VESZPRÉMI EGYETEM *(25*,.210(=
*$='$6È*78'20È1<,.$5
KESZTHELY Agrárgazdaságtani és Társadalomtudományi Tanszék .pV]OWD3$7(ÄÈOODWLHUHGHW
WHUPpNHO
iOOtWiV
-fejlesztés és fogyasztás
ökonómiája” c. doktori program és a VE Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskolája keretében
7pPDYH]HW
DR. PALKOVICS MIKLÓS a közgazdaságtudományok kandidátusa
A FÖLDBIRTOKLÁS FORMÁI, SZABÁLYOZÁSA, A FÖLDHASZNÁLAT NYILVÁNTARTÁSA
Készítette: Bánhegyi Gabriella
Keszthely 2003
3 A FÖLDBIRTOKLÁS FORMÁI, SZABÁLYOZÁSA, A FÖLDHASZNÁLAT NYILVÁNTARTÁSA
Értekezés doktori (PhD) fokozat elnyerése érdekében
Írta: Bánhegyi Gabriella
.pV]OWD3$7(ÄÈOODWLHUHGHW
WHUPpNHO
iOOtWiV
-fejlesztés és fogyasztás
ökonómiája” c. doktori program és a Veszprémi Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskolája keretében
7pPDYH]HW
'U3DONRYLFV0LNOyV
Elfogadásra javaslom (igen / nem)
......................................................... Dr. Palkovics Miklós a közgazdaságtudományok kandidátusa
4
A jelölt a doktori szigorlaton ...................%-ot ért el
Keszthely,
.................................................. a Szigorlati Bizottság elnöke
Az értekezést bírálóként elfogadásra javaslom:
Bíráló neve: Dr. Buzás Gyula
igen-nem .......................................
Bíráló neve:
igen-nem
......................................
A jelölt az értekezés nyilvános vitáján .......................%-ot ért el
Keszthely,
................................................... a Bíráló Bizottság elnöke
$GRNWRUL 3K' RNOHYpOPLQ
VtWpVH
..................................................... az EDT elnöke
5
TARTALOMJEGYZÉK
BEVEZETÉS
10
1.
13
A DOLGOZAT TUDOMÁNYOS MEGALAPOZÁSA 1.1. 1.2. 1.3.
1.4. 2.
3.
4.
$WpPDLG
VpJHMHOHQW
VpJH
13 15 17 17 19 21
]pVHL
A vizsgálat adatbázisa és módszere 1.3.1. Adatbázis 1.3.2. Vizsgálati módszerek A dolgozatban használt fogalmak
SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS
31
2.1. 2.2. 2.3. 2.4.
A földhasználat jellegzetességei A politikai rendszer befolyásoló szerepe A racionális földhasználati rendszer Földtulajdon-földbérlet általános kérdései
31 33 35 38
AZ EURÓPAI UNIÓ BIRTOKPOLITIKÁJA ÉS BIRTOKSZERKEZETE
43
3.1. 3.2. 3.3.
44 48 59
A közösségi joganyag birtokpolitikai vonatkozásai A tagállamok szabályozási gyakorlata Az Európai Unió birtokszerkezete
A FÖLDHASZNÁLAT ÉS A FÖLDBIRTOKVISZONYOK ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON 4.1.
0DJ\DURUV]iJWHUP
P
4.2. 4.3. 5.
V]HU
$NXWDWiVFpONLW
80
I|OG
-ellátottsága és a
YHOpVLiJDNPHJRV]OiVD
A magyar földbirtokviszonyok történelmi áttekintése A birtokszerkezet jellegzetességei Magyarországon
80 81 98
AZ EGYÉNI GAZDASÁGOK ÉS A GAZDASÁGI 6=(59(=(7(.)g/'+$6=1È/$7È1$.-(//(0=
MEGYÉBEN
,=$/$
108
6 5.1.
A földhasználati nyilvántartás adatainak elemzése 5.1.1. Az egyéni földhasználat jellegzetességei Zala megyében 5.1.2. A gazdasági szervezetek földhasználatának MHOOHP]
L
111 113 130
5.2.
Zalavár település földhasználati viszonyainak vizsgálata
5.3.
$PDJiQV]HPpO\I|OGKDV]QiOyNNpUG
144
tYHV
megkérdezésének tapasztalatai 5.3.1. $YL]VJiODWEDQV]HUHSO JD]GDViJRN általános jellemzése 5.3.2. A földárak és bérleti díjak alakulása, a földárakról alkotott vélemények 5.3.3. A földtulajdon-szerzési és haszonbérleti szabályozásról alkotott vélemények
155 156 165 172
6.
KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK
179
7.
ÖSSZEFOGLALÁS
189
8.
IRODALOMJEGYZÉK
193
9.
Ò-e6Ò-6=(5
204
10.
.87$7È6,(5('0e1<(.
MELLÉKLETEK
208
7 KIVONAT $ PH]
JD]GDViJL WHUPHOpV DODSMiW pV OHJI
EE HV]N|]pW MHOHQW
WHUP
I|OG
különleges helyet foglal el az országok gazdasági-jogi környezetében. A kialakuló birtokstruktúra mintegy lenyomatát adja a történelmi, politikai, JD]GDViJL KiWWpUQHN $ I|OGELUWRN YLV]RQ\RNED W|UWpQ
J\DNRUL PHVWHUVpJHV
beavatkozás gátolja a konszolidált viszonyok kialakulását, bizonytalanná teszi D
PH]
JD]GDViJL
WHUPHOpVE
O
YiOODONR]iVRNJD]GiONRGyNM|Y
pO
D]D]
D
I|OGHW
N|]YHWOHQO
KDV]QiOy
MpW$ELUWRNSROLWLNiQDNH]pUWV]pOHVWiUVDGDOPL
bázison létrejött megegyezés eredményHNpQWFpOV]HU
NLDODNXOQLD
Magyarországon a történelem folyamán többször történt beavatkozás a ELUWRNYLV]RQ\RNED
iOWDOiEDQ
HOOHQWpWHV
HO
MHOOHO
$
OHJXWyEEL
D
rendszerváltáshoz kapcsolódó, földreform óta eltelt alig több mint egy évtized a birtokviszonyRNWHUOHWpQLJHQU|YLGLG
QHNV]iPtWHQQHNHOOHQpUHOiWYiQ\RV
változások játszódtak le az addig túlnyomórészt gazdasági szervezetek által jellemzett birtokstruktúrában. A dolgozat egyik célja ennek a változásnak a nyomonkövetése, illetve a jelenlegi pillanatfelvétel összehasonlítása az Európai Unió országaiban hosszú évtizedek alatt kialakult birtokszerkezettel. A birtokszerkezet vizsgálata magában foglalja a birtoklás jogcímeinek bemutatását is Zala megye vonatkozásában. Hazánk EU csatlakozásának egyik fontos vetüleWH D WHUP
I|OGUH YRQDWNR]y
szabályozás EU-NRPIRUPLWiViQDNDNpUGpVH(QQHNNDSFViQDV]HU]
YL]VJiOMD
hogy létezik-e olyan közösségi joganyag, amely közvetlenül hatályos és alkalmazandó a tagállamok birtokpolitikájában, illetve azt, hogy Magyarország számiUD PLO\HQ IHODGDWRNDW MHOHQW H]HNQHN D OpWH $ WDJiOODPRNUD MHOOHP] szabályozások áttekintése szintén fontos szerepet kap a dolgozatban.
8 $
ELUWRNVWUXNW~UiQ
pV
OHJpULQWHWWHEEHNDWHUPHO
D
ELUWRNSROLWLNDL
V]DEiO\R]iVRQ
NYpOHPpQ\pQHNEHPXWD
W~O
D
V]HU]
D
tására is vállalkozik.
A vizsgálat adatbázisát az EU statisztikai közleményei, magyar statisztikai DGDWRN D =DOD PHJ\HL I|OGKDV]QiODWL Q\LOYiQWDUWiVEyO YHWW PLQWD pV NpUG IHOPpUpV DONRWWiN $] DGDWRN IHOGROJR]iViUD HJ\V]HU
PDWHPDWLNDL
tYHV
-statisztikai
módszerek szolgáltak. $ GROJR]DW OHJIRQWRVDEE PHJiOODStWiVDL D SROLWLND DODSYHW
magyarországi
birtokkoncentráció
folyamatára,
a
V]HUHSpUH D
birtoklási
jogcímek
bemutatására és tényleges szerepére, a földhasználati nyilvántartás fejlesztésére vonatkoznak.
9 ABSTRACT – KURZFASSUNG
The forms and regulation of agricultural holdings; the land-use registration
The situation of Hungarian farm system changed radically several times in the past, which delayed the stabilization of the farm-structure. The individual and family farms, that are wide-spread in the countries of the European Union are basically new forms of farming in Hungary. The author studies the role and characteristic features of these individual farms, the European and Hungarian legislation concerning the agricultural holdings, and the situation of the land use registration.
Die Formen, Regelung des Grundbesitzens und die Registrierung der Grundbenutzung
Es gab in Ungarn mehrmals solche Intervention im Grundbesitzverhältniss, die die Stabilisierung der Besitzstruktur verzörgerte. Das allgemeine, eigene, Familiengrundbesizten in den Ländern von EU blickt kaum mehr als eine jahrzehnte lange Vergangheit in unserer Heimat zurück. Der Autor studiert in seinem Werk in erster Linie die Eigentümlickkeit des individuellen Grundbenutzung in Europa und in Ungarn, dies Position der Registrierung von Grundbenutzung.
10
BEVEZETÉS $ I|OG pV D I|OGP
YHOpV D W|UWpQHOHP VRUiQ HJpV]HQ QDSMDLQNLJ D WiUVDGDOPL
LOOHWYH JD]GDViJL IHMO DPHO\ D] LG
GpV N|]pSSRQWMiEDQ iOOW 2O\DQ HU
N IRO\DPiQ D KDWDORP UpV]pUpU
UpV]HVOW $] iOODPL V]HUYH] UpV]H MHOOHP]
HQ D PH]
IRUUiVUyO YDQ V]y
O PHJNO|QE|]HWHWW HOEiQiVEDQ
GpV NRUDL V]DNDV]iEDQ D QpSHVVpJ PHJKDWiUR]y
JD]GDViJL WHUPHOpVE
O pOW QHP YpOHWOHQ KRJ\ PiU
OHJUpJHEEL tURWW IRUUiVRN LV WLV]WHOHWWHO V]yOQDN D I|OGP
YHOpV MHOHQW
6]iPRV NXOW~UW|UWpQHWL W|UWpQHOPL IRUUiVEDQ IHOOHKHW
N D PH]
MHOHQW
VpJpW KDQJV~O\R]y YpOHPpQ\HN ËJ\ D] (XUySiUD DODSYHW
VpJpU
a O
JD]GDViJ
EHIRO\iVW
gyakorló Bibliában is megjelenik a gondolat, miszerint „Az ország haszna SHGLJ PLQGHQHNHO
WW D I|OGPtYHOpVW NHGYHO
NLUiO\
” /Prédikátor könyve 5:9/. A
történelemnek tehát ebben a korai szakaszában elismert volt, hogy a nemzet JD]GDViJiQDNPHJHU
$ PH]
V|GpVpQHNIHMO
GpVQHNIRUUiVDDVLNHUHVPH]
JD]GDViJ V]HUHSH PDL YLV]RQ\DLQNEDQ UHODWtYH OHpUWpNHO
JD]GDViJ
G|WW HJ\UH
kisebb mértékben járul hozzá a fejlettebb országok bruttó hazai termékének értékéhez. Kettészakadt világunkban, amikor az országok egy része a túltermelés, a termékfeleslegek, míg más része az élelmiszerhiány súlyos SUREOpPiMiYDO N]G D IHQWL NLMHOHQWpV LVPpW LJD]ROMD LG
WiOOyViJiW H]W D]
ágazatot nem lehet magára hagyni, az állami, vagy közösségi (mint az EU HVHWpEHQ
ILJ\HOHP
W|U
GpV
WHYpNHQ\VpJ
MHOHQW
V
UpV]H
Ui
N
ell, hogy
irányuljon.
A fejlett államok sem engedhetik meg maguknak, hogy a túltermelés elkerülése pUGHNpEHQ D] DJUiUWiPRJDWiVRNDW HJ\V]HU
HQ OHFV|NNHQWVpN KLV]HQ PD HJ\UH
11 Q\LOYiQYDOyEE PH]
KRJ\
JD]GDViJLMDYDNHO
D
PH]
JD]GDViJQDN
QHP
NL]iUyODJRV
IHODGDWD
D
iOOtWiVDD]pOHOPLV]HUWHUPHOpV QHPFVXSiQDODNRVViJ
ellátásában játszik szerepet, hanem ezen túlmutatóan számos funkciót tölt be egy adott ország, térség életében. $] (XUySDL 8QLy iOWDO LV PHJIRJDOPD]RWW FpONLW V]HPOpOHW PH]
NH
]pV D] DJUiUiJD]DW ~M
zelése, a többfunkciós agrármodellben testesült meg. A
JD]GDViJ~MPRGHOOMHSHGLJD]RQRVUDQJVRUEDQHOIRJODOWSR]tFLyM~QDNtWpOL
a vidéki népesség megélhetésének biztosítását, a vidéki környezet megóvását, a természeti életfeltételek fenntartását, a viGpNN|UQ\H]HWLW
NpMpQHNPHJyYiViWD
hagyományos szemlélettel /SZABÓ, 1997/.
Az állam, vagy valamilyen irányítói szervezet jelenléte az agrárgazdaságban W|EE
pYV]i]DGRV
P~OWUD
WHNLQW
YLVV]D
.O|QE|]
W|UWpQHOPL
WHUPpV]HWHVHQ NO|QE|]
FpONLW
NH]HOpVpEHQ+DDFpONLW
]pVD]YROWKRJ\OHJDOiEELVEL]RQ\RVWiUVDGDOPLUpWHJ
IRJ\DV]WiVL LJpQ\pW NLHOpJtW HOV
]pVHN pUYpQ\HVOWHN D PH]
NRURNEDQ
WHUPHOpV YDOyVXOMRQ PHJ DNNRU D] LQWp]NHGpV LV
VRUEDQ DUUD LUiQ\XOW KRJ\ D WHUPHOpVVHO N|]YHWOHQO
PLQpO QDJ\REE HU
szintet
JD]GDViJL NXOW~UD
foglalkozó népesség
IHV]tWpVHNHW WHJ\HQ HQQHN pUGHNpEHQ D N|WHOH]
valósítsa
meg,
illetve
akár
személyes
WHUPHOpVL
munkaerejével,
akár
terményszolgáltatással hozzájáruljon a kevesek jólétéhez (pl. rabszolgatartó társadalmak, középkori és újkori nagybirtokrendszer). A történelemnek ebben a V]DNDV]iEDQ D WHUP YROW .pV IHMO
GpVL
I|OGNpV]OHW D] XUDONRGy LOOHWYH D] DULV]WRNUiFLD NH]pEHQ
EE D] iOODPLODJ V]HUYH]HWW WiUVDGDOPDN IHXGDOL]PXVRQ W~OPXWDWy
V]DNDV]DNiEDQ
PiU
D
JD]GiONRGyL
JRQGRODWD LV PHJMHOHQLN KRJ\ D NpV DODSYHW
I
öldtulajdon és támogatás
EELHN VRUiQ D IHMOHWW GHPRNUiFLiNEDQ
MHOOHJJHO YHUMHQ J\|NHUHW D] iOODP PH]
-
JD]GDViJ NDSFVRODWiEDQ
12 (QQHN
D]
HU
WHOMHVHQ
EHDYDWNR]y
értékelésében megtDOiOKDWyN
D]
WiPRJDWy
LJHQO
V]DEiO\R]y
WiPRJDWyDQ
pUYHO
V]HUHSQHN
D]
YpOHPpQ\HN
FVDN~J\PLQWDKDVRQOyDQIDMV~O\RVpUYHNHWIHOVRUDNR]WDWyHOOHQNH]
IHOIRJiVRN
is. $ODSYHW
HJ\HWpUWpV YDQ D] DJUiUN|]JD]GiV]RN N|]|WW DEEDQ D WHNLQWHWEHQ
KRJ\DNO|QE|]
MHOOHJ
PpUWpN
iOODPL
-kormányzati beavatkozások okait az
agrártermelés jellegzetességeiben, illetve az agrárpiacok sajátosságaiban lehet megtalálni. $] iOODPL V]DEiO\R]iV YpJLJNtVpUL D PH] YRQDWNR]LN
DQQDN
DODSYHW
W|UWpQHOHPQHN DEEDQ D] LG
HV]N|]pUH
JD]GDViJL WHUPHOpV PLQGHQ Ii]LViW DODSMiUD
D
WHUP
SRQWMiEDQ DPLNRU D] DGGLJ E iOOy
HU
IRUUiVVi
NRUOiWR]RWWDQ
UHQGHONH]pVUH
NDSFVRODWRVHO
tUiVRNV]DEiO\R]iVRNUHQGV]HUHLV
YiOW
I|OGUH
is. A
VpJHV WHUP
PHJMHOHQW
D]
I|OG D]]DO
13
1.
A DOLGOZAT TUDOMÁNYOS MEGALAPOZÁSA
1.1.
$WpPDLG $ WHUP
1980-DV HJ\LG
pYHN
V]HU
VpJHMHOHQW
I|OGWXODMGRQ pV D WHUP YpJpYHO
MHOHQWNH]
VpJH I|OGKDV]QiODW NpUGpVHL KD]iQNEDQ D]
JD]GDViJL
-politikai
rendszerváltással
EHQ LVPpWHOWHQ pV KDQJV~O\R]RWWDQ MHOHQWNH]WHN $
hazánk PH]
JD]GDViJiW D QDJ\]HPL LSDUV]HU
PHJKDWiUR]y
V]HUHSHW
D
QDJ\
-es 80-as években
WHUPHOpV MHOOHPH]WH DPLEHQ D
NLWHUMHGpV
WHUOHWHNHQ
JD]GiONRGy
V]|YHWNH]HWHNpViOODPLJD]GDViJRNMiWV]RWWiNPHO\HNDNLVWHUPHOpVWLV
WHUPHO
sikeresen integrálták. Tagadhatatlan, hogy léWUHM|WWNEHQ DODSYHW SROLWLND
H]HQ
EHOO
D]
DJUiUSROLWLND
MiWV]RWW
QHP
V]HUHSHW D
V]HUYHV
IHMO
GpV
eredményeként alakultak ki. A földtulajdonlást és földhasználatot egyaránt az iOODP GRPLQDQFLiMD MHOOHPH]WH PtJ D WHUP
jeleQW
VpJ
YROW $ SROLWLNDL
I|OG
-magántulajdon marginális
-gazdasági rendszerváltás lépéseivel, az Európai
8QLyKR] YDOy FVDWODNR]iV LJpQ\pYHO HJ\LGHM
OHJ PHJIRJDOPD]yGRWW D PRGHUQ
piacgazdaság létrehozásának szükségessége. $ SLDFJD]GDViJUD YDOy iWWpUpVW NtVpU
WXODMGRQRVL pV V]HUNH]HWYiOW
ási folyamat
az ismert anomáliákkal terhelten, de végül is lezajlott, azonban számos WHUOHWHQ~MDEENLKtYiVHOpiOOtWMDD]RUV]iJRWDPpJPHJOpY NH]HOpVHLOOHWYHD]8QLyVFVDWODNR]iVHJ\UHN|]HOLEELG $ WHUP
I|OG PLQW D] DJUiUWHUPHOpV DODSMD G|QW
EHOV
IHV]OWVpJHN
SRQWMD
HQ PDJiQWXODMGRQED NHUOW
ugyanakkor a kialakult birtokszerkezet ellentmondásokkal terhelt, a jelenlegi hazai szabályozás egyes pontjai ellenkeznek az Uniós normákkal, a közösségi vívmányok (aquis communiature) követelményeivel. Az
iOODP V]HUHSpW WDJODOy YLWiN LVPpW HO
NDSFVRODWRV
iOODPL
PDJDWDUWiVW
LOOHW
HQ
WpUEH NHUOWHN $ WHUP SROLWLNDLODJ
HU
VHQ
I|OGGHO
EHIRO\iVROW
14 vélemények látnak napvilágot arról, hogy a kormányzati beavatkozás milyen LUiQ\~ OHJ\HQ NLW pV PLW UpV]HVtWVHQ HO DODSYHW
nyben, hogyan tegye ezt – márpedig
KRJ\PHJV]OHVVHQHJ\KRVV]~WiYUDV]yOyNRQFHSFLyHWHNLQWHWEHQ$
vitatémák között látjuk viszont a kis-, illetve nagygazdaságok, egyéni- és társas YiOODONR]iVRN pOHWNpSHVVpJpW YHUVHQ\NpSHVVpJpW HOHP]
oldalról
hangzanak
el
megalapozott
NpUGpV
eket. Mindkét
vélemények,
több
ponton
a
kompromisszum képtelen megszületni. 1HP QpONO|]KHW
DQQDN EHPXWDWiVD KRJ\ D] DJUiUSROLWLND PHJDODSR]iViQDN
ezen a területen is fontos feltétele a gazdálkodók motivációinak, elvárásainak, YpOHPpQ\pQHN D PHJLVPHUpVH (OOHQNH]
HVHWEHQ D MRJN|YHW
elmaradása miatt –NO|Q|VHQDV]DQNFLyUHQGV]HUP –D]DJUiUSROLWLNDLFpONLW
PDJDWDUWiV
N|GpVNpSWHOHQVpJHHVHWpQ
]pVHNQHPYDOyVXOKDWQDNPHJ
$] (XUySDL 8QLyKR] W|UWpQ
FVDWODNR]iVXQNDW LOOHW
HQ IRQWRV D] 8QLyV
követelmények, nemzetközi egyezmények szerepének megismerése, mely WHUOHWHQ
W|EE
KD]DL
V]HU]
|VV]HIRJODOy HOHP]
-
MHOOHJ
J\DNRUODWL
konzekvenciákat megfogalmazó munkái adnak eligazítást.
1.2.
$NXWDWiVFpONLW
A kutatási el
]pVHL
]PpQ\HN LVPHUHWpEHQ PHJiOODStWKDWy KRJ\ RO\DQ V]DNWHUOHWU
O
van szó, ahol a döntések szakmai megalapozottságának különös szerepe van. Ezen döntések kialakításához szükség van a téma empirikus kutatására, a magyar birtokszerkezet jellegzetességeinek feltárására, az egyes földhasználók V]HUHSpQHN V
W PRWLYiOWViJiEyO DGyGy YpOHPpQ\pQHN YL]VJiODWiUD D PiV
RUV]iJRNEDQ NLDODNXOW I|OGELUWRNYLV]RQ\RN HOHP]pVpUH D] RWW pOHWEHQ OpY
15 V]DEiO\R]iV
I
EE
MHOOHJ]HWHVVpJHLQHN
viszonyokbDQEHN|YHWNH]
PHJLVPHUpVpUH
D
I|OGKDV]QiODWL
YiOWR]iVRNRNDLQDNIHOWiUiViUD
A dolgozat többek között arra keresi a választ, hogy melyek a földbirtokSROLWLNDDI|OGKDV]QiODWLYLV]RQ\RNEDW|UWpQ
iOODPLEHDYDWNR]iVLQGRNDL(]D
fajta beavatkozás szinte valamennyi fejlett gazdasággal MHOHQ YDQ 6]NVpJHVVpJpW LOOHW SROLWLNXVRN V
UHQGHONH]
RUV]iJEDQ
HQ iOWDOiEDQ HJ\HWpUWHQHN D N|]JD]GiV]RN
W PpJ D] iOODPSROJiURN LV $] KRJ\ PLO\HQ LUiQ\~ OHJ\HQ H] D
beavatkozás, már vitatott. $IHQWLV]HPSRQWRNQDNPHJIHOHO
HQD]DOiEELFpONLW
]pVHN
1.
Az Európai Unió birtokviszonyainak vizsgálata
a)
9DOyV]tQ
VtWKHW
állíthatók fel.
KRJ\ 0DJ\DURUV]iJRQ D MHOHQOHJL ELUWRNYLV]RQ\RN
YiOWR]iVD KDVRQOy IRO\DPDWWDO MHOOHPH]KHW
PLQW DPL D] (XUySDL 8QLy
tagállamainak birtokszerkezetében több évtizede zajlik. Ezért vizsgálni szükséges, hogy az EU tagállamaiban milyen változások következtek be a gazdaságok számában, területük átlagos méretében, területlekötésükben a földhasználat szegmentációjában.
b)
$ ELUWRNYLV]RQ\RN DODNXOiViW DODSYHW
iOODPUD MHOOHP]
ezért
érdemes
HQ PHJKDWiUR]]D
az adott
W|UWpQHOPL NXOWXUiOLV WiUVDGDOPL JD]GDViJL KiWWpU eSSHQ
megvizsgálni
egyrészt,
hogy
létezik-e
a
tagállamok
birtokviszonyait befolyásoló közösségi szabályozás , másrészt, hogy az EU-ban az egyes tagállamok között a tapasztalható-e valamilyen közeledés a birtokszerkezetben.
16 c)
A tagállamok szabályozási gyakorlatát vizsgálva megállapíthatóvá
YiOLNKRJ\PHQQ\LUHHJ\|QWHW EHOO $ V]DEiO\R]iV DODSYHW
LOOHWYHYiOWR]DWRVDV]DEiO\R]iVD.|]|VVpJHQ
YRQiVDLQDN IHOWiU
V]iPiUD LV PLQWiW DGKDW D WHUP
I|OGU
ása ugyanakkor Magyarország
O V]yOy W|UYpQ\ QDSLUHQGHQ OpY
módosítása során.
2.
A magyarországi birtokviszonyok vizsgálata
a)
A magyarországi birtokszerkezet tanulmányozásának célja annak
vizsgálata, hogy az elmúlt évtizedben milyen változások zajlottak le a ELUWRNVWUXNW~UiEDQ IHOHU
FVDN
D
ELUWRNNRQFHQWUiFLy
V|GpVH $] HODSUy]yGRWW I|OGWXODMGRQRVL
IHOWpWHOH]KHW
b)
)HOWpWHOH]KHW
V]HUNH]HW
IRO\DPDWiQDN
D
PLDWW XJ\DQFVDN
DI|OGKDV]QiODWpVI|OGWXODMGRQIRNR]RWWNO|QYiOiVD
Az Európai Unió agrárpolitikai szabályozása értelmében támogatásban D
I|OGKDV]QiODWiW
EHMHOHQWHWW
WHUPHO
U|J]tWpVpQHN D PHJDGRWW DGDWRN HOOHQ
létrehozott
földhasználati
UL]KHW
nyilvántartás
Q\LOYiQWDUWiV DGDWDL N|]KLWHO
UpV]HVOKHW
$
I|OGKDV]QiODW
VpJpQHN HV]N|]H D
rendszere.
A
-ben
földhasználati
HN D] DGDWRN IHOGROJR]iViYDO KLWHOHV NpSHW
NDSKDWXQN D I|OGKDV]QiODW OHJI
EE MHOOHJ]HWHVVpJHLU
O (PHOOHWW HOYiUKDWy D
vizsgálattól az is, hogy a nyilvántartás használhatóságáról levonható következWHWpVHN PHJIRJDOPD]iViUD DGMRQ OHKHW
VpJHW 6]LQWpQ IHOWpWHOH]KHW
hogy az egy megyében elvégzett vizsgálat megállapításai - a nyilvántartási rendszer
országosan
azonos
Magyarország egész területére.
paraméterei
miatt
-
vonatkoztathatók
17
3.
A politika befolyásoló szerepének vizsgálata $ I|OGKDV]QiODWL YLV]RQ\RNUD D SROLWLND D] iOODPL EHDYDWNR]iV HU
befolyásoló
hatást
gyakorol.
A
földtulajdonszerzés
és
V]DEiO\R]iViQ NHUHV]WO DODNXOQDN NL ELUWRNV]HUNH]HW DODSYHW
hazai birWRNV]HUNH]HWYRQDWNR]iViEDQDNXWDWiVFpONLW
a
VHQ
földbérlet
MHOOHP]
L $
]pVHDSROLWLNDLG|QWpVHN
befolyásoló szerepének kimutatása.
1.3.
A vizsgálat adatbázisa és módszerei
1.3.1. Adatbázis
Az Európai Unió birtokszerkezetére vonatkozó információkat az EU statisztikai közleményeiE J\
MW|WWHP
|VV]H
$]
OYDODPLQWKD]DLpVQHP]HWN|]LLURGDOPLIRUUiVRNEyO HJ\HV
YRQDWNR]y LQIRUPiFLyW HOV
WDJiOODPRN
ELUWRNV]DEiO\R]iVL
J\DNRUODWiUD
VRUEDQ D V]DNLURGDOPL IRUUiVRN MHOHQWHWWpN GH
felhasználásra került néhány tagállam birtoktörvénye is.
A magyar birtokszerkezet vonatkozásában a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatbázisa, illetve a hazai szakirodalom jelentette a vizsgálat DODSMiW $ W|UYpQ\L V]DEiO\R]iVVDO NDSFVRODWEDQ D] pYL /9 WHUP
I|OGU
O
szóló törvény mellett néhány bírósági határozat, kollégiumi állásfoglalás is a téma feldolgozását szolgálta.
Az 1999. évi XLVIII. törvény 4. §-a ( Ftv 25/A § és 25/B §) rendelkezett a I|OGKDV]QiODW
N|WHOH]
Q\LOYiQWDUWiVED
földterület – IJJHWOHQO
MRJFtPW
YpWHOpU
O
DPHQQ\LEHQ
D
KDV]QiOW
l és földrészletszámtól – az egy hektárt
18 meghaladja. A 2000. január 1-én hatályba lépett törvény akként rendelkezett, KRJ\ D] H GiWXP HO
WW N|WWHWHWW pV PpJ KDWiO\RV V]HU]
GpVHN HVHWpEHQ
ugyanezen év március 31-LJ NHOO D EHMHOHQWpVW PHJWHQQL ~M V]HU] SHGLJQDSRVKDWiULG
WtUWHO
GpVH
k esetén
DN|WHOH]HWWVpJWHOMHVtWpVpUH
A Zala megyei birtokszerkezet vizsgálatának alapját részben a Zala Megyei )|OGKLYDWDOI|OGKDV]QiODWLQ\LOYiQWDUWiViEyOHJ\V]HU
módszerével nyert adatok, rpV]EHQ NpUG jelentették.
YpOHWOHQV]HU
tYHV IHOPpUpV VRUiQ J\
$ =DOD PHJ\HL I|OGKDV]QiODW HVHWpEHQ D] DGDWJ\
NLYiODV]WiV
MW|WW YiODV]RN
MWpV D ND]HWWiUD
rögzített körzeti nyilvántartások adataira támaszkodva történt. Ez annyit jelent, hogy a településenként - és ezen belül helyrajzi számonként - nyilvántartott I|OGUpV]OHWHNE
O HO
UH PHJKDWiUR]RWW J\DNRULViJJDO W|UWpQW PHJ D I|OGUpV]OHW
–
és ezen keresztül annak használójának – kiválasztása mindig más NH]G
V]iPPDO
történhetett az
$
Q\LOYiQWDUWiVL
DGDWRN |VV]HJ\
UHQGV]HUE
O
NL]iUyODJ
PDQXiOLV
~WRQ
MWpVH $V]HPpO\L D]RQRVtWyND YL]VJiODW HOHMpLJ
nem kerültek megsemmisítésre, ugyanis csak így vált lehetségessé az esetleges LVPpWO
GpVHN NLV]
UpVH D] HJ\HV I|OGUpV]OHWHN KDV]QiOyMiQDN PHJWHNLQWpVHNRU
ugyanis az adott használóra vonatkozó összes körzeti földhasználati adatot PHJNDSMXN $] LVPpWO
GpVHN NLV]
UpVH XWiQ D V]HPpO\L D]RQRVtWiVUD V]ROJiOy
adatok megsemmisítésre kerültek. $ I|OGKDV]QiODWL Q\LOYiQWDUWiVEyO YHWW PLQWiEyO D] LVPpWO N|YHW
HQ HJ\pQL I|OGKDV]QiOy
GpVHN NLV]
UpVpW
és 77 gazdasági szervezet adatai kerültek
feldolgozásra. $ NpUG
tYHN UpV]EHQ D IDOXJD]GiV] LURGiN N|]UHP
N|GpVpYHO UpV]EHQ
saját közvetítés útján jutottak el az egyéni gazdálkodókhoz. Összesen 73 IHOGROJR]iVUDDONDOPDVNpUG
tYNLpUWpNHOpVpUHNHUOWVRU
. Ez azt is jelenti, hogy
19 D
IHOGROJR]iV
HUHGPpQ\H
QHP
WHNLQWKHW
UHSUH]HQWDWtYQDN
I|OGELUWRNYLV]RQ\RN YL]VJiODWiW XJ\DQDNNRU MyO NLHJpV]tW DONDOPDVDN|]YHWOHQpULQWHWWHNWHUP
kialakított
YpOHPpQ\pQHN WHUPHO
tYHV YL]VJiODW
I|OGiUDNUyOELUWRNSROLWLNDLV]DEiO\R]iVUyO
L PRWLYiOWViJiQDN YL]VJiODWiUD (]]HO D
VWDWLV]WLNDL pV I|OGQ\LOYiQWDUWiVEyO J\ KHO\]HWNpSSRQWRVtWiViUDLVOHKHW
NpUG
$
MW|WW DGDWRN HOHP]pVH iOWDO NLDODNtWRWW
VpJQ\tOLN
1.3.2. Vizsgálati módszerek
A szakirodalom elemzése és összevetése a statisztikai, illetve a saját YL]VJiODWRN NHUHWpEHQ J\ PyGV]HUpW $] |VV]HJ\
MW|WW DGDWRNNDO NpSH]WH D GROJR]DW I
YL]VJiODWL
MW|WW DGDWRNEyO D] 06 (;&(/ V]iPtWyJpSHV
programot alkalmazva alakítottam ki az elemzés adatbázisát. A dolgozat témájából
N|YHWNH]
HQ
matematikai-VWDWLV]WLNDL
D
IHQWL
SURJUDP
PyGV]HUHN
iOWDO
DONDOPD]iVD
EL]WRVtWRWW HOHJHQG
HJ\V]HU
EE
YROW
D]
adatfeldolgozáshoz. 0LQG D I|OGKDV]QiODWL Q\LOYiQWDUWiV PLQG D NpUG HOHPH]KHW
WiEOi]DWRNDW NpV]tWHWWHP
ábrák készítésére.
tYHV YL]VJiODW DGDWDLEyO MyO
melyek alkalmasak voltak diagramok,
20 A földhasználati nyilvántartás adatainak elemzése során a megválaszolandó kérdések az alábbiak voltak:
0LO\HQDI|OGKDV]QiODWP
YHOpVLiJV]HULQWLPHJRV]OiVDHJ\pQLJD]GDViJRN
illetve gazdálkodó szervezetek esetén;
Mekkora földterületet használnak az egyéni gazdaságok, illetve a gazdasági szervezetek átlagosan;
0LO\HQ D] HJ\pQL JD]GDViJRN LOOHW
OHJ D JD]GDViJL V]HUYH]HWHN V]iPiQDN
és a földterületnek a megoszlása a földhasználat mérete szerint;
Hogyan alakul az egyéni földhasználók életkor szerinti megoszlása;
$I|OGKDV]QiODWMRJFtPHPLO\HQMHOOHP]
NHWPXWDWD]HJ\pQLJD]GDViJRNpV
gazdasági szervezetek esetén. $NpUG
tYHVYL]VJiODWVRUiQDN|YHWNH]
NpUGpVHNUHNHUHVWHPYiODV]W
Mennyi a gazdaságot irányító személy életkora;
Rendelkeznek-HPH]
Az
egyéni
JD]GDViJLV]DNNpS]HWWVpJJHODJD]GiONRGyN
gazdálkodók
milyen
vállalkozási
formában
folytatják
tevékenységüket;
$ JD]GiONRGy M|YHGHOPpQHN PHNNRUD UpV]H V]iUPD]LN D PH] WHUPHOpVE
A P
JD]GDViJL
O
YHOW I|OGWHUOHW PpUHWH P
YHOpVL iJDL pV D I|OGKDV]QiODW MRJFtPH
hogy alakul;
$VDMiWWXODMGRQ~WHUP
I|OGPLO\HQIRUUiVEyOV]iUPD]LN
0HQQ\LEH NHUO D WHUP
I|OG =DOD
-megyében, milyen árat tartanának
reálisnak a gazdálkodók;
Hogyan ítélik meg a gazdálkRGyN D WHUP rendelkezéseit.
I|OGU
O V]yOy W|UYpQ\ HJ\HV
21
1.4.
A dolgozatban használt fogalmak
A gazdaság, birtok, és az üzem kifejezést gyakran egymás szinonimájaként KDV]QiOMDDJ\DNRUODWV
WRO\NRUD]HOPpOHWLV'RUJDLpVPXQNDWiUVDLIHOKtYMiN
a figyeOPHW DUUD KRJ\ iOWDOiQRV WHUPLQROyJLDL ]
U]DYDU XUDONRGLN H]HQ D WpUHQ
/DORGAI et al, 1999/. Az Agrárgazdaságtani Kutató Intézet már a 60-as években kísérletet tett a fogalmak tisztázására, ennek során javasolták, hogy például vállalatként kerüljenek meghDWiUR]iVUD V]HPpO\LVpJJHO UHQGHONH] H]HNHQ EHOO P
N|G
D
QDJ\REE
PpUHW
MRJL
JD]GDViJRN QDJ\]HPHN D] ]HP SHGLJ D]
WHUPHOpVL pVYDJ\ JD]GDViJL HJ\VpJ PHJMHO|OpVpUH
szolgáljon.
A fogalmak tehát nem ugyanazt a jelenséget fedik le, ezért szükségesnek t
QLN
a dolgozat elején rögzíteni azt, hogy milyen értelemben kerül sor a NpV
EELHNEHQKDV]QiODWXNUD
A földhasználat -HOOHP]
vagy
D I|OG PHJKDWiUR]RWW FpOODO W|UWpQ
LJpQ\EHYpWHOH 6=
&6
GH QHP NL]iUyODJRV IRUPiL D WXODMGRQMRJ J\DNRUOiVD iOWDO
D KDV]RQEpUOHW NHUHWpEHQ W|UWpQ
NDSFVRODWRVMRJRNUDLOOHWYHDP
I|OGKDV]QiODW $ I|OGKDV]QiODW DI|OGGHO
N|GWHWpVUHXWDOyNLIHMH]pV
A birtok, birtoklás jogilag valamely dolog feletti hatalmi helyzet fennálltát jelenti. A hatalmi helyzet származhat a tulajdonjogból, de eredhet abból is, hogy a tulajdonos a birtoklás jogát átengedte a vele valamilyen jogviszonyban álló más személynek (bérlet, haszonélvezet, használat, haszonkölcsön, Np]L]iORJ (EE
O N|YHWNH]
HQ D KDV]QiODW MRJD iOWDOiEDQ GH QHP IHOWpWO
enül
(pl. kézizálognál kizárt) megilleti a birtokost. A rendelkezési jogba tartozó
22 aljogokból a nem tulajdonos birtokos esetében kizárt az elidegenítés, a PHJWHUKHOpV pV NL]iUW OHKHW D KDV]QiODW PiVQDN W|UWpQ EpUEHDGiV LV 6=
iWHQJHGpVH LOOHWYH D
&6 $ GROJR]DW WpPiMiEyO HUHG
WXODMGRQRVpVDKDV]RQEpUO
HQ HOV
VRUEDQ D
ELUWRNOiViYDOV]iPROKDWXQN
A tulajdonost megilleti a birtoklás, a rendelkezés és a használat joga egyaránt. A használat keretében a dolgot használhatja, hasznosíthatja, gyümölcsöztetheti, vagy a használatot másnak átengedheti. A tulajdon lényege az elsajátítás, DEV]RO~W V]HUNH]HW WiUJ\iWNpSH]
MRJYLV]RQ\ DKRO D KDQJV~O\ D WXODMGRQRV pV D WXODMGRQ
GRORJN|]WLYLV]RQ\UHQGV]HUHQYDQPtJPiVV]HPpO\HNHEE
jogviszonyból ki vannaN PHJHQJHG
]iUYD W
OD
UpVUH QHPWHYpVUH YDQQDN N|WHOH]YH $
PHJIRJDOPD]iVEyO N|YHWNH]LN KRJ\ D KDV]QiODW pV D PiVLN NpW
MRJ LV FVDN OHKHW
VpJ QHP N|WHOH]HWWVpJ $ WXODMGRQ WiUJ\iW NpSH]
GROJRW
elidegenítheti, megterhelheti, a birtoklás keretében pedig megvédheti. A I|OGWXODMGRQVSHFLiOLVMHOOHP]
A
földbirtok: A
NNHOOHtUKDWyWXODMGRQIDMWD
köznyelvben
elterjedt
és meggyökerezett kifejezés
gazdálkodási egységet jelent, így nincs összhangban a birtok jogi-közgazdasági fogalmával, mely utóbbi szerint a föOGELUWRN D I|OG KDV]QiODWiQDN OHKHW
VpJH
illetve az arra vonatkozó kötelezettség, amit a jog védelemben részesít. A I|OG ELUWRN IHOHWW UHQGHONH]LN DNiU D WXODMGRQRV DNiU D EpUO
$ OpQ\HJ D
hatalmi helyzet meglétén és nem a tulajdonláson van, azaz természetes, illetve MRJL V]HPpO\ KDWDOPiEDQ iOOy I|OGWHUOHWU
O YDQ V]y pV D GROJR]DWEDQ HEEHQ D]
értelemben kerül használatra. A gazdaság D ELUWRNQiO DQQ\LYDO W|EE KRJ\ QHPFVDN KDV]QiODWL OHKHW
VpJHW
jelent, hanem elszámolási, termelési egységet is. Szervezeti-jogi keret,
23 független a tulajdonviszonyoktól. A köznyelvben azonban a saját tulajdonban iOOy WHUP
I|OGWHUOHWUH pV WHUPHO
alapján,
amely
ugyancsak
HV]N|]|NUH DVV]RFLiOQDN D JD]GDViJ V]y
nem
felel
meg
a
jogi-közgazdasági
jelentéstartalomnak. N V]HULQW FpOV]HU
Egyes szerz
OHQQH D JD]GDViJ NLIHMH]pVW D VDMiW V]HPpO\L
tulajdonban álló családi gazdaságok számára fenntartani, míg a vegyes tulajdonú nagyüzemeket birtoknak nevezni /DOBOS, 2000/. Véleményem szerint a családi gazdaságnak ilyen megközelítése félUHYH]HW H]HN D JD]GDViJRN LV P
YHOKHWQHN EpUHOW I|OGWHUOHWHW V
OHQQH KLV]HQ
W D KD]DL V]DEiO\R]iV
következtében olykor nem is lehet világosan elkülöníteni azt, hogy családi JD]GDViJUyO HJ\pQL JD]GDViJUyO YDJ\ YiOODODWL NHUHWHN N|]|WW P
N|GWHWHWW
gazdaságról van szó. Ezért a gazdaság szót általánosan használom a PH]
JD]GDViJL WHYpNHQ\VpJHW IRO\WDWy EiUPLO\HQ FVDOiGL YiOODODWL YH]HWpV
alatt álló elszámolási egységre. Üzem DODWW YDODPLO\HQ PpUHW WHUPHO PpUHW WHUPHO
pV WXODMGRQ~ JD]GDViJRW pUW 'RERV DKRO D
WHYpN
enységen és nem a tulajdonviszonyokon van a hangsúly. Kisebb
HVHWpQ
D
V]HU]
V]HULQW
D]
]HP
pV
JD]GDViJ
XJ\DQD]W
D
V]HUYH]HWHWMHOHQWL'2%26
Az üzem EU statisztika szerinti meghatározását a tagállamok is általában követik. Így az angol farm, vagy a német gazdaság esetében is olyan önálló technikai-JD]GDViJL
HJ\VpJU
O EHV]pOQN PHO\ HJ\V]HPpO\HV HJ\VpJHV D
QpPHW YHU]Ly V]HULQW ]HPYH]HWpV DODWW iOO pV PH]
JD]GDViJL pVYDJ\
erdészeti terméket a német verzió szerint) terméket állít 2001a/.
HO
6=,/È*<,
24 +DVRQOy D JD]GDViJ KD]DL IRJDOPiQDN PHJKDWiUR]iVD LV PH]
JD]GDViJL
WHYpNHQ\VpJHW IRO\WDWy WHFKQLNDLODJ pV JD]GDViJLODJ NO|QiOOy WHUPHO
HJ\VpJ
Az eltérést az EU tagállamok által követett meghatározástól az egyszemélyes, illetve egységes üzemvezetés kritériumának hiánya adja. Ennek oka, hogy Magyarországon a gazdálkodási egységeknek olyan széles variációja alakult ki, melyek termelési céljuk, technológiájuk, eszközállományuk tekintetében lényegesen különböznek egymástól /LACZKA, 2001/. Az egyszemélyes ]HPYH]HWpVQHN PHJIHOHO
IHOWpWHO YpJO D
-ben módosított földtörvény
kapcsán, a családi gazdaságok szabályozásával került be a magyar szakmai nyelvezetbe. Míg az EU-EDQ
D] ]HPHN HOV
gazdDViJRNDGGLJKD]iQNEDQDPH]
VRUEDQ I
- és részfoglalkozású családi
JD]GDViJLWHUPHOpVPHJKDWiUR]yKiQ\DGiW
DJD]GiONRGyV]HUYH]HWHNSURGXNiOMiNPHO\HNUHiOWDOiEDQMHOOHP] ]HPE
KRJ\W|EE
OiOOQDN
$]]HPpVDJD]GDViJWHKiWN|]HOD]RQRVIRJDOPDNpVDPH]
JD]GDViJL]HP
meghatározásának Európa Unióbeli példáin keresztül belátható, hogy egymás szinonimájaként használhatók. Míg azonban az üzem egyetlen adott termelésielszámolási egységet jelent, addig a gazdaság, mint gazdálkodási egység akár W|EEUpV]]HPE
O SOWDNDUPiQ\WHUPHV]W
]HPiOODWWHQ\pV]W
]HP LViOOKDW
Ilyen esetekben azonban az Európai Unióbeli gyakorlat mindig megköveteli a I
]HPNLMHO|OpVpW
Az üzem fogalmához szorosan kapcsolódik az üzemi kritériumok rendszerének PHJKDWiUR]iVD
különböztet meg:
$
V]DNLURGDORP
DODSYHW
HQ
KiURP
NULWpU
iumrendszert
25 -
az agrárstatisztika üzemi kritériumait,
-
a tesztüzemi rendszer üzemi mérethatárait,
-
az agártámogatásokkal kapcsolatos üzemfogalmat.
Az agrárstatisztika megközelítése alapján a gazdaságnak legalább egy KHNWiU PH]
JD]GDViJLODJ
WDJiOODPDLEDQ
hasznosítható területtel kell rendelkeznie az EU
(OWpUpVHN
WHUPpV]HWHVHQ
HO
IRUGXOQDN
SpOGiXO
Németországban 1999 óta 2 hektár területtel kell rendelkeznie a JD]GDViJQDN LOOHW
OHJ D] (J\HVOW .LUiO\ViJ HJ\HV UpJLyLEDQ KHNWiU D
minimális PpUHW $] ]HPQHN QHP PLQ
VO
WHUPHO
HJ\VpJHN HJ\EHQ D
támogatásokból is ki vannak zárva /VARGA,1997/. Az agrárstatisztika EU-EHOL pVKD]DL]HPLNULWpULXPDLN|]|WWMHOHQW
VHND]
eltérések. A KSH által követett kritériumrendszer jóval kisebb földterülettel is „megelégszik”. Így ma Magyarországon statisztikailag gazdaságnak PLQ
VO
D]
D
J\P|OFV|V V]
WHUPHO O
HJ\VpJ
UpW OHJHO
DPHO\QHN
HUG
WHUP
WHUOHWH
V]iQWy
QiGDV KDODVWy NO|Q
együtt) legalább 1500 m2, vagy gyümölcsös-, ilOHWYH V]
O
NHUW
-külön, vagy
WHUOHWH NO|Q
-
külön vagy együtt legalább 500 m2 /KSH ÁMÖ, 2000/. A gazdaságok földterülete alapján alkalmazott KSH szerinti csoportosítás szerint 30 hektár alatt kisgazdaságokról, 30-300 hektár között közepes PpUHW
JD]GDViJRNUyO KHNWiU IH
disszertációban
az
elnevezéseket
FVRSRUWRVtWiVQDNPHJIHOHO
lett nagygazdaságokról beszélünk. A azonban
nem
a
KSH
szerinti
HQDONDOPD]RPPLYHOH]HNYpOHPpQ\HPV]HULQW
kevéssé alkalmasak a jellegzetességek feltárására. Mind a hazai, mind az EU statisztika jyYDO NLVHEE OpSWpN
ERQWiVEDQ NtVpUL ILJ\HOHPPHO D] ]HPL
szerkezet változását, ezért indokolt hasonló módszer alkalmazása a vizsgálat során.
26
Az EU tesztüzemi rendszere (FADN) más megközelítésben értékeli az üzemeket és a minimális gazdasági méret alapján határozza meg a gazdaság fogalmát. Így minimális gazdasági méret az, amelyet adott régióban meghatározott standard fedezeti hozzájárulás alsó küszöbértékeként megállapítottak /SZILÁGYI, 2001b/. A standard fedezeti hozzájárulás alapján a gazdaság Európai Méret Egységben (European Size Unit) is meghatározható.
(QQHN
PHJIHOHO
HQ
PpUHW
NDWHJyULD
OpWH]LN
$
tesztüzemi rendszer szerinti alsó üzemi mérethatár országonként ugyancsak HOWpU
KDVRQOyDQ
D]
DJUiUVWDWLV]WLNDLODJ
PHJKDWiUR]RWW
PLQLPiOLV
üzemmérethez. Portugáliában 1 ESU, Hollandiában 16 ESU a minimális méret, a többi tagállam esetében e két érték között határozták meg azt.
Az
agrártámogatásokra
való
jogosultság
alsó
határa
bizonyos
növénykultúrák esetén 0,3 ha-os táblaméret, földalapú támogatás esetén 0,1 KDWHUP
WHUOHWV]NVpJHV
Az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet (AKII) a mérethatárok elkülönítésére helyezi a hangsúlyt és jelen munka az intézet által javasolt elnevezések helyes használatára törekszik. Ugyanakkor meg kell jegyezni, KRJ\ V]iPRV V]HU]
DONDOPD] PiV NDWHJRUL]iOiVW )RQWRV IH
ladat lenne a
szakma által általánosan elfogadott méretkategóriák kialakítása és következetes alkalmazása. Mindaddig amíg ez nem történik meg, az elnevezések nem közvetíthetnek olyan információt, amelyre alapozva pontos következtetéseket vonhatnánk le, vagy helytálló véleményt alkothatnánk. Az AKII ajánlása szerinti üzemi-vállalati kereteket összefoglalóan közli az 1. ábra.
27 1. ábra $PH]
JD]GDViJLWHUPHOpV]HPL
1HP ]HPV]HU ]|WWPH]
-vállalati keretei
Ki]N|UOL WHUPHOpV NHGYWHOpVE
FpO~
VpV
vállalkozások) Társas vállalkozások
MRJLV]HPpO\LVpJ
JD]GDViJL 0H]
vállalatok
közgazdasági termelés
0DJiQWHUPHO
N
Egyéni gazdaságok
PHOOpNIRJODONR]iV~NLVHJtW
gazdaságok )
O
megélhetési 5pV]PXQNDLG
)RUUiV $.,, 0H]
O (EE
JD]GDViJ
IRJODONR]iV~FVDOiGLJD]GDViJRN
0H]
PH]
JD]GDViJ´
JD]GDViJL
JD]GDViJL
JD]GDViJLV]|YHWNH]HWHN
.RUOiWROWIHOHO
VVpJ
WiUVDViJRN
Részvénytársaságok Közhasznú társaságok, alapítványok, kísérleti és tangazdaságok
JD]GDViJXQN ]HPL UHQGV]HUH D] (8 WDSDV]WDODWDLQDN WNUpEHQ
1999 $] iEUiKR] NDSFVROyGYD D] DOiEEL PHJiOODStWiVRN WHKHW
N D GROJR]DW
fogalomhasználatával kapcsolatban: $ GROJR]DW HOV I|OGEpUO
L
NO|QtWKHW
VRUEDQ D] HJ\pQL JD]GDViJRN I|OGKDV]QiODWiW I|OGW
SR]tFLyLW NHO
WDQXOPiQ\R]]D
(]HQ
EHOO
jövedelem szerzéséért folytatott, „Szociális
magánvállalkozások Betéti társaságok, nem MRJLV]HPpO\LVpJ társaságok 0H]
NLHJpV]tW
D]
DOiEEL
ulajdonosi, NDWHJyULiN
28 A házkörüli gazdaság mérete kisebb, mint egy hektár szántó, vagy 0,2 hektár ültetvény, illetve 400m2YHJYDJ\IyOLDDODWWLWHUP A
UpV]PXQNDLG
WHUOHW
V YDJ\ PHOOpNIRJODONR]iV~ NLVHJtW
JD]GDViJ D] HO
]
mérethatároknál nagyobb, de szántóterülete nem haladja meg az 5 hektárt, ültetvényterülete kisebb 1 hektárnál, illetve kevesebb mint 1000 m2 üveg, vagy IyOLDDODWWLWHUP
WHUOHWWHOUHQGHONH]LN
A családi gazdaságokra az AKII által javasolt mérethatárokat ( legfeljebb 30 hektár szántó, 3 hektár ültetvény, illetve 5000m2 üveg, vagy fólia alatti terület) a 2002-ben hatályba lépett új kormányrendelet nem vette figyelembe. A 30 hektár szántóban meghúzott mérethaWiU XJ\DQDNNRU DODFVRQ\QDN W JD]GiONRGiVL M|YHGHOPH] FVDOiGLJD]GDViJiOWDOP PHJKDODGy WHUP
szerint
nem
VpJL YLV]RQ\RN N|]|WW $] ~M MRJV]DEiO\ DODSMiQ
YHOWWHUP
WHUOHWIHOV
KDWiUDKHNWiUOHKHW$]H]W
I|OGWHUOHW HVHWpQ D FVDOiGL JD]GDViJ D KDWiO\RV
részesülhet
QLN D PDL
a
gazdaságtípusra
kialakított
szabályozás
kedvezményes
hitelkonstrukciókból és támogatásokból. A családi gazdaság tehát nem méret, hanem jogi státus szerinti besorolást jelent. A PH]
JD]GDViJLPDJiQYiOODONR]iV
tulajdonosa a nagyobb méret folytán, vagy
HJ\pE PHJIRQWROiVRN PLDWW YiODV]WMD H]W D IRUPiW $ KDWiO\RV WHUP
I|OG
törvény értelmében legfeljebb 300 hektár saját tulajdonú és 300 hektár bérelt WHUOHWHWP
A
YHOKHW
PHJpOKHWpVW VHJtW
JD]GDViJRN
esetében a gazdálkodó általában a házkörüli
JD]GDViJ PpUHWpW QHP PHJKDODGy WHUOHWHW P
YHO $] HEEH D N|UEH VRUROKDWy
gazdálkodók nagy részét a piaci viszonyok nem érintik, agrártámogatásban nem részesülnek, mert az ehhez szükséges adminisztratív munkát általában nem képesek elvégezni. Kivételt jelenthetnek a zöldség- gyümölcs-, YLUiJWHUPHO
NYDODPLQWEL]RQ\RViOODWLWHUPpNHNHW SOPp]WHMWRMiV HO
gazdaságok, melyeket érinthetik a piaci változások /KOVÁCS, 2001/.
iOOtWy
29 $ V]DNLURGDORPEDQ HO KHO\]HW
IRUGXOy V]RFLiOLVPH]
JD]GDViJ
ODNRVViJ VDMiW V]NVpJOHWUH W|UWpQ
a szociálisan hátrányos
pOHOPLV]HU HO
-
iOOtWiViW MHOHQWL
állami támogatási programok keretében /KOVÁCS, 2001/. A települési önkormányzatok által folyósított támogatás az az elválasztó vonal, amely a házkörüli gazdaságot a szoFLiOLVPH] $ PH] I
JD]GDViJWyOHOYiODV]WMD
JD]GDViJL ]HPHNHW D M|YHGHOHPV]HU]pV MHOOHJH DODSMiQ QHYH]KHWMN
IRJODONR]iV~DNQDN LOOHWYH PHOOpNIRJODONR]iV~DNQDN )
IRJODONR]iV
esetében
a gazdaság, üzem tulajdonosa munkaidejének legalább 50%-át a saját üzemében tölti, továbbá az üzemi jövedelem legalább 50%-D PH] WHYpNHQ\VpJE UpV]PXQNDLG
O V]iUPD]LN $ I
IRJODONR]iV~ ]HP HJ\DUiQW OHKHW WHOMHV YDJ\
EHQIHQQWDUWRWW]HP
$] KD I|OGWHUOHWQpO NHYHVHEEHW P
gazdaViJ MHOOHP]
JD]GDViJL
YDJ\
D
W|USHJD]GDViJ
YHO
WHUPHO
HOQHYH]pVW
N HVHWpEHQ D Ki]N|UOL KDV]QiORP
$ODSYHW
MNQHN WDUWRP KRJ\ VDMiW V]NVpJOHWUH WHUPHOQHN pV iOWDOiEDQ QHP
jelennek meg termékeikkel a piacon. Az egy és öt hektár közötti V]iQWyWHUOHWWHO UHQGHONH]
JD]GDViJRNDW NLV SDUDV]WL JD]GDV
UpV]PXQNDLG
NLVHJtW
V
YDJ\
JD]GDViJQDN
ágnak, illetve
QHYH]HP
7HUPpNHLN
megjelenhetnek a piacon, de a személyes, családi jövedelemnek csak töredékét biztosítják. Az öt hektáron túli gazdaságoknál az elnevezésbeli kategorizálás nehéz, hiszen 100 hektárig az EU statisztika 5 kategóriát hozott létre. Ezek között nem alakítottam ki megkülönböztetést - N|]HSHV PpUHW
JD]GDViJRN
csoportjába tartozónak veszem valamennyit -, annak ellenére, hogy nyilván igen tág mérethatárokról van szó. 100 hektár fölött viszont a nagygazdaság elnevezés helytálló. $ PH]
JD]GDViJL ]HP NLIHMH]pV DODWW PHJKDWiUR]RWW P
V]DNL
-gazdasági
egységet értek, melynek lényegi vonása az egységes üzemvezetés. Egyes
30 esetekben az üzem szinonimájaként használom – különösen az Európai Unió birtokszerkezetének jellemzésekor – a farm szót.
31
2.
SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS
2.1.
A földhasználat jellegzetességei
Bármilyen típusú fejlesztést is kíván megvalósítani az agrárpolitika a földhasználati viszonyok terén ez csak úgy lehetséges, ha világos képet alkotott D]RN KHO\]HWpU
O P
|VV]HIJJQHN D PH]
N|GpVpU
O $ I|OGKDV]QiODW NpUGpVHL YLV]RQW V]RURVDQ
JD]GDViJL WHUPHOpV MHOOHJ]HWHVVpJHLYHO $ JD]GiONRGiV
UHQGV]HUH WHFKQLNDL HPEHUL YDODPLQW LQWp]PpQ\L WpQ\H]
(1. melléNOHW (]HNDWpQ\H]
FVRSRUWRNDWpUpVLG
N KDWiViUD DODNXO NL
NO|QE|]
V]HJPHQVHLEHQ
egymás közti kölcsönhatásaik eredményeként sajátos, speciális körülményeket WHUHPWHQHN D PH]
JD]GDViJL WHUPHOpV V]iPiUD +D SHGLJ H]HN D WpQ\H]
N D
földrajzilag meghatározott térségben huzamosabb ideig fennmaradnak, akkor elmondhatjuk, hogy a kialakult rendszer hosszú távú adaptációs folyamat eredményeként idomult ehhez a környezethez. Norton és Alwang szerint a mindenkori gazdálkodási rendszert meghatározó WpQ\H]
N ERQ\ROXOW |VV]HIJJpVEH
$WpQ\H]
n állnak egymással /NORTON; ALWANG,
NW|EEVpJHQHPEHIRO\iVROKDWyD]HJ\HVJD]GiONRGyNiOWDO$
I|OGKDV]QiODWL UHQGV]HUHN LV D JD]GiONRGiV UHQGV]HUpW EHIRO\iVROy WpQ\H] N|]|WW V]HUHSHOQHN N|]HOHEEU
O D SROLWLNDLODJ PHJKDWiUR]RWW WpQ\H]
$ NLDODNXOy I|OGKDV]QiODWRW HU
N
L
között.
VHQ EHIRO\iVROMD D SROLWLND DPHO\QHN VLNHUH
D]RQEDQ DWWyO IJJ KRJ\ D JD]GiONRGiVUD KDWy |VV]HV W|EEL WpQ\H]
W
figyelembe veszi-e. $
UDFLRQiOLV
I|OGKDV]QiODW
PHJKDWiUR]iViW
QHP
LJpQ\O
PH]
rendszerekkeO D GROJR]DW QHP IRJODONR]LN LO\HQHN PLQGHQHNHO JD]GiONRGiV DPHO\ OHKHW URWiFLyV LOOHW
OHJ PLJUiFLyV MHOOHJ
JD]GDViJL
WW D] pJHWpVHV
YDJ\ D QRPiG
pásztorkodás, mely lehet félnomád, illetve teljesen nomád /DUCKHAM;
32 MASEFIELD, 1970/. A racionális földhasználat kérdései ugyanis csak a letelepedett gazdálkodás esetében nyerik el fontosságukat. Ez utóbbi kategória V]iPRVOHKHWVpJHVWtSXVWPDJiEDQIRJODODYHJ\HVWtSXV~UHQGV]HUHNW
OLQGXOYD
az intenzív egyéves kultúrák termesztésén át, az intenzív, vagy extenzív állaWWHQ\pV]pVUHQGV]HUHLQNHUHV]WOD]pYHO
NXOW~UiNLJ
$ JD]GiONRGiVL UHQGV]HUHN QHP VWDWLNXV NpS]
GPpQ\HN KDQHP IRO\DPDWRVDQ
YiOWR]QDN DONDOPD]NRGQDN D]
N|UQ\H]HW NLKtYiVDLKR] ËJ\ D
PH] M|Y
NHW N|UOYHY
JD]GDViJ D] DJUiUWHFKQROyJLiN pV D I|OGKDV]QiODW
változatossága a
EHQ WRYiEE IRNR]yGKDW KRJ\ D] HJ\UH V]pOHVHEE N|UEHQ HOIRJDGiVUD OHO
W|EEV]LQW
FpONLW
]pVHNHW EHW|OWVH 1HP OpWH]LN HJ\HWOHQ LGHiOLV WtSXVNpQW
GHILQLiOKDWyUHQGV]HU(J\HVV]HU]
NV]HULQWDPH]
köztes szHUYH]HWHLN SLDFL RULHQWiFLyMD D M|Y QHP MHOHQW PDMG QDJ\REE HJ\|QWHW
JD]GDViJLWHUPHO
NLOOHWYH
EHQ Q|YHNHGQL IRJ H] D]RQEDQ
VpJHW D WHUPHOpVL WHFKQLNiNEDQ YDJ\ D
I|OGKDV]QiODWEDQ 5$%%,1*( HW DO %iU PH] YiOWR]DWRVViJD WRYiEE Q|YHNHGKHW DODSYHW
YiOW
JD]GDViJL UHQGV]HUHN
ozásoknak kell lejátszódnia
minden esetben: A víz és tápanyagok pazarló kezelését vissza kell szorítani, a PH]
JD]GDViJ I|OGKDV]QiODWiW W|NpOHWHVtWHQL NHOO HJ\~WWDO D NiURV N|UQ\H]HWL
hatásokat a minimumra kell csökkenteni. Az IUCN /Természetvédelmi Világszövetség/, az UNEP /Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programja/, valamint a WWF /Világ Természetvédelmi Alap/ közös kiadású programja a PH]
JD]GDViJJDO NDSFVRODWEDQ D IHQQWDUWKDWy IHMO
RUV]iJWyO D PHJNtYiQMD D PH]
JD]GDViJL WHUOHW
V]ROJiOy VWUDWpJLiN pV WHUYHN NLDODNtWiViW D P KDV]QiODWiQDN HOOHQ JD]GDViJL |V]W|Q]
GpV pUGHNpEHQ PLQGHQ
optimális hasznosítására
WUiJ\iN pV Q|YpQ\YpG
V]HUHN
U]pVpW D JpQNpV]OHWHN YpGHOPpW D] LGH NDSFVROyGy
N KHO\HV DONDOPD]iViW $ SURJUDP pUWHOPpEHQ D QHP]HWL
stratégiáknaN PHJ NHOO DNDGiO\R]QLXN D OHJMREE WHUP
I|OGHN iWDODNtWiViW QHP
33 PH]
JD]GDViJL FpO~ WHUOHWHNNp NL NHOO DODNtWDQL D] LQWHJUiOW Q|YpQ\YpGHOHP
rendszerét /IUCN; UNEP, WWF, 1991/ $ YHJ\HV PH] HO
ökonómiai
JD]GDViJL UHQGV]HU SRWHQFLiOLV DJURQyPLDL N|UQ\H]HWL pV
Q\|NNHO UHQGHONH]LN V]HPEHQ D VSHFLDOL]iOW UHQGV]HUHNNHO
szemben – erre a megállapításra jutottak Bos és munkatársai Hollandiai vizsgálatuk során. Úgy találták, hogy ezekben a gazdaságokban a munkajövedelem 25 %-NDO Q|YHNHGHWW DPLE
O PLQWHJ\ PDJ\D
rázható a
magasabb hozamokkal, a maradék 30 %-os növekedés viszont az alacsonyabb költségek eredménye volt. Megállapításuk szerint a vegyes gazdálkodási UHQGV]HUE
O
~J\
pUKHW
HO
PDJDVDEE
M|YHGHOHP
KRJ\
N|]EHQ
D
környezetkárosítás nem fokozódik /BOS, 2000/. 0LYHO
D
I|OGKDV]QiODWRW
PLQW
HOV
VRUEDQ
SROLWLNDLODJ
PHJKDWiUR]RWW
rendszeralkotó elemet fogom fel, ezért indokolt a politikai rendszer hatásainak közelebbi vizsgálata, ehelyütt csak általános jelleggel.
2.2.
A politikai rendszer befolyásoló szerepe a földhasználatra
A politikai rendszer megszabhatja azt, hogy a földhasználat tulajdonosi, közösségi,
vagy
bérleti
keretben
PHJKDWiUR]KDWMD D NLDODNXOy PH]
történjen,
ezáltal
önmagában
is
JD]GDViJL UHQGV]HU YRQiVDLW $ I|OG SLDFL
értékét befolyásoló politikai döntések ösztönözhetik, vagy éppen gátolhatják a földterülethez kapcsolódó beruházásokat. Természetesen a földhasználat körén OiWV]yODJ NtYO HV
G|QWpVHN LV DODSYHW
KDWiVW J\DNRUROKDWQDN D NLDODNXOy
földhasználatra, és ezen keresztül az agrárrendszerre: Az árpolitikák, melyek PHJKDWiUR]RWW WHUPpNHNHW HO
Q\EHQ UpV]HVtWHQHN PiVRNNDO V]HPEHQ YDJ\
HJ\HV LQSXWRN IHOKDV]QiOiViW HU
WHOMHVHQ WiPRJDWMiN DODSYHW
HQ EHIRO\iVROMiN
azt, hogy milyen növényeket termelnek, állatokat tenyésztenek a gazdálkodók,
34 milyen hoVV]~ LG
Q iW WHUPHV]WLN WHUPHOLN D] DGRWW WHUPpQ\W WHUPpNHW V W D
JD]GiONRGyN SLDFFDO YDOy LQWHUDNFLyMiUD LV KDWiV J\DNRUROQDN $ QpSV
U
VpJHW
EHIRO\iVROy QpSHVVpJSROLWLNDL SURJUDPRN LV V]HUHSHW MiWV]KDWQDN D OpWUHM|Y PH]
JD]GDViJL UHQGV]HU MHOOHJ]HWHVVpJHLEHQ %26(583 6=
&6 HW DO
1997; MEDVITZ et al, 1999/. A politika agrárrendszert befolyásoló MHOHQW
VpJpUH D] (XUySDL 8QLy .|]|V $JUiUSROLWLNiMDD] HJ\LN OHJLVPHUWHEE pV
OHJW|EEHW LGp]HWW SpOGD )DUNDVQp $QJOLDL WDSDV]WDWRN DOFtPHW YLVHO
PXQNi
ja
részletesen elemzi azt, hogy a CAP rendelkezései milyen mértékben befolyásolták az Egyesült Királyság agrárrendszerét /FARKASNÉ, 1999/. A V]HU]
PXQNiMiEDQ
IHOKDV]QiOiViW I
PHJiOODStWRWWD KRJ\
PHJKDWiUR]y
WpQ\H]
N
D
N|]O
PH] D]
JD]GDViJ D
HU
IRUUiVDLQDN
grárpolitika játszotta a
V]HUHSHWNLPXWDWWDKRJ\D&$3pVDSLDFLYLV]RQ\RNYiOWR]iViUDDIDUPHUHN
UHDJiOiVD
IDUPMXN
PpUHWH
V]HULQW
HOWpU
D
NLVPpUHW
JD]GDViJRN
D
területegységre jutó nettó jövedelem, a nagyobbak a területegységre jutó profit maximalizálására törekednek. $] (8 .|]|V $JUiUSROLWLNiMD pV D N|UQ\H]HWL KDWiVRN N|]HOHEEU N|UQ\H]HWYpGHOPL SURJUDPRN D NHGYH]
O D] DJUiU
-
WOHQ DGRWWViJ~ WpUVpJHNUH YRQDWNR]y
tervezetek, a horizontális szabályozás és a piacpolitikák speciális elemeinek földhaszniODWWDO
|VV]HIJJ
NpUGpVHLW HOHP]LN PXQNiMXNEDQ %RUFKDUG pV
munkatársai /BORCHARD et al, 1999./. A nemzeti, általános politikák uniformizált alkalmazása egyes régiók esetében akár káros következményekkel is járhat, ezért nagyon fontos az általános politikD KHO\L YLV]RQ\RNKR] W|UWpQ DGDSWiOiVD $] tU NRUPiQ\ HUG HJ\PiVWyO
HOWpU
VtWpVL SURJUDPMiQDN IRJDGWDWiViW ËURUV]iJ NpW
MHOOHJ]HWHVVpJHNNHO
EtUy
N|U]HWpEHQ
YL]VJiOy
NXWDWiV
megállapításai figyelemreméltóak. A kormányjavaslat értelmében a jelenleg a földterület 9%-iW HOIRJODOy HUG D NpW N|U]HWEHQ IHOW
Q
WHUOHWHW
-ra meg kell duplázni. A javaslat
HQ HOOHQWpWHV YpOHPpQ\HNHW KR]]iiOOiVW YiUDNR]iVRNDW
35 YiOWRWW NL $] HJ\LN N|U]HWEHQ PHO\ KRVV]DEE HUG
JD]GiONRGiVL P~OWUD WHNLQW
vissza, a gazdák lelkesedéssel vették tudomásul a javaslatot, míg a másik, NLIHMH]HWWHQ DJUiU MHOOHJ KtUKH]
$
V]HU]
N
N|U]HWEHQ HJ\pUWHOP
DUUD
D
N|YHWNH]WHWpVUH
HQ NULWLNXVDQ YLV]RQ\XOWDN D MXWRWWDN
KRJ\
UHJLRQiOLVDQ
alkalmazható politikák, stratégiák kidolgozására van szükség inkább, mintsem olyan általános szabályokra, melyeket igazítás nélkül hajtanak végre nemzeti szinten /O’LEARY; MCORMACK, 2000/.
2.3.
A racionális földhasználati rendszer
$ I|OGKDV]QiODW OHKHWVpJHV WtSXVDL DWWyO IJJ PLO\HQPLQ 6]
FV
HQ DODNXOWDN NL KRJ\ D I|OGH
t
VpJpEHQKDV]QRVtWRWWiNDPLQGHQNRULIHOKDV]QiOyN
V]HULQW
D
I|OG
DODSYHW
HQ
KiURP
IXQNFLyW
W|OW
EH
HJ\
társadalomban: a nemzet létezésének alapja, a termelés tárgyi alapja és HV]N|]HLOOHW
OHJWpUEHOLEi]LV
$UHQGHOWHWpVV]HU
KDV]QiODWN|UpEHQDV]HU]
JD]GDViJL HUG
PHJNO|QE|]WHWL
-
DPH]
-
az ásványvagyon kistermeléshez szükséges területlekötést,
-
a vízgazdálkodási célú területlekötést,
-
a feldolgozóipari termelés területigényét valamint a szolgáltató szféra
- és vadgazdálkodási) célú földhasználatot,
földterület-igénybevételét, -
a rekreációs célú területlekötést.
+D]iQNYRQDWNR]iViEDQDIHOVRUROWKDV]QRVtWiVLPyGRNDN|YHWNH]
mutatják: 0H]
JD]GDViJLFpO~KDV]QRVtWiV
89,8%
Ásványvagyon kitermelés
0,2%
Vízgazdálkodás
1,9%
PHJRV]OiVW
36
Ipari termelés
0,7%
Tercier célú igénybevétel
6,7%
Rekreációs célú igénybevétel
0,7%
Összesen 6=
100%, azaz 93.036,14 ezer hektár
&6
Magda földhasználati rendszer alatt a földfelszín igénybevételének használati célok szerinti megoszlását, valamint az egyes használatokhoz tartozó tevékenységek gazdasági hatékonyságát érti /MAGDA, 1999/. $
PH]
JD]GDViJL
FpO~
I|OGKDV]QiODW
I|OGKDV]QiODWWyOMyOHONO|QtWKHW
VSHFLiOLV
D]
PH]
7HUPHO
JD]GDViJL
WHUPHOpV
W|EEL
WtSXV~
VDMiWRVViJRNNDOtUKDWyOH(]HND
sajátosságok
D V]DNLURGDORP iOOiVSRQWMD V]HULQW PLQG DUUD YH]HWKHW D
|VV]HV
V]tQWHUH
KDQHP
N YLVV]D KRJ\ QHPFVDN
DQQDN
HV]N|]H
LV
D
I|OG
HV]N|]NpQW UHQGNtYO VSHFLiOLV WXODMGRQViJRNNDO UHQGHONH]LN HJ\UpV]W
mennyisége állandó, ebb ~MUDQHPWHUPHOKHW
ODGyGyDQDNtQiODWPHUHYPiVUpV]U
OKHO\KH]N|W|WW
VDMiWRVWHUPpNHQ\VpJJHOEtUPHO\UiIRUGtWiVVDOIRNR]KDWy
és elpusztíthatatlan, bár ezt az utóbbi jellegzetességet nem kezelhetjük abszolút dogmaként. $ PH]
JD]GDViJL FpO~ I|OGKDV]QiODW V]tQWHUH D NO|QE|]
iOOy WHUP WHUP
YHOpVL iJDNEyO
I|OGWHUOHW LOOHWYH PLYHO D KD]DL V]DEiO\R]iV VDMiWRVViJDL IRO\WiQ D
I|OGNpQW FVDN NOWHUOHWHQ HOKHO\H]NHG
D]RQRV
P
NH]HOpVW
tU
HO
D
V]DEiO\R]iV
LQJDWODQ M|KHW V]iPtWiVED H]]HO D]
HJ\pE
PH]
JD]
dasági célú
földhasznosítások vonatkozásában (belterületen, illetve a ma már elvileg nem OpWH] PH]
GH D J\DNRUODWEDQ PpJ NDWHJyULDNpQW KDV]QiOW ]iUWNHUWEHQ W|UWpQ JD]GDViJLWHYpNHQ\VpJ
37
6]
FV pV 0DJGD V]HULQW D PH]
V]HPSRQWV]HULQWHOHPH]KHW
-
$WHUP
Ma már számos ország speciális számítógépes
UHQGV]HUW
Q|YpQ\WHUPHV]W
hét
I|OGWpUEHQLOHtUiVD
Q\LOYiQWDUWiVL
JD]GDViJL I|OGKDV]QiODWL DOUHQGV]HU
P
WHUOHWHN
N|GWHW
V]DWHOOLW
$]
(J\HVOW
IHOYpWHO
DODS~
ÈOODPRNEDQ
D
MHOOHJ]HWHVVpJHLE
O
kiindulva modellezték a haszonnövény-takaró változását 1850-1992 között Észak-Amerika területén / RAMANKUTHY; FOLEY, 1999/. -
$ WHUP
I|OG PLQ
VpJH 6RN |VV]HWHY
V MHOOHP]
PHO\HW OHJHOWHUMHGWHEE
gyakorlati- gazdasági mutatóként ma az aranykoronában kifejezett kataszteri tisztD
M|YHGHOHP IHMH] NL $] DUDQ\NRURQD pUWpN KiURP I
WpQ\H]
I|OGQHN
QHN
D
D
UiIRUGtWiVQDN
pV
D
WHUPpQ\iUDNQDN
D]
összefüggésbe-hozásán alapszik. -
$
PH]
PXQNDHU
JD]GDViJL DWHUP
WHUPHOpV
LQSXWMDL
6]iPtWiVED
I|OGD]OWHWYpQ\HND]pSO
YHHQG
LQSXWRN
D
etek, az építmények, a gépek
és berendezések, az állatállomány, a termeléshez szükséges anyagok, a SpQ]HV]N|]|NEHQUHQGHONH]pVUHiOOyW
-
$PH]
-
A termelés outputjai:
JD]GDViJLWHUPHOpVLIRO\DPDWRNV]HUYH]pVH (]HN D KR]DPRN QDWXUiOLV PXWDWyL D I
iUDLDWHUPHOpVLpUWpNLOOHW
-
A
NH
termelési
folyamatok
EE WHUPp
kek
OHJDM|YHGHOHP
közti
kapcsolatok,
valamint
a
termelés
eredményessége és versenyképessége.
Laczkó arra hívja fel a figyelmet, hogy a földhasználat értelmezésében a környezeti hatások vizsgálatának és figyelembevételének is helyet kell kapnia. Az így kialakult geokultúra koncepció lényegét az adja, hogy az ökológiai WpQ\H]
NHWDPH]
-pVHUG
JD]GDViJLWHUPHOpVDODSYHW
WpQ\H]
LNpQWNH]HOL+D
38 SHGLJ H]W WHVV]N DNNRU D PH]
JD]GDViJL WHUPHOpV pV D N
|VV]HNDSFVROyGy WHYpNHQ\VpJJp
YiOQDN
PH]
JD]GDViJ
pV
N|UQ\H]HWJD]GDViJ
$
örnyezetvédelem
KDJ\RPiQ\RV
V]HUYHV
HJ\VpJHW
V]HPOpOHWUH pStWHWW IHMOHV]WpVL NRQFHSFLy SHGLJ YpJV
QHP
DONRW
LSDUV]HU
D]
HUUH
D
VRURQ D UHJLRQiOLV
szemlélet egyik változata, illetve az általános gazdaságpolitika keretében, HOV
VRUEDQDNHGYH]
WOHQWHUPpV]HWLDGRWWViJ~WiMDNpVWpUVpJHNOHKHW
VpJHLQHN
a komplex felmérésében, fejlesztésében játszhat sajátos szerepet /LACZKÓ, 1998; POLASKY, DOREMUS, 1998/.
2.4. $WHUP
Földtulajdon-földbérlet általános kérdései I|OGWXODMGRQQDNLOOHWYHDI|OGEpUOHWLIRUPiNQDNV]iPRVWtSXVDOpWH]LND
YLOiJRQ $ NO|QE|]
PHJROGiVRN YLVV]DWNU|]LN D W|UWpQHOPL KDWiVRNDW D
fejlettség adott szintjét, a kulturális és politikai rendszerek, a tranzakciós köOWVpJHN
pV V]iPRV PiV WpQ\H]
földtulajdonosi-]HPWXODMGRQRVL
KDWiViW $ WHOMHVVpJ LJpQ\H QpONO D
UHQGV]HU I
EE V]HUHSO
LNpQW PHJHPOtWKHW
N
/Wortman és Cummings nyomán/: -
A családi gazdaságok melyek lehetnek: -
Önellátó típusúak, ahol a megtermelt output nagy része a farmon kerül HOIRJ\DV]WiVUD D FVDOiGWDJRN EL]WRVtWMiN D PXQNDHU WHUPHOpV
pO
PXQND
LJpQ\H
PDJDV
$
FVDOiGL
V]NVpJOHWHW pV D
V]NVpJOHWHQ
IHOOL
mennyiség eladásra kerülhet. -
.HUHVNHGHOPL
megtermelt
IRUJDORPUD
termékek,
WHUPHO
FVDOiGL
termények
zömét
JD]GDViJRN
értékesítik.
PHO\HN
A
D
fejlett
országokban ezek a gazdaságok nagymértékben gépesítettek, és csak NLV PpUWpNEHQ YHV]QHN LJpQ\EH QHP FVDOiGWDJ PXQNDHU RUV]iJRNEDQ D] LO\HQ WtSXV~ JD]GDViJRN P
W $ IHMO
N|GWHWpVH iOWDOiEDQ
G
– a
39 nagyobb éO
PXQNDLJpQ\ PLDWW
– PDJDVDEE DUiQ\~ EpUHOW PXQNDHU
bevonásával történik. Az egyes országok szabályozása határozza meg, hogy a családi gazdaság hány állandó munkavállalót foglalkoztathat a család tagjain kívül. A hatályos magyar szabályozás szerint ez akár KiURP
I
iOODQGy
DONDOPD]RWWDW
LV
MHOHQWKHW
$
QDJ\
FVDOiGL
gazdaságoknál gyakori jelenség, hogy a tulajdonos nem a farmon lakik, KDQHPIL]HWHWWPHQHG]VHUUHEt]]DDQDSLP
-
A P
W
NHHJ\HVtW
N|G
WtSXV~
N|GpVLUiQ\tWiViW
társaságok, az általában részvénytársasági formában
QDJ\JD]GDViJRNJ\DNUDQNRUOiWR]RWWV]iP~WHUPpNHWiOOtWDQDNHO
nagy mennyiségben. Saját marketing (beleértve a feldolgozást is) UHQGV]HUUHO EtUQDN D] HVHWHN W|EEVpJpEHQ (OV MHOOHP]
VRUEDQ D IHMOHWW iOODPRNUD
MHOHQOpWN GH V]iPRV WtSXVXN OpWH]LN D IHMO
G
RUV]iJRNEDQ LV
/Például latin-amerikai országok gyümölcsültetvényei/ -
Az állami gazdaságokiOWDOiEDQQDJ\D]iOODPWXODMGRQiEDQOpY P
N|GWHWHWWEpUHOWPXQNDHU
MHOOHP]
pVD]iOWDO
WIRJODONR]WDWy]HPHN(UUHDWtSXVUDJ\DNUDQ
OHKHW D KLiQ\RV DONDOPDWODQ |V]W|Q]
UHQGV]HU pV D NHYpVVp
megalapozott döntések meghozatala. -
Az ún.
FVRSRUW WtSXV~ V]HPpO\HJ\HVtW
JD]GDViJRN
valamilyen közösség
által irányított farmok, ahol a csoportba tartozó személyek közösen döntenek a gazdaságot irányításáról és végzik a gazdasággal kapcsolatos WHHQG
NHW PDMG D WHYpNHQ\VpJE
O V]iUPD]y M|YHGHOHP IHORV]WiVUD NHUO D
tagok között. Ilyenek az izraeli kibucok, a szövetkezetek. /WORTMAN; CUMMINGS, 1978/ A föld bérleti formában, vagy egyéb jogcímen törtéQ
P
YHOpVH LV V]iPRV
variációt mutat. A családi gazdaságok bérbeadhatják területük egy részét, vagy
40 akár a teljes gazdaságot. Ezt megtehetik készpénz ellenében, vagy a WHUPpQ\E
O EHYpWHOE
O M|YHGHOHPE
O YDOy UpV]HVHGpV IHMpEHQ 9DODPHO\
gazdálkodónak megengedheti a család, hogy munkaerejéért cserében a tulajdonos földjének egy részén önmaga gazdálkodjon. Néhány országban a IDOXN|]|VVpJ D W|U]V YDJ\ D NRUPiQ\ WXODMGRQiEDQ iOO WHUP
I|OG pV DQQDN
használatát átengedi az egyes családoknak. A földbérleti megállapodás típusa befolyásolja a földhasználót és a I|OGWXODMGRQRVW WHUKHO
NRFNi]DWRW pV pULQWL D WUDQ]DNFLyV N|OWVpJHNHW LV $
részes (feles) bérlet például megosztja a termelés kockázatát a földtulajdonos pVDI|OGEpUO
N|]|WWPtJDNpV]SpQ]HVEpUOHWDEpUO
UHKiUtWMDDNRFNi]DWRW$]
utóbbi viszont a földtulajdonos tranzakciós költségeit is csökkenti, mivel a részes bérlet esetén a tulajdonos saját érdekében kénytelen figyelemmel kísérni a földhasználatot és a megtermelt termény mennyiségét is szükségV]HU HOOHQ
UL]QLH NHOO 5pV]HV EpUOHW HVHWpQ D EpUO
HQ
NHYpVVp YDQ DUUD |V]W|Q|]YH
hogy pótlólagos ráfordításokat – SpOGiXO WRYiEEL P
WUiJ\iW
– alkalmazzon,
hacsak a földtulajdonos nem vállalja a költségekhez való hozzájárulást. A bérleti rendszer terjeGpVpQHN RNDLW W|EE V]HU]
HOHPH]WH 12257
NORTON, ALWANG 1993; GALE, 1992; GALE; HARRINGTON, 1993; GROSSMAN, 1992; MESSORI, 1996,/ $KDV]RQEpUOHWUHQGNtYOHO
Q\|VEHOpSpVLOHKHW
VpJHWNtQiODV]HNWRUEDPLYHO
a gazdálkodónak nem kell nagy mennyiség
W
NpYHO
UHQGHONH]QLH
D
tevékenység elkezdésekor. A fiatal farmerek ezért jóval több területet bérelnek, PLQW LG
VHEE WiUVDLN (J\HV RUV]iJRNEDQ D V]
I|OGiUDN UHQGNtYO PDJDVDQ U|J]
N|V I|OGHOiOORWWViJ PLDWW D
GWHN 6RN HVHWEHQ D WXODMGRQRV QHP LV
kívánja HODGQL I|OGMpW PHUW DEEDQ My EHIHNWHWHWpVL OHKHW
VpJHW OiW $ EpUO
hozzájárul a gazdaság fejlesztéséhez, olyan beruházásokat hajt végre azon, amely gyarapítja annak értékét. A bérlet a birtokelaprózódás gátja is,
41 ellentétben a tulajdonos által üzemeltetett gazdasággal, ahol az örökösödési törvények sok esetben a birtokelaprózódásához vezetnek (ez utóbbi megállapítás általános szinten igaz lehet, de mint látni fogjuk az EU legtöbb tagállamának törvénye – ellentétben a magyar szabályozással – ügyelt arra, hogy az öröklés ne válhasson a birtokelaprózódás forrásává). $ EpUOHWL UHQGV]HUQHN WHUPpV]HWHVHQ QHP FVDN HO KiWUiQ\RV
MHOOHJ]HWHVVpJHL
LV
QHYH]HWHVHQ D] KRJ\ D EpUO WHUOHWWHO/HJMHOOHP]
meg az
általa
YDQQDN
PHO\HN
HOV
Q\|V YRQiVDL KDQHP VRUEDQ
EpUO
W
pULQWLN
QHP UHQGHONH]KHW V]DEDGRQ D] iOWDOD P
EESUREOpPDNpWVpJNtYOD]KRJ\DEpUO
használt ingatlant jelzáloggal,
YHOW
QHPWHUKHOKHWL
így eleshet
bizonyos
hitelkonstrukcióktól. (A földjelzálog-hitelezés intézménye azonban egyébként LVYHV]tWMHOHQW
VpJpE
ODQ\XJDW
-európai országok gyakorlatában.)
A földhas]QiODW WHKiWMRJL NHUHWHLW LOOHW
HQ DODSYHW
HQ NpW PyGRQ YDOyVXOPHJ
YDJ\ D I|OGWXODMGRQRV KDV]QiOMD D I|OGHW YDJ\ D EpUO
P
YHOL D]W $] HJ\pE
IRUPiN SpOGiXODV]tYHVVpJLKDV]QiODWDKDV]RQpOYH]HW MHOHQW $ I|OGELUWRNSROLWLNDL FpONLW
]
VpJHHOHQ\pV]
ések megvalósítása így e két forma szabályozása
által lehetséges –UpV]EHQWHKHWMN KR]]iD]RQQDOXJ\DQLVHJ\DGRWWFpONLW PHJYDOyVtWiViEDQ QHP HJ\HWOHQ WpQ\H]
]L
NL
HOpUHQG
FpONpQW
DNNRU
HV]N|]HLYHO pOQL $ GROJR]DW FpONLW
]pV
MiWV]LN V]HUHSHW +D WHKiW D SROLWLND D
családi gazdaságok fejlesztését, dominanciájuk kiaODNtWiViW YDJ\ PHJ W
QHP
HOpJVpJHV
FVXSiQ
D
U]pVpW
ELUWRNSROLWLND
]pVHL PLDWW D]RQEDQ FVDN H]HNNHO NtYiQRN
foglalkozni. $
WHUP
I|OG WXODMGRQQDO
-
NDSFVRODWEDQ
D
N|YHWNH]
V]DEiO\R]iVL
SRQWRN
érdemelnek közelebbi vizsgálatot: A földtulajdon-szerzéssel kapcsolatos rendelkezések, ezen belül: •
a szerzésre jogosult alanyok meghatározása, bizonyos alanyok kizárása,
42 •
DPHJV]HUH]KHW
•
a birtok szétaprózódását akadályozó szabályozás, ami a rendelkezési jog V]
WHUP
I|OGWHUOHWQDJ\ViJiQDNNRUOiWR]iVD
NtWpVpWMHOHQWL SOVSHFLiOLV|U|NOpVLV]DEiO\RN
A földbérlet (haszonbérlet) szabályozási keretének az alábbi rendelkezéseit szükséges megvizsgálni: •
DEpUOHWLG
•
a földbérleti díjjal kapcsolatos rendelkezések,
•
a bérbeadó felmondási jogát korlátozó rendelkezések,
•
DEpUO
WDUWDPiYDONDSFVRODWRVUHQGHONH]pVHN
iOWDOYpJUHKDMWRWWEHUXKi]iVRNpUWpNpQHNPHJWpUtWpVpWLOOHWYHDEpUO
által beszerzett mozdítható eszközök, gépek, berendezések elviteléhez való jogot aEpUOHWLYLV]RQ\PHJV] •
D EpUO
HVHWOHJHV HO
QpVHHVHWpQV]DEiO\R]yUHQGHONH]pVHN
YiViUOiVL HO
EpUOHWL MRJiW HO
viszony öröklésére vonatkozó szabályozás.
tUy LOOHW
OHJ D EpUOHWL
43
3. AZ EURÓPAI UNIÓ BIRTOKPOLITIKÁJA ÉS SZERKEZETE Az alábbi fejezet kapcsán fontosnak tartom megjegyezni, hogy az a saját vizsgálatok és a szakirodalom összevetésére támaszkodik, ezért az irodalmi áttekintés továbbra is szerves részét képezi. A birtokviszonyok területén a hosszú távú folyamatok érvényesülnek. Ilyen IRO\DPDW UpV]HNpQW D KD]DL WHUP
I|OGGHO NDSFVRODWRV WXODMGRQYLV]RQ\RN D
ELUWRNV]HUNH]HW D] H]UHGIRUGXOy WiMiQ DODSYHW $N|]HOWt]pYHWDUWyYiOWR]iVRNHO
YiOWR]iVRNRQ PHQWHN NHUHV]WO
UHOiWKDWyODJDN|]HOM|Y
EHQVHPIHMH]
GQHN
be. Ugyanakkor Magyarország egyre közelebb kerül az Európai Unióhoz. A WHOMHV MRJ~ WDJViJ HOQ\HUpVpQHN HO
IHOWpWHOH D PDJ\DU JD]GDViJL WiUVDGDOPL pV
politikai élet számos területén a hazai szabályozás harmonizálása az EU MRJDQ\DJiYDO 1HP KLiQ\R]KDW WHKiW D] (8 HOV
GOHJH
s joganyaga vonatkozó
UHQGHONH]pVHLQHN U|YLG LVPHUWHWpVH D GROJR]DWEyO KLV]HQ H]HN DODSYHW
HQ
befolyásolják a hazai szabályozás mozgásterét is. Az EU, illetve az egyes tagállamok birtokpolitikai szabályai ilyen összefüggésben kerülnek tárgyalásra. Hasonlóan fontos összefoglalni az EU tagállamainak birtokszerkezeti MHOOHP]
LW $ WDJiOODPRN W|EEVpJpEHQ HJ\ KRVV]~ W|UWpQHOHPL J\|NHUHNE
O
táplálkozó folyamat eredményeként mára kialakult földhasználat szerkezetének MHOOHP]
L HOLJD]tWiVW Q\~MWKDWQDN DUUD YRQDWN
ozóan, hogy az adott szabályozási
körülmények között milyen struktúra kialakulására számíthatunk. Emellett az (8ELUWRNV]HUNH]HWpQHNLVPHUHWHiOWDOYiOLNOHKHW I|OGKDV]QiODWLMHOOHP]
YpDPDJ\DUI|OGWXODMGRQRVL
N|VV]HKDVRQOtWiVDpVpUWpNHOpVH
44
3.1.
A közösségi joganyag birtokpolitikai vonatkozásai
$] HJ\HV (8 WDJiOODPRN V]DEiO\R]iViQDN iWWHNLQWpVH HO
WW V]NVpJHV DQQDN
vizsgálata, hogy az EU közös politikája mennyiben kötelezi tagjait valamilyen irányultságú birtokpolitika megvalósítására. Az EK alapíWyV]HU] W|EEV]|U
E
YtWpVHQ
NHUHV]WO
UHQGHONH]pVHLN|]OPHJHPOtWHQG
PHQW
5yPDL
6]HU]
GpV
LGH
GpVH
D
NDSFVROyGy
D
letelepedés jogáról szóló 2. fejezet.
A 43. cikk (korábban 52.) szerint: " ...az egyik tagállam állampolgárának egy másik tagállamban való letelepedésének szabadságát korlátozó rendelkezéseket tilos alkotni. Ilyen tilalom irányadó azokra a korlátozásokra, amelyek bármely tagállam polgára által egy másik tagállam területén történt letelepedése során alapított képviselet, fiók-, vagy leányvállalat felállítására vonatkoznak. A letelepedés szabadsága magában foglalja az önálló vállalkozói tevékenység megkezdésének és gyakorlásának jogát, valamint kiterjed vállalkozások, különösen a 48. cikk (korábban 58.) második bekezdése szerinti társaságok illetve cégek alapítására és vezetésére, annak az országnak a saját állampolgáraira megállapított feltételei szerint, ahol a cégalapítás történt, az 56=W
NpUHYRQDWNR]yIHMH]HWpQHNUHQGHONH]pVHLQHNPHJIHOHO
$ FLNN HOV
EHNH]GpVH WLOWy PHJIRJDOPD]iV~ D
HQ
letelepedés szabadságát
korlátozó megszorítások leépítését követeli meg, függetlenül attól, hogy HOV
GOHJHV YDJ\ PiVRGODJRV YiOODONR]iVUyO YDQ
-e szó. A második bekezdés
támogató megfogalmazása jelzi, hogy a letelepedés szabadsága magában foglalja azt a joJRW KRJ\ D] |QiOOy YiOODONR]iVW OpWHVtW
V]HPpO\ XJ\DQRO\DQ
elbánásban részesüljön, mint annak a tagállamnak a polgára, ahol vállalkozását DODStWRWWD $ W
NpUH YDOy NLWpWHO DUUD D WpQ\UH XWDO KRJ\ YDQ HJ\ NO|QiOOy
45 IHMH]HW D W
NH V]DEDG iUDPOiViUyO DPHO\UH HOWpU
V]DEiO\R]iV YRQDWNR]LN pV
fokozatosabb liberalizáció tárgya /CRAIG,.deBÚRCA; 1998/. A fenti rendelkezés körében a Tanács és a Bizottság - az erre irányadó eljárási rend szerint - végrehajtó intézkedéseket hoznak. A 44. cikk úgy rendelkezik, hogy egy tagállam állampolgára földet és építményeket szerezhet és használhat egy másik tagállam területén, ha ez nem ütközik a 33. cikk (2) bekezdésében foglalt elvekbe (44. cikk (2) bek. e) pontja). A szabályban a CAP (Common Agricultural Policy = Közös Agrárpolitika) érvényesítésére vonatkozik az utalás. Ezek szerint: ÄD N|]|V PH]
JD]GDViJL SROLWLND pV D] DONDOPD]iVKR] V]NVpJHV NO|QOHJHV
módszerek kialakításánál figyelembe kell venni: a)
D PH]
JD]GDViJL WHYpNHQ\VpJ VDMiWRV WHUPpV]HWpW DPL D PH]
V]RFLiOLV V]HUNH]HWpE NO|QEVpJHLE
O pV D NO|QE|]
JD]GDViJL UpJLyN WHU
mészeti
ODGyGLN
b)
D]WD]LJpQ\WKRJ\DPHJIHOHO
c)
D]W
D
PH]
JD]GDViJ
WpQ\W
KRJ\
D
LJD]tWiVRNDWIRNR]DWRVDQNHOOYpJUHKDMWDQL
WDJiOODPRNEDQ
D
PH]
JD]GDViJ
D
WHOMHV
nemzetgazdasággal szorosan összefonódó ágazat" (33. cikk (2) bek.)”. Tanka rámutat, hogy a CAP alakításának elvei kétség nélkül jogalapot adnak a tagjelölt országnak arra, hogy bizonyos tények igazolásával a külföldiek I|OGWXODMGRQV]HU]pVpUH EpUOHWpUH D IHQWL N|UOPpQ\HN PHJV]
QWpLJ HOWpU
rendezést (átmeneti engedményeket) kezdeményezzen az EU Bizottság UpV]pU
O GHURJiFLy 7$1.$
$ N|YHWNH]
D I|OGKDV]QiODW V]DEiO\R]iViW EHIRO\iVROy UHQGHONH]H]pV D] 56=
)HMH]HWpEHQ WDOiOKDWy (] D IHMH]HW D 7 QHP WHV] HPOtWpVW D WHUP
I|OGU
NH pV IL]HWpVHN FtPHW YLVHOL pV EiU
O IRQWRV PHJV]RUtWiVRN
at tartalmaz a külföldi
tulajdonszerzés feltételeinek nemzeti szabályozásával kapcsolatban, csakúgy
46 PLQW D PiU HPOtWHWW IHMH]HW $] FLNN EHNH]GpVH D N|YHWNH]
NHW
tartalmazza: $] H IHMH]HWEHQ tUW UHQGHONH]pVHN NHUHWpEHQ D W
NH iUDPOiViQDN PLQGH
korlátozása mind a tagállamok között, mind a tagállamok és
n
harmadik
országok viszonylatában tilos." Tanka szerint a Bizottság jogértelmezése alapján ez a tilalom kiterjed DUUD LV KRJ\ D W
NHPR]JiVRNDW QHP OHKHW D OHWHOHSHG
NOI|OGL YiOODONR]y
földtulajdoni és földbérleti pozíciójának nehezítésével gátolni. A Bizottság H]]HO
D
6]HU]
GpV
WpWHOHV
UHQGHONH]pVHLQ
W~OPXWDWy
W|EEOHWN|YHWHOPpQ\W
támaszt /TANKA, 2001/. A letelepedés szabadsága, a diszkrimináció tilalma nem zárja ki azt, hogy a tulajdonszerzés, vagy a földbérlet feltételeit az állam általános érvénnyel YiOWR]WDWMD
PHJ
KiWUiQ\RVDEE HO OHWHOHSHG
YDJ\LV
D
NRUiEEL
UHQGH]pVKH]
NpSHVW
HOWpU
HVHWOHJ
tUiVWYH]HWEHVDMiWiOODPSROJiUDLYDOV]HPEHQHNNpQWSHGLJD
NOI|OGLYiOODONR]yUDLVNLWHUMHG
KD
tállyal.
Tanka felhívja arra is a figyelmet, hogy „az EU Bizottságnak az RSZ 56. cikkéhez adott jogértelmezése gyökeresen szakít az eddigi gyakorlattal és lényegében kizárja a tagállam joghatóságát arra nézve, hogy nem diszkriminatív YRQDWNR]yDQ
rendelkezéssel D
W
NHPR]JiV
(tehát
valamennyi
V]DEDGViJD
jogalanyra
V]HPSRQWMiEyO
egyaránt
KiWUiQ\RVDEE
feltételeket szabjon a földtulajdonszerzésre és a földbérletre. A Bizottság iOOiVSRQWMDHEEHQNpUGpVEHQDN|YHWNH]
" Tiltott minden, akár diszkriminatív, akár
QHP
GLV]NULPLQDWtY
MHOOHJ
korlátozás. Azok a nem diszkriminatív intézkedések, amelyek a beáramló W
NHPR]JiVW NRUOiWR]]iN PHJHQJHGHWWHN IHOWpYH KRJ\ RO\DQ REMHNWtY pV
állandó feltételeken alapulnak, amelyeket közzétettek és a közérdek érdekében
47 N|WHOH]
elvárások támasztanak alá. Minden esetben tiszteletben kell tartani az
arányosság elvét."
A fenti állásponthoz kapcsolódik az Európai Bíróságnak a "közérdek pUGHNpEHQN|WHOH]
HOYiUiVRNNDWHJyULiUyONLDODNtWRWWMRJpUWHOPH]pVH(V]HULQW
a gazdasági okok
QHP WHNLQWKHW
N N|WHOH]
HOYiUiVQDN PHUW D] (XUySDL
Bíróság e tárgyban kizár bármilyen gazdasági szempontú értelmezést. $ W
NHPR]JiVRN NRUOiWR]iVD PLQGHQIDMWD WLODOPiQDN %L]RWWViJ iOWDOL
értelmezése azt jelenti, hogy ez alapján az EK ragaszkodhat a jogi személy vállalkozók
földtulajdoni
igényének
törvényi
megengedéséhez,
a
tulajdonszerzés minden korlátozásának letöréséhez, a földhaszonbérlet teljes OLEHUDOL]iOiViKR] D I|OGYLV]RQ\RNED W|UWpQ
EiUPLO\HQ iOODPL EHDYDWNR]iV
kizárásához.
A fenti megállapítást nem vitatva, felvetem, hogy ismereteim szerint a %L]RWWViJ QHP UHQGHONH]LN D KDWiO\RV (8 MRJDQ\DJEyO N|YHWNH] pUYpQ\
N|WHOH]
DNiU D] (8 SROJiURN DNiU D] (8 V]HUYH]HWHN iOWDO N|YHWHQG
MRJpUWHOPH]pVL
IHOKDWDOPD]iVVDO
-RJpUWHOPH]
IXQNFLyW
LO\HQ
pUW
elemben
egyedül a Bíróság gyakorolhat. $ %tUyViJ YLV]RQW W|EEV]|U LV pOW D N|WHOH] DPLNRU
D
YiOODONR]iV
V]DEDGViJiQDN
MRJpUWHOPH]pV DONDOPD]iViYDO
PH]
JD]GDViJL
pUYpQ\HVtWpVpUH
vonatkozóan hozott ítéletet (pl. Robert Fearon v. Ír Földbizottság)
Mindezek nyomán azt mondhatjuk, hogy a birtokpolitika közvetlen V]DEiO\R]iVD D WDJiOODPRN QHP]HWL MRJDONRWiViQDN D IHODGDWD (] pUWKHW KLV]HQ QHP OHKHWVpJHV HJ\VpJHV V]DEiO\R]iVW UiK~]QL D] HOWpU JD]GDViJL WiUVDGDOPL P~OWWDO UHQGHONH]
RUV]iJRNU
LV
W|UWpQHOPL
a. Burgerné arra mutat rá,
48 hogy - D MHOHQOHJ RO\NRU PDUNiQVDQ HOWpU
V]DEiO\R]iV HOOHQpUH
N|]HOHGpVL IRO\DPDW ]DMOLN D WDJiOODPRN ELUWRNSROLWLNiMiW LOOHW
- napjainkban
HQ pV H]HN D
folyamatok egy liberálisabb földbirtokpolitika vonalait sejtetik kialakulni /BURGERNÉ, 1996/.
3.2.
A tagállamok szabályozási gyakorlata
A földtulajdonszerzés és -P
N|GWHWpVV]DEiO\R]iVDDWDJiOODPRNEDQ
A terjedelmi korlátok miatt nem lehet célom külön-külön valamennyi tagállam földbirtok-szabályozási gyakorlatának ismertHWpVHFVDNDI
EEMHOOHJ]HWHVVpJHN
vázolására szorítkozhatok. $ V]DNLURGDORP DODSYHW
HQ NpW ÄV]pOV
VpJHV´ V]DEiO\R]iVW pV D N|]WN OHY
„harmadik”, átmeneti csoportba tartozó tagállamokat különböztet meg. A két V]pOV
VpJHW D OLEHUiOLV LOOHWYH D] HU
V YpGHOPL UHQGHONH]pVHNHW EHpStW
szabályozástípusok jelentik /BURGERNÉ, 2003/. $ I|OG PLQGHQWW DODSYHW
HQ PDJiQWXODMGRQEDQ YDQ
tekintetében
ország
valamennyi
jogrendje
$
tartalmaz
megkötéseket. Birtokmaximumot az országok eg\
UpV]H
WXODMGRQV]HU]pV
kisebb-nagyobb tU
FVDN HO
D
szabályozásban. A földbirtokok túlzott elaprózódását, vagy koncentrálódását I
OHJ SpQ]J\L HV]N|]|NNHO SpOGiXO WiPRJDWiVRN DGy]iV pV JD]GDViJL
~WRQ NYyWiN DNDGiO\R]]iNPHJ$WHUP
-jogi
I|OGWXODMGRQMRJiQDNPHJV]HU]pVpKH]
általában engedély szükséges, melyet többnyire a megyei, tartományi KDWyViJRN DGQDN NL $ WHUP
I|OG iWODJRV iUDL N|]|WW
- sokszor még az egyes
országokon belül is - rendkívül nagy különbségek tapasztalhatók.
49 A tulajdonszerzési korlátokat minden ország törvényei hasonlóképpen, bár NO|QE|] HJ\pUWHOP
PpUWpNEHQ
KDWiUR]]iN
HQ W|UWpQHOPL J\|NHUHNE
PHJ
pV
PDJD
D
ELUWRNV]DEiO\R]iV
O WiSOiONR]LN %XUJHUQp DODSMiQ D] DOiEEL
csoportosításban tárgyalhatók a tagállamok szabályozási gyakorlatai: Kisbirtokok védelmére kialakítoWW
V]DEiO\R]iV
MHOOHP]
)UDQFLDRUV]iJUD
Dániára, Finnországra, Észak-Írországra, az Ír Köztársaságra, Norvégiára, Svédországra, Ausztriára, Németországra, Olaszországra és Spanyolországra. $ V]DEiO\R]iV LWW HOV
VRUEDQ D QDJ\ELUWRN GRPLQDQFLiMiQDN NLDODNXO
ását
igyekszik gátolni, illetve biztosítani törekszik a kisgazdaságok életképességét. Közös jellemvonások: a)
$PHJV]HUH]KHW HJ\HWOHQ
birtokméret korlátozása: több ország esetében nem létezik
NRUOiW
elhelyezkedéVpW
KDQHP
O IJJ
D
PH]
JD]GDViJL
]HP
WtSXViWyO
LOOHWYH
HQ PiV PpUHWNRUOiWR]iVRN OpWH]QHN $ PLQLPiOLV
méretek így a 0,5 ha-tól a 250 ha-ig terjedhetnek Franciaországban. Minimális méretet szabályoz az olasz jog is. Dániában az összes PHJV]HUH]KHW
WHUOHW
- melyek több gazdasághoz tartozhatnak –
maximum 125 ha-W WHKHW NL EiU OHKHW
VpJHW EL]WRVtW D V]DEiO\R]iV D NRUOiW
feletti szerzésre ha a gazdálkodó igazolni tudja, hogy a trágyakezelés miatt van szüksége további területre /GROSSMAN; 1992/ Maximalizálta a PHJV]HUH]KHW
WHUOHWQDJ\ViJiWDVSDQ\RO
birtoktörvény is (50, 500, illetve
1500 ha-ban). b)
$]HJ\JD]GiONRGyiOWDOP
N|GWHWHWW
üzemek számának a korlátozása és az
olyan új birtoktestek megszerzésének korlátozása, amelyek távol esnek a gazdaság központjától. A Dániában hatályos szabályozás szerint az önálló üzemek nem lehetnek messzebb egymástól, mint 10 km, ezenkívül egy JD]GiONRGyOHJIHOMHEE]HPHWP
YHOKHW|QiOOyDQ
50 c)
$QHPPH]
JD]GDViJL IRJODONR]iV~DN HVHWOHJPH]
QHP UHQGHONH]
N QHP KHO\L ODNRVRN W
JD]GDViJL NpSHVtWpVVHO
NpV WiUVDViJRN
birtokszerzésének
és letelepedésének akadályozása: A szabályozás tulajdonképpen kibúvót ad D] (8 HOV
GOHJHV MRJIRUUiVDL iOWDO HO
tUW OHWHOHSHGpVL V]DEDGViJ pV D
diszkrimináció tilalmának érvényesülése alól. Ha bármely tagállam állampolgára például Dániában kívánna földet vásárolni, akkor egyrészt a föld fekvése szerinti településen legalább öt évi állandó letelepedést kell LJD]ROQLD UHQGHONH]QLH NHOO D] RWWDQL HO
tUiVRN V]HULQWL DJUiUYpJ]HWWVpJJHO
ezenkívül tagja kell, hogy legyen a Dán Parasztszövetségnek is. 8J\DQLO\HQ
HO
tUiVRN
DNiU
WDUWRPiQ\L
UHJLRQiOLV
V]LQWHQ
LV
WRYiEE
korlátozhatják a birtokszerzési képességet, ilyen kikötés lehet bizonyos tájnyelv, nyelvjárásban való kommunikáció képessége Franciaországban. A jogi személyek földtulajdonszerzése csak kivételes esetekben lehetséges, a WHUPpV]HWHV V]HPpO\HN I|OGWXODMGRQV]HU]pVpW WHV]LN FVDN OHKHW
Yp iOWDOiEDQ
a nemzeti szabályok. d)
6SHFLiOLV PH]
JD]GDViJL |U|N|V|GpVL W|UYpQ\HN
, melyek csak egy örökös
számára biztosítják a birtok megszerzését: Általában jellHP] |U|NOpVWYDJ\FVDNHJ\|U|N|VYRQDWNR]iViEDQWHV]LNOHKHW
KRJ\ D]
YpDV]DEiO\RN
vagy ha ez nem is valósul meg, akkor az öröklés során szétaprózódó ELUWRNRNUD HO
tUW PpUHWNRUOiWR]iV V]DE JiWDW D W|EEHV |U|NOpV HO
WW $]
örökös kijelölése történhet a végrendeletben, de ennek hiányában, vita esetén speciális bíróságok dönthetnek arról, hogy melyik személy válhat a PH]
JD]GDViJL]HP|U|N|VpYpWHUPpV]HWHVHQDW|EEL|U|N|VNiUWDODQtWiVD
PHOOHWW gU|NOpVL IHOWpWHOHN OHKHWQHN D PH] JD]GDViJ
N|]LJD]JDWiVL
WHUOHWpQ
WHYpNHQ\VpJpOHWKLYDWiVV]HU
OpY
HQW|UWpQ
JD]GDViJL V]DNNpS]HWWVp
WDUWy]NRGiV
IRO\WDWiVD
D
PH]
g, a
JD]GDViJL
51 e) A
N|WHOH]
pV
WiPRJDWRWW
ELUWRNUHQGH]pV
keretében
több
ország
birtokkonszolidációs szabályokat léptetett életbe Például Luxemburgban 1964-W
O %HOJLXPEDQ W
1962-W
O 2ODV]RUV]iJEDQ PiU W
-
O 3RUWXJiOLiEDQ
-
-
PiVRGLN IHOpW
O )LQQRUV]iJEDQ D ;,; V]i]DG
O YDJ\ D QHP (8 WDJiOODP 1RUYpJLiEDQ W
-
ELUWRNNRQV]ROLGiFLyW HO P
O 6SDQ\RORUV]iJEDQ W
VHJtW
V]DEiO\R]iV (]HN HOWpU
O OpWH]LN
KDWpNRQ\ViJJDO
N|GQHN 6SDQ\RORUV]iJEDQ pY DODWW N|]HO PLOOLy KD WHUP
WHUOHW
reorganizációja zajlott le, az átlagos parcellaméret 0,38 ha-ról 2,84 ha-ra Q
WWDJD]GDViJRNSDUFHOOiLQDNiWODJRVV]iPDH]DODWW U
O
-
-re csökkent
/LOPEZ; MARTINEZ; VELASCO, 1992/. A portugál birtokrendezés rendkívül vontatottan halad, 1975-re csupán 446 ha-t fedett le. A folyamat a 80-as években vett csak új lendületet. /MENDES, 1992/. Finnországban viszont évente mintegy 15 ezer hektárra terjed ki a konszolidációs eljárás /VITIKAINEN; LAPPLE, 1992/. f) A föld termékenységének fenntartási kötelezettsége. g) A farmok területének
QHP PH]
JD]GDViJL FpORNUD YDOy NRQYHUWiOiViQDN
korlátozása vagy tiltása. h) A zonális tervezésben egyes területek hasznosításának PHJHO
HO
tUiVD
$
]RQiOLV
NL]iUyODJRV
WHUYH]pV
PH]
FpOMD
D
]pVH pV DQQDN EL]WRVtWiVD KRJ\ D I|OGWXODMGRQR
JD]GDViJL
YiURVLDVRGiV
sok betartják a
regionális és önkormányzati terveket. Dániában a törvény az egész országot városi zónákba, nyaraló körzetekbe és vidéki zónákba sorolja. Ezen N|U]HWHN N|]O D YLGpNL ]yQiNEDQ QLQFV KHO\H D M|Y
szolgáló,
valamint
ipari
létesítésének /WULFF, 1992/
beruházásoknak,
sem
a
EHQL OHWHOHSHGpVW
nyaralóövezetek
52 0LQW
LVPHUHWHV
D]
(8
V]DEiO\R]iV
~MDEEDQ
D
PH]
JD]GDViJL
WHUPHOpV
korlátozására, esetleg megszüntetésére, az extenzitás növelésére irányuló szabályokat hozott létre, amivel bizonyos országok gyökeresen ellentétes gyakorlatot folytatnak. Részben az ellentmondás feloldására, részben az WDJiOODPRNEDQ
HO
IRUGXOy
W~OWHUPHOpV
YDJ\
N|UQ\H]HWV]HQQ\H]pV
csökkentésére több országban már bizonyos mértékben liberalizálták a korábban szigorú szabályozást, dH D N|WHOH]
V]DEiO\RN iWYpWHOH pV D KHO\L
szabályozás még gyakran ellentmond egymásnak. $ OLEHUiOLV V]DEiO\R]iV pUWHOHPV]HU
HQ QHP tU HO
ELUWRNPD[LPXPRW QHP
NRUOiWR]]D D ELUWRNV]HU]pV DODQ\L N|UpW QHP LJpQ\HO KDWyViJL HOOHQ
U]pVW D]
ügyletekre, de ilyen tiszta formában egyetlen EU tagállamban sem érvényesül. Az ebbe a körbe sorolható Nagy-Britannia, Luxemburg, Görögország egyike sem tisztán liberális szabályozást valósított meg.
$I|OGKDV]RQEpUOHWV]DEiO\R]iVDpVMHOHQW
VpJHDWDJiOODPRNEDQ
Az Unión belül egyre nagyobb szerepet tölt be a földbérleti rendszer keretében IRO\WDWRWW WHUP D YDJ\RQ P
I|OGKDV]QiODW DPHO\ HO
Q\|VHEE pV UXJDOPDVDEE HV]N|]H OHKHW
N|GWHWpVpQHN $] (XUySDL 8QLyEDQ D PHJP
mintegy 40%-án haszonbérlet keretében gazdáONRGQDNDWHUPHO $ EpUOHWL GtMDNEDQ QHP WDSDV]WDOKDWyD I|OGiUDNUDMHOOHP] V
W LQNiEE HU
WHOMHV NLHJ\HQOtW
YHOW WHUOHWQHN N
MHOHQW
V NO|QEVpJ
GpVW pV IRO\DPDWRV Q|YHNHGpVW PpUKHWQN $
legolcsóbb bérleti díjak ugyanakkor viszonylag közel helyezkednek el a magyar díjakhoz (80-100 ECU/ha) nem egészen kétszeresei azoknak, míg a földárak tekintetében a 10-szeres különbség átlagosnak mondható /CSENDES, 2001/.
53 $I|OGEpUOHWLUHQGV]HUQHNV]iPRVWtSXVDP
farm
bérlete
éppúgy,
mint
N|GLND](8 EDQ(O
-
parcella-EpUOHW
a
IRUGXODWHOMHV
(]HQIHOO
NO|QE|]
KDWiUW
PHJiOODSRGiVRNKR] KDWyViJL HQJHGpO\ V]NVpJHV YDJ\ HJ\ EL]RQ\RV LG HO QHP pU
EpUOHWL V]HU]
biztosítékokat.
A
GpV QHP pOYH]L D EpUOHW MRJLQWp]PpQ\pKH] N|W
többfajta,
a
szükségletekhez
alkalmazkodó
G
bérleti
megoldások rendszerint elég rugalmas ahhoz, hogy a földbérleti piac V]HUHSO
LQHNLJpQ\HLWNLHOpJtWVpN
A haszonbérlet tekintetében is megkülönböztethetjük a szigorú jogi szabályozást alkalmazó gyakorlatot - LQWp]NHGpVHLYHO W
QLN NL
DPHO\
HOV
VRUEDQ
EpUO
W
- a lLEHUiOLV V]DEiO\R]iVWyO DPHO\ YLV]RQW PHOO
iOODPL EHDYDWNR]iVW pV D EpUOHWL YLV]RQ\ NLDODNtWiViW D IHOHN V]HU]
YpG
]L D] GpVHV
szabadságára bízza. A szigorú jogi szabályozást alkalmazó országok (ide sorolható Hollandia, Belgium és Skócia, valamint Franciaország is) törvényei által alkalmazott megoldások: - U|J]tWLN D PLQLPiOLV EpUOHWL LG
WDUWDPRW DPHO\QpO NHYHVHEEHW D IHOHN
nem köthetnek ki, az ezzel ellentétes kikötés semmis, helyébe a törvényes PLQLPXP OpS H] D] HOHP iOWDOiEDQ PHJMHOHQLN D QHP EpUO V]DEiO\R]iVWN|YHW
YpGH
lmi típusú
RUV]iJRNJ\DNRUODWiEDQLV
- korlátozott a bérbeadó felmondási joga, -PHJV]DEMiNDPD[LPiOLVDQNLN|WKHW - D I|OGEpUO
EpUOHWLGtMDW
EHUXKi]iVD HVHWpUH WpUtWpVL LJpQ\W EL]WRVtWDQDN V]iPiUD
illetve azt, hogy a földbérleW PHJV]
QpVH XWiQ D] HOPR]GtWKDWy EHUXKi]iVW
kivonja a gazdaságból, - EL]WRVtWMiN D I|OGEpUO
QHN D] HO
YiViUOiVL HO
EpUOHWL MRJRW HVHWOHJ
MRJXWyGMiQDNDI|OGEpUOHWLMRJYLV]RQ\|U|NOpVFtPpQW|UWpQ
IRO\WDWiViW
54 a)
A
I|OGEpUOHW
MHOOHP]
D
LG
WDUWDPiYDO
PLQLPiOLV
kapcsolatos
EpUOHWL
LG
UHQGHONH]pVHNHW
U|J]tWpVH
O YDJ\ SDUFHOODEpUOHWU
LOOHWYH pY JHRJUiILDL MHOOHP]
NW
HQ
)UDQFLDRUV]iJEDQ
%HOJLXPEDQ pY +ROODQGLiEDQ LOOHWYH pY DWWyO IJJ ]HPEpUOHWU
LOOHW
HQ KRJ\
O YDQ V]y 2ODV]RUV]iJEDQ
O IJJ
HQ 6SDQ\RORUV]iJEDQ pY
3RUWXJiOLiEDQ pY LOOHWYH pY JD]GiONRGiVL IRUPiWyO IJJ
HQ
Ausztriában a gazdaság jellege szerint változhat 5-15 év között, 'iQLiEDQ LOOHWYH pY DWWyO IJJ
HQ KRJ\ WHOHNEpUOHW YDJ\
üzembérlet, Nagy-BritanniábDQ pY 6YpGRUV]iJEDQ pY KD D EpUO
lakása is a bérleményen van, Luxemburgban 9, illetve 6 év ismét csak DWWyO
IJJ
HQ
KRJ\
]HPEpUOHWU
O
YDJ\
WHOHNEpUOHWU
O
YDQ
V]y
Görögországban 4 év, Finnországban 2 év, Írországban, ahol ritka a földbérlet 11 hóQDSRVKDV]QiODWLV]HU]
GpVHNHWN|WQHN
(J\HV RUV]iJRN PD[LPiOLV EpUOHWL LG
W LV PHJiOODStWDQDN LOOHWYH
korlátozzák a bérlet meghosszabbíthatóságát. Érdemes megfigyelni, hogy a haszonbérlet jogintézményének hazai gyakorlatával ellentétben a tagállamok töbEVpJH W|EEIpOH WtSXV~ EpUOHWL V]HU]
GpVW V]DEiO\R]
WHKiW D IHOHN DNDUDWiW LV pUYpQ\UH HQJHGL MXWWDWQL ËJ\ SpOGiXO OHKHW YDQ +ROODQGLiEDQ PLQG|VV]H NpW pYUH V]yOy EpUOHWU
VpJ
O PHJiOODSRGQL
amely megállapodásra viszont nem vonatkoznak egyes szabályok (például a bíróság általi meghosszabbíthatóság, a bérleti díj hatósági HOOHQ
U]pVpQHN OHKHW
VpJH D KDV]RQEpUO
HO
YiViUOiVL MRJD +DVRQOy
PHJROGiVRNNDOWDOiONR]KDWXQN2ODV]RUV]iJEDQLVDKROOHKHW pYHV V]HU]
VpJYDQ
-
GpVHN N|WpVpUH 329(//$72 1pP
etországban
nem szabályozzák a haszonbérlet minimális-PD[LPiOLV FVDNDEtUyViJL~WRQW|UWpQ
LG
PHJKRVV]DEEtWiVUyOUHQGHONH]QHN
WDUWDPiW
55 b)
A bérleti díj YRQDWNR]iViEDQ DODSYHW
HQ NpW WtSXV~ PHJN|]HOtWpVVHO
találkozhatunk: A bért vagy teljesen a felek megállapodására bízzák OLEHUiOLV
J\DNRUODW
YDJ\
DEEDQ
KDWyViJL
HOOHQ
U]pVQHN
jóváhagyásnak, illetve módosításnak van helye. Adminisztratív úton kerül meghatározásra a bér alsó-IHOV
KDWiUD )UDQFLDRUV]iJEDQ pV
Olaszországban, maximumot határoz meg a belga, a holland, a portugál szabályozás, míg szabadáras a bérlet Finnországban, Görögországban, Luxemburgban,
Svédországban,
1996
óta
Nagy-Britanniában,
Dániában, Spanyolországban, Ausztriában, Németországban. A bérleti díj módosítására törvényes keretek között egyes államokban 3 évente
(Franciaország,
Hollandia,
Belgium,
Nagy-Britannia,
Luxemburg), más államokban évente (Olaszország, Spanyolország, 3RUWXJiOLD YDQ OHKHW iOODPRNEDQ LV OHKHW
VpJ $ EpUOHWL GtMDW W|UYpQ\LOHJ QHP V]DEiO\R]y VpJ YDQ D PDJiQMRJ iOWD
lános szabályai szerint
bíróságtól kérni a méltányos bér megállapítását.
c)
A
EpUEHDGy IHOPRQGiVL MRJiW HU
VHQ NRUOiWR]]iN
a francia, a belga, a
holland, a dán és a skót rendelkezések. $ IHOPRQGiVL MRJ V]RURV |VV]HIJJpVEHQ YDQ D EpUO
bérOHWL MRJYLV]RQ\ IRO\WDWiViUD NtQiONR]y OHKHW
KDOiOD HVHWpQ D
VpJHNNHO D IHOPRQGiVL
MRJRW NRUOiWR]y RUV]iJRN EL]WRVtWMiN KRJ\ D EpUO
|U|N|VHL YHOH
dolgozó rokonai, vagy közeli hozzátartozói folytassák a haszonbérletet – a bérbeadó felmondási joga ezekben az esetekben általában kizárt. A IHOPRQGiVL MRJRW QHP NRUOiWR]y J\DNRUODW D EpUO V]LQWpQ OHKHW PHJOpWH
KDOiOD HVHWpUH YDJ\
VpJHW EL]WRVtW D] |U|N|V|NQHN KRJ\ EL]RQ\RV IHOWpWHOHN
HVHWpQ
V]HU]
GpVEHQ
NLN|W|WW
IRO\WDWiVL
OHKHW
VpJ
56 telekkönyvben regisztrált haszonbérlet) folytathassák a gazdálkodást, LOOHWYHDEpUEHDGyWIHOPRQGiVLMRJJDOUXKi]]iNIHODEpUO
d)
A
EpUO
EHUXKi]iVDLQDN PHJWpUtWpVH
(értékkiegyenlítés, költségtérítés)
iOWDOiQRV J\DNRUODW D WDJiOODPRNEDQ EiU D EpUO
LJpQ\pQHN WHOMHVtWpVH
fügJ DWWyO KRJ\ D EpUEHDGy EHOHHJ\H]pVpYHO LOOHW YpJUH EHUXKi]iVRNDW $ QHP U|J]tWHWW EpUO
OHJ DQpONO KDMWRWW
iOWDO EHV]HU]HWW JpSHN
EHUHQGH]pVHNIHOV]HUHOpVHNiOWDOiEDQV]DEDGRQHOYLKHW
e)
Az alhaszonbérletbe-adástOHKHW
KDOiODHVHWpUH
N
YpWHV]LDEpUEHDGyHQJHGp
lye esetén a
holland, a bérbeadó tudomásulvétele esetén az olasz, hozzájárulása HVHWpQDSRUWXJiOMRJpVDOX[HPEXUJLMRJ+DDKDV]RQEpUOHWLV]HU] QHP WLOWMD DNNRU OHKHW DODSMiQ V]HU]
GpV
VpJ YDQ DOKDV]RQEpUOHWUH D] RV]WUiN V]DEiO\RN
GpVHV NRUOiWR]iV Kt
ján a brit jog alapján is, ahol
telekkönyvbe
bejegyzett
haszonbérlet
átengedése
haszonbérlet és
az
esetén
engedélyezett
alhaszonbérlet.
Kizárt
a az
alhaszonbérletbe adás, illetve a bérlemény átengedése harmadik személynek
Görögországban,
Svédországban,
Spanyolországban,
)UDQFLDRUV]iJEDQ HJ\HV HVHWHNEHQ D]RQEDQ D EpUO
házastársának OHKHW
f)
g)
kivételes
körülmények
N|]HOL URNRQiQDN
fennállása
esetén
mégis
VpJHWEL]WRVtWDQDNHUUH
A tagállamok általában
HO
YiViUOiVL
elidegenítése esHWpQDEpUO
V]iPiUD
A
öröklését
bérleti
jogviszony
MRJRW
iOWDOiEDQ
nyújtanak a birtok
OHKHW
Yp
WHV]LN
D
szabályozások. Itt is hasonló rendelkezéseket találunk, mint a tulajdonban bekövetkezett öröklés esetén, azaz a rendelkezések
57 HO
tUKDWMiN
D
PH]
JD]GDViJL
WHYpNHQ\VpJ
IRO\W
WHUOHWpQ YDOy ODNiVW DJUiUYpJ]HWWVpJHW D EpUO URNRQRNUD V]
YHO HJ\WW GROJR]y
NtWKHWLN D] |U|N|V|N N|UpW HJ\ |U|N|V V]iPiUD WHKHWLN
OHKHW
Yp D EpUOHWL YLV]RQ\ IRO\WDWiViW (U
OHKHW
VpJHDEpUEHDGyIHOPRQGiVL
gVV]HJ]pVO
atását, a gazdaság
VHQ |VV]HIJJ D] |U|NOpV
jogának szabályozásával.
HOPRQGKDWy
KRJ\
LJHQ
VRNV]tQ
D]
(8
WDJiOODPDLQDN
birtokszerzési, illetve földhaszonbérleti jogrendje. A szigorú szabályok sok esetben segíthetik a stabil birtokszerkezet kialakulását, illetve a haszonbérlet rigid szaEiO\R]iVD EL]WRQViJRW JDUDQWiO D EpUO
V]iPiUD 0iVIHO
O D W~O]RWWDQ
beavatkozó szabályozás gátja lehet a föld mobilitásának, a hatékonyabb birtokszerkezet kialakításának. Azt is látnunk kell, hogy a liberálisabb szabályozás önmagában nem indukál feltétlenOHOPR]GXOiVWDQDJ\REEPpUHW
földbirtokok felé, ez állapítható meg többek között Görögország példáján. 0LHO
WW D] (XUySDL 8QLy JD]GDViJDLQDN iOWDOiQRV MHOOHP]pVpUH VRU NHUOQH
V]NVpJHV NDSFVROyGYD D] HO EHPXWDWQL$N|YHWNH]
]
IHMH]HWKH] D EpUOHWL UHQGV]HU MHOHQW
VpJpW
NEHQWHKiWHQQHNLVPHUWHWpVHW|UWpQLNPHJ
Az EU-EDQDJD]GDViJRNiOWDOKDV]QiOWPH]
JD]GDViJLODJP
EHQ PHJKDODGWD D PLOOLy KHNWiUW $ KDWDOPDV NLWHUMHGpV
YHOWWHUOHW
-
WHUOHWQHN N|]HO
80 %-a mindössze öt országban található: 22%-a Franciaországban, 20%-a Spanyolországban, 13-13%-a Németországban és az Egyesült Királyságban, valamint 11%-a Olaszországban. Ahogy a gazdaságok átlagos mérete RUV]iJRQNpQW NO|QE|]
~J\ D EpUHOW I|OGWHUOHWHQ IRO\WDWRWW JD]GiONRGiV
aránya is más és más. A bérlet keretében folytatott gazdálkodás kevésbé MHOOHP]
D
GpO
-európai országokra, amely országokat a szétaprózodott
58 földtulajdonosi és földhasználati struktúra jellemzi. Ausztriában és Írországban DI|OGEpUOHWQHNHOHQ\pV]
MHOHQW
VpJHYDQ
A 1. táblázat 1985- N|]|WW HOWHOWLG EpUOHWLUHQGV]HUWLOOHW
V]DNMHOOHP]
YiOWR]iVDLWPXWDWMDEH D
HQ
1. táblázat A bérleti gazdálkodás arányának változása 1985-1995 között /%/ 1985 1995 69 67 Belgium 52 63 Franciaország 34 61 Németország 47 52 Luxemburg .. 45 Svédország 38 35 Egyesült Királyság 36 28 Hollandia .. 27 Portugália 25 25 Görögország 18 23 Dánia .. 22 Finnország .. 22 Spanyolország 20 22 Olaszország .. 19 Ausztria 4 12 Írország .. 32 EU-15 Forrás: Eurostat – Survey on the structure of agricultural holdings (1995)
Az átlagos farmméret növekedésével a legtöbb országban gyarapodott a földbérleti rendszerben folytatott gazdálkodás. A német adatokból kiolvasható növekedés a német egyesítés folytán következett be. Heinemeyer szerint Németország 750.000 gazdálkodójából 1992-ben közel 60% bérelt átlagosan 9 KD WHUP
I|OGHW $ KDV]RQEpUOHWL V]HU]
GpVHN D] ~M V]|YHWVpJL WDUWRPiQ\RNEDQ
is egyre fontosabbakká váltak. Hasonló következtetéseket fogalmaz meg Doll
59 is /HEINEMEYER, 1993; DOLL, 1994/. A bérlet szerepe Olaszországban is növekszik /BAZZANI, 1992/. $] tU EpUOHWL V]HUNH]HWWHO NDSFVRODWEDQ 3RZHU PHJiOODStWRWWD KRJ\ D P
YHOW
földterület mintegy 10%-át bérelte a gazdálkodók mintegy 30 %-D$EpUHOKHW földterület mennyisége meglehet
VHQNRUOiWR]RWWH]pUWDEpUOHWLGtMDNPDJDVDN
LOOHWYH D] HJ\HV I|OGKDV]QiODWL PyGV]HUHN HOWpU
EpUOHWL GtMMDO MiUQDN 32:(5
1992/. Matthews szerint a fejlettebb földhasználatot gátolja Írországban az ír I|OGKDV]QiODWLUHQGV]HUQpKiQ\MHOOHP] ELUWRNOiV W~OV~O\D D] HU
VDMiWRVVi
WHOMHV pU]HOPL N|W
HUHGPpQ\HNpQWDI|OGIRUJDORPMHOHQW
ga, mint például a tulajdonosi
GpV D FVDOiGL JD]GDViJKR] PLQHN
VUpV]HQHPDI|OGSLDFRQNHUHV]WO]DMOLN
KDQHP FVDOiGLWUDQV]IHUHN~WMiQYDOyVXOPHJ8J\DQFVDNMHOOHP]
DU
övidtávú
bérletek (11 hónapra szóló) meghatározó szerepe /MATTHEWS, 1992/.
3.3.
Az Európai Unió birtokszerkezete
Az EU összes területének 43 %-D WDUWR]LN D PH] NDWHJyULiMiED
(]
D]
iWODJ
WHUPpV]HWHVHQ
JD]GDViJLODJ P
MHOHQW
)LQQRUV]iJ pV 6YpGRUV]iJ HVHWpEHQ HOHQ\pV]
V
YHOW WHUOHW
V]yUyGiVRNDW
WD
kar.
H]HQ WHUOHW DUiQ\D PtJ
Írországban, az Egyesült Királyságban, vagy Dániában már jóval nagyobb NLWHUMHGpV
WiEOi]DW
$
PH]
JD]GDViJL
WHUOHW
NLWHUMHGpVH
meghatározza azt is, hogy adott országbaQ
PHNNRUD
MHOHQW
I|OGEHIRO\iVROMDDI|OGiUDN
VpJHpVDV]
N|VHQUHQGHONH]pVUHiOOyWHUP
D I|OGEpUOHWL GtM DODNXOiViW LV 1HP N|YHWNH]WHWKHWQN D PH] DODFVRQ\ DUiQ\iEyO D PH] KRJ\ D EHOV
D
PH]
UpV]EHQ
JD]GDViJ
JD]GDViJL WHUOHW
JD]GDViJ WHOMHVtWPpQ\pUH YLV]RQW N|QQ\
EHOiWQ
i,
V]NVpJOHWHN NLHOpJtWpVpQHN LJpQ\H LO\HQNRU D] LQWHQ]tY WHUPHOpV
kialakulásának különösen kedvez /ZINOVZHUK, 1991/.
60 2. táblázat A földterület megoszlása az EU tagállamaiban Ország
ÖsszMg-i Belföldi Egyéb Terület (UG WHUOHW Terület Vizek Terület km2 km2 % Km2 % km2 % km2 Belgium 30.518 6.200 20 13.661 45 269 1 10.387 Dánia 43.094 4.174 10 27.209 63 700 6 11.015 Németország 356.970 107.4101 30 173.443 49 7.798 2 68.320 Görögország 131.957 65.1301 49 54.629 39 3.119 2 12.079 Spanyolország2 504.877 163.913 33 301.264 60 5.805 1 33.895 Franciaország 549.087 168.740 31 300.599 55 6.676 1 73.072 Írország 70.285 6.061 9 44.071 63 1.391 2 18.762 Olaszország 301.323 98.5701 33 167.432 56 7.200 2 28.121 Luxemburg 2.568 890 35 1.270 49 11 0 398 Hollandia 41.526 3.840 9 19.808 48 3.420 8 14.458 Ausztria 83.858 38.770 46 34.489 41 1.110 1 9.489 Portugália 91.905 32.380 35 39.729 43 441 1 19.335 Finnország 338.150 230.0301 68 21.606 6 33.350 10 52.964 Svédország 449.964 280.070 62 30.640 7 39.035 9 100.219 EK 244.101 24.7001 10 158.524 65 3.277 1 57.600 EU-15 3.240.183 1.230.875 38 1.385.375 43 113.802 4 510.133 1 becsült adat 2 SpanyolorszáJQHP]HWLDGDWDLEL]RQ\RVPpUWpN NpWV]HUHVILJ\HOHPEHYpWHOW
% 34 26 19 9 7 13 27 9 16 35 11 21 16 22 24 16
WDUWDOPD]QDNDKDV]QRVtWRWWDJUiUWHUOHW 8$$ pVD]HUG N|]|WW
Forrás: Eurostat-Working Document on Forestry Statistics (July 1997) for EU Cestat Database for Central Europe
A gazdálkodás áltaOiQRV PH]
MHOOHP]
LW
WHNLQWYH
PHJiOODStWKDWy
KRJ\
D
JD]GDViJL WHYpNHQ\VpJ V]HUHSH VRNNDO NLVHEE D] pV]DNL iOODPRNEDQ
(Finnország, Svédország), valamint délen Portugáliában és Görögországban, DKRO D] LG WDODMPLQ PH]
MiUiV DNDGiO\R]]D D] LQWHQ]tYHEE PH]
JD]GiONRGiVW $
gyenge
VpJ V]LQWpQ SUREOpPiW MHOHQW (XUySD HJ\HV UpJLyLEDQ $] (8
JD]GDViJL
I|OGWHUOHWpQHN
W|EE
PLQW
IHOH
NHGYH]
WOHQ
DGRWWViJ~
térségekhez tartozik. $] (XUySDL 8QLyV iWODJ LV V]pOV MHOOHP]
VpJHV NO|QEVpJHNHW WDNDU HO GH XJ\DQH]
OHKHW DNiU HJ\ RUV]iJRQ EHOO LV (O
IRUGXOKDW KRJ\ NpW NO|QE|]
állam régiói között több az azonosság, mint adott állam akár egymással
61 szomszédos régiói közt. A regionális szemlélet a szabályozásban, a földhasználat, a birtokpolitika alakításában igazolást nyerhet ezáltal. Az EU-EDQ D P
YHOpVL iJDN N|]O D V]iQWy NpSYLVHOL D OHJQDJ\REE DUiQ\W
1DJ\WHUOHWHNWDUWR]QDNDUpWOHJHO
P
YHOpVLiJEDLOOHWYH6SDQ\RORUV]iJEDQ
3RUWXJiOLiEDQ2ODV]RUV]iJEDQD]OWHWYpQ\HNPDJDVDUiQ\DDV]HPEHW
állattenyésztés faMV]HULQWLPHJRV]OiViWQp]YHV]HPEHW
Q
Q
$]
YiODV]YRQDOK~]yGLN
az északi és a déli régiók között; észak felé a szarvasmarha a meghatározó állatfaj, a déli államokban pedig a szarvasmarha helyét a juh foglalja el. A VHUWpVWHQ\pV]WpV HOV
északi,
VRUEDQ
Svédország
1pPHWRUV]iJEDQ
egyes,
jól
Ausztriában és Olaszország
körülhatárolható
vidékein,
valamint
Spanyolország keleti partvidékén kap nagyobb szerepet. $] DJUiUWHUPHOpV KR]]iDGRWW pUWpNpW D PH]
JD]GDViJEDQ IRJODONR]WDWRWWDN
számára vetített mutatószám alapján arra is felfigyelhetünk, hogy a PH]
JD]GDViJL
WHUPHOpV
KXPiQ
RUV]iJRNEDQ D OHJQDJ\REE .LW
Földközi-WHQJHU (Hollandia
SDUWL
Belgium,
YLGpNH
HU
IRUUiVDLQDN
KDWpNRQ\ViJD
PHO\
QLN )UDQFLDRUV]iJ 'iQLD 6SDQ\RORUV]iJ
D]
Luxemburg,
eV]DNL
WHQJHU
Németország
SDUWMiQ
egyes
IHNY
régiói),
iOODPRN
illetve
Olaszország, és az Egyesült Királyság bizonyos vidékei. Önmagában a birtokméret nem hordoz különösebb információt, hiszen könnyen belátható az, hogy kisebb területen is lehet nagy jövedelemre szert tenni, például intenzív kultúrák termesztésével. Ennek ellenére az átlagos ELUWRNPpUHW pV I
OHJ DQQDN LG
WHQGHQFLiNDW LOOHW
HQ LOOHW
EHOL WpUEHOL YiOWR]iVDHOLJD]tWiVW DGKDW EL]RQ\RV
OHJ D] HJ\HV RUV]iJRN YRQDWNR]iViEDQ D PiU
felvillantott jellegzetességekkel összefüJJpVEH KR]YD N|YHWNH]WHWKHWQN EHO az agrárrendszer egyéb jellegzetességeire.
OH
62
$ KHNWiUQiO NLVHEE JD]GDViJRN HOV 1DJ\REE JD]GDViJRN MHOOHP] pJKDMODW
pV
D
WDODMPLQ
VpJ
VRUEDQ D GpOL RUV]iJRNEDQ WDOiOKDWyN
HN D] pV]DNDEEUD IHNY MREEDQ
NHGYH]
D
RUV]iJRNEDQ DKRO D]
QDJ\
WiEOiNRQ
Q|YpQ\WHUPHV]WpVQHN /HYRQKDWy N|YHWNH]WHWpV KRJ\ D GpOHQ HO
W|UWpQ
IRUGXOy
kisebb méret és az ültetvények, a kertészeti kultúrák elterjedtsége, valamint a V]iQWy pV OHJHO
P
YHOpVL iJ pV ELUWRNQDJ\ViJ N|]W SR]LWtY |VV]HIJ
gés áll
IHQQ0HJIRJDOPD]KDWyKRJ\D]8QLyW6YpGRUV]iJWyO6SDQ\RORUV]iJLJiWV]HO
tengely mentén a birtokszerkezetet a zömében a 20-50 ha, illetve az 50 KHNWiUQiO QDJ\REE JD]GDViJRN MHOOHP]LN $] iWODJRV IDUPPpUHW LG
változását mutatja be a 3. táblázat:
EHQL
63
3. táblázat $]HJ\IDUPiOWDOP
YHOWI|OGWHUOHWYiOWR]iVDD](8
-ban 1970-1997 között
/ha/ Ország Belgium Dánia Volt NSZK Németország Görögország Spanyolország Franciaország Írország Olaszország Luxemburg Hollandia Ausztria Portugália Finnország Svédország Egyesült Királyság EU-12 EU-15 QHPpUWHOPH]KHW
1970-’71 8,4 20,3 11,8 // 3,4 .. 18,9 .. 6,0 17,8 11,6 .. .. .. .. 54,2
1975 10,6 22,4 18,8 39,6 .. .. 22,4 22,3 6,2 21,9 12,8 .. .. .. .. 58,7
1979-’80 12,3 23,8 14,4 // 3,6 .. 23,3 22,6 5,6 25,2 13,7 .. 4,3 .. .. 63,7
1985 1989-’90 14,1 15,8 30,7 34,2 16,0 18,6 // 26,1 4,3 4,3 13,81 15,4 27,0 26,0 22,7 26,0 5,6 5,6 28,6 32,1 14,9 16,1 .. .. 5,21 6,7 .. .. .. .. 65,1 67,9 13,31
1995 18,8 39,6 21,7 30,3 4,5 19,7 28,2 28,2 5,9 39,7 17,7 15,4 8,7 21,7 34,4 70,1
1997 20,6 42,6 32,1 4,3 21,2 41,7 29,4 6,4 42,5 18,6 16,3 9,2 23,7 34,7 69,3
17,2
18,4
15,0
«QLQFVDGDW pYLDGDW
Forrás: Eurostat-Working Document on Forestry Statistics (1997, 2000) for EU Cestat Database for Central Europe $N|]|OWDGDWRNNDONDSFVRODWRVI
-
PHJiOODStWiVRNDN|YHWNH]
Hangsúlyozni szükséges, hogy az EU-W MHOOHP] ELUWRNPpUHWP|J|WWD]HJ\HVRUV]iJRNLJHQHOWpU
N
iWODJRVDQ KHNWiURV ELUWRNPpUHWHiOO V
WLJD]
ez a régiók szintjére vonatkoztatva is). Az átlagos birtokméret a táblázat által figyelembe vett 25 év során és az országok többségében folyamatosan HPHONHG
-
WHQGHQFLiWPXWDWRWW
Az országok között nem tapasztalható a birtokméret területén egymáshoz W|UWpQ
N|]HOHGpV NLHJ\HQOtW
GpV (] LV DOiWiPDV]WMD D]W D PHJiOODStWiVW
64 hogy a birtokviszonyok területén a történelmi, társadalmi, gazdasági, természetföldrajzi, kulturális különbségek hosszú távú hatása érvényesül. A M|Y
EHQ VHP V]iPROKDWXQN UHiOLVDQ H]HQ NO|QEVpJHN PpUVpNO
$] HJ\HV WDJiOODPRN ELUWRNV]HUNH]HWpW HU iOODPUD
MHOOHP]
W|UYpQ\HN
D
ELUWRNSROLWLNDL
PDJDV
GpVpYHO
WHOMHVHQ EHIRO\iVROMD D] DGRWW
V]DEiO\R]iV
IRJODONR]WDWRWWViJ
ËJ\
SpOGiXO
pUGHNpEHQ
HOV
D]
RODV]
VRUEDQ
NLV
gazdaságokat támogatták a ’90-es évek elején. Egyúttal az olasz |U|N|V|GpVL
W|UYpQ\HN
LV
HO
VHJtWHWWpN
D
NLVELUWRNRN
V]iPEHOL
dominanciájának kialakulását /CASADEI, 1993/. -
A farmok átlagos méretének növekedése –LVPHUYHKRJ\DP
YHOpVEHYRQW
földterület mennyisége napjainkban már nem növekV]LN V
W YLOiJV]HUWH
csökkenést tapasztalhatunk – egyúttal arra is utal, hogy a farmok, JD]GDViJRN V]iPD XJ\DQH]HQ LG
táblázat).
V]DN DODWW FV|NNHQ
WHQGHQFLiW PXWDW
65
4. táblázat A farmok számának változása 1970- N|]|WW HO Ország
Belgium Dánia Németország Görögország Spanyolország Franciaország Írország Olaszország Luxemburg Hollandia Ausztria Portugália Finnország Svédország Egyesült Királyság EU 15 EU-12 EU-15
1970’71 ezer db 184,0 146,0 1074,6 1046,3 .. 1587,6 .. 2849,9 7,6 184,6 .. .. .. .. 326,7
1975 % -24,9 -9,4 -15,5 .. .. -17,2 .. -6,5 -18,4 -11,9 .. .. .. .. -11,1
1979’80 % -16,7 -7,3 -6,4 -4,51 .. -4,5 -2,03 +6,3 -16,1* -8,5 .. .. .. .. -4,3
1985 % -15,0 -24,7 -12,8 -4,7 .. -15,8 -1,5 -1,1 -15,4 -8,6 .. .. .. .. +6,3
1989’90 % -13,1 -12,0 -11,7 -10,7 .. -12,6 -22,5 -4,9 -9,1 -8,2 .. -22,24 .. .. -14,9
]
LG
V]DN
)
1995 %
1997 %
1997 ezer db
-16,5 -15,4 -13,3 - 9,0 -19,82 -20,4 -10,1 - 6,8 -20,0 - 9,3 .. -24,4 .. .. - 3,5
-2,7 -4,2 -2,9 +1,2 -2,8 -3,8 -1,8 -3,4 -3,2 -2,4 -2,7 -3,8 -4,8 +0,4 -0,3
67,2 63,2 534,4 821,4 1208,3 679,8 147,8 2315,2 3,0 107,9 210,1 416,7 91,4 89,6 233,2
-2,6 .. ..
.. ..
Ezer gazdaság .. .. .. ..
7993 ..
6930 7370
-
6490 6989
1: 1970-’71. évhez képest; 2: 1989-’90 évhez képest; 3: 1975. évhez képest; 4: 1979-’80. évhez képest *: 1982. évi adat Forrás: Eurostat-Working Document on Forestry Statistics (1997 és 2000) for EU Cestat Database for Central Europe
$
IDUPRN
V]iPD NHYpV NLYpWHOW
%HOJLXPEDQ QHJ\HGV]i]DGQ\L LG
O HOWHNLQWYH iOODQGy
FV|NNHQpVW PXWDW
DODWW PLQWHJ\ H]HU IDUP V]QWHWWH EH
tevékenységét, az 1975-EHQPHJOpY
IDUPRNW|EEPLQWIHOHW
QWHOpVROYDGWEH
más farmokba. Arányaiban kifejezve is itt következett be a legnagyobb csökkenés; a gazdaságok több mint 60 százalékát számolták fel. Még
66 HU
WHOMHVHEEQHN W
QLN D IRO\DPDW KD D YDOyEDQ NLFVL KHNWiUQiO NLVHEE
birtokok számát külön vizsgáljuk. Ezek száma Belgiumban 1967 és 1997 között több mint 80 százalékkal esett vissza. Németországban és Olaszországban egyaránt, több mint 500 ezer gazdaság szüntette be tevékenységét 1997-ig. A legtöbb országban a csökkenés meghaladja az 50%-ot. Dániában tíz kisparaszti gazdaságból csak egy maradt életben. Ausztriában 1961- N|]|WWD IDUPRNV]iPD H]HUU csökkent, 2001-UH PLQWHJ\ H]HU IDUP P
O H]HUUH
N|GpVpW EHFVOWpN 48(1'/(5
1996/. Egyenletes emelkedést mutat viszont az 50 hektár feletti területen PH]
JD]GDViJL WHUPHOpVVHO IRJODONR]y ]HP
ek száma. A tagállamok közül
csupán Nagy-Britannia a kivétel ezen tendencia alól, itt az 50 ha-nál nagyobb WHUOHW
JD]GDViJRNV]iPDPLQWHJ\V]i]DOpNNDOOHWWNHYHVHEE.LVHEEDUiQ\~
a csökkenés az olasz gazdaságok tekintetében, ahol a farmok „mindössze” 13%-DV]QWHWWHEHP
N|GpVpWXJ\DQH]HQLG
PLQW H]HU IDUP V]
mindössze 46 %-D P PH]
V]DNDODWW)UDQFLDRUV]iJEDQW|EE
QW PHJ MHOHQOHJ D]
-ben mért létszámnak
N|GLN %RXUJHRLV V]HULQW pV N|]|WW D IUDQFLD
JD]GDViJ V]HUNH]HWH J\RUVDEEDQ YiO
tozott, mint a történelem során
bármikor. 1988/1989-re 1 millió farm maradt csak, 1995-re ez az érték 679 ezerre esett vissza. A termelés koncentrációja növekszik: 1988-ban 172 ezer farm volt nagyobb 50 ha-QiO H]HN D PH]
JD]GDViJL I|OGWHUOHW
-át fedték
le, 1995-ben már 198 ezer gazdaság tartozott ebbe a kategóriába, terület 71%át foglalva el /BOURGEOIS, 1998/.
Egyes kutatások a „kevesebb, de nagyobb farmok” általános kép mögötti mikrodinamikai
vizsgálatok
fontosságára
hívják
fel
a
figyelmet,
figyelmeztetnek, hogy az általános tendencia eltakarja a háttérben zajló - a V]HNWRUED W|UWpQ
EHOpSpV D] RQQDQ W|UWpQ
NLOpSpV LOOHWYH D YiOWR]WDWiV
67 alkalmazkodás – folyamatait /JACKSON SMITH, 1999;
LINDSAY;
GLEESON, 1997/.
A farmok számának csökkenése természetesen nem csak az Európai Unióban tapasztalható jelenség. Hasonló változások zajlanak az Amerikai Egyesült Államokban, ahol a XX. század eleje és vége közt felállított mérlegen csaknem YiOWR]DWODQ
PHQQ\LVpJ
PH]
JD]GDViJL
I|OGWHUOHW
iOO
V]HPEHQ
-al
kevesebb gazdasággal /WUNDERLICH, 1993/. Wisconsin államban, 1935EHQ PpJ H]HU JD]GDViJ P
N|G|WW
-ben már csak 78 ezer szerepelt a
statisztikában /WIRTZ, 1999/. Az Egyesült Államok nyugati részén a farmok V]iPiQDN Q|YHNHGpVpU
O pV WHUOHWN FV|NNHQpVpU
közép-Q\XJDWRQ D IDUPRN V]iPiQDN FV|NNHQpVpU
O H]]HO SiUKX]DPRVDQ
O V]iPRO EH +LQHV +,1(6
1994/. :RKOPH\HU
UiPXWDW
DUUD
KRJ\
D
PH]
JD]GDViJ
IHMOHV]WpVpQHN
Q\XJDWL
megközelítése – amely a túltermelés elkerülése érdekében a kisgazdálkodókat a V]HNWRUEyO NL]iUy DODFVRQ\ PH]
JD]GDViJL iUDNDW NtYiQ PHJ pV LQWHQ]tY
módszereket kényszerít a gazdálkodóra -
ellentétes néhány ország
agrárpolitikai irányelveivel. Példának hozza fel a Koreai Köztársaságot, ahol törvény állapítja meg, mindössze 3 hektárbDQ D JD]GDViJ PpUHWpQHN IHOV
KDWiUiW $ NRUHDL DJUiUSROLWLND LUiQ\HOYH D] KRJ\ KiURP KHNWiU PiU HOHJHQG
YpGHOHP D PXQNDQpONOLVpJ HOOHQ pV PHJIHOHO
V]HPSRQWMiEyO LV $ V]HU] HU
W
eljes, üzemanyag-
pV
NLKDV]QiOiVW MHOHQW D PXQNDHU
V]HULQW D Q\XJDWL PH] LSDUL
LQSXWRNWyO
YDOy
JD]GDViJRW MHOOHP]
IJJ
VpJ
HJ\pENpQW
LV
rövidtávra való gondolkodást fémjelez és teljesen figyelmen kívül hagyja a hosszú távú ökológiai feltételeket /WOHLMEYER, 1996/.
68 '25*$,
pV
PXQNDWiUVDL
ELUWRNV]HUNH]HWHW
LOOHW
HQ
D
N|YHWNH]
PHO\
PHJiOODStWiVVDO
pV]UHYpWHOHNHW
D
pOQHN
KD]DL
D
XQ
iós
I|OGSROLWLND
kialakításánál figyelembe kell venni:
DPH]
JD]GDViJEyOpO
DPH]
JD]GDViJL]HPHNV]iPiQDNDFV|NNHQpVH
D
NRQFHQWUiFLy
NV]iPiQDNDIRO\DPDWRVFV|NNHQpVH
HJ\UH
J\RUVDEE
WHP
Q|YHN
edése
a
termelés
vonatkozásában,
D]iWODJRV]HPPpUHWHWDNO|QE|]
WDJRUV]iJRNN|]WLJHQQDJ\HOWpUpVHNHW
PXWDWH]HNDNO|QEVpJHNQHPPXWDWQDNNLHJ\HQOtW
D]]HPLM|YHGHOPHNRUV]iJRNN|]|WWLQDJ\PpUWpN
GpVUHXWDOyMHOHW GLIIHUHQFLiOWViJD
Míg hazánkban a ’90-es évek végének és az új évezred elején a kormányzati politika az életképes családi gazdaságokat jelölte meg az agrártermelés NtYiQDWRV V]HUHSO
LQHN I
OHJ D]]DO D] LQGRNNDO KRJ\ tJ\ D YLGpNL QpSHVVpJ
foglalkoztatási problémái megoldást találhatnak, addig az Uniós adatokból NLGHUOKRJ\D PH]
JD]GDViJLIRJODONR]iV~DNV]iPDPLQGHQRUV]iJEDQJ\RUV
ütemben csökken, és egyre kevesebb embernek ad közvetlen megélhetést a PH]
JD]GDViJ PLQGHQIpOH WiPRJDWiV HOOHQpUH LV $] ]HPHN PpUHWpQHN
növekedése nem D]W MHOHQWL KRJ\ W|EE HPEHUW IRJODONR]WDWQDN V haladás következtében az élet-
pV
YHUVHQ\NpSHV
JD]GDViJRN
W D P
V]DNL
PXQNDHU
V]NVpJOHWHDNiUFV|NNHQKHWLV'25*$,HWDO $IHQWLN|U|QNtYOHV
N
számára marad a multifunkcionális agrármodell más területeihez való alkalmazkodás, ami viszont támogatásokra alapozott életvitelt jelent számukra. $ NRQFHQWUiFLyV WHQGHQFLD YiUKDWyDQ DM|Y
EHQ VHP IRJ PHJYiOWR]QL V
WDNiU
fel is gyorsulhat, ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy az Unió GDP-jéhez mindöVV]H V]i]DOpNNDO KR]]iMiUXOy PH] PpJ PLQGLJ PLQWHJ\ IHOpW IHOHPpV]W
JD]GDViJ D N|]|V N|OWVpJYHWpVQHN
ILQDQV]tUR]iVUD WDUW LJpQ\W (QQHN
69 V]NVpJHVVpJpW LJD]ROQL D] DGyIL]HW
SROJiURN V]iPiUD D M|Y
EHQ HJ\UH
nehezebb lesz. Összegzésül elmondható, hogy a birtokkoncentráció világszerte tapasztalható jelenség. Kivételt csupán azok az államok képeznek, ahol a jogi szabályozás HU
VHQNRUOiWR]]DDJD]GDViJRNI|OGWHUOHWEHYRQiViQDNPpUWpNpW
További információt jelent a farmok méret szerinti megoszlása, amit a 2. ábra mutat be. 2. ábra A farmok megoszlása a hasznosított terület arányában 1995-ben /%/ 100%
80%
60%
40%
20%
0%
# % &
$ ! " '
3546067 6)8 8
39 :.;54.6
:.;.9 <=;546
<;9 >=;546
>=;.9 3);546
2
*.-0/ 1
)( % , + *
3=;9 :.;=;54.6
:?;=;546A@ B7 B)8 8
Forrás: Eurostat-Working Document on Forestry Statistics (July 1997) for EU Cestat Database for Central Europe adatai alapján
A farmok által hasznosított tHUOHW V]HULQWL PHJRV]OiVD MHOHQW
V HOWpUpVHNHW
mutat az egyes tagállamok között. Az 5 ha alatti gazdaságok aránya a
70 mediterrán
országokban
a
legmagasabb;
Görögország,
Portugália
és
Olaszország esetén az összes gazdaság több mint háromnegyede tartozik ebbe a kategóriába. Az ellenpólust Dánia jelenti, ahol az 5 ha alatti gazdaságok aránya nem éri el a négy százalékot sem. A földhasználati viszonyok területén minden esetben a sajátos nemzeti körülmények érvényesülnek, megváltoztatásuk csak KRVV]~ LG
WiYODWiEDQ pUYpQ\HVOKHW $ PDL SROLWLNDIRUPiOiV PHJOHKHW
VHQ
hosszú távon fogja éreztetni hatását. Az Európai Unió legújabb tagállamait nem számolva elmondható, hogy mindegyik egy évtizedet meghaladóan tagja egy a kezdetben kizárólag a gazdaság, ma már a politika szinte minden WHUOHWpQ
HJ\WWP
WDJDGKDWDWODQ
N|G
KRJ\
ELUWRNV]HUNH]HWHW LOOHW
VDMiWRV
IHMO
GpVHQ
MRJNpS]
GPpQ\QHN
PHQWHN
iW
D]
(]
LG
HJ\HV
DODWW
– bár
iOODPRN
–
a
HQ N|]HOHGpV QHP N|YHWNH]HWW EH 'DPLQLDNRV D J|U|J
EU-csatlakozás birtokszerkezetre gyakorolt hatásával kapcsolatban kifejti, hogy minden várakozás ellenére Görögország EU csatlakozása nem jelentette egy felzárkózási folyamat kezdetét. Közelebb áll a valósághoz az a kijelentés, KRJ\ D PHJOpY
NO|QEVpJHNHW V]pOHVtWHWWH LOOHWYH D] HJ\HQO
WO
enségeket
fokozta a csatlakozás /DAMINIAKOS, 1997/. Ugyanakkor Rosset vitatja azt a dogmaként rögzült megállapítást, hogy a kis farmok elmaradottak és improduktívak lennének. Szerinte a kis farmokra LQNiEE MHOOHP]
D PXOWLIXQNFLRQDOLWiV PLQW D QDJ\ JD]GD
ságokra, ennél fogva
pedig produktívabban és hatékonyabban képesek alkalmazkodni a változó követelményekhez, illetve körülményekhez, és hosszú távon jobban segítik a QHP]HWJD]GDViJRN
IHMO
GpVpW
5266(7
6]LQWpQ
D
NLV
PpUHW
gazdaságok mellet érvel Semos /SEMOS, 1993/. Mendis szerint általános pUYpQ\
PHJiOODStWiVW QHP OHKHW WHQQL D IDUPPpUHW pV D WHUPHOpNHQ\VpJ
NDSFVRODWiUyO
0(1',6
$
IHMO
G
RUV]iJRNEDQ
]DMOy
D
IHMOHWW
országokban tapasztalható tendenciákkal ellentétes folyamatra hívja fel a
71 ILJ\HOPHW
6ZDPLQDWKDQ
Q|YHNHGpVH D PH] W|UWpQ
DKRO
D
)$2
HO
UHMHO]pVHL
V]HULQW
D
QpSHVVpJ
JD]GDViJL I|OGWHUOHW FV|NNHQpVH pV D PiV V]HNWRUEDQ
IRJODONR]WDWiV OHKHW
VpJHLQHN D NRUOiWR]RWW YROWD PLDWW D P
N|G
gazdaságok átlagos mérete csökkenni fog /SWAMINATHAN, 1992/. A
világszerte
tapasztalható
HOOHQWPRQG IHQWL V]HU]
birtokkoncentrációs
N YpOHPpQ\pQHN 6
folyamat
ugyanakkor
W D] (XUySDL 8QLy WDJiOODPDLQDN
SpOGiMiQ NHUHV]WO D] LV EHOiWKDWy KRJ\ D NRQFHQWUiFLy PpJ HU
WHOMHVHEE
módon menne végbe, amennyiben a birtokpolitikai szabályozás kevesebb korlátozást gördítene a farmméret növekedésének útjába. Pontosan a birtokpolitikai szabályozás az, amely gátat szab a koncentrációnak.
A farmok tényleges méretét nem csak a fizikai kiterjedéssel mérhetjük, hanem gazdasági teljesítményükkel is. Ez az EU-EDQ D M|YHGHOHPWHUPHO MHOOHP]
VWDQGDUGIHGH]HWLKR]]iMiUXOiVLOOHWYHD]HEE
NDSDFLWiVW
ONpS]HWW(XURSHDQ6L]H
Unit /ESU/ (Európai Méretegység, EME) alapján mutatják ki. A standard fedezeti hozzájárulás kifeMH]KHW
DNiUSOE~]DHJ\HQpUWpNEHQDNiUD]HJ\IRUPD
fedezeti hozzájárulás elérését biztosító hektárok száma alapján. Egy Európai 0pUHWHJ\VpJ
D
pUWpNpYHOHJ\HQO
VWDQGDUG
IHGH]HWL
KR]]iMiUXOiV
HXUyQDN
PHJIHOHO
Az EME alapján felállított kategóriák WHKiWDM|YHGHOHPWHUPHO DGQDNIHOYLOiJRVtWiVWpVDIDUPRNLO\HQUHQGV]HUEHQW|UWpQ
NpSHVVpJU
FVRSRUWRVtWiVD
YLOiJRVDEENpSHWDGKDWD]]HPHNWpQ\OHJHVJD]GDViJLPpUHWpU
O iEUD
O
72
3. ábra A farmok megoszlása EME kategóriák szerint az Európai Unióban, 1995 /%/ ICCD HCD GCD FCD ECD CD JLK M N
O P QSRUT V O W
OW T T T T T T \ \O W TOW \ ] ^ N f \ \ ] ^ N \ ] ^ N j P N W V?l P ] ^ Z \ P N M \]^ N \]^ N \TMc ] N m O M r Q O W k [M M[ K Z [ \` N [ [ [ g W]^[ h Pi K n [ Z d O V V [ .a o Y l [ V c [ d \ W Ve XUY Q ?_ ` M )a b W ]q MZ p Nc K wAxzy|{0y x)} ~zy|{0y ~} 0yU{y } zy|{0y )} ~=0yU{y ~=} ?5yU{y z?)0yU{y T \]^ N
T \]^ N
T \]^ N
psAt u
v
Forrás: Eurostat Working Document on Forestry Statistics (July 1997) for EU Cestat Database for Central Europe adatai alapján
A koncentráció folyamata azt jelenti, hogy a farmok fizikai méretével együtt a farmok gazdasági mérete is növekszik.
6
W 9LGDO NLPXWDWWD KRJ\ D IDUPRN
gazdasági mérete az EU-ban majdnem mindenhol dinamikusabban növekedett, mint a fizikai méret /VIDAL, 2000/.
Az EME kategóriák értékelésében a már idézett Dorgai és munkatársai által készített táblázat ad eligazítást (a Ft-ban kifejezett fedezeti összegek 2002. július 07-i 250 HUF / ¼iUIRO\DPRQ- 5. táblázat).
73 5. táblázat Az EU-ban alkalmazott gazdasági méretkategóriák Gazdasági Mérethatá Millió forint A méretkategória méretkategória rok fedezeti összegben elnevezése EME I. <2 0,6 alatt QDJ\RQNLVPpUHW II. 2 -<4 0,6 és 1,2 között III. 4- -<6 1,2 és 1,8 között IV. 6 - <8 1,8 és 2,4 között NLVPpUHW V 8 -< 12 2,4 és 3,6 között VI. 12 -< 16 3,6 és 4,8 között alsó közepes PpUHW
VII.
16 - <40
IHOV
4,8 és 12 között
N|]HSHV
PpUHW
VIII. IX.
40 - <100 > 100
QDJ\PpUHW
12 és 30 között 30 felett
nagyon nagy PpUHW
)RUUiV 0H]
JD]GDViJXQN]HPLUHQGV]HUHpVD](8
$] (XUySDL8QLyEDQP QDJ\RQ NLV PpUHW
N|G
– Agrárgazdasági Tanulmányok, 1999
IDUPRN W|EEPLQW
-a teljesítményét tekintve a
JD]GDViJ NDWHJyULiMiED WDUWR]LN iP LWW LV FVDN~J\ PLQW D
farmok által hasznosított terület szempontjából elemzett megoszlás esetében, D] iWODJWyO LJHQ HU
VHOWpUpVHNHW WDOiOXQN 3RUWXJiOLiEDQ DIDUPRN
-a a két
EME egység alatti csoportba sorolható, a Spanyolország esetén az ugyanezen kategóriában található farmok aránya 41 %, míg Görögországban 34 %. Hollandia,
Belgium,
Luxemburg,
Dánia
és
az
Egyesült
Királyság
gazdaságainak mintegy 59, 38, 36, 38, illetve 30 %-a tartozik a 40 EME feletti kategóriákba. $] (0( NDWHJyULiN V]HULQWL PHJRV]OiVW EHPXWDWy iEUD EHYH]HW V]HULQW
D
PpU
V]iP
DONDOPDVDEE
NO|QE|]
DGRWWViJ~
V]|YHJH IDUPRN
összehasonlítására, mint a pusztán fizikai méret alapján véghezvitt összevetés. Mindezek mellett is érdemes azt figyelembe venni, hogy az Uniós átlag vonatkozásában az EME méretek és a hektárban kifejezett méretek közötti
74 korrelációs együttható (számításaim szerint r=0,96) azt jelzi, hogy az |VV]HIJJpVDNpWDGDWiOORPiQ\N|]|WWLJHQHU
V
Az egyes tagállamok farmjainak EME és hektárbeli mérete közötti összefüggés HU
VVpJH YiOWR]y $] iOODPRN iEDQ OHJDOiEE N|]HSHV HU
-
összefüggés, 49%-iEDQHU
VHQpVLJHQHU
D
QDJ\REE
I|OGWHUOHWHW
P
YHO
D]
VHQNRUUHOiODNpWPpUHWNDWHJyULD
$ IHQWLHN DODSMiQ DOiWiPDV]WRWWQDN WHNLQWKHW
baQ
VVpJ
D] D PHJiOODStWiV KRJ\ D] (8
-
JD]GDViJRN
QDJ\REE
M|YHGHOPHW
termelnek. $ PH] MHOOHP]
JD]GDViJL WHUPHO
WHYpNHQ\VpJUH QDSMDLQNEDQ HJ\UH NHYpVEp
D NL]iUyODJRV EHYpWHOL IRUUiVMHOOHJ $ PH]
QDJ\REE KiQ\DGD QHP I
IRJODONR]iV NHUHW
0DJ\DURUV]iJRQ KDV]QiOW I
N HJ\UH
ében folytatja tevékenységét. A
IRJODONR]iV NLIHMH]pV KHO\HWW D] (8 DQJRO Q\HOY
VWDWLV]WLNDLN|]OHPpQ\HLDWHOMHVPXQNDLG PH]
JD]GDViJL WHUPHO
EHQLOOHWYHUpV]PXQNDLG
EHQYpJ]HWW
JD]GDViJL WHYpNHQ\VpJ N|]|WW WHV]QHN NO|QEVpJHW WHKiW D NpW IRJD
nem felel meg egymásnak. Az EU-EDQ WHYpNHQ\VpJHNU
PDJXN KDWiUR]KDWMiN PHJ KRJ\ PH]
lom
D] HJ\pE EHYpWHOW HUHGPpQ\H]
O XJ\DQLV QHP YpJH]QHN VWDWLV]WLNDL IHOPpUpVW V
W D IDUPHUHN
JD]GDViJL WHYpNHQ\VpJNHW HOV
GOHJHV
vagy csak másodlagos bevételi forrásnak tekintik. Nem létezik tehát semmilyen LG
YDJ\ EHYpWHO DODS~ UHIHUHQFLDV]iP DPL DODSRW DGKDWQD HJ\ LO\HQ
kimutatásnak. $ WHOMHV PXQNDLGHM LG
WHYpNHQ\VpJHW D QHP]HWL PXQNDV]HU]
GpVHNEHQ GHILQLiOW
WDUWDP DODSMiQ NHOO pUWHOPH]QL D]D] PHQQ\LVpJH YiOWR]y
lehet, de EU-
szinten minimálisan 1800 órát jelent. $WHOMHV PXQNDLG
4. ábra.
EHQYpJ]HWWPH]
JD]GDViJL WHYpNHQ\VpJDUiQ\iWWQWHWLIHO D
75 4. ábra $I
IRJODONR]iVNHUHWpEHQP
N|GWHWHWWJD]GDViJRNDUiQ\DD](8
tagállamaiban (1995) µL¸¹ ) µU¨|¢|¶ · ¡ ¨¢ ¦ ´ ± ¡ ¢£= ©U U ¡ ¢£= ³ ¡ U| ²0|¢£= ¡ °L U± U|®||¯¡ ¬ ¢£ ¡ ¢£= « ¡ ¡ ¢£= ©U¡ ª ¡ ¢£= ¦L§ ||¨| ¡ ¢£= ¤0¥ ¡ ¥ ¡ ¢£= | ¡ ¢£= L L
=
|
%
Forrás: Eurostat Working Document on Forestry Statistics (July 1997) for EU Cestat Database for Central Europe adatai alapján
ËURUV]iJEDQ
pV
D
PHJKDWiUR]yMHOHQW
%HQHOX[ VpJ
iOODPRNEDQ
D
WHOMHV
LGHM
IDUPWHYpNHQ\VpJ
$PHGLWHUUiQiOODPRNEDQHOHQ\pV]
H]D]DUiQ\.pW
következtetés vonható le az eddig megismert adatokból: A kisebb üzemméret PLQG JD]GDViJL PLQG IL]LNDL pUWHOHPEHQ QHP NHGYH] D I IRO\WDWKDWy
PH]
JD]GDViJL
WHUPHOpVQHN
LO\HQ
IRJODONR]iVNpQW
N|UOPpQ\HN
agrártevékenység csak más bevételi forrás mellett véJH]KHW
N|]|WW
D]
8J\DQDNNRU D
%HQHOX[ iOODPRN HVHWpEHQ DKRO D] ]HPPpUHW LV QDJ\REE D I
IRJODONR]iV~
JD]GDViJL WHUPHOpV LV HOWHUMHGWHEE ËURUV]iJEDQ DKRO D I
IRJODONR]iV~
PH]
farmok aránya a legmagasabb, az alacsonyabb EME-kategóriába tartozó
76 JD]GDViJRN MHOHQW
V UpV]pW LV WHOMHV LGHM
HOIRJODOWViJ NHUHWpEHQ LUiQ\tWMiN
ËURUV]iJ FVDWODNR]iVL V]iQGpNiW QHP NLV PpUWpNEHQ HU PH]
JD]GDViJ
V]iPiUD
D
&$3
NHUHWpEHQ
VtWHWWH DQQDN LGHMpQ D
Q\~MWRWW
WiPRJDWiVRN
LUiQWL
várakozás. Sheehy szerint ez a várakozás beigazolódott és Írország DJUiUV]HNWRUD MHOHQW
V EHYpWHOHNUH WHWW V]HUW H]HNE
O D WiPRJDWiVRNEyO D
farmerek jövedelmi helyzete megszilárdult, és a farmok számának csökkenése LVDODFVRQ\DEEPpUWpN
PLQWD](8WDJiOODPRNW|EEVpJpEHQ6+((+<
A gazdasági, illetve a területi méret mellett nem hagyható tehát figyelmen NtYO D] (8 N|OWVpJYHWpVE
O Q\HUW WiPRJDWiV V]HUHSH VHP (]HQ D WpUHQ LV
PDUNiQV NO|QEVpJHN IHGH]KHW LV 0iU D &$3 UHIRUPMD HO PLQGHQIpOHFpONLW
N IHO D WDJiOODPRN V
W D] HJ\HV UpJLyN N|]|WW
WW pV D]yWD LV J\DNUDQ KDQJR]WD
tott tény, hogy
]pV HOOHQpUHDQDJ\REE JD]GDViJRND]LJD]LKDV]RQpOYH]
L D
támogatási rendszernek. Bár a Közös Agrárpolitika megreformálásakor kialakított,
az
ártámogatásokat
bevezetésénél a BizottsáJ
felváltó
HJ\pUWHOP
HQ
közvetlen ~J\
kifizetési
IRJODOW
NRPSHQ]iFLyVWiPRJDWiVRNDWDNLVHEEKiWUiQ\RVDEEKHO\]HW NHOO EL]WRVtWDQL pV HO NHOO YiODV]WDQL D WHUPHOpVW
iOOiVW
rendszer KRJ\
D
]HPHNV]iPiUD
O D WpQ\OHJHV UHIRUP MyYDO
felhígultabb változatot valósított meg: a kompenzációs kifizetések továbbra VHP WHOMHVHQ IJJHWOHQHN D WHUPHOpV YROXPHQpW
O tJ\ D]RNEyO WRYiEEUD LV D
nagyobb gazdaságok részesednek meghatározó mértékben.
77 )LJ\HOHPIHONHOW
KRJ\ D WiPRJDWiVEyO D] DUUD OHJLQNiEE UiV]RUXOy PHGLWHUUiQ
államok néhány régió kivételével milyen kis mértékben részesednek. A NHGYH]
WOHQ
UHQGNtYO
DGRWWViJRNNDO
DODFVRQ\
UHQGHONH]
0LQGH]
SRUWXJiO
0DJ\DURUV]iJ
IDUPRN
V]iPiUD
LV
WiPRJDWRWWViJD LQW
MHO
QHP
alapozhatunk arra, hogy majd az EU-ban a magyar családi gazdaságok magas V]LQW
WiP
ogatásban fognak részesülni. Jóllehet a csatlakozási tárgyalások
lezárultak és bizonyos tekintetben konkrét számadatokat ismerünk, a tényleges NLIL]HWpVHN HOQ\HUKHW
WiPRJDWiVRN PpUWpNH PpJ QHP SRQWRVtWRWW $ NHGYHOW
kivételként emlegetett Írországgal kapcsolatban pedig arra szükséges felhívni a ILJ\HOPHW KRJ\ HQQHN D] (8 WDJiOODPQDN yULiVL HO V]HPEHQKRJ\DQJROXOEHV]pO |VV]HIJJ
N|]|VVpJ(]SHGLJyULiVLHO
SiO\i]DWRNUDYDOyUHDJiOiVJ\RUVDViJiWLOOHW
A csaliGL JD]GDViJRN M|Y
Q\H 0DJ\DURUV]iJJDO
MpW LOOHW
Q\DWiPRJDWiVVDO
HQ
HQ D] (8
-n belül régóta jelen vannak a
szkeptikus vélemények is. Így például Schlitz már 1991-ben arra hívta fel a ILJ\HOPHW KRJ\ KRJ\ D QpPHW FVDOiGL JD]GDViJRN DGyVViJiOORPiQ\D LMHV]W PpUWpNEHQ IHOGX]]DGW $ V]HU] V]NVpJHV W HO
~J\ OiWWD KRJ\ D KDWpNRQ\ P
N|GWHWpVKH]
NpW D] HJ\pQL pV FVDOiG JD]GDViJRN PLQG QHKH]HEEHQ WXGMiN
WHUHPWHQL pV D M|Y
UH WHNLQWYH D WiUVDViJL W|UYpQ\ KDWiO\D DOi WDUWR]y
V]HUYH]HWHNWpUQ\HUpVpQHNHO
VHJtWpVpWMDYDVROWD6&+/,7=
A birtokviszonyokkal kapcsolatban végül a gazdálkodók életkor szerinti megoszlásának áttekintésére kerül sor (5. ábra). Ismert tendencia a PH]
JD]GDViJJDO IRJODONR]y QpSHVVpJ NRUHORV]OiViQDN NHGYH]
az agrárnépesség elöregedése.
WOHQ DODNXOiVD
78 5. ábra A gazdálkodók életkor szerinti megoszlása az Európai Unióban /1995/ À.º=º)» ¿=º)» ¾=º)» ½º)» ¼=º)» º)» ÁL à Ä
ÅÆÇ
ÈUÉ Ê Å Ë
ÅË É É É É É Ð ÐÅ Ë Ð Ñ Ò Ä Ð Ñ Ò Ä Ð Ñ Ò Ä Ú Ð Ð Ñ Ò Ä Ð Ñ Ò Ä Þ Æ Ä Ë Ê.à Æ Ñ Ò Î Ð Æ á Ã ÅËÏ ÃÏ Â Î Ï ÐÔ Ä Ï Ï Ë Ñ Ò Ï Ü Æ Ý Â Ç ß ÏÃ â ÏÎ ÛÃ ÌUÍ Ç .Ó Ô ÕÖ Ë Ê × Ï Ø Ð Ë Ê)Ù É ÐÑÒ Ä
ëìí îAï ð ï ñ ñ
ë)ì?ò ó.ó
óóò ì?ó
ìóò ô.ó
ê ÉÄ É ÉÄ Ñ Ä .ä çAè é Ð Ñ Ò Ð Ñ Ò É Ä ÊÏ æ ÅÐ Ã× Ø ÅÊ Õ)ã Í à Ï Ã Î Â Ñå ä Ä× É ÃÅ Ë
ôìí îAõ ö ð ö ñ ñ
Forrás: Eurostat Working Document on Forestry Statistics (July 1997) for EU Cestat Database for Central Europe adatai alapján Az európai farmerek csupán 8 százaléka fiatalabb 35 évesnél, 28 %-uk pedig LG
VHEE pYHVQpO $] LG
VHEE NRURV]WiO\ NO|Q|VHQ MHOOHP]
D GpOL
területeken: Olaszország, Portugália, Görögország, Spanyolország esetében a gazdálkodók 1/3-a elmúlt 65 éves. A fiatalabb farmerek nagyobb aránya inkább az északi területekre jelOHP]
)LQQRUV]iJEDQ
Ausztriában a gazdálkodók kevesebb, mint 10%-D LG
1pPHWRUV]iJEDQ
VHEE pYHVQpO $
évesnél fiatalabb agrárnépesség aránya Dánia, Belgium és Finnország esetében a legmagasabb. Langemeier és munkatársai szerint a fiatalabb farmerekre KDWpNRQ\DEE JD]GiONRGiV MHOOHP] LG
V
NRURV]WiO\
PDJDV
DUiQ\D
/$1*(0(,(5 '(/$12 $] HOJRQGRONRGWDWy
D
PH]
JD]GDViJEyO
pO
79 QpSHVVpJ M|Y
MpW LOOHW
HQ 9DOyV]tQ
IHQQPDUDGy JD]GDViJRN P
VtWKHW
KRJ\ D NRQFHQWUiFLy IRO\DPDWiEDQ
N|GWHWpVpEHQ D JHQHU
ációváltás bekövetkezik. A
hatékonyabb gazdálkodást megvalósító, az új ismeretekre, új technológiák DONDOPD]iViUD IRJpNRQ\ ILDWDODEE JD]GiONRGyN WRYiEEVHUNHQW
koncentráció folyamatára. OpWUHM|Y
QD
OHJ KDWQDN D
A birtokkoncentrációs folyamat eredményeként
gygazdaságok térnyerésének gátját egyedül az agrárpolitikai
szabályozás jelenti.
80
4.
A FÖLDHASZNÁLAT ÉS A FÖLDBIRTOKVISZONYOK ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON
4.1.
0DJ\DURUV]iJWHUP
I|OG HOOiWRWWViJDpVDP
-
YHOpVLiJDN
megoszlása Általánosan elismert tény, hogy hazánk jó természeti, ökológiai adottságokat NtQiODPH] NLHPHONHG PH] P
JD]GDViJLWHUPHOpVV]iPiUD.HGYH] HQ
PDJDV
WHUP
I|OG
HNDNOLPDWLNXVIHOWpWHOHNpV
-ellátottságunk: 100 lakosra 61 hektár
JD]GDViJL I|OGWHUOHW MXW $] (XUySDL 8QLyEDQ D PH]
YHOWI|OGWHUOHWDUiQ\D+D]iQNEDQH]D]DUiQ\
66 %-RW $] HOP~OW pYWL]HGHN VRUiQ D P NLV PpUWpNEHQ YiOWR]RWW D P
JD]
daságilag
-ben meghaladta a
YHOpVL iJDN WHUOHWH IRO\DPDWRVDQ pV
YHOpV DOyO NLYRQW WHUOHW SHGLJ Q|YHNHGHWW
(6.táblázat). Ahogy a fejlett államokban általában, úgy Magyarországon sem V]iPtWKDWXQNDPH]
JD]GDViJLODJKDV]QRVtWRWWWHUOHWQ|YHNHGpVpUH
$ I|OGKDV]QiODWRW H]HQ NHUHV]WO D P
politika. Így a 90-HV pYHNW
O NH]G
G
YHOpVL iJDN DUiQ\iW LV EHIRO\iVROMD D HQ D] (XUySDL 8QLyEDQ D
HONHUOpVH YpJHWW HJ\UH QDJ\REE KDQJV~O\ KHO\H]
túltermelés
GLN D] H[WHQ]tY WHUPHOpVUH
az extenzív kultúrák arányának növelésére. Ennek keretében az EU DJUiUSROLWLNiMD D] HUG ILJ\HOHPEHYHHQG
JD]GiONRGiVW HU
V]HPSRQW $] HUG
VHQ WiPRJDWMD DPL KD]iQN V]iPiUD LV JD]GiONRGiV WHUPpNH D NO|QE|]
feldolgozottságú faáru iránt élénk kereslet mutatkozik az egész világon, a NHGYH]
WOHQDGRWWViJ~WHUOHWHNHQSHGLJD]HUG
is betölt.
WDNDUyIRQWRVYpGHOPLIXQNFLyW
81 6. táblázat $P 0
YHOpVLiJ
Szántó Kert Gyümölcsös 6]
O
Gyep 0H]
JD]GDViJL
YHOpVLiJDNWHUOHWpQHNYiOWR]iVD
1970 ezer ha 5046 146 172 229 1.281 6875
1980 ezer ha 4734 291 138 167 1294 6179
1989 1991 ezer ha ezer ha 4712 4714 339 341 94 94 140 136 1197 1173 6483 6459
1994 ezer ha 4716 107 92 131 1148 6179
1999 ezer ha 4708 108 96 127 1147 6186
1999 % 50,6 1,2 1,0 1,4 12,3 66,5
1610 63 8327 976
1688 67 8237 1066
1701 66 8225 1078
1766 68 8028 1275
1775 74 8035 1268
19,1 0,8 86,4 13,6
9303
9303
9303
9303
9303
100
terület (UG
1470 Nádas és halastó 56 7HUP WHUOet 8400 0 YHOpVDOyO 903 kivont terület Összesen 9303 Forrás: Laczka 1996, KSH 1999. $ P
YHOpVL iJDN PHJRV]OiVD D] pV]DNDEEUD IHNY
(8 WDJiOODPRNNDO IHQQiOOy
haVRQODWRVViJRNUD XWDO D V]iQWyWHUOHW DUiQ\D D]RQEDQ KD]iQNEDQMHOHQW $ M|Y
EHQ D] DJUiUSROLWLNDL V]iQGpNRNQDN PHJIHOHO
Q|YHNHGpVpYHOLOOHW
4.2.
HQ D] HUG
VHEE
WHUOHW WRYiEEL
OHJDNHUWpV]HWLNXOW~UiNWHUMHGpVpYHOV]iPROKDWXQN
A magyar földbirtok-viszonyok történelmi áttekintése
Az agrárpolitika egyik alapköve a birtokpolitika. Mindaddig, amíg ezen a WHUOHWHQQHPM|QQHNOpWUHD]HJ\pUWHOP
KRVV]~WiYRQNLV]iPtWKDWyIHOWpWHOHN
DGGLJ D] DJUiUSROLWLND HJ\pE WHUOHWHLQ VHP pUKHW SHGLJ W|EEV]|U pV HOOHQWPRQGiVRVDQ HO W|UWpQ
EHDYDWNR]iVUD
N HO WDUWyV VLNHUHN
Nálunk
MHOOHO LV VRU NHUOW D ELUWRNYLV]RQ\RNED
82
$I|OGELUWRNYLV]RQ\RNMHOOHP]
LD]
-as jobbágyfelszabadításig
A magyar földhasználat és birtokszerkezet több történelmi fordulat hatására is átalakult. Az 1848-as jobbágyfelszabadítás, az 1945. évi földosztás, az 195960-as szövekezetesítés, az 1967. évi IV. törvénnyel létrehozott szövetkezeti földtulajdon, és az 1991-ben bekövetkezett földtulajdon-rendezés érdemel figyelmet. kontinenVHQ
D]
DJUiUIHMO
GpVW
D
N|]pSNRUEDQ
MHOOHP]
Az
európai
PH]
JD]GDViJLV]HUYH]HWLIRUPDD]pYV]i]DGRNRQiWD]XUDGDORP QDJ\ELUWRN
volt. Max Weber megfogalmazása szerint a nagybirtok földesúri birtokot MHOHQW
NO|QE|]
I|OGWtSXVRN
HJ\PiV
PHOOHWW
OpWH]
HJ\VpJpW
PHJKDWiUR]yHOHPHNDI|OGHV~ULKDWDORP DI|OGELUWRNOiVD DUDMWDpO pV D SROLWLNDL MRJRN ELUWRNOiVD I
D
hol
HPEHUHN
OHJ D EtUyL KDWDORP :(%(5 $
magyar fogalmi meghatározások is kapcsolódnak a weberi definícióhoz: így például Kállay a nagybirtok hármas funkciójaként a 18-19. századi QDJ\ELUWRNRN DODSYHW
YRQiViW D ELUWRNJD]GiONRGiVL D N|]LJD]JDWiVL pV D]
igazságszolgáltatási funkciók egységében látja /KÁLLAY, 1980/. Magyarországon az uradalmak kialakulása a 13-14. században zajlott le, több évszázados késésben a nyugat-európai folyamatokhoz képest. Lényegében földesúri magángazdaságok és paraszti kisbirtokok egységeiként léteztek /KAPOSI, 2000/. Közép-Kelet Európában az uradalmi rendszer zárt világgá, merev rendszerré vált a történelem folyamán, míg Nyugat-Európában a 18-19. században a QDJ\ELUWRN KDJ\RPiQ\RV IXQNFLyL pV MRJiOOiVD PHJV]
tulajdon tárgyává vált.
QW D I|OG V]DEDG
83 A dolgozatnak nem tárgya az uradalomnak, mint agrárszervezeti egységnek a YL]VJiODWD V]NVpJHVQHN W
QLN YLV]RQW DQQDN U
övid áttekintése, hogy milyen
NDSFVRODW iOOW IHQQ D I|OGHV~U pV D I|OGHV~U VDMiW NH]HOpV WHONHQpO
NLYiOWViJJDOQHPUHQGHONH]
$ MREEiJ\ V]HPpO\HV V]ROJiODWWHY
I|OGMpW
O HONO|QtWHWW
V]HPpO\DMREEiJ\N|]|WW N|WHOH]HWWVpJHLW D] DOiEELDNEDQ OHKHW
összefoglalni: ÒUEpUL OHN|WHOH]pVQHN QHYH]]N D WHOHNUH Ki]KHO\UH PHJV]DERWW PpUWpN
illetve pusztán a lakásért elvárt vagyoni szolgáltatásokat. Ezek a vagyoni V]ROJiOWDWiVRNQHPNpSH]WpNDONXWiUJ\iWKDQHPDWHOHNQDJ\ViJDpVPLQ
VpJH
határozta meg azok mértékét. A jobbágy örökölhetett és szerzett ingó YDJ\RQiUyO pO
N N|]|WW LOOHWYH KD YROWDN W|UYpQ\HV |U|N|VHL KDOiO HVHWpUH
UHQGHONH]KHWHWW H] YRQDWNR]RWW D]iOWDOD pStWHWW Ki]UD LV DPL LQJyQDNPLQ
VOW
jogi sorsát tekintve. Ezen felül joga csak a földesúrtól átengedett haszonvételek szedésére, valamint arra korlátozódott, hogy az úr hozzájárulásával termény és munkajáradékát pénzben váltsa meg, valamint arra, hogy tartozásait megfizetve a jogviszonyt a jog adta keretek között megszüntethesse. A jobbágy számos kötelezettségével szemben az úr kötelezettsége csak arra korlátozódott, hogy a telket úrbéresének rendelkezésére bocsássa és megvédje NHWDKDWDOPDVNRGyNWyO%e/,
A jobbágy-földesúr viszonyt több rendelet, statútum rendezte. A magyar magánjog modernizációját az 1832-
pYL
RUV]iJJ\
OpV
LQGtWRWWD
HO
(jobbágyság úrbéresi viszonyainak rendezése – 1836.; tartozások tökéletes és |U|N LG
NUH W|UWpQ
PHJYiOWiVD MREEiJ\ |U|NOpVpQHN UHQGH]pVH
IRNR]DWRV iWDODNtWiVW FpOXO NLW
]
UHIRUPI
- 1840.). A
olyamat 1848-ban szakadt meg. Az
áprilisi törvények a magánjog addigi intézményrendszerét lerombolták. (OW|U|OWpN D] ~UEpULVpJHW D]
VLVpJ LQWp]PpQ\pW D] DGRPiQ\UHQGV]HUW $]
84 ~UEpUL YLV]RQ\RN HOW|UOpVpYHO D MREEiJ\RN KDV]QiODWiEDQ OpY
~UEpUHV ELUWRNRN
saját tulajdonukba kerültek. $ PDJ\DURUV]iJL MREEiJ\IHOV]DEDGtWiVW W|EE V]HU] ELURGDORPEDQHO
PpOWDWMD $] D +DVEXUJ
V]|U0DJ\DURUV]iJRQN|YHWNH]HWWEHDI|OGDODSPHJKDWiUR]y
UpV]pUH pV D WHUPHO
N G|QW
KiQ\DGD MDYiUD V]DEDG I|OGPDJiQWXODMGRQW
teremtett /TANKA, 2000/. Nyugat-Európát ugyan késéssel követte, de Kelet(XUySiW PHJHO
]WH 520È1< D D PDJ\DU QHP]HW OHJQDJ\REE VLNHUHL
között kell számon tartani, országosan és egyszerre Magyarország magyar és QHP PDJ\DU MREEiJ\ViJiQDN |VV]HVVpJpUH NLWHUMHG
en ment végbe, és a
károsultak kielégítését az álam vállalta magára /VARGA,1971/.
A földbirtok-politika és a birtokviszonyok változása az 1945-1947. évi földosztásig $]
V]pQ LQGXOW HVHPpQ\HN N|]HSHWWH PiU QHP YROW PyG ~M PDJiQMRJL
szabályok alkotására, a szabadságharc bukás után az osztrák polgári törvénykönyv bevezetésével kívánta a Monarchia újjászervezni a magyar jogrendszert. Az osztrák polgári törvénykönyv bevezetése azonban feltételezte az úrbéri viszonyok rendezését, ezt a feladatot oldották meg az úrbéri pátensek. $] ~UEpUL Q\tOW SDUDQFV PiUFLXV iOODStWRWWD PHJ D YROW ~UEpUHVW LOOHW ELUWRNWHVW PpUHWpW pV IHOVRUROWD D] LUWiVI|OGHNE
O YDOy UpV]HVHGpV IHOWpWHOHLW
valamint meghatározta azt is, hogy a paraszti birtok tulajdonosa mekkora részre tarthat igényt
D QiGDVRNEyO HUG
NRUiEEDQ D MREEiJ\NpQW
W PHJLOOHW
NE
O V]
O
NE
O pV OHJHO
NE
O D
KDV]RQYpWHOHN IHMpEHQ $ I|OGHVXUDN
kártalanítását a kárpótlási és földtehermentesítési nyílt parancsok szabályozták, megyére lebontva határozva meg jobbágytelkenként a kárpótlási összegeket.
85 Végül
a
kárpótlást
5%-os
kamatozó
földtehermentesítési
kötvények
kibocsátásával rendezték. /BÉLI, 1999/.
Fontos vívmánya az osztrák jog bevezetésének a telekkönyvi rendtartás létrehozása. 1853-ban indult meg a rendtartás létrehozása, D N|U]HWL YH]HW EL]WRVRN
IHODGDWD
YROW
D
UHJLV]WUiFLy
DPLW
N|]VpJU
O
-községre járva
bonyolítottak le. 1855-ben már közzétették a telekkönyveket. A létrehozott WHOHNN|Q\Y KiURP UpV]E pV PLQ IRJODOWD
VpJL P D
O iOOW D ELUWRNOiVL ODSEyO DPHO\ D] LQJDWODQ KHO\UDM]L
egjelölését tartalmazta; a tulajdoni lapból amely magában
WXODMGRQRV
V]HPpO\pQHN
D
WXODMGRQMRJ
V]HPpO\KH]
I
]
G
korlátozásainak és a tulajdonban bekövetkezett változásoknak a feltüntetését; harmadik része a telekkönyvi nyilvántartásnak a teherlap volt, ami az ingatlant WHUKHO $
N|WHOH]HWWVpJHN D]D]DWXODMGRQL NRUOiWR]iVRNQ\LOYiQWDUWiViUDV]ROJiOW
Q\LOYiQWDUWiV
NRQVWLWXWtY
MHOOHJ
YROW
WHKiW
D
GRORJL
MRJL
YiOWR]iVW
közvetlenül a bejegyzés hozta létre. A nyilvántartás egyben nyilvános és közhiteles is volt, azaz abba mindenki betekinthetett, és a benne foglalt adatokat közhitelesnek tanúsította. Jellegzetessége volt a szabályozásnak, h ogy D EHMHJ\]HWW LQJDWODQ HJ\ MyV]iJWHVWQHN PLQ
VOWKD WHKiWD WXODMGRQRV QHP D]
egészet kívánta átruházni például, hanem csak egy részét, akkor külön kérvényeznie kellett a adott rész lejegyzését, más telekkönyvi lapra vezetését. /BÉLI, 1999/. $ IHOV]DEDGXOW MREEiJ\RN WXODMGRQiED NHUOW I|OGWHUOHW PpUHWpW LOOHW YpOHPpQ\HNOpWH]QHND]HOWpU
PHJN|
HQ HOWpU
zelítések miatt.
A felszabadítással a parasztok tulajdonában került a parasztföldek 74,5%-a, a teljes földalapnak pedig 55,3%-a vált magántulajdonná /TANKA, 2000/. Varga V]HULQW D] HO
WW PHJYiOWRWW pV D]
aránya az |VV]HVMREEiJ\Np]HQOpY
-ban felszabadult úrbéres földek
ELUWRNRN
-a volt /VARGA, 1971/.
86 A jobbágyfelszabadítást mégsem követte a birtokstruktúra modernizálódása. 1895-ben a gazdaságoknak csupán 1 %-a birtokolta az akkor 21 millió hektáros összterület 48%-át. TANKA rámutat arra, hogy 1848 után a nagybirtokok HJ\UH QDJ\REE PpUWpN V]
I|OGEHYRQiVL LJpQ\H D NLV]HPL JD]GiONRGiV NHUHWHLW
NtWHWWH PLN|]EHQ DJUiU
-túlnépesedési folyamat játszódott le /TANKA,
2000/. A következmény a nagybirtokok dominanciájának növekedése, a másik oldalon pedig a birtokok elaprózódása, a törpebirtokok kialakulása lett. A PDJ\DU ELUWRNV]HUNH]HW ODWLIXQGLiOLV MHOOHJ
Yp YiOW LJHQ PDJDVDQ DODNXOW D
kötött (korlátolt forgalmú) birtokok aránya, mely egyes vidékeken meghaladta az 50%-ot /ROMÁNY, 2001/. A földbirtok-politikai kihívások rendezése UHQGUH HOPDUDGW D] HOPpOHWL VtNUyO QHP KHO\H]
G|WW iW D J\DNRUODWL NLYLWHOH]pV
mezejére. A Nagyatádi Szabó István nevével fémjelzett földreform mindössze néhány százalékkal csökkentette a nagybirtok arányát. A földbirtokviszonyok UHQGH]pVpUHDPiVRGLNYLOiJKiERU~WN|YHW
HQQ\tORWWYpJOOHKHW
GHFHPEHUpEHQ 'HEUHFHQEHQ D] ,GHLJOHQHV 1HP]HWJ\
VpJ
OpV 6]y]DWD PHO\
tulajdonképpen a magyar néphez szóló ünnepélyes nyilatkozat volt, már tartalmazta a földreform iránti elköteOH]HWWVpJHW 1HP]HWJ\ D I|OGP
V]pQOpVH]
,GHLJOHQHV
OpV SDUODPHQWL YLWiUD ERFViWRWWD Ä$ QDJ\ELUWRN PHJV]QWHWpVpU
O pV
YHV QpS I|OGK|]MXWWDWiViUyO V]yOy 0( V] UHQGHOHWpW PHO\
ugyanezen év márciusában lépett hatályba. Donáth Ferenc a tpPD HO NLMHOHQWHWWH KRJ\ Ä0DJ\DURUV]iJ PHJV]
DGyMD
QW D ODWLIXQGLXPRN RUV]iJD OHQQL
Száz és százezer parasztgazdaság létesült a nagybirtokok helyén, milliók lelték meg honjukat e hazában.” A szónok kifejezte abbéli hitét is, hogy a parasztság két-három éven belül túl fogja haladni a nagybirtok termelési színvonalát. A rendelet szabályozta a végrehajtó szervek körét, földalapot létesített, amely a
87 törvény alapján elkobzott, kártalanítás mellett igénybevett, továbbá az iOODPNLQFVWiUWXODMGRQiWNpSH]
I|OGEL
rtokokból állt, meghatározta hogy kiknek
D I|OGELUWRNDLW NHOO HONRER]QL 0HJYiOWiV HOOHQpEHQ W|UWpQ HO
D NDW KROGDW PHJKDODGy LOOHW
OHJ D V]pNHVI
LJpQ\EH YpWHOW tUW
YiURV KDWiUiWyO V]iPtWRWW
30 kilométeres körzetben az 50 kat. holdon felüli birtokokra, valamint a NHUHVNHGHOPL YiOODODWRN ELUWRNDLUD PpUHWW
O IJJHWOHQO $
-tól 1000 kat.
hold közötti földbirtokokra, valamint terjedelmükre való tekintet nélkül a N|]VpJHN pV HJ\Ki]DN W|UYpQ\KDWyViJRN ELUWRNDLUD NDWKROGLJ WHUMHG
megváltásmentességet adott. Különbséget tett a rendelet az úri és a parasztbirtokok között. Az utóbbiak 200 kat. holdig mentesültek az igénybevétel alól. Mentességet élveztek 300 kat. hold erejéig azok is, akik a nemzeti ellenállásban és a németellenes szabadságharcban kimagasló érdemeket szereztek. A negyedik fejezet a juttatás módozatait szabályozta. Az ötödik fejezet meghatározta, hogy az igényjogosultaknak juttatott szántóföld és UpW HJ\WW D NDW KROGDW NHUW pV V]
O
HVHWpQ HJ\WW D NDW KROGDW QHP
haladhatja meg. A hetedik fejezet rendelkezett az igénybevett birtokok tulajdonosainak a kártalanításáról, amit az állam feladatává tett, azt a föld ára fejében adott, a kataszteri tiszta jövedelem húszszorosában állapította meg. A juttatott ingatlanokra tíz évi elideJHQtWpVLpVWHUKHOpVLWLODOPDWtUWHO
DUHQGHOHW
A rendelet vitájában már felhívta a figyelmet a birtokelaprózódás veszélyére az HJ\LN NpSYLVHO
)]HVVpU\ ,VWYiQ V]HULQW ´KD D YDOyViJQDN PHJIHOHO
D
földjuttatásban részesültek hatszázezres száma is, minthogy a 100 holdon aluli LQJDWODQRN
LJpQ\EHYpWHOpQHN
FVDN
HONRE]iV
HVHWpQ
YDQ
KHO\
V]|UQ\
elaprózásnak kellett bekövetkezni, hogy a szám a valóságnak megfelelhessen. $
UHQGHOHW
W|UYpQ\HU
UH
HPHOpVpW
YpJO
D
1HP]HWJ\
OpV
HJ\KDQJ~ODJ
elfogadta. /BALOGH, 1980/. Füzesséry szavai prófétikusnak bizonyultak.
88 Az 1945-EHQ
HONH]G
G|WW
I|OGRV]WiV
QDJ\ELUWRN UHQGV]HUW GH QHP VHJtWHWWH HO
WDJDGKDWDWODQXO
PHJV]QWHWWH
D
D IDOX SROJiURVRGiViW $ I|OGRV]WiV
során közel 642 ezer család jutott földhöz, összesen 3,6 millió hektár föld került szétosztásra. A földterülethez jutottak mintegy 9%-a korábban földnélküli volt. A földosztás során a juttatási méret országos átlaga 5 kat. hold volt. Az örökösödési törvények változatlansága mellett ez egyúttal azt is jelentette, hogy a további birtokelaprózódásnak nem volt korlátja. A földosztás tehát nem növelte az élet-pVYHUVHQ\NpSHVN|]HSHVPpUHW HKHO\HWW
D
W|USHELUWRNRN
V]iPD
Q
WW
PHJ
JD]GDViJRNV]iPiW
XJUiVV]HU
HQ
WiEOi]DW
Magyarországon - sokak véleményével ellentétben - nem került sor a nyugatieurópai típusú családi gazdaságok kialakulására.
7. táblázat Földbirtokmegoszlás az 1945-47-es földosztás után Birtoknagyság /ha/
A gazdaságok
Összes területe
Egy gazdaság átlagos területe (ha)
Száma
- 2,9 3,0-5,8 5,9-11,5 11,6-28,8 28,9-57,6 58-115 116-575 576-1725 1726Összesen
Megoszlása Ezer hektár Megoszlása (%) (%) 1947. XII. 31- én 991 803* 60,1 1 661,4 17,9 388 093 23,5 1 960,6 21,1 175 364 10,6 1 613,5 17,3 71 054 4,3 1 363,2 14,7 14 855 0,9 749,3 8,1 5 522 0,3 413,3 4,4 4 028 0,3 780,9 8,4 503 0,0 459,8 4,9 91 0,0 297,5 3,2 1 651 313 100,0 9 299,5 100,0
Forrás: Laczka S.; A földterület és a földhasználat alakulása 1945 és 1994 között, 1996
1,7 5,1 9,2 19,2 50,5 74,8 193,9 913,8 3 268,1 5,6
89 A földbirtokpolitika és a birtokviszonyok változása a rendszerváltásig (19481989) $] LG
V]DN NH]GHWpW D W
NHKLiQ\ D] HV]N|]KLiQ\ MHOOHPH]WH pUWHOHPV]HU
HQ
csökkent tehát az árutermelés volumene. Ilyen körülmények között nem volt OHKHW NHOO
VpJ D WDODMHU PHJP
XWiQSyWOiV EL]WRVtWiViUD JpSHN pV LJDHU
YHOpVpUH $ V]pWDSUy]yGRWW PHJIHOHO
KLiQ\iEDQ D I|OG
WHUPpNYROXPHQW HO
iOOtWDQL
képtelen struktúra 1948-ig maradt fenn, amikor sor került a szövetkezeti UHQGV]HU V]RYMHW PLQWD pV LQGtWWDWiV DODSMiQ W|UWpQ
NLpStWpVpUH $OLJ QpKiQ\
évvel tehát a nagyüzemi struktúrát leromboló földosztás után, ismét a nagyüzemi rendszer kiépítése került napirendre. A szövetkezetesítés nem volt |VV]KDQJEDQDWHUP
I|OGK|]MXWRWWWHUPHO
NpUGHNHLYHODNLNPLQG|VV]HSiUpY
HOWHOWpYHO DUUD NpQ\V]HUOWHN KRJ\ WHUP
I|OGMNHW HV]N|]HLNHW iOODWDLNDW D
szövetkezet használatába adják. A szövetkezetesítés folyamatában 1953-ig az iOODPNH]HOpVpEHQOHY (GGLJ D] LG
I|OGWHUOHWN|]HOPLOOLyKHNWiUYROW HUG
YHOHJ\WW
SRQWLJ PLQWHJ\ NpWH]HU V]|YHWNH]HWL QDJ\]HPHW KR]WDN OpWUH
XJ\DQNNRU QpKiQ\ V]i] D PH]
-, illeWYH
HUG
JD]GDViJEDQ WHYpNHQ\NHG
nemzeti vállalat is megalakult /ROMÁNY, 1999b/. A szövetkezetek területe pV N|]|WW W|EE PLQW KiURPV]RURViUD Q
WW D] iOODPL JD]GDViJRNp
mintegy 40%-kal gyarapodott /LACZKA, 1996/. $
I|OGSLDF
J\DNRUODWLODJ
PHJV]
QW
,
a
politikavezérelten
létrehozott
nagyüzemek sokszor ingyen jutottak hozzá az ilyen módon a hasznosítás problémájától
megszabadult
helyi
tanácsoktól
a
földterülethez.
A
szövetkezetesítési politika hol enyhült, hol szigorodott, az 1956. évi forradalom leveUpVpW N|YHW
pYHNEHQ YpJO D] DGGLJ PpJ IHQQPDUDGW NLVJD]GDViJRNDW
(melyeknek átlagos területe 3-4 ha volt) is a szövetkezetekbe tömörítették. A tsz-HN
pV iOODPL JD]GDViJRN IHQWU
O YH]pUHOW OpWUHKR]iViW HONHUOKHWHWOHQO
90 követnie kellett az állami támogatáVRNQDN KRJ\ NRUV]HU
WHUPHOpVL IHOWpWHOHN
alakuljanak ki az ágazatban. A támogatások következtében növekedett a PH]
JD]GDViJEUXWWyNLERFViWiVD$QDJ\]HPHNLVIRNR]DWRVDQHOV]DNDGWDN D
V]WiOLQLQ\HUVDQ\DJHO
iOOtWyPRGHOOW
OpVDJD]GDViJLYHUWLNXPRNH
gyre inkább
NLpSOWHN (EEHQ D Q|YHNHGpVEHQ IRQWRV V]HUHSHW W|OW|WWHN EH D] LSDUV]HU
termelési rendszerek, melyek sikeresen töltötték be termelésszervezési funkciójukat. Az 1960-as évek második felét a termésátlagok gyors növekedése jellemezte és gyarapodott az állatállomány is. Végül megszilárdult a jellegzetes magyar polarizált birtokstruktúra: egyik ROGDORQ D] yULiVL PpUHW
QDJ\]HPHN PiVLN ROGDORQ D Ki]WiML JD]GDViJRN
Sikeresen alakult a kistermelés integrálása a szövetkezetek által. A nagyüzemeken kívüli földterület, mely az ország területének mintegy 10-15%iWWHWWHNLDNLVWHUPHO
NKDV]QiODWiEDQiOOW$]H]LUiQ\~I|OGKDV]QiODWJ\DNUDQ
csak a ház körüli telken folytatott tevékenységre korlátozódott.
A földtulajdon ügye a hatvanas évek közepéig még nyitott volt, a V]|YHWNH]HWEH EHYLWW I|OG WRYiEEUD LV D WDJRN WXODMGRQiEDQ iOOW 6
W D
szövetkezet használatába került földjüket az ott nem dolgozó tulajdonosok esetenként vissza kívánták igényelni. Az 1967. évi IV. törvény azonban megszüntette a nem mH]
JD]GDViJLIRJODONR]iV~QHPWV]
(Tehát azokat akik a tsz-E
O NLOpSWHN V
-tagok földtulajdonát.
W D]RNDW LV DNL I|OGWXODMGRQRV WV]
-tag
után örököltek, arra kötelezte a szabályozás, hogy földjüket csekély térítés ellenében engedjék át a tsz tulajdonába.) A tsz-ek ugyanakkor tulajdont V]HUH]WHN D KDV]QiODWXNEDQ iOOy iOODPL WHUP
I|OG ]|PpUH LV 7HUPpV]HWHVHQ
arról sem feledkezhetünk el, hogy a tsz-ekben dolgozó tagság egy része is élt a I|OGPHJYiOWiVOHKHW FVHNpO\|VV]HJ
VpJpYHO$NLNH]]HOQHPpOWHND]RNI|OGMHLNKDV]QiOD
I|OGKDV]QiODWDLGtMEDQUpV]HVOWHN
táért
91 Összegezve a korszak történetét, megállapítható, hogy az 1960-DV pYHNW NH]G
G
HQ D W|EEL NHOHW HXUySDL RUV]iJWyO HOWpU
-
hazánk agrárga]GDViJD $ IHMO
IHMO
GpVL LUiQ\W YHWW IHO
GpV HUHGPpQ\HVHEE YROW GH MHOHQW
V V]HUNH]HWL
torzulások alakultak ki. Rendkívül polarizált üzemi rendszer jött létre. UHQGV]HUYiOWiVWN|]YHWOHQOPHJHO
]
O
A
I|OGWXODMGRQRVLVWUXNW~UiWPXWDWMDEHD
ábra.
6. ábra $WHUP
I|OGKDV]QiODW
megoszlása 1989-ben
÷ùøúû üUúøýþøÿûú
û ø ÷ =úøýþøÿûú
ÿý
Forrás: KSH, 1990
$V]|YHWNH]HWHNiOWDOP
YHOWWHUP
WHUOHWQHN
- mely mintegy 5700 ezer hektárt
tett ki - 61 százaléka volt szövetkezeti tulajdon, 35 százaléka tagi tulajdonban állt, és 4 százaléka az állam tulajdonát képezte. Átlagos területük PHJN|]HOtW
OHJ KHNWiU YROW $] iOODPL JD]GDViJRN iWODJRVDQ
92 KHNWiURV I|OGWHUOHWHW P
YHOWHN PtJ D PDJiQJD]GDViJRN iWODJRV WHUOHWH DOLJ
haladta meg a 0,6 hektárt. Hasonló arányok jellemezték a többi volt szocialista ország földhasználatát is, így például a volt Csehszlovákiában a földterület 95% állami és szövetkezeti P
YHOpVDODWWiOOW.$5/,. DYROW1'.
-ban is hasonló arányok (90%)
jellemezték a földhasználatot /HORVÁTH, 2003/. $ UHQGV]HUYiOWiVW N|YHW
HQ D ELUWRNVWUXNW~UiW LOOHW
HQ V]pOV
VpJHV iOOiVSRQWRN
láttak napvilágot ( az összes föld váljon a Szent Korona tulajdonává; az 1945ös, illetve 1947-es földbirtoklási állapotot állítsák vissza) /SÍPOS, 1997/. A földbirtok-politika alakítására vonatkozó javaslatokat, nézeteket inkább a P~OWDW|YH]
SiWRV]KDPLVHONpS]HOpVHNLWDWWiNiWPLQWUDFLRQiOLVDQPpUOHJHO
PHJN|]HOtWpVHN +LiED YROW DGYD D OHKHW NLDODNXOMDQDN
HJ\
D]
(8
]HPL
VpJ KRJ\ NRUV]HU
UHQGV]HUpEH
V]DEiO\R]iVVDO
N|QQ\HQ
EHLOOHV]WKHW
birtokstruktúra körvonalai, a végül lezajlott földprivatizáció nem valósított meg valódi földreformot, nem jött létre a földhasználat és földmagántulajdon egysége. 7DQNDIHOKtYMDDILJ\HOPHWKRJ\PtJDN|UQ\H]
YROWV]RFLDOLVWDRUV]iJRNEDQD
földtulajdon rendezés minden esetben a restitúció útját választotta, addig Magyarországon kárpótlás intézményével, oldották meg a feladatot. Az eredeti állapot visszaállítása tehát elmaradt. Hogy technikailag egyáltalán megoldható OHWW YROQD D UHVWLW~FLy DUUyO HOWpU
1999/.
YpOHPpQ\HN OiWWDN QDSYLOiJRW
LOVÁSZY,
93 A földbirtokpolitika és földhasználati viszonyok változása az 1990-es években
A földtulajdonviszonyok átalakítása többéves folyamatként valósult meg hazánkban. Több törvényi szabályozás érintette. Az 1987. évi I törvény a I|OGU
O PpJ
PHJV]HUH]KHW
hatezer négyzetméterben maximalizálta a magánszemély által WHUP
I|OGWXODMGRQW D WDQ\iW LOOHW
HQ D]RQEDQ PiU IHOROGRWWD D
tulajdonszerzés ilyen korlátozását. A törvény 1989. évi júniusi módosítása a WXODMGRQV]HU]pVWPiUNRUOiWODQXOOHKHW
Yp
tette magánszemélyek számára, azzal
D PHJV]RUtWiVVDO KRJ\ D]W W|UYpQQ\HO OHKHW FVDN NRUOiWR]QL 0HJV]
QW D]
illetményföld területének törvényi korlátozása is. Az 1990. évi IX. törvénnyel KDWiO\RQ
NtYO
KHO\H]WpN
D
WHUPHO
V]|YHWNH]HW
W|UYpQ\EHQ
U|J]tWHWW
f|OGPHJYiOWiVL MRJiW D]D] D WDJ NLOpSpVNRU D EHYLWW I|OGHO D]RQRV pUWpN
I|OG
NLYLWHOpUH YiOW MRJRVXOWWi $ V]|YHWNH]HWL WDJ V]|YHWNH]HWL KDV]QiODWEDQ OpY WHUP
I|OGMH V]DEDGRQ iWUXKi]KDWy pV |U|N|OKHW
esetén azonban a szövetke]HWHO
OHWW HOLGHJHQtWpVL V]iQGpN
YiViUOiVLMRJJDO UHQGHONH]HWW$] pYL ,,
törvény hatályon kívül helyezte a szövetkezetbe bevitt földdel kapcsolatos rendelkezéseket. Az 1990-EHQ OH]DMORWW YiODV]WiVRNDW N|YHW
HQ D] iWDODNXOiVL
folyamat még inkább felgyorsult. A folyamat továbEL HOHP]pVH HO
WW PpJ
szükséges annak megjegyzése, hogy az 1987. évi I. törvény és annak módosításai
sem
zárták
ki
a
külföldiek
földvásárlását,
ahhoz
a
pénzügyminiszter engedélye kellett. A földtulajdon-viszonyok rendezésére a kárpótlási folyamat szolgált. A V]DEiO\R]iV QpJ\ IRNR]DWEDQ YDOyVXOW PHJ DPL LG
EHQ LV HOQ\~MWRWWi WHWWH D
UHQGH]pVW $ IRO\DPDWRW QpJ\ W|UYpQ\ V]DEiO\R]WD HOV
GOHJHVHQ D] pYL
XXV. törvény, az 1992. évi XXIV. törvény, az 1992. évi XXXII. törvény és végül az 1992. évi IL. törvpQ\ (OWHUMHGWHQ D QpJ\ W|UYpQ\UH D] HOV stb. kárpótlási törvényként utalnak.
PiVRGLN
94 A kárpótlás intézményét kritika illette már az alkalmazás kezdetekor is, és utólag még inkább láthatók a szabályozás hiányosságai, tévedései. Nagy hibája a kárpótlásnak, hogy a meghatározott vagyoni, vagy személyi sérelmeket szenvedett állampolgárok és örököseik számára általánosan OHKHW
Yp WHWWH KRJ\ D NiUSyWOiVL MHJ\HN IHOKDV]QiOiViYDO WHUP
MXVVRQ 3RQWRVDEEDQ IRJDOPD]YD D] HOV
törvény 7.§ (1) a,b) SULYDWL]iFLyMD
VRUiQ
NiUSyWOiVL W|UYpQ\
pUWpNHVtWpVUH
NHUO
WHUP
YDJ\RQWiUJ\DN
WD]iOODPD]iOODPSROJiURNV]iPiUDQHPWHWWHOHKHW
HQ
D
WHUP
I|OGYiViUOiV
IHOp
UpV]YpQ\HN
I|OG WXODMGRQ PHJV]HU]pVpUH
NtQiODWEDQ NO|Q|VHQ D NiUSyWOiVL IRO\DPDW HOHMpQ $ OHKHW pUWHOHPV]HU
91. évi XXV.
által kínált két alternatíva: a) az állami tulajdon
üzletrészek megvásárlására, továbbá b) N|]OD]HOV
I|OGWXODMGRQKR]
WHUHOWH
D
IHOKDV]QiOQL NtYiQy V]HPpO\HNHW $NNRU LV KD D WHUP
YpPHJIHOHO
VpJHN KLiQ\D tJ\
NiUSyWOiVL I|OG
MHJ\HLNHW
számukra nem
megélhetést, hanem pusztán befektetést jelentett. Önmagában ez a rendezés legalább három további következményt vont maga XWiQ (J\UpV]W D NiUSyWOiVEDQ FVDN NpV HVpOO\HO YROWDN NpSHVHN My PLQ NiUSyWOiVL
MHJ\HN
M|YHGHOPpW
WHUP
UpV]EHQ
VpJ
EE UpV]HVHGHWW V]HPpO\HN PiU NLVHEE
WHUP
I|OGYiViUOiVUD
YDJ\
WHOMHV
I|OGK
öz jutni. A másik az, hogy a
IRUGtWiViW
HJpV]pEHQ
PH]
QHP
D
KHO\EHQ
JD]GDViJL
ODNy
WHUPHOpVE
O
származtató lakosság vitte véghez sok esetben. A jogalkotó nem számolt a helyben lakó több százezer gazdálkodó család érdekeivel. Harmadik súlyos következménye volt a kárpótlás ilyen szabályozásának, hogy mivel kárpótlási jeggyel – WHUP
D NpV
EELHNEHQ NLIHMWHWW IHOWpWHOHN PHOOHWW
I|OGWXODMGRQW H]]HO D I|OGIRUJDORP WXODMGRQ
– bárki szerezhetett
képpen az 1990-es évek
közepéig meghatározóan kárpótlási jegyeken keresztül bonyolódott, ezzel is késleltetve a földpiac kialakulását.
95 $ WHUP
I|OG
-árverések keretében bonyolódott le a kárpótlási folyamat. Az
iUYHUpVHQ OLFLWiOQL MRJRVXOW UpV]WYHY V]
N N|UpW
a szabályozás ugyan igyekezett
NtWHQL GH PHJKDWDOPD]iV EHV]HU]pVpYHO D]RNRQ EiUNL OLFLWiOKDWRWW ËJ\
J\DNRUL MHOHQVpJJp YiOW KRJ\ DNiU HQQHN NHUHWpEHQ V]HU]HWW WHUP
I|OGHW D]
eredetileg arra nem jogosult személy. Ugyancsak ismert jelenséggé vált az, hRJ\ D NiUSyWOiVL MHJ\ WpQ\OHJHV MRJRVXOWMD V]HUH]WH PHJ D WHUP KiWWpUEHQPiURWWiOOWDNiUSyWOiVLMHJ\HWH]WPHJHO
]
I|OGHW GH D
HQIHOYiViUROWV]HPpO\
A törvény ugyan rögzítette a kívánatosnak ítélt 3000 Ft/AK kikiáltási árat (1991.évi XXV. törvény 22. § (1)), de egyben megengedte, hogy 500 Ft/AK LJ IRO\DPDWRVDQ FV|NNHQWKHW
OLFLW KLiQ\iEDQ D] iU $ J\DNRUODWEDQ KDPDU
NLDODNXOW D ÄPHJHJ\H]pVHV OLFLW´ LQWp]PpQ\H $ OLFLWiOQL NtYiQyN iUYHUpV HO
WW
megegyeztek abban, hogy ki melyik földrészletet vásárolja meg, így a licitálás HOPDUDGiViQDN N|YHWNH]WpEHQ VLNHUOW D OHKHW iURQ KR]]iMXWQL WHUP
I|OGK|] 0LQGH] DKKR] YH]HWHWW KRJ\ D NLV LQWHQ]LWiV~
I|OGSLDF LV H]HQ D] DODFVRQ\ pUWpNHQ P
leheW
VpJ
0iVUpV]U
KRJ\
OHJROFVyEEDQ D]D] )W$.
ROFVyQ
N|G|WW (J\UpV]U
WXODMGRQNpSSHQ
EiUNL
WHUP
O WHKiW DGYD YROW D I|OGK|]
MXWKDWRWW
ODNiUSyWOiVLMHJ\HNDODFVRQ\iUIRO\DPDPLDWWVRNDQ|U|PPHOYiOWDN
meg az értékpapírtól a hivatalos árfolyamnál néhány százalékkal többet kínáló személyek pedig még mindig igen jó beIHNWHWpVLOHKHW
A
kárpótlási folyamat eredményeként számos
WHUP PH]
VpJKH]MXWRWWDN
olyan személy jutott
I|OGWXODMGRQKR] DNLN VHPPLIpOH N|]HOHEEL NDSFVRODWEDQ QHP iOOWDN D JD]GDViJJDO V
W D YLGpNNHO VHP $ WHUP
I|OGK|] MXWRWW V]HPpO\HN
többsége ugyanakNRUNpSWHOHQYROWDUUDKRJ\NRUV]HU PHJDV]HU]HWWWHUP
I|OG|Q
JD]GiONRGiVWYDOyVtWVRQ
96 A kárpótlás további hibája a méretkorlátozások szabályozásának a hiánya. (J\UpV]WOHKHW
VpJQ\tOWW|EEV]i]DNiUW|EEH]HUKHNWiUQ\LWHUP
I|OGK|]MXWQL
másrészt az alsó mérethatár hiánya miatt jöhettek létre a gazdálkodásra teljes mértékben alkalmatlan nadrágszíjparcellák, amelyek mind a környezetükben OHY
P
YHOpVUHDONDOPDVWHUOHWHNKDV]QiOyLQDNPLQGWXODMGRQRVDLNQDNJRQGRW
jelentenek.
A
kárpótlás
során
kétmillió
hektárt
meghaladó
földterület
került
magántulajdonba. Az átlagosan juttatott 3,2 hektár nyilvánvalóan alkalmatlan életképes családi gazdaság üzemeltetésére. $] HOV
NiUSyWOiVL W|UYpQ\
-e úgy rendelkezetett, hogy a szövetkezett
tag 30 AK, a szövetkezeti illetve állami gazdasági alkalmazott pedig 20 AK pUWpN
WHUP
V]|YHWNH]HW WHUP
I|OGMXWWDWiVUD MRJRVXOW $] WXODMGRQiEDQ
LOOHWYH
I|OG $. pUWpNpQHN
D]
HUUH D FpOUD
iOODPL
NLMHO|OW I|OGDODS
JD]GDViJ
NH]HOpVpEHQ
D
OpY
-át érhette el. Az ilyen módon létrehozott
részaránytulajdon szintén meghaladta a kétmillió hektáros nagyságot, de a részaránytulajdon átlagos nagysága csupán 1,5 hektár a nagyobb létszámú tulajdonos miatt. A lezajlott folyamatok eredményeként, a magyar agrárátalakulás nemkívánatos N|YHWNH]PpQ\HNpQW
PHJOHKHW
VHQ
HODSUy]RWW
ELUWRNV]HUNH]HW
DODNXOW
NL
/KISS,1996/. $
WHUP
I|OGWHUOHWQHN
D
PiVRGLN
pYH]UHG
HOHMpQ
PLQWHJ\
-a
magánszemélyek tulajdonában áll, 2%-ot nem haladja meg a társas YiOODONR]iVRN WXODMGRQiEDQ OpY
állami tulajdon.
WHUP
I|OGWHUOHW
, a fennmaradó 10%-a pedig
97 Hasonlóan szétaprózódott birtokszerkezet jött létre több közép-kelet európai YROW V]RFLDOLVWD RUV]iJEDQ LV D I|OGUHIRUPRW N|YHW
HQ ËJ\ 5RPiQLiEDQ D]
egyéni gazdaságok átlagos mérete 2,8 ha /BRATUCU, 1998/, Ukrajnában a magánszemélyek átlagosan 4,2 ha volt állami földre szereztek tulajdonjogot /TRETYAK, 1999/. A Független Államok Közösségének országaiban 1992ben a magángazdaságok 30%-a 10- KHNWiUN|]|WWLWHUOHW
-a a 35-100
hektáros kategóriába tartozott, 4%-a nagyobb volt száz hektárnál és 54 %-a 0,5-KHNWiUN|]|WWLWHUOHW
YROW ILJ\HOPHQNtYOKDJ\YDDPLQWHJ\PLOOLy
házkörüli gazdaságot) /VASCHUKOV, 1992/. Lengyelországban az újonnan OpWUHM|Y
HJ\pQL
JD]GDViJRN
PpUHWH
-5 ha
közötti volt 1993-ban
/DEBNIEWSKA; STRZALKOWSKA, 1993/. Grúzia sajátos földreformot valósított meg 1992-EHQ ODNyKHO\W IJJ
HQ
KRJ\
D
WXODMGRQRV
KDWiUR]WiN PHJ D I|OGMXWWDWiV IHOV pO
pVPH]
O D SDUFHOOD HOKHO\H]NHGpVpW
IRJODONR]LN H
-
NRUOiWMiW t
PH]
JD]GDViJL
O pV DWWyO
WHUPHOpVVHO
gy a vidéken huzamosabb ideje
JD]GDViJLWHYpNHQ\VpJHWIRO\WDWyPDJiQV]HPpO\OHJIHOMHEE
KD I|OGHW V]HUH]KHWHWW D OHMMHEE IHNY
WHUOHWHNHQ D KHJ\YLGpNL WHUOHWHNHQ
pedig legfeljebb 5 ha lehetett a földtulajdon maximális nagysága. Szintén YLGpNHQ ODNy GH QHP PH]
JD]GDViJL WHUPHOpVVHO IRJODONR]y V]HPpO\HN
tulajdonában, ugyanebben a vonatkozásban 0,75, illetve 5 ha föld lehet; azok a YiURVL ODNRVRN DNLNQHN QLQFV YLGpNL N|W
szerezhetik meg, ha pediJ
PH]
GpVH
-0,25 ha föld tulajdonjogát
JD]GDViJL WHYpNHQ\VpJHW IRO\WDWQDN DNNRU
legfeljebb 0,75 ha föld tulajdonosai lehetnek /TURABELIDZE, 1998/. 6]ORYiNLiEDQDKROD]HJ\pQLJD]GDViJRNV]iPDPDMGQHPPHJQpJ\V]HUH]
G|WW
1991-1996 között, az egyéni gazdálkodók mindössze a földterület 7,9 %-át használják, a gazdaságok átlagos mérete 11 ha / MIZICKOVA; SVATOS, 1997; BANDLEROVA; MARISOVA, 1998/. Kazahsztánban a földreform rendkívül vontatottan halad: bár 1995 óta engedélyezett a magánszemélyek
98 I|OGWXODMGRQV]HU]pVH D]iOODPL WXODMGRQEDQOpY
WHUP
I|OGDUiQ\DPpJPLQGLJ
magasabb /OSPANOV, DUSENBEROV; 1999/.
4.3.
A birtokszerkezet jellegzetességei Magyarországon
$ ELUWRNV]HUNH]HW MHOOHP]pVH HOV pYL ÈOWDOiQRV 0H] H]W PHJHO
]
VRUEDQ D .|]SRQWL 6WDWLV]WLNDL +LYDWDO
JD]GDViJL gVV]HtUiViQDN DGDWDL DODSMi
WHOMHV N|U
n történhet. A KSH
LOOHWYH UHSUH]HQWDWtY DGDWIHOYpWHOHLW V]iPRV V]HU]
VpJpYHO
IHOGROJR]WDPiU-HOHQPXQNDDKROOHKHWpOD]|VV]HKDVRQOtWiVOHKHW $ MHOHQW
VHEE D] |VV]HKDVRQOtWiVUD IHOKDV]QiOW NRUiEEL PHJiOODStWiVRNDW D
követke]
V]HU]
HW
DO
NP
$
pOHWN|UOPpQ\HNU
YHLE
.6+
OLGp]HP /DF]ND 6]
7pQ\HN
pV
DGDWRN
D
PH]
FVHWDO $OYLQF] JD]GDViJ
pV
D
IDOXVL
O F NLDGYiQ\D V]LQWpQ IHOGROJR]iVUD NHUOW D IHQWL V]HU]
N
által. $] HOP~OW pYWL]HG DODSYHW 6=
iWUHQGH]
Gp
st eredményezett a földhasználatban
&6$]HJ\pQLJD]GiONRGyNP
YHOpVLDODWWiOOyI|OGWHUOHWD]
évi állapotokhoz képest 120%-kal növekedett. A növekedés különösen a NiUSyWOiVL
IRO\DPDW
YpJpQ
terüleWEHYRQiVXNKR]]iYHW XJ\DQH]HQ LG
MHOHQW
OHJ
V
-kal emelkedett. A gazdálkodó szervezetek
FV|NNHQ
V]|YHWNH]HWHNQpO D FV|NNHQpV MyYDO HU
45%-kal
WiUVDViJRNQiO
-1995 közötti egy év alatt
V]DN DODWW PHO\HNQHN
átlagosan mintegy 6 %-NDO
földterület
D
kisebb
FV|NNHQpV
PpUHW
WHUOHWHW
WHOMHVHEE YR
1999-ben, NLVHEE
-a gazdasági társaság) évente
mint
PpUWpN
KDV]QiOWDN
$
lt: az általuk használt
1994-ben.
-kal
A
gazdasági
zsugorodott
a
földhasználat kiterjedése. A dolgozat tárgyát nem képezik a külön vizsgálatot LJpQ\O
V]|YHWNH]HWL YiOWR
zások ok-okozati összefüggéseinek az elemzése, de
99 QDJ\
EL]WRQViJJDO
D
V]|YHWNH]HW
IHOV]iPROiVXNUD WHWW NtVpUOHWHNE pOHOPLV]HULSDUL
I|OGWXODMGRQiQDN
PHJV]
QpVpE
O
O D] iWDODNXOiVL N|WHOH]HWWVpJ WHUKHLE
SULYDWL]iFLyEyO
W|UWpQ
NLV]RUXOiVEyO
DGyGy
D
O D
általános
bizonytalanságot okolhatjuk ezért.
Más összefüggést találunk, ha az ÁMÖ adatai nézzük. Eszerint 2000-ben az |VV]HVJD]GDViJiOWDOKDV]QiOW|VV]HVI|OGWHUOHWH]HUKHNWiUWWHWWNL(EE
O
3834 ezer hektárt (az összes földterület 59%-a) használtak a gazdasági V]HUYH]HWHND]D]DMRJLV]HPpO\LVpJ
pVMRJLV]HPpO\LVpJQpONOLYiOODONR]iVRN
(egyéni vállalkozók és egyéni gazdasági tevékenységet folytatók nélkül), 2614 ezer hektárt az egyéni gazdaságok (az összes földterület 41 %-a). Az így lefedett
terület
nem
tartalmazza
azoknak
WHUOHWKDV]QRVtWiViWDKRODKDV]QiOWI|OGWHUOHWP
a
háztartásoknak
YHOpVLiJWyOIJJ
HO D] LOOHWYH QpJ\]HWPpWHUHV QDJ\ViJRW $ NpUGH] LO\HQ
JD]GDViJQDN
QHP
PLQ
VO
PH]
JD]GDViJL
a
HQQHPpUL
EL]WRVRN
tevékenységet folytató
háztartást számoltak össze. $ UHQGV]HUYiOWiVWyO D] H]UHGIRUGXOyLJ HOWHOW LG
DODWW DODSYHW
HQ iWUHQGH]
GpV
tapasztalható a gazdasági szervezetek földhasználatában. Az 1989-ben P
N|G|WW
PLQWHJ\
QDJ\]HP
DNNRU
D
I|OGDODS
gazdálkodott. 2000-EHQ W|EE PLQW |WV]|U DQQ\L PH]
N|]HO
%-án
JD]GDViJL WHYpNHQ\VpJHW
folytató gazdálkodó szervezet a földterület közel 60 %-át használja. A felmért KDW pY VRUiQ D NO|QE|]
PpUHWNDWHJyULiNED WDUWR]y V]HUYH]HWHN DUiQ\D
alaposan megváltozott (7.,8. ábra ).
100
$JD]GDViJLV]HUYH]HWHNV]iPEHOLPHJRV]OiVDDP
7. ábra
YHOW
földterület mérete alapján 1994.,1999. és 2000. évben
#%$&$(' #%$&$&$ )*&*&*
! " "
Forrás: KSH statisztika, 1994.,1999.,2000.
6]HPEHW UHQGHONH] PpUHW
Q
D
NLVHEE
PpUHW
KHNWiUW
PHJ
QHP
KDODGy
WHUOHWWHO
gazdasági szervezetek súlyának a növekedése, valamint az e feletti
HNDUiQ\iQDNDFV|NNHQpVH
KHNWiUW PHJKDODGy PpUHW
-ben a gazdasági szervezetek közel fele
I|OGWHUOHWHW KDV]QiOW
szervezetek mintegy 20%-a rendelkezett ekkora területtel.
-ben már csak a
A kisebb területen
gazdálkodó szervezetek térnyerése több okkal magyarázható. Ilyen okok lehetnek a szövetkezeti rendszer átalakulása, a korábbi egyéni gazdaságok WiUVDViJLIRUPiEDQ W|UWpQ
üzemnagysághoz kötése.
P
N|GWHWpVHpVDM|YHGHOHPNLHJpV]tW
WiPR
gatások
101
8. ábra A gazdasági szervezetek földhasználatának megoszlása az egyes méretkategóriában 1994., 1999. és 2000. évben. 1&+
0(+
/+
C D%D E C D%D%D FHG%G%G
.(+
-&+
,+
+
24365 787 9 74: :;243< =3657>=&3< 2433657?2 33< @33 57
@&33< =&33 57
=&33 <424333 57
2 3 33< =&3 33
=&333 < 2 3 333
243333 AB 9B ::
Forrás: KSH statisztika, 1992.,1999.,2000. 0HJiOODStWKDWy KRJ\ yWD NO|Q|VHQ PHJQ PpUHW
WW D]
QDJ\]HPHN I|OGKDV]QiODWiQDN V~O\D )|OGWHUOHW
0-1.000 hektár közti
-lekötésük 1994-ben
még csak 6,2 százalékot tett ki, 1999-ben 8,3 százalékos volt, majd 2000-ben elérte a 35 százalékot. Jelenleg az ebbe a kategóriába tartozó szervezetek földhasználata meghaladja a gazdasági szervezetek összes földhasználatának HJ\KDUPDGiW8J\DQFVDNHU
WHOMHVQ|YHNHGpVWDSDV]WDOKDWyD LOOHW
-
OHJ
a 300-500 hektárnyi területet használó szervezetek területhasználatában. (U
WHOMHVHQFV|NNHQW U
-
O
-re a 10.000 hektárnál nagyobb gazdaságok
I|OGKDV]QiODWLDUiQ\D$]pVKDN|]|WWLPpUHW
I|OGWHUOHWHW
102 P
YHO
JD]GDViJL V]HUYH]HWHN I|OKDV]QiODWD NLV PpUWpNEHQ Q|YHNHGHWW
-
hez képest, számbeli arányuk ugyanakkor csökkent, ezeknél a gazdaságoknál a koncentráció nagyobb fokú. A gazdálkodó szervezetek országos eloszlása VDMiWRV NpSHW UDM]RO NL D NO|Q|VHQ QDJ\ KHNWiUW PHJKDODGy PpUHW
szervezetek több mint fele (52,5 %) a Dunántúlon található, miközben az összes gazdaságnak csak 46%-a található ebben a régióban. A 10-50 ha I|OGWHUOHWHW P WpUVpJEHQ
P
YHO
JD]GDViJL V]HUYH]HWHN N|]HO HJ\QHJ\HGH D GpO
N|GLN
$]
-dunántúli
-10.000 hektár földterületen gazdálkodó
szervezetek egynegyede az Észak-Alföldön gazdálkodik. A regionális megoszlás tehát változatos képet mutat. A változások következtében a gazdasági szervezetek átlagos területe is módosult: 1994-ben az átlagos méret még 1794,4 ha, 1999-ben 959,9 ha és 2000-ben 457, 4 ha volt. Az egyéni gazdaságok iOWDO P
YHOW H]HU KHNWiURQ
.354 gazdaság
osztozik, ami azt jelenti, hogy egy gazdaságra átlagosan változatlanul igen kicsi, mindössze 2,7 hektáros terület jut. Ha az 1994-es egyéni gazdaságokra MHOOHP]
iWODJRVDQ KHNWiURV WHUOHWHW WHNLQWMN Ei]LVQDN DNNRU YLV]RQW D]
átlagos méret 247 százalékos (!) növekedését állapíthatjuk meg hat év alatt, DPL
HJ\
OiWV]yODJ
UHQGNtYO
HU
WHOMHV
ELUWRNNRQFHQWUiFLyV
IRO\DPDW
megindulására utal. Az egyéni gazdaságok együttesen 1.231.795 hektárral nagyobb területen gazdálkodnak 2000-ben, mint 1994-ben, miközben számuk 20 százalékkal csökkent (8. táblázat).
8. táblázat Az egyéni gazdaságok földhasználatának változása 1994-2000. között Földterület- Egyéni gazdaságok méret 1994 2000 Száma % Száma % -1,0 1,1-5,0 5,1-10,0 10,1-50,0 50,1Összesen
978 101 173 182 28 723 18 922 2 087
81,4 14,5 2,4 1,6 0,1
689 185 177 328 42 079 42 846 7 093
1 201 015
100,0
958 534 100,0
Forrás: KSH statisztika 1994., 2000
71,9 18,5 4,4 4,5 0,7
Földterület 1994 Ha 231 665 378 912 198 303 359 588 214 737
% 16,8 27,4 14,3 26,0 15,5
1 382 205 100,0
2000 Ha 177 752 410 398 303 224 917 514 805 112
% 6,8 15,7 11,6 35,1 30,8
2 614 000 100,0
Egy gazdaság átlagos területe 1994 2000 ha ha 0,2 2,2 6,9 19,0 102,9
0,2 2,3 7,2 21,4 113,5
1,1
2,7
105 (A két érték összehasonlítható, mert az egyéni gazdaság kritériumai azonosak a két vizsgálatban, azzal a kivétellel, hogy a 2000-es összeírásnál a kert, gyümölcsös, V]
O
PLQLPiOLVPpUHWHPiUQHPKDQHPQpJ\]HWPpWHU
Csak fenntartással alkalmasak azonban az összehasonlítás sorába való bekerülésre a KSH 1996-RVPLNURFHQ]XViQDNDGDWDLD]HOWpU
PpUHWNDWHJyULiN
valamint amiatt, hogy az arányok mögötti tényleges számok, adatok nem ismertek.)
A vizsgált hat év egyik markáns tendenciája az egy hektár alatti kategóriába tartozó gazdaságok számának és arányának csökkenése. Átlagos területük nem Q|YHNHGHWWpVDFVRSRUWEDWDUWR]yJD]GDViJRNV]iPDHO
UHOiWKDWyODJDM|Y
EHQ
is csökkeni fog, akár a tevékenység felszámolása, akár a más kategóriába való iWNHUOpV PLDWW $ WiEOi]DW DGDWDL HJ\pUWHOP
HQ PXWDWMiN KRJ\ D]
-ben
összeírt 1.201 ezer gazdaság 2000-re 958.534-UH YDOy FV|NNHQpVpW DODSYHW
HQ
ezen csoportba tartozó gazdaságok kategóriából való kikerülése okozta. Az összes gazdaság száma hat év alatt több mint 20 %-kal csökkent, ha pedig a YiOWR]iVW D FV|NNHQpVW HOV]HQYHG
KHNWiU DODWWL JD]GDViJRNUD YHWtWMN DNNRU
megállapítható, hogy ebben a kategóriában minden harmadik gazdaság PHJV]
QW
Kismértékben – két százalékkal – növekedett az PpUHW
I|OGWHUOHWHW P
YHO
HJ\W
O |W KHNWiULJ WHUMHG
HJ\pQL JD]GDViJRN V]iPD PLN|]EHQ WHUOHWN
nyolc százalékkal haladja meg az 1994.évi adatot. Az átlagos gazdaságméret HEEHQDPpUHWFVRSRUWEDQKHNWiUUyOKHNWiUUDQ
Az
|WW
O Wt] KHNWiULJ WHUMHG
PpUHW
WW
I|OGWHUOHWHW KDV]QiOy JD]GDViJRN V]iPD
KDWpYDODWWV]i]DOpNNDOJ\DUDSRGRWWWHUOHWNSHGLJV]i]DOpNNDOQ
WWtJ\
106 átlagos méretük 6,9 hektárról 7,2 hektárra (4 százalékkal) növekedett. gVV]WHUOHWE
O
YDOy
UpV]HVHGpVN
YLV]RQW
KiURP
V]i]DOpNRW
PHJKDODGy
mértékben csökkent. 5HQGNtYO HU
WHOMHV PR]JiVW pV]OHOKHWQN D
tíz és ötven hektár közötti
gazdaságok, valamint az 50 hektár feletti gazdaságok esetében. I|OGWHUOHWHKDWpYDODWWW|EEPLQWNpWpVIpOV]HUHVpUHQ
(O
EELHN
WWPLDODWWDJD]GDViJRN
száma is dinamikusan emelkedett, 126 százalékkal. Az átlagos birtokméret HEEHQDNDWHJyULiEDQKHNWiUUDOQ
WW
Az ötven hektárnál nagyobb területet használó egyéni gazdaságok száma V]LQWpQ HU
WHOMHVHQ Q|YHNHGHWW N|]HO KiURP pV IpOV]HU W|EE JD]GDViJ WDUWR]LN
ebbe a kategóriába 2000-ben, mint 1994-ben. Az általuk használt földterület 374 százalékkal nagyobb hat év elteltével. A 10 hektárnál kevesebb földterületet P
YHO
JD]GDViJRN HJ\UH NLVHEE DUiQ\W
NpSYLVHOQHN D] |VV]HV I|OGKDV]QiODWEyO /HJHU NLVHEE
JD]GDViJRN
I|OGKDV]QiODWL
DUiQ\D
WHOMHVHEEHQ D] KHNWiUQiO
FV|NNHQ
WDSDV]WDOKDWXQNYLV]RQWDKHNWiUWPHJKDODGyPpUHW
(U
WHOMHV
Q|YHNHGpVW
JD]GDViJRNHVHWpEHQ
A
10 hektárnál nagyobb egyéni gazdaságok 2000-ben már területhasználatukat tekintve meghatározó súllyal vannak jelen: az összes egyéni gazdaság által P
YHOWWHUOHWV]i]DOpNiWH]HNELUWRNROMiN
-ben földhasználatuk aránya
még csak 42 százalékot tett ki.
Fentebb már említésre került, hogy továbbra is magas az 1 hektárnál kisebb WHUOHWHW P
YHO
HJ\pQL JD]GDViJRN W|USHJD]GDViJRN DUiQ\D 0LYHOH]HN QHP
felelnek meg az EU-ban általánosan elfogadott statisztikai üzem kritériumának, FpOV]HU
QHN tWpOKHW
D] DGDWRNDW ~J\ LV pUWpNHOQL KRJ\ H]HNHW D JD]GDViJRNDW
az összehasonlító számításoknál nem vesszük figyelembe.
107 Ebben az esetben 269.349 gazdaság használ összesen 2.436.248 hektáros földterületet. Egy gazdaság átlagos mérete így 9 hektárt tesz ki, ami ugyan nem QHYH]KHW
QDJ\QDN GH PiU PHJKDODGMD D J|U|J SRUWXJiO pV RODV] iWODJRV
üzemméretet. Ha ezt az értéket összehasonlítjuk az 1994. évi ugyanezen adatokkal,
akkor
megállapíthatjuk,
hogy
az
akkori
5,2
hektáros
gazdaságmérethez képest az átlagos terület 75%-kal növekedett. A növekedés mértéke jóval meghaladta az 1990-1997. között bármely EU tagállamban lejátszódott birtokkoncentráció ütemét. A gazdaságok terület szerinti megoszlását a fenti módosítással számolva a 9. WiEOi]DWEDQV]HUHSO
DGDWRNDWNDSMX
k (9. táblázat):
9. táblázat Az egyéni gazdaságok számának területhasználat alapján számított megoszlása 1994-ben és 2000-ben Földterület Gazdaságok megoszlása %
5 ha alatt 5-10 ha 1994 2000 1994 77,7 65,8 12,9
2000 15,6
10-50 ha 50 ha felett 1994 2000 1994 2000 8,5 15,9 0,9 2,6
Forrás: KSH, 1994, 2000.
$] DGDWRN HJ\ GLQDPLNXV NRQFHQWUiFLy NpSpW UDM]ROMiN NL 9DOyV]tQ KRJ\ H] DNRQFHQWUiFLyVIRO\DPDWDM|Y
EHQLV IRO\WDWyGQLIRJ$NRQFHQWUiFLy
mértéke fokozódhat is, amennyiben az 1998- LG indított, a
VtWKHW
családi gazdaságokat NLHPHOWHQ NH]HO
V]DN NRUPiQ\D iOWDO
SROLWLNiMD D M|Y
EHQ LV
folytatódni fog. Az állami szerepvállalás a csatlakozás után is fennmaradhat, mindaddig, amíg az uniós közvetlen kifizetéseknek csak meghatározott KiQ\DGiEDQUpV]HVOQHNDPDJ\DUWHUPHO
N
108 A szétaprózódott tulajdonosi struktúra, a földhasználat és földtulajdon elválása QHP FVDN KD]iQNUD MHOOHP]
YRQiV $KRJ\ D] (8 WDJiOODPDLQDN SpOGiMiQ
OiWWXN D PRGHUQ WiUVDGDORP IHMO
GpVH PiVKRO LV D]W HUHGPpQ\H]L KRJ\ D
I|OGWHUOHWHW HJ\UH NHYpVEp D WXODMGRQRV P
YHOL .pW FVRSR
rtra válik a földdel
YDODPLO\HQNDSFVRODWEDQ iOOyV]HPpO\HNN|UH DI|OGHWEpUOHWMRJFtPpQP
YHO
nem-tulajdonosokra és a gazdálkodást nem folytató földtulajdonosokra. A földbérlet hazai arányát a szakemberek 40% körülire becsülik. Földbérleti jogcímen folytathatnak földhasználatot a gazdasági szervezetek, melyek a hatályos szabályozás értelmében földtulajdont nem szerezhetnek. Az egyes, YiOODONR]iVXNDW E
YtWHQL NtYiQy YDJ\ YiOODONR]iVED IRJy PDJiQV]HPpO\HN
szintén a földbérlet keretében tudnak leggyakrabban földterülethez jutni.
109
5.
AZ EGYÉNI GAZDASÁGOK ÉS A GAZDASÁGI SZERVEZETEK FÖLDHASZNÁLATÁNAK ,=$/$0(*<eBEN -(//(0=
=DODPHJ\HWHUOHWH QpJ\]HWNLORPpWHUNLWHUMHGpV
WHKiWDNLVHEEPHJ\pN
közé tartozik. Az ország népességének mintegy 2,9 %-a él a megye területén. $ PH]
JD]GDViJ PHJ\HL VDMiWRVViJDLW DODSYHW
DGRWWViJRN =DOD PHJ\H MHOHQW
HQ PHJKDWiUR]]iN D] |NROyJLDL
V UpV]H D Q\XJDW
-magyarországi dombsághoz
tartozik. Keszthely és környéke a Dunántúli Középhegység vidékének része. A PHJ\H IHOV]tQHHU
VHQ V]DEGDOW pJKDMODWDiWPHQHWHWNpSH]D EHOV
'XQiQW~OpV
az Alpok vidéke között. A csapadék egyenletes eloszlású, évi átlagos mennyisége 700-800 mm. A tél általában enyhe, a nyár is közepesen meleg. Az pYHV iWODJK
PpUVpNOHW DODFVR
nyabb a sokéves országos átlagnál. A napsütéses
órák száma 1900 óra körül alakul. A térség átlagos relatív páratartalma 70-75 %-os, azaz meghaladja az országos átlagot. $ PHJ\H WDODMDLQDN PLQ WHUP
A PH]
VpJH N|]HSHVQHN PRQGKDWy $ PH]
WHUOHW QDJ\REE UpV]H WDODMWDQLODJ D] HURGiOyGRWW HUG
szántó
átlagos
aranykoronértéke
mindössze
JD]GDViJL
WDODMRNKR] N|W
15,9 AK,
JD]GDViJL WHUOHWL YRQDWNR]iVEDQ D $. MHOOHP]
GLN
az egész
6]iQWyWHUOHW
tekintetében Zala megye a második leggyengébb adottságú megye az oUV]iJEDQ PLQ
VtWKHW
$] HU
VHQ W|P|WW N|W|WW WDODMRN Yt]JD]GiONRGiVD URVV]QDN
$] |NROyJLDL DGRWWViJRNUD YLVV]DYH]HWKHW
DUiQ\D HOWpU D] RUV]iJRV iWODJWyO MHOOHP]
mindössze 39,2 %-iW WHV]L NL D PH]
JD]G
.6+ $0g $ J\HS pV D] HUG iWODJIHOHWWDODNXO LOOHW
OHJ
HQ D P
YHOpVL iJDN
D V]iQWy DODFVRQ\ DUiQ\D PHO\
aságilag hasznosított földterületnek
UpV]DUiQ\D XJ\DQDNNRU D] RUV]iJRV
110 A szántóterület több mint 70%-át az ezredfordulón a kalászosok foglalják el. Mértékadó szakmai véleményeN
V]HULQW LQGRNROWQDN W
QLN D JDERQDIpOpN
DUiQ\iWFV|NNHQWHQLpVD]|NROyJLDLDGRWWViJRNQDNMREEDQPHJIHOHO
WHUPHOpVL
szerkezetet kialakítani, de egyrészt a hosszú évtizedek óta rögzült, szinte KDJ\RPiQ\NpQW EHLGHJ]
G|WW VWUXNW~UD LJHQ QHKH]HQ DODNXO iW
másrészt az
intenzívebb szántóföldi kultúrák termesztési feltételei általában hiányoznak. Az XWyEEL pYHNEHQ D NXNRULFDWHUPHV]WpV WHUOHWOHN|WpVH IRO\DPDWRVDQ Q I
OHJ D PLQ
NLWHUMHGpV
VpJL SUREOpPiN PLDWW
OHKHW
VpJHW NtQiOQiQDN D OHJHOWHWpVHV
iOODWWDUWiVQDN D]RQEDQ D] DGRWWViJRNQDN OHJLQNiEE PHJIHOHO
MHOHQW
VpJpE
drasztikusan
visszaesett,
és
VpJHV LG
V]DUYDVPDUKD
párhuzamosan
-
vesztett
s.
NXNRULFD YHWpVWHUOHWHQ NtYO PLQG D NDOiV]RV JDERQiN
PLQG D] LSDUL Q|YpQ\HN YHWpVWHUOHWH MHOHQW V]pOV
ezzel
ODV]iQWyI|OGLWDNDUPiQ\WHUPHV]WpVL
$ VWDELODQ Q|YHNY
–a
– a búza vetésterülete csökken. A nagy
J\HSWHUOHWHN LJHQ NHGYH]
tenyésztés
PtJ
VHQ ]VXJRURGRWW $] XWyEEL pYHN
MiUiVD pV D SLDFL ]DYDURN HJ\WWHVHQ RNR]WiN D] LJpQ\HVHEE
kultúrák visszaszorulását. A sárvári cukorgyár bezárásával a cukorrépaWHUPHV]WpV MHOHQW
VHQ YLVV]DV]RUXOW 8J\DQFVDN FV|NNHQW D QDSUDIRUJy pV D
UHSFHYHWpVWHUOHWHLV$NHGYH]
WOHQDGRWWViJRND]HJ\HVV]iQWyI|OGLQ|YpQ\HN
WHUPpViWODJDLQDNDODNXOiViEDQLVQ\RPRQN|YHWKHW
N
Az állattenyésztés egészen a közelmúltig meghatározó szerepet játszott a PHJ\H PH]
JD]GDViJiEDQ $] HOP~OW pYHNUH D]RQEDQ D] iOODWiOORPiQ\RN
OHpSOpVHDMHOOHP]
(]HQEHOODV]DUYDVPDUKDiOORPiQ\
létszámnál 62 %-NDO
NLVHEE $ WHM PLQ
VpJL
-ben az 1980-as
átvételének bevezetésével a
mindössze pár tehenet tartó gazdaságok a szervezett felvásárlás körén kívül kerültek. Az 1990-HVpYHNLJHOV
VRUEDQDNLVJD]GDViJRNEDQWDOiOKDWyiOORPiQ\
111 FV|NNHQpVH YROW MHOOHP]
PtJ yWD D QDJ\]HPL WHKpQiOORPiQ\ HU
FV|NNHQpVH LV PHJILJ\HOKHW
$ J\HSWHUOHWHN NHGYH]
OHKHW
D K~VPDUKDWDUWiVUD HQQHN HOOHQpUH PDUJLQiOLV MHOHQW
WHOMHV
VpJHW NtQiOQiQDN
VpJH YDQ HQQHN D
tevékenységnek, egyrészt az értékesítés bizonytalansága, valamint a nyomott árak miatt. A sertésállomány az országos folyamattal ellentétben Zala PHJ\pEHQ HU
WHOMHVHQ Q|YHNHGHWW D N|]HO H]HU GDUDERV iOORPiQ\ PLQWHJ\
60%-a az egyéni gazdaságokban található. A baromfifélék állományának folyamatos apadása 2000-ben megtorpanni látszott. A BSE felbukkanása miatt keletkezett piaci vákum fellendítette a baromfitermékek iránti keresletet. A juhállományra ugyanez a megállapítás vonatkozik: 2000-re a juhlétszám újból elérte az 1980. évi szintet. $
NHUWpV]HW
DOPDWHUPpV
V]iPiUD
NHGYH]
HN
D
PHJ\H
DGRWWViJDL
HOV
VRUEDQ
D]
ek, illetve a bogyós gyümölcsök termesztéséhez jók a feltételek. A
J\P|OFV|V|N QDJ\REE KiQ\DGD V]yUYiQ\J\P|OFV|V GH MHOOHP]
D] XWyEEL
években az intenzív gyümölcsösök telepítésének fellendülése. A telepítése nagy része, körülbelül 70-80%-a alma. A megyében két borvidék, és 17 hegyközség található. $] HUG WHUP
JD]GiONRGiV V]iPiUD NO|Q|VHQ NHGYH]
HN D PHJ\H DGRWWViJDL D
WHUOHW N|]HO HJ\KDUPDGiQ IRO\LN H WHYpNHQ\VpJ $] HUG
50%-D iOODPL WXODMGRQEDQ YDQ H]HQ D WHUOHWHQ HUG HUG
JD]GiONRGiVW$]HUG
szolgálja.
WHUOHWW|EEPLQW DHOV
-
WHUOHW PLQWHJ\
JD]GiONRGy
folytat
GOHJHVHQDIDWHUPHOpVW
112
5.1.
A földhasználati nyilvántartás adatainak elemzése
Ä$ I|OGKLYDWDO D] LOOHWpNHVVpJL WHUOHWpKH] WDUWR]y WHUP PH]
- YDJ\ HUG
JD]GDViJL P
I|OGHNU
O YDODPLQW D
YHOpV DODWW iOOy EHOWHUOHWL I|OGHN KDV]QiODWiUyO
önálló nyilvántartást vezet, amelynek alapja a közhiteles ingatlan-nyilvántartás. A
földhasználati
nyilvántartás
tartalmazza
a
földrészletek
ingatlan-
nyilvántartás szerinti helyrajzi számát, alrészleteit, hektárban a terület QDJ\ViJiW DUDQ\NRURQiEDQ D WHUP
földrészletek
használójának
telephelyét),
magánszemély
adatait, a
I|OG pUWpNpW D I|OGUpV]OHW DOUpV]OHW YDJ\
nevét
(cégnevét),
földhasználó
KDV]QiODW MRJFtPpW KDWiUR]RWW LG
KDV]QiODWLG
lakcímét
természetes
(székhelyét,
személyazonosító
UH N|W|WW V]HU]
GpV HVHWpQ D
WDUWDPiW´ )WY$
Zala megye hat körzeti földhivatala önállóan vezeti a földhasználati nyilvántartást, az elkészült, illetve az aktualizált kimutatást a megyei földhivatalnak továbbítják. A megye földrészleteinek száma 410.123 darab, összterületük 378.415 hektár, az átlagos földrészlet méret tehát 0,9 ha. A földrészletszám és területi arányok alakulását a 10. táblázat tünteti fel:
10. táblázat A földrészletek és a terület megoszlása a megye körzetei között Körzet Keszthely (27 település) Lenti (51 település) Letenye (26 település) Nagykanizsa (53 település) Zalaegerszeg (79 település) Zalaszentgrót (28 település) Forrás: Zala Megyei Földhivatal
Földrészlet % 14,3 13,9 10,0 20,9 31,5 9,4
Terület % 13,3 17,5 10,3 24,0 26,2 8,7
113 A megye egész területén 739 egyéni földhasználó és 77 gazdasági illetve egyéb szervezet földhasználati adatait dolgoztam fel a 11. táblázat szerinti bontásban:
11. táblázat A körzeti nyilvántartásokból vett minta Körzet
Egyéni földhasználók Száma 0 YHOWWHUOHW KD 95 1172,8 166 2158,4 105 2594,5 148 1423,9 145 1385,6 80 1294,7 739 10029,9
Keszthely Lenti Letenye Nagykanizsa Zalaegerszeg Zalaszentgrót Összesen
Gazdasági szervezetek Száma 0 YHOWWHUOHW KD 27 1988,3 14 9013,2 7 5701,9 6 6527,9 18 3453,5 5 1670,0 77 28354,8
Forrás: Saját vizsgálat
A vizsgálat vonatkozásában gazdasági szervezetnek nem csak a jogi V]HPpO\LVpJ I|OGHW HUG
pVMRJLV]HPpO\LVpJQpONOLYiOODONR]iVRNDWWHNLQWHWWHPKDQHPD
NH]HO
|QNRUPiQ\]DWRNDW
HJ\Ki]
akat,
vadásztársaságokat,
ELUWRNRVViJLWiUVDViJRNDWpVHJ\pEV]HUYH]HWHNHWLV WiEOi]DW
114 12. táblázat A gazdasági szervezetek típus szerinti megoszlásai a mintában Szervezet típusa
Száma
%
39 15 11 3 3 2 2 1 1 77
51,3 18,4 14,4 3,9 3,9 2,6 2,6 1,3 1,3 100
Kft Bt Szövetkezet Rt (UG
ELUWRNRVViJLW
Önkormányzat Vadásztársaság Kkt Egyház Összesen Forrás: Saját vizsgálat
$
PLQWD
IHOGROJR]iVD
HJ\V]HU
PDWHPDWLNDL
-statisztikai
módszerek
alkalmazásával a Microsoft Excel ’97 számítógépes programmal történt.
5.1.1. Az egyéni földhasználat jellegzetességei Zala megyében
A földhasználati nyilvántartás adatai alkalmasak arra, hogy az egy hektár alatti, házkörüli gazdaságokat figyelmen kívül hagyva reálisabb képet kapjunk az iUXWHUPHO
IXQNFLyQDN
MREEDQ
PHJIHOHO
HJ\pQL
JD]GDViJRNUyO
(]W
D
megállapítást azonban azzal a fenntartással szükséges kezelni, hogy az egy hektárt meghaladó földhasználatra vonatkozó bejelentési kötelezettség az egész orV]iJ WHUOHWpUH pUWHQG
tJ\ D Q\LOYiQWDUWiVED EHNHUO D] D I|OGKDV]QiOy LV
akinek adott megyében a földhasználata nem éri el az egy hektárt. Továbbá nem minden egy hektárt meghaladó területet használó személy tett eleget bejelentési kötelezettségének. Ezzel együtt a földhasználati nyilvántartás, mint közhiteles nyilvántartási rendszer létrehozása azt a célt szolgálja, hogy
115 HJ\pUWHOP
HQ
U|J]tWYH
YRQDWNR]y DGDWRN (EE
OHJ\HQHN
D]
RUV]iJ
I|OGWHUOHWpQHN
O NLLQGXOYD DONDOPDV OHJ\HQ D] DJUiUSROLWL
KDV]QiODWiUD
kai döntések
megalapozásához az adatállomány feldolgozásából származó információ. A mintakiválasztás módszere alkalmas arra, hogy reprezentálja a megye ELUWRNV]HUNH]HWL I|OGKDV]QiODWL MHOOHP] EHQ I
WHWW EHMHOHQWpVW WHUP
LW $ I|OGKLYDWDO DGDWDL V]HULQW
I|OGKDV]QiODWUyO HQQHN DODSMiQ
-
-os
reprezentációt állapíthatunk meg. Az egyéni gazdaságok által használt területre vonatkoztatva a reprezentativitás megállapításának kiindulópontja az egyéni JD]GDViJRN
YL]VJiODWRN
H]HU
KHNWiUUD
NLWHUMHG
KHNWiU
NHUHWpEHQ
WHUP WHUP
I|OG
használata. A saját
I|OG
KDV]QiODWD
NHUOW
feltérképezésre, ami a megye egyéni gazdaságai által használt terület 12,8%ának felel meg. Az egy hektár alatti, valamint a parlag területek mérete 66.607 hektárt tesz ki, melyekre nem vonatkozik a bejelentési kötelezettség. A fenti DGDW PHJOHKHW
VHQ QDJ\ D PDJiQV]HPpO\HN iOWDO KDV]QiOW WHUP
viszonyítva, annak 88%-iW PHJ\pEHQ HO
NLWHY
WHUOHWU
O YDQ V]y D PDJ\DUi]DWRW D
IRUGXOy YROW ]iUWNHUWL LQJDWODQRN PDJD
È0g DGDWDLEyO LV Q\RPRQN|YHWKHW
0,15- KHNWiULJ WHUMHG
WHUP
WHUOHWKH]
s aránya jelenti. (Ez az
D] RUV]iJRV iWODJRW MyYDO PHJKDODGMD D
WHUOHWWHO UHQGHONH]
W|USHJD]GDViJRN PHJ\HL
jelenléte).
$]
HJ\pQL
I|OGKDV]QiOyN
iOWDO
KDV]QRVtWRWW
WHUOHW
P
YHOpVL
iJ
V]HULQWL
megoszlása $P
YHOpVLiJDNN|]ODOHJQDJ\REEWHUOHWHWDV]iQWyIRJODOMDHOKDVRQOyDQD]
RUV]iJPiVWHUOHWHLKH]QRKDDUiQ\DNLVHEE6]HPEHW D] HUG
Q
DUpW OHJHO
-
YDODPLQW
QDJ\REE V~O\D DPL D PHJ\HL |NROyJLDL DGRWWViJDLEyO N|YHWNH]LN
táblázat).
116
13. táblázat $I|OGKDV]QiODWP
YHOpVLiJV]HULQWLPHJRV]OiVD KDODVWyQpONO
Szántó Kert Földhasználati 58,4 0,2 nyilvántartás Zala megye KSH ÁMÖ 73,2 1,6 Országos adatok KSH ÁMÖ 64,0 1,2 Megyei adatok
Gyümölcsös 0,9
6]
O
5pWOHJHO
(UG
1,9
22,7
16,6
Nádas 0,01
2,1
2,3
11,7
8,6
0,1
1,6
3,2
15,6
14,2
0,2
Forrás: saját számítás a földhasználati nyilvántartás alapján és KSH ÁMÖ adatok
Következtetésem szerint a megye vonatkozásában az egy hektár feletti egyéni gazdaságok körében nagyobb aráQ\~D J\HSpVHUG
P
D W|USHJD]GDViJRN HVHWpEHQ $ NHUW J\P|OFV|V pV V]
YHOpVLiJV]HUHSHPLQW O
P
YHOpVL iJDNEDQ D
szórványtermesztés szerepe a meghatározó, az egy hektárt meg nem haladó PpUHW
J\P|OFV|V pV V]
O
GRPLQiQV MHOHQOpWpUH XWDOQDN D] DGDWR
NO|QEVpJHN $ PHJ\HL iWODJ P|J|WW D N|U]HWHN N|]WL MHOHQW
k közti
V NO|QEVpJHN
húzódnak meg ( 9. ábra). $]HJ\pQLI|OGKDV]QiOyNI|OGWHUOHWHP
YHOpVLiJV]HULQWLPHJRV]OiViWWHNLQWYH
a szántó aránya a keszthelyi körzetben a legalacsonyabb (40,1%). Legmagasabb a szántó aránya a zalaszentgróti körzetben (80,6%). A kertészeti NXOW~UiN HVHWpEHQ NLUDM]ROyGQDN D PHJ\pQ EHOOL MHOHQW
VHEE WHUPHV]WpVL
körzetek határvonalai is: A nagykanizsai, nagykutas-egervári (zalaegerszegi körzet), a zalaszántói (keszthelyi körzet) gyümölcstermesztés érdemel említést. A
Balaton-felvidéki és
Balatonmelléki borvidékhez
tartozó területek
települései valamennyi körzetben megtalálhatók. Az egyéni gazdaságok I|OGKDV]QiODWDHP
YHOpVLiJEDQNLPDJDVOyDNHV]WKHO\LDNDQL]VDLpVD
117 letenyei körzetben. A KSH ide vonatkozó kimutatása hasonló sorrendet állapít meg.
9. ábra $]HJ\pQLI|OGKDV]QiOyNiOWDOP
YHOWWHUOHWP
YHOpVLiJDLQDNPHJRV]OiVD
körzetenként OI IJ NIJ
b cd ce4f g
M IJ
hjik ce lnm%k
LIJ
oqpf r sntutd
KIJ IJ VW UQ TS P QR
ZT
vw d xzy {|~} d e } e Q Y
XQ
YW
TQ XQ
\ Z RYS ^\ ]W [\
]
QS R]Q`
V Q\ _\
aT
t mf vw i f g ]
T `Y
QS
V \R _\
Forrás: saját számítás a földhasználati nyilvántartásból vett minta alapján
Az egyéni földhasználat átlagos területnagysága $IHOGROJR]RWWDGDWRN DODSMiQDPHJ\pW MHOOHP] P
YHOWWHUP
HJ\ HJ\pQLI|OGKDV]QiOyiOWDO
WHUOHWiWODJRVPpUHWHKD WiEOi]DW DPLD](8 WMHOOHP]
-
1997. évi átlagos farmméretnél jóval kisebb. Az egy hektárnál kisebb gazdaságokat figyelmen kívül hagyó országos adatnál (9,0 ha) azonban jóval PDJDVDEE pUWpNHNHW NDSWXQN 6
W D] tJ\ NpS]HWW RUV]iJRV iWODJRW D] HJ\HV
körzetek adatai is minden esetben meghaladják.
118
0
14. táblázat 0
Y
YHOpVLiJ
Szántó Kert Gyümölcsös 6]
O
5pWOHJHO (UG
Nádas Halastó
elési ágak átlagos mérete és a földhasználók száma Terület (ha) 9,6 0,1 0,3 0,3 4,2 3,5 1,5 -
Földhasználók száma 610 178 279 383 542 483 1 -
13,6
739
Átlagos földterület**
Forrás: Saját számítás a földhasználati nyilvántartásból vett mintából
DPHJMHO|OWP
YHOpVLiJJDOUHQGHONH]
HJ\I|OGKDV]QiOyUDMXWyiWODJRVWHUP
$ I|OGKDV]QiODW P
I|OGKDV]QiOyNUDYRQDWNR]yiWODJRVpUWpN WHUOHW
YHOpVL iJ V]HULQWL PHJERQWiViEy
l látszik, hogy a szántó
használata a vizsgálati körben a legmeghatározóbb a megyében: a földhasználók 82%-a rendelkezik szántóterülettel. Egy földrészlet átlagos mérete alig haladta meg az egy hektárt, ami rendkívül elaprózott parcellákra utal.
Az
egyes
N|YHWNH]
körzetekben
NpSSHQDODNXOWDN
Keszthelyi körzet:
12,4 ha
Lenti körzet:
13,0 ha
Letenyei körzet:
24,7 ha
Nagykanizsai körzet: 9,6 ha Zalaegerszegi körzet: 9,5 ha Zalaszentgróti körzet: 16,2 ha
számított
átlagos
földhasználati
adatok
a
119
Az átlag természetesen mindegyik körzet esetében markáns eltéréseket rejt magában. $ PLQWiEDQ V]HUHSO
OHJQDJ\REE pV OHJNLVHEE P
YHOW WHUP
WHUOHWHN D]
alábbiak voltak (15. táblázat):
15. táblázat
Az egyes körzetekben használt legnagyobb és legkisebb
földterület mérete
Körzet
A legnagyobb használt terület A legkisebb használt terület
Keszthely
127,8 ha
0,1 ha
Lenti
242,2 ha
0,2 ha
Letenye
794,5 ha
0,2 ha
Nagykanizsa
104,5 ha
0,2 ha
Zalaegerszeg
247,7 ha
0,2 ha
Zalaszentgrót
296,6 ha
0,3 ha
Zala megye
794,5 ha
0,1 ha
Forrás: saját vizsgálat a földhasználati nyilvántartás alapján
A legkisebb földhasználatok is vonatkozhatnak akár több m OHQWLN|U]HWPLQWiMiEDQV]HUHSO
YHOpVL iJUD tJ\ D
KHNWiURVI|OGKDV]QiODWRQEHOOLPpUHWHNMyO
tükrözik a volt illetmény, illetve háztáji föld méreteit: 500 négyzetméter kert, QpJ\]HWPpWHUV]
O
QpJ\]HWPpWHUHUG
A gazdaságok méretkategóriánkénti megoszlásáról a 16. táblázat tájékoztat:
120
16. táblázat $]HJ\pQLI|OGKDV]QiOyNV]iPiQDNPHJRV]OiVDDP
YHOWI|OGWHUOHWPpUHWH
alapján Méretkategóriák
Egyéni földhasználók megoszlása (%) 53,3 18,3 14,6 5,7 3,8 2,3 2,0
5 ha alatt 5-10 ha 10-20 ha 20-30 ha 30-50 ha 50-100 ha 100 ha felett Forrás: saját számítás a földhasználati nyilvántartás alapján
A megye vonatkozásában megállapítható, hogy a birtokstruktúrára az HODSUy]yGRWWViJMHOOHP]
KHNWiUQiOQDJ\REEI|OGWHUOHWHWDWHUPHO
NFVXSiQ
13,8 százaléka használ. Az országos adatokkal való összehasonlítás segítségével további megállapítások fogalmazhatók meg (17. táblázat).
17. táblázat $]HJ\pQLI|OGKDV]QiOyNpVDWHUP
WHUOHWPHJRV]OiVDDP
YHOWWHUOHW
mérete alapján Zala megyében és Magyarországon (2000) Kategóriák
5 ha alatt 5-10 ha 10-50 ha 50 ha felett
Egyéni földhasználók megoszlása (%) Zala Országos megye 53,3 18,3 32,2 4,3
65,8 15,6 15,9 2,6
7HUP
WHUOHW
megoszlása (%)
Földhasználat átlagos mérete (ha)
Zala megye
Országos
Zala megye
Országos
8,5 9,7 36,2 45,6
16,8 12,4 37,5 33,3
2,2 7,2 20,4 138,8
2,3 7,2 21,4 113,5
Forrás: Saját számítás a földhasználati nyilvántartásból vett minta alapján, KSH ÁMÖ 2000
121 A jobb összehasonlíthatóság érdekében az országos adatok esetében az 1 ha alatti földhasználatokat figyelmen kívül hagytam. Ez annál is indokoltabb, mivel a földhasználat bejelentésére vonaWNR]yHO
tUiVPLDWW
–QpKiQ\NLYpWHOW
eltekintve – D PHJ\HL DGDWRNQiO D] KHNWiUQiO QDJ\REE WHUOHW
O
JD]GDViJRN D
meghatározóak. $] RUV]iJRV PHJRV]OiV DGDWDLQiO NHGYH]
EE ELUWRNVWUXNW~UiW PXWDWRWW D PLQWD
feldolgozásából nyert adatsor. A 10 hektárt megKDODGy QDJ\ViJ~ WHUP P
YHO
I|OGHW
I|OGKDV]QiOyN DUiQ\D =DOD PHJ\pEHQ PLQWHJ\ NpWV]HUHVH YROW D]
országos értéknek és alacsonyabbnak bizonyult az öt hektárnál kisebb területet KDV]QiOyN DUiQ\D LV $] RUV]iJRV PHJRV]OiVQiO NHGYH]
EE NpSHW PXWDWy
megyei birtRNV]HUNH]HW XJ\DQDNNRU HODSUy]yGRWWQDN WHNLQWKHW
D NpWSyOXV~
szerkezet (törpebirtokok-nagygazdaságok) az egyéni földhasználatban is jelen YDQ(]W PXWDWMDD] LVKRJ\ DKHNWiUWPHJKDODGyWHUOHW D WHUOHW W|EE PLQW HJ\KDUPDGiW P
YHOLN
, miközben ebbe a csoportba csupán
I|OGKDV]QiOy WDUWR]LN D PLQWiEDQ V]HUHSO DGDWRN HOWpU
QDJ\JD]GDViJRN
E
-
O $KRJ\ D] RUV]iJRV
PHJ\HL VDMiWRVViJRNDW UHMWHQHN ~J\ D PHJ\HL iWODJRV DGDWRN
P|J|WWLVD]HJ\HVN|U]HWHNHOWpU
VDMiWRVViJDLUHMW
]QHN
A zalaegerszegi, a keszthelyi és a nagykanizsai körzetben kevésbé dominál a KHNWiUIHOHWWLI|OGKDV]QiODWPtJDPiVLNKiURPN|U]HWEHQHJ\pUWHOP DWtSXVDPHJKDWiUR]yDWHUP
WHUOHW
HQH]
-használatban.
A földhasználók koreloszlása A földhasználók életkor szerinti mHJRV]OiVD LJHQ VRN |VV]HWHY 9L]VJiODWD YiODV]W DGKDW DUUD D NpUGpVUH KRJ\ D PH]
HUHGPpQ\H
JD]GDViJL WHYpNHQ\VpJ
mennyire vonzó „szakma” az aktív népesség körében. Ahogy az Európai Unió ELUWRNV]HUNH]HWpWiWWHNLQW
IHMH]HWPiUV]yOWUyODYLOiJV]HUWHWDSD
sztalt jelenség
122 az agrárnépesség elöregedése. A földhasználati nyilvántartás a keszthelyi körzetben nem tartalmazta a földhasználók életkorát, így a koreloszlás vizsgálata csak öt körzet adatai alapján történt meg (10. ábra).
10. ábra A földhasználók életkor szerinti megoszlás
8 & ?
¡ ¢£¥¤¦
¢ §¨ ©£
©§¨ ££
£ §¨ §£
§£z¤ ¦«ª ¬ ¬® ®
Forrás: Saját számítás a földhasználati nyilvántartásból vett minta alapján
A 35 éves és annál fiatalabb földhasználók aránya 9,8 % volt, ami NLVPpUWpNEHQ
PHJKDODGMD
földhasználók 26,8 %-D LG
D]
(XUySDL
8QLyEDQ
PpUKHW
V]LQWHW
$
VHEE YROW pYHVQpO $] iWODJpOHWNRU pY DPL
MHO]LKRJ\DPHJ\pEHQLVD]LG
VHEENRURV]WiO\MHOHQOpWHYROWDPHJKDWiUR]yD]
egyéni gazdálkodók körében. Ennek kapcsán felmerült az a kérdés, hogy vajon megállapítható-H YDODPLIpOH |VV]HIJJpV D] pOHWNRU pV D WHUP
I|OGKDV]QiODW
123 mérete között. A korrelációanalízis eredményeként kapott r=-0,1346 együttható csak nagyon gyenge összefüggés fennállására utal a két adatállomány közt.
Az egyéni földhasználat jogcímei A birtokpolitika két úton képes szabályozni a földtulajdon és földhasználat rendszerét: Egyrészt közvetlen módon meghatározhatja a földtulajdonszerzés feltételeit, a földhaszonbérlet kereteit, a földhasználattal szemben támasztott követelményeket. Másik oldalról közvetett eszközökkel élhet, mely eszközök viszoQW
LJHQ VRNUpW
HN LO\HQHN W|EEHN N|]|WW D] DGy]iV D WiPRJDWiV D
hitelezés területén alkalmazott megoldások. $ WHUPHO WHUP
N
WHUOHW
-a kizárólag saját tulajdonát használta, földhasználatuk a
-ára terjedt ki. Az átlagos méret 6,5 hektár, de az egyes
N|U]HWHNEHQ PpUW pUWpN PHJOHKHW
VHQ YiOWR]DWRVQDN EL]RQ\XOW WiEOi]DW
Ha a családi használatot, illetve saját tulajdonnal vegyes a családi használatot is LGH VRUROMXN DNNRU D] LGH WDUWR]y I|OGKDV]QiOyL N|U D] |VV]HV WHUPHO
-át
tette ki! A meghatározó jogcím tehát ez a két forma volt. A kizárólag saját jogcímen földet használó személyek esetében a terület átlagos PpUHWH NLVHEE D PHJ\pW MHOOHP]
HJ\pQL I|OGKDV]QiODW iWODJRV PpUHWpQpO $UUD
következtethetünk, hogy a kizárólag saját jogcímen has]QiOW W~OQ\RPyUpV]WDNLVPpUHW pUWpNHLHU
WHUP
WHUOHW
JD]GDViJRNVDMiWRVViJD$]HJ\HVN|U]HWHNiWODJRV
VHQ V]yUQDND PHJ\HL iWODJ N|UO 6DMiWMRJFtPHQ KHNWiU IHOHWWL
WHUOHWHWKDV]QiOyPDJiQV]HPpO\FVDNDNHV]WKHO\LN|U]HWE
OYHWWPLQWiEDQYROW
található. A családi használatot bejelentett gazdák esetében valamivel nagyobb átlagos területméreteket kaptunk.
Ha a saját jogcímmel azonos
124 csoportba tartozónak tekintjük a családi használatot, illetve e két jogcím YHJ\HV HO
IRUGXOiViW DNNRU D] iWODJ
os földhasználat eléri a hét hektárt, ami
azonban változatlanul jóval alacsonyabb az összes földhasználat átlagos méreténél. A gazdák 29%-D PiV MRJFtPHNHQ LV YDJ\ FVDN PiV MRJFtPHNHQ P WHUP
I|OGWHUOHWHW $ KDV]RQEpUOHW PLQW NL]iUyODJRV MRJFtP D
mindössze 2,7%-iW MHOOHPH]WH $] LGH WDUWR]y WHUPHO
YHOWH D
földhasználók
N iOWDO P
YHOW |VV]HV
földterület 545,1 ha, a haszonbérelt terület átlagos mérete 27,2 hektár. Az egyéni földhasználók fennmaradó mintegy 29%-a vegyes jogcímeken P
YHOWH D I|OGWHUOHWHW gVV
zesen 5938 hektáron gazdálkodtak és ebben a
I|OGKDV]QiODWLFVRSRUWEDQV]iPtWKDWWXNDOHJQDJ\REEiWODJRVWHUP
I|OGWHUOHWHW
(28 hektár). $ WiEOi]DWEDQ IHOW
QWHWHWW DGDWRN DODSMiQ D] DOiEEL N|YHWNH]WHWpVHNUH
juthatunk:
$ PHJ\pW MHOOHP]
D WHUP
I|OGHW FVDN WXODMGRQRVNpQW P
I|OGKDV]QiOyL MHOHQOpW P|J|WW D] HJ\HV N|U]HWHNEHQ HOWpU MRJFtP ËJ\ D NHV]WKHO\L N|U]HWEHQ H]HQ WHUPHO YLV]RQW D] iOWDOXN P
közO 6 MRJFtP
YHO
MHOHQW
VpJ
-os
H] D
N DUiQ\D MyYDO NLVHEE
YHOW WHUOHW iWODJRV PpUHWH OHJQDJ\REE D KDW N|U]HW
W LWW D] iWODJRV WHUOHW PHJKDODGMD PLQG D KiURP PiVLN WtSXV~ KDV]QiODWRW
$
PiVLN
V]pOV
pUWpNHW
D
OHQWL
N|U]HWEHQ
számolhattunk, ahol a földhasználók több mint 60 %-a csak a tulajdonában iOOy I|OGMpW P
megyében.
YHOL $ UHJLRQiOLV NO|QEVpJHN PDUNiQ
san jelen vannak a
18. táblázat
Az egyéni földhasználat jogcím szerinti megoszlása Zala megyében Keszthely Lenti Letenye Nagykanizsa Z.egerszeg
Z.szentgrót Zala megye
&VDNVDMiWMRJFtP )|OGKDV]QiOyNI
29 30,5 493,7 17,0
100 60,5 721,4 7,2
42 40 317 7,5
67 45,2 284 4,2
81 55,8 412,5 5,0
39 48,7 108,4 2,8
357 48,5 2337,0 6,5
2 2,1 11,0 5,5
2 1,2 15,4 7,7
5 4,7 137,5 27,5
7 4,7 301,1 43,0
2 1,4 15,3 7,6
2 2,5 64,7 32,3
20 2,7 545,1 27,2
Földhasználók % Földterület /ha/
18 18,9 180,3
28 16,8 216,7
31 29,5 224,7
36 24,3 259,2
26 18,0 251,9
11 13,7 81,6
150 20,4 1214,6
Földterület átl. mérete /ha/
10,0
7,7
7,2
7,2
9,7
7,4
8,1
47
36
27
38
35
28
212
Földhasználók %
48,3
21,6
25,7
25,6
24,3
35
28,7
Földterület /ha/ Földterület átl. mérete /ha/
491,8 10,5
1204,9 33,5
1915,2 70,9
579,6 15,2
706,2 20,1
1039,8 37,1
5937,9 28
Földhasználók % Földterület /ha/ Földterület átl. mérete /ha/ &VDNKDV]RQEpUOHWLMRJFtP I|OGKDV]QiOyNI
Földhasználók % Földterület /ha/ Földterület átl. mérete /ha/ Családi h. és családi-saját MRJFtP
I|OGKDV]QiOyNI
9HJ\HVMRJFtP )|OGKDV]QiOyNI
Forrás:Saját számítás a földhasználati nyilvántartásból vett minta alapján. Az összegek a kerekítések miatt kis mértékben eltérhetnek
0HJiOODStWKDWy KRJ\ D PHJ\H HJpV]pW WHNLQWYH D FVDN VDMiW MRJFtP KDV]QiODWNO|Q|VHQMHOOHP]
DNLVSDUDV]WLJD]GDViJRNUD
-5 ha között).
$ YL]VJiODW V]HULQWL KHNWiU DODWWL JD]GDViJRN DUiQ\D LV PHJHU
látszik ezt a megállapítást. A csak saMiW MRJFtP
VtWL
I|OGKDV]QiODWRQ DODSXOy
termelés azonban – az átlagosan kis területhasználat miatt –QHPYDOyV]tQ KRJ\I
IRJODONR]iVNHUHWpEHQKRVV]~WiYRQIHQQWDUWKDWyWHYpNHQ\VpJOHQQH
a megyében.
$
NL]iUyODJ
KDV]RQEpUOHW
FtPpQ
WHUP
I|OGHW
KDV]QiOyN
DGDWD
inak
feldolgozásából arra a fontos következtetésre juthatunk, hogy a haszonbérlet – az elterjedt vélekedéssel szemben – nem feltétlenül a PH]
JD]GDViJL PDJiQYiOODONR]iVRN LOOHWYH D N|]HSHV YDJ\ QDJ\ PpUHW
egyéni (családi) gazdaságok sajátossága. A fél hektáros haszonbérlet pSS~J\ HO
IRUGXO PLQW D V]i] KHNWiUW PHJKDODGy PpUHW
V]HULQWL EpUOHPpQ\ PiU I
$ PHJ\HL iWODJ
IRJODONR]iV NHUHWpEHQ LV PHJIHOHO
PHJpOKHWpVW
biztosíthat. Természetesen itt is figyelembe kell venni a regionális eltéréseket. Csak haszonbérlet címén azonban a földhasználók töredéke, mindössze 2,7 %-DP
YHOWHUP
WHUOHWHW
$ FVDOiGL KDV]QiODW LOOHWYH D FVDOiGL pV VDMiW MRJFtP HO
IRUGXOiVD D] ]HPL PpUHWHN Q|YHOpVpW LOOHW
OHKHW
VpJHNHW NtQiO D] HJ\pQ
=DOiEDQ
D
WHUOHWKDV]QiODW
KDV]QiODW YHJ\HV
HQ HOYLOHJ NHGYH]
EE
i gazdálkodás számára. Ezen a jogcímen KRVV]~
WiYRQ
QHP
EL]WRVtWKDW
HOHJHQG
jövedelmet, hacsak földvásárlás révén nem növelik meg területüket. A leírt pV Q\LOYiQWDUWRWW V]iPDGDWRN P|J|WW OHY
YDOyViJRW iUQ\DOMD D]RQEDQ D
vizsgálDW VRUiQ LJD]ROyGRWWHJ\pENpQW SHGLJ PHJOHKHW
VHQ N|]LVPHUW WpQ\
hogy egy családon belül a földhasználatot több személy nevére jelentik be, „sikeresen alkalmazkodnak” ezzel a használt föld területméretéhez kötött
127 WiPRJDWiVL
IHOWpWHOHNKH]
LOOHW
OHJ
LO\HQ
PyGRQ
W~OOpSKHW
N
D
tulajdonszerzési, vagy haszonbérleti korlátok. Az ilyen módon véghezvitt ÄV]pWtUiVUyO´ D Q\LOYiQWDUWiVUD MHOOHP]
-es technikai feltételei mellett
nem szerezhetünk tudomást, esetleg a véletlen segítségével, vagy nagy türelmet igényO
DODSRV YL]VJiODWWDO $ PLQWDYpWHO VRUiQ HJ\ FVDOiGL
tulajdonú föld-V]pWtUiViW
LJ\HNH]HWW D V]HU]
Q\RPRQ N|YHWQL HQQHN
HUHGPpQ\HNpQW KiURP FVDOiGWDJ QHYpQ |VV]HVHQ KHNWiU WHUP OHKHWHWW|VV]HJ\
MWHQL pVKHNWiURVERQWiVEDQ HEE
WHUOHWHW
l 234 hektárt
szóbeli megállapodás címén). Tehát amellett, hogy egy kifejezetten QDJ\PpUHW
JD]GDViJRWP
N|GWHWDI|OGKDV]QiOyPpJLJpQ\EHYHKHWWHD
KHNWiURVPpUHWHWPHJQHPKDODGyWHUP
WHUOHWUHYRQDWNR]yWiPRJDWiVWLV
A legnagyobb átlagos földhasználati méretet a földterületet vegyes MRJFtPHQ
P
YHO
WHUPHO
N
pUWpN
HO
$
valamennyi formát külön-NO|Q PHJOHKHW
YHJ\HV
I|OGKDV]QiODWRW
DGy
VHQ QHKp] OHQQH HOHPH]QL $]
HJ\HV MRJFtPKDV]QiODWRN YDODPHQQ\L YDULiFLyEDQ HO
IRUGXOKDWQDN EHQQN
(pl. szívességi és saját jogcím, családi használat, saját jogcím és haszonbérlet, közös használattal vegyes saját jogcím stb.) Az ebbe a NDWHJyULiED VRUROKDWy I|OGKDV]QiOyN D PLQWiEDQ V]HUHSO
N
-át tették
ki. Az általuk használt földterület átlagos mérete 28 hektár. A keszthelyi körzet kivételével a körzetek átlagos terület-méretei ebben a kategóriában PLQGHQWWPHJKDODGWiNDNL]iUyODJVDMiWMRJFtP pV FVDOiGL KDV]QiODWWDO YHJ\HV VDMiWMRJFtP
Az
elaprózódott
birtokstruktúra
adta
LOOHWYHFVDOiGLKDV]QiODW~
I|OGKDV]QiODWiWODJRV WHUOHWpW
feltételek
ennek
a
típusú
földhasználatnak az elterjedését segítik. Természetesen a vegyes jogcímen W|UWpQ
I|OGKDV]QiODWNpQ\V]HUV]OWHMHOHQVpJ
A jogcímek variációja és az egyes jogcímekkel érintett földrészletek mérete rendkívül változatos volt. Ami vizsgálatunk szempontjából érdekes lehet, az a
128 szívességi jogcím, mely a földhasználatok 15 %-ban bukkant fel, sokszor PHJOHS
HQQDJ\WHUOHWUHYRQDWNR]yDQ WiEOi]DW
$KDV]RQEpUOHWPiVMRJFtPHNNHOYHJ\HVHO WDSDV]WDOKDWy (U KDV]QiODWRN
IRUGXOiVDDI|OGKDV
V J\DQ~YDO OHKHW pOQL D]W LOOHW
MHOHQW
V
UpV]pQpO
YDODPLQW
D
ználók 10%-nál
HQ KRJ\ D V]tYHVVpJL
V]LQWpQ
MHOHQOpY
V]yEHOL
megállapodásként bejelentett földhasználatok mögött valójában haszonbérleti V]HU]
GpV
iOO
ËJ\
D
PLQ
tában találhatunk olyan földhasználót, akinek
bejelentett 247 hektáros földhasználatából szívességi használatként jelölt meg |W WHOHSOpVHQ |VV]HVHQ KHNWiUQ\L WHUP
WHUOHW 6]tYHVVpJL KDV]QiODWRW
ekkora területen nehéz elképzelni, különösen annak ismeretében, hogy a I|OGUpV]OHWHN N|]|WW W|EE Wt] KHNWiUW PHJKDODGy PpUHW PiU FVDN ]iUyMHOEHQ MHJ\]L PHJ D V]HU] LV NpWVpJHNHW V]OW D] DGDWRN NLJ\
WiEOD LV V]HUHSHO $]W
KRJ\ PDJD D I|OGKDV]QiOy V]HPpO\H
MWpVHNRU XJ\DQLV HJ\ LG
VHEE DVV]RQ\
szerepelt a terület használójaként.) A haszonbérlet és szívességi használat jogcímen használt földterület összesen KHNWiUW pULQWHWW D YL]VJiODWEDQ V]HUHSO
KHNWiUEyO (]HQ IHOO
QpKiQ\ V]i] KHNWiUUD WHUMHGW NL D V]yEHOL PHJiOODSRGiV DODSMiQ W|UWpQ
földhasználat. A haszonbérlet elvileg a nem saját tulajdonú föld használatának I
IRUPiMD $KRJ\ D] (XUySDL 8QLy ELUWRNVWUXNW~UiMiW WDJODOy IHMH]HWEHQ V]y
volt róla, a tagállamok egyéni gazdaságai által bérelt terület 40%-a a gazdaságok által használt összes területnek. Hazánkban a földprivatizáció során létrejött elaprózódott birtokszerkezet kedvez a bérleti viszonyok kialakulásának.
19. táblázat $KDV]RQEpUOHWLpVV]tYHVVpJLMRJFtPHNDODSMiQKDV]QiOWWHUOHWPpUHWHP
Keszthely
Lenti
Letenye
Nagykanizsa
+DV]RQEpUOHWLMRJFtPHQKDV]QiOWWHUP
Szántó Kert Gyümölcsös 6]
O
5pWOHJHO (UG
Összesen
nt (hektár)
Z.szentgrót
Zala megye
WHUOHW
55,2 0,3 0,2 3,3
139,3 10,6 -
512,6 0,2 55,4 -
439,4 0,4 21,4 21,9
26,1 0,1 0,1 0,3 0,3 0,01
527,1 20,3 -
1699,7 0,1 0,5 0,8 108,2 25,2
59
149,9
568,2
483,1
26,9
547,4
1834,6
6]tYHVVpJLMRJFtPHQKDV]QiOWWHUP
Szántó Kert Gyümölcsös
YHOpVLiJDQNpQWpVN|U]HWHQNp
Z.egerszeg
WHUOHW
(UG
97,6 0,3 0,2 8,9 20,7 0,3
131,7 0,2 0,2 0,08 18,8 72
180,6 0,7 0,3 2,2
130,8 0,5 0,3 0,9 37,8 -
258,5 0,6 4,8 0,6 42,6 8,7
226,5 0,2 0,6 0,2 36,7 28,8
1025,7 1,8 7,1 10,9 156,6 112
Összesen
128
223
183,8
170,3
315,8
293
1314
Mindösszesen
187
372,9
752
653,4
342,7
840,4
3148,4
6]
O
5pWOHJHO
Forrás : Saját számítás a földhasználati nyilvántartásból vett minta alapján. Az összegek a kerekítések miatt kis mértékben eltérhetnek
Ennek ellenére, mint látjuk a nem saját tulajdonú (és ide tartozónak tekinthetjük a rokonok, közeli hozzátartozók tulajdonában álló területet, melyre D FVDOiGL KDV]QiODW YRQDWNR]LN I|OGWHUOHW KDV]QiODWD NHYpVEp MHOOHP]
=DOD
megyében. 0LQG D V]tYHVVpJL MRJFtP PLQG D KDV]RQEpUOHWL V]HU] I|OGKDV]QiODW HOV
GpV DODSMiQ W|UWpQ
VRUEDQ D V]iQWyW
erületre koncentrálódik: a haszonbérelt
terület 92,6%-a, a szívességi jogcímen használt terület 78%-a szántó. (Ez az HJ\HWOHQ P
YHOpVL iJ DKRO D KDV]RQEpUHOW WHUOHW PpUHWH PHJKDODGMD D YHOW WHUOHW PpUHWpW $ NHUW J\P|
V]tYHVVpJL KDV]QiODW NHUHWpEHQ P V]
O
lcsös és
WHUOHWHVHWpEHQDKDV]RQEpUOHWV]HUHSHHOKDQ\DJROKDWy
A 2001-EHQ pUYpQ\EHQ OpY földhasználatának -
V]DEiO\R]iV QHP iOOtWRWW NRUOiWRW D PDJiQV]HPpO\
YpJV
VRURQ
NRUOiWODQ
- koncentrációja elé. A
tulajdonszerzési maximum (300 hektár személyenként) kimerítése nem zárja ki azt, hogy haszonbérlet keretében a magánszemély további 300 ha területet KDV]QiOMRQ (J\ |WI
V FVDOiG NpW MRJFtPHQ PiULV KD WHUP
I|OGHW
használhat. A földhasználat földbevonása tovább is gyarapodhat, ugyanis a törvény
IHOPHQWpVW
DG
UpV]HV
P
YHOpV
YDJ\
IHOHV
EpUOHW
HVHWpQ
D
méretkorlátozás alól. E két jogcímen tehát bármekkora földterület használható. Amennyiben
méretkorlátokat
kíván
felállítani
PpUHWKDWiURNDW EiUPLO\HQ MRJFtPHQ W|UWpQ
a
szabályozás,
I|OGKDV]QiOD
akkor
t esetében alkalmazni
szükséges, az egyes jogcímek területlekötését összességében kell figyelembe venni. Ez az igény részben már megjelent a családi gazdaságokról szóló szabályozásban, amikor a jogszabály 300 hektárban maximalizálja a bármely jogcímen törtpQ JD]GiONRGy RUV]iJRV N|U
HOOHQ
I|OGKDV]QiODW UL]KHW
VpJH
|VV]HVVpJpW
PHJN|YHWHOL
D
$
P
YHOW
I|OGWHUOHW
I|OGKDV]QiODWL
pV
D
UHJLV]WUiFLy
D] HJ\HV N|U]HWHN HJ\PiV N|]WL LQIRUPiFLyiUDPOiVW OHKHW
Yp
131 WHY
DGDWEi]LViQDN
NLpStWpVpW
D]
HOOHQ
U]pV
IHOWpWHOH
inek kialakítását, a
szankciók alkalmazását.
Külföldi magánszemélyek földhasználata A mintában összesen hat külföldi egyéni földhasználó szerepelt, azaz csupán 0,8 %-DD]|VV]HVI|OGKDV]QiOyQDNgVV]HVWHUP
WHUOHWKDV]QiODWXNPLQG|VV]H
51,1 hektár. Közülük csupán ketten jelentettek be nagyobb földhasználatot: egy 23,6 hektáros, és egy 22,0 hektáros területre vonatkozóan. Mindketten saját jogcímen használják a területet. $JD]GDViJLV]HUYH]HWHNI|OGKDV]QiODWiQDNMHOOHP]
A gazdasági szervezHW
L
NDWHJyULiED D IHMH]HWEHQ YDODPHQQ\L WHUP
KDV]QiOyV]HUYH]HWEHOHpUWHQG
I|OGHW
DQQDNHOOHQpUHKRJ\HJ\UpV]NQHPIHOHOPHJ
a KSH által gazdasági szervezet fogalmának. %iU D VDMiW YL]VJiODW I
FpOMD D] HJ\pQL I|OGKDV]QiODW MHOOHJ]HWHVVpJHLQHN
feltárásD YROW D PLQWiEDQ V]HUHSO OHKHW
JD]GDViJL V]HUYH]HWHN I|OGKDV]QiODWL DGDWDL
VpJHW Q\~MWRWWDNDUUD KRJ\ D V]HUYH]HWHN I|OGKDV]QiODWiQDN VDMiWRVViJDLW
is megismerjük. $] HJ\V]HU
YpOHWOHQ NLYiODV]WiV PyGV]HUpYHO IRO\WDWRWW PLQWDYpWHO VRUiQ
gazdasági szervezet adatai kerültek feldolgozásra. A reprezentáció foka a KSH szerint földhasználat alapján gazdaságnak tekintett megállapított 180 V]HUYH]HWE
ONLLQGXOYD RV0LYHODYL]VJiODWEDQV]HUHSO
-
V]HUYH]HWHNpVD
KSH gazdasági szervezet besorolása nem azonos, ezért a tényleges érték ennél valamivel alacsonyabban alakul. A földterület kiterjedése alapján a gazdasági
132 V]HUYH]HWHN iOWDO P
YHOW |VV]HV I|OGWHUOHW N|]HO
DGDWEi]LVD$]HJ\V]HU
YpOHWOHQV]HU
NLYiODV]WiVPyGV]HUpW
W|UWpQW HOWpUpV DPLNRU D] HJ\LN MHOHQW QHP NHUOW NLJ\
-ára terjed ki a vizsgálat l egyetlen esetben
V JD]GDViJL V]HUYH]HW I|OGKDV]QiODWiW
MWpVUH D UHQGHONH]pVUH iOOy LG
NHUHWHW PHJKDODGy KDWDOPDV
terjedelem miatt.
$JD]GDViJLV]HUYH]HWHNI|OGKDV]QiODWiQDNP
$ P MHOHQW
YHOpVLiJV]HULQWLP
egoszlása
YHOpVL iJDN N|]O D V]HUYH]HWHN HVHWpEHQ LV D V]iQWy D PHJKDWiUR]y VpJ
$ UHSUH]HQWDWtY PHJILJ\HOpV VRUiQ NDSRWW DGDWRN MHOHQW
HOWpUQHN D .6+ $0g iOWDO IHOWQWHWHWW pUWpNHNW
O 0tJ D .6+ V]HULQW D V]iQWy
aránya a gazdasági szervezetek körében mindössze 30 %-RV P
YHOpVL iJ D] |VV]HV I|OGKDV]QiODW
szerint a szántó használat 73%-RVD]HUG
QDJ\ HUG
NH]HO
WHUOHWHW NH]HO
V]HUYH]HW PHOO
pV D] HUG
-át teszi ki, addig a saját vizsgálat
KDV]QiODWDUiQ\DSHGLJFVDN
WHV] NL $] HOWpUpV RND D OHJQDJ\REE HUG Wt]H]HU KHNWiU HUG
VHQ
NH]HO
iOODPL V]
-ot
ervezet, a több
%()$* D YL]VJiODWEDQ QHP V]HUHSHOW $ ]pVH PHJtWpOpVHP V]HULQW D]RQEDQ QHP
torzítja, hanem inkább kiegyenlítettebbé teszi az eredményeket. $ P
YHOpVL iJDN KDVRQOy DUiQ\RNND
l bírnak mint az egyéni földhasználók
HVHWpEHQ D Q\LOYiQYDOy HOWpUpV D NHUW pV D V] MHOHQW
VpJH $ P
O
P
YHOpVL iJ MyYDO NLVHEE
YHOpVL iJDN HJ\HV N|U]HWHNHQ EHOOL DUiQ\iUyO D iEUD
nyújt képet. A szántóterület használat az egyéni földhasználók esetéhez KDVRQOyDQOHJMHOHQW
VHEED]DODV]HQWJUyWLN|U]HWEHQ
133 11. ábra $JD]GDViJLV]HUYH]HWHNI|OGKDV]QiODWDN|U]HWHQNpQW P
YHOpVLiJDN
szerint) µ ¯%¯H°
´%¯H°
ÁÊ%Ë%Â%¸ ÌÇ Ë ÍÎ4º Ï ¾4·%Ã%·(¼ Ð ¹ ¼ Ñ ½ Ò%ÓÔ(¼ Õ¸Ô%¸ ¶&·HÇ º Ð ¹4ÊH¿º É
³%¯H°
²H¯H°
±%¯H°
¯H°
¶&·%¸ ¹ º » ·(¼ ½
¾4·H¿º À
¾4·4º ·H¿4½4·
ÁÂ%à ½%Ä ÂH¿HÀ ¹4¸ÂÆÅÂ(¼ Â%·%ÃH·HÇ ¸ ¹4·%ÃÈÅÂ(¼ Â%¸ ¹4·H¿º ÃHÇ É4º
Forrás: saját számítás a földhasználati nyilvántartás alapján
A kert valamennyi körzetben elhanyagolható arányú, a gyümölcsös használata D]DODHJHUV]HJLpVD]DODV]HQWJUyWLN|U]HWEHQMHOOHP] $V]
O
EE LOOHWYH
WHUOHWDUiQ\DD]DODV]HQWJUyWLN|U]HW HVHWpEHQHPOtWpVUHPpOWy
$ UpW pV OHJHO
UpV]HVHGpVH DI|OGKDV]QiODWEyO OHJPDJD
$] HUG
tapasztalhattuk.
sabb a lenti körzetben (
OHJPDJDVDEE DUiQ\iW D ]DODHJHUV]HJL N|U]HWEHQ
134
A szervezetek földhasználatának átlagos mérete $ YL]VJiODWEDQ V]HUHSO P
YHOWHN $
V]HUYH]HWHN iWODJRVDQ KHNWiU WHUP
-os létszámbeli reprezentáció és a 13 %-os területi
UHSUH]HQWiFLyPiUVHMWHWQLHQJHGWHD]WKRJ\DYL]VJiODWEDQHOV WHUOHW
WHUOHWHW
VRUEDQDNLVHEE
V]HUYH]HWHN V]HUHSHOWHN (QQHN HOOHQpUH PHJiOODStWKDWy KRJ\ D
szervezetek átlagos földhasználata így is jóval meghaladja ez egyéni földhasználat átlagos méretét. $]HJ\HVN|U]HWHNEHQD]iWODJRVPpUHWHNDN|YHWNH]
Keszthelyi körzet:
73,7 hektár
Lenti körzet:
643,8 hektár
Letenyei körzet:
814,5 hektár
Nagykanizsai körzet:
1012,8 hektár
Zalaegerszegi körzet:
193,0 hektár
Zalaszentgróti körzet:
334,2 hektár
$ OHJQDJ\REE pV OHJNLVHEE P
átlagtól (20. táblázat):
NpSSHQDODNXOQDN
YHOW I|OGWHUOHWHN MHOHQW
VHQ HOWpUKHWQHN D]
135 20. táblázat *D]GDViJLV]HUYH]HWHNiOWDOP
Körzetek Keszthelyi Lenti Letenyei Nagykanizsai Zalaegerszegi Zalaszentgróti
YHOWOHJQDJ\REEpVO
egkisebb földterület
/HJQDJ\REEP
YHOW
földterület (ha) 441,7 2254,3 1881,8 3426,4 1112,7 1402,6
/HJNLVHEEP
YHOW
földterület (ha) 1,9 19,1 92,9 7,6 5,4 1,3
Forrás: Földhasználati nyilvántartásból vett minta 0LQW OiWKDWy D JD]GDViJL V]HUYH]HWHN iOWDO P
YHOW OHJNLVHEE WHUOHW D] HJ\pQL
földhasználók területhasználatának méreteihez közelít, az átlagtól való eltérés LWW WHKiW PpJ MHOHQW WHUP
VHEE PLQW D] HJ\pQL I|OGKDV]QiODW
WHUOHWHW KDV]QiOy V]HUYH]HWHN D MRJL V]HPpO\LVpJ
$ OHJNLVHEE WHUP
esetén. A legnagyobb WiUVDV YiOODONR]iVRN
WHUOHWHW KDV]QiOy V]HUYH]HW D NHV]WKHO\L N|U]HWEHQ HJ\
egyházi szervezet, a lenti körzetben egy önkormányzat, a letenyei körzetben egy bt, a zalaegerszegi körzetben egy kft, a zalaszentgróti körzetben egy kkt YROW$WHUP
I|OGKDV]QiODWiWODJRVPpUHWHPHOOHWWILJ\HOPHWpUGHPHODP
ágak átlagos területlekötése is (21. táblázat):
YHOpVL
136 21. táblázat $]HJ\HVP 0
YHOpVLiJDNKR]WDUWR]yW
YHOpVLiJDN
erület átlagos mérete
Átlagos terület (ha)
Földhasználók száma
Nádas
224,4 0,9 32,2 1,3 62,4 76,1 6,2
70 4 12 11 58 29 1
Átlagos földhasználat**
312,05
77
Szántó Kert Gyümölcsös 6]
O
5pWOHJHO (UG
Forrás: Saját számítás a földhasználati nyilvántartásból vett minta alapján
DPHJMHO|OWP
YHOpVLiJDNDWKDV]QiOyNUDYRQDWNR]yiWODJRVDGDW
HJ\V]HUYH]HWUHMXWyiWODJRVWHUP
WHUOHW
Szántóterületet a szervezetek több mint 90%-a használt. A megyei adoWWViJRNQDNPHJIHOHO YDODPLQWD]HUG
$
JD]GDViJL
HQMHOHQW
VDUpWpVOHJHO
KDV]QiOyV]HUYH]HWHN
WKDV]QiOyN V]iPDLV
V]HUYH]HWHN
V]iPiQDN
pV
WHUP
WHUOHWpQHN
PHJRV]OiVD
D
földterület mérete alapján
A földhasználat maximális és minimális méretén túl fontos információkat KRUGR] D I|OGKDV]QiOy V]HUYH]HWHN V]iPiQDN pV WHUP DPLU
ODWiEOi]DWWiMpNR]WDW
WHUOHWpQHN PHJRV]OiVD
137 22. táblázat $JD]GDViJLV]HUYH]HWHNV]iPiQDNpVWHUP
Szervezetek megoszlása (%) 10 ha alatt 15,8 10,1-50 ha 19,7 50,1 –100 ha 7,9 100,1-300 ha 30,3 300,1-500 ha 5,3 500,1-1000 ha 6,6 1000 ha felett 14,5 Forrás: saját számítás -yO
pU]pNHOKHW
W|UpVSRQWRNNDO
WHUOHWPpUHWpQHNPHJRV]OiVD
7HUP
Méretkategóriák
WHUOHW
megoszlása (%) 0,2 1,0 1,7 15,0 5,6 11,3 65,1
Átlagos területméret (ha) 5,4 18,9 79,8 183,5 393,3 631,0 1651,7
WDOiONR]XQN D V]HUYH]HWHN
PHJRV]OiViEDQ$]KHNWiUWPHJQHPKDODGyPpUHW
WHUP
PpUHW
V]HULQWL
WHUOHWHWKDV]QiOy
szervezetek nagy aránya azt sejteti, hogy az egyéni, családi földhasználók egy UpV]H WiUVDViJL IRUPiEDQ HOV
VRUEDQ NIW EW pV NNW P
N|GWHWL JD]GDViJiW
illetve azt, hogy a 10 hektár alatti szervezetek egy részének nem a PH]
JD]GDViJL
WHYpNHQ\VpJ
D
I
SURILOMD
,O\HQHN
PLQGHQHNHO
WW
D]
önkormányzatok, az egyházak, vadásztársaságok, illetve a mintából kiindulva egyes ingatlan-IHMOHV]W
EHIHNWHW
WiUVDViJRN
A társaságok több típusa is megtalálható az 50 ha alatti méretkategóriában (két önkormányzat, egyházi szervezet, 13 kft, hat bt, két vadásztársaság, 2 rt és 1 NNW $ V]HUYH]HWHNE
O D EHWpWL WiUVDViJRN N|]NHUHVHWL WiUVDViJ WLSLNXVDQ D
családi földhasználat társasági keretei lehetnek, de várhatóan a családi JD]GDViJRNUyO V]OHWHWW ~M V]DEiO\R]iV iWUHQGH]
területen.
GpVW HUHGPpQ\H] H]HQ D
138 Az 50-100 hektáros földhasználattal bíró szervezetek számaránya jóval DODFVRQ\DEED] HO
]
NpW PpUHWNDWHJyULiQiO V
WD N|YHWNH]
-300 hektáros
gazdálkodó szervezetek arányánál is. Ez a jelenség az ország más megyéinek vonatkozásában is tapasztalható. iWPHQHWL MHOOHJ
9DOyV]tQ
D] HJ\pQL LOOHWYH HJ\ V]
VtWKHW
KRJ\
H]
D
NDWHJyULD
NHEE N|]|VVpJL I|OGKDV]QiODW
WiUVDViJL NHUHWHL YDODPLQW D V]HUYH]HWWHEE W
NHHJ\HVtW
QDJ\REE PpUHW
gazdaságok között. A csoportban három kft, két bt és egy szövetkezet található. A 100-KHNWiUWHUP D] HO
]
WHUOHWHWKDV]QiOyJD]GDViJRNDUiQ\D WHKiWMHOHQW
VHEE
NDWHJyULiEDQ PpUWQpO JD]GDViJL V]HUYH]HW WDUWR]LN HEEH D
csoportba. Közülük 7 bt formában üzemel, 12 a kft-NV]iPDHUG
ELUWRNRVViJL
társulat és 1 szövetkezet. A 300- KHNWiURV NDWHJyULiWyO NH]G
G
HQ D JD]GDViJL V]HUYH]HWHN N|]|WW
betéti társaságot már nem találunk. 300 hektárt meghaladó, de 500 hektárt el QHP pU
WHUP
WHUOHWHW KDV]QiO NIW $] iOWDOXN KDV]QiOW I|OGWHUOHW iWODJRV
mérete 393,3 hektár.
Az 500-1000 hektáron gazdálkodó szervezetek átlagos területe 631 hektár, ide négy kft és egy szövetkezet tartozik. Az 1000 hektárt meghaladó gazdaságok csoportjában található a szövetkezetek többsége (7), és ide tartozik három kft, valamint egy rt is. A terület átlagos nagysága 1651,7 hektár ebben a csoportban. Az ide tartozó gazdasági szervezetek túlnyomórészt a volt WHUPHO
V]|YHWNH]HWHNE
O OpWUHM|WW ~M WtSXV~ V]|YHWNH]HWHN LOOHWYH JD]GDViJL
WiUVDViJRN $ V]HUYH]HWHN N|]HO IHOH D WHUP NDO UpV]HVHGLN HJ\ KDUPDGXN D WHUP PHJKDODGy WHUP
WHUOHW KDV]QiODWE
WHUOHW iW P
-
ól csupán 2,9%-
YHOL $] KHNWiUW
WHUOHWHQ JD]GiONRGy JD]GDViJRN UpV]HVHGpVH D WHUOHWE
O
139 meghaladja a 65%-ot. A megyei átlag mögött a körzetekben ismét markáns különbségeket találunk (12. ábra): 12. ábra
$P
YHOWWHUOHWpVDJD]GDViJLV]HUYH]HWHNPHJRV]OiVD
körzetenként (%) ÝÞßà áß Þ ß â ßã ä ïðí ç í ÝÞßê â î à ñ â ÝÞßà áß Þ ß â ßã ä ïðí ç í ß î ß à ÝÞ ß î ÝÞßà áß Þ ß â ßã ä ìníî è ã í êë ÞÝ í ÝÞßà áß Þ ß â ßã ä é ß â ßêèß ÝÞßà áß Þ ß â ßã ä é ßê â ë ÝÞßà áß Þ ß â ßã ä å ßÝ Þâ æß ç è
Ö&×
òó æ í í ç í â â
Ø&Ö× òóôõ ó æ í
õ óô%ò óó æ í
ÙÖ&×
Ú&Ö&×
òóóô öóó æ í
ö óóô õóó æ í
Û(Ö&× õóóô%òó óó æ í
Ü Ö(Ö&× òóóó æ í÷ ßç ß â â
Forrás: Saját számítás a földhasználati nyilvántartásból vett minta alapján $ NHV]WKHO\L N|U]HWEHQ D PLQWiEDQ QHP V]HUHSO
%()$* pV WRYiEEL NpW QDJ
y
földhasználó nyilvántartásból való hiánya az oka, hogy a kifejezetten nagy gazdaságokba sorolható (1000 ha felett gazdálkodó) szervezetet egyet sem találunk, így a keszthelyi körzetben a 300 hektárt meghaladó területen gazdálkodó szervezetek aránya elenypV]
D] HPOtWHWW iOODPL YiOODODWWDO QHP
V]iPROYD (EEHQ D N|U]HWEHQ D WHUP
WHUOHW
PpUHW
V DUiQ\EDQ
V]HUYH]HWHN KDV]QiOMiN -HOHQW
NLVHEE KDDODWW WHUOHWHWP
YHO
-át a 100-300 hektár közötti – 58%-kal - vannak jelen a
V]HUYH]HWHNDN|U]HWEHQ
140 A gazdasági szervezetek földhasználatának jogcímei
Az 1994. évi LV. törvény több rendelkezése vonatkozik a szervezetek I|OGKDV]QiODWiQDN OHKHWVpJHV MRJFtPHLUH $ I|OGW|UYpQ\ KDWiO\ED OpSpVH HO
WW D
szervezeti földtulajdonszerzés megengedett volt Magyarországon. A hatályos V]DEiO\R]iV
DODSYHW
YRQiVD
V]HPpO\LVpJJHO QHP UHQGHONH]
KRJ\
WLOWMD
D
MRJL
V]HPpO\HN
pV
MRJL
V]HUYH]HWHN I|OGWXODMGRQV]HU]pVpW %L]RQ\RV
V]HUYH]HWHN XJ\DQDNNRU NRUOiWR]iV QpONO V]HUH]KHWQHN WHUP
I|OGWXODMGRQW D
hatályos szabályozás szerint. A Magyar Állam és az önkormányzatok esetében nem is vitatható ez a speciális szabály. A közalapítvány (2002- ig az HUG
ELUWRNRVViJL
OHJHO
WXODMGRQV]HU]pVL OHKHW
ELUWRNRVViJL
WiUVXODW
LV
V]iPiUD
VpJ DEEDQ D YRQDWNR]iViEDQ PHJNpUG
EL]WRVtWRWW
MHOH]KHW
KRJ\
mennyiben különböznek ezek a szervezetek más, esetleg ugyancsak közhasznú WHYpNHQ\VpJHW HOOiWy V]HUYH]HWHNW V]HULQW HUG
HJ\iOWDOiQ
ELUWRNRVViJL
QHP
O 8J\DQDNNRU D N|]KDV]Q~ViJ YpOHPpQ\HP
LQGRN
WiUVXOiVUyO
D
WHUP
szóló
I|OGYiViUOiV
1994.
évi
PHJHQJHGpVpUH
XLIX.
törvény
$]
akként
rendelkezett, hogy (25. § (1)) a társulat tagja csak az ingatlan-nyilvántartás V]HULQW HUG WiUVXODW
P
FVDN
YHOpVL iJEDQ Q\LOYiQWDUWRWW I|OGUpV]OHW WXODMGRQRVD OHKHW $ HUG
JD]GiONRGiVL
YDODPLQW
DKKR]
N|]YHWOHQO
NDSF
solódó
WHYpNHQ\VpJHW YpJH]KHW $ W|UYpQ\ QHP UHQGHONH]HWW DUUyO KRJ\ D] HUG P
YHOpVL iJ PHOOHWW D WiUVXODW QH V]HUH]KHWQH PiV P
WHUP
I|OGHW
NDSFVROyGy HUG
QHP
KDWiUR]WD
WHYpNHQ\VpJ
PHJ
IRJDOPiW
D]
HUG
/HKHW
g
volt
ELUWRNRVViJL WiUVXODW OpWUHKR]iVD iOWDO QH FVDN HUG
WHUP
P
I|OGWXODMGRQ NHUOM|Q V]HUYH]HWL WXODMGRQED $] HUG
földtulajdon-V]HU]pVL OHKHW
VpJpW
YHOpVL iJED WDUWR]y
JD]GiONRGiVKR]
Vp
tehát
N|]YHWOHQO
arra,
hogy
YHOpVL iJED WDUWR]y ELUWRNRVViJL WiUVXODW
- nagyon helyesen – végül a földtörvény
2002. elején hatályba lépett módosítása szüntette meg.
141 a) Saját jogcím $PLQWiEDQV]HUHSO
V]HUYH]HWN|]ODNL]iUyODJVDMiWMRJFtP
V]HUYH]HWUH YROW MHOOHP] YL]VJiODWEDQV]HUHSO
I|OGKDV]QiODW
.|UNEH WDUWR]QDN D] |QNRUPiQ\]DWRN D
HJ\Ki]LV]HUYH]H
t és ugyancsak saját tulajdonát használja
három részvénytársaság, valamint négy kft is. A kizárólag saját jogcímen W|UWpQ
I|OGKDV]QiODW PLQG|VV]H KHNWiUW pULQW D PLQWiEDQ V]HUHSO
KHNWiURVWHUP
WHUOHWE
OMHOHQW
VpJHWHKiWHOKDQ\DJROKD
tó.
b) Haszonbérlet Az Ftv. hatálybalépése óta tehát a szervezeti tulajdonszerzés (az említett NLYpWHOHNW
OHOWHNLQWYH NL]iUW)
I|OGKDV]QiODWLOHKHW
VpJJptJ\DKDV]RQEpUOHW
vált, de a törvény megengedte 2002-ig a haszonélvezet, a földhasználati jog alapítását, és más használati jog engedését, amelyekre már nem az Ftv., hanem D 3WN UHQGHONH]pVHL YRQDWNR]WDN $]pUWpUGHPHO ILJ\HOPHWH] D OHKHW D NO|QE|]
MRJFtPHN DONDOPD]iViYDO N|QQ\HQ iWOpSKHW
VpJPHUW
Yp YiOW D MRJDONRWy
által 2500 hektáros - 50 000 AK- korlátban megállapított haszonbérleti OHKHW
VpJ 0iV MRJFtPHN YRQDWNR]iViEDQ XJ\DQLV QLQFV PpUHWEHOL NRUOiWR]iV
HOYLOHJWHKiWIHQQiOOWDOHKHW $ YL]VJiODWEDQ V]HUHSO FtPpQ P
YHOWH D WHUP
VpJDNRUOiWODQWHUP
I|OGKDV]QiODWUD
V]HUYH]HW N|]O NL]iUyODJ KDV]RQEp WHUOHWHW |VV]HVHQ KHNWiUW D WHUP
rlet
WHUOHW
-
a). Saját és haszonbérleti jogcímen vegyesen négy szervezet használatában volt KHNWiUWHUP
WHUOHW DWHUP
WHUOHW
-a).
c) Szívességi használat Kizárólag szívességi használatot hat szervezet esetében lehetett kimutatni 548 KHNWiU WHUP
WHUOHWUH YRQDWNR]yODJ +DV]RQEpUOHWWHO pV D V]tYHVVpJL
142 KDV]QiODW HJ\WWHV HO
IRUGXOiVD YROW MHOOHP]
KpW V]HUYH]HWUH pV D WHUP
WHUOHW
tíz százalékára.
d) Haszonélvezet FigyelHPIHONHOW P
KRJ\ KiURP V]HUYH]HW NL]iUyODJ KDV]RQpOYH]HW MRJFtPpQ
YHOW KHNWiU WHUP
SHGLJ
YDOyV]tQ
VtWKHW
I|OGHW (]HNE
HQ
NOI|OGL
O D V]HUYH]HWHNE
WXODMGRQEDQ
Törvénykönyv 157-164 §-ai vonatkoznak erre a
OpY
NIW
MRJFtP
DODSMiQ D KDV]RQpOYH]HWL MRJ FVDN NRUOiWR]RWW LG
O HJ\ EL]WRVDQ HJ\ YROW
$
3ROJiUL
I|OGKDV]QiODWUD (]
UH OHJIHOMHEE D MRJRVXOW
haláláig állhat fenn és a tulajdonos változástól függetlenül fennmarad. A BH 1972. 7096 számú bírósági határozat érelmében nincs akadálya annak, hogy haszonélvezeti jog - törvényi tiltó rendelkezés hiányában - jogi személyt, vagy MRJL V]HPpO\LVpJJHO QHP UHQGHONH]
JD]GDViJL WiUVDViJRW LOOHVVHQ V]HU]
GpV
vagy akár végintézkedés alapján. Tiltó törvényi rendelkezés 2001 végéig nem létezett. Analógia alapján – mivel sem a törvény, sem bírósági határozat nem ad arra vonatkozó eligazítást, hogy szervezet esetében mi a lehetséges NRUOiWR]RWW LG
WDUWDP PD[LPXPD
QpONOL JD]GDViJL WiUVDViJ PHJV]
– a jogi személy, vagy jogi személyiség QpVpLJ EtUKDWMD D KDV]RQpOYH]H
KDV]RQpOYH]HWLMRJ DODStWiViUDV]yOyV]HU]
GpVEHQD WXODMGRQRVQHP N|WKHWNLD
PDJD MDYiUD HOiOOiVL YDJ\ IHOPRQGiVL MRJRW NL]iUyODJ D] LG
(akár bontó feltétel meghatározásával). A s]HU] jog bírósáJL PyGRVtWiViUD VLQFV OHKHW D V]HU]
ti jogot. A
WDUWDP N|WKHW
GpVHQ DODSXOy KDV]RQpOYH]HWL
VpJ D 3WN
-a alkalmazásával, mert
GpV HJ\V]HUL V]ROJiOWDWiVUD LUiQ\XO pV D KDV]RQpOYH]HW OpWUHM|WWpYHO D
WHOMHVtWpV PHJW|UWpQLN QLQFV OHKHW YDJ\ LG
WDUWDPiQDN PHJYiOWR]WD
VpJ D KDV]RQpOYH]HW PLQW MRJ WDUWDOPiQDN
tására sem (BH1987. 162; BH1983. 440)
Amíg a haszonélvezeti jog fennáll – D V]HUYH]HW DNiU EHOiWKDWy LG PHJV]
NL
QpVpLJ
Q W~OL
– addig a tulajdonos jogosítványai közül csupán a rendelkezési
143 jog és a dolognak a haszonélvezeti jog sérelme nélküli megterhelésének joga pO $ KDV]RQpOYH]HWL MRJ DODStWiViW D WHUP
I|OG|Q LO\HQ IHOWpWHOHNNHO EXUNROW
WXODMGRQV]HU]pVQHN WHNLQWKHWMN $ NL]iUyODJ KDV]RQpOYH]HWL MRJFtPHQ W|UWpQ I|OGKDV]QiODWRQW~ODKDV]RQpOYH]HWHO
IRUGXOWWRYiEELNpWV]HUYH]HWHVHWpEHQLV
más jogcímekkel vegyesen. 2001 végén a földtörvény módosítása során a jogalkotó a haszonélvezet DODStWiViW
PHJWLOWRWWD
D
JD]GDViJL
V]HUYH]HWHNQHN
(]
D
PiU
OpWH]
haszonélvezeti megállapodásokat azonban nem érinti.
e) Haszonkölcsön Egy szervezet esetében a haszonkölcsön jogcíme is megjelent. A budapesti székhellyel jegyzett kft. vonatkozásában elgondolkodtató, hogy 87 hektár WHUP
I|OGHW
LQJ\HQHV
V]HU]
GpV
DODSMiQ
D
WXODMGRQRV RN
KDV]QiODWiED ERFViW MiN $ KDV]RQN|OFV|Q V]HU]
részéU
OHU
VHQEL]DOPLMHOOHJ
HJ\
V]HUYH]HW
GpV D KDV]RQN|OFV|QDGy
YLV]RQ\WIHOWpWHOH]0DJ\DUi]DWOHKHWQHD]KRJ\
D KHO\L JD]GiONRGyN WXODMGRQiEDQ iOOy WHUP
WHUOHWUH XJ\DQH]HQ JD]GiONRGyN
hoztak létre egy gazdasági társaságot, ezt azonban a Budapesti székhely PHJNpUG WHUP
MHOH]L 9iODV]W D WiUVDVi
I|OGU
g cégbejegyzésének megtekintése adhat. A
O V]yOy W|UYpQ\ OHJXWyEEL PyGRVtWiVDD WHUP
I|OG KDV]RQN|OFV|QEH
adását megtiltotta.
f) Szóbeli megállapodás (J\ KHNWiUW PHJKDODGy WHUP
megállapodás címén m
WHUOHWHW KDV]QiOy NIW NL]iUyODJ V]yEHOL
YHOWH D WHUOHWHW $ V]yEHOL PHJiOODSRGiV PHJMHOHQW
további három társaság jogcímeként is.
144 $
WHUP
WHUOHW
MRJFtPHNHQ
P
PLQWHJ\ YHOWpN
V]i]DOpNiW
VDMiW
D
KDV]RQEpUOHW
JD]GDViJL
V]HUYH]HWHN
V]tYHVVpJL
KDV]QiODW
YHJ\HV V]yEHOL
megállapodás, haszonélvezet, földhasználati jog kombinációi).
Megállapítható, hogy bár számos jogi kiskapu létezett 2001-ben, mégis a V]HUYH]HWHN W|EEVpJH V]iPiUD D KDV]RQEpUOHW PHJIHOHO I|OGKDV]QiODWUD
$
WiUVDViJRN
WDJMDL
D
NHUHWHW EL]WRVtW D
WXODMGRQXNEDQ
OpY
WHUP
I|OGHW
szívességi használatra a szervezetnek bocsáthatják, vagy más ingyenes használati formát engedhetnek. $MRJDONRWyWXODMGRQV]HU]pVLWLODOPDNDWpULQW DOiWiPDV]WMD D] HUG PLQWiEDQ V]HUHSO KHNWiU HUG
PyGRVtWiViQDNKHO\WiOOyViJiWMyO
ELUWRNRVViJL WiUVXODWRN N|UpEHQ WDSDV]WDOW I|OGKDV]QiO
HJ\LN LO\HQ NOI|OGL pUGHNHOWVpJ
at: a
WiUVXOiV PLQG|VV]H
WHUOHWHW KDV]QiO KHNWiU V]iQWy pV KHNWiU J\HSWHUOHW PHOOHWW
igaz szívességi használat jogcímén.
$NOI|OGLpUGHNHOWVpJ
$
NOI|OGL
JD]GDViJLV]HUYH]HWHNI|OGKDV]QiODW
pUGHNHOWVpJ
V]HUYH]HWHN
SRQWRV
a
V]iPiQDN
PHJLVPHUpVH
DNDGiO\RNED WN|]LN %L]RQ\RV HVHWHNEHQ D FpJQpYEHQ V]HUHSO
VSHFLiOLV
vezérszó keltheti fel a gyanút (azzal együtt, hogy a vezérszó a hatályos szabályozás értelmében lehet idegen szó is), illetve egyes esetekben tudomásunk volt arról, hogy az adott cégnek külföldi tulajdonosa van. Teljes PHJJ\
]
GpVW
D
FpJEtUyViJL
LUDWRN
PHJWHNLQWpVH
DGKDW
H]
D]RQEDQ
nyilvánvalóan nem lehet a földhivatal dolgozóinak feladata. A Zala megyei mintában mindössze négy társasággal kapcsolatban merült fel a külföldi
145 WXODMGRQ OHKHW WHUP
VpJH (]HN |VV]HVHQ KHNWiURQ JD]GiONRGQDN D]D] D
WHUOHWQHPHJpV]HQ
-án.
A földhasználati nyilvántartás, ahogy magánszemély földhasználók esetén, úgy a gazdasági szervezetek vonatkozásában sem alkalmas a külföldi érdekeltség pontos tisztázására.
A Zala Megyei Földhivatal becslése szerint a megyében összesen 24 külföldimagyar vegyes vállalkozás tulajdonában, illetve használatában van összesen KDWHUP
5.2.
I|OGD]D]D]|
sszes terület 3 %-a.
Zalavár település földhasználati viszonyainak vizsgálata
Az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet 1998/1999-ben végzett NpUG
tYHV IHOPpUpVW =DODYiU WHOHSOpVHQ $] $.,, iOWDO OHERQ\ROtWRWW YL]VJiODW
yWD HOWHOW LG
DODWW OHMiWV]yGRWW IRO\DPDWRNDW NtYiQWD IHOWiUQL D N|YHWNH]
összehasonlító elemzés. Egyúttal arra is választ kaphatunk, hogy a I|OGKDV]QiODWL Q\LOYiQWDUWiV DGDWDL PHQQ\LUH iOOQDN |VV]KDQJEDQ D NpUG
tYHV
név nélküli megkérdezésre adott válaszokkal. KiindulásLSRQWNpQWFpOV]HU
QHNW
QLND]$.,,I
(V]HULQW =DODYiURQ D] $.,, NpUG I|OGKDV]QiOyP
EEPHJiOODStWiVDLWU|J]tWHQL
tYHV IHOPpUpVH DODSMiQ
-ben 48
YHOWHD]KDQDJ\ViJ~I|OGWHUOHW
A 48 földhasználó 93%-a természetes személy volt, akik azonban a településhez tartozó földterület mindössze egy-harmadát használták. A földterület meghatározó részén egy szövetkezet és egy részvénytársaság gazdálkodott.
146 A földhasználati nyilvántartás adatai alapján megállapítható, hogy 31 földhasználó tett bejeleQWpVW D I|OGKLYDWDO IHOp H]HNE
O PDJiQV]HPpO\ HJ\
gazdasági társaság, egy pedig állami vállalat volt. Ha az AKII vizsgálatát vesszük alapul, akkor azt mondhatjuk, hogy a magánszemélyek 64%-a, azaz közel két-harmada eleget tett regisztrációs kötelezettVpJpQHN DPLE
O YLV]RQW
arra is következtethetünk, hogy a magánszemélyek kétharmada egy hektárnál nagyobb területen gazdálkodik. Az AKII vizsgálat szerint a 45 magánszemély földhasználó a településhez WDUWR]yWHUP
I|OGWHUOHW
-át, azaz 414,9 ha-t használta. Érdemes megnézni,
hogy a földhasználóként regisztrált 29 magánszemély esetében hogy alakul ez az érték: 234,1 ha-W NDSXQNDPL D] $.,, YL]VJiODW V]HULQWL WHUP
I|OGKDV]QiODW
56,4 %-át teszi ki.
Figyelemre méltó tény, hogy a település területén ténylegesen gazdálkodó szövetkezet, illetve részvénytársaság egyáltalán nem szerepelt a földhasználati Q\LOYiQWDUWiVEDQ 1HP YDOyV]tQ
KRJ\ NpW LO\HQ QDJ\ WHUOHWHW P
WiUVDViJ QHP WHV] HOHJHW EHMHOHQWpVL N|WHOH]HWWVpJpQHNLQNiEE HONpS]HOKHW
YHO
D]
hogy az általuk bejelentett adatokat a földhivatal valamilyen hiánypótlási eljárás miatt nem regisztrálta. Az AKII adatai szerint a szövetkezet a település WHUOHWpQHNPHJN|]HOtW
OHJ
-án gazdálkodik, míg az rt. a földterület 17 %-
át köti le. Ezeket az adatokat továbbra is elfogadhatónak tekinthetjük, hiszen a két szervezet máig is folytatja tevékenységét a térségben. A 23. táblázatban a földhasználati nyilvántartás és a Kutató Intézet adatainak összevetése látható.
147 23. táblázat A földhasználók megoszlása Földhasználók
Természetes személy Gazdálkodó szervezet: - állami - szövetkezet -önkormányzati szerv - közalapítvány -OHJHO YDJ\ HUG
AKII felmérés Saját vizsgálat Közigazgatási Közigazgatási Közigazgatási Közigazgatási területen belül területen kívül területen belül területen kívül lakik lakik lakik lakik 45 1 21 8 2
1 1
1 1
ELUWRNRVViJL
társulat - társas vállalkozás - Rt - Kft - Bt Együtt
1
1
1 1 48
1
21
10
Forrás: AKII, 1999 és saját számítás (OV
– lényeges különbséget feltáró – észrevételként a közigazgatási területen
kívül lakó földhasználók a földhasználati nyilvántartás szerinti jóval nagyobb DUiQ\D HPOtWKHW
(]HNUH D I|OGKDV]QiOyNUD NO|Q|VHQ MHOOHP]
D Wt]E
kilenc), hogy nem csupán a vizVJiOW WHOHSOpVHQ KDV]QiOQDN WHUP ]DODYiUL WHUP
I|OGHW $
I|OGKDV]QiODWEyO XJ\DQDNNRU WHNLQWpO\HV DUiQ\EDQ UpV]HVOQHN
KHNWiU WHUP
WHUOHWHW KDV]QiOQDN DPL D UHJLV]WUiOW KHNWiU
-ának
felel meg. A magánszemély földhasználók 80,8 hektárt haszniOQDN HEE WHUOHWE
O
OD]D]
O D
NDGMiNDI|OGKDV]QiODWPHJKDWiUR]yKiQ\DGiW
Az AKII és a saját vizsgálatok eredményei közti különbség két lehetséges okkal magyarázható:
148
$] HJ\LN LJHQ NpQ\HOPHVQHN W
Q
YiODV] D] OHKHW KRJ\ D] HOP~OW SiU pY
alatt a település földterületének közel 40 %-a a közigazgatási területen NtYOpO
PDJiQV]HPpO\HNKDV]QiODWiEDNHUOW
$ PiVLN N|YHWNH]WHWpV OHKHW D] LV KRJ\ D NO|QE|]
FVDOiGWDJRN URNRQRN
nevére tett bejelentés (a támogatásokra való jogosultság érdekében) miatt W
QLN~J\KRJ\DPiVKROODNyV]HPpO\HNI|OGKDV]QiODWDQ
WW
Ezen a ponton csak a földhasználat bejelentett jogcímei adhatnak -nem túl biztos- tájékozódási pontot a kérdés eldöntésében. A nem zalavári nyolc magánszemély közül mindenesetre három haszonbérlet, illetve szívességi KDV]QiODWFtPHQ KDV]QiOMDDWHUP QHP ]DODYiUL LOOHW
VpJ
I|OGHW 7HUP
I|OGOHN|WpVNDUiQ\DD]|VV]HV
I|OGKDV]QiOy N|]|WW $ IHQQPDUDGy
százalék családi használat, saját jogcímen, illetve közös használat címén KDV]QiOMDDWHUP
földet. Természetesen ezek sem jelentik feltétlenül azt, hogy a
KDV]QiOyQDNEiUPLO\HQV]HPpO\HVN|W
GpVHOHQQHDWHOHSOpVKH](VHWQNEHQD
legnagyobb területet használó nem zalavári magánszemély családi használat FtPHQW|UWpQ
I|OGOHN|WpVHD]|VV]HV=DOD
I|OGKDV]QiOyiOWDO P
YHOWWHUOHW
vár közigazgatási területén kívül lakó
-át teszi ki. Tovább bonyolítja a képet,
KRJ\ HQQHN D I|OGKDV]QiOyL FVRSRUWQDN MHOHQW $OVySiKRN )HOV N|QQ\
V UpV]H =DODYiU N|]HOpEHQ
SiKRN .HV]WKHO\ 6iUPHOOpN ODNLN DPL V]LQWpQ
nem teszi
Yp DQQDN PHJiOODStWiViW KRJ\ YDOyMiEDQ PLO\HQ D WHUOHW KDV]QRVtWyMD
és a település közti kapcsolat.
Az AKII tanulmányban részletes adatok találhatók a gazdálkodó szervezetek I|OGKDV]QiODWiUyO
$
HOKDQ\DJROKDWy PpUHW KD OHJHO
IHOPpUpVEHQ
I|OGWHUOHWHW P
V]HUHSO
V]HUYH]HWHN
N|]O
NHWW
YHO D NIW PLQG|VV]H KD V]iQWyQ pV
Q JD]GiONRGLN D WHOHSOpVHQ PtJ D PiVLN V]HUYH]HW D Yt]J\L
149 LJD]JDWyViJ FVXSiQ KD V]iQWyWHUOHWHW pV KD HUG
W NH]HO
MHNpQW YDQ
jelen a faluban.
A
magánszemélyek
átlagos
földhasználatával
kapcsolatban
szükséges
megjegyezni, hogy a zalavári természetes személyek közel 62 %-ának más településen is van bejelentett földhasználata, ezért fontos annak jelzése, hogy FVDN D ]DODYiUL WHUOHWHW pULQW
I|OGKDV]QiOD
t, vagy a teljes földhasználat kerül
feldolgozásra. Ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy egy gazdaság átlagos mérete hogyan alakul, nyilván nem hagyható figyelmen kívül a más közigazgatási WHUOHWHQKDV]QRVtWRWWWHUP 8J\DQH]
D
PHJiOODStWiV
WHUOHWVHP WHKHW
azokkal a már említett gazdálkodókkal
kapcsolatosan, akik Zalavár közigazgatási területén kívül laknak, és máshol is KDV]QiOQDNWHUP
I|OGHW
Folytatva az összehasonlítást, az AKII adatai szerinti 77 százalékos szántó, illetve 22 százalékos rét-OHJHO
KDV]
nálattól
mutatkozik eltérés (szántó 71%, rét-OHJHO
a rét-OHJHO
KDV]QiODW MDYiUD
$] ,QWp]HW PHJiOODStWiViW
egyébként alátámasztják a földhasználati nyilvántartás adatai, azaz a községben D PDJiQV]HPpO\HN I|OGKDV]QiODWiW LOOHW
HQ PHJKDWiUR]y D V]iQ
tó aránya. A
IHOGROJR]RWW DGDWRN DODSMiQ HOPRQGKDWy KRJ\ D NHUW J\P|OFV|V V] UpV]DUiQ\DHOHQ\pV]
(24.
$] iWODJRV I|OGKDV]QiODWRW NpW OpSpVEHQ pUWpNHOHP HO
vonatkoztatva
O
táblázat),
hogy
az
AKII
V]|U FVDN =DODYiUUD
vonatkozó
adataival
összehasonlítható legyen, másodsorban pedig a teljes használt földterületet figyelembe véve.
150 24. táblázat A magángazdálkodók átlagos földhasználata Földhasználati nyilvántartás Terület /ha/ Földhasználók Terület /ha/ Földhasználók száma száma 7,9 40 6,6 24 0,3 1 0,02 1 0,09 1 4,1 23 4,6 13 1,1 1 1,5 5 AKII felmérés
0
YHOpVLiJDN
*
Szántó Konyhakert Gyümölcsös 6]
O
Rét-/HJHO (UG
Nádas Halastó Egyéb Átlagos földterület ** Földtagok száma a gazdaságban
8,9
46
7,8
3,2 db
29
2,8 db
Forrás: AKII és saját számítás
&VDNHJ\HVP
YHOpVLiJDNNDOUHQGHONH]
HJ\I|OGKDV]QiOyP
$ P
WHUPHO
NUHYRQDWNR]ypUWpNHN
YHOpVpEHQiOOyiWODJRVWHUOHW
YHOpVL iJDN WHNLQWHWpEHQ PHJOHKHW
két aGDWVRU |VV]HYHWpVH $ J\HS pV D] HUG
VHQ PDUNiQV NO|QEVpJHNHW PXWDW D NLYpWHOpYHO OiWV]yODJ NLVHEE D] HJ\
személy által használt földterület mérete, ami különösen azért elgondolkodtató, mert egyrészt az AKII vizsgálat óta eltelt 3 év alatt joggal számíthatnák YDODPLO\HQPpUWpN
ELUWRNNRQ
centrációra, másrészt azért mert a földhasználati
Q\LOYiQWDUWiVEDQ V]LQWH NL]iUyODJ D] HJ\ KHNWiU HOpU I|OGWHUOHWWHO UHQGHONH] V]LQWHHOYiUMDD]HOHP]
YDJ\ D]W PHJKDODGy
N V]HUHSHOQHN tJ\ D QDJ\REE iWODJRV ELUWRNPpUHWHW
151 Amennyiben a teljes földterületet figyelembe véve számítjuk az átlagos földhasználatot – ami a valóságnak jóval inkább megfelel – akkor a 25. táblázat szerinti adatokat kapjuk:
25. táblázat A magángazdálkodók átlagos földhasználata 0
YHOpVLiJ
Terület /ha/ 8,1 0,1 0,2 0,6 4,6 1,3 10,7
Szántó Kert Gyümölcsös 6]
O
Rét-OHJHO (UG
Nádas Halastó Egyéb Átlagos földterület**
Földhasználók száma 26 1 6 7 19 10 29
Forrás: Saját Számítás &VDNHJ\HVP
YHOpVLiJDNNDOUHQGHONH]
HJ\I|OGKDV]QiOyP
$ JD]GiN iOWDO P
WHUPHO
NUHYRQDWNR]y
értékek
YHOpVpEHQiOOyiWODJRVWHUOHW
YHOW WHOMHV WHUOHWUH YRQDWNR]WDWYD WHKiW D] $.,, DGDWRNKR]
képest közel 20 %-os eltérést észlelhetünk a földterület átlagos méretében, ezen IHOOSHGLJPLQGHQP
Ennek
ellenére
YHOpVLiJEDQLVQ\RPRQN|YHWKHW
megállapítható,
hogy
a
DQ|YHNHGpV
földhasználat
továbbra
is
elaprózódottságot mutat.
A földhasználók üzemméret szerinti megoszlásának vizsgálatát az AKII FVRSRUWRVtWiViQDN PHJIHOHO
HQ YpJH]WHP HO DQQ\L HOW
éréssel, hogy az 5 hektár
alatti üzemméretek egy csoportba kerültek. A 26. táblázat alapján
152 .LMHOHQWKHW
KRJ\D]]HPPpUHWV]HULQWLPHJRV]OiVUDMHOOHP]
DNLVPpUHW
gazdaságok dominanciája.
26. táblázat $JD]GiONRGyNPHJRV]OiVDDP
0
YHOWWHUOHW
5 ha alatt 5,1-10 ha 10,1-20 ha 20,1-50 ha 50 ha felett
YHOWWHUOHWPpUH
te alapján
Gazdálkodók % 55,2 17,2 17,2 6,9 3,5
Forrás: Saját számítás
A földhasználók több mint fele 5 hektárnál kisebb területen gazdálkodik, míg 20 hektárnál nagyobb f|OGWHUOHWHW FVDN KiURP I
KDV]QiO $ OHJQDJ\REE
hektárt meghaladó (70 ha) földterületet magának mondható földhasználó nem zalavári lakos. Ugyanakkor az AKII megállapításai szerint 1999-ben a magángazdaságok 76,3%-a 10 hektárnál nagyobb területen gazdálkodott, több mint 50%-a pedig KHNWiUW PHJKDODGy WHUOHWHW KDV]QiOW $ N|]|OW DGDWRN HOV
ismerve a hazai birtokviszonyokat –
QHKH]HQ KLKHW
UiQp]pVUH LV
–
N D I|OGKDV]QiODWL
nyilvántartás adataival pedig éles ellentmondásban állnak. Az ellentmondás oka, hogy az AKII tanulmánya itt valójában a földterület megoszlásáról kívánt adatokat közölni. Ez egyúttal kiderül a földterület megoszlását bemutató táblázatból is (21. táblázat).
153
27. táblázat A földhasználat üzemméret szerinti megoszlása (%) AKII mikrofelvétel Üzemi méret Összes terület % Szántó % 14,2 12,0 5 ha alatt 9,5 11,1 5,1 – 10 ha 19,9 16,1 10,1 – 20 ha 18,9 17,6 20,1 – 50 ha 37,5 43,2 50 ha felett 100 100 Összes
Földhasználati nyilvántartás Összes terület % Szántó % 14,1 10,8 11,5 8,4 24,3 25,8 27,6 25,4 22,5 29,6 100 100
Forrás: AKII és saját számítás
A saját vizsgálatok és az 1999-HV IHOPpUpV DGDWDLEyO OHV] KRJ\ D] |W KHNWiUQiO QDJ\REE WHUOHWWHO UHQGHONH]
lekötése növekedett, a szántóI|OG
PHJiOODStWiV
JD]GDViJRN I|OGWHUOHW
-
KDV]QiODWD D KHNWiU IHOHWWL PpUHW
JD]GDViJRN LUiQ\iED WROyGRWW HO (OV HVHWpEHQV]iPRWWHY
UKHW
VRUEDQ D
-50 ha közötti gazdaságok
DQ|YHNHGpV
$] |VV]HKDVRQOtWiV N|YHWNH]
WiUJ\D D] D I|OGKDV]QiOyN MRJFtP V]HULQWL
megoszlása volt A nyilvántartásban D YDOyV]tQ
VtWKHW
QpO MyYDO QDJ\REE D
szívességi használati jogcímek aránya. Ez különösen akkor nyilvánvaló, amikor több tíz, vagy akár százhektáros földterületekre vonatkozóan csak V]tYHVVpJL
kézHQIHNY WXODMGRQRV
KDV]QiODWRW QHN W
WDOiOXQN
EHMHJ\H]YH
QLN D KDV]RQEpUOHWE
V]HPV]|JpE
O
Qp]YH
$
PDJ\DUi]DW
PHJOHKHW
VHQ
O V]iUPD]y M|YHGHOHP DGyN|WHOHV pV D
pUWKHW
KD
QHP
NtYiQMD
földhasználati nyilvántartásban megjelenjen ez a jogcím.
D]W
KRJ\
D
154 A magánszemély földhasználók vonatkozásában megállapítható, hogy még az HJ\ P
YHOpVL iJED WDUWR]y I|OGWHUOHWHN HVHWpEHQ LV NO|QE|]
MRJFtPHNHQ
gazdálkodik ugyanazon földhasználó. Legfeljebb arányokról beszélhetünk, DUUyO WHKiW KRJ\ DGRWW I|OGKDV]QiOy D KDV]QiODWiEDQ OpY
V]iQWy J\P|OFV|V
stb. hány százalékát használja saját tulajdonaként, hány százalékát bérli, illetve gazdálkodik rajta egyéb jogcímeken (családi használat, szívességi használat, haszonélvezet, szóbeli megállapodás). A földhasználat jogcím szerinti megoszlása az AKII tanulmány, illetve a földhaszQiODWLQ\LOYiQWDUWiVV]HULQWDN|YHWNH]
NpSSHQDODNXOW WiEOi]DW
28. táblázat A földhasználat jogcím szerinti megoszlása (%) 0
YHOpVLiJ
Szántó Konyhakert Gyümölcsös 6]
O
5pWOHJHO (UG
Nádas Halastó Egyéb Összes terület
Tulajdon
Bérelt
Egyéb Bérbe adott Összes jogcímen használt használt AKII Saját AKII Saját AKII Saját AKII Saját AKII Saját v. v. v. v. v. 57,4 43,5 40,0 97,5 72,7 75,9 42,8 70,3 0,2 0,02 0,01 0,01 0,06 0,03 31,9 29,6 38,7 1,7 27,3 20,0 100,0 37,7 26,3 0,5 1,7 21,2 0,70 3,5 18,0 3,4
10,0 100,0
1,5 100,0
100,0
100,0
-
100,0
Forrás: AKII és saját számítás
A táblázat adatainak értékelésekor figyelembe kell vennünk azt a tényt, hogy a míg az AKII tanulmány a földhasználók teljes körére vonatkozik, addig a földhasználati nyilvántartás nem tartalmazta a településen meghatározó
155 I|OGKDV]QiODWWDO UHQGHONH]
NpW JD]GDViJL V]HUYH]HW DGDWDLW $ WiEOi]DW Ä|VV]HV
használt” oszlopában jeOHQWNH]
HOWpUpV HJ\pUWHOP
HQ HQQHN D WpQ\QHN WXGKDWy
be, hiszen az AKII tanulmányból kiderül, hogy a szövetkezet aránylag nagy WHUOHW
UpW OHJHO
-
földhasználati
-
D
UpV]YpQ\WiUVDViJ
nyilvántartás
magángazdálkodók
adatait
földhasználati
SHGLJ
Zalavár
HUG
WHUOHWHW
esetében
viszonyaiba
KDV]QiO
elV
VRUEDQ
betekintést
$ D
nyújtó
adatállománynak tekinthetjük
A földbérletre vonatkozó adatokat, annak megjegyzésével kerülnek közlésre, hogy csupán egyetlen földhasználó esetében tartalmazott a földbérlet határozott LG
WDUWDPiUDYRQDWNR]yLQIRUPiFLyWDQ\LOYiQWDUWiV$QHP]DODYiULODNRV
földhasználó jelenleg futó bérleteinek többsége az elmúlt két évben köttetett, LG
WDUWDPXND]QDSWyODQDSLJWHUMHGpVD]iOWDODKDV]QiOW QHPFVDN
zalavári) földterület teljes egészén vagy szívességi használat, vagy bérlet MRJFtPpQJD]GiONRGLN+DWiUR]DWODQLG
UHV]yOyEpUOHWLV]HU]
GpVHYDQ
személynek.
A nyilvántartás adatainak és az AKII vizsgálat összevetésének egyik fontos megállapítása, hogy a kizárólag adott telHSOpVI|OGKDV]QiODWiWMHOOHP]
DGDWRN
nem feltétlenül tükrözik a valós helyzetet a birtokviszonyok vonatkozásában. A Zala-PHJ\pW MHOOHP]
DSUyIDOYDV V]HUNH]HW NO|Q|VHQ NHGYH] D PiV WHOHSOpV
közigazgatási területére átnyúló földhasználatnak, ezért célszeU
EE
ELUWRNV]HUNH]HW PHJtWpOpVpQpO D JD]GDViJEyO pV QHP D N|]LJD]JDWiVL WHUOHWE
kiindulni.
D O
156
5.3.
$PDJiQV]HPpO\I|OGKDV]QiOyNNpUG
tYHV
megkérdezésének tapasztalatai $ NpUG
tYHV YL]VJiODW NHUHWpEHQ GE NpUG
körzeti falXJD]GiV]
tY NLW|OWpVpEHQ NpUWN D] HJ\HV
LURGiN VHJtWVpJpW $] LURGiN YH]HW
V]OHWHWW DUUD YRQDWNR]yDQ KRJ\ D] LURGiNDW IHONHUHV
LYHO PHJiOODSRGiV
JD]GiNDW PHJNpULN D
kitöltésre, amely tapasztalatok szerint átlagosan mintegy 10-15 percet vett LJpQ\EH $ YH]HW
N D]W LV YiOODOWiN KRJ\ D IDOXJD]GiV]RN QpKiQ\ NpUG
PDJXNNDO YLV]QHN PLN|]EHQ OiWRJDWMiN D N|UQ\pN WHUPHO
tYHW
LW $] LURGiNWyO
YLVV]DpUNH]HWW YDODPLQW V]HPpO\HV PHJNHUHVpV UpYpQ NLW|OW|WW NpUG
tYHNE
O
végül 73 darab feldolgozása történt meg. Természetesen nem beszélhetünk repre]HQWDWtY PLQWiUyO H]]HO HJ\WW pUWpNHV N|]YHWOHQ LQIRUPiFLyN Q\HUKHW H]HQ D] ~WRQ LV $ NpUG UpV]EHQ
D]
HJ\HV
N
tY PHOOpNOHW NpUGpVW WDUWDOPD]RWW PHO\HN
WHUPHO
N
I|OGKDV]QiODWiYDO
NDSFVRODWRV
WpQ\DGDWRNUD
irányultak, részben a földtörvény módosítani kívánt, illetve a szakemberek által javasolt új szabályozás egyes rendelkezéseinek várható fogadtatását vizsgálták $
NpUG
tYHN
IHOGROJR]iVD
D]
([FHO
WiEOi]DWNH]HO
SURJUDPFVRPDJ
segítségével történt. A feleletválasztós kérdések esetén kódolt formában rögzítettem az információkat. Az adatok feldolgozásánál keresési feltételek V]HULQW W|UWpQW PHJ D PHJIHOHO
UHNRUGRN OHYiORJDWiVD $ IHOGROJR]RWW DGDWRN
táblázatos, illetve grafikus formában kerülnek közlésre.
157 5.3.1.
$YL]VJiODWEDQV]HUHSO
JD]GDViJRNiOW
alános
jellemzése 9DODPHQQ\L YiODV]DGy IpUIL YROW D FVRSRUW NRUHORV]OiViUD MHOOHP]
84%-XN pYHVQpO LG
VHEE $ pY IHOHWWLHN DUiQ\D D]
KRJ\
-60 éveseké
YROW $ JD]GDViJKR] WDUWR]y V]HPpO\HN V]iPD iWODJRVDQ I
egyszemélyes gazdDViJMHOOHP]
$]
EEDpYIHOHWWLHNUHpVDpYDODWWLDNUD
$ IDOXJD]GiV] LURGiN EHYRQiVD D ÄYpOHWOHQ NLYiODV]WiVVDO´ LV OHKHW
Yp WHWWH
hogy a kisgazdaságok (5 ha alatt) kis számban szerepeljenek a mintában. A megkérdezett egyéni gazdálkodók által hasznáOW WHUP N|]HO KHNWiU YROW D]D] HOV
VRUEDQ D PH]
WHUOHW iWODJRV PpUHWH
JD]GDViJL WHUPHOpVVHO QDJ\REE
méretekben foglalkozó réteget jellemzik a vizsgálat következtetései. A P
YHOpVLiJDNPHJRV]OiViUyOWiMpNR]WDWD WiEOi]DW
29. táblázat $P 0
YHOpVLi
gak megoszlása (%)
YHOpVLiJ
Szántó Kert Gyümölcsös 6]
O
5pWOHJHO (UG
Nádas Átmenetileg nem hasznosított terület
Százalékos arány (%) 76,1 0,1 1,7 0,2 15,4 6,1 0,3 6,8
Forrás: saját számítás $]LWWV]HUHSO
DGDWRNDW|VV]HKDVRQO
ítva a földhasználati nyilvántartásból nyert
értékekkel, illetve a KSH vonatkozó adataival megállapítható, hogy minél QDJ\REEWHUOHWHQJD]GiONRGQDNDWHUPHO
NDQQiOQDJ\REEDV]iQWyWHUOHW
158 UpV]DUiQ\D D WHUP
WHUOHWHQ EHOO $] HJ\ I|OGKDV]QiOyUD MXWy V]
ántó átlagos
területe 32,4 hektár volt.
A szakmai képesítésre vonatkozó felmérés tanulságai $ I|OGW|UYpQ\ PyGRVtWiVD D WHUP V]DNNpSHVtWpVVHO OHKHW
YpJ]HWWVpJJHO
Yp LOOHWYH D F
I|OGWXODMGRQ V]HU]pVpW PH]
UHQGHONH]
PDJiQV]HPpO\
JD]GDViJL
V]iPiUD
WHQQp
saládi gazdaságokról szóló új szabályozásban ez a
N|YHWHOPpQ\ PiU PHJ LV MHOHQLN PH] KLiQ\iEDQ PHJKDWiUR]RWW LG
JD]GDViJL V]DNNpSHVtWpV YDJ\ HQQHN
Q NHUHV]WO YpJ]HWW PH]
JD]GDViJL WHYpNHQ\VpJ
Nem hagyható figyelmen kívül tehát az agrárvégzettség megléte, vagy hiánya. $ YL]VJiODW V]HULQW D] HJ\pQL JD]GDViJRN MHOHQW
V UpV]pEHQ QLQFV HJ\HWOHQ
olyan személy sem, aki valamilyen szakmai képesítéssel rendelkezne (13. iEUD MHOOHP]
DQQDN
HOOHQpUH
LWWNU|]LDNpUG
KRJ\ t
HOV
VRUEDQ
ves felmérés.
D
QDJ\REE
PpUHW
JD]GDViJRN
159 13. ábra A szakirányú képesítés szerepe az egyéni gazdaságokban
ø ùú ýþ ÿ % ÿ
øü ú
ûú
)RUUiV 6DMiWV]iPtWiVDNpUG
1\LOYiQYDOyDQ
RO\DQ
MHOHQVpJU
O
tYHVIHOPpUpVDODSMiQ
YDQ
V]y
DPL
D
M|Y
EHQL
V]DEiO\R]iV
kialakításakor komoly figyelmet érdemel. A családi gazdaságokról szóló V]DEiO\R]iV UpV]EHQ PiU YiODV]W LV DG D NLKtYiVUD DPLNRU OHKHW PH]
Yp WHV]LKRJ\
JD]GDViJL YDJ\ HUGpV]HWL V]DNLUiQ\~ NpS]HWWVpJ KLiQ\iEDQ OHJDOiEE
KiURPpYHWDUWyPH]
JD]GDViJLWHYpNHQ\VpJHWLJD]ROYDFVDOiGLJD]GiONRGyNpQW
teYpNHQ\NHGKHWDWHUPHO
Az egyéni gazdálkodók státusa A megkérdezett gazdálkodók 65 %-D
VWHUPHO
L
PLQ
VpJEHQ
IRO\WDWMD
tevékenységét, 27%-a egyéni vállalkozóként tevékenykedik, 8%-a pedig PH]
JD]GDViJL NLVWHUPHO
YiOODONR]yNpQW
LUiQ\tWMiN
$ KHNWiU IHOHWWL JD]GDViJRN D
JD]GiN
JD]GiONRGyN V]iPiUD PHJIHOHO
$]
VWHUPHO
L
VWiWXV
-át egyéni
~J\
W
QLN
D
IHOWpWHOHNHW EL]WRVtW PLQG WiPRJDWiVEHOL PLQG
160 adózási szempontból. Várhatóan a családi gazdaságokról szóló új szabályozás Q\~MWRWWD NHGYH]
IHOWpWHOHN iWUHQGH]
GpVW HUHGPpQ\H]QHN D JD]GiONRGiV
szervezeti kereteinek megválasztásában.
$PH]
JD]GDViJLWHYpNHQ\VpJE
$NpUG D PH]
tYHVYL]VJiODWDUUDLVYiODV]WNHUHVHWWKRJ\PLO\HQPHJpOKHWpVWEL]WRVtW JD]GDViJL WHYpNHQ\VpJ D
gazdálkodók PH]
OV]iUPD]yM|YHGHOHPQDJ\ViJD
mindössze
JD]GDViJL
WHUPHOpVE
23 O
gazdálkodók számára. A 14. ábra szerint a %-ának
$
WHUPHO
származik N
teljes
M|YHGHOPpQHN
jövedelme
iWODJRVDQ
a -a
származik az egyéni gazdaságból. Megvizsgálva a gazdaság földterülete és a jövedelem aránya közti korrelációt arra a következtetésre juthatunk, hogy a két változó között csak laza összefüggés áll fenn. A tényleges jövedelemtömeg ismerete biztosíthatná csak a megalapozottabb következtetések levonását, ezt az információt azonban a gazdálkodók
pUWKHW
HQ YRQDNRGQDN PHJRV]WDQL
másokkal. ËJ\
D
NpUG
tY
YRQDWNR]y
NpUGpVpUH
-os jövedelmet írt be olyan
gazdálkodó, aki mindössze 6 hektáros (ezen belül 5 hektár szántót) WHUP
WHUOHWHW P
YHO $ pY IHOHWWL NRURV]WiO\ NLV]
összefüggés szorossága.
UpVpYHO VHP YiOWR]RWW D]
161 14. ábra $JD]GDViJRNPHJRV]OiVDDPH]
JD]GDViJLWHYpNHQ\VpJE
OV]iUPD]y
jövedelem aránya szerint (%) &! '
!
!
% !
$ !
" #
()+*,- ,. / 0 1. / . 2 23(( 4 56+*,- ,. / 0 1 )RUUiV VDMiWV]iPtWiVDNpUG
7) 4 8 6+*,- ,. / 0 1
9) 4 :6+*,- ,. / 0 1
;) 4 66+*,-,. / 0 1
())+*,- ,. / 0 1
tYHVIHOPpUpVDODSMiQ
A gazdaságok közel 60 %-D M|YHGHOPpQHN W|EE PLQW IHOpW D PH] WHYpNHQ\VpJE
O
V]HUH]WH
D]D]
jövedelemszerzési kritériumának.
PHJIHOHOW
D
I
JD]GDV
IRJODONR]iV~
ági
]HP
162 A földhasználat jogcímei
Az egyéni gazdálkodók válaszai alapján megállapítható, hogy átlagosan a WHUP
WHUOHW iW VDMiW WXODMGRQXNNpQW P
-
KDV]RQEpUOHWL MRJFtPHQ LV KDV]QiOWDN WHUP
YHOWpN D] HJ\HV WHUPHO
I|OGHW WHUOHWN iWODJRVDQ
LO\HQ IRUPiEDQ KDV]QRVtWRWWiN $] HJ\pE MRJFtPHNNHO LV UHQGHONH]
területük átlagosan 38%-iWP
N $NLN
WHUPHO
N
YHOWpNLO\HQMRJFtPHNHQ
A gazdálkodók 9%-a egyáltalán nHPUHQGHONH]HWWVDMiWWXODMGRQ~WHUP XJ\DQDNNRU NL]iUyODJVDMiW FVDOiGL WXODMGRQiEDQOpY $ VDMiW WXODMGRQQDO QHP UHQGHONH]
I|OGGHO
WHUOHWpW P
I|OGKDV]QiOyN iOWDO P
YHOW WHUP
YHOWH WHUOHW
átlagos mérete 14,2 hektár, ami kevesebb a Zala megyét jHOOHP] földhasználati
-át
nyilvántartás
adataiból
KDV]RQEpUOHWL MRJFtP DODSMiQ P
számított
-
átlagos,
- a
kizárólag
YHOW WHUOHW PpUHWpQpO PHJKDODGMD YLV]RQW D
keszthelyi, a lenti és az egerszegi körzet adatait. $NL]iUyODJVDMiW FVDOiGL WXODMGRQEDQOpY
W
erület átlagos mérete 19 hektár. Ez
az érték több mint kétszeresen meghaladja a földhasználati nyilvántartás DODSMiQ V]iPROW VDMiW I|OGKDV]QiODW iWODJRV pUWpNHW V
W D FVDOiGL pV FVDOiGL
KDV]QiODWWDOYHJ\HVVDMiWMRJFtP
I|OGKDV]QiODWPpUHWpWLV$W|EEIpO
I|OGHW KDV]QiOyN WHUP
WHUOHWpQHN iWODJRV PpUHWH KHNWiU $
e jogcímen
földhasználati nyilvántartás feldolgozásából levont következtetés, miszerint a QDJ\REE JD]GDViJRNUD D W|EEIpOH MRJFtP DODSMiQ W|UWpQ MHOOHP]
D
NpUG
YL]VJiODWEDQ HOV H]pUW pUWKHW NpUG
tYHV
YL]VJiODWWDO
LV
LJD]ROyGRWW
WHUOHWKDV]QiODW
0LYHO
VRUEDQ D QDJ\REE WHUOHWHW KDV]QiOy WHUPHO
KRJ\ D YHJ\HV MRJFtP LWW D WHUPHO
D
NpUG
tYHV
N V]HUHSHOWHN
N QDJ\REE KiQ\DGiW pULQWL $
tY D]RQ NpUGpVpUH KRJ\ D WHUOHWHW PLO\HQ MRJFtPHQ K
asználják, a
YiODV]DGyN D VDMiW MRJFtP PHOOHWW W|EEQ\LUH D EpUOHWHW MHO|OWpN EH $ NpUG
tY
feldolgozásakor azonban sok esetben kiderült, hogy az általuk bérletként
163 megjelölt használat valójában más jogcímet (is) takar – legtöbbször szívességi használatot. Ezzel a fenntartással lehet csak közölni, hogy a válaszolók 50%-a jelezte, hogy bérelt területen is gazdálkodik, egyéb jogcímen zajló területhasználatról ugyanakkor 34% tett említést. A gazdaságok 53%-iEDQ
D VDMiW WXODMGRQ~ WHUP
WHUOHW KDV]QiODWD W|EE
cVDOiGWDJ QHYpUH YDQ EHMHOHQWYH 0LQW D I|OGKDV]QiODWL Q\LOYiQWDUWiVW HOHP]
fejezetben már kifejtésre került, ezt a fajta területszétírást nem lehetett nyomon követni a nyilvántartásban. Átlagosan 1,9 további családtag nevén szerepel a WHUP
I|OGWXODMGRQHJ
y része.
$VDMiWWXODMGRQEDQOpY
WHUP
WHUOHWHUHGHWH
$ IHOPpUpV YiODV]W NHUHVHWW DUUD D NpUGpVUH KRJ\ D VDMiW WXODMGRQEDQ OpY WHUP OpY
I|OGPLO\HQIRUUiVEyOV]iUPD]LN iEUD $JD]GiONRGyNWXODMGRQiEDQ
WHUOHW
OHJMHOHQW MHOHQW
VHEE
-át a kárpótlás során szerezték PHJ D WHUPHO
IRUUiV
V PHQQ\LVpJ
D
WHUP
WHUP
I|OGYiViUOiV
N 0iVRGLN
5pV]DUiQ\WXODMGRQNpQW
V]LQWpQ
I|OGHW V]HUH]WHN $] |U|NOpV pV D] HJ\pE HUHGHW
tulajdonszerzés lényegesen kisebb szerepet kapott a földterület tulajdonjogának megszerzésében.
164 15. ábra $VDMiWWXODMGRQEDQOpY
I
WHUP
WHUOHWHUHGHWH
OQP+RMBS
AJLK@C MD? N H
TBH jk=BAl+m+nC =+? EDoLH
<>=+?@=BAC =D? EGF@H
UWVXY!Z\[ \ ] ^!_` acb Zed fcg\^ hhi
)RUUiV VDMiWV]iPtWiVDNpUG
$NpUG WHUP
tYHVIHOPpUpVDODSMiQ
tYDWHYpNHQ\VpJYROXPHQpQHNQ|YHOpVHLUiQWL KDMODQGyViJRWDWRYiEEL
WHUOHW V]HU]pVUH YDOy NpV]VpJ DODSMiQ LJ\HNH]HWW IHOWiUQL $ NpUGpV HOV
megközelítésben arra irányult, hogy tervezi-e a gazdálkodó a termelés alapjául V]ROJiOyWHUP
WHUOHWM|Y
QHP W|OW|WWpN NL D NpUG YiODV]W
DGyN
EHQLE
YtWpVpW$NpUGpVUHDYiODV]DGyN HJ\HVHWEHQ
tY H]HQ UpV]pW D YiODV]ROW LJHQO
-
iWODJRVDQ
.|YHWNH]WHWpVQN V]HULQW HOV
KD
WHUP
UHMHO]pVVHO
emleges
KDV]QiOQDN
VRUEDQ D NLVHEE JD]GDViJRNDW P
QHPOiWQDNMyHVpO\HNHWWHYpNHQ\VpJNM|Y YDQ D]]DO D] HO
WHUOHWHW
HQ $ Q
N|GWHW
MHOHQOHJ JD]GiN
EHQL IHMOHV]WpVpUH (] |VV]KDQJEDQ
illetve folyamattal mely szerint Magyarországon a
ELUWRNNRQFHQWUiFLy IRO\DPDWiUD MHOOHP]
OHV] D KHNWiU IHOHWWL WHUOHWHQ
JD]GiONRGyN DUiQ\iQDN Q|YHNHGpVH (UUH XWDO D] LV KRJ\ D WHUOHW E
YtWpVpUH
165 QHPOHJHVYiODV]WDGyVDMiWWXODMGRQ~WHUP WHUYH]L WHUP WHUP
I|OGGHOLVUHQGHONH]
-a
I|OGMH HJpV]pQHN YDJ\ UpV]pQHN HODGiViW $ VDMiW WXODMGRQ~
I|OGGHO QHP EtUy I|OGKDV]QiOyN N|]O PLQG|VV]H HJ\ Q\LODWNR]RWW ~J\
KRJ\ E
YtWHQL V]HUHWQp I|OGKDV]QiODWiW D M|Y
válaszoOWDN
D
WHUP
PLQG|VV]H Q\ROF I
I|OGWHUOHW
EHQ $]RN N|]|WW DNLN LJHQO
Q|YHOpVpQHN
V]iQGpNiW
$
NpUGpVUH
I|OG iUDNKR] YLV]RQ\tWYD
magasak, így vonzóbb a tulajdonként hasznosítRWW JD]GiONRGiV
NXWDWy
HQ
WHUYH]L H]W KDV]RQEpUOHW NHUHWpEHQ PHJYDOyVtWDQL
(QQHN RND KRJ\ D I|OGEpUOHWL GtMDN D KD]DL WHUP
HOV
JD]GiN
WHUP
I|OGWHUOHWHW
E
YtWHQL
QHP
WHUP
NtYiQy
I|OGGHO
YDOy
JD]GiONRGyN
VRUEDQ QHP D I|OGWXODMGRQV]HU]pV ILQDQV]tUR]iVL LJpQ\HL PLDWW G|QW|WWHN
tJ\ (] NLGHUO D IHOPpUpV N|YHWNH]
NpUGpVpUH DGRWW YiODV]EyO DPHO\ D]W
vizsgálta, hogy állami segítség (támogatás, kedvezményes hitelfelvételi OHKHW
VpJ HVHWpQ PHQQ\LEHQ PyGRVXO D WHUP
I|OGV]HU]pV PRWLYiFLyMD 1RV
QHPpV]OHOKHWQNOpQ\HJHVYiOWR]iVW$]HVHWOHJHViOODPLVHJtWVpJD]HO
]HWHVHQ
nemleges választ adók 25%-át késztetné csupán álláspontja felülvizsgálatára. $ WHUP
I|OGHW HODGQL V]iQGpNR]y WHUPHO
N DUiQ\D W|EEVpJN D
WHUP
I|OGWHUOHWHW E
WHUP
I|OGWHUOHWpWHJ\pENpQWQ|YHOQLNtYiQyJD]GDMHOH]WHKRJ\HODGQLLVNtYiQ
teUP
I|OGHWYDOyV]tQ
$KDV]RQEpUOHWLV]HU]
YtWHQL QHP V]iQGpNR]y JD]GiONRGyN N|]O NHUO NL .pW
VtWKHW
HQDWDJRVtWiVPLDWW
GpVHNI
EEMHOOHJ]HWHVVpJHL
A haszonbérlet vonatkozásában megállapíthatjuk az 1-5 évre kötött bérleti V]HU]
GpVHN GRPLQiOQDN GH MHOHQW
határozaWODQ LG
V V]iPEDQ OpWH]QHN
-10 évre, valamint
UH V]yOy KDV]RQEpUOHWL PHJiOODSRGiVRN LV $] HJ\ pYUH V]yOy
bérletek aránya ugyanakkor minimális (16. ábra).
166 16. ábra $KDV]RQEpUOHWLV]HU]
GpVHNLG
WDUWDPV]HULQWLPHJRV]OiVD
ur sctr
pqr
vwxzy{%| }Q~% % x%wv'zy{%| }Q~% % ' e|
%e e | }Q~ec % vky { | }Q~% %
scsr
)RUUiV VDMiWV]iPtWiVDNpUG
A haszonbérelt
tYHVIHOPpUpVDODSMiQ
WHUOHWHW
KDV]RQEpUOHWL V]HU]
P
YHO
WHUPHO
N iWODJRVDQ I
YHO N|W|WWHN
GpVW $] HJ\pE MRJFtPHQ iOWDOiEDQ V]tYHVVpJL KDV]QiODW
WHUOHWHWKDV]QiOyNiWODJRVDQI
YHOiOODSRGWDNPHJWHUP
WHUOHWNLQJ\HQHV
használatáról. A gazdaságok mindössze 9%-a foglalkoztat alkalmazottat, iOWDOiEDQ DONDOPL PXQNDYiOODOyNDW (J\ LOOHWYH KHNWiU WHUOHW JD]GDViJIRJODONR]WDWiOODQGyPXQNDHU
W
5.3.2. A földárak és bérleti díjak alakulása és a róluk alkotott vélemények .pW OpSFV
EHQ W|UWpQW D I|OGiUDNNDO NDSFVRODWRV LQIRUPiFLyN EHV]HU]pVH (OV
lépésben a vásárolt földtulajdon árára vonatkozott a kérdés, évenként ERQWiVEDQ $ PiVRGLN OpSFV
EHQ
– EHYRQYD D]RNDW D WHUPHO
QLQFV DGiVYpWHO ~WMiQ V]HU]HWW WHUP
I|OGMN
NHW LV DNLNQHN
– a vizsgálat célja az volt, hogy
167 álWDOiQRVViJEDQ LQIRUPiFLyW V]HUH]]QN D JD]GiN WHUP YpOHPpQ\pU
ODV]HULQWNIHQQiOOyWpQ\OHJHVLOOHWYHHOIRJDGKDWyiUDNUyO
$ YiViUROW WHUP
I|OGWHUOHW iUDLW V]iQWy NHUW
-gyümölcsös, illetve egyéb
kategóriákra bontva kértem megadnL PHJIHOHO
HQ HOV
PHO\HNPHJOHKHW WHUP
I|OGiUDNUyO NLDODNtWRWW
D
VRUEDQ D V]iQWyWHUOHW
WHUPHO
NW
O
$
YiUDNR]iVRNQDN
YRQDWNR]iViEDQ pUNH]WHN DGDWRN
VHQYiOWR]DWRVQDNEL]RQ\XOWDNÈWWHNLQWpVWDWiEOi]DWDGD
I|OGiUDNUyO
30. táblázat Évek 1992 1993
1994 1995
1996
1997 1998
1999 2000 2001 Egyéb terület, 1997
=DODPHJ\HLWHUP
I|OGiUDN
Szántó WHUP I|OGiUDN Ft/ha Ft/AK 50.000 3.000 1.800 (40 ha) 700 (2 ha) 500 (13 ha) 80.000 500 5.000 (8 ha) 3.000 (25 ha) 500 (0,5 ha) 4.000 (4 ha) 60.000 (5 ha) 180.000 (3,4 ha) 5.600 1.000 35.015 1.122 (166,8 ha) 100.000 4.000 400.000 (0,9 ha) 38.000 75.000 (0,6 ha) 80.000 6.000 5.200 (6,1 ha) 6.000 5.000 200.000 4.000 (0,1ha)
Forrás: saját vizsgálat a földhasználati nyilvántartás alapján
168 A közölt adatokból megállapítható, hogy a földforgalomban kaotikus viszonyok uralkodnak. Ebben szerepe volt a kárpótlási folyamat által a megállapodásos licit eredményeként kialakult 500 Ft/AK árverési ár piaci forgalomra gyakorolt hatásának is. $] RUV]iJ NO|QE|]
WHUOHWHLU
O V]iUPD]y LQIRUPiFLyN V]HULQW D WHUP
átlagos ára 200-250 ezer Ft/ha körül alakult 2001-EHQ$NpUG D YiViUROW WHUP
I|OG
tYHVIHOPpUpVVHO
I|OG iUDNUD YRQDWNR]y LQIRUPiFLyNEyO QHP YiOODONR]KDWXQN
megalapozott tendenciák meghatározására, talán csak arra, hogy a kárpótlási IRO\DPDWOH]iUiVDyWDPiUQHPOHKHW)W$.iURQWHUP W
I|OGK|]MXWQLpV~J\
QLN KRJ\ D] DUDQ\NRURQiQNpQWL iU D V]iQWyWHUOHW YRQDWNR]iViEDQ D] XWyEEL
években megállapodott az 5000-6000 Ft-os sávban. $KRJ\ D] HJ\HV pYHN WHUP MHOHQOHJL WHUP
I|OGiUDL LV QDJ\ YiOWR]DWRVViJRW PXWDWQDN ~J\ D
I|OGiUDNNDO NDSFVRODWRV YpOHPpQ\HN LV VRNUpW
JD]GiONRGyNV]i]DOpNDYiODV]ROW$V]pOV
ben 500 Ft/AK-V
iURQ
WHUP
VpJHNUHMHOOHP]
HN $ NpUGpVUH D KRJ\HJ\
-
I|
ldet szerzett gazdálkodó a jelenlegi
V]iQWyI|OGiUDWLV HQQ\LQHNEHFVOWH$KHNWiURQNpQWLiUDNDW N|]O
JD]GiONRGyN
véleménye szerint egy hektár szántóterület átlagosan mintegy 146 ezer Ft-ba került 2001-ben Zala megyében. Az egyes vélemények megoszlását ábrázolja a 17. ábra.
169 17. ábra A szántóterület aktuális árára (Ft/ha) vonatkozó vélemények megoszlása D
D
D
D
+D
DD
DL
+@\+@@
\W\+@+
+B++@@
+D@@@ L @
)RUUiV VDMiWV]iPtWiVDNpUG
\BD+@+
DBD+@+
DB++@+
tYHVIHOPpUpVDODSMiQ
A válaszadók 39%-a szerint a szántóterület ára 50 -100 ezer Ft között mozog PLQ
VpJW
O
HOKHO\H]NHGpVW
O
IJJ
HQ
$
YiODV]DGyN
PLQWHJ\
XJ\DQDNNRUPDJDVDEEQDNtWpOLDV]iQWyiUDNDWD]RUV]iJRVWHUP V]iQWyWHUOHW iUiW H]HU )WKD IHOHWWLQHN YpO HGGLJWHUP
-a
I|OGiUDNQiO$
JD]GiONRGyNUD MHOOHP]
KRJ\
I|OGHWPpJQHPYiViUROWDN
A legmagasabb
H]HU )WKD V]iQWy iUDW PHJMHO|O
WHUPHO
YiODV]iW DQQDN
fényében értékelhetjük, hogy 1998-ban 400 ezer Ft/ha áron vásárolt 0,9 ha V]iQWyWHUOHWHW ÈOWDOiEDQ MHOOHP]
KRJ\ D I|OGiUDN YRQDWNR]iViEDQ VDMiW
WDSDV]WDODWDLNEyOLQGXOQDNNLD]HJ\HVWHUPHO $ V]iQWyI|OGHW DUDQ\NRURQD DODSMiQ EHFVO
k.
JD]GiN iWODJRVDQ )W$.
-s
árakat jeleztek.
A szántóföld elvárható ára (18. ábra) a gazdálkodók véleményének alapján iWODJRVDQ H]HU )WKD OHQQH $] iWODJ N|UO D]RQEDQ PpJ MHOHQW
VHEE
170 szóródást tapasztalhatunk, mint a tényleges árról formált vélemények esetében. Az elvárt, vagy reálisnak gondolt ár mindenesetre jelzi, hogy a gazdálkodók W|EEVpJH WLV]WiEDQ YDQ D]]DO KRJ\ D PDJ\DURUV]iJL WHUP WNU|]LN D WHUP
I|OG WpQ\OHJHV pUWpNpW 0LQG|VV]H
I|OGiUDN QHP
egy gazdálkodó tartotta azt,
hogy a jelenleg általa 50 000 Ft/ha-ra becsült tényleges szántóföldár egyben a UHiOLViULV$W|EELWHUPHO
HJ\|QWHW
HQPDJDVDEEQDNMHO|OWHPHJD]HOYiUKDWy
árat, mint a ténylegeset. A megkérdezettek tehát mintegy 3,6-szor magasabbnak vélik az elvárható szántóterület árat a jelenleginél.
18. ábra A szántóföld elvárt áráról (Ft/ha) formált vélemények megoszlása
¡+
+
¡+
@
@
@@ @ @
! @
¢¢\£¥¤\¦ § ¨ ©
¢B!§¢¢\£ª¤¦
¢B!§ ¢¢\£ª¤¦
¢B!§«¢¢\£ª¤¦
¬¢B!§ ¢¢\£ª¤¦
¢B!§ ¢\¢\£¥¤\¦
¢B!§ ¢\¢\£¥¤\¦
¢¢\£ª¤¦ £D® £\¦ ¦
)RUUiV 6DMiWV]iPtWiVDNpUG
«¢B!§¬¢¢£¥¤\¦
tYHVIHOPpUpVDODSMiQ
A reálisnak ítélt árakat a válaszadók attól függetlenül adták meg, hogy milyen WHUYHLN YDQQDN D WHUP
I|OGGHO KRVV]~ WiYRQ tJ\ DNL HODGQL V]HUHWQH QHP YpOW
171 magasabb árat, mint ahogy nem becsülték alacsonyabbnak a reális árat azok VHPDNLNWHUP
$
NHUW
P
I|OGYiViUOiVWWHUYH]QHNDM|Y
YHOpVL
iJED
WDUWR]y
WHUP
I|O
EHQ
d tényleges és elvárható árára
vonatkozólag jóval kevesebben vállalkoztak a válaszadásra (15%). A válaszokból kirajzolódó aktuális ár 394 ezer Ft/ha, míg a reális árat 952 ezer Ft/ha-EDQ
KDWiUR]WiN PHJ D YiODV]DGyN $] DNWXiOLV iUDW NpW I
YpOWH
magasabbnak a reálisnál. A reálisnak ítélt legmagasabb ár 3 millió Ft volt ebben a kategóriában. A vélemények megoszlását a 19. ábra tartalmazza
19. ábra A kert-J\P|OFV|VP
YHOpVLiJEDWDUWR]yWHUP
I|OGiUiUyO )WKD IRUPiOW
vélemények megoszlása (%) ±¯ ° µ ± ° µ ¯ ° ´± ° ´¯ ° Æ!Ç » ÈÉ'Å ½ ÃGÉ!Ê ¸'Å ËeÉ Ê »!É!Ê
³ ± ° ³ ¯ ° ²± ° ²¯ ° ± ° ¯ °
¶'··¸º¹e» ¼ ½ ¾
¶'·%¿ ¼ À!·'·e¸º¹e»
Forrás: SajiWV]iPtWiVDNpUG
À!· ¿¼ Á'··e¸º¹» tYHVIHOPpUpVDODSMiQ
¿·'··e¸º¹»!ÂÃBÄ ¸'Å ¸» » ¸
172 $] HJ\pE NDWHJyULD HOV WHUP
VRUEDQ D J\HS pV HUG
P
YHOpVL iJED WDUWR]y
I|OGHN iEUD DNWXiOLV iUiW D YiODV]DGyN iOWDO PHJDGRWW
pUWpNHNE
O iWODJRVDQ H]HU )WKD
-ra becsülhetjük, a reálisnak gondolt árra
vonatkozó adatok átlaga 569 ezer Ft/ha. 20. ábra $]HJ\pENDWHJyULiEDWDUWR]yWHUP
I|OGiUiUD )WKD YRQDWNR]y
vélemények megoszlása Ó Ì Í
Ò Ì Í
ÑeÌ Í
Ð Ì Í
äcå Ù æ'çcã Û áQçcè Öcã éçcè Ù%çcè
Ï Ì Í
ÎÌ Í
Ì Í ÔeÕ Õ!ÖØ×!Ù Ú Û Ü
ÔeÕ\Ô Ú Ý Õ!Õ!ÖØ×!Ù
)RUUiV 6DMiWV]iPtWiVDNpUG
$
WHUP
WHUP
I|OGiUDNNDO
Ý Õ\Ô Ú Þ Õ Õ!Öß×!Ù
ÔeÕ Õ Õ!ÖØ×!Ù%à á â Öcã Ö!Ù Ù Ö
tYHVIHOPpUpVDODSMiQ
NDSFVRODWRVDQ
WHKiW
I|OGiUDNQ|YHNHGpVpUHV]iPtWKDWXQNDM|Y
PLQGHQ
P
YHOpVL
iJEDQ
D
EHQKLV]HQDOHJN|]YHWOHQHEE
pUGHNHOWHN W|EEVpJH DOXOpUWpNHOWQHN WDUWMD D WHUP
I|OGHW $ UHiOLVQDN WDUWRWW
földár minden kategóriában mintegy háromszorosan haladja meg az aktuálisnak ítélt árakat.
173 $ NpUG
tYHV IHOPpUpV DODSMiQ I
NO|QE|]
KDV]RQEpUOHWL V]HU]
GpVHLQHN
EpUOHWL GtMDLQDN IHOGROJR]iVD W|UWpQW PHJ (V]HULQW D IL[ GtMDV V]HU] DUiQ\D MyYDO PDJDVDEE D UXJDOPDV V]HU] GtMDVV]HU]
GpVHN
GpVHNpQpO LOOHWYH $ IL[
GpVHN]|PH D]DUDQ\NRURQiQNpQWIL]HWHQG
E~]DV~O\HJ\VpJ
értékére köttetett. Ez alapján a gazdálkodók átlagosan 20,8 kg/AK bérleti díjat IL]HWQHN (O
IRUGXO NJ$. EpUOHWL GtM~ PHJiOODSRGiV LV NJ$.
-nál
alacsonyabb bérleti díjú megállapodás viszont nincs. A fix díjas pénzben kifejezett megállapodások alapján átlagosan 4.424 Ft/ha bérleti díjat fizetnek a gazdálkodók. A legmagasabb bérleti díj 10.000 Ft/ha, a legalacsonyabb 2.000Ft/ha volt.
5.3.3. A
tulajdonszerzési
és
haszonbérleti
szabályozásról
alkotott
vélemények
A felmérés során a tulajdonszerzés jelenlegi – belföldi magánszemélyre vonatkozó – területmértéki korlátjával kapcsolatos meglátásokat, a külföldiek és a jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és szövetkezetek tulajdonszerzésének tilalmáról kialakított véleményeket, a KDV]RQEpUOHW PLQLPiOLV LG
WDUWDPiUyO LOOHWYH EL]RQ\RV WHUP
I|OGUH YRQDWNR]y
speciális öröklési szabályok várható fogadtatását igyekeztem felmérni.
$ PDJ\DU PDJiQV]HPpO\ iOWDO PHJV]HUH]KHW
mennyiVpJ
WHUP
KD YDJ\ $N
I|OGGHO NDSFVRODWRVDQD YiODV]DGyN D NHYpV DPHJIHOHO
és a sok megjelölés közül választhattak. A szakmai és jogszabály-alkotási körökben is felmerült, hogy a fenti korlát túlzó, jóval meghaladja a családi JD]GDViJRN pVV]HU
KDWiUiW NO|Q|VHQ K
ogy a család minden egyes tagja
174 érvényesen
megszerezheti
V]NVpJV]HU
ezt
a
mennyiséget.
A
módosítás
VpJH WHKiW PiU PHJIRJDOPD]yGRWW (]HQ D SRQWRQ D]RQEDQ
azzal a problémával szükséges szembenéznie a törvényhozónak, hogy egyrészt a jelenleg már e mennyiséget meghaladó, vagy legalábbis PHJN|]HOtW WHUP
FVDOiGL JD]GDViJRN HVHWpEHQ Q\LOYiQ QHP UHQGHOKHW
WHUOHWN HJ\ UpV]pU
O
– DPLW MRJV]HU
HQ V]HUH]WHN
HO KRJ\
– mondjanak le
DNiU NiUWDODQtWiV HOOHQpEHQ LV (J\~WWDO pUGHNHV KHO\]HW iOOW HO
D FVDOiGL
gazdaságokról szóló szabályozás megjelenésével. A 300 hektárnál több I|OGHW EiUPLO\HQ MRJFtPHQ P
YHO
JD]GDViJ QHP YiOKDW MRJL pUWHOHPEHQ
családi gazdasággá. Ilyen módon elesik viszont a családi gazdaságok V]iPiUD KR]]iIpUKHW
NHGYH]PpQ\HNW
O $ PiVLN QHKp]VpJHW
a korlát
esetleges csökkentésének társadalmi fogadtatása jelentheti. A vizsgálatban UpV]WYHY
JD]GiONRGyN D PHJIHOHO
-
QHN WDUWMD D MHOHQOHJL KHNWiURV
korlátot, 9,5%-a kevésnek tartja és mindössze 9,5% gondolja soknak. A KHNWiUWVRNQDNPHJtWpO P
I|OGKDV]QiOyNiWODJRVDQKDWHUP
YHOQHN WHKiW D NLVHEE JD]GDViJRN N|]O NHUOWHN NL HOV
WHUOHWHW
VRUEDQ $]]DO
együtt, hogy nem tekinthetjük a mintát reprezentatívnak, elgondolkodtató, KRJ\ HJ\ FVXSiQ D WHUP
I|OGWHUOHW PHJV]HUH]KHW
PpUHWpW FV|NNHQW
PyGRVtWiVPLO\HQIRJDGWDWiVEDQUpV]HVtWHQpQHNDWHUPHO
A külföldi tulajdonszerzés MHOHQOHJL WLODOPiQDN OHJI NOI|OGLWHUP
I|OGiUDNN|]|WWLMHOHQW
N
EE LQGRND D KD]DL pV
VHOWpUpV WiEOi]DW
175 31. táblázat ÈWODJRVWHUP
Belgium Dánia Németország: Görögország: Görögország: Spanyolország: Spanyolország: Franciaország: Írország: Olaszország: Luxemburg: Hollandia: Hollandia: Ausztria* Finnország: Svédország: Egyesült Királyság: Egyesült Királyság:
I|OGiUDND](8WDJiOOD
maiban 1998-ban (ECU/ha, nominálérték) 12.579 9.801 17.078 11.822 (öntözött terület) 4.649 13.578 (öntözött terület) 3.972 3.287 8.752 12.806 52.929 24.869 (szántó) OHJHO
UpW
8.000 3.122 1.638 9.081 (Anglia) 6.421 (Wales, 1997.)
Forrás: Eurostat, Agricultural land prices and rents in the 1977-1998.;1999 *Ausztria adatai szakirodalmi szemle alapján $] iUDNUHQGNtYOLV]yUyGiVWPXWDWQDND](8NO|QE|]
WDJiOODPDLEDQV
WD]
HJ\HV WDJiOODPRNRQ EHOO LV YiOWR]DWRV I|OGiUDN OpWH]KHWQHN $ V]
N|V
WHUP
I|OGNpV]OHWWHO
UHQGHONH]
OHJPDJDVDEEI|OGiUPtJDWHUP
/X[HPEXUJ
I|OGGHOMREED
HVHWpEHQ
WDSDV]WDOKDWy
D
n ellátott országokban a földárak
rendre alacsonyabbak. Az EU viszonylatban legolcsóbb földárakat felmutató Svédországban is hektáronként mintegy 409 ezer forintot kell fizetni a WHUP
I|OGpUWD]D]PpJ6YpGRUV]iJEDQLVPHJN|]HOtW
HJ\ KHNWiU WHUP PDJ\DU WHUP
OHJNpWV]HUDQQ\LEDNHUO
I|OG PLQW 0DJ\DURUV]iJRQ $ IUDQFLD WHUP
I|OGiU QpJ\V]HUHVpW NHOO IL]HWQL PtJ D GiQ WHUP
I|OGpUW PiU D I|OG KHNWiUMD
176 N|]HOPLOOLyIRULQWEDNHUO$PDJ\DUWHUPHO
véleménye mindenesetre jelzi, DODFVRQ\YROWiYDOpVDM|Y
NWHUP
I|OGiUDNUyONLDODNtWRWW
KRJ\ WLV]WiEDQ YDQQDN D KD]DL WHUP
EHQDI|OGiUDNQ|YHNHGpVpUHV]iPtWDQDN
$ KLUWHOHQ IHOV]DEDGXOy I|OGSLDF V]iPRV D PDJ\DU WHUP EHIHNWHWpVW OiWy pV D]W P
GpVpUH
I|OGEHQ DNiU FVDN My
YHOQL QHP IHOWpWOHQO V]iQGpNR]y V]HPpO\ I
IHONHOWKHWQp .OI|OGLHN HVHWpEHQ HOV pUGHNO
I|OGiUDN
V]iPtWKDWXQN
$
igyelmét
VRUEDQ D] RV]WUiN QpPHW JD]GiONRGyN
KD]iQNEDQ
LQJDWODQW
YiViUROW
NOI|OGLHN
40,8%- a német, 20,3 %-a osztrák volt 1999-2000-ben /KARA, 2001/). A hazai és EU-V WHUP
I|OGiUDN N|]
ötti markáns különbségek túlértékelésének is
IHQQiOO D YHV]pO\H PpJLV UHiOLVQDN W WHUP
QLN D] D PHJiOODStWiV KRJ\ D PDJ\DU
I|OG iUD HPHONHGQL IRJ D FVDWODNR]iV N|YHWNH]WpEHQ 8J\DQDNNRU QHP
szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a földforgalom alacsony szinW EDQD]iUDNSHGLJFV|NNHQ
$
NOI|OGL
D] (8
-
WHQGHQFLiWPXWDWQDND]XWyEELpYWL]HGEHQ
PDJiQV]HPpO\HN
WHUP
I|OGWXODMGRQ
-szerzésének korlátja nem
tartható fenn. Az EU jogforrásai ugyanis a tagállamok közti szabad W
NHiUDPOiVW D OHWHOHSHGpV V]DEDGViJiQ
WLODOPiW tUMiN HO
ak biztosítását és a diszkrimináció
WDYDV]D yWD D]W LV WXGMXN KRJ\ D] 8QLy HJ\VpJHVHQ
YDODPHQQ\L MHOHQOHJ D FVDWODNR]iVUD NLMHO|OW WiUVXOW WDJ HVHWpEHQ D WHUP
I|OG
külföldi tulajdonszerzésének útjába állított korlátozásra hét éves derogációt adott /SZABÓ, 2001/. A hét éves haladék tehát azokra a jelölt országokra is vonatkozik, melyek nem kívántak derogációt kérni (így szándékukkal ellentétben érinti Ciprust, Észtországot, Lettországot, Litvániát, Máltát, Romániát és Szlovéniát). A csatlakozástól számított hét év után a magyar állam N|WHOHV D WLODOPDW IHOROGDQL pV D PDJ\DU iOODPSROJiUUDO HJ\HQO UpV]HVtWHQL D PiV WDJiOODP SROJiUiW $] iWPHQHWL LG
HOEiQiVEDQ
V]DN KDUPDGLN pYpEHQ D
177 Bizottság felülvizsgálja a korlátozás esetleges felROGiViQDN
OHKHW
VpJpW pV
amennyiben nem lát okot a korlátozás további fenntartásra, úgy javasolni fogja D]DGRWWWDJiOODPQDND]iWPHQHWLLG
V]DNOHU|YLGtWpVpWYDJ\PHJV]QWHWpVpW$
tárgyalások során arról is megállapodás született, hogy az itt letelepedett és I|OGHW P
YHO
JD]GiN KiURP pY iWPHQHW XWiQ PHJYiViUROKDWMiN D] iOWDOXN
KDV]QiOW WHUP
I|OGHW $ PHJiOODSRGiV N|YHWNH]PpQ\H D] OHKHW KRJ\ D
FVDWODNR]iVW N|YHW
HQ D] DGGLJ KiURP pY PDJ\DURUV]iJL WDUWy]NRGiVW LJD]ROQL
tudó külföldi gazdák azonnal jogoVXOWDNOHV]QHNWHUP Az EU-YDO W|UWpQW PHJiOODSRGiVW N|YHW
LG
I|OGYiViUOiVUD
V]DN RO\DQ KtUHNHW KR]RWW KRJ\ D
földpiac megélénkülni látszik, növekszik a kereslet. A kereslet növekedése D]RQEDQ QHP D JD]GDViJ I|OGWHUOHWpW E
YtWHQL V]iQGpNR]yN Q\RPiQ L
ndult
meg, hanem a befektetési motívum áll a háttérben. Éppen ezért fontos lenne olyan szabályozást alkotni, amely képes a csupán befektetési szándékkal a WHUP
I|OGHW PHJV]HUH]QL NtYiQy V]HPpO\HNHW NL]iUQL D I|OGWXODMGRQRVL N|UE
O
Az ilyen szabályozás pedig egyáltalán nem idegen az európai államok J\DNRUODWiWyO1HPHOHJHQG tWpOKHW
DQQDN HO
ténylegesen PH]
DOHWHOHSHGpVLLG
tUiVD KRJ\ WHUP
folytató
I|OGHW FVDN PH]
magánszemély
JD]GDViJL YpJ]HWWVpJ HO
U|J]tWpVHKDQHPV]NVpJHVQHN JD]GDViJL WHYpNHQ\VpJHW
vásárolhasson.
tUiVD D M|Y
EHQL WHUP
A
I|OGYiViUOiVQDN V]LQWpQ
IHOWpWHOH OHKHWQH $ KHO\L pV WHUOHWL |QNRUPiQ\]DWRN MHOHQW MiWV]KDWQiQDN D WHUP UpWHJHW
LOOHW
WHOHSOpVW
HQ
I|OGIRUJDORP HOOHQ
DONDOPDVVi
WHV]L
meghatározott VHEE V]HUHSHW
U]pVpEHQ LVPHUHWN D KHO\L WHUPHO
NHW
DUUD
KRJ\
PHJDNDGiO\R]]iN
L D
O WiYRO ODNyN YDJ\ FVXSiQ ÄSDStURQ´ D WHOHSOpVKH] WDUWR]yN
földszerzési kísérleteit.
178 Az így kialakított szabályozás nem ütközne az EU által támasztott N|YHWHOPpQ\HNEH pV PHJIHOHO
YpGHOPHW Q\~MWDQD
a külföldi földvásárlások
túlzott térnyerésének is. $NOI|OGLV]HPpO\HNWHUP D
KHO\HVHOWH
D
MHOHQOHJL
I|OGYiViUOiViYDONDSFVRODWEDQDYiODV]DGyN WLODOPDW
$
M|Y
UH
YRQDWNR]yDQ
-
tWpOWH
szükségesnek a tilalom fenntartását. Volt gazdálkodó, aki kifejezetten a NOI|OGLHN
WHUP
I|OGWXODMGRQ
-szerzésének örökre szóló
tilalmát tartaná
szükségesnek kimondani.
A belföldi jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és szövetkezetek tulajdonszerzésével kapcsolatos elutasítás mértéke jóval alacsonyabb. A válaszadók 73,5%-a helyesli a jelenlegi szerzési tilalmat, a M|Y
UH YRQDWNR]yDQ SHGLJ FVDN WDUWMD IHQQWDUWDQGyQDN D MHOHQOHJL WLOWy
szabályt. A gazdálkodók jobban tartanak tehát a külföldiek számára olcsó WHUP
I|OG NOI|OGL WXODMGRQED NHUOpVpW
O PLQW D] HPOtWHWW JD]GDViJL
V]HUYH]HWHN YiViUOiViWyO 0LQGNpW NDWHJyULiQiO D M|Y
UH YRQDWNR]yDQ
enyhült a gazdálkodók „szigora”, aminek oka az lehet, hogy egy EL]RQ\WDODQ LG
SRQW~ M|Y
lesz veszél\H]WHWYH
LJ ~J\ OiWMiN KRJ\ VDMiW KHO\]HWN PiU NHYpVEp
D MHOHQOHJ MyYDO W
NHHU
VHEE YiOODONR]iVRN LOOHWYH
személyek által.
Az EU tagállamok földbirtok-politikájának elemzésekor a speciális |U|N|V|GpVL V]DEiO\RNUyO LV V]y HVHWW $ NpUG
tYHV IHOPpUpV VRUiQ DUUD LV
választ kerestünk, hogy milyen véleményük van a gazdálkodóknak a WHUP
I|OG |U|NOpV
-
FVDN
HJ\
V]HPpO\
V]iPiUD
OHKHW
Yp
WpY
szabályozásáról. A hazai tradíciók számára idegenül hangzó gondolat a
179 YiUDNR]iVQDNPHJIHOHO
HQPHJOHKHW
VHQHU
VHOXWDVtWiVEDQUpV]HVOWDQQDN
ellenére, hogy a kérdésben a rendelkezés okáról (a birtokelaprózódás megakadályozása) is tájékozódhattak a gazdák. A válaszadók mindössze 39,6%-D pUWHWW HJ\HW HJ\ LO\HQ V]DEiO\R]iV OHKHW H]XWiQ PHJMHO|OKHWWpN KRJ\ D WHUP
feltéWHOHNQHN
PH]
KRJ\
V]HPpO\N|WHOH]HWWVpJHWYiOODODWHUP
PH]
JD]GDViJL
JD]GDViJL YpJ]HWWVpJ HO
N
I|OG SRWHQFLiOLV |U|N|VH PLO\HQ
NHOO KRJ\ V]HULQWN PHJIHOHOMHQ /HJW|EEHQ HOHJHQG
WDUWDQiNKDD]LOOHW LOOHWYH
VpJpYHO $] HJ\HWpUW
WHUPHOpVVHO
I|OGP
IRJODONR]]RQ
QHN
YHOpVpUH
tUiViW D NRUOiWR]y V]DEiOO\DO HJ\HWpUW
$
NQHN
csak 29%-a tartaná szükségesnek, míg a helybenlakást mindössze 6 % ítélte szükséges feltételnek.
A törvényi szabályozás módosításának utolsó elemeként a haszonbérlet PLQLPiOLV
LG
WDUWDPiUD
pY
YRQDWNR]y
UHQGHONH]pVVHO
NDSFVRODWRV
véleményt volt célunk megismerni. A válaszadók 58%-a értene egyet a PLQLPiOLV
LG
WDUWDP
W|UYpQ\L
KDV]RQEpUOHWNHUHWpEHQLVP
$PH]
$
HO
tUiViYDO
YHOQHNWHUP
W|EEHQ
PLQW
DKiQ\DQ
WHUOHWHW
JD]GDViJLWHYpNHQ\VpJPRWLYiFLyL
NpUG
tY
YRQDWNR]y
NpUpVp
re a legtöbbször a családi gazdálkodói
hagyományokra hivatkoztak (40,3%). A válaszok 22%-ban került megjelölésre, KRJ\ D WHUPHO
My OHKHW
VpJHNHW OiWRWW D] iJD]DWEDQ D YiODV]RN |W|GpEHQ D
NiUSyWOiV VRUiQ V]HU]HWW WHUP
11%-D D PXQNDKHO\ PHJV]
WHUOHW MHOHQWHWWH D YiOODONR]iV RNiW
. A gazdák
QpVH PLDWWL NpQ\V]HUYiOODONR]iVUD KLYDWNR]RWW $]
egyéb okok között megjelölésre került az agrárvégzettség, a volt családi tulajdon iránti tisztelet, a változó világra való hivatkozás.
180
6.
KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK
A WHUP
I|OGKDV]QiODWiEDQMHOOHJ]HWHVWHQGHQFLD ILJ\HOKHW
IHMOHWWHEE iOODPDLEDQ -yO pU]pNHOKHW
PHJDYLOiJ
HQ Q|YHNV]LN D] HJ\ I|OGKDV]QiOyUD MXWy
földterület átlagos mérete, ugyanakkor a földhasználók, ezzel együtt a gazdaságok száma csökken. Ez a folyamaW N|YHWKHW
Q\RPRQ D] (XUySDL
Unióban is. A Közös Agrárpolitika kifejezetten családi gazdaságokra adaptált V]DEiO\R]iVL PHFKDQL]PXVD HJ\pUWHOP
HQ D QDJ\REE JD]GDViJRNQDN NHGYH]
annak ellenére is, hogy az 1992. évi McSharry-IpOHUHIRUP HUHGHWLFpONLW DWiPRJDWiVRNRO\DQPyGRQW|UWpQ
iWDODNtWiVDYROWDPHO\HOV
]pVH
VRUEDQDNLVHEE
kevésbé életképes gazdaságok szubvencionálására irányult volna. A nagyobbkisebb méret értelmezésekor a hektárban kifejezett farmméret mellett a gazdasági méret fontosságát is hDQJV~O\R]QLNHOO$]LVLJD]ROyGRWWKRJ\HU |VV]HIJJpV iOODStWKDWy PHJ D] (0( NDWHJyULiN pV D IDUPRN iOWDO P WHUOHW
QDJ\ViJD
N|]|WW
.LMHOHQWKHW
WHKiW
KRJ\
D]
(XUySDL
V
YHOW 8QLy
tagállamaiban a nagyobb gazdaságok egyben a gazdagabbak is. Az Európai 8QLy QHP tU HO
N|WHOH]
ELUWRNSROLWLNDL V]DEiO\R]iVW D
tagállamok számára. A közösségi joganyag által felállított kereteken belül DPHO\HN D W PH]
NH V]DEDG iUDPOiViUD D OHWHOHSHGpV V]DEDGViJiUD LOOHW
JD]GDViJL WiPRJDWiVRNKR] YDOy KR]]iIpUpVKH]
OHJ D
megkövetelt minimális
méretre és a diszkrimináció tilalmára vonatkoznak) a tagállamok szabadon alakíthatják birtokpolitikájukat. Az egyes országok szabályozását elemezve megállapítható, hogy az nem egységes, és gyakorlatilag adott állam döntési kompetenciájába tartozik, hogy mennyire engedi illetve gátolja a birtokok koncentrációját, a más tagállam állampolgárainak földvásárlását, a gazdasági
181 szervezetek földbirtoklását. Ugyanakkor figyelmet érdemel, hogy a „külföldi” I|OGYiViUOiV WLODOPD WN|]LN D W V]DEDGViJiQDN
N|WHOH]
OHWHOHSHGHWWVpJL LG
HO
NH V]
abad áramlásának és a letelepedés
tUiViYDO
$]
HOOHQWPRQGiV
iWKLGDOiViUD
D
KRVV]iQDN PHJKDWiUR]iViYDO LOOHWYH HJ\pE N|YHWHOPpQ\HN
Q\HOYLVPHUHWYpJ]HWWVpJ IHOiOOtWiViYDOQ\tOLNOHKHW
VpJ
A tagállamok birtokszerkezetét így nem a közösségi joganyag, hanem HOV
VRUEDQ D] DGRWW iOODP WHUPpV]HWI|OGUDM]L MHOOHP]
történelmi,
kulturális,
gazdasági
háttere
N|YHWNH]WpEHQ D ELUWRNV]HUNH]HWEHQ MHOHQW
L SROLWLNDL J\DNRUODWD
határozza
meg.
V HOWpUpVHNHW WDSDV]
Mindezek talhatunk a
tagállamok között, közeledésre utaló jeleket viszont nem találunk.
Magyarország birtokviszonyai kapcsán az EU-ról szóló fejezetben már feltett kérdések kerestük a választ. A szabályozás vonatkozásában az EUNRPIRUPLWiViOOWD]pUGHNO +D]iQNEDQ W|EEV]|U LV MHOHQW WDUWy
IRO\DPDW
D
GpVN|]pS
WHUP
pontjában
I|OGWXODMGRQ
pV
WHUP
I|OGKDV]QiODW
V]HUNH]HWH
VHQ PHJYiOWR]RWW QHP EHV]pOKHWQN WHKiW KRVV]~ LG HUHGPpQ\HNpQW
NLDODNXOW
I|OGELUWRNV]HUNH]HWU
O
Q iW
)RQWRV
megállapítás, hogy Magyarországon a XX. század végéig nem alakulhatott ki D 1\XJDW
létrejött
-Európában a polgári forradalmak nyomán már jóval korábban
FVDOiGL JD]GDViJRNRQ DODSXOy PH]
JD]GDViJL WHUPHOpV $]
-
1990-ben végbement rendszerváltás óta eltelt évtized a földhasználati viszon\RN
WHUOHWpQ U|YLG LG
QHN V]iPtW (]]HO HJ\WW V]iPV]HU
VtWKHW
D
birtokkoncentráció folyamatának a megindulása. Az átlagos birtokméret növekedése ellenére több tekintetben még mindig szétaprózott struktúra jellemzi a földhasználatot Magyarországon. Megállapítható a földtulajdon és I|OGKDV]QiODW pOHV NHWWpYiOiVD D] RUV]iJ WHUP
I|OGWHUOHWpQHN G|QW
KiQ\DGD
182 PDJiQV]HPpO\HN WXODMGRQiEDQ YDQ D WHUP WHUP
I|OGWXODMGRQQDO
dominanciája
iOWDOiEDQ
MHOOHP]
QHP
I|OGKDV]QiODWEDQ XJ\DQDNNRU D
UHQGHONH]
JD]GDViJL
V]HUYH]HWHN
0LDODWW D PDJiQV]HPpO\ I|OGKDV]QiOyN iOWDO P
YHOW
terület átlagos mérete növekszik, a gazdasági szervezeteknél az átlagos méret FV|NNHQpVH ILJ\HOKHW MHOOHP]
LYHO
YDOy
PHJ D] |VV]HKDVRQOtWiV
-es években. DODSMiQ
D]
Az EU birtokszerkezeti DO
ábbi
következtetések
fogalmazhatók meg a magyar egyéni gazdaságok birtokszerkezetével kapcsolatban:
,JHQ PDJDV D] |W KHNWiU DODWWL JD]GDViJRN DUiQ\D $ FV|NNHQ
WHQGHQFLD
MHOOHP]
HEEHQ D PpUHWWDUWRPiQ\EDQ -HOHQOHJ D]RQEDQ FVXSiQ D KiURP
EU-s
mediterrán
államban,
Görögországban,
Portugáliában
és
Olaszországban észlelhetünk e gazdaságok körében hasonlóan magas arányt.
$] |W pV Wt] KHNWiU N|]|WWL WHUP
WHUOHWHW KDV]QiOy JD]GDViJRN V]iPD pV
szerepe a skandináv országokban, valamint az Egyesült Királyságban és ËURUV]iJEDQEtUQDJ\REEMHOHQW D]D]]DOQDJ\MiEyOPHJHJ\H]
VpJJHOHOOHQWpWEHQD](8iWODJV]iPDLYDOpV
PDJ\DURUV]iJLpYDOÒJ\LVWHNLQWKHWMNH]WD
méretkategóriát, mint egy „átjáróház” a területi koncentrációs folyamatban. Várhatóan a gazdálkodással feOKDJ\y
NLV JD]GDViJRN N|UpE
O HJ\HVHN
átkerülnek ebbe a kategóriába. Igaz, ha a koncentrációt folyamatnak tekintjük, számolni kell azzal is, hogy a jelenleg ide tartozó gazdaságok N|UpE
OYLV]RQWW|EEiWNHUODVRURQN|YHWNH]
A birtokméretek
NDWHJyULiED
HXUySDL WUHQGMpQHN DODNXOiViW D JD]GDViJL pVV]HU
VpJ
várható érvényesülését figyelembe véve, a méret szerinti csoportosításból DGyGy PDWHPDWLNDL |VV]HIJJpVHNHW WHNLQWYH ~J\ EHFVOKHW
KRJ\ D]RQ
tartományba tartozó gazdaságok száma, velük együtt az itt m WHUP
WHUOHW 0DJ\DURUV]iJRQ D M|Y
YHOW
EHQ Q|YHNHGQL IRJ +DQV~O\R]KDWMXN D
183 N|YHWNH]
pYHNDJUiUSROLWLNiMDD]HEEHDNDWHJyULiEDWDUWR]yWpQ\DGDWRNDWpV
DUiQ\RNDWDODSYHW
HQEHIRO\iVROKDWMD
$ Wt] pV |WYHQ KHNWiU N|]|WWL PpUHW
JD]GDViJRN DUiQ\D KD]iQNE
an már
most is meghaladja az EU három mediterrán államának hasonló adatát, MHOHQW
VHQ HOPDUDG D]RQEDQ D] pV]DNDEEUD IHNY
HOP~OW KDW pY VRUiQ HU
iOODPRN DGDWDLWyO $]
WHOMHV Q|YHNHGpV PHQW YpJEH D] LGH VRUROKDWy
gazdaságok számában és területében, valamint D P
YHOW WHUOHW iWODJRV
méretében. Az EU tagállamaiban 1980 és 1995 között mintegy 30%-kal csökkent a 20 hektárnál kisebb gazdaságok összterülete, több mint 20 %NDOE
YOWD]
-100 ha közöttiek földterülete, és több mint 50 %-kal a 100
hektárnál nagyobbaké. A magyar helyzetben is ez a tendencia látszik PHJYDOyVXOQL $ M|Y
EHQ WRYiEE Q|YHNHGKHW D] LGH WDUWR]y JD]GDViJRN
aránya.
9pJV
VRURQ 0DJ\DURUV]iJRQ D] KHNWiU DODWWL JD]GDViJRN V]iPiQDN
további csökkenésével, az 5-10 hektár közötti gazdaságok számának PpUVpNHOWpVNRUOiWR]RWWLG
WDUWDP~Q|YHNHGpVpYHOD
IHOHWWL JD]GDViJRN HVHWpEHQ SHGLJ HU M|Y
-50, illetve az 50 ha
WHOMHV Q|YHNHGpVVHO V]iPROKDWXQN D
EHQ (J\HV KD]DL DJUiUN|]JD]GiV]RN EHFVOpVH DODSMiQ PLQLPXP KD
WHUP
I|OG V]NVpJHV HJ\ QpJ\WDJ~
család megélhetéséhez, mások szerint a
60-80 ha jelenti egy ekkora család számára az optimális üzemméretet. 1\LOYiQYDOy KRJ\ DODSYHW
HQ D WHUPHOpV VWUXNW~UiMD pV M|YHGHOPH]
KDWiUR]]D PHJ D]W KRJ\ PLO\HQ PpUHW
VpJH
WHUOHW V]NVpJHV PDMG H]HQ
családok mHJpOKHWpVpKH]$MHOHQOHJLIRO\DPDWRNDWpVD]RUV]iJUDMHOOHP]
termelési szerkezetet figyelembe véve hazánkban is arra kell számítanunk,
184 KRJ\ D QDJ\REE WHUOHW
JD]GDViJRN HJ\EHQM|YHGHOPH]
EE JD]GDViJRN LV
lesznek. $ WHUP WiPRJDWiVL
I|OGKDV]QiODWWDO D] HJ\pQL JD]GDViJRN PpUHWpYHO |VV]HIJJ UHQGV]HU
D
WHUP
I|OG
YpGHOPH
pV
D
WHUP
I|OGKDV]QiODW
változásának nyomonkövetése feltételezi, az EU-s támogatásokhoz való hozzájutás pedig megköveteli a naprakész földhasználati nyilvántartás létét. Az egy meghatárR]RWW PHJ\pUH NLWHUMHG
YL]VJiODW WDSDV]WDODWD DPHO\ D]
ország egészére nagyfokú bizonyossággal vonatkoztatható, hogy a KD]iQNEDQ
VRN
PXQND
pV
MHOHQW
V
SpQ]IHOKDV]QiOiV
HUHGPpQ\HNpQW
NLDODNtWRWW Q\LOYiQWDUWiV YpJpQ QHP WHWWH PDUDGpNWDODQXO OHKHW
Yp
a
fenti szempontok érvényesülését. A földhasználati nyilvántartás rendszere QHP OHKHW |QPDJiEDQ NLPHUO PHUOKHW
NL
D
SXV]WD
|QFpO~ UHQGV]HU OpWUHKR]iViQDN FpOMD QHP
OpWH]pVEHQ
$
YL]VJiODW
LG
SRQWMiEDQ
MHOOHP]
állapotában azonban az elvileg értékes adatbázis használhatósága minimális volt. Amennyiben a rendszer létrehozásának célja az, hogy sokoldalúan KDV]QRVtWKDWy HV]N|] OHJ\HQ DNNRU V]NVpJHV PLQGHQHNHO DQQDN OHKHW
VpJpW KRJ\ HO
WW PHJWHUHPWHQL
V]|U PHJ\HL V]LQWHQ D] HJ\HV N|U]HWHN PDMG D
megyék adatállományi között országos szinten létrejöjjön az adatok |VV]HJ\ OHKHW
MWpVpW
YpWHY
NHUHVpVL
IHOWpWHOHN
V]HULQWL
NLYiORJDWiViW
|VV]HVtWpVpW
NDSFVRODW$PtJH]QHPYDOyVXOPHJQLQFVUiOHKHW
EL]WRVtWYDOHJ\HQSpOGiXOD]KRJ\DWHUP
WHUOH
WiPRJDWiVLIHOWpWHOHNQHNWpQ\OHJHVHQPHJIHOHO
VpJKRJ\
t-használat méretéhez kötött
JD]GiONRGyLN|UMXVVRQFVDN
a támogatáshoz.
A fentiek megvalósításához nyilvánvalóan a számítástechnikai rendszer WRYiEELIHMOHV]WpVpUHPDJDVDEEV]LQW
SURJUDPR]iVLIHODGDWRNHO
végzésére van
185 szükség. Ennek eredményeként olyan nyilvántartási rendszernek szükséges NLDODNXOQLDPHO\OHKHW P
YpWHV]LNW|EEHNN|]|WWD]WKRJ\HJ\I|OGKDV]QiOyiOWDO
YHOW I|OGWHUOHW DGDWDLQDN PHJWHNLQWpVHNRU HJ\V]HU
földhasználóvaO HJ\H] OHKtYiViUD
$
VpJ Q\tOMRQ D
D]RQRVtWy DGDWRNNDO EtUy I|OGKDV]QiOyL N|U DGDWDLQDN
I|OGKDV]QiODWL
PHJNtYiQKDWMD D]W
OHKHW
MRJFtPHN
KRJ\ D WHUP
I|OGMpQ
WHUOHWpQ
D]
iWWHNLQWKHW
VpJ
YDODPHO\ PDJiQV]HPpO\ YDJ\
JD]GDViJL V]HUYH]HW V]iPiUD I|OGKDV]QiODWRW HQJHG
D WXODMGR
nosnak is be
kelljen jelentenie az ingatlan-nyilvántartásba azt, hogy milyen jogcímen adta más használatába a földterületet. Az ingatlan-nyilvántartás és a földhasználati Q\LOYiQWDUWiV N|]|WW NLDODNtWRWW HJ\V]HU
feladatot
$ PHJIHOHO
iWMiUKDWyViJ PHJN|QQ\tWKHWL H]W D
W|UYpQ\L V]DEiO\R]iV pV D NRUV]HU
HJ\WWHVHQ DONDOPDV OHKHW DUUD KRJ\ D WHUP
Q\LOYiQWDUWiV
I|OGGHO NDSFVRODWRV VSHNXOiFLyV
célú tranzakcióknak gátat vessen. $WHUP
I|OGKDV]QiODWRWLOOHWYHDWHUP
I|OG
-tulajdonszerzést szabályozó
1994. évi LV. törvény több tekintetben módosításra szorul. Több szakember, V]HU]
LV MDYDVROMD D W|UYpQ\ iOWDO D EHOI|OGL PDJiQV]HPpO\HN V]iPiUD
hektárban megszabott tulajdonszerzési korlát megváltoztatását (csökkentését), arra hivatkozva, hogy az sokszorosan meJKDODGMD
D
NHOO
PHJpOKHWpVL
színvonalat nyújtó családi gazdaság méretét. Elfogadva ezen véleményeket, V]NVpJHVQHN W
QLN DUUD LV UiPXWDWQL KRJ\ D Q\DUiQ pUYpQ\EHQ OpY
korlátot több magánszemély kihasználta, illetve családi szinten túl is haladta. Az EU-KR] W|UWpQ
FVDWODNR]iVVDO D EHOI|OGL LOOHWYH NOI|OGL (8 iOODPSROJiU
PDJiQV]HPpO\HNN|]WLNO|QEVpJWpWHOFVDN]iURVKDWiULG $ V]DEiO\R]iVQDN WHKiW RO\DQ PHJROGiVRNDW FpOV]HU DPHOOHWW KRJ\ OHKHW
Yp WHV]
QEHOOWDUWKDWyIHQQ
DONDOPD]QLD PHO\HN
ik azt, hogy a nyugat-európai viszonylatban igen
ROFVyQDN V]iPtWy KD]DL WHUP
I|OGHW HOV
VRUEDQ D PDJ\DU iOODPSROJiURN
186 V]HUH]KHVVpN PHJ PpJ D] (8 N|WHOH]
HQ DONDOPD]DQGy MRJDQ\DJiED VHP
ütköznek.
A Zala megyében folytatott vizsgálatok alapján megállapítható az is, hogy
a
régióban
az
1994.
évi
földtörvénynek
a
méretkorlátozó
UHQGHONH]pVHLQHN pUYpQ\HVOpVpW JiWROKDWMD KRJ\ D I|OGW|UYpQ\ iOWDO HO
tUW
méretkorlátozások (akár a haszonbérlet, akár tulajdon címén) egyéb MRJFtPHNHQ WHWV]
OHJHV PpUWpNEHQ W~OOpSKHW
N YROWDN $] LO\HQ OHKHWVpJHV
jogcímek számosak, de Zala megyében leggyakrabban a magánszemélyek és gazdasági szervezetek vonatkozásában egyaránt a szívességi használat fordult HO
0HJIRQWRODQGyQDN
földhasznáODWLPpUHWU
W
QLN
D
MRJFtPW
O
IJJHWOHQO
PHJiOODStWRWW
OYDOyUHQGHONH]pVEHYH]HWpVH1HPHOpJFVXSiQDFVDOiGL
JD]GDViJRN V]iPiUD PHJK~]QL D WHUP
I|OGKDV]QiODW PD[LPXPiW 8J\DQDNNRU
PHJiOODStWKDWy D] LV KRJ\ EiU V]iPRV OHKHW
VpJ iOO PLQG D PDJiQV]HPpO\HN
mind a gazdasági szervezetek számára a mérethatárok átlépésére, mégis HOV
VRUEDQ D WHUP
I|OGU
O V]yOy pYL /9 W|UYpQ\ iOWDO N|]YHWOHQO
V]DEiO\R]RWWMRJFtPHNHQKDV]QiOMiNDI|OGKDV]QiOyNDWHUP
$
PDJiQV]HPpO\HN
I|OGKDV]QiODWiW
LOOHW
HQ
DUUD
I|OGHW
D
N|YHWNH]WHWpVUH
juthatunk a Zala-megyében folytatott vizsgálatok alapján, hogy többségük HO
Q\EHQ
UpV]HVtWL
D
VDMiW
MRJFtPHQ
MRJFtPHNNHOV]HPEHQ$KDV]QiODWEDQOHY
W|UWpQ
I|OGKDV]QiODWRW
I|OGWHUOHWE
D]
YtWpVpWtJ\HOV
HJ\pE VRUEDQ
tulajdonszerzés útján képzelik el. Ugyanakkor az elaprózódott birtokszerkezet LQNiEEDYHJ\HVMRJFtPHQW|UWpQ D QDJ\REE PpUHW
I|OGKDV]QiODWQDNNHGYH](QQHNPHJIHOHO
HQ
I|OGKDV]QiODW iOWDOiEDQ D]RQ PDJiQV]HPpO\HN HVHWpEHQ
WDSDV]WDOKDWy DNLN W|EEIpOH MRJFtPHQ ELUWRNROMiN D WHUP
I|OGHW $ IHQWL
megállapítás annDN
iOODPL VHJtWVpJ
OHKHW
VpJpW LV IHOYHWL KRJ\ PHJIHOHO
187 Q\~MWiViYDO D I|OGWHUOHWNHW E VDMiW WXODMGRQ~ WHUP
YtWHQL NtYiQy HJ\pQL I|OGKDV]QiOyN HOV
VRUEDQ
I|OGGHO YDOyVtWDQiN PHJ D]W $ 1HP]HWL )|OGDODS
intézménye szerepet játszhat az eladásra felkínált
WHUP
I|OGHN KHO\L WHUPHO
N
tulajdonába juttatásában. A folyamat eredményeként tovább javulhat a jelenleg még igen elaprózódott birtokstruktúra, és sor kerülhet a birtokkonszolidációra, a parcellák összevonására, minek eredményeként a gazdaságokhoz tartozó földrészletek száma csökkenhet. $] |U|NOpV V]DEiO\R]iVD WHUP
I|OGWXODMGRQ HVHWpQ VSHFLiOLV UHQGHONH]pVHNHW
igényelne. A földbirtokok elaprózódásának egyik forrása a többes öröklés OHKHW
Yp WpWHOH &pOV]HU
QHN W
QLN
- a más országokban bevált módon - úgy
s]DEiO\R]QL D] |U|NOpVW H]HQ D WHUOHWHQ KRJ\ D WHUP
I|OGWXODMGRQW FVDN D]
örökösök egyike szerezhesse meg, természetesen az örököstársak kártalanítása ellenében. Annak ellenére is szükségesnek tartjuk ezt a lépést, hogy a megkérdezett gazdálkodók többsége elutasította az örökléssel kapcsolatos szabályok ilyen irányú módosítását. $ JD]GiONRGy V]HUYH]HWHN V]iPiUD MHOHQOHJ HOV MRJFtP DG OHKHW
VRUEDQ D KDV]RQEpUOHWL
VpJHW D I|OGKDV]QiODWUD tJ\ V]NVpJHV D KDV]RQEpUOHWL
szabályozás olyan átgondolása, ami nagyobb biztonságot nyújt számukra. Ide WDUWR]LNDKDV]RQEpUOHWPD[LPiOLVLG
WDUWDPiQDNPHJHPHOpVH DMHOHQOHJLpY
nem kedvez a hosszú távú fejlesztéseknek, beruházásoknak. Hasonlóan egyes EU tagállamok gyakorlatához, többféle bérleti típus alakítható ki, melyek HOWpU
EpUO
KRVV]~LG
-
LOOHWYH EpUEHDGy YpG
UHN|WWHWHWWEpUOHWLV]HU]
PHJWHUKHOKHW
VpJH
LV
IHOHNHWW
OHJ\H]
GpVHNHVHWpEHQPiUDI|OGWHUOHWEpUO
EL]WRVtWRWWi
haszonbérlet minimálLV LG
UHQGHONH]pVHNHW WDUWDOPD]KDWQiQDN $
YiOQD
SO
MHO]iORJKLWHO
WDUWDPiQDN W|UYpQ\EHQ W|UWpQ
DNDUDWWDOYDOyHOWpUpVpWOHKHW
iOWDOL
IHOYpWHOH
$
PHJKDWiUR]iVD D
YpWpYH V]LQWpQDI|OGKDV]QiODW
188 biztonságát növelné. Nem szükséges haszonbérletként szabályozni azokat a megállapodásokat, amelyek csak az év bizonyos iG OHJHO
NDV]iOyKDV]QiODW (]HN HJ\V]HU
W|UYpQ\EHQ PHJKDWiUR]RWW PLQLPiOLV LG KDV]RQEpUOHW
YpGHOPL
LQWp]NHGpVHLQHN
W
V]DNiUD M|QQHN OpWUH SO
HQJHGpO\NpQW IXQNFLRQiOKDWQDN $ O YDOy HOWpUpV HVHWpQ QHP LQGRNROW D WHOMHV
N|U
EL]WRVtWiVD
$
QiOXQN
hagyományosan az aranykoronánként számított búza súlyegység árán keresztül meghatározott bérleti díj a földárak mintegy 10-15%-át teszi ki, ami jóval magasabb arányt jelent az EU tagállamok földár:földbérleti díj arányánál. Erre YH]HWKHW
YLVV]D D] D PHJiOODStWi
JD]GiONRGQL
V]iQGpNR]y
PHQQ\LVpJpWHOV
$M|Y
s, hogy a jelenleginél nagyobb területen
HJ\pQL
JD]GiONRGyN
W|EEVpJH
D
WHUP
VRUEDQYiViUOiVVDOpVQHPKDV]RQEpUOHWWHONtYiQMDQ|YHOQL
UHYRQDWNR]yDQDJD]GiONRGyV]HUYH]HWHNHVHWOHJHVI|OGWXODMGRQV]HU]pVH
YpOHPpQ\QNV]HULQWQHPNLIRJiVROKDWy7HNLQWHWWHODUUDKRJ\DPH] EUXWWy WHUPHOpVL pUWpNpQHN HOV MHOHQW
I|OG
JD]GDViJ
VRUEDQ D V]iQWyI|OGL Q|YpQ\WHUPHV]WpVEHQ
V UpV]pW QDJ\]HPL NHUHWHN N|]|WW iOOtWMiN HO
KD]iQNEDQ LQGRNROW H]HQ
szervezetek termelési biztonságát minél szélesebb körben megalapozni. A szervezeti földtulajdonra külön szabályok vonatkozhatnának, megakadályozva ezzel a spekulatív tranzakciókat. Vonatkozásukban ugyanúgy megvalósítható a külföldi földtulajdonszerzés „EU-konform gátlása”, mint a természetes személyek esetében. A tulajdonszerzésükkel kapcsolatos elutasító vélemények DUiQ\D MyYDO NLVHEEQHN EL]RQ\XOW D KD]DL WHUPHO
N N|UpEHQ PLQW D NOI|OGL
természetes személyek földtulajdonszerzésének megítélésekor. A politika szerepe kiemelt fontosságú a birtokviszonyok területén. A politikai G|QWpVHN
HJ\
UpV]H
N|]YHWOHQO
KDW
D
ELUWRNV]HUNH]HWUH
pV
DODSYHW
HQ
meghatározza az ország üzemi struktúráját. Ezért rendkívül fontos lenne egy
189 széles
társadalmi
konszenzuson
alapuló,
szakmailag
megalapozott
birtokpolitikai program megalkotása. )RQWRVQDN |VV]HJ\
tWpOKHW
KRJ\
D
WHUP
I|OGiUDNUD
YRQDWNR]y
LQIRUPiFLyN
MWpVHpVpUWpNHOpVHEHNHUOM|Q DVWDWLV]WLNDIHODGDWN|UpEH$I|OGiUDNDW
D] DGiVYpWHOL V]HU]
GpVHN DODSMiQ UHQGV]HUHV LG
N|]|QNpQW pV P
YHOpVL
ág
szerinti bontásban továbbíthatnák az arra hivatott szervezetek a Központi Statisztikai Hivatal felé. Amennyiben az önkormányzatok nagyobb szerephez MXWQDN D WHUP
I|OG DGiVYpWHOL V]HU]
úgy lehetnének ezek az adatg\ 8J\DQFVDN
HONpS]HOKHW
D]
GpVHN HOOHQ MWpV
pV
U]pVpEHQ pV MyYiKDJ\iViEDQ
WRYiEEtWiV
LOOHWpNKLYDWDORN
HOV
N|]UHP
GOHJHV
N|GpVH
D
IRUUiVDL IHODGDW
megvalósításában.
A disszertáció keretében elvégzett, a földhasználati nyilvántartásból nyert adatok feldolgozása által kirajzolódó, Zala megyét 2001-EHQ MHOOHP]
KHO\]HW
változásának vizsgálata további feladatok elvégzését igényli. Az aktualizált Q\LOYiQWDUWiVEyO Q\HUW PLQWiN pUWpNHOpVpYHO D] HON|YHWNH]
pYHNEHQ OHKHW
VpJ
nyílik arra, hogy a földhasználati viszonyok alakulását dinamikájukban is vizVJiOQL
OHKHVVHQ (]W HJpV]tWKHWLN NL D] LG
QNpQWL NpUG
tYHV IHOPpUpVHN
amelyek alkalmasak lehetnek a gazdálkodók motivációiban, véleményében bekövetkezett változások megragadására is.
A kutatómunka eredményei
felhasználhatók a földhasználati nyilvántartás fejlesztésére, illetve a Zala megyei földhasználattal kapcsolatos további kutatásokban. Az oktatás XJ\DQFVDN D OHKHWVpJHV DONDOPD]yN N|]|WW V]HUHSHO $ M|Y D]HOYpJ]HWWYL]VJiODWRNHUHGPpQ\HLPHJIHOHO
lHKHW
NLLQGXOySRQWRWEL]WRVtWDQDNtJ\
Yp YiOLN D I|OGKDV]QiODWL YLV]RQ\RN WpUEHOL pV LG
jellegzetességeinek további nyomonkövetése.
EHQL NXWDWiVRNQDN
EHOL YiOWR]iVDLQDN
190
7.
ÖSSZEFOGLALÁS
$ WHUP MHOOHP]
I|OG VDMiWRV HU
IRUUiVD
D
PH]
L IRO\WiQ PHJNO|QE|]WHWHWW ILJ\HO
ROGDOiUyO
D]RNEDQ
D]
RUV]iJRNEDQ
WUDGLFLRQiOLVDQ PHJKDWiUR]y MHOHQW
JD]GDViJL
WHUPHOpVQHN 6SHFLiOLV
emben részesül a jogi szabályozás
DKRO
D
PH]
JD]GDViJL
WHUPHOpV
VpJJHO EtU $QQDN N|YHWNH]WpEHQ KRJ\ D
föld olyan sajátos dolog, ami elmozdíthatatlan és az országok létezésének is alapja, azok szabályozásuk keretében olyan feltételeket állíthatnak fel, melynek N|YHWNH]WpEHQ D WHUP
I|OG PHJV]HU]pVpW HOV
VRUEDQ iOODPSROJiUDLN V]iPiUD
WDUWMiN IHQQ $ WHUP
I|OGIRUJDORPEDQ WHKiW iOWDOiEDQ QHP pUYpQ\HVOQHN
tisztán a szabadpiaci elvek. Az országok által alkalmazott szabályozási keret az DJUiU|NROyJLDL
DGRWWViJRN PHOOHWW DODSYHW
HQ
PHJKDWiUR]]D
I|OGKDV]QiODWQDN PLO\HQ IRUPiMD DODNXO NL tJ\ KRJ\ D WHUP
D]W
KRJ\
D
I|OGWXODMGRQ
-
szerzésnek kik lehetnek alanyai, befolyással lehet a bérleti díjakra, DWHUP
I|OG
iUDNUD H]HQ NHUHV]WO D VDMiW MRJFtPHQ LOOHWYH KDV]RQEpUOHW NHUHWpEHQ P
YHOW
földterület arányára. Az agrárpolitika egyéb területein született döntések (pl. a WiPRJDWiV UHQGV]HUH pV PiV EHIRO\iVROy WpQ\H]
rendszer, iQIUDVWUXNW~UD WRYiEE DODNtWMiN $ W PH]
SHGLJ D PH]
a
JD]GDViJL WHYpNHQ\VpJ PRWLYiFLyLW
NpV WiUVDGDOPDN NRUiEDQ MHOOHP]
JD]GDViJL WHUPpNHN WHUPpQ\HN HO
következtében,
N SO SLDFL LQIRUPiFLyV
WHQGHQFLD KRJ\ D
iOOtWiViEDQ IRNR]yGy YHUVHQ\KHO\]HW
technológiai-WHFKQLNDL
IHMO
GpVV
el
párhuzamosan
a
földhasználat koncentrációja növekszik, a gazdaságok száma csökken, s mind NHYHVHEEHPEHUQHNEL]WRVtWMDN|]YHWOHQPHJpOKHWpVpWDPH]
tevékenység.
JD]GDViJLWHUPHO
191 $GROJR]DWDI|OGKDV]QiODWEDQIHOLVPHUKHW
MHOOHJ]HWHVVpJHNHWD](XUySDL
Unió
tagállamaiban és Magyarországon követi nyomon, élve az összehasonlítás OHKHW
Az
VpJpYHO
EU
vonatkozásában
IHOGROJR]iVUD LOOHW
az
Unió
statisztikai
közleményei
kerültek
OHJ D NOI|OGL pV KD]DL V]DNLURGDORP MHOHQWHWWpN D YL]VJiODW
alapját. A magyar földbirtokszerkezet elemzése során az országos adatokat a Központi Statisztikai Hivatal adatbázisa szolgáltatta, míg Zala megye földbirtokviszonyainak
jellegzetességeit
a
Zala
Megyei
I|OGKDV]QiODWL Q\LOYiQWDUWiVD VHJtWVpJpYHO YDODPLQW NpUG
Földhivatal
tYHV
vizsgálattal
tártuk fel.
Az Európai Unió birtokviszonyainak elemzése során vizsgálat tárgyát képezte DIDUPRNV]iPiQDNiWODJRVWHUOHWpQHNDJD]GDViJRNI NHUHWpEHQ W|UWpQ
P
- vagy részfoglalkozás
N|GWHWpVpQHN DODNXOiVD 8J\DQFVDN YL]VJiODWL WHUOHWNpQ
t
szerepelt a közösségi joganyag birtokpolitikához kapcsolódó rendelkezéseinek, valamint a tagállamok birtokpolitikai szabályozásának feltárása.
A birtokszerkezetet csak „távolról” szabályozó közösségi jog mellett HOV
VRUEDQ D WDJiOODPRN G|QWpVL NRPSHWHQFLiMiED WDUWR]LN D PH]
]HPL
VWUXNW~UiMiQDN
DODNtWiVD
0LYHO
D]
HJ\HV
RUV]iJRN
JD]GDViJ
NO|QE|]
természetföldrajzi adottságokkal, agártörténelmi háttérrel rendelkeznek, a birtokszerkezet szabályozásánál is más-PiV XWDW N|YHWQHN $] HOWpU nyomon
N|YHWKHW
N D ELUWRNV]HUNH]HWEHQ $] (8 W MHOOHP]
-
J\|NHUHN
iWODJV]iPRN
mögött széles skáláját találjuk a fizikai és gazdasági farmméreteknek, NO|QE|]
DUiQ\~ D I|OGWXODMGRQ LOOHWYH D I|OGEpUOHW V~O\D D I
NHUHWpEHQ P
N|GWHWHWW JD]GDViJRN V]iPD ÈOWDOi
IRJODONR]iV
nos tendenciaként a farmok,
192 gazdaságok számának csökkenésére, az átlagos farmméret növekedésére és a gazdálkodói réteg elöregedésére figyelhetünk fel.
Magyarországon a birtokviszonyokba többször történt beavatkozás az elmúlt évtizedek során. A tulajdonvis]RQ\RN térségben
tapasztalt
történelmi
HOWpU
HQ DODNXOWDN D Q\XJDW
folyamatoktól.
Az
uradalmi
-európai
rendszer
átalakulását szinte azonnal követte a szövetkezetesítés. Az 1989/90-es gazdasági rendszerváltás volt hivatott helyreállítani a földmagántulajdon SULRULWiViW HUHGPpQ\HNpQW D] RUV]iJ WHUP
I|OGNpV]OHWpQHN W|EE PLQW KiURP
-
negyede magánszemélyek tulajdonába került. Nincs még egy olyan szektora a magyar gazdaságnak, ahol a tulajdonosok száma olyan magas lenne, mint a WHUP
I|OG HVHWpEHQ $] HODSUy]yGRWW
birtokszerkezet azt eredményezi, hogy a
földtulajdon és földhasználat markánsan elkülönült egymástól. A hazai szabályozás 1994-EHQNL]iUWDDWHUP
I|OGWXODMGRQV]HU]pVUHMRJRVXOWDNN|UpE
O
a külföldi természetes személyeket és a magyar, valamint külföldi gazdasági szervezeteket. Közülük a külföldi természetes személyek azok, akiknek HVHWpEHQ D WHUP
I|OG
-vásárlási tilalma a jelenlegi szabályozással nem tartható
IHQQ PLYHO HJ\pUWHOP
HQ WN|]LN D] (8 N|WHOH]
szervezetek esetében nem
MRJDQ\DJiYDO $ JD]GDViJL
EHV]pOKHWQN D] (8 MRJiYDO YDOy WN|]pVU
I|OGKDV]QiODWEDQ pV H]HQ NHUHV]WO D PH]
O $
JD]GDViJL WHUPHOpVEHQ MiWV]RWW
meghatározó szerepük ugyanakkor igényelné a szabályozás újragondolását. $PDJ\DU]HPLVWUXNW~UiEDQD WHUP
I|OG
-tulajdoni viszonyok rendezésével új
IRO\DPDWRN ERQWDNR]WDN NL $] HJ\pQL JD]GDViJRN V]iPiQDN XJUiVV]HU
növekedése jellemezte a ’90-es évek elejét. A birtokméret szerinti megoszlás XJ\DQDNNRU NHGYH]
WOHQ NpSHW PXWDW V]iPRV NLV PpUHW
DONDOPDWODQ JD]GDViJ P
N|
D SLDFL YHUVHQ\UH
dik az országban. A koncentráció folyamata
193 XJ\DQDNNRU
HU
WHOMHVHQ
EHLQGXOW
pV
HOV
VRUEDQ
D]
KHNWiUQiO
NLVHEE
gazdaságok számának csökkenése jellemzi. A gazdasági szervezetek száma szintén növekedett a XX. század utolsó évtizedében, területük ezzel összefJJpVEHQ FV|NNHQW 7LSLNXVDQ MHOOHP]
D
300 ha alatti szervezetek számának a növekedése. Az átlagos területhasználat szempontjából továbbra is meghatározó a szövetkezetek, illetve az új formaként megjelent részvénytársaságok szerepe.
A
jogcíPHLUH
földhasználat
MHOOHP]
KRJ\
EiU
W~OQ\RPyUpV]W
I|OGWXODMGRQRVL LOOHWYH KDV]RQEpUOHWL NHUHWEHQ W|UWpQLN D PHJOHKHW V]DEiO\R]iV
N|YHWNH]WpEHQ
JD]GiONRGiVED
EHYRQW
V]iPRV
I|OG
HJ\pE
WHUOHWH
törvénymódosítiVRNPiUDMRJFtPHNV]
MRJFtPHQ $]
YDQ D WHUP P
E
VHQ SXKD
YtWKHW
H]UHGIRUGXOyW
D
N|YHW
NtWpVpWFpOR]WiNPHJ
$ I|OGSLDF WRYiEEUDLVDODFVRQ\ LQWHQ]LWiVVDO P HXUySDLiWODJRVWHUP
LV
D]
N|GLN D]iUDNMyYDO D Q\XJDW
I|OGiUDNDODWWPR]RJQDN$WHUPHO
I|OG DOXOpUWpNHOW YROWiYDO pV D V]HULQWN U
-
NQDJ\UpV]HWLV]WiEDQ
eális földárak a vizsgált
YHOpVL iJDN |VV]HVVpJpW WHNLQWYH PLQWHJ\ KiURPV]RU PDJDVDEEDN OHQQpQHN
D] pUYpQ\EHQ OHY HQQHN WHUP
Q\RPiQ
I|OG
NQpO $ I|OGEpUOHWL GtMDN D I|OGiUDNKR] NpSHVW PDJDVDN
D
WHUP
I|OGWHUOHWHW
E
YtWHQL
V]iQGpNR]yN
HOV
VRUEDQ
D
-vásárlással kívánják szándékukat megvalósítani.
$ WpPD MHOOHJH LQGRNROMD D WRYiEEL NXWDWiVRNDW 1pKiQ\ pYHQWH FpOV]HU PHJLVPpWHOQLDPLQWDYpWHOWKRJ\DNpSHWNDSKDVVXQNDELUWRNV]HUNH]HWLG
alakulásáról, a birtokkoncentráció dinamikájáról.
EHQL
194
8.
IRODALOMJEGYZÉK
1.
Alvincz J., Harza L., Illés R., 6] gazdálkodás
FV
I., Tanka E. (1999):Változások a
földviszonyaiban, Agrárgazdasági Tanulmányok, 1999.
14. Szám 2.
Balogh S.(1980): „Földet, köztársaságot és állami iskolát!” – viták a magyar parlamentben 1944-1948., Gondolat, Budapest, 1980
3.
Bandlerova A., Mariskova N.(1998): Legal regulations pertaining to agricultural land in Slovakia, and their influence on rural development, Rural Development, 1998
4.
Bazzani G. M. (1992): Consolidation of farm holdings in the province of Bologna. Genio Rurale. 1992. 55: 1, pp. 9-23.
5.
Béli G. (1999): Magyar jogtörténet 125-130, 32-43, 307-312.o., Dialog Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 1999
6.
Borchard A.; Boekestein A.; Diederen P.; Jongen W.; Rabbinge R.; Rutten H. (2000): EU-policy and land use, Towards and agenda for agricultural research in Europe. Proceedings of a Conference held om Wageningnen, The Netherlands from 13-15 April, 1999/ 2000, 209214.o.
7.
Bos J.F.F.P.(2000): Mixing specialized farming systems in Flevoland:agronomic, environmental and socio-economic effects Netherlands Journal of Agricultural Science. 2000. 48:3-4, 185-200.o.
8.
Boserup E. (1965): The conditions of agricultural growth, London:Allen and Unwin, 1965; Chap. 1.,15-22.o.
195 9.
Bourgeois L. (1998): Concentration tres rapide de l’agriculture Francaise depuis 1989, Chambres d’Agriculture, 1998, No. 853
10.
Bratucu G. (1998): Aspects regarding optimization of Romanian farm sizes Bulletin of the Transilvania University of Brasov. New Series. 1998, 5 (40), 107-112.o.
11.
Burgerné Gimes A. (1996): Földhasználat és földbirtokpolitika az Európai Unió országaiban I-II.,Statisztikai Szemle, 76. évfolyam, 4-5. szám, 1996., 375-389. ,479-495.o.
12.
Burgerné Gimes A. (2003): Földhasználat és földbirtokpolitika az Európai Unióban és néhány csatlakozó országban. Közgazdasági Szemle I. évf., 2003 szeptember, pp: 819-832
13.
Casadei E. (1993): Prospects for an instrument of association in agriculture: land law. Abstract: Georgifili. 1993, 40:1, 15-43
14.
Craig P., De Búrca . (1998): EU law – Text, cases and materials, Oxford, 1998
15.
Csendes B. (2001): A földárak néhány kérdése napjaink hazai PH]
16.
JD]GDViJiEDQ*D]GDViJpV-RJ-~QLXVV]iP
-26. o.
Damianakos S. (1997): The ongoing quest for a model of Greek agriculture. Sociologia Ruralis, 1997. 37: 2, 190-208
17.
Debniewska M., Strzalkowska C. (1993): Turnover of land held by the State Land Fund in the Olsztyn province during 1985-1990 Acta Academiae Agriculturae, 1993. No. 28, 37-47.o.
18.
Dobos K. (2000): Családi gazdaságok 76-108., 144-147. o., 0H]
JD]GDViJLV]DNWXGiVNLDGy%XGDSHVW
196 19.
Doll H. (1994): Empirische Analyse der Pachtmarkte in Mecklenburg_Vorpommern Landbauforschung Volkenrode, 1994, 44: 1, 54-66o.
20.
Dorgai L., Kovács G., Stauder M., Tóth E., Varga Gy. (1998): 0H]
JD]GDViJXQN]HPLUHQGV]HUHD](8WDSDV]WDODWDLQDNWNUpEHQ
Agrárgazdasági tanulmányok, 1999. 8.szám 21.
Dorgai L. (1989): Tények és gondolatok a magyarországi földhasznosításról Gazdálkodás, 1989, 33., 60-68 o.
22.
Duckham A. N.; Masefield G. B. (1970): Farming systems of the world, London, 1970
23.
Farkasné Fekete. M. (1999): A földhasználat és az agrárpolitika összefüggése az Európai Unióban – Angliai tapasztalatok. Doktori PHVWHUPXQNiN0H]
24.
JD]GD.LDGy
Gale F. (1992): How young farmers accumulate farmland Agricultural income and finance situation and outlook report. 1992, No. AFO-46, 30-33o.
25.
Gale H.F., Harrington D.H. (1993): U.S. farms – diversity and change Agricultural outlook, 1993. No. 198, 3-6 o.
26.
Grossman M.R., Brussard W. (1992): Agrarian land law in the western world, CAB International, 1992
27.
Grossman M.R. (1992): Agricultural leases: some issues in the landlord-tenant relationship Journal of Agribusiness, 1992. 10:1, 65-79. o.
28.
Heinemeyer J. (1993): Pachten und Verpachten, Wegweiser – durch das Pachtrect - zu besseren Pachtvertragen, Frankfurt am Main, DLGVerlag, 1993
197 29.
Hines F.K., Rhoades D.A. (1994): Farm structural changes in metropolitan and nonmetropolitan counties, 1978-1987 Staff Report Economic Research Service, United States Department of Agriculture, 1994. No. 9408
30.
Horváth Sz. (2003): Agrárpolitika a keletnémet tartományokban Németország egyesítése után. Tanulmányok, Bibliotheca Iuridica – Libri Amicorum 9. pp. 55-71.
31.
Jackson Smith D.B. (1999): Understanding the microdynamics of farm structural change: entry, exit and restructuring among Wisconsin family farmers in the 1980s. Rural Sociology, 1999, 64: 1, 66-91.o.
32.
Kállay I. (1980): A magyarországi nagybirtokok kormányzata 17111848, Budapest, 1980
33.
Kaposi Z. (2000): Uradalmi gazdaság és társadalom a 18-19. században 12-16. o. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2000.
34.
Kara P. (2001): A külföOGLHN0DJ\DURUV]iJRQW|UWpQ LQJDWODQV]HU]pVpQHNI
EEV]DEiO\DLUyOpVDJ\DNRUODWLMRJDONDOPD]iV
tapasztalatairól. Gazdaság és Jog, 2001. május, 5. szám 21-23. o. 35.
Karlik J. (1991): Domestic and foreign aspects of transition of the Czehoslovak agrofood sector to market economy Sbornik Akademie Zemedelskych ved CSFR, 1991, no. 144, 87 o.
36.
Kiss- 0DJ\DURUV]iJpVD](8PH] pVIHOROGiVLOHKHW
JD]GDViJD pUGHNHOOHQWpWHN
VpJHN0DJ\DURUV]iJIHONpV]OpVHD](8
-tagságra.
OMIKK, Budapest, 1996. pp. 155-183. 37.
Kovács7 $PH]
JD]GDViJ]HPLV]HUNH]HWHpYYHOD
rendszerváltás után. Gazdálkodás, XLV. évf. 6. szám , 2001, 44-58.o. 38.
Laczka S. (1996): A földterület és a földhasználat alakulása 1945-1994 között. Statisztikai Szemle, 1996. 2. szám, 119-129.o.
198 39.
Laczka É. (2001): A „gazdaság” fogalma a statisztikában. Gazdálkodás, XLV. évf. 6. szám, 2001., 67-68.o.
40.
Laczkó I. (1998): A földhasználatról Gazdálkodás, XLII. Évfolyam, 1998. 2.,19-28.o.
41.
Langemeier M.R., Delano F.D. (1999): Charasteristics of highly efficient farms. Proceedings Western Agricultural EconomicsAssociation, Selected papers of the 1999 annual meeting, Fargo, North Dakota, USA, 11-14 July 1999, 13 o.
42.
Lindsay R., Gleeson T. (1997): Changing structure of farming in Australia, ABARE current issues, 1997, No. 4.
43.
Lopez I., Martinez-Velasco J.L.M. (1992): Flurbereinigung in Spain, Flurbereinigung in Europa. Europaische Fachtagung Flurbereinigung vom 25 bis 29 April, 1988 in der Bundesrepublik Deutschland, Schmallenberg-Fredeburg, Nordrhein-Westfalen., 1992, No. 78. 185201.
44.
Lovászy Cs. (1999) 7HUP
I|OG
-tulajdonváltás Magyarországon 1988-
1998, . Számadás a talentumról. ÁPV Rt. Kiadvány, 1999 45.
Magda5 $PH]
JD]GDViJLI|OGKDV]QiODWLUHQGV]HUHOPpOHWH
Gazdálkodás, XLIII. évf.1999. 5., 35-42. o. 46.
Matthews A. (1994): Supply and demand applied to agriculture and Agricultural policy in the European Union, Chapters 7 and 8 of Economics for an Open Economy: Ireland (D. Norton ed.), Dublin, Oak Tree Press in association with the Graduate School of Business, University College Dublin, 1994, pp. 84-119.
199 47.
Medvitz A.G. (1999): Population growth and its impacts on agricultural land in California:1850-1998, California farmland and urban pressures: statewide and regional perspectives, 1999, 11-32. o. – Abstract
48.
Mendes J.M.D. (1992):Flurbereinigung in Protugal, Flurbereinigung in Europa. Europaische Fachtagung Flurbereinigung vom 25 bis 29 April, 1988 in der Bundesrepublik Deutschland, Schmallenberg-Fredeburg, Nordrhein-Westfalen., 1992, No. 78. 202-220.
49.
Mendis P. (1992): The debate on size and productivity in developed and develloping countries. Journal of contemporary Asia, 1992. 22:1, 73-81.o.
50.
Messori F. (1996): Economic growth, scarcitiy and land rent Rivista di Economia Agraria, 1996, 51:4, 427-465.o. – Abstract
51.
Miczikova L., Svatos M. (1997): Share of independent farmers in the agrarian trade. Proceedings.Agrarian prospects VI. Agrarian trade and European integration. Prague 23-24 September 1997, 165-168. o.
52.
Noort P. C. Van den (1992): Reform of the farm tenancy sístem: How the Netherlands fits into the European scene? (Capital and finance in Western and Eastern European agriculture, Wageningen Economic Studies 29, Wageningen Agricultural University, 1993, 56-63.o.
53.
Norton G. W., Alwang J. (1993): Introduction to economics of agricultural development, 131-149.,190-206. o., McGraw-Hill, Inc.,1993
54.
O’Leary T. N., McCormack A.G., Clinch J.P. (2000): Afforestation in Ireland – regional differences in attitude. Land Use Policy, 2000. 17: 1, 39-48.o.
200 55.
Ospanov B., Dusenberov Z. (1999): Land reform in the Republic of Kazahstan. Mezsdunarodnyi-Sel’skokhozyaistvennyi Zsurnal, 1999, No. 2, 32-38.o.
56.
Polasky S., Doremus H. (1998): When the truth hurts:endangered species policy on private land. Journal of Environmental Economics and Management, 1998, 35:1, 22-47.o.
57.
Povellato A. (1997): Prospettive incerte per il mercato degli affitti (Uncertain prospects for the farm tenancies market) Infromatore Agrario, 1997. 53: 44, 27-30.o.
58.
Power D. (1992): The place of renting land in Irish farming Farm and Food, 1992, 2: 3, 12-13. o.
59.
Quendler T. (1996): Bauerliche Landwirtschaft an der Schwelle zum 21. Jahrhundert, Forderungsdienst, 1996, 44: 8, 1-22
60.
Rabbinge R.; Boekestein A.; Diederen P.; Jongen W.; Rutten H. (2000): The future role of agriculture, Towards and agenda for agricultural research in Europe. Proceedings of a Conference held om Wageningnen, The Netherlands from 13-15 April, 1999. 2000, 161168.o.
61.
Ramankuthy N., Foley J.A. (1999): Estimating historical changes in land cover: North American croplands from 1850-1992 GTCE-LUCC special section. Land use change and cover change project, Barcelona, Spain, 1998, - GEB, 1999. 8: 5, 381-396 – Abstract
62.
R. Kovács% 7HUP
WHUOHWHNSLDFD
–3pQ]DI|OGEHQ)LJ\HO
7.sz., pp. 60-62. 63.
Romány P. (2001): A földkérdés kísértete Gazdálkodás, XLIV. Évfolyam 2001. 1., 20-31.o.
201 64.
Romány P. (1999a): Agrárstruktúra – földreform – agrárforradalom Agrártörténeti szemle, XL-XLI. évfolyam 1998-1999. 1-4. Szám 303309.o.
65.
Romány3 E $JUiUWiUVDGDORPpVPH]
JD]GDViJ
-1998,
Agrártörténeti szemle, XL-XLI. évfolyam 1998-1999. 1-4. szám pp. 210. 66.
Rosset P. (2000): The multiple functions and benefits of small farm agriculture in the contest of global trade negotiations. Commitments and challenges: reviewing social development- London. 2000, 43: 2, 77-89.o.
67.
Schlitz S. (1991): Landwirtschaft in der Industregesellschaft – Folgen für die Leitbilder der Unternehmensgestallung. Land, Agrarwirschaft und Gesellschaft. 1991, 8: 1, 3-32
68.
Semos A. V. (1993): Factors affecting the size of agricultural farms in Greece. Medit, 1993. 4:4 pp. 62-64.
69.
Sheehy S. J.: Structural Policy, kézirat
70.
Sípos A. (1997): Az agrárátalakulás érzékeny pontjai. Globalizáció és nemzeti érdek. Magyarország az ezredfordulón, Stratégiai kutatások a Magyar Tudományos Akadémián. Budapest, MTA 1996., pp. 137-140.
71.
Swaminathan M.S. (1992): Sustainable development systems for small farmers: Issues and options. Staff Working Paper International Fund for Agricultural Development, 1992, No. 5, p. 9.
72.
Szabó G. (1997): $PH]
JD]GDViJiWDODNtWiViQDNKDWiVDDN|UQ\H]HWUH
Gazdálkodás, 1997, 1.szám, pp. 31-35.
202 73.
Szabó- )|OGYiViUOiVLPRUDWyULXPeOHVYLWDD]XQLyVWHUP
I|OG
kompromisszumról. Agrofórum, 11. évfolyam, 2001. július, 7. szám. pp. 12- 14. 74.
Szilágyi =V D $PH] 0H]
75.
JD]GDViJL]HPIRJDOPD0DJ\DU
JD]GDViJpYIV]V]HSWHPEHUSS
Szilágyi=V E $PH]
-9.
JD]GDViJL]HPHNQDJ\ViJDpV
támogatása az EU-ban és Magyarországon. Gazdálkodás, XLV. évf. 6. szám, 2001. pp. 59-62. 76.
6]
FV
I. (1998): A föld ára és bére
Agroinform Kiadó, Budapest, 1998. 77.
6]
FV
I. (2001): A magyarországi agrárbirtokszerkezet
Magyar Tudomány 2001/1.szám pp.15-23. 78.
6]
FV
I.; Csendes B.; Pálovics B. (1997): Földbirtok politika – A
földtulajdonIHMOHV]WpVpQHNI
EELUiQ\DL0DJ\DURUV]iJD]
ezredfordulón stratégiai kutatásoi programok, AKII, Budapest, 1997 79.
Tanka E. (2000): Föld és elsajátítás – Sorskérdések földviszonyaink múltjában és jelenében. Agroinform Kiadó, Budapest, 2000.
80.
Tanka E. (2001): Földtörvény a magyar uniós integráció küszöbén Valóság, 2001. február, XLIV. Évfolyam 2. szám, pp. 1-27.
81.
Tanka E. (1999): Lépéskényszer a magyar földpolitikában Gazdaság és Jog, 1999. november 11. szám, pp. 20-24.
82.
Tardos J. (2000): Földünk és D]8QLy0DJ\DU0H]
JD]GDViJ
február 23., p. 7. 83.
Tretyak A. (1999): The situation and problems affecting land reforms in the Ukraine. Mezdunarodni-Sel’skokhoziaisvenni Zsurnal 1999, No. 5., pp., 35-40.
203 84.
Turabelidze N.G. (1998): New land relations in Georgia Agrarnaja Nauka, 1998. No. 7,pp. 2-3.
85.
Varga J. (1971): A jobbágyfelszabadítás kivívása 1848-ban, AK, Budapest, 1971
86.
Varga Gy. (1997): Az EU csatlakozás agrárgazdasági kilátásai, HO
Q\|NpVKiWUiQ\RN
-87. „Magyarország az ezredfordulón”
Stratégiai kutatások, MTA Agrártudományok Osztálya, Integrációs Stratégiai Munkacsoport, Budapest, 1997 87.
Vashchukov L. (1992): O khozyaistvakh naseleniya Mezhdunarodny Sel”skokhozyaistvenni Zsurnal, 1992, No 6, pp. 32-34.
88.
Vidal C. (2000): Thirty years of agriculture in Europe: farm numbers declining as farms grow in size. Eurostat Statistics in Focus: Agriculture and Fisheries, 2000, No 1, p. 7
89.
Vitikainen A., Lapple E.C. (1992): Flurbereinigung in Finnland, Flurbereinigung in Europa. Europaische Fachtagung Flurbereinigung vom 25 bis 29 April, 1988 in der Bundesrepublik Deutschland, Schmallenberg-Fredeburg, Nordrhein-Westfalen., 1992, No. 78. pp. 241-258.
90.
Wortman S.; Cummings R. W. (1978): To feed this world: The challenge and a the strategy, Baltimore, Johns Hopkins University Press, 1978
91.
Weber M. (1979): Gazdaságtörténet, Budapest, 1979, pp.69-76.
92.
Wirtz R. A. (1999): Saving the family farm, but from what? Fedgazette,1999.október http://woodrow.mpls.frb.fed.us/pubs/fedgaz/99-10/familyfarm.cfm
204 93.
Wohlmeyer H. (1996): Ohne Bauern? Bessen leben oder die Lebensgrundlagen
verspielen?
Österreichische
Vereinigung
für
Agrarwissenschatftliche Forsderung, Vienna, Austria Forgerungsdienst. 1996, 44:2; 36-43.o. 94.
Wulff H. (1992): Miljøret og anden ejendomregulering i det åbne land. Frederiksberg, Jordbrugsforlaget, 1992 - Abstract
95.
Wunderlich G. (1993): U.S. farmland ownership: a century of change Agricultural Outlook, 1993, No. AO-203, 3-5 o.
96.
Zinovchuk V.V (1991): A challenge to collective farming: Ukrainian problems and the case of Sweden. Lantbruks Universitet Institutionen for Ekonomi, 1991. No. 39.
97.
Agricultural land prices and rents in the UE – detailed tables , Eurostat, Edition 1999
98.
Eurostat-Working Document on Forestry Statistics (July 1997) for EU Cestat Database for Central Europe
99.
)|OGKDV]QiODWIRJODONR]WDWRWWViJpVWHUPHO 0DJ\DU0H]
100.
JD]GDViJPiMXV
HV]N|]
-ellátottság
-32.o.
Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium: Földünkért – Az élet fenntartásának stratégiái. Budapest, 1991. október
101.
KSH, ÁltalánRV0H] .6+PH]
102.
JD]GDViJLgVV]HtUiV
JD]GDViJLVWDWLV]WLND
Regions:Statistical Yearbook 2000. European Commission, Eurostat, 2000 Edition
205
9.
Ò-e6Ò-6=(5
.87$7È6,(5('0e1<(.
1. A politika, az állam meghatározó szerepet játszik a birtok- és I|OGKDV]QiODWL YLV]RQ\RN IRUPiOiViEDQ $] LG I|OGKDV]QiODWL VWUXNW~UiW DODSYHW
N VRUiQ IRUPiOyGy
HQ EHIRO\iVROMD D] KRJ\ DGRWW iOODP
PLO\HQ ELUWRNSROLWLNDL W|UHNYpVHNHW NtYiQ PHJYDOyVtWDQL $ WHUP VSHFLiOLV MHOOHP]
L pV D] RUV]iJ pOHWpEHQ EHW|OW|WW MHOHQW
H]HQ D WHUOHWHQ QHP OHKHW HOV
I|OG
VpJH PLDWW
GOHJHV D SXV]WiQ SLDFL JD]GDViJL
szempontok érvényesítése. A politika meghatározó befolyása egyúttal IHOHO IHMO
VVpJHW LV MHOHQW D]RN V]iPiUD DNLN G|QWpVHLNNHO PHJKDWiUR]]iN D GpV
LUiQ\iW
0XQN
ámmal adalékot szolgáltattam a politikai
G|QWpVHNJD]GDViJLN|YHWNH]PpQ\HLQHNPHJtWpOKHW
VpJpKH]
2. A dolgozatban, az egyéni gazdaságok körében, kimutattam a birtokkoncentráció folyamatát az Európai Unióban és Magyarországon. Megállapításra került hogy a birtokpolitikai szabályozás jelenti a birtokkoncentráció egyedüli korlátját. A hazai folyamatot az EU WDJiOODPRNEDQ YpJEHPHQ
YiOWR]iVRNNDO |VV]HYHWYH NLPXWDWKDWy KRJ\
bár Magyarországon a birtokkoncentráció folyamata még igen kezdeti stádiumban van, iránya WDJiOODPRN MHOOHP]
LW
MyO pU]pNHOKHW
O (OV
HQ HOWpU D PHGLWHUUiQ (8
VRUEDQ D] KHNWiUQiO NLVHEE WHUOHWHQ
JD]GiONRGy HJ\pQL JD]GDViJRN V]iPD FV|NNHQW HU KDW pY DODWW $] HON|YHWNH]
folytatódni fogV
WHOMHVHQ D YL]VJiOW
pYHNEHQ D FV|NNHQpV HO
WWHPpQHNIRNR]yGiVDLVYiUKDWy
UHOiWKDWyODJ
206 3.
=DOD PHJ\H I|OGKDV]QiODWL MHOOHP]
LQHN PHJLVPHUpVH pUGHNpEHQ D
megyei földhasználati nyilvántartásból vett reprezentatív minta alapján NLV]iPtWiVUDNHUOWHNDPHJ\pWMHOOHP] .LHPHOHQG
QHN
NRUOiWR]iVRN
tWpOKHW
NLMiWV]iVL
D
I
EEELUWRNV]HUNH]HWLPXWDWyN
I|OGELUWRNOiV
OHKHW
VpJHLQHN
MRJFtPHLQHN
EHPXWDWiVD
D
W|UYpQ\L
PHO\HN
HGGLJ
kevéssé kutatott szegmensét jelentették a földhasználatnak.
4. A földhasználati nyilvántartás rendszerének hiányosságai feltárásra kerültek,
LOOHW
OHJ MDYDVODWRN V]OHWWHN D UHQGV]HU WRYiEEIHMOHV]WpVpUH
Fontos ajánlásnak tartom a földhasználati nyilvántartás alrendszereinek HJ\PiVVDO YDOy |VV]HNDSFVROiViW PDMG D] RUV]iJRV V]LQW
adatbázis
létrehozását.
IHOWpWHOHNQHN
PHJIHOHO
A
programfejlesztés UHNRUGRN
során
|VV]HJ\
HJ\VpJHV
a
MWKHW
keresési
VpJH
pV
csoportosíthatósága kiemelt szempont kell hogy legyen.
5.
$ W|UYpQ\DONRWiV V]iPiUD WHWW MDYDVODWQDN WHNLQWKHW IHOPpUpV WHUP
HUHGPpQ\H
gVV]HJ\
MWpVUH
NHUOWHN
D
D NpUG
PHJ\pW
tYHV
MHOOHP]
I|OGiUDN pV I|OGEpUOHWL GtMDN YDODPLQW D YHON pV D WHUP
I|OG
ELUWRNOiViYDO KDV]QiODWiYDO LOOHWYH |U|NOpVpYHO NDSFVRODWRV WHUPHO
L
vélemények is, melyek alapján több javaslat is megfogalmazásra került.
6. A disszertáció megállapításai alapul szolgálhatnak a földhasználatra, birtokstruktúrára irányuló további kutatásoknak, figyelmet érdemelnek DMRJV]DEiO\DONRWiVUpV]pU
OpVDNXWDWiVHUHGPpQ\HLIHOKDV]QiOKDWyND]
egyetemi oktatás ismeretanyagának fejlesztésében is.
207
NEW RESULTS OF THE RESEARCH
1.
The state and policy plays an important role in the forming of the structure of land tenancy. This structure is particularly influenced by the goals of the agricultural policy. Because of the special features of the agricultural land, and its importance in the economy of the country, pure economic and market consideration are not desirable approaches when decisions are to be made concerning the farm-structure. The weight of the political influence means at the same time, that decision makers are the highly responsible for their decisions. The study provides data for the estimation of the economic consequences of political decisions.
2.
The study points and compares the farm concentration process in the European Union and in Hungary. It was stated that the regulation related to the agricultural land and holdings is the only barrier in this process. Although the farm concentration is in its early stage in Hungary, the forming structure is rather different from that of the mediterranean member states of the EU.
The number of smaller
holdings (bellow 5 hectare) dropped significantly in the analyzed sixyear period, which process presumably will continue in the future.
208 3.
In relation of Zala County, the study analyzed the representative sample taken from the land–use register. The main indicators of the farm structure of the county were calculated. Significant result of the study is the presentation of the land-use titles and the possible ways of evading the law, which were not excessively studied areas of the farmstructure.
4.
The shortcomings of the land-use register system were unveiled in the study. Recommendations were made concerning the development of the system (necessary connection of the sub-systems of the land-use register, data search conditions).
5.
In the framework of a questionnaire survey, the agricultural land prices and rents were collected along with the opinion of the producers concerning land prices, rents, and the regulation of land tenancy, land use, and succession of agricultural land. On the basis of the result recommendations were made.
6.
The main conclusion and results of the study forms the basis of further research activities that study the features and change of the farm structure and land use. The results of the research can be utilized in the university education as well.
209
MELLÉKLETEK
210 2. melléklet .e5'
Ë9$0(=
*$='$6È*,7(50(/e6)g/'9,6=21<$,5Ï/
2001 $NpUG
tYHWDFVDOiGLN|]|VVpJEiUPHO\DJD]GiONRGiVEDQHJ\WWP
N|G
WDJMD
kitöltheti.
Ön magyar állampolgár
1.
Ön külföldi állampolgár
2.
$JD]GDViJKR]WDUWR]yV]HPpO\HNV]iPD I
3.
A gazdaságot irányító személy életkora - 30 év
31-40 év
41-50 év 4.
61 év felett
51-50 év
$ JD]GDViJKR] WDUWR]y V]HPpO\HN N|]O PH]
JD]GDViJL YpJ]HWWVpJJHO
UHQGHONH]LN I
5.
$KDV]QiOWI|OGWHUOHWPLO\HQP iJLVMHOOHP]
NpUMNMHOH]]HDN|UOEHOOLPpUHWHNHW"
Szántó Kert Gyümölcsös 6]
YHOpVLiJEDWDUWR]LN"+DW|EEP
O
Rét, legHO (UG
Nádas Halastó Egyéb ÈWPHQHWLOHJQHPP
YHOW
...............................ha ...............................ha ...............................ha ...............................ha ................................ha ................................ha ................................ha ................................ha ...............................ha ...............................ha
YHOpVL
211 6.
Tevékenységét milyen keretek közt végzi?
VWHUPHO
PH]
JD]GDViJL NLVWHUPHO
egyéni vállalkozó
egyéb: ................................ 7.
$PH]
JD]GDViJLWHUPHOpVPHOOHWWIRO\WDW HPiVNHUHV
-
WHYpNHQ\VpJHW"
nem
igen
-|YHGHOPpQHNKiQ\V]i]DOpNDV]iUPD]LNDPH]
JD]GDViJLWHUPHOpVE
O"
......................... % 8.
$ KDV]QiOW I|OGWHUOHWE
O PHQQ\L YDQ VDMiW WXODMGRQiEDQ pV PHQQ\LW
bérel, illetve használ egyéb jogcímen (pl. szívességi használat) Saját tulajdon:.......................... ha Egyéb jogcímen: ..................... ha 9.
Bérelt terület: .................... ha
+iQ\FVDOiGWDJMDQHYpQYDQPpJN|]|VHQKDV]QiOWWHUP
I|OGWHUOHW"
I
10
A saját tulajdonában (vagy családtag tulajdonában) lév W|EELVEHMHO|OKHW
WHUP
I|OGHW
kárpótlás során szerezte
................................... ha
részaránytulajdonként szerezte
................................... ha
vásárolta
................................... ha
örökölte
....................................ha
egyéb: ..................................
...................................
ha
212 11.
A vásárolt földterületet melyik évben vette meg? (Ha többször vásárolt, kérjük jelezzen néhányat, az árakat vagy Ft/ha-ban, vagy Ft/Ak-ban adja meg.)
ÉV
Vásárolt szántóterület (hektár)
ÉV
Vásárolt kert, gyümölcsös terület (hektár)
ÉV
9iViUROWHJ\pEWHUP
12.
Tervezi-HKRJ\W|EEWHUP
I|OGHWV]HUH]"
nem
Ha igen, úgy vásárolna, vagy bérelne inkább?
vásárolnék 14.
7HUYH]LKRJ\WHUP
bérelnék
I|OGHWDGHODM|Y
igen 15.
EHQ"
nem
Milyen földárat tart elfogadhatónak, illetve környezetében milyennek tWpOLDWHUP
.|UQ\H]HWHPEHQ N|YHWNH]
Szántó
Ft/Ak
I|OG KHNWiU
igen 13.
Ft/ha
I|OGiUDNDW"
D
WHUP
I|OGi
rak a
N )WKDYDJ\)W$N
Kert
Egyéb
6]HULQWHP
D
N|YHWNH]
I|OGiUDN
lennének elfogadhatóak (Ft/ha, vagy Ft/Ak) Szántó Kert Egyéb
213 16.
17.
Milyennek tartja a hatályos földtörvény által az egy magyar magánszemély által megszerezheW KD YDJ\ $N WHUP I|OG mennyiségét?
PHJIHOHO kevés sok Egyetért-e azzal a korlátozással, hogy külföldi személyek (sem magánszemély, sem gazdasági szervezet) nem szerezhetnek 0DJ\DURUV]iJRQ WHUP I|OGWXODMGRQW" )HQQWDUWDQi H]W D WLODOPDW a M|Y
EHQLV" $M|Y
Jelenleg
igen 18.
nem
igen
nem
Egyetért-e azzal a jelenlegi tilalommal, hogy jogi személyek (gazdasági WiUVDViJRN
V]|YHWNH]HWHN
QHP
)HQQWDUWDQiH]WDWLODOPDWDM|Y
V]HUH]KHWQHN
igen
WHUP
I|OGWXODMGRQW"
EHQLV" $M|Y
Jelenleg
19.
EHQ
nem
igen
EHQ
nem
(J\HWpUWHQH HJ\ RO\DQ W|UYpQ\L V]DEiO\R]iVVDO DPHO\ D WHUP |U|NOpVWFVDNHJ\|U|N|VIHOpWHQQpOHKHW
I|OG
-
Yp DW|EELNiUSyWOiVDPHOOHWW
azért, hogy megakadályozza a birtok elaprózódását?
igen
nem
Ha egyetértene ezzel, Ön szerint milyen feltételekkel lehetne meghatározott személy - végrendelet hiányában – örököse a WHUP
I|OGQHN W|EELVEHMHO|OKHW
PH] PH]
"
JD]GDViJLYpJ]HWWVpJ
JD]GDViJLWHUPHOpVVHOIRJODONR]]RQ
YiOODOMDKRJ\P
YHOQLIRJMDDI
öldet
helybenlakás egyéb: ...................................................
214 +D EpUHO I|OGHW PLO\HQ LG
20.
WDUWDP~ LOOHWYH WtSXV~ EpUOHWL V]HU]
GpVW
kötött? KDWiUR]DWODQLG
WDUWDP~
1 évre szóló 1-5 év 5-10 év 10-15 év Szántó: fix díjas:........................... Ft/ha, vagy terményben ....................kg/Ak rugalmas ................................................ 6]
O
pVJ\P|OFV|V
fix díjas:............................Ft/ha, vagy terményben ......................kg/Ak rugalmas ..............................................................
Egyéb: fix díjas:............................Ft/ha, vagy terményben ......................kg/Ak rugalmas .............................................................. 21.
Hány bérbeadóval YDQ V]HU] PiVWHUP
GpVH LOOHWYH KDV]QiOMD HJ\pE MRJFtPHQ
I|OGMpW"
GEEpUOHWLV]HU] I
WHUP
GpV
I|OGMpWKDV]QiORPHJ\pEMRJFtPHQ
215
22.
Ön ad-e bérbe földterületet?
igen 23.
nem
Szükségesnek tartja-e, hogy a földtörvénybe bekerüljön az is, hogy a EpUOHWLLG
PLQLPiOLVDQpYLJWDUWVRQ"
igen 24.
nem
Amennyiben alkalmazottakat foglalkoztat, úgy: I I
25.
iOODQGyDONDOPD]RWWDOLOOHWYH DO
0LpUWNH]GHWWHOPH]
kalmi munkavállalóval rendelkezik.
JD]GDViJLWHYpNHQ\VpJJHOIRJODONR]QL"
NiUSyWOiVVRUiQKR]]iPMXWRWWI|OGWHUOHWNtQiOWDDOHKHW PXQNDKHO\HPPHJV]
VpJHW
QWNpQ\V]HUYiOODONR]yNpQWNH]GWHP
családom mindig is gazdálkodó volt MyOHKHW
VpJHNHWOiWWDPD]iJD]DWEDQ
egyéb ok: .............................. 26.
Esetleges egyéb megjegyzéseit, észrevételeit kérjük itt jelezze:
,JD]ROiV $ NpUG
tYHV IHOPpUpV D 9( *HRUJLNRQ 0H]
JD]GDViJWXGRPiQ\L
Kar Keszthely Agrárgazdaságtani és Társadalomtudományi Tanszékének NXWDWyPXQNiMD NHUHWpEHQ IRO\LN $ NpUG
tY V]HPpO\L D]RQRVtWiVUD DONDOPDV
adatot semmilyen formában nem tartalmaz, a névtelenség biztosított. Köszönjük, hogy munkánkat válaszadásával segítette!
216 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
Ezúton szeretném kifejezni köszönetemet mindazoknak, akik javaslataikkal, DGDWRNNDO
VHJtW
V]iQGpN~
EtUiODWRNNDO
KR]]iMiUXOWDN
D
GLVV]HUWiFLy
megszületéséhez. .O|QV]HUHWQpPPHJN|V]|QQLWpPDYH]HW
P'U3DONRYLFV0LNOyV
útmutatásait, a Zala Megyei FöldhivatalGROJR]yLQDND]WKRJ\KHO\HWLG
WpV
számítógépet biztosítottak a kutatómunkához. Fekete Istvánnak a Zala Megyei )|OGKLYDWDOYROWPHJEt]RWWYH]HW
MpQHNN|V]|Q|PKRJ\OHKHW
YpWHWWH
számomra a földhasználati nyilvántartás adatainak kutatását, a Zala megyei falugazdász-irodáknak és falugazdászoknak, hogy segítettek az adatok |VV]HJ\
MWpVpEHQ
