PÉTFÜRDŐ NAGYKÖZSÉG HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE

28/2005.(XII.16.) önkormányzati rendelet a helyi hulladékgazdálkodási tervről

Időállapot: 2006. január 15.

PÉTFÜRDŐ NAGYKÖZSÉG HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV PÉTFÜRDŐ Az Európai Unió nagy jelentőséget tulajdonít a környezetvédelem területén a tárgyra vonatkozó programok elkészítésének, azok végrehajtásának, elismerve ezzel a helyi szervek önkéntes tevékenységének szükségességét és eredményességét. Az önkormányzatok sokrétű szerepet játszanak a környezet védelmében, aminek elsődleges célja, megfelelő életkörülmények révén az ember egészségének és fennmaradásának biztosítása, természeti és épített környezetük, anyagi, szellemi javainak megóvása, a fenntartható fejlődés biztosítása, a környezettudatos magatartás kialakítása. Legtöbb tennivalójuk a hulladékgazdálkodás területén van annak érdekében, hogy elsősorban az EU elvárásainak meg tudjanak felelni, másrészt a fogyasztási szokások változásával a megnövekedett volumenű hulladék környezettudatos kezeléséről gondoskodjanak. A hulladékgazdálkodási terv a hulladékkeletkezés megelőzés, -hasznosítás és ártalmatlanítás céljait, a település hulladékgazdálkodásának alapját, a hulladékkezelés terén megvalósítandó feladatokat megfogalmazó terv. Tartalmazza a tervezési területen a hulladékkezelési és ártalmatlanítási koncepciót, valamint a megvalósításhoz szükséges létesítményeket. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (továbbiakban: Hgt.) 35. §-a rendeli el a helyi hulladékgazdálkodási tervek készítését, amelyek tartalmi követelményeit általánosan a Hgt. 37.§ (4) és (5) bekezdései határozzák meg, míg a részletes szabályozást a hulladékgazdálkodási terv részletes tartalmi követelményeiről szóló 126/2003. (VIII.15.) Kormányrendelet tartalmazza. Előbbiekben említett kötelezettségének tesz eleget Pétfürdő Nagyközség Önkormányzata jelen hulladékgazdálkodási terv elkészítésével. Érvényesítendő elvek A Hulladékgazdálkodási terv kidolgozása során figyelembe kell venni az országos és területi hulladékgazdálkodási tervekben megfogalmazottakat, hulladékgazdálkodási törvényben előírtakat, valamint érvényesíteni szükséges a hulladékgazdálkodási alapelveket. A szakosított elvek (Hgt. elvei) a következők: a) a megelőzés, ezen belül az integrált szennyezésmegelőzés elve alapján legkisebb mértékűre kell szorítani a képződő hulladék mennyiségét és veszélyességét, a környezetterhelés csökkentése érdekében; b) az elővigyázatosság elve alapján a veszély, illetőleg a kockázat valós mértékének ismerete hiányában úgy kell eljárni, mintha azok a lehetséges legnagyobbak lennének; c) a gyártói felelősség elve alapján a termék előállítója felelős a termék és a technológia jellemzőinek a hulladékgazdálkodás követelményei szempontjából kedvező megválasztásáért, ideértve a felhasznált alapanyagok megválasztását, a termék külső behatásokkal szembeni ellenálló képességét, a termék élettartamát és újrahasználhatóságát, a termék előállításából és felhasználásából származó, illetve a termékből keletkező hulladék hasznosításának és ártalmatlanításának megtervezését, valamint a kezelés költségeihez történő hozzájárulást is; d) a megosztott felelősség elve, a gyártói felelősség alapján fennálló kötelezettségek teljesítésében a termék és az abból származó hulladék teljes életciklusában érintett szereplőknek együtt kell működniük; e) az elvárható felelős gondosság elve alapján a hulladék mindenkori birtokosa köteles a lehetőségeinek megfelelően mindent megtenni annak érdekében, hogy a hulladék környezetet terhelő hatása a legkisebb mértékű legyen; 1

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV PÉTFÜRDŐ f) az elérhető legjobb eljárás elve alapján törekedni kell az adott műszaki és gazdasági körülmények között megvalósítható leghatékonyabb megoldásra; a legkíméletesebb környezet-igénybevétellel járó, anyag- és energiatakarékos technológiák alkalmazására, a környezetterhelést csökkentő folyamatirányításra, a hulladékként nagy kockázatot jelentő anyagok kiváltására, illetőleg a környezetkímélő hulladékkezelő technológiák bevezetésére; g) a szennyező fizet elv alapján a hulladék termelője, birtokosa vagy a hulladékká vált termék gyártója köteles a hulladékkezelési költségeit megfizetni, vagy a hulladékot ártalmatlanítani; a szennyezés okozója, illetőleg előidézője felel a hulladékkal okozott környezetszennyezés megszüntetéséért, a környezeti állapot helyreállításáért és az okozott kár megtérítéséért, beleértve a helyreállítás költségeit is; h) a közelség elve alapján a hulladék hasznosítására, ártalmatlanítására a - környezeti és gazdasági hatékonyság figyelembevételével kiválasztott - lehető legközelebbi, arra alkalmas létesítményben kerülhet sor; i) a regionalitás elve (területi elv) alapján a hulladékkezelő létesítmények kialakításánál a fejlesztési, gazdaságossági és környezetbiztonsági szempontoknak, valamint a kezelési igényeknek megfelelő területi gyűjtőkörű létesítmények hálózatának létrehozására kell törekedni; j) az önellátás elve alapján - országos szinten, a területi elv és a közelség elvének figyelembevételével - a képződő hulladékok teljes körű ártalmatlanítására kell törekedni, ennek megfelelő ártalmatlanító hálózatot célszerű kialakítani és üzemeltetni; k) a fokozatosság elve alapján a hulladékgazdálkodási célokat ütemezett tervezéssel, egymásra épülő lépésekben, az érintettek lehetőségeinek és teherviselő képességének figyelembevételével kell elérni; l) a példamutatás elve alapján az állami és helyi önkormányzati szervek a munkájukban érvényesítik a törvény céljait és elveit; m) a költséghatékonyság elve alapján a hulladékkezelés szabályainak kialakítása, a hulladékgazdálkodás szervezése során érvényesíteni kell, hogy a gazdálkodók, fogyasztók által viselendő költségek a lehető legnagyobb környezeti eredménnyel járjanak.

2

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV PÉTFÜRDŐ

TARTALOMJEGYZÉK 1.

A tervkészítés általános adatai 1.1. Tervezési szint, készítő neve és címe, dátum 1.2. A település bemutatása 1.3. A tervezés alapjai, szükségességének bemutatása

2.

A tervezési területen keletkező, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok típusai, mennyisége és eredete 2.1. A keletkező hulladékok típusa és éves mennyisége 2.1.1. Nem veszélyes hulladékok 2.1.2. Szelektíven gyűjtött, kiemelten kezelendő hulladékáramok 2.1.3. Csomagolási hulladékok 2.2. A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége 2.3. A területre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége 2.3.1. Nem veszélyes hulladékok 2.3.2. Kiemelten kezelendő hulladékáramok 2.3.3. Csomagolási hulladékok 2.4. A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása, különös tekintettel a területen jelenleg hasznosításra vagy ártalmatlanításra kerülő hulladékokra

5 5 5 8

10 11 11 11 12 13 13 13 15 15

16

3.

A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelmények

18

4.

Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések

22

5.

A hulladékok kezelése, a kezelőtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások 5.1. A hulladékok gyűjtése, szállítása, a hulladékokra vonatkozó kezelési tevékenységek és jellemzők ismertetése, a kezelést végző szolgáltatók 5.2. A felhalmozott hulladékok tárolásának, helyzetének (problémakörének) ismertetése 5.3. A települési szilárd hulladékgazdálkodás helyzetelemzésén előírtakon túl ismertetendő tényezők 5.3.1. A másodnyersanyag visszanyerés és a hasznosítás aránya a tervezési területen 5.3.2. A területen a települési hulladék részeként keletkező biológiailag lebomló szerves hulladék mennyisége, és ebből a lerakásra kerülő mennyiség, a jelenlegi komposztáló és egyéb kezelőkapacitás és a későbbiekben le nem rakható mennyiség összevetése 5.4. A települési folyékony hulladékkal való gazdálkodás helyzetelemzése 5.4.1. A településen keletkező települési folyékony hulladék mennyisége, lerakóhelyi gyűjtés - körzetenként 5.4.2. A települési folyékony hulladék kezelése 5.5. A települési szennyvíziszappal való gazdálkodás helyzetelemzése

23

23 24 24 24

26 26 26 27 28

3

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV PÉTFÜRDŐ 6.

7.

8.

Az elérendő hulladékgazdálkodási célok meghatározása 6.1. A hulladékkeletkezés csökkentési célkitűzései a tervezési területen, a tervidőszak végére várhatóan keletkező hulladékok mennyisége és összetétele 6.1.1. A képződő hulladék mennyiségének várható alakulása 6.1.2. Csökkentési célok 6.2. Hulladékhasznosítási, ártalmatlanítási célkitűzések A kijelölt célok elérését, illetve megvalósulását szolgáló cselekvési program 7.1. Módszerfejlesztési, intézményfejlesztési, ismeretterjesztő, szemlélet-formáló, tájékoztató, oktatási és kutatási-fejlesztési programok 7.2. Hulladékgazdálkodási cselekvési program 7.2.1. A hulladékhasznosítás, ártalmatlanítás célkitűzések elérését szolgáló intézkedések meghatározása 7.2.2. A környezetvédelmileg nem megfelelő és illegális kezelő, lerakó telepek rekultiválásának, felszámolásának feladatai 7.3. A tervezett intézkedések végrehajtásának sorrendje és határideje A hulladékgazdálkodási tervben foglaltak megvalósításhoz becsült költségek

29

29 29 30 32

35

35 36 36 38 39

41

4


1. A TERVKÉSZÍTÉS ÁLTALÁNOS ADATAI 1. 1. TERVEZÉSI SZINT, KÉSZÍTŐ NEVE ÉS CÍME, DÁTUM Tervezési szint:

Helyi hulladékgazdálkodási terv Pétfürdő nagyközség közigazgatási területe

Terv elkészítéséért felelős szerv: Pétfürdő Nagyközség Önkormányzata 8105 Pétfürdő, Berhiadai út 6. A terv készítője:

WCOMP Informatikai és Környezetvédelmi Korlátolt Felelősségű Társaság 9700 Szombathely, Rumi út külső 28.

Tervezés bázis éve:

2004.

Tervezési időszak:

2004 - 2008.

1. 2. A TELEPÜLÉS BEMUTATÁSA Természetföldrajzi környezet Pétfürdő és közigazgatási területe természetföldrajzi tájbeosztás szerint a Dunántúliközéphegység legnagyobb és földtanilag legjobban ismert egységéhez a Bakonyhoz tartozó Balaton-felvidéki "kistájon" helyezkedik el. Ez a tájék egy 100 méter szintkülönbségen belül hullámzó fennsík, amely 150-200 méterrel emelkedik a Balaton szintje felé. Nehezen málló dolomitfelszínén nem alakultak ki nagy erdőségek. Az örökös északról fújó "bakonyi szél" is hozzájárult a sivatag jellegű kép kialakulásához. Éghajlat A térség éghajlatára jellemző, hogy területén az atlantikus, a kontinentális és a mediterrán hatások egyaránt érvényesülnek. A változatos domborzat miatt e vidék éghajlata változó, három éghajlati körzetet különböztetünk meg. A területek közötti szintkülönbségek és a magassági eltoldás mintegy 10-15 napos időjárási és évszakváltási eltolódást okoz a szintek között. A Balaton-part mediterrán jellegű éghajlata észak felé haladva három fokozatban megy át a Bakony kontinentális és hegyvidéki éghajlatába. A térség nagy részén az észak-nyugati szél uralkodik, de nem ritka a 60-80 km-es óránkénti sebességű orkánszerű szél sem, amely havas teleken rendkívüli hófúvásokat okoz. A térségben a csapadék átlagos mennyisége évente 600-700 mm, a legcsapadékosabb hónapok május-augusztus, klímája az országosnál lényegesen hűvösebb. Átlagos évi időjárásadatai: a napsütéses órák száma januárban 80, júliusban 290, a tenyészidőszakban (április-szeptember) 1470, a napsütéses órák évi összege 2000. Középhőmérséklet adatai: januárban -2oC, áprilisban 9,5oC, júliusban 19,5oC, októberben 9,5oC, az évi legalacsonyabb átlaghőmérséklet -16oC, az évi legmagasabb átlaghőmérséklet 33oC, havas napok száma évente 25, hótakarós napok száma évente 60.

5

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV PÉTFÜRDŐ Vízrajz A források, vízfolyások számát tekintve a vidék nem mondható vízszegény térségnek, de ha vízhozamát nézzük mégsem beszélhetünk a felszíni vizek bőségéről, a csapadékfeleslegnek ugyanis csak a kisebb része jut le a vízgyűjtő mélyvonalakba. A víz nagyobb része utat talál a felszíni karsztmezők, valamint a vékony talajréteg borította mészkő- és dolomitsziklák repedéseiben és az évmilliók során a földszerkezeti vonalak mentén kioldott felszín alatti vízjáratokon a hegység mélyszinti karsztvíz-rétegeibe szivárog. A térség több pontján borítja a mészkő-dolomit kőzetréteget vastag, a földtörténeti harmadkor miocén korszakából származó folyamkavics-takaró. E területeken a csapadékvíz-felesleg nem szivárog le a karsztvizekbe, hanem a kavicsmezők mélyebb peremszintjein patakindító rétegvízforrásokat táplál. A Balaton-felvidék sédjei általában annyira sekély vizűek, hogy legtöbbjük csapadékszegény nyarakon el is apad. Növényvilág A kistáj ma már kopár dolomitmezőinek nagy részét valaha feltehetően erdők borították. Napjainkra nemcsak az erdők tűntek el, hanem még a talaj termőrétege is tenyérnyire vékonyodott. A területen többnyire szárazságtűrő dolomitgyep él. Főként tavasszal virágzó évelő növényfajok, mint a tavaszi hérics (Adonis vernalis), a fürtös gyöngyike (Muscari racemosum), helyenként a fekete kökörcsin (Pulsatilla nigricans), a tavaszi kankalin (Primula verbis), ritkábban a leánykökörcsin (Pulsatilla grandis) díszlik itt, és a törpe nőszirom (Iris pumila) sárga vagy lila virágaival is találkozhatunk. E száraz mezők nyári virágdíszeit a pompás ökörfarkkóró (Verbascum speciosum), a mags kígyószisz (Eshium italicum), a magyar zsálya (Salvia aethiopis) és a pusztai árvalányhaj (Stipa pennata) adják. Cserjeként a cserszömörce (Cotinus coggygria) talál itt életteret, gyakori az egybibés galagonya (Crategus monogyna) is. A sziklák sekély talaján helyenként molyhos madárbis (Cotoneaster integerrima) vagy a fanyarka (Amelanchier ovalis) kapaszkodik meg. Vannak a fennsíkon, főként a peremein erdők is. Ezek a mész- és melegkedvelő karszttölgyesek, cseresek, vagy gondos talajelőkészítéssel, megismételt ültetésekkel sikeresen telepített, főként feketefenyőből (Pinus nigra), kisrészt erdeifenyőből (Pinus silvestris) álló fenvyesek. A felszínre kerülő karsztvizek hatására Pétfürdő-Öskü között tőzeges láprétek alakultak ki, melyek már többnyire kiszáradtak. Állatvilág A Bakony állatvilága rendkívül gazdag, nem önálló állatföldrajzi táj, hanem a Dunántúliközéphegység része. A térségében élő állatfajok számát 15-20.000-re becsülik. A területen előfordul a poloskák közeli rokona a kabóca (Homoptera), a gyíkok közül a mediterrán eredetű fali gyík (Lacerta muralis), a kockás sikló (Natrix tessellata). A madarak közül elvétve találkozunk e vidéken az uhu bagollyal, található itt még a madárfauna egyik legértékesebb eleme a fehérhátú fakopáncs (Dendrocopus leucotos), legnagyobb számban az énekesmadarak népesítik be az erdőket. Az emlősök közül a sün (Erinaceus europaeus) és a vakond (Talpa europea) a gyakori, de a térség területén ismertek a denevérek, melyek mindenfelé előfordulnak. A ragadozók közül nem ritka a menyét (Mustela nivalis) és a borz (Meles meles) sem. Gyakoriak a mókusok (Sciurus vulgaris) és a kisebb mogyorós pele (Muscardinus avellanarius), az erdei pocok és a sárganyakú erdei egér, a dél-európai kószapocok.

6

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV PÉTFÜRDŐ A Bakony vadállománya bőséges, jelentősebb apróvadak: nyúl, fácán, fogoly, szalonka, a nagyvadak közül a szarvas, az őz, a vaddisznó és dámszarvas, munflon. Demográfiai adatok A népességszám alakulása 2001. januárjában 5091 ember lakott Pétfürdőn. Az 1990-es évektől a népesség 5,3 %-os csökkenése tapasztalható. A népességcsökkenés oka főként a vándorlási irányok megfordulásának következménye. A természetes szaporodás/fogyás 1990-2001. között 38, míg a lakcímváltozás miatt ki és bejelentkezők és egyéb változás miatt elköltözők aránya 5,3%. A népesség struktúrája Pétfürdőn 2001-ben a lakosság 51,7 százaléka volt nő és 48,3 százaléka férfi, másképpen, a feminitási index =ezer férfira jutó nő) 1072 volt. A demográfiai trendekkel összefüggésben, erősen öregedik a település lakossága. Pétfürdőn több a 60 év feletti ember, mint a 14 év alatti. Infrastruktúra A település az infrastruktúra különböző mutató szerint jól áll. Az utak többsége felújításra szorul, az úthálózat gerincét képező utcákban jelentős mértékű felújítás történt (Berhidai utca K-i oldalán lévő utak, valamint a Juhész Gyula, Mikes Kelemen és a gyűjtőút újonnan). A járdák vonatkozásában is hasonló a helyzet, a járda felújítási program elkezdődött. Az energiaellátás megoldott, az elektromos energiaellátás biztosítva van, a transzformátor állomásokat, gerincvezetékeket folyamatosan cserélik, felújítják. A fűtés szempontjából elmondható, hogy a földgáz bevezetésével a levegőminőség jelentősen javult. Az ivóvíz ellátás évek óta magas színvonalon megoldott. Közlekedés Pétfürdőn áthalad a 7207 számú főközlekedési út (kezelője a Lepsényi Közútkezelő Kht.), melynek forgalma jelentős és károsan érinti a lakosságot az égéstermék kibocsátása és a zajterhelés. Idegenforgalom A településnek idegenforgalmi célállomás szerepe jelenleg nincs. Természetvédelem, tájvédelem A közigazgatási területen országos, vagy helyi védettségű természetvédelmi terület, vagy különleges védelmet igénylő természeti terület nem található.

7


1.3. A TERVEZÉS ALAPJAI, SZÜKSÉGESSÉGÉNEK BEMUTATÁSA A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény VI. fejezetének 33-36.§-ai, valamint a 126/2003.(VIII.15.) Kormányrendelet fogalmazzák meg a hulladékgazdálkodás tervezésével kapcsolatos előírásokat. A települési hulladékgazdálkodási tervnek kettős szerepet kell betöltenie: segítségével meg kell tudni oldani a településen élők által legfontosabbnak tekintett helyi hulladékgazdálkodási gondokat oly módon, hogy teljesüljenek mindazok a jogszabályokban, illetve az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben és a területi tervekben meghatározott célok, amelyeket önkormányzati szinten kell végrehajtani, és megvalósításával országos és regionális szinten is javítania kell a környezet állapotán. A tervezés az alábbi célok elérését irányozta elő:  hulladékképződés megelőzése, a keletkező hulladékok mennyiségének, veszélyességének csökkentése  hulladékok begyűjtése, az elkülönített gyűjtés követelménye  hulladékok kezelése  veszélyes hulladékok és a hasznosítható anyagok analízise és kiértékelése  hasznosítható hulladék-összetevők kinyerése  a hasznosítható anyagok visszajuttatása a nyersanyagforgalomba  hulladék lerakása  hulladéksemlegesítés (inertizálás). A tervkészítés alapja a hulladékkeletkezés megelőzése, hulladékhasznosítás és a környezet számára elviselhető ártalmatlanítás. A hulladékgazdálkodási terv kialakításához meghatározása és figyelembe vétele.

szükséges

az

alábbi

peremfeltételek

Jogi normák Grémiumok és döntéshozók

Társadalmi elfogadottság

Műszaki normák, szabványok

Helyi hulladékgazdálkodási terv kialakítása Környezetpolitikai célok

A technika állása

A régió jóváhagyása

A hulladékgazdálkodási terv tartalmaz hulladék-megelőzési intézkedéseket, illetőleg áttekintést ad a hulladékártalmatlanítási közszolgáltatás helyzetéről, a jelenlegi helyzetet felmérve és elemezve közöl tényszerűen adatokat. Hulladékkezelés tekintetében a települési hulladékok (háztartási hulladék, lom, kerti hulladék, ipari és építési hulladék, stb.) érintik leginkább az önkormányzatot (kötelező közszolgáltatás),

8

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV PÉTFÜRDŐ így áttekintést ad a hulladékok típusáról és mennyiségéről is, valamint a közszolgáltatás szervezéséről és fenntartásáról. Figyelemmel az önkormányzatnál elviselhető költségkeretre, valamint arra, hogy a szerv milyen szervezési munkát vállal magára, a hulladékszállítást igyekszik a leghatékonyabb és legtakarékosabb módon megoldani annak ellenére, hogy a szállítás lebonyolítása gyakran gondot okoz, mivel a megyében csak egy-egy nagyobb társaság rendelkezik a megfelelő feltételekkel. Ezeknek megfelelően választja ki a gyűjtő és szállítórendszereket, a hulladéklerakó és kezelőtelepeket. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy egy-egy megbízott közszolgáltató szervezet, vállalkozó a településen rendszeresen (esetleg időszakosan) összegyűjti a hulladékot, majd azt a megfelelő helyre szállítja el, gondoskodik ártalmatlanításáról, újrahasznosításáról. Lényeges stratégiai kérdés és nem nélkülözhető továbbá az sem, hogy a helyi hulladékgazdálkodási tervet szem előtt tartva a község területén működő gazdálkodó szervezeteknek, vállalkozásoknak is el kell készíteniük a saját, egyedi hulladékgazdálkodási terveiket. Az önkormányzat elkészült és képviselő-testület által jóváhagyott hulladékgazdálkodási tervét a megvalósítás módja és a megfogalmazott cél elérése érdekében folyamatosan fejleszti a hulladékgazdálkodás általános fejlődésének megfelelően, igyekszik saját tervezési területére speciálisan adaptált és ily módon optimalizált hulladékkezelési rendszert kialakítani, hogy a számára előírt számos követelménynek eleget tehessen. A terv a jövőbeni tervadatokat tekintve több bizonytalansági tényezőt is tartalmaz, ezért az elkészített hulladékgazdálkodási tervet időnként (kétévente) felül kell vizsgálni, az esedékes módosításokat szükség szerint kell elvégezni, a törvény 37.§-ban foglalt alapján kétévente beszámolót kell készíteni a tervben foglaltak végrehajtásáról. Nemcsak a kezdeti fázisban, hanem folyamatosan – sok éven át rendszeresen – hangsúlyt fektet a terv a társadalmi tudatformálásra, rugalmasan, a nyilvánosság számára hatékonyan próbálja intézkedéseit, feladatait foganatosítani.

9


2. A TERVEZÉSI TERÜLETEN KELETKEZŐ, HASZNOSÍTANDÓ VAGY ÁRTALMATLANÍTANDÓ HULLADÉKOK TÍPUSAI, MENNYISÉGE ÉS EREDETE A fejezetben bemutatásra kerülnek azok a jelentősebb hulladékáramok, amelyek a település területén keletkeznek, valamely ok miatt ott vannak, de kezelésük nem megoldott vagy elhelyezésük nem tekinthető véglegesnek, illetőleg a településre be/kiszállított hulladékok. Az adatokat csak a település közigazgatási területén meglévő hulladékok vonatkozásában kellett meghatározni, adathiány esetén statisztikai adaton alapuló számítást, illetve műszaki becslést, ahol ez sem volt lehetséges "n.a." (nincs adat) jelölést alkalmaztunk. A tervekben a települési hulladékok körében értelmezhető, illetve a közszolgáltatás keretébe tartozó, az önkormányzat tulajdonában, üzemeltetésében, megbízásából közfeladatot ellátó szervezeteknél egészségügy, tömegközlekedés, közterület-fenntartás, stb. keletkező hulladékokkal kell foglalkozni. A tervkészítés szempontjából fontos a hulladékkal kapcsolatos definíciók felidézése, amelyeket a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Kormányrendelet állapít meg. Települési szilárd hulladék - háztartási hulladék: az emberek mindennapi élete során a lakásokban, valamint a pihenés, üdülés céljára használt helyiségekben és a lakóházak közös használatú helyiségeiben és területein, valamint az intézményekben keletkező szilárd hulladék, - közterületi hulladék: közforgalmú és zöldterületen keletkező szilárd hulladék, - háztartási hulladékokhoz hasonló jellegű és összetételű hulladék: gazdasági vállalkozásoknál keletkező veszélyesnek nem minősülő szilárd hulladék, Települési folyékony hulladék: a szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül el nem vezetett szennyvíz, amely - emberi tartózkodásra alkalmas épületek szennyvíztároló létesítményeinek és egyéb helyi közműpótló berendezéseinek ürítéséből, - a nem közüzemi csatorna- és árokrendszerekből, valamint - a gazdasági, de nem termelési, technológiai eredetű tevékenységből származik. Az inert hulladék lerakása során nem megy át jelentős fizikai, kémiai vagy biológiai átalakuláson. Vízben nem oldóik, nem ég, illetve más fizikai vagy kémiai módon nem reagál, nem bomlik le biológiai úton, vagy nincs kedvezőtlen hatással a vele kapcsolatba kerülő más anyagra oly módon, hogy abból környezetszennyezés vagy emberi egészség károsodása következne be, továbbá csurgaléka és szennyezőanyag tartalma, illetve a csurgalék ökotoxikus hatása jelentéktelen, ezért nem veszélyeztetheti a felszíni vagy felszín alatti vizeket. Biológiailag lebontható hulladék minden szervesanyag-tartalmú hulladék, ami – anaerob vagy aerob módon – mikroorganizmusok, talajélőlények vagy enzimek segítségével lebontható.

10


2.1. A KELETKEZŐ HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS ÉVES MENNYISÉGE 2.1.1. Nem veszélyes hulladékok A keletkező nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük (tonna/év) Hulladék megnevezése

Mennyisége (t/év) Intézményi Lakossági Összesen:

Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék (m3) Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok Összesen

409 1.082 1.491 n.a. 504 -

A táblázat a vegyesen gyűjtött hulladékok összes mennyiségét tartalmazza, de nem tartalmazza a szelektív gyűjtés által elkülönített és külön kezelt nem veszélyes hulladékokat. Egyéb nem veszélyes hulladékok:  Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok Nem keletkezik ilyen típusú hulladék az önkormányzat által üzemeltetett gazdasági szervezetek és intézmények működése során.  Mezőgazdasági és élelmiszer - ipari nem veszélyes hulladékok Nem keletkezik ilyen típusú hulladék az önkormányzat által üzemeltetett gazdasági szervezetek és intézmények működése során.  Kommunális szennyvíziszap Bemutatása jelen terv mellékletét képező tanulmányban. 2.1.2. Szelektíven gyűjtött, kiemelten kezelendő hulladékáramok Hulladék Hulladékolajok Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai hulladékok Kiselejtezett gépjárművek Veszélyes hulladékok Egészségügyi hulladékok Állati eredetű hulladékok Növényvédő-szerek és csomagoló eszközeik Azbeszt Egyéb hulladék Csomagolási hulladékok összesen Nem veszélyes hulladékok Gumi Egyéb hulladék (zöld hulladék)

Mennyiség (t/év) n.a. n.a. n.a. n.a. 0,01 n.a. n.a. n.a. 55,1 n.a. 64

11

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV PÉTFÜRDŐ A veszélyes hulladékok kapcsán a település területén a települési hulladékból szelektíven kikerülő lakossági veszélyes hulladékokra tértünk ki. Az egyéb veszélyes hulladékokra csak önkormányzati felelősségi körbe tartozóan kell adatot szerepeltetni. Az önkormányzat által üzemeltetett gazdasági szervezetek és intézmények működése során nem keletkezik ilyen típusú hulladék. Az egyéb nem veszélyes hulladékok sorokban a településen keletkező, a táblázatban föl nem sorolt, szelektíven gyűjtött hulladékokat neveztük meg (pl. biohulladék). A lakosság által termelt ilyen típusú hulladékok mennyiségéről nincs adat, csak azokat a mennyiségeket szerepeltettük, amelyek valamelyik szervezethez kerülnek. 2.1.3. Csomagolási hulladékok Csomagolás a csomagolóanyag, -eszköz, illetve olyan termék, amelyet termék, áru befogadása, megóvása, kezelése, szállítása, csoportosítása és kínálása érdekében felhasználnak. Csomagolási hulladék: hulladéknak minősülő minden csomagolás. A csomagolási hulladék keletkezésének fő területei: ipari, intézményi és lakossági tevékenység. Csomagolási anyagféleségek és csomagolás típusok: üveg - palack és tároló; műanyag tartály, hordó, "nagy zsák", palack, konténer, doboz, rekesz, raklap; karton - doboz, szalag, alkatrész, raklap; fémek - alumínium, acél; fa - doboz, rekesz, tartály, raklap A csomagolási hulladékok és éves mennyiségük (tonna/év) Hulladék Papír és karton csomagolási hulladék Műanyag csomagolási hulladék Fa csomagolási hulladék Fém csomagolási hulladék Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék Egyéb, kevert csomagolási hulladék Üveg csomagolási hulladék Textil csomagolási hulladék Összesen

Szelektíven gyűjtött mennyiség (t/év) 42,8 10,4 n.a. n.a. n.a. n.a. 1,9 n.a. 55,1

12


2.2. A FELHALMOZOTT HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS MENNYISÉGE Ebben a pontban a település területén felhalmozott hulladékok és mennyiségük bemutatásával foglalkoztunk, amelyek végleges elhelyezése a bázisévet megelőzően (2003.) még nem megoldott (illegálisan lerakott, elhagyott, a megengedett átmeneti tárolási időt meghaladóan tárolt hulladékok), és amelyek kezelését a településen az önkormányzatnak (is) tervezni kell. Ilyen típusú hulladékok Pétfürdő határában, az utak mentén, a kiskertek környékén és 2354 hrsz-ú ingatlan területén találhatóak (utóbbi területén a hulladék mennyiségéről nincs adat). Az önkormányzat illetékességi területén ezeket a hulladékokat rendszeresen összegyűjteti, ártalmatlanításáról gondoskodik, azonban a megfelelő környezetvédelmi szemlélet hiánya, a szankcionálás nehézsége, valamint a rendelkezésre álló anyagi források hiánya miatt a hulladékmentes környezet csak átmenetinek tekinthető.

2.3. A TERÜLETRE BESZÁLLÍTOTT ÉS ONNAN KISZÁLLÍTOTT HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS ÉVES MENNYISÉGE

Ebben a fejezetben csak a jelenleg (pl. engedélyek alapján) biztosan ismert tényleges (mért vagy becsült) mennyiségeket kell feltüntetni. Pétfürdő önkormányzatának illetékességi területére hulladék beszállítás nem történik. 2.3.1. Nem veszélyes hulladékok 1. Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok Nincs ilyen típusú, az önkormányzat felelősségi körébe tartozó tevékenységből keletkező hulladék. 2. Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó tevékenységből keletkező ilyen típusú hulladék nincsen. A lakosság és a helyi gazdálkodó szervezetek tevékenysége során keletkező ilyen típusú hulladékról nincs adat. 3. Települési szilárd hulladékok A települési szilárd hulladék elszállítása megoldott, az engedéllyel rendelkező Várpalotai Közüzemi Kft. (8100 Várpalota, Fehérvári út 7.) közszolgáltatás keretében szállítja el és ártalmatlanítja Várpalota külterület, 0271 hrsz. alatti szilárd hulladéklerakón. A szelektív hulladékgyűjtést 14 gyűjtősziget biztosítja, melyek fejlesztése folyamatos. A településről kiszállított települési szilárd hulladék éves mennyisége: 1.491 tonna.

13

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV PÉTFÜRDŐ 4. Települési folyékony hulladék A településen a szennyvízcsatorna-hálózat 1998-ban került kiépítésre. A települési folyékony hulladék kezelése a Bakonykarszt Víz- és Csatornamű Rt. által üzemeltetett szennyvíztisztító műben (Várpalota) történik. A településről kiszállított települési folyékony hulladék éves mennyisége: nincs adat. Folyékony hulladéknak - a Hgt-ben megfogalmazottakon túl - „a település területén, a közcsatornába be nem kötött, emberi tartózkodásra alkalmas épületek és telkek szennyvíztároló létesítményeinek és egyéb helyi közműpótló berendezéseinek ürítéséből, a nem közüzemi vízelvezető rendszerek tisztításából, továbbá a gazdasági, de nem termelő tevékenységből származó szennyvíz és szenvíziszap, mely tartalmazhat kórokozó vagy fakultatív kórokozó baktériumokat, de nem minősül veszélyes hulladéknak” (a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (IV5.) Korm. rendelet 2.§ 43. pont). 5. Kommunális szennyvíziszap Lásd mellékletben rögzítettek szerint. 6. Építési, bontási hulladékok, egyéb inert hulladékok Az építési, bontási és egyéb inert hulladékokat a Várpalotai Közüzemi Kft. (8100 Várpalota, Fehérvári út 7.) gyűjti be szállítja a Várpalota 0271 hrsz-ú szilárd hulladéklerakóra. Hasznosításáról és ártalmatlanításáról szintén a Közüzemi Kft. gondoskodik. A területről kiszállított építési-bontási és egyéb inert hulladékok éves mennyisége: 504 tonna. A településre beszállított és onnan kiszállított nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük Hulladék

Településre beszállított Településről kiszállított (t/év) (t/év) 1.491 n.a. n.a. 504

Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok* Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok* Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok* 1.995 Összesen * csak az önkormányzatok felelősségi körébe tartozó tevékenységekből keletkező hulladék mennyisége

14

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV PÉTFÜRDŐ 2.3.2. Kiemelten kezelendő hulladékáramok Ebben a fejezetben csak a jelenleg ismert tényleges (mért vagy becsült) mennyiségeket tüntettük fel. Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó, a településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelendő hulladékáramok és éves mennyiségük Településre beszállított (t/év) -

Hulladék Veszélyes hulladékok

Hulladékolajok Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai hulladékok Kiselejtezett gépjárművek Egészségügyi hulladékok Állati eredetű hulladékok Növényvédő-szerek és csomagolóeszközeik Azbeszt Egyéb hulladék Nem veszélyes Csomagolási hulladékok összesen hulladékok Gumi Egyéb hulladék (zöld hulladék)

Településről kiszállított (t/év) -

-

0,01 -

-

55,1 64

-

2.3.3. Csomagolási hulladékok A településre beszállított és onnan kiszállított csomagolási hulladékok és éves mennyiségük Hulladék Papír és karton csomagolási hulladék Műanyag csomagolási hulladék Fa csomagolási hulladék Fém csomagolási hulladék Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék Egyéb, kevert csomagolási hulladék Üveg csomagolási hulladék Textil csomagolási hulladék Összesen

Településre beszállított (t/év) -

Településről kiszállított (t/év) 42,8 10,4 n.a. n.a.

-

n.a.

-

n.a. 1,9 n.a. 55,1

15


2.4. A TERVEZÉSI TERÜLET ÉVES HULLADÉKMÉRLEGÉNEK BEMUTATÁSA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A TERÜLETEN JELENLEG HASZNOSÍTÁSRA VAGY ÁRTALMATLANÍTÁSRA KERÜLŐ HULLADÉKOKRA

Ebben a fejezetben kerül bemutatásra a területen jelenleg hasznosításra vagy ártalmatlanításra kerülő, illetve nem kezelt hulladékok típusa, mennyisége, a hulladékok hasznosítási arányai, külön kitérve a veszélyes és csomagolási hulladékokra. Nem veszélyes hulladékok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) Hulladék

Hasznosítás*

t/év

%

Égetés**

t/év

%

Lerakás

t/év

%

Egyéb kezelt***

t/év

%

Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási hulladékok és egyéb 504 100 inert hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok 1.995 100 Összesen * anyagában történő hasznosításra átadott mennyiség ** energianyerés céljából végzett hasznosítás *** az „Egyéb kezelt” oszlopban kell feltüntetni az égetést, ha az nem párosul energiahasznosítással vagy pl. a biológiai stabilizálással kezelt hulladékokat. Ezzel szemben azonban pl. a komposztálás hasznosításnak minősül, ezért azt a „hasznosítás” oszlopban kell jelezni. 1491

100

Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó kiemelt hulladékáramok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) Hulladék Veszélyes hulladékok Hulladékolajok Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai hulladékok Kiselejtezett gépjárművek Egészségügyi hulladékok Állati eredetű hulladékok Növényvédő-szerek és csomagolóeszközeik Azbeszt Egyéb hulladék

Hasznosítás*

t/év

%

Égetés**

t/év

%

Lerakás

t/év

%

Egyéb kezelt***

t/év

0,01

%

100

16

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV PÉTFÜRDŐ Hulladék

Hasznosítás*

t/év

%

Égetés**

t/év

%

Lerakás

t/év

%

Egyéb kezelt***

t/év

%

Nem veszélyes hulladékok Csomagolási hulladékok összesen 55,1 100 Gumi Egyéb hulladék (zöld hulladék) * anyagában történő hasznosításra átadott mennyiség ** energianyerés céljából végzett hasznosítás *** az „Egyéb kezelt” oszlopban kell feltüntetni az égetést, ha az nem párosul energiahasznosítással vagy pl. a biológiai stabilizálással kezelt hulladékokat. Ezzel szemben azonban pl. a komposztálás hasznosításnak minősül, ezért azt a „hasznosítás” oszlopban kell jelezni. A közszolgáltató adatszolgáltatása alapján az átvett zöld hulladék mennyisége 64 tonna, amit a telephelyen elkülönítve tárolnak, aminek lerakásáról, hasznosításáról később gondoskodnak. A csomagolási hulladékok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) Hulladék

Hasznosítás*

t/év 42,8 10,4 n.a. n.a. n.a.

Égetés**

% t/év 100 100

%

Lerakás

t/év

%

Egyéb kezelt***

t/év

%

Papír és karton csomagolási hulladék Műanyag csomagolási hulladék Fa csomagolási hulladék Fém csomagolási hulladék Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék Egyéb, kevert csomagolási hulladék n.a. Üveg csomagolási hulladék 1,9 100 Textil csomagolási hulladék n.a. Összesen 55,1 100 * anyagában történő hasznosítás ** energia nyerés céljából végzett hasznosítás *** az „Egyéb kezelt” oszlopban kell feltüntetni az égetést, ha az nem párosul energiahasznosítással, vagy pl. a biológiai stabilizálással kezelt hulladékokat. Ezzel szemben azonban pl. a komposztálás hasznosításnak minősül.

17


3. A HULLADÉKKEZELÉSSEL KAPCSOLATOS ALAPVETŐ MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK Jogszabályokban meghatározott műszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre előírt követelmények ismertetése A tervezési területen a hulladékgazdálkodással kapcsolatos hatósági feladatokat  az önkormányzat jegyzője  az illetékes környezetvédelmi felügyelőség (Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség) látja el (engedélyek kiadása, ellenőrzések), az érintett szakhatóságok bevonásával. A tervezési területen folyó, hulladékkezelésre kiadott környezetvédelmi hatósági engedélyesek megnevezése, címe, az engedély tárgya, száma Engedélyes neve és címe

Telephely

Tárgy

Engedély száma

Engedély érvényességi ideje

Várpalotai Közüzemi Kft. 8100 Várpalota, Fehérvári út 7.

Várpalota külterület 0271 hrsz.

Hulladék begyűjtési, szállítási, előkezelési, hasznosítási és ártalmatlanítási engedély

37938-9/2004.

15 év

Alapvető műszaki követelmények A hulladékgazdálkodás körében a hulladékok kezelése kiemelt fontosságú, különös figyelmet igényel. A településen keletkező hulladékok részben műszaki okokból, részben pedig az emberi tényezők miatt nem szétválaszthatók. Elsődleges probléma, hogy sok esetben az egyes frakciók, így különösen a veszélyes és nem veszélyes hulladékok válogatás nélkül, keverten, ömlesztve kerülnek az összegyűjtött hulladékok közé. Az előbbiekben felvázolt okokra vezethető vissza, hogy az összegyűjtött hulladékok kezelése és hasznosítása növeli a költségeket, csökkenti az újrahasznosítható hulladékok mennyiségét. A települési szilárd hulladékok kezelésével kapcsolatban a 213/2001. (XI.14.) Kormányrendelet, a 22/2001. (X. 10.) KöM rendelet és az 5/2003. (X.29.) KvVM rendelet tartalmaz alapvető iránymutatásokat. Az ingatlantulajdonos az ingatlanán keletkező települési szilárd hulladékot a környezet szennyezését megelőző módon köteles gyűjteni. A települési hulladék gyűjtése és tárolása csak megfelelő gyűjtőedényben történhet. A települési szilárd hulladék szállítását zárt konténerben vagy a kiporzást és kiszóródást megakadályozó ideiglenes takarású konténerben, vagy e feltételeket biztosító célgéppel, szállítójárművel, környezetszennyezést kizáró módon kell végezni. A települési hulladék hulladéklerakóra csak akkor kerülhet, ha a hulladékot kezelték, tulajdonságainak olyan megváltoztatása érdekében, amely révén a hulladék mennyisége vagy környezetre gyakorolt hatása csökken.

18

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV PÉTFÜRDŐ El kell végezni a lerakóba érkező hulladékok szemrevételezéssel történő vizsgálatát, nyilvántartását. A hulladéklerakó üzemeltetőjének az alábbiakban megemlített tényezőkről ellenőrzési és megfigyelési programot kell vezetnie (pontos iránymutatás a 22/2001.(X.10.) KöM rendelet 3.sz. mellékletében):    

Meteorológiai adatok Csurgalékvíz és gáz ellenőrzés Monitoring rendszer üzemeltetése Állapotleírás

A hulladéklerakót kerítéssel körül kell keríteni, és őrizni kell. A lerakót úgy kell bekeríteni és véderdőt létesíteni, hogy a lerakóról a hulladék ne szóródjon szét a környező területekre. A rendeleti előírásoknak nem megfelelően működő hulladéklerakók lezárásáról a környezetvédelmi felügyelőség gondoskodik. A hulladékgyűjtő udvar és a gyűjtősziget a közszolgáltatás részeként üzemeltethető. A hulladékgyűjtő sziget:  szabványos vagy erre a célra gyártott speciális edényzettel kell ellátni, minimálisan három hasznosítható hulladék-összetevő elkülönített begyűjtését kell lehetővé tenni  elhelyezése történhet közterületen, lakóövezetben, kereskedelmi egységek közelében úgy, hogy alkalmas legyen a gyalogosan történő megközelítésre  kihelyezett edényzet zárható, bedobó nyílással ellátott, a gyűjtőjárműhöz illesztett rendszerű legyen;  a kialakítását úgy kell megvalósítani, hogy a gyűjtőedényzet célgéppel történő ürítése biztosítható legyen.  a begyűjtött hulladékot a gyűjtősziget üzemeltetőjének a gyűjtősziget edényzetéből rendszeresen kell ürítenie, vagy az edényzetet kell cserélnie, és a begyűjtött hulladékot a további kezelést végző telephelyre kell szállítani, valamint nyilvántartásba kell venni.  a hulladékgyűjtő sziget edényzetének rendszeres tisztításáról, karbantartásáról és szükség szerinti gyakorisággal történő cseréjéről a gyűjtősziget üzemeltetőjének kell gondoskodnia. Hulladékgyűjtő udvar: A hulladékgyűjtő udvarban a következő hulladékok gyűjthetők:     

települési szilárd hulladék hasznosítható összetevői, nagydarabos hulladék (lom), a lakosságnál keletkező veszélyes hulladék, nem lakosságtól származó kis mennyiségű veszélyes hulladékok, a lakosságnál keletkező 1 m3-t meg nem haladó építési, bontási hulladék.

19

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV PÉTFÜRDŐ A hulladékgyűjtő udvart a begyűjtött hulladékok környezetszennyezést kizáró elhelyezése, valamint az illetéktelen behatolás megelőzése érdekében körül kell keríteni, és őrizni kell. A begyűjtött hulladékok erre a célra rendszeresített szabványosított gyűjtőedényben vagy konténerben helyezhetők el. A gyűjtőedényeken minden esetben és egyértelműen fel kell tüntetni a tárolandó hulladékfajtát (felirat, piktogram). Az Önkormányzat illetékességi területén működő vállalkozások egyedi szerződéseket kötnek a települési szilárd hulladékok elszállítására a helyi szolgáltatóval. Jelen hulladéktípusok vonatkozásában a település valamennyi lakosának kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a települési hulladékok közé veszélyes hulladék ne keveredjen, illetve a települési hulladék veszélyes hulladékkal ne érintkezhessen és ne szennyeződhessen. Fentiekben említett befolyásoló emberi tényezők miatt mindez a lakosság körében egyáltalán nem, vagy csak nehezen megvalósítható, hiszen sok esetben nem is feltételezik, hogy a települési hulladék közé veszélyes hulladékot helyeztek el. Azt a célkitűzést, hogy a települési hulladékok közé még véletlenül se kerülhessen veszélyes hulladék, csak az általa fenntartott intézmények esetében tudja maradéktalanul biztosítani. A célkitűzésekhez igazodva az önkormányzat feladata a nyilvánosság számára nemcsak a kezdeti fázisban, hanem folyamatosan, több éven keresztül a lakosság tudatformálása, a háztartások és kisipari tanácsadások feladatainak ellátása, a kezdeményezések (lakossági és csoportok) támogatása. Figyelmet kell, hogy fordítson a településen élők jogainak és kötelezettségeinek megismertetésére, a környezeti nevelésre. Az önkormányzat minden évben meghirdetett lomtalanítási akcióiban a lakosság el tudja helyezni azokat a hulladékokat is, amelyek a háztartásban keletkeznek ugyan, de méretük, alakjuk, stb. miatt nem helyezhetők el a 110-120 literes rendszeresített gyűjtő edényzetben. A települési hulladékok gyűjtése szervezetten történik. A lakosság körében 830 db 110-120 literes, 69 db 1100 literes és 10 db 4 m3-es konténer van kihelyezve. A családi házas övezetben a 110-120 literes gyűjtőedényeket hetente egyszer, 1100 literes és 4 m3-es konténereket, melyeket az emeletes (lakótelepi) házaknál találunk hetente kétszer üríti a szolgáltató. Előbb megadott gyűjtőedény szám nem tartalmazza a "céges" gyűjtő konténereket, melyek száma egyrészt folyamatosan változik, másrészt nemcsak gyűjtőjáratos begyűjtéshez kapcsolódik, hanem ún. kihívásos rendszer is működik, mely a cégek változó igényeihez igazodik. Pétfürdőn a szelektív hulladékgyűjtést 14 db gyűjtősziget biztosítja, melynek fejlesztését tervezik. Veszélyes hulladék begyűjtése zárt építményben vagy konténerben, illetve nyílt téren kettősfalú vagy kármentővel felszerelt, zárható gyűjtőedényben vagy konténerben végezhető. A település területén működő vállalkozások egyedi szerződéseket kötnek az esetlegesen a tevékenységükből származó veszélyes hulladékok gyűjtésére, tárolására, szállítására és ártalmatlanítására. Veszélyesnek minősülő hulladékok keletkezése esetén a gazdálkodó szervezeteknek úgy kell eljárni, hogy azok gyűjtése során környezetszennyezés ne következhessen be, működésük a mindenkor hatályos jogi szabályozásnak megfeleljen. Az önkormányzat az általa működtetett intézményekben hulladékkezelési szabályzatot készít el, melyben kiemelt fontosságot tulajdonít a veszélyes hulladékoknak.

20

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV PÉTFÜRDŐ Javasoljuk, hogy az önkormányzat támogassa a lakosságnál keletkező veszélyes hulladékok éves szinten legalább egyszer történő összegyűjtését, a lomtalanítási akcióhoz hasonlóan. Pár év elteltével így minimálisra lehetne csökkenteni a települési szilárd hulladék veszélyes hulladék tartalmát. A települési folyékony hulladékok kezelésével kapcsolatban a 213/2001. (XI.14.) Kormányrendelet, az 50/2001. (IV.3.) Kormányrendelet tartalmaz alapvető iránymutatásokat. Az ingatlantulajdonos az ingatlanán keletkező települési folyékony hulladékot műszakilag megfelelő (zárt) tartályban köteles gyűjteni, azt a begyűjtésre jogosult hulladékkezelőnek átadni. Az illetékes vízügyi hatóság határozza meg, hogy a települési folyékony hulladék elhelyezésére melyik szennyvíztisztító telep vehető igénybe. (Megjegyzendő, hogy az elméletileg keletkező települési folyékony hulladék mennyisége a tervezési területen ugyan elenyésző, de a csatornahálózatba be nem kapcsolt ingatlanok esetében ezen műszaki előírásoknak kell meg felelni.) Az önkormányzat köteles közszolgáltatást biztosítani a települési folyékony hulladék begyűjtésére, a közszolgáltatót helyi rendeletben megnevezni. Az önkormányzat felelőssége a kiválasztás során vizsgálni azt, hogy a szükséges engedélyekkel rendelkezik-e a szolgáltató, és csak azt választhatja, amelyik az összes jogszabályi feltételnek megfelel. A hulladékszállítási tevékenység engedélyköteles tevékenység, mely tevékenységet a környezetvédelmi előírások betartása mellett a hulladék sajátosságait figyelembe vevő speciális szállítójárművel lehet végezni. A tevékenység végzése megfelelő szaktudást és felszereltséget igényel. A szállítást végző felelőssége, hogy a birtokában lévő hulladékot engedéllyel rendelkező kezelőnek adja át további kezelésre. A hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérő speciális egyedi műszaki követelmény nincs.

21


4. AZ EGYES HULLADÉKTÍPUSOKRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS INTÉZKEDÉSEK Az önkormányzat területén a szelektív hulladékgyűjtést részben megvalósította. A Várpalotai Közüzemi Kft-vel kötött együttműködési megállapodás alapján az alábbi anyagok begyűjtésére, előkezelésére és hasznosítónak történő átadására terjed ki a szolgáltatás:  papír és karton (15 01 01) - hullám és vegyes  műanyag (15 01 02) - PET, PP + HDPE  üveg (15 01 07) - színes, fehér csomagolási hulladék Ezen frakciókat a szolgáltató elsősorban az e célra rendszeresített hulladék gyűjtő-szigeteken, esetlegesen házhoz menő gyűjtési móddal gyűjti be. A szelektív hulladékgyűjtésbe bevont lakosszám: 5000 fő. Gyűjtőedények frakciónkénti űrtartalma: 1000 liter. A gyűjtőedények ürítési gyakorisága: hetente egyszer. Hulladékudvar a település területén nincs. Az önkormányzat és a szolgáltató a hulladékká vált csomagolóanyagok összegyűjtését és hasznosítását az ÖKO-PANNON Kht-vel együttműködve végzik. Nincs megoldva a veszélyes hulladék folyamatos gyűjtése és tárolása (festékek, higítók, akkumulátorok, stb.). Az állati hulladékokkal kapcsolatos intézkedéseket a 71/2003.(VI.27.) FVM rendelet tartalmazza. Az állati hulladékokat veszélyességétől függően három osztályba sorolja be. Az egyes osztályba sorolt hulladékokra különböző kezelési eljárásokat határoz meg. Az elhullott, 50 kg-nál nem nagyobb össztömegű, kedvtelésből tartott állatokat az állati hulladék birtokosa saját telkén a szomszéd telek határvonalától számítót 1,5 m-re elföldelheti, megfelelő nyugalmi vízszint mellett. A település közigazgatási területén hulladéktemető (dögkút) nem működik.

22


5. A HULLADÉKOK KEZELÉSE, A KEZELŐTELEPEK ÉS LÉTESÍTMÉNYEK, A KEZELÉSRE FELHATALMAZOTT VÁLLALKOZÁSOK A fejezet célja, hogy bemutassa a településen folytatott hulladékhasznosítási és ártalmatlanítási tevékenységeket, a kapcsolódó begyűjtést, válogatást, kezelőlétesítménybe való szállítást, valamint a válogató, előkezelő és hasznosító technológiákat, kapacitásukat, a telephely és üzemeltető ismertetésével. HULLADÉKOK GYŰJTÉSE, SZÁLLÍTÁSA, A HULLADÉKOKRA VONATKOZÓ KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK ÉS JELLEMZŐK ISMERTETÉSE, A KEZELÉST VÉGZŐ SZOLGÁLTATÓK

5.1. A

Ezen fejezeten belül vizsgáljuk a nem veszélyes hulladékokat begyűjtő szervezeteket, a területen működő kiemelt hulladékot gyűjtő szervezeteket, valamint a területen folyó hulladékkezelési tevékenységeket. A nem veszélyes hulladékokat begyűjtő szervezetek Begyűjtő, szállító Székhely neve Várpalotai Közüzemi Kft.

Várpalota

Begyűjtött hulladékmennyiség (t/év)

Begyűjtő kapacitása (t/év)

Begyűjtésre használt szállítóeszköz

Kezelő megnevezése

1.491

17.970

Alábbiakban részletezettek

Várpalotai Közüzemi Kft.

A települési szilárd hulladék begyűjtését, szállítását a Várpalotai Közüzemi Kft. végzi. A közszolgáltatás az önkormányzat rendelete alapján a település közigazgatási területének közszolgáltatásba bevont területére terjed ki. A hulladék elszállítása az ingatlanok tulajdonosaival kötött szerződésben meghatározott gyakorisággal, de legalább heti egy alkalommal történik. A települési szilárd hulladék elszállítás, mint közszolgáltatás lakossági igénybevétele kötelező. Lomtalanítási akcióra évente kétszer kerül sor. A Várpalotai Közüzemi Kft. hulladék-szállító járművei:  STEYR-MUT Rotopress 19 m3-es forgódobos tömörítős  STEYR-MUT Variopress  MAN-MUT 16 m3-es laptömörítős gépjárművek (kuka és konténer ürítéséhez). A területen működő, egyéb kiemelt hulladékot begyűjtő szervezetek a tervezés időpontjában Begyűjtő, szállító Székhely neve Várpalotai Közüzemi Kft.

Várpalota

Begyűjtött hulladékmennyiség (t/év)

Begyűjtő kapacitása (t/év)

Begyűjtésre használt szállítóeszköz

Átvevő kezelő megnevezése

119,1

17.970

Alábbiakban részletezettek

Várpalotai Közüzemi Kft.

23

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV PÉTFÜRDŐ Mind a szelektíven gyűjtött hulladék, mind a papír értékesítésre kerül az ÖKO-Pannon Kht-n keresztül. Az ÖKO-Pannon Kht. a jogszabályban rögzített 45 %-os kötelezettségi szintet meghaladva ezen hulladékokat újrahasznosíttatta begyűjtő és hasznosító partnerei közreműködésével. (részletezve az 5.4.1 fejezetben) Az üvegfrakció megfelelő hasznosítási lehetőségeinek kutatása jelenleg folyamatos, azonban ez esetben is érvényesül az az országos probléma, mely az üvegfrakciók újrahasznosítási kapacitásának hiányával jár együtt. A településen a keletkező hulladékok elszállítására kijelölt vállalkozások munkájukat megfelelő szakmai, műszaki és technikai felkészültséggel végzik.

5.2.

A FELHALMOZOTT HULLADÉKOK TÁROLÁSÁNAK, (PROBLÉMAKÖRÉNEK) ISMERTETÉSE

HELYZETÉNEK

A környezetvédelmi előírások alapján 2005. évig bezárólag fel kell számolni az engedély nélküli, illegális (vad), használaton kívüli vagy nem rendszeresen használt lerakókat. Az önkormányzat a Regionális Települési Hulladékgazdálkodási Rendszerhez kapcsolódva kívánja elvégezni az illegális lerakó felszámolását - lehetőség szerint - a tervezési időszak végéig. Engedély nélküli, illegális (vad) lerakók, használaton kívüli vagy nem megfelelő műszaki védelemmel rendelkező lerakók és az ott lévő hulladékok mennyisége Helyszín Pétfürdő 2354 hrsz.

Lerakott hulladék megnevezése Települési szilárd, építési-bontási

Lerakott hulladék mennyiség (t) n.a.

A táblázat célja a felszámolást, illetve rekultiválást igénylő kezelőtelepek, illetve lerakóhelyek meghatározása. Az illegális lerakó felszámolását a Regionális Települési Hulladékgazdálkodási Rendszerhez kapcsolódva kell elvégezni.

5. 3. A TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉKGAZDÁLKODÁS HELYZETELEMZÉSÉN ELŐÍRTAKON TÚL ISMERTETENDŐ TÉNYEZŐK

5.3.1. A másodnyersanyag visszanyerés és a hasznosítás aránya a tervezési területen Az önkormányzatnak nem közvetlen feladata a hulladékhasznosítás, de az országos és regionális tervekben szereplő hasznosítási arányok eléréséhez szükséges feltétel a szelektív hulladékgyűjtés bevezetése. Ezen infrastruktúra biztosítása a hasznosítás legfontosabb feltétele, ehhez szükséges a hulladékgyűjtő szigetek kialakítása, az üveg-, papír-, műanyag- és fémhulladékok elkülönített gyűjtésére alkalmas konténerek elhelyezése. A szelektív gyűjtés kritikus pontja továbbá azoknak a hasznosítási lehetőségeknek feltérképezése is, amelyek még gazdaságosan szállítható távolságon belül fogadni képesek a szelektíven gyűjtött hulladékot. A településen szelektív gyűjtési lehetőség van. A szelektív hulladékgyűjtést 14 darab gyűjtősziget biztosítja, melynek fejlesztését az önkormányzat tervezi. 24

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV PÉTFÜRDŐ A szelektív hulladékgyűjtés elsődleges feladata, hogy a lakosság körében kialakítson egyfajta környezetkímélő szemléletmódot, a másik fontos tényező gazdaságossági szempontból közelíthető meg. Fel kell térképezni azon hasznosítási lehetőségeket, melyek még gazdaságosan szállítható távolságon belül fogadni képesek a szelektíven gyűjtött hulladékot. A veszélyes hulladékkal keverten összegyűjtött hulladékok ártalmatlanítási költségei is növekednek! A hulladékgazdálkodás egyik fontos szempontjának kell tekintenünk a lehető legkisebb költséggel, de hatékonyan történő ártalmatlanítást, és fontos, hogy a keletkező hulladékokból minél többet tudjunk újrahasznosítani. Függetlenül attól, hogy a hulladékhasznosítás gazdasági haszonnal is jár, lényeges szerepet játszanak a közegészségügy és környezetvédelem követelményei is. Minél több hulladék válik nyersanyaggá, annál kevesebb szemetet kell az emberi környezetből nagy költséggel improduktív munkával eltávolítani, annál jobban meg lehetne kímélni a természeti környezetet mint az elsődleges nyersanyagok forrását, annál jobban lehet a lakosság számára megfelelő, egészséges környezetet biztosítani. A település területén hulladékkezelő, -hasznosító létesítmény nem működik, annak kialakítását nem tervezik. Közszolgáltatói adatok alapján szelektíven begyűjtött: papír: műanyag: üveg:

42,8 tonna 10,4 tonna 1,9 tonna

A településen keletkező csomagolási hulladékok becsült mennyisége statisztikai adatokat figyelembe véve, mely értelmében egy főre kb. 55 kg/év csomagolóanyag hulladékkal számolhatunk, meghatározható. Ez Pétfürdő esetében éves szinten - 5000 fő lakossal számolva - 275 tonna körüli mennyiséget jelent. Összesen hasznosított mennyiség (figyelemmel a közszolgáltatói adatokra): papír: műanyag: üveg:

42,8 tonna 10,4 tonna 1,9 tonna

A begyűjtött hulladék hasznosítási aránya így (figyelemmel a közszolgáltatói adatokra): papír: műanyag: üveg:

100 % 100 % 100 %

Figyelemmel azonban a tervezési területen elméletileg keletkező csomagolási hulladék mennyiségének (275 tonna/év) és a ténylegesen begyűjtött mennyiség (55,1 tonna/év) összehasonlítására megállapítható, hogy a településen keletkező csomagolási hulladékok csupán 20,03 %-a kerül ténylegesen hasznosításra.

25

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV PÉTFÜRDŐ 5.3.2. A területen a települési hulladék részeként keletkező biológiailag lebomló szerves hulladék mennyisége, és ebből a lerakásra kerülő mennyiség, a jelenlegi komposztálóés egyéb kezelőkapacitás és a későbbiekben le nem rakható mennyiség összevetése. A települési szilárd hulladékban a biológiailag lebontható hányadot a papír és a zöld (növényi), háztartási (konyhai) hulladék jelenti. Elsődleges feladat ezek mennyiségének meghatározása, a későbbi kapacitástervezés érdekében. A településen az országos átlag értéket figyelembe véve a biológiailag lebomló szerves hulladékok mennyisége 32%-os. A térségre jellemzőnek 32 %-os szervesanyag-tartalmat elfogadva a keletkező biológiailag lebomló szerves anyag mennyiség évente a település kommunális hulladékából: 477,1 tonna. A tervezés időszakában a települési kommunális hulladék biológiailag bonható anyagainak kezelése, komposztálása a településen nem folyik, a települési kommunális hulladékkal együtt a várpalotai hulladéklerakóba szállítják. Tekintettel arra, hogy a házi komposztálókba kerülő biohulladék nem jelenik meg a települési hulladékban, ennek mennyiségét a helyi tervben nem lehet figyelembe venni. Az önkormányzatnak a lakosság körében szorgalmaznia kell a házi komposztálás útján történő, a háztartásban keletkező szerves anyagok hasznosítását, saját létesítményei hasznosítása érdekében. Megítélésünk szerint az a mennyiség, amelyet a lakosság saját maga komposztál megközelítőleg 5 %-os, így 23,8 tonna/évre becsülhető. Tekintve, hogy ez beszámítható abba a mennyiségbe, amely elkerüli a lerakót, ezt mint kezelt biohulladékot figyelembe is vesszük, bár az adatszolgáltatásban nem jelenik meg. (becsléshez használt adatok: összes lakásszám 1867, házi komposztálást végző háztartások száma kb. 5%, 93)

TELEPÜLÉSI FOLYÉKONY HULLADÉKKAL VALÓ GAZDÁLKODÁS HELYZETELEMZÉSE

5.4. A

5.4.1. A településen keletkező települési folyékony hulladék mennyisége, lerakóhelyi gyűjtés - körzetenként A Hgt. úgy rendelkezik, hogy azokat a lakosságnál hulladékká vált folyadékokat, amelyeket nem vezetnek el, és nem bocsátanak ki szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül, folyékony hulladéknak kell tekinteni és arra a törvény rendelkezései az érvényesek. A települési folyékony hulladékkal (továbbiakban: TFH) kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeit a 213/2001. (XI. 14.) Kormányrendelet szabályozza. A Hgt. előírja azt, hogy az önkormányzat köteles közszolgáltatást biztosítani, a közszolgáltatót helyi rendeletben megnevezni. Az ingatlantulajdonosok felelőssége az ingatlan területén keletkező szennyvíz tárolására szolgáló létesítmények előírás szerinti megvalósítása, a keletkező szennyvizek

26

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV PÉTFÜRDŐ elszállíttatása, amely az erre a feladatra jogosult, megfelelő engedéllyel rendelkező közszolgáltató vállalkozók igénybevételével lehetséges. A hulladékszállítási tevékenység engedélyköteles tevékenység, mely tevékenységet a környezetvédelmi előírások betartása mellett a hulladék sajátosságait figyelembe vevő speciális szállítójárművel lehet végezni. A tevékenység végzése megfelelő szaktudást és felszereltséget igényel. A szállítást végző felelőssége, hogy a birtokában lévő hulladékot engedéllyel rendelkező kezelőnek adja át további kezelésre. A keletkező települési folyékony hulladékok mennyiségét a településen - az ivóvíz felhasználás alapján - keletkező és a közcsatornában gyűjtött mértékadó szennyvíz mennyiségek alapján becsültük. Figyelemmel arra, hogy a szolgáltató adatokat rendelkezésre bocsátani nem tud elméleti vonatkozásban az alábbiak kerültek megállapításra. Szakértők szerint az országos átlagos vízfogyasztás 100 liter/fő naponta és a fogyasztott vízmennyiség mintegy 80 %-ban lesz szennyvíz. A Bakonykarszt Víz- és Csatornamű Rt. adatszolgáltatása alapján az elvezetett szennyvíz mennyisége 175.000 m3/év volt, az ivóvíz mennyisége 195.500 m3/év. Ivóvíz-felhasználás (5001 fő esetén): 182.537 m3/év - számolt adat Csatornán elvezetett szennyvíztermelés: 175.000 m3/év Csatornahálózatba bekapcsolt lakások száma: 1.833 db Csatorna hálózatba be nem kapcsolt lakások száma: 34 db Szippantott szennyvíz (m3/év): n.a. Elemezve a fenti adatokat megállapítható hogy az ivóvíz felhasználás mellett, melyből cca. 710 % locsolásra elszámolt mennyiség (Bakonykarszt Rt. tájékoztatása szerint) a csatornán el nem vezetett szennyvíztermelés megközelítőleg 952 m3. A műszaki számításoknál számba kellett venni, hogy amennyiben a települési folyékony hulladék tárolására szolgáló tárolók zártak, a tárolás során adódó párolgás miatt a keletkező nyers szennyvíznél 20 %-kal kevesebb szennyvízmennyiség kezeléséről kell gondoskodni, amennyiben a (gyakorlati tapasztalatok is ezt mutatják) tárolók nem zártak további veszteség jelentkezik. A településen keletkező folyékony hulladékok becsült mennyisége 558,45 m3/év. A településen keletkező települési folyékony hulladék becsült mennyisége Pétfürdő

Leé (m3/év/fő)

Mennyiség (m3/év)

16,7

558,45*

Települési folyékony hulladék *

az adatok műszak számítások alapján kerültek meghatározásra

5.4.2. A települési folyékony hulladék kezelése Az önkormányzat a települési folyékony hulladék elszállítására közszolgáltatási szerződést nem kötött, ennek megfelelően az nem biztosított. Figyelemmel arra, hogy a Bakonykarszt Víz- és Csatornamű Rt. sem rendelkezik folyékony hulladék kezelésére vonatkozó hulladékkezelési engedéllyel, feltételezzük, hogy a helyben keletkezett folyékony hulladéknak csak egy része kerül elszállításra, de az sem kezelt. Az el nem szállított hulladék legnagyobb része a talajban elszivárog, szennyezve és veszélyeztetve a felszín alatti vizeket. 27


Települési folyékony hulladék kezelési arányainak bemutatása Pétfürdő

keletkező hulladék (m3/év)

Települési folyékony hulladék*

558,45

*

Hasznosítás 3

m /év

%

Lerakás 3

m /év

%

Egyéb módon kezelt 3

m /év

%

Nem kezelt 3

m /év

%

558,45

100

az adatok műszak számítások alapján kerültek meghatározásra (becsült érték)

5.5

TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZISZAPPAL HELYZETELEMZÉSE

A

VALÓ

GAZDÁLKODÁS

A településen keletkező ilyen típusú hulladék bemutatását lásd a mellékletben.

28


6. AZ ELÉRENDŐ HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA Ennek a fejezetnek célja a hulladék keletkezési viszonyainak és a jelenlegi kezelési és hasznosítási lehetőségeknek az összevetése után a feltárt kezelési, hasznosítási hiányosságok megoldásához szükséges célok megfogalmazása. A legalapvetőbb célok a következők:  a hulladékok keletkezésének megelőzése, a keletkező hulladékok mennyiségnek és veszélyességének csökkentése  a hasznosítási arány növelése, a hasznosítható hulladék-összetevők kinyerése, a hasznosítható anyagok visszajuttatása a nyersanyagforgalomba  a tovább nem hasznosítható hulladékok környezetkímélő módon történő ártalmatlanítása

6.1. A HULLADÉKKELETKEZÉS CSÖKKENTÉSI CÉLKITŰZÉSEI A TERVEZÉSI TERÜLETEN, A TERVIDŐSZAK VÉGÉRE VÁRHATÓAN KELETKEZŐ HULLADÉKOK MENNYISÉGE ÉS ÖSSZETÉTELE

6.1.1. A képződő hulladék mennyiségének várható alakulása A nem veszélyes hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége (t/év) Hulladék Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék (m3) Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok** Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok**

2003* (t/év) 1.491 n.a.

2005* 2008* (t/év) (t/év) 1.536+/-50 1.625+/-50 111,7 55,9

504

549+/-50

576+/-50

-

-

-

-

-

-

* A várható mennyiségeket intervalluma (pl. 80 ±2 t). ** A jelenleg ismert adatok alapján csökkenési cél nem tűzhető ki.

29

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV PÉTFÜRDŐ A képződő települési szilárd hulladékból szelektíven gyűjtött hulladékáramok tervezett mennyisége (t/év) Hulladék

2005* (t/év)

2003* (t/év)

Veszélyes Hulladékolajok hulladékok** Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai hulladékok Kiselejtezett gépjárművek Egészségügyi hulladékok Állati eredetű hulladékok Növényvédőszerek és csomagoló eszközeik Azbeszt Egyéb hulladék Nem Csomagolási hulladékok veszélyes összesen hulladékok Gumi** Egyéb hulladék

2008* (t/év)

-

-

-

0,01 -

0,011 -

0,02 -

-

-

-

55,1

58,4±6

60±9

64

-

69,7±40

67,8±30

-

-

*A várható mennyiségek intervalluma (pl. 80 ±2 t). **A jelenleg ismert adatok alapján csökkenési cél nem tűzhető ki.

A képződő csomagolási hulladék tervezett mennyisége (t/év) Hulladék Papír és karton csomagolási hulladék Műanyag csomagolási hulladék Fa csomagolási hulladék Fém csomagolási hulladék Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék Egyéb, kevert csomagolási hulladék Üveg csomagolási hulladék Textil csomagolási hulladék

2003* (t/év) 42,8 10,4 1,9 -

2005* (t/év) 45,4 11,02 2,01 -

2008* (t/év) 46,7 11,3 2,07 -

6.1.2. Csökkentési célok A legfontosabb célkitűzéseket az egyes hulladékáramok területén az alábbiakban részletezzük. A települési szilárd hulladékokra vonatkozó csökkentési arányokat a Hgt. 56. §- a határozza meg. Ennek megfelelően a települési szilárd hulladékban mért értékekhez viszonyítva a lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmat:  2007. július 1. napjáig 50 %-ra  2014. július 1. napjáig 35 %-ra kell csökkenteni.

30

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV PÉTFÜRDŐ A hulladékká vált csomagolóanyagok esetén el kell érni, hogy a hulladékká vált csomagolóanyagok  legalább 50 %-a hasznosításra kerüljön  ezen belül legalább 25 %-a anyagában kerüljön hasznosításra úgy, hogy ez az arány minden anyagtípusnál legalább 15 % legyen. A települési folyékony hulladékok mennyiségének csökkentési célkitűzéseit alapvetően magában hordozza a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program, amely a kijelölt szennyvízelvezetési agglomerációk területén a települési szennyvizek közműves elvezetését és a szennyvizek biológiai tisztítását, illetőleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését valósítja meg három ütemben (2008, 2010, 2015-ig). A program folyamatos előrehaladásának megfelelően a gyűjtött és elszállítandó települési folyékony hulladék mennyisége fokozatosan csökkeni fog. Az építési és bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok Csökkentési célkitűzés a technológiák ismeretében nem lehetséges, hosszútávon is a keletkező hulladék mennyiségének évenkénti kismértékű növekedésével kell számolni. A lerakandó inert hulladék mennyiségének csökkentése egyedül a feldolgozói, hasznosítói kapacitás növelésével lehetséges. Nem veszélyes hulladékokra vonatkozó csökkentési célok Hulladék Települési szilárd hulladékok Települési folyékony hulladék

Építési, bontási és egyéb inert hulladék *

Csökkentési cél Csökkenés nem várható, lassú, de egyenletes 1-1,5%-os növekedés prognosztizálható Csatorna hálózatra való rákötések számának növekedése esetén várható csökkenés  2005-re 80 %-os csökkenés*  2008-ra további 50 %-os csökkenés* Növekedés várható 10-15 %

Várható mennyiség (t/év)** 1625

55,9

576

Az országos célkitűzéseknek megfelelően 2008-ban várható mennyiség

**

Kiemelten kezelendő hulladékáramokra vonatkozó csökkentési célok Hulladék

Csökkentési cél

Várható mennyiség (t/év)

Nincs Csomagolási hulladékokra vonatkozóan csökkentési cél nem határozható meg, mert a vásárlási szokásokban az elkövetkezendő években az országos adatsorok alapján nem várható változás.

31


6.2. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI, ÁRTALMATLANÍTÁSI CÉLKITŰZÉSEK A regionális és lokális hulladékgazdálkodás fő célja egyaránt a hulladékok mennyiségének és veszélyességének a csökkentése. Az Önkormányzat ezzel összhangban komoly erőfeszítéseket tesz a hulladékok mennyiségének csökkentésére és minőségének a javítására (újrahasznosíthatóság miatt fontos, pl. szelektív gyűjtés). Az önkormányzatnak közvetlen módon nem feladata a területén keletkező hulladék hasznosítása, nem feladata hasznosító létesítmények kialakítása, azonban a jogszabályok ismeretében terveznie kell a területén keletkező hulladék jövőbeni hasznosítási céljait, amelyet a szelektív gyűjtés után hasznosító szervezeteknek történő átadással teljesít. Majd ezen hasznosítási célok és a jelenleg lehetőségre álló létesítmények ismeretében lehet helyi vagy regionális szinten tervezni a hasznosítási kapacitások bővítését, kialakítását. Tekintettel a Hgt. által megfogalmazott biológiailag lebomló hulladékok végleges lerakási tilalmára vonatkozó előírásokra, 2008-ig elsődleges prioritása kell, hogy legyen a zöld- és biohulladékok komposztálásának. A hasznosítható hulladékok esetében az előkészítő, feldolgozó és hasznosító rendszer kiépítése során a település csatlakozott a területi rendszerekhez. Így a szelektíven gyűjtött hulladékok kezelésének, hasznosításának lehetőségei megoldásra kerülnek. A szerves anyagot tartalmazó szelektíven gyűjtött hulladékok mezőgazdasági hasznosítását lehetővé kell tenni. A veszélyes hulladékok mennyiségének 30 %-a 2008-ig hasznosításra kell, hogy kerüljön. Ennek érdekében el kell érni a települési szilárd hulladék veszélyes hulladék komponenseinek elkülönített gyűjtési rendszerének kialakítását. A nem veszélyes hulladékokra vonatkozó hasznosítási és ártalmatlanítási célok Hulladék

Hasznosítási, ártalmatlanítási cél

Települési szilárd A települési hulladék biológiailag lebontható részének hasznosítása hulladék Települési folyékony hulladék Építési-bontási Célkitűzés az építési hulladék minél nagyobb hulladékok és egyéb hasznosítási arányának elérése inert hulladékok * 2008-ban várható mennyiség

%

Mennyiség (t/év)*

50

260

50

288

32

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV PÉTFÜRDŐ A nem veszélyes hulladékokra vonatkozó helyi és regionális hasznosítási, ártalmatlanítási célok összehasonlítása Hulladék

Hasznosítási, ártalmatlanítási cél Helyi Területi

Települési szilárd hulladék

Biológiailag lebontható rész hasznosítása

Települési szilárd hulladéklerakókon lerakható hulladék biológiailag lebontható szerves anyag tartalmát 2007-ig 50 %-át kell hasznosítani.

Települési folyékony hulladék

-

-

Célkitűzés az építési hulladék minél nagyobb hasznosítási arányának elérése

Célkitűzés az építési hulladék legalább 50 %-os hasznosítási arányának elérése

Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok

A kiemelten kezelendő hulladékáramokra vonatkozó hasznosítási, ártalmatlanítási célok Hulladék

Hasznosítási, ártalmatlanítási cél

Nem veszélyes hulladékok A Hgt. értelmében el kell érni a minimálisan 50 %-os Csomagolási hasznosítási arányt, az anyagában történő hasznosításnál hulladékok

összességében minimum 25 %-ot kell teljesíteni, és egy minimális 15%-os arányt minden anyagfajtánál el kell érni. Hasznosítási arány nem értelmezhető

%

Mennyiség (t/év)*

50

138

Egyéb hulladékok * 2008-ban várható mennyiség

A kiemelten kezelendő hulladékáramokra vonatkozó helyi és regionális hasznosítási, ártalmatlanítási célok összehasonlítása Hulladék

Hasznosítási, ártalmatlanítási cél Helyi Területi

Nem veszélyes hulladékok A Hgt. értelmében el kell érni a Csomagolási minimálisan 50 %-os hasznosítási arányt, hulladékok

Egyéb hulladékok

az anyagában történő hasznosításnál összességében minimum 25 %-ot kell teljesíteni, és egy minimális 15%-os arányt minden anyagfajtánál el kell érni. Hasznosítási arány nem értelmezhető

El kell érni az 50 %-os hasznosítási arányt

El kell érni a 70 %-os hasznosítási arányt

33

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV PÉTFÜRDŐ A csomagolási hulladékokra vonatkozó hasznosítási, ártalmatlanítási célok Hulladék Papír és karton csomagolási hulladék Műanyag csomagolási hulladék

Üveg csomagolási hulladék

Hasznosítási, ártalmatlanítási cél A Hgt. értelmében el kell érni a minimálisan 50 %-os hasznosítási arányt, az anyagában történő hasznosításnál összességében minimum 25 %-ot kell teljesíteni, és egy minimális 15%-os arányt minden anyagfajtánál el kell érni A Hgt. értelmében el kell érni a minimálisan 50 %-os hasznosítási arányt, az anyagában történő hasznosításnál összességében minimum 25 %-ot kell teljesíteni, és egy minimális 15%-os arányt minden anyagfajtánál el kell érni A Hgt. értelmében el kell érni a minimálisan 50 %-os hasznosítási arányt, az anyagában történő hasznosításnál összességében minimum 25 %-ot kell teljesíteni, és egy minimális 15%-os arányt minden anyagfajtánál el kell érni

*

2008-ban várható mennyiség A csomagolási hulladékokra vonatkozó helyi és regionális hasznosítási, ártalmatlanítási célok összehasonlítása Hasznosítási, ártalmatlanítási cél Helyi Területi

Hulladék Papír és karton csomagolási hulladék

Műanyag csomagolási hulladék

Üveg csomagolási hulladék

A Hgt. értelmében el kell érni a minimálisan 50 %-os hasznosítási arányt, az anyagában történő hasznosításnál összességében minimum 25 %-ot kell teljesíteni, és egy minimális 15%-os arányt minden anyagfajtánál el kell érni A Hgt. értelmében el kell érni a minimálisan 50 %-os hasznosítási arányt, az anyagában történő hasznosításnál összességében minimum 25 %-ot kell teljesíteni, és egy minimális 15%-os arányt minden anyagfajtánál el kell érni A Hgt. értelmében el kell érni a minimálisan 50 %-os hasznosítási arányt, az anyagában történő hasznosításnál összességében minimum 25 %-ot kell teljesíteni, és egy minimális 15%-os arányt minden anyagfajtánál el kell érni

A csomagolási hulladékokra vonatkozóan a regionális hasznosítási, ártalmatlanítási célok nem kerültek megfogalmazásra. Hasznosítási lehetőségek: - papír- és karton újrahasznosítás - műanyag újrahasznosítás - fakomposztálás, égetés - fém újrahasznosítás - kompozit lerakás - üveg újrahasznosítás - textil-komposztálás - biológialilag lebontható szerves hulladékok

34


7. A KIJELÖLT CÉLOK ELÉRÉSÉT, ILLETVE MEGVALÓSULÁSÁT SZOLGÁLÓ CSELEKVÉSI PROGRAM Ebben a fejezetben kerülnek összefoglalásra mindazon programok, határidők és a megvalósításért felelősök, amelyek az előbbi fejezetekben feltárt problémák megoldására, illetve a célok megvalósítására irányulnak. 7.1. MÓDSZERFEJLESZTÉSI, INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI, ISMERETTERJESZTŐ, SZEMLÉLETFORMÁLÓ, TÁJÉKOZTATÓ, OKTATÁSI ÉS KUTATÁSI-FEJLESZTÉSI PROGRAMOK Ebben a fejezetben kell ismertetni az OHT intézményfejlesztéssel, ismeretterjesztéssel, szemléletformálással, tájékoztatással, oktatással, képzéssel és kutatás-fejlesztéssel foglakozó céljainak helyi megvalósítási eszközeit és tervét. Módszerfejlesztéssel, intézményfejlesztéssel, ismeretterjesztéssel, szemlélet-formálással, tájékoztatással, oktatással, képzéssel és kutatás-fejlesztéssel foglakozó programok A program elemei: Kezdeményezés Rövid leírás Oktatás, információ, tudatformálás Iskolai oktatási programok

Önkormányzati ismeretterjesztés

- Hulladéktermelés megelőzési javaslatok - Az elért eredményekről tájékoztatás a lakosság felé Hulladékminimalizálásról szóló tanterv kidolgozása - Komposztálás népszerűsítése - Szelektív hulladékgyűjtés fontosságának tudatosítása

Példa

Mutató

Eredmény

- Hulladék-megelőzési javaslatokról szóló kiadványok - Plakátkampány

- Hulladékokról szóló tájékoztatók Lakosság a helyi médiában tudatformálása - Kifüggesztett poszterek száma Projektbe bevont iskolák száma

Előadássorozatok szervezése

Tanulók tudatformálása

Látogatottság és a program Az önkormányzat alkalmazóinak tudatformálása száma

A módszertani fejlesztés költségei: Program célja Hulladék adatszolgáltatási rendszer kialakítása Tudatformálás, ismeretterjesztés, szemléletformálás Hatékony hulladékgazdálkodási ellenőrzési, felügyeleti rendszer működtetése Elhagyott hulladékok felszámolása

Határidő Folyamatos .

Folyamatosan

Felelős Közszolgáltató, minisztériumok, hatóságok Önkormányzat, lakosság, civil szervezetek, helyi média, vállalkozói szféra, szakértők

Folyamatos

Önkormányzat, jegyző Közszolgáltató

Folyamatosan

Önkormányzat, környezetvédelmi hatóság

Költség (millió Ft)

Forrás

-

egyéb

1,5

Önkormányzati forrás Pályázati források (OM, KvVM)

1

Pályázati források (BM, KvVM)

3

Állami, önkormányzati, pályázati források

35

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV PÉTFÜRDŐ 7. 2. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI CSELEKVÉSI PROGRAM A cselekvési program az előző fejezetben kitűzött csökkentési, hasznosítási, ártalmatlanítási célok gyakorlati megvalósításához szükséges intézkedések felsorolását jelenti. A hulladékgazdálkodási program prioritása a környezeti komfort javítása. E prioritás szolgálja a minőségi élet feltételeinek, a környezet esztétikájának javítását és a környezeti elemek védelmét. A legfontosabb programelemeket a 7.1. fejezetben részleteztük. 7.2.1. A hulladékhasznosítási, ártalmatlanítási célkitűzések elérését szolgáló intézkedések meghatározása A hulladékhasznosítási célokat a szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztésével (mind a 16 hulladékgyűjtő sziget kialakításával), a zöld- és biohulladék komposztálással történő hasznosításának végrehajtásával lehet elérni. A települési folyékony hulladék hasznosítását nem tűztük ki célul, tekintve, hogy a csatornázás bővítésével folyamatosan megoldódik. Intézkedések: Szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztése: A hulladék hasznosítás területén az önkormányzat számíthat a közszolgáltató, valamint külső cégek segítségére a gyűjtési stratégia és gazdaságossági adatok terén. Elsődleges feladat a szelektív hulladékgyűjtés teljes körű bevezetése, mely fontos, hogy kiterjedjen az akkumulátorokra és szárazelemekre is. A hulladékok helyben történő újrahasznosítása a keletkező hulladékok kis mennyisége miatt gazdaságilag nem kifizetődő, ezért a tervidőszak alatt erre nem kell törekedni. A hulladékhasznosítás mellett a következő fontos szempont a hulladék térfogatának a csökkentése, mely a lerakók élettartamának döntő tényezője. A településen a szilárd hulladék begyűjtéséért felelős közszolgáltató, a háztartásokból, intézményekből összegyűjtött hulladékot tömörítős konténerrel ellátott gépjárművel szállítja be lerakójára, ahol a lerakás után a hulladékot kompaktorral még tömörítik, a minél kisebb térfogat elérése miatt. Tömörítés nélkül engedélyezett hulladéklerakón hulladék már nem helyezhető el. Elérhető célként a hulladékok mennyiségének további csökkentését, minimalizálását, a hasznosítható összetevők hulladékból való kinyerését (szelektív hulladékgyűjtés) jelöljük meg. Alapszabály a hulladék hasznosításánál a jogi, szervezési és logisztikai szinteken való intézkedés. A települési hulladékok hasznosítása céljából az önkormányzat akciókat szervezhet, ahol bemutatja a szelektív hulladékgyűjtés bevezetését és fejlesztését. 2005. évben a meglévő 14 hulladékgyűjtő szigeten túl újabb 2 db hulladékgyűjtő sziget kerül kialakításra, a szigeteken 33 db 1100 literes edény kerül kihelyezésre, megfelelő feliratozással és speciálisan kialakított bedobó nyílásokkal ellátva. Szelektív gyűjtés a következő alkotóknál valósítható meg: papír, műanyag, üveg, fém, biológiailag lebontható és veszélyes hulladékok. A lakosság szelektív hulladékgyűjtésre való ösztönzését jogi és gazdasági eszközökkel egyaránt lehet növelni. Jogi eszköz pl.: pénzbüntetés kiszabása a közterület szennyezése vagy hulladékok engedély nélküli tárolása miatt, stb. Gazdasági eszköz pl.: a hulladék

36

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV PÉTFÜRDŐ újrahasznosításából befolyó összegek felhasználása a szelektív hulladékgyűjtés további ösztönzésére, a veszélyes hulladékok leadásáért jelképes összegek kifizetésére, stb. A jogi és gazdasági eszközök használati rendszerének kidolgozása az önkormányzat feladata a helyi sajátosságok és az önkormányzat teljesítő képességének a figyelembe vételével. A szelektív hulladékgyűjtés, ezen belül a biohulladék gyűjtése is kiemelten fontos, mert így nagymértékben lehet csökkenteni a deponált hulladékmennyiséget, illetve a lerakott hulladék szerves anyag tartalmát. A szelektíven gyűjtött hulladékfrakciók az alábbiak: - papír - műanyag - üveg. Zöld- és biohulladék elkülönített gyűjtésének bevezetése: A településen keletkező zöldhulladék és komposztálható egyéb biohulladék szelektív gyűjtésének megalapozásához el kell végezni a felmérést. Hatékony hulladékgazdálkodási ellenőrzési rendszer kiépítése: Az illegális lerakások megakadályozására az ellenőrzéseket fokozni kell, az illegális hulladék-lerakóhely felszámolásáról környezet higiénés szempontból is intézkedni kell. A jelenlegi tervek szerint Pétfürdő csatakozott az Észak-Balatoni Térségi Regionális Szilárdhulladék Kezelési Rendszerhez, melyben a lerakással történő ártalmatlanítást kívánják megvalósítani. A nem veszélyes hulladékáramok hasznosításához, ártalmatlanításához szükséges kapacitásigények bemutatása Hulladék Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék Építési-bontási hulladék és egyéb inert hulladék

Hasznosítás/ Ártalmatlanítás

Kapacitásigény*

Hasznosítás/ ártalmatlanítás helye**

Lerakás

1625  50

Régiós szinten megoldható

-

Részben hasznosítás, Regionális szinten megoldható 576  50 részben lerakás * A várható mennyiségek intervaluma ** A lehetséges válaszok: Helyben megoldható, régiós szinten megoldható, régión kívül megoldható, országos szinten megoldható, országos szinten nem megoldható

37

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV PÉTFÜRDŐ A kiemelten kezelendő hulladékáramok hasznosításához, ártalmatlanításához szükséges kapacitásigények bemutatása Hasznosítás/ Hasznosítás/ ártalmatlanítás Kapacitásigény* Ártalmatlanítás helye** Nem veszélyes hulladékok Csomagolási Hasznosítás Országos szinten megoldható 291,2  15% hulladékok összesen Egyéb hulladék Régiós szinten megoldható 69,7  50% * A prognosztizált adatokat százalékos intervallumban (pl. 80 t/év ±10%) kell megadni ** A lehetséges válaszok: Helyben megoldható, régiós szinten megoldható, régión kívül megoldható, országos szinten megoldható, országos szinten nem megoldható Hulladék

A csomagolási hulladékok hasznosításához, ártalmatlanításához szükséges kapacitásigények bemutatása Hulladék

Hasznosítás/ Ártalmatlanítás

Kapacitásigény*

Hasznosítás/ ártalmatlanítás helye**

Papír és karton nem meghatározható*** csomagolási hulladék Műanyag csomagolási Hasznosítás nem meghatározható*** Országos szinten megoldható hulladék Üveg csomagolási nem meghatározható*** hulladék * A prognosztizált adatokat százalékos intervallumban (pl. 80 t/év ±10%) kell megadni ** A lehetséges válaszok: Helyben megoldható, régiós szinten megoldható, régión kívül megoldható, országos szinten megoldható, országos szinten nem megoldható *** Nem meghatározható az adat, tekinteve, hogy becsült adatok alapján összesen került a csomagolási hulladékok várható mennyiségének meghatározása 2008. évre

7.2.2.

A környezetvédelmileg nem megfelelő és illegális kezelő, lerakó telepek rekultiválásának, felszámolásának feladatai

Pétfürdő területén a 2354 hrsz alatt lévő illegális hulladéklerakó tartozik a felszámolandó hulladéklerakók közé. A hulladéklerakó rekultivációs tervét el kell készíttetni, a hatóság által jóváhagyott rekultivációt meg kell valósítani. Ennek ideje műszaki okok miatt csak a tervezési időszak utáni időre prognosztizálható, így a rekultiváció költségeit nem tervezzük. Cél, hogy 2009-ben már ne működhessen a lerakó, amely a környezetvédelmi követelményeknek nem felel meg. Az illegális és környezetvédelmileg nem megfelelő tároló, kezelő és lerakótelepek rekultiválási, felszámolási feladatai Telep megnevezése Pétfürdő 2354 hrsz.

A telepre vonatkozó intézkedés megnevezése

Intézkedés határideje

Intézkedés felelőse

Rekultivációs terv készítése

2006.12.31.

önkormányzat

Intézkedés költsége (eFt)

38

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV PÉTFÜRDŐ TERVEZETT INTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSÁNAK SORRENDJE ÉS HATÁRIDEJE

7. 3. A

 a tervezett intézkedések prioritási sorrendje: 1. Adatgyűjtési rendszer kiépítése 2. Szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztése, újabb gyűjtőszigetek kialakítása 3. Illegális lerakások felszámolása, illegális lerakó rekultiválása 4. Környezeti szempontok példamutatás

érvényesítése

önkormányzati

döntésekben,

5. Ellenőrzési rendszer kiépítése, tudatformálási feladatok ellátása, kapcsolódó tájékoztatás biztosítása, környezeti nevelés bevezetése  a tervezett intézkedések megvalósításának eszközei:  Szabályozási intézkedések kidolgozása, helyi rendeletalkotás  Hulladékgazdálkodási célok finanszírozásának megoldása, anyagi erőforrások biztosítása (külső források, támogatások keresése mellett)  Információs rendszer kiépítése  Viselkedési normák kialakítása  Lakosság széleskörű tájékoztatása  Környezetbarát hulladékhasznosítási technológiák alkalmazása  Házi komposztálás népszerűsítése, kerti hulladék elégetésének rendelettel való szabályozása, tiltása  Éves lomtalanítás szervezése A szemléletformálás hatékonyságának feltétele a pozitív példamutatás, a környezeti szempontok érvényesítésében az élenjárás. Az önkormányzatnak kell elsősorban a környezettudatos magatartást, a környezeti szempontokat figyelembe vevő gazdálkodást, igazgatást folytatni. Ehhez optimális lépések lehetnek: környezetvédelmi klub szervezése, a környezetvédelemmel kapcsolatos jeles napok megtartása, gyakorlati bemutatók. További lépés kell legyen - a hulladékgazdálkodási törvényhez (és a kapcsolódó további jogszabályokhoz) igazodva - a szerves hulladékok elkülönített gyűjtése, kezelése - egy komposztáló telep létrehozásával, vagy a lakosságot a házi komposztálás rávezetésével annak megszervezése és megfelelő működésének ellenőrizése. A gyűjtés feltétele a lakosság bevonása, meggyőzése ennek fontosságáról, valamint újabb hulladékszigetek - lakosság számára elérhető módon történő - kialakítása. Ehhez szükséges a széleskörű tájékoztatás a lakosság körében, a házi komposztálás erősítése, a kerti hulladék elégetésének rendelettel való szabályozása, tiltása, a rendelet betartásának ellenőrzése, éves lomtalanítás, gyerekek bevonása a szelektív hulladékgyűjtésbe (pl.: papírgyűjtés, elemek gyűjtése). Párhuzamosan ezen törekvés mellett a közcsatorna hálózatra rá nem kötött ingatlanok esetében meg kell akadályozni a szennyvíz illetéktelen helyre történő kieresztését, a folyékony hulladék elszállításáról közszolgáltatón keresztül gondoskodni kell.

39

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV PÉTFÜRDŐ A beruházások megkezdésének pontos határidejét a terv nem tudja meghatározni, mivel e tevékenységek általában költséget jelentenek az önkormányzatnak, melyhez az anyagi erőforrásokat meg kell teremtenie. Fontos, hogy az önkormányzat szem előtt tartsa a megfelelő hulladékgazdálkodási rendszer kialakításának szükségességét, és ez alapján járjon el. Keresse a lehetőségeket az anyagi források megteremtésére (különféle állami támogatások felkutatása, pályázatok készítése és benyújtása, pályázati pénzek elnyerése céljából, Európai Uniós támogatások igénybe vétele szintén pályázatok útján -, stb.). A tervezett feladatokat az önkormányzat legkésőbb a tervezési időszak végéig (2008) kívánja megvalósítani. A jogszabályokban előírt települési szilárd hulladék szerves anyag, valamint veszélyes hulladék tartalmának a mennyiségi csökkentését az önkormányzat - a közszolgáltatóval együtt működve - próbálja meg kidolgozni, majd azt folyamatos működtetés mellett egyre magasabb szintre emelni. Az Észak-Balatoni térség 158 települése Veszprém Megyei Jogú Város gesztorságával szerveződött önkormányzati társulásba annak érdekében, hogy az ISPA program keretében kialakítsák a térség komplex hulladékgazdálkodási rendszerét. A program 5 jelenleg működő önkormányzati lerakó bezárása és rekultivációja mellett magában foglalja Királyszentistván település külterületén egy, 2006-2026 között működtetendő regionális hulladéklerakó, 2 átrakó állomás (Tapolca és Balatonfüred), 4 előkezelő létesítmény, valamint 3 komposztáló létesítmény tervét, illetve említésre került még egy Veszprémben üzemelő építési hulladékfeldolgozó telep is. A beruházás központi létesítménye az a regionális hulladéklerakó, amely Királyszentistván község külterületén kerülne megépítésre. A regionális hulladéklerakó (évi átlag 44000 tonna lakossági szilárd hulladék, a működés ideje alatt 1160248 m3) mellett a beruházás 23.000 t/év kapacitású komposztáló telep létesítését is tervezi. A beruházás összterülete 20 ha, amiből a lerakótér 12 ha, ami a dombépítés technológiával történő telítés végeztével 15 m magasságot ér el. A terv a hulladékok szállításához napi 56 begyűjtő-járattal számol, a járatok környezetterhelése a 8.sz. főközlekedési utat terhelné. A Királyszentistván község külterületén kialakításra kerülő hulladékkezelő üzemek szervesen illeszkednek egy komplex hulladékkezelési rendszerbe, melynek létesítményei a következő településeken kerülnének kialakításra: Tapolca, Ajka, Veszprém, Balatonfüred, Királyszentistván .

40


8. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVBEN FOGLALTAK MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ BECSÜLT KÖLTSÉGEK A cselekvési programok költségei

Program Szelektív hulladékgyűjtés teljes körű kialakítása Tudatformálási feladatok ellátása, kapcsolódó tájékoztatás biztosítása, környezeti nevelés bevezetése Szippantott szennyvíz jogszabálynak megfelelő kezelése (vízbázisok veszélyeztetettségének csökkentése), a szennyvízcsatorna-hálózatra való 100 %-os rácsatlakozás Adatgyűjtés a lakossági veszélyes hulladékok mennyiségéről Zöldhulladék lakosságtól való begyűjtésének előkészítése Hulladék adatszolgáltatási rendszer kialakítása Tudatformálás, ismeretterjesztés, szemléletformálás Hatékony hulladékgazdálkodási ellenőrzési, felügyeleti rendszer működtetése Elhagyott hulladékok felszámolása

Becsült fejlesztési költség (eFt) 2004-2008 közötti időszakra*

Forrás

3-5.000

Saját forrás, pályázati források

1,5 - 2.000


-

-

150


2008-ig költségvonzata nincs

-

1.500 1.000 3.000

egyéb Önkormányzati forrás Pályázati források (OM, KvVM) Pályázati források (BM, KvVM) Állami, önkormányzati, pályázati források

*

fejlesztési, üzemviteli költségek becsült adatok a Köztisztasági Egyesülés munkacsoportjának költségmeghatározása alapján

41

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV PÉTFÜRDŐ Felhasznált irodalom, dokumentációk 1. Országos Hulladékgazdálkodási Terv (110/2003.(XII.12.) OGY határozat) 2. Területi Hulladékgazdálkodási Terv (15/2003. (XI.7.) KvVM rendelet) 3. Segédlet a helyi hulladékgazdálkodási tervek készítéséhez 4. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 5. 126/2003.(VIII.15.) Kormányrendelet a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről 6. Pétfürdő Nagyközség Önkormányzata és a közszolgáltatók által szolgáltatott adatok, dokumentációk, helyi rendeletek 7. Hulladékgazdálkodási szakmai füzetek (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Hulladékgazdálkodási és Technológiai Főosztály Bp. 2003.) 8. Esettanulmánny az Észak-Balatoni Térség Komplex Hulladékgazdálkodási rendszeréről

42

PÉTFÜRDŐ NAGYKÖZSÉG HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE

Recommend Documents