Dr. Ács Pongrác
Vezetıi elképzelések, vezetıi program és a motiváció ismertetése Vezérfonalam: SZEMÉLYES ÉRINTETTSÉG és EGYÜTTMŐKÖDÉS 14 éve életem szerves része az INTÉZET, illetve annak jogelıdje a Janus Pannonius Tudományegyetem Természettudományi Karának Sporttudományi intézete, hiszen elsı egyetemi szakirányú végzettségemet itt szereztem, mint középiskolai testnevelı tanár. A diplomám megszerzését követıen, mint óraadó oktató dolgozom az INTÉZETben, immáron tíz éve. Jelenleg adjunktusként és egy éve intézetvezetı- helyettesként tevékenykedem. A tudományterületek és tudományágak korábbi meghatározása (169/2000. [IX. 29.] és 154/2004. [X. 14.] Korm. Rendelet alapján) értelmében az összes egyéb végzettségemet (Közgazdász, Ph.D regionális politika és gazdaságtan) errıl a tudományterületrıl szereztem, illetve a sporttudományban egy további szakedzıi diplomával is rendelkezem (asztalitenisz szakedzı), melyet a Semmelweis Egyetem Testnevelési Egyetemén abszolváltam. A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán a Ph.D. fokozatom megszerzésének idején a Kar sport és testnevelés ügyeit vezettem, illetve tartottam a közgazdász és jogász hallgatóknak az általános testnevelés óráit. A Ph.D. disszertációm is a sportgazdaság területérıl származik, hiszen a hazai sport területi versenyképességének helyzetfeltáró empirikus vizsgálata címen kapott 100%os, summa cum laude minısítést. Ezt követıen számos kutatásban vettem részt, a Sportszakállamtitkárság felkérésre, mint sportközgazdász. Jelenleg is az új Sportstratégián, mint kutatásvezetı dolgozom (A fizikai inaktivitás csökkentésével (testmozgással) az egészségi állapot nemzetgazdasági szinten történı megtérüléseinek vizsgálata). Kiírásnak eleget téve, hiánypótlással kívánok élni a közeljövıben, hiszen a habilitációs eljárásom megindításának dokumentumait az októberi hónapban fogom tudni bemutatni, benyújtani (az egyetemi szakirányú végzettséget igazoló okmányok mellékelve). Az élı sporttudomány immáron 24 éve mindennapjaimat átszövi, hiszen versenyszerően asztaliteniszezek, valamint edzısködöm (PTE PEAC, nemzeti válogatott), melyek elismeréseként egy alkalommal köztársasági és négy alkalommal városi kitüntetésben részesültem. Mindezen tények tükrében úgy gondolom, hogy kellı ismerettel rendelkezem az INTÉZET jelenlegi helyzetérıl, ami fontos feltétele egy megalapozott munkaterv elkészítésének. Munkatervem alapelve a következı: tekintve, hogy az eddigi igazgató, Dr. Rétsági Erzsébet mőködését úgy érzem általános elégedettség és eredményesség övezte, melyet személyesen megerısíteni tudok, szeretném, ha az INTÉZET vezetésében, mőködésében nem következne be törés vagy élesebb irányváltás. Ugyanakkor az állandóan változó körülményeknek köszönhetıen természetesen szükség lesz bizonyos módosításokra, változtatásokra. Ezek kijelölésében és megvalósításában nagymértékben szeretnék támaszkodni helyetteseimre, továbbá az INTÉZETi tanszékek vezetıire, programigazgatókra. Szeretném a „rutinosabb” kollégáim, volt tanáraim tapasztalatait a fiatalok lendületével megfelelıen ötvözni. A vezérgondolatom értelmében célom, hogy a kollégák személyesen átérezzék az intézeti szintő mőködés és az intézeti keretekben való gondolkodás fontosságát, elınyeit, s ez kerüljön kifejezésre egyéni munkájukban és törekvéseikben. Az INTÉZET vállalja fel, hogy egyéni szinten kívánja menedzselni a Tagok tudományos karrierjének, érdekeik érvényesítésének és oktatói munkájuk eredményességének elımozdítását, valamint ezek beépítését egy közös INTÉZETi stratégiába. Ennek elısegítését hívatott szolgálni egy új decentralizáltabb struktúra, melyben feladatok és felelısök (programigazgatók) jelennek meg, mely alkalmat ad az egyéni ambíciók kipróbálására. További célom, hogy kifejlıdjön egy közös alapokon mőködı tudományos alkotó közösség, kapjon nagyobb teret a tanszéki kereteken átívelı szinergikus együttmőködés az intézeti tagok között, váljon egyértelmővé, hová is tartoznak. A Sporttudományi INTÉZET tevékenységei alapvetıen három fontos, bár egymással összefüggésben álló pillérre osztható: oktatási, kutatási, és intézmény-menedzsment (egyéb) tevékenység. Ennek megfelelıen a következı programot szeretném megvalósítani, mely a három területet közvetve és közvetlenül is érinti.
Oktatás A változtatást igénylı problémák már a „bemeneti oldalon” jelentkeznek. Az ismert okok (a korosztályos létszám csökkenése, a sportolási hajlandóság visszaesése, valamint a középiskolai testnevelés oktatásának hiányosságai, viszonylag magas bekerülési pontszám) miatt gondok vannak a PTE-TTK TSI diákok mennyiségi és minıségi mutatóival. A további problémák elkerülése érdekében az INTÉZET feladata lesz (külön felelıssel) a térségben lévı középiskolák (esetleg általános iskolák) felkeresése, mely által törekszünk az ott tanulókat meggyızni arról, hogy a mi intézetünket válasszák. Feladatunk az oktatási termékpiacon megjelenı számos komoly vetélytárs kihívásaira megfelelı válaszok adása, legfıképpen azzal, hogy az oktatási minıségünkbıl nem engedünk, törekszünk egy gyakorlatorientáltabb oktatási stratégia kialakítására, mely által a képzésünkbıl kikerülı hallgatóink azonnal képesek az elvárt minıségi munkára. Ezt továbbiakban segíteni hívatott egy olyan hallgatói pályafigyelı szolgálat létrehozása, mely segítséget ad a hallgatóinknak a munkakezdésében (pályázatírás, önéletrajz írás, stb.), valamint a szervezet által létrejövı adatbázis alkalmas lehet az állás keresésben is, azáltal, hogy a keresleti és kínálati oldal feltérképezése egyhelyben koncentrálódik. A megjelenı tendenciára azonnal válaszként az oktatási termékstruktúránk átgondolását javaslom. A nagyszámban megjelenı sportszervezı BSc képzés intézetben tartása nem megoldott, hiszen az Testnevelési Egyetem monopol helyzetben van, a Sportmenedzser MSc tekintetében. Ennek tükrében feladatunk a Közgazdaságtudományi Karral közösen a Sportmenedzser MSc képzés akkreditálása, melyben a gyakorlati élet elvárásainak megfelelı képzés kialakítását javaslom. Ehhez is – a többi képzési területünkön is- elengedhetetlen a gyakorlati helyekkel történı együttmőködési megállapodások megkötése (rekreációs és wellness létesítményekkel, sportegyesületekkel, sportkörökkel, sportállamtitkársággal, stb.). Fontosnak tartom az esetlegesen rentábilis új és meglévı F.SZ. szakok kialakítását, a kereslethez igazítva. Ezen képzések megfelelı mőködése olyan pozitív hozadékokkal bírhat (pl.: szakképzési hozzájárulások), mely az intézeten kívül a Karnak is profitot termelhet. Az F.SZ. szakok elınye lehet, hogy a BSc-re való bekerüléshez pontokat adhat, esetlegesen a tantárgyelismerések is szóba kerülhetnek. A BSc képzésben ahogy eddig is meg kell beszélni a tapasztalatokat, és ha szükséges, változtatásokat kell kezdeményezni, akár a tantárgyak tematikáját illetıen is (pl: szakdolgozatok egységesítése). Kiemelten kell odafigyelni a tehetséges hallgatók (válogatott, elsı osztályú) menedzselésére, hiszen ık intézetünk jó hírét keltik mindenütt. Ennek tárgyiasult formája lehet pl.: HÖK-kel közös sportösztöndíj rendszer kidolgozása, egyéni tanulmányi rend újragondolása, honlapon lévı büszkeségfalon való megjelenés, stb. Ugyanakkor törekedni kell arra, hogy az estelegesen gyengébben teljesítı hallgatók lemorzsolódása se legyen túl nagy, minél többen eljussanak a BSc diplomáig. Fontosnak ítélem minkét MSc szakunkon a gyakorlatorientáltabb képzés kialakítását, melyet a sokszínő gyakorlati helyek felkeresésével, illetve megfelelıen kialakított pluszképzésekkel (SZV bıvítése) tudunk elérni. A keresleti oldal igényeihez alkalmazkodva az idegen nyelvő képzés kialakításának megkezdése, melynek elsı lépésében választható tantárgyként elérhetıvé kell tenni (minden szakirányunkon) a sportszaknyelv címő kurzust angol és német nyelveken. Hallgatói tehetséggondozás az intézet Szakkollégiumban és az OTDK mozgalomban való részvételének erısítése, valamint a doktori képzésben való részvétel segítése. Törekedni fogok, hogy a tehetséges, a tudományos munka végzésére motivált hallgatók kellı számú és minıségő TDK munka téma közül válogathassanak. Javaslom, a TDK-témák, ugyanúgy, mint a diplomatémák internetes megjelenítését, kezelését. Az oktatáskoordináció sokszor túlbonyolítottnak, túladminisztráltnak érezhetı menete jogosan vált ki ellenérzéseket. Véleményem szerint az intézetben – bár az számítógépek korát éljük- még mindig túlzó a papír alapú ügyintézés, melynek nyomon követése problémás. A rengeteg kari adminisztrációhoz szükséges tárgyi és humánerıforrás fejlesztést – anyagi lehetıségeink tükrébenkiemelt prioritásúnak vélem. Az intézet/tanszéki adminisztráció mőködtetésénél a legfontosabb szempont mindenesetre az, hogy az oktatók/kutatók munkaidejük minél nagyobb részét fordíthassák szakmai munkára.
Fenntartani, illetve bıvíteni szeretném a meglévı ERASMUS európai szintő hallgatói- és tanárcseréket. Szorgalmaznám, hogy minél több tanszék alakítson ki kapcsolatot külföldi egyetemekkel. Az intézeti Erasmus programvezetı státusz kialakítását fontosnak tartom – hozzátartozik a nemzetközi sporttudományi élet vérkeringéséhez-, az eddigi kapcsolataink bıvítésére minden eszközt fel fogok használni, mely által a hallgatóink és oktatóink lehetıségei bıvülnek, illetve az INTÉZET és Kar ez által számos kutatói konzorcium lehetıséget nyerhet. A német nyelvterületi kapcsolataim révén a nagy múltú német sporttudományi egyetemekkel együttmőködési megállapodásokat szorgalmazok, mely által a sportszervezı és rekreáció szakos hallgatóinknak is lesznek lehetıségeik a külföldi oktatást megismerni. Szorgalmazni fogom – saját doktori iskolánk hiányában- az oktatóink más doktori iskolába való bekapcsolódását, témavezetıként való megjelenését, mely által a saját utánpótlásunk is megoldható, illetve a Ph.D. hallgatók gyakorlati tantárgyakban is lehetıséghez juthatnak. Szorgalmazom egy oktatói mentor program beindítását (elméleti- gyakorlati), mely által az intézetben lévı tapasztalt minısített oktatóink a fokozatszerzés elıtt álló kollégáknak segítséget tudnak nyújtani. Egyik lehetséges megoldásnak tartom, hogy az egyes tanszékeken egy-egy idısebb, tapasztaltabb kolléga „vegye szárnyai alá” a fiatalabb oktatókat, akár úgy, hogy meglátogatják egymás óráit (hospitálás) és ezeket megbeszélik, hiszen a szakmánk nagy része a megszerzett és átélt tapasztalatokon (pl: mozgástanulás, mozgásoktatás, stb.) nyugszik. Az oktatási törvény értelmében az oktatóink menedzselését nem tekintem lezártnak a Ph.D fokozat szerzést követıen, vagyis igény szerint a mentor program folytatódik, hiszen a tudományos eredményesség növekvı fontossága a kutatóegyetemi besorolásért folytatódó törekvés során biztosan erısödni fog. A tanszékek önállósága nem sérülhet. Az oktatott tantárgyak, gyakorlatok tematikájának összeállításában, kialakításában, szakdolgozati és TDK témák kijelölésében kulcsszerepe a tanszékvezetınek és tanszéki kollégáknak van. Intézetvezetıként csak a vitás esetekben kívánok ezekben a dolgokban tárgyalni, akkor is elsısorban az intézet oktatási programigazgatóval és a tanszékvezetık többségi véleményének figyelembe vételével. Kutatás Az INTÉZET számára létfontosságú a hazai és nemzetközi kutatásokban való részvétel. Napjainkban, a sporttudományokban a projekt alapú kutatásokat szorgalmazzák, melyekhez csatlakoznunk kell és a kutatólaboratóriumainkat is ennek megfelelıen kell a jövıben fejleszteni. A nemzetközi megjelenés csak megfelelı „mőszerparkkal” felszerelt laborokban lehetséges, melyek roppant forrásigényesek, viszont ekkora beruházások nem mennek egyik napról a másikra. A források elıteremtéséig (pl: pályázatok, szponzorok, mecenatúra, stb) a Pécsi Tudományegyetemen fellelhetı szabad kapacitásokat kell megkeresni és együttmőködési megállapodásokkal, szimbiózisban egymást segíteni. Véleményem szerint az INTÉZETi oktatóknak (a megfelelı partnerek és kapcsolatrendszerek felhasználásával) olyan sporttudományi kutatásokat kell folytatniuk, melyek bevételeket, tudományos munkákat, pályázatokat, termékeket indukálhatnak. Fontosnak tartom megtalálni azt a közös projektet és terméket, melyben az élettan és az edzéselmélet találkozik, mely véleményem szerint egy jó menedzseléssel eladható termék lehet a „sportpiacon”. Erısítem, hogy az egyéni kutatásokon kívül a tanszékek is jelenjenek meg közösen karakterisztikus kutatócsoportokban, ahol a gyakorlati és elméleti munkálatokban a Ph.D hallgatókon kívül a legtehetségesebb végzıs hallgatókat is bevonjuk.. Az intézeti kutatások számát a jövıben növelni szükséges. Ennek megvalósításához különbözı intézményeknél pályázni fogunk (OTKA, Oktatási Minisztérium, MTA, stb.) Többször esett szó róla, de most külön is ki szeretném emelni, hogy élénk figyelemmel kísérné az INTÉZETi marketingfelelıs, a különbözı, rendszeresen megjelenı pályázatokat, ezekre felhívná a tanszékek és a hallgatók figyelmét és serkentené ıket a próbálkozásra. A meglévı kutatóhelyeinken kívül létre kívánok hozni két új Kutatóközpontot. Az Intézeti Kutatóközpont (TSI) összefogná a természettudományi, humánkinezilógiai, társadalomtudományi területeket, a Sportgazdasági Kutatóközpontot a sportszervezı és közgazdász hallgatók számára lenne elsıdleges kutatási hely.
A Sporttudományi Társaság Sportinnovációs munkabizottság kérésére a hallgatói sportinnovációs kör szervezését fontosnak tartom, mellyel esıként az országban mi rendelkeznénk. A jövıben szorgalmazom új saját egyetemi jegyzetek elkészítését, melynek célja, hogy a versenytársak oktatóinak népszerősítése helyett az intézeti tárgyak tananyagának döntı többségét az intézetben készült friss és aktuális tankönyvek adják, melyek sztenderdként szolgálhatnak más egyetemi karok számára. Ez a kezdeményezés a saját oktatóink szakmai menedzselését, láthatóvá válását segítené. Szorgalmazom egy a világhálón elérhetı sporttudományi szaklap beindítását (igény esetén nyomtatott verzióban is) Sport és Társadalom címen, melyben lektorált hazai és nemzetközi kutatási eredmények közlésére lesz lehetıség magyar és angol nyelven. Intézmény menedzsment (egyéb) Elsıdleges feladatnak tekintem, hogy az INTÉZET minél több helyen megjelenjen a megfelelı programokkal, rendezvényekkel az egyetemen, a régióban, országosan, és nemzetközileg egyaránt. Az INTÉZET érdekeit szem elıtt tartva fontosnak tartom a kollégák és hallgatók hazai és nemzetközi megjelenését (konferenciák, edzıtáborok, versenyek) biztosítani, segíteni tudjam. Az egyetemen belüli kapcsolatok (további Karok, további INTÉZETek, Hök, EHÖK, Sportközpont stb.), valamint az egyetemen kívüli kapcsolatok fejlesztése (NEFMI, NSSZ, MEFS, PAB, MSTT, MLSZ, további sporttudományi intézetek, általános és középfokú helyi intézmények, helyi sportszervezetek, helyi sportvállalkozások, PEAC, stb) kiemelt célom. Az egyetemen belüli és kívüli megjelenéshez létre kívánok hozni egy INTÉZETi marketingfelelıst, melynek további feladata az INTÉZETi kommunikáció javítása (külsı- belsı marketing a hallgatók és a civil szféra felé, pályázatok figyelése), honlap kérdése. Éves „összegyetemi sportnap” szervezése, mely rektori szünettel járna. Középtávú stratégia célom az egyetemi sportinfrastuktúra (pl: fittségi labor, új munkacsarnok, mőfüves focipálya, stb.) fejlesztésének elıkészítése, szakmai támogatása. Fontosnak ítélem a jövıben egy egyetemi sportbizottságot létrehozni, valamint az egyetem sportstratégiáját is elkészíteni, mely a nemzetközi (EU), hazai (Sportstratégia) és területi (Pécs Város Sportstratégiája) anyagokat, sajátosságokat figyelembe veszi. Kiemelt helyen kezelem, hogy a hallgatók már a meglévı sportinfrastruktúrához nagyobb idısávban hozzájussanak. Segíteni kívánom a helyi és országos (MEFOB) hallgatói sportrendezvények szervezését, lebonyolítását. Megfelelıen biztosítani kívánom a kollégák munkájának megbecsülésének láthatóságát, ellenırizhetıségét (pl: levelezı és egyéb képzések kifizetése). Megjelenést, valamint „eladható terméket”, programokat kívánok kínálni sportszervezeteknek, sportkluboknak, sportvállalkozásoknak, szabadidıs egyesületeknek, Pécs városának, Pécsi Tudományegyetemnek, egészségügynek, médiumoknak. Összegzés A tanszékek oktatói állománya általában kielégítı. A következı években várhatóan folytatódik a vezetı oktatói réteg fiatalodása, bíztató a mögöttük felsorakozó fiatal adjunktusok, ill. tanársegédek, tudományos munkatársak, Ph.D. hallgatók elırehaladása. Minden jel arra mutat, hogy az elmúlt években elért 8-10 fıs oktatói létszámbıvülés üteme a közeljövıben lassulni fog a meglévı kollégák megtartása, menedzselése, valamint erısítése a célom. Kidolgoztam a Sporttudományi Intézet Teljesítményértékelı Rendszerét, mely az oktatók minısítésével foglalkozik. A kari közös értékelı rendszer kialakítása nehézkes, mivel a megbeszélések alkalmával is világosan látszott, hogy milyen heterogén képet alkotnak az egyes intézetek( pl.:hallgatói létszám, oktatási struktúrák, kontakt órák, tudományos megjelenés, stb.). A rendszer kialakítása azért is fontos (kari szinten kötelezı), hogy mérhetı képet kapjunk, arról, hogy ki mennyit tesz az INTÉZETért, melyet majd pl: a jutalmazások során számszerősíteni kell. Törekedtem a kialakítás során arra, hogy bár napjainkban minden teljesítményorientált, de az egyes megjelenı faktorokban (oktatás, kutatás, intézmény- menedzsment) átjárhatóságot biztosítsunk. Ez azt jelenti, hogy vannak kiváló oktatói (elméleti, gyakorlati, edzıi) adottságokkal rendelkezı, de tudományosan kevésbé aktív kollegák, és fordítva, vannak, akik nagyobb sikereket
érnek el a szakmai fórumokon, mint a katedrán (sportpályákon), azonban egy minimálisan elvárt szintet mindenben el kell érni. Az elkészített rendszerrel évi rendszerességgel minden munkatársunk elmúlt évi munkáját értékelni fogjuk. El kell készíteni az Intézeten belül egyéni szintő feladat- és karrierterv összeállítását 3 évre, Tanszéki ajánlás formájában, mely tartalmazza pl. a következı elemeket: Ki milyen oktatási, kutatási és menedzsment feladatokat végez, illetve fog végezni a fenti idıszakban. Merre érdemes orientálódnia a jövıben az adott oktatónak. Tudományos fokozatszerzések (Ph.D, habilitáció, MTA doktori cím stb.) ütemezése. Fontosnak tartom, az Intézeti Oktatók kompetencia térképének aktualizálását, s az Intézet oktatói kapacitásszerkezetének elemzését, hiszen ezek segítségével feltárhatóak az egyenetlen oktatói terhelések. A Sporttudományi INTÉZET mőködését valószínőleg elınyösen befolyásolná, ha tanszékek területileg egymáshoz közelebb helyezkednének el, egy épületben. Fontosnak tartom az oktatói, tanszéki szobák operacionalizálását, újrafelosztását. Javaslom egy óraadói szoba kialakítását. A Sporttudományi INTÉZET érdekérvényesítési pozícióját a Természettudományi Karon belül gyengének érezzük. Helyzetünket annak ellenére alárendelt, hogy hallgatói létszámunk - mint a többi INTÉZETben is- némi visszaesést mutat, de még így sem elhanyagolható, sıt a sportszervezık száma évrıl- évre növekszik. Helyzetünk alárendeltségét azért sem értjük, hiszen oktatóink és hallgatóink a sporteredményeink, szakmai munkájuk révén gyakran kerülnek a média fókuszpontjába, ahol intézményünk (PTE), karunk (TTK), intézetünk (TSI) jó hírét keltik. Ezen változtatni kell! Nagyobb figyelmet kívánok helyezni az INTÉZETi szintő programokra. Szorgalmazni fogom közös rendezvények (pl. félévzárók, évzárók) megtartását, ahol a dolgozókon kívül hallgatók is részt vehetnének. Meg kell próbálni különbözı oktatási, közéleti tevékenységekre minél több szponzort találni. Megfontolandó az is, hogy a Sporttudományi INTÉZET valamilyen saját alapítványt hozzon létre. Végezetül megemlítem, hogy a SPORTTUDOMÁNYI INTÉZET mindennapi életében arra fogok törekedni, hogy minimalizáljam az esetleges munkahelyi konfliktusok számát, bár néha elkerülhetetlenek, ezekben az esetekben természetesen mindig az INTÉZETi érdekeket fogom az egyéni vagy tanszéki érdekek elé helyezni.
Tiszta szívvel kijelentem, hogy a programom „nem támogatása” esetén is, mint ahogy eddig is tettem az alma-mater INTÉZETem és karom érdekeit fogom maximálisan szolgálni, semmilyen rossz érzés bennem fel nem merülhet. E program megvalósításához kérem az INTÉZET Oktatóinak, a Kari döntıbizottságnak, a Kari vezetésnek, a Kari Tanácsnak a PTE Szenátusának és a PTE Rektorának felhatalmazását és támogatását. Pécs, 2010. szeptember 26. Dr. Ács Pongrác Ph.D
