Verespataki (Rosia Montana) iparfejlesztési övezet településrendezési terve I. kötet A magyarnyelvő, közérthetı összefoglaló elkészítésekor arra törekedtünk, hogy a verespataki beruházásról minél több információ juthasson az olvasó tudomására. A beruházás környezeti hatásai ebben az anyagban csak vázlatosan jelennek meg, ezekrıl a létesítményhez készített környezeti hatástanulmány szól részletesen. Az anyag azon részei, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül a beruházás fizikai részéhez, hanem általános ismereteket, propagandisztikus elemeket tartalmaznak, csak rövidített, összefoglaló formában kerültek be jelen anyagba. 1.
BEVEZETÉS
1.1. PUZ (Zonal Urbanism Plan = övezeti településrendezési terv) PUZ adatok Munka címe: Verespataki (Rosia Montana) iparfejlesztési övezet településrendezési terve • Kedvezményezett: S.C. ROSIA MONTANA GOLD CORPORATION SA • Általános tervezı: IPROMIN SA • Szakági tervezı: S.C. PROJECT ALBA SA • Alvállalkozók, együttmőködı partner: S.C. AGRARO CONSULT S.R.L. • Munka elvégzésének ideje: 2006. június 1.2. PUZ tárgya Követelmények-program: Annak érdekében, hogy a Rosia Montana PUG-on (General Urbanism Plan = általános településrendezési terv) belül tett javaslatok érvényre juthassanak, ezekkel összhangban az S.C. ROSIA MONTANA GOLD CORPORATION SA felkérésére területi ID-k vonatkozásában (ID Industry Deposit = ipartelep) – ipari és lerakó területek, egy PUZ megalkotása és a városépítészeti szabályozás olyan munkák, amelyek szabályozzák az egymás után következı beavatkozásokat, amennyiben ezek a következı ipari objektumok elhelyezkedésére vonatkoznak: feldolgozó üzem, bányaüzemek, TMF-ek (Tailings Management Facilities = dúsítási meddıhányók) rendszere, hulladéklerakók, alacsony értékő hányók, Sulei Andesit és „La Paraul Porcului” homokkı fejtések, termıtalaj depóniák, Cetate hulladék és bányacélú gát, robbanóanyag raktár, vízelvezetı csatornák, felvonulási épületek, bányához és az üzemi épületekhez vezetı utak, amelyek Verespatak (Rosia Montana) és Bucsony (Bucium) településeket érintik, illetve Abrudbánya (Abrud) és Topánfalva (Campeni) községeket érintik, ahogyan ez megjelenik a megvalósíthatósági tanulmányban a verespataki arany-ezüst ásványkincsek kibányászhatóságára vonatkozóan, Alba megye Verespatak (Rosia Montana) körzetében. A PUZ feladata a PUG megerısítése, valamint az, hogy tartalmazzák a PUG alátámasztására alkalmas tanulmányok (2002-2004) elemeit és általános összefoglaló képet adjon a hosszú távú fejlesztésrıl. A tervezési terület nagysága 1650,88 ha, amely Verespatak, Abrudbánya, Campeni és Bucsony helységek területén helyezkedik el. Az egyes helységeket érintı tervek az alábbiak: A feldolgozó üzem Saliste-völgy és Verespatak-völgy közé kerül a Cirnic és Cetate aknákig, illetve a Corna-völgyben lehelyezkedı dúsítási meddıkig; 1
Cetate és Cirnic aknák fogják a külszíni fejtéssel szolgáltatni az ércet, ezen belül két hulladéklerakó, kis értékő hányóval dél-keletre a Cetate hulladéklerakótól és egy hulladékkı lerakat délre a Cirnic hulladéklerakótól; Jig és Orlea aknák második lépcsıs fejlesztésben, összhangban az alátámasztott PUG-gal szolgáltatják az ércet szintén külszíni fejtéssel; Corna dúsítási-meddı kezelı rendszer, amely szakaszosan fog megépülni és a Cornavölgyben helyezkedik el a feldolgozó üzemtıl. A TMF az elsı szakaszban 78 m magasságig épül, a végsı magassága 185 m lesz. A dúsítási-meddıt a gát építéséhez fogják felhasználni, miután méregtelenítették és részben víztelenítették. A gát végsı magassága kb. 840 m lesz a tengerszint felett, melynek maximális kapacitását 250 millió tonna kezelt dúsítási meddı befogadására tervezik. Kezdetben a gát csak annyi víz befogadását teszi lehetıvé, amennyire a termelés beindításához szükség van; az építkezések potenciális forrása a kıfejtık, TMF-hez, teraszokhoz és különbözı betonozási munkákhoz egyaránt. Korábbi geológiai tanulmányokra alapozva a Vallea Porcului és Sulej helyszíneken létesítenek kıfejtıket, építıanyag kitermelési céllal; Termıtalaj depóniák: összesen 4 létesül olyan helyszíneken, ahol a topográfiai viszonyok kedveznek a hosszú távú elhelyezésnek, nyugatra a Sulej fejtéstıl, délre a feldolgozó üzemtıl és délkeletre a TMF-tıl; Cetate hulladék- és bányavíz-elvezetı gát: ennek védı szerepe van és a Valea Rosia legkeskenyebb pontján fogják megépíteni. Szerepe az, hogy a Valea Rosia-ból, valamint a Cetate hulladékkı lerakókból, a Cetate alacsonyértékő lerakókból és a meglévı Cetate és Carnic aknák körül már meglévı hulladékkı lerakókból elfolyó vizet felfogja. Robbanóanyag tároló terület: a TMF-hez vezetı belsı út mentén körülbelül 1 km-re délre a feldolgozó üzemtıl egy viszonylag izolált területen, messze az aktív mőveletektıl és a lakott területektıl helyezkedik el, de a robbanóanyag oda- és elszállítás számára könnyen megközelíthetıen. Vízelvezetı csatornák, a biztonság növelése a védettségi fokozat növelése érdekében: – a TMF-be belépı vízmennyiség csökkentésére, a friss víz összegyőjtésére és szétosztására mielıtt az a TMF-be kerülne; – az ARD gáthoz befolyó víz mennyiségének csökkentésére (a gát a Valea Rosia északi oldalán helyezkedik el) Az ide folyó felszíni vizek általában tiszták, nem kerülnek kapcsolatba a bányaterületekkel. A Cetate és Cirnic aknák körüli lerakókból esetleg kikerülı savas kémhatású vizeket egy csatorna fogja elvezetni az ARD-gáthoz. DJ742 számú elterelés: javasolt a PUG DJ1071 (Bucium) – Rosia Poieni bányaút, új út, amely lehetıvé teszi DN74 számú országútról való csatlakozást. Az utat elterelik a Corna-völgy délkeleti oldalán lévı magaslat déli oldala felé. Ezt az utat aszfaltozzák és így létrejön az összeköttetés a Rosia Poieni bányaúttal. A tervezett hossz 6,65 km. A jelen PUZ által elfogadott összekötı útra azért van szükség, hogy a Corna-völgyben létesülı TMF-ket összekössék a Rosia Poieniben folyó bányászati helyszínekkel és a DN 74 és DN 74A országutakkal. Feldolgozó üzemi bekötıút a Rosia-völgy bal partja mentén helyezkedik el, kezdıpontja a DN74A jelő országút Gura Rosieinél. Ennek az útnak egy szakasza párhuzamosan fut a meglévı vasúti sínekkel, amelyeken az ércszállítás fog folyni Gura Rosieibe.
2
Bányautak, nehéz jármővek részére az aknáktól a feldolgozó üzembe, a hulladéklerakókhoz és a TMF-hez. Feltétlenül szükséges és kötelezı, hogy a tervezési terület és a hozzá csatlakozó egyéb területek kapcsolatát a PUG-ban leírt követelmények szerint vizsgálják. A tervezési terület helyi fejlesztési programjára vonatkozó kikötések: a jelen munka megkísérli, hogy megfeleljen a megbízó azon szándékának, miszerint a bányamővelést teljes mértékben a román törvények és az EU direktívák szerint végezzék, teljes mértékben biztonságos körülmények között. A PUG-ban leírt szabályozás értelmében a tervezési területen ideiglenes építési tilalom van érvényben mindaddig, amíg a PUZ-t jóváhagyják és az új építményekre vonatkozó engedélyezési szabályokat elfogadják.
1.1. tervlap 1.3. A Dokumentumok forrásai A PUZ elkészítése elıtt létrejött tanulmányok és egyéb dokumentumok 1. Tájvizsgálatok: topográfiai, kataszteri és geotechnikai 2. Nemzeti térségi fejlesztési terv: 1.2.3.4.5. szekció 3. Alba körzet tervezési terve (P.A.T.J), amelyet frissítettek és összhangba hozták a létezı P. A.T.J-jal és a jóváhagyott PATN-szekciókkal. Projektszám: 4406/2000, készítette Proiect Alba 4. Tanulmány, amely az Alba megye technológiai kockázatnak illetve vészhelyzetnek potenciálisan kitett területeit vizsgálja. Projektszám: 4460/2000, készítette Proiect Alba 5. Alba megye védett természeti területeinek vizsgálati tanulmánya, készítette a Bukaresti Földrajzi Intézet
3
6.
7. 8. 9. 10. 11.
Történelmi épületek és építmények leltára, készítette: DCNCF (a Nemzeti Kulturális Örökség Tervezı Központja) T131 projekt, a Kulturális Minisztérium Történelmi Emlékmő Osztálya PUG – Verespatak, PUG Abrud és PUG Cimpeni és PUG Bucium A népesség opcióira vonatkozó szociológiai tanulmány, figyelembe véve a tervezett beruházást Megvalósíthatósági tanulmány, készítette: IPROMIN Környezeti hatástanulmány, készítette: AGRAROCONSULT PUZ Verespatak ipari fejlesztési terve, jóváhagyva 2002-ben
A PUZ készítésével egyidejőleg létrejött alapvetı tanulmányok listája: 1. Részletes dokumentáció (régészet és régészeti topográfiai, oral history, néprajz, történettudományi archívumok) készült az Alburnus Maior Nemzeti Kutatási Program keretében 2001-2005, 2. Talaj-hatástanulmány tekintettel a terezett aranyérc bányászatra és feldolgozásra Verespatakon, készítette: Talajtani Kutató Intézet (RISA) 3. Társadalmi hatások csökkentésének vizsgálata, készítette: IPROMIN SA 4. A bányabezárás és a környezeti rehabilitáció kezelési terve 5. A község fenntartható fejlıdésének térségi terve 6. Projekt bemutató jelentés 7. Verespatak és Abrudbánya községek népességének választási lehetıségeit vizsgáló tanulmány Statisztika 1. Népszámlálás 2002 2. Statisztika 2004.
2.
A FEJLESZTÉS JELENLEGI ÁLLAPOTA
2.1. Területi fejlıdés és erre vonatkozó adatok A fejezet a terület tájalakulás történetérıl szól a római kortól kezdıdıen, a bányászati tevékenység megjelenésére kihegyezve, annak történeti megalapozottságáról. A modern idıkben a bányászatot 20. század közepétıl eredezteti. Végig azt hangsúlyozza, hogy a területen milyen hagyományai vannak a bányászatnak. Fejlesztési potenciál: Az Ásványkincsek Nemzeti Ügynöksége engedélyt adott a DEVA Nemzeti Rézbánya Vállalat (jelenleg Nemzeti Réz-, arany és vas Mővek MINVEST SA DEVA) részére, amelyet ezt követıen cedáltak a RMGC-re (Rosia Montana Gold Corporation) egy Verespatakon található 23,8823 km2-es területre. Az engedély feltételei szerint RMGC-nek kizárólagos joga van bányászati tevékenységet folytatni Verespatakon egy kezdeti idıszakban, amely 20 évig tart, ezt meg lehet hosszabbítani további egymást követı öt évekkel. A MINVEST DEVA az RMGC részvényeinek 19,3%-át birtokolja és ez a leányvállalat jogosult további csökkentett mérető kitermelési munkálatokra, állami szubvencióval (1999. június, engedélyszám: 47). Az RMGC javasolja a bányászati tevékenység nagymértékő felfejlesztését Verespatakon, 13 millió tonnás ércbányászati kapacitással, 16 éves idıtartamra. Ez a fejlesztés munkahelyeket fog teremteni a helyi és a környezı területeken, és ez hozzájárul a fenntartható fejlıdéshez, szemben a jelenlegi egyoldalú iparosodottsággal.
4
2.2. Területi megfelelés A terület elhelyezkedése a belterületekhez képest Verespatak község Abrudbányától 10 km-re van és mint aranybányászati központ ismert a római kor óta, amikor Alburnus Maior volt a neve. Északon Cimpenivel, délnyugaton Abrudbányával keleten és délkeleten Bisztra és Lubsa településsel, míg nyugaton Sohodollal határos. Verespatak közigazgatási területén 15 település található: Balmosesti, Blidesti, Bunta, Carpinis, Coasta Hentii, Corna, Curatura, Daroaia, Girda-Barbulesti, Gura Rosiei Iacobesti, Soal, Tarina, Virtop és Rosia Montana közigazgatási központ. A bányászati kitermelés a PUG-nak megfelelıen belterületen is van. 2.3.
Környezeti elemek
2.3.1. Topográfia 2.3.2. Domborzat 2.3.3. Geológia 2.3.4. Hidrológia, hidrogeológia 2.3.5. Éghajlat 2.3.6. Talaj 2.3.7. Szeizmikusság 2.3.8. A talaj átfagyási mélysége 2.3.9. Természeti kockázati területek 2.3.10. A talaj rétegzettsége 2.3.11. Rétegzettségi feltételek 2.3.12. Emlékmővek és védett természeti területek – a természeti, történelmi és kulturális örökség emlékei A verespataki területen 2 földtanilag védett terület található, amelyek szerepelnek a nemzeti örökségek listáján (5/200-es törvény): ez a Piatra Despicata (izolált andezit tömb), és a Piatra Corbului (korábbi bányászati tevékenység maradványa). Az Alba megyei tanács 1995. október 27-i 20-as számú határozatának értelmében Alba megyében több védett komplex tájegység földtani, szpeleológiai, paleontológiai és botanikai védett terület található, valamint védett növény- és állatfajok. A régészeti ásatások Verespatak területén korlátozott méretőek és megelızı jellegőek voltak (vizsgálat területek felsorolása az eredeti anyagban). Történelmi emlékmővek 143 ház, 3 templom és 2 temetı, valamint 32 egyéb épület tartozik ide. 2.3.13. Biodiverzitás Az erdı az elsıdleges természetes vegetáció Verespatak körzetében, valamint vannak telepített erdık, rétek és mezıgazdasági területek is. 2.4. Közlekedés Verespatak községet átszeli annak nyugati oldalán a DN74A Abrudbánya-Cimpeni jelő országút, amely összeköttetést teremt a DN74 Gyulafehérvár-Abrudbánya-Brad és a DN75 Torda-Cimpeni-Lunca között. 2.5. Területhasználat A tervezési terület területi mérlege (jelen állapot)
5
Funkció Lakóterület Közintézmények szolgáltatások Közmővek Kereskedelmi, szolgáltató Közétkeztetés Ipari és raktár mezıgazdasági - szántó - kaszáló - erdı temetık Kommunikációs eszközök Folyó, patakok, tavak Parlag területek - UA-ban - UA nélkül Összesen
Verespatak Tel. Tel. belül kívül ha ha 114,55 40,85
Abrudbánya Tel. Tel. belül kívül ha ha 33,66 8,79
Bicium Tel. Tel. belül kívül ha ha --0,16
Összesen Tel. Tel. belül kívül ha % 198,01 11,99
7,30
0,46
---
---
---
---
7,76
0,47
6,80
0,46
---
---
---
---
7,26
0,44
0,50
---
---
---
---
---
0,50
0,03
84,60 646,15 2,52 461,81 181,82 5,20
1,81 356,99 2,11 307,77 47,11 2,86
--170,40 0,51 134,65 35,24 0,36
--70,11 --57,71 12,40 0,39
-----------
--0,32 --0,32 -----
86,41 1243,97 5,14 962,26 276,57 8,81
5,23 75,35 0,31 58,29 16,75 0,53
30,57
12,29
5,11
0,37
---
---
48,34
2,92
9,14
4,96
1,69
---
---
---
15,79
0,96
41,79 41,38 0,41 939,30
------420,22
------211,22
------79,66
---------
------0,48
41,79 41,38 0,41 1650,88
2,55 2,51 0,02 100,00
Ipari területen kívüli területek területi mérlege (jelen állapot) Funkció Javaslat a DJ742 út elterelésére D-i változat Lakóterület Mezıgazdasági terület Út Bekötı út a feldolgozó üzemhez, amelybıl lakóterület Ipari és raktár terület mezıgazdasági út 110 kV vezetés átvezetése lakó mezıgazdasági út Frissvíz ellátás lakó mezıgazdasági út Patak, folyó, tó parlag Tervezett ipari zónán kívül esı területek
Verespatak Tel. Tel. belül kívül ha ha
Abrudbánya Tel. Tel. belül kívül ha ha
Bicium Tel. Tel. belül kívül ha ha
Campeni Tel. Tel. belül kívül ha ha
Összesen Tel. Tel. belül kívül ha %
2,25
3,61
---
11,35
---
22,19
---
---
39,40
70,90
---
---
---
---
---
3,70
---
---
3,70
6,65
2,25
3,59
---
11,35
---
17,95
---
---
35,14
63,24
---
0,02
---
---
---
0,54
---
---
0,56
1,01
4,05
0,99
---
---
---
---
---
---
5,04
9,07
0,50
---
---
---
---
---
---
---
0,50
0,90
---
0,14
---
---
---
---
---
---
0,14
0,26
3,38 0,17
0,84 0,01
-----
-----
-----
-----
-----
-----
4,22 0,18
7,59 0,32
---
7,48
---
---
---
---
---
---
7,48
13,46
------1,12 0,49 0,20 0,12 0,07 0,24
3,02 4,38 0,08 0,93 0,18 0,71 0,004 0,01 0,03
-------------------
-------------
-------------------
-------------------
------0,95 0,28 0,54 0,11 0,006 0,01
------0,65 0,51 0,12 0,003 0,003 0,01
3,02 4,38 0,08 3,65 1,46 1,57 0,24 0,09 0,29
5,44 7,88 0,14 6,57 2,63 2,83 0,43 0,16 0,52
6,98
12,35
---
11,35
---
22,19
0,95
0,65
55,57
100,00
6
3-6.5. tervlap 2.6.
Közmővek
2.6.1. Ivóvízellátás Az ivóvízellátásra két különálló vezetékrendszer létezik: Verespatak község központjában a bányászati mőveletek vezetéke, A Gura Rosiei feldolgozó üzem, az Aprabus elıaprító és Gura Rosiei település. 2.6.2. Frissvíz-ellátás A Gura Rosiei ipari övezet részére szükséges friss vizet az Abrudel folyóból nyerik egy gát segítségével. Ezzel a felduzzasztással a friss víz két dekantáló tartályon folyik át, amelyek leválasztják a szuszpendált és flotált részecskéket.
7
Ezután a vizet két 500 köbméteres tartályba győjtik össze szivattyúk segítségével. A víz csıvezetékek fémbıl készültek, átmérıjük 300 mm. A víztartályokból a vizet gravitációval osztják szét a feldolgozó üzem fogyasztói között. A tárnákban szükséges vízmennyiséget Taul Brazi-ból biztosítják. 2.6.3. Szennyvíz A szennyvízen belül a következı csoportokat különböztetjük meg: háztartási szennyvíz, esıbıl, zivatarból származó víz, technológiai szennyvíz. 2.6.4. A jelenleg létezı elektromos hálózati rendszer 2.6.5. Kommunikációs hálózat A telefon-elıfizetık igényét egy automata digitális, Goldstar típusú telefonközpont biztosítja. Ennek kapacitása 256 vonal, amely össze van kapcsolva a Gura Rosiei-beli városközi kábellel: Alba Iulia-Zlatna-Abrud-Cimpeni. Problémák: 2.7.
Nincsenek
Környezeti vonatkozások – a természetes és az épített környezet viszonya
2.7.1. Szennyezés-források 2.7.2. Környezeti státusz Víz – jelenlegi viszonyok Levegı – levegıminıség Talaj Vegetáció Zaj, vibráció 2.8.
A népesség választási lehetıségei
3.
VÁROSTERVEZÉSI JAVASLATOK
3.1. A fenntarthatóságra vonatkozó tanulmányok következtetései A javasolt verespataki projekt a következı fıbb elemeket tartalmazza: régészeti ásatások, a jelentıs kulturális örökségi maradványok megóvása és nyilvános bemutatása, újratelepítési program, helyi gazdasági és társadalmi fejlesztési támogatás azon személyek számára, akiknek életvitelét az új mőveletek megzavarták, támogatás a regionális fejlesztés számára, melynek célja a fenntartható fejlıdés elısegítése, hagyományos külszíni bányafejtés, a felesleges talaj és hulladék eltávolítása és deponálása (arról a hulladékkızetrıl van szó, amelybıl az arany és ezüst már nem nyerhetı ki gazdaságosan), arany-ezüst érc feldolgozása hagyományos technikákkal, 8
arany és ezüst fém kinyerése, ipari övezetben található víz kezelése, beleértve a verespataki és Corna völgybıl származó, hagyományosan szennyezett elfolyóvizeket és szivárgásokat is (a friss víz elvezetését úgy fogják biztosítani, hogy minimumra csökkentsék a jövıbeli szennyezettséget; a szennyezett vizet egy újonnan megépítendı vízkezelı egységben fognák fel, ahol kezelés után újrahasznosítható) egy 215 millió tonna kapacitású dúsítási meddıfeldolgozó létesítése egy TMF-ben, amelynek célja a víz kinyerése és 250 millió tonna dúsítási meddı (finom hulladékkızet) deponálása, csatlakozó infrastrukturális beruházások: friss víz szállító csıvezeték, dúsítási meddı szállítása és a következı infrastrukturális létesítmények minıségi javítása: vízvezetékek, elektromos vezetékek, helyi és nagyobb körzeti elektronikus kommunikációs hálózatok, elektromos alállomás, bányautak, hivatali helyiségek, mőhelyek, áruházak, laboratórium, szennyvízkezelı üzem, a bánya bezárásával kapcsolatos tervezési és rehabilitációs munkák, úgy hogy a bányászati tevékenység kezdetétıl számított 16 év után a térség domborzata megközelítıen azonos lesz a jelenlegivel. 1. sz. grafikon:
Csak románul
A technológiai folyamat fı fázisai a következık: specifikus bányászati módszereken alapuló érckinyerés ércszállítás a feldolgozóüzembe nehéz-tehergépkocsikkal, egyfázisú ércföltárás forgóaprító segítségével, hányó kialakítása a feltárt ércbıl, az aprított érc megırlése félautogén malomban, amit további ırlés követ két, párhuzamosan elhelyezett golyósmalomban, a cianidos zagy átmosása, az ırlési folyamatnál kezdıdıen, az arany és ezüst adszorpciója aktivált szénre, az utána következı elválasztással az arany és ezüst tisztítása nyomás alatt, az aktivált széntıl elválasztott nem tiszta arany és ezüst elektrolitikus úton történı tisztítása és mint nemesfém keverék tömbökbe olvasztása, a dúsítási meddı tömörítése, a feldolgozott dúsítási meddı méregtelenítése nehézfémektıl és cianidtól mielıtt az elhagyná a feldolgozó üzemi övezetet, a kezelt dúsítási meddı eltávolítása, a TMF-bıl származó víz minıségének javítása újrafelhasználásra. 3.2. A PUG-ban meghatározott intézkedések A városfejlesztési prioritások az alábbiak: • Az ipari terület fejlesztése összhangban a PUG irányelveivel • A fejlesztés során elegendı területet kell biztosítani a kulturális- adminisztratív építmények számára • Szabad választási lehetıséget kell biztosítani azoknak, akik át akarnak települni • A komfort fokozatot javítani kell a lakóterületeken • Meg kell tartani a szennyezés mentes környezetet a lakóterületeken, a zöldterületeken és a vízzel borított területeken • Megtartani illetve fejleszteni kell az úthálózatot • Biztosítani kell az optimális ivóvíz ellátást az új fejlesztés számára • Fejleszteni kell a hulladékkezelési szolgáltatást • Gondoskodni kell a háztartási hulladékok elszállításáról 9
3.3. A környezet hasznosítása Az eddig folytatott bányászati tevékenység kiterjesztése és fejlesztése azt jelenti, hogy a következı 20 év során ki bányásszák és feldolgozzák a meglévı érctartalékokat. A helyreállítási munkálatokat már a kitermelés elsı évétıl kívánják végezni, különös tekintettel a területen található régészeti és egyéb értékekre. 3.4. A forgalom modernizálása Bányautak ércszállító utak a tárnákból (Cirnic, Cetate, Jig, Orlea) a feldolgozó üzemhez és a Cetate és Cirnic gátakhoz. Az összes fı szállítási út szélessége kb. 30 méter lesz biztonsági szempontok miatt. Az utak kiépítésénél lehetıség szerint felhasználják a bányákból származó nyersanyagot. Dúsítási meddı létesítmény A kutat minden oldalról kerítéssel veszik körül és figyelmeztetı táblákat raknak ki 50 méterenként. Gondoskodnak a megfelelı felszerelésrıl a balesetek elkerülése végett. A kutat folyamatosan ırség figyeli. Cetate hulladék és bányából származó szennyvízkút Ezt is minden oldalról bekerítik, a szivattyúállomást külön is, csak erre felhatalmazottak léphetnek be és riasztóval szerelik fel. Szintén állandó ırség van itt. Tárnák Az összes út és ösvény (ha azok településhez 300 méternél közelebb vannak) le lesz zárva és figyelmeztetı jelzéssel lesz ellátva. Robbanóanyag-raktár Teljesen be lesz kerítve és katonai jellegő ırség lesz. Csak felhatalmazott személyek léphetnek be. Feldolgozóüzem A teljes terület szintén kerítéssel védett, ellenırzı kabinnal. 3.5. Funkcionális zónaszabályozás – territoriális mérleg – városépítészeti index A projektben szereplı tervezési terület – a PUG-nak megfelelıen – magában foglalja a territoriális egység ID-t. Ennek a térségnek a javasolt fı funkciója: ipari raktárak. A területhez tartozó territoriális egységek: ipari övezet, raktárövezet, utak, berendezés, felszerelés elhelyezésére szolgáló övezet, védıövezet, lakóövezet. A termelést a következı szakaszokban kell felfuttatni: Mőködés elıtti szakasz, Kitermelési-feldolgozási szakasz, Környezeti rehabilitációs munkák, 16 évi kitermelés és feldolgozás utáni helyreállító munkák.
10
A TERVEZÉSI TERÜLETEN JAVASOLT OBJEKTUMOK: Feldolgozó üzem (2.2. és 3.1-es rajz) Elhelyezkedése Salistei-völgy és Verespatak-völgy között. Éves kapacitása 13 Millió tonna. Alkotórészei (a kerítésen belül) a következık: • • • • • • • • • • • • • • •
nagykapacitású (3 100 tonna/óra) aprító, SAG típusú ırlımalom, illetve két golyósmalom, szénkezelı oszlopok és savas mosás, tartályok, tömörítı, cianid méregtelenítı berendezés, elektromos cellák, olvasztó, raktárperon, szállítószalagok, raktárak, laboratóriumok, szennyvízkezelı létesítmény, adminisztrációs- és szervizhelyiségek, bejárat a biztonsági helyiségekhez (elsısegély, tőzoltás),
• • • • • • • • • • • • • •
mérleghíd, aranykohászati részleg, vízellátórendszer, kompresszorhelyiség, ARD kezelı állomás, cianid állomás, oxigénállomás, reagens keverı területek, teherautó-mosó állomás, mőhelyek, anyagraktárak, hivatali helyiségek, mosóhelyiség, iroda és laboratórium, adminisztrációs épület, utak, peronok és parkolók, szennyvíz és ARD-kezelı berendezések.
3.2. tervlap
11
2.2. tervlap
12
5.4. tervlap Cetate és Cirnic aknák szolgáltatják külszíni fejtéssel az ércet. Ezekhez tartozik: két hulladékdepónia, egy alacsony értékő hányóval és egy hulladékkı depónia. Jig és Orlea akna, második fejlesztési szakaszban ugyancsak külszíni fejtéssel mőködik. Dúsítási meddı rendszer, amely a Valea Cornei déli részen és a feldolgozó üzem között helyezkedik el és szakaszosan épül meg. A dúsítási meddıt a gátba építik be, miután méregtelenítették és részlegesen víztelenítették. Fejtık. Ezek a potenciális forrásai a TMF-nek és egyéb építkezéseknek. Termıtalaj-depóniák, összesen négy. A Cetate hulladék- és bányavíz gát, ennek védıszerepe van a Valea Rosia legkeskenyebb részén fog elhelyezkedni, szerepe a Valea Rosiei-bıl és más helyekrıl származó elfolyó vizek felfogása. Robbanóanyag tárolási terület Elhelyezkedése a TMF-hez vezetı bekötıút mentén kb. 1 km-re délre a feldolgozó üzemtıl. Vízelvezetı csatornák, amelyek növelik a biztonságot és a védelmi fokozatot, szerepük: o a TMF-be belépı vízmennyiség csökkentése, o az ARD gáthoz belépı vízmennyiség csökkentése. Ipari épületek, amelyek a kitermeléshez és feldolgozáshoz szükségesek. Az ipari övezeten belüli kisegítı épületek és egyéb építmények. A kitermelés és kutatás az EIA-ban (környezeti hatásvizsgálatban) van részletezve, elfogadása törvény szerint történik.
13
3.6.
Létesítményfejlesztés
3.6.1. Vízellátás 3.6.1.1. Ipari vízellátás a) Vízkivétel A Verespatakon folytatandó aranyérc feldolgozásához vízre van szükség, amely elsısorban a feldolgozás során felhasznált víz újrafelhasználásából ered. Ennek az igénynek az ellátására, valamint az egyéb létesítmények az ivóvíz, a tőzoltáshoz szükséges víz stb. igények kielégítésére szükség van frissvíz forrásra. A vízigény átlagosan 224 köbméter/óra lehet. A maximális vízigény 350 köbméter/óra. Mindkét értéket évi kb. 8 000 órás mőködésre becsülték. A vízellátó rendszer elemei az Aries folyóból való vízkiemeléshez szükséges létesítmények, a puffertartály, a szivattyúállomás, illetve a vezetékek egészen a feldolgozó épületekig. b) Szivattyúhelyiség A szivattyúhelyiséget a folyó partjától 8 méterre építik meg, hogy összegyőjtsék a kivett vizet, elvégezzék a részecskék leülepítését. Ebben helyezkednek el a szivattyúk és itt történik a szennyezıdésnek az eltávolítása is. A szedimentációs helyiségben két vertikális szivattyú dolgozik. A szivattyúhelyiség és a puffertartály közötti összekötı vezetéket a talaj átfagyási határ alatt vezetik és a keskeny-nyomtávú vasúti sínek alatt fog húzódni. c) Puffertartály A fıszivattyúk biztonságos mőködtetése érdekében egy felszíni puffertartályt építenek 350 köbméter térfogattal. A tartály fémbıl van, átmérıje 7 000 mm, magassága 8 000 mm. d) Szivattyúállomás A szivattyúállomás egy csarnok. A szivattyúk az aljzatnál egy méterrel magasabb emelvényen helyezkednek el. A csarnok két részre oszlik, a szivattyúhelyiség, melynek területe 48 m2 és az elektromos rész, amelynek területe 21,5 m2. A csarnok magassága 3,45 méter. Fém lépcsıkön közelíthetı meg. Három horizontális szivattyút helyeznek el a szivattyúhelyiségben (2 aktív és egy tartalék). Teljesítményük szivattyúnként: Q = 175 m3/h; H = 515 mCA; P = 441 kW/6kV. e) Fı vízvezeték A fı vízvezeték a Cimpeni szivattyúállomást köti össze az ércfeldolgozó épülettel, ahol a frissvíz tartály is elhelyezkedik. 3.6.1.2. Ivóvízellátás Az Aries folyóból származó friss víz egy részét ivóvízzé alakítják egy kezelıüzem segítségével, amely a feldolgozóban helyezkedik el. A becsült ivóvízigény óránként 8,8 m3. 3.6.2. Szennyvíz 3.6.2.1. Háztartási szennyvíz A bánya, illetve a feldolgozó mőködési ideje alatt a háztartási szennyvizet (konyha, mosógép, WC, stb.) egy szennyvízkezelı üzemben tisztítják, amelyet az ércfeldolgozóban építik meg. A bánya bezárása után ezt a vízkezelıt fel lehet használni az akkori lakossági szükségletek ellátására, vagy el lehet bontani.
14
3.6.2.2. Ipari fejlesztés A körzeten belül tervezett ipari fejlesztéshez még szükség van egy szennyvízkezelı üzemre a feldolgozó üzemen belül, illetve a Cetate gátnál összegyőjtött savas szennyvíz elvezetésére, illetve a Cetate és Cirnic hulladékdepóniákból származó lehetséges elfolyó vizek összegyőjtésére. 3.6.2.3. A szennyvíz hatástalanítása és elvezetése A hulladékkızet átmosásából származó savas vizet, valamint a bányavizet egy tárolótartályban győjtik össze, ahonnan a semlegesítı állomásra szivattyúzzák. Semlegesítés utána ezt a vizet vagy a Corna és Rosia völgyekbe vezetik, vagy a feldolgozóüzemben használják fel, mint technológiai vizet. Figyelembe véve a terepviszonyokat és a hidrológiai feltételeket, valamint a vízmennyiségeket, egy tárolótartályt kell építeni a Cetate völgyi vízfolyás felduzzasztásával. A létesítmény tartalmazza: • gátat, amelynek tengerszint feletti magassága 737 méter, • vízeltávolító rendszert, • szivattyúállomást az összegyőjtött víz szivattyúzására. Ez az üzemen belül a savasvíz semlegesítı állomásnál épül meg. • fıcsatornát, amely a Rosia vízfolyástól lefelé helyezkedik el, A tó (víztároló) térfogata és magassága a következı: normál térfogat 100 000 m3, magasság 218,6 méter tengerszint felett maximális térfogat 600 000 m3, magasság 738,3 méter tengerszint felett. a) Fıgát Ennek gerinchossza 191 m. Egyéb adatai: vastagság 10 m, „Width reservation” (nem értelmezhetı – fordító): kb. 172 m; magasság 31 m, mélység 1 m az alapkızetben, felsıfolyási gradiens 1:2 és alsófolyási gradiens 1:2, b) Vízkiürítı rendszer A vízkiürítı elölrıl megközelíthetı típusú és a jobboldali lejtın helyezkedik el. A vízkiürítési küszöb 735,5 m magasan van a tengerszint felett, vastagsága 6 m. A kiürítı csatornát az alapkızet kiásásával hozzák létre. A „V” alakú bekötıcsatorna kb. 170 m hosszú lesz 1%-os lejtéssel. A nagyteljesítményő csatorna, amelynek kivezetése lesz a Rosia folyómederbe 210 méter hosszú lesz, 12%-os lejtéssel. A vízkiöntı csatornába egy kivezetést fognak építeni, amely a Rosia vízgyőjtı és elvezetı csatornájába vezet. A kivezetést a meglévı út alá tervezik 3 csıvezetékkel kb. 2 méteres átmérıvel. A kiöntı fı paraméterei a következık: Küszöbszint: 735,50 mdM, Elülsı hossz: 6,00 m A kiöntıcsatorna hossza: 380,00 m A bekötı csatorna lejtése: 1% A nagyteljesítményő csatorna lejtése: 12% Maximális elfolyási mennyiség: 10,00 m3/s A csatorna maximális kapacitása: 18,00 m3/s c) Szivattyúállomás az összegyőjtött vízhez A víznek a tóból való eltávolítására egy szivattyúállomást terveztek. Az állomás a bal parton egy platformon létesül kb. 710 méter tengerszint feletti magasságon. A szivattyúállomás
15
három szivattyúcsoportból áll, mindegyik kapacitása Q = 66 m3/h, illetve a szivattyúzási magasság H = 200 m. Két szivattyúcsoport mőködik, egy a tartalék. d) Vízgyőjtı és elvezetı csatorna A Rosia vízgyőjtı medencéjébıl származó vizek elvezetésére szolgáló csatornákat a tó északi oldalára telepítik. A csatornát két részre osztja egy másodlagos völgy, egy a Rosia vízfolyást tápláló jobb oldali patak. A lefelé folyó rész kezdeti szakasza az Orlea akna (magasság 750,909, hosszúság 1 284 m, lejtés 0,5%). Ennek a kivezetését a gát medencéjébe tervezik. Innen fog indulni a felfelé folyó rész, amelynek kivezetése a vízkiöntıbe nyílik. Ennek a szekciónak a hossza 457 m, 1,28%-os lejtéssel. A két szekciót összekötı duzzasztott víz agyagból, illetve zúzott kıbıl épített gát közé lesz szorítva. A gát hozzávetıleges magassága 10 méter. A csatorna fı jellemzıi: hossz 1 441 m, lejtés 0,5%-1,28%, vastagság 2,5 m, maximum kivezetett vízmennyiség 18 m3/sec, magasság 10-12 m, gerinchossz 40 m, gerincvastagság 6 m. 3.6.3. Áramellátás 3.6.3.1. Bejövı áramforrás Egy meglévı 110 kV-os ikervezeték megy keresztül a projekt területén (tulajdonos és mőködtetı) Electrica SA, ami megfelelı a területen várható szükséglet szempontjából. Mivel a vezeték a külszíni fejtéseken és az üzemi területen vezet át, elkerülhetetlen hogy a vezetéket áthelyezzék a tervezett verespataki feldolgozó üzem nyugati oldalára. A szükséges új elektromos létesítményeket úgy kell tervezni, hogy azok ki tudják elégíteni a becsült maximális 55 MW-os szükségletet. A becsült átlagos szükséglet 50 MW. A tervezett létesítményeknek a hét 7 napjában és 24 órájában kell üzemelniük, minimális kikapcsolási idıvel, karbantartási szükségletekre. A friss víz rendszer (3,5 MW max. áramszükséglet és 1,85 MW átlagos) közvetlenül az Electrica SA 20 KV-os vezetékérıl lesz mőködtetve. 3.6.3.2. A jelenlegi nagyfeszültségő vezeték áthelyezése A meglévı 110 KV-os ikervezeték a bányaterületen halad át és át fogják helyezni mintegy 7 km-s hosszúságban a javasolt feldolgozó üzem nyugati oldalára. Az áthelyezés min. 20 m-es sávra van szükség. 3.6.3.3. Nagyfeszültségő összeköttetés az új alállomással Várhatóan az áramellátás az Electrica nagy feszültségő vezetékén keresztül történik 110 KVos szállítási feszültséggel. A csatlakozás részleteit és feltételeit a csatlakozási engedély tartalmazza. Az új alállomás koncepciója lehetıvé teszi a kezdeti beruházási költségek, a karbantartás és a mőködtetés költséginek csökkentését. A modern berendezésnek (kompakt modulok) az is elınye, hogy üzemzavar esetén 15 percen belül kijavítható a hiba, illetve kisebb a területi szükséglete. 3.6.3.4. Meglévı közepes és kisfeszültségő vezetékek Az Electrica SA koncessziójában van 30 km közepes feszültségő elosztó vezeték és kb. 10 km alacsony feszültségő elosztó hálózat. Ez a hálózat 15 transzformátorral együtt gondoskodik jelenleg a felhasználók mind a lakosság, mint az ipari felhasználók ellátásáról. Mivel a meglévı vezetékek egy része akadályozza az új hálózat kiépítését és mőködtetését, ezeket
16
meg kell szüntetni vagy át kell vezetni az Electrica döntése szerint. Az RMGC-nek meg kell rendelni az Electricatól egy megvalósíthatósági tanulmányt a fent említett probléma megoldására. Egyúttal ennek a tanulmánynak a megléte a bánya építési engedély egyik elıfeltétele. 3.6.4. Kommunikációs hálózat A jelenlegi telefon-hálózattal kapcsolatos esetleges változtatásokat (a központ és a telefonhálózat esetleges kibıvítése) a beruházónak az SN ROMTELECOM SA Alba telekommunikációs részlegével kell egyeztetnie. Az ipari terület tervezıi szerint egy optikai szálas kapcsolatot kell létesíteni Bura Rosieibıl egészen az üzemterületig és ez lenne a fı kommunikációs kapcsolat a verespataki projekt számára. Az igen fejlett számítógépes rendszer és az áramkörök elemeit egy helyi hálózat kiépítéséhez használják fel, amelyhez az összes verespataki munkaállomást csatlakoztatják. A teljes üzemi hálózatot, beleértve a bányászati tervezést, a karbantartást, a leltárt, a könyvelést számítógépes rendszerre alapozzák. A helyi kommunikációt egy helyi telefonrendszer fogja biztosítani rádió- és mobiltelefonokkal. Szintén létesül egy helyi telefonos hálózat, amelybıl stratégiai pontokat alakítanak ki az üzemterületén, a mőhelyekben és a raktárakban. A feldolgozó üzembe PLC-t (Program Logical Controllers = Programozott logisztikai ellenırzı) vagy egy automata DCS-t (Distributive Controll System = Elosztási Ellenırzı Rendszer) létesítenek abból a célból, hogy a fı- és segéd folyamatokat egy központi helyrıl lehessen ellenırizni. 3.6.5. Hıellátás Az üzemet saját hıerımő fogja ellátni. A főtıanyag vagy folyékony lesz vagy gáznemő, a területen elérhetı nyersanyagoktól függıen. 3.6.6. Hulladék-kezelés Az ideiglenes és ökológiai hulladék tárolásra vonatkozó elvi rendezés a Környezeti Megállapodásban meghatározott feltételek között. Az ebben a PUZ-ban javasolt fejlesztési munkálatok elvégzése függ a vezetıségtıl, a tulajdonostól valamint a magán- és köztulajdon hányadától, továbbá a tulajdonos illetve a mőködtetı pénzügyi lehetıségeitıl. 3.7.
Környezetvédelem
3.7.1. Jogi feltételek A román törvények a környezet megóvásáról minden szempontból rendelkeznek. A törvényi szabályozás hasonló az EU-éhoz (pl. a víz-, a levegı-minıség, vibráció vonatkozásában). A környezeti hatásvizsgálat legfontosabb szempontjai a szóban forgó projekt esetében a következık: • A projekt megvalósításához szükséges földterület megszerzése, tárnák, meddık és egyéb létesítmények földszükségletének kielégítése
17
• Hulladékkı kezelés • Vízkezelés A bányabezárás utáni idıszak hatásvizsgálatának fı környezeti tényezıi a következık: • felszíni vizek és vizek megfelelıen kialakított rendszere (ezek jelenleg részben szennyezettek) • ARD kialakításának lehetısége a szabadban elhelyezett kéntartalmú szennyezı anyagok miatt • A beruházás közelében elhelyezkedı lakóterületekbıl származó veszélyek • Munkalehetıségek biztosítása egy gazdaságilag elmaradott területen, illetve az ebbıl származó veszélyek • Jelentıs régészeti lelıhelyek megléte 3.7.2. Környezeti hatásvizsgálat A környezeti hatásvizsgálat felöleli az építési munkálatokat, az üzemeltetést és a bánya bezárást és kiterjed az összes jelentıs környezeti tényezıre. A környezeti tényezık azonosítására a környezetvédelmi szándéktervet készítettek a román hatóságok közremőködésével abból a célból, hogy megállapodást érjenek el a használt értékelési módszereket illetıen. A következı tényezık környezeti tényezık vizsgálata szükséges: • Víznyerı helyek és vízminıség • Levegı minıség, zaj és vibráció elleni védekezés • Föld és földhasználat, a talaj és az altalaj védelme • Flóra és fauna, földi és vízi ökoszisztémák védelme • Társadalmi- gazdasági tényezık, települések védelme • Települések és egyéb építmények védelme • Régészet, kulturális örökségek védelme, megırzése A tanulmány az összes jelentıs tényezı vonatkozásában a következı információkat tartalmazza: • A környezeti feltételek általános leírása • A lehetséges környezeti hatások azonosítása • A lehetséges stratégia leírása a hatás csökkentése érdekében • A csökkentett hatás értékelése 3.7.3. Környezeti menedzsment A környezeti hatásvizsgálat azonosítja a projekt környezetre gyakorolt hatásait, valamint azokat a megoldásokat, amelyeket a környezeti menedzsment-terv szerint alkalmazni kell. A helyszínen keletkezett hulladék kezelése Az RMGC bányászati tevékenységével kapcsolatosan keletkezı számos hulladék típus illetve ezek kezelése az átfogó hulladékkezelési terv (WMP) tárgya. A WMP, ami az EIA függelékeként lesz dokumentálva, leírja, hogy az RMGC hogyan fogja minimalizálni és kezelni a bányászati tevékenységbıl származó különbözı hulladékokat, az alkalmazandó román és EU rendelkezésekkel összhangban. A WMP általános irányelveket ad egy részletes hulladékleltár készítéséhez és kezeléséhez. A WMP ugyancsak konzisztens, rendszeres irányelveket ad a keletkezı hulladékok begyőjtése, elkülönítése, tárolása és megsemmisítése vonatkozásában, a hulladékkezelési rendszerrel összhangban, amely, ha csak lehetséges bátorítja a minimumra való csökkentést, az újrahasznosítást vagy a helyben történı elınyös helyi hasznosítást. Ahol a hulladékkezelésbe harmadik személyek lépnek be, ott a WMP
18
kötelezı ellenırzést és auditot ír el, hogy a harmadik személyek az általuk elvégzett mőveleteket szintén az elıírt magas színvonalon végezzék. A WMP-t egy sor különleges terv (szintén az EIA függelékében) támogatja, amelyeknek az feladata, hogy megszüntessék, minimalizálják és/vagy kezelhetıvé tegyék a specifikus hulladékfajták által okozott hatásokat, különös tekintettel azokra, amelyek jellemzıek a nagymérető bányászati tevékenységre. A cianid kezelési terv tartalmazza nem csak a termelési folyamat során keletkezı reagensek biztonságos kezelését, hanem a dúsítási zagyban jelenlévı maradék cianid-tartalmú lúgozó anyagok módszeres méregtelenítését. Ennek a méregtelenítésnek a célja, hogy a zagyban lévı maradék cianid koncentrációját a veszélyességi szint alá csökkentsék, amely szint megtalálható az érvényben lévı nemzetközi irányelvekben és EU szabályozásokban. A méregtelenítés a feldolgozó üzem határain belül történik, azelıtt, hogy a dúsítási meddıt elszállítanák a TMF-be. Maga a dúsítási meddı hosszútávú ártalmatlanítás és egyéb kezelési eljárások tárgya, mindez a dúsítási meddı kezelési tervben van részletezve. A termıtalaj, a fedıréteg és a hulladékkı kezelése a bányabezárási tervvel, a helyreállítási tervvel, a vízkezelési tervvel és az erózió ellenırzési tervvel összhangban történik. Ezek a tervek együttesen tartalmazzák azon rendszabályok leírását, amelyek betartása szükséges a savasság, a felszíni vizek szennyezıdésének és egyéb potenciálisan kedvezıtlen környezeti hatások minimalizálásához, mind szokásos mind extrém meteorológiai körülmények között. A verespataki projekt megvalósítása során keletkezı és kezelt hulladék fajtákat a Román Nemzeti Hulladékkezelési Terv az alábbi három kategóriába kategorizálja: kommunális, termelési és különleges. Összességében a WMP és hozzá csatlakozó tervek az általános környezeti és társadalmi menedzsment terv részei az RMGC tevékenységére vonatkozóan. Minden fent említett tervhez több részletes, alacsonyabb szintő szabványos mőveleti terv tartozik. Ezeket a mőveleti terveket az RMGC szabványos mőveleti tervek kézikönyve rendszerezi, amelyek fejlesztését, elfogadását, áttekintését, szétosztását és frissítését a környezeti és szociális menedzsment terv ellenırzi. A mérgezı és a veszélyes anyagok kezelése Ennek keretében megalkották a vészhelyzeti- és havária tervet, amelyet csatolnak az EIA jelentéshez. A környezeti és szociális menedzsment terv részletezi a kezelési tervek rendszerét, ezeknek egy része közvetlenül vonatkozik a mérgezı és veszélyes anyagok kezelésére. • A vészhelyzeti és havária terv leírja azokat az intézkedéseket, amelyekkel az RMGC felkészül azon szükség helyzetekre, amelyek esetlegesen elıfordulhatnak az RMGC üzemterületén. • A cianid kezelési terv leírja azokat a specifikus intézkedéseket, amelyek szükségesek az alkalmazottak, a települések illetve azok lakói és a környezet vonatkozásában a fémkinyerési folyamat során keletkezı cianidtartalmú lúgozó anyagok jelentette kockázatok minimalizálása érdekében.
19
4.2. tervlap 3.8.
Közmővek
3.8.1. Tárgylista és földtulajdoni szerkezet Köztulajdonban lévı földek: • Tulajdonos: a román állam 9,51 % ha – mezıgazdasági terület, 151,49 ha erdı • Megyei érdekeltség: Alba megyei tanács DJ 742 jelő megyei út hossza: 15,76 km – 17,32 ha • Helyi érdekeltség: verespataki tanács – mezık, kaszálók, szántóterület 87,01 ha, erdı 72,36 ha, települési utak DC146 és DC117 35,21 ha, illetve iparterület 34,52 ha Magán tulajdonban lévı földek: • Nemzeti érdekeltség: Rosia Montana Mining Operations: tulajdonos: MINVEST Deva- Ipari Minisztérium 51,31 ha • Helyi érdekeltség: verespataki önkormányzat 50,39 ha mezıgazdasági terület Jogi vagy természetes személyek tulajdonában lévı földek: 945.23 ha mezıgazdasági terület, 82,13 ha erdı (természetes személyek), 29,73 ha mezıgazdasági terület (jogi személyek). 3.8.2. Tulajdon-átruházás a javasolt célok megvalósítása érdekében Az RMGC által tervezett bányamővelés miatt hozzávetıleg 17 ha nagyságú terület tulajdonjogát kellene út céljára, 1100 ha területet az ipari létesítmények számára (különbözı tulajdonosoktól) megváltoztatni.
20
A népesség mobilizálása Települések mobilizálása Településekkel való konzultáció Települési döntések Stratégiai és akció terv
4.
KÖVETKEZTETÉSEK, EGYÉB INTÉZKEDÉSEK
A fejezetben a következıkkel foglalkoznak: • a javasolt térségi tervezés és a PUG feltételei közötti összefüggések, • a fejlesztési program megvalósításához szükséges beavatkozások fı típusai • beavatkozási prioritások • a tervezı véleménye, lehetséges megszorítások
21
PROJEKTSZÁM: 4729/2006
VERESPATAKI IPARFEJLESZTÉSI ÖVEZET TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE
II. KÖTET
HELYI VÁROSÉPÍTÉSZETI SZABÁLYOZÁS
Megrendelı: ROSIA MONTANA GOLD CORPORATION Általános tervezı: IPROMIN SA Szakági tervezı: POIECT ALBA
22
A második kötet kifejezetten a törvényi, adminisztratív háttérrel foglalkozik, melyre Magyarországnak nincs ráhatása. Számtalan korábbiakban már ismertetett dolgot tartalmaz adminisztratív szempontból újra fogalmazva. Minden egyes terület esetében külön hangsúlyozza a jogszabályoknak megfelelı engedélyeztetést, illetve kétséges esetekben a további szükséges vizsgálatok elvégeztetését az engedélyek megadása elıtt.
I.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. cikkely: A helyi városépítészeti szabályozás szerepe A helyi városépítészeti szabályozás a városépítészeti dokumentációk olyan szabályozás jellegő tárháza, amely a földhasználatra, valamint az épületek hasznosítására vonatkozó elıkészületekre és fejlesztésekre vonatkozik a verespataki ipari területen, amely Verespatak településtıl délre helyezkedik el.
2. cikkely: Törvényi megalapozottság Az általános városépítészeti szabályozást az 525/1996 kormányhatározat, illetve a GUR (General Urbanism Regulation = Általános városépítészeti szabályozás) alapján kidolgozott végrehajtási irányelveket az MLPAT hagyta jóvá. 3. cikkely: Az érintett terület A PUZ, a GUR-ral együtt kötelezı jellegő szabályokat tartalmaz a településen található összes földre és épületre vonatkozóan.
II.
A FÖLDHASZNÁLAT ALAPVETİ SZABÁLYAI
4. cikkely: Szabályok a környezet állapotának fenntartására és az épített és természeti környezet védelmére 4.1.
Az építési munkálatokra és a külterületi mezıgazdasági területekre vonatkozó szabályozás a hatályos román jogszabályokon alapul. A helyi közigazgatási hatóságok, az építési engedéllyel összhangban, figyelemmel fogják kísérni az építés által érintett területeket.
4.2.
A településen belüli mezıgazdasági területeken tervezett építési munkálatok engedélyezése a hatályos jogszabályok alapján történik. Ahogy az engedélyezett építkezések megvalósulnak, az érintett mezıgazdasági területek kikerülnek a mővelés alól, ideiglenesen vagy véglegesen a törvényi szabályozás szerint. Ezeknek a mezıgazdaságit területeknek a jövıjét a PUZ tartalmazza.
4.3.
A bel- és külterületi erdıs területeken tervezett építési munkálatokat a helyi közigazgatási szakhatóság hagyja jóvá. A PUZ szabályozásában találhatók az érintett erdı területek.
4.4.
Nem szabad végleges építési engedélyt adni azon nem ipari jellegő épületekre, amelyek szükségesek a bányászathoz és a feldolgozáshoz és amelyek alatt azonosított nyersanyag lelıhelyek vannak.
23
4.5.
A kisebbik folyóágyban és a tavakban esetleg végzendı építési munkálatok szabályozása
4.6.
Tájképi értékkel rendelkezı és természetvédelmi területeken esetlegesen végzendı munkálatok szabályozása: tilos
4.7.
Helyi jelentıségő épített kulturális értékekkel rendelkezı területeken épületet a törvény szerint megyei és helyi nem kormányzati szervek engedélyezhetnek, szakértıi véleményezés alapján.
5. cikkely:
Az épületek biztonságára és a közérdek védelmére vonatkozó szabályok
5.1.
A természeti veszélyekkel érintett területeken (csúszásveszélyes, erózióveszélyes, hulló kı, elárasztott területek) építkezni tilos, kivéve, ha a cél a veszélyek csökkentése (PUZ-ban szabályozásában felsorolt területek).
5.2.
A mőszaki kockázati területeken építési munkálatokat (ide tartoznak a szolgalmi területek illetve a közmővek védelmi területei is) végezni tilos, kivéve ha ezzel csökkentik vagy megelızik a technológiai kockázatot (PUZ-ban szabályozásában felsorolt területek).
5.3.
Épületeket, amelyek rendeltetésüknél fogva technológiai kockázatot jelenthetnek csupán a törvényileg szabályozott hatásvizsgálat alapján szabad létesíteni.
5.4.
A közmővekre vonatkozó szabályozást a PUZ tartalmazza
6. cikkely:
Az építkezések helyszínére és minimális károkozásra vonatkozó szabályok
7. cikkely:
Út és gyalogút építésére vonatkozó szabályozás
8. cikkely:
Közellátásra vonatkozó szabályozás
9. cikkely:
Az építési terület méreteire és alakjára vonatkozó szabályozás
10. cikkely:
Az építési terület környezetére és a zöldfelületekre vonatkozó szabályozás
24
III.
FUNKCIONÁLIS ZÓNÁK
11. cikkely: Funkcionális területek és alterületek A PUZ tárgyát képezı terület a következı funkcionális övezeteket és alövezeteket tartalmazza: I:
Iparterület Alzónák: 1. feldolgozó üzem 2. négy tárna D: Raktározási terület Alzónák: D1 TMF rendszer D2 2 db hulladékanyag depónia D3 termıtalaj depónia D4 kıfejtık D5 robbanóanyag tárolási terület D6 hulladékkı kezelési terület D7 alacsonyértékő hányó D8 kibányászott föld tárolási terület TE: Közmő területi zóna CR: Út terület TH: Állandóan vízzel borított terület SPI: Ipari védelmi övezet GC: Kommunális gazdálkodási övezet TR: Természeti veszélyekkel érintett területek TRA: földcsuszamlás TRC: sziklaomlás RHS-1: Örökségvédelmi terület RHS-2: Fejlesztési terület ZP-III: Régészeti terület – védelmet igénylı régészeti illetve örökségvédelmi terület ZP-IV: Tájképi értékvédelmi övezet
25
IV.
A HELYI VÁROSÉPÍTÉSZETI SZABÁLYOZÁS RENDELKEZÉSEI A FUNKCIONÁLIS ZÓNÁK ÉS ALZÓNÁK SZINTJÉN
1. 1.1. 1.2. 1.3.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A funkcionális alövezetek típusai A zóna fı funkciója A zóna elfogadott kiegészítı funkciói
2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4.
FUNKCIONÁLIS HASZNÁLAT Megengedett használati módok Feltételesen engedélyezett használati módok Ideiglenes tilalom Végleges tilalom
3. 3.1. 3.2. 3.3. 3.4. 3.5.
HELYI SZABÁLYOZÁSOK, AZ ÉPÜLETEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK Helyi és minimális károkozásra vonatkozó szabályok Közúton és gyalogúton való megközelíthetıség kötelezı szabályai Közmővekre vonatkozó szabályok Az építési terület méreteire és alakjára vonatkozó szabályozás Zöldterületekre és kerítésekre vonatkozó szabályozás
V.
REFERENCIA TERÜLETI EGYSÉGEK (TERRITORIAL UNIT = TU)
26
