„ALARM-MATIC” KISPÁLYÁS LABDARÚGÓ BAJNOKSÁG /2012 ősz/
VERSENYSZABÁLYZAT
KARCAG
Helyszín: Karcag, József Attila u. 1. (Városi Sportcsarnok) Várható kezdés: 2012. november 4. vasárnap Kiíró: Karcagi Sport Egyesület Levélcím: 5300 Karcag, József Attila u. 1. e-mail:
[email protected] Web: http://www.infokarcag.hu/kispalyas_foci infó: Laboncz János 30/938-7265 Szepesi Tibor: 30/572-0000 Rigó Zoltán: 30/698-1293
1
Versenyszabályzat Kispályás labdarúgó bajnokság KARCAG Városi Sportcsarnok 2012 ősz A bajnokság célja: Szervezett versenyzési lehetőség biztosítása, valamint a kispályás labdarúgás népszerűsítése Karcag városában és környékén.
Játékjogosultság A bajnokságon részt vehetnek vállalatok, baráti körök, intézmények, stb. csapatai. A bajnokságban mindenki a saját felelősségére vesz részt. A játékjogosultsággal kapcsolatban felmerülő bármilyen kérdésben csak a versenybizottság együttes döntése mérvadó.
A helyszín: Karcag, József Attila u. 1. Városi Sportcsarnok I.pont A játékosok 1. A mérkőzést két csapat játssza, melyekben egyenként nem lehet több mint 6 játékos, ebből az egyik kapus 2. Cserejátékosokat minden mérkőzésen be lehet állítani. 3. A csere játékosok száma 12 fő, a nevezési lapon maximum 18 fő szerepelhet - Korhatár megjelölés: alsó korhatár: betöltött 16. életév, felső korhatár nincs, mindenki a saját felelősségére játszik. A bajnokság szervezői a korhatár igazolására kérhetik a személyi igazolvány felmutatását! - Változtatások: - új belépő: ha máshol nem lépett pályára, a 3. fordulóig a 18 fős kereten belül - A bajnokságban szerepelhetnek a nagypályás amatőr bajnokságokban játékengedéllyel rendelkező játékosok, de csak a megyei II-III-IV. osztályokban igazoltakra vonatkozik, 40 év felett azonban bárki játszhat. Az egyesületi kötelezettségre hivatkozva azonban mérkőzést halasztani, illetve a kiadott sorsolástól eltérni nem lehet. 4. A repülőcserék végrehajtása a mérkőzés alatt korlátlanul lehetséges. Egyedül a kapust csak akkor lehet cserélni, ha labda nincs játékban. Egy lecserélt játékost egy másik helyett ismét be lehet állítani. 5. A csere akkor „repülő”, ha olyan időben történik, amikor a labda még játékban van. Ekkor a következőket kell betartani. a) A játékteret elhagyó játékos a saját kapujának alapvonalán megy le, méghozzá azon a részen, amit cserezónának nevezünk. b) A játéktérre a játékos szintén a cserezónán lép be. Ezzel addig kell várnia, amíg a játékteret elhagyó játékos teljes mértékben áthalad az alapvonalon. c) A cserejátékos a játékvezető döntési joghatósága alá tartozik függetlenül attól, hogy beállítják vagy sem. d) A csere akkor történik meg, ha a cserejátékos a játéktérre lép. Ebben a pillanatban játékossá válik. Az a játékos, aki helyett a játéktérre lépett, cserejátékosnak minősül. 2
e) Minden játékos cserélhet a kapussal, feltéve, ha a játékvezetőt értesíti a cseréről és a csere egy játékmegszakítás alkalmával történik. f) Az előző pontba ütköző magatartás megszegése esetén a mérkőzést nem kell megszakítani. Ahogy a labda nincs játékban a vétkes csapat újonnan beállított kapusát sárga lap-2 perces kiállítással kell súlytani. g) Ha a cserejátékos egy „repülőcsere” alatt pályára lép, mielőtt a lecserélt játékos teljesen elhagyja a pályát, a játékvezetőnek meg kell állítania a mérkőzést, a lecserélt játékost le kell küldeni és a cserejátékost figyelmeztetésben (sárga lap –2 perces kiállítás) kell részesítenie. Ezután a mérkőzés az ellenfél csapatának megadott közvetett szabadrúgással folytatódik, arról a pontról, ahol a labda a mérkőzés megszakításakor volt. Ha labda ebben az időben a büntetőterületen volt, akkor a közvetett szabadrúgást a 6 méteres vonalról kell végezni, a legközelebb eső ponthoz, ahol a labda a megszakításkor volt. h) Ha a játékos (tartalék játékos) vagy a pályát elhagyó játékos a „repülőcsere” alkalmával a játékteret nem a cserezónán keresztül lép be vagy hagyja el, akkor a játékvezető szakítsa meg a mérkőzést, és figyelmeztesse (sárga lap, -2 perces kiállítás) a vétkes játékost. i) Ha a pályát valamely játékos sérülés miatt hagyja el, bárhol elhagyhatja a játékteret, de a pályára lépni szándékozó cserejátékos csak a játékvezető engedélyével léphet a játéktérre a cserezónánál.
I./A Kiegészítő rendelkezések: a) A bajnoki vagy kupamérkőzés megkezdéséhez legalább 5 játékos szükséges, ebből 1 játékos a kapus –4 játékossal, ebből 1 kapus csak kiállítás esetén folytatható a mérkőzés. b) Amennyiben a kezdő létszámnál, kevesebb játékossal kiálló csapat játékosa a mérkőzés folyamán megérkezik, úgy a csapat a kezdőlétszám kiegészítése után cserejátékosokat is szerepeltethet, amennyiben azokat a mérkőzés megkezdése előtt a jegyzőkönyvben feltüntették. c) Amennyiben kiállítás, sérülés miatt az egyik csapatban 4-nél kevesebb játékos maradna akkor, a mérkőzést be kell fejezni. A mérkőzés beszüntetése esetén a vétlen csapat javára kell írni a 3 pontot 5:0-s gólkülönbséggel. Ha a mérkőzés gólkülönbsége ennél nagyobb, a beszüntetéskor a vétlen csapat javára, akkor azt az eredményt kell igazolni. d) A kapus: - bármely labdát (a büntetőterületen belül) lábbal, fejjel vagy kézzel védhet és juttathat vissza a mezőnybe -elhagyhatja a büntetőterületet, ebben az esetben mezőnyjátékossá válik és ugyanazok a szabályok vonatkoznak rá, mint a többi játékosra.
II..pont A játékosok felszerelése: a) A játékos nem viselhet olyan felszerelést vagy tárgyat, ami egy másik játékosra veszélyes lehet. b) A játékos hagyományos felszerelése egységes számozott mezből, nadrágból, zokniból és lábbeliből áll. Cipő viselése kötelező, de stoplis nem lehet. Puha bőr vagy tornacipő viselése engedélyezett. c) A játékosok mezeit számmal kell ellátni, s ügyelni kell arra, hogy egy csapat játékosainál ne forduljon elő azonos szám. 3
d) A kapus felszerelése olyan legyen, hogy színben meg lehessen különböztetni a többi játékostól és a játékvezetőtől.
II./A Kiegészítő rendelkezések: a) Ha a játékvezető megállapítja, hogy valamelyik játékos olyan tárgyakat visel, amelyeket a szabályok nem engednek meg, és amelyek más játékosra veszélyesek lehetnek, szólítsa fel azok eltávolítására. Ha a játékos ennek nem tesz eleget, a játékban nem vehet részt. b) Az a játékos, akit a játékvezető nem enged a játékban részt venni, mert felszerelése nem megfelelő, visszatérése előtt köteles jelentkezni a játékvezetőnél, amikor áll a játék és addig nem léphet be a játéktérre, amíg a játékvezető meg nem győződött felszerelése szabályosságáról.
III. pont A játékvezető: 1. Minden mérkőzésre ki kell jelölni egy játékvezetőt. A jogkörének a gyakorlása abban a pillanatban kezdődik, amikor a mérkőzés jegyzőkönyvét átveszi, és akkor fejeződik be, amikor a levezetett mérkőzés csapatai a játékteret elhagyták. A mérkőzés alatt a jogköre kiterjed a büntetések adására abban az időben is, amikor a mérkőzés ideiglenesen szünetel, vagy ha a labda nincs játékban. Döntései a játékkal kapcsolatos tényekre véglegesek. 2. A játékvezető kötelességei: a) A játékszabályoknak érvényt szerezni b) Előnyszabályt alkalmazni, ha meggyőződött arról, hogy döntésével a vétlen csapatot juttatja előnyhöz c) Minden rendzavaró esetet jelenteni kell, ami a mérkőzés alatt, előtt vagy után történik d) A mérkőzés alatt történt rendkívüli események (pl.: sérülés) miatt, pályától függően (műfű, csarnok), a kiesett időt a mérkőzés végén be kell pótolni, vagy az időmérő órát meg kell állíttatni. e) A mérkőzést bármikor szabálytalanság, vihar vagy nézők zavargása, ill. egyéb okok miatt megszakítsa, vagy végleg lefújja, ha ezt feltétlenül szükségesnek tartja. f) A játékost figyelmeztetni sportszerűtlen magatartásáért, és ha a játékos továbbra is sportszerűtlenül viselkedik a mérkőzés további részéből kizárni. g) A mérkőzést megszakítani, ha egy játékos súlyosan megsérült. h) A játékost pályáról leküldeni, ha tettlegességet követ el (erőszakos magatartás) súlyosan gáncsol, vagy sértő megnyilvánulásai vannak. Vérző játékos a játékvezető döntése alapján vehet, vagy nem vehet részt a játékban. i) Minden megszakítás után a jelet megadni a mérkőzés folytatására.
III./A Kiegészítő rendelkezések: a) A játékvezető a mérkőzés előtt köteles megvizsgálni a játékteret és a kaput.
4
b) Ha a játékvezető úgy határozott, hogy az előnyszabályt alkalmazza és a játékot tovább engedte, visszavonhatja döntését, ha a feltételezett előny nem következett be. c) A játékvezető a játékszabályok szellemében arra törekedjen, hogy a lehető legkevesebb megszakítással vezesse a mérkőzést. d) Ha a játékot szabálysértés, vagy egyéb ok miatt szándékozik megállítani, akkor sípjelzéssel tegye azt. e) Amikor a labda az alapvonalon vagy a partvonalon keresztül elhagyja a játékteret, sípjelre nincs szükség. Csakis olyan kivételes esetben sípoljon, ha a játékosok tovább szeretnének játszani ilyenkor a labdával. f) A játékvezető számolja a gólokat, ellenőrzi az időt, ügyel a cserére, feljegyzi a figyelmeztetéseket, valamint a kiállított játékosokat. g) A játékvezető ne engedje meg, hogy bárki a játéktérre lépjen, kivéve, ha áll a játék és a játékvezető jelt adott a belépésre. h) A játékvezetőnek a mérkőzés félidejének vagy végét jelző dudaszó, vagy sípszó után is biztosítania kell, hogy a játékidőben megítélt büntetőrúgást el tudják végezni.
IV.pont Játévezetői figyelmeztetések: Sárgalapos figyelmeztetés 2 perc, második sárgalap után 5 perc végleges kizárás cserével. Piros lapos kizárás automatikusan minimum egy (1) mérkőzésre szóló eltiltást és fegyelmi határozatot jelent. Sárgalapos kiállítások összeadódnak, 3 sárga lap után a következő mérkőzésről eltiltják a játékost Végleges kiállítás csere nélkül nincs! Azt a játékost, aki megüti vagy sértő, minősíthetetlen szavakkal illeti játékostársát vagy a játékvezetőt, a versenybizottság kizárja a bajnokság többi részéből.
V.pont A mérkőzés ideje: A mérkőzés két 25 perces félidőből áll. Várakozási idő 5 perc. A játékvezetőnek a mérkőzés félidejének vagy végét jelző dudaszó, vagy sípszó után is biztosítania kell, hogy a játékidőben megítélt büntetőrúgást el tudják végezni. A két félidő között szünet nincs.
VI.pont A mérkőzés kezdete: a) Miután a játékvezető megadta a jelet, kezdődik a mérkőzés a kezdőrúgással, ami azt jelenti, hogy egy játékos a labdát, amely a pálya kezdő pontjában a talajon van elhelyezve, előre rúgja. Minden játékosnak a saját csapata térfelén kell tartózkodnia és az ellenfél csapat játékosa, aki nem végzi a kezdőrúgást, álljon 5 méterre a pálya kezdő pontjától, amíg a labda, játékba nem kerül. A labda akkor kerül játékba, ha az előre megmozdul. Az a játékos, aki a kezdőrúgást végezte, nem érhet másodszor a labdához addig, amíg ezt egy másik játékos meg nem érintette. 5
b) Elért gól után a mérkőzést azonos módon kell elkezdeni abból a csapatból, akik a gólt kapták c) A félidő után újrakezdés előtt a pálya térfelét meg kell cserélni, és a kezdőrúgás joga is felcserélődik a két csapat között. d) Amennyiben a kezdőrúgást nem szabályszerűen végzik el, meg kell ismételni, kivéve, ha az a játékos ér a labdához, aki a kezdőrúgást elvégezte. Ebben az esetben közvetett szabadrúgást kell adni az ellenfél csapatának ott, ahol a második érintés történt. Kezdőrúgásból lehet közvetlenül gólt elérni.
VII.pont Időleges megszakítás után: Ha a mérkőzést egy ideiglenes megszakítás után – ami nem szabálysértés miatt történt-folytatnak, és a labda nem hagyta el az alapvonalat, akkor a játékvezetőnek a labdát azon a helyen kell leejtenie, ahol a labda akkor volt, amikor a megszakítás történt (játékvezetői labda). Ha a labda ebben az időpontban a büntetőterületen volt, akkor minden esetben a játékvezetői labdát a hatméteres vonalon kell elvégezni, mégpedig ahhoz a ponthoz legközelebb, ahol a labda megszakításkor volt. A labda attól kezdve játékban van, ahogy földet ért. Ha a labda melyet a játékvezető ejt le és az oldalvonalon vagy az alapvonalon kívülre kerül, mielőtt egy játékos megérintette volna, akkor a játékvezetői labdát meg kell ismételni.
VII./A Kiegészítő rendelkezések: a) Azt a játékost, aki játékvezetői labda alkalmával szabálysértést követ el akkor, amikor a labda még nem ért földet a szabálysértés súlyosságától függően figyelmeztetni kell, vagy ki kell állítani. Az ellenfél javára azonban nem ítélhető szabadrúgás, mivel a szabálysértés pillanatában a labda még nem volt játékban. A játékvezetői labdát ezért meg kell ismételni.
VIII.pont A labda játékban és játékon kívül: 1. A labda, játékon kívül van: a) Ha a labda talajon vagy a levegőben áthalad az alapvonalon teljes terjedelmével, vagy a palánk fölötti részen érinti a pályát határoló részeket. b) Ha a mérkőzést a játékvezető megszakítja 2. A labda minden más esetben a játék kezdetétől a végéig játékban van akkor is, ha a) A kapufáról vagy keresztlécről pattan vissza a pályára b) Ha a játékvezető által, ill. róla kerül vissza a játéktérre, amennyiben a pálya területén tartózkodik.
VIII./AKiegészítő rendelkezések: a) A vonalak ahhoz a területhez tartoznak, amelyeket behatárolnak. Ezért az alapvonalak a pálya területéhez tartoznak.
IX.pont A GÓL: 6
Gól az, ha a labda a gólvonalon a két kapufa között és a keresztléc alatt teljes terjedelmével áthaladt, anélkül, hogy a támadó csapat valamely játékosa karjával vagy kezével szándékosan vitte, dobta, taszította, sodorta volna a kapuba. Az a csapat, amelyik a mérkőzés alatt több gólt ért el, nyert. Amennyiben nem történt góllövés, vagy mindkét csapat azonos számú gólt lőtt, a mérkőzés „döntetlen”.
IX./A Kiegészítő rendelkezések: a) Semmi esetben sem ítélhető gól, ha valamilyen külső tényező a labdát megállította, mielőtt az a kapuvonalon áthaladt volna. Ha ez rendes játékidőben történik, a játékot meg kell szakítani, és játékvezetői labdával folytatni ott, ahol a külső tényező beavatkozása történt.
X.pont Tiltott játék és sportszerűtlen magatartás: 1. a) Közvetlen szabadrúgással büntethető: Az a játékos csapata, amely az alábbi szabálytalanságok közül valamelyiket elköveti: -Ellenfelét megrúgja -Ellenfelét elgáncsolja -Ellenfelére ráugrik -Ellenfelét hátulról löki -Ellenfelét megfogja, visszafogja -Ellenfelét meglöki -Ellenfelét a vállával löki, ha a labda nincs megjátszható közelségben -Becsúszó szerelést alkalmaz, melynek során fellép testi érintkezés b) Közvetlen szabadrúgással és sárgalapos figyelmeztetéssel-2 perces kiállítással büntetendő az a játékos, amely a következő szabálytalanságokat követi el: -Ellenfelét szándékosan megrúgja vagy megpróbálja megrúgni -Ellenfelére szándékosan ráugrik -Ellenfelét szándékosan hátulról löki -Ellenfelét szándékosan visszahúzza -Ellenfelét szándékosan meglöki -Kézzel ér a labdához, karjával vagy kezével szándékosan megfogja, viszi, löki vagy dobja (ez nem vonatkozik a kapusra saját büntetőterületén belül), abban az esetben, ha az ellenfele bármilyen támadó szándékát akadályozza c) Közvetlen szabadrúgással és piros lapos figyelmeztetéssel – 5 perces végleg – cserével kiállítással büntetendő az a játékos, amely a következő: -Ellenfelét durván vagy veszélyesen támadja -Ellenfelét, a játékvezetőt vagy saját játékostársát megüti, megpróbálja megütni vagy leköpi. d) Szóbeli figyelmeztetéssel kell fegyelmezni: -a csapatszinten első becsúszó szerelést végrehajtó játékost. 2. Ha a védekező csapat egyik játékosa a szándékosan a büntetőterületen vét a fenti szabályok ellen, akkor ezt büntetőrúgással kell büntetni. Büntetőrúgást kell ítélni, akkor is, ha a labda a szabálytalanság 7
elkövetésekor nincs megjátszható közelségben, de játékban van és a vétség a büntetőterületen történt. 3. Az a játékos, aki a következő szabályok ellen vét, közvetett szabadrúgással büntetendő, melyet az ellenfél csapata végez el arról a helyről, ahol a szabálysértés történt. a) A játékvezető megítélése szerint veszélyesen játszik, ill. megpróbál a labdába rúgni, mialatt ezt a kapus fogja. b) Anélkül, hogy a labdát akarná megjátszani, szándékosan lezárja ellenfelét, tehát a labda és az ellenfél közé fut vagy testének bevetésével akadályt képez az ellenfélnek. c) Mint kapus a saját büntetőterületén: - ha egy saját csapattársától lábbal visszarúgott labdát a kezével állítja meg - ha húzza az időt - a játékban lévő labdát kézből kirúgja - ha a kézzel játékba hozott labdát újból kézzel érinti, mielőtt azt egy másik játékos érintette volna d) Becsúszó szerelést alkalmaz, melynek során nincs testi érintkezés 4. A játékost figyelmeztetni kell sárga lappal – 2perces kiállítással: a) Repülőcsere estén a pályára lép mielőtt a lecserélt játékos ezt teljesen elhagyta vagy, ha a pályára nem a kijelölt helyen lép vagy a pályáról nem a kijelölt helyen jön le b) Állandóan megsérti a játékszabályokat c) Szavakkal vagy mozdulatokkal véleményezi a játékvezetői döntést d) Sportszerűtlenül viselkedik 5. A játékost figyelmeztetni kell piros lappal – 5 perc végleges kiállítással a) Durván játszik b) Durva, sportszerűtlen magatartásért c) Sértő vagy goromba kifejezéseket használ d) Ha másodszor követi el ugyanazt a vétséget, amelyért már egyszer figyelmeztették.
X./A Kiegészítő rendelkezések: a) A végleg cserével kiállított játékos már nem vehet részt az adott mérkőzésen, és nem foglalhat helyet a cserepadon. b) Ha a játékvezető a játékot megszakította, hogy egy játékost kiállítson, de más szabálytalanság nem történt, akkor a mérkőzést közvetett szabadrúgással kell folytatni, arról a helyről, ahol a sportszerűtlenség történt. Ha ez a büntető területen belül történt, akkor a közvetett szabadrúgást a 6 méteres vonalról kell elvégezni, mégpedig a legközelebb eső pontjától, ahol a vétséget elkövették. c) Ha a kapus a labdával szándékosan erőteljesen megdobja az ellenfelét, vagy meglöki a kezében tartott labdával, a játékvezetőnek büntetőrúgást kell ítélnie, amennyiben a cselekmény a büntetőterületen történt. d) Ha egy támadójátékos és a kapus a kapuelőtéren ütközik olyankor, amikor a kapus még nincs a labda birtokában, akkor a játékvezetőnekmint a szándékosság kizárólagos elbírálójának- a játékot meg kell szakítania, és közvetett szabadrúgást kell ítélnie, ha véleménye szerint a támadójátékos cselekedete szándékos volt. e) Ha a játékos szándékosan széttárja a karját, ide-oda lépeget, karját felle mozgatja azért, hogy ellenfelét ez által akadályozza és mozgási irányának megváltoztatására kényszerítse, közben azonban 8
f)
g)
h)
i) j)
ellenfeléhez nem ér hozzá, a játékvezetőnek ezt a játékost sportszerűtlenség miatt figyelmeztetni kell, és közvetett szabadrúgást kell ítélni. Ha a játékvezető szabadrúgást ítél és a játékos az ellen hevesen tiltakozik, közben a játékvezetővel szemben durva vagy sértő szavakat használ, és emiatt kiállították, a szabadrúgást csak akkor lehet végrehajtani, ha a játékos már elhagyta a játékteret. Minden játékos, aki akár a játéktéren vagy azon kívül tartózkodik és sportszerűtlenül vagy gorombán viselkedik ellenfelével, játékostársaival, a játékvezetővel vagy más személlyel szemben, avagy valamilyen becsmérlő megjegyzést tesz, vétséget követ el, amely jellege szerint büntetendő. Ha a játékvezető véleménye szerint a kapus a szükségesnél hosszabb ideig szándékosan fekszik a labdán, sportszerűtlenséget követ el, ezért a kapust: - figyelmeztetni kell és az ellenfél csapata javára közvetett szabadrúgást kell ítélni a hatos vonalról, A szabálysértés megismétlése estén ki kell állítani. Hivatalos vagy más személyek leköpése vagy más hasonló viselkedés úgy tekintendő, mint a súlyos szabálytalanság estére rendelt szabályok. Ha a játékvezető figyelmeztetni akar egy játékost, de mielőtt erre sor kerülne, a játékos egy újabb szabálysértést követ el, amely figyelmeztetést von maga után, akkor a játékost ki kell állítani.
XI.pont A szabadrúgás: a) A szabadrúgásokat két csoportba kell osztani: közvetlen szabadrúgás (amelyből közvetlenül lehet gólt lőni az ellenfélnek) és a közvetett szabadrúgás (amelyből csak akkor lehet gólt elérni, ha előtte még egy másik játékos hozzáér a labdához, vagy azt megjátssza). Ha egy játékos szabadrúgást végez, akkor az ellenfél minden játékosának legalább 5 méter távolságra kell ettől állnia, amíg a labda nem kerül ismét játékba. A labda akkor kerül játékba, ha megmozdul. Amennyiben az ellenfél egyik játékosa a szabadrúgás elvégzése előtt 5 méternél közelebb kerül a labdához, akkor a játékvezetőnek addig kell megismételtetni a szabadrúgást, amíg a szabálynak érvényt nem szerez. b) A szabadrúgás elvégzésekor a labdának nyugalmi állapotban kell a földön lennie, és az a játékos, aki ezt rúgta, csak akkor érhet ismét labdába, ha egy másik játékos hozzáért.
XI./A Kiegészítő rendelkezések: a) Ha az a játékos, aki a szabadrúgást elvégezte hozzáért a labdához mielőtt más hozzáért volna, akkor erről a helyről az ellenfél csapata rúghat közvetett szabadrúgást. Abban az esetben, ha ez a büntetőterületen történt, akkor a közvetett szabadrúgást a hatméteres vonalon ott kell elvégezni, amelyhez a szabálytalanság a legközelebb volt. b) A közvetett és közvetlen szabadrúgás megkülönböztetésére a játékvezető, amennyiben közvetett szabadrúgást ítél, tegye a karját a feje fölé. Ezt a helyzetét addig tartsa meg, amíg a szabadrúgást el nem végzik és a labdához egy második játékos hozzá nem ér, vagy a labda elhagyja a játékteret. 9
c) Figyelmeztetni kell azokat a játékosokat szóban, akik a legaktívabbak vagy a sor szélén állnak, ha nem az előírt távolságban helyezkednek el. Ismétlődés esetén, a sor szélén állót, vagy a legaktívabbat figyelmeztetni kell sárga lap – 2 perces kiállítás. d) Különösen fontos, hogy a játékvezetők súlyos sportszerűtlenségnek minősítsék az olyan eseteket, amikor a játékosok előrehúzódva megkísérlik a szabályos távolságot megrövidíteni és a szabadrúgás végrehajtását késleltetni. e) Szabadrúgás esetén a védekező csapat játékosai minden esetben kötelesek figyelmeztetés nélkül, legalább 5 méterre helyezkedni a labdától. A szabály be nem tartása esetén sárga lapos figyelmeztetés, két perces kiállítás alkalmazására kerül sor. f) A szabadrúgás során elkövetett sportszerűtlenségek esetén (szándékos rápöckölés vagy rúgás esetén), mellyel azt kívánják elérni, hogy az ellenfelet kiállítsák, a vétkes játékossal szemben (sárga lap) két perces kiállítás kerül alkalmazásra.
XII..pont Büntetőrúgás: A büntetőrúgást a büntetőpontról kell elvégezni. A büntető rúgásakor minden játékosnak, kivéve a büntetőt rúgónak és a kapusnak a büntetőterületen kívül, és legalább 5 méterre kell tartózkodnia a labdától. Az ellenfél kapusának a gólvonalon lehet mozogni a kapufák között addig amíg a labda játékba nem kerül. A büntetőrúgást végző játékosnak a labdát előre kell rúgnia, ő már csak akkor rúghat ismét a labdába, ha közben már egy másik játékos is hozzáért. A labda akkor van játékban, ha elmozdult. A büntetőrúgásból közvetlenül gól érhető el. Ha normál játékidőben vagy az egyik félidő végén a játékvezető büntetőrúgást ítél, vagy ezt megismételteti és a labda mielőtt átérne a gólvonalon a kapufák között és keresztléc alatt bármelyik kapufához, a keresztléchez, a kapushoz vagy ezek kombinációjához érne, akkor ezt a gólt nem lehet érvényteleníteni, feltéve hogy egyéb szabálytalanság nem történt.
XII./A Kiegészítő rendelkezések: a) Ha a játékvezető büntetőrúgást ítél, csak akkor adhat jelt annak végrehajtására, ha minden játékos a szabály által előírt helyen tartózkodik. b) Ha az elrúgás után a labdát valamely külső személy megállítja, a büntetőrúgást meg kell ismételni. c) Ha az elrúgás után a labda visszapattan a játéktérre a kapusról, a keresztlécről vagy a kapufáról és ezután egy külső személy megállítja, akkor a játékvezetőnek meg kell szakítania a játékot és játékvezetői labdával folytatni azon a helyen, ahol a labda a külső személlyel érintkezett. d) Ha a büntetőrúgás végrehajtására adott jelzés után a játékvezető azt látja, hogy a kapus nem a kapuvonalon a számára előírt helyen áll, vagy mozog, engedje a rúgás elvégzését. Ha nem esett gól, a büntetőrúgást meg kell ismételni! 10
e) Ha a kapus a büntetőrúgás végrehajtására adott jelzés után és a rúgás elvégzése előtt elmozdítja mindkét lábát a kapuvonalról a büntetőrúgást végző felé, a játékvezető engedje a rúgás elvégzését. Ha nem esett gól a büntetőrúgást meg kell ismételni! f) Ha a büntetőrúgás végrehajtására adott jelzés után a védőcsapat egyik játékosa belép a büntetőterületre, mielőtt a labda játékba került, a játékvezető engedje a büntetőrúgás elvégzését. Ha nem esett gól, a büntetőrúgást meg kell ismételni. A vétkes játékost figyelmeztetni kell. g) Ha a büntetőrúgás alkalmával az azt elvégző játékos sportszerűtlenül viselkedik és gólt szerez, ezt érvénytelennek kell nyilvánítani és a büntetőrúgást meg kell ismételni, a szabálytalankodó játékost figyelmeztetni kell. Ha a játékvezető jelt adott a büntetőrúgás végrehajtására, de a labda még nem került játékba és a büntetőrúgást végző játékos valamelyik játékostársa belép a büntetőterületre vagy az 5 méter sugarú körívbe, a játékvezető engedje a rúgás elvégzését. Ha gól esett, azt meg kell semmisíteni és a büntetőrúgást meg kell ismételni. A vétkes játékost figyelmeztetni kell. h) Ha a g)pontban írt körülmények között a labda a kapusról, a keresztlécről vagy a kapufáról visszapattan a játéktérre, a játékvezetőnek meg kell állítania a játékot, a vétkes játékost figyelmeztetnie kell és közvetett szabadrúgást kell ítélnie az ellenfél javára arról a helyről ahol a szabálytalanság megtörtént. i) Ha a büntetőrúgás végrehajtására adott jelzés után – mielőtt a labda játékba került – a kapus elmozdulna kapuvonalon lévő helyéről vagy elmozdítja a labdát és a büntetőrúgást végző játékos egyik játékostársa belép az 5 méter sugarú körívbe, a büntetőrúgást, ha elvégezték, meg kell ismételni. A büntetőrúgást végző játékostársát figyelmeztetni kell. j) Ha a büntetőrúgás végrehajtása adott jelzés után – mielőtt a labda játékba került – mindkettő csapat játékosa belép a büntetőterületre, a büntetőrúgást, ha elvégezték, meg kell ismételni. A vétkes játékosokat figyelmeztetni kell. k) Ha a mérkőzés első vagy második félidejét büntetőrúgás elvégzése vagy megismétlése céljából meghosszabbítják, akkor ez a hosszabbítás a büntetőrúgás befejezésének a pillanatáig tart, tehát addig, amíg a játékvezető eldöntötte, hogy gól esett-e vagy sem. Gól esik akkor, ha a labda teljes terjedelmével áthalad a gólvonalon. -Közvetlenül a büntetőrúgásból, -A kapufáról vagy a keresztlécről a kapuba pattanva, -Úgy, hogy a kapust érinti. A mérkőzést azonnal be kell fejezni, amikor a játékvezető a döntést meghozta. l) Az e célból meghosszabbított játékidőben végzett büntetés esetén 1. Valamennyi előző pont rendelkezését – a c) és az f) pont kivételével – a szokásos módon alkalmazni kell 2. A c) és az f) pontokban leírt körülmények esetén a mérkőzést azonnal be kell fejezni, amikor a labda a kapusról, a keresztlécről vagy a kapufáról visszapattan. Oldalbedobás: az oldalvonalról, vagy azon kívülről kézzel és lábbal is játékba lehet hozni a labdát.
XIII.pont Rúgás az oldalvonalról: 11
Ha a labda teljes terjedelmével átment az oldalvonalon, legyen az a levegőben, a földön vagy a mennyezetet érinti, mindegy hogy mely irányba ment ki, arról a helyről kell berúgni, - mégpedig egy olyan játékosnak, aki nem tartozik ahhoz a csapathoz, melyről a labda kikerült – ahol elhagyta a pályát. A berúgást végző játékosnak a rúgás pillanatában mindkét lábának egy részével vagy az oldalvonalon vagy az oldalvonalon kívül eső részen kell állnia és a labdának nyugalomban kell az oldalvonalon lennie. A labda akkor van ismét játékban, ha megmozdul. A rúgó csak akkor érhet ismét a labdához, ha ahhoz már egy másik játékos is hozzáért a berúgás óta. Az ellenfél csapat játékosainak 5 méterre kell a labdától elhelyezkedniük. Gólt a labda berúgása vagy bedobása esetén nem lehet közvetlenül elérni.
XIII./A Kiegészítő rendelkezések: a) Ha a labda szabálytalanul került berúgásra, akkor ezt egy ellenfél játékossal meg kell ismételtetni. b) Azt a berúgást, amit nem azon a helyen végeznek, ahol a labda elhagyta a pályát, az ellenfél csapatával meg kell ismételtetni. c) Amennyiben a játékos a labda birtoklásától számított 6 másodpercen belül nem végzi el a berúgást, úgy azt az ellenfél csapat végezheti el. d) Ha az a játékos, aki a berúgást végezte másodszor is labdához ér, mielőtt még más hozzáérne, akkor az ellenfél csapat közvetett szabadrúgást kap arról a helyről, ahol a berúgást végző játékos másodszor hozzáért a labdához. Ha ez a büntetőterületen történik, akkor közvetett szabadrúgást kell elvégezni, a büntető területet határoló vonalról, mégpedig az esethez legközelebb eső pontjáról, figyelembe véve a súlyosabb szabálytalanság elvét (pl.: ha a második érintés kézzel történik, akkor közvetlen szabadrúgás vagy büntetőrúgás jár)
XIV.pont Kapukirúgás: a) A hazaadást a kapus kézzel nem érintheti. Ez alól kivétel a fejjel és testtel hazaadott labda, amit a kapus kézzel is megfoghat (hazaadásnál vizsgálandó a szándékosság) b) A kapus a megfogott labdát 6 másodpercnél tovább nem tarthatja a kezében c) A kapus az alapvonalon túlra került labdát kézzel (kidobás) hozhatja játékba. A játékban lévő labdát átdobhatja, átrúghatja (nem kézből). d) A kapus a labdát kézzel csak a büntetőterületen belül érintheti. Ellenkező esetben a szabálytalanság helyéről közvetlen szabadrúgást és kiállítást kell ítélni. Ha az alapvonalon túlra került a labda vagy a hatoson belülről kifelé történő szabadrúgás esetén: úgy kell játékba hozni a labdát, hogy az csak a hatoson kívül érinthető újra. (Ellenkező esetben újra elvégzendő) A labdának a büntetőterületet 6 másodpercen belül el kell hagynia. e) A kapus kézből nem rúghatja ki a labdát. f) Ha a kapusról a saját alapvonalán túl kerül a labda, történjen ez bárhol, szögletet kell ítélni. g) Ha a labda, legyen az a levegőben vagy a földön, egész átmérőjével áthalad az alapvonalon – kivéve a két kapufa között – és utoljára egy támadó csapatbeli játékos ért hozzá, akkor a saját büntetőterületén álló kapus kézzel hozhatja játékba a labdát. A labda akkor kerül játékba, ha elhagyta a büntetőterületet. 12
h) Amennyiben a labdához egy játékos a kidobó kapus csapatából vagy az ellenfél csapatából hozzáér a büntetőn belül, akkor ezt meg kell ismételni. i) Amennyiben a kapus még egyszer hozzáér a labdához, mielőtt azt egy másik játékos érintette vagy megjátszotta volna, akkor az ellenfél csapatának kell ítélni közvetett szabadrúgást, melyet ott kell elvégezni, ahol a szabálytalanság történt. Ha a büntetőterületen történt, akkor a hatos vonalról. Figyelembe véve a súlyosabb szabálytalanság elvét.
XV.pont A szöglet: a) Ha a labda – legyen a levegőben vagy földön – áthaladt teljes terjedelmével az alapvonalon (kivéve a két kapufa között) és legutoljára a védekező csapat játékosa ért hozzá, akkor szögletet kell ítélni. b) Szögletet pontosan az alap és oldalvonal találkozásától kimért 50 cm sugarú negyed körívből kell elvégezni, a labdát oda kell helyezni és innen a pályára lőni. c) A védekező csapat játékosai nem lehetnek 5 méternél közelebb a labdához, mielőtt az nincs játékban, tehát meg nem mozdul. Szögletet végző játékos nem érhet másodszor a labdához mielőtt egy másik játékos meg nem érinti. d) Szögletből közvetlenül is lehet gólt rúgni. e) Amennyiben a szögletet nem a kijelölt helyéről végezték el, úgy azt meg kell ismételni. f) Ha az a játékos, aki a szögletet lőtte, másodszor is a labdához ér, mielőtt még egy másik játékos érintené, akkor az ellenfél csapatának közvetett szabadrúgást kell ítélni arról a helyről, ahol a szabálytalanság történt.
XVI.pont Óvás: A csapatok mérkőzésen észlelt, a versenyszabályzatban foglaltakat sértő esetekben, óvást nyújthatnak be a Versenybizottságnak. Óvást csak az a csapat nyújthat be, amelyet hátrányosan érintett a Versenyszabályzat megsértése. (a játékvezető vélt vagy valós tévedései nem képezhetik óvás alapját) Minden csapat csak a saját mérkőzésének eredményét óvhatja meg. Óvás benyújtása írásban történhet, az adott mérkőzést követő 1 órán belül. Az óvásnak tartalmaznia kell a konkrét okot és az eljárás indokoltságát igazoló esetleges bizonyítékot. Óvási lap letölthető: www.teremfocikarcag.5mp.eu Óvási díj:10.000Ft, melyet a Versenybizottság csak jogos óvás esetén térít vissza. Amennyiben az óvás indokolatlan, úgy az óvási díjról számlát bocsát ki a befizető csapat részére. A versenybizottság a tudtára jutott esetekben (a versenyszabályok megsértése, pl.: jogosulatlan játék) óvás benyújtása nélkül is eljárhat. Jogosulatlan játék esetén: - A vétlen csapat kapja a 3 pontot, 5:0-s gólkülönbséggel - A vétkes csapattól 3 büntetőpont levonás az összeredményből
XVII.pont Halasztás: 13
Halasztási lehetőség a bajnokságban minden csapat részére egy alkalommal lehetséges. A halasztás csakis a másik csapat vezetőjének írásos, vagy a versenybizottság 1 tagja előtt tett szóbeli hozzájárulásával, a fordulót megelőzően hétfő estig benyújtva lehetséges. A határidőn túli halasztási kérelem elutasításra kerül, a hirdetés feladása miatt. Az utolsó 2 fordulóban halasztás nem lehetséges!
XVIII.pont Igazolás, átigazolás: A nevezéskor leadott névsor a 3. fordulóig kiegészíthető 18 főig olyan játékossal, aki versenyfelhívásban foglaltaknak megfelel. Amíg a játékos a bajnokság során nem lép pályára a nevezett csapatában, átigazolhat egy másik csapathoz (a 3. forduló befejezése előtt), helyére másik játékos igazolható.
XIX.pont Mérkőzés elmaradása: Amennyiben a mérkőzés valamelyik csapat hibájából elmarad, a vétlen csapat kapja a 3 pontot, 5:0-ás gólkülönbséggel, a vétkes csapattól 3 pont kerül levonásra. Amennyiben egy csapattal ez másodszor is előfordul, az további 3 pont levonást eredményez (azaz 6 pont). Harmadik esetben a vétkes csapat kizárásra kerül. Amennyiben ez az összes mérkőzésszám felének lejátszása előtt történik, a vétkes csapat eredményét töröljük.
XX. pont Egyéb rendelkezések: a./ Felelősség: Az öltözőben és a pályán hagyott tárgyakért minden résztvevő maga felel. A játékkal kapcsolatban felmerülő anyagi- és egyéb károkért a szervezők felelősséget nem vállalnak, azok a résztvevőket terhelik. b./ A létesítmény házirendjét minden játékosnak és nézőnek kötelező betartani.
XXI. pont Fegyelmi büntetések: A./ Egyéni 1 mérkőzéses eltiltás: - Piros lapos kiállítás után (2. sárga lap egy mérkőzésen) - 3. sárgalap a bajnokság alatt 2-3 mérkőzéses eltiltás - a játékvezető vagy más hivatalos személy sértegetése, működésének sportszerűtlen kritizálása - ellenfél sértegetése - ellenfelét megrúgja (sérülést nem okoz) - ellenfelét ellöki (sérülést nem okoz) - sportszerűtlen viselkedés 4-7 mérkőzéses eltiltás 14
a játékvezető vagy más hivatalos személy sorozatos inzultálása, zaklatása - az ellenfél játékosának inzultálása, zaklatása - ellenfelét megrúgja (sérülést okoz) - ellenfelét ellöki (sérülést okoz) 1 bajnoki szezontól való eltiltás - játékvezető vagy más hivatalos személy fenyegetése - ellenfelét megrúgja (a labda, játékon kívül van, de sérülést nem okoz) - ellenfelét ellöki (a labda, játékon kívül van, de sérülést nem okoz) - ellenfelét leköpi vagy megüti - a játékvezetőt leköpi vagy megüti Végleges eltiltás, kizárás - a játékvezető vagy más hivatalos személy tettleg bántalmazása - ellenfelét megüti, megrúgja, ellöki és súlyos sérülést okoz - ellenfél ellen elkövetett csoportos tettlegesség - sorozatos visszaesés és eltiltás utáni komoly vétség -
B./ Fegyelmi büntetés csapat esetében: A csapatot kísérő nézők, szurkolók fegyelmezetlen, sportszerűtlen magatartása, házirend elleni vétség esetén a csapat a következő büntetésekkel sújtható: figyelmeztetés pontlevonás zártkapus mérkőzés kizárás
XXII. pont FAIR PLAY Bármely esetben, amelyet a szabályzat nem tartalmaz, a Fegyelmi Bizottság tagjai a Fair Play szem előtt tartásával járnak el. A bajnokságban Fair Play versenyt hirdetünk valamennyi csapat részére. A Verseny-, Fegyelmi- és Játékvezetői Bizottság objektív valamint szubjektív értékelések alapján dönt a győztesről. A verseny értékelésében segítséget fog adni a csapatok mérkőzésein a játékvezető fegyelmezési döntésein alapult pontozási rendszerünk is. Az a csapat nyeri meg az éves sportszerűségi versenyt, amely a legkevesebb büntető pontot gyűjti be, valamint sportszerű cselekedeteivel is kiérdemli az elismerést.
Pontozási táblázatunk: 1 büntetőpont: 3 büntetőpont: 15 büntetőpont: 20 büntetőpont:
sárgalapos figyelmeztetés piros lapos figyelmeztetés fegyelmi tárgyalás esetén mérkőzésre ki nem állás
1 bónuszpont: 3 bónuszpont: 10 bónuszpont:
sportszerű viselkedés, mérkőzés alatt sportszerű labda visszaadás ha egy csapat (aki teljes létszámmal jelen van) 4+1-ben kiálla kevesebb létszámú csapat ellen 15
A versenybizottság tagjai: Szepesi Tibor Rigó Zoltán Varga János Laboncz János Erdei Szabolcs Karcag, 2012. október 4.
16
