KÖRNYEZETI JELENTÉS az S.C. ROSIA MONTANA GOLD CORPORATION S.A. – VERESPATAK (ROSIA MONTANA)
Iparfejlesztési övezet módosított Övezeti Településrendezési Tervéhez
Megbízó: S.C. ROSIA MONTANA GOLD CORPORATION S.A. Románia
Készítette: S.C. AMEC Earth & Environmental S.R.L. Románia
2007. Augusztus
Tartalomjegyzék 1
Bevezetés..................................................................................................................................6 1.1 Általános...........................................................................................................................6 1.2 Tervek és programok környezeti vizsgálata.....................................................................7 1.3 A környezeti jelentés tartalma..........................................................................................9 2 A Verespataki Ipari Övezet Módosított PUZ terv tartalma és fı célkitőzései .......................14 2.1 Bevezetés........................................................................................................................14 2.2 Egyéb tervekkel és programokkal való kapcsolat ..........................................................15 2.2.1 Helyi szintő tervek és programok...........................................................................15 2.2.2 Regionális szintő tervek és programok ..................................................................23 2.2.3 Országos szintő programok és tervek.....................................................................25 2.3 A terv tartalma és fıbb célkitőzései ...............................................................................26 2.3.1 A Verespatak Bányászati Projekt tartalma és fı célkitőzései ................................27 2.3.2 Az Övezeti Településrendezési Terv tartalma és fı célkitőzései ...........................30 3 A Verespataki Ipari Övezet Módosított PUZ területének jelenlegi környezeti viszonyai .....42 3.1 Természeti környezet, valamint természeti, történelmi és kulturális mőemlékek, továbbá történelmi és természeti örökségi tételek......................................................................42 3.1.1 Domborzat és geomorfológia .................................................................................42 3.1.2 Éghajlat...................................................................................................................43 3.1.3 Növény- és állatvilág..............................................................................................45 3.1.4 Talajok....................................................................................................................53 3.1.5 Hidrológia és hidrogeológia ...................................................................................55 3.1.6 Természeti és történelmi mőemlékek, kulturális, történelmi és természeti örökségi tételek 56 3.2 Környezetvédelmi eszközök, jelen gazdasági és szociális helyzet ................................60 3.2.1 Vízminıség.............................................................................................................60 3.2.2 Levegıminıség ......................................................................................................63 3.2.3 Zaj és rezgés ...........................................................................................................64 3.2.4 Talaj minıség .........................................................................................................64 3.2.5 Növény és állatvilág állapota .................................................................................65 3.2.6 A természeti és kultúrális emlékek állapota és a történelmi, kultúrália és természeti örökségek ...............................................................................................................................65 3.2.7 Gazdasági és szociális állapot, egészségügyi állapot .............................................66 3.3 A valószínő környezeti és társadalmi változás vonatkozó szempontjai, amennyiben a javasolt terv nem valósul meg....................................................................................................67 3.3.1 Valószínő környezeti változás, amennyiben az Övezeti Településrendezési Terv hatáskörébe tartozó Projekt nem valósul meg........................................................................67 3.3.2 A gazdasági és társadalmi helyzet, valamint az emberi egészség állapotának valószínő változása, amennyiben az Övezeti Településrendezési Terv hatáskörébe tartozó Projekt nem valósul meg ........................................................................................................68 4 A Verespataki Ipari Övezet Módosított PUZ területének jelenlegi releváns környezeti szempontjai.....................................................................................................................................70 5 A Verespataki Ipari Övezet Módosított PUZ területének releváns környezetvédelmi céljai.76 5.1 Bevezetés........................................................................................................................76 5.2 Környezetvédelmi szempontok, célok és indikátorok....................................................76
2
6 A Verespataki Ipari Övezet Módosított PUZ következtében kialakuló környezeti hatások vizsgálatának módszertana .............................................................................................................83 6.1 Bevezetés........................................................................................................................83 6.2 Hatáskategóriák..............................................................................................................83 6.3 Kritériumok a terv környezetre gyakorolt várható jelentıs hatásainak megállapításához 84 6.4 Halmozódó hatások ........................................................................................................92 6.5 Kölcsönhatások ..............................................................................................................93 7 A Verespatak Ipari Övezet Módosított PUZ tervéhez kapcsolódó várható jelentıs környezeti hatások vizsgálata, valamint a kedvezıtlen környezeti hatások megelızését és mérséklését szolgáló intézkedések .....................................................................................................................94 7.1 A Terv szempontjából releváns környezeti szempontokat érı várható hatások elemzése 95 7.2 Az országhatáron átterjedı potenciális hatások vizsgálata ..........................................130 7.3 Kockázat elemzés .........................................................................................................131 8 Alternatívák értékelése .....................................................................................................132 8.1 „Nulla” vagy „nincs tevékenység” alternatívák ...........................................................132 8.2 Projekt kidolgozási alternatívák ...................................................................................135 8.2.1 Az ipari övezet területének alternatívái................................................................135 8.2.2 Projekt idızítési alternatívák ................................................................................136 8.2.3 Termelési hányad alternatívák .............................................................................136 8.2.4 Projekt elhelyezési stratégiák ...............................................................................137 8.2.5 Technológia és a legfontosabb környezeti hatások mérséklési alternatívái .........138 8.2.6 Úthálózat infrastruktúra / szállítási alternatívák...................................................140 8.2.7 Egyéb Projekt tervezési komponensek alternatívája............................................141 8.2.8 Projekt bezárási alternatívák ................................................................................143 9 A Verespataki Ipari Övezet Módosított PUZ terv végrehajtásával járó jelentıs hatások monitoringjával kapcsolatos javaslatok...................................................................145 10 Következtetések és javaslatok..........................................................................................164 10.1 Következtetések ...........................................................................................................164 10.2 Javaslatok .....................................................................................................................171
3
Táblázatok 1. táblázat a „Verespataki Ipari Övezet Módosított PUZ (Zonal Urbanism Plan)1” Övezeti Településrendezési Terv Környezeti Jelentés tartalmának a 1076/2004 sz. Kormányrendelet 2. Mellékletében foglalt követelményekkel történı összehasonlítása 2. táblázat A vizsgált övezetben található területek összehasonlító területi mérlege 3. táblázat a vizsgált övezeten kívül található területek összehasonlító területi mérlege 4. 1 táblázat Védett gerinces fajok 4. 2 táblázat A fajok száma a státusz szerint 4.3 táblázat Helyi és nemzetközi törvények szerint védett gerinces fajok a Verespatak térségében 5. táblázat A Verespataki Ipari Övezet aktuális környezeti kérdései 6. táblázat Feladatok, célkitőzések és indikátorok 7. táblázat Hatáskategóriák 8. táblázat A terv környezetre gyakorolt várható jelentıs hatásai meghatározásának kritériumai 9. táblázat Kiértékelı mátrix a „lakosság” környezeti szempontra vonatkozóan 10. táblázat Kiértékelı mátrix a „hulladékkezelés” környezeti szempontra vonatkozóan 11. táblázat Kiértékelı mátrix a „víz” környezeti szempontra vonatkozóan 12. táblázat Kiértékelı mátrix a „levegı” környezeti szempontra vonatkozóan 13. táblázat Kiértékelı mátrix a „zaj és rezgés” környezeti szempontra vonatkozóan 14. táblázat Kiértékelı mátrix a „biodiverzitás, flóra és fauna” környezeti szempontra vonatkozóan 15. táblázat Kiértékelı mátrix a „kulturális, építészeti és régészeti örökség” környezeti szempontra vonatkozóan 16. táblázat Kiértékelı mátrix az „emberi egészség” környezeti szempontra vonatkozóan 17. táblázat Kiértékelı mátrix az „úthálózat/szállítás” környezeti szempontra vonatkozóan 18. táblázat Kiértékelı mátrix a „tájkép” környezeti szempontra vonatkozóan 19. táblázat Kiértékelı mátrix a „talaj/földhasználat” környezeti szempontra vonatkozóan 20. táblázat Kiértékelı mátrix az „anyagi eszközök” környezeti szempontra vonatkozóan 21. táblázat Kiértékelı mátrix az „éghajlati tényezık” környezeti szempontra vonatkozóan 22. táblázat Kumulatív hatások és összefüggések 23. táblázat A „nincs beavatkozás” opció és a PUZ által lefedett Bányászati projekt kivitelezése hatásainak összehasonlítása 24. táblázat Monitoring javaslatok, környezeti és teljesítményi indikátorok
1
A fordító megjegyzése
4
Mellékletek 1.
Melléklet Az Akciócsoport (Taskforce) találkozók emlékeztetıinek másolata és a résztvevık listája
2.
Melléklet 1. ábra A PUZ helyszíne a területen belül 2. ábra Területrendezési terv a PUZ-ban foglalt ipari berendezésekkel 3. Városi elıírások – városi infrastruktúra
3.
Melléklet Vízminıség modellezési tanulmányok
4.
Melléklet Kockázatelemzés
5.
Melléklet A TMF elhelyezésének alternatívái
5
1 1.1
BEVEZETÉS Általános
Jelen dokumentáció mutatja be az „S.C. ROSIA MONTANA GOLD CORPORATION S.A iparfejlesztési övezet módosított Övezeti Településrendezési Terve” településrendezési terv környezeti jelentését. A bányászati beruházás, melyre ez a terv vonatkozik, a S.C.Rosia Montana Gold Corporation S.A tulajdonát képezi. A Környezeti Jelentés a 1076/2004.07.08. számú Kormányrendelet a tervekre és programokra vonatkozó környezeti értékelés elkészítésének eljárásáról követelményeinek, valamint a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumnak a Nemzeti Környezetvédelmi Hivatallal közösen megjelentetett egyes tervekre és programokra vonatkozó környezeti értékelés elkészítési eljárásának alkalmazására vonatkozó kézikönyvében foglalt javaslatoknak megfelelıen készült. Az S.C. Rosia Montana Gold Corporation S.A iparfejlesztési övezet településrendezési tervét elıször 2002-ben indították el, dolgozták ki és hagyták jóvá. A Gyulafehérvári (Alba Iulia) Környezetvédelmi Felügyelıség kiadta az erre a tervre vonatkozó környezeti megállapodást („Environmental Agreement”). A 2002-ben készített és jóváhagyott Övezeti Településrendezési Terv a kérdéses területre vonatkozóan biztosítja a következı rendeltetéseket: ipari övezet, raktározási övezet, összekötı úthálózat övezete, ipari létesítmények infrastruktúra övezet, védelmi övezet és lakóhelyi övezet. Ezen a területen javasolták a Verespatak Projekt kidolgozását, beleértve a következıket: • az arany és ezüst érc külszíni fejtéssel történı kitermelése; • a termelési hulladék - meddı és a keletkezı technológiai zagy specifikus létesítményekben, pl. meddıhányó és TMF (Tailing Management Facility azaz zagykezelı létesítmény)2 történı tározása; • az arany és ezüst érc feldolgozó üzemben történı feldolgozása a nemesfémek ércbıl történı kinyerésére szolgáló modern technológia alkalmazásával; • az ARD (Acid Rock Drainage azaz savas kızetvíz szivárgás)3 összegyőjtése, tározása és kezelése újrahasznosítás és/vagy a Veres-patak és a Szarvas-patak alaphozamának fenntartása céljából; • bekötı- és szállító utak (érc és meddı szállítása) építése. Kérjük, vegyék figyelembe, hogy a 2002-es Övezeti Településrendezési Terv a szintén 2002-ben jóváhagyott Verespatak Általános Településrendezési Tervével párhuzamosan készült. Ennek megfelelıen az engedélyeztetési eljárás is párhuzamosan zajlott. Meg kell jegyezni, hogy a Verespatak Bányászati Projekthez, mely bemutatásra került a Környezeti Jelentés által kiértékelt tervben, a következı dokumentumok, pl. Jelentés a Környezeti Hatásvizsgálatról (továbbiakban KHV) és Környezeti és társadalmi kezelési tervek készültek és kerültek benyújtásra 2006. május 15-én az Alba EPA-hoz (Gyulafehérvári (Alba Iulia) Környezetvédelmi Felügyelıség)4 a környezetvédelmi megállapodás elnyerése céljából. Minden egyes dokumentum különösen magas szintő részletességgel készült a szakértıi módszeren alapuló KHV-val. Mivel a terv, melyre ez a Környezeti Jelentés vonatkozik, nem tartalmaz semmilyen 2
a fordító megjegyzése a fordító megjegyzése 4 a fordító megjegyzése 3
6
változást arra a Bányászati projektre nézve, melynek környezeti hatásai elemzésre kerültek a KHV Jelentésben, ezért az ebben a dokumentumban foglalt eredmények a jelen Környezeti Jelentésben megkövetelt vizsgálatnál is felhasználásra kerültek. A KHV kidolgozása során néhány változtatást végeztek a kiindulási Bányászati projekt változathoz képest melyek a javasolt bányászati és feldolgozási tevékenységek negatív hatását - különösen tekintettel a védett övezet és a területen található természeti értékeket érı hatásokat - szándékoztak csökkenteni. A projektben bekövetkezett fı változtatások pozitív hatással lesznek a természetes és az épített környezetre egyaránt. Az új Övezeti Településrendezési Terv, nevezetesen a „Verespatak iparfejlsztési övezet módosított Övezeti Településrendezési Terve” 2006-ban készült a Verespatak Bányászati Projekt új változata által javasolt változtatásokhoz elıírt keretek biztosítására. Így, a Verespatak PUG-ban (General Urbanism Plan azaz Általános Területrendezési Terv)5 tett javaslatok támogatása céljából, továbbá ennek a PUG-nak megfelelıen az RMGC (Rosia Montana Gold Corporation) kérte a Verespatak Bányászati Projekt iparfejlesztési övezetére vonatkozó Övezeti Településfejlesztési Terv kidolgozását, valamint a területi egységek azonosítóra – ipar és tározás vonatkozó kapcsolódó városrendezési szabályok dokumentumának elkészítését, mely a késıbbi beavatkozásokat írja elı a következı ipari létesítmények elhelyezkedése szempontjából: feldolgozó üzem, külszíni fejtés, zagykezelı létesítmény, meddıhányó, alacsony fémtartalmú érc hányója és semleges kémhatású hulladék lerakóhelye (építési és bontási hulladék), Sulei andezit fejtés és „La Paraul Porcului” mészkıfejtés, talajtakaró depónia, Cetata szenny- és bányavíz gát és tározó, robbanószer raktározó létesítmény, vízgyőjtı és –elvezetı csatornarendszer, építkezés felvonulási lakóépületei, szükséges ellátások, valamint és a feldolgozó üzemhez csatlakozó szállító utak Verespatak területén belül, Bucsony (Bucium) faluban, valamint Abrudbánya (Abrud) és Kerpenyes (Carpeni) városokban. Az új PUZ kidolgozására vonatkozó igények a jóváhagyott Verespatak PUG elıírásaival összhangban magukba foglalták a PUG jóváhagyása (2002-2004) után született alátámasztó vizsgálatok elemeinek számbavételét, azért, hogy teljes kép alakuljon ki a hosszú távú fejlesztésre vonatkozóan. Az „S.C. ROSIA MONTANA GOLD CORPORATION S.A. Iparfejlesztési övezet módosított Övezeti Területrendezési Terve” címő övezeti területrendezési tervet a Gyulafehérvári (Alba Iulia) S.C. PROIECT ALBA S.A. készítette. A Környezeti Jelentés az a dokumentum, mely tartalmazza az erre az övezeti területrendezési tervre vonatkozó környezeti értékelésbıl származó információkat és következtetéseket. Kérjük, vegyék figyelembe, hogy a Verespatak, Bucsony, Abrudbánya és Kerpenyes városi tanácsai a nyilvános konzultáció szakaszait 2006-ban, a KHV folyamat megkezdése elıtt befejezték.
1.2
Tervek és programok környezeti vizsgálata
A tervekre és programokra vonatkozó környezeti vizsgálatát úgy lehetne meghatározni, mint egy szabályszerő, szisztematikus és átfogó folyamatot a stratégiák, tervek és programok és/vagy azok alternatívái következményeinek értékelését, beleértve az értékelés eseményeit magába foglaló írott jelentést, valamint az eredmények döntéshozatalban történı használatát.
5
a fordító megjegyzése
7
A tervek és programok környezeti vizsgálata egy - a stratégiák, tervek és programok készítésének egy ésszerően korai szakaszában alkalmazott – folyamat a környezet minıségének valamint a stratégiák, tervek és programok végrehajtásával járó következmények kiértékelésére azt biztosítva, hogy a stratégiák, tervek és programok kidolgozása során valamint azok hivatalos jóváhagyását megelızıen azok bármely következménye kiértékelésre került. A tervekre és programokra vonatkozó környezeti értékelési folyamat a nyilvánosság és egyéb hatásviselık számára biztosítja a folyamatban való részvételt, valamint azt, hogy informáltak legyenek azokkal a döntésekkel kapcsolatban, melyek hatással lehetnek a környezetre, továbbá azokról a módokról, ahogy a döntéseket hozták. A 2001/42/EK sz. EU irányelv a stratégiai környezeti vizsgálatról (SKV) (Strategic Environmental Assessment)6 a 1076/2004.07.08 sz. Kormányhatározat a tervek és programok környezeti vizsgálata kidolgozási eljárásának kialakításáról által került foganatosításra a nemzeti törvényhozásban. A 1076/2004.07.08 sz. Kormányhatározat hatálya alá esı tervek és programok listáját a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Miniszter 995/2006. sz. miniszteri rendelete hagyta jóvá. A 995/2006 miniszteri rendelet biztosítja, hogy az övezeti településrendezési tervek a 1076/2004.07.08 sz. Kormányhatározat hatálya alá esnek. Az 1076/2004.07.08 sz. Kormányhatározat elıírásainak megfelelıen az „S.C. ROSIA MONTANA GOLD CORPORATION S.A. Iparfejlesztési övezet módosított Övezeti Településrendezési Terve” környezeti értékelésének elkészítési folyamata a következı lépéseket foglalta magába: • a terv elsı verziójának kidolgozása a projektfelelısök által; • az Alba EPA értesítése a projekt felelısök által és nyilvános konzultáció; • a Fehér (Alba) Megyei Elöljáróság, Fehér (Alba) Megyei Tanács, Regionális Környezetvédelmi Hivatal, Országos Környezetvédelmi Felügyelıség, Alba EPA (Gyulafehérvári (Alba Iulia) Környezetvédelmi Felügyelıség), „Romániai vizek” Országos Igazgatósága – Marosvásárhelyi (Targu Mures) Fiókigazgatóság, Fehér (Alba) Megye Kulturális, vallásügyi és nemzeti örökségi Megyei Osztálya, Fehér (Alba) Megyei Talajtani és agro-kémiai Kutató, Megyei Közútkezelési Osztály, Aranyos (Aries) Hidrotechnológiai Rendszer, Abrudbánya (Abrud) Városháza, Verespatak (Rosia Montana) Városháza, Bucsony (Bucium) Városháza, Gyulafehérvári (Alba Iulia) Katasztrófavédelmi Igazgatóság, C.N.C.A.F. MINVEST S.A. Déva (Deva), C.N.C.A.F. MINVEST S.A. Déva (Deva) – ROSIAMIN S.A. Verespatak (Rosia Montana), S.C. Cuprumin S.A. Aranyos (Abrud), “Pro Rosia” Nem-kormányzati szervezet, Vadgazdálkodási Tanácsadó (WILDELIFE MANAGEMENT CONSULTING S.R.L), Integrációs (Integration) S.R.L. Fiókegysége képviselıibıl továbbá a projektfelelısök képviselıibıl álló Rendkívüli Bizottság (Special Committee) felállítása az Alba EPA által; • jogi keretek megteremtése a Rendkívüli Bizottság által; • az SC Rosia Montana Gold Corporation SA – a terv projektfelelıs képviselıibıl, valamint a Rendkívüli Bizottságba bevont igazgatóságok / intézetek / szervezetek technikai szakértıi képességekkel bíró képviselıibıl, továbbá a terv környezeti vizsgálatának kidolgozásába bevont képesített tanácsadó társaságok szakértıibıl álló akciócsoport (Taskforce) felállítása; • a terv végsı felülvizsgálata és a környezeti jelentés befejezése a tanácsadó társaságok szakértıi által, az akciócsoport széleskörő közremőködésével és konzultációval több találkozó keretében; • a terv és a környezeti jelentés tervezet benyújtása nyilvános konzultációra és viták szervezése az illetékes környezetvédelmi hatóságokkal és egyéb hatóságokkal, valamint a terv projektfelelıssel együtt.
6
az irányelv pontos magyar címe: egyes tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról (forrás: http://www.kvvm.hu/cimg/documents/26__hivatalos32001L0042_HU.doc)
8
A terv és környezetvédelmi jelentés végsı változata a környezetvédelmi terv felülvizsgálata során kialakult illetékes környezetvédelmi hatósági és egyéb hatósági vélemények, és a nyilvánosság észrevételei alapján kerül majd elkészítésre. Kérjük, vegyék figyelembe, hogy az akciócsoport tagok véleményét a munkaértekezletek során minden, a 1076/2004.07.08 sz. Kormányrendelet elıírásainak megfelelı környezeti vizsgálat elvégzéséhez szükséges kulcs elem tekintetében kikérték, melyek az alábbiak: • a környezeti jelentés tartalma; • a terv, valamint egyéb tervek és programok közötti kapcsolat; • a területet érintı jelenlegi környezeti problémák; • a tervhez kapcsolódó környezeti tényezık / szempontok; • a tervhez kapcsolódó környezetvédelmi feladatok, célkitőzések és paraméterek; • a terv környezetre gyakorolt várható jelentıs hatásainak meghatározására vonatkozó kritériumok; • hatás kategóriák, környezetet érı várható jelentıs hatásainak értékelésére szolgáló mátrix formája és tartalma; • a környezeti vizsgálat és környezeti jelentés terjedelme és részletességi szintje külön-külön; • az alternatívák értékelésre és a környezetvédelmi szempontból legjobb megoldás kiválasztása; • a környezetvédelmi vizsgálat eredményeire vonatkozó következtetések; • a hosszú távú környezetvédelmi hatások csökkentésére / kiküszöbölésére vonatkozó javaslatok; • a terv káros környezeti hatások mérséklésére / megszőntetésére vonatkozó elıírásainak, valamint a terv környezeti hatásainak monitoringozására vonatkozó javaslatok. Az akciócsoport véleményét mind a környezetvédelmi vizsgálati folyamatba, mind pedig a környezeti jelentés elkészítésébe beszámították. Meg kell jegyezni, hogy az akciócsoport minden egyes találkozójára a terv projektfelelıse a tanácsadó társaságok szakértıivel együtt az akciócsoport tagok munkájának megkönnyítése céljából az aktuális témára vonatkozó anyagokat készített. A találkozók részletes emlékeztetıit minden egyes akciócsoport találkozó után megírták. Az akciócsoport találkozók napirendjének másolata, a résztvevık listája és az emlékeztetık az 1. Mellékletben találhatók.
1.3
A környezeti jelentés tartalma
A témák, melyek a „Verespatak iparfejlesztési övezet módosított PUZ” címő övezeti területrendezési tervhez készített Környezeti Jelentés egyes fejezeteiben kerültek tárgyalásra, az alább vannak összefoglalva. A terv Környezeti Jelentésének tartalmát a 1076/2004. számú Kormányrendelet 2. Mellékletének elıírásai alapján alakították ki, a Környezeti Jelentés teljes vizsgálati és kidolgozási folyamata a 1076/2004. számú Kormányrendelet rendelkezéseinek, valamint a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumnak a Nemzeti Környezetvédelmi Hivatallal közösen megjelentetett egyes tervekre és programokra vonatkozó környezeti értékelés elkészítési eljárásának alkalmazására vonatkozó kézikönyvében foglalt javaslatoknak megfelelıen készült. A Környezetvédelmi Jelentés tartalmát az akciócsoport jóváhagyta. A Környezeti Jelentés tartalmának a 1076/2004. számú Kormányrendelet 2. Mellékletében foglalt követelményekkel történı összehasonlítása az alábbi táblázatban kerül bemutatásra (1. táblázat).
9
1. táblázat a „Verespataki Ipari Övezet Módosított PUZ (Zonal Urbanism Plan)” Övezeti Településrendezési Terv Környezeti Jelentés tartalmának a 1076/2004 sz. Kormányrendelet 2. Mellékletében foglalt követelményekkel történı összehasonlítása
A PUZ Környezeti Jelentésének tartalma
A Környezeti Jelentés keret tartalma a 1076/2004 sz. Kormányrendelet 2. Melléklete szerint
1. Fejezet: Bevezetés
-
2. Fejezet: A Verespataki Ipari Övezet Módosított PUZ terv tartalma és fı célkitőzései
1. A terv vagy program tartalmának és fı célkitőzéseinek, valamint egyéb idevágó tervekkel és programokkal való kapcsolatának bemutatása
3. Fejezet: A Verespataki Ipari Övezet Módosított PUZ területének jelenlegi környezeti viszonyai
2. A környezet jelenlegi állapotának vonatkozó szempontjai, továbbá azok valószínősíthetı alakulása amennyiben a javasolt terv vagy program nem valósul meg
4. Fejezet: A Verespataki Ipari Övezet Módosított PUZ területének jelenlegi releváns környezeti szempontjai
3. Az övezet azon környezeti tényezıi, melyeket valószínősíthetıen jelentıs hatás ér
5. Fejezet: A Verespataki Ipari Övezet Módosított PUZ területének releváns környezetvédelmi céljai
4. Bármely meglévı környezeti probléma, amely a terv vagy program szempontjából releváns, beleértve, fıleg a környezeti szempontból különös fontossággal bíró területekhez, mint például a 462/2001 sz. törvény által módosításokkal és javításokkal elfogadott 236/2000 sz. kormányhatározat a védett természeti területek rendszerérıl, természetes élıhelyek, növényvilág és állatvilág védelmérıl és elıírt különleges madárvilág védelmi vagy speciális megırzési területeihez kapcsolódó problémák 5. Az országos, közösségi vagy nemzetközi szinten elıírt környezetvédelmi célok, melyek a terv vagy program szempontjából relevánsak, továbbá az a mód, ahogy ezeket a környezetvédelmi célokat, illetve egyéb környezetvédelmi szempontokat hogyan vették figyelembe a terv vagy program kidolgozása során 10
6. Fejezet: A Verespataki Ipari Övezet Módosított PUZ következtében kialakuló környezeti hatások vizsgálatának módszertana
-
7. Fejezet: A Verespataki Ipari Övezet Módosított PUZ tervéhez kapcsolódó várható jelentıs környezeti hatások vizsgálata, valamint a kedvezıtlen környezeti hatások megelızését és mérséklését szolgáló intézkedések
6. Várható jelentıs környezeti hatások, beleértve olyan elemeket, mint a biológiai sokféleség, lakosság, emberi egészség, állatvilág, növényvilág, talaj, víz, éghajlati tényezık, anyagi eszközök, kulturális örökség, beleértve az építészeti és régészeti örökséget, tájkép és ezen elemek közötti kapcsolat
7. Várható jelentıs környezeti hatások, beleértve az egészséget, országhatáron átnyúló vonatkozásban 8. Javasolt intézkedések a terv vagy program megvalósítása miatt a környezetet érı kedvezıtlen hatások megelızése, mérséklése és kárpótlása céljából, amennyire lehetséges 8. Fejezet: Alternatívák értékelése
9. Az alternatívák kiválasztásához vezetı okok kifejtése, valamint a kiértékelés módjának leírása, beleértve bármely nehézséget (pl. technikai (szakmai) hiányosságok vagy a „know-how” hiánya)
9. Fejezet: A Verespataki Ipari Övezet Módosított PUZ terv végrehajtásával járó jelentıs hatások monitoringjával kapcsolatos javaslatok
10. A terv vagy program megvalósítása által okozott jelentıs hatások monitoringjának szempontjából figyelembe vett intézkedések leírása
10. Fejezet: Nem-technikai összefoglaló
11. A szolgáltatott információk nem-technikai összefoglalója jelen melléklet rendelkezése szerint
11. Fejezet: Következtetések és javaslatok
-
11
A Környezeti Jelentés 2 –11. fejezeteinek tartalma az alábbiakban került összefoglalásra. 2. Fejezet: A Verespataki Ipari Övezet Módosított PUZ terv tartalma és fı célkitőzései Ez a fejezet mutatja be Verespataki Bányászati Projekt, melyre a PUZ (Zoning Urbanism Plan azaz Övezeti Településrendezési Terv)7 vonatkozik, fı célkitőzéseit. Következésképpen, magában foglalja ennek az övezeti területrendezési tervnek a tartalmi összefoglalóját, beleértve az övezeti fejlesztésre és helyi területfejlesztési szabályozásokra vonatkozó javaslatokat. A PUZ és egyéb tervek, valamint a speciális törvényi szempontok közötti kapcsolat szintén bemutatásra kerül. 3. Fejezet: A Verespataki Ipari Övezet Módosított PUZ területének jelenlegi környezeti viszonyai Ez a fejezet mutatja be a PUZ által lefedett terület természeti és épített környezetének jelenlegi állapotát, kiterjed minden egyes környezeti tényezıre, továbbá fókuszba állítja a 2002-es PUG (General Urbanism Plan azaz Általános Településrendezési Terv)8 és PUZ által elıírt ipari övezeti fejlesztést, valamint Verespatak és a szomszédos területek kulturális, építészeti és régészeti örökségével való kapcsolatot. Azok a környezeti tényezık lettek figyelembe véve, melyeket pozitív vagy kedvezıtlen hatás érhet a PUZ által. Mindezek mellett a fejezetben elemzésre kerül a környezet valószínősíthetı alakulása abban az esetben, ha a PUZ nem kerül megvalósításra. 4. Fejezet: A Verespataki Ipari Övezet Módosított PUZ területének jelenlegi releváns környezeti szempontjai Ebben a fejezetben kerülnek meghatározásra a terület környezeti tényezıi és PUZ területét érintı környezeti kérdések a környezet jelenlegi állapotára vonatkozó adatok alapján. 5. Fejezet: A Verespataki Ipari Övezet Módosított PUZ releváns környezetvédelmi céljai Ez a fejezet taglalja a PUZ-t érintı különbözı környezeti tényezıkre megállapított környezetvédelmi célkitőzéseket a nemzeti és EU törvényhozásnak és stratégiáknak megfelelıen. A célkitőzések elérését szolgáló feladatok, továbbá a környezetvédelmi tevékenység, valamint a környezet minıségét a terv által érı hatások monitoringját és számszerősítését szolgáló paraméterek is kidolgozásra kerültek. 6. Fejezet: A Verespataki Ipari Övezet Módosított PUZ által kialakuló környezeti hatások vizsgálatának módszertana Ebben a fejezetben történik az 5. fejezetben meghatározott környezeti célkitőzésekkel kapcsolatos PUZ rendelkezések értékelésének módszertana. Meghatározásra kerültek mind a hatás kategóriák, mind az egyes környezeti tényezıre / elemre megállapított hatások értékelésének kritériumai is. A környezeti vizsgálat szakértıi módszeren alapul, ahol az eredmények összefoglalva, mátrix használatával kerülnek bemutatásra, amelyben a PUZ környezeti hatásait a következı kifejezésekkel értékelték: jelentısen pozitív, pozitív, semleges, nem jelentısen negatív, negatív, jelentısen negatív.
7 8
a fordító megjegyzése a fordító megjegyzése
12
7. Fejezet: A Verespataki Ipari Övezet Módosított PUZ tervéhez kapcsolódó várható jelentıs környezeti hatások vizsgálata, valamint a kedvezıtlen környezeti hatások megelızését és mérséklését szolgáló intézkedések Ez a fejezet tárgyalja az egyes környezeti tényezıket / elemeket érı, a PUZ által okozott várható hatásokat, valamint a terv által lefedett projektre vonatkozó társadalmi és környezeti kezelési tervekben bemutatott hatások megelızésére és mérséklésére szolgáló specifikus intézkedéseket. A lehetséges környezeti hatások vizsgálatának eredményeit minden egyes környezeti tényezıre / elemre egyéni szakértıi hatás-elırejelzési módszer felhasználásával kapták meg, az értékelési kritériumok és a hatás kategóriák a 6. fejezetben kerültek meghatározásra. A környezeti hatásvizsgálat tekintetbe vette a hatások valószínőségét, idıtartamát, gyakoriságát, reverzibilitását, kumulálódó tulajdonságát, kockázatát az emberi egészségre nézve, térbeli kiterjedését és az övezet sérülékenységét. 8. Fejezet: Az alternatívák értékelése Ebben a fejezetben kerülnek bemutatásra és értékelésre a Bányászati projekt megvalósításának változatai a környezeti hatások szempontjából. Többféle alternatívát mérlegeltek tekintettel: a kitermelés megkezdésének idıpontjára és a termelési hányadra, a különbözı egységes elhelyezkedésére és általuk elfoglalt területre, feldolgozási technológiára, hulladéktárolás, szállítás, tevékenységek leállítása, környezeti rehabilitáció. Következésképpen a „nulla alternatíva” is megvitatásra került. 9. Fejezet: A Verespataki Ipari Övezet Módosított PUZ terv végrehajtásával járó jelentıs hatások monitoringjával kapcsolatos javaslatok Ez a fejezet mutatja be a PUZ megvalósítás monitoring programjának javaslatát a környezetet érı szennyezés megelızése, mérséklése és kiküszöbölése szempontjából, továbbá a terv által keletkezı környezeti hatások monitoringjának javaslatát 10. Fejezet: Nem-technikai összefoglaló Ez a fejezet nyújt összefoglalót a Környezeti Jelentés fı elemeirıl, azzal a céllal, hogy segítséget adjon a hatásviselıknek a terv által javasolt legfontosabb szempontok, a környezeti célkitőzések eléréséhez biztosított szükséges intézkedések, valamint a környezeti vizsgálat eredményeinek megértéséhez. 11. Fejezet: Következtetések és javaslatok Ebben a fejezetben kerülnek bemutatásra a Verespataki Ipari Övezet Módosított PUZ terv környezeti vizsgálatának következtetései, valamint a terv végsı verziójának elkészítésekor figyelembe vett javaslatok.
13
2 A VERESPATAKI IPARI ÖVEZET MÓDOSÍTOTT PUZ TERV TARTALMA ÉS Fİ CÉLKITŐZÉSEI 2.1
Bevezetés
A „Verespataki Ipari Övezet Módosított PUZ” terv által lefedett bányászati projekt a S.C.Rosia Montana Gold Corporation S.A tulajdona, mely a Gabriel Resources Limited - Kanada (80%) és a C.N.C.A.F. MINVEST S.A. Déva – Románia (19.31 %) közös vállalkozása.
A Rosia Montana Gold Corporation S.A. Iparfejlesztési övezet Övezeti Településrendezési Tervét elıször 2002-ben indították el, dolgozták ki és hagyták jóvá. A törvényi elıírásoknak megfelelıen minden megállapodás és engedély biztosítva lett ehhez a tervhez. Ezt a PUZ-t Verespatak Városi Tanácsa, Abrudbánya (Abrud) Városi Tanácsa, valamint az Alba (Fehér) Megyei Tanács is jóváhagyta. Eszerint, a PUZ részét képezı környezeti vizsgálat alapján a Gyulafehérvári (Alba Iulia) Környezetvédelmi Felügyelıség kiadta az erre a tervre vonatkozó 181/2002.07.03 sz. környezeti megállapodást („Environmental Agreement”). A 2002-ben készített és jóváhagyott Övezeti Településrendezési Terv a kérdéses területre vonatkozóan biztosítja a következı rendeltetéseket: ipari övezet, raktározási övezet, összekötı úthálózat övezete, ipari létesítmények infrastuktúra övezet, védelmi övezet és lakóhelyi övezet. A Verespatak Projekt KHV-jának kidolgozása során néhány változtatást végeztek a kiindulási Bányászati projekt változathoz képest melyek a javasolt bányászati és feldolgozási tevékenységek negatív hatását - különösen tekintettel a védett övezet és a területen található természeti értékeket érı hatásokat - szándékoztak csökkenteni. A projektben bekövetkezett változtatások csekély mértékőek, és pozitív hatással lesznek a területen található természetes és az épített környezetre egyaránt. A projekten történt változtatások magukba foglalják: • Az érckitermelés végzése inkább négy külszíni fejtésben, úgymint Cetate, Carnic, Jig és Orlea területeken, mint kettıben, azaz Cetate és Carnic területén. Ebben az értelemben, kérjük, jegyezzék meg, hogy a 2002-ben készült és elfogadott Verespatak község Általános Településrendezési Tervében, valamint a Verespataki Ipari Övezet PUZ-ban csak egy 5 éves idıszakot elemeztek, mely a településrendezési terv érvényességi ideje. Ezért a 2002-ben készült PUZ-ban a Jig és Orlea külszíni fejtıhelyek úgy lettek figyelembe véve, mint a Bányászati tevékenység jövıbeni fejlesztési fázisai, hiszen ezeknek az aknáknak a bányászata a PUZ érvényességét követı idıszakban kezdıdött volna. Ennek világos bizonyítéka, hogy a 2002-es PUG-ban (General Urbanism Plan azaz Általános Településrendezési Terv) és PUZ-ban ezek a külszíni fejtıhelyek megközelítıleg 16 év fennállás alatt 13 millió tonna/év kifejtett érc éves kitermeléssel lettek figyelembe véve, melyet csak a négy akna bányászásával lehet biztosítani. Mindkét településrendezési terv hivatkozik a Verespatak érc lelıhelyre készített megvalósíthatósági tanulmányra, mely egyértelmően meghatározza a bányamővelés alá vonandó területeket, nevezetesen a négy külszíni fejtést: Cârnic, Cetate, Orlea, és Jig. • A külszíni fejtések újra modellezése a Verespatak történelmi központ védett övezetének 15 ha-ról (a 2002-es PUZ-ban) növelése céljából az elfogadott 135 ha-ra. • Cetate és Carnic meddıhányók felszínének csökkentése, figyelembe véve a Bánya rehabilitációs és bezárás kezelési terv új intézkedéseit a Carnic, Orlea és Jig aknák bányamővelésbıl eredı hulladékkızettel történı tömedékelésre vonatkozóan. Az egyetlen akna, mely nyitott maradna a Cetate a 284/2005. sz törvény által frissített
14
237/2004 sz. törvény által módosított és 85/2003 sz. Bányászati Törvény rendelkezései eredményeként, mely nem engedélyezi az ásványanyag készlet tömedékeléssel történı elzárását. Bizonyos ipari utak nyomvonalának újra modellezése a védett övezet elkerülésével a Verespatak történelmi központját érı hatás enyhítése céljából. Az Aranyos (Aries) folyóból történı vízkivételhez a vízellátó-rendszer csıvezetékének kiépítése. A Verespatak Projekt ipari övezet területének csökkentése Verespatak védett övezetének kialakítása és megnagyobbítása céljából.
• • •
Az új Övezeti Településrendezési Terv, nevezetesen a „Verespatak Iparfejlesztési övezet módosított Övezeti Településrendezési Terve” 2006-ban készült a Verespatak Bányászati Projekt új változata által javasolt változtatásokhoz elıírt keretek biztosítására. Ez a PUZ a Verespatak Bányászati Projekthez kapcsolódó ipari tevékenységek hosszú távú (közel 25 éves) fejlıdését vizsgálta, azok minden fázisában, azaz kivitelezést, üzemelést, bezárást / rehabilitációt és a bezárás után. A Verespatak Bányászati Projekt magába foglalja Verespatak község környékén, Fehér (Alba) megyében az arany- és ezüstbányászati mőveletek fejlesztése és kiterjesztése, valamint a kulturális örökség, a terület társadalmi és gazdasági fejlıdésével kapcsolatos számos egyéb tevékenység.
Az Övezeti Településrendezési Terv tartalmazza mind a projekt célkitőzéseit, mind pedig az ipari tevékenység elvégzéséhez szükséges létesítmények elhelyezésére vonatkozó településrendezési szabályozásokat. Verespatak község 10 km-re fekszik Abrudbányától (Abrud) és a római kor óta Alburnus Maior néven ismert aranybányászati központ. A régió, amelyben a Verespatak község közigazgatási területe található északon Topánfalva (Campeni) községgel, dél-nyugaton Abrudbánya (Abrud) községgel, keleten és dél-keleten Bisztra (Bistra), Nagylupsa (Lupsa) és Bucsony (Bucium) falvakkal, továbbá nyugaton Aranyosszohodol (Sohodol) faluval határos. Verespatak közigazgatási területét alkotó helység összesen 15, amelyek a következık: Abrudkerpenyes (Carpinis), Balmoşeşti, Blideşti, Bunta, Coasta Hentii, Curături, Daroaira, GirdaBărbuleşti , Szarvaspatak (Corna), Gura Rosiei, Iacobeşti, Ignăteşti, Soal, Tarina, Vurtop (Vârtop) és Verespatak közigazgatási központja A terület, melyen a bányászati tevékenység kialakítása javasolt, a Verespatak Általános Településrendezési Terve szerint beépített területen található, a referencia területegységen UTR-I-D.
2.2
Egyéb tervekkel és programokkal való kapcsolat
2.2.1 2.2.1.1
Helyi szintő tervek és programok A PUZ területén belül található helységek általános településrendezési tervei
A megvalósításra javasolt terület, melyben a PUZ-zal lefedett project, vagy annak bizonyos létesítményei találhatók több közigazgatási egységet, nevezetesen Verespatak község, Abrudbánya (Abrud) város, Topánfalva (Campeni) község és Bucsony (Bucium) község területeit foglalja magába.
15
A Verespatak Bányászati Projektre vonatkozó rendelkezések törvényi kereteinek biztosítása céljából ezeket a rendelkezéseket egy általános településrendezési tervbe kell foglalni, melyet a helyi közigazgatási hatósági szervek és egyéb érintett hatóságok hagynak jóvá. Verespatak község, amelynek területén fekszik az ipari övezet legnagyobb része, szempontjából elkészült a Verespatak Általános Településrendezési Terv (PUG) a 2002-es PUZ-zal párhuzamosan, a PUZ magába foglalt minden specifikus PUG rendelkezést. A Verespatak PUG 2002-ben lett jóváhagyva és engedélyezve. A PUG és PUZ környezeti engedélyeztetési folyamata párhuzamosan történt és mindkét terv megkapta a környezeti megállapodást. Abrudbánya (Abrud) területén fog feküdni a TMF egy része, a másodlagos visszatartó medence és a tisztító lagúnák. A frissített Abrudbánya PUG tartalmazza az ipari övezethez tartozó létesítményeket. Abrudkerpenyes (Carpinis) területén kerül megvalósításra az Aranyos (Aries) folyóból történı vízkivétel, továbbá a vízellátó csıhálózat egy szakasza. Az Abrudkerpenyes PUZ-t frissítik. A S.C. Rosia Montana Gold Corporation S.A. azzal a kéréssel fordult az Abrudkerpenyesi Községházához, hogy ezeket a létesítményeket foglalják bele a PUG-ba. Bucsony (Bucium) község területén az iparterületet kiszolgáló bekötıút létesül. A 10 évvel ezelıtt jóváhagyott Bucsony PUG frissítése szükséges a község közigazgatási területét érintı jelenlegi és jövıbeni fejlesztéseknek megfelelıen. A tıkehiány miatt a Bucsony Községi Tanács ezidáig nem kezdte meg a PUG frissítését. Amint a Bucsony PUG frissítési folyamata megkezdıdik az RMGC kérvényezni fogja, hogy a Bucsony község területén haladó bekötıút kerüljön be a tervbe. Kérjük, vegyék figyelembe, hogy a „Verespatak Iparfejlesztési övezet módosított Övezeti Településrendezési Terve” településrendezési terv kielégíti az Abrudbánya (Abrud) város és Verespatak község általános településrendezési tervét és a településrendezési elıírásokat azzal, hogy referencia területi egységeket úgy vette figyelembe, mint UTR1, UTR2, UTR2*1 és UTR2*2. Verespatak község és a közigazgatásilag hozzá tartozó falvak számára a fejlıdést az RMGC beruházásának megvalósulása, valamint a közmőszolgáltatások, és a mőszaki infrastruktúra kiépítése fogja meghatározni. 2.2.1.2
Az általános területrendezési terv a PUZ területén
Új Verespatak PUZ A Verespatak PUG-ban tett javaslatok támogatása céljából, valamint ezeknek a javaslatoknak megfelelıen az RMGC kérésére 2003-ban egy Övezeti Településrendezési Terv készült a 4. sz referencia területi egységben (UTR) található területre. A terv közzéteszi a község új közigazgatási központjának lakóterületekkel és vegyes rendeltetéső területekkel együtt történı kialakításával kapcsolatos késıbbi intézkedéseket, melyek rendkívül fontosak a háztartások Verespatak Bányászati Projekt ipari övezetébıl történı áthelyezéséhez. A terv az övezet fejlesztésérıl két szakaszban rendelkezik, nevezetesen: • •
Elsı szakasz – a község és a környezı terület új közigazgatási központjának megépítése az áthelyezési kívánalmaknak megfelelıen az elkövetkezı 5 - 8 évben. Második szakasz – új lakóterület megépítése az elkövetkezendı 8 – 15 évben.
16
A terv jogi szempontból közzéteszi az új építmények engedélyeztetésére vonatkozó alapvetı szabályokat. A tervben található övezet 186 ha területet takar, melybıl a terv megvalósításának elsı szakaszában áthelyezésre javasolt terület 59,8 ha. A Verespatak PUG szerint ennek a területnek a nagyobbik része (50,33 ha) Verespatak község beépített területén fekszik, és kis hányada (9,47 ha) a község beépített területén kívülre esik. Ez a terület a község észak-nyugati részén található Piatra Alba dombon, az Abrud és Veres (Rosia) patakok közötti területen a fı utak közvetlen szomszédságában helyezkedik el. Minimum 300 m2 területő parcellákat fognak biztosítani lakásépítési célokra. A terv a következı övezetekrıl gondoskodik: • Házak és hozzátartozó funkciók – 33,51 ha; • Vegyes övezet – 16,47 ha; • Közintézmények és közszolgáltatások – 5,87 ha; • Összekötı és szállító utak – 19,91 ha; • Zöld területek, sport, szabadidı – 19,87 ha; • Mőszaki infrastruktúra – 2,19 ha; • Közösségi kezelés – 12,60 ha; • Mezıgazdasági egységek – 11,46 ha; • Erdıgazdálkodási egységek – 33,35 ha; • Nem-termelı területek – 30,17 ha A városi infrastruktúra magába fogja foglalni: • Centralizált ivóvízellátó rendszer; • Szennyvízelvezetı hálózat és szennyvíztisztító telep a terv elsı szakaszában, továbbá a szennyvizek szennyvízülepítı tartályba történı összegyőjtése és szennyvíztisztító telepen történı elhelyezése; • Elektromos energia ellátás; • Telekommunikációs hálózat; • Szilárd hulladékkezelés: ellenırzött győjtés, hulladéklerakóban történı elhelyezés. Az új közigazgatási terület magába fogja foglalni (IV osztályú körzetre vonatkozó rendelet értelmében) a következı elemeket: • Községháza; • Rendırség; • Egészség-megırzési rendelıintézet; • Iskola és óvoda; • Kultúrház, klubok és könyvtár; • Postahivatal, telefonközpont és CEC bank; • Templomok; • Kereskedelem, szolgáltatások; • Piac; • Szabadidı park és játszótér gyerekeknek; • Egyéb közigazgatási létesítmények és szolgáltatások. Az Új Verespatak Övezeti Településrendezési Tervhez a következı engedélyek lettek kiadva:
17
• • •
A 32/2003.03.30 sz. Környezeti Megállapodás, melyet a Fehér (Alba) Megyei Környezetvédelmi Felügyelıség adott ki; A 13/2006.11.20 sz. Általános Jóváhagyás, melyet Fehér (Alba) Megyei Tanács adott ki; A 20/2003.04.24 sz. határozat a PUZ frissítésével kapcsolatban, melyet a Verespatak Községi Tanács adott ki.
Verespatak védett épített övezetének (Történelmi központ) PUZ-ja Verespatak történelmi központjára vonatkozó övezeti településrendezési terv véglegesítés alatt áll, és célja, hogy jogi keretet biztosítson a terület kulturális örökségének megóvására, fenntartására és hasznosítására irányuló intézkedések végrehajtásához. Verespatak község védett épített övezete, melyet „Verespatak történelmi központ”-nak is neveznek, a „Történelmi – területrendezési tanulmány” címő elızetes kutatás által került meghatározásra. A Verespatak PUZ dokumentációjának pótlása, melynek célja a történelmi központ újra strukturálása, megkapta a Kulturális és Vallásügyi Minisztérium - Történelmi Mőemlék Osztály által kiadott 61/2002.02.14 sz. engedélyt. A Verespatak község közigazgatási területén belül elhelyezkedı védett épített övezet számos meghatározási kritérium útján került megállapításra, továbbá e kritériumok közös megnyilvánulási területének meghatározásával lett körvonalazva az általános és övezeti történeti kutatások alapján. A figyelembe vett kritériumok a következık: történelmi, építészeti – környezet, településrendezés, félközösség, tájkép. Az általános történeti kutatás két referencia történelmi övezetet határoz meg, nevezetesen: • 1. Referencia történelmi övezet – VÉDETT ÖVEZET (ZIR1); • 2. Referencia történelmi övezet – TURIZMUSFEJLESZTÉSI ÖVEZET (ZIR2). A Történelmi Övezeti Tanulmányban a VÉDETT ÖVEZET (ZIR1) esetében 12 referencia történelmi részövezet és a TURIZMUSFEJLESZTÉSI ÖVEZET (ZIR2) esetében 4 referencia történelmi részövezet került meghatározásra és lett körvonalazva. Ilyenformán, a referencia történelmi részövezetek (SIR), valamint a referencia történelmi övezeten belül a védett épített övezetek meghatározása és körvonalazása a városszerkezeten belüli részövezetek meghatározása alapján történt, melyek településrendezési, építészeti, tájképi és történelmi szempontból hasonló és összetartozó jelleget mutatnak. Meghatározásra került a védett épített részövezetek védettségi szintje, továbbá az illetı részövezetben található mőemlékek értékétıl függıen engedélyezett beavatkozás típusa. Azon kívül meg lett határozva minden egyes részövezetre a fejlesztés típusa, mértéke és lehetséges határai. Az összesen 1378600.00 m2 területet lefedı védett épített övezet, beleértve a hozzátartozó védelmi övezetet is, magába foglalja a két referencia történelmi övezetet, és az alábbi védettségi kategóriákkal jellemezhetı: • •
•
helyi jelentıségő védett épített övezet – VERESPATAK TÖRTÉNELMI KÖZPONT – (helyi jelentıséggel bír), az NCC-DMI 61/2002.09.14 sz. ENGEDÉLY által lehatárolva; „mőemlék” kategória, melyek közül néhány a község TÖRTÉNELMI KÖZPONT-jában található, miközben a többiek szét vannak szóródva a védett övezeten belül – mindegyik helyi jelentıségő -, melynek lehatárolását (beleértve a hozzátartozó védelmi övezetet is) ez a PUZ – CP tartalmazza; „régészeti lelıhely” kategória – Az országos jelentıségő Alburnus Maior - Verespatak régészeti terület (világos lehatárolás nélkül) – vonatkozik mind a község beépített
18
területére, mind, pedig azon kívülre, ahol a történelmi - régészeti kutatás feltételezi, vagy igazolja régészeti emlékek jelenlétét. Verespatak községen kívül, de az ez által a PUZ által lefedett védett épített területen belül a következı 5 féle típusú építmény található: római kori település, római kori bánya, római kori emlékek, temetkezési hely, római kori bányajáratok – melyeket mind országos jelentıségőnek minısítettek, valamint koordináta pontokkal határolták le a STEREO 70 rendszerben. Ezek az építmények mind az RMGC Bányászati Projekt által lefedett területen találhatók. Ezen felül az ez által a PUZ által lefedett védett épített területen kívül található öt (5) ház, a görögkeleti ortodox templom és a „SIMION BALINT” emlékmő, melyeket mind helyi jelentıségő „mőemlék” osztályba soroltak. Tetszıleges védelmi övezetek (az Általános Történeti Tanulmány – 1. Mellékletben csatolt rajzoknak megfelelıen lehatárolva) kerültek meghatározásra azon mőemlékek számára, melyek nem a referencia történelmi övezetben találhatók (fentebb említve). A védett természeti övezetek tekintetében meg kell jegyezni, hogy “PIATRA DESPICATA” természeti emléket áthelyezik (a módosított PUG szerint) az ez által a PUZ – CP által lefedett védett épített területen belülre. A “PIATRA CORBULUI (HOLLÓKİ)” természeti emlék megırzi jelenlegi helyét a jövıbeni külszíni fejtési területen belül a megfelelı védekezési intézkedések mellett, továbbá egy turista útvonal kialakításával az S.C. PROIECT ALBA S.A. által készített Verespatak ipari övezet PUZ területrendezési dokumentáció szerint. Az „Országos Területrendezési Terv” – III. Melléklet – VÉDETT ÖVEZETEK (jóváhagyva az 5/2000 sz. törvény által) szerint Verespatak kulturális örökségének elemeit a rendkívüli országos értékkel bíró történelmi mőemlékek következı kategóriáiba sorolták: • településszerkezet (III. Melléklet, Hiv. szám 174, g.3 pont); • ipari építészet (III. Melléklet, Hiv. szám 483, i.1 pont); • népi építészeti mőemlékek (III. Melléklet, Hiv. szám 497, m.2 pont); • közigazgatási egység, mely nagyon magas koncentrációban rendelkezik kulturális értékkel bíró épített örökséggel (III. Melléklet, Hiv. szám 663, „községek” pont). A 422/2001 sz. törvényben újra közzétett „mőemlék” és „régészeti lelıhely” osztályba sorolás szempontjából a Történelmi központra – A TERÜLET-re – vonatkozó örökségi kategória a következı: • Alburnus Maior - Verespatak régészeti lelıhely (KÓD LMI 2004: AB – I – S - A – 00065) világos lehatárolás nélkül, de felmérve az összes római kori emléket és következésképpen lefedve a Történelmi központot; • Verespatak történelmi központ (KÓD LMI 2004: AB – II – S – B – 00270). A „mőemlék” kategórián belül, mely a legnagyobb számban képviselt, a 35 épület mellett (KÓD LMI, 2004: az AB – II – B – 00277-tıl az AB – II–m – B – 00311-ig) megtalálható a “Catalina – Monulesti” tárna, mely a Történelmi központ védett övezetében található és kódja AB – I – m – A – 00065.05. A Történelmi központ övezetén kívül a terület kulturális értékét a következı örökségi értékek egészítik ki: • Római kori település Alburnus Maior-nál Orlea terület • Római kori bánya Alburnus Maior-nál Orlea hegység
19
• • • • • •
Római kori emlékek Alburnus Maior Carpeni terület Temetkezési hely a “Hop – Gauri” területen Római kori bányajáratok a Carnic hegységben, Piatra Corbului-nál, kódjaik egyenként LMI 2004:AB – I – m – A – 00065, 01 – 00065, 04 és AB – I – s - A – 20329; Öt (5) ház, melyek kódjai LMI 2004: AB – II - m - B – 00271-tıl 00275-ig; „Isten Anyjának elszenderedése” Görög katolikus templom, melynek kódja LMI 2004: AB – II – m – B – 00269; Simion Balint emlékmőve, melynek kódja LMI 2004: AB – II – m –B – 00417, és a görög katolikus temetıben található.
A védett övezeteket, valamint a történelmi mőemlékeket is magába foglaló lista az Általános Memorandumhoz van csatolva. A mőemlékek / régészeti lelıhelyek minden típusa országos értékének fontosságát tekintve túlsúlyban vannak a felszíni régészeti lelıhelyek és a felszínalatti bányászati elemek, miközben az egyéb történelmi mőemlékek a helyi kulturális örökség szempontjából lényegesek. A védett természeti övezetek szempontjából, a kulturális örökség védett elemei mellett a következık szerepelnek: • Piatra Despicata (2. csoport, az 5/2000 sz. törvény I. Melléklete, 2, 8 pont), mely 0,20 ha területet foglal el; • Piatra Corbului (Hollókı) (2. csoport, az 5/2000 sz. törvény I. Melléklete, 2, 83 pont), mely 5,00 ha területet foglal el; Jelenleg, habár a vonatkozó jogszabály megköveteli a védett övezetek lehatárolását, egyedül a Történelmi központ rendelkezik a törvénynek megfelelıen hitelesített és jóváhagyott településrendezési dokumentáció során megállapított lehatárolással. 2.2.1.3 Fehér (Alba) Megye Területrendezési Terv A Fehér (Alba) Megye Területrendezési Terv (Alba TPP) kihangsúlyozza a Verespatak területén jelentkezı legfontosabb társadalmi – gazdasági és környezeti problémákat, melyek hasonlóak a jelen tanulmány elkészítésének során meghatározottakhoz (4. fejezetben tárgyalt). A megye gazdasági – társadalmi újraélesztésére, mely kapcsolatban van Verespatak területével is, az Alba TPP által bemutatott cselekvési prioritás a következı: • Nyersanyag feldolgozási módszerek fejlesztése a bányászati iparban; • Állandó munkahelyek kialakítása, szolgáltatások biztosítása a lakosság számára; • Összekötı úthálózat fejlesztése, települési infrastruktúra kialakítása, a lakásépítés minıségének javítása; • Az információhoz való hozzájutás, a társadalmi és kulturális élet javítása. A terv nem rendelkezik speciális rendelkezésekkel a Bányászati Projekt területére vonatkozóan, csak a megyei természeti erıforrások egyikeként jegyzi meg az arany- és ezüstérc lelıhely meglétét Verespataknál. Az Alba TTP-ben található egyetlen Verespatak területét érintı javaslat a rekreációs területek kialakítására vonatkozik, mely magába foglalja a Verespatak körül található tavak is.
20
Tekintetbe véve a fentieket, valamint a felülvizsgált PUZ által lefedett Bányászati Projekt rendelkezéseit úgy találtuk, hogy: • A Bányászati Projekt rendelkezései összhangban vannak az Alba TTP-ben bemutatott cselekvési prioritással; • A Verespatak körül található tavak a Verespatak Védett övezet részei, melyre a módosított PUZ megszabja a terület 120 ha-ral történı kiterjesztését az elızı PUZ-hoz képest. 2.2.1.4 Bányabezárási terv a Verespatak Bányára, Alba (Fehér) megye A Verespatak bányát a C.N.C.A.F. MINVEST S.A. Deva – Rosiamin S.A. üzemeltette. A verespataki leányvállalat 2006. május 15-én fejezte be mőködését. A mőködés befejezését leginkább Romániának az a kötelezettsége indokolta, hogy amennyiben csatlakozik az EU-hoz, többé nem megengedett az állami költségvetésbıl támogatott bányák üzemeltetése. A Bányatörvény szerint bányabezárási terv készült a berendezések és létesítmények leszerelésére, továbbá az ezeket a kötelezettségeket viselı C.N.C.A.F. MINVEST S.A. Deva által végzett bányászati tevékenység hatására kialakuló környezeti károk helyreállítására (a 47/1998.12.21 sz. Bánya kiaknázási engedélyt és az ahhoz tartozó 3/2000.10.14 sz. Kiegészítı Okiratot Országos Ásványianyag-készlet Ügynökség 310/2000.10.09 sz. rendelete értelmében a C.N.C.A.F. MINVEST S.A. Deva-tól, mely a projektfelelıssé váló S.C. Rosia Montana Gold Corporation S.A. leányvállata lett, átruházta). Az Alba EPA kiadta a környezetvédelmi megállapodást a bányabezárási tervhez. A tervet jóváhagyta a Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium, valamint a Fehér (Alba) megyei területi ásványianyagy-készlet felügyelet is. A Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium továbbította a tervet az Országos Ásványianyag-készlet Ügynökséghez, mely meg fogja hozni a bánya bezárásával kapcsolatos döntést. A terv megvalósításához szükséges tıkét a Román Kormány döntése alapján az állami költségvetésbıl fogják biztosítani. Meg kell jegyezni, hogy amennyiben a Verespatak Bányászati Projekt megvalósul az ipari övezetben található létesítmények számára szükséges bezárási és környezeti rehabilitációs munkálatokat ez a Projekt fogja biztosítani a kizárólag az övezeten kívül található létesítményekre használható költségvetési alapból. A módosított településrendezési terv által lefedett Projekt pontos rendelkezéseket tartalmaz az ipari övezeten belül végzett elızı bányászati tevékenység bezárására és az általa okozott környezeti károk rehabilitációs munkálataira vonatkozóan. Amennyiben a Verespatak Bányászati Projekt nem kapja meg a megvalósításához szükséges jóváhagyásokat, akkor mind az ipari övezeten belül található, mind azon kívül fekvı összes létesítmény bezárási és környezeti rehabilitációs munkálatainak költségét az állami költségvetésbıl kell fedezni. 2.2.1.5 Fehér (Alba) megye helyi környezeti Akcióterve Fehér (Alba) megye helyi környezeti Akcióterve (Local Environmental Action Plan – LEAP) számos környezeti célkitőzést foglal magába bányászati tevékenységekre / létesítményekre vonatkozóan, mint ahogy ezeknek a céloknak az eléréséhez szükséges intézkedésekre is. Az
21
említett környezeti célkitőzések és intézkedések a víz- és talajminıség védelméhez kapcsolódnak. A Verespatak Bányászati Projekt szerves részét képezı környezetgazdálkodási tervekben bemutatott környezeti szennyezés csökkentését / kiküszöbölését szolgáló mőszaki és üzemelési intézkedések számos konkrét lépést tartalmaznak a LEAP által bányászati tevékenységekre / létesítményekre elıírt környezeti célok elérésére, valamint egyéb, LEAP által elıírt környezeti célok elérésére vonatkozóan is. 2.2.1.6 Fehér (Alba) megyei szennyvízkezelési terv A Fehér (Alba) megyei szennyvízkezelési tervet az Alba EPA készítette 2002-ben, amit a Fehér (Alba) Megyei Tanács jóváhagyott. Az Alba EPA a tervet idıszakosan felülvizsgálta, de nem terjesztette be azt ismételt jóváhagyásra a Megyei Tanácshoz. A terv helyes helyzet-megállapítást ad országos szinten a települési és ipari hulladék kezelésekor használt gyakorlatokat és eljárásokat illetıen, a negatív hatások kiküszöbölésére vonatkozó konkrét intézkedések javaslata nélkül. A megyei szennyvízkezelési terv a Verespatak Bányászati Projekt megvalósításának eredményekén keletkezı hulladékot nem számítja be a jövıbeni hulladék hozam elırejelzésekor. 2.2.1.7 A Verespatak Projekt területén megkezdett hulladékkezelési projektek Abrudbánya (Abrud), Verespatak, Bucsony (Bucium) és Ciuruleasa városi tanácsai 2005 januárjában jóváhagyták a „Szelektív hulladékgyőjtési és szállítási adottságok Abrudbánya (Abrud), Verespatak, Bucsony (Bucium) és Ciuruleasa területeken” címő projekt megvalósításához kapcsolódó mőszaki – gazdasági indikátorokat és korlátolt felelısségő társaság (vagy részvénytársaság)9 alapszabályait. A projektet a PHARE CES 2004 hagyta jóvá és finanszírozta, mely jelenleg kiindulási tervezési szakaszban van. Ez a projekt magába foglalja a háztartási hulladék győjtési szolgáltatás kiterjesztése, a hulladékok szelektív győjtésének és egy jóváhagyott lerakóra történı szállításának megvalósítása (kezdetben a gyulafehérvári (Alba Iulia) hulladéklerakót mérlegelték). A kezdeti szakaszaiban a projekt nem vizsgálta meg a Verespatak Bányászati Projekt megvalósításának eredményekén keletkezı hulladék beszámítását a jövıbeni hulladék mennyiségi hozamába. A Fehér (Alba) megyei tanács 2005-ben indította el a teljes megyére kiterjedı Megvalósíthatósági Tanulmány elkészítését a Fehér (Alba) Megyei Integrált Hulladékgazdálkodási Rendszer megszervezése céljából. Ez a tanulmány 2006 második felében készült el, de még nincs hivatalban a megyei tanács határozata a javasolt megoldások bevezetésére. A probléma megoldásának céljából, beleértve a támogatás biztosításának lehetıségét, a Fehér (Alba) megyei tanács eldöntötte, hogy részt vesz a Tehnikai támogatás minimum 5 projekt elkészítéséhez a szilárd hulladék szektorban – Finanszírozási Memorandum ISPA 2005/RO/16/P/PA/001. 9
a fordító megjegyzése
22
2.2.2
Regionális szintő tervek és programok
2.2.2.1 A 7. régió központ Fejlesztési Terve 2007 – 2013 között A terv stratégiai célja magába foglalja: „Az összes fizikai és emberi erıforrás hatékony használatát egy jól mőködı gazdaság kialakítása céljából a környezet és örökség megırzésével összefüggésben, mely a Regionális Központ szintjén, hosszú távon a gazdaság és társadalmi kohézió harmonizációjához vezetne”. A tervben található regionális fejlesztés stratégiai prioritásai a következık: • Helyi és regionális infrastruktúra fejlesztése: szállítás, környezet, városi fejlesztés, kommunális létesítmények infrastruktúrája, társadalmi infrastruktúra; • Támogatási ügyletek: kis- és középvállalkozások alapítása és fejlesztése a magán és szolgáltató szektorban, ipari termékek és szolgáltatások bevezetése a helyi és nemzetközi piacon, üzletek fejlesztése speciális helyek kialakításával; • Turizmus fejlesztése: a természetes, történelmi és kulturális örökség megóvása, a turizmus fejlesztése, változatossá tétele, és elımozdítása, turisztikai szolgáltatások javítása; • Vidékfejlesztés: az üzleti tevékenységek fejlesztése és változatossá tétele a vidéki terülteken, az erdıgazdálkodási tevékenység fejlesztése és feljavítása; • Kutatás, technológiai újítások, és az információs társadalom kialakítása; • Foglalkoztatás növelése, emberi erıforrás és szociális ellátások fejlesztése: hatékony intézkedések támogatása a rendelkezésre álló munkaerı alkalmazására és a képzési rendszer kialakítására, a szociális szolgáltatási rendszer javítása és kiterjesztése, specializálódott szakértelem megszerzése az üzleti adminisztráció és fejlesztés terén; Fenntartható városi fejlıdés. Az fejlesztési prioritások eléréséhez vezetı intézkedések megvalósítására szolgáló, tervben bemutatott eszközök fıképp a segélyeket és hiteleket foglalják össze, a támogatott érdekekkel, vagy azok nélkül. A terv nem mutatja be a Verespatak területére vagy Fehér (Alba) megyére vonatkozó specifikus fejlesztési intézkedéseket, Verespatak települése csak a 7. régió központ azon településeinek listájával kapcsolatban kerül megemlítésre, amelyek kulturális örökségi értékkel rendelkeznek. Másrészrıl, a módosított PUZ által lefedett Bányászati Projekt a Verespatak területére vonatkozó gazdasági és társadalmi fejlesztéssel, helyi infrastruktúra fejlesztésével, továbbá a természeti, történelmi és kulturális örökség megırzésével kapcsolatos intézkedései, valamint a hátrányos helyzető területen történı nagyfokú magánberuházás lehetısége okán hozzájárul a 7. régió központ Verespatak területét érintı néhány elsıdleges fejlesztési célkitőzések eléréséhez. 2.2.2.2 A 7. régió központ – Regionális Környezeti Akcióterv A 7. régió központ Regionális Környezeti Akcióterve (Regional Environmental Action Plan REAP) magába foglal számos regionális szintő általános és specifikus környezeti célkitőzést a bányászati tevékenységekre / létesítményekre vonatkozóan, valamint a célkitőzések eléréséhez szükséges tennivalókat. Az említett környezeti célkitőzések és lépések a víz-, és talajvédelemmel kapcsolatosak. A Verespatak Bányászati Projekt szerves részét képezı környezetgazdálkodási tervekben bemutatott környezeti szennyezés csökkentését / kiküszöbölését szolgáló mőszaki és üzemelési intézkedések számos konkrét lépést tartalmaznak a REAP által bányászati tevékenységekre /
23
létesítményekre elıírt környezeti célok elérésére vonatkozóan. Ezek az intézkedések magukba foglalják a REAP-ban megfogalmazott lépések típusait is. A 7. régió központ Regionális Környezeti Akcióterve számos, az emberi egészség és levegı minıség védelmére, a hulladéklerakásból, hulladékkezelésbıl származó kockázatok mérséklésére, stb., szolgáló környezeti célkitőzést állapít meg, anélkül, hogy ezek a célkitőzések speciálisan a bányászati tevékenységre vonatkoznának. Ebben a vonatkozásban, meg kell jegyezni, hogy a Verespatak Bányászati Projekt kezelési tervei tartalmazzák az emberi egészség és minden környezeti tényezı védelmére szolgáló, valamint a kockázat kezelésre vonatkozó intézkedéseket. A regionális szinten megállapított környezeti célkitőzésekkel kapcsolatos részletek a Környezeti Jelentés 5. fejezetében kerülnek tárgyalásra. 2.2.2.3 A 7. régió központ – Regionális Hulladékgazdálkodási Terv A 78/2000 sz. kivételes kormányrendeletet módosító és helyesbítı 61/2006 sz. kivételes rendelet a hulladékgazdálkodásról (melyet a Vízkeret Irányelv vált fel) felállítja az országos, regionális és megyei szintő hulladékgazdálkodási tervek elkészítésére vonatkozó kötelezı követelményeket. A rendelet lefekteti azokat a kikötéseket, ahogyan a megyei tanácsnak a Regionális Környezetvédelmi Hivatallal közösen, a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Terv alapján el kell készítenie a Regionális Hulladékgazdálkodási Tervet (Regional Waste Management Plan – RWMP). A Regionális Hulladékgazdálkodási Tervet jóvá kell hagyatni a környezetvédelmi központi hivatal vezetıjének és Regionális Fejlesztési Ügynökség vezetıjének közös határozatával. A 7. régió Modell Hulladékgazdálkodási Terve és a regionális / országos hulladékgazdálkodási terv elkészítésének irányelve 2002 – 2004 között, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium által megvalósított Románia – Németország twinning projekt (RO 2001/IB/EN/01) részeként lett kidolgozva. 2006 során a terve elsı verziója kiegészítésre került a különleges hulladékok mennyiségével, úgymint veszélyes települési hulladék, elektromos és elektronikus berendezések hulladékai, valamint a leselejtezett közlekedési eszközök hulladéka. A 7. régió központ RWMP-je 2006 augusztus 1-tıl mint a Regionális Hulladékgazdálkodási Tervek elkészítésére vonatkozó Technikai Segítségnyújtó Projekt ((PHARE/2004/016 772.03.03/04.01) része lett felülvizsgálva. A terv végsı változata 2006 decemberében lett befejezve. A Regionális Hulladékgazdálkodási Tervet a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Miniszter 1499/2007.04.04 sz. rendelete hagyta jóvá. A 7. régió központra kidolgozott RWMP utolsó verziójában elemzésre került hulladékok magukba foglalják a nem-veszélyes és veszélyes települési hulladékokat (háztartási hulladék és a kapcsolódó kereskedelembıl származó hulladék, ipar és intézmények), valamint egyéb
24
különös hulladékok, úgymint: csomagolási hulladék, építési és bontási hulladék, szennyvíziszap, leselejtezett közlekedési eszközök és elektromos és elektronikus berendezések hulladékai. A 7. régió központ – RWMP nem hivatkozik az ipari hulladékok egyetlen típusára sem azokon a nem-veszélyes hulladékokon kívül, melyeket magába foglal a háztartási hulladék hozam, és jellemzıen a jelenlegi B osztályú hulladéklerakókon kerülnek elhelyezésre. Következésképpen, a 7. régió központ – RWMP nem tartalmaz rendelkezéseket a bányászati tevékenységbıl származó hulladék kezelésére. Meg kell jegyezni, hogy a Verespatak Bányászati Projekt tartalmaz saját kezelési tervet az arany- és ezüstérc bányászatából és feldolgozásából származó hulladékokra, beleértve a környezetvédelem szempontjából szükséges intézkedéseket. 2.2.3
Országos szintő programok és tervek
2.2.3.1 Bányaipari Stratégia 2004 - 2010 A Bányaipari Stratégia 2004 – 2010 a 2004. április 21-én kelt 615 sz. kormányrendelet által került jóváhagyásra. A stratégia legfontosabb célkitőzései: • A szabadpiacra jellemzı kereskedelmi alapokon nyugvó bányászati tevékenység végzése; • A kormány részvételének csökkentése és a magán kezdeményezések támogatása a bányászati szektorban; • Európai színvonalú környezetvédelem biztosítása; • A nem jövedelmezı tevékenységek bezárása által keletkezı társadalmi problémák. A célkitőzések elérése céljából alkalmazásra kerülı politika és eszközök sorával a Kormányzati stratégia megcélozza: • Az állam szerepének szabályozó, ellenırzı és adószedı tevékenységekre történı korlátozása; • A szektor helyreállításához szükséges politika és lépések alkalmazásához és monitorozásához szükséges intézményi keret kialakítása; • A termelési létesítmények és technológiák átalakítása, életképtelen bányák bezárása, vállalatok és cégek pénzügyi átalakítása, hozzáférhetı épületek, infrastruktúra és területek használata az érintett területek gazdasági rekonstrukciójára és a környezet helyreállítása miatt kialakuló pénzügyi veszteségek kizárását szolgáló politika támogatása; és • Az átalakítási folyamat által érintett személyek szociális védelmét szolgáló politikai csomag alkalmazása. A stratégia szerint megközelítıleg 20,000 alkalmazott fogja elhagyni a bányaipart, a stratégia következtetések fejezete a következı elıre jelzett hatásokat mutatja be: • A 2002 – 2003 közötti idıszakban elbocsátott munkavállalók, mely megközelítıleg 48,000 embert jelent, továbbá a 2004 – 2010 között elbocsátásra kerülı alkalmazottak szociális védelmének biztosítása. Ezek közül 15,000 kap majd kiegészítı bevételt, 9000 nyugdíjba fog vonulni, 21,000 személy újonnan kialakított állásokban kerül alkalmazásra,
25
• •
15,000 tartós munkanélküli marad, és kompenzációs bért kap, mert nem képes felvenni a versenyt a munkaerıpiacon, továbbá 3000 saját vállalkozásba fog kezdeni. Az infrastrukturális munkálatokra jellemzı foglalkoztatást jelentı közel 31,500 munkahely középtávú, ebbıl 17,000 munkahely korlátozott idın belüli (2 - 3 év) megteremtése; A leghátrányosabb helyzető csoportok aktív szociális támogatásának biztosítása, mely magába foglalja a létfenntartáshoz szükséges anyagi eszközökkel nem rendelkezı gyermekeket, kis bevétellel rendelkezı idıs embereket, a tervezett új tevékenység végzéséhez korát és foglalkozását tekintve nem megfelelı embereket, valamint munkaképtelen embereket.
Az Országos Közgazdasági Intézet szerint a stratégia alkalmazása egy rendkívül nehéz és költséges feladat a közhivatalok és magánszektor támogatási forrásaihoz képest jelentıs költségek miatt. Ebben az értelemben az Európai Strukturális Alaphoz való hozzáférés, valamint ugyanennek a nemzeti támogatási eszközök kiegészítéseként történı optimális szétosztása a jövıben is prioritás marad. A stratégiában található bányászati tevékenység bezárásának terve szerint C.N.C.A.F. MINVEST S.A. Deva – Rosiamin S.A. leányvállalat tulajdonában álló Verespatak Bánya 2004 májusában került volna bezárásra. Mint ahogy az a 2.2.1.3 alfejezetben megemlítésre került, ennek a külszíni aknának az üzemeltetése 2006 májusában fejezıdött be. A stratégia célkitőzéseinek figyelembevételével úgy gondoljuk, hogy a felülvizsgált PUZ által lefedett bányászati projekt biztosítani fogja ezeknek a céloknak az elérését Verespatak területén. 2.2.3.2 Országos Program a történelmi mőemlékek helyreállítására A Kulturális és Vallásügyi Minisztérium által jóváhagyott (996/2007.02.06 sz.) Országos Program a történelmi mőemlékek helyreállítására 2007-re biztosítja bizonyos történelmi mőemlékek helyreállításához szükséges anyagi eszközök rendelkezésre bocsátását. Az ebbıl az alapból helyreállításra kerülı mőemlékek listája nem tartalmazza Verespatak egyik történelmi mőemlékét sem.
2.3
A terv tartalma és fıbb célkitőzései
A környezeti értékelés alatt álló Övezeti településrendezési Terv célja, hogy jogi keretet biztosítson a Verespatak Bányászati Projekten végzett változtatások végrehajtására, valamint támogassa a Verespatak PUG területi egységek azonosítóra – ipari és tározási létesítményekre - vonatkozó javaslatokat.
Ez a PUZ az RMGC kérésére készült és magába foglalja a kapcsolódó Településrendezési Elıírásokat is. A terv gondoskodik a Verespatak Bányászati Projekt ipari tevékenységének hosszú távú fejlesztésérıl annak minden szakaszában, valamint rögzít a Verespatak PUG jóváhagyását követıen (2002 - 2004) készült háttértanulmányok elemeibıl is. A dokumentum (PUZ és Településrendezési Elıírások) közzéteszi a Verespatak Bányászati Projekt következı ipari létesítményeinek elhelyezkedését és üzemelését: feldolgozó üzem, külszíni fejtés, zagykezelı létesítmény, meddıhányó, alacsony fémtartalmú érc hányója és semleges kémhatású hulladék lerakóhelye (építési és bontási hulladék), Sulei andezit fejtés és „La Paraul Porcului” mészkıfejtés, talajtakaró depónia, Cetata szenny- és bányavíz gát és tározó, robbanószer raktározó létesítmény, vízgyőjtı és –elvezetı csatornarendszer, építkezés felvonulási lakóépületei, szükséges
26
ellátások, valamint és a feldolgozó üzemhez csatlakozó szállító utak Verespatak területén belül, Bucsony (Bucium) faluban, valamint Abrudbánya (Abrud) és Kerpenyes (Carpeni) városokban.
2.3.1 A Verespatak Bányászati Projekt tartalma és fı célkitőzései Az S.C. Rosia Montana Gold Corporation S.A. (RMGC) javasolta a 2006. május 15-ig még üzemelı Verespatak község közelében, Fehér (Alba) megyében található arany- és ezüstbányászat fejlesztését és kiterjesztését. A Verespatak projekt az Erdélyi-szigethegységhez (Apuseni-hegység) tartozó Erdélyi-érchegységben található Aranynégyszögként ismert területen fekszik. Ez a vidék már 2000 éve Európa legfontosabb arany-termelı területe. Az RMGC az Országos Ásványianyag-készlet Ügynökség 310/2000.10.09 sz. rendelete által az C.N.C.A.F. MINVEST S.A. Deva-tól, mint tagként felvett vállalattól átruházott 47/1998.12.21. sz. bánya kiaknázási jogi engedély birtokosa. Az engedély szerint a C.N.C.A.F. MINVEST S.A. a Rosiamin Leányvállalaton keresztül felelıs maradt a bányáért, mely 2006-ig üzemelt, továbbá a kapcsolódó bezárási és rehabilitációs munkálatokért, miközben az RMGC az új projekttel kapcsolatos geológiai feltárások és elıkészítı mérnöki munkák koordinátora. A Projekt javasolja egy nagy bányászati üzemelés kialakítását egy 14 év hosszúságú idıszakra, melyet további 2 év követ az alacsony fémtartalmú érc feldolgozása céljából. Ezt az idıszakot egy 8 éves idıtartamú szakasz követ majd, a leszerelés, környezeti helyreállítás és rehabilitációs tevékenység, továbbá a hosszú távú környezeti monitoring megvalósítása céljából. A Projekt megközelítıleg 16 éves idıtartam alatt évente átlagosan 13 millió tonna ércet tervez kitermelni. A Project teljes tervezett élettartama több mint 25 év. Azáltal, hogy az RMGC bányászati engedélye alá tartozó terület, valamint a környezı területek környezeti állapota erısen befolyásolt a megelızı bányászati tevékenység miatt, a Projekt számos feladatot foglal magába az elızı tevékenységek által kialakult szennyezés kiküszöbölésére az ipari övezetben, továbbá szigorú környezetvédelmet és rehabilitációs intézkedéseket a Projekt élettartama során. Ezáltal az építési, üzemeltetési, kezelési és környezeti rehabilitációs tevékenységek olyan nemzetközi környezetvédelmi és társadalmi végrehajtási színvonalon lesznek lefolytatva, melyet még a régióban kifejlesztett egyik projekt esetében sem alkalmaztak. Megállapításra került, hogy a Verespatak Projekt színvonalat fog teremteni a Romániában található bányászati projektek vagy egyéb Duna-medencében található helyszínek számára. A Project megvalósulása munkahelyeket fog kialakítani a helyi és regionális közösség számára megteremtve a fenntartható gazdasági fejlıdéshez szükséges körülményeket a területen, mely eddig monokulturális ipari terület volt. Az ipari területe, melyen a Projekt megvalósítása javasolt 1,650.88 ha területet fed le. A Verespatak PUG szerint javasolt terület Verespatak és Abrudbánya (Abrud) beépített területein található, a referencia területegység - UTR-I-D. A régió, amelyben a Verespatak község közigazgatási területe található északon Topánfalva (Campeni) községgel, dél-nyugaton Abrudbánya (Abrud) községgel, keleten és dél-keleten Bisztra (Bistra), Nagylupsa (Lupsa) és Bucsony (Bucium) falvakkal, továbbá nyugaton Aranyosszohodol (Sohodol) faluval határos. Az 1. ábra mutatja be a PUZ elhelyezkedését a területen belül (2. Melléklet).
27
A Verespatak Bányászati Projekt legfontosabb célkitőzései, mint ahogy a felülvizsgált tervben szerepelnek a következık: • A régészeti, építészeti és kulturális örökség, valamint a természeti értékek meghatározása, védelme, megırzése és hasznosítása; • Az ipari övezet lakosságának kitelepítése és áttelepítése; • A Projekt által megzavart személyek gazdasági és szociális támogatása; • Az ezüst- és aranyérc külszíni bányászatának fejlesztése és kiterjesztése, valamint az érc feldolgozása a legjobb elérhetı technológiák alkalmazásával történı feldolgozása, valamint minden, az emberi egészség és környezet védelméhez szükséges intézkedések foganatosítása; • A bányászati infrastruktúra kialakítása és üzemeltetése, beleértve: frissvíz ellátó csatornahálózat, zagyszállító és visszanyert víz csıvezetékei, magasfeszültségő elektromos vezetékek, helyi és tágabb terület elektronikus kommunikációs hálózata, transzformátorállomás, bányautak, hivatalok, mőhely, raktár, laboratórium, szennyvíztisztító telep; • A telep vizeinek kezelése, beleértve a Verespatak völgy és Szarvaspatak (Corna) völgy múltbéli szennyezett felszíni lefolyásainak és szivárgó vizeinek összegyőjtése és visszaforgatását (tiszta víz elvezetést fognak használni a jövıbeni szennyezések minimalizálására; a szennyezett vizet pedig összegyőjtik és egy újonnan megépített szennyvíztisztító telepre vezetik, ahol újrahasznosítás céljából tisztítják; a víztisztító mőbıl vagy a frissvíz ellátó rendszerbıl származó korlátozott vízhozam fogja biztosítani a Verespatak és Szarvaspatak alaphozamának szükséges fenntartását); • A múltbéli környezeti károk felszámolása; • A bányászati tevékenység bezárása és a környezet rehabilitálása az ipari övezetben; • A fenntartható fejlıdési tevékenységek elımozdítására szánt regionális gazdasági fejlıdés támogatása. A közösség elınyei, melyeket a Projekt magába foglal: • A legjobb elérhetı technológiáinak alkalmazása a nemzetközi bányaipar, ezzel a romániai bányaipar revitalizációjának elıbbre hozása; • A nemzetközileg elismert minıséghez történı igazodás – az új bánya, feldolgozó telep és zagykezelı létesítmény a vonatkozó román törvényeknek és szabályozóknak, valamint EU irányelveknek megfelelıen kerül kialakításra; • Gazdasági haszon – a Projekt közvetlen és közvetett adóbevételt, a bányászati termékekre vonatkozóan bányaregálét, valamint mind a bányakialakítás és üzemeltetés, mind pedig a fenntartási tevékenységek területén foglalkoztatási lehetıséget fog eredményezni; • Képzés és a szakképzettség fokozása – a Projekt jelentıs számú idıszakos és folyamatos munkahelyet fog teremteni, melyhez szükség lesz a modern bányászat és feldolgozási módszerek, üzemeltetési, fenntartási és személyi biztonsági szakértelem, környezeti monitoring és környezetgazdálkodás ellenırzése, valamint a termékek minıségbiztosítása területén történı képzésre. Ezek a magasan képzett munkások, valamint a modern és jól irányított bányaüzemeltetési irányzat hozzá fog járulni egy új romániai gazdálkodási megközelítés és szakképzett munkaerıkészlet, valamint a nemzetközileg versenyképes minısítés megalapozásához; • A régészeti tárgyi leletek és az örökség egyéb darabjainak összegyőjtés, bemutatása és kiállítása;
28
• •
A múltbéli környezeti károk felszámolása – a Projekt közvetlenül elı fogja segíteni a projekt területén az elızı bányászati technológiák által okozott jelentıs mértékő környezeti károk nagy részének javulását, illetve mérséklését; A közvetlen külföldi beruházás vonzása.
A Verespatak területén végzett feltárási munkálatok a lelıhelyet, mint nagy kiterjedéső, azonban elszórtan ásványosodó, valamint alacsony arany- és ezüstartalommal bíró területként osztályozzák. Ezért a bányászat hatékonyságának biztosítása érdekében a bányászati projekt gondoskodik a külszíni fejtésrıl és hagyományos szállításról, valamint érc feldolgozásáról, nevezetesen: zúzás, nemesfémek kinyerése cianidos lúgozással, nemesfém visszanyerés elektrolízissel és a doré bullion (finomítatlan fém) nemesfémrúdba történı öntése, meddı elhelyezése, a feldolgozás során keletkezı zagy méregtelenítése és a zagy TMF-ben történı nedves elhelyezése. A területek, melyeket életképes külszíni fejtésként határoztak meg a Cetate, Carnic, Jig és Orlea. A Projekt a következı szakaszokat és az egyes szakaszokra jellemzı tevékenységeket foglalja magába: • Az építési szakasz, megközelítıleg két éves idıtartammal, mely fıleg az ipari létesítmények telepeinek elıkészítésével, az infrastruktúra és a feldolgozó üzem megépítésével, a berendezések és gépek felszerelésével, a TMF kialakításával (melynek befogadóképessége az üzemelés során növelve lesz) fog telni; • Az üzemeltetési szakasz hossza közel 16 év, mely magába foglalja az érc bányászatát és feldolgozását az összes kapcsolódó tevékenységgel együtt, valamint a bezárási és környezeti helyreállítási tevékenységek megkezdését a Carnic, Jig és Orlea külszíni bányagödrök meddıvel történı tömedékelése által; • A bezárási / környezeti helyreállítási és bezárás utáni szakasz kiterjed a feldolgozó üzem és különbözı létesítmények leszerelésére, a Carnic, Jig és Orlea külszíni bányagödrök meddıvel történı tömedékelésének befejezésére; Cetate külszíni bányagödör vízzel történı elárasztására, az ipari létesítmények területeinek termıtalajjal történı beborítása és újranövényesítése, a környezet állapotának és minıségének hosszú távú monitoringja. A négy külszíni bányagödör megnyitásának sorrendjét a gazdasági kritériumok, valamint Verespatak község fejlesztési stratégiája alapján határozzák meg. Ezáltal az üzemeltetés elsı hét évében a Cetate és Carnic, majd pedig a Jig és Orlea külszíni bányagödrökbıl is történik érc kitermelés. Az arany- és ezüstérc kitermelés és feldolgozás folyamatábrája a következı legfontosabb szakaszokat foglalja magába: • Az érc kitermelése külszíni bányászati módszerekkel; • Az érc nagy befogadóképességő szállító tehergépjármővekkel történı szállítása a feldolgozó üzembe; • Az érc egyfázisú zúzása forgó aprítógépben; • A zúzott érc felhalmozása; • A zúzott érc ırlése párhuzamosan egy SAG malomban és két golyós malomban;
29
• • • • • • • •
Az ırölt érc cianidos lúgozása CIL (Carbon-in-leach – szén a kilúgozásban, azaz karbonátos lúgozás)10 tankok használatával; Az arany és ezüst aktív szénen történı adszorpciója, majd azt követıen a dúsult aktív szén elválasztása; Az arany és ezüst kimosása az aktív szénbıl nyomás alatt; Az aktív szénrıl leválasztott arany és ezüst - nemesfém iszapként - elektrolízissel történı visszanyerés és az iszap olvasztása finomítatlan arany és ezüst fémötvözető (doré) nemesfém rudak készítése céljából; A zagyok sőrítése; A keletkezett zagy méregtelenítése a cianid roncsolása, valamint a nehézfémek kicsapatása által, mielıtt a zagy elhagyja a feldolgozó üzem biztonságos területét, és elhelyezésre kerül a TMF-ben. A kezelt zagy elhelyezése; A TMF víz visszavezetése és újrahasznosítása.
Modern technológiák alkalmazására kerül sor az érc külszíni bányászata során, mely magába foglalja: megfelelı robbantási gödör kiosztással és ezredmásodperces késleltetési technikával történı robbantást, a szeizmikus hullám energiájának csökkentése céljából, valamint a robbantott érc hidraulikus töltıberendezéssel történı rakodását, továbbá nagy befogadóképességő szállító tehergépjármővekkel történı szállítását. Az évenkénti 13 Mt érc feldolgozásának biztosításához az órás telep teljesítmény átlagosan 2500 t/óra lesz. A termelési folyamatot egy automatizált ellenırzı rendszer fogja felügyelni, mely irányítani fogja az ellenırzı folyamatok, adatgyőjtés, valamint az indítás és leállás sorozatainak legtöbbjét. A feldolgozó üzem üzemeltetése maga után vonja a szolgáltatások és infrastruktúra fejlesztését, úgymint utak, elektromos vezetékek, vízellátás, szennyvízelvezetés, szennyvíztisztító telep; mőködéssel járó épületek, bánya infrastruktúra és szolgáltatás, azaz az üzemanyag és robbanóanyag tárolását. A Verespatak Projekt üzemeltetése megközelítıleg 13Mt/év mértékő zagytermeléssel fog járni a közel 16 év alatt, mely megközelítıleg összesen 215 Mt kezelt zagyot eredményez. A zagy elhelyezéséhez egy zagykezelı létesítmény megépítésére és üzemeltetésére van szükség, mely a Szarvaspatak (Corna) völgyében, a feldolgozó üzemtıl délre helyezkedik el. Azon kívül, meddı is keletkezik, mely két meddıhányón kerül majd elhelyezésre. A TMF és a meddıhányók helyét a technikai, társadalmi, gazdasági és környezeti szempontokat figyelembe véve választották ki. Kimutatták, hogy az RMGC Projektbe foglalt technológiai, üzemelési és kezelési intézkedéseket a környezeti hatások mértékét a környezet és érzékeny receptorok védelmét szolgáló szabályozási határérték alatt tartják. Ezeket az intézkedéseket a Környezeti és társadalmi kezelése tervek tartalmazzák. 2.3.2 Az Övezeti Településrendezési Terv tartalma és fı célkitőzései A „Verespatak ipari övezetének módosított PUZ” Övezeti Településrendezési Terv legfontosabb célkitőzése a településrendezési tervezés szempontjából történı jogi háttér megteremtése a 10
a fordító megjegyzése
30
Verespatak Bányászati Projekt létesítményeinek megvalósításához, a környezı területekkel összhangban történı, továbbá a Verespatak PUG-ot és a háttértanulmányokat is figyelembe vevı, a Projekt megvalósításához szükséges ipari övezet településrendezési tervezési javaslat elkészítése által. A „Verespatak ipari övezetének módosított PUZ” Övezeti Településrendezési Terv felállítja az övezet területi egységeinek a funkcionális övezetekre történı felosztását és a kapcsolódó szabályozásokat, valamint a területi mérleget és a kapcsolódó települési indexeket. Következésképpen, a PUZ felállítja a Projekt területén található természeti értékekre, közúti infrastruktúrára, települési infrastruktúrára és közszolgáltatási létesítményekre vonatkozó szabályozásokat. Kérjük, vegyék figyelembe, hogy Verespatak Bányászati Projekt régészeti, építészeti és kulturális örökségi vagyon meghatározására, védelmére, megırzésére és hasznosítására, továbbá az ipari övezet lakosságának kitelepítésére és áttelepítésére vonatkozó elıírások nem tartoznak ennek a PUZ-nak a hatáskörébe. Ezekre a szempontkora egy speciális Övezeti Településrendezési tervet dolgoztak ki, mint ahogy az a 2.2.1 alfejezetben bemutatásra került. A PUZ-ban található településrendezési tervezési javaslatok az alábbiakban kerültek összefoglalásra. A Verespatak PUG szerint a PUZ által lefedett terület a következı területi egységekbıl tevıdik össze: • Ipari övezet; • Tározási terület; • Összekötı utak övezete; • Technológiai – települési infrastruktúra övezet; • Védelmi övezet • Lakóövezet A következı ipari és tározási létesítmények létrehozása javasolt az övezetben: • Feldolgozó üzem, mely Salistei és Veres-patak völgyei között fog elhelyezkedni, a Carnic és Cetate külszíni fejtésekhez való kis távolság és a Szarvas-patak (Corna) völgyében megépítésre kerülı TMF-hez való kisebb távolság miatt. • Cetata és Carnic bányagödrök fogják biztosítani az érc külszíni fejtéssel történı bányászatát. • Két meddıhányó, úgymint Cetate és Carnic, egy alacsony fémtartalmú érc lerakó a Cetate hányó dél-keleti oldalán és egy semleges hatású hulladéklerakó (építési és bontási hulladék) a Carnic hányó déli oldalán. • Jig és Orlea bányagödrök, melyek a második Verespatak Projekt fejlesztési szakasz részét képezik a felülvizsgált PUG szerint, és az érc külszíni fejtéssel történı bányászatát fogják biztosítani. • Szarvaspataki (Corna) Zagykezelı létesítmény magasítása szakaszosan fog történni, és a Szarvaspatak (Corna) völgyében, a feldolgozó üzemtıl délre fog elhelyezkedni. A TMF kıtöltéses gátjának kiindulási magassága 78 m, a végsı magassága pedig 185 m lesz. A keletkezı zagyot a TMF-ben történı elhelyezés elıtt méregtelenítik, és részben víztelenítik. A TMF-et úgy tervezték, hogy maximális kapacitása biztosítsa a megközelítıleg 215 Mt kezelt zagy elhelyezését. • Kıfejtı bányák jelentik a TMF megépítéséhez szükséges töltıanyag, a földmunkák befejezéséhez és beton gyártásához szükséges nyersanyag forrásait. A geotechnikai
31
• •
•
•
kutatások alapján a “La Valea Porcului” és “Sulei” telepek azok a helyek, ahol a jövıbeni kıfejtı bányákat meg fogják nyitni. Talajtakaró depónia – összesen 5, melyek azokon a területeken lesznek elhelyezve, ahol a topográfia elısegíti a stabil lerakó kiépítését, a Sulei kıfejtıtıl nyugatra, az üzem területétıl keletre, továbbá a TMF gátjától dél-keletre. Cetate hulladék és bánya-víztelenítési gátnak és tározónak védelmi szerepe van, és a Veres-patak (Rosia) völgyének legkeskenyebb részén lesz található. A Veres-patak völgyében keletkezı ARD-t fogja összegyőjteni, beleértve a 714 vízlevezetı tárót, valamint a jelenleg meglévı, Cetate és Carnic bányagödrök szomszédságában található Cetate meddıhányóról, továbbá a Cetate alacsony fémtartalmú érc lerakóról és a jövıbeni Cetate és Carnic meddıhányóról történı felszíni lefolyást. Robbanóanyagok tározására szolgáló létesítmény a TMF bekötıútjának szomszédságában fog feküdni, megközelítıleg 1 km-re délre az üzem területétıl, egy viszonylag távol esı területen, messze az aktív üzemeltetési és lakott területektıl, de könnyő megközelíthetıséggel a robbantási mőveletekhez szükséges anyagok szállításához. Víz összegyőjtı / elvezetı csatornák a biztonság és védelem fokozására, mégpedig: A TMF-be kerülı víz mennyiségének csökkentésével; a csatornák úgy lettek megtervezve, hogy még a TMF-be történı befolyás elıtt összegyőjtik és elvezetik a tiszta vizet. A TMF déli oldalán találhatók, abból a célból, hogy összegyőjtsék és szétosszák a másodlagos visszatartó gátról történı lefolyást. A hulladék és bánya-víztelenítési tározóba kerülı víz mennyiségének csökkentésével; a csatornák a Veres-patak (Rosia) völgyének északi oldala mentén helyezkednek el, és olyan tiszta felszíni lefolyásokat vezetnek el a Veres-patakba, melyek nem érintkeztek a bányászat által befolyásolt területekkel; a Cetate és Carnic bányagödrök közelében található meddıhányóról származó ARD-t egy elvezetı csatornán keresztül a Cetate tározóban győjtik össze.
Kiegészítı létesítmények magukba foglalhatják: • Ipari szerkezetek szükségesek a meghatározott talajtakaró készletek kitermeléséhez és feldolgozásához; • Mérnöki létesítmények szükségesek a bányaterület védelmére, úgymint vízgyőjtı medencék, töltés megerısítés; Az alábbi táblázatok bemutatják a jelenlegi területi státusz és a javasolt projekt státusz összehasonlító területi mérlegét a megállapított ipari övezetre, valamint az ipari övezeten kívül található terültekre. 2. táblázat A vizsgált övezetben található területek összehasonlító területi mérlege A FUNKCIONÁLIS ÖVEZETEK NEVEI A települések beépített területei a vizsgált területen, melyek közül: Verespatak község
Jelenlegi
Javasolt
ha 1150.55
% 69.69
ha 1231.05
Osszehasonlítás
% 74.57
Ha +80.80
% +11.11
939.33
56.90
1085.72
65.77
+146.39
+8.87
Abrudbánya (Abrud) város
211.22
12.79
144.85
8.77
-66.37
-4.02
Bucsony (Bucium) község
-
-
0.48
0.03
+0.48
+0.03
POT max. %
32
A települések külsı beépített területei a vizsgált területen, melyek közül:
500.36
30.31
419.83
25.43
-80.53
-4.88
Verespatak község
420.22
25.45
319.92
19.38
-100.30
-6.07
Abrudbánya (Abrud) város
79.66
4.83
99.91
6.05
+20.25
+1.22
Bucsony (Bucium) község
0.48 1650.88
0.03 100.00
1650.88
100.00
-0.48 -
-0.03 -
Ipari védelmi övezet
-
-
479.96
29.07
+479.96
+29.07
Lakóövezet Közintézmények és szolgáltatások Mezıgazdasági területeke
198.01
11.99
-
-
-198.01
-11.99
7.76
0.47
-
-
-7.76
-0.47
1243.97 8.81
75.35 0.53
-
-
-1243.97 -8.81
-75.35 -0.53
Összekötı utak
48.34
2.92
49.58
3.00
+1.23
+0.08
Vízfolyások és tavak
15.79
0.96
-
-
-15.79
-0.96
Nem-termelı területek
41.79
2.55
-
-
-41.79
-2.55
Ipari vízellátás
-
-
0.57
0.03
-0.57
-0.03
110 kV OPL elvezetés
-
-
14.08
0.85
+14.08
+0.85
Bányászati ipar, melybıl:
86.41
5.23
1106.69
67.04
+1020.28
+67.04
Feldolgozó telep
-
-
51.38 363.14
3.11 21.99
+51.38 +363.14
+3.11 +21.99
21.83
1.32
209.04
12.66
+187.21
+11.34
Külszíni fejtések: Carnic, Cetate, Orlea, és Jig
56.39
3.42
205.47
12.45
+149.08
+9.08
Ipari vízellátás
-
-
0.65 16.83
0.04 1.02
+0.65 +16.83
+0.04 +1.02
Ipari utak
-
-
22.65
1.37
+22.65
+1.37
Idıszakos szállító utak
-
-
11.51 17.07
0.69 1.03
+11.51 +17.07
+0.69 +1.03
Robbanószerek tárolása
-
-
0.20
0.01
+0.20
+0.01
Gyártelep bekötı útjai
-
-
3.14
0.19
+3.14
+0.19
La Paraul Porcului kıfejtı
-
-
4.55
0.27
+4.55
+0.27
Sulei kıfejtı
-
-
11.33
0.69
+11.33
+0.69
Talajtakaró depónia
-
-
39.74
2.41
+39.74
+2.41
A vizsgált övezet területe, melybıl:
Közösségi kezelés alatt álló területek - temetık
(Szarvaspatak (Corna) Zagykezelı Létesítmény Meddıhányók (Cetate és Carnic), alacsony fémtartalmú érc lerakó, hulladéklerakó és talajtakaró depónia felépítése és lebontása
Cetate víztározó és gát
Győjtı árkok / vízelvezetés
Felvonulási terület
-
-
1.18
0.07
+1.18
+0.07
Egyéb ipari létesítmények
8.19 -
0.49 -
142.69
8.64
-8.19 +142.69
-0.49 +8.64
Ipari létesítmények által nem érintett terület
44.71
33
DJ 742sz. út kerülıútja
-
-
0.17
0.01
+0.17
+0.01
110 kV OPL elvezetés
-
-
5.95
0.36
+5.95
+0.36
3. táblázat A vizsgált övezeten kívül található területek összehasonlító területi mérlege A FUNKCIONÁLIS ÖVEZETEK NEVEI
Jelenlegi
Javasolt
Összehasonlítás
ha 55.57
% 100.00
ha 55.57
% 100.00
-
-
DJ 742 sz út javasolt elvezetése, déli lehetıség, ahogy az a 2002-es PUG-ban és PUZ-ban jóváhagyásra került Gyártelep bekötı útjai
-
-
39.40
70.90
+39.40
+70.90
-
-
5.04
9.07
+5.04
+9.07
110 kV OPL elvezetés
-
-
7.48
13.46
+7.48
+13.46
Ipari vízellátás
-
-
3.65
6.57
+3.65
+6.57
Lakóövezet
8.68 0.14
15.62 0.26
-
-
-87.68 -0.14
-15.62 -0.26
Mezıgazdasági területek
45.31
81.54
-
-
-45.31
-81.54
Összekötı utak
1.06
1.90
-
-
-1.06
-1.90
Vízfolyások és tavak
0.09
0.16
-
-
-0.09
-0.16
Nem-termelı területek
0.29
0.52
-
-
-0.29
-0.52
A vizsgált ipari területen kívüli területek, melybıl:
Ipari és tározási létesítmények övezete
ha
%
POT max. %
2. ábra (2. Melléklet – a telep alaphelyszínrajza a PUZ-ban található pari létesítményekkel) Az úthálózat infrastruktúrájánál szempontjából a cél annak a Projekt követelményeinek megfelelı javítása és átalakítása. Az övezet úthálózatának célja a közlekedés problémáinak elemzése a következı fı célkitőzések szerint: • Biztosítson összeköttetést a DN 74 A és DN 74 országos fıútvonalakkal optimális kényelem és közlekedésbiztonsági körülmények mellett; • A forgalom elemzése a Projekt létesítményeknek, nevezetesen a külszíni bányagödröknek, feldolgozó üzemnek, TMF-nek, meddıhányónak, stb. megfelelıen. A célok eléréséhez a DJ 742 országutat el kell terelni, és új utat kell építeni a következık szerint: A 742 országút elterelése: • I. szakasz: a DJ 107 I (Bucsum-Szát (Bucium Sat)) és a DJ 742 (a Rosia Poieni bányaúttal történı útkeresztezıdés területe) közötti új út, mely biztosítani fogja a közlekedési eszközök bejutását a DN 74 országútról. Az utat a Szarvas-patak (Corna) völgy dél-keleti részét követı vízválasztó déli oldala irányába fogják elterelni. Ez az út a TMF miatt szükséges, ami a Szarvas-patak (Corna) völgyéhez fog kapcsolódni, ez az
34
•
egyetlen összekötı út a Rosia Poieni bánya és külön-külön a DN 74 és DN 74 A országutak között. II. szakasz: a DJ 742 országút (a Rosia Poieni bányaúttal történı útkeresztezıdés területe) és a védett övezet központja közötti új út, mely biztosítani fogja a közlekedési eszközök bejutását Verespatakra a DN 74 országútról és Rosia Poieni bányából.
Telep bekötıút – egy új út lesz, mely követni fogja a Veres-patak (Rosia) bal partját, és a DN 74es országúttól Verespataktorkánál (Gura Rosiei) indul ki, és viszonylag párhuzamos lesz a meglévı úttal. Az út egy szakasza át fogja fedni a jelenlegi vasútvonalat, mely biztosítja a Verespataktorkához (Gura Rosiei) történı ércszállítást. Bánya- és szerviz utak – a külszíni bányagödröktıl a feldolgozó üzembe, valamint Cetate és Carnic meddıhányókhoz vezetı utakat az érc és a hulladékkızet szállítására az ipari övezeten belül építik meg. Minden fı szállítási útvonal 30 m szélességő lesz, hogy megengedje a biztonságos kétsávos közlekedést a bányászati vontató tehergépjármővek számára. Ezen kívül bekötıutakat fognak építeni az ipari övezeten belül. A javasolt települési infrastruktúra az alább kerül bemutatásra. Vízellátás Frissvíz (iparivíz)11 ellátás A Verespataknál található feldolgozó üzem egyenletes és életképes vízellátási készletet igényel a Projekt megkezdésétıl az üzemelési szakaszon keresztül egészen a mőködés befejezéséig. Az üzem által igényelt víz legnagyobb részének forrása a TMF-bıl visszavezetett víz lesz, melyet kiegészítenek a szennyvíztisztító telepen kezelt vízzel, az üzem területén összegyőjtött felszíni lefolyással, valamint az Aranyos-patakból (Aries) származó felszíni vízzel. Az iparivíz ellátó rendszer magába foglalja az Aranyos-patakból (Aries) történı vízkivételt és a kapcsolódó rendszereket Topánfalva (Campeni) község területén, tartály, szivattyúház és a feldolgozó üzem területének határáig futó csıhálózat. Ivóvíz ellátás Az Aranyos-patakból (Aries) kivételre kerülı felszíni víz egy része az ivóvízigények kielégítése céljából tisztításra kerül a feldolgozó üzem területén található víztisztító mőben. Az ivóvízigényt megközelítıleg 8,8 m3/h hozamúra becsülték. Szennyvízgyőjtés és tisztítás Az ipari zónában a következı típusú szennyvizeket kell majd kezelni: feldolgozás során keletkezı (ipari) szennyvíz; bányavíz; háztartási szennyvíz; szennyezett csapadékvíz. A feldolgozás során keletkezı (ipari) szennyvíz győjtése és tisztítása A méregtelenített zagy az egyetlen ipari típusú szennyvíz melyet a Projekt eredményez. A tisztított zagyban visszamaradt cianid koncentráció ki fogja elégíteni az EU bányászati hulladékra vonatkozó irányelvét, mely maximum 10 mg/l WAD cianid koncentrációt ír elı. A várható TMF koncentrációk modellezése azt mutatta, hogy a feldolgozó üzembıl kikerülı zagy 2 - 7 mg/l cianidot tartalmazhat. A koncentráció tovább fog csökkenni a felszíni vizekre vonatkozó 11
a fordító megjegyzése
35
határérték alá a természetes lebomlás által a bezárástól számított 1 – 3 éven belül. A tisztítás másik hatása a feldolgozás során keletkezı ipari vízben esetlegesen elıforduló fémek többségének eltávolítása. A TMF egy zárt kör lesz, mely nem engedi meg, hogy a 352/2005 sz. kormányhatározat által elıírt NTPA 001szabvány határértékét meghaladó cianid mennyiséget tartalmazó feldolgozás során keletkezı ipari víz kijusson a környezetbe a Projekt teljes élettartama alatt, valamint szélsıséges meteorológiai körülmények között sem. Leengedésre lehet szükség, például a tározási kapacitás fenntartására egy szélsıséges esemény esetében, és ha a visszamaradó cianid nem lesz megfelelıen lebontva vagy hígítva, akkor a vizet tovább tisztítják az NTPA 001 határértékek eléréséig. Szabályos üzemelési körülmények mellett az egyetlen TMF-bıl származó víz a zagytározó gátján történı átszivárgás, melyet a másodlagos visszatartó gát fog összegyőjteni. A vizet felfogják és visszaszivattyúzzák a zagykezelı létesítménybe. Az ilyen jellegő víz TMF-be történı visszapumpálásának feltétele és a zárt kör fenntartása az üzemelés során végig érvényben fog maradni. A Carnic meddıhányó felszíni lefolyása és átszivárgó vize nem fog a TMF-be kerülni, kivéve, hogyha azok minısége nem jelentısen érintett az ARD által. Az ARD által érintett felszíni lefolyást és szivárgó vizet felfogják és visszapumpálják a víztisztító telepre. A Veres-patak (Rosia) és Szarvas-patak (Corna) alaphozamát igény szerint a tisztított bányavízbıl, melynek minısége meg fog felelni az NTPA 001 szabványnak és/vagy a frissvíz rendszerbıl fogják fenntartani. A másodlagos visszatartó rendszer egy megfelelıen alacsony szinten fog mőködni, hogy megengedje a csapadékvízzel történı hígítást az NTPA értékek alá. Ha szélsıséges csapadékesemény során, azaz abban a valószínőtlen helyzetben, ha több mint 2 egymást követı PMP (Probable Maximum Precipitation - valószínő legnagyobb csapadék)12 esemény alakul ki, felmerül a TMF vízszint csökkentésének igénye, akkor azt a cianid másodlagos tisztítótelepén keresztül fogják végezni, amennyiben a vonatkozó szabványok szerint a víz minısége nem megfelelı a közvetlen bevezetésre. A Carnic meddıhányó szennyezetlen felszíni lefolyásainak TMF-be történı bevezetése megengedett lesz. Az ARD-vel érintett felszíni lefolyást felfogják és visszaszivattyúzzák a víztisztító telepre. Amennyiben a Carnicról származó csapadékvíz mennyisége meghaladja a TMF vagy a szivárgóárkok befogadóképességét, akkor engedélyezni fogják annak TMF-be történı bevezetését. Bezáráskor a TMF vizét a Cetate bányatóba fogják pumpálni, amint az összes cianid koncentráció 0,1 mg/l alá fog csökkenni, vagy közvetlenül, vagy a másodlagos tisztítást követıen. A másodlagos visszatartó gát mögött összegyőjtött szivárgóvíz TMF-be szivattyúzását addig folytatják, amíg az összes víz elfogy. A TMF bezárása után a szivárgó vizeket a Cetate bányagödörbe fogják pumpálni, amennyiben szükséges a koncentráció 0,1 mg/l összes cianid érték alá történı csökkentése érdekében ezt a cianid másodlagos tisztító telepén keresztül végzik. A bezárás utáni idıszakban a TMFmeg fog szőnni. A vízgyőjtırıl érkezı felszíni lefolyást a TMF körül vagy abból ki lesz vezetve és a Szarvas-patakba (Corna) fog folyni. Mint az elızı szakaszban, a másodlagos visszatartó rendszerben történı hígítás megfelelı kell, hogy legyen a TMF alkotóelemek koncentrációjának NTPA 001 értékek alá történı csökkentéséhez amennyiben a másodlagos visszatartó medencében található csapadékvíz kibocsátása szükséges.
12
a fordító megjegyzése
36
A szivárgó vizek a másodlagos visszatartó gát mögött kerülnek összegyőjtésre, és a másodlagos tisztítómővön történı kezelés után a Cetate bányatóba szivattyúzzák. A Carnic meddıhányót be fogják fedni és a felszíni lefolyást a Szarvas-patakba (Corna) fogják vezetni. A szivárgás jelentısen csökkeni fog. Amennyiben olyan mennyiségő és minıségő szivárgó víz jelentkezik, hogy az további különleges kezelést igényel, azt a Cetate bányatóba fogják szivattyúzni. A Projekt építési és bezárási szakaszában nem lesz feldolgozás során keletkezı ipari szennyvíz. A feldolgozás során keletkezı ipari szennyvíz legfontosabb felhasználása a feldolgozó üzembe történı visszaforgatás. ARD visszaszorítás és kezelés A legfontosabb ARD források: • A meglévı források (meddıhányók, 714 vízlevezetı tárna, történelmi bányászati vágatok); • A Projekttel kapcsolatos források (Cetate és Carnic meddıhányók, alacsony fémtartalmú érclerakók). A jelenlegi ARD-t a Cetate vízgyőjtı gáttal fogják fel, ahonnan azt a szennyvízkezelı mőbe szivattyúzzák. A tisztított vizet a feldolgozás során vagy a Veres-patak (Rosia) és Szarvas-patak (Corna) alaphozamainak fenntartására fogják használni. Mind a meglévı ARD források, mind pedig a Projekttel kapcsolatos ARD források a bezárást követıen jelentısen csökkeni fognak. Bezáráskor az ARD víz a Cetate bányagödörbe fog jutni vagy közvetlenül az ARD tisztító telepre fog kerülni. A Cetate vízgyőjtı tározó a bezárás utáni szakasz során fog üzemelni a Cetate bányatóból történı szivárgóvizek, valamint a Cetate meddıhányóról történı szivárgás összegyőjtése céljából. Az itt összegyőjtött vizeket a Cetate bányatóba szivattyúzzák vissza, vagy a víztisztító telepen kezelik és a Veres-patakba (Rosia) vezetik. Háztartási szennyvízgyőjtés és -tisztítás Ideiglenes győjtı és tisztító szolgáltatás lesz biztosítva az építési területen, mindaddig, amíg a háztartási szennyvízgyőjtı és tisztító rendszer kiépítését befejezik az építési fázis során. Az ideiglenes rendszer ki fogja elégíteni a Veres-patakba (Rosia) történı bevezetésre vonatkozó követelményeket. Azon kívül, az építési és üzemeltetési szakaszban mozgatható WC létesítményeket fognak elhelyezni a telep félreesı területein. Amint a kivitelezés befejezıdött, a háztartási szennyvíztisztító telepen történik a feldolgozó üzemben összegyőjtött háztartási szennyvíz tisztítása. A tisztított szennyvizet vagy a feldolgozó üzemben használják fel, mint nyers ipari vizet, vagy pedig a környezetbe bocsátják az NTPA 001 követelményeinek megfelelıen. Bezáráskor a háztartási szennyvíztisztító telepet addig tartják fenn, amíg a bezárással kapcsolatos munkálatok szinte teljesen be nem fejezıdnek. A végsı bezárási terv, valamint a jövıbeni telepfejlesztési lehetıségek követelményeitıl függıen döntenek arról, hogy a rendszer felszámolásra kerül-e, vagy pedig átadják a helyi hatósági szerveknek. Az elınyben részesített megoldás a rendszer átadása a helyi hatósági szerveken keresztül, hogy a közösség hasznát szolgálja.
37
Szennyezett csapadékvíz kezelés A zavart területekkel kapcsolatba kerülı csapadékvíz magas koncentrációban összes oldott anyagot, továbbá ha a terület ásványosodott, akkor magas koncentrációban fémeket is tartalmazhat. Az építési területen alkalmazott szabványos módszerek és a területen belüli visszatartás alkalmazásával történı csapadékvíz gazdálkodással ezt a potenciális szennyezıforrást ellenırizni lehet. A legjobb gazdálkodási gyakorlatot (Best management practice – BMP) alkalmazzák a lebegıanyagok ellenırzésére az építési fázistól kezdve, és a csapadékvizet a Veres-patakba (Rosia) és a Szarvas-patakba (Corna) fogják vezetni. Az építési fázisban várható, hogy a kémiailag befolyásolt vizek új mennyisége nem lesz jelentıs. Az üzemelési fázisban a telep területérıl származó csapadékvizet a TMF-ben, a telep záportározójában és a Cetate vízgyőjtı gát mögött fogják fel. A telepen kívülrıl érkezı csapadékvizet elvezetésre fog kerülni, hogy megkerülje a zavart területeket és a meddıhányókat. A telepen összegyőjtött csapadékvizek a tisztító telepre fognak érkezni. Az ARD-t termelı TMF-rıl, meddıhányóról és bányagödrökbıl érkezı csapadékvizek szennyezıdhetnek. Ezek a vizek a tisztító telepre fognak érkezni. Elektromosenergia ellátás Két áramkörös 110 kV magasfeszültségő elektromos vezeték (acél oszlopokkal) szeli ketté a Projekt területét (tulajdonosa és üzemeltetıje az Electrica S.A.), mely elfogadható minıségő és megfelel a tervezett terhelés biztosítására, mint a fı radiális forrás (Zalatna (Zlatna) alállomásról). Mivel adott, hogy ez az elektromos vezeték kettészeli a külszíni bányagödröt és a feldolgozó üzem területét, ezért elkerülhetetlen ennek áthelyezése a feldolgozó üzem nyugati részére. A jelenlegi tervek szerint az elvezetett magasfeszültségő vezetéket elvágják, továbbá egy új transzformátor állomás fog az Electrica 100 kV-os elosztó hálózatához kapcsolódni a 110 kV-os két áramkörös vezetéken keresztül. Az új elektromos szolgáltatások (új elektromos vezeték és transzformátorok) úgy lesznek megtervezve, hogy megfeleljenek a csúcs áram igénynek. A vízellátó rendszert közvetlenül az SC Electrica SA tulajdonába tartozó 20 kV-os elosztó vezetékrıl fogják táplálni. Telekommunikációs hálózat A jelenlegi telefonközpont kapcsolóasztalának, illetve bizonyos telefon-elıfizetık számára a telefonvonalak megtartására vonatkozó igény, valamint a telefonközpont kapcsolószekrényének és a telefonvonalak számának növelése vagy átalakítását az S.N. ROMTELECOMS.A. – Alba Telekommunikációs Részleggel közösen a beruházó késıbb határozza meg. Az ipari övezeti tervezés szerint egy optikai szálas összekötı vonalat hosszabítanak meg a jelenlegi Gura Rosiei-nél található állomásról a telep területéig, hogy a Verespatak Projekt számára megteremtsék a kommunikáció elsıdleges módját. Egy telefon rendszer fogja biztosítani a helyszínen a szóbeli kommunikációt, a rádiókkal és mobiltelefonokkal együtt. Nyilvános elérhetıségi cím rendszert fognak biztosítani a telep területén, a mőhelyek valamint a raktár stratégiai pontjain elhelyezett nyilvános telefonokkal. Főtés szolgáltatás
38
A Projekt rendelkezni fog saját hıerımővel, mely cseppfolyós gázt (liquefied petroleum gas (LPG)) fog használni. Kommunális hulladék kezelése A kommunális hulladék tároló létesítmény kialakításának javaslatát a Verespatak PUG szerint a környezeti megállapodásban lefektetett körülményeknek megfelelıen készítették el. Az ebben a PUZ-ban javasolt munkálatokat az igazgatástól, a tulajdonostól, külön-külön a nyilvános vagy magán birtok rendszertıl, valamint az igazgató vagy tulajdonos támogatási lehetıségeitıl függıen fogják elvégezni. A Verespatak Projekt esetében, ez az irodai és éttermi hulladékra, általános szemétre, és a telepen belüli kommunális szennyvíztisztító teleprıl származó szennyvíziszapra vonatkozik. A kommunális hulladékok bizonyos típusai (azaz csomagolási hulladék, elemek/akkumulátorok, elektromos és elektronikus hulladékok, gépkocsi gumiabroncs) kiegészítı szabályozó kikötések tárgyát képezik és „különleges” hulladékként vannak besorolva. Ezek a hulladékok az országos hulladékkezelési stratégiának és tervnek megfelelıen lesznek kezelve, különösen szelektív hulladékgyőjtéssel, valamint cement égetıkemencében közös égetéssel történı anyag és/vagy energiahasznosítás által. A kommunális hulladékot ellenırzött módon fogják győjteni, és valószínőleg egy átrakodó állomáson keresztül egy jóváhagyott hulladéklerakóra fogják szállítani. 3. ábra – Települési szabályozások – települési infrastruktúra a 2. Mellékletben került bemutatásra. A védett övezet tekintetében meg kell jegyezni, hogy Verespatak falu területén belül két természeti emlék van (Piatra Corbului (Hollókı) és Piatra Despicata), valamint a hatályos törvények szerint védett régészeti kincsek területei, továbbá a történelmi és építészeti örökség. A geológiai jelentıségő emlék, Piatra Corbului (Hollókı) a védett övezetben fekszik 5,42 ha területen, régészeti örökségi tételeket is magába foglal. Az övezetet nem fogja érinteni a bányászati tevékenység, a Carnic bányagödröt úgy tervezték, hogy a védett övezet puffer területének határán kerül kialakításra. A 0,2 ha területen fekvı Piatra Despicata terület magába foglalja a geológiai jelentıségő Piatra Despicata emléket, a javaslat szerint az emléket áthelyezik egy megfelelı helyre, ha úgy adódik, hogy a Carnic bányagödör kiterjesztése miatt érintett lesz. A javaslatot a Román Akadémia Természeti emlékek védelmének bizottsága tette (316/2004.07.01 sz. levél) és az ellenırzött PUZ-ba beépítésre került. A régészeti örökségi területek szempontjából a Verespatak PUG intézkedései alkalmazásra kerülnek, továbbá régészeti kutatási jelentések és Kulturális és Vallásügyi Minisztérium által kiadott a régészeti kitermelési igazolás (leletmentı ásatás)13 is figyelembevételre kerül. A Verespatak falu területén található történelmi és építészeti mőemlékek a Verespatak Történelmi központ Védett övezetén belül találhatók, mely 135 ha területen fekszik és természeti területeket is magába foglal. A lakóövezet szempontjából meg kell jegyezni, hogy az ipari övezet által jelenleg lefedett 1650,88 ha-nyi, a felülvizsgált PUZ hatáskörébe tartozó területen kívül Gura Cornei – 13
a magyar terminológiában ez áll a legközelebb hozzá – a fordító megjegyzése
39
Abrudbánya (Abrud) és Verespatak helységek területén belül fekvı 198,01 ha nagyságú területet foglalnak el házak. A fent említett területen jelenleg élı embereket áttelepítik / kitelepítik. Az áttelepítés / kitelepítés vagy Verespatakon vagy a területen található egyéb helységekben (pl. Abrudbánya (Abrud), Gyulafehérvár (Alba Iulia)) fog történni. Eddig az RMGC az ipari övezet teljes területének mintegy 70%-án vásárolta fel a házakat és a földeket. Kérjük, vegyék figyelembe, hogy a Verespatak PUZ-t a kompetens hatósági szervek jóváhagyták a környezeti megállapodás kiadásával együtt. Ez a PUZ közzétette helységek településfejlesztési prioritásait a magas szintő kényelem és emberi egészség védelmének biztosítása érdekében. 2.3.2.1
A Verespatak PUG-ban és a PUZ-ban található ipari övezetre vonatkozó sajátos szabályozások az ipari tevékenységi, tározási, védelemi, és települési infrastruktúra feladatokra vonatkozóan
A 85/2003. sz. Bányatörvény szerint a az ország területén elhelyezkedı, valamint az altalajban található ásványianyag készletek kizárólagosan köztulajdonban vannak és a Román állam tulajdonát képezik. A bányaterületeken történı beruházásokat adó és adminisztratív támogatásokkal ösztönzik, továbbá a beruházás nyereségére és profit felhasználására vonatkozó megszorításoktól mentesülnek. Engedélyezett használatok: • Lehetıség van az azonosított altalaj készletek bányászatához és feldolgozásához szükséges ipari épületeknek altalaj készletekkel rendelkezı területeken történı építésére. • Használati jog igazolása a bányászati területen kívül az üzemelés és szállítás biztosítására. • Fel lehet húzni az ipari övezettel összeegyeztethetı szolgáltatási építményeket. Feltételekhez kötött engedélyezett használatok: Átalakítást igénylı övezetek, valamint a beépített területre belépı új övezetek részére szükséges a Verespataknál a jelenlegi bányászati tevékenységtıl délre található ipari fejlesztési övezet kiterjesztése, idıszakos építési tilalmat kell folyamatba helyezni a PUZ elkészítéséig, mely biztosítani fogja: • Közúti és gyalogos megközelítés; • A kisegítı infrastruktúra beruházó által történı megépítése és összekapcsolása; • A maximális terület elfoglalási hányad POT = 80% négyzetméter AC/m2 terület; • A maximális területhasználati együttható CUT = 0,8 négyzetméter AD/m2 terület; • A védelmi szerepet betöltı zöldterületek nagysága ne legyen kisebb, mint 20%; • 1,80 – 2,00 m magas kerítés, élı sövénnyel megkétszerezve; • Az ipari létesítmények által el nem foglalt területek növényesítve lesznek. Az üzemelési területek, tározók, vízelvezetı csatornák, töltés megerısítés védelméhez szükséges mérnöki mőtárgyakhoz az építési engedélyezés szakaszában hatástanulmány készítése szükséges, amit törvény által jóvá kell hagyatni. Az olyan szerkezetek engedélyezése, melyek természetük vagy kiterjedésük folytán technológiai kockázatot hozhatnak, csak az elkészített hatástanulmány és törvényi jóváhagyás után történhet.
40
Tiltott használatok: • Minden végleges szerkezet létesítését meg kell tiltani, kivéve a bánya, helyreállítás és az altalaj készletek szállításához szükséges szerkezeteket. Azokra a területekre, amelyek a mőveletek végrehajtásához szükségesek, valamint mezıgazdasági és erdıgazdálkodási használatból kizárásra kerülnek, az újra közzétett 18/1991 sz. törvény 92. cikkelye 2 paragrafusának és 94. cikkelye, a 26/1996 sz. – Erdı Kód 54. cikkelye és az 1999/141 sz. törvény 22. cikkelye értelmében a mezıgazdasági és erdıgazdálkodási használattól eltérı tartós használat céljából a kormány jóváhagyása szükséges, amennyiben a mezıgazdasági terület nagysága meghaladja a 100 ha-t, illetve az erdıterület nagysága túllépi az 50 ha-t. 2.3.2.2 A Verespatak PUG-ban és a PUZ-ban található bányaterületekre vonatkozó szabályozások Az olyan jellegő végeleges épületek engedélyezését, melyek nem a törvény szerint körülhatárolt, és az azonosított altalaj készletekkel rendelkezı terület készleteinek kitermeléséhez és feldolgozásához szükséges ipari szerkezetek, meg kell tiltani. Az azonosított altalaj készletek kitermeléséhez és feldolgozásához szükséges ipari szerkezetek engedélyezését a Megyei Tanács és a helyi tanácsok végzik, bizonyos esetekben a szakosodott állami szervek jóváhagyásával. Engedélyezett használatok: • Az azonosított altalaj készletekkel rendelkezı terület készleteinek kitermeléséhez és feldolgozásához szükséges ipari szerkezetek Feltételekhez kötött engedélyezett használatok: • A bánya területének védelmét szolgáló mérnöki létesítmények. Tiltott használatok: • Minden végleges szerkezet, kivéve a bánya, helyreállítás és az altalaj készletek szállításához szükséges szerkezeteket. • Az elhelyezkedése, kialakítása vagy használata miatt a közutakon történı közlekedés megfelelı végrehajtását, szervezését vagy ellenırzését akadályozó, továbbá baleseti kockázatot felvetı bármely szerkezet felépítését meg kell tiltani. Ezek a szerkezetek meg lesznek tiltva a biztonsági és védelmi zónában is.
41
3 A VERESPATAKI IPARI ÖVEZET MÓDOSÍTOTT PUZ TERÜLETÉNEK JELENLEGI KÖRNYEZETI VISZONYAI 3.1 3.1.1
Természeti környezet, valamint természeti, történelmi és kulturális mőemlékek, továbbá történelmi és természeti örökségi tételek Domborzat és geomorfológia
Morfológiai szempontból a vizsgált terület a déli Erdélyi-szigethegység (Apuseni-hegység) körzetben található. A terület, melyre a Terv hatásköre kiterjed a Veres-patak (Rosia) forrásvidékén található, mely az Abrud folyó mellékvízfolyása, mely az Aranyos (Aries) folyóba torkollik. A teljes körzet általánosan északi, észak-keleti és déli lefolyású. A vizsgált övezetet K-Ny lejtıirányú dombok jellemzik, szubvulkáni jellegő dácit formák sorozatához kapcsolódva, a krétakori üledékes képzıdmények sorozatában. A pozitív felszíni képzıdményeket meredek lejtık jellemzik és az uralkodó „V” alakú völgyeket kis vízfolyások vájják ki. A területen folyó nagyobb vízfolyások, mint például az Abrud és Aranyos (Aries) „U” alakú völgyeket vájnak ki. Ezek a völgyek, habár nagyobbak, mint az elızıek, a legnyitottabb szakaszaikon sem több mint 500 m szélesek. A völgyfeneket viszonylag termékeny árterek borítják. A domborzati formák természetét a geológiai képzıdmények változatossága határozza meg. Vulkánikus képzıdmények vannak túlsúlyban a hegységek számát tekintve, beleértve: Cârnic, Cetate, Orlea, Curmatura, 1000 m tengerszint feletti magasság felett. A terület többi részén a tengerszint feletti magasság 1000 m alatt van, a legalacsonyabban fekvı területek 550-580 m tengerszint feletti magasságban fekszenek a verespataki horpadásban. Üledékes képzıdmények dılése hegyvidéki domborzatú jelleget mutat, enyhe lejtıkkel, mely különösen a völgyek és vízfolyások közelében néhol meredek. A Verespatak térségében található arany- és ezüst ércek epi- és mezotermális típusúak, neogén vulkáni és szubvulkáni andezit - dácit képzıdményekbıl álló maar- vulkáni csatorna, avagy kürtı-roncs (diatréma) komplexumokhoz kapcsolódnak, behatolnak a krétakori üledékes kızetekbe, a vulkáni törmelékes kızetek különbözı típusaival kísérve. A kızettani jellemzık összességét tekintve a maar összletet breccsa és vulkáni törmelékes kızetek alkotják, szubvulkáni kızetekkel és neogén dácit kızettelérekkel és freatomagmás breccsával megszakítva. A legfontosabb dácit formációk neve Cetate és Carnic. A neogén dácit komplexumok úgy jellemezhetık, mint a breccsába függıleges benyomulásos kızetek, üledékes és maar-típusú vulkáni törmelékes formációk, a felsı zónában vízszintes kiterjedéső lakkolit típussal. Az andezit kızetek késıbbi jellegőek, a Cetate és Carnic dácitokhoz kapcsolódó krétakori üledékes és a kürtı breccsát részben fedı nem mállott vulkánikus agglomerációkat kialakító ásványosodással kapcsolatosan. Szerkezeti szempontból a krétakori üledék uralkodóan kelet-nyugati irányban győrıdött, és törésekkel szabdalt. A törések legjellemzıbb iránya ÉNy-DK, ÉK-DNy, É-D.
42
A fiatalabb miocén-kori benyomulásos kızetek és a verespataki breccsák, valamint a Rosia Poieni-nél található andezitok ugyanezekkel a törésvonalakkal szabdaltak. Mindamellett a freatomagmás breccsák és a vulkáncsatorna breccsák nem győrıdtek, habár különbözı ferde és elterülı irányokat mutatnak a törések áthelyezıdése és forgása miatt. Egy kiterjedt zónájú hidrotermális átalakulás társul a verespataki ásványosodáshoz. A hidrotermális átalakulás mindent átható jellegő és befolyásolja a kızet mechanikai tulajdonságait. Az arany és ezüst mineralizáció különösen a dácithoz és kevert breccsához (amit leginkább suevitbreccsának neveznek)14 kapcsolódik, és elszórtan szulfidokkal és termésarannyal valamint –ezüsttel társul. A negyedkori rétek reziduális talajokból, valamint kolluviális üledék-lerakódásból áll, mely agyagot, és a durva homokot és kavicsot változó arányban tartalmazó iszapos homokot iszapos kavicsot tartalmaz. A törmelék elsıdlegesen homokkıbıl és/vagy agyagpalából áll a krétakori üledékes anyagoknak megfelelıen. Az alluviális talajok iszapos homokból állnak és a völgyek talpa mentén kavics mutatkozik. A negyedkori fiatalabb rétegekre boruló idısebb korú fekü 2 és 10 m között változik a völgylejtı mentén, míg a völgytalpnál eléri a megközelítıleg 12 m-t is. 3.1.2 Éghajlat Verespatak területének éghajlata mérsékelten kontinentális, a magasabban fekvı területeken alpesi mikroklíma van, hideg telekkel és 4 -6 hónapon keresztül jelentıs hóeséssel. A tavasz és az ısz hideg és nedves, jelentıs mennyiségő csapadékkal. A nyár rövid, az évszakok közötti fokozatos átmenettel. A Verespatak meteorológiai állomás a Rotundu hegy tetején található, megközelítıleg 2 km-re észak-keletre a Projekt területétıl és közel esik a vizsgált területre jellemzı Veres-patak (Rosia) forrásvidékéhez. A legfontosabb meteorológiai paraméterekre vonatkozó adatok azon alapulnak, ahogy ezeknek a paramétereknek az éves változó rezsimje meghatározásra került az 1988 – 2005-ös idıszakra. 3.1.2.1 Léghımérséklet Az éves átlagos léghımérséklet 5,5 ˚C. A sokéves átlagos maximum léghımérséklet legmagasabb értékeit júliusban és augusztusban jegyezték fel (19,8 ˚C, illetve 20,1 ˚C), a legalacsonyabb értékeit pedig decemberben és januárban (0,3 ˚C, illetve 0,6 ˚C). A sokéves átlagos minimum léghımérséklet legkisebb értékeit decemberben és februárban (-5,7 ˚C, illetve -5,3 ˚C), a legmagasabb értékeit pedig júliusban és augusztusban (12,1 ˚C, illetve 12,5 ˚C) mérték. Az átlagos minimum léghımérséklet éves átlaga pozitív volt, 2,1 és 4,0 ˚C között változott. Az értékelt idıszakban feljegyzett legnagyobb abszolút léghımérséklet 11,4 ˚C (2001.01.07) és 29,8 ˚C (2000.08.22) értékek között változott. Az értékelt idıszakban feljegyzett legkisebb abszolút léghımérséklet -21,9 ˚C (2004.02.13) és 4,6 ˚C (1998. 08.29) értékek között alakult.
14
a fordító megjegyzése
43
3.1.2.2 Relatív páratartalom A levegı átlagos relatív páratartalom megközelítıleg 76,2 % volt a teljes idıszakot tekintve, a legnedvesebb idıszakokat januárban (81,1%) és februárban (80,7%) jegyezték fel. A relatív páratartalom a teljes vizsgált idıszak során mind a sokéves havi átlagot tekintve, mind pedig az éves átlag esetében meghaladta a 70%-ot (kivéve 1992-ben és 2000-ben). Ezen értékek szerint az övezetet magas páratartalmú kategóriába lehet sorolni. 3.1.2.3 Felhısség (az ég felhıvel való borítottságának foka) A sokéves havi felhısségi átlag azt mutatja, hogy a novembertıl májusig tartó idıszakban van a legnagyobb mértékő felhıborítottság (6,0 – 6,5 tizedek). A sokéves átlagos felhısségi fok 5,8 tized volt a vizsgált idıszakban. A sokéves havi átlag legkisebb értékét (4,5 tized) augusztusban jegyezték fel. 3.1.2.4 Csapadék és hóborítottság A sokévi havi csapadékátlag legkisebb értékeit novemberben (44,5 mm), valamint januárban és márciusban (34,8 – 43,00 mm) jegyezték fel. A legnagyobb csapadékértéket június – szeptember között (83,1 – 109,5) észlelték. Az éves csapadékmennyiség 600,0 és 995,6 mm között változik, 795,0 mm sokéves átlaggal. Összefüggı hótakaró rendszertelenül borítja a tájat decembertıl februárig / márciusig és néhány ritka kivétellel novembertıl áprilisig, különösen hideg években. A lehullott hómennyiség csúcsa január és március között jelentkezik. Az összefüggı hótakaró havi átlagos vastagsága 1 és 74 cm között változik. 3.1.2.5 Szél A szél paramétereket a talajszint felett 10 m-rel mérik. A következı paramétereket használták a szél jellemzésére: sokéves átlagos gyakoriság a 8 irány mentén (%) és havi átlagos szélsebesség az irányok mentén (m/s). A vizsgált idıszakban a sokéves átlagos szélirány gyakoriság azt mutatta, hogy a fı irány DNy-i (30,3 %-os gyakorisággal), ezt követi az ÉK-i (13,5 %-os gyakorisággal), majd a Ny-i (8,4%-os gyakorisággal). Az uralkodó szélirány (DNy) legnagyobb elıfordulási gyakorisága (31.5 - 38.4 %) szeptember és március között jellemzı, beleértve az átmeneti évszakokat és a telet. A második uralkodó szélirány (ÉK) a meleg évszakban a legnagyobb elıfordulási gyakoriságú. A sokéves átlagos szélcsend gyakoriság 17,7 % (20% fölötti) csúcsokkal januárban, júniusban és augusztusban kerültek feljegyzésre. A vizsgált idıszakban az átlagos szélsebesség 2,0 és 4,1 m/s között alakult. A legmagasabb értékeket az uralkodó szélirány (DNy) mentén és a Ny-i irány mentén mérték. 3.1.2.6 Napsütéses órák száma (napsugárzás) A legkisebb átlagos napfénytartamot november és január között (28,37-58,23 óra/hónap) jegyezték fel. A legmagasabb értékeket május és augusztus (197,13 – 233,34 óra/hónap) között mérték. Az összes éves napfénytartam 1447,33 és 1830,85 óra között alakul, 1596,07 óra sokéves átlaggal. Ezen értékek alapján az övezet viszonylag alacsony napfénytartamú kategóriába sorolható.
44
3.1.3
Növény- és állatvilág
3.1.3.1 Növényzet A vizsgálati terület egy a biológiai sokféleség szempontjából nem jelentısnek számító területen fekszik. A sokrétő és hosszú ideje tartó emberi behatások és a környezet kölcsönhatásának eredménye. Ha, egész Románia területére elmondható, hogy a biodiverzitást ért hatások mezıgazdasági eredetőek ipari hatásokkal csak a 20. század második felében terhelt, akkor ez Verespatokon éppen a fordítottja a két hatásnak. Az értékes arany és ezüst létezése Verespatak területén meghatározta népesség sőrőségének szokatlan növekedési koncentrációját. A terület ipari jelentısége emelte a kiemelkedı logisztikai infrastruktúra fejlesztés szükségét, azért, hogy biztosítani tudják a lakosság mindennapi szükségleteit (mezıgazdasági fejlesztés, és különösen az állattartást) és a kitermeléshez kapcsolódó ágazatok támogatására, különös tekintettel az erdészetre, a szükséges nyersanyag biztosítására. Annak eredményeképpen, hogy értékes farönkök legyenek, az erdıket elkezdték felújítani alacsony ökológiai és gazdasági értékő pionírfajokkal. A nagymértékő antropogén hatások eredményeként az erdei ökoszisztémák az alacsony diverzitás a fafajokban és a nagyon kis számú bent hagyott farönk és az idıs egyedek száma. Tekintve az iparágak és a mezıgazdaság példátlan párhuzamos fejlıdését, bátran kijelenthetjük ez Románia egyik leginkább befolyásolt területe, erısen befolyásolt biodiverzitással. Az emberi tevékenységen keresztül beleértve a természeti források ısidık óta, még a Római idık elıtti idıkben is, tartó használatát, nagyon nehéz olyan zónákat találni, amelyekben fennmaradt a természetes egység vagy funkcionális ökológiai egyensúly. A tevékenységek a nyílt ökológiai rendszerek eltőnéséhez vezettek. Agrár-ökoszisztémákként léteznek, amelyek között a másodlagos gyepek képviselnek egyedül a biodiverzitás szempontjából valós értéket. A kaszálóként használt területek fennmaradása lehetıséget teremtett néhány kiemelkedı tudományos, gazdasági stb. szempontból értéket képviselı faj fennmaradására bár nem különleges természetvédelmi intézkedéseket igénylı populációkban. A projektterület klasszikus példája a természet és ember közötti kölcsönhatásnak, aminek jelentıs és hosszú távú hatást és országos szinten egyedülálló karaktert, ami századok óta fennáll és kezd nagyon agresszív lenni a mezıgazdasági és ipari tevékenységek kombinációja miatt. Területhasználat szempontjából, a verespataki beruházási területen legjellemzıbbek a legelık (60%). Az állami erdészethez tartozó erdıterületek csak a terület 18% találhatók. Szántók mindössze 1%-ot, mővelésbıl kivont területek 5%-ot tesznek ki. Található az erdıterületeken kívül létesített alacsony produktivitású erdı vegetáció és úgynevezett fátlan legelıt alkotnak, melyek az alkalmazott kezelés okán cserjésnek tőnik, amiben az invazív és pionír fajok dominálnak, mint a nyír (Betula pendula). Erdészet Az élıhelytípusok, között a beruházási területen (a beruházási területen és azon kívül), melyek a Natura 2000 élıhelyek leírása kézikönyvének (2003) romániai élıhelyekre vonatkozó átdolgozásaként készült tanulmány (Donita & mtsai. 2005 – 2005) osztályozása szerint kerültek meghatározásra, a legjellemzıbb habitattípus a 9130 – Szubmontán és montán bükkösök (Asperulo-Fagetum). További két élıhelytípus azonosítható, pl. 91VO - Dák bükkösök (Symphyto-
45
Fagion) , 9110 – Mészkerülı bükkösök (Luzulo-Fagetum) és a 9410 – Mészkerülı hegyvidéki lucosok a havasi régióig (Vaccinio-Picetea), melyek 16%-ot tesznek ki a beruházási területen. 1198/25.12.2005 Miniszteri rendelet – A természetes élıhelyekrıl, melyek védelmére különleges természet-megırzési területek kijelölése szükséges, értelmében a beruházási területen található élıhelytípusok egyike sem kiemelt jelentıségő élıhely típus. Szárazföldi és vízi növényvilág A felmérések és a meglévı adatok áttekintését követıen 414 növényfajt azonosítottak, ezekbıl 10 Bryophita-fajt (Mohák). Gomba állomány A beruházási területen, az emberi hatásoknak a helyi adottságokra gyakorolt hatása okán, az erdıképzıdmények korlátozott számú gombafajt tartanak el, melyek lehetséges hasznosíthatósága igen alacsony mértékő. A helyi gombák közül felsorolhatjuk a következıket: Császárgomba (Amanita cesarea), Piruló galóca (A. rubescens), Gyilkosgalóca (A.phalloides), Légyölı galóca (A. muscaria), Párducgalóca (A. pantherina), Tinoru fajok (Boletus sp.), Galambgomba fajok (Russula sp.), Rizike fajok (Lactarius sp.), Bükkfatapló (Fomes fomentarius). Gazdasági növények A gazdasági növények 7 gazdasági csoportba sorolhatók, azokon belül is több alcsoport különböztethetı meg pl. élelmiszer, takarmány, mézelı, gyógynövény, mérgezı, ipari és dísznövény. Az ipari növények kategóriába a természetes és néhány esetben az ültetett erdıkben elıforduló természetesen növı fák tartoznak. A gazdasági szempontból jelentıs fafajok számosak, de a beruházási területre vonatkozóan a következık: Fagus sylvatica, Quercus sp., Abies alba. Habár ezek gazdasági haszna, a korábbiak bemutatottak szerint csekély a fejlesztés, kezelés és a kitermelés miatt. Figyelemreméltó hányada az iparilag hasznosítható fafajoknak a színezık és a cserzık, melyek meghatározott mennyiségő természetes színezıanyagot tartalmaznak textilek színezésére. Ezek közé tartoznak a Pulmonaria officinalis, Genista tinctoria, stb. Mindemellett a területen nem azonosítható ilyen üzleti tevékenység bár a korlátozott mértékben fennmaradt hagyományos tevékenységnek van egy alkalmi és elszigetelt karaktere. A legelıkön a legeltetés gazdasági értéke az uralkodó. Az eltartóképesség ugyanakkor a nagyságból, hatásokból, a helytelen és ellenırizetlen használatból adódóan nagymértékben mérsékelt. Gazdaságilag jelentıs növények Élelmiszerként hasznosítható fajokat többnyire a helyi lakosság hasznosítja. Ezek közé tartoznak: fekete áfonya (Vaccinium myrtillus L),szeder (Rubus caesius L.), szamóca ( Fragaria vesca), málna (Rubus idaeus L.), vadrózsa (Rosa canina L.), som (Cornus mas), homoktövis (Hippophaë rhamnoides), mogyoró (Corylus avellana). A széleskörően elfogadott, a természeti források becslésére alkalmazott módszertanra alapozottan, összhangban a 647/2001 Miniszteri Rendelettel a vadonélı növények és állatok győjtésére, elfogására és/vagy vételére és értékesítésére a hazai vagy nemzetközi piacon illetve
46
importálásukra vonatkozó szabályozásról, elkészült egy értékelése helyi szinten ezeknek a forrásoknak a minimálbérben való kifejezése. Az értékelés le van vezetve a legfontosabb ehetı gombákra (pl. Tinoru fajok, rókagombák, csiperkék, galambgombák stb.), erdei gyümölcsökre (málna, fekete áfonya, erdei szamóca, stb.) és gyógynövényekre (árnika, törökmályva, kamilla, stb.). Ahol a termés eléri a maximumot, ott a készletek 100%-át felhasználják, veszteség nélkül és az átlag árak felsı szintéjén adják el, kizárólag a minimális engedélyeztetéssel, szállítási és tárolási költségekkel csökkentve, a megfeleltetés a minimálbérrel 22. Annak ellenére, hogy a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy 8-8,3%ra becsült érték támogatása lehetséges optimális körülmények között, ez azt eredményezi, hogy a természeti források növekvı használata 2-3 teljes állású munkabér minimális arányú gazdasági támogatással lehetséges. Meg kell jegyezni, hogy Albac területén (SC Felyviss SRL) hasonló kereskedelmi lehetıségek vannak, ami átveszi a szükséges mennyiségeket a beruházási területrıl. Védett növényfajok Az összes 414 fajból, csupán kettı élvez védelmet 92/43/CEE irányelv (Appendix 5) szerinti besorolás értelmében, név szerint: Galanthus nivalis (hóvirág), Arnica montana (árnika). Az elfogadott rendelet értelmében, ezen fajok győjtését, begyőjtését és gazdasági hasznosítását szabályozni szükséges és különleges kezelési intézkedéseket kell bevezetni. A helyi, regionális és országos populáció védelmére nem szükséges, legalábbis ebben a pillanatban, különleges természetvédelmi kezelési intézkedések bevezetése, amit az a tény is mutat, hogy az árnika, mint természeti erıforrás exportálható is. Vízinövényzet Vízfelszínen úszó/nedvesség-víz kedvelı növényzet csak alkalmanként fordul elı a beruházási területen, ahol a nyílt vízfelületek összessége elhanyagolható (1%). A vízi életközösségek nem tartalmaznak olyan rendkívüli vegetáció elemeket, melyek különleges természetvédelmi kezelési intézkedéseket igényelnek. 3.1.3.2 Szárazföldi és vízi állatvilág Gerinctelenek A potenciálisan elıforduló fajok listája a gerinctelenek kvalitatív értékelésére készültek, melyek kiegészítették a konkrét terepi felméréseket. Tehát, a Verespatak területén potenciálisan elıforduló gerinctelen fajok listája 977 faj, irodalmi adatokon és meghatározott ökológiai értékelésen (megerısítve a gazdanövényekkel, társítva a jellegzetes élıhelyekkel) alapszik. Egy speciális kategória a fenéklakó vízi állatvilág, ami mintánként került értékelésre. A fenéklakó állatvilág szerkezetének a vizsgálata kimutatta a vízi élılényegyüttes szintjén gyakorolt hatások mértékét a fajok alacsony számával beleértve a korlátozott populációkat, kivéve az epibiont fajokat. Gerincesek A teljes vizsgált terület a Valea Abrudului halászati területen helyezkedik el. A Campeni erdészeti körzet adatai szerint (ICAS adatbázis, Erdészeti terültetek 1977 – 1998) a halászati területeken lévı patakokat nem népesítik be halak. Voltak próbálkozások arra, hogy
47
visszatelepítsenek ragadozó ınt és márnát, de nem szolgáltak eredménnyel, a bányászati tevékenység okán kifolyó víz szennyezése miatt. A halpopuláció szegényes (gazdasági és ökológiai szempontból egyaránt) a mesterséges tavakban. A területen öt kétéltő és négy hüllı fajt mutattak ki. Továbbá 83 madárfajt találtak, többségük fészkel a területen. Hozzávetılegesen 45%-a az itt fészkelı madárfajoknak átvonuló. A többi 55% a területen költ. Harmincegy gerinces fajt mutattak ki a beruházási területen. A csúcsragadozók megtalálhatók az európai közönséges menyét, görény, nyuszt, nyerst. Nagyragadozó fajok nem találhatók a területen. A nagyragadozók hiányának régre visszanyúló történelmi okai vannak, mint ahogy tudott ezek az emberi zavarásokra legérzékenyebbek közé tartoznak. Továbbá a menedéket nyújtó élıhelyek hiánya és a préda állatok (1-3 vadkan, 5-10 szarvas, 10-20 nyúl az AJVPS Campeni számításai szerint) kis populációja okozza a nagyragadozók hiányát. Az erdıi élıhelyekre gyakorolt antropogén hatások különösen aktívak maradtak és ennek a ténynek az eredménye az élıhelyek szegényes ökoszisztémakénti mőködése különösen az ökoszisztémákat alkotó összetevık mőködésének tekintetében. A következtetésbıl kiderül ezeknek az erdei élıhelyek erısen limitáltak a megjelenés és a funkcionalitás szempontjából. Vadászati szempontból , a Verespataki beruházási terület nagyon kis területet érint a 8. számú Detunata és a 7. számú Ciuruleasa vadászterületek közül. Az emlısök állományának felmérése direkt és indirekt megfigyeléssel készültek illetve ürülék és lábnyom vizsgálati módszerrel, az eredményeket az emlısök jelenlétére vonatkozóan az AJVPS Campeni szolgáltatta. A beruházási területen található: körülbelül 5-10 szarvas, 15-20 nyúl, 6-10 borz és 8-10 fogoly. A projekt terület kívül esik a Romániát átszelı fı vándorlási útvonalakon. Továbbá a területen nincsenek az átvonuló és itt telelı vízi madarak számára fontos táplálkozó helyek. Csak kis számú terület alkalmas denevér kolóniák élıhelyéül. Védett vagy kiemelt jelentısségő állatfajok Számos védett gerinctelen faj, különösen rovar kimutatható a vizsgálati területen, habár a populációik nem igényelnek különleges természetvédelmi kezelési intézkedéseket. A gerincesek esetében, rendelkezések a Madárvédelmi és Élıhely-védelmi európai irányelveken (92/409/EEC és 92/403/EEC), a Berni Egyezményen és a 1198/2005 Miniszteri Rendeleten, mely kiegészíti a 2., 3., 4., 5. mellékleteket a 236/2000 Kormányrendelet a rendelkezések a védett területek, természetes élıhelyek és növényvilág és a vadvilág védelmérıl, a 462/2000 törvénnyel jóváhagyott módosítások és felülvizsgálatok alapján. Az alább található táblázat bemutatja a védett gerinces fajokat a vizsgálati területrıl. 4.1 táblázat Védett gerinces fajok
48
EU madárvédelmi irányelv (79/409/EEC) és élıhelyvédelmi irányelv (92/43/EEC)
Berni Egyezmény / 1996
II Melléklet
III Melléklet
I Melléklet
II Melléklet
III Melléklet
IV Melléklet
1198/2005 sz. Miniszteri rendelet* 3 Melléklet
2 Melléklet
A
4 Melléklet
B
A
B
Hal
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Kétéltőek (Amphibia)
1
5
-
1
-
2
2
3
4
1
-
Hüllık (Reptilia)
2
2
-
-
-
2
-
2
1
-
-
Madarak
56
19
6
16
3
-
5
26
Emlısök
8
10
-
2
-
9
2
10
22
12
-
-
1
6
2 Melléklet: Fajok, melyek megırzése különleges természet-megırzési területet igényel 3A Melléklet: Szigorú védelmet igénylı közösségi jelentıségő fajok 3B Melléklet: Szigorú védelmet igénylı országos jelentıségő fajok 4A Melléklet: Közösségi jelentıségő fajok, melyek természetbıl vagy gazdasági hasznosításból történı eltávolítása a kezelési intézkedések hatáskörébe tartozik 4B Melléklet: Országos jelentıségő fajok, melyek természetbıl vagy gazdasági hasznosításból történı eltávolítása a kezelési intézkedések hatáskörébe tartozik
Az alább található táblázat mutatja be a SPEC (Species of European Conservation Concern) kategóriákban, valamint a román hatóságok által megadott egyes státusz szintek alatt felsorolt minden egyes gerinces csoportba tartozó fajok számát. A kutatási területen feljegyzett összes gerinces faj közül 20 faj szerepel a Vörös Könyvben, melyek a következık: 7 kétéltő faj, 2 hüllıfaj, 1 madárfaj és 10 emlıs faj. 4.2 táblázat Fajok száma a státuszok szerint SPEC kategória II Kétéltőek (Amphibia) Hüllık (Reptilia) Madarak Emlısök
III
IV
IUCN státusz
Vörös Könyv
nemSPEC
Nem érzékeny
Alacsony érzékenységi kockázat
Érzékeny
Gyakori
Ritka
-
-
-
-
2
1
5
5
2
-
-
-
-
1
-
3
-
2
11
26
41
-
-
-
-
1
-
-
-
-
9
2
6
4
4 -
4.3 Táblázat Országos és nemzetközi törvényekkel védett gerinces fajok Verespatak területén
OSZTÁLY
REND
FAJOK
Romániai törvényhozás 1198/2005 sz. Miniszteri rendelete*
Berni L. Egyezmény 13/1993
EU madárvédelmi irányelv (79/409/EEC) és élıhelyvédelmi irányelv (92/43/EEC)
49
2
Kétéltő (Amphibia)
Urodela
Anura
3A
3B
2
3
x
Triturus vulgaris
x
x
Triturus alpestris
x
x
2
4
Triturus cristatus
x
x
x
x
x
Bombina variegata
x
x
x
x
x
x x x
Anguis fragilis
5
1
2
x x
x
x
Lacerta agilis
x
x
Podarcis muralis
x
x
x x
Natrix natrix
x
Anseriformes
Anas platyrhynchos
x
x
Falconiformes
Accipiter gentilis
x
x
Accipiter nisus
x
x
Buteo buteo
x
x
Falco tinnunculus
3
x
x
Rana temporaria
Madarak (Aves)
1
x
Hyla arborea
Squamata
4B
Salamandra salamandra
Bufo bufo
Hüllı (Reptilia)
4A
x
x
Perdix perdix
x
x
x
Coturnix coturnix
x
x
x
Fasianus colchicus
x
x
x
x
Columba palumbus
x
x
x
x
Streptopelia decaocto
x
x
x
Gruiformes
Gallinula chloropus
x
x
x
Cuculiformes
Cuculus canorus
Strigiformes
Otus scops
x
x
Athene noctua
x
x
Galiformes
Columbiformes
x
x
Strix aluco
x
x
Asio otus
x
x
Coraciiformes
Upupa epops
Piciformes
Picus canus
x x
Picus viridis Dryocopus martius
x
Dendrocopos major
x x
x
x
x
x x
x
x
x
Dendrocopos medius
x
x
x
Dendrocopos leucotos
x
x
x
50
OSZTÁLY
REND
FAJOK
Romániai törvényhozás 1198/2005 sz. Miniszteri rendelete* 2
Paseriformes
Lullula arborea
3A
3B
Paseriformes
4B
1
2
x
3
x
Alauda arvensis
Madarak (Aves)
4A
x x
x
Anthus pratensis
x
x
Motacilla cinerea
x
x
Motacilla alba
x
x
x
4
5
1
2
3
x
x
Prunella modularis
x
x
Erithacus rubecula
x
x
Luscinia megarhynchos
2
x
Anthus trivialis
Troglodytes troglodytes
EU madárvédelmi irányelv (79/409/EEC) és élıhelyvédelmi irányelv (92/43/EEC)
Berni L. Egyezmény 13/1993
x
x
Phoenicurus ochruros
x
x
Phoenicurus phoenicurus
x
x
Saxicola rubetra
x
x
Saxicola torquata
x
x
Oenanthe oenanthe
x
x
Turdus pilaris
x
x
x
Turdus philomelos
x
x
x
Turdus viscivorus
x
x
x
Turdus merula
x
Sylvia communis
x
x
Sylvia atricapilla
x
x
Sylvia curruca
x
x
Phylloscopus collybita
x
x
Phylloscopus trochilus
x
x
Regulus regulus
x
x
Regulus ignicapillus
x
x
Muscicapa striata
x
x
Aegithalos caudatus
x
Parus palustris
x
x
Parus montanus
x
x
Parus cristatus
x
x
Parus ater
x
x
Parus caeruleus
x
x
x
51
OSZTÁLY
REND
FAJOK
Romániai törvényhozás 1198/2005 sz. Miniszteri rendelete* 2
Parus major
3A
3B
4A
x
2
3
2
4
5
1
2
3
x
Certhia familiaris
x
Lanius collurio
x
x
Lanius excubitor
x
x
Garrulus glandarius
x
x x
x
Pica pica
x
Nucifraga caryocatactes
Paseriformes
1
x
Sitta europaea
Madarak (Aves)
4B
EU madárvédelmi irányelv (79/409/EEC) és élıhelyvédelmi irányelv (92/43/EEC)
Berni L. Egyezmény 13/1993
x
x
x
Corvus monedula
x
x
Corvus frugilegus
x
x
Corvus corone cornix
x
x
Corvus corax
x
Sturnus vulgaris
x
x
Passer domesticus Passer montanus
x
Fringilla coelebs
x
Serinus serinus
x
x
Carduelis chloris
x
x
Carduelis carduelis
x
x
Carduelis spinus Carduelis cannabina Pyrrhula pyrrhula
x
x x
x
Coccothraustes coccothraustes
Chiroptera
x x
Emberiza citrinella Emlısök (Mammalia)
x
x
x
x
Myotis myotis
x
x
x
x
x
Myotis blythii
x
x
x
x
x
Myotis natterreri
x
x
x
Myotis daubentonii
x
x
x
Eptesicus serotinus
x
x
x
Plecotus austriacus
x
x
x
Plecotus auritus
x
x
x
Nyctalus noctula
x
x
x
Pipistrellus pipistrellus
x
x
x
52
Rodentia
Carnivora
Muscardinus avellanarius Lepus europaeus
x
Sciurus vulgaris
x
Vulpes vulpes Martes martes
Artiodactyla
3.1.4
x
x
x x
x
Martes foina
x
Sus scrofa Capreolus capreolus
x x
x
x
Talajok
3.1.4.1 Talajtípusok és képzıdmények A környezeti állapotok (domborzat, felszín, hidrológia-hidrogeológia, éghajlat, vegetáció) és a talajkarakter változékonysága (vastagság, alap szemcseanyag, szöveti osztályozás, lelettartalom) meghatározták a sokféle talaj kialakulását Verespatakon. Ez a sokféleség látszólagos a típusok és az altípusok szintjén, különösen az alsóbb szinteken. A vizsgálati területen (ipari terület és a szomszédos részek 1785 ha-t tesznek ki) többnyire közép-lúgos európai barna talajok típusos és köves altípus (BOti, BOan, BOls, BOan-ls), mindkettı a kambizol osztályba tartozik és típusos regozolok (RSti), tipusos kollozolok (COti) és típusos lithozolok (LSti), mindhárom a fejletlen, csonka vagy lösz talajosztályba tartozik. A savanyú barna és a közép-lúgos európai barna talajok. A talajok túlsúlyban lévı reakciói 52% feletti erıs savas jellegőek a terülten és 40% feletti a területen az enyhén savas. A szervesanyag tartalom átlagos – magas 99%-a a területnek, habár a humusz tartalom alacsony. A nitrogén tartalom túlnyomóan átlagos gyenge vagy nagyon gyenge foszfortartalommal a terület 96%-ban és az átlagostól a kielégítı kálim tartalommal 92%ban a területen. A talajok túlnyomóan vázszerőek közepes váztartalommal az A rétegben 57% feletti területen és 14%-ban. Az uralkodó szerkezet az A rétegben agyagos a terület %7%-án és agyagos-homokos a terület 38%-án. A termıréteg vastagság általában kicsi. A terület több mint 26%-án 10cm, 26%-án 10 és20 cm közötti, 27%-án 10 és 30 cm közötti és több mint 17%-án 20és 30 cm közötti. Összességében a megvizsgált terület 70%-án eléri a 30 cm-t a termıréteg vastagsága. Verespatak területén a fiatalabb rétegekre boruló idısebb korú feküben átlagosan vagy kevéssé találhatók gombák vagy bakteriális mikrovegetáció és aránylag kiegyensúlyozott és homogén taxonómiai együttesek. A teljes edafikus mikrovegetáció fiziológiai aktivitásnak van egy átlagos intenzitása 30 és 80 mg CO2/100 g talaj levegıztetı képességgel. Verespatak területén a fiatalabb rétegekre boruló idısebb korú fekü nehézfémekkel szennyezett. A felsı réteg mérsékelten megfelel a legeltetésre (40-60 pont) és kaszálónak és kevéssé megfelelı (0-20 pont) gyümölcsfák (alma, szilva) és burgonya részére.
53
3.1.4.2 Földhasználati kategóriák A földhasználat jelen összegzése általános leírásra szorítkozik, összegezve az alap hatásokat az alapvetı földhasználati képességeken a területen, a potenciális termıképesség és a talaj erı veszteséget. Nincsen jelentıs talajveszteség a magángazdálkodók szintjén. A célterület topográfiája és geológiai viszonyai a jellemzı kiterjedése mezıgazdasági és erdészeti természető fölhasználathoz vezetnek a vizsgált területen. A hegyvidéki mezıgazdaság az alacsony termeléső gazdálkodás beleértve az állattartást és a takarmánytermelést a lejtıs hegyoldalakat. A mezıgazdasági gépek használatának lehetısége erısen korlátozott a terepviszonyok okán és a legtöbb földmunkát kézi erıvel végzik, ló vontatású kordély segítségével. Nem használnak szintetikus gyomírtókat és permetezést, mivel a használatuk nem indokolt. A tanyaházak és épületek általában a völgyek mentén találhatók. A legtöbb magas lejtı völgye lombhullató erdıvel borított ( többnyire nyírrel), amit egyaránt tüzelıanyagként és épületfaként használnak. A további jelentıs földhasználat a bányászat, ami jellemzı a verespataki völgyben és környékén egyaránt tartalmazva folyamatosan mőködı ( nyitott aknákat és szállítmányozási utakat)és nagy területen a történelmi bányászat maradványait. Ezen történelmi terület nagy része félig elhagyott terület, ahol nincsen elıírt földhasználat. A lakosság központja fıként Verespatak falu. Kisebb települések a folyóvölgy mentén találhatók, avagy szétszórva a környezı hegyoldalakon. Ez a községi peremterület kis mezıgazdasági területeket is magában foglal, melyeket legeltetésre és kaszálóként használnak. A földhasználat két korlátozó tényezıje a meredek lejtısség és a csekély termıtalaj vastagság. A Romániai Fölhasználati Besorolás szerint a vizsgálati terület IV. osztályú korlátozásokkal a meredek lejtıkön. Néhány területen szintén korlátozó tényezı a nem megfelelı természetes talajvastagság az alapkızeten vagy a zavart területeken a vékony talajréteg az idıjárási hatások okán. A kibukkanó sziklák természetes képzıdményként fedik a területeket, és vagy mint a történelmi bányászati maradványok. Ezek a területek IV. osztályba soroltak és csak kaszálóként vagy erdészeti területként hasznosíthatóak és nem alkalmasak mezıgazdasági termelésre. Az ipari terület nagy része, különösen az akna kialakítására szánt terület, jelenlegi és régebbi bányászati tevékenység által zavart. Az aknák körüli területek vagy vegetációval borítottak vagy a városhoz kapcsolódó területek. A vékony talajréteg és a meredek lejtık okán IV. Osztályú (Romániai Fölhasználati Besorolás szerint ). A völgyekben a talajok alluviálisak, ami azt jelenti, hogy gyenge szerkezetőek és kevéssé eróziótőrık az ıket megkötı humusz nélkül. Annak ellenére, hogy a talajok nagy részének szervesanyag tartalma átlagos és magas közötti. A hosszú fagyos idıszakok okán a nyersanyag humusszá való átalakulási képessége csekély. Ez a karakter a növények növekedése szempontjából fontos tápanyagok kimosódását eredményezi. A jelenlegi bányászati területeken nem értékelték úgy, hogy a jelenlegi földhasználat változatlan marad. A talajerı az öreg bányászati területeken jelentısen kimerült, mivel a felsı talajréteg a bányászati tevékenységek okán eltőnt, csupasz sziklákat vagy csekély talajréteget hagyva az idıjárási hatások eredményeképpen. Az öreg bányaterületek talaja nem alkalmas termelıtevékenységre és nem fontos talaj erıforrás.
54
Eltekintve ezektıl, néhány kisebb területen (néhányszáz négyzetméteren) zöldség és gyógynövénykertek találhatók vagy kukoricát és burgonyát termelnek magánházaknál. Továbbá a gyümölcsfák is a háztáji gazdaságokban jellemzıek, mivel az éghajlat, a talaj és a domborzati viszonyok nem teszik lehetıvé az intenzív gyümölcstermesztést. 3.1.5
Hidrológia és hidrogeológia
3.1.5.1 Hidrológia A felszíni vizeket a beruházási területen patakok alakítják, melyek alsó szakaszai található a projekt területen (ipari zóna). A beruházási terület közelében számos mesterséges kismérető (taurinak nevezett) tó található összefüggésben a történelmi bányászati tevékenységgel. Az Aranyos-folyó az Erdélyi szigethegység jellegzetes vízforrása Fehér megye területén, háromnegyede ennek a víztestnek, 164 km-es hosszúsággal a megye területén található. Az aranyos folyó pár tíz kilométeren érinti Verespatak területét északról és összegyőjti a völgyekbıl érkezı vizeket. A beruházási területen található befolyók: Abrud, Veres-patak, Szeleszte, Szarvas-patak, Abruzel. Sokkal távolabb a Stefanicei patak torkollik az Aranyos folyóba 1128 ha területet érintve északi irányba folyva. 1975 – 2000 adatok szerint az Aranyos folyó átlagos folyási sebessége 45,300 m3/h Topánfalvánál. Az Abrud a Detonáta hegyen (960m) ered és 32,1 km után torkollik az Aranyos folyóba (kb. 540 m-en). A patakok széles sugárból érkeznek a legmagasabb gerincekrıl a beruházási területen, ami a projekt terület keleti területeire koncentrálódik és nyugatra és északra folynak tovább az Abrud és az Aranyos folyókba. Verespatak ebbıl adódóan kettéosztott a Veres-patakkal, ami becsatornázza a kelet-nyugati irányú gerinceket. A déli gerinceket szintén becsatornázza a szomszédos Szeletesz és Szarvas-patak nyugati és délnyugati irányból. A felszín alatti bányászati tevékenységekbıl származó vizet a felszíni Abruzel, Rosia és Szarvas-patakba vezetik be. A legnagyobb mennyiségő víz a tárnákból Verespatak területén, két nagy tárnából kerül a Veres-patakba. A Szarvas-patak szintén nagy mennyiségő elfolyó bányavizet vesz fel két származási helyrıl, ami a nagyon alacsony pH és a víz vörös színe miatt feltehetıen forrásokból származik beomlott aknából. A Szeleszte völgy jelentısebb átfolyási sebességének oka feltehetıen a víz bevezetés ebbe a viszonylag kis víztestbe a létezı a 2006-ig üzemelı Rosiamin bányából származó meddıelfolyásból eredeztethetı. A mesterséges tavak többnyire a 19. században épültek, hogy víztárolóként mőködjenek az aranybányászati tevékenység számára és jellegzetesen a magasabb területeken találhatóak. 66 tó azonosítható a területen, 60 m2-estıl a 32 120 m2 felszínig és 0,5m-tıl a 8m-es mélységig, de fıként 0,5 és 3m közötti. A területen található legnagyobb tavak: • Taul Mare, közel Veres-patak (Rosia) forrásához; • Taul Tarina, a Veres-patak (Rosia) völgyének nyugati oldalán; • Taul Brazilor, a Veres-patak (Rosia) völgyének déli oldalán;
55
• •
Taul Anghel, a Veres-patak (Rosia) völgyének déli oldalán; Taul Corna, A Szarvas-patak (Corna) forrásánál
Ebbıl látszik, hogy a tavakat a források táplálják. Kiöntés nem tapasztalt és nincsen szükséges vízkivétel sem. Ebbıl adódóan ezek a tavak nem játszanak jelentıs szerepet a terület hidrológiai viszonyaiban. 3.1.5.2 Hidrogeológia A beruházási terület hidrogeológiai viszonyairól elsısorban a 2000 és 2006 közötti felmérések során végzett fúrások szolgálnak, melyek most is folynak a területen. A program során 109 fúrt lyukat láttak el víznyomásmérıkkel az áramló területeken: termelési területeken (35 piezometert), hulladékkı tároló területeken (18 fúrt lyuk), Szarvas-patak völgyben, pl. TMF terület (33 piezometer), építési területen (7 piezometer), hulladékkı tároló területeken (11 piezometer), az összes bányaterületen. Fúrt lyukakat fúrtak a szomszédos völgyekben is, pl. 2 Buciumban, Abrudel völgyben, 2 a Szelesztei völgyben és 1 Veres-patak völgyben közel Verespatak torkához. A rétegtani egységek és a hidrológiai jellemzıik csakúgy, mint a felszín alatti víz készletek meghatározása a mért adatokon alapszik. Hat rétegtani egység különböztethetı meg, név szerint: • alluvium, a patak medrekben és az ártéren, viszonylag magas vízvezetéssel • colluvium, a völgyek lejtıin, alacsony víztartó képességgel • felsı alapkızet, közepes vízvezetéssel • alsó alapkızet, alacsony vízvezetéssel • andezit, alacsony vízvezetéssel • vulkanikus breccsa és fekete breccsa alacsony vízvezetéssel A bányákban a felszín alatti vízpótlást fıként a csapadék biztosítja. A felszín alatti víz kiöntése fıként a forrásokon keresztül történik és patakokon keresztül a két fı víztesten belül. A felszín alatti vizek potenciometriás értékei azt mutatják a víz folyásának irányát a völgy tengelye felé és le a völgyön. A felszín alatti vizek általában egy méterrel a felszín alatt találhatók a völgyek alján és 10-20m-re a felszín alatt a lejtıkön. A vízszintek változása mutatja, hogy a víz a magasabb területekrıl folyik a völgyek aljára. 3.1.6
Természeti és történelmi mőemlékek, kulturális, történelmi és természeti örökségi tételek
3.1.6.1 Természeti mőemlékek A Verespatak Projekt területén két olyan védett geológiai mőemlék található, mely 5/2000 sz. Törvényben közzétett listán szerepel. Ezek a Piatra Despicata (andezit kızet izolált tömbje) a Napoleon külszíni bányagödör déli határánál, a Veres-patak (Rosia) és Szarvas-patak (Corna) összefolyása között fekszik, és a Piatra Corbului, azaz Hollókı (hollófejre emlékezetı réteg kibukkanás, amely történelmi bányászati tevékenységbıl származik) Piatra Despicata-tól keletre, Ghelaru és Curmatura hegyek között található. Fehér (Alba) megye Prefektusának 1995. október 27-én kelt 20 sz. döntése értelmében védett területként megállapított és kijelölt bizonyos geológiai, barlangkutatási, paleontológiai és
56
botanikai tartalékokat, továbbá a megyében védett több növény- és állatfajt, mely magába foglalja a Verespatak területén fekvı két védett geológiai mőemlékeket, úgymint Piatra Despicatat és Piatra Corbuluit, azaz Hollókıt. Piatra Despicata egy andezit kıtömb, mely a felsı Pannon-kor késın következı késıi magmás tevékenységének végsı szakaszában alakult ki. Az andezit tömb földpátból, hornblendébıl, fenokristályból, továbbá vulkáni üveg és mikrolit mikrokristályos mátrixából áll. A PUG támogatta és jóváhagyta a kulturális tájba integrált védett övezet védett területén található elhelyezkedés javasolt megváltoztatását. Geológiai szempontból Piatra Corbului, azaz Hollókı a második erupciós ciklus alakult ki, amely a negyedkorral kezdıdött, és a Pannon-korral ért véget. A Piatra Corbului név a sötét színébıl, mely a piroxén andezit szétmállásának eredménye, és különleges formájából ered. 3.1.6.2 Régészeti lelıhelyek A Verespatak területén található régészeti lelıhelyeket az „Alburnus Maior” Nemzeti Kutatási Program részeként elvégzett megelızı régészeti kutatási programban írták le. 2000-ig, a véletlenül megtalált leletek alapján, beleértve a tárgyi leleteket és viasztáblákat, végzett elemzések alapján az ókori Alburnus Maior homályos megértése kezdett formát ölteni, beleértve a régészeti topográfia elemeit is. Ezekbıl az információkból a Fehér (Alba) Megyei Régészeti Repertórium (1995) a következı következtetéseket mutatta be: a 16. -20. századok közötti idıszakban, valamint a bányászati, mezıgazdasági és építési tevékenységek eredményeképpen a római kori tárgyi leletek sorát, mint ahogy építészeti mőemlékeket, feliratokat, eszközöket, ékszereket, pénzérméket fedeztek fel (a felfedezések közül nagyon soknak megtalálási helye ismeretlen, nem lettek nyilvánosságra hozva vagy csak néhány forrásban kerültek megemlítésre, miközben mások elvesztek). A római korra datálható bányászati lelıhelyeket a modern bányáktól délre, keletre és északra azonosítottak, de vizsgálatuk nem volt megfelelı. Az információk azt sugallják, hogy a római kori település Szarvas-pataktól (Corna) délnyugati, nyugati irányban, továbbá lehetséges, hogy Veres-pataktól (Rosia) északra, a Veres-patak (Rosia) völgyének bal oldalán a Carpeni dombon és a Nanu folyó völgyében terült el. Ez az információ egy másik civil települést is jelez a “Padurea Popii” referencia pontnál. Római kori nekropoliszok nagy számban fordultak elı, a mai Verespatak a modern “Cetate Mic ” bánya közelében található település központja körül fekszik, az Abrudbánya (Abrud) felé vezetı út közelében, “Vatra Rosii”-nál található hely napjainkban katolikus temetı, továbbá a Tarina dombon, valamint a Nan folyó völgye és a Baii folyó közötti területen. A nekropoliszok jelenlétére az Orlea hegytömbtıl nyugatra található “Taul Secuilor” referencia pontnál a 70-es évek közepén felfedezett temetkezési hely is utal. Sejthetı, hogy a dombalakban épített temetkezıhely Verespatak község területén volt található, de részletes információk nem állnak rendelkezésre a nagy ókori temetkezıhelyre vonatkozóan. Ezért csak azt lehetett kijelenteni, hogy Verespatak egy régészeti potenciállal bíró terület, ahol nem megfelelı régészeti kutatást végeztek, alapvetınek tekintendı a terület elemeinek megállapítása és pontos megjelölése. A Veres-patak (Rosia) és Szarvas-patak (Corna) völgyeinek felsı szakaszán található Cetate, Carnic, Jig és Orlea hegytömbökön, valamint Verespatak község közigazgatási területén számos véletlenül talált lelet ismert, melyek megfelelı utalást biztosítanak egy régészeti lelıhely jelenlétének feltételezéséhez. 2000-ben, a Verespataknál található bányászati tevékenység kiterjesztését célzó javasolt beruházási projekttel összefüggésben egy helyzetfeltáró vizsgálatot végeztek Verespatak község területén található örökségi vagyonra vonatkozóan. A régészeti örökség számbavételén felül a helyzetfeltáró vizsgálat célja volt a régészeti örökség felbecslése is.
57
A tanulmány következtetései magukba foglalták: • sok római kori lelıhely, mind a felszíni, mind, pedig felszín alatti római kori munkahelyek, illetve települések, nekropoliszok és vallási területek örökre elvesztek, a modern bánya vágatok által megsemmisültek; • a jelenlegi falu nagy területeit meddıhányók borítják; • a jelenlegi falu beépített területe elfed (és valószínőleg megsemmisített) számos régészeti lelıhelyet; • 2000-ig Verespatak területén alapjában véve nem végeztek régészeti kutatást. A 2000 végén befejezett elızetes helyzetfeltáráson alapuló és archív tanulmányokkal alátámasztott 2001-es kampányszerő régészeti kutatással kezdıdıen a vizsgált területen belül található számos helyszín lett régészeti szempontból történı vizsgálat tárgya. A vizsgált területek az archív tanulmányok és a 2000-ben végzett felmérések alapján meghatározott régészeti potenciállal bíró helyszínek, nevezetesen: Nanului völgy, Cetate – Gauri terület, Carpeni domb, Orlea – Tarina terület, Carnic hegytömb és Taul Cornei terület, Szarvas-patak (Corna) völgy és Verespatak község történelmi központja, beleértve Jig - Vaidoaia hegytömböt. • a helyzetfeltáró tanulmányt figyelembe véve 2001 tavaszán a Kulturális és Vallásügyi Minisztérium döntött az „Alburnus Maior” Nemzeti Kutatási Program megteremtésérıl. Ennek egyik legfontosabb célja volt ezekre a régészeti maradványokra kiterjedı széleskörő kutatás elvégzése, továbbá a régészeti lelıhelyek lehatárolása. A Verespatakon 2000 – 2005 között elvégezett megelızı régészeti kutatások eredményei alapján tizenhárom régészeti lelıhely lehatárolása történt meg, nevezetesen: • Gauri - Hop - Habad - Taul Tapului • A Nanului völgy övezete • A Carpeni domb • A Carnic hegytömb • A Cetate hegytömb • Verespatak történelmi központja • A Jig – Vaidoaia hegytömb • Tarina területe • Az Orlea hegytömb • Paraul Porcului - Taul Secuilor területe • Szarvas-patak (Corna) völgy • Taul Cornei – Szarvaspatak (Corna) völgy • Balmosesti. A Verespataknál található történelmi helyszínek együttese a Történelmi Mőemlékek Listáján (LMI) felsorolt helyi jelentıségő régészeti lelıhelyként lett elismerve és megállapítva, továbbá a római kori tárnákat megnevezésre került a Nemzeti Várostervezési Dokumentáció PATN – III. szakaszában – Helyi jelentıségő védett övezetek és kulturális örökségi kincs. A helyszínek teljes együttesének értékére vonatkozó ezen elismerések kiegészítéseként az együttes következı elemei kerültek felsorolásra az LMI-ben: • Római kori település Alburnus Maior-ból Orlea terület (LMI kód AB-I-m-A-00065.01) • Római kori bánya Alburnus Maior-ból Orlea hegytömb LMI kód AB-Im-A-00065.02) • Római kori emlékek Alburnus Maior, Carpeni övezet (LMI kód AB-I-m-A-00065.03) • Temetkezési hely a “Hop – Gauri” övezetbıl (LMI kód AB-I-m-A-00065.04) • “Catalina Monulesti” tárnák a helység történelmi központjának védett övezetébıl (LMI kód AB-I-m-A-00065.05)
58
•
Római kori tárnák a Carnic hegytömbbıl, Piatra Corbului terület (LMI kód AB-I-s-A20329)
A Történelmi központ teljes település együttesével átfedésben lévı, a „Târgul satului”, Piata, Berg körzet, Brazilor utca és Piatat-tól a tó felé esı terület által lehatárolt területen fekvı régészeti lelıhely esetében meg kell jegyezni, errıl következésképpen gondolható, hogy történelmi mőemlék státusza van, mivel a Verespatak helység történelmi központjának Történelmi Mőemlékek Listáján felsorolásra került (kód L.M.I. 2004: AB-II-s-B-00270). Az eddig felfedezett régészeti emlékeknek nincsenek látványos konstruktív jellegei, de az a mód, ahogy ezek a természeti környezetbe illeszkednek, az elemeknek egy olyan sorozatára utal, mely alapján rekonstruálni lehet egy olyan általános képet, ahogy a terület az antikvitásban kinézhetett: a temetık a völgyek felé nézı lejtıkön és fennsíkokon feküdtek, a lakóhelyek és vallási helyek a földfelszín alatt foglaltak helyet és közeli kapcsolatban voltak a kitermelési területekkel és az elsıdleges ércfeldolgozás mőhelyeivel. Ebbıl a rekonstruált keretbıl következtetni lehet a régészeti örökség komponensei által kialakított kulturális táj reprezentatív jellemzıire: • A Tau Gauri övezetben található körkörös temetkezési mőemlék jól megırzött állapotban van; • A Carpeni dombon vizsgálat alá vont két padlóalatti főtıtérrel (hypocaustum) felszerelt nyilvános vakolt kıépület, egy temetkezési hely és egy valószínőleg vallási hely egy jól megırzött összefüggı régészeti együttesbe van integrálva; • A történelmi központban található a tárnák többsége, ahol a 18. - 19. században találták meg a híres viasszal bevont táblákat; a leghíresebb tárna a Catalina Monulesti, ahol a legnagyobb számban találtak viasztáblákat, valamint a többi római kori bányászati kitermelı rendszerhez hasonlóan hidraulikus rendszerrel van ellátva, és legvalószínőbb, hogy egy vízkereket is tartalmaz. Ugyanezen a területen található a Vaidoaia hegytömb, ahol még mindig megtalálhatók az ókori felszíni kitermelés látható nyomai. Hét, Taul Corna, Hop Gauri, Carpeni, Valea Nanului, Tarina, Jig Piciorag és Pârâul Porcului (Taul Secuilor) településnél fekvı ókori temetıt és temetkezési helyet vizsgáltak meg eddig, melyek fontos bizonyítékok az Alburnus Maior ókori népesség dinamikájára, változatosságára és nagy számára vonatkozóan. Ezek beilleszkednek a Rómia Birodalom számos dunai és balkáni tartományának egy sokkal nagyobb római hamvasztásos temetési temetkezıhelyébe. Meg kell jegyezni, hogy egy Régészeti Örökség Kezelési Terv készült a Verespataki területre ezen örökségek védelme és hangsúlyozása céljából. 3.1.6.3 Történelmi mőemlékek Verespatak történelmi központjában a Proiect Alba és az OPUS Atelier de Arhitecture által 2000-2001-ben készített dokumentáció alapján 2002 februárjában az MCC megállapított egy Védett Területet (178/2002 sz. jóváhagyás). Ez a terület 140 házat, 3 templomot és 2 temetıt foglal magába. Az épületek közül harmincötöt soroltak a történelmi mőemlékek közé, már a 19. századtól. A védett terület ugyancsak kiterjed Taul Mare, Taul Brazi, Taul Anghel és Vaidoaia területére, ez a teljes terület együttes hozzájárul a Verespatak régió kulturális tájképéhez. A védett övezet Övezeti Településrendezési Terve kidolgozás alatt van, mely a Kulturális és Vallásügyi Minisztérium javaslatának megfelelıen kiköti védett terület alapvetı hangsúlyozását, azzal, hogy több mint 300 házat vegyenek fel ebbe különleges védelmi rendszerrel rendelkezı övezetbe.
59
Kérjük, jegyezzék meg, hogy a védett terület a Verespatakon található 41 történelmi mőemlék közül 35-öt foglal magába. A további 6 épület az ipari övezetben található. A Projekt úgy lett megtervezve, hogy ezen épületek egyikére se legyen hatással, sıt mi több, az RMGC kötelezettséget vállalt a megóvási állapotuk fenntartására és körülményeik javítására. Templomok és temetık A Projekt által érintett terülten hét templom és négy imaház található, mind Verespatak község területén fekszik, beleértve Szarvaspatak (Corna) falut is. Gura Cornei-ben (Abrudbánya (Abrud) közigazgatási körzet része) nincs templom és imaház sem. A Projekt által érintett terülten 12 temetı található, melybe nincsenek beleszámolva a magántemetıket, Verespatakon 6, Szarvaspatakon (Corna) 3 és Gura Cornei-ben 2. A védett területen található templomok és temetık sértetlenek maradnak és a projekt tevékenységek nem érintik azokat. Hozzáférhetık maradnak a bánya és kapcsolódó tevékenységek javasolt idıtartama alatt, kivéve az ortodox templomot és annak temetıjét, valamint a Szarvaspatakon (Corna) található görög katolikus templomot. Az utóbbit a legújabb idıkben már nem használták vallási szolgáltatásokra. Következésképpen, a kitelepítés vagy áttelepítés értelmében érintett emberek kérhetik az eltemetett családtagjaik földi maradványainak az új otthonukhoz közelebb esı temetıbe. Az RMGC fedezni fogja a költségeket és megszervezi azok szállítását a vallási szokások teljes mértékő tiszteletben tartásával, valamint a releváns egyházi hivatalokkal, továbbá szigorúan megfelelnek a törvényi elıírásoknak. Az RMGC támogatja a sírkövek és a sírok felszerelési tárgyainak szállítását és újbóli felállítását, vagy egy új sírkı felállítását, ahogy az igénylehetı. A védett területen kívül található érintett templomok és imaházak esetében különbözı lehetıségek lettek figyelembe véve, beleértve egy új épület más helyen történı felépítését, a jelentıs tartalom és jellemzık mozgatását, továbbá kompenzáció fizetését. A Verespataknál történı újra letelepítés helyszíneire vonatkozó tervek tartalmaznak elıírásokat az új vallási központok kialakítására.
3.2
Környezetvédelmi eszközök, jelen gazdasági és szociális helyzet
A környezeti közeg jelenlegi minıségét a Verespatak Projekt KHV-jának részeként kidolgozott alapállapot tanulmányok alapján került meghatározásra. A következı alfejezetekben tárgyalásra kerülnek az ipari övezetben és a Projekt által esetleg érintett szomszédos területeken található környezeti közeg állapotára és minıségére vonatkozó legfontosabb eredmények 3.2.1 Vízminıség A tervezett ipari területen belül a vízminıséget két tényezı befolyásolja: • a szennyvíz kiömlés az ércbányászati tevékenységbıl és kitermelésbıl adódóan és a relatív magas szennyezıanyag-tartalom: savak, réz, vas, mangán, arzén, kadmium, nikkel, ólom, higany, szelén, króm, szulfát, oldott sók, stb. • a terület magas fokú ásványosodása. Az ércbányászat erısen savas szennyvizet és magas nehézfém és toxikus anyag koncentrációt eredményez. Ilyen környezetben ez a típusú szennyezés savas kızetrıl történı vízelfolyásként (ARD) azonosítható. Ebben az esetben a beruházási területen található nyitott aknák, melyekbıl az arany és az ezüst bányászat folyt 2006-ig és melyek jelenleg rehabilitáció nélkül felhagyott területek, az ARD a
60
szulfát tartalmú ércek külsı kicsapódásából származik, külsı tényezı hatására, mint a levegı (oxigén) és a víz. Ezt a vizet vagy a felszíni alatti bányászati tevékenység és a különbözı kezeletlen formákon át a különbözı tárnák vezetik ki, vagy egyenesen kerülnek bele a helyi folyókba, mint vízelfolyások a hulladék kırakásokból és más zavart területrıl. A Verespataktorokból származó szennyvíz a 2006 májusáig üzemelı mőbıl származik, ahonnan kezeletlenül került a víz az Abrud folyóba. Az üzem szintén eredményezett meddıt, amit a Szeleszte völgyben raktak le meddıhányókra. A magas fokú ásványosodás a vizsgált területen szintén felelıs a megengedett érték feletti fémtartalomért a felszíni és felszín alatti vizekben, eredményezve egy úgy nevezett háttér koncentrációt. További oka a vízkészlet szennyezettségének a kezeletlen háztartási szennyvíz csatornából vagy egyénileg történı bevezetése a patakokba. Továbbá a számos mezıgazdaságból és állattartásból származó beszivárgások is tapasztalhatók. A vízminıséget vizsgálták a forrásokban, kézi ásott kutakban, fúrt kutakban, monitoring fúrásokban, ARD/szennyvízben az Abruzel, Szarvas, Szeleszte, és Veres patakokban. Szintén vizsgálták a felszíni vízminıséget az Abrud és Aranyos folyóban, a Veres és Stefanca völgyben csakúgy, mint az Aprabus sajtoló berendezés területén. A vízminıség bemutatására alább kerül sor. 3.2.1.1 Abruzel völgy Felszín alatti víz A bányászat negatívan befolyásolta a felszín alatti víz minıségét a megnövekedett szennyezések miatt, pl. arzén, kadmium, nikkel, ólom, szelén, króm, szulfátok. Felszíni víz Az Abruzel pataknak két mellékvize van, egy tisztaviző a jobb oldalon és egy erısen szennyezett a baloldalon (arzén, kadmium, nikkel, ólom, króm, szelén és szulfát). 3.2.1.2 Szarvas-patak (Corna) völgy Szennyvíz Az ARD forrás eredményeképpen jelentıs a króm és szulfát tartalom. Felszín alatti víz Általában a forrásvíz jó minıségő. Habár egy forrásból kimutatható kadmium és szeléntartalom. Bár a kutak a forrásra hatást gyakorló területen találhatók, a vett minták semleges jelleget mutattak és csökkent koncentrációban néhány összetevıt, mint arzén, kadmium, ólom és szelént, amik enyhén meghaladják a maximálisan megengedhetı koncentrációt ( csupán 1060%-ban a maximálisan megengedhetı koncentráció felett). Felszíni víz A vizsgálati eredmények szerint a Szarvaspatak völgyet kettévágó patak, ami a bányászati területrıl ered, ahonnan savas és magas szennyezıanyag-tartalommal rendelkezı víz érkezik: arzén, kadmium, króm, szelén és szulfát. A Szarvas-patak völgy vízrajzi almedencéjébıl származó források nagy száma az alsóbb szakaszokon alacsonyabb koncentrációt eredményez, de megemelkedett az arzén, a kadmium és a szelén magas koncentrációját megtartja a Szarvas-patak és az Abrud folyó egybefolyásáig. 3.2.1.3 Szeleszte völgy Szennyvíz
61
Az egyetlen szennyvízforrás a Szeleszte almedencében a felszíni kibocsátások a Szeleszte völgy zagytavaiból származik (2006-ig mőködtek) és a gátakon történı átszivárgás miatt. Felszín alatti víz Néhány forrás vize jó minıségő, míg másoké szennyezett nikkellel , kadmiummal és szulfáttal. Megállapítható, hogy a zagytavakból kifolyó zagyvíz negatív hatással van a felszín alatti vizek alsó szakaszaira. Felszíni víz A víz minıségileg nagyon jó lefelé a felsı szakasztól, de az alsó szakasz terheltté válik, különösen arzénnel, nikkellel, krómmal, szelénnel és szulfáttal, az aktív meddıhányók miatt. 3.2.1.4 Veres-patak (Rosia) völgy Szennyvíz A Verespatak völgy a legfontosabb alterülete a Verespatak Projektnek, a külszíni bányagödrök, melyekbıl az arany és ezüst érc bányászata tervezett, a völgy északi (Jig és Orlea akna) és déli (Cetate és Carnic akna) részen találhatók, kelet-nyugati irányban elhelyezkedve. A Veres-patak völgy összegyőjti a felszín alatti tárna rendszerekbıl származó erısen savas jellegő és a magas arzén, kadmium, nikkel, ólom, króm, szelén és szulfát tartalmú vizeket. Tekintve, hogy ezeknek a vizeknek az átfolyási sebessége magas és a természetesen alacsony áramlási sebességő Veres-patakot a hígulási tényezı alacsony, így a Veres-patak völgy erıs szennyezettségéhez vezet. A lefolyó esıvízre szintén hatással vannak nyílt bányászati aknák, amik szintén a Veres-patakba folynak és jelentıs szennyezıforrást jelenthetnek. Felszín alatti víz A vizsgált vízminıség általában jó, habár alkalmankénti értékek bizonyos paraméterei meghaladják az elfogadható értéket. A felszín alatti vizek alsó szakaszain a legjelentısebb ARD kifolyások az ARD-ben meghatározott szennyezıanyag tartalmat mutatják, így igazolják a feltételezést a kapcsolatról a felszín alatti vizek és a Veres-patak között. Felszíni víz A Veres-pataknak az általános vízminısége az eredési területen jó, de leromlik a bányászati területekrıl származó ARD hatására, ami egyenesen folyik a fı patakba és a mellékbefolyóiba. Az elfogadható mértéket meghaladó értékek arzén, nikkel, króm, szelén és szulfát esetén jelentkezik. A Veres-patak völgy tavai erısen szennyezettek higannyal és szelénnel. A szennyezés visszavezethetı ezen tavak történelmi használatára a kis mértékő aranyérc bányászati tevékenység során. Meg kell említeni, hogy ilyen mértékő higanyszennyezés más típusú vizekben nem mutatható ki. Ivóvíz A központi ivóvízkészlet távoli forrásokból származik, és ennek a víznek a minısége megfelel az ivóvízként való fogyasztásra. 3.2.1.5 Abrud folyó Az Abrud folyó a fı befogadója a felszíni vizeknek a Bucium és a Verespatak bányászati területekrıl. Ez a patak egyértelmő példája a történelmi és jelenlegi bányászati tevékenység
62
hatásainak, az ARD vagy más speciális szennyezıforrásból származók összegyőjtésének, tárolásának és tisztító rendszer teljes hiányának ellenére. Az Abrud vizei savas jellegőek és jelentısen szennyezettek speciális szennyezıkkel: arzén, kadmium, szelén és szulfát, a folyó majdnem teljes hosszában. 3.2.1.6 Aranyos (Aries) folyó Az Aranyos folyónak három fı mellékfolyója van, amik átszelik a szomszédos bányászati területeket pl. Stefanca, Sesei és Sartas völgyek. Az Aranyos folyó szennyezı forrásai a Rosia Poieni bányához tartozó hulladéklerakókhoz köthetık – a védelem alatt álló meddıhányótól, ami a Stefanca völgyben található, az Aranyosbányai bányából, - a TMF a Sartas völgyben, stb. A vizsgálatok általános következtetése, hogy az Aranyos folyó győjti össze a jelentıs bányászati és ércnyerési tevékenységbıl származó vegyi anyagot tartalmazó vizeket, melyek közül az Abrud folyó a legfontosabb, habár az Aranyos folyó az erıs hígítási képessége bizonyos szakaszokon nem okoz érzékelhetı változást. A kadmium és szelén meghaladta a megengedett mértéket a vizsgálati területen (fentebb az említett befolyók területén). 3.2.2 Levegıminıség A Verespatak Projekt levegı minıségét az ipari területen belül és kívül található források befolyásolják. Az ipari területen (Verespatak Projekt terület) kialakuló forrásokat a következı okozzák: • A Cetate és Carnic aknák lecsupaszított felszíneinek bányászata 2006-ig C.N.C.A.F. MINVEST S.A. Deva, - Rosiamin Branch által és a hulladékkızet felhalmozása (Valea Verde és Hop hányók); • speciális kibocsátó források Tarina, Balmosesti, Corna, Bunta, Gura Cornei területén; • Speciális mezıgazdasági tevékenységek Tarina, Balmosesti, Corna, Bunta, Gura Cornei területén; • A létezı infrastrukturához tartozó közlekedés A meglévı források a beruházási területen belül és kívül: • A Valea Salistei és Gura Rosiei zagykezelı létesítmények; • speciális kibocsátási források Verespatak, Verespataktorok, Coasta Hentii, Iacobesti, Ignatesti, Vârtop, Gârda Barbulesti, Petreni, Bisericani, Helesti, Floresti, Dogaresti, Bucium Sat, Abrud, Gura Cornei területén; • Specális mezıgazdasági tevékenységek Verespatak, Verespataktorok,Coasta Hentii, Iacobesti, Ignatesti, Vârtop, Gârda Barbulesti, Petreni,Bisericani, Helesti, Floresti, Dogaresti, Bucium Sat, Abrud, Gura Cornei belül és kívül esı területeken; • A létezı infrastrukúrához tartozó közlekedés ( DN 74 és DN 74A fıút). A légszennyezı források, melyek jellemzıek az összes területen a nyersanyag (fa, növényi hulladék) főtés vagy fızés céljára történı elégetésébıl és a legtöbb területen a háztáji állattartásból, szántóterületekrıl és kultúrákból, háztáji konyhakertekbıl, kis ipartelepekbıl és az átmenı forgalomból fakad. Az ezekhez köthetı szennyezı anyagok: nitrogén oxidok (NO, NO2, N2O), szén oxidok (CO, CO2), kénoxidok (SO2, SO3), por, illékony anyagok és cseppfolyósítható organikus összetevık (beleértve policiklikus aromás hidrokarbonátokat – potenciálisan rákkeltı hatású összetevık), nehézfémek. Továbbá a C.N.C.A.F. MINVEST S.A. Deva– Rosiamin Branch bányászati területei.
63
Következésképpen, mivel ezeket a területeket nem állították helyre aktív szennyezı források a szél erózió és a por forrás okán. Ezeken a területeken a legszignifikánsabbak a TMF-ek, melyek száraz felszínérıl magasabb, mint 3 m/s sebességgel szállítja el a port a szél. A projekt kezdeti megvalósítása során, miután megtisztították a területet a létezı forrásoktól a projekt hatásterületén, a levegı minısége a környékben élı helyiek, a közlekedésbıl adódó és a beruházási területen kívül esı források által okozott szennyezés alatt lesz. Azzal, hogy a légszennyezés értékelésére érzékeny receptorok a beruházási területen kívül találhatók, minthogy összeadódnak a projektterületen kívüli szennyezésekkel, így a projekt egész ideje alatti háttér szennyezések vizsgálata és értékelése szükséges lesz. A jelenlegi szennyezések ismerete a vizsgált területen nem releváns a jelen tanulmányban , ami a projekt hatásait vizsgálja. Az említett érdektelenség abban az esetben áll fenn, ha a jelenlegi helyszíne és a források intenzitása jelentısen megváltozik. A fı antropogén levegıszennyezési források, melyek meghatározzák a levegı állapotát a projekt tevékenység kezdetén, és amelyek továbbra is hatást gyakorolnak a levegıminısségre a projekt teljes ideje alatt, a fa és egyéb tüzelı anyagok elégetése a háztartásokban, üzleti vagy intézményi főtésrendszerekben, az ipari zónán belül és kívül esı területeken. A levegı szennyezık háttér koncentrációk szintje, melyet a helyi lakosság és a projekt tevékenysége együttesen adják, névleg CO, PM10, NO2 és SO2 , az értékhatár alatt van a jogi szabályozás értelmében. 3.2.3 Zaj és rezgés C.N.C.A.F. MINVEST S.A. Deva – Rosiamin Branch ércbányászati és feldolgozási tevékenységének megszüntetése okán az ehhez köthetı zaj és rezgésforrások megszőntek. Következésképpen, a maximum megengedett szint átlépése a bányászati tevékenyég miatt, és amik a beruházások okoztak a területen teljesen eltőntek. Jelenleg az egyetlen zajforrás a közúti közlekedés. A közlekedés okozta zajszint matematikai modellekkel került meghatározásra, melyek mutatják, hogy megfelelı az emberi egészség védelmére kialakított értékeknek. 3.2.4 Talaj minıség Adott, hogy a területen érclelıhelyek találhatók, uralkodóan arany és ezüst, de más kémiai fémes elemek is megtalálhatók, melyek között nehézfémek is fellelhetık, a vizsgálatok a megbecsülték a táj összes szennyezıanyag-tartalmát a projekt területen. Ezeknek a kémiai elemeknek (Cd, Co, Cr, Cu, Mn, Ni, Pb, Zn) a jelenléte a talajtípusok és altípusok genetikai horizontjából vett talajmintákból kerültek meghatározásra. Az eredmények kimutatják, hogy a talaj nem szennyezett a következı elemekkel: Cd, Co, Cr, Cu, Mn, Ni, Pb és Zn és ezeknek a fémeknek a koncentrációja a jogszabályokban meghatározott riasztási és mentesítési érték alatt van.
64
3.2.5 Növény és állatvilág állapota Verespatak területének kiterjedése (térben és idıben) jelentıs hatással van a növény- és állatvilágra. Magától értetıdı, hogy azokon a területeken, ahol az antropogén hatás legalább 5060-évre leáll a területeken, a vegetáció különbözı rehabilitációs szinten van. A fı mechanizmusok, melyek az ökoszisztémák leromlásához vezetnek a következık: Leromlás a táj szerkezeti változásán keresztül: • A külszíni bányászat ökoszisztémákra gyakorolt hatása. Ez a helyzetre jellemzı a történelmi bányaterületekre. • Az ökoszisztémák átalakulása természetes erdıkbıl másodlagos legelıkké. • Az ökoszisztémák átalakulása természetes erdıkbıl lakott területekké. Ez jellemzı a vizsgálati területen is. • Az ökoszisztémák átalakulása természetes erdıkbıl kulturtájjá. • Új ökoszisztémák létrehozása, most természetesen mőködı rendszerek. Ez a helyzet a mesterségesen kialakított tavakkal a területen. Leromlás az ökoszisztémák változásán keresztül a következık okán: • A megújuló energiaforrások (fa és legelık) kiaknázása a Veres-patak völgyben • A bányászati tevékenységbıl származó szennyezés/ savas kızetekbıl történı vízelfolyás. Ez a legnyilvánvalóbb a területen található patakokban, kivéve a Vartop patakot. A terület geológiai viszonyaiból adódóan a patakok természetesen alacsony pHjúak, de a bányászati tevékenység súlyosbítja a helyzetet. Általában látható, hogy az emberi beavatkozások jelentısen befolyásolták a tájat és az ökoszisztémák szerkezetét, ezzel lenullázva a természetvédelmi értékét. A beruházási terület klasszikus példája a különbözı tényezık összejátszásának. Az élıhelyek sokfélesége és az ökoszisztémák vagy lecsökkentek, vagy fokozottak a különbözı földhasználatok miatt. Mivel ezek a kölcsönhatások évszázadok óta léteznek, különbözı formában, gyakran lehetetlen elválasztani az élıvilágra gyakorolt hatások természetét. 3.2.6
A természeti és kulturális emlékek állapota és a történelmi, kulturális és természeti örökségek A két természeti emlék a Piatra Corbului és a Piatra Despicata kiemelkedı geológiai formák elenyészı ökológiai értékkel. A Piatra Corbului területe érintetlen marad a védett övezethez tartozik és halhatatlan természete biztosított. A Piatra Despicata (ami egy vulkanikus kiömlés) áthelyezése javasolt, a hiteles értéke így a megmarad. A modern és a jelenkori bányászati tevékenység számtalan negatív hatást gyakorolt a tájra és a történelmi örökségre. Így a bányászat eredményeképpen a tájban nyílt aknák, hulladékkı lerakások szétszórva találhatók a völgyben és a folyók nehézfémekkel és erıs savas vízzel szennyezettek. Továbbá az archeológiai kutatások kimutatták, hogy a felfedezett számos felszín alatti ısi képzıdményt elárasztottak, eltorlaszoltak vagy beomlottak.
65
A hely gazdasági és szociális állapotának is hatása volt a történelmi emlékekre. Így adott az utóbbi 15 év állami tulajdonú bányászata, ami egyre kevesebb és kevesebb profitot termelt, az alkalmazottak száma drasztikusan lecsökkent. Ez a tevékenység mostanra megszőnt. Tekintve, hogy a település mindig a bányászattól függött inkább, mint a mezıgazdaságtól vagy a kereskedelemtıl, sok fiatalnak el kellett hagynia a területet és máshol állást keresnie. A gazdasági tevékenység visszaesése hatással volt az örökség darabjaira és folytatódott a fenyegetettségük. Számos történelmi épület, templom és lakóépület elhagyott, romos állapotú vagy bizonytalan védelmi helyzetben van. Mióta a bányát bezárták a helyzet egyre gyorsabban romlik. Az elkészült tanulmányok szerint a verespataki kulturális örökségnek csupán egy kis része maradt érintetlen a hosszú bányászati történelem során, néhány közülük azonban bekerült a Rosiamin múzeumba. Hangsúlyoznunk kell, hogy az utóbbi hat év régészeti kutatóprogramból és az örökségre vonatkozó tanulmányokból származó óriási tudás egyedülálló lehetıséget teremtett az 1900-as évekre visszanyúló bányászati hagyományok megértéséhez. 3.2.7 Gazdasági és szociális állapot, egészségügyi állapot Verespatak iparilag elmaradott vidéki berendezkedéssel, ami annak tudható be, hogy a megélhetést a bányászati munkákból és nyugdíjakból fedezik és csak nagyon kis mértékben mezıgazdasági tevékenységbıl. A bányászati szektorban való elhelyezkedés nélkülözhetetlen globális szinten. A megélhetést biztosító mezıgazdasági tevékenységek kritikusak a biztonsági háló szempontjából a közösség legszegényebbjeinek számára, akik csak ritkán vesznek részt a pénzforgalomban. A közösség 39%-a aktív (azok az emberek, aki regisztráltan hozzájárulnak a gazdasághoz) és 61% inaktív népesség (azok az emberek, aki regisztráltan nem hozzájárulnak a hozzá a gazdasághoz, nem regisztráltak munkanélküliként, nem regisztráltak munkavállalóként, nem fizetnek adót, nem részesülnek munkanélküli ellátásban, kaphatnak nyugdíjat vagy táppénzt és feltehetıen nem hivatalos gazdasági tevékenységekben vesznek részt). A bányászat az uralkodó foglakoztatási lehetıség. Az állami tulajdonú bányászati cégek a Rosiamin Verespatakon és Cuprumin Abrudon jelentik a fı bevételi forrást. A verespataki bánya 2006-os bezárásával jelentıs mennyiségő munkahely szőnt meg. A termények a helyi igények kiszolgálását adják és csak egy nagyon kis mennyiség kerül eladásra. A legfıbb termény a gyümölcs és az állati takarmány. A mezıgazdaság kisléptékő burgonyatermesztésbıl, legelıkbıl és kaszálókból áll. A mezıgazdaságilag (burgonya és zöldségek) hasznosítható föld mennyisége korlátozott, 7%. A mezıgazdasági gépek használatának lehetıség korlátozott a terepviszonyok miatt. A legtöbb tevékenységet kézzel végzik, és lovas szekéren szállítják a terményt. A turista szezon májustól szeptemberig tart. A kilenc bolton és az 5 kocsmán kívül nincsen a turisták számára elérhetı infrastruktúra Verespatakon. Van egy bányamúzeum és egy kezdeményezés gyalogtúrák szervezésére. Fejlesztési szempontból Verespatak adottságai nem elınyösek. A beruházások Campeniben koncentrálódnak, míg Verespatakon nincsenek kivéve a bányászatot. A megélhetési lehetıségek szerények. Környezeti szempontból a terület alacsony értékő – a vízkészlet szennyezett, az élıhelyek feldarabolódtak, a táj összeszabdalt és folyamatban lévı
66
antropogén hatások láthatók. A környezetgazdálkodási rendszerek (hulladék, szennyvíz, víz) még mindig nagyon gyengék, szegényesen fejlesztettek és néhol nem is léteznek. A házak faés szénfőtésőek, ami jelentısen befolyásolja a levegıminıséget hideg évszakban. Az embereket nem engedhetik meg maguknak, hogy elektromos áramot használjanak a főtéshez és a fızéshez. A népesség öregedı és fıként nık alkotják. A népesség csökkenésének tendenciája látható, ami regionális szinten is érzékelhetı. A lakosság láthatóan a szegénység állapotában és hiányoznak a pénzügyi lehetıségek egy üzlet beindításához. A helyi igazgatás pénzügyi lehetıségei alacsonyak. A Környezeti Hatástanulmány részeként elkészült Egészségügyi Állapotjelentés szerint a Verespatakon élıknél a krónikus és akut megbetegedések elıfordulása magasabb, mint más területeken. Ennek egyik oka, hogy a lakosság ki van téve a felszíni és felszín alatti vizek szennyezettségének Verespatak területén. Ebben a vonatkozásban meg kell jegyezni, hogy a lakosságnak csak egy része kap olyan vezetékes vizet, ami megfelel az ivóvízre vonatkozó vízminıségi követelményeknek. A lakosság nagy része kutakból veszi a vizet, ami nehézfémekkel és szulfátokkal szennyezett.
3.3 3.3.1
A valószínő környezeti és társadalmi változás vonatkozó szempontjai, amennyiben a javasolt terv nem valósul meg Valószínő környezeti változás, amennyiben az Övezeti Településrendezési Terv hatáskörébe tartozó Projekt nem valósul meg
A természeti és épített környezet jelenlegi állapotának és minıségének számbavétele múltbéli szennyezési és környezeti állapotromlási problémákat mutatott. Az enyhítéssel kapcsolatos bizonytalanságok miatt - legalább is ezeknél a problémáknál részben, elıre látható, hogy amennyiben a projekt nem valósul meg, úgy ezek a problémák tovább romlanak mind intenzitását, mind, pedig térbeli kiterjedését tekintve. Ennek következtében az ipari övezetben, ahol a Projekt megvalósítását javasolták, a felszíni és talajvizeket érı jelentıs, régebbi vagy több újabb kelető bányászati munkahelyek (tárnák, bányacsarnokok, meddıhányók) által okozott ARD szennyezıforrások kerültek meghatározásra. Ezek a szennyezıforrások nagymértékő savasodást, valamint nehézfém és szulfátszennyezést okoznak a terület völgyeiben található felszíni vízfolyásokban és a felszín alatti vizekben. Verespatak Bányászati Projekt célja az ipari övezetben található összes ARD víz összegyőjtése és kezelése, mely a jelenlegi legnagyobb vízszennyezı források megszüntetését fogja eredményezni. Amennyiben a Projekt nem valósul meg, úgy a Projekt teljes területén található vízszennyezı források kiküszöbölése bizonytalan marad. A források közül néhány, pl. azok melyek a Rosiamin bányászati tevékenységével kapcsolatosak, felszámolható, anélkül, hogy tudni lehetne, mikor biztosítanak megfelelı támogatást az állami költségvetésbıl a bánya bezárására és a környezet rehabilitációjára. Ezen kívül, a Projekt területén nagy kiterjedéső zavart területek vannak (Cetate és Carnic külszíni fejtés és meddıhányók), melyekrıl hiányzik a növénytakaró. Ezek a területek széleróziónak és az idıjárási körülményeknek kitettek, és környezeti szennyezések forrásai a por, valamint nehézfémekkel terhelt ARD vizek miatt. A felszín, vagy mélyebb rétegek gyors
67
eróziója jellemzi a területet, a Szarvas-patak (Corna) és Veres-patak (Rosia) völgyekben, gyakran a töltések összedılésével társul. A Carnic – Cetatuia és Orlea, Oarta területeken található meddıhányó komplexum lejtıi kıhullással vagy csúszással, vagy meg nem szilárdult (laza) anyagokkal hozhatók kapcsolatba, ahol a védı növényzet természetes úton nem tud kialakulni. Amennyiben a projekt nem valósul meg, ezeket a problémákat részben meg lehet oldani, az elızı Rosiamin bánya környezeti rehabilitációs munkálatai által, megfelelı állami költségvetésbıl származó támogatás biztosításával, anélkül, hogy tudni lehetne ennek az idıkereteit. Mindamellett, ezek a problémák megmaradnak és hozzájárulnak a környezet további romlásához a vizsgált területen. A Projekt szigorú környezetvédelmi feltételek mellett, a teljes Projekt területet lefedı nagyon világos környezeti rehabilitációs tervvel összhangban fog megvalósulni, és hosszú távú monitoringot fog biztosítani a környezet minıségének és állapotának mérésére a bánya bezárását és a környezeti rehabilitációt követıen. A biológiai sokféleség szempontjából történı környezeti változások tekintetében, figyelembe véve a környezeti elem általános helyzetét és a fennálló körülményeket, akkor elıre látható, hogy amennyiben a Projekt nem valósul meg, és egyéb tevékenységet sem végeznek a területen, a biodiverzitás helyreállása kézzelfoghatóan 50 - 60 év hosszúságú idıszak alatt kezd megindulni. Amennyiben a Projekt megvalósul, a környezeti rehabilitációra vonatkozó elıírások miatt a növényvilág helyreállása a tevékenységek megkezdésétıl számított 20 éven belül megkezdıdik, mely az ökoszisztéma általános helyreállásához fog vezetni. A kulturális és történelmi örökség szempontjából a terület gazdasági hanyatlás - amely egy ideje már elkezdıdött, az utóbbi években rosszabbra fordult és a csúcsát akkor érte el, mikor a bányászati tevékenységet 2006-ban bezárták – nyilvánvaló hatást gyakorol az örökségek helyzetére. Ahogy már az elızıekben megemlítésre került, a Verespatak területén található történelmi mőemlékek különbözı állagromlási szakaszokban vannak, kisebb repedésektıl az összedılés elıtti állapotig. A 422/2001 sz. törvény szerint a történelmi mőemlékek megfelelı fenntartásának, megerısítésének, helyreállításának és használatának felelıssége a tulajdonost terheli. Bizonyos örökség jellegő szerkezetek magára hagyottak, és a legtöbb esetben a tulajdonosnak nem rendelkezik a helyreállításhoz szükséges anyagi eszközzel. Az RMGC felvásárolt 10 történelmi épületet, melyeket helyre fognak állítani, és magára vállalta az egyéb épületek legalább jelenlegi szinten megóvott állapotukban történı fenntartásának felelısségét. RMGC egy Alapítvány létrehozását tervezi, amely lehetıvé fogja tenni a falu minden történelmi épületének rehabilitációját. Következésképpen, az RMGC egy tervet készített a további régészeti kutatásokra, valamint a régészeti, történeti és kulturális örökség megırzésére és hangsúlyozására. Amennyiben a Verespatak Bányászati Projekt nem kerül megvalósításra, a közösség bizonytalan gazdasági helyzete miatt az örökség állapotának leromlása folytatódni fog és lehetséges, hogy néhány mőemlék örökre eltőnik. 3.3.2
A gazdasági és társadalmi helyzet, valamint az emberi egészség állapotának valószínő változása, amennyiben az Övezeti Településrendezési Terv hatáskörébe tartozó Projekt nem valósul meg
Ahogy már az elızıekben megállapításra került, a közösség gazdasági és társadalmi helyzete bizonytalan. Elıre látható, hogy ha a Projekt, mely jelentıs beruházást jelent, nem kerül
68
megvalósításra, akkor ez a helyzet fennmarad, és negatív változást okoz a következı okok miatt: • mind az RMGC jelenlegi munkaköreinek, mind, pedig a tevékenységek megkezdésétıl számított minimum 25 éves idıtartamra elıre jelzett állások elvesztése; • a helyi közösség gazdasági, kereskedelemi és szolgáltatási tevékenységeit érintı fejlesztési és változatossá tételi lehetıségének elvesztése; • a helyi közösség tagok kézség fejlesztésének javítási és változatossá tételi lehetıségének elvesztése; • az adókból és illetékekbıl származó helyi költségvetési bevételek növelési lehetıségének elvesztése; A lakosság egészségi állapotának szempontjából, amennyiben a Projekt nem kerül megvalósításra, nem várható az egészségi helyzet javulása, hanem a legjobb esetben is csak a jelenlegi helyzetben tartható fenn az életszínvonal javítási lehetıségek elvesztésének következményeként a szegénység csökkentésével, kulturált lakások, megfelelı környezeti infrastruktúra és a jó minıségő környezeti közeg (víz, levegı) biztosításával a községben. Ezáltal, amennyiben a Projekt nem kerül megvalósításra, az új Verespatak falu, melyet a lakosság áttelepítéséhez javasolnak, és amely modern létesítményekkel rendelkezik, nem lesz felépítve. Következésképpen, Verespatak község költségvetésének korlátozott pénzügyi forrásai miatt a környezeti infrastruktúra (vízellátás, szennyvízgyőjtés, hulladékkezelés) fejlesztése bizonytalan. Ebbıl kifolyólag, amennyiben a Projekt nem kerül megvalósításra, a Projekt területén élı emberek a környezetszennyezésnek, valamint az egészségre ható stressz faktoroknak való kitettsége fennmarad.
69
4 A VERESPATAKI IPARI ÖVEZET MÓDOSÍTOTT PUZ TERÜLETÉNEK JELENLEGI RELEVÁNS KÖRNYEZETI SZEMPONTJAI A környezet jelenlegi állapotának felülvizsgálatán alapulva a vonatkozó környezeti szempontokat meghatározták, és a Verespatak Projekthez kapcsolódó feladatokat azonosították. 1076/2004. Kormányrendeletnek illetve a 2001/42/CE irányelv I. Mellékletének megfelelıen, környezeti tényezık/jellegek, melyek figyelembe veendıek a tervek és programok környezeti értékelésénél a következık: • Biodiverzitás • Népesség • Humán egészség • Állatvilág • Növényvilág • Talaj/földhasználat • Víz • Levegı • Klimatikus tényezık • Anyagi erıforrások • Kulturális örökség • Épített és archeológiai (élettelen, természetes) örökség • Tájkép A módosított településrendezési tervhez az alábbi három szempont is hozzáadandó: • Hulladékkezelés • Zaj és rezgés • Útépítés/infrastruktúra A PUZ övezetben releváns környezeti feladatok a fent felsorolt összes környezeti tényezıre/szempontra vonatkozóan meghatározásra került. Ezt a megközelítést követtük, hogy biztosítsuk minden elem bevonását a környezeti értékelésbe. A jelenlegi Verespataki Ipari Övezeti környezeti problémáinak meghatározási folyamatából származó eredmények a lenti táblázatban szerepelnek. 5. táblázat . Folyamatban lévı környezetvédelmi tevékenység a Verespataki Bányászati Projekt területén Környezeti tényezı/szempont Népesség
Folyamatban lévı környezetvédelmi tevékenység Idıs népesség, fıleg nıkbıl áll. A terület elnéptelenedése, magas a munkanélküliség arány. Jelentıs a szegénység, az üzleti tevékenység indításához szükséges pénzügyi tıke hiánya. A lakosság képzettsége fıként bányászatra és mezıgazdasági tevékenységre vonatkozik .
70
Környezeti tényezı/szempont
Folyamatban lévı környezetvédelmi tevékenység Szerény megélhetési lehetıségek. Szegényesen fejlett vagy hiányzó városi és környezeti infrastuktúra. Az épületek elırehaladott leromlott állapotban vannak. A mezıgazdaság fıleg a megélhetést szolgálja ki. 1900-as évek óta a fı tevékenység a bányászat és nincsenek jelentıs gazdasági fejlesztések. A bányászati tevékenység jelenleg szünetel. Magas környezeti, infrastruktúrális, építési, stb. költségek. A beruházások iránt nincs érdeklıdés, a terület távolsága és a fenti okok miatt.
Hulladékkezelés
A területen nincsen megfelelı létesítmény a bányászati hulladéktól eltérı ipari és a kommunális hulladék kezelésére. A történelmi bányászati tevékenységbıl adódó hulladékok szétszórva találhatók, általában patakok mentén, azokat szennyezve. A Rosiamin bányászati tevékenységébıl származó hulladék a vizsgált ipari zónán belül (meddı) és kívül (feldolgozás során keletkezı zagy) lerakókon található. A vízelvezetı és kezelı rendszerek nincsenek beállítva, ezért a kıhulladék ARD szennyezıforrás. Annak ellenére, hogy a Rosiamin 2006. májusában befejezte mőködését, a hulladék hányók helyreállítása nem történt meg. Kormányzati forrásokra várnak.
A fehér (Alba) megyei Megyei Hulladékkezelı Üzem megfelelı leírást nyújt a gyakorlatra és a technikákra vonatkozóan, melyeket a lakossági és ipari hulladék kezelésére használnak a megyében, bár nem javasolnak pontos intézkedéseket a negatív hatások kiküszöbölésére. A Megyei Hulladékkezelési Terv és a Regionális Hulladékkezelési Terv a 7. régióra vonatkozóan nem tartalmazzák a Verespatak Bányászati Projekt tevékenységbıl származó hulladék kezelésére vonatkozó elırejelzéseket a kezelésre vonatkozóan Víz
A felszíni és a felszín alatti vizek nehézfémekkel és szulfátokkal szennyezettek és erısen savas kémhatásúak a történelmi és a jelenlegi bányászati tevékenység következtében, a területen jelenleg is jelen lévı szennyezıforrással (ARD)*
Levegı
A levegıszennyezés fı forrása az épületek főtésébıl adódik (többnyire kizárólag fa és szénalapú) a területen, a közúti közlekedésbıl a területen kívül és belül és a 2006 májusában bezárt Rosiamin bánya bányaterületeirıl, melyeket nem állítottak helyre (külszíni bányagödrök, meddıhányók, zagykezelı létesítmények) A fı szennyezık (NOx, SO2, szálló por, CO) koncentrációjának szintje általában a megengedett határérték alatt van. A bányával összefüggı nem rehabilitált területek külszíni bányagödrei, meddıhányói, a TMF-ek száraz felszínei ki vannak téve a szél eróziós hatásának, és por források lehetnek, melyek kibocsátási értéke jelentıs lehet erısebb szélfúvás esetén vagy csapadék hiányában.
Zaj és rezgés Az ércbányászati tevékenység megszőnésének eredményeképpen a fı zaj és rezgésforrások megszőntek. Jelenleg csak a közúti közlekedés minısül zajforrásnak. A közlekedés okozta zajszint matematikai modelekkel került meghatározásra, melyek mutatják, hogy megfelelı az emberi egészség védelmére kialakított értékeknek. A közlekedés okozta rezgés nem észrevehetı.
71
Környezeti tényezı/szempont Biodiverzitás, növény- és állatvilág
Folyamatban lévı környezetvédelmi tevékenység A példanélküli bányászati tevékenység mezıgazdasággal és a kizsákmányolással párhuzamosan történı fejlıdése következtében biztonsággal kijelenthetjük, hogy ez Románia egyik leginkább befolyásolt területe, súlyosan károsított biodiverzitással. A Projekt olyan területen fekszik, ahol nem található a biodiverztitás szempontjából különösen érdekes terület. A vegetáció teljes mértékben antropomorf, szórványosan elıforduló elsıdleges tipikus fajjal. A táj és az ökoszisztémák szerkezete jelentısen befolyásoltak az emberi tevékenység által és ennek következtében a természetvédelmi szempontból jelentıs fajok száma alacsony. Nagyon nehéz olyan zónákat azonosítani, amelyek megırizték természetes egységüket és ökológiai egyensúlyukat. Az extenzív mezıgazdaság a természetes nyílt ökoszisztémák teljes eltőnéséhez vezettek, és többnyire agrár-ökoszisztémákként léteznek, amelyek között a másodlagos gyepek képviselnek egyedül a biodiverzitás szempontjából valós értéket. A projektterület klasszikus példája a természet és ember közötti kölcsönhatásnak, aminek jelentıs és hosszú távú hatása és országos szinten egyedülálló karaktere, századok óta fennáll és kezd nagyon agresszív lenni a mezıgazdasági és ipari tevékenységek kombinációja miatt. Halak nem élnek a patakokban. 1198/25.12.2005 Miniszteri rendelet – A természetes élıhelyekrıl, melyek védelmére különleges természet-megırzési területek kijelölése szükséges, értelmében a beruházási területen található élıhelytípusok egyike sem kiemelt jelentıségő élıhely típus. A számos védett gerinctelen faj, különösen rovarok, találhatók a vizsgálati területen, ennek ellenére csak egy faj szerepel a ritka állatok listáján országos és európai szinten, a Rosalia alpina . Ez a vizsgálati területen nagyon ritkán elıforduló bogárfaj, amely az öreg lábonálló kiszáradt bükkösöket kedveli. Tekintve, hogy ezek az élıhelyek erısen felszabdalódtak, így a faj is ritkán fordul elı a projektterületen. Adott, hogy nincsenek kiemelkedı jelentıségő élıhelyek a területen, melyek öko-gazdaságilag, tudományosan vagy más szempontból értékes fajokat tartanak el ezért gerinctelenek jelenléte nem indokolt a projekt területen. Az összes a területen megtalált gerinces fajból 20 szerepel a Vörös Könyvben, úgymint 7 kétéltőfaj, 2 hüllıfaj, 1 madárfaj és 10 emlısfaj. Három kétéltő fajt (gıte, levelibéka, sárga hasú unka) kell megemlíteni, mint szigorúan védett állatfajok (Irányelv 92/43/CE –IV. Melléklet) és az IUCN által is sérülékenyek közé sorolt. Az összes talált faj különbözı védettségi kategóriákba tartozik a romániai szabályozás szerint (1198/2005. Miniszteri rendelet) és a Berni Egyezmény értelmében. A kimutatott hüllı fajok közül két faj szigorúan védett (Irányelv 92/43/CE –IV. Melléklet). A Berni Egyezmény értelmében mind a négy megtalált faj védett. Podarcis muralis (fali gyík) szerepel a romániai gerincesek Vörös Listáján. Ötvenöt a beruházási területen fészkelı madárfaj szerepel a Berni Egyezményben. Hat faj az európai Madárvédelmi Irányelv 79/409/EEC egyes madárfajok védelmérıl és az élıhelyük védelméhez szükséges védelmi intézkedésekrıl szerinti védettséget élvez. Négy közülük európai szempontból kiemelt, melyek világmérető populációja Európában összpontosul (SPECII). Négy faj mind a Berni Egyezményben (II. Melléklet) és az európai
72
Környezeti tényezı/szempont
Folyamatban lévı környezetvédelmi tevékenység Madárvédelmi Irányelvben is szerepel. Összekapcsolva a négy fajjal, melyek a SPEC Iiben szerepelnek, mind a kilenc, a beruházási területen található faj természetvédelmi szempontból kiemelt jelentıségő. A területen található emlıs fajok közül nyolc szerepel a Berni Egyezmény II. mellékletben és tíz a II. mellékletben. Csakúgy két faj az európai Élıhelyvédelmi Irányelv (92/403/EEC) II. mellékletében szerepel. A keleti sün és a mogyorós pele szerepel az IUCN sérülékeny fajok listáján. Az összes denevér faj szerepel az IUCN listáján és a román törvénykezés értelmében is védett.
Kulturális, épített és archeológiai örökség
13 régészeti területet azonosítottak, amibıl 6 történelmi mőemlék történelmi területekkel együtt Verespatakon, ami a helyi érdekő kijelölt és alapított a régészeti terület és szerepel a Történelmi Emlékek Listáján. Sok római kori terület, felszíni és felszín alatti római kori létesítmények, úgy mint, települések, temetık, szakrális helyek örökre elvesztek a modern bányászat miatt. A falu mostani területén nagy területeken találhatók meddıhányók, melyek feltehetıen eltakarják a régészeti területeket. A falu építményei feltehetıen eltakarják (valószínőleg tönkretették) a régészeti területeket. A védett övezetet, a Verespataki Történelmi Központot 2002-ben alapították, 140 ház, 3 templom, és 2 temetı alkotja, melyek közül 35 épület történelmi mőemlékként szerepel. A védett területhez tartozik Taul Mare, Taul Brazi, Taul Anghel és Vaidoaia területe, ez a teljes együttes alkotja a verspataki régió kulturális tájképét. További 6 történelmi emlék található az ipari zónában, a projekt úgy van tervezve, hogy ezeket nem fogja érinteni. További hét templom és négy imaház is érintett a projekttel, melyek Verespatakon és Szarvaspatakon találhatók. Hat Verespatakon, kettı Szarvaspatakon és három Szarvaspataktorokban. A védett területen található templomok és temetık érintetlenek maradnak és a projekt mőködése nem lesz rájuk hatással. Számos történelmi épület, templom és lakóépület elhagyott, romos állapotú vagy bizonytalan védelmi helyzetben van. Az elkészült tanulmányok szerint a verespataki kulturális örökségnek csupán egy kis része maradt érintetlen a hosszú bányászati történelem során, néhány közülük azonban bekerült a Rosiamin múzeumba. A két természeti emlék a Piatra Corbului és a Piatra Despicata.
Emberi egészség
Útépítés/közlekedés
Verespatak lakosságánál a krónikus és az akut megbetegedések elıfordulása magasabb, mint a más területek lakosságánál. Az egyik oka a felszíni és felszín alatti vizek szennyezettsége Verespatak területen, mivel a lakosságnak csak egy része kap olyan vezetékes vizet, ami megfelel az ivóvízre vonatkozó vízminıségi követelményeknek. A lakosság nagy része kutakból veszi a vizet, ami nehézfémekkel és szulfátokkal szennyezett. A közlekedési állapotok a közutakon (megyei, helyi, szállítmányozási utak) Verespatak közigazgatási területén átlagosak az útborítás elhasználtságának eredményeképpen, alkalmatlan geometriai elemek mind a sík, mind a hosszanti és keresztszelvényeken és a rendszeres karbantartás hiánya A megyei fıút és egy helyi út részben zárt rendszerő, még a többiek kavicsosak vagy földutak.
73
Környezeti tényezı/szempont
Peisajul
Talaj/földhasználat
Folyamatban lévı környezetvédelmi tevékenység Minden útnak hosszanti profilja van és nagy esése, ami nagy problémákat okozhat közlekedésbiztonsági szempontból esıben és télen. Az út egy részénél a megtámasztás, az esıvíz-elvezetés és győjtés és az alapozás hiányzik. Az utak alapozása, ahol van, bizonytalan. A keresztezıdések Verespatak beépített területén okoznak nagyobb útbiztonsági problémákat, a beláthatóság hiánya és a bejáratok okán a hirtelen fékezések és a nagy szintkülönbségek miatt. A jelenlegi út infrastuktúra nem kielégítı a Projekt követelményeinek tekintetében, aminek következtében a közlekedés növekedésével lehet számolni. A modern és a jelenkori bányászati tevékenység számtalan negatív hatást gyakoroltak a tájra és a történelmi örökségre. Így a bányászat eredményeképpen a tájban külszíni bányagödrök és meddıhányók szétszórva találhatók a völgyben és a folyók nehézfémekkel és erıs savas vízzel szennyezettek. A legtöbb épület beleértve az örökségeket (történeti mőemlékek) is romos állapotú, ami Verespatak falunak elhagyatott jelleget ad. A talajok túlnyomóan vázszerőek savas –erısen savas jelleggel, alacsony humusztartalommal és vékony termıréteggel. A terület több mint 26%-án 10cm, 26%-án 10 és20 cm közötti, 27%-án 10 és 30 cm közötti és több mint 17%-án 20és 30 cm közötti. Összességében a megvizsgált terület 70%-án eléri a 30 cm-t a termıréteg vastagsága. Verespatak területén a fiatalabb rétegekre boruló idısebb korú feküben átlagosan vagy kevéssé találhatók gombák vagy bakteriális mikrovegetáció és aránylag kiegyensúlyozott és homogén taxonómiai együttesek. A felsırétegek nehézfémekkel szennyezettek. Verespatakon. A felsı réteg mérsékelten megfelel a legeltetésre (40-60 pont) és kaszálónak és kevéssé megfelelı (020 pont) gyümölcsfák (alma, szilva) és burgonya részére A célterület topográfiája és geológiai viszonyai a jellemzı kiterjedése mezıgazdasági és erdészeti természető fölhasználathoz vezetnek a vizsgált területen. A hegyvidéki mezıgazdaság az alacsony termeléső gazdálkodás beleértve az állattartást és a takarmánytermelést a lejtıs hegyoldalakon. A mezıgazdasági gépek használatának lehetısége erısen korlátozott a terepviszonyok okán és a legtöbb földmunkát kézi erıvel végzik, ló vontatású kordély segítségével. Nem használnak szintetikus gyomirtókat és permetezést, mivel a használatuk nem indokolt. A tanyaházak és épületek általában a völgyek mentén találhatók. A legtöbb magas lejtı völgye lombhullató erdıvel borított (többnyire nyírrel), amit egyaránt tüzelıanyagként és épületfaként használnak. A további jelentıs földhasználat a bányászat, ami jellemzı a verespataki völgyben és környékén egyaránt tartalmazva folyamatosan mőködı ( nyitott aknákat és szállítmányozási utakat)és nagy területen a történelmi bányászat maradványait. Ezen történelmi terület nagy része félig elhagyott terület, ahol nincsen elıírt földhasználat. Jelenleg vannak olyan bányászat után felhagyott területek, melyek helyreállítása nem történt meg.*
74
Környezeti tényezı/szempont
Folyamatban lévı környezetvédelmi tevékenység A földhasználat két korlátozó tényezıje a meredek lejtısség és a csekély termıtalaj vastagság. A Romániai Fölhasználati Besorolás szerint a vizsgálati terület IV osztályú korlátozásokkal a meredek lejtıkön. Néhány területen szintén korlátozó tényezı a nem megfelelı természetes talajvastagság az alapkızeten vagy a zavart területeken a vékony talajréteg az idıjárási hatások okán. A kibukkanó sziklák természetes képzıdményként fedik a területeket, és vagy mint a történelmi bányászati maradványok. Ezek a területek IV. osztályba soroltak és csak kaszálóként vagy erdészeti területként hasznosíthatóak és nem alkalmasak mezıgazdasági termelésre. A gyümölcsfák is a háztáji gazdaságokban jellemzıek, mivel az éghajlat, a talaj és a domborzati viszonyok nem teszik lehetıvé az intenzív gyümölcstermesztést.
Anyagi erıforrások
Az anyagi erıforrások a területen elsısorban ércek és ezüstérc, amit nem bányásznak jelenleg. A bánya, mely 2006-ig mőködött nem használt a hasznos, nemesfém feltárási technológiát és ebbıl adódóan nagy mennyiségő arany és ezüst elveszett a meddıkben. További források az erdık, amik a projektterület egy részét fedik, és amelyeket használtak építkezések során szerkezeti összekötıként használtak.
Klimatikus tényezık
Az éghajlati jellemzı a hegyvidéki területre rövid nyarakkal és hosszú telekkel, magas relatív páratartalommal és aránylag nagy csapadék mennyiséggel. Ebbıl adódóan az elsivatagosodás, amit érzékeltek Románia déli területein (az irracionális erıirtás és a klímaváltozás eredményeként) ezen a területen nem jelentıs. Nem készültek a területre vonatkozó a klíma elemek fejlıdésére vonatkozó tanulmányok , ennek ellenére kijelenthetjük, hogy a globális felmelegedés globális, kontinentális és országos szinten hangsúlyozott hatásai befolyásolhatják bizonyos mértékben a tervezési terület is. Üvegházhatású gázok kibocsátását a területen fıként a szilárd tüzelıanyagok elégetése okozza.
* Folyamatban lévı környezetvédelmi tevékenységeket az Alba megye Helyi Környezeti Akcióterv és az A 7. régióközpont Regionális Környezeti Akcióterv (REAP) tartalmazza. A Terv tartalmaz olyan javító intézkedéseket, amik a MINVEST – Rosiamin felelelıssége.
75
5 A VERESPATAKI IPARI ÖVEZET MÓDOSÍTOTT PUZ TERÜLETÉNEK RELEVÁNS KÖRNYEZETVÉDELMI CÉLJAI 5.1
Bevezetés
A tervek és programok környezeti értékelésének célja, hogy meghatározzák a tervezett projektek környezetre gyakorolt hatásait. Ez teljesült a Verespatak Bányászati Projekt tevékenységeivel szemben kialakított környezetvédelmi célok meghatározásával. Meg kell jegyezni, hogy egy cél egy állásfoglalást mutat be, többé-kevésbé általánosan meghatározva, arról, hogy amit szeretne elérni. A cél elérése érdekében, speciális intézkedések szükségesek, a tervezési eljárásnak megfelelıen, ez a célkitőzés. A megvalósítási tevékenységek során az elırehaladás értékelése, ebbıl a célkitőzések megvalósítása és esetenként a cél elérése érdekében indikátorokat kell használni, melyek valójában a monitoring elemeinek biztosítása és a tervezett eredmények mennyiségi meghatározása. Ez a rész a terv felülvizsgálatának környezeti céljait, célkitőzéseit és az indikátorokat írja le.
5.2
Környezetvédelmi szempontok, célok és indikátorok
A környezeti célokat a 4. fejezetben felsorolt környezeti tényezık alapján jelölték ki és a 1076/2004. Kormányrendeletnek illetve a 2001/42/CE.irányelv I. Mellékletének megfelelıen. A környezerti célok figyelembe veszik és tükrözik az országos és az EU politikákat és a Munkacsoporttal egyeztetve kerültek felállításra. Kiegészítésül, a politikák figyelembe veszik a helyi és regionális környezeti célokat, melyeket az Alba megye Helyi Környezeti Akcióterv és a 7. régióközpont Regionális Környezeti Akcióterv (REAP) tartalmaz. A célok azokra a környezeti tényezıkre/jellegekre összpontosítanak, melyek az értékelés értelmében a legszignifikánsabb hatása lehet. A Verespatak Bányászati Projekt Módosított Övezeti Településrendezési Terve esetén, a meghatározott célkitőzések a valóságban a Projekt javaslatai a környezeti és szociális hatások csökkentésére utalnak, az intézkedések egyaránt tartalmaznak környezeti és szociális terveket. Abban az esetben, ha terv átmegy egy környezeti értékelésen, az egyes környezeti tényezıkre/jellegekre (A Projekt környezeti és szociális kezelési terve szerint) gyakorolt hatások csökkentésére vonatkozó intézkedések ábrázolják a célkitőzéseket, a számos környezeti cél eléréséhez, a Munkacsoport eldöntötte, hogy a célokat kategorizálni és két csoportba kell sorolni: • Stratégiai környezeti célok, melyek az országos, közösségi és nemzetközi szintő célokat tartalmazzák; • Speciális környezeti célok, melyek a tervre vonatkozó célokat tartalmazzák, melyeket a stratégiai célokból képeznek le, mint a helyi és regionális célok. A célkitőzések, mint a kezelési tervekben található szociális és környezeti hatások csökkentésére/megszüntetésére alkalmazott részletes intézkedések összefoglalásaként szerepelnek. Az elkészített összegzés egy összetett képet ad a fent említett intézkedésekrıl. Az indikátorok meghatározásra kerültek, így biztosítják a javaslat kivitelezését a következmények monitorozására minden környezeti cél és környezeti tényezı/jelleg esetében. Az alábbi táblázat bemutatja stratégiai célokat, a speciális célokat, célkitőzéseket és az indikátorokat a tizenhárom környezeti tényezıre/jellegre vonatkozóan.
76
6. táblázat Feladatok, célkitőzések és indikátorok Környezeti tényezı/szempont Népesség
Stratégiai környezeti célok A lakosság szociálisés életkörülményeinek javítása
Speciális környezeti célkitőzések Civilizált lakáskörülmények kialakítása az áttelepített lakosság számára A helyi lakosság foglalkoztatottságának növelése A gazdasági fejlıdés körülményeinek megteremtése
Tervfeladatok Az emberek földjeinek és javainak megvásárlása a kölcsönösen elınyıs feltétele mellett Az Új Verespatak letelepedési területen az összes szükséges közmő és modern infrastruktúra megépítése a helyi hatóságokkal közösen A helyi lakosság elhelyezkedésének elınyben részesítése A terület gazdasági fejlesztését szolgáló tevékenységek és kezdeményezések: üzletek ösztönzése, projektek kofinanszírozása, a kiváló minıségő bányászat központjának megteremtése, stb.
Indikátorok
A közüzemek száma és típusa az új Verespatakon és Verespatakon Lakások közüzemei Az RMGC-n belül kialakított állások / munkakörök száma Az RMGC társadalmi felelıssége Az RMGC által biztosított továbbképzési programok Az RMGC által befizetett adók és bányaregále szint Az új gazdasági / kereskedelmi intézmények száma a területen Új kezdeményezések: száma, körzete, célja Az RMGC által alkalmazott korábbi Rosiamin dolgozók Az RMGC által fizetett kompenzációk összegei Az átminısített és egyéb létesítményben alkalmazott korábbi Rosiamin dolgozók száma Az ingatlanpiac változása Az új/meglévı cégek forgalom/profit hányadának változása A közösségben győjtött és elköltött összegek Létfenntartási árak és költségek a közösségben A sebezhetı embereket érı hatás Posztgraduális képzési létesítmények Jobb iskolai felszereltség
77
Környezeti tényezı/szempont
Stratégiai környezeti célok
Speciális környezeti célkitőzések
Tervfeladatok
Hulladékgazdálkodás
A hulladék győjtésére, szétválogatására és tárolására vonatkozó szabályozások betartása
A talaj állapotromlásának mérséklése a meddıhányóval takart területek nagyságának csökkentésével
A Kezelési Terv bányahulladékra, egyéb ipari hulladékra és kommunálishulladékra vonatkozó elıírásainak alkalmazása, mely figyelembe veszi a környezeti hatások mérséklését/kiküszöbölését az alkalmazandó szabályozásoknak megfelelıen
Víz
A szennyezések olyan szintre történı csökkentése, amely nem jelentıs hatást gyakorol a vizek minıségére (felszíni víz, ivóvíz, talajvíz)
Indikátorok
A hulladékok mennyisége típusonként A hulladékok típusonkénti összetétele Jelentési dokumentációk
A talaj és víz szennyezéseinek mérséklése a bányavíz megfelelı tározásával
Szállítási dokumentációk és az ipari övezetbıl származó hulladékok szállítói által kiadott számlák
A (nem bányahulladék jellegő) ipari hulladékok, építési és bontási hulladékok és kommunális szilárd hulladékok győjtése, kezelése és lerakása az alkalmazandó szabályozásoknak megfelelıen
Zagytározó medence paraméterei
A bányából történı vízszivárgás, meddıhányón történı átszivárgás és a zagytározó létesítmény* által keletkezı szennyvíz által okozott felszíni vízszennyezés kiküszöbölése A felszíni vizek és ivóvizek szennyezésének csökkentése A Szarvas-patak (Corna) és Verespatak (Rosia) alaphozamának (ökológiai vízigényének) fenntartása
A Vízgazdálkodási és Erózió Ellenırzési Terv elıírásainak végrehajtása A Zagykezelı Létesítmény Kezelési Terv elıírásainak végrehajtása
Jellegzetes vízminıségi indikátorok az alapállapot körülményeihez történı összehasonlítás lehetıvé tételére és a változási trendek meghatározására A Projekt végrehajtásának monitoringja
A Vészhelyzet Készültségi és Szennyezıanyag Kiömlés - Baleset Kárelhárítási Terv elıírásainak végrehajtása
A megelızési / enyhítési intézkedések hatékonyságának igazolása
A Cianid Kezelési Terv elıírásainak végrehajtása
A kezelési intézkedések monitoringjának indikátorai:
A környezetgazdálkodási rendszerek javítása
• A kidolgozott és alkalmazott folyamatok száma meghatározza a tevékenységeket, melyekre tervezték;
A Bánya rehabilitációs és bezárási Terv elıírásainak végrehajtása Megjegyzés: A tervek kiterjednek az ipari víz (ARD vizeket is beleértve) győjtésére és tisztítására, valamint a bányászati létesítmények rehabilitációjára az üzemeltetés befejezése után**
• A környezetgazdálkodási folyamatok alkalmazására vonatkozó monitoring dokumentálása A technikai intézkedések monitoringjának indikátorai: •
A vizekbe kibocsátott szennyezıanyagok ellenırzésének rendszere;
•
A vízszennyezési ellenırzési rendszer hatékonysága
78
Környezeti tényezı/szempont Levegı
Stratégiai környezeti célok A szennyezıanyagok kibocsátásának olyan szintre történı csökkentése, amely nem jelentıs hatást gyakorol az érzékeny hatásviselık területén a levegıminıségre
Speciális környezeti célkitőzések Emissziós határértékek a légszennyezı anyagok koncentrációira (helyhez kötött vezetékes források és mozgatható források) A kompetens környezetvédelmi hatóságok által az IPPC létesítményekre meghatározott emissziós határértékek betartása A nem vezetékes források szennyezıanyag kibocsátásának olyan szintre történı csökkentése az érzékeny hatásviselık területein (lakosság, növényzet, ökoszisztéma), hogy megfeleljen a szabályozási határértékeknek.
Tervfeladatok A Levegıminıség Kezelési Terv elıírásainak végrehajtása, mely magába foglalja a kezelési és technikai intézkedéseket a Projekt három szakaszára: építés, üzemeltetés, bezárás / rehabilitáció
Indikátorok
A kezelési intézkedések monitoringjának indikátorai: • A kidolgozott és alkalmazott folyamatok száma meghatározza a tevékenységeket, melyekre tervezték; • A környezetgazdálkodási folyamatok alkalmazására vonatkozó monitoring dokumentálása A technikai intézkedések monitoringjának indikátorai: • Szennyezıanyag emisszió ellenırzı rendszer; • A rögzített és mozgó berendezések technikai jellemzıi; • A szétszóródó eltávozó anyagok geometriai jellemzıi. A levegıminıségi monitoring és jelentés indikátorai: • A vezetékes források szennyezıanyag emissziójának koncentrációja; • A szennyezıanyag emisszió éves leltárja; • A környezı levegıminıségi és meteorológiai paraméterek monitoringjára szolgáló berendezések száma, típusa és elhelyezkedése; • Szennyezıanyag koncentráció (lebegı részecskék, száraz és nedves ülepedés, nitrogén-oxidok, szénmonoxid) a lakott területeken belüli levegıben; • Meteorológiai paraméterek; • Az éves környezeti jelentések száma; • A hivatalok, ahová a környezeti jelentéseket/információkat átadták; Nyilvános közlési/riasztási módszer
79
Környezeti tényezı/szempont Zaj és rezgés
Stratégiai környezeti célok A zajszennyezés forrásnál történı korlátozása a zajérzékeny hatásviselık területein
Speciális környezeti célkitőzések A szabályozási határértéknek való megfelelés a zajszennyezésre érzékeny hatásviselık védelme szempontjából.
Tervfeladatok A Zaj és Rezgés Kezelési Terv elıírásainak végrehajtása
Indikátorok
A kezelési intézkedések monitoringjának indikátorai: • A kidolgozott és alkalmazott folyamatok száma meghatározza a tevékenységeket, melyekre tervezték;
A rezgés-érzékeny hatásviselık védelme
• A környezetgazdálkodási folyamatok alkalmazására vonatkozó monitoring dokumentálása
A rezgés korlátozása
A technikai intézkedések monitoringjának indikátorai: • A zaj és rezgés szintjének csökkentésére alkalmazott intézkedések Zajszint a hatásviselıknél Rezgés szintje a hatásviselıknél Biológiai sokféleség, növényvilág, állatvilág
A biodiverzitást, növényvilágot, állatvilágot érı hatások korlátozása
Ökológiai megırzés, védelem, helyreállítás és rehabilitáció
A Biodiverzitás Kezelési Terv elıírásainak végrehajtása
Ritka fajok és élıhelyek védelme
Az alapállapot körülményeihez viszonyított élıhely, fajok és kezelés szintjei Az élıhelyek és fajok területeinek megváltozása:
Élıhely és vadvilág monitoring
• éves térképezés (élıhely elterjedés és vegetáció)
A kezelési morál elısegítése
• vadvilág monitoringja Növényzettel benıtt zöldfolyosók Beültetett Környezetvédelmi Övezetek Védett élıhely területek
Kulturális. Építészeti és régészeti örökség
A kulturális, építészeti és régészeti örökséget érı negatív hatások minimalizálása
A kulturális, építészeti és régészeti örökség védelme és megırzése A természeti mőemlékek védelme
A Verespatak Védett Övezetére kiterjedı Kulturális Örökségi Terv elıírásainak végrehajtása
Az alkalmazott kulturális örökségi kezelési tevékenységek A történelmi épületek állapotának a jelenlegi állapotukkal történı összehasonlítása és a kezelési terv speciális elıírásai Az Orlea és Tarina körzetekben végzett megelızı régészeti kutatás eredményei Új régészeti felfedezések Az RMGC által elkülönített pénzügyi források mértéke
80
Környezeti tényezı/szempont Emberi egészség
Stratégiai környezeti célok
Speciális környezeti célkitőzések
Az emberi egészség védelme
A környezeti tényezı minıségének az emberi egészség védelmére vonatkozó szabályozási szint alatt tartása
Tervfeladatok A környezeti és társadalmi kezelési tervek elıírásainak végrehajtása
Indikátorok
Közösségi infrastruktúra Orvosi ellátás: • a lakosság orvosi ellátáshoz jutása, • az orvos látogatás száma; • halálozási / betegségi hányad Környezeti tényezı minıségére (víz, levegı, zaj, rezgés, talaj) jellemzı indikátorok
Úthálózat infrastruktúra / szállítás
Az úthálózat infrastruktúra fejlesztése, az anyagok szállítása miatt kialakuló hatások minimalizálása
A közlekedésbiztonság biztosítása az ipari övezet területén belül, és azon kívül A jelenlegi úthálózat infrastruktúra fejlesztése A közlekedés által okozott szennyezıanyag emissziók enyhítése
Az Övezeti Településrendezési Terv elıírásainak, valamint a terv által lefedett Projekt ipari övezeten kívüli úthálózat infrastruktúra fejlesztésére, továbbá az övezeten belüli bekötıés szerviz utak építésére vonatkozó elıírások végrehajtása Alacsony szennyezıanyag kibocsátású tehergépjármővek alkalmazása
Az új úthálózat infrastruktúra alkotó elemei Az utak állapotára vonatkozó indikátorok Szabványos eljárások az anyagok szállításával kapcsolatos baleset megelızésre és reagálásra Üzemanyag és kémiai anyagok szállítása Üzemanyag, kémiai anyagok és veszélyes hulladék szállítási útvonalai Az egészséggel és környezettel kapcsolatos választott szállítók, szerzıdési kikötések és szállítási felelısség Kapcsolattartási protokoll a sofırökkel
Tájkép
A tájképpel kapcsolatos hatások enyhítése
Az összefüggı tájformáló jellemzık a lehetı legnagyobb kiterjedésben való megtartása, és a topográfiai változtatások minimalizálása Zöld területek és épületek elrendezése a természetes tájkép folyamatosságának eléréséhez és esztétikus szerkezet kialakításához
A Bánya rehabilitációs és bezárási Terv elıírásainak végrehajtása Speciális lépések a tájképpel kapcsolatos hatások mérséklésére az építés és üzemeltetés szakaszaiban
Az üzemeltetés, leszerelés és bezárás során kialakuló tájképet érintı hatások enyhítésére irányuló tevékenységek típusa és száma A bezárás során végzett környezeti rehabilitációs tevékenységek típusa és száma A külszíni bányagödrök fizikai stabilitására, meddıhányókra, TMF tározóra, valamint az összes helyszín biológiai stabilitására vonatkozó jellegzetes paraméterek a bezárás során
81
Környezeti tényezı/szempont Talaj /területhasználat
Stratégiai környezeti célok A talajokat érı negatív hatások korlátozása
Speciális környezeti célkitőzések A bányászati üzemeltetéshez kapcsolódó* lefejtési, kivájási és felhalmozási tevékenységek által kialakuló talaj állapotromlás mérséklése A talaj állapotromlásának mérséklése az alacsony fémtartalmú ércek és meddı megfelelı felhalmozásával* A melléktevékenységek által kialakuló talaj állapotromlás mérséklése
Anyagi erıforrások
Éghajlati tényezı
A meglévı erıforrások maximális kihasználása
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése
Hatékony arany és ezüst kinyerési technológiák alkalmazása Amennyire csak lehetséges a helyi anyagi erıforrások (fa, töltıanyag) használata a költségek és szállítással kapcsolatos környezeti hatások csökkentése céljából
Tervfeladatok A lefejtett és felhalmozási területek szigorú korlátozása
Indikátorok A táj állapotának és a talaj minıségének jellegzetes indikátorai
A Bánya rehabilitációs és bezárási Terv elıírásainak végrehajtása (beleértve a leromlott területek környezeti helyreállítását**) A Vízgazdálkodási és Erózió Ellenırzési Terv elıírásainak végrehajtása (beleértve a meddıhányókról származó ARD győjtését és tisztítását**) A Hulladékgazdálkodási Terv elıírásainak végrehajtása Az arany és ezüst kinyerési és feldolgozási technológiákra vonatkozó projekt javaslatok végrehajtása A Projekt három szakaszában: építés, üzemeltetés, bezárás / rehabilitáció történı anyagbeszerzésre vonatkozó projekt javaslatok végrehajtása
Vagyon védelem
Az Áttelepítési és Kitelepítési Akcióterv elıírásainak végrehajtása
A helyhez rögzített és mozgatható CO2 emisszió források csökkentése
A cseppfolyós gáz (LPG), mint a rögzített fogyasztási források üzemanyagaként történı használatára és alacsony üzemanyag fogyasztású mozgatható berendezések és tehergépjármővek használatára vonatkozó projekt javaslatok végrehajtása
Az ércbıl történı százalékos nemesfém kinyerés A felhasznált helyi anyagok típusa és mennyisége Az áttelepítési / kitelepítési tevékenységek típusai és száma és a járulékos költségek
Az üvegházhatású gáz kibocsátás éves leltárja forrás típusonként
* Helyi és regionális szintő Környezeti cél, melyet a Fehér (Alba) Megye Helyi Környezeti Akcióterve és a 7. régió központ Regionális Környezeti Akcióterve tartalmaz ** Helyi és regionális szintő Speciális célkitőzések / tervfeladatok, melyet a Fehér (Alba) Megye Helyi Környezeti Akcióterve és a 7. régió központ Regionális Környezeti Akcióterve tartalmaz
82
6 A VERESPATAKI IPARI ÖVEZET MÓDOSÍTOTT PUZ KÖVETKEZTÉBEN KIALAKULÓ KÖRNYEZETI HATÁSOK VIZSGÁLATÁNAK MÓDSZERTANA 6.1
Bevezetés
Az 1076/2004 sz. kormányrendelet elıírja, hogy a környezeti vizsgálat alá vett terv megvalósítása következtében kialakuló jelentıs környezeti hatásokat át kell tekinteni. Ennek a követelménynek az a célja, hogy azonosíthatók, elıre jelezhetık és felbecsülhetık legyenek a terv megvalósításával járó hatások. A Verespatak Projekt esetében, mely a módosított terv tárgyát képezi, számos olyan környezeti tényezıket / szempontokat érintı hatás van, melyek kiterjedése, fennállásának ideje és intenzitása eltérı. A várható környezeti hatások összefoglaló értékelésének biztosítása céljából releváns feltételek és hatás kategóriák kerültek meghatározásra, melyek biztosítják külön a terv és külön a bányászati projekt megvalósításából származó várható jelentıs környezeti hatások azonosítását. A tizenhárom releváns környezeti tényezı / szempont értékelése céljából jellegzetes kritériumok csoportja került megállapításra minden egyes tényezı / szempont esetében, ezzel teljes mértékben lehetıvé téve a jelentıs hatások meghatározását. A hatásvizsgálathoz az Akciócsoporttal történı egyeztetéssel megállapított hatások és kritériumok az alábbiakban kerülnek bemutatásra.
6.2
Hatáskategóriák
A tervek és programok környezeti vizsgálata megköveteli kérdéses terv intézkedéseinek a környezeti tényezıket / szempontokat érı hatásai meghatározását. A jelentıs hatás úgy került meghatározásra, mint a „hatás, mely természete, léptéke, fennállásának ideje vagy intenzitása megváltozatja ez érzékeny környezeti tényezıt”. Az 1076/2004 sz. kormányrendelet követelményei szerint a környezeti tényezıket / szempontokat érı várható jelentıs hatások magukba foglalják a másodlagos, halmozódó, szinergikus, valamint rövid, közép és hosszú távú, illetve folyamatos és átmeneti, továbbá pozitív és negatív hatásokat. A „Verespatak ipari övezetének módosított PUZ” övezeti településrendezési terv által lefedett Projekt tevékenységek hatásainak értékelésére hat hatáskategóriát állapítottak meg. A hatásvizsgálat a 6.3 alfejezetben bemutatott vizsgálati kritériumokon alapul, és el lett végezve minden olyan környezeti tényezıre / szempontra, melyet a felülvizsgált tervre vonatkozónak ítéltek. A hatásvizsgálat és elırejelzés szakértıi modellek és módszerek alapján lett elvégezve. A környezeti tényezıket / szempontokat érı hatások meghatározásánál figyelembe vett alapvetı elv az 5. fejezetben bemutatott terv javaslatokkal kapcsolatos környezeti célkitőzések értékelésében található. Ezért mind a hatás kategóriák, mind a vizsgálati kritériumok ennek az elvnek megfelelıen kerültek meghatározásra. A hatáskategóriák az alábbi táblázatban vannak felsorolva.
83
7. táblázat Hatáskategóriák Hatáskategória
Leírás
Jelentıs pozitív hatás
Projekt javaslatok hosszú távú vagy folyamatos pozitív hatása a környezeti tényezıkön / szempontokon
Pozitív hatás
Projekt javaslatok pozitív hatása a környezeti tényezıkön / szempontokon
Semleges hatás
Pozitív és negatív hatások kiegyenlítik egymást vagy nincs hatás
Nem jelentıs negatív hatás Negatív hatás
Csekély mértékő negatív hatás a környezeti tényezıkön / szempontokon
Jelentıs negatív hatás
6.3
Rövid távú vagy visszafordítható negatív hatás a környezeti tényezıkön / szempontokon Hosszú távú vagy visszafordíthatatlan negatív hatás a környezeti tényezıkön / szempontokon
Kritériumok a terv környezetre gyakorolt várható jelentıs hatásainak megállapításához
A Projekt elıírások környezetre gyakorolt várható jelentıs hatásainak azonosítása céljából vizsgálati kritériumokat állapítottak meg minden egyes releváns környezeti tényezıre / szempontra és figyelembe vették a környezeti célkitőzések meghatározására. Az alábbi táblázat mutatja a Kritériumok a terv környezetre gyakorolt várható jelentıs hatásainak megállapításához.
84
8. táblázat A terv környezetre gyakorolt potenciális jelentıs hatásai meghatározásának kritériumai Környezeti Tényezı / szempont Lakosság
Vizsgálati kritérium Társadalmi-gazdasági hatások a következı területeken: -földek, infrastruktúra és demográfia - munkaerı, -társadalmi kapcsolatok és életminıség -megközelíthetıség; -gazdaság; - közösség biztonsága; - közösség kényelme; -a bezárás utáni társadalmi-gazdasági hatások; Hatás enyhítési és kezelési intézkedések
A kitelepítés által kialakuló hatások
Vízgazdálkodás
A bányahulladék mennyisége A meddıhányók száma és elhelyezkedése A kezelési terv elıírásai a kommunális hulladékra, valamint egyéb, nem bányahulladék jellegő ipari hulladékra. Az összes hulladék kategóriával kapcsolatos szabályozásoknak való megfelelés
Megjegyzés A bányászati projekt megvalósítása meg fogja határozni a közösség társadalmi és gazdasági élet különbözı hosszúságú idıszakok során érı pozitív vagy negatív hatások elıfordulását.
Hatás jelentısége A hatás társadalmi – gazdasági jelentıségét szakértıi becslés alapján határozták meg.
A bányászati projekt megvalósítása a lakosság kitelepítését vonja maga után. A lakosság kitelepítése az ingatlanok megvásárlása és a területen egy új helyszín kialakításához szükséges létesítmények építése által történik. Ez a lakosság nagy részére pozitívan fog hatni, mivel az ingatlanuk eladásával lehetıségük nyílik arra, hogy városi területen vagy egyéb kedvezınek tartott helyen vásároljanak ingatlant. A Projekt megvalósítása nagy mennyiségő bányahulladékot fog eredményezni, mely nagy területet és nagyon szigorú építési és kezelési intézkedéseket igényel a környezetet és emberi egészséget érı hatások megelızésére a Projekt élettartama alatt, és az azt követı bezárási és rehabilitációs szakaszban.
A hatás jelentıségét szakértıi becslés alapján határozták meg, figyelembe véve a hulladék győjtési és elhelyezési létesítmények építésével és a Hulladékgazdálkodási Tervben található intézkedésekkel kapcsolatos Projekt javaslatokat.
A hulladéklerakók elhelyezkedése nagyon fontos, hiszen ha a hulladékot az ipari övezeten belül helyezik el, akkor egyéb területek használata nem szükséges A Projekt megvalósítása szilárd kommunális hulladékot, és ipari hulladékot (bányahulladéktól eltérı) fog eredményezni és megfelelı kezelést igényel a környezetet és emberi egészséget érı hatások megelızésére
85
Környezeti Tényezı / szempont Víz
Vizsgálati kritérium A környezetbe kijutó szennyezıanyag koncentrációk az országos szabályozási határértékekhez viszonyítva A vízfogyasztás visszaforgatással történı csökkentésével kapcsolatos intézkedések A szennyezıanyagok környezetbe kerülésének mérséklésére szolgáló rendszerek és intézkedések
Megjegyzés A bányászati tevékenységek nagy vízfogyasztást igényelnek, és többszörös forrásokat foglalnak magukba, mely a felszíni és felszínalatti vizek szennyezıdését okozhatja.
Hatás jelentısége A vízminıséget érı hatások jelentıségét szakértıi becslés eredményei alapján határozták meg.
A legjobb bányászati gyakorlat magába foglalja a körültekintı vízgazdálkodást, mind mennyiségi, mind pedig minıségi szempontból.
86
Környezeti Tényezı / szempont Levegı
Vizsgálati kritérium A helyhez kötött vagy mozgatható források kibocsátásnak szennyezıanyag koncentrációi az országos szabályozási határértékekhez viszonyítva. Az IPPC létesítmények kibocsátásnak szennyezıanyag koncentrációi a legjobb elérhetı technika (BAT) alkalmazásával elérhetı szinthez viszonyítva
Megjegyzés A bányászati Projekt megvalósítása jelentıs mennyiségő levegıbe történı szennyezıanyag (fıleg TSP, PM10, NO2, NOx, SO2, CO) kibocsátást fog eredményezni, mely a megfelelı mérséklésre /eltávolításra szolgáló rendszerek és intézkedések hiányában jelentıs hatást gyakorolhat a környezı levegı minıségére az érzékeny hatásviselık területein.
Hatás jelentısége Az érzékeny hatásviselık területein a levegıminıséget érı hatások jelentıségét szakértıi becslés eredményei alapján határozták meg (matematikai modellel végezték).
A jelentıs forrásokból származó légszennyezıanyag kibocsátás visszaszorítására szolgáló rendszerek és intézkedések, és azok hatékonysága az emissziós/szennyezési szint csökkentésében A vonatkozó szennyezıanyagok (TSP, PM10, NO2, NOx, SO2, CO, nehézfémek) koncentrációi az érzékeny hatásviselık (lakosság, vegetáció, ökoszisztéma) területének levegıjében, az országos szabályozási határértékekhez viszonyítva.
87
Környezeti Tényezı / szempont Zaj és rezgés
Vizsgálati kritérium A zajszennyezés és rezgés mérséklésére szolgáló rendszerek és intézkedések. Az érzékeny hatásviselık területeinek zajszintjei az országos szabályozási határértékekhez viszonyítva. Rezgés intenzitási szint, mely nem idéz elı az ipari övezet közelében található helységekben élı lakosságot érintı, és az érzékeny épületek rongálódását elıidézı hatást
Megjegyzés A bányászati projekt megvalósítása nagy hangerejő (fıleg részbenmozgatható és mozgatható) berendezéseket igényel, mely a megfelelı intézkedések hiányában magas zajszintet okozhat az érzékeny hatásviselık területein
Hatás jelentısége Az érzékeny hatásviselık területein a zaj és rezgés hatások jelentıségét szakértıi becslés eredményei alapján határozták meg (matematikai modellel végezték).
A bányászati projekt megvalósítási magába foglal tevékenységeket (ırlés, ércszállítás, stb.) melyek olyan intenzitású rezgést okoznak, mely a megfelelı intézkedések hiányában hatással lehet az érzékeny hatásviselık területein
88
Környezeti Tényezı / szempont Biodiverzitás, növényvilág és állatvilág
Vizsgálati kritérium A biotóp területek megváltoztatása Az erdıgazdálkodási támogatás megváltoztatása Természetes környezet eltőnése, megváltozása
Megjegyzés
A bányászati projekt megvalósítása különbözı hatással lehet a biodiverzitásra: közvetlen, közvetett, visszafordítható, részben visszafordíthatatlan
Hatás jelentısége A hatások jelentıségét szakértıi becslés eredményei alapján határozták meg.
A növények populációjának megváltoztatása /megsemmisülése Az ökológiai szempontból fontos növényfajok állományának és a gombák állományának megváltoztatása
A védett állatfajok megváltoztatása /megsemmisülése
A vadvilág, növényvilág és állatvilág átalakulása Vándorlási útvonalak megváltozása
A vadállatok és ritka halfajok állományának dinamikája
Az állatok (növekedésre, táplálkozásra, pihenésre és téli álomra szolgáló) menedékeinek megváltoztatása /megsemmisülése
A biodiverzitás kezelés intézkedései
89
Környezeti Tényezı / szempont Kulturális, építészeti és régészeti örökség
Vizsgálati kritérium
Megjegyzés
Verespatak község kulturális kereteit, építészetét és szerkezetét, templomokat és temetıket, valamint régészeti lelıhelyeket érintı hatásszintek.
A bányászati projekt megvalósítása számos pozitív és negatív hatást fog eredményezni.
Az örökségi kincseket érı hatás enyhítését szolgáló intézkedések, valamint a védelemi, megırzési és hasznosítási intézkedések. Emberi egészség
A környezeti tényezı minısége (a projekt által érintett területen élık) az emberi egészség védelmére vonatkozó határértékekhez viszonyítva. A környezeti tényezıt érı hatások minimalizálását szolgáló intézkedések
Hatás jelentısége A hatások jelentıségét szakértıi becslés eredményei alapján határozták meg.
A bányászati projekt megvalósítása megteremti a régészeti kutatás folytatásának, a régészeti lelıhelyek, valamint történelmi mőemlékek védelmének, megırzésének és feltárásának feltételeit.
A bányászati Projekt megvalósítása jelentıs mennyiségő szennyezıanyag kibocsátást eredményezhet, mely a megfelelı mérséklésre/eltávolításra szolgáló rendszerek és intézkedések hiányában jelentıs hatást gyakorolhat erre a környezeti tényezıre.
A hatások jelentıségét szakértıi becslés eredményei alapján határozták meg.
A bányászati Projekt megvalósítása nagy zajszint és rezgésszint kialakulásával is járhat, az érzékeny hatásviselık területein.
Úthálózat infrastruktúra/ szállítás
A Projekt igényeinek megfelelı új úthálózat infrastruktúra kialakítási és építési lehetıségei, közlekedésbiztonság és az érzékeny hatásviselık (lakosság, történelmi mőemlékek, stb.) védelme.
A projekt megvalósítása maga után vonja a jelenlegi úthálózat infrastruktúra megváltoztatását, és annak felújítását új bekötı- és szerviz utak megépítésével, valamint az országutakkal történı összeköttetés biztosítását.
A környezetet érı szállítási hatásszintek
A nagy mennyiségben történı anyagszállítás nagy térfogatú tehergépjármővekkel, és jelentıs közlekedési intenzitással jár, fıleg a szerviz utakon, mely hatást gyakorol a levegıminıségre, valamint a zaj- és rezgésszintre.
A hatások jelentıségét szakértıi becslés eredményei alapján határozták meg.
90
Környezeti Tényezı / szempont Táj
Vizsgálati kritérium A tájkép regionális szintő megváltoztatása. A tájkép helyi szintő megváltoztatása.
Megjegyzés
Hatás jelentısége
A Projekt megvalósítása jelentıs hatást fog elıidézni a tájképre vonatkozóan helyi szinten. Néhány területen a tájkép folyamatosan változni fog.
A hatások jelentıségét a természeti rendszerek tényezıi (készletek és ökoszisztéma) szakértıi becslése alapján határozták meg kölcsönhatásban a társadalmi – gazdasági rendszerek tényezıivel (antropogén hatások) a Projekt megvalósítással kialakult külsı tényezık hatásainak kitéve.
A bányászati projekt megvalósítása különbözı hatással lesz a talajokra: fizikai, mechanikai, kémiai és biológiai
A hatások jelentıségét szakértıi becslés eredményei alapján határozták meg.
A környezeti komponenseket és ökoszisztémákat érı hatások.
Az országutak, lakóhelyek megváltoztatása Hatáscsökkentési intézkedések Talajok
Potenciális talajszennyezı források a projekt három fázisának idıtartama alatt, valószínő hatásterület
Zavart talajfelszínek és a zavarás természete
A Projekt tartalmaz egy átfogó Terület Rehabilitációs Tervet a tevékenységek bezárást követıen
Hatáscsökkentési intézkedések
A Terület Rehabilitációs Terv elıírásai
91
Környezeti Tényezı / szempont Anyagi erıforrások
Vizsgálati kritérium A készletek használata A készletek hatékony használata Az infrastruktúrát érı hatás Az anyagok visszaforgatása A vagyon mértéke
Megjegyzés A projekt megvalósítása a létesítmények megépítéséhez szükséges jelentıs mennyiségő anyagot von maga után A helyi készletek lehetı legnagyobb mértékő kihasználása csökkenteni fogja a hatásokat az anyagok szállítási útjai hosszának csökkentése által. Az arany és ezüst kinyerésére való hatékony technológiák használata a készletek megfelelı kiaknázásához vezet. Az anyagok szállítása jelentıs hatást gyakorol a környezetre.
Hatás jelentısége A hatások jelentıségét szakértıi becslés eredményei alapján határozták meg. Az anyagok szállítása következtében kialakuló hatások jelentıségét szakértıi becslés alapján határozták meg, a levegıminıségre, zajra és rezgésre vonatkozó eredményekkel. Az ingatlanvásárlás tekintetében az értékelés figyelembe vette az árak és a piaci érték viszonyát.
A Projekt megvalósítása az ingatlanok megvásárlásával jár, mely néhány esetben negatívan hathat a helyi lakosságra. Éghajlati tényezı
Üvegházhatású gázok emissziója Technikai és kezelési intézkedések az üvegházhatású gázok emissziójának csökkentésére.
6.4
A Projekt megvalósítás különbözı fosszilis tüzelıanyag-fogyasztó forrás üzemeltetését vonja maga után, üvegházhatású gázok emisszióját eredményezve, ami hozzájárul a globális felmelegedéshez. A legfontosabb üvegházhatású gáz a CO2 lesz, egyéb magasabb üvegházhatást okozó gázok sokkal kisebb koncentrációban kerülnek kibocsátásra.
A hatások jelentıségét szakértıi becslés eredményei alapján határozták meg.
Halmozódó hatások
Az 1076/2004 sz. kormányrendelet elıírásai szerint a terv miatt bekövetkezı környezeti hatások elemzésénél figyelembe kell venni a környezetet érı halmozodó és szinergikus hatásokat. Következésképpen a halmozódó hatások akkor alakulhatnak ki, amikor több tevékenység jelentéktelen egyedi következményekkel jár, de együttesen jelentıs hatást okozhatnak, vagy amikor a terv több egyedi hatása egy kombinált hatást eredményez. A felülvizsgált övezeti településrendezési terv által lefedett Verespatak Bányászati Projekt tevékenységeit az ipari övezeten belül több területen is párhuzamosan fogják végrehajtani. A tevékenységek környezeti hatásai halmozódhatnak, vagy egyesülnek, jelentıs hatást eredményezve.
92
Meg kell jegyezni, hogy a hatások elırejelzésére használt szakértıi módszer a legrosszabb eset szcenáriót vette figyelembe, mely az összes Projekt tevékenység egyidejő végzését jelenti, még ha ennek bekövetkezése valószínőtlen is. A hatásvizsgálat elvégzése a környezeti tényezıket / szempontokat érı szennyezések és stressz tényezık halmozódott és egyesített hatásai figyelembevételével történt. Ennek a vizsgálati megközelítés, ami által a halmozódott hatások az alkalmazott elırejelzı modellek / módszerek benne foglalt eredményei, egyik példája a „levegı” környezeti tényezıre mutatható be. Így, az alkalmazott matematikai modell az összetett források modellezésére alkalmas eszköz, mely különbözı források egyidejő szennyezés kibocsátását veszi figyelembe. A modell eredményeként kapott szennyezés koncentráció számsor minden egyes helyszínnél magába foglalja az összes szennyezés halmozódó hozzájárulását.
6.5
Kölcsönhatások
Kettı vagy több környezeti tényezı közötti kölcsönhatása alakulhat ki a Projekt megvalósítása eredményeként, ezeket a lehetséges kölcsönhatások figyelembe lettek véve a vizsgálat során. Ebbıl a szempontból a „zaj és rezgés” környezeti szempontra vonatkozóan adható egy példa. A zaj szintek látszólag csak az emberekre vonatkoznak, mivel a határértékeket kizárólag csak erre állapítottak meg. Ennek ellenére a zaj egyéb hatásviselıt is érint, mint például szárazföldi állatvilág, tárgyi vagyon. A „Verespatak Ipari Övezet módosított PUZ” övezeti településrendezési terv környezetvédelmi vizsgálata az elıbb leírt összes módszertani elem figyelembevételével lett elvégezve. A környezetvédelmi vizsgálat eredményei a 7. fejezetben kerültek bemutatásra.
93
7 A VERESPATAK IPARI ÖVEZET MÓDOSÍTOTT PUZ TERVÉHEZ KAPCSOLÓDÓ VÁRHATÓ JELENTİS KÖRNYEZETI HATÁSOK VIZSGÁLATA, VALAMINT A KEDVEZİTLEN KÖRNYEZETI HATÁSOK MEGELİZÉSÉT ÉS MÉRSÉKLÉSÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK A módosított övezeti településrendezési terv által lefedett Verespatak Bányászati Projekt által elıidézett várható jelentıs hatások vizsgálata az elızı fejezetben leírt módszernek megfelelıen lett elvégezve. Ezáltal, a terv szempontjából releváns tizenhárom környezeti tényezı mindegyikére végrehajtották a Projekt tevékenységek által elıidézett várható hatások szakértıi módszerekkel történı elırejelzését, a Projekt által javasolt megelızı / enyhítı intézkedéseket alkalmazva végül is a visszamaradó hatás elırejelzése is megtörtént a vizsgálati kritériumok és a megállapított hatás kategóriák alapján. Elıírás, hogy a környezeti és gazdasági-társadalmi tényezıket érintı hatások megelızésére / enyhítésére vonatkozó intézkedéseket a Környezeti és Társadalmi Kezelési Terv, valamint a kapcsolódó tervek és eljárások foglalják magukba. Az egyes tényezıkre jellemzı Környezeti és Társadalmi Kezelési Tervet, valamint a kapcsolódó terveket és eljárásokat az RMGC, azaz a településrendezési terv, valamint Projekt felelıse készítette és a Projekt integrált részét képezik. Az RMGC felelısséget vállal azok kivitelezésének mérnöki munkálataiért, ugyanakkor a mérnöki tervek megvalósításáért is. Az eredmények mátrix formájában kerültek összefoglalásra a tizenhárom környezetvédelmi faktor / tényezı mindegyikére. Minden egyes mátrix tartalmazza a Projekt tevékenység által elıidézett, az adott környezeti tényezıre jellemzı várható hatásokat, a hatások megelızését / csökkentését szolgáló intézkedéseket, azt a hatás kategóriát / kategóriákat melybe a visszamaradó hatás tartozik, valamint az a mód, ahogy a területre vonatkozó környezetvédelmi célkitőzések elérésre kerülnek. Meg kell jegyezni, hogy a különleges hatásokra vonatkozó kezelési terv, mely tartalmazza a részletes megelızési / enyhítési intézkedéseket, közlésre került az egyes vizsgált környezeti tényezıkre Továbbá, a szennyezések / stressz faktorok halmozott hatásának vizsgálatára szolgáló mátrix, valamint a Projekt megvalósítása által elıidézett kettı vagy több környezeti tényezı közötti kölcsönhatások is elkészültek. Kiegészítésképpen a bányászati tevékenységek országhatáron átterjedı várható hatásainak vizsgálata is megtörtént. Az övezeti településrendezési terv által lefedett Projekthez kapcsolódó kockázatokra vonatkozó szempontok is értékelésre kerültek.
94
7.1
A Terv szempontjából releváns környezeti szempontokat érı várható hatások elemzése
Az alábbi táblázatok mutatják a „Verespatak ipari övezetének módosított PUZ” Övezeti Településrendezési Terv környezeti értékelésének eredményeit. 9. táblázat Kiértékelı mátrix a „lakosság” környezeti szempontra vonatkozóan Várható hatás
Megelızési / mérséklési intézkedések*
Összhang a környezeti célkitőzésekkel
Nem jelentıs negatív hatás
Összhangban van a specifikus környezetvédelmi célokkal
Modern infrastruktúra (beleértve a közintézményeket) kiépítése a Verespatak tanács új községében, annak kívánsága szerint
Jelentıs hatás
Összhangban van a specifikus környezetvédelmi célokkal
A helyi lakosság foglalkoztatásának elsıbbséget adó politika
Nem jelentıs negatív hatás
Összhangban van a specifikus környezetvédelmi célokkal
Mérséklési intézkedésre nincs szükség
Jelentıs pozitív hatás
Összhangban van a specifikus környezetvédelmi célokkal
A bányászati tevékenységekhez szükséges területen élı emberek fizikai és gazdasági áttelepítése
Kölcsönösen kedvezı üzletkötés, az alternatívákról való gondoskodás (áttelepítés, kitelepítés)
Áttelepítési terület építése
(Új Verespatak, Gyulafehérvár (Alba Iulia))
A sebezhetı emberek támogatása
Hatás kategória
Megélhetés helyreállítási intézkedések
A közüzemi infrastruktúra elvesztése Verespatakon A tanács építményeinek újraépítése vagy kártérítés fizetése A helyi embere szolgáltatásokhoz való csökkentett hozzáférése, a helyi szolgáltatások csökkenése A munkások saját szolgáltatásokkal bíró speciális táborban történı elhelyezése A helyi szolgáltatások fejlesztése a munkások szolgáltatásokhoz történı hozzáférésének és minıségi igényeinek növelésével Az új beruházások létrehozásához az ösztönzı erı növelése
95
Várható hatás
Megelızési / mérséklési intézkedések*
Hatás kategória
Összhang a környezeti célkitőzésekkel
A változatosság, a kulturális és fejlesztési lehetıségek növelése a hulladékgazdálkodási, ivóvíz ellátási, energiaellátási, szennyvízelvezetési, szállítási új infrastruktúra és szolgáltatások újbóli rendbe hozásának vagy építésének megkönnyítése növelésével.
Mérséklési intézkedésre nincs szükség
Jelentıs pozitív hatás
Összhangban van a specifikus környezetvédelmi célokkal
Kulturális élet felélénkítése és feltámasztása új kulturális dinamizmus bevezetésével a más területekrıl származó emberek (románok vagy külföldi állampolgárok) beáramlása által meghatározott egyéb kultúráknak való találkozás miatt
Mérséklési intézkedésre nincs szükség
Jelentıs pozitív hatás
Összhangban van a specifikus környezetvédelmi célokkal
Stressz és potenciális konfliktusok a változások, bizonytalanság és egyezkedések miatt. Áttelepítés, zavarás, félelem az új dolgoktól, más kultúráktól és idegen emberektıl.
A helyi lakosság foglalkoztatásának elsıbbséget adó politika
Nem jelentıs negatív hatás
Összhangban van a specifikus környezetvédelmi célokkal
Nem jelentıs negatív hatás
Összhangban van a specifikus környezetvédelmi célokkal
A helyi társadalmi kapcsolatok és összetartási háló zavarása a lakosság egy részének áttelepítésével
A munkások csak egy részének elhelyezése Verespatakon (védett övezetben) a többieket szétszórva a közösségekben, ezzel támogatva azok integrációját és biztosítva egy sokkal normálisabb társadalmi környezetet.
Az Áttelepítési és Kitelepítési Akciótervben szereplı politika a veszélyeztetett emberek számára.
Az emberek a közösség által igényelt minden létesítménnyel felszerelt közös helyre történı áttelepítést választhatják a kitelepítés helyett A telkek és lakóhelyek kijelölése az áttelepítési területeken úgy, hogy a családtagok közötti szomszédság és összetartási hálók fennmaradnak
96
Várható hatás
Megelızési / mérséklési intézkedések*
Hatás kategória
Összhang a környezeti célkitőzésekkel
Az életminıség javítása az átköltöztettek emberek számára új épületek, jobb infrastruktúra, a közszolgáltatások (jobb mint a jelenlegiek) fejlesztett elérhetısége által
Mérséklési intézkedésre nincs szükség
Jelentıs pozitív hatás
Összhangban van a specifikus környezetvédelmi célokkal
A tulajdonosok / helyi üzemeltetık jólétének, a kintlévıségek kiegyenlítési lehetıségének vagy a valódi követelések átruházható javakra történı átalakításának, továbbá a helyi emberek számára egyébként elérhetetlen lehetıségekbe történı beruházás növelése, a helyi szolgáltatások, infrastruktúra, beleértve házak, földek és egyéb források valamint helyi ingatlanok iránti igény növelése által
Mérséklési intézkedésre nincs szükség
Jelentıs pozitív hatás
Összhangban van a specifikus környezetvédelmi célokkal
A Projekt építése és üzemeltetése átmenetileg korlátozza vagy tartósan felfüggeszti bizonyos házak, megélhetési mezıgazdasági területek, vagy vállalatok hivatalainak megközelíthetıségét
A közösség által jelenleg használt összes megközelítési út azonosítása és eltérı megoldások kivitelezése
Semleges
Összhangban van a specifikus környezetvédelmi célokkal
A terület megközelíthetıségének lehetıvé tétele az emberek számára, beleértve a turistákat is, a fenntartható társadalmi – gazdasági fejlıdéshez vezetı fejlesztési tervek (turizmus / változó) támogatása a területen a közút infrastruktúra fejlesztésével
Mérséklési intézkedésre nincs szükség
Jelentıs pozitív hatás
Összhangban van a specifikus környezetvédelmi célokkal
A helyi civil szolgáltatások fejlesztési lehetıségének növelését meghatározó helyi hatósági költségvetés növelése az adóbevételek növelésével
A helyi közigazgatási kapacitás fejlesztése a megfelelı tervezéshez és több anyagi forrás használata
Jelentıs pozitív hatás
Összhangban van a specifikus környezetvédelmi célokkal
Kártérítés fizetés az átmeneti korlátozások miatt
97
Várható hatás
Megelızési / mérséklési intézkedések*
Hatás kategória
Összhang a környezeti célkitőzésekkel
A közvetlen és közvetett állás (1: 4) arány növelése, állások megteremtése a jelentısebb beruházási eszközök jelenlétével
Mérséklési intézkedésre nincs szükség
Jelentıs pozitív hatás
Összhangban van a specifikus környezetvédelmi célokkal
A bevételek növekedése ahhoz a helyzethez viszonyítva, ha a Projekt nem valósul meg
Mérséklési intézkedésre nincs szükség
Jelentıs pozitív hatás
Összhangban van a specifikus környezetvédelmi célokkal
Egyéb vállalatok képzett személyi állományának elvesztése az RMGC javára
A hiány elemzése összehasonlítva az a környezı közösségek potenciálja viszonyát az RMGC igényeivel
Pozitív hatás
Összhangban van a specifikus környezetvédelmi célokkal
A szakmai képzés és minısítés javítása, mely az RMGC és egyéb vállalatok követelményeinek megfelelı alkalmasság növeléséhez vezet A kis vállalkozások alkalmazottai bevételének növelése, valamint a helyi vállalatok kialakításának ösztönzése az RMGC szolgáltatásokra és anyagokra vonatkozó igényének eredményeként
Üzletek ösztönzése SME alapból, mikrofinanszírozással , stb.
Jelentıs pozitív hatás
Összhangban van a specifikus környezetvédelmi célokkal
Á Projekt által érintett területen található vállalkozásokat érı átmeneti vagy folyamatos hatások
Az kitelepítési/áttelepítési kártérítések, üzletek ösztönzésének támogatása
Nem jelentıs negatív hatás
Összhangban van a specifikus környezetvédelmi célokkal
Egyéb beruházások reményének növelése a területen
Mérséklési intézkedésre nincs szükség
Jelentıs pozitív hatás
Összhangban van a specifikus környezetvédelmi célokkal
Képzett, több területhez értı munkaerı-igény a bányászati tevékenységekhez és kisegítı mőveletekhez
Mérséklési intézkedésre nincs szükség
Jelentıs pozitív hatás
Összhangban van a specifikus környezetvédelmi célokkal
98
Várható hatás A hátrányos helyzető embereket (idıs vagy nagyon szegény embereket) érı hatás az árak és a megélhetési költségek növekedése miatt
Megelızési / mérséklési intézkedések* A munkások közösségben történı elszállását célzó politika, a helyi emberek közvetlen bevételeinek biztosítására
Hatás kategória
Összhang a környezeti célkitőzésekkel
Nem jelentıs negatív hatás
Összhangban van a specifikus környezetvédelmi célokkal
Jelentıs pozitív hatás
Összhangban van a specifikus környezetvédelmi célokkal
Nem jelentıs negatív hatás
Összhangban van a specifikus környezetvédelmi célokkal
A hátrányos helyzető emberek azonosítása és bizonyos típusú ingyenes támogatásokról való gondoskodás A helyi hatósági szervekkel és nemkormányzati szervekkel (NGO) együttmőködve kiegészítı bevételek biztosítása, mely lehetıvé teszi az életminıség fenntartását A helyi gazdaság növekedése az építési munkálatok megkezdése után, mely a foglalkoztatás szempontjából legaktívabb szakasz, amit egy csökkenı szakasz követ az építés befejezése után
Magas kockázat az emberek számára a közlekedési intenzitás és ipari tevékenység növekedési által
Kedvezményes beszerzési politika elsıbbséget nyújt a helyi közösségnek SME fejlesztés az üzleti atmoszféra hosszabb távú szempontból történı javítására az építés befejezését követı hanyatló gazdasági aktivitás enyhítésére Védekezés és tudatosság az intézkedések, sebességhatár, munkaterület körbekerítése, az illetéktelen behatolás megelızésére a biztonsági szolgáltatások növelésével
99
Várható hatás A késıbbi bányabezáráshoz kapcsolódó társadalmi és gazdasági kockázat
Megelızési / mérséklési intézkedések* Lépések kidolgozása a Projekt élettartama során a jólét növelésére a bánya bezárása után, beleértve az üzleti ösztönzést
Hatás kategória Jelentıs pozitív hatás
Összhang a környezeti célkitőzésekkel Összhangban van a specifikus környezetvédelmi célokkal
Verespatak község és a terület, mint kitőnı bányászati technológia, fenntartható fejlesztési gyakorlatok, épületek, régészeti örökség központjaként való kiépítése és támogatása a gazdaságilag fenntartható iparok felállításával A helység vonzó településként történı kialakítása, a fenntartható fejlesztés elvein alapuló magas életminıséggel
* A megelızı / mérséklı intézkedések az Áttelepítési és Kitelepítési Akciótervben és a Közösségi Fenntartható Fejlesztési Tervben találhatók
100
10. táblázat Kiértékelı mátrix a „hulladékkezelés” környezeti szempontra vonatkozóan Várható hatás
Megelızési / mérséklési intézkedések*
Hatás kategória
Összhang a környezeti célkitőzésekkel
A területhasználatokban (mezıgazdaság, lakóhelyek ) történı változás a Valea Cornei zagytározó medence területén és a topográfia megváltozása
A feldolgozó üzemi tevékenységek befejezése után a telep rehabilitációja termıtalaj takarással és újra növényesítéssel
Negatív
Összhangban van a specifikus környezetvédelmi célokkal
A kezelt zagy elhelyezés által kialakuló, a felszíni és felszínalatti vizek vízminıségét, valamint a talaj minıségét érintı hatások
Cianid méregtelenítés a zagy zagykezelı létesítménybe történı vezetése elıtt
Semleges
Összhangban van a specifikus környezetvédelmi célokkal
A TMF-hez kapcsolódó baleseti kockázat: a cianid oldat szállítás közbeni kiömlése által vagy gát túlfolyása, sérülése miatt a TMF gáton történı kiömlés által
Tervezés és építés a nemzeti és nemzetközi szabványokkal, valamint a Vészhelyzet Készültségi és Szennyezıanyag Kiömlés - Baleset 15 Kárelhárítási Terv -el összhangban
Jelentıs negatív hatás a gát sérülése esetén
Összhangban van a specifikus környezetvédelmi célokkal
A vízminıséget érı országhatáron átterjedı hatás a TMF gát sérülés eseménye során
Cianid méregtelenítés a zagy zagykezelı létesítménybe történı vezetése elıtt
Nem jelentıs negatív hatás
Összhangban van a specifikus környezetvédelmi célokkal
A területhasználatokban (mezıgazdaság) történı változás a Carnic meddıhányó területén és a domborzat változása
A meddıhányóval lefedett terület nagyságának csökkentése a Carnic, Jig és Orlea bányagödrök hulladékkızettel történı tömedékelése által
Negatív hatás
Összhangban van a specifikus környezetvédelmi célokkal
A zagykezelı létesítmény tervezése, építése és üzemeltetése a legjobb elérhetı technikának megfelelıen
A feldolgozó üzemi tevékenységek befejezése után a telep rehabilitációja 15 Emergency Preparation and Spill Contingency Management Plan
101
termıtalaj takarással és a növényzet újratelepítésével
A domborzat változása és a lecsökkent területő legelıhelyek elvesztése a Cetate meddıhányó területén belül
A meddıhányóval lefedett terület nagyságának csökkentése a Carnic, Jig és Orlea bányagödrök hulladékkızettel történı tömedékelése által
Negatív hatás
Összhangban van a specifikus környezetvédelmi célokkal
A feldolgozó üzemi tevékenységek befejezése után a telep rehabilitációja termıtalaj takarással és a növényzet újratelepítésével
A meddıhányókról történı ARD felszíni lefolyás miatt kialakuló, a víz és talaj minıséget érı hatás
A víz összegyőjtése és tisztítása a meddıhányó területén belül
Semleges
Összhangban van a specifikus környezetvédelmi célokkal
Az ipari, építési / bontási és szilárd kommunális hulladék kezelése által kialakuló, a talajt és altalajt érı hatás
Az ilyen jellegő hulladékoknak az alkalmazandó elıírásokkal összhangban történı kezelése
Semleges
Összhangban van a specifikus környezetvédelmi célokkal
* A hatás megelızési / mérséklési intézkedéseket a Hulladékgazdálkodási Terv tartalmazza
102
11. táblázat Kiértékelı mátrix a „víz” környezeti szempontra vonatkozóan Várható hatás A kommunális és egyéb típusú hulladékok vízfolyásokban történı elhelyezése miatt kialakuló vízminıséget érintı hatás A szennyezett üledék elhelyezése, különösen az esızések miatti üledékszállítás által kialakuló, vízminıséget érintı hatás
A hidrológiai és hidrogeológiai állapotot érı hatás
Megelızési / mérséklési intézkedések** Hulladékkezelési terv
Hatás kategória
Összhang a környezeti célkitőzésekkel
Semleges
Összhangban van a specifikus környezetvédelmi célokkal
Jelentıs pozitív hatás
Összhangban van a specifikus környezetvédelmi célokkal
Semleges
Összhangban van a specifikus környezetvédelmi célokkal
A helyszínen történı jelenlegi ellenırizetlen hulladék lerakási gyakorlat megszüntetése A legjobb kezelési gyakorlat alkalmazása a zavart területeken A TMF és Cetate gát megépítése biztosítani fogja a múltbeli zavart területekrıl vagy a Projekt által zavart területekrıl szállított üledékek összegyőjtését és visszatartását A Szarvas-patak (Corna) és Verespatak (Rosia) alaphozamának (ökológiai vízigényének) fenntartása A tiszta csapadékvíz és felszíni víz elterelése a Projekt terület felett a bányászati létesítmények körül, majd a víztisztító medencék alatt történı bevezetése
Az Aranyos (Aries) folyóból történı vízkivétel miatt kialakuló, a vízfolyások hozamát és a terület vízellátását érı hatás
A Szarvas-patak (Corna) és Verespatak (Rosia) alaphozamának (ökológiai vízigényének) fenntartása és a vízkivétel korlátozása kisvízi körülmények között
Semleges
Összhangban van a specifikus környezetvédelmi célokkal
A talajvíz felszíni vízbe történı befolyásának csökkentése a bányagödrök víztelenítése által
Veres-patak (Rosia) és Szarvas-patak (Corna) vízhozamának növelése az alaphozam fenntartás céljából, talajvíz elvezetés és tisztítás valamint a Veres-patakba (Rosia) történı bevezetés
Semleges
Összhangban van a specifikus környezetvédelmi célokkal
103
A meddıhányókról történı ARD felszíni lefolyás miatt kialakuló víz és talajvíz szennyezıdés
Hidraulikus gátak a visszatartó szerkezetek alján, felszíni lefolyás elvezetése a meddıhányók körül, a gáttesten történı összes átszivárgás és felszíni lefolyás összegyőjtése, a Szarvas-patakba (Corna) és Verespatakba (Rosia) vezetett összes szennyezett víz tisztítása
Jelentıs pozitív hatás
Összhangban van a specifikus környezetvédelmi célokkal
A cianid tartalmú szennyvíz kibocsátás által okozott felszíni víz és talajvízszennyezés
A baleseti kiömlések megelızése, másodlagos visszatartó tározók és rendszerek, győjtı és visszavezetı rendszerek, zárt rendszerő technológia, hidraulikus gátak, a TMF szivárgó vizek összegyőjtı rendszerei vissza-szivattyúzással és a feldolgozó üzembe történı visszavezetéssel, kiegészítı tisztító rendszer a lagúnákban, nagy befogadó képességő lerakó medence, másodlagos víz monitoring rendszer a TMF alatt folyásirányban, melyet harmadfokú víztelenítı rendszerré lehet alakítani
Semleges
Összhangban van a specifikus környezetvédelmi célokkal
A kommunális szennyvíz kibocsátás által okozott felszíni víz és talajvízszennyezés
Összegyőjtés, tisztítás és TMF-be történı bevezetés
Semleges
Összhangban van a specifikus környezetvédelmi célokkal
A szennyezett üledék felszíni vizekbe történı potenciális bejutása a bezárási/ bezárás utáni szakasz során a csapadékvízzel egy idıben
A vegetáció helyreállítása a talaj erózió megakadályozása céljából, az erózió ellenırzési és monitoring rendszer fenntartása a terület stabilizálásáig
Semleges
Összhangban van a specifikus környezetvédelmi célokkal
Összhangban van a specifikus A Cetate bányató vizének tisztítása, a Semleges környezetvédelmi célokkal szükséges vízhozam biztosítása a Veres-patak völgyében, az ARD tisztítótelep fenntartása, ameddig csak szükséges, a Szarvas-patak (Corna) és Veres-patak (Rosia) alaphozamának fenntartása ** A hatás megelızési / mérséklési intézkedéseket a Víz és Erózió Kontrol Terv, Zagykezelı Létesítmény Kezelési Terv, Cianid Kezelési Terv, Bánya rehabilitációs és bezárási Terv tartalmazza A talajvíz felszíni vízbe történı befolyásának csökkentése a bezárási/ bezárás utáni szakasz során
104
12. táblázat Kiértékelı mátrix a „levegı” környezeti szempontra vonatkozóan Feltételezhetı hatás
Megelızés/mérséklési lehetıségek*
Hatás besorolása
Összhang a környezeti célkitőzésekkel
Negatív hatás az összes szálló porra egy korlátozott területen az építési idıszakban Nem jelentıs negatív hatás
Összhangban van a környezetvédelmi célokkal
Nem jelentıs negatív hatás
Összhangban van a környezetvédelmi célokkal
Létesítési és felhagyási/rehabilitációs fázis Levegıszennyezés szálló porból, NOx, CO csakúgy, mint SO2 és toxikus szennyezıkbıl fakadóan a tüzelıanyag elégetésébıl adódóan azokon a területeken, ahol érzékenyek a befogadók (az ipari övezet szomszédságának lakossága, növényi ökoszisztémák)
Kezelési intézkedések
1
A nyersanyagok (föld, ásványi anyagok) locsolása, por kontrol program a nem betonozott útszakaszokon, locsolókocsik és vegyi anyagok használat a porzás gátlására A nagy porzással járó tevékenységek szüneteltetése nagy szélfúvás esetén Monitorozás és korrekció/megelızı tevékenységek szükség szerint Sebesség korlátozás bevezetése a jármővekre Intézkedések az üzemanyag-takarékos jármővek/motorizált eszközök vásárlására/lízingelésére, alacsony kéntartalmú üzemanyag használata Tervek a jármővek és a mobil eszközök rendszeres karbantartására. Eljárások kidolgozása a nyersanyagok kezelésénél a leejtési magasságok minimalizálására/elhelyezésére Főtésre cseppfolyós gáz használata Gépészeti intézkedések
A szálló por kibocsátási értékek meghaladása a cemet/mész silók miatt, a jármővek/mobil eszközök megengedett értékeket meghaladó szennyezıanyag kibocsátása és légszennyezés
2
A mész és a cement silókat fel kell szerelni tasakos filterekkel ellátott kibocsátást kontroláló rendszerrel Kiporzás gátló rendszerrel ellátott aprítók használata
105
Feltételezhetı hatás
Megelızés/mérséklési lehetıségek*
por, NOx, CO, SO2 által az érzékeny befogadók (az ipari övezet szomszédságának lakossága, növényi ökoszisztémák) által érintett területeken
Katalizátorral felszerelt áramfejlesztı generátorok használata
Hatás besorolása
Összhang a környezeti célkitőzésekkel
Nem jelentıs negatív hatás
Összhangban van a környezetvédelmi célokkal
Nem jelentıs negatív hatás
Összhangban van a környezetvédelmi célokkal
Olyan nagy teljesítményő motorral felszerelt jármővek és mobil eszközök használat, melyek kibocsátása az átlagos érték alatti
Mőködési fázis Levegıszennyezés szálló porból, NOx, CO csakúgy, mint SO2 és toxikus szennyezıkbıl fakadóan a tüzelıanyag elégetésébıl adódóan azokon a területeken, ahol érzékenyek a befogadók (az ipari övezet szomszédságának lakossága, növényi ökoszisztémák)
Kezelési intézkedések
3
A nyersanyagok (föld, ásványi anyagok) locsolása, por kontrol program a nem betonozott útszakaszokon, locsolókocsik és vegyi anyagok használat a porzás gátlására A nagy porzással járó tevékenységek szüneteltetése nagy szélfúvás esetén Monitorozás és korrekció/megelızı tevékenységek szükség szerint Sebesség korlátozás bevezetése a jármővekre Intézkedések az üzemanyag-takarékos jármővek/motorizált eszközök vásárlására/lízingelésére, alacsony kéntartalmú üzemanyag használata Tervek a jármővek és a mobil eszközök rendszeres karbantartására. Eljárások kidolgozása a nyersanyagok kezelésénél a leejtési magasságok minimalizálására/elhelyezésére Főtésre cseppfolyós gáz használata
A szálló por kibocsátási értékeket meghaladása a cemet/mész silók miatt, a jármővek/mobil eszközök megengedett értékeket
Gépészeti intézkedések
4
106
Feltételezhetı hatás
Megelızés/mérséklési lehetıségek*
meghaladó szennyezıanyag kibocsátása és légszennyezés por, NOx, CO, SO2 által az érzékeny befogadók (az ipari övezet szomszédságának lakossága, növényi ökoszisztémák) által érintett területeken
Párásító rendszer használat az aprító berendezéseken és minden porképzı ponton a feldolgozó üzemben (aprító tápláló terület, az aprított érc átrakó pont, stb.)
Hatás besorolása
Összhang a környezeti célkitőzésekkel
A mész silókat fel kell szerelni tasakos filterekkel ellátott kibocsátást kontroláló rendszerrel Nedves gázmosók használata az elektromos áramfejlesztı cellák kibocsátásának csökkentésére, a karbon reaktiváló égetık használata, lepárlólombik használata a higany visszanyerésére, mész nedvesítı berendezés, cianid tároló tartály, olvasztókazán, salakzúzó és porlasztó használata. Savas mosórendszer/karbon semlegesítés alkalmazása Katalizátorral felszerelt áramfejlesztı generátorok használata Diszperziós aknák létesítése a feldolgozó üzemben a szennyezık szétszóródásának csökkentésére Olyan nagy teljesítményő motorral felszerelt jármővek és mobile eszközök használat, melyek kibocsátása az átlagos érték alatti
*A hatások megelızésére/mérséklésére vonatkozó intézkedések a Levegıminıségi Kezelési Tervben találhatók. 1 A kezelési intézkedések a Létesítési és felhagyási/rehabilitációs fázisban a por kibocsátást 75-90%-kal csökkentik, a SO2 kibocsátás minimalizálása és a főtıanyagok elégetésébıl származó SO2 és a toxikus szennyezık kiiktatása 2 A gépészeti intézkedések a Létesítési és felhagyási/rehabilitációs fázisban 90-96%-kal csökkentik a szemcsés por kibocsátását és 30-50%-kal a generátorok szennyezıanyag kibocsátását. 3 A kezelési intézkedések a Mőködési fázisban 75-90%-kal csökkentik, a SO2 kibocsátás minimalizálása és a főtıanyagok elégetésébıl származó SO2 és a toxikus szennyezık kiiktatása. 4 A gépészeti intézkedések a Mőködési fázisban 90-100%-kal csökkentik az érc feldolgozásból származó szennyezıanyagok kibocsátását és 30-50%-kal a generátorok szennyezıanyag kibocsátását.
107
13. táblázat Kiértékelı mátrix a „zaj és rezgés” környezeti szempontra vonatkozóan Feltételezhetı hatás
Megelızés/mérséklési lehetıségek *
Hatás besorolása
Összhang a környezeti tényezıkkel
Az engedélyezett mértéket meghaladó zaj és/vagy rezgés az ipari övezet szomszédságában lévı érzékeny befogadókra (lakosság, történelmi emlékek, más épületek) gyakorolt hatása
Folyamatos konzultáció a helyi lakosokkal a zaj és a rezgés tekintetében
Nem jelentıs negatív hatás
Összhangban van a környezetvédelmi célokkal
A bekötı és szállító utak, a feldolgozó üzem és más létesítmények optimális elhelyezése Segítségnyújtás az érzékeny szociális helyzető embereknek
Padkák és földgátak létesítése az akusztikus hatások csökkentésére az érzékeny területeken, az ipari övezeten belül
A tárnákban olyan munkamódszer alkalmazása, ahol állandó védıréteg választja el a tárnákat és az érzékeny befogadókat Útépítés, lehetséges mértékben, a törmelékbıl A környezeti zaj és rezgés monitorozása és korrekciós tevékenységek, ahol szükséges Ellenırzött robbantási eljárások bevezetése, beleértve a Nonel késleltetést
108
Feltételezhetı hatás
Megelızés/mérséklési lehetıségek *
Hatás besorolása
Összhang a környezeti tényezıkkel
A robbantások napközbeni tervezése és mellızésük kedvezıtlen idıjárási körülmények esetén A robbanások okozta zaj és rezgés rendszeres monitoringja és eljárási intézkedés bevezetése a robbantási terv, amennyiben szükséges A 2000/14/EK irányelvnek megfelelı új eszközök beszerzése A jármővek és a mobil eszközök felszerelése zajcsökkentı felszereléssel és elnyelı réteggel A jármővek és a géppark megfelelı karbantartása a számuk minimalizálására A feldolgozó üzem akusztikus karakterének és a zajcsökkentı berendezéseknek az összehangolása Üzemeltetési Szabályzat a jármővek/eszközök fenntartására Tervezés/késés a fı termékekre vonatkozóan a nap során Közlekedési sebesség korlátozás Buszok használata a személyszállításra a forgalom csökkentése érdekében Zajcsökkentı intézkedések bevezetése, amennyiben szükséges, a receptoroknál
* A hatás megelızési / mérséklési intézkedéseket a Zaj és Rezgés Kezelési Terv tartalmazza
109
14. táblázat Kiértékelı mátrix a „biodiverzitás, flóra és fauna” környezeti szempontra vonatkozóan Feltételezhetı hatás
Megelızés/mérséklési lehetıségek
Hatás besorolása
Összhang a környezeti tényezıkkel
Az élıhelyek átalakítása a területen és a különbözı földhasználatokban
A terület növényekkel való visszanépesítése és a megfelelı földhasználatok visszalakítása, ahol lehetséges a felhagyás idıszakában/rehabilitáció
Negatív hatás az építés és az üzemelés ideje alatt
Összhangban van a környezetvédelmi célokkal
A teljes terület növényekkel való visszanépesítése a felhagyáskor/rehabilitáció természetes fajokkal visszaalakítva a természetes növény állományokat és mintázatokat Az erdık átalakítása a korosztályok, fajösszetétel, erdıtípusok megváltoztatásával
A terület növényekkel való visszanépesítése és a megfelelı földhasználatok visszalakítása, ahol lehetséges a felhagyás idıszakában/rehabilitáció
Negatív hatás az építés és az üzemelés ideje alatt
Összhangban van a környezetvédelmi célokkal
Élıhelyek elvesztése és átalakítása
Az erdık fokozatos kivágása, hogy fészkelési idıszakban ez ne legyen zavaró hatás és a védett terület megfelelı kezelése
Negatív hatás az építés és az üzemelés ideje alatt
Összhangban van a környezetvédelmi célokkal
A vizes élıhelyek helyreállítása az építés dıszakában Ökológiai átjárók és folyosók létesítése Az állatvilág állapotának javítását célzó gyakorlat támogatása a projektterület határán megmaradt erdıkben Kárpótlási ökológiai hálózat kialakítása
110
15. táblázat Kiértékelı mátrix a „kulturális, építészeti és régészeti örökség” környezeti szempontra vonatkozóan Várható hatás
Megelızési / mérséklési intézkedések*
Hatás kategória
Összhang a környezeti célkitőzésekkel
111
Várható hatás A régészeti, építészeti és kulturális örökséget érı várható hatások
Megelızési / mérséklési intézkedések* Verespatak történelmi központ védett övezetének megállapítása, mely egyéb beépített területeket, valamint természeti területeket is magába foglal (Verespatak védett beépített övezet – történelmi központ PUZ-a véglegesítés alatt áll, és törvényi keretet fog jelenteni az örökség megırzésének, rehabilitációjának és hasznosításának megvalósításához
Hatás kategória Jelentıs pozitív hatás
Összhang a környezeti célkitőzésekkel Összhangban van a specifikus környezetvédelmi célokkal
Dealul Carpeni, Catalina Monulesti bányászati szektor, Tau Gauri temetıi emlékmő, és Piatra Corbului számára a védıterület státusz biztosítása A bányászati projekt oly módon történı megtervezése, hogy az ne befolyásolja történelmi épületeket Az RMGC kötelezettséget vállalt a 41 történelmi épület jó megırzési állapotban való fenntartására, valamint az RMGC tulajdonában lévı történelmi mőemlékek és házak újra rendbe hozására A gazdasági szektorral és egyéb szektorokkal kapcsolatos intézkedések, tevékenységek ösztönzése a történelmi mőemlékek védelmére vonatkozó törvényes eszközökön keresztül Az RMGC kötelezettséget vállalt a történelmi mőemlékek bármilyen szükséges rehabilitáció finanszírozására abban az esetben, ha az állapotromlás a Projekt élettartama alatti rezgés miatt alakul ki
112
Konzultációs terv, mely már folyamatban van, az egyházközösség képviselıivel a templomok áthelyezésére/bezárása vonatkozóan a szükséges támogatásokról gondoskodva A temetık áthelyezése a Szarvaspatak (Corna) völgybe a szükséges támogatások biztosításával, az alkalmazandó törvényi elıírásoknak megfelelıen és az új temetık területeinek kijelölése Új Verespatak területén A helyi hıs, Simon Balin sírjának fenntartása és megközelíthetıségének biztosítása A régészeti kutatás folytatása, a régészeti lelıhelyek megırzése és eredeti helyén történı helyreállítása A szórványleletekre vonatkozó protokoll azok megırzésének és hasznosításának szempontjából A mozdítható örökség és bányászati örökség megırzéséhez és hasznosításához történı hozzájárulás, valamint egy új Bányamúzeum felépítése
* A hatás megelızési / mérséklési intézkedéseket a Kulturális Örökség Kezelési Terv tartalmazza
113
16. táblázat Kiértékelı mátrix az „emberi egészség” környezeti szempontra vonatkozóan Feltételezhetı hatás
Megelızés/mérséklési lehetıségek
Hatás besorolása
Összhang a környezeti tényezıkkel
A projekt tevékenységeinek az emberi egészségre gyakorolt hatása
Piatra Alba helyének meghatározása, új lakóhely teremtése céljából az ipari övezetbıl a kitelepített emberek számára olyan területen, ahol a projekt környezeti hatásai nem érvényesülnek
Jelentıs pozitív hatás
Összhangban van a környezetvédelmi célokkal
Új Verespatak felszerelése a megfelelı hulladékkezelı, központi vezetékes ivóvíz és energia ellátás, szennyvízelvezetés eszközeivel, az egészség megóvása magasabb fokú kényelmet és jobb egészséget biztosít
Jelentıs pozitív hatás
Intézkedések bevezetése a légszennyezés, zaj- és rezgés csökkentésére és a szükséghelyzeti korrekciós és megelızı intézkedések
Semleges
114
17. táblázat Kiértékelı mátrix az „úthálózat/szállítás” környezeti szempontra vonatkozóan Várható hatás
Megelızési / enyhítési intézkedések*
Hatás kategória
Összhang a környezeti célkitőzésekkel
A jelenlegi úthálózat infrastruktúra fejlesztése a közlekedési biztonság növelésével és bekötı és közlekedési utak építése a közösséget érı hatások nélkül
Enyhítési intézkedésekre nincs szükség
Jelentıs pozitív hatás
Összhangban van a specifikus környezetvédelmi célokkal
Az anyagokat (üzemanyag, folyékony kémiai anyagok, robbanószerek) szállító tehergépjármővek közlekedési balesetei során az üzemanyagok, egyéb veszélyes folyékony anyagok és potenciális robbanóanyagok vészhelyzeti kiömlése vagy robbanása által elıidézett emberi egészséget érı hatás
Jó nevő ellátási és szállítási vállalkozók értékelése és kiválasztása
Semleges
Összhangban van a specifikus környezetvédelmi célokkal
Részletes szerzıdési kikötések és az ellátók és szállítók felelıssége az egészséggel, biztonsággal és környezettel kapcsolatban Kémiai anyagok és robbanószerek vásárlását, szállítását és kezelését a romániai és nemzetközi elıírásoknak megfelelıen fogják elvégezni Az üzemanyag és kémiai anyagok átadásának monitoringja és napi jelentése A szállítási útvonalak stratégiai tervezése, programozása és módosítása a helységeken átvezetı utak és a nagy forgalom elkerülésére Kapcsolattartási protokoll a sofırökkel A helyi hivatalokkal történı konzultáció a kémiai anyagok szállítási programjával és gyakorlatával, valamint alternatív útvonalak és egyéb valószínő minimalizáló intézkedésekkel kapcsolatban Együttmőködésen alapuló kiömlés/vészhelyzeti reagálás mozgósítási rend
115
Kommunális vagy (olvasztási melléktermékként keletkezett elemi higanyt tartalmazó) veszélyes hulladékok közlekedési baleset eredményeként történı véletlen kiborulása
Jó nevő ellátási és szállítási vállalkozók értékelése és kiválasztása
Semleges
Összhangban van a specifikus környezetvédelmi célokkal
Nem jelentıs negatív hatás
Összhangban van a specifikus környezetvédelmi célokkal
A hulladékszállítási útvonalak stratégiai tervezése, programozása és módosítása a helységeken átvezetı utak és a nagy forgalom elkerülésére Kapcsolattartási protokoll a sofırökkel A helyi hivatalokkal történı konzultáció a hulladékszállítási programjával és gyakorlatával, valamint alternatív útvonalak és egyéb valószínő minimalizáló intézkedésekkel kapcsolatban
A munkások/ látogatók szállításából vagy az ércszállító tehergépjármővekkel történı szállítás valószínő egymásra hatása miatt várhatóan kialakuló közlekedési forgalomtorlódások és kellemetlen zajok a települési és faluközpontokban
Alkalmazottak képzése az RMGC közlekedés biztonsági, sebességhatár, közlekedési szabályoknak történı megfelelés követelményeivel kapcsolatban
Kijelölt parkoló területek kiépítése
116
A nátrium cianid közlekedési baleset, várható tiltakozók, vagy terrorista akció során történı potenciális kiömlése
Az RMGC beszerzési dokumentumok megkövetelik a nátrium cianid nemcseppfolyós (hanem szilárd brikett) formában történı szállítását, hitelesített konténerekben
Semleges
Összhangban van a specifikus környezetvédelmi célokkal
A cianid szállítási útvonalak stratégiai tervezése, programozása és módosítása a helységeken átvezetı utak és a nagy forgalom elkerülésére Bármely hitelt érdemlı tiltakozó vagy terrorista-fenyegetés alapos értékelése és elkerülése a helyi rendırséggel vagy a regionális biztonsági szervezetekkel történı kölcsönös kapcsolattartással GPS vagy kommunikációs alapú nyomkövetı rendszer alkalmazása a szállító tehergépjármővek mozgásának monitoringjára Kapcsolattartási protokoll a sofırökkel A helyi hivatalokkal történı konzultáció a cianid-szállítási programjával és gyakorlatával, valamint alternatív útvonalak és egyéb valószínő minimalizáló intézkedésekkel kapcsolatban
117
A sofırök, biztonsági ırök, és a nyilvánosság veszélyeztetése a doré bullion (finomítatlan rúdarany) telepen kívüli szállításához kapcsolódó potenciális bőncselekmény vagy terrorista akció eredményeként
Az engedélyezett és szerzıdött szállítási vállalkozók / biztonsági szolgálat és stratégiai tervezés, a szállítási útvonalak ütemezése és váltogatása
Összhangban van a specifikus környezetvédelmi célokkal
Bármely hitelt érdemlı tiltakozó vagy terrorista-fenyegetés alapos értékelése és elkerülése a helyi rendırséggel vagy a regionális biztonsági szervezetekkel történı kölcsönös kapcsolattartással GPS vagy kommunikációs alapú nyomkövetı rendszer alkalmazása a szállító tehergépjármővek mozgásának monitoringjára Kapcsolattartási protokoll a sofırökkel Az RMGC a helyi és regionális hatóságokkal együttmőködve dolgozni fog az érintett szállítási útvonalakon, az együttmőködésen alapuló kiömlés/vészhelyzeti reagálás mozgósítási rend felállítására * The measures for impact prevention/mitigation are contained in the Environmental and Social Management Plan, Emergency Preparedness and Spill Contingency Plan, Cyanide Management Plan and International Cyanide Management Code
118
18. táblázat Kiértékelı mátrix a „tájkép” környezeti szempontra vonatkozóan Feltételezhetı hatás
Megelızés/mérséklési lehetıségek*
Hatás besorolása
Összhang a környezeti tényezıkkel
A táj átalakítása helyi szinten a geomorfológiai képzıdmény végleges átalakításával
A domborzat heklyreállítása a Carnic, az Orlea és a Jig bányagödör terültek hulladékkıvel való feltöltésével, talajtakarással és beültetésével
Jelentıs negatív hatás
Összhangban van a környezetvédelmi célokkal
Nem jelentıs negatív hatás
Összhangban van a környezetvédelmi célokkal
Nem jelentıs negatív hatás
Összhangban van a környezetvédelmi célokkal
Megfeleı építészeti kialakítás az új topgráfiai szerkezetek környezetbe illeszkedéséhez, az alkalmazandó útmutatások szerint A táj átalakítása helyi szinten a természetes és az épített táj arányának megváltoztatásával az építési és az üzemelési idıszakban és a földhasználati kategóriák és az esztétikus tájértékek arányának mőködtetése és megváltoztatása a projekt minden fázisában, hatás a védett zónákra az építés idıszakában
A hagyományos tájkép helyreállítása beültetéssel és a megfelelı földhasználat visszaállításával, ahol lehetséges a felhagyás alatt/rehabilitáció
A teljes terület növényekkel való visszanépesítése a felhagyáskor/rehabilitáció természetes fajokkal visszaalakítva a természetes növény állományokat és mintázatokat A védett zónák turizmusba vonása, a természetes források megırzése és rehabilitációja A látványelemek hatásainak csökkentése a projekt összes fázisában
A táj regionális szintő átalakítása
Hasonló a helyi szintőhöz
* Az intézkedéseket a hatások megelızésére/mérséklésére a Bánya Rehabilitációs és Felhagyási Terve tartalmazza.
119
19. táblázat Kiértékelı mátrix a „talaj/földhasználat” környezeti szempontra vonatkozóan Feltételezhetı hatás
Megelızés/mérséklési lehetıségek*
Hatás besorolása
Összhang a környezeti tényezıkkel
A vegyszerek és a petroleum termékek esetleges kiömlésébıl származó szennyezés
Folyadékgyőjtı rendszerekkel és olaj elkülönítıvel ellátottszeparált kibetonozott területek kialakítása ahogyan az szükséges olyan területeken, ahol vegyianyagok/üzemanyag lerakása történik
Semleges
Összhangban van a környezetvédelmi célokkal
A vegyszerek/üzemanyag tárolása zárt helyen, melyek fel vannak szerlve tároló kapacitással A vegyszerek és az üzemanyag megfelelı kezelése beleértve a veszélyes hulladék eltávolítását A lejtıkrıl és területrıl elfolyó csapadékvíz összegyőjtése csatornákban a mőködési területen A veszélyes hulladék tárolásából adódó potenciális szennyezés
Biztonságos Ideiglenes Veszélyes Hulladék Tároló kialakítása, ami tetıvel fedett és elkülönített tartályokkal, aknákkal, csatornahálózattal rendelkezik az inkompatibilis anyagok keveredését és a kiömlést elkerülendı; minden ilyen anyag megfelelıen konténerben lesz tárolva
Semleges
Összhangban van a környezetvédelmi célokkal
A háztartási és általános hulladék győjtésébıl és elvitelbıl származó potenciális szennyezés
A győjtıkbıl/konténerekbıl történı összegyőjtés és elhelyezés a megfelelı hulladékkezelı létesítményen
Semleges
Összhangban van a környezetvédelmi célokkal
120
Feltételezhetı hatás
Megelızés/mérséklési lehetıségek*
Hatás besorolása
Összhang a környezeti tényezıkkel
A por, valamint a jármővek és a mobil eszközök kiuffogásából származó fémekkel terhelt szemcsés anyagok elhelyezésébıl adódó szennyezések
Nagy hatékonyságú, szigorú kibocsátási értékekkel rendelkezı motorral ellátott jármővek és mobil berendezések használata
Semleges
Összhangban van a környezetvédelmi célokkal
Semleges
Összhangban van a környezetvédelmi célokkal
Semleges
Összhangban van a környezetvédelmi célokkal
Karbantartási program bevezetése minden állomáson és mobil eszközre A savtartalom vizsgálata a védett területen lerakott szemcsés anyagokon, kiegészítı korrekciós/megelızı tevékenységek bevezetése,a tanusítottak értelmében Por kontroláló program bevezetése a nagyforgalmú utakon (locsolás, vegyi megkötıanyagok alkalmazása)
A földhasználat lehetıségének elvesztése
Tartalékképzés az eltávolított felsı talajból és a talajtakarás visszaállítása, hogy a növényzet visszatelepülését elısegítse a zavart területeken a rehabilitáció idıszakában A teljes terület rehabilitációja a talajtakarás visszaállításával és a növényzet visszatelepítésével az eredeti vagy más használat visszaállítására Tárnató létesítése a Cetate tárnában, hogy a források a további bányászat során is elérhetıek legyenek
A meddıt szállító csırendszerek véletlenszerő szivárgása okozta szennyezés
Szivárgást érzékelı rendszer és automatikus lezárórendszerek beállítása a feldolgozó üzem szivattyúinál A csırendszerek rendszeres vizsgálata, hogy meggyızıdjenek a csırendszerek és a kapcsolódó riasztórendszerek épségérıl
121
Feltételezhetı hatás
Megelızés/mérséklési lehetıségek*
Hatás besorolása
Összhang a környezeti tényezıkkel
A csapadék és kifolyóvíz tárolására kialakítandó medencék úgy lesznek kialakítva, hogy a csıvezeték szivárgásából származó elfolyást is be tudja fogadni a feldolgozó üzembıl Az esetleges TMF területeken történı szivárgás esetére a csırendszereket becsatornázzák a sorban létesített felfogómedencékbe,ahonnan az összegyőjtött meddıt átpumpálják a TMFre ameddig a szivárgást megjavítják * Az intézkedéseket a hatások megelızésére/mérséklésére a Hulladékkezelési Terv, a Bánya Rehabilitációs és Felhagyási Terve, A Levegıminıség kezelési Terv, a Cianid Kezelési Terv, a Vízgazdálkodási és Erózió Kontrol Terv, a Vészhelyzeti Készenléti Terv és a Véletlenszerő kiöntési Terv tartalmazza.
122
20. táblázat Kiértékelı mátrix az „anyagi eszközök” környezeti szempontra vonatkozóan Feltételezhetı hatás
Megelızés/mérséklési lehetıségek*
Hatás besorolása
Összhang a környezeti tényezıkkel
A nemesfémek (arany, ezüst) potenciális vesztesége a lefejtés és a feldolgozás során
Korszerő kinyerési és feldolgozási technológiák használata a nemesfém veszteség minimalizálására
Jelentıs pozitív hatás
Összhangban van a környezetvédelmi célokkal
A költségek és a környezeti hatások csökkentése az építıanyag megvásárlásakor és szállításakor
A helyben található nyersanyagok (fa, ásványok) minél nagyobb arányú használata, így csökkenthetıek a szállításból adódó költségek és környezeti hatások
Pozitív hatás
Összhangban van a környezetvédelmi célokkal
Pozitív hatás
Összhangban van a környezetvédelmi célokkal
Két kıfejtı létesítése az ipari övezetben, hogy ezeketet az anyogokat használják a projektben szükséges utak és más létesítmények építéséhez A projekterületen lévı birtokokra gyakorolt hatás
Vagyontárgyak/házak felvásárlásaa projekt területen és kölcsönösen elınyıs üzleten alapuló megállapodások azokra a földekre, melyek szükségesek a projekt szempontjából Áttelepítési terület építése (Új Verespatak, Alba Iulia), kultúrált lakások építése
* Az intézkedéseket a hatások megelızésére/mérséklésére a Kitelepítési és Áttelepítési Terv és a Közösségi Fenntartható Fejlıdés Terv tartalmazza.
123
21. táblázat Kiértékelı mátrix az „éghajlati tényezık” környezeti szempontra vonatkozóan Feltételezhetı hatás Hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz az üvegházhatású gázok kibocsátása által
Megelızés/mérséklési lehetıségek* Főtıanyagként cseppfolyós gáz használata, hıtermelésre nagy teljesítményő kazánok telepítése a főtıanyag fogyasztás csökkentése céljából, kis üzemanyag fogyasztású szállítóeszközök és mozgó berendezések alkalmazása
Hatás besorolása Jelentéktelen negatív hatás
Összhang a környezeti tényezıkkel Eleget tesz a specifikus környezeti célkitőzéseknek
* A hatások megelızésére / enyhítésére vonatkozó intézkedéseket a Levegıminıségi Kezelési Terv
124
22. táblázat Halmozódó hatások és összefüggések Környezeti tényezık/jellegek
A terv elıírásaiból eredı halmozott hatások
Egymásra ható környezteti tényezık/jellegek
Megjegyzések a várható kölcsönhatásokhoz
Lakosság
A fı hatások a lakosság áttelepítésével/kitelepítésével és a lakosság rövid-, közepes- és hosszútávú szociális- és életszínvonalának fejlesztése állnak összefügésben. A bányaprojekt végrehajtása és a Környeztei és szociális Tervben foglalt intézkedések eredményeképpen a halmozott hatás jelentısen pozitívnak tekinthetı.
Talaj/földhasználat, kultúrális, építészeti és régészeti örökség, anyagi erıforrások
A bánya projekt végrehajtása változásokat fog eredméynezni a földhasználatban az ipari övezetben, a költözés/felhagyás/a templomok és a temetık áthelyezése, földek és házak megvásárlása kölcsönösen elınyös feltételekkel, civilizált lakhatási felttélekkel kialakított áttelepítési terület kialakítása mellett.
Hulladékkezelés
A fı hatások a földhasználat megváltozásával, a hozzáférhetı vízzel (beleértve a határonátérıket is), és a talajszennyezéssel áll összefüggésben. A Hulladékkezelési tervben, a Cianid Kezelési tervben, a Vészhelyzeti készenléti tervben és a Véletlenszerő kiöntési tervben és a Közösségi Fenntartható fejlıdés tervben foglaltak teljesítése meghatározza a semleges halmozott hatásokat a víz- és talajminısségben.
Talaj/földhasználat,, kultúrális, építészeti és régészeti örökség, anyagi erıforrások
A bányászati hulladék tárolása változásokat fog okozni a Szarvaspatak–völgy földhasználatában, a domborzatban, és a a költözés/felhagyás/a templomok és a temetık áthelyezése, földek és házak megvásárlása kölcsönösen elınyös feltételekkel, civilizált lakhatási felttélekkel kialakított áttelepítési terület kialakítása mellett.
A Szarvaspatak-völgyben a földhasználat megváltozása negatív hatást vált ki a létesítési és mőködési idıszakban, aminek a jelentıs csökkentése a felhagyás után várható, a környezeti helyreállítás és a földek természetes körforgásba való visszakerülésének következtében.
125
Környezeti tényezık/jellegek
A terv elıírásaiból eredı halmozott hatások
Egymásra ható környezteti tényezık/jellegek
Megjegyzések a várható kölcsönhatásokhoz
Víz
A halmozott hatást a kezelt szennyvíz és az esıvíz kiöntése okozza.
Biodiverzitás, állatvilág, növényvilág, humán egészség
A vízminısége alapvetı a vízi növényés állatvilág számára. Vízgazdálkodási intézkedések bevezetése az ipari övezetben, beleértve a korábbi bányászati tevékenységbıl származó ARD vizet, a felszíni és felszín alatti vizek minıségének jelentıs javulását eredményezheti a jelenlegi állapottal összehasonlítva, ami elısegítve ezzel a vízi élet fejlıdését az áramló vizekben.
Ha a Vízgazdálkodási és Erózió Kontrol Terv és egyéb tervek biztosítják, hogy a vízminıség értékei a szabályozott érték alatt maradnak, a halmozott hatás semleges. A korábbi bányászati tevékenységbıl származó ARD víz összegyőjtése és kezelése és az összes hulladéktípus megfelelı kezelése a jelentıs pozitív halmozott hatást gyakorol a felszíni és felszín alatti vizek minıségére. A teljes halmozott hatás pozitívnak tekinthetı.
Levegı
A légszennyezı anyagok kibocsátása által okozott levegıminıséget érintı halmozott hatások sokkal a meghatározott érték alatt lesznek, ha a Levegıminıség kezelı terv intézkedéseit végrehajtják. Ennek ellenére a halmozott hatások nem jelentısen negatívnak tekinthetık, mivel hozzájárulnak a levegıszennyezéshez a területen belül, ahol található érzékeny receptorok találhatók az ipari övezet szomszédságában
A felszín alatti vizek minısége fontos az emberek egészsége szempontjából is, akik az ivóvizet kutakból veszik, amelyek jelenleg nem megfelelı minıségőek. Biodiverzitás, növény- és állatvilág, humán egészség, táj, talaj/földhasználat, útépítés/közlekedés, klimatikus elemek
A levegıszennyezı anyagok kibocsátása , a levegı minıség különösen fontos jellegek a humán egészség, a vegetáció és az ökoszisztémák védelmének tekintetében mind helyi szinten, mind globális szinten a klímaváltozás okán. A por és egyéb szennyezı anyagok kibocsátása összefügg a bányászati tevékenységgel és hatással lehet a tájra és a talajminıségre (a lerakódás miatt). A közlekedéssel összefüggı levegıszennyezı anyagok kibocsátása függ az infrastruktúra állapotától. A szállítási tevékenységek a levegıszennyezés növekedését okozza az utak szomszédságában. A levegıszennyezést megelızı/mérséklı intézkedések bevezetésének hatására az érzékeny befogadókat nem fogja érinteni.
126
Környezeti tényezık/jellegek
A terv elıírásaiból eredı halmozott hatások
Egymásra ható környezteti tényezık/jellegek
Megjegyzések a várható kölcsönhatásokhoz
Zaj és rezgés
A bányászati tevékenységek zajra és rezgésre vonatkozó halmozódó hatása jóval a határérték alatt maradnak az érzékeny hatásviselık érdekében, amennyiben a Zaj és Rezgés Kezelési Tervben foglalt intézkedések végrehajtásra kerülnek. Jóllehet, a halmozódó hatások nem jelentısen negatívnak tekinthetık, a bányászati tevékenységel hozzájárulnak a zaj- és rezgésszinthez az ipari övezet szomszédságában található érzékeny hatásviselık területein
Humán egészség, kultúrális, építészeti és régészeti örökség,útépítés/közlekedés
A zaj és rezgésszintek hatással lehetnek a humán egészségre és/vagy az építési állapotokra, ha bizonyos értéket meghaladnak. A közlekedéssel összefüggı zaj és rezgésszintek az infrastruktúra technikai állapotától függenek. A szállítási tevékenységek a zaj és rezgésszint növekedését okozza az utak szomszédságában A zajt és rezgést megelızı/mérséklı intézkedések bevezetésének hatására az érzékeny befogadókat nem fogja érinteni.
Biodiverzitás, növény- és állatvilág
A biodiverzitásra gyakorolt halmozott hatás az átalakítások és az élıhelyek elvesztését jelentik, ami negatív hatásnak tekintendı a létesítés és a mőködés fázisában. A Biodiverzitás kezelési terv végrehajtása a negatív hatások mérséklését fogja eredményezni.
Táj, talaj/földhasználat
Az élıhelyek elvesztése és átalakítása befolyásolják a tájat és a földhasználatot.
Kárpótlási ökológiai hálózat kialakítása és a növényzet visszatelepítése a területen a bánya felhagyását követı élıhely helyreállítási és a változatossá tétel pozitív hatást fog eredményezni a biodiverzitásra nézve. Kultúrális, épített és régészeti örökség
A halmozott hatás jelentısen pozitívnak tekinthetı a tevékenységek RMGC általi idıre történı kivitelezésének és a Kultúrális örökség kezelési terv intézkedéseinek következtében.
Lakosság, táj
Kultúrális, épített és régészeti örökség befolyásolja a turisztikai potenciált a területen, aminek gazdasági hatásai vannak a közösségre. Azonkívül ez az örökség jelentıs a helyi és a közeli táj jellegére nézve.
Humán egészség
A halmozott hatás jelentısen pozitívnak tekinthetı.
Lakosság, víz, levegı, zaj és rezgés
A humán egészségre az életkörülmények hatnak, a víz- és levegıminıség, a zaj és rezgés szintek. A speciális szempontokat fentebb tárgyaljuk.
127
Környezeti tényezık/jellegek
A terv elıírásaiból eredı halmozott hatások
Egymásra ható környezteti tényezık/jellegek
Megjegyzések a várható kölcsönhatásokhoz
Útépítés/közlekedés
Az útépítéssel összefüggı halmozott hatások jelentısen pozitívnak tekinthetık.
Lakosság, víz, levegı, zaj és rezgés, humán egészség, talaj/földhasználat, klimatikus tényezık
Az útépítés és a közlekedési állapotok kihatnak a közösségek életére, a levegıszennyezési, a zaj és rezgés szintekre ezáltal a humán egészségre.
A közlekedéssel összefüggı halmozott hatások semlegesnek tekinthetık.
A közlekedés folyamatos levegıszennyezı kibocsátást okoz beleértve az üvegházhatású gázok kibocsátását is. A nyersanyag és különösen a veszélyes mérgekanyagok szállítása hatással lehet a humán egészségre vagy a környezetre (víz, levegı, talaj) a lehetséges közlekedési balesetek következtében leesı rakomány miatt. Táj
Az egyetlen hatás, ami negatívnak tekinthetı a domborzat folyamatos átalakításával függ össze.
Talaj/földhasználat,, kultúrális, építészeti és régészeti örökség, anyagi erıforrások, biodiverzitás, növényvilág, állatvilág, táj, anyagi erıforrások
A táj magában foglaja a terület kultúrális, építészeti és régészeti örökséget. A biodiverzitás, a növény- és állatvilág közvetlenül érintettek a táj elemeivel, nélkülızhetetlen összetevıi az élıhelyeknek. Szoros kölcsönhatás áll fenn a földhasználat és a táj között. A tájra gyakorolt hatást a szomszédos közösségek is eredményezhetik.
Lakosság, biodiverzitás, növényvilág, állatvilág, táj, anyagi erıforrások
A talajminıségre gyakorolt hatás és a földhasználat megváltozása különbözı hatással lehetnek a közösségekre és az anyagi forrásokra nézve valamint a biodiverzitásra (élıhelyek átalakítása és elvesztése). A felhagyás utáni rehabilitációs intézkedések kiterjednek a földhasználat visszaalakítására is, beleértve azokat a területeket is, amelyekre a korábbi bányászati tevékenység gyakorolt hatást.
A Bánya Rehabilitációs és Felhagyási Terve bevezetése mérsékelni fogja a hatásokat helyi és regionális szinten. A halmozott hatások a rehabilitációt követıen nem jelentısen negatív hatásnak tekinthetık. Talaj/földhasznála
A talajra és a földhasználatra gyakorolt halmozott hatások semlegesnek tekinthetık a Hulladékkezelési Terv, a Bánya Rehabilitációs és Felhagyási Terve, A Levegıminıség kezelési Terv, a Cianid Kezelési Terv, a Vízgazdálkodási és Erózió Kontrol Terv, a Vészhelyzeti Készenléti Terv és a Véletlenszerő kiöntési Terv bevezetésével.
128
Környezeti tényezık/jellegek
A terv elıírásaiból eredı halmozott hatások
Egymásra ható környezteti tényezık/jellegek
Megjegyzések a várható kölcsönhatásokhoz
Anyagi erıforrások
Az anyagi forrásokra gyakorolt halmozott hatások pozítívnak tekinthetık. Meg kell jegyezni, hogy a nemesfémek hatékony kinyerésére való tekintettel a hatás jelentısen pozitív.
Lakosság, Talaj/földhasznála
Az anyagi forrásokra gyakorolt hatás a közösségekre és a földhasználatra is hatással lehet. A bányászati projekt intézkedései az ingatlanok megvásárlására vonatkozóan kölcsönösen elınyös feltételekkel, civilizált lakhatási feltélekkel kialakított áttelepítési terület kialakítása mellett. valamint a helyiforrások használat pozitív hatással lesz a közösségekre. A korábban sosem használt készletek kitermelésre kerülnek (ásványok).
Klimatikus tényezık
A klímára gyakorolt halmozott hatásokat az üvegházhatású gázok kibocsátása határozza meg, amit a rögzített és mozgó égetı források termelnek, melyek a felhagyás után eltávolításra kerülnek. A hatás nem jelentısen negatívnak tekinthetı.
Lebegı, útépítés/ közlekedés
A tényezık, melyek érintik a klímát egymásra hatnak a levegıvel és a közlekedéssel a feldolgozó üzem helyhez kötött fogyasztási forrásai, valamint az érc és egyéb anyagok szállítása miatt
129
7.2
Az országhatáron átterjedı potenciális hatások vizsgálata
A felülvizsgálat alatt álló övezeti településrendezési terv által lefedett Verespatak Bányászati Projekt környezeti tényezıket / szempontokat érı hatásainak vizsgálata során maghatározásra és értékelésre kerültek a bányászati tevékenység által érintett területek, azaz az a földrajzi kiterjedés, ahol fennáll a jelentıs hatások lehetısége. A várható országhatáron átterjedı hatások típusának és intenzitásának meghatározását ennek a hatás sugárnak az értékelése alapján végezték. A bányászati projekt élettartamának három szakaszára vonatkozó várható országhatáron átterjedı hatások a következık: Kivitelezési szakasz: • megnövekedik a közlekedésben résztvevık baleseti sérülésének kockázata az importált berendezéseket szállító tehergépjármőveket is érintı valószínő közlekedési balesetek miatt; • a külföldrıl várhatóan bevándorló munkaerı által kialakuló, helyi lakosságot érı hatás. Üzemeltetési szakasz: • a vízfolyások, talajvíz és/vagy talaj szennyezése a külföldrıl importált kémiai anyagoknak a szállítási eszközöket érintı balesetek miatti kiömlése (pl. nátrium cianid) következtében; • a felszíni vizek és talajvíz szennyezése a TMF gátkorona szintjének túllépésével vagy gát repedésével/szakadásával járó jelentıs mennyiségő zagy kiömlés által; • a közösségi embereknek a külföldrıl szállított mérgezı vegyi anyagoknak (pl. nátrium cinaid) történı kitétele a tehergépjármőveket is érintı közlekedési balesetek miatt; • a külföldrıl várhatóan bevándorló munkaerı által kialakuló, helyi lakosságot érı hatás. Bezárási szakasz: • a bezárás során végezett tevékenységek nem okozhatnak országhatáron átterjedı hatást. Az országhatáron átterjedı hatás vizsgálata azt mutatja, hogy az egyetlen negatív jelentıs országhatáron átterjedı hatás a TMF gátszakadás miatt kialakuló felszíni viezeket érı szennyezéshez kapcsolható. Egy ilyen eseményhez kapcsolódó hatások megelızı / enyhítı intézkedései a következık: • cianid méregtelenítési rendszer alkalmazása a cianid koncentráció 10 ppm alá történı csökkentésére a zagytározó medencében; • természetes cianid lebontási folyamatok alkalmazása a zagykezelı medencében a gyenge savban bomló cianid (Weak Accid Dissociable – WAD cianid) szint további csökkentése céljából; • a tározó és gát építése a Legjobb Elérhetı Technikák (BAT) EU Referencia Dokumentumnak és a nemzetközi gyakorlatnak megfelelı tervezési és építési kritériumok, valamint szabványok alkalmazásával; • záporvíz tározó kapacitás biztosítása a két valószínő legnagyobb árvíz (PMF) befogadására; • a TMF gát lejtı felıli oldalának kıtöltés használatával történı megépítése az eróziós potenciál legkisebb mértékőre való csökkentése céljából;
130
•
baleset megelızési intézkedéseket is tartalmazó vonatkozó szabványos üzemelési eljárások megvalósítása, Vészhelyzet Készültségi és Szennyezıanyag Kiömlés - Baleset Kárelhárítási Terv
A TMF gátszakadásával járó folyékony halmazállapotú zagy kiömlés környezı országok vízminıségét érintı hatásának, valamint a vízi élıvilágot (valamint a vízi természeti / vadvilágtól és élıhelytıl függı állatokat), közzösséget, és egyéb vízfogyasztókat érı várható hatás vizsgálata céljából elvégezték a maximális nehézfém és cianid koncentációk modellezését a verespataki területen található felvízi vízgyőjtık, valamint a magyar határig és a Tisza folyóba történı befolyásig a teljes Abrud – Aranyos (Aries) – Maros (Mures) rendszer különbözı szakaszaira. A Modellezési Jelentés, mely magába foglalja a modellek és kapott eredmények részletes leírását a 3. Mellékletben került bemutatásra. A gátszakadás legrosszabb eset szcenáriójában a modellezési eredmények azt mutatják, hogy a magyar – román határig tartó 595 km-es vízfolyás szakaszon jelentıs hígulás és elkeveredés alakulna ki az Abrud – Aranyos (Aries) – Maros (Mures) vízrendszeren. A cianid koncentráció a magyar vízminıség szabályozási szabvány 1. kategóriás vízfolyásokra vonatkozó határértéke (0,1 mg/l WAD cianid) alatt lesz a Magyarországra lépés elıtt. A nagybányai (Baia Mare) balesettel összehasonlítva – a koncentrációk ki fogják elégíteni a romániai, magyarországi és EU-s ivóvíz minıségi szabványokat jóval azelıtt, hogy a Maros (Mures) Magyarország területére lép. A legrosszabb eset szcenárió fémekre kapott eredményei azt mutatják, hogy egy balesetszerő szennyezés során kialakuló legmagasabb fém koncentrációk nem haladják meg a Duna folyam és mellékfolyóira vonatkozó román, magyar és EK szabványokat (CPDR, TNMN évköny 2003). Ezért a Valea Corna TMF gátjának megrongálódásával kapcsolatos, a felszíni vizek minıségét érı visszamaradó országhatáron átterjedı hatást semleges osztályba lehet sorolni.
7.3
Kockázat elemzés
A bányászati projekttel kapcsolatos várható balesetek elıfordulási valószínőségének vizsgálata megtörtént, meghatározásra került az ilyen jellegő balesetek elıfordulási gyakorisága, továbbá kiértékelésre kerültek az alkalmazásra javasolt szabályozási intézkedések is a tervezésen vagy kezelésen keresztül a kockázat elıfordulásának csökkentése érdekében. Mind a természetes, mind pedig a technológiai kockázat elemzése megtörtént. Részletes elemzés a 4. Mellékletben található. Az elemzés eredményei ahhoz a következtetéshez vezettek, hogy a biztonsági és megelızési intézkedések, valamint a Projekt által biztosított környezet és kockázat kezelési rendszer alkalmazása a meghatározott szinteket le fogja csökkenteni a legszigorúbb vonatkozó szabályokkal, szabványokkal, legjobb gyakorlatokkal vagy nemzeti és nemzetközi irányelvekkel összhasonlított elfogadható szintekre.
131
8 8.1
ALTERNATÍVÁK ÉRTÉKELÉSE „Nulla” vagy „nincs tevékenység” alternatívák
A „nulla” vagy „nincs tevékenység” alternatíva azért kerül bemutatásra, hogy egy alapot biztosítson, amihez a felülvizsgálat alatt álló övezeti településrendezési terv által lefedett Verespatak Projekt különbözı elemeinek alternatíváit hasonlítják. A nulla alternatíva alkalmazásához kapcsolódó legfontosabb várható negatív hatások a következıket foglalják magukba: • a javasolt Projekt területi határain belül található vízfolyások és a talaj folytatódó szennyezése, mely elsısorban a Rosiamin tevékenységbıl (a tevékenységet 2006 májusában fejezték be, a telepet nem rehabilitálták), múltbéli bánya vágatokból és ellenırizhetetlen hulladéklerakási gyakorlatból származó nem ellenırzött felszíni lefolyás és szivárgás; • a legfontosabb helyi és regionális munkahely teremtés lehetıségének elvesztése (az építést megelızıen 200 – 500, az építés alatt 1200, és az üzemeltetés során 540 közvetlen állást becsültek, a kiegészítı közvetett munkahelyek számát szintén megbecsülték); • a jelenlegi fejlesztési beruházások elvesztése, és ebbıl származóan az érdeklıdés elvesztése a magánberuházások, kereskedelmi bankok vagy nemzetközi hitelszervek részérıl a régióban vagy Románia egészén történı jövıbeni bányászati beruházásokkal kapcsolatosan; • Topánfalva (Campeni) területén egy modern, regionális szilárd hulladékkezelési létesítmény eseményekbıl következı megvalósítási támogatásának elvesztése; • a jelenlegi ökológiai körülmények megırzési, javítási vagy megerısítési lehetıségének elvesztése; • a történelmi épületek és lelıhelyek folytatódó gazdátlanul hagyása, valamint a kulturális örökség megóvási lehetıségének elvesztése; • a bányászat több százados tradíciója, mint helyi és regionális kulturális érték elvesztése; • a helyi és regionális lakosság elvándorlása, különösen a fiatal családok keresnek életképes munkahelyet és karrier lehetıséget; A legjobb körülmények esetén Verespatak régió a következıkkel rendelkezne: • erıs gazdasági és álláslehetıségek; • bányászatból és egyéb jelentıs gazdasági fejlesztésbıl származó minimális környezeti és társadalmi hatás; • a múltbéli környezeti hatások orvoslásához szükséges technikai adottságok és források Ennek elérése céljából (és a bányászati tevékenység befejezése által elıidézett negatív társadalmi-gazdasági hatások megelızésére) egy életképes gazdasági forrás szükséges, mely képes az alapvetı munkahely lehetıségeket, valamint az elégséges bevételeket eredményezni a múltbéli környezetvédelmi problémák megoldásának lehetıvé tételéhez és társadalmigazdasági hasznok megteremtéséhez. A „nincs tevékenység” alternatíva környezetvédelmi hatás vizsgálatának a Projekt megvalósítási alternatívákkal történı összehasonlításának összegzése az alábbi táblázatban kerül bemutatásra.
132
23. táblázat A „nincs beavatkozás” opció és a PUZ által lefedett Bányászati projekt kivitelezése hatásainak összehasonlítása Környezeti tényezı / szempont Vízfolyások és minıségük
Levegı minıség
Zaj és rezgés
Talaj / területhasználat
Alternatívák Megjegyzések "Nulla" alternatíva
Projekt megvalósítása
Hosszú távú negatív hatások folytatódnának, mint a meglévı, nem rehabilitált bánya vágatokból és hulladékokról származó ellenırizhetetlen ARD és felszíni lefolyás eredménye A jelenlegi alapállapot hosszú távon uralkodna, azaz az alapvetıen jó minıség esetenkénti háztartási főtési hatásokkal és a nem növényesített és helyre nem állított felületekrıl származó porral A jelenlegi alapállapot hosszú távon fennmaradna, azaz a félig falusias területi jelleg
Várható jelentıs elınyös hosszú távú hatások keletkeznének, mint az átfogó vízgazdálkodási és bánya bezárási terv elıírásának eredménye
A javasolt Projekt igen jelentıs hosszú távú elınyökkel jár a nincs tevékenység alternatívához képest
A levegı minıségét érı telepen történı tevékenységekbıl származó hatásokat a megengedett szint alatt fogják tartani az érzékeny hatásviselık védelme érdekében
A Projekt rövidtávon jelentıs új légszennyezı forrásokat vezetne be, de ezeket mérnöki és kezelési intézkedések által szabályozni fogják
A telepen történı tevékenységekbıl származó zaj és vibráció által elıidézett hatásokat a megengedett szint alatt fogják tartani az érzékeny hatásviselık védelme érdekében Veres-patak (Rosia) völgy: az üzemelési területek rehabilitálása helyre fogja állítani a talajokat és a növekedési közeget a vegetáció támogatására.
A Projekt rövidtávon jelentıs új zaj és rezgésforrásokat vezetne be, de ezeket mérnöki és kezelési intézkedések által szabályozni fogják
Veres-patak (Rosia) völgy: a terület hosszú távú gazdátlanul hagyása megmaradna, helyre nem állított hányókkal és bányagödrökkel. Szarvas-patak (Corna) völgy: a jelenlegi körülmények hosszú távon fennmaradnának, azaz a talajok viszonylag zavartalan mezıgazdasági hasznosítása; a helyre nem állított meddıhányókról származó emisszió bizonyos hatása folytatódni fog
A Projekt által történı terület elfoglalás hatással lesz a talaj készletekre, különösen a Szarvas-patak (Corna) völgyben, habár a rehabilitáció csökkenteni fogja azt. A Veres-patak (Rosia) völgyében orvosolni fogják a bányaterület gazdátlanul hagyását.
Szarvas-patak (Corna) völgy: a TMF és meddıhányók által elfoglalt területen a talajt érı hosszú távú hatás; enyhítése a területek rehabilitációjával, a tárolt talaj felhasználása újra-növényesítéssel és eredményes végfelhasználás kialakítása
133
Környezeti tényezı / szempont Biológiai sokféleség
Alternatívák Megjegyzések "Nulla" alternatíva Az alapállapot hosszú távon uralkodni fog, a biodiverzitás javításának lehetısége elvész
Tájkép
Társadalmi – gazdasági problémák
Kulturális örökség
Úthálózat infrastruktúra
Az alapállapot körülményei hosszú távon uralkodni fognak: a gazdátlanul hagyott bánya területekrıl származó hatások folytatódnak a Veres-patak (Rosia) völgyben. A bányászati tevékenység befejezése a területen jelentıs hatást gyakorol az állásokra és beruházásokra, az általánosan romló társadalmi – gazdasági körülmények felgyorsulásához vezetve A beruházások hiánya miatt kialakuló hatások, a történelmi mőemlékek és épületek hosszú távú folytatódó állapot romlása. Az ókori bányászati maradványok megközelíthetıségének hiánya.
A jelenlegi alapállapot hosszú távon uralkodnak, rossz szállítási bekötı utakkal és infrastruktúrával
Projekt megvalósítása Rövid távú hatások alakulnak ki a terület elfoglalása miatt. Hosszú távú lehetıség van a jelenlegi ökológiai körülmények javítására és megerısítésére a Projekt Biológiai sokféleségi Kezelési Terv alkalmazása által. Regionális szinten nem jelentıs hatás.
A terület elfoglalása jelentıs hatást fog gyakorolni a jelenlegi élıhelyekre az építés és üzemeltetés során, ugyanakkor a tervezett rehabilitációs intézkedések a bezáráskor helyre fogják állítani az élıhelyeket.
A Projekt jelentıs hatást fog gyakorolni a tájképre
Helyi szinten jelentıs negatív hatás a topográfiai változások miatt. Tájkép rehabilitáció és érdekes tereptárgyak kialakítása A Projektbıl származó jelentıs belsı fejlesztés; a munkahelyek teremtése a társadalmi – gazdasági körülmények általános fejlıdését eredményezi; hosszú távú pozitív hatások A történelmi emlékek, házak és egyéb fontos szerkezetek hosszú távú megırzésére történı beruházás, valamint az érdeklıdésre számot tartó területek és jellegzetességek megközelítésének biztosítása A jelenlegi infrastruktúra fejlesztése és javítása, saját infrastruktúra kialakítása az anyagok telep körül történı szállítására
A Projekt jelentıs és fenntartható társadalmi – gazdasági hasznot hoz
A bányászati projekt megvalósítása jelentısen hozzá fog járulni a történelmi mőemlékek és régészeti lelıhelyek megırzéséhez, rehabilitációjához és megerısítéséhez
A Projekt rövid távú negatív hatást okoz az országúti szállítási mennyiséggel és kényelemmel kapcsolatban; a PUZ biztosítja a szállítási infrastruktúra és közlekedés biztonság fejlesztésének lehetıségét
134
Környezeti tényezı / szempont Országhatáron átterjedı hatások
8.2
Alternatívák Megjegyzések "Nulla" alternatíva A jelenlegi gazdátlan bánya terület hosszú távú nehézfém szennyezés forrása marad, mely továbbra is hozzá fog járulni a Maros (Mures) folyó által az országhatáron túlra szállított terhelésekhez
Projekt megvalósítása A Projekt hosszú távú pozitív hatást fog eredményezni a vízminıség tekintetében, országhatáron átterjedı összefüggésben is. Egy baleset esetében (a TMF gát meghibásodása) a cianid és nehézfém koncentrációk a Maros (Mures) folyó határszelvényében alacsonyabbak lesznek, mint a román, EU és magyar törvényekben elıírt határértékek
A nincs tevékenység alternatíva lehetıvé teszi a tartós szennyezések folytatását, mely végsı soron hatással van a Romániát elhagyó Maros (Mures) folyó vízminıségére
Projekt kidolgozási alternatívák
A projekt tevékenységek kidolgozásához a legjobb alternatíva kiválasztása céljából a felülvizsgálat alatt álló tervre vonatkozó környezeti tényezıket / szempontokat érı hatások szempontjából a következı problémákhoz tartozó alternatívák értékelése lett elvégezve: • a Projekt megvalósítására javasolt ipari övezet területének nagysága; • a tevékenység megkezdésének idıpontja; • termelési hányad; • projekt elhelyezkedési alternatívák; • technológia és a legfontosabb környezeti hatások mérséklési alternatívái; • úthálózat infrastruktúra / szállítás; • a bányászati tevékenységhez kapcsolódó egyéb létesítmények; • bánya bezárás és környezeti rehabilitáció. 8.2.1 Az ipari övezet területének alternatívái Ahogy az a Terv tartalma és fı célkitőzései címő 2.3 szakaszban megemlítésre került a felülvizsgált övezeti településrendezési terv által lefedett Verespatak Projekt egy bányászati tevékenység fejlesztését foglalja magába egy olyan területen, melyen a következık találhatók: • arany- és ezüst érc négy külszíni bányagödörbıl történı kifejtése; • zagy elhelyezési tározó; • feldolgozó üzem; • kettı meddıhányó; • két töltıanyag kıfejtı; • úthálózat infrastruktúra (bekötı utak és közlekedési utak); • vízgazdálkodási, hulladékgazdálkodási, stb. létesítmények Azon kívül, az érc kitermelése és feldolgozása egy 13 millió t/év termelési hányad mellett biztosított.
135
A bányászati tevékenységek fejlesztéséhez szükséges terület nagyságának két alternatívája került meghatározásra és értékelésre: • 1770,88 ha teljes terület; • 1650,88 ha teljes terület. A második alternatíva, azaz a felülvizsgálat alatt álló tervben a projekt kialakítására figyelembe vett 1650,88 ha nagyságú terület a környezeti hatások szempontjából legkedvezıbb lehetıség. A legfontosabb elınyök a zavart terület nagyságának csökkentésével és a Verespatak történelmi központ – Védett övezet területének jelentıs növelésével, beleértve az itt található védelmi övezet területének 15 ha-ról 135 ha-ra történı növelését, vannak kapcsolatban. Meg kell jegyezni, hogy a bányagödrök geometriájának és egyéb létesítmény tervek optimalizálásával lehetséges legjobb megoldás a kiválasztott alternatíva. 8.2.2 Projektidızítési alternatívák A két alternatíva a következı: • a tevékenység legkorábbi lehetséges megkezdése, közvetlenül az összes szabályozó engedély megszerzése után; • a Projekt kezdésének késıbbre halasztása. A két alternatíva összehasonlítása ahhoz a következtetéshez vezetett, hogy a halasztás alternatívája a következı okok miatt nem életképes: • késik a jelenlegi környezeti problémák kezelése; • késik a közösség számára fontos társadalmi és gazdasági hasznok elérése. 8.2.3 Termelési hányad alternatívák A kitermelt és feldolgozott érc mennyiségére vonatkozóan három vizsgált alternatíva van, melyek a következık: • termelés hányad 8 millió t évenként; • termelés hányad 13 millió t évenként; • termelés hányad 20 millió t évenként A három alternatíva közötti különbségek a levegı minıséget érı hatással, zajjal és vibrációval, valamint társadalmi – gazdasági hatásokkal vannak kapcsolatban, melyek a következık: Levegı minıség, zaj és rezgés: • 8 millió t/év alternatíva: minimális emissziós szint, leghosszabb bánya élettartam; • 13 millió t/év alternatíva: átlagos emissziós szint és bánya élettartam; • 20 millió t/év alternatíva: maximális emissziós szint, legrövidebb bánya élettartam. Társadalmi – gazdasági hatások: • 8 millió t/év alternatíva: a munkahelyek száma a legkisebb, de egy hosszabb idıszak alatt; • 13 millió t/év alternatíva: optimális lehetıség a munkahelyek és idıtartam tekintetében; • 20 millió t/év alternatíva: a munkahelyek száma a legnagyobb, de egy csökkentett hosszúságú idıszak alatt, megnöveli a gazdasági összeomlás lehetıségét. A három alternatíva elemzése azt mutatja, hogy az optimális termelési hányad 13 millió t évenként.
136
8.2.4
Projekt elhelyezési stratégiák
8.2.4.1 Külszíni bányagödör elhelyezési alternatíva A Cetate, Cârnic, Jig és Orlea bányagödrök körvonalait a lelıhely geológiájának, geometriájának és kohászati szempontú részletes elemzése által lett optimalizálva. Az árucikkek ára és az üzemeltetés költségei, valamint a védett övezetek is figyelembevételre kerültek. Az optimalizált tervhez képest a bányagödrök számában vagy a feldolgozási lehetıségekben történı bármilyen eltérés közvetlenül érinteni fogja a Projekt gazdasági életképességét. Ezért nincs életképes alternatíva lehetıség. 8.2.4.2 Feldolgozó üzemi malmának elhelyezési alternatívája A feldolgozó üzem általános elhelyezkedését úgy választották ki, hogy legkisebb mértékőre csökkenjenek a külszíni bányagödröktıl történı szállítási távolságok, és az ehhez kapcsolódó, szállító tehergépjármővek által okozott hatások, lehetı legjobban kihasználásra kerüljenek a már érintett jelenlegi területek, megengedje a méregtelenített malom zagyok gravitációs szállítását a zagykezelı létesítménybe az energiafelhasználás, és a kapcsolódó energiatermeléssel járó hatások csökkentése céljából. Nincs egyéb életképes alternatíva, mely ne vonna maga után új terület kialakításával járó hatásokat, hosszabb szállítási útvonalakat, vagy a környezı településekhez elfogadhatatlanul közeli helyszíneket. 8.2.4.3 Zagykezelı létesítmény alternatíva Összesen kilenc terület vizsgálatát végezték el a TMF megépítésére, a Tolacesti völgy (3 helyszín), Abruzel völgy (2 helyszín), Szarvas-patak (Corna) völgy (3 helyszín), Selistei völgy (1 helyszín), valamint a jelenlegi Rosia Poieni zagytározó medence használatának lehetısége. Az alternatívák környezeti hatások szempontjából történı összehasonlítása azt mutatta, hogy a Rosia Poienit, mint legjobb lehetıséget a Szarvas-patak (Corna) völgy felsı szakasza követte. A viszonylag mérsékelt állóeszköz-beruházási, valamint üzemeltetési költségeket, továbbá a viszonylag leegyszerősített üzemeltetési komplexitást tekintve az általános alternatíva sorrendbe állítás azt mutatta, hogy a Szarvas-patak (Corna) völgyi helyszín a legjobb lehetıség. Meg kell jegyezni, hogy habár a környezettel és közösséggel kapcsolatos hatások tekintetében elsı helyen a Rosia Poieni szerepel, a Valea Cornei területhez közeli elhelyezkedése, a magas üzemeltetési költségek, valamint a zagyszállító csıhálózat fokozottan bonyolult üzemeltetése negatív hatással volt a végsı sorrend felállításánál. A Szarvas-pataki (Corna) völgyi helyszín biztosítja a szükséges tervezési tározási kapacitást a bánya teljes élettartamára, továbbá kiegészítı kárelhárítási kapacitást is. A helyszínnek megvan az az elınye, hogy közel van a feldolgozó üzem és a külszíni bányagödör helyszíneihez, ezzel csökkentve a Projekt kevesebb nyomot hagy. Azt is meg kell jegyezni, hogy a zagytározó medencében elhelyezett zagyot az üzem területén méregteleníteni fogják. A TMF helyszínével kapcsolatos alternatíva elemzések részleteit és az optimális alternatíva kiválasztása az 5. Mellékletben kerül bemutatásra.
137
8.2.4.4 Inert hulladéklerakó helyszíne Két lehetıség lett figyelembe véve az inert hulladékok elhelyezése szempontjából: az ipari övezeten belül egy hulladéklerakó kiépítése vagy az inert hulladék elhelyezése az ipari övezeten kívül ellenırzött hulladékkezelı létesítményben. Mivel az ipari övezeten kívül nem található ellenırzött hulladékkezelı létesítmény, és egy ilyen létesítmény megépítését nem lehet elıre látni, az egyedüli lehetıség az inert hulladék elhelyezésére, az ipari övezeten belüli inert hulladéklerakó megépítése. Ezáltal a környezeti szempontból legjobb alternatíva a hulladéklerakók Carnic és/vagy Cetata meddıhányók környezetében fekvı elızıleg már zavart területeken történı kiépítése. 8.2.5
technológia és a legfontosabb környezeti hatások mérséklési alternatívái
8.2.5.1 Bányászati technológia A következı kitermelési alternatívák léteznek: • mélymőveléső bányászat tárnákkal, melyet magas érctartalmú lelıhelyeken alkalmaznak, nagyon magas költséggel jár; • felszínközeli mélymőveléső bánya, melyet alacsony érctartalmú lelıhelyeken alkalmaznak, azzal az elınnyel, hogy kisebb meddıhányóval jár, mindamellett az a hátránya, hogy a költségek ötször nagyobbak, mint a külszíni fejtés költségei, továbbá a beomlott terület és a felszíni hatások ellenırzése és az érc nemesfémtartalmának ellenırzése nehéz; • külszíni bányagödör kitermelés (felszíni), melyet alacsony érctartalmú lelıhelyeken alkalmaznak, alacsonyabb költségekkel jár, és hatékony ellenırzést biztosít. A terv által lefedett bányászati projekttel együtt járó lehetıség magába foglalja az elızı tárnák újra hasznosítását és kis területő felszíni tevékenységeket egy nagy arányú külszíni bányagödör üzemeltetés formájában. A Verespatak Projekt gazdasági alapja a múltbéli tárnákban szétszórva visszamaradt alacsony nemesfémtartalmú ércek kitermelésének és feldolgozásának lehetıségétıl függ, modern nagy léptékő külszíni bányagödör kifejtési technológiákat és nagy mérető berendezéseket alkalmaznak. A visszamaradt arany- és ezüstérc mélymőveléső bányászata nem életképes függetlenül a kitermelési módszerekre. Ezért az egyetlen életképes alternatív a nagy léptékő külszíni bányagödör üzemeltetése. 8.2.5.2 Fémkinyerési technológia Az arany kinyerésére használható aranyérc tisztítási technológiák az érc típusától függenek. Ebbıl adódóan, a szabad arany tartalmú ércet mechanikai folyamatokkal kezelik, a megfelelı technológiák a gravitációs szétválasztás és flotációs dúsítás. Alacsony nemesfém tartalmú érc esetében (ellenálló ércek, vagy részben ellenálló ércek szabad arany tartalommal) kémiai módszereket alkalmaznak az arany kinyerésére. A múltban higannyal történı amalgámozást alkalmaztak, miközben jelenleg cianidos lúgozást alkalmaznak.
138
A verespataki érceket részben ellenálló ércnek tekintik, az arany egy részének szulfidokhoz történı kapcsolódása miatt. Az ilyen ércekbıl történı arany kinyerés legmegfelelıbb technológiája a cianidos lúgozás. A nemesfém termelés az IPPC irányelv hatálya alá tartozik, mindamellett az egyetlen rendelkezésre álló referencia dokumentumok, melyek alapján a BAT-ot meg lehet állapítani, a nemesfém elıállításra - de nem ércekbıl - vonatkoznak, továbbá a bányászati hulladékkezelési referencia dokumentum. A bányászati hulladékkezelési referencia dokumentum elıírja, hogy a CIL folyamat (arany kinyerés „szén a lúgozásban” adszorpcióval) használata esetében a legjobb elérhetı technikák a következık: • a használt CN mennyiségének csökkentése: üzemeltetési stratégiák a cianid fogyasztás minimalizálására, a cianid automatikus adagolása, peroxidos elıkezelés, ha megvalósítható; • a visszamaradó cianid kezelése a zagyok TMF-be történı bevezetése elıtt; • a következı biztonsági intézkedések alkalmazása: a cianid kezelési körnek a szükséges méretnél kétszer nagyobb kapacitásra történı kialakítása; back-up rendszer felszerelése a mész adagolására; bizonyos tartalék elektromos áram generátor beállítása. A verespataki érchez több lúgozásos folyamat viselkedésének tesztelésére szimulációkat végeztek. A szimulációs tesztek azt mutatták, hogy a teljes érc számára a CIL lehetıség a legjobb elérhetı technika (BAT). A feldolgozáshoz választott alternatíva nem csak a legjobb életképes és elérhetı feldolgozási technológia, de lehetséges a technológiának egy megfelelı kezelési stratégiával történı összekapcsolása, mely hasonló telepek esetében világszerte nagy számban kipróbált. 8.2.5.3 Lúgozásos hatóanyag alternatíva A következı reagensek értékelése lett elvégezve: • nátrium cianid; • nátrium-tioszulfát; • tiokarbamid; • tiociánsav; • hidrogénszulfit; • ammónia; • halogenid; • baktérium. Az elemzés a hatékonyság és környezeti hatások alapján történt elemzés azt mutatta, hogy jóllehet a nátrium cianid nem ideális arany kinyerési reagens, de a BAT szempontjából lényegesen jobb, mint a többi alternatíva. 8.2.5.4 Cianid méregtelenítés alternatív módszerei A cianid méregtelenítés hét alternatívájának elemzése történt meg és a választott módszer az SO2/levegı cianid méregtelenítési (INCO) eljárás. Úgy becsülték, hogy a cianid tartalmú zagy és szőrt víz kezelésére javasolt módszer az optimális választás a lehetséges alternatívák közül. 8.2.5.5 Zagy elhelyezés alternatív módszerei A következı alternatívák elemzése történt meg: • sőrített zagy adalékanyaggal (paszta); • száraz zagy;
139
•
sőrített és méregtelenített zagy;
A legkisebb kapcsolódó kockázattal és fenntartható gazdasággal járó óvatos technológiák használatának szükségessége miatt a harmadik alternatíva részesült elınyben. 8.2.5.6 Meddıhányó elhelyezési alternatíva A következı alternatívák elemzése történt meg: • építıanyagként történı felhasználás; • a bányagödrök közelében található átadott meddıhányókon történı elhelyezés; • bányagödör tömedékelés; • nem a helyszínen történı tárolás; • nem a helyszínen történı felhasználás; • területen belüli felhalmozás bányagödör tömedékelés nélkül; • bányagödrök tömedékelés, építıanyagként történı felhasználás nélkül. Az alternatívák elemzése azt mutatta, hogy az elsı három lehetıség kombinációja a gazdaságilag és környezeti szempontból optimális választás: építıanyagként történı felhasználás a Projekt létesítményei esetében, a Carni, Jig és Orlea bányagödrök tömedékelése, valamint a maradék hulladékkızet meddıhányón történı elhelyezése, melyet majd talajtakaróval borítanak és benövényesítik. 8.2.5.7 Alternatív ARD szennyvíztisztítási alternatíva A következı alternatívák elemzése történt meg: • hagyományos meszes semlegesítés; • hagyományos meszes semlegesítés / széndioxid bekeverés eljárás; • fordított (reverz) ozmózis; • hagyományos semlegesítés és fordított (reverz) ozmózis. A választott alternatíva a meszes és széndioxidos semlegesítés, mely BAT és a környezeti megvalósítása jó, valamint alacsony kockázattal jár. 8.2.6
Úthálózat infrastruktúra / szállítási alternatívák
8.2.6.1 SHLO szállítási utak Három romániai belépési pontot jelöltek ki: Constanta, Bors (Borş) és (Nagylak) Nadlac. Constanta az optimális belépési pont, a másik két pont tartalékban marad. Errıl késıbbiekben hoznak döntést a román hatóságokkal együttmőködve. Egy összehasonlító környezeti vizsgálat elvégzése értelmetlen, hiszen a hatások hasonlóak. 8.2.6.2 Telep megközelítési alternatívák Hat különbözı bekötıút kitőzés vizsgálata és összehasonlítása történt meg, melyek a következık: • Bucsony (Bucium) völgy (déli elkerülı); • Szarvas-patak (Corna) völgy (két változat); • Veres-patak (Rosia) völgy (két változat); • Bucsony (Bucium) / Abruzel (Abrudfalva) völgyekben meglévı út. Az értékelést követıen az elsı alternatíva került kiválasztásra, a Bucsony (Bucium) völgy felıli megközelítést fogadta el a Rosia Poieni bányaigazgatóság is.
140
8.2.6.3 Üzem megközelítése A technikai, gazdasági és környezeti kritériumok alapján a következı alternatívák elemzése és összehasonlítása történt meg: • a telep megközelítése a Veres-patak (Rosia) déli gátja felıl; • a telep megközelítése a meglévı verespataki útról; • a telep megközelítése a Szarvas-patak völgyébıl. Azért választották az elsı alternatívát, mert az a legrövidebb, ezt eredetileg az elızıekben már érintett területen építettek és minimális erdı kivágással járt. 8.2.6.4 Cianid szállítási útvonal alternatívák A BAT-ként elfogadott ellátási rendszer magába foglalja a szilárd nátrium cianid brikett szállítását és annak cseppfolyós állapotba történı átalakítását a célállomáson (Verespatak Projekt feldolgozó üzem). A termék minısége és a szükséges minıség elérése alapján a következı ellátási alternatívák elemzése történt meg: • nátrium cianid szállítása romániai elıállítási forrásokból; • nátrium cianid szállítása nemzetközi elıállítási forrásokból A fent említett kritériumok alapján a nátrium cianid nemzetközi elıállítási forrásokból történı szállítása került kiválasztása. A cianid nemzetközi elıállítási forrásokból történı szállítására két elınyben részesített alternatíva van. • tengeri szállítás a minısített nemzetközi forrásoktól a romániai Constanta kikötıjébe, melyet tehergépjármővekkel történı szállítás követ a Projekt területére; • vasúti és közúti szállítás a minısített nemzetközi forrásoktól Magyarországon keresztül a Projekt területére. Konténer állomások elemzése szintén megtörtént. Az engedélyezett szállítási szerzıdıkkel közösen végzett elemzés azt mutatta, hogy az optimális alternatíva a (Déva (Deva) vagy Kolozsvár (Cluj Napoca)) romániai vasúti állomásokra történı vasúti szállítás volt, melyet tehergépjármővekkel történı szállítás követ. Az összehasonlító elemzés értelmetlen. 8.2.7
Egyéb Projekt tervezési komponensek alternatívája
8.2.7.1 Munkaerı elszállásolás alternatívái A következı alternatívák értékelése történt meg: • bizalom a jelenlegi helyi és regionális lakás infrastruktúrában; • ideiglenes felvonulási tábor; • a Veres-patak (Rosia) völgyében található bérházak munkásszállásként való • megvásárlása és karbantartása • egyesített alternatíva: a Veres-patak (Rosia) völgyi munkásszálás karbantartása és egyéb regionális / helyi lakás infrastruktúra használata. Környezeti szempontból az utolsó lehetıséget tekintették optimálisnak.
141
8.2.7.2 Veszélyes hulladék lerakás alternatívái Mivel az engedélyezett veszélyes hulladék lerakás lehetısége jelenleg még kidolgozás alatt áll Romániában, az egyetlen életképes alternatíva az ipari övezeten belüli ellenırzött, ideiglenes veszélyes hulladék lerakó létesítmény kialakítása. 8.2.7.3 Kommunális hulladék lerakás alternatívái Az ipari övezet közeli szomszédságában jelenleg nem található engedélyezett kommunális hulladéklerakó létesítmény. Az egyetlen megállapított életképes alternatíva két szakaszt foglal magába: • a közeljövıben az RMGC-bıl származó kommunális hulladék tömörítve lesz, és tehergépjármővel szállítják a TRACON higiénikus hulladéklerakóra Nagyszebenbe (Sibiu); • hosszabb távú megoldásként az RMGC a helyi közösségekkel együttmőködve erıfeszítéseket tesz egy regionális kommunális hulladéklerakó megtervezésére és kialakítására Topánfalvánál (Câmpeni), ahol az ipari területen belül keletkezett ilyen jellegő hulladék elhelyezésre kerül. 8.2.7.4 Frissvíz ellátás A vízellátás következı hat lehetısége került meghatározásra: • a meglévı verespataki kommunális vízellátó csıvezeték használata Gura Rosianál; • közvetlen szivattyúzás az Abrud folyóból; • frissvíz kivétel az Aranyos (Aries) folyóból (két alternatíva: vízkivétel Garde-nál vagy az Abrud/Abrud összefolyás felett) • a vízhasználat a Rosia Poieni víztározó tartályokból; • a meglévı Rosia Poieni csıvezeték meghosszabbítása a verespataki üzemig. Az összehasonlító értékelés azt mutatta, hogy az Aranyos (Aries) folyóból az Abrud/Abrud összefolyás felett történı frissvíz kivétel, és egy új csıvezetéken keresztül Gura Rosiei-be történı szivattyúzás az elınyben részesített lehetıség. 8.2.7.5 Vízgazdálkodás Az elérendı vízgazdálkodási célkitőzések a következık: • a feldolgozási tevékenységekhez szükséges víz biztosítása, míg ugyanebben az idıben a tisztavíz igények legkisebb mértékőre történı csökkentése; • a Szarvas-patak (Corna) és Veres-patak (Rosia) alaphozamának (ökológiai vízigény) fenntartása; • a tiszta víz és az érintkezésbe került víz elválasztva tartása, amennyire lehetséges; • az alkalmazandó szabványoknak megfelelı víz biztosítása bármilyen kibocsátás elıtt; • két valószínő legnagyobb árvíz (probable maximum flood - PMF) eseménynek megfelelı tározó kapacitás biztosítása a zagykezelı létesítményben (tailings management facility TMF) • alacsony koncentrációjú cianid kezelési lehetıségeinek biztosítása az átmeneti szüneteltetés vagy bezárás során. Hat alternatív stratégiát vizsgáltak a technikai, gazdasági és környezeti kritériumokkal szemben és végsı soron a következıket biztosító stratégia került kiválasztásra: • TMF tervezése a két valószínő legnagyobb árvíz (probable maximum flood - PMF) eseménynek megfelelı tározó kapacitás biztosítására a zagykezelı létesítményben
142
• • •
(tailings management facility - TMF), a többlet vizet a tisztító telepre szivattyúzzák és az NTPA 001 szabványnak megfelelıen kerül kibocsátásra; SCD medence üzemeltetése megfelelıen alacsony szinten, megengedve a csapadékvízzel történı természetes hígulást az NTPA 001 szabvány teljesítése érdekében; Acid Rock Drainage azaz savas kızetvíz szivárgás (ARD) elsıdleges és másodlagos víztisztító rendszer tervezése az NTPA 001/2002 szabvány elérésére; Cetate vízgyőjtı gát megfelelıen alacsony szinten történı mőködtetése a csapadékból keletkezı felszíni lefolyás által történı természetes hígulás megengedve az NTPA 001/2002 szabvány teljesítése érdekében.
8.2.7.6 Energiaellátási alternatívák Három alternatívát határoztak meg és értékeltek: • egy, a telepet szolgáló erımő megépítése; • áramellátáshoz jutás piaci tenderek útján; • áramellátáshoz jutás az ELECTRICA-tól. Az Elektrikától történı áramellátást (a telepen belüli állandó dízel backup vészhelyzeti energiaellátás a kritikus rendszerekre) tekintik a legéletképesebb alternatívának a Verespatak Projekt szempontjából. 8.2.7.7 Építési kıellátás alternatívái Két alternatívát határoztak meg és értékeltek: • telepen belüli töltıanyag kıfejtık használata; • nem a helyszínen található kıfejtıkbıl származó töltıanyag vásárlása. A gazdasági és környezeti kritériumok alapján végzett összehasonlító értékelés azt mutatja, hogy ez elsı lehetıség az optimális. Két töltıanyag kıfejtıt fognak kialakítani a bányászati Projekt megvalósítására javasolt területen: Sulie és Valea Porcului. 8.2.8 Projekt bezárási alternatívák Az ipari övezet területén belül található legfontosabb mőtárgyak: négy külszíni bányagödör üzemeltetés, zagykezelı létesítmény (TMF), meddıhányók. Minden egyes mőtárgyra meghatározták és értékelték az alternatívákat. 8.2.8.1 Külszíni bányagödrök Bányagödör bezárási alternatívák a következık: • hulladékkızettel történı teljes tömedékelés, beleértve a talaj takarás kialakítását; • helyenkénti tömedékelés, beleértve a talaj takarás kialakítását; • nincs tömedékelés, bánya elárasztást alkalmaznak, mely egy bányató kialakuláshoz vezet. Mivel négy különálló külszíni bányagödör bezárásáról és rehabilitációjának megoldásáról kell gondoskodni, a különbözı bányagödrök alternatíváit nem lehet egymástól függetlenül megvitatni, hanem egy integrált bezárási stratégiaként kell érteni, ami egy elfogadott BAT megközelítés a nagy léptékő bánya bezárási projektek tekintetében. A gazdasági és környezeti kritériumok alapján a külszíni bányagödör bezárására a következı alternatívák kerültek kiválasztásra:
143
• • •
a Jig bányagödör teljes tömedékelése, és 20 cm vastag agyagos iszap altalajjal, majd 10 cm termıtalaj réteggel történı borítása; az Orlea és Carnic bányagödrök részleges tömedékelése és 20 cm vastag agyagos iszap altalajjal, majd 10 cm termıtalaj réteggel történı borítása; Cetate bányagödör elárasztása és bányató kialakítása, mely új ökológiai élıhelyek körülményeit teremti meg, valamint a turizmus és rekreáció lehetıségét.
Megjegyzésre került, hogy a Cetate bányagödör elárasztásának legfontosabb oka a jövıben életképessé váló tartalékok helyreállításához a könnyő hozzáférhetıség megteremtésének szükségessége. A Carnic, Orlea és Jig bányagödröket újranövényesítik, a Cetate bányagödör falait pedig kúszónövényekkel ültetik be. 8.2.8.2 Zagykezelı létesítmény A következı alternatívák kerültek meghatározásra és elemzésre: • „száraz” eredeti helyzetbe történı helyreállítás, mely magába foglalja az összes technológiai létesítmény elbontását, szabad víz visszavezetés, a zagy (részleges) technikai víztelenítését; a TMF belsı és külsı körvonalának átformázása, és egy 30-50 cm vastagságú talajtakaró réteg elhelyezését a zagy felület tetején. • „száraz” eredeti helyzetbe történı helyreállítás, mely magába foglalja az összes technológiai létesítmény elbontását, szabad víz visszavezetés, a zagy (részleges) technikai víztelenítését; és egy növényesített talajréteg elhelyezését, mely magába foglal 10 cm termıtalajt, 80-140 cm altalajt és 30-40 cm tömörített agyagos iszapot; • „nedves” eredeti helyzetbe történı helyreállítás, a TMF stabilizálásra kerülne a szabad vízfelszín takarás fenntartásával az ülepítı tározón, ahol a partokat és gátat a fent bemutatott lehetıségek közül eggyel be kell borítani. • „árhelyezés” lehetısége, azaz a zagy eltávolítása és más helyen történı tározása. Az összehasonlító elemzés BAT-ként a második lehetıséget jelzi. Kiegészítésképpen, azokon a területeken, ahol a finom osztályú zagy túl lágy lehet a talajjal történı borítás támogatására, geotextilt helyeznek el a zagy felszínén a talaj takarás elhelyezését megelızıen. Amennyiben szükséges georács alkalmazására kerül sor a geotextil kiegészítéseként. 8.2.8.3 Meddıhányók A következı alternatívák meghatározása és elemzése történt meg: • eredeti helyen történı stabilizálás magába foglalja a kızet szétválasztást, a meddık újraosztályozását és egy egyszerően növényesített 30 cm vastagságú vékony talajtakaró réteg kialakítását; • eredeti helyen történı stabilizálás, kızet szétválasztás nélkül, a meddık újraosztályozásával, valamint egy növényesített talajréteg borítás elhelyezése, mely magába foglal 10 cm termıtalajt, 80-140 cm altalajt és 30-40 cm tömörített agyagos iszapot; • áthelyezés lehetısége, azaz a meddı eltávolítása és más helyen történı tározása. Az összehasonlító elemzés BAT-ként a második lehetıséget jelzi. Az ebben a tervben értékelt „Verespatak Ipari Övezet Módosított PUZ” övezeti településrendezés terv által lefedett Verespatak Projekt minden egyes összetevıre / komponensre elfogadta a fent bemutatott alternatívák – a technikai, gazdasági környezeti és társadalmi kritériumok alapján történı – értékelésével kiválasztott optimális megoldást.
144
9 A VERESPATAKI IPARI ÖVEZET MÓDOSÍTOTT PUZ TERV VÉGREHAJTÁSÁVAL JÁRÓ JELENTİS HATÁSOK MONITORINGJÁVAL KAPCSOLATOS JAVASLATOK A 2001/42/EK sz. EU irányelv a stratégiai környezeti vizsgálatról (SKV), melyet a 1076/2004.07.08 sz. a tervek és programok környezetvizsgálatának kidolgozása folyamatának kialakításáról szóló kormányhatározat által foganatosítottak az országos törvényhozásban, gondoskodik a monitoring szükségességérıl a terv megvalósításával elıidézett várható negatív hatások korai szakaszban történı meghatározása és a megfelelı helyrehozó intézkedések megtétele céljából A monitoring a környezetet érı pozitív vagy negatív hatások mérését lehetıvé tévı indikátorok egy csoportjára vonatkozóan kerül elvégzésre. Az indikátorokat úgy kell megállapítani, hogy a terv megvalósításával elıidézett változások azonosíthatóságát elısegítsék. Az övezeti településrendezési tervvel lefedett bányászati projekten belüli tevékenységek összetettsége az indikátorok egy olyan sorozatának megállapításához vezetett, melyek egy részrıl lehetıvé teszik a környezeti hatások megelızésére / enyhítésére szolgáló intézkedések monitoringját, másrészrıl a környezeti tényezık monitoringját. Meg kell jegyezni, hogy a Verespatak Projekt átfogó környezeti és társadalmi monitoring programot foglal magába. Az alábbi táblázat foglalja össze a felülvizsgálat alatt álló terv megvalósításával elıidézett, a vonatkozó környezeti tényezıket / problémákat érintı jelentıs hatások monitoringjával kapcsolatos javaslatokat.
145
24. táblázat Monitoring javaslatok, környezeti és teljesítményi indikátorok Környezeti tényezı/szempont Népesség
Monitoring Program Társadalmi hatások Monitoring Program
Arányok A közüzemek száma és típusa az új Verespatakon és Verespatakon Lakások közüzemei Az RMGC-n belül kialakított állások / munkakörök száma Az RMGC társadalmi felelıssége Az RMGC által biztosított továbbképzési programok Az RMGC által befizetett adók és bányaregále szint
Felelıs szervezet RMGC
Helyi kormányzati hatóságok
A romániai Országos Statisztikai Hivatal és az Oktatási, Kutatási és Ifjúsági Minisztérium területi szervei
Az új gazdasági / kereskedelmi intézmények száma a területen Új kezdeményezések: száma, körzete, célja Az RMGC által alkalmazott korábbi Rosiamin dolgozók Az RMGC által fizetett kompenzációk összegei Az átminısített és egyéb létesítményben alkalmazott korábbi Rosiamin dolgozók száma Az ingatlanpiac változása Az új/meglévı cégek forgalom/profit hányadának változása A közösségben győjtött és elköltött összegek Létfenntartási árak és költségek a közösségben A sebezhetı embereket érı hatás Posztgraduális képzési létesítmények Jobb iskolai felszereltség Hulladékgazdálkodás
Hulladék
A hulladékok mennyisége típusonként
Monitoring Program
A hulladékok típusonkénti összetétele
RMGC
Jelentési dokumentációk Szállítási dokumentációk és az ipari övezetbıl származó hulladékok szállítói által kiadott számlák Zagytározó medence paraméterei
146
Környezeti tényezı/szempont Víz
Monitoring Program Felszíni és talajvíz minıségi Monitoring Program
Arányok Jellegzetes vízminıségi indikátorok az alapállapot körülményeihez történı összehasonlítás lehetıvé tételére és a változási trendek meghatározására
Felelıs szervezet RMGC
A Projekt végrehajtásának monitoringja A megelızési / enyhítési intézkedések hatékonyságának igazolása A környezetgazdálkodási rendszerek javítása A kezelési intézkedések monitoringjának indikátorai: • A kidolgozott és alkalmazott folyamatok száma meghatározza a tevékenységeket, melyekre tervezték; • A környezetgazdálkodási folyamatok alkalmazására vonatkozó monitoring dokumentálása A technikai intézkedések monitoringjának indikátorai:
Levegı
Levegıminıségi Monitoring Program
•
A vizekbe kibocsátott szennyezıanyagok ellenırzésének rendszere;
•
A vízszennyezési ellenırzési rendszer hatékonysága
A kezelési intézkedések monitoringjának indikátorai:
RMGC
• A kidolgozott és alkalmazott folyamatok száma meghatározza a tevékenységeket, melyekre tervezték; • A környezetgazdálkodási folyamatok alkalmazására vonatkozó monitoring dokumentálása A technikai intézkedések monitoringjának indikátorai: • Szennyezıanyag emisszió ellenırzı rendszer; • A rögzített és mozgó berendezések technikai jellemzıi; • A szétszóródó eltávozó anyagok geometriai jellemzıi. A levegıminıségi monitoring és jelentés indikátorai: • A vezetékes források szennyezıanyag emissziójának koncentráció; • A szennyezıanyag emisszió éves leltárja; • A környezı levegıminıségi és meteorológiai paraméterek monitoringjára szolgáló berendezések száma, típusa és elhelyezkedése; • Szennyezıanyag koncentráció (lebegı részecskék, száraz és nedves ülepedés,
147
Környezeti tényezı/szempont
Monitoring Program
Arányok
Felelıs szervezet
nitrogén-oxidok, szénmonoxid) a lakott területeken belüli levegıben; • Meteorológiai paraméterek; • Az éves környezeti jelentések száma; • A hivatalok, ahová a környezeti jelentéseket/információkat átadták; • Nyilvános közlési/riasztási módszer
Zaj és rezgés
Zaj és rezgés Monitoring Program
A kezelési intézkedések monitoringjának indikátorai:
RMGC
• A kidolgozott és alkalmazott folyamatok száma meghatározza a tevékenységeket, melyekre tervezték; • A környezetgazdálkodási folyamatok alkalmazására vonatkozó monitoring dokumentálása A technikai intézkedések monitoringjának indikátorai: • A zaj és rezgés szintjének csökkentésére alkalmazott intézkedések Zajszint a hatásviselıknél Rezgés szintje a hatásviselıknél Biológiai sokféleség, növényvilág és állatvilág
Biodiverzitás Monitoring Program
Az alapállapot körülményeihez viszonyított élıhely, fajok és kezelés szintjei
RMGC
Az élıhelyek és fajok területeinek megváltozása: • éves térképezés (élıhely elterjedés és vegetáció) • vadvilág monitoringja Növényzettel benıtt zöldfolyosók Beültetett Környezetvédelmi Övezetek Védett élıhely területek
Kulturális, építészeti és régészeti örökség
Örökség Monitoring Program
Az alkalmazott kulturális örökségi kezelési tevékenységek A történelmi épületek állapotának a jelenlegi állapotukkal történı összehasonlítása és a kezelési terv speciális elıírásai
RMGC A Kulturális és Vallásügyi Minisztérium szervei
Az Orlea és Tarina körzetekben végzett megelızı régészeti kutatás eredményei Új régészeti felfedezések Az RMGC által elkülönített pénzügyi források mértéke
148
Környezeti tényezı/szempont Emberi egészség
Monitoring Program Társadalmi hatások Monitoring Program Felszíni és talajvíz minıségi Monitoring Program Levegıminıségi Monitoring Program Zaj és rezgés Monitoring Program
Arányok
Felelıs szervezet
Közösségi infrastruktúra
RMGC
Orvosi ellátás:
Helyi kormányzati hatóságok
• a lakosság orvosi ellátáshoz jutása, • az orvosi látogatás száma; • halálozási / betegségi hányad
Közegészségügyi Minisztérium területi szervei
Környezeti tényezı minıségére (víz, levegı, zaj, rezgés, talaj) jellemzı indikátorok
Talaj Monitoring Program
Közút infrastruktúra, szállítás
A szállítással kapcsolatos várható hatások Monitoring Programja
Az új úthálózat infrastruktúra alkotóelemei
RMGC
Az utak állapotára vonatkozó indikátorok
Szállítási vállalatok
Szabványos eljárások az anyagok szállításával kapcsolatos baleset megelızésre és reagálásra
Helyi hatóságok
Üzemanyag és kémiai anyagok szállítása Üzemanyag, kémiai anyagok és veszélyes hulladék szállítási útvonalai
Szállítási Minisztérium területi szervei
Az egészséggel és környezettel kapcsolatos választott szállítók, szerzıdési kikötések és szállítási felelısség Kapcsolattartási protokoll a sofırökkel Tájkép
Monitoring Program az építés, üzemeltetés, leszerelés és bezárás (beleértve a környezeti rehabilitációt) szakaszaira
Az üzemeltetés, leszerelés és bezárás során kialakuló tájképet érintı hatások enyhítésére irányuló tevékenységek típusa és száma
RMGC
A bezárás során végzett környezeti rehabilitációs tevékenységek típusa és száma A külszíni bányagödrök fizikai stabilitására, meddıhányókra, TMF tározóra, valamint az összes helyszín biológiai stabilitására vonatkozó jellegzetes paraméterek a bezárás során
Talaj / területhasználat
Talaj Monitoring Program
A táj állapotának és a talaj minıségének jellegzetes indikátorai
RMGC
Tárgyi vagyon
-
Az ércbıl történı százalékos nemesfém kinyerés
RMGC
A felhasznált helyi anyagok típusa és mennyisége Az áttelepítési / kitelepítési tevékenységek típusai és száma és a járulékos költségek
Éghajlati tényezı
Üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentése
Az üvegházhatású gáz kibocsátás éves leltárja forrás típusonként
RMGC
149
10
NEM-TECHNIKAI ÖSSZEFOGLALÓ
10.1 Bevezetés Az S.C. ROSIA MONTANA GOLD CORPORATION S.A iparfejlesztési övezet módosított Övezeti Településrendezési Terv Környezeti Jelentése a 1076/2004.07.08. számú Kormányrendelet a tervekre és programokra vonatkozó környezeti értékelés elkészítésének eljárásáról követelményeinek, valamint a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumnak a Nemzeti Környezetvédelmi Hivatallal közösen megjelentetett egyes tervekre és programokra vonatkozó környezeti értékelés elkészítési eljárásának alkalmazására vonatkozó kézikönyvében foglalt javaslatoknak megfelelıen készült. A bányászati beruházás, melyre ez a terv vonatkozik, a S.C.Rosia Montana Gold Corporation S.A tulajdonát képezi. A környezeti értékelés alatt álló Övezeti Településrendezési Terv célja, hogy jogi keretet biztosítson a Verespatak Bányászati Projekten végzett változtatások végrehajtására, valamint támogassa a Verespatak PUG területi egységek azonosítóra – ipari és tározási létesítményekre - vonatkozó javaslatokat.
Ez a PUZ az RMGC kérésére készült és magába foglalja a kapcsolódó Településrendezési Elıírásokat is. A terv gondoskodik a Verespatak Bányászati Projekt ipari tevékenységének hosszú távú fejlesztésérıl annak minden szakaszában, valamint rögzít a Verespatak PUG jóváhagyását követıen (2002 - 2004) készült háttértanulmányok elemeibıl is. A dokumentum (PUZ és Településrendezési Elıírások) közzéteszi a Verespatak Bányászati Projekt következı ipari létesítményeinek elhelyezkedését és üzemelését: feldolgozó üzem, külszíni fejtés, zagykezelı létesítmény, meddıhányó, alacsony fémtartalmú érc hányója és semleges kémhatású hulladék lerakóhelye (építési és bontási hulladék), Sulei andezit fejtés és „La Paraul Porcului” mészkıfejtés, talajtakaró depónia, Cetata szenny- és bányavíz gát és tározó, robbanószer raktározó létesítmény, vízgyőjtı és –elvezetı csatornarendszer, építkezés felvonulási lakóépületei, szükséges ellátások, valamint és a feldolgozó üzemhez csatlakozó szállító utak Verespatak területén belül, Bucsony (Bucium) faluban, valamint Abrudbánya (Abrud) és Kerpenyes (Carpeni) városokban. Az 1076/2004.07.08 sz. Kormányhatározat elıírásainak megfelelıen az „S.C. ROSIA MONTANA GOLD CORPORATION S.A. Iparfejlesztési övezet módosított Övezeti Településrendezési Terve” környezeti értékelésének elkészítési folyamata a következı lépéseket foglalta magába: • a terv elsı verziójának kidolgozása a projektfelelısök által; • az Alba EPA értesítése a projekt felelısök által és nyilvános konzultáció; • a Fehér (Alba) Megyei Elöljáróság, Fehér (Alba) Megyei Tanács, Regionális Környezetvédelmi Hivatal, Országos Környezetvédelmi Felügyelıség, Alba EPA (Gyulafehérvári (Alba Iulia) Környezetvédelmi Felügyelıség), „Romániai vizek” Országos Igazgatósága – Marosvásárhelyi (Targu Mures) Fiókigazgatóság, Fehér (Alba) Megye Kulturális, vallásügyi és nemzeti örökségi Megyei Osztálya, Fehér (Alba) Megyei Talajtani és agro-kémiai Kutató, Megyei Közútkezelési Osztály, Aranyos (Aries) Hidrotechnológiai Rendszer, Abrudbánya (Abrud) Városháza, Verespatak (Rosia Montana) Városháza, Bucsony (Bucium) Városháza, Gyulafehérvári (Alba Iulia) Katasztrófavédelmi Igazgatóság, C.N.C.A.F. MINVEST S.A. Déva (Deva), C.N.C.A.F. MINVEST S.A. Déva (Deva) – ROSIAMIN S.A. Verespatak (Rosia Montana), S.C. Cuprumin S.A. Aranyos (Abrud), “Pro Rosia” Nem-kormányzati szervezet, Vadgazdálkodási Tanácsadó (WILDELIFE MANAGEMENT CONSULTING S.R.L), Integrációs (Integration) S.R.L. Fiókegysége
150
• •
• •
képviselıibıl, továbbá a projekt felelısök képviselıibıl álló Rendkívüli Bizottság (Special Committee) felállítása az Alba EPA által; jogi keretek megteremtése a Rendkívüli Bizottság által; az SC Rosia Montana Gold Corporation SA – a terv projektfelelıs képviselıibıl, valamint a Rendkívüli Bizottságba bevont igazgatóságok / intézetek / szervezetek technikai szakértıi képességekkel bíró képviselıibıl, továbbá a terv környezeti vizsgálatának kidolgozásába bevont képesített tanácsadó társaságok szakértıibıl álló akciócsoport (Taskforce) felállítása; a terv végsı felülvizsgálata és a környezeti jelentés befejezése a tanácsadó társaságok szakértıi által, az akciócsoport széleskörő közremőködésével és konzultációval több találkozó keretében; a terv és a környezeti jelentés tervezet benyújtása nyilvános konzultációra és viták szervezése az illetékes környezetvédelmi hatóságokkal és egyéb hatóságokkal, valamint a terv projektfelelıssel együtt.
A terv és környezetvédelmi jelentés végsı változata a környezetvédelmi terv felülvizsgálata során kialakult illetékes környezetvédelmi hatósági és egyéb hatósági vélemények, és a nyilvánosság észrevételei alapján kerül majd elkészítésre. A terv Környezeti Jelentésének tartalmát a 1076/2004. számú Kormányrendelet 2. Mellékletének elıírásai alapján alakították ki, melyet az akciócsoport jóváhagyott.
A Környezeti Jelentés a következı 11 fejezetbıl áll: 1. Fejezet: Bevezetés 2. Fejezet: A Verespataki Ipari Övezet Módosított PUZ terv tartalma és fı célkitőzései 3. Fejezet: A Verespataki Ipari Övezet Módosított PUZ területének jelenlegi környezeti viszonyai 4. Fejezet: A Verespataki Ipari Övezet Módosított PUZ területének jelenlegi releváns környezeti szempontjai 4. Fejezet: A Verespataki Ipari Övezet Módosított PUZ területének releváns környezetvédelmi céljai 6. Fejezet: A Verespataki Ipari Övezet Módosított PUZ következtében kialakuló környezeti hatások vizsgálatának módszertana 7. Fejezet: A Verespataki Ipari Övezet Módosított PUZ tervéhez kapcsolódó várható jelentıs környezeti hatások vizsgálata, valamint a kedvezıtlen környezeti hatások megelızését és mérséklését szolgáló intézkedések 8. Fejezet: Alternatívák értékelése 9. Fejezet: A Verespataki Ipari Övezet Módosított PUZ terv végrehajtásával járó jelentıs hatások monitoringjával kapcsolatos javaslatok 10. Fejezet: Nem-technikai összefoglaló 11. Fejezet: Következtetések és javaslatok A felülvizsgálat alatt álló terv, valamint egyéb helyi és regionális tervek és programok közötti kapcsolat meghatározásra került a környezeti jelentés kidolgozása során. A legfontosabb tervek a következık: • Általános Településrendezési Terv Verespatak községre, Abrudbánya (Abrud) városra, Topánfalva (Campeni) községre és Bucsony (Bucium) községre, melyek területén találhatók majd a módosított PUZ mőtárgyai, melyeknek meg kell felelniük az általános településrendezési terv elıírásainak • A Verespatak és Verespatak Történelmi Központ Övezeti Településrendezési Terve jogi kereteket biztosít az ipari övezetbıl a lakosság áttelepítésére kijelölt Új Verespatak helység kialakításához, valamint a Verespatak Védett Övezetének védelmi, megırzési és hasznosítási intézkedéseinek foganatosításához. Mindkét övezeti településrendezési
151
terv kiegészíti a módosított tervet a modern lakáskörülményekrıl való gondoskodásra való és a kulturális és természeti örökség védelmére vonatkozó bányászati projekt célok elérésének ösztönzése által. •
Bányabezárási terv a Verespatak Bányára rendelkezik a C.N.C.A.F. MINVEST S.A. Deva – Rosiamin S.A. Rosia Montana Leányvállalat kötelezettségeirıl a meglévı bányászati létesítmények leszerelésére és a környezeti rehabilitációra vonatkozóan a teljes területen. Meg kell jegyezni, hogy abban a nagyon valószínő esetben, ha a Vállalat nem kapja meg a szükséges állami támogatást, az ipari övezet környezeti rehabilitációját az RMGC végzi el, ez biztosítva lesz a Projektben.
•
A 7. régió központ Regionális Környezetvédelmi Akcióterve és a Fehér (Alba) Megye Helyi Környezetvédelmi Akcióterve, melyek számos, a területen végezett bányászati projekthez kapcsolódó jelenlegi környezeti problémát azonosítanak, és környezeti célokat, feladatokat és kötelességeket fektetnek le azok orvoslása céljából. Ezek a tervek lehetıvé teszik a helyi és regionális szintő specifikus környezeti célok, illetve azoknak ebben a jelentésben történı figyelembe vételét, továbbá a célok eléréséhez szükséges intézkedések meghatározása megértését.
A Verespataki Iparfejlesztési Övezet módosított PUZ terv tartalma és fı célkitőzései A Verespatak Bányászati Projekt legfontosabb célkitőzései, mint ahogy a felülvizsgált tervben szerepelnek a következık: • A régészeti, építészeti és kulturális örökség, valamint a természeti értékek meghatározása, védelme, megırzése és hasznosítása; • Az ipari övezet lakosságának kitelepítése és áttelepítése; • A Projekt által megzavart személyek gazdasági és szociális támogatása; • Az ezüst- és aranyérc külszíni bányászatának fejlesztése és kiterjesztése, valamint az érc feldolgozása a legjobb elérhetı technikák alkalmazásával történı feldolgozása, valamint minden, az emberi egészség és környezet védelméhez szükséges intézkedések foganatosítása; • A bányászati infrastruktúra kialakítása és üzemeltetése, beleértve: frissvíz ellátó csatornahálózat, zagyszállító és visszaforgatott víz csıvezetékei, magasfeszültségő elektromos vezetékek, helyi és tágabb terület elektronikus kommunikációs hálózata, transzformátorállomás, bányautak, hivatalok, mőhely, raktár, laboratórium, szennyvíztisztító telep; • A telep vizeinek kezelése, beleértve a Verespatak völgy és Szarvaspatak (Corna) völgy múltbéli szennyezett felszíni lefolyásainak és szivárgó vizeinek összegyőjtése és visszaforgatását (tiszta víz elvezetést fognak használni a jövıbeni szennyezések minimalizálására; a szennyezett vizet pedig összegyőjtik és egy újonnan megépített szennyvíztisztító telepre vezetik, ahol újrahasznosítás céljából tisztítják; a víztisztító mőbıl vagy a édesvíz ellátó rendszerbıl származó korlátozott vízhozam fogja biztosítani a Verespatak és Szarvaspatak alaphozamának szükséges fenntartását); • A múltbéli környezeti károk felszámolása; • A bányászati tevékenység bezárása és a környezet rehabilitálása az ipari övezetben; • A fenntartható fejlıdési tevékenységek elımozdítására szánt regionális gazdasági fejlıdés támogatása.
152
A Projekt javasolja egy nagy bányászati üzemelés kialakítását egy 14 év hosszúságú idıszakra, melyet további 2 év követ az alacsony fémtartalmú érc feldolgozása céljából. Ezt az idıszakot egy 8 éves idıtartamú szakasz követ majd, a leszerelése, környezeti helyreállítás és rehabilitációs tevékenység, továbbá a hosszú távú környezeti monitoring megvalósítása céljából. A Projekt megközelítıleg 16 éves idıtartam alatt évente átlagosan 13 millió tonna ércet tervez kitermelni. A Project teljes tervezett élettartama több mint 25 év. A „Verespatak ipari övezetének módosított PUZ” Övezeti Településrendezési Terv legfontosabb célkitőzése a településrendezési tervezés szempontjából történı jogi háttér megteremtése a Verespatak Bányászati Projekt létesítményeinek megvalósításához, a környezı területekkel összhangban történı, továbbá a Verespatak PUG-ot és a háttértanulmányokat is figyelembe vevı, a Projekt megvalósításához szükséges ipari övezet településrendezési tervezési javaslat elkészítése által. A „Verespatak ipari övezetének módosított PUZ” Övezeti Településrendezési Terv felállítja az övezet területi egységeinek a funkcionális övezetekre történı felosztását és a kapcsolódó szabályozásokat, valamint a területi mérleget és a kapcsolódó települési indexeket. Következésképpen, a PUZ felállítja a Projekt területén található természeti értékekre, közúti infrastruktúrára, települési infrastruktúrára és közszolgáltatási létesítményekre vonatkozó szabályozásokat. A Verespatak PUG szerint a PUZ által lefedett terület a következı területi egységekbıl tevıdik össze: • Ipari övezet; • Tározási terület; • Összekötı utak övezete; • Technológiai – települési infrastruktúra övezet; • Védelmi övezet • Lakóövezet A következı ipari és tározási létesítmények létrehozása javasolt az övezetben: • Feldolgozó üzem, mely Salistei és Veres-patak völgyei között • Cetata és Carnic bányagödrök fogják biztosítani az érc külszíni fejtéssel történı bányászatát; • Két meddıhányó, úgymint Cetate és Carnic, egy alacsony fémtartalmú érc lerakó a Cetate hányó dél-keleti oldalán és egy semleges hatású hulladéklerakó (építési és bontási hulladék) a Carnic hányó déli oldalán; • Jig és Orlea bányagödrök, melyek a második Verespatak Projekt fejlesztési szakasz részét képezik a felülvizsgált PUG szerint, és az érc külszíni fejtéssel történı bányászatát fogják biztosítani; • Szarvaspataki (Corna) Zagykezelı létesítmény magasítása szakaszosan fog történni; • Kıfejtı bányák - “La Valea Porcului” és “Sulei” telepek; • Talajtakaró depónia – összesen 4, • Cetate hulladék és bánya-víztelenítési gátnak és tározó a Veres-patak (Rosia) völgyének legkeskenyebb részén • Robbanóanyagok tározására szolgáló létesítmény a TMF bekötıútjának szomszédságában
153
•
Víz összegyőjtı / elvezetı csatornák.
A helyi úthálózatának célja a közlekedés problémáinak elemzése a következı fı célkitőzések szerint: • Összeköttetés kialakítása a DN 74 A és DN 74 országos fıútvonalakkal optimális kényelem és közlekedésbiztonsági körülmények mellett; • A közlekedési problémák megoldása a Projekt létesítményeknek, nevezetesen a külszíni bányagödröknek, feldolgozó üzemnek, TMF-nek, meddıhányónak, stb. megfelelıen A célok eléréséhez a DJ 742 országutat el kell terelni, és új utat kell építeni a következık szerint: • Telep bekötıút • Szállítási utak és telepi utak A javasolt települési infrastruktúra magába foglalja: • Vízellátás: Aranyos-patakból (Aries) történı frissvíz kivételt, ivóvízellátás; • Szennyvízgyőjtés és tisztítás: feldolgozás során keletkezı (ipari) szennyvíz, bányavíz, háztartási szennyvíz, szennyezett csapadékvíz; • Elektromos energia ellátás; • Telekommunikációs hálózat; • Központi főtırendszer saját hıerımőbıl; • Háztartási hulladék kezelése A védett övezet tekintetében meg kell jegyezni, hogy Verespatak falu területén belül két természeti emlék van (Piatra Corbului (Hollókı) és Piatra Despicata), valamint a hatályos törvények szerint védett régészeti kincsek területei, továbbá a történelmi és építészeti örökség. A lakóövezet szempontjából meg kell jegyezni, hogy az ipari övezet által jelenleg lefedett 1650,88 ha-nyi, a felülvizsgált PUZ hatáskörébe tartozó területen kívül Gura Cornei – Abrudbánya (Abrud) és Verespatak helységek területén belül fekvı 198,01 ha nagyságú területet foglalnak el házak. A fent említett területen jelenleg élı embereket áttelepítik / kitelepítik. Az áttelepítés / kitelepítés vagy Verespatakon vagy a területen található egyéb helységekben (pl. Abrudbánya (Abrud), Gyulafehérvár (Alba Iulia)) fog történni. Kérjük, vegyék figyelembe, hogy a Verespatak PUZ-t a kompetens hatósági szervek jóváhagyták a környezeti megállapodás kiadásával együtt. Ez a PUZ közzétette helységek településfejlesztési prioritásait a magas szintő kényelem és emberi egészség védelmének biztosítása érdekében A Verespataki Iparfejlesztési Övezet módosított PUZ terv területének jelenlegi környezeti állapota és a területre vonatkozó jelenlegi környezeti problémák és a környezet valószínősíthetı változása, ha a terv nem valósul meg 1076/2004. Kormányrendeletnek illetve a 2001/42/CE irányelv I. Mellékletének megfelelıen, környezeti tényezık/jellegek, melyek figyelembe veendıek a tervek és programok környezeti értékelésénél a következık: biodiverzitás, népesség, emberi egészség, állatvilág, növényvilág, talaj/földhasználat, víz, levegı, éghajlati tényezık, anyagi erıforrások, kulturális örökség, épített és régészeti örökség, tájkép.
154
A módosított településrendezési tervhez az Akciócsoport alábbi három szempontot is hozzáadta: hulladékkezelés, zaj és rezgés, útépítés/infrastruktúra. A PUZ által lefedett terület természeti és épített környezetének jelenlegi állapotának értékelése elkészült ezekre a környezeti tényezıkre, melyeket negatívan vagy pozitívan érinthetnek a PUZ elıírásai a 2002-esPUG és PUZ által közzétett ipari övezet fejlesztésre fókuszálva, valamint a Verespatak és a szomszédos területek kulturális, építészeti és régészeti örökségével kapcsolatban. Az övezeti településrendezési tervvel lefedett Verespatak Projekt környezetének jelenlegi állapota, a jellemzı környezeti szempontok és vonatkozó problémák meghatározásra kerültek. Mindezek mellett elemzésre került a környezet valószínősíthetı alakulása abban az esetben, ha a PUZ nem kerül megvalósításra. A természeti és épített környezet jelenlegi állapotának és minıségének számbavétele múltbéli szennyezési és környezeti állapotromlási problémákat mutatott. Az enyhítéssel kapcsolatos bizonytalanságok miatt - legalább is ezeknél a problémáknál részben, elıre látható, hogy amennyiben a projekt nem valósul meg, úgy ezek a problémák tovább romlanak mind intenzitását, mind, pedig térbeli kiterjedését tekintve. Ennek következtében az ipari övezetben, ahol a Projekt megvalósítását javasolták, a felszíni és talajvizeket érı jelentıs, régebbi vagy több újabb kelető bányászati munkahelyek (tárnák, bányacsarnokok, meddıhányók) által okozott ARD szennyezıforrások kerültek meghatározásra. Ezek a szennyezıforrások nagymértékő savasodást, valamint nehézfém és szulfátszennyezést okoznak a terület völgyeiben található felszíni vízfolyásokban és a felszín alatti vizekben. Verespatak Bányászati Projekt célja az ipari övezetben található összes ARD víz összegyőjtése és kezelése, mely a jelenlegi legnagyobb vízszennyezı források megszüntetését fogja eredményezni. Amennyiben a Projekt nem valósul meg, úgy a Projekt teljes területén található vízszennyezı források kiküszöbölése bizonytalan marad. A források közül néhány, pl. azok melyek a Rosiamin bányászati tevékenységével kapcsolatosak, felszámolható, anélkül, hogy tudni lehetne mikor biztosítanak megfelelı támogatást az állami költségvetésbıl a bánya bezárására és a környezet rehabilitációjára. Egyéb, a történelmi bányászati tevékenységekkel kapcsolatos jelenlegi szennyezıforrások környezetet érı hatása folytatódni fog. Ezen kívül, a Projekt területén nagy kiterjedéső zavart területek vannak (Cetate és Carnic külszíni fejtés és meddıhányók), melyekrıl hiányzik a növénytakaró. Ezek a területek széleróziónak és az idıjárási körülményeknek kitettek, és környezeti szennyezések forrásai a por, valamint nehézfémekkel terhelt ARD vizek miatt. A felszín, vagy mélyebb rétegek gyors eróziója jellemzi a területet, a Szarvas-patak (Corna) és Veres-patak (Rosia) völgyekben, gyakran a töltések összedılésével társul. A Carnic – Cetatuia és Orlea, Oarta területeken található meddıhányó komplexum lejtıi kıhullással vagy csúszással, vagy meg nem szilárdult (laza) anyagokkal hozhatók kapcsolatba, ahol a védı növényzet természetes úton nem tud kialakulni. Amennyiben a projekt nem valósul meg, ezeket a problémákat részben meg lehet oldani, az elızı Rosiamin bánya környezeti rehabilitációs munkálatai által, megfelelı állami költségvetésbıl származó támogatás biztosításával, anélkül, hogy tudni lehetne ennek az idıkereteit. Mindamellett, ezek a problémák megmaradnak és hozzájárulnak a környezet további romlásához a vizsgált területen. A Projekt megvalósítása magába foglalja a szigorú környezetvédelmi feltételek mellett történı üzemeltetés, a teljes Projekt területet lefedı nagyon világos környezeti rehabilitációs tervet, mely
155
az üzemeltetési fázissal kezdıdik meg és jelentıs pozitív hatással jár a környezı területek is, továbbá hosszú távú monitoringot a környezet minıségének és állapotának mérésére a bánya bezárását és a környezeti rehabilitációt követıen. A biodiverzitással kapcsolatban a példanélküli bányászati tevékenység mezıgazdasággal és a kizsákmányolással párhuzamosan történı fejlıdése következtében biztonsággal kijelenthetjük, hogy ez Románia egyik leginkább befolyásolt területe, súlyosan károsított biodiverzitással. A Projekt olyan területen fekszik, ahol nem található a biodiverztitás szempontjából különösen értékes terület. A vegetáció teljes mértékben antropomorf, szórványosan elıforduló elsıdleges tipikus fajjal. A táj és az ökoszisztémák szerkezete jelentısen befolyásoltak az emberi tevékenység által és ennek következtében a természetvédelmi szempontból jelentıs fajok száma alacsony. Nagyon nehéz olyan zónákat azonosítani, amelyek megırizték természetes egységüket és ökológiai egyensúlyukat. Az extenzív mezıgazdaság a természetes nyílt ökoszisztémák teljes eltőnéséhez vezettek, és többnyire agrár-ökoszisztémákként léteznek, amelyek között a másodlagos gyepek képviselnek egyedül a biodiverzitás szempontjából valós értéket. Halak nem élnek a szélsıségesen szennyezett patakokban. A projektterület klasszikus példája a természet és ember közötti kölcsönhatásnak, aminek jelentıs és hosszú távú hatása és országos szinten egyedülálló karaktere, századok óta fennáll és kezd nagyon agresszív lenni a mezıgazdasági és ipari tevékenységek kombinációja miatt. A Projekt területen található élıhelytípusok egyike sem kiemelt jelentıségő élıhely típus. A területen nyilvántartásba vett fajok közül két kétéltőfaj és két hüllıfaj szigorúan védett, kilenc madárfaj természetvédelmi szempontból kiemelt jelentıségő, két emlısfaj a sérülékeny fajok listáján, a denevér fajok pedig a védett fajok listáján szerepelnek. A biológiai sokféleség szempontjából történı környezeti változások tekintetében, figyelembe véve a környezeti elem általános helyzetét és a fennálló körülményeket, akkor elıre látható, hogy amennyiben a Projekt nem valósul meg, és egyéb tevékenységet sem végeznek a területen, a biodiverzitás helyreállása kézzelfoghatóan 50 - 60 év hosszúságú idıszak alatt kezd megindulni. Amennyiben a Projekt megvalósul, a környezeti rehabilitációra vonatkozó elıírások miatt a növényvilág helyreállása a tevékenységek megkezdésétıl számított 20 éven belül megkezdıdik, mely az ökoszisztéma általános helyreállásához fog vezetni. A kulturális és történelmi örökség szempontjából a terület gazdasági hanyatlás - amely egy ideje már elkezdıdött, az utóbbi években rosszabbra fordult és a csúcsát akkor érte el, mikor a bányászati tevékenységet 2006-ban bezárták – nyilvánvaló hatást gyakorol az örökségek helyzetére. Ahogy már az elızıekben megemlítésre került, a Verespatak területén található történelmi mőemlékek különbözı állagromlási szakaszokban vannak, kisebb repedésektıl az összedılés elıtti állapotig. A 422/2001 sz. törvény szerint a történelmi mőemlékek megfelelı fenntartásának, megerısítésének, helyreállításának és használatának felelıssége a tulajdonost terheli. Bizonyos örökség jellegő szerkezetek magára hagyottak, és a legtöbb esetben a tulajdonosnak nem rendelkezik a helyreállításhoz szükséges anyagi eszközzel. Az RMGC felvásárolt 10 történelmi épületet, melyeket helyre fognak állítani, és magára vállalta az egyéb épületek legalább jelenlegi szinten megóvott állapotukban történı fenntartásának felelısségét. RMGC egy Alapítvány létrehozását tervezi, amely lehetıvé fogja tenni a falu minden történelmi
156
épületének rehabilitációját. Következésképpen, az RMGC egy tervet készített a további régészeti kutatásokra, valamint a régészeti, történeti és kulturális örökség megırzésére és hangsúlyozására. Amennyiben a Verespatak Bányászati Projekt nem kerül megvalósításra, a közösség bizonytalan gazdasági helyzete miatt az örökség állapotának leromlása folytatódni fog és lehetséges, hogy néhány mőemlék örökre eltőnik. A közösség gazdasági és társadalmi helyzetére vonatkozóan megállapítható, hogy az bizonytalan. Mindeddig a bányászati szektorban történı foglalkoztatás jelentette az alapvetı megélhetés Verespatak területén. A közösség 39%-a aktív (azok az emberek, aki regisztráltan hozzájárulnak a gazdasághoz) és 61% inaktív népesség (azok az emberek, aki regisztráltan nem járulnak a hozzá a gazdasághoz, nem regisztráltak munkanélküliként, nem regisztráltak munkavállalóként, nem fizetnek adót, nem részesülnek munkanélküli ellátásban, nem kaphatnak nyugdíjat vagy táppénzt és feltehetıen nem hivatalos gazdasági tevékenységekben vesznek részt). A bányászat az uralkodó foglakoztatási lehetıség. Az állami tulajdonú bányászati cégek a Rosiamin Verespatakon és Cuprumin Abrudon jelentik a fı bevételi forrást. A verespataki bánya 2006-os bezárásával jelentıs mennyiségő munkahely szőnt meg. A termények a helyi igények kiszolgálását adják és csak egy nagyon kis mennyiség kerül eladásra. A legfıbb termények a gyümölcsök és az állati takarmány. A mezıgazdaság kisléptékő burgonyatermesztésbıl, legelıkbıl és kaszálókból áll. A talajok túlnyomóan vázszerőek savas –erısen savas jelleggel, alacsony humusztartalommal és vékony termıréteggel. A felsı réteg mérsékelten megfelel a legeltetésre, kaszálónak és kevéssé megfelelı gyümölcsfák és burgonya részére. A turista szezon májustól szeptemberig tart, nincsen a turisták számára elérhetı infrastruktúra Verespatakon. Fejlesztési szempontból Verespatak adottságai nem elınyösek. A megélhetési lehetıségek szerények. Környezeti szempontból a terület alacsony értékő – a vízkészlet szennyezett, az élıhelyek feldarabolódtak, a táj összeszabdalt és folyamatban lévı antropogén hatások láthatók. A környezetgazdálkodási rendszerek (hulladék, szennyvíz, víz) még mindig nagyon gyengék, szegényesen fejlesztettek és néhol nem is léteznek. A házak faés szénfőtésőek, ami jelentısen befolyásolja a levegıminıséget hideg évszakban. Az emberek nem engedhetik meg maguknak, hogy elektromos áramot használjanak a főtéshez és a fızéshez. A népesség öregedı és fıként nık alkotják. A népesség csökkenésének tendenciája látható, ami regionális szinten is érzékelhetı. A lakosság láthatóan a szegénység állapotában van és hiányoznak a pénzügyi lehetıségek egy üzlet beindításához. A helyi igazgatás pénzügyi lehetıségei alacsonyak. A Verespatakon élıknél a krónikus és akut megbetegedések elıfordulása magasabb, mint más területeken. Ennek egyik oka, hogy a lakosság ki van téve a felszíni és felszín alatti vizek szennyezettségének Verespatak területén. Ebben a vonatkozásban meg kell jegyezni, hogy a lakosságnak csak egy része kap olyan vezetékes vizet, ami megfelel az ivóvízre vonatkozó vízminıségi követelményeknek. A lakosság nagy része kutakból veszi a vizet, ami nehézfémekkel és szulfátokkal szennyezett.
157
Elıre látható, hogy ha a Projekt, mely jelentıs beruházást jelent, nem kerül megvalósításra, akkor ez a helyzet fennmarad, és negatív változást okoz a következı okok miatt: • mind az RMGC jelenlegi munkaköreinek, mind, pedig a tevékenységek megkezdésétıl számított minimum 25 éves idıtartamra elıre jelzett állások elvesztése; • a helyi közösség gazdasági, kereskedelemi és szolgáltatási tevékenységeit érintı fejlesztési és változatossá tételi lehetıségének elvesztése; • a helyi közösség tagok kézség fejlesztésének javítási és változatossá tételi lehetıségének elvesztése; • az adókból és illetékekbıl származó helyi költségvetési bevételek növelési lehetıségének elvesztése; A lakosság egészségi állapotának szempontjából, amennyiben a Projekt nem kerül megvalósításra, nem várható az egészségi helyzet javulása, hanem legjobb esetben is csak a jelenlegi helyzetben tartható fenn, az életszínvonal javítási lehetıségek: a szegénység mérséklésének, kulturált lakások, megfelelı környezeti infrastruktúra és a jó minıségő környezeti közeg (víz, levegı) biztosításának elvesztése következményeként a községben. Ezáltal, amennyiben a Projekt nem kerül megvalósításra, az új Verespatak falu, melyet a lakosság áttelepítéséhez javasolnak, és amely modern létesítményekkel rendelkezik, nem lesz felépítve. Következésképpen, Verespatak község költségvetésének korlátozott pénzügyi forrásai miatt a környezeti infrastruktúra (vízellátás, szennyvízgyőjtés, hulladékkezelés) fejlesztése bizonytalan. Ebbıl kifolyólag, amennyiben a Projekt nem kerül megvalósításra, a Projekt területén élı emberek a környezetszennyezésnek, valamint az egészségre ható stressz faktoroknak való kitettsége fennmarad. A Verespataki Iparfejlesztési Övezet módosított PUZ-ra vonatkozó környezetvédelmi célkitőzések A tervek és programok környezeti értékelésének célja, hogy meghatározzák a tervezett projektek környezetre gyakorolt hatásait. Ez teljesült a Verespatak Bányászati Projekt tevékenységeivel szemben kialakított környezetvédelmi célok meghatározásával. Meg kell jegyezni, hogy egy cél egy állásfoglalást mutat be, többé-kevésbé általánosan meghatározva, arról, hogy amit szeretne elérni. A cél elérése érdekében, speciális intézkedések szükségesek, a tervezési eljárásnak megfelelıen, ez a célkitőzés. Az megvalósítási tevékenységek során az elırehaladás értékelése, ebbıl a célkitőzések megvalósítása és esetenként a cél elérése érdekében indikátorokat kell használni, melyek valójában a monitoring elemeinek biztosítása és a tervezett eredmények mennyiségi meghatározása. A tervre vonatkozó környezeti tényezıkre/szempontokra meghatározott környezeti célok, célkitőzések és indikátorok a következık: biodiverzitás, népesség, emberi egészség, állatvilág, növényvilág, talaj/földhasználat, víz, levegı, éghajlati tényezık, anyagi erıforrások, kulturális örökség, épített és régészeti örökség, tájkép. A környezeti célok figyelembe veszik és tükrözik az országos és az EU politikákat és a Munkacsoporttal egyeztetve kerültek felállításra. Kiegészítésül, a politikák figyelembe veszik a helyi és regionális környezeti célokat, melyeket a Fehér (Alba) megye Helyi Környezeti Akcióterv és a 7. régióközpont Regionális Környezeti Akcióterv (REAP) tartalmaz.
158
A Verespatak Bányászati Projekt Módosított Övezeti Településrendezési Terve esetén, a meghatározott célkitőzések a valóságban a Projekt javaslatai a környezeti és szociális hatások csökkentésére utalnak, az intézkedések egyaránt tartalmaznak környezeti és szociális terveket. Abban az esetben, ha a terv átmegy egy környezeti értékelésen, az egyes környezeti tényezıkre/jellegekre (A Projekt környezeti és szociális kezelési terve szerint) gyakorolt hatások csökkentésére vonatkozó intézkedések ábrázolják a célkitőzéseket. A számos környezeti cél eléréséhez, a Munkacsoport eldöntötte, hogy a célokat kategorizálni és két csoportba kell sorolni: • Stratégiai környezeti célok, melyek az országos, közösségi és nemzetközi szintő célokat tartalmazzák; • Speciális környezeti célok, melyek a tervre vonatkozó célokat tartalmazzák, melyeket a stratégiai célokból képeznek le, mint a helyi és regionális célok. A célkitőzések, mint a kezelési tervekben található szociális és környezeti hatások csökkentésére/megszüntetésére alkalmazott részletes intézkedések összefoglalásaként szerepelnek. Az indikátorok meghatározásra kerültek, így biztosítják a javaslat kivitelezését a következmények monitorozására minden környezeti cél és környezeti tényezı/jelleg esetében. A környezeti vizsgálat tárgyához tartozó tizenhárom környezeti tényezı/szempont stratégiai céljai, speciális céljai és célkitőzései valamint indikátorai a Jelentés 5. fejezetében kerültek részletes bemutatásra. A környezeti stratégiai célok, melyek a legfontosabb mérföldköveket jelentik a környezetvédelmi tevékenységek tervezési folyamatát tekintve, bármely olyan terv integrált részeként, ami antropogén tevékenységek fejlesztését javasolja, a következık: • a lakosság társadalmi és életszínvonalának javítása; • a hulladékgyőjtési, -válogatási, és –tárolási elıírások teljesítése; • a szennyezések olyan szintő korlátozása, mely nem okoz jelentıs hatást a vízminıség tekintetében (felszíni víz, ivóvíz, talajvíz); • a szennyezıanyag kibocsátás szintő korlátozása, mely nem okoz jelentıs hatást a levegıminıségre az érzékeny hatásviselık területén; • a zajszennyezés forrásnál történı korlátozása a nem-érzékeny hatásviselık területén; • a biodiverzitást, növényvilágot és állatvilágot érı hatások korlátozása; • a kulturális, építészeti és régészeti örökséget érı negatív hatások minimalizálása; • az emberi egészség védelme; • az úthálózat infrastruktúra fejlesztése, az anyagok szállítása miatt kialakuló hatások minimalizálása; • a tájképpel kapcsolatos hatások enyhítése; • a talajokat érı negatív hatások korlátozása; • a meglévı erıforrások maximális kihasználása; • az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése. A releváns környezeti tényezıket érintı várható hatások értékelésének eredményei A tervek és programok környezeti vizsgálatához szükséges a kérdéses terv intézkedéseinek környezeti tényezıit/szempontjait érı jelentıs hatások azonosítása.
159
A Verespatak Projekt esetében, mely a módosított terv tárgyát képezi, számos olyan környezeti tényezıket / szempontokat érintı hatás van, melyek kiterjedése, fennállásának ideje és intenzitása eltérı. A várható környezeti hatások összefoglaló értékelésének biztosítása céljából releváns feltételek és hatás kategóriák kerültek meghatározásra, melyek biztosítják külön a terv és külön a bányászati projekt megvalósításából származó várható jelentıs környezeti hatások azonosítását. A tizenhárom releváns környezeti tényezı / szempont értékelése céljából jellegzetes kritériumok csoportja került megállapításra minden egyes tényezı / szempont esetében, ezzel teljes mértékben lehetıvé téve a jelentıs hatások meghatározását. Az 1076/2004 sz. kormányrendelet követelményei szerint a környezeti tényezıket / szempontokat érı várható jelentıs hatások magukba foglalják a másodlagos, halmozódó, szinergikus, valamint rövid, közép és hosszú távú, illetve folyamatos és átmeneti, továbbá pozitív és negatív hatásokat. A „Verespatak ipari övezetének módosított PUZ” Övezeti Településrendezési Terv által lefedett Projekt tevékenységek hatásainak értékelésére hat hatáskategóriát állapítottak meg, melyek a következık: jelentısen pozitív, pozitív, semleges, nem jelentısen negatív, negatív, jelentısen negatív. A hatásvizsgálat és elırejelzés szakértıi modellek és módszerek alapján lett elvégezve, A környezeti tényezıket / szempontokat érı hatások meghatározásánál figyelembe vett alapvetı elv a terv javaslatokkal kapcsolatos környezeti célkitőzések értékelésébıl állt. Ezáltal, a terv szempontjából releváns tizenhárom környezeti tényezı mindegyikére végrehajtották a Projekt tevékenységek által elıidézett várható hatások szakértıi módszerekkel történı elırejelzését, a Projekt által javasolt megelızı / enyhítı intézkedéseket alkalmazva végül a visszamaradó hatás elırejelzése is megtörtént a vizsgálati kritériumok és a megállapított hatás kategóriák alapján. Elıírás, hogy a környezeti és gazdasági-társadalmi tényezıket érintı hatások megelızésére / enyhítésére vonatkozó intézkedéseket a Környezeti és Társadalmi Kezelési Terv, valamint a kapcsolódó tervek és eljárások foglalják magukba. A 7. fejezetben bemutatott eredmények mátrix formájában kerültek összefoglalásra a tizenhárom környezetvédelmi faktor / tényezı mindegyikére. Azon kívül, a szennyezések / stressz faktorok halmozott hatásának vizsgálatára szolgáló mátrix, valamint a Projekt megvalósítása által elıidézett kettı vagy több környezeti tényezı közötti kölcsönhatások is elkészültek. Kiegészítésképpen a bányászati tevékenységek országhatáron átterjedı várható hatásainak vizsgálata is megtörtént. A módosított terv által lefedett Project miatt kialakuló, minden egyes releváns környezeti tényezıt/szempontot érintı várható halmozódó hatások értékelésének legfontosabb eredményei a következık: • Lakosság – jelentıs pozitív hatás, mely magába foglalja a közösség rövid, közép és hosszú távú társadalmi és gazdasági körülményeinek javításához kapcsolódó legfontosabb fejlesztéseket.
160
•
•
•
• • • • • • • • •
Hulladékgazdálkodás – semleges hatás a vízminıség és talajminıség szempontjából; a Szarvas-patak (Corna) völgyében történı földhasználat változás negatív hatást fog eredményezni az építés és üzemeltetés során, melyet jelentısen enyhítenek a bezárás utáni szakaszban a környezeti rehabilitáció és a földek természetes körforgásba történı bevezetése eredményeként. Víz – semleges hatás, azzal a kikötéssel, hogy az elızı bányászati tevékenységekbıl származó ARD vizek összegyőjtésével és tisztításával, valamint az összes hulladék típus megfelelı kezelésével kapcsolatos javaslatok jelentıs pozitív halmozódó hatást fognak kiváltani a felszíni vizek és talajvizek minıségére. Levegı – nem jelentıs negatív hatás, hiszen a tevékenységek szennyezıanyag koncentrációhoz történı hozzájárulása az érzékeny hatásviselık területén csökkentve lesz, továbbá a jelenlegi források hozzájárulásával halmozott szintek jóval a határértékek alatt maradnak. Zaj és rezgés – nem jelentıs negatív hatás, mivel a javasolt enyhítési intézkedések nem idéznek elı kellemetlen zajt, és rezgés által sem érintik a lakosságot vagy épületeket. Biodiverzitás, növényvilág és állatvilág – negatív hatás az építés és üzemeltetése során, pozitív hatás a bányabezárást és a terület újra növényesítését követıen. Kulturális, építészeti és régészeti örökség – jelentıs pozitív hatás az RMGC által végrehajtott lépések és a Kulturális Örökség Kezelési Tervben található intézkedések miatt. Emberi egészség – jelentısen pozitív hatás a modern lakáskörülmények kialakítása, az orvosi ellátás javítása és a törvényi elıírásoknak megfelelı környezetminıség biztosítása által. Úthálózat infrastruktúra / szállítás – jelentıs pozitív hatás az úthálózat infrastruktúrával kapcsolatosan a fejlesztése és a növekvı közlekedésbiztonság eredményeként. Semleges hatás vonatkozik a Projekt tevékenységekkel kapcsolatos szállításra. Tájkép – nem jelentıs negatív hatás a terület rehabilitációját és újra-növényesítését követıen, az egyetlen jelentıs negatív hatás a topográfia helyi léptékő folyamatos változtatásából származik. Talaj / területhasználat – semleges hatás a megelızı / enyhítı intézkedések miatt. Anyagi erıforrások – pozitív hatás a helyi források kihasználása és a kölcsönösen kedvezı üzletkötés alapján történı ingatlanvásárlás miatt. Jelentıs pozitív hatás az ércek nemesfémtartalmának magas kinyerési hatékonysága miatt. Éghajlati tényezı – nem jelentıs negatív hatás, azzal a kikötéssel, hogy az üvegházhatású gáz kibocsátás forrásait a bánya bezárása után el fogják távolítani.
Az országhatáron átterjedı hatások várható következményeinek elemzése azt mutatja, hogy az egyetlen jelentıs negatív országhatáron átterjedı hatás a felszíni vizek szennyezéséhez kapcsolódhat a TMF gát megrongálódása eredményeként. A TMF gátszakadásával járó folyékony halmazállapotú zagy kiömlés környezı országok vízminıséget érintı hatásának, valamint a vízi élıvilágot (valamint a vízi természeti / vadvilágtól és élıhelytıl függı állatokat), közösséget, és egyéb vízfogyasztókat érı várható hatás vizsgálata céljából elvégezték a maximális nehézfém és cianid koncentrációk modellezését a verespataki területen található felvízi vízgyőjtık, valamint a magyar határig és a Tisza folyóba történı befolyásig a teljes Abrud – Aranyos (Aries) – Maros (Mures) rendszer különbözı szakaszaira. A gátszakadás legrosszabb eset szcenáriójában a modellezési eredmények azt mutatják, hogy magyar – román határig tartó 595 km-es vízfolyás szakaszon jelentıs hígulás és elkeveredés
161
alakulna ki az Abrud – Aranyos (Aries) – Maros (Mures) vízrendszeren. A cianid koncentráció a magyar vízminıség szabályozási szabvány 1. kategóriás vízfolyásokra vonatkozó határértéke (0,1 mg/l WAD cianid) alatt lesz a Magyarországra lépés elıtt. A nagybányai (Baia Mare) balesettel összehasonlítva – a koncentrációk ki fogják elégíteni a romániai, magyarországi és EU-s ivóvíz minıségi szabványokat jóval azelıtt, hogy a Maros (Mures) Magyarország területére lép. A legrosszabb eset szcenárió fémekre kapott eredményei azt mutatják, hogy egy balesetszerő szennyezés során kialakuló legmagasabb fém koncentrációk nem haladják meg a Duna folyó és mellékfolyóira vonatkozó román, magyar és EK szabványokat. Ezért a Valea Corna TMF gátjának megrongálódásával kapcsolatos, a felszíni vizek minıségét érı visszamaradó országhatáron átterjedı hatást semleges osztályba lehet sorolni. Alternatívák értékelése A projekt tevékenységek kidolgozásához a legjobb alternatíva kiválasztása céljából a felülvizsgálat alatt álló tervre vonatkozó környezeti tényezıket / szempontokat érı hatások szempontjából a következı problémákhoz tartozó alternatívák értékelése lett elvégezve: • a Projekt megvalósítására javasolt ipari övezet területének nagysága; • a tevékenység megkezdésének idıpontja; • termelési hányad; • projekt elhelyezkedési alternatívák; • technológia és a legfontosabb környezeti hatások mérséklési alternatívái; • úthálózat infrastruktúra / szállítás; • a bányászati tevékenységhez kapcsolódó egyéb létesítmények; • bánya bezárás és környezeti rehabilitáció. A „Verespatak Ipari Övezet módosított PUZ” Övezeti Településrendezési Terv által lefedett Verespatak Projekt a tervben elemezte és minden egyes komponensre/ tevékenységre elfogadta a kiválasztott optimális megoldásokat az elıbbiekben leírt eredményekkel kapcsolatos több alternatíva – technikai, gazdasági, környezeti és társadalmi kritériumok alapján történı kiértékelése által. A terv végrehajtása miatt kialakuló jelentıs hatások monitoringjára vonatkozó javaslatok A 2001/42/EK sz. EU irányelv a stratégiai környezeti vizsgálatról (SKV), melyet a 1076/2004.07.08 sz. a tervek és programok környezetvizsgálatának kidolgozása folyamatának kialakításáról szóló kormányhatározat által foganatosítottak az országos törvényhozásban, gondoskodik a monitoring szükségességérıl a terv megvalósításával elıidézett várható negatív hatások korai szakaszban történı meghatározása és a megfelelı helyrehozó intézkedések megtétele céljából A monitoring a környezetet érı pozitív vagy negatív hatások mérését lehetıvé tévı indikátorok egy csoportjára vonatkozóan kerül elvégzésre. Az indikátorokat úgy kell megállapítani, hogy a terv megvalósításával elıidézett változások azonosíthatóságát elısegítsék. Az övezeti településrendezési tervvel lefedett bányászati projekten belüli tevékenységek összetettsége az indikátorok egy olyan sorozatának megállapításához vezetett, melyek egy részrıl lehetıvé teszik a környezeti hatások megelızésére / enyhítésére szolgáló intézkedések monitoringját, másrészrıl a környezeti tényezık monitoringját.
162
Meg kell jegyezni, hogy a Verespatak Projekt átfogó környezeti és társadalmi monitoring programot foglal magába, mely megfelel a monitoring követelményeknek a módosított tervhez tartozó mind a tizenhárom környezeti tényezıre/szempontra vonatkozóan. A jelentés 9. fejezete mutatja be minden egyes környezeti tényezı/szempont saját monitoring programját, az indikátorokat és a felelıs jogi személyeket.
163
11
KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK
11.1 Következtetések Az S.C. ROSIA MONTANA GOLD CORPORATION S.A iparfejlesztési övezet módosított Övezeti Településrendezési Terv Környezeti Jelentése a 1076/2004.07.08. számú Kormányrendelet a tervekre és programokra vonatkozó környezeti értékelés elkészítésének eljárásáról követelményeinek, valamint a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumnak a Nemzeti Környezetvédelmi Hivatallal közösen megjelentetett egyes tervekre és programokra vonatkozó környezeti értékelés elkészítési eljárásának alkalmazására vonatkozó kézikönyvében foglalt javaslatoknak megfelelıen készült. A 1076/2004.07.08. számú Kormányrendelet elıírásainak megfelelıen a módosított övezeti településrendezési terv környezeti vizsgálatához egy Különleges Bizottságot és egy Akciócsoportot állítottak fel. Az Akciócsoport – mely a SC Rosia Montana Gold Corporation SA – a terv projektfelelıs képviselıibıl, valamint a Rendkívüli Bizottságba bevont igazgatóságok / intézetek / szervezetek technikai szakértıi képességekkel bíró képviselıibıl, továbbá a terv környezeti vizsgálatának kidolgozásába bevont képesített tanácsadó társaságok szakértıibıl áll — részt vett a Környezeti Jelentés kidolgozásában a Projekt korai szakaszától. Az S.C. ROSIA MONTANA GOLD CORPORATION S.A iparfejlesztési övezet módosított Övezeti Településrendezési Terv környezeti vizsgálata és Környezeti Jelentésének elkészítése során kidolgozott legfontosabb következtetések: • A környezeti értékelés tárgyát képezı Övezeti Településrendezési Terv célja, hogy jogi keretet biztosítson a 2002-ben jóváhagyott S.C. ROSIA MONTANA GOLD CORPORATION S.A iparfejlesztési övezet PUZ-ban figyelembe vett variánsokra vonatkozó Verespatak Bányászati Projekten végzett változtatások végrehajtására, valamint támogassa a Verespatak PUG területi egységek azonosítóra – ipari és tározási létesítményekre vonatkozó javaslatokat, továbbá magába foglalja a kapcsolódó településrendezési szabályozásokat. •
Az övezethez tartozó területi egységek és azok funkciói a következık: ipari övezet; tározási terület; összekötı utak övezete; technológiai – települési infrastruktúra övezet; védelmi övezet, lakóövezet.
•
A módosított Övezeti Településrendezési Terv gondoskodik a Verespatak Bányászati Projekt minden egyes szakaszában az ipari tevékenységek hosszú távú fejlesztésérıl, és a Verespatak PUG jóváhagyása után (2002 – 2004) elvégezett kiegészítı tanulmányok elemeit is magába foglalja.
•
A terv szabályozza a több mint 1650,88 ha területő Verespatak Projektben található következı ipari létesítmények elhelyezkedését és üzemeltetését: feldolgozó üzem, külszíni fejtés, zagykezelı létesítmény, meddıhányó, alacsony fémtartalmú érc hányója és semleges kémhatású hulladék lerakóhelye (építési és bontási hulladék), Sulei andezit fejtés és „La Paraul Porcului” mészkıfejtés, talajtakaró depónia, Cetata szenny- és bányavíz gát és tározó, robbanószer raktározó létesítmény, vízgyőjtı és –elvezetı csatornarendszer, építkezés felvonulási lakóépületei, szükséges ellátások, valamint a feldolgozó üzemhez csatlakozó szállító utak Verespatak területén belül, Bucsony (Bucium) faluban, valamint Abrudbánya (Abrud) és Kerpenyes (Carpeni) városokban.
164
•
A módosított Övezeti Településrendezési Terv kielégíti Verespatak község Általános Településrendezési Tervének elıírásait, a tervben található létesítményeket, melyek megépítését más helységek közigazgatási területén javasolták, az érintett települések Általános Településrendezési Tervei tartalmazzák vagy tartalmazni fogják.
•
Új Verespatak (jóváhagyott) és Verespatak Történelmi Központ (véglegesítés alatt álló) Övezeti Településrendezési Terve kiegészítik a vizsgált tervet és célja, hogy jogi keretet biztosítson az emberek modern lakáskörülményeire, valamint a Verespatak területén található kulturális és természeti örökség védelmére vonatkozó a Projekt javaslatok eléréséhez
•
Az értékelt Övezeti Településrendezési Terv közvetlenül nem kapcsolódik egyéb tervekhez vagy programokhoz, a terv által lefedett bányászati projekt javaslatai megfelelnek számos különbözı nemzeti, regionális és helyi stratégia, terv vagy program céljainak: Bányaipari Stratégia 2004-2010-ra, Fehér (Alba) Megye Területfejlesztési Terv, 7. régió központ Fejlesztési Terve 2007 – 2013 között, 7. régió központ Regionális Környezeti Akcióterve, Fehér (Alba) megye helyi környezeti Akcióterve
•
A terv által lefedett területre tizenhárom olyan környezeti tényezı/szempont lett elıírva, melyre a bányászati tevékenység hatással lehet. Ezek csökkenı fontossági sorrendben a következık: népesség, hulladékgazdálkodás, víz, levegı, zaj és rezgés, biodiverzitás, növényvilág és állatvilág, kulturális, épített és régészeti örökség, emberi egészség, úthálózat infrastruktúra és szállítás, tájkép, talaj/földhasználat, anyagi erıforrások, éghajlati tényezık.
•
A PUZ által lefedett ipari övezet és a szomszédos területek jelenlegi környezeti állapotának vizsgálata környezeti problémák sorozatát mutatta ki. A legfontosabbak a lakossághoz (a közösség társadalmi – gazdasági helyzetére és az emberi egészségre vonatkozóan) és az elızı bányászati tevékenységek eredményeként a környezet leromlásához kapcsolódnak. A jelenlegi legfontosabb problémák a következık:
•
A nagyarányú szegénységgel jellemezhetı közösség gazdasági és társadalmi helyzete bizonytalan, a lakosság elvándorlása és magas a munkanélküliség arány – a verespataki bánya 2006-os bezárást követıen megnövekedett az adott feltételek mellett, ahol a bányászat mellett (melyet több mint 1900 éven át végeztek) egyéb gazdasági tevékenységek nincsenek megfelelıen kifejlesztve, a lakosság idıs korú, szegényesen fejlett vagy hiányzó városi és környezeti infrastuktúra.
•
A felszíni és a felszín alatti vizek nehézfémekkel és szulfátokkal szennyezettek és erısen savas kémhatásúak a történelmi és a jelenlegi bányászati tevékenység következtében, a területen jelenleg is jelen lévı szennyezıforrással (ARD)
•
Verespatakon élıknél a krónikus és akut megbetegedések elıfordulása magasabb, mint más területeken. Ennek egyik oka, hogy a lakosság ki van téve a felszíni és felszín alatti vizek szennyezettségének Verespatak terüléten, a lakosságnak csak egy része kap olyan vezetékes vizet, ami megfelel az ivóvízre vonatkozó vízminıségi követelményeknek. A lakosság nagy része kutakból veszi a vizet, ami nehézfémekkel és szulfátokkal szennyezett.
165
•
Projekt területén nagy kiterjedéső zavart területek vannak (Cetate és Carnic külszíni fejtés és meddıhányók), melyekrıl hiányzik a növénytakaró. Ezek a területek széleróziónak és az idıjárási körülményeknek kitettek, és környezeti szennyezések forrásai a por, valamint nehézfémekkel terhelt ARD vizek miatt.
•
A felszín, vagy mélyebb rétegek gyors erózió, a Szarvas-patak (Corna) és Veres-patak (Rosia) völgyekben gyakran a töltések összedılésével társul.
•
A talajok túlnyomóan vázszerőek savas –erısen savas jelleggel, alacsony humusztartalommal és vékony termıréteggel, mérsékelten megfelel a legeltetésre és kaszálónak és kevéssé megfelelı gyümölcsfák és burgonya részére
•
A biodiverzitást érı nagyon erıs hatás példanélküli bányászati tevékenység mezıgazdasággal és a kizsákmányolással párhuzamosan történı fejlıdése következtében, a vizsgált terület Románia egyik leginkább befolyásolt területe, nem található a biodiverztitás szempontjából különösen értékes terület (A vegetáció teljes mértékben antropomorf, természetvédelmi szempontból kis számú élıhely, halak nem élnek a szélsıségesen szennyezett patakokban)
•
A területen nyilvántartásba vett fajok közül két kétéltőfaj és két hüllıfaj szigorúan védett, kilenc madárfaj természetvédelmi szempontból kiemelt jelentıségő, két emlısfaj a sérülékeny fajok listáján, a denevér fajok pedig a védett fajok listáján szerepelnek.
•
A Verespatak területén található történelmi mőemlékek különbözı állagromlási szakaszokban vannak, kisebb repedésektıl az összedılés elıtti állapotig.
•
A környezet várható változásának becslése abban az esetben, ha a Projekt nem valósul meg, a következıket mutatja: • A természeti és épített környezet szennyezése és a környezeti állapot romlása növekszik mind intenzitását, mind pedig térbeli kiterjedését tekintve, a múltbéli szennyezések további jelenléte és az elızı bányászati tevékenységek által okozott környezeti állapotromlás miatt, ezeknek a problémáknak a megoldása, legalább is részben, egyéb eszközökkel bizonytalan. • A biodiverzitás késleltetett helyreállítása (ez 50-60 év múlva fog jelentkezni), miközben a Projekt megvalósításával a növényvilág helyreállítása megközelítıleg 20 éven belül elkezdıdik, ami segíti az ökoszisztéma teljes helyreállítását. • A közösség bizonytalan gazdasági és társadalmi helyzetének fenntartása, sıt növelése a jelentıs beruházás által kialakuló lehetıségek (munkahelyek, a gazdaság fejlesztése és változatossá tétele, társadalmi és közüzemi szolgáltatási tevékenységek a helyi lakosság számára, a szakmai képzések javítása és változatossá tétele a közösség tagjai számára, az adó és díjak növekedése) elvesztése • Legfeljebb a jelenlegi egészségi állapot fenntartása az életszínvonal javítási lehetıségek: a szegénység mérséklésének, kulturált lakások, megfelelı környezeti infrastruktúra és a jó minıségő környezeti közeg (víz, levegı) biztosításának elvesztése következményeként a községben, a Projekt terület lakossága továbbra is ki lesz téve a környezeti szennyezésnek és egyéb, emberi egészséget érintı stressz faktoroknak
166
A környezeti tényezık/szempontok környezeti céljai (stratégiai és speciális), célkitőzései és indikátorai a tervre vonatkoznak, a Terv által lefedett Projekt környezeti tevékenységeinek értékelés céljából. A környezeti célok figyelembe veszik és tükrözik az országos és az EU politikákat és a Munkacsoporttal egyeztetve kerültek felállításra. Kiegészítésül, a politikák figyelembe veszik a helyi és regionális környezeti célokat, melyeket az Fehér (Alba) megye Helyi Környezeti Akcióterv és a 7. régióközpont Regionális Környezeti Akcióterv (REAP) tartalmaz. A környezeti stratégiai célok, melyek a legfontosabb mérföldköveket jelentik a környezetvédelmi tevékenységek tervezési folyamatát tekintve, bármely olyan terv integrált részeként, ami antropogén tevékenységek fejlesztését javasolja, a következık: • a lakosság társadalmi és életszínvonalának javítása; • a hulladékgyőjtési, -válogatási, és –tárolási elıírások teljesítése; • a szennyezések olyan szintő korlátozása, mely nem okoz jelentıs hatást a vízminıség tekintetében (felszíni víz, ivóvíz, talajvíz); • a szennyezıanyag kibocsátás szintő korlátozása, mely nem okoz jelentıs hatást a levegıminıségre az érzékeny hatásviselık területén; • a zajszennyezés forrásnál történı korlátozása a nem-érzékeny hatásviselık területén; • a biodiverzitást, növényvilágot és állatvilágot érı hatások korlátozása; • a kulturális, építészeti és régészeti örökséget érı negatív hatások minimalizálása; • az emberi egészség védelme; • az úthálózat infrastruktúra fejlesztése, az anyagok szállítása miatt kialakuló hatások minimalizálása; • a tájképpel kapcsolatos hatások enyhítése; • a talajokat érı negatív hatások korlátozása; • a meglévı erıforrások maximális kihasználása; • az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése. A várható hatások, beleértve a Terv halmozódó és kölcsönhatásban álló hatásai elemzése a releváns környezeti tényezıre, a sajátos kritériumok alapján szakértı modellekkel és módszerekkel lett elvégezve. Tekintetbe lettek véve a Projekt által javasolt környezeti és gazdasági-társadalmi tényezıket érı hatások megelızését/mérséklését célzó intézkedések (a Környezeti és társadalmi kezelési tervek, valamint a Projekt integrált részét képezı kapcsolódó tervek és eljárások tartalmazzák), továbbá az a mód, ahogy a környezeti célok teljesülnek. A környezeti tényezıket, beleértve az országhatáron átterjedı hatásokat, érı, a terv visszamaradó várható hatásai (megelızı / mérséklı intézkedések végrehajtása után) hat hatás kategóriába foglalhatók össze, mely biztosította a jelentıs hatások meghatározását. A módosított terv által lefedett Projekt miatt kialakuló, minden egyes releváns környezeti tényezıt/szempontot érintı várható halmozódó hatások értékelésének legfontosabb eredményei a következık: • Lakosság – jelentıs pozitív hatás, mely magába foglalja a közösség rövid, közép és hosszú távú társadalmi és gazdasági körülményeinek javításához kapcsolódó legfontosabb fejlesztéseket. • Hulladékgazdálkodás – semleges hatás a vízminıség és talajminıség szempontjából; a Szarvas-patak (Corna) völgyében történı földhasználat változás negatív hatást fog eredményezni az építés és üzemeltetés során, melyet jelentısen enyhítenek a bezárás utáni szakaszban a környezeti rehabilitáció és a földek természetes körforgásba történı bevezetése eredményeként.
167
•
•
• • • • • • • • • •
Víz – semleges hatás, azzal a kikötéssel, hogy az elızı bányászati tevékenységekbıl származó ARD vizek összegyőjtésével és tisztításával, valamint az összes hulladék típus megfelelı kezelésével kapcsolatos javaslatok jelentıs pozitív halmozódó hatást fognak kiváltani a felszíni vizek és talajvizek minıségére. Levegı – nem jelentıs negatív hatás, hiszen a tevékenységek szennyezıanyag koncentrációhoz történı hozzájárulása az érzékeny hatásviselık területén csökkentve lesz, továbbá a jelenlegi források hozzájárulásával halmozott szintek jóval a határértékek alatt maradnak. Zaj és rezgés – nem jelentıs negatív hatás, mivel a javasolt enyhítési intézkedések nem idéznek elı kellemetlen zajt, és rezgés által sem érintik a lakosságot vagy épületeket. Biodiverzitás, növényvilág és állatvilág – negatív hatás az építés és üzemeltetése során, pozitív hatás a bányabezárást és a terület újra növényesítését követıen. Kulturális, építészeti és régészeti örökség – jelentıs pozitív hatás az RMGC által végrehajtott lépések és a Kulturális Örökség Kezelési Tervben található intézkedések miatt. Emberi egészség – jelentısen pozitív hatás a modern lakáskörülmények kialakítása, az orvosi ellátás javítása és a törvényi elıírásoknak megfelelı környezetminıség biztosítása által. Úthálózat infrastruktúra / szállítás – jelentıs pozitív hatás az úthálózat infrastruktúrával kapcsolatosan a fejlesztés és a növekvı közlekedésbiztonság eredményeként. Semleges hatás vonatkozik a Projekt tevékenységekkel kapcsolatos szállításra. Tájkép – nem jelentıs negatív hatás a terület rehabilitációját és újra-növényesítését követıen, az egyetlen jelentıs negatív hatás a topográfia helyi léptékő folyamatos változtatásából származik. Talaj / területhasználat – semleges hatás a megelızı / enyhítı intézkedések miatt. Anyagi erıforrások – pozitív hatás a helyi források kihasználása és a kölcsönösen kedvezı üzletkötés alapján történı ingatlanvásárlás miatt. Jelentıs pozitív hatás az ércek nemesfémtartalmának magas kinyerési hatékonysága miatt. Éghajlati tényezı – nem jelentıs negatív hatás, azzal a kikötéssel, hogy az üvegházhatású gáz kibocsátás forrásait a bánya bezárása után el fogják távolítani. Az országhatáron átterjedı hatások várható következményeinek elemzése azt mutatja, hogy az egyetlen jelentıs negatív országhatáron átterjedı hatás a felszíni vizek szennyezéséhez kapcsolódhat a TMF gát megrongálódása eredményeként. A Valea Corna TMF gátjának megrongálódásával kapcsolatos, a felszíni vizek minıségét érı visszamaradó országhatáron átterjedı hatást semleges osztályba lehet sorolni
Az elemzés eredményei ahhoz a következtetéshez vezettek, hogy a biztonsági és megelızési intézkedések, valamint a Projekt által biztosított környezet és kockázat kezelési rendszer alkalmazása a meghatározott szinteket le fogja csökkenteni a legszigorúbb vonatkozó szabályokkal, szabványokkal, legjobb gyakorlatokkal vagy nemzeti és nemzetközi irányelvekkel összehasonlított elfogadható szintekre. A technikai, gazdasági - társadalmi, valamint környezeti hatás kritériumok alapján alternatívák elemzésére került sor a következıkkel kapcsolatban: Projekt elhelyezési alternatíva, termelési és környezeti hatás megelızési/mérséklési módszerek, kezelési technikák. A vizsgálat eredménye az, hogy PUZ javaslatai az optimális alternatívák a bányászati projekt megvalósítására.
168
Az indikátorok lehetıvé teszik a környezeti hatások megelızésére / enyhítésére szolgáló intézkedések monitoringját, másrészrıl a környezeti tényezık/szempontok állapotának, minıségének és változásának monitoringját Meg kell jegyezni, hogy a Verespatak Projekt átfogó környezeti és társadalmi monitoring programot foglal magába, mely megfelel a monitoring követelményeknek a módosított tervhez tartozó mind a tizenhárom környezeti tényezıre/szempontra vonatkozóan. Az S.C. ROSIA MONTANA GOLD CORPORATION S.A iparfejlesztési övezet PUZ Övezeti településrendezési Terv célja, hogy jogi keretet biztosítson a 2002-ben jóváhagyott S.C. ROSIA MONTANA GOLD CORPORATION S.A iparfejlesztési övezet PUZ-ban figyelembe vett variánsokra vonatkozó Verespatak Bányászati Projekten végzett változtatások végrehajtására. Az iparfejlesztési területet 2002 - ben hagyták jóvá. A változtatások gazdasági kérdéseket, beleértve egyrészrıl a Jig és Orlea északi bányagödröket, másrészrıl ökológia kérdéseket érintettek.
A 2002-ben jóváhagyott PUZ csak a két déli bányagödröt tartalmazta, mivel a Projekt a kifejtésük megkezdését a településrendezési terv környezetvédelmi engedélyének 5 éves érvényességi idejének lejárása (az akkor érvényben lévı törvény alapján) után javasolta. Ezért az északi külszíni fejtıhelyek PUZ-ba történı felvétele a törvény módosítása miatt lehetséges, tekintettel a településrendezési tervek érvényességi idejére. Ennek világos bizonyítéka, hogy a 2002-es PUG-ban (General Urbanism Plan azaz Általános Településrendezési Terv) és PUZ-ban ezek a külszíni fejtıhelyek megközelítıleg 16 év fennállás alatt 13 millió tonna/év kifejtett érc éves kitermeléssel lettek figyelembe véve, melyet csak a négy akna bányászásával lehet biztosítani. Mindkét településrendezési terv hivatkozik a Verespatak érc lelıhelyre készített megvalósíthatósági tanulmányra, mely egyértelmően meghatározza a bányamővelés alá vonandó területeket, nevezetesen a négy külszíni fejtést: Cârnic, Cetate, Orlea, és Jig. • •
• • •
A külszíni fejtések újra modellezése a Verespatak történelmi központ védett övezetének 15 ha-ról (a 2002-es PUZ-ban) növelése céljából az elfogadott 135 ha-ra. Cetate és Carnic meddıhányók felszínének csökkentése, figyelembe véve a Bánya rehabilitációs és bezárás kezelési terv új intézkedéseit a Carnic, Orlea és Jig aknák bányamővelésbıl eredı hulladékkızettel történı tömedékelésre vonatkozóan. Az egyetlen akna, mely nyitott maradna a Cetate a 284/2005. sz. törvény által módosított 237/2004 sz. törvény által módosított és 85/2003 sz. Bányászati Törvény rendelkezései eredményeként, mely nem engedélyezi az ásványianyag készlet tömedékeléssel történı elzárását. Bizonyos ipari utak nyomvonalának újra modellezése a védett övezet elkerülésével a Verespatak történelmi központját érı hatás enyhítése céljából. Az Aranyos (Aries) folyóból történı vízkivételhez a vízellátó-rendszer csıvezetékének kiépítése. A Verespatak Projekt ipari övezet területének csökkentése Verespatak védett övezetének kialakítása és megnagyobbítása céljából.
A tervekre és programokra elvégezett környezeti vizsgálatot a környezeti hatás tanulmány és a tanulmány alapján készült jelentés után készült, a változtatások a környezeti hatásvizsgálati folyamat során végzett részletes értékelésbıl származnak, semmint a tervek és programok környezeti vizsgálatával kapcsolatos mennyiségi elemzésbıl erednek. Amennyiben a tervek és programok környezeti vizsgálata a környezeti hatásvizsgálati folyamat megkezdése elıtt lett kidolgozva, úgy ezek a változtatások egy, a PUZ módosítását eredményezı kiindulási környezeti vizsgálat eredményei lennének. Ezért ez a környezeti vizsgálat nem eredményez
169
alapvetı változásokat az „S.C. ROSIA MONTANA GOLD CORPORATION S.A. Iparfejlesztési Övezet módosított Övezeti Településrendezési Terve”-re vonatkozóan. Összefoglalásként elmondható, hogy a módosított Övezeti Településrendezési Terv által lefedett projekt egy jelentıs beruházás a Verespatak hátrányos helyzető régióban, és megvalósítható közvetlen és közvetett lehetıségeket fog nyújtani a közösség társadalmi - gazdasági helyzetének javítására, és ezzel együtt biztosítja a környezet védelmét és a terület múltbeli szennyezıdéseinek eltávolítását. Ebben az összefüggésben megállapítást nyert, hogy a felülvizsgálat alatt álló PUZ által lefedett Verespatak Projekt alacsony, 0.6 – 1.5 g/t aranytartalmú érc gazdasági feldolgozását veszi tervbe. Ezen kívül az eddig elvégzett felmérés szerint a vizsgált külszíni bányagödrökben több mint 136 millió t érc van. A jelen helyzet fenntartása a Projekt megvalósítása nélkül nem megoldás a terület fejlesztésére és nem biztosít teret a fenntartható fejlıdésére. Abból a célból, hogy tisztább rálátást biztosítsunk az alacsony fémtartalmú érckészletek gazdaságos feltételek közötti kitermelésére vonatkozó projekt pályázatra, felsorolunk alább néhány összefoglaló szempontot a Verespatak térségében található aranykészletek kitermelésével kapcsolatban. A verespataki aranykészlet bányászatának 2000 éves története során az aranytartalom és az ásványosodás típusa korszakról korszakra változott. Így a római korban csak a nagy, magas aranytartalmú ereket bányászták, az aranytartalom elérte a tonnánkénti több ezer grammot. Az osztrák-magyar megszállás alatt kisebb ereket vagy helyi aranytartalom dúsulású érszakaszokat, úgynevezett „stockwork” típusú telepeket bányásztak, az aranytartalom elérte a tonnánkénti több száz grammot. A két világháború között ugyanazt a mineralizáció típust bányászták, azonban az aranytartalom alacsonyabb volt. 1950 után a pillérekkel aládúcolt tárnákban folyó földalatti bányászat a kis erek, stockworkök bányászatát takarta, de a fémtartalom alacsonyabb volt, a 10 g/t-t ért el. Ebben az összefüggésében vette kezdetét a 70es évek közepén az ásványosodott övezetek felszíni bányászata 5 g/t aranytartalommal a Cetate bányagödörben és a Carnic bányagödörben. Az RMGC által benyújtott bányászati projekt a létezı Carnic és Cetate bányagödröket terjeszti ki és mélyíti tovább, valamint az említett bányagödröktıl északra található két bányagödörben kezd bányászati tevékenységet. A kitermelt ércnek alacsony lesz az aranyfoka, átlagosan 5 g/t, azonban az alacsony tartalmat az ásványosodott anyag nagy mennyisége kompenzálja. 1997 és 2004 között az RMGC egy összehasonlító felmérési programot végzett, amely egy 350 millió tonnás arany- és ezüstérc-készlet becslést eredményezett. Ez a készletfelmérés része volt egy Bányafejlesztési Tervnek és egy Megvalósíthatósági tanulmánynak, valamint egy Környezeti Hatásvizsgálat Jelentésnek, amely a mennyiséget csupán 215 millió t bányászható ércre csökkentette. A megközelítıleg 135 millió tonna tömegő érc a következı okokból nem kerül kitermelésre: vagy hogy nagyobb védıövezetet biztosítson, vagy a készlet Verespatak közösség alatt található, vagy pedig mert jelenleg gazdaságtalannak minısültek. Ezeket a készleteket ki lehet bányászni a jövıben, amikor már jobb technológiákat fejlesztenek ki. A Verespatak Projekt kizárólag alacsony aranytartalmú érc kitermelését veszi célba. Az elvégzett felmérési program megmutatta az ásványosodott övezet folyamatosságát mélységben és horizontálisan is, így a készlet minden irányban nyitott. Ez azt jelenti, hogy további felmérési programok új gazdasági forrásokat körvonalazhatnak fel.
170
Összefoglalásul, a Verespatak lelıhelyet megszakításokkal bányászták. A rómaiak azért hagyták el a területet, mert úgy tartották, hogy a készlet kimerült. Ugyanez ismétlıdött meg az osztrák-magyar idıszakban is, míg a modern korban a magasabb költségő földalatti bányászatot felváltotta a külszíni bányafejtés, amely alacsonyabb költségekkel járt és állami költségvetési támogatást kapott. 2006 júniusában ez a bányászati tevékenység véget ért, a mővelési költségek túl magasak voltak az elért termeléshez képest. Az RMGC projekt a tervek szerint évente átlagosan 13 millió tonna ércet dolgoz fel egy megközelítıen 16 éves idıszak alatt, hogy a gyenge ércet magasabb tonnaszámmal kompenzálja. Az RMGC által javasolt külszíni bányagödrökön kívül található 135 millió t érckészlet és az eddig még nem megfelelıen felderített, nagyon ígéretes mineralizáció kitermelése a jövıre marad.
11.2 Javaslatok A következı javaslatok születtek a „S.C. ROSIA MONTANA GOLD CORPORATION S.A. Iparfejlesztési Terület módosított Övezeti Településrendezési Terv” által hozott néhány módosítással kapcsolatban: •
A közvetlenül a tervhez kapcsolódó Verespatak és Verespatak Történelmi Központ Övezeti Településrendezési Terveire való utalások belefoglalása, melyek a modern lakáskörülményekrıl való gondoskodásra és a kulturális és természeti örökség védelmére vonatkozó Projekt javaslatok elérésére való ösztönzéssel egészítik ki a tervet.
•
A felülvizsgálat alatt álló övezeti településrendezési tervben az elızı változathoz képest született módosítások bemutatása a bányászati projektet érintı és a természeti és épített környezet számára pozitív hatásokkal járó változtatások eredményeként.
•
Az RMGC által megvásárolt háztartásokra/földekre vonatkozó információk frissítése
•
A PUZ Bemutató Jelentésben található összehasonlító területei mérleggel kapcsolatos táblázatban szereplı értékek megmagyarázása, valamint a táblázatban felsorolt értékek összehasonlító elemzése.
•
Annak részletezése, hogy a Verespatak Projekt tartalmazza a Társadalmi Kezelési Tervet, valamint a kapcsolódó terveket és eljárásokat a Projekt integrált részeként.
•
A javasolt ipari fejlesztésekhez szükséges erdıirtásra vonatkozó Projekt javaslatok belefoglalása.
171
