Vértesszőlős Településszerkezeti terv és Szabályozási terv módosítása Egyes településrészek VÉRTESSZŐLŐS KÖZSÉG

Vértesszőlős Településszerkezeti terv és Szabályozási terv módosítása Vértesszőlős– Egyes településrészek

VÉRTESSZŐLŐS KÖZSÉG EGYES TERÜLETRÉSZEINEK TERÜLETRÉSZEIN TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVMÓDOSÍTÁS MÓDOSÍTÁSA, HELYI ELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA MÓ

Készült Vértesszőlős Község Önkormányzatának megbízásában

EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ 2013. december PRO -TERRA KFT. URBANISZTIKAI ÜGYNÖKSÉG 1138. Budapest, Esztergomi út 18.

*MobilCity Bt. – KÉSZ Kft. - Topoland Bt. - PRO-TERRA Kft.*

Oldal:1

E-mail: [email protected] Tel: 237-00-59; 59; 237-00-60; 237 Tel/Fax: 329-60-41 Raiffeisen Bank Zrt. 12011351-01151032-00100002; 12011351 Cégjegyzékszám: 01-09-268958; 268958; Adószám: 10903863-2-41 10903863

Vértesszőlős– Településszerkezeti terv és Szabályozási terv módosítása Egyes településrészek

A tervkészítő generáltervező PRO TERRA Kft. 1138 Budapest, Esztergomi út 18. T:06/1-237-0059; T/Fax: 06/1-329-6041. email. [email protected] S.Vasi Ildikó igazgató Közreműködő alvállalkozók: Közlekedés: Mobil City Bt. Tájrendezés, Zöldfelületrendezés , Környezetvédelem: Topoland Bt. Víziközművek, Hírközlés, Energia közművek: KÉSZ Kft..

A tervek kidolgozásában résztvevő szaktervezők

S.Vasi Ildikó

Felelős vezető településtervező, okl. építészmérnök

Németh Gyula

Településmérnök

Verebély-Papp Tibor

Okl. településmérnök

Tóthné Pocsok Katalin

Vezető településtervező

TT/1É-01-2609

TT1 01-5086

Településrendezési zöldfelületi és tájrendezési vezető tervező

Dr. Macsinka Klára

Közlekedéstervező

Hanczár Zsoltné

Energia közmű és elektronikus hírközlés

TK 01-5086

TRk-T13-1017 K1d-1-10-17

TE-T-Tell-01-2418

TH-T-Tell-01-2418; TV-T-Tell-01-2418 Közműtervező munkatársak


Oldal:2

Szolóczki Bálint


Címlap Aláírólap A műleírás tartalomjegyzéke

TARTALOMJEGYZÉK: I.

ELŐZMÉNYEK

II.

JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK ÉS AZOK RAJZI MELLÉKLETEI:

5. old

1. Településszerkezeti Tervmódosító határozati javaslat és annak rajzi mellékletei T-1-mod/gyu T-1-mod/03 T-1-mod/04 T-1-mod/05 T-1-mod/07

2.

Szerkezeti Tervmódosítás gyűjtő utak Szerkezeti Tervmódosítás-03 Szerkezeti Tervmódosítás-04 Szerkezeti Tervmódosítás-05 Szerkezeti Tervmódosítás-07

7. old

1: 4000 1:4000 1:4000 1:4000 1:4000

Vértesszőlős Helyi Építési Szabályzatának módosító rendelettervezete (lásd a CD-én külön könyvtárban) HÉSZ mellékletek - Szabályozási tervi módosítások:helyszínei Sz-mod-2013/01-05-06 Szabályozási Tervmódosítás 1:4.000 Sz-mod-2013/02-03 Szabályozási Tervmódosítás 1:4.000 Sz-mod-2013/04 Szabályozási Tervmódosítás 1:4.000 Sz-mod-2013/07 Szabályozási Tervmódosítás 1:4.000

III. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK, TERVMÓDOSÍTÁSI JAVASLATOK 1. TELEPÜLÉSRENDEZÉS 1.1 Településrendezési vizsgálatok és fejlesztési elgondolások

8. old

1.2 A területek hasznosítását eredményező területhasználati változások 1.3 A területek hasznosítását eredményező szabályozási tervi változások 1.4 A szabályozás elvi megfontolásai, a HÉSZ módosítása

2.

KÖZLEKEDÉS 2.1 Településszerkezeti Tervi kiegészítés 2.2 Szabályozási tervi módosulások

3. 3.1 3.2 3.3 3.4 3.5 3.6 3.7

15 old.

TÁJRENDEZÉS, ZÖLDFELÜLETEK 20. old. Természeti adottságok, tájhasználat, tájszerkezet Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék Ökológiai hálózat Területek biológiai aktivitás értékének alakulása a tervezett területhasználatok esetén Zöldfelületi rendszer

4. KÖRNYEZETVÉDELEM 4.1 A fejlesztési területek környezeti értékelése 4.2 4.3 4.4 4.5 4.6


28. old.

Oldal:3

Talaj Felszíni és a felszín alatti vizek Levegőtisztaság és védelme Zaj- és rezgésterhelés Hulladékkezelés 5. KÖZMŰELLÁTÁSI ÉS ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS 5.1 Általános, a községre vonatkozó helyzetismertetés 5.2 A település közműellátását szolgáló hálózati rendszerekről

23. old.


5.3 Elektronikus hírközlés 5.4 Közműfejlesztési javaslat 5.5 Fejlesztési területenkénti közműfejlesztési feladatok 6. ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY KIEGÉSZÍTÉSE

7.

A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKNEK VALÓ MEGFELELŐSÉG IGAZOLÁSA

36. old 37. old.

ALÁTÁMASZTÓ RAJZI MUNKARÉSZEK (vizsgálatok és javaslatok) TRT/M

2005-2013 között: Módosítással érintett helyszínek

A-0

Módosítással érintett tervezési területek 01-07-ig

1:4.000

A-1 - A-7

Alaptérképi részletek

1:4.000

AT/01-07

Tervezési alaptérkép

1:4.000

GL/01-07

Google-légifotó

1:4.000

TP/01-07

Topográfia

1:4.000

V/01-07

Jelenlegi területhasználat vizsgálata

1:4.000

T/03

Tervezett területhasználat- 03

1:4.000

T/04

Tervezett területhasználat- 04

1:4.000

B/03

Beépítési Terv - 03

1:3.000

B/04

Beépítési Terv - 04

1:1.500

TJ/03

Táj- és természetvédelem, környezetvédelem

1:5.000

TJ/04

Táj- és természetvédelem, környezetvédelem

1:5.000

K-1

Térségi közúthálózat

K-2

Helyi úthálózat, M1 melletti gazdasági terület/04

K-3

Javasolt helyszínrajz/04

1:1.000

K-4

Mintakeresztszelvények/04

1:100

K-5

Helyi úthálózat, Hosszú-dűlő/03

K-F/04

Közműfejlesztési javaslat – Víziközművek Energiaközművek és elektronikus hírközlés

1:2.000

K-F/03

Közműfejlesztési javaslat – Víziközművek Energiaközművek és elektronikus hírközlés

1:2.000

01-07-ig


Oldal:4

IV. TERVI IRATOK, EGYEZTETÉSEK DOKUMENTUMAI (lásd a CD-én külön könyvtárban)


I. ELŐZMÉNYEK Vértesszőlős Község Képviselő-testülete döntésének eredményeként irodánk jelen dokumentációban ismertetésre kerülő településrendezési eszközök módosítását megelőzően elkészítette a Község településrendezési terveinek egységes szerkezetben való megjelenítését (lásd CD-én „Egységesített hatályos tervek + HÉSZ” mappában). Ennek során elkészültek a 2005-ben elfogadott és 2013. június 22-ig többször módosított településrendezési eszközök egységes szerkezetbe foglalása. Megállapítható, hogy a településrendezési eszközök 12 alkalommal történő módosítása közül egy alkalommal csak HÉSZ szinten, 11 alkalommal pedig tervi szinten is történt változás. A 11 alkalommal történt tervi módosítások között csak 2 esetben nem módosult a településszerkezeti terv. Egy-egy tervmódosítási alkalom gyakorta több helyszínt is érintett. 1. ábra: A korábbi tervmódosítások határozati és rendeleti számai és azokkal érintett területek

Településrendezési tervi változások 2005 -2013 között és annak határozati, illetve rendeleti listája

12. alkalommal a módosítás 7/2009. (V. 15.) rendelettel történt, melynek során csak a HÉSZ módosult.

Az egységesített tervek elkészítését követően az önkormányzati szándék és egyes területtulajdonosi kezdeményezés következtében hat helyszínre szólóan hozott döntést a Képviselőtestület a településrendezési eszközök módosításával kapcsolatosan. A terv készítésének menetében egy hetedik helyszínen is szükségessé vált a tervek módosítása a létrejövő területhasználati változások okozta biológiai aktivitási érték-csökkenés elkerülése miatt. (A tervek módosí-

2. ábra: Áttekintő a tervmódosítások területi lehatárolásáról


Oldal:5

tásáról szóló Vértesszőlős Önkormányzatának határozatai megtalálhatók a CD-én.)


A 2. ábrán megjelölt helyszíneken a tervmódosítás indítékai az alábbiak: 1. A hatályos szabályozási terven egyes területrészek „tovább-szabályozásra” voltak utalva. Jelenleg e területek a kialakult állapotok megtartását biztosító, területfejlesztést nem lehetővé tevő övezeti besorolást kapnak. Ilyenek a 01-es, a 02-es; a 04-es/részben és a 06-os jelű helyszínek. 2. Fejlesztési szándékkal rendelkező, változást okozó tervmódosítás két helyszínen történik, a 03 és a 04-/részbeni/ jelű területeken. E két helyszínen településszerkezeti tervi módosítás is szükségessé vált. Fentiekkel kapcsolatos részletező ismertetést az alátámasztó munkarészek tartalmaznak. 3. A 05-ös jelű helyszín egy részén Önkormányzati döntéssel övezeti átsorolás tervezett, valamint a területen a hatályos tervek „összeillesztése” során kiderült ellentmondás korrekciója is megtörténik. 4. A 03-as jelű területen bekövetkező területhasználati módosuláshoz a biológiai aktivitási érték egyensúly fenntartását igazolja a 07-es jelű helyszínen történő tervi változás. Ez a szerkezeti és szabályozási tervet is érinti. Összefoglalóan kimondható, hogy szerkezeti és szabályozási tervi módosítást igényelnek a 2., a 3. és a 4. pontban felsoroltak, míg csak szabályozási tervi módosítást igényelnek az 1. pontban felsorolt esetek. A településendezési eszközök módosítása a 2012. augusztus 6-ig érvényes OTÉK figyelembe vételével történt. A tervi módosításokkal összefüggésben módosul a Helyi Építési Szabályzat is. A jelen HÉSZ módosítással egyidejűen jogharmonizációs szándékkal átvizsgálásra került a szabályzat szerkesztése és megszövegezése, s módosításra kerültek mindazon előírások, melyek ütköztek a magasabb rendű jogszabályokkal, illetve a mai szakmai elvárásokkal.

Országúton felüli dűlő DNy-i határa

1. sz főút menti terület (hrsz.:011/8-98)

Hosszú dűlő területrésze

Tüskés - Baromállás, az M1 autópálya menti Székes-dűlőn

Alsó rétek területrésze

Valusek u. - Petőfi S. u.– Rákóczi F. u. telektömb-belső, volt kőbánya

Baji kertekre dűlő területrész


Oldal:6

A TERVMÓDOSÍTÁSSAL ÉRINTETT TERÜLETEK SORSZÁMOZÁSA ÉS TERÜLETI LEHATÁROLÁSA


II.

JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK

A./ Határozati javaslat Vértesszőlős Településszerkezeti Tervének módosításáról Vértesszőlős Község Képviselő-testülete a 116/2005. (X.13.) önkormányzati határozattal jóváhagyott Településszerkezeti Tervet az alábbiakban módosítja: 1.

A „T-1-mod-2013/gyu” jelű településszerkezeti tervlap részletén feltüntetésre kerülnek az alábbi gyűjtő utak: Múzeum u., Jókai u., Petőfi S. – Arany J. u., Tanács u. és a 651/23 – 651/36 hrsz.-ú közterületek, továbbá a nyomvonal korrekcióval megvalósuló kerékpárút az Által ér mentén.

2.

A „T-1 mod-2013/03” jelű településszerkezeti tervlap részletén, Hosszú-dűlő területrészen, a 014/52 hrsz.-ú telek „b” jelű 13.010 m2-es erdő területbe tartozó tagja a gazdasági terület részévé válik.

3.

A „T-1 mod-2013/04” jelű településszerkezeti tervlap részletén, Székes dűlő területrészen (TüskésBaromállás érintett részén) a 0187/7 hrsz.-ú telek 14.143 m2-es erdőterületbe sorolt telekrésze különleges beépítésre nem szánt autós-szolgáltatás területté alakulhat az autópálya mentén 20 m széles többszintű zöldfelület kialakítása mellett.

4.

A „T-1 mod-2013/05” jelű településszerkezeti tervlap részletén, Alsó rétek területrészen: 4.1

a volt sportpálya és a tervezett elkerülő utat kísérő erdősáv között Tata-Vértesszőlős közigazgatási határáig érően megjelölt 10,0 m széles mezőgazdasági kiszolgáló út a tervből elmarad, s annak területe a vele DNy-ról szomszédos területhasználatokat jelentő mezőgazdasági területekbe visszasorolódik,

4.2

a 084 hrsz.-ú úttelek szélességének rovására az út menti vízelvezető árok a közúttal párhuzamosan 8,0 m szélességben vízgazdálkodási területté alakul, vele egyidejűen a 0103/13 és 0101/63 hrsz.-ú telkek vízgazdálkodási terület helyett mezőgazdasági általános területté alakulhatnak, kiegészülve az Által ér medrébe csatlakozásnál a 0103/12 hrsz.-ú telek korábban vízgazdálkodási területként jelölt területrészével.

5.

A „T-1 mod-2013/07” jelű településszerkezeti tervlap részletén, Baji kertekre dűlő 064/11 hrsz.-ú területrésze általános mezőgazdasági területből erdőterületbe kerül 25.731 m2-es térmérettel.

6.

A tervezett területfelhasználási változások következtében a 9/2007. (IV. 3.) ÖTM rendelet szerinti biológiai aktivitásérték egyenleg +2,45 BAÉ.

7.

Jelen határozat mellékleteit képezik:

B/

HÉSZ módosító rendelettervezet (lásd külön dokumentumban)

1. melléklet T-1-mod-2013/gyu 2. melléklet T-1-mód-2013/03 3. melléklet T-1-mód-2013/04 4. melléklet T-1-mód-2013/05 5. melléklet T-1-mód-2013/07 jelű Településszerkezeti Terv módosítása című tervlapok. A határozat a tervlapokkal együtt érvényes, azzal együtt alkalmazandó. Vértesszőlős Településszerkezeti Terve a határozat 1-5-ig mellékletein megjelölt területre vonatkozó részei hatályukat vesztik.


Oldal:7

C/ Szabályozási Tervek (lásd rajzi mellékletben)


III. 1.

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK, TERVMÓDOSÍTÁSI JAVASLATOK TELEPÜLÉSRENDEZÉS

1.1 Településrendezési vizsgálatok és fejlesztési elgondolások A tervkészítésének döntésekor nyilvánvalóvá vált, hogy azokat a területrészeket, melyek a szabályozási terven nem rendelkeznek övezeti besorolással, azokon módosítani kell a szabályozási tervet, s az önkormányzat döntésének megfelelő övezeti besorolást kell, hogy kapjanak. Felhívást kaptak az említett területtulajdonosai, hogy jelezzék, ha a településszerkezeti tervben megjelölt területhasználatnak megfelelő fejlesztési elgondolásaik vannak, s azokat a tervkészítés folyamatában kívánják-e fejlesztési elképzeléseik ismertetése után az Önkormányzatot arra kérni, hogy szabályozási tervvel is biztosítsa a fejlesztésekhez szükséges építési jogokat. Az érintettek közül a 03. és a 04. jelű területek egyes tulajdonosaitól érkezett olyan megkeresés, melyet az Önkormányzat elfogadott, s ennek megfelelően döntött a tervek kidolgozásáról. A településrendezési eszközök módosítása 2013-ban az alábbi területeket érintően tervezett: 01. jelű terület

Országúton felüli dűlő DNy-i határa részen szabályozási terv készítése (hrsz.: 656-680-ig)

02. jelű terület

1. sz főút menti (hrsz.:011/8-98-ig) terület szabályozási terve

03. jelű terület

Hosszú-dűlő keleti részén a településszerkezeti terv módosítása, s a szabályozási terv elkészítése

04. jelű terület

Tüskés-Baromállás, az M1 autópálya menti Székes-dűlőn a településszerkezeti terv módosítása, s a szabályozási terv elkészítése

05. jelű terület

Alsó rétek területrészen a településszerkezeti terv módosítása. s a 085 hrsz.ú telek és környezete szabályozási tervének módosítása

06. jelű terület:

Valusek u. - Petőfi S. u.– Rákóczi F. u. telektömb-belsőben a volt kőbánya szabályozási tervének elkészítése

07. jelű terület

Baji kertekre dűlő területen településszerkezeti terv módosítás és szabályozási terv módosítás.

TSZT

SZT

A tervek összeillesztésekor fény derült néhány tervmódosítás okozta tervi ellentmondásra, amelyek közül a jelen módosítási területet is érintőt kiküszöböli a tervezett módosítás. Ilyen a 05-ős jelű helyszínre készült tervmódosítások. A településrendezési tervek módosítását jelentő 7 db helyszín közül négy esetben merült fel településszerkezeti tervi (TSZT) módosítás a szabályozási tervi (SZT) módosítást megelőzően. Területtulajdonosok által kezdeményezett, s az Nem nevezhető fejlesztési elgondolásnak az önkormányzati tulajdont is felölelő, önkormányzati indíttatású módosítási igény a 05-ös jelű területen, melynek egy részén mezőgazdasági általános terület övezeti átsorolását kérte az Önkormányzat.


Oldal:8

A 03-as jelű területen két telektulajdonos a kettőjük közös tulajdonában lévő eddig a gazdasági területekhez nem tartozó telken igényelte a tervmódosítást. A területen működő vállalkozásaik telephelyét jelenleg magánút választja el az említett közös tulajdonú telektől. A magánút is az említett két telektulajdonos közös tulajdona. Kérik a magánút felszámolását azon területrészeken, ahol azokra szükség nincsen, hiszen a gazdasági területbe kerülő telekrészeket szeretnék összevonni a működő telephelyeikkel, s ez által további fejlesztésre lehetőséget adni vállalkozásaik számára. Ezzel egyidejűen az övezeti besorolások is egységesítésre kerülnek a területen.


A 04-es jelű terület ÉNy-i részén elhelyezkedő telek tulajdonosa a telek teljes területére szóló hasznosítási program birtokában kérte a tervek módosítását. A területen kamionosok részére pihenőbázist, kamionparkolót szeretne létesíteni, míg a gazdasági területrészen saját járműparkját kiszolgáló gazdasági épületeket és parkolókat szeretne kialakítani. A terület korlátozott építési lehetőségeinek figyelembe vételével számolva raktárépületek építési szándékával is kiegészül a fejlesztési program. 1.2

A területek hasznosítását eredményező területhasználati változások

A 03. jelű terület Vértesszőlős déli határában, Hosszú dűlőben, Tatabányával közös közigazgatási határon helyezkedik el. A tervezési terület jellemzően kereskedelmi, szolgáltatói területhasználatra tervezett. Kivételt képez a 014/52 hrsz.-ú telek közepén 1,3 ha nagyságú üzemtervezett erdőtag, valamint a szerkezeti terven szintén erdőként jelölt 014/33 hrsz.-ú telek. A településszerkezeti tervi változást a 014/52 hrsz.-ú telek teljes terjedelmében való gazdasági területté alakítási igény okozza. A tervmódosítási területeken a hatályos TSZT és javasolt TSZT-módosítási részletek: 03.-jelű terület Hosszú dűlő területrészen

Hatályos TSZT-részlet

Módosításra javasolt TSZT-részlet

Légifelvétel a területről


Oldal:9

A hatályos településszerkezeti terv zárvány közlekedési terület látszatát kelti, de csak azért, mivel szerkezeti szinten a tervmódosítások során a magánutak bekerültek a gazdasági területbe. Ezt a jelen tervmódosítás követi, s a gazdasági terület részeként jelöli a továbbiakban is megtartandó magánút területét is. A fejlesztéssel összefüggésben területhasználati váltás 1.3 ha üzemtervezett erdő területen válik szükségessé, minek következtében az erdőterület felszámolásával a telekrész gazdasági terület részévé válhat. Az erdőterület megszüntetésével együtt járó BAÉ vesztést kompenzációját, vagyis a BÁÉ egyensúlybiztosítását a 07-es jelű területen ábrázoltak adják. A jelenlegi szerkezeti tervmódosítás továbbra is megtartja a tervezési terület legdélebbi telkén a gazdasági területté alakítás lehetőségét, valamint annak keleti oldalán lévő telken a véderdő megtartásának/kialakításának kényszerét.


04.-jelű terület Székes dűlőben, Tüskés-Baromállás területrészen

Az M1-es autópálya menti légifelvétel a 04-es jelű területtel


A hatályos TSZT a 04-es jelű terület környezetében


A fejlesztési szándék következtében szerkezeti tervi módosítás a 04-es jelű terület ÉNy-i részén elhelyezkedő telek (hrsz.: 0187/7) egy részén válik szükségessé. Az 1,4 hektáros telekrész tervezett véderdő besorolásból különleges beépítésre nem szánt autósszolgáltató területté alakulhat („Kka” jelle. A tervmódosítás helyesbíti a terven az ökológiai hálózat területének határát a területrendezési tervekben foglaltaknak megfelelően.




Oldal:10

Fentieken kívül TSZT módosításra van szükség a 05-ös és a 07-es jelű területeken is. 05.-jelű terület Alsó rétek területrészen


A területen településszerkezeti tervmódosítás a hatályos tervek egységesítése során felszínre került problémák miatt vált szükségessé. A területre vonatkozó hatályos szabályozási tervben a ténylegesen kialakult helyére került a terület déli részén lévő vízgazdálkodási területbe sorolt vízfolyás, vagyis a közlekedési terület telkére. Ez által a hatályos terven vízgazdálkodási területként jelölt területek mezőgazdasági területbe kerülhetnek. Ennek a módosulásnak „lekövetését” szerkezeti tervi változás nem biztosította, ezért jelen módosítás kiküszöböli e tervi hiányt. Másik tervi változásra kényszert jelentő eset szintén ugyanazon szabályozási tervmódosítással függ össze. A szabályozási tervmódosítása során egy mezőgazdasági utat megszűnt, melynek szerkezeti tervben való eltörlése elmaradt. A mezőgazdasági kiszolgáló út a tervezett elkerülő út mentén tervezett véderdő határán futott volna, melyre önkormányzati döntés következtében nincsen szükség. A mezőgazdasági területek és a Kacsás tó megközelítését, mint jelenleg is, az Által ér menti út biztosítja. Ez az út fogadja be a jelenleg kiépítés alatt lévő kerékpárutat is. 07.-jelű terület Baji kertekre dűlő területrészen



A jelölt tervezési területen friss telepítésű üzemtervezett erdő található, melyet a megyei területrendezési terv is erdőterületként jelölt. A TSZT módosítás követi a kialakult területhasználatot, s ezzel egyidejűen biztosítja a 03-as jelű területen felmerült BÁÉ-pótlási igényt is. A településrendezési vizsgálatokat a módosítási igény jellege határozta meg. Azokon a területeken, ahol az övezeti besorolás volt a feladat, azt kellett vizsgálni, hogy milyen a jelenlegi területhasználat, s milyen az érintett terület környezetében a tervi állapot. Azokon a területeken, ahol a fejlesztés igénye is felmerült ott az előzőeken kívül vizsgálat alá került a terület terhelhetősége, a beavatkozás során előálló tájképi megjelenés, a környezetbe illesztés szempontjai, valamint a közlekedési és a közművesítési feltételek biztosításának lehetőségei, korlátai. A továbbiakban a szabályozási tervi módosítások az előzményekben ismertetett változások jellegének megfelelő csoportosításban kerülnek ismertetésre. 1.3 A területek hasznosítását eredményező szabályozási tervi változások


Oldal:11

1.3/1 A hatályos szabályozási terv a „készítendő szabályozási terv” jelöléssel látta el a tovább szabályozásra utalt területrészeket. Ilyenek a 01-es, a 02-es; a 04-es/részben és a 06-os jelű helyszínek. Valamennyi terület megegyezik abban, hogy a településszerkezeti terven jelölt területhasználat-váltást eredményező fejlesztések még nem időszerűek. Mivel ezek a területrészek nem kaptak övezeti besorolást a hatályos szabályozási terven ezért jelenlegi szabályozási tervmódosítás pótolja az övezeti besorolást. Így a jelen szabályozás a kialakult, a mai használattal megegyező övezeti besorolást jelöli meg e területeken. , s többnyire a velük szomszédos hasonló használatú területekkel A 01, a 02 és a 04/részben/ és 06/részben/ jelű területek mind mezőgazdasági területként kerülnek szabályozásra


A 01-es jelű terület 4,9 ha-on jelenleg belterületi telkek együttese, melyek mezőgazdasági használatban vannak. Az érintett telkeken a hatályos szerkezeti terv gazdasági területté való átalakulásra ad lehetőséget, de ezeket csak üregkutatással alátámasztott szabályozással lehet biztosítani. A terület a vele szomszédos terület övezeti besorolásával megegyezően Má/1 általános mezőgazdasági övezeti besorolás kap. Mezőgazdasági területként hasznosulhat addig, míg a gazdasági átalakulás feltételei nem teremtődnek meg. A területen mezőgazdasági területhasználattal legfeljebb csak abban az esetben lehet építési tevékenységet végezni, ha telek területe eléri a 10,0 ha-t. Természetesen az üregkutatás ebben az esetben is szükséges ha az építéssel érintett terület a 01-es jelű területre esik. Az övezeti előírásokban meghatározott területnagyságot abban az esetben lehet elérni, ha az érintett tömbben és vele szomszédos hasonló övezetű tömbben valamennyi telek egy telekké összeolvad.

Hatályos szabályozási tervi jelölés

Google – légi felvétel

Tervezett szabályozási tervmódosítás

A 02-es jelű terület 10,8 ha-on jelenleg külterületi mezőgazdasági terület, melynek jövőbeni hasznosításaként a hatályos szerkezeti terv északi részében véderdőt és a további területen kereskedelmi, szolgáltatói területet jelöl meg. A gazdasági területi hasznosulás csak a terület tulajdonosainak közös elhatározásával történhet, mivel a területet É-D-i irányban átszelően egy feltáró útnak kell kialakulnia. A telektulajdonosok nagy száma következtében ezt vagy csak tulajdonosi koncentrációval, vagy számos érintett egyidejű azonos akaratának kinyilvánításával lehet elérni. A terület északi részén tervezett erdőterület véletően csak a gazdasági területté alakulással egyidejűen fog létrejönni. A szabályozási terven Má/1 jelű övezeti besorolást kapott területen az általános mezőgazdasági hasznosítással összefüggésben építési tevékenység nem végezhető, mivel az erdőterületre tervezett területrészen felül visszamaradó terület nem éri el az építési lehetőséghez szükséges minimum 10 hektárt.




Oldal:12

Hatályos szabályozási tervrészlet


A 04-es jelű területen az autópálya mentén, Tata-Vértesszőlős közigazgatási határán épült üzemanyagtöltő állomás közelségében lévő terület öszszességében 30,3 ha. Ennek nagyobb részén a szabályozás a kialakult állapotok fenntartását kívánja biztosítani. Területfejlesztéssel összefüggésben szabályozásra kerül a terület kevesebb, mint egytizede, vagyis 2,85 ha (hrsz.: . A tervezési terület jelentős részét az M1-es autópálya telke képezi. A terület délkeleti részén található 0187/9 hrsz.-ú telek területéből az autópálya menti 30 méteres sáv véderdőre, a terület DNy-i oldalán haladó mezőgazdasági út szélesítése tervezett. A visszamaradó ma is mezőgazdasági hasznosítású telek Má/1 jelű általános mezőgazdasági területi övezeti besorolást kap.







Oldal:13

A 06-os jelű terület a Valusek utca – Petőfi S. utca - Rákóczi F. utca és Árpád utca által határolt lakótömb egy részét fedi le. A tömb közepén önálló megközelítés nélkül található a volt kőbánya közel 1 hektáros telke, melyet lakóterületi hasznosításra jelöl a szerkezeti terv. A terület szerkezeti terven jelölt lakóterületi hasznosításának feltétele önkormányzati döntés következtében, hogy legalább két irányból legyen megközelíthető a terület, vagyis a határoló utak közül legalább kettőről kapjon úgy megközelítési lehetőséget, hogy vagy lakótelkekkel egyesül a „zárvány-telek”, vagy két határoló úton egy-egy lakótelek magán úttá alakul. Mivel e feltételek nem tudnak jelenleg megvalósulni, ezért a terület a szabályozási terven a feltételek megteremtődéséig Mk/3 jelű kertes mezőgazdasági övezeti besorolást kap. A kert megközelítése ma is csak valamelyik lakótelken keresztül lehetséges. Telekösszevonással vegyes övezeti besorolású telek jöhet létre, s építési feltételt nyerhet a kertes terület is. Ebben az esetben, a kertes övezetben 5000 m2-t elérő telekrészen lehet 1%-os beépítési mértékkel gazdasági épületet építeni. Mivel a telek kb. 9000 m2-es így a megközelítéssel rendelkező kertes telekrészen összesen legfeljebb 90 m2 alapterülettel lehet 3,5 m építménymagasságú gazdasági épületet kialakítani. A kertes mezőgazdasági övezetben lakóépületet létesíteni nem lehet.


Meg kell még említeni a szabályozási tervmódosítások sorában a 07-es jelű területen bekövetkező szabályozási tervmódosítást, mely a szerkezeti tervi módosításnak megfelelően erdőterületté alakulást, s annak övezeti besorolását eredményezi. 1.4 A szabályozás elvi megfontolásai, a HÉSZ módosítása A HÉSZ módosítását két féle módon mutatja be a dokumentáció. Rendelettervezet formájában, mely a dokumentáció jóváhagyandó munkarésze. Másik változat a HÉSZ teljes szövegében bemutatva a változásokat, megjelölve a törléseket, és az új elemeket a megfelelő szövegkörnyezetben. Ez kifejezetten a véleményezéshez kíván segítségül szolgálni, s majd az egységesítést készíti elő. Ebben a szövegben a lábjegyzeti hivatkozások színekben különböznek annak függvényében, hogy a módosító rendelettervezetben az érintett módosítás hol található a rendelettervezetben (szövegmódosulás, szövegcsere, vagy törlés megkülönböztetéssel) Ez szintén a két szöveg összenézését kívánja segíteni. A HÉSZ jogharmonizációval összefüggő szerkesztési és tartalmi átalakulása/kiegészülése az alábbiakban foglalható össze: - A HÉSZ lábjegyzeteiben törlésre kerülnek egyéb jogszabályokra való hivatkozások, megjegyzések. - A HÉSZ kiegészül új mellékletekkel, valamint megnevezett függelékekkel, 1. mellékletévé válik az Építési övezetek és övezetek összesítő táblázata. Itt jelennek meg a tervezési területeken jelentkező új építési övezetek és övezetek. 3. mellékletévé válik a Korlátozó tényezők örökségvédelmi, természetvédelmi, környezetvédelmi és elővásárlási jogok) tervlap 1. függelék az Örökségvédelmi korlátozások jegyzékét tartalmazza, mely kiegészül és pontosításra kerül 2. függelék a Táj- és természetvédelmi korlátozások jegyzékét tartalmazza, mely kiegészül és pontosításra kerül. - A 3. §-ban az elővásárlási joggal érintett telkek listája kiegészül és az elővásárlási jog indoka megnevezésre kerül. - Számos olyan szövegrész törlésre került a HÉSZ-ből, egyrészt a megváltozott jogi környezet következtében (egyéb magasabb rendű jogszabályok által szabályozott kérdésekben) másrészt olyan rendelkezések, melyek intézkedési jellegűek, vagy nincsenek szoros összefüggésben az építési követelményekkel. - A reklámtáblák kialakításának és elhelyezésének szabályozása részletesen, területhasználati formákhoz és településrészekhez kapcsolódó differenciálással kerül megfogalmazásra. - A szabályzatból törlésre került a 9.§ teljes tartalma, vagyis a területfelhasználások szerinti övezeti lista, továbbá az egyes építési övezetek leírásánál az övezeti jelek és azok szöveges leírásai. Ennek következtében lerövidül a szabályzat, számos szövegismétlés elmarad. Helyettük a használat közbeni gyors keresést és áttekintést segítve a szabályzat új 1. mellékleteként egy táblázat szolgál, mely valamennyi övezetet és építési övezetet felsorol, azok paramétereinek megadásával. - Néhány új rendelkezés bekerült a szabályzatb, számos meglévő rendelkezés pontosítása történt különösen a településkép védelem érdekében. - A közlekedési területek tervezési osztályba sorolása megváltozott, ennek korrigálása megtörtént.

- Megszűntek a „0”-százalékos beépítési mértékű mezőgazdasági területek. Ilyen övezet volt az Má/1 és az Mk/3 jelű övezetek. Az Má/1 jelű övezet 0,1%-os beépítési lehetőséget kapott 10 ha-os telek rendelkezésre állása esetére. Az Mk/3 jelű kertes mezőgazdasági övezet 1%-os beépítési lehetőséget kapott.


Oldal:14

- Az ágazati közmű-előírások megtisztultak azon előírásoktól, melyek nem a települési önkormányzat kompetenciájába tartozó rendelkezések.


- Bekerült a birtokközpontok kialakításának tiltása valamennyi mezőgazdasági övezetben. - Megnevezésre került a „Korlátozott használatú mezőgazdasági terület övezete”, mely már létező övezet volt, csak nem volt helyén a szabályzatban. Ezt képviselő az Mv jelű övezet. - A szabályozási terven használatos vízgazdálkodási övezetek („Váv” és „Viv” jellel) bekerültek a szabályzatba is. - Új övezetek a szabályzatban: a különleges beépítésre nem szánt övezet, mely a 04. jelű területen jött létre, az autópálya menti gazdasági terület telkének egy részén kialakítható különleges autósszolgáltatás övezete. Ugyanitt új gazdasági építési övezetet képzett a tervmódosítás, melynek építési paraméterei a terület adottságait figyelembe veszik. Más paraméterekkel rendelkezik a meglévő építési övezetekhez képest az építménymagasság, a beépítési mérték tekintetében. - Letisztultak a környezetvédelmi, a táj- és természetvédelmi valamint a kulturális örökségvédelmi előírások. 2.

KÖZLEKEDÉS

2.1

Településszerkezeti Tervi kiegészítés

Gyűjtőutak: A település sajátos szerkezetéből és topográfiájából adódóan a gyűjtőutak (Útkategória: B.V.c.C.) az 1. sz. főút átkelési szakaszához (útkategória: B.III.a.C.) kapcsolódnak, közöttük gyűjtőúti átkötés nincs. Gyűjtőutak alábbi utak: 1. a 651/23 és 651/36 hrsz-ú utak, 2. Petőfi Sándor utca – Arany János utca 3. Múzeum utca, 4. Jókai utca, Tanács utca. 5. A fenti nyomvonalak kivétel nélkül ÉK-DNy-i irányban vezetik a lakóterületek és a községközpont forgalmát az 1. sz. főút felé. A felsorolt gyűjtő utak közül a Tanács utca a 8/2010. (X. 1.) önkormányzati rendelettel került e kategóriába. A Tanács utca a településközpontot is feltáró útszakasz széles közterületében 2x1 forgalmi sávval kiépített, nyílt árkos vízelvezetésű burkolt útszakasz halad, amely mellett 150 m hosszan párhuzamos földút és kétoldali, betonlapokból kiépített, keskeny járda található. A településközpontban mindkét útszakasz burkolt és a járdaburkolatok egyes részeken térkőből építettek. A két útszakasz ezen a részen jelentős magasságkülönbséggel (kb. 4 m), egymással párhuzamosan halad kb. 300 m hosszan, mindkettő kétirányú forgalmat visel. Az északi útszakasz a településközpont utáni 200 m hosszú szakaszán egyirányúforgalmat bonyolít. Az utca mellett intézményi, gazdasági és lakófunkciók helyezkednek el. A település egyik leginkább forgalmat vonzó területe ez, így a Tanács utca gyűjtőúti szerepe indokolható. A parkolási igények csak a zöldsávokban szolgálhatók ki, de az útszakaszok között fennálló szintkülönbség miatt néhány helyen problémát okoz a várakozás. Forgalomszervezési szempontból a jelenlegi forgalmi rendnél előnyösebb lenne, ha a két párhuzamos burkolt útszakasz egyirányú útként üzemelne (a templom körbejárásával), de a szintkülönbség hosszú szakaszokon nem teszi lehetővé az utcapárok közötti átkötéseket, így hosszabb kerülőre kényszerülnének az autósok. 2.2

Szabályozási tervi módosulások


Oldal:15

A településrendezői leírásban szereplő 7 helyszínen jelölt szabályozási tervi módosítások közül csak két esetben vált szükségessé közlekedési szakági szempontból is alátámasztó munkarészt készíteni. Ilyen a módosítási helyek közül a 3. számú és a 4. számú helyszín.


„ A 03 jelű helyszín” Hosszú dűlő, gazdasági terület A tervezési terület Vértesszőlős déli Tatabányával határos közigazgatási határán, az M1 autópálya és az 1. sz. főút csomópontja mellett elhelyezkedő gazdasági terület. E területrész az 1980-as évektől, az autópálya létrejöttét követően fokozatosan beépülő és működő gazdasági terület, kereskedelmi, logisztikai funkciókkal. A szabályozási terv módosításának oka, hogy a településszerkezeti terven megjelöltek szerinti 014/52 hrsz.-ú, eddig külterületi mezőgazdasági területként funkcionáló telek is a gazdasági terület részévé válhasson. Helyzetfeltárás Hálózatok és hálózati kapcsolatok A tervezési terület közvetlenül az M1 (Budapest - Hegyeshalom) autópálya és az 1. sz. (Budapest – Tatabánya – Győr - Hegyeshalom) elsőrendű főút mellett fekszik, csomópontjuktól 500 m távolságra, a nemzetközi és országos kapcsolatai kitűnőek. A terület közvetlen megközelítő útja az 1. sz. főút belterületi szakasza felől egy kiszolgáló út. A tervezési terület közelében, az 1. sz. főúttal párhuzamosan halad el a Budapest – Hegyeshalom 1. sz. vasúti nyomvonal, amely az országos törzshálózat része, de vasútállomás csak 2 km távolságban (Vértesszőlős állomás) található.

Parkolás A tervezési területen és annak környékén majdnem minden ingatlanon folyik gazdasági tevékenység. Az egyes építményekhez tartozó parkolóállások telken belül vannak kialakítva, de néhány építmény előtt a közterületeken is kiépítettek merőleges parkolóhelyeket. Jellemzően nagyszámú parkolóhely található a kereskedelmi és vendéglátó egységeknél és több vállalkozás foglalkozik gépjárművek értékesítésével, szervizével is. A terület feltáró útja és az 1. sz. főút kereszteződésében benzinkút üzemel. Mivel ezen funkciók működésében változás nem várható, a terület parkolási mérlegét nem vizsgáltuk. *MobilCity Bt. – KÉSZ Kft. - Topoland Bt. - PRO-TERRA Kft.*

Oldal:16

Térségi kapcsolatok A tervezési terület térségi kapcsolatait Tatabánya és Tata irányába az M1 autópálya és az 1. sz. elsőrendű főút biztosítja. A területen halad át, a 014/5 hrszú út nyomvonalát követve a Tatabánya és Vértesszőlős kerékpáros kapcsolatát adó kerékpárút is, amelyet a közelmúltban adtak át. A tervezési terület úthálózata A tervezési terület két csomóponton kapcsolódik az 1. sz. főút nyomvonalához (Bánhidai utca). A 014/5 hrsz-ú útszakasz (belterületi kiszolgáló út, útkategória: B.VI.d.B.) jelzőlámpás csomópontot alkot a főúttal, minden kanyarodó irány megengedett. A csomópont kanyarodósávokkal, szigetekkel van kiépítve. A csomóponttól délre, 300 m távolságban egyirányú kiszolgáló út indul az 1. sz. főúttól nyugati irányba, csak jobbra kanyarodás engedélyezett. A 014/3 hrszú kiszolgáló út (B.VI.d.B.) egyszerű csomópontot alkot a tervezési terület fő feltárását jelentő 014/5 hrsz-ú úttal és továbbhalad Tatabánya, Szőlőhegy irányába. A területen még két kiszolgáló út található, mindkettő a 014/5 hrsz-ú kiszolgáló útból nyílik, háromhárom ingatlant feltárva. Az 1. sz. főút átkelési szakasza a terület mellett külterületi jelleggel, nyílt árkos vízelvezetéssel, helyenként középszigetekkel kiépített útszakasz. A tervezési terület kiszolgáló útjai szintén külterületi kiépítettségűek, 23-25 m közterületi szélességgel, amelyben a 7 m széles útburkolaton kívül egyoldali nyílt árok és távvezetéktartó oszlopok helyezkednek el. A kiszolgáló utak csomópontjaiban jelzőtáblák szabályozzák a forgalmi rendet. („Állj! Elsőbbségadás kötelező!” jelzőtáblák.) A 014/5 hrsz-ú útszakaszhoz csatlakozó kiszolgáló utakon 30 km/h sebességkorlátozás van érvényben.


Közösségi közlekedés A tervezési területen, sem annak közvetlen szomszédságában közösségi közlekedési megálló nem található. A 014/31 hrsz-ú területen működő vendéglátó funkciójú épület előtt, az 1. sz. főút mellett kiépült egy autóbuszöbölként is működtethető felület, de buszmegálló tábla nincs kihelyezve. Kerékpáros és gyalogos közlekedés A gazdasági területen a gyalogosok számára a fő feltáró, 014/5 hrsz.-ú út mellett – nem teljes hosszban – egyoldali, betonburkolatú járda található. A többi kiszolgáló úton a gyalogosok biztonságos közlekedése nem megoldott.

A burkolatra felfestett kétoldali kerékpárútsávok a 014/5 hrsz.-ú út mentén

A feltáró út mentén (014/5 hrsz-ú út), annak két oldalán burkolati felfestéssel halad a Tatabánya – Vértesszőlős regionális jelentőségű kerékpárút, további szakasza a 014/3 hrsz-ú kiszolgáló út és az 1. sz. főút között működik. Tervezett állapot:


Oldal:17

A gazdasági terület keleti oldalán elhelyezkedő, 014/52 hrsz-ú telket a tulajdonosok szeretnék megosztani és a korábban magánútként kialakított telekrészekkel összevonni (mivel nem kívánják az ingatlant tovább darabolni, közúti kapcsolatai egyszerűsíthetők). A tervek szerint az új telkek közúti kapcsolatát közvetlenül a 014/51 hrsz-ú, jelenleg is működő kiszolgáló magánút jelenti majd, amelynek kiépítendő végében két új ingatlanbehajtót alakítanak ki a fotón megjelölt helyen, a rajzi mellékletben ábrázoltak szerint. Közlekedési szempontból a módosítás támogatható, mivel jelenleg beépítetlen területről van szó és az új telekalakításokkal a meglévő közterülethez való megfelelő csatlakozás biztosítható.


A „04 jelű helyszín” az M1 autópálya csomópontja melletti terület A tervezési terület az M1 autópálya déli oldalán fekvő, azzal párhuzamosan elhelyezkedő, Vértesszőlőshöz tartozó terület, amely egyetlen használatban lévő ingatlanján gazdasági tevékenység (logisztika és kismértékű raktározás) folyik. A területen jelenleg kb. 35 kamion tárolására,, várakoztatására van lehetőség. Helyzetfeltárás Hálózatok és hálózati kapcsolatok Mivel a tervezési terület közvetlenül az M1 (Budapest - Hegyeshalom) autópálya mellett fekszik, annak remeteségi csomópontjától kb. 450 m távolságra, a nemzetközi és országos kapcsolatai kitűnőek. Jelenleg legjobb megközelítési lehetősége is az autópálya csomópontján keresztül adódik, a csomópont bal és jobb oldalát összekötő ágakon keresztül. Ezek a csomóponthoz kapcsolódó útszakaszok (csomóponti ágak) az alábbiak: 10406. j. M1 Remeteségi pihenő bal külső megkerülő út 10462. j. M1 Remeteségi pihenő bal oldal (Remeteségi út) 10461. j. M1 Remeteségi pihenő jobb oldal (Remeteségi út) A csomópont mindkét oldalán benzinkút és parkoló található, jobb oldali részén egy vendéglátóhely is üzemel. A két csomóponti rész között egy külterületi út teremt kapcsolatot, amely az autópálya alatt aluljáróban halad (itt 30 km/h sebességkorlátozás van érvényben). Erről az útról nyílik egy panzió és a tervezési területre vezető, az autópályával párhuzamos kiszolgáló út is. Ennek csomópontjában jelzőtábla („Elsőbbségadás kötelező!”) szabályozza a forgalmat. Vasúti közlekedés a tervezési terület közelében nincs. Térségi kapcsolatok Az M1 autópálya mellett a tervezési terület térségi kapcsolatai közé tartozik az autópálya csomópont jobb és bal oldalát összekötő útról nyíló, Tatára vezető Fekete út és a tervezési terület kiszolgáló útja, amely földútként halad a Baromállási dűlőn keresztül (kiskertes és mezőgazdasági területek), felüljárón keresztezi az M1 autópályát, kőhídon halad át az Által-ér felett és stabilizált földútként éri el a Budapest – Hegyeshalom vasútvonalat. A vágányok keresztezése már burkolt útpályán, jelzőlámpás biztosítással lehetséges. A nyomvonal az 1. sz. főúthoz csatlakozik, keresztezésükben „Állj! Elsőbbségadás kötelező!” jelzőtábla található. A tervezési területnek kötöttpályás térségi kapcsolata nincs.


Oldal:18

A tervezési terület úthálózata Az autópálya csomópont két oldalát összekötő külterületi útszakaszról, (útkategória: K.VI.B.) nyílik a tervezési terület egyetlen megközelítő útja (útkategória: K.VI.B.), amely a területen működő vállalkozás telkéig burkolt útszakaszként, onnantól Vértesszőlős felé földútként halad. A külterületi kiszolgáló út 24 m széles szabályozással, 5 – 5,5 m széles aszfaltburkolattal kiépített útszakasz, nyílt árkos vízelvezetéssel. A gazdasági terület felőli oldalán a közterületi határtól kb. 1m távolságban elektromos légvezeték húzódik. A kerítéstől 3,5 m-re nyílt árok található. Az út déli oldalát emelkedő terep és erdősödött terület jellemzi. A 0187/7 hrsz.-ú ingatlanon logisztikai tevékenység folyik. Az ingatlan két, nagyméretű tehergépjárművek számára is járható, széles kapubehajtón keresztül közelíthető meg, de a jelenlegi megközelítő útról a rákanyarodás nehézkes nagyobb gépjárművel. A parkolás telken belül megoldott. A terület autópályával párhuzamos oldalán, a csomóponttól távolabbi részen kb. 35 kamion parkoltatása lehetséges. Az ingatlan használatban lévő részén belül a közlekedés burkolat útfelületeken történik. A telek csomóponthoz közelebbi, kb. 17000 m2 nagyságú része jelenleg beépítetlen, fűvel borított, használaton kívüli terület, amelyet egy 4 m magas rézsű két részre oszt.


A telephely bejáratától délre a kiszolgáló út földútként halad tovább a tervezési terület hátsó része (beépítetlen területek) felé. A tervezési területen jelenleg sem a kerékpárosok forgalmát, sem gyalogosforgalmat szolgáló felület, kapcsolat és közösségi közlekedés megálló nincs. Tervezett állapot: A település szerkezeti tervében a tervezési terület gazdasági fejlesztésre kijelölt terület. A jelenleg is használatban lévő, telephely engedéllyel rendelkező 0187/7 hrsz-ú ingatlanon a tulajdonos az alábbi fejlesztést tervezi: - a használatban lévő területrészen további raktározási tevékenység céljára alkalmas kisebb csarnoképület építése, a hozzátartozó közlekedési felületekkel, - a telek jelenleg használatlan részén kamion-parkoltatás lehetőségének megépítése és a szükséges kiszolgáló épületek elhelyezése A terület megközelíthetőségét továbbra is az autópálya-csomópont felől érkező kiszolgáló út biztosítja. Távlatban várhatóan kiépül majd a Baromállási-dűlőn Vértesszőlős és az 1. sz. főút irányába haladó földút is, amely a terület megközelíthetőségét javítani fogja. A nehéz tehergépjárművek számára a legfontosabb megközelítési irány továbbra is az M1 autópálya felől lesz, így a településeken átmenő forgalom sem fog nőni. Az autópálya csomópontjának bal és jobb oldalát összekötő útszakasz és a tervezési területen haladó kiszolgáló út csomópontját, beláthatóságának javítása érdekében átterveztük, a kiszolgáló út nyomvonalát a csomópont előtti szakaszon kb. 10 méterrel déli irányban eltoltuk, így kedvezőbb a tervezett új bejáratra való rákanyarodás is. A rendelkezésre álló közterületi szélesség elegendő a módosított nyomvonal befogadására. A K-3 ábrán csatolt helyszínrajz szerint a beépítetlen terület rézsűvel elkülönített két részén összesen 91 tehergépjármű elhelyezése lehetséges, a terület teljes kihasználásával. A tervezés során figyelembe vettük az M1 autópálya mentén kialakítandó, 20 m széles védőzöld sávot is. A lehetséges kialakítás két bejáratot feltételez a telekrészhez, így a magasságilag elkülönített felületek külön-külön is üzemelhetnek. Az egyik bejárat a magasabb telekrész meglévő megközelítési pontja, a másik a kiszolgáló út csomópontjától 60 m távolságban kialakítandó kapu. A két bejárat között telken belül is terveztünk kapcsolatot, amely a kerítés és a belső részű között elhaladva köti össze a magasságilag elválasztott területrészeket. A telken belüli útburkolatokat 7 m szélességgel, a legkisebb vízszintes ívsugarakat 12 m sugárral, a merőleges parkolóállásokat 4 m szélességgel és 10 m hosszúsággal terveztük. A parkolóállások között 10,55 m széles megközelítő út teszi lehetővé a nagy tehergépjárművek mozgását, beállását. Forgalmi vizsgálat A tervezési területet érintő gyorsforgalmi útszakaszon a Magyar Közút Nonprofit ZRt. 2012. évi forgalomszámlálási adatai szerint az alábbi jellemző forgalmi értékek (Átlagos Napi Forgalom) tapasztalhatók: M1 autópálya (60+268– 66+512 km szelvények között) Kistgjm

(j/nap)

(j/nap)

23781

6759

Szóló busz (j/nap) 315

Csuklós busz (j/nap) 24

Középtgj

Nehézt

pótkocsis

nyerges

speciális

Mkp

Kp

(j/nap)

(j/nap)

(j/nap)

(j/nap)

(j/nap)

(j/nap)

(j/nap)

Lassú jmű (j/nap)

23

73

0

0

298

2723

420

6273

ÁNF Ejm/nap 55786

Autópályán, külterületen a megfelelő szolgáltatási szinthez tartozó forgalomnagyság: 1200 Ejm/h/sáv, az eltűrhető: 1700 Ejm/ó/sáv. 10%-os MOF (Mértékadó Óra Forgalom) figyelembe vétele esetén megállapítható: 5579 Ejm/h /4 = 1395 Ej/h < 1700 Ejm/h, vagyis a tervezési terület fő távolsági kapcsolatát, legfontosabb megközelítési irányát biztosító gyorsforgalmi úthálózati elem forgalmi terhelése a megfelelő szolgáltatási szintet elérte, némileg túl is lépte, de az eltűrhető szolgáltatási szint figyelembe vétele mellett még 18 %-os kapacitástartalékkal rendelkezik. *MobilCity Bt. – KÉSZ Kft. - Topoland Bt. - PRO-TERRA Kft.*

Oldal:19

Szgjm


Az autópálya és így a csomópont két oldalát összekötő útszakasz forgalmi terhelésében jelentős arányt képvisel a nehéztehergépjármű-forgalom, különösen a nyerges vontatók (kamionok). Várható forgalmi terhelés: A tervezett kamion-parkoló jelenti a területen várható többlet-forgalmi terhelés fő forrását. Ez a terhelés nem egyenletesen, hanem időszakosan, forgalmi csúcsként jelenik majd meg. Várhatóan a tehergépjárművek közlekedésére vonatkozó tiltás időszakaiban („kamionstop” idején) a kiépített parkoló kb. 80 %-os telítettséggel fog üzemelni. Feltételezve, hogy a tiltási időszak végén a minden parkoló kamion három óra alatt elhagyja a területet, az alábbi forgalmi csúcsérték becsülhető előre: 91 parkolóállás x 0,8 = 73 teherhépjármű Óránként és irányonként várható forgalom-növekedés: 73/3 = 25 jármű = 25x2,5 Ejm = 63 Ejm/h/irány Ez a terhelés nem folyamatosan, vagy mértékadó óraforgalmi terhelésként lesz tapasztalható, hanem hetente maximum kétszer jelentkezik majd és a forgalom túlnyomó része az M1 autópályát fogja igénybe venni bármilyen lakóterület érintése nélkül. Mértékadó óraforgalomként ennek a terhelésnek legfeljebb 20 %-a, 13 Ejm/h (5 nehéz tehergépjármű) feltételezhető. Ez az előrebecsült forgalom a tervezési terület és a hozzávezető útvonalak számára is elviselhető, a természetes forgalomnövekmény figyelembe vétele mellett is. Így kimondható, hogy a tervezett fejlesztések még hosszútávon sem okoznak forgalmi problémát a megközelítő utakon. 3. 3.1

TÁJRENDEZÉS, ZÖLDFELÜLETEK Természeti adottságok, tájhasználat, tájszerkezet

A beépítésre szánt területek bővítését érintő, a potenciálisan jelentősebb tájképi hatásokkal járó módosítások területei elsősorban a megyei területrendezési tervben meghatározott települési térségébe tartoznak, jelen állapotukban beépítetlen területek. A 03 és 04 jelű módosítással érintett területek hatályos tervek szerinti jelenlegi területhasználata, valós területhasznosítása karakteresen megváltozik, ami a tájhasználat szempontjából is változásként írható le. A tervezett változtatásoknak azonban nincs jelentős hatása a tájszerkezetre. A település területe természeti értékekben gazdag, tájképvédelmi szempontból értékes, védelmet igénylő terület. A településnek nagy kiterjedésű részei tartoznak az országos ökológiai hálózathoz, Natura 2000 területekhez, védett természeti területekhez. Vértesszőlős külterületének erdős területei kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek, az Által-ér völgyében kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek is találhatók. 3.2

Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek

A 03 jelű területtől néhány száz méter távolságra, K-i irányban lévő erdők a Gerecsei Tájvédelmi Körzethez tartozó országos jelentőségű védett természeti területek. A Tájvédelmi Körzethez legközelebb lévő 04 jelű területen tervezett területhasználat módosítás a védett természeti értékek megőrzését nem veszélyezteti, nem befolyásolja. 3.3

Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek

Tájképvédelmi, településképi szempontból elsősorban a 04 jelű tervezett beépítésre nem szánt különleges terület érzékeny a fekvése miatt. A terület az autópálya irányába lejtő, teraszos kialakítással hasznosítható, így az autópályán közlekedők és az autópálya É-i oldalán lévő területhasználók számára látványában teljesen megnyíló. *MobilCity Bt. – KÉSZ Kft. - Topoland Bt. - PRO-TERRA Kft.*

Oldal:20

A megye területrendezési terve övezeti szabályozása szerint a Gerecséhez tartozó Vértesszőlős teljes területe a szomszédos települések területével együtt az országos jelentőségű tájképvédelmi területek övezetébe tartozik.


A tervmódosítással lehetővé váló területhasználat változások kedvezőtlen tájképi/településképi hatásai a Zöldfelületi rendszer c. munkarészben szerepeltetett zöldfelület rendezési javaslatok, intézkedések megvalósításával az elfogadható mértékre csökkenthetők, illetve hatékony megoldásokkal (pl. többször iskolázott, előnevelt fás szárú növények alkalmazásával) akár elkerülhetők. 3.4

Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék

A tervmódosítási területeknek és a szomszédsági területeknek egyike sem része az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet szerinti EU-normatívák alapján meghatározott „Natura 2000” területnek. A módosítással érintett területeken egyedi tájérték nem található. A 03 jelű terület környezetében az 1. sz főút Ny-i oldalán, az Által-ér menti mélyfekvésű terület a Tatai Öreg-tó (HUDI10006) elnevezésű különleges madárvédelmi (SPA) Natura 2000 területként meghatározott. Az M1 autópálya melletti 04 jelű tervezett különleges területnél, az autópálya É-i oldalán szintén a Tatai Öreg-tó (HUDI10006) elnevezésű különleges madárvédelmi (SPA) Natura 2000 területek határa húzódik. (Vértesszőlős 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet szerinti Natura 2000 kijelölésű területeit a HÉSZ 2. számú függeléke tartalmazza.) A 03 jelű terület környezetében az Által-ér menti mélyfekvésű területsávok az ökológiai hálózathoz tartozó, ökológiai folyosóként meghatározott területek. A 03 jelű területtől néhány száz méterre K-re lévő erdők a Gerecsei Tájvédelmi Körzethez és egyben a Gerecse (HUDI10003) elnevezésű különleges madárvédelmi (SPA) Natura 2000 területekhez tartozó országos jelentőségű védett természeti területek. 3.5

Ökológiai hálózat

Az országos ökológiai hálózat területeit az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. Törvény (OTrT) és a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés a 25/2011 (XII.15.) számú önkormányzati rendeletével módosított 22/2005. (IX. 29.) számú megyei önkormányzati rendelet ökológiai hálózat övezeti tervlapjai határozzák meg. A módosítással érintett területek közül egyik sem része a területi tervekben lehatárolt ökológiai hálózatnak, illetve a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságtól előzetes adatszolgáltatásként megkapott magterület, ökológiai folyosó és puffer terület övezeteinek. A tervmódosítással lehetővé váló területhasználat változások a hatályos jogszabályi és helyi építési előírások betartása mellett az ökológiai hálózat elemeinek, természeti területeinek állapotát nem befolyásolják kedvezőtlenül. 3.6

Területek biológiai aktivitás értékének alakulása a tervezett területhasználatok esetén

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Tv. (Étv.)8.§ (2) bek. b) és c) pontja szerint a település közigazgatási területének – a külön jogszabály alapján számított – biológiai aktivitásértéke az újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg nem csökkenhet az átminősítés előtti aktivitásértékhez képest. A tervek készítésekor a területek biológiai aktivitásértékét a 9/2007. (IV.3.) ÖTM rendelet mint a törvényben hivatkozott külön jogszabály előírásai szerint kell számítani.

A jelen településszerkezeti tervi módosítás szerint a 03 jelű területen a beépítésre szánt területté minősülő üzemtervezett erdőterület nagysága 1,3 ha, amit az erdészeti hatósággal történő egyeztetésekkel összhangban csereerdősítéssel pótolni kell. Az egyeztetések a tervkészítésének ideje alatt zajlanak, *MobilCity Bt. – KÉSZ Kft. - Topoland Bt. - PRO-TERRA Kft.*

Oldal:21

A 03 jelű Hosszú-dűlői tervmódosítási területen új beépítésre szánt terület kijelölése történik, így a vonatkozó hatályos jogszabályi előírások alapján a biológiai aktivitásérték visszapótlása, a módosítás kapcsán a változtatás előtti biológiai aktivitásérték szinten tartása, illetve annak számításokkal történő igazolása szükséges.


ezért azokat jelen Településszerkezeti tervmódosítás még nem ábrázolja. A csereerdősítés várhatóan önkormányzati tulajdonú területeken történik majd. Azok tervi ábrázolása és BIA érték beszámítása egy későbbi tervmódosítás során történik meg. A jelen módosítással összefüggésben szükséges BIA érték visszapótlására a Településszerkezeti tervben a 07 jelű tervmódosítási területen újonnan kijelölt erdőterület nagysága 2,5731 ha (Vértesszőlős, Baji kertekre dűlő 064/11 hrsz.-ú területrésze általános mezőgazdasági területből erdőterületbe kerül), mely a megyei területrendezési tervben már erdőterület. A tervmódosítások eredményeként a számított BIA-érték az alábbi táblázat adatai szerint alakul: Igénybe vett területek: Jelenlegi területhasználat

terület (ha)

értékmutató

aktivitásérték

03 jelű terület

Erdőterület (E) a módosítás részeként Gksz jelű kereskedelmi gazdasági területté válik.

1.3

9

11,7

07 jelű terület

Mezőgazdasági terület (Má) a módosítás részeként erdőterületté válik

2,5731

3.7

9,5204

Összesen: Tervezett területhasználat

21,2204 terület (ha)

értékmutató

aktivitásérték

03 jelű terület

E > Gksz

1.3

0,4

0.52

07 jelű terület

Má >E

2,5731

9

23,1579

Összesen:

23,6779

BIA-érték növekedés

+ 2,4575

A számítások alapján megállapítható, hogy a Településszerkezeti tervben a 03 jelű Hosszú-dűlői tervmódosítási területen az új beépítésre szánt gazdasági terület kijelölése, és a BIA-érték visszapótlás érdekében a 07 jelű tervmódosítási területen (Baji kertekre dűlő 064/11 hrsz.-ú területrésze) az általános mezőgazdasági terület erdőterületbe történő átminősítése, a BIA-érték egyensúly megtartását biztosítja. Ezzel a változtatással + 2,4575 BIA-érték növekmény áll majd a továbbiakban a település rendelkezésére a későbbi tervmódosítások alkalmával történő új beépítésre szánt terület kijelölése esetén a BIA-érték visszapótlásához. 3.7

Zöldfelületi rendszer

A módosítással érintett területek fejlesztése és későbbi használata kapcsán – a környezetvédelmi előírások betartása esetén - a természeti környezet értékeit veszélyeztető hatás nem várható, a potenciális környezeti konfliktusok az előírások betartásával elkerülhetők.

A 03 jelű helyszín” Hosszú dűlő, gazdasági terület a Gksz-4 és a Gksz-5 jelű építési övezetben szabályozott tömb része, ahol a kötelező zöldfelületek HÉSZ-ben előírt minimális mértéke 30, illetve 35 %. A tömb zöldfelületi adottságait vizsgálva általánosan megállapítható, hogy a beépített, hasznosításra került telkek területén a kialakított zöldfelületek mértéke jelentősen elmarad az előírtaktól. A tömböt érintő *MobilCity Bt. – KÉSZ Kft. - Topoland Bt. - PRO-TERRA Kft.*

Oldal:22

A telkek beépítésekor a kötelező zöldfelületeken nagyobb ökológiai értékkel rendelkező, tájhonos fajokból álló cserje- és lombkorona szint telepítése szükséges. A tervezett különleges terület és gazdasági területek létesítményeinek területén a közterületek és a beépítésre nem szánt területrészek felé látványában megnyíló, elő- és oldalkerti telekrészeket táj- és településképi szempontból illeszkedő, fásított zöldfelületként kell kialakítani.


tervmódosításnak az egyik célja, hogy a kötelező zöldfelület kialakításához a gazdasági terület övezetében szabályozott építési telek mérete növelhető legyen. A tervmódosítással érintett 03 jelű gazdasági területtől É-ra, a csapadékvíz elvezető ároktól É-i oldalán lévő szomszédos gazdasági területen az árokkal határos oldalon, többszintű növénytelepítéssel, fásítással megvalósítandó, szerkezeti jelentőségű kötelező zöldfelület kialakítását határozza meg a hatályos Településszerkezeti terv és a hatályos Szabályozási terv. A tervmódosítással érintett 03 jelű gazdasági terület külterülettel határos telkeinek a külterület irányába megnyíló határain a településképet szolgáló, többszintű növénytelepítéssel, fásítással megvalósítandó, szerkezeti jelentőségű zöldfelület kialakítása javasolt (ld.: TJ/03 jelű Táj- és természetvédelem, környezetvédelem c. alátámasztó javaslatai tervlap). Az autópálya melletti 04 jelű beépítésre nem szánt különleges terület a terepadottságai és az úthoz való közelséges miatt látványában teljesen megnyílik az úton haladók, illetve az autópálya É-i oldalán lévő területek irányába. A terület a hatályos településszerkezeti terv szerint tervezett erdő, ami a megvalósulása esetén az út menti területsávban kedvező településképet teremtett volna. A településkép védelme érdekében javasolt a tervezett különleges terület telke a kötelező zöldfelületének egy részét az autópálya felöli 20 m-es sávjában fásítható zöldfelületként kialakítani (ld.: TJ/04 jelű Táj- és természetvédelem, környezetvédelem c. alátámasztó javaslatai tervlap). Az új beépítésre szánt területeken a területhasználat, illetve a beépítés intenzitása növekszik, és a zöldfelületi arány csökken, ezért a csökkenő területű zöldfelületek hiányát többszintes, fás növényzet telepítésével lehet pótolni. A zöldfelületek intenzitásának növelése érdekében javasolt legalább közepes növekedésű fák és cserjék ültetése. A 10 gépjárműnél nagyobb parkolási igényű létesítmény parkolóinak kiépítése csak fásítással együtt történhet. Az OTÉK 42.§ (7)bekezdése szerint: „A 10 gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni várakozó-(parkoló) helyet fásítani kell. A fásítást minden megkezdett 4 db várakozó-(parkoló) hely után 1 db, nagy lombkoronát növelő, környezettűrő, túlkoros lombos fa telepítésével kell megoldani.” A tervezett gazdasági területek környezeti illeszthetősége érdekében a terület feltárását biztosító utak mentén is legalább egyoldali fásítás és/vagy a telekhatáron fásított zöldsáv kialakítása javasolt. 4.

KÖRNYEZETVÉDELEM

4.1 A fejlesztési területek környezeti értékelése A tervmódosítás az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005.(I.11.) Korm. rendelet (továbbiakban: KV. Rendelet) 1. § alá tartozik. A KV. Rendelet 4. § (1) bekezdése szerint a terv, illetve program megvalósítása várható környezeti hatásának jelentőségét, a környezeti vizsgálat készítésének szükségességét a rendelet 2. számú mellékletében foglalt szempontok figyelembevételével kell eldönteni. A KV.Rendelet 4.§ (3) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével, a 2.sz. mellékletben foglalt szempontok alapján értékelni kell a változtatások várható környezeti hatását. A tervezett kereskedelmi gazdasági területet érintő fejlesztési szándékok még nem ismertek, illetve a terület egy része a meglévő gazdasági terület telkének bővítését fogja szolgálni a kötelező zöldfelületek területbiztosítása érdekében. az 5. jelű. területen mezőgazdasági tevékenység folytatására lesz lehetőség melynek pontosabb ismerete jelen tervi szakaszban nem lehetséges


Oldal:23

A KV.Rendelet 2.sz. mellékletben foglalt szempontok alapján a változtatások várható környezeti hatását értékelve, a terv kidolgozója a környezeti vizsgálat lefolytatását nem tartja szükségesnek. A kormányrendelet 2. számú mellékletében foglaltak mérlegelése alapján a változások nem okoznak olyan jellegű és mértékű környezeti terhelést, megoldandó környezetvédelmi feladatokat, amit a településszerkezeti


terv és szabályozási terv, annak kötelező, környezetvédelmi alátámasztó munkarésze – környezetalakítási javaslat – alapján ne lehetne megfelelően vizsgálni és értékelni. A 03 jelű tervmódosítási terület - Hosszú dűlő, gazdasági terület A tervezési terület Vértesszőlős déli Tatabányával határos közigazgatási határán, az M1 autópálya és az 1. sz. főút csomópontja mellett elhelyezkedő gazdasági terület. E területrész az 1980-as évektől, az autópálya létrejöttét követően fokozatosan beépülő és működő gazdasági terület, kereskedelmi, logisztikai funkciókkal. A szabályozási terv módosításának célja, hogy a településszerkezeti terven megjelöltek szerinti 014/52 hrsz.-ú, eddig külterületi mezőgazdasági területként funkcionáló telek is a gazdasági terület részévé válhasson. A vonatkozó környezetvédelmi előírások betartása mellett megvalósuló tervezett gazdasági terület építésének, használatának várható környezeti hatásai a terület településszerkezeti fekvése és a környezeti adottságai alapján nem lesznek a jelentősek, illetve a környezet állapotát zavaró mértékben nem befolyásolják. A 04 jelű tervmódosítási terület - az M1 autópálya csomópontja melletti terület A tervezési terület az M1 autópálya déli oldalán fekvő, azzal párhuzamosan elhelyezkedő, Vértesszőlőshöz tartozó terület, amely egyetlen használatban lévő ingatlanján gazdasági tevékenység (logisztika és kismértékű raktározás) folyik. A területen jelenleg kb. 35 kamion tárolására, várakoztatására van lehetőség. A vonatkozó környezetvédelmi előírások betartása mellett megvalósuló tervezett gazdasági terület építésének, használatának várható környezeti hatásai a terület településszerkezeti fekvése (a terület feltárása, kialakítása, üzemeltetése, gépjárműforgalma a környezeti hatásokra érzékeny, védendő területhasználatot, létesítményt nem érint) és a környezeti adottságai alapján nem lesznek a jelentősek, illetve a környezet állapotát zavaró mértékben nem befolyásolják. A 05 jelű tervmódosítási terület - az M1 autópálya csomópontja melletti terület A 05 jelű tervmódosítási terület területhasználata jelenleg és a módosítás után is általános mezőgazdasági terület. A területi az ökológiai hálózat része, Natura 2000 terület. A tervezett módosítás a területfelhasználás változtatása nélkül, a területre vonatkozó övezeti besorolást kívánja módosítani, ami alapján a volt „sportpálya” Má/2 jelű övezetből Má/4 jelű övezetbe kerül át. Az övezeti átsorolás eredményeként a volt „sportpálya” új Má/4 jelű mezőgazdasági övezetében az épület elhelyezhetőségéhez szükséges telekméret 1 ha-ról, 4000 nm-re csökken. A módosítás által a volt „sportpálya” területe ugyan kisebb telkekre osztható, de a beépíthetőség mértéke nem változik, 3%. A volt „sportpálya területén a beépíthető összterület nagysága változatlan marad, csak az elhelyezhető épületek száma lehet több az épülethelyezéshez kötött minimális telekméret csökkenése miatt. A terület a Natura 2000 kijelölésű közösségi jelentőségű természeti terület, ahol változtatás/építés csak annak a természetre, a kijelölés alapját adó védett fajokra, élőhelyekre gyakorolt hatásokat tisztázó hatásbecslés alapján lehetséges. Az övezetmódosítás nem jelent feltétel nélküli építési lehetőséget. A Natura 2000 területi kijelölés jogszabályi alapú korlátozó hatását az övezetmódosítás nem befolyásolja. A hatásbecslés készítése az építési igény megjelenése esetén válik időszerűvé. 4.2 Talaj

A 03 jelű és a 04 jelű módosítási területen tervezett fejlesztések a termőföld más célú hasznosításával, a termőföld termelés alóli kivonásával valósíthatók meg. A termőföld más célú hasznosítása, végleges kivonása csak a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. Törvény előírásainak megfelelően történhet. A termőföld művelésből való tényleges kivonása az aktuális igénybevételnek megfelelően, üteme*MobilCity Bt. – KÉSZ Kft. - Topoland Bt. - PRO-TERRA Kft.*

Oldal:24

A megye területrendezési tervének övezeti szabályozása szerint Vértesszőlős a vízeróziónak kitett terület övezete és a csúszásveszélyes területek övezete által érintett település. Csúszásveszélyes övezetben új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, amely előírásnak a településszerkezeti terv módosításai megfelelnek, mert a 03 jelű Hosszú-dűlői módosítás területe a megyei területrendezési terv Szerkezeti terve alapján a hagyományosan vidéki települési térség része.


zetten fog történni. A termőföld más célú igénybevétele esetén a területen lévő termőtalaj védelméről és újrahasznosításáról a 29/2006. (IV. 10.) FVM rendelet, mint vonatkozó jogszabály tartalmi követelményeinek megfelelő talajtani szakvélemény alapján gondoskodni kell. Az újonnan igénybevételre kerülő területrészeket, mezőgazdasági területeket fedő humuszos termőtalajt a talajvédelmi hatóság engedélyével és előírásai szerint le kell termelni. A letermelt termőföldet a zöldfelületek kialakításához termőföld-terítésként, a talajvédelmi hatóság engedélyével, vagy helyben, vagy más területen fel lehet használni. Az új építések esetén szükségessé váló feltöltésekhez csak a talajvédelmi hatóság által engedélyezett szennyeződésmentes anyag hasznosítható A talajvédelem érdekében a lejtős területek használata és építése során is gondoskodni kell a csapadékvíz erózióveszély nélküli elvezetéséről. 4.3 Felszíni és a felszín alatti vizek Vértesszőlős a felszín alatti vizek minősége szempontjából a 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint fokozottan érzékeny, illetve kiemelten érzékeny felszín alatti víz minőség védelmi területen lévő település, ezért kiemelt jelentőségű a talaj és a felszín alatti vizek minőségét veszélyeztető tevékenységek, területhasználat elkerülése. A település felszín alatti vizek szempontjából meghatározott szennyeződésérzékenysége miatt minden beépítéssel járó fejlesztés a szennyvizek és a szennyezett csapadékvizek körültekintő kezelésével, a vízelvezetést szolgáló közművek és a rákötések kiépítésével együtt valósítható meg. A szennyvizek és a csapadékvizek elvezetésének megoldási lehetőségeit a Közműellátás munkarész vonatkozó részei részletesen tartalmazzák. Komárom Esztergom megye Területrendezési Terve (KEMTrT) övezeti szabályozása szerint a település teljes külterülete érintett a vízeróziónak kitett és a széleróziónak kitett területek övezeteivel. A település újonnan beépítésre kerülő területein, jelen esetben a 04 jelű tervmódosítási terület és környezet erózióra kiemelten érzékeny erősen lejtős terepadottságai miatt, valamint a 03 jelű terület feletti vízgyűjtő terület nagy kiterjedése miatt a felszíni vízelvezetés árkait a terület előkészítésének keretében a megfelelő vízelvezető kapacitásra ki kell építeni az eróziós károk, a talajelhordás megelőzése érdekében. A módosítással érintett területek burkolt felületeiről (utak, parkolók) a csapadékvíz a közműfejlesztési javaslatban foglaltak szerint vezethetők a befogadókba. A 03 jelű Hosszú-dűlői tervmódosítási területen megvalósítható új beépítésre szánt gazdasági terület a belterületen kiépült infrastruktúrahálózathoz, azon belül a csatorna infrastruktúra hálózathoz csatlakoztatható. A belterület csatorna közmű hálózatának rendelkezésre állása a keletkező szennyvizek bekötésére lehetőséget ad. A betartandó szennyvíz minőségi határértékeket 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet írja elő. A felszín alatti vizek védelmét szolgálja a meglévő és a tervezett beépítésre szánt területek létesítményeinek a szennyvíz csatornahálózatba történő bekötése és a szennyvíznek a területről történő ártalommentes elvezetése.

A 04 jelű Tüskés és Baromállás területén lévő tervmódosítási területen megvalósítható beépítésre nem szánt különleges területen és a tőle DK-re lévő gazdasági területen összefolyó csapadékvizek az autópálya felé lejtő terepadottságokból adódóan az autópálya É-i oldalán lévő Remeteség területén húzódó csatorna felé vezethető. *MobilCity Bt. – KÉSZ Kft. - Topoland Bt. - PRO-TERRA Kft.*

Oldal:25

A területtől É-ra és K-re magasabban fekvő nagy kiterjedésű vízgyűjtőterületről jelentős mennyiségű, hordalékos csapadékvíz folyik össze a terület irányába. A nagyobb vízgyűjtőterületen és a módosítással érintett területen összefolyó csapadékvizek elvezetésére a külterület természetes vízlevezető árkainak folytatásaként a terület É-i és D-i határán már meglévő, a vízhozamoknak megfelelő befogadóképességgel kiépülő csatornák használhatók, amelyek a vizeket az Által-érbe vezetik.


A 04 jelű területtől DNy-ra fekvő erdőterületek felől jelentős mennyiségű csapadékvízre kell számítani. érkezik, amely jelentős hordalékot is szállít. Az erdőterület irányából érkező csapadékvíz rendezett elvezetésére, a gazdasági célú területek védelme érdekében a 0184/2 hrsz-ú út erdő felöli oldalán övárok létesítése szükséges. Az övárok északi irányú lejtéssel az autópálya keresztezésénél kialakítandó vízelvezető rendszerhez hordalékfogó műtárgyon keresztül csatlakozhat. Az övárok és a 0184/2-es és 0187/8 hrsz-ú telkek öszszevonásával kiépülő új út északi oldalán az út víztelenítésére létesítendő árok kialakítása szikkasztásra is alkalmas nyílt árokként tervezett. A 04 jelű Hosszú-dűlői módosítási terület a település szennyvíz közműhálózatától távol helyezkedik el, így a szennyvizeket a meglévő létesítményeknél (pl. benzinkút) zárt, szivárgás mentes közműpótló aknákban gyűjtik, majd arra engedéllyel rendelkező szolgáltatóval szippantás után elszállíttatják. Az új létesítményeknél a környezetvédelmi engedélyektől függően vagy ez a megoldás, vagy nagyobb menynyiségű szennyvíz keletkezése esetén az egyedi szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazható. 4.4 Levegőtisztaság és védelme A tervmódosítások közül a 03 jelű Hosszú-dűlői módosítási területen kerül sor új beépítésre szánt terület kijelölésére. Az új építmények, épületek építése, az építéshez kötődő szállítási forgalom az építés ideje alatt átmenetileg okozhat légszennyezést. A tervmódosítás által lehetővé váló beépítések eredményeként a gazdasági létesítmények légszennyező pontforrásai, a területhasználatból eredően vonzott járműforgalom okozhat majd -a környezetvédelmi előírások betartása mellett- kismértékű környezeti terhelést, légszennyező anyag kibocsátást. Bejelentés kötelezett, légszennyező anyag kibocsátó pontforrás létesítése és üzemeltetése is lehetséges a tervezett gazdasági területeken, de létesítésük, illetve üzemeltetésük csak az építési-, környezetvédelmi engedélyek környezetvédelmi előírásainak, illetve a vonatkozó általános környezetvédelmi előírásoknak megfelelően történhet. Az autópálya melletti 04 jelű módosítási területen tervezett beépítésre nem szánt különleges területet tehergépjárművek, kamionok tárolására, parkolására, illetve ezt kiszolgáló, kis beépítést igénylő tevékenység számára kívánják hasznosítani. A területet használó gépjárművek közlekedéséből eredő kipufogógáz kismértékben növeli a környezeti levegőbe jutó szennyező anyagok mértékét. A terület használatából eredő légszennyezés hatásterülete az autópályán folyó közúti közlekedés légszennyezésének hatásterületén belül becsülhető. Védendő létesítmény nincs a hatásterületen belül. Bejelentés kötelezett légszennyező pontforrás létesítése a területen nem várható. A jó környezeti levegő biztosíthatósága érdekében elsődleges a légszennyezést okozó tevékenységek, technológiák alkalmazására vonatkozó környezetvédelmi előírások betartása. A módosítással érintett területeken és a környezetükben megvalósuló fásítások alkalmasak az esetleg keletkező diffúz porszennyezés helyben tartására, valamint a településkép védelmére, a rálátásnak kitett új létesítmények településképi illesztésére. A fás növényzet nagy lombtömege a fotoszintézissel járó oxidáció és a párologtatás, valamint az árnyékolás következtében kedvezően kondicionálja a környezeti levegőt. A település belterületén a gázhálózat kiépült, ami a belterületi ingatlanok közel 90 %-a számára környezetbarát, komfortos hőellátást biztosít. Gázfűtés alkalmazása esetén az égéstermékekben kisebb a szilárd légszennyező anyag, a CO2 és a SO2 gázok aránya, ami kedvező a környezeti levegő minősége szempontjából. A közüzemi gázellátás rendelkezése esetén is előfordul, hogy a fogyasztók a komfortos gázfűtés helyett olcsóbb tüzelőanyaggal (pl. fa, szén) történő fűtést választanak, aminek eredményeként nő a környezeti levegőbe kerülő szilárd légszennyező anyag, a CO2 és a SO2 gázok aránya. A települési környezeti zajvédelem követelményeit a zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet és a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló új 27/2008. (XII.3) KVvM-EüM együttes rendelet (továbbiakban ZHR) előírásai határozzák meg.


Oldal:26

4.5 Zaj- és rezgésterhelés


A ZHR rendelet szerint a zajvédelmi övezeti besorolás a jellemző területhasználat függvénye, de a közlekedésből származó zajterheléssel összefüggő zajvédelmi övezeti határértékeket a közlekedésre használt út, mint zajforrás jellege is befolyásolja. A közlekedésből származó zaj terhelési határértékeit a zajtól védendő területeken a ZHR 3. számú melléklete tartalmazza. A tervezett módosítások zaj- és rezgés ellen védendő létesítményektől távol helyezkednek el. A tervezett területhasználatokból eredő zaj- és rezgésterhelések hatásterületei a védendő létesítményeket nem érintik. A tervmódosítások eredményeként a 03 jelű módosítási területen a gazdasági területek, a 04 jelű módosítási területen a tehergépjárművek tárolására tervezett beépítésre nem szánt különleges terület építésével és használatával kapcsolatosan a gépjármű forgalomból eredő közlekedési eredetű és üzemi eredetű zaj- és rezgésterhelés növekedése várható. Zavaró mértékű zajterhelést okozó forgalomnövekedésre azonban nem kell számítani. A 03 és a 04 jelű módosítási területeken megvalósuló új területhasználat elsősorban a nappali időszakra korlátozódik, így az éjszakai időszakot a tervmódosítás következtében számottevő forgalomnövekedés nem érinti. A módosítással érintett területeket kiszolgáló forgalom számára csak olyan útvonal használható, ahol az adott teherforgalom nem eredményez határérték feletti zaj- és rezgésterhelést. A tervmódosítással érintett területek használatából üzemi eredetű zajterhelés – a telephelyen belül közlekedő, parkoló gépjárművek zaja is ennek tekinthető - érheti a környezetet. A tervmódosítással érintett területek közelében nincsenek védendő létesítmények. 4.6 Hulladékkezelés A hulladékgazdálkodás, ezen belül a szervezett hulladékgyűjtés és szállítás feltételei a település területén kialakultak és adottak. A tervezett új beépítésre szánt területek, a tervezett gazdasági terület a településen kialakított szervezett hulladékgyűjtés és szállítás rendszerébe bekapcsolhatók. A szervezett szemétszállítást az AVE Tatabánya Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Rt. szolgáltató bevonásával az önkormányzat biztosítja. A települési hulladék a gazdasági területekről a szervezett szemétszállítás keretében gyűjthető. A területek jellege szerint a heti egyszeri szemétszállítási gyakoriság is elegendő lehet. A korszerű hulladékgazdálkodási elvek teljesülése érdekében a település területén, így a tervezett gazdasági területeken és különleges területen is gondoskodni kell a keletkező hulladékok újrahasznosítását segítő szelektív hulladékgyűjtés és kezelés feltételeiről. A a közműhálózattól távoli helyeken - így a 04 jelű módosítási területen – a szennyvíz, mint hulladék a település felszín alatti vizeinek fokozott szennyeződésérzékenységére figyelemmel, a környezetvédelmi hatóság engedélye esetén közműpótló vízzáró aknában is gyűjthető és/vagy egyedi szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazásával helyben megtisztítható. A megfelelő minőségűre tisztított szennyvíz engedéllyel a csapadékvizeket is befogadó felszíni vízfolyásba vezethető. A közműhálózat rendelkezésre állása esetén – így a 03 jelű módosítási területen - új vízfogyasztó építmények rákötését az építéssel egyidejűleg, meglévő építményeknél a helyi rendelkezésekben biztosított türelmi időn belül szükséges kiépíteni.


Oldal:27

A területen keletkező, a települési hulladékokkal együtt nem gyűjthető és nem kezelhető veszélyes hulladékok elkülönített és biztonságos gyűjtéséről, tárolásáról és elszállításáról a hulladék tulajdonosának gondoskodnia kell. A veszélyes hulladékok gyűjtése, tárolása és elszállítása a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásai szerint történhet. A tervmódosítással érintett 03 és 04 jelű területek új létesítményeinél egyaránt várható az üzemeltetésből eredően veszélyes hulladék keletkezése.


5.

KÖZMŰELLÁTÁSI ÉS ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS

Vértesszőlős Komárom-Esztergom megyében, a Tatabányai kistérségben, közvetlen a kistérségi központtal szomszédosan elhelyezkedő, Tatabánya-Tata városok közé ékelődő település. Vértesszőlős közműellátása folyamatosan fejlődött, s ma már a település döntő hányadán teljes közműellátással rendelkezik. A teljes közműellátásra kiépült a vezetékes ivóvíz ellátás, a közcsatornás szennyvízelvezetés, a villamosenergia ellátás, a földgázellátás és a vezetékes elektronikus hírközlés. A beépített területen a közcsatorna hálózatra nem csatlakozó ingatlanok számára a részleges közműellátás biztosított. A külterületen fekvő ingatlanok számára jellemzően a közüzemi közműszolgáltatásból csak a villamosenergia ellátást építették ki, a többi igényt egyedi közműpótló megoldással biztosítják. A település nyílt karsztos, fokozottan érzékeny, sérülékeny környezetű vízbázis területén fekszik, amely közműveket érintően szükségessé teszi, hogy a település teljes közigazgatási területén a területfejlesztés csak a gondos, környezetet nem veszélyeztető közműellátás biztosításával történhet. A település változatos topográfiai adottsága, az alábányászott területe, a geológiai adottsága, a terepszint alatti üreg képződési készség és a vízgyűjtő terület nagyobb kiterjedése különösen indokolja az igényesebb-gondosabb csapadékvíz elvezetés megoldását. Az elmúlt években a közterületek-utak korszerűsítésére, rekonstrukciójára több beruházást fordítottak, amelynek keretében egyes utcák vízelvezetését is megoldották. A központi területeken a vízelvezetés ma már zárt csapadékcsatornával történik, de település szinten a belterületen is a nyílt árkos-folyókás rendszerű csapadékvíz elvezetés a jellemzőbb. Természetesen vannak csapadékvíz elvezetési szempontból még rendezetlen szakaszok, ahol az árokrendszer kialakítottsága hiányos, illetve egyes utcákban nem alakítottak ki megfelelő árkot, van, ahol az elmaradt karbantartás miatt nem funkcionál megfelelően a csapadékvíz elvezetés. A település csapadékvizeinek és felszíni vizeinek befogadója az Által-ér, amely a település nyugati oldalán végighalad dél-észak irányban. A településről elvezetendő vizeket a vízfolyások, természet alakította vízgyűjtő árkok szállítják a befogadó Által-érbe, amely továbbszállítja a végbefogadónak tekintendő Dunába. A vízszállítás útvonalán az egyes árkok, árokszakaszok, vízfolyások medre növényzettel benőtt, az elmaradt karbantartás hatására a vízszállító képessége csökkent. A közművek vonatkozásában figyelmet kell még fordítani a villamosenergia ellátás vezetékeinek és a vezetékes hírközlési hálózatoknak a föld feletti elhelyezésére, valamint a kialakított közvilágításra, amely a villamosenergia elosztóhálózat tartóoszlopaira szerelt lámpafejekkel megoldott, hogy a telepítés műszaki megoldása nem emeli a település arculatát. A település közműellátottságának értékelésére pontos számszerű adatok a statisztikai nyilvántartásból állnak rendelkezésre. A legutolsóként rendelkezésre álló adatsor 2012-es, amely közműellátottság vonatkozásában a 2013. január 1.-ei állapotot rögzíti. A település közműellátottságát ezekkel az adatokkal lehet jellemezni, megjegyezve, hogy azóta érdemi változást nem történt. A statisztikai adatokat elemezve megállapítható, hogy a település lakásállományának majdnem 100 %a (illetve számszerűen több mint 100 %-a) rendelkezik villamosenergia ellátással. Természetesen ez a statisztikai nyilvántartásban szereplő 100 % feletti ellátottságot jelző adat a fogyasztás mérők számát jelöli, s a volt kiskertes területeken is kiépítették a villamosenergia ellátást, azoknak az ingatlanoknak az ellátására is, amelyeket csak szezonálisan hasznosítanak. Villamosenergia ellátás vonatkozásában, így a szolgáltató adatközlése a mértékadó, mely szerint teljes körű az ellátottság. Az egészséges vezetékes ivóvíz elosztóhálózat a beépített, belterület utcáiban 19 km hosszban épült ki, a vízvezeték kiépítettsége a belterületen teljes körűnek tekinthető. Az ivóvízzel ellátott lakások száma 960 volt, ez a település lakásállományának 2013. január 1.-én 82,5 %-a volt. Ez a szám jelzi, hogy egyre többen használják a volt kiskerti ingatlanjukat lakás céljául. A 2011-es népszámláláskor ezek a lakásként hasznosított volt zártkerti ingatlanok a lakás-szám ugrásszerű emelkedését eredményezték, miközben az infrastruktúra ellátásuk hiányos. Mivel vezetékes vízellátással nem rendelkeznek település szinten a vízellátottságot a korábbi 96-98 %-os mértékről 82,5-re csökkentették. Összefoglalva tehát a *MobilCity Bt. – KÉSZ Kft. - Topoland Bt. - PRO-TERRA Kft.*

Oldal:28

5.1 Általános, a községre vonatkozó helyzetismertetés


település belterületén az ellátottság 98 % körülinek tekintendő. Az ellátatlan területeken közel 500 ember él. Az ellátásuk részben a közkifolyókról történik, de döntő hányadában saját, egyedi házi kutakról elégítik ki vízigényüket. A közüzemi ivóvízhálózaton a statisztikai nyilvántartás szerint 2 közkifolyó üzemel. A vezetékes ivóvízzel ellátott ingatlanoknál is jellemző a házi kutak használata, melyet jellemzően locsolásra használnak. A házi kutakról nyilvántartás nem áll rendelkezésre. A településen 29,9 km kiépített közcsatorna hálózat üzemel, amelyre a statisztikai nyilvántartás alapján a település lakásállományának a 67,2 %-a csatlakozik. A vízvezetéknél leírtakhoz hasonlóan az ellátottság mértékét a volt zártkerti ingatlanok lakáscélú hasznosítása torzította el. A belterületen fekvő ingatlanok számára kiépített csatornahálózattal a belterületi ingatlanok közel 80 %-ából gyűjtik össze a keletkező szennyvizeket, míg a volt zártkerti ingatlanokban élők szennyvizeit jellemzően házi szikkasztó műtárgyakban elszikkasztják. A közcsatorna hálózattal összegyűjtött szennyvizet a Tatabányai regionális szennyvíztisztító telep fogadja be. A szennyvízgyűjtő hálózatra nem csatlakozó ingatlanokon, a keletkező szennyvizeket saját egyedi házi szennyvízgyűjtő medencékben gyűjtik, amelyek a hazai gyakorlatnak megfelelően legnagyobb részben szikkasztóként üzemelnek. Ez a település egyik szennyező forrása. Ma is naponta átlagosan 70 m3 szennyvizet szikkasztanak a talajba, amely veszélyeztető forrása a nyílt karsztos területen fekvő településnek. A településen a korszerű, automatikus üzemvitelre is alkalmas földgázellátást a beépített területen kiépítették, 32,1 km a kiépített földgázelosztó hálózat hossza. A vízvezetéknél leírtakhoz hasonlóan az ellátottság mértékét a volt zártkerti ingatlanok lakáscélú hasznosítása torzítja, mivel a volt zártkertes területeken a gázellátást nem építették ki, nem is javasolt a kiépítése, a volt kiskertes ingatlanok lakáscélú hasznosítása sem javasolt. A belterületen fekvő ingatlanok számára kiépített gázhálózatról a belterületi ingatlanok közel 90 %-a élvezi a környezetbarát, folyamatos és automatikus üzemvitelt nyújtó hőellátás lehetőségének komfortját. A statisztikai nyilvántartás a közműfogyasztásokkal kapcsolatos értékelésekre is lehetőséget nyújt. A település közüzemi ivóvízhálózatával 90,7 ezer m3 vizet szolgáltattak 2012-ben, a lakosság számára. Ez alapján a vízellátást igénybevevő lakókörnyezetben az egy főre eső vízfogyasztás éves átlagban kevesebb, mint 96 l/fő,nap volt. A tapasztalatok szerint a távlatban elvárható komfortos életvitel hatására, a lakossági, illetve a kommunális szektor napi ivóvíz fogyasztása ennél magasabb érték körül várható. A jelenlegi átlagos vízfogyasztási adatok figyelembe vételével, a meglevő fogyasztóknál a víztakarékosságra való törekvés ellenére is, számolni kell a vízigény növekedésével. A település lakossági gázfogyasztása 1236 ezer m3 volt 2012-ben. Az egy háztartásra jutó átlagos havi földgázfogyasztás 120 nm3/hó, amelyből számolt csúcsigény átlagosan 0,6 nm3/h. Ez a mutató azt jelzi, hogy nem mindegyik gázellátással rendelkező háztartásban hasznosítják a gázt komplexen, főzési energiahordozónak, fűtés és használati melegvíz termelésre is. Jellemző a konvektoros fűtési mód alkalmazása és egyes háztartásokban csak egy-egy konvektort használnak, esetleg azt is csak időszerűen. Várható a komfortigény növekedése, a cirko-rendszerű központi fűtések kiépítési igényének terjedése a földgáz fajlagos igénynövekedését fogja eredményezni. A továbbtervezés során ezt a várható fogyasztási növekedési igényt is figyelembe kell venni. A település lakossági villamosenergia fogyasztása 3518 MWh volt 2012-ben. Az egy lakásra jutó havi átlagos villamosenergia fogyasztása 250 kWh volt. Ez az érték is még várható igénynövekedést jelez A közműellátottság értékelése fontos iránymutató a közműfejlesztési feladatok meghatározásában.

Vízellátás A településen élők számára az egészséges ivóvízellátást az Észak-Dunántúli Vízmű Zrt szolgáltatja. Vértesszőlős vízellátásának bázisa a Tatabánya-Oroszlány Regionális Vízmű (TORV) vízellátási rend*MobilCity Bt. – KÉSZ Kft. - Topoland Bt. - PRO-TERRA Kft.*

Oldal:29

5.2 A település közműellátását szolgáló hálózati rendszerekről


szere. A vízellátás a Tatabányai karsztakna felől a XIV/a és a XV/c aknákból történik. Tatabánya felől, a karsztaknai medencéi felől (túlfolyószintje 210,0 mBf) érkezik a Hosszú-dűlői gazdasági területre (Kaiser és térsége ) a Tatát ellátó, NA 500 távvezeték, mely átlósan áthalad a Vértesszőlős területén, kétszeri iránytöréssel az M1 autópálya mellett halad tovább és ellátja a tatai térség kisebb településeit is. A Tatabányai regionális rendszerrel a víz Vértesszőlősre az 1. számú főút északi oldalán érkezik NA 150-es vezetékkel. A hálózati nyomást a település északi lakóterülete felett elhelyezett 196,0 mBf túlfolyószinten üzemelő 2x100 m3 térfogatú domboldalba telepített ellennyomó rendszerű térszíni víztárolók biztosítják. Az ivóvíz gerincvezeték a Valusek–Múzeum–Rákóczi–Petőfi–Homok-Meredek utcákon, majd a1037/36 hrsz.-ú úton átvezetve továbbítja a vizet a víztárolókig. Az elosztóhálózat, NÁ 100 és NÁ 80 keresztmetszetű, többségében körvezetékes hálózat, ágvezetékes szakaszokkal kiegészülve. A hálózat nagy része azbesztcement nyomócsövekből épült, csak az utóbbi években történt vezeték-építéseknél alkalmaztak műanyag, KM PVC csöveket. A vezetékekre az előírásoknak megfelelően felszerelték a tűzcsapokat, amelyek részben földalatti, részben föld feletti felszerelésűek. A tűzcsapokkal a település tüzivíz ellátása is megoldott. A település vízelosztó hálózatának cső-anyaga döntő hányadában ma már nem tekinthető korszerűnek.

Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés A Vértes hegység oldalába települt település beépített területe 135-180 mBf szintek között fekszik. A települést hegyek veszik körbe, így a felszíni vizek nagy kiterjedésű vízgyűjtőről érkeznek a település alatt haladó Által-érbe, amely a vizeket a végbefogadónak tekinthető Dunába szállítja. A település területén a felszíni vizek összegyűjtésében a legjelentősebb szerepet a Vértesszőlős-Baji határárok (Potocska patak), a Vértesszőlősi vízfolyás és a Vértesszőlősi I. és II. számú vízmosások töltenek be. A vízgyűjtő hálózatot teljessé a település belterületén is áthaladó jelentősebb árkok teszik. A település belterületén a csapadékvíz elvezető hálózat csak részlegesen épült meg. A vizek sok helyen csak az útburkolaton vezetődnek el, különösen a szűk szabályozási szélességű szakaszokon. A belterületi árok hálózatot, különösen a nagyobb vízgyűjtő területről, a vízmosások felől érkező nagy mennyiségű hordalék terheli. A település belterületén a csapadékvizek elvezetésére részben nyílt árkos, részben már zárt csatornás vízelvezetést alakítottak építettek ki. A településen áthaladó patakok, árkok karbantartását szolgáló sávok nem kerültek kijelölésre. Az ágazati előírásoknak megfelelően az állami kezelésű Által-ér mentén 6-6 m-es, a társulási és önkormányzati kezelésű patakok, vízmosások, árkok mentén 3-3 m-es sávot kell karbantartásra kijelölni. A karbantartó sávot kedvező lenne közterületként szabályozni, ahol közterületi kiszabályozására nincs lehetőség, ott szolgalmi jogot kell biztosítani a mederkarbantartó részére. *MobilCity Bt. – KÉSZ Kft. - Topoland Bt. - PRO-TERRA Kft.*

Oldal:30

Szennyvízelvezetés Vértesszőlős településen keletkező szennyvizek gyűjtésére elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózatot építettek. A szennyvízelvezetést és szennyvízkezelést szolgáló hálózatot az Észak-Dunántúli Vízmű Zrt üzemelteti. A domborzati adottságok a központi belterületen gravitációs csatornahálózat építését tették lehetővé, melyek a mélypontokon elhelyezett átemelőkre szállítják a szennyvizeket. Az átemelők az összegyűjtött vizet közvetlen a gerinccsatorna hálózatba emelik. A hálózat, NÁ 200 mérettel, műanyagcsövekből épült. A település központi átemelője a Valusek utcai fő átemelő a Sport utca magasságában, a vasútvonal mellett üzemel. Ez az átemelő továbbítja a település szennyvizeit a tatabányai szennyvíztisztító telepre. Az NÁ 150 szennyvíznyomócső a vasút mellett vezetve épült meg. A szennyvízátemelő védőterület igényének egyedi eljárású megállapítása nem történt meg, így bűzzár és zajvédelem nélküli átemelők védőtávolság igénye 150 m-rel rögzítendő. A védőtávolságon belül új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. A már kialakult állapotban ebből eredő ellentmondás feloldására az átemelők egyedi eljárással történő védőtávolság igényét meg kell határozni, s a kialakult állapotnak megfelelően, az átemelő műtárgyak korszerűsítését meg kell oldani.


Szintén ágazati előírások írják elő, hogy a csapadékvizek élővízbe vezetése előtt hordalékfogó műtárgyat kell kialakítani, ezek létesítési igényével is számolni kell. Energiaellátás A település energiaellátására a vezetékes energiahordozók közül a villamosenergia és a földgáz áll rendelkezésre. A nem vezetékes energiahordozók használata bár környezet terhelőbb, az egyénicsaládi gazdasági nehézségek enyhítésére ismét egyre jelentősebb szerepet tölt be a település energiaellátásában. A villamosenergia világítás és technológiai energiaigények kielégítését szolgálja. A földgáz komplex hasznosításával a termikus energiaigények teljes körű kielégítésére alkalmas. A termikus hőellátás jellemzően épületenkénti, ill. lakásonkénti, vagy lakóhelyiségenkénti ellátási móddal került kivitelezésre. A nem vezetékes energiahordozók közül a szén, fa, olaj, PB használata egyaránt jellemző a vezetékes gázzal el nem látott területen, illetve a vezetékes gázt igénybe nem vevő telkeken. A megújuló energiahordozók hasznosítása jelenleg egy-egy szórványos alkalmazástól eltekintve, nem jellemző. Villamosenergia ellátás Vértesszőlős lakosságának villamosenergia ellátását az E.ON Észak-dunántúli Áramszolgáltató Zrt. biztosítja. A villamosenergia ellátásának bázisa a térségben üzemelő, a településhez legközelebb fekvő Tatai, illetve a Tatabányai alállomás 132/22 kV-os transzformátor alállomás. Az alállomástól induló 22 kV-os légvezetéken érkezik a villamosenergia a településre, és a hálózatról kiépített ágvezetékek táplálják a belterületen elhelyezett fogyasztói transzformátor állomásokat. A fogyasztói transzformátor állomásokról táplált kisfeszültségű hálózatról történik közvetlen a fogyasztói igények kielégítése. A középfeszültségű, kisfeszültségű hálózat oszlopokra szerelten került kivitelezésre, légkábeles vagy szabadvezetékes formában. A település jelenlegi közvilágítása szinte az egész településen a kisfeszültségű hálózat tartóoszlopaira szerelt lámpafejekkel történik. A településre jellemző, hogy a megvilágítás mértéke a közlekedés biztonságát szolgálja. A település közigazgatási területén áthalad a Tatabánya-Bánhida OVIT alállomás és Dorog között üzemelő 132 kV-os nagyfeszültségű hálózat nyomvonala, amelynek területfoglalását figyelembe kell venni. Földgázellátás A település földgázellátásának szolgáltatója a Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt. A település földgázellátásának bázisa a Tatai gázátadó állomástól épült ki. Az átadó állomás mellé telepített nagy/nagyközépnyomású nyomáscsökkentőtől induló nagy-középnyomású vezeték szállítja a gázt BajVértesszőlős ellátására. Vértesszőlős észak-nyugati részén elhelyezett gázfogadónál érkezik a gáz Vértesszőlősre. A gázfogadónál elhelyezett nagy-közép/középnyomású nyomáscsökkentővel állítják elő a középnyomású gázt, amely az elosztóhálózatként kiépített hálózati rendszeren keresztül jut el a fogyasztókig. A település belterületének utcáiban kiépült a középnyomású elosztóhálózat. A középnyomású elosztóvezetékről épült ki az egyes telkek bekötése. Mivel a bekötés középnyomású, telken belül egyedi nyomáscsökkentő elhelyezése szükséges. A helyi egyedi, un. házi nyomáscsökkentőkről induló kisnyomású földgázzal látják el közvetlen a fogyasztói igényeket. Vezetékes hírközlés Vértesszőlős vezetékes távközlési ellátását a Magyar Telekom Zrt. biztosítja. Vértesszőlős a Tatabányai szekunder központhoz tartozik. A település 34-es körzetszámmal csatlakozik az országos, illetve nemzetközi távhívó hálózathoz, biztosítva ezzel a kedvező távközlési lehetőséget. A vezetékes távközlési ellátottság 64,2 %-os, teljes körűnek tekinthető, azaz, az igények kielégítettek. A település távközlési hálózatának kiépítése az 1990-es években történt. A hálózat kiépítésének eredményeként a 2000-es évek elején 711 egyéni lakásfővonal üzemelt, azaz a lakásállomány 79,1 %-a rendelkezett vezetékes telefonvonallal. A vezeték nélküli szolgáltatás terjedésével a vezetékes vonalas telefon iránti érdeklődés *MobilCity Bt. – KÉSZ Kft. - Topoland Bt. - PRO-TERRA Kft.*

Oldal:31

5.3 Elektronikus hírközlés


csökkent. Jelenleg egyéni lakásvonal a lakásállomány 64,2 %-ában van. Ezt a számszerű csökkenést részben indokolja a mobiltelefonok terjedése, de torzítóan befolyásolja a népszámlálás kapcsán korrigált lakásállomány is, amelyben lakásnak kezelik a volt zártkerti területen levő lakásként hasznosított ingatlanokat is. A statisztikai nyilvántartás szerint a településen két nyilvános távbeszélő állomás üzemel. A hálózat oszlopokra szerelt légkábellel épült. A föld felett vezetett távközlési hálózatot vagy önálló, saját oszlopsoron, vagy a kisfeszültségű hálózat tartó oszlopsorára helyezték el. Az igényesebb műsorszórás biztosítása érdekében Kábel TV hálózat kiépítését határozták el. A kábel TV hálózatot a közelmúltban létesítették, a szolgáltatása 2009-ben indult el. Jelenleg 714 lakásban, már a lakások 61,4 %-ában a megfelelő műsorvételt a kábel TV hálózatról biztosítják. Vezeték nélküli hírközlési létesítmények A távközlési ellátottságot teljes körűvé a mobiltelefonok használata teszi. A település térségében üzemelő antennákkal valamennyi vezeték nélküli táv- (T-Mobile, Telenor, Vodafone) és műsorelosztói szolgáltató megfelelő vételi lehetőséget tud biztosítani. 5.4 Közműfejlesztési javaslat A településtervező figyelembe véve a település fejlesztési szándékát a település 7 területrészét érintően javasolt változtatást. Azok közül kettő módosítás igényel közműfejlesztést. Az egyik a 03-asként rögzített, a volt Hosszú-dűlő gazdasági területének módosítása, a másik a 04-es, az M1-es autópálya menti területrészre tett javaslat. Mindkettőnél a munkahely teremtés lehetőségének igénye tette szükségessé a módosítást, amelyhez közműves szempontból, a komfortos munkakörülmény biztosítása, a környezetvédelmi igények kielégítése, a fenntartható fejlődést segítő, megfelelő közműellátás biztosítása szükséges. A település belterületéhez közvetlen kapcsolódó Hosszú-dűlő gazdasági területen, ahol jelenleg is már a teljes közműellátás lehetősége rendelkezésre áll, a módosítással érintett ingatlanok közműellátására is a teljes közműellátást kell biztosítani. A Tüskés és Baromállás, az M1-es autópálya menti módosításra javasolt terület jelenleg hiányos közműellátással rendelkezik. A javasolt módosítással kialakításra kerülő kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület közműellátására, amely a település közműhálózati rendszereitől távolabbra fekszik, legalább a részleges közműellátás lehetőségét kell biztosítani. A közműfejlesztési feladatok meghatározásánál a 04-es és 03-as módosításra javasolt területekre javasolt új fejlesztések közműellátási igényeinek várható közműigénye: Vértesszőlős fejlesztési területek várható közműigényei helyszín

Hatályos övezeti besorolás

terület (m2)

Szint-területi mutató

Vízigény (m3/nap)

Keletkező szennyvíz (m3/nap)

Villamosenergia igény (kW)

Földgáz-igény (nm3/h)

04-es

Gksz/9

14339

0,75

2,6

2,3

215

45

04-es

Kb/a

14143

0,04

0,2

0,2

8

2

0,4-es

Má/1

200000

0,02

1,8

1,6

80

17

04-es

összesen

4,6

4,1

304

64

03-as

Gksz/4

49000

1,40

9,9

8,9

686

286

0,3-as

Má/1

20000

0,02

0,3

0,3

8

2

03-as

összesen

10,2

9,1

694

288


Oldal:32

Ezek a prognosztizált igények a megvalósításra javasolt fejlesztések igényesebb teljes körű kiszolgálása esetén jelentkeznek.


Fejlesztési területenkénti közműfejlesztési feladatok

03-as fejlesztési terület Hosszú-dülő területén kereskedelmi gazdasági terület és általános mezőgazdasági terület kialakítása A módosításra javasolt terület jelenleg be nem épített területrésze közműellátás szempontjából ellátatlan. A módosításra javasolt területen már megépített gépjármű telephely pedig csak a részleges közműellátását oldotta meg. Ellátására a víz, gáz, villamosenergia hálózati csatlakozását, a tüzivíz ellátását kiépítette, szennyvizeit egy 5 m³-es szennyvíztároló medencébe gyűjti, ahonnan elszállíttatja. A módosításra javasolt terület már beépített környezetének az ellátására viszont a teljes közműellátást építették ki. Meg kell említeni, hogy a területen kiépített szennyvízgyűjtő csatornákat külön-külön építették meg az egyes beruházók a terület déli szélén létesített befogadó aknáig, ahonnan a közhálózat a továbbszállítást biztosítja. Ezekről a területen belüli csatornákról, azok nyomvonaláról, paraméteréről a szolgáltatónak nincs információja, azok magán csatornaként létesültek. A módosításra javasolt terület még be nem épített, beépítésre javasolt területén áthalad a villamosenergia szolgáltató egyik 132 kV-os gerinchálózati nyomvonala, amelynek jelentősebb állóeszköz értékére tekintettel a helyben tartásához a területfoglalását figyelembe kell venni. Természetesen a hálózat hosszabb-rövidebb szakaszának kiváltási igénye esetén, annak műszaki akadálya nincs. Gazdasági mérlegelés kérdése, hogy a racionálisabb területhasznosítás hatására elérhető értéknövekedés és a kiváltás költsége egyensúlyban van-e. A kiváltás költségét annak kell viselni, akinek érdekében a kiváltás történik. A területen áthalad még a villamosenergia szolgáltató 22 kV-os középfeszültségű hálózatának oszlopsora, amelynek vagy a helyét kell biztosítani, vagy a kiváltását kell megoldani, a terület racionálisabb hasznosíthatósága érdekében. A kiváltást a 132 kV-os hálózat nyomvonala irányában célszerű megoldani. A VET módosítás figyelembe vételével a kiváltást már földkábelbe fektetéssel kell építeni. A területen áthalad még a vízellátás szolgáltatójának NÁ 200-as KM-PVC vezetéke, amelynek kiváltását a 014/5 hrsz.-ú útként szabályozott telekre való áthelyezéssel kell megoldani. A terület egy részén kereskedelmi gazdasági, további részén általános mezőgazdasági hasznosítás javasolt. A környezetbe illeszkedés érdekében az új épületek közműellátására a teljes közművesítés kiépítése javasolt. A teljes közműellátáshoz ki kell építeni a közhálózatról a vízellátást, a közcsatornás szennyvízelvezetést, a villamosenergia és a földgáz ellátást. A csapadékvíz elvezetés igényel még jelentős fejlesztést, mivel a terület feletti oldalról a nagykiterjedésű vízgyűjtő területről jelentős mennyiségű víz érkezik, amely több hordalékot is szállít. A terület déli szélén vízmosás által kialakított mély árok halad keresztül, amelynek fokozottabb karbantartása szükséges, hogy a vízszállító képessége biztonságos legyen. Ez az árok keresztezve a főutat és a vasutat, a vizeket közvetlenül az Által-érbe vezeti. A területen még egy jelentősebb természet alakított vízmosás útján kialakított vízfolyás halad át, amelynek rendezése, kialakított mederbe-zárt csatornába terelése a már beépített területrészen megtörtént, ennek a továbbépítése is szükséges a 014/51-es útként javasolt telken. Ez a vízelvezető nyomvonal a főútig szállítja a vizet, onnan a főút menti árok szállítja északi irányba tovább a főút-vasút alatt kialakított átvezetésig, ahonnan a nyílt árok szállítja tovább az Által-érig. A közműellátás biztosításának feltétele a tényleges közhálózati csatlakozások kiépítésén kívül vízi közműveknél a közműfejlesztési hozzájárulás befizetése, energiaközműveknél a szolgáltatási szerződés megkötése, amelyben a műszaki-gazdasági feltételeket a rögzítik a szolgáltatók. A javasolt új beépítés vízellátásának a biztosításához a közhálózati csatlakozás a kiváltásra javasolt vezetékről táplált meglevő NÁ 200-as vezetékről, a 014/51 hrsz.-ú útként jelölt területről tovább építve oldható meg. A javasolt új vezetékről a terület szociális célú ivóvízellátása biztosítható. Amennyiben a továbbtervezés során meghatározásra kerülő tűzivíz mennyiség nem vételezhető a kiépítendő új vezetékről, akkor a biztonságos tűzivíz ellátásra telken belül tűzivíz tároló medencét kell építeni.


Oldal:33

5.5


A keletkező szennyvizek elvezetését is célszerű a 014/51 hrsz.-ú telek irányába megoldani, párhuzamosan lehet a csatornát fektetni a javasolt, illetve a már meglevő vízvezeték mellé. A terület topográfiai viszonyai a feltáró úton a gravitációs hálózati csatlakozás kiépítését lehetővé teszik, de a továbbtervezés során, ha előnyösebb, akkor nyomócsatorna is építhető. Az összegyűjtött szennyvíz elszállítására a 014/5 hrsz.-ú út alatt kialakított szennyvíz nyomóvezetéket érdemes használni egy rá csatlakozó kialakítandó szennyvízátemelő nyomóvezetékével. A tervezett területhasznosításra prognosztizált villamosenergia igény kielégítéséhez transzformátor létesítés igényével kell számolni. Annak betáplálására kedvező lehetőséget kínál a területen jelenleg áthaladó és terület előkészítés keretében kiváltásra javasolt 22 kV-os hálózati nyomvonalról létesíthető leágazás. A fejlesztési területen belül telepítendő transzformátor állomás számára helyet telken belül kellene biztosítani. A földgázellátás biztosításához a közhálózati csatlakozás a főút felöl építhető ki, a módosításra javasolt terület ellátására pedig a 14/51 hrsz.-ú telken kell a vezetéket továbbépíteni. A csatlakozás kiépítése középnyomáson valósítható meg, így telken belül házi nyomáscsökkentő elhelyezés igényével kell számolni. A csapadékvíz elvezetésére nyílt árkos vízelvezetés kiépítése javasolt. A terület javasolt hasznosításához várhatóan jelentősebb méretű parkoló kialakítására is szükség lesz. Az érvényes előírások szerint 20 gépkocsinál több parkoló jármű esetén már csak szilárd vízzáró burkolatú parkoló felület alakítható ki, amelyről a csapadékvizek összegyűjtése megoldható. Az összegyűjtött csapadékvizet zárt csatornával kell vezetni a fejlesztési területen belül létesítendő hordalékfogó és CH leválasztó műtárgyig, ahonnan akár nyílt árokkal továbbvezethető a befogadóba.

Elektronikus hírközlés ellátása alanyi jogon történik. A hálózatfejlesztést a választott szolgáltató saját beruházásban oldja meg. Az új hálózatépítés már csak földalatti kivitelezéssel történhet. 04-es fejlesztési terület Tüskés és Baromállás területén kereskedelmi gazdasági terület, beépítésre nem szánt különleges terület és általános mezőgazdasági terület kialakítása A módosításra javasolt területrészen jelenleg üzemelő telephely kivételével a terület beépítetlen. Közműellátásra csak a terület mentén áthaladó 22 kV-os hálózat áll rendelkezésre, amelyről kiépített csatlakozás táplálja az út mentén elhelyezett oszlop transzformátor állomást, amelyről az üzemelő telephely ellátása jelenleg megoldott. A telephely egyéb közhálózati közműellátással nem rendelkezik, így hiányosan közművesített a terület. A telephely működéséhez szükséges közmű-infrastruktúrát egyedi megoldással biztosítja. A vízellátására magán hálózati csatlakozással a Shell töltőállomástól építette ki a vízvezetéket. Innen biztosított a vezetékes ivóvízellátása. A magán vízvezeték nyomvonala ismeretlen. Jelenlétét a föld feletti tűzcsapok jelzik, de bekötésének nyomvonala is ismeretlen. Szennyvízelvezetésére egy 10 m³-es medencét épített, amelyből elszállíttatja a szennyvizeket. A terület javasolt új hasznosítása keretében a fejlesztésre javasolt tömb északi részén kereskedelmigazdasági célú, különleges beépítésre nem szánt hasznosítású, attól délre általános mezőgazdasági célú hasznosításra alkalmas telkeket alakítanának ki. A javasolt hasznosításhoz meg kell oldani a terület legalább részleges közműellátását. A részleges közműellátáshoz biztosítani kell a villamosenergia és a vezetékes ivóvíz ellátást. A szennyvíz és gázellátás egyedi házi ellátással is megoldható. *MobilCity Bt. – KÉSZ Kft. - Topoland Bt. - PRO-TERRA Kft.*

Oldal:34

Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a tervezett területhasznosítás fenntartási költségeinek javítására célszerű a megújuló energiahordozók közül a napenergia hasznosítás és a föld energiájának a hasznosítási lehetőségével is számolni. Akár csak a termikus energia igények kielégítésében, pl. használati melegvíz termelésre való hasznosításával, jelentős hagyományos energiahordozó megtakarítás érhető el. Napelemekkel a térvilágítás gazdaságossága javítható.



Oldal:35

A terület mentén végighalad 22 kV-os villamosenergia hálózati nyomvonal. A 22 kV-os oszlopokra fektetett hálózat nyomvonalának egyelőre megtartás javasolt, amelyről a terület, kedvező villamosenergia ellátása biztosítható. A prognosztizált igények a már meglevő transzformátor állomásról kielégíthetők. Ha az igény a transzformátornál rendelkezésre álló kapacitást meghaladja, akkor a transzformátor helyben történő, kapacitás-növelő átépítése javasolható. A terület ellátására a transzformátortól kisfeszültségű elosztóhálózat építése szükséges, amelyet a feltáró út nyomvonalán földalatti elhelyezéssel lehet kivitelezni. Ha a területen jelentősebb villamosenergia igény jelentkezne, azt, a 22 kV-os hálózatról közvetlenül lehetne kielégíteni. Az arról létesítendő csatlakozással táplálható a telken belül elhelyezendő transzformátor állomás, ha azt az igény volumene igényelné. A terület vízellátását, közhálózati csatlakozással kell megoldani. Vérteszőlős felöli hálózati csatlakozásra a területtől dél-keleti irányba lenne lehetőség. A csatlakozásra, NÁ 100-as vezeték áll rendelkezésre. Ez a vezeték, egy hosszú ágvezeték, amelyről a biztonságos ellátás nem oldható meg. A módosításra javasolt területtől északra, a már Tata közigazgatási területén fekvő Shell kútnál, NÁ 200-as ivóvízvezeték üzemel, amelyről megfelelő paraméterű hálózati csatlakozás biztosítható. A biztonságos ellátás érdekében célszerű a módosításra javasolt terület menti feltáró út nyomvonalán a Shell kút melletti NÁ 200-as vezetékről lehetőleg NÁ 200-as vezetéket építeni a Baromállás területén üzemelő NÁ 100-as vezetékig. Ezzel a hálózati összekötéssel a terület biztonságos szociális és tüzivíz ellátása is megoldható. A szennyvíz elhelyezésére és kezelésére a távoli közhálózati csatlakozási lehetőségre tekintettel helyi egyedi megoldás alkalmazása javasolható. Amelyik teleknél, telekrésznél a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem éri el az 5 m³-t, az vízzáróan kivitelezett házi gyűjtőmedencét létesíthet és abból szippantással a szennyvizet a befogadó telepre szállíttathatja. Az 5 m³-t meghaladó keletkező napi szennyvíz esetén házi szennyvízkezelő műtárgyat létesíthet. A tisztított víz megfelelő befogadása azonban csak az autópálya északi oldalán biztosítható, így az autópálya alatti átvezetés megoldási igényével kell számolni. A terület gázellátására tartályos PB alkalmazása javasolható. A csapadékvíz elvezetésére nyílt árkos vízelvezetés kialakítása javasolt. A területtől délre levő erdős terület felől jelentősebb csapadékvíz érkezik, amely jelentős hordalékot is szállít. A lefutó csapadékvíz útjának szabályozására a 0184/2-es útként nyilvántartott telek déli oldalán célszerű az erdős terület felöl érkező vizeket egy övárokkal megfogni. Az övárkot északi irányú lejtéssel a csomópontig kell kiépíteni, ahol a csomópont vízelvezetési rendszeréhez tud csatlakozni. A majdan kialakítandó csomóponti csatlakozásnál hordalékfogó műtárgy kialakítása szükséges. A 0184/2-es és 0187/8 hrsz.-ú telkek összevonásával új út kiépítése javasolt. Az út víztelenítése egyrészt az övárok, másrészt a tervezett út északi oldalán kialakítandó nyílt árokkal oldható meg, amely egyrészt szikkasztó árokként üzemelne, túlfolyó vize szintén az autópálya keresztezésénél kialakítandó vízelvezető rendszerhez csatlakozna. A jelenlegi természet alakította nyílt árkot, amely a különleges hasznosításra javasolt területrész északi oldalán halad úgy kell átalakítani, hogy az szikkasztó árokként az valamennyi irányból érkező vizeket befogadja. Korábban az autópálya megépítése előtt természetes vízfolyás szállította tovább a vizet észak-keleti irányba az Által-érig. Ezt a vízfolyást elvágta az autópálya építés. Annak déli oldalán időnként előforduló tartósabban vízállásos árok állapot eddig problémát nem okozott. A növekvő elvezetendő vízmennyiség és a terület hasznosításának megváltoztatása indokolhatja a víz továbbvezetésének megoldását. Ha ez igényként felmerül, akkor az autópálya alatti átvezetés megfelelő kialakításával, a korábbi elvezetés nyomvonalának az igénybevételével a víz továbbszállítása megoldható. Terület javasolt hasznosításához mivel jelentősebb méretű parkoló kialakítását tervezik, az érvényes előírások szerint 20 gépkocsinál több parkoló jármű esetén már csak szilárd vízzáró burkolatú parkoló felület alakítható ki, amelyről a csapadékvizek összegyűjtése megoldható. Az összegyűjtött csapadékvi-


zet zárt csatornával kell vezetni a fejlesztési területen belül létesítendő hordalékfogó és CH leválasztó műtárgyig, ahonnan akár nyílt árokkal továbbvezethető a befogadóba. A tervezett területhasznosítás fenntartási költségeinek csökkentése érdekében célszerű a megújuló energiahordozók közül a napenergia hasznosítás lehetőségével is számolni. Napkollektorok alkalmazásával a termikus energia igények kielégítésében jelentős hagyományos energiahordozó megtakarítás érhető el. Napelemekkel a térvilágítás gazdaságossága javítható. Elektronikus hírközlés ellátása alanyi jogon történik. A hálózatfejlesztést a választott szolgáltató saját beruházásban oldja meg. Az új hálózatépítés már csak földalatti kivitelezéssel történhet. 6. ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY KIEGÉSZÍTÉS Vértesszőlős közigazgatási területét felölelő 2005-ben elfogadott tervek készítésének folyamatában 2004. decemberében készült el az örökségvédelmi hatástanulmány, melynek régészeti fejezetét Kisné Cseh Julianna régész készítette. Meg kell jegyezni, hogy 2004-es hatástanulmány készítője tanulmányában megjegyezte, hogy „Vértesszőlős község területén nem történt szisztematikus régészeti terepbejárás, így a Kuny Domokos Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adattárában nyilvántartott régészeti lelőhelyek korántsem fedik le a községhez tartozó terület egészét.” A 2005-2013 évek tervmódosításai során néhány helyszínen pontosításra, módosításra kerültek a régészeti lelőhelyek, illetve a régészeti érdekű területek megjelölései. Az egybeszerkesztett tervek a hatályos terveken szereplő régészeti területeket tartalmazzák. 2010-ben a településrendezési tervek egyes területrészeire készülő módosítások során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Nyilvántartási Irodájától (600/1575/1/20110 üi. számon) adatszolgáltatásként érkezett az Önkormányzathoz a közigazgatási határt felölelő régészeti lelőhelyeket megjelölő papíralapú térkép és adatokat tartalmazó táblázat, melyek alkalmatlanok voltak a digitális térképeken való megjelenítésre. Bár a kísérő levél térinformatikai állományról tesz említést, mégis csak „térképlapon” kerültek ábrázolásra az egyes lelőhelyek, digitális térképbe történő beillesztési pontok nélkül. A listában szereplő EOV vetületi koordináták sem voltak segítségül az ábrázolhatósághoz. Ezért azokat az egységesített tervekhez nem lehetett felhasználni. Jelen tervmódosítás előzetes tájékoztatási szakaszában nem érkezett adatszolgáltatás. Az egységesített terveken, illetve a HÉSZ mellékleteként elkészített „Korlátozó tényezők” tervlapon az említett hatályos terveken feltüntetett régészeti lelőhelyek és régészeti érdekű területek szerepelnek. A jelenlegi tervmódosítással érintett tervezési területeken az épített örökségvédelem szempontjából említésre érdemes terület, vagy objektum nincsen. A módosítási helyszínek közül a 01-02-04/részben/05-06 és 07-es jelűek területén fejlesztési igény a mezőgazdasági, illetve erdő övezeti besorolások révén nem jelentkezik, ezért azok terepbejárása nem időszerű, illetve indokolatlan. Fejlesztésre tervezett két helyszín a 03-as és a 04-es jelű terület. A 03-as jelű területen egy telek van, mely most kerül a beépítésre szánt területek közé, de ennek a területnek egy jelentős része beerdősült (üzemtervezett erdő), melyen a terepbejárás jelenleg eredménytelen lenne. Az erdőterület felszámolása esetén merülhet fel annak régészeti szempontú szemrevételezése.

Az ismertetettekre tekintettel az örökségvédelmi hatástanulmány csak fenti megállapításokkal kerülnek kiegészítésre. *MobilCity Bt. – KÉSZ Kft. - Topoland Bt. - PRO-TERRA Kft.*

Oldal:36

A 04-es jelű terület az M1-es autópálya mentén helyezkedik el, mely terepfelszínét tekintve tereplépcsős kialakítású, s ennek révén jelentős mértékben megbolygatott. A telek ma is telephelyként működik. A terület közel fele beépítésre nem szánt területre tervezett, felszínén kamionparkolók kialakításával, másik fele gazdasági területhasználatra szánt, de éppen ez a terület, mely jelentős teraszos terepfeltöltései révén és telephelyi működése okán alkalmatlan a terepbejárásra.


7. A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKNEK VALÓ MEGFELELŐSÉG IGAZOLÁSA A településszerkezeti terv összhangja az országos és a megyei területrendezési tervekkel Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (továbbiakban OTrT) országos övezeteket, területfelhasználási kategóriákat és az infrastruktúrális-, közlekedési fő elemeket határozza meg. Az OTrT 4.§ (3) bek. alapján az országos területfelhasználási kategóriák és az országos övezetek határait a megyei területrendezési tervekben a térségi területfelhasználási kategóriák kijelölésével kell pontosítani. Komárom-Esztergom Megye Területrendezési Terve tartalmazza az országos területfelhasználási kategóriák és az országos övezetek határait, ezen belül az országos ökológiai hálózat határait, amelyek az aktuális adatszolgáltatások és hatályos jogszabályok figyelembe vételével a város településrendezési tervében, a hiteles kataszteri térképek és földnyilvántartás segítségével tovább pontosíthatók. Országos Területrendezési Terv A 2003. évi XXVI. törvénnyel jóváhagyott Országos Területrendezési Terv (továbbiakban: OTrT) Országos Szerkezeti Terve alapján Vértesszőlős közigazgatási területének nagy része erdőgazdálkodási térségbe és mezőgazdasági térségbe tarozik, kisebb része települési térségbe. A területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályokat az OTrT 6. §-a tartalmazza, melyek a következők: „6. § (1) Az országos területfelhasználási kategóriákon belül a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: a) az erdőgazdálkodási térséget legalább 75%-ban erdőgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni, a fennmaradó részén – a városi ranggal rendelkező települések kivételével – városias települési térség nem jelölhető ki; b) a mezőgazdasági térséget legalább 75%-ban mezőgazdasági térség kategóriába kell sorolni, a fennmaradó részén – a városi ranggal rendelkező települések kivételével – városias települési térség nem jelölhető ki; … d) a települési térséget legalább 75%-ban városias és hagyományosan vidéki települési térség kategóriába kell sorolni; …”


Oldal:37

3/1. sz. melléklet Az Ország Szerkezeti Tervének vonatkozó részlete


Vértesszőlős község közigazgatási területét az alábbi, OTrT-ben meghatározott térségi övezetek érintik: A térségi övezetekre vonatkozó előírásokat az OTrT III. és IV. fejezete tartalmazza OTRT Térségi övezetek

Közigazgatási terület

Módosítással érintett területek

+

-

+

-

+

-

-

-

+

-

-

-

+

-

+

+

-

-

+

+

-

-

Országos ökológiai hálózat (3/2. sz. melléklet) Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete (3/3. sz. melléklet) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete (3/4. sz. melléklet) Országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete (3/5. sz. melléklet) Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete (3/6. sz. melléklet) Kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület övezete (3/7. sz. melléklet) Kiemelten érzékeny felszín-alatti vízminőség-védelmi terület övezete (3/8. sz. melléklet) Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete (3/9. sz. melléklet) Ásványi nyersanyag gazdálkodási terület övezete (3/10. sz. melléklet) Együtt tervezhető térségek övezete (3/11. sz. melléklet) Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete (3/12. sz. melléklet)

3/2. sz. melléklet Az országos ökológiai hálózat övezetének vonatkozó részlete

3/3 . sz. melléklet A kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetének részlete

3/4 . sz. melléklet A kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetének vonatkozó részlete

3/8. sz. melléklet A kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezetének vonatkozó részlete


Oldal:38

3/9. sz. melléklet A felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területe övezetének részlete


Komárom-Esztergom Megye Területrendezési Terve (2005, módosítva 2011, Timpanon Kft.) Komárom-Esztergom Megye Területrendezési Tervét (továbbiakban: KEMTrT) a megyei közgyűlés a 22/2005. (IX. 29.) számú Kgy. rendelettel fogadta el. Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés a 25/2011 (XII.15.) számú önkormányzati rendeletével módosította a 22/2005. (IX. 29.) számú önkormányzati rendeletét. A 22/2005. (IX.29.) sz. Kgy. rendelet mellékletei 1. sz.melléklet Térségi Szerkezeti Terv KEMTrT Szerkezeti Terve Vértesszőlős közigazgatási területét a megyei területfelhasználás rendszere szerint négy térségi területfelhasználási kategóriába van sorolja: - városias települési térség - hagyományosan vidéki települési térség - vegyes területfelhasználású térség, - erdőgazdálkodási térség, - mezőgazdasági térség - vízgazdálkodási térség Az M1 autópálya mellett, a benzinkúttól délre lévő, a Településszerkezeti tervben gazdasági területként, illetve az ahhoz északról kapcsolódó területrészen védelmi célú erdőterületként meghatározott területet a megye Szerkezeti terve városias települési térségként jelöli. A hatályos Településszerkezeti terv, illetve a kialakult állapot szerint a belterület déli részén lévő gazdasági terület és az általa közrefogott erdőterület a megye Szerkezeti tervében a hagyományosan vidéki települési térség része. Az M1 autópálya mellett lévő módosítási terület a megye szerkezeti terve szerint a városias települési térség része. A két tervmódosítás területe tehát a települési térség területén kívül más területfelhasználású területet nem érint, így a megyei szerkezeti terv területi mérlege Vértesszőlős jelen tervmódosításai kapcsán nem változik. Vértesszőlős belterületének Ny-i határán, többé-kevésbé É-D-i irányban halad át a transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő országos törzshálózati vasútvonal. A megyei terv a település külterületén, az 1-es sz. főút tervezett elkerülő nyomvonalától Ny-ra, az Által-ér mentén a térségi kerékpárút-hálózat nyomvonalát jelöli.

1.sz. melléklet KEM Térségi Szerkezeti Terv vonatkozó részlete

„6.§ (2) A kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni:


Oldal:39

A település területén előforduló területfelhasználási kategóriákra vonatkozó legfontosabb előírások a következők:


a) az erdőgazdálkodási térséget legalább 85 %-ban erdőterület kategóriába kell sorolni; a fennmaradó részén – a városi ranggal rendelkező települések kivételével – városias települési térség nem jelölhető ki; b) a mezőgazdasági térséget legalább 75%-ban mezőgazdasági térség kategóriába kell sorolni, a fennmaradó részén – a városi ranggal rendelkező települések kivételével – városias települési térség nem jelölhető ki; c) a vegyes területfelhasználású térséget legalább 75%-ban mezőgazdasági, erdőgazdálkodási vagy vegyes területfelhasználású térség kategóriába kell sorolni, a fennmaradó részén – a városi ranggal rendelkező települések kivételével – városias települési térség nem jelölhető ki; d) a települési térséget legalább 75%-ban városias és hagyományosan vidéki települési térség kategóriába kell sorolni; e) a vízgazdálkodási térséget legalább 90%-ban vízgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni, a fennmaradó részen városias települési térség nem jelölhető ki; ”

A KEMTrT alapján Vértesszőlős közigazgatási területét a következő térségi övezetek érintik: KEMTrT 3. sz. mellékletek Közigazgatási terület

Módosítással érintett területek

Országos ökológiai hálózat

+

-

Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete

+

-

Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete

+

-

Komplex tájrehabilitációt igénylő területek övezete

-

-

Országos jelentőségű tájképvédelmi területek övezete

+

+

Kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő területek övezetei – Világörökség és világörökség-várományos terület övezete

-

-

Kiemelten érzékeny felszín-alatti vízminőség-védelmi terület övezete

+

-

Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete

+

+

Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete

-

-

Együtt tervezhető térség övezete

+

+

Honvédelmi területek övezete

-

-

Nagyvízi meder övezete

-

-

Földtani veszélyforrás területének övezete

+

+

Vízeróziónak kitett terület övezete

+

+

Széleróziónak kitett terület övezete

+

+

Térségi övezetek

A település külterületének K-i részén az összefüggő erdőterületek nagy része a Gerecsei Tájvédelmi Körzet részeként országos jelentőségű védett természeti terület, a megye területrendezési terve szerint az országos ökológiai hálózaton belül magterület. A település területeinek jelentős hányada része a Natura2000 területeken belül a Gerecse (HUDI10003), továbbá a Tatai Öreg-tó (HUDI10006) elnevezésű különleges madárvédelmi területnek (SPA) és a Gerecse (HUDI20020) elnevezésű különleges természetmegőrzési területeknek (SCI). A tervmódosítások területei nem érintik az ökológiai hálózat övezeteit és Natura 2000 területeket sem.


Oldal:40

A település K-i sávja a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezetének része. A tervmódosítások területei nem érintik az övezetet. A település teljes területe a felszín alatti vizek vízminőség-védelmi területének övezetébe tartozik.


A település teljes területe a földtani veszélyforrás területének övezetével érintett. Az övezetben beépítésre szánt terület csak geológiai szakvélemény alapján jelölhető ki. A már kialakultan beépített gazdasági területbe ékelődő erdőterület felhasználásával megvalósítható tervezett új gazdasági terület beépíthetősége részletes talajmechanikai vizsgálatokra alapozható szakhatósági hozzájárulással lehetséges. A település teljes külterülete érintett a vízeróziónak kitett és a széleróziónak kitett területek övezeteivel.. Vértesszőlős területe a Komárom-Tatabánya-Esztergom légszennyezettségi zóna által érintett települések és a nitrátérzékeny települések övezetébe tartozik.

Országos ökológiai hálózat övezete A tervmódosítások területei nem érintik az ökológiai hálózat övezeteit.

Országos és Térségi jelentőségű tájképvédelmi területek övezete

Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete: A külterületnek az Által-ér Ny-i oldalán lévő keskeny területrésze tartozik az övezetbe

Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete: A módosítások területei nem érintik az övezetet. A külterületi erdőterületek jellemzően az övezetbe tartoznak.

Kiemelten érzékeny felszín-alatti vízminőség-védelmi terület övezete: A település K-i részét érinti az övezet

Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete


Oldal:41

KEMTrT 3. sz. mellékletekből részleteke


Együtt tervezhető térség övezete Vértesszőlős az együtt tervezhető tatabányai településegyüttes része

Földtani veszélyforrás területének övezete

Vízeróziónak kitett terület övezete

Széleróziónak kitett terület övezete

A megyei szerkezeti tervlapon meghatározott területfelhasználási kategóriáktól való eltérési lehetőséget az OTrT 6.§ (2) bekezdése határozza meg: Erdőgazdálkodási térség: „a) az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni.” A fennmaradó 15%-on nincs megkötve a településrendezési tervben használható területfelhasználási egység. Jelen településszerkezeti terv módosítása a megyei tervben erdőgazdálkodási térségként lehatárolt területet nem vesz igénybe. A gazdasági terület bővítéseként igénybe venni kívánt erdőterület a hagyományosan vidéki települési térség része, tehát a településszerkezeti terv módosítása ezen területet érintően összhangban van a megye Szerkezeti tervének területfelhasználásával. „c) a vegyes területfelhasználású térséget legalább 75%-ban mezőgazdasági, erdőgazdálkodási vagy vegyes területfelhasználású térség kategóriába kell sorolni, a fennmaradó részén – a városi ranggal rendelkező települések kivételével – városias települési térség nem jelölhető ki; „


Oldal:42

Összefoglalóan megállapítható, hogy a településszerkezeti terv déli gazdasági területen történő területfelhasználás változása a megyei tervben meghatározott hagyományos vidéki települési térségben 1,3 ha nagyságú új beépítésre szánt terület, kijelölését kívánja, ami a KEMTrT Szerkezeti tervének tartalmával összhangban van. Az üzemtervezett erdőterület igénybe vételével történő fejlesztéshez csereerdősítést kell megvalósítani, és egyben a biológiai aktivitásérték egyensúly biztosításához a hatályos településszerkezeti terv mezőgazdasági területének átminősítésével új erdőterületet kell kijelölni.

Vértesszőlős Településszerkezeti terv és Szabályozási terv módosítása Egyes településrészek VÉRTESSZŐLŐS KÖZSÉG

Recommend Documents