TÖRÖKBÁLINT VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE MÓDOSÍTÁSA I. FÁZIS: VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ

TÖRÖKBÁLINT VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE MÓDOSÍTÁSA I. FÁZIS: VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ

Budapest, 2016. augusztus

Törökbálint TSZT, HÉSZ és SZT módosítás

Projektszám: 1104

Törökbálint Város településszerkezeti terve, helyi építési szabályzata és szabályozási terve módosítását Törökbálint Város Önkormányzatának megbízásából készítette: Pest Megyei Terület-, Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. Műterem: 1085 Budapest, Kőfaragó u. 9. IV. emelet Telefon: (+36-1) 2670508, 2677078 Telefon/fax: (+36-1) 2667561 E-mail: [email protected]; Honlap: www.pestterv.hu

A TERV ELKÉSZÍTÉSÉBEN KÖZREMŰKÖDŐK NÉVSORA: Településrendezés, irányító tervező, szöveg-szerkesztés és projekt menedzser: Településrendezés, tervlap szerkesztés, grafika:

Pekár Zoltán településtervezési vezető tervező Gertheis Mátyás tervező

Zöldfelületek, környezetrendezés: Mándi József vezető területrendező tervező, településtervező, táj- és kertépítész tervező Közlekedés: Rhorer Ádám (Közlekedés Kft.) műszaki igazgató

szakképesítés: okl. városgazdasági üzemmérnök, okl. városépítési- városgazdasági szakmérnök építészkamarai névjegyzéki szám: 01-3463 tervezői jogosultság: TT1 szakképesítés: okl. településmérnök építészkamarai névjegyzéki szám: 01-6220 tervezői jogosultság: TT szakképesítés: okl. táj-és kertépítész mérnök, okl. városépítési- városgazdálkodási szakmérnök építészkamarai névjegyzéki szám: 01-5149 tervezői jogosultság: TT/T, TK, TR 01-5149 szakképesítés: okl. építőmérnök, okl. városépítés-városgazdasági szakmérnök mérnökkamarai névjegyzéki szám: Tk-Ö 01-3157 tervezői jogosultság: K1d-1-Tell, KÉ-SZ, KÉ-T-Tell, KÖ-T

Ügyvezető igazgató: Schuchmann Péter

FIGYELEM! Ez a mű szerzői jogvédelem alatt álló alkotás. Ezért a mű részben vagy egészben történő közlése, másolása vagy módosítása kizárólag a PESTTERV Kft. külön engedélyének birtokában lehetséges. Budapest, 2016. augusztus 1

file: Torokbal_TSZTHESZmod_20160729.docx


TARTALOMJEGYZÉK: BEVEZETÉS ........................................................................................................................................... 4 VIZSGÁLATI ÉS TERVI ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK .................................................................. 8 I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK .......................................................................................................... 8 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ .................................................................................................... 8 1.1. A területfejlesztési dokumentumokkal való összefüggések vizsgálata ........................................ 8 1.2. A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata ....................................................... 8 1.2.1. OTrT ....................................................................................................................................... 9 1.2.2. Kiemelt térségi terv (BATrT)................................................................................................. 13 1.3. Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása ................................................................... 21 1.3.1. Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések ....................................... 21 1.3.2. A tervezést befolyásoló egyéb önkormányzati döntések ..................................................... 21 1.4. A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata ................................................. 22 1.4.1. A hatályban lévő településrendezési eszközök ................................................................... 22 1.5. Az épített környezet vizsgálata ................................................................................................... 22 1.6. Tervezési alaptérkép, az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése ......................... 31 II. TERVI ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK ........................................................................................ 31 1. A KÖRNYEZETALAKÍTÁS TERVE ................................................................................................... 31 1.1. Településrendezési javaslatok .................................................................................................... 31 1.1.1. Javasolt településszerkezet, terület-felhasználási rendszer ................................................ 31 1.1.1.1. Beépítésre szánt területek ................................................................................................ 31 1.1.1.2. Beépítésre nem szánt területek ........................................................................................ 31 1.2. A változással érintett területek összefoglalója és összefüggései ............................................... 31 1.2.1. A változások bemutatása ..................................................................................................... 32 1.2.1.1. A településszerkezeti tervi változások bemutatása ....................................................... 32 1.2.1.2. A helyi építési szabályzat változásainak bemutatása ................................................... 35 1.2.1.3. A szabályozási terv változásainak bemutatása ............................................................. 35 1.2.1.4. Szabályozási koncepció ................................................................................................ 49 1.2.2. A településszerkezeti változások területrendezési tervekkel való összefüggéseinek bemutatása ..................................................................................................................................... 50 1.2.3. A változások hatályos településfejlesztési koncepcióval való összhangjának bemutatása 50 2. SZAKÁGI JAVASLAT ........................................................................................................................ 51 2.1. Tájrendezési javaslatok .............................................................................................................. 51 2.1.1. Biológiai aktivitásérték változása ......................................................................................... 51 3. KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS ............................................................................................................. 51 TERVIRATOK, MELLÉKLETEK ............................................................................................................ 52 JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK .................................................................................................... 56 III. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA ....................................................................... 56 IV. A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA ........................................................................... 64


2


TERVLAP JEGYZÉK: - Jóváhagyandó munkarészek Rajzszám

Rajzi munkarész megnevezése

TSZTm Módosított településszerkezeti terv SZTm1 (SZT-1m1; Módosított szabályozási terv SZT-2m1; (összesen 3 db szelvény, szelvényszám 1-től 3-ig) SZT-3m1)

Szerkesztési méretarány m=1:10.000 m=1:4.000

E tervlapokat csak a CD dokumentáció tartalmazza teljes egészében vektoros pdf formátumban, külön papír nyomat a módosítások jellege miatt nem készül!t! A módosítási részleteket a szövegközti ábrák mutatják be.

Budapest, 2016. augusztus 3



BEVEZETÉS SZERZŐDÉS, MUNKAINDÍTÁS Törökbálint Város településszerkezeti tervének, helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének módosítását, a települési önkormányzat megbízásából a PESTTERV Kft., a 2016 júniusában kötött tervezési szerződés alapján és keretei között végzi. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEZÉSI FELADATOK A tervezési feladat a hatályos településszerkezeti terv (továbbiakban: TSZT), a helyi építési szabályzat (továbbiakban: HÉSZ) és szabályozási terv (továbbiakban: SZT) módosításának elkészítése volt. Ezzel összhangban a terv elkészítésének elsődleges célja az volt, hogy a 2015 végén jóváhagyott jelenleg is hatályos HÉSZ és SZT a kis mértékben megváltozott önkormányzati igényeknek megfelelően módosításra kerüljön, és ezzel lehetővé váljon az újonnan tervezett fejlesztések megvalósítása. A tervdokumentáció egyeztetése a 314/2012. Korm. rendelet 24. rész 32. § (4) bekezdése szerinti egyszerűsített eljárással történik, ugyanis a vonatkozó jogszabályi előírással összhangban „a településrendezési eszköz egyeztetése történhet az egyszerűsített eljárás szerint, amennyiben a településrendezési eszköz módosítása során az alábbi feltételek egyaránt teljesülnek: a) a településszerkezetet meghatározó műszaki infrastruktúra főhálózat nem változik, b) nem történik új beépítésre szánt terület kijelölése, kivéve, ha a képviselő-testület döntésében a módosítást gazdaságfejlesztő beruházás megvalósulása érdekében támogatja és az legalább 15 új munkahely megteremtését biztosítja, c) nem történik zöld, vízgazdálkodási, erdő- és természetközeli terület megszüntetése.” A terv tartalma igen nagymértékben leegyszerűsíthető, a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben előírt kötelező tartalmi elemek többsége elhagyható hiszen a konkrét ügy egyedi adottságai alapján: - a módosítandó TSZT, HÉSZ és SZT rendkívül friss, 2015. szeptemberben hagyta jóvá az önkormányzat és komplex alátámasztó munkarészekkel készült el, melyek túlnyomó részben jelenleg is aktuálisak; - a tervezett módosítások mindegyike alapvetően szűken vett lokális jelentőségű és lényegét tekintve pontosítás jellegű változtatás, mely a város hatályos településfejlesztési koncepciójával sem ellentétes; - a konkrét TSZT-t és HÉSZ-t módosító szöveg mindössze néhány kisebb horderejű kiegészítés, pontosítás, mely a város hatályos TSZT-jét és HÉSZ-ét összességében így tartalmilag eléggé minimálisan érinti; - a TSZT és HÉSZ ezen minimális szövegmódosításai szakági érdekeket várhatóan nem sértenek, hiszen nem jelentős kihatású módosításokról van szó sem közlekedési, sem közművesítési, sem zöldfelületi, sem környezetvédelmi szempontokból; - a módosítások jellegéből és mértékéből fakadóan regionális koncepciós és térségi tervi kapcsolódások lényegében nincsenek; - a tervezett módosítások a hatályos rajzi munkarészeknek, azaz a TSZT-nek és az SZT-nek is csak minimális kiterjedésű és nem érdemi jelentőségű módosítását igényli; - a partnerségi egyeztetés során sem várható reálisan érdemi érdekellentét. A város hatályos településrendezési eszközei jelenleg még nem avultak el, továbbá készítésük során az összes alátámasztó (pl. közlekedési, közművesítési, tájrendezési és környezetvédelmi) és egyéb kiegészítő munkarész (pl. örökségvédelmi hatástanulmány) is elkészült, mely munkarészek szintén frissnek minősülnek. Emiatt a jelen tervmódosítás során átfogó szakági felülvizsgálat nem készül, csak a részleges módosításokkal összefüggésben lévő érintett munkarészek módosítására, kiegészítésére kerül sor. Kiemeljük, tehát hogy e tervdokumentáció nem lesz komplex tervfelülvizsgálati dokumentáció, hanem csak néhány részterületre kiterjedő módosítási dokumentáció, mely tervdokumentáció a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet jelkulcsának és követelményeinek figyelembevételével készül, de a munka jellege miatt lényegesen leegyszerűsített tartalommal csak településtervezői szöveges és jóváhagyandó rajzi munkarészeket tartalmaz, egyéb alátámasztó rajzi, továbbá szakági közreműködés nélkül.


4


TERVDOKUMENTÁCIÓ TARTALMI EGYSZERŰSÍTÉSEI, ELMARADÓ FEJEZETEK A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet határozza meg az elkészítendő dokumentáció tartalmi követelményeit. Ezzel összefüggésben kiemeljük, hogy a rendeletben felsorolt fejezetek közül a jogszabályban biztosított eltérési lehetőség alapján „a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt” esetek fennállására való tekintettel - teljes egészében elmaradnak az alábbi fejezetek: I. A megalapozó vizsgálatok közül: 1. Helyzetfeltáró munkarészek: - 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok - 1.4. A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek – az adott település fejlesztését befolyásoló – vonatkozó megállapításai - 1.5.1. A hatályos fejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia vonatkozó megállapításai - 1.6.2. A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek - 1.7. A település társadalma - 1.7.1. Demográfia, népesesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség - 1.7.2. Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok - 1.7.3. Települési identitást erősítő tényezők - 1.8. A település humán infrastruktúrája - 1.8.1. Humán közszolgáltatások - 1.8.2. Esélyegyenlőség biztosítása” - 1.9. A település gazdasága - 1.9.1. A település gazdasági súlya, szerepköre - 1.9.2. A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői - 1.9.3. A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai települést érintő fejlesztési elképzelése - 1.9.4. A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők - 1.9.5. Ingatlanpiaci viszonyok - 1.10. Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere - 1.10.1. Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program - 1.10.2. Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere - 1.10.3. Gazdaságfejlesztési tevékenység - 1.10.4. Foglalkoztatáspolitika - 1.10.5. Lakás- és helyiséggazdálkodás - 1.10.6. Intézményfenntartás - 1.10.7. Energiagazdálkodás - 1.11. Településüzemeltetési szolgáltatások - 1.12. A táji és természeti adottságok vizsgálata - 1.12.1. Természeti adottságok - 1.12.2. Tájhasználat, tájszerkezet - 1.12.2.1. Tájtörténeti vizsgálat - 1.12.2.2. Tájhasználat értékelése - 1.12.3. Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek - 1.12.3.1. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek - 1.12.3.2. Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék - 1.12.3.3. Ökológiai hálózat - 1.12.4. Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése - 1.13. Zöldfelületi rendszer vizsgálata - 1.13.1 A települési zöldfelületi rendszer elemei - 1.13.1.1. Szerkezeti-, kondicionáló szempontból lényeges valamint a zöldfelületi karaktert meghatározó elemek - 1.13.1.2. Zöldfelületi ellátottság értékelése - 1.13.2. A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái 5



-

1.14.1. Területfelhasználás vizsgálata 1.14.1.1. A település szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata 1.14.1.2. Az ingatlan-nyilvántartási adatok alapján, termőföld esetén a művelési ágak és a minőségi osztályok 1.14.1.3. Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek 1.14.1.4. Funkció vizsgálat 1.14.1.5. Alulhasznosított barnamezős területek 1.14.1.6. Konfliktussal terhelt terület 1.14.2. A telekstruktúra vizsgálata 1.14.2.1. Telekmorfológia és telekméret vizsgálat 1.14.2.2. Tulajdonjogi vizsgálat 1.14.3. Önkormányzati tulajdon kataszter 1.14.5. Az építmények vizsgálata 1.14.5.1. Funkció, kapacitás 1.14.5.2. Beépítési jellemzők 1.14.5.3. Magasság, szintszám, tetőidom 1.14.5.4. Településkarakter, helyi sajátosságok: utcakép, térarány, jellegzetes épülettípusok 1.14.6. Az épített környezet értékei 1.14.6.1. Településszerkezet történeti kialakulása, történeti településmag 1.14.6.2. Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület 1.14.6.3. Védett épített környezet, a helyi, egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzők 1.14.6.4. Világörökségi és világörökségi várományos terület 1.14.6.5. Műemlék, műemlék együttes 1.14.6.6. Műemlékvédelem sajátos tárgyai: a történeti kert, temető és temetkezési emlékhely 1.14.6.7. Műemléki terület: történeti táj, műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet 1.14.6.8. Nemzeti emlékhely 1.14.6.9. Helyi védelem 1.14.7. Az épített környezet konfliktusai, problémái 1.15. Közlekedés 1.15.1. Hálózatok és hálózati kapcsolatok 1.15.2. Közúti közlekedés 1.15.3. Közösségi közlekedés 1.15.3.1. Közúti 1.15.3.2. Kötöttpályás 1.15.4. Kerékpáros és gyalogos közlekedés 1.15.5. Parkolás 1.16. Közművesítés 1.16.1. Víziközművek 1.16.1.1. Vízgazdálkodás és vízellátás (ivó-, ipari-, tűzoltó-, öntözővíz, termálvíz hasznosítás) 1.16.1.2. Szennyvízelvezetés 1.16.1.3. Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés 1.16.2. Energia 1.16.2.1. Energiagazdálkodás és energiaellátás 1.16.2.2. Megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségei 1.16.2.3. Az önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése 1.16.3. Elektronikus hírközlés 1.17. Környezetvédelem 1.17.1. Talaj 1.17.2. Felszíni és a felszín alatti vizek 1.17.3. Levegőtisztaság és védelme 1.17.4. Zaj- és rezgésterhelés 1.17.5. Sugárzás védelem 1.17.6. Hulladékkezelés 1.17.7. Vizuális környezetterhelés 1.17.8. Árvízvédelem 1.17.9. Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák 1.18. Katasztrófavédelem 1.18.1. Építésföldtani korlátok 1.18.1.1. Alábányászott területek, barlangok és pincék területei 1.18.1.2. Csúszás-, süllyedésveszélyes területek 1.18.1.3. Földrengés veszélyeztetett területei file: Torokbal_TSZTHESZmod_20160729.docx

6


- 1.18.2. Vízrajzi veszélyeztetettség - 1.18.2.1. Árvízveszélyes területek - 1.18.2.2. Belvízveszélyes területek - 1.18.2.3. Mély fekvésű területek - 1.18.2.4. Árvíz és belvízvédelem - 1.18.3. Egyéb - 1.18.3.1. Kedvezőtlen morfológiai adottságok (pl. lejtés, falszakadás) - 1.18.3.2. Mélységi, magassági korlátozások - 1.18.3.3. Tevékenységből adódó korlátozások - 1.19. Ásványi nyersanyag lelőhely - 1.20. Városi klíma 2. Helyzetelemző munkarészek: - 2.1. A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése 3. Helyzetértékelő munkarészek: - 3.1. A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis - 3.1.1. A folyamatok értékelése - 3.1.2. A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése - 3.1.3. A településfejlesztés és -rendezés kapcsolata - 3.2. Problématérkép/értéktérkép - 3.3. Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek - 3.3.1. Településrészek kijelölése, pontos lehatárolása, a lehatárolás indoklása, térképi ábrázolása, a lehatárolt településrészek rövid bemutatása - 3.3.2. Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek) - 3.3.3. Egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek) II. A tervi alátámasztó munkarészek közül: -

1.1.1.3. Szerkezet meghatározó nyomvonalas és tagoló elemek 1.1.1.4. Védelmi és korlátozó elemek 2.1.1. Tájhasználat, tájszerkezet javaslata 2.1.2. Természetvédelmi javaslatok 2.1.3. Tájvédelmi és tájképvédelmi javaslatok 2.2. Zöldfelületi rendszer fejlesztése 2.2.1. Zöldfelületi rendszer elemeinek fejlesztési javaslatai 2.2.2. Zöldfelületi ellátottság alakulása 2.2.3. Zöldfelületek ökológiai szerepének erősítésére vonatkozó javaslatok 3. Közlekedési javaslatok 3.1. Közúti hálózati kapcsolatok 3.2. Főbb közlekedési csomópontok 3.3. Belső úthálózat 3.4. Közösségi közlekedés 3.5. Kerékpáros közlekedés 3.6. Főbb gyalogos közlekedés 3.7. Gépjármű elhelyezés, parkolás 4. Közművesítési javaslatok 4.1. Viziközművek 4.2. Energiaellátás 4.3. Hírközlés 4.4. Megújuló energiaforrások alkalmazása, környezettudatos energiagazdálkodás, egyedi közműpótlók 5. Környezeti hatások és feltételek 8. Beépítési terv

-

A fentiekben részletezett tartalmi csökkentések alapvető indokai: 1. a friss, 2015-ben lezárult és jelenleg is aktuális előzményterv, 2. a minimális mértékű és a hatályos TSZT-t egy kivétellel nem érintő, néhány HÉSZ és SZT módosítás igénye, továbbá 3. mindezek miatt a jelentős mértékű szakági érdemi érintetlenségek.

7



A fenti rövidítések miatt a dokumentációban 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben maghatározott fejezetszámok is értelemszerűen megváltoztak.

VIZSGÁLATI ÉS TERVI ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. A területfejlesztési dokumentumokkal való összefüggések vizsgálata ORSZÁGOS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTFK) településre vonatkozó megállapításai vizsgálata során először rögzítenünk kell, hogy a 2014-ben módosult OTrT a Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról szóló, 1/2014. (I. 3.) OGY határozattal elfogadott koncepcióra épül. Az OTFK-ban megfogalmazott elvek egyrészt az OTrT-ben, másrészt a megyei területfejlesztési koncepción keresztül érvényesülnek, emiatt a tervi megoldások OTFK-val való összhangjának önálló vizsgálata nem szükséges. Elégséges az OTrT-vel és a megyei területfejlesztési koncepcióval való összhang igazolása. PEST MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A Pest megyei Területfejlesztési Koncepció nem tartalmaz konkrétan Törökbálintra vonatkozó területi, vagy egyéb megállapítást. A koncepció társadalmi, gazdasági, fenntarthatósági célkitűzéseinek általános megállapításai ugyan érvényesek a településre is, de ezek vagy nem tartoznak a településrendezési tervek hatáskörébe, vagy pedig a rendezési terv módosításai nem akadályozzák ezek megvalósulását. Így Pest Megye Területfejleszési Koncepciójával való összhang a tervezés során biztosított.

1.2. A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata A település területét az alábbi területrendezési tervek érintik: - A 2003. évi (többször módosult) XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről (továbbiakban: OTrT), - A 2005. évi LXIV. (2011-ben módosított) törvény a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről (továbbiakban: BATrT). Törökbálint hatályos TSZT-je a jelenleg hatályos OTrT és a BATrT elfogadása után az OTrT és a BATrT előírásainak való teljes megfelelés mellett, 2015-ben került jóváhagyásra. Természetesen a mostani tervezés során is be kell tartani az OTrT-ben és BATrT-ben rögzített kötelező elemeket, előírásokat, a korábbi tervekben rögzített átsorolási korlátokkal együtt. Mivel kiemelt térségi terv, azaz a BATrT érinti a települést, így az 5/2012 (V.10.) PM Kgy. sz. rendelettel jóváhagyott Pest megye Területrendezési Terve nem képezi vizsgálat tárgyát. A tervezetett településszerkezeti tervi módosítások mindegyike az ún. települési térségben, korábban kijelölt beépítésre szánt területen belül a település belterületén, a Tükörhegy 4 területén és határán találhatóak! Településszerkezeti tervi módosítás a település igazgatási területének más részeit nem érintik! Emiatt jelen vizsgálat és majd az igazolások is csak az érintett területre terjednek ki! A dokumentáció összeállításánál az OTrT és a BATrT térségi övezeteinek lehatárolásához szükséges adatszolgáltatások értékelését a következő táblázat foglalja össze: Ezen módosítási tervdokumentáció egyeztetése a 314/2012. Korm. rendelet 24. rész 32. § (4) file: Torokbal_TSZTHESZmod_20160729.docx

8


bekezdése szerinti egyszerűsített eljárással történik. Tehát eljárási okokból, az előzetes véleményezési szakasz hiányában, az adatbekérések ugyan megtörténtek, de jelen dokumentáció elkészültéig - az előzetes véleményezés elmaradása miatt - még nem érkeztek meg, feltételezhetően érdemi változás az igazolásokban, megfelelőségek kimutatásában nem várható. Amennyiben az adatszolgáltatások megérkeznek, a regionális vizsgálati és igazolási munkarészeket ezek alapján javítani, helyesbíteni fogjuk, bár érdemi változás az igazolásokban, megfelelőségek kimutatásában feltételezhetően nem várható. 1.2.1. OTrT Az OTrT az 1TS jelű azonosítóval jelölt Törökbálint Tükörhegy 4 területére vonatkozó rajzi (törvény rajzi mellékleteinek) és szöveges megállapításait, kötelezően betartandó szabályait az alábbiakban részletezzük.

2.sz. melléklet: Az Ország Szerkezeti Terve:

Az OTrT 2. sz. mellékletének rajzi megállapításai a következőek: - A vizsgált terület a települési térségbe tartozik. - Tőle É-ra halad át a tervezett (Budapest-Bécs) nagysebességű vasútvonal, és a meglévő Budapest-Hegyeshalom vasútvonal. - A vizsgált területet nem érintik országos jelentőségű infrastruktúra-hálózati elemek. Az OTrT térségi területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályai: „6. § (2) A kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: a) az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni; b) a mezőgazdasági térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület, beépítésre szánt különleges honvédelmi terület, beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület vagy természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a térségben nagyvárosias lakóterület és vegyes terület területfelhasználási egység nem jelölhető ki; c) a vegyes területfelhasználású térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület, erdőterület vagy természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a fennmaradó részen nagyvárosias lakóterület kivételével bármely települési területfelhasználási egység kijelölhető; d) a települési térség bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható; e) a vízgazdálkodási térséget legalább 85%-ban vízgazdálkodási terület vagy természetközeli területfelhasználási egységbe kell sorolni; f) az építmények által igénybe vett térséget az adott építmény jellege szerinti települési területfelhasználási egységbe kell sorolni. (3) Az országos területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályoknak a kiemelt térség vagy a megye területére vetítve, a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási szabályoknak a település közigazgatási területére vetítve kell teljesülniük.”

Az OTrT országos és térségi jelentőségű infrastruktúra hálózatokra vonatkozó szabályai: „6. § (6) A településrendezési eszközök készítése során a) az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok és az egyedi építmények helyét a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben meghatározott térbeli rend figyelembevételével kell meghatározni, b) az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatoknak a település közigazgatási területére vetített hossza legfeljebb ±5%-kal térhet el a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek szerkezeti tervében megállapított nyomvonalváltozattól, kivéve, ha a területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat alapján lefolytatott területrendezési hatósági eljárás szerint nagyobb eltérés indokolt. (7) Az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok nyomvonalának meghatározásánál biztosítani kell a szomszédos megyék és települések határán a folyamatos kapcsolódás lehetőségét.”

9



3/1.sz. melléklet: Országos ökológiai hálózat övezete:

A fenti térkép alapján a vizsgált terület nem érintett az országos ökológiai hálózat övezetével.

3/2.sz. melléklet: Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete

A fenti térkép alapján a vizsgált terület nem érintett a kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetével.

3/3.sz. melléklet: Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete

A fenti térkép alapján a vizsgált terület nem érintett a jó termőhelyi adottságú szántóterület övezetével. file: Torokbal_TSZTHESZmod_20160729.docx

10


3/4.sz. melléklet: Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete

A fenti térkép alapján a vizsgált terület nem érintett a kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetével.

3/5.sz. melléklet: Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete

A fenti térkép alapján a vizsgált terület nem érintett a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetével.

3/6.sz. melléklet: Világörökségi es világörökségi várományos terület övezete

11



A fenti térkép alapján a vizsgált terület nem érintett a világörökségi es világörökségi várományos terület övezetével.

3/7.sz. melléklet: Országos vízminőség-védelmi terület övezete

A fenti térkép alapján a vizsgált terület nem érintett az országos vízminőség-védelmi terület övezetével.

3/8.sz. melléklet: Nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezete

A fenti térkép alapján a vizsgált terület nem érintett a nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezetével.


12


3/9.sz. melléklet: Kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete

A fenti térkép alapján a vizsgált terület nem érintett kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezetével. A fenti rajzi érintettségek vizsgálatán túlmenően a tervezés során vizsgálni kell majd az OTrT 7.§ (1) bekezdésében rögzített szöveges követelmény érvényesülését is. Ennek szövege a következő: „7. § (1) Az Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősülő területet a településrendezési eszközökben legalább 95%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni.”

Ez alapján, Törökbálinton az Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősülő terület nagysága 341,38 ha, melynek legalább 95%-a (, azaz 324,311ha) a tervezés során csak erdőterület területfelhasználási egységbe sorolható. A fenti rajzi érintettségek vizsgálatán túlmenően a tervezés során vizsgálni kell majd az OTrT 8.§-ban rögzített szöveges követelmények érvényesülését is. Ennek szövege a következő: 8. § (1) Borvidéki település szőlő termőhelyi katasztere I–II. osztályú területeihez tartozó földrészlet – a különleges mezőgazdasági üzemi terület kivételével – beépítésre szánt területté nem minősíthető. (2) Az Országos Gyümölcs Termőhely Kataszter I. és II. osztályú területeihez tartozó földrészlet – a különleges mezőgazdasági üzemi terület kivételével – beépítésre szánt területté nem minősíthető.

A Borvidéki települések szőlő termőhelyi kataszteréről, valamint az Országos Gyümölcs Termőhely Kataszterről a NEBIH fogja szolgáltatni a szükséges adatot, de ez a korábban ismertetett okok miatt még nem áll rendelkezésre. Viszont kijelenthető, hogy a település nem érintett az OTrT 8.§-a által, ugyanis a szőlészeti és a borászati adatszolgáltatás, valamint a származási bizonyítványok kiadásának rendjéről, továbbá a borászati termékek előállításáról, forgalomba hozataláról és jelöléséről szóló 127/2009. (IX. 29.) FVM rendelet 1. sz melléklete alapján a település nem tartozik egyetlen borvidékhez sem. Az OTrT előírásait Törökbálint területén alapvetően a BATrT értelmezi, pontosítja tovább. Jelenleg azonban a 2014-es OTrT és a - még az új OTrT alapján nem módosított, hatályos - BATrT között átmenetileg eltérés van. Ezért a 2014-es OTrT előírásainak való megfelelést és a BATrT-nek való megfelelést is vizsgálni kell majd. 1.2.2. Kiemelt térségi terv (BATrT) A BATrT-ben Törökbálint Város területére meghatározott kiinduló területi adatok az alábbiak:i Térségi terület-felhasználási kategóriák Városias települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Építmények által igénybevett térség Vízgazdálkodási térség Összesen:

13


Térségi terület-felhasználási kategória területe (hektár) 1458,20 379,09 993,53 74,26 35,08 2940,16

Település közigazgatási területéhez viszonyított arány (%) 49,60 12,89 33,79 2,53 1,19 100,00


A BATrT az 1TS jelű azonosítóval jelölt Törökbálint Tükörhegy 4 területére vonatkozó rajzi (törvény rajzi mellékleteinek) és szöveges megállapításait, kötelezően betartandó szabályait az alábbiakban részletezzük. 2.sz. melléklet: Szerkezeti terv:

Az BATrT 2. sz. mellékletének rajzi megállapításai a következőek: A település szerkezeti módosítással érintett része: nem érintett sem az országos sem a térségi infrastruktúra-hálózatok elemeivel; teljes mértékben a városias települési térségbe tartozik. A BATrT térségi területfelhasználási kategóriákra és az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatokra vonatkozó szabályai: 5. § (1) Települési térségek a városias települési térség, a hagyományosan vidéki települési térség, a nagy kiterjedésű zöldterületi települési térség, valamint a magas zöldfelületi arányú települési térség. (2) Városias települési térségben és a hagyományosan vidéki települési térségben új lakóterület, vegyes terület, gazdasági terület, illetve üdülőterület abban az esetben jelölhető ki, ha a) a tervezett területfelhasználás jól illeszthető a település meglevő szerkezetéhez, b) táj- és természetvédelmi, környezetvédelmi, erdővédelmi, valamint kulturális örökségvédelmi és árvízvédelmi szempontok alapján nem sért társadalmi érdeket, és c) a tervezett funkció ellátásához szükséges műszaki infrastruktúra kapacitás azt lehetővé teszi vagy a terület igénybevételével párhuzamosan kiépül. (3) Városias települési térségben és hagyományosan vidéki települési térségben új beépítésre szánt terület a település közigazgatási határához 200 méternél közelebb csak az állami főépítésznek a területrendezési hatósági eljárás során kiadott területfelhasználási engedélye alapján jelölhető ki. (4) Városias települési térségben és hagyományosan vidéki települési térségben új lakóterületet, illetve vegyes területet csak a települési területhez kapcsolódóan lehet kijelölni. (5) Városias települési térségben és hagyományosan vidéki települési térségben 5 hektárt meghaladó kiterjedésű, illetve legalább 300 lakás elhelyezésére alkalmas új lakóterület vagy vegyes terület kijelölésére ott van lehetőség, ahol annak a meglévő, vagy kiépítendő kötöttpályás közösségi közlekedés megállóhelytől a közforgalom számára szabályosan használható közúton mért távolsága nem haladja meg az 5 km-t. (6) Városias települési térségben és a hagyományosan vidéki települési térségben új beépítésre szánt területen a lakóterület, illetve vegyes terület növelésével egyidejűleg a területnövekmény legkevesebb 5%-ának megfelelő kiterjedésű, legalább 50%-ában a beépítésre szánt területtel kapcsolatban lévő zöldterületet kell kijelölni. (7) A nagy kiterjedésű zöldterületi települési térségben csak zöldterület, továbbá – a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt különleges terület területfelhasználási egység köréből – sportolási célú terület, valamint temetőterület jelölhető ki. (8) A magas zöldfelületi arányú települési térségnek a) legfeljebb 30%-án beépítésre szánt üdülőterület, illetve – a beépítésre szánt különleges terület területfelhasználási egység köréből – oktatási, egészségügyi és sport célú terület, b) legalább 70%-án beépítésre nem szánt terület alakítható ki. (9) A 7000 m2 nettó eladótérnél nagyobb új kereskedelmi, szolgáltató rendeltetésű építmény ott helyezhető el, ahol az építmény bejárata 300 méternél nem hosszabb gyalogos közlekedéssel megközelíthető a meglévő, vagy a tervezett funkció megvalósításával együtt kiépítendő jelentős közösségi közlekedési csomóponti megállóhelytől számítva. 6. § (1) Az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ában erdőterület területfelhasználási egységbe, illetve természetközeli terület (ezen belül kizárólag karsztbokorerdő) területfelhasználási egységbe kell sorolni. A védelmi elsődleges rendeltetésű erdőterületként és a természetközeli területként besorolt területfelhasználási egységek kiterjedése nem csökkenhet. (2) Az egyes településeken lévő, erdőterületként besorolt területfelhasználási egységek nagysága – a település közigazgatási területére vetítve – file: Torokbal_TSZTHESZmod_20160729.docx

14

Törökbálint TSZT, HÉSZ és SZT módosítás összességében nem csökkenhet. 7. § (1) A mezőgazdasági térség legalább 90%-át mezőgazdasági terület, illetve természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni. A mezőgazdasági térség legfeljebb 10%-án bármely települési területfelhasználási egység kialakítható. (2) A település közigazgatási területére vonatkoztatott területén a városias települési térség vagy hagyományosan vidéki települési térség növekménye nem haladhatja meg az 1/3. számú mellékletben található területi mérleg szerinti városias települési térség és hagyományosan vidéki települési térség területének 2%-át. A városias települési térség vagy hagyományosan vidéki települési térség növekményére is alkalmazni kell az 5. § (1)–(6) bekezdés előírásait. (3) A (2) bekezdésben rögzített növekményen felül csak az állami főépítésznek a területcserére vonatkozó térségi területfelhasználási engedélye alapján és legfeljebb olyan mértékben bővíthető a városias települési térség és a hagyományosan vidéki települési térség kiterjedése, amilyen mértékben a Szerkezeti Tervben rögzítetthez képest máshol – a mezőgazdasági térség javára – csökken a városias települési térség és a hagyományosan vidéki települési térség kiterjedése. A területcsere során a városias települési térség és a hagyományosan vidéki települési térség területének nagysága nem változhat. A területcserét táj- és természetvédelmi, erdővédelmi, valamint kulturális örökségvédelmi és árvízvédelmi szempontok alapján és úgy kell végrehajtani, hogy ne sértsen társadalmi érdekeket. A területcseréről az azt kezdeményező települési önkormányzat az érintetteket a helyben szokásos módon tájékoztatja. 8. § (1) A különleges rendeltetésű térség teljes területén a településrendezési eszköz készítése során beépítésre nem szánt különleges vagy más beépítésre nem szánt területfelhasználási egység jelölhető ki. (2) A 10 hektárt meghaladó sportolási célú területet beépítésre nem szánt különleges terület területfelhasználási egységbe kell sorolni. 9. § (1) Az országos és a térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok térbeli rendjét és az egyedi építmények elhelyezkedését a 2. számú (térképi) melléklet, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig az 1/2. számú melléklet tartalmazza. (2) Az országos és a térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények kialakítását az OTrT 1/1–10. számú mellékletében, valamint az e törvény 1/2. számú mellékletében megjelölt települések közigazgatási területének érintésével és a 2. számú (térképi) melléklet figyelembevételével kell meghatározni. 10. § A vízgazdálkodási térséget legalább 95%-ban vízgazdálkodási terület, illetve természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni. A fennmaradó részen olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, amely nem veszélyezteti a vízgazdálkodás érdekeit.

A vízgazdálkodási térség vonatkozásában a BATrT 10.§ helyett az OTrT 31/B.§ c) pontja alapján az OTrT 6. § (2) bekezdés e) pontja alkalmazandó: „6.§ (2) e) a vízgazdálkodási térséget legalább 85%-ban vízgazdálkodási terület vagy természetközeli területfelhasználási egységbe kell sorolni;”

Az előzőek alapján, a BATrT előírásaiban a Törökbálintra vonatkozó közvetlen átsorolási területnagyságbeli korlátok a jogszabályi állapotnak megfelelően a következők:

Átsorolható ilyen kategóriából

Erdőgazdálkodási térségből

- erdőterületté, illetve természetközeli területté.

Lehetséges területnagyság (ha)

legalább: 322,2265

- bármely települési területfelhasználási egységgé.

legfeljebb:

56,8635

- mezőgazdasági területté, illetve természetközeli területté.

legalább:

894,177


legfeljebb:

99,353

legalább:

29,818

legfeljebb:

5,262

A városias települési térség vagy hagyományosan vidéki települési térség legnagyobb növekménye legfeljebb:

29,164

Mezőgazdasági térségből

A vízgazdálkodási térségből

15

Ilyen célra

- vízgazdálkodási területté, illetve természetközeli terület területfelhasználási egységgé. -olyan területfelhasználási egységgé, amely nem veszélyezteti a vízgazdálkodás érdekeit.



Törökbálint 2011.09.01 után jóváhagyott, BATrT átsorolási korlátot érintő TSZT módosításainak terület igénybevételi jellege és nagysága: Átsorolható ilyen Ilyen célra kategóriából

Igénybevett területnagyság (ha) 56/2013 219/2015. (III.21.) (IX. 17.) Ök hat. ÖK. hat.

Erdőgazdálkodási - erdőterületté, illetve természetközeli területté. térségből

Összesen

0

108,9

108,9


0

2,1

2,1


mezőgazdasági területté, illetve természetközeli területté. - bármely települési területfelhasználási egységgé.

0

34,6

34,6

6,8

78,6

85,4


vízgazdálkodási természetközeli terület egységgé.

0

0

0

0

4,5

4,5

0

0

0

területté, illetve területfelhasználási

-olyan területfelhasználási egységgé, amely nem veszélyezteti a vízgazdálkodás érdekeit. A városias települési térség vagy hagyományosan települési térség legnagyobb növekménye legfeljebb:


vidéki

16

17


legfeljebb: legalább: legfeljebb: legalább:


- mezőgazdasági területté, illetve természetközeli területté.


- vízgazdálkodási területté, illetve természetközeli terület területfelhasználási egységgé.

29,164

A városias települési térség vagy hagyományosan vidéki települési térség legnagyobb növekménye legfeljebb:

29,818

99,353

894,177

56,8635

322,2265

5,262

-olyan területfelhasználási egységgé, amely nem veszélyezteti a vízgazdálkodás érdekeit.

legalább:

Lehetséges területnagyság (ha)

- erdőterületté, illetve természetközeli területté.

Ilyen célra

legfeljebb:



Erdőgazdálkodási térségből


0 legfeljebb

4,5 legfeljebb:

0 legalább:

85,4 legfeljebb:

34,6 legalább:

2,1 legfeljebb:

29,164

0,762

29,818

13,953

859,577

54,7635

213,3265

További fejlesztési lehetőség területnagysága (ha)

108,9 legalább:

A TSZT módosításoknál már igénybevett összes területnagyság (ha)


A fentiek alapján a 2011.09.01 után jóváhagyott TSZT módosításokkal helyesbítve a BATrT átsorolási lehetőségek összesített értékei.


Magterület

Ökológiai folyosó

Pufferterület

Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület

Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület

Erdőtelepítésre alkalmas terület

Földtani veszélyforrás terület

Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület

Honvédelmi terület

3.1. sz. melléklet

3.2. sz. melléklet

3.3. sz. melléklet

3.4. sz. melléklet

3.5. sz. melléklet

3.6. sz. melléklet

3.18. sz. melléklet



Az egyéb rajzi mellékletek 1TS jelű azonosítóval jelölt Törökbálint Tükörhegy 4 területi érintettségének összefoglaló táblázata:

-

-

- - - - x x= érintett; -= nem érintett

-

3.1. sz. melléklet: Magterület övezete 3.2 sz. melléklet: Ökológiai folyosó övezete, 3.3. sz. melléklet: Puffer terület övezete:

A fenti térkép alapján a vizsgált terület nem érintett sem a magterület övezetével, sem az ökológiai folyosó, sem a pufferterület övezetével.


18


3.4. sz. melléklet: Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete:

A fenti térkép alapján a vizsgált terület nem érintett a kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetével. 3.5. sz. melléklet: Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete 3.6. sz. melléklet: Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete:

A fenti térkép alapján a vizsgált terület nem érintett sem a kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetével sem az erdőtelepítésre alkalmas terület övezetével.

19



3.18. sz. melléklet: Földtani veszélyforrás területének övezete:

A fenti térkép alapján a település teljes területe, így a vizsgált terület is érintett a földtani veszélyforrás területének övezetével. A földtani veszélyforrás területének övezetére vonatkozó OTRT előírások: „25. § (1) A földtani veszélyforrás területének övezetét a településrendezési eszközökben kell a tényleges kiterjedésnek megfelelően lehatárolni. (2) Az övezet területén új beépítésre szánt terület csak akkor jelölhető ki, ha ahhoz a bányafelügyelet a településrendezési eszközök egyeztetési eljárása során adott véleményében hozzájárul.”

3.21. sz. melléklet: Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete 3.22. sz. melléklet: Honvédelmi terület övezete:

A fenti térkép alapján a vizsgált terület sem a kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezetével, sem a honvédelmi terület övezetével nem érintett. Az előzőeken felül vizsgálni kell még az alábbi két, az OTrT által megállapított, de a BATrT-ben még file: Torokbal_TSZTHESZmod_20160729.docx

20


nem létező, így rajzilag sem meghatározott, megyei tervi övezet előírásait is. Az ehhez szükséges kiinduló adatokat az 1.2. fejezet utolsó bekezdésében említett okokból e dokumentáció elkészítéséig még nem kaptuk meg. Ennek ellenére valószínűsítjük, hogy érintettség feltehetően ezen övezetek esetén sem fog fennállni. Amennyiben a dokumentáció módosítása szükséges, akkor a dokumentum vonatkozó részét újravéleményeztetjük.. Erdőtelepítésre javasolt terület övezete vonatkozó OTrT előírása: „19/A. § A településrendezési eszközökben az erdőtelepítésre javasolt terület övezetét az erdőterület területfelhasználási egység kijelölésénél figyelembe kell venni.”

Ásványi nyersanyagvagyon-terület övezete vonatkozó OTrT előírásai: „19/B. § (1) Az ásványi nyersanyagvagyon-terület övezetét a településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni. (2) Az (1) bekezdés szerint kijelölt területen, a településrendezési eszközökben csak olyan területfelhasználási egység, építési övezet vagy övezet jelölhető ki, amely az ásványi nyersanyagvagyon távlati kitermelését nem lehetetleníti el.”

1.3. Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása 1.3.1. Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések A tervezett HÉSZ és SZT módosításokkal összefüggésben Törökbálintnak jelenleg egy településrendezési szerződése van. Az 1TS jelű terület módosításra vonatkozóan a Tükörhegy IV. terület beruházójával a Shikun & Binui R.E.D. Substantia Kft.-vel az önkormányzat településrendezési szerződést kötött, mely településrendezési szempontból a 1TS jelű területtel kapcsolatban az e dokumentációban most ismertetett módosítások elvégzését vállalta az önkormányzat a megfelelő fejlesztői ellentételezés fejében. 1.3.2. A tervezést befolyásoló egyéb önkormányzati döntések Az elvégzendő feladatot a 98/2016. (V.25.) és 124/2016. (VI. 1.) ÖK számú határozatok alapján megkötött tervezési szerződésünkben rögzítettek határozták meg. A tervezési feladat a TSZT, a HÉSZ és az SZT szöveges és rajzi módosítása, kiegészítése az önkormányzati igényeknek megfelelően. A határozatok alapján tervezési feladatok kizárólag az alábbi munkák elvégzésére terjednek ki: 1. A Vt-13 övezet a) Kerüljön át a 4354/1 és 4354/2 hrsz.-ú ingatlanok részbeni összevonásával létrejövő, 2 8300 m nagyságú területre. b) Az előírt 7,5 m épületmagasság kihasználhatósága érdekében a Nádasdy útra vonatkozó +6 m-es referenciaszintre vonatkozó előírás törlése, helyette az épület legmagasabb pontjára vonatkozóan a referenciaszint meghatározása 164,0 mBf. magasságban. E fölé a sík fölé max. 1,50 m magasságban csak a felülvilágító üvegezett tetőfelépítménye és a szellőző kürtők állhatnak ki. Zajkibocsájtással üzemelő gépek a tetőn nem helyezhetők el. A tetőfelületet zöldtetőként kell kialakítani. c) A terepszint alatti beépítettség mértéknek növelése 30 %-ról 40%-ra. 2. A Tükörhegy IV. területén található 4529, 4514, 4500, 4497, 4458 helyrajzi számú KÖu-1 jelű közút besorolású ingatlanokról a gyalogosút jelzés törlése, valamint megfelelő fordulósugár kialakítása érdekében az utak csatlakozásának korrekciója szükséges. 3. A tükörhegyi Lke-18 jelű sorházas jellegű lakó övezetben a telkek nagyságára tekintettel a HÉSZ 41.§ (3) és (5) bekezdés alóli felmentés. 4. A 3178/3 hrsz.-ú ingatlanon jelzett szabályozási vonal törlése. 5. A 17 helyrajzi számú (OMÜV) ingatlanra vonatkozó Vt-2 jelű településközpont vegyes építési övezet előírásainak módosítása: a) A szomszédos ingatlanok övezeti előírásaival összhangban az emeleti szinteken lakás 2 létesítés engedélyezése. Javasoljuk az építési telek minden 600 m -e után 1 lakás elhelyezhetőségét, melynek révén az ingatlanon összesen 15 db lakás lenne építhető az épület felső szintjén. Önálló lakóépület nem létesíthető. b) A térszín alatti parkoló létesítésének kötelezettségére vonatkozó rész törlése (68.§ (3) bek. törlése). c) A be nem építhető terület lehatárolásának módosítása, a határvonal csarnok mögötti támfalra való illesztése. 6. Az új városháza mögötti terület jobb feltárhatósága érdekében a patak mellett jelölt új feltáró út teljes hosszában a nyomvonal 12 m szélességű kiszabályozása. 7. Az Lke-5 jelű lakó övezetben, kizárólag a Jázmin utca környezetében, a 2423/15 és 2422/1 21



8. 9. 10. 11. 12. 13.

hrsz.-ú ingatlan Pince-tér feletti részén ingatlanonként 4 lakás létesítésének lehetősége. A Pistály területén, a Hortenzia és Gerbera utca találkozásánál megfelelő fordulási sugár (tűzoltó, teherautó) kialakulása érdekében az út nyomvonalának korrekciója a szabályozási tervlapon. A Gksz-7 jelű kereskedelmi szolgáltató gazdasági övezetben az elhelyezhető rendeltetések körének bővítése napelem park (kiserőmű) funkcióval. A 2487 hrsz.-ú ingatlanon álló épületbe belemetsző szabályozási vonal korrekciója a szabályozási tervlapon. Az Lke-4 jelű kertvárosias lakóövezet táblázatában a beépítési százalék javítása, mivel az övezetben 25 %-os a legnagyobb beépítettség mértéke. A 30%-os beépíthetőségre vonatkozó kivételek törlése. Az övezethatár mentén történő megosztási kötelezettségre vonatkozó 30. § (4) bekezdés kiegészítése azzal, hogy a megosztás nem kötelező, amennyiben a létrejövő teleknek nincs közút kapcsolata. A Vt-1 jelű településközpont vegyes övezetre vonatkozó HÉSZ 66. § kiegészítése a Munkácsy Mihály utca páros oldalán, a Szabadság tér és az Alsóerdősor utca közötti szakaszra vonatkozóan az előkert mértékének kialakult állapot szerinti meghatározásával.

E helyen is kiemeljük, hogy a TSZT és az SZT rajzi módosítása csak a hatályos tervlapok vonatkozó részleteinek rajzi módosítására terjed ki, később azonban a hatályos TSZT és SZT teljes rajzi szelvényeinek cseréjére is sor kerül, így tájékoztatásként a CD dokumentációban bemutatjuk az egységes módosított tervlapokat és egységes szerkezetben a módosított HÉSZ szöveget.

1.4. A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata 1.4.1. A hatályban lévő településrendezési eszközök A munka elkészítéséhez a következő jelenleg is érvényes közvetlen tervelőzményeket használtuk fel: - A 219/2015. (IX. 17.) számú határozat Törökbálint Város településszerkezeti tervéről (PESTTERV Kft. 2015.) - A 25/2015. (IX.21.) számú rendelet Törökbálint Város helyi építési szabályzatáról (PESTTERV Kft. 2015.)

1.5. Az épített környezet vizsgálata Az alábbiakban különféle rajzolatokon bemutatjuk a rajzi módosításokkal érintett területek elhelyezkedését. Ez alapján az alábbi megállapítások tehetők. 1. Alaptérkép: Az egyes módosításokkal érintett területek az igazgatási terület különböző részein helyezkednek el, de azon belül egy kivételével mind a belterületen belül. 2. Településszerkezet és terület-felhasználás: A módosítással érintett ingatlanok jelenlegi különféle (kertvárosias lakó, településközpont vegyes, beépítésre szánt különleges pince, présház, továbbá kertes mezőgazdasági) terület-felhasználási besorolásban vannak, melyek közül csak az egyiken, az 1TS jelű területen belül a Raktárvárosi út közelében továbbá a Virágos u. mentén történik majd terület-felhasználásbeli változás. A többi módosítás a jelenleg hatályos TSZT rajzolatának módosítását nem igényli. 3. Szabályozás és övezetek: a) Az 1TS jelű módosítással érintett terület esetén az Lke-8, Lke-18, Vt-13, Zkp-1 és KÖu-1 jelű jelenlegi övezeti besorolások a tervmódosítás miatt lényegében nem változnak meg, egyedül a Vt-13 jelű övezet kerül áthelyezésre K-i irányban a Raktárvárosi út mellé és egyúttal területe is kissé megnő. Lényeges új közterületi szabályozásra nincs szükség, de a korábbi gyalogutak kezdeténél és végénél az útcsatlakozási letörések helyesbítendőek. E területek jelenleg beépítetlenek. b) A 2S jelű módosítással érintett terület Vt-14 jelű jelenlegi övezeti besorolása a tervmódosítás miatt nem változik meg, új közterületi szabályozásra nincs szükség, de a jelenlegi szabályozási vonal törlendő. E terület jelenleg beépítetlen. c) A 3S jelű módosítással érintett terület Vt-2 jelű jelenlegi övezeti besorolása a tervmódosítás miatt nem változik meg, új közterületi szabályozásra nincs szükség. E terület már a hatályos terv készítése során is beépített volt. file: Torokbal_TSZTHESZmod_20160729.docx

22


d) A 4S jelű módosítással érintett terület Lke-4 és Vt-1 jelű jelenlegi övezeti besorolása a tervmódosítás miatt érdemben nem változik meg, de a patak mellett új közterületi szabályozásra van szükség. E terület Lke-4 jelű övezeti besorolású része már a hatályos terv készítése során is beépített volt a Vt-1 jelű rész beépítetlen. e) Az 5S jelű módosítással érintett terület Lke-5 és KPp-1 jelű jelenlegi övezeti besorolása a tervmódosítás miatt érdemben nem változik meg (csak az Lke-5 egy új alövezete születik meg), de KPp-1 jelű terület mellett a közterületi szabályozás kisebb módosítására van szükség. E terület KPp-1 jelű övezeti besorolású része már a hatályos terv készítése során is részben beépített volt az Lke-5 jelű rész beépítetlen. f) A 6S jelű módosítással érintett terület Mk-1 jelű jelenlegi övezeti besorolása a tervmódosítás miatt nem változik meg, azonban egy helyen szükség van a közterületi határ szabályozási korrekciójára. E csomópont környezete már a hatályos terv készítése során is beépített volt. g) A 7S jelű módosítással érintett terület Vt-1 jelű jelenlegi övezeti besorolása a tervmódosítás miatt nem változik meg, azonban egy helyen szükség van új beépítési vonal rögzítésére.

23



A rajzi módosítással érintett területek lehatárolása és a közigazgatási területen belüli elhelyezkedése az alaptérképen bemutatva:


24


Kivonat a hatályos TSZT jelű tervlapból a rajzi módosítással érintett területek lehatárolásával

25



Kivonat a hatályos SZT jelű tervlapból a rajzi módosítással érintett 1TS jelű terület lehatárolásával


26


Kivonat a hatályos SZT jelű tervlapból a rajzi módosítással érintett 2S jelű terület lehatárolásával

27



Kivonat a hatályos SZT jelű tervlapból a rajzi módosítással érintett 3S, 4S, 5S és 7S jelű területek lehatárolásával


28



29





30


1.6. Tervezési alaptérkép, az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése A tervezési alaptérkép alapját a hatályos településrendezési eszközök földhivatali eredetű hivatalos alaptérképének (DAT) digitális állománya képezi, de kontrollra rendelkezésünkre állt egy frissebb állomány is, melyeket az önkormányzattól kaptunk meg. Ez a térkép (, amely eredendően az NKP-tól származik) további információként tartalmazza az EOV 10.000 ma-ú térkép (FÖMI) rétegvonalait és a korábbi alaptérképek egyéb kiegészítő adatait (pl. burkolatokat, közműnyomvonalakat) is. Tervezési alaptérképként tehát ez az önkormányzattól származó összedolgozott digitális városrendezési alaptérkép szolgált. A tervezési alaptérkép az állami alapadatok felhasználásával készült, kizárólag településrendezési célra használható!

II. TERVI ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK 1. A KÖRNYEZETALAKÍTÁS TERVE 1.1. Településrendezési javaslatok 1.1.1. Javasolt településszerkezet, terület-felhasználási rendszer 1.1.1.1. Beépítésre szánt területek A településszerkezeti tervi változások bemutatása című fejezetben ismertetett egyetlen beépítésre szánt területi átsorolás egy csere és bővítés révén az 1TS jelű változtatásban történik Itt a Beruházók 2 2 kérésére a Vt terület (5000m ) nagysága 3300m -rel megnő, és néhány előírás módosul, valamint lakossági kérésre a Vt övezet átkerül a Raktárvárosi út menti ingatlanok területére. Ez azt jelenti gyakorlatilag, hogy a lakó és a vegyes területek helyet cseréltek egymással úgy, hogy egyúttal a lakóterületek kárára a vegyes terület területe megnőtt. 1.1.1.2. Beépítésre nem szánt területek A településszerkezeti tervi változások bemutatása című fejezetben ismertetett egyetlen beépítésre nem szánt területi átsorolás a fentebb ismerettett beépítésre szánt célú átsorolás ellentételezése miatt szükséges új zöldterület kijelölése a Tükörhegy IV. ütemének határán a még lakóterületként nem hasznosított Virágos u. menti be nem épült területen. A jogszabályi „BA” egyenlegbiztosítási kötelezettség teljesítésén túl, a tárgyi terület a zöldterületi átsorolás és rendezett közparki kiépítés után a helyben lakók zöldfelületi igényeinek kielégítésére is alkalmas terület lesz.

1.2. A változással érintett területek összefoglalója és összefüggései Az alábbi fejezetekben részletesen bemutatjuk a hatályos TSZT-n, HÉSZ-en és SZT-n javasolt változtatásokat szöveges és rajzi formában is. A tervezett rajzi módosítások kivonatait szövegközti ábraként a szöveges ismertetésbe beillesztettük. A TSZT és SZT hatályos megoldásaival egységes, az itt bemutatott módosításokat is egybedolgozva tartalmazó változatait a CD dokumentáció tartalmazza nagyítható vektoros pdf fomátumban.

31



1.2.1. A változások bemutatása 1.2.1.1. A településszerkezeti tervi változások bemutatása Az alábbiakban részletezzük a hatályos TSZT rajzolatát érintő főbb módosítási javaslatokat, fontosabb konkrét változtatások esetén rajzi azonosítóikkal együtt. Ezeket az egyes tervlapokon is ábrázoltunk, lehatároltuk, melynek célja az volt, hogy pontosan meghatározható legyen az egyes változással érintett területek igazgatási területen belüli elhelyezkedése.

Változási azonosító

A TSZT RAJZOLATÁN MEGVÁLTOZOTT LEGFONTOSABB ELEMEK Terület-felhasználási változás Érintett terület (változás indoklása, megjegyzés)

Jele

nagysága (ha)

megterveszűnő zett Beépítésre szánt területek beépítésre szánt területi átsorolásával (funkcióváltással) megváltozott elemek: A Raktárvárosi út és a Nádasdy u. kereszteződésénél. (Fejlesztői és önkormányzati Lke Vt 0,8 1TS igényre.) Vt Lke 0,5 Beépítésre szánt területek beépítésre nem szánt területi visszaminősítésével (funkcióváltással) megváltozott elemek: A Virágos u. mentén. (Önkormányzati igényre és jogszabályi kötelezettségből az ún. 1TS Lke Z 0,3 BA érték egyenlegének biztosítása érdekében, a lakossági igények kiszolgálására.) A TSZT hatályos leírásának szövegét a fentiekben ismertetett rajzi módosításoknak megfelelő szöveges kiegészítésekkel, módosításokkal láttuk el. Eszerint a módosítások érdemben csak a hatályos M-2 melléklet „1.2. A terület-felhasználási elemek változása” című fejezetének és az M-3 mellékletének (a település területi mérlege) szövegét érintették. A többi módosítás, így az M-4 melléklet (a területrendezési tervvel való összhang igazolása) és az M-5 melléklet (a biológiai aktivitásérték számítási eredménye) módosítása a javasolt módosítások megoldásaira vonatkozó regionális tervi megfeleltetések és a biológiai aktivitásérték egyenleg biztosításának igazolását szolgálta. A lenti rajzi módosítást a CD-n található teljes igazgatási területet ábrázoló, jól nagyítható egységes TSZT egybedolgozva tartalmazza!


32


A TSZT módosítása a módosítással érintett 1TS jelű terület lehatárolásával

33



A TSZT hatályos állapota a módosítással érintett 1TS jelű terület lehatárolásával


34


1.2.1.2. A helyi építési szabályzat változásainak bemutatása


A HÉSZ-BEN MEGVÁLTOZOTT LEGFONTOSABB ELEMEK:

Leírás (változás indoklása, megjegyzés)

Az alaprendelet jelen módosításához kötődő tervlap cserék, melléklet- és függelékcserék szöveges rögzítése. (Önkormányzati igényre és jogszabály szerkesztési okokból.) A HÉSZ kisebb szövegkorrekcióinak, paramétermódosításainak elvégzése több §-t érintően. (Önkormányzati igényre, a hatósági tapasztalatok és lakossági, fejlesztői igények figyelembe vételével.) A korábbi Lke-5 jelű övezetből az új Lke-5/A jelű kertvárosias lakóövezet létrehozása paraméterpontosítással. 5S (Megváltozott önkormányzati igényre és jogszabály szerkesztési okokból.) A fentiekben ismertetett HÉSZ-t érintő főbb módosítási javaslatokat a HÉSZ módosítás tervezete tartalmazza részletesen. Jelezzük egyúttal, hogy a könnyebb átláthatóság érdekében egy külön file-ban a javasolt módosításokat eltérő színjelöléssel a hatályos HÉSZ-be bedolgozva is bemutattuk. Ez a file csak a CD dokumentáción található meg. -

1.2.1.3. A szabályozási terv változásainak bemutatása


Az alábbiakban részletezzük a hatályos SZT rajzolatát érintő főbb módosítási javaslatokat, fontosabb konkrét változtatások esetén rajzi azonosítóikkal együtt. Ezeket az egyes tervlapokon is ábrázoltunk, lehatároltuk, melynek célja az volt, hogy pontosan meghatározható legyen az egyes változással érintett területek igazgatási területen belüli elhelyezkedése. AZ SZT-N MEGVÁLTOZOTT LEGFONTOSABB ELEMEK: Általános jellegű módosítások: Leírás (változás indoklása, megjegyzés)

A Balassi u.-tól a DEPO felé ÉK-i irányban lefutó utcákról a gyalogúti jelölés törlése és, a tömök sarkainál a befordulások megkönnyítése érdekében új szabályozási vonalak, „letörések” rögzítése. (Fejlesztői és önkormányzati igényre.) A Vt-1 jelű településközpont vegyes övezet Munkácsy Mihály utca páros oldalán, a Szabadság tér és az Alsóerdősor 7S utca közötti szakaszán új beépítési vonal rögzítése (Önkormányzati igényre az építés szükséges helyének pontosítására.) Területspecifikus változtatások: Övezeti változás


1TS

Érintett terület (változás indoklása, megjegyzés)

jele

nagysága (ha)

megterveszűnő zett Beépítésre szánt területek beépítésre szánt területi átsorolásával (funkcióváltással) megváltozott elemek: A Raktárvárosi út és a Nádasdy u. kereszteződésénél. (Fejlesztői és önkormányzati Lke-18 Vt-13 0,8 1TS igényre.) Vt-13 Lke-18 0,3 5S A Jázmin u. környezetében. (Önkormányzati igényre, a fejlesztések előmozdítására.) Lke-5 Lke-5/A 0,7 Beépítésre szánt területek beépítésre nem szánt területi visszaminősítésével (funkcióváltással) megváltozott elemek: Lke-4 KÖu-1 0,1 A Patak u-nál a patak mellett. (Önkormányzati igényre, a tömbbelső 4S fejleszthetőségének megteremtésére.) Vt-1 KÖu-1 0,1 Beépítésre nem szánt területek, beépítésre szánt területi átsorolásával (funkcióváltással) megváltozott elemek: 2S Az Óvoda u. mentén. (Fejlesztői és önkormányzati igényre.) KÖu-1 Vt-14 0,01 A Jázmin u. környezetében. (Önkormányzati igényre az épületbontás 0,000 5S KÖu-1 KPp-1 kötelezettségének elkerülésére.) 5 Beépítésre nem szánt területek beépítésre nem szánt területi átsorolásával (funkcióváltással) megváltozott elemek: A Hortenzia és Gerbera u. találkozásánál. (Önkormányzati igényre, a befordulási 6S Mk-1 KÖu-1 0,005 lehetőségek javítására.) Az alábbi kivonatokon bemutatjuk a fentiekben ismertetett rajzi módosításokat és a hatályos állapotot! 35



Az SZT módosítása a módosítással érintett 1TS jelű terület lehatárolásával


36


A SZT hatályos állapota a rajzi módosítással érintett 1TS jelű terület lehatárolásával

37



Az SZT módosítása a módosítással érintett 2S jelű terület nagyításával és lehatárolásával


38


A SZT hatályos állapota a rajzi módosítással érintett 2S jelű terület lehatárolásával

39



Az SZT módosítása a módosítással érintett 3Sjelű terület nagyításával és lehatárolásával


40



41





42



43





44



45





46



47





48



A fenti módosításokat a CD-n található teljes igazgatási területet ábrázoló, jól nagyítható egységes SZT egybedolgozva tartalmazza! A hatályos terv két szelvényét is érintő módosítási megoldásokra tekintettel azt a megoldást választottuk, hogy a könnyebb kezelhetőség biztosítására a teljes hatályos 3 szelvényes szabályozási tervlap sorozat cseréjét javasoljuk (új szelvényszámok SZT-1m1-től SZT-3m1-ig). 1.2.1.4. Szabályozási koncepció A szabályozási terv változásainak bemutatásáról szóló fejezetben rögzített szabályozásokra konkrét önkormányzati, fejlesztő és lakossági kérések, igények kielégítése érdekében volt szükség. Vonatkozott ez a közterület alakítással összefüggő új szabályozási vonalak rögzítésére, korábbiak megváltoztatására egyaránt. Ehhez hasonlóan az övezeti paraméterkorrekciók és az új Lke-5/A övezet kialakítását is konkrét önkormányzati, fejlesztő és lakossági kérések, igények alapozták meg. 49



A megjelent közterület- és övezeti paraméterkorrekciós igényeket áttekintve, a tényleges megoldásokat az igényekhez igazított, de szakmailag megalapozott, esetenként enyhén módosított változatban tartalmazza a tervmódosítási javaslat. 1.2.2. A településszerkezeti változások területrendezési tervekkel való összefüggéseinek bemutatása A mostani tervmódosítás során tervezett településszerkezeti változásokat és a területrendezési tervekkel való összefüggéseinek bemutatása, az összhang részletes igazolása a TSZT leírása tartalmazza részletesen. Ez alapján megállapítható, hogy a módosítások a magasabb rendű területrendezési tervekkel összhangban vannak. Emiatt ebben a fejezetben a részletes igazolást nem ismételjük meg. 1.2.3. A változások hatályos településfejlesztési koncepcióval való összhangjának bemutatása A hatályos településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott jövőkép a következő: „Törökbálint az agglomerációs átlagot felülmúló életfeltételeket és kellemes lakókörnyezetet biztosító, az itt élőket városi intézményekkel és egyéb szolgáltatásokkal magas színvonalon ellátó, fejlett, élhető település, illetve kertváros. Törökbálint – köszönhetően a településen működő intézményeknek és vállalkozásoknak - megélhetést biztosít lakói nagyobb részének, ugyanakkor képes kiaknázni a Budapest-közeli fekvésében és a fővárossal vett szoros kapcsolatrendszerében rejlő gazdag lehetőségeket is. A város tudatosan épít sajátos egyedi potenciáljai kihasználására. A kertvárosi lakófunkció kiteljesítése és a helyi gazdaság differenciált fejlesztése fenntartható módon, a települési érdekek hosszú távú figyelembe vételével történik.” A hatályos településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott célok kivonatosan az alábbiak: „Hosszú távú cél: Törökbálint váljon olyan kertvárossá a főváros szomszédságában, amely egyaránt nyújt szerethető és minőségi lakókörnyezetet az itt élőknek, és amely kiváló térségi pozíciójából adódó gazdasági lehetőségeit maximálisan kihasználva stabil, hosszú távon is fenntartható agglomerációs település. A hosszú távra szóló, átfogó célkitűzés megvalósulása a középtávú specifikus célok elérése útján történik…. Specifikus célok:  Az agglomerációs helyzet kezelése, a népességnövekedéssel összehangolt városfejlesztés és várospolitika… (hivatkozási jel az igazolásnál: a)  Az életminőség általános javítása, XXI. századi életkörülményeket biztosító, vonzó kertváros megteremtése… (hivatkozási jel az igazolásnál: b)  A városszerkezet átgondolt, ütemezett és mértéktartó fejlesztése… (hivatkozási jel az igazolásnál: c)  Differenciált gazdaságfejlesztés, a gazdasági környezet javítása…(hivatkozási jel az igazolásnál: d)” A koncepció céljaival való összevethetőség alapján TSZT-n elvégzett módosítások az alábbi fő típusokba tartoznak, jelölve, hogy mely specifikus koncepciós célok teljesüléshez járulnak hozzá: - Új vegyes terület-felhasználású terület kijelölése, korábbi lakóterület helyén. (a, b, c,d) - Új zöldterület kijelölése korábbi lakóterület helyén. (a, b, c) A fentiekkel összhangban a módosításokról összefoglalóan elmondható, hogy a módosítások során a meglevő lakóterületek csökkennek, a beépítésre szánt típusú terület-felhasználás változások a település vegyes területeinek bővülésével, a gazdasági (kereskedelmi, szolgáltató) lehetőségek javulását, a helyi munkahelyek számának növelését, a helyi gazdaság erősítését biztosítják, elősegítik a változó gazdasági környezethez való alkalmazkodást. A zöldterületi terület-felhasználás növekedése szolgálja a település egyéb közjóléti és rekreációs igényeit is. Mindezek által javulhat a település agglomeráción belüli pozíciója, javulhat az életminőség, fejlődhet a városszerkezet és a helyi gazdasági környezet. A fentiekben kivonatolt elemek részletes kifejtése több oldalon keresztül történt meg a koncepció vonatkozó részében. Ennek megismétlésétől e helyen eltekintünk. Ettől függetlenül azonban a településrendezési javaslatok ismeretében összefoglalóan megállapítható, hogy az egyes konkrét módosítások összhangja biztosított a fentiekben megismételt és kivonatolt jövőképpel és célokkal is. file: Torokbal_TSZTHESZmod_20160729.docx

50


2. SZAKÁGI JAVASLAT 2.1. Tájrendezési javaslatok 2.1.1. Biológiai aktivitásérték változása A biológiai aktivitásérték változásával kapcsolatos részletes adatokat a TSZT leírása tartalmazza. Emiatt ebben a fejezetben a biológiai aktivitásérték változásával kapcsolatos részleteket nem ismételjük meg. Összefoglalva azonban megállapítható, hogy a biológiai aktivitásértékek változásának összesítése után települési szinten biológiai aktivitásérték növekmény jelentkezik, így további, a biológiai aktivitásérték kompenzációjára szolgáló területkijelölés a település területén nem szükséges, a terv a jogszabályban foglaltaknak megfelel.

3. KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS A településrendezési terv módosításával kapcsolatban e véleményezési tervdokumentáció államigazgatási egyeztetésével párhuzamosan a 2/2005. (I.11.) Kormányrendelet 4-5.§-ainak megfelelően az Önkormányzat az előírt tájékoztatás megadása után kikéri a környezet védelméért felelős szervek szakvéleményét a környezeti vizsgálat készítéséről, illetve tematikájáról. A párhuzamos ügymenet alkalmazására az egyszerűsített eljárásra és a nem szerkezeti jelentőségű módosítási igényekre való tekintettel került sor. A környezeti vizsgálat szükségességéről és a tematika kialakításával kapcsolatban az államigazgatási szervek emiatt előzetesen nem nyilatkoztak. Az észrevételeikkel együtt a nyilatkozatot is tegyék meg és ennek ismeretében, szükség esetén az egyeztetés későbbi fázisaiban fog dönteni az önkormányzat a környezeti vizsgálat lefolytatásáról, és annak a jogszabályban előírt tartalmi követelmények szerinti elkészítéséről. Az önkormányzat a jelenleg rendelkezésre álló információ alapján előzetesen azon az állásponton van, hogy a környezeti vizsgálat készítését nem tartja szükségesnek.

51



TERVIRATOK, MELLÉKLETEK -

A 98/2016. (V.25.) számú munkaindító ÖK határozat (2 oldal) A 124/2016. (VI.1.) számú kiegészítő ÖK határozat (1 oldal)


52


53




54


55



JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK III. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSÁT JÓVÁHAGYÓ HATÁROZAT Törökbálint Város önkormányzatának …………/2016. (………. ………..) ÖK határozata Törökbálint Város településszerkezeti tervéről szóló 219/2015. (IX. 17.) ÖK határozatának módosításáról Törökbálint Város Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (1) bekezdés b) pontja szerinti jogalkotói hatáskörében eljárva, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény alapján a város 60/2010. (II. 25.) képviselő-testületi határozattal elfogadott településfejlesztési koncepciójában foglaltakkal összhangban a következők szerint módosítja a város településszerkezeti tervéről szóló 219/2015. (IX. 17.) számú képviselő-testületi határozatát, és egyúttal jóváhagyja a módosított településszerkezeti tervlapot, valamint azok kötelező együttes alkalmazását előírja. (1) Törökbálint Város teljes igazgatási területére vonatkozóan az alábbiak szerint jóváhagyja a 219/2015. (IX. 17.) számú ÖK határozatával elfogadott településszerkezeti terv szöveges mellékleteiben rögzített leírás módosítását, valamint rajzi mellékletként a TSZTm jelű (m=1:10.000 méretarányú) módosított településszerkezeti tervet. Az e határozatot és rajzi mellékleteit azok módosításáig együtt kell alkalmazni. (2) E határozat rajzi melléklete: a TSZTm jelű településszerkezeti terv. (3) Törökbálint Város teljes igazgatási területére vonatkozó a 219/2015. (IX. 17.) számú ÖK határozatával elfogadott településszerkezeti terv szöveges mellékletei az alábbiak szerint módosulnak: 1. A településszerkezeti terv M-1 mellékletének (a településszerkezeti terv leírása) szövege változatlan marad.


2. A településszerkezeti terv M-2 mellékletének 1.2. A terület-felhasználási elemek változása című fejezetének szövege kiegészül az alábbiakkal, egyebekben az M-2 melléklet többi szövege változatlan marad: „A terület-felhasználás megváltoztatására jelen tervmódosítás alapján a következők szerint kerül sor: A TSZT RAJZOLATÁN MEGVÁLTOZOTT LEGFONTOSABB ELEMEK Terület-felhasználási változás Érintett terület (változás indoklása, megjegyzés)

Jele

nagysága (ha)

megterveszűnő zett Beépítésre szánt területek beépítésre szánt területi átsorolásával (funkcióváltással) megváltozott elemek: A Raktárvárosi út és a Nádasdy u. kereszteződésénél. (Fejlesztői és önkormányzati Lke Vt 0,8 1TS igényre.) Vt Lke 0,5 Beépítésre szánt területek beépítésre nem szánt területi visszaminősítésével (funkcióváltással) megváltozott elemek: A Virágos u. mentén. (Önkormányzati igényre és jogszabályi kötelezettségből az ún. 1TS Lke Z 0,3 BA érték egyenlegének biztosítása érdekében, a lakossági igények kiszolgálására.) ” file: Torokbal_TSZTHESZmod_20160729.docx

56


3. A településszerkezeti terv M-3 mellékletének (a település területi mérlege) helyébe az alábbi szöveg lép: „A településszerkezeti tervben rögzített terület-felhasználás változások alapján a meglévő és tervezett állapotra vonatkozóan a település területmérlege a következők szerint alakul. Terület-felhasználási kategória Kisvárosias lakóterület Kertvárosias lakóterület Falusias lakóterület Településközpont vegyes terület Intézményterület Kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület Ipari gazdasági terület Üdülőházas üdülőterület Hétvégiházas üdülőterület Különleges, oktatási terület Különleges, egészségügyi terület Különleges, sport- rekreációs terület Különleges, sportpálya terület Különleges, vízipark terület Különleges, jelentős zöldfelületet igénylő intézményi terület Különleges régészeti park terület Különleges, gyepmesteri telep Különleges, bánya terület Különleges, pince présház terület Közúti közlekedési terület Kötöttpályás közlekedési terület Zöldterület, közpark Védelmi erdőterület Közjóléti erdőterület Általános mezőgazdasági terület Kertes mezőgazdasági terület Vízgazdálkodási terület Természetközeli terület Beépítésre nem szánt különleges, temető terület Beépítésre nem szánt, különleges park terület Összesen: ”

Meglévő, megmaradó (ha) 3,1 383,7 13,9 61,2 53,4 318,3 95,1 6,3 121,3 6,4 11,1 8,9 7,0 5,4 73,0 0,0 0,0 16,8 0,3 238,9 26,8 9,3 326,9 79,9 760,9 93,0 78,9 111,6 16,6 10,0 2937,9

Tervezett(ha) 0,5 0,8

0,3

1,6

Összesen(ha) 3,1 384,2 13,9 62,0 53,4 318,3 95,1 6,3 121,3 6,4 11,1 8,9 7,0 5,4 73,0 0,0 0,0 16,8 0,3 238,9 26,8 9,6 326,9 79,9 760,9 93,0 78,9 111,6 16,6 10,0 2939,5

4. A településszerkezeti terv M-4 mellékletének (a területrendezési tervvel való összhang igazolása) 1. és 2. fejezete helyébe az alábbi 1. és 2. fejezet szövege lép: „1. OTRT ÖSSZHANG Az OTrT előírásainak érvényesülését jellemzően a BATrT előírásainak való megfeleléssel lehet és kell igazolni. Ezen túlmenően azonban az OTrT változása miatt az alábbiakban részletezett témakörökben is igazolni kell az OTrT előírásainak érvényesülését.

57



2.sz. melléklet: Az Ország Szerkezeti Terve:

A fenti kivonat alapján a módosítások nem érintenek országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatokat, ezért a tervi megoldások, és a 1.sz. (szöveges melléklet), valamint a 2.sz. melléklet tartalma egymással összhangban lévőnek minősül. (A fenti lapon látszó érintettség csak látszólagos, mert az OTrT-n ábrázolt elemek ábrázolási vastagsága a tervi lépték miatt jóval nagyobb területet fed le, mint a tényleges nyomvonal helyigénye!) A módosítással érintett terület a vizsgálati munkarészben ismertetettek alapján nem érint országos térségi övezeteket. Az OTrT 7§ (1) bekezdésében rögzített követelmény érvényesülésének igazolása Az Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősülő terület nagysága a településen Ebből csak erdőterület területfelhasználási egységbe sorolható Ebből más egyéb területfelhasználási egységbe sorolható legfeljebb Az TSZT-ben az Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősülő területből a nem erdőterületbe sorolt terület nagysága a településen

(ha) 350,54 333,013 17,527

% 100 95 5

1,84

0,5

A fenti táblázat adatai alapján tehát a tervmódosítás során az OTrT 7§ (1) bekezdésében file: Torokbal_TSZTHESZmod_20160729.docx

58


rögzített követelmény érvényesül! Az OTrT 8.§ -ban rögzített szöveges követelmények érvényesülését az alábbiak igazolják: A Borvidéki települések szőlő termőhelyi kataszteréről, valamint az Országos Gyümölcs Termőhely Kataszterről a NEBIH fogja szolgáltatni a szükséges adatot, de ez a korábban ismertetett okok miatt még nem áll rendelkezésre. A település nem érintett az OTrT 8.§-a által, ugyanis a szőlészeti és a borászati adatszolgáltatás, valamint a származási bizonyítványok kiadásának rendjéről, továbbá a borászati termékek előállításáról, forgalomba hozataláról és jelöléséről szóló 127/2009. (IX. 29.) FVM rendelet 1. sz melléklete alapján a település nem tartozik egyetlen borvidékhez sem. A fentiek alapján tehát az OTrT 8.§ -ban rögzített követelmény érvényesül! A fentiek alapján tehát a tervi megoldások és az OTrT közötti összhang érvényesül. 2. BATRT ÖSSZHANG Az átsorolási döntések térképi jelölése a BATrT egyes tervlapjain és a megfeleltetés ismertetése: 2.sz. melléklet (szerkezeti terv)

A tervezett új, beépítésre nem szánt terület-igénybevétellel együtt járó fejlesztési elképzelések a tervben nem találhatóak, ezért a terv a térségi területfelhasználási igazolása szükségtelen. Mindezek alapján tehát a területátsorolási mennyiségi korlátok teljesülnek! Az ún. BATrT szerinti közvetlen átsorolási területi korlátok jelen termódosítás után változatlanul a következőek:

59




Ilyen célra

- erdőterületté, illetve természetközeli Erdőgazdálkodási területté. térségből - bármely települési területfelhasználási egységgé. - mezőgazdasági területté, illetve Mezőgazdasági természetközeli területté. térségből - bármely települési területfelhasználási egységgé.

További fejlesztési lehetőség területnagysága (ha) legalább: 213,3265 legfeljebb:

54,7635

legalább:

859,577

legfeljebb:

13,953

legalább:

29,818

-olyan területfelhasználási egységgé, amely nem veszélyezteti a vízgazdálkodás legfeljebb: érdekeit.

0,762

A városias települési térség vagy hagyományosan vidéki legfeljebb: települési térség legnagyobb növekménye:

29,164


- vízgazdálkodási területté, illetve természetközeli terület területfelhasználási egységgé.

A tervben rögzített egyéb, a városias települési térségen belüli módosítások: tervezett területfelhasználásai jól illeszthetők a település meglevő szerkezetéhez; táj- és természetvédelmi, környezetvédelmi, erdővédelmi, valamint kulturális örökségvédelmi és árvízvédelmi szempontok alapján nem sértenek társadalmi érdeket; kapcsán a tervezett funkciók ellátásához szükséges műszaki infrastruktúra kapacitás az átsorolásokat lehetővé teszi vagy a terület igénybevételével párhuzamosan kiépül; közül nincs olyan új beépítésre szánt területkijelölés, amely a település közigazgatási határához 200 méternél közelebb lenne és az állami főépítésznek a területrendezési hatósági eljárás során kiadott területfelhasználási engedélyét be kellene szerezni; közül az új beépítésre szánt területként kijelölt lakóterületek, illetve vegyes területek a települési területhez kapcsolódnak; közül új beépítésre szánt területként olyan lakóterület, illetve vegyes terület kijelölésére nem került sor, mely az 5 hektárt meghaladta volna illetve legalább 300 lakás elhelyezésére alkalmas lenne, így e területeknek a meglévő, vagy kiépítendő kötöttpályás közösségi közlekedés megállóhelytől a közforgalom számára szabályosan használható közúton mért 5 km-t meghaladó távolságát sem kell vizsgálni; közül új beépítésre szánt területként lakó-, illetve vegyes területek nincsenek. A települést nem érintik térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok. A védelmi elsődleges rendeltetésű erdőterületként és a természetközeli területként besorolt területfelhasználási egységek kiterjedésének érintetlensége a következők szerint igazolt: A védelmi elsődleges rendeltetésű erdőterületek nagysága a hatályos TSZT alapján 385,58 ha volt, az új tervnek megfelelő tervezett állapotban ez az érték 385,58 ha. Így e vonatkozásban igazolt a BATrT megfelelőség. Természetközeli területet a hatályos TSZT 111,58 ha nagyságban tartalmazott, a tervi állapot szintén 111,58 ha nagyságban tartalmaz, így e vonatkozásban is igazolt a megfelelőség.


60


3.18. sz. melléklet (földtani veszélyforrás területének övezete)

A földtani veszélyforrások területének övezete a TSZT-ben és a SZT-n tényleges kiterjedésének megfelelően pontosításra került. A lehatárolások területén belül új beépítésre szánt terület kijelölés nem történt. A fentiek alapján tehát a tervi megoldások és a BATrT közötti összhang érvényesül. ” 5. A településszerkezeti terv M-5 mellékletének (a biológiai aktivitásérték számítási eredménye) helyébe az alábbi szöveg lép: „A területek biológiai aktivitásértékének számításáról a 9/2007. (IV. 3.) ÖTM rendelet rendelkezik. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 8. § (2) bekezdés b) pontja értelmében az újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének biológiai aktivitás értéke az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet. A terület eredeti (változtatás előtti) biológiai aktivitásértékének számítása hatályos településrendezési eszközök hiányában beépített területen a kialakult állapot, egyéb területen az ingatlan-nyilvántartás szerinti művelési ágak alapján, míg hatályos településrendezési eszközök esetében a terület-felhasználási egységek és az építési övezeti, valamint az övezeti 61



besorolásból adódó építési használat alapján történik. Habár a jelen tervben szereplő kismértékű településrendezési tervi módosítás elegendővé tenné csak erre a részterületre számított biológiai aktivitás érték módosulás vizsgálatát és annak igazolását, de a következő táblázatban a település egészére vonatkozó biológiai aktivitásérték számítást közöljük. Ennek oka, hogy e szerkezeti tervi módosítással a határozatban is cserélésre kerül a biológiai aktivitás értéket tartalmazó táblázat.

Terület-felhasználási kategória Kisvárosias lakóterület

Biológiai aktivitás Meglévő érték állapot (ha) szorzó

1,2 Kertvárosias lakóterület* 2,7 Falusias lakóterület 2,4 Településközpont vegyes terület* 0,5 Intézményterület 0,5 Kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület 0,4 Ipari gazdasági terület 0,4 Üdülőházas üdülőterület 2,7 Hétvégiházas üdülőterület 3,0 Különleges, oktatási terület 3,0 Különleges, egészségügyi terület 3,0 Különleges, sport- rekreációs terület 3,0 Különleges, sportpálya terület 3,0 Különleges, vízipark terület 3,0 Különleges, jelentős zöldfelületet igénylő intézményi terület 3,0 Különleges régészeti park terület 3,0 Különleges, gyepmesteri telep 3,0 Különleges, bánya terület 0,1 Különleges, pince présház terület 1,5 Közúti közlekedési terület 0,5 Kötöttpályás közlekedési terület 0,6 Zöldterület, közpark* 6,0 Védelmi erdőterület 9,0 Közjóléti erdőterület 9,0 Általános mezőgazdasági terület 3,7 Kertes mezőgazdasági terület 5,0 Vízgazdálkodási terület 6,0 Természetközeli terület 8,0 Beépítésre nem szánt különleges, temető terület 3,0 Beépítésre nem szánt, különleges park terület 6,0 Összesen: *A jelen módosítás során ezen értékek változtak.

Tervezett állapot (ha)

Terület változás (ha)

Biológiai aktivitás érték változás

3,1 384,8 13,9 61,7 53,4 318,3 95,1 6,3 121,3 6,4 11,1 8,9 7,0 5,4

3,1 384,2 13,9 62,0 53,4 318,3 95,1 6,3 121,3 6,4 11,1 8,9 7,0 5,4

0,0 -0,6 0,0 0,3 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

0,00 -1,64 0,00 0,16 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00

73,0 0,0 0,0 16,8 0,3 238,9 26,8 9,3 326,9 79,9 760,9 93,0 78,9 111,6 16,6 10,0 2939,5

73,0 0,0 0,0 16,8 0,3 238,9 26,8 9,6 326,9 79,9 760,9 93,0 78,9 111,6 16,6 10,0 2939,5

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,3 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 1,66 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,19

A biológiai aktivitásértékek változásának összesítése után települési szinten biológiai aktivitásérték növekmény jelentkezik, így további, a biológiai aktivitásérték kompenzációjára szolgáló területkijelölés a település területén nem szükséges, a terv a jogszabályban foglaltaknak megfelel. A területek biológiai aktivitásértékének számítása során a 9/2007. (IV. 3.) ÖTM rendelet 1. melléklet 1. pontjában előírt terület-felhasználási egységekre vonatkozó biológiai aktivitásérték mutatók kerültek alkalmazásra.”


62


(4) (5)

Ez a határozat és a hozzátartozó szöveges és rajzi mellékletek a határozat meghozatalától számított 30. napon lépnek hatályba. E határozat meghozatalával egyidejűleg a város településszerkezeti tervéről szóló a 219/2015. (IX. 17.) számú ÖK határozat jelen határozattal módosított részei hatályukat vesztik.

Határidő: folyamatosan Felelős: jegyző

63



IV. A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA A HÉSZ érdemi részének változásainak kiemelésére alkalmazott jelkulcs: Hatályos, nem változó szöveg Hatályos törölt szöveg Új szöveg Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének …../2016. (……………) önkormányzati rendelete a Törökbálint Város helyi építési szabályzatáról szóló 25/2015. (IX.21.) számú önkormányzati rendeletének módosításáról Törökbálint Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (1) bekezdés a) pontja és a (2) bekezdése szerinti jogalkotói hatáskörében, és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében és 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján - a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 28.§ (1) bekezdésében említett partnerségi egyeztetés szerinti érintettek, a 9. mellékletében meghatározott államigazgatási szervek és az érintett területi és települési véleményének kikérésével - megalkotja a város helyi építési szabályzatáról szóló 3025/2015. (IX.21.) rendeletét (továbbiakban ÖR.) módosító rendeletet: 1. § A rendelet hatálya Törökbálint Város jelen rendeletmódosítással érintett területeire terjed ki. 2. § (1) Az ÖR. 1.§ (4) bekezdésének helyébe a következő (4) bekezdés lép: „(4) A HÉSZ rajzi melléklete:” R1. melléklet: Módosított szabályozási tervlap (3 db szelvény, szelvényszám SZT-1m1től SZT-3m1-ig) (2) Az ÖR. 25.§ (2) bek. utolsó mondata helyébe a következő mondat lép: „Ha a csapadékvizek visszatartása telken belüli elszikkasztással vagy ciszternában való tározással műszakilag nem lehetséges, akkor egyedi megoldás alkalmazása érdekében csak a hálózat és a befogadó kezelőjének előzetes engedélyével lehetséges.” (3) Az ÖR. 30.§ (4) bekezdése helyébe a következő (4) bekezdés lép: „30.§ (4) Ha egy adott meglévő telek területe egyszerre beépítésre szánt és beépítésre nem szánt övezet területébe tartozik, akkor a telken építési munka csak akkor végezhető, ha az érintett telket a tulajdonos előbb az SZT-n jelölt szabályozási vonalak, beépítésre szánt területi határvonalak és az övezethatárok betartásával, továbbá az övezeti szabályoknak megfelelően az övezethatár mentén megosztja és ezzel telekrendezési szempontból egyértelműen megítélhető helyzetet hoz létre. A megosztás nem kötelező, amennyiben a létrejövő teleknek nincs közút kapcsolata.” (4) Az ÖR. 47.§ (1) bekezdése helyébe a következő (1) bekezdés lép: (1) „Övezeti paraméterek: Beépítési mód Oldalhatáron álló A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2) 700 A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m) A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m) Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 30 25 Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 30 25 Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2) 0,5 Legnagyobb épületmagasság (m) 5,0 Legkisebb zöldfelületi arány (%) 50 Az előkert mérete (m) Az utcaképhez igazodóan Az oldalkert legkisebb mérete (m) OTÉK szerint file: Torokbal_TSZTHESZmod_20160729.docx

64


A hátsókert legkisebb mérete (m) OTÉK szerint” (5) Az ÖR. 47.§ (6) bekezdése megszűnik, egyúttal a későbbi bekezdések számozása eggyel lecsökken. (6) Az ÖR. kiegészül a következő 39/A. résszel és 49/A.§-sal: „39/A. Az Lke-5/A jelű kertvárosias lakóövezet 49/A. § (1) Övezeti paraméterek: Beépítési mód Szabadon álló A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2) 900 A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m) 20 A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m) 40 Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 25 Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 30 Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2) 0,5 Legnagyobb épületmagasság (m) 5,0 Legkisebb épületmagasság (m) 3,5 Legkisebb zöldfelületi arány (%) 50 Az előkert legkisebb mérete (m) 5,0 Az oldalkert legkisebb mérete (m) 3,0 A hátsókert legkisebb mérete (m) OTÉK szerint (2) A Jázmin utca környezetében a Diósdi út és az Akácos utca között új beépítéshez az építészeti-műszaki dokumentációnak tartalmaznia kell talajmechanikai szakvéleményt. (3) Elhelyezhető legfeljebb 4 lakásos lakóépület is. Az épületekben sport rendeltetés nem helyezhető el. (4) Amennyiben terepszint alatti beépítés is megvalósul a telken, akkor a legnagyobb szintterületi mutató értéke 0,15-tel megnövelt értékkel vehető figyelembe.” 3. § (1) Az ÖR. 62.§ kiegészül a következő (6) bekezdéssel: „62. § (6) Az építési övezetre nem vonatkozik a 41.§ (3) és (5) bekezdéseiben rögzített előírás.” (2) Az ÖR. 66.§-a kiegészül a következő (7) bekezdéssel, melynek szövege: „66. § (7) Az övezet Munkácsy Mihály utca D-i (páros) oldalán, az Alsóerdősor utca és a Szabadság tér közötti szakaszán lévő részén az új épületet az övezetre meghatározott 0,0 m-es előkerti érték helyett az SZT-n ábrázolt beépítési vonalra kell elhelyezni.” (3) Az ÖR. 67.§-a helyébe a következő 67.§-lép: „67. § A Munkácsy Mihály utcával határos építési telkek utcafrontján lévő épületekben épületrészben, vegyes rendeltetésű épület esetén lakás csak az épület emeleti és tetőtéri szintjén létesíthető.” (4) Az ÖR. 68.§ (3) és (4) bekezdéseinek helyébe a következő (3) és (4) bekezdések lépnek: „68. § (3) Az új igazgatási intézmények és a hozzájuk tartozó dísztér megépítésével együtt a tér és az épület alatt legalább egy szinten parkolót kell kialakítani. Az építési telek területének minden 2 600 m -e után legfeljebb 1 lakás helyezhető el. Önálló lakóépület nem létesíthető.” (4) A Munkácsy Mihály utcával határos építési telkek utcafrontján lévő épületekben épületrészben, vegyes rendeltetésű épület esetén lakás csak az épület emeleti és tetőtéri szintjén létesíthető.” (5) Az ÖR. 67. részének (a teljes 80.§) helyébe a következő 67. rész (teljes 80.§) lép: „67. A Vt-13 jelű településközpont vegyes övezet 80. § (1) Övezeti paraméterek: Beépítési mód A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2) A kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m) A kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m) Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2) Legnagyobb épületmagasság (m) 65


Szabadon álló 2.500 30 30 40 1,3 7,5


Legkisebb zöldfelületi arány (%) 35 Az előkert legkisebb mérete (m) 7,0 Az oldalkert legkisebb mérete (m) 4,0 A hátsókert legkisebb mérete (m) OTÉK szerint (2) Az övezetben igazgatási, iroda; kereskedelmi, szolgáltató, szállás; kulturális közösségi szórakoztató;és sport, valamint lakó rendeltetés helyezhető el. Az építési telek minden 800 m2 telekterülete után egy lakás helyezhető el. (3) Az ingatlanon elhelyezni kívánt épületek legmagasabb pontjának magassága nem haladhatja meg a Nádasdy Tamás utca vonatkozó szakaszának középvonalán mért referenciamagasság + 6,0 m értéket. a 164,00 mBf értéket. Kivétel ez alól az épület tetején felülvilágító üvegezett tetőfelépítmény, vagy szellőző kürtő, melynek legmagasabb pontjának magassága nem haladhatja meg a 165,50 mBf értéket. (4) Zajkibocsájtással üzemelő gépek a tetőn nem helyezhetők el. A tetőfelületet zöldtetőként kell kialakítani. (5) Az övezetben a melléképítmények közül nem helyezhető el az építménynek minősülő antennatartó szerkezet. (6) Önálló garázsépületként csak támfalgarázs, vagy mélygarázs létesíthető. (7) A Nádasdy Tamás utca felől legfeljebb csak egy 6,0 m szélességű behajtó nem létesíthető, melyet a szabályozási tervi rajzolattal összhangban a Raktárvárosi úttal párhuzamosan haladó meglévő szervizút csatlakozásánál kell kialakítani.” (6) Az ÖR. 99.§-a kiegészül a következő (6) bekezdéssel: „99. § (6) Az övezetben napelem park létesíthető.” Záró rendelkezések 4.§ (1) Ez a rendelet és a hozzátartozó szabályozási tervlapok a kihirdetéstől számított 30. napon lép hatályba és az azt követő napon hatályát veszti. (2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

Kelt: Törökbálint, 2016. ……………………..

Kailinger Ildikó sk. jegyző

Elek Sándor sk. polgármester

Záradék: A rendelet a Törökbálint Város Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján 2016. ……………………. -én kihirdetésre került.

Kailinger Ildikó sk. jegyző


66


MELLÉKLET R1. melléklet a ……../……….. (…………..) önkormányzati rendelethez Szabályozási tervlap Az SZT jelű m=1:4.000 méretarányú szabályozási tervlap: a tervlap száma a tervlap HÉSZ mellékleti szelvényszáma SZT-1m1 1.2.1. SZT-2m1 1.2.2. SZT-3m1 1.2.3.

67



6. függelék a ……../……….. (…………..) önkormányzati rendelethez Összefoglaló övezeti paramétertáblák

Sz Z O Z Sz O Sz Sz

900

25

30

0,5

50

5,0

3,0

OTÉK

5,0

Ikr Z Cs Sz Sz Sz Sz Z Sz Sz Sz Sz Sz O Z Z Z Sz Cs Sz Sz Sz Sz Sz Sz Sz Sz Sz Z Sz Sz Sz Sz SZ Sz Sz Sz Sz Sz Sz Sz Sz SZ

550 200 180 1.200 1.800 4.000 5.000 350 350 1.200 6.000 2.000 1200 5.000 700 5.000 500 1.000 100 1.800 2.000 700 800 2.000 2.000 500 2.500 2.500 4.000 3.000 1.000 5.000 2.500 10.000 5.000 2.000 3.000 1.500 5.000 5.000 5.000 5.000 10.000

25 30 30 20 15 10 15 30 25 25 25 30 30 30 30 30 50 35 80 50 35 25 35 30 35 35 30 35 30 15 35 30 35 30 35 60 35 35 40 35 30 20 30

25 30 30 20 10 10 15 40 25 25 25 30 30 30 30 30 50 35 80 50 35 25 35 35 35 35 30 40 35 30 15 35 30 35 30 35 60 35 35 40 35 30 90 30

0,5 0,6 0,6 0,5 0,2 0,2 0,4 0,6 0,4 0,4 0,4 0,5 0,6 0,4 1,3 1,3 1,3 1,3 1,3 1,3 0,5 1,3 0,5 1,0 1,3 1,0 1,3 1,3 1,3 0,3 1,3 1,3 1,3 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 0,8 1,0

50 50 50 70 70 70 60 50 50 50 50 40 50 40 30 30 30 40 10 10 30 50 30 30 30 25 35 30 40 40 35 50 30 40 40 20 20 40 20 30 40 40 40

5,0 Ui Ui 7,0 5,0 5,0 5,0 Ui Ui 5,0 5,0 Ui 7,0 5,0 0,0 Ui Ui 5,0 OTÉK 5,0 5,0 5,0 OTÉK Év 10,0 OTÉK 7,0 10,0 OTÉK OTÉK 0,0 5,0 OTÉK 15,0 5,0 10,0 10,0 5,0 10,0 10,0 10,0 5,0 15,0

OTÉK OTÉK OTÉK 3,0 3,0 3,0 3,0 OTÉK Ui 3,0 3,0 Ui OTÉK 4,0 OTÉK OTÉK OTÉK 5,0 OTÉK 6,0 3,0 3,0 3,0 Év 5,0 OTÉK 4,0 5,0 OTÉK OTÉK 4,0 OTÉK OTÉK 6,5 6,0 10,0 7,0 6,0 6,5 6,0 7,5 5,0 6,5

OTÉK OTÉK OTÉK OTÉK 6,0 6,0 10,0 OTÉK OTÉK OTÉK OTÉK OTÉK OTÉK OTÉK OTÉK OTÉK OTÉK OTÉK OTÉK OTÉK OTÉK OTÉK OTÉK Év 10,0 OTÉK OTÉK OTÉK OTÉK OTÉK OTÉK OTÉK OTÉK 6,5 6,0 15,0 13,0 OTÉK OTÉK 12,0 13,0 OTÉK 6,5

5,0 5,0 5,5 5,0 4,5 4,5 5,0 5,0 5,0 5,0 5,0 5,0 5,5 5,0 7,5 8,5 6,0 6,0 6,0 6,0 6,0 5,5 6,0 6,5 10,0 5,0 7,5 9,0 12,0 20,0 6,0 6,5 9,0 13,0 11,0 15,0 13,0 12,0 13,0 12,0 13,0 7,5 13,0

beépítettség terepszint alatt

szintterületi mutató (épület/telek)

zöldfelületi arány

előkert

oldalkert

hátsókert

Megengedett legnagyobb épületmagasság

Lk-1 Lk-2 Lke-1 Lke-2 Lke-3 Lke-4 Lke-5 Lke5/A Lke-6 Lke-7 Lke-8 Lke-9 Lke-10 Lke-11 Lke-12 Lke-13 Lke-14 Lke-15 Lke-16 Lke-17 Lke-18 Lf-1 Vt-1 Vt-2 Vt-3 Vt-4 Vt-5 Vt-6 Vt-7 Vt-8 Vt-9 Vt-10 Vt-11 Vt-12 Vt-13 Vt-14 Vi-1 Vi-2 Vi-3 Vi-4 Vi-5 Vi-6 Vi-7 Gksz-1 Gksz-2 Gksz-3 Gksz-4 Gksz-5 Gksz-6 Gksz-7 Gksz-8

A beépítésnél alkalmazható

A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2) 1.500 350 700 700 900 700 900

Beépítési mód*

Övezeti jel

A beépítésre szánt területek építési övezeteinek főbb paraméterei

35 50 30 30 30 30 25 25

35 50 30 30 30 30 25 30

(m2/m2) 1,2 1,0 0,5 0,5 0,6 0,5 0,5

(%) 30 40 50 50 50 50 50

(m) 6,0 3,0 Ui 0,0 5,0 Ui 5,0

(m) OTÉK OTÉK Ui OTÉK 3,0 OTÉK 3,0

(m) OTÉK OTÉK OTÉK OTÉK OTÉK OTÉK OTÉK

(m) 9,0 6,0 5,0 5,0 6,0 5,0 5,0

legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)


legkisebb

68


Gksz-9 Gksz10 Gksz11 Gksz12 Gksz13 Gksz14 Gksz15 Gksz16 Gksz17 Gksz18 Gksz19 Gip-1 Gip-2 Gip-3 Gip-4 Gip-5 Gip-6 Gip-7 Gip-8 Üü-1 Üh-1 Üh-2 Üh-3 Üh-4 KSp-1 KSp-2 KSr-1 KSr-2 KJz-1 KJz-2 KJz-3 KJz-4 KVp-1 KPp-1 KOkt-1 KEü-1 KB-1

Sz

5.000

40

40

1,0

30

10,0

7,5

15,0

13,0

Sz

2.500

20

30

0,5

40

OTÉK

OTÉK

OTÉK

7,5

Sz

2.500

35

35

1,0

25

10,0

6,5

13,0

13,0

Sz

2.500

35

35

1,0

25

10,0

5,0

10,0

8,0

Sz

5.000

35

35

1,0

25

5,0

7,5

OTÉK

13,0

Sz

2.500

30

30

1,0

25

10,0

7,5

15,0

13,0

Sz

1.000

30

30

1,0

20

10,0

4,0

10,0

5,0

Sz

8.000

35

35

1,0

30

10,0

5,0

10,0

10,0

Sz

1.000

35

45

1,0

30

-

-

-

10,0

Sz

5.000

35

35

1,0

30

10,0

5,0

10,0

10,0

Sz

5.000

35

35

1,0

25

5,0

6,0

6,0

12,0

Sz O Sz Sz Sz Sz Sz Sz Sz Sz O O Sz Sz Sz Sz Sz Sz Sz Sz Sz Sz Z Sz Sz Sz

75.000 1.500 1.500 400 5.000 10.000 2.500 10.000 15.000 650 1.000 1.500 1.500 50.000 2.000 10.000 10.000 5.000 2.500 15.000 35.000 5.000 50 60.000 110.000 100.000

15 50 45 50 30 40 40 20 15 10 10 10 10 10 20 15 30 35 30 30 30 10 40 35 15 10

0 50 45 50 30 50 40 20 15 10 10 15 10 10 20 15 35 35 30 50 50 10 60 35 15 10

0,15 0,8 1,6 0,8 0,8 0,8 0,6 0,4 0,2 0,2 0,2 0,2 0,2 0,25 0,5 0,6 0,6 1,0 0,6 0,5 0,5 0,25 1,0 2,0 0,7 0,2

25 25 25 25 40 25 25 40 40 60 60 60 60 60 40 60 40 40 40 40 40 40 40 40 50 40

OTÉK OTÉK 5,0 OTÉK OTÉK 15,0 10,0 10,0 5,0 5,0 5,0 5,0 5,0 OTÉK 5,0 10,0 10,0 5,0 10,0 10,0 10,0 10,0 0,0 10,0 OTÉK 5,0

OTÉK OTÉK 6,0 OTÉK OTÉK 15,0 15,0 15,0 3,0 3,0 OTÉK 4,0 3,0 OTÉK 3,0 3,75 15,0 6,0 7,5 15,0 15,0 10,0 OTÉK 15,0 OTÉK 3,0

OTÉK OTÉK 6,0 OTÉK OTÉK 15,0 15,0 15,0 6,0 OTÉK OTÉK OTÉK 6,0 OTÉK OTÉK 7,5 15,0 6,0 11,0 15,0 15,0 10,0 OTÉK 15,0 OTÉK OTÉK

11,0 15,0 12,0 11,0 11,0 11,0 11,0 8,0 6,0 4,5 4,5 4,5 4,5 5,0 6,0 7,5 12,0 9,0 11,0 11,0 20,0 5,0 4,0 12,0 9,0 4,5

Magyarázat: * Sz = szabadon álló; O = oldalhatáron álló; Ikr = ikres; Z = zártsorú; Cs = csoportos OTÉK = OTÉK szabályai szerint megállapított érték Ui = Az utcaképhez igazodva meghatározott érték Év = építési vonal jelöli

69


TÖRÖKBÁLINT VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVE MÓDOSÍTÁSA I. FÁZIS: VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ

Recommend Documents