Veszélyes anyagok és kockázatértékelés Európai kampány a kockázatértékelésről
Mik a veszélyes anyagok? Veszélyes anyagok: • Bármely olyan folyadék, gáz vagy szilárd anyag, amely kockázatot jelent a munkavállalók egészségére vagy biztonságára. • Majdnem minden munkahelyen megtalálhatók, a kis- és középvállalkozásokban is (mezőgazdasági üzemekben, fodrászüzletben, motorbicikli-szerelőnél, kórházakban, iskolákban…). • Vannak köztük vegyi és biológiai szerek (baktériumok, vírusok, gombák, paraziták...). • Vannak köztük a munka melléktermékeként létrejövő anyagok és nyersanyagok is (hegesztőgázok, dízel-kipufogógáz, fapor, pékségben használt liszt…).
Veszélyes anyagok és károsodás Ha nem kezelik megfelelően a veszélyes anyagok használatának kockázatát, sokféle módon károsodhat a munkavállalók egészsége : • egyetlen rövid expozíció során • többszöri expozíció során • az anyagok hosszú időn át tartó, a szervezetben történő felhalmozódása során.
Egészségi hatások A veszélyes anyagoknak sok különböző egészségi hatása lehet, többek között: • Akut hatások: mérgezés, fulladás, robbanás és tűz • Hosszú távú hatások, például: ► légzőszervi megbetegedések (reakciók a légutakban és a tüdőben) így asztma, orrnyálkahártya-gyulladás, azbesztózis és szilikózis ► foglalkozási eredetű daganatos megbetegedések (leukémia, tüdőrák, mezotelióma, az orrüreg daganatos elváltozása)
• Egészségügyi hatások, amelyek akutak vagy hosszú távúak is lehetnek: ► bőrbetegségek, reprodukciós problémák és születési rendellenességek, allergiák
• Egyes anyagok felhalmozódhatnak a szervezetben • Egyes anyagoknak halmozódó hatása lehet • Egyes anyagok a bőrön keresztül juthatnak be
Veszélyes anyagok – a jog • Ennek a területnek a jogi szabályozása magában foglalja a munkavállalók védelmét az alábbiakhoz kapcsolódó kockázatokkal szemben: ► vegyi anyagok ► biológiai anyagok ► rákkeltő és mutagén anyagok (ideértve az azbesztet és a faport)
• Ugyanilyen fontos a besorolásra és címkézésre vonatkozó szabályozás, de ez nem vonatkozik minden veszélyes anyagra (pl. fodrászati vegyszerek, gyógyszerek). • Egyes anyagokra és munkafolyamatokra felhasználási és forgalmazási korlátozások vonatkoznak. • Kérjen információt a vonatkozó nemzeti szabályozásról, amely a veszélyes anyagok munkahelyi használatával kapcsolatban esetleg Önre vonatkozik.
Egyéb vonatkozó jogszabályok •
REACH Az Európai Közösség 1907/2006/EK rendelete új, egységes rendszert hoz létre a vegyi anyagok regisztrálására, értékelésére és engedélyezésére (REACH): ► Célja, hogy többet tegyen a környezet védelméért és a felhasználók egészségéért. ► Még inkább az ipar feladatává teszi a vegyi anyagokból eredő kockázat kezelését és az anyagok minden gyártójának és felhasználójának biztonsági tájékoztatását. ► Többet a REACH-ről: http://echa.europa.eu
•
A GHS – az ENSZ vegyi anyagok osztályozására és címkézésére vonatkozó, globálisan harmonizált rendszere – szintén hatással lesz a munkavállalók egészségére ► Többet a GHS-ről: http://ec.europa.eu/enterprise/reach/ghs_en.htm
Dióhéjban… • A jog szerint az EU-ban a munkáltatóknak meg kell védeniük munkavállalóikat a veszélyes anyagokból fakadó munkahelyi ártalmaktól. • A munkavállalók veszélyes anyagoktól való védelme érdekében a munkáltatóknak a jog értelmében kockázatértékelést kell végezniük. A munkavállalókat be kell vonni ebbe a feladatba.
Mi a kockázatértékelés? • A kockázatértékelés a munkahelyi veszélyekből adódó, a munkavállalók egészségét és biztonságát fenyegető kockázatok értékelésének folyamata. Ez a munka összes aspektusának rendszerszerű vizsgálatát jelenti, amely áttekinti, hogy: ►mi okozhat sérülést vagy kár ►kiküszöbölhetők-e a veszélyek, és ha nem ►milyen megelőző vagy védőintézkedésekre van szükség a kockázatok kézben tartásához.
• A kockázatértékelés a sikeres munkavédelmi irányítás alapja, valamint a munkavégzéssel összefüggő balesetek és a foglalkozási megbetegedések csökkentésének a kulcsa.
A veszélyes anyagok kockázatértékelése • A veszélyes anyagok kockázatértékelése ugyanazokat az alapelveket és folyamatokat foglalja magában, mint az egyéb munkahelyi kockázatoké. • Bárki végezze is a kockázatértékelést, alapvető, hogy a munkavállalókkal konzultáljanak, és bevonják őket a folyamatba. Ők: ►ismerik a munkahelyüket ►azok, akiknek a munkafeltételek/gyakorlat változásait meg kell majd valósítaniuk.
• Különböző módszerek léteznek. A legtöbb cég esetében azonban jól működik a kockázatértékelés lényegre törő, ötlépéses módszere.
1. lépés: A veszélyek és a kockázatoknak kitett személyek azonosítása (1) •
•
Keressük azokat az anyagokat, amelyek ártalmat okozhatnak, és azonosítsuk az esetleges munkavállalókat, akik ki lehetnek téve ezeknek az anyagoknak. Külön figyelmet kell szentelni a munkavállalók azon csoportjainak, akik nagyobb kockázatnak lehetnek kitéve, pl.: ► fiatal munkavállalók ► terhes nők és szoptatós anyák ► migráns munkavállalók ► képzetlen vagy tapasztalatlan munkaerő ► takarítók, alvállalkozók és a lakosság tagjai. Emlékeztető: veszélyesnek minősülhet minden – legyen az munkaanyag, felszerelés, munkamódszer vagy gyakorlat –, ami kárt okozhat.
1. lépés: A veszélyek és a kockázatoknak kitett személyek azonosítása (2) A veszélyek azonosítása érdekében: • Készítsünk leltárt a munkahelyen használt és létrejövő anyagokról. • Gyűjtsünk információt ezekről az anyagokról, pl. hogy milyen ártalmat okozhatnak, és az hogy történhet meg. ► A vegyszer előállítója által rendelkezésre bocsátott szabványosított biztonsági címkék, kockázatot jelölő szimbólumok és biztonsági adatlapok (BA) fontos információforrások.
•
Ellenőrizzük az anyagok foglalkozási expozíciós határértékeit (FEH). ► Az FEH-k segítenek a veszélyes anyagoknak való munkahelyi kitettség ellenőrzésében azzal, hogy megállapítják az anyag (levegőben mért) maximális koncentrációját.
• •
Mérjük fel, hogy használunk-e rákkeltő vagy mutagén anyagokat, amelyekre szigorúbb előírások vonatkoznak. További információért lásd: 33. sz. Tájékoztató és 35. sz. Tájékoztató
2. lépés: A kockázatok értékelése és rangsorolása •
Mérjük fel, hogy a munkavállalók mennyire vannak kitéve az azonosított veszélyes anyagoknak, ellenőrizve a munkavállalók expozíciójának fajtáját, intenzitását, időtartamát és gyakoriságát. • Vegyük figyelembe, mely munkafolyamatokat használják . • Vegyük figyelembe a több anyaggal szembeni együttes expozíciót. • Vegyük figyelembe az egyéb kockázatokkal együtt kialakuló hatásokat, például: ► tűz kockázata gyúlékony anyagok közelében ► erős fizikai munka, ami erősítheti a vegyszerek felszívódását, ► nedves környezetben végzett munka, ami a vegyszerek bőrre gyakorolt hatását erősítheti
•
A lista ezután cselekvési terv készítésére használható. Emlékeztető: a kockázat annak a – kicsi vagy nagy – esélye, hogy valaki a veszély miatt megsérülhet.
3. lépés: Döntés a megelőző fellépésről (1) Kövessük az intézkedések hierarchiáját, hogy megelőzzük vagy csökkentsük a munkavállalók veszélyes anyagokkal szembeni expozícióját: •
Kiküszöbölés – a legjobb módja a veszélyes anyagokkal kapcsolatos kockázatok csökkentésének ► Küszöböljük ki a veszélyes anyag használatának szükségességét azzal, hogy megváltoztatjuk azt a folyamatot vagy terméket, amelyben az anyagot használják.
•
Helyettesítés – ha a kiküszöbölés nem lehetséges ► Helyettesítsük vagy váltsuk fel a veszélyes anyagot nem veszélyes alternatívával .
3. lépés: Döntés a megelőző fellépésről (2) •
Szabályozás – ha egy anyagot nem lehet kiküszöbölni vagy helyettesíteni ► Előzzük meg vagy csökkentsük az expozíciót az alábbiakkal: • a veszélyes anyag kibocsátását eredményező folyamat elkülönítése • a kibocsátás forrásnál való szabályozása • a folyamatok jobb irányítása • az expozíciót minimálisra csökkentő műszaki megoldások • a veszélyes anyagnak kitett munkavállalók számának, illetve az expozíció időtartamának és intenzitásának csökkentése • ahol máshogy nem lehet megelőzni az expozíciót, ott biztosítsuk, hogy az adott személyek megfelelő egyéni védőeszközökkel rendelkezzenek, és ki legyenek képezve azok használatára.
Helyettesítés – munkafolyamatok • Kezdje azokkal az anyagokkal és munkafolyamatokkal, amelyek: ►már problémát okoztak a vállalkozásában (egészségi problémát, balesetet vagy más váratlan eseményt) ►szükségessé teszik a rendszeres egészségügyi ellenőrzést (például a munkavállalók orvosi vizsgálatát) ►konkrét nemzeti szabályozás vonatkozik rájuk, amelyek korlátozzák a munkahelyi felhasználást ►a munkavállalók erős expozíciójához vezetnek, vagy sok munkavállaló expozícióját eredményezik.
• A mérlegelendő munkafolyamatok közé tartoznak: ►a nyitott folyamatok, pl. nagy felületek festése, nyitott tartályokban/edényekben végzett keverés/vegyítés ►a por, pára vagy füst keletkezésével járó, vagy levegőben folyadékot eloszlató munkafolyamatok, pl. hegesztés, festékszórás.
Helyettesítés – anyagok •
A mérlegelendő anyagok közé tartoznak azok, amelyek: ► növelik a tűz vagy robbanás esélyét ► illékonyak, pl. szerves oldószerek, vagy a levegőben oszlatják el őket (aeroszolok, por) ► akut egészségi kockázatot jelentenek, pl. mérgek, maró és irritációt okozó anyagok ► krónikus egészségi kockázatot jelentenek, pl. allergének, a reprodukciót érintő anyagok ► foglalkozási megbetegedéseket okoznak ► felszívódhatnak a bőrön át ► egyéni védőeszköz (pl. belélegzés elleni védelem) használatát teszik szükségessé.
•
További információ lásd: 34. sz. Tájékoztató
Rákkeltő és mutagén anyagok • A rákkeltő és mutagén anyagok szabályozása szigorúbb követelményeket állít: ►a rákkeltő és mutagén anyagokat fel kell váltani, amennyiben műszakilag lehetséges ►kötelező a kibocsátási folyamatok elkülönítése, ha műszakilag kivitelezhető ►a munkavállalók hozzáférésének korlátozása ►részletesebb nyilvántartást kell vezetni a munkavállalók expozíciójáról, és azt hosszabb ideig meg kell tartani ►bővebb tájékoztatást kell adni a munkavállalóknak az expozícióról és az egészségügyi ellenőrzésekről.
• Szerezzen információt a vonatkozó nemzeti szabályozásról, amely a veszélyes anyagok munkahelyi használatával kapcsolatban esetleg Önre vonatkozik.
4. lépés: Cselekvés • Megelőző és védőintézkedések bevezetése • A hatásos megvalósítás olyan terv kidolgozását is magában foglalja, amely meghatározza, hogy: ►ki mit tesz ►egy adott feladatot mikor kell elvégezni ►melyek az intézkedések végrehajtásához biztosított eszközök ►mikor és ki fogja felülvizsgálni az értékelést.
• Alapvető a kockázat kiküszöbölését, helyettesítését vagy szabályozását célzó valamennyi munka rangsorolása.
5. lépés: Nyomon követés és felülvizsgálat •
A megelőző intézkedések hatékonyságát figyelemmel kell kísérni.
•
Minden alkalommal, amikor jelentős változások történnek a szervezetben, felül kell vizsgálni a kockázatértékelést, így: ► amikor megváltozik a munkafolyamat ► amikor új vegyi anyagokat és munkafolyamatokat vezetnek be ► amikor balesetek vagy egészségi problémák jelentkeznek ► időről-időre, hogy a kockázatértékelés eredményei még mindig érvényesek legyenek.
A kockázatértékelés dokumentálása • A kockázatértékelést dokumentálni kell, és az ilyen dokumentáció felhasználható: ►az érintett személyek tájékoztatására ►annak felmérésére, hogy a szükséges intézkedéseket bevezették-e ►a felügyelő hatóságok bizonyítékkal való ellátására ►a körülmények megváltozása esetén az intézkedések felülvizsgálatára.
Tanács a munkavállalóknak • A veszélyes anyagokkal kapcsolatos biztonságuk megóvása érdekében a munkavállalókat tájékoztatni kell: ►a kockázatértékelés eredményeiről ►a veszélyekről, amelyeknek ki vannak téve ►arról, hogyan érintheti ez őket ►mit kell tenniük maguk és mások biztonsága érdekében ►mit tegyenek baleset esetén vagy ha baj van ►honnan lehet tudni, ha baj van ►kinek jelentsék az esetleges problémákat ►mi a teendő a karbantartási munkálatok folyamán ►az expozíció bármilyen nyomon követésének vagy egészségügyi felülvizsgálatnak az eredményeiről.
Tanács a munkáltatóknak: kommunikáció • A munkáltató és munkavállaló közötti jó kommunikáció az alábbiakból áll: ► a teljes munkafolyamat során használt vagy keletkező veszélyes anyagokról szóló lista ► a biztonsági adatlapok és egyéb hasonló dokumentumok elérhetővé tétele minden felhasznált veszélyes anyagok vonatkozásában ► munkahelyi utasítások készítése a veszélyes anyagokról szóló információ alapján ► a veszélyes anyagokat tartalmazó tartályok világos címkézésének biztosítása ► a kockázatértékelés eredményeinek ismertetése ► a munkavállalók rendszeres megkérdezése a lehetséges egészségvédelmi és biztonsági problémákról ► az összes lényeges információ, utasítás és képzés biztosítása a munkavállalók számára a munkahelyen megtalálható veszélyes anyagokról.
Hol talál segítséget Az Ügynökség weboldalán bőségesen áll rendelkezésre információ és útmutatás, amely az Ön segítéségére lehet: ►A weboldal veszélyes anyagokra vonatkozó része, benne az EU-szerte alkalmazott helyes gyakorlatról, és a 33., 34. és 35. sz tájékoztatók: http://osha.europa.eu/topics/ds ►A weboldal kockázatértékelésre vonatkozó része, benne kockázatértékelő eszközökkel és ellenőrző listákkal: http://osha.europa.eu/topics/riskassessment ►Kifejezetten kkv-knak szóló tájékoztatás a veszélyes anyagokról: http://sme.osha.europa.eu/products/dangerous_substances/ ►Tájékoztatás a kockázatértékelési kampányról: http://hw.osha.europa.eu
http://hw.osha.europa.eu
Jó önnek. Jó a vállalkozásnak. Európai kampány a kockázatértékelésről
