Túrkeve Város. Helyi Hulladékgazdálkodási Terve ( )

1. számú melléklet a ………………………………………rendelethez

Túrkeve Város Helyi Hulladékgazdálkodási Terve

(2010-2015)

Túrkeve Helyi Hulladékgazdálkodási Terv

2

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék __________________________________________________________ 2 Bevezetés ________________________________________________________________ 3 1. A tervkészítés általános adatai ________________________________________ 4 1.1 A tervkészítő szervezetek adatai__________________________________________________ 4 1.2 A térség bemutatása _____________________________________________________________ 4

2. A tervezési területen keletkező hulladékok _____________________________ 8 2.1 A keletkező hulladékok típusa, éves mennyisége ____________________________________ 8 2.2 A felhalmozott további kezelést igénylő hulladékok ________________________________ 12 2.3 A vizsgálati területre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa, éves mennyisége ________________________________________________________________________ 12 2.4 A település éves hulladékmérlege ________________________________________________ 14

3. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelmények ______ 15 4. Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések ___________ 18 5. A hulladékkezelő telepek, létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások ismertetése ________________________________________________ 21 5.1 Kezelési tevékenységek az egyes hulladéktípusokra ________________________________ 5.2 Települési szilárd hulladék gazdálkodás helyzetelemzésén előírtakon túl ismertetendő tényezők __________________________________________________________________________ 5.3 Települési folyékony hulladékkal való gazdálkodás helyzetelemzése _________________ 5.4 Települési szennyvíziszappal való gazdálkodás helyzetelemzése _____________________

21 23 24 26

6. Az elérendő hulladékgazdálkodási célok meghatározása _________________ 28 6.1 A hulladék keletkezésének csökkentési célkitűzései, a várhatóan keletkező hulladékok mennyisége ________________________________________________________________________ 6.2 Hulladékhasznosítási, ártalmatlanítási célkitűzések ________________________________ 6.3 Hulladékhasznosító és ártalmatlanító kapacitások kialakításának prioritásai és célkitűzései _______________________________________________________________________ 6.4 A műszakilag nem megfelelő létesítmények fejlesztési, rekultiválási célkitűzései _____

29 35 38 39

7. A kijelölt célok elérését, illetve megvalósítását szolgáló cselekvési program _________________________________________________________________ 40 7.1 Hulladékgazdálkodási cselekvési program _________________________________________ 40

8 A hulladékgazdálkodási tervben foglaltak megvalósításához szükséges becsült költségek ________________________________________________________ 55


3

Bevezetés A 2000. évi XLIII. törvény 35.§-a, valamint a 126/2003. (VIII.15.) Korm. rendelet alapján, az országos és a területi hulladékgazdálkodási tervben, a NKP III-ban foglalt célokkal, feladatokkal és a település rendezési tervével összhangban Túrkeve település önkormányzata illetékességi területükre

helyi

szintű

hulladékgazdálkodási

tervet

dolgozott

ki.

Az

elkészült

helyi

hulladékgazdálkodási tervet a települési önkormányzat rendeletben fogja kihirdetni. Az előző hulladékgazdálkodási terv a közös térségi tervezés keretén belül készült el 2004-ben (SZHR térségi hulladékgazdálkodási terv -HIDRO Kft.).

A hulladékgazdálkodási tervezésnek alapvető célkitűzése, a környezeti értékek megóvása, a károsító hatások mérséklése, megszüntetése, a kialakult környezeti károk felszámolása. Biztosítani szükséges a fenntartható fejlődést, a környezeti értékekkel való kíméletes gazdálkodást, a településeken élők és környezetük közötti harmonikus kapcsolat kialakítását, fenntartását.

A terv készítése során felhasznált adatbázisok, tervek: •

Országos Hulladékgazdálkodási Terv (110/2002. (XII.12.) OGY határozat)

•

Területi Hulladékgazdálkodási Terv (15/2003. KvVM rendelet)

•

III. Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP III. 2010-2014)

•

Helyi településrendezési terv

•

Hulladékgazdálkodási Szakmai Füzetek – Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Hulladékgazdálkodási és Technológiai Főosztálya

•

HIR információs rendszer

•

Kistáj kataszter

Az önkormányzati felelősségi körbe tartozó hulladékok adatbázisa a 2009. évi adatokból épült fel. A termelői eredetű veszélyes hulladékokkal az adatszolgáltatásnál nem foglalkoztunk, mivel az, az egyedi tervezés tárgykörébe tartozik. A terv első része a hulladékgazdálkodással kapcsolatos

állapotfelméréssel,

meghatározásával

foglalkozik,

ezt

az

alapvető

követi

a

hulladékgazdálkodási

helyzetértékelés

alapján

követelmények a

célkitűzéseket

megfogalmazó fejezet, majd a megvalósítás eszközeinek tárgyalása. A tervet kétévente felül kell vizsgálni a benne foglaltak megvalósulásának érdekében, valamint az időközben bekövetkezett módosítások, változások miatt.


4

1. A tervkészítés általános adatai

1.1 A tervkészítő szervezetek adatai

A tervet elkészíttető szervezet adatai: Túrkeve Város Önkormányzata Kapcsolattartó neve: Cseh Sándor polgármester Címe: 5420 Túrkeve, Petőfi tér 1. Telefon: 06-56-554-113 Tervezés időszaka: 2010-2015. év

A tervezésbe bevont szakértő szervezet adatai:

Neve: Zöld Övezet Környezetvédelmi Vállalkozás Felelős

tervező:

Petrovics

Zsolt

okl.

környezetgazdálkodási

mérnök,

környezetvédelmi

felülvizsgáló, veszélyeshulladék-gazdálkodási szakértő Címe: 3014 Hort, Széchenyi I. u. 6/a. Telefon: 06-70-306-1423 Szakértői engedély száma: OKVF-Sz-001/2004.

1.2 A térség bemutatása

Célszerű a települést a demográfiai, földrajzi elhelyezkedés, területi adottságok, és egyéb a hulladékgazdálkodáshoz közvetetten kapcsolódó információk alapján is bemutatni.

Elhelyezkedés

Túrkeve város Jász-Nagykun-Szolnok megye keleti szélén (Kisújszállás és Mezőtúr városok között, a Hortobágy - Berettyó jobb partján) helyezkedik el. Területe: 23.652 ha. A város közigazgatási területének jelentős része a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságának kezelése alá tartozik, a Hortobágy-Berettyó folyó vadregényes tájai, valamint az Ecsegpusztai túzok és ugartyúk élőhelye védelmében.


5

Demográfiai adatok bemutatása

A település lakónépességének változását az alábbi táblázat szemlélteti.

1/1. táblázat: lakónépesség alakulása Település neve Túrkeve

1996. év

2004. év

2009. év

10 271

10 620

9 215

Természetföldrajzi adottságok ismertetése

A

település

területe

növényföldrajzilag

a

pannon

flóratartomány

(Pannonicum)

Alföld

flóravidékének (Eupannonicum) Tiszántúli flórajárásba (Crisium) tartozik. Jellegzetes az ártéri ligeterdők a fűz-nyár-éger ligeterdők, tölgy-kőris-szil ligeterdők, kubik erdők.

Domborzat A ma látható felszíni domborzat részben az utolsó kb. 10000 év a holocén időszak természeti folyamatai révén, részben az ember kb. 150 évnyi természetátalakító munkája nyomán alakult ki. A holocén kezdetén a vidék az Északi-középhegységből lefutó folyók hordalékkúp síkságának déli részét képezte. A Tisza ekkor még nem játszott szerepet a felszínformálásban, mert innen jóval keletebbre folyt. Az észak, északkelet-alföldi peremsüllyedékek (Ecsedi-láp, Bodrogköz, Zagyvamedence) vonzották a mai helyére a Tiszát. Közben a kanyargó folyó oldalazó eróziójával átalakította, asztallap simaságú síksággá gyalulta - föltöltötte a Nagykunság egykori kissé hullámos hordalékkúp felszínét. Keletebbre a Sárrétek mélyedésében a Körösök és a Berettyó folyó végeztek hasonló munkát. A folyók romboló és feltöltő munkájuk közben áttelepítették, összekeverték az egykori lösz-, homok-, agyagrétegeket. Ez az oka annak, hogy a kőzetek nem tisztán, hanem különböző arányú keverékben fordulnak elő. A kevertség a gazdasági hasznosítást akadályozhatja: pl. homokos-agyag vagy agyagos-homok esetén. A tökéletes síkságból a néhány mes kiemelkedések képezték az árvízmentes térszineket. Itt telepedtek meg az emberek, itt folyt a földművelés, itt alakultak ki a települések központi részei. Ez Túrkevén a Petőfi tér környéke, melyet É-ról és K-ről az egykori Berettyó mélyebb ártere határol.


6

Földtani adottságok Az Alföld medenceszerkezete és a mélyben lévő kőzetek több százmillió év alatt bonyolult geológiai folyamatok, mozgások eredményeként alakultak ki. Az elmúlt évtizedekben több szénhidrogén-kutató fúrást mélyítettek a határban. Ezek alapján kb. 2300 m mélységig ismerjük a földtani rétegeket. Ezeket a kőzeteket összehasonlítva az ország hasonló anyagaival az alábbi fejlődési vonal alakítható ki: A medencealjzat ismert kőzetei a földtörténeti óidő (paleozoikum) 580-240 millió éve közötti időszakban korábbi kőzetek átalakulásával keletkeztek. Gránitok, kristályos kőzetek, különböző palák jöttek így létre. A túrkevei fúrások ezeket 2200 m körüli mélységben érték el. Érdekes, hogy a legmélyebb 2351 m-es (ez a fürdő melegvizes kútja) nem érte el ezeket a kőzeteket. Ebben az időben a vidék magashegység lehetett, amely azonban a következő korban részekre töredezett és fokozatosan süllyedni kezdett.

Éghajlat Túrkeve az ország egyik legmelegebb éghajlatú városa, az éves csapadék mennyiség értéke az országban a legalacsonyabbak közé tartozik (átlagosan évi 513 mm). A vízhiány éves szinten 130175 mm. A napsütéses órák száma 2060 körüli. A fagy az országos átlagnál később kezdődik és korábban végződik.

Talajtani adottságok A talaj típusa nagy részben mezőségi, és réti agyag talaj. A termőföldek aranykorona értéke Túrkeve határában 4-5 ak/ha, jó minőségű termőtalaj. A túrkevei határ talajai alapvetően az évezredek természeti viszonyainak hatására alakultak ki. A múlt századi folyószabályozások azonban néhány esetben jelentős átalakító hatást is okoztak. Két fő talajtípus fordul elő a környéken. Az egykori árvízmentes löszhátakon a csernozjomok, a mezőségi talajok alakultak ki. A vízjárta területeken a hidromorf (réti, szikes) talajok képződtek. A vízmentesítések ez utóbbi típusokra gyakoroltak átalakító hatást.

Vízrajz A Hortobágy-Berettyó a város környékének egyetlen élő vízfolyása. Az Ős-Berettyó régen a Nagy-Sárrét tápláló vize volt. A folyó medrének eredetét ősi magyar szóra vezetik vissza. A Berettyó annyit jelent, mint berekkel gazdagon szegélyezett folyó, ebből alakult ki később a Berettyó szó. A XV. század végéig a Berettyó folyót Túrnak is nevezték, valószínűleg innen származik a település neve.


7

A közműellátás helyzete

1/2. táblázat: közműellátás helyzetképe

Lakásállomány

Év

összesen

2009

3 995

Közüzemi

Közüzemi

vízvezeték

vízhálózatba

hálózat km

bekapcsolt lakás

64

3 700

Közüzemi

Háztartásoknak

vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya

92,6

szolgáltatott víz 1000m3

264

Túrkeve település a 27/2004. (XII.25.) KvVM, és a 7/2005. (III. 1.) KvVM rendelet szerint felszín alatti víz szempontjából kevésbé érzékeny területen helyezkedik el. A 27/2006. (II.7.) Kormány rendelet 2. számú melléklete szerint a település területe nem nitrát érzékeny terület.

A Nemzeti Környezetvédelmi Program tervezete szerint a kiemelten védendő területeken lévő települések szennyvíz elvezetésének fejlesztésével a csatornázottság 60 %-ra növelése a cél. A 2009. évben, a vízellátásba bekötött lakások 90%-a volt csatornára is rákötve, tehát az ellátottság, közművesítettség szintje megfelelő. .

1/3. táblázat: közműellátás helyzetképe (2009. év) Település neve

Lakosságnak szolgáltatott

Szennyvíz csatorna

Csatorna- hálózatba

víz 1000 m3

kiépítettsége (km)

bekötött lakások száma (db)

Túrkeve

264

54

3 337


8

2. A tervezési területen keletkező hulladékok

2.1 A keletkező hulladékok típusa, éves mennyisége

Ebben a pontban találhatók a településen keletkező jelentősebb hulladékáramok mennyiségi adatai. Adatforrást a helyi közszolgáltató nyilvántartásai, a szennyvíztisztítók, a településen keletkező veszélyes hulladékokat kezelő szervezetek, és az önkormányzat által visszaküldött adatlapok adtak.

2.1.1 Nem veszélyes hulladékok A rendszeres hulladék elszállításba bevont lakások aránya a településen 100 %.

Túrkeve város települési szilárd hulladéka a Kétpó község külterületén megépült, Kétpói Regionális Hulladékkezelő Központ hulladéklerakójára kerül. A hulladéklerakó Kétpó község külterületén a 46. sz. közlekedési út mellett, attól keletre helyezkedik el. A végzett tevékenységek a telepen: komplex hulladékkezelés megvalósítása, szilárd ömlesztett kommunális hulladék szigetelt depónián történő, ártalommentes elhelyezése, szelektíven gyűjtött szerves hulladék komposztálása. A települési szilárd hulladék elszállításával a Túrkevei Vízmű és Városgazdálkodási Kft. foglalkozik (engedély: 2117-6/2008.).

A települési szilárd hulladék begyűjtési rendszere kiépült. A kertes házas övezetből a hulladékot hetente egyszer szállítják el. A lakosság gyűjtőedényzeteként 110 l-s szemétgyűjtő kukák, a gazdálkodói és intézményi területeken pedig 240 literes és 1,1 m3-es konténerek funkcionálnak

A településen évente keletkezett települési szilárd hulladék mennyiségét az alábbi táblázat tartalmazza.

2/1. táblázat: a keletkezett települési szilárd hulladék mennyiségének alakulása (t/év) Települési

2002. év (t)

szilárd

2009. év (t)

hulladék Túrkeve

3 500

2 393


A

lakosságszám,

a

keletkező

hulladék

9

mennyisége

és

aránya

alapján

megadható

a

hulladéktermelési lakos-egyenérték mutató, amely a tervezési területen 2002. évben 379 kg/lakos/év, a 2009. évben 259 kg/lakos/év körül alakult.

A csatornahálózatra be nem kapcsolt ingatlanokon keletkező települési folyékony hulladékok begyűjtésével, a Túrkevei Vízmű és Városgazdálkodási Kft. foglalkozik. Az általuk begyűjtött települési folyékony hulladékokat (EWC 200304, 200399), a kijelölt leürítő helyre szállítják be. A kijelölt leürítő hely a Túrkeve, Pásztó utca 2869 hrsz-on lévő csatornaszem (EOV: X=195519, Y:777375). A szennyvíziszap elszállításával szintén a Túrkevei Vízmű és Városgazdálkodási Kft. foglalkozik, befogadó a Gyomaendrődi Regionális Hulladékkezelő Mű.

2/2. táblázat: a keletkezett települési folyékony hulladék mennyisége Település

t/2002. év

t/2009. év

Települési folyékony hulladék

350

n.a.

Közcsatornába

n.a.

460 000

elvezetett

szennyvíz összesen

A település területén keletkező ipari hulladékokról adatokat a jelentősebb hulladékáramokkal rendelkező termelő szervezetek adnak, egyedi hulladékgazdálkodási terveikben. A rendelkezésre álló adatok alapján 2009. évben a keletkező települési hulladékok kb. 52%-át képezik, a főként önkormányzat által szervezett közterület-rehabilitációból, valamint épületek bontásából, felújításából, földmunkákból származó inert típusú hulladékok.

A 2009. évtől az önkormányzat egy inert hulladék kezelő telepet üzemeltet a bezárt Thököly úti lerakó területén. A telepen kizárólag inert hulladék kerül be, ami közterületi rehabilitáció (út és járdabontás)

során

keletkezett.

hasznosításra szánják (pl.: útalap).

A

hulladékokat

szelektálás,

darálás

után

folyamatos


10

2/3. táblázat: a keletkezett hulladékok mennyiségek Megnevezés

Keletkezett

Keletkezett

mennyiség a 2002.

mennyiség a 2009.

évben (tonna)

évben (tonna)

3 500

2 393


350

n.a.

Szennyvíziszap

15,5

21,34

Inert hulladék

-

2 919

Zöld hulladék

n.a.

5,42

Ipari (közületi) nem veszélyes hulladék

-

256,42

Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes

-

n.a.

3 865,5

5 595,18

Települési szilárd hulladék

hulladék Összesen

2.1.2 Szelektíven gyűjtött kiemelten kezelendő hulladékáramok A 2009. évben a településen a szelektív hulladékgyűjtési rendszer ki lett építve (10 sziget).

A

háztartási hulladékok veszélyes összetevői képződő hulladék mennyiség kb. 0,08 %-át teszik ki. Így a településen 2009-ben kb. 19 tonna háztartási eredetű veszélyes hulladék képződött, és került lerakásra.

2/4. táblázat: a külön gyűjtött, kiemelten kezelendő hulladékáramok és éves mennyiségük a településen

Hulladék

Mennyiség

Mennyiség

(t/2002. év)

(t/2009. év)

Veszélyes

Hulladékolajok

-

-

hulladékok

Akkumulátorok és szárazelemek

-

-

Elektromos és elektronikai hulladékok

-

-

Kiselejtezett gépjárművek

-

-

Egészségügyi hulladékok

-

-


11

Hulladék

Mennyiség

Mennyiség

(t/2002. év)

(t/2009. év)

-

-

75

41

Azbeszt

-

-

Festékes fém

-

-

Szennyezett műanyag

-

-

Festék maradék

-

-

Fénycső

-

-

Oldószer

-

-

Toner

-

-

Egyéb veszélyes hulladék

-

-

75

41

30

22,818

Növényvédő-szerek és csomagoló eszközeik Állati eredetű hulladékok

Összesen: Nem

Csomagolási hulladékok összesen

veszélyes

Gumi (szelektíven gyűjtött és kezelt)

-

-

hulladékok

Egyéb hulladék

-

-

30

22,818

Összesen:

A

94/2002.

(V.5)

Korm.

rendelet

a

csomagolási

hulladékokkal

kapcsolatos

részletes

szabályozással foglalkozik. Csomagolás alatt érthető a termék, áru befogadása, megóvása, kezelése,

szállítása,

értékesítése

érdekében

felhasznált

csomagolóanyag.

Csomagolási

anyagféleségek: műanyag, papír, karton, fém, fa, textil, üveg, kompozitok.. A szelektíven gyűjtött hulladékok település területén történő begyűjtésével a Túrkevei Vízmű és Városgazdálkodási Kft. foglalkozik. A fogyasztó köteles -a szervezett hulladékgyűjtést - ideértve a szelektív hulladék begyűjtési rendszereket is - igénybe venni. A szelektív hulladékgyűjtést a közterületeken kihelyezett szigeteken, illetve a szolgáltató által térítésmentesen biztosított zsákokban lehet megtenni.


12

2/5. táblázat: A települési szilárd hulladéktól elkülönítetten gyűjtött csomagolási hulladékok mennyisége Megnevezés

Keletkező mennyiség a

Keletkező mennyiség

2002. évben (tonna)

a 2009. évben (tonna)

Papír és karton

0

9,1

Műanyag

0

6,258

Egyéb kevert közületi

0

1,36

Egyéb kevert lakossági

0

2,1

Üveg

30

4

Összesen

30

22,818

2.2 A felhalmozott további kezelést igénylő hulladékok

A környezetvédelmi előírások alapján 2005. évig bezárólag fel kellett számolni az engedély nélküli, illegális (vad), használaton kívüli vagy nem rendszeresen használt lerakókat.

A település külterületi útjai mellett, több helyen találkozhatunk illegális hulladék elhelyezéssel. Az önkormányzatok adatszolgáltatása alapján, kb. 15 tonna mennyiségű elhagyott hulladék található a településen.

2.3 A vizsgálati területre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa, éves mennyisége

Ebben a pontban az önkormányzat felelősségi körébe tartozó hulladékok útja van meghatározva. Vizsgáljuk a településről kiszállított, illetve beszállított hulladékok útját és mennyiségét. A település hulladékát a Kétpó község külterületén megépült regionális lerakóba szállítja be és helyezi el. A település nem fogad be települési szilárd hulladékot, így csak kiszállításról beszélhetünk. Az inert hulladékok saját tevékenységből származtak a településről.

A településen található közműpótló berendezésekből származó települési folyékony hulladékokat szennyvíztisztító telepen helyezik el. Túrkeve szippantott szennyvize a helyi szennyvíztisztítóba kerül. A keletkezett szennyvíziszap a Remondis Kft. gyomaendrődi telepére kerül.


13

A keletkező inert hulladékok egy részét a település lakossága újrahasznosítja, vagy a települési hulladékok közé bekeveredik. 2010. évtől a Túrkevei Vízmű és Városgazdálkodási Kft. által üzemeltetett inert-lerakóba is elhelyezhetik.

A területen ipari hulladékhasznosító létesítmény nem üzemel, így hasznosításra történő beszállítás kívülről nem történik. Kiszállítás jelentősége nagyobb, mint a beszállításé, mivel a hasznosítható nem veszélyes hulladékok jelentős része a település közigazgatási területén kívül elhelyezkedő

ártalmatlanító,

és

hasznosító

szervezetekhez

jutnak

el.

Mennyiségi

adatszolgáltatást a helyi tervezés, a gazdálkodó szervezetekre vonatkozóan nem tartalmaz, ez az egyedi tervezés tárgykörébe tartozó feladat.

A szelektíven gyűjtött hulladék átvevője a Kisújszállás Városgazdálkodási Kft., (5310 Kisújszállás, Kossuth L. u. 74.)

2/6. táblázat: a területről kiszállított hulladékok és éves mennyiségük Hulladék

Területről kiszállított mennyiségek (t) 2009. év

Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék

2 393 n.a.

Kommunális szennyvíziszap

21,34

Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok

2 919

Csomagolási hulladékok

22,818

Veszélyes hulladékok

n.a.

Zöld hulladék

5,42

Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok* Összesen

256,42 5 618

Településre hulladék beszállítás nincs, ezért ezt a táblázatot nem szerepeltetjük az anyagban.


14

2.4 A település éves hulladékmérlege

Ez a pont tartalmazza az önkormányzat felelősségi körébe tartozó hulladékok hulladékmérlegét.

2/7. táblázat: a keletkezett hulladékok kezelési arányának bemutatása (2002. év) Hasznosítás

Hulladék

Égetés

Lerakás

Egyéb kezelt

t/év

%

t/év

%

t/év

%

t/év

%


0

0

0

0

3500

100

0

0


0

0

0

0

350

100

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

15,5

100

0

0

Csomagolási hulladék

30

100

0

0

0

0

0

0

Állati eredetű

75

100

0

0

0

0

0

0

Biológiailag lebomló zöld hulladék

0

0

0

0

0

0

0

0

Veszélyes hulladék

0

0

0

0

0

0

0

0

105

2,5

0

0

0

0

Inert hulladék Kommunális szennyvíziszap

Összesen

3865,5 97,5

2/8. táblázat: a keletkezett hulladékok kezelési arányának bemutatása (2009. év) Hasznosítás

Égetés

t/év

%

t/év

%

t/év

%

t/év

%


0

0

0

0

2 393

100

0

0


n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Inert hulladék

2 919

100

0

0

0

0

0

0


21,34

100

0

0

0

0

0

0

Csomagolási hulladék

22,818

100

0

0

0

0

0

0

Állati eredetű

41

100

0

0

0

0

0

0

Biológiailag lebomló zöld hulladék

5,42

100

0

0

0

0

0

0

Ipari (közületi) nem veszélyes

0

0

0

0

256,42

100

0

0

Veszélyes hulladék

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Összesen

3009,58

53,2

0

0

2649,42

46,8

0

0

Hulladék

Lerakás

Egyéb kezelt


15

3. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelmények

Ebben a pontban a jogszabályokban meghatározott alapvető, - a települési hulladékgazdálkodást érintő - műszaki követelményekkel, valamint a vizsgált területen folyó hulladékgazdálkodási tevékenységet érintő hatósági szabályozással foglalkozunk részletesen.

Települési szilárd hulladékok

A települési szilárd hulladékok kezelésével kapcsolatban a 2000. évi XLIII. törvény (Hgt.), a 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet, a 22/2001. (X. 10.) KöM rendelet, a 241/2000. (XII.31.) Korm. rendelet, és az 5/2002. (X.29.) KvVM rendelet tartalmaz alapvető iránymutatásokat.

A települési önkormányzat kötelezően ellátandó közszolgáltatásként az ingatlan tulajdonosoknál keletkező települési hulladék kezelésére hulladékkezelési közszolgáltatást szervez és tart fenn. A közszolgáltatás kiterjed a településen alkalmazott gyűjtőedényben összegyűjtött hulladék rendszeres elszállítására, valamint folyékony hulladék esetében az ideiglenes tároló (közműpótló) kiürítésére és elszállítására.

A közszolgáltatás kiterjedhet a begyűjtőhelyek (hulladékgyűjtő udvarok, átrakó állomások, gyűjtőpontok), előkezelő és hasznosító (válogató, komposztáló, stb.) telepek létesítésére és működtetésére Ez ugyan nem kötelező feladat, de szakmailag kívánatos és hosszabb távon indokolt a településen a közszolgáltatás keretében megoldani. A Hgt. felhatalmazza a települési önkormányzatot,

hogy

előírhatja

a

szelektív

gyűjtést,

a

begyűjtés

rendjét,

valamint

meghatározhatja az erre vonatkozó részletes szabályokat Azon a településen, ahol az önkormányzat előírja a szelektív gyűjtést, a hulladék összetevők közszolgáltatás keretében történő begyűjtését, ott az ingatlantulajdonosok számára ez kötelezővé válik. Emellett megemlítendő, hogy a közterületen elhagyott hulladék kezelése is közszolgáltatás keretében ellátandó feladat.

A települési önkormányzat feladata a közszolgáltatásra vonatkozó helyi rendeleteiben a közszolgáltatási díj kérdését az egységes alkotmányosság követelményeinek megfelelően, a joggyakorlatban alkalmazható módon megállapítani.


16

Az ingatlantulajdonos az ingatlanán keletkező települési szilárd hulladékot a környezet szennyezését megelőző módon köteles gyűjteni. A települési hulladék gyűjtése és tárolása csak megfelelő gyűjtőedényben történhet. A települési szilárd hulladék szállítását zárt konténerben vagy a kiporzást és kiszóródást megakadályozó ideiglenes takarású konténerben, vagy e feltételeket biztosító célgéppel, szállítójárművel, környezetszennyezést kizáró módon kell végezni.

Települési folyékony hulladékok és iszapok

A települési folyékony hulladékok kezelésével kapcsolatban a 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet, az 50/2001. (IV.3.) Korm. rendelet, a 174/2003. (X.28.) Korm. rendelet, a 2003. évi LXXXIX. törvény, és a 25/2002. (III.27.) Korm. rendelet tartalmaz alapvető iránymutatásokat.

Az ingatlantulajdonos az ingatlanán keletkező települési folyékony hulladékot műszakilag megfelelő (zárt) tartályban köteles gyűjteni, azt a begyűjtésre jogosult hulladékkezelőnek átadni. Az önkormányzat határozza meg, hogy a települési folyékony hulladék elhelyezésére melyik szennyvíztisztító telep vehető igénybe.

A nem veszélyeshulladék-lerakóban, a biológiai, kémiai, illetve hőkezeléssel tartós (legalább 6 hónapig tartó) tárolással vagy más kezeléssel nyert olyan szennyvíztisztításból származó hulladék és csatornaiszap helyezhető el, amelyben a fekál coli és a fekál streptococcus szám mlben mért mennyisége a kezelés során az eredeti érték 10%-a alá csökkent.

Az önkormányzat köteles

közszolgáltatást

működtetni

a

települési

folyékony

hulladék

begyűjtésére, és a közszolgáltatót helyi rendeletben megnevezni. Az önkormányzat felelőssége a kiválasztás során vizsgálni azt, hogy a szükséges engedélyekkel rendelkezik-e a szolgáltató, és csak azt választhatja, amelyik az összes jogszabályi feltételnek megfelel. A hulladékszállítási tevékenység engedélyköteles, mely tevékenységet a környezetvédelmi előírások betartása mellett a hulladék sajátosságait figyelembe vevő speciális szállítójárművel lehet végezni. A tevékenység végzése megfelelő szaktudást és felszereltséget igényel. A szállítást végző felelőssége, hogy a birtokában lévő hulladékot engedéllyel rendelkező kezelőnek adja át további kezelésre.


17

Veszélyes hulladékok

A veszélyes hulladékok esetében a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet határozza meg az alapvető műszaki követelményeket. A hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeiről szóló 22/2001. (X. 10.) KöM rendelet tartalmazza a veszélyes hulladéklerakók létesítésének, üzemeltetésének és felhagyásának előírásait, feltételeit.


18

4. Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések

Biológiai úton lebomló szerves hulladék

A települési hulladéklerakókban ártalmatlanított, biológiai úton lebomló szervesanyag tartalmat 2014. július 1. napjáig 35%-ra kell csökkenteni.

Elsősorban a települési hulladékban megjelenő biohulladék, valamint a papír lerakását kell fokozatosan csökkenteni.

Állati eredetű hulladék

Az állati hulladékokkal kapcsolatos intézkedéseket a 71/2003. (VI.27.) FVM rendelet szabályozza. Az állati hulladékokat veszélyességétől függően három osztályba sorolja, és az egyes osztályba sorolt hulladékokra különböző kezelési eljárásokat határoz meg. Az 1. osztályba sorolt állati hulladékok égetéssel való hasznosítását kell megoldani. A 2. osztályba besorolt állati hulladékok kezelését az állategészségügyi állomás által engedélyezett kezelő és feldolgozó üzemek végezhetik el. A 3. osztályba sorolt állati hulladékokat 24 órán belül össze kell gyűjteni és el kell szállítani gyűjtő helyre, vagy gyűjtő-átrakó telepre, vagy kezelő és feldolgozó üzembe, komposztáló telepre, vagy egyéb engedélyezett létesítménybe.

Az elhullott, 50 kg-nál nem nagyobb össztömegű, kedvtelésből tartott állatokat az állati hulladék birtokosa saját telkén a szomszéd telek határvonalától számított 1,5 m-re elföldelheti, megfelelő nyugalmi vízszint mellett.

Hulladékolajok

A hulladékolajok kezelésének részletes szabályait a 4/2001. (II.23.) KöM rendelet fogalmazza meg. Az a természetes személy, gazdálkodó szervezet, külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe (a továbbiakban: birtokos), aki a tevékenysége során keletkező hulladékolaj hasznosítását vagy ártalmatlanítását a jogszabályokban előírt feltételeknek megfelelően nem tudja elvégezni, köteles a hulladékolajat a kezelési tevékenységek végzésére jogosult gazdálkodó szervezetnek átadni. Elsőbbséget kell biztosítani a hulladékolajok regenerálással történő


19

hasznosításának, feltéve, hogy ezt a műszaki és gazdasági körülmények lehetővé teszik. Ha nincs lehetőség a hulladékolajokat hasznosítani, akkor égetéssel lehet ártalmatlanítani.

Elemek és akkumulátorok

9/2001. (IV.9.) KöM rendelet az elemek és akkumulátorok, illetve hulladékaik kezelésének részletes szabályairól. Tilos a hulladékká vált elemek és akkumulátorok más hulladékba történő keverése. Az elemek és akkumulátorok tulajdonosai, birtokosai kötelesek az általuk használt hulladékká vált elemek, akkumulátorok elkülönített gyűjtését megoldani, továbbá a hasznosítást vagy ártalmatlanítást biztosítani közvetlenül, vagy átadással. A hulladékká vált elemek és akkumulátorok visszagyűjtése a gyártó, illetve forgalmazó feladata. A fogyasztói forgalomba hozatali helyeken a gyártó által biztosított akkumulátorsavnak ellenálló, - illetve nagy kapacitású lúgos akkumulátor esetén lúgálló- gyűjtőedényt, konténert kell elhelyezni, amelynek fedele csak a gyűjtést végző által nyitható fel.


Az 1/2002. (I.11.) EüM rendelet az egészségügyi intézetekben keletkező hulladékok kezeléséről szól. Az éles eszközöket szilárd falú, szúrásálló edényzetben, más hulladékot folyadékzáró, mechanikai sérülésnek ellenálló, megtelés után lezárt és már ki nem nyitható eszközökben kell gyűjteni. A gyűjtőeszközöket a sárga (fertőzésveszély) színkóddal és a nemzetközi bioveszély jellel kell ellátni.


A

94/2002.

(V.5.)

Korm.

rendelet

a

csomagolási

hulladékokkal

kapcsolatos

részletes

szabályozással foglalkozik. Csomagolás alatt érthető a termék, áru befogadása, megóvása, kezelése, szállítása, értékesítése érdekében felhasznált csomagolóanyag. A csomagolási hulladék keletkezésének fő területei az ipari, intézményi és lakossági tevékenység. Csomagolási anyagféleségek: műanyag, papír, karton, fém, fa, textil, üveg, kompozitok. A kompozitok több különböző anyagból felépülő rendszerek, ahol az egyes összetevők kézzel vagy egyszerű eszközökkel nem választhatók szét. Csomagolási típusok: palack, tároló, tartály, hordó, zsák, doboz, konténer, rekesz, raklap, szalag. A háztartási hulladék 33% körüli részaránya a csomagolási hulladék.


A

hulladékká

vált

csomagolóanyagok

esetében

20

el

kell

érni,

hogy

a

hulladékká

vált

csomagolóanyagok:

legalább 50%-os hasznosítását,

ezen belül legalább 25%-a anyagában kerüljön hasznosításra úgy, hogy ez az arány minden anyagtípusnál legalább 15% legyen.

Inert hulladékok

A 45/2004. (VII.26.) számú BM-KvKM együttes miniszteri rendelet fogalmazza meg az építési és bontási hulladékok kezelésének részletes szabályait. A szabályozás lényege, hogy az építési és bontási hulladékok mennyiségének meghatározását és szabályozott kezelésének igazolását a hatósági engedélyezési eljárás során kell elvégezni. A munkák előkészítésekor meg kell tervezni a keletkező hulladék mennyiségét, befejezésük után pedig el kell számolni a hulladékkal. Amennyiben az 1. számú mellékletben meghatározott mennyiségi küszöbértéket nem éri el a hulladék egyik csoportban sem, úgy a rendeletben előírt kötelezettségek helyett lerakással ártalmatlanítható, települési hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről rendelkező 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet, valamint a hulladéklerakás szabályairól rendelkező 20/2006.(IV. 5.) számú KvVM rendelet előírásai az irányadóak az építési és bontási hulladékok kezelésére.

Az építési és bontási tevékenységek során keletkező veszélyes hulladékokat - összhangban az EU előírásokkal – a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001.(VI. 15.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően kell kezelni.


21

5. A hulladékkezelő telepek, létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások ismertetése

5.1 Kezelési tevékenységek az egyes hulladéktípusokra

Ebben a részben azoknak a létesítményeknek és szervezeteknek a bemutatása történik, amelyek a település hulladékkezeléséhez közvetlenül kapcsolódnak.

5.1.1 Szilárd hulladékok gyűjtése és szállítása

A települési szilárd hulladékok gyűjtése pormentes, tömörítős, illetve forgódobos járművekkel történik. A hulladékgyűjtést és szállítást végző társaság: a lakossági hulladékkal együtt gyűjti a velük szerződéses viszonyban álló vállalkozások kommunális és termelési nem veszélyes hulladékát is.

A Túrkevei Vízmű és Városgazdálkodási Kft. begyűjtő kapacitása elegendőnek bizonyul a településen keletkező települési szilárd és folyékony, a szelektíven gyűjtött, és szerves hulladékok teljes körű begyűjtésére.

5/1. táblázat A kiemelt hulladékáramokat begyűjtő szervezek Szervezet neve

Címe

Begyűjtött hulladék

Begyűjtő kapacitás t/év

ATEV Zrt

1097 Budapest Illatos u. Állati eredetű hulladékok

Nem ismeretes

23. Túrkevei Vízmű és 5420

Túrkeve.

Kuthen Komposztálható hulladékok

30-40

Városgazdálkodási kir. u. 2/b.

Inert hulladékok

Kft.

Települési folyékony hulladék 30-60

Design Kft.

Lom, egyéb

2300

Szennyvíziszap

60

6000 Kecskemét, Ipar u. Egészségügyi hulladékok 6.

900-1000

3 000


22

5.1.2 A tervezési területen folytatott hulladékkezelési tevékenység ismertetése

A település a Kétpó területén megépült regionális hulladéklerakóra szállíttatja el települési szilárd hulladékát. Az önkormányzat 6844-5/2009. sz. felügyelőségi határozatban engedélyt kapott a volt Thököly úti lerakó területén inert hulladék kezelésére. A telepen kezelni lehet az önkormányzati saját kül- és belterületi utak bontásából származó hulladékokat. Az előkezelt hulladék (szelektálás, aprítás, törés) alkalmas útalapok létrehozására.

5/2. táblázat: engedélyezett hulladékkezelési tevékenységek bemutatása Telephely

Lerakó típusa

Gyűjtési körzet

Engedély

Kapacitás

Engedélyezett

(tonna/év)

tevékenység kódjai

5411 Kétpó Regionális-

Szolnok

külterület

szilárdhulladék

Hulladékgazdálkodási

lerakó

Rendszer része

Túrkeve,

Inert

Thököly

u. kezelés

2437 hrsz.

Térségi

hulladék Önkormányzati kezelésű

bel-

saját és

52-38/2005

75 000

D5, R3

6844-

9 850

R13, P0206,

5/2009.

P0208, R5

külterületi utak

5.1.3. Felhalmozott hulladékok tárolásának, helyzetének ismertetése

A település közigazgatási területén belül kialakított szilárd hulladék lerakók nem feleltek meg a jelenlegi műszaki követelményeknek, ezért bezárták őket. Korábban a Thököly út (Területe 18 340 m2) és a Pásztói út mellett (0485/2 hrsz-on, területe 8 500 m2.) működött hulladéklerakó. A Thököly úti lerakó rekultiválása befejeződött, a Pásztói úti rekultiválása folyamatban van.


23

5.2 Települési szilárd hulladék gazdálkodás helyzetelemzésén előírtakon túl ismertetendő tényezők

5.2.1 Másodnyersanyag visszanyerése és a hasznosítás aránya a tervezési területen

A települési szilárd hulladékból történő másodnyersanyag visszanyerés céljából el kell különíteni a hasznosítható papír, fém, üveg, műanyag stb. frakciókat a hulladék többi részétől.

A 2004. évben készült közös térségi hulladékgazdálkodási tervben10 db sziget, és 1 db hulladékgyűjtő udvar létesítése lett írva célkitűzésként. Ezen kívül be lett még tervezve 1 db átmeneti bio és 1 db átmeneti inert hulladéktároló hely.

A működő gyűjtőszigetek helyei: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Kálmán kir. utca Szabadság utca Soós István utca Kabai utca Széchenyi utca Petőfi tér 2-4 Sinka I. tér Setét M. u. 2. Madarász házaspár utca Kuthen kir. utca

A szelektíven gyűjtő vállalkozás ismertetését a külön gyűjtött hulladék típusokkal az alábbi táblázat tartalmazza:

5/3. táblázat: a kezelő-hasznosító szervezetek bemutatása Címe

Üzemeltető neve

Átvett,

kezelt Hulladék típusok

hulladék Kisújszállás Városgazdálkodási 5310 Kft.

Kisújszállás, Szelektíven

Kossuth L. u. 74.

Csomagolási:

begyűjtött

Üveg, kevert, papír,

hulladékok

műanyag


24

5.2.2 A területen a települési hulladék részeként keletkező biológiailag lebomló szerves hulladék mennyisége, és ebből a lerakott mennyiség, a jelenlegi komposztáló- és egyéb kezelőkapacitás

A települési szilárd hulladékban a biológiailag lebontható hányadot a papír és a zöld (növényi), háztartási (konyhai) hulladék mennyisége jelenti. Elsődleges feladat ezek mennyiségének a meghatározása a később kapacitástervezés érdekében.

5/4. táblázat: a települési szilárd hulladék összetétele (egységes környezethasználati engedély) Hulladék összetevő megnevezés

A mintában lévő előfordulási arány (%)

Papír

9,8

Műanyag

11,1

Textil

5,3

Konyhai zöldhulladék

18,9

Üveg

4,8

Fém

2,8

Salak, inert

13,7

Egyéb

33,52

Veszélyes

0,08

A 2009. évben a településen 2 393 tonna mennyiségű települési szilárd hulladék keletkezett. Ennek kb. 19%-a szerves hulladék, azaz 454 tonna. A település lakossága 2009-ben 9 215 fő volt, a települési szilárd hulladék szerves alkotóinak mennyisége tehát kb. 49 kg/fő/év. A hulladékgyűjtő szigeten gyűjtik a papír hulladékokat. A közületi zöld hulladék elkülönített gyűjtése megoldott, a szerves hulladékot többi részét a regionális lerakóba helyezik el.

5.3 Települési folyékony hulladékkal való gazdálkodás helyzetelemzése

5.3.1 Keletkező mennyiségek, begyűjtés

Az alkalomszerű szippantás miatt, a tárolóeszközökben gyűjtött települési folyékony hulladék jellegzetessége, hogy - mivel nem a keletkezés időpontjában szippantják és szállítják el -, a tárolóeszközök zárt építése esetén is van veszteség a párolgás miatt, illetőleg a hosszabb idejű


25

tárolás ideje alatt meginduló biológiai folyamatok következtében végbemenő természetes sűrűsödésből eredően.

A településen keletkező lakossági eredetű szennyvizek mennyiségi adatait az alábbi táblázat tartalmazza: 5/5. táblázat: a keletkező szennyvíz és települési folyékony hulladék mennyisége Település

Háztartásban keletkezett szennyvíz

Települési folyékony

mennyisége

hulladék mennyisége

t/2008.év

t/2009év

255 000

n.a.

Túrkeve

Az engedélyes begyűjtő, és a szippantós autóval begyűjtött kommunális szennyvíz adatait az alábbi táblázat tartalmazza:

5/6. táblázat: települési szilárd és folyékony hulladékok kezelési engedély Engedélyes neve

Cím

Engedélyezett

Telephely

tevékenység

Engedély

Engedély

száma

érvényességi ideje

Túrkevei

Vízmű

Városgazdálkodási

és 5420

Túrkeve, Hulladékok

Kuthen kir. u. 2/b

Kft.

kezelése

(benne települési szilárd és

folyékony

2107-

2011 április

6/2008

30.

hulladék

begyűjtése)

5.3.2 A települési folyékony hulladék kezelése

Túrkeve város szennyvízcsatorna – hálózatának I. üteme és szennyvíztisztító telepe 1981. óta üzemel, HB/1481 vksz-ú vízjogi engedéllyel.

A hagyományos oxidációs árkos rendszerű tisztító 1996-ban átalakításra és bővítésre került. Azóta SBR rendszerű, szakaszos üzemelésű technológiával működik. A csatornahálózat a korábbi 18 km-ról 84 km-re lett fejlesztve, ∼ 100 %-os csatornakiépítés történt.


26

A meglévő tisztító telep hidraulikai kapacitása a jelenlegi üzemelési engedély szerint: 750 m3/d (környezetvédelmi felülvizsgálat szerint a tényleges terhelhetőség: 634 m3/d ), LE kapacitása = 6.249 LE.

A település lakosszáma jelenleg: 9.765 fő. (belterület: 9543 fő; külterület: 222 fő). A település csatornahálózat lefedettsége jelenleg: ∼ 100 %.

A településről szennyvíztisztító telepre érkező jellemző szennyvízmennyiségi adatok: -

Évi átlag: 1 162 m3/d., ami a csatornahálózati infiltrációval bekerülő talajvizet és csapadékvizet is tartalmazza.

-

Eddigi maximális hidraulikai terhelés: 2.136 m3/d

-

Rendszeresen előforduló (csapadékos időszakban) maximális hidraulikai terhelés: 16001700 m3/d.

-

Jellemző száraz idei maximális szennyvízkibocsátás: 860-900 m3/d.

A tervezett új szennyvíztisztító telep kapacitása: 1.300 m3/d (csapadékvíz és infiltráció nélkül), LE = 9.500. ( Rendelet szerint a település terhelése : 9.649 LE ). A települési folyékony hulladék leürítő hely, a Túrkeve, Pásztói u. 2869 hrsz-on lévő csatornaszem.

5.4 Települési szennyvíziszappal való gazdálkodás helyzetelemzése

5.4.1 Keletkező szennyvíziszap mennyisége

Ez a rész a kommunális szennyvíztisztítás során keletkező iszap mennyiségekkel foglalkozik. A szennyvíztisztító közműveiben keletkezett iszap mennyiségi adatait az alábbi táblázat tartalmazza:

5/7. táblázat: a szennyvíztisztító közműveiben keletkezett iszap mennyisége (2009. év) Szennyvíztisztító mű telephelye

Túrkeve, belterület 3626 hrsz

Mennyiség

Szárazanyag

(m3/év)

(t)

2 372

21,34


27

5.4.2 A tervezési terület szennyvíziszap-kezelési jellemzői, hasznosítási, ártalmatlanítási módjai

A Túrkevei Vízmű és Városgazdálkodási Kft-el, a Remondis Kft. (1211 Budapest, Szállító u. 6.) szerződést

kötött

a

Túrkevei

szennyvíztisztító-telepen

keletkezett

szennyvíziszap

ártalmatlanítására. A kezelés a Gyomaendrődi Regionális Hulladékkezelő Műben történik. Hulladékkezelési engedély száma: 14-719/8/2006 Kezelési kód: D5, R5 Átvett hulladékok: EWC 09 08 01, 19 08 05 Becsült hulladék összmennyiség: 40-50 m3


28

6. Az elérendő hulladékgazdálkodási célok meghatározása Ennek a fejezetnek célja a hulladék keletkezési viszonyainak és a jelenlegi kezelési és hasznosítási lehetőségeknek az összevetése után a hulladékgazdálkodási célok megfogalmazása.

A hulladékgazdálkodás alapvető célkitűzése, hogy a hulladék képződés és kezelés egészségre és környezetre gyakorolt káros hatásait megelőzze, illetve csökkentse, egyúttal járuljon hozzá a természeti erőforrások felhasználásának csökkentéséhez, felhasználásuk hatékonyságának növeléséhez. Az átfogó hulladékgazdálkodási célok elérése érdekében az intézkedéseket a megelőzés, sorrendben,

újrahasználat, a

újrafeldolgozás,

környezetileg,

társadalmilag

egyéb és

hasznosítás,

gazdaságilag

ártalmatlanítás

leghatékonyabb

prioritási megoldások

alkalmazásával kell megtenni.

A hazai hulladékgazdálkodás jogszabályi keretét a hulladékgazdálkodási törvény, középtávú céljait

a

III.

Nemzeti

Hulladékgazdálkodási hulladékképződés

Terv

Környezetvédelmi határozza

mennyiségi

meg.

Programmal A

növekedésének

fenti

összhangban

dokumentumok

megállítása,

készülő

Országos

stratégiai

visszafordítása

célja

a

megelőzési

intézkedésekkel, a képződő hulladék minél nagyobb arányú hasznosítása, a nem hasznosuló hulladék környezeti és egészségi szempontból biztonságos ártalmatlanítása, ezen belül a lerakásra kerülı hulladék mennyiségének minimalizálása az elkülönített gyűjtés és hasznosítás növelésével, illetve más ártalmatlanítási módszerek alkalmazásával.

Az EU hulladékokra vonatkozó szabályozásából számos számszerűsíthető cél, illetve intézkedést igénylő feladat vezethető le, amelyeket a jogharmonizációnak megfelelően a hazai végrehajtási szabályok is tartalmaznak.

A hulladékkezelési kötelezettségek teljesítésében -elsődlegesen a kiemelt hulladékáramok területén- jelentős szerepet vállaltak a kezelést koordináló szervezetek. Mindez arra mutat, hogy a megelőzés terén további erőfeszítéseket kell tenni, különösen a lakossági és a veszélyes hulladékok esetében. További intézkedésekre van szükség a hulladékok elkülönített gyűjtésének fokozása érdekében, amely elengedhetetlen feltétele a hasznosítás növelésének és a természeti erőforrás-felhasználás mérséklésének.


29

A legalapvetőbb célok a következők: •

A hulladékok keletkezésének megelőzése, a keletkező hulladékok mennyiségének és veszélyességének csökkentése

•

A hasznosítási arány növelése

•

A tovább nem hasznosítható hulladékok környezetkímélő módon történő ártalmatlanítása

Az országos és regionális tervekben szereplő hasznosítási arányok eléréséhez szükséges feltétel a szelektív hulladékgyűjtés végzése, ugyanakkor az egyes hulladéktípusok lerakására vonatkozó részleges vagy teljes tilalom, valamint a lerakási költségek várható emelkedése is szükségessé teszi az egyes hulladéktípusok eltérítését a lerakástól.

A települési szilárd hulladékból történő másodnyersanyag visszanyerés céljából biztosítani kell a hasznosítható papír, fém, üveg, műanyag stb. frakcióknak a hulladék többi részétől történő elkülönített gyűjtését és begyűjtését. A hasznosítás legfontosabb alapfeltétele a szelektív hulladékgyűjtési

infrastruktúra megteremtése,

a hulladékgyűjtő

szigetek

kialakítása,

a

szigeteken üveg, papír, műanyag, fém hulladékok elkülönített gyűjtésére alkalmas konténerek elhelyezése.

6.1 A hulladék keletkezésének csökkentési célkitűzései, a várhatóan keletkező hulladékok mennyisége

6.1.1 A képződő hulladék mennyiségének várható alakulása

A nem veszélyes hulladékok keletkezésének tervezett mennyiségi adatait az alábbi táblázat tartalmazza. Fő célkitűzés, hogy a keletkező települési szilárd hulladék mennyisége 10%-al csökkenjen a tervezési időszak végére. További célkitűzés, hogy a 2009. évben keletkezett összes mennyiségeket a 20105. évben keletkezett mennyiségek ne haladják meg. A települési szilárd hulladék képződés mértéke jól követi a lakossági fogyasztás mértékét erősen befolyásoló reáljövedelmek alakulását, a jövedelem növekedése esetén átlagosan 1%-os hulladék mennyiség növekedés tapasztalható. Országos célkitűzés, hogy a települési szilárd hulladék képződő mennyisége ne haladja meg az 500 kg/fő/év, ezen belül a háztartásokban a napi 1 kg/fő mennyiséget. A 2009. évben a képződő mennyiség Túrkevén 259 kg/fő/év, 0,7 kg/nap/fő volt, tehát megfelelő az országos célkitűzésnek. Az inert hulladék hasznosításának engedélye 2012 november 30-ig érvényes.


30

6/1. táblázat: a nem veszélyes hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége (t/év) Hulladék

Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék Szennyvíziszap Építési-bontási

hulladékok

és

egyéb

inert

2009

2012

2015

t

t

t

2 393

2 274

2 155

n.a.

n.a.

n.a.

21,34

25

30

2 919

2 900

50

256,42

300

350

5 590

5 499

2 585

hulladékok Ipari

és

egyéb

gazdálkodói

nem

veszélyes

hulladékok Összesen:

A települési hulladék a következő főbb veszélyes összetevőket tartalmazza: •

Olajok

•

Elemek, akkumulátorok

•

Elektromos és elektronikai berendezések

•


•

Állati eredetű hulladékok

•

Növényvédő szerrel szennyezett hulladékok

A települési szilárd hulladék veszélyes részének összetevői nehezen meghatározhatóak. A települési szilárd hulladékban előforduló veszélyes hulladékok mennyisége és csoportok szerinti megoszlását az alábbi táblázatban ismertetjük (Forrás: Hulladékgazdálkodás, települési szilárd hulladékok- Gödöllői Agrártudományi Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet 1998).

6/2. táblázat: a települési szilárd hulladék veszélyes hulladék összetevőinek meghatározása Vizsgálat éve

1987

1988

1992

Átlag értékek

Minta mennyisége (kg)

1 700

750

880

1 100

0,31

0,760

0,51

12,9

24,67

17

Veszélyes hulladék fajlagos mennyisége 0,47 (kg/100 kg) Ebből részarány tömegszázalékban Szárazelemek

14,1


31

Gyógyszerek

7,48

9,68

2

6

Festékek, lakkok, hígítók

10,89

10,65

22,66

15

Fáradt olaj

36,97

35,48

14

28

Háztartási és hobbivegyszer

16,24

6,45

36

20

Növényvédőszerek

1,28

0

0

1

Egyéb

13,04

24,84

0,67

13

A 2009. évben kb. 19 tonna mennyiségű lakossági eredetű veszélyes hulladékot raktak le a lerakóba a tervezési területről begyűjtött települési szilárd hulladék részeként.

A különgyűjtési célkitűzés a teljes lerakott mennyiség 10%-nak a különgyűjtése. A 2015-ig keletkező szelektíven gyűjtött veszélyes hulladék mennyiségek ennek megfelelően lettek meghatározva.

A képződő települési szilárd hulladékból szelektíven gyűjtött hulladékáramok tervezett mennyiségének adatait az alábbi táblázat tartalmazza:

6/3. táblázat: A képződő települési szilárd hulladékból szelektíven gyűjtött hulladékáramok tervezett mennyisége (t/év) Hulladék

2009

2012

2015

(t/év)

(t/év)

(t/év)

Veszélyes

Hulladékolajok

0

0,266

0,532

hulladékok


0

0,161

0,323

Elektromos és elektronikai hulladékok

0

0,124

0,247


0

n.a.

n.a.


0

0,057

0,114


41

50

55

0

0,01

Azbeszt

0

n.a.

n.a.

Egyéb hulladék

0

0,332

0,665

41

50,95

56,9


és

csomagoló

eszközeik

Összesen:

0,019


32

A teljes lerakott települési szilárd hulladék mennyiség kb. 33%-át teszik ki a csomagolóanyag hulladékok. A 2009. évben ez a mennyiség a településen a begyűjtött hulladékból 789 tonna körül volt. A 2009. évben külön gyűjtött mennyiség 22,818 tonna volt, ami a keletkező teljes mennyiség kb. 3 %-a.

A különgyűjtési célkitűzés a teljes keletkező mennyiség 20%-nak a különgyűjtése 2015-ig hulladékgyűjtő udvaron, lakossági begyűjtésen és a gyűjtőszigeteken. A 2015-ig tervezett szelektíven gyűjtött csomagolási hulladékok mennyisége ennek megfelelően lett meghatározva. A települési szilárd hulladék csomagolási részének összetevőit az alábbi táblázat tartalmazza.

6/4. táblázat: a települési szilárd hulladék csomagoló anyag összetétele Hulladék összetevő megnevezés

A teljes mennyiség

A 2009. évben

összetétele (%)

keletkezett hulladék mennyisége (t)

Papír

30

236,7

32,5

256,425

25

197,25

Üveg

12,5

98,625

Összesen

100

789

Műanyag Egyéb kevert

Különgyűjtési célkitűzés tehát 2015-ig a 789 tonna 20%-nak (157,8 tonna) szelektív begyűjtése és hasznosítása, az alábbi megoszlásban. 6/5. táblázat: A csomagolási hulladékok tervezett, szelektíven gyűjtött mennyisége (t/év) Hulladék

2009

2012

2015

(t/év)

(t/év)

(t/év)

9,1

23,67

47,34

Műanyag csomagolási hulladék

6,258

25,642

51,285

Egyéb kevert

3,46

19,725

39,45

4

9,862

19,725

22,818

78,899

157,8

Papír és karton csomagolási hulladék

Üveg csomagolási hulladék

Összesen


33

6.1.2 Csökkentési célkitűzések

A legfontosabb általános célkitűzéseket az egyes hulladékáramok területén az alábbiakban részletezzük. A célkitűzések közül nem minden valósítható meg a vizsgálati területen belül a tervidőszak ideje alatt.


Az országos előírások alapján, a megelőző intézkedésekkel biztosítani kellene azt, hogy a képződő és lerakott hulladékok összes mennyisége a tervidőszak végére (2015. év) ne haladja meg a 2009. évi szintet.

A lakónépesség csökkenése ellenére, az életmódváltozás miatt valószínűsíthető, hogy a jövőben a települési szilárd hulladék mennyisége növekedni fog. A célkitűzésnek eléréséhez szükség lesz a szelektív gyűjtés kiterjesztésére. A hulladék mennyiségének csökkentését az önkormányzat csak korlátozott

eszközrendszerrel

tudják

befolyásolni.

A

szelektív

hulladékgyűjtés,

a

közszolgáltatás, az oktatás, nevelés, környezeti képzés azok a hatáskörök, amivel az önkormányzat hatékonyan együtt tud működni a kijelölt célok elérésében.

A csökkentést az alábbiakban megfogalmazott általános elvek megvalósításával lehet elérni:

•

az egyes termékek előállításához szükséges nyersanyagok mennyiségének csökkentése,

•

technológiai fejlesztések megvalósítása,

•

a termékek élettartamának növelése,

•

a termékek újrahasznosíthatóságának növelése,

•

a fogyasztás csökkentése,

•

házi komposztálás elterjesztése,

•

szelektív

gyűjtés

rendszerének

kialakítása,

további

gyűjtő

szigetek

telepítése

üzemeltetése, hulladékudvar építése.

El kell érni, hogy csak a nem hasznosítható részek legyenek lerakással ártalmatlanítva.

és


34

A lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmat

2014. július 1. napjáig 20%-al kell csökkenteni.

A települési szilárd hulladék kb. 19%-a konyhai szerves hulladék, aminek a 20%-át 2014-re nem lehet lerakni. Az összes keletkező települési szilárd hulladék mennyiség várhatóan 2 155 t/2015. Ennek 19%-a 409 tonna.


A települési folyékony hulladékok kezelésével kapcsolatos célokat, alapvetően magában hordozza a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program, amely a kijelölt szennyvízelvezetési agglomerációk területén a települési szennyvizek közműves elvezetését és a szennyvizek biológiai tisztítását, illetőleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését valósítja meg.

A begyűjtést és műszakilag megfelelő körülmények között történő kezelés szintjét növelni kell. A csatornára csatlakozások arányát növelni kell.


A kommunális szennyvíziszap mennyisége a csatorna-hálózatra való rákötések számának növekedésével, a szennyvíztisztítási program előrehaladásával várhatóan folyamatosan növekedni fog.

A

hasznosításra

nem

alkalmas

iszapok

mennyiségét

fokozatosan

csökkenteni

kell

a

közcsatornákba vezetett ipari szennyvizek minőségének szigorú ellenőrzésével, szükség esetén korlátozásokkal.

Akkumulátorok, elemek

Meg kell teremteni a lehetőségét a kis kapacitással rendelkező akkumulátorok és az elemek hulladékgyűjtő udvarokon történő visszagyűjtésének. A fogyasztói forgalomba hozatali helyeken a visszagyűjtés lehetőségét biztosítani kell. Elsősorban a lakosságnál keletkező veszélyes hulladék begyűjtésére, a forgalmazó helyeken a csere és visszavételi kötelezettségnek


35

megfelelően, a jogszabályban előírt formában kell a begyűjtőhelyeket és a begyűjtő rendszert kialakítani.

Elektronikai termékek

Meg kell teremteni a lehetőségét a lakosságnál keletkező elektronikai hulladékok hulladékgyűjtő udvarokon történő visszagyűjtésének. Fel kell mérni a hulladékká vált elektronikai berendezések visszavételi és begyűjtési rendszerének kialakítási lehetőségeit.


Gondoskodni kell a szelektíven gyűjtött hulladék előírásoknak megfelelő ártalmatlanításáról. Az egészségügyi intézmények mellett biztosítani kell a magánrendelőkben és a háziorvosi ellátás során képződő egészségügyi hulladék rendszeres begyűjtését és kezelését is.

6.2 Hulladékhasznosítási, ártalmatlanítási célkitűzések

Az önkormányzatnak közvetlen módon nem feladata a területén keletkező hulladék hasznosítása, nem feladata hasznosító létesítmények kialakítása, azonban a jogszabályok ismeretében terveznie kell a területén keletkező hulladék jövőbeni hasznosítási céljait, amelyet a szelektív gyűjtés után hasznosító szervezeteknek történő átadással teljesít. Majd ezen hasznosítási célok és a jelenleg lehetőségre álló létesítmények ismeretében lehet tervezni a hasznosítási kapacitások bővítését, kialakítását.

A képződő hulladéknak a termelésbe, és ezen keresztül a fogyasztásba történı ismételt visszavezetése a fenntartható fejlődés egyik alapvető feltétele; a hulladékban meglévő anyag- és energiatartalom kinyerésével, azok hasznosításával a természeti erőforrások felhasználása jelentősmértékben kiváltható.

Települési szilárd hulladék Gondoskodni szükséges a lakossági szelektív gyűjtést biztosító eszközrendszerek kialakításáról, ahol már működik a bővítésről. A szelektíven gyűjtött hulladékok kezelésének, hasznosításának lehetőségeit meg kell teremteni. A szerves anyagot tartalmazó szelektíven gyűjtött hulladékok mezőgazdasági hasznosítását lehetővé kell tenni. A lerakott települési hulladék biológiailag


36

lebomló szervesanyag tartalmát különgyűjtéssel 2015-ig 20%-al kell csökkenteni. A biológiailag lebomló

anyagoknál

a

természetes körfolyamatokba

való

visszavezetés

a célszerű és

alkalmazandó megoldás. A lerakás lehetőségét ki kell zárni, mivel megfelelő kezeléssel nem hulladékot, hanem értékes hasznosuló anyagot nyerhetünk.

Szennyvíziszapok hasznosítási célkitűzései A mezőgazdasági hasznosítást kell előtérbe helyezni a lerakás szintjének párhuzamosan történő csökkentése mellett. A szennyvíziszapok mezőgazdasági hasznosítását növelni kell 25%-al.

Csomagolási hulladék A 2004/12/EK és a 2005/20/EK irányelv szerint a csomagolási hulladék legalább 60%-át kell hasznosítani 2012-ig, oly módon, hogy a hulladék legalább 55%-a anyagában hasznosuljon. A keletkező csomagolási hulladékok mintegy fele a települési szilárd hulladék részeként, fele pedig a gazdasági tevékenységek körében képződik. Az önkormányzat feladata a lakossági termelésből származó csomagolási hulladék szelektív begyűjtése, hasznosításának megszervezése. A csomagolási hulladék a települési szilárd hulladék kb. 33%-át teszi ki.

A hasznosítási, ártalmatlanítási célokat az alábbi táblázat tartalmazza: 6/6. táblázat: a hasznosítási, ártalmatlanítási célok Hulladékok

Célkitűzések

Gumiabroncs hulladék

Átvett hulladék

abroncsok

energetikai hasznosítása vagy

újrafeldolgozása. Települési

szilárd

hulladék Települési

szerves anyag tartalma

szilárd

hulladéklerakón

lerakható

hulladék

biológiailag lebomló szerves anyag tartalmát csökkenteni kell, 2014-re a keletkezett mennyiség 80%-ára.

Települési

szilárd

hulladék Lakossági eredetű veszélyes hulladékok szelektív gyűjtését meg

veszélyes hulladék része

kell kezdeni. El kell érni a 10%-os különgyűjtési arányt. (pl. hulladékudvaron)

Települési szennyvíziszapok

A kommunális szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosításának aránya érje el a 25 %-ot.

Inert hulladék

Építési-bontási hulladékok 100%-ának újrafeldolgozása.


A csomagolási hulladékok terén el kell érni a 20 %-os hasznosítási arányt 2014-ig.

Túrkeve Helyi Hulladékgazdálkodási Terv Szelektív gyűjtés

37

A szelektív gyűjtés infrastruktúrájának biztosítása a lakosság 80%-a számára.

Egyéb hulladékok

Az anyagában nem hasznosuló, magas fűtőértékű hulladék összetevők

energetikai

hasznosításának

bővítése

-

nem

önkormányzati felelősségbe tartozik A

hordozható

elemek

és 25%-os visszavétele és újrafeldolgozása 2012-ig, 45%-os

akkumulátorok

visszavétele és újrafeldolgozása 2016-ig - nem önkormányzati felelősségbe tartozik

Elektromos

elektronikai 65

készülékek

tömeg%-os

berendezések

visszavétele 85%-os

(2014:

hasznosítása

55%), -

nem

a

visszavett

önkormányzati

felelősségbe tartozik Ipari, termelési hulladékok

A gazdasági tevékenységekből származó hulladékok legalább 45%-ának hasznosítása. - nem önkormányzati felelősségbe tartozik.

A hasznosítási és ártalmatlanítási célkitűzéseket - az önkormányzatot is érintő - mennyiségi adatokkal az alábbi táblázat foglalja össze:

6/7.

táblázat:

A

hasznosítási,

ártalmatlanítási

célkitűzések

százalékos,

és

mennyiségi

bemutatása Hulladék

Hasznosítási, ártalmatlanítási cél

%

Mennyiség (t)

Települési

szilárd Biológiailag lebomló szerves rész hasznosítása

hulladék részeként

20

81,8

és

20

157,8

A lerakással történı ártalmatlanítás arányának

60

1 436

10

1,9

25

7,5

100

2 900

2015-re Csomagolási

hulladék

különgyűjtése

hasznosítása 2015-ig

60% alá csökkentése Lakossági

eredetű

veszélyes

hulladékok

szelektív gyűjtése Szennyvíziszap

Mezőgazdasági hasznosítása

Inert hulladékok

Útalap

Túrkeve Helyi Hulladékgazdálkodási Terv 6.3

Hulladékhasznosító

és

ártalmatlanító

38 kapacitások

kialakításának

prioritásai

és

célkitűzései

A hulladékok hasznosításának előfeltétele a megfelelő szelektív gyűjtés a képződés helyén.

A jól hasznosítható hulladék-anyagok elkülönített gyűjtése megfelelően történik, hasznosításuk viszont alapvetően a piaci viszonyok alakulásának függvénye. Az elsődleges alapanyagok alacsony ára, illetve a feldolgozók átvételi igényének csökkenése jelentősen visszavetheti a hasznosításra kerülő hulladék mennyiségét.

Ezzel ellenkező tendencia érvényesült a gyártói felelősség körébe eső termékek hulladékai tekintetében, ahol meghatározott arányú, EU-irányelvekben előírt hasznosítási kötelezettségek léteznek. Ennek megfelelően a gyártók, illetve az általuk létrehozott koordináló szervezetek gondoskodtak róla, hogy teljesüljenek a hasznosítási kötelezettségek (pl: csomagolási hulladékok 50%-os hasznosítása, a visszavett, hulladékká vált elektromos és elektronikai berendezések 7585%-ának hasznosítása, a visszavett, hulladékká vált gépjárművek 85%-os hasznosítása; a gumiabroncsok lerakási tilalma következtében az átvett hulladék abroncsok energetikai hasznosítása vagy újrafeldolgozása.)

Emellett viszont számos hasznosítható hulladékfajta hasznosítása – a gyűjtés és az előkészítés magas költségei, a helyettesíthető elsődleges alapanyag olcsósága, a felhasználás rendezetlen feltételei, és nem utolsósorban érdektelenség következtében – csak minimális mértékben valósul meg (pl. építési-bontási törmelék).

A megelőzést szolgáló intézkedések és a hasznosítás ellenére megmaradó hulladék környezetet és egészséget nem veszélyeztető ártalmatlanításáról kell gondoskodni.


Az ártalmatlanítás során biztosítani kell, hogy csak a nem hasznosítható hulladékot lehessen lerakni. A biológiai úton lebontható növényi hulladék lerakását csökkenteni kell.


39

A településnek nem feladata az önálló komposztáló telep kialakítása, inkább egy a közelben megépült létesítményhez (Kétpó) kell kapcsolódni, illetve a lakossági házi és közösségi komposztálást kell folyamatosan előmozdítani.


A települési folyékony hulladékok egy része a lakosságnál kialakított szennyvíztárolókba jut, melyek döntő többsége a műszaki előírásoknak nem felel meg. A szennyvíz a talajba és talajvízbe szivárog. Általánosságban a leürítő műtárggyal rendelkező szennyvíztisztító telep települési folyékony hulladék leürítő kapacitásának minél nagyobb mértékű kihasználását meg kell oldani.

Fontos feladat a településen a csatornahálózat növelése, ezzel párhuzamosan a szennyvíztisztító fejlesztése.

Települési szennyvíziszap

A szennyvíztisztítóból származó kezelt iszapok komposztálását, mezőgazdasági hasznosításának arányát növelni kell.

6.4 A műszakilag nem megfelelő létesítmények fejlesztési, rekultiválási célkitűzései

A vonatkozó EU irányelv szerint 2009. július 15. után nem működhet olyan hulladéklerakó, amely nem elégíti ki a lerakásra vonatkozó követelményeket. A tervezési területen az illegális lerakásokat folyamatosan fel kell számolni, különféle intézkedésekkel megakadályozni a lerakások újra keletkezését.

A korábban használt, nem szigetelt lerakó a Pásztói út melletti 0485/2 hrsz-on volt található. Területe 8 500 m2. A Thököly úti telep rekultiválva lett, a Pásztói úti telep rekultiválása pedig folyamatban van.


40

7. A kijelölt célok elérését, illetve megvalósítását szolgáló cselekvési program Ebben a fejezetben azok a programok, határidők szerepelnek, amelyek a feltárt problémák megoldását, illetve a célok megvalósítását szolgálják.

7.1 Hulladékgazdálkodási cselekvési program

Az önkormányzat intézkedésének lehetőségei jól körvonalazhatók. A megvalósítás eszközeit a következők szerint csoportosíthatjuk:

•

Kutatási, tervezési, fejlesztési lépések

•

Oktatás, nevelés, képzés

•

Beruházások

•

Rekonstrukciók

•

Fejlesztések

•

Szabályozási intézkedések

•

Információs rendszer fejlesztése

7.1.1 Intézményfejlesztési, ismeretterjesztő, szemléletformáló, tájékoztató, oktatási és kutatási-fejlesztési programok, szabályozási intézkedések

Először azokkal az eszközökkel foglalkozunk, amelyek talán a legkisebb anyagi ráfordítással, a meglévő létesítmények felhasználásával is jó részben megoldhatók. Az önkormányzatnak széles körű lehetősége van arra, hogy a meglévő oktatási, közszolgálati intézmények révén az érintettekkel (lakosság), a hulladékgazdálkodással kapcsolatos szemléletformáló, tájékoztató információkat megismertesse. Lehetőséget ad a helyi média (rádió, TV, újság) az ismeret minél szélesebb körben történő elterjesztésére.

A pontos és szakszerű igény és problémafelmérés érdekében, szakértők bevonására is sor kerülhet. Az érintettek minél alaposabb felkészítése céljából fórumok, előadások megtartását lehet tervezni. Erre alkalmas hely a művelődési otthon, könyvtár, oktatási intézmények.


41

A közszolgáltató feladata szakmai segítséget nyújtani a szemléletformálásban, tájékoztatásban, az információk lakosság körében történő elterjesztésében (pl. a szelektív hulladékgyűjtési rendszerek ismertetése, gyűjtőszigetek működésének bemutatása.)

Az alábbi táblázatban szereplő programok lebonyolítását az önkormányzat koordinálja.

7/1. táblázat: ismeretterjesztő programok bemutatása Program célja Szelektív

Határidő

hulladékgyűjtési

Felelős

Érintettek

rendszerek Folyamatosan

Önkormányzat

Lakosság

szigetek Folyamatosan

Önkormányzat

Lakosság

módszerének Folyamatosan

Önkormányzat

Lakosság

Oktatási

Lakosság,

intézmények,

iskolások

ismertetése Hulladékgyűjtő

udvarok,

működésének bemutatása Házi

komposztálás

ismertetése Környezettudatosságra való nevelés

Folyamatosan

önkormányzat Szabályozási intézkedések: rendeletalkotás

Folyamatosan

Önkormányzat

Lakosság

7.1.2 A hulladék hasznosítási, ártalmatlanítási célkitűzések elérését szolgáló intézkedések meghatározása


A település a korszerű, műszakilag megfelelő színvonalú Kétpói regionális gyűjtési rendszerhez kapcsolódtott, így a korszerű lerakás technológiája megvalósult.

A tervezési területen a szelektív hulladékgyűjtő szigetek helyének meghatározása, és telepítése a tervkészítés időpontjára már megtörtént.

A hulladékgyűjtő szigeteket a közszolgáltatás részeként üzemeltetik, s az itt begyűjtött hulladékokat a közszolgáltató juttatja el a hasznosítást végző szervezetekhez. A hasznosítási és ártalmatlanítási célkitűzések elérésének legfontosabb lépése a szelektív hulladékgyűjtési


42

rendszer kiterjesztése. Következő feladat további szelektív gyűjtő szigetek létesítése, valamint a meglévő konténerek cseréje.

Az alapvető célkitűzések elérése érdekében a gyűjtőszigeteken három-négy hulladékfrakció (üveg, műanyag, papír, alumínium) gyűjtését kell lehetővé tenni. A gyűjtőszigeteken veszélyes hulladékok, bomló szerves hulladékok, nagy-darabos hulladékok nem gyűjthetők. A gyűjtőszigetek telepítését

a

településszerkezeti

adottságok

(pl.:

lakósűrűség,

közlekedés)

alapvetően

meghatározzák.

A telepítés helyének kiválasztásánál figyelembe veendő szempontok:

•

A hulladékkeletkezés valószínűsíthető súlyponti helyei

•

A kényelmes és rövid idejű gyalogos megközelíthetőség

•

A gyűjtő járművek számára akadálytalan megközelítés biztosítása

•

Bővítési lehetőség biztosítása

•

A települési környezetbe történő harmonikus beilleszkedés

A gyűjtőszigetek előnyös telepítési helyei a lakókörzetek terei, utcakiszögelések, bevásárló központok parkolói. A kényelmes lakossági megközelítés érdekében a tervezett ráhordási távolság ne legyen nagyobb 2-300 m-nél. A gyűjtőszigetek kialakításakor be kell szerezni a közterület-használati engedélyeket. A szigetek kialakítását meg kell előznie a kezelésre történő átvétel biztosításának.

A hulladékgyűjtő udvarban a következő hulladékok gyűjthetők: •

települési szilárd hulladék hasznosítható összetevői,

•

nagydarabos hulladék (lom),

•

a lakosságnál keletkező veszélyes hulladék,

•

a nem lakosságtól származó kis mennyiségű veszélyes hulladékok,

•

a lakosságnál keletkező 1 m3-t meg nem haladó építési, bontási hulladék,

•

biológiailag lebomló szerves hulladékok


43

A településen az 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet 1. számú melléklet által javasolt hulladékudvarok számát az alábbi táblázat tartalmazza.

7/2. táblázat: hulladékgyűjtő udvar létesítésének jogszabályi javaslata Lakosszám kategória

Becsült belterületi

Javasolt hulladékgyűjtő udvarok száma

népsűrűség fő/km2

db

5 000-10 000

1300

2-3

1 000-5 000

1000

1-2

1 000 alatt

500

1

Az egy hulladékgyűjtő udvarban évente begyűjthető hulladéktípusoknak a mennyiségét (az 5/2002. (X.29.) KvVM rendelet 1. melléklete alapján), a szelektíven gyűjteni tervezett mennyiségekkel összehasonlítva az alábbi táblázat tartalmazza:

7/3. táblázat: Az egy hulladékgyűjtő udvarban évente begyűjthető hulladék mennyisége az 5/2002. (X.29.) KvVM rendelet 1. melléklete alapján és a begyűjteni tervezett hulladék mennyiségének összehasonlítása Hulladék összetevők %

Egy gyűjtőudvarban

Hulladékudvar

Tervezett mennyiség

évente begyűjthető

területe

2015. év

tonna

m2

-

Papír (60%)

178

230

47,34

Fémek (80%)

64

130

0

Üveg (60%)

48

50

19,725

Egyéb kevert (60%)

48

40

39,45

Műanyag (30%)

24

10

51,285

4

-

1,9

366

460

159,7

hulladékmennyiség

Veszélyes hulladék (70%) Összesen


44

A táblázatból kitűnik, hogy szükség lenne egy hulladékgyűjtő udvarra (melyet a jogszabály is javasol), mert várhatóan csak így lehet majd elérni a tervezett hulladékgyűjtő szigetekkel együtt, az egyes kiemelt hulladékáramok szelektív gyűjtési célkitűzéseinek a megvalósítását.

A gyűjtőudvarok megvalósításának feltétele azonban – a magas beruházási költségek miatt- a központi költségvetés támogatása.

A települési hulladék biológiailag lebomló, szervesanyag része

Gondoskodni kell a szelektív hulladékgyűjtés bevezetéséről. Csatlakozni kell a regionális lerakó telepen komposztáló létesítményéhez.

Nagy

hangsúlyt

kell

fektetni

a

házi

komposztálás

lehetőségeinek

megismertetésére,

eszközrendszerének kiépítésére. Az ismeretterjesztés egyik hatékony eszköze, tájékoztató anyagok eljuttatása a lakosság részére. A Hulladékgazdálkodási terv melléklete egy a házi komposztálást propagáló ismertető füzet.

Szennyvíz, szennyvíziszap

A tervezett tisztítástechnológia rövid ismertetése

A” PROJEKTVÁLTOZAT: Új szennyvíztisztító telep, utótisztító tórendszerrel, befogadó: HoltBerettyó, iszapkezelés nyitott hagyományos prizmás iszapkomposztálással.

Technológiai sorrend: - Települési végátemelő – gépi finomrács – anaerob reaktorok, anoxikus reaktorok, aerob reaktorok – utódenitrifikáló – utólevegőztető – utóülepítő – utótisztító és puffer fakultatív tó – aerob tó – Holt Berettyó.

A technológia első eleme az anerob reaktor, szerepe, hogy elősegítse olyan speciális organizmusok ( például : acinetobacter ) elszaporodását, melyek anaerob térben ortofoszfátot adnak le, és a közben felszabaduló energiát szerves szénvegyületek felvételére használják fel. Ezen módszer alkalmazásával a fölösiszap foszfortartalma az egyéb technológiáknál szokásos 1-2


45

%-ról 6-7 %-ra növekszik, és az elfolyó tisztított szennyvíz foszfortartalma jelentősen lecsökken.

Anaerob reaktorból a szennyvíz a denitrifikáló (anoxikus ) medencékbe kerül, ahol megtörténik a levegőztető medencékből recirkuláltatott nitrát jelentős részének denitrifikációja és a szervesanyag részleges lebontása. Innen a szennyvíz az aerob medencékbe kerül, ahol a mélylevegőztetéssel bevitt oxigén jelenlétében megtörténik az ammónia nitrifikációja és a szervesanyag lebontása. A jobb hatásfokú nitrifikáció érdekében levegőztető medencéket sorba kapcsolva tervezik.

A levegőztetőből elfolyó szennyvíz az utóülepítőn keresztül az utótisztító tóba, majd a befogadó Holt - Berettyóba gravitál. Tórendszert külön szigetelés nélkül tervezik a szennyvíztisztító telep melletti

területen

telepíteni,

mivel

a

környezetvédelmi

felülvizsgálathoz

készült,

ill.

talajmechanikai talajfeltárások szerint ∼ 6 m vastag vízzáró agyagréteg található a területen.

Mivel az anaerob biológiai tisztító rendszer érzékeny a beérkező nitrát-és oxigén tartalomra, ezért védeni kell a csapadékos, illetve téli hóolvadásos időszakban befolyó magas oxigéntartalmú és nitrát tartalmú szennyvíztől. Ezért a település felszíni csapadékvíz elvezetését teljes mértékben rendezni és az elvezető rendszert karban kell tartani! Mivel a csapadékvíz időszakos bekerülése, és az alacsony határérték miatt az előírt mértékű biológiai foszforeltávolítás bizonytalan, ezért a levegőztető medencében egy kiegészítő, vasszulfát adagolás van tervezve, mellyel a foszforeltávolítás mindenkor biztosítható határértékre.

A biológiai tisztítórendszer technológiából kikerülő fölös eleveniszap az iszapstabilizáló medencébe kerül. Rész stabilizáció után (∼ 7 nap ) az iszap pálcás iszapsűrítőbe kerül. Stabilizációval biztosított a szaghatást okozó illósavak és zsírok egy részének lebomlása.

Sűrített iszap iszapvíztelenítő berendezésre kerül. 1 db. szalagpréssel a keletkező iszap ∼ 8 óra alatt vízteleníthető, illetve üzemzavar esetén a tartalék gép használható. A víztelenített iszap aprított mezőgazdasági szerves hulladékkal (szalma, fűrészpor, faforgács, kukoricaszár) keverve komposztálásra kerül.

A víztelenített iszap még nem stabil, bomlóképes. A szántóra történő kihelyezés előtt további stabilizációja szükséges. A szennyvíz iszap szagmentesítését célzó komposztálást az is indokolja,


46

hogy a kihelyezésre szolgáló önkormányzati szántó területek a szennyvíztisztító telep és gyógyfürdő –camping között helyezkednek el.

A víztelenített iszap teljes stabilizációja iszapkomposztálással van tervezve, amely után a komposzt szántóföldre kihelyezhető célszerűen a vegetációs időszakon kívüli őszi/tavaszi időszakban. A víztelenített iszap a beton burkolattal kialakított területen egyéb aprított szerves hulladék (kukoricaszár, szalma, települési komposztálható

zöld hulladékok) hozzá adásával

komposztálásra kerül, majd kb. 2-4 hónapos komposztálás után átmeneti deponálást követően felhasználható a mezőgazdasági hasznosításra. Komposztálás módja hagyományos aerob iszapkomposztálás szabad téren, rendszeresen átforgatott prímákban. Tekintettel arra, hogy komposztálás hatékonyságát és szagmentességét nagyban befolyásolja a nyers komposzt állaga – szerkezete, amit viszont a gyakori csapadékos időjárás alapvetően befolyásol – ezért a komposztálás első – termofil fázisát fedett komposztáló burkolaton célszerű megvalósítani. Itt a komposzt prizmák alatt szellőztető beton csatornák vannak tervezve, mellyel a komposzt belső térfogatának a hatékony gravitációs átszellőzését jobban lehet biztosítani. A komposzt és segédanyagok

szállításához,

hulladék

aprításához

és

átkeveréséhez

szükséges

gépi

berendezéseket járműtároló épületben tervezik elhelyezni, időjárási viszonyoktól védetten. A komposztált iszap átmenetileg a komposztáló területén, beton felületen, depóniában tárolható kihelyezésig. Komposzt kiszállítás a hasznosító feladata.

Inert hulladék

Az építési hulladék fogalma alatt az épületek és építmények felújítása, illetve bontása során keletkező szilárd hulladékok határozhatók meg.

Az építési-bontási hulladékok a következő csoportokba sorolhatóak:

•

a kitermelt föld, kő (termőföld, homok, agyag, kőzetek, salak),

•

az útbontási hulladékok (bitumenes anyag, útburkolat, szegélykő, járda, homok , kavics),

•

építési hulladékok beton, vasbeton, tégla, malter, gipsz, vas, fa, üveg, műanyag)

Az építési hulladékok veszélyes anyag tartalma 1 % alatti értékre becsülhető. A feldolgozás során osztályozással ezek a részek elkülöníthetők. Az építési hulladékok hasznosítása történhet közvetlen módon, illetve közvetetten, valamilyen előkezelési, feldolgozási műveletet követően. A


47

közvetlen hasznosítást főleg a kitermelt talajok esetén lehet alkalmazni. A legnagyobb arányú hasznosításra egyes létesítmények kialakítása során – pl.: zajvédő gátak, töltések, lerakó rekultivációja, útalap – nyílik lehetőség.

A településen keletkező nem veszélyes hulladékáramok hasznosításához, ártalmatlanításához szükséges kapacitásigények bemutatását az alábbi táblázat tartalmazza:

7/4. táblázat: kapacitásigények bemutatása a nem veszélyes hulladékok körében Hulladék

Hasznosítás/

Kód

Ártalmatlanítás

Kapacitásigény

Hasznosítás/

(tonna/év)

ártalmatlanítás helye

Települési

szilárd

Lerakás

D1

2 155

Hulladéklerakó -

hulladék

Kétpó

Biológiailag

lebomló

Komposztálás

R3

81,8

Komposztáló-

szerves anyag Kommunális

Kétpó Komposztálás

szennyvíziszap Települési

folyékony

hulladék Építési-bontási hulladék és egyéb inert

R3

750

D1 Biológiai és kémiai

R12

Gyomaendrőd 1 300

kezelés Hasznosítás

Komposztáló-

Városi szennyvíztisztító

R5

2 900

Helyi települési hasznosító

hulladék

A tervezési területen a nem veszélyes hulladékok hasznosításával, ártalmatlanításával kapcsolatos helyi szintű cselekvési programokat a következő táblázat tartalmazza:


48

7/5. táblázat: nem veszélyes hulladékok hasznosításával, ártalmatlanításával kapcsolatos helyi szintű cselekvési programok Cselekvési program hulladék-típusonként

Felelős

Érintettek köre

Határidő

Közszolgáltató

lakosság,

2015

Települési szilárd hulladék Szelektív

hulladék

gyűjtési

rendszer

fejlesztése (szigetek, udvar)

közintézmények

Helyi szintű hulladékgazdálkodási

Önkormányzat

rendelet alkotás

lakosság,

2010

közintézmények, gazdálkodó szervezetek

Biológiailag

lebomló

szerves

hulladék

különgyűjtésének a megszervezése

Önkormányzat

lakosság,

Közszolgáltató

közintézmények,

2010

gazdálkodó szervezetek Tartós

és

újrahasználható

termékek

Lakossági

választása, előnyben részesítése.

lakosság,

2015


A

hulladékelhagyás,

illetve

az

illegális

Önkormányzat

Lakosság

2010

Önkormányzat

lakosság,

2010

Közszolgáltató

közintézmények,

hulladéklerakás szankcióinak szigorítása. A

komposzt

hasznosítására

kidolgozása

program

gazdálkodó szervezetek Települési folyékony hulladék Új szennyvíztisztító telep építése.

Önkormányzat

lakosság,

2012

közintézmények, gazdálkodó szervezetek Rákötések számának növelése

Önkormányzat,

lakosság,

Közszolgáltató


Települési szennyvíziszap

2015

Túrkeve Helyi Hulladékgazdálkodási Terv Cselekvési program hulladék-típusonként Szennyvíziszap mezőgazdasági kihelyezését elősegítő program kidolgozása

Szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosítása

49

Felelős

Érintettek köre

Határidő

Önkormányzat

lakosság,

2015

Szennyvíztisztít

közintézmények,

ó telepek

gazdálkodó

üzemeltetője

szervezetek

Önkormányzat

lakosság,

Szennyvíztisztít

közintézmények,

ó telepek

gazdálkodó

üzemeltetője

szervezetek

Önkormányzat

lakosság,

2012 november 30.

közintézmények,

engedélyezett

gazdálkodó

kezelés.

2015

Inert hulladékok Inert hulladék lerakó telep üzemeltetés

szervezetek Termelési hulladék Hulladékszegény

technológiák,

termékek

bevezetése, pl. termékek csomagolásának

Gazdasági

lakosság,

szervezetek

közintézmények,

minimalizálása

Folyamatosan

gazdálkodó szervezetek

Veszélyes anyag korlátozások betartása, alapanyag felhasználás tervezése.

Gazdasági

lakosság,

szervezetek

közintézmények,

Folyamatosan

gazdálkodó szervezetek Visszavételi és újra-használati rendszerek, javító-hálózatok

kialakítása

és

Gazdasági

lakosság,

szervezetek

közintézmények,

működtetése.

Folyamatosan


A

gyártói

felelősségi

körbe

tartozó

hulladékok lakossági begyűjtő rendszerének fejlesztése (csomagolóanyag,

Gazdasági

lakosság,

szervezetek

közintézmények,

önkormányzat

gazdálkodó

Folyamatosan

szervezetek

elem-akkumulátor,

elektronikai hulladék). A

termelésből

származó

hulladékok

elkülönített kezelésének megoldása, nem terhelve

ezekkel

közszolgáltatás

a

települési

keretében

üzemeltetett

hulladéklerakókat.

Gazdasági szervezetek

Közszolgáltatók

Folyamatosan

Túrkeve Helyi Hulladékgazdálkodási Terv Cselekvési program hulladék-típusonként

50

Felelős

Érintettek köre

Határidő

termelésből

Önkormányzat

lakosság,

Folyamatosan

származó hulladékok ne kerülhessenek a

Közszolgáltató

közintézmények,

Gondoskodni

arról,

lakosságival

azonos

feltételekkel

a

hogy

(vagy

enyhébb)

közszolgáltatást

ellátó


települési hulladéklerakóba.

A célok elérése érdekében szükséges intézkedések

Kormányzat: •

A települési hulladékkezelés szabályozása a szelektív gyűjtés és a biohulladék-kezelés erősítése érdekében (pl. a komposztok minőségbiztosítási rendszerének kialakítása és az érdekeltségi rendszer kidolgozása a felhasználás növelésére).

•

A hulladékhasznosítást elősegítő fejlesztések támogatása.

•

A lakosság tájékoztatása és oktatása a szelektív gyűjtés és hasznosítás elterjesztése érdekében.

•

A szelektív gyűjtési és komposztáló rendszerek működésének támogatása.

•

Az anyagában nem hasznosuló, magas fűtőértékű összetevők, illetve a maradék hulladék energetikai hasznosításának elősegítése.

•

Az államigazgatási intézményekben a szelektív hulladékgyűjtési lehetőségek bővítése.

Önkormányzat: •

A szelektív gyűjtés rendszerének kiépítése, bővítése.

•

A biohulladék elkülönített kezelésének megoldása (komposztáló és biogáz üzemek létesítése).

Gazdálkodó szervezetek: •

A szelektíven gyűjtött lakossági hulladék átvétele, feldolgozása.

•

A gyártói felelősség körébe tartozó hulladékok átvételi rendszerének (hulladékudvar) kialakítása, bővítése és működtetése az önkormányzatokkal és a közszolgáltatókkal, illetve a kereskedelemmel együttműködve.

Lakosság: •

Tudatos vásárlói magatartás, környezettudatos életmód megvalósítása.

•

A szelektív gyűjtési rendszerek igénybevétele.


51

A településen keletkező kiemelt hulladékáramok hasznosításához, ártalmatlanításához szükséges kapacitásigények bemutatását az alábbi táblázat tartalmazza.

7/6. táblázat: A tervezési területen kiemelten kezelendő hulladékáramok hasznosításához, ártalmatlanításához szükséges kapacitásigény bemutatása Hulladék

Hasznosítás/

Kapacitásigény

Hasznosítás/

Ártalmatlanítás

t/év

ártalmatlanítás helye*

kódja Veszélyes hulladékok Hulladékolajok

D10

0,532

r


R5

0,323

rk

Elektromos

R5

0,247

r


R5

n.a.

R


D10

0,114

rk


R3

n.a.

rk

D10

0,019

Rk

Azbeszt

n.a.

n.a.

n.a.

Egyéb hulladék

n.a.

0,665

n.a.

Csomagolási hulladékok összesen

R12

157,8

rk

Gumi

n.a.

n.a.

n.a

Egyéb hulladék

n.a.

n.a.

n.a.

és

elektronikai

hulladékok


és

csomagoló

eszközeik

Nem veszélyes hulladékok

* h- a tervezési területen belül megoldható, r- régiós szinten megoldható, rk- régión kívül megoldható

A kiemelt hulladékáramok hasznosításával, ártalmatlanításával kapcsolatos cselekvési programot az alábbi táblázat tartalmazza:


52

7/7. táblázat: A kiemelt hulladékáramok hasznosításával, ártalmatlanításával kapcsolatos cselekvési program Cselekvési

program

hulladék

Felelős

Érintettek köre

Határidő

Önkormányzat

Gazdasági

Folyamatosan

típusonként Hulladék olajok Visszavételi

és

rendszerek,

újra-használati javító-hálózatok

kialakítása és működtetése.

Közszolgáltató

szervezetek

Gazdasági szervezetek

Begyűjtés biztosítása hulladékgyűjtő udvaron

Önkormányzat

Lakosság

Közszolgáltató

Vállalkozások

Önkormányzat

Lakosság

2015-ig

Akkumulátorok elemek Begyűjtés gyűjtőudvaron

Közszolgáltató

2015-ig

Vállalkozások

Kiselejtezett gépjárművek Az előírásainak megfelelő és a régiós igényeket

kielégítő

Hatóságok

autóbontó

Gazdasági

2015-ig

szervezetek

telepek kialakítása Elektronikai hulladékok Begyűjtés gyűjtőudvaron

Önkormányzat

Lakosság

2015-ig

Közszolgáltató

Vállalkozások

Hatóságok

Vállalkozások

Folyamatosan

Önkormányzat

Lakosság

Folyamatosan

Hatóságok

Vállalkozások

Folyamatosan

Önkormányzat

Lakosság

2015-ig

Közszolgáltató

Vállalkozások

Hatóságok

Vállalkozások

Folyamatosan

Önkormányzat

Lakosság

2015-ig

Közszolgáltató

Vállalkozások

Egészségügyi hulladékok Kezelésre

történő

átadás

kikényszerítése Állati eredetű hulladékok Begyűjtő rendszer megszervezése Növényvédő

szerek

és

csomagolásuk Gyártói és forgalmazói felelősség kikényszerítése Begyűjtés gyűjtőudvaron

Csomagolási hulladékok Gyártói és forgalmazói felelősség kikényszerítése Begyűjtés gyűjtőudvaron


53

Csomagolási hulladékok A csomagolási hulladékok jogszabályban előírt hasznosítási arányának eléréséhez egy átfogó begyűjtési, visszagyűjtési rendszer kialakítása szükséges. Ehhez részben a lakossági szelektív gyűjtést kell teljes körűvé tenni, illetve fel kell mérni a már meglévő hasznosító, feldolgozó kapacitásokat és a további igényeket. A hulladékgyűjtő szigeteknek alkalmasnak kell lenni a csomagolóanyag hulladékok visszagyűjtésére. A visszagyűjtési arány eléréséhez javasolt 1 db hulladékgyűjtő udvart és minimum 10 db gyűjtőszigetet üzemeltetni a településen.

A hulladékgyűjtő szigeteken és udvarban összegyűlt csomagolóanyag hulladékokat típusuk szerint válogatva, a különböző hasznosítási módoknak megfelelően kell kezelni, továbbadni.

7/8. táblázat: a csomagolási hulladékok hasznosításához, ártalmatlanításához szükséges kapacitásigények bemutatása Hulladék

Hasznosítás/

Kapacitásigény

Hasznosítás,

Ártalmatlanítás

(tonna/év)

ártalmatlanítás helye*

Papír és karton csomagolási hulladék

R12

47,34

rk

Műanyag csomagolási hulladék

R12

51,285

rk

Fa csomagolási hulladék

n.a.

0

n.a.

Fém csomagolási hulladék

R12

0

rk

n.a.

0

n.a.

Egyéb, kevert csomagolási hulladék

n.a.

39,45

n.a.

Üveg csomagolási hulladék

R12

19,725

rk

Textil csomagolási hulladék

n.a.

0

rk

Vegyes

összetételű

kompozit

csomagolási hulladék

* h- a tervezési területen belül megoldható, r- régiós szinten megoldható, rk- régión kívül megoldható, o- országos szinten megoldható, os- országos szinten sem megoldható

7.1.3

A

környezetvédelmi

szempontból

nem

megfelelő,

és

illegális

kezelő

telepek

felszámolása

Folytatni kell az illegális vadlerakó helyek folyamatos figyelését, és azok rekultiválásáról, illetve tájba illesztéséről is gondoskodni szükséges.


54

Az illegális lerakóhelyek felszámolását megelőzően gondoskodni kell a területek környezeti állapotának a felméréséről, hogy a területek állapotáról pontos információkkal rendelkezzünk. A vizsgálatok eredményei alapján meg lehet határozni a veszélyeztetettség mértékét, ami meghatározza a helyreállítás műszaki tartalmát. Az illegális lerakók veszélyeztető hatásai nemcsak a felhalmozott hulladékok mennyiségétől és toxicitásától függenek, hanem a helyszíni adottságok is jelentősen befolyásolják azt.


55

8 A hulladékgazdálkodási tervben foglaltak megvalósításához szükséges becsült költségek

A

részletes

költségvetés

több

helyen

becsült

adatokat

tartalmaz,

a

pontos

adatok

meghatározása az egyes intézkedések megkezdését megelőző adatgyűjtés alkalmával lehetséges (pl.: árajánlatok bekérése). A feladatok végrehajtásához külső forrásokat kell igénybe venni, mivel a település az esetek többségében nem rendelkezik megfelelő mértékű saját forrással. A forrásokat pályázatok útján lehet a jövőben megszerezni.

Az alábbiakban az egyes beruházások, intézkedések, cselekvési programok, költségeit ismertetjük.

Hulladékgyűjtő udvar

Az alábbi táblázat a javasolt hulladékgyűjtő udvarok számát, és a beruházási költséget tartalmazza. A különgyűjtési arányt a csomagolási hulladékoknál, veszélyes hulladékoknál és a biológiailag lebomló hulladékoknál, a hulladékgyűjtő udvarok kialakításával lehetne csak elérni. Az előírások teljesítését, jelentős mértékű központi támogatással lehet csak megoldani.

8/1. táblázat: javasolt hulladékgyűjtő udvarok száma, beruházási költsége Település neve

Hulladékgyűjtő

udvarok

száma db Túrkeve

1

Beruházási költség Ft +Áfa 42.000.000

Hulladékgyűjtő szigetek

8/2. táblázat: hulladékgyűjtő szigetek száma, beruházási költsége Település neve

Szigetek száma db

Túrkeve

1

Költség Ft +Áfa 330.000


56

A kommunális szennyvíz kezelése

Jelentős mértékű központi támogatással lehet csak megoldani.

8/3. táblázat: a szennyvízkezelési beruházások költségei Település

Tervezett intézkedés

Túrkeve

Új

szennyvíztisztító

Költség (Ft) telep

800.000.000

építése

Felhagyott lerakó rekultivációja, tájba illesztése

8/4. táblázat: rekultiváció költségei Település

Tervezett intézkedés

Túrkeve

Felszámolt rekultiválása.

illegális

Költség (Ft) lerakók

500.000

Túrkeve Város. Helyi Hulladékgazdálkodási Terve ( )

Recommend Documents