Amiből nem lehet kimaradni

A hónap melléklete: Állattenyésztés

2014. április I 4. szám I Ára: 499 Ft

Amiből nem lehet kimaradni

Növekvő globális hústermelés A szálastakarmány-betakarítás gépesítése

Alkalmazza a növényvédő szert biztonságosan. Felhasználás előtt mindíg olvassa el a címkét és a termékismertetőt.

ROUNDUP minden időben ®

További részletekért olvassa el a „Roundup® MEGA a talajnedvesség megőrző technológiákban” című cikket

... vetés előtt... vetés után-kelés előtt... Kereskedelmi kérdések: 06 20 510 1999 TECHNIKAI TÁMOGATÁS: 06 20 953 1379 Monsanto Hungária Kft. Tel.: 06 1 289 3100 Fax.: 06 1 289 3131 www.monsanto.hu

Tartalom 2014. április 24. évfolyam, 4. szám Szerkesztôbizottság Prof. Dr. Jávor András Debreceni Egyetem Dr. Kapronczai István Agrárgazdasági Kutatóintézet Dr. Konrád Szilárd Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Dr. Mikula Lajos Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége Pesti Csaba, Ph.D Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Dr. Tóth László Szent István Egyetem Felelôs szerkesztô Szujó Béla Elôfizetés [email protected] Felelôs kiadó Farkas Tamás, vezérigazgató Lapalapító Farkas József, elnök Szaktudás Kiadó Ház lapterv Gerse László Nyomdai elôkészítés Bencze Sándor

kamara 6 I Indul az idei egységes kérelem beadási időszak 7 I Együttműködés a mikro- és kisvállalkozásokért agrártámogatás 8 I Elektronikus ügyintézés az MVH-nál agrárstratégia 13 I Egy innovatívabb, fiatal generáció növényvédelem 20 I Növényvédőszer-piacunk sajátosságai adomány 26 I Vetőmagadomány Böjte Csaba gyermekotthonainak állattenyésztési melléklet 29 I Növekvő globális hústermelés 34 I Rangos díjak és elismerések 38 I Tejpiaci aktualitások 40 I Sertéshús: garancia minőségre 42 I Baromfihús világnapja – magyar javaslatra 47 I A szálastakarmány-betakarítás gépesítése

47

29

Nyomás Kvadrát 97 Kft. www.kvadratprint.hu HU-ISSN 1215-8380

35 1139 Budapest, Frangepán utca 7. Tel.: +36 1 303 47 38 Fax: +36 1 303 47 44 E-mail: [email protected] www.observer.hu

4I

2014. április

63

A szálas­ takarmánybetakarítás gépesítése

Jegyzet

Tisztelt Olvasó!

R

gépesítés 57 I Amiből nem lehet kimaradni terményszárítás 63 I Terményszárítás, szemestermény-szárítók élelmiszeripar 68 I A termesztési és kezelési feltételek a konzerv-előállításban vidékfejlesztés 70 I A magyar vidékstratégia alapjai agrárenergetika 74 I Bálázott szármaradványokból energia

itka eset az, amikor egy szakma elvárása és a kormányzati törekvés szinte tökéletesen egybeesik. A hazai állattenyésztés jövőjét tekintve pedig most éppen ez a helyzet állt elő. A közös cél lényegét e hasábokon aligha kell részletesen elmagyarázni: növénytermesztési adottságaink legjobb kihasználását az abrakfogyasztó állományok növelése, belföldi piacon való megerősítése jelentheti leginkább. A hazai hús-, tej-, illetve az ahhoz csatlakozó kiegészítő ágazatok helyzete közismert. A sertésalapanyag importigénye meghaladja a harminc százalékot, a baromfipiacon a pillanatnyilag leküzdhetetlennek látszó kínai és dél-amerikai importtal kell megküzdenünk, a magyar tejpiacot pedig a környező országok ezer trükkel támogatott termelése sújtja: a csaknem napra pontosan tíz éve megtörtént európai uniós csatlakozásunk után egyetlen kormányzatunk sem tudott hathatós segítséget nyújtani a közösségi szabályozás támogatható termékei közül kivont iparszerű hústermeléshez. Konkurenseink viszont olyan piacépítő stratégiákat alkalmaznak, amelyekre nekünk is szükségünk lenne, de ezek hol a kereskedelmi szabályozásban, hol a nemzetközi jogszabályokban buknak el. A kormányzati stratégia célja egyértelmű. Sertéshúsból minimum önellátóvá válni, illetve a szintén a versenypiaci kategóriába tett baromfiágazatot mentesíteni a kíméletlen külföldi konkurenciától. A szintén speciális szabályozás alatt működő tejpiacon főként minőségi ellenőrzési eszközökkel rendet teremteni végre, s a hagyományőrzésben, tájgazdálkodásban kiemelt jelentőségű fajtáink (szürke marha, mangalica vagy akár a gyöngytyúk) piacszerű értékesítéséhez, elterjesztéséhez akár nemzeti forrásból is kiemelt segítséget nyújtani. Ezekkel a célokkal lényegében minden szalmabeli egyetért. A nagy kérdés ebben a pillanatban az, vajon a nemzeti törekvéseket hogyan lehet összehangolni az Európai Unió általános szabályozási elveivel. Az régóta tudható, hogy a támogatási normatívák időszaka előbb-utóbb lejár. Ha nem jövőre, akkor öt év múlva, de szinte biztosan életbe lép az üzemszintű szabályozás, amelynek kulcstényezője lesz az állattenyésztés. Magyarország ebből a szempontból némi haladékot kapott azzal, hogy a közvetlen jövőben életben maradhat a terület alapú támogatások rendszere. Ez a kegyelmi időszak azonban lejár. Illő lenne felkészülni rá.

sertéshúsból minimum önellátóvá válni, a baromfiágazatot mentesíteni a kíméletlen külföldi konkurenciától

2014. április

I5

kamara

Indul az idei egységes kérelem beadási időszak Egységes kérelmet az a mezőgazdasági termelő nyújthat be, aki a támogatás alapjául szolgáló terület vonatkozásában jogszerű földhasználónak minősül, és kérelemére nyilvántatott ügyfélnyilvántartási (regisztrációs) számmal rendelkezik.

A

kérelem szankciómentesen 2014. május 15-ig nyújtható be, Ügyfélkapun keresztül, elektronikus úton. A kérelem saját Ügyfélkapun, meghatalmazott vagy technikai közreműködő, illetve elsődleges képviselet útján adható be. A meghatalmazást a kérelem beadása előtt 5 nappal be kell nyújtani az MVHhoz. Technikai közreműködő igénybevételével – a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara falugazdászainak segítségével –, vagy elsődleges képviselet útján a kérelem az igénybevételi nyilatkozat kitöltését követően azonnal szerkeszthető, beadható. A május 15-e után benyújtott egységes kérelem esetében a támogatási összeg munkanaponként 1%-kal csökken az érintett jogcímnél. A május 15-éig beadott egységes kérelem módosítása június 2-ig jogkövetkezmény nélkül megtehető. Ezt követően változtatásra – az érintett mezőgazdasági parcellára vonatkozó támogatási összeg munkanaponkénti 1 százalékos csökkentése mellett – június 10-ig van lehetőség. A június 10-i benyújtási határidő jogvesztő hatályú. Az egységes kérelemben eddig megszokott mintegy 25 jogcím mellett bekerült az EMVA-ból az erdei közjóléti létesítmények megvalósításához nyújtandó támogatásra vonatkozó kifizetési kérelem is. Idén változik az egységes kérelem beadására jogosult jogszerű földhasználó fogalma. Az ügyfél földhasznála-

Folytatódik az agrár-környezetgazdálkodási támogatások kifizetése Az EMVA agrár-környezetgazdálkodási támogatások (EMVA-AKG) esetében márciusban 495 ügyfél esetében közel 4,5 milliárd forint utalását indította el Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) közreműködésével. A 2013-as egységes kérelem keretében benyújtott 12 902 darab EMVA-AKG kifizetési kérelemből eddig 11 843 kérelem lezárást követően, összesen több mint 40,5 milliárd forint kifizetése történt meg. A fennmaradó kérelmek feldolgozása folyamatos, a keresztellenőrzéseket követő 30 napon belül az összes kérelem lezárása megtörténik. A végéhez közelednek a Kedvezőtlen adottságú területek, valamint a Natura 2000 gyepterületek támogatási kérelmek kifizetési is. Kedvezőtlen adottságú területekre márciusban 262 millió forint értékben 513 kérelem került kifizetésre, mellyel a 2013-as kérelmek feldolgozottsági szintje megközelíti a 95 százalékot. Natura 2000 gyepterületek támogatására márciusban további 532 ügyfélnek 233 millió forint értékű kifizetés történt, ezzel a kérelmek több, mint 90 százaléka már lezárásra került. Forrás: MVH

6I

2014. április

ta jogszerűségét – amennyiben az egyes támogatási jogcímekre vonatkozó jogszabályok másként nem rendelkeznek a dátumról – a kérelem benyújtására nyitva álló határidő utolsó napja szerinti hatályos állapotot alátámasztó okiratokkal igazolhatja. Ezek a földhasználati lap, haszonbérleti szerződés, illetve családi gazdálkodók esetében a családi gazdaság alapításáról szóló megállapodás lehetnek. A közös tulajdonban álló, termelési integráció megvalósítása érdekében megkötött alhaszonbérlettel vagy önkéntes cserével érintett földrészleteket használók, továbbá akinek az adott földterületre fennálló használata a földhasználati nyilvántartásba önhibájukon kívüli okból nem került bejegyzésre, egyéb használatot igazoló okirattal is alátámaszthatják jogosultságukat. A MePAR-ban jelenleg nem támogatható területként szereplő, ún. bezárt területre való igénylésre továbbra is lehetőség van. A nem támogatható területként történő megjelenítés oka, hogy ezen területekre 2011-ben és 2012-ben nem nyújtottak be kérelmet, és amely tekintetében 2013-ban a bezárt fizikai blokkal kapcsolatosan benyújtott változásvezetési kérelem nem megfelelő földhasználati jogosultság igazolás miatt elutasításra került, vagy a változásvezetési eljárást támogatásigénylés hiányában megszüntették. Bezárt területre kizárólag az igényelhet támogatást, aki az adott területen jogszerű földhasználónak minősül és az egységes kérelem elektronikus benyújtásával egyidejűleg elektronikus úton, illetve legkésőbb június 10-ig postán vagy személyesen benyújtja az MVH-hoz a fentiekben ismertetett valamely okirat másolatát vagy a földhasználati nyilvántartási eljárás megindítását igazoló iratot. Az egységes kérelemben meg kell adni a gazdálkodó által hasznosított összes támogatható és nem támogatható mezőgazdasági területet. A bejelentési kötelezettség a minimális támogatható méretet el nem érő mezőgazdasági táblára is vonatkozik. Az egységes kérelem beadásával kapcsolatos további információkért keresse fel portálunk Tudásbázisát (tudas.nak.hu), illetve érdeklődjön falugazdászánál. Sztahura Erzsébet szakértő Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

kamara

Együttműködés a mikro- és kisvállalkozásokért A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) a magyar agrárium és a vidék fejlődésének elősegítése érdekében 2014. március 19-én együtt­ működési megállapodást írt alá.

A

megállapodást aláíró felek célja, hogy a Kamara és tagjai, valamint az Alapítvány és a vele kapcsolatban álló pénzügyi intézmények, bankok és takarékszövetkezetek hatékonyan működjenek együtt az agrárágazat finanszírozásának és versenyképességének javítása érdekében. A kormányzati szándékokkal egyezően hangsúlyos témának tekintik a felek az őstermelők és családi gazdaságok finanszírozási feltételeinek javítását. Az Alapítvány ügyfeleinek 80%-a mikro méretű vállalkozás, 40%-a egyéni cégformában működő családi gazdálkodó és őstermelő, akik gyengébb fedezeti háttérrel rendelkeznek, mint a nagyobb cégek, hitelintézetekkel szembeni alkupozíciójuk nem elég erős, és nem rendelkeznek kellően alapos ismeretekkel pénzügyi lehetőségeiket illetően. Ezért fontos, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az Alapítvány segítségével a finanszírozási lehetőségekkel kapcsolatos információkat eljuttassa a mikro- és kisvállalkozásokhoz, hogy azok is megismerhessék és kiválaszthassák a számukra legkedvezőbb pénzügyi eszközöket, és javuljon tárgyalási pozíciójuk. „A NAK hálózatán keresztül igyekszünk megismertetni a kezességet, mint támogatási formát a vállalkozásokkal, és bővítjük a vállalkozások ismereteit az új, 2014–2020-as időszakra vonatkozó uniós és hazai támogatási lehetőségekről is. Az új ciklus pénzügyi eszközeinek célba juttatására is nagy hangsúlyt fektet a Kamara és számít az Alapítvány gyakorlati segítségére” – mondta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Az agrárium támogatási lehetőségei más ágazatokhoz képest szigorúbban szabályozottak, a de minimis szabályokkal és a támogatásintenzitási korlátokkal a legtöbb fejlesztéseket megvalósító és hitelfelvevő vállalkozás találkozik működése során. Az Alapítvány kedvezményes díjú kezessége más kedvezményes hitelprogramokhoz hasonlóan állami támogatásnak minősül, így ezen kedvező lehetőségek csak azon vállalkozások számára elérhetőek, amelyek nem merítették ki támogatási keretüket. „Az Alapítvány támogató küldetését követve vállalta, hogy ezen – kedvezményes kezességi díjra nem jogosult – agrárcégek számára alapítványi támogatást biztosít, amely a gyakorlatban azt jelenti, hogy kizárólag saját kockázatára nyújt számukra kezességet, és ügyleteik ese-

tében lemond az állam által biztosított viszontgaranciáról. A NAK-kal fontos közös célunk, hogy olyan új pénzügyi eszközöket, megoldásokat dolgozzunk ki, amelyek segítik a következő évek mezőgazdasági beruházásainak megvalósulását” – mondta Herczegh András, az AVHGA ügyvezető igazgatója. „Lényegesnek tartjuk továbbá, hogy az ágazatot érintő támogatási korlátok és adminisztratív akadályok enyhítésére is közös javaslatokat dolgozzunk ki a Kormány és az Európai Unió számára” – tette hozzá Győrffy Balázs. Az együttműködő szervezetek az AVHGA finanszírozási tapasztalataira alapozva, illetve a NAK széles szektorbeli beágyazottságára építve bíznak abban, hogy a szakmai konzultáció, az uniós programok és pénzügyi eszközök közös kialakítása, illetve érdekképviseleti és ágazati kapcsolatrendszerük révén a vállalkozások segítségére lesznek. A magyar agrártermelői és élelmiszeripari szektor gyakorlatilag valamennyi piaci szereplője – az őstermelőktől a gazdasági társaságokig – kötelezően tagjává váltak a 2013. március 28-án megalakult Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának. A kamara feladata az agrár- és élelmiszer-ágazat hatékony képviselete, versenyképességének erősítése a tagoknak nyújtott szolgáltatások bővítésével. Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány 1991-es megalakulása óta nonprofit szervezetként készfizető kezességvállalással segíti az agrár- és vidéki mikro-, kis- és közepes méretű vállalkozásokat. Az AVHGA több mint 150 pénzügyi intézménnyel áll kapcsolatban, így közel 2500 hitelintézeti fiókban juthatnak hozzá a vállalkozások a kezességhez. A kezesség kiegészítő fedezetet jelent banki hitelekhez, faktoring ügyletekhez, így annak bevonása a bankok kockázatának csökkentése révén javítja a vállalkozások hitelhez jutási feltételeit.

hangsúlyos témának tekintik az őstermelők és családi gazdaságok finanszírozási feltételeinek javítását

Forrás: NAK

2014. április

I7

agrártámogatás

Elektronikus ügyintézés az MVH-nál Idén április 09-én elindult az agrárium legtöbb szereplőjét érintő elektronikus kérelembenyújtás, az egységes kérelem benyújtása. Ennek kapcsán időszerű röviden áttekinteni az elektronikus kérelembenyújtáshoz kötődő legfontosabb információkat, ezzel is segítve a gazdálkodók tájékozódását.

A

z elektronikus kérelembenyújtás lényege és egyben legfőbb előnye is az, hogy a gazdálkodónak nem kell papír alapú formanyomtatványokat kitöltenie azok minden nyűgével, majd felkeresni a legközelebbi postát a beküldés végett, hanem otthonról, kényelmesen elintézheti a kitöltést és a benyújtást egyaránt. További fontos előny hogy az elektronikus felület figyelmeztet a kitöltés során elkövetett hibákra, melyek könnyen korrigálhatóak, szemben a papíralapú nyomtatvánnyal, ezáltal a gazdálkodó is könnyebben hozzájut az őt megillető támogatáshoz.

„Nyilatkozat a nyilvántartási adatok ügyfél általi felülvizsgálatáról” elnevezésű nyomtatványt, vagy aktualizálni kell az ügyfél-nyilvántartási adataikat az Ügyfél-nyilvántartás menüben található „Ügyfélnyilvántartási adatok módosítása” pontban, majd ezt követően már megjelenik a teljes menü struktúra és megkezdhetik a kérelem kitöltését. A 2015. évtől kezdődően pedig minden tárgyévben az első elektronikus kérelem benyújtásának feltétele, hogy az adott év január 1-jét követően az ügyfél nyilatkozzon az adatai helytállóságáról vagy nyújtson be az ügyfél-nyilvántartási adatait módosító kérelmet.

Csak Ügyfélkapun át Mára már megszokottá vált, hogy a Hivatal az ügyfeleit az Ügyfélkapu rendszerét használva azonosítja be, tekintettel arra, hogy az elektronikus nyomtatványon nem szerepel aláírás, ami igazolná az aláíró személyét. Az ügyfélkapus regisztrációkor a felhasználóhoz kapcsolódó jelszó kiadása előtt, az okmányirodában megtörténik a természetes személy és a felhasználónév-jelszó páros összerendelése. Ügyfélkapus azonosítóval jelenleg csak természetes személyek rendelkezhetnek. A MVH weboldalán keresztüli belépést követően a felület átirányítja a gazdálkodót az Ügyfélkapu belépési oldalára, ahol megtörténik az azonosítás, majd annak sikeressége után az ügyfélkapu visszairányítja a MVH webolda­lára. Az azonosítás következő fontos eleme az Ügyfélkapun belépett természetes személy beazonosítása a MVH ügyfél-nyilvántartásában. Emiatt fontos, hogy az MVH nyilvántartásba vételénél megadott és az ügyfélkapus regisztrációban szereplő természetes azonosítók (név, anyja neve, születési hely és idő) egyezzenek, ellenkező esetben a belépés megtagadásra kerül. Sikertelen belépés esetén az ügyfélnek be kell jelentenie a MVH-nak az adataiban történt változást, annak rögzítése után már minden bizonnyal megkezdheti a kérelme kitöltését. Elektronikus kérelmezés, adatszolgáltatás folyamatát tekintve mindegyik intézkedés közös feltétele, hogy az MVH elektronikus szolgáltatásait igénybe venni szándékozó személyek ügyfél-azonosítóval és ügyfélkapus regisztrációval is rendelkezzenek.

Hivatali levelek elektronikus aláírással Másik lényeges változás, hogy ez évtől kezdődően a Hivatal az egységes kérelem feldolgozása során keletkező, az ügyfélnek kimenő dokumentumokat (pl. adategyeztetésre felszólítás, támogató határozat) elektronikus aláírással fogja hitelesíteni. Az elektronikus aláírás olyan kriptográfiai (titkosítási) eljárás, amelynek segítségével a kézzel írott aláírással egyenértékű bizonyító erejű dokumentum hozható létre. Azon gazdálkodók, akik elektronikus kapcsolattartást választottak, az ügyfélkapus tárhelyükre feltöltve fogják megkapni a MVH által küldött, elektronikusan aláírt dokumentumokat, míg a többi gazdálkodó másolatot kap postai úton. Az elektronikus kapcsolattartást meghatalmazottak és gazdálkodó szervezetek elsődleges képviselői esetén a meghatalmazás/elsődleges képviselet kitöltésekor lehet kiválasztani, míg természetes személyek esetében az Ügyfélnyilvántartás menüpont alatt elérhető egyszerű nyilatkozat kitöltésével igényelhető az Egységes Kérelem kitöltését megelőzően. Az elektronikus aláírás lényege, hogy az eljárás során az ún titkos kulccsal történik meg a dokumentumok aláírása – az aláírás beleágyazódik a dokumentumba – amelyhez tartozik egy másik, az ún. nyilvános kulcs is, amelyet már csak a nevéből fakadóan is többnyire nyilvánosságra hoznak. Ez utóbbi nyilvános kulcs alapján győződhetünk meg arról, hogy egy adott elektronikus aláírást a hozzá tartozó titkos kulccsal készítettek-e, de ebből még nem tudjuk, hogy ki készítette az aláírást. Az aláíró személyének a meghatározására szolgál a tanúsítvány, amely tartalmazza az aláíró megnevezését és a nyilvános kulcsát. Az elektronikus úton benyújtott kérelem, illetve adatszolgáltatás MVH általi fogadásának tényét a központi elektronikus szolgáltató rendszerben (www.magyarorszag.hu) az ügyfél tárhelyére kapott automatikus értesítés igazolja. Emellett az ideiglenes tárhelyen elhelyezésre kerül a benyújtott kérelem adatait tartalmazó ún. KR dokumentum is, amely a MVH weboldalán, az elektronikus ügyintézésre szolgáló felületen indítható alkalmazás segítségével kinyomtatható. Különösen fontos, hogy a dokumentumok megőrzése érdekében a

Évente adategyeztetés Fontos változás, hogy 2014. április 1-jétől azon gazdálkodók, akik egy évnél korábban regisztráltak és az elmúlt egy év során nem aktualizálták adataikat a MVH ügyfélnyilvántartásában, azoknak az elektronikus felületre (menü) történő belépést követően felül kell vizsgálniuk a nyilvántartott adataikat és szükség szerint aktualizálniuk kell. A felület menüje ekkor még csak korlátozott opciókat jelenít meg. A felülvizsgálat eredményeképpen Ügyfélkapun keresztül be kell nyújtaniuk az ún.

8I

2014. április

agrártámogatás beérkezett elektronikus dokumentumot (KR) töltsék le a saját gépükre, mentsék el, valamint hogy a visszaigazolásokat az ügyfélkapus felületen a beérkezett dokumentumok mappából mozgassák át az ún. tartós tárhelyre. A MVH által biztosított elektronikus alkalmazások a MVH e-kerelem.mvh.gov.hu internetes honlapján találhatóak meg, mely közvetlenül elérhető az www.mvh.gov.hu vagy a www.magyarorszag.hu internetes portálon keresztül. Területalapú támogatás Az előző évhez hasonlóan idén 27 jogcímre vonatkozóan lehet benyújtani a támogatási és kifizetési kérelmeket, amely több mint 180 000 ügyfelet érint. Az egységes kérelem benyújtási határideje 2014. május 15., ezen időpontig lehet a kérelemben szankció nélkül változtatásokat megtenni. Az előbbi határidőt követően még 25 naptári napig – munkaszüneti nap miatt idén 2014. június 10-ig – benyújtható ugyan a kérelem, de ebben az esetben már a megállapított támogatási összeg munkanaponként 1%-kal csökkentésre kerül. Az elektronikus kitöltő felület előre feltöltésre kerül a korábbi évek adataival (megszemélyesítés), így az ügyfeleknek már csak a bekövetkezett változásokat kell átvezetniük, nagyban megkönnyítve a kérelmezést. Emellett beépített ellenőrzések, figyelmeztetések is segítik a gazdálkodókat a kitöltés során. Azon ügyfelek, akik nem rendelkeznek saját ügyfélkapus regisztrációval vagy nehézséget jelent számukra az elektronikus alkalmazások kezelése, meghatalmazott vagy technikai közreműködő (együtt: képviselő) segítségével is kitölthetik kérelmeiket. A korábbi években kialakított módon a gazdálkodók idén is igénybe vehetik a Nemzeti Agárgazdasági Kamara tanácsadó/falugazdász hálózatának szakértő támogatását is. A korábban a kormányhivatalokhoz tartozó falugazdász hálózatot ez évtől átvette a Nemzeti Agárgazdasági Kamara. Meghatalmazott igénybevétele esetén az adott eljárásra vonatkozó meghatalmazást az MVH részére be kell nyújtani még a kérelem

Elektronikus ügyintézés folyamata mvh.gov.hu

MVH weboldal Ügyfél

Ügyfélkapus értesítés

Ügyfélkapus beazonosítás

Elektronikus kormányzati rendszer

Kérelem on-line rögzítése, befogadás, időbélyegző

Kérelem feldolgozása

Döntés (határozat)

elektronikus benyújtását megelőzően, és csak annak elfogadását követően kezdhető meg a kérelem kitöltése. Viszont amennyiben az agrárkamarai tanácsadók, mint technikai közreműködő, segítéségét veszi igénybe az ügyfél, akkor az erre vonatkozó megbízás kitöltése megtörténhet a kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően is. Itt emelném ki, hogy javasoljuk, a későbbi félreértések elkerülése érdekében benyújtást követően mindig azonnal ellenőrizzék a kinyomtatott KR dokumentumon a megadott adatokat. A kedvező tapasztalatok miatt a MVH idén is biztosítja a minőségi monitoring szolgáltatást, amely segíti a technikai közreműködők és természetesen az ügyfelek kérelembenyújtással összefüggő feladatainak szakszerű, határidőre történő befejezését. A siker az ütemes munkavégzésen múlik, melynek egyik alapja az ügyfelek folyamatos kérelembenyújtása, ugyanis még a benyújtási időszakban szűrhető az esetlegesen hibásan beadott kérelmek köre, és adott esetben az ügyfél értesítésével a hiba még a beadási időszakban kijavítható. Beruházási jellegű támogatások A beruházási típusú támogatásoknál jellemzően 2014. május 31-ig lehet kifizetési kérelmet benyújtani, kizárólag elektronikus úton, ahol az előírt csatolandó mellékleteket (pl. tervdokumentáció) az ügyfélnek szkennelt formában kell csatolnia, fájlcsatolással a kérelméhez. Ezzel a módszerrel elkerülhető, hogy az ügyfélnek külön postára kelljen mennie a kérelemhez csatolásra kerülő dokumentumainak továbbítása érdekében. Az érintett jogcímek az alábbiak: • Állattartó telepek korszerűsítése • Baromfi telepek korszerűsítése • Kertészet korszerűsítése • Kertészeti gépek, technológiai berendezések beszerzése (Kertészeti gépbeszerzés) • Erdészeti célra használt géppark fejlesztése és korszerűsítése 1-2. (Erdészeti gépbeszerzés) • Technológiai berendezések beszerzése • Növénytermesztés létesítményeinek korszerűsítése (Szárító) • Öntözés, melioráció és a területi vízgazdálkodás mezőgazdasági üzemi és közösségi létesítményeinek fejlesztése • Mezőgazdasági utak fejlesztése • Mezőgazdasági termékek értéknövelése • Nem élelmiszeripari célú kiskapacitású, növényi alapú nyersszesz, nyersolaj előállító üzemek létesítése • Falumegújítás és -fejlesztés • Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése • Turisztikai tevékenységek ösztönzése • Vidéki örökség megőrzése • Vidéki alapszolgáltatások (IKSZT, falubusz) • Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák LEADER fejezetének egyes jogcímei (LEADER) • LEADER térségek közötti egyűttműködés • LEADER nemzetközi együttműködés Szintén az elektronikus megoldások között említhetjük még a szakképzés és a szaktanácsadás támogatását célzó intézkedéseket, ahol jellemzően a képző szervezetek, a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI), valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) közreműködésével történik az elektronikus kérelmezés. Ez év májusától a NAK veszi át a NAKVI-tól a szakképzés és szaktanácsadás koordinációját. A benyújtás megkönnyítése érdekében a MVH webes felületén a kérelmek előre megszemélyesítésre

2014. április

I9

agrártámogatás kerülnek a képzés, illetve szaktanácsadás NAKVI/NAK-tól átvett adataival, így az ügyfelek feladata lényegesen leegyszerűsödik. Exportengedélyezés Az MVH – exportőrök által jól ismert – feladata a mezőgazdasági termékek exportengedélyezése, amikor az EU bizonyos termékek kivitelét vagy exporttámogatását előzetes engedélyhez köti. Nem szükséges hangsúlyozni, mennyire fontos, hogy az exportőr időben rendelkezzen a kiviteli engedéllyel, ezért a Hivatal biztosítja az elektronikus engedélykérelmezést, sőt lehetőség van arra is, hogy maga az engedély is elektronikus formában kerüljön kiállításra. Az elektronikus exportengedély megjelenik az exportőr ügyfélkapus tárhelyén, amelynek legfontosabb adatairól e-mailben is értesítést kap, továbbá a vámhatóság informatikai rendszerében láthatóvá válik, így papírmentesen zajlik az engedélyezés. Monitoring adatszolgáltatás Évek óta szintén elektronikus úton nyújtható be az uniós előírást teljesítő éves monitoring adatszolgáltatás, amelyre minden évben még az egységes kérelem benyújtási időszaka előtt kerül sor. Idén 2014. február 13. és március 19. között mintegy 35 ezer ügyfél tett eleget e kötelezettségének. Monitoring adatszolgáltatásban azok az ügyfelek érintettek, akik az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (DIVIP) vagy a Halászati Operatív Program (HOP) valamely intézkedésében támogatást nyertek, ugyanis az adatgyűjtés elsődleges célja a program sikerességének vizsgálata. Az adatszolgáltatási kötelezettség ez évtől kiegészül ez egyes EMVAból támogatott jogcímeknél előírt feltételekhez kötődő kiegészítő adatszolgáltatással. A március 19-i határidőt elmulasztott kedvezményezetteket adatszolgáltatásra hívja fel a Hivatal, és számukra a webes felület március után is rendelkezésre áll. A monitoring adatszolgáltatásban, csakúgy mint az egységes kérelem kitöltésében technikai közreműködőként a falugazdászok/agrárkamarai tanácsadók segítik a hozzájuk forduló ügyfeleket.

egy időben meg is jelennek a felületen. A rendszer használatához – a Hivatalnál elektronikusan indítható más ügyekhez hasonlóan – ügyfélkapus azonosító szükséges, de lehetőség van arra is, hogy a gazdálkodó helyett meghatalmazottja vagy technikai közreműködője járjon el. Az ügyfélkapus beazonosítást követően a személyre szabott elektronikus felületen megjelenik az ügyfél összes MVH-nál indított ügye (támogatásigénylés, kifizetésigénylés stb.), melyek közül számos szűrőfeltétel és rendezési lehetőség használatával bármelyik ügy részleteibe betekinthet. A MVH portálon lehetőség van továbbá közvetlenül elektronikus úton feltenni az elektronikus ügyekkel kapcsolatos kérdéseket, amelyeket külön erre a célra üzemeltetett ügyfélszolgálat válaszol meg 24 órán belül. A portálon megtalálhatóak emellett a felmerülő kérdésekre adott válaszok, a benyújtást segítő dokumentumok, illetve az aktuális információk. A statisztikai információkat szolgáltató ún „Eredményeink” oldalon a jóváhagyott illetve kifizetett támogatások összegét, darabszámát lehet megtekinteni különböző szűrők beállításával. Látható például megyénként az egyes jogcímekre kifizetett támogatás összege, amit lehet akár évekre vagy régiókra is szűkíteni vagy akár meg lehet jeleníteni térképen, diagram formájában. Napjaink meghatározó tendenciája, hogy az ügyintézés mind az üzleti, mind a közigazgatási szektorban fokozatosan átterelődik a papíralapú formáról az elektronikus formára, melyből a hazai agrárágazat sem maradhat ki. Folyamatos fejlesztéseink célja, hogy ügyfeleink ezt váltást pozitívumként és előremutató változásként éljék meg. Juhász Ferenc Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal

Meggyszártépő gép

A 2014. évi monitoring időszakban az ügyfelek technikai közreműködőt és meghatalmazottat, 15 és 31%-os arányban vettek igénybe, így a saját néven történő beadás az előző évi 38%-hoz képest 54%-ra növekedett. A természetes személyek közül – akiknek lehetősége lenne saját ügyfélkapun keresztül benyújtani – 59% élt a saját benyújtás lehetőségével.

Elektronikus információszolgáltatás A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal törekszik az ügyfelek felé történő szolgáltatásai során a korszerű megoldások alkalmazására, mind a tájékoztatási mind a hatósági tevékenységében. Ennek érdekében az MVH ügyfelei a Hivatal honlapján 2011. szeptemberétől elérhető, folyamatosan fejlesztett elektronikus ügyfél-tájékoztatási rendszer segítségével is tájékozódhatnak a folyamatban lévő ügyeikről. Az ügyfelek tájékoztatása érdekében rendelkezésre áll egyrészről egy azonosítást igénylő, személyre szabott információkat nyújtó felület, valamint egy bárki számára elérhető, a Hivatal tevékenységének számszerűsített adatait bemutató oldal. Az ügyfelek személyre szabott tájékoztatását szolgáló felület célja, hogy az ügyfelek kényelmesen, várakozás nélkül, a nap bármely szakában, akár munkaidőn kívül vagy hétvégén is friss információhoz juthassanak a folyamatban lévő ügyeik állásáról. A szolgáltatott információk naprakészek, gyakorlatilag a Hivatal által használt ügyviteli informatikai rendszerben történt változással

10 I

2014. április

univerzális gyümölcsmagozó gép Az univerzális gyümölcsmagozógép cserélhető adapterekkel és kiegészítő elemekkel alkalmas minden csonthéjas gyümölcs – szilva, ringló, őszibarack, mirabolán, cseresznye és meggy – magozására.

Szerszám- és készülékgyártó Kft.

Tel.: +36 77/495-137, +36 77/595-300 Fax: +36 77/595-302 E-mail: [email protected] www. tooltechnik.hu

Elsöprő hatékonyság! Három hatóanyag gyári kombinációjával a gyomnak nyoma sem marad.

I. forgalmi kategóriájú. Kérjük figyelmesen olvassa el a termék címkéjét és tartsa be a használati utasítást. Syngenta Kft. • 1117 Budapest, Alíz u. 2. • Telefon: 06 1 488-2200 • Fax: 06 1 488-2201 www.syngenta.hu • [email protected]

ajánlat

OPTImális választás! Az OPTIGÉP Kft. gépeivel időt és pénzt spórol. Az OPTIGÉP Kft. a mezőgazdaság gépigényeit figyelembe vevő fejlesztési munkájának eredményeként korszerű termékskálával áll megrendelői szolgálatára. Kereskedelmi tevékenysége saját fejlesztésű termékeire terjed ki.

Napraforgó-betakarító adapterek A NAS adapterek immár 20 éve ismertek a hazai és külpiacon az USA-tól Novoszibirszkig. Hatékonyan és minimális veszteséggel végezhető velük a napraforgó betakarítása. A hatsoros gépek területteljesítménye 20 ha/nap. Az adapterek fém vagy műanyag sorválasztókkal kaphatóak, univerzálisan bármely típusú kombájnra adaptálhatóak. Az adapterek rázóasztalos megoldásúak, ami lehetővé teszi az adapter alacsony építését, ezáltal a ledőlt vagy esetenként beteg napraforgó is nagyon kis (<0,5%) veszteséggel betakarítható. Ebben segítenek a mozgatható, talajhoz állítható orrok is. A veszteségcsökkenés a hektáronkénti 100-150 kg-ot is elérheti. Ennek következtében már egy év alatt megtérülhet az adapter ára (6 soros gép esetén kb. 350 ha betakarítással). A szárzúzós változatú NAS Z biztosítja, hogy a talajművelés már közvetlenül a betakarítás után végezhető. A csukható változatú NAS CS gyors átállást tesz lehetővé a területek között. A folyamatos, tervszerű fejlesztés eredményeként a NAS változataként PSM néven fix vázú, PSM CS néven összecsukható vázú talajkövető szárzúzóval felszerelt napraforgó-betakarító adapterek a NAS változatok minden előnyével rendelkeznek, emellett hatékony szárzúzást végeznek. Az alacsony építésű szárzúzó – a zúzási magasság hidraulikával állítható – alacsony, dőlt állományban is használható. A PSM adapterek használatával a talajtaposási kár csökken, és megtakarítható a külön erő- és mun-

12 I

2014. április

kagépigény, valamint a külön menetben történő szárzúzás munkaideje és költsége.

Kukoricabetakarító adapterek A fix és csukható vázú kivitelben kapható OptiCorn típusú, szárzúzóval szerelt adapterek univerzálisan bármely ismert típusú kombájnra adaptálhatóak. Speciális törőhengerek biztosítják a hatékony szárlehúzást. A törőlécek központi vezérléssel állíthatók. A törőegységek soronként biztosítottak túlterhelés ellen. Igény szerint a zúzók egységenként kikapcsolhatók. A gépek fém- és műanyag burkolatos változatban rendelhetőek.

Szemestermény-felszedő és -rakodógép Az OPTI-RAK 150/M optimális választás nagy teljesítményű terményrakodáshoz. A gép traktorral üzemeltetett, amellyel telepen belül mozgatható is, így könnyen, gyorsan lehet átállni az egyik rakodási helyről a másikra. A gép garat nélküli változata sík területen tárolt szemestermény felszedésére, szállító járműre való rakodásra, szellőztető átrakodásra alkalmas. Rakodógarattal szerelt változata alkalmas a szemestermény szállítójárműről közvetlenül vagonba, silóba vagy tárolóba való rakodásra. Az OPTIGÉP Kft. a gépkínálat bővítése mellett a minőség folyamatos fejlesztésére is nagy figyelmet fordít. Ennek érdekében az utóbbi években számos telephelyfejlesztést is végzett (1000 m2 szerelőműhely, korszerű porfestő, fedett raktár, megmunkálógépek) és további beruházásokat is tervez. A gépek korszerű színvonalon tartását, a tervezési, gyártási folyamatot ISO 9001 minőségügyi rendszer felügyeli.

agrárstratégia

Egy innovatívabb, fiatal generáció A közelmúltban rendezték meg a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének tizenegyedik tanácskozását. Mikula Lajost, az Agrya elnökét a feltörekvő új nemzedék állapotáról, a szövetség fiatal gazdanemzedéket segítő programjairól kérdeztük.

– Elnök Úr! A magyar társadalom elöregedése megállíthatatlan folyamatnak látszik. Mi a helyzet a mezőgazdasággal, van-e, lesz-e utánpótlás a szektorban? Milyen most az új agrárnemzedékünk? – A konferencián a megszokotthoz képest hihetetlenül sok huszonéves arcot lehetett látni. A magyarázat egyszerű: eltelt 24 év a rendszerváltozás óta, és a tanácskozáson megjelentek a kilencvenes évek elején a mezőgazdaságba belépő gazdák gyermekei. Ennek a generációnak a feltűnése már csak azért is örvendetes, mert tagjai már másféle szemmel tekintenek a világra. Másban, egy internetes világban nőttek föl, sokkal dinamikusabb, szabadabb világba születtek bele. Nem cipelik apáik nagyapáik lelki, gondolkodásbeli terheit. S nem túlzás, ha azt tételezzük fel, hogy egy sokkal versenyképesebb, hatékonyabb mezőgazdaságot lehet rájuk építeni. Az Agrya arra a gazdálkodói rétegre fókuszál, amelyik ebből tartja fenn magát a családjával és elsődlegesen a piacra termel. Ezek a fiatalok nem másodállásban, nem kiegészítő tevékenységként, nem félig önellátó termelőként tevékenykednek az agráriumban. Tehát egy csökkenő létszámú mezőgazdász réteg van jelenleg Magyar­országon, amelynek tagjai professzionálisabban, hatékonyabban gazdálkodnak, mint korábban. Ha erre a rétegre vetítjük rá a fiatalok arányát, akkor nincs okunk a pesszimizmusra. Jól látható, hogy megjelentek a többgenerációs gazdálkodói családok, egyre több a tudatos pályaválasztású fiatal, aki családi hatásra megy az agrár felső- és középfokú oktatási intézetekbe tanulni, hiszen az apai gazdaságot néhány éven belül át kell vennie. Ezt a folyamatot kell támogatáspolitikai eszközökkel erősíteni. A Vidékfejlesztési Minisztériummal együttműködve ezen dolgozunk, a tervezési folyamatok most zajlanak. Az EU 2014–2020-as évek közötti támogatáspolitikájának egyik pillére az ifjúság kiemelt kezelése. A fiatalok munkanélküliségének csökkentése amúgy is átfogó célja az EU-nak. Ezt kell lebontani a vidékfejlesztési politika szintjére is. A magyar kormánynak köszönhetően al­programot indíthatunk a generációváltás kezelésére. – Mit tartalmaz a készülő alprogram? – Nos, új, innovatív jellegű intézkedések is bekerültek ide, például egy gyakornoki program is. Reméljük, hogy a 2014–2020-as időszakban ez a program segít

abban, hogy a termelésben közvetlenül érdekelt cégeknél vagy az agrobiznisz egyéb szereplőinél már gyakorlattal rendelkező fiatalok tudjanak munkára jelentkezni, vagy önállóan elindítani egy gazdaságot, és legalább a kezdeti buktatók egy részét meg tudják spórolni. Annál inkább is szükség lenne a gyakornoki programra, mert a végzős fiatalok inkább elméleti ismeretekkel rendelkeznek, mint gyakorlati tudással. De ugyanígy egy tanácsadói hálózatnak a fölépítése is elképzelhető ennek a támogatási csomagnak a részeként. Ez a nemzedék egészen más kommunikációs csatornákat használ, egészen más a világban a helyük, más a mobilitásuk. Teljesen más eszközöket igényel a fiatalabb emberrel való foglalkozás, a vállalkozói készségeinek, képességeinek a fejlesztése, egyáltalán a fölkészítése a mezőgazdasági területen végzendő munkára, mint mondjuk egy 60–65 éves emberé. Mivel a szaktanácsadási rendszerek mindenkinek ugyanazt a megoldást kínálják, úgy gondoljuk, a fiatalokkal érdemes lenne egy-egy speciális mezőben foglalkozni. Ez is része lesz az alprogramnak. Nagy örömünkre szolgál, hogy a fiatal gazdák induló támogatása mellett az egyéb beruházás jellegű támogatásokhoz kapcsolódóan továbbra is lesznek többlettámogatások. A VM munkatársai több mint 3000 fiatal gazda adatait gyűjtötték ki, és kiderült, hogy vannak olyan jogcímek, ahol a számarányukhoz képest a pénz többszörösét hozták el. Kimondottan azok a jogcímek voltak a nyerők, amelyek komolyabb munkaerőigényt jelentenek, nagyobb szakmai felkészültséget, tudást igényelnek. Mindez arra utal, hogy az innováció, a szakmai felkészültség bizonyíthatóan jelen van a fiatalok a gazdaságaiban. A kertészet jogcím esetében például szignifikánsan nagy azoknak az aránya, akik fiatal gazda támogatást nyertek.

Mikula Lajos

– Földtörvény? – A földtörvény ügyéhez – annyi mindenfélét beszéltek róla – nehéz újat hozzátenni. Várjuk, hogy elinduljon a működése, működtetése. Egy-két évnek el kell telni, hogy a hatásai látsszanak. A föld amúgy elég „meleg” téma. Nagyon várjuk, hogy a földbizottságok fölálljanak, hogy a gazdák dönteni tudjanak arról a testületről, amelyik az ő földjeiket helyben kezeli. Egy tisztességes választás sokat segítene abban, hogy földügyben végre béke legyen.

2014. április

I 13

agrárstratégia – A fiatal gazdák támogatása is megjelenik a közvetlen támogatások körében: a keretösszeg 0,62 százaléka fordítható erre acélra. – Ez matematika. Tény, hogy az európai döntéshozók szájából ez nagyon jól hangzó történet volt annak idején, de amikor elkezdtünk matekozni, kiderült, hogy nem lehet lehívni ezt az opciót. Persze érdemes odafigyelni rá. Az európai szövetségünknek van egy olyan elképzelése, hogy az első pilléres támogatásokból azt a pénzt, amit föld, illetve terület alapján nem lehet kiosztani a fiatal gazdáknak, át lehessen csoportosítani a kettes pillérbe. – Az Agrya legújabb kezdeményezése a Fiatal Gazda Obszervatórium. Ez mit takar? – Ez saját fejlesztése az Agryának, egy kommunikációs felület, ami arra ad lehetőséget, hogy az agrárgenerációs ügyekben szereplők egy asztalhoz üljenek és konkrét témákról beszélgessenek. Ebben az a különlegesség és újdonság, hogy jelenleg nincs ilyen! Mi az Obszer­ vatóriummal erre teszünk kísérletet, lezárva azt a közel hároméves gyakorlatot, ami a partneri együttműködéseinknek a kialakításáról szólt. A legelejétől kezdve törekedtünk arra, hogy az állami, üzleti és szakmai szervezetek együttműködési hálót hozzanak létre a fiatal gazda ügy köré. Itt jegyzem meg, hogy amikor a partneri együttműködéseinket alakítjuk, mindig az ügyet képviseljük és nem a szervezetet. Most ennek a folyamatnak a lezárása, betetőzése az, hogy formalizáltan is létrejön egyfajta kommunikáció. Két olyan átfogóbb téma van erre az esztendőre kitűzve, amivel foglalkozni kívánunk. Az egyik az agrárfoglalkozatás, a másik a kertészet. A március 18-i konferenciánk ezt a folyamatot indította el. A KSH-val hamarosan elindul az a kutatás, ami ezt mélyebben áttekinti a statisztikai adatok szintjén, kiegészülve a fókuszcsoporttal készített mélyinterjúkkal. Forrás oldalon rendelkezésre állnak azok a foglalkoztatási ügyekre hasznosítható pénzek, amelyek az EU-s támogatások sajátos logikája mentén jól fölhasználhatók nemcsak a mezőgazdaságban, hanem az egész magyar gazdaságban is. Szeretnénk megmutatni, hogy hol vannak azok a helyek, ahol ebből a pénzből munkahelyeket lehet teremteni, olyan szakembereket képezni, elindítani a pályájukon, akikre szüksége van a mezőgazdaságnak. A másik fókusz téma a kertészeti ágazat. A kettő egyébként összefügg, hiszen a kertészet az egyik olyan ágazat, ahol a legnagyobb munkaerő potenciál van, amit nem használunk ki, másrészről olyan ágazata a magyar mezőgazdaságnak, amelyben hihetetlen növekedési lehetőségek rejlenek. Csak valahogy nem tudjuk ezt a lehetőséget felszínre hozni.

a kertészet az egyik olyan ágazat, ahol a legnagyobb munkaerő potenciál van

– Vajon miért nem? – Talán érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy miért nincs egy átfogó kertész szakmai érdekképviseleti szervezet Magyarországon. Az ágazatnak bizonyos szűk

14 I

2014. április

szegmenseit képviselő szervezetei vannak ugyan, de általános kertész érdekképviselet nincs. Például a FruitVeB sem az. A FruitVeB egy szakmaközi szervezet, és nem is definiálja magát érdekképviseleti szervezetként. Az Agrárkamara pedig köztestület, ami nem azonos az érdekképviselettel. Talán ez is az oka annak, hogy nem jelenik meg a kertészet érdeke a megfelelő módon. Másrészt ez egy eléggé sajátságos piac a maga végfelhasználói körével, mondjuk a nagyáruházakkal és a hozzá kapcsolódó kiskereskedelmi háttérrel. Érdemes lenne ezzel a témával behatóbban, hatékonyabban foglalkozni. A fiatalok számára a kertészet ráadásul egy harmadik szempont miatt is érdekes. Ez az ágazat lehet ugyanis a belépési pont a mezőgazdaságba. A szántóföldi növénytermesztés, mint olyan irtózatosan erőforrás-igényes, és olyan kevés erőforrás – konkrétan föld – van szabadon, hogy gyakorlatilag lehetetlen, hogy valaki a nulláról belépjen. Az állattartás szintén beruházásigényes. Meg­ lehet, a kertészet az egyetlen olyan ágazat, ahol ezt a belépési pontot meg lehet találni. Hiszen viszonylag kicsi felületű földterületen már lehet intenzív kultúrákban kertészeti tevékenységet folytatni, nagyon komoly a kézimunka igénye, a gépesítettsége bizonyos szegmensében eléggé alacsony. De akadnak kisebb „horderejű” témáink is, például az agrárfinanszírozás kérdése. Le kellene ülni ebben az ügyben is a partnereinkkel, és végigbeszélni a tapasztalatokat, hogy egyáltalán egy fiatal számára a jelenlegi finanszírozási környezet milyen lehetőségeket teremt. Hol vannak azok a speciális igények, lehetőségek, amelyeket a pénzintézeti szektornak érdemes lenne megfontolni. Szóval igyekszünk előbbre tekinteni a holnap holnapjánál. – Mit lehet tudni az Agrya külkapcsolatairól? – Annak idején ezek a kapcsolatok teremtették meg számunkra a legitimációs helyzetet. Volt ezért egy olyan időszaka az Agryának, amikor külföldön jobban elismertek minket, mint itthon. Ez a kapcsolatrendszer most is élő, a régióban is nagyon jó kapcsolataink vannak a fiatal gazda partnerszervezetekkel, mi is ott vagyunk az európai szintéren. Azzal együtt, hogy az egész európai gondolat, gondolkodás ez idő tájt valamelyest kátyúban van. Európa az útját keresi a szakmai szervezetek szintjén is. Útkeresés zajlik mindenhol, a nemzeti adminisztrációk, a nemzeti szervezetek szintjén ugyanúgy, mint az európai struktúrákban. Az európai szövetségben, a fiatal gazdák európai tanácsában most egy jó folyamat indult el négy év helyben járás után. Az európai szövetségünk új vezetése elsősorban a közösség felé fordul, és ennek még jó vége is lehet. Tény, hogy holnap meg azután is lesz Európa. Ezzel a ténnyel nekünk, magyaroknak is kezdeni kell valamit. Ezért nagyon fontosak számunkra nemzetközi kapcsolatok, amelyek szépen fejlődnek. Valkó

2ODMR]RWWJ\RPLUWÀV ¯MRODMRVIRUPXOD$J\RPQŌYÒQ\IHOV]ķQÒQPHJWDSDGYD J\RUVDQIHOV]ķYʼnGLNH]ÒUWPÒJHVŏVLGŏEHQLVKDWÒNRQ\

2XMFDMS@*ES  %XGDSHVW$OÊ]X 7HOHIRQs)D[ ZZZV\QJHQWDKXsLQIRKXQJDU\#V\QJHQWDFRP

'HVLJQ2S¾O0ÆGLD

$NÆV]ÊWPÆQ\,IRUJDOPLNDWHJÐUL¾M× .ÆUMÙNĺJ\HOPHVHQROYDVVDHODWHUPÆNFÊPNÆMÆWÆVWDUWVDEHDKDV]Q¾ODWLXWDVÊW¾VW

rovatcím Monsanto fejlesztés

DEKALB Clearfield® CSÚCSHIBRIDEK: A TITOK A NEMESÍTÉSI RENDSZERBEN VAN A Clearfield® gyomirtási rendszer jövőbeni térhódítása az utóbbi két év lendülete alapján minden korábbi elképzelést felülmúlhat. 2012-ben 5 ezer, 2013-ban pedig már 18 ezer hektáron vetettek Clearfield® repcét az országban. A vetésterület egy év alatt háromszorosára nőtt, és ez várhatóan a következő vetési időszakban duplázódni fog!

A fajta-összehasonlító kísérletek eredményeiből is egyértelműen látszik a DEKALB CL repcék előnye a többi nemesítő ház Clearfield® hibridjeivel szemben. Ezekből a kisérleti eredményekből az is kitűnik, hogy a DK Imido CL, a DK Imminent CL mellett következő évek fajtajelöltjei is átlagon felüli teljesítményt nyújtotttak, ami jól mutatja a DEKALB nemesítés potenciálját.

EGYIK ALAPPILLÉR: a Clearfield® gyomirtási technológia. A Cleratop® által hatékony és egyszerű gyomirtás, amely a repce nyolc leveles koráig a gyomok legérzékenyebb stádiumához igazítva bármikor elvégezhető.

Szintén a remek genetikai háttérnek köszönhető, hogy a DEKALB CL hibridjei nemcsak más nemesítő házak hibridjeivel szemben rendkívül eredményesek, hanem bizony a hagyományos DEKALB hibrideknél is képesek többet teremni.

MÁSIK ALAPPILLÉR: az egyedülálló nemesítési rendszer, mely során ellentétben más nemesítőházakkal, nem a hagyományos hibrideket próbáljuk imidazolin rezisztensé tenni, hanem a legkiválóbb rezisztens vonalak keresztezésével új, nagy teljesítményű DEKALB CL hibrideket állítunk elő.

Próbálja ki Ön is a DEKALB CL hibrideket, és a Clearfield® gyomirtási rendszert, szaktanácsért forduljon bizalommal DEKALB képviselőjéhez! Kísérleti átlag (t/ha)

Versenytárs

Füzesabony, 2012/13

Monsanto fejlesztési kísérletek átlaga

4,55

Féltörpe

Hagyományos

DK IMIDO CL

Clearfield®

4,65

4,85

6 Káposztarepce kisparcellás fajta-összehasonlító kísérleti eredmények, 2012

27 hely, IMI középérésű hibridek

Clearfield® a BASF SE bejegyzett márkaneve

16 I

2014. április

X11W7921

X10W6401

RAP 1055

RG 29001

X11W7951

CWH158D fajtajelölt

X10W6431

WRH392 fajtajelölt

XO8W9841

DK IMPRESA CL

CWH228D fajtajelölt

CWH217 fajtajelölt

CWH189D fajtajelölt

DK IMIDO CL

0

DK IMMINENT CL

1

WRH350

2

DMH225 fajtajelölt

3

WRH400 fajtajelölt

4 WRHCL404 fajtajelölt

Magtermés (t/ha)

5

X

MA MA

Rovatcím

IMÁLIS ÉLETERŐ IMÁLIS TE R M É S

DK IMMINENT CL

DK IMAGINE CL DK IMIDO CL

2014. április

I 17

növényvédelem 1. kép

Szántóföldi növényvédelem hatékonyan és jó minőségben A növényvédelem minden növénytermesztési technológia nélkü­ lözhetetlen eleme. Kiemelten fontos szerepet tölt be a termesztés eredményességében. Egyrészt a termelés biztonságát szol­ gálja, másrészt lehetővé teszi a megfelelő minőségű termények előállítását.

A

kórokozók és károsítók elleni védekezés egyik sarokpontja a kijuttatási időpont helyes megválasztása. Az optimális időben végzett növényvédelmet számtalan tényező befolyásolja. Az egyik legfontosabb tényező a kórokozók és kártevők sajátosságai (1. táblázat). A táblázatból is látszik, hogy a sikeres növényvédelemhez olyan permetezési

1. táblázat

Növényvédelmi probléma/technológia

Kultúrnövény

Kalászos

Kukorica

Napraforgó Repce

18 I

Kezelések optimális ideje (nap)

Vetésfehérítő bogár

3

Fuzárium

3

Poloska

3

Preemergens gyomirtás

7

Korai posztemergens gyomirtás

3

Posztemergens gyomirtás

5

Preemergens gyomirtás

7

Posztemergens gyomirtás

3

Szárormányos

2

Repcefénybogár

2

2014. április

kapacitással kell rendelkeznünk, hogy az adott kultúra egészét 2-3 nap alatt le tudjuk kezelni. A terület és vetésszerkezet is meghatározó, egy 1000 hektáros gazdaságban átlagos vetésszerkezet mellett 3500 hektárt kell lekezelni évente, ugyanez egy kukorica túlsúlyos gazdaságban 3000 hektár feletti, míg a repce és kalászos túlsúlyos cégeknél 4000 hektárt meghaladó a kezelendő terület nagysága. Átlagos években a permetezési csúcs április végére és május hónapra (1. diagram) esik, ebben a 6 hétben kell lekezelni az éves növényvédelmi feladat 60-80 százalékát a vetésszerkezet függvényében. A rendelkezésre álló elméleti permetezési időt az időjárás több tényezője is meghatározza (csapadék, hőmérséklet, szél, páratartalom), ezeket befolyásolni nem tudjuk. Továbbá a technológiában történő változások elsősorban a szerek visszavonása, korlátozása (pl. neo­ni­ko­ti­ noidok, ppi, pre készítmények) a permetezések számának növekedésével, így a kapacitás szűkülésével jár. Ilyen kiélezett helyzetekben az optimális időben történő kezelést a permetezőgép permetezési képességei befolyásolják a legnagyobb mértékben. A KITE Zrt. kínálatá-

növényvédelem

1200

1100

1000 790

800

720

600 400

400 240 200 100 0

III.II IV.I. IV.II

V.I.

V.II.

VI.I

100

110

VI.II.

VII.I.

60 VII.II

Szükséges permetezés (óra)

1. diagram. Kezelésre szoruló terület átlagos vetésszerkezet mellett (1000 ha)

ban szereplő John Deere vontatott és önjáró szántóföldi permetezők rendelkeznek azokkal a képességekkel, melyekkel lehetővé válik a gyors, hatékony növényvédelem. Jelen cikkünkben a vontatott gépeket mutatom be. A 700-800-900-as sorozatú vontatott permetezőgépek 150 ha/naptól akár 300 ha/nap elméleti területteljesítménnyel rendelkeznek típustól függően (1. kép). Ezen a területteljesítménynek az elérésében sok korszerű műszaki megoldás összhangjára van szükség. A gépek 2400, 3200, 4000 literes tartálykapacitással rendelhetők. A tartálymérettől függetlenül, egy erős, alacsony súlypontot biztosító, karbantartás-mentes, poliuretán lengéscsillapítókkal is felszerelhető alváz gondoskodik a permetező stabil és gyors vontathatóságáról. A keretstabilitást és az utolérhetetlen permetezési pontosságot a piacon egyedülálló Z karos paralelogramma rendszerű keretemelés és az inga felfüggesztés garantálja. A hagyományos emelőtornyos megoldásokkal szemben a Z karos paralelogramma rendszerű keretemelés a permetezőgép súlypontjában, a járószerkezet előtt támasztja alá a keretet, ahol a legkevesebb mozgás, lengés adódik át a járószerkezetről a keretre (2. kép). Az így mérsékelt lökéseket nitrogén töltésű lengéscsillapítók csökkentik tovább. A Z karos felfüggesztés további előnye, hogy egy egyszerű paralerogramma függesztéshez képest semmilyen keretmagasság esetén sem változik jelentősen a keret távolsága a géptől (3. kép). Ez úgyszintén a gép stabilitását növeli. A szórókeretet az inga felfüggesztés tartja. Az inga 4 db függőleges és 2 db vízszintes lengéscsillapítóval mind a kereszt- és hosszirányú lengéseket csillapítja (4. kép)! Az időálló, két vagy három csuklóponton záródó, acélból készült szórókeretek a legváltozatosabb méretekben érhetőek el 18–27 méterig. A szórókeretszárnyak a csuklópontoknál található zsírozható, cserélhető csapágyaknak köszönhetően még hosszú évek után sem „lógnak”, és nem okoznak a holtjáték miatt keretlengéseket. Ezen megoldásokkal egy John Deere vontatott permetezőgéppekkel nagyobb sebességgel is lehetőség van permetezni a minőségi paraméterek romlása nélkül, így +30% területteljesítmény többlet érhető el a hagyományos emelőtornyos gépekhez képest. A gépek kezelése, a munkafolyamatok vezérlése nemcsak a külső kezelőállás esetén áttekinthető, hanem a színes érintőképernyős kijelzőn is nyomon követhető, akár több feladat (permetezés, navigáció) egyidejű meg-

2. kép

jelenítésével. A John Deere i-kivitelű gépei tudják, hogy minden csepp számít. Említhetném a szakaszvezérlés és átfedéskontrolt és még számos egyéb intelligens funkciót, ezeket egy későbbi cikkünkben mutatjuk be. A KITE Zrt. által biztosított, az ország teljes mezőgazdasági területét lefedő, megismételhető ± 2,5 cm jelpontosságú (RTK) műholdas hálózat lehetővé teszi, hogy a gép intelligens funkcióit a lehető leghatékonyabban használhassa ki. A John Deere-navigáció nem fárad el, biztosítja a pontos csatlakozásokat, mindig tudja, hol haladt el a permetező és hol nem. A navigáció kihasználásával 5–10% területteljesítmény-növekedést érhet el.

3. kép

4. kép

Az éjszakai permetezés feltételeit is megteremhetjük a John Deere navigációs rendszerek segítségével. 2013-as vizsgálatok kimutatták, hogy az éjszakai permetezés alkalmazásával 40%-kal több időt tölthetünk a területen, ami a legszorosabb permetezési csúcsban rendelkezésre álló 6 hétben biztosíthatja az optimális időben elvégzett kezeléseket. Sojnóczki István fejlesztési és szaktanácsadási műszaki igazgatóhelyettes

2014. április

I 19

növényvédelem

Növényvédőszer-piacunk sajátosságai A Növényvédő Szer Gyártók és Impor­tő­rök Szövetsége Egyesület (NSZ) 18 tagvállalatot fog egybe, amelyek a Magyar­országon eladott növényvédő szerek döntő többségét forgalmazzák.

A

Magyarországon előállított, engedélyezett növényvédő szerek jelentős mennyisége nincs forgalomban a magyarországi növénytermesztésben, mivel a növényvédőszer-gyártással foglalkozó hazai cégek nem tudnak kellő pénzösszeget fordítani kutatásra, fejlesztésre és az EU által megkövetelt, a termék engedélyezéséhez szükséges dokumentumok előállítására. Egy növényvédő szer engedélyezési dokumentumának előállításához szükséges kutatás összege 100 millió eurós nagyságrendű, és akkor még nem beszéltünk az engedélyezés, a forgalomba hozatal és az engedélyezést követő utólagos ellenőrző vizsgálatok költségéről. Az NSZ állandó kapcsolatot tart a Nemzeti Élelmiszer Biztonsági Hivatallal (NÉBIH), különös tekintettel a növényvédőszer-engedélyezéssel foglalkozó igazgatósággal, továbbá a Vidékfejlesztési Minisztérium illetékes főosztályaival, az egészségügyi intézetekkel. Kiemelt a kapcsolatunk a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növény­orvosi Kamarával. A Kamara által szervezett továbbképzéseken rendszeresen részt veszünk információk továbbításával. Évente több alkalommal konzultációkat tartunk tagvállalataink részére, amelyeken bel- és külföldi szakemberek tartanak előadásokat a növényvédőszer-engedélyezés aktuális kérdéseiről. Az NSZ-hez hasonló nemzeti szövetség az EU valamennyi tagországában létezik. Az NSZ és a többi nemzeti szövetség munkáját az ECPA (European Crop Protection Association – Európai Növényvédelmi Szövetség) fogja össze. Az ECPA egyikfontos célja az EU-ban meglehetősen kiélezett fogyasztóvédelem és a miénknél többnyire magasabb színvonalon élő fogyasztók érthető, a mezőgazdasági kemikáliák felhasználásától való riadalmainak eloszlatása. 2011 óta intenzív felvilágosítási programot folytat, hogy a növényvédelemmel kapcsolatos átláthatóság, környezetvédelem, fenntarthatóság – ezen belül a talaj, a vizek, a felhasználók és fogyasztók védelme – minél jobban megvalósuljon, és ezt a törekvést az élelmiszereket fogyasztók minél jobban elfogadják. Az EU növényvédőszer-gyártása és -felhasználása Valamennyi növényvédőszer-gyártással és -forgalmazással foglalkozó szakember tapasztalja, hogy egyre nagyobb nehézséget okoz az új, hatékony termékek előállítása, a rezisztencia kialakulásának leküzdése és olyan termékek piacra hozatala, amelyek megfelelnek az EU-hatóságok szigorodó intézkedéseinek. Vezető piacelemző cégek egyetértenek abban, hogy az utóbbi 10 évben csökkent a piacra kerülő új termékek száma, és megnőtt egy új termék piacra hozatalának ideje – ami egy hatékony molekula növényvédő szerré való kifejlesztését illeti. Növekedtek az engedélyezési költségek és a piacon tartás költségei, élesedett a verseny. Gyakorlatilag egyre nehezebb igazán új, hatékony hatóanyagot kifejleszteni. Emiatt az innovatív gyártók egyre inkább a könnyebben megközelíthető USA-beli, dél-amerikai és ázsiai piacokra figyelnek, ezek igényei

20 I

2014. április

szerint fejlesztenek. Jellemző továbbá, hogy az innovatív gyártók egyre több biológiai hatású növényvédő szert gyártó céget vásárolnak meg, illetve mind több növényvédőszer-gyártó cég foglalkozik minőségi vetőmag termesztéssel és forgalmazással. Az EU növényvédőszer-engedélyezése kétarcú. Egy­felől szeretnék fenntartani az intenzív, exportorientált növénytermesztést, másfelől kifejezetten szeretnének a fogyasztói elvárásoknak is megfelelni: főleg a csupán feltétlenül szükséges növényvédő szert felhasználó, integrált növényvédelmet támogatják, amellyel a gyártóipar egyébként teljes mértékben egyetért. A növényvédőszer-választék az elmúlt évtized során több mint felével csökkent, a hatóanyag-visszavonások miatt, ami oda vezetett, hogy egyes kultúrákban nem áll rendelkezésre megfelelő szerválaszték. Az EU jelenleg is egy német­országnyi területről importál mezőgazdasági termékeket, a fogyasztói igények kielégítésére. Az elmúlt 10–12 évben régóta használt, valamilyen okból veszélyes növényvédőszer-hatóanyagok százait vonták ki a forgalomból. Jelenleg is fenyeget az a veszély, hogy bizonyos, újonnan felismert káros hatások miatt az elkövetkező időszakban növényvédő szerek tucatjai tűnhetnek el a visszavonások miatt. A korlátozó politika csökkenti az EU-tagországok versenyképességét, és korántsem jelenti azt, hogy az EU-ba beérkező termények termesztésénél az EU-ban már nem engedélyezett termékeket nem használják. Visszatérve például az egyes hatóanyag csoportok visszavonására a legutóbb történt, neonikotinoid hatóanyagok visszavonása a korábbinál lényegesen megnehezedett agrotechnikai módszerek helyettesítő alkalmazását teszi szükségessé. A neonikotinoid-típusú tiame­toxam, imidakloprid, klotianidin és a fipronil engedélyokiratának 2013. évi módosítása – a felhasználás korlátozása – nem engedélyezi az e hatóanyagot tartalmazó szerek talajfertőtlenítő szerként való alkalmazását tavaszi kalászosokon, illetve a rendeletben méhekre attraktívnak minősített kultúrákban. Méhekre nem attraktívnak tekintett kultúrákban csak az elvirágzást követő felhasználásuk engedélyezett. Problémát okoz a repce-, kukorica-, napraforgó-vetőmag csávázása, mivel még igen magas műszaki szinten előállított csávázott vetőmaggal történő vetés esetén is előfordulhat a leporlás veszélye, ami a szomszédos virágzó kultúrákban táplálkozó méhek elhullását okozhatja. A fenti szerek helyettesítése agrotechnikai, kémiai, részben biológiai módszerekkel megoldható, de nem csekély nehézségek árán. A kiskultúrák helyzete A kis- és speciális kultúrák jelentősége igen nagy Európában. Termelési értékük 70 milliárd euró évente, ez az EU teljes mezőgazdasági termelési értékének 22%-át teszi ki, ami nagy jelentőségű az európai élelmiszerelőállítás versenyképessége és az európai fogyasztók minőségi élelmiszer-ellátása szempontjából.

növényvédelem A kiskultúrák növényvédelme évek óta megoldatlan Magyar­ országon és más országokban is. Az elmúlt 20 évben Németországban, Franciaországban, Hollan­diában, Angliában az uborka, kelvirág, cseresznye, zöldborsó termesztésében használható szerek vizsgálata során kitűnt, hogy az ezekben károsító 209 kártevő faj közül 30 ellen nem áll rendelkezésre semmiféle hatásos, engedélyezett növényvédő szer. A hiány közvetlen hatásaként a termelésben mutatkozó veszteségek és az extra termesztési költségek összege meghaladja az 1 milliárd eurót Európában. A közvetett társadalmi és közgazdasági, valamint környezeti hatások értéke 100 millió euró nagyságrendű. Ez utóbbi az egyes vidékeken kialakuló munkanélküliségben és a bio­diver­zitásban mutatkozó veszteségben jelenik meg. A kiskultúrákban alkalmazható növényvédő szerek hiányát az évek óta tartó termék-visszavonásokon kívül az okozza, hogy a gyártók nem érdekeltek a kis területeken alkalmazható termékfejlesztésekben. Az egyes EU-tagországokban nagyon változó az egyes kiskultúrák termesztésére az igény, az engedélyeztetés pedig nem könnyebb egy kis kultúrában, mint a lényegesen nagyobb vásárlóigénnyel kecsegtető, nagy területen termesztett kultúrákban. Jelenleg mintha mozdulni látszana a helyezet: az Európai Bizottság határozatot hozott, hogy a kiskultúrákban és speciális növényekben is alkalmazható növényvédő szerek engedélyezése a több éves huzavonát követően meginduljon és az ezzel kapcsolatos intézkedéseket megtegyék. Ez elsősorban az engedélyezéshez szükséges pénzügyi alapok létrehozását jelenti. Szükség van arra, hogy az EU-tagországok megfelelő anyagi forrásokkal rendelkezzenek a speciális kultúrákban engedélyezhető termékek engedélyezési dokumentumainak befogadására vagy új technológiák kidolgozására. A növényvédőszer-hamisítás és illegális forgalmazás kérdése A növényvédő szerek hamisítása egész Európában gyakori, nagy haszonnal kecsegtető tevékenység. A NSZ tagvállalatai kb. 85 milliárd forintos forgalmának kb. 5–6%-át teszi ki a hamisított vagy illegális (forgalomba hozatali engedély nélküli) termékek árusítása. A hamisított termékek gyakran kitűnő minőségűek, máskor igen primitív utánzatok, csomagolóanyagaik gyakran a kimért szerektől az eredeti gyári csomagoló anyagoktól alig megkülönböztethetőkig terjednek.

A hamisítást elősegítheti a párhuzamos import lehetősége, ami az EU-nak a termékek szabad áramlását elősegítő elvén alapszik. Ha az eredeti termék egy országban olcsóbban megvehető, mint a cél­ országban,akkor azt érdemes átvinni a magasabb árfekvésű piacra. Párhuzamos import esetén az engedélyezés lényegesen gyorsabb, mint az eredeti, ún. referencia terméké. A párhuzamos importtal járó megkötöttségeket kijátszva, például illegális átcsomagolással az importált termék mennyisége olcsó adalékanyagokkal jelentősen „megszaporítható” és jelentős haszonnal eladható azoknak, akik eléggé tudatlanok vagy minden áron jól akarnak járni. A hamisított termékek főleg Ukrajna felöl, de akár a tengeren túlról kerülnek be Magyarországra, például a hamisítás vezető országából, Kínából. A hamisított termék károsíthatja a felhasználó egészségét, hatástalan vagy fitotoxikus hatású lehet a kezelt kultúrában, az ismeretlen mennyiségű bomlástermék és szermaradék károsíthatja a környezetet és a fogyasztót, ronthatja az ipar jó hírnevét és adókieséstől fosztja meg az államot. A termékeket gyártók mindent megtesznek, hogy a hamisított termékek megkülönböztethetők legyenek az eredetiktől és nem vállalnak semmiféle felelősséget a hamis termék használatából eredő károk esetén. A növényvédelmi hatóság, a NAV, a rendőrség mindent megtesz a hamisítások kivizsgálására és a felelősök felkutatására. Az NSZ évi rendszerességgel folyamatosan előadásokon, plakátokon, kiadványokon hívja fel a termelők figyelmét a hamisított növényvédő szerek használatának veszélyeire. A biopeszticidek kérdése Ha csak a hazai szaksajtót nézzük, akkor is látható, hogy megindult a biológiai hatású műtrágyák vagy növényvédő szerek fejlesztése és forgalmazása. A nagy tőkeerejű gyártók sorra vásárolják fel a hatásos anyagokat gyártó, de a piaci viszonyok „megpróbáltatásait” nehezen elviselő kis cégeket. Ami a jövőt illeti, jó lenne erről minél többet tudni, akár a növényvédőszer-használatot helyettesítő, a fenntarthatóságot és a biodiverzitást elősegítő módszerek alkalmazásáról, akár a növényvédőszer-forgalmazás kérdéseiről. A válasz csak feltételezéseken múlik. Meglátjuk, mit hoz a jövő: szakmánk gyorsan fejlődik, és a jövőben is nélkülözhetetlen eleme marad a növénytermesztésnek. Dr. Kádár András, titkár, NSZ Egyesület

Permetezőgépek magyar gyártótól

2200/810 AXI permetező 4700 Euro

2200/18MRXH hidro 9200 Euro

2014. április

I 21

növényvédelem 1. ábra. Száraz időjárási körülmények között a csak állományban kezelt mezei acat a kezelés idejére erősen visszaveti a kukorica fejlődését.

ROUNDUP® MEGA – aktuális felhasználási lehetőségek Immár 40 éve annak, hogy ROUNDUP® márkanévvel forgalomba került egy új, a gyomok széles spektrumát irtó hatóanyag, a glifozát.

A

kezdeti formuláció elsősorban a hatékonyságot szolgálta, mindamellett, hogy a készítmény alacsony környezeti és humán veszélyességgel bírt. A glifozát hatóanyag önmagában korlátozottan szívódik fel, ezért lényeges, hogy a kereskedelmi forgalomba kerülő termékek a hatóanyag felvételét elősegítő adalékanyagokat is tartalmazzanak. Ennek tudatában és a folyamatosan változó szakmai követelmények és a vállalati célkitűzések figyelembevétele mellett újabb és újabb formulációk jelentek meg a Monsanto fejlesztésében. A szempontok között a legfontosabbak a hatékonyság fenntartása, illetve fokozása és a biztonság növelése mind a környezetre, mind az emberre nézve. A Magyarországon forgalomba hozott termékek eddig a formulációfejlesztés három szakaszát képviselték. Az első volt a hagyományos ROUNDUP formuláció, majd azt követte a ROUNDUP® BIOAKTIV, amely mind hatékonyságban, mind a biztonságot tekintve mérföldkőnek számított, mivel környezeti kíméletessége a nem célzott szervezetekre nézve lehetővé tette a készítmény élő vizekben történő felhasználásának engedélyezését.

22 I

2014. április

Az említett két tényező mellé egyre inkább fontos környezetvédelmi és gazdaságossági szempontként jelentkezik a csomagolóanyagok mennyiségének csökkentése. Ezt a célkitűzést figyelembe véve indult meg a koncentráltabb termékek kifejlesztése, amely a következő csúcsterméket a ROUNDUP MEGA-t eredményezte a hazai felhasználók számára. A ROUNDUP MEGA immár 10 éven keresztül bizonyított Magyarországon, különleges összetételének köszönhetően, amelynek védjegye a TRANSORB™ technológia hivatalosan bejegyzésre került Magyarországon is. A ROUNDUP MEGA előnyei összefoglalva a következők: • Gyors felszívódás és transzlokálódás, szétáramlás a kezelt növényben. Ennek köszönhető a kiváló esőállóság és a terület művelhetősége röviddel a kezelés után. Magról kelő gyomok kezelésekor a rákövetkező napon, míg évelő fajok elleni védekezésnél a permetezés után 3-4 nappal megtörténhet a talajművelés vagy egyéb mechanikai művelet. • Megbízható hatás kedvezőtlen időjárási körülmények között. Tavasszal akár napon belül is sokat változik az időjárás. Kora reggel hűvös, párás idő után a délután napos, száraz lehet. A kontrollált üvegházi vizsgálatok szerint a készítmény hatását az időjárási körülmények kevésbé befolyásolják, mint a kísérletekben alkalmazott versenytársakét. • 450 g/l hatóanyag. Az általános 360 g/l ható­ anyagtartalmú készítményekhez képest 20 százalékkal kevesebb csomagolóanyag szállításáról, elhelyezéséről szükséges gondoskodni.

növényvédelem

Bővebben a pre-poszt alkalmazásról A tél folyamán a sokévi átlagnál kevesebb csapadék hullott szinte mindenütt az országban. A csapadékszegény telet április elejéig száraz tavasz követte. Szinte minden reggel azt lehetett látni az időjárás-jelentésekben bemutatott műhold felvételeken, hogy a nagy időjárási frontok északon és délen egyaránt elkerülik a Kárpát-medencét. Ugyanakkor a napos időnek köszönhetően a talajhőmérséklet már április elején lehetővé tette a napraforgó és a kukorica vetésének elindítását. Ekkor a vetőgépek után porzott a talaj, amely már több centiméteres mélységig kiszáradt, emiatt a vetőmagot mélyebbre kellett helyezni, hogy a még nedves talajban kicsírázhasson és viszonylagosan egyenletes állomány alakulhasson ki. Ilyen körülmények között a gazdálkodók többsége nagy valószínűséggel eltekintett a vetés

Hatékonyság a 33. napon, %

ROUNDUP MEGA hatása mezei acat ellen kukoricában Pre-poszt alkalmazás, 2013 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

Mezei acat

ROUNDUP MEGA 2,4 l/ha

3,2l/ha

4 l/ha

után, kelés előtt, preemergensen, elsősorban a talajon keresztül ható gyomirtó szerek alkalmazásától, mivel a száraz talajjal együtt elfújhatja a szél a kezelt területről, illetve bemosó csapadék híján nem várható megfelelő hatás tőlük. A vetéskori száraz idő miatt idén nagy valószínűséggel meg fog nőni az állománykezelések aránya, amit a kevésbé csapadékfüggő acetoklór hatóanyag kivonása is indokolttá tehet, mivel a megmaradt alternatívák sokkal kevésbé hatékonyak kevés csapadék mellett. A felső rétegében kiszáradt talajból kevésbé

2. ábra. A vetés után, kelés előtt alkalmazott ROUNDUP MEGA az állománykezelések idejére még a legalacsonyabb dózisban is erőteljesen gátolja a mezei acat fejlődését, ezáltal hatékonyabb védekezést tesz lehetővé.

ROUNDUP MEGA hatás évelő gyomok ellen napraforgóban 2013, GEP vizsgálat, értékelés 61 nappal a kezelés után

Hatékonyság, %

Tavaszi felhasználási lehetőségek A ROUNDUP MEGA felhasználására számos lehetőség adódik a tavasz folyamán. Ekkor a gyomirtás a legfőbb cél, hiszen még ha száraz is a tavasz, a tél folyamán volt elegendő csapadék a gyomok keléséhez. A következő felhasználási területeken lehet szükség a készítmény felhasználására: • Vetés előtti és pre-poszt alkalmazás szántóföldi növényekben. A cikk megjelenéséig a tavaszi vetés zöme lezajlik, ezért a vetés előtti alkalmazásnak már valószínűleg kisebb jelentősége lesz, ezért csak a pre-posztról szólunk. • Szőlő, gyümölcsös gyomirtása. Országszerte erősen gyomosak az ültetvények, mivel az átlagosnál enyhébb tél folyamán a gyomok szinte zavartalanul fejlődhettek. A ROUNDUP MEGA felhasználásának akkor is lehet gyakorlati haszna, ha egyébként mechanikus műveléssel tervezett a gyomok visszaszorítása. A túlfejlett egyedek ellen egyszeri talajmunka nagy valószínűséggel kevés lesz, viszont a száraz tavasz miatt az ültetvényekben is talajnedvesség-megőrző művelésre ajánlatos törekedni. • Csatornák, vízelvezető árkok gyomirtása. Az idei évben még elvétve sem alakult ki belvízzel borított terület, viszont öntözésre annál inkább szükség lehet. Az öntözővíz hatékony, minimális veszteséggel történő szállítása rendszeresen karbantartott, a vízmozgást gátló gyomoktól mentes műtárgyakban történhet. Április elején már gyakori volt a tömeges kelésű, félméteres nád látványa, amely más fajokkal együtt komoly akadály lehet öntözés idején. A ROUNDUP MEGA felhasználása élő vizekben nem került engedélyezésre, de a vízzel való elárasztást megelőzően eredményesen felhasználható. • Nem művelt területek, gépparkok gyomirtása. A begyomosodott területek fertőzési források lehetnek, ugyanakkor esztétikai és baleset-megelőzési okok miatt is célszerű mentesíteni a gyomoktól a telephelyeket.

100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

ROUNDUP MEGA 2,4 l/ha ROUNDUP MEGA 3,2 l/ha ROUNDUP MEGA 4 l/ha

mezei acat

fekete nadálytő

hamvas szeder

várható a kisebb magvú, közönséges, magról kelő gyomnövények megjelenése. Viszont a talaj korai felmelegedése miatt már március közepe táján megfigyelhető volt a mélyen gyökerező mezei acat és a hónap végén a folyondár szulák kihajtása. Április elején már nagy foltok alakultak ki belőlük a fertőzött területeken. Ezeket az évelő gyomokat csak részben károsítja a sekély magágy-előkészítő munka, ezért a vetés után gyorsan regenerálódnak és a kukorica, napraforgó keléséig meg­ erősődnek, és mire az állománykezelésekre sor kerül, már jelentős kárt okoznak a vetésben. A probléma megelőzésére nyújt jó megoldást a ROUNDUP MEGA vetés utáni kelés előtti alkalmazása kukoricában és napraforgóban (1–3. ábra).

3. ábra. A ROUNDUP MEGA-kezelés tartamhatása napraforgóban évelő gyomok ellen. A hagyományos napraforgóban nincs mód az évelő gyomok elleni védekezésre állománykezelésben, ezért fontos a hatás tartama. EXPRESS toleráns állományban segítheti az állománykezelés hatékonyságát.

Czepó Mihály

2014. április

I 23

ajánlat

SPIRIT-T a fenntartható kukoricagyomirtás kulcsa A vegyszeres gyomirtás nehézségét ma is elsősorban a kultúrnövénnyel rokon gyomfajok irtása adja. Egyszikű kultúrából egyszikű gyomnövényt, illetve kétszikűből kétszikűt nehéz kivenni.

K

ukoricában az egyszikűek irtása a nehéz feladat. Morfológiailag (levélállás, viaszosság stb.) minimális az egyszikű gyomok és a kukorica közötti különbség. A nehézséget tovább fokozza az egyszikű gyomfajok folyamatos kelése, így egyszerre különböző fejlettségű (érzékenységű) gyomnövények találhatóak a területen. Kizárólag kontakt (perzselő) hatású gyomirtó szer közvetlenül a kukorica kelése utáni 2-3 leveles állapotig használható. A későbbi fenofázisban már csak felszívódó hatóanyagokat alkalmazhatunk. Erre a célra posztemergensen eddig 2 hatóanyag csoportot használtunk: ALS-gátlók, ezen belül főleg 3 hatóanyag, amit közel 15-20 éve használunk. Az ALS-gátlók a fehérjék szintézisét gátolják. Tünetileg a gyomnövények fejlődését megállítják, majd zömmel jellegzetes vörösödő antociános tüneteket okoznak a nehezen irtható egyszikű gyomnövényeken. Mivel csak 1 hatáshelyen dolgoznak, így rendszeres, hosszan tartó használatuk után hatáscsökkenés, rezisztencia problémák alakulhatnak ki, illetve túlzottan nagy mennyiségben történő használatuk (több ALS-gátló egyszerre) igénybe veheti a növény bontóenzim rendszerét, ami esetlegesen terméscsökkenést is okozhat. Mégis kukoricában, pl. az évelő egyszikűek elleni harcban ez a hatóanyag csoport jelen pillanatban nélkülözhetetlen. A másik csoportot a HPPD-gátlók alkották. Ezen belül főleg 2-(3) hatóanyagot használtunk, több mint 10 éven keresztül. A triketonok elsődleges hatásként a plasztokinon bioszintézisét gátolják, másodlagosan pedig a karotionidok bioszintézisében okoznak zavart. A triketonok tehát 2 hatáshelyen dolgoznak, jellemzően fehéredő tünetet okoznak. A két hatáshely miatt lényegesen több gyomnövény (egy- és kétszikű) mutat érzékenységet erre a hatóanyag csoportra. Ráadásul a ma használt 3 hatóanyag szuper szelektív, „tűzoltásra” is használható. Sőt, poszt­ emergens kezelés után, csapadék hatására a nehezen irtható kétszikűek ellen, talajon keresztüli hatásukra is számíthatunk.

24 I

2014. április

Láthatjuk, hogy a kukorica-gyomirtás nehézségét okozó egyszikűek elleni védelmet két eltérő tulajdonságú hatóanyag csoporttal oldottuk meg. Az eltérés mellett azonban hasonlóság is van közöttük. Mindkét hatóanyag csoportnak a felszívódás elősegítésére adjuvánsokra van szüksége, illetve felszívódó hatóanyagok révén növényi élettevékenységre is (kukoricánál min10 °C átlaghőmérséklet). Ezek a termékek voltak kukorica posztemergens gyomirtási rendszereink alapjai. A Makhteshim Agan azonban valami mást, még jobbat akart. Felismerte, hogy a két eltérő hatásmechanizmusú, ALS-gátló és HPPD-gátló hatóanyag egy termékben történő használatával már 3 helyen avatkozik be a gyomnövények életébe, ami igen komoly szinergista hatással rendelkezik. Ráadásul a 3 hatáshelyen beavatkozó termékek esetében a gyomnövények gyomirtó szerekre történő rezisztencia kialakulása is csökkenthető. Kiválasztottuk hát a piac által legkeresettebb és egyben a leghatékonyabbnak ítélt ALS-gátlót, a niko­ szul­furont, valamint a legjobb talajhatással is bíró HPPD-gátlót, a szulkotriont. Mindezt a felszívódás elősegítésére megtoldottuk BioFilmmel. Így készült el a SPIRIT. Ezzel rendelkezésünkre állt egy új termék a kukorica gyomirtásában, amely nagyon más volt, mint az eddigiek! Kétéves szántóföldi tapasztalataink alapján fölmerült a kérdés, hogy lehet-e még fokozni a gyomirtás hatékonyságát, megtartva a termék kiváló szelektivitását. Termelőinkkel közösen találtuk meg az IGEN választ. Régebben rendelkezésünkre álltak még a triazinok, amelyek közül főleg az atrazint használtuk. Kiváló szelektivitás és talajon keresztüli hatás jellemezte ezt a csoportot. Bizonyos gyomnövények esetében erősebb gyomirtó hatékonyságot mutattak, mint az előbb említett két hatóanyag csoport tagjai (muharfajok, varjúmák, ebszikfű stb.). Az atrazin már nem, de a triazinok közül a terbutilazin elérhető és bevethető az előbb említett megfontolásból.

ajánlat A SPIRIT-et megtoldottuk egy kis TREK-P-vel (terbu­ti­la­ zin+pendimetalin), így készült el a SPIRIT-T. A SPIRIT-T tartalmaz tehát ALS-gátlót (nikoszulfuron), HPPDgátlót (szulkotrion), triazint (terbutilazin), dinitro-anilint (pen­di­me­ talin)+ adjuvánst (Bio-Film). A SPIRIT-T egy teljesen egyedi kombináció, mely a szelektivitást megtartva ugyan, kiméletlenül széles gyomirtó spektrummal rendelkezik. A SPIRIT-T nemcsak összetételében különleges, hanem az általa okozott tünetegyüttes terén is. A SPIRIT-T használata után a gyomokon a gyomirtó szer tünetei eltérnek az eddig általunk megszokottól. Várnánk vörösödő, esetleg fehéredő tüneteket az egyszikűeken, sárgulófehéredő tüneteket a kétszikűeken. Ehelyett a kétszikűek néhány napi nagyon enyhe sárgulás, mattulás után barnára száradnak. Az egyszikűek esetében a még nem gyökérváltott egyedek nagyon gyorsan elbarnulnak, elpusztulnak. A jóval gyökérváltás után lévő egyedek csúcshajtása is gyorsan leszárad, lebarnul (nem vörös, nem fehér). Nem jellemző a HPPD-gátlók fehéredés utáni „visszazöldülése” sem (túlfejlett egyszikűek esetén), a SPIRIT-T hatása teljes. A SPIRIT-T használata nagyon sok előnnyel jár: 1. Látható szinergizmus alakul ki a négy hatóanyag együttes használata után minden gyom esetében (különböző hatáshelyen dolgoznak). 2. Túlfejlett gyomok is eredményesen irthatók. 3. Azok a gyomok is érzékenyek, amelyek a különböző hatóanyagokat túlélik. 4. Rezisztencia kialakulását akadályozhatjuk meg az eltérő hatásmechanizmusok miatt (fenntartható gazdálkodási rendszer).

5. A gyomok túlfejlettsége okozta árnyékhatás (esernyő effektus) következtében esetlegesen kialakult aluldozírozás esetén is kielégítő hatást lehet elérni ezzel a kombinációval. 6. Mind a négy hatóanyag szelektív. 7. A kijuttatás időpontjához szabad kezet kapunk a gyom és a kukorica fejlettségétől függetlenül (nagyon korai poszttól az egészen késői posztig). 8. Talajon keresztüli valódi hosszú tartamhatás érhető el, különösen a nehezen irtható kétszikűek esetében (különösen látványos korai posztemergens alkalmazás esetén). 9. Kiemelkedő ár-érték aránnyal bír; a megszokott gyomirtási költségek mellett, a SPIRIT-T új gyomirtási kategóriát nyitott. 10. Gyorsabb, látványosabb tünetegyüttes, mint a Spirit önmagában Sajnos az utóbbi években az egyoldalú gyomirtószer-használat hatására az ország több területén rezisztens gyomok szaporodtak el. Mindannyiunk elemi érdeke, hogy a már meglévő gyomirtási rendszereink hatékonyak maradjanak, esetleg még hatékonyabbak legyenek. Ezért az eddig szokásos egyoldalú hatóanyag csoport használatát lehetőség szerint kerüljük. Használjunk növény- és szerrotációt. Rezisztencia kialakulás gátlására kukoricában használjuk ki a SPIRIT-T adta lehetőségeket. A SPIRIT-T lehet a megoldás egyik kulcsa a hosszú távú kukorica-gyomirtási rendszerünk fenntartásában. További információkért keresse területi képviselő kollégáinkat vagy látogasson el a www.mahun.hu oldalra. Koscsó Árpád kereskedelmi képviselő Makhteshim Agan Hungary Zrt.

Az EURALIS cirkok termesztési előnyei Magyarországon az elmúlt évek szélsőséges időjárása azt igazolja, hogy célszerű számításba venni olyan növényeket, amelyek jól bírják ezeket a kihívásokat.

A

cirokfélék C4-es fiziológiájú növények, ezért az aszályos időszakokat sokkal kedvezőbben tolerálják. Melegigényes, a magasabb hőmérséklet gyors fejlődést biztosít számára, így még május hónapban is biztonsággal elvethetjük. Általában a leggyengébb adottságú táblákba tervezik vetését, ennek következtében a termésátlaga sem lesz kimagasló. Nem igénytelen, hanem szerény növényről van szó. Még az ilyen silány területeken is képes szemtermést hozni, de ne várjunk tőle magas termésátlagot. Célszerű lenne a szemescirkokat ugyanott termelni, mint a kukoricát. Nagyon fontos az új, korszerű cirokhibridek megválasztása. Miben is térnek el ezek elődjeiktől? Például a legfontosabb értékmérő tulajdonságokban, mint a jó termőképesség és a termésbiztonság. Magyarországon az elmúlt években ugyanolyan termésátlagokat sikerült betakarítani szemes­ cirokból, mint az adott térségre jellemző kukoricáé (8–11 t/ha). A másik fontos tulajdonság a beltartalom. Az Euralis Kft. szemescirok hibridjei tanninmentesek. Ez azért fontos, mert így az állatok takarmányozásánál nincs korlátozva az abraktakarmányok keverési százaléka. Az már régen ismert, hogy a cirok fehérjetartalma 3–4%-kal magasabb, mint a

kukoricáé. Ásványianyag-tartalma szintén magas (Mg, Fe, Zn), főleg a gabonákhoz viszonyítva. 2014-es szortimentünkben az alábbi hibridek találhatók meg: ES Alize (középkorai), ES Arack (középkorai), ES Arkanciel (korai), Queyras (korai), ES Aquilon (középkorai) és Biomass 150 (kései). Mindegyik szemescirok, a Biomass 150 kivételével. Az ES Alize-t (FAO 400-480 analógia) kitűnő szárazságtűrés és nagyon gyors vízleadás jellemzi. Kiváló a Fuzárium ellenálló képessége és a szárszilárdsága. Az Arack (FAO 400-480 analógia) kimagasló termésszintre képes száraz körülmények között is. Sokáig zöld marad. Az Arkanciel (FAO 320-400 analógia) kitűnő kelési eréllyel rendelkezik, valamint stabil termőképesség jellemzi. Megdőlésre nem hajlamos. Az Agroszemek Kft. forgalmazza kizárólagosan. Az Queyras (FAO 320-400 analógia) jó termőhelyi körülmények között koraiban egy igazi etalon. Alacsony növény, erős szár, könnyű betakaríthatóság jellemzi. Szintén az Agroszemek Kft. forgalmazza kizárólagosan. Az ES Aquilont (FAO 480 analógia) kimagasló termésszint jellemzi száraz és jó körülmények között is. A Biomass 150 (FAO 580 analógia) siló/biogáz hasznosítására alkalmas. Ha­talmas zöldtömegéről (70–80 t/ha zöldtermés), és magas (3-4 m) növényeiről ismerhető fel. Kiválóan tolerálja a szárazságot. Magas a cukortartalma (12%). Az Euralis cirokkínálata minden termőhelyre kielégítő megoldást nyújt a sikeres növénytermesztéshez. Csigó György Tamás termék- és marketingmenedzser

2014. április

I 25

Adomány

Vetőmagadomány Böjte Csaba gyermekotthonainak A martonvásári hibridkukorica útja a Székelyföldre

Egy gyönyörű tavaszi napon, március 20-án a martonvásári Brunszvik-Kastély parkjában nem mindennapi eseményre került sor.

F

élmillió forint értékű hibridkukorica, búza és zab vetőmagadományt bocsátott útjára a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a Marton Genetics hibridkukoricákat forgalmazó Bázismag Kft., valamint az MTA Agrártudományi Kutatóközpontja. Az adomány címzettje a Szent Ferenc Alapítvány, vagyis Böjte Csaba atya székelyföldi intézménye, amely árvákat, nehéz sorsú családokat karol fel, biztosítva számukra az élhetőbb jelent és jövőt. Az adományátadó ünnepségen a NAK elnöke, Győrffy Balázs beszédében hangsúlyozta, hogy a zsákokban talán a legmagasztosabb dolog található, ami kifejezheti az anyaország és a határon túli területek termékenyítő kapcsolatát: magyar búza, zab és kukorica. Magyarországi vetőmag kerül majd erdélyi földbe. „A kétkezi termelő munkához szokó fiatal ezzel nemcsak testben, hanem szellemében is gyarapodik, hiszen nem szakad meg az a tudásból font lánc, amely a generációkat köti egymás után. A vetőmaggal teli zsákok ugyanakkor nemcsak a Dévai Szent Ferenc Alapítvány árváinak fontosak, hanem az adományozókat is építik. Martonvásárból, a hazai növénynemesítés fellegvárából a magyar agrárkultúra egy darabja kerül most a székely fiatalokhoz.” Dr. Bedő Zoltán, az MTA ATK igazgatója elmondta, hogy az adománnyal a hazai nemesítésű növényfajták ismertségét újra a magyar műveltség részévé szeretnék tenni: a Bánkúti búzával és Juliska babbal megkezdett hagyományt ideje mai magyar fajtákkal gazdagítani, amelyek ismerete átadható a jövő nemzedékeinek. Az adományként küldött, martonvásári nemesítésű vetőmagok bőséges, minőségi termést adnak Erdélyben is, hiszen a székelyföldi klimatikus és talajviszonyok megfelelnek az Mv Bodrog, az Mv 270 és az Mv Angéla hibridkukoricának, az Mv Július csemegekukoricának, valamint az Mv Pehely tavaszi zabnak és az Mv Kikelet tavaszi búzának.

26 I

2014. április

Köszöntőjében szólt a martonvásári Brunszvik Terézről is, akinek egykori küldetése és sorsa sokban megegyezik Böjte Csabáéval. A magyar kisdedóvók alapítójaként ismert hölgy portréját ajándékként elküldte a Szent Ferenc Alapítvány fiataljainak. A vetőmagos zsákokat három felekezet egyházi méltóságai áldották meg, mielőtt útjára indult volna a kisteherautó a székelyföldi Gyergyószárhegyre. Az érkező adományt másnap a Kájoni János Gyermekvédelmi Központ udvarán ünneplőbe öltözött székely gyermekek várták. Az adományt a magyarországi Nemzeti Agrárgazdasági Kamara képviseletében Lázár Zoltán, a NAK elnöki kabinetfőnöke adta át Böjte Csabának és a gyermekotthon lakóinak. A gyergyószentmiklósi Szent Anna Otthon nevelője, László Pál el­mesélte, hogy az alapítványnak 30 hektár földje van Gyergyószár­­ hegyen, de van Csíksomlyón, Csíkszentsimonban és Kászonaltízen is, így a vetőmagokat elosztják ezeken a területeken. „Az iskolák legtöbbször csak krétával oktatnak. Erre is szükség van, az elméleti tudásra, de nem elég. Nagyon fontos, hogy a gyerekek érzezzék, hogy nem csak »úgy lesz« a kenyér, hanem hogy azért meg kell dolgozni, magát a dagasztás, sütés kemény munkáját is megelőzi egy másik kemény munka, hogy a sáros, fekete földet elő kell készíteni, meg kell trágyázni, a magot el kell vetni, gondozni kell, le kell aratni verejtékes munkáva” – mondta Böjte Csaba. Tánczos Barna szenátor véleménye szerint a Székelyföld jövője nagyban múlik a nö­­ vénytermesztés, állattenyésztés, élelmiszeralapanyag-termelés Győrffy Balázs és Dr. Bedő Zoltán mi­nő­ségén, és csakis a tudásalapú gazdálkodás lehet sikeres és jövedelmező a 21. században. „Csaba testvérék a földjeiken, az istállóikban minőségi gazdálkodást folytatnak, ez arra kell ösztönözze a székely gazdáinkat is, hogy ők is a tiszta genetikát válasszák!” – mondta a szenátor. Hatvan évvel ezelőtt ugyanis éppen Martonvásáron nemesítették ki Európa első hibridkukoricáját, ami kontinensszerte valódi legendává nőtte ki magát. E szép hagyománynak méltó folytatói a mai Marton Genetics hibridkukoricák, amelyek sok örömmel és bőséges terméssel jutalmazzák majd meg a földműveléssel ismerkedő székely fiatalokat.

agrárium Állattenyésztési melléklet

AZ EGÉSZ SZEMŅ BÚZA-KIEGÉSZÍTÉS TECHNOLÓGIÁJÁNAK MEGTEREMTÉSE HATÉKONY ESZKÖZ A BAROMFI-TAKARMÁNYOZÁS SZOLGÁLATÁBAN

MAGYAR ÁLLATTENYÉSZTÉSÉRT NAGYDÍJ 2014

2012 novemberében Szentesen kezdte meg működését Magyarország jelenleg legmodernebb takarmánykeverő üzeme, melynek sajátossága – többek között – a speciális kitárolási szakasz. A készárutartályok alatt elhelyezett mozgó kitárolórendszer lehetővé teszi a kész granulátum komplettírozását egyéb szemes hozzákeverésével (jelen esetben búza), valamint zsír-, olaj- és enzimadagolással. Az egyedi technológiának köszönhetően a búzaszemek a kívánt mennyiségben, adagrendszerben, homogén módon kerülnek a takarmánykeverékbe. Melyek az egész szemű búza adagolás kedvező hatásai? • pozitív hatással bír a mirigyes- és zúzógyomor anatómiai fejlődésére • fokozza a zúzógyomor működését, amely fenntartja az optimális bélmotilitást Milyen eredmények érhetőek el az egész szemű búza etetésével? • javítható a fajlagos takarmányértékesítés • megakadályozható a patogén mikroszervezetek elszaporodása az emésztőtraktusban Referencia mutatók: A szemes búzát tartalmazó tápsoraink létjogosultságát partnereink szakmai sikerei igazolják számunkra. Az elmúlt egy év során turnusonként több mint 3 millió broiler csirke, és több mint 100 ezer kacsa fogyasztott egész szemű búzát tartalmazó takarmányt. Csirkék esetében a termelés gazdaságosságát szemléltető komplex mutató, a broiler-index tartósan 300 fölötti értékeket mutat, ami főként annak köszönhető, hogy partnereink telepein a fajlagos takarmány-felhasználás 1,85-1,90 kg/kg-ról 1,70-1,75 kg/kg-ra csökkent az egész szemű búzát tartalmazó tápsorok bevezetése óta. Az egész szemű búza-kiegészítést megelőzően a kacsák 2,40 kg/kg fajlagos takarmány-felhasználással voltak jellemezhetőek, és 42 napos korban 2,90-3,00 kg-os súllyal vágódtak, ami a búzás tápsoraink bevezetése óta a következőképp alakul: 2,15-2,20 kg/kg fajlagos takarmány-felhasználás, 3,10-3,20 kg-os vágósúly 42 életnapot követően.

UBM Feed Kft. 2085 Pilisvörösvár, Fő u. 130. Tel.: 06 26 530 540 E-mail: [email protected] MA-KA Kft. 6600 Szentes, Ipartelepi út 18-22. Tel.: 06 63 850 112 E-mail: [email protected]

állattenyésztés

Növekvő globális hústermelés A növénytermesztés és állattenyésztés egyensúlyának helyre­ állításához elengedhetetlen az élőállat és hús termékpályák, a nemzetközi és a hazai piac tendenciáinak figyelemmel kísérése. Cikkünk a sertés-, marha- és juhhús piaci tendenciáit tekinti át.

Sertéshús Az Amerikai Egyesült Államok Agrárminisztériumának (USDA) adatai szerint a sertéshús globális termelése 107,5 millió tonna volt 2013-ban, ami 1,8 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest. A világtermelés felét adó Kína kibocsátása 2,8 százalékkal emelkedett és elérte az 53,8 millió tonnát. Az állami anyakocatartás-támogatás arra ösztönözte a sertéstartókat, hogy a növekvő alapanyagköltségek és a vártnál lassabban emelkedő kereslet ellenére se csökkentsék az állományaikat. Az USA-ban 10,5 millió tonnára becsülik a sertéshústermelés mennyiségét a 2013. évre vonatkozóan. A kibocsátás változása nem jelentős mértékű az előző évihez képest. Brazília termelése 1,2 százalékkal bővült (3,37 millió tonnára) a sertéshús iránti élénk bel- és külpiaci kereslet miatt. A sertéstartási kedvre pozitív hatást gyakorolt a takarmányárak csökkenése. Oroszország sertéshústermelése 5,5 százalékkal 2,19 millió tonnára nőtt 2013-ban. Az állami sertéstámogatási program által biztosított támogatások és az alacsonyabb takarmányozási költségek növelték a befektetések arányát a sertéstartó, illetve a sertéshús-feldolgozó szektorban is. Az Európai Bizottság adatai szerint a Közösség sertéshústermelése 1 százalékkal csökkent (22,4 millió tonna) 2013-ban az előző évihez képest. Dél-Koreában jelentős mértékben emelkedett (+18,5 százalékkal 1,21 millió tonnára) a sertéshús-kibocsátás 2013-ban, és túlszárnyalták a 2010ben előállított 1,11 millió tonnányi sertéshús mennyiségét. Kanada és Japán sertéshústermelése nem változott jelentősen 2013-ban az egy évvel korábbihoz képest, 1,8 millió és 1,3 millió tonna körül alakult. A globális sertéshúsimport 1,6 százalékkal, az export 2,7 százalékkal mérséklődött 2013-ban. A korábbi évekhez hasonlóan a legnagyobb sertéshúsexportőrök az USA, az Termelés Import Export

EU, Kanada és Brazília voltak tavaly is. A termelés stagnálása és az erős belpiaci kereslet miatt az USA több mint 6 százalékkal kevesebb sertéshúst (2,3 millió tonna) értékesített a nemzetközi piacon. Az EU sertéshúskivitele 2,5 százalékkal 2,21 millió tonnára emelkedett 2013-ban az előző évihez képest. Brazíliában a sertéshús belső fogyasztásának bővülése 9 százalékkal redukálta a világpiacon eladott sertéshús mennyiségét. Brazília legnagyobb export­ piacai Ukrajna, Oroszország és Hongkong voltak. Dél-Korea és Oroszország sertéshústermelésének bő­­ vü­­lése nagymértékű visszaesést eredményezett mindkét ország importjában. Dél-Koreában 20 százalékkal, míg Oroszországban csaknem 16 százalékkal esett a sertéshúsbehozatal mennyisége az előző esztendőben. Ugyanakkor Mexikó (+11,2 százalék), az USA (+6,8 százalék) és Kína (+2,7 százalék) több sertéshúst szerzett be a nemzetközi piacon. A legnagyobb sertéshúsimportőr, Japán behozatala 1,5 százalékkal csökkent tavaly 2012-höz viszonyítva. Az Európai Bizottság hosszú távú előrejelzése szerint az Unió sertéshústermelésének lassú, de folyamatos növekedése várható 2023-ig (1. táblázat). A prognózis szerint 23,4 millió tonna lehet a kibocsátás 2023-ban, ami 4 százalékkal haladná meg a 2012. évi mennyiséget. Az EU sertéshúsexportjának csaknem 7 százalékos növekedését prognosztizálják 2023-ra a 2012. évihez képest. A sertéshúsimport mennyisége 5 százalékkal emelkedhet a vizsgált időszak végére. Az EU sertéshúsfogyasztásának 4 százalék körüli növekedése várható 2023-ra 2012-höz képest. A fogyasztás a régi tagállamokban bővül nagyobb mértékben (+4,2 százalék), az EU-13ban kisebb mértékű (+1,4 százalék) változást jeleznek. Az EU-ban az „E” kereskedelmi osztályba tartozó sertés ára 2014. első negyedévében 7,7 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy esztendővel korábban. Az afrikai

1. táblázat. Az Európai Unió sertéshúspiacának kilátásai (ezer tonna) Forrás: Európai Bizottság

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

2021

2022

2023

22 527

22 250

22 370

22 538

22 605

22 777

22 853

22 987

23 107

23 183

23 272

23 408

19

20

22

21

21

21

21

21

21

20

20

20

2 158

2 113

2 106

2 106

2 150

2 183

2 214

2 235

2 244

2 264

2 277

2 293

20 388

20 158

20 286

20 453

20 476

20 615

20 659

20 773

20 883

20 939

21 015

21 135

ebből EU-15

16 091

15 808

15 954

16 095

16 135

16 253

16 317

16 421

16 529

16 594

16 673

16 779

ebből EU-13

4 297

4 350

4 332

4 357

4 341

4 362

4 342

4 352

4 354

4 345

4 342

4 356

Egy főre jutó fogyasztás (kg/fő/év)

31.34

30.91

31.03

31.22

31.18

31.32

31.31

31.42

31.53

31.57

31.64

31.79

ebből EU-15

31.35

30.69

30.87

31.04

31.01

31.14

31.17

31.28

31.40

31.45

31.53

31.67

ebből EU-13

31.30

31.73

31.65

31.88

31.79

31.98

31.87

31.98

32.04

32.03

32.07

32.24

Fogyasztás

2014. április

I 29

állattenyésztés sertéspestis litvániai megjelenése miatt az Oroszország által 2014. január végén bevezetett, az EU minden tagországára vonatkozó importtilalom negatívan hatott az uniós sertéspiacra. A frankfurti árutőzsdén a sertés február havi jegyzésének csökkenése is tükrözte az Orosz­ országba történő kivitel leállítását. A májusi és a júniusi határidőre szóló jegyzések alapján, a kereslet növekedésével, a vágósertés árának kismértékű emelkedésre lehet számítani az idei év második negyedévé­ben. Magyarország sertésállománya csökkent 2013-ban. A KSH adatai szerint az országban 2,935 millió sertést tartottak 2013. december 1-jén, ami 1,8  százalékos csökkenést jelentett a 2012. decemberihez képest. Az egyéni gazdaságokban 734 ezer darab sertést számláltak, ami 11,5 százalékkal kevesebb a 2012. decemberinél. Az anyakoca-állomány 6,5  százalékkal 187  ezer egyedre esett a megfigyelt időszakban. A Magyarországon termelt vágósertés termelői ára átlagosan 466 Ft/kg hasított súly volt 2014. január-március között, 3 százalékkal csökkent egy év alatt. A darabolt sertéshús (karaj, tarja, comb) feldolgozói értékesítési ára 1,5 százalékkal volt alacsonyabb az idei év első három hónapjában, mint egy évvel korábban.

2. táblázat. Az Európai Unió marha- és borjúhúspiacának kilátásai (ezer tonna) Forrás: Európai Bizottság

Termelés Import Export

Marhahús Az USDA szerint a marhahús globális termelése 58,5 millió tonna volt 2013-ban, ami 1,6 százalékos emelkedést jelent az előző évihez képest. A nagy termelő országok közül Indiában 8,6 százalékkal, Argentínában 6,8 százalékkal, Ausztráliában 5,4 százalékkal, Brazíliában 3 százalékkal és Kínában 1,7 százalékkal bővült a termelés. Mexikóban, Kanadában és az Amerikai Egyesült Államokban csökkent. Az USA marhahústermelése 1,2 százalékkal volt kevesebb 2013-ban az egy évvel korábbinál. A csökkenő állatállomány, a szokásosnál alacsonyabb mennyiségben rendelkezésre álló takarmánybázis és a kisebb mértékű élőállat-import mérsékelte a vágómarhák kínálatát. Brazí­liában 9,6 millió tonnára emelkedett a termelés 2013-ban. A kibocsátás növekedését segítette, hogy a kormány támogatta a felvett hitelek kamatát, az állomány bővítését és a genetikai háttér javítását, valamint javult a legelő- és gyepgazdálkodás, és élénk volt a bel- és külpiaci kereslet. Az Európai Bizottság adatai szerint az Unió marha- és borjúhústermelése 4 százalékkal esett 2013-ban az előző évihez képest. A világ marha- és borjúhús-kereskedelme élénkült 2013-ban. A globális export több mint 9 százalékkal

nőtt az előző évihez képest. A legnagyobb marhahús-exportőr, Brazília kivitele több mint 18 százalékkal 1,8 millió tonnára emelkedett. A brazil reál értékcsökkenése javította a brazil marhahús versenyképességét. India csaknem 17 százalékkal több (1,65 millió tonna) marhahúst értékesített a nemzetközi piacon 2013-ban, mint egy esztendővel korábban. A többi versenytárshoz képest alacsonyabb exportárak és a gyengébb minőségű, bár bőséges kínálat miatt India fő exportpiacai a közel-keleti, a délkelet-ázsiai és az afrikai országok voltak. Az Állat­egészségügyi Világszervezettől (OIE) India még nem kapott a száj-és körömfájás járványra vonatkozó minősítést, ami korlátozza a további piacbővítést. Az EU marhahúsexportja 23 százalékkal csökkent, míg az élő szarvasmarha kivitele csaknem a harmadával esett vissza a szűk kínálat miatt. A globális marhahúsimport több mint 8 százalékkal 7,2 millió tonnára bővült 2013-ban. Az USA importja 1,7 százalékkal 1 millió tonna fölé emelkedett, mivel a termelés csökkenéséből adódó hiányt a nemzetközi piacról pótolták. Oroszország behozatala több mint 2 százalékkal csökkent, míg az Európai Unió marhahúsimportja csaknem 11 százalékkal nőtt a vizsgált időszakban. Az USA-ban a szűk belpiaci kínálat miatt 3 százalékkal emelkedett a vágómarha ára 2013-ban az előző évihez viszonyítva. Argentínában a bika ára 10 százalékkal csökkent a termelés bővülése miatt 2013-ban. A világ vezető marhahúsexportőr országában, Brazíliában a szarvasmarha ára 8 százalékkal volt magasabb szinten 2013-ban, mint egy esztendővel korábban. Az EU-ban a fiatal bika „R3” kereskedelmi osztály vágóhídi belépési ára 3,82 euró/kg hasított hideg súly volt 2013-ban, nem változott jelentősen az előző évihez képest. Az Európai Bizottság előrejelzése szerint az EU marhahústermelése 4 százalékkal 7,5 millió tonnára csökkenhet 2023-ra a 2012. évihez képest (2. táblázat). A külpiacokon értékesített marhahús mennyisége 116 ezer tonna körül alakulhat 2023-ban. Az Unió marhahúsimportja várhatóan 405 ezer tonnára bővül 2023-ra. Az EU marhahúsfogyasztásának 1,2 százalékos mérséklődése várható 2023-ra 2012-höz képest. A fogyasztás a régi tagállamokban nagyobb mértékben csökken, mint az új tagállamokban. Ugyanakkor az egy főre jutó fogyasztás több mint 3 százalékkal csökken 2012 és 2023 között. Az EU-ban a fiatal bika „R3” kereskedelmi osztály vágóhídi belépési ára 3,8 euró/kg hasított hideg súly volt 2014 január és március között, ami csaknem 4 százalékos csökkenést jelentett az egy évvel korábbihoz képest. A

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

2021

2022

2023

7 811

7 603

7 647

7 785

7 773

7 767

7 754

7 692

7 647

7 593

7 541

7 489

275

304

325

324

338

341

350

381

387

395

405

405

211

146

128

126

113

119

120

121

122

120

116

116

7 874

7 761

7 840

7 982

8 002

7 989

7 985

7 951

7 910

7 868

7 830

7 778

ebből EU-15

7 292

7 165

7 252

7 395

7 417

7 405

7 402

7 369

7 329

7 288

7 250

7 200

ebből EU-13

582

596

588

587

586

584

583

582

581

580

580

579

Egy főre jutó fogyasztás (kg/fő/év)

10.86

10.68

10.76

10.93

10.93

10.89

10.86

10.79

10.72

10.65

10.58

10.50

ebből EU-15

12.75

12.48

12.59

12.80

12.79

12.73

12.69

12.60

12.50

12.40

12.31

12.20

ebből EU-13

3.80

3.90

3.85

3.85

3.85

3.84

3.84

3.84

3.84

3.84

3.84

3.84

Fogyasztás

30 I

2014. április

állattenyésztés

Termelés

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

2021

2022

2023

926

919

915

889

885

881

876

872

868

862

856

851

Import

190

208

222

216

216

214

214

211

212

212

211

208

Export

25

29

29

20

20

20

20

20

20

20

20

20

1 092

1 098

1 108

1 085

1 081

1 075

1 070

1 063

1 059

1 054

1 048

1 040

ebből EU-15

979

975

979

955

951

945

940

933

929

923

917

909

ebből EU-13

113

122

129

130

130

130

130

130

130

130

130

130

Egy főre jutó fogyasztás (kg/fő/év)

1.89

1.90

1.91

1.87

1.86

1.84

1.83

1.81

1.80

1.79

1.78

1.76

ebből EU-15

2.15

2.14

2.14

2.08

2.06

2.04

2.03

2.00

1.99

1.97

1.96

1.94

ebből EU-13

0.93

1.01

1.06

1.07

1.07

1.08

1.08

1.08

1.08

1.08

1.09

1.09

Fogyasztás

tehén „O3” ára 9,6 százalékkal, az üsző „R3” ára 1,8 százalékkal volt alacsonyabb a vizsgált időszakban. Magyarországon emelkedett a szarvasmarha-állomány. A KSH adatai szerint 2013. december 1-jén 772 ezer szarvasmarhát számláltak az országban. Az állomány egy év alatt 1,6 százalékkal bővült. A szarvasmarha-állomány 63,3 százalékát a gazdasági szervezetek, 36,7 százalékát az egyéni gazdaságok tartották, ez az arány nem változott lényegesen a 2012. évi adatokhoz képest. A húshasznú tehénállomány csaknem 5,5  százalékkal 96 ezer egyedre nőtt, azonban a kettős hasznosítású állomány 7 százalékkal 40 ezerre csökkent a megfigyelt időszakban. A Magyarországon termelt szarvasmarha jelentős része tavaly is élve került a nemzetközi piacra. Az élőmarha-export 19  százalékkal csökkent, a legtöbb szarvasmarhát Ausztriába szállítottuk, ahova csaknem háromszorosára emelkedett a kivitel. A korábbi évek meghatározó exportpiaca Törökország volt, ahol 92 százalékkal esett az eladott élő szarvasmarha mennyisége. A legnagyobb ütemben bővülő célpiacok egyike Liba­non volt 2013-ban, az export több mint a 49-szeresére nőtt a 2012-ben értékesítetthez képest. Magyarország marhahúsexportja 1,5 százalékkal csökkent a vizsgált időszakban. Az összes marhahús kivitel 67 százalékát a főbb exportpiacokon, Hollandiában és Ausztriában értékesítettük. Az élő szarvasmarha és marhahús külkereskedelmének egyenlege pozitív volt 2013ban, de mindkettő romlott a 2012. évihez képest. Magyarországon az idén januártól márciusig terjedő időszakban a fiatal bika termelői ára több mint 3 százalékkal volt alacsonyabb az előző év hasonló időszakának árszintjénél. A vágótehén ára 16 százalékkal, a vágóüszőé 14 százalékkal csökkent. A csontos marhahús frissen félben termék feldolgozói értékesítési ára 2,7 százalékkal, a negyedrészek árai átlagosan 4 százalékkal voltak alacsonyabbak 2014 első negyedévében, mint az előző év azonos időszakában. Juhhús A FAO adatai szerint a juhhús globális termelése 13,6 millió tonna volt 2013-ban, 1,5 százalékkal emelkedett az előző évihez képest. A világ juhhústermelésének háromnegyede a fejlődő országokból származott, amelyek közül a legnagyobb kibocsátók Kína, India, Nigéria, Pakisztán és Algéria. A megfelelő minőségű legelők jó alapot biztosítottak az állományok bővítéséhez több nagy juhtartó ázsiai és afrikai országban. A globális juhhús-kereskedelem 16 szá-

zalékkal élénkült 2013-ban, amiben nagy szerepe volt az egyre fokozódó kínai keresletnek. Más piacokon (EU, USA, Egyesült Arab Emírségek, Katar és Malaj­zia) kisebb mértékben nőtt a kereslet. A nemzetközi piacra kerülő juhhús csaknem 85 százaléka Ausztráliából és Új-Zélandról származott. A kínai és a közel-keleti piaci igények a teljes vágott testet (belsőségekkel) részesítik előnyben, ellentétben az EU-val és az USA-val, ahol inkább a magasabb értéket képviselő húsrészekre van kereslet. Az Európai Bizottság szerint az EU juh- és kecskeállományának folyamatos csökkenése miatt a juh- és kecskehús termelése mérséklődött 2013-ban. Az EU juh- és kecskehús importja 5 százalékkal bővült tavaly, és az exportja 48 százalékkal 36 ezer tonnára nőtt az előző évben. Az EU-ban a juh- és kecskehús fogyasztása 1 százalékkal mérséklődött 2013-ban Az Európai Bizottság előrejelzése alapján az EU juhés kecskehústermelése 8 százalékkal esik 2023-ra a 2012. évihez képest (3. táblázat). A juh- és kecske­hús­ import 9,5 százalékos emelkedését valószínűsítik hosszú távon, ugyanakkor az export 20 százalékkal csökkenhet a vizsgált időszak végére. Az Unió a juh- és kecske­hús­ fogyasztásának 5 százalékos csökkenése várható 2023-ra 2012-höz képest. A fogyasztás a régi tagállamokban mérséklődik (–7,1 százalék), ugyanakkor az EU-13-ban 15 százalékos bővülést jeleznek. A KSH adatai szerint Magyarország juhállománya 1,238 millió egyed volt 2013. december elsején, 4,5  százalékkal emelkedett a 2012. decemberihez képest. Az anyajuhok létszáma 2,8 százalékkal 889 ezer egyedre nőtt. A juhot tartó egyéni gazdaságok száma 23,9  ezerre csökkent (–19  százalék az előző évihez képest), a gazdasági szervezeteké 415  volt (+1,2  százalék) 2013. december elsején. A Magyarországon született bárányok legnagyobb része exportra kerül. A KSH adatai szerint 2013-ban csaknem 10 százalékkal kevesebb bárány került a nemzetközi piacra az előző évihez viszonyítva. A magyarországi bárány legnagyobb piaca továbbra is Olaszország volt, amelynek a kivitelen belüli részaránya 81 százalék körül alakult, szemben a 2012. évi 72 százalékkal. Magyar­or­szá­ gon a könnyű bárány ára 2014 első negyedévében 3 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz viszonyítva.

3. táblázat. Az Európai Unió juh- és kecskehús­ piacának kilátásai (ezer tonna) Forrás: Európai Bizottság

Egri Edit Élőállat és Hús Termékpálya felelős Agrárgazdasági Kutatóintézet

2014. április

I 31

állattenyésztés

A Galldorf Takarmánygyártó és Kereskedelmi Zrt. alábbi tevékenységeit és szolgáltatásait ajánlja leendô Partnerei figyelmébe A Gall­dorf Ta­kar­mány­gyár­tó és Ke­res­ke­del­mi Zrt. te­vékeny­ségének rövid be­mu­ta­tása a meg­ala­ku­lás­ tól nap­ja­in­kig A Gall­dorf Zrt. jog­előd­je, a Gall­dorf Kft. 1997. év­ben ala­ kult 3 mil­lió Ft törzs­tő­kével. A megala­ku­lást köve­tő évek­ ben cégünk fő te­vékeny­sége a broil­erc­sirke-ne­ve­lés és a – fő­leg sa­ját cél­ra tör­ténő – ke­ve­rék­ta­kar­mány-gyár­tás volt. Az 1998–2003-as évek­ben in­ten­zív tech­no­lógi­ai fej­ lesz­tés­be kez­dtünk, több ütem­ben 188 mil­lió Ft-ra emel­ tük a cég törzs­tő­kéjét, támo­ga­tás­ból, hi­tel­ből és sa­ját erő­ből 8000 m2 alap­te­rüle­tű, 13 kor­sze­rű ba­rom­fi­istál­ lóból ál­ló ba­rom­fi­te­le­pet, egy 10 ton­na/óra ka­pa­ci­tású ke­ve­rőüze­met és 8 tonna/óra kapacitású full-fat szója üzemet léte­sítet­tünk. Üze­meink­ben a ke­ve­rék­ta­kar­mány mel­lett több gyár­tóso­ron pre­mix és ful­l-­fat szója elő­ál­ lítása fo­lyik je­len­leg is. A Gall­dorf Kft. 2006. év végén a csir­ke­ne­ve­lést vég­leg be­fe­jez­te, a meg­le­vő erőforrásainkat az öm­lesz­tett ta­kar­ mányok, ful­l-­fat szója és a külön­böző ta­kar­mány­ki­ egészítők gyártására és for­gal­ma­zására for­dítot­tuk. Cégünk fon­tos­nak tart­ja a dol­go­zói to­vább­kép­zését, a bal­eset­men­tes üze­me­lést és a külön­böző mi­nő­ség­biz­to­ sítási rend­sze­rek be­ve­ze­tését. 2009-ben a már ko­ráb­ban be­ve­ze­tett HACCP és ISO 9001:2000 ta­núsítás mel­lé meg­sze­rez­tük az ISO 22000:2005 ta­núsítást is, amely élel­ mi­szer-­ipa­ri szint­re eme­li a ta­kar­mány­g yár­tás so­rán az élel­mi­szer­-biz­ton­ság és a mi­nő­ség­irányítás köve­tel­ménye­it. A mi­nő­ség­biz­to­sítás to­váb­bi erő­sítése ér­de­kében 2012-ben cégünk meg­sze­rez­te a „GMP+ B3” mi­nő­sítést is, amely a jó gyár­tási és ke­res­ke­del­mi gya­kor­lat be­ve­ze­tését és fo­lya­ma­ tos el­len­őr­zését hi­va­tott bi­zo­nyíta­ni. 2013 ta­va­szán be­ve­

zet­tük és auditál­tuk a fenn­tart­ha­tó bio­üzem­anyag-ter­me­ lés­re vo­nat­ko­zó ISCC-EU szab­ványt is. Mi­nő­ség­biz­to­sítási rend­sze­re­ink erő­sítése és a ful­l-­fat szója gyár­tási fo­lya­ma­ tának kiegészítése ér­de­kében üzem­be he­lyez­tünk egy sa­ját GMO-la­bort, amely külön­böző gyors­tesz­tek hasz­nála­tával hi­va­tott el­különíte­ni a be­jövő alap­anyag­ok és a ki­me­nő kész­ter­mékek közül a GMO-t tar­tal­ma­zó téte­le­ket. A GMO-el­len­őr­zés mel­lett a meg­vásárolt rend­szer al­kal­mas külön­böző to­xi­nok men­­nyi­ségének (Afla­tox­in, DON to­xin, Zear­alenon stb.) gyors és pon­tos meg­ál­la­pítására is. A 2012-2013-as gaz­da­sági évek­ben az ár­be­véte­lünk elérte vagy meg­ha­lad­ta a 16 mil­li­árd Ft-ot, a Gall­dorf Kft. évente le­g yár­tott és ér­téke­sített cca. 90 000 ton­na öm­lesz­tett és zsákos ta­kar­mányt, ful­l-­fat szóját, pre­mix­et és zsír­port. Cégünk ke­res­ke­del­mi rész­le­ge a fen­ti­ek mel­ lett közel 100 000 ton­na ga­bo­nát, ola­jos ma­got, fe­hér­je­ hor­do­zót és egyéb ta­kar­mányo­zási alap­anya­got ér­téke­ sített bel­föld­re és ex­port­ra. Sa­ját tu­laj­do­nú, Her­nádon fel­épített rak­tár­ka­pa­ci­tásunk meg­ha­lad­ja a 30 000 ton­ nát, ahol szük­ség sze­rint akár 1000 ton­na árut is tu­dunk fo­gad­ni vagy exportra feladni na­pon­ta. 2013. ja­nu­ár el­se­jétől cégünk át­ala­kult Gall­dorf Ta­kar­mány­g yár­tó és Ke­res­ke­del­mi Zárt­körű­en Mű­ködő Rész­vény­tár­sa­ság­gá, egyúttal megemeltük a cég törzstőkéjét 221 MFt-ra. A Gall­dorf Zrt. ve­ze­tő­i­nek szak­kép­ zett­sége (a fel­ső­ve­ze­tők fel­ső­fo­kú, egye­te­mi vég­zett­ség­ gel, 2 fő ese­tében ki­egészí­tő dip­lo­mával és szak­mér­nöki ok­le­vél­lel, va­la­mint igaz­ság­ügyi szak­ér­tői vég­zett­ség­gel ren­del­kez­nek), lel­ke­se­dése, hoz­záál­lása és a ter­me­lés­ben, ke­res­ke­de­lem­ben meg­szer­zett ta­pasz­ta­la­ta a biz­to­síték ar­ra, hogy a cég fej­lő­dése az el­követ­ke­ző évek­ben is di­na­ mi­kus és töret­len le­g yen. Ta­kar­mány­, full-fat szója és premix gyár­tás, for­gal­ma­zás Ma­g yar­or­szág egyik leg­mo­der­nebb, az SGS Hun­gária Kft. ál­tal éven­te auditált, ta­núsított HACCP, ISO 22000:2005, „GMP+ B3” és „ISCC” mi­nő­ség­biz­to­sítási rend­szerek­ben mű­ködő ta­kar­mány-, premix- és full-fat szója üze­me fel­készült szak­em­be­rek irányítása mel­lett sa­ját gyár­tású terméke­i­vel áll Meg­ren­de­lői ren­del­ke­zésére. A ta­kar­mányfor­gal­ma­zás­hoz kap­ cso­lódó szol­gál­ta­tása­ink • Receptúrakészítés, tech­no­lógi­ai, fer­tőt­le­nítési, ál­lat­ egész­ség­ügyi ta­nács­adás, mintavétel; • la­bor­vizs­gála­tok, ezen be­lül GMO és to­xin­vizs­gála­ tok el­vég­zése, el­végez­te­tése; • mi­nő­ség­biz­to­sítási rend­sze­rek ki­építésében tör­ténő köz­re­mű­ködés, ta­nács­adás.

32 I

2014. április

állattenyésztés Ga­bo­nafélék és külön­böző ta­kar­mány alap­anyag­ok nagy­ke­res­ke­del­me Külön­böző ga­bo­na­féle­ségek, ola­jos mag­vak, fe­hér­je­hor­ do­zók, ma­lom­ipa­ri, sör­ipa­ri, szesz­ipa­ri mel­lék­ter­mékek, ta­kar­mány szója­olaj, nap­ra­for­gó olaj stb. for­gal­ma­zásával se­gít­jük állattenyésztő, takarmánygyártó Part­ne­re­in­ket. Ta­kar­mányki­egészítők nagy­­ke­res­ke­del­me Külön­böző, a ta­kar­mánygyár­tás so­rán fel­hasz­nálás­ra ke­rülő alap­anya­go­kat for­gal­maz­unk Part­ne­re­ink fe­lé. Például: MCP, ami­no­sa­vak, sa­va­nyító anya­gok, en­zi­ mek, vi­ta­mi­nok, só, szóda­bi­kar­bóna stb. Sör­ár­pa ve­tő­mag for­gal­ma­zása, in­teg­ráció Nagy hangsúlyt fektetünk a különböző őszi és tavaszi vetésű sörárpa fajták növénytermesztőkkel való megismertetésére, vetőmagjaik értékesítésére és aratáskori biztonságos felvásárlására. A Galldorf Zrt. sör­ipa­ri part­ne­rei biz­ton­ságos el­látása ér­de­kében a pi­a­con el­ter­jedt és a ter­ me­lők ál­tal meg­ked­velt őszi és ta­va­szi ve­tésű sör­ár­pa faj­ tákat for­gal­maz­za, különös te­kin­tet­tel a ta­va­szi Bojos és az Ebson, valamint a partnereink által forgalmazott Xanadu, Vivaldi, Nectaria faj­ták­ra. Szójabab ve­tő­mag for­gal­ma­zása, in­teg­ráció Cégünk alapító tagja a 2012-ben megalakult Magyar Szója Nonprofit Kft.-nek, melynek elsődleges célja a

GMO-mentes szójabab termesztés Magyarországon történő előállításának elősegítése, irányítása. Cégünk saját vetőmag programot indított a GMO-mentes szója vetésterületének növelése érdekében. A szója­ babter­me­lés te­rüle­tén együtt­mű­ködő part­ne­rünk faj­ táit kínál­juk Part­ne­re­ink részére, me­lyek között ko­rai és közép­érésű faj­ták (Royalpro, Hipro, Energy, Terrapro, Prestopro, Minnpro, Altapro) egy­aránt meg­ta­lál­ha­tóak, me­lyek­re ma­g as beltartalmi pa­ra­ métere­i k (nyersfe­h ér­j e, nyersolaj) mi­att szíve­s en kötünk fel­vásár­lási szer­ző­dést már a ve­tés pil­la­na­ tában. Sertés integráció Galldorf cégcsoport tagja az Agrogall Hungary Kft., mely a cégcsoport 2014-ben indított sertés integrációját szervezi. Az integráción belül a siker alapja a kiváló takarmány, a világszínvonalú genetika és a hizlalás ideje alatti állatközpontú gondoskodás. Kiváló takarmányozási szakembereink tudják, mire van szüksége a sertéseknek, így azok a legjobb minőségű takarmányokat kapják. A DanAvl genetika biztosítja a kiváló termelési eredményeinket, a magas szaktudással rendelkező bérhizlaló partnereink állatszeretete, elkötelezettsége garancia arra, hogy a kiváló lehetőségeinket közösen profitra válthassuk. Popovics Ta­más igaz­ga­tó

Kér­jük, ke­res­sen ben­nün­ket az aláb­bi el­ér­he­tő­sége­in­ken: Cím: 2376 Her­nád, Köz­tár­sa­ság út 92. Te­le­fon: 29/374-250 Te­le­fax: 29/374-639 E-mail: [email protected] Web: www.galldorf.hu

A Galldorf Zrt. alapító tagja a megalakult Magyar Szója Nonprofit Kft.-nek

A ha­zai alap­anya­gú egész­ség­védő élel­mi­sze­rek részarányának növe­lésére 9 tag­gal, 6,5 mil­lió fo­rint alap­tő­kével meg­ala­kult a Ma­gyar Szója Nonprofit Kft. Az új szer­ve­zet a gén­módo­sítás­tól men­tes itt­hon ter­mesz­tett szója ve­tés­te­rület­ének növe­lését, fel­dol­go­zását tűz­te ki fel­ada­tul. Je­len­leg csu­pán 40 ezer hek­táron ter­mesz­ tik ezt a fő­ként ta­kar­mány­nak va­ló fon­tos fe­hér­je­for­rást, ho­lott a ve­tés­te­rület a ked­ ve­ző öko­lógi­ai adott­ságok mi­att akár en­nek több­szöröse is le­het­ne. A gaz­dál­ko­dók egy­ elő­re in­kább a búzát, ku­ko­ri­cát része­sítik előny­ben, pe­dig a GMO-men­tes szója jöve­ del­me­zőbb le­het a búzánál, hek­táron­ként akár 50 ezer fo­rint­nál is töb­bet hoz­hat, és a vi­lág­pi­ac­ i ára évek óta emel­ke­dik.

A növek­vő fe­hér­je­ín­ség ki­elégítésére kor­lát­ lan a fel­ve­vő pi­ac. A tör­vény sze­rint élel­mi­ szer-biz­ton­sági meg­fon­to­lás­ból Ma­gyar­or­ szágon nem ter­meszt­he­tő gén­ke­zelt növény, ám az itt­hon elő­ál­lított ke­vés „tisz­ ta” szója dön­tő hánya­da is ex­port­ra ke­rül. Az ál­lam pe­dig – ki­szol­gál­tat­va a vi­lág­pi­a­ci hely­zet­nek – a ta­kar­mány ke­ve­rő üze­mek részére kény­te­len en­ge­délyez­ni nagy men­­ nyi­ség­ben a gén­ke­zelt ar­gen­tin, bra­zil szója im­port­ját. A tár­sa­ság a meg­fe­le­lő ter­me­lési tech­no­ lógi­ák ki­válasz­tásával, növény­védel­mi út­mu­

ta­tóval, a ter­mesz­tés­re ja­va­solt szójafaj­ták ki­válasz­tásával, szak­ta­nács­adás­sal se­gíti az e fe­hér­je növény­re át­ál­ló gaz­dál­ko­dókat. Az el­kép­ze­lés sze­rint a Ma­gyar Szója Nonprofit Kft. – ter­mesz­tők, ke­res­ke­dők, fel­ dol­go­zók, növény védő­szer gyár­tók, élel­mi­ szer gyár­tók, ve­tő­mag elő­ál­lítók – idő­vel szak­ma­közi szer­ve­zet­té ala­kul, ami fel­gyor­ sít­hat­ja a ha­zai GMO-men­tes szója­ter­mesz­ tés növe­lését. Seiwerth Gábor, ügy­ve­ze­tő [email protected], www.magyarszoja.hu

2014. április

I 33

állattenyésztés

Rangos díjak és elismerések A XXI. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokat április 25. és 27. között rendezi meg a Hódmezőgazda Zrt. Hódmezővásárhelyen. A szervezők által létrehozott termékdíj pályázatra idén két kategóriában összesen 38 pályázat érkezett be. Az eredményhirdetésre április első napján került sor.

A

ntal Gábor, a Hódmezőgazda Zrt. vezérigazgatója a díjátadón elmondta, hogy évről évre nő a pályázaton résztvevők száma. Idén 17 növénytermesztési és 21 állattenyésztési pályázatot kellett értékelnie a zsűrinek. Mivel a pályázati munkák egyre színvonalasabbak, ezért a bírálóknak valóban nehéz a feladatuk. Miután megköszönte a munkájukat, a kiállítással kapcsolatban elmondta, hogy az előkészületek megfelelő ütemben haladnak. „Már csak a jó időt kell elintézni” – fűzte hozzá Antal Gábor mosolyogva. Azt is megemlítette, hogy számos külföldi kiállító között idén török résztvevő is látható lesz a rendezvényen. Fekete Balázs, a Hódmezőgazda Zrt. állattenyésztési igazgatója a kiállítás jelenével és múltjával kapcsolatban a hagyományt, a megbízhatóságot és a szakmaiságot emelte ki. Elmondta, hogy hűek azokhoz az elvekhez, amit a kezdetekkor lefektettek. Mint megjegyezte, a hagyomány abban az értelemben is találó, hogy számos hagyományos állatfajta látható a kiállításon. „Mi mindig pártoljuk a magyar állattenyésztés múltjának a megőrzését” – tette hozzá. Az értékelés szempontjai A megbízhatóságot mind szervezői, mind kiállítói oldalon is hangsúlyozta. Sokan húsz éve rendszeres, állandó kiállítói a rendezvénynek. A szakmaiságot az egyik legfontosabb alapelvként nevezte meg. Ami a kiállításon látható, akár ipari termékről, akár valamilyen fajta állatról van szó, mindenképpen színvonalat képvisel – mondta Fekete Balázs Megemlítette azt is, hogy idén tíz éve annak, hogy privatizálták a Hódmezőgazda Zrt.-t, és ezalatt egy gondolatnyira sem merült fel a vezetésben, hogy ne kellene megrendezni a kiállítást. Végezetül elmondta azt is, hogy idén a látogatók szimbolikus jelentéssel bíró főkapun keresztül mehetnek be a kiállításra. A „Magyar Növénytermesztésért Pályázat”, valamint a „Magyar Állattenyésztésért Pályázat” nyerteseinek járó díjakat Antal Gábor és Fekete Balázs, valamint a MÁSZ ügyvezető igazgatója, Dr. Wagenhoffer Zsombor, az állattenyésztési kategóriában a bíráló bizottság elnöke és Sipos József, a növénytermesztési bíráló bizottság tagja adta át. A növénytermesztésen és az állattenyésztésen belül is két-két kategóriát hirdettek meg. A növénytermesztésen belüli kategóriák az inputanyagok termesztéstechnológi-

34 I

2014. április

Antal Gábor

Fekete Balázs

ája és a technika-technológia volt, az állattenyésztési oldalon pedig takarmányozás, illetve tartástechnológia és agrárinformatika, állategészségügy és szaporodásbiológia területén hirdettek eredményt. Örvendetes, hogy nagyon színvonalas és látványos pályázati munkák érkeztek a növénytermesztést képviselő cégek részéről. Egyértelműen látszik az innováció a pályázók körében – emelte ki Sipos József. Az állattenyésztés kategóriájában 10 pályázat a takarmányozást érintette, 11 pedig az agrár-informatika, tartástechnológia, állategészségügy területét. A pályázok innovatívnak és kreatívnak bizonyultak – mondta Dr. Wagenhoffer Zsombor, a MÁSZ ügyvezető igazgatója. A növénytermesztés területén a nagydíjat a Nitrogénművek Zrt. érdemelte ki. A Genezis NP Gold Starter Mikrogranulátum termékcsalád kapta a legnagyobb elismerést. Az állattenyésztés kategóriájában pedig az UBM Feed Kft. és Ma-Ka Kft. nyerte a nagydíjat. Termékük az egész szemű búza-kiegészítés technológiájának megteremtése, mint eszköz a hatékony baromfi-takarmányozásban. A díjak átadása után Dr. Wagenhoffer Zsombor, a MÁSZ ügyvezető igazgatója nyilatkozott lapunknak.

A növénytermesztés díjazottai Technika-technológia: I. díj. UNICOMP Informatikai Kft., az AgroSense vezeték nélküli mezőgazdasági adatgyűjtő rendszeréért II. díj. AXIÁL KFT., a TONI-TELEMATICS ON IMPLEMENT táv­diagnosztikájáért III. díj. Agrárin Kft., az iTRAP internetes rovarcsapda készülékéért Elismerésben részesült: AXIÁL KFT., KWS Magyarország Kft., Valkon Kft. és Invest Gépkereskedelmi Kft. Inputanyagok: I. díj. Dalmandi Mezőgazdasági Zrt., a Hígtrágyákra alapozott tápanyag-gazdálkodás, öntözéses körülmények között című pályázatért II. díj. Gabonakutató Non-Profit Közhasznú Kft., a Szegedi tritikálék a magyar mezőgazdaság szolgálatában című pályázatért III. díj. FITOHORM Kft., a Fitohorm Turbo Kálium termékért Elismerésben részesült: Pro Feed Kft., Organit Kft., EKO GEA Nejc Dordic s.p. és Alltech Hungary Kft.

állattenyésztés

A díjazottak

Rákérdeztünk, melyek azok a szempontok, amelyek alapján a zsűri meg tudja hozni döntését. Mint elmondta, a zsűrinek van egy kialakult szempontrendszere, ami alapján pontoz. Ebben a szempontrendszerben nagyon fontos az, hogy magyar cégről van-e szó, és hogy az ötlet mennyire hazai. Az is szempont, hogy mennyire aktuális az adott termék, új vagy régebbi termékről van-e szó. Harmadik szempontként az innovációt említette meg: lényeges az adott termék innovatív értéke. Hozzátette még azt is nézőpontként, hogy mennyi referenciával rendelkezik a cég, és milyen tudományos vizsgálatokat végzett annak érdekében, hogy alátámassza terméke

Az állattenyésztés díjazottai Agrárinformatika, tartástechnológia, állategészségügy és szaporodásbiológia: I. díj. ADEXGO Kft., VITAFORT Zrt., EXPERIMETRIA Kft., a FRESH-GO/DRENCH-GO takarmánykiegészítő termékcsalád és VITADEX prototípus drencselő készülékéért II. díj. Bólyi Mezőgazdasági Termelő és Kereskedelmi Zrt., a Bonafarm mezőgazdaság komplex koca- és hízóintegrációjáért III. díj. Pro-Feed  Kft., Nanocid termékéért Elismerésben részesült: Vet-Nutrition-Consulting Kft., Himel Magyarország Kft., a Vetasa Kft., az UNIPUR Kft. és Dorker Kft. Takarmányozás: I. díj. Top Feed & Cargo Hungary Holding Zrt., az ENERGODÚS LECITIN, ENERGODÚS 40 LECITIN, PROTEMIX DRY és PROTEMIX MELADÚS DRY termékeiért. II. díj. Tolnagro Kft., az Amit szeretnek a méhek – Fortevit – az első magyar pollenpótló méhtakarmány koncentrátum III. díj. Alpha–Vet Állagyógyászati Kft., a Vitahorse szuszpenzió magas huminsavtartalmú ásványi takarmány hobbi és versenylovak számára termékért Elismerésben részesült: Argos-F Kft., Agrofeed Kft. és Pro-Feed Kft.

valóban kiváló voltát. „Az idei évben is ezen szempontok alapján döntöttünk” – mondta Dr. Wagenhoffer Zsombor. A 2014–2020-as időszak támogatásai Az állattenyésztési támogatásokkal kapcsolatos kérdésünkkel kapcsolatban megjegyezte, hogy a 2014–2020as időszakra vonatkozó támogatási jogcímeknek a finomhangolását a közelgő hónapokban kell elvégezni, a végrehajtási jogszabályokat megalkotni. Nagyjából lehet tudni, hogy mennyi jut majd mezőgazdasági támogatásokra, de hogy ez miként oszlik el, hogyan lehet ezt pénzre váltani a különböző ágazatokban, még nem tudni. „Fél év múlva már jóval tisztábban fogunk látni” – tette hozzá Dr. Wagenhoffer Zsombor. A választási időszak nem kedvez a jogszabályalkotások megszületésének. Az uniós tagországoknak június 30-ig kellene elkészíteni saját programjukat. Ter­mé­sze­ te­sen a Magyar Állat­te­nyész­tők Szö­vetsége azon dolgozik, hogy a tenyésztés és az állatitermék-előállítás lehetőségeit maximálisan ki tudjuk használni, az odaadható támogatást megkapja a te­­nyésztő. Az utóbbi két évben a tá­mogatások nőttek. Különösen tavaly, amikor már nemcsak a szarvasmarhatartóknál, hanem a juh- és a sertés-, valamint a lovas ágazatban is láthatók voltak olyan jelek, folyamatok, amelyek, ha folytatódnak, elmondhatjuk, hogy kedvezőbb helyzetbe kerülhet a magyar állattenyésztés – nyilatkozott Dr. Wagenhoffer Zsombor. G.P.

2014. április

I 35

A terménytárolóktól a sertéshizlaldákig Lindab csarnokok a mezőgazdaságban A magyar agrár- és élelmiszertermelés fontos és kiemelt hazai ágazatunk, amelyben jelentős potenciál rejlik. Fejlesztésének igénye a természeti adottságok, és szakmai tudás mellett a legmodernebb technológiák alkalmazását is feltételezi. A földeken dolgozó modern traktorok, a számítógép vezérelte fejőgépek, keltetők vagy éppen öntözőrendszerek, egyszóval a gépesítés mellett legalább ennyire fontos az infrastruktúra. A gazdaságosságon és a legkülönbözőbb funkcionális vonatkozásokon túl ezeknek az épületeknek számos szigorú előírásnak kell megfelelniük: biztonsági, tűzvédelmi, műszaki, egészségügyi, állattartási, terménytárolási, környezet- és állatvédelmi rendeletek, szabályok sora szabja meg építésük és

A magyar gazdák és gazdálkodó szervezetek számára ma már kézenfekvő, hogy az istállótól kezdve, a magtáron át, a baromfi telepig a Lindab által kínált könnyűszerkezetes termékek és épületek, csarnokok jelentik a legjobb megoldást új beruházás és felújítás esetén egyaránt. A mezőgazdasági épületekkel kapcsolatban a tágas méretekre, a nagy fesztávolságok áthidalására, a gyors és egyszerű kivitelezésre és a funkcióhoz, technológiához, mindennapi működéshez való tökéletes megfelelésre van a legfőbb igény. A Lindab csarnokok sikerének titka többek között abban áll, hogy az épület teljes mértékben egyedi és a funkciót szolgálja. Egyszerű szigeteletlen épületek (pl. fedett tárolók, gépszínek, hidegraktárak, gabonatárolók) megvalósítására tökéletes megoldást nyújtanak a trapézlemez profilokkal burkolt acél vázas csarnokok, ahol a nagy méretek lefedése könynyű önsúly, nagy teherbírás, gyors szerelhetőség és esztétikus megjelenés mellett történhet. Külön figyelmet érdemel az agrártermékek esetében a párakicsapódás veszélye, erre speciális, páramegkötő filcréteggel gyártott Lindab tetőlemez jelent megoldást.

működtetésük módjait. Állattartásra szolgáló épületeknél (pl. sertéshizlalda, istálló, lovarda stb.) legfontosabb a technológiához való igazodás az alkalmazott anyagok,

Szakértő kollegák Lindab mintacsarnokokat -gabonatárolót, géptárolót, sertéshizlaldát és lovardát-, készítettek, hogy a műszaki lehetőségeket közelebb hozzák a gazdák, gazdálkodók, termelők elképzeléseihez. A legfontosabb az épület funkciója, a minőségi gyártók hozzáadják az ő műszaki és szakmai tudásukat a jelenlegi modern technológiával és gazdaságos fejlesztésekkel.

az épület méretei és a funkcionális elrendezése tekintetében. Mivel itt speciális korrozív, agreszszív környezeti hatásokkal kell számolni egyik optimális megoldás a szilikát anyagú függőleges teherhordó szerkezetekkel (vasbeton pillér, tégla fal) kombinált könnyű acél rácsostartós rendszer, ahol a tetőhéjazat és a hőszigetelt paneles vízszintes álmennyezet között lehetőség van megfelelő kiszellőztetésre, gépészeti rendszerek elvezetésére. A tűzihorganyzott Lindab acél elemek fokozott korrózióvédelme ilyen alkalmazások esetén különösen előnyös és gazdaságos. Feldolgozó, kiszolgáló épületeknél általában legmegfelelőbb megoldást a komplett, hőszigetelt burkolattal ellátott acél vázszerkezetű csarnoképület nyújt, kisebb méreteknél (~100-300m2 alapterület) az SBS épületrendszer, nagyobb méreteknél a Systemline csarnokrendszer. A Lindab mezőgazdasági csarnok kiadvány a fenti alkalmazásokra mintacsarnok épületeket mutat be a hazai legjellemzőbb méretekben. Ezek a mintacsarnokok engedélyezési szintű tervekkel készültek, hogy az érdeklődőknek segítségül szolgáljanak mind az ötletelésben, mind a műszaki, szakmai tervezésben. Kotormán István Fejlesztési és oktatési vezető [email protected]

www.lindab.hu/csarnok

Mezőgazdasági Lindab csarnokok Könnyűszerkezetes, egyedi acél épületek

Lindab – Terménytárolóktól a sertéshizlaldákig Gyors, gazdaságos, biztonságos és egyszerű kivitelezés A könnyűszerkezetes Lindab csarnokok gyors és gazdaságos, testreszabott megoldást kínálnak figyelembe véve az épület leendő funkcióját, a speciális igényeket és a helyi adottságokat. Egy Lindab termékekből felépített mezőgazdasági épület, csarnok a funkcionális és esztétikai igényeken túl a szigorú biztonsági, tűzvédelmi, műszaki, egészségügyi, állattartási, terménytárolási, környezet- és állatvédelmi rendeletek, szabályok számos sorának eleget tesz, sőt a tüzihorganyzott, nagy szilárdságú acél alapanyag a tartósságot, a hosszú élettartamot és a biztonságot is garantálja. Egyszerű szigeteletlen épületek – fedett tárolók, gépszínek, hidegraktárak, gabonatárolók-, állattartásra szolgáló épületek – sertéshizlalda, baromfi telepek, istálló, lovarda- és feldolgozó, kiszolgáló épületek megvalósítására, specialitásaira egyaránt megoldást nyújtanak az egyedi Lindab termékcsoportok és csarnokok. Lindab mintacsarnokok, modellépületek kész tervekkel és számos referencia segít Önnek a tervezésben és a megvalósításban, kérje katalógusunkat, keresse fel www.lindab.hu/csarnok oldalunkat!

www.lindab.hu/csarnok

állattenyésztés

Tejpiaci aktualitások Az elmúlt időszakban a tejtermelők láthatták, hogy márciusban emelte alapárprognózisát a Tej Szakmaközi Szervezet és Termék­ tanács elnöksége. A tejpiac aktuális kérdéseiről kérésünkre a Szervezet igazgatója, Lukács László adott tájékoztatást.

– A 2014. április 1-jétől 2015. március 31-ig tartó kvótaévre az alapár éves átlagára vonatkozó előrejelzés kilogrammonként 103 forint a korábbi 99 forint helyett. Hogyan alakul a tej ára nemzetközi szinten jelenleg? – Az európai felvásárlási árak 2013 első háromnegyedévében folyamatosan növekedtek, októbertől azonban 40 eurócent/kg magasságában stagnálnak. Az olasz spot árak az 50 eurócent/kg rekordmagasságról mára 45 cent alá estek, és a trend további csökkenést mutat. A spot árak alakulása (eurocent/liter, eurocent/kg) 55 50 45 40 35 30 25 20 2012

2013 verona ec/lit

lodi ec/lit

2014 holland ec/kg

– A következő negyedévben milyen folyamatok várhatók az európai és a hazai tejpiacon? – Az enyhe európai tél miatti termelésnövekedés átmenetileg kínálati többletet jelent, ez Magyarországon is megjelenik. A nyerstejexportnál árcsökkenéssel kell számolni, a késztermékeknél fokozódhat az importnyomás. – Hogyan alakulhat Magyarországon a kereslet és a kínálat a 2014/15-ös kvótaévben? – A kvótaév egészére összességében egyensúly körüli piaci helyzetet valószínűsítünk, azonban az időszak első felében a kínálati pozíció erősödése várható. A világpiacon lezajló folyamatok időszakonként importnyomást eredményezhetnek. Ezért is fontos a következő időszakban arra kérni a piaci szereplőket, hogy tartózkodjanak a dömpingárak alkalmazásától, illetve a diszkriminatív árképzés tilalmának megkerülésétől, megszegésétől. Szervezetünk kiemelt figyelmet fordít majd a tisztességtelen piaci magatartásra vonatkozó valamennyi jelzésre, és minden indokolt esetben soron kívüli, határozott hatósági intézkedéseket fog kezdeményezni. – Várható-e a közeljövőben, hogy több kiskereskedelmi áruházlánc csatlakozik a Tej Terméktanácshoz? – 2014. január 31-én került sor első lépésként az Auchan Magyarország Kft. terméktanácsi taggá történő felvételére, illetve ezzel párhuzamosan együttműködési megállapodás aláírására. 2014 márciusától immár a TESCO-GLOBAL Áruházak Zrt.-t is tagjaink között üdvözölhetjük.

38 I

2014. április

Jelenleg is folynak tárgyalások más áruházláncokkal is, és reméljük, hogy a termékpálya teljes vertikumát (termelők, feldolgozók, kereskedők) reprezentatív módon képviselni tudjuk a közeli jövőben. – Ezek az együttműködések milyen változásokat hozhatnak az ágazatban? – Az Auchannal, illetve a Tescóval kötött megállapodásunk, illetve tagsági körünkbe történő felvételük példaértékű lehet más kereskedelmi piaci szereplőknek, illetve az egész élelmiszer-gazdaság számára. Ettől a lépéstől többek között azt várjuk, hogy a piaci szervezettség jelentős javulásával, a konzultációs és együttműködési lehetőségek kiszélesítésével – a hazai fogyasztók érdekeit is szem előtt tartva – jelentősen tudjuk javítani a tejágazatban dolgozó valamennyi vállalkozás helyzetét, a termékpályán felmerülő problémákat könnyebben, gyorsabban és hatékonyabban tudjuk közös erővel megoldani. – Hogyan látja jelenleg a Terméktanács az ágazat innovációs lehetőségeit? – A KAP II-es pillérének fontos célkitűzése és prioritása az innovációs tevékenység fokozása. A 2014–2020 közötti időszak támogatási lehetőségeinek felhasználására történő felkészülés jegyében a Tej Terméktanács – az innovációs lehetőségekről is – fogalmazott meg javaslatokat a „Magyar Tejágazat Helyzete És Fejlődésének Lehetséges Iránya” című tanulmányában. A tanulmányunkban foglaltak alapján egy komplex ágazati innovációs programot kell elkülöníteni az EIP (Európai Innovációs Partnerség) források terhére, amely kiemelten foglalkozna: • a genomika hazai adaptációjának fejlesztési és kutatási feladataival, a külföldön már elterjedt módszerek magyarországi alkalmazhatóságát biztosító fejlesztésével; • a termékpálya egészének során keletkező környezeti terhelés mérhetőségét biztosító rendszerek kialakításával és a hazai alkalmazhatóságot biztosító kutatási feladatok elvégzésével; • a takarmány-termesztési technológiáknak a klimatikus változásokat és a változó növény-egészségügyi környezetet figyelembe vevő fejlesztésével, a kapcsolódó kutatások kidolgozásával – sorolta nyilatkozatában Lukács László Fontos a tejtermelők számára, hogy április elején megjelent a Mező­ gazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 49/2014. (IV.03.) számú közleménye a tejtermelőket sújtó különleges hátrányok kezeléséhez kapcsolódó, 2014. évi különleges támogatás igénybevételének feltételeiről. Május 15-ig igényelhetnek különleges hátrányok kezeléséhez kapcsolódó támogatást azok a tejtermelők, akiknek gazdaságuk gazdasági szempontból sérülékeny vagy környezeti szempontból érzékeny területen van. A támogatási kérelmet a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal honlapján közzétett nyomtatványon kell benyújtani a területileg illetékes MVH kirendeltséghez. G.P.

állattenyésztés

FERROBULL eszközök A „prérin” is megállják helyüket…

A rácsodálkozók szavaival azt mondhatjuk: jó ötlet volt a 12 éve húsmarhatartással foglalkozó Agroviva Hungária Kft. szakembereitől, hogy évekkel ezelőtt hozzáláttak a FERROBULL tartás­ technológiai eszközök gyártásához.

A

somogysimonyi cég fejlesztői révén útjára indították annak a gép- és eszközcsoportnak a készítését, amely az állatok szakszerű, gyors és stresszmentes kezelését teszi lehetővé nemcsak az állattartó telepeken, hanem a legelőkön, vagy akár a prérin is – tájékoztatott Méhes János tulajdonos. – Cégünk alapító tagjai sikeresen részt vesznek a hazai húsmarhatenyésztésben. Ennek következménye, hogy egyik tulajdonostársunk vezetésével – folyamatosan fejlesztve – megalkottuk a szerintünk legegyszerűbben kezelhető, telepíthető, rendkívül időtálló tartástechnológiai berendezés- családunkat – mondta az ügyvezető. Az eszközök bevezetése így természetesen minden esetben a saját próbákkal is megtörténik, ezért nem véletlen, hogy mindegyiket bátran, jó lelkiismerettel ajánljuk bármelyik olyan családi vagy nagygazdaságnak, amelyik szarvasmarhák tartásával foglalkozik. Ezek a berendezések – s azok is, amelyek nem közvetlenül az állatgondozást, gyógyítást segítik, de mi gyártjuk vagy forgalmazzuk – nem igényelnek különleges ismereteket. Az egyik ilyen a jószágok körül igen fontos eszközt, a Kezelőkalodát és hozzá az automata Nyakfogót gyártjuk, amelyet a nagyszarvú állatok „befogásához”, helyzetük stabilizálásához egy V-nyakfogóval felszerelve készítjük. A szerkezet kezelőkalodájának oldalfalai harmonikaszerűen szűkíthetőek, így a borjútól a kifejlett tenyészbikáig bármilyen nagyságú állat a kezelés idejére stabilan és biztonságosan rögzíthető. A szerkezet hátulján mindkét oldalon bejáróajtóval, az oldalán kezelőajtókkal és vészkijárattal, továbbá az állatok beérkezését szabályzó zsilipajtóval van ellátva. Használatával nagyban megkönnyíthető az inszeminálás, a vemhességvizsgálat vagy más kezelések elvégzése. A V-nyakfogó egyébként oszlophoz, illetve karámelemhez is rögzíthető, kifejezetten szürke­mar­ hához, vagy más nagy szarvval rendelkező állatok biztonságos rögzítésére ajánlott. A cég egyik keresett terméke a Karámelem, amely állatok szabadtéri befogását, válogatását segíti. A már említett nyakfogókhoz, kalodához, mérlegházhoz rögzítve használhatóak. Minthogy adott esetben a karámelemekből számos darab kell, célszerű volt speciális Karámelemszállító eszközt kínálni a gyakran több kilométeres továbbításokhoz. A tartás természetesen a fiatal jószágok ellátásával kezdődik, amelyhez a cég úgynevezett „Borjúóvodát” gyárt és ajánl, szintén kis, közepes és nagyobb gazdálkodóknak. Ez elsősorban a borjak legelőn való kiegészítő táplálására ajánlott. Az extra nagy változat mérete 300x600x120 centiméter. Van tető nélküli, s van tetővel ellátott változata, mindegyik függesztett etetővel szerelt. A borjúóvoda külön oldalakra szerelhető, de összeszerelt állapotban is könnyen vontatható a legelőn. Akár 30–35 borjú is egy időben abrakhoz tud jutni. A nagyobb állatok, a felnőtt szarvasmarha állomány téli, legelőn vagy télikertben való csoportos etetésének fontos eszköze a Mobil etetőkocsi. Jelentős előnye, hogy használatával megszűnik a nagymér-

tékű taposás a nem szilárd burkolatokon. Sokoldalúságát jelenti, hogy etethető belőle siló, szenázs vagy éppen abrak. Két méretben készül: 8 méteres hosszban 44 állat etetésére, illetve a 6 méteres 36 állat etetésére alkalmas. Használatát tekintve – természetesen – az egyik legrégibb „paraszti” eszköz az Itatóvályú. A cég természetesen ezek modern, strapabíró változatait gyártja. Ivóvíz-kapacitásuk 2-3 köbméter, a vályú a legelőben vontatható, mivel szánkótalp kialakítású. Továbbítási lehetőségét tekintve ugyanilyen kialakítású a Só-, vitamin- és ásványi­ anyag-etető is. Általános jellemző, hogy az állatok – ha később elfogyasztják is – az elébük rakott szálasokon lakmározva azt többnyire széttapossák. Ha száraz körülmények vannak, nincs is nagyobb veszteség, de ha sáros, nyirkos a föld a patáik alatt, bizony jócskán betaposnak belőle a sárba, onnan pedig már nem eszik fel. Ezért jó ötlet a Körbálaetető, amely ezt szinte teljes egészében megakadályozza. Szigorúan a telepi vagy külső, legelői állatgondozáshoz (vadvédelemhez) tartozhat még sokhelyütt a különféle kerítés, ha stabil, tartós megoldást akar alkalmazni a gazda, a gazdálkodó. Ilyenkor jó szolgálatot tesz az Oszlop- vagy cölöpverő gép. Minthogy a legtöbb esetben a traktor (például egy 50 lóerős traktor) adott, a cég által gyártott oszlopverő a legelők, telepi és vadvédelmi kerítések építésére ajánlott. Alkalmas 200–280 cm hosszú oszlopok kihegyezett végeit – gödörfúrás nélkül – 80–90 cm-re a földbe verni. A gép a leveréskor a földet az oszlop köré tömöríti, amely egyúttal nagyon stabil oszlopsor-kialakítást eredményez. Lejegyezte: Fehér István

2014. április

I 39

állattenyésztés

Sertéshús: garancia minőségre Új védjegyet vezetett be a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM), illetve a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) a magyar sertéshús minőségének garantálására.

A

Magyarországon előállított sertéshúsra gabonaalapú takarmányozásunk miatt mondhatjuk, hogy valóban a minőségi kategóriába tartozik. Az új védjegy a hazai sertésállomány növelését és a belföldi sertéshúsfogyasztás emelkedését segítené. A sertésállomány létszámáról sűrűbben hallhatunk, mint a magyar sertéshúsfogyasztás alakulásáról. Magyar­országon évente fejenként 25 kiló sertéshúst fogyasztanak, amíg a szomszédos Ausztriában közel kétszer ennyi fogy. Igaz ott az „AMA” védjegy már tizenöt éve az osztrák eredet és a megbízhatóság garanciája. A magyar fogyasztók körében is egyre erősebben megnyilvánul az igény azokra az élelmiszerekre, amelyek megbízható minőség-ellenőrzési rendszeren keresztül nyújtanak garanciát egy termék minőségére vonatkozóan. A Kiváló Minőségű Sertéshús (KMS) védjegy segíti a fogyasztókat abban, hogy átlagon felüli minőségű, hazai terméket választhassanak. A vevők várhatóan már húsvét előtt találkozhatnak a boltokban az új védjegyet viselő árukkal. A KMS védjegyet a minisztérium a sertésstratégia részeként hozta létre, kidolgozását és bevezetését pedig a VHT végezte el. A Kiváló Minőségű Sertéshúsnak a Magyarországon felnevelt, GMO-mentes kukorica és egyéb szemes gabona alapú, az EU által engedélyezett takarmány-összetevőket tartalmazó takarmánnyal etetett vágott állat húsa minősíthető. A nem növényi eredetű összetevők aránya a takarmányban nem lehet nagyobb 5%-nál – áll a VHT közleményében. A védjegy használatára adott a lehetőség a sertés termékpálya minden egyes szereplőjének. A pályázatok benyújtása önkéntes alapon történik, amelyeket a VHT Védjegy Tanúsítási Iroda (VTI) fogad. Azok a vállalkozások, amelyek szívesen pályáznak a KMS Védjegyre, a VHT honlapjáról letölthetik az átfogó és részletes auditlistákat, valamint a pályázati feltételeket és eljárásrendet tartalmazó dokumentumokat. Bővebb információt a KMS védjegyről a VHT korábban megjelent részletes tájékoztatójában lehet találni. „A KMS Védjegyet független auditorok általi ellenőrzés alapján, a KMS szempontrendszer teljesítésével nyerhetik el a pályázók. A KMS Védjegyre pályázókat a Vidékfejlesztési Minisztérium azzal segíti, hogy a bevezetési időszakban átvállalja a pályázat költségeit, vagyis

40 I

2014. április

a pályázat és a védjegy használata jelenleg ingyenes. A védjegyet elnyerő vállalkozás 3 évig használhatja a KMS Védjegyet. A tanúsítási folyamatban a Vidékfejlesztési Minisz­ térium (VM), a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ), a Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatal (NÉBIH), valamint a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) szakemberei vesznek részt. Az auditálás és a minősítés független és transzparens, annak folyamatában piaci szereplők képviselői nem vehetnek részt” – olvasható a VHT honlapján Az érdeklődő számára az is kiderül, hogy milyen vizsgálati szempontokra kell számítania: A pályázó termelési profiljának megfelelő ellenőrzések több szintből állhatnak. Az audit során ellenőrzik a beküldött bizonylatokat (gyártmánylap, receptúra, csomagolás, tanúsítványok stb.), a tartási, gyártási és kereskedelmi folyamatokról pedig helyszíni auditok során győződnek meg a szakemberek. Szükség esetén laboratóriumi vizsgálatokra is sor kerül, amelyek keretében a termék mikrobiológiai összetevőit és más minőségi jellemzőit vizsgálják a szakemberek – közli tájékoztatójában a VHT A KMS Védjegy után érdeklődő vállalkozás az elbírálás menetéről is tájékoztatást kap. Az audit eredményeit a KMS Bíráló Bizottság értékeli ki. A kiértékelés eredménye alapján a Bizottság javaslatot tesz a KMS Védjegy használatára vonatkozóan. A védjegyhasználat engedélyezése a Bíráló Bizottság előterjesztése alapján a VHT elnökének a feladata. A VHT elnökének döntését a Vidékfejlesztési Minisztérium ellenjegyzi, ezt követően válik lehetővé a pályázó számára a KMS Védjegy használata. A Védjegy Tanúsítási Rendszer működésével (pályáztatás, auditálás) és döntéseivel szemben fellebbezésre is van lehetőség, amelynek kivizsgálása a Fellebb­ viteli és Felügyelő Testület feladata – derül ki a VHT közleményéből A Vágóállat és Hús Terméktanács információja alapján: G.P.

állattenyésztés

2014. április

I 41

állattenyésztés

Baromfihús világnapja – magyar javaslatra A sokféle világnap – egészségügyi, takarékossági, FAO-élelmezési stb. – között megtaláljuk a Tojás Világnapját is. Tojásból már mintegy 8–10 kilót eszünk a világon átlagosan, baromfihúsból pedig több mint 12 kilót fejenként. De még többet kellene fogyasztani, hogy ne legyen éhezés…

M

ind a tojás, mind a baromfihús a világ (nép)élelmezés rendkívül nagy és dinamikusan növekedő tényezője. Ezek jelentőségét tovább növelik a világnapok, az alábbiakban megláthatjuk, hogy miért; továbbá, hogy a magyarok ötlete alapján tényleg lesz Baromfihús Világnap! A baromfihús a föld népessége ellátásában egyre nagyobb szerepet tölt be elsősorban azáltal, hogy a korszerű tenyésztés nagy teljesítményű húshibrideket tud előállítani, a baromfi szaporasági mutatói mellett nagy mennyiségekben, a többi húsnál olcsóbban, így jó minőségű, egészséges élelmiszereket és készítményeket képes nyújtani mind a magas igényű, mind a közepes, vagy akár a gyengébb fizetőképességű társadalmi rétegek számára. A világ népességének félelmetes ütemben várható növekedését az 1. táblázatban mutatjuk be. A táblázat demográfiai értékelésétől itt eltekintek, csupán azt kívánom érzékeltetni, hogy ez a népességnövekedés az élelmiszerigényeknek szintén óriási növekedését vonja maga után egyrészt magának a létszámnövekedésnek köszönhetően, másrészt mivel az életszínvonal remélhető emelkedése az egy főre jutó fogyasztást is felfelé tolja el. Illetékes becslések szerint az élelmiszer-termelést 2050-ig meg kell kétszerezni. Mivel a zsírban szegényebb, fehérjében gazdagabb élelmiszerek iránti kereslet felé tolódnak el az arányok, az állati fehérjének, így a húsoknak nő meg elsősorban a jelentősége. Ezt a rendkívül dinamikus igénynövekedést a már fentebb említett okokból leginkább a baromfihússal 1. táblázat. A világ népességének várható növekedése (millió fő) Növ. %

Növ. % 2020– 2050

1990

2000

2010

2020

2050

1990– 2020

5295

6124

6907

7667

9191

44,8

19,9

Afrika

636

813

1007

1228

1937

93,1

57,7

ÉszakAmerika

283

315

346

375

438

32,5

16,8

LatinAmerika + Karib

444

523

599

667

783

50,2

17,4

Ázsia

Világ összesen

3100

3676

4130

4554

5217

46,9

14,6

Európa

788

728

715

705

644

–10,5

–8,7

Óceánia

27

31

35

39

48

44,4

23,1

Forrás: FAO, 2011

42 I

2014. április

2. táblázat. A világ hústermelésének alakulása 2010–2020 között főbb fajok szerint Állatfaj Világ összesen

2010

2020 millió tonna

283

2020/2010 %

340

20

Baromfi hús

98

122

25

Sertéshús

106

128

21

Marhahús

66

74

12

Juhhús

13

16

23

Forrás: OECD-FAO, 2011

lehet követni, bár nem biztos, hogy azzal is maradéktalanul. Az egyéb fehérjepótlási lehetőségekre itt szintén nem kívánok kitérni. A világ hústermelésének középtávú prognózisa szerint gazdasági állatfajonként a növekedési arányok nagy vonalakban bemutatva a 2. táblázat szerint alakulnak. Látható, hogy ebben az évezredben a baromfi a növekedést illetően átvette a vezetést a fajok között, az azóta mért trendek továbbra is a baromfihús növekedési ütemét mutatják a legdinamikusabbnak, amely dinamizmus egyébként maga is erősödik Ami a fogyasztás és a termelés növelésének lehetőségeit illeti, arra nézve érdemes néhány globális jellegű adatot röviden áttekinteni. A termelés és a fogyasztás között természetesen igen szoros kapcsolat van, hiszen azt fogyasztjuk, amit megtermelünk. Persze ez a világ egyes régióiban nagy eltéréseket mutat a gazdasági színvonaltól, a természeti-környezeti tényezőktől és a fogyasztói szokásoktól függően. Az említett időszakban – évtizedben – vagyis 2010 és 2020 között a világ baromfihús-termelése 98-ról 122 millió tonnára, a világ népessége pedig 6,9-ről kereken 7,7 milliárd főre növekszik. Ez idő alatt az 1 főre jutó baromfihús-fogyasztás 12,3-ról 14 kg-ra nő a világ nagy átlagában. Ez óriási teljesítmény, a termelés növelése tehát kemény feladat. Ha pedig azt nézzük, hogy mennyivel kellene növelni a termelést ahhoz, hogy 2050-ben 9,2 milliárd ember fejenként legalább 18 kg (ez nem meghatározott forrásból származó, hanem szubjektív adat) baromfihúst fogyasszon, akkor a 2020-as évihez képest az abszolút termelésnövekedési igény 60 millió tonna. A feladat nagyságát csak egyetlen adattal szemléltetve is kifejezi az, hogy ehhez – az összes baromfifaj átlagos takarmányértékesítési mutatóját kb. 2,2–2,3-nak véve 138 millió tonna keveréktakarmány-többlet előállítása szükséges, amiben a tenyész- és szaporító állományok takarmányigénye még nincs is benne.

állattenyésztés Az említett nemzetközi szakmai szervezetek mellett a WPSA (Baromfi Tudományos Világszövetség) is hasonló deklarációt adott ki. A nyilatkozatok a következőket tartalmazzák, szó szerint mindkettő: Nyilatkozat A nyilatkozatot kiadjak:

Baromfihúsos pult a vásárcsarnokban

A 2010. évi állapot szerint a baromfihús fajonkénti megoszlása a következő: • csirke + tyúk 87 százalék • pulyka 6 százalék • kacsa 4 százalék • liba + egyéb 3 százalék

A fenti arányokban a csirkehús döntő mértékben dominál, ezért a világrészek és régiók országaiban a baromfihús-fogyasztás helyzetét és fejlődését a csirkehúson keresztül érdemes bemutatni (3. táblázat). A táblázat jó összképet mutat a világról, és láthatók a különbségek is. Mindenekelőtt szembetűnő a tárgyidőszak alatti növekedés dinamizmusában mutatkozó különbség. Így például az EU-ban a helyzet megállapodott, míg Dél-Afrikában, Oroszországban, Thaiföldön, Kínában nagyarányú növekedést láthatunk. A táblázat nem tartalmaz olyan elmaradott régiókat, mint például India, Pakisztán, de FeketeAfrika országai is ide tartoznak. Itt a fogyasztás még csak néhány kiló körül mozog. Mindezekből kiderül, hogy nagyon sok még a tennivaló a baromfihús-fogyasztás fokozása érdekében, és ez olyan közös feladat a világ baromfihús-szektorában vezető helyet elfoglaló országokban (USA, Brazília, de akár az EU-t is ide számíthatjuk stb.) a világszervezetekkel együtt, amit csak egyetértésben lehet megoldani. A Baromfi Termék Tanács a világnapi kezdeményezést a szervezet igazgatójának az A.V.E.C. (Európai Baromfifeldolgozók és Kereskedők Szövetsége, melynek magyar tagja a BTT), majd az IPC (Nemzetközi Baromfi Tanács, melynek tagja az A.V.E.C.) rendezvényein előterjesztett javaslata képezte. Mindkét szervezet elfogadta a javaslatot és erről hivatalos deklarációkat adott ki.

IPC – 24 tagország és 17 társult ország képviseletében A.V.E.C. – valamennyi EU-tagország képviseletében WPSA – 7000 tag (71 országban) képviseletében A nyilatkozat célja az alábbi kezdeményezés támogatása. Nyilatkozók támogatják a kezdeményező javaslatát, miszerint

A BAROMFI VILÁGNAPJA minden év május 10-én kerüljön megrendezésre nemzeti szinteken. Kelt 2012. augusztus 9-én Berend Jan Odink s.k. Jim W. Sumner sk. az a.v.e.c. elnöke az IPC elnöke Dr. Horn Péter s.k. Dr. Bob Pym s.k. Dr. Roel Mulder s.k. a WPSA magyar Branch a WPSA a WPSA elnöke elnöke titkára

A Baromfi Termék Tanács már ebben az évben megtartja e témában előzetes rendezvényét, melynek felhívását közzéteszi a szaklapokban, így ezt is mellékeljük:

3. táblázat. Az egy főre jutó csirkehús­fogyasztás előrejelzése 2010 és 2025 között (kg/fő) 2011 Brazília

41,0

2015

2020

2025

41,9

42,9

44,2

Növ. % 7,8 24,7

Kína – mainland

9,7

10,7

11,7

12,1

Kína – Hong Kong

41,1

42,3

43,5

44,9

9,2

Európai Unió

17,5

17,9

18,3

18,7

6,9

Japán

16,1

16,5

16,8

17,1

6,2

Oroszország

19,7

20,8

22,1

23,8

20,8 33,8

Dél-Afrika

30,8

33,7

37,2

41,2

Thaiföld

12,9

13,8

14,8

15,8

22,5

Ukrajna

17,8

20,9

23,4

25,4

42,7

USA

43,3

43,1

43,5

44,3

2,3

A VILÁGNAP bevezetése a baromfihús előzőekben vázolt jelentőségének és népességélelmezési szerepének kiemelt hangsúlyozásán túl legalább évente felhívná a világ figyelmét a baromfihús jobb megismerésére, megbecsülésére, tovább erősítené a szakmai közösségek egységét, képviseletét, módot nyújtana a piacok közös áttekintésére, az ellátás becsületes szándékával jótékony hatást gyakorolna a társadalmak szociológiai helyzetének javítására. Kállay Béla

Forrás: FAPRI, 2011

2014. április

I 43

állattenyésztés

MelaVite takarmányok

A

z Argos-F Kft. melasz alapú folyékony takarmányok gyártásával és forgalmazásával foglalkozik. A folyékony takarmány ízletes, magas energiatartalmú és könnyen emészthető, fokozza a tápanyagfelvételt. A MelaVite termékcsalád minden tagjára vonatkozó jellemzők a melasz sajátosságai: bendőstimuláló, étvágyjavító, ízletes, elismert energiaforrás és kondicionáló táplálék. MelaVite MV 60: Magas szénhidráttartalmú takarmány tejelő tehenek részére. A takarmány ízletességét és felvételét javító, a bendő­ fermentációt stimuláló hatású. A MelaVite MV60 jelentősen növeli a szárazanyag-felvételt és az emésztés hatékonyságát, javítja a tej mennyiségét és minőségét. MelaVite SG: A kérődzők és mono­gaszt­ rikus állatok takarmányozásában a fejadagok energia-koncentrációjának növelésére, valamint az ellés körül kialakuló egyes anyagforgalmi betegségek megelőzésére, kezelésére; a laktáció korai szakaszában jelentkező energiahiány kompenzálására. Lehetővé teszi a gyors energiabevitelt, antiketogén és májvédő hatással rendelkezik.

44 I

2014. április

MelaVite MVU: A bendőflóra mikroorganizmusai folyamatos nitrogén- és szénhidrátellátásban részesüljenek a karbamid és a szénhidrát kettőse által. Segít a rostemésztésben, a takarmányok táplálóanyagainak jobb kihasználásában, és hozzájárulhat nagyobb mennyiségű mikrobiális fehérje képződéséhez, így részben helyettesíthet más étrendi fehérjeforrásokat. MelaVite MVU+G: A bendőben gyorsan hasznosuló fehérje és szénhidrát együttes és egymást segítő bevitele, valamint a glicerines májvédelem. Treovite: Fő komponense az L-Treonin (THR) gyártása során keletkezett, magas nyersfehérje tartalmú, kiváló aminosav-garnitúrával rendelkező termék. Jó íz- és étrendi hatása miatt az állatok szívesen fogyasztják. Alkalmas a kérődzők takarmányozásában al­­ kalmazott drága fehérjehordozók egy részének kiváltására, kiegészítésére. MelaVite GL80: Glicerines kiegészítő takarmány. Szarvasmarhánál az ellés körül kialakuló egyes anyagforgalmi betegségek megelőzésére, az energiahiány kompenzálásá-

ra. Hízósertés fejadagok energiakoncentrációjának növelésére, súlygyarapodás, takarmányhasznosítás javítására. A kocák búgatásra való előkészítésénél a javuló kondíció eléréséhez, a termékenyítést megelőző időszakban az energiabevitel növelésére, az élénkebb ivarzás, jobb termékenyülés eléréséhez. Szoptató kocák esetében az életfenntartás és tejtermeléshez együttesen szükséges energia pótlására. MELABIND: Az Argos F Kft. az állati takarmánygyártók részére sikeres termékcsaládot fejlesztett ki a különböző típusú takarmánykeverékek gyártásához és a termelési módszerhez igazodva. A MelaBind egy alacsony bekeverési dózisú, költséghatékony, folyékony pelletálási segédanyag, amely javítja a pellet minőségét és energiakoncentrációját. Termékeinkről és szolgáltatásainkról tudjon meg többet a www.argosfgroup.com oldalon. Termékeink elsődleges piaca a tejtermelő szarvasmarha ágazat; de vevőink között szép számban található húsmarhatenyésztő telep is, illetve más állatfajokat tenyésztő gazdaságok számára is kínáljuk termékeinket.

III

A VA L K O N K f t . b e m u t a t j a :

KRONE-SHOW .

Főszerepben:

A VALKON Kft. szeretettel meghívja 2014. május elején megrendezésre kerülő KRONE szálastakarmány-betakarítógép bemutatójára, melyen munkavégzés közben is megtekintheti és kipróbálhatja a KRONE gépeit.

A KRONE GÉPEK

Találkozó, regisztráció Köszöntő VALKON Kft. KRONE GmbH VALTRA traktorok Műszaki technológia hatása a lucerna szilázs minőségére – Dr. Orosz Szilvia KRONE zöldsor gépek 11.00 Gyakorlati bemutató lucerna betakarításban 13.00 Ebéd

PROGRAM

8.45 9.00

[

[

A programokra a belépés ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Részvételi szándékát kérjük, feltétlen jelezze kollégáinknak!

A KRONE-SHOW IDŐPONTJAI:

I. II. III. IV.

2014. május 6.

Délkelet-Magyarország Helyszín: Rendezvény Csárda Kft. (Hódmezővásárhely, Kutasi út 67.) Kapcsolat: Bittó Imre 30/6327-602

2014. május 7.

Északkelet-Magyarország Helyszín: Hortobágyi Nonprofit Kft. központ, (Hortobágy, Czinege János utca 1.) Kapcsolat: Futó Lajos 30/6974-243

2014. május 8.

Északnyugat-Magyarország Helyszín: Lucullus Fogadó, (Noszlop, Dózsa Gy. u. 1.) Kapcsolat: Juhász Tamás 30/6974-235

2014. május 9.

Délnyugat-Magyarország Helyszín: Kaposvári Egyetem, (Kaposvár, Guba Sándor u. 40.) Kapcsolat: Kuti Péter 30/6427-947

AZ EGYES HELYSZÍNEKEN MEGJELENTEK KÖZÖTT 100 000 FORINT ÉRTÉKŰ VALTRA ÉS KRONE RUHÁZATI CSOMAG KERÜL KISORSOLÁSRA!

állattenyésztés

Európa legnagyobb genetikailag szarvtalan állományából

TENYÉSZBIKA VÁSÁR és szakmai bemutató

Időpont: 2014.05.07., szerda Helyszín: 6050 Lajosmizse, Mizse 91. - Bartal telep E-mail: [email protected] Telefon: 06 76/356 847 Bővebb információ: www.charolais.lin.hu

A részvételi szándékát kérjük előre jelezze!

46 I

2014. április

állattenyésztés 1. ábra. A Vicon tárcsás fűkasza vágószerkezete (1,65–3,20 m szélességig)

A szálastakarmány-betakarítás gépesítése Szálastakarmányok elsősorban a nagytestű gazdasági állatok alaptakarmányát jelentik. A betakarítás technológiája alapvetően a takarmányterület méretétől, az állatállomány nagyságától és a rendelkezésre álló pénzeszközöktől függ.

A

zöldtakarmányokat nagyobb mértékben tartósítva használják, amihez meg kell oldani a betakarítástechnológia gondos megválasztása mellett a takarmány konzerválását, tárolását is. Gyepfélékből elsősorban szenázs készítése ajánlott, viszont lucernából zöldtakarmány, széna és szenázs is készíthető. Pillangós virágúakból általában zöldtakarmány, takarmánykeverékekből zöldtakarmány, széna és szenázs is készíthető. Kukoricaféleségekből elsősorban erjesztett szilázs készül. Napi takarmányozás A zöldtakarmány formájában, közvetlenül etetésre való felhasználás meghatározza a betakarítási technológiát és a technológiában résztvevő gépeket. Döntően kétféle betakarításforma alakult ki. Rendfelszedő speciális pótkocsi alkalmazása, amely megoldja a rendfelszedést, sőt alkalmas közvetlenül az istállóban történő takarmánykiosztására is.

A kétmenetes technológiánál a szecskázás és a szállítás emelhető ki. Ennek megfelelően a szecskázás történhet egy szecskázó berendezéssel, amely szállítójárműre rakja a takarmányt, vagy egy kaszáló berendezésről, például a traktorra függesztett változattal, amely után rendfelszedő pótkocsi szedi fel a takarmányt és ezzel történik a szállítás a felhasználás helyére. Ez egy menetben is elvégezhető, ha a rendfelszedő egyben a kaszálást is elvégzi, tehát kaszálás és rendfelszedés egy menetet képvisel, és tart a takarmány kiosztásáig. A napi zöldtakarmányt szecskázóval is betakaríthatjuk. Ekkor az első menetben a takarmányt levágják, majd felszecskázzák, szállítójárműre továbbítják, amely az istállóba szállítja. Pillangós virágúak esetében a szecskázás a szállítójárműben történik. Silókukoricánál a pótkocsi ürítése a silótérben történik. A füves keverékeknél lényeges, hogy a füvek bokrosodási időszakában, a szárfüvek megjelenése előtt végezzük el a betakarítást. Nem mindegy, hogy milyen kaszálóberendezést alkalmazunk, hiszen a talajkövetés igen lényeges, hogy a visszamaradó tarló egyenletes legyen, ugyanakkor a növény gyökérzete ne sérüljön. Gyakran alkalmazzák a nagyon egyszerű szerkezetű, vízszintes tengelyű lengőkéses dobokat a betakarításhoz, amelyek egyben az aprítást is elvégzik, és közvetlenül a pótkocsitérbe szállítják a takarmányt. A tépődobos megoldásoknál a szecska nem tekinthető homogénnek, tehát rövid és hos�szú szálak egyaránt előfordulnak az anyagban. Betakarítás és tartósítás Ha a takarmányokat az előzőtől eltérően nem közvetlen felhasználásra kívánjuk betakarítani, hanem a betakarítást tárolás követi (széna vagy szenázs), akkor a betakarítási technológia is eltérő. A nagy hozamú tejtermelő tehenészetekben a takarmányozás úgynevezett TMR (Total Mixed Ration) rendszerben történik, vagyis az állatok egész évben azonos kevert takarmányt kapnak. A szenázst, szilázst, szárított szénaféléket abrakféleségekkel, illetve premixekkel

2014. április

I 47

állattenyésztés keverik teljes értékű takarmánnyá, és az év 365 napján az állatok ugyanazt a takarmányt kapják (az összetételben és mennyiségben van eltérés egy-egy állatcsoportot tekintve). A gyepek terméséből jó minőségű széna készíthető, ezért a gazdaságok csak kisebb mennyiségben készítenek belőlük szenázst. A lucerna betakarítása nagymértékben függ az időjárástól. Általában a lucerna második, esetleg harmadik kaszálása alkalmas (kifejezetten száraz időjárás mellett) jó minőségű széna készítésére. A gyepek és a pillangósok élettani és morfológiai tulajdonságaiban jelentős eltérések vannak, ezért a betakarítási technológiájuk is eltérő. Kaszálás, rendre vágás Mindegyik technológiánál az első művelet a kaszálás, rendre vágás, rotációs vagy alternáló kaszával. Az ezt követő munkaműveleteket már a tárolási forma határozza meg, tehát az anyagból szénát vagy erjesztett silótakarmányt (szenázst) készítünk. De eltérés lehet a tárolási formában is: hagyományos silóban vagy csomagolt bála formájában, amely kiválóan alkalmas megfelelő zárás esetén az erjesztéses technológiára is. Megkülönböztethető a réti széna, lucernaszéna és a lucernaszenázs készítési technológiája. Amint említettük, a műveletsor a rendre vágással kezdődik, ezt követi a rendkezelés (mivel csak a rendkezelés után tudjuk megfelelő formában elvégezni pl. a rendfelszedést). A rendfelszedéssel egy időben elvégezhető a szecskázás. A lucernaszénánál a technológia bálázással is folytatható, amikor a kaszálást és rendkezelést követően az anyagot bálázzuk és a bálát szállítjuk, kazalba rakjuk. A kaszálás és rendre vágás lényeges művelete mindegyik technológiának. A rotációs kaszák függesztett és vontatott változatban is készülnek. A magajáró gépek jelentős mértékben hasonlítanak a függesztett kaszákhoz, amelyek eg yaránt lehetnek mellső vag y hátsó függesztésűek. A mellső függesztésű gépeket általában frontkasza2. ábra. Gumidobos szársértő egység (Vicon típus)

3. ábra. Rotoros rendkezelő (Fella TS 12555 4), szélessége 12,50 m

48 I

2014. április

ként említjük. A mellső függesztésű változatokat általában nagyobb teljesítményű (200–230kW) magajáró gépekhez használjuk. A nagy munkaszélességű rotációs kaszáló gépcsoport több elemből (4–5) tevődik össze (1. ábra). A frontkaszák munkaszélessége 4,8 méterig változik, a hozzájuk csatlakozó vágószerkezet rendszerint robosztus kivitelű, általában dobos vágószerkezetet alkalmaznak. A vontatott berendezések nagy hozamú pillangósok kaszálására is jól alkalmazhatók. A rotációs kaszák vágószerkezete dobos és tárcsás kivitelben készül. Egyes konstrukciós megoldások forgórészenként egyedi talajkövetést biztosítanak a vágószerkezet részére, s egyenletes tarlót képesek visszahagyni, ami ökológiailag kifejezetten előnyös. Lényeges, hogy a száradási idő minimális legyen, hiszen nagymértékben növeli a betakarítás biztonságát. Ezért a kaszákat szársértőkkel szerelik fel. A szársértő berendezéseket célszerű az anyaghoz választani. Ismertek T végű, vagy ujjas törő és horzsoló, illetve roppantó kivitelű szerkezetek (2. ábra). A szársértés meghatározza a renden lévő anyag száradási idejét. A száradás legintenzívebb a napsütéses órákban, 10-től 16–18 óráig (ebben az időszakban csökken legnagyobb mértékben a nedvességtartalom). Természetesen a száradás függ a levegő relatív páratartalmától. Akkor tudunk gyors száradást elérni, ha a szársértett anyag környezetének páratartalma alacsony, a hőmérséklet pedig magas. Szársértés és rendkezelés jelentősége Általában a szársértett anyagok 6–8 óránál hamarabb érik el a bálázáshoz feltétlenül szükséges 24–25%-os nedvességtartamot. Az esetek többségében a szársértő berendezés mögé rendterelő lemezt is szerelnek. A tömött anyagáram fellazítására egyes típusoknál az első terelőlemezek mellett külön terelőlapokat is felszerelnek. A vontatott gépek vázszerkezete általában paralelogramma felfüggesztésű. A vontatott kaszák egyes típusait rendkezelővel is felszerelik a kettős rendek képzéséhez (a szenázs készítésekor előnyösek) (3. ábra). A rendkezelés a szálastakarmány-betakarítás egyik legfontosabb munkaművelete. Különösen csapadékos időjárás esetén. A művelet meghatározásánál figyelembe kell venni az ökológiai adottságok mellett a rendkezelést követő munkaműveleteket is, tehát azt, hogy rendfelszedés és bálázás vagy rendfelszedés és szecskázás követi-e (4. ábra). Ha a rendfelszedést bálázás követi, akkor figyelembe kell venni, hogy a lucernát vagy a gyepet szénaként vagy szenázsként kívánjuk felhasználni. Lényeges, hogy a gyepszéna bálázva, szecskázva vagy széna formájában kerül betakarításra. 4. ábra. JAGUÁR 860 szecskázó rendfelszedő adapterrel

állattenyésztés Bálázásos betakarítás, szenázskészítés Rendkezelés. A terített rendek esetén a legnagyobb a száradási intenzitás. Ekkor 1,8%/óra nedvességvesztés is elérhető lucerna esetében. Ugyanez gyepnél valamivel kevesebb, de természetesen függ a terített rend méretétől, a terület hozamától. A terítés a szénakészítésben akár napokat is jelenthet, de szenázskészítésben általában 6–8 óra a leggyakoribb időrövidítés. A terített renden lévő anyagok, például a lucerna, általában 26–36%-os nedvességtartalomnál, számottevő pergési veszteség nélkül rakhatók össze bálázáshoz, illetve szecskázógépekkel homogén szecska készíthető. A lucerna vagy más pillangósok rendkezelésénél általában csak a vezérelt ujjas berendezések végeznek kíméletes és megfelelő munkát, ez vonatkozik a rendterítésre, a rendrakásra vagy a rendforgatásra is. A rendkezeléshez eltérő gépkonstrukciók állnak rendelkezésre (5. ábra). A rendsodrók csoportosíthatók a rendsodrás módja szerint csak sodró vagy forgató-lazító, illetve csak terítő berendezésekre. A rendsodrók gyakran „erős” sodratot készítenek, viszont a forgatómunkájuk mérsékelt, terítő vagy lazító hatásuk alig érvényesül. Régóta ismert és elfogadott berendezések a csillagkerekes rendsodrók. Általában vízszintes tengelyű kivitelben készülnek. A szalagos rendsodró gépek munkaszélessége kisebb. Merevujjas, nem vezérelt munkavégző elemekkel, függesztett változatban is készülnek. A nagyobb munkaszélességű, kotró kivitelű berendezések bonyolultabbak, de kíméletesebb munkát végeznek. A rendterítő berendezések 6–12 m-es munkaszélességgel, általában vontatott kivitelűek. A forgórészeik minden esetben hajtottak. A rendrakó berendezések (a munkarenden) a rendterítő berendezések után következnek. Rendszerint vezérlőujjasok, csak ritkábban találkozunk merevujjas megoldásokkal. A munkaszélességük 3–4 m, rendszerint függesztettek. A nagyobb berendezések munkaszélessége 7–9 m, s vontatott kivitelűek. A Kuhne cég rendrakójának forgórészei rugalmas gumihengerek és kíméletesen mozgatják az anyagot. Ismeretesek univerzális rendkezelő berendezések, amelyek az összes rendkezelési munka elvégzésére alkalmasak. Általában a nagy állatállomány és nagy termelőterülettel rendelkező gazdaságok számára ajánlhatók, mivel nagy a területteljesítményük (rendterítők és rendrakók). Az üzemeltetéshez nagyobb teljesítményű traktor szükséges. A gyakoribb kaszálású, rövid szárú a gyepeknél a rendsodró gépek is jól használhatók, mivel kevésbé képeznek az anyagból tömör sodratot. A rendkezelő gépeknél mindig figyelemmel kell lenni a következő technológiai műveletre, azaz hogy milyen további műveletek lesznek. A bálázóberendezéseknek a szőnyegszerű rend munkaszélességéhez kell 5. ábra. CLAAS VOLTO 1100 típusú, 10 rotoros, hárompont függesztett rendterítő (MAX SPREAD technológia)

igazodniuk, csak megfelelő szélességű rend esetén képesek jó minőségű munkát végezni. De ugyanez vonatkozik a szecskázógépekre is, a folyamatos leterhelésük érdekében. A nagy hozamú gyepeknél a rendterítést közvetlenül a kaszálás után, az anyag 70–75%-os nedvességtartalma mellett célszerű elvégezni. Kisebb hozamoknál, kedvező időjárási körülményeknél a rend összerakásáig nem is szükséges az anyagot megbolygatni. Gyepszénánál a rend összerakása 40–45%-os nedvességtartalom mellett a leginkább előnyös. Csapadékos időjárásnál nem kerülhetjük el a rend forgatását és a rend lazítását. Ügyelni kell arra, hogy e műveletet mindig nagyobb páratartalmú napszakokban végezzük. A lucernában a levélpergés így sem kerülhető el, de a veszteség kisebb, mint ha penészedésből származna a kár. A nagy munkaszélességű rendkezelő gép a Claas Volto 740 H, munkaszélessége 7,4 méter, az 1050-es típusé 10 m. Mindegyik berendezés rendterítést és rendlazítást is képes végezni. De a Claas Liner 1550 Twin (6,8–7,6 m-es munkaszélesség) rendképzést és rendátrakást is végez. A Krone KV 460-4 függesztett változata rendterítésre és rendlazításra is egyaránt alkalmazható. A Kuhne függesztett változata (GRS 25) rendterítésre és rendképzésre is kiváló, de nagyobb teljesítményű GA 7302 DL típusa dupla szélességben végzi a rendterítést és átrakást. Rendfelszedés, bálázás A rendfelszedés történhet rendfelszedő pótkocsival, különféle bálázó­ gépekkel vagy szecskázókkal. A rendfelszedő pótkocsik általában univerzálisan használhatók fonnyasztott lucernában szárításos széna készítésénél. A szeletelővel felszerelt rendfelszedő pótkocsik a kisgazdaságban előnyösek, szenázskészítésre is felhasználhatók (6. ábra). A szénafélék betakarítása döntően bálázásos technológiával történik. A széna- és a szenázsbála készítésének jól ismertek a műszaki technológiai feltételei. A kézi munkaerővel jobban ellátott kis- és középvállalkozások részére megfelelőek a szögleteskisbála-készítő berendezések. Általában automata kötözőszerkezettel vannak felszerelve és műanyag kötözőanyagot használnak. A lucernaszénában 25–30%-os nedvességtartalom elérésekor javasolt bálázni, ennél a nedvességtartalomnál a lucerna még nem pereg. E bálázógépek igen széles méret- és teljesítményválasztékban készülnek. A hengeres nagybálázó gépek alapvetően a kézi munkaerőt minimalizálják. Kialakításuk szerint állandó és változó kamrás (térfogatú), a tömörítés módja szerint pedig a palást felől középre, vagy középről a palást felé tömörítő megoldások ismertek. A technológiai alkalmasság szempontjából széna-, szalma- és szenázsbála, vagy csupán széna, illetve szalma készítésére alkalmas kivitelek vannak. A kötözés működtetése 6. ábra. CLAAS QUANTUM 5800A rendfelszedő szecskázó

2014. április

I 49

állattenyésztés automatikus vagy kézi vezérlésű. A bálakamra kialakítása szerint lehet állandó térfogatú, illetve a készített bála méretéhez, átmérőjéhez igazodó változó térfogatú. Az állandó bálakamrás gépek a palást mentén tömörítenek, és a bála belseje lazán marad. Rendszerint könnyebb bálákat készítenek, amelyek előnye a pillangósoknál van, hiszen az nagyobb nedvességtartalmú betakarítást tesz lehetővé, mivel a laza belső szerkezet utószellőztetésre, utószáradásra is alkalmat ad. A változó bálakamrás gépek egyenletesebb tömörségű bálát készítenek, amelyek száraz széna, illetve szalma bálázása esetén előnyösebb különösen a stabilabb kazlazás szempontjából. A hengeres bálakészítő gépeknél a bála kötözése általában álló helyzetben történik, és ekkor történik a bála kidobása is. A változó bálakamrás gépeknél kötözőzsineges kötözőszerkezetet alkalmaznak. A műanyag fóliával vagy hálóval működő berendezések általában kétszer vagy háromszor tekerik körbe a bálát, azt követően vágják el a fóliát vagy a hálót. Az újabb berendezéseken elektromos távvezérlőt alkalmaznak. A nagybálázó gépek általában szálas takarmány és szalma betakarítására alkalmasak, erre fejlesztették ki őket, de kukoricaszár bálázását is el lehet velük végezni. Már említettük, hogy utószáradás szempontjából az állandó bálakamrás gépek az előnyösebbek, mivel bála közepe lazább. Lucernabála készítésére a hengeres bálázók közül az állandó bálakamrás gépek használata javasolható, ezért a gépek felszerelhetők fóliázóval, illetve hálós kötözőberendezésekkel is, ami csökkenti a takarmánytárolási veszteségeket. Az állandó kamrás hengerbálázóknál a bála mérete ∅1,2×1,8 m, és a tömegük 370–760 kg, a területteljesítményük 8–17 tonna/h között változik. A nagyobb teljesítményű állandó bálakamrás gépeknél elő­­fordul 600–800 kg tömegű bála is, és a bálakészítés teljesítménye eléri a 32–33 t/h értéket is. A változó bálakamrás gépek kompromisszumok nélkül egyaránt alkalmazhatók lucernaszéna bálákhoz és gyepszéna bálákhoz, de kiválóak szalmabálák készítésénél is. Általában az állandó kamrás berendezések karbantartási igénye kisebb. Bálacsomagoló gépek A bálacsomagolás a takarmányok tartósítási technológiának fontos eleme. A bálacsomagoló gépek egyszerű szerkezetek, vontatott és függesztett változatban egyaránt készülnek. A méret a bálaátmérő vonatkozásában 600–1800 mm között változik, a csomagolási teljesítmény 11–37 t/h. Fóliavastagságot célszerű 25 μm, vagy ennél nagyobb mértékre választani. Egy-egy bálához 180–200 fm anyagot használnak fel, hogy a megfelelő zárásbiztonság elérhető legyen (7. ábra). Külön említést érdemel a csoportos bálacsomagoló berendezés. Ilyen például a POMI Kombi- Pack Super típus, amely hosszú bála­sor­ csomagot készít. A szögletesnagybála-készítő gépek külön csoportot képeznek, általában nagyobb motorteljesítményt igényelnek, ez vonatkozik a felszedésre a tömörítési igény miatt is. Általában lengő- és csúszódugattyús kiviteleket alkalmaznak. Kötözőszerkezetük rendszerint automata. A csúszódugattyús szögletesnagybála-készítő gépek teljesítménye kedvező, jó a munkaminőségük, ezért ma már szinte kizárólag az ilyen konstrukciókat alkalmazzák, vásárolják szívesen a gazdálkodók. 40–60%-os nedvességtartalmú anyag tömörítését végzik ezekkel, és a bálákat 6–8 órán belül a tárolóhelyre szállítják, majd a kazlazásnál szorosan egymáshoz illesztik, hogy a lehető legkevesebb levegő maradjon a kazalban. Összerakás után fóliával kell lezárni a kazlakat, és ügyelni kell arra, hogy a fóliaborítás ne sérüljön, tehát levegő ne jusson a bálákhoz. Ha jól végeztük a munkát, akkor a konzisztenciájában a szénához hasonló anyagot kapunk.

50 I

2014. április

7. ábra. UNIWRAP ROLLANT 455 típusú bálázó és csomagoló

A nagybálázóknál a bálahosszúság általában változtatható, a gépeken állítható. A bála mérete a típustól és a gyártóktól függően 2,5×1,25×0,84 m (Krone Big Pack) közötti értékek között változik. A bála tömege 500 kg-tól közel 1000 kg-ig változhat. A szenázs­ készítésnél alapvető követelmény, hogy az anyagban tejsavas erjedés jöjjön létre. A szálak nedvességtartalmának általában 60–65%-nak kell lenni. Ez viszont azt jelenti, hogy a lábon álló szálas anyagot először rendre kell vágni, majd a rendre vágott anyagot szecskázógépre szerelt rendfelszedő géppel szedjük fel és végezzük el a szecskázást. Általában 2,0–2,8 m, de a nagyobb motorteljesítményű maga­ járógépek 3,2–4,5 munkaszélességben is készülnek, s így több rend felszedésére is alkalmasak. A kukorica szecskázásos betakarítása A jó kukoricafajták hozama 45–70 t/hektár. 40–70%-os nedvességtartalom mellett célszerű betakarítani, amikor szemek már közel a teljes érés állapotában vannak. Ekkor a legnagyobb tápértéke. A szemeket feltétlenül sérteni, zúzni kell, hogy az állatok emésztése hatékonyabban megtörténjen. A zúzóegységek használatakor a fajlagos energiaigény jelentős mértékben nő (8–12%-kal). Ha az elméleti szecskahosszt csökkentjük, a fajlagos hajtóanyag-felhasználás akár a harmadára is csökken. Például, ha a Claas Jaguar 840 típusnál a szecskahosszt 4 mm-ről 17 mm-re növeljük, a teljesítmény 30%-kal növekszik, miközben a fajlagos üzemanyag-felhasználás 13–15%-kal csökken. Dr. Tóth László Szent István Egyetem, GEK

EREDETI NÉMET MINÔSÉG!

A jól ismert HW-80-as és HW-180-as pótkocsik meg­újult kül­sô­vel, erôsített kivitelben is­mét kap­hatók különbözô fel­ épít­mé­nyek­kel, melyek kü­lön is meg­­vá­sá­rol­hatók. Teljes eredeti alkatrészellátás.

Érdeklôdni lehet: Gyuris Gyula magyarországi képviselônél CONOW-HW Pótkocsi Kft. Szeged Tel./Fax: 62 311-897 Mobil: 06 30 93 54 762

állattenyésztés

52 I

2014. április

állattenyésztés

2014. április

I 53

Gépesítés

Kverneland Qualidisc T -

A kép illusztráció

a rövidtárcsa kompromisszumok nélkül!

-HOOHP]ĞL ‡.LYiOyWDODMEDKDWROiVLNpSHVVpJ ‡PPHVWiUFVDOHYHOHN ‡  PPHV RV]WiViQDN N|V]|Q ‡.DUEDQWDUWiVPHQWHVFVDSiJ\DN KHWĞHQ NLYiOy D V]iUPDUDGYiQ\ ‡(J\DUiQWDONDOPDVWDUOyKiQWiVUD DSUtWyNpSHVVpJH

pVPDJiJ\NpV]tWpVUH

7RYiEELLQIRUPiFLyND]DOiEELHOpUKHWĞVpJHNHQ pVNHUHVNHGĞSDUWQHUHLQNQpO

56 I

.YHUQHODQG*URXS+XQJiULD.IW5008 Szolnok, Karinthy út 63. 7HO)D[HPDLOLQIR#NYHUQHODQGJURXSKX Renczes Miklós: 06-30/33-55-857 Weiland Róbert: 06-30/303-7285 2014. április www.kverneland.hu

Gépesítés

Amiből nem lehet kimaradni Sokat, sőt egyre többet hallani manapság a precíziós technológiáról. De mik lehetnek azok az érvek, amelyek alapján érdemes ezt a költséges termelési módszert választani, s ha egyszer mellette döntöttünk, mi alapján érdemes választani?

A

nagy mezőgazdasági gépgyártók, növénytermesztési technológiákat fejlesztő cégek nézete már régen az, hogy világ népessége rohamosan növekszik, s ahhoz, hogy ezt a népességet ki tudjuk elégíteni élelemmel, a mezőgazdasági termelés olyan fokú növelése szükséges, amit a hagyományos módszerekkel, a precíziós technika nélkül nem tudunk elérni. A gazdák, a termelők szempontjából ugyanakkor ennél sokkal többet nyom a latban, hogy ezzel a technológiával jóval költséghatékonyabban tudnak gazdálkodni. Az automata kormányzás segítségével például minimalizálhatók az átfedések, így csökkenthető az inputanyag-felhasználás, a menetszám, az éjszaka is pontos munkavégzéssel pedig optimalizálható a munkaidő-kihasználás – hogy csak néhány olyan előnyt említsünk meg, ami valóban a gazdák zsebére megy. A ma ismert rendszerek A precíziós gazdálkodás úgymond belépő szintje az átfedések és precizitás növelése az automata kormányzás segítségével. A precíziós technológiáról ez az, ami mindenkinek elsőre az eszébe jut: egyenesen menni átfedések nélkül. Magyarországon 80–90 százalékban ez van elterjedve.

Az első jelszint (EGNOS) 40 cm–1 m pontosságú, ami inkább csak párhuzamos nyomkövetésre vagy közúti navigációra alkalmas, mezőgazdasági termelésben a precíziós technológia előnyeit már nem lehet kihozni vele. A következő jelszint (SF1) kb. 25 cm pontosságú és ingyenes szolgáltatás. Az automata kormányzás egyébként már ezzel a jelpontossággal is megbízhatóan tud működni. A hátránya viszont, hogy nem megismételhető, 15 percen túl a jelek „elugorhatnak”. A következő jelszint (SF2) már egy pontosabb korrekciós jel, kb. 5–10 cm pontosságú. Ennek már előfizetési díja van, ami évente kb. 180 ezer forint körül van, viszont még mindig nem megismételhető. Az SF1 és SF2 a belépő szint a mezőgazdaságban. Olyan termelők, akik még sohasem használtak navigációt és fokozottan költségérzékenyek, kezdhetik ezekkel a jelszolgáltatásokkal. Ez a szint még csak az

átfedések csökkentésére alkalmas, illetve a gépkezelő munkáját könnyíti meg nagyban. Alkalmazhatók műtrágyaszóráshoz, permetezéshez, talaj­műveléshez. A termelőnek tehát már a technológia megválasztása előtt célszerű eldönteni, hogy milyen jelpontossággal kíván dolgozni. A következő lépcsőfok az RTK-pontosság, ami nemcsak pontosabb, de megismételhető is. Ezen a szinten már nemcsak az átfedéscsökkentés és a költségtakarékosság realizálható, hanem olyan új művelési technológiák bevezetésére is lehetőséget teremt, mint például a sávos művelés, amikor tavasszal direkt az őszi lazítózáskor keletkező hullámos talajprofil barázdáiba vetünk. Ehhez persze már az RTK-jel 2–2,5 cm-es megismételhető pontossága szükséges. Ma a mezőgazdaságban ez a legnagyobb pontosság, amit el lehet érni, de szántóföldi viszonyok közepette ez bőven elegendő is. Ez a szolgáltatás előfizetős, éves díjhoz van kötve, ami jelenleg 120 ezer forint. Magyarországon jelenleg ez a jelpontosság lényegében mindenhol elérhető, biztosított a teljes lefedettség. Magyarországon kétfajta RTK jelszolgáltatás létezik, a KITE Zrt. hálózata bázis és ismétlő állomásokra épül, és direkt kapcsolat van a bázisállomás és a vevő között. A Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) rendszere ezzel szemben a mobil adatforgalmi rendszert használja. Ennek akkor tapasztalható a hátránya, ha nincs telefonos lefedettség, ami a mezőgazdasági területeken előfordulhat. Létezik olyan megoldás is, hogy a gazdálkodó nem előfizet a jelszolgáltatásra, hanem megvásárol egy saját bázisállomást, azt felállítja a saját területén, és így használja az RTK-jelet. Ennek az ára azonban nagyságrendileg többe kerül, mint az előfizetett jelszolgáltatás, és a karbantartásáról, felügyeletéről is a megának kell gondoskodnia. A technológia bevezetése a gyakorlatban Amikor valaki, eldönti, hogy szeretné bevezetni a precíziós technológiát, felkeresi valamelyik kereskedő céget, ahonnan kimegy egy kolléga és felméri az adott gazdaságot, annak a már meglévő és esetleg a technológiának megfelelően továbbfejleszthető gépparkját, a területeit, a céljait. A rendszer alapvetően a gépekből, a navigációból és a jelszolgáltatásból áll. Vannak kereskedők, akik ezeket csomagban ajánlják és értékesítik, míg mások csak egy-egy részterület értékesítésével foglalkoznak, esetleg szorosabb üzleti-technikai kapcsolatban állva egymással. Jó azonban tudni, hogy itt egy érzékeny, komputer vezérelte eszközrendszerről van szó, ahol ugyanúgy előfordulhatnak a legjobb szándék mellett is kompatibilitási problémák, mint ahogy az megesik az otthoni számítógépes vagy szórakoztató elektronikai eszközeink esetében is. Az ugyanazon gyártó célirányosan fejlesztett, komplett eszköz-szolgáltatás csomagjának bevezetésekor ennek alig van valószínűsége. Gyakori kérdés, hogy mikor, milyen feltételek teljesülése mellett térül meg ez a beruházás. Itt több szempontot is figyelembe kell venni: az inputanyag megtakarítás – vetésnél 3–5%, permetezésnél, műtrágyaszórásnál 5–8% – mellett fontos az üzemanyag-megtakarí-

2014. április

I 57

Gépesítés

Távfelügyelet A modern, költséghatékony gazdálkodásban óriási jelentősége van. Lényegében azt jelenti, hogy a gazdának lehetősége van webes felületen keresztül minden pillanatban látni az összes gépének a legfontosabb paramétereit. Tehát nemcsak azt, hogy éppen hol van, hanem a komplett gépdiagnosztikát. Ez egyrészt alkalmat ad a helyes munkavégzés folyamatos ellenőrzésére, másrészt az esetleges meghibásodások megelőzésére, vagy ha már a hiba megtörtént, a szervizszolgálat számára a lehető leggyorsabb beavatkozásra. De talán ezeknél is fontosabb, hogy a komputer által rögzített adatokat különböző webes felületeken gazdasági szempontok szerint lehet lekérni, kigyűjteni és összesíteni. Ez segítség lehet különböző technológiai és gazdasági döntések meghozatalában a cégvezető számára. Agrárium összeállítás

A VÁLASZTÁS SZABADSÁGA GPS rendszerek

ISOBUS Maga az ISOBUS a gép CANBUS-ának a kiterjesztése a munkagépre is, vagyis hogy a gép monitora lássa a munkagép érzékelőit, jeladóit is és szervesen összekapcsolja a két eszközt. Számos olyan funkció van, amellyel az ISOBUS-os munkagépek többet tudnak a hagyományos társaiknál. Egyik ilyen a visszaellenőrzés: Például permetezésnél a rendszer észleli azt is, ha a fúvókákon a szabályozottnál több permetlé folyik át, ebből következtetni lehet a fúvóka kopására, és lehet a cseréjéről

58 I

2014. április

agromatic_hird_90x128_Szines_2013_12.indd 1

EAF<=F$9EAE=Rĵ?9R<9K˜?A?HK

Nagy Bence 06-20-402-3980

A precíziós technológia gazdasági előnyei Itt nyilván a legnagyobb pontosságú RTK-jel nyújtotta lehetőségeket célszerű figyelembe venni. Az átfedések elkerülését már többször említettük, és itt nem lehet elégszer hangsúlyozni a jel állandóságát, így megismételhetőségét, ami mindennek az alapja. Az átfedések kikü­ szöbölése pedig jelentős inputanyag – műtrágya-, vetőmag-, permetszer- – megtakarítással jár. Vetésnél természetesen nem szükséges a nyomjelző használata. Jelentős hozamnövelő és költségcsökkentő tényező lehet az őszi talajelőkészítés és a tavaszi vetés összehangolása, vagyis új technológiai elemként a sávos művelés alkalmazása. Az automata kormányzás segítségével a legtöbb munkaművelet éjszaka is elvégezhető, ezzel kitolható a munkaidő, növelhető az effektív munkavégzés. Általánosságban is elmondható, hogy a precíziós technológia alkalmazásával javulnak a gépkezelő munkakörülményei. Az öntözésben az RTK-jellel ki lehet váltani a Lineárokat eddig vezérlő földkábeleket: akár előre fel lehet venni a kívánt nyomvonalat, elhelyezni egy RTK-antennát, és innentől kezdve az fogja vezérelni a kormányzást. A földkábelek lefektetéséhez képest ez egy költséghatékony megoldás, plusz az öntözőrendszer könnyebben áttelepíthető egy másik táblára, ahol csak ugyanezt az eljárást kell megismételni. A precíziós technológiával megoldható a földbe fektetett öntözőcső fölé vetés is. Meg kell említeni a 3D navigáció lehetőségét is. Az állandó 2 cm-es pontosság már lehetőséget ad a függőleges vezérlésre is. Ez hasznos segítség lehet dréncsőfektetéskor, talaj szintezésnél vagy vízelvezető vápa készítésnél is. Éppen nemrég próbálták ki Magyar­országon először a rétegvonalas művelést traktor-munkagép aktív irányításával. Ez azt jelentette, hogy magas fokú lejtőn nemcsak a traktort irányítják aktívan, hanem a rászerelt irányítótárcsák és navigációs jelek segítségével például a vetőgépet is. Ehhez előre felvették a terület magassági adatait, ezután a különböző magasságú rétegek mentén a nyomvonalakat úgy vették fel, hogy a vetett sorok mindig merőlegesek legyenek a lejtőirányra a talajerózió, kultúrakimosódás elkerülése és a vízmegőrzés végett. Permetezőgépek szórókeretein a precíziós technológiában megoldható az automatikus szakaszvezérlés, tehát ahova már egyszer juttattunk ki vegyszert ott automatikusan elzárnak a szakaszok, vagyis a kijuttatás nem csak teljes munkagépszélességben lehetséges. Ez ugyanígy megoldható természetesen műtrágyaszóráskor vagy vetéskor is. Ez az inputanyag-megtakarításon felül a környezetvédelem szempontjából is jelentős. A differenciált kijuttatás az előre meghatározott előírási térképek szerinti kijuttatást képes biztosítani, mégpedig automatikusan, gépkezelői beavatkozás nélkül. Mindehhez természetesen a technológiának megfelelő gépek szükségesek! Hozam és nedvesség mérővel felszerelt kombájn és szecskázó gépeknél lehetőség van hozamtérképek készítésére is, ezek aztán később az alapjai lehetnek az adott területen a differenciált inputanyag-kijuttatásnak. Egyes szecskázó gépeknél a beltartalom mérésére is van lehetőség.

intézkedni. ISOBUS-os permetezőknél a szórókeret automatikus szintezése is megvalósítható az ultrahangos érzékelők segítségével. Vagy ezen a rendszeren keresztül lehetséges az, hogy a vetőgép a sebességjelet a traktor radarjáról vegye át.

www.agromatic.hu

tás, a pontosabb munkavégzés általi hozamnövekedés és a humánerőforrás jobb kihasználása is.

12/13/13 11:39 AM

A GYOMTENGEREK URA

COLOMBUS EC

+

MONSOON OD

+

PALLOS

RMAD

5 hektáros kukorica gyomirtó csomagunkat keresse szaktanácsadóinknál és alközpontjainkban! www.kite.hu

Ajánlat

Miért érdemes Euralis napraforgó hibrideket termeszteni? Magas termőképesség és stabilitás

2013-ban a hazai napraforgó vetésterület kis mértékű csökkenést mutatott. Összesen mintegy 605 000 ha került elvetésre (2012-ben 617 000 ha).

A

z országos termésátlag 2,46 t/ha lett, ami lényegesen jobb, mint a tavalyi (2,08 t/ha). Helyenként ennél magasabb terméseredmények is születtek (3,2-4,7 t/ha). A terméseredmények javulását az időjárás június végéig tartó csapadékosabb jellege okozta, amely aztán július-augusztusban sajnos átváltott aszályos periódusba. A napraforgó sajátossága, hogy jól alkalmazkodik a gyengébb talajokhoz, valamint rendkívül jól képes tolerálni a száraz, meleg időjárási feltételeket is. Ezt a tényt érdemes figyelembe venni, amikor a vetésszerkezet összeállítása kerül szóba. A világ olajosmag piacán a jövőben a kereslet meglétére lehet számítani, ezért a napraforgó iránti igény hosszabb távon is fenn fog állni. Meg kell jegyezni, hogy amint az idén is tapasztalhattuk, az átvételi árak képesek a nagyon hektikus mozgásra, és ezzel tudnak kellemetlen meglepetéseket okozni a termelőknek. Mindemellett mégis érdemes napraforgót termeszteni, de az időjárás szélsőségei közepette törekedni kell a stabilan magas termésszint elérésére a jövedelmezőség fenntartása miatt. Az Euralis minden szegmensben: a linolsavas (LO) Clearfield, a magas olajsavas (HO) CL, valamint a hagyományos gyomirtású LO csoportban is kiemelkedő és versenyképes napraforgó kínálattal rendelkezik. Termelő partnereinknek minden termőhelyre és minden elvárásnak megfelelő megoldást tudunk nyújtani az eredményes napraforgó-termesztéshez. Az Euralis napraforgók nemesítési hátterét a cég résztulajdonában álló Soltis adja, mely a világpiacon ma napjaink egyik vezető napraforgó nemesítője. A nemesítői munka a Soltis magyarországi állomásán is folyik. A legfőbb cél a termőképesség, az olajtartalom, a betegség-ellenállóság, a szárazságtűrés és a koraiság elérése a termésstabilitás megőrzése mellett. Ma Magyarországon a napraforgó-termesztésben a Clearfield szegmens aránya 70% körül van. Az Euralis hazánkban eladott napraforgó vetőmagjainak döntő hányada is ebbe a csoportba tartozik. Hibridjeink méltán szereztek maguknak elismerést eredményeikkel az utóbbi években. Az alábbiakban röviden bemutatjuk napraforgó portfóliónkat, amelyből kedvére válogathat Kedves Partnerünk! A korai Clearfield csoportban 2012-ben bevezetett újdonság az ES Amis CL hibridünk. A 2013. évi KITE üzemi kísérletekben 13 hely átlagában 3,67 t/ha eredményt hozott. Kezdeti fejlődése gyors, az állomány zömök, szárszilárdsága átlagon felüli. A napraforgó szádor hazai rasszaival (A-E) szemben ellenálló. Ikertestvére az ES Novamis CL, mely a szádor A-F rasszaival szemben toleráns.

60 I

2014. április

2014-es újdonságunk a szintén korai ES Euromis CL hibrid, mely saját üzemi kísérleteinkben az 1. helyen végzett, 7 hely átlagában 3,90 t/ha termésszinttel. Szádorrezisztens, stresszellenállósága és stabilitása kiemelkedő. Az Euralis másik vezető hibridje a középérésű ES Florimis CL. Termőképességét és magas termésbiztonságát (cv%=14,41) évek óta bizonyítja a Clearfield szegmensben. Szádorrezisztens, tányér- és szártőSclerotinia ellenállósága nagyon jó. A középérésű ES Aramis CL a Florimisnél néhány nappal később érik. Szádorrezisztens. Elsősorban gyengébb termőhelyekre ajánljuk, elsősorban itt nyilvánul meg termésbiztonsága. Kelési erélye, stresszrezisztenciája és szártő-Sclerotinia ellenállósága átlag feletti. A középérésű ES Balistic HO CL a viszonylag új Clearfield – magas olajsavas (HO) piac egyik meghatározó hibridje. Olajsavtartalma ideális esetben elérheti a 89%-ot, olajtartalma pedig a 47-48%-ot. Rendkívül jól tolerálja a szártő-Sclerotinia fertőzést. A másik magas olajsavas újdonságunk 2014-ben az ES Grafic HO CL. Néhány nappal később érik a Balisticnál. Szádorrezisztens. A KITE 2013-as kísérleteiben 3 hely átlagában 3,35 tonnát termett hektáronként, és ezzel 3. lett a 8 db HO CL hibrid között! Cikkünk elején említettük, hogy a hagyományos csoportban is képviseltetjük magunkat, ezért ne feledkezzünk meg ezekről a hibridekről sem. Az ES Performa nagyon jó kezdeti fejlődéssel rendelkezik, termésszintje magas. Hibridjeink közül neki a legmagasabb az olajtartalma: 50-51%. A jó Diaporthe (Phomopsis) ellenálló képesség mellett a szártő-Sclerotiniát is jól tolerálja, valamint szádorrezisztens. Az ES Petunia erősségei hasonlóak, mint azt az ES Performa esetében láttuk. Olajtartalma valamivel kisebb, stressztűrése nagyobb. Összefoglalva elmondhatjuk, hogy az Euralis napraforgói igen modern genetikai háttérrel rendelkező, stabilan magas termőképességű, betegségekkel szemben jó ellenálló képességű hibridek. Keresse vetőmagjainkat forgalmazóinknál 2014-ben is! Csigó György Tamás termék-, marketing menedzser www.euralis.hu

IHOWÒYHKRJ\QDSUDIRUJʼnYHWŏPDJRWNHUHV

$&OHDUğHOGORJRÒVPÀUNDQÒYD%$6)EHMHJ\]HWWWXODMGRQD

1ÀOXQNEL]WRVDQPHJWDOÀOMDD]LJD]LW

'HVLJQ2SDO0ÒGLD

Ajánlat

&OHDUğHOGQDSUDIRUJöNWHOMHVYÀODV]WÒNDDOHJNRUÀEELWöO DPDJDVRODMVDYDVKLEULGHNLJ

www.euralis.hu

2014. április

I 61

terményszárítás

Terményszárítás, szemestermény-szárítók Terményeink nedvességtartalma betakarításkor, különösen kukorica esetében, magasabb, mint ami a biztonságos tároláshoz, további feldolgozáshoz szükséges. Most induló cikksorozatunkban a korszerű, gazdaságos energiafelhasználású terményszárítókat és a helyes szárítási gyakorlatot kívánjuk bemutatni.

A szárítás elve Az ún. egyensúlyi nedvességtartalom a különböző termények esetében általában 13–14% körül van. A kalászos gabonák szárítása a nyári időszakban tapasztalható magas (30 °C) hőmérséklet miatt nem szükséges. A mezőgazdasági gyakorlatban a szárítók zöme konvektív elven működik. Ebben az esetben a szárítandó termény fölösleges nedvességtartalmának elvonásához azt a tényt használjuk fel, hogy a felmelegített, légnemű halmazállapotú szárítóközeg (levegő, füstgáz­ levegő keverék, túlhevített gőz) hőmérséklete jóval magasabb, nedvességtartalma pedig jelentősen kisebb a szárítandó anyagéhoz viszonyítva. A szárítás hatékonysága és a termény minőségmegőrzése szempontjából a legkedvezőbb, ha a szárítás folyamán a termény és a szárítóközeg azonos irányban mozog. A nedvességelvonás a magok vagy egyéb növényi anyagok (pl. szármaradványok) felületén és a szárítóközeg érintkezési felületén fellépő parciális gőznyomás-különbségek hatására jön létre. A száradó termény belsejében a nedvességkülönbség annak belseje felé haladva (nedvesség gradiens) egyre nagyobb, ezért a víz a felszín felé áramlik. A víz leadása addig tart, amíg a belső vízmozgás és a felületi párolgás sebessége, valamint a szárítóközeg vízfelvevő kapacitása egyensúlyba nem kerül. A terményszárítók működései elve, fajtái A szárítók működési elv szerint, így konstrukciós szempontból három csoportba sorolhatók: • kényszer anyagmozgatású berendezések; • gravitációs anyagtovábbítású toronyszárítók; • vastagrétegű szárítók. A kényszer anyagmozgatású szárítókban a terményt a vízszintes elrendezésű, perforált szárító- és hűtőfelületen (tálcákon, szalagon stb.) végig anyagmozgató szerkezettel továbbítják. A szárítást az anyagmozgató berendezés haladási sebessége, a termény rétegvastagsága és az egyes tálcákon átáramoltatott szárítóközeg hőmérséklete határozza meg. A fajlagos energiaigény 5500–7500 kJ/ kg víz közötti. Napjainkban az ilyen szárítók már ritkák. A gravitációs anyagmozgatású toronyszárítók esetében a torony felső részén betáplált termény saját súlyánál

fogva, többnyire szakaszos mozgással halad lefelé a hűtőzóna alján elhelyezkedő kitároló szerkezetig. Az áthaladó termény sebességét a kitároló szerkezettel lehet szabályozni. A száradási időt az átáramoltatott szárítóközeg hőmérséklete, tömege, valamint a termény nedvességtartalma, hőmérséklete és mennyisége határozza meg. A torony belső kialakításától függően aknás vagy csörgedeztető, illetve terményoszlopos berendezésekről beszél­hetünk. A fajlagos energiaigény 4500–5500 kJ/ kg víz közötti. A vastag rétegű, silószárítók esetében a felső részen elhelyezett szórótárcsás adagoló egyenletesen teríti a terményt 0,5–5 m rétegvastagságban a perforált padozaton, amin keresztül a szárítólevegőt ventilátor szállítja. A termény keverését körbe járó függőleges tengelyű keverőcsigák biztosítják. A nedves levegő a tető nyílásain keresztül távozik a silóból. A kitárolás a padozat alatt elhelyezett csiga és a feltöltésben is szerepet játszó serleges felhordó segítségével történik.

1. ábra. Hővissza­ forgatásos gravitációs terményszárító sémája (Tornum)

A korszerű, gravitációs anyagtovábbítású toronyszárítók A szárítandó anyag feltöltése a szárítóberendezésbe előtisztítás után, felül történik, és a szárítózónákon halad lefelé. A szárító forró levegő előállítására legtöbbször gázégőt használnak, az általa melegített levegőt egy ventilátor juttatja a szárítózónába. Korszerű szárítókon szívórendszerű ventilátorokat alkalmaznak. A szárító toronyban lépcsőzetesen elhelyezkedő légcsatornák vannak (1. ábra). Az egy sorba tartozó csatornáknak az egyik vége nyitott, a másik vége pedig zárt. A következő sor csatornái esetében fordított a helyzet. Az egymást követő csatornák esetében az egyik szinten belép a levegő, míg a másik csatornán kilép. A csatornán keresztül belépő szárítólevegő áthalad a terményen és az adott csatornát körülvevő

2014. április

I 63

terményszárítás kijárati csatornákon keresztül a torony másik oldalára, majd innen a szabadba. Az alsó zónákba a hideglevegő-ventilátor szállítja a hűtőlevegőt. A hűtőzónából a termény által felmelegített levegő visszavezethető a tüzelőberendezéshez és melegítés után a szárítózónába juttatható, vagy a szárító levegőhöz keverhető, ezzel a szárítóberendezés energiafelhasználása jelentősen csökkenthető. Megvalósítható az is, hogy a szárítólevegőt, amennyiben az még nedvességfelvételre képes, többször átvezetik a szárítózónán. A szárított termény a hűtőzóna alján elhelyezett ürítőberendezéssel általában szakaszosan tárolható ki. Döntően a kezdeti nedvességtartalom határozza meg az ürítés és ezzel az anyagáramlás sebességét, illetve a szárítóban töltött időt. Az ürítés nedvességmérő szenzorok alapján vezérelhető. A korszerű mobil szárító A mobil terményszárítók is „toronyszárítók”, mivel a vízszintes szállítási helyzetből felállíthatók, ezért gravitációs anyagáramlás történik bennük. Közvetlenül a tárolótér mellé telepítheők, majd a tároló feltöltése után tovább lehet mozgatni őket a következő helyszínre, azaz bérszárításhoz kellő rugalmassággal rendelkeznek, ami különleges előnyt jelent számukra. Természetesen energiatakarékos megoldások (pl. a hűtőlevegő visszavezetése) megvalósíthatók itt is. Mobil szárítóknál gyakran alkalmaznak két koncentrikus hengerből álló berendezést, ami miatt ezek keresztáramú szárítók. A belső perforált csőben mozog a szárítóközeg és a két henger között helyezkedik el a szárítandó anyag. A külső henger szintén perforált, így a szárí-

1. táblázat. Hazánkban található szemes­ termény-szárítók névleges adatai (24%-ról 14%-ra)

Megnevezés

tandó terményen átáramló szárítóközeg a perforált felületen távozhat. Energiatakarékos terményszárítók a világban A Petkus Technologie GmbH kompakt szárítói direkt és indirekt szárításra is képesek. Az energia­meg­ta­ka­ rításhoz levegő­előmelegítést, valamint ­visszakeverést alkalmaznak. A svéd gyártmányú Tornum szárítóknál a hő­vissza­ forgatás a hűtőzóna mellett a szárítózóna alsó szekcióiban is végbemegy, mert az alsó szárítószekciókban a vízelvonás már olyan kismértékű, hogy az onnan kilépő nagy hőenergia-tartalmú levegő szintén alkalmas az újrafelhasználásra. A hűtő- és szárítózónájából történő hővisszanyerésnek köszönhetően a Tornum szárítókkal akár 30%-os energiamegtakarítás is elérhető a hagyományos, hővisszaforgatás nélküli szárítókhoz képest. A KWA Anlagebau GmbH osztrák cég forgalmaz egy folyamatos üzemmódban, hővisszaforgatással működő terményszárítót (DTH). A szárítótoronynak három fő része van: 1. beáramlólevegő-akna meleglevegő-előállítóval; 2. terményakna felső elosztóval és alsó kihordóval; 3. távozó levegőakna távozó levegő- és keringtetett levegő ventilátorokkal. A terményszárítók hazai helyzete A hazai szárító géppark heterogén összetétele és a nagyon eltérő konstrukciós színvonala miatt is jelentős energiafogyasztó. A névleges kapacitás általánosságban összhangban van a szárítási igényekkel, ugyanakkor a szárítótelepek területi eloszlása már nem követi az igények

Vízelpárologtatás (kg/h)

Szárított anyag teljesítmény (t/h)

Hőteljesítmény (kW)

Tételes szárítók HEVESGÉP-MECMAR

200–1000

2–8

275–1400

PEDROTTI

200–600

2–6

275–835

COMPETITOR GSI

300–400

2–3

415–555

TOP-DRY; GSI

500–1000

6–8

700–1400

Chief

1000–1300

8–9

1400

Tároló-szárító

Folyamatos üzemű hagyományos szárító B1-15

2500

20

3450

Clipper SR-1500

2500

20

3400

Bentall ICV-480

1800

12–15

2000

Folyamatos üzemű hővisszanyeréses szárítók (főbb jellemző adatok) SIROKKÓ-2000

3000

23

3600

TeGaVill

2500

5–50 t/h

3000

BERICO-1260

3500

27

4000

PETKUS DU 2500

2500

20

3400

RIELA

1500–2000

12–15

1680–2225

STELA

1500–2000

12–15

1680–2250

CIMBRIA

1500–2000

12–15

1700–2230

NEUERO

1500–2000

12–15

2230–2800

MECMAR M-2500

1500–2000

12–15

1680–2225

MEYER-HEVESGÉP X-1500, X-2500

1500–2500

12–15

2230–2800

TOWER DRYER; GSI

2500–3000

15–20

2800–3400

64 I

2014. április

terményszárítás

3. ábra. TeGaVill szárítótorony hőcserélővel. Monostorpályi Agri-Corn Kft.

4. ábra. A BioDryer forró víz-levegő hőcserélője

hasonló jellemzőit. A gazdaságosság számos tényező függvénye, amelyben a beruházásnak és az üzemeltetésnek vannak olyan állandó és igen jelentős költségei, amelyek függetlenek a teljesítménytől. Terményszárító-gyártás Magyarországon Az energiatakarékos szárítók kifejlesztésének első hazai eredménye az IKR részéről a Sirokkó toronyszárító gépcsalád, amelynek legnagyobb tagja a Sirokkó­2000 gravitációs rendszerű, keresztáramlású toronyszárító. A főbb műveleti lépések: betárolás, anyagcirkulációs szárítás, hűtés és kitárolás. A berendezés a nagy teljesítmény melletti alacsony energiafelhasználást a légvezetés egyéni megoldásával és a szárítóközeg közbülső felmelegítésével éri el. Így a B3-15-ös terményszárító energiafelhasználása mindössze 3,6–3,7 MJ/kg víz, ami azt jelenti, hogy az energiamegtakarítás meghaladhatja a 32–34%-ot a korábbi szárítókhoz képest (B1-15, DSZP). A TeGaVill Kft. 2008–2010 között kifejlesztett egy nagyteljesítményű hibrid hőlégbiztosítású (hőcserélősgázégős) és levegő recirkulációs gravitációs toronyszárítót (terméknév: BioDryer; pályázati támogatás azonosítója: JAP_07_04). A gravitációs toronyszárítóiknál a forró levegő előállítható egyrészt beépített gázégőfejekkel (földgáz, PB gáz), de emellett megvalósította a hőlégbiztosítást egy kívül kiépített hőcserélő rendszeren keresztül is, ezzel létrehozta az ún. hibrid rendszert. Ebben a hőlég 80–85%-ban forróvíz-levegő hőcserélővel állítható elő, amely esetben a levegő hőmérséklete 85–86 °C. Ha magasabb, kezdeti hőmérséklet (100–105 °C) szükséges, erre „rásegíthet” a gázégő. A TeGaVill Kft.-nél kialakított berendezések alkalmasak gabona, kukorica, olajos magvak, borsó, rizs, köles, repce, apró magvak szárításához, kisüzemi mérettől az ipari méretekig: 20–50 t/óra teljesítménnyel, amelynek a főbb blokkjai, funkciói a következők: • gravitációs anyagmozgató, • kereszt légcsatornák, • aktív hővisszanyerő rendszer, • VRV változó rétegvastagságú szárítózónák, • átmeneti hőmérsékletű zónák, • intenzív hűtőzónák. A forróvíz-levegő hőcserélő és a szemes­termény­ szárító fejlesztése során az innovatív eredmények a következők:

5. ábra. A BioDryer vezérlő képernyője

Rostás és levegős tisztítóberendezések

Porszűrés, porleválasztás eszközei

• síkrosták • dobrosták • hengerrosták • fémszekrényes körlengő rosták • vibrációs adagolók, rosták • légszekrények • univerzális légtisztítók • kombinált levegős – rostás tisztítógépek • kompakt tisztítóegységek (rosta, légszekrény, leválasztók, ventilátorok egy egységként összeépítve )

• gravitációs porleválasztók: ülepítőkamrás, ütközőlapos • centrifugális porleválasztók: ciklonok, multi ciklonok, perdületcsatornás ipari porleválasztók • zsebes szűrőberendezések • zsákos porszűrő berendezések • patronos porszűrő berendezések • központi szűrők • pontfilterek • garatelszívó, -szűrő berendezések

Tartályok, anyagmozgató gépek adagoláshoz és kivitelhez • hengeres tartályok • szögletes tartályok • modulsilók • kifolyókúpok • tolózárak • cellás adagolók • serleges elevátorok (10–600 m3/h) • láncos szállítók többféle lánctípussal

Biomassza anyagmozgató gépek • éklétrás kiadagoló szerkezetek • vonóláncos kiadagoló szerkezetek • kaparószalagok • láncos pályák • hevederes szállítószalagok • serleges elevátorok • levegős szállítórendszerek • szállítócsigák

• nagyteljesítményű, kétszeres porszűrést biztosító forróviz-levegő hőcserélő létrehozása; • differenciált rétegvastagság kialakítása a szárítótoronyban; • nagy légáram-keresztmetszetű fél kereszt légcsatornák beépítése; • alsó hűtőzónák külön megszívása; • nagy főlégcsatorna keresztmetszet megvalósítása; • kétirányú zsalus ürítőrendszer-kialakítás; • recirkulácíós levegő és szárítólevegő keverő rendszer kifejlesztése; • melléklégáramos porkibocsátás-csökkentés; • optimalizált recirkulációs levegő-tömegáram biztosítása.

2. táblázat. Terményszárító torony kiegészítő berendezései

A terményszárítás kiegészítő berendezései A terményszárító toronyhoz a következő kiegészítő berendezés szükségesek: rostás és levegős tisztítóberendezések, porszűrést, porleválasztást biztosító berendezések, tartályok, anyagmozgató gépek adagoláshoz és kivitelhez és egyéb biomassza anyagmozgató gépek (2. táblázat). Dr. Német Béla, ny. egyetemi docens, PTE TTK, Fizikai Intézet, Pécs; TeGaVill Kft. Komló

2014. április

I 65

rovatcím

66 I

2014. április

Rovatcím

2014. április

I 67

élelmiszeripar

A termesztési és kezelési feltételek a konzerv-előállításban A növényi konzervek élelmiszer-biztonság szempontjából nagyon megbízható termékek, mégis hallhatunk olyan esetekről, hogy káros anyagokat találtak bennük. Melyek azok a veszélyek, amelyek a feldolgozás során nem küszöbölhetőek ki, de a termesztés és a nyersanyag kezelése, tárolása, szállítása során megelőzhetők?

A

z élelmiszer-biztonságot számos biológiai, mikrobiológiai, kémiai, fizikai szennyeződés veszélyeztetheti, melyek távoltartása, kiküszöbölése, illetve elfogadható szintre történő csökkentése az élelmiszer-termelési lánc szereplőinek a feladata. Az élelmiszerlánc első szereplője a mezőgazdasági termelés, amely okozója lehet vagy éppen megelőzheti a nemkívánatos szennyeződéseket. A fogyasztók számára egészségügyi kockázatot jelentő élelmiszer-eredetű veszélyek alapvetően három csoportba sorolhatók, ezek a biológiai/mikrobiológiai, kémiai és fizikai veszélyek. Mikroszkopikus méretű gombák méreganyagai* A legveszélyesebb méreganyagot termelő mikroszkopikus méretű gombák az Aspergillus penészgomba törzsek. A megbetegedést az Aspergillus penészgomba által termelt aflatoxinoknak nevezett méreganyagok váltják ki. Ezek igen erős mérgek, májkárosító hatásúak, és a legnagyobb valószínűség szerint májrákot okoznak. A méreganyagok rendkívül ellenállóak, az élelmiszerekben nem hatástalaníthatók semmilyen beavatkozással. Ezenkívül említést érdemel az almaléből és üdítőitalokból már Magyarországon is kimutatott, a penészes gyümölcsökön termelődő patulin is. Ezek a méreganyagok nagyon sokféle tünettel járó megbetegedéseket okozhatnak. Az élelmiszerekben előforduló vegyi anyagok az emberi szervezetben lassan felhalmozódva váltják ki a nem egyszer halálos kimenetelű, krónikus betegségeket vagy rosszindulatú daganatos elváltozásokat. A szennyezett élelmiszerekből a bennük lévő méreganyagok nem távolíthatók el. A megelőzés legfőbb módja a szántóföldi és raktári viszonyok között a penészgombák szaporodásának és méregtermelésüknek a megakadályozása. Az élelmiszerekben számos egészségre ártalmas vegyi anyag is előfordulhat. Ezek az anyagok lehetnek kimondottan mérgezőek, de vannak közöttük olyanok is, amelyek más káros tulajdonságot mutatnak, zavarják a szervezet normális működését. Mérgező hatásúnak tekintendő az az anyag, amely aránylag kis mennyiségben a szervezetbe jutva a szervezet életfolyamatait múló-

68 I

2014. április

an, tartósan, vagy véglegesen megzavarja. Az állatkísérletekben még hatástalannak bizonyult naponta felvehető mennyiségből egy százszoros biztonsági tényező figyelembevételével számolják ki az ember számára naponta egészségkárosodás veszélye nélkül, felvehető anyagmen�nyiséget. Az így meghatározott anyagmennyiséget megengedhető napi bevitelnek (ADI) nevezik. Ebből az értékből kiindulva számítják ki az élelmiszerekben és az italokban megengedhető vegyianyag-mennyiségeket. A számítás során nagyon sok tényezőt vesznek figyelembe, többek között a következőket: milyen élelmiszerben fordulhat elő az adott anyag; azokból az ember mennyit szokott egy bizonyos idő alatt elfogyasztani; ki fogyasztja az adott élelmiszert (hiszen a „megengedhető napi bevitel” nem vonatkozik pl. gyerekekre, betegekre). Összegződő mérgező hatás. Vannak vegyi anyagok, amelyek, ha ismételten a szervezetbe jutnak, onnan nem ürülnek ki, hanem felhalmozódnak, és felgyülemlésük révén fejtik ki mérgező hatásukat. Ilyen anyagok például az ólom; vagy a már régen, de pontosan ezért a tulajdonságáért is betiltott DDT rovarirtó szer; egyes növényvédő szerek. Ezeknek az anyagoknak az esetében, ha az alkalmanként elfogyasztott méregmennyiségtől egészségkárosodás nem is alakul ki, az idők során előforduló ismételt fogyasztások következtében a szervezetben felhalmozódó méregmennyiség már megbetegedést okozhat. Az összegződő mérgező hatást mutató vegyi anyagok jelenlétét az élelmiszerekben és az italokban rendkívül szigorúan szabályozzák. Daganatkeltő hatás. Ha egy anyaggal kapcsolatban az állatkísérletek során vagy az ember esetében tapasztalati adatok alapján felmerül a daganatkeltő hatás, akkor mindent meg kell tenni, hogy az adott anyag az élelmiszerekbe és az italokba ne kerülhessen. Ez azonban nem mindig érhető el. Az ilyen anyagokra az úgynevezett „elviselhető kockázati szint” értékét adják meg határértékként. A fentiekben részletezett káros hatásokon kívül a különböző vegyi anyagok ártalmasságának–ártalmatlanságának megítélésénél még az alábbiakat is figyelembe veszik: az öröklődésért felelős anyagot megváltoztató hatás (mutagenitás); fejlődési rendellenességet okozó és magzatkárosító hatás; túlérzékenységet, allergiát előidé-

élelmiszeripar ző hatás; az immunrendszerre gyakorolt hatás; az anyag biológiai viselkedése (felszívódás, átalakulás a szervezetben, kiürülés) stb. Az élelmiszerekben előforduló vegyi anyagok főbb csoportjai. A különböző vegyi anyagok több forrásból kerülhetnek bele az élelmiszerekbe, és ennek megfelelően több csoportba sorolhatjuk azokat: természetes tartalomként a növényekben és az állatokban benne lévő ártalmas anyagok; az emberi tevékenység révén az élelmiszerekbe kerülő ártalmas anyagok: ezek között: a környezetből környezetszennyeződések révén felvett anyagok; a mezőgazdasági tevékenység során felhasznált anyagok. A gyümölcstermesztésben használt vegyi anyagok* Műtrágyák: Élelmezés-egészségügyi szempontból a legtöbb problémát a nitrogéntartalmú műtrágyák jelentik. A nitrátok önmagukban nem mérgező vegyi anyagok. Veszélyességük abból áll, hogy bizonyos feltételek mellett nitritekké alakulhatnak át. Ez az átalakulás végbemehet a csecsemők gyomor- és bélrendszerében, de a helytelen tárolás (hosszú időn át, meleg, napsütött helyen is jelentősen nő a nitrittartalom) során is. A nitrit a szervezetben a vörös vérfestéket „támadja” meg, alkalmatlanná teszi az oxigén szállítására, oxigénhiányos állapot, úgynevezett „kék kór” alakul ki, amely akár halálhoz is vezethet. A nitrátokról és nitritekről szólva meg kell még említeni azt is, hogy a nitritekből további vegyi átalakulások során olyan anyagok keletkezhetnek (nitrózaminok), amelyek valószínűleg daganatkeltők az ember vonatkozásában. Egyre szélesebb körben használnak a mezőgazdaságban a talaj mikroelemeinek (pl. vas, réz, kobalt, mangán) visszapótlására mikroelem-tartalmú műtrágyákat. Ezekre a mikroelemekre az emberi szervezetnek is szüksége van. Ezek esetlegesen fellépő káros hatásairól még nincs elegendő tapasztalat. Növényvédő szerek: Magyarországon jelenleg több mint 500 féle növényvédő szer használata engedélyezett, hatóanyagaik száma meghaladja a 250-et. A legtöbb növényvédő szer méreg, közvetlenül vagy közvetve veszélyt jelent az ember számára. Ezért használatuk szigorúan szabályozott és ellenőrzött. Nem hozható forgalomba, valamint nem dolgozható fel olyan nyersanyag, illetve nyers élelmiszer, amelynek növényvédő szerrel történt kezelése után nem telt el az élelmezés-egészségügyi várakozási idő, vagy amelyben az egészségre káros növényvédő szerek mennyisége a meghatározott határértéket meghaladja. Gázosító szerek: A tárolás során a gyümölcsök, termények védelmét a raktár teljes légterének elgázosításával, majd kiszellőztetésével oldják meg. A gázosításhoz felhasználható szerek köre, a gázosítás elvégzése, valamint a legnagyobb megengedhető szermaradék mennyisége szigorúan szabályozott és ellenőrzött. Egyes mikotoxinok előfordulása, ártalmassága és stabilitása Aflatoxinok. Az aflatoxinokat elsősorban az Aspergillus flavus és Aspergillus parasiticus fajok termelik. Az aflatoxinok hőstabilak, főzésnek ellenállóak. Az afla­

toxinok eltűrhető mennyiségeit élelmiszerekben már évtizedek óta nemzetközi és országos határértékek szabályozzák. A földimogyoró, dió, mogyoró, mandula, gesztenye és szárított gyümölcs esetén szigorú határérték van, a közvetlen emberi fogyasztásra vagy felhasználásra szolgáló árura (4 µg/kg összes aflatoxin, ill. 2 µg/kg B1), valamint a felhasználás előtt még válogatásra, tisztításra kerülő termékekre (5 vagy 8 µg/kg összes aflatoxin, ill. 10 vagy 15 µg/kg B1). Patulin. A patulint az Aspergillus, Penicillin és Byssochlamys törzsek termelik. A patulin penészes gyümölcsökben, zöldségekben és cereáliákban, illetve takarmányokban fordul elő. Megtalálható a különféle penés�szel fertőzött friss vagy feldolgozott gyümölcs- és zöldségkészítményekben (levekben, szószokban, kompótban stb.) is, de leggyakrabban a sérült felületű „kék penész” miatt romlott almafélékben mutatható ki. A szennyeződés mértéke összefügg a romlás fokával, és nem terjed át a romlott szövettől távolabbi részekbe. Ennek ellenére a látszólag egészséges gyümölcs esetén sem zárható ki a patulin jelenléte. Az almalevek patulintartalmára végzett vizsgálati eredmények az 1970-es években világszerte széles határok között változó, 5–2500 µg/kg közötti szennyeződést mutattak. Mára a helyzet javult, ilyen erős szennyezettség nem fordul elő, de a pozitív minták aránya ma is jelentős. A patulin hő hatására nem bomlik, savas pH-n stabil. Hosszabb tárolás során vagy szulfitok hatására magas hőmérsékleten, aszkorbinsav hozzáadására, illetve alkoholos fermentáció és aktív szenes kezelés során csökken a mennyisége. A patulin nagyon mérgező hatású anyag. Az élelmiszerek közül a gyümölcs- és zöldségkészítményekre van határérték előírás Magyar­or­ szágon, ami azonos a jelenleg nemzetközileg elfogadott 50 µg/l értékkel. Az újabb toxikológiai és felmérési adatok alapján azonban az Európai Unióban ennek a határértéknek a felére csökkentése várható. Fusarium toxinok. A Fusarium gombafajok széles körben elterjedtek az egész világon. Nagy részük rendelkezik toxintermelő képességgel. Sokféle mikotoxint képesek szintetizálni tág hőmérsékleti intervallumban, így a hazai éghajlati viszonyok mellett is. A korábban évtizedeken át alkalmazott monokultúrás mezőgazdaság, a fertőzött növényi hulladékok beszántása, később a gombabetegségek elleni rendszeres védekezés elmaradása nagymértékben elősegítette Magyarországon, hogy a talaj Fusarium fajokkal fertőzötté vált. A technológia betartása és a gondosan végzett munka, valamint a veszélyelemzés módszerének szisztematikus alkalmazása megfelelően biztonságos gyümölcs alapanyagot adhat a konzervipar számára. Ehhez a nyersanyag-beszállítók egyre nagyobb része már független fél által tanúsított rendszerekkel is rendelkezik, ami sok esetben már alapfeltétele a kész konzerv piaci értékesítésének. Sósné dr. Gazdag Mária Élelmiszeripari szakértő, címzetes főiskolai tanár *

Felhasznált irodalom: Kézikönyv a HACCP rendszer kialakítá-

sának elősegítésére (CONSACT–MAVEMISZ 2001 augusztus).

2014. április

I 69

vidékfejlesztés

A magyar vidékstratégia alapjai A vidéki foglalkoztatás és a helyi jövedelemszerzés lehetőségei

E cikkel induló sorozatunkban a szerző korábbi vidékfejlesztési és megújuló energetikai kutatásai alapján összefoglaljuk a felemelkedéshez/sikerhez vezető vidékstratégia alap­vető tényezőit.

A

nemzeti stratégia által vezérelt állami működés hatásfokának és szolgáltató jellegének további javítása nélkül nem számíthatunk a vidék felemelkedésére (sem). Ezen a téren az utóbbi időben számos intézkedés történt, amely által van esély arra, hogy az állam szerveinek működési mechanizmusa jó irányba változzék. A vidék állam által felismert nemzetgazdasági és népességmegtartó jelentőségének az eddiginél is nagyobb hangsúlyt kell kapnia a nemzeti stratégiában és az azt megvalósítani segítő programokban, szabályozásban. Hiszen a magyar vidék semmivel nem pótolható módon járul hozzá a nemzet jólétéhez; nemcsak az általa előállított anyagi javakkal, de olyan nélkülözhetetlen életfeltételekkel is, mint a tiszta ivóvíz, a vegetáció által megtisztított vizek és levegő. Alapfeltétel és kiindulási alap az, hogy a vidéki térségek sokoldalú adottságait stratégiavezérelt módon feltárjuk, majd ezek hosszú távon fenntartható hasznosítását megtervezzük, a hasznosítást megvalósítsuk. Az ennek nyomán képződött bevételek, jövedelmek helybeni gyümölcsöztetését kifejezetten preferálja az állam a szabályozás eszközeivel (is).

A Nemzetgazdasági Minisz­tériumban létrejött a nemzeti stratégiát tervező, gondozó Tervezés­koordi­ná­ cióért Felelős Államtitkárság, amelynek küldetése: „A Kormány gazdaság- és foglalkoztatáspolitikájával kapcsolatos célkitűzései teljesüléséhez a stratégiai tervezés és elemzés hatékonyságának és minőségének javulására van szükség, mely hozzájárul a magyar nemzetgazdaság kiemelt és tervezett fejlesztéséhez, ezáltal hazánk versenyképességének erősítéséhez.”

70 I

(Újra)iparosítás és a természeti kincsek hasznosítása A vidék egyik legfontosabb kitörési pontja az (újra)iparosítás. Ez főként a versenyképes feldolgozóiparok telepítését, fejlesztését jelenti, amelynek feltételei a képzett munkaerő, az innováció, a korszerű műszaki feltételek és termékértékesítés, valamint a hálózati gazdaság elemeinek kiterjedt alkalmazása, a közös beszerzések-értékesítések hatékony rendszere. Ennek eléréséhez a közgazdasági szabályozásnak és a pénzügyi szolgáltató rendszernek még kedvezőbb helyzetbe kell hoznia a hazai kis- és középvállalkozásokat. Ehhez persze arra is szükség van, hogy a helyi erők összefogjanak, támogassák egymást és kölcsönösen kiaknázzák a helyi szinergiákat. A környezeti és megújulóenergia-ipar és a hozzájuk tartozó kutatás–fejlesztés–innováció, valamint a szolgáltatások rendszerének kialakítása, művelése, a szükséges eszközök, berendezések, technológiák hazai gyártása és minél nagyobb arányú exportja. Mindkét ipar a jövő ipara, és mindkettőben behozhatatlan előnyökkel rendelkezik a magyar vidék. Különös lehetőség van a hazai biológiai és agrártudás, valamint a kétszáz éves ipari kultúra eredményeinek ötvözésére, hiszen mindkét ipar

2014. április

alapja a biológiai és információs–informatikai forradalom. Amelyik nemzet erre a vonatra nem száll fel, az nagyon sokat fog veszíteni. De ezen a téren sem lehet érdemi előrehaladást elérni addig, amíg nem tesszük stratégiai céllá, és nem rendeljük hozzá a megvalósításhoz szükséges céltudatosságot, vállalkozói szellemet és kreativitást, a minőségi munkavégzés zsigerekbe bemart igényét. Hosszú távú és az ágazati előnyöket érvényesítő programmal kell kiaknázni a termálvízben, a táji szépségben, a gyógyturizmusban lévő páratlan lehetőségeinket. Ehhez gyógyító országgá kell lennünk. Az eddig ezen a téren megvalósított programok sok lehetőséget feltártak és sok vidéki embernek adnak biztos megélhetést. Ám ezen a téren is növelni kell a helyi együttműködések hatókörét és hatásfokát is. Nem kell mindig az államra várni, mert a helyi erők együttműködéséből kisarjadó többlet eredmények az állam közreműködése nélkül is elérhetővé válnak. Kiváló agráradottságok Elsőrendű nemzeti és vidékfejlesztési érdek a hazai páratlanul jó agráradottságok sokkal jobb kiaknázása, a jelenlegi agrártermelés és -export legalább további 50%os értéknövekedésének elérése; főként a zöldség-gyümölcs termelés és a minőségi állattenyésztés terén. A nagy hozzáadott értékű élelmiszer-ipari termékek, a minimális vegyszertartalmú élelmiszerek előállításának megkétszerezése és hatékony hazai, valamint export marketingjének összehangolt megszervezése, megvalósítása olyan tartalék, amely alapvető vidékfejlesztési lehetőség. Ugyanis nem legenda, hanem valóság az, hogy a hazai élelmiszerek alapanyagai, a hazai talajon és klíma alatt termett zöldségek, gyümölcsök, a hazai állati termékek olyan íz- és tápanyagtöbblettel bírnak, amely behozhatatlan előnyt jelenthet, ha ésszerűen és sok-sok leleménnyel élünk ezekkel a páratlan adottságokkal. Eddig alig kiaknázott lehetőség a mezőgazdaság mint zöld- és megújulóenergia-termelő ágazat kiépítése, de csakis stratégiavezérelten. Ezzel együtt a legkedvezőtlenebb termőhelyeken is új, nagyszámú, fenntartható munkahely keletkezik. A vidék lesz az új, korszerű, megújítható energiafélék előállításának legfontosabb színtere, hiszen Magyar­ ország ötödik a nemzetek sorában a geotermálisenergiakészlet egy lakosra jutó mennyiségében. Ezen kívül a

vidékfejlesztés nap-, a víz-, a szélenergia kiaknázásának is elsőrendű tere­pe a magyar vidék. Ez olyan új vidékfunkció, amelyet szintén csak stratégiára alapozottan lehet kiaknázni, és persze úgy, ha a monopol érdekekkel szemben a nemzeti-közösségi távlati érdek kap elsőbbséget; ahogyan ezt az utóbbi években egyre inkább tapasztaljuk.

szerepet kap, akkor lehet arra számítani, hogy ez a tényező is növelni fogja a munkalehetőségeket. A városok és a környező települések között olyan – kulturális, közösségi, közigazgatási, szolgáltatási, gazdasági – munkamegosztás kialakítására van szükség, amely mindegyik szereplő adottságait figyelembe veszi és egyesített erejüket mindenki javára megnöveli.

Hálózati gazdaság, fejlesztési pólusok, városok Sok feltáratlan és mindeddig kiaknázatlan lehetőséget tartalmaz a hálózatosodás, az összefogás, az érdekhálók, integrációk mentén hatékonyabban működő ipari, agrár, szolgáltatási és kvaterner szektor nemzeti/vidékstratégia-vezérelt, fenntartható fejlesztése. Az 1. ábrán bemutatjuk a hálózati gazdaság alapvető elemeit. A hálózatosodás keretein belül megvalósítható együttműködés a kis- és közepes vállalkozások számára alapvető, mert versenyképességüket meghatározza az, hogy milyen módon és mértékben képesek a nagyvállalatok által támasztott kihívásokra reagálni, mennyire képesek megfelelni a beszállítói, bedolgozói követelményeknek. A 20. század utolsó harmadától egyre fontosabb szerepet tölt be a gazdaságban az információ, egyre inkább valódi erőforrássá válik. A szelektálatlan, hatalmas mennyiségű információ között nehéz eligazodni, ezért növekszik azon intézmények szerepe, amelyek lehetővé teszik a hasznos információkhoz való gyors hozzáférést. A cégeknek, elsősorban az innovatív cégeknek olyan hálózatokra van szükségük, amelyekben gyorsabb az információáramlás. A hálózati gazdaság elemeinek térnyerése nélkülözhetetlen a vidéki térségek adottságainak hosszú távon fenntartható hasznosítására és a vidéken folyó gazdasági tevékenység versenyképességének hosszú távú növelésére. Minél újabb és minél összetettebb tevékenységről van szó, annál fontosabb az, hogy a hálózati gazdaság elemeit hasznosítsuk a tevékenységek megszervezése és vitele során. A verseny és kooperáció olyan, a konkrét helyzetekhez alkalmazott egyvelege segíti a vidékfejlesztést, amely növeli az ország és a vidék versenyképességét. Ez azt jelenti, hogy ahol a verseny szolgálja a közjót, ott minden eszközzel elő kell segíteni a tiszta versenyviszonyok érvénysülését. Mivel a kooperáció minden körülmények között elősegíti a helyi gazdasági szereplők megerősödését, ezért minden együttműködési lehetőséget ki kell aknázni anélkül, hogy állandóan az állam szervező tevékenységére várnánk. Az államnak pedig minden szabályozási eszközzel arra kell sarkallnia a vállalkozókat és civil szervezeteket, hogy fogjanak össze. A fejlesztési pólusoknak az eddiginél is érdemibb tevékenységet kell végezniük a vidéki térségek fejlesztési lehetőségeinek tervezésében és megvalósításában. Ám nem úgy, hogy a fejlesztési pólusok bezárkóznak, hanem úgy, hogy azzal (is) mérik magukat, ahogyan a hatásterületükön élő vidékiek lehetőségei javulnak. Ha a foglalkozatási potenciállal rendelkező városok köré szervezett, stratégián alapuló fejlesztés nagyobb

Az emberi tényező Mentalitás- és attitűdváltásra van szükség, amely a kitartó szorgalmat, az igényességet, az összefogásokat, a tiszta eszközökkel megvalósított teljesítményt helyezi előtérbe. Vagyis a vidékfejlesztésben is érvényes az a fejlett szociális piacgazdaságokra érvényes törvényszerűség, hogy minél kevesebb a korrupció, annál nagyobb a teljesítmény. Minél nagyobb a (helyi) társadalmi bizalom, annál kevesebb a bürokrácia, és annál nagyobb a súlya az adott szónak. A vidéki élet minőségének emelésében, a magyar vidék versenyképességének növelésében a kulcsot a tudáshozzáférés esélyével megvalósuló humán fejlesztés jelenti, aminek azt kell eredményeznie, hogy megváltozik a tudáskészlet, a mentalitás, és a munka iránti motiváció. Csak akkor számíthatunk áttörésre, ha az értékteremtő munka mindenki számára – aki erre képes – alapvető létformává válik. Nyilvánvaló, hogy a jelenleginél jobb helyzetet a magyar vidéken csak a tudás általános szintjének alapvető mértékű növelése által lehet elérni. Ha rátekintünk a 19 és 20. század fordulóján készült európai iskolázottsági térképre és azt összevetjük a nemzetek mai életnívójával, akkor megállapíthatjuk, hogy ma azok a nemzetek élnek a legjobb körülmények között, amelyek már 114 éve is a legiskolázottabbak voltak. Vagyis a skandinávok, a németek, a hollandok, az osztrákok és a svájciak. Az élethosszig való tanulás ethoszának térnyerése a vidéki térségekben is alapvető tényezője a felemelkedésnek, és valljuk meg, ezen a téren is nagyon sok még a tennivalónk. Ki kell teljesíteni azt a jelenlegi tendenciát, amely közelíti a magyar kapitalizmus szabályrendszerét, működési módját a skandináv/német modellhez, mert

Technológiai inkubátorházak

1. ábra. A hálózati gazdaság alapvető elemei

Logisztikai Szolgáltató Központok

HÁLÓZATI GAZDASÁG Regionális innovációs transzfer központok

Ipari parkok

Klaszterek

2014. április

I 71

vidékfejlesztés a valóságosan működő társadalmi szolidaritás nélkül azok sem fogják jól érezni magukat ebben a hazában, akik rendszeresen megengedik maguknak a közteherviselésből való trükkös kibúvókat. Itthon sem tartható az a világszerte kibontakozó tendencia, amely sok-sok trükk bevetésével kikerüli a közteherviselést. És ahogyan a középkorban a nemesség nem adózott, újabban az a helyzet, hogy minél gazdagabb valaki, annál kisebb késztetést érez arra, hogy adót fizessen. A legnagyobb baj pedig az, hogy ha valaki „ügyes”, akkor ezt minden további nélkül meg is teheti. Ennek nem mond ellent az a követelmény, hogy a magyar vidéknek, de az egész országnak is elemi érdeke, hogy tovább haladjon azon az úton, amelyen moderálni képes a csillapodni nem akaró túlszabályozási és túladóztatási dühöt. A komparatív előnyök hasznosítása Mondandónk szentenciája az, hogy hosszú távú, legalább 15–25 éves nemzeti stratégiára alapozott regionális stratégia, valamint az abból levezetett, illetve azzal szinergikus hatásrendszerben lévő kistérségi/települési stratégia nélkül nem lehetséges a vidék felemelkedése. A vidékfejlesztést a helyi komparatív előnyöket figyelembe véve kell megtervezni és megvalósítani. Ilyen komparatív előnyök a lenyűgöző szépségű táj és természeti környezet, a levegő és a víz kiváló minősége, a gyógyforrások és a termálvíz, a zöldség–gyümölcs– szőlő–bor–állattenyésztési–növénytermesztési kultúra

és az ezekre alapozható turisztikai ipar. További komparatív előny a közel kétszáz éves ipari és bányászati kultúra, természetesen a szükséges képzésekkel, átképzésekkel együtt. Komparatív előny a fás szárú zöldenergia-termeléshez rendelkezésre álló több százezer hektár. Növelni kell a munkahelyteremtő, vállalkozástámogató, vállalkozási környezeti feltételeket javító, humáninfrastruktúrafejlesztő tevékenységek regionális, megyei és kistérségi szintű összehangolását. A területfejlesztési és humáninfrastruktúra-harmonizálási tevékenység felértékeli a kistérségi centrumok és városok szerepét és felelősségét anélkül, hogy hátrányt jelentene a kisebb településeknek. Sőt, a kisebb települések csak az előbbiek révén szerezhetnek esélyt arra, hogy tartós fejlődési pályára állhassanak. Kutatásaink által is alátámasztott meggyőződésünk az, hogy a magyar vidék felemelkedésének jó esélyei vannak, mint ahogy a magyar nemzetnek is, hiszen gazdagok vagyunk a jó minőségű, gazdag ízű élelmiszer-termelési lehetőségekben, bőségesen állnak rendelkezésünkre a megújuló energiaforrások és az élet alapját jelentő ivóvíz, de szellemi vagyonunk is nagy, noha annak kiaknázásában (is) van még tartalék. Rajtunk áll, hogy egy közösen megalkotott nemzeti és vidékstratégia alapján fölemelkedünk-e a jobb sorsú, harmóniában élő nemzetek közé. Ez a nemzeti felemelkedés csakis a magyar vidékkel együtt történhet meg. Dr. Gergely Sándor, CsC, c. egyetemi tanár

• Gabonaipari technológiák gépészeti szerelése • Takarmánykeverô üzemek építése, felújítása, karbantartása • Csigák, felvonók, láncos szállítók, szállítószalagok gyártása, felújítása • Tolózárak, váltók, surrantócsövek, technológiai tartályok gyártása • Épület és technológiai acélszerkezetek gyártása, építése 1995 óta ÉMSZ-GÉPSZER Kft. 8800 Nagykanizsa, Csengery u. 84/A Tel.: 30/929-8656 • Fax: 93/311029 e-mail: [email protected] • www.emsz-gepszer.hu

AGRÁR-APRÓ HIRDESSEN

NÉVJEGYKÁRTA MÉRETBEN!

ÁRA: 40 000 FT + ÁFA 72 I

2014. április

ajánlat

2014. április

I 73

agrárenergetika

Bálázott szármaradványokból energia A szántóföldi növények szármaradványai sokféle, köztük energetikai célra is felhasználhatóak. A könnyebben szállítható és kezelhető bálákat azonban az újrahasznosítás előtt aprítani szükséges.

A

komlói székhelyű TeGaVill Kft. a NAIK Mezőgazdasági Gépesítési Intézet munkatársaival együtt 2012–2014 között egy komplex gépsort fejlesztett ki (terméknév: BioAprító; pályázati támogatás azonosítója: GOP-111-11-2012-0137), amely képes a lágyszárú növények (búza-, rozs-, energiafű-, repceszalma, továbbá kukorica-, napraforgó-, szójaszár) legkülönbözőbb módon bálázott szármaradványainak aprítását, darálását, tisztítását elvégezni. A műszaki és gazdasági adatok, a növény és bálázási forma függvényében a következők: az aprítási teljesítmény: 1,0–1,5 t/ óra, az elektromos energiafogyasztás 20-30 kWh/t, a fajlagos költségek pedig 800–1200 Ft/t közöttiek. Az aprító rendszer alkalmazására elsőként a TeGaVill Kft. egy másik fejlesztése során kialakított, nagyteljesítményű, hibrid hőlég-biztosítású (hőcserélős-gázégős) és

1. ábra. Durva aprító

levegő recirkulációs gravitációs toronyszárítójánál került sor (terméknév: BioDryer; pályázati támogatás azonosítója: JAP_07_04). A szárítólevegő túlnyomó része egy forróvíz-levegő hőcserélőből származik, ami számára a hőt egy szalmaapríték tüzelőanyaggal működő, forró vizes kazán biztosítja. Ez a kísérleti rendszer Monos­tor­ pályiban az Agri-Corn Kft. telephelyén működik. Ez, ha „saját termésű szalmabálákat” használ fel, nagyon kis fenntartási költségű agoenergetikai rendszer. A BioDryer rendszernek a műszaki adati a következők: a forróvíz-levegő hőcserélő hőteljesítménye 2 MW, a 85–86 °C hő­mérsékletű levegő árama 100 000 m3/óra; a hibrid hőlég­biztosítású gravitációs szárítótorony szárítóközeg hőmérséklete 90–110 °C, szárítási teljesítmény 20 t/óra; a hőcserélővel bevitt hőteljesítmény 1,9–2,0 MW, a gáz ráfűtéssel bevitt hőteljesítmény 0,4–0,7 MW, a levegő visszakeringtetéssel „visszanyert” hőteljesítmény 0,25–0,4 MW. 2. ábra. Finom daráló por­ leválasztó ciklon, kiadagoló, porgyűjtő

A hibrid üzem akkor szükséges, ha 105–110 °C hőmérsékletű levegőt kell biztosítani. A következő táblázatokban szereplő értékek arra az esetre vonatkoznak, amikor 30 napon keresz1. táblázat. A 2 MW teljesítményű hő biztosításához szükséges növényi apríték óránkénti és havi szükséges mennyiségének tömege és becsült költsége (szalma önköltségi ára: 10 e Ft/t); az 1 MW, valamint a 3 MW teljesítményű földgáz (100 Ft/m3) továbbá PB gáz (310 Ft/kg) tüzeléshez szükséges gáz térfogata, illetve tömege és annak költsége E (GJ/óra)

m (kg/óra) V (m3/h) V (kg/h)

2,4

8,7

690

6,9

500

1

3,6

115

11,3

81 000

8 100

3

10,8

340

33,8

243 000

24 500

P (net) (MW)

P (brt) (MW)

Szalma

2

Földgáz

1

Földgáz

3

Ár (e Ft/óra)

m (t/hó) V (m3/hó) m (kg/hó)

Ár (e Ft/hó) 5 000

PB gáz

1

1

3,6

78

24,3

56 500

17 500

PB gáz

3

3

10,8

235

72,8

169 000

52 500

2. táblázat. A 2 MW teljesítmény biztosításához szükséges gabonaszalma aprítási költsége, ami 8–9%-a a növényi tüzelőanyag költségnek

74 I

P (kW)

E (MJ/nap)

Ár (Ft/óra)

Ár (e Ft/nap)

Ár (e Ft/hó)

20

1200

880

15

440

2014. április

agrárenergetika

3. táblázat. A szalmaapríték fűtésű terményszárító költségmegtakarítása Hibrid üzem földgázzal: 13 500 e Ft/hó

Költségek csak földgázzal: 24 500 e Ft/hó

Minimális megtakarítás: 11 000 e Ft/hó

Hibrid üzem PB-gázzal: 23 000 e Ft/hó

Költségek csak PB gázzal: 52 500 e Ft/hó

Minimális megtakarítás: 29 500 e Ft/hó

tül, folyamatosan történik valamilyen üzemmódban a 20 t/óra szárítási teljesítmény mellett 10% nedvességelvonás. Ekkor valamivel több mint 700 óra alatt 14 500–15 000 tonna kukorica szárítása következik be (1. táblázat). Ezek után a 3. táblázat a költségmegtakarítást mutatja a csak földgáz-, vagy csak PB gáztüzeléshez képest. Az előzőekben ismertetett teljes rendszer kialakításáért a XXII. Magyar Innovációs Nagydíj Pályázat kereteiben a TeGaVill Kft. a Vidékfejlesztési Minisztérium által kiírt Agrár Innovációs Díjat nyerte el. A díj átadási ünnepsége 2014. március 28-án volt az Országház Felsőházi termében. A BioAprító rendszer fő moduljai a következők: 1. Vízszintes tengelyű, hengeres durvaaprító. Az aprítást két- vagy háromhengeres egység végzi. A 3–7 cm hosszúságú durva apríték cserélhető rostákon keresztül jut a csigás kihordóra. Felhasználása tüzelőanyagként és mulcsként javasolható. 2. Dézsás durvaaprító és csigás kihordó, mely szintén 3–7 cm hosszúságú durva apríték előállítására szolgál. 3. Pneumatikus szállítórendszer, amely egyben a nagyobb darabok leválasztó egysége is. 4. Hengeres finomaprító, mely az 1–2 cm hosszúságú finom aprítékot cserélhető rostáival állítja elő. Felhasználása agribrikettként vagy alomanyagként javasolható. 5. Pormentesítő és kiadagoló rendszer, melyben az ásványi és növényi eredetű 1–5 mm-es porfrakciót a finom aprítékról, ciklonok választják le. Kiegészítő egysége a porleválasztó csigás adagoló. 6. Opciók: ideiglenes tárolótartályok az apríték, darálék és finom növényi porok számára. Bigbag töltő apríték vagy darálék gyűjtésére. Az aprító-tisztító rendszerrel előállított, különböző méretű és tisztaságú aprítékok a tüzelőanyagon kívül a következő mezőgazdasági, agroenergetikai és ipari téren használhatók fel, alapanyagként az itt felsorolt termékek előállításához: • Tüzelőanyagok a 0,5–3 MW teljesítményű automatizált üzemű kazánok számára. • Földborító anyagok a mezőgazdasági ágazatok számára, így a műanyag fóliák kiválthatók. • Alapanyagok agripellet és agribrikett készítéséhez. • Kisméretű apríték a sertés-, a szarvasmarha- és a baromfitartás alomanyaga számára. A keletkező almos trágyák nem igényelnek további aprítást, így a bio­gáz­üzemek hígtrágyájához keverhetők. • Aprítéktüzelő kazánnal biogázüzemben olyan ter­ mo­fil fermentáció valósítható meg, amellyel a gáztermelés fajlagos hatásfoka a jelenlegi mezofil fermentációhoz képest 2,5–3-szorosára növelhető, és a kiérlelés is tökéletesebb lehet. Lehetőség nyílik biometán és biotrágya előállítására is.

3. ábra. TeGaVill Kft. kísérleti hőcserélője és toronyszárítója Monostorpályiban az Agri-Corn Kft. telep­ helyén

• A növényi szármaradványok felülete a kellően kis méretre történt aprítás következményeként nagyon megnőtt. Ez jelentősen megnöveli a második generációs bioetanol-üzemek lignocellulóz anyagai esetén az erjesztőgombák cukrokhoz történő könnyebb hozzáférhetőségét. Ezzel kiváltható az élelmiszer búza és kukorica keményítőjéből történő bioetanol-előállítás. • Ipari üzemekben a finom aprítékkal kompozit-, hőszigetelő- és falburkoló anyag készíthető. Az aprítékok felhasználására alapozódó eddigi és a fejlesztés alatt álló agroenergetikai rendszer elemek környezetterhelést csökkentő és vidékfejlesztő hatásai nagyon széleskörűek lehetnek. Ezek a technológiák biztosítják: • a mezőgazdasági melléktermékek szélesebb körű hasznosítását, • a fosszilis fűtő- és tüzelőanyagok fokozott kiváltását, • a környezetterhelés jelentős csökkentését, • a termelés biztonságának és jövedelmezőségének emelkedését, • az agrárágazatban foglalkoztathatók létszámának növekedését és ezzel, • a vidékfejlesztés minőségi megvalósítását.

4. ábra. A XXII. Magyar Innovációs Nagydíj Pályázat nyertesei. Jobb szélen Áman Mihály

Dr. Német Béla, ny. egyetemi docens PTE TTK, Fizikai Intézet, Pécs; TeGaVill Kft. Komló

2014. április

I 75

rovatcím

Újdonságok a Szaktudás Kiadónál!

Régóta várt, hiányt pótló, komplex szakmai ismereteket feldolgozó kiadványokat ajánlunk figyelmükbe! Látogasson el hozzánk, válassza a Szaktudást! www.szaktudas.hu • [email protected] • 06-1-273-2180 Versenyképes sertéshizlalás A könyv a hizlalási, tartástechnológiai részletek mellett az ökonómiai elemzéseket is bemutatja. A szerzők közös célja az, hogy a jövőben a magyar sertéságazatban olyan minőséget állítsunk elő, amely a hazai és export piacokon is megállja a helyét.

Versenyképes kocatartás és malacnevelés A gazdaságos sertéstenyésztés és sertéshús-előállítás egyik alapja a szaporulat, amely az iparszerű üzemi viszonyok mellett a kisgazdaságokban is igényli a modern és szakszerű szaporodásbiológiai ellátást. A könyv hiányt pótló, komplex szakmai anyaga nélkülözhetetlen a gyakorló gazdálkodók számára.

Versenyképes tojástermelés Könyvünk elsősorban azoknak szól, akik az üzemmérettől és a vállalkozási formától függetlenül, de programozott termelési viszonyok között akarnak étkezési tojástermelést folytatni, és ehhez a munkához gazdálkodási, valamint baromfitartási szakismeretekre, technológiai ajánlásokra, összehasonlító modellszámításokra, ötletekre vagy tanácsra van szükségük.

Versenyképes brojlerhizalás Ez a könyv ahhoz kíván segítséget nyújtani, hogy megmutassa, mely területeken, milyen eszközökkel lehet és kell feltárni a tartalékokat, javítani a hozamokat. Fontos célja, hogy rámutasson a korszerű tudás alkalmazása esetén a várható eredményekre, a kapcsolódó közgazdasági összefüggésekre is.

Versenyképes almatermesztés A kötet szerzői tudományos megalapozottsággal, de gyakorlatias megközelítésben ismertetik a művelési rendszer, a fajtahasználat és a termesztéstechnológia legfontosabb elemeinek helyzetét és perspektíváit, az időjárási káresemények elleni védekezés vagy elhárítás lehetőségeit, mindezeket kiegészítve azok ökonómiai megfontolásaival. 76 I

2014. április

cen

e Debr

2014s. 17-20. ztu augus TÖBB MINT KÉT ÉVTIZEDE A PIAC MEGHATÁROZÓ MEZŐGAZDASÁGI SZAKKIÁLLÍTÁSA  

FarmerExpo Hortico 9

KIÁLLÍTÁSAINK TEMATIKÁI: ‡ Q|YpQ\pVYHWĘPDJWHUPHV]WpV • növényvédelem és WDODMHUĘJD]GiONRGiV ‡ PĦWUiJ\DJ\iUWiVNHUHVNHGHOHP • pOHOPLV]HULSDU ‡ |QW|]pV • növénynemesítés ‡ iOODWWHQ\pV]WpV • JHQHWLNDWDNDUPiQ\RN ‡ iOODWWHQ\pV]WpVHV]N|]HLJpSHL WHFKQROyJLiN • PH]ĘJD]GDViJLJpSHN JpSHVtWpVJpSpV]HW

• ]|OGVpJWHUPHV]WpVpV NHUHVNHGHOHP ‡ J\P|OFVWHUPHV]WpVpV NHUHVNHGHOHP • WiUROiVFVRPDJROiV ‡ NHUWpV]HWJpSHL EHUHQGH]pVHL • NHUWpV]HWL Q|YpQ\YpGHOHP WDODMiSROiV ‡ Q|YpQ\Ki]DNIyOLDViWUDN • DJUiUpStWpV]HW ‡ KDV]RQJpSMiUPĦYHN

A RENDEZVÉNYT GYAKORLATI SZÁNTÓFÖLDI BEMUTATÓK, SZAKMAI KONFERENCIÁK ÉS SZÍNES KÖZÖNSÉGPROGRAMOK KÍSÉRIK.

Rerum Oeconom et ica ae ur

m ru

Ce nt PO ER-EX FARM 2014

ORSZ ÁGOS TENY ÉSZÁ LLAT KIÁL LÍTÁS

sis ien

m ru

DE AGTC

a iversit tis Debr Un ec en

ntiarum Agri cu Scie lt

9iUMXNMHOHQWNH]pVpWEHQHViUDNRQ

+HO\V]tQ

www.farmerexpo.hu

'HEUHFHQ%|V]|UPpQ\L~W

Jelentkezés és bővebb információ: V-Trade Kiállítások Kft. • Tel./fax: 52/436-012 • [email protected]

Élménygazdag wellnessre csábítjuk Önt

Budapesttől 47 kilométerre található szállodánk, mely 2003-ban nyitotta meg kapuit vendégei előtt. Folyamatos újítások és bővítések kísérték az eddigi működését. A szálloda elegáns környezetben, várja vendégeit. Két emeleten 47 szobával üzemel, összesen 114 fő befogadására alkalmas. Szobáink nagy része a Dunára néz, légkondicionáltak. Csupán 4 apartman ablaka néz a belső kertre. Az apartmanok 2-2 szobából állnak, ezért kiválóan alkalmasak családok elhelyezésére. Légkondicionált éttermünk, a Kék Duna étterem 110 fő befogadására alkalmas, panoráma éttermünk pedig további 50 fő kiszolgálását teszi lehetővé. Felépítettük az ókori római wellness gondtalan és egészséges világát! Római stílusú falaink között az alábbi szolgáltatásokat találják: Úszómedence: A medence 18 méter hosszú és 138 cm mély. A víz 25 fokos. Pezsgőfürdő: A legfelső szinten 33 fokos a víz. Az uszoda középső szinten lévő kis medencéjében a hidromasszázs és gejzír masszírozó hatását élvezheti. Látványelemeink automatikusan működnek, 3 perces időközönként. Teabár: A méregtelenítés akkor igazán hatékony, ha megfelelő mennyiségű folyadék bevitellel párosul. Válasszon gyógyfüveinkből, és készítsen gyógyteát! Fogyasszon belőle kedvére korlátozás nélkül! Finn szauna: Segíti a szervezetünket a salakanyagoktól való megszabadulásban, hatékony immunerősítő és érregeneráló hatású. Merülő-medence-Frigidárium: A szauna és a gőz melege után, le kell hűteni a testet, majd merülő-medence hideg vizével helyreállítjuk a véredények állapotát és ezzel a vérkeringést, így edzhetjük immunrendszerünket. Infraszauna: Az infrakabin a mélyebb rétegek méregtelenítését végzi, a sejtregenerációban és a cellulitis eltüntetésében játszik szerepet. Tepidárium: Langyos szauna aromaterápiával. Javasolt mindazoknak, akiknek egészségi okok miatt a finn szauna megviseli a szervezetüket. Gőzfürdő: A bőr felső rétegeinek méregtelenítését idézi elő. Külső úszómedence: 5x20 méteres úszómedencénk igazi felüdülés az úszni vágyó vendégek részére. Látványmedence: 7-féle látványelemmel ellátott medencénk, igazi kényeztetés, a víz masszírozó hatását kedvelő vendégeink részére. Gyermekpancsoló: A medence napozó részéhez közel kialakított, tengerpartszerűen mélyülő gyermekpancsoló, lehetőséget biztosít a csemeték biztonságos vízi pancsolásához. Napozó pavilonok: Sejtelmes hangulatú pavilonjaink igazi nyugalmat, pihenést biztosítanak, a hinta finom ringatózásával.

Hívja szállodánkat! 06-24/523-230 Kék Duna Wellness Hotel**** Ráckeve

[email protected] z www.wellnesshotel.hu

generali.hu

Ne hagyja veszni álmait! Kössön 2014. május 15-ig díjtámogatásban részesíthető mezőgazdasági biztosítást a Generalinál! Részletekért keresse biztosításközvetítő partnereinket!

mahun.hu

FÖLDÖN JÁRÓ MEGOLDÁSOK...

SPIRIT-T Gyűjtőcsomagolású kukorica gyomirtó szer Ta r t a l m a : 2 c s o m a g S p i r i t + 1 0 l T r e k P

További információért keresse kereskedelmi képviselőinket: Győr-Moson-Sopron, Vas megye Somogy, Zala megye Veszprém, Fejér megye Tolna, Baranya megye Komárom-Esztergom, Nógrád, Pest megye Bács-Kiskun, Szolnok megye Csongrád, Békés megye Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves megye Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar megye

Balczár Zoltán Vanyúr György Bőhm Róbert Kőműves Balázs Begaláné Kiszelya Katalin Dajka Péter Koscsó Árpád Csontos Tamás Krusóczki Tamás

(30) 948-89-53 (30) 210-24-66 (30) 338-19-09 (30) 337-40-64 (30) 922-30-67 (30) 746-69-14 (30) 202-10-59 (30) 278-39-44 (30) 961-29-71