Vezércikk: Innováció az egész életen át tartó tanulásban Seija Kulkki, Tapio Koskinen, Lluis Tarin

21. szám ▪ 2010. szeptember

eLearning Papers

Vezércikk: Innováció az egész életen át tartó tanulásban Seija Kulkki, Tapio Koskinen, Lluis Tarin Innováció, információs műveltség és az egész életen át tartó tanulás: Egy új kultúra létrehozása M. J. Hernandez-Serrano, B. Jones Mikrolearning: A folyamatos szakmai fejlődés stratégiája Ilona Buchem, Henrike Hamelmann A kritikus gondolkodás fejlesztése a vitafórumokon Dr Susan Wilkinson, Amy Barlow Az Egyesült Királyság innovatív tanulási gyakorlatainak feltérképezése P. M. Gannon-Leary, Stephen Farrier Mikor válik valóra az e-tanulás az egyetemi környezetben? Ann-Louise Davidson, David Waddington A tanulók bevonása a saját tanulásuk irányításába Malinka Ivanova, Tatyana Ivanova

eLearning Papers

Az eLearning Papers az elearningeuropa.info portál publikációja, amelyet az Európai Bizottság az egész életen át tartó tanulásban történő IKT-k felhasználásának elősegítése céljából létesíttet. Szerkesztés és előállítás: P.A.U. Education, S.L. Email: [email protected] ISSN: 1887-1542

Az újságban megjelent cikkek, kivéve, ha erre vonatkozó információt tartalmaznak, a Creative Commons jogvédelme alatt állnak: Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 2.5 licensz. A szövegek másolása és terjesztése engedélyezett azzal a feltétellel, hogy a szerző és az elektronikus újság neve, eLearning Papers, fel legyen tüntetve. A kereskedelmi felhasználás és a módosítás tilos. Az ide vonatkozó teljes jogszabály a következő címen érhető el: http://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/2.5/deed.hu

Vezércikk: Innováció az egész életen át tartó tanulásban A tanulás az innovációval párhuzamosan működik: Míg a tanulást a viselkedés megváltozása jellemzi, az innováció a gondolkodási folyamat változásával jár. Mindkettő pozitív fejlődésre utal. Tekintettel arra, hogy az információs és kommunikációs technológiák ma egyre növekvő mértékben szerepelnek az oktatási palettán, a tudáshoz való hozzáférés, a tudásmegosztás és az ezzel kapcsolatos együttműködés arra késztet bennünket, hogy átgondoljuk, hogy milyen módon segítjük elő a tanulást és az innovációt a formális és az informális oktatásban. Az eLearning Papers 21. száma az egész életen át tartó tanulásban történő innováció szélesebb körű megközelítését javasolja. A jelen szám nemcsak azt vizsgálja meg, hogy miképpen alakítja át az innováció a jelenlegi oktatási gyakorlatot, hanem azzal is foglalkozik, hogy miként segítheti az innovációt az oktatási gyakorlat szélesebb társadalmi-gazdasági értelemben, különösen a felnőttoktatás és -képzés terén. Ahogyan egyre több technológia áll a rendelkezésünkre, és eközben a tanulási környezetek egyre változatosabbak lesznek, megváltozik az oktatók és a tanulók szerepe. A tanítók ma már nem elégszenek meg azzal, hogy tudást adjanak át, hanem információn alapuló tanulási stratégiákat is javasolnak diákjaiknak, tehát útba igazítják őket, hogy hol lelhetik fel a keresett információkat, hogyan kérdőjelezzék meg és értsék meg azokat, illetve hogyan alakítsák át azt tudássá. A tanulási környezet és a tananyag ily módon történő elsajátításával arra ösztönzik őket, hogy ráébredjenek a tanulás mikéntjére. Az ígéretes előrelépések részletezésével, illetve néhány területen végbement fejlődés kritikus elemzésével az itt bemutatott kutatás a különböző körülmények között történő tanulási képességünket vizsgálja, rávilágít az IKT kihívásaira és benne rejlő lehetőségekre, amelyek révén javulhatnak az egész életen át tartó tanulókként való fejlődési képességeink. A tanulóknak és a szakembereknek sikerességük érdekében és a sürgős problémák kezeléséhez ma már szüntelenül javítaniuk kell tudásukat és szaktudásukat, és ez szakmai továbbképzésük és fejlődésük folyamatában való állandó aktív részvételt jelent. Eme realitást az eLearning Papers mostani száma az új tanulási stratégiák és technológiák áttekintésével közelíti meg.

Seija Kulkki, Tapio Koskinen, Lluis Tarin

eLearning Papers • www.elearningpapers.eu • ISSN 1887-1542 21. szám • 2010. szeptember • HU

2

M. J. Hernandez-Serrano Salamancai Egyetem (Spanyolország) B. Jones Manchesteri Egyetem (Egyesült Királyság) Meggyőződésünk, hogy az egész életen át tartó tanulásban végbemenő innováció és az új információs lehetőségek sikeres kiaknázása egymással párhuzamos folyamatok. E cél érdekében alapvetően szükséges lesz, hogy megváltozzanak az oktatói szerepek és felépüljön az egész életen át tartó tanulás kultúrája.

Kulcsszavak információs technológiák, digitális műveltség, tanár- és diákszerepek Teljes szöveg http://www.elearningeuropa.i nfo/files/media/media23706. pdf

Innováció, információs műveltség és az egész életen át tartó tanulás: Egy új kultúra létrehozása A jelen cikk elmélkedést tartalmaz az információs innovációk hatásáról, valamint a köztük és az egész életen át tartó tanulás között fennálló kölcsönhatásról. Manapság a tudás és a tanulás egyre inkább a digitális információra alapul, ami azt jelenti, hogy komoly erőfeszítéseket kell tennünk az egész életen át tartó tanulás kultúrájának felépítése érdekében. A technológiai és az információs lehetőségeknek köszönhetően a nyílt, rugalmas tudás világához való hozzáférés révén egyrészről új tanulási alkalmak jönnek létre, másrészről azonban kiemelkedően fontos, hogy az egyének megtanulják, hogy miként is közeledjenek az ilyen nyílt tudáshoz. Ez az összefüggés nyilvánvalóan felfedi, hogy az oktatás jelentős kihívások előtt áll: Az új készségeken kívül az egész életen át tartó tanulás innovatív kultúrája a tanulási folyamatban új szerepeket is igényel. Ez az új realitás lényeges változásokat jelent az oktatásban szereplők részére, mivel az információs kompetenciákat az egész életen át tartó tanulás kulcskompetenciáiként jelöli meg. A tanár- és diákszerepekről való elmélkedésekkel eljutunk a hagyományos tanítási háromszög újraértelmezéséhez. A jelen tanulmányban egy olyan új pedagógiai értelmezés taglalását kíséreljük meg, amely az internet tudást létrehozó és megosztó lehetőségeire támaszkodik. A tanár és a diák közötti új kapcsolatokról az „önellátó” tanuló és az őt támogató tanár képe alapján alkotunk fogalmat. A tanár útba igazítja a diákokat, hogy sikeresen férhessenek hozzá az online információkhoz, illetve eredményesen használják azokat. Meggyőződésünk, hogy az egész életen át tartó tanulásban végbemenő innováció és az új információs lehetőségek sikeres kiaknázása egymással párhuzamos folyamatok. E cél érdekében alapvetően szükséges lesz, hogy megváltozzanak az oktatói szerepek és felépüljön az egész életen át tartó tanulás kultúrája.


3

Ilona Buchem Alkalmazott Tudományok Egyeteme, Berlin (Németország) Henrike Hamelmann Alkalmazott Tudományok Egyeteme, München (Németország)

Meggyőződésünk szerint a Web 2.0-vel támogatott mikrotartalom és mikrolearning életképes megoldást jelent a mai kor gyors tempójú és többfeladatos szemléletű tanulási és munkavégzési modelljei számára.

Kulcsszavak informális tanulás, mikrolearning, mikrotartalom, online közösségek, Web 2.0

Teljes szöveg http://www.elearningeuropa.i nfo/files/media/media23707. pdf

Mikrolearning: A folyamatos szakmai fejlődés stratégiája A jelen tanulmányban úgy mutatjuk be az online közösségekben történő mikrolearning-et, ahogyan azt a jelenlegi médiahasználati minták kialakították, illetve ahogyan azt az olyan új technológiák támogatják, mint a Web 2.0 és a közösségi szoftver. A mikrolearning-et azért ábrázoljuk az egész életen át tartó tanulás „gyakorlati innovációjaként”, mert képes segíteni a hétköznapi tevékenységekbe könnyen beilleszthető rugalmas tanulást, és ezáltal támogatja az egyéni tanulási célokat és szükségleteket. Először a mikrotartalom és a mikrolearning fogalmát tárjuk fel a Web 2.0, a közösségi szoftver, az e-tanulás 2.0, az egyéni tanulási környezetek, az informális és a munka-alapú tanulás összefüggésében. Itt figyelemmel leszünk annak az egész életen át tartó tanulásban való innovatív megközelítésére, valamint rávilágítunk a jelenlegi internet-használók szükségleteire is. Ezután határozzuk meg a tervezési alapelveket és különböztetjük meg a didaktikai tervezés két fő szempontját, azaz először a mikrotartalom, másodszor pedig a mikrolearning tevékenységek tervezését. Ezt követően mutatjuk be azt az általunk meghatározott tíz fő jellemzőt, amelyek segítségével a mikrolearning megkülönböztethető az e-tanulás olyan hagyományosabb formáitól, mint például a „makrolearning-nek” nevezett webalapú képzések. Eme áttekintés után azt szemléltetjük, hogy a formális és az informális tanulás között húzódó szakadék áthidalásával miként járulhat hozzá a mikrolearning az egész életen át tartó tanuláshoz, majd bemutatunk egy esettanulmányt a mikrolearning forgatókönyvével kapcsolatosan. Meggyőződésünk szerint a Web 2.0-vel támogatott mikrotartalom és mikrolearning életképes megoldást jelent a mai kor gyors tempójú és többfeladatos szemléletű tanulási és munkavégzési modelljei számára. A formális tanulással összehangolt és az online közösségekbe beépített mikrolearning kellő potenciállal rendelkezik a folyamatos szakmai fejlődés támogatásához.


4

Dr Susan Wilkinson A Wales Intézet Egyeteme, Cardiff (Egyesült Királyság) Amy Barlow Portsmouth-i Egyetem (Egyesült Királyság) Arra törekszik, hogy a vitafórum-használatban felderítse a tudáskonstrukció és magasabb rendű gondolkodás mögött lejátszódó mechanizmusokat annál a kevésbé hagyományos és egyre növekvő létszámú tanulónépességnél, amely munka-alapú távtanuló.

Kulcsszavak virtuális tanulási környezetek, vitafórumok, munka-alapú tanulás, távtanulás, kritikus gondolkodás Teljes szöveg http://www.elearningeuropa.i nfo/files/media/media23708. pdf

A kritikus gondolkodás fejlesztése a vitafórumokon A jelen tanulmány a tanulás konstruktivista felfogását alkalmazza. Arra törekszik, hogy a vitafórum-használatban felderítse a tudáskonstrukció és magasabb rendű gondolkodás mögött lejátszódó mechanizmusokat annál a kevésbé hagyományos és egyre növekvő létszámú tanulónépességnél, amely munka-alapú távtanuló. A közelmúltban folytatott tanulmányok (JISC, 2008, 2009) kiemelték a tanulói tapasztalatra összpontosító tanulmányok támogatásának és értékelésének szükségességét, valamint szemléltették azt is, hogy eredményességük érdekében a diákok online környezeteik ellenőrzését és tulajdonjogát igénylik. E tanulmányok azonban csupán a nappali tagozatos, 17-19 év közötti diákokra vonatkoztak. A jelen kutatás ezért e hiány pótlását oly módon kísérli meg, hogy sokrétűbb és érettebb tanulócsoporton belül vizsgálja meg az online közösség fejlődését. A jelen cikk részletesen bemutat egy online környezetet feltáró empirikus tanulmányt, továbbá meghatározza, hogy milyen tényezők szükségesek ahhoz, hogy a munka-alapú távtanulók szakmai tapasztalataik megosztásával tanulhassanak. A szerzők véleménye szerint tanulmányozni kell a diákok ezen alcsoportjának kommunikációs módjait, ezen belül pedig az egyes tanulók tapasztalatait. A tanulmány ezért taglalja azt, hogy a projekt miként tárja fel a sikeres online közösséget megalapozó folyamatokat. A szerzők remélik, hogy ezáltal segítséget nyújtanak a munka-alapú online tanfolyamokon belül e technológia fejlesztésének jobb kezeléséhez. A tanulmány figyelembe veszi az említett tanulócsoport nézeteit, és megoldásokat fogalmaz meg ezen interaktív eszköz elégtelen kihasználtságával kapcsolatosan felmerült problémákra. A kutatás ennél fogva a munka-alapú e-tanulási modulok tervezésében résztvevők számára lesz értékes és érdekes.


5

P. M. Gannon-Leary vezető tudományos kutató, Edinburgh-i Egyetem, Moray House School of Education (MHSE) (Egyesült Királyság) Stephen Farrier Edinburgh-i Egyetem, (Egyesült Királyság) A CREANOVA kutatási eredményei várhatóan tájékoztatásként szolgálnak majd az innovatív kompetenciaszerzéshez és annak fejlődéséhez a formális és az informális tanulási környezetben, például a szakoktatásban és a szakképzésben (VET), a felnőttoktatásban, valamint a munka-alapú tanulásban (WBL).

Kulcsszavak informális tanulás, szakoktatás és szakképzés (VET), munka-alapú tanulás (WBL), vegyes tanulás, kreatív tanulási környezetek

Az Egyesült Királyság innovatív tanulási gyakorlatainak feltérképezése Az EU által finanszírozott CREANOVA projekt célkitűzése a kreatív tanulási környezetekben meglévő és az innovációt elősegítő sajátos feltételek és tényezők kutatása. Annak ellenére, hogy az európai tanulási politika elhatározta az innováció szükségszerűségét, nincsenek még bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy mi alkot jelentős innovációt, és miként lehetséges annak a tanulásban való elősegítése és alkalmazása. A CREANOVA kutatási eredményei várhatóan tájékoztatásként szolgálnak majd az innovatív kompetenciaszerzéshez és annak fejlődéséhez a formális és az informális tanulási környezetben, például a szakoktatásban és a szakképzésben (VET), a felnőttoktatásban, valamint a munka-alapú tanulásban (WBL). A jelen tanulmány az Egyesült Királyság 18 intézményében történő innovatív tanulást szemléltető és azt tükröző módszereket térképezi fel, de – további kutatásokra számítva - külön figyelmet szentel a tanulási környezet keveredése okozta kihívások taglalásának is. A valós és a virtuális tanulási környezetekben a hibrid oktatási szükségszerűségek és módszertanok vegyítése megnövelte a hozzáférést és a rugalmasságot a tanuló számára, és elősegítette az innovatív tanulási terek kialakulását is. A sikeres vegyes tanulási környezetet elősegítő koherens keret kialakítása azonban számos kihívással jár. Szükség van annak megértetésére, hogy mi a vegyes tanulás – hogy hogyan és miért tanulunk. Fel kell tennünk azt a kérdést is, hogy az e tanulási „programokban” részvevőktől mit tanulhatunk mi, oktatásszolgáltatók. A jelen tanulmány és a hozzá kapcsolódó kutatás a tanuló/gyakornok és az oktató/képző tapasztalatainak kettősségében rejlő kapcsolatok összeegyeztetését kísérli meg, valamint szakadék áthidalására törekszik a munka-alapú oktatási gyakorlat és a tanulási fejlődés realitására vonatkozó jelenlegi pedagógiai elmélet szemléltetésével.

Teljes szöveg http://www.elearningeuropa.i nfo/files/media/media23709. pdf


6

Ann-Louise Davidson

Mikor válik valóra az e-tanulás az egyetemi környezetben?

David Waddington Neveléstudományi Tanszék, Concordia Egyetem, Montreal (Kanada) Lehetővé tesznek-e igazi e-tanulást az egyetemi környezetben az oktatási technológia jelenlegi használatának módjai?

Kulcsszavak e-tanulás, felsőoktatás, közösségi média, oktatási technológiák Teljes szöveg http://www.elearningeuropa.i nfo/files/media/media23710. pdf

Az e-tanulás óriási potenciállal rendelkezik az oktatás területén, és az általa kínált lehetőségeket sürgősen számba kell venni. E sürgősség ellenére az e-tanulás kutatása még mindig csak születőben van, és nehezen elviselhető mértékű fogalmi zavarok uralkodnak e területen. Nyilvánvalóan nagyon sok még a teendő, és továbbra is számos akadályt kell leküzdeni ahhoz, hogy megvalósuljon az olyan típusú e-tanulás, amely magában foglalja az innovatív pedagógiát és egyben a digitális technológiák új tendenciáival is összefügg. A jelen tanulmány az egyetemi környezetben történő e-tanulás kritikai vizsgálatát tartalmazza. Központi kérdésünk a következő: „Lehetővé tesznek-e igazi e-tanulást az egyetemi környezetben az oktatási technológia jelenlegi használatának módjai?” E kérdést kétféleképpen vesszük kritikai elemzés alá. Első kritikai elemzésünkben hangsúlyozzuk a hivatalosan előírt tanulási technológiák és a diákok tantermen kívüli technológia-használata között fennálló ellentmondást. Második kritikai elemzésünk azt vizsgálja, hogy milyen hatékonysággal bírnak az e környezetben a tanulás, az együttműködés és a magasabb rendű folyamatok kialakításának ösztönzéséhez jelenleg alkalmazott technológiák. Végezetül több javaslatot teszünk azok számára, akik kritikusan kívánnak hozzáállni az egyetemi környezetben történő etanuláshoz.


7

Malinka Ivanova

A tanulók bevonása a saját tanulásuk irányításába

Tatyana Ivanova Szófiai Műszaki Egyetem, Energetikai és Elektronikai Tanszék (Bulgária) A tanulóknak sikerességük érdekében a sürgős problémák kezeléséhez, valamint a szakmai továbbképzés és szakmai fejlődés folyamatában történő részvételhez ma már szüntelenül javítaniuk kell tudásukat és készségeiket.

Kulcsszavak egyéni tanulási környezet, Netvibes, Web 2.0, tanulási tapasztalatok Teljes szöveg http://www.elearningeuropa.i nfo/files/media/media23712. pdf

Az egyetemek elsődleges szerepe az, hogy ellássák a diákokat mindazzal a tudással és készséggel, amely a mindvégig sikeres szakmai pályafutásukhoz szükséges. A tanulóknak sikerességük érdekében a sürgős problémák kezeléséhez, valamint a szakmai továbbképzés és szakmai fejlődés folyamatában történő részvételhez ma már szüntelenül javítaniuk kell tudásukat és készségeiket. Ha a diákokat különböző összefüggésekben bevonjuk a saját tanulásuk irányításába – például a céljaiknak és érdeklődési körüknek megfelelő saját, egyéni tanulási környezetük kialakításába –, akkor ezáltal kifejleszthetjük azon készségeket és motivációkat, amelyek formális oktatásuk után eszközként szolgálnak majd számukra az egész életen át tartó tanuláshoz. A jelen tanulmány azt a folyamatot követi nyomon, ahogyan az informatikai és elektronikai alapfokozatú diplomához szükséges tanulmányokat folytató diákok kiépítették egyéni tanulási környezetüket. A cikk megvizsgálja a Netvibes honlap használata során gyűjtött tanulási tapasztalataikat, valamint az oktatási stratégiák és a műszaki megoldások kialakítása összefüggésében taglalja a Netvibes-használat előnyeit. A tanulmány ezenkívül egy hatékony kommunikációs modellt is javasol az egyetem tanulásszervezési keretrendszere (Learning Management System – LMS) és az egyéni tanulási környezetek (Personal Learning Environment – PLE) között. Végül felmérték és megvitatták a diákok egyéni tanulási környezetükben folytatott tanulásával kapcsolatos véleményét. Az egyéni tanulási környezet kialakítását tanulási és személyes fejlődési szempontból a legtöbb diák igen hasznos folyamatnak tekinti.


8

Vezércikk: Innováció az egész életen át tartó tanulásban Seija Kulkki, Tapio Koskinen, Lluis Tarin

Recommend Documents