2012.07.13. péntek
Bohózat az agrárkamara ügyében Az EU-nak nem lehet közömbös a verespataki bányaberuházás Független bíróságok nélkül nincs uniós csatlakozás Mesterházy Attila a horvát miniszterelnökkel tárgyalt Fenyegető kilátások – Országgyűlés Vessünk véget a nemi szegregációnak! Félresiklott költségvetés Munkát, fedelet! Jog- és létbizonytalanság van Magyarországon
Az Orbán-kormány megszorításai egyszerre sújtják a lakosságot és a környezetet Nyílt levél Áder Jánosnak Selmeczi Gabriella a Közgép szóvivője Chipsadó 2. – ebben a részben is csak a lobbi győz? A Fidesz bosszúhadjáratának legújabb epizódjáról A Fidesz mindent fölforgató földtörvényéről Elégtételt az indokolás nélkül kirúgott köztisztviselőknek!
A Magyar Szocialista Párt minden médiaszereplése megtekinthető az alábbi honlapon:
http://mszp.hu/calendar
Bohózat az agrárkamara ügyében Az MSZP arra kéri Áder János köztársasági elnököt, hogy ne írja alá az agrárkamarai törvényt, ha a parlament csütörtökön elfogadja azt. A szocialista Gőgös Zoltán csütörtökön sajtótájékoztatón elmondta: az államfőnek Mesterházy Attila pártelnök-frakcióvezetővel közösen írt levelükben arra hivatkozva kérik ezt, hogy az előterjesztést - amely nagyjából félmillió érintettnek írna elő kötelező köztestületi tagságot az agrár- és az élelmiszergazdaságban - a kormány hétfőn nyújtotta be a parlamentnek, és három nap elteltével már szavaznak is róla. Véleményük szerint semmi sem indokolja a sürgősséget, és amiatt sérül a jogbiztonság. Kifogásolta például, hogy a korábban a szakmai szervezetekkel megismertetett javaslat még ötezer forintos kamarai díjat határozott volna meg, a benyújtott előterjesztés viszont nem tartalmaz tagdíjplafont, egy kormánypárti módosító javaslat pedig egymillió forintban határozná meg annak legnagyobb mértékét. A szocialista politikus szerint ez - ha az egyesületekre egymilliós tagdíjat vetnek ki újabb, több tízmilliárd forintos terhet jelenthet, ráadásul úgy, hogy a javaslat alapján sokaknak kétszer kellene kamarai díjat fizetni. Példaként a vadászokat hozta, megjegyezve, hogy a kormánypárti politikusok is csak a mezőgazdasági bizottság csütörtöki ülésén szembesültek ezzel a problémával, majd be is terjesztettek egy módosító javaslatot, hogy a Magyar Vadászkamara tagjainak ne legyen kötelező az agrárkamarai tagság. Nehezményezte ugyanakkor, hogy a horgászegyesületeknek kötelező lenne a tagság a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarában. A politikus elmondta: a több ezer agrárgazdasági vállalkozást és több százezer gazdát érintő indítványról széleskörű szakmai és társadalmi vitát kellene folytatni, ezért fordulnak a köztársasági elnökhöz, azt kérve, tagadja meg a törvény aláírását.
Az EU-nak nem lehet közömbös a verespataki bányaberuházás A romániai hatóságoknak tiszteletben kell tartaniuk és tartatniuk az EU valamennyi vonatkozó irányelvét, továbbá minden körülményt mérlegelniük kell, mielőtt döntést hoznak a verespataki aranykitermelés beindításáról - áll abban a jelentésben, amelyet az EP petíciós bizottsága csütörtökön fogadott el a testület romániai tényfeltáró látogatásának eredményeiről. Göncz Kinga szocialista EP-képviselő, a testület póttagja felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Parlament továbbra is azon a véleményen van, hogy a ciántechnológiát be kell tiltani az Európai Unióban.
"A romániai tényfeltáró misszió jelentése is arról győzött meg, hogy a kanadai beruházó és romániai partnerei továbbra sem rendelkeznek meggyőző bizonyítékokkal a ciántechnológia veszélytelen bányászati alkalmazása mellett. Bízom benne, hogy ígéreteinek megfelelően az új román kormány csak alapos környezetvédelmi hatástanulmányok elvégzése, és a civil szervezetekkel folytatott párbeszéd után, a politikai lobbizás kizárásával fog dönteni a verespataki aranybánya sorsáról. Az Európai Parlamentnek továbbra is többségi véleménye, hogy a ciántechnológiát be kell tiltani az Európai Unió területén” - fogalmazott Göncz Kinga, az EP petíciós bizottságának póttagja.
A szakbizottság küldöttsége tavaly látogatott Romániába, hogy - többek között - a verespataki bányaberuházás körülményeiről tájékozódjon. A bizottsághoz több petíció érkezett, amelyeknek benyújtói felhívták a figyelmet a projekt természeti és kulturális környezetet romboló hatásaira. A parlamenti testület által ma elfogadott jelentés felszólítja a román hatóságokat, hogy ne engedélyezzék a projektet, mielőtt minden lehetséges ellentmondást kizárnak és minden fennmaradó szempontot kielégítően és bizonyíthatóan tisztáznak. A jelentés kiemeli a vonatkozó európai uniós jogszabályok betartásának és betartatásának fontosságát.
“Verespatak nem csupán romániai ügy, egy esetleges bányakatasztrófa sok ország, köztük Magyarország élővilágát sodorná veszélybe, ahogy ez 12 évvel ezelőtt történt a
nagybányai gátszakadás idején, amikor százezer köbméter cianiddal és nehézfémekkel szennyezett víz ömlött a Tiszába. Az Európai Bizottságnak szoros figyelemmel kell kísérnie a verespataki bányaberuházás sorsát, és számon kérnie az EU magas környezetvédelmi normáit a bukaresti döntéshozókon" - mondta a szocialista képviselő.
Független bíróságok nélkül nincs uniós csatlakozás A bíróságok független, átlátható és hatékony működése a demokrácia és a jogállam egyik alapvető követelménye. Az elért eredmények ellenére, a tagjelölti státuszra váró Albániának még sokat kell tennie azért, hogy meggyőzze az Európai Unió döntéshozóit, és elsősorban az ország lakóit arról, hogy az igazságszolgáltatás pártatlanul működik jelentette ki Göncz Kinga, az Európai Parlament és az albán törvényhozás tagjainak soros brüsszeli találkozóján. A szocialista EP-képviselő a bírósági reformról szóló napirendi pont előadója volt a csütörtök délelőtti eszmecserén. Az Európai Bizottság mostanáig azért nem javasolt tagjelölti státuszt Albániának, mert egy sor területen haladást vár az országtól. Az igazságszolgáltatás reformja az egyik olyan követelmény, amelynek végrehajtásától függ a kedvező bizottsági ajánlás megszületése idén ősszel - mondta Göncz Kinga. “A megtett lépések ellenére, az albán kormány és a parlament továbbra is adósak egy sor jogszabállyal, és a már meghozott törvények maradéktalan
végrehajtásával.
Külön
aggodalomra
adnak okot
az
igazságszolgáltatás politikai befolyásolásának a jelei, amelyek megmutatkoznak a legfelsőbb bíróság és az alkotmánybíróság tagjainak jelölésére és megválasztására vonatkozó szabályozásban is" - fejtette ki előadásában Göncz Kinga. A képviselő kiemelte, hogy a továbbra is virágzó korrupció és a szervezett bűnözés elleni harc mindaddig nem fog eredményre vezetni, amíg a bírói kart nem sikerül megtisztítani a korrupt tisztségviselőktől. “Bízom benne, hogy a kormánypártok és az ellenzék képviselői hamarosan megállapodnak a bírák immunitásának eltörléséről szóló alkotmánymódosításról, ez ugyanis az egyik feltétele annak, hogy a korrupció gyanújába keveredett bírósági alkalmazottakat felelősségre lehessen vonni". Göncz Kinga súlyos problémának nevezte azt is, hogy a szervezett bűnbandák nem egyszer a vérbosszúval való fenyegetőzéssel, zsarolással igyekeznek kedvező ítéleteket
kicsikarni a bíróságoktól. A képviselő kulcsfontosságúnak nevezte a demokratikus politikai erők összefogását az európai uniós csatlakozási folyamat előrelendítése érdekében. "Az együttműködésnek már születtek kézzelfogható eredményei, hiszen sikerült több, a parlamenti képviselők háromötödének egyetértéséhez kötött jogszabályt elfogadni, körvonalazódik a megállapodás kormány és ellenzék között a választási törvényről.
Albánia
emellett
előremutató
szerepet
játszik
a
regionális
együttműködésben. Az albániai demokratikus politikai erők elhatározásán múlik, hogy teljesítsék a tagjelöltség megadásához szükséges feltételeket" - hangsúlyozta Göncz Kinga.
Mesterházy Attila a horvát miniszterelnökkel tárgyalt A térség gazdasági kilátásairól, Horvátország közelgő uniós csatlakozásáról illetve az MSZP és a SDP együttműködéséről folytatott tárgyalást Mesterházy Attila MSZP-elnök Zágrábban Zorán Milanovics horvát miniszterelnökkel. Az országainkat érő kihívásokra közös válaszokat kell adni és a válságkezeléshez szükség van az Európai Unió határozott szerepvállalására, hiszen a válságot kizárólag nemzetállami szinten nem lehet megoldani – mondta Mesterházy Attila, aki a nehézségek közül külön kiemelte a mindkét országot sújtó munkanélküliséget illetve a gazdasági recessziót. A legnagyobb magyar ellenzéki párt elnökeként Mesterházy Attila hangsúlyozta, elkötelezett híve az Uniós integráció mélyítésének éppúgy, mint a bővítésnek, amely új távlatokat nyit az Európai Unió megerősítéséhez. A felek egyetértettek abban, hogy a két ország hagyományosan jó kapcsolatainak elmélyítését segíti az MSZP és az SDP szorosabb együttműködése. A tárgyaláson a két fél megegyezett abban, hogy rendszeresen egyeztetik álláspontjukat az Európai Uniót érintő kérdésekről és egymást segítve közösen lépnek fel a progresszív európai baloldal megerősítéséért. A holnapi nap folyamán Mesterházy Attila az Európai Szocialisták Pártjának elnökével közösen résztvesz az Ecosy meghívására az európai baloldali ifjúsági szervezet nyári táborában, amelyet a horvát miniszterelnök nyit meg.
Fenyegető kilátások - Országgyűlés Megalapozatlan költségvetés, Kossuth téri fakivágás, állattartók, SZÉP-kártya, gyermekétkeztetés. Ülésezett a parlament. Fenyegető kilátások a megalapozatlan költségvetés miatt Józsa István, szocialista képviselő arról beszélt, hogy a jövő évi költségvetés megalapozatlansága miatt fenyegető kilátásokkal kell szembenéznie az országnak. Az elmúlt időszakot értékelve azt mondta: kormányzati intézkedések a demokrácia és a jogállamiság leépítését, a vállalkozók cserbenhagyását, gátlástalan pénzbeszedést, romló versenyképességet, mélyülő társadalmi szakadékot eredményeztek, adócsökkentés helyett pedig magasabb lett az adóterhelés, mint a kormányváltáskor volt. Önök törvényesítették a korrupciót, az önök által hozott közbeszerzési törvény alapján csak a Közgép tud nyerni - jegyezte meg. A szocialista képviselő az MSZP alternatív költségvetését ajánlotta a kormányoldal figyelmébe. Törvénytelenül zajlott a Kossuth téri fakivágás Steiner Pál a középkori úriszékhez hasonlította a hatóságok eljárását a Kossuth tér átalakításával kapcsolatban. Mint mondta, több mint hetven fa és nagy területű cserje kivágására egy napon belül adtak engedélyt, az Országgyűlés hivatala, mint kérelmező pedig egy személyben tulajdonos, fellebbezési joggal rendelkező ügyfél. Emlékeztetett arra: az ombudsman szerint mindez több ponton aggályos, nem volt például kertészeti helyreállítási terv és nem vizsgálták a fák átültetésének lehetőségét sem. A jegyző eljárása és döntése tehát téves - mondta. Arra kérdezett rá: kik helyezték nyomás alá a hatóságokat. A nyerőgépekről Tóth Csaba azt hangsúlyozta, hogy a szerencsejátékról szóló törvény módosításával megteremtették a helyhez kötött szerveralapú nyerőgépek üzemeltetésének lehetőségét. Hozzátette, hogy ezzel együtt felemelték a játékadót, ami miatt a korábbi 22 ezer nyerőgépből, mára csak négyezer maradt a piacon. Hangsúlyozta, hogy amíg 2011-ben a
játékadóból 51 milliárd forint folyt be, addig idénre 78,4 milliárdot terveznek. Szavai szerint a jelenlegi helyzetet figyelembe véve kijelenthető, hogy ez nem fog teljesülni. Az új üzemeltetési modell lényege egy olyan központi szerver működtetése, amelyik segítségével valós időben lehet követni a nyerőgépek forgalmát - mondta. Felhívta a figyelmet, hogy a tavaly ősszel elfogadott törvénymódosítás után több mint fél évig hiányzott az üzemeltetéshez szükséges végrehajtási rendelet, miközben a rendszer engedélyeztetési folyamata még akár további fél évig is eltarthat. Az állattartók érdekében Az azonnali kérdések sorát nyitó Gőgös Zoltán helyesnek nevezte, hogy 40 milliárd forint értékben indul egy program az állattartás fejlesztésért. Szavai szerint a problémát az jelenti, hogy ezt nem követik további intézkedések, sőt a kormány ezzel ellentétes lépéseket is tett, amikor állattartóktól vett el állami földterületeket. Rossz irányba megy a szakképzés átalakítása Sós Tamás azt mondta, rossz irányba meg a szakképzés átalakítása. Azt kérdezte, hogyan történt az Országos Képzési Jegyzék előkészítése, mert szerinte az átalakításába a szakmai szervezeteket nem vonták be, az óraszámok meghatározása egyes esetekben irreális és nincsenek hatástanulmányok sem. Miért indult uniós eljárás a SZÉP-kártya miatt? A szocialista Pál Béla a SZÉP-kártyával kapcsolatos uniós kötelezettségszegési eljárás okára kérdezett rá. Azt is firtatta: a kártya előnyei mellett számos olyan észrevétel is megfogalmazódott, amelyek a felhasználás módosítását igényelnék. Hány gyerek marad ki a nyári étkeztetésből? Simon Gábor, az MSZP politikusa arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány változtatott a hátrányos helyzetű gyermekek nyári étkezéséhez szükséges pályázat feltételein, így sok önkormányzat nem tud ebbe bekapcsolódni, mert nem rendelkezik meleg konyhával
vagy nem tudja biztosítani, hogy 30 százalékban helyi kistermelőktől vásároljon. A politikus azt kérdezte, hogy mely települések maradtak ki ebből a programból és ez hány gyereket érint?
Vessünk véget a nemi szegregációnak! „A ’gender-mentes’ szakmák létrehozása kulcsfontosságú, hiszen ennek segítségével sikeresen lehet felvenni a harcot az oktatásban és a munkaerőpiacon is tapasztalható nemi szegregáció ellen. A nemi szerepektől független szakmák megteremtése elengedhetetlen annak érdekében, hogy növeljük a nők – különösen a fiatalabb generációból származók – részvételét a munkaerőpiacon” – mondta dr. Gurmai Zita, az Európai Szocialisták Pártja Nőszervezetének (PES Women) elnöke Lisszabonban, a „Gender-mentes szakmák” elnevezésű szemináriumon, amelyet a „Bizottság a szakmai és foglalkoztatási egyenlőségért” és az UMAR nevű feminista civil szervezet rendezett meg. Gurmai Zita európai parlamenti képviselő július 12-én a portugál fővárosba látogatott, hogy részt vegyen számos, a nemek közötti egyenlőség témájához kapcsolódó rendezvényen. A nap folyamán részt vett egy munkaebéden többek között portugál szocialista képviselőkkel, Zorrinho szocialista vezetővel és Elsa Pais egyenlőségért felelős parlamenti albizottsági képviselővel. A rendezvényen ezenkívül jelen volt Maria de Belem, a portugál Szocialista Párt elnöke, aki az első nő e poszton.
„Két európai szintű prioritás is szerepel a teendők között: egyrészt a női kvóta bevezetése, a nők politikai részvételének növelése, másrészt pedig a szexuális céllal folytatott emberkereskedelem megakadályozása” – hangsúlyozta a PES Women elnöke az UGT szakszervezettel történő találkozóján.
Gurmai Zita portugáliai látogatása során találkozott szocialista képviselőkkel és civil szervezetek vezetőivel, akikkel ismertette a PES Women tevékenységét. A politikus beszámolt a PES és PES Women közös leveléről, amelyet Reding és Malmström biztosoknak küldtek. E levél különleges intézkedések megtételét sürgeti az emberkereskedelem megállítására vonatkozóan. „A PES Women kiemelt céljai közé tartozik a nőket sújtó emberkereskedelem visszaszorítása. Felhívjuk tehát Reding és Malmström
biztosok
figyelmét,
hogy
az
Európai
Bizottság
nagyobb
fokú
szerepvállalására van szükség e rendkívül súlyos jelenség visszaszorítására” – hangsúlyozta – Gurmai Zita.
„A nemek közötti egyenlőség a politikai prioritások között kell, hogy szerepeljen. Nem veszíthetjük el ezt a kitűzött célt, különösen ebben a válságos időszakban, amikor fejlődésre van szükségünk, nem pedig visszaesésre” – jegyezte meg a képviselőasszony.
Félresiklott költségvetés Az MSZP nem vesz részt a költségvetésről szóló szavazáson, mert úgy látják, hogy a javaslat társadalmilag elfogadhatatlan, a szegények és a közepes jövedelműek problémái iránt érzéketlen és csak egy szűk csoportnak kedvez - jelentette be csütörtöki parlamenti sajtótájékoztatóján Szekeres Imre. A párt gazdaságpolitikai kabinetvezetője a büdzsé jellemzői közé sorolta, hogy az állam drágábban működik, a jóléti kiadások stagnálnak vagy csökkennek, nominálisan nő a költségvetés hiánya és nagyobbak lesznek a lakosság adóterhei. A politikus azt mondta, hogy az MSZP négy ok miatt is "javíthatatlannak és korrigálhatatlannak" tartja a törvényt. Ezeket sorolva elsőként azt említette, hogy jövőre 14 százalékkal nőnek az adósságszolgálat terhei. Ennek okaként azt nevezte meg, hogy 2011-ben és 2012-ben az ország csak drágán jutott hitelhez. A büdzsé bevételei "homokvárra" épülnek, mert azokat olyan adókkal akarják növelni, amelyek beszedése "enyhén kérdéses" - mondta Szekeres Imre. Hozzátette, hogy a sárgacsekk-adó bankokra jutó része, a biztosítási adó, a távközlési adó és az elektronikus útdíj biztosan a lakosság terheit fogja növelni. A szocialista politikus arra is kitért, hogy a munkahelyvédelmi program alkalmatlan céljának megvalósítására. Hangsúlyozta, hogy annak fedezetét adóemelésekből kívánják biztosítani, de még így is majdnem 290 milliárd forintos lyuk van benne. Ezt "nem létező
pénzzel" kívánják betömni, ezért néhány hónap alatt ki fog derülni, hogy a programnak hiányzik a fedezete - közölte. Ennek a büdzsének egyetlen nyertese van, a hatalom, és számos vesztese, akik döntően az emberek - jelentette ki. Az emberi életet és az annak minőségét biztosító szociális ellátórendszerek is ellehetetlenülnek majd - sorolta a negyedik okot, ami miatt az MSZP képviselő nem szavaznak majd. Egyúttal felhívta a figyelmet, hogy pártjuk ősszel egy alternatív büdzsét nyújt majd be. Korábban a Demokratikus Koalíció is jelezte, hogy a párt képviselői nem vesznek részt a délutáni szavazásban, és erre biztatják a többi ellenzéki pártot is.
Munkát, fedelet! Az MSZP azt kezdeményezi, hogy a kormány segítse az állami gondozásból kikerülő fiatalok lakhatási problémáinak megoldását, így a nemzeti eszközkezelő részesítse előnyben őket a bajba jutott devizahitelesek lakásainak megvásárlásakor, az állami és önkormányzati intézmények pedig minél többüknek adjanak munkát. Simon Gábor, a szocialisták elnökhelyettese pénteken sajtótájékoztatón ismertette az MSZP erről szóló határozati javaslatát. Az indítványt azután nyújtották be a parlamentnek, hogy a Bihari Állami Gondozottak Egyesülete megkereste az MSZPfrakciót, és arra hívta fel a figyelmet, hogy az egykori állami gondozottak közül egyre többen küzdenek nehézségekkel. A politikus elmondta: a válság, a törlesztőrészletek emelkedése azokat az átmeneti vagy tartós nevelésből kikerült fiatal felnőtteket is elérte, akik dolgoznak, családot alapítottak és hitelből lakást vettek. Az MSZP ezért azt kezdeményezi, a kormány október elejéig vizsgálja meg, miként lehet a lakhatással összefüggő adósságaikon könnyíteni. Javaslataik között szerepel, hogy a
bajba jutott devizahitelesek lakásait megvásárló nemzeti eszközkezelő részesítse előnyben, soron kívüli elbánásban az egykori állami gondozottakat. A szocialisták azt is kérik, hogy a kabinet tegyen lehetővé fizetési könnyítést azoknak, akik állami támogatást, köztük fészekrakóhitelt vettek fel. Emellett kezdeményezik, hogy a kabinet vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy az önkormányzatok hogyan járulhatnak hozzá kezességvállalással az egykori állami gondozottak otthonteremtéséhez. Az MSZP azt is szeretné elérni, hogy az állami és önkormányzati intézményeknek minél többüknek adjanak munkalehetőséget - mondta Simon Gábor. Az elnökhelyettes az MTI kérdésére válaszolva közölte, ezres nagyságrendű azoknak a fiatal felnőtteknek a száma, akiknek az említett intézkedések segítenének.
Jog- és létbizonytalanság van Magyarországon Az MSZP frakcióvezető-helyettese szerint amíg a tavalyi év az új közjogi berendezkedés kialakításáról és a demokratikus jogok csorbításáról szólt, az idei a Fidesz mögött álló gazdasági hátország megerősítése jegyében telik. Tóbiás József a csütörtökön véget ért parlamenti ülésszakot értékelő pénteki sajtótájékoztatóján
azt
mondta:
továbbra
is
jog-
és
létbizonytalanság
van
Magyarországon, az ország ráadásul egyre inkább elszigetelődik, mert amíg a térség többi államában szinte kivétel nélkül növekszik a gazdaság teljesítménye, a magyar GDP idén csökken és jövőre is csak stagnálni fog. Véleménye szerint az Országgyűlés döntései az elmúlt fél évben sem segítették a társadalmi különbségek csökkentését, a nehéz helyzetben élők felzárkóztatását és a középosztály lecsúszásának megakadályozását.
A szocialista politikus bírálta a július 1-je óta hatályos munkatörvénykönyvet, amiért erősíti a dolgozó emberek kiszolgáltatottságát, és sokuknak - a műszakpótlékok megszüntetése, illetve mérséklése miatt - fizetéscsökkenést okoz. Kitért arra, hogy a tavaly elfogadott és még hatályba sem lépett köznevelési törvényt már a nyári rendkívüli ülésszak végén módosítani kellett, és kifogásolta a tankötelezettség korhatárának leszállítását is. Mint mondta, ez a felemelkedés lehetőségétől zárja el a hátrányos helyzetű fiatalokat. Szerinte az egészségügy átalakításakor is az a szemlélet érvényesült, hogy aki nem képes megfizetni, nem kap megfelelő ellátást, ezt jelzi a gyógyszerkassza szűkítése, ami miatt sokan nem tudják majd kiváltani a felírt orvosságot. Beszélt arról is, hogy a megszokott őszi időpont helyett a parlament már csütörtökön elfogadta a jövő évi költségvetés sarokszámait. Ugyanakkor azt mondta, a büdzsé "ceruzával készült", hogy bármikor lehessen javítani, és szerinte erre szükség is lesz, hiszen az eredetileg beterjesztett javaslaton ötletszerű változtatásokat hajtott végre a kormányoldal. A munkahelyvédelmi terv fedezetét rendkívül bizonytalannak értékelte. A költségvetési törvényről a frakcióvezető-helyettes összefoglalóan azt mondta: nem teremti meg a növekedés és a fogyasztás bővülésének feltételeit, a magát az adócsökkentés kormányaként meghatározó Orbán-kabinet pedig ismét adóemeléseket hajt végre. Tóbiás József szerint elmondható, hogy a kormány politikájával csak a Fidesz mögött álló gazdasági holdudvar áll jól. A Közgép Zrt. megbízásairól szólva azt mondta: nem az a bajuk a szocialistáknak, hogy magyar cég győz a közbeszerzéseken, hanem az, hogy csak egy magyar cég.
Az Orbán-kormány megszorításai egyszerre sújtják a lakosságot és a környezetet Az Európai Unió országai az elmúlt években az éghajlatváltozás elleni harc jegyében vállalták, hogy az 1990-es szinthez képest 2020-ig 20 százalékkal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását. Vállalták azt is, hogy ugyanennyivel mérsékelik az energiafogyasztást, illetve növelik az „energiamixben” a megújuló energiák részesedését. A kedden bejelentett Matolcsy-féle újabb adóemelések és megszorítások szembe mennek ezekkel a célokkal. Az Orbán-kormány újra letért a modern európai útról. Az autógáz jövedéki adójának 50 + 50 százalékos emelése egyszerre sújtja a magyar lakosságot és a környezetet. Ez a megszorítás azt jelenti, hogy a most literenként nagyjából 250 forintba kerülő LPG ára literenként több mint 30 forinttal emelkedik. Úgy
látszik,
az
Orbán-kormány
nem
tudja,
hogy
az
autógáz
használata
környezetkímélőbb és azonos tartályméretnél autógázzal nagyjából háromszor akkora távot lehet megtenni, mint a kőolajból előállított üzemanyagokkal. A benzinhez képest ugyanazon gépjármű 10%-kal kevesebb szén-dioxidot pöfög ki. Az autógázzal hajtott járművek nitrogénoxid kibocsátása 20-40%-kal, a szénmonoxidé 60-90%-kal, a szénhidrogéné 40-60%-kal kevesebb, mint a benzinüzeműeké. A korom kibocsátása gyakorlatilag nulla, szemben a dízelmotorok levegőszennyezésével. Nemzetközi példák sora bizonyítja, hogy a zöldgazdasági szempontok figyelembevétele a gazdaságpolitikai intézkedésekben pluszforrásokhoz juttathatják az államot, úgy, hogy közben a környezeti fenntarthatóság is megvalósul. Ezért felszólítjuk az Orbánkormányt és a Fideszt, hagyjon fel végre az emberek és a környezet terheinek növelésével, és vonja vissza javaslatát! Az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a fenntartható fejlődés jegyében tegyen meg mindent azért, hogy ne csak a ma, hanem a jövő generációi is biztonságban élhessenek! Bódás Sándor elnök MSZP Környezetvédelmi Tagozat
Nyílt levél Áder Jánosnak Tisztelt Köztársasági Elnök Úr! Ön azt ígérte honfitársainak, hogy köztársasági elnökként mindig, mindenütt, itthon és a nagyvilágban a magyarok érdekeit és értékeit képviseli majd. Ugyancsak Ön írta azt is, hogy: ”a jogbiztonság alkotmányos elve megköveteli, hogy a jogalkotás, s ennek részeként a jogszabályok módosítása, egyértelműen követhető és áttekinthető legyen mindenki számára.” Ezen gondolatok mentén fordulunk Önhöz azon kérésünkkel, hogy ne írja alá a T/7930. számon benyújtott, a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló törvényjavaslatot. Számunkra nem világos miért volt szükség a törvényjavaslat, a határozati, házszabályi rendelkezések 128/A. § (1) bekezdése alapján történő kivételes sürgősségi tárgyalására. Arra, hogy kettő délután alatt kerüljön sor a több ezer magyar agrárgazdasági
vállalkozásról,
valamint
több
százezer
gazdálkodóról
szóló
törvényjavaslat elfogadására. Ez a túlzott sietség komoly problémákat szül, amit látunk a javaslathoz benyújtott, a törvényjavaslat eredeti szándékaival teljesen ellentétes kormánypárti módosító javaslatokból is. Hisszük, hogy ahhoz, hogy a javaslat indokolásában meghatározott célok – a magyar agrár- és élelmiszergazdaság megerősítése, az agrárkamarai rendszer újjáalakítása a magyar nemzetgazdaság egyik meghatározó jelentőségű ágazata az agrár- és élelmiszergazdaság, valamint a vidékfejlesztés érdekében – megvalósuljanak, komoly, tartalmi párbeszédre és alapos társadalmi vitára van szükség. Egy kora délelőtt benyújtott, a szakmai és társadalmi szervezetek elől is eltitkolt előterjesztés aznap délutáni parlamenti általános és részletes vitája, majd azt követő két nap múlva történő elfogadása azonban nem nyújtanak erre lehetőséget. Tisztelt Köztársasági Elnök Úr! Kérjük, fontolja meg javaslatunkat, és ne írja alá, hanem a Magyarország Alaptörvénye 6. cikk (5) bekezdésében foglalt jogkörénél fogva küldje vissza a Magyar Országgyűlésnek
a
Magyar
Agrár-,
Élelmiszergazdasági
és
Vidékfejlesztési
Kamaráról
szóló
törvényjavaslatot. Kérjük mindezt azon több százezer őstermelő, egyéni, családi, mikroés kisgazdálkodó, valamint több ezer vállalkozás nevében, akiket egyaránt érint a törvényjavaslat. Mesterházy Attila, elnök-frakcióvezető Gőgös Zoltán, országgyűlési képviselő
Selmeczi Gabriella a Közgép szóvivője A Fidesz szóvivője tegnapi politikai burleszkbe fulladó fellépésével Simicska Lajos százmilliárdos közbeszerzési megbízásokat bezsebelő cégének, a Közgépnek a szóvivőjévé nevezte ki magát. Selmeczi Gabriella egy kormánypárt szóvivőjeként hivatva érezte magát arra, hogy megvédjen egy magánkézben lévő vállalatot, amely ellen egy ellenzéki párt demonstrációt szervezett. Jól szemlélteti ez a közröhejbe hajló eset, hogy miféle gazdasági érdekazonosság és személyi-politikai összefonódás köti egybe a Fideszt és Simicska Lajost, akinek cége a hazai közbeszerzések országos bajnoka. Selmeczi Gabriella Közgép-szóvivői debütálásával egyértelmű és megcáfolhatatlan bizonyítékkal szolgált mindazon megállapításokra, amelyet a Magyar Szocialista Párt az elmúlt időszakban Simicska Lajos és Nyerges Zsolt fideszes oligarchákkal kapcsolatban a nyilvánosság elé tárt. Végh Edvárd, az MSZP Sajtótagozatának elnöke
Chipsadó 2. – ebben a részben is csak a lobbi győz? Jó lenne, ha a kormány befejezné végre a chipsadó körüli álszent, lobbi érdekek által vezérelt ködösítést, és ténylegesen is tenne a magyar lakosság egészségmegőrzése érdekében! Annak idején a chipsadó bevezetésének célja az volt, hogy a népegészségügyileg káros élelmiszerek fogyasztását visszaszorítsa, illetve, hogy az egészséges táplálkozást előmozdítsa. Célja volt elméletileg az is, hogy a népegészségügyi célú programok finanszírozását javítsa. E lépés iránya jó volt, hiszen az elképzelés az egészséges táplálkozás előmozdítását és az egészségügy, különösen az egészségfejlesztés finanszírozásának kiegészítését szolgálhatta volna, azonban a gyakorlatban sajnos nem szolgálta. A baj az volt, hogy a tervezet nem tette könnyebbé az egészséges élelmiszerek fogyasztását. A kedvezőtlen élettani hatású árucikkeket ugyan megsarcolta, ám ezzel párhuzamosan nem tette vonzóbbá - például kedvezőbb adókulccsal - az egészség megőrzése érdekében kívánatos termékeket. Múlt héten a Fidesz még többéves börtönbüntetésre hívta fel a figyelmet abban az esetben, ha valaki január elseje után hamis, vagy rossz minőségű élelmiszerrel kereskedik. Selmeczi Gabriella hangsúlyozta, hogy ”a hazai cégeknek is az az érdekük, hogy a hamis, rossz minőségű termékkel kereskedő konkurencia kiszoruljon a versenyből”. Ezért nem értjük a napokban felröppent hírt, miszerint a Nemzetgazdasági Minisztérium nemcsak a Coca-Colával, hanem további, hazánkban jelen lévő világcéggel is stratégiai megállapodást kíván kötni. Győzött talán a lobbi érdek? Ha így van, borítékolható: a nagy célkitűzések megint nem váltják be a hozzájuk fűzött reményeket. Jó lenne ezért, ha a kormány befejezné végre a chipsadó körüli álszent ködösítést, és ténylegesen is tenne a magyar lakosság és kiemelten a gyermekek egészségmegőrzése érdekében. Jó lenne, ha a bevezetett sarcok valóban az egészségügyben kerülnének felhasználásra, és nem Fidesz Zrt. felelőtlen és önző gazdaságpolitikai törekvéseit finanszíroznák!
Simon Gábor, az MSZP elnökhelyettese a Fogyasztóvédelmi bizottság elnöke Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP elnökségi tagja
A Fidesz bosszúhadjáratának legújabb epizódjáról Miután vesztegetéssel sehogy sem sikerült meggyanúsítani, a Központi Nyomozó Főügyészség ma egy olyan ügyben vádolta meg Juhász Ferencet, amelyről a Fideszkormány honvédelmi minisztere, valamint Honvédelmi Minisztériuma is leírta, hogy a honvédelmi és jogállási törvényeknek formailag megfelelő, az első Orbán-kormány gyakorlatát követő eljárás volt. A főügyészség mai lépése, illetve annak időzítése kiváló példája az ex-fideszes Polt Péter által vezetett szervezet közvetlen politikai befolyásoltságának, ám ezzel együtt is csak Budai Gyula és a kormánypártok kudarcát bizonyítja. A Juhász Ferenc ellen felhozatott vád jól fest majd a leszámoltatási biztos jelentésében, újabb szégyenfoltot ejt azonban az egyensúlyából végleg kibillentett magyar jogállamon. És nyilvánvalóan nem képes elkenni a Fidesz Zrt. és központi oligarchabizottsága által Magyarországot megfojtó közgépesítést.
A Fidesz mindent fölforgató földtörvényéről A Fidesz-kormány benyújtotta azt a földtörvényt, amely a jelenlegi agrártermelési rendszert fenekestül forgatja föl. A történet kísértetiesen hasonlít a kilencvenes évek elején lezajlott folyamatokhoz, amikor az akkori jobboldali kormány politikai okokból szétverte a magyar
mezőgazdaságot, óriási vagyonvesztést és foglalkoztatási problémákat okozva ezzel vidéken. A benyújtott törvényjavaslat az MSZP számára elfogadhatatlan, mert: - új fogalmakat vezet be a jogosultaknál, földműves csak természetes személy lehet, aki élethivatásszerűen műveli a földet, a jogi személyek mezőgazdasági termelőként kerültek meghatározásra. - a tulajdonszerzés spekuláció kizárása érdekében történő erőteljes korlátozása erősen visszaveti majd a földforgalmat. Ez a bérelhető terület méretének korlátozásával együtt a kétmillió földtulajdonosnak vagyonvesztést fog okozni, és várhatóan uniós jogszabályokba is ütközik. - a tisztán jogi korlátozás nem tudja megvédeni a spekulánsoktól a földet, ennél sokkal hatékonyabb lenne az adó és az illeték politika változtatása, hiszen a bajt elsősorban nem a vételi korlátozás, hanem a bérelhető terület ésszerűtlen korlátozása okozhatja. - amíg egy család 500 hektárt tulajdonolhat, illetve bérelhet mindenféle kötöttség nélkül, addig egy társas vállalkozásnak 500 hektár műveléséhez legalább 30 főt alkalmazni kell. A maximálisan bérelhető terület 1200 hektár, ehhez már 100 alkalmazott kell. - úgy rendezi át a magyarországi földhasználatot, hogy az 5 millió hektár szántóterületet 10000 család műveli majd, ami hozzávetőlegesen 40000 eltartottat jelent. Ma a mezőgazdaságban 120000 foglalkoztatott van. Ennyi családnak adnak a társas vállalkozások megélhetést, vidéken szinte csak ők a hivatalos foglalkoztatók. Ez a felelőtlen döntés 50-60 ezer családot, vagyis legalább 20 ezer embert tesz földönfutóvá! - ha elfogadásra kerül, és a jelenlegi bérleti szerződések lejárnak, Magyarországon teljesen megszűnhet az állattenyésztés. Megfelelő földterület nélkül állatot tartani lehetetlen, és sajnos a családi gazdaságok eddig is inkább növénytermesztésből kívántak megélni. A földhasználat átrendezésének hatására az elmúlt évek fejlesztései révén létrejött vagyon – csakúgy, mint a 90-es években – tenyészet helyett az enyészeté lesz.
A szocialista párt arra kér minden józanul gondolkodó, a magyar vidékért aggódó, illetve a városokban élő, a magyar termékek iránt elkötelezett embert, mindenkit, aki még sokáig szeretne magyar árut vásárolni, emelje fel a szavát ez ellen az átgondolatlan, két világháború közötti félfeudális korszakot idéző terv ellen. Az MSZP kész az együttműködésre egy olyan földtörvény megalkotásában, amely az ágazat és nem egy szűk réteg érdekét tartja szem előtt. A mostani ugyanis nem ilyen. A kormánynak ezért vissza kell vonnia, és a szakmai érdekképviseletek bevonásával újat kell készítenie! Ez Magyarország, a magyar vidék érdeke. Gőgös Zoltán, a Mezőgazdasági bizottság alelnöke
Elégtételt az indokolás nélkül kirúgott köztisztviselőknek! Az MSZP kártérítést követel az indokolás nélkül kirúgott kormánytisztviselőknek az erkölcsi és anyagi
sérelmeikért! A kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényt a kormányváltás után a Fidesz úgy alkotta meg, hogy a központi közigazgatásban foglalkoztatott ”nem kívánatos” munkavállalókat egyik napról a másikra indokolás nélkül lehetett eltávolítani. A törvény ezzel és a munkajogi jogvitára vonatkozó szabályok átalakításával gyakorlatilag
kizárta
az
érdemi
kormánytisztviselők
jogorvoslatot
a
jogellenesen
eltávolított előtt.
A bosszú áldozatául esett köztisztviselők számára – az erkölcsi tartáson kívül – az idő múlására, az AB-határozat késedelme miatt már az sem jelentett elégtételt, hogy az Alkotmánybíróság az indokolás nélküli felmentést alkotmányellenesnek találta, és 2011. május 31-i hatállyal megsemmisítette.
Az emberi jogok védelméről is szóló Római Egyezmény biztosítja a jogsérelem hatékony orvoslását akkor is, ha a hazai szabályozás ezt nem teszi lehetővé. Ez megalapozza az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) közvetlen eljárását anélkül is, hogy az érintett az
esetlegesen
biztosított
hazai
jogorvoslati
lehetőséget
kimerítette
volna.
Üdvözlendő, hogy az EJEB a munkaügyi per formális lehetőségének a nemzeti jogban való biztosítása ellenére megállapította a joghatósága fennállását, és érdemben döntött az indokolás nélkül felmentett köztisztviselő javára. Nagyon sokan vannak azonban, akiknek vagy nem volt kellő segítségük, bátorságuk ahhoz, hogy az EJEB-nél keressenek elégtételt, vagy a kérelem benyújtására nyitva álló határidőben még abban reménykedtek, hogy találnak munkát a közigazgatás más területein. Ma benyújtottam az indokolás nélkül felmentett munkavállalók állami kárenyhítéséről szóló törvényjavaslatot, amely minden olyan tisztviselőre és munkavállalóra kiterjed, akit a kormányváltást követő tisztogatás során indokolás nélkül távolították el munkahelyéről. Az MSZP kártérítést követel az indokolás nélkül kirúgott kormánytisztviselőknek az erkölcsi és anyagi sérelmeikért! Lamperth Mónika, az MSZP Közjogi kabinetvezetője, országgyűlési képviselő
