megrendezése, kerületi magasugró verseny megrendezése, Oviolimpia, év végi sportnap.
Ha a gyerekek megérkeztek, kezdődhet a bringa- és rollershow.(kép:www.kolozsvariskola.hu/fototar) Az öko munkaközösség programjai: kisállat kiállítás, bringa- és rollershow (közösen a testnevelés mk.-gel), közlekedési kígyó (Európai mobilitási hét programjaihoz kapcsolódva), Happy-hét ( a vízivás népszerűsítése), előadások szervezése (Magyar Madártani Egyesület előadóival), interaktív foglalkozások (Budapesti Növény- és Állatkert, Humusz Szövetség), madáretetők kihelyezése, gyógynövények ültetése, használt elemek, mobiltelefonok gyűjtése, hulladékszobrok kiállítása, papírgyűjtés (közösen a DÖK-kel és az iskolai alapítvánnyal).
33
Szobrászkodtunk….. (kép:www.kolozsvariskola.hu/fototar)
….hulladékból ( kép:www.kolozsvariskola.hu/fototar)
2.11.4. Hagyományos közösségépítő programjaink Iskolánk hagyományai teremtik meg a családias hangulatot, az iskolaközösség és az osztályközösségek összekovácsolására szolgálnak:
bensőséges hangulatú tanévnyitók és tanévzárók, Kolozsvár családi délután a szülőkkel és a gyerekekkel, őszi (múzeumi nap) kirándulások, Mikulás napi műsor (alsó tagozat), Mikulásjárás (felső tagozat), karácsonyi vásár, farsang, 34
júniusi osztálykirándulások, néhány osztály szülők szervezte kirándulása év végén, nevelőtestületi kirándulás.
Vízcseppet formázva (kép:www.kolozsvariskola.hu/fototar)
2.11.5. Táborok, erdei iskola, külföldi út A
szülők és a gyerekek a következő lehetőségekből választhatnak: szeptemberi erdei iskola (4-5. évfolyam részére), balatonvilágosi nyári tábor (1-7. évfolyam részére), angol-öko nyári tábor (1-8. évfolyam részére), angliai utazás (1-8. évfolyam részére), nyári napközis tábor (1-8. évfolyam részére)
2.12. Az intézmény belső kapcsolatrendszere A Kolozsvár Utcai Általános Iskola vezetőjének belső kapcsolatrendszerét jól mutatja a Szervezeti és Működési Szabályzat ábrája.
35
2.12.1. Szülői Szervezet Az iskolában a szülők jogaiknak érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. Az iskolai szülői szervezet figyelemmel kíséri a tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét, a tanulók csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet 36
a nevelőtestület értekezletein. A szülők egyetértési jogot gyakorolnak az őket terhelő anyagi tehervállalásról. Ilyen például a taneszköz, tankönyv kötelező megvásárlása, tanulmányi vagy más kirándulás kötelességeinek vállalása. Az intézmény vezetője rendszeresen tart tájékoztatást a szülői szervezet delegált tagjainak, a szülői szervezet az elnök közvetítésével formál véleményt és gyakorolja az egyetértési jogát, véleményezi az iskola dokumentumait. A szülői szervezet és a vezető együttműködését jónak ítélem meg. 2.12.2. Intézményi tanács Az iskolában a helyi közösségek érdekeinek képviseletére a szülők, a tanulók, a nevelőtestület, az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat. a történelmi egyházak, a helyi gazdasági kamarák azonos számú képviselőjéből és a fenntartó delegáltjából álló intézményi tanács hozható létre. Az intézményi tanács jogi személy, amely hatósági nyilvántartásba vétellel jön létre, a hatósági nyilvántartást az Oktatási Hivatal vezeti. Az intézmény vezetője félévenként egy alkalommal beszámol az intézmény működéséről az intézményi tanácsnak, amely az intézmény működésével kapcsolatos álláspontját megfogalmazza és eljuttatja a fenntartó számára. Iskolánk intézményi tanácsa a törvényi előírásoknak megfelelően működik. 2.12.3. Szülők, Tanítványok a Kolozsvár Úti Iskoláért Alapítvány Az iskola alapítványa megalakulása (1991.) óta támogatja az intézményt, főbb céljai a szaktárgyi oktatás feltételeinek javítása, a sportolási lehetőségek és a szabadidős programok támogatása, a kiemelkedő teljesítményt nyújtó diákok jutalmazása, az iskolát segítő felnőttek munkájának elismerése. Utóbbi két tevékenységének megvalósulására saját díjakat alapított: JÓ TANULÓ DÍJ, KOLOZSVÁR-DÍJ, korábban JÓ SPORTOLÓ DÍJ. Az elmúlt három évben a sportolókat már az iskolai DSE részesíti jutalomban. Az alapítvány irányító szerve az iskolához kötődő szülőkből, volt kolozsváros „öregdiákokból”, az iskola jelenlegi pedagógusaiból álló hét fős kuratórium, amelynek az elnöki tisztségét én töltöm be. Szervezetünk jó kapcsolatot alakított ki az iskola mindenkori vezetőivel, az együttműködés mindig harmonikus és zökkenőmentes volt. Az együttgondolkodás, a közös tervezés eredményeképpen sok sikert vallhatunk magunkénak. Illusztrációul csak néhány példa: tantermek felújítása szülők bevonásával, számítógépek, laptopok vásárlása iskolai célokra, családi napok, kirándulások, táborok, rendezvények támogatása, informatikai rendszer (NETSUPPORT) vásárlása és hosszan lehetne folytatni a felsorolást. Úgy érzem, az alapítvány nagyban hozzájárult a minőségi munka megvalósulásához. Köszönet illeti azokat, akik adójuk 1%-ával, adományaikkal segítették anyagi bázisunk megteremtését. Költségvetésünk további forrásait pályázatokból teremtettük elő. 2.12.4. Rákospalotai Kolozsvár DSE A szervezet az alapítványhoz hasonlóan megalakulása óta segíti az iskolát. Főbb céljai: a tehetségek felfedezése és gondozása, gyengébb képességű tanulók felzárkóztatása, fizikai és koordinációs képességek fejlesztése, szellemi terhelés kompenzálása. A DSE döntéseit közgyűlés hozza, képviseletét az elnök és a két alelnök látja el. 37
Az intézmény és az egyesület között együttműködési szerződés áll fenn, amelynek értelmében a DSE az iskola, a gyerekek rendelkezésére bocsátja a tulajdonában lévő sporteszközöket. Foglalkozásait minden tanévben újratervezi, igazodik a tanulók igényeihez, kiemelten kezeli a kézilabdát. Az idei sportolási lehetőségekről már korábban szóltam. Együttműködik az iskolai alapítvánnyal, a pályázati lehetőségeket a két szervezet egyezteti. A működéséhez szükséges feltételeket az egyesületi tagdíjakból, az önkormányzattól kapott támogatásokból és egyéb pályázatokból biztosítja. Az iskola a DSE segítségével már az új Köznevelési törvény megszületése előtt eleget tett a mindennapos testnevelés bevezetésének. 2.12.5. Diákönkormányzat A tanulók legfőbb érdekképviseleti szerve, munkáját a DÖK-öt segítő pedagógus irányítja. Működéséről, kezdeményezéseiről már korábban szóltam. A Diákönkormányzat jó kapcsolatot ápol az iskola vezetőségével, az alapítvánnyal, a DSE-vel, a szülői szervezettel, valamint az intézményi tanáccsal. Diákvezetője bekapcsolódik a kerületi Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzat (GYIÖK) munkájába, részt vesz a megbeszéléseiken. Tagjai sok iskolai program, a folyosói diákügyelet tervezésében, szervezésében, kivitelezésében jelen vannak. 2.13.Az iskola külső kapcsolatai Az intézmény törvényes működése során a következő szervezetekkel van kapcsolatban, egyeztet folyamatosan, törekszik a jó munkakapcsolat kialakítására:
KLIK Észak-Pesti Tankerületi Központ (fenntartó és működtető) Oktatási Hivatal (adatszolgáltatás, pedagógusminősítés) XV. kerületi Önkormányzat (sport- és kulturális rendezvények) Magyar Katolikus Egyház (hitoktatás) Magyar Református Egyház (hitoktatás) Hubay Jenő Zeneiskola és Alapfokú Művészeti Iskola (zeneoktatás) XV. kerületi Pedagógiai Szakszolgálat (kiemelt figyelmet igénylő tanulók) XV. kerületi Önkormányzat Gazdasági, Működtetési Központja (étkezés) XV. kerületi Egészségügyi Szolgálat (iskolaorvos, védőnő) Fióka Család-és Gyermekjóléti Központ (gyermekvédelem) Kormányhivatal XV. kerületi Gyámhivatala (gyermekvédelem) Csokonai Művelődési és Sportközpont (kulturális, sportrendezvények, nyári táboroztatás) XV. kerület közoktatási intézményei (versenyek) különböző sportegyesületek (terembérlők)
Helyzetelemzésem azért ilyen részletes, mert középvezetőként én is részt vettem az iskolai munka tervezésében, szervezésében,, ismerem az egyes területeket, kollégáim erőfeszítéseit, néha nehézségeit, s együtt tudok örülni a többiekkel a közös sikereknek. 38
3. Fejlesztési program A helyzetelemzésem során már kiemeltem néhány dolgot, amelyeket a megoldandó feladatoknál összesítek. 3.1. Kell egy jó csapat - az alkalmazotti közösség Vezetőként az a célom, hogy az alkalmazotti közösségben, a nevelőtestületben minimális legyen a fluktuáció (nyugdíjazás, gyermekszületés), mindenki azt érezze, szükség van a munkájára, hiszen fontos része egy csapatnak. Ugyanakkor mindenki vegye is ki a részét a munkából, mert csak így működhetnek jól a dolgok. Fontosnak tartom a gyakornokok mentorálását, a tapasztaltabbak rendszeres továbbképzését (120 óra). Tovább kell haladnunk a pedagógusminősítéssel megkezdett úton, az életpálya modell bevezetésének további fázisain. A belső ellenőrzési csoport (BECS) működésének az a célja, hogy néha tükröt tartsunk magunk elé, hiszen csak így vagyunk képesek a megújulásra. Változik a világ, nekünk is változnunk kell! Nem emberileg, hanem új módszerek megtanulásával, az újdonságok iránti nyitottsággal. Ez nem azt jelenti, hogy ami régi, ami bevált, azt dobjuk ki az ablakon. Őrizzük meg, és tegyük mellé a korszerűt! A Kolozsvár alkalmazotti közösségére jellemző egymás megbecsülése és tiszteletben tartása. Ha belépünk az ajtón mosolygós portásaink köszöntenek bennünket, akik nemcsak a pedagógusokat, hanem a szülőket és a gyerekeket is ismerik. Ők vigyáznak arra, hogy illetéktelenek ne juthassanak az épületbe. Takarítóink gyerekszeretőek, készségesek, az ő munkájuknak köszönhető az iskola tisztasága. Karbantartónk igyekszik eleget tenni a sok-sok kérésnek, feladatnak, kertészünknek egyre több lesz a dolga a jó idő közeledtével. S van, aki ahol tud, segít, hol az irodai munkában, hol a portai helyettesítésben. A konyhán dolgozó munkatársak kedvesen szolgálnak ki bennünket és a gyerekeket is. Pedagógiai munkánkat többen is segítik, soha nem tudunk olyat kérni, amelyre ne lenne megoldásuk. Valamennyien segítőkészek, partnerek a munkában. Az iskola emberléptékű mértéke családias közeget teremt, s ezt érzik a szülők és diákjaink is.
3.2. Technikai, tárgyi feltételek javítása Legsürgetőbb fejlesztésnek az informatikai hálózatunk és számítógépparkunk fejlesztését tartom. Internetes sávszélességünk 4Mb-os, ez oszlik meg harminckét gépre, a sávszélesség emelésére tavaly ősszel ígéretet kapott az iskola. Az iskola épületének lefedettsége WiFi-n 90%-s, vezetékes hálózattal 40%-s. A vezetékes hálózat bővítésével lehetne a biztonságot emelni. A régi eszközök öregednek (router, switch), szükség lenne az újakra. A 32 tanulói gép operációs rendszere: Windows XP. A gépek 9-10 évesek, nem alkalmasak arra, hogy magasabb verziójú operációs rendszert telepítsenek rájuk, így cserére szorulnak. Az oktatótermekben lévő számítógépeken fut a NetSupport(Tanár/diák) felügyelő program. A felügyelő programmal lehetséges a tanári számítógépeken követni a munkaállomásokon folyó tevékenységet. A meglévő Netsupport (32 licensz) XP operációs rendszerre lett megvásárolva, másik operációs rendszer esetén ezt frissíteni kell, aminek költsége van. Ezek a fejlesztések csak a tankerület, a KLIK támogatásával valósulhatnak meg. 39
Önerőből, az iskolai alapítvány korábbi laptop vásárlásai alapján lehetőség nyílna, hogy felső tagozaton egy 2. emeleti és egy 1. emeleti teremben fix helyet kapjon a plafonon egy-egy projektor. Ezeknek az eszközöknek így meghosszabbodhatna az élettartama, hiszen a folyamatos mozgatás nem tesz jót az állapotuknak. A munkát iskolai rendszergazdánk el tudná végezni, minimális támogatásra lenne szükség az iskolai alapítványtól. Korszerűtlen, régi a hangosítási rendszerünk. Újra szükség lenne, pályázati forrásból lehetne megvalósítani. Az iskola csak egy interaktív táblával rendelkezik (angol-informatika terem), pályázati célként jelölöm meg újabb interaktív táblák beszerzését. 3.3. A Diákönkormányzat szerepének erősítése Mai világunkban sokszor látjuk, hogy a kortárscsoport hatása mennyire dominál. Miért ne lehetne ebben nagyobb szerepet szánni a Diákönkormányzatnak? Ők azok, akik kijelölhetnék a jó irányokat, pozitív mintát mutatnának társaiknak, s ezáltal a pedagógusok munkáját is segíthetnék. Év elején a DÖK munkáját segítő tanár egy csapatépítő kirándulást szervezhetne a tagoknak (néhány évvel ezelőtt volt erre példa: ópusztaszeri kirándulás), s közösen fogalmaznák meg a gyerekek az elképzeléseket, ötleteiket, amelyeket azután felügyelettel, de minél nagyobb önállósággal valósítanának meg. Továbbra is feladatuk az osztályban az információk átadása, a diákügyelet megszervezése és működtetése. Másik elképzelésem, hogy a DÖK-tagok között is ki lehetne alakítani egy munkamegosztást: lennének olyan tanulók, akik a honlap szerkesztésében, cikkek írásában vennék ki a részüket, mások begépelnék az aktuális sporteredményeket, az öko programoknál is sok segítőre van szükség, és lehetne ezt tovább finomítani. Minden hónapban az aktuális ütemtervnek megfelelően kirajzolódna a Diákönkormányzat feladata. Következő lépésben kaphatnának szerepet a fegyelmezési ügyekben, jóvátételi feladatokat találhatnának ki renitens társaiknak.
3.4. Tartalmi fejlesztés: nevelés és oktatás A személyi (felnőtt, gyerek) és a technikai eszközök kérdései után a tartalmi kérdésekkel szeretnék foglalkozni. A 2011. évi CXC. törvény a köznevelési törvény elnevezést kapta, szemben a korábbi 1993. évi LXXIX. törvénnyel, amely a törvény a közoktatásról címet viselte. Ebből is látszik, hogy a hangsúly eltolódott az oktatásról a nevelésre. Melyek azok az alapelvek, amelyeket továbbra is szem előtt kell tartanunk? Mai, rohanó világunkban egyre kevesebb idő jut a családokban a minőségi időre, a gyermekkel eltöltött, s nem a mellette eltelt időre. Az iskola igyekszik a hagyományos nevelési értékeket közvetíteni (becsületesség, szorgalom, tolerancia), s a gyerekek ehhez képest sokszor mást látnak a világban. A médiából rájuk zúduló információk nem mindig hasznosak, sőt sok esetben 40
károsak, ezért az egyik fontos alapelv a médiatudatosságra nevelés. Sajnos a celebek, sorozathősök példaképek lesznek, közösségi élet a facebook-on folyik. Az erkölcsi nevelés színtere a hit- és erkölcstan, az erkölcstan (új elnevezéssel az etika óra), az osztályfőnöki óra. Nem könnyű feladat az előbb említett hatások tompítása, s az igazi értékek megmutatása. A felnőtt életre való felkészülésben meghatározó a családi életre nevelés. A környezetvédelem iránti felelősség, a környezetvédő magatartás kialakítása is nagyon fontos. A honismeret, a haza szeretete, múltunk megismerése ma is nevelési alapelv. Ezek megvalósulásához egységes elvárásokat kell támasztanunk a gyerekek felé, mind szülői, mind pedig pedagógusi oldalról. Rudolf Steiner szavai mindent összefoglalnak: „ A gyermeket tiszteletben kell fogadni, szeretetben kell nevelni és szabadságban kell elbocsátani.”
Vezetői feladatok: nevelési értekezletek szervezése olyan előadókkal, akik korunk problémáira hívják fel a figyelmet, s az adott téma szakértői például: cyber megfélemlítés, drogprevenció Az oktatással kapcsolatos célokat, feladatokat a Pedagógiai Program pontosan rögzíti. A kulcskompetenciák elsajátítása az alapja a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodásnak. A következő kínai közmondás ma is érvényes: „ A tanítók csak az ajtót nyitják ki, belépned neked kell.” S hogy minden gyerek be tud-e, be akar-e lépni ezen az ajtón, az múlik a motiváción, a sikerélményen, a differenciálás alkalmazásán, a kooperatív tanulásszervezésen.
Vezetői feladatok:
Oroszlány Péter Tanulásmódszertan című könyvének megismertetése egy nevelési értekezlet alkalmával, a Nemzeti Köznevelési Portál megismertetése (www.okosportal.hu) a pedagógusokkal, a szülőkkel, a diákokkal, informatikai eszközpark lehetőség szerinti fejlesztése.
41
3.5. Az oktatás eredményességének fejlesztése A versenyeredményeket, a kompetenciamérések eredményeit, a jó beiskolázási mutatókat meg kell tartanunk, hiszen ezekre méltán lehetünk büszkék. Az idei intézményellenőrzés előkészítéseként a szülők is véleményt mondhattak az iskoláról, ennek átlaga 3, 6 lett, derül ki a belső ellenőrzési csoport beszámolójából. Mi, pedagógusok magasabb átlagra értékeltük magunkat: 4,1. A szülői értékelés pozitívumai: versenyeredményeink, ökoprogramok gazdag választéka, a szabadidős programok sokszínűsége, hagyományaink ápolása, s az, hogy tanulóink jól ismerik és betartják követelményeinket. A kollégák hasonlóképpen a környezettudatos nevelés fontosságára, a sok programra, a tantárgyi ellenőrzés összehangoltságára, a visszajelzések időbeni közlésére adtak magas pontszámokat. Intézkedési terv készült a szülők által gyengébbnek ítélt eredmények javítására, amely 2017. szeptember 1-jétől lép életbe. Sok kérdés merül fel bennem. Mennyire tükrözi az osztályonkénti egy szülő véleménye a többségi véleményt? Lehet, hogy a legkritikusabb szülők formáltak véleményt? Szükség lenne a szülők véleményének szélesebb körű felmérésére.
Vezetői feladatok:
az intézkedési terv részeként dráma és kézműves szakkör bevezetése az alsó és felső tagozaton, olyan tantárgyakból is induljon el a versenyeztetés, amelyek eddig nem indultak (informatika, kémia, fizika, technika, történelem), az évfolyambontás megtartása angolból, az emelt szintű angol első kimenő osztálya alapján értékelés, a jövőbeni irányok meghatározása, a matematika-magyar évfolyambontás értékelése, s a jövőbeni irányok meghatározása.
3.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulók Az intézményben jól működik a kéttanáros modell, jó a kapcsolat az utazó gyógypedagógusokkal, logopédussal, egy pszichológus kolléga segítségére azonban nagy szükség lenne. Vezetői feladatok: az engedélyezett státuszok függvényében egy részmunkaidős pszichológus alkalmazása, a tehetségek korai felismerése (néhány kolléga végzett ilyen továbbképzést), a gyermekvédelmi koordinátor utódjának betanítása, szakmai tapasztalatainak átadása. 42
3.7.Az iskola menedzselése Mára az oktatásban is versenyhelyzetről kell beszélnünk, ezért az iskolák számára fontossá válik az igények feltérképezése, a programkínálat újragondolása, elkészítése és népszerűsítése, azaz a marketing tevékenység. Ez azért is időszerű, mert hamarosan a Nemzeti Alaptanterv változása miatt újra át kell dolgozni az intézmény Pedagógiai Programját, így lehetőség nyílna a további módosításokra. A menedzseléshez tartozik, de része a már említett intézkedési tervnek a belső és külső kommunikáció javítása. Vezetői feladatok: az iskola nyújtotta kínálat bővítésének felvázolása a tantestület előtt (testnevelés órakeretén belül, választás alapján: tánc felmenő rendszerrel, szivacskézilabda, úszás), a belső kommunikáció javítása (kör e-mail rendszer) először a munkaközösségvezetőkkel és a munkacsoport-vezetőkkel, külső kommunikáció javítása: pedagógus-szülő hatékonyabb kommunikációja, a szülői értekezlet anyagának informatívabbá tétele, honlapon újra Lapozgató (a régi iskolaújság elektronikus változata), az iskolai rendezvények rendszeres megjelenése a kerületi médiában (kerületi tévé, újság), a partnerekkel való folyamatos kapcsolattartás, pályázatok felkutatása, azokon való részvétel.
3.8.Innovációk Ebben a részben olyan ötleteket, újításokat szeretnék felsorolni, amelyek a sajátjaim. Minden terv, ötlet annyit ér, amennyit megvalósítunk belőle. Remélem, ezek eljuthatnak a megvalósulás fázisához. Vezetői elképzeléseim: második idegen nyelv szakköri formában (jelenleg az orosz nyelv tanításához van személyi feltételünk), az angol munkaközösség kapcsolatépítése az eTwinning internetes felületen keresztül, bekapcsolódnánk a Határtalanul programba, együttműködés kiépítése (hosszútávú terv) a kerületi Táncművészeti Szakgimnáziummal, pályázatíró team létrehozása, tanévértékelés osztály szinten: minden tanév végén az osztályfőnöki munkaközösség által összeállított szülői kérdőív és tanulói kérdőív segítségével tekintenénk vissza az adott tanévre, a feldolgozás nyáron történne, s az eredményeket, tanulságokat mindenki beépítené a következő évi munkatervébe.
43
4. Megoldandó feladatok 4.1. Rövidtávú feladatok: az iskola 60 éves évfordulójára rendezett programok tanügyigazgatás: az előírt szabályzatok, iskolai dokumentumok koherenciája, informatikai fejlesztés legsürgetőbbnek az informatikai hálózatunk és számítógépparkunk fejlesztését tartom (tankerületi támogatás szükséges), nevelési, oktatási feladatok,: NETFIT- mérés értékelése az intézkedési terv részeként dráma és kézműves szakkör bevezetése az alsó és felső tagozaton, második idegen nyelv szakköri formában (jelenleg az orosz nyelv tanításához van személyi feltételünk), pedagógusminősítések, továbbképzések, menedzselés, a belső kommunikáció javítása (kör e-mail rendszer) először a munkaközösségvezetőkkel és a munkacsoport-vezetőkkel, külső kommunikáció javítása: pedagógus-szülő hatékonyabb kommunikációja, a szülői értekezlet anyagának informatívabbá tétele, honlapon újra Lapozgató (a régi iskolaújság elektronikus változata), az iskolai rendezvények rendszeres megjelenése a kerületi médiában (kerületi tévé, újság), pályázatíró team létrehozása, pályázatok felkutatása, azokon való részvétel, kapcsolattartás a külső szervezetekkel. 4.2. Középtávú feladatok:
tanügyigazgatás: az előírt szabályzatok, iskolai dokumentumok koherenciája, bekapcsolódnánk a Határtalanul programba, az iskola nyújtotta kínálat bővítésének felvázolása a tantestület előtt (testnevelés órakeretén belül, választás alapján: tánc felmenő rendszerrel, szivacskézilabda, úszás), DÖK munkájának erősítése, informatikai fejlesztés: legsürgetőbbnek az informatikai hálózatunk és számítógépparkunk fejlesztését tartom (tankerületi támogatás szükséges), nevelési, oktatási feladatok, pedagógusminősítések, továbbképzések, pályázatok felkutatása, azokon való részvétel, az iskolai rendezvények rendszeres megjelenése a kerületi médiában (kerületi tévé, újság), menedzselés, kapcsolattartás a külső szervezetekkel.
44
1.3. Hosszútávú feladatok:
tanügyigazgatás: az előírt szabályzatok, iskolai dokumentumok koherenciája, együttműködés kiépítése a kerületi Táncművészeti Szakgimnáziummal, informatikai fejlesztés: legsürgetőbbnek az informatikai hálózatunk számítógépparkunk fejlesztését tartom (tankerületi támogatás szükséges), a partnerekkel való folyamatos kapcsolattartás, pályázatok felkutatása, azokon való részvétel, kapcsolattartás a külső szervezetekkel.
és
5. Összegzés A közoktatást az állandó változás jellemzi az utóbbi évtizedekben, az iskolának mégis stabilitást kell képviselnie. A vezetői stílus helyzet- és környezetfüggő. Az egyensúlyteremtő képesség a legfőbb kvalitás. A parancsolás és utasítás helyett az együttműködés a kívánatos módszer a nevelőtestület irányításában. A környezeti nyomás a vezetési módszerekre és stílusra hatást gyakorol. Ezt a hatást csak nagyfokú stressztűrő képességgel, kiegyensúlyozott, érzelmi szélsőségektől mentes temperamentummal lehet személyiség- és viselkedéstorzulás nélkül elviselni. Egy intézményt vezetni a mai világban nem könnyű: a negatív környezeti hatások erősödésével az igazgatónak egyre ügyesebbnek és rugalmasabbnak kell lennie annak érdekében, hogy iskolája ne szenvedjen hátrányt. Változik a világ, változó szerepeknek kell megfelelnie a tanároknak, a diákoknak, a szülőknek. Egy dolog azonban az iskolával kapcsolatosan nem változik: meghatározza a gyerekek hétköznapjait. Kodály Zoltán szavai számomra ma is hitelesen szólnak: „ Sokszor egyetlen élmény egész életre megnyitja a fiatal lelket… Ezt az élményt nem lehet a véletlenre bízni: ezt megszerezni az iskola kötelessége.” Tudom, hogy céljaimat az intézmény dolgozói kollektívájának támogatásával és együttműködésével érhetem el. Ehhez kérem az intézmény tantestületének és minden dolgozójának, a szülők és diákok közösségének, az Intézményi tanácsnak, valamint az intézményt fenntartó és működtető Észak - Pesti Tankerületi Központnak a támogatását.
Budapest, 2017. március 27.
………………………… Tóthné Varga Csilla
45
