településrendezési terve I. kötet

Bük Város településfejlesztési koncepciója és településrendezési terve I. kötet Helyzetfeltárás, helyzetelemzés és helyzetértékelés 2015

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve

KÉ“)ÜLT BÜK VÁRO“ ÖNKORMÁNY)ATA MEGBÍ)Á“ÁBÓL

KÖ)REMŰKÖDŐK:

HHP CONTACT TANÁCSADÓ KFT. Hegedüs é Mészáros Nóra Kövesdi Va da Fódi Vero ika dr. Tóth Péter Páli Já os

BENCHMARK KFT. dr. Csapó Ta ás dr. Palkovits Istvá Magyar Márta

MÁTIS ÉS EGRI TERVE)Ő KFT. Mátis Bar a

2015.


Tartalo jegyzék . HELY)ETFELTÁRÁ“ ..................................................................... 5 . . Településhálózati összefüggések .................................................................................... 6 . . A területfejlesztési doku e tu okkal való összefüggések ........................................... 8 . . A területre dezési tervekkel való összefüggések ........................................................... 9 . . . Vas Megye Területre dezési terve ...................................................................... 9 . . . Országos Területre dezési Terv ......................................................................... 13 . . A szo szédos települések hatályos településszerkezeti tervei ek Bük fejlesztését befolyásoló egállapításai ................................................................................................... 14 . . Hatályos településfejlesztési dö tések be utatása ..................................................... 16 . . . A hatályos fejlesztési ko ep ió, i tegrált településfejlesztési stratégia vo atkozó egállapításai ............................................................................................. 16 . . . Hatályos településfejlesztési és településre dezési szerződések ..................... 19 . . Bük településre dezési tervi előz é yei ek vizsgálata ............................................... 20 . . . A hatályba lévő településre dezési eszközök .................................................. 20 . . . A hatályos településszerkezeti terv

egállapításai,

egvalósult ele ek ......... 20

. . A település társadal a .................................................................................................. 23 . . . De ográfia, épesség ........................................................................................ 23 . . . Térbeli-társadal i rétegződés, ko fliktusok, érdekviszo yok........................... 40 . . . Települési ide titást erősítő té yezők ............................................................... 44 . . A település hu á i frastruktúrája .............................................................................. 59 . . . Hu á közszolgáltatások ................................................................................... 59 . . . Esélyegye lőség biztosítása ............................................................................... 77 . . A település gazdasága ................................................................................................... 84 . . . A település gazdasági súlya, szerepköre ............................................................ 84 1.9. . A település főbb gazdasági ágazatai, jelle zői .................................................. 86 . . . A gazdasági szervezetek jelle zői, fo tosabb beruházásai települést éri tő fejlesztési elképzelése ................................................................................................ 100 . . . A gazdasági verse yképességet befolyásoló té yezők .................................... 105 1.9.5. Ingatlanpiaci viszonyok .................................................................................... 108 . . Az ö kor á yzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és i téz é yre dszere ............................................................................................................................................ 110 1.10.1. Az ö kor á yzat gazdálkodása ..................................................................... 110 .

. . Az ö kor á yzat településfejlesztési tevéke ysége, i téz é yre dszere .. 113 2

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve .

. . Gazdaságfejlesztési tevéke ység ................................................................... 114

1.10.4. Foglalkoztatáspolitika ..................................................................................... 114 .

. . Lakás- és helyiséggazdálkodás ....................................................................... 115

.

. . I téz é yfe

.

. . E ergiagazdálkodás ........................................................................................ 122

tartás ...................................................................................... 118

1.11. Településüze eltetési szolgáltatások ...................................................................... 123 .

.

.

. A táji és ter észeti adottságok vizsgálata ................................................................ 124 .

. . Ter észeti adottságok ................................................................................... 124

.

. . Tájhasz álat, tájszerkezet .............................................................................. 129

.

. . Védett, véde dő táji-, ter észeti értékek, területek .................................... 133

.

. . Tájhasz álati ko fliktusok és problé ák értékelése ..................................... 135

. )öldfelületi re dszer vizsgálata ................................................................................. 136 .

. . A települési zöldfelületi re dszer ele ei ....................................................... 136

.

. . A zöldfelületi re dszer ko fliktusai és problé ái .......................................... 140

. Az épített kör yezet vizsgálata ................................................................................. 141 1.1 . . Területfelhasz álás vizsgálata ........................................................................ 141

.

.

.

. . A telekstruktúra vizsgálata ............................................................................. 143

.

. . Ö kor á yzati tulajdo kataszter ................................................................. 144

.

. . Az épületállo á y és a kör yezet geodéziai fel érése ................................ 144

.

. . Az épít é yek vizsgálata ............................................................................... 145

.

. . Az épített kör yezet értékei ........................................................................... 147

.

. . Az épített kör yezet ko fliktusai, problé ái ................................................. 152

. Közlekedés ................................................................................................................. 153 .

. . Hálózatok és hálózati kap solatok ................................................................. 153

.

. . Közúti közlekedés ........................................................................................... 153

.

. . Közösségi közlekedés ..................................................................................... 155

.

. . Kerékpáros és gyalogos közlekedés ............................................................... 155

.

. . Parkolás .......................................................................................................... 155

. Köz űvesítés............................................................................................................. 156 .

. . Víziköz űvek .................................................................................................. 156

1.16.2. Energia ............................................................................................................ 159 . . . Elektro ikus hírközlés vezetékes elektro ikus hálózat, vezeték élküli hírközlési épít é yek ............................................................................................... 163 .

. Kör yezetvédele

és településüze eltetés ............................................................ 165

1.17.1. Talaj ................................................................................................................ 165 .

. . Felszí i és a felszí alatti vizek ....................................................................... 165 3


. . Levegőtisztaság és védel e ........................................................................... 166

1.17.4. Zaj- és rezgésterhelés ..................................................................................... 167 .

. . “ugárzás védele ........................................................................................... 168

.

. . Hulladékkezelés .............................................................................................. 168

1.17. . Vizuális kör yezetterhelés ............................................................................. 169 .

. . Árvízvédele .................................................................................................. 170

.

. . Fe

álló kör yezetvédel i ko fliktusok, problé ák .................................... 170

. . Katasztrófavédele területfelhasz álást, beépítést, befolyásoló vagy korlátozó té yezők ............................................................................................................................ 171 .

. . Építésföldta i korlátok ................................................................................... 171

.

. . Vízrajzi veszélyeztetettség ............................................................................. 171

.

. . Egyéb korlátok ................................................................................................ 172

.

. Ásvá yi yersa yag lelőhely ..................................................................................... 172

.

. Városi klí a ............................................................................................................... 173

. HELY)ETELEM)É“ .................................................................. 174 . . A vizsgált té yezők ele zése, egy ásra hatásuk összevetése .................................. 175 . . . Kul sté yezők, té yleges állapotok ......................................................................... 175 . . Az éri tett polgárok véle é ye a település helyzetéről.......................................... 184

. HELY)ETÉRTÉKELÉ“ ............................................................... 197 . . A helyzetele zés ered é yei ek értékelése – “WOT ele zés................................. 198 . . Problé atérkép........................................................................................................... 202 . . Eltérő jelle zőkkel re delkező településrészek ......................................................... 203

4


1. HELYZETFELTÁRÁS

5


. . Településhálózati összefüggések Bük hel e a településhálózat a Bük helyét az ország településhálózatába sak az országos jele tőségű gyógyidege forgal i vo zása alapjá lehet értékel i. E vo atkozásba egyike azo fürdővárosok ak gyógyhelyek ek , a elyek kie elt jele tőséggel bír ak a agyar településhálózato belül. A város helye a yugat-du á túli régióba , ha i de estől értékeljük és e sak idege forgal i sze po tból, eléggé perifériális, sak a kisvárosok közül e elkedik ki. Mi él kisebb térségbe ézzük a város helyét, jele tősége a ál agyobb. Vas egyébe ár egyike a kistérségi-járási közpo tok ak a ak elle ére, hogy erőfeszítések elle ére e kapott járási székhely szerepkört. Ki sit ro tja Bük helyzetét az, hogy közvetle ül ellette va Csepreg, ely település ek a városi últja sokkal agyobb. Igaz, az utóbbi évekbe Bük agyo sokat fejlődött turisztikai, ipari és egyéb közpo ti fu k iók vo atkozásába . E ek elle ére soka va ak Vas egyébe , akik Büköt Csepreggel együtt tarják, i tegy ikervároské t a Felsőrép e- e te közpo tjá ak, egyfajta szi biózisba , fu k io ális szerep egosztásba . Bük vo záskörzete ige agy, agyobb, i t sok ás Já osháza, Őrisze tpéter, Vép vasi városé. A kistérség települései Csepreg kivételével közpo tké t teki te ek a településre. Egy korábbi vizsgálat szeri t település vo zódik kisebb- agyobb értékbe Bükhöz. Térségi kap solatok Bük város szoros kap solatokat tart a kistérséggel, több országos szövetség ek is.

egyei szervezettel és tagja

Bük az alábbi szervezetek ek a tagja:         

Felsőrép e- e ti Több élú Kistérségi Társulás Bük, Bükfürdő Közhasz ú Turisztikai Egyesület Települési Ö kor á yzatok Országos “zövetsége Vas egyei “zakképzés-szervezési Társulás UTÍRO Utak az Írottkő Oltal ába el evezés rövidítése LEADER Egyesület Hegyhát-Ke e esaljai Vízre dezési Társulás Írottkő Natúrparkért Egyesület Nyugat-du á túli Regio ális Hulladékgazdálkodási Ö kor á yzati Társulás Fürdővárosok “zövetsége

Testvérvárosi kap solatok Bük ek két testvérvárosa va , a é etországi Illi ge és Törökbáli t. A fra ia határ közelébe , a Saar-vidéke fekvő Illingennel 1999-be került sor az első kap solatfelvételre. A testvérvárosi egállapodást ájusába írták alá. A “aarbrü ke ellett található ezer lakosú kisváros lát ivalókba ige gazdag, gazdaságába a szolgáltatások do i ál ak, akár sak Bük él. A testvérvárosi kap solattól i dkét település szorosabb kulturális, idege forgal i, sport, szo iális és gazdasági együtt űködést várt, a kap solatot eze élok érdekébe kötötték eg. A kap solatot Bük város részéről a Polgár estere kívül 6

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve elsősorba a város Né et Kisebbségi Ö kor á yzata tartotta, akik fiatalokkal együtt yará részt vettek az Illi ge i Ifjúsági Találkozó . A Budai-hegység és a Tété yi-fe sík között elhelyezkedő , ezer lakosú Törökbáli ttal az ezredforduló kör yéké kezdődtek a for ális kap solatok, elyet áprilisába Bükö a két település között együtt űködési egállapodás aláírása követett. A testvérvárosi kap solat kialakulásába szi té szerepe volt Bük Város Né et Kisebbségi Ö kor á yzatá ak, hisze Törökbáli t Grosstur all részbe é et település, vala i t Bük vezetői részéről a ak a törekvés ek, hogy testvér-települési kap solatok az országhatárai ko belül is épülje ek. A egállapodás legfőbb éljai, hogy a polgárok, az i téz é yek, az egyházak és a ivil szervezetek közötti együtt űködés szorosabbá váljo . E ek érdekébe több közös re dezvé yre és találkozóra került sor az el últ évek sorá .

7


. . A területfejlesztési doku e tu okkal való összefüggések Az 1 / . VII. . Kor . határozat re delkezett a területfejlesztési politika egújításáról, a -be ég külö tervdoku e tu ké t készült ko ep iók, az Országos Területfejlesztési Ko ep ió OTK és az Országos Fejlesztési Ko ep ió OFK i tegrált kidolgozásáról, az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Ko ep ió OFTK elkészítéséről, egtere tve ezzel a fejlesztéspolitikai és területfejlesztési élok közvetle összeha golását. A törvé yi előírások ak egfelelőe yará stratégiai kör yezeti vizsgálat készült, a elybe egfogal azott javaslatok szi té bekerültek az OFTK-ba. Többszöri társadal i egyeztetést követőe októberére készült el az OTFK jele legi u kaváltozata, elyet ove berébe -de e berébe tárgyal ak az Országgyűlés szakbizottságai. A doku e tu véglegesítése . I. egyedévébe várható. A helyi fejlesztési elképzelések egvalósítását elősegítő európai u iós források felhasz álásá ak irá yt adó, 2014progra ozási időszakra vo atkozó operatív programok jele leg part erségi egyeztetés szakaszába áll ak. A társadal i egyeztetés 013. december 15-é zárul le, az operatív progra ok véglegesítése . I. egyedévbe várható. A Vas Megye Területfejlesztési Ko ep iója a tervezési folya atot teki tve szi té javaslattételi szakaszba áll. Teki tettel a vo atkozó fejlesztési doku e tu ok véglegesítésé ek várható időpo tjára, jele fejezet részletes kifejtése, az összefüggések, szi ergiák vizsgálata elejé válhat értel ezhetővé.

8


. . A területre dezési tervekkel való összefüggések 1.3.1. Vas Meg e Területre dezési terve A megyei szerkezeti terv alábbi közlekedési ele ei éri tik Bük város területét:    

A Bük és Csepreg között tervezett M gyorsforgal i út. A település fő közúti közlekedési ele e, a . szá ú Cirák-To paládo y-Zsira összekötő országos ellékút e té országos törzshálózati kerékpárút vezet. A kerékpárút a település teljes hosszá kiépítésre került. A Büköt “zo bathellyel összekötő tervezett térségi kerékpárút nyomvonala a 8637. szá ú Bük-A sád összekötő utat követi. A eglévő vasúti hálózat a tra szeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeké t űködő országos törzshálózati vasútvo al. . á ra: Bük a megyei szerkezeti tervben

Forrás: Vas Megye Területre dezési Terve

A települést a 

egyei TRT alábbi övezetei éri tik részbe vagy egészbe :

Ökológiai folyosó és pufferterület a Rép e

e té .

. á ra: Ökológiai fol osó és pufferterület

ökológiai folyosó övezete puffer terület övezete Forrás: Vas Megye Területre dezési Terve



A települése korábba kijelölt védel i élú erdőterületek a egyei re dezési tervbe kiváló ter őhelyi adottságú erdőterület övezetbe kerültek besorolásra.

9

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve 3. á ra: kiváló ter őhel i adottságú erdőterületek

kiváló ter őhelyi adottságú erdőterület övezete Forrás: Vas Megye Területre dezési Terve



A település D-i részé a góri és sepregi határ e ti egyes területek és részbe a tervezett árvízi tározó területe tájképvédel i övezetbe került besorolásra. . á ra: Tájképvédel i övezetek

országos jele tőségű tájképvédel i terület övezete térségi jele tőségű tájképvédel i terület övezete Forrás: Vas Megye Területre dezési Terve



Bük törté el i közpo tja törté eti települési terület övezete. . á ra: Törté eti települési területek

történeti települési terület övezetét pontosító lehatárolás Forrás: Vas Megye Területre dezési Terve



Kie elte érzéke y felszí alatti víz i őség-védel i terület övezete:

10

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve A büki gyógyfürdő ter álvízbázisá ak hidrogeológiai védőido ai a Nyugat-Du á túli Kör yezetvédel i, Ter észetvédel i és Vízügyi felügyelőség -3/11-/2007 sz. határozatába kijelölésre kerültek. A vízbázis-védel i vizsgálatok szeri t a város és kör yéké ek vízellátását szolgáló vízbázis a sérüléke y vízbázisok közé tartozik. A Bük Körzeti Vízbázis védőterületei a Nyugat-Du á túli Kör yezetvédel i, Ter észetvédel i és Vízügyi felügyelőség - / / . szá ú határozatába kijelölésre kerültek. A / VII. . Kor . re delet . szá ú elléklete szeri ti, övezeteke belüli korlátozásokat és tilal akat az elkészült hidrogeológiai tervek alapjá , a jóváhagyó határozat szeri ti tartalo al, a re dezési terv ellékleteké t kell kezel i. A védőido okat és a vo atkozó korlátozásokat a település re dezési tervébe szerepeltet i kell. . á ra: Víz i őség-védel i területek

kiemelten érzékeny felszín alatti víz i őség-védelmi terület övezetei Forrás: Vas Megye Területre dezési Terve



A település re dezési tervé ek készítése óta eltelt időszakba a tervbe a vízerózió ak kitett terület övezete po tosításra került.

egyei re dezési

. á ra: Vízerózió ak kitett területek

vízeróziónak kitett terület övezetét pontosító lehatárolás


 

A település külterületé ek agy része ezőgazdasági űvelésre ásodlagosa alkalmas területek övezetébe tartozik. A egyei re dezési terv Bük és Csepreg területét együtt tervezhető térségek övezeté ek jelölte ki.

11

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve . á ra: Eg ütt tervezhető térségek

együtt tervezhető térségek övezete Forrás: Vas Megye Területre dezési Terve



“zélerő ű elhelyezésére vizsgálat alá vo ható terület övezete:

A települése az évi átlagos szélsebesség agasságba , -5 m/s - erőse preferálható terület. A szélerő űvek elhelyezését korlátozó té yezők: beépített vagy beépítésre szá t területek, a tájképvédel i, a vízerózió ak kitett és a védel i erdőterületek. . á ra: Szélerő ű elhel ezésére vizsgálat alá vo ható területek

szélerőmű elhelyezésére vizsgálat alá vonható terület övezete - az évi átlagos szélsebesség (m/s) területi eloszlása 50 m magasságban: 4,5-5 m/s - erősen preferálható terület


Új beépítésre szá t terület kijelölését korlátozó övezetek: agterület övezete, ökológiai folyosó övezete, kiváló ter őhelyi adottságú erdőterület övezete; erdőtelepítésre alkalmas terület övezete. . á ra: Új eépítésre szá t területek

új beépítésre szánt terület kijelölését korlátozó –összesítő - övezet


12

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve A települést e       

éri tő

eg ei övezetek:

Kiváló ter őhelyi adottságú szá tóterület övezete Térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vo ható terület övezete Felszí i vizek víz i őség-védel i vízgyűjtő területe övezete Ásvá yi yersa yag-gazdálkodási terület övezete Nagyvízi eder övezete, re dszerese belvíz járta terület övezete Földta i veszélyforrás terület övezete Erdőtelepítésre ásodlagosa alkal as területek övezete

. . . Országos Területre dezési Terv A települést éri tő országos övezetek:     

Országos ökológiai hálózat övezete. Kiváló ter őhelyi adottságú erdőterület övezete. Országos jele tőségű tájképvédel i terület övezete: az országos re dezési tervbe az övezettel éri tett települések kerültek kijelölésre, az övezettel éri tett terület a egyei re dezési tervbe po tosításra került. Kie elte érzéke y felszí alatti víz i őség-védel i terület övezete. Együtt tervezhető térségek övezete: az Országos Területre dezési Tervbe ilye térségké t szerepel “zo bathely és a kör yező települések, a egyei re dezési terv eze felül több ás terület ellett Bük és Csepreg területét együtt tervezhető térségi övezetké t jelölte ki.

A települést e     

éri tő országos övezetek:

Kiváló ter őhelyi adottságú szá tóterület övezete. Felszí i vizek víz i őség-védel i vízgyűjtő területe övezete. Ásvá yi yersa yag-gazdálkodási terület övezete. Országos ko ple tájrehabilitá iót igé ylő terület övezete. Kie elt fo tosságú eglévő ho védel i terület övezetével éri tett település.

Az országos területre dezési terv ek a törvé y által előírt éve ké ti felülvizsgálata elkezdődött, a közigazgatási egyeztetési a yag re delkezésre áll. Ebbe a települést éri tő változás, hogy a víz i őség védel i terület a korábba e lített, időközbe elkészült hidrogeológiai határozatok alapjá po tosításra került. A egyei és országos területre dezési tervekbe po tosításra került övezeteket a település re dezési tervébe át kell vezet i, vala i t a települést éri tő övezetekre előírt korlátozásokat a város re dezési tervébe szerepeltet i kell.

13


1.4. A szo szédos települések hatályos településszerkezeti terveinek Bük fejlesztését befolyásoló egállapításai 

Csepreg

A sepregi / helyrajzi szá ú telek sze yvíziszap lerakó, -es védőtávolsága éri ti Bük város közigazgatási területét, a védőtávolság és az azzal kap solatos korlátozások Bük város településre dezési tervébe is szerepel ek, a védőtávolságo belül Bükö sze yvíziszap lerakó került kijelölésre. Az M gyorsforgal i út tervezett yo vo ala Csepreg és Bük között halad és éri ti Bük területét. Bük re dezési tervébe a tervezett yo vo al szerepel, a korlátozásokat eg kell határoz i. . á ra: Csepreg - RT


. á ra: Gór - RT


14

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve 

Gór

A Bük-Góri árvízi tározó leg agasabb vízszi tje teljes elö tés eseté éri ti Gór település külterületét, ezzel Gór településre dezési terve szá ol. 

Bő

. á ra: Bő - RT

A község településre dezési tervébe a büki golfpályától ÉK-re fekvő területeke jele tős üdülő, tartalék üdülő, külö leges és gazdasági terület került kijelölésre. A tervezett fejlesztés közúti közlekedési hálózati ele ei részbe igazod ak Bük közúthálózatához. A tartalék üdülőterület közúti satlakozása a golfpálya DK-i határá eglévő / helyrajzi szá ú út eghosszabbításához tud a satlakoz i. A többi, Bük közigazgatási területéhez satlakozó tervezett közúti ele összekap solása a eglévő büki közúti úthálózathoz sak hosszútávo és jele tős költséggel lenne kialakítható. A község településre dezési tervébe a tervezett Bük-Bő-Góri árvízi vésztározó szerepel. 

Ló s

Ló s község településre dezési terve Bük város közigazgatási területére vo atkozó korlátozást e tartal az. 14. á ra: Ló s - RT


Forrás: VMTRT

Bük településre dezési tervébe szerepel a korábba távlati élké t eghatározott gyorsvasút javasolt yo vo ala. A yo vo al a szo szédos települések re dezési tervébe e folytatódik. A re delkezésre álló i for á iók alapjá a távlati élok között a térségbe gyorsvasút létesítése e szerepel. A yo vo al a jövőbe térségi illetve országos egyeztetést tesz szükségessé, így a ak szerepeltetése a re dezési tervbe jele leg szükségtele . 15


. . Hatályos településfejlesztési dö tések be utatása Bük Város Ö kor á yzata a . évbe az alábbi terület- és településfejlesztési, illetve településre dezési tárgyú határozatokat hozta:  

   

 

KEOP-2012- . . /A Napele es re dszer kiépítése Felsőbüki Nagy Pál Általá os és Ve déglátóipari “zakiskola Büki Művelődési és “portközpo t, Kö yvtár (Csodaország Óvoda, Büki “portpálya, Büki Közös Ö kor á yzati Hivatal NYDOP-3.1.1/A-09-2f-2011szá ú „Városközpo t fu k ióbővítő egújítása Bükö í ű városrehabilitá iós projekt „FILMKLUB A RÓMAI KATOLIKU“ PLÉBÁNIÁN í ű mini-projekt; „Mi uzsikus lelkek… a tagú Cigá yze ekar szólistái és a Pa o Cigá yze ekar közös ko ertje í ű i i-projekt; I. Tavaszi labdarúgó utá pótlás tor a Bükö , a helyi horvát e zetiség közre űködésével í ű i i-projekt) Közösségi közlekedés fejlesztése í ű pályázati ko struk ió yertes pályázata: „Bük és környéke közösségi közlekedése fejlesztése” című és NYDOP-3.2.1/B-12-20130002 azonosító számú pályázat NYDOP-5.3.1/B-12-2013-0015 „A büki Csodaország Óvoda fejlesztése - Nevelési i téz é yek fejlesztése í ű ko struk ió „Bük város településfejlesztési ko ep iójá ak és településre dezési tervé ek felülvizsgálata - „Bük -2020-as időszakra szóló településfejlesztési ko ep iójá ak, és re dezési tervé ek egalkotása Bük Város Ö kor á yzatá ak Képviselő-testülete a „Városközpo t fu k ióbővítő egújítása Bükö í ű NYDOP-3.1.1/A-09-2f-2011szá ú pályázat egvalósításához kap solódóa a „Re dezvé ytér kialakításához kap solódó u kák elvégzése tárgyú hirdet é y élküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás lefolytatása 8/2013. (III.29.) BM re delettel kiírt pályázato részt kívá ve i. A Büki Művelődési és “portközpo t, Kö yvtár ko u iká iós és építészeti akadály e tesítésével és a yílászárói ak seréivel. A pályáz i kívá t tá ogatási i te zitás 100 %. az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Helyi Vidékfejlesztési “tratégiák LEADER fejezeté ek végrehajtásához -ba yújta dó tá ogatások részletes feltételeiről szóló / V. . VM re delet szeri t pályázatot yújt be, melyben az alábbi fejlesztési eg evezés alatt „Játszótér kialakítása Bük városba fejlesztéseket kívá egvalósíta i

. . . A hatál os fejlesztési ko ep ió, i tegrált településfejlesztési stratégia vo atkozó egállapításai Bük Város hatályos I tegrált Városfejlesztési “tratégiáját (IVS) októberébe a De i vest Magyarország Kft. készítette. Az IVS a ár iusába , a HHP Co ta t Kft. által készített „Bük Nagyközség Aktualizált Településfejlesztési Ko ep iója . doku e tu alapjá , azt kiegészítve, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Mi isztériu Területfejlesztésért és Építésügyért felelős “zakálla titkársága által kiadott „Városfejlesztési Kézikö yv -ben eghatározott ódszerta szeri t készült. A doku e tu ba ele zés alá vo t adatok többsége . évi, szegregá iós adatok teki tetébe figyele be vételre kerültek a 2009. évi lakossági adatok is. 16


Az IVS (2009) fő

egállapításai:

Településhálózat (2007): „Az egy ás szo szédságába elhelyezkedő települések közti fu k io ális kap solatokra irá yuló vizsgálatok szerint a Nyugat-du á túli régióba Győr közpo ttal alakult ki agglo erá ió, a vo záskörzetébe tartozó településsel együtt. “zo bathely, vala i t Zalaegerszeg egy-egy agglo erálódó térség közpo tja , illetve vo zott településsel, előbbiek közé Bük is beletartozik. A Csepregi kistérségbe jelzőszá a település található, ebből kettő város Bük, Csepreg , és község. Lakosságszá ot teki tve i dössze Bük fő és Csepreg fő tartozik a agyobb települések közé. Gazdaság (2007): „Bük gazdaságá ak a Csepregi kistérsége elüli súl át legi kább az repreze tálja, hogy Csepreggel közöse a kistérség regisztrált vállalkozások %-át összpo tosítják úgy, hogy közbe Bük és Csepreg között is ásfélszeres a külö bség. A Bükö -ben regisztrált vállalkozás a egyei jogi sze élyiségek , %-át adta, a i ö agába e tű ik jele tős ek, azo ba a település lakó épességéhez viszo yítva szá ottevő. Bük az lakosra jutó vállalkozások teki tetébe több i t kétszerese haladja eg a egyei utatókat. Az üze éret teki tetébe ár é ileg el arad a egyei átlagtól, és szá ottevőe a városi szi ttől, hisze a íg az előbbi település soportba az összes vállalkozás kb. egyhar ada társas for ába űködik, addig a városokba kétötöde, Bükö pedig sak egynegyede. Ez azt jele ti, hogy olya spe ifikus tevéke ységet pl. szobakiadás folytat ak, a ely több yire e igé yel társas vállalkozási for át. Bük jele legi gazdasági szerkezete agy értékbe eltolódik a ter ier szektor felé, ezzel is a turizmus, mint fő gazdasági ág do i á s szerepét.

utatva

Bük turiz us vezérelte gazdasági életét jól illusztrálja, hogy a vállalkozásai ak közel fele közvetle ül a turiz usba % , egy egyede pedig bizo yosa a ak vala elyik háttérágazatába i gatla ügyletek, gazdasági szolgáltatás – % űködik. Más sze po tból Bük vállalkozásai ak tevéke ysége teki thető egysíkú ak is, ivel a e ter ier ágazatokba érdekelt gazdasági szervezetek, jogi sze élyek együttes ará ya alig haladja meg a 10 %-ot, gya íthatóa a iatt, ert a turiz ussal sze be Bükö se az agráriu se pedig az ipar e jele t ko oly alter atívát ár-érték ará y teki tetébe . A gazdaságo belül a ezőgazdaság ará ya alulpreze tált. Az egyé i vállalkozók és őster elők szá a a re dszerváltás óta fokozatosa övekszik és a földhasz álati és állattartási te de iák az egyé i gazdálkodói kör egyértel ű egerősödését utatják. Bükö őster elő, saládi gazdaság, ezőgazdasági vállalkozó és egy szövetkezet tevéke ykedik, elyből regisztrált ter elő. Jelenleg ez a két leg agyobb ipari foglalkoztató a városba Nestlé, Vog , és együttes munkáslétszá uk fő fölötti, tehát több dolgozót foglalkoztat ak, i t a e yi iparba érdekelt aktív kereső va Bükö , tehát erős u kaerő-vo zásuk va .

17

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve A u ka élküliség 2001-be é ileg agasabb volt , % vala e yi Vas egyei települési szi t átlagá ál, azo ba a agasabb fokú foglalkoztatás ezt a hátrá yt elle súlyozta. -re Bükö sökke t a u ka élküliségi ráta, 3,2 %-ra (KSH 2005). Bük, i t hazá k har adik leglátogatottabb gyógyfürdőjé ek, illetve a gyógyturiz usból, i t hosszabb tartózkodási idővel együtt járó turisztikai ág ak köszö hetőe agy szálláshel -kapa itással rendelkezik. A Nyugat-du á túli régió fürdőhelyei ek kereskedel i szálláskí álatát teki tve Hévíz kí álatát db követőe a ásodik helye áll db , egelőzve “árvár , )alakaros , Kehidakustyá és )alasze tgrót kí álatait. A kereskedel i eg ségek esetébe is ugya az a helyzet, i t a ve déglátóeg ségek él: nagy az összterületük, de ki si és egy e ű a választékuk. A leg agyobb kereskedel i egységek által lefedett terület egközelíti a ²-t, a i a település éretéhez képest jó ellátottságot utat. A leg agyobb kiterjedésű a Forrás Üzletház, a ely ek az élel iszer részlege ellett egy belső bevásárló ut ája is va , de gyakorlatilag az egyetle fedett bevásárló övezet Bükö . Az üzletek választéka agyo szűk spektru ba ozog, agy része vagy ruházati, vagy élel iszer-jellegű üzlet. A ruházati boltok kizárólag butikokat jele te ek, i s egyetle árkabolt se ebbe a vertiku ba . Az élel iszerellátást teljes egészébe a kis agá üzletek, illetve a COOP-áruházlá vegyeskereskedései biztosítják, illetve egyetlen ulti a io ális vállalatké t a CBA jelent meg a helyi piacon. Társadalom, de ográfia (2007): Vas egyébe -ben a lakó épességet teki tve a községek db közül egyedül Vép lakosságszá a fő haladta eg Bük agyközség lakosságszá át fő . Ez az érték a egye városai közül azo ba eghaladta Rép elak város, s az időközbe városi ra got yert Őrisze tpéter lakosságszá át, s egközelítette Csepreg lakosságát. A külö féle területi szi tekkel összehaso lítva egállapítható, hogy íg a többi település és területi szi t lakossága erőteljes értékbe sökke t, addig az utóbbi két évbe Bük lakosságszá a stag ált. Bük de ográfiai súlya i d a egyé , i d pedig a kistérsége belül őtt. Ez utóbbi belül -be i ár a lakosságszá %-át adta. Az el últ évekbe ez a te de iai felerősödött, a té yleges szaporodás elsősorba a egatív ter észetes szaporodást elle súlyozó pozitív vá dorlási egye leg ek köszö hető. A e ek ará át tekintve Bükö -be férfi élt, és ezzel ará yuk a i jóval kedvezőbb a vala e yi Vas egyei település átlagá ál.

, %-ot tett ki,

A korstruktúra vizsgálatá ak legfo tosabb ele e az öregségi i de eghatározása, ely a fiatal/idős ará yt fejezi ki. Ha e ek az i de ek az értéke - él kisebb, akkor az adott térségbe , települése a éve felüliek va ak túlsúlyba , ha agyobb - él, akkor fiatalos a korstruktúra. Bük esetébe ez az érték 1-be , volt, kedvezőbb képet utatva Vas egye települési átlagá ál. Bük épességé ek iskolázottsága kiegye lített ek, átlagos ak o dható. Ni se ek agy iskolázatla tö egek, és viszo ylag kevés a felsőfokú végzettségű, ugya akkor agy ará yba va jele az általá osa űvelt, érettségizett réteg. I frastruktúra (2007): Bük i frastrukturális helyzete vala e agasabb szí vo alú.

yi Vas

18

egyei településszi t él kiépítettebb és


. . . Hatál os településfejlesztési és településre dezési szerződések Bük Város Ö kor á yzat Képviselő-testülete a „Bük város településfejlesztési ko ep iójá ak és településre dezési tervé ek felülvizsgálata tárgyú hirdet é y élküli közbeszerzési eljárás ered é yké t . ájus -é kötötte eg a vállalkozási szerződést a HHP Co ta t Ta á sadó Kft., a Mátis és Egri Tervező Kft. és a BENCHMARK Területfejlesztési Kutató és Ta á sadó Kft. alkotta ko zor iu al a település településfejlesztési ko ep iójá ak és településre dezési tervé ek felülvizsgálatára. A felülvizsgálatra a / XI. . Kor re deletbe foglaltak alapjá kerül sor. A szerződés teljesítésé ek határideje . augusztus . A szerződés ered é yké t elkészül a település középtávú településfejlesztési ko ep iója, elkészül az i ár éves településre dezési terv felülvizsgálata és projektterv szi te települési kul sprojekt is előkészítésre kerül.

19


. . Bük településre dezési tervi előz é yei ek vizsgálata 1.6.1. A hatál

a lévő településre dezési eszközök

Településfejlesztési ko ep ió Bük város jele leg érvé yes Településfejlesztési ko ep ióját az ö kor á yzat Képviselőtestülete a / . . . szá ú határozatával fogadta el. Az azóta eltelt időszakba a település a ko ep iót az alábbi élok érdekébe egészítette ki:  

: a tervezett árvízi tározó egvalósítása, / . . . szá ú Képviselőtestületi határozat, településfejlesztési dö tés. : a Bük és Bükfürdő közötti, az Európa úthoz satlakozó településközpo t vegyes terület bővítése, / . . . szá ú Képviselő-testületi határozat.

Településszerkezeti terv Bük város jele leg érvé yes településszerkezeti terve a -ben elfogadott településfejlesztési ko ep ió elhatározásai ak egvalósítása érdekébe -ban, a terv fe tiek szeri ti ódosításai -be kerültek elfogadásra. Sza ál ozási terv és Hel i építési sza ál zat A települése jele leg a Bük város “zabályozási Tervé ek, vala i t Helyi Építési “zabályzatá ak jóváhagyásáról szóló / . V. . ö kor á yzati re delet va érvé ybe , ely ek utolsó ódosítása . szepte ber 2-á került elfogadásra. A “zabályozási terv a település közpo ti területé ek a kivételével a településszerkezeti tervvel összha gba került elfogadásra. A közpo ti területeke a tö bbelső feltárás érdekébe a településközpo t vegyes tö böket kiszolgáló utak és zöldterület kerültek kijelölésre, ezek azo ba a település hosszú távú tervei között szerepel ek, így azok kiszabályozását az ö kor á yzat e tartotta szükséges ek. A tö bbelső feltárás egvalósíthatóságát és a ak ódját felül kell vizsgál i.

1. . . A hatál os településszerkezeti terv 

egállapításai,

egvalósult ele ek

Településközpo t kialakítása:

A település közpo tja az Eötvös és “zé he yi ut ákba került kijelölésre, a legtöbb városi i téz é y itt található. Az el últ évekbe a közi téz é yekbe , közlekedési- és zöldterületeke végzett fejlesztések ered é yeképpe a közpo t városias for át kapott. Az Eötvös ut ába park épült szökőkúttal, a egújult Polgár esteri hivatal előtti ligetes park felújításra került vala i t a kör yék i téz é yei ek hivatal, óvoda, sportpálya stb. kiszolgálására parkoló épült. A kisvárosias jelleg fejlesztésé ek következő lépéseké t lehetőséget kell biztosíta i a Polgár esteri Hivatal kör yéké a jele leg űködő kereskedel i, szolgáltató és ve déglátó fu k iók bővítésére. A él elérése érdekébe a terület vegyes övezetbe sorolása, vala i t a jele legi él i te zívebb, és a kisvárosias jelleghez jobba illeszkedő zártsorú beépítés lehetőségé ek a egtere tése segítheti.

20

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve A fejlesztések folytatása érdekébe és további, a város űködéséhez szükséges i téz é yek elhelyezésé ek biztosítására a belvárosi tö bbelsőbe eglévő kihasz álatla területek feltárása ele gedhetetle . A tö bbelső feltárására a jele leg érvé yes településszerkezeti terv által adott javaslat az el últ évek tapasztalatai alapjá túl erésze változtatott a kialakult állapoto , a tulajdo viszo yok ilye értékű egváltoztatása sak hosszabb távo valósítható eg, ezért a fejlesztést kisebb lépése ké t kell egte i. A közpo ti területek tö bbelső feltárására éves távlatba egvalósítható léptékű fejlesztési javaslatot kell kidolgoz i a re dezési terv felülvizsgálata sorá . 

Bük és Bükfürdő közötti kap solat:

A két településrész közötti belterületi jellegű közlekedés kialakításra került, az Európa út e té gyalogos járda és kerékpárút létesült. Az út e té az üdülést szolgáló létesít é yek egtelepedése a él, a terület fu k iókkal való feltöltése folya atos. A Kossuth Lajos és az Ifjúság ut ák találkozásá ál tervezett vegyes terület beépítése ugya sak egkezdődött. 

Gazdasági területek:

A Kossuth Lajos utca K-i végé tervezett gazdasági területe több vállalkozás is épült, a terület felhasz álása egkezdődött, de itt ég sok a felhasz álatla i gatla . A település Ny-i végé lehetőség. 

eglévő ipari területe további létesít é yek elhelyezésére va

)öldfelületek:

A települése a zöldfelületek kialakítása és karba tartása folya atos, erről bővebb leírás az . . po tba található.  A

Közlekedési és köz ű i frastruktúra:

egvalósult fejlesztések is ertetése a vo atkozó al í ek alatt találhatók.

Ne

egvalósult ele ek: 

Bük-Bő-Góri árvízi vésztározó:

Is ertetése az . 

. . . po tba .

“portpálya bővítés

A település sportpályájá ak a bővítésére kijelölt terület újabb sportpályák elhelyezésére lesz lehetőség. 

ég e

került felhasz álásra, azon

Külö leges területek Bük és Bükfürdő között:

A település szerkezeti terve az Európa út és a “ajtoskálra vezető . szá ú országos ellékút között jele tős területet jelölt ki külö böző turisztikai élokra, azo ba eddig a területe se ilye beruházás e kezdődött eg. 

Lakóterületek

A “aj eggyes és Nyárfa ut ák folytatásába tervezett lakóterületek beépítése az Európa út felől egkezdődött, de itt is jele tős terület aradt kihasz álatla ul. 

“zélerő űvek 21

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve A település egfelelő adottságokkal re delkezik szélerő űvek telepítésére, a szerkezeti terv ki is jelölte a szélerő űvek elhelyezésére alkal as területeket, ezzel a lehetőséggel azo ba egyelőre e éltek. A település az el últ időszak a jele tős területeket jelölt ki fejlesztési élokra. Ezek közül az ö kor á zati eruházások ag érték e előre haladtak, sőt, izo os élokra a re delkezésre álló területek teljes érték e felhasz álásra is kerültek, íg a tová i fejlesztések részére úja területeket kell iztosíta i. A vállalkozói és lakás élú eruházások részére kijelölt területek ezzel sze e jele tős tartalékokkal re delkez ek a ak elle ére, hog az ezeket kiszolgáló közlekedési és köz ű eruházások rész e ö kor á zati fi a szírozással el is készültek.

22


. . A település társadal a . . . De ográfia, épesség . . . . A épesség szá a és változása Bük területe hektár, ezzel a egyé ek Rép elak utá a legkisebb területű városa. Népsűrűsége -ben 158,2 fő/k 2, amellyel a Vas egyei városok között középe helyezkedik el, mivel a város közül a . legsűrűbbe lakott. Bük lakó épessége -ben 3301 fő volt, ezzel hazá k városa közül a . leg épesebb, azaz összese hazai város ál agyobb, de egyértel űe hazá k törpevárosai közé tartozik. A Nyugat-Du á túlo hét kisebb épességű város található, így Bük a régió . leg agyobb városa. Vas egyébe városi jogállású település va , közülük háro Csepreg, Őrisze tpéter és Rép elak lakossága kisebb, vagyis Bük Vas egye kile edik leg épesebb városa. A szo szédvárat, vagyis Csepreget 2011-be hagyta le Bük, lakó épessége fővel agyobb. A város álla dó épessége fő, a ely i dössze 9- el több, i t a lakó épesség. Hogy a külö bségeket értékel i tudjuk, tisztáz i szükséges a lakó- és az álla dó épesség fogal át. Lakó épesség ek evezzük az adott területe /települése lakóhellyel re delkező, de ásutt tartózkodási hellyel e re delkező, vala i t az ugya eze helye tartózkodási hellyel re delkező sze élyeket. Álla dó épesség ek az adott területe /települése bejele tett, álla dó lakással re delkező sze élyeket jele ti, függetle ül attól, hogy va -e áshol bejele tett ideigle es lakásuk. Az álla i fi a szírozás sze po tjából az álla dó lakosság szá a a fo tosabb, de egy település valódi épességét a lakó épesség fejezi ki jobba , e véletle , hogy az ele zők, a statisztikák i d ezzel szá ol ak. Bükö csaknem egybeesik a kettő, a i ritkaság a vasi és a hazai települések között. Azo ba egy település valódi, a apo ta té ylegese elláta dó épességét az úgy evezett appali épesség fejezi ki a legjobba , de ezt a statisztikák általába e jegyzik, kivéve a épszá lálásokat. A appali épességet úgy szá olják ki, hogy egvizsgálják, e yie e ek el áshová dolgoz i és ta ul i a lakó épességből, illetve ás települések lakó épességéből e yie e ek a vizsgált településre dolgoz i és ta ul i. Azaz a bejárók és eljárók egye legét is figyele be veszik. Nos, ez Bük esetébe pozitív volt ár 2001-ben is. Akkor 716 fővel többe jöttek Bükre dolgoz i/ta ul i, i t a e yie elmentek ugya ilye élból. Tehát 2001-be a város appali épessége fő volt. A agyobb u kaadók, beleértve az ö kor á yzatot is véle é ye és adatai szeri t fővel többe jár ak be Bükre dolgoz i, i t a e yie eljár ak, illetve fővel többe jár ak be a városba ta ul i, i t a e yie áshová jár ak el. Mi dez azt jele ti, hogy Bük appali épessége -be i tegy fő részletesebbe lásd. később . Ha ehhez hozzászá ítjuk a települése apo ta tartózkodó üdülőve dégeket, akkor Bük appali té yleges épessége átlagosa egközelíti a ezer főt. Ez éves átlag, a ely szezo álisa változik, ég akkor is, ha a gyógyturiz us ál – ás turisztikai ágazatokkal összevetve viszonylag ki si a szezo alitás hatása. Mértékadó be slések szeri t a yári időszakba a település appali épessége eghaladja a ezer, íg az év többi részébe és , ezer fő körül ozog. Ez azért lé yeges, hisze egy településfejlesztési ko ep ió ál i dig a

23

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve té yleges, vagyis a appali épességgel kell szá ol i, ugya is a város ellátóre dszeré ek e yi e bert kell ellát ia, és erre kell tervez i. Bük középkori épességéről szi te se it se tudu k. Az első egbízható, . évi rovásadó-összeírás szeri t Alsóbük ek i tegy lakosa lehetett, feltételezve, hogy Közép- és Felsőbükö későbbiekbe is i dig kevesebbe éltek, a háro település összlakossága fő körül lehetett Gyurá z F. . Az . évi a o i a visitatio jegyzőkö yve szeri t a háro Bük ek összese lakója volt, a i egy seppet se ki si y településre e ged következtet i. Összehaso lítás végett -be , a ár egyeszékhely ek szá ító “zo bathely ek, i t ezőváros ak is sak i tegy lakosa volt. A város épessége, i t az . táblázatból látható, a . századtól a . század közepéig egye letese , á viszo ylag lassa övekedett. A tre det sak a . század elejei járvá yok okozta visszaesés törte eg. A település lakosságszá á ak o dhat i robba ásszerű övekedését dö tőe az -as évek elejé létesített ukorgyár, az iparosodás, a “opro Nagyka izsa vasútvo al -ös átadása okozta. Mi dezek hatására Bük épessége az első épszá lálásra sak e egduplázódott és eghaladta a főt, sőt rá húsz évre ezer fő fölé e elkedett. Ezt követőe , hiába egyesült a háro Bük -ben közigazgatásilag, a lakosság szá a le sökke t, és -ig és fő között i gadozott. Külö öse a két világháború között volt egy élypo t a épesség szá ába , a i elsősorba a Tria o i békediktátu , a ukorgyár leégése és a világgazdasági válság következ é ye. . tá lázat: Bük lakó Év 1549* 1697 1785 1804 1828 1857 1870** Forrás: Gyurá z F.

A lakosság szá a fő 400 717 1349 1192 1415 1624 2909 ,

épességé ek változása

Év

A lakosság szá a fő 3030 2791 2848 2965 2804 2552 2447

1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941

. évi épszá lálás, Vas

Év 1949 1960 1970*** 1980 1990 2001 2011

A lakosság szá a fő 2648 2683 2548 2721 2904 3084 3301

* e slés, ** jele lévő épesség, *** appali épesség egye statisztikai évkö yve 2010, KSH

A település épessége a II. világháborút követőe kezdetbe lassa , ajd az -as évektől kezdve gyorsuló üte be is ét övekedett, a ely ekkor ár egyértel űe a város egyre jele tősebb idege forgal i vo zerejével függ össze. Bük épessége -at követőe , rá évre, -be haladta eg is ét a ezer főt, de a leg agyobb övekedés az el últ dekádba törté t , % . Ha a település épességé ek változását és között vizsgáljuk, a övekedés e túl jele tős, a ak értékét i d Csepreg, i d a Vas egyei kisvárosok “zo bathely élküli városok átlaga eghaladja . tá lázat . Ha azonban az elmúlt év épességszá változását ézzük, úgy Bük lakossága százalékkal övekedett, sze be a Vas egyei kisvárosok , százalékával. Csepreg lakossága pedig éppe séggel sökke t eze idő alatt.

24


2. tá lázat: Bük épességszá á ak lakó épesség alakulása Meg evezés Csepreg Bük Vas egyei kisvárosok Vas megye Meg evezés Csepreg Bük Vas egyei kisvárosok Vas megye Meg evezés Csepreg Bük Vas egyei kisvárosok Vas megye Forrás:

. és

-2011)

1870

1880

%

1890

%

1900

%

1910

%

1920

%

3006 2909 37487 179738

3630 3030 42619 198533

120,7 111,8 113,7 110,4

3529 2791 45436 216087

97,2 92,1 106,6 108,8

3733 2848 52360 240362

105,8 102,0 115,2 112,2

3728 2965 59081 260427

99,9 104,2 112,8 108,3

3838 2804 63780 275537

102,9 94,6 107,9 105,8

1920

1930

%

1941

%

1949

%

1960

%

1970

%

3838 2804 63780 275537

3789 2552 63905 281848

98,7 91,0 100,2 102,3

3718 2447 67376 286381

98,1 95,9 105,4 101,6

3939 2648 64711 283070

105,9 108,2 96,0 100,6

3928 2683 66931 282728

99,7 101,3 103,4 99,9

3564 2548 70794 277619

90,7 95,0 105,8 98,2

1970

1980

%

1990

%

2001

%

2011

%

1870-2011

1949-2011

3564 2548 70794 277619

3606 2721 79718 285498

101,2 106,8 112,6 102,8

3547 2904 80169 275944

98,3 106,7 100,6 96,6

3546 3084 79820 268123

100,0, 106,2 99,6 97,2

3286 3301 76445 256629

92,7 107,0 95,8 95,7

109,3 113,5 203,9 142,8

83,4 124,7 118,1 90,7

. évi épszá lálás Vas

egyei kötetei, KSH Budapest

25

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve Mi de település épessége, és a ak változása a ter észetes szaporodástól és a vá dorlási külö bözettől függ. A ter észetes szaporodás ak két összetevője va , az élveszületés és a halálozás, a vá dorlási külö bözet pedig a bevá dorlás és az elvá dorlás egye legét jele ti. Magyarországo az élveszületések szá a -től e éri el a halálozásokét, az országba azóta tehát ter észetes fogyás va . Mi dez Vas egyébe is eg utatkozott, itt is – akár sak országosa – először sak a falvakba . Bük esetébe is sökke t az élveszületések, ugya akkor övekedett a halálozások szá a és ará ya, haso lóa a hazai és a Vas egyei tre dekhez, de i dkettő kisebb értékbe . “őt, az élveszületési ráta az el últ égy évtized mindegyikébe agasabb volt a Csepreg, és a egye kisvárosai ak az átlagához képest (3. tá lázat . Az élveszületés értéke drasztikusa le sökke t az -es évekbeli 19,3 %-ról a jelenlegi 9,9 %-ra. Ez az ará y ige agas a egyébe , átlagosa egy százalékpo ttal agasabb i d a egyei, i d a kisvárosi átlagok ál. Mi deközbe a halálozási ráta is sökke t 13,5 %-ról , %-ra. Ez i de képpe örve detes, hisze javult a ortalitás a települése . A halálozási ráta kedvezőbb, i t Cseprege , illetve a kisvárosokban, és sokkal jobb a egye átlagá ál, a elyet a falvak ro ta ak le. Mi dezek következtébe Bükö a ter észetes szaporodás az -es évtizedbeli , százalékról , százalékra sökke t az -as évtizedbe , de pozitív aradt, sze be Csepreggel. A fordulat a ’ -as évek közepétől törté t, azóta többe hal ak eg a városba , i t a e yie szület ek, azaz ter észetes ódo fogy a épesség. Mértéke az el últ két évtizedbe vala elyest eg őtt, de e olya agyo , i t Cseprege , vagy a megye kisvárosaiba . A har adik évezred első évtizedébe gyer ek született és e ber halt eg Bükö , vagyis éves átlagba , illetve , . A ter észetes fogyás értéke az évezred első dekádjába -2,3 %, íg Cseprege és a egye kisvárosaiba egyará t -3,8 illetve -3,9 %. Vas egye átlaga a falvak kedvezőtle de ográfiai utatói ak következtébe igen rossz, -5,4 %. Mi de képpe leszögezhetjük tehát, hogy a de ográfiai tre dek az utóbbi háro évtizedbe kedvezőtle ek voltak Bükö is , ely ek hátterébe egyedül az élveszületés agyará yú visszaesése áll, de égis jobbak, i t a egye egészébe és a egye kisvárosaiba . Bük vá dorlási egye lege az el últ égy évtized mindegyikébe pozitív volt, vagyis többe költöztek a városba, i t a e yie elvá doroltak o a áshová sze be például Csepreggel, ahol az egye leg és között egyértel űe egatív volt. Ige kedvező, és Bük egyre agyobb vo zerejére utal, hogy a város vá dorlási egye lege e supá pozitív, ha e dekádo ké t is egyre agyobb pozitívu ot utat. A íg az -es évtizedbe az egye leg supá , % volt, addig a ’ -as évtizedbe ez ár , %, a ’ esbe ár , %, az el últ tíz évbe pedig ár , %. Volt olya év és között, a ikor több i t fővel őtt a település épessége a vá dorlás következtébe . Egyértel űe le lehet tehát szögez i, hogy a város épességszá változásá ak, vagyis a épesség övekedésé ek a hátterébe és között a ter észetes szaporodás és a vá dorlási külö bözet együtt, íg óta sak a vá dorlási külö bözet áll, hisze ter észetes ódo fogy Bük lakossága.

26


. tá lázat: A épességszá -változás összetevői % Bükö Meg evezés

és

1970-1980

között 1980-1990

élveszületés

halálozás

ter észetes szaporodás

vá dorlási külö özet

élveszületés

halálozás



Csepreg

16,0

12,5

3,5

-2,3

12,5

13,6

-1,1

-0,5

Bük

19,3

13,5

5,8

0,9

14,1

12,5

1,6

5,1

Vasi kisvárosok

17,6

11,4

6,2

7,1

12,6

12,1

0,6

0,1

Vas megye

16,2

12,8

3,4

-0,5

11,9

13,6

-1,7

-1,7

Meg evezés

1990-2001

2001-2011

élveszületés

halálozás



élveszületés

halálozás



Csepreg

11,5

12,8

-1,3

1,3

8,6

12,5

-3,9

-3,4

Bük

12,7

13,6

-0,9

7,1

9,9

12,2

-2,3

9,3

Vasi kisvárosok

11,2

13,4

-2,2

1,7

8,7

12,5

-3,8

-0,4

Vas megye

10,9

15,4

-4,5

1,6

8,7

14,1

-5,4

1,1

Forrás:

. és


egyei kötetei, K“H, Budapest

27

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve . . . . Bük

u kaerő és oktatási vo zása, a település appali épessége

Mi t azt az előző fejezetbe kifejtettük, egy település té yleges épességét a appal ott tartózkodók szá a, vagyis a appali épessége jele ti, hisze egy település ek részükre kell biztosíta ia a legkülö félébb ellátásokat. Általába a városok appali épessége agyobb, i t lakó épessége, hisze egy város ak va ak közpo ti fu k iói, a elyek vo zó hatást gyakorol ak a kör yező településekre. Egy település vo zását, a ak értékét a statisztika évtizede ké t egyszer éri, a épszá lálások alkal ával, éghozzá a u kavállalás és az oktatás vo atkozásába . Azt vizsgálják e yi e két aspektusba a bejárók és e yi az eljárók szá a. Bükre -ben fő járt be ta ul i és dolgoz i ás településről, íg fő járt el ás településre. A bejárók tehát jóval többe va ak, i t az eljárók, a bejárókra jutó eljárók ará ya , %. Ugya ez Csepreg esetébe supá , %. Másképp fogal azva, a lakó épesség közül eljáró , %, bejáró pedig 40,4 % . tá lázat . Mindennek ered é yeképpe Bük appali épessége 2001-ben fő volt, azaz százalékkal több, i t lakó/éjszakai épessége. Ez agasabb, i t a Vas egyei kisvárosok átlaga. “aj os a legújabb adatokat ég e is erjük, oha a 2011-es épszá lálás ered é yei ár yilvá osságra kerültek (a u kaerő- és az oktatási vo zás településsoros adatai később kerül ek publikálásra). Így i for á iókat kértü k a leg agyobb u kaadóktól és az ö kor á yzattól és ezek alapjá be sültük eg a település appali épességét, a ely 2011-be fő. Ez ár százalékkal agyobb, i t Bük lakó épessége. . tá lázat: A lakó- és a appali épesség szá a fő , a ejáró és eljáró épesség ará a % Meg evezés Csepreg Bük Vasi kisvárosok Bük Forrás:

Lakóépesség 3546 3084 79820 3301

. évi épszá lálás K“H Bp.

2001 Nappali Nappali/lakó- A lakó épesség ől épesség épesség Eljáró Bejáró 3152 0,89 23,5 12,4 3800 1,23 17,2 40,4 91960 1,15 15,2 26,0 2011* 4240 1,28 17,8 41,6 * a égek és az ö kor á zat adatai alapjá

Az eljárók és a bejárók szá át két aspektusba vizsgálhatjuk, a u kaerő- és az oktatási vo zás sze po tjából. Bükö -be aktív kereső volt, ebből fő , % helybe vállalt u kát, a többi fő , % áshol dolgozott. Ugya akkor a városba fő járt be ás településről, vagyis Bükö fő dolgozott, külö böző égek él és i téz é yekbe . Bük ek tehát ár évvel ezelőtt is jele tős u kaerővo zása volt, a i a fel érésü k szeri t kis értékbe övekedett az el últ egy évtizedbe , ezt az is bizo yítja, hogy több i t háro szor a yia jár ak be dolgoz i, i t a e yie eljár ak, tehát áshol va ak alkal azásba . tá lázat . 2011-be a égek, és az ö kor á yzat i for á iói szeri t az aktív keresőből 140 dolgozik helybe , % , íg fő , % jár el dolgoz i. Tehát őtt az aktív keresők, a helybe dolgozók és az eljáró dolgozók szá a is. Ugya akkor a évvel ezelőtti fővel sze be 28

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve be ár fő jár be Bükre ás településről, így összese fő -zal több, i t be dolgozik a városba . Megfogal azhatjuk tehát, hogy Bük ek – agyságához képest – jele tős u kaerő vo zása va , sze be pl. Csepreggel, ahol az aktív keresők ek a fele áshol dolgozik és a bejáró dolgozók sak har ada yia va ak, i t az eljárók. . tá lázat: Mu kaerővo zás, eljáró és ejáró dolgozók Meg evezés

Csepreg Bük Vasi kisvárosok Bük Forrás:

Helyben dolgozik Eljár a hel e lakó aktív keresők közül % 2001 52,7 47,3 72,2 27,8 77,3 22,7 2011* 73,8 26,2

Bejáró dolgozók az eljárók %-ban 35,2 317,3 201,3 319,4

* a üki vállalkozások és az ö kor á zat i for á iói alapjá

. évi épszá lálás K“H Budapest.

Az eljárók és bejárók ásik aspektusa a ta ulással kap solatos, a ely egyébké t eg utatja Bük oktatási vo zását is. A városba -be ta uló lakott, közülük fő helybe ta ult , %, fő , % pedig ás települése , dö tőe “zo bathelye és soka Kőszege , valamint Csepregen tanultak . tá lázat . Bükre i dössze diák járt be ásho a iskolába, a i azt jele ti, hogy jóval kevesebb volt a bejáró ta uló, i t az eljáró, a ak , százaléka. Mi dez azt jele ti, hogy az ezredforduló a város ak lé yegébe e volt oktatási vo zása, a ely dö tőe a középiskola hiá yából fakadt. Csepreg ek viszo t volt kisebb oktatási vo zása, hisze az ott lakó fő ta ulóból fő , % helybe ta ult, és sak fő , % járt el áshová ta ul i. Ezzel sze be fő a bejáró ta uló, ez az eljárók , százalékát adta.

. tá lázat: Oktatási vo zás, a Meg evezés 2001 Csepreg Bük Vasi kisvárosok 2011* Bük Forrás:

áshol ta ulók és a ejáró ta ulók ará a

Helyben tanul Eljár a hel e lakó ta ulók közül %

Bejáró ta ulók eljárók %-ban

78,6 65,9 84,1

21,4 34,1 15,9

127,8 43,0 184,3

59,4

40,6

133,1

. évi Népszá lálás H“H Budapest

az

* a üki iskolák és az ö kor á zat adatai alapjá

Napjai kra változott a helyzet, egyrészt le sökke t a városba lakó ta ulók szá a főről főre, a i az élveszületések szá á ak sökke éséből fakadt, ásrészt bei dult a települése a szakiskolai képzés a Felsőbüki Nagy Pál Általá os Iskola és Ve déglátóipari “zakiskolába , ely té y jele tőse övelte a bejáró ta ulók szá át, ezzel együtt a város oktatási vo zását.

29

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve Az i téz é ytől kapott adatok szeri t a helybe lakó ta uló közül fő helybe ta ul , %, fő , % pedig eljár középiskolába, ás településekre “zo bathely, “árvár, Kőszeg, “opro , Csepreg, Győr . Az eljárók agas ará yát , % a gi áziu és/vagy szakközépiskola hiá ya agyarázza. Ugya akkor az általá os iskolába fő, a szakiskolába fő jár be ás összese településről. Vagyis több a bejáró, i t az eljáró, illetve a -es adathoz képest fő -be ár összese fő jár be ta ul i a városba. . . . . A épesség szerkezete Bük álla dó lakosai közül vala ivel több a ő fő , i t a férfi fő . Azaz őtöbblet va , a it a fe i itási i de , vagyis az ezer férfira jutó ők szá a fejez ki a legjobba . A büki fe i itási i de , a i az el últ évtizedek sorá vala elyest őtt, de összességébe alig változott. Összehaso lítva Csepreggel, vagy a egye kisvárosaival, illetve a egye egészével, egállapítható, hogy a őtöbblet Bükö a városok közül a legkisebb, ásképp fogal azva a épesség e i struktúrája sak e kiegye súlyozott. A őtöbblet kialakulása és övekedése ögött sak e i de esetbe a épesség elöregedési folya ata áll. Ez így va Bük él is, de értéke, i t lát i fogjuk kisebb, i t a többi vasi városba . A viszo ylag kiegye súlyozott e i ará yt a agy vá dorlási többlet is okozza, hisze közis ert té y, hogy a vá dorlók többsége férfi, a ely té y eleve érsékeli a őtöbbletet. . tá lázat: A e ek ará a és változása Meg evezés

Csepreg Bük Vasi kisvárosok Vas megye Forrás: Vas

Fe i itási i de férfira jutó ők szá a 1980 1990 2001 2011 1141 1171 1160 1106 1017 1008 1018 1028 1047 1071 1070 1079 1046 1052 1075 1073

egye épszá lálási kötetei

-2011) Nők szá a 1726 1673 39674 132829

Férfiak

1560 1628 36771 123800

-2011, KSH

Hazá kat, eze belül Vas egyét külö öse sújtja a épesség elöregedése, a ely apjaink egyik leg agyobb de ográfiai problé ája. E té y ögött egyértel űe a kedvezőtle de ográfiai folya atok, jelesül az élveszületés sökke ése és a halálozás övekedése, vagyis az e kettőből fakadó ter észetes fogyás áll. Az elöregedés a falvakba általába agyobb értékű, aga a folya at is a községekbe érvé yesül arká sabba , de a városokra is jelle ző. Ezt a folya atot jól utatja a . tá lázat, elyből egyértel űe kiderül, hogy az el últ évbe a gyer ekkorúak - évesek ará ya a épessége belül ilye agy értékbe esett vissza, dö tőe az élveszületések sökke ése iatt. Bükö például , százalékról , százalékra. A gyer ekkorúak ará ya e ek elle ére ég agasabb, i t Cseprege , vagy a egye kisvárosaiba . Bükö -ben 498 gyermekkorú élt. Az időskorúak ará ya ezzel sze be kissé övekedett, a kitolódó várható élettarta következtébe , de Bükö a többi városhoz képest ég kisebb értékbe , és supá az el últ évtizedbe . -be a épesség ek , százaléka fő idős, ez az ará y a vasi városokhoz képest kedvezőbb, ala so yabb.

30


A épesség korösszetételét talá a legjobba az öregségi i de , vagyis az időskorúakra jutó gyer ekkorúak ará ya utatja. Az a jó, ha az i de . alatt va , vagyis, ha több a év alatti, i t a év feletti lakos. E kedvező helyzet sak a ’ -es évek közepéig állt fe , az elöregedés az el últ két évtizedbe felgyorsult i d Bükö , i d a többi Vas egyei városba . A legújabb adatok további kedvezőtle tende iát sejtet ek, bár Bükö , i t e lítettük a folyamat vala ivel lassabb, i t ás vasi városba valószí űleg a vá dorlási aktívu to pítja , hisze a település öregségi i de e -ben a egye városai közül a legala so yabb . ). 8. tá lázat: A korösszetétel % és változása Meg evezés Csepreg Bük Vasi kisvárosok Vas megye Csepreg Bük Vasi kisvárosok Vas megye Csepreg Bük Vasi kisvárosok Vas megye Csepreg Bük Vasi kisvárosok Vas megye Forrás: Vas

0-14 15-39 40-59 60-x évesek, a épesség százaléká a 1980 22,8 34,8 24,5 17,9 24,2 35,4 22,7 17,7 26,0 35,8 22,9 15,3 22,4 34,6 24,5 18,5 1990 20,7 36,9 23,5 18,9 22,3 37,2 23,4 17,1 22,7 37,6 24,6 15,1 20,4 35,7 24,4 19,5 2001 17,7 37,6 24,8 19,8 17,1 36,9 28,3 17,7 17,0 35,2 29,7 18,1 16,2 34,6 28,7 20,5 2011 13,2 34,1 29,2 23,5 15,1 35,2 28,8 20,8 13,4 33,1 30,1 23,4 13,4 32,0 29,3 25,3

egye épszá lálási kötetei

Öregségi index 0.79 0.73 0.59 0.83 0.91 0.77 0.67 0.96 1.12 1.04 1.07 1.27 1.76 1.39 1.73 1.89

-2011, KSH

Az elöregedésből e supá az időskorúak egyre agyobb szá a/ará ya, illetve az egyre kisebb gyer ekkorú szá a/ará ya fakad, ha e va olya pozitív hozadéka is, hogy kissé övekszik a u kavállalási korú épesség. Bükö -ba ég a épesség ek , százaléka fő volt u kavállalási korú, apjai kba ez ár , % fő . De e jele ti auto atikusa azt, hogy eg őtt vol a az aktív keresők, az adózók szá a, vagy ará ya. Ugya is a fiatalok u kába állása jele tőse kitolódott, ige agyará yú lett az idő előtti yugdíjazás, egjele t a u ka élküliség, így a épességből a u kavállalási korúak ará yá ak övekedése elle ére sökke t az aktív keresők ará ya lásd . . fejezet . 31

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve Korábba láthattuk, hogy a vasi városokba , így Bükö is őtöbblet va . Nagyo érdekes és sokat o dó, ha az elöregedést és a korszerkezetet e ek szeri t vizsgáljuk eg. Az elejé kell leszögez i, hogy ige agy külö bség va a ők és a férfiak korösszetétele és öregségi i de e között. A ők sokkal i kább elöregedettebbek, i t a férfiak. Ne a gyer ekkorúak ará yát tekintve van agy külö bség a két e között, ha e az időskorúak ál. A gyer ekkorúak esetébe az eltérés e több - százalék ál, azo ba a év felettiek él a külö bség -8 % . tá lázat . Bükö a külö bségek a legkisebbek i d a két korosztály esetébe . A év alatti fiúk és a lá yok ará ya és szá a sak e egegyezik , - , %, és fő , de a lá yok va ak többe , s ez egyedülálló a vasi települések között. A év felettiek él vala ivel agyobb az eltérés , - , %, és fő , és arká s a őtöbblet. 9. tá lázat: A e ek szeri ti korösszetétel % Meg evezés Nő Férfi Nő Bük Férfi Nő Vasi kisvárosok Férfi Nő Vas megye Férfi Csepreg

Forrás:

. évi épszá lálás, Vas

0- éves 60- éves a épesség százaléká a 13,0 27,7 13,7 18,6 15,3 23,9 14,7 17,8 12,6 26,7 14,4 18,8 12,6 27,9 14,4 20,3

-ben Öregségi index 2.13 1.36 1.55 1.21 2.12 1.31 2,21 1,41

egyei kötete, K“H

Cseprege és a vasi kisvárosokba a ők öregségi i de e ár fölötte va a kettő ek, vagyis az öregek kétszer többe va ak, i t a gyerekek, a i agyo e jó. A férfiak i de e ezzel sze be sokkal ala so yabb, . körüli, tehát itt is agy a ők és férfiak közötti eltérés. Bükö sokkal kisebbek a külö bségek az öregségi i de esetébe is . - . . Összességébe azt lehet o da i, hogy a büki lakosság korszerkezete sokkal jobb, egészségesebb, i t akár Csepregé, akár a Vas egyei kisvárosoké. Ez a egállapítás igaz a e ek vo atkozásába is. A település éve felüli épességé ek a saládi állapot szeri ti egoszlása kedvezőbb, i t a megye-, a egye kisvárosi átlaga, vala i t Csepreg haso ló utatói. Az országos te de iák, a házasságba élők ará yá ak sökke ése és i de ás saládi állapot ará yai ak övekedése, Bükö is érvé yesül ek, de kisebb értékbe , i t a egyébe és a ak kisvárosaiba . A kedvezőtle te de iák és között arká sabba jele tkeztek, az el últ egy évtizedbe azo ba érséklődtek. Haso lóa a egye településeihez, Bükö is jele tős külö bség va a ők és a férfiak saládi állapot szeri ti egoszlása között. A férfiak között több a őtle , de több a ős is, ugya akkor a ők esetébe agyobb az elváltak és sokkal agyobb az özvegyek ará ya. A 2011-es épszá lálási adatok szeri t a legé yek ará ya a éve felüli férfiak több i t har adát teszi ki , % , ez közel égy százalékos övekedés. E él agyobb értékbe , hét százalékkal esett vissza a ős férfiak ará ya, a ely alig haladja eg a férfi épesség felét 32

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve . tá lázat . A ők él szi té kedvezőtle változások utathatók ki. A hajado ok ará ya , százalékkal őtt, -ben a 15- éves ők közül , % ide tartozik, ezzel sze be sak e hat százalékkal sökke t a férjezettek ará ya , % . Az elváltak ará ya i d a ők, i d a férfiak között viszo ylag ala so y, és haso ló, de a te de ia kedvezőtle , hisze jele tőse e elkedett, közel egduplázódott -hez képest. . tá lázat: A Meg evezés

őtle

- éves épesség saládi állapot szeri ti Férfiak ős elvált

Csepreg Bük Vasi kisvárosok Vas megye

27,4 26,6 25,4 26,9

67,0 68,3 67,4 65,8


31,3 33,6 31,9 32,9

63,8 59,3 59,1 58,1


36,7 37,4 37,4 38,2

52,1 52,3 51,0 49,9

Forrás:

.

. és

egoszlása %

Nők özveg hajadon férjezett elvált özveg y y 1990 1,8 3,8 21,2 57,0 2,2 19,6 2,7 2,4 17,9 63,5 2,2 16,6 3,8 3,4 16,6 60,0 6,6 16,8 3,4 3,9 17,3 60,9 4,5 17,3 2001 2,3 2,6 26,0 53,8 3,2 17,0 3,7 3,4 21,1 57,5 4,6 16,7 5,7 3,3 22,4 53,8 7,4 16,4 5,3 3,7 21,9 53,1 6,6 18,4 2011 7,0 4,2 27,2 46,5 6,3 20,0 7,3 3,0 23,7 51,9 7,8 16,6 8,0 3,7 25,4 46,5 10,2 17,9 8,1 3,8 25,5 45,6 10,0 18,9


egyei kötetei K“H. Budapest

A leg agyobb külö bség a e ek között, az özvegyek teki tetébe va , a i egyértel űe a férfiak agyobb ortalitásával, ala so yabb születéskor várható élettarta ával agyarázható. A év él idősebb ők hatoda , % özvegy, íg ugya ez a férfiak ál ötször kevesebb, supá , %. A férfiak ál egyedülálló ódo , Bükö sökke t a év él idősebb férfiak körébe az özvegyek ará ya. Mi de t egybevetve a épesség ek ár alig több i t a fele él házasságba , de a házasság, i t i téz é y ég i dig erős alapokkal re delkezik. Az el últ évtizedbe összese db házasságkötés volt a városba , ely ek szá a éve te hektikusa i gadozik és között, de szere sére a te de ia e sökke ő. Bár a városba a épesség struktúrája a legtöbb utatóba kedvezőbb helyzetű, i t Vas egye kisvárosai ál, de az iskolázottság értékébe e az. A ak elle ére, hogy az el últ év alatt i de vo atkozásba átlagosa elvégzett osztályok szá a, középiskolát végzettek és diplo ások ará ya javult a lakosság iskolázottsága, ég i dig el arad a vasi kisvárosokhoz képest . tá lázat .

33

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve . tá lázat: A lakosság iskolázottsága 7- évesek által átlagosa elvégzett osztál ok

Meg evezés


8,5 8,4 8,9 8,7


9,5 9,4 9,8 9,7

Csepreg Bük - e ől a férfiaké - e ől a őké Kisvárosok Vas megye

10,1 10,3 10,3 10,2 10,5 10,4

Forrás:

.

. és

-2011)

10-x 15- évesek 18- évesek 25- évesek évesek közül i . közül i . közül közül osztál t középiskolá diplo ás a alfa éta végzett t végzett a egfelelő korúak százalékába 1990 0,6 78,5 22,9 6,8 0,8 80,1 24,0 5,6 0,6 80,9 24,9 9,0 0,7 79,2 28,3 8,3 2001 0,3 90,2 32,6 8,7 0,2 86,0 26,6 7,6 0,4 91,3 39,8 10,9 0,4 90,3 35,8 10,6 2011 0,4 96,0 41,5 12,2 0,2 96,1 42,5 11,7 na. na. na. na. na. na. na. na. 0,3 97,0 47,3 14,4 0,4 96,5 45,8 15,2

. évi épszá lálások Vas

egyei kötetei, K“H Budapest.

A hét év él idősebb épesség átlagosa , osztályt végzett el a -es épszá lálás adatai szeri t, a i , osztály yi e elkedést jele t -hez képest, de e ek elle ére ez el arad i d a vasi kisvárosok, i d Vas egye utatóihoz képest, ugya akkor először lehagyta riválisát, Csepreget. Bükö ele yésző az a alfabéták ará ya, i dössze , %, a i e bert jele t. A éves él idősebb épesség ek a dö tő része , % elvégezte i i u az általá os iskolát, a i ige agy e elkedés -hez képest, de e ek elle ére alatta va a kisvárosi átlag ál. Meg kell jegyez i, hogy ár -be a teljes épesség , százaléka tudott ír i, olvas i, a i a -x évesekre ézve i tegy százalékot jele t, és ez a korabeli viszo yokhoz képest ige agas ará yt jele tett. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a teljes épességből összese fő e fejezte be az általá os iskolát, és fő ek az általá os iskola a leg agasabb iskolai végzettsége. A leg agyobb változás a éves él idősebb épesség esetébe , a i i u középiskolát végzettek ará yába következett be, a ely , százalékról , százalékra övekedett, azo ba ég így is el arad vala elyest a kisvárosok adatá ál. Bükö a -es adatok szerint fő ek va ugya középiskolája, de e érettségizett, az érettségizettek szá a fő. Örve detese eg őtt égy százalékpo ttal a diplo ával re delkezők ará ya, a ely be , %, ez főt jele t. Ez azo ba továbbra is ala so yabb ará y a vasi kisvárosokhoz képest. Úgy tű ik tehát, hogy a agy értékű bevá dorlás e jele ik eg az iskolázottsági 34

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve szi t e elkedésébe , azaz Bükre elsősorba e a agas iskolai végzettségű e berek költöztek be, i t ahogy az a szo bathelyi agglo erá ió települései él jelle ző. Bükö , i t általába a települések zö ébe is, kis értékű külö bség va a e ek iskolázottsága között, a férfiak javára. A éves él idősebb férfiak átlagosa elvégzett osztályai ak szá a , a őké , . A többi adatot saj os e is erjük, de valószí űsíthető, hogy e változtak a -es ará yok, vagyis férfiak körébe több a i i u általá os iskolát végzettek ará ya, és a i talá fo tosabb, a diplo ások ará ya. Ezzel sze be a ők között a középiskolát végzettek ará ya a agasabb. . . . . A épesség gazdasági aktivitása, foglalkoztatás Hazá kba , összefüggésbe a ter észetes fogyással, óta átalakult a épesség gazdasági aktivitás szeri ti szerkezete. E ek lé yege az, hogy a sökke ő élveszületés iatt egyre kevesebb az eltartott, a épesség arká s elöregedése iatt pedig övekszik az i aktív keresők ará ya, ezek eredőjeké t pedig összességébe kissé sökke a épesség gazdasági aktivitása, vagyis az aktív keresők szá a és ará ya. Mi dezek a változások i kább az -es dekádba voltak jelle zőbbek, a tre d az ezredfordulót követőe eg aradt, de lassult a változás értéke. Az eltartottak ará ya, akik ek a zö ét a kisgyerekek és a ta ulók adják, az el últ két évtizedbe , százalékkal esett vissza, 2011-be a épesség szűk egyede tartozott ide (12. tá lázat . 12. tá lázat: A épesség gazdasági aktivitás szeri ti Meg evezés Csepreg Bük Vasi kisvárosok Vas megye Meg evezés Csepreg Bük Vasi kisvárosok Vas megye Meg evezés Csepreg Bük Vasi kisvárosok Vas megye Forrás:

.

.

Aktív kereső 42,3 45,6 46,5 45,2 Aktív kereső 40,2 43,3 44,5 42,8 Aktív kereső 43,7 46,8 44,6 43,4

egoszlása %

1990 I aktív kereső Eltartott 24,0 32,7 21,7 31,2 22,6 30,1 24,3 29,8 2001 I aktív kereső Eltartott 27,8 30,5 28,4 24,9 27,5 26,0 29,6 25,5 2011 I aktív kereső Eltartott 28,7 25,2 26,3 23,7 29,4 22,5 30,0 22,9

. évi épszá lálások K“H Budapest.

35

Mu ka élküli 1,0 1,5 0,8 0,7 Mu ka élküli 1,5 3,4 2,0 2,1 Mu ka élküli 2,4 3,2 3,5 3,7

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve Ezzel sze be , a zö el a yugdíjasokat jele tő i aktív keresők ará ya , százalékpo ttal emelkedett 1990-hoz képest és -be eghaladta a százalékot. Itt is igaz, hogy a egatív változások az -es évtizedbe törté tek, íg az ezredfordulót követőbe örvendetesen sökke t Bükö az i aktív keresők ará ya. A u kavállalókat agába foglaló aktív keresők ará ya 2011-ben 46,8 %-ra övekedett -hez képest, a i , százalékpo tos övekedést jele t. Az igazsághoz tartozik, hogy közbe egjele t a u ka élküliség, és a u ka élkülieket valójába az aktív keresők táborát gyarapítják. Ezzel együtt -be a épesség aktivitása , %, 2001-ben 46,7 %, 2011-be pedig kereke % volt, vagyis javult közel háro százalékkal. A kedvezőtle de ográfiai változások elle ére Bükö a épesség gazdasági aktivitása javuló te de iát utat, egyértel űe kedvezőbb, i t Cseprege , vagy éppe a egye kisvárosiba A u ka élküliség -be jele t eg a városba . A regisztrált u ka élküliek szá a a ’ -es évtized elejé volt a legmagasabb, 1994-be egközelítette a százalékot. Azt követőe a u ka élküliek szá a fő között i gadozott, az ezredfordulót követő éhá y évbe tartósa fő alá sökke t. -től is ét száz fő fölé e elkedett, a sú sot és -be érte el. -be u ka élkülit , % regisztráltak, végé főt, ajd -be fokozatosa sökke t a szá uk az évelejei főről az év végi, főre. Ez a legfrissebb adat, a ely , % u ka élküliségi rátát jele t. A regisztrált u ka élküliek teljes struktúráját sak az -es adatok alapjá tudjuk. Ezek szeri t többségük , % férfi volt, agy részük , % fizikai u kakörbe dolgozott, a pályakezdők ará ya agyo kevés , % , a tartós u ka élküliek ará ya pedig agas , %) volt. Egyértel űe az ala so y iskolai végzettségű e bereket veszélyezteti a u ka élküliség, ezt bizo yítja, hogy a regisztráltak közül , % általá ossal re delkezik, szak u kásképzővel , %, íg az érettségizettek és a diplo ások ará ya ala so y , , illetve , % , bár i dkettő e elkedést utat. A u ka élküliek ek több i t a fele , % és év közötti, örve detese kevés a év alatti, viszo t övekvő az idősebb, év feletti u ka élküliek ará ya. Hazá k településeihez haso lóa alapjaiba változott eg Bükö is az aktív keresők foglalkozási struktúrája, elsősorba a re dszerváltozást követőe . Ez lé yegébe egy foglalkozási átrétegződést jele t, iszeri t a ezőgazdasággal agyo sok e ber felhagyott és igyekezett az iparba , de ég i kább a szolgáltatásba elhelyezked i. “aj álatosa ez a te de ia jelle ző volt Bükre is, külö öse utá . Az agrárkeresők ará ya , százalékról i dössze , százalékra sökke t . tá lázat . Alig va apjai kba ezőgazdaságból élő gazdálkodó a városba . Az iparba foglalkoztatottak ará ya a ’ -as évtizedbe ég sökke t, de a re dszerváltozás utá ár övekedett, így -be ár agasabb, i t -ban volt. Mi dezt a település ipará ak egerősödése ered é yezte éhá y agyobb ég megtelepedésével. Bükö a szolgáltatás ak ár korábba is agy volt a jele tősége, elsősorba a ter ál- és gyógyfürdőre alapozott turiz us iatt. A keresők többsége ár -ban is a ter ier szektorba dolgozott, azo ba az ará y az ezredforduló a kéthar adot is eghaladta. “aj álatosa a . évi épszá lálás idevo atkozó adatait e is erjük, de a égek és a polgár esteri hivatal tájékoztatása szeri t e sokat változott. Vala elyest sökke t a ter ier és agyjából ugya olya értékbe övekedett az ipari foglalkoztatottak ará ya.

36

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve 13. tá lázat: Az aktív keresők foglalkozási szerkezete % 1980 ipari

Meg evezés

agrár


40,0 21,3 11,0 19,7

Meg evezés

agrár

33,8 24,6 47,1 40,5 2001 ipari

6,6 3,4 3,4 5,6

45,2 29,1 47,3 45,3


tercier agrár szektorban dolgozik 26,2 32,2 54,1 17,3 41,9 13,1 39,8 18,4 tercier agrár szektorban dolgozik 48,2 67,5 49,3 59,1

1990 ipari 30,1 20,1 41,6 36,3 2011* ipari

* nincs Forrás:

.

.

. évi épszá lálások Vas

egyei kötetei, K“H Budapest.

tercier 37,7 62,6 45,3 45,3 tercier

ég településsoros adat!

Bükö tehát az aktív keresők foglalkozási szerkezete apjai kra egyértel űe poszti dusztriális jelleget utat. A keresők több i t kéthar ada a szolgáltatásba , eze belül legi kább a ve déglátásba , egészségügybe és az idege forgalo ba dolgozik és ez jóval agasabb, i t bár elyik Vas egye városba . A ak elle ére, hogy -hez képest eg őtt az ipari foglalkoztatottak szá a és ará ya , % , sokkal kevesebb, i t a egye városaiba . Egyedül a ezőgazdaságba dolgozók ará ya egyezik eg a kisvárosi átlaggal. Összefüggésbe a épesség átlagos iskolai végzettségével, vala i t a városba lévő u kahelyek struktúrájával, Bükö az aktív keresők , százaléka fizikai, , % pedig szelle i u kakörbe dolgozik. Mi dez agyjából haso ló a Vas egyei kisvárosok adataihoz. A szelle i foglalkozásúak ak a fele vezető beosztásba dolgozik. 14. tá lázat: A hel e dolgozó és az eljáró lakó épesség foglalkozási szerkezete 2001-ben (%) Meg evezés

Csepreg Bük Vasi kisvárosok Vas megye Forrás:

A hel e dolgozó lakó épesség ől az Az eljáró lakó épesség ől az agrár ipari tercier agrár ipari tercier szektorokban dolgozik 2001 9,2 40,7 50,1 3,8 50,2 46,0 2,8 20,1 77,1 4,8 52,6 42,6 2,8 47,1 50,1 4,7 49,7 45,6 5,8 39,3 54,9 5,1 55,5 39,4

. évi épszá lálás KSH Budapest.

Jele tőse külö bözik a helybe dolgozó és az eljáró lakó épesség foglalkozási szerkezete. A helybe dolgozó u kavállalók ak több i t háro egyede , % a szolgáltatásba vállalt u kát, ugya akkor az iparba supá az ötöde , % , íg a ezőgazdaságba 37

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve agyo kevese , % . Ez egy szélsőségese poszti dusztriális foglalkozási szerkezet. Ezzel sze be azok a büki lakosok, akik eljár ak ás településekre dolgoz i, többségükbe az ipari vállalatok ál foglalkoztatottak, közülük jóval kisebb ará yba vannak a tercier szektorban, viszo t kétszer a yia dolgoz ak az agrárszektorba . tá lázat . Ez a egoszlás pedig egy i dusztriális foglalkozási szerkezetet utat. Is ét eg kell jegyez ü k, hogy itt se publikusak az idevo atkozó . évi épszá lálási adatok, így a -es adatokkal szá oltu k. . . . . Jövedel i viszo ok, élet i őség Mi dig agyo ehéz adatokkal egfog i és be utat i egy települése élők jövedele viszo yait és élet i őségét. E ek oka elsődlegese a egfelelő adatok hiá ya. Ebbe a kategóriába ugya is egyszerre va ak jele a legális és az illegális/fekete jövedel ek. Ez utóbbira sak be slések va ak, a elyekkel e lehet egbízhatóa dolgoz i. A legális adatok közül saj álatosa sak agyo kevés áll re delkezésre. Milye adatokkal lehet egyáltalá egfog i a települése élő lakosság jövedel ét és élet i őségét. Nos idetartozik az “)JA sze élyi jövedele adó , a lakosság tulajdo ába lévő sze élygépko sik és re dszá al ellátott otorok szá a, a saládi házak, lakások vizsgálata, a szobakiadók szá a és az ebből befolyt helyi adó összege. Ugya akkor e tudjuk ér i a obilhasz álatot, a szélessávú i ter etet, az egyedi vagyo tárgyakat, vagy lu us ikkeket. A legáltalá osa utató az S)JA, vagyis az egy évbe befizetett sze élyi jövedele adó értéke. E ek összege Bükö -be , illió Ft, a it adófizető fizetett be. Az egy főre jutó “)JA tehát , ezer Ft. Ez így se it se o d, sak ha ás kisvárosokhoz viszo yítjuk. Nos, Bük ezzel az összeggel i s az első háro ba a vasi kisvárosok közül, supá Csepreget, Őrisze tpétert, Celldö ölköt, Vasvárt és Vépet előzi eg. Alig arad el Kőszegtől, de jó ská alatta va a sárvári, kör e di, vagy éppe a rép elaki és sze tgotthárdi adatok ak. Egy települése a lakásállo á változása, a lakások építése, azok felszereltsége, agysága és ko fortossága elérhető és értékelhető i for á ió a lakosság jövedele viszo yait illetőe . Bükö -be összese lakás volt, ez , százalékkal agasabb, i t tíz évvel ezelőtt . tá lázat . A lakásépítés értéke jóval agasabb, i t akár a egye kisvárosaiba , akár egész Vas egyébe . 15. tá lázat: A lakások szá á ak változása Meg evezés

Lakás eg ütt

Változás (%)

Lakott lakás

Változás (%)

Kisvárosok Bük Csepreg Vas megye

31705 1437 1292 109947

108,0 122,3 106,1 107,5

28919 1161 1138 96648

105,0 115,3 102,7 104,0

Forrás:

és

Nem lakott lakás 2787 276 154 13299

és Változás (%) 173,9 172,5 163,8 174,8

között Eg é élú lakás 20 79

Változás (%) 9,2 4,6

. évi épszá lálás K“H, Budapest

Bükö a lakások jóval fiatalabbak, i t bárhol Vas egyébe , ely yilvá szorosa összefügg a lakásépítés jóval agyobb értékével. A büki lakásállo á y ak több i t har ada egésze 38

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve fiatal, hisze az el últ húsz évbe épült, sze be pl. a vasi kisvárosokkal, ahol ugya ez az adat i dössze % . tá lázat . . tá lázat: A lakások építési év szeri ti Meg evezés

1946 előtt

Kisvárosok Bük Csepreg Vas megye

18,7 11,5 21,2 22,1

Forrás:

egoszlása

1946-1960 1961-1970 1971-1980 1981-1990 1991-2000 2001-2011 között épült lakások ará a % 6,7 16,3 24,9 16,4 7,1 9,9 3,4 15,1 17,7 18,3 16,0 18,0 11,6 17,0 20,4 15,6 9,1 5,1 10,7 17,1 21,1 13,3 6,5 9,2


Ne sak újak a lakások a városba , ha e jóval agyobbak, i t a egye legtöbb 2 településé . A lakások átlagos alapterülete eghaladja a -t, sze be a vasi kisvárosok 2 81 m2-es átlagával. Ebből fakadóa ige agas Bükö a feletti lakások ará ya, amely ajd e eléri a lakásállo á y felét . tá lázat . A fe tiekkel összefüggésbe ige agas a égy szobá ál agyobb lakások ará ya , % , a i sak e kétszerese a vas egyei átlag ak. Mi dezek azt jele tik, hogy egyrészt a büki saládok jövedel e viszonylag magas, hiszen ilyen agy saládi házakat lakásokat tud ak építe i, ásrészt yilvá a lakások ak az idege forgal i hasz osítására is utal ak. . tá lázat: A lakások ag sága és felszereltsége Meg evezés Kisvárosok Bük Csepreg Vas megye Forrás:

A lakások átlagos alapterülete 81 104 95 82

100 m2 feletti (%) 26,5 48,4 43,5 27,4

4- szo ások aránya (%) 21,4 38,4 25,7 20,9

Hálózati vízzel 98,2 98,9 96,9 96,7

CsatorMeleg Vízö lítéses ával fol óvízzel WC-vel felszerelt lakások ará a % 87,9 96,2 96,5 96,8 97,6 97,5 90,2 92,3 94,2 75,8 93,4 93,3


Bükö a lakások felszereltsége és ko fortossága i de teki tetbe eghaladja a egye kisvárosait. Ez legi kább az összko fortos lakások ige agas ará yába utatkozik eg . tá lázat . A büki lakások százaléka összko fortos, sze be a kisvárosi , százalékkal. Mi de , a épszá láláskor fel ért felszereltségi utatóba is jobbak Bükö a lakások, i t a egyébe , vagy a egyei kisvárosokba . Csak e i de lakásba va vezetékes víz, vízöblítéses WC, va be va kötve a sator ahálózatba és re delkezik eleg folyóvízzel lásd. . tá lázat .

39

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve . tá lázat: A lakások ko fortossága Meg evezés Kisvárosok Bük Csepreg Vas megye Forrás:

Összkomfortos 62,2 80,0 66,1 59,0

Komfortos

Félko fortos

32,6 16,2 24,9 32,2

1,9 1,3 3,7 2,6

Szükség- lakás

Komfort élküli 2,8 2,1 4,9 5,6

0,5 0,4 0,4 0,6


Jele tőse befolyásolja a bükiek jövedele viszo yait és életkörül é yeiket a turiz us, pontosabban a agá szálláshel ek ől efol ó jövedele . Hivatalosa a háztartások ak i tegy százaléka közel háztartás foglalkozik ve dégek fogadásával. A hivatalos adatok alapjá férőhely va a agá szállásoko , vagyis szálláso ké t átlagosa hat. -ben összese ve dégéjszakát töltöttek a agá szállásoko , a elyből , illió Ft idege forgal i adó folyt be az ö kor á yzathoz, a i saládo ké t i tegy ezer Ft befizetett idege forgal i adót jele t egy évre. Mi dez azt jele ti, hogy legálisa és átlagosa ve dégéjszaka jutott -be a szállásadással foglalkozó büki saládokra. Is erve a szállások árait, azt o dhatjuk, hogy -ben egy-egy büki szállásadó ak hivatalosa i tegy , illió Ft jövedel e szár azott a szállásadásból. Mi dez pedig azt jele ti, hogy a büki saládok több i t har adá ál ég egyszer a yi jövedele folyt be, i t az “)JA-ból következő u kabérből. Ne felejtsük el azo ba , hogy ez supá a legális jövedele . Ne tudni pontosan mekkora összeget és há yadot tesz ki a szürke/feketegazdaságból szár azó bevétel, de a büki ö kor á yzat ige agyra be süli azt. Véle é yük szeri t ará ya elérheti az 50 %-ot is! Összegezve, a bükiek jövedele viszo yai és élet i ősége vala ivel agasabb, i t a Vas egyébe , vagy a vasi kisvárosokba élőké. Ez egyértel űe a turiz ussal összefüggő szálláskiadással agyarázható. Mi dez e az “)JA-ból, vagy a sze élyautók szá ából, ha e a szállásadásból befolyt jövedele ből, az i gatla ok agyságából, felszereltségéből vo ható le, ugya akkor eg kell jegyz i, hogy agas a fekete jövedel ek ará ya is.

. . . Tér eli-társadal i rétegződés, ko fliktusok, érdekviszo

ok

1.7.2.1. Tér eli-társadal i rétegződést Ige ehéz egfog i egy települése belüli térbeli-társadal i rétegződést, a ko fliktusokat és az érdekviszo yokat. Korábba a település háro , jól tagolható részre Alsó -, Középső -, Felsőbükre tagolódott. A . század elejétől egyre i kább sak Alsó-, és Felsőbükről beszélü k. Felsőbük volt a polgári, a gazdagabb, Alsóbük pedig a paraszti, a szegé yebb település. A település társadal a többször „felhígult , a ikor agyobb ará yba költöztek Bükre ásho a . Ilye időszak volt például a vasút egjele ését követő iparosodás kora, vagy az 1970-es évek turisztikai felle dülését követő időszak. Az el últ húsz évbe ö álló településrésszé vált Bükfürdő is, így is ét re deletbe is szabályozotta is égy részre tagolható a város: Alsóbük, Középbük, Felsőbük és Bükfürdő. Időközbe társadal uk is egváltozott. Az egykor gazdagabb, polgári településrész, Felsőbük, ahol a kiegyezéskori 40

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve iparosodás zajlott, ahová sok u káse ber települt, a ár a kevésbé prosperáló része a település ek. Egyre többe adják vissza itt az e gedélyeket a agá szállásadók közül, itt vannak a város szo iális és ö kor á yzati lakásai, s a igá y saládok többsége is itt él. Ezzel szemben az egykori paraszti Alsóbük, a gyógy-idege forgalo ból egyre jobba profitál, társadal a teljese átalakult. Teljese egújultak az i gatla ok, a körfogalo tól a fürdőig zö el itt va ak a agá szállásadók, a bevételek agyobb része is itt keletkezik. Ez a része Bük ek egyre i kább a fürdőre épül. . . . Köz izto ság Bük, a ióta a idege forgalo Du á túl egyik települése

élyről feltörő gyógyvizet feltárták és kiépítették a fürdőt, azóta jele tős al re delkezik. Több i t háro évtizede Vas egye leg agyobb, a Nyugatleg agyobb ve dégforgal a a települése realizálódik. E ek elle ére a -ig sak körzeti egbízottak vigyázták a közbizto ságot.

Bük község . ja uár elsejéig a “zo bathelyi Városi és Járási Re dőrkapitá ysághoz tartozott. A járások átszervezését követőe a Kőszegi Re dőrkapitá yság illetékességi területéhez satolták Büköt Csepreggel és Tor ásligettel együtt. A települése ekkor háro körzeti egbízott teljesített szolgálatot. Belügy i iszteri dö tés alapjá , . július elsejé alakult eg a települése a Re dőrőrs, a tervezet szeri t összese fővel. E ek a dö tés ek a dö tő oka elsősorba a eg övekedett ve dégforgalo , hisze e volt ritka, hogy a ezres települése , külö öse a yári szezo ba 20- ezer e ber tartózkodott apo ta. Az őrsö az i duló létszá fő volt, ely osztály jogállású re dőrőrské t kezdte eg űködését. A létszá egy őrspara s okból, egy közalkal azottból, egy yo ozóból és kile közre dvédel i állo á yú re dőrből állt. A Re dőrőrs -tól -ig gyakorló re dőrőrské t is tevéke ykedett, a i a yit jele tett, hogy a yári idege forgal i időszakba első- vagy ásodéves re dőriskolai ta uló mentorok segítségével hajtotta végre gyakorló szolgálatát. Ez a létszá lehetővé tette, hogy a fürdő teljes területé a ap órájába posztos re dőri szolgálat űködjö . A kisebb súlyú bű selek é yeket, például a fürdőbe törté t lopásokat a körzeti egbízottak yo ozták, és e tevéke ység ellett ö ké tes re dőri soportokat irá yítottak, vala i t az álla polgárokkal aprakész u kakap solatot alakítottak ki és tartottak fe . A ikor a település egkapta a városi ra got jele tőse eg őtt a Re dőrőrs létszá a. A Büki Re dőrőrsö jele leg fő látja el a közbizto sági feladatokat. Egy fővel őtt a yo ozók szá a és öttel több közre dvédel i re dőr teljesít szolgálatot. Bük város területé ek közbizto sága éppúgy, i t Vas egyéé is, kiegye súlyozott és stabil. Az álla polgárok bizto ságérzetét hátrá yosa befolyásoló, kie elt bű selek é yek e törté ek. A Re dőrőrs sze élyi állo á ya szavatol i tudja az ideérkező ve dégek sze ély- és vagyo bizto ságát, fe tartja a közlekedés re djét. “zoros együtt űködésbe tevéke ykedik a Re dőrőrs a Polgár esteri Hivatal dolgozóival, a közterület felügyelővel és a polgárőrökkel. A Kőszegi Re dőrkapitá yság vezetője és a Büki Re dőrőrs para s oka i de évbe Bük Város Képviselőtestülete előtt beszá ol a település közbizto ságá ak helyzetéről. Eddig a beszá olókat i de évbe egyha gúa elfogadták. A városba ige sok kulturális-, sport- és 41

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve egyéb re dezvé y kerül egre dezésre a lakók és a ve dégek szórakoztatására. Ezek a re dezvé yek re dőri jele létet is igé yel ek. A biztosításuk sorá re dkívüli ese é y, bű selek é y e törté t. Bük város közbizto sága, a agy értékű ve dégforgalo elle ére kifejezette jó ak o dható. A yol va as évekbe Bükö és Bükfürdő az álla polgárok és az ideérkező külföldi és agyar ve dégek bizto ságérzetét főképp a fürdőbe törté ő táska-, törölköző- és egyéb stra dfelszerelés lopások zavarták, de előfordultak gépko si feltörések is. Ahogy őtt a település ek az idege forgal a, úgy vo zotta a bű selek é yek elkövetőit is. A gépko si tolvajok az ország külö böző po tjairól, de ég külföldről is érkeztek a településre és általába a fürdő egyes és kettes parkolójából tulajdo ították el a gépko sikat. A közterületek bizto ságá ak javításá ak érdekébe az ö kor á yzat térfigyelő ka erák létesítéséről határozott. E ek hatására a gépko si lopások az új évezred elejére szi te teljese egszű tek. E ka erák i frajelei a városházá lévő szerverre fut ak be. A kile ve es évek végé erültek fel az u . biztosítási salás ügyek. A é et álla polgárok Bükö , vagy a ak kör yéké értékesítették egy-két hó apos, agy értékű gépko sijukat, ajd feljele tést tettek lopás iatt és a lak í szeri t illetékes biztosítóval kifizettették a ak árát. Az üdülőövezetre jelle ző az u . „szobáztatási tevéke ység folytatása, a i a fürdő eg yitásától a ai apig tart. E ek jegyébe agyo sok saládi házból „apart a lá olat épült ki, ezzel együtt épül i kezdtek a szállodák is és egyre több szállodalá tagja épített kisebb- agyobb szállodákat, elsősorba Bükfürdő területére. Így az évezred elejére a yira ege elkedett a kereskedel i szálláshelyek szá a és férőhelye, hogy arra ár fizetőképes kereslet ár e volt. Elsősorba a szobáztatók kerültek hátrá yba , és egkezdődött a szállásadók körébe egy egészségtele rivalizálás, ely ek sorá kisebb bű selek é yek is törté tek/törté ek. E ek a helyzet ek a egoldására az ö kor á yzat helyi re deletet hozott, elybe szabályozza a közterülete alkal azható reklá tevéke ységet is. “zi té a agy ve dégforgalo következtébe i dult több eljárás sze élyekkel sze be , elsősorba vá -deviza szabálysértés, u . valutázás elkövetése iatt. Ez a jogsértő tevéke ység az euró bevezetése óta sökke t, ajd iutá az euró az üzletekbe , kereskedel i szálláshelyeke és a ve déglátóhelyeke is elfogadott fizetőeszköz lett, teljese egszű t. 19. tá lázat: A ű selek é ek szá á ak és típusá ak alakulása Bükö Bű selek é Lopás Betöréses lopás Csalás Ro gálás )aklatás Garázdaság Ittas vezetés Testi sértés Magá okirat ha isítás “ikkasztás

2006 18 2 1 6 8 5 1 2

42

2007 19 2 3 2 7 6 2 1 2

2008 19 11 3 3 1 8 6 6 2

-2010) 2009 26 11 7 1 5 13 3 6 1

2010 23 11 6 4 2 4 4 5 1 -

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve Bű selek é Orgazdaság Csőd bű tett Ha is vád Bű pártolás Ba kkártyával való visszaélés Ha is ta úzás Közveszély okozás Visszaélés okirattal Gazdasági bű selek é y “egítség yújtás el ulasztása Közlekedési baleset Közirat ha isítás Visszaélés kábítószerrel Jár ű ö ké yes elvétele Egyedi azo osító jel egha isítása Tartás el ulasztása “zerzői és szo szédos jogok egsértése Pé zha isítás Jogosulatla pé zügyi tevéke ység Hivatalos sze ély elle i fellépés )ártörés Magá laksértés Vasúti közlekedés bizto sága elle i selek é y Rablás Jogtala elsajátítás Összese

2006 1 1 1 1 5 1 3 1 2 1 1 1 62

2007 1 1 1 2 1 2 1 1 1 1 2 58

2008 1 1 8 3 10 1 1 1 3 1 2 1 93

2009 2 4 1 9 4 3 1 1 1 98

2010 3 8 1 4 8 1 1 1 1 1 1 1 2 92

Forrás: Re dőrkapitá yság Kőszeg – Re dőrőrs Bük

Bükö , a város kie elt idege forgal i jele tőségéhez képest, e jele tős a bű selek é yek szá a, sőt a százezer főre jutó bű selek é yek szá a a egye városa közül egésze kedvező. -be Bükö bű selek é y jutott százezer főre, e él kevesebb sak Cseprege , Rép elako , Őrisze tpétere és “ze tgotthárdo volt. Az utóbbi - évbe vala elyest őtt a bű selek é yek szá a, ely -be volt . táblázat . A i agyo fo tos, e törté t az el últ öt évbe súlyos bű selek é y a városba , i t pl. e berölés, vagy a ak kísérlete, erőszakos közösülés, illetve fegyveres rablás. A bű selek é yek har ada lopás, vagy betöréses lopás, - % az okirattal való visszaélés és a közokirat ha isítás, szá ottevő ég a salás, garázdaság, testi sértés, ro gálás, ittas vezetés és a közlekedési baleset. Konfliktusok A település társadal á belül szere sére alig jelle zőek a ko fliktusok. A települése nincsenek a e zetiségek között se feszültségek, se problé ák a szá ottevő létszá ú 43

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve igá yság elle ére se . Bükö hagyo á yosa uzsikus igá yok éltek. Az egykori igá ysor a Rép e ellett, az -ös agy árvíz idejé egszű t, a igá yok szétszóródtak és beolvadtak. Már sak a saládok fele vállalja ide titását. A igá yok túl yo ó többsége dolgos e ber, problé a supá éhá y e rég betelepült saláddal va , elyet az ö kor á yzatok és a lakosok is kezelni tudnak. Kisebb ko fliktusokról beszélhetü k ég a szo szédok között ott, ahol ég jelle ző az állattartás. Ezek azo ba sak kisebb „tyúkperek . Go dot okoz ég a viszo ylag agy ka io forgalo Felsőbükö a agyobb égek beszállítói esetébe . Végül kisebb ko fliktusról beszélhetü k szi té elsősorba Felsőbükö , ahol az e beri fekáliát többször kihelyezik a földekre, ige jele tős bűzt kiváltva ezzel.

. . . Települési ide titást erősítő té

ezők

A

ak idejé , a ikor Büköt ég háro település Alsó-, Közép- és Felsőbük alkotta, i dháro falu ak egvolt a saját ide titása. Később ez ár sak Alsó- és Felsőbük esetébe volt eg, de apjai kra a város vezetői és lakói szeri t ár egységes büki ide titásról beszélhetü k. Milye té yezők erősítik egy település ide titását? Ide tartozik i de ekelőtt a település törté ete, kulturális adottságai, élete, beleértve a szokásokat és hagyo á yokat. De ide soroljuk a vallási életet, az egyházakat, a ivil szervezeteket és a település sportéletét is. 1.7.3.1. Vallási

egoszlás, eg házak

A város lakói a törté ele sorá erőse vallásosak voltak, ezt utatta ég a . évi épszá lálás is, hisze a település épességé ek , százaléka o dta agát hívő ek, a i jóval több, i t a Vas egyei kisvárosok átlaga (21. tá lázat . Akkor alig % e válaszolt a kérdésre és i dössze % yilatkozta agáról, hogy e vallásos. Tíz év elteltével – legalábbis a épszá lálási adatok szeri t – jele tőse sökke t a agukat vallásos ak o dő e berek ará ya, s supá a lakosság ak alig ¾-ét tette ki. E ögött elsősorba az áll, hogy többe o dták, hogy e vallásosak, de ég i kább e kívá tak yilatkoz i ez ügybe . Így Bükö a agukat vallásos ak vallók ará ya ala so yabb a vasi kisvárosoké ál, sakúgy, i t Vas egyé él. A város épessége a . század közepéig egyértel űe ró ai katolikus vallású volt, de a refor á ió itt is teret yert, a . század végére többségbe kerültek az eva gélikusok. “őt be ár saját lelkészük volt és között az ősi te plo ot is birtokolták. A lakosság vallás szeri ti egoszlását az . évi, lo s á di főesperességbe végrehajtott a o i a visitatio jegyzőkö yve utatja po tosa , iszeri t a háro települése együtt a lakos közül fő eva gélikus , % , vagyis a protestá sok kéthar ados többségbe voltak. A katolikus többség sak a . század elejére állt vissza, az -es adatok szerint a lakosságból , % fő katolikus, , % fő eva gélikus és , % fő izraelita vallású volt. Az . és az . évi épszá lálási adatokból kiderül, hogy a katolikus többség egyre jele tősebbé vált, hisze -be az eva gélikusok ará ya alig haladta eg a százalékot, ami 1949-re ár % körül volt supá .

44

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve utá évtizedekig e kérdeztek rá a épesség vallására, sak év últá , -ben. Már az is agy dolog, és a bükiek erős hitét utatja, hogy a íg az országba , de külö ösen a városokba agyo visszaesett a vallásukat vállalók ará ya, Bükö ez e így volt. “aj os rá tíz évre ár Bükö is érvé yesültek az országos és egyei te de iák. Az ezredforduló kör yéké a épesség dö tő há yada, háro egyede ró ai katolikus, összese fő, supá égy e ber vallotta agát görög katolikus ak. A protestá sok szá a fő , % , közülük az eva gélikusok a eghatározóak fő , refor átus fő a városba és va egy fő, aki baptista. A fe tieke kívül háro fő az ortodo vallás követője, izraelita pedig a . évi épszá lálás szeri t i s Bükö . Ezzel sze be a . évi épszá lálás szeri t fő a ró ai katolikus, fő protestá s, ebből fő eva gélikus és fő ás világvallású. Mi dez azt jelenti, hogy 2001-hez képest fővel va ak kevesebbe a ró ai katolikusok és fővel az eva gélikusok. Mi dkét hagyo á yos büki egyházba jele tős veszteségek voltak, a agyobb visszaesés az eva gélikus egyházat/vallást éri tette. 20. tá lázat: A épesség Meg evezés

Vallásos

Nem vallásos


92,5 94,1 88,6 89,1

1,5 2,0 3,5 3,4


70,9 65,1 68,5 68,3

4,1 7,1 55, 6,0

Forrás:

egoszlása vallás és felekezet szerint (%) Nem Ró ai ismert katolikus 2001 6,0 88,5 3,9 74,9 7,9 75,7 7,5 77,3 2011 25,0 67,9 27,8 51,7 26,0 57,3 25,7 58,7

Reforátus

Evangélikus

Eg é

1,1 2,2 3,5 3,5

2,6 16,8 8,9 7,8

0,4 0,2 0,1 0,5

0,9 1,5 3,0 2,8

1,6 10,6 7,4 5,9

0,5 1,5 0,8 0,9


A üki eva gélikusság törté ete: A büki eva gélikusság születésé ek körül é yeit e is erjük po tosa , ert az erre vo atkozó adatok az elle refor á ió idejé elvesztek. Arról viszo t egy korabeli adójegyzék alapjá tudu k, hogy -be ár volt lelkésze a büki gyülekezet ek. Mi debből következtethetü k arra, hogy legkésőbb az -es évek elejé gyülekezetté szerveződött a büki eva gélikusság. Azt is po tosa tudjuk, hogy -be birtokukba vették a “ze t Kele e te plo ot, és vele együtt a lelkészlakást a hozzájuk tartozó birtokokkal együtt. Ez pedig azt igazolja, hogy ebbe az időbe a bükiek többsége eva gélikus volt. Az eva gélikus te ető ek a katolikus te etővel közös helyét is ekkor alakíthatták ki. A katolikus gyülekezet -ba a te plo ot is visszavette, és ez így is aradt, habár egy 1697-es adat szeri t Bük ek / -a ég i dig eva gélikus volt. A ostohává vált körül é yek elle ére égis erős aradt a büki gyülekezet.

45

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve A büki első eva gélikus gyülekezetet egész agyar protesta tiz ust sújtó akadálytala megszorításai, ajd az -be , a sopro i országgyűlése eghozott törvé y zúzták porrá – sok ás protestá s gyülekezettel együtt. A törvé y elis erte ugya az „új vallást , de a vallásgyakorlat szabadságát elfojtotta azzal a re delkezéssel, a ely szeri t egyé ké t sak két te plo ba tarthattak iste tiszteletet. A Rákó zi szabadsághar idejé a vezérek között büki e esek is voltak, hisze a protestá sok a vallásszabadságot is re élték a győzele től. A protestá sok, köztük az eva gélikusok vallásgyakorlatát vala ivel kö yítette az -ben III. Károly által kiadott re delet, a ely értel ébe legalább püspököt választhattak aguk ak. A protestá s vallásgyakorlatot ilye ódo korlátozó időszak évig tartott. E beréleteket kísértek végig ezek a körül é yek, a vallásszabadság ak ilye szi tű korlátozása. Az addig virágzó ló si és góri gyülekezetek teljese eltű tek erre az időre. A büki eva gélikusok égis eg aradtak, habár bizo yos értékbe egfogyatkoztak. 1781-be II. József Türel i Re delete eghozta a várva várt lehetőséget a gyülekezetek újraalapítására, lelkész hívására, iktatására, te plo építésre, ta ítók fogadására és iskolák építésére. Te plo - és iskolaépítésre az e gedélyt . ár ius -é kapták eg, és április 27-é eg is kezdték az építkezést. Az új te plo de e berébe , adve t első vasár apjá lett felsze telve. A lelkészlak egy tö ött falú ház volt, a ely leégett az -es tűzvészbe . A következő parókiát -43-ba építették, és -ig szolgált ottho ául a büki lelkészek ek. Az új parókiát -be sze telték fel. Az iskolát a gyülekezet szi té egalakulásakor egépítette. “aj os ez az épület, s ajd a következő is a tűz artalékává lett az -as majd az 1837-es tűz ek. A régi iskolaépület a te plo yugati oldalá állt. Az ezutá felépült iskolaépületet -be yilvá ította a hatóság korszerűtle ek, s helyette építette a gyülekezet -ba azt az iskolát, a ely a gyülekezeti házké t ad ottho t a hitéleti tevéke ységek ek, progra ok ak. Ettől az évtől a fíliákból is Bükre jöttek az eva gélikus gyerekek. “zi té az eva gélikus iskolába ta ultak a falu zsidó gyer ekei is. Az ifjúság körébe végzett isszió eghozta a gyü öl sét: -ba egalakult az ifjúsági egyesület. -be bevezették a vasár ap délutá i iste tiszteleteket a gyer ekek szá ára. 1937-be az ifjúsági egyesület telket kért az iskola területéből és i isztériu i tá ogatással egépítette az egyház egye első ifjúsági házát, a elyet aga tartott fö . Az / ta évbe az eva gélikus és katolikus iskola részlegese egyesült. . július vel az álla kivette az egyházak kezéből az oktatást, álla osította az iskolát és a vele kap solatos vagyo t. A egélt yo orúságok ebbe az évbe ég buzgóbb lelki életre i dították a gyülekezetet. A re dszerváltás elsősorba a fe yegetettség egszű ését jele tette a büki eva gélikusság ak, -be visszakapott iskolaépülettel, és a ta ítólakásért kapott kárpótlási összeggel. A jele legi gyülekezeti életre ézve el o dható, hogy részbe a XX. század első felébe élt elődök áldozatos adakozásából és bátor beruházásaiból tud él i. -be hozta létre a gyülekezet a Fülöp Dezső Eva gélikus Alapítvá yt. Ige ha gsúlyos a gyer ekek és az ifjúság körébe végzett u ka. Nyári táborokat, évközi gyerekprogra okat szervez ek. Az 2006-ban alakult báb soport az utóbbi évekbe fellép a Művelődési Házba is. É ekkarok és ze ekarok 46

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve ko ertjei ek ad ottho t az eva gélikus te plo eghívásra iste tiszteleteke is szolgál ak.

és a gyülekezeti ház. A városi kórusok

Az iskolák álla osítása utá a hitta oktatás feladata aradt az egyház ak. Ezt a re dszerváltás óta szabado lehet végez i. A város iskolája helyet ad az órák ak. Kie elkedő fo tosságú az a hagyo á y, hogy a éves ko fir a dusokkal adve tbe olya idős eva gélikusokat látogat eg a gyülekezet az idősek ottho ába is , akik lero lott egészségi állapotuk iatt ár e tud ak eljö i a gyülekezeti iste tiszteletre. Ez fejleszti a fiatalok szo iális érzéke ységét. 2007-be esperesi vizitá ióra készülve kellett összeállíta i a gyülekezet korfáját, a elyből kiderül, hogy éves kor alatt va a gyülekezet ek kb. %-a. Ide sorolhatók tehát hozzávetőlegese azok a saládok, a elyekből a fiatalok eli dulóba va ak ö álló életükbe. Az a yakö yvi adatok szeri t az utóbbi évbe általá osa éve te kb. egy olya házasságkötés va , a ikor a pár itt arad Bükö . A te etések szá a éve te átlagosa saj os 13- , a kereszteléseké -7. A katolikus eg ház Bükö : Egyházasbük szélé állt, akár sak a is, az ősi “zt. Kele e pápa és vérta ú – “ze t Péter III. utódja – tiszteletére épített te plo . Az első adat szeri t -ös évbe . -től ár Luther ta ai szeri t is gyakorolhatták a Bükiek a vallást, - valószí ű a Nádasdyak és “opro város hatására, így a te plo az eva géliukus egyházé lett. . október -á a katolikusok visszakapták a te plo ukat és vagyo ukat, lassa újra többségbe lettek. Mivel az eva gélikusok Ne eskérhez tartoztak, így több esetbe a katolikus pap végezte a keresztelések, esketések és te etések egy részét főleg a téli időszakba . A te ető az -as évek első felébe ég a te plo előtti parkba volt, később fokozatosa kiterjedt a te plo ögötti északi oldali területre is, elyet többször bővítettek. A két egyház egy ástól külö kijelölt területe te etkezhetett, ely az idők folya á ár változott és jele be agy részbe vegyese is te etkez ek. 2005között volt az utolsó agy felújítás a te plo o , a ely szi te halaszthatatla volt, ivel a rossz tetőzet iatt beázott a te plo e yezete, a szigetelés élküli falak pedig vizesedtek. Teljes körű külső tatarozás volt. „Lelki gyógyulás Bükfürdő ve dégei ek go dolat fogal azódott eg -benamelyet tett is követett, elkészült és . október -é egáldásra került az öku e ikus kápol a Bükfürdő . “aj álatosa folya atosa sökke a hívők szá a a települése . Vele együtt sökke az esketések és a keresztelések szá a, ugya akkor lassa övekszik a katolikus egyházi te etések szá a. 1.7.3.2. Ne zetiségi kötődés Bük, törté ete sorá , a . század közepéig szí agyar település volt. Cigá yok -ben jele tek eg a városba , szá uk a század végére egközelítette a főt az -as igá yösszeírás hat saládot e lít , de a későbbi évtizedekbe se érték el a főt. Egy 47

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve .évi adatgyűjtés sorá sze élyt szá oltak össze. A zsidók, kiket előtt ég, i t e zetiséget is tartottak szá o , a . század közepéig e voltak a városba . Az első zsidó saládot -be jegyezték fel. “zá uk a politikai, a gazdasági és a vallási ese é yek változásait követve hektikusa változott a következő két évszázad sorá . Legtöbbe -ban voltak, a ikor főt írtak össze. “zá uk a . század elejé félszáz körül volt és ez agyjából a II. világháborúig így aradt. A é et egszállást követőe sak e vala e yiüket elhur olták a é et ko e trá iós táborokba, aho a sak éhá ya tértek vissza, de közülük se ki se telepedett le a városba . A délszlávok horvátok és a é etek a kapitalizá ió kiváltotta iparosodás hatására jele tek eg Bükö . “zá uk az -as évtizedbe volt a legtöbb, a ikor horvát és é et e zetiségű polgárt regisztráltak. Nagy részük azo ba sak hosszabb-rövidebb ideig dolgozott a települése , közülük kevese telepedtek le. “zá uk az elkövetkező évtizedek sorá folya atosa sökke t, 0-be horvát és é et, -be pedig sak öt horvátot és é etet írtak össze. 21. tá lázat: A épesség et ikai Meg evezés

Magyar

Nem magyar igá

egoszlása % A e

ag arok közül é et horvát eg é

2001 Csepreg Bük Vasi kisvárosok Vas megye

95,8 98,2 95,7 95,9

3,9 2,3 3,6 3,7

1,1 0,4 0,6 0,6

0,9 1,0 1,1 0,9

1,6 0,5 0,5 1,2

0,3 0,4 1,4 1,0

2,1 2,4 1,4 1,1

1,7 3,5 2,4 2,3

2,1 0,8 0,6 1,4

0,7 0,3 1,9 1,8

2011 Csepreg Bük Vasi kisvárosok Vas megye Forrás:

93,4 93,0 93,7 93,4

6,6 7,0 6,3 6,6


A e zetiségek és az et ikai kisebbség ek i ősülő igá yok együttes ará ya a ásodik világháborút követőe i de esetbe öt százalék alatt aradt. A legutóbbi épszá lálás adatai szeri t fő , % vallotta agát e agyar e zetiségű ek, ugya akkor agyar ak a lakosság , százaléka. A % azért e jö ki, ivel fő ek kettős az ide titása. Mi de esetre a Vas egyei kisvárosok közül Bükö a leg agasabb a agyarok ará ya, illetve a legkisebb a e zetiségeké. Legtöbbe a e zetiségek közül a é etek va ak, szá uk fő , % , őket a igá yok követik fővel , % , a horvátok szá a fő , % él a . évi épszá lálás szeri t Bükö . tá lázat . A fe tieke túl ég e agyar e zetiségűt regisztráltak, közülük hat ro á , égy orosz és háro ukrá volt a városba . A kisebbségek érdekei ek képviseletére alakult eg Bükö a igá y és a horvát kisebbségi ö kor á yzat. -ig űködött ég a é et kisebbségi ö kor á yzat is.

48

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve A települése jelenleg kettő e zetiségi ö kor á zat űködik.: Bük Város Horvát Ne zetiségi Ö kor á yzata és Bük Város Ro a Ne zetiségi Ö kor á yzata. Bük Város Ro a Ne zetiségi Ö kor á zata októberébe alakult eg. Az Ö kor á yzat -be külö böző kulturális progra okba pl. koszorúzás vett részt, az óvodások ak gyerek apo és ikuláskor ajá dékokkal kedveskedtek. Eze túl társadal i u kába sze etet szedtek. Az óvoda átépítésekor segítettek a pakolásba és a takarításba . Az iskolai évzáró kö yvjutal at osztottak. fővel beléptek a Magyar Vöröskeresztbe. Kirá dulást szerveztek Fertődre és Hegykőre, ajd Bükfürdő is eltöltöttek egy kelle es apot, elye összese fő vett részt gyer ekek szüleikkel . A bői, büki, illetve sepregi gyer ekek ek bi iklitúrát szerveztek, ahol kipróbálhatták agukat fo izásba és szelle i vetélkedő is. A Bük és Térsége Víz ű Kft. igazgatója átadta a fiatalok ak a volt víz ű irodaházat, ahol klubhelyiséget alakítottak ki át e eti időszakra. A yári szü időbe a gyerekek itt tölthetik idejüket tévézéssel, fil ézéssel. “egített az ö kor á yzat a gyer ekek korrepetálásába a reáltárgyakból, heti yol órába . Egy agyo beteg kislá y ak so agot küldtek. Ja uárba szerveztek egy jótéko ysági igá y bált, a i agyo jól zárult, a bevételt a gyer ekekre kívá ják fordíta i. Az ö kor á yzat idé is szeret é folytat i progra jai kat, elsősorba a város re dezvé yeit akarja segíte i társadal i u kába . Bük Város Horvát Kise ségi Ö kor á zata a . évi ö kor á yzati választások utá alakult eg öt fővel. A . évi törvé yi változások következtébe az ö kor á yzat el evezése egváltozott, eve agyarul Bük Város Horvát Ne zetiségi Ö kor á yzat, horvát nyelven Hrvatska Ma ji ska Sa ouprava Bük. A kisebbségi ö kor á yzat e zetiségi közszolgáltatási feladatokat ellátó, testületi for ába űködő, jogi sze élyiséggel re delkező, de okratikus választások útjá létrehozott szervezet, a ely a e zetiségi közösséget egillető jogosultságok érvé yesítésére, a e zetiségek érdekei ek védel ére és képviseletére, a feladat- és hatáskörébe tartozó e zetiségi közügyek települési szi te törté ő ö álló i tézésére jött létre. Elsődleges feladatá ak érzi az ö azo osság egőrzését, ápolását és átörökítését. A törté el i hagyo á yok, yelv egőrzését, a tárgyi és szelle i kultúra ápolását, gyarapítását. A testület éve te i i u alkalo al ülésezik, i de év végé köz eghallgatást tart. Bük Város Horvát Ne zetiségi Ö kor á yzata az el últ közel évbe hagyo á yt tere tett a i de év elejé egre dezésre kerülő Horvát Bál egszervezésével, ely egyre agyobb érdeklődésre tart szá ot i d a települése , i d pedig a horvát e zetiségek által lakott kör yékbeli településeke egyará t. Ugya sak hagyo á yt tere tett a yara ta egre dezésre kerülő Horvát Kulturális Fesztivál éve köztudatba ívódott re dezvé yével is, elyet ég a horvát bál ál is többe látogat ak. -be a fesztivál kile edik alkalo al került egre dezésre. A kulturális űsor házigazdája a büki Da i a„ horvát é ekkar. A Horvát Kulturális Fesztiválo i tegy fő a fellépő, akik űsorukkal hozzávetőlegese dupla e yi ve déget szórakoztat ak. Bük települése a Né et Kise ségi Ö kor á zat az . évi ö kor á yzati választásoko került egválasztásra, de jele leg ár e űködik. (Az ö kor á yzat fő tevéke ysége a e zetiségi kultúra, a hagyo á yőrzés, a yelvoktatás és a karitatív területeke utatkozott eg legi kább. Gazdálkodását az álla tól kapott keretösszegből, az a yaországtól, 49

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve Né etország pályázato el yert összegből a települési ö kor á yzat által yújtott tá ogatásokból folytatta, elyekhez hazai pályázati tá ogatásokat is szerzett. Működése sorá aktíva hozzájárult a agyközség, ajd később a város idege forgal i ar ulatá ak jobb egtere téséhez, a ve dégek – külö öse a é et yelvterületről érkezők szá ára a kulturális és szabadidős re dezvé yekre törté ő eghívásával.) Két kie elt progra ba volt Bük Város Né et Kisebbségi Ö kor á yzatá ak eghatározó szerepe. Az egyik az Illi ge i ifjúsági találkozó, a testvérvárosok részvételével, a ely . augusztus 1- között törté t. Illi ge városa ifjúsági találkozóra hívott Bükről - év közötti, vállalkozó szelle ű diákot, akik vállalták, hogy a tábor ideje alatt az I. és a II. világháborúba elesett kato ák sírjait re dbe teszik, go dozzák. Összese fő vett részt a találkozó . A táborba a részvétel i gye es volt, az étkezésről és az elszállásolásról a part ertelepülés go doskodott. Az utazás költségét Horváth Lajos polgár ester úr - Ce trope díjo yert a yagi elis eréséből -, vala i t a Né et Kisebbségi Ö kor á yzat fedezte. A táborba a le gyelországi Tu ho városából, a fra iaországi Civray településről, az ausztriai Pette ba hból, és a ro á iai Mier urea Ciu árvaházból érkezett fiatalokkal találkozhattak a bükiek. A hadisírok go dozásá kívül kirá dulást szerveztek a diákok ak “trassbourgba, az Európai Parla e tbe, Verdu ba és Fort Douau o tba, vala i t további kisebb kirá dulásokat tettek “aar tarto á yba . A diákok a hirz eileri és a ust eileri iskolákba voltak elszállásolva, elyről a Te h is he Hilfs erk és a Tűzoltóság go doskodott. A ásik kie elt progra a é et yelvi tábor volt, a ely i dig haso lóa alakult. Az iskolaév lezárását követő héte , jú ius közepé került egtartásra. A gyer ekek étkezéséről az iskolako yhá go doskodtak. A gyer ekek érdekes progra oko , kirá dulásoko vehettek részt. A progra ok között játékos é et yelv-ta ulás, kéz űves foglalkozások, íjászat, kerékpáros kirá dulás a kör yékbeli településekre, vala i t a gyö gyösfalusi Holdfé yligetbe. Mi de évbe egy alkalo al é et yelvterületre is szerveztek kirá dulást. Ez Ausztriába Herberstei be törté t ahol a kastély és a vadaspark felfedezése volt a él. For htestei be Frak ó várát ézték eg, eg ászták az Irottkő sú sot az osztrák oldalról. Volt év, a ikor “t. Margarete be a Meseparkba , illetve Bé sbe szervezték a kirá dulást. A progra ok között i dig helyet kapott a fürdés, a büki gyógyfürdőbe . A yelvi táborokba előadások voltak az egészséges étkezésről, a sillagászatról, a helyes közlekedésről. A progra ok lebo yolításába segítséget yújtott a Vasi Logo Mobil Ifjúsági “zolgálat, a ely preve ió jelleggel a gyer ekek testi evelésére fordított figyel et külö böző sportjátékok segítségével. A progra ok i de évbe grillezéssel záródtak közös é ekléssel a tábortűz ellett. A segítők i de évbe az iskola pedagógusai, a Családsegítő és Gyer ekjóléti “zolgálat u katársai, a Művelődési Közpo t u katársai, vala i t ö ké tes büki fiatalok és szülők voltak. 1.7.3.3. Kultúra A kulturális élet a korábbi évszázadokba is jele tős volt Bükö , bár kevésbé volt i téz é yesített, i t a II. világháborút követőe . Akkortájt a kultúrát legi kább a ivil szervezetek, a szokások, és hagyo á yok folya atos egélése jele tette. Az 1950-es évektől jöttek létre a kulturális i téz é yek a városba . 50

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve Megalakult Bükö a mozi, a KIE-székház bérbeadásával . ja uár végétől. A keske y, ajd or ál, később széles vász ú Petőfi Fil szí ház heti – vetítési apo kezdetbe heti háro , majd 1954-től égy, az -as évek közepé ár hat, ajd újabb ap beiktatásával hét előadással üze elt. Továbbra is itt tartották az ü epségek egy részét, a űkedvelő előadások zö ét, az –1954-be ég re dszerese űsoros ta á süléseket és ás agy re dezvé yeket is. A ozitere be többször fogadták a Faluszí ház előadásait, de ezek irá t egy idő utá sökke t az érdeklődés. -be az új Művelődési Házba költözött az egykori KIE épületből a Büki Mozi, elyet az akkori leg oder ebb te h ikával láttak el. A mozi tovább űködtetését a ve déglátó egységet bérlő vállalkozó őszéig biztosította, ajd tá ogatás híjá egszű tek a vetítések. A ép űvelési tevéke ység a kultúrottho egépítéséig a szülők és a ők részére is eretterjesztő előadásokat, szí játszást és „ sasztuska brigádot jele tett, a helyszí t a ozi biztosította. A régi egyesületek űködésé ek egszű ésével, illetve átalakításával augusztusára háro űködő kö yvtár aradt a települése . Közpo ti helye , a középbüki falurésze volt az egykori Iparos köri, ajd a KIO“)-kö yvtár kötettel. A felsőbüki falurésze az ekkor kötetes állo á yal re delkező Községi Népkö yvtár üze elt. A ta árok és diákok szá ára köl sö ző iskolai kö yvtár i dössze kötettel re delkezett. A volt Olvasó Egylet helyiségébe kb. – db, re dezetle állapotú, agyrészt hiá yos ű várt a jobb időkre. Bükö -be két épkö yvtárat létesítettek. őszé dö töttek a kultúrház felépítéséről. Az építkezés ájusába i dult, s . augusztus 23-á avatták fel az i téz é yt. Ekkortól új korszak kezdődött a község kulturális életébe , új soportok jöttek létre és űködtek a házba szí játszókör, irodal i szí pad, vegyeskar, gyer ekekből álló leá y tá soport . Az / . évadtól tá ze ekar is űködött -ig . Háro éve keresztül zajlottak a T“)-akadé ia előadásai. A községi ü epségek, ötórai teák és bálok is itt zajlottak, a Déry é “zí ház pedig általába éve te -8 előadást tartott Bükö . A űvelődési ottho felavatása utá a épkö yvtár az egyik öltözőbe költözött, ajd ha arosa a ásikat is hasz álhatta. Az i téz é y -ig a Berzse yi Dá iel Megyei Kö yvtár letéti kö yvtáraké t űködött, a községi ta á s irá yítása alá került, s eve községi kö yvtárra változott. -l965-ben a kultúrházhoz satlakoztatva e eletes klubházi épület készült. E ek égyzet éteres földszi ti helyiségébe költözhetett az akkor ár háro ezer kötetes kö yvtár. Az új klubházi részt . ove ber -é adták át hasz álatra. Ebbe a kö yvtár ellett két klubhelyiség, több i t száz főt is befogadó kiselőadó, a későbbi TV-tere várta a kisebb re dezvé yek résztvevőit. Jele tős klubélet kezdődött a települése gyer ekklub, bábszakkör, ifjúsági szí játszók, ho is ereti-, sakk-, bélyeggyűjtő szakkör . -től a ház a “zo bathelyi Ta ítóképző I tézet, ajd később Ta árképző Főiskola ép űvelő–kö yvtáros szakos hallgatói ak gyakorló i téz é ye lett. yará épitá soportot szerveződött, odellező szakkör, gépko sivezetői ta folya indult, s megjelentek a szórakoztató előadások és beat-koncertek. Az 1970-es évekbe új soportok alakultak: fotószakkör, . osztályosok-, rejtvé yfejtők klubja, épi díszítő űvészeti kézi u ka szakkör. 51

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve A Vas Megyei Moziüze i Vállalat -be saját erőből, részbe a dolgozók társadal i u kájával a BGYV irodaépületé ek szo szédságába kert ozit épített, és üze eltette yara ta a gyógyfürdő . A űvelődési ház is egyre több re dezvé yt szervezett yári időszakba , részbe az Éva ke pi gbe , részbe az i téz é ybe az üdülő ve dégeknek is. A BGYV az 1980-as évek elejé , a kert ozi területé szabadtéri szí padot készíttetett, s yara ta itt űsorok re dezésére is sor került. őszé alakult eg a Citeraze ekar, olvasótábor i dult, ajd éhá y év úlva Fil klub is. 1985-től i dult el a Rép e e ti Napok yári re dezvé ysorozat, egalakult a Büki Nyugdíjas Baráti Kör, ely a is űködik. Még abba az évbe létrehozták a Büki Alkoholelle es Ifjúsági Klubot. 1986-ba szű t eg a éptá együttes, és abba aradtak a Népszí ház a Déry é “zí ház utódja előadásai Bükö . A fiatalokat jobba érdekelte a jazz-balett és az aerobi . A fel őtt szí házi előadások egszű tek, sak a gyer ek űsorok folytatódtak. Az is eretterjesztésbe a sökke ő szá ú előadások és sorozatok ellett agyobb érdeklődés utatkozott a ta folya ok irá t. 1987. augusztus 20-á felavatták a BGYV tulajdo át képező Bükfürdői “zabadidő Közpo tot. A oder bere dezéssel ellátott, új i téz é y a agyre dezvé yek egy részétől teher e tesítette a agyközségi űvelődési házat.. A Bükfürdői “zabadidő Közpo t re dezvé yeivel, tágas kö yvtárával rövid űködése alatt kiszolgálta az üdülő ve dégek kulturális igé yeit, de a községből is soka – főleg a fiatalok – re dszerese felkeresték. A re dszerváltozást követőe létrejött a Büki Faluvédő- és “zépítő Egyesület, ely éljai között a hagyo á yok őrzését is egfogal azta, s együtt űködik a kulturális i téz é yekkel. be egszervezték az első Rép e e ti Kézi Aratási Be utatót a fürdő elletti búzatáblába . A jól sikerült aratást és a hozzá kap solt folklór űsort -be az utolsó Rép e e ti Napok yitó ese é yeké t tartották eg. A re dezvé y a következő évekbe az aratóba dák egy részé ek serélődésével elvesztette kistáji jellegét, de újabb ele ekkel kiegészítve a is szerves része a yári büki ese é yek ek. yará a űvelődési ház re dezésébe jött létre az első alkotótábor. A Büki Művésztelep 1998-ig i de yáro egtartásra került. A tábor utolsó apjá a festő űvészek közös kiállításo utatták be az itt készített alkotásaikat, s egy-egy képüket a település ek ado á yozva egvetették a Büki Art Galéria alapjait. 1991-be a Büki Nagyközségi Kö yvtár alapterülete égyzet éterre bővült, ugya akkor egalapozták a kö yvtár helyis ereti gyűjte é yét -tól kialakították a videotárt. februárjába az MMIK kivo ult a Bükfürdői “zabadidő Közpo tból. Kö yvtárát és órás kö yvtárosát a agyközségi kö yvtár vette át, s fiókkö yvtárké t űködteti tovább. A létesít é y egyéb űvelődési részét a BGYRt. ko fere ia közpo tké t üze elteti, de űsorok ak és egyéb agyre dezvé yek ek is helyet ad ak. 1994-be Büki Ü epi Napok éve kile apos yári progra sorozat i dult szí vo alas re dezvé yekkel, egalakult a azsorett soportot. -be létrejött a Büki Női Kar, ajd 1997-be a Büki Férfikar. Megtartották az asszo yfarsa got, a pü kösdi tá gálát és a falukará so yt, európai falu egújítási progra okra is sor került. Néhá y re dezvé y a fürdő , a agy teret igé ylő progra ok pedig az óta üze elő, szo szédos sport sar okban kerültek lebo yolításra, áprilisától ár iusáig pedig az összes agyre dezvé y. Ugya is ekkor törté t eg a űvelődési ház felújítása és bővítése - teljes egészébe 52

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve ö kor á yzati fi a szírozással. -be az ö kor á yzat összevo ta a űvelődési házat a kö yvtárral, ajd e sokára a sportlétesít é yeket is a űvelődési i téz é yhez satolta. Így jött létre a Büki Művelődési és “portközpo t, Kö yvtár vezetőjévé “zélesy Józsefet evezte ki a testület. Új elképzelések valósultak eg, új kezde é yezések törté tek: épdalkör-, éptá -, társastá soport, jazz balett, rajzszakkör, alakult. Megalakult a Cle e s a Madrigálkórus, oder tá soportok, zu ba fit ess jöttel létre.Új ta folya okat szövő, jóga, stb. szerveztek, komplex sorozatokat (Egészség evelési hét, Nők hete i dítottak, újra volt Büki Majális ájus -é . -be , ajd a következő évekbe többször is Bükö került egre dezésre az Ifjúsági Mazsorett Fesztivál – országos i ősítő verse y, de agy tö eget vo zó ko fere ia lebo yolítását is felvállalták. Az ezredforduló előtti, ajd az összevo ást követő évekbe egyre sikeresebb lett az i téz é yegységek pályázati tevéke ysége. A kö yvtár által el yert pályázatok az i for atikai fejlesztést, szá ítógép- és i ter ethasz áló képzést tették lehetővé. Megtörté t a doku e tu ok szá ítógépes feldolgozása, s –be elkezdődött a gépi köl sö zés. A Bükfürdői Fiókkö yvtár -be új helyére, az átalakított, volt buszvárótere be költözött a ko fere iaközpo tból. 22. tá lázat: A Büki Községi Népkö vtár, illetve Nag Községi, ajd Városi Kö vtár fő adatai Év

Dokumentumok szá a

1953 1954 1955 1959 1961 1966 1971 1976 1981 1986 1991 1996 2001 2006 2011

364 520 600 967 1.287 3.777 4.956 6.887 9.413 10.308 10.588 13.966 15.505 17.856 21.587

Megjegyzés:

Beiratkozott olvasók szá a közel

fő fő fő fő fő fő fő fő fő fő fő fő fő fő

Látogatók szá a fő

Köl sö zött dokumentumok kötet

na. na. na. na. 1.964 5.263 3.831 4.122 4.079 5.239 6.207 13.520 12.527 13.036 12.368

na. na. na. 1.545 4.470 11.249 10.061 10.044 9.435 6.234 8.711 26.769 18.293 19.208 17.115

-tól a községi és a fiókkö yvtár ak adatai együtt szerepel ek.

A Művelődési Közpo t a leg agyobb összegeket az Európai U iós pályázatoko yerte el. Először -be a HEFOP „Értékü k az e ber progra ba „A Rép e e ti kistérség fel őttképzési lehetőségei ek fejlesztése projekttel. E ek segítségével kialakításra egy szá ításte h ikai és két yelvi labor jött létre, elybe ECDL “tart szá ításte h ikai képzés, vala i t é et és a gol yelvi, kezdő és haladó ta folya ok i dultak. E u kára épültek a 2009-be el yert TÁMOP pályázatok. A „Rép e e ti kistérség fel őttképzési lehetőségei ek 53

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve továbbfejlesztése keretébe képzési progra került kidolgozásra, akkreditálásra és ta folya i lebo yolításra, ásik progra és ta a yag is készült. szepte berébe egtörté t az i téz é y akkreditá ió is. A TÁMOP pályázatok közti időszakba a NKÖM Közki s progra ja segítségével – két szo szédos településsel együtt űködve – létrehozták a Közki s Kulturális Kerekasztalt a Felső-Rép e e ti Kistérségbe . A találkozók ellett összeállították és kiadták a Felső-Rép e e te kulturális értékleltárát. A kerekasztal űködéséből jött létre a Kistérségi Nap, elyet azóta ár több alkalo al is egre deztek. augusztusától a BÜKIT és a BGY Rt. éve te egre dezte a Gyógy-bor apokat. Az évek sorá sport progra okkal is bővülő Büki Ü epi Napok és az Augusztusi Kulturális Fesztivál 2007-ig párhuza osa futottak. Ettől az évtől Büki Nyár összefoglaló éve az évszak egyre agyobb részét átfogó progra sorozattá alakultak a yári ese é yek. -től az ö kor á yzat tá ogatásával éve te lebo yolításra kerül a Bükfürdő Rally, s a TDM és a civil szervezetek bekap solódásával i de korábbi ál hosszabb ideig tarta ak az üdülőve dégeket és a település lakosságát egyará t vo zó re dezvé yek. A ko fere iák és kiállítások ellett évek óta a BGY Rt. is egyre több él é yközpo tú progra ot szervez a ve dégek ek. A Művelődési Közpo t jele legi vezetése fo tos ak tartja a agyar kultúra ápolását, s arra törekszik, hogy a agyar és a e zetiségi hagyo á yokat az eddigi él jobba egjele tessék a progra kí álatba . Erre kitű ő lehetőséget kí ál a tavaly felújított épi űe lék, a Ko zá ház, ely ek kezelése -be az i téz é yhez került. Célul tűzték ki, hogy újraélesszék a régi büki hagyo á yokat és szokásokat. Is ét bei dult a tá ház ozgalo , feléled ek a kéz űves hagyo á yok, A februárba lebo yolított hagyo á yos disz óölés, az idetervezett progra ok élettel töltik eg az új i téz é yegységet, s ás re dezvé yekkel együtt a korábbi ál agasabb szi te valósítják eg a hagyo á yok ápolását, i t pl. a “ze t Györgytől - “ze t Mihályig tartó régi agrárhagyo á yokat, elyek agy érdeklődést válta ak ki a helyiek és a ve dégek körébe egyará t. . Az i téz é ybe jele leg űködő kis soportok: Bíborka és Keltike épdalkör éptá soport oder tá soport korosztályba ro k ’ ’ roll oder ozgás űvészeti szakkör ko di io áló tor a aerobic Büki, ajd -től: Rép e e ti Férfikar Cle e s Madrigálkórus yugdíjas és iparos klub díszítő űvészeti szakkör jóga zumba fitness karate sakkszakkör kö yűze ei űfajt képviselő ze ekar: Most, illetve újabba Bad Apples éve . 54

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve 1.7.3.4. Civil szervezetek Nagy hagyo á yai va ak a települése a ivil szervezetek ek, a elyek i de korba hozzájárultak Bük kulturális életé ek a szí esítéséhez. A korábbi évtizedekbe , évszázadokba többségük az egyházakhoz kötődött. A ivil szervezetek lehetőségei a szo ialista időszakba beszűkültek. A re dszerváltozást követőe is ét feléledtek, több régi és sok új alakult. Napjainkban 14 fontosabb civil szervezet űködik a városba .  Büki K eip Eg esület Az alakulás éve: . Célja: a víz gyógyító hatásá ak kihasz álásával az egészség

egőrzése.

 Büki Női Kar Eg esület Az alakulás éve: , egyesületté -be váltak. Célja: a települése összefog i azokat a lá yokat és asszo yokat, akik szeret ek é ekel i. Megis er i a agyar és külföldi kórus ozgalo általuk elé ekelhető re ek űveit, s gazdagíta i a település kulturális életét. A fe álló vokális ze ei igé yek kielégítése. Kie elt feladatuk ak teki tik a szűkebb és tágabb kör yezetük é ekes kultúrájá ak fejlesztését.  Büki Szo akiadók Szövetsége Az alakulás éve: . Célja: egyesületbe tö örítse i dazo szobakiadókat, akik aguké ak vallják azokat az alapelveket, a elyek biztosítják, a Bükre látogató és a “zövetség házait választó ve dégek yugodt, tartal as, i de igé yt kielégítő üdülését, pihe ését, gyógyulását.  Büki Városvédő és Szépítő Eg esület Alakulás éve: . Célja: a település épített- és ter észeti kör yezet egóvása, szépítése, hagyo á yai ak kutatása, go dozása. A ivil szervezet tagjai a település épített- és ter észeti kör yezet egóvását szorgal azzák. Vallják, hogy a parkosítás, fásítás, virágosítás teszi aktívvá a közösséget. A Virágos Bük ozgalo go dozását az egyesület vállalja. A település últjá ak, szokásai ak, hagyo á yai ak kutatása, összegyűjtése, go dozása is tevéke ységi körükbe tartozik. Hagyo á yőrző progra okat szervez ek.  Műszaki Klu Alakulás éve: . Célja: a település fejlődését figyele el kísérése, saládias ha gulatú re dezvé yek tartása, vala i t a horgászat szerel esei ek progra ok szervezése.  Sok-szí -pad Társulat Alakulás éve: . Célja: A épi szí játszás hagyo á yai ak folytatása, és ötvözése a oder szí játék ele eivel. A Társulat re dszeres résztvevője országos, regio ális szí játszó találkozók ak, e zetközi fesztiválok ak és határo túli progra ok ak is. Be utatott szí darabjaik többsége országosa i ősített darab. Repertoárjukba elsősorba vígjátékok szerepel ek. A épies stílusú darabok, 55

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve a vásári ko édia épszerű űfaj a Társulat és a közö ség körébe . A épi és a szí játszás ele eit ötvözik be utatott darabjaikba .

oder

 Vállalkozók Bükért Eg esület Alakulás éve: . Célja: biztosíta i Bük és Bükfürdő vállalkozói ak összefogását, bekap sol i a vállalkozásokat a helyi kulturális és gazdasági életbe, képvisel i érdekeiket.  Rép e e ti Férfikórus Alakulás éve: . Céljuk az örö szerzés aguk ak és ások ak. A rég últra vissza yúló gyökerekkel re delkező, de aktíva - kis szü ettel óta űködik a Büki Férfikar. Mu kájukat egy é ekze e szakos ta ár irá yítja, heti egyszeri re dszeres próbáko . A zö el középkorú férfiakból álló kórus, hallás utá , zo gora- vagy gitárkísérettel, kisebb részbe kottából olvasva sajátítja el a dalokat. Repertoárjuk széles, a slágerszá októl a bor- és kato adaloko keresztül az egyházi ze e űvekig yúlik. Több televíziós felvétele , szá os kulturális sze lé léptek ár fel. Álla dó szereplői a kör yék kulturális re dezvé yei ek.  Büki N ugdíjas Baráti Kör Alakulás éve: . Céljuk: klubfoglalkozások heti tartása, orvosi előadások hallgatása, játékok, kiállítások, re dezvé yek közös látogatása, kirá dulások szervezése, baráti klubokkal kap solattartás Törökbáli t, Csepreg, Vasvár, “zo bathely  Bí orka és Keltike Népdalkör Alakulás éve: . Céljuk, hogy a régió kulturális re dezvé yei i él szélesebb körbe terjesszék a Vas egyei épdalki s értékeit. Álla dó résztvevői és ére esélyesei a Ne zetközi Népdalos Találkozók ak. “zá os helyi és kör yékbeli re dezvé y közre űködői. A tagok a hagyo á yos épdalé eklés alapjait sajátítják el, i d egyéni, mind a csoportos é ekléssel. Elsősorba Magyarország épze ei dialektusai ak dalait é eklik, egőrizve ezzel a hagyo á yos agyar épi é eklést. A dalokat eredeti ha gzóa yagról ta ulják.  Cle e s Madrigálkórus Alakulás éve: , évadója Bük védősze tje, “ze t Kele e pápa. Céljuk, hogy egis ertessék a hallgatóságot a szakrális és világi ze e szépségeivel. A vegyeskar repertoárjá egtalálhatók a isék, otetták, adrigálok, ro a tikus űvek, épdalfeldolgozások, históriás é ekek, diákdalok, bor óták és feldolgozások egyará t.  Fő i Moder Tá Csoport Alakulás éve: . Céljuk a oder diszkótá ok és a jazz balett be utatása gyakra akrobatikus ele ekkel vegyítve. Gyakori fellépői a település és a kör yék re dezvé yei ek, a bükfürdői szállodák ak.

56

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve  Pa o Cigá ze ekar Alakulás éve: . Céljuk a ze ei kultúra ta ulása, gyakorlása, ta ítása, széleskörű terjesztése. Köz űvelődési, ze ei progra ok szervezése, lebo yolítása, ö álló ze ei ko ertek szervezése, eghívásra fellépések, a klasszikus, aute tikus folklór és űze e agas szí vo alú i terpretálása, tehetségek felkarolása, ta ítása, űvészeti képzés szervezése. Fe ti élok egvalósítása érdekébe a )e ekar fellép ha gverse yeke és ás ze ei re dezvé yeke .  Büki Iparoskör Alakulás éve: . Céljuk az, hogy a település Iparosait egy szervezetbe tö örítse, és őrizze a hagyo á yokat. Az Iparoskör i de évbe egszervezi a yugdíjas tagjai ak i de tárgy év elejé a hagyo á yos évzáró összejövetelt. Mi de év február első szo batjá , hagyo á yainak egfelelőe egre dezésre kerül az Iparos Bál. 1.3.3.4. Bük sportélete, szervezetei Bük ek ige agy últú sportélete va . A legrégibb a Büki Testedzők Kulturális Egyesület, amely 1920-ba , közel éve alakult. Itt jele leg öt szakosztály űködik. A ásik háro sportegyesület i d a re dszerváltozást követőe alakult. Az ö kor á yzat jele tős összegekkel tá ogatja a sportot, e ek egyik legkie elkedőbb példája a e rég átadott európai szi tű űfüves pálya a település közpo tjába . A sportoláshoz az i frastrukturális feltételel kedvezőek, a űfüves labdarúgópálya a hagyo á yos ellett , a sport sar ok és a golfpálya vala i t egyéb lehetőségek a kijelölt nordic walking útvo alig bezárólag együttes léte adott településkategóriába kifejezette ritká ak szá ít, sak eg városi uszoda hiá zik a palettáról. A város sportegyesületei: 

Büki Birkózó Clu

Alakulás éve:

.

Céljuk a sportolók felkészítése és verse yeztetése. A klub azóta sok sikert ért el, a leg agyobbat 2010-be , a ikor részt vettek Bosz iába az Ifjúsági Európa Baj okságo és két ér et hoztak az országos baj okságról is. 

Büki Horgász Eg esület

Alakulás éve:

.

Céljuk egfelel i a helyi re dezvé yeke , vala i t a Vas Megyei “porthorgász “zövetség által rendezett versenyeken. 

Büki Testedzők Köre BTK

Alakulás éve:

.

57

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve Céljuk sportolási lehetőségek edzés és verse yzés biztosítása a település és a kör yék lakói, elsősorba a fiatalok szá ára. Az egyesület alapítása -ba törté t Büki Testedzők Kulturális Egyesülete éve . A megalakulás óta eltelt közel eszte dő alatt többször volt évváltozás. Jele leg az egyesület Büki Testedzők Köre éve va bejegyezve. Az alapítást követőe hosszú éveke keresztül sak a labdarúgó szakosztállyal űködött. Az el últ évekbe , évtizedekbe településü kö asztalite isz, atlétika, birkózó, éllövészet, kerékpár, kézilabda, kosárlabda, röplabda, sakk, sí, súlye elés, teke, tor a, úszó szakosztály is végzett tevéke ységet. Egyesületü k jele leg öt aktív szakosztállyal űködik - asztalite isz, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, sakk. Az asztalite isz szakosztály -be alakult, ajd kisebb, agyobb sikereket követőe a harmadik nagy korszak 1994-be kezdődött és apjai kba is tart. Leg agyobb sikereit a . között egre dezett e traligás baj okságba érte el, a ikor is a sapat i dkét alkalo al a dobogó . fokára állhatott. A kézilabda szakosztály -be alakult eg. Az ezt egelőző időszakba i kább az iskolai sport keretei belül szerepeltek. Kiváló ered é yeiket jelzi, hogy a 2007/2008, 2010/2011, 2012/2013, 2013/2014 -es NB.II-es baj okságokon a dobogó . fokára állhattak fel. A kosárlabda szakosztály

-be alakult, a sportág épszerűsítése éljából jött létre.

A labdarúgó szakosztály -ba alakult, az eltelt kile évtized sorá váltakozó sikerekkel szerepeltek a külö böző baj oki osztályokba . A baj oki verse y sorá / -as bajnoki évbe érte el eddigi leg agyobb ered é yét, a ikor az NB.I/B. baj okság . helyé végzett, majdnem jogot szerezve az NB. I-be való i dulásra. A település szelle i sportjaké t i dulva -ba szerveződött szakosztállyá a sakkszakosztály. Külö féle szpartakiádoko , továbbá a egyei baj okságokba szerepel ek. 

Büki Régiós Utá pótlás Fut all Klu

Alakulás éve:

BRUFK

.

Célja, hogy Bük és a kör yékbeli települések labdarúgóit evelje és verse yeztesse az óvodástól a fel őtt korig. Heti 3- edzésre a gyer ekeket külö edzésbuszokkal szállítják. 

Golf Club

Alakulás éve:

.

A klub Európa szívébe , a közkedvelt Nyugat-Magyarország-i üdülőhelye , Bükfürdő található. Festői szépségű kör yezetbe sokrétű golf, ell ess, fit ess és ás szabadidős szolgáltatásokkal várja i dazokat, akik szá ára fo tos a kelle es kikap solódás és felüdülés. Golfkurzusaik a kezdők részére is alkal asak arra, hogy egis erkedje ek a világ egyik leg épszerűbb játékával, de egyúttal azzal az életfor ával is, a it egy klub yújt tagjai és ve dégei szá ára. Klubtagsági re dszerükbe , a e zetközi gyakorlat ak egfelelőe , i d kezdők, i d ár gyakorlott golfozók szá ára lehetőség yílik egyé i, saládi és vállalati klubtagság egvásárlására, elyeke keresztül klubtagjaik egybe egy aktív klubélet részeseivé is válhat ak.

58


. . A település hu á i frastruktúrája . . . Hu á közszolgáltatások . . . . Oktatás Óvodai ellátás Bár ár az -as évektől kezdve a község elöljárói többször is tárgyaltak kisdedóvó alapításáról, de az első óvoda sak -ba létesült. Ez egy „ yári óvoda volt, a ely jú . től szept. -ig űködött. Az első egész éve át űködő óvodát . ár . -é yitották eg, a régi községháza, az egykori e esi kúria épületébe . Egy soportot tudtak kialakíta i, a ely fő külö böző korú gyer ekből állt. Az óvoda reggel órától este óráig, ill. a szülők u kájához igazodva tartott yitva, elsősorba egőrző szerepbe . Az óvoda felszereltsége, bere dezése szegé yes volt. . szept. -től ár két soportba gyer ekkel űködött az óvoda. Az óvoda dolgozói ak létszá a e elkedett, óvó ője, két dajkája és két ko yhai dolgozója volt. -be yílt lehetőség az óvoda bővítésére, átalakítására, felújítására. A har adik soport helyét is kialakították, de a sze élyzetre és a soport bere dezésére e jutott pé z. A ko yhához raktárt, előkészítő helyiséget alakítottak ki. . ja . -től élel ezésvezetőt vettek fel, aki dajkai feladatokat is ellátott, egosztott u kakörbe foglalkoztatták. Az óvó ők a szak ai fejlődésük érdekébe be utató foglalkozásokat tartottak egy ás ak, ele ezték, és levo ták a következtetéseket. 1972-be elkezdődött az öreg épület felújítása. Az ablakokat agyobbra serélték, öltözőket alakítottak ki a gyer ekek ek. Korszerűsítették a osdót, a WC-t, rákötötték a vezetékes vízhálózatra. A serépkályhák helyébe olajkályhákat állítottak be. Az óvó ők ek öltözőt, vezetői irodát alakítottak ki. A soportszobákat szépítették, székeket, asztalokat, függö yöket seréltek. Átalakították az udvart: gyü öl sfák helyett örökzöldeket, díszfákat, serjéket, rózsafákat ültettek. Fé ászókákat, hi tát, babaházat építettek, beto asztalokat, padokat helyeztek el az udvaro . szepte berétől a eg övekedett gyer eklétszá i dokolta a har adik soport űködését. 1975. szept.-től agy változás törté t az óvoda életébe , függetle é vált az iskola vezetésétől. A Gyógyfürdő roha os fejlődése következtébe egyre több fiatal szülő talált u kahelyet és letelepedési lehetőséget agá ak a községbe . E iatt a -es évekbe jele tőse ege elkedett a gyer eklétszá , éve te sok gyer ek felvételét kellett elutasíta i. Ez sürgetővé tette az óvoda újabb bővítését, ezért -ba a régi épület ögé új szár y épült, elybe helyet kapott két soportszoba osdókkal, ebédlő, ko yha kiszolgáló helyiségekkel, vala i t a kazá ház. A soportszobákhoz öltöző e épült, a folyosót hasz álták erre a élra, a régi ko yhát öltöző ek alakították át. A ko yha az új épületrészbe háztartási gépekkel gyarapodott, ely egkö yítette a ko yhai dolgozók u káját. A két épületet, ivel essze estek egy ástól, hosszú fedett, de fűtés élküli folyosóval kötötték össze. Az új épületet közpo ti fűtéssel látták el, ellette kis udvarrészt alakítottak ki, ahova hi tát, ászókát, ho okozót építettek és fákat telepítettek. 59

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve A jele tős társadal i összefogás ered é yeképpe . szepte ber -jé öt soporttal bei dult az új óvoda. Az alkal azotti létszá is e elkedett, a függetle ített vezető ellett soportba dolgozó óvó ő, öt dajka, élel ezésvezető és fűtő-karba tartó dolgozott. -ben egjele t az újra átdolgozott és korszerűsített Óvodai Nevelési Progra . A ta ulási folyamatban ha gsúlyt kapott a gyer ekek spo ta eitása, az óvó ők ódszerta i szabadsága, így a szervezeti keretek kötelező jellege oldódott. Egy-egy té a feldolgozása a feladatok a gyer ekek egyé i képességeihez igazodott. Az óvó ők örö el fogadták a pedagógiai szabadságot, ely gyer ekek életkori sajátosságaihoz igazodó evelést tett lehetővé. 1991-től kezdődőe a szülők igé yei alapjá lehetőség yílt arra, hogy a gyer ekek é et yelvvel is erkedhettek ter észetes élethelyzetekbe , apire dbe építve, az óvó ő saját soportjába . . február -i képviselőtestületi ülése a község elöljárói elhatározták, hogy új óvodaépületet építe ek a régi helyébe. yará elkezdődött a régi épület kiürítése, ajd lebo tása. . szepte ber -jé lett birtokba véve az új óvoda épületegyüttese, ely . szeptember 25-é került átadásra. Összeépült az új rész, a hátsó résszel, az -be épült szár yat felújították és agas tetővel látták el, az új részbe háro soportszoba terasszal, öltözök, osdók, orvosi szoba, logopédia, szertár, óvó ői szoba, tor aszoba, ellékhelyiségek kerültek kialakításra. Ekkor yerte el új ar ulatát a korszerű fajátékokkal felszerelt udvar. Ettől kezdve főállású logopédussal őtt a sze élyi ellátottság, elyet az egyre övekvő beszédhibás gyermekek szá a i dokolt. Ebbe az évbe lépett hatályba a közoktatásról szóló, . évi LXXIX. törvé y, a ely jele tős változást ered é yezett, és szá tala feladatot adott. -ban ze ei soport i dult a szülők igé ye szeri t a agy soportos gyer ekek részére, a Csepregi )e eiskola fi a szírozásába , ze eta ár vezetésével. 1995-be az óvoda felvette a C“ODAOR“)ÁG evet. -ba a kor á y elfogadta az Óvodai Nevelés Országos Alapprogra ját. Az Alapprogra is eretébe elkészült a helyi evelési program, amely háro év úlva lépett életbe, iutá a szülők egis ertek, a evelőtestület elfogadta, a Képviselő testület pedig jóváhagyta. E progra a következő évekbe az óvodai élet eghatározó alapdoku e tu aké t űködött, a evelő u ka alapjául szolgál, és i d a ai apig eghatározza az óvoda ar ulatát. ove berébe a evelőtestület és a szülői u kaközösség részvételével egalakult a Csodaország Egyesület, ely ek élja és feladata a Nevelési Progra egvalósításá ak tá ogatása, a gyer ekek sokoldalú fejlődésé ek elősegítése, i de api életük, progra jaik szí esebbé, tartal asabbá tétele, vala i t a gyer ekek játéktevéke ységét, is eretszerzését, ozgáskészségét fejlesztő játékeszközök beszerzése. 2002-be i őségi kör alakult a evelőtestület tagjaiból, ely ek feladata a evelési progra felülvizsgálata, érési, értékelési, elle őrzési i őségbiztosítási re dszer kidolgozása. A yár folya á sikerült egolda i a közös öltöző és osdó szétválasztását a két le ti soportba , így egy ástól függetle ül, yugalo ba élheti eze túl i de apjait az éri tett két soport, egszű t a várakozás. A logopédiára való át e et is egoldódott egy zárt terasz kialakításával. Végül ugya eze év szepte berétől óvodatitkárral bővült a sze élyi állo á y. . ja uár -jétől bevezetésre kerül az i téz é y étkezéséhez kap solódó HACCP i őségbiztosítási re dszer. A közoktatási törvé yt többször ódosították az évek sorá , elyhez illeszkedve ódosításra került az Alapító Okirat, a Nevelési Progra , a Közalkal azotti 60

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve “zabályzat és az “)M“). Elkészült az ö kor á yzat közoktatási i őségirá yítási progra ja is, ezért az óvoda is kidolgozta Mi őségirá yítási Progra ját, a ely . szepte ber .-é lépett életbe. A következő évbe egszű t a főzőko yha, és egtörté t a ak elegítőko yhává való átalakítása. Azóta az óvoda a Felsőbüki Nagy Pál Általá os és Ve déglátóipari “zakiskola ko yhájáról kapja az ebédet, a reggeli és az uzso a elkészítése viszo t helybe törté ik A gyer eklétszá sökke ése iatt Bük Nagyközség Ö kor á yzata 2006-ba társulási egállapodást kötött “ajtoskállal, ely hatására övekedett az óvodába beíratott gyer ekek szá a. Rá egy évre a szo széd falvak közül “zako yba és “i aságo egszű t az óvoda, velük Bük városa feladat-ellátási szerződést kötött, e ek következtébe a létszá tovább őtt. A bejáró gyerekeket a Vasi Volá járata az óvoda kapujáig hozza, a gyer ekek bekísérését a kapuból, átöltöztetésüket, ill. a gyer ekek átadását az óvodapedagógusok ak a dajkák látják el. Öt évvel ezelőtt az előírt EU-szabvá y ak egfelelőe felújításra kerültek az óvoda udvará található fajátékok, a ely a gyer ekek bizto ságát szolgálják. Új babaház építésére is sor került. szepte berétől bei dult az ovis-hitta , ely ek sorá a agy soportos gyer ekek megismerkedhet ek hitük alapjaival. 15. á ra: A g er ekek létszá á ak alakulása

-2011)

Forrás: Csodaország Óvoda

A város képviselőtestülete jóváhagyta az óvoda bővítésé ek tervét, ely tartal azta az épület hátsó részé ek átalakítását is. A tervek . év első felébe készültek el, a kivitelezési u kák július -jé kezdődtek. . szepte ber -jé a gyer ekek ár birtokba vették a felújított óvodát, az ü epélyes átadásra szepte ber -é került sor. Az óvoda e gedélyezett létszá a azóta fő. Az átalakítás-beruházás agába foglalta egy új soportszoba, a hozzátartozó kiszolgáló helyiségek, logopédiai-sószoba, tálaló ko yha, raktárhelyiségek, öltöző, tárolók és egy faház 61

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve kialakítását. E ellett a régi óvoda épületé ek felújítására is sor került. A egújult épületbe ár lehetőségük va a szülők ek, hogy gyer ekeiket külö foglalkozásokra is beírathatják, ahol yelvi ko u iká iójuk és a külö böző készségek, képességek fejlődhet ek a gol yelvvel való játékos is erkedés, éptá , ze e-ovi, ovi-foci). Az iskolák álla i fe tartásba vételével, . ja uár -től a köz- és szo iális étkeztetést is ellátó iskolai ko yha szervezetileg átkerült az óvodához, a ely ek a eve így Csodaország Óvoda és Közétkeztetést Ellátó I téz é y lett.Közoktatás Az iskola és az egyház törté ete évszázadoko keresztül egybefo ódott, így vélel ezhető, hogy Bük középső településrészé , a elyet a XII. századba épült te plo a iatt Egyházas-Bük ek eveztek, i de bizo yal folyt vala iféle oktatás. A refor á ió Bükö is változást hozott, soka tértek át az új hitre, így a katolikus iskolát eva gélikus iskola váltotta. A ró ai katolikus te plo is az eva gélikusoké lett, akik kötelezővé tették a Biblia i de api olvasását. Az elle refor á iót követőe azo ba a te plo al együtt az iskola is újra katolikus kézbe került. 1766-ban – bár e volt kötelező az iskolába járás, a ta ító ár hatva gyereket ta ított. be zö ébe közadakozásból épült az első igazi katolikus iskolaépület, a ai Eötvös ut ába , ahol a jele legi i téz é y is áll, az eva gélikus gyerekek együtt jártak a katolikusokkal. A büki eva gélikusok de e berébe , adve t első vasár apjá felavathatták te plo ukat és iskolájukat. . jú ius -é hatal as tűzvész pusztította el az eva gélikus iskolát és a parókiát. Évekig tartott a helyreállítás, s végül sak -be sikerült újra eg yit i az eva gélikus iskola kapuját. Az eva gélikus felekezet a XX. század elejé agy lépésre szá ta el agát: -ba egy új, két ta ter es iskolát építettek ta ítói lakással. Ez az épület egésze 1989-ig szolgálta az oktatást, a az eva gélikusok gyülekezeti háza. 1868-tól kötelezővé vált az oktatás: i de gyer ek a . életéve betöltésétől . életévé ek betöltéséig a i de api, a . életévtől a . életév betöltéséig az ú . „is étlőiskolába volt köteles jár i. Már az -es évekbe fel erült egy községi iskola létesítésé ek lehetősége, de az eva gélikusok eg aradtak saját felekezeti iskolájuk ellett. A katolikus iskola égy ta ter es épületét . szepte ber -é avatták fel, a ely a védett épületké t a szakiskolai oktatást szolgálja. 1928-ba törvé ybe iktatták a yol osztályos épiskola létrehozását, a i azo ba sak a -es évekbe vált kötelezővé, és sak azok szá ára, akik a egyedik ele i utá e folytatták ta ul á yaikat a polgári iskolába vagy középiskolába . Bükö is yilvá valóvá vált, hogy a hatosztályos épiskola e felel eg a társadalo szükségletei ek, á a gazdasági világválság és a világháború késleltette a hetedik- yol adik osztály felállítását. A II. világháborút követőe egvalósították az egységes általá os iskolát, oha i dkét felekezet ragaszkodott iskolájához. A két felekezeti iskolából így Bükö is egy, osztályokra bo tott, agy álla i iskola alakult kile evelővel. őszé , i t az ország összes általá os iskolájába , Bükö is egalakult az úttörő sapat. Az iskola így a ozgal i élet szí terévé is vált, s ter észetese a vezetők is a pedagógusok köréből kerültek ki. A ta ulók létszá a a teljes beiskolázás következ é yeké t évről évre e elkedett, ezért végé sor került egy égy

62

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve ta ter es, új iskolaépület felépítésére a közép-büki iskola udvará . Ezzel lehetővé vált, hogy a felső tagozatos osztályok egy helyre kerülje ek. A ta ulólétszá e elkedésével is ét szűkössé váltak az épületek. A település végül ö erőből valósította eg a beruházást, első lép sőbe hat új ta ter et épített, ajd a teljes épületegyüttes -be készült el. Az épületbe ekkor ár tize hat ta tere , ter észettudo á yi előadó, kö yvtár, irodák, evelői szoba, a hátsó szár yba pedig korszerűe felszerelt, égyszáz adagos ko yha és éttere kapott helyet. . október -é egalakult Bük Nagyközség Ö kor á yzata, s így az iskola az ö kor á yzat i téz é ye lett. . ár ius -é az iskola felvette a refor kor kie elkedő politikusá ak, “opro vár egye országgyűlési követé ek, Felsőbüki Nagy Pál ak a evét. be avatták fel a agyközség új Sportcsarnokát, a ely azóta e sak a lakosság test evelési, sportolási, szórakozási igé yeit szolgálja ki, ha e apo ta -tól óráig teret ad az iskolai test evelésórák ak és szakköri edzések ek is. A tágas sar okba esete ké t égy osztály is tud dolgoz i, a e zetközileg hitelesített pályá kosárlabda, kézilabda- és röplabdaedzéseket szerveznek. A re dszerváltás következtébe az addig kötelező orosz yelvoktatás helyett egyre i kább a é et és az a gol yelv oktatására helyeződött a ha gsúly. Az idege yelv-oktatás az iskola egyedik évfolya á kezdődik, i dkét yelve heti háro órába . A egyedik év végé a yelvta uláshoz szükséges készségeket-képességeket agyar, illetve ate atika ta tárgyi tesztekkel érve alakítják ki a or ál és e elt szi tű soportokat. Ez a re dszer űködik a is, és az e elt szi tű oktatásba részt vevő yol adikosok agy része sikeres alapfokú yelvvizsgával hagyja el az iskolát. 16. á ra: A negyedik évfol a os tanulók

elvválasztása a gol/ é et %

1

2001 2002 2003 2004

2005

Angol

2006

Német

2007

2008 2009

2010 2011

0%

20%

40%

60%

80%

100%

Az ezredfordulót követőe a kör yékbeli kis általá os iskolák, a sökke ő gyer eklétszá iatt egszű tek “i aság, “zako y, A sád , és a fe ti ö kor á yzatok fe tartói szerződést kötöttek a büki ö kor á yzattal. Így a fe ti települések ellett Vassurá yról és “alköveskútról 1

Vala e

yi adat az i duló ta év októberi statisztikai adatszolgáltatásából szár azik.

63

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve is Bükre jár ak a gyer ekek ta ul i, ezzel alakult ki jele tős oktatási vo zása a település ek. Ebbe az időszakba a szakiskolát is figyele be véve az iskola ta ulói ak több i t har ada bejáró volt. 17. tá lázat: A üki iskola ta ulói létszá á ak alakulása 500

Általános iskola

Szakiskola

Összes tanuló

450

412 413 417 411 414

400 357

351 345

350 300

-2011)

357 351 345

447 430 438 431

380 378 365 376 374 377 330 321 319 331

330 321

250

291

200 150

100

298 299 305 293 298 288 289 294 285 279 273 296 272 275 282 265 155 156 151 142 113 114 114 112 118 120 90 94 86 88 86 59

28

50

23. tá lázat: A üki iskola ejáró ta ulói létszá á ak alakulása Év

Összes ta uló

2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

378 412 413 417 411 414 430 438 431 447

Általá os iskola Szakiskola ejárók szá a fő 10 95 38 105 39 106 62 101 58 111 72 111 65 136 58 143 49 145 72 141

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1991

1990

0

-2011) Összes 105 143 145 163 169 183 201 201 194 213

Az 1990-es évek végé az akkori kor á yzat a jövőre vetítve élul tűzte ki, hogy az általá os iskolai diákok százaléka érettségit adó képzésbe ta uljo tovább. A büki diákok ak ár ebbe az időszakba több i t százaléka gi áziu okba és szakközépiskolákba folytatta ta ul á yait. A büki szülők túl yo ó többsége korá felis erte, hogy iskolázott, diplo ával re delkező, több yelve beszélő gyer ekeik tud ak ajd egfelel i a u kaerő-piaci kihívások ak. A diplo á ak pedig előfeltétele az érettségi bizo yítvá y egszerzése. E ek 64

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve következtébe -től folya atosa e elkedett a végzett ta ulók iskolaválasztásába az érettségit adó képzési for ák ará ya, -tól pedig ár egyértel űe többe választották ezt az utat. Az ö kor á yzat és a ta testület készült arra, hogy a szakiskola idővel szakközépiskolává alakulhat át, ezért a ta ári kar egyhar ad része időközbe a főiskolai végzettsége ellé egyete i végzettséget szerzett. Jele leg e ek a ódszerta i és tudásbeli többlet ek az általá os iskolás diákok a haszo élvezői. 24. tá lázat: A üki iskola pedagóguslétszá á ak alakulása -2011) Időszak

Létszá fő

1990-1991

27

1991-1993

29

1993-1994

31

1995-2011

32

1996-tól Bükö is elkezdődhetett a ze eoktatás. A büki ö kor á yzat – elismerve Csepreg hagyo á yait – élszerűbb ek tartotta a sepregi ze eiskola kihelyezett tagozataké t egszervez i a település ze eoktatását, se i t az ö álló ze eiskola alapítását. Az iskola feladatá ak teki ti, hogy szervezett keretek között biztosítsa a beszédhibás ta ulók logopédiai foglalkozását, illetve gyógytest evelési soportokat szervezze . Az i téz é y felvállalja a közösségbe eheze illeszkedő, külö leges evelési ódszereket igé ylő, illetve sajátos evelési igé yű ta ulók i tegrált oktatását. Ezek a gyer ekek a szá ukra jogszabályilag előírt habilitá iós-rehabilitá iós foglalkozásoko szakképzett gyógypedagógus irá yításával vesz ek részt. Az i for atika oktatása -ba kezdődött el. Az átlagos ál több i for atikata ár állt az iskola re delkezésére, és ár a közpo ti ta tervekbe egadott legkorábbi, azaz a egyedik évfolya o egi dult a tárgy oktatása. A kezdetek óta délutá i szakköri időkeret is re delkezésre áll, ahol e a ta ulók életkora, ha e i for atikai tudása a soportképzés elve. A folya atos i for atikai fejlesztések hátterébe , elyek a legkorszerűbb szoftver és hardver eszközöket biztosítják a ta ulók szá ára, pályázati pé zek, a fe tartó ö kor á yzat tá ogatása, illetve az i for atikai fejlesztésre is felhasz álható szakképzési hozzájárulás áll. Az ö kor á yzat -ba pályázott az Európai Gazdasági Térség EGT Norvég Fi a szírozási Mechanizmusokhoz a 60-as évek elejé épült, -be kibővített iskolaépület felújítására. A felújítás sorá az épület teljes akadály e tesítésére is sor került; ez a fogyatékkal élő ozgáskorlátozott, hallás- és látássérült ta ulók szá ára biztosítja az esélyegye lőséget. m2-rel bővült az iskola területe, e eletráépítéssel öt új ta tere , egyé re szabott oktatáshozeveléshez szükséges ter ek logopédiai foglalkoztató, egyé i fejlesztő tere , evelési ta á sadó , vala i t i for atikai oktatótere , ta éttere és ta ko yha létesült. Mi tegy illió fori tból egújult a kerékpártároló és az iskola körüli kerítés, közel illió fori tból pedig új ko de zá iós kazá okat szereltek be, ellyel korszerűsödött a fűtési re dszer. 65

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve Szakképzés: A település vo zásközpo ttá válásá ak egyik ele gedhetetle feltétele volt, hogy Bük re delkezze középfokú oktatási i téz é yel. Az elképzelést az akkor épülő és bővülő szállodák, vala i t a ve déglátással foglalkozó vállalkozások is üdvözölték, ivel a gyógyfürdő alapuló turiz us di a ikus, i őségi fejlődése jól képzett szake bereket igé yelt; szaká sokat és pi éreket azo ba i daddig a egyébe sak “zo bathelye képeztek. A képviselőtestület ö álló, ö kor á yzati fe tartású iskola ellett voksolt. A Felsőbüki Nagy Pál Általá os Iskolával közös igazgatás alatt, de ö álló i téz é yké t, a régi iskolaépület felújításával, külö álló épületbe yitotta eg kapuit szepte berébe – egy évfolya al – a háro éves képzési re dszerű szakképző iskola. Fő profilja a pi ér és szaká s képzés volt. Az el szake ö kor éve

életi és gyakorlati szak ai oktatást a Rép e “zálloda, vala i t a Da ubius Ther al Hotel berei segítették. A Közigazgatási Hivatal javaslatára az országos te de iát követve Bük á yzata 1998-ba Felsőbüki Nagy Pál Általá os Iskola és Ve déglátóipari “zakiskola összevo ta oktatási i téz é yeit.

Az oktatási törvé yek, ta tervek változását követte az iskola a képzés idejé ek és tartal i követel é yei ek változása teki tetébe is. A háro éves képzést a égy-, öt-, ajd kettő plusz kettő éves re dszer váltotta fel. A -es évek végé a büki szállodák forgal a felfutóba volt, s ezzel együtt a büki szakképzés is egyre is ertebbé, vo zóbbá vált a térség fiataljai körébe . Ezt igazolja az is, hogy volt olya év, a ikor az i téz é y ötszörös túljele tkezést is elkö yvelhetett. A szakiskolások több i t százaléka a közeli településekről – “zo bathelyről, Kőszegről, “árvárról, és Vas, illetve Győr-Moson-“opro egye kisebb településeiről település – jár a büki iskolába. A távolabbról érkezők a szo szédos városba , a Büktől öt k -re lévő, kö ye egközelíthető Cseprege vehet ek igé ybe kollégiu i ellátást. Az iskola épszerű a térségbe ; átlagosa háro , illetve háro és félszeres a túljele tkezés. A felszereltség javítását folya atosa sze előtt tartotta az ö kor á yzat és az iskolavezetés. E ek a pé zügyi alapjait az első évekbe a vállalkozások által fizetett szakképzési hozzájárulás jele tette. Az ö kor á yzat és a település vállalkozói közötti, akkor ég szoros kap solat ered é yeké t kö yű volt elér i, hogy ezt a tá ogatást a szakiskolá ak í ezzék. Az -es évek ásodik felébe ez az évi illió fori t ko oly összeg ek szá ított, a ellyel e supá az iskola ko yháját, a kabi etter et, illetve a ak eszközellátottságát fejlesztették, de jutott belőle i for atikai i ová ióra is. Mi debből e sak a szakiskola, ha e az egész i téz é y profitált. Voltak kísérletek arra is, hogy az így átalakított ko yhába a szaká sta ulók agyko yhai, közétkeztetési gyakorlatot is szerezze ek. Az el últ évtizedbe külö böző pályázati és ö kor á yzati pé zekből, vala i t a szakképzési hozzájárulásokból jele tős fejlesztések törté tek. E eletráépítéssel új, oder , lifttel egközelíthető ta ko yhát és oder stílusú – sillagos kategóriá ak egfelelő – ta étter et alakítottak ki, ely ek hasz álati elegvíz ellátását ape ergia biztosítja. Ko oly szállodák is egirigyelhetik azokat a bere dezéseket, a elyek a ve déglátós szak ák képzésére álltak szolgálatba. Ide tartozik a ko ple légte h ikai bere dezésekkel és ko oly hűtőkapa itással felruházott ta ko yha, ahol sú ste h ológiás gőzpároló bere dezések, 66

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve sokkoló, vákuu ozó bere dezés, i duk iós sütők, hússzövőgép, i frahidas elege tartók, pohár és tá yér osogatók, pizza sütő, tésztafőző, jégko ka gyártó és jégko ka daráló, gyü öl s e trifuga, bár bere dezések és eszközök találhatók. 1.8.1.2. Egészségüg Teki tve, hogy a hu a fejettség eghatározó ele e a hosszú és egészséges élet, egy település élre dszeré ek alapvető és egkerülhetetle eleme a lakosság egészségi állapota, illetve az a ak javítására való törekvés. A problé akör a ak elle ére figyel et érde el, hogy a tapasztalatok szeri t a helyi állapotokra és te de iákra elsősorba az országos folya atok va ak hatással – úgy az egészség- utatók, i d az i téz é yre dszer vo atkozásába . Bük általá os egészségképére is alapvetőe rá yo ja bélyegét az az is ert és kedvezőtle körül é y, hogy a agyar lakosság egészségi állapota összességébe és általá osságba e zetközi összehaso lításba évtizedek óta kirívóa rossz, a születéskor várható átlagos élettarta ok kedvezőtle ebbek, i t a i az ország gazdasági pote iálja alapjá várható vol a – így a helyi jelle zők e ek fé yébe értékelhetők. A hala dósági viszo yokat elsősorba a születéskor várható élettarta utató körvo alazza – e ek kistérségi szi tű be slései azt utatják, hogy a korábbi sepregi kistérségben az életkilátások az országos átlag szi tjé vannak.2 MIvel ez az érték több évvel el arad e sak az EU átlagtól, ha e az éle járó hazai térségektől is egyé belül is sak az Őrség adata alacsonyabb), a utató e elkedése ek távlati elő ozdítása – a település kedvező adottsága ellett, a kétségkívül szűk ozgástére belül - fo tos térségi-települési élké t kezele dő. A otalitás hel i jelle zői ug a sak e vo atkoztathatók el a országos viszo októl – az adatok erős együtt ozgást jelez ek. “e az összes korai halálozást, se a korai halálozás egyes legjelle zőbb okait illetőe e állapíthatók eg arká s helyi eltérések, jellegzetességek. A leggyakoribb betegségek teré az értékek jelle zőe átlag alattiak, sak a ők keri gési re dszer betegségei érde el ek erős statisztikai szig ifika ia élkül is agyobb figyelmet gyakoriságuk iatt; a e tális és viselkedészavarok, illetve a közlekedési balesetek relative agas szá ából az ala so y esetszá iatt ég kevésbé vo ható le essze e ő következtetés. 25. Az egyes (elsődleges) halálokok g akorisága – korai halálozások alapjá a sepregi kistérség települései (2005-2011) Összes halálozás

Halálok kategória

férfiak Összes eset SHH*

Fertőző és parazitás betegségek Humán immunodeficiencia vírus (HIV) betegség 2

nők Összes eset SHH*

194

0.97

85

1.01

0 0

0.00 0.00

1 0

2.29 0.00

Pl. Farkas szeri t a kistérségi érték 72,85 év volt -ba , íg az országos átlag a K“H adata szeri t 73,83 (Farkas M. B.: A korrigált hu á fejlettségi utató kistérségek közötti differe iáltsága Magyarországo . Területi Statisztika, 2012. május); az MTA TTK Népességtudo á yi Kutató soportja korábbi szá ításai haso ló viszo yra utal ak adott évbe az EU átlagos érteke férfiak esetébe 76,4, ők él , , előbbi soportba , év, utóbbiak ál , év a hazai lakosság hátrá ya .

67


Halálok kategória Rosszindulatú daganatok

A gyomor rosszindulatú daganata A vastagbél rosszindulatú daganata A végbél és végbélnyílás rosszindulatú daganatai A gége, a légcső, a hörgő és tüdő rosszindulatú daganata A bőr rosszindulatú melanomája Az emlő rosszindulatú daganata A méhnyak rosszindulatú daganata A prostata rosszindulatú daganata A nyirok- és vérképzőszervek és rokon szövetek rosszindulatú daganatai

férfiak Összes eset SHH* 57 0.92

nők Összes eset SHH* 34

0.97

3 3 3 21 0

1.12 0.77 1.08 0.85 0.00

4 2

3.79 0.77

4

2.26

10 54

3.49 0.87

2 26

2.34 1.23

25 13

0.76 1.16

8 5

0.85 1.02

9

1.06

6

1.51

Az emésztőrendszer betegségei A morbiditás és mortalitás küldő okai

6

0.94

3

0.98

28 23

1.08 0.87

7 2

0.78 0.32

Balesetek Közlekedési balesetek Esések Szándékos önártalom Testi sértés

17 8 1 6 0

1.22 1.33 0.35 0.53 0.00

1 1 0 1 0

0.32 0.68 0.00 0.39 0.00

Mentális és viselkedészavarok Keringési rendszer betegségei Ischaemiás szívbetegség Cerebrovasculáris betegségek

A légzőrendszer betegségei Idült alsó légúti betegségek

Elkerülhető halálozások

2 1 1 6 1 3 0

1.50 0.43 0.83 0.64 2.43 0.52 0.00

46 0.98 26 1.00 * Sta dardizált Halálozási Há ados: a té leges és a várható halálozások há adosa

Forrás: Országos Egészségfejlesztési I tézet adatai alapjá

A lakosság egészségi állapotára, a település és a térség orbiditási sajátosságaira vo atkozóa kellő élységű ele zések e áll ak re delkezésre, az elérhető i for á iók az országos hel zetképhez haso ló állapotokra és te de iákra utal ak. Ha az alapellátás esetszá ai alapjá valószí űsítjük a egbetegedési gyakoriságot, akkor az adatok azt jelzik, hogy a város fel őtt lakossága jele tőse kevesebb szolgáltatást vesz igé ybe 2011-ben a háziorvosi ellátásba részesültek lakosságará yos szá a kevesebb, i t % a településkategóriába országosa tapasztalt ak), íg a gyer ekek az átlagos ál gyakrabba találkoz ak háziorvosukkal ásfélszer a yiszor, i t a településkategória átlaga . Eze adatok az általá os egészségkép egítélésére i da alett sak korlátozotta alkal asak a ódszerta i problé ák ellett az összevetés alapját jele tő szá okat a turiz us is szá ottevőe torzíthatja . Az idő eli te de iákat illetőe a háziorvosi szolgáltatás irá ti kereslet yújthat bizo yos szi tű tá po tot. Eszeri t az utóbbi évtized a fel őtt ellátát igé ylők szá á ak folya atos e elkedését utatja, ely tre d értékelésé él figyele be vee dő egyrészt az, hogy e övekedés visszatérés ek tű ik a re dszerváltozás utá i évek agas bázisához, ásrészt a legutóbbi évekbe a szá ok stabilizálód i látsza ak. A gyermeke él fordított a helyzet: az évtizedes stabilitás az utóbbi évekbe éi e elkedésbe fordult.

68

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve . á ra: A háziorvosi etegforgalo

alakulása a települése

25000

20000

A háziorvosi ellátásban a megjelentek és a meglátogatottak száma összesen

15000

A házi gyermekorvosi ellátásban a megjelentek és a meglátogatottak száma összesen

10000

5000

0 1995

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

Forrás: TEIR adatok alapjá saját szerkesztés

Mivel a lakosság egészségi állapota és orbiditási jelle zői teré lokális spe ifiku ok e is ertek, az i téz é yre dszer ek azokra az általá os te de iákra kell figyelemmel lennie, elyek világ-, illetve országos viszo ylatba azo osíthatók pl. ukorbetegség, agas vér yo ás és szövőd é yei, i t szív- érre dszeri és egyéb szervi károsodások, vala i t az e ek hátterébe rejlő okok, külö ös teki tettel a ozgásszegé y élet ódra, a helytele táplálkozási szokásokra, a dohá yzásre, az alkoholfogyasztásre és a stresszre . A város egészségüg i i téz é re dszere az alapvető egészségügyi szolgáltatásokat egfelelőe biztosítja a lakosság szá ára, egyes ele ei térségi fu k iókat is betölte ek – mindamellett bizo yos ellátások teré a szolgáltatások bővítése javíthat á a lakossági elégedettséget. . tá lázat: Bük orvosi ellátottsága, Ellátási forma Felnőtt háziorvosi ellátás Gyermek háziorvosi ellátás Fogászati ellátás Központi Orvosi Ügyelet és mentőállomás

Orvosok Rendelési idő száma (óra/hét) 2 20/orvos 1 15 1 30 128

13

Ellátott települések megnevezése Bük, Bükfürdő Bük, Bükfürdő Bük, Bükfürdő Bük; Acsád, Bő, Chernelházadamonya, Csepreg, Gór, Horvátzsidány, Iklanberény, Kiszsidány, Lócs, Mesterháza, Nemesládony, Olmód, Peresznye, Répceszentgyörgy, Sajtoskál, Simaság, Tompaládony, Tormásliget, Tömörd

A két fel őtt háziorvosi, egy házi gyer ekorvosi és egy fogorvosi szolgálat adott település agyság ellett e yiségileg egfelelő, eszközellátottsági és szolgáltatás i őségi problé ák se is ertek. A fel őtt szolgálatok betegforgal a az ötezer fő alatti városok 69

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve átlagá ak sak égyötödét teszi ki, a gyer ekorvos viszo t az átlag ásfélszeresét kitevő a vasi kisvárosok szi tjét is jele tőse eghaladó betegszá al dolgozik. . tá lázat: Az egészségüg i ellátás legfo tosa

Bük Működő háziorvosok száma (fő) Háziorvosi szolgálathoz tartozó körzeti ápolónők száma (fő) A háziorvosi ellátásban a rendelésen megjelentek száma (eset) A háziorvosi ellátásban a lakáson történt beteglátogatás (eset)

A háziorvosi ellátásban a megjelentek és a meglátogatottak száma összesen (eset) Működő házi gyermekorvosok száma (fő) A házi gyermekorvosi ellátásban a rendelésen megjelentek száma (eset) A házi gyermekorvosi ellátásban a látogatások száma összesen (eset)

A házi gyermekorvosi ellátásban a megjelentek és meglátogatottak száma összesen (eset) Teljesített évi szakorvosi munkaórák száma a járó-beteg szakellátásban* (óra) Teljesített évi nem szakorvosi munkaórák száma a járó-beteg szakellátásban * (óra) Beavatkozások száma a járóbeteg szakellátásban * (db) Megjelenési esetek száma a járóbeteg szakellátásban* (eset) Gyógyszertárak száma (humán) (db) Betöltött védőnői álláshelyek száma 2011 (db)

érték

10e lakosra 2 5,7 2

utatói Bükö ,

Vasi városok átlaga Szhel élkül 10e lakosra érték 3,5 5,4

Bük az fő alatti váro- 5000 alatti városok sok átlaga 10e %-á a lakosra (per cap.) érték 2,1 6,0 95,3

5,7

3,6

5,5

2,4

6,9

83,4

21 166 60 595,5

42 889,9

65 594,3

26 502,1

75 851,4

79,9

1 723,6

2 636,0

996,9

2 853,2

40,1

400

1 145,1

21 566 61 740,6 1 2,9 7 342 21 019,2 72

206,1

44 613,5 68 230,3 1,5 2,3 14 096,9

4 488,1

12 845,4

163,6

425,1

650,1

217,0

621,1

33,2

9 642,6 14 747,0

4 590 13 140,6

10 425,6 15 944,5

1 131,1

1 729,9

27 795 79 573,4 203 640,3 311 440,1 12 443 35 622,7 1 2,9 2

5.7

Forrás: TEIR adatok alapjá saját szá ítás

78,4 166,7

9 217,5

7 414 21 225,3

4 129 11 820,8

27 499,0 78 704,6 0,6 1,7

39 414,2 60 278,7 2,0 3,1 3.9

5.9

4 705,1 13 466,4

157,6

2 698,6

7 723,6

170,1

871,3

2 493,7

474,0

37 928,6 108 555,1

73,3

8 994,1 25 741,9 1,1 3,1

138,4 90,9

2.0 5.6 102.4 * székhel szeri ti adatok

A helyi ellátásba is kie elkedő fo tosságú, de a város szá ára települre kiterjedő közo ti fu k iót is biztosít a ap órájába elérhető a szakszerű orvosi ellátást yújtó Közpo ti Orvosi Üg elet és a e tőállo ás az Országos Me tőszolgálat Büki Me tőállo ása . Az ezek ek 2 ottho adó háro szi tes, összese több i t területű épületet Egészségház ben adták át. A e tőállo ás hu á egy o yologus szakorvos, egy részfoglalkozású e tőorvos, háro e tőtiszt, öt e tőszakápoló, öt e tőgépko sivezető, vala i t egy gazdasági vezető és egy takarító ő. és i frastrukturális egy Mer edes “pri ter órában szolgálatot teljesítő ú . E“ET-ko si egy Toyota Hia e u ka api órába üze elő ú . szállító e tőgépko si ellátottsága jó.

70

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve A szakre delések teki tetébe a térségi fu k iók teré Csepreg az erősebb az egészségházába űködő szakorvosi re delésekkel (fül-orr-gégész és őgyógyász , így a két település az egészségügyebe köl sö öse kiegészíti egy ást és együttese látják el a térszervező feladatokat. . tá lázat: Járó eteg szakellátás kapa itás adatai Vas

Szolgáltató/hel ség Büki G óg fürdő )rt. Büki G óg fürdő )rt. Bük összese Csepreg Celldö ölk Rép elak “árvár “ze tgotthárd Szombathely Vasvár

Nem Szakma Szakorvosi szakorvosi óraszá eg evezése óraszá reu atológia 60 60 fizioterápiag óg tor a 0 0 2 szakma 60 60 6 szakma 32 0 19 szakma 460 0 4 szakma 7 15 23 szakma 539 60 18 szakma 251 0 56 szakma 4147 309 7 szakma 26 0

eg é e ,

. ápr.

Szakorvosi és nem szakorvosi óraszá összese

Össz. óraszá egy lakosra

120 32 460 22 599 251 4456 26

34,4 9,5 42,6 9,1 40,6 28,4 56,2 6,3

Forrás: Országos Tiszifőorvosi Hivatal Egészségügyi “zolgáltatók Kapa itás Nyilvá tartásából szár azó adatok

Bükö – spe iális lehetőségeire alapozva és e elsősorba helyi lakossági igé yeket élozva a Büki Gyógyfürdő )rt. yújt szakorvosi ellátást reu atológia és fizioterápia-gyógytor a területen. A város e szolgáltatásokkal – agységre djéhez képest - közepes súlyú ikro e tru ak szá ít a vasi városokkal összevetve lakosságará yos utatói kelleőe agasak .

1, nem szakorv., szakrend. 1, nem szakorv., szakrend. 1, szakorv., szakrend. 1, szakorv., szakrend. 1, szakorv., szakrend. J0, szakorv., diagnosztika 1, szakorv., szakrend. R-1, szakorv., diagnosztika 1, szakorv., gondozás

1, szakorv., szakrend.

71

X X X X X X X X X

X

Egyéb

balneoterápia (gyógyvíz alkalmazásával végzett eljárások) fizikoterápia/fizioterápia (asszisztensi tevékenységként) reumatológia belgyógyászat neurológia orvosi laboratóriumi diagnosztika szülészet-nőgyógyászat teljeskörű ultrahang-diagnosztika terhesgondozás (orvosi) audiológia ; addiktológia ; andrológia ; bőr- és nemibetegellátás ; dento-alveoláris sebészet ; foglalkozás-egészségügyi szakellátás ; fogszabályozás ; fül-orr-gégegyógyászat ; gasztroenterológia ; gyermek- és ifjúságpszichiátria ; gyer-mekfogászat ; gyermekszemészet ; haematológia ; infek-tológia ; menopauza és oszteoporózis rendelés ; mozgás-szervi rehab. ; ortopédia ; pszichiátria ; reumatológia ; sebészet; szemészet ; traumatológia ; tüdógyógyászat ; urológia

Szhely***

Progreszivítás

Csepreg**

Szakma

Bük*

. tá lázat: A üki lakosság járó eteg ellátása, 2013

Progreszivítás

fízioterápia-gyógytorna ; gyógytorna ; logopédia aspirációs cytológia ; cytológia, cytopatológia ; izotópdiagnosztika ; kórbonctan és kórszövettan aneszteziológia ; fájdalomterápia ; foniátria ; genetikai tanácsadás ; otoneurológia arc-,állcsont-szájsebészet ; csecsemő- és gyermekgyógyászat ; gyermekneurológia ; gyermeknőgyógyászat ; parodontológia angiográfiás diagnosztika klinikai onkológia ; sugárterápia, onkoradiológia fejfájás szakrendelés - *sze* ; fejlődésneurológia ; idegsebészet ; kardiológia ; kézsebészet ; tüdő- és mellkassebészet mammográfia röntgendiagnosztika genetikai laboratóriumi diagnosztika CT diagnosztika ; fogászati röntgen ; MRI diagnosztika cytológia, cytopatológia szülészet-nőgyógyászat konduktori tevékenység)

1, nem szakorv., szakrend.

X

1, szakorv., diagnosztika

X

1, szakorv., szakambulancia

X

2, szakorv., szakrend.

X

2, szakorv., diagnosztika 2, szakorv., kúraszerű ellát.

X X

2, szakorv., szakambulancia

X

2a, , 3b, , FJ2, szakorv., diagnosztika R-3b, szakorv., diagnosztika FJ3, szakorv., bno 1 1, szakorv., bno 1 1, szakorv., speciális szakrend.

X X X X

Forrás: ÁNT“)

Bük*

Szakma

Egyéb

Szhely***

Csepreg**


X**** X**** X*****

* Büki G óg fürdő Rt., ** Csepreg Város Egészségháza, *** Markusovszk Eg ete i Oktatókórház; **** Dr. Szala László G őr ,*****Tol a Meg ei Balassa Já os Kórház

A helyi lakosság járóbeteg ellátása jele leg túl yo órészt ikrotérsége , illetve járáso kívül valósul eg, az ellátás közpo tja a szo bathelyi Markusovszky Kórház, a i elfogadható közlekedési feltételekkel elérhető. Mi da ellett a település egészségüg i szolgáltató szerepé ek erősítése – további szakorvosi ellátások révé - apire de tarta dó fejlesztési él lehet. Az ellátási/közpo ti szolgáltatások kérdése az iker e tru ok közös – szak ai és fi a szírozási ügyeké t is teki thető, a szerepek folya atos összeha golásával, esetleges átre deződéseivel . A fekvőbeteg-ellátás teré ugya sak a “zo bathely, illetve a Markusovszky Kórház a do i á s szolgáltatóközpo t, habár éhá y szakterület esetébe “árvár (Ö kor á yzati Kórház , Győr (Petz Aladár Megyei Oktató Kórház); Sopron (Erzsébet Oktató Kórház és Rehabilitá iós I tézet); illetve Zalaegerszeg ()ala Megyei Kórház is szerepet játszik. 1.8.1.3. Szo iális ellátás Az egyre fokozódó eglhetési ehézségek iatt egyre agyobb a szo iális ellátás jele tósége ég az átlaga ál jobb életkörül é yeket biztosító térségekbe is, iközbe a helyi beavatkotási lehetőségek egyre szűkül ek. A re dszer eghatározó ele ét képezik a társadalo biztosítási yugellátásról szóló . évi LXXXI. törvé y ellátásai. Habár ezek e helyi dö tése alapul ak, az ezek révé keletkező jövedel ek figyel et érde el ek a helyzetele zésbe . A települése i tegy ezerötszáza jogosultak e forrásokra, vagyis a lakosság kétötöde. E jele tős létszá azo ba a haso ló agyságú városokkal összevetve ala so y ak egy-egy ala so y ele szá ú jog í től eltekintve szá ottevőe átlag alatti ak szá ít. 72

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve . tá lázat: Eg es jára dóságok a részesülők,

Bük érték

10e lakosra

Vasi városok átlaga (Szhel élkül) 10e lakosra érték

Bük az 5000 alatfő alatti váro-sok átlaga ti városok 10e %-ában lakosra (per cap.) érték

Nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb 321 919,0 794,5 1 215,1 433,5 1 240,7 74,1 járandóságban részesülő férfiak száma (fő) Nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb 482 1 379,9 1 127,9 1 725,0 624,8 1 788,2 77,2 járandóságban részesülő nők száma (fő) 222 635,6 514,7 787,1 268,0 767,2 82,8 Öregségi nyugdíjban részesülő férfiak száma (fő) 330 944,7 794,3 1 214,7 393,1 1 125,0 84,0 Öregségi nyugdíjban részesülő nők száma (fő) 22 738 *6 509,7 57 027,6 *8 721,6 28 028,5 *8 022,0 81,1 Öregségi nyugdíj összege, férfi (eFt) 30 148 *8 630,8 74 745,3 *11 431,3 35 638,8 *10 200,1 84,6 Öregségi nyugdíj összege, nő (eFt) 34 97,3 102,5 156,8 37,1 106,2 91,7 Életkoron alapuló ellátásban részesülő férfiak (fő) 36 103,1 89,1 136,2 31,9 91,2 113,0 Életkoron alapuló ellátásban részesülő nők (fő) 4 297 *1 230,3 13 239,9 *2 024,9 4 791,9 *1 371,5 89,7 Életkoron alapuló ellátások összege, férfi (eFt) 3 609 *1 033,2 8 642,1 *1 321,7 3 061,8 *876,3 117,9 Életkoron alapuló ellátások összege, nő (eFt) 1 2,9 2,9 4,5 2,1 5,9 48,8 Hozzátartozói nyugdíjban részesülő férfiak (fő) 35 100,2 60,8 92,9 52,8 151,3 66,2 Hozzátartozói nyugdíjban részesülő nők (fő) 13 37,2 28,9 44,2 19,0 54,4 68,4 Árvaellátásban részesülő férfiak száma (fő) 13 37,2 27,0 41,3 19,8 56,7 65,6 Árvaellátásban részesülő nők száma (fő) Rokkantsági és rehabilitációs ellátásban 46 131,7 126,6 193,6 94,2 269,6 48,9 részesülő férfiak száma (fő) Rokkantsági és rehabilitációs ellátásban 54 154,6 133,8 204,6 107,8 308,6 50,1 részesülő nők száma (fő) Rokkantsági és rehabilitációs ellátások összege, 3 765 *1 077,9 9 209,0 *1 408,4 6 161,0 *1 763,3 61,1 férfi (eFt) Rokkantsági és rehabilitációs ellátások összege, 3 104 *888,6 8 246,2 *1 261,1 5 683,8 *1 626,7 54,6 nő (eFt) Forrás: TEIR adatok alapjá saját szá ítás * egy lakosra

Bár a lakosság átlagos ál kedvezőbb szo iális helyzete a helyi feladatok teré is adottságké t rögzíthető, az ö kor á yzat jele tős e ergiákat ozgósít a problé ák kezelésére, illetve egelőzésére. A fel erülő feladatok ellátására ko oly últú i téz é yre dszer áll, ely jelenleg szervezetileg a – kistérségi szereppel is bíró - Dr. Horváth Tibor “zo iális Közpo t régi evé : Dr. Horváth Tibor “zo iális és Gyer ekvédel i Közpo t keretei közt – és a / . II. . ö kor á yzati re delet szabályai szeri t - űködik. Az i téz é y a helyi szo iális szolgáltatások széles körét yújtja úgy i t (ld. 1.10.6. fejezet)  időskorúak tartós be tlakásos szo iális ellátása Idősek Ottho a fő szá ára teljes körú ellástás: lakhatás, api háro szori étkeztetését, sze élyes ruházattal, te tíliával való ellátás, orvosi/szakorvosi ellátás, ápolás, terápiás jellegű foglalkoztatás, e tális go dozás, közösségi kap solatok szervezése ;  idősek appali ellátása Idősek Klubja fő szá ára apközbe i tartózkodás, társas kap solatok, alapvető higié iai szükségletek kielégítésére, igé y szeri t apközbe i étkeztetés ;  házi segítség yújtás fő, idősek és ö agukról go doskod i e tudó beteg sze élyek szá ára fizikai, egészségügyi ellátás, pszi hés go dozás . 73

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve  étkeztetés – api egyszeri eleg ételt ebéd biztosítása/kiszállítása szo iálisa rászorulók szá ára;  Iskolai szo iális u ka. vö. . . . fejezet  (a saládsegítés és a gyer ekjóléti szolgáltatás, a i korábba i téz é yi fubk ió volt, a ár ö kro á yzati társulási feladat) A szolgáltatások választéka összességébe egfelel a településkategóriába jelle ző kör ek, a hiá yzó ele ek közül i s fogyatékosokat, illetve hajléktala okat ellátó i téz é y, időskorúak go dozóháza, jelzőre dszeres házi segítség yújtás, vagy épko yha csak a jelzőre dszeres segítség yújtás létrehozásá ak vol a realitása. A biztosított szolgáltatások esetszá ai közül agas ak i ősíthető a szo iális étkeztetés, átlagos ak az idősek appali ellátásába résztvevők szá a, íg a be tlakásos ellátást, illetve a saládsegítő szolgáltatást igé ybe vevők szá a ala so y ak, s ala so y az alapszolgáltatásba foglalkoztottak létszá a is. . tá lázat: Szo iális ellátás, 2011

Bük

Szociális étkeztetésben részesülők száma (fő) Házi segítségnyújtásban részesülők száma (fő) Időskorúak otthonainak száma (db) Időskorúak otthonaiban működő férőhelyei (db) Időskorúak otthonaiban ellátottak száma (fő) Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények száma (db) Tartós bentlakásos elhelyezést nyújtó intézmények működő férőhelyeinek száma (db) Tartós bentlakásos elhelyezést nyújtó intézményekben gondozottak száma (fő) Időseket (is) ellátó nappali intézményei (db) Idősek nappali ellátásában engedélyezett férőhelyek száma (db) Idősek nappali ellátásában részesülők száma (fő) Időskorúak nappali ellátásában foglalkoztatottak száma (fő) Családsegítő szolgálatok száma (db) A családsegítő szolgáltatást igénybe vevők (fő) Szociális alapszolgáltatásban és nappali ellátásban foglalkoztatottak száma összesen (fő) Szociális alapszolgáltatásban és nappali ellátásban foglalkoztatottak közül ápolási, gondozási munkát végzők száma december 31-én (fő)

10e érték lakosra 117 335,0 15 42,9 1 2,9 14 40,1 14 40,1

Vasi városok fő alatti átlaga Szhel váro-sok átlaga élkül 10e 10e érték lakosra érték lakosra 95,3 145,8 81,5 233,1 35,4 54,2 46,9 134,3 0,8 1,1 0,7 2,0 26,5 40,5 33,9 96,9 25,3 38,6 33,1 94,8

Bük az 5000 alatti városok %-á a (per cap.) 143,7 32,0 142,1 41,4 42,3

1

2,9

0,8

1,1

0,7

2,0

146,3

14

40,1

90,6

138,5

47,8

136,9

29,3

14 1

40,1 2,9

89,3 1,0

136,5 1,5

46,9 0,7

134,3 2,1

29,9 138,1

30 20

85,9 57,3

47,1 42,9

72,0 65,6

23,3 20,9

66,6 59,8

128,9 95,7

2 1 166

5,7 2,9 475,2

5,3 0,8 165,2

8,2 1,3 252,6

1,8 0,7 218,1

5,3 2,1 624,3

108,3 134,3 76,1

5

14,3

21,2

32,4

26,5

76,0

18,8

5

14,3

17,9

27,4

24,3

69,5

20,6


74

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve Gyer ekjóléti alapellátás i téz é yei közül hiá zik a öl sőde adott településkategóriába átlagosa hét böl sődés a jelle ző érték . Igé y va rá a települése , de létrehozásá ak feltételek i deddig e voltak adottak a városba . . tá lázat: G er ekjóléti alapellátások, 2011

Bük

Bölcsődébe beírt gyermekek száma (fő) Családi napközik száma (db) Családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma (db) Családi napköziben gondozott gyermekek száma (fő) Védelembe vett kiskorú gyermekek száma (fő) Veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma (fő) Gyermekjóléti szolgálatok száma (db) A gyermekjóléti szolgálat által gondozott kiskorúak száma (fő)

10e érték lakosra 0 0,0 2 5,7

Vasi városok fő alatti átlaga váro-sok átlaga Szhel élkül 10e 10e érték lakosra érték lakosra 23,3 35,6 6,8 19,4 0,2 0,3 0,3 1,0

Bük az 5000 alatti városok %-á a (per cap.) 0,0 594,1

10

28,6

1,4

2,2

2,3

6,5

439,6

10 2 14 1

28,6 5,7 40,1 2,9

0,8 11,5 63,9 0,9

1,3 17,6 97,8 1,4

1,5 14,2 70,2 0,8

4,2 40,6 200,8 2,2

685,5 14,1 20,0 132,5

24

68,7

55,7

85,1

58,5

167,4

41,0


A pé zbeli ellátások részesülők szá a viszo ylag álla dó, de az ápolási díjtól elteki tve te de iájába é ileg sökke ő a települése . A tá ogatásba részesülők szá a – a részorultak relative ala so y ará yával összefüggésbe - országos összevetésbe nem magas, külö öse re dszeres szo iális segélybe részesül ek kevese . Kiugró pozitív eltérsét utat ugya akkor az át e eti segélyezés gyakorisága és lakosságará yos összege. . tá lázat: Az ö kor á zati pé z eli szo iális ellátás

Bük Rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma (rendelkezésre állási támogatásban részesülők adatai nélkül) (fő) Rendszeres szociális segélyre felhasznált összeg (rendelkezésre állási támogatásban részesülők adatai nélkül) (eFt) Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek átlagos havi száma (fő) Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra felhasznált összeg (eFt) Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek közül foglalkoztatásban részt vettek (fő) Lakásfenntartási támogatásban részesültek száma (pénzbeni és természetbeni) (fő) Lakásfenntartási támogatásra felhasznált összeg

érték

10e lakosra

utatói,

Vasi városok átlaga Szhel élkül 10e érték lakosra

8

22,1

13,9

21,3

2 236

6 401,4

3 893,6

5 954,7

22

62,5

45,0

68,9

Bük az 5000 alatfő alatti váro-sok átlaga ti városok 10e %-á a érték lakosra (per cap.) 27,3

78,1

28,2

8 676,4 24 832,6

25,8

110,7

316,7

19,7

7 470 21 385,6 12 055,1 18 436,6 32 300,3 92 446,4

23,1

17

48,7

51,3

78,5

89 254,8 3 527 10 097,3

173,9 5 328,9

266,0 8 149,9

75

123,9

354,5

13,7

218,9 626,4 9 802,5 28 055,6

40,7 36,0


Bük (pénzbeni és természetbeni) (eFt) Lakáscélú helyi támogatás összege (eFt) Lakáscélú helyi támogatásban részesültek (fő) Adósságcsökkentési támogatásban részesültek száma (fő) Adósságcsökkentési támogatásra felhasznált összeg (eFt) Átmeneti segélyezés esetei (pénzbeni és természetbeni) (eset) Átmeneti segélyezésben részesültek száma (pénzbeni és természetbeni) (fő) Átmeneti segélyre felhasznált összeg (pénzbeni és természetbeni) (eFt) Temetési segélyezés eseteinek száma (pénzbeli és természetbeni) (eset) Temetési segélyben részesültek száma (pénzbeli és természetbeni) (fő) Temetési segélyre felhasznált összeg (pénzbeli és természetbeni) (eFt) Súlyosan mozgáskorlátozott személyek közlekedési támogatásában részesültek száma (fő) Súlyosan mozgáskorlátozott személyek közlekedési támogatására kifizetett összeg (eFt) Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők (fő) Ápolási díjban részesítettek átlagos száma (fő) Ápolási díjra felhasznált összeg (eFt) Időskorúak járadékában részesítettek átlagos száma (fő) Időskorúak járadékára felhasznált összeg (eFt) Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek átlagos száma (fő) Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre felhasznált összeg (eFt) Kiegészítő gyermekvédelmi támogatásban részesítettek átlagos száma (fő) Kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra felhasznált összeg (eFt) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesültek (pénzbeni és természetbeni) (fő) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás esetei (pénzbeni és természetbeni) (eset) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra felhasznált összeg (pénzbeni és természetbeni) (eFt) Óvodáztatási támogatásban részesültek száma (pénzbeni és természetbeni) (fő) Óvodáztatási támogatásra felhasznált összeg (pénzbeni és természetbeni) (eFt)

érték

10e lakosra

5 000 14 314,3 7 20,0

Vasi városok átlaga Szhel élkül 10e érték lakosra 2 139,2 3 271,6 4,5 6,9

Bük az 5000 alatfő alatti váro-sok átlaga ti városok 10e %-á a érték lakosra (per cap.) 371,1 1,1

1 062,1 3,0

1347,7 659,8

0

0,0

12,7

19,4

0,2

0,5

0,0

0

0,0

1 323,8

2 024,5

15,6

44,5

0,0

589

1 686,2

380,4

581,8

256,0

732,6

230,2

398

1 139,4

230,6

352,6

153,6

439,7

259,1

4 237 12 130,0

2 602,7

3 980,4

1 332,8

3 814,6

318,0

7

20,0

22,9

35,0

19,4

55,6

36,1

7

20,0

22,8

34,9

19,4

55,4

36,2

199

569,7

557,4

852,5

357,8

1 024,1

55,6

18

51,5

33,2

50,7

71,8

205,5

25,1

800,4 2 290,7 149,7 428,6 24,7 70,8 8 955,7 25 632,0

16,6 104,9 113,3 107,1

133 380,8 351,7 537,8 157 449,5 225,7 345,1 28 80,2 41,0 62,7 9 588 27 449,2 14 127,1 21 605,4 2 5,7 652 1 866,6

2,8 4,3 1 032,7 1 579,3

2,2 753,0

6,4 2 155,3

89,0 86,6

96

273,4

192,5

294,3

295,4

845,4

32,3

1 108

3 172,1

2 227,8

3 407,0

3 416,3

9 777,7

32,4

0

0,0

0,6

0,9

0,5

1,6

0,0

0

0,0

49,5

75,7

49,3

141,2

0,0

124

355,0

187,2

286,2

43,4

124,2

285,8

199

569,7

320,4

490,0

72,6

207,8

274,2

1 082

3 097,6

1 722,8

2 634,7

300,3

859,5

360,4

2

5,7

4,6

7,0

21,7

62,0

9,2

30

85,9

86,7

132,5

375,3

1 074,2

8,0


76

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve A város szo iális helyzete jele tős ko fliktusoktól e tes, az ellátóre dszer kiterjedésébe nagym de – adott feltételek ellett - stabil ak és hatéko y ak i ősíthető.

e

. . . Esél eg e lőség iztosítása Bük város ak egésze frisse jú iusába elfogadott esélyegye lőségi progra ja va , a ely részletese feltárja a élyszegé ységbe élők és a igá yok helyzetét, a gyer ekek helyzetét, a gyer ekszegé ységet, a ők helyzetét és esélyegye lőségüket, az idősek helyzetét és esélyegye lőségüket, végül a fogyatékkal élők helyzetét és esélyegye lőségét.

. . . . Mél szegé ség e élők, igá ok hel zete Bükö a szo iális tá ogatásokat egy-két esettől elteki tve szi te évek óta ugya azok a sze élyek veszik igé ybe, ezért övekedésről és sökke ésről e beszélhetü k. Róluk el o dható, hogy jele leg élyszegé ységbe él ek, egélhetésüket álla i, illetve ö kor á yzati segítséggel tudják sak biztosíta i. Eze sze élyek azok, akik u kahelyüket éhá y éve elvesztették, helyette ásik u kahelyet – életkoruk, szo iális körül é yeik iatt – e talál ak, jövedel ük kizárólag ö kor á yzati forrásból biztosított, aktív korúak ellátásába részesül ek, helye ké t pedig lakásfe tartási tá ogatást kap ak i gatla uk fe tartási költségeihez. A szegé ységbe élő saládok egélhetésüket biztosíta dó lakásfe tartási tá ogatást, át e eti segélyt, szo iális tűzifát, re dkívüli, illetve re dszeres gyer ekvédel i kedvez é yt kap ak. A rászoruló saládok gyer ekei az oktatási- evelési i téz é yekbe i gye es étkeztetésbe , i gye es ta kö yvellátásba részesül ek.

A tartós u ka élküliek egy része éve te részt vesz az ö kor á yzat által szervezett közfoglalkoztatásba , ely az el últ évek alatt egyetle esélyükké vált. A tartós u ka élküliek ásik része vagy alkal i u kavállalóké t vállal u kát vagy saládba él eltartottké t. A helyi társadal i viszo yokat is erve kijele thető, hogy él ek olya e berek is a települése , akik aktív korúak, de e vesz ek részt a u kaerő pia o és regisztrálva si se ek a u kaügyi közpo tba . Az ő helyzetük és szá uk is eretle , de e lehet jele tős. Teki tettel arra, hogy Bük a yugati határ ellett fekszik, többe jár ak a településről a közeli Ausztriába dolgoz i, akik szi té e jele ek eg a agyar u kaerő pia o . “zá ukat e lehet eghatároz i. Összességébe a városba szere sére ige kevés e ber él élyszegé ységbe , ely ek a fele a igá ysághoz tartozik. Egyenlőre az önkormányzat képes biztosítani számukra az esélyegyenlőséget, a korábban felsorolt támogatásokkal és a közmunka programokkal. 1.8.2.2. G er ekek hel zete, g er ekszegé ség 2012-ben veszél eztetett g er ekek szá a fő, a védele be vett gyer ekeké fő, a i az összes éve aluliak szá ához fő viszo yítva, ele yésző , % . Bükö -ig a védele be vétel agyo ritká fordult elő. A egváltozott jogszabályok értel ébe a ta kötelezettség teljesítésé ek kiké yszerítése érdekébe a jogalkotó az ta órát eghaladó igazolatla ul ulasztó gyer ek esetébe kötelező védele be vételt re delt el. -ben és 77

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve 2011-be agyo sok jelzés érkezett az iskoláktól a települési ö kor á yzat jegyzőjéhez igazolatla ul ulasztó gyer ekekről, éhá yuk védele be vételére is törté t javaslat. A gyer ekek körébe a veszélyeztetettség jelle zőe a gyer ek agatartása iatt fordult elő. Ez főleg az iskolába ta úsított agatartási problé ái, viselkedése iatt került előtérbe, illetve az igazolatla hiá yzások is jelle ezőe a gyer ek hibáiból adódtak. A re dszeres g er ekvédel i kedvez é hez kötődőe azok az óvodáskorú gyermekek, akiket szüleik . illetve . életévük betöltéséig beírat ak óvodába, re dszeres gyer ekvédel i kedvez é ybe részesül ek, és szüleik ek i s az általá os iskolá ál agasabb iskolai végzettsége óvodáztatási tá ogatásra jogosultak a jogszabályba eghatározott feltételek szeri t. Bükö -be több i t gyer ek volt jogosult az ellátásra. Elsősorba azokat a gyer ekeket, illetve saládokat kell alkal a ké t re dkívüli tá ogatás a részesíte i, akik ek az ellátásáról ás ódo e lehet go doskod i, illetve az alkal a ké t jele tkező többletkiadások - külö öse a válsághelyzetbe lévő vára dós a ya gyer eké ek egtartása, a gyer ek fogadásá ak előkészítéséhez kap solódó kiadások, a evelésbe vett gyer ek saládjával való kap solattartásá ak, illetve a gyer ek saládba való visszakerülésé ek elősegítése, betegség vagy iskoláztatás - miatt anyagi segítségre szorul ak Gyvt. .§ . Bük Város Ö kor á yzata Képviselő-testületé ek a gyer ekvédele helyi szabályozásáról szóló / . II. . ö kor á yzati re delete szabályozza a tá ogatás jogosultsági feltételeit. Re dkívüli gyer ekvédel i kedvez é y az el últ évbe több i t alkalo al került kifizetésre. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek a bölcsődébe, óvodába és az általános iskola 1- osztályába i gye vehetik igé ybe az étkeztetést. Az a gyer ek, aki vagy több gyer ekes saládba él, illetve tartósa beteg vagy fogyatékos, sajátos evelési igé yű vagy saját jogá saládi pótlékba részesül, %-os értékű kedvez é yes étkezésre jogosult. 2012-be az óvodába , az iskolába , azaz összese gyer ek részesült ingyenes étkezésbe , további gyer ek pedig százalékos értékű kedvez é ybe részesültek. A települése a lakossági ozgás be és elköltözés következtébe a hátrá yos helyzetű gyer ekek szá a is folya atosa változó. A gyer ekek létszá ához viszo yítva 13,5-19 % körül ozog átlagosa % . Ez a létszá i d regio ális szi te közepes soporthoz tartozást jele , íg az országos átlag ál a helyzet jobb. A re dszeres gyer ekvédel i kedvez é ybe részesülő ta ulók i gye es étkezésre jogosultak, de látható, hogy ezt a kedvez é yt sak a jogosultak egy része veszi igé ybe. % kedvez é ybe részesül ek a agy saládból szár azó, vala i t a tartósa beteg gyer ekek. Fe tiek a sajátos evelési igé yű gyer ekekkel kiegészülve i gye es ta kö yv ellátásba is részesül ek. . . . . A ők hel zete, esél eg e lősége A foglalkoztatás és u ka élküliség a ők körébe e tér el jele tőse a férfiakétól, hisze a u kavállalási korú ők fő százaléka dolgozik a férfiak ál ez , % . Mi dössze ő u ka élküli! A település e re delkezik ki utatással a ők foglalkoztatottságára vo atkozóa . Az ö kor á yzat területé űködő i téz é yek teki tetébe el o dható, hogy az ö kor á yzat hivatalába , az iskolába és az óvodába is több a ői foglalkoztatott, i t a 78

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve férfi. A Büki Közös Ö kor á yzati Hivatalba ő és egy férfi dolgozó va . Rész u kaidőbe férfi va foglalkoztatva. Az óvodába teljes u kaidőbe foglalkoztatott ői dolgozóra kettő férfi jut. Az iskolába az ö kor á yzati alkal azottak közül ői dolgozó ellett férfi dolgozik. A ők foglalkoztatottságát gátló legfőbb akadály a gyer ek evelés. A saládi, agá életbeli feladatok és felelősségek általába egyoldalúa a őket terhelik. Ezek értékéről a települése adatok i se ek. Bükö foglalkoztatást segítő és képzési progra ok a Művelődési és “portközpo t, kö yvtár szervezésébe va ak. Eze felül ilye progra ok sak a közeli városba , “zo bathelye vehetők igé ybe. Csak ők ek szóló képzésről az ö kor á yzat ak tudo ása i s. Az ala so y iskolai végzettséggel re delkező ők elhelyezkedési lehetőségeiről adat szi té e áll re delkezésre. A ők hátrá yos egkülö böztetéséről a foglalkoztatás területé szi té adatok, se az ö kor á yzat ál, se a vállalkozások ál.

pl. bérkülö bség

i se ek

A

u kaerő-pia i és saládi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatásokkal kap solatba eg kell jegyez i, hogy Bükö e űködik böl sőde, a ely a éve aluli gyer ek részére yújt egfelelő ellátást, felügyeletet és go dozást. A települése saládi apközi űködik. A férőhelyes óvoda kihasz áltsága -től teljes, így, a e yibe a gyer ekszületési utatók azt utatják, további bővítés szükséges az óvodáskorú gyer ekek részére is. A védő ő heti re dszerességgel vára dós ta á sadást is tart, ottho ába is eglátogatja a vára dósokat. A gyer eket váró ők ek havo ta “zo bathelye a terhesgo dozóba is eg kell jele ie. Az el últ időszakba e fordult elő, hogy a terhesgo dozást valaki is elmulasztotta volna. A őket érő erőszak agyobb részt a saládo belüli fordul elő, ezért gyakra e iatt láthatatla . Az érzel i kiszolgáltatottság révé az áldozat szá ára eg ehezíti a segítségkérést. Az ö kor á yzat e re delkezik adatokkal az illetékes hatóság által a saládtól való távoltartás ügyébe hozott dö tésekről se . A krízishelyzetbe került saládok, ők, gyer ekek lakhatási problé ái ak egoldására Bükö egoldást e találhatu k. Az ö kor á yzat a yagi forrást ilye élra e tervezett, a korábbi időszakba pedig a lakhatási go dok egoldása igé yké t e erült fel, így az ö kor á yzatok eze problé ák egoldására e re dezkedtek be. Családok át e eti Ottho a legközelebb a k -re található városba , “zo bathelye va . A yaottho a k re lévő Ge sapátiba űködik. Az a yaottho férőhelye re dkívül kevés. A helyi ö kor á yzat tudo ása szeri t a Családok Át e eti Ottho a szo bathelyi lakóhellyel re delkező sze élyeke és saládoko kívül ás településről krízishelyzetbe lévő saládokat e , vagy sak agyo ritká tud fogad i. A tájékoztatás alapjá szi te folya atosa férőhelyhiá yal küzde ek. A ők szerepe a helyi közéletbe ige vegyes képet utat. Az el últ évekbe a képviselőtestület ői tagjai ak szá a le sökke t. A helyi ö kor á yzatba a képviselő között i dösszese egy ő foglal helyet. Az ö kor á yzati hivatal tájékoztatása szeri t a helyhatósági választások sorá a Képviselő-jelelöltek szá a között is i dig kevesebb volt a ő, i t a férfi. A helybe űködő i téz é yekbe ezzel sze be ö kor á yzati hivatal, óvoda, 79

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve böl sőde, iskola viszo t több ő dolgozik, i t férfi. Ez is igazolja azt a te de iát, hogy a közszféra területé több őt foglalkoztat ak, i t férfit. A települése űködő vállalkozások ál, ely az ipar és ezőgazdaság területét jele tik elsősorba a ői foglalkoztatottság do i a iája ár e a yira jele tős. A őket fokozotta éri tő társadal i problé ák Bükö e jelle zőek. A ők helyzeté ek és esélyé ek övelése érdekébe a ők és férfiak egye lőtle ségé ek vizsgálatához a részletesebb adatok és i for á iók szükségesek, elyek ek yilvá tartása szükséges. A védő ő és a saládsegítők szervezésébe havo ta találkoz ak a kis a ák a baba- a a klub keretébe . Ezzel sikerül egelőz i a kis a ák elszigetelődését. A változatosa összeállított progra ok lelkese tartják a kis a ákat és a babákat is. Va vetélkedő, előadások és egyéb progra ok. . . . . Az idősek hel zete, esél eg e lősége Mi t korábbi adatokból láthatjuk, az időskorúak szá a fokozatosa övekszik, az öregedési i de e elkedik. Az idős korúak, az irá yadó yugdíjkorhatárt betöltött e berek általába yugdíjba vagy yugdíjszerű ellátásba részesül ek, ely egy fi és több yire évről évre kisebb- agyobb értékbe e elkedő te de iát utató pé zbeli ellátást jele t. Bükö be férfi és ő részesül yugdíjba , vagy yugdíjszerű ellátásba , tehát több ő, i t férfi. Ez egyébké t igazodik a település e i- és korösszetételéhez. A települése álla dó lakóhellyel re delkező sze élyek sak e a egyede yugellátásba , illetve yugdíjszerű ellátásba részesül, több i t százalékuk, életkoruk és társadal i helyzetük alapjá egyéb okból eltartott. Bükö az ö kor á yzat tájékoztatása szeri t jele leg sze ély részesül időkorúak járadékába , ebből sze ély ő. A települése élő yugdíjasok további foglalkoztatásáról i se ek adatai k. A települése élő idős e berek életvezetésükből fakadóa több yire a házuk körül található kertbe zöldségeket ter eszte ek, illetve kisebb haszo állatokat tarta ak, ezzel is segítik ö aguk és szűkebb családjuk egélhetését és biztosítják saját aguk részére az aktív időskort. A település közi téz é yeibe yugdíjasokat e foglalkoztat ak. A fe ti re delkezés értel ébe pedig nem is foglalkoztathatnak. Az idősek egészségügyi és szo iális szolgáltatásokhoz való hozzáférése a települése többékevésbé egoldott. A települése appali ellátást yújtó i téz é y űködik, a elybe fő részesül appali ellátásba , e ek elle ére az idősek általába ottho tartózkod ak, időskori járulékba részesülők szá a kettő fő. Az idősek közforgal ú i téz é yekbe való akadály e tes bejutása egoldott Városháza, Iskola, Művelődési és “portközpo t, Kö yvtár –jelenleg is folyamatban-, Fiókkö yvtár . “aj os po t az öregek apközbe i és be tlakásos ellátását biztosító “zo iális Közpo t az, a ely ég részbe akadály e tesítésre szorul. A települése éve te egre dezésre kerül ove ber vagy de e ber hó apokba az idősek apja, a ire i de . életévét betöltött e ber eghívást kap. Ilye kor űsorral egybekötve egve dégelik a település időskorú lakóit. Eze felül a yugdíjas közszolgálati dolgozók külö alakalo al is köszö tésre kerül ek. A kö yvtár és a Művelődési Közpo t szolgáltatásait az idősek is igé ybe veszik heti re dszerességgel.

80

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve A Kö yvtárba és a Fiókkö yvtárba elhelyezett egfelelő i ter et kap solattal re delkező gépek szolgáltatásait az idősek is bár ikor igé ybe vehetik, ez azo ba e jelle ző. A Művelődési Házba jele leg Nyugdíjasok Klubja, vala i t Díszítő űvészeti “zakkör főleg yugdíjas őtagokkal is űködik. Heti re dszerességgel tartják re dezvé yeiket és éve te egy alkalo al a yugdíjasok kirá dulást is szervez ek. -ba a helyi igé yre a űvelődési házba jógát oktat ak, elyre várják az idősebb lakókat is. 1.8.2.4. A fog atékkal élők hel zete, esél eg e lősége A települése élő fogyatékosok szá áról, fogyatékosságukról az ö kor á yzat adattal e re delkezik, ráadásul ég az erre vo atkozó épszá lálási adatok se is ertek, ezért e lehet po tos ele zést készíte i a fogyatékkal élő e berek helyzetéről, szükségleteiről. . de e ber . apjáig a települési ö kor á yzat jegyzője állapította eg az ápolási díjat. Ápolási díjba a súlyosa fogyatékos vagy tartósa beteg éve aluli hozzátartozóját ápoló sze ély részesülhetett. Ezekből az adatokból sak a yit tudhatu k, hogy Bükö összese fogyatékkal élő él, ebből egy súlyosa fogyatékos ak i ősülő, kile hal ozotta fogyatékos, ozgásfogyatékos, hat értel i fogyatékos és látássérült sze ély él. A fel őtt fogyatékos sze élyek közül többe rokka t yugdíjasok, vagy rokka tsági járadékba , illetve több yire közgyógyellátásba részesül ek. Bükö

e

űködik fogyatékos sze élyek szá ára appali ellátást yújtó i téz é y.

Legközelebb e szolgáltatás “zo bathelye vehető igé ybe. A települése található vállalkozások sak kevés szá ba alkal az ak egváltozott u kaképességi sze élyt, több yire sak a törvé yi előírások figyele be vételével kötelező értékbe vállalják foglalkoztatásukat. Az ö kor á yzat közfoglalkoztatás keretébe egváltozott munkaképességű és fogyatékos sze élyt az el últ időszakba alkal azott. A fogyatékos sze élyek szá ára a fogyatékosságukat is toleráló u kahelyek felkutatása agyo ehéz. Fogyatékos sze élyeket általába spe iális u káltatók foglalkoztat ak, amelyek csak a közeli városba találhatók és sak korlátozott szá ba alkal azzák a egváltozott képességekkel re delkező sze élyeket. A közlekedés feltételei se i de esetbe kedvez ek a fogyatékos sze élyek ek, ezáltal a u kahelyre való eljutás ehézségekbe ütközik. A fogyatékosok ö álló életvitelét tá ogató helyi i téz é yek, szolgáltatások e űköd ek a települése . Ezt legközelebb a közeli városba “zo bathely tudják igé ybe ve i az éri tettek, a e yibe ezek igé ybevételét a közlekedési akadályok lehetővé teszik. A fogyatékkal élők pé zbeli, ter észetbe i ellátása a jogosultság alapjá törté ik. A közpo ti re delkezések értel ébe a teljesség igé ye élkül:  

A gyer ekek vo atkozásába a fogyatékos vagy tartósa beteg gyer ek részére e elt összegű saládi pótlékot folyósíta ak A szülőt tartósa beteg, fogyatékos gyer eke utá ap pótszabadság illeti eg. A agasabb összegű saládi pótlékba részesülő gyer ek és kísérője a tö egközlekedési eszközök igé ybevétele sorá kedvez é ybe részesül ek. 81

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve 

Az oktatási- evelési i téz é yekbe az igé ybevett étkeztetés sorá %-os térítési díjkedvez é y jár a tartósa beteg és fogyatékos gyer ekek részére.  A fogyatékossági tá ogatásba részesülő sze élyek gépko si szerzési és átalakítási tá ogatásba is részesülhet ek, illetőleg parkolásuk egkö yítése érdekébe parkolási igazolvá yt igé yelhet ek.  A u káltatót egváltozott u kaképességű sze ély alkal azása sorá járulékfizetési kedvez é y illeti eg. A tartósa beteg u kavállaló adókedvez é yt kap.  A magasabb összegű saládi pótlékba részesülő gyer ekek részére közgyógyellátás jár. Né ely betegség kezelését egészségügyi térítésköteles tevéke ységgel tá ogatják..  A súlyosa fogyatékos, illetve év alatti tartósa beteg sze élyek ápolása, go dozása oká orvosi szakértői véle é y alapjá korábba a települési ö kor á yzat jegyzője 2013-től a járási hivatal az ápolást végző sze ély részére ápolási díjat állapít eg.  A fogyatékos és tartósa beteg sze élyeket közel egye lő értékű tá ogatás illeti, aztá később az életkor előre haladásával, a tartósa beteg gyer ekek, sze élyek részére egállapítható tá ogatások, jogosultságok ritkul ak, figyele el arra, hogy a két állapot eltérő sajátosságokkal re delkezik. Az ö kor á yzat e teki ti külö egy-egy a helyi re deletébe egállapítható ellátások biztosításá ál a fogyatékos sze élyeket. Az el últ évekbe a települése zajló felújítások ered é yeképpe az ö kor á yzati épületek részbe vagy teljes egészébe akadály e tesítettek lettek, ez az akadály e tesítés elsősorba a ozgáskorlátozottak részére yújt segítséget, a rá pák kiépítésével. A legtöbb ö kor á yzati épületbe az akadály e tesítés az egyéb közszolgáltatásokra és a többi fogyatékosságra is kiterjed vezető síkok, Braille feliratok, stb. . A sportpályákhoz való jutás, a játszóterek igé ybevételé ek akadály- e tesítettsége sak részbe egoldott. Va Bükfürdő ozgáskorlátozottak részére létrehozott játszótér, de a legtöbb játszótér sak közlekedésileg biztosítja a ozgáskorlátozottak részére a hasz álatot. A helyi boltok szolgáltatásai ak igé ybevétele is ehezített, bár a agyobb bevásárlóközpo tok és üzletsorok ár biztosítják ezt. A település jele leg üze elő ho lapja akadály e tesített, elektro ikus ügyi tézésre a jogszabályok szeri ti értékbe va sak lehetőség. A települése űködő u kahelyek akadály e tesítettsége sak részbe egoldott. A települése lévő ö kor á yzati utak, és járdák állapota általába lehetővé teszi az akadály e tes közlekedést va ég te ivaló, de az új kivitelezések ár mindig az akadály e tes közlekedés ek egfelelőek . A tö egközlekedési eszközök közül a település teki tetébe a helyi-, távolsági autóbusz közlekedés és a kötött sí pályás közlekedés jöhet szóba, a ely azo ba e i de esetbe alkal as a fogyatékos sze élyek utazásához, bár túl yo órészt egfelel az előírások ak. A települése a fogyatékos sze élyek helyi ellátása, vala i t szo iális szakellátása helybe sak részbe egoldott. A települése jele leg a fogyatékosok esélyegye lőségé ek biztosítása érdekébe hátrá yko pe záló i tézkedések az épületek és terek egkezdett és ár egtörté t akadály e tesítésé túl e törté tek.

82

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve 1.8.2.5. A ivil szervezetek él soportokkal kap solatos esél eg e lőségi tevéke sége A kisgyer ekes a yukák i de api életét agyba egkö yíti a Baba-Mama Klub űködése. “zá tala előadást hallhat ak, egbeszélhetik i de api go djaikat, véle é yeket serélhet ek. Ezeke a re dezvé yeke sikerül elér i, hogy e szigetelődje ek el, részt vehesse ek a közösség életébe . Haso ló fu k iót lát ak el: a Büki Nyugdíjasok Köre, a Kézi u ka-szakkör és a Rép e e ti Férfikórus az idősek sze po tjából. A gyer ekek részére a helyi Kö yvtár és a Művelődési Közpo t biztosítja a kulturális és szabadidős progra okat és a szakkörök üze eltetését, a sportszervezetek pedig a ozgásigé yek kielégítését teszik lehetővé. A ők elfoglaltságát –a fe tieke túl- a külö böző fit esz, jóga, stb. ta folya oko és szakkörökö kívül a Büki Női Kar is biztosítja. A élyszegé ységbe élők és az összes él soport részére a Művelődési Közpo t – i t akkreditált oktatóhely- rendszeresen szervez ta folya okat ECDL, parkgo dozó, é et, a gol, seh yelvta folya ok, stb. , a elyek élja a pia képességük javítása, és a társadal i beilleszkedés elősegítése.

83


1.9. A település gazdasága . . . A település gazdasági súl a, szerepköre Bük, supá háro századik helye áll a hazai városok -ba db épességszá szeri ti ra gsorába , gazdasági jele tősége e él jóval agyobb. Egyrészt – oha jele tős agyságú gazdasági szereplői ek szá a e több féltu at ál – ikrotérségi foglalkoztatási szerepe is szá ottevő, de figyele re éltó településhálózati pozí ióját i de ekelőtt országos jele tőségű gyógyturisztikai szektora alapozza eg. A város foglalkoztatási - közpo ti, térszervező -szerepe ag ságre djéhez képes és kistérségi lépték e teki thető szá ottevő ek. A ellett, hogy Bük a járás ásodik legtöbb u kahelyet kí áló települése, s az ide bejárók létszá a közel akkora a -es épszá lálás szeri t fő – a frissebb census-adat ég e elérhető , i t a jóval épesebb Kőszegé, a fajlagos utató ég kie elkedőbbek: i d a helybe foglalkoztatottak/lakó épesség , , i d a helybe foglalkoztatottak/ gazdaságilag aktívak , ará yát illetőe ásodik a járásba (Luká sháza utá , jele tős elő yel a többi település előtt. . tá lázat: Mag arország leg épszerű a ve dégéjszakák szá a alapjá ,

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Külföldive dég-éjszakák szerint Budapest Hévíz Bük “árvár Hajdúszoboszló Balato füred Győr “iófok Zalakaros Sopron

Forrás: Jele tés a turiz us

városai

Belföldive dég-éjszakák szerint Budapest Hajdúszoboszló “iófok Hévíz Zalakaros Sopron Gyula Bük Balato füred Eger

. évi teljesít é yéről, KSH

. július

A város turisztikai szerepe ugya akkor kifejezzette országos szi tű, itt űködik az ország ásodik leg agyobb gyógy-, strand- és él é yfürdője, ely Európa-szerte agy is ertséggel bír. A fürdő ek és az arra épült turisztikai kí álat ak köszö hetőe Bük az egyik leglátogatottabb hazai idege forgal i deszti á ió. … táblázat Általá osságba rögzíthető, hogy országos az jele tőségű gyógyfürdő, illetve ter ál-turizmus határozza eg a helyi gazdaság karakterét – közel últját, jele ét és i de bizo yal jövőjét. Habár Bük gazdasági tére törté ete sorá re dszeri t kellőe stabil lábako állt, s a fejlett ajorsági gazdálkodástól a kéz űvessége át a ukorgyár által képviselt gyáriparig ko oly gazdálkodási tradí iókkal jelle ezhető a település, de az utóbbi fél évszázad turizmusra alapozott fejlődése i de korábbi ál látvá yosabb felle dülést ered é yezett a helyi 84

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve gazdaság szá ára. A egtalált és hasz osított gyógyvíz, a felépült és folya atosa bővített fürdő és a i di kább kibo takozott ter álturiz us a várost a régió egyik legdinamikusabban fejlődő po tjává tette. Bük a egy e zetközileg is ert fürdőváros, ely ek gazdasága egyértel űe és közis erte a turiz usra épül – sajátos jelleget adva ezzel a város űködésé ek. Habár az egyoldalú fejlődés akár ko kázatokat is hordozhat a, jele leg a település városhálózato belüli egyre javuló pozí iója sokkal i kább e sajátos, turiz usra épülő fejlődési odell egalapozottságára, életképességére utal. Mi da ellett a fejlődési di a iz us – ha szá os látvá yos jele va is - nem tükröződik az élet i de területé , s e érhető tette az összes gazdasági, illetve fejlettségi utatóba . Miközbe turisztikai jelle zőit illetőe Bük re dre az országos él ező e sorolódik (bizonyos kereskedel i és idege forgal i utatók egy lakosra eső szi tjét illetőe Bük kifejezette az ország legelő yösebb helyzetű városa közé tartozik , ás utatók – az adottságok fé yébe é ileg eglepő ódo – kifejezette kedvezőtle ek ítélhetők. A vállalkozások lakosságará yos e yisége sak a regisztrált élő, valós tevéke ységet e biztos, hogy folytató kategóriába közelíti a listavezetőket, íg a űködőket, külö öse a ko olyabb strukturáltság ellett valószí őleg agyobb léptékű aktivitást utató űködő társas vállalkozásokat illetőe sak a városok ra gsorá ak har adik har adá a sorolódik Bük. Külö öse sze betű ő a gazdasági tevéke ység kézzelfogható jóléti ered é eire utaló adatok ala so értéke épített lakások, sze élygépko sik, ill. jövedel ek . 19. á ra: Bük pozí iója eg es gazdasági utatók lakosságará os értéke alapjá a hazai d városhálózat a *, Regisztrált vállalkozások 140

Személygépkocsi

Működő vállalkozások

120 110

100 80 60

Épített lakások

61

30

40

űködő társas vállalkozás*

20 124

92

0 3

6

3

10

Kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakái

Kiskereskedelmi és jár űüzlet

Kereskedelmi szálláshelyek férőhelyei Forrás: Területi “tatisztikai Évkö yv

Vendéglátóhelyek

, alapjá szá ítva

85

* 2010


. . . A település fő

gazdasági ágazatai, jelle zői

. . . . Gazdasági szerkezet, képviselt ágazaok A helyi gazdaság erejét és szerkezetét a helyi vállalkozások for álják regisztrált e yiségük , közülük azo ba ask i de har adik űködő , külö se eghatározó a űködő társas vállalkozások db köre. Ezek az adatok viszonylag élé k üzleti életre utalnak: mintegy ásfélszer a yi vállalkozó keresi boldogulását a települése , a e yi az ilye lélekszá ú városokba egszokott (ez egyértel űe egerősítik azt a képet, a it a városba szerezhető be yo ások is sugall ak). Mi da ellett a hazai városokhoz és az ország egészéhez képest a utatók kevésbé kiugróak sőt a űködő társas vállalkozásat illetőe átlag alattiak . 35. tá lázat: A vállalkozási aktivitás

Megnevezés Bük

Bük 5000 fő alatti városok Városok összesen Ország összesen

utatói Bükö

Működő Működő társas egyéni Regisztrált vállalkozás* vállalkozás** vállalkozás** Összesen db 779 114 153 Ezer lakosra vetítve db/lakos 223 33 44 161 22 33 172 47 34 165 39 31

Forrás: K“H területi “tatisztikai Évkö yv

Működő vállalkozás** 267 76 55 81 70

alapjá saját szá ítás

*2011; ** 2010

A vállalkozások di a ikáját illetőe az utóbbi két évtizede belül háro szakasz külö íthető el: a re dszerváltást követő vállalkozási boo -ig tartott, a it egy etorpa ás és további hat év yi lassabb övekedés követett, ajd egy körüli sekély visszaeseés utá a jele legi szi te stabilizálódott a szereplők köre. 20. á ra: A vállalkozási szá á ak alakulás Bükö 900 800

700 600 500

Regisztrált vállakozások

400

Működő vállalkozások

300 200 100 0 1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

Forrás: Bük törzskö yvi adatok és TEIR alapjá

86

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve Egy fürdőváros esetébe ter észetese a turiz ushoz kap solódó tevéke ységek és aktorok játsza ak do i á s szerepet: az összes szereplő közel fele e szektort képviseli, ely részará y i tegy égyszerese a vasi kisvárosokra jelle ző átlagos szi t ek. Ne sak ará yaiba agas ez az érték, ha e a lakosságszá hoz viszo yítva is, a büki adat e teki tetbe közel yol szorosa a kisvárosi átlag ak. A többi ágazatot illetőe azo ba az ala so yabb helyi súly e jele ti egybe a vállalkozói aktivitás ala so y szi tjét is, ivel a ezőgazdaság kivételével minden szektorba több vállalkozás űködik egy lakosra vetítve Bükö , i t a egye többi kisvárosába . 21. á ra: A üki regisztrált vállalkozások ágazati

egoszlása

Bük

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

9%

4%

30% 23%

Bá yászat, kőfejtés, feldolgozóipar, villa ose ergia…

4%

Építőipar 9%

41%

Vasi kisvárosok*

Kereskedele , gépjár űjavítás

5% 1%

Szállítás, raktározás

7%

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

12%

10% 2%

Szolgáltatások

43%

* Já osházát,

Forrás: TEIR adatai alapjá

i t új várost is fig el e e véve

A szereplők szá a és egoszlása jól jelle zi a helyi üzleti kör yezet sajátos karakterét, de legalább olya lé yeges körül é y, hogy kik azok a eghatározó szereplők, akik ek tevéke ysége ö agába eghatározó, vagy legalább szá ottevő. Az ilye szervezetek szá a viszonylag kevés, közülük is sak féltu at yi igazá kie elkedő súlyú. A helyi gazdasági szereplők túl yo órészt ikrovállalkozások, a leg agyobb ak szá ító ég közül - főt foglalkoztat nyolc, 20- főt égy, és 50főt ugya sak égy. A legnagyobb foglalkoztatók listájá turisztikai és ve déglátóipari szolgáltatók ellett egy ipari és egy kereskedel i vállalkozás szerepel (de e tére e hagyható figyel e kívül a közszférát képviselő Felsőbüki Nagy Pál Általá os Iskola és Ve déglátóipari “zakiskola szerepe sem). A település ar ulatát eghatározó és is ertségét egalapozó Büki G óg fürdő )rt. és a helyi turizmusban eghatározó vállalkozások ellett két olya ég, a Nestlé Hu garia Kft Büki G ára és a VOG Export-Import Kft, jele léte bír külö ös jele tőséggel, elyek súlya és tevéke ysége essze túl ő a településhatároko . A helyi gazdasági bázist jelle ző körül é y, hogy a hét leg agyobb vállalkozás alkal azotti létszá a eghaladja a városba élő gazdaságilag aktívak 87

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve szá át, a i egyszers i d megalapozza Bük erős mikrotérségi u kaerőpia i szerepkörét is. Mi da ellett a agy égek ellett agyszá ú jórészt saládi ikro- és kisvállalkozás űködik, ely szféra aktivitása a foglalkoztatási és ö foglalkoztatási vo atkozások ellett a jövedele képződés, illetve az általá os polgárosodás teré is agy jele tőséggel bír. A agyobb és kisebb vállalkozások egyará t arká s jele léte a helyi gazdaság stabilitására, kiegye súlyozottságára, s a foglalkoztatási szerkezet kellő sokszí űségére utal. A helyi gazdaság ágazati szerkezetét illetőe a vállalkozások szá a és a eghatározó üze ek tevéke ysége alapjá egyértel űek a helyi gazdaság erővo alai: a turiz us és ve déglátás jele tősége ilvá valóa kie elkedő, egy-egy képviselője révé agy gazdasági súlyt képvisel az élel iszeripar és a kereskedelem, íg a többi ágazat relatív jele tősége sekély. Mi da ellett a többi szektor helyi ellátásba és jövedele ter elésbe betöltött szerepe e alábe süle dő. A ezőgazdaság az utóbbi fél évszázadba elvesztette korábbi jele tőségét i d a térségi ellátás, i d a lakossági egélhetés teki tetébe . A korábba ég szá ottevő szerepű agyüze i gazdálkodás a re dszerváltás yo á egszű t, az állatte yésztés i i álisra sökke t. Az ágazatot javarészt kis- és közepes éretű saládi gazdaságok képviselik, közülük a ár alig e elkedik ki az egykor eghatározó ter előszövetkezet utódaké t űködő, ár sak tagú Rép e Beszerző és Értékesítő “zövetkezet. A kile űködő agrárvállalkozás ellett a statisztikák helyi őster előt tarta ak yilvá , a szá tóföldi övé yter esztésbe azo ba jele tős éhá y e helybéli gazdálkodó szervezet jele léte is G“D Agrárprodukt Kft., Vita Kft . 36. tá lázat: Bük közigazgatási területé ek földrészlet statisztikája űvelési ág erdő fásított terület gyep legelő gyep rét gyü öl sös kivett szá tó

űvelési ága ké t

összes alrészlet terület legnagyobb átlagos 2 m % alrészlet terület (m2) 1 250 280 5,99 189 518 34 730 1141 0,01 1 141 1 141 58 414 0,28 12 939 2 247 349 132 1,67 38 981 3 233 63 177 0,30 31 230 21 059 5 727 170 27,46 565 013 2 816 13 410 771 64,29 431 981 18 025

Forrás: Vas Megyei Földhivatal 2013. 07. 29.

A űvelési ágak esetébe a szá tó súlya , % do i á s, az adottságok ak köszö hetőe a gazdálkodásba eghatározó a szá tóföldi övé yter esztés – külö öse a i tegy kétharados részesedésű gabo afélék, illetve kisebb értékbe az ipari övé yek – jele tősége. A ter ékek feldolgozottsága ala so y szi tű. Habár az adottságok kedvezőek, va éhá y ígéretes kezde é yezés a helyi agráriu ba , s a település turiz usa, i t felvevőpia is lehetőségeket kí ál, az ágazat szá ottevő tér yerésére e lehet szá íta i. A ezőgazdasági tevéke ységek tartal i, tájhasz álati vo atkozásit az . . . fejezet utatja be. Bár i dössze kilenc feldolgozóipari ég űködik Bükö , a szektor égis ko oly jele tőséggel bír a városba , dö tőe a Nestlé Hu garia Kft jele lété ek köszö hetőe . Az állatieledelt 88

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve előűllító gyár, ely a térség egyik leg agyobb foglalkoztatója, biztosítja Bük gazdasága szá ára a több lábo állás lehetőségét. Az ipar többi helyi szereplőjéhez haso lóa az építőipar vállalkozási is jelle zőe saládi ikro vállalkozáské t végzik tevéke ységüket. fő feletti foglalkoztatóké t alkal azott e lítést érde el a Büki Lak-Ép Kft. régi evé Büki Pa el , ely teljes körű építőipari szolgáltatást yújt a tervezéstől a kivitelezésig. Haso ló létszá ú a város köztisztasági és parkfe tartási feladatai végző PARKOM Parkfe tartó és Ko u ális Kft. is, ely térségi szolgáltatóké t is figyel et érde el. A vállalkozások agyságre dje tehát a kisvárosi léptékek ek egfelelő, ezzel együtt a helyi kisipari ellátottság kifejezette jó ak o dható. A kereskedele i te zív jele léte a település ve dégforgal ára teki tettel ter észetesnek teki thető. Az ágazat e pa ziója a vállalkozási szabadság kiteljesedésével párhuza osa a kile ve es évek első felébe zajlott le – öt év alatt egháro szorozódott a szereplők szá a, s az így létrejött bő ásfélszáz szereplős bolthálózat kifejezette széles kí álatot for ál. 22. á ra: A kereskedel i eg ségek szá á ak alakulása 200

180 160 140

120

Kiskereskedelmi üzletek

100

Élel iszer jellegű üzlet és áruház

80

Ruházati szaküzlet

60 40 20

0 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

Forrás: Törzskö yvi és TEIR adatok alapjá

Csalóka adat, hogy Bükö a vállalkozások kisebb há yada kereskedel i jellegű, i t a vasi kisvárosokba , ivel az üzletsűrűség ugya is kiugróa agas, sokkal agasabb a városi átlag ál. A kiskereskedel i üzletek szá a és változatossága a helyi igé yek agas szi tű kielégítése ellett a turiz us által tá asztott kereslet kiszolgálására is alkal as. Az üzletek e yisége i de szakágazatba átlag feletti, egyes területeke a városi átlag -6-szorosát is eléri. A agyszá ú szereplő túl yo órészt ikrovállalkozás, ely kör folya atosa és rugal asa alkal azkodik a kereslet és a kör yezet folya atos változásaihoz. Az álla dóságot éhá y eghatározó bolt, külö öse éhá y jele tős alapterületű egység képviseli. A tu at yi eghatározó szereplő hat szakágazatot képvisel, de az élel iszer-profil do i a iája egyértel ű. A leg agyobb alapterületű üzletek i tegy fele kistérsége kívüli közpo t által űködetett egység. A kereskedel i egységek többségébe a főút közvetle közelébe találhatók, kiskereskedel i sze po tból külö leges szerepet égy ko e tráltabb helyszí tölt be Baross-“zé he yi ut a sarok, körforgal i so ópo t a Petőfi és Kossuth utca kereszteződésébe , Forrás Üzletház Alsóbük végé , vasútállo ás kör yéke . 89

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve 37. tá lázat: Fő Meg evezés Tüzép telep Forrás Élel iszer áruház Kis egyer Delikát Coop Áruház Petőfi u. DM Drogéria Match ABC Ho g Ko g Ruhaüzlet Csé se yi Kereskedőház Kí ai Üzlet Coop ABC (Baross u.) )suzsa Ajá dék és “ouve ir Ko sis Ce tru Delikátesz )öld sziget udvarház

kiskereskedel i eg ségek Bükö

Alapterület 3500 450 400 300 297 280 200 190 180 120 120 120 110

Forrás: Bük Város Ö kor á yzat által yilvá tartott bejele tés- és folytatók, .

2

) Fő ter ékkör, profil Vasáru, barká s, és építési a yag Élel iszer Élel iszer Élel iszer Illatszer, drogéria Élel iszer Ruházat Vasáru, barká s, és építési a yag Ruházat Élel iszer E lék- és ajá déktárgy Élel iszer Virág és kertészeti ikk

űködési e gedély-köteles kereskedel i tevéke ységet

A város gazdaságá ak lé yeges részét adja a agykereskedele is, a VOG E port-Import Kft tevéke ysége iatt. A ég a leg agyobb Vas egyei vállalkozások listájá elfoglalt . helyével ko oly gazdasági erőt képvisel. A li zi székhelyű VOG AG első Ausztriá kívüli leá yvállalataké t -be alapította büki vállalkozás az a yavállalatához haso lóa élel iszerek és iparikkek forgal azásával tartós élel iszerek, háztartási áruk, te tiláruk, ke pi g- és sport ikkek, játékáruk i portja és belföldi agykereskedel e foglalkozik, illetve saját szárazgyü öl s2 so agoló üze et űködtet. A ég -be építette fel közel alapterületű oder raktárát, ahol egyidejűleg ezer EU-szabvá yos raklap fogadását, re dszerezését lehet egyidejűleg egolda i. A büki telephelye i tegy alkal azott dolgozik. 38. tá lázat: A kereskedele Megnevezés

eg es

utatói Bükö

11)

ebből: Kiskeresfestékek, vaskedelmi élelmiszerelektromos Üzemanya ruházati áruk, barkács- és üzlet üzlet és háztartási cikkek g-töltő szaküzlet építési anya-gok áruház szaküzlete állomás összesen szaküzl.

Bük

128

Bük 5000 fő alatti városok Városok összese Ország összese

39.5 14.4 18.2 15.0

Forrás: K“H területi “tatisztikai Évkö yv

Összese 35 37 Ezer lakosra vetítve 10.8 11.4 4.8 1.9 4.6 2.7 4.4 2.0

Járműüzlet

4

0

0

1

1.2 0.9 1.3 1.0

0.0 0.2 0.4 0.3

0.0 0.3 0.2 0.2

0.3 0.5 1.1 0.9

11. alapjá saját szá ítás

A város gazdaságába ter észetese eghatározó a ter ier szektor, elsősorba a közvetle ül a turiz usba űködő vállalkozások révé , de az ágazathoz kap solódó egyéb szolgáltatások 90

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve kí álata is re dkívül széles. A szolgáltató vállalkozások szá a el arad ugya az idege forgal iak ögött összese is sak a ak kéthar adát teszi ki , de i d e yiségük és sokszí űségük is kisvárosi átlag feletti. 23. á ra: A regisztrált szolgáltató vállalkozások szá a ágazato ké t Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

48

Információ, kommunikáció

336

5 7

Pénzügyi, biztosítási tevékenység

1

11

Ingatlanügyletek “zak ai, tudo á yos,

1)

15

űszaki tevéke ység

95

11 21

Adminisztratív és szolgáltatást támogató…

Közigazgatás, védele ; kötelező… Oktatás

10 19

Társas vállalkozás

0 0

Vállalkozás összesen

1

Humán-egészségügyi, szociális ellátás

11 9 14

Művészet, szórakoztatás, szabadidő

2

Egyéb szolgáltatás

17

5 0

41 50

100

150

200

250

300

350

400

Forrás: TEIR adatai alapjá

“zolgáltatások szféráját a tevéke ységek ter észeté él fogva jelle zőe ikrovállalkozások alkotják, elyeket egyfelől több yire a di a ikus gazdasági szektorok jele léte hívja életre, ásfelől aguk is kul sszerepet játsza ak a helyi üzleti kör yezet alakításába . A kivételes turisztikai pezsgés, a agyszá ú ve dég és a helyi jövedele képződés Bükö kiterjedt szolgáltató bázishoz yújt hátteret, ely i de szakterülete – külö öse az i gatla ügyletek területé – átlag feletti szervezetszá ot ered é yez. 39. tá lázat: Mag arország leg épszerű városa, eg e leglátogatotta „g óg turiz us a érdekelt” települése a ve dégéjszakák szá a alapjá ) Település 1. 2. 3.

Budapest Hévíz Hajdúszo oszló

4.

Bük

5. 6. 7. 8. 9. 10.

Siófok Balato füred Sárvár Zalakaros Sopron G őr

kereskedelmi szálláshel ek

ve dégéjszakák

eg é „ agá ” szálláshel ek

50 429 6 178 7 052

6 522 604 671 389 251 485

5 504

368 244

2 853

90 985

13 027 8 220 2 740 4 060 3 316 2 855

197 250 232 046 273 352 120 221 92 346 200 478

12 506 5 864 839 3 536 659 248

140 108 38 582 24 804 52 682 31 710 4 280

Forrás: K“H

91

9 739 3 003 10 503

Ve dégéjszakák 331 093 72 329 193 989

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve . . . . A do i á s szektor: turiz us A helyi gazdaság do i á s ele e, a város településhálózati pozí ióját és a lakosság általá os életszí vo alát aghatározó szektora a turiz us. Bük az ország egyik legfo tosabb turisztikai élterülete, e ek köszö hetőe az ágazat foglalkoztatásba és jövedele képződésbe betöltött szerepe kiugróa agas. A település a ve dégéjszakák szeri ti hazai ra gsorba az ige előkelő egyedik helyet foglalja el), ezzel a vidéki helyszí ek közt – a tardi io álisa kie elkedő súlyú Hévíz és Hajdúszoboszló után - a har adik leg agyobb turisztikai deszti á ió ak i ősül. A hazá kba kie elkedő súlyú gyógyturiz us fellevárai közt Bük ek is ko oly, s egyre erősödő pozí iója va : évi ezer ve dégéjszakájával szá ottevő szeletet hasít ki a pia ból. A „gyógyturiz usba érdekelt települések összes ve dégéjszakájá ak , %-a, a vidéke realizálódók , %-a a büki érték, de ivel szá os éri ett települése köztük több egyeszékhelye egyéb vo zerőik hatásai is tükröződ ek, a szűke vett gyógyturisztikai forgalo e él agyobb há yada ko e trálódik ide. 24. á ra: A kereskedel i szálláshel eke eltöltött ve dégéjszakák szá á ak g óg turiz us a éri tett településeke ,

egoszlása a

Hévíz, 1005 Hajdúszoboszló, 713

Budapest, 7413

Bük, 635 Siófok, 625 Balatonfüred, 480 Sárvár, 453 Zalakaros, 403

Többi 127 település, 4943

Sopron, 369 Győr, 358

Forrás: A gyógyturiz usba éri tett települések Magyarországo , K“H

. augusztus alapjá saját szerkesztés

Az utóbbi évek a település pozí iójá ak erősödését hozták i d a kereslet, i d a kí álat teré . A lazajlott agyléptékű fejlesztések ered é yeké t i d a ve dégéjszakák, i d a szállásférőhelyek vo atkozásába látvá yos fejlődés zajlott le – ivel a bővülés a verse ytársaké ál a ra gsorba hátrébb álló “árvár és )alakaros kivételével i te zívebb volt, Bük egyre i kább felzórközik az éllovasokhoz. 92

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve 25. á ra: A leglátogatotta vidéki települések szállásférőhel ei ek és ve dégéjszakái ak alakulása a kereskedel i szálláshel eke -2012) 1200000

Vendégéjszakák

Szállásférőhelyek

16000 14000

1000000

2000

800000

2012

12000

2000

2012

10000

600000

8000 6000

400000

4000 200000

2000

0

0


. augusztus, illetve TEIR alapjá saját szerkesztés

26. á ra: Bük pozí iója eg es turiz ussal kap solatos utatók teré a g óg turiz us a éri tett települések ra gsorá a ill. a két vezető fürdőhel hez képest , 2012

Vállalkozások száma a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás ágazatban 0 Belföldi vendégéjszakák száma az egyéb szálláshelyeken

10 19 20

Kiskereskedel i és jár űüzlet

30

13

40 Külföldi vendégéjszakák száma az egyéb szálláshelyeken

50 2

60 70

Vendéglátó-helyek száma

66 59

7

8

Egyéb szálláshelyek férőhelyei 7 Belföldi vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken

Kereskedel i szállásférőhelyek száma

2 Külföldi vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken


93

. augusztus adatai alapjá

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve A képet azo ba a települések általá os jelle zői település éret, településhálózati szerepkör, a turiz us helyi gazdaságo belüli súlya , illetve a turiz ushoz kötődő egyéb utatók é iképp ár yalják. A sajátosságok közt legsze betű őbb az, hogy a kiugró ve dégforgal i adatok ellett a vállalkozói aktivitás, illetve a kereskedel i és ve déglátóipari kapa itások agysága teré a város jele tőse el arad a ra gsorokba . Ez ugyan jele tős részbe agyarázható – egyebek közt – a épességszá al, de a ve dégszá ra vetített szolgáltatáskí álat relative ala so y értéke égis sak figyel et érde el i d Hévízhez, i d Hajdúszoboszlóhoz képest jele tőse el arad ak e helyi adatok . Másfelől, az átlagos tartózkodási idő átlago felüli szi tje egy újabb ár yalattal gazdagítja az összképet. 27. á ra: Az átlagos tartókodási idő éhá 14.0

g óg turiz us a éri tett települése ,

Átlagos tartózkodási idő

12.8

12.0 10.0

külföldi

belföldi

9.2

összesen

8.0 6.4 6.0

4.9

4.7 3.7

4.0 2.8

3.1

3.5 3.3

4.6 4.1

3.8 3.4 3.3 3.3

3.0

3.4

2.0 0.0 Hévíz

Hajdúszoboszló

BÜK

Sárvár

Zalakaros

Gyógyturiz us … összesen*

*g óg turiz us által éri tett települések összese Forrás: A gyógyturiz usba éri tett települések Magyarországo , K“H . augusztus adatai alapjá

Mindamellett, a település turisztikai ar ulata és idege forgal i ereje oly értékbe eghatározó, hogy az a térségbe egyedülálló, a egye többi kisvárosa e tére azt eg se közelíti a közeli “árvár, i t ugya sak jele tős fürdőhely ugya a ve dégek szá át illetőe agasabb értékkel büszkélkedhet, de a ve dégéjszakák teré és a lakosságará yos utatók teki tetébe Bük kie elkedő pozí iója egyértel ű. A re dkívül i te zív ve dégforgalo dö tőe az éter élyről feltörő kal iumag éziu -hidrogé karbo átos gyógyvíz ek köszö hető, ely ek bázisá -be eg yílt – a ára oder ko ple u á, az ország ásodik leg agyobb gyógyfürdőjévé bővült - fürdő első és sokáig egyetle ede éje, eli dítva egy látvá yos és töretle fejlődést a települése . Habár Bük és kör yéke szá os külö ös értékkel, turisztikai vo zerővel bír – ilyen egyebek ellett a “ze t Kele e plébá iate plo , az Eva gélikus te plo , az Öku e ikus Kápol a, a “zapáry- kastélyegyüttes, a Kó zá -ház, a Felsőbüki Nagy Pál kúria, a e zetközi golfpálya, a szá os re dezvé y, a kör yék ter észeti értékei – a ve dégforgalo elsősorba a fürdő iatt látogat a településre.

94

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve 40. tá lázat: Néhá Város Bük Celldö ölk Csepreg Kör e d Kőszeg Őrisze tpéter Rép elak “árvár “ze tgotthárd Vasvár Vép

turisztikai

utató Vas

eg e kisvárosai a , 2011.

Kereskedel i szálláshel ek átlagos férőhelyei ve dégei ve dégéjszakái tartózkodási idő 1000 1000 1000 db fő éj (nap) lakosra lakosra lakosra 5 355 1 533,1 154 430 44 211,3 655 801 187 747,2 4,2 118 10,9 1 722 159,7 4 173 386,9 2,4 131 38,7 1 647 486,7 4 861 1 436,5 3,0 105 9,0 4 407 377,4 6 634 568,2 1,5 620 51,4 14 841 1 231,1 34 061 2 825,5 2,3 – – – – – – – – – – – – 2 657 180,0 159 544 10 806,3 444 988 30 140,1 2,8 711 80,4 23 714 2 682,9 66 470 7 520,1 2,8 200 48,5 917 222,2 4 767 1 155,1 5,2 – – – – – –

Forrás: K“H Területi “tatisztikai Évkö yv

11 alapjá

A fürdő az el últ ötve évbe jele tős is ertségre és ko oly – hazai és e zetközi - hír évre tett szert, elsősorba az eddigi közel illió ve dége szá ára yújtott szolgáltatások szí vo alával, ely szí vo al az utóbbi évtized hatal as fejlesztései yo á tovább 2 e elkedett. A a ár ede ével, több i t vízfelülettel űködő, változatos és pia képes szolgáltatásokat gyógy-, strand- és él é yfürdő, ko plett gyógyászat, szau avilág, Medi al Well ess Ce tru yújtó ko ple u európai ívójú alapot biztosít a térség i te zív és fe tartható turisztikai fejlődése szá ára. 28. á ra: A G óg fürdő ve déglétszá ak és a üki kereskedel i szálláshel ek ve dégéjszakái ak alakulása fő

A Büki Gyógyfürdő vendégforgalma 1962-2011

1100000 1000000 900000 800000 Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken

700,000

600000

600,000

500000

500,000

400000

400,000

300000

300,000

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

700000

200000 100000

1962. 1963. 1964. 1965. 1966. 1967. 1968. 1969. 1970. 1971. 1972. 1973. 1974. 1975. 1976. 1977. 1978. 1979. 1980. 1981. 1982. 1983. 1984. 1985. 1986. 1987. 1988. 1989. 1990. 1991. 1992. 1993. 1994. 1995. 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011.

0

év

Forrás: Büki Gyógyfürdő )rt., illetve TEIR adatai alapjá saját szerkesztés

95

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve A helyi kí álat eghatározó ele ét jele tő Gyógyfürdő fejlődése, gyarapodó ve dégszá a a településre látogatók szá ával ter észetese erőse korrelál, így yilvá valóa az objektu további fejlesztése, verse yképességé ek fokozása a helyi turiz us tartós prosparálásá ak záloga. Mi da ellett – teki tettel arra is, hogy a legutóbi évekbe a ve dégéjszakák a fürdőlátogatók szá á ak változatla sága elle is e elked i látsza ak – a városi turisztikai ter ék egyéb ele ei, kiegészítő attrak iói, i ovativ egoldásai ö agukba is övelhetik a ve dégforgal at. A ve dégkör egtartása ö agába is erőfeszítéseket igé yel, a folya atos bővülés pedig ég i kább fokozott figyel et igé yel - tovább ár yalja a képet, hogy a ve dégkör struktúrája is szü tele ül változik. Az a büki te de ia, hogy a - a ég do i á s - é et yelvterületről érkezők ellett egyre ő egyéb szeg e esek, így a sehek és szlovákok vala i t perspektivikusa a le gyelek és oroszok súlya, az i ová iós és adaptá iós lépésekre, újabb és újabb eszközök alkal azására kell hogy ösztö özzö i de éri tettet. 41. tá lázat: Kereskedel i szálláshel ek kapa itása Szálláshely neve Apartman Hotel Birdland Golf and Spa Resort Da ubius Ter ál Hotel Bük Hu guest Hotel Rép e Gold Hu guest Hotel Rép e Hotel Piroska Cara ell “zálloda CORVU“ Hotel Bük Anna Hotel Fő i Hotel Ro a tik Pa zió Büki Éde Pa zió Ara yhordó Pa zió

Hely VendégÁgyak i Tíszoba/ szám tulaj- Szálláshely neve pus területa doegység nos SZ 318 1015 X “OL Pa zió

2)

Típus

VendégHelyi Ágyak szoba/ tulajszám területdoa egység nos

P

10

20

X

SZ

207

450

I grid Pa zió

P

10

20

X

SZ SZ SZ SZ SZ SZ SZ SZ P P P

200 180 163 92 80 70 13 12 10 10 10

384 380 342 210 170 150 26 24 20 20 20

Viktória Pa zió P Rigóta ya Pa zió P “eit er Pa zió P Pa zió ELMONT P Üdülőház Ü Garfield kemping K Romantik Camping K Rozi Kemping K Ter ál Gyógyke pi g K Éva Ke pi g K

10 7 8 8 8 20 300 50 166 110

20 17 16 16 16 -

X X X X

X

X X

X X X X

Forrás: Bük Város Ö kor á yzat yilvá tartása 2012.07.31.

A kie elkedő jele tőségű közpo ti attrak ió az idők sorá életre hívta a kap solódó és kiegészítő szolgáltatások sokaságát a települése . A ve dégkört legközvetle ebb ódo kiszolgáló tevéke ységek közül kie elked ek a szálláshelyek, elyek teré a gyarapodás és fejlődés a hetve es évek óta folya atos. Az elsők közt jele t eg a “)OT gyógyüdülő, a Hotel Bük és a Ter ál Üdülőszövetkezet, a yol va as évek közepé új szí t hozott a Da ubius Ther ál és “port Hotel, haso lóképpe -ban a Radisson SAS Birdland Resort & Spa, s az évek sorá újabb és újabb szálláshelyek yíltak esetleg seréltek gazdát, vagy alakultak át , iközbe jele tős szerepre tett szert a fizetőve déglátás is. 96

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve Jelenleg tíz szálloda és tize egy pa zió yújt – külö böző i őségi kategóriákba – szálláslehetőséget a ve dégek szá ára, előbbiek összese 3151, utóbbiak férőhellyel vagyis együttese a város lélekszá át sak e elérő agyszá al . E ellett jele tős a – öt szolgáltatóhoz kötődő – ke pi gkapa itás is fh. . Az egyéb „ agá szálláshelyek férőhelyei ek szá a 2012-ben 2853 volt szolgáltató ál , a i egközelíti a szállodák és pa ziók ágyszá át – e szá azo ba te de iáját illetőe erőse sökke ő. 29. á ra: A üki szo akiadás alapadatai Ágyak száma

3500

Szobák száma

Szobakiadók száma

3000 2500

3209

3222

3106

2000

2966 2853

1500

1000

1509

1490

500

1454 545

546

1377 499

1316

466

496

0 2008

2009

2010

2011

2012

Forrás: Bük Város Ö kor á yzata

A szállodák ak sak kétötöde ezzel a férőhelyek ek is egyve %-a) van helyi tulajdonban (a hat jele tős külső befektető jele léte a büki deszti á ió befektetési vo zerejét jelzi , íg a pa ziók és ke pi gek többségét kéthar adát a város vállalkozói üze eltetik. A fizetőve déglátás szférájá ak tulajdo osi háttere is utal a helyi turisztikai piac jövedel ező voltára: a agá szállások felét a férőhelyek közel kétötödét ás települése lakók űködtetik, figyele re éltó a fővárosi érdekeltségek jele tős ará ya. Mi da ellett a szálláshely-szolgáltatás több i t kétszáz helyi salád ak biztosít jövedel et, a i a helyi életszí vo al sze po tjából korá tse lé yegtele körül é y.

97

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve 30. á ra: A üki szo akiadás jelle zői a szolgáltatók lakóhel e alapjá Szállásadók száma

3% 10% 2%

10%

9% 15%

Bük és a kistérség 5%

50%

Ágyak száma 5%

Szombathely Egyéb egyei település

58%

Régió többi települése

7% 11%

Budapest és agglo erá iója 5%

Egyéb hazai település Külföld

11%

Forrás: Bük Város Ö kor á yzat yilvá tartása 2012.07.31.

Ugya sak szá ottevő jövedele forrás, egyszers i d a büki kí álati so ag fo tos ele e a ve déglátás, a i ek utatói szi té kie elkedőek, a kisvárosi és országos átlagokat essze eghaladók. A közel száz ve déglátóhely, azo belül a hattu at yi éttere és ukrászda kifejezette agy választékot kí ál a ve dégek és a lakosság szá ára. 42. tá lázat: A ve déglátás eg es Meg evezés Bük

Ve déglátóÉttere , hely ukrászda Összese 83 49 Ezer lakosra vetítve

Bük

fő alatti városok Városok összese Ország összese

utatói Bükö

Forrás: K“H Területi “tatisztikai Évkö yv

23,8 8,2 6,1 5,6

14,0 4,1 3,0 2,5

11) Kereskedelmi szállásférőhely 5 355 1 533,1 148,5 35,8 34,2

11. alapjá saját szá ítás

A helyi ve déglátó egységek egyidejűleg mintegy 5600 fő befogadására alkalmasak, e épességszá ot jele tőse eghaladó kapa itás egyértel űe jelzi a település turisztikai ar ulatát. Külö öse ko oly ve dégforgal at bo yolít a tu at yi leg agyobb legalább főt befogad i képes egység, de a kisebbek között is sok jól is ert és közkedvelt ve déglő vol a kie elhető. Az adatok is tehát egyértel űvé teszik, hogy a turiz us települése belüli súlya eghatározó, egyé belüli pozí iója kie elkedő, de Bük szá ára a valódi ér ét a hazai és külföldi agy fürdőko ple u ok és fürdővárosok jelentik. Mivel a helyi szolgáltatások verse yképessége e ező ybe éretődik eg, az értékelésalapját és ér éit a várost verse ytársai yújtják. A fo tosabb agyarországi fürdővárosok fejlődése az el últ ásfél évtizedbe ige látvá yos, ely pozitív tre d Bük adataira is jelle ző. A kapa itások duplázódása, a ve dégszá 98

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve többszöröződése, a ve dégéjszakák folya atos e elkedése általá os te de ia e körbe , supá az átlagos tartózkodási szá ottevő idő sökke ése teki thető é ileg kedvezőtle változás ak. A lé yegi változások a települések relatív pozí iói ak sekély értékű átre deződését vo ták agukkal. Eze átre deződés Bük esetébe általába az élvo albeli pozí ió egerősödését, sőt az utóbbi két év sorá a két legerősebb deszti á ióhoz, Hajdúszoboszlóhoz és Hévízhez való újra felzárkózás esélyé ek felvilla ását egyúttal azo ba egyes vetélytársak erősödő verse ypozí ióját hozta. A szálláshelyek folya atos kapa itásgyarapodás, a fürdő látvá yos bővülése és i őségi egújulása, illetve a e edzs e t tevéke ység fokozódó aktivitása a következő évtizedre vo atkozóa a további pozí iójavulás ígéretét hordozzák. A település közpo ti attrak iója, a Gyógyfürdő, vala i t a kitejedt szálláshely- és ve déglátóipari kapa itás képezi a helyi „ko ple turisztikai ter ék alapját, ely azo ba e él több ele ű és folya atosa gazdagodik ill gazdagíta dó a verse ypozí ió javítás érdekébe . A vo zerőleltár hagyo á yos ele ei közül kie elésre érde es: 





   

kie elt országos g óg hel - a agyarországi gyógyhelyekre vo atkozó országos törzskö yvi yilvá tartás i dössze i ősített gyógyhelyet tartala az (14 települése , e i ősítés értéke, ritkasága ö agába a tartal i ele eke túl is ko oly arketi g adottság; űe lékek: “zapáry-kastélyegyüttes és parkja, “zapáry- ajorság, ajorsági istálló épület, Walkó-kastély, Felsőbüki Nagy-kúria, Horváth-ház, Ko zá -ház; Ró ai katolikus te plo , Eva gélikus te plo , lakóépület – a településképet szá ottevőe befolyásoló objektu ok jele tősége e elha yagolható, de egyedi vo zerejük, turisztikai hasz osultságuk ala so y; a Ne zet Sportvárosa – az egészségturiz ushoz és rekreá ióhoz kötődő települési ar ulatot jól erősíti a í és a sport teré kialakult képességek és gyakorlatok köre is: szá os jó hírű és ívós hazai és külföldi labdarúgó sapat szá ára bizosított a últba is kie elkedő szi tű felkészülési lehetőséget a város, ely lehetőségek az új űfüvesobillelátós futballpálya által tovább javultak Magas szi tű sport és sza adidős i frastruktúra: kerékpárút-hálózat városo belül és kívül kerékpárköl sö zővel, nordic- alki g pályák, Magyarország elsőké t épült golfpályája Eg edi sza adidős kí álati ele ek: Kristály Toro y, Napsugár szabadidőpark Bőséges pogramkí álat: Fesztiválok, vásárok,sportese é yek, gyer ekprogra ok, folklór és hagyo á yőrző re dezvé yek, kiállítások, bor és gasztro ó ia ü epek, ko ertek és ze és progra ok stb. Kistérségi kiegészítő kí álat

A hagyo á yos attrak iók ellett a helyi turiz usba érdekeltek – felismerve, hogy mind az egyes szolgáltaták, i d a város egésze esetébe sze po tjából kul skérdése a ter éki ová ió – az el últ évekbe szá os kezde é yezést i dítottak a települési kí álat gazdagítása teré . E kezde é yezések jele tős külső pályázati forrást is ozgósítottak a fejlesztések érdekébe .

99


1.9.3. A gazdasági szervezetek jelle zői, fo tosa éri tő fejlesztési elképzelése

eruházásai települést

1.9.3.1. Turisztikai szereplők és fejlesztések A város egységes turisztikai irá yításáért felelős „deszti á ió e edzs e t szervezetké t a – közszféra az érdekelt vállalkozások együtt űködésével -be létrehozott tagú - Bük, Bükfürdő Közhasz ú Turisztikai Eg esület ek kulcsszerepe van a helyi idegenforgalomban. Az egyesület pályázati források összese , Ft bevo ásával jele tős fejlesztéseket valósított eg az el últ fél évtized év sorá iközbe a folya atok stratégia sze léletű alakításába , illetve katalizálásába is ko oly szerepet játszik :           

turisztikai i for á iós iroda űködtetése Bükfürdő új irodát yitása) turisztikai honlapot űködtetése, jele lét a közösségi édiá a turisztikai ko fere ia szervezése felkészítő képzési sorozatot i dított tagjai részére arketi g, o li e-marketing, ve dégfogadás, ve dégkap solatok, ko u iká ió tervezés: marketing-arculati kézikö yv, hálózatfejlesztési és part erségi selekvési tervet, szolgáltatásfejlesztési stratégia, pozi io álási és verse yképességi stratégia készíttetése kerékpár-köl sö zési lehetőség kialakítása i dkét településrésze vásári forgatag, sporta i á ió eli dítása üdvözlő-, ill., i for á iós tá lákat kihelyezése marketing: részvétel belföldi és külföldi turisztikai kiállításokon, road show-kon, study tourok fogadása, turisztikai kiadvá yok, pl., szálláskatalógus, re dezvé y aptár, bi iklistérkép kiadása fel őtt-játszóterér kialakítésa Bükfürdő Card bevezetése

A város kí álati i é ek alapele ét adja a Bükfürdő G óg - és Él é e tru , melynek fejlesztései alapvetőe hat ak a helyi ve dégforgalo ra. A fürdő – illetve a kap solódó létesít é yek, i t a Fizioterápiás I tézet, a “zabadidő és Ko fere ia Közpo t, illetve a Gyógy- és ter álke ping - ai képe az óta tartó folya atos fejlesztés fejlődés yo á körvo alazódott, ely folya atba eghatározó szerepet játszottak az el últ évekbe lezajlott nagyléptékű beruházások – ezek révé a korábba kiépült gyógyturisztikai bázison létrejött egy olya egészséturisztikai ce tru , a ely kí álatába és i őségébe európai szí vo alú, jele tőségébe pedig – Hévízhaz haso lóa - meghatározó szereppel bír a régióban. Az utóbbi ásfél évtizedbe külö böző pályázati források “zé he yi Terv, ÚMFT, Ú“)T segítségével eli dult több agy projekt, elyek a startégiai elképzelések több lép sős egvalósítását tették lehetővé. A beruházások eghatározó elemei:   

köz űfejlesztés, elavult épületek lebo tása, a eglévő fedett fürdő felújítása, bővítése, gyógyvizes ülő ede e felújítása, új fedett tér kialakítása, két új ede ével törté ő vízfelület- övelés, külső bejárat és fogadó sar ok kialakítása 100

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve            

fürdőgyógyászati irá yú létesít é ybővítés több élú uszodako ple u kialakítása egész évbe üzemelő él é yfürdő létesítése Rekreá iós Park területé új yári bejárati épületko ple u építése többele es játszótér, , illetve súszdare dszer kialakítása fő együttes befogadására al-kal as “zau avilág létrehozása új pihe őtér, beltéri óriás súszdák és új gyer ekmedence kialakítása az él é yfürdő épületébe . új, agy kapa itású, beltéri étter i egység létrehozása fő befogadására alkal as pihe őtéri épület építése új Medi al-Wellness egység kialakítása kisgyer ekes saládokra fókuszáló fejlesztése (pl.: pele kázó-he-lyiség, gyer ekfelügyeleti helyiség, „játszószoba , beltéri saládi súszda . Folya tos i frastrukturális korszerűsítés légte h ikai reko struk ió, közlekedőterek átalakítása, vizesblokkok kiváltása, yílászáró- serék

Mi dez kiegészül olya jele tős e beruházási i tézkedésekke, i t az i tegrált irá yítási re dszer kialakítása vagy a Nyugat-Magyarországi Egyete Oktató I téz é yévé válást ered é yező felsőoktatási együtt űködési együtt űködés. A sokirá yú és agyléptékű fejlesztés ered é yeké t ára létrejött a települése Európa egyik legis ertebb és az ország ásodik leg agyobb gyógy-, strand- és él é yfürdője, ely ár szűk kereszt etszetek élkül, agas űszaki és szolgáltatási szí vo alo iztosít jó alapot a település egészé ek turisztikai fejlődéséhez. Fo tos szereplői a helyi pia ak a szállodák, elyek szolgáltatásaikkal és fejlesztésikkel jele tőse hozzájárul ak a települési kí álati i alakulásához. Greenfield Hotel Golf & Spa ****superior a pia eghatározó aktora. A égy sillagos superior besorolású szálloda és az őt körülölelő l ukú ha pio ship i ősítésú golfpál a közel illió 2-e fekszik. A „Gree field All I lusive ellátás egy igazi ell ess szállodai szolgáltatás, 2 ely ég i kább teljessé teszi a pihe ést és feltöltődést. A “pa világ -en, ede ével, 10 külö böző szau a attrak ióval, változatos sportprogra okkal és több i t féle kezeléssel – vala i t éttere el és bárral - várja a pihe ést kedvelőket. E ellett a szálloda fő vo zerejéhez tartozik a , °C hő érsékletű saját gyógyvíz, ely élyről tör fel a szálloda saját kútjából. Nagy últó szálláshelye a város ak a Da u ius Health Spa Resort Bük****. A 1986-ban megnyitott (egykor ska di áv hitelből, Ther al és “port Hotel éve épült szálló ma a Da ubius lá tagjaké t erkélyes, kli atizált szobával, vala i t szá os ell ess és fit ess szolgáltatással, illetve ko fere iater ekkel várja a ve dégeket. A szálló a közel últba pályázati forrás felhasz álásával, egy Ft-os proje t keretébe oder izálta és fejlesztette kapa itásait. Egy új épületrészbe többek között gyerek ede e és pa soló ede e került kialakításra él é yele ekkel, illetve egy fel őtt pihe ő építésére is sor került, íg a bővít é y előtt gyer ekjátszótér épült, íg a szálloda parkjába a i igolf pálya áthelyezése és felújítása valósult eg párhuza os vizesblokk fejlesztésekkel . A belső átalakítás szi tet 101

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve éri tett: gyer ek játszóház, ka asz játéktere és sóbarla g létesült, a bo li gpálya 2 felújításra került és kialkítottak egy -es re dezvé yter et is. Az ország első üdülőszövetkezete az Apartman Hotel*** az el últ évbe szá ottevő változáso esett át. Az újo a létesített re ep ió és hall lehetővé teszi a ve dégek ké yel esebb fogadását és kiszolgálását. A saládias ha gulatú APARTMAN HOTEL Bükfürdő zöldövezeti részé , a gyógyfürdőtől éhá y per sétára található. A szálloda háro szi tes épületébe egyszobás és ásfélszobás apart a található, ozgássérült ve dégeik részére égy spe iálisa kialakított apart a t tud ak biztosíta i. A Hu guest Hotel Rép e ***+a helyi pia régi és jele tős szereplője egykori “)OT szálló . Az 1999-be felújított szállóba , ely 2006-ban megkapta az idősbarát szálloda í et e elete szoba található. Közös üze eltetésű testvéreké t augusztusába nyitott a Hu guest Hotel Rép e Gold**** wellness szálloda, melyben égy e elete szoba található. Mi dkét szállodát folyosó köti össze a gyógyfürd vel és a ell ess részleggel, de házo belül is yújta ak külö leges szolgáltatásokat. A Hotel Piroska**** a város jele tős, helyi tuljado os által üze eltetett szálláshelye, ely a két évtizeddel ezelőtti szobás kis pa zióból ára egy szobás, férőhelyes, saját él é yfürdővel, gyógyászati részleggel, szépségszalo al, éttere el re delkező sillagos wellness-szállodává őtte ki agát. A fejlődésbe jele tős szerepett játszottak a pályázati tá ogatással az el últ évekbe egvalósult – összese Ft agyságre det kietvő – projektjeik turisztikai szolgáltatások fejlesztése, u kahelyi képzések, vállalatirá yítási re dszer bevezetése, egészséges élet ódra ösztö ző közösségi progra ok). A Hotel Caramell**** Magyarország évvégé első holisztikus szállodájaké t robba t be a szállodapia ra. A szálloda a Fe g “hui alapelveit figyele be véve került egépítésre és kialakításra, szobával re delkezik, több i t hagyo á yos és újszerű szolgáltatással várja ve dégeit. Az Ú“)T keretébe el yert tá ogatásból a közel áltba egtörté ik a szálloda felújítása és belső átalakítása vala i t a hazá kba egyedülálló, Európába egyedikké t Né etország és “váj utá egépülő Kristály Toro y kala dpark és ászó pálya építése. A Villa Rosato mögötti telke „Kristál Toro ” éve eg külö leges kala dpark, komplexum épült eg. A háro szi tes kristályszerkezet alakú kötélpálya Magyarországo egyedülálló. A mai Corvus Hotel*** Bük 1977-be yitotta eg kapuit két e elete , szobával a Hu gar Hotels lá olat tagjaké t Hotel Bük éve , i t az akkori Bük egyetle szállodája. Tulajdo osváltások utá -ba egy agyszabású beruházás ak köszö hetőe felújításra kerültek az épület, ajd -be a szálloda egy e elettel, gyógyászati- és szolgáltatói részleggel bővült. Az Ú“)T pályázati forrásai segítségével -be kialakításra kerül egy ell ess részleg és egy kb. fős ko fere iatere . Ne tradi io ális, régi szereplője a helyi pia ak a Csátép Kft, de közel últbéli beruházásával belépett a jele tős aktorok közé, egybe i tát is utat arra, hogy a gyógyturisztikai ele ek ellett egyéb – eltérő sajátosságú, valóba ko ple eter jellegű - látvá yosságok is jól i tegrálhatók a helyi kí álatba. A ég pályázati tá ogatással valósította eg közel fél illiárd fori tos projektjét, ely ek egy kile hektáros területe – ahol korábba bá yászattal foglalkoztak – egy Napsugár Játszópark evő gyerekparadi so ot hozott létre. Az egyedülálló 102

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve 2 szórakoztató ko ple u ba található egy -es játszóház hagyo á yos játékokkal és országosa egyedülálló attrak iókkal, egy modern Bowlingpálya, egy kávézó, egy fitnessterem, vala i t szabadtéri szórakozási lehetőségek sokasága játszótér, i igolf, tó stb.

. . . . Más gazatok jele tős gazdasági szereplői Nestlé Hu gária Kft Bük és térsége leg agyobb foglalkoztatója. A sváj i székhelyű Nestlé “.A., a világ elsőszá ú élel iszer-ipari vállalata egy -be alapított osztrák tulajdo ú ég, a Jupiter Állati Eledelgyártó Kft. állateledel gyárá ak egvásárlásával vetette eg a lábát a Bükö . A „Darli g árka evű kutya- és a skaeledeleket előállító ég -be került a Nestlé Hu gária Kft tulajdo ába a árka hasz álati jogával együtt , s az új tulajdo os azóta több jele tős fejlesztést hajtott végre. A egvásárolt ko zervüze kapa itásá ak egháro szorozódását ered é yező fejlesztés-sorozat yo á , ajd a legutóbbi, évi tíz illiárd fori tos beruházással, az új . -es üze sar ok alutasakos üze felépítésével létrejött háro üze ből álló ko ple u ba , a 2013-ban felszerelt új gyártósor a ár 780 főt foglalkoztatnak. A u kahely sak e fele a települése élő gazdaságilag aktívak létszá á ak. A gyárba – a Nestlé Puri a Pet are vagyis a Nestlé állateledel-gyártás kelet-közép-európai regio ális közpo tjaké t – továbbra is elsősorba száraz, ko zerv és újabba alutasakos állateledeleket gyárta ak a Friskies, Darli g és Puri a árka evű ter ékeket , többségébe a közép-európai és balká i országok e portpia aira. A legszigorúbb kör yezetvédel i és bizto sági előírások szeri t űködő, stabil pia okkal bíró vállalkozás hosszútávo eghatározó szereplője lehet a település gazdaságá ak. A Magyarországo égy gyárat “zere s, Diósgyőr, Kékkút, Bük űködtető Nestlé Hu gária Kft. súlyát és jele tőségét jól utatja, hogy árbevétele alapjá – a HVG TOP500 szerint – . a hazai égek ra gsorába Vas egyéből sak egy ég előzi eg , íg iparágába a . A év alatt összese illiárd fori tos beruházást l egvalósított gyár törtkszik a kör yezeti e tár áliák kiküszöbölésére, korábbi évekbe végrehajtott szagszűrő beruházásai ak a beépített biofilter %-os hatéko ysággal űködik , illetve az új gyáregység felépítése sorá beszerelt zaj sillapító tokok ak is köszö hetőe lakossági ko fliktusok a jele tkez ek. A gyár helyi gazdasági hatásait illetőe figyele re éltó a beszállítás jele tősége. A égy hazai gyárat teki tve éve te közel hazai kis- és középvállalkozás több i t illiárd fori t értékbe szállít árut vagy yújt szolgáltatást a Nestlé Hu gária Kft.- ek. A teljes külső beszállítói paletta közel százaléka magyar. A büki gyár külö öse jele tős e yiségű évi több tízezer to a gabo át és yershúst vásárol, vagyis jele tős agrárbázis szá ára biztosít keresletet.

103

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve 31. á ra: Háro jele tős üki gazdasági szerepő foglalkoztatotti létszá á ak alakulása 900 800

Nestlé Hungária Kft. büki gyára

700

VOG Kft.

600

Büki Gyógyfürdő )rt.

780 670

500 400 300

Jupiter Kft. 194.9

200

100

52

0 1995 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Forrás: Nestlé Hu gária Kft. Fe tarthatósági és Közös Értéktere tés Jele tések, sajtóközle é yek; www.e-beszamolo.kim.gov.hu/

A nagykereskedelem ágazatot kpviseli a települése a VOG Export-Import Kft. A ég a legnagyobb Vas egyei vállalkozások listájá elfoglalt . helyével ko oly gazdasági erőt képvisel. A li zi székhelyű VOG AG első Ausztriá kívüli leá yvállalataké t 990-be alapította büki vállalkozás az a yavállalatához haso lóa élel iszerek és ipar ikkek forgal azásával (tartós élel iszerek, háztartási áruk, te tiláruk, ke pi g- és sport ikkek, játékáruk i portja és belföldi agykereskedel e foglalkozik, illetve saját szárazgyü öl s- so agoló üze et űködtet. A ég -be építette fel közel alapterületű oder raktárát, ahol egy¬idejűleg ezer EU-szabvá yos raklap fogadását, re dszerezését lehet egyidejűleg egolda i. A büki telephelye i tegy alkal azott dolgozik.

. . . . Pál ázati források A fentiek is mutatják, hogy az el últ évekbe ko oly beruházási aktivitás jelle ezte a települést, elyből a agá szféra is jele tőse kivette a részét. Nagy szerep volt a folya atok di a izálásába – a korábbiakhoz képest jóval több lehetőséggel is összefüggésebe - a pályázati források ak is. A tá ogatott projektek agy többsége ter észetese az idege forgalo ba i dult, de több egyéb területe is jeletkez ek ered é yek a települési kör yezettől a fogászatig .

104

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve 43. tá lázat: Fejleszések Bükö a NFT

-

ÚMFT/ÚS)T tá ogatásával

projektek szá a 23 2 16 2

tá ogatás

saját erő

188 561 718 67 060 374 300 148 749 25 676 765

246 263 677 11 834 184 0 0

fejlesztés összege 434 825 395 78 894 558 300 148 749 25 676 765

8

2 600 416 052

3 554 423 662

6 154 839 714

42,2

i frastruktúra, kör ezet, városfejlesztés

2

757 141 634

172 783 674

929 925 308

81,4

Összese

53

3 939 005 292

3 985 305 197

7 924 310 489

49,7

GOP KEOP TÁMOP TIOP NYDOP turizmus NYDOP -

átl. tá . i te zitás 43,4 85,0 100,0 100,0

Forrás: NFÜ adatai alapjá

A projektek érete a éhá y illiórtól a több illiárdosig széles spektru o szóródott. A legjele tősebb a kér eg illiárd Ft-ot eghaladó turisztikai beruházás egészségügyi turisztikai szolgáltatások fejlesztése a Hotel Cara ellbe , ill. a Büki Gyógyfürdő fejlesztése , de komoly településfejlesztő hatása lehet a további ol száz illió Ft feletti projektnek is (turisztikai attrak ió fejlesztése a Cara ell Hotelbe ; ko fere iaturiz us és fizikai aktivitást ösztö ző, szabadidősport élú szolgáltatási ele ek kialakítása és fejlesztése; városközpo t fu k ióbővítő egújítása; Napsugár Park; a Da ubius Health “pa Resort Bük**** szolgáltatásfejlesztése; Bük és kör yéke közösségi közlekedése fejlesztése; a Hotel Corvus Bük turisztikai szolgáltatásai ak fejlesztése és bővítése; a Bük, Bükfürdő Közhasz ú Turisztikai Egyesület i t helyi TDM szervezet fejlesztése . Az tá ogatott projetből kötődik a közszférához ö kor á yzat, űvelődési ház, gyógyürdő, TDM , a több a versenyszféra aktivitását és 2,5 mdFt addi io ális agá tőke befektetését) jelzi.

. . . A gazdasági verse

képességet efol ásoló té

ezők

Habár Bükö a helyi gazdaság verse yképessége alapvetőe a do i á s idege forgalo spe ifikus ágazati jelle zőivel függ össze, figyel et érde el a gazdaság tevéke ységek általá os feltételei ek alakulása is. E feltételek közt eghatározó je tőségű a u kaerő re delkezésre állása, a telephelykí álat és az elérhetőség kérdése. A városba szabad u kaerő korlátozotta áll re delekezése. A u kaerőbázis ö aga sem agy, a helybe foglalkoztatottak szá a ugya akkor eghaladja az itt élő gazdaságilag aktívakét. Mu kaerőtartalékké t sak a térségi u ka élküliek a -es épszá lálás szeri t a Kőszegi Járásba összese u ka élküli va , ebből férfi, ő , illetve az eljárók a 2001-es épszá lálás szeri t fő, frissebb ö kor á yzati adatok szeri fő vehetők szá ításba. A

u kaerő általá os i őségére a képzettség adatok utal ak: a ak elle ére, hogy az el últ év alatt i de vo atkozásba átlagosa elvégzett osztályok szá a, középiskolát végzettek és diplo ások ará ya javult a lakosság iskolázottsága, ég i dig el arad a vasi 105

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve kisvárosokhoz képest. Az iskolázottsági helyzetképet javítja, hogy a fő ágazat képzési háttere – ezáltal a szakképzett u kaerő-bázis – biztosított a városi ve déglátóipari szakiskola által. A telephel kí álat e jele t korlátot a fejlesztések szá ára: re delkezésre áll ak olya – ö kor á yzati, illetve agá tulajdo ú - i gatla ok a települése , elyek külö böző ágazokba , de preferálta a kereskedele be és szolgáltatásokba i díta dó vállakozási tevéke ységhez lehetőséget kí ál ak (tá lázat). Az i gatla ok jó adottságúak, de az irá tuk eg yilvá uló kereslet alakulását a válság kedvezőtle ül éri tette. A város telephelyi adottságai közt legi kább hátrá yos körül é yké t az elérhetőség – mint helyi dö tési ko pete iáko felül álló adotság - érde el figyel et: Bük az ország azo részé fekszik, ahol az autópályák kifejezette eheze érhetők el, ely jelle ző a térség egészé ek tőkevo zó képességét befolyásolja kedvezőtle ül. 32. á ra: Települési elérhetőség: autópál - so ópo tok elérhetősége per

Forrás: TEIR alapjá

K+F kapa itások i se ek a települése , ilye jellegű tevéke ység e folyik, de e tére (a turiz us ágazatot illetőe kedvező változást hozhat a Gyógyfürdő és a NyugatMagyarországi Egyete együtt űködése.

106

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve 44. tá lázat: Telephel kí álat, efektetési lehetőségek Bükö Terület Kereskedelmi, szolgáltató és gazdasági terület Szolgáltatási célú befektetésre szánt terület Szolgáltatási célú befektetésre szánt terület Szolgáltatási célú befektetésre szánt terület Sport és szabadidő célú terület Gyógyfürdőhöz kapcsolódó beruházások

Nagy-kúria épülete Egykori palackozó üzem

Leírás Az ingatlan Bükfürdő ÉK-i részén, a 8634. számú főútvonal közvetlen közelében helyezkedik el. Elsődlegesen nem jelentős zavaró hatású, gazdasági célú építmények elhelyezésére kijelölt terület. Az ingatlan Bük É-i részén, a golfpályától 100 m-re, a gyógyfürdőtől 500 m-re helyezkedik el. Szolgáltató centrumok elhelyezésére szolgáló terület. Az ingatlan Bük és Bükfürdőt összekötő út mellett helyezkedik el. Szolgáltató centrumok elhelyezésére kijelölt terület. Az ingatlan Bük és Bükfürdőt összekötő út mellett helyezkedik el. Szolgáltató centrumok elhelyezésére kijelölt terület. Az ingatlan a város K-i részén, a 8634. sz. országos közút mellett, a gyógyfürdőtől 1 km-re helyezkedik el. Sport és szabadidő célú építmények elhelyezésére kijelölt terület. Az ingatlan a város K-i részén, a 8634 jelű országos közút közelében, a gyógyfürdőtől 500 m-re helyezkedik el. Strand és gyógyfürdő szolgáltatás, gyógyító tevékenység, vendéglátás és egyéb személyi szolgáltatás, kereskedelmi szállás, camping és gyógyszálló építmények elhelyezésére szolgáló terület. Az ingatlan Bük Ny-i részén helyezkedik el. Védett műemléki terület és épületek. Az ingatlan a város DK-i részén, a főútvonal mellett, a gyógyfürdőtől 2 km-re helyezkedik el.

Terület megnevezése

Besorolás

TelepülésTerület szerkezeti nagysága elhelyezkedés (m2) B* K* X 700 + 700 + 1045

Tulajdon jellege Ö* X

M*

Bük 1337/55 hrsz, 1337/56 hrsz, 1337/57 hrsz (beépítetlen terület)

Zöldmezős - Egyéb hasznosítású terület

Bük 1387/3 hrsz, 1387/4 hrsz, 1387/5 hrsz, (beépítetlen terület), 1387/6 hrsz - közforgalom elől el nem zárt magánút 1552 hrsz (beépítetlen terület)


X

8233 + 8230 + 8235 + 2661


X

52104

X

1553 hrsz (beépítetlen terület)

Egyéb hasznosítású terület

X

17945

X

Bük 0131/5 szántó


Bük 1504/1, 1504/2, 1504/6 (beépítetlen terület)


676/1 hrsz. Étterem, udvar

Barnamezős - Egyéb X 6463 X hasznosítású terület Zöldmezős - Ipari X 19558 X park * B= elterület, K=külterület, Ö=ö kor á zati, M= agá

Bük 0129/1 hrsz

Forrás: A Kőszegi és a Felső-Rép e e ti Kistérség Foglalkoztatási Paktu a, http://www.kfr.hu/

107

X

X

X

126103

X

7639 + 5000 + 4460

X


1.9.5. Ingatlanpiaci viszonyok A helyi i gatla pia egyrészt tükrözi Bük gazdasági helyzetét, a város általá os vo zerejét, ásrészt azo ba leképeződik itt a gazdasági válság tre deket felülíró ereje is, így a jelenlegi helyzet alapjá essze e ő következtetések e vo hatók le a jövőre ézve. A helyi i gatla pia ra vo akozóa egzakt adatok e áll ak re delkezésre, de a fő jelle zők és te de iák a tapasztalatok alapjá körvo alazhatók. Vo zó adottság a yugati, határközeli elhelyezkedés, a i ö agába is viszo ylag agas árakat és élé kebb forgala at ered é yez, a i sokáig egyértel űe eghatározta a pia ot, a válság yo á azo ba yilvá való a visszaesés. Kedvezőtle változás a é et ve dégek részará yá ak érséklődése is, a it i gatla keresleti sze po tból e ko pe zál az új szeg mensek egjele ése i t Hévíze . I gatla forgal azói tapasztalatok szeri t a városba jelenleg a társasházi lakások 8-15 illió fori t körüli áro érhetők el, íg a saládi házak kor és állapot függvé yébe -20 illió fori t közt szóród ak. Bükfürdő városrésze az árak ter észetese agasabbak, az itte i üdülők jelle zőe illió fori t felett indulnak, de a 30illió fori t körüli kí álati árak se ritkák. 33. á ra: Eladott lakói gatla ok átlagára járáso ké t Ft/

Forrás: OTP Lakói gatla Értéktérkép

/

108

2

), 2012

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve 34. á ra: Az eg év alatt épített lakások szá a az utó

két évtized e

25 21

20 18

17

15

15

10

5

9

22 17

15 12

22

13

18

16

14

10

10 6

5

5

6 3

0 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Forrás: Törzskö yvi adatok, TEIR

A lakói gatla okkal párhuza osa az építési pia is la yhult a válság iatt: se a zöld üzleti beruházások teré e látható a korábbi aktivitás, se a lakásépítések szá ába .

109

ezős


.

. Az ö kor á yzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszközés i téz é yre dszere

1.10.1. Az ö kor á

zat gazdálkodása

A települési ö kor á yzat jele tős azdasági erővel bíró szereplő a városba , érlegfőösszege az el últ évtizedbe eghaladja az illiárd fori tot. Habár a költségvetés ozgástere az ö kor á yzati szféra egészébe eglehetőse szűk, Bük – sajátos adottságai alapjá – szá ottevő saját forrásokat képes településfejlesztésre fordíta i, a it évről évre jele tős értékbe kiegészít addi io ális források bevo ásával. xxxx 35. á ra: Az ö kor á zati költségvetés fol ó evételei és kiadásai fol ó áro 1800

Kiadás

1600

-2012*

Bevétel

1400

1200 1000 800

600 400

200 0 2000

Forrás: TEIR

2001

-

2002

2003

2004

2005

2006

, költségvetési beszáolók, zárszá adások

2007

-)

2008

2009

2010

2011

2012

*té yadatok; 2012: terv

Az ö kor á yzati gazdálkodás jelle zőe kellőképpe óvatos a települése , a költségvetés bevétel és a kiadási oldala között rendszerint i i ális volt a külö bség, évtizedes átlagba a többlet volt jelle ző, így lehetőség adódott a tőkefelhal ozásra, tartalékolásra, illetve ezek bázisá a saját erős fejlesztésekre. Külö öse figyele re éltó körül é y a hazai közszféra általá os te de iái ak is eretlbe , hogy az ö kor á yzat ak se űködési se fejlesztési élú hiteltartozása i sen. A fejlesztések ará ya az el últ évekbe re dre jele tős volt: a az utóbbi fél évtizedbe a felhal ozási és tőke jellegű ráfodítások a kiadások 20-45 %-át tették ki, vagyis súlyuk folya atosa átlag feletti. A legutóbbi időszak adatai is egerősítik azt a képet ely korábba is jelle ezte a várost, iszeri t Bük egy stabil pé zügyi alapoko gazdálkodó, erős gazdasági háttérrel űködő település. A gazdálkodási stabilitásba agy szerepe va a helyi adók jele tős agyságá ak – e források (kiemelten az idege forgal i adó és az iparűzési adó összese Ft-ot eghaladó összeggel, az összes bevételeből i tegy %-os részará yal járul ak hozzá a helyi feladatok fi a szírozásához. E források létét a helyi szereplők aktivitása és a jogszabályok adta feltételek hosszú ideje biztosítják – az egyes gazdasági szereplőkkel kap solatos váratla körül é yek, 110

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve vagy a helyi adókkal kap solatos szabályozás esetleges átalakulások jele thetik az e helyzetbe rejlő ko kázatot. 36. á ra: Hel i adók Bük Város Ö kor á zata költségvetésé e

-2012

900,000,000

800,000,000

2009

700,000,000

2010

2011

2012

600,000,000

500,000,000 400,000,000 300,000,000

200,000,000 100,000,000 0

idegenforgalmi adó

iparűzési adó

gépjár űadó

építményadó

késedelmi pótlék

összesen


45. tá lázat: Bük Város Ö kor á zata Meg evezés “ze élyi juttatások Mu kaadókat terhelő járulékok és szo iális hozzájárulási adó Dologi kiadások és egyéb folyó kiadások Ellátottak pé zbeli juttatásai Egyéb űködési élú kiadások

irá yító szerv alá tartozó költségvetési szerv ek folyósított űködési tá ogatás tá ogatásértékű űködési kiadások előző évi űködési élú előirá yzat- aradvá y, pé z- aradvá y átadás összese űködési élú pé zeszközátadások álla háztartáso kívülre társadalo -, szo iálpolitikai és egyéb juttatás, tá ogatás

Egyéb pé zforgalo általá os tartalék éltartalék

élküli kiadások -Tartalékok

Ellátottak pé zbeli juttatásai I téz é yi beruházások Felújítások Kor á yzati beruházások Lakástá ogatás Lakásépítés Egyéb felhal ozási kiadások

. évi költségvetése ÖSS)ESEN 443,589 120,974 460,189 0 86,482

% 26.0% 7.1% 27.0%

10,201 0 38,250 38,031

0.6%

74,378

4.4%

45,297 29,081

2.7% 1.7%

0 434,512 28,209 0 0 0 21,012

irá yító szerv alá tartozó költségvetési szerv ek folyósított felhal ozási tá ogatás befektetési élú részesedések vásárlása tá ogatásértékű felhal ozási kiadások előző évi felhal ozási élú előirá yzat- aradvá y, pé z aradvá y átadás felhal ozási élú pé zeszközátadások álla háztartáso kívülre

Tá ogatási köl sö ök yújtása álla háztartáso belülre Tá ogatási köl sö ök yújtása álla háztartáso kívülre Tá ogatási köl sö ök törlesztése álla háztartáso belülre KIADÁSOK ÖSS)ESEN:

111

5.1%

2.2% 2.2%

25.5% 1.7%

1.2% 0.0%

0 3,512 0 17,500

0 0 0 1,669,345

0.2% 1.0%

97.8%

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve Meg evezés Fi a szírozási kiadások KIADÁSOK MINDÖSS)ESEN: Közhatal i bevételek I téz é yi űködési bevételek összese Működési élú pé zeszközátvételek álla háztartáso kívülről Helyi adók Illetékek Pótlékok, bírságok Áte gedett közpo ti adók Ö kor á yzatok sajátos űködési bevételei Ö kor á yzatok sajátos felhal ozási és tőke bevételei Ö kor á yzat költségvetési tá ogatása Előző évi űködési élú előirá yzat- aradvá y, pé z aradvá y átvétel összese Tá ogatásértékű űködési bevételek Irá yító szervtől kapott űködési élú tá ogatás Irá yító szervtől kapott felhal ozási élú tá ogatás Felhal ozási élú saját bevételek Tá ogatásértékű felhal ozási bevételek Előző évi felhal ozási élú előirá yzat- aradvá y, pé z aradvá y átvétel Felhal ozási élú pé zeszközátvételek álla háztartáso kívülről Tá ogatási köl sö ök visszatérülése álla háztartáso belülről Tá ogatási köl sö ök visszatérülése álla háztartáso kívülről Tá ogatási köl sö ök igé ybevétele álla háztartáso belülről BEVÉTELEK ÖSS)ESEN: Előző évek előirá yzat- aradvá yá ak, pé z aradvá yá ak és előző évek vállalkozási aradvá yá ak igé ybevétele Fi a szírozási bevételek BEVÉTELEK MINDÖSS)ESEN: Költségvetési hiá y BEVÉTELEK Ö““)E“EN-KIADÁ“OK Ö““)E“EN -) )

ÖSS)ESEN 37,263 1,706,608 200 96,863 0 583,000 0 1,000 19,158 4,162 1,066 547,856 0 12,046

0 61,257 0 0 0 0 0 1,326,608 380,000 0 1,706,608 380,000

% 2.2% 100.0% 0.0% 5.7% 34.2% 0.1% 1.1% 0.2% 0.1% 32.1%

0.7%

3.6%

77.7% 22.3% 100.0% 22.3%


A korábbi gazdálkodási jelle zőkből és te de iákból – a tevezés értéktaró és ra io ális jellegé ek további fe aradása valószí űsítésé túl – i dazo által essze e ő következtetések e vo hatók le a jövőre ézve, ivel -tól az ö kor á yzati feladatellátással együtt alapvetőe egváltozott a fi a szírozás re dszere is. Egyfelől a ö kor á yzati-álla i feladat egosztás jele őse átalakult s az álla i feladatokat leválasztották az ö kor á yzatiaktól , ásfelő al or atívát felváltotta a feladatfi a szírozás. Az igazgatási ügyek egy része a járási hivatalhoz került, több szektorba oktatás, szo iális széra, egészségügy jele tőse egerősödöt az álla szerepe. Az ö kor á yzatok ál zö el a klasszikus ö kor á yzati, valós helyi szervezést igé ylő feladatok (településfejlesztés, település e edzs e t) maradtak. a helyi közügyek ellátását pedig egy – az ö kor á yzatok jövedele ter elő képességétől függő – általá os jellegű tá ogatás szolgálja. Az új rendszer űködésé ek tapasztalatai ég e elégségesek a stratégiai tervezés valódi egalapozásához, a re dszer stabilizálódása, a jó gyakorlatok kialakulása a következő évekbe várható.

112


.

. . Az ö kor á

zat településfejlesztési tevéke

sége, i téz é

re dszere

Az ö kor á yzat településfejlesztési tevéke ységé ek alapját a 2006-ba elkészült, ajd be aktualizált településfejlesztési ko ep ió, vala i t az erre épülő, eghatározott ódszerta alapjá .be elkészített I tegrált Városfejlesztési “tratégia képezi. Az e doku e tu okba rögzített jövőkép, prioritások és progra ok képezik a fejlesztési dö tések hátterét tartal i ele ei az . . . fejezetbe . A településfejlesztési tevéke ység teré a legfőbb dö téshozó testület ter észetese a Képviselőtestület, ely ek ki e elt feladata a városfejlesztés általá os irá yvo alá ak eghatározása. A tertület a szakmai tevéke ység erősítése érdekébe létrehozta a Településfejlesztési és Idege forgal i Bizottságot, elyet véle é yezési, kezde é yezési, javaslattételi és közre űködő jogosítvá yokkal ruházott fel. E ellett i de bizottság re delkezik a városfejlesztéssel összefüggő jogkörökkel, saját szakterületükö közre űköd ek a városfejlesztési tevéke ységeket egalapozó doku e tu ok tervezésébe , véle é yezésébe , figyele el kísérik a fejlesztések egvalósítását, felügyelik a feladatkörükhöz kap solódó ö kor á yzati i téz é yek űködését. A Településfejlesztési és Idege forgal i Bizottság feladatai: 

  

  

   



A bizottság feladata a lakói ak élet i őségét befolyásoló, a gazdaság fejlődését elősegítő, és az ö kor á yzati i frastruktúrát, a ter észeti és az épített kör yezetet éri tő, az EU satlakozással kap solatos ö kor á yzati ügyekkel, vala i t a település-üze eltetés űszaki kérdéseivel kap solatos dö tés előkészítés a képviselő-testület szá ára, illetve a képviselő-testület felhatal azása alapjá azok gyakorlása. A bizottság eljár a város idege forgal át éri tő, a ak fejlődését és fejlesztését, eze keresztül a város ar ulatát, a ak hazai és külföldi egítélését befolyásoló kérdésekbe . A bizottság közre űködik településfejlesztési ko ep iók és településre dezési tervek kidolgoztatásába , véle é yezi az erre irá yuló javaslatokat. A bizottság véle é yezi a lakásvásárlás és építés tá ogatására, továbbá az elidege ítés tárgykörére, vala i t a lakbérekre vo atkozó re deletek tervezetét, az ö kor á yzati tulajdo ú helyiségek bérletére vo atkozó re delet-tervezetet A bizottság véle é yezi a város lakásko ep ióját, lakásépítési tervét, lakásgazdálkodással összefüggő- és egyéb élú terület-előkészítéssel kap solatos előterjesztéseket. A bizottság véle é yezi a vízre dezési és sapadékvíz elvezetési, sator ázási, településtisztasági, vala i t egyéb pl. teleko u iká iós i frastrukturális tervekre vo atkozó előterjesztéseket. A bizottság véle é yezi a helyi közutak és közterületek fe tartásával és fejlesztésével, a közte ető fe tartásával és fejlesztésével, a helyi e ergiaellátással, az ivóvízellátással kap solatos előterjesztéseket. A bizottság véle é yezi az építési és telekalakítási tilalo elre delésével, vala i t feloldásával kap solatos előterjesztéseket. A bizottság véle é yezi a bizottság tevéke ységét éri tő re deletekkel kap solatos előterjesztéseket. A bizottság véle é yezi a beruházásokra, a területi tervek jóváhagyására a közterület-hasz álat szabályaira vo atkozó előterjesztéseket. A bizottság véle é yezi az ö kor á yzat tulajdo ába lévő, illetve hozzájárulásával felújíta dó űe léki és űe lék jellegű épületek, a helyi tájképi szabályokra, a belterületi határra, a ak ódosítására vo atkozó előterjesztéseket. A bizottság véle é yezi az ö kor á yzat rövid- és hosszú távú idege forgal i ko ep ióját, az idege forgal at, éri tő fejlesztésekre, azok egvalósításá ak stratégiájára vo atkozó előterjesztéseket.

113

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve 

  

 



A bizottság elle őrzi a településfejlesztést éri tő képviselő-testületi dö tések, illetve a városfejlesztési és beruházási tevéke ység végrehajtását, az éves költségvetésbe rögzített fejlesztések egvalósulását. A bizottság elle őrzi a Bizottság feladat és hatáskörébe tartozó határozatai ak, dö tései ek végrehajtását. A bizottság elle őrzi a bizottság feladatkörét éri tő polgár esteri hivatali, ö kor á yzati i téz é yi dö tés-előkészítő és végrehajtási u kát. Beszá oltatja a e kizárólagos ö kor á yzati tulajdo ú gazdasági társaságok, közhasz ú társaságok legfőbb szerveibe a tulajdo osi jogokat gyakorló sze élyeket a tulajdo osi jogok gyakorlásáról, az ö kor á yzati képviselet ered é yességéről és erről jele tést tesz a képviselőtestület ek. Beszá oltatja a képviselő-testület által delegált, illetve választott felügyelő bizottsági, továbbá igazgatósági tagokat tevéke ységükről és erről jele tést tesz a képviselő-testület ek. A bizottság elle őrzi az ö kor á yzat által elfogadott idege forgal i ko ep ió egvalósítását, az ö kor á yzati i téz é yek idege forgal at éri tő tevéke ységét, az idege forgal at befolyásoló fejlesztések előrehaladását, egvalósításá ak üte ét, hatásait. A bizottság kie elte foglalkozik a jóléti víztározó hasz osításával kap solatos ö kor á yzati feladatokkal és a Büki Gyógyfürdő )Rt. fejlesztésével, űködésével és idege forgal i tevéke ységével.

A településfejlesztés i téz é yre dszer for álására, átalakítására fogal azódtak eg elképzelések: az I tegrált Városfejlesztési “tratégia a városfejlesztési feladatok ellátására két lehetséges szervezet egoldást vázolt fel, elyek közül a város rövid távo a saját szervezete belüli projektiroda ellett dö tött, középtávo azo ba kifejezte szá dékát egy ö álló városfejlesztő gazdasági társaság létrehozására vo atkozóa . A tervezett szervezeti változások e valósultak eg, a fejlesztésekkel kap solatos operatív feladatok a Polgár esteri Hivatal külö böző szervezeti egységeibe zajla ak.

.

. . Gazdaságfejlesztési tevéke

ség

A gazdaságfejlesztés ek ö álló települési szi tú doku e tá iós alapja és i téz é yi háttere i s, ilye irá yú aktivitás elsősorba a térségi kooperá iós alapo úködő foglalkoztatási paktum („Kőszegi Kistérség és a Felső-Rép e e ti Kistérség Foglalkoztatási Paktu a keretébe zajlik. A paktu part erség egy yitott, ö ké tes szerveződés, a ely deklarált élj szeri t a Csepregi és a Kőszegi Kistérség gazdasági szereplői ek helyi ide titását erősíti, re dszeres i for á ió serével, fóru ok, képzések egvalósulásával, pilotprojektek kidolgozásával szolgálja a gazdaság fejlődését a térségi foglalkoztatás bővülésé keresztül.

.

. . Foglalkoztatáspolitika

A helyi foglalkoztatáspolitika eghatározó szereplője a óta - a Büki Művelődési és “portközpo t, Kö yvtár épületébe - űködő Foglalkoztatási I for á iós Po t FIP , ely a Bük és kör yéké élő pályakezdők ek, álláskeresők ek és u káltatók szá ára yújtja helybe azokat a szolgálattásokat, elyek korábba sak Kőszegen, a területileg illetékes Mu kaügyi Kire deltség él voltak elérhetők. Az I for á iós Po tot a Vas Megyei Kor á yhivatal Mu kaügyi Közpo tja által tá ogatott projekt kereté belül Bük Város Ö kor á yzata űködteti.

114

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve A FIP iroda szolgáltatásai: - i for á iószolgáltatás a u kaügyi közpo t szolgáltatásairól, tá ogatási for áiról, progra jairól, képzéseiről, aktuális állásajá latairól, - a for a yo tatvá yokhoz való hozzáférés helybe i biztosítása, - tájékoztatás yújtása a foglalkoztatást éri tő fo tosabb változásokról, az egyszerűsített foglalkozás feltételeiről, a “TART-kártya progra által yújtott tá ogatásokról

.

. . Lakás- és hel iséggazdálkodás A lakások és felszereltségük

A várossá yilvá ítás előtt a Csepregi kistérségbe volt található Vas egye lakásállo á yá ak , %-a db . Ez az ará y a re dszerváltozás utá tartósa övekvő ek bizo yult, ugya is a kistérségbe jóval agyobb volt az új lakások építésé ek értéke, i t a egyébe , sőt a leg agasabb a egye kistérségei közül. -ben a Csepregi kistérségbe volt a legtöbb, a ezer lakosra jutó épített lakás , , a i kétszerese a Vas egyei átlag ak. A kistérségi lakásállo á y ak több i t a fele Bükö és Cseprege va . Meghatározó tehát i daz, a i a két települése a lakásállo á yal kap solatba törté ik. A kistérségi lakásállo á y változásába törté ő kedvező folya atok, a agy értékű új lakás építés, dö tőe a büki építkezésekkel függött össze, óta itt va a települések közül a legtöbb lakás, -ben 1631. (KSH 2013). A kistérség kie elkedő statisztikájá ak eghatározó té yezője volt tehát Bük, ahol azo ba a várossá yilvá ítás utá lelassult az építkezési kedv ábra . E ek okozói jelle zőe külső gazdasági té yezők. El o dható, hogy a egyei átlag alatt va a lakásra jutó lakosok szá a -be fő , vagyis egy lakásba átlagosa , e ber lakik. Ez ö agába kedvező ek tű ik, á ebbe jele tős azo – általába az el últ évbe épült – ingatlanok szerepe, a ely ek turisztikai hasz osítása az elsődleges fu k iója, vagyis valódi értele be sak időszakosa lakott. 37. á ra:Bük lakásállo á á ak változása d 1700 1600 1623 1629 1631 1589 1607 1613

1500

1400

1472 1390

1300 1200

1275

1100 1102 1124 1000 1073 1089 1041 1059 1010 900

1181 1201 1153 1173

1227

800 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

Forrás: Bük törzskö yvi adatai, TEIR

alapjá

115

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve A büki lakásállo á y i te zív turisztikai élú hasz osítására utal azok agas átlagos szobaszá a is. Bükö ár „ agyközség-életé ek utolsó éveibe i de ás területi szi t él ala so yabb volt az és szobás lakások ará ya ill. % , hisze együttese se érték el a teljes állo á y egyhar adát, együttese ala so yabb volt a szá uk, i t külö -külö a , illetve a és többszobásak ill. % . A -es épszá lálás adatai alapjá a lakásállo á y 4,9%-a egyszobás, , %-a kétszobás, , %-a háro szobás és , %-a égy ill. több szobás, vagyis az ará yok változása tre dszerű ek teki thető. Megjegyze dő, hogy ilye jellegű szórásra egyik területi szi te si s példa, elsősorba Bükre jelle ző e te de ia. Ha egy ki sit távolabb teki tü k vissza az időbe , akkor ki sit kevésbé arká sa , de haso ló te de iák jele ek eg. A település törzskö yvi adatai alapjá – kiegészítve statisztikájával TEIR – szi té a agas szobaszá do i a iája utatkozik, tehát e újkeletű dologról va szó, sak erősödőről táblázat . E ek yilvá való oka az idege forgal i szerepkör, s a lakásállo á y agá szálláské t törté ő kiadása. A turiz us hatása érződik a kör yező településeke is, így a és szobás lakások ará ya a Csepregi kistérségbe a leg agasabb. A várossá yilvá ítás – a ely idejét teki tve össze se g a XXI. század első dekádjá ak végét sújtó gazdasági-pé zügyi válság i dulásával – utá a egelőző évek építkezési láza szertefoszlik, de az adatok alapjá , aki ekifogott, az agyot épített. 2008-ban 85,7%, 2009-ben 81,8%, 2010e és - e % volt az újo a épített lakások között a vag tö szo ásak ará a. A tö bházépítés az utóbbi évbe le dült fel, és elsősorba a -be eg yitott Európa út és a város főútja Kossuth és Petőfi ut ák e té létesül ek. Általuk település vertikálisa tagoltabbá válik. A büki lakások ko fortfokozatát a agas szí vo al jelle zi, hisze ala so y átlagéletkoruk ak is köszö hetőe a ai kor követel é yei ek a i álisa egfelel ek és folya atosa javul i őségük. Az el últ két évtized újépítésű lakásai – é ely para éter esetébe ritka kivételekkel – teljeskörűe ellátottak villa yára al, vezetékes vízzel és gázzal vala i t egyedülálló ódo köz sator ával is. Mivel ez az időszak a lakásépítési kedv teki tetébe is „robba ás ak teki thető, a lakásállo á y a ko fortosság sze po tjából teljesen átalakult, egújult.

116

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve 38. á ra: A városi lakásállo á

Forrás: K“H, Népszá lálás,

,

ko fortfokozatá ak alakulása

. Bük Nagyközség Ö kor á yzata,

, Bük Város Ö kor á yzata

alapjá

1990-be a büki lakások ak i tegy háro egyede legalább komfortos volt, addig 2001-re ár csaknem 90 %-uk, 2010-re pedig ará yuk több, i t %. “zükséglakás apjai kra ár i s a települése . Bük turisztikai vo zereje e sak a helyi, ha e a kör yező, a büki idege forgalo hoz ered é yese kap solódó falvak lakásállo á yá ak i őségi és e yiségi para étereire is kedvezőe hatott, városi szí vo alat hozott a falusi térségbe. 39. á ra: Az ö kor á zati lakásgazdálkodás alapadatai eFt 40000 35000

30000

Javítási KÖLTSÉG összesen

25000

Lakóházfelújítási költség

20000

Lakóház karbantartási költség Bérbevétel

15000

Lakbér 10000

BEVÉTEL összesen

5000

0 2008

2009

Forrás: Bük törzskö yvi adatai, TEIR

2010

2011

alapjá

117

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve A város lakásállo á yá belül sekély súllyal jele ek eg az ö kor á yzati i gatla ok: a lakásbérle é y szá a , a lakóépületeké , ely szá ok évek óta változatla ok. Az azokhoz kap solódó kiadások óta leje tőse eghaladják a bevételeket.

.

. . I téz é 

fe

tartás

Felső üki Nag Pál Általá os Iskola és Ve déglátóipari Szakiskola

Az Iskola a Nyugat-du á túli régió eze belül Vas egye Felső-Rép e e ti Több élú Kistérségi Társulásá ak eghatározó közoktatási i téz é ye, a ely egy általá os iskolát és egy ve dáglátóipari szakiskolát takar. Az I téz é y általá os iskolai tagozatá évfolya űködik párhuza os osztályokkal és apközis soporttal, a szakiskolai tagozato jele leg + és + ta éves, nappali re dszerű képzésbe oktatja a ve déglátás irá t érdeklődő diákokat. Az első két ta évbe az általá os ta tárgyak ellett szak ai alapozó képzést biztosít. Ez egfelelő szi tet tere t a szakképző évfolya ok sikeres elvégzéséhez. Az általá os iskolába e eltszi tű képzésbe oktatják az a gol és a é et yelvet, ill. kiemelten foglalkoznak a szá ításte h ikával. A szak ák pi ér vagy szaká s elsajátítását a térség legelis ertebb szake berei segítik, akik a helyi és kör yező szállodák vezető beosztású u katársai. I for atikai eszközállo á yuk, új ta ko yha és ta étterem, ill. az abba található vala e yi eszköz a oder oktatás és a ve déglátás alapjai ak biztos elsajátítását gara tálja. A jogszabályi változások oká I téz é yfe tartó Közpo t,

. ja uár . hatállyal az i téz é y fe űködtetője Bük Város Ö kor á yzata.

Az iskola ta ulói létszá a az el últ évekbe folya atosa

övekedett.

46. tá lázat: A üki iskola ta ulói létszá á ak alakulása

2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

Általá os Szakiskola iskola 294 86 265 113 298 114 299 114 305 112 293 118 298 120 285 142 279 155 273 156 296 151

tartója a Klebelsberg

-2011)

Összes ta uló 380 378 412 413 417 411 414 430 438 431 447

Forrás: K“H

A bejárók teki tetébe a közeli “ajtoskál a si asági iskola egszű ése utá a büki ö kor á yzattal fe tartói szerződést kötött, Bükre hozta általá os iskolás gyer ekeit. 118

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve A két éri tett település a Vasi Volá al go doskodott a gyerekek utazásáról.

egegyezve egy

a is

űködő buszjárat beiktatásával

A Győr-Moson-“opro egyei “zako y község a si asági iskola egszű ésével egyidőbe zárta be iskolája kapuját. Bár a szako yi diákok szá ára i d egyéjük kistelepülései ek iskolái, i d pedig a sepregi iskola közelebb lett vol a, e ek elle ére az iskola felszereltsége, az általa nyújtott szolgáltatások (két idegennyelv tanulásának lehetősége, a sportcsarnok, az informatikaoktatás) miatt a büki iskolát választották. A két ö kor á yzat e kötött fe tartói szerződést, a büki iskola egyszerűe befogadta a szako yi diákokat. 2005-be az a sádi ö kor á yzat is ké yszerű helyzetbe került, és az iskolabezárást választotta. A képviselők végül Bük ellett dö töttek. A korábba A sádra beiskolázott vassurá yi és salköveskúti gyerekek egy része is Büköt választotta. Az a sádi ö kor á yzat iskolabuszt vásárolt, a ely éhá y évig szolgálta a diákok ké yel ét, á ivel fe tartása agas költségekkel járt, ezért a ár az a sádi ö kor á yzat is a Vasi Volá al kötött szerződést. . tá lázat: A üki iskola ejáró ta ulói létszá á ak alakulása Összes tanuló 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

380 378 412 413 417 411 414 430 438 431 447

Általános Szakiskola iskola bejáró bejáró 10 38 39 62 58 72 65 58 49 72

95 105 106 101 111 111 136 143 145 141

-2011)

Összes bejáró

105 143 145 163 169 183 201 201 194 213

Forrás: K“H

Az ö kor á yzat -ba pályázott az Európai Gazdasági Térség Norvég Fi a szírozási Mechanizmusokhoz a 60-as évek elejé épült, -be kibővített iskolaépület felújítására. A beruházás élja az iskola felújítása és a kistérségi hu á erőforrás fejlesztése volt. Ez e sak egy iskola, ha e az egész Felső-Rép e e ti kistérség közös érdeke, és lehetősége a fejlődésre és a verse yképesség egőrzésére. A település eddigi leg agyobb, ásfél illió eurós összköltségű beruházásá ak az EGT/Norvég Alap %-át fedezte, a fe aradó részt pedig az ö kor á yzat biztosította. A felújítás sorá az épület teljes akadály e tesítésére is sor került; ez a fogyatékkal élő ozgáskorlátozott, hallás- és látássérült ta ulók szá ára biztosítja az 2 esélyegye lőséget. -rel bővült az iskola területe, e eletráépítéssel öt új ta tere , egyé re szabott oktatáshoz- eveléshez szükséges ter ek logopédiai foglalkoztató, egyé i fejlesztő tere , evelési ta á sadó , vala i t i for atikai oktatótere , ta éttere és ta ko yha létesült. Mi tegy illió fori tból egújult a kerékpártároló és az iskola körüli 119

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve kerítés, közel illió fori tból pedig új ko de zá iós kazá okat szereltek be, korszerűsödött a fűtési re dszer.

ellyel

A TIOP pályázatok keretébe illió fori t értékbe digitális táblával, vala i t szá ítógéppel bővült az iskola digitális eszközparkja, egy ta ulói laptop-progra keretébe pedig i de alsó tagozatos diák egy hordozható szá ítógépet kapott. 

Csodaország Óvoda és Közétkeztetést Ellátó I téz é

Az óvodát -be alapították. . óta egy kör yezetbe illő, korszerű, i de igé yt kielégítő épülettel re delkez ek, a elybe ha gulatos és jól felszerelt soportszobák, tor aszoba, logopédia, fejlesztőszoba, evelési ta á sadó szolgálja a gyer ekek fejlődését. Az épületet tágas, parkosított udvar övezi, ely ter észetes a yagokból készült ozgásfejlesztő játékokkal felszerelt. Az Óvoda -ba épült része . yará átalakult, egújult, egy soportszobával és hozzátartozó helyiségekkel bővült. Az óvoda . szeptember 1-től soportos, férőhellyel. A gyer ekek az óvodába elsősorba Bükről, illetve fe tartói egállapodás alapjá “ajtoskál, “i aság és “zako y községből érkez ek, de a kör yék ás településéről is fogad ak gyer ekeket a férőhelytől függőe . A gyer ekeket szak ailag jól felkészült, gyakorlattal re delkező, folya atos továbbképzésbe résztvevő, u kájukra igé yes pedagógusok evelik. A evelő u kát szakképzett dajkák segítik. . óta főállásba foglalkozik a gyer ekekkel logopédus gyógypedagógus. . szepte berétől alkal azását átvette a Felső-Rép e e ti Több élú Kistérségi Társulás, de a régi for ába végzi továbbra is tevéke ységét. Napo ta javítja a beszédhibákat és fejleszti a részképesség zavarokkal küzdő gyer ekeket a Nevelési Ta á sadó szakvéle é yébe foglaltak szeri t. Az idege forgalo felerősödésével a szülők körébe igé yé vált a é et yelvvel való is erkedés, ezért óta lehetőséget biztosíta ak erre egy csoportban a napirendbe beépítve, játékos yelvi szituá iókat tere tve. 

Büki Művelődési és Sportközpo t, Kö

vtár

A büki Művelődési Közpo t felújított és oder izált épülete -ba került átadásra. 2 Az átépítéssel az eredeti alapterület sak e duplájára őtt. Az i téz é ybe kapott helyet a Városi Kö yvtár és hozzá tartoz ak a Büki “portlétesít é yek is. A Művelődési Közpo t kiválóa alkal as előadások, ko fere iák, ko gresszusok, közösségi re dezvé yek, vállalati ese é yek lebo yolítására. A progra ok szervezését és koordi álását tapasztalt szake berek segítik. Re dezvé yekhez a következő hel iségek áll ak re delkezésre: ülőhelyes, teljes ha g- és 2 fé yte h ikával felszerelt szí háztere szí paddal , galéria, oder oktatási eszközökkel felszerelt oktatótere , továbbá fő befogadóképességű ko fere iatere , írólapos székekkel. “zá ítógépes tere fő részére, és főre kis soportos szek iótere áll re delkezésre. Kie elt re dezvé ek: Asszonyfarsang, Nők hete Nő ap tájá , Majális, Ivó api férfi ulatság, Nyárköszö tő bor apok Pü kösdkor , Büki Ü epi apok július utolsó előtti hete , Augusztusi 120

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve kulturális fesztivál, Törté el i E lékhét október eleje , Kará so yi Forgatag és Évzáró “portgála. 2 A sportcsarnok területe , a küzdőtér m2. Me yezetre felhúzható a térelválasztó függö y és a kosárlabdapalá k. A padlózatba épített satlakozókkal hozhatók kész helyzetbe a röplabdaháló, a tollaslabda- és te iszhálók, tor aszerek. Kiegészítő-kiszolgáló helyiségek: öltöző zuha yzókkal, WC-vel, szertárak, raktárak és büfé szolgálja a teljes ko fortot. A közö ség részére a felső lelátó és a földszi te i tegy férőhely biztosított.

Ugya ebbe az épületbe - a Hu á erőforrás - fejlesztési Operatív Progra . . . "Értékü k az ember" keretébe ko plett oktatási ázis jöhetett létre a "Rép e e ti kistérség fel őttképzési lehetőségei ek fejlesztése" éljából. . július -től is ét az Európai U ió tá ogatásával a eglévő i frastruktúra tartalo al is feltöltődött. A TÁMOP . . -08/1-2009-00 szá ú A Rép e e ti kistérség fel őttképzési lehetőségei ek tová fejlesztése í ű projektbe külö féle képzési progra ok, ta folya ok valósul ak eg hátrá yos helyzetű fel őttek részvételével és . szeptember 24. óta az i téz é y is akkreditált fel őttképzési közpo t lett. Ugya sak . július -től a TÁMOP . . -08/2-2009szá ú "Kultúrháló" hátrá yos helyzetűek i tegrá iója kulturális tevéke ységek által progra ba a tehetséggo dozás és a helyi egtartó erő, a kompetenciafejlesztés és a hagyo á yápolás egerősítése is elkezdődött, illetve egújult. A üki városi kö vtár és a ak egújult bükfürdői fiókkö yvtára, olya i for á iót gyűjtő, feltáró és szolgáltató közösségi tér, a ely az i for á iós és tudásalapú társadal u k egyik alapi téz é ye. Alkal as a szabadidő hasz os eltöltésére, ö űvelésre, is eretszerzésre. Hagyo á yos kö yvtári fu k iói ellett kö yvköl sö zés, irodalo kutatás teret e ged az új te h ikai kihívások ak, eljárások ak, a oder kö yvtári alkal azások ak pl. távolról elérhető o li e katalógus, elektro ikus tájékoztatás . Az új olvasói elvárások ak, a gyors i for á iós te h ológia övekedésé ek köszö hetőe a kö yvtári szerep kibővült, egváltozott, hisze e sak a kö yveket kedvelők kívá ságait igyekez ek szolgáltatásaikkal kielégíte i, ha e segítésükre va ak a gyors i for á iószerzésbe azok ak is, akik e iatt keresik fel a kö yvtárat. -ba a Művelődési Közpo t átépítésével agyobb életteret kaptak a büki olvasók, kö yvtárosok. Mi de korosztály egtalálja helyét, a aga irodal át a bibliotékába , hisze fel őtt köl sö ző helyis ereti gyűjte é yel , olvasótere , gyer ekkö yvtár, kézi kö yvtár egosztásába fogadja látogatóit. A Bükfürdőre érkező ve dégeket egy egújult, közpo ti helyre Touri for iroda szo szédságába költözött kö yvtár szolgálja ki. Mi dkét i téz é y biztosítja az i ter etezés, yo tatás lehetőségét, illetve a közpo ti kö yvtárba a szke elés, a fé y ásolás is egoldott. 

Dr. Horváth Ti or Szo iális Közpo t

Az i téz é y szo iális és gyer ekjóléti feladatokat lát el Bük város és vo záskörzetéhez tartozó települése . I téz é y által yújtott szolgáltatások: 1. Időskorúak tartós e tlakásos szo iális ellátása Idősek Ottho a E gedélyezett létszá :

fő

121

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve Az idősek ottho ába azo Az idősek ottho ába élők részére teljes körű ellátást biztosít, a i a egfelelő lakhatási feltételeke túl agába foglalja az ellátottak legalább api háro szori étkeztetését, sze élyes ruházattal, te tíliával való ellátást, egészségi állapotuk ak egfelelő orvosi, szakorvosi kórházi ellátást, ápolást, az ezzel összefüggő gyógyszer és gyógyászati segédeszközzel törté ő ellátást, a lakók állapotá ak egfelelő terápiás jellegű foglalkoztatást, e tális go dozást, közösségi kap solataik szervezését. 2. Idősek appali ellátása Idősek Klu ja E gedélyezett létszá :

fő

A appali ellátás keretébe elsősorba a saját ottho ukba élő sze élyek részére biztosít lehetőséget a apközbe i tartózkodásra, társas kap solatokra, vala i t az alapvető higié iai szükségletek kielégítésére, továbbá igé y szeri t egszervezi a klubtagok apközbe i étkeztetését. 3. Házi segítség újtás E gedélyezett létszá :

fő

Idősek és ö agukról go doskod i e tudó beteg sze élyek go dozása, ápolása, akik gyógyi tézeti kezelést e igé yel ek. Az ottho ukba lakók részére koruk ak, egészségi állapotuk ak egfelelő fizikai, egészségügyi ellátást, pszi hés go dozást biztosít. 4. Étkeztetés Napi egyszeri eleg ételt ebédet biztosít az arra szo iálisa rászorulók ak, akik azt ö aguk illetve eltartottjaik részére tartósa , vagy át e eti jelleggel e képesek biztosíta i. 

Bük Egészségház

A 2000-be átadott oder épületbe kapott helyet a e tőállo ás, az orvosi ügyelet és a védő ői szolgálat, melyek Bük település és a Felső-Rép e e ti Kistérség lakosai ak egészségügyi ellátását biztosítják az alábbiak szeri t:        

.

Rendelések, ta á sadás Orvosi Ügyelet Háziorvosi Re delések Gyer ek orvosi re delés Iskola orvosi re delés Fogorvosi ellátás: Védő ői ta á sadás Cse se ő ta á sadás

. . E ergiagazdálkodás

Az ö kor á yzat és az ö kor á yzati i téz é yek e ergiagazdálkodását alapvetőe a hagyo á yos e ergiaforrások hasz álata jelle zi. Távhőellátó re dszer kettő űködik a települése , elyek közül az egyik általá os iskola kazá házából i duló re dszer, ely a 122

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve közpo tba fekvő ö kor á yzati épületeket látja el e ergiával. Az i téz é yek a villa os e ergiát az országos villa os hálózatból kapják. A hagyo á yos e ergiaforrások hasz álata ellett azo ba i d a Polgár esteri Hivatalba , i d az ö kor á yzat által fe tartott i téz é yekbe kie elt él, hogy a lehetőségek szeri ti legkorszerűbb-leghatéko yabb fűtési és világítási re dszerek üze elje ek. A 2007-2013-as progra ozási időszakba elérhető pályázati kiírások ak köszö hetőe az ö kor á yzat kettő pályázat keretébe is az alter atív e ergiaforrások kihasz álása felé kívá yit i. Az egyik pályázat keretébe ö kor á yzati i téz é yekre apele ek telepítőd ek, elyek az i téz é yek elektro os e ergia ellátását hivatottak biztosíta i, íg egy ásik pályázat keretébe apkollektorok telepítése törté t ö kor á yzati épületek tetejére, elyek a hasz álati elegvizet, illetve a fűtést biztosítják az i téz é yek részére.

.

. Településüze eltetési szolgáltatások

A szolgáltatások is ertetését a szakági

u karészek tartal azzák.

123


.

. A táji és ter észeti adottságok vizsgálata

.

. . Ter észeti adottságok .

. . . Tájföldrajzi elhel ezkedés

A település közigazgatási határával a Rép e-sík kistájba MTA FKI -es kistájkatasztere alapjá fekszik, a ely a “opro -Vasi-síkság középtáj része, ez utóbbi pedig a NyugatMagyarországi-Pere vidék agytájhoz tartozik. A település a Rép e folyótól északra helyezkedik el. .

. . . Földta i, do

orzati adottságok

Egységes, alig tagolt felszí ű, igazi alföldies jellegű tökéletes síkság be yo ását kelti a kistáj. Míg yugato a Rép e síkját a Horvátzsidá y-Tö örd-A sád vo alo lévő változatos do bság zárja le, addig kelete a táj egybeolvad a Rába völgyével, így po tosa eheze választható külö attól. Földta i sze po tból a terület észako az ú . Alsó-kelet-alpi takaróre dszer része, ahol is uralkodóa sillá palából és g eiszből álló kőzetsorozat található. A Bük kör yéki fúrásokból előkerült devo korú dolo it viszo t a Felső-kelet-alpi takaróhoz tartozik. Ezeket a kristályos kőzeteket az egykori Pannon-beltóból szár azó, több száz éter vastagságú ho okos-agyagos üledéksor borítja. A beltó kiszáradása utá jele tek eg a Kelet-Alpokból lefutó ősi vízfolyások, köztük a edrét alakító Ős-Rép e. A folyó hordalékából vastag kavi stakaró alakult ki, amelyet a pleiszto é korba kilúgozott vályog és lösz fedett el. A vízfolyás e té ártéri üledék hal ozódott fel. .

. . . Éghajlati adottságok

A érsékelte hűvös- érsékelte edves és érsékelte száraz éghajlati övezet határá terül el. Éve te 1850óra apfé ytarta ra lehet szá íta i, a elyből yáro -740 óra, téle óra körüli a apsütéses órák szá a. Az évi középhő érséklet , - , °C, a te yészidőszaké , °C. A °C középhő érsékletet eghaladó apok szá a -180 nap közötti. A tavaszi fagyok április -a körül szű ek eg, az őszi fagyok pedig október -e kör yéké kezdőd ek. A hő érsékleti a i u ok sokévi átlaga , - , °C, a téli i i u oké - , és - , °C közötti. A sapadék évi összege fölötti, a iből a te yészidőszakba várható, eloszlása e egye letes. A leg sapadékosabb hó apok a jú ius, július és ove ber. Átlagosa éve te apo a talajt összefüggő hótakaró fedi, átlagos a i ális vastagsága körüli. Az ariditási i de , . A szél se des apok ritkák, a térség az ország legszelesebb vidékei közé tartozik. A leggyakoribb szélirá yok az észak yugati és az északi, az átlagos szélsebesség , és , /s közötti. Főké t ezőgazdasági övé yek szá ára kedvező az éghajlat.

124


. . . Vízrajzi adottságok

A település igazgatási területe a Rép e vízgyűjtőre dszeréhez tartozik, a folyó át is folyik rajta. A Rép e Ausztriába a Bu klige Welt déli lejtői kb. – te gerszi t feletti agasságba több forráságból ered. A Rép e hegyvidéki vízgyűjtőjére zúduló bőséges sapadék heves árhullá ok for ájába fut le a ederbe . A hazai területekre érkezve a folyó esése gyorsa sökke , ez jele tős árvízveszélyt okozott a Rép e e té . Ezért a folyó a ár jórészt esterségese szabályzott, töltésekkel védett ederbe folyik, Rép elak alatt a Rép eárapasztó sator á keresztül vizé ek egy részét a Rábába vezetik. A Rép e Nagygeresd kör yéké egőrizte ter észetközeli állapotát. A vizsgált terület jele tősebb ellékvízfolyásai: a Börzsö y-ér, a Hévízlevezető árok, ez utóbbi helyi jele tőségű vízfolyás. Mellettük szá os belvízlevezető sator a hálózza be a tájat. Állóvizekbe viszo ylag szegé yes a kör yék. Az egykori büki kavi sbá yák helyé vissza aradtak vissza kisebb agyobb tavak. A terület északkeleti részé elterülő golfpályá 7 ha-os tóre dszert hoztak létre. A góri határba tervezett árvízi vésztározó a vízrajzi adottságokat agyba átalakítja ajd. A felszí közeli kavi srétegek szolgáltatják a talajvizet, a ely ek e yisége a Rép e e té bőséges 5-7 l/s/km2, és a felszí hez közel élységbe található. Ettől távolodva l/s/k 2 alá sökke a víz e yiség, övekszik a átriu - és a szulfáttartalo , sőt jele tős a itrátsze yezettség. Ezért a talajvízkutak és források vizét ivóvízké t hasz ál i e ta á sos. Az artézi kutak többsége közötti élységből táplálkozik. Jele tős e yiségű, jó i őségű vizet hoz ak fel a felszí re. Fo tos vízbázist alkot ak, védel ük kie elt jele tőségű. .

. . . Talajadottságok

Míg a kistájat talajta i sze po tból a sokféleség jelle zi, addig a település igazgatási határá talajtípus található. A folyó és patakok e té a víz hatására kialakult réti ö téstalajok a vizsgálati terület déli kéthar adát uralják. Talajképző kőzetük gla iális és alluviális üledékek, ké hatásúk gye gé sava yú, vízgazdálkodási sze po tjából jó víz yelésű és vízvezetőképességű, jó vízraktározó és jó víztartóképességű talajok, a ter őréteg vastagságuk 100 cm<, fizikai talajféleségük vályog. A terület északi egyhar ad agyságú részé az agyagbe osódásos bar a erdőtalajok a jelle zőek: talajképző kőzetük a har adkori és idősebb üledékek, ké hatásúk erőse sava yú, vízgazdálkodási sze po tjából közepes víz yelésű és vízvezetőképességű, agy vízraktározó és jó víztartóképességű talajok, a ter őréteg vastagságuk <, fizikai talajféleségük vályog. A övé yter esztésre kiválóa alkal as talajok i te zív föld űvelés alatt áll ak. .

. . . Növé zet

A Vasi flórajárásba Castriferrei u tartozó kistáj jellegzetesebb pote iális erdőtársulásai az ártéri tölgy-kőris-szil ligeterdők Quer o-Ul etu , a gyertyá os ko sá yos tölgyesek Quer o robori-Carpi etu és a észkerülő gyertyá os tölgyesek Luzulo-Querco-Carpinetum). Egyes

125

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve hegyeke a agassásos társulások Cari etu (Junko-Moli ietu is kifejlődtek.

a utufor i-ripariae és

észkerülő láprétek

A vizsgált terület jelle ző élőhely soport-típusai:     

mo sár- és láprétek élővilága ligeterdők élővilága folyóvizek, árkok, tavak és partjaik élővilága települések élővilága szá tóföldek, fasorok élővilága

Mo sár- és láprétek A Rép e e te fátla élőhelyei leggyakrabba o sár-és láprétek. Közös jelle zőjük, hogy a víz jele léte alakítja élővilágukat. A o sárrétek vize o igé ben gazdagabb, íg a láprétekre i dig az o igé szegé y, pa gó vizek a jelle zőek. Ezeke az élőhelyeke élő védett övé yek a ugl os szegfű, a kor istár i s, a szi ériai ősziro , a réti iszalag. A kiszáradó láprétek jelle zője, hogy a talajvíz ár yár elejé a talajfelszí alá süllyed, így tőzegképződés e játszódik le. A o sár- és láprétek egjele ése ájusba , valamint yár végé a kékperje, a réti ördögharaptafű, a festő zsolti a és az őszi vérfű tö eges virágzásakor a legjellegzetesebb. Állo á yai korábba is jele lehettek a területe , de a tájhasz álati ódok és a vízellátottság értékétől függőe összterületük széles határok között ozogott. Ligeterdők A puhafás és ke é yfás ligeterdők Magyarország legi kább egfogyatkozott ter észetes élőhelyi közé tartoz ak. A puhafás, fűz- yár ligetek jele tősebb állo á yai a folyó két partjá szalagszerűe , keske ye sávba kísérik a Rép ét. A ligeteredő- aradvá yok lo bkoro aszi tjé ek leggyakoribb fája a fehér fűz, de kisebb árfás foltok is jelle zőek. A fehér füzesek szegélyé éhá y idősebb szil, kőris, ill. tölgy ég itt-ott egfigyelhető. A agasabb térszí eke valaha a tölgy-kőris-szil ligetek voltak a jelle zőek. A ko sá os tölg mellett a magas- és ag ar kőris, az e ves éger és a g ert á is egjele ik. A tavaszi időszak lágyszárú vegetá iója a legváltozatosabb, a legértékesebb. A helye ké t óriási tö egbe virágzó tavaszi tőzike, ásutt a kikeleti hóvirág közé ligeti sillagvirág, a sárga t úktaréj, odvas keltike, a erki szellőrózsa egyedei vegyül ek. Fol óvizek, árkok, tavak és partjaik A Rép e Ausztriába , a Bucklige Welt D-i lejtőin kb. 700te gerszi t feletti agasságba több forráságból ered. Az ide torkolló jele tősebb jobb oldali vízfolyások a Boldogasszonypatak, az Ablá - és Fe yves-patak, Köris-patak, és Pereszteg-patak. Bal oldalról a Pós-, Mető és Kó sod-patak táplálja. A hegyvidékre hulló bőséges sapadék heves árhullá ok for ájába fut le a mederben. A Rép e e té található tavak esterséges állóvizek: horgásztó, bá yató. A vízparto jelle ző faféle a ézgás éger, a legnedvesebb élőhelyeket kedveli. A parti zó ába kisebb ádasok és jóval kiterjedtebb sásos élőhelyek a jelle zőek. 126

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve Települések A Rép e e tére általá osságba a kisfalvas település típus a jelle ző. Nem nagy beépítettségű, általá osságba saládi házas e beri lakóhelyek, a elyeket a település szerkezete, a kulturális últ és jele , illetve a korábbi vagy ég fe álló háztáji űvelés és életfor a együttese határoz eg. Az ide tartozó, belterületeke található kertek, gyü öl sösök, szőlő és bogyós kultúrák, udvarok, épületek együtt jellegzetes övé y- és állatközösségek életfeltételeit tartják fe . Ebbe az élőhely-típusba sorola dók a falvak belterületei található ipari, agrár, kereskedel i létesít é yek, faluszerű városok. Szá os eltérő altípust külö íthetü k el, pl. a paraszti portá belül eltérő a gazdasági udvar övé yzete. További alegységek: a gyü öl sösök, a kerítések, sövé yek, belső utak vegetá iója, az új építkezések gyepesített, ö tözött díszkertjei. A közterületek, utak, árokpartok, parkok, pia ok, te etők stb. eltérő övé yegyüttesei. Szá tóföldek, fasorok A szá tóföldek közös jelle zői: egyéves gabo a, ák, rep e vagy többéves lu er a, lóhere kultúrák vagy learatott helyük, re dszerese szá tott területek. Az utóbbi évtizedekbe a agyobb ter éshoza ok elérése érdekébe a övé yter esztés i te zívebbé vált. Mi dez változást okozott a gyo övé yzet e yiségi és i őségi összetételébe is. A talajok eszezésével a sava yúságjelző fajok eltű ek, a fajszá sökke . A trágyázás hatására a itrogé igé yes fajok elszaporod ak. I te zív talaj űvelés az egyéves gyo fajok szá át, borítását öveli, az évelőkét sökke ti. A övé yvédő szerek alkal azása hatására egyes fajokat eltű tek, íg ás fajok felszaporodtak. forrás: dr. G urá z J.-Keszei B.:Rép e e ti élőhel ek .

. . . Állatvilág

Mo sár- és láprétek A o sár- és kaszálóréteke fajokba gazdag rovarvilág él, külö öse szép tagjai a ektárral táplálkozó lepkék. A hí agy tűzlepke szár ya ragyogó tűzpiros. A rétek yári virágsző yegét látogató rovarokra vadászik kerek hálójával a ég es keresztespók a virágoko ozdulatla ul rejtőzködő, lesből tá adó viráglakó karolópók és az i ádkozó sáska. A fű között barna varangy, fürge g ík, seregél és a keleti sü keresi, a kórók és bokrok tetejé tövisszúró gé i s várja zsák á yát, elsősorba pókokat, rovarokat. A tavaszi és őszi adárvo ulás időszakába í i ek, a kók, godák, szalo kák, póli gok és sirál ok csapatai pihennek meg hosszabbrövidebb időre a Rép e e ti réteke . Ligeterdők Tavasztól őszig az erdő gyepszi tjébe őrfutri ka, erdei éka, lá atla g ík (kuszma vadászik geri tele állatokra. Az erdőszéleke kutat rovarok, gyíkok és egerek utá az eleve szülő rézsikló. A ligeterdők öreg korhadó fáiba szá os rovar, pl. szarvas ogár és kis szí játszólepke lárvája fejlődik. A fekete harkál rovarlárvák utá kutatva kopá solja lyukasra a fák törzsét, de 127

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve fészkeléshez agy, ovális bejárati yílású odút készít agá ak, a it a harkály utá ás odúfészkelő adarak, pl. a skabagoly vagy odúlakó e lősök, pl. ogyorós pele is elfoglalhat ak költés, vagy pihe és éljából. Fák le sü gő ágaira szövi fészkét a függő i ege, íg a füle üle az avarba, a sárgarigó a lo bkoro ába építi fészkét. Az erdei egér nappal földalatti járataiba tartózkodik, éjszaka gyűjt agvakat. E lősök közül a agyvadaink e elhetőek ki: a gí szarvas, a vaddisz ó ezek állo á ya túlszaporodott vala i t az őz. A ragadozók közül gyakori a területe a e yét, a yest, a yuszt, a göré y, a róka. Fol óvizek, árkok, tavak és partjaik A tisztább vizű patakokba él a to pa fol a kag ló, a fol a i rák, valamint a sávos szitakötő lárvája. Tavak és lassa folyó patakok vizét kedveli a ag tá ér siga és a laposhasú a sa szitakötő . A Rép e gyorsabb folyású szakaszai ak védett hala a sujtásos küsz, ugyanitt gyakori hal a paduc, de egtalálható a suka, a ár a, a kárász. A yúldo olykó folyó- és állóvizekbe is előfordul. Vízparti bokroko brekeg a zöld leveli éka, vízparti sásosba , gyéké yesbe gyakori fészkelő a tőkés ré e. A patakok, bá yatavak függőleges partfalaiba egy-egy pár gyurgyalag készíti költőüregét. A Rép é sokfelé találkozhatu k a halakra vadászó vidra yo aival, helye ké t a hód is megtelepedett. Települések A települések változatos kör yezetéhez sok állatfaj alkal azkodott. A parkok, árokpartok övé yei ek leveleit az éti siga, a te etők, kertek virágai ak ektárját a ka safarkú sze der lepke fogyasztja, házak udvará a zöldvara g , kertek földjébe a vakond vadászik gilisztákra és rovarokra. Fáko és bokroko fészkelő adár a alká i gerle és a fekete rigó. Padlásoko telepszik eg az éjszaka vadászó g ö g agol és a közö séges késeide evér. Épületekre sárból készíti fészkét a füsti fe ske és a ol árfe ske, épületek üregeibe fűszálakból, tollakból és szőrből épít fészket a házi rozsdafarkú és a házi veré . Szá tóföldek, fasorok A szá tóföldek bőséges táplálékot, a fasorok bizto ságos búvóhelyet yújta ak az itt élő állatok ak. A ter esztett övé yfajok és gyo övé yek edveit szívja a szerecsenpoloska, ektárt fogyaszt a bogá slepke, íg ás rovarok, pl. a zöld lo szö ske és a mezei futrinka ragadozók. Magokkal, rovarokkal táplálkozik a földö fészkelő fürj, mezei pacsirta, itro sár á és a fáko telepese fészkelő vetési varjú is. A ezőgazdasági területek gyakori ragadozó adarai a jellegzetes röptű egerészölyv és vörös vér se. Gyökeret, levelet, szárat, ter ést eszik a ezei po ok, ezei hör sög, ezei yúl és az őz. forrás: dr. G urá z J.-Keszei B.:Rép e e ti élőhel ek A gyepes táblaszegélyek ugya sak fo tos élőhelyek: táplálkozó-, fészkelő- és búvóhelyek. E ellett segítik a kártevők és a gyo ok elle i védekezést is. A szá tókat kísérő, azokat összekötő földutak, dűlőutak és a ellettük futó árkok fás- serjés övé yzete szi té szá os állatfajnak pl. é ekes adarak, apróvadak) yújt egfelelő életteret.

128


.

. . Tájhasz álat, tájszerkezet 1.12.2.1. Tájtörté eti vizsgálat

A Rép e jele tős szerepet játszott a táj alakításába . A Kelet-Alpokból lefutó Ős-Rép e edrét többször is egváltoztatta, ezzel holtágakat, újabb ka yarulatokat kialakítva. Az e beri letelepedésbe agy szerepet játszott a folyó. Mo saraival, kiö téseivel, árvizeivel egyrészt távol tartotta a letelepedőket, ugya akkor gazdag élővilágával, vadállo á yával, az árterek és ö téstalajok jó i őségű, bő ter ést adó földjeivel, dús legelőivel vo zotta őket. A Rép e e te évezredek óta lakott volt, a it szá os őskor és középkori lelet bizo yít: település aradvá yok, te etkezési helyek, külö böző hasz álati eszközök, gabo a aradvá yok. Ezek i d azt bizo yítják, hogy kör yéke élők életébe évszázadoko , évezredeke keresztül i dig is a föld űvelés volt a eghatározó. A ezőgazdasági te h ika fejlődésével agyobb lett a vidék eltartóképessége, ezzel őtt az itt élők szá a. A térségbe i.e. . század körül kezdődő késő vaskorba telepedtek le a kelták. Tö örd ellett kelták vaskohászatára utaló e lékek va ak. A agukkal hozott új ezőgazdasági és ipari ter elési eljárások jele tőse egváltoztatták és egkö yítették az életet. Ők alkal azták itt először az ekevasat. A övé yter esztésbe az ő közvetítésükkel jele t eg a szőlőter esztés. A kelták az i. u. . századba be yo uló ró aiak hódításával veszítették el vezető szerepüket. A terület “ arba tia – a mai Sopron - territóriu ához tartozott. A hódítók a kereskedel et és a hadsereg érdekét szolgáló, jól kiépített és karba tartott úthálózatot hoztak létre. Feltevések szeri t a kör yék földútjai helye ké t ég a is a közel évvel ezelőtti e turiá iós rendszer – a földek egységes tájolású koordi átare dszerű felosztása - yo ait őrzik. A Rép e e ti dús rétek, erdőségek egyará t vo zották letelepedő ősei ket. A folyó o sarai ter észetes határké t szolgáltak. Te etkezésekből szár azó leletek utal ak a hu ok, avarok jele létére. A térség jele tősége a . század ásodik felébe övekedett eg, a ikor a agyarok agyjából a törté el i Magyarország határvidékéig voltak ké ytele visszavo ul i az I folyóig elfoglalt területekről. A tovább yo uló yugati erők elle határvédel i re dszert, gyepűt hoztak létre. A ter észeti akadályokat kihasz álva az akkor eheze járható, lakatla vidékeke a bevezető utakat, a elyek jobbára folyó- és patakvölgyekbe vezettek kapukkal védték, és őrizték. Az őrzőhelyeke települések jöttek létre. A kör yék agyar ho foglalást követő egtelepedést tükröző településekre utaló tárgyi leletei és hely évi adatok bizo yítják, hogy a település ár jóval első okleveles e lítését egelőzőe is létezett. Ezt az első is ert e lítést „Byk” Bük esetébe -ből is erjük. Neve a agyar feltehetőleg a puszta sze ély eves típushoz tartozik, e valószí ű, hogy a ’bükk’ fa évvel le e a évadó, hisze a do borzati-kli atikus viszo yokból következőe e is élhetett korábba se a büki határba . Bük ár a középkorba is te plo os hely volt, feltehetőleg “ze t Istvá kora óta. Temploma Egyházasbük falu kívül, a főút ellett épült. A régi “opro egye egyik legjele tősebb Árpádkori eredetű, barokk stílusba részbe átépített, bővített te plo a. Körülötte helyezkedett el a falu régi te etője. A i ter et határoló árok yo ai a is érzékelhetők a te plo körül. 129

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve A község legjele tősebb régészeti e léke a felsőbüki Várhely volt, a ely a -as évekbe elpusztult, de helye beazo osítható a Rép e két ága közti berek területé . A Büki salád Árpádkor kis éretű vára volt. A Bük evű területe az A jou kor elejére egszilárdult a közel últig létezett hár as település: Vi lóbük, Egyházasbük és Ma kóbük – a későbbi Felsőbük, Középbük és Alsóbük. A háro addig ö álló település -be egyesült. A hár as falu legjele tősebb középkori eredetű kastélya a felsőbüki kastély volt. E ek elődje a késő középkorba vehette át az Árpádkori e esi vár szerepét. A ai kastély északi traktusa lehetett az épület első periódusa. Mi dháro Bükö épültek további e esi kastélyok, kúriák: Felsőbükö a Felsőbüki Nagy salád udvarháza a is áll, Középbükö a Já osa kastély a ai óvoda előz é ye volt, Alsóbükö a Radó-kastély későbbi tulajdo osa utá )iegler-kastély helyé épült a ai OTP ba kfiók ak helyt adó épület. A ohá si vészt követő évszázadok ese é yeit a török elle i har ok, vala i t a refor á ió ta ai ak gyors elterjedése határozták eg. Bük lakosságá ak leg agyobb része a . század elejére az eva gélikus hitet vallotta. II. József "Türel i re delet"-ét követőe építhették eg a büki eva gélikus te plo ot, a elyet -ben felszenteltek fel. Az 1848-as szabadsághar ig i dháro községbe Alsó-, Felső-, és Közép-Bükö a jobbágyok sak résztelkekkel re delkeztek, de a forradalo a telkiállo á yt a jobbágyok ak juttatta, a e esi birtokosok pedig álla i tá ogatást kaptak. A e esek agy része e tudott áttér i a kapitalista gazdálkodásra, ezért eladták birtokaikat a tőkések ek, vagy a gazdagabb parasztság ak. Az 1860-as évekbe Bükö ha arosa érezhetővé vált a külföldi tőke beára lásá ak hatása. 1865-be átadták a “opro -Nagyka izsa vasútvo alat, a ely a községe átvezetve agy le dülettel segítette a gazdasági élet fejlődését. A Nagy e ki ukorgyár a -be Felső-Bükö a ukorgyárat épített. A gyár az egész Rép e ellék zsellérlakosságá ak egélhetési go djait e yhítette. A ukorgyár yújtotta lehetőségeket a parasztság is igyekezett kihasz ál i, a Rép e e te dús legelői ellett a ukorgyártás ellékter ékei bőséges takar á yt biztosítottak a arhahízlaláshoz. A büki határba -ba helyezték forgalo ba a “árvár-Felsőlászló vasútvo alat „“árvár-BükKőszeg helyi érdekű vasút , utóbbi vo alat -be egszü tették. A ukorgyár -ben leégett és ezzel egszakadt Bük addig töretle gazdasági fejlődése. A község a háború utá hatal as változásoko e t át. A ásodik világháború utá a agybirtokok felosztására került, ter előszövetkezetek alakultak. szepte berébe bevezették a villa yt a községbe. őszé a forradalo hatására a legtöbbe visszatértek az egyé i gazdálkodásra. Aztá a leverését követőe újra a tsz-eké lett a vezető szerep. Hatal as, összefüggő o okultúrás szá tóko folyt a övé yter esztés. A saját gazdaság hiá ya és a jövedele e elkedése hozzájárult a falusi életviszo yok egváltozásához. A egváltozott életviszo yokat utatja a Felsőbükö felépült Petőfi-lakótelep, ely új, városiasodó te de iát utat. Bük életébe a leg agyobb változást a ter álvíz hozta a . századba és a hozzákap solódó területhasz osítások. -be kőolaj helyett ter álvizet találtak. -be pedig ár eg is 130

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve yitották a fürdőt, a ely apjai kba is egyre bővül, egyre fejlődik. Jele leg ha-on 32 ede e található külö féle szolgáltatásokkal. A ter álfürdő és kör yéke külö településrésszé őtte ki agát, ahol üdülőterületeket, zöldterületeket, szabadidős területeket hoztak létre. A fürdőhelyhez kap solódóa ha-os lyukú, e zetközi verse yek re dezésére is alkal as golfpályát építettek, a elyet -be yitottak eg. A pálya a ezőgazdasági területek között tájképi stílusú parkké t jele ik eg. A községet ölelő táj képé ek egváltozásához a fürdő létrehozása ellett az 1965. évi agy árvíz is hozzájárult. A község területé ek egyhar adát elö tötte az árvíz, több i t száz házat ro gált eg úgy, hogy ezeket sak teljes újjáépítéssel lehetett lakhatóvá te i. Az árvíz elle a településtől délre árvízvédel i töltés létesítettek. A . századba a tervezett árvízi vésztározó vala i t a fürdőtelep és a régi település összekap solása hoz ajd jele tőse átalakítja a táj ar ulatát. .

. . . Tájhasz álat értékelése

Bük igazgatási területe a következők szeri t oszlik közigazgatási terület: belterület: külterület: évbe yilvá tartott adatok alapjá a táblázat foglalja össze.

eg:

2086 ha 416 ha 1670 ha űvelési ágak területi

48. tá lázat: Művelési ágak területi űvelési ág szá tó gyep legelő gyep rét gyü öl sös erdő kivett összesen

jele legi terület ag ság ha 1341 6 35 6 125 573 2086

egoszlását a következő

egoszlása Bükö %-os ará 64 0 2 0 6 28 100

A település igazgatási területét a ezőgazdasági tájhasz álat uralja, eze belül a szá tók túlsúlya a jelle ző. A gyepek ará ya ala so y, a gyü öl sös ará ya szi te elha yagolhatóa ala so y. A vizsgálati terület erdősültsége is az országos átlag alatti. A kivett területek részará ya jele tős, a ely elsősorba a település agy kiterjedésé ek, a gyógyfürdő ek és golfpályá ak köszö hető. A táj további fo tos ele ei a vízgazdálkodási területek, a közlekedési utak.

131


Mezőgazdasági területek Az igazgatási terület %-a ezőgazdasági űvelés alatt áll. A ter őföldek egyei viszo ylatba jó i őségű ek o dhatók, átlagos ara ykoro a értékük körül ozog. A űvelési ágak esetébe a szá tó ará ya az uralkodó. A jó i őségű ter őföld, a kedvező, kiegye súlyozott éghajlati viszo yok biztosítják a szá tóföldi övé yter esztés elsődlegességét. A egter elt gabo a értékesítését segítik a térségbe űködő gabo aforgal azásával és állateledel gyártásával és forgal azásával foglalkozó égek. Az ipari növé ek, apraforgó, káposztarep e ter esztése elsősorba a agyobb gazdaságokra jelle ző, de egyre több agá gazdálkodó kezd foglalkoz i vele az elérhető agasabb jövedele re é yébe . A ukorrépa ter esztése a ukorgyárak bezárása iatt éhá y száz hektárra esett vissza. A ter előszövetkezet egszű ését követőe a földek ek szi te az egésze agá tulajdo ba került. Az országos adatok szeri t az egy hektár alatti tulajdo az összes földterület %-át, a ha alatti terület pedig %-át adja, a ely Bükö is jelle ző. A tulajdo váltáshoz képest jele tős szerkezeti változás a földhasz álatba e törté t, ugya is a terület agy részé eg aradt a agytáblás ter elés. A szá tóterületeke a o okultúrás övé yter esztés a jelle ző. A gazdálkodók a hagyo á yos kultúrákat ter esztik: őszi búzát, őszi és tavaszi árpát, kukori át, apraforgót és rep ét. Az ökológiai viszo yok kedvező feltételeket biztosíta ak a szőlő- és g ü öl ster esztés szá ára. Az itt ter elt gyü öl sök, elsősorba al afélék külö leges íz és zamatanyagokkal re delkez ek, elyek keresettek a pia o . Azo ba ezt az adottságot Bük kör yéké e agyo hasz álják ki, pedig a gyü öl ster esztés ek hagyo á yai va ak a térségbe . Az állattartást teki tve az el últ évtizedbe a szarvasmarha állo á y éhá y darabra sökke t, a ak elle ére, hogy hagyo á ya va a szarvas arha te yésztés ek, a te yésztési körül é yek jók, a takar á yter elés feltételei adottak és gazdaságosa végezhetők. A Rép e ellett elterülő rétek és legelők ol só, jó i őségű takar á yt biztosíta ak. A lóte észtés jele leg periférikus ágazat a térségbe , pedig az idege forgalo iatt egyre agyobb igé y utatkozik a lovagoltatásra és bértartásra. A éhészet a rész u kaidős gazdálkodás egyik fő bázisa lehet. Nő a kereslet a jó i őségű ézre, főleg az aká ézre, ely ek ter elési feltételei a agy aká erdő területek iatt adottak. Háztájiba agyo kevés állatot evel ek, az állattartók több yire sak ö ellátásra szorítkoz ak. A Rép e völgyébe fekvő ezőgazdasági területek a egyei re dezési terv szeri t vízerózió ak kitettek. Ez egyrészt a sajátos do borzati viszo yokból, ásrészt az esetleges árvizekből adódik. A táblák többségét ezővédő-erdősáv e övezi. Az átlagos szélsebesség /s körüli. Ez azt jelenti, hogy a területe szél által kiváltott kis értékű deflá ió elsősorba talaj űvelés sorá adódhat. Az eróziós hatások értéke valószí űleg a yira ala so y, hogy az ebből adódó talajdegradá iós folya atok e jelle zők a település ezőgazdaságilag űvelt területei . Bük igazgatási területe itrátérzéke y terület. 132

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve Erdőgazdasági területek A település igazgatási területé egyetle agyobb összefüggő erdőtö b található a góri határ közelébe . Az erdősültség % az országos átlag alatti. Összességébe ha az erdőtervezett terület, a ely agá tulajdo ba va . Az Rép e-síki Körzetbe tartozik, és a körzet erdőterve alapjá főké t társult erdőgazdálkodási for ába folyik az erdőgazdálkodás. Az erdőterületeke az erdészeti hatóság által bejegyzett agá -erdőgazdálkodók a körzeti erdőterv alapjá készült erdészeti üze terv szeri t gazdálkod ak. Az erdők elsődleges re deltetésük szeri t zö ébe faa yag ter elését szolgáló gazdasági erdők, illetve a golfpályá lévő erdők parkerdők, a településvédel i erdők. Az erdők túl yo óa vegyes állo á yúak gyertyá os ko sá yos, seres tölgyesek, lo belegyes fe yvesek, tölgy-kőris-szil ligeterdők, aká osok . Vízgazdálkodási területek A vizsgált terület fő vízfolyása a Rép e folyó, a ely az igazgatási terület déli, dél yugati részé folyik át. Jele tősebb vízfolyás ég a Börzsö y-ér, a ely a Fürdő víztele ítését szolgáló sator are dszer befogadója. A Hévízlevezető árok helyi jele tőségű vízfolyás, jele leg a Fürdő hulladék ter álvizeit szállítja a Rép e folyóba. Az igazgatási területe két kavi sbá ya-tó található: az egyik a város északi határába a / , / , / szabadidős élokra: „gyerekparadi so hasz álják , vala i t a déli határba a sportpálya ellett a / hrsz.oko . Ez utóbbi horgásztó. A golfpálya területé is található egy tórendszer, amely a játékterület része. A hatályos terv szeri t a jövőbe a délkeleti góri határ közelébe árvízi vésztározó létesül. Ezzel a beruházással jele tőse eg övekszik a vízgazdálkodási területek ará ya, egybe a táj ar ulata is. Közlekedési területek A vizsgálati terület fő közlekedési útjá ak a Csepreg-Bő, illetve a fürdő felé vezető sajtoskáli ló si út teki thető. Mellettük kisebb szerepű az A sád felöl érkező út, illetve ég kisebb, helyi jele tőségű a Ló s-Csepreg közötti alsóbbre dű út. Általába jelle ző, hogy jellegzetes út e ti fásítás sak egyes kisebb szakaszoko találhatók. A Bő felé vezető út két oldalát e rég fásították. A ezőgazdasági területek egközelítésére szolgáló földutak jele tős fás- serjés övé ysáv e kíséri. A közutak yílt szakaszai hófúvásveszélyesek, ezt jelzik a kihelyezett hófogók, illetve télvíz idejé keletkezett hóátfúvások.

.

. . Védett, véde dő táji-, ter észeti értékek, területek .

. . . Tájképvédel i sze po t ól kie elte kezele dő területek

Büköt övező táj igazából két agy részre tagolható: a kevésbé látvá ygazdag, északi síksági részre, a elyet agykiterjedésű, o okultúrás szá tóföldek ural ak, vala i t a déle húzódó Rép e változatos képet yújtó patakvölgyi részre. Ha gulatos ele e a táj ak a folyó kör yéke az őt szegélyező galériaerdőkkel, fás ligetekkel, agyobb rétekkel. Külö öse sze et vo zó a golfpálya i itája. A tájkép hátterét az észak yugati látóhatáro e elkedő Kőszegi-hegység és 133

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve a yugati, dél yugati határba látható Csepregi do bvo ulat képezi. A kép har ó iáját legjobba a légvezetékek hálózata vala i t a Nestlé és a VOG ipari létesít é yei bo tják eg. Rajtuk kívül jele tősebb látvá ykárosító űvi épít é yek e tű ek fel. A területe áthaladó közutat ugya e kíséri jellegzetes fásítás, a Bő felé vezető szakasz friss fásítása ég e érvé yesül , a feltáruló látvá yba jele tős zavaróhatást e okoz. A falu har o ikusa illeszkedik a tájba. Tájképi sze po tból kie elte kezele dő területek azok a részek, a elyek az országos illetve a megyei területre dezési terv alapjá a település közigazgatási területé országos jele tőségű tájképvédel i terület övezet részét képezik: 

a tervezési terület délkeleti része, a tervezett árvíztározó és kör yéke.

Tájképi sze po tból külö öse értékes a Bő felé haladó útról feltáruló bői te plo pa orá ája. Vala i t a tervezési terület több po tjáról való rálátás a Kőszegi hegységre, a szőlőskertekre adja igazi értékét. További kie elte kezele dő területek a vízfolyások a hozzájuk kap solódó ter észetközeli erdőkkel, ezőkkel, fás ligetekkel. .

. . . Ne zeti és e zetközi ter észetvédel i oltalo tervezett terület, érték, e lék

alatt álló vag

védele re

Védett területek A település igazgatási területé országos jele tőségű védett ter észeti terület e található. A Rép e és közvetle kör yéke vala i t a tervezett árvízi vésztározó területé lévő agyobb erdőtö b az ökológiai hálózat része. A Rép e büki igazgatási részre eső szakasza a Rép e e te HUFH kie elt jele tőségű ter észet egőzési területké t a NATURA hálózat része. Eg edi tájértékek A külterülete fellelhető egyedi tájértékek a tájképbe értékes helyi jele tőségű ele ek, a elyek ek hosszútávú fe aradását biztosíta i kell. Bük területére vo atkozó egyedi tájérték-kataszter ég e áll re delkezésre. Így a terület bejárása sorá az általu k talált értékeket tudjuk sak egad i. Kultúrtörté eti érték Településsel kap solatos e lék: Kultikus, szakrális épít é , alkotás, hel szí : 1) “ze t Kele e te plo és parkja a be e lévő szobrokkal, oszlopokkal 2) Eva gélikus te plo 3) “zat áry kastély és parkja 4) Felsőbüki Nagy Pál kúria és kertje Közlekedéssel kap solatos épít é : 134

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve 5) Kilo éterkő: Csepreg-Ló s közötti út

e té

Eg é e eri tevéke séghez, ese é hez kap solódó eg edi tájérték Turiz ushoz, ter észetjáráshoz kap solódó eg edi tájértékek 6) Gyógyfürdő 7) Birdla d golfpálya Tájképi eg edi tájérték Vo alas jellegű kilátóhel jellegzetes látvá képpel 8) Bő felé vezető útról feltáruló te plo toro y Eg é értékes területek A Rép e e ti gyepek, a szá tóföldi táblákat tagoló árkok és egyes földutak e té spo tá kifejlődött serjés-bozótos sávok, gyepes ezsgyék. Ez utóbbiak fajgazdagsága e lebe süle dő, ugya is búvó, táplálkozó, élőhelyei szá os állatfaj ak. Külö öse értékesek az i te zív űvelésű, agykiterjedésű szá tóföldi táblák között. .

. . . Ökológiai hálózat

Az országos illetve a egyei területre dezési terv alapjá a település közigazgatási területé országos ökológiai hálózat övezeté ek része: 

.

ökológiai folyosó övezetké t: Rép e és közvetle kör yéke vala i t a tervezett árvízi vésztározó területé lévő agyobb erdőtö b.

. . Tájhasz álati ko fliktusok és pro lé ák értékelése

Mezőgazdasági űvelés talajelőkészítő u kái sorá aszályos, szeles időbe érheti porsze yezés a lakóterületet. A vegyszerhasz álat a talaj és az élővizeket sze yezheti. Ko fliktus forráské t léphet ek fel a lakóterületek szo szédságába lévő ipari területek volt Nestlé gyár, VOG , kedvezőtle szelek pl. uralkodó északi, észak yugati szelek eseté a település felé vihetik a sze yezést zaj, bűz . A Nestlé gyár e valósította eg aradéktala ul a re dezési tervbe előírt védőerdő telepítést. Az illegális hulladéklerakások pl. ló si út kör yezetüket.

e té

135

látvá yro boló hatásuk

ellett szennyezik


.

. )öldfelületi re dszer vizsgálata

.

. . A települési zöldfelületi re dszer ele ei 1.13.1.1. Szerkezeti-, ko di io áló sze po t ól lé eges vala i t a zöldfelületi karaktert eghatározó ele ek Eg edi telkes lakókertek

A település uralkodó zöldfelületi ele ei a falusias jellegű vala i t a kertvárosias lakóterületek egyedi telkes kertjei, a elyek összefüggő tö böket alkot ak, és így tudják betölte i ko di io áló szerepüket. A falusias, de ég a kertvárosias lakótelkekre is az oldalhatáro álló beépítés a jelle ző, előkert sak az újabb keletű beépítések él található. Általá osságba egállapítható, hogy a agá kertekbe a zöldfelülettel borított részek a telek területé ek több, i t a felét foglalják el. A hagyo á yos falusi telkek hátra hossza el yúltak, re dszeri t ólakkal, baro fiudvarral is re delkeztek, ko yhakertbe , gyü öl sösbe vagy szá tóba ritkábba rétbe , legelőbe végződtek. Bükö ilye falusi kerteket a ár sak a déli városrészeke , a régi ut ákba pl. Nagy Pál, Deák ut a találhatu k. A falusi kertek az életvitelhez ido ultak, átalakultak, városiasodtak. Ma a vegyes hasz osítás a jelle ző, azaz haszon- és díszkertek pihe őkertek is egybe , de a fürdőturiz us egjele ésé ek, erősödésé ek következtébe egyre i kább az a te de ia figyelhető eg, hogy a pihe ő- és díszkerti fu k ió uralja a kerteket. Háztájiba kevés állatot tarta ak, így ritka a baro fiudvar. A ko yhakertre is egyre kevesebb az igé y, i s idő a eg űveléséhez. Pedig a helybe megtermelt gyü öl sökre, zöldségekre egyre agyobb igé y jele tkezik. Tö

telkek kertjei

A fürdőtelep üdülőterületei jelle ző kertek. Itt ár ter esztő felületekkel e A kertek díszes övé yekkel kialakított pihe őkertek.

találkozu k.

)öldterületek: közkertek, közparkok a) Bük Felső-, Alsó-, Közép ük zöldterületei: Felújításra szoruló zöldterületek:  

Ara y J. ut ai „lakótelepi park övé ya yaga egújult egy pályázat keretébe , eszközállo á yát játszótéri eszközök, parkbere dezések , fu k io ális kiépítettségét teki tve felújításra szorul; Te plo park / “zt. Kele e te plo parkja a város közpo tjába , a fő útja e té fekszik a te plo előterébe . Lo bkoro aszi tet alkotó övé yállo á ya sűrű, több fa is lero lott állapotú, a liget több po tjá is e lék űveket -49-es, I. II. világháborús, holokauszt e lékére , e lékoszlopokat feszület, piéta, “zűz Mária szobor , e lékkövet ho foglalás . évfordulója helyeztek el, de itt található 136


   

   

Felsőbüki Nagy Pál sírhelye is. Mi d övé ya yaga, i d kiépítettsége sze po tjából felújításra szorul; Városházi park a egújult városháza ellett fekszik, részbe felújított, azo ba i d övé yzetét i d kiépítettségét teki tve további fejlesztésre szorul; Baross park az előbbi park szo szédságába fekszik, övé ya yaga pályázati forrásból részbe egújult, fu k io ális kiépítettségét teki tve felújításra szorul; Deák park : lo bkoro aszi tet alkotó övé yállo á ya sűrű, a lu ok do i e iája yo asztó, i d övé yzetét i d kiépítettségét teki tve felújításra szorul; Rákó zi park a város felsőbüki részé található, közlekedési út két részre tagolja, a lucok domina iája helye ké t yo asztó, fás övé yállo á ya kiegészítésre, fu k io ális kiépítettségét teki tve -2 régi fajátszó eszköz látható elszórta felújításra szorul; Kristály park viszo ylag új lakóterületi része található, övé yzete pályázati forrásból kiegészítésre került, fu k io ális kiépítettségét teki tve azo ba felújításra szorul; Napsugár park az előbbi parkkal szo szédos tö bbe helyezkedik el, övé yzete pályázati forrásból kiegészítésre került, fu k io ális kiépítettségét teki tve azo ba felújításra szorul; Hévíz az előbbiekhez haso lóa övé yzete pályázati forrásból kiegészítésre került, fu k io ális kiépítettségét teki tve azo ba felújításra szorul; fu k io ális kiépítettségét teki tve felújításra szorul; Májusfa park / hrsz. és a Béke park kisebb kiterjedésű zöldfelületek, i de tére fejlesztésre szorul ak.

Felújított vag újo  

a kialakított zöldterületek

“zé he yi park / Ta ösvé y ebbe az évbe építették ki, Rép e-menti élőhelyeket utatja be, feltáró út, pihe őhelyek és i for á iós táblákkal látták el; Eötvös park és játszótér az iskola ellett helyezkedik el, pár éve fejezték be a kialakítását, pihe őhelyekkel, szökőkúttal változatos övé yzettel, kisebb zárható játszótér is satlakozik hozzá.

b) Bükfürdő zöldterületei   

Lajos park /Da éva park területe sokáig kihasz álatla volt, ebbe az évbe ordi alki g parkká fejlesztették, ahol is száraz K eipp taposó pályát, editá iós és jógapo tokat, fűszer- és gyógy övé ykertet, labiri tust hoztak létre pihe őhelyekkel; Juharfa park , Diófa park , Muskátli park i dháro park belső tö bbe helyezkedik el, i d övé yzetét i d kiépítettségét teki tve felújításra szorul; Ter ál I. , Ter ál II. park a Ter ál körút e té , frekve tált helye található, az I. park i d övé yzetét i d kiépítettségét teki tve felújításra szorul, a II. ige épszerű, ivel területé fel őtt fit essz-kertet hoztak létre, ellette pedig új játszóteret építettek. Az idelátógatók kedvelt parkja. 137

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve    

Boltosház park kisebb jele tőségű zöldterület, fejleszthető; Fürdő I. és II. park a fürdő bejárata előtti díszparkok, továbbfejleszthetők; Ko fere ia park a fürdő fogadóterébe fekvő fás liget; Öku e ikus kápol a kör yezete kissé elvadult fás liget, a ely ek ind a övé ya yaga, i d a kiépítettsége fejlesztésre szorul.

c) I téz é  



   

i zöldfelületek

Gyógyfürdő: ár yas fákkal borított hektáros parkosított területé külö féle ede e és egyéb szolgáltatás található. Golfpálya: a lyukú " Cha pio ship " golfpálya i tegy hektár agyságú területet foglal agába. A golfpálya közepé egy hét hektáros tóre dszer található, a ely i d tájképi, i d ökológiája sze po tból értékes vizes élőhely. Ezt bizo yítja, hogy sok adárfaj telepedett le a kör yéké , s így a klub éltá viseli a " Birdla d " Madárország evet. Gyerekparadi so a bá yató ál: legújabb fejlesztések közé tartozik az ez év yará u iós pályázati forrásból egvalósított Napsugárpark gyerekparadi so szabadidős park, a ely az egykori kavi sbá ya vízfelületekkel is borított kile hektáros területé / , / és / hrsz. épült. Az agyságú játszóház ellett a szabadba többféle játszótéri eszközökből álló játszóteret, i i golf pályát, pa si parkot, tó körüli sétá yokat, pihe őhelyeket alakítottak ki, a elyek a „játék, kala d és sport forrása . Óvoda: a település óvodája a “zé he yi ut ába a közpo tba található. Kertje játszótéri eszközökkel ellátott fás liget. Iskola: a Felsőbüki Nagy Pál Általá os Iskola és Ve déglátóiparai “zakközépiskola a város kulturális közpo tjába fekszik, kertje alig parkosított, i d övé yzetét i d kiépítettségét teki tve fejlesztésre szorul. Te ető: A város te etője a te plo kert “ze t Kele e te plo ögött fekszik, kevés zöldfelület található be e a sűrű elhelyezett sír ező iatt. “portpálya: A város gyepes sportpályája, az igazgatási közpo ttól délre, a horgásztó ellett fekszik. A lelátóval is ellátott sportterület jele tős fásszárú övé yállo á yal e re delkezik, hiá yoz ak a tértagoló, ár yat is adó védőfásítások.

Utca- és térfásítások A település ut ái ak agy része ég fásítatla , a ely egyrészt az adottságok ak köszö hető: túl szűk a kereszt etszet, i s telepítésre alkal as egfelelő zöldsáv, a járda és az úttest között árok húzódik, köz űvek bo yolult hálózatát rejti a ély. Másrészt ég e fordítottak rá go dot. Külö öse hiá yoz ak a fasorok a Petőfi ut ától délre fekvő részeke : pl. dr. Horváth T., Gyár, Ber sé yi, Nagy Pál, “zabadság stb. ut ák. Az északi ut ák külö ösen kitettek az uralkodó északi szelek ek, ivel legtöbb esetbe szá tókba végződ ek. Eze ut ák közül pályázati forrásból éhá y fásításra került pl. Köl sey, Ho foglalás, Tavasz, Dózsa, Ifjúság ut ák, Európa út az el últ évbe . A város több közlekedési út e té is fásításokat végzett: pl. Bő 138

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve felé vezető út i dkét oldala e té , a Forrás bevásárlóközpo thoz vezető út e té . A fásított ut ák általába vegyes kiültetésűek, kevés az egységes fasor. A eglévő fasorok közül többre is jelle ző, hogy vagy betegségre hajla os fajokból áll ak, lero lott állapotúak atkásak, liszthar atosak , vagy jellegük él fogva e az adott ut ába valók. A városo átvezető út e té húzódó kettős lu fe yő fasor kissé ko or képet yújt. Eg é zöldfelületek A volt “zapáry kastély parkja védett törté eti kert. A kastély agá tulajdo ba va , közhasz álat elől elzárt. A település több kihasz álatla pote iális zöldfelülettel re delkezik űvelődési ház kör yezete, kiszélesedő ut avégek, teresedések . Külterületi zöldfelületi elemek A vizsgálati terület jellegzetes külterületi zöldfelületi ele ei az erdők, gyepek rétek, kaszálók , vízfolyások, fásított területek ültetvé yek, védőfásítások, fasorok , szá tók. Mi dössze egyetle agyobb, összefüggő erdőtö b található a vizsgálati területe , a ak is a délkeleti sarkába , a tervezett árvízi vésztározó területé . Kisebb erdőfoltok sak éhá y helye fordul ak elő. Gyepterületek a Rép e e té terül ek el, a ely a terület fő vízfolyása. A Rép e e té hol keske yebb, hol szélesebb tisztásokkal tarkított ligeterdők, fás ligetek húzód ak. A közlekedési és a földutakat sak kisebb szakaszo kísér ek fásítások. A külterület agy része szá tóföldi űvelés alatt áll, a külterület uralkodó ele ei ek a szá tók teki thetők. )öldfelület ek a te yészidőszakba teki thetők, ezért szerepük a zöldfelületi re dszerbe ásodlagos ak teki thető. .

. . . )öldfelületi ellátottság értékelése

Bük település térbe két részre tagolódik: az egykori falura Bük és a fürdőtelepre Bükfürdő . A város szere sés zöldfelületi adottságokkal re delkezik, hisze i dkét része zöldfelületekbe bővelkedik, azt is lehet o da i több részre felosztott óriáskert. A belterületi zöldfelületi re dszer alapját a település agy részét alkotó lakóterületek egy áshoz kap solódó kertes tö bjei alkotják. E ek köszö tetőe a belterülete összefüggő zöldfelületi re dszer jött létre, a elybe ágyazódik a többi zöldfelületi ele : zöldterületek, i téz é yi zöldfelületek, fasorok, fásítások. A város életébe a zöldfelületek fo tos szerepet tölte ek be, hisze agyrészt a fürdőturiz usra re dezkedett be. A turisztikai vo zerejét övelik a változatos szabadidő eltöltésére alkal as külö böző agyságú és kiépítettségű zöldterületek, a elyek közül az el últ évek sorá több is egújult pl. „Lajosparki ordi alki g park, fel őtt fit esskert, játszóterek, Eötvös park, városközpo ti ta ösvé y stb. ég több lehetőséget kí álva az itt élők ek és a látogatók ak. Re élhetőleg ez a kedvező folya at tovább tart és a eglévő, de fejlesztésre szoruló régebbi parkokat is újjávarázsolják. A büki része több olya , szórta elhelyezkedő kisebb- agyobb közkert található, a ely ek i d a övé ya yaga i d a fu k iója, szerepe teki tetébe átgo dolást, egújítást igé yel pl. Deák, Rákó zi, Te plo park . Kevés az egyes városrészeket szolgáló, a ai igé yeket kielégítő eszközökkel kiépített 139

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve játszótér, a parkok feltártsága is ala so y fokú, i se ek sétá yok, pihe őhelyek, hiá yoz ak a parkbere dezések vagy lero lott állapotúak, sokszor i s a bere dezések között összha g a települése többféle stílusú bútorral lehet találkoz i . A övé ya yag is kevésbé változatos, jelle ző a lu fe yő tö eges alkal azása. A telepítéstől eltelt időbe e törté t gyérítés, a sűrű faállo á yoktól több helye sötét, barátságtala az adott terület. A legtöbb parkba serjeszi t alig található, virágágyakkal sak a frekve tált részeke lehet találkoz i. A eglévő parkok adottságai szá os pote iális lehetőséget kí ál ak. A település hatályos re dezési tervébe sokkal több terület került zöldterületké t kijelölésre, i t a i a valóságba egvalósult, így a település több pote iális zöldterülettel re delkezik. El kell o da i, hogy a büki zöldterületek evükbe parkok, agyságukat teki tve közkertek, ivel legtöbbjük e éri el az 1 ha-os agyságot. Ilye teki tetbe egyedül a fürdőtelepe található „Lajospark teki thető közpark ak , ha agyságú területével. Az i téz é yi zöldfelületek közül jele tős és változatos zöldfelülettel a ter álfürdő és a golfpálya re delkezik. Új i téz é yi zöldfelület a gyerekparadi so a bá yató ál. Kisebb hiá yosságok több yire a kül- és belterületi zöldfelületi ele ek, illetve Bük és Bükfürdő térbeli kap solatá ak teki tetébe adód ak. A két településrész teljese elkülö ül egy ástól. Egyedül az Európa út köti össze, a elyet e rég fásítottak. Viszo ylag kedvezőtle a helyzet az ut afásítások teré a büki része . Kevés helye találkozhatu k tudatos ut afásítással, kevés a fásított ut a. A közlekedési utakat sak helye ké t kíséri fasor vagy egyéb védőfásítás. Több helye hiá yoz ak a védőfásítások pl. hófogó erdősáv, ko di io áló fásítás stb. . A település északról szi te teljese yitott, a hatályos re dezési tervbe ábrázolt védőerdő ég e valósult eg. A külterületek és a belterület zöldfelületei között a kap solat a te yészidőszakba a szá tók ak köszö hetőe közvetle , és összefüggő, a te yészidőszako kívül a kap solat szakadozott, szórvá yos.

.

. . A zöldfelületi re dszer ko fliktusai és pro lé ái

Bük zöldfelületekkel jól lefedett település. Megfelelő e yiségű, agyságú és elre dezésű pote iális zöldterülettel re delkezik a település, de e területek kihasz álása közepes, a be ük rejlő lehetőségek ég kiak ázatla ok. Több is fejlesztésre szorul fu k ióbővítés, kiegészítő övé ytelepítések . A hatályos tervbe egadott zöldterületek közül több e valósult eg az el últ évbe , így azok e tudják betöltet i szerepüket. A két településrész zöldfelületi re dszeré ek kap solata gye ge. A kül- és a belterületi zöldfelületek kap solata e folya atos, több helye is hiá yoz ak a kül- és belterületeket összekap soló út e ti fásítások. Az ut ák fásítása a köz űhálózat sűrűsége iatt több helye is ehézségbe ütközik.

140


.

. Az épített kör yezet vizsgálata

.

. . Területfelhasz álás vizsgálata .

. . . A település szerkezete, a hel i sajátosságok vizsgálata

A város legjelle zőbb tulajdo sága, hogy két településrészből áll, ezek kialakulása, szerkezete és hasz álati jellege is külö böző. Bük város a középkori közlekedési út e té alakult ki, a szalagtelkes rendszert a nemesi saládok uradal i területei szakítják eg. A középkorba kialakult re dszer a települése a is látható. A település a hosszú telkek egosztásával, a főúttal párhuza os útre dszer kialakulásával fejlődött, a vasúti és közúti satlakozás ál folya atosa kialakult a városközpo t. A település DNy-i irá yú terjeszkedését a Rép e folyó, az ÉNy-i irá yú, a főút e ti terjeszkedést pedig a település határa akadályozza, jele fejlesztések fő irá ya így K-ÉK. Bükfürdő városrész ezzel sze be szabályos re dszerű, tervezett település, a -as évektől fokozatosa épült ki. A településrészt D-ről a gyógyfürdő területe határolja. Bükfürdő kizárólag az üdülést szolgáló épületek kaptak helyet, ez a jövőbe is így arad, a településrésze szálláshely szolgáltatás és az üdülőközö ség kiszolgálását biztosító fu k iók elhelyezésére va lehetőség. A két településrész összeépítése folya atosa szá dék a települése , e ek érdekébe a közel últba egépített Európa út e té szállodasor építésére ad lehetőséget az ö kor á yzat. A település szerkezeté ek törté eti kialakulása az .

. . . po tba található.

1.14.1.2. Az ingatlan- ilvá tartási adatok alapjá , ter őföld eseté a i őségi osztál ok

űvelési ágak és a

Bük települése i őségi osztályú szá tók találhatók, a szá tók hektáro ké ti ara ykoro a átlaga , Ak. E ek alapjá a . és az a ál jobb i őségi besorolású szá tók az átlagos ál jobbak közé tartoz ak. Az egyéb űvelési ágak és , fásított ter. . .

i őségi osztályuk: rét - , gyep

. . . Beépítésre szá t és eépítésre e

és , legelő

és , erdő , ,

szá t területek

A települése a beépítésre szá t terület összese

hektár : 413

ebből - kisvárosias, kertvárosias és falusias lakóterületek: - közpo ti és településközpo t vegyes területek: - kereskedel i, szolgáltató és ipari gazdasági területek: - üdülőházas és hétvégi házas üdülőterületek: - külö leges beépítésre szá t területek: a jele leg érvé es településre dezési terv szeri t 141

160 30 62 38 123

és

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve A település agy ha gsúlyt fektet arra, hogy a települése i de féle fejlesztési igé yt ki tudjo elégíte i, így a jogszabályok adta keretek között a települése biztosítja a sokszí ű területfelhasz álást. A lakóterületek közül a agyvárosias lakóterület kategória e kapott helyet a települése , eze övezet alkal azása a zöldterületekbe bővelkedő településkép védel e érdekébe hosszú távo se javasolt és a lakóterületeke az épít é y agasság e elésére si s szükség. Vegyes területek a települése két területe találhatók. A település közpo tjába i téz é yek és szolgáltatások találhatók, ez Bük városrész közpo tja, a terület a településről kö ye elérhető. A két településrész között tervezett és folya atosa kialakuló vegyes terület pedig jelle zőe kereskedel i és szolgáltató jellegű, a terület jele tős gyalogos és gépko si forgal at bo yolít, így a helyzeti adottságai alkal assá teszik ilye jellegű területfelhasz álásra. Kereskedel i, szolgáltató gazdasági területek a települése elszórta va ak jele , itt a kör yezetre e agy hatást kifejtő gazdasági tevéke ységek találhatók, részbe kialakult területek. A település D-i részé tervezett terület a gazdasági tevéke ységek fejlesztéséhez biztosít egfelelő e yiségű telket. A település ipari területei az ÉNy-i része ko e trálód ak, itt törté el ileg kialakult ipari terület bővítése törté t és a fejlődés eze a területe folya atos. Az ipari terület az üdülőterülettől távol helyezkedik el, a egközelítése pedig közúto és vasúto is biztosított. Az ipari területek ellett lakóterületek találhatók, ezek védel ét erdőterületek telepítésével tervezi egolda i a település, bár a tervezett erdők egvalósulása eglehetőse lassú üte ű. Az üdülőterület övezetek alkal azása a -as évektől folya atosa kialakult, a fürdő városrész agját alkotó hétvégi házak, apart a házak és üdülők zavartala további űködését szolgálják. Bükfürdő jele tős területe foglal ak el az egyes élzott fu k iójú külö leges területek. Ezek az övezetek hosszú távo a település legfőbb turisztikai vo zerejét jele tő gyógyfürdő és az a ak ve dégkörét kiszolgáló szállodák elhelyezését és további űködését, az Európa út ellett a két településrész szállodasorral és sétá yal törté ő összekötését vala i t a településre látogató turisták igé yeihez igazodó fu k iók elhelyezésé ek a biztosítják, úgy eghatározva azok felhasz álási lehetőségét, hogy az egyes fu k iók a lehető legkevésbé zavarják egy ást. A települése a beépítésre e

szá t terület összese

hektár):

e ől: - közlekedési és köz űterület: - vízgazdálkodási terület: - zöldterület: - védel i, gazdasági és egészségügyi-szo iális turisztikai erdőterület: - általá os ezőgazdasági terület: - külö leges beépítésre e szá t terület: a jele leg érvé yes településre dezési terv szeri t

1673 183 452 18 174 743 104

A település beépítésre e szá t területe a beépítésre szá t területekhez képest viszo ylag kis területű, azo ba eze a település biztosíta i tudja a sokszí űséget. A ter őterületek 142

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve általá osa jó i őségűek, a szá tóterületek 1i őségi osztályúak. E ellett külterülete jele tős ará yba találhatók a ter észetközeli állapotba eg aradt gyepek, rétek, szi té agas i őségi osztállyal. A település területé az erdők is viszo ylag kis területe találhatók, ezek azonban szi té jó i őségűek. A települése a külö leges beépítésre e szá t területek besorolása a tervezett árvízi tározó területé ek ezőgazdasági hasz osítását biztosítják a tó egvalósításáig. Az árvízi tározó egvalósulásával a települése jele tős vízfelület jö létre, a ely a parti sávokkal együtt idővel a ter észetközeli területeket gyarapítja. .

. . . Fu k ió vizsgálat i téz é i ellátottság, fu k io ális és ellátási kap solatok

A település i téz é yi ellátottságá ak, fu k io ális és ellátási kap solatai ak részletes is ertetése a leírás további fejezeteibe található. .

. . . Alulhasz osított ar a ezős területek

Bükö a agyszá ú turista egyre e elkedő igé yeit kiszolgáló épület- és i téz é yállo á y folya atos fejlesztést tesz szükségessé, évről évre újabb fu k iók jele ek eg a települése , és ez újabb területek beépítését teszik szükségessé. E iatt a települése viszo ylag agasak a telekárak, így alulhasz osított terület e alakult ki. Az iparterülete e ellett va ég re delkezésre álló beépítetle terület a jövőbe i beruházások éljára. .

. . . Ko fliktussal terhelt szlö ösödött, degradálódott terület

A agas telekárak iatt a települése sak olya i gatla tulajdo osok arad ak, akik a területüket jó karba tartják, ezt egyrészt az általá osa re dezett településkép részbe ki is ké yszeríti a tulajdo osoktól, de az i gatla ok fejlesztése a település ek és a tulajdo osok ak üzleti érdeke is. A területe sak elvétve található olya i gatla , a ely ek az állagát tö kre e t vállalkozók vagy külföldi tulajdo osok hagytak lero la i. Ezzel a problé ával az ö kor á yzat időről időre sze besül, ezek a települése elszórva találhatók, összefüggő területet e alkot ak.

.

. . A telekstruktúra vizsgálata .

. . . Telek orfológia és telek éret vizsgálat

Bük település jelle zőe sík vidéke fekszik, a törté ele sorá kialakult közlekedési útvo al is viszo ylag egye es ek o dható, így az út e té fekvő szalagtelkek, és az ebből új ut ák yitásával kialakított újabb teleksor ég a Rép e e té is szabályos re dszert alkot, a telkek túl yo ó többsége szabályos alakú. A lakótelkek dö tő többségé ek alapterülete a hazai lakótelkekre jelle ző -2000 m2 közötti. A fő közlekedési feltáró úttól D-re eső területeke , a Rép e időszakosa árvízzel veszélyeztetett területei hosszú telkek belső feltárása ég e kezdődött el, itt agyobb éretű, -5000 m2 közötti alapterületű lakótelkek találhatók. A lakótelkek viszo ylag szabályos re djét sak a korábbi uradal i területek törik eg. 143

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve Az i téz é yek és vállalkozások telkei ek határok között ozog.

érete az igé yekhez illeszkedik, a telkek

érete tág

Bükfürdő törté el e éves últra teki t vissza, a településrész re dezési tervek alapjá , szabályozott ódo és szabályos elre dezésbe épült eg. A hétvégi házas övezetekbe a pár 100 m2 telekterület a jelle ző. A területe ter észetese agyobb üdülők, apart a házak, szállodák és közösségi épület részére is létesültek övezeteket, ezek a fejlesztések agyobb, -20 alapterülete valósultak eg. A város leg agyobb telekterületű i téz é ye, a gyógyfürdő közel telekkel rendelkezik.. .

.

2

alapterületű

. . . Tulajdo jogi vizsgálat

A települése a lakóházak és hétvégi házak jelle zőe agá tulajdo ba va ak. Sok a települése az olya lakóépület, ahol az elsődleges felhasz álást az üdültetési élú hasz osítás egészíti ki, ezek között akad vállalkozás tulajdo ába álló i gatla . A település idege forgal i élpo t, így agy szá ba jele ek eg hazai és külföldi üdülőve dégek, közülük soka rendelkeznek saját tulajdo ú lakással is, elyet időszakosa , üdülő jelleggel hasz álnak. E ellett sok a e helyi tulajdo ba lévő üdülőépület. A többi területe fekvő i gatla ok tulajdo osai vegyes képet utat ak, ö kor á yzat vala i t helyi, országos és e zetközi vállalkozások.

.

. . Ö kor á

agá sze élyek, az

zati tulajdo kataszter

Az ö kor á yzati feladatok i téz é yei saját tulajdo ú i gatla okba kaptak helyet, az ö kor á yzat eze kívül re delkezik lakó és egyéb fu k iójú épületekkel is. Az ö kor á yzat tulajdo ába áll az országos közutak egy része Kossuth Lajos ut a , települési közutak, az utakhoz satlakozó járdák, a kerékpárutak egy része, az útárkok, külterületi vízelvezető árkok egy része és a Büki Gyógyfürdő bejárata előtti park kivételével közparkok. Az ö kor á yzat re delkezik külterületi i gatla okkal is, elyek agy része létesíte dő árvízi tározó területé található. Az ö kor á yzat tulajdo ába feltü tetésre kerültek.

.

. . Az épületállo á

a a a a

álló i gatla ok a Problé atérkép/értéktérkép lapo

és a kör

ezet geodéziai fel érése

Az ö kor á yzat a folya atos karba tartás és fejlesztés ered é yeképpe a tulajdo ába álló épületállo á y doku e tá iójával re delkezik. E ellett az ö kor á yzat a település területé ek digitális alaptérképe folya atos frissítései ek beszerzésével kap solatba szerződéses viszo yba áll a Vas Megyei Körzeti Földhivatallal, azt aprakésze tartja.

144


.

. . Az épít é .

ek vizsgálata

. . . Fu k ió, kapa itás

A települése több yire egylakásos saládi lakóépületek épültek általába szabado vagy oldalhatáro álló, éhol zártsorú beépítéssel. Ezeket a tulajdo osok sok esetbe üdülőve dégek részére kiadható szobaegységekkel bővítik hozzá- vagy ráépítéssel. A települése éhá y többlakásos lakóépület is található, pl. az iparterület ellett fekvő kertvárosias és kisvárosias lakóterületeke . Az i téz é yek folya atos karba tartásáról és bővítéséről az ö kor á yzat a fel erülő igé yekhez igazodva go doskodik, a közel últba került bővítésre a polgár esteri hivatal és az általá os iskola. Habár a település legfőbb turisztikai vo zereje, a gyógyfürdő a közel últba bővítette jele tőse az épületállo á yát, így is szi te folya atosa teljes kapa itással űködik. .

. . . Beépítési jelle zők

eépítési

ód, eépítési

érték, sűrűség

A települése a jelle ző beépítési ód a szabado álló és az oldalhatáros, a -80-as évekbe épült sorházak ál zártsorú beépítést alkal aztak. A kör yező településekhez képest agas telekárak iatt a lakó- és hétvégi házas területek esetébe a i de kori beépítési jelle zőket a telkek legjobb kihasz álása érdekébe az országos jogszabályok adta keretek szabták eg, és az előírások adta beépítési lehetőségekkel a tulajdo osok általába él ek is. E ek elle ére a település továbbra is övé yzetbe gazdag képet utat, ert a kerteket a tulajdo osok i te zív zöldfelületké t tartják fe . I téz é yi, gazdasági és üdülőterületeke a beépítési lehetőségeket általába e a beépítési sűrűség értéke határozza eg, ha e a be e épített területek szükséges egyéb hasz álata, i t pl. parkolás biztosítása, park kialakítása, szabadtéri tárolási lehetőségek stb. Ezeke a területeke az országos előírások ál kisebb értékű a beépítettség. .

. . . Magasság, szi tszá , tetőido

Bük lakóterületei általába földszi tes, tetőteres vagy egye eletes épületek találhatók -7,5 agassággal, éhá y lakóépülete az e elet fölött tetőtérbeépítést is alkal aztak. A lakóépületek i de hol - fok hajlásszögű agastetős kialakításúak, e ek oka főké t a tetőterek beépítése vagy e ek a lehetőség ek biztosítása, de a agastető alkal azását az egységes ut akép védel e érdekébe a re dezési tervek a lakóterületeke elő is írják. Bükö az i téz é yi épületek agassága általába a lakóépületekéhez haso ló. Az Eötvös ut ai i téz é yek, a Művelődési ház, a “port sar ok és az Általá os iskola azo ba ezek él agasabb épületek, az utóbbi a település leg agasabb i téz é yi épülete, szi tjei ek szá a , agassága . A település i téz é yei esetébe is a agastetős kialakítás a jelle ző, éhá y agyobb épület esetébe a agastető ala so y hajlással került kialakításra. Az iparterülete a sar oképületek agassága a gyártási te h ológiákból adódóa ala so y hajlású vagy lapostetővel készültek. 145

-15 m,

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve Bükfürdő településrész vegyesebb képet utat, az általá os településképet a agy éretű szállodák határozzák eg, ezek szi tszá a jelle zőe - , az épületek agassága -20 m. A településrész agját alkotó hétvégi házak és az ezekhez satlakozó területeke létesített egyéb fu k iójú épületek földszi tes, tetőteres vagy e eletes kialakításúak, agastetővel. .

. . . Településkarakter, hel i sajátosságok: ut akép, térará , jellegzetes épülettípusok

A város két településrésze eltérő jellegzetességeket összefüggésbe .

utat, ez a kialakulásukkal va

Bük törté el i hagyo á yokkal re delkező település, területé ek agy részét lakóövezetek alkotják, itt a saládi házas jelleg az uralkodó. A régi út, a ely e té kialakult, a is a település fő közlekedési útja. Az út e té épült e esi birtokközpo tok, a te plo , a te ető és az út e ti szalagtelek re dszer jó állapotba eg aradtak. A e esi kúriák külö böző állapotba , de szi té egtalálhatók, a legrégebbi lakóépületek évesek. A települése a lakóépületek többféle típusa egtalálható, az ut ára erőleges tetőgeri ű lakóházakkal egy sorba a agyobb lakóépületek ut ai fro tra beforduló szár yal, i dkét esetbe oro falas, so kako tyolt vagy ko tyolt tetővel. Ezek az épületek a hagyo á yos épi építészeti ele eket hordozzák, akad közöttük széles eresszel kialakított és tor á os is. A -70-es évekbe az üdülőforgalo egi dulásával a település lakossága is övekedett, ebből a korból szár az ak a égyzet alaprajzú, háro osztatú ablakokkal épült sátortetős épületek is. Az utóbbi évtizedből pedig a legkülö félébb földszi tes, tetőtérbeépítéses és e eletes házak is egjele tek. A településrész a sokféleségbe , ha egjele ésébe e is, de léptékébe egységes képet utat. Az egy ás elletti vagy egy ut ába létesült épületek között sak éhá y helye található kirívó léptékkülö bség, ezek az építési előírások spe iális értel ezésé ek köszö hetők, a szo szédos és települési érdekek és értékek irá ti érzéke ység hiá yából táplálkoz ak, és az ilye épületek jelle zőe ala so y építészeti értéket képvisel ek. A települési ut ák egfelelőe tágasak, sak éhá y ut ába e érik el az előírások szeri ti értéket. A járdare dszer szi te az egész települése kiépült. Bükfürdő tervezett városrész, közpo tját hétvégi házak alkotják, ezek több yire egy korból szár az ak, tetőtérbeépítéses vagy e eletes, ut ával párhuza os geri ű agastetős vagy lapostetős iker- vagy sorházak. A hétvégi házas tö böket a Ny-i oldalo zöldterületek, a hétvégi házak léptékéhez igazodó agastetős közösségi épületek és a szi tes apart a házak zárják. A településrész közpo tja léptékébe egységes, de az egyes épületeke alkal azott ho lokzati ele ek, a yagok és a szí ezések sok helye zavaróa változatosak, külö öse sze betű ő ez az iker- és sorházak esetébe , ahol az egy áshoz kap solódó egységek ás- ás építészeti karakterrel jele ek eg. Bükfürdő ÉNy-i részé az el últ évtizedekbe agyobb szállodák épültek, a települést eze az oldalo - szi tes épületek zárják. A szállodaépületek agas építészeti i őségűek, kör yezetük karba tartott. A településrész ut ái egfelelőe változatosak, a hétvégi házak e té sétá y jellegűek, a agyobb épületek kör yéké pedig a gépko si forgalo ak egfelelőek. A két településrészt összekötő Európa út e té ég e alakult ki összefüggő épületsor, így e ek az ut aképe ég sok eglepetést tartogathat, az előírások az egy áshoz léptékükbe igazodó épületek egvalósulását szá dékoz ak elér i. 146


.

. . Az épített kör .

ezet értékei

. . . Településszerkezet törté eti kialakulása, törté eti település ag

Bük éppe a régi Vas és “opro egyék törté el i határá ál, a Rép e folyó bal partjá található. A középkorba a későbbi Felsőbük határába olvadt E re falu, legkorábbi okleveles e lítését -ből is erjük. A későbbi Alsóbük és Bő között – valószí űleg a főút ellett – lehetett Hobaj falu. A ai közigazgatási területe további középkori települések is lehettek, elyek ek azo ba ai tudásu k szeri t a korabeli írásos forrásokba e aradt yo a. A település fejlődésé ek eghatározó té yezője volt a i de kori útre dszer. Kialakulásá ál talá a Lo s á dot Kapuvárral összekötő régi út játszhatott szerepet. A Rép e- e ti dús füvű rétek a ho foglaló agyarok szá ára kedvező adottságokat biztosítottak. A har os középréteg tagjaiból lettek az Árpád-kori sopro i várjobbágyok, akiket egy -ös oklevél Bükö és Hobajo e lít. Ugya sak velük agyarázható a későbbi korokba tapasztalható agyszá ú kis e esség a háro Bükö . Bük ár a középkorba is te plo os hely volt, talá ár “ze t Istvá kora óta. Temploma Egyházasbük falu kívül, a főút ellett épült. A régi “opro egye egyik legjele tősebb Árpádkori eredetű, barokk stílusba részbe átépített, bővített te plo a. Körülötte helyezkedett el a falu régi te etője. A Bük evű területe legkésőbb az A jou kor elejé egszilárdult a közel últig létezett hár as település: Vi lóbük, Egyházasbük és Ma kóbük – a későbbi Felsőbük, Középbük és Alsóbük. A háro addig ö álló település -be egyesült -ig Bükk éve ! . A hár as falu legjele tősebb középkori eredetű kastélya a felsőbüki kastély volt. E ek elődje a késő középkorba vehette át az Árpád-kori e esi vár szerepét. A kastély égy saroktor ya közül Csatkai E dre szeri t -be ég kettő látszott. A ai kastély északi traktusa lehetett az épület első periódusa. Mi dháro Bükö épületek további e esi kastélyok, kúriák. Felsőbükö a Felsőbüki Nagy salád udvarháza a is áll. Középbükö a Já osa kastély a ai óvoda előz é ye volt. Alsóbükö a Radó-kastély későbbi tulajdo osa utá )iegler-kastély helyé épült a ai OTP ba kfiók ak helyt adó épület. A a kóbüki Horváthok kastélya a Kossuth u. - . szá ú épület volt, íg a Berzse yieké Alsóbük délkeleti végé épült. Ezek az épületek jele tősebb últra teki thet ek vissza. Újabbak viszo t a ukorgyár területé épült – a helyi lakosok által szi té kastély ak evezett – villák. A Walkó-kastély ak evezett épületbe Petőfi u. . , Walkó Lajos a Bethle -kor á yok kereskedele ügyi ajd külügy i isztere lakott. A szo szédos Riedi ger-kastély lakója Riedi ger Károly, a ukorgyár fő ér öke, feltaláló volt.

147

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve 40. á ra

Forrás:

A törté eti de ográfia szá adatai ak segítségével képet alkothatu k a lakosság e yiségi változásairól, a i ter észetese kihatott a település belterületé ek övekedésére is. A II. József által elre delt . évi épszá lálás idejé Felsőbük ek házba , Középbük ek házba , Alsóbük ek házba lakosa volt. Ekkor a teljes lakosság %-a volt e esi jogállású, a legtöbbe Alsóbükö . A épességszá -be a háro faluba együtt 1520-ra e elkedett. Ez a szá jele tősebb értékbe a ukorgyár felépítése iatt az -as évekbe övekedett eg, -ben 2965, 1920-ban 2804, 1933-ban 2552, 1941-ben 2447 lakos volt. A két háború közti sökke ő te de ia a ukorgyár egszű ésével agyarázható. A épességszá a gyógyfürdő fejlődésé ek köszö hetőe i dult is ét övekedés ek, ba főt szá lált a lakosság. A közlekedési-szállítási lehetőségeket jele tőse bővítette az -ben forgalomba helyezett déli vasút, a a is űködő “opro -Nagyka izsa vo al. A büki határba -ba helyezték forgalo ba a “árvár-Felsőlászló vasútvo alat „“árvár-Bük-Kőszeg helyi érdekű vasút , utóbbi vonalat 1974-be egszü tették.

148

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve 41. á ra

Forrás:

Bük hagyo á yosa vidéki kistelepülésből fejlődött kisváros. A település törté el i főut ái a Petőfi és a Kossuth Lajos ut ák vo ala, ezek e té helyezkedtek el a e esi saládok birtokai, vala i t a te plo ok és a te ető. Az út e té kialakult szalagtelkes faluba a fejlődés sorá a telkek hátsó feltáró útjából kialakult a ásodik, a főúttal párhuza os ut a a ai Gyár és Deák Fere ut ák vo alá , ajd a további fejlesztések sorá ár tervezette kerültek egépítésre az újabb ut ák, igazodva az aktuális igé yekhez és adottságokhoz. Az eredeti szerkezeti rendszer a települése a is látható. A település közpo tja a Nagy Pál-Kossuth Lajos ut ák és a vasút háro szögébe , a templommal sze be épült ki az -es évektől kezdve. A közpo t a is folya atosa alakul, bővül. A közel últba a legújabb fejlesztések ered é yeképpe a közpo tba parkolók, parkok kerültek kialakításra, felújításra, és több i téz é y is egújult, bővült, vala i t újabb fu k iók kerültek elhelyezésre. “ajátos helyzet Bükö , hogy az -as évek végé kőolaj kutatás sorá ter álvizet fedeztek fel a település akkori külterületé . A gyógyvízre alapozva az el últ évtizedbe a gyógyfürdő és az azt kiegészítő fu k iók üdülőterületek, agy kiterjedésű sportolási területek stb. fejlesztése sorá új településrész alakult ki. Bükfürdő a település közpo tjától ÉK-i irá yba pár k távolságra kezdett fejlőd i, így a közpo ti településrész, Bük is ebbe az irá yba fejlődött. Az 1990-es évektől kezdve a település vezetésé ek tudatos elhatározása, hogy a két településrészt beépített területtel köti össze, e ek ered é yeképpe került egépítésre az Európa út, a ely ek e té az üdülést kiszolgáló létesít é yek elhelyezésére va ód. Bükö az ipari tevéke ységek is ko oly últtal re delkez ek. A jele legi iparterület a korábbi ipari létesít é yek területé ek kör yezetébe került kialakításra, az terület ellátását szolgáló iparvágá yok yo vo ala a település szerkezetébe a is látható. Az ipari fejlesztéseket a település továbbra is tá ogatja, de figyele be veszi azt a té yt, hogy az el últ évtizedekbe a város európai szí vo alú üdülő élpo ttá őtte ki agát, ezért az ipari fejlesztések ek 149

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve Bükfürdőtől viszo ylag távol, Bük Ny-i végé ad lehetőséget, erre a élra a terület közúti és vasúti közlekedés sze po tjából is a legalkal asabb. 1. 

. . . Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület Nyilvá tartott régészeti lelőhelyek: 1) 2) 3) 4) 5) 6) 7) 8) 9)



Da ja i h ut ai te ető lelőhel szá : Bük , azo osítószá : , éri tett hel rajzi szá ok: / , -977, 979-987, 988/1-2, 989/1 Damja i h u. . lelőhel szá : Bük , azo osítószá : , éri tett hel rajzi szá ok: Ró ai katolikus te plo lelőhel szá : Bük , azo osítószá : , éri tett hel rajzi szá ok: , Marx u. 3. lelőhel szá : Bük , azo osítószá : , éri tett hel rajzi szá ok: 896, 911-914, 915/1 Felső ük-Várhel lelőhel szá : Bük , azo osítószá : , éri tett hel rajzi szá : / Közép ük-Berek lelőhel szá : Bük , azo osítószá : , éri tett hel rajzi szá ok: , Darli g u. . lelőhel szá : Bük , azo osítószá : , éri tett hel rajzi szá ok: 1471/1, 1472, 975, 978 Har adik tag lelőhel szá : Bük , azo osítószá : , éri tett hel rajzi szá : 0163/14 Da ja i h u. . lelőhel szá : Bük , azo osítószá : , éri tett hel rajzi szá :

Védetté yilvá ított régészeti lelőhely:

Tudo ásu k szeri t a település területé eljárás si s folya atba . 

i s védett régészeti lelőhely és védetté yilvá ítási

Régészeti e lék:

A település területé régészeti e léket e is erü k. A felsőbüki Várhely sak a térképe rögzíthető, felszí i yo ai ára elpusztultak. 

Régészeti érdekű terület:

Bük határába az őskortól apjai kig folya atosa e beri településekkel, te etőkkel kell szá ol u k. Az eddig is erteke túli régészeti lelőhelyek felderítése, feltárása a jövő feladata. A yilvá tartott régészeti értékek védel e a jele leg érvé ybe lévő helyi jogszabályokba részbe egoldott, a po tosított i for á iók alapjá további kiegészítések szükségesek. .

. . . Védett épített kör ezet, a hel i, eg edi ar ulatot iztosító építészeti jelle zők

A több birtokközpo t köré szerveződött település vegyes építészeti szokásokkal és ar ulattal fejlődött, így Bük törté eti kialakulása sorá a településre jelle ző egyedi építészeti ar ulat 150

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve nem alakult ki, azt a ai apig vegyes építészeti for ák szí esítik. A helyileg védett épületek lásd később között ut avo alra erőleges és azzal párhuza os tetőgeri ű ház ugya úgy egtalálható, i t sátortetős, vagy egyéb összetett for ájú. Ez a for ai keveredés kelle es összképet alkot, problé át sak a kör yezetüktől éretükbe lé yegese eltérő épületek jele te ek. Az építészeti e lékek védel ét a további fejezetek taglalják. .

. . . Világörökségi és világörökségi váro á os terület

A települése világörökségi vagy világörökségi váro á yos terület e .

. . . Műe lék,

található.

űe lék eg üttes

A települése található védett

űe léki értékek:

1) volt Szapár -kastél eg üttes: . századi erődített kastélyból korai barokk stílusba -ben épült azo osító: , í : Gyár u. ., M , határozatszá : / , hrsz.: . A agytere be barokk falfestés és stukkódísz A. L. Colo bo és P. A. Co ti alkotása 2) Szapár - ajorság. Késő barokk selédlakások és istálló, . század vége. azo osító: , í : Gyár u. /B., MJ , határozatszá : / , hrsz.: / , , / 3) alsó üki Eva gélikus te plo : késő barokk stílusú. A te plo -ben, tornya 1826-ban épült Bere dezése . századi barokk, orgo ája -ből szár azik. azo osító: , í : Jókai Mór u. ., M , határozatszá : / , hrsz.: -121.) 4) volt Kó zá -ház, . századi, épi tájház azo osító: , í : “zé he yi u. ., MJ , határozatszá : / , hrsz.: . 5) volt Felső üki Nag -kúria, opf stílusú, körül épült, tájá eklektikus stílusba átalakítva azo osító: , í : Nagy Pál u. ., MJ , határozatszá : / , hrsz.: / . 6) Ró ai katolikus te plo Sze t Kele e , Máriaoszlop és Mária-szobor: ro á stílusú, . századi épület, -ból szár azó gótikus részletekkel, tornya korai barokk 1658-ból. Átalakítva barokk stílusba között. A belsőbe középkori és . századi barokk falfestés töredékek. A te plo ellett -be állított barokk, elpusztult Mária-szobor oszlopa azo osító: , í : Petőfi “á dor u. ., M , határozatszá : / , hrsz.: . 7) Majorsági istálló épület Szapár kastél : A . századba épült ajorsági istálló épülete téglá y alaprajzú, yeregtetős, földszi tes épület. Oszlopos sar okát hevederekkel tagolt sehsüveg boltozatok fedik. A két ajorsági épület az istálló agtár és az istálló. Az istállóagtárat a védetté yilvá ítási folya at alatt elbo tották. Az épület eredetileg kétszi tes volt, végoldalához síktetős, földszi tes kis toldaléképület kap solódott azo osító: , í : Ipar ut a, hrsz.: / , . Műe léki kör yezet helyrajzi szá ai: / , , , / , / , 570, 571/3, 571/4, 571/5, 571/6, 580, 581/2, 583, 584, 585, 586, 590, 591, 592, 593, 594, 595, 596, 602, 605/1, 605/2, 605/3, 605/4, 605/5, 605/6, 608/1, 608/2, 609, 610, 611, 612, 613

A űe lékek védel e a jele leg érvé ybe lévő helyi jogszabályokba részbe egoldott, az időközbe kiegészített űe léki lista és a egváltozott jogszabályok alapjá további kiegészítések szükségesek. 1.14.6. . Műe lékvédele

sajátos tárg ai: a törté eti kert, te ető és te etkezési e lékhel

A volt “zapáry kastély parkja védett törté eti kert. A kastély közhasz álat elől elzárt. 151

agá tulajdo ba

va ,

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve A te ető is ertetése az .

. . . po t alatt található.

1.1 . . . Műe léki terület: törté eti táj,

űe léki jele tőségű terület,

A törté eti tájjal kap solatos is ertetések az .

. po t alatt találhatók.

A települése

került kijelölésre.

űe léki jele tőségű terület e

űe léki kör ezet

Az egyes űe lékekhez tartozó űe léki kör yezetek a település re dezési tervébe a korábbi előírások alapjá kijelölésre kerültek. A / . XII. . Kor . re delet .§ alapjá a űe léki yilvá tartásba a Majorsági istálló épület esetébe kijelölésre került a űe léki kör yezet. A többi űe lék esetébe a űe léki kör yezet kijelölése a fe ti jogszabály alapjá ódosíta dó. A űe léki kör yezeteket a ellékelt "Problé atérkép" tartal azza. .

. . . Ne zeti e lékhel

A kulturális örökség védel éről szóló LXIV. törvé y alapjá a települése e található. .

e zeti e lékhely

. . . Hel i védele

A település helyi értékeit az ö kor á yzat egbízásából -be Ró ai Károly okleveles építész ér ök fel érte és doku e tálta, ez alapjá készült el Bük Város Ö kor á yzata Képviselő-testületé ek az építészeti és ter észeti értékek helyi védel éről szóló 5/1994. (IV. 25.), többször ódosított Ö kor á yzati re delete. Ebbe az ö kor á yzat a re deletbe szereplő védett területek és objektu ok éve ké ti elle őrzését vállalta, azok aktuális állapotáról a ta ul á y készítője a korábbi települési főépítésszel, Pa kotay Mariettával utoljára -be készített jele tést. Az éve ké ti felülvizsgálat sűrű ek tű ik ezért javasolt annak 4- éve ké ti felülvizsgálatra ódosítása, e ellett az állapotfel éréssel egyidőbe felújítási vagy ódosítási javaslat egfogal azása a tulajdo os vagy hasz áló szá ára. A védele alatt álló épületek és területek felsorolását és a védele ódját a rendelet tartalmazza, azokat a "Problé atérkép/értéktérkép" ábrázolja. Az . . . . po tba felsorolásra kerültek azok az egyedi tájértékek, a elyeket a helyi értékvédel i re deletbe érde es szerepeltet i, és a elyek ek a sajátos védel ét javasolt eghatároz i.

.

. . Az épített kör

ezet ko fliktusai, pro lé ái

A helyi védele té aköréhez tartoz a, de ára az épített kör yezet ko fliktusaihoz sorolódott a települési ut akép általá os védel é ek a kérdése. Mi t az 1.14.5.4. po tba látható, a település eltérő ódo , de a város i dkét településrészé ek esetébe vegyes képet utat, é ely esetbe pedig egyedi épület ro tja azt. Mivel az építéshatóság ilye jellegű érlegelésre e jogosult, javasolt a települése olya testület egalakítása vagy sze ély foglalkoztatása, a ely a település egységes képét, az épületek egy áshoz illeszkedését koordi álja, javaslatokat fogal az eg, esetleg a hatósághoz be yújtott terveket véle é yezi. Ilye jellegű testületek sok helye találhatók hazá kba és külföldö is, és a u kájuk pár évtized alatt látvá yos ered é yeket ér el. 152


1.15. Közlekedés Bük város Vas egye északi részé fekszik, ige közel Győr-Moson-“opro egye határához. Távolsága “zo bathelytől , Kőszegtől , az osztrák határtól , Csepregtől pedig k . A Felső-Rép e e te, vele együtt Bük relatív földrajzi fekvése és közlekedés-földrajzi helyzete a re dszerváltást egelőzőe kedvezőtle volt. Hiába volt a település és a kistáj a NyugatDu á túlo , és feküdt légvo alba i tegy tíz kilo éterre az osztrák határtól, ez a szo ializ usba e jele tett egyáltalá elő yt. A hazá k és Ausztria közötti vízu ké yszer eltörlése , a vasfüggö y lebo tása , vala i t a pia gazdaságra való áttérés következtébe a határ e tiségből fakadó hátrá yok kifejezette elő yé változtak. Bükhöz a legközelebbi e zetközi határátkelő Kőszeg i tegy k -re található. Az éve te több százezer fürdőlátogató, és a térség keleti pere é elhaladó -es  egyébké t a Balato ra vezető  főutat igé ybe vevő utasok illiói "feltárták" a vidéket, és a kiszolgálásukra kiépített i frastruktúra elsősorba ve déglátóipari kapa itások e yhített a városhiá yos térség foglalkoztatási go djai .

.

. . Hálózatok és hálózati kap solatok

A város e zetközi jele tőségű -es főútról háro ellékút révé per alatt elérhető. A 84-es út egy közép- és egy kisvárost,  “opro t, illetve “árvárt  tesz kö ye elérhetővé, íg a térség délkeleti szegélyét éri tő, a “zo bathely-Győr közötti forgalo agy részét lebo yolító 86-os út része az európai főútvo al-hálózat ak E , s a két közlekedési te gely Hegyfalu ál találkozik egy ással. A település részbe a szere sé ek köszö hetőe – Csepreg ezőváros e kívá ta a “opro Nagyka izsa közötti vasútvo al déli vasút városo való áthaladását az értékes földek elvesztése oká , így a déli vasút Büköt éri tve épült eg, és került eg yitásra -ben – viszo ylag korá vasútvo alhoz jutott, a ely a kapitalizálódás sorá jele tőse felle dítette gazdaságát, külö öse az iparát. A apjai kba ár a Gy“EV kezelésébe lévő egújult, oder izált vasútvo al agyo fo tos közlekedési kap solatot jele t a város szá ára, hisze közvetle vasúti összeköttetése va így Vas egye székhelyével és “opro al. Közvetve azo ba “opro o át Bé s és Bé sújhely, “zo bathelye keresztül pedig Budapest és szá os hazai agyváros, egyeszékhely érhető el Bükről. Habár az autópályák és az elsőre dű országos főközlekedési utak elkerülik, “zo bathelyhez, “árvárhoz, Kőszeghez, vala i t Ausztriához való közelsége oká "közlekedési szélár yékról" e beszélhetü k, Bük közlekedés-földrajzi fekvése összességébe kedvező.

1.15.2. Közúti közlekedés Bük ajd e az egykori csepregi kistérség po tos érta i közepé helyezkedik el, közlekedésföldrajzi sze po tból pedig egyértel űe a ak e tru a. A település közigazgatási területé áthaladó úthálózat. a közutakból, a járdákból, illetve az u . Ter ál-kerékpárút egy szakaszából tevődik össze. A gyógyturisztikai tevéke ység robba ásszerű 153

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve fejlődésével párhuza osa a ’ -es évektől kezdve egi dult közutak portala ítása és a járdák kiépítése. Napjai kra vala e yi közút és járda szilárd burkolatot kapott, a i ritka eré y a agyar települések között. Álla i tulajdo ba sak a közutak egy része, i tegy egyhar ada áll, így az úthálózat kitű ő i őségi állapota az ö kor á yzat go doskodásá ak köszö hető. A re dszerváltozás utá a eglevő úthálózat fejlesztése kapott prioritást. A korszerűsítés sorá forgalo sillapítók, körforgalo , autóbuszöblök is épültek. A város közúthálózatá ak bővülése i kább az ezredforduló utá i évtized hozo á ya, és kizárólag az ö kor á yzat által fe tartott utakat éri ti. tá lázat) 49. tá lázat: Az úthálózat ővülése A forgalomba helyezés időpontja 1998 2003 2005 2005 2005 2006

Hely Dr. Horváth Tibor u. Rózsa u. Európa út Nyárfa u. Sajmeggyes u. Pacsirta u.

Forrás: Bük város ö kor á yzata

Hosszúság (km) 0,6 0,14 1,5 0,24 0,24 0,2

utá Tulajdonos Bük város önkormányzata Bük város önkormányzata Bük város önkormányzata Bük város önkormányzata Bük város önkormányzata Bük város önkormányzata

A város belterületi úthálózatá ak hossza , k . elyhez sak e égy k külterületi közút, vala ivel több, i t hét k kerékpárút és , k járda kap solódik. ely teljes egészébe szilárd burkolatú. Az országos úthálózathoz kap solódó belterületi úthálózat i őségi és mennyiségi para étereit az alábbi táblázat foglalja össze. 50. tá lázat: Bük város úthálózatá ak jelle zői Meg evezés Összese k Teljes úthossz 24,32 Ebből: belterületi 20,4 Belterületi szilárd burkolatú 20,4, Járda hossza 32,3 Ebből: kiépített 32,3 Kerékpárút 7,32

Portala ított utak ará a % 100 100 100 100 100 100

Forrás: Bük város ö kor á yzata, TEIR

A portala ítás szilárd burkolattal való ellátás leg agyobb ará yba aszfalttal, kisebb há yadába beto al törté ik. Csak a kerékpárutak és a járdák burkolatába találu k – ott is ele yésző ará yba – kőburkolatot.

154


.

. . Közösségi közlekedés .

. . . Közúti közlekedés

Bükfürdő  egyébké t a térség egyetle e zetközi  autóbusz-pályaudvaráról i duló autóbuszjáratok közvetle ül háro fővárost Budapest, Bé s, Pozso y éloz ak eg, de agy a helyközi járatok sűrűsége is. Közel öt tu at járat i dul/érkezik a bükfürdői buszállo ásra, köztük öt e zetközi, a fe tebb e lített Bé se és Pozso yo kívül, járatok i dul ak Bé sújhelyre (Wiener Neustadt , Felsőpulyára Oberpulle dorf és Pi kafőre Pi kafeld . A fővároso kívül e etre dszerű járatok va ak több hazai egyeszékhelyre Győr, “zeged, Tatabá ya, Veszpré és éhá y fo tosabb kis- vagy középvárosba Hévíz, Keszthely, Le ti . A buszközlekedést dö tőe a Vasi Volá jár űvei bo yolítják le. A helyi közösségi közlekedés egyetle vo alo elérhető a vasútállo ás és Bükfürdő között . A járatot helyi vállalkozó üze elteti és api alkalo al i dul ak a buszok. 1.15.3.2. Vasúti közlekedés A forgal i szolgálat tájékoztatása szeri t . évbe Bük állo áso apo ta db gyorsvo ati és sze élyvo ati vo atpár közlekedik. A vasútállo ást e régibe újították fel agyo tetszetőse . A felújítás sorá k /h pályasebességre épült ki az éri tett vasúti vo al, Bük állo áso korszerű utastájékoztató re dszerrel és sí koro a szi t feletti agas, esélyegye lőségi elvek szeri t kialakított agaspero okkal. A sze élyforgalo ellett vasúti áruszállítás is folyik, de a ak forgal a e jele tős.

1.15.4. Kerékpáros és g alogos közlekedés A „Ter ál a szűkebb térség egyetle kerékpárútja k , a ely a két fürdőhelyet, Büköt a fürdőteleptől és Lutz a sburgot Lo s á d köti össze. A kerékpárút agyobbik szakasza Európai U iós források bevo ásával 04-be épült. Hegedűs é M. N. et al. . Utolsó bővítése -be zajlott, ekkor adták át a hosszú, Bükfürdőt Bővel összekötő szakaszt. A járdák összes hossza több, i t k , a i az úthálózat hosszá ak több, i t ásfélszerese. A teljes hosszba portala ított gyalogos utak i de ut át éri te ek Alsó-, Közép-, és Felsőbükö , Bükfürdő területé va ak azo ba olya – jelle zőe turisztikai éllal hasz osított – i gatla ok, a elyek gyalogos egközelítése járdá e egoldott. E ek oka általába űszaki-tervezési jellegű, a beépítés e teszi lehetővé összefüggő járdafelület kialakítását. Hozzá kell te i, hogy eze ut ákba a közúti forgalo e agy volu e ű.

1.15.5. Parkolás A re dszerváltozás utá Kossuth-Petőfi ut ák vo alába , azaz a falu főútjá térkővel burkolt parkolóhelyek kialakítására került sor, a ely ek szükségességét a településközpo t agy i téz é yi ko e trá iója és át e ő forgal a i dokolta. A eg övekedett idege forgalo is a parkolási lehetőségek bővítését i dokolta. Az el últ évek fu k ióbővítő városfejlesztése keretei belül „zöld ezős parkolóhelyek is létrejöttek, elsősorba a város közpo ti részé . Bár a település elsősorba saládi házas beépítéssel jelle ezhető, a közterületeke levő parkolók szá a hozzávetőlegese haso ló az álla dó lakosok szá ához. 155


. .

. Köz űvesítés . . Víziköz űvek 1.16.1.1. Vízgazdálkodás és vízellátás ivó-, ipari-, tűzoltó-, ö tözővíz, ter álvíz hasz osítás

Vas egyébe a vízhálózatba bekap solt lakások ará ya közel %-os ak teki thető, így abba szig ifiká s külö bségek e utathatók ki. A K“H adatai alapjá a városok között Bük az, ahol a legala so yabb a vezetékes vízhálózatra rákötött lakások ará ya. A sator ahálózat esetébe ár tapasztalható egy "települési lejtő" a városoktól a falvak irá yába, ivel a szo ializ us időszakába a költséges sze yvízkezelés i frastrukturális beruházásait a agy laksűrűségű, így költséghatéko yabb városokba összpo tosították. Mivel Bükö viszo ylagosa ala so y a közüze i vízhálózatot hasz áló lakások ará ya, a köz űolló yitottsága is ki si a ak elle ére, hogy a sator ahálózatra kötött lakások ará ya is a egye városai között a Vasvár és Celldö ölk utá a har adik legala so yabb. 51. tá lázat: A közüze i víz- és sator ahálózat összehaso lító adatai 2011-ben

Meg evezés

Lakásállo á y

Bük Városok összese Vas megye

1631 66014 110658

Közüze i ivóvízvezetékKözüze i hálózatba sze yvízgyűjtőbekapcsolt hálózatba lakások bekap solt lakás ará ya % 81,6 78,0 97,5 89,9 97,4 72,2 *egy k

Forrás: K“H

Köz űolló* egy k közüze i vízhálózatra jutó közüze i sze yvíz sator ahálózat, 911 689 624

közüze i vízhálózatra jutó közüze i sze

Egy lakosra jutó évi vízfogyasztás, m3 32,3 33,8 32,7

yvíz sator a-hálózat

Bük üdülőhelyi jellegére utal a agas fokú vízfelhasz álása. A turisztikai szerepkört az is alátá asztja, hogy az összes szolgáltatott víz ek kevesebb, i t egyedét hasz osítják a háztartások. 52. tá lázat: Bük közüze i vízellátásá ak legfo tosa

adatai

.

Közüzemi ivóvízvezetékhálózat, km

Közüzemi ivóvízvezetékhálózatba bekapcsolt lakás

Üzemelő közkifolyó

Összes szolgátatott víz, ezer m3

Ebből: lakosságnak

Közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózat, km

25,8

1 331

17

524

112

23,5

Közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakás 1 272

Forrás: K“H

Bük és a vo záskörzetébe lévő községek A sád, Bő, Cher elházada o ya, Gór, Meszle , Rép esze tgyörgy, “ajtoskál és “i aság, Vasszilvágy -ba kiléptek a Vas Megyei Víz- és Csator a ű Társulatból, és ö kor á yzati tulajdo ba álló vállalatot alapítottak a víz- és sator ahálózat űködtetésére Bük és Térsége Víz ű Kft. éve . A város és a fürdő vala i t 156

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve ég település Bő,Gór, Cher elházada o ya, Rép esze tgyörgy ivóvízellátását a büki ill. a bői határba található db élyfúrású kút biztosítja a víz űtársaság üze eltetésébe . Külö ösebb víz i őségi problé a i s, vas és a gá tala ító bere dezés viszo t üze el a fürdői gépház területé , ahol a felszí i tározók is találhatók. A víz yerő kutak a i ális kapa itása / ap, a vas-ma gá tala ító api teljesít é ye . A kutakból yert víz e yisége évszakfüggő, téle , yáro -3500 a api ter elés. 1.16.1.2. Sze

vízelvezetés

Bükö ár az -as évekbe kiépült a sator are dszer, és a lakások zö e rá is satlakozott, így a helyi köz űolló a városi átlag ál is szűkebbre záródott. A köz űhálózat ai hosszát az közvetle ül az ezredforduló utá elérte ivóvízhálózat: k , sator ahálózat: k . A lakásállo á y ter észetes serélődésével e túl hosszú idő belül realitás lehet, hogy vala e yi vezetékes vizet fogyasztó lakás sze yvizét is zárt re dszere vezetik el és kezelik, vagyis ez a bizo yos olló teljese záródik. “ze yvíztisztító a térségbe Bükö , Cseprege és Cher elházada o yá űködik. Bük és a fürdőtelep sze yvízé ek tisztítását szi té a Bük és Térsége Víz ű Kft. végzi. Háro sze yvízáte elő található a város, egy pedig a fürdő területé . A sze yvíztelep fokozatú, e ha ikai és biológiai úto tisztul a beérkező folyéko y hulladék. Tisztítókapa itása / ap. Kihasz áltsága szi té változó - téle - % yáro -100%. 42. á ra: A köz űolló változása Bük városá a

Forrás: Törzskö yvi adatok alapjá szerkesztve

Idevág a település fejlesztésé ek egyik legaktuálisabb kérdése, a zártre dszerű sapadékvízelvezetés, a i ek lé yege a felszí i vízelvezető árkok egszü tetése vagy átalakítása. Eze keresztül hasz os hely szabadul fel pl. parkolók szá ára és a településkép esztétikája is tovább javul. 157


. . . Csapadékvíz elvezetés, felszí i vízre dezés

Bük város területé ek fő lejtésirá y ÉNy-DK, a települése a sapadékvíz elvezetés fő befogadója a Rép e és a Rép e alo sator a. A kiépült sapadékvíz elvezető re dszer a sűrűbb beépítésű, agasabba fekvő szakaszoko sator ás, az alsóbb területeke yílt árkos. Bük városba a sapadékvíz elvezető hálózat sak e teljes körűe kiépített, azo ba a kedvezőtle do borzati körül é yek között egvalósított elvezető re dszer űködése e kielégítő. “ok esetbe előfordult túlterhelésből vagy a kivitel hiá yosságaiból eredő elö tés és ehhez kap solódóa vízügyi pa asz. A agy i te zitású sapadékokból szár azó vizek elvezetésére jele legi állapotába azo ba e i de hol alkal as. A közel últa előfordult agyi te zitású záporok a települése is okoztak elö tési károkat, főké t a élyebb fekvésű, a befogadóhoz közeli területeke . Az összegyülekező víz gyors, akadálytala elvezetését, a zárt sator aszakaszba levő tö kre e t sövek, földdugók, és a yílt árokszakaszo levő feliszapolódások, károsa befolyásolják. A térség felszí alatti vizeire jelle ző, hogy i d ivóvízbázis, i d ter ál vízbázis található a települése , így i d az ivóvíz ki s egőrzése, i d a ter álvíz ki s egőrzése sze po tjából alapvető fo tosságú az elö tésekből adódó sze yezések elkerülése. A város belterületi sapadékvíz elvezetése folya atosa bővül, illetve korszerűsödik. Az újo a kialakításra kerülő ut ákba az útépítéssel egyidejűleg a sapadékvíz elvezetést is kiépítik. Ez jelle ző a burkolat-felújításra kerülő ut ákra is. A belterülete keletkező sapadékvizeket zö ébe zárt sapadékvíz sator ákkal vezetik a befogadóba. Az utóbbi - évbe az alábbi ut ákba épült ki zárt sapadék sator a:       

“zé he yi Istvá ut a Deák Fere ut a Ifjúság útja kétoldali a Köl sey Fere ut ai sator a továbbvezetése az Európa úti sapadék sator ába a Tavasz ut ai sator a bekötése fe ti sator ába Sajmeggyes utca Nyárfa ut a

A közeljövőbe tervezik a Dr. Horváth Tibor ut a felújítását, és az útépítéssel együtt a zárt sapadék sator a kiépítését. Befogadó a Rákó zi Fere ut ai sator a. A külterületi

/ és

hrsz-ú közút északi oldalá övárok jelleggel yílt árok épült ki.

A felülvizsgálat sorá feltárt problé ás helyek az alábbiak: 

A belterület ÉNy-i szélé lévő VOG út ÉNy-i oldalá kiépült yílt árokba összegyűlő sapadékvizek – a Petőfi “á dor ut a alatti sőáteresze keresztül – átjut ak az Ipar ut a felé, aho a i s továbbvezetése, ely agyobb esőzések él közlekedési go dokat is okoz. Az Ipar ut a sapadékvíz elvezetésé ek tervezése folya atba va . A tervezett

158






egoldás zárt sapadék sator ás elvezetés a Gyár ut ai sapadék sator ába csatlakoztatva. A “portpálya északi oldalá jele leg földút vezet, ely ek i s sapadékvíz elvezetése. A fejlesztések sorá az útépítéssel egyidejűleg a sapadékvíz elvezetést is egtervezték. A tervek e gedélyezésre be lettek adva a Vízügyi Hatósághoz. A tervezett egoldás itt is zárt sapadék sator a, befogadó a Torkos köz sapadék sator ája. A hatályos re dezési tervbe tervezettké t javasolt – és ég eg e valósult – csapadékvíz elvezető űvek a felülvizsgálat sorá továbbra is arad ak javasolt tervezetké t.

1.16.2. Energia 1.16.2.1. Energiagazdálkodás és e ergiaellátás Bük az e ergiahordozók közül az elektro os ára hoz viszo ylag késő , a térség települései közül szi te utolsóké t, sak -ba jutott hozzá, ekkor kötötték be a villa os fővezetéket. )ö el ég a légvezetékes oszlopok hálózzák be a települést, kivéve az újo a épült ut ákat, ahol földkábel-re dszert alakítottak ki. A hagyo á yos olfra szálas izzókat teljes egészébe e ergiatakarékos halogé égőkre serélték, a i kb. %-kal sökke tette a közvilágítás költségeit. A villa os e ergia ellátást a kőszegi, szo bathelyi és sárvári tra szfor átor állo ásról i dított 0kV-os vezeték biztosítja, a középfeszültségű re dszer a jele legi e ergiaigé y kétszeresét is biztosíta i tudja. A községbe a középfeszültség légvezetékes, a fürdő területé kábeles vezetékre dszere jut a tra szfor átorokhoz. A köz élú tra szfor átorok legtöbbje szabad kapa itással re delkezik, vagy serével azzá tehető. A kisfeszültségű hálózat a községbe általába légvezetékes, a fürdő területé földkábeles, a közvilágítás azo os re dszerű. A hálózatba bekötött lakások szá a alapjá i s agy külö bség Vas egye egyes települési szi tjei közt lé yegébe i de ütt %-os , az egy főre jutó fogyasztásba ár a ál i kább. A büki lakások fajlagos villa os e ergiafogyasztás agasabb ugya a Vas egyei és a városi átlag ál, de közel %-kal alacsonyabb a sepregi, illetve kistérségi utatók ál, holott a büki turiz us agyságre dje oká agasabb érték le e várható. E ek a agyarázata az lehet, hogy i d a büki háztartásokba , i d pedig az i téz é yi fogyasztást teki tve ár előbbre jár ak az e ergiatakarékos re dszerek, eszközök beszerzésébe , i t a kör yező települések. Egyébké t a város ára ellátása bizto ságos ak o dható. Az EON Észak-Du á túli  Győr közpo tú  kire deltségéhez tartozik az egész kistérség, és Kapuvár felől jó i őségű KV-os vezetéke érkezik az elektro os e ergia a Csepregi kistérségbe, és eze belül Bükre. A apjai kba az i ovatív fűtési ódok egyikét biztosító gázvezeték -be érte el Büköt. Azóta a kistérség vala e yi települése rá satlakozott a főgeri re, a ely Tor ásliget felől érkezik, de a fajlagos gázfogyasztást teki tve ár jele tős külö bségek utatkoz ak az egyes helységek között. Vas egye egészébe a háztartások közel kéthar ada fűt gázzal, a Csepregi kistérségbe háro egyede, íg Bükö %-a, ami magasa a Vas egyei városi átlag felett va . Mivel olya jele tős gázfogyasztók is találhatók Bükö , i t a agyipari létesít é yek, a gyógyfürdő, a szálloda vagy az összes közi téz é y, az egy háztartásra jutó átlagos fogyasztás 25 %-kal haladja meg a megyei, 30 %-kal pedig a városok átlagát. 159

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve 43. á ra: A villamosenergia-fog asztók szá a d

Forrás: K“H

44. á ra: A szolgáltatott összes villa ose ergia

e

isége

kWh

Forrás: K“H

45. á ra: A háztartások részére szolgáltatott villa ose ergia

Forrás: K“H

160

e

isége

kWh

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve 46. á ra: Az összes gázfog asztók szá a d

Forrás: K“H

47. á ra: Az összes szolgáltatott vezetéskes gáz

e

isége átszá ítás élkül

Forrás: K“H

48. á ra: A távfűtés e ekap solt lakások szá a

Forrás: K“H

161

3

)

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve Távhőellátó re dszer kettő űködik a települése . Az általá os iskola kazá házából i duló re dszer a közpo tba fekvő ö kor á yzati épületeket látja el e ergiával. A fürdő területé lévő kazá ház a fedett fürdőt és a agyobb szállodákat látja el. A gázhálózat kiépítése utá a fogyasztók folya atosa kap solód ak le a re dszerekről. Mivel Bük térségébe i s jele tős földgázter elő bázis, így a helyi elosztói e gedélyes, az Égáz-Dégáz Földgázelosztó )rt. az FG“) Földgázszállító )rt.-től veszi át a földgázt a agy yo ású országos szállító vezetékhálózatról.A gázellátás külterületi agy-közép yo ású szakasza az újkéri gázátadóhoz satlakozik NA -as a él sővel. A közép yo ású belterületi hálózat a vasút elletti . szá ú és a fürdő közelébe lévő . szá ú yo ásszabályozótól i dul. A téli 3 sú sfogyasztás . /d, a beépített yo ásszabályozók a jele legi felhasz álás többszörösét tudják biztosíta i. 1.16.2.2. Megújuló e ergiaforrások alkal azása, a kör ezettudatos e ergiagazdálkodás lehetőségei A egújuló e ergia felhasz álását teki tve a leg agyobb pote iált a geoter ikus e ergia, illetve a széle ergia hasz osítása adhat á, i d az ö kor á yzat, i d a vállalkozások esetébe . Ezek esetébe fejlesztés i dezidáig e valósult eg, azo ba az ö kor á yzat ezidáig több, ás típusú egújuló e ergiaforrás alkal azását élzó pályázati projektet valósított eg: 1. Bük Város Ö kor á zata - Bük Város Ö kor á zat hasz álati eleg víz eruházás: KEOP- . . /A/ Helyi hő és hűtési igé y kielégítése egújuló e ergiaforrásokkal. Bük Város Ö kor á yzata épületére felszerelésre kerültek a apkollektorok a hasz álati elegvíz és a fűtés biztosítására. 2. Bük Város Ö kor á zata – Ö kor á zati i téz é ekre apele es re dszer telepítése: KEOP- . . /A/ Helyi hő, és villa osenergia-igé y kielégítése egújuló e ergiaforrásokkal A bio assza pri er hasz osítására a kistérség kiterjedt erdőterületei; az erdőgazdaságok, faipari feldolgozóüze ek hulladékai és a tervezett e ergia él övé yter esztésre alkal as területek e ergiaültetvé yezésre, erdőtelepítésre ter ékei és hulladékai a legalkal asabbak. Az ezzel kap solatos kutatások közpo tja a sopro i Nyugat- agyarországi Egyete . “zá os refere iaüze is űködik ár a régióba , a elyek alkal asak arra, hogy a bio asszára alapozott villa os és hőe ergia átalakítási te h ológiák hazai ho osítása, gyártása és elterjesztése fokozatosa egvalósuljo . 1.16.2.3. Az ö kor á zati i téz é ek e ergiahatéko sági értékelése Bük -2020-as e ergetikai fejlesztése között szerepel ie kell, hogy a város közi téz é yei ek épülete ergetikai élú fejlesztése a egkezdett pályázatok folytatásával egvalósuljo . Ez a fejlesztés i de i téz é ye yo ot kell, hogy hagyjo . E ellett pedig készíte i szükséges egy fe tartható városi e ergiastratégiát, a i ek legfo tosabb élkitűzése le e úgy biztosíta i Bük ek és térségé ek egyre övekvő e ergiaigé yét, hogy sökke te é a ak fajlagos e ergiafelhasz álást, és károsa yag-kibo sátását. 162


. . . Elektro ikus hírközlés vezetékes elektro ikus hálózat, vezeték élküli hírközlési épít é ek Vas egye észak- yugati részébe , Bük városba és a ak kör yéké az Egyete es Távközlési szolgáltató a Magyar Teleko Nyrt. A terület obilszolgáltatással törté ő lefedettségét a háro is ert Mobilszolgáltató valósítja meg. A városba a Magyar Teleko Ny rt.- ek távközlő közpo tja va , a ely biztosítja az alapvető és a agasabb szolgáltatási igé yű előfizetői igé yek kielégítését, a városba a “zolgáltató kiépítette a helyi hálózatot, a ely részbe földalatti részbe földfeletti. A súlypo ti részeke - ilye például a Kossuth Lajos ut a is- alépít é y hálózat került kiépítésre go dolva a későbbi fejlesztésekre is. A helyi hálózat szerves részét képezik a Fürdő területei, hisze agyságba ár a városhoz haso lítható. A távbeszélő közpo t és a Fürdő között alépít é y hálózat épült, a ely a fejleszte dő terület közelébe halad el. A közelbe halad a Bük- Bő-“ajtoskál optikai kábel is. A terveze dő létesít é y jellege és az azt kiszolgáló egyéb lehetséges távközlési, hírközlési szolgáltatás a eglévő terület közelébe haladó geri hálózatról leágazó távközlési kábel építésével biztosítható, a eglévő hálózatba va a yi tartalék, illetve külö féle ódoko képezhető a yi szabad kapa itás, a ely az itt létesülő fogyasztó előfizetői igé yét el tudja lát i. 49. á ra: Táv eszélő fővo alak szá a ISDN vo alakkal eg ütt d

Forrás: K“H

163

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve 50. á ra: Táv eszélő fővo alak szá a ISDN vo alakkal eg ütt d

Forrás: K“H

51. á ra: Internet-előfizetések szá a d

Forrás: K“H

A városba üze el kábeltévé társaság, a ely i ter etet is a televízió ellett.

164

ár szi té

szolgáltathat távbeszélőt és


.

. Kör yezetvédele

és településüze eltetés

1.17.1. Talaj A település igazgatási határá talajtípus a található: a Rép e völgyétől északra, az igazgatási terület / -á ser ozjo bar a erdőtalajok, a Rép e völgyébe réti ö téstalajok. A ser ozjo bar a erdőtalajok talajképző kőzete a löszös üledékek, ké hatásuk gye gé sava yú, vízgazdálkodási sze po tjából közepes víz yelésű és vízvezetőképességű, agy vízraktározó és jó víztartóképességű talajok, a ter őréteg vastagságuk <, fizikai talajféleségük vályog. A Rép e e té réti ö téstalajok a jelle zőek: talajképző kőzetük gla iális és alluviális üledékek, ké hatásúk gye gé sava yú, vízgazdálkodási sze po tjából jó víz yelésű és vízvezetőképességű, jó vízraktározó és jó víztartóképességű talajok, a ter őréteg vastagságuk 100 cm <, fizikai talajféleségük vályog. A ter őföldek egyei viszo ylatba jó i őségű ek o dhatók, átlagos ara ykoro a értékük körül ozog. A térség agy része i te zív ezőgazdasági űvelés alatt áll, a ely ek sorá jele tős e yiségű űtrágya és övé yvédőszer kerül felhasz álásra. Po tos adatok ezzel kap solatba e áll ak re delkezésre. A űtrágyák a talaj ter őképességét javíthatják, de a talajvizeke keresztül az élővizekbe jutva azok víz i őségét ro tják, károsa befolyásolják a övé y és állatvilágot, az ivóvíz i őségét. Bük itrátérzéke y települések közé tartozik. A Rép e völgyébe fekvő ezőgazdasági területek a egyei re dezési terv szeri t vízerózió ak kitettek. A táblák többségét ezővédő-erdősáv e övezi. Az átlagos szélsebesség /s körüli. Ez azt jelenti, hogy a területe szél által kiváltott kis értékű deflá ió elsősorba talaj űvelés sorá adódhat. Az eróziós hatások értéke valószí űleg a yira ala so y, hogy az ebből adódó talajdegradá iós folya atok e jelle zők a település ezőgazdaságilag űvelt területei . A település sze yvíz sator a-hálózattal kiépített lásd részletese Hulladékgazdálkodás fejezet). Az illegális hulladéklerakások illetve a szikkasztások pote iális veszélyforrások.

1.17.2. Felszí i és a felszí alatti vizek A település igazgatási területe a Rép e vízgyűjtőre dszeréhez tartozik. A vizsgált terület fő vízfolyása a Rép e folyó, ellette ege líthető a Börzsö y-ér köz élú vízfolyás, a ely főké t a Fürdő víztele ítését szolgáló sator are dszer befogadója. A Hévízlevezető árok helyi jele tőségű vízfolyás, jele leg a Fürdő hulladék ter álvizeit szállítja a Rép e folyóba. Az igazgatási területe két kavi sbá ya-tó található: az egyik a város északi határába a / , / , / szabadidős élokra: „gyerekparadi so hasz álják , vala i t a déli határba a sportpálya ellett a / hrsz.-oko . Ez utóbbi horgásztó. A térségbe az i te zív szá tóföldi űvelés a jelle ző, a ely ek sorá alkal azott vegyszerek sze yezhetik a felszí alatti vizeket. Az alkal azott vegyszerek hasz álatával kap solatosa po tos adatok e áll ak re delkezésü kre. 165

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve Bük város vízellátása a Bük körzeti vízbázisra épült. A vízvezeték-rendszer kiépítettsége a település egészét lefedi. A büki vízbázis sérüléke y kategóriába tartozik. A hidrogeológiai vizsgálat keretébe kijelölésre került az éves elérési időhöz tartozó hidrogeológiai „A” és az 50 éves elérési időhöz tartozó „B” hidrogeológiai védőido . A vízbázis felszí közeli rétegvizei ek utá pótlása K-DK-i irá yból törté ő háttérára lás ellett felülről, talajvízből törté ik, a ely ek közvetle kap solata va a felszí el. A volt Tsz géptelepé él végzett geofizikai vizsgálatok ki utatták, hogy a talajvíz feküjét képező agyagréteg hiá yzik, így a sze yezett talajvíz akadály élkül elérhet a rétegvízig, a ely az oldalirá yú ára lással a ter elő kutakba juthat. A vízbázis utá pótlódási területé folytatott ezőgazdasági hasz álatból adódóa a talajvíz erőse itrátos, övé yvédő szerekkel sze yezett. A víz ű sekélyebb kútjaiba ár megjelentek. Az illegális hulladéklerakások illetve a szikkasztások szi té sze yezik a talajt és ezzel a vizeket. “ze yvízelvezetést részletese a hulladékkezelés fejezet tartal azza.

1.17.3. Levegőtisztaság és védel e A levegő i őségi állapotot a külö böző forrásokból – ipari, ko u ális, közlekedési, allergé övé yekből – szár azó légsze yező a yagok együttes hatása határozza eg. Befolyásoló hatással lehet ek ég a térsége kívüli e issziós forrásokból e területre érkező sze yezőa yagok, vala i t a do borzati adottságok, és az időjárási viszo yok. A települése és kör yéké a levegő tisztasága egfelelő ek i ősül. Határértéket eghaladó e isszióforrás i s a területe , létesítése és üze eltetése a jövőbe se e gedhető eg. Ipari légsze

ezés

A település belterületé ipari tevéke ységet folytató telep, üze több is űködik. Bejele tési kötelezettséget teljesítő létesít é yek levegősze yező po tforrásai ak telephelyei az alábbiak:    

Nestlé Hu gária Kft., Darli g u. . (kisállat eledelek gyártása) Hotel Rép e, Ter ál Krt. . Ter ál Üdülőszövetkezet Apart a Hotel, Ter ál krt. . Büki Gyógyfürdő Zrt.

Jele tős forgal at bo yolító ég a VOG EXPORT-IMPORT Kft., a ely az a yavállalatához haso lóa élel iszerek és ipar ikkek forgal azásával és saját szárazgyü öl s- so agoló üze et űködtet. A létesít é yek a hőe ergia ter eléséhez földgázt hasz ál ak. Határérték feletti kibo sátás egállapítására sehol e került sor. A Nestlé Hu gária Kft. te h ológiából szár azó kibo sátása e haladja eg az előírt határértékeket. A gyártásból eredő bűzhatás - ha e is erőse - de idő ké t érzékelhető a kör yezetébe . Fűtési eredetű légsze

ezés

A település egésze vezetékes földgázzal ellátott. Bükö a lakások fűtése agyrészt vezetékes gázról törté ik. A gázárak folya atos e elkedése következtébe azo ba egyre többe áll ak 166

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve vissza a hagyo á yos fűtési ódokra a vegyes és fatüzelésre. A ko u ális eredetű légsze yezés az ala so y kibo sátási agasságok iatt eghatározó szerepű a helyi légsze yezettség kialakulásába . A fatüzelésre a szé o o id és itrogé dio id, szilárda yag per ye és koro légsze yező a yagok kibo sátása jelle ző. A szé elégetésekor ké dio id is keletkezik. Így fűtésből továbbra is várható levegősze yezés. Közlekedési forgalo

ól eredő légsze

ezés

A közlekedésből eredő légsze yezettségre vo atkozó érési adatok e áll ak re delkezésre. A községbe a Csepreg-Bő j. összekötő út közvetle kör yezetébe lakókat érheti agyobb terhelés, ivel ez a település fő közlekedési útja. A többi alsóbbre dű út j. Ló s felé, j. “zo bathely felé vezető vala i t j. Csepreg-Ló s közötti forgal ából jele tős értékű levegősze yezés e adódik. Állattartás ól adódó szagpro lé ák Nagylétszámú állattartó-telep a település igazgatási területén nem található. Háztájiban nagyon kevés állatot tartanak. A község gyógy-üdülőfalu jellege nehezen tűri az állattartásból eredő szag-, zaj-, rovarhatásokat. Belterületen eddig is és a jövőben is csak korlátozásokkal lehet állatot tartani.

Szálló por okozta sze

ezés

Mezőgazdasági talaj űvelés sorá kisebb értékű porsze yezéssel, alkalo szerűe övé yvédő szerek levegőbe kerülésével szá ol i kell. A település északról szi te teljese yitott, itt a lakótelkek, lakóut ák közvetle ül szá tókba végződ ek. Több ut a is szá tóra fut ki, és kevésbe található egfelelő ut afásítás. Védőfásítás, véderdő e védi a települést. A ezőgazdasági földutak hasz álatából is adódhat i i ális porterhelés. Allergé

övé ektől szár azó légsze

ezés

A parlago álló, go dozatla területek – felhagyott szá tók, go dozatla árokpartok, útszélek stb. – jó táptalajt kí ál ak a gyo fajok ak. Ezek közül közegészségügyi sze po tból a parlagfű allergiát okozó polle je terheli a yári időszakba az arra érzéke y lakosságot. N ílt téri égetések Ősszel és tavasszal a tarlók, a kertek űvelése sorá keletkezett hulladékok gallyak, gyo ok, lehullott falevelek stb. elégetése sorá további i i ális értékű légsze yezés adódhat.

1.17.4. Zaj- és rezgésterhelés Üze i tevéke ség ől szár azó zaje isszió: A település területé ipari több ipari létesít é y is található. A Nyugat-Du á túli Kör yezetvédel i, Ter észetvédel i és Vízügyi Felügyelőség adatbázisába zajhatárérték egállapítással re delkező ég:  

Nestlé Hu gária Kft., Darli g u. . állateledel VOG Export-Import Kft.

Korábba a Nestlé gyár űködése sorá értek határértéket túllépő terhelést. Közbe a telep üze e korszerűsítésre került, így a legutóbbi éréskor e volt határérték átlépés. 167


Közúti gépjár űforgalo

ól szár azó zajterhelés

A települése a gyógyfürdő iatt jele tős forgalo jele tkezik, a elyből egyes területeke határértéket eghaladó zajterhelés is adódhat. Mérési adatok e áll ak ezzel kap solatba re delkezésre. Bük város fő közlekedési útja a j. Csepreg-Bő közötti összekötő út, a elyről leágazó j. Ló s felé vezető útról lehet a fürdőtelepet egközelíte i. )ajtól véde dő területek lakó-, üdülő-, vegyes terület, zöldterület i dkettő e té találhatók. Szombathely felé vezető j. összekötő út is viszo ylag forgal as, belterülete lakóterületek között halad. A 8618 j. Csepreg-Ló s közötti összekötő út a településtől távol, ezőgazdasági területeke vezet át. Forgal a e jele tős.

1.17.5. Sugárzás védele A légkörbe található sugárzó a yagok terjedésé ek követésére hazá kba is kiépült az országos sugárzásfigyelő re dszer. A szabadtére álló érőállo ások folya atosa érik a szabadtéri sugárzás órá ké ti dózis, azaz dózisteljesít é y értékét, a ely ek értékegysége a “v/h Na o“ievert/óra . A ter észetes háttérsugárzás értéke Magyarországo -180 nSv/h között i gadozik. Ez az érték függ a agasságtól, a talaj típusától, az időjárási körül é yektől. Ha vala ely hatásra, ese é yre a dózisteljesít é y jele tőse eg ő, akkor azo al egkezdik a kivizsgálását, és ha szükséges elre delik a egfelelő óvi tézkedések elre delését. A figyel eztető szi t “v/h. Bükhöz legközelebb a szo bathelyi érőállo ás HUO található.

1.17.6. Hulladékkezelés Települési szilárd hulladék Bük város re delkezik hulladékgazdálkodási tervvel . A városba a települési szilárd hulladék gyűjtését és elszállítását heti egy alkalo al a büki PARKOM Kft. végzi. Lo tala ítást éve te kétszer szervez ek. A vegyese gyűjtött hulladékot Kőszegre, a Kőszeghegyaljai Regio ális Hulladékrakóra szállítják. A települése i s e gedélyezett, űszaki védele el ellátott lerakó. Tervbe van 2016-ig egvalósítva a / hrsz-ú egykori hulladéklerakótelepe , a ely földtakarást kapott, hulladékudvar kialakítása. Bük területé több szelektív hulladékgyűjtő sziget került kialakításra, ahol papír, űa yag, üveg elkülö ített gyűjtésére va lehetőség. A hulladékgyűjtő szigetekről a hulladékot a PARKOM Kft. gyűjti be és adja le a )alai HUKE Kft-nek (Zalaegerszeg). Települési fol éko

hulladék

Bük város vezetékes ivóvízhálózattal ellátott, és kiépült a sze yvíz sator a-hálózata is. A folyéko y ko u ális hulladék sze yvíz a városi sze yvíztisztítóba / hrsz. kerül, a elyet a Bük és Térsége Víz ű Kft. Bük üze eltet. A tisztító /d kapa itású, III. tisztítási fokozatú, a ely aerob és a aerob biológiai tisztítást egyesítő ANPEROX te h ológiával űködik. A tisztított sze yvíz befogadója a Rép e. A telepe keletkező sze yvíziszapot az INNOWE“T Kft. “zo bathely szállítja el e gedélyezett sepregi és büki ezőgazdasági 168

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve űvelés alatt álló területekre. A kihelyezés utá a területeken a figyelőkutak vizsgálata, a víz i őségé ek elle őrzése, vala i t a talaj sze yezettségé ek érése eghatározott re dszer szeri t törté ik. évi adatok szeri t a lakás e satlakozott rá a hálózatra. Ezekre egyedi sze yvízak ás gyűjtés a jelle ző. “zikkasztás is előfordulhat. A sze yvizeket jele leg derítővel, szippa tással, elle őrizetle ódo gyűjtik. A lakosság a szippa tott sze yvíz elszállítatásáról maga gondoskodik. A települése keletkezett szippa tott folyéko y ko u ális hulladék elszállítását egy büki, érvé yes e gedéllyel re delkező egyé i vállalkozó végzi, aki a hulladékot a rép elaki sze yvíztisztító-telepre szállítja. Veszél es hulladék A települése keletkező egészségügyi hulladékok - az háziorvosi ellátás, a háziorvosok, fogorvosok, az orvosi ügyelet, a védő ői szolgálat, és e tőállo ás veszélyes hulladékai ak elszállítását és ártal atla ítását a Megoldás Kft. “zo bathely végzi. Bükö a lakosság szá ára a gyógyszertárba és a DM áruházba va kihelyezve gyűjtődoboz, amelyeket 2010-ben 4, illetve alkalo al a Hu garophar a )rt. szállított el. Éve te kétszer egy hétig a lo tala ítás előtti héte az elektro ikai hulladék PARKOM Kft. telephelyére i gye ese beszállítható, és o a a C“ATÁR-Öko Kft. szállítja el hasz osításra. A veszélyes a yagokat tartal azó elektro os készülékek, alkatrészek, bere dezések elszállítását szi té a C“ATÁR-Öko Kft. Vasszé sé y végzi saját létesít é yébe. A hasz ált akku ulátorok, ele ek visszagyűjtését a FoReGo Magyarország Kft. végzi, a begyűjtött hulladék válogatás utá külföldö kerül hasz osításra. Bükö hasz ált ele ek szá ára kereskedel i egységekbe , egyéb i téz é yekbe helye található kihelyezett gyűjtőedé y. A lakossági tudatfor álás azo ba szükséges ahhoz, hogy az ele ek visszagyűjtése hatéko yabb legye . A közterülete elhullott állatok elszállítását e gedéllyel re delkező szállítóval - az ATEV Zrt-vel a hatályos jogszabályok ak egfelelőe szállíttatják el ég saját lerakójába. Bükö korábba a 060/11 hrsz-ú területe űködött dögkút, a elyet ár régebbe bezártak, területét re dezték. A területét a apság fás liget borítja. Illegális hulladéklerakó több helye is található a közigazgatási területe , a elyekre jelle ző, hogy a településtő viszo ylag távol helyezked ek el. A Ló s felé vezető j. összekötő út vasúthoz közeli részei több helye is illegálisa lerakott kupa ok találhatók / , / , / . Bejele tés alapjá az ö kor á yzat a PARKOM Kft-vel szállítatja el a lerakott hulladékot.

.

. . Vizuális kör

ezetterhelés

A település a külö böző irá yokból ide érkezők ek ás- ás ar át utatja. Az A sád felől érkezők kisvárosias, a Bő vagy Ló s felől érkezők üdülővárosi, a Csepregről érkezők élé k gazdasággal re delkező település képét kapják a városról, és ezek jól egfér ek egy ás ellett, ivel egy ást e zavaró ódo , területileg elkülö ülve jele ek eg. A terepadottságok a település teljes feltárulását e teszik lehetővé. Bükö a látképet zavaró 169

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve épületek i se ek, az épít é y agasság korlátozása és a tájképvédel i területeke elhelyezhető épít é yek eghatározása hosszú ideje szerepel a re dezési tervekbe . A településkép általá osa re dezett, kirívó épületek e épültek, így Bükö a vizuális kör yezetterhelés e jelle ző.

1.17.8. Árvízvédele Lásd a .

.

.2.4. fejezetben

. . Fe

álló kör

ezetvédel i ko fliktusok, pro lé ák

Az egyik fő ko fliktusforrás lehet a városo átvezető út forgal ából szár azó zavaró levegő és zajterhelések. Az út e té szakaszosa található út e ti fásítás, a ely agyobb részt lu fe yőkből áll. Cserjeszi t szi te i s. Megoldás lehet az éri tett véde dő épületek esetébe a passzív védele , sebességkorlátozás, az előkertekbe többszi tes övé yzet telepítése vagy elkerülőút építése. A hagyo á yos fűtési levegősze yezés.

ódok egyre elterjedőbe va

ak, így belőlük is várható kis értékű

Mezőgazdasági űvelés talajelőkészítő u kái sorá aszályos, szeles időbe érheti porsze yezés a lakóterületet, külö öse az északi lakóterületek kitettek a szél hatásai ak. A vegyszerhasz álat a talaj és az élővizeket sze yezheti. Ko fliktus forráské t léphet ek fel a lakóterületek közelébe lévő ipari területek Nestlé gyár, VOG . Az előbbitől kedvezőtle szelek pl. uralkodó északi, észak yugati szelek eseté a település felé vihetik a sze yezést. A gyár e valósította eg aradéktala ul a hatályos re dezési tervbe egadott védőerdő telepítést. A települése va ak olya lakások, a elyek e kötöttek rá a sze yvízhálózatra, helye ké t szikkasztás is előfordulhat, az így a keletkező folyéko y ko u ális hulladékok sze yezőforrások. Bük igazgatási területé ek középső har ada távlati vízbázis hidrogeológiai védőterületét éri ti. A felszí alatti víz állapota sze po tjából érzéke y terület, a felszí i és felszí alatti vizek érzéke yek a sze yeződésre. Ráadásul Bük itrátérzéke y települések közé tartozik. Az illegális hulladéklerakások sze yezik kör yezetüket.

170


.

. Katasztrófavédele területfelhasz álást, beépítést, befolyásoló vagy korlátozó té yezők

1.18.1. Építésföldta i korlátok A térség aljzatát a élybe alaphegység háro eltérő keletkezési helyű és idejű szerkezeti egység alkotja. Északról a Fertő e ti-, Nyugatról a Kőszegi-hegységi-, déli és keleti irá yból a Rába e ti szerkezeti egység ko taktzó ája helyezkedik el a ai Bük alatt agy élységbe . A büki gyógyvizet a földtörté eti óidő paleozoiku devo időszakába illió évvel ezelőtt képződött kőzet – dolomit – tárolja. A karbo átos kőzetek olya üledékes összletek, a elyek keletkezése jelle zőe te geri ede ékhez kötődik. A Kisalföld és ezzel párhuza osa a ai Rép e-sík területe az újidő eogé ásodik felébe az Alpok és a Kárpátok kie elkedésével egyidejűleg süllyedés ek i dult. Te ger ö tötte el, a ely lassa kiédesedett Pa o -tenger, Pannon-tó . A tengeri ajd tavi üledékekre települtek azok az összletek a elyek a felszí ai for aki sét, a talajok i őségét eghatározzák. Vastagságuk éhol elérheti a éteres vastagságot is Bük- , Bük- fúrások . A térség geo orfológiai felszí alakta i képét a külső erők határozzák eg javarészt, esetü kbe a folyóvizek u kája a leg arká sabb. A Rép e síkja tökéletes síkság, átlagos agassága éter a Balti te ger szi tje felett. Ni se ek kiugró szi tkülö bségei, az átlagos relatív relief , /k 2. E ől következik, hog kedvezőtle orfológiai deter i áló té ezők arká s, eredek lejtők, falszakadások, súszás- és süll edésveszél es területek e jelle zik a várost és kör ékét. Az alaphegység és a felszí fejlődését yo o követve egállapíthatjuk, hogy Bük város kör ezete – a élybe levő kőzetek agy vastagságá ak és stabilitásá ak vala i t a hosszú idő ideig tartó, yugodt üledékképződési időszak következtébe létrejövő agy vastagságú fedőüledékek ek köszö hetőe – e tartozik a Kárpát-medence földre gésveszél es térségei közé. A város területé ély űvelésű bá ya e űködött, és ára az egykori kavi sbá yát felszí i kiter elésű is felhagyták, területét rekultiválták és szabadidős/rekreá iós élra hasz osítják. Barla gok illetve pi ék e jelle zőek, utóbbiakból található elszórta éhá y kisebb alapterületű. Tehát az eg kori á aterületek, a arla gok és a pi ék építésföldta i sze po t ól se il e veszél forrást e jele te ek.

.

. . Vízrajzi veszél eztetettség .

. . . Árvízveszél es területek

Árvízi elö tések a belterülete Rép e balparti terület a védtöltés iatt i se ek. Kisebb árvízi elö tés az A sád felől érkező úto , a Rép e déli oldalá jobbparti terület a híd kör yéki szakaszo va . Ezért idő ké t rövid idejű útlezárásokra kerül sor.

171


. . . Belvízveszél es területek

Re dszerese belvízjárta, vagy tartósa vízzel borított terület i s. A talajszerkezet kavi sos, jó vízáteresztő, így a agyobb esőzések utá esetleg egjele ő felszí i vízborítások rövid ideig vannak jelen. .

. . . Mél fekvésű területek

Mély fekvésű, lefolyástala területek i se ek. A kisebb esésű laposabb területekről is elvezethető a felszí i víz a sapadékvíz elvezető űvek kiépítésével. .

. . . Árvíz és elvízvédele

Bük város belterületét árvízvédel i töltés védi a Rép é levo uló árvizektől. A Rép é levo uló árvizek viszo ylag gyorsa - ap alatt levo ul ak. A töltés egvédi a települést, árvízi kiö tések a belterület felé i se ek. Akkor va problé a, a ikor az árhullá levo ulásával egyidőbe heves esőzések va ak. Ilye kor a lezárt zsilipek iatt a belterületi sapadék sator ákba visszaduzzasztások keletkez ek. Ezért ige agy jele tősége va a sapadék sator ák karba tartásá ak, re dszeres elle őrzésé ek, tisztításá ak, külö öse a kisebb szelvé yű és kisesésű szakaszoko . “zükség eseté obil-szivattyúkat kell üze be helyezni. A korábbi évekbe tervezett - a hatályos re dezési tervbe szereplő - árvízi tározó e gedélyezési eljárását a Vízügyi Hatóság egszü tette tulajdo jogi problé ák miatt. Az ö kor á yzat továbbra is tervezi a egvalósítást, és e ek érdekébe folytatja az éri tett területek tulajdo jogá ak egszerzését, ajd a terv újbóli e gedélyeztetését azo os űszaki tartalommal.

.

. . Eg é korlátok

Az eg é korlátozások közül nem ismeretesek.

.

él ségi/ agassági- és tevéke ség ől szár azó korlátozások

. Ásvá yi yersa yag lelőhely

Ásvá i ersa aglelőhel e űködik a települése és e várható il e jellegű gazdasági tevéke ség egi dítása se , lévé i s élő kérele és kijelölt terület se . A közel últba űvelt kavi sbá ya területé a rekultivá ió lezajlott, hasz osítása egoldott.

172


.

. Városi klí a

Bük városa a érsékelte hűvös- érsékelte edves és érsékelte száraz éghajlati övezet határá terül el. Klí áját szokás szubalpi ak is evez i Alpok előtere, -alja . Éve te órá át süt a ap, a i kevesebb, i t az országra jelle ző e yiség. Ter észetese a egoszlása tükrözi éghajlatu k sajátosságait, a háro yári hó apra óra jut, íg a téliekre i dösszese e ek egyede. Legfé yesebb hó ap a július, legboro gósabb a december. Az évi középhő érséklet , - , °C, a i egközelítőleg fokkal ala so yabb, i t az országos átlag. A ezőgazdaság szá ára eghatározó te yészidőszak középhő érséklete 15,5- °C. A a i ális hő érséklet - °C körül va , vagyis e ez a terület a hő érsékleti szélsőségek ottho a a leg agasabb hazá kba ért hő érséklet e él sak e °C-kal volt magasabb, Kisku halaso . július -á , °C . A hőség apok szá a – amikor a napi legmagasabb hő érséklet eghaladja a fokot – általába - éve te. A leghidegebb napokon – és – , °C körül alakul a i i u hő érséklet, ritká e él ke é yebb fagyok is jele tkezhet ek. Az ú . zord apok api i i u - °C alatt szá a . A fagy e tes időszak hossza ap körüli. A térség sapadékviszo yai haso latosak a agyarországi középértékekhez, évi összege kevéssel eghaladja a -t. a sapadék jórészt eső for ájába érkezik, az össz e yiség 2/3-a a te yészidőszakba hullik, a legtöbb jú iusba és júliusba . Azo apok szá a, a ikor összefüggő hótakaró borítja a felszí t sokévi átlagba ap, átlagos leg agyobb hó vastagság . Uralkodó szélirá y É-ÉNy-i, átlagos szélsebesség , -4 m/s, viszonylag szeles ek evezhetjük a települést és kör yékét. Az ú . városi klí a kialakulását az éghajlato kívül a település építészeti-re dezési sajátosságai is befolyásolják. Ebből a sze po tból Bük e tartozik a tipikus városi jellegű települések közé, beépítése saládi házas jellegű, egyszerre va ak jele ozaikos és összefüggő zöldfelületek. Ni se ek a szél sator ák kialakulását elősegítő sorba álló többszi tes épületek, tehát a település egésze jól átszellőzött. A agy kiterjedésű ter észetes és esterséges vízfelületek a levegő páratartal á ak opti alizálását is elvégzik. A települése sok közpark található, és a zöldfelületi fejlesztések folya atosak, e ellett a közi téz é yek és agá területek zöldfelületeire is a agy ará yú övé yesítés jelle ző. Mindezek a szeles, apos városi klí a javítását szolgálják. Az út e ti fásítással a közlekedésből eredő ártal akat is e yhíte i lehet. Összességébe a város klí ája e sokba külö bözik szá ottevőe a városkör yék klí ájá ál.

173

e

szárazabb és e

elegebb


2. HELYZETELEMZÉS

174


. . A vizsgált té yezők ele zése, egy ásra hatásuk összevetése . . . Kul sté

ezők, té

leges állapotok

A helyzetfeltárás szá os fo tos jele ségre, a város jövőjét eghatározó körül é yre hívta fel a figyel et, elyek a tervezés folya atába külö ös figyel et igé yel ek. Teki ttel azo ba arra, hogy a jele ségek egítélése és a jövőkép alkotás e vezethteő le pusztá az objektív ódo feltárható állapotrajzból, azok a helyi szereplők – gyakra szubjektív - értékítéleté ek, szá dékai ak, érdekei ek is erőse kitettek, az ele zés ek töreked i ez utóbbi o e tu ok egragadására is. E ek érdekébe fókusz soportos vizsgálat és élyi terjúk zajlottak az éri tettek körébe 3, elyek ered é yei részbe visszaigazolták a egelőző ele zések sorá azo osított kul sté yezők releva iáját, részbe új egvilágításba helysezték azokat, és az azok közti összefüggéseket. A település helyzetét és a fejlesztés lehetőségeit illetőe a folya atokra ko oly rálátással re delekező egkérdezett szake berek, ill. dö téshozók szá os fo tos, egyedileg is érlegele dő sze po tot fogal aztak eg, elyek fo tos i for á iós i putké t szolgálhat ak a prohra ozás szá ára. A jele legi állapotokról és a jövő perspektíváiról az következőket ítélték fo tos ak. a A település fejlettségi szintje  foglalkoztatás, szolgáltató agá vállalkozások, a yagi jóléti szí vo al kör yező településektől;Magyarország egyik leggazdagabb települése  alapvetőe jó helyzet, saját térségé belül kie elkedő habár de e problé a e tes, e kie elkedőe jól szervezett

egkülö bözteti a

i t város “árvár

ögött),

 a társadal i – kulturális tére a fejlődés el aradt a gazdasági, idege forgal i fejlődést, a követte polgárosodás e tartott lépést  a falusias településszerkezet - a polgárosodás ak is gátja, a kisváros üdülőhely elvárásai ak se felel eg 

egjele ésébe

ég e

városias

3

Közre űködők: a fókusz soportba Taródi Lajos, képviselő, “zo iális I téz é y vezetője; Varsá yi László, gazdálkodó, falugazdász; Patthy “á dor, képviselő, gazdálkodó; Gala bos Fere é, yugdíjas pedagógus; Né eth Violetta, Településfejlesztési Bizottság el öke, TDM tag, “pirit Hotel Kft.; Gala b Orsolya, Településfejlesztési Bizottság külsős tag, “zobakiadó “zövetség el ökhelyettes; Kollár Krisztiá é, Hotel Piroska igazgató; Né eth é Kabay Ilo a, Egészségügyi és “zo iális Bizottság külsős tag; Kele e Katali , Hotel Rép e igazgató; Kriz a its Márto , Gyógyfürdő gazdasági igazgató; Horváth Tibor é, Bő, orvosi ügyelet; “piele berg A drea, TDM el ök; Klára Ág es, Hotel Cara el igazgató; az i tejúk ál He k a Fere soportvezető, szak ai ta á sadó, Vas Megyei Ö kor á yzati Hivatal, Területfejlesztési Titkárság; Katz Péter igazgató, Da ubius Health “pa Resort Bük; dr. Né eth Istvá vezérigazgató, Büki Gyógyfürdő )rt.; Né eth “á dor plgár ester

175

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve  idege forgal i vo zerő - Nyugat- Magyarországo kie elkedő lehet e, a többi fürdővel összehaso lítva egállja a helyét  gátló té yező a fizikai és i for atikai elérhetőség: e jók a közúti kap solatok Szombathelyhez, 84/86-os úthoz, főutakhoz; hosszú távo egy kis sport reptér elő yt jelentene, optikai kábeleke futó i for atikai hálózat fejlesztése  vasúti kap solatok jók- GY“EV, fejlesztések a “zo bathely- Sopron vonalon  erős gazdaság: az ipar egléte kie elte fo tos a turiz us ellett - Bük u kaerővo zása “zo bathely él is jobb, azo ba ás ágazatokat is fejleszte i kelle e  Bük - kereskedel i vo záskörzet, bevásárló várost kelle e kialakíta i Bő irá yába A település eg edisége, legfo tosa

elő

ök/adottságok

 Bükfürdő és Bük közti távolság ill. a fürdő kiépítetle ségé ek elő ye: a fürdő terjeszked i tud; korzó kialakításá ak lehetősége/igé ye;  településszerkezeti sajátosság: két városközpo t kialakítása egy a ve dégek ek, egy a lakosság ak, Balato füredhez haso lóa  A város fu k iójá ak térbeli elkülö ülése: Felső-Bük = ipar, Közép-Bük = i téz é yek, Alsó – Bük = bevásárló közpo t, Bükfürdő = turiz us  legfőbb vo zerő ter észetese a fürdő, ill. a gyógyvíz  vo zó viszo ylag településkép  jele tős kulturális örökség  kí álat és aktivitások széles köre: szállodák, TDM, pályázati fejlesztések  egyediség: falusi agyvárosba

yugalo

ellett városi struktúra:

 egyedi fejlődési lehetőség: oder kisvárosi odell, e

egtalálható

 turisztikai kí álat szélesíte dő, a turisztikai sokszí űség biztosítása  fo tos elő y: Nyugat-Magyarország, Ausztria közelsége e:

arketi g erősítése

 szükséges: idege forgal i adó pé z visszaforgatása a turiz usba  lehetőség: víztározók Gór víztározó- egyedi lehet e az országban)  feladat: a szereplők és attrak iók hálózatba szervezése

176

i t egy

űe léki kisváros abból sok va .

 kedvező adottság: városhiá yos térségbe va : a közvetle közelébe város, a térség kisebb településeit ide vo zza pl. bevásárlás

 fo tos le

i daz,

i se

agyobb


A település legfo tosa

egolda dó pro lé ái

 aktív iparfejlesztés, gazdaságfejlesztés  összeha golt turiz usfejlesztés  Bükfürdő és a régi városrész összekap solása  korszerű városközpo t kialakítása tagolt  fürdő e tru

közpo t kialakítása

 települési i frastruktúra javítása: sze

yvíz, sze étgyűjtés, szelektív hulladékgyűjtés

 települési i frastruktúra: gépek beszerzése pl.: hóhelyzet esetére  településkép: építési szabályzat i téz é yek  település

ódosítása szükséges: földkábel hasz álata – épületek,

egközelíthetőségé ek javítása, közúti fejlesztések, autópálya

 kerékpárút fejlesztése – él é ypark

egközelítése

 kie elkedő attrak ió k létrehozása pl.: fesztivál, re dezvé yek, ko olyzenei koncert, a ely sak Bükre jelle ző - szí vo ala, ra gos  a szolgáltatások ko e trálódásá ak elősegítése az Európa út

ellé

 településszerkezeti problé ák kezelése rosszul elhelyezett ipari, létesít é yek – egatív kör yezeti hatásai ak kiküszöbölése  forgal i sze

ezőgazdasági

yeződés sökke tése –szabályozás

 fásítás d A fejlesztés/fejlődés legfo tosa 

gátjai, a település hátrá

o olitikus turisztikai kí álat – e

ai

kellőe széles kí álatot

 közlekedési problé ák – el aradott hálózat, kerékpárút-hálózatba bekap soltság hiá yai  bizo yos i frastrukturális hiá yok  szobakiadók, szállodák, fürdő közti összha g problé ái  helyi lakosok bizo yos részé ek go dolkodása  Bük vs. Bükfürdő évválasztással összefüggő problé ák  forráshiá y, pályázati lehetőségek kedvezőtle re dszere  IFA nincs visszaforgatva 100%-ban  ko

u iká ió e

egfelelő 177

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve  településszerkezettel összefüggő ehézségek  adottságok e 

e

egfelelő kihasz áltsága

elég erős politikai lobbi

 vidék általá os problé ái e) A

eglevő elő

ök hatéko

a

kihasz álásá ak

ódja i

 tá ogatási re dszer; hatéko yabb gazdaságpolitika  település szakigazgatásával a turiz us szervezeté ek létrehozása- ö kor á yzat ál i s turisztikával foglalkozó e ber, szervezet- TDM e sorolható ebbe a kategóriába  turisztikai kí álat bővítése – e sak a fürdő és a szállodák ha e progra ok is re delkezésre állja ak az idelátogatók szá ára

egyéb

ás vo zó

 szolgáltatás szí vo alá ak övelése  PR tevéke ység  kap solatépítés  összefogás, együtt űködési szá dék övelése  árverse y 

egszű tetése

egfelelő árstratégia ár-érték ará y – „ e adjuk ol só

agu kat, ha e

kell

 forrásokat a jól jövedel ező, ha ar visszatérülő fejlesztésekhez ko e trál i- városi szint  ko kure iaképzet sökke tése  tervezés él: összha g

egtere tése a ter észeti és épített kör yezet között

 kisvárosi jelleg: e lehet B kategóriás, e sak fu k io álisa , esztétikailag is felel i a kor követel é yei ek – modern jelleg  városhiá yos térség: megmaradjon

eg kell

i él több feladatellátást ide vo za i, a vo záskörzet

f A jövőkép ele ei a település

-

év

úlva)

 Bük ek pillére álló virágzó város: turiz us és szolgáltatások, ipar, közszolgáltatások, i frastruktúra első kettő: gazdaság, ásodik kettő élet i őség)  Nyugat–Magyarország kie elkedő egészségturisztikai gyógyhelye, a ely re delkezik az egészség preve ió, rekreá ió lehetőségeivel, e ellett a kapa itások re delkezésre áll ak sportturisztikai élokra is. 

yüzsgő fürdőváros 178

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve  i te zív sportturiz us - edzőtáborok - focicsapatok  vo zó szórakoztató ele ek és gyógyturiz us

egelőzés, gyógyulás pihe és

 korszerű i frastruktúra beleérve: sapadékvíz elvezetés – Ny-Európai szí vo alo  jó

egközelíthetőség

 Ha gsúlyos két városközpo tú település, Büki városközpo t kiépül, Bükfürdő is jele tős közpo ti tér, városi alközpo ttal  településképi problé ák egoldottá vál ak „puszta – go dozatla problé ájá ak egoldása, új helyi építési szabályzat – földkábeles bekötés  a re delkezésre álló

parkoló

agy területek hasz osulása: shoppi g ity, kereskedel i közpo t

 di a ikus általá os fejődés, a eglévő fejlődési pote iál érvé yesülése u kaerő-fogadó s i de ellett vala e yi i téz é ye kiépített

Bük

g Ko krét fejlesztési elképzelések - a d.) pontban szereplőkö túl  A városi fu k ió kialakítása, erősítése  Fürdő fejlesztése – projektek  gyógyhely i őségi fejlesztése, bővítés; i frastruktúra bővítése, tá ogatása  Víztározó fejlesztése közel lehetőségekkel - befektetők,

a

gyógyhelyre

jelle ző

szolgáltatás

ha területű, turisztikai élokra kialakítható, sportolási ég több szálloda

 városközpo t fejlesztése: Fő tér kialakítása, a belváros városias jellegé ek a kialakítása i te zívebb, lehetőség szeri t zártsorú beépítés biztosításával  üdülőhelyi városközpo t kialakítása: a gyógyfürdő téli bejáratai előtti területek átalakítása gyülekezésre alkal as térré, a eglévő parkolók és a volt buszpályaudvar területé re dezvé ytér kialakítása kiegészítő szolgáltatások elhelyezésére alkal as épületekkel  az aktív szórakoztatásra alkal as kí álat, lehetőségek, szolgáltatások bővítése  Napsugár Park további fejlesztése  játszóház és sport – fitness, fallabda, bowling  helyi ter ékek , bioter ékek, ve déglátás egyedi külö leges szolgáltatásai ak fejlesztés  sportturisztika, sportlétesít é yek bővítése: a jele legi sportpálya területé ek bővítése újabb létesít é yek sportpályák, öltözők elhelyezésére, e ellett új sportlétesít é yek építése elsősorba ö kor á yzati tulajdo ú i gatla oko  új bevásárlóközpo t kialakítása a város és a fürdő területé ek a találkozásá ál, a két településrész összekap solásá ak gyorsítása 179

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve  hosszú távo fel erülő problé a egoldása érdekébe a te ető területé ek a bővítése lehetőség szeri t a jele legihez satlakozóa  iparterület bővítés, vala i t ipartelepi elkerülőút kialakítása a lakóterületek közlekedési terhelésé ek a sökke tése érdekébe  a települési járda- és kerékpárút hálózat összefüggő re dszeré ek a kialakítása  helyi építészeti és ter észeti értékek védel e és a re dszer átalakítása

egőrzést biztosító tá ogatási

h A fejlesztés alapfeltételei  re delkezésre álljo egy jó települési ko ep ió  re delkezésre álljo egy erre épülő településre dezési terv  Bükfürdő üdülőhelyi ar ulatá ak

egtervezése

 politikai akarat, tá ogatás 

egbízható, együtt űködő

 együtt űködési

e edzs e t – e

feltétle ül ö kor á yzat ál, hivatal ál

egállapodások, pályázatok

 valódi, űködő együtt űködés; együtt űködés a település projekt e edzs e t, fejlesztő soportok, kor á yzati, egyei szi tek között  a yagi forrás, pé z, a pé zügyi források

vezetői,

egfelelő helyre allokálása

 pályázatok  az üdülők érdekei ek arká sabb figyele be vétele - ez agyobb létszá , lakossága fürdőgyógyászat: ap/ hét itt tartózkodás- az opti ális)

i t a város

 egyéb szórakozási lehetőségek biztosítása  fürdőközpo t közösségi terei ek egerősítése a társadal i élet közpo tjává válása egfelelő i frastruktúra biztosításával  város év átgo dolása – egységes hasz álata

arketi g sze po tból

 szálláshelykí álat átstrukturálódása szolgáltatást tud yújta i 

e

egfo tola dó lehetőség a Bükfürdő

ez a szobakiadás a jövő, sak ha szállodai szi tű

i őségi szolgáltatás „i kubátor jellegé ek felszá olás

 település i for á iós re dszeré ek újrago dolása i) Bevona dó szereplők települési és települése kívüli a fejlesztések

180

egvalósításához

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve  együtt űködés a következő szi teke : a település vezetői, projekt e edzs e t, fejlesztő soportok, kor á yzati, egyei szi tek között  politika, település vezetése – szakemberekre va szükség, együtt űködve, go dolkodva  gazdasági szereplők  TDM  polgárok, helyi lakosok, ivil szervezetek  települése kívüli szereplők: bejáró dolgozók és a ve dégek  lobbitevéke ység külö böző szereplők által külö böző dö tési szi teke i evo a dó eszközök az esetleges hátrá

j) Tová

 pályázatok,

ok leküzdéséhez

egyei, kistérségi operatív progra ok lehetőségei

illiárd Ft?

 ágazati progra ok  együtt űködések - osztrák –

agyar együtt űködés AT-HU ETE

 know-how - osztrák tapasztalok,

e edzs e t, go dolkodás szi te

 IFA  i

ová ió

 kreativitás- e berek kreativitása  közösségi szelle

- egyé i érdekek háttérbe helyezése a közösség, a köz érdekébe

 lobbierő - érdekérvé yesítő erők övelése  együtt űködések e ergiái A fókusz soportos vizsgálat az alábbi kul sté ákat és azoko belüli alapkérdéseket vettette fel: . Bük-Csepreg kooperá ió  kooperá iós viszo y szükségessége  kulturális együtt űködések lehetősége, kap solatok erősítése, bővítése  a sepregi ze eiskola yújtotta többlet-lehetőségek a ze eta ulás büki biztosítottsága

ellett is

 borturiz us igé ye a é et ve dégek körébe - sepregi „borturiz us i t kiegészítő kí álati ele háttér összeha golt fejlesztésével ; erősíte dő kezde é yezések, pl. Borbarát Hölgyek Egyesülete Nyitott pi ék  Csepreg ter észeti képe túrák, lovas turizmus  Csepreg,

i t vo zerő, tó, szőlőhegy, atúr turiz us, ordi

i t i futforrás - beszerzési terület és

u kaerő-bázis a szállodák szá ára

 a Bük Csepreg közötti kerékpárút fejlesztésé ek igé ye

181

alki g, boros

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve  Mezőgazdasági utak fe tartása – e tére is közös feladatok: Bük – Csepreg szőlőhegy. „Fekete út a Rép é át. a hídig a büki azo túl a forráshiá yos sepregi ö kor á yzat hatásköre  Cseprege elérhető szolgáltatások: ok á yiroda, szakorvosi re delők  Mu ka egosztás, 

egosztott fuk iók, pl. Cseprege : tűzoltóság, Bükö

e tőállo ás

sepregi lokálpatriotiz us, közösségi lét ereje

. Opti ális gazdasági szerkezet, a gazdaságfejlesztés fókusza  Ipari égek

eghatározó szerepe az iparűzési adó és a foglalkoztatás teré

 Idege forgalo 

helyhez kötöttsége – ipar

obilitása

A fürdő a sarokpo t, az alfa és az o ega: a i a fürdő törté ik, az egy az egybe jele ik települése - gyógyturiz us a húzóágazat

eg a

 Több lábo állás szükségessége  A turiz us és az ipar – ill.

ezőgazdaság - ko fliktus e tes egy ás

ellettisége

 Fürdőváros és „sportváros ko ep ió  M iparfejlesztő és turiz usge eráló szerepe  Ágazatok közötti átjárhatóság, pl. helyi pia - helyi ter ék – turiz us, ter elő és szállásadó közös érdeke  Helyi ter ék irá ti érzékelhető kereslet, egszű ése

agasabb költési hajla dóság ↔ helyi kister elők

 Méz, al a, ke skesajt a kör yékbe . – közbeszerzés tv.

iatt leálltak

 Regio ális étlap lehetőségei, ehézségei  Helyi ter ékek ter elése - ki si a ter elői kapa itás és elvárt a folya atos, egye letes

i őség

. Fürdő-fejlesztés – él soportok  Büki gyógyfürdő - e or ális pia o találkozik, i s fizetőképes kereslet

űködik, ahol a fizetőképes kereslet és a kí álat

 az adottségok e e ged ek szakosodást/differe iálódást, fizetőképes ve dégréteg és a többi is, oroszok is  Pályázati re dszer e

ideális a fejlesztéskhez

i de ve dég kell TB-s kevésbé

% - os tá ogatási há yad

 Jó adottság ↔ rossz közgazdasági kör yezet és rossz pályázati re dszer  “zereplők egy ásra utaltsága - pár ap kihagyás a fürdő yitva tartásába pl. Kará so y és “zilveszter kör yéké kiesés a szállodákba , hotelekbe , a ve dégek i kább “árvárra e ek külö progra okat kell kitalál i a ve dégek ek és ez agyo költséges  “zi te tartás,

i t él Pi i lépésekkel

 “zállóve dégek pa asza: gyógy- és él é yfürdő belépője – külö belépővel

űködik

 példaértékű ö kor á yzat vállalás a büki lakosok fürdőbelépőjé ek kedvez é ye  Bük és Bükfürdő külö állása, szi biózis hiá ya, tö egközlekedés ehézkessége

182

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve . Településfejlesztés, fürdővárosi fejlesztés  közlekedésfejlesztés: Kossuth ut a páros oldal – re dezési terv övezet- építészetbe is e gedje városias jelleget.

ódosítása – jelenleg falusias

 Bükfürdő és Bük kap solat erősítése- kerékpáros hálózat fejlesztése  Nestlé ipar

egjele ése, betelepülése - ka io ok problé ája

 Kossuth ut a teher e tesítése  Helyi járat kihasz áltsága-

e etre d

 városi pezsgés a város aghoz közeli  Előrelépés a fürdő él a parkolójegy

ódosítása, kedvez é yes jegyek e

Bükfürdő

űködő szállodák hatására

egszü tetése

 Európa úto közlekedje a busz – útvo al

ódosítás - éve belül

egoldódhat

 Bük- Budapest buszjárat egszű ése: látvá yos kiesés a szállóve dégek szá ába ve dégek egy részé ek el aradása

yugdíjas

 életteli város igé ye - vállalkozói szféra aktívabbá tétele. ö kor á yzattól, fürdőtől e el a folya atos progra szervezés

várható

 butiksor hosszabb yitva tartása, Kossuth ut ai üzletek, Európa u. - több vállalkozás jele het e meg Lakossági változtatási igé ek releva iája kérdőíves fel érés - járdák, utak, progra ok  Európa u.,

i t sétáló ut a a fürdő és Bük között - beépítettség, látvá y

 “étáló ut á padok elhelyezése  képzett

u kaerő  Ausztria,

agas bérleti díjak

 Ö kor á yzat és TDM aktivitása – igyekez ek i de forrás-lehetőséget kihasz ál i TÁMOP-os pályázatok, kulturális újság, TV, pia , Ádve ti vásár  Progra ok, szabadidő: séta, ézelődés, aktív kikap solódás; szabadidőközpo t a fürdő él nincs

ár

 Kétpólusú a település  Megközelítés, táblázottság go dot jele t  közlekedés- problé a a dolgozók bejárása/hazajutása  Budapest_Bük kap solat sak átszállással

egoldott

yugdíjasok el arad ak

 Ni s profilja az egyes szállodák ak gyógyászat/fiatalok)  “zezo kitolásá ak szükségessége pl.

űfüves pálya va

 “portváros vízió - sportágak kiszélesítése, sport és edzési lehetőség biztosítása  “port sar ok hazs osítása : iskola, klubok, edzési lehetőség. de a ve dégek szá ára is re delkezésre állhat  “zállodaigazgatók ha re dszerességű egyeztetésai

183

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve  Kerékpárút, kerékpáros turiz us fo tossága  Progra koordi á ió - progra

út utatás, előre egyeztetés

 “zabadidőközpo t újraépítése  edzőpálya – fe

tartást fi a szírozásá ak problé ája

 Háziorvosi ellátás e jó szí vo alú, a háziorvosok e tudják elad i a pra isukat, i s rá jele tkező, ás települése veszik igé ybe a lakosok sok szülő “zo bathelyre viszi el a gyerekeket is orvoshoz)  iskola, óvoda, böl sőde di séretre rá

éltó, de idősek ottho a e

 Idősek ottho a – regio ális szerepe ő- agyobb a vo záskörzete,

egfelelő szí vo alú, terv va i t Kőszeg ek

 Egészségügyi e tru - szakorvosok  “zo iális ellátás elha yagolt . Eg é kérdések  Bük regio ális szerepe ő,

településről jár ak ide, agy a vo záskörzete

 sza atóriu , rekreá iós, eü közpo t, szakellátások kialakítása →szolgáltatások kibővítése – de ez i kább agá forrás  „ űe lék jellegű ro ok felülvizsgálata, kezelése – ro tják a településképet)

agá kézbe levő épületek veszélyesek,

 lehetséges kitörési po t: víztározók, szélkerekek  helyi pia : tőke, tudás, szorgalo , lokális erőforrás erősítés

2.1.2 Az éri tett polgárok véle é

e a település hel zetéről

A jele legi állapotokat jelle ző objektív i for á iók, elérhető adatok szükségképpe részleges képet feste ek supá , az éri tett lakosság ak, i t a tervezés vegső kedvez é yezettjei ek szubjektív véle é ye ugya sak figyele be vee dő a jövővel kap solatos ko ep iók egalapozásá ál. E ek érdekébe a tervezési folya at részeké t kérdőíves lakossági- és ve dég- egkérdezés zajlott Bükö , elye k ered é yei fo tos ele zési i putokat jelentenek. . . . . A kérdőíves lekérdezés

ódszerta a

Kutatásu khoz a lakosság háro , Bük települést ásképp értékelő soportjától kellett i for á iót szerez ü k. Másképp látja és veszi igé ybe a város szolgáltatásait az ott álla dó lakással re delkező büki lakos, i t a büki ipari park bérlői ek vagy a város egyéb szolgáltatói ak alkal azásába álló, de e a városba élő i gázó dolgozó és a éhá y apra, vagy hétre a településre érkező, alapvetőe szabadidős időeltöltésbe érdekelt utazó. A lekérdezést ezért több helye , párhuza osa folytattuk le és a kérdőívből is háro alapvető verzió készült, hogy egkérdezettek pozí iójából szár azó külö bségek ne vesszenek el. A 184

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve lekérdezés alapjául egy- egy rövid, ö kitöltős, papír alapú kérdőív szolgált. A lekérdezés augusztusába és szepte berébe zajlott a települése . . . . . A lekérdezett kérdőívek alapvető változói ak

egoszlása

A lekérdezett kérdőívek i degyike eltérő kérdéseket tartal azott. Ke é y változókat sak a Bükö dolgozók kérdőívébe vettü k fel. A turisták között kitöltött kérdőívek ek a agyar ellett készült seh, é et és a gol verziója is. Az összes felvett és a tisztítás utá hasz álható kérdőív darab volt. E ek agy há yada, több i t kéthar ada a Bükö dolgozók körébe felvett kérdőív volt . tá lázat). . tá lázat A lakossági lekérdezés e eérkezett, ele zésre alkal as kérdőívek szá a d Kérdőívek szá a Bük lakosok

21

Bükre i gázó dolgozók

106

Bük turisták

23

Összese

150

Forrás: lakossági kérdőívek alapjá saját szerkesztés

A dolgozói kérdőívet kitöltők , %-a volt férfi. A egkérdezettek korbeli egoszlása az aktív korosztály egoszlásait követi, azo ba a év feletti aktív korosztály jele léte re dkívül ala so y ak o dható a i tába , összese az %-át teszik ki a válaszadók ak . á ra). Iskolázottság sze po tjából a helyi társadalo egoszlásaihoz képest felülrepreze táltak a felsőfokú végzettségűek, a válaszadók több i t egyhar ada közülük került ki. Ebből a sze po tból tehát a véle é yek spe iális ak o dhatóak. A fe aradó kéthar ad pedig középiskolai érettségivel vagy vala ilye középfokú végzettséget adó szakiskolai végzettséggel re delkezik. Az ő ará yuk % a i tába . á ra . A egkérdezettek leg agyobb há yada, esetü kbe ez %-át teszi ki a teljes i tá ak, középiskolai érettségivel bír.

185

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve . á ra A Bükö dolgozó és választ adók

egoszlása kor szeri t N=

%


A A

egkérdezettek foglalkozási szerkezete az iskolai végzettségük ek egfelelőe oszlott eg. agas felsőfokú jele lét ek egfelelőe a szelle i foglakozásúak ará ya is agas a i tába . A két szelle i ek o dható, fehérgalléros soport vezető értel iségiek, egyéb szelle i foglalkozásúak a teljes %-át, egyhar adát teszik ki . á ra). Az egyedüli proble atikus po tja a egkérdezés ek, az, hogy túlságosa soka a egkérdezettek több i t egyhar ada jelölte be foglalkozását az egyéb kategóriába, a iről saj álatos ódo e tudhattu k eg többet, ivel e tartozott ehhez a kérdéshez kiegészítő kérdés. A település kettős jellegét ipari és turisztikai háttér jól utatja az ipari foglalkozásúak és a har adik szektorba tevéke ykedők haso ló ará ya.

186

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve . á ra A Bükö dolgozó és választ adók

egoszlása iskolai végzettség szeri t N=

%


. á ra A Bükö dolgozó és választ adók

egoszlása foglakozásuk típusa szerint N=106 (%)


187

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve A továbbiakba azt fejtjük ki bővebbe , hogy az egyes, Bükö dolgozó soportok ho ivel jut ak el u kahelyükre, illetve hogya látják Bük elérhetőségét.

a és

A egkérdezettek közel fele Bük kilo éteres körzetébe lakik. Egyhar aduk -30 kilo éteres távolságból i gázik apo ta és sak %-uk állította azt, hogy kilo éter él is esszebbről érkezik a városba . á ra). . á ra A Bükö dolgozó és választ adók

egoszlása lakóhel ük távolsága szerint N=106 (%)


A válaszadók , %-a autóval jár u kába. A fe aradó , %- ak közel a fele busszal jár. Közel egyfor a a egoszlás a gyalog , % a kerékpárral , % és a vo attal érkezők , % között. A e yibe a vizsgálatba bevo juk a Büktől való távolságot is úgy jól látható, hogy a kerékpár és a gyalogos közlekedés a Büktől k - él e távolabb élőket éri ti, íg a vo at a 10-30 km-re élőket. kilo éter felett pedig egyeduralkodóvá válik a sze élygépko si jele léte. Ez valószí űleg a közlekedési viszo yokkal is agyarázható. E ek a jele ség ek az alátá asztására alkal as az . á ra, ahol jól látható, hogy íg a település közúti elérhetőségével a egkérdezettek többsége elégedett % szeri t jó, vagy agyo jó a közúti elérhetőség , addig a vasúti és autóbuszos elérhetőség e ek po tosa az elle tettjeké t viselkedik, hisze i dkét esetbe a többség egatíva értékelte ezeket a lehetőségeket 5. á ra . A vo attal járók ará ya agyo ala so y, azo ba a egkérdezettek közel %-a busszal érkezik a településre, a i ezek alapjá e teljese zökke ő e tes ódja a u kába járás ak. E ek következ é ye lehet a sze élygépko sit hasz álók agas ará ya is, ahol megjelennek olyanok is, akik egy megfelelőbbe szervezett autóbuszos e etre d ellett valószí űleg válta á ak.

188

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve . á ra A Bükö dolgozók véle é e a település

egközelíthetőségéről N=

%


“pe iális eset eze i for á iók körébe a kerékpáros i frastruktúra, ivel ez a közeli települések elérhetőségével és a települése belül törté ő közlekedéssel kap solatos ele . Látható, hogy ebbe a teki tetbe is hová fejlőd i, hisze a egkérdezettek % szeri t az elérhetőség ek ez a fajtája rossz, vagy nagyon rossz ( . á ra). A továbbiakba a Bük jele legi állapotá ak értékeléseit utatjuk be i dháro egkérdezett soport sze po tjából, együtt értel ezve és ele ezve azo ele eket, a elyek több soportot is éri te ek. . . . .A

egkérdezettek véle é e Bük és Bükfürdő jele legi állapotáról

A település i frastrukturális ellátottságával a egkérdezettek alapvetőe elégedettség foka sak az utak és járdák állapotát illetőe kedvezőtle ebb.

elégedettek, az

. á ra A Bükö élők véle é e a település i frastrukturális ellátottságáról. N=


189

%

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve . á ra A Bükfürdő turisztikai szolgáltatásokat igé e vevő egkérdezettek véle é e a két településrész i frastrukturális ellátottságáról. N= %


Haso lóképpe i ősítették az i frastrukturális viszo yokat a Bükfürdő turisztikai szolgáltatásokat igé ybe vevő egkérdezettek: a jelle ző elégedettség ellett ugya sak az utak és járdák kaptak kedvezőtle ebb értékelést, külö öse a városo belül.

190

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve . á ra A Bükö élők a település élet i őséget efol ásoló ele ei ek

i őségéről. N=

(%)


A helybéliek ek a település élet i őséget befolyásoló ele evel kapcsolatosan megfogalmazott értékítéletét illetőe is elsősorba a kritikát érde es kie el i: a jó összkép ellett hiá yosságok érezhetők a lakosság aktivitását, a kulturális és szórakozási lehetőségeket, a közösségi életet és kisebb értékbe egyéb té yezőket pl. közbizto ság illetőe , ely területekre a ai ál agyobb figyel et kell fordíta i.

191

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve . tá lázat Büki szolgáltatások igé a Bükö dolgozók köré e Szolgáltatás

Fő

Oktatás Egészségügy “zo iális ellátás Kereskedelem Köz űvelődés Közlekedés Egyik sem egy szolgáltatás kettő szolgáltatás háro szolgáltatás égy szolgáltatás

3 17 1 47 24 27 30 46 19 9 2

evétele

Megkérdezettek százaléká a % 2,8 16,0 0,9 44,3 22,6 25,5 28,3 43,4 17,9 8,5 1,9


“ajátos problé a a helybe dolgozók helyi szolgáltatás-kereslete. E tére a város térségszervező e tru fu iója erőteljesebbe is érvé yesülhet e: viszo ylag ala so y szi te veszik igé ybe a bejárók a lokális szolgáltatásokat. . á ra Bevásárlások területi

egoszlása a Bükö dolgozók köré e N=

%


Az itt dolgozók körébe legi kább keresett e tru -fu k ió a kereskedele , ugya akkor e tére is sak argi ális szerep jut a büki egészségügy ek a helyi és ás települése elérhető kí álattal sze be . 192

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve . á ra A Bükfürdő turisztikai szolgáltatásokat igé e vevő egkérdezettek véle é e a település szolgáltatásai ak szí vo aláról. N= %


A település szolgáltatásai ak szí vo alát illetőe a Bükfürdő turisztikai szolgáltatásokat igé ybe vevő egkérdezettek régi, is ert hiá yosságokra hívják fel a figyel et: a település is ertsége, az elérhető szolgáltatások köre, külö öse pedig a kulturális és szórakozási lehetőségek teki tetébe a ér e agasabb a jele legi teljesít é y él. A helybe lakók igé yei szá os szférába kellő ódo és értékbe kielégítettek, kivételké t az oktatást és az egészségügyet lehet kie el i, elyek é i hiá yérzetet hagynak a lakosságba .

193

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve . á ra A Bükö élők véle é e a település szolgáltatásai ak szí vo aláról. N=

(%)


. tá lázat A lakosság és a turisták a település szolgáltatásaival és adottságaival kapcsolatos véle é ei ek átlagai

Utak állapota Járdák állapota Köz űvek Épületállo á y )öldterületek Elérhető szolgáltatások köre Elérhető szolgáltatások i ősége Gazdasági fejlettség I frastrukturális ellátottság Kör yezetvédele Közbizto ság Kulturális, szórakozási lehetőségek Ter észeti, kör yezeti állapot

Lakosság Bük eg ütt 3,43 3,10 3,90 3,95 3,90 3,65 3,85 4,05 4,00 3,75 3,57 3,35 3,85


194

Bük eg ütt 3,67 3,81 4,28 3,74 4,26 3,52 4,00 3,75 3,85 3,73 3,86 2,48 4,09

Turisták Bük 3,33 3,62 4,26 3,67 4,14

Bükfürdő 4,00 4,00 4,29 3,81 4,38

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve . . . . Jövőképek, fejlesztési irá ok, elképzelések A jele helyzettel kap solatos kritikák ter észetese összefügg ek a jővő kívá atos tee dőivel, a problé akezelés igé ye yilvá valóa a problé ás ak érzékelt kérdésekbe erül fel: a fentiek alapjá elsősorba az utak és járdák állapotába va sok – és a lakosság által jól érzékelhető – tee dő. . á ra A Bükö élők véle é e az i frastrukturális ele ek pro lé ás

ivoltáról. N=

%


Mi da ellett a válaszadók – ter észetese - i de létszférába igé ylik a fejlődést, de a beavatkozások prioritásait illetőe szá ottevő eltérésekkel. Legi kább azoko a területeke vár ak leggyorsabb i tézkedéseket, ahol a legtöbb hiá yosságot érzékelik, úgy i t járdák és uatk, lakossági aktivitás, közösségi élet, városi hír év, kulturális progra ok de figyel et érde el a közbizto ság és az ö kor á yzati ko u iká ió is , íg a kevésbé proble atikus területeke elfogadható ak teki tik a közép- és hosszú távra üte ezett lépéseket.

195

Bük Város területfejlesztési ko ep iója és területre dezési terve . á ra A Bükö élők elképzelései a fejlesztések időtávjairól. N=21 (%)


196


3. HELYZETÉRTÉKELÉS

197


. . A helyzetele zés ered é yei ek értékelése – “WOT ele zés Az elérhető adatok és i for á iók alapjá kidolgozott részletes helyzetértékelésbe szá os olya belső és külső körül é y jele t eg, elyek segítik, vagy ehezítik a város fejlődését – ezek összefoglalását adja az alábbi “WOT táblázat. . tá lázat Erősségek, g e geségek, lehetőségek és veszél ek Bük fejlődésé ek hátteré e

Belső erősségek

Belső g e geségek

övekvő épességszá , agy appali épessége  kedvező korfa, kedvező e i struktúra

VÁRO“I FELTÉTELEK

TÁR“ADALOM



 jele tős vá dorlási külö bözet, a település vo zása

 a természetes ép ozgalo kedvezőtle alakulása, elöregedés külö öse a ők él  kedvezőtle ül változott a saládi állapot szeri ti egoszlás, kevesebb a házasság  az iskolázottság ég el arad a kisvárosokétól, külö öse a agasabb végzettségek középiskola, felsőoktatás esetébe

 viszo ylag agas a lakosság iskolázottsága  sokat javult a foglalkoztatás, a épesség gazdasági aktivitása  ko oly társadal i ko fliktusok hiá ya  kifejezette aktív ivil szféra  kie elkedő sportélet szerteágazó társadal i, gazdasági hatásokkal és lehetőségekkel  kedvező közlekedés-földrajzi helyzet osztrák  Közúti, vasúti határ közelsége, vasúti elérhetőség, viszo lyag opti ális közeli repülőtér “ár ellék

egközelíthetőség e

 kedvező ter észeti adottságok külö öse : gyógyvízki s, biztos vízbázis, jó kör yezetállapot, ter észetkárosító hatások hiá ya

 Településközi és az ö kor á yzati utak i ősége sok esetbe e egfelelő

 jó szí vo alú ko i frastruktúra

 Városo áthaladó forgalo , kör yezeti terhelés

u ális- űszaki

agas

 re dezett településkép, egyre kisvárosiasabb aculat

 Karakteres településkép és -szerkezet hiá ya, fürdővárosi at oszféra erőtle sége

 kistérségi fu k iók, társközpo t

 A település ag és a fürdőterület közti távolság földarajzi, fu k ió ális

 kiterjedt térbeli bel- és külföldi kap solatre dszer, testvértelepülési kapcsolatok

 A város e zetközi is ertsége el arad a lehetőségektől, deszti á ió arketi g e kellő hatéko ysága

 kerékpárutak hálózata települse belül és kívül  Hulladékelhelyezés problé ás, a (kiemelten: Lutzmannsburg – Bük települése i s e gedélyezett, védele el ellátott lerakó

űszaki

 fejlett i téz é yhálózat és az általuk yújtott  A Rép e szabályozatla sága, vízre dezés szolgáltatások helybe i elérhetősége hiá ya

198


Belső erősségek

 A sze

Belső g e geségek

yvíztisztító korlátos kapa itása

 Ni s a kistérségbe egy teljes körű szakre delő i tézet  A víz- és a sator ahálózat

ég fejleszte dő

 Magas telekárak ehezítik a fiatalok helybe aradását  Fiatalok szá ára biztosított progra ok elégtele volta

GA)DA“ÁG

 Viszo ylag jó ezőgazdasági adottságok ter-  A helyi agrárszektor gye gesége őföldek i ősége; klí a, ö tözési feltételek szervezeti, te h ológiai , külö öse az és hagyo á yok pl. gyü öl ster esztési állatte yésztés területé  Agrárter ékek felvevőpia á ak fo tos sze-replői a térségbe vágóhíd, alo , gabo afelvásárló, állateledel-gyár, idege forgalo

 Polarizált gazdasági szerkezet, középvállalkozások hiá ya

 Jó logisztikai adottságok

 Térségi élel iszer-feldolgozó ipar hiá ya;

 Ipartelepítéshez re delkezésre álló területek, jó telephely-ellátottásg

 A helyi szolgáltatások és turisztikai kí álat ele ei ek i őségi heteroge itása

 Külföldi

 A turiz us kie lekedő súlya, kritikus tö ege – az általá os gazdasági aktivitásra és ás szférák lehetőségeire is teki tettel

 A kiegészítő - turisztikai ter ékké t egjele ő - idege forgal i kí álat el arad a kívá atostól kulturális progra ok, települési-térségi attrak iók, turisztikai i ová ió  Gye ge kap solat a fürdő és a települési ö kor á yzat között elsősorba a fürdőhelyi deszti á ió építésbe , közös arketi gtevéke ység folytatásába  Korlátozott éretű fedett szolgáltatások a gyógyfürdőbe , szezo alitás, időjárásfüggőség

 “tabil alapok azidege forgalo szá ára ter észeti, hu a erőforrások, szuprastruktúra, ve dégkör

 A fürdő és a települési ö kor á yzat közötti együtt űködés ki e hasz ált lehetőségei

űködőtőke jele léte, aktivitása

 Viszo ylag agas vállalkozási aktivitás, főleg az idegenforgalomban

 Kiszolgáló i frastruktúra kí álta egyedi lehetőségek golfpálya, ko fere ia re dezési feltételek, szálláshelyek  Jele tős tartalékok a turiz usba egészségturisztikai divezifiká ió, víztározó, kultúra, térségi szi tű ter ékfejlesztés  A helyi gyógyvíz adottságai és a rá épülő iparágak fejlettsége, külö ös teki tettel a jele tős fejlesztések yo á európia szí vo alú fürdőre

199


Belső erősségek

Belső g e geségek

Külső lehetőségek

Külső veszél források

VÁRO“I FELTÉTELEK

TÁR“ADALOM

 Maghatározó pia i szereplők szállodalá ok) jele léte, hír evük vo zereje, ill. értékesítési és arketi g hálózatuk hatéko ysága

 A övekvő épesség- és ve dégszá pozitív  Országos de ográfiai foly atok hatási a szolgáltatásokra és i téz é yekre kedvezőtle alakulása, hatása a helyi ép ozgalo ra  Regio ális és országos e tru ok, illetve Ausztria erősebb vo zása, a szakképzett fiatal u kaerő elvá dorlása  Az erősödő hír év hatása a szolgáltatások  A pályázai források feltételei, vagy ás i őségére okok aitt a fejlesztési projektek el aradása, vagy kedvezőtle egvalósulása  A kie elt országos gyógyhely i ősítés  Az átalakuló oktatási re dszer olya vo zereje, a í felértékelődése feltételeket tere t, ely a helyi középiskolai képzést ellehetetle íti  Egészségpoltikai ha gsúlyeltolódás, gyógyszolgáltatások kezelés, kutatás fi a szírozási lehetőségei ek bővülése  Eu fejlesztés források alloká iója

egfelelő élú

 I for atikai hálózat korszerűsítése, bővítése  Térségi elérhetőség javulása M estleg repülőtér

/ M út,

GA)DA“ÁG

 A válság utá felerősödö befektetői fejlesztési szá dékok

 Kedvezőtle felsővezetői dö tések pl. telephelyváltoztatás a helyi agy ipari foglalkoztató leé yvállatokkal kapcsolatosan

 A gyógyturizmus a magyar turizmus egyik stratégiai fo tosságú területe és a ak továbbfejlesztése kéze fekvő irá y arad  Az egészségtudatosság és a egelőzés go dolatá ak erősödése a társadalo ba , azok kereslet övelő hatása e helyi egészségturisztikai kí álattal sze be  Jóléti tározó létrejötte, térségi szi tű turisztikai kí álat bővülése

 Gyógyvízkapa itás sökke ése, a fürdő vízbázisát képező gyógy- és ter álvíz rétegekből további vízkivétel övekedése a települése  A i őségi fejlesztések elle ére a beruházások agyságre djét e követi a fajlagos költés övekedése  A hazai társadalo biztosítás által yújtott tá ogatások továbbra is ala so y szi te maradnak

200


Külső lehetőségek

Külső veszél források

 A térségi és szak ai együtt űködések pozitív hatása deszti á ió e edzs e t, klaszter European Spa World)

 Az egészségbiztosító gyógyfürdőkkel kap solatos álláspo tja a pote iálishoz képest szűkíti a fürdőt igé ybevevők körét

 A kelet-európai seh, orosz, szlovák stb. beutazó turiz us erősödése

 A hagyo á yos külföldi ve dégkörök lassú kiöregedése, új szeg e esek e kellő szi tű érdeklődése helyi egészségturisztikai kí álat irá t  Verse yhelyzet erősödése a régió, Ausztria és új deszti á iók Csehország, “zlové ia haso ló településeivel

 Térségi szerveződések i te zifikálódása a kli atikus gyógyhelyek Kőszeg turisztikai hasz osítása irá yába

A településfejlesztés és -re dezés kap solata Bük településfejlesztési ko ep iójába eghatározott élok egy része éri ti a település re dezési tervét, a ak alakítását, a területfelhasz álási egységek é ely ódosítását teszi szükségessé. A fejlesztési szá dékok ak a település re dezési tervébe és a ak alátá asztó munkarészeibe is eg kell jele iük, a település szerkezeti tervét, szabályozási tervét és helyi építési szabályzatát a ko ep ió fejlesztési szá dékaival összha gba ódosíta i szükséges.

201


3.2. Problé atérkép A település problé ái ak és értékei ek összefoglalója térképi for ába , a területi lehetőségek és korlátok térképi ábrázolása A leíráshoz

ellékelt térképe az alábbiak kerültek jelölésre:

- Natura területek egyei övezetek - régészeti területek űe lékek - helyileg védett épületek és területek - védele re javasolt egyedi tájértékek - értékes rálátás - konfliktusok - településrészek - fejlesztési területek, pote iális ak ióterületek

202


. . Eltérő jelle zőkkel re delkező településrészek 3.3.1. Településrészek lehatárolása, e utatása A település alapvetőe két településrészre oszlik: Bük és Bükfürdő településre. Eze lehatárolásra került kie elt településközpo t, ezek:

belül külö

- Bük belváros - Bükfürdő ár beépült területe - a két település közötti területe a településrészeket összekötő so ópo tba folya atosa kialakuló kereskedel i közpo t A területeket az értéktérképe jelöltük, a részletes is ertetés az .

. alfejezeteibe található.

3.3.2. Szegregált/szegregá ióval veszél eztetett területek A település Helyi Esélyegye lőségi Progra ja veszélyeztetett terület a települése i s.

3.3.3. Eg é sze po t ól eavatkozást igé

szeri t szegregált vagy szegregá ióval

lő területek

A pote iális ak ióterületek a problé atérkép/értéktérképe

203

egtalálhatók.


JEGYZET

204

településrendezési terve I. kötet

Recommend Documents