Vép Város Településfejlesztési koncepciója
Készítette BFH Európa Kft. 2017.
VÉP VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA KÉSZÍTŐI
TELEPÜLÉSTERVEZÉS, ÉPÍTÉSZET
ALTUS SAVARIA TERVEZŐ IRODA KFT. Rápli Pál, Szanyi Tibor
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, GAZDASÁG, TÁRSADALOM, KORMÁNYZÁS
KÖZLEKEDÉS
BFH EURÓPA PROJEKTFEJLESZTŐ ÉS TANÁCSADÓ KFT. Bozzay Balázs
Pálffy György FUTURA Bt.
VÍZGAZDÁLKODÁS
Pártosi Ferencné HIDROTERV Bt.
KÖZMŰVEK
Horváth Ervin energia közmű tervező
TÁJ- ÉS KERT, KÖRNYEZET
RÉGÉSZET
Szilasi Attila Botond
T ARTALOMJEGYZÉK 1. JÖVŐKÉP ....................................................................................................................... 1 1.1. A település jövőképe a társadalmi, gazdasági, táji, természeti és épített környezetére vonatkozóan .................................................................................................................. 1 1.2. Város esetében a város jövőképe a térségi szerepére vonatkozóan .......................... 3 1.3. A településfejlesztési elvek rögzítése ....................................................................... 4 2. CÉLOK ........................................................................................................................... 7 2.1. A település átfogó fejlesztését szolgáló célok meghatározása .................................. 7 2.2. Részcélok és a beavatkozások területei egységeinek meghatározása ........................ 9 2.2.1. A jövőkép, a településfejlesztési elvek, az átfogó cél és a részcélok kapcsolata .. 9 2.2.2. A fejlesztési célok értelmezése az egyes településrészekre .............................. 16 3. KIINDULÓ ADATOK A TOVÁBBI TERVEZÉSI FELADATOKHOZ ........................................... 17 3.1. A stratégiához és a településrendezési eszközök készítéséhez szükséges társadalmi, gazdasági és környezeti adatok meghatározása ............................................................ 17 3.2. A meghatározott területigényes elemek alapján, javaslat a műszaki infrastruktúra fő elemeinek térbeli rendjére és a terület-felhasználásra irányuló településszerkezeti változtatásokra ............................................................................................................ 19 3.3. Az örökségi értékek és a védettség bemutatása, javaslatok az örökség védelmére és az örökségi érték alapú, fenntartható fejlesztésére ...................................................... 19 4. HA STRATÉGIA NEM KÉSZÜL, A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS AZOK NYOMON KÖVETÉSE 22 4.1. A koncepció megvalósítását szolgáló eszköz- és intézményrendszer ....................... 22 4.2. Javaslat a koncepció és a változások nyomon követésére, a felülvizsgálat rendjére 22
1. JÖVŐKÉP 1.1. A település jövőképe a társadalmi, gazdasági, táji, természeti és épített környezetére vonatkozóan Vép városa 2030-ra fejlett gazdasággal, jól működő intézményekkel és megújult funkcionális zöldterületekkel rendelkező, aktív közösségi életet élő várossá válik. A település egészséges, erős képet mutat mind gazdasági, mind társadalmi szempontból, emellett fenntartható, tiszta környezete és jól működő intézményei biztosítják, hogy az itt élők szeressenek és hosszú távon akarjanak Vépen élni! Vépet erős gazdaság, lényegében teljes helyi foglalkoztatottság és erősödő adóerő jellemzi. A gazdasági hátteret továbbra is főként az ipari ágazatban működő 2-3 erős ipari középvállalkozás, és mintegy tucatnyi stabil erősebb helyi kisvállalkozás határozza meg. Az M86-os mellett a 2030-ra Zalaegerszeg és Szombathely között kiépülő M9es (mely várhatóan a jelenlegi M86-os leágazás csomópontjánál fog becsatlakozni) és a Zalaegerszeg és Balatonszentgyörgy között kiépülő M76-os révén dél felé, az M7-esen keresztül tovább javul a település logisztikai pozíciója, immár egy órán belül elérhetővé téve akár a sármelléki repteret is. Az agrár-ipari szektor megerősödik, a már működő vállalkozások modernizálódnak, bővülnek. Az agrár szektor fejlődéséhez a mezőgazdasági szakképző iskola szakképzett munkaerőt tud biztosítani. A város méretéhez és a megyeszékhely melletti fekvéséhez képest jól kiépült, és a vásárlóerő növekedésével mennyiségileg és minőségileg is fejlődő lakossági szolgáltatások érhetők el. A fejlődő gazdaság révén bővül a településen a foglalkoztatottak létszáma, nő a munkaerő iránti kereslet, ami a foglalkoztatottak körében is növekvő jövedelmezőséggel, ezáltal anyagilag széles körben gyarapodó népességgel párosul. Vép fenntartható fejlődési pályára áll. A település fejlődése egyre fenntarthatóbb pályára áll, beleértve a város gazdaságát, közszolgáltatásait és közlekedését is. Kiépül az alternatív és közösségi közlekedési infrastruktúra a városon belül és Szombathely felé: kerékpárút-hálózat városon belül és Vép-Szombathely viszonylatában, fennmaradó vasúti és autóbusz csatlakozás, utóbbi terén egyre több elektromos és Plug-in Hybrid jármű, kiépült elektromos közlekedést támogató több középgyors és egy gyorstöltő. A városi intézményi energetikai fejlesztései minimálisra csökkentik a közösség primerenergia igényét, ami pedig fennmarad, azt Vép 2030-ra 100 %-ban már megújulókkal állítja elő. Ezzel párhuzamosan előretör a gazdasági és magán szektorban megvalósuló energiahatékonysági és megújuló energetikai fejlesztések aránya, amik révén Vép egésze fosszilis energia igénye közel felére csökken. 1
Arányosan csökken a település CO2 kibocsátása, a város klímabarát településsé válik. Emellett jelentősen csökken az energiahordozókra a településről kiáramló jövedelem nagysága, így nő a lakosság és a vállalkozók helyi szolgáltatásokra, új beruházásokra fordítható összegének nagysága, ami tovább erősíti a helyi, immár egyre zöldebb gazdaságot. Vép zöld várossá válik fejlett, a lakosság nagy közszolgáltatásokkal és jól funkcionáló közösségi terekkel.
elégedettségére
működő
Vép város a megújuló zöldfelületeknek és rekreációs fejlesztéseknek köszönhetően kikapcsolódási lehetőséget jelentő, emellett klímabarát, rendezett közterületeket tart fenn. A Zöld város projekt eredményeként funkcionalitásában és megjelenésében is megújul a városháza előtti központi tér. A zöldfelületei gazdagodnak, a park funkcionalitása sokat erősödik. A bolt előtti parkoló új burkolata és vízelvezetése rendezettebb környezetet, kevesebb szálló port eredményez, emellett alkalmi rendezvények megrendezésére is alkalmassá válik. A megújuló központi tér megjelenésében a kiteljesedett vegetáció és a minőségi épített környezet által is hozzájárul Vép városias megjelenéséhez, egyben aktívabb közösségi életéhez. A Kozár-Borzó patak mentén, A Deák utca és a Szent Imre utca között kialakuló sétány és a megújított és külső látogatók előtt megnyitandó Kastély-park együttesen jelentős, gyalogos- kerékpáros rekreációs zöldfelületet tár fel a város lakossága számára, ami a megépítendő kerékpárúttal Szombathelyről is vonz látogatókat. A település képe és infrastruktúrája egy nyugodt, rendezett és tiszta kisvárosé, ahol magas az életminőség, és a közösségi terek és zöldterületek mind funkcionálisan, mind megjelenésükben gazdagok. A közösségi terek gazdag kulturális és közösségi életnek biztosítanak helyet, legyenek azok akár szabadtériek, akár zárt helyet igénylők. A korszerű települési infrastruktúra a mélyben húzódó közművektől a korszerű közvilágításon át a szélessávú internetes elérhetőségig minden fontosabb igényt kielégít, miközben fenntartható mind gazdasági, mind környezeti értelemben. A város 2030-ra a közösségi energiaigényével megegyező mértékben állít elő megújuló energiaforrásokból energiát, mely által alacsonyan tartja CO2 kibocsátását és 2030-ra lényegében pénzkiáramlás nélkül tudja üzemeltetni közfunkcióit. Az intézményi ellátottság fejlődésével a településen élők életminősége és életszínvonala javul. A város a növekvő népességmegtartó képessége révén eléri, hogy a képességmegtartó népessége is stabilan fenn tud maradni. Ebben jelentős szerepe lesz a város által megépített minőségi bérlakásoknak, amik az itt működő cégek jól képzett munkaereje megtartásához is hozzájárulnak, amit tovább erősít a minőségi, gyermekcentrikus és sokféle kiegészítő programot nyújtani képes nevelés és oktatás a bölcsődétől az óvodán át az általános iskoláig bezáróan. 2
Vép erős, gyarapodó és aktív közösséggel rendelkező, gyarapodó létszámú település. A város népessége bővül, amit a bevándorlás pozitív egyenlege mellett az előbb stagnáló, majd lassú emelkedésnek induló természetes szaporodás támogat. Ezt a legfontosabb, a település életerejét megmutató indikátort a stabil megélhetést jelentő, erős és fenntarthatóan fejlődő gazdasági háttér, a fiatal családokat itt tartani tudó lakásállomány bővülése, a tiszta környezet és a fenntartható fejlődés átfogó megvalósulása, valamint a jól működő intézményi háttér és az aktív és erős helyi közösség eredményezi. A település lakosságának identitása tovább erősödik, a tovább szépül a települési környezet, a lakosságnak is vonzó, de egyben minőségében is emelkedő programkínálat. A város bővíti térségi szerepkörét, városi és központi funkciói számát és azok által mikroregionális súlyát. Vépnek erősödik a kulturális és gazdasági kapcsolata Szombathellyel. Új intézményi funkciói miatt javul a város élhetősége és a szomszédos kisebb településekkel való kohéziója erősödik. A város fejlődő szolgáltatásai közül a személyes szolgáltatások és bizonyos mértékben a kereskedelem (elsősorban a napi fogyasztási cikkek, és hétköznapi szolgáltatást nyújtó üzletek) miatt erősödik a város térségi szerepe, és gazdasága. Az állami tulajdonú kastély megújulásával megjelenő gazdasági vagy kulturális attrakció kis mértékben tovább diverzifikálja a város gazdaságát, fő hatásként pedig növeli a település ismertségét és emeli a presztízsét.
1.2. Város esetében a város jövőképe a térségi szerepére vonatkozóan
Vép városa megőrzi, kis mértékben erősíti térségi szerepkörét. A közlekedési rendszerek fejlődésével javul az összeköttetés a szomszédos Szombathellyel, ami által egy kölcsönösen erősebb munkaerő-piaci, gazdasági és szabadidős kapcsolat alakul ki a megyeszékhely és Vép között. A város megújuló arculata, közterei és fejleszthető lakóövezetei révén növekszik a megyeszékhelyről ide költözők száma, de nem haladja meg a város által integrálható létszámot. A kisváros gazdasági szerepkörét növeli, hogy a számában és teljesítményében is bővülő ipari és mezőgazdasági termeléssel nő a településen a munkahelyek, ezzel a foglalkoztatottak létszáma, nő a munkaerő iránti kereslet, ami a térségi települések lakossága számára erősödő foglalkoztatói szerepet biztosít Vépnek. A növekvő megújuló energia felhasználási arány és tovább erősödő helyi cégek révén a zöldenergiák terén térségi modell, egyes területeken szolgáltató-központ lehet a város. 3
Új intézményi funkciói miatt javul a város élhetősége és erősödik a szomszédos kisebb településekkel való kohéziója. A város fejlődő szolgáltatásai közül a személyes szolgáltatások és bizonyos mértékben a kereskedelem (elsősorban a napi fogyasztási cikkek, és hétköznapi szolgáltatást nyújtó üzletek) miatt erősödik a város térségi szerepe, és gazdasága, elsősorban a szolgáltató szektoron belül. A város megújulásával megjelennek új, turisztika vonzerőt is jelentő attrakciók. Ezek a nagy tömegek helyett kisebb, de aktív célcsoportokat céloznak meg. A növekvő érdeklődés révén tovább tudnak fejlődni az egyes attrakciók, erősödnek a város személyes kapcsolatai, javul a megítélése, így fenntarthatósága. 1.3. A településfejlesztési elvek rögzítése Vép városának településfejlesztési koncepciója az alábbi településfejlesztési elvek alapján került elkészítésre: Térségi és táji szemlélet elve A területfejlesztés nem csak adminisztratív, települési- és területegységeket érint, hanem a földrajzi tájak életét is befolyásolja. A tájak a természeti környezeti elemek által meghatározott és a társadalmi-gazdasági tevékenységek által alakított területi rendszerek, melyekben az egyes tájalkotó elemeket (domborzat, talaj, vízrajz, napsugárzás, növény- és állatvilág, társadalom) érintő beavatkozások kihatással vannak a többi elemre is, valamint a helyi gazdasági és társadalmi tevékenységeket is befolyásolják. Ezért a fejlesztések során a beavatkozás célterületét érintő tájak sajátosságait, változásait, működési mechanizmusát is figyelembe kell venni. A fejlesztési beavatkozásokat a tájak területi rendszereibe integrálni kell, hogy illeszkedjenek a helyi táji adottságokhoz, támaszkodjanak a tájak erőforrásaira, hozzájárulva azok védelméhez és kibontakozásához is. Fenntarthatóság elve A fejlesztési beavatkozások esetében fenntarthatóságot, biztonságot nem csak általában, globálisan kell értelmezni, hanem az egyes társadalmi, gazdasági, környezeti alrendszerek alkotta területi rendszerek (térségek) összefüggésében is. A fenntarthatóság alapelve minden ágazat irányában a fejlesztéspolitika azon korlátját fogalmazza meg, mely szerint a mai fejlesztések és a fejlesztések alapját adó erőforrás-gazdálkodás nem veszélyeztetheti a jövő generációinak esélyét arra, hogy szükségleteiket biztonságosan kielégítsék. A fenntartható területi rendszerekben a térségi gazdasági folyamatok nem veszélyeztetik a helyi természeti és épített környezetet, nem okozzák az erőforrások kimerülését, az értékhordozó kultúrák eltűnését, ugyanakkor magas szinten biztosítják a társadalom létfeltételeit. Hatékonyság és koncentráció elve
4
A településfejlesztési koncepció a koncentráció érvényesítésére törekszik a megfogalmazásban, a legkritikusabb pontokon történő, leghatékonyabb beavatkozás érdekében. A területfejlesztési politika tárgyát képező területi rendszer sok eleme ugyanis nem az absztrakt gazdasági-szociális „terekben” jeleníthető meg a leghatékonyabban, hanem a földrajzi tér egyes vagy típusos egységeiben, tájakban, térségekben.
Rendszerszemlélet, programozás, integrált fejlesztés A területfejlesztési politikának fokozottan figyelembe kell vennie a globális, európai, nagytérségi vagy nemzeti szintű gazdasági-társadalmi trendeket a különböző szintű és helyzetű térségekben. A várható hátrányokat megelőzve, az előnyöket kihasználva jövőorientált, proaktív cselekvési terveket kell alkotni, és nem csak a már bekövetkezett változásokra fogalmazni meg válaszintézkedéseket. A területi tervezés során az egyes célcsoportokat érintő gazdasági-társadalmi célok eléréséhez olyan területfejlesztési tevékenység szükséges, amely a sokszínű partnerségi együttműködések révén több termelőágazat kooperációjából, a szolgáltatások, ill. szociális, egészségügyi, oktatási, kulturális közigazgatási tevékenységek összekapcsolódásából épül fel. Ezek az elemek területi alapon, a beavatkozás terében integrálódnak egymással, koordináltan, szervesen, lehetőleg szinergikusan összefonódó akciókat alkotnak. Nyilvánosság, partnerség elve A nyilvánosság és a részvétel a területfejlesztési politikában különös hangsúlyt kap. A nyilvánosság területfejlesztési politikai sajátossága, hogy a területi hierarchia legkülönbözőbb szintjein és helyein meg tudja szólítani a közvéleményt. A szubszidiaritást igénylő kezdeményezés esetében a különböző szintű területi szervek vertikális partnersége szükséges. Területi harmónia elve A területfejlesztés során arra is figyelemmel kell lenni, hogy a helyi társadalom és a szolgáltatásokat igénybe vevők meghatározó státuszcsoportjai (állandó lakosok, üdülő tulajdonosok, külföldi ingatlantulajdonosok, helyi-, és szezonálisan jelen lévő, illetve a különböző működési nézeteket valló, eltérő menedzsment-szemléletű vállalkozások, bel-, és külföldi turisták, stb.) közti harmónia is hosszútávon biztosítható legyen. Mivel a harmónia csak olyan térség sajátja, amelyben az egyenlőtlenségek mértéke minimális, ezért törekedni kell a területileg kiegyenlített és társadalmilag is igazságos hosszú távú térségfejlesztésre. Tolerancia Az etnikai és kulturális különbségeket magukon viselő státuszcsoportok szimbiózisa csak úgy tartható fenn, ha a helyi társadalom szövetén belül megfigyelhető másságok kölcsönösen megismerhetővé és egymás részéről átjárhatóvá válnak. 5
Esélyegyenlőség Az infrastrukturális ellátottság és a tudáshoz való hozzáférés mellett a hagyományos célcsoportok (romák, munkanélküliek, migránsok) problémáinak kezelésén túl az esélyegyenlőség biztosítása terén is fontos szerepe van Vépnek. Identitás A társadalmi identitás jellemzője egyrészt a térséghez, településhez kötődés, másrész a területi identitás a fenntartható térségfejlesztés egyik belső erőforrása is, csakúgy, mint a természeti erőforrások, például az energiahordozók, a nyersanyagvagyon, a megfelelő éghajlat, vagy a humán erőforrások. Átláthatóság, monitoring és értékelés elve A területfejlesztési tervezés, -végrehajtás nem epizodikus tevékenységek együttese, hanem állandó folyamat, mely a térségek társadalmi-, gazdasági-, környezeti rendszereiben spontán, a beavatkozások vagy a globális trendek eredményeiként jelentkező változásokhoz idomul. E folyamat visszacsatolásokkal ciklusokba rendeződik, a tervezési, a végrehajtási, és azok nyomon követésére irányuló értékelési tevékenységek szünet nélkül, átfedésekkel követik egymást.
6
2. CÉLOK 2.1. A település átfogó fejlesztését szolgáló célok meghatározása A település átfogó céljai a társadalom, gazdaság és környezet helyzetének, viszonyainak javítását ölelik fel. Az ebbe sorolható célkitűzések és tevékenységek a város átfogó fejlődését szolgálják. 1. Vép város társadalmi viszonyainak fejlesztése A településen kiemelt cél a társadalmi jólét megteremtése, ami nélkül a település népességmegtartó képessége jelentősen csökkenne. Ebbe a célba tartoznak a szociális szolgáltatások, ellátások színvonalának növelése intézményi fejlesztések révén (pld új bölcsőde kialakítása), a helyi identitás erősítő szimbolikus fejlesztések (települési jel(ek) kialakítás), vagy éppen kulturális-, sport és egyéb programkínálat bővítése. Szintén ide sorolandó a szegregáció csökkentése, és a hátrányos helyzetűek esélyegyenlőségének biztosítása, amelyek nélkül a település fejlődése nem lehet fenntartható. 2. A település környezeti, és infrastrukturális fejlesztése A cél, hogy Vép élhető, környezetbarát, fejlett infrastruktúrával rendelkező kisváros legyen. Az itt élők és az ide látogató dolgozók, turisták számára szükséges kialakítani egy funkcionális zöldfelületekben gazdag települést, amely modern, környezetbarát infrastruktúrával rendelkezik. Cél továbbá, hogy a város önkormányzati intézményei, közvilágítása és lehetőleg minél több magántulajdonban lévő vállalkozás és lakóingatlan minél hatékonyabb energiafelhasználású legyen, valamint, hogy a fennmaradó energiaigényen belül Vépen a megújulók részaránya folyamatosan, évről évre növekedjen. További cél, hogy a mobilitási igények várható növekedését Vép városa mind a településrendezési eszközökben, mind a fejlesztési célokban a lehető leginkább fenntartható irányba terelje. A várhatóan tovább erősödő motorizáció területigényét korlátok között kell tartani, emellett törekedni kell fenntartható, környezetbarát mobilitási megoldások használatára. Továbbra is cél, hogy a település egyaránt könnyen megközelíthető legyen autóval, tömegközlekedéssel (vasúton és autóbusszal) valamint kerékpáron, de a városon belül törekedni kell minél több eszközzel elősegíteni a rövid távú autózás, és az ezzel járó területhasználati, lég- és zajszennyezési, klímaromboló hatások erősödése helyett a fenntartható gyalogos-, kerékpáros közlekedést, majd idővel az emobilitási eszközök használatát. 3. A város gazdaságának fejlesztése, diverzifikálása Cél a településen lévő vállalkozások megerősítése támogatásával és új befektetők vonzásával egy több lábon álló és erős gazdasági szektorral rendelkező város kialakítása. Új gazdasági ágak (mint például a turizmus, új szolgáltató iparágak) megjelenésével és fejlesztésével a város gazdasága több lábon fog állni. 7
A cél, hogy a településen működő vállalkozások több itt élő, vagy környező településekről ide ingázó embernek adjanak munkát, ezzel növeljék a lakossághoz és adóbevételek formájában a városhoz áramló bevételeket. A városnak hosszú távon fel kell készülnie az M86 és M9-es autópálya csomópontjának gazdasági vonzerőt növelő lehetőségei kihasználására. Ennek fényében új ipari és kereskedelmi-szolgáltató övezeteket kell kijelölni. A kormányzati lakásteremtési, családtámogatási célok lehetőséget kínálnak az építőipar fejlesztésére. Vépnek meg kell vizsgálnia, mely területeken tud a városiasodás további lépéseként 4 vagy 6 lakásos, esetleg soros beépítésű, ikerházas megoldásokkal lakások épülését elősegítő szabályzást alkotni. Ezzel támogatni tudja a családi házat építeni nem tudó, vagy nem akaró, kis zöldfelületi kapcsolatot biztosító, városias életmódhoz alkalmazkodó lakhatási megoldások terjedését, ezzel elsősorban a fiatalok lakhatáshoz jutását. További cél, hogy minél több szolgáltatást és egyes kereskedelmi lehetőséget a városlakók helyben érhessenek el. Ez egyszerre erősíti a város gazdaságát, növeli a lakosság elégedettségét és járul hozzá a környezetileg fenntartható fejlődéshez.
8
2.2. Részcélok és a beavatkozások területei egységeinek meghatározása 2.2.1. A jövőkép, a településfejlesztési elvek, az átfogó cél és a részcélok kapcsolata Az egyes átfogó célokhoz kapcsolódóan az alábbi részcélok kerültek megfogalmazásra: 1. Vép város társadalmi viszonyainak fejlesztése
A város nevelési, oktatási és szociális ellátórendszerének fejlesztése A település életében a fiatalok megtartása és a kisgyermekes anyák számára segítség a munkaerő-piacra való visszatérésben prioritásként kezelendő. Emiatt fejleszteni kell a már meglévő, és létre kell hozni a még hiányzó intézményi kapacitásokat. o Bölcsődei intézmény létrehozása Vépen jelenleg nem működik bölcsőde, ezért a bölcsődés korú szülők kénytelenek a gyermeküket Szombathelyre vinni, ám a megyeszékhely nem tudja ezeket az igényeket fogadni. A megyében a női foglalkoztatottság közel 20 %-kal alacsonyabb a férfiaknál, amiben jelentős szerepe van a bölcsődei kapacitások hiányának. A közeli kisebb települések sem rendelkeznek bölcsődével, így a Vépen létrehozott bölcsőde ezeken a településen élő fiatal anyák számára is segítséget nyújthat. A bölcsődei elhelyezés lehetősége emellett hozzájárul a gyerekvállalási hajlandóság növeléséhez, mivel tervezhetővé teszi a munkaerőpiacra való visszatérést. o Tornacsarnok építése Vépen az általános iskolás és óvodás gyermekek számára jelenleg nincs kellő kapacitású létesítmény a tornaórák megtartására. A tornacsarnok megépítése egyúttal megfelelő körülmények között, időjárástól függetlenül tudja a mindennapos testnevelés feltételét, emellett az órákon kívüli nyitva tartásával a város sport-élet feltételeit javítani. A létesítmény az óvoda mellett valósulhatna meg. További jelentős funkciója lenne, hogy városi rendezvények számára biztosítana megfelelő kapacitásokat. o Felnőttképzési lehetőségek megteremtése A helyi munkaerő-igény kiszolgálására és a városban élők szakmatanulásának elősegítése érdekében szükséges megteremteni a felnőttképzési oktatás lehetőségeit a helyi iskolai infrastruktúra igénybevételével. A gasztronómia, vendéglátás területén meglévő állandó kereslet kielégítésére önkormányzati vagy állami finanszírozásban lehetőség lenne a Fészek étterem egykori funkcióját újjáélesztve, duális képzés keretében új képzést elindítani. A képzés kiegészíthetné a megyeszékhely oktatási intézményei profilját, szakács felszolgáló, barista, és borajánló témakörökben. Felnőttképzés keretében sörfőző mesteri képzésre is lehetőség nyílna. A fejlesztés egyúttal településképileg meghatározó, központi épület rendezése révén Vép főtere arculatát, a település városias, rendezett képének kialakulását is elősegítené.
9
Lakhatási feltételek javítása, diverzifikálása Vép népességmegtartó képességének javításához, valamint a népesség növeléséhez, a munkavállalók számának növeléséhez javítani kell a jelenlegi lakhatási feltételeket. Ez új építési telkek kijelölésével, önkormányzati bérlakások kialakításával és a jelenlegi épületállomány és környezet állapotának javításával. o Bérlakások építése Vépen jelenleg nincs önkormányzati bérlakás, és magántulajdonban (vállalkozói tulajdonban) is csak egy működik a városban. 4-6 lakásos, közel nullenergiás, 65 m 2 körüli, kertkapcsolattal rendelkező minőségi bérlakások kialakítása. A bérlakások létesítésével és letelepedési támogatás nyújtásával Vép népessége növekedésnek indulhat, a fiatalok helyben le tudnak telepedni. o Lakások, zöldfelületi kapcsolódású sorházak létesítésének ösztönzése A városias, felgyorsult életmód, Vép városiasodása egyúttal a fiatal családok jelentős részének igénye, lehetőségei indokolják, hogy kerüljenek kijelölésre a városias megjelenést erősítő, lakás, vagy lakás méretű kisebb sorházak. Ösztönözni kell 4-6 lakásos társasházak, soros beépítésű sorházak, kis telkes kapcsolattal rendelkező ingatlanok kialakítását, életüket most kezdő, vagy ilyen igényű (korlátozott szabad idejű) családok számára. Ezzel lehetőség nyílna új, a jelenlegi kínálattól eltérő, fiatalos, olcsóbb lakhatásra, ami jobban illeszkedik egyre több ember igényeihez, egyúttal megfizethető is. A fiatalok megtartása, újak településre vonzása érhető el az intézkedéssel. o Szegregált területek felzárkóztatása A településen a KSH lehatárolása alapján a szegregációval érintett terület (Ady utca kereszteződéstől déli irányban a Hunyadi utca páros oldala az Összekötő utcáig) felzárkóztatása szükséges. A szegregátum helyzetét és a kezelés módját az integrált településfejlesztési stratégia antiszegregációs program fejezetében szükséges részletesen meghatározni, valamint meg kell teremteni az összhangot a város Helyi Esélyegyenlőségi Programjában is, ezért ennek a dokumentumnak a felülvizsgálata és aktualizálása javasolt. Első lépésként rendezni szükséges a vegyes tulajdonviszonyokat (önkormányzati telek, magán tulajdonú felépítmény).
2. A település környezeti, és infrastrukturális fejlesztése
A város zöldfelületeinek, közösségi tereinek fejlesztése A város életében a lakossági igények kielégítése miatt és a rendezett, igényes megjelenés miatt szükség van a város zöldfelületeinek és közösségi tereinek felújítására, újak létrehozására. o A központi Fő-tér létrehozása Cél a Szent Imre u., Kolozsvári u., Rákóczi u., Kassai úti központi közterületek rendezése a zöldterületek és a közösségi találkozásra alkalmas felületek és 10
o
o
kereskedelmi/szolgáltató funkciók felújítása által. Cél továbbá az itt található vállalkozások fejlődésének segítése innovatív téralakítás, aminek a keretében a kereskedelmi, üzleti-vállalkozói tevékenységek feltételeinek javítása érdekében a járható térburkolatok fejlesztése egyben alkalmassá válik szabadtéri rendezvények, pld. vásárok megtartására is. A zöldfelületek növényállományának rekonstrukciója emellett oly módon szükséges, hogy a városi klíma, hősziget-hatás ellen árnyékoló lombhullató, klímatűrő fasorok, cserjesávok, több szintes növényzet kerüljön kialakításra. Szükség van a Városháza előtti pihenőpark átalakítására, funkcionalitása és diverzitása növelésére. A városi aktív rekreációs területek (padok, utcabútorok, színpad) kialakítása is szükséges, valamint célszerű kialakítani a zöldfelület részét képező vízfelületet (csobogót) is. Kozár-Borzó patak mentén sétány kialakítása Cél hogy a Vép arculatát, struktúráját meghatározó Kozár-Borzó patakot bekapcsolva a város vérkeringésébe, egy új, városi szabadidős sétány jöjjön létre, gyalogos és kerékpáros közlekedési lehetőségekkel. Ez egyben összeköttetést is teremt a Szent Imre utca és Deák utca között, és idővel ráhordhat egy későbbi felújításon átesett kastély-parkra. A sétány önmagában is bővítené a város rekreációs szolgáltatásait, amit tovább lehet fejleszteni szabadtéri felnőtt fintessz eszköz-park telepítésével. Szabadidő aktív és rekreációs eltöltésére lehetőséget adó parkok kialakítása A cél, hogy a város minden korosztálya, a szabadidejüket aktívan és rekreációs céllal eltölteni kívánók is megtalálják a számukra megfelelő kikapcsolódási lehetőséget Vépen. A város sportélete kiegészítő eszköze egy sportpark kialakítása lehet, street workout eszközökkel a 298/4 és 784/3 helyrajzi számú területeken. A települési sportpálya mellett fekvő erdős részen parkerdő – rekreációs park kialakítása történhet meg.
Közúti elérhetőség, közlekedési feltételek javítása Egy település életét nagyban meghatározza térségi elhelyezkedése, közlekedési kapcsolatai, ezért kiemelt figyelmet kell fordítani, hogy az igényeknek megfelelő, korszerű közlekedési rendszerrel rendelkezzen a város. A cél megvalósulásakor javul a település közlekedési rendszere, csökkenhet az ingázási idő, vagy komfortosabbá válhat az ingázás. o M86-os bekötőút felújítása, kiszélesítése Az út a település belső úthálózatának egyik fő tengelyét adja, burkolata és szélessége nem a jelenlegi terhelésre lett tervezve, az út balesetveszélyes. Az út jelenlegi szabályozási szélessége kialakultan 9,2-18,8 m, burkolatszélessége jellemzően 5,8-6,2 m. A biztonságos közlekedés érdekében az utat úgy kell átépíteni, hogy a minimum 3,0 m-es sávszélesség mindenütt biztosított legyen (a szabvány által megengedett különleges kötöttség a beépítés miatt rendelkezésre álló kialakult - helyenként szűk szabályozási szélesség). Az út mellett kétoldali járda halad, melyből az egyik megfelel a szabvány előírásainak. Megemlítendő, hogy az út keresztezi a 11
o
o
fentiekben már említett 20. számú Székesfehérvár – Szombathely közforgalmú törzshálózati fővonalat. Az átjáró fénysorompóval és félsorompóval is biztosított. A nagy vasúti járatsűrűség miatt a várakozási idő esetenként igen hosszú, meghaladja a 15 percet. Ez ellen megoldás csak a külön szintű csomópont kialakítása lehet. Ezen az úton túlmenően fontos cél az úthálózat többi elemét is megvizsgálni, probléma esetén felújítani, modernizálni. Településkapuk kialakítása A településre érkezők számára fontos, hogy egy megjelenésében meghatározó településkapuval találkozzon, ami miatt az ide látogatók pozitív érzésekkel érkezhetnek meg a településre. Fontos, hogy a településkapu a város jellegzetességeit szem előtt tartva, a város arculatához illeszkedve fogadja a településre érkezőket. Forgalomcsillapítás A település frekventált, forgalmas helyein adott időszakokban a közlekedés nehézkes, balesetveszélyes. Ez kialakulhat az oktatási intézmények, de a nagyobb üzemek környékén is, ahol a csúcsidőkben, jellemzően a reggeli és esti órákban balesetveszélyes a közlekedés. Ezeken a helyeken forgalomcsillapításra van szükség, a belterületen kívül forgalomcsillapításra, és meg kell vizsgálni, valamint fejleszteni kell a gyalogátkelőhelyeket is. Belterületen fontos a gyalogosbarát közlekedési rendszerek fejlesztése is: az önkormányzat folyamatos jelleggel tartsa karban a járdákat, és fontos a forgalmasabb csomópontokban a gyalogátkelőhelyek megfelelő (akár fizikai gyalogátkelőhelyek) fejlesztési is.
Kerékpáros közlekedés feltételeinek megteremtése, javítása o Városon belüli kerékpárút-hálózat kialakítása Vépen jelenleg nincsenek kerékpárutak, holott a településen belül jelentős a kerékpárral közlekedők aránya. Szükség lenne legalább azokon a főútvonalakon kerékpárutat létrehozni, amelyek a település fő közlekedési tengelyei, összhangban a térségi kerékpáros tervekkel. o Szombathely – Vép – Sárvár kerékpárút kialakítása Vép városának térségi szempontból fontos a megfelelő kerékpáros közlekedési kapcsolat megteremtése, Szombathely és Sárvár között. A VépSzombathely kerékpárút turisztikai és hivatásforgalmi kerékpárút lehetne, mely elősegítené a munkavállalók ingázását a két város között. A kerékpárút pontos paramétereiről és nyomvonaláról hatástanulmányt szükséges készíteni. Amennyiben a kerékpárút a Szent Imre utca- Vépi út nyomvonalon haladna, itt érdemes megvizsgálni, hogy az út mely oldalán haladjon a kerékpárút. Előzetes vizsgálataink alapján belterületig célszerű a Szent Imre utcaút északi, majd ezt követően a Vépi út déli felén vezetni a kerékpárutat, 12
ugyanis a Vépi út déli fele kevésbé beépült, így kevesebb megszakítást igényel az út kialakítása. Sárvár irányába Porpác és Bögöt irányába legrövidebb az út, és ez mindkét végállomást tekintve is fontos cél lehet. Sárvár és a porpáci bekötőút között a kerékpáros sáv a jelenlegi Sárvár-Vát közötti útfelújítás során elkészül. Ez a kerékpárút főként turisztikai jellegű lehetne, hiszen Vépről a Sárvár irányába munka miatt ingázók jóval kisebb arányban vannak, valamint ez a távolság munka szempontjából kerékpárral már távoli. További előnye lenne a kerékpárútnak, hogy kirándulók, kutyasétáltatók és gombászók számára jobban megközelíthetővé tenné a vépi erdőt. A két fejlesztést összehangolóan azonban egy térségi kerékpárút-hálózat alakulhatna ki, mely megteremti a kerékpáros összeköttetést Szombathely és Sárvár között.
Települési alapinfrastruktúra fejlesztése o Közvilágítási rendszer korszerűsítése Az elektromos ellátórendszerre szerelt világító berendezések korszerűsítése mellett több helyen önálló közvilágítási rendszer kialakítása indokolt lenne. Ez különösen megfontolandó, mivel szükséges lenne a világító berendezések LED technológiára való cseréje, aminek során azonban biztosítani kell a közút mellett a járdák megvilágítottságát is. A korszerűsítés kiemelt célja ugyanakkor elsődlegesen a villamos-energia igény felére csökkentése, egyúttal a CO2e gázok kibocsátásának és a fényszennyezésnek a csökkentése. o Belterületi és külterületi csapadékvíz hálózat felújítása A fenntartható vízgazdálkodás érdekében a belterületi és külterületi csapadékvíz hálózat felújítása, bővítése a csapadékvíz elvezetése, megtartása, hasznosítása hármas elve szerint. o Szennyvízcsatornák felújítása a hatékony és fenntartható tisztítás és energiahasznosítás elve szerint A településen az infrastrukturális beruházásokhoz kapcsolódóan szükség van a folyamatos szennyvízelvezető csatornák cseréjére.
Megújuló energiaforrások részarányának növelése Vép városa már ma is aktív szereplője a megújuló-energia ágazatnak, melyet a településen működő szélerőmű, és az önkormányzat jövőbeni törekvései is alátámasztanak. A cél, hogy 2030-ig a város az általa felhasznált villamosenergiát megújuló energiák által állítsa elő. o Napelempark létrehozása Napelempark létrehozására több területet célszerű megvizsgálni. Fontos, hogy olyan területek kerüljenek kiválasztásra, amelyeknek a hálózat szempontjából minimális infrastrukturális fejlesztés váljon szükségessé. 13
o
Potenciális terület a település nyugati része. Egy vállalkozó már jogerős építési engedéllyel rendelkezik egy 4 MWh-s napelempark építésére a Ferencmajor melletti területen. További lehetőség a napenergia hasznosítására a tervezett tornacsarnok teteje, valamint a Porpác felé menő út északi oldalán lévő, nem jó minőségű szántót érintő területek. Önkormányzati épületek ellátása megújuló energiaforrásokkal Az önkormányzati intézmények folyamatos megújulása mellett fontos, hogy kihasználják a megújuló energiaforrások nyújtotta előnyöket. Ezért az intézményeket fel kell szerelni napelemekkel, vagy napkollektorokkal, mely jelentősen csökkenti az önkormányzati ingatlanok energiafelhasználását.
3. A város gazdaságának fejlesztése, diverzifikálása
Szolgáltatói szektor megerősítése, fejlesztése A településen jelenleg a szolgáltató szektor – Szombathely közelsége miatt is – hiányos, a településen élők főként Szombathelyen veszik igénybe az egyes szolgáltatásokat. A város versenyképességének növelése miatt szükséges a már meglévő szolgáltatásokat minőségileg fejleszteni, valamint új, a településen eddig nem létező szolgáltatásokat létrehozni. Utóbbihoz az önkormányzat segítsége is szükséges.
Turisztikai kínálat bővítése Vépen jelenleg a turisztikai szerep teljesen háttérbe szorul. Nincsenek a településen szálláshelyek, és a turisztika kínálat is csekély. Ennek fejlesztése fontos feladat, új turisztikai attrakciók létrehozásával. A fejlesztés eredményeként a város gazdasága diverzifikálttá válik, valamint a szolgáltatói szektor is növekedésnek indulhat. o Erdődy kastély hasznosítása A kastély jelenleg hasznosítatlan, és folyamatosan romló állapotú. Hasznosítását megnehezíti, hogy nem önkormányzati, hanem az állami tulajdonban van, ezért az önkormányzatnak célszerű ösztönözni a tulajdonost az épület és a hozzá tartozó terület hasznosításának ügyében. Célszerű részben turisztikai szerepkörben bevonni a település életébe. A kastély parkjának rendezése, hasznosítása a város egy újabb közösségi színtere lehet. o
Kerékpáros turizmus fejlesztése A kerékpáros közlekedés fejlesztésénél már említésre került a Szombathely – Vép – Sárvár kerékpárút megépítése, mely részben turisztikai szerepkört szolgálhat. Ehhez a kerékpárút-hálózat fejlesztésén túl a városban ajánlott kerékpáros megállítópont, pihenőhelyek létrehozása. Ennek keretében szükséges a megfelelő infrastruktúra (kerékpártárolók, vizesblokkok, és vendéglátóhelyek) kiépítése.
o
Örökségi értékek bemutatása 14
Vép városa, ahogy Szombathely is, régészeti örökségekben gazdag. A település a korabeli Borostyánkő-út mentén helyezkedik el, és több nagyobb római villának a maradványait is megtalálták már a település közigazgatási területén belül. Turisztikai attrakcióként ezeket az örökségi értékeket be lehetne mutatni a település lakosságának, valamint az ide látogatóknak, melyhez egy régészeti bemutatóhelyet célszerű létrehozni. Itt kiállítanák a településen talált, restaurált régészeti leleteket, és makettekkel, be lehetne mutatni a település korabeli életét is. A bemutatóhely helyét vizsgálni szükséges, de potenciális helyszín lehet a már önkormányzati tulajdonban álló volt Fészek étterem épülete, mely a belváros rehabilitációjával, fejlesztésével új funkciót kaphatna.
Helyi vállalkozások megerősítése, új befektetők településre vonzása Vép gazdasági stabilitásához szükséges a már meglévő vállalkozások megerősítése. Ez a megfelelő munkaerő biztosításával, önkormányzati támogatással érhető el. Több vállalkozó is fejlesztéseket tervez a településen, erre a tőle telhető legtöbb segítséget az önkormányzatnak meg kell adnia. Tervezett fejlesztések: o Bioélelmiszer előállítása o Biogáz labor létrehozása o Újrahasznosító telep kialakítása Új vállalkozások letelepedéséhez elsősorban szintén a megfelelően képzett munkaerő szükséges, valamint fontos a megfelelő területek rendelkezésre állása. Vépen a település nyugati és északi oldalán figyelhető meg gazdasági tevékenység. A település északi területe a vasútállomástól északra potenciális gazdaságikereskedelmi terület lehet, hisz a terület megközelíthetősége jó, és a már működő vállalkozások miatt az infrastruktúra is kiépített, vagy könnyen kiépíthető. A városnak a befektetők vonzásához célszerű befektetés-ösztönző marketing kiadványokat létrehozni, amely a város potenciális területeit, ingatlanjait ajánlja ki a lehetséges befektetők számára. Az északi iparterület bővítése szükséges az M86-os bekötőút keleti oldalán. Ez által az M9-es autópálya hosszabb távon történő megvalósulása esetén a gazdasági alapinfrastruktúra rendelkezésre fog állni, a növekvő befektetői érdeklődés esetén is biztosított lesz számukra a terület.
15
2.2.2. A fejlesztési célok értelmezése az egyes településrészekre
Vépen a fejlesztés fő irányait a megalapozó vizsgálatban feltárt problémákra alapozva, az ott szereplő problématérképhez kapcsolódóan fogalmaztuk meg:
16
3. KIINDULÓ ADATOK A TOVÁBBI TERVEZÉSI FELADATOKHOZ 3.1. A stratégiához és a településrendezési eszközök készítéséhez szükséges társadalmi, gazdasági és környezeti adatok meghatározása Társadalom Vép város népessége stagnáló, lassan csökkenő tendenciát mutat az utóbbi években, melyet a kedvezőtlen demográfiai viszonyok okoznak. A lakosság elöregedő, így évről évre természetes fogyás tapasztalható a településen, amelyet a vándorlási különbözet sem tud ellensúlyozni. A népesség nemzetiségi összetételét tekintve a magyarok aránya 89,6 %-ot tesz ki, és magas a településen a cigányok aránya, 4,4 %, meg 4-szerese a megyei aránynak. A településen összehasonlítva a területi arányokkal, magasabb az adófizetők aránya, 50,32%, az egy lakosra jutó nettó jövedelem pedig évről évre növekvő tendenicát mutat. A település szociális ellátása jónak mondható, egyedül a bölcsődei ellátás hiánya merült fel problémaként, melynek létrehozása jelen településfejlesztési koncepció javaslatot tesz.
Gazdaság Vép gazdasága néhány nagyobb ipari és logisztikai vállalkozás, a hagyományos mezőgazdasági vállalkozások, illetve a változó számú kis és középvállalkozások jellemzik. A meghatározó nagyvállalat Vépen az SFL Technologies Kft szerkezetgyártó, illetve a Galambos cégcsoport, mely raktározási és szállítmányozási feladatokat lát el. Gazdára talált a régóta elhagyatott MOL telep is, ahol kibontakozóban van egy újabb nagyobbnak ígérkező cég, a Kompakt Kft, mely papír anyagú csomagolások és csomagoló anyagok gyártásával foglalkozik. Továbbra is jelentős a Szombathelyre ingázó dolgozók létszáma, valamint sokan találnak munkát osztrák területen is, de erről pontos kimutatás nincs. Jelenleg a városban ipari tevékenység végzésére kijelölt területet a hatályos rendezési terv kellő mennyiségben tartalmaz, de ezek jellemzően most mezőgazdasági művelés alatt állnak, és kiépített infrastruktúrával sem rendelkeznek. Ipari park kialakítása Szombathely közelsége miatt, és mivel a földterületek magánkézben vannak, jelentős anyagi ráfordításokat igényelne, amikkel az önkormányzat jelenleg nem rendelkezik.
17
Környezet Domborzati viszonyok Vép település a Dunántúlon, Vas megye centrális belső részén, a megyeszékhely, Szombathely keleti szomszédságában helyezkedik el. Közigazgatási területe Magyarország kistájkatasztere szerint, a Nyugat-magyarországi peremvidék nagytájban, a Sopron-vasisíkság mezorégióban, azon belül a Gyöngyös-sík mikrorégióban található. A terület a Kőszegi-hegység délkeleti irányba húzódó perigraciális hegylábi része, melyet a Gyöngyös kavicstakarós síksága jellemez. A kistáj arculata alföldi jellegű, még mikromorfológiai formációk sem jelennek meg. A tervezési terület magassága ennek megfelelően a 178 - 204 mBf-i határok között található. Földtani adottságok A kistáj felszíni képét az enyhén délkelet felé lejtő terület jellemzi. Sokhelyütt a Rába balparti kavicstakarója is felszínközeli, ill. felszínre bukkan. A táj sík jellegét a Gyöngyöspatak egykori lefűződött medrei és a lefolyástalan mélyedések random hálózata teszi kissé változatossá. A kiterjedt mesterséges árokrendszer ellenére a patakok jelentős részében csak időszakosan van víz. A vizek mélyedésekbe vezetett vizeiben lápok, mocsarak alakulnak ki. Éghajlat A kistáj éghajlata mérsékelten hűvös-mérsékelten száraz. Az évi összes napsütéses órák száma 1850-1900 között valószínű, mely az alábbiak szerint oszlik meg: a téli időszakban 185, a nyári tenyészidőszakban 740 óra. Az évi középhőmérséklet 10 °C között alakul, a fagymentes napok száma 184. A nyári legmagasabb hőmérséklet várható maximuma 32,5 °C, a téli -16 °C. A hóborította napok száma 40, a maximális hóvastagság 24 cm (forrás: Kistájkataszter). Vízrajz Vép település és táji környezete a felszín domborzati adottságaiból adódóan a Rába vízgyűjtőterületén található. A település területén több vízfolyás is áthalad: Sormási-patak, Surányi-patak, Perec-patak, Kozár-Borzó-patak. Az említett patakok mellett mesterséges vízelvezető árkok is sokfelé megtalálhatók, legjelentősebb köztük a Vépi-csatorna. A vízfolyások a terület lejtésviszonyainak megfelelően délkeleti irányba folynak. A patakok közül némelyik csak időszakos vízfolyás (pl: Sormási-patak). A belterületen egy kis mesterséges tó található.
18
3.2. A meghatározott területigényes elemek alapján, javaslat a műszaki infrastruktúra fő elemeinek térbeli rendjére és a terület-felhasználásra irányuló településszerkezeti változtatásokra Vép város szerkezetét alapvetően meghatározzák a településen áthaladó közutak, hiszen a település és a településközpont a Szombathely – Vép közlekedési tengely mentén alakult ki. Az M86 Hegyeshalom- Csorna- Szombathely gyorsforgalmi út: a 2x2 sávos, osztott pályás kiépítettségű gyorsforgalmi út a település külterületén halad, a várost északról elkerülve, valamint a tervezett M9-es útnak fontos szerepe lesz a település gazdaságában, előidézve egyfajta súlypont áthelyeződést. Már napjainkban is megfigyelhető az M86-os bekötőút mentén a település északi részén a gazdasági üzemek növekedése, mely az M9-es jövőbeni megépülésével még hangsúlyosabb szerepet kap, melyet gazdasági területek kijelölésével és a megfelelő infrastruktúra kiépítésével kezelni lehet.
3.3. Az örökségi értékek és a védettség bemutatása, javaslatok az örökség védelmére és az örökségi érték alapú, fenntartható fejlesztésére Az örökség érték alapú fenntartható fejlesztése Az örökségi érték fenntartása és fejlesztése szempontjából alapvető, hogy a helyi társadalom által meghatározott érték és normarendszer, a kultúra jelen lévő foka ezeket az elemeket egyértelműen értékként azonosítsa, múltjának, vagy jelenének kiemelt hordozóiként tekintsen rá. Ez alapfeltétel ahhoz, hogy a településen jelen lévő bármely érték megőrzése, bemutatása és fejlesztése a helyben élőkben gyökerező szándékként megfogalmazódjon. Mindennemű fejlesztés első lépése az örökségi értékek rögzítése kell legyen. Minden fejlesztés, vagy megújítás csakis a múltban gyökerezhet. A történelmi, kulturális értékekre kell építkezni. A múlt iránti tisztelet kifejezésében viszont mai eszközöket kell alkalmazni. Olyanokat, melyek könnyen kapcsolatba kerülnek a hellyel, melyek beleolvadnak a hangulatba, anélkül, hogy külön definiálnunk kellene őket. A meglévő elemek megújítása pedig a településszerkezet adottságain alapul. Ebbe az örökölt szövetbe kell belehelyezni, a mai elvárásainkat. A településszerkezet dinamikus elemei a közterületek, közlekedési területek, terek, ezek szervezik a városi életet. Ezek rehabilitációja van legnagyobb hatással mind a helyi, mind az idegenforgalmi társadalomra, ezek megújítása képes generálni a szövet többi elemének megújulását. A rehabilitáció lényege, hogy a múlt értékeit összhangba hozzuk a mai elvárásainkkal, illetve fordítva. E két tényező közös nyelve kell, hogy legyen a kulturális értékrendünk, mely meg tudja teremteni a múlt megőrzése, és a jövő fejlesztés közötti összhangot. Jelen településfejlesztési koncepciót követő tervfázisok, a stratégia, a településrendezési eszközök feladata az örökségi érték védelmével, fenntartásával, fejlesztésével kapcsolatos feladatok részleteinek kidolgozása. Mindennek kerete pedig az országos jogszabályokban 19
megfogalmazott országos elvárások, és feladatok, valamint a már helyben alkotott védelmi célú szabályozások. A településfejlesztési koncepció céljai alapján hat fő fejlesztési zóna érinthet már nyilvántartott, vagy régészetileg részlegesen vagy teljesen egészében ismert kulturális örökség elemet:
az M86. sz. főút bekötő útja,
az Erdődy-kastély felújítása és hasznosítása,
a Kozár-Borzó patakok zöldterületének bevonása a közösségi életbe,
a Vép-Szombathely közötti kerékpárút kialakítása,
szélessávú digitális hálózat kiépítése,
valamint a megújuló energia hasznosítása („zöld város”).
A tervezett építői beruházások (pl. út- és kerékpárút útépítés, kastély-projekt, zöldterület fejlesztés /és ezzel esetleg összefüggő meder szabályozás?/) földmunkái kül- és belterületet egyaránt érintenek. Az elvégzett értékvizsgálat és a hatáselemzés alapján megállapítható, hogy a tervezett belterületi beruházások földmunkái magas örökségvédelmi kockázatokkal járnak. Az M86.sz. főút bekötőútja esetében: megújítása során a vízfolyást keresztező Savaria – Bassiana út és az insula rendszer kisebb útjainak átkelői és árterületi részei sérülnek (lásd lejjebb, a zöldfolyosónál írottakat). Az Erdődy-kastély felújítása és hasznosítása esetében: annak középkori előzményei, pl. fa, majd kő, vagy fa-kő konstrukciójú nemesi udvarház és gazdasági épületei – akár egy Árpádkori falu is? – pusztulhatnak el, holott ez a korai, majd megszakadt várostörténet meghatározó régiója. A Kozár-Borzó patakok zöldterületének bevonása a közösségi életbe projekt esetében: kivitelezése során a vízfolyást keresztező Savaria – Bassiana út és az insula rendszer kisebb útjainak átkelői és árterületi részei sérülnek (ilyenek a 86. sz. főút új nyomvonalán már rögzítésre kerültek), a lehetséges és az eddigi kotrásokat még túlélt hidak facölöp maradványai (római- és középkori / kora újkori) elpusztulhatnak. Ismerünk ilyeneket a megyéből római: Sárvár (Rába), középkor: Ikervár (Rába) és Pinkamindszent (Pinka) medréből. Szélességétől függően a vízfolyás teraszán konstatált különböző korú települések részleteit semmisítheti meg. A Vép-Szombathely közötti kerékpárút kialakítása esetében: a 28. és 36. számú lelőhelyeket érinti és létükben veszélyezteti. Az előbbi egy több korszakos település, az utóbbi a megye egyik igen fontos kelta temetőjének területe. Utóbbiról sajnos csak nem régészeti kutatásból származó tárgyak kerültek a Savaria Múzeumba. A szélessávú digitális hálózat kiépítése esetén: a teljes földmunka ideje alatt hatóságilag elrendelt régészeti szakfelügyelet várható. A munkálatok számos nyilvántartott, de most még ismeretlen lelőhelyet érintenek / érinthetnek, rombolhatnak, semmisíthetnek meg részlegesen. A korábban tervezett szélenergia beruházások aktualizálása esetén: feltétlenül meg kell újíttatni a korábbi örökségvédelmi hatástanulmányokat, ugyanis több tervezett erőmű 20
helye nyilvántartott és védett régészeti lelőhelyre esik. Summázva: ezekben az esetekben is régészeti tevékenység hatósági előírása várható. A rendelkezésünkre álló adatok alapján tehát számos esetben lehet számítani olyan, a Korm. r. 28. § (1) bekezdésében meghatározott régészeti lelőhelyekre, amelyek veszélyeztetik a beruházások eredeti helyszínen, vagy technológiával történő megvalósítását. A vizsgált területen jelen pillanatban 36 db régészeti lelőhelyet ismerünk. A tervezett fejlesztésekkel együtt járó földmunkák során, az esetleg napvilágra kerülő jelenségek és lelőhelyek régészeti megfigyelést követő mentő ásatással feltárhatók, illetve megelőző feltárással kutathatók meg. Megmaradás(uk)áról, megtartás(uk)áról, esetleges bemutatás(uk)áról és pusztulás(uk)ának lehetőségéről és mértékéről az ásatások tényeinek ismeretében az illetékes örökségvédelmi Hivatal dönt. Bizonyos esetben – pl. temető feltárása, nem kő- és téglaszerkezetű építmények – az ásatási folyamat maga szünteti meg az in situ örökség emléket.
21
4. HA STRATÉGIA NEM KÉSZÜL, A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS AZOK NYOMON KÖVETÉSE Ez a fejezet nem releváns, mert a településfejlesztési koncepció készítésével párhuzamosan elkészül a város integrált településfejlesztési stratégiája is. 4.1. A koncepció megvalósítását szolgáló eszköz- és intézményrendszer
4.2. Javaslat a koncepció és a változások nyomon követésére, a felülvizsgálat rendjére
22
