BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft

FOGLALKOZTATÁSI HELYZETELEMZÉS

amelyet készített a

BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft.

2017. március

Megrendelő: Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. 9700 Szombathely, Horváth Boldizsár körút 9.

A feladattal megbízott szervezet: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. 9700 Szombathely, Semmelweis u. 4-6. 1. em. 6.

A megrendelés háttere: A dokumentum „A Dél-Vas Megyei Gazdaság- és Foglalkoztatás-fejlesztési Együttműködés a helyi gazdaságfejlesztés szolgálatában” című projekt keretében készült (pályázati azonosító: TOP-5.1.2-15-VS1-2016-00001, projekt időtartama: 2017.01.01-2020.12.31.)

2

Tartalom 1.

Bevezető .......................................................................................................................................... 5 1.1.

A foglalkoztatási helyzetelemzés háttere és célja ................................................................... 5

1.2.

Módszertan ............................................................................................................................. 5

2.

Az elemzés földrajzi területének bemutatása ................................................................................. 7

3.

Helyzetfeltárás................................................................................................................................. 8 3.1.

Általános gazdasági-társadalmi helyzetkép............................................................................. 8

3.1.1.

Társadalmi jellemzők ....................................................................................................... 8

3.1.2.

Általános gazdasági jellemzők ....................................................................................... 12

3.2.

Munkaerőpiaci helyzetkép .................................................................................................... 18

3.2.1.

Gazdasági aktivitás ........................................................................................................ 18

3.2.2.

Munkanélküliségi tendenciák ........................................................................................ 19

3.2.3.

Keresleti-kínálati viszonyok ágazatonként .................................................................... 28

3.2.4.

A vállalkozói igényfelmérés és munkaerő-tartalék felmérés eredményei .................... 36

3.2.5.

Közfoglalkoztatás ........................................................................................................... 38

3.3.

Szakképzési rendszer bemutatása ......................................................................................... 42

3.3.1.

A szakképzési rendszer főbb változásai az elmúlt időszakban ...................................... 42

3.3.2.

A szakképzés meghatározó szereplői Vas megyében.................................................... 43

3.3.3.

A szakképzés helyzete Vas megyében és a paktumtérségben ...................................... 43

3.3.4.

Szakmaszerkezeti javaslat ............................................................................................. 47

3.4.

Gazdaságfejlesztési irányok, várható beruházások és azok foglalkoztatási hatásai ............. 49

3.4.1.

Fő kitörési pontok és kihívások ..................................................................................... 49

3.4.2.

Stratégiai célrendszer .................................................................................................... 50

3.4.3.

Ismert beruházások ....................................................................................................... 54

3.5.

Gyermekellátási szolgáltatások helyzete............................................................................... 55

3.5.1.

A 0-5 éves korosztály bemutatása................................................................................. 55

3.5.2.

Bölcsődei ellátás ............................................................................................................ 56

3.5.3.

Óvodai feladatellátás ..................................................................................................... 57

3.5.4.

Családi napközik a paktumterületen ............................................................................. 57

3.5.5.

Fejlesztési lehetőségek .................................................................................................. 58

4.

Helyzetelemzés.............................................................................................................................. 60

5.

Helyzetértékelés ............................................................................................................................ 62

Mellékletek: ........................................................................................................................................... 65 Ábrajegyzék ....................................................................................................................................... 65 Táblázatjegyzék ................................................................................................................................. 67 3

1.

melléklet: A Dél-Vasi paktum számára készült munkaerőpiaci igényfelmérés ......................... 68

2.

melléklet: A Dél-Vasi paktum számára készült munkaerő-tartalék felmérés ........................... 69

4

1. Bevezető 1.1.A foglalkoztatási helyzetelemzés háttere és célja 2016-ban a Vasvári, a Körmendi és a Szentgotthárdi járás összefogásával megalakult a Dél-Vas Megyei Gazdaság- és Foglalkoztatás-fejlesztési Együttműködés, amelynek vezetőjeként Vasvár Város Önkormányzata a Vas Megyei Kormányhivatallal, a Nyugat-Pannon Nonprofit Kft.-vel és a Vas Megyei Önkormányzattal együttműködve kívánja megvalósítani az érintett térség gazdaság- és foglalkoztatásfejlesztési paktumát azzal a céllal, hogy támogassa a térségi szintű foglalkoztatásösztönző folyamatokat, elősegítve ezzel a szakképzett munkaerő helyben maradását. A projekt megvalósításához több szakmai dokumentum kidolgozására van szükség, ezek közül az egyik az ún. foglalkoztatási stratégia, amely megalapozza a projekt szakmai koncepcióját és vezérfonalát. A stratégiát megalapozó dokumentum, a helyzetelemzés részletesen kitér a paktum által lefedett terület (továbbiakban: paktumtérség) társadalmi, gazdasági és munkaerőpiaci helyzetének bemutatására, a kritikus pontok azonosítására, a felmerülő problémák okainak elemzésére. Az elemzés célja egy átfogó helyzetkép bemutatása annak érdekében, hogy a kidolgozandó stratégia egyértelműen az érintett terület adottságaira épüljön, és testreszabott válaszokat tudjon adni a megjelenő kihívásokra. A foglalkoztatási helyzetelemzés az alábbi fő fejezetekből áll: -

a paktumtérség földrajzi területének bemutatása, ami egyfelől az elemzés alapját adja, másfelől lehetővé teszi a megye területén található további három paktum megjelenítését is – ez a paktumok közötti szinergia miatt különösen fontos;

-

a helyzetfeltárás címet viselő fejezet a rendelkezésre álló és különböző módokon összegyűjtött adatokra, információkra építve egy átfogó képet nyújt a paktumtérség jelenlegi társadalmi, gazdasági, foglalkoztatási helyzetéről;

-

a helyzetelemzés egy SWOT-analízist foglal magába, amely foglalkoztatási szempontból számba veszi a paktumtérség erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és veszélyeit;

-

a helyzetértékelés a paktumtérség helyzetének összegzése, feltárva a legfontosabb adottságokat és kihívásokat, amelyekre a stratégiában fókuszálni kell.

1.2.Módszertan A foglalkoztatási helyzetelemzés a különböző forrásokból származó primer és szekunder adatokra, információkra épül. 1. Szekunder adatelemzés: az általános társadalmi, gazdasági, foglalkoztatási helyzet bemutatásához elengedhetetlen bizonyos statisztikai adatok összegyűjtése. Az adatok egy része nyilvános, közhiteles forrásból elérhető (pl. KSH, Belügyminisztérium közfoglalkoztatási adatbázisa, Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, fejlesztési információk a palyazat.gov.hu honlapról), más része kizárólag bizonyos szereplőknél érhető el (pl. Vas Megyei Kormányhivatal). 2. Igényfelmérés: a helyi paktumok előkészítése során eltérő módszerekkel több igényfelmérés történt különböző célcsoportok körében – ezeknek az eredményeit beépítjük a helyzetelemzés releváns fejezeteibe: 5

-

a megvalósíthatósági tanulmány kidolgozása során készült egy kérdőíves felmérés valamennyi érintett települési önkormányzat megkeresésével;

-

a partnerségépítő rendezvények keretében megszervezett partnertalálkozókkal összefüggésben kérdőíves felmérést folytattak le a munkáltatók körében, továbbá a workshopokon is felszínre kerültek releváns információk;

-

a helyi paktumok előkészítése során is történt igényfelmérés a térségre vonatkozóan.

3. Dokumentumelemzés: a helyzetelemzés kidolgozásának elemi részét képezi a releváns dokumentumok beható tanulmányozása és az abban foglaltak legalább közvetett megjelenítése az elemzésben. Ezek egyfelől szakpolitikai dokumentumok (pl. jogszabályok, módszertani útmutatók, ágazati stratégiák), másfelől megyei szintű koncepciók, stratégiák és egyéb dokumentumok. A vizsgálatot alapvetően a paktumtérség egészére végezzük el. Azokon a tématerületeken, amelyek esetében szakmailag indokolt, és az adatok elérhetőek települési szintre is, a helyi paktumok adatait külön elemezzük – mindez támpontot jelent a térbeli különbségek feltárásához, a megyei és a helyi paktumok közötti szinergia megteremtéséhez és a megvalósítás során a területi súlypontok azonosításához. 1. ábra: A foglalkoztatási helyzetelemzés kidolgozásának módszertana

Helyzetfeltárás •adatok, információk összegyűjtése, rendszerezett bemutatása

Helyzetelemzés •erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek azonosítása (SWOT-elemzés)

Helyzetértékelés • a foglalkoztatás és a munkaerőpiac szempontjából meghatározó tendenciák összegzése

A helyzetelemzés során kiindulásként felhasználtuk a 2016. augusztusában készült, az „A Dél-Vas Megyei Gazdaság- és Foglalkoztatás-fejlesztési Együttműködés a helyi gazdaságfejlesztés szolgálatában” c. projekt megvalósíthatósági tanulmányát, az abban szereplő adatokat és információkat aktualizáltuk, számos olyan témakörrel egészítettük ki (pl. munkaerő-kereslet -és kínálat, szakképzés, beruházások, gyermekellátási szolgáltatások stb.), amelyek meghatározóak a foglalkoztatási stratégia kidolgozása szempontjából.

6

2. Az elemzés földrajzi területének bemutatása A Dél-Vasi Paktum a Vas megyei Körmendi, Szentgotthárdi és Vasvári járás közigazgatási területére terjed ki. A megyében további két helyi paktum szerveződött meg:  

a Szombathely Megyei Jogú Város és járása paktum, valamint a Celldömölki, a Kőszegi és a Sárvári járást magába foglaló ún. Észak-Vasi Paktum.

A teljességhez hozzátartozik, hogy Vas megyében megyei paktum is alakult, amely a Szombathely és Járása Paktum területet kivéve lefedi a 6 érintett járást. Az elemzés kiindulási pontjaként itt kívánjuk megjegyezni, hogy alapvetően a paktumtérségre koncentrálunk a vizsgálatok során, azonban indokolt esetben összehasonlítjuk a további két helyi paktumra és a megyei paktumra vonatkozó értékekkel, kiemelendő a terület sajátosságait (erősségeit vagy hiányosságait). Különösen fontos figyelembe venni a Szombathelyi járás mutatóit, mivel Vas megye gazdasági-társadalmi erejének túlnyomó része Szombathely és járása területére koncentrálódik. A paktumtérség területe összesen 1.246 km2, amely a megye 37,3%-át teszi ki. A 85 települést magába foglaló térségben a megye lakosságának 21,6%-a él (a legkevesebben éppen a projektben koordináló szerepet vállaló Vasvári járásban). Az itt élők csaknem fele városi lakhellyel rendelkezik, amely arány a három helyi paktumból a térségünkben a legkedvezőbb a falusi lakosok javára – azaz a másik két helyi paktumban jelentős mértékben magasabb a városban élők aránya. Ha összefoglaljuk a három helyi paktum térszerkezeti adatait, még szembetűnőbbek a paktumtérségünk sajátosságai. 1. táblázat: A Vas megyében lévő paktumok földrajzi területének térszerkezete (2014) Paktum neve

Szombathely Megyei Jogú Város és járása paktum Észak-Vasi paktum Dél-Vasi paktum Megye összesen

Városok száma

Községek száma

Városok lakónépessége

Községek lakónépessége

Összesen

2

38

80 877

29 515

110 392

7 4 13

84 81 203

49 244 25 765 155 886

39 128 29 088 97 731

88 372 54 853 253 617

Forrás: TeIR – KSH

Mivel a három helyi paktum és a megyei paktum lényegében egyazon területre és ugyanarra a célcsoportra fókuszál, így kiemelten fontos a tervezett tevékenységek összehangolása, a magasabb szintű gazdaság- és foglalkoztatásfejlesztési célok elérése szempontjából.

7

3. Helyzetfeltárás 3.1.Általános gazdasági-társadalmi helyzetkép 3.1.1. Társadalmi jellemzők 3.1.1.1.

A népességszám változása

A térségben a lakónépesség száma 54 649 fő volt 2015-ben, az állandó népesség pedig 55 501 fő. Az állandó népességből ~49% férfi és 51% nő, így 0,6 százalékponttal magasabb a férfiak aránya a területen a megyei átlaghoz képest. 2. ábra: Az állandó népesség változása a 2001-2015 közötti időszakban 300 000 250 000 200 000 150 000 100 000 50 000 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 Vas megye

Dél-vasi Paktum

Forrás: TeIR – KSH-TSTAR

A terület lakónépessége enyhén, de folyamatosan csökkent az elmúlt 16 év alatt: 9,8%-kal, 5 916 fővel kevesebben élnek jelenleg a térségben, mint 2001-ben. A lakosságcsökkenésnek elsősorban a természetes fogyás az oka, amely az első gyermekvállalás időpontjának elhalasztásából és a gyermekvállalási hajlandóság mérsékléséből is fakadhat. Megvizsgálva térség oda-, illetve elvándorlási mutatóit, látható, hogy 2010-től megfordult az elvándorlási tendencia mind megyei, mind térségi szinten, az elmúlt 5-7 évben magasabb a betelepülők száma az elvándoroltakéhoz képest. Összevetve a három érintett járást elmondható, hogy hosszabb távon is a Szentgotthárdi járás a legvonzóbb, ide települtek a legtöbben (2011-2013 között évente 160-170 fővel), míg a legnagyobb mértékű elvándorlást a Vasvári járásban mérték (2010-ben 302 fővel). Ha szerényebb eredménnyel is, de a Dél-Vasi paktum területe is hozzájárul a Vas megyei pozitív mérleghez, amely 2010-től folyamatosan pozitív mérleget és növekvő ütemet produkál.

8

3. ábra: Az oda-és elvándorlások alakulása a paktumtérségben, a három érintett járásban és Vas megyében a 2001-2015 közötti időszakban A három érintett járás

A paktumtérség és Vas megye 1000

200

800 100 600

2015

2014

2013

2012

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2001

200

2002

0

400

-100

-200

2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015

0 -200

-300

-400 -600

-400

-800

Körmendi járás Dél-vasi Paktum

Vas megye

Szentgotthárdi járás

Vasvári járás


A népességen belül 2001 és 2011 között csaknem megkétszereződött a roma népesség aránya (ez nem feltétlenül jelent ténylegesen ilyen nagyarányú növekedést, előfordulhat, hogy többen vállalják fel etnikai hovatartozásukat) – de arányuk az állandó lakosok körében (megyei 1,01% és paktumtérségi 1,50%) még mindig lényegesen alacsonyabb az országos átlagnál. A roma népesség foglalkoztatási szempontból azért fontos, mert esetükben inkább jellemző az inaktivitás, a munkanélküliség, a mélyszegénység és az alacsony képzettségi szint. A roma népesség hivatalos száma 2011-ben 2 630 fő volt Vas megyében (a térségben 855-en vallották magukat roma származásúnak), de a tényleges értéket ennél magasabbra szokták becsülni. Kedvező, hogy területi eloszlásuk viszonylag egyenletes, arányuk mindössze a Szentgotthárdi járásban haladja meg a 2%-ot (a Vasvári járásban 1,95%, míg a Körmendi járásban 0,9%).

3.1.1.2.

A népesség korcsoportos megoszlása

A 2001 és 2015 közötti 16 éves időszakban jelentősen változott a lakosság korcsoportok közötti megoszlása: a fiatalkorúak (0-17 éves) aránya 2001-hez képest csaknem 30%-kal csökkent, a 18-59 évesek közötti korosztályban ~10%-os volt a csökkenés, míg a 60 és efeletti korosztály körében ~10%os növekedés zajlott le a paktumtérségben. Megyei szinten a fiatal korosztály arányának növekedése mérsékeltebb volt (mintegy 7 százalékponttal), viszont az idősek aránya 12 százalékpontos növekedéstöbbletet mutat a térségihez viszonyítva. A három érintett járásban kissé eltérő adatokat gyűjtöttünk össze: az ifjúsági korosztályban a legnagyobb csökkenést a Vasvári járásban mérték: 34,3%-kal csökkent a fiatalok száma az elmúlt 16 évben, míg a Szentgotthárdiban egy 10 százalékponttal kisebb csökkenés volt tapasztalható. Az aktív korúak esetében a legnagyobb, 11,4%-os csökkenést a Körmendi járásban regisztrálták, míg a 9

legkevésbé a Vasvári járásban csökkent a létszámuk. A 60 évnél idősebb korosztály esetében a Körmendi és Szentgotthárdi járásban 12-16 százalékpontos növekedés volt tapasztalható, míg a Vasvári járásban egy kisebb mértékű (3,2%-os) csökkenés realizálódott. 4. ábra: Az állandó népesség korcsoportos megoszlása a 2001-2015 közötti időszakban

Dél-Vasi paktumtérség 40 000

35 000 30 000 25 000 20 000

15 000 10 000 5 000 0 0-17 évesek 2001

2002

2003

2004

18-59 évesek 2005

2006

2007

2008

2009

60-x évesek 2010

2011

2012

2013

2014

2015


A lakosság korcsoportjában bekövetkezett kedvezőtlen változás az eltartottsági ráta (azaz 1 aktív korúra jutó 60 év feletti) romlásában is megmutatkozik: míg 2001-ben a paktumtérségi átlagos arány 36,8% (a megyében 33,3%), addig 2015-ben már 44,9% (megyei szinten 45,1%). Ha összevetjük a három járást, látható, hogy szignifikáns változás a Körmendi és a Szentgotthárdi járásban következett be: az előbbiben 11,8 százalékpontos, az utóbbiban 9,2 százalékpontos növekedést mértek a 2001-es értékekhez képest, míg a Vasvári járásban már 2001-ben is magas, 41%os rátát regisztráltak, 2015-ben ez csupán 1,4 százalékponttal nőtt.

Továbbá felmértük a megyében a születéskor várható átlagos élettartamot, amely két szempontból is fontos adat: -

egyfelől visszatükröz egyfajta életminőséget – beleértve a jövőbeni egészségi állapotot is, ami meghatározó a munkavállalók rendelkezésre állása szempontjából;

-

másfelől előrevetíti a népesség további prognosztizálható elöregedését is.

A 2015. évi adatok alapján Vas megyében a várható élettartam mind a nők (79,47 év), mind a férfiak (72,34 év) esetében kismértékben meghaladja az országos átlagot1.

1

Forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_wdsd008.html

10

3.1.1.3.

Képzettség

A munkaerő minőségének, szaktudásának egyik meghatározó tényezője annak képzettsége. A népszámlálások alkalmával rendszeresen felmérik a 7 évesnél idősebb népesség legmagasabb iskolai végzettségét, melyből az elemzéshez a 2001. és 2011. évi adatokat használtuk fel. Az adatok az átlagos képzettségi szint jelentős javulásáról tanúskodnak: -

az általános iskola legfeljebb 7. osztályát elvégzők száma a paktumtérségben csaknem megfeleződött,

-

1 százalékponttal a legfeljebb 8. osztályt végzettek száma is csökkent, míg

-

a középfokú, érettségi nélküli végzettségűek száma csekély mértékben, de növekedett,

-

az érettségit szerzettek száma 7 százalékponttal nőtt,

-

az oklevelet adó egyetemi, főiskolai végzettségűek körében pedig 2,3 százalékpontos növekedés mutatkozik.

A pozitív folyamatok ellenére a paktumterület átlagos képzettségi szintje továbbra is elmarad az elvárt szinttől: az alacsony képzettségűek aránya magasabb, míg a felsőfokú végzettségű lakosság részaránya alacsonyabb, mint például a megyei átlag, és a változás mértéke is csekélyebb, mint az ismert megyei, regionális vagy országos tendenciák. Ennek egyik lehetséges oka, hogy a paktumterület nem képes elegendő munkahelyet biztosítani a diplomások számára (illetve a megyén-térségen kívüli munkahelyek vonzóbbak az itt elérhetőknél), így az érintett települések népességmegtartó ereje is kisebb. 2. táblázat: A 7 éves és idősebb népesség legmagasabb iskolai végzettsége (2001, 2011) Vas megye 2001

Dél-Vasi paktumtérség 2011

2001

2011

Fő

Arány

Fő

Arány

Fő

Arány

Fő

Arány

Általános iskola 0 osztályát elvégzettek

3 500

1,42%

2 417

1,00%

966

1,71%

740

1,40%

Általános iskola 1-7. osztályát elvégzettek

43 081

17,45%

23 276

9,65%

11 279

19,99%

5 800

10,99%

Általános iskola 8. osztályát elvégzettek

68 924

27,91%

64 184

26,62%

17 306

30,67%

15 661

29,67%

Középfokú iskolai 58 040 végzettség, érettségi nélkül

23,51%

53 796

22,31%

13 185

23,37%

12 828

24,31%

Középiskolát végzettek, érettségivel

52 394

21,22%

66 872

27,73%

10 096

17,89%

13 185

24,98%

Egyetemet, főiskolát stb. végzettek, oklevéllel

20 987

8,50%

30 599

12,69%

3 592

6,37%

4 564

8,65%

Összesen

246 926

100,00%

241 144 100,00%

56 424

100,00%

52 778

100,00%

Forrás: TeIR – KSH-NEPSZ

11

3.1.2. Általános gazdasági jellemzők 3.1.2.1.

A GDP alakulása

Egy adott terület gazdasági teljesítményének egyik legelismertebb fokmérője a bruttó hazai termék (GDP) mutató. Tekintettel arra, hogy a KSH települési szintű GDP adatokat nem közöl, ezért az elemzés fókuszában Vas megye teljes területe áll. 5. ábra: A GPD változása a Nyugat-dunántúli régió megyéiben (2001-2015, millió Ft) 2 500 000

2 000 000

1 500 000

1 000 000

500 000

0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015

Győr-Moson-Sopron

Vas

Zala

Forrás: KSH, Táblák (STADAT) - Idősoros éves, területi adatok - Általános gazdasági mutatók

A Nyugat-dunántúli régióban a 2010-es évhez képest ~39%-kal nőtt a GDP 2015-ben, melynek arányaiban az egyik nyertese Vas megye volt a maga 42%-os növekedésével (Győr-Moson-Sopron megyében 44%, míg Zala megyében ~23%). Az egy főre jutó GDP esetében már Vas megye produkálja a legnagyobb pozitív változást, mintegy felcserélődik Győr-Moson-Sopron megyével: megyénkben 2010-hez képest ~45%-os növekedés látható, míg a „rivális” megyében ~43%, Zala megyében pedig ~28% (a régióban átlagosan 40%). Az elmúlt 5 évben az európai uniós tagországok régióinak átlagában az egy főre jutó GDP a Nyugat-dunántúli régióban 64%-ról 71% nőtt, így láthatóan a prosperáló térségek közé tartozik makroszinten is.

12

6. ábra: Az egy főre jutó GPD változása a Nyugat-dunántúli régió megyéiben (2001-2015, ezer Ft) 5 000 4 500 4 000 3 500 3 000 2 500 2 000 1 500 1 000

500 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015

Győr-Moson-Sopron

Vas

Zala


A fenti eredmények tükrében nem csoda, hogy az elmúlt 6 évben a megye az egy főre jutó GDP országos rangsorában 3 helyet ugrott, ugyanakkor a 2015-ös év ebből a szempontból visszaesést mutat (2 hellyel csúsztunk vissza). A fejlődés a megyék átlagához való viszonyításban is megmutatkozik. 3. táblázat: Vas megye GDP adatai (2010-2013) Megnevezés 2010 2011 2012 2013 2014 2015 Bruttó hazai termék milliárd Ft 595 646 691 754 834 846 piaci beszerzési 2,2% 2,3% 2,4% 2,5% 2,6% 2,5% az országos százalékában áron 2 307 2 516 2 707 2 954 3 292 3 334 ezer Ft az országos átlag 85,0% 89,0% 93,5% 97,1% 99,8% 96,5% Egy főre jutó bruttó százalékában a megyék átlagának hazai termék piaci 98,0% 101,9% 107,0% 110,9% 113,0% 109,0% százalékában beszerzési áron a megye sorszáma az egy 6 5 4 4 3 5 főre jutó GDP szerinti csökkenő rangsorban Egy főre jutó bruttó hazai termék 14 033 15 206 16 107 17 243 18 823 19 051 PPS2 vásárlóerőparitáson Forrás: KSH, Táblák (STADAT) - Idősoros éves, területi adatok - Általános gazdasági mutatók; KSH, Tájékoztatási adatbázis - A GDP termelése - Éves adatok

Az adatok elemzése során szükséges figyelembe venni, hogy a 2008-ban jelentkező gazdasági válság hatására jelentős visszaesés következett be országos szinten, így a magas számok részben a csökkenés hatására keletkezett alacsony bázisértéknek köszönhetők. Azonban ennek ellenére is kimutatható a 2010-es évtől indult fejlődés, amely révén az országos átlaghoz képesti szint 2001-es értékét sikerült elérni a megyében. 2

Az Európai Unióban végzett összehasonlítás mértékegysége a PPS (purchasing power standards), amely nagyságrendileg 1 eurónak felel meg.

13

7. ábra: Az 1 főre jutó GDP alakulása Vas megyében (2001-2015, ezer Ft és %) 4 000

120,0

3 500

100,0

3 000 80,0

2 500 2 000

60,0

1 500

40,0

1 000 20,0

500 0

0,0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 Egy főre jutó bruttó hazai termék (eFt) Egy főre jutó bruttó hazai termék az országos átlag százalékában (%)


3.1.2.2.

Vállalkozásszerkezet

A regisztrált és működő vállalkozások számának alakulása A KSH nyilvántartása szerint a regisztrált vállalkozások száma 2015-ben 8 199 db volt. Ebből 1 450 db társas vállalkozásként volt bejegyezve, amely az összes regisztrált gazdasági szervezet mintegy 17,7%a. Vas megyével összevetve ez kissé kedvezőtlenebb képet mutat, mivel megyei szinten pontosan 5 százalékponttal magasabb a regisztrált társas vállalkozások aránya. Az ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozások száma a paktumtérségben 144, amely 8-cal elmarad a megyei átlagtól. A vállalkozások száma 2011-től kezdve ~150 db-bal nőtt évente. A működő vállalkozások esetében a legfrissebb adatok 2014-ből származnak, ebben az évben térségi szinten összesen 2 652 vállalkozást tartottak nyilván – ebből a működő társas vállalkozások aránya 43,1% (megyei szinten kissé magasabb, 45,3%-os az arányuk). Minden ezer állandó lakosra a térségben 47 db jut, míg a megyében 59-cel lehet számolni. A regisztrált vállalkozások évenkénti számához képest a működő cégek számának alakulása változó: 2011 után 2014-ben mutatott növekedést először az előző évihez képest. A következő ábra szerint speciális helyzetben vannak a társas vállalkozások a térségben: míg a regisztrált gazdasági szervezetek száma évről évre csökken (ez az összes regisztrált vállalkozáshoz viszonyított arányban is megmutatkozik: 2011-ben még 20,6%-ot mutatott, 2015-ben már csak 17,7%), addig a működő társas vállalkozások száma ingadozik (az összes működő vállalkozáshoz képest 2011ben ~40%-ot mutatott, 2014-re 43% lett). A legtöbb regisztrált és működő vállalkozás is a Körmendi járásban található, így a létszámadat változásában is a legnagyobb súllyal az itteni gazdasági szervezetek jelennek meg.

14

8. ábra: A regisztrált és működő társas vállalkozások alakulása az egyes érintett járásokban Működő társas vállalkozások

Regisztrált társas vállalkozások 900

1 580

1 165

800

1 560

1 160

700

1 540

1 155

1 520

1 150

500

1 500

1 145

400

1 480

1 140

1 460

1 135

300 200

600 500 400 300

1 440

1 130

200

1 420

1 125

100

1 400

1 120

1 380

1 115

0

2011

2012

2013

2014

2015

700 600

100 0

2011

2012

2013

2014

Körmendi járás

Vasvári járás

Körmendi járás



Dél-vasi Paktumtérség

Vasvári járás



Áttekintve a fenti információkat, elmondható, hogy a térségünk gazdasági szempontból gyengébb a megyei szintnél, s ez elsősorban Szombathely és környéke súlyának köszönhető.

15

4. táblázat: A regisztrált és működő vállalkozások létszámkategóriánkénti megoszlása a Dél-Vasi paktumtérségben Működő vállalkozások száma

Regisztrált vállalkozások száma

Dél-Vasi paktumtérség

1-9 fős

10-19 fős

20-49 fős

50-249 fős

250499 fős

500 és több fős

Összesen

1-9 fős

10-19 fős

20-49 fős

50-249 fős

250499 fős

500 és több fős

2011

2 718

98

39

26

1

2

2 884

5 544

101

33

28

0

2

1 912

7 620

2012

2 431

83

42

28

1

2

2 587

5 420

101

42

30

1

2

476

6 072

2013

2 190

80

43

28

1

2

2 344

5 373

111

41

27

1

2

2 383

7 938

2014

2 489

79

54

26

2

2

2 652

5 365

92

50

25

1

3

2 499

8 035

5 293

92

46

27

2

2

2 737

8 199

2015

Működő vállalkozások aránya

0 és ismeretlen Összesen fős

Regisztrált vállalkozások aránya

Dél-Vasi paktumtérség

1-9 fős

10-19 fős

20-49 fős

50-249 fős

250499 fős

500 és több fős

Összesen

1-9 fős

10-19 fős

20-49 fős

50-249 fős

250499 fős

500 és több fős

2011

94,2%

3,4%

1,4%

0,9%

0,0%

0,1%

100,0%

72,8%

1,3%

0,4%

0,4%

0,0%

0,0%

25,1%

100,0%

2012

94,0%

3,2%

1,6%

1,1%

0,0%

0,1%

100,0%

89,3%

1,7%

0,7%

0,5%

0,0%

0,0%

7,8%

100,0%

2013

93,4%

3,4%

1,8%

1,2%

0,0%

0,1%

100,0%

67,7%

1,4%

0,5%

0,3%

0,0%

0,0%

30,0%

100,0%

2014

93,9%

3,0%

2,0%

1,0%

0,1%

0,1%

100,0%

66,8%

1,1%

0,6%

0,3%

0,0%

0,0%

31,1%

100,0%

64,6%

1,1%

0,6%

0,3%

0,0%

0,0%

33,4%

100,0%

2015

0 és ismeretlen Összesen fős


16

A működő vállalkozások ágazati megoszlása A paktumterületen a vállalkozások legnagyobb hányada a kereskedelem, gépjárműjavítás nemzetgazdasági ágban működik, részesedésük közel 20%. 10% feletti arányban találhatóak az építőipar nemzetgazdasági ágban működő vállalkozások, de megközelíti a 10%-ot a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat, valamint a feldolgozóipar is. 5. táblázat: A működő vállalkozások ágazati megoszlása a Dél-Vasi paktumtérségben (2014)

Működő vállalkozások 2014-ben, gazdasági ágak szerint mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (TEÁOR '08: A) bányászat, kőfejtés (B) feldolgozóipar (C) villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás (D) vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés (E) építőipar (F) kereskedelem, gépjárműjavítás (G) szállítás, raktározás (H) szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (I) információ, kommunikáció (J) pénzügyi, biztosítási tevékenység (K) ingatlanügyletek (L) szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (M) adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (N) közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás (O) oktatás (P) humán-egészségügyi, szociális ellátás (Q) művészet, szórakoztatás, szabadidő (R) egyéb szolgáltatás (S) Összesen

Dél-Vasi paktumtérség száma 264 8

aránya 9,95% 0,30%

241 6

9,09% 0,23%

6

0,23%

331 499 127 193 69 83 83 232 98 0 52 93 52 215

12,48% 18,82% 4,79% 7,28% 2,60% 3,13% 3,13% 8,75% 3,70% 0,00% 1,96% 3,51% 1,96% 8,11%

2 652

100,00%


Járási szinten a gazdasági ágbeli megoszlás figyelemre méltó különbségeket mutat: a két szélsőséget a Szentgotthárdi és Vasvári járás működő vállalkozásai mutatják, míg a Körmendi járásban a két érték közötti mutatókat mértek. A Szentgotthárdi járásban a legalacsonyabb a primer szektor vállalkozásainak aránya (7,7%) és legmagasabb a tercier szektoré (74,6%), a Vasvári járásban ugyanakkor szignifikánsan magasabb a primer ágazat vállalkozásainak aránya az összeshez viszonyítva (15,9%), míg arányaiban a legkevesebb gazdasági szervezet végez szolgáltatói tevékenységet (59,9%) ebben a járásban.

17

3.2.Munkaerőpiaci helyzetkép 3.2.1. Gazdasági aktivitás A gazdasági aktivitásról ugyancsak népszámlálási adatok állnak rendelkezésre, amely azt jelzi, hogy a vizsgált térségben 6 évvel ezelőtt a népesség 45,4%-a számított gazdaságilag aktívnak3 – ez éppen megfelel az országos átlagnak (45,4%), de elmarad a Vas megyei átlagtól (47,6%). Ahogy az alábbi táblázat adataiból is kitűnik, jelentős különbségek nincsenek a járások között, a legtöbben a Körmendi járásban dolgoztak, s itt a legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta – ennek alakulására később még visszatérünk. Fontos jelzés, hogy az inaktívak a lakosság mintegy 1/3-át teszik ki, amely a projekt egyik lehetséges célcsoportját jelenti. A 20-23%os arányú eltartottak fiatalok, akiknek a megfelelő képzésével, kompetenciáinak fejlesztésével érhető el a munkáltatóknak megfelelő munkaerő biztosítása a jövőben. 6. táblázat: A népesség gazdasági aktivitása a Dél-Vasi paktumtérségben (2011) Dél-Vasi paktum összesen

Megnevezés

Körmendi járás


Vasvári járás

szám

arány

szám

arány

szám

arány

szám

arány

Foglalkoztatottak

23 195

41,6%

11 576

42,9%

6 055

40,5%

5 564

40,5%

Inaktívak

18 409

33,0%

8 710

32,2%

5 289

35,4%

4 410

32,1%

Munkanélküliek

2 099

3,8%

934

3,5%

561

3,8%

604

4,4%

Eltartottak

12 012

21,6%

5 794

21,4%

3 046

20,4%

3 172

23,1%

Összesen

55 715

100,0%

27 014

100,0%

14 951

100,0%

13 750

100,0%


A foglalkoztatottak számán belül az egyes szektorokban dolgozók arányában vannak különbségek a paktumtérségek között: míg a két helyi paktum esetében nagyjából azonos a három szektoron belüli alkalmazottak megoszlása, addig Szombathelyen és környékén magasabb a szolgáltatási területen elhelyezkedők aránya, és alacsonyabb a primer és szekunder szektor foglalkoztatottainak részesedése. 9. ábra: A foglalkoztatottak gazdasági ág szerinti megoszlása az egyes helyi paktumok területén (2011) Ipar, építőipar

Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás

Szolgáltatási jellegű ágazatok

100% 90% 80% 70%

12 195

19 403

1 591

2 233

30 966

60% 50% 40%

1 445

30% 20%

9 264

16 796


Észak-vasi Paktumtérség

17 750

10% 0% Szombathely és járása Paktumterület


3

A foglalkoztatottak és munkanélküliek száma együttesen.

18

3.2.2. Munkanélküliségi tendenciák A térségben lévő munkanélküliségi helyzet áttekintésére a Vas Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztálya részéről rendelkezésre bocsátott adatbázist vettük alapul, amelyben szerepelnek adatsorok az álláskeresők nem, iskolai végzettség, korcsoport szerinti megoszlására és az álláskeresés időtartamára is. Az adatbázis az elemzés idején a legfrissebb, 2016. decemberéig vonatkozóan tartalmaz információkat. Az álláskeresők száma a Dél-Vasi paktum területén 2016. december végén 1 198 fő volt, alakulásában 2010 óta csökkenő tendencia figyelhető meg. A folyamat annak köszönhető, hogy a munkanélküliek egy része sikeresen álláshoz jut a munkaerőpiacon, bevezették a közfoglalkoztatási rendszert, továbbá az álláskeresők ellátási időszaka jelentősen csökkent és a munkaügyi ellátás köre szűkült, emiatt relatíve gyorsan kikerülnek az álláshoz elég gyorsan nem jutók a rendszerből. 10. ábra: Az álláskeresők számának alakulása az egyes járásokban és a teljes térségben (2010-2016) 1 400

3 500

1 200

3 000

1 000

2 500

800

2 000

600

1 500

400

1 000

200

500

0

0 2010

2011

2012

2013

2014

2015

Körmendi járás


Vasvári járás

Dél-vasi Paktum

2016

Forrás: Vas Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály

Az egyes helyi paktumokat megvizsgálva érezhető bizonyos különbség: az Észak-Vasi paktum területén kissé magasabb az álláskeresők száma (1 526 fő), a Szombathely és Járása Paktum területén pedig 1 714 főt regisztráltak. A munkanélküliségi ráta szintén jelentősen mérséklődött a 2010-től számított vizsgálati időszakban, a 2013as megtorpanást is figyelembe véve. A legkisebb mértékű csökkenés a Vasvári járásban realizálódott, míg a legnagyobb, 65%-os csökkenést a Szentgotthárdi járásban regisztrálták.

19

11. ábra: A munkanélküliségi ráta alakulása az egyes járásokban és a teljes térségben (2010-2016) 18,0 16,0 14,0 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 2010.

2011.

2012.

2013.

2014.

2015.

Körmendi járás


Vasvári járás

Dél-vasi paktum

2016.


3.2.2.1.

Nemek szerinti megoszlás

2016-ban a térségben az álláskeresők 49,3%-a volt férfi, 50,7%-a nő, míg megyei szinten kissé magasabb a férfiak (50,3%) és alacsonyabb a nők (49,7%) aránya. A 2010 és 2016 közötti időszakot vizsgálva az látható, hogy a két nem álláskeresőkön belüli részesedése változó: az időszak elején a férfiak létszáma magasabb volt a nőkéhez képest, 2016-ra nagyjából kiegyenlítődött az arányuk. 12. ábra: Az álláskeresők számának alakulása nemek szerinti megoszlásban (2010 -2016) 1 800 1 600 1 400 1 200 1 000 800 600 400 200 0

2010

2011

2012

2013 Férfiak

2014

2015

2016

Nők


20

3.2.2.2.

Korcsoport szerinti megoszlás

2015-ben a paktumtérségben a 25 évnél fiatalabb munkanélküliek aránya az országos átlaghoz (19,1%4) képest kissé kedvezőbb képet mutatott, 18%-os aránnyal. 2016-ra az álláskeresők már csupán 16,8%-a tartozott a legfiatalabb korosztályba. Ennek ellenére külön figyelmet indokolt szentelni ennek a célcsoportnak, mivel hosszú távon, a munkaerőpiacon való boldoguláshoz szükséges a kívánt készségek és attitűd elsajátítása. További figyelmet érdemel az is, hogy az álláskeresők 1/3-a 50 éves vagy annál idősebb. Adott esetben kihívást jelenthet mind a munkaerőpiaci szolgáltatást végző szervezetek, mind a munkáltatók számára, hogy az egyébként jelentős szakmai tapasztalattal és gyakorlattal rendelkező, ám nehezebben mobilizálható (mind a szakmai váltást, mind a földrajzi helyváltoztatást jelentő) korcsoport tagjait bekapcsolja a munkaerőáramlásba. Megvizsgálva járási szinten a megoszlást, látható, hogy különböző aránnyal szerepelnek az egyes főbb korcsoportba tartozó álláskeresők, így még inkább érdemes specifikáltabb stratégiát választani a célcsoport megszólítására. 13. ábra: Az álláskeresők korcsoportonkénti megoszlása az egyes járásokban (2016.) Szentgotthárdi járás

Körmendi járás

25 év és alatta 13%


50 év felett 34%

Vasvári járás

50 év felett 44% 26 - 50 év 50%


50 év felett 26%

26 - 50 év 43%

26 - 50 év 54%


7. táblázat: Az álláskeresők számának korcsoportonkénti megoszlása a paktumok területén (2015) 0-18 19-20 21-25 26-30 31-35 36-40 41-45 46-50 51-55 56-60 61-X Összesen évesek évesek évesek évesek évesek évesek évesek évesek évesek évesek évesek Észak-Vasi paktum Dél-Vasi paktum Szombathely és járása paktum Vas megye

20

41

202

134

165

175

202

154

165

215

201

1 674

22

50

147

105

84

109

132

118

106

165

103

1 141

14

42

156

171

158

216

204

180

181

218

175

1 715

56

133

505

410 407 500 538 Forrás: TeIR – KSH-TSTAR

452

452

598

479

4 530

Az egyes paktumokban a korcsoportonkénti álláskeresők aránya hasonló képet mutat, azonban enyhe súlyponti eltérések látszanak. Elsősorban a Dél-Vasi paktumban elérhető adatokra fókuszálunk, s itt a két legfiatalabb korosztályban mutatkozik 1,5-2 százalékpontos többlet, azaz a 0-20 éves álláskeresőkre ebben a 4

Forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qlf010.html

21

paktumban indokolt jobban koncentrálni. Ugyancsak magasabb arányban (~1,5-2 százalékponttal) képviseltetik magukat a többi paktumhoz vagy a megyei átlaghoz képest az 56-60 éves korosztály tagjai, ugyanakkor a 31-35 éves és 60-nál idősebb álláskeresők arányaiban (~2 százalékponttal) kevesebben vannak, mint a többi paktum területén. 14. ábra: Az egyes korcsoportok részesedésének összehasonlítása a paktumok területén (2015) 16,0% 14,0% 12,0% 10,0% 8,0% 6,0% 4,0% 2,0% 0,0% 0-18 évesek

19-20 évesek

21-25 évesek

Észak-vasi Paktum

26-30 évesek

31-35 évesek

36-40 évesek

Dél-vasi Paktum

41-45 évesek

46-50 évesek

Szombathely és járása Paktum

51-55 évesek

56-60 évesek

61-X évesek

Vas megye


Az alábbi ábrákat megvizsgálva fontos megjegyezni, hogy két korcsoport esetében látszik növekedés az elmúlt 5 évben: a 18 évnél fiatalabb korosztályba és a 61 és idősebb korosztályba tartozó álláskeresők körében. A stratégiai célok kitűzése során ügyelni kell arra, hogy ezen korcsoportok is kiemelt figyelmet kapjanak. 15. ábra: Az egyes korcsoportok számának alakulása a paktumtérségben (2010-2015) 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 0-18 évesek

19-20 évesek

21-25 évesek

26-30 évesek

2010

31-35 évesek

2011

36-40 évesek

2012

2013

41-45 évesek

2014

46-50 évesek

51-55 évesek

56-60 évesek

61-X évesek

2015


22

3.2.2.3.

Iskolai végzettség szerinti megoszlás

Az egyes paktumok területén a nyilvántartott álláskeresők jellemzően alacsony iskolai végzettséggel rendelkeznek: a 2016. év végi nyilvántartás alapján a munkanélküliek 65-70%-ának legfeljebb szakmunkás végzettsége van, ezen belül mintegy 1/3-uk alapfokú végzettséggel rendelkezik, és 2-4%-uk az általános iskolát sem fejezte be. A legalacsonyabb a munkanélküliek aránya a szakiskolai végzettséggel rendelkezők körében, ezt követik az egyetemi szintű képzésben részt vevők, majd a technikumot végzettek és a főiskolai diplomával rendelkezők. 16. ábra: Az álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlása a helyi paktumok területén (2016) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

38

46

38

490

468

518

32

13

27

Észak-vasi Paktum

443

328

148

334

53

147

Dél-vasi Paktum

125

16

42

25

57

36

100 150

437

51

222

54

Szombathely és Járása Paktum


Érdekes képet mutat az egyes paktumterületek összevetése: a megyeközpontban és agglomerációjában arányosan több a magasabb szintű képesítéssel rendelkező munkanélküliek létszáma, a vidékies térségekben a diplomával, érettségivel rendelkezők könnyebben találnak munkahelyet. A fentebb vázolt adatokból az alábbi következtetések vonhatóak le: -

a szakképzési rendszer nem képes biztosítani a munkaerő-kereslet igényeinek megfelelő munkaerőt;

-

a nyilvántartott álláskeresők elavult szaktudással rendelkeznek, az aktuális elvárásoknak nem képesek megfelelni;

-

olyan érettségi bizonyítvánnyal, melyhez szakképzettség nem társul, a munkaerőpiacon való elhelyezkedés nehezen megoldható;

-

a magasabb iskolai végzettség jelentős mértékben emeli a munkavállalás eredményességének esélyeit;

Összevetve a 2010-es évben regisztrált számokkal a 7 éves időszak alatt sajátos átalakuláson ment keresztül a munkanélküliek száma az egyes iskolai végzettség kategóriában. Az elmondható, hogy mind megyei, mind paktumtérségi szinten a szakmunkásképzőt végzettek száma csökkent a leginkább s legkevésbé a szakiskolai végzettséggel rendelkezők száma. Ugyanakkor jelentős eltérést mutat a tény, hogy megyei szinten kevéssé mérséklődött az egyetemi végzettségűek száma, míg a térségünkben jelentősen visszaesett a létszámuk (a többi kategóriához képest). 23

A létszámcsökkenés egyéb szempontból is jelentős, akár megyei, akár paktumtérségi szinten nézzük, 6 év alatt a regisztrált munkanélküliek száma ~60%-kal csökkent azzal, hogy egy látványosabb csökkenésre a 2011-es évben került sor.

24

8. táblázat: Az álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlása Vas megyében és a paktumtérségben (2010-2015) Vas megye

Dél-Vasi paktum

2010

2011

2012

2013

2014

2015

Változás (2015/2010)

2010

2011

2012

2013

2014

2015

Változás (2015/2010)

általános iskolai végzettség nélkül általános iskola

265

204

201

145

152

130

49,06%

93

69

62

46

59

42

45,16%

3 398

2 713

2 737

2 037

1 841

1 457

42,88%

1 053

849

689

631

532

400

37,99%

szakmunkásképző

3 234

2 475

2 497

2 010

1 579

1 228

37,97%

936

731

640

532

406

333

35,58%

147

137

129

105

84

91

61,90%

35

33

31

25

22

22

62,86%

2 728

2 186

2 442

1 809

1 548

1 297

47,54%

633

508

537

403

359

294

46,45%

490

445

419

266

237

236

48,16%

79

82

73

43

42

38

48,10%

egyetem

144

134

169

117

117

91

63,19%

29

26

22

22

15

12

41,38%

Összesen

10 406

8 294

8 594

6 489

5 558

4 530

43,53%

2 858

2 298

2 054

1 702

1 435

1 141

39,92%

szakiskola szakközépiskola, gimnázium, technikum főiskola


25

3.2.2.4.

Foglalkozási csoport szerinti megoszlás

Az iskolai végzettség mellett fontos látni azt is, hogy milyen felelősségszintű és típusú munkát végezhetnek az álláskeresők a majdani munkahelyükön. A megyében és az egyes paktumterületeken e tekintetben is csak árnyalatnyi különbségek érezhetők, a munkanélküliek mintegy 80-85%-a fizikai foglalkozású. A szombathelyi térségben magasabb a szellemi foglalkozásúak aránya, és ezzel párhuzamosan alacsonyabb a fizikai besorolású foglalkozással rendelkezők aránya, a két helyi paktumban annyi különbség érződik, hogy a Dél-Vasi területen eltolódott az arány a fizikai besorolású munkakörök felé, míg az Észak-Vasi térségben többen végeztek korábban szellemi és vezetői besorolású munkát. 9. táblázat: Az álláskeresők foglalkozási csoportba való besorolás szerinti megoszlása Vas megyében és a helyi paktumok területén (2016) Vas megye

Észak-vasi Paktum


Dél-vasi Paktum

száma

aránya

száma

aránya

száma

aránya

száma

aránya

3 544

79,9%

1 262

82,7%

1 023

85,5%

1 258

73,4%

szellemi

748

16,9%

210

13,8%

141

11,8%

397

23,2%

vezetői

145

3,3%

53

3,5%

33

2,8%

59

3,4%

4 437

100,0%

1 526

100,0%

1 197

100,0%

1 714

100,0%

fizikai

Összesen


3.2.2.5.

Az álláskeresés időtartama

A munka nélkül eltöltött időtartam jelentős mértékben befolyásolja az állással nem rendelkezők munkaerőpiaci (re)integrációját, illetve az álláskeresés hatékonyságát. Vas megyében, illetve az egyes paktumterületeken nagyságrendileg az álláskeresők ¼-e számíthat legalább 1 éves állástalanságra, a ¾-ük 12 hónapon belül kikerül a nyilvántartási rendszerből. Az árnyalatnyi különbségek jelzésértékűek, mivel éppen a Dél-Vasi térségben a legalacsonyabb az egy éven túli álláskeresők aránya, míg Szombathelyen és környékén tartják nyilván számban és arányban is a legtöbb tartós álláskeresőt. 17. ábra: Az álláskeresők megoszlása a folyamatos regisztráció hossza szerint a helyi paktumok területén (2016) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

1 118

386

256

476

3 320

1 140

942

1 238

Vas megye

Észak-vasi Paktum

Dél-vasi Paktum


<= 12 hónapja folyamatosan nyilvántartott

> 12 hónapja folyamatosan nyilvántartott


26

Az alábbi táblázatban jól látható, hogy 2010-től kezdve az álláskeresők létszáma nagyságrenddel csökkent, a 7 év alatt csaknem az egyharmadára. A legnagyobb arányú mérséklődést 13-24 hónap közötti időszakban regisztrált álláskeresők körében jegyezték fel, 76,6%-os aránnyal. A legkisebb mértékű csökkenést a legalább 2 éve munkanélküliek körében mérték, de itt is eléri a vizsgált időszak végére a 41,6%-ot. 10. táblázat: Az álláskeresők megoszlása a folyamatos regisztráció hossza szerint a paktumtérségben (2010-2016) 2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

1-3 hónap

1 016

881

844

956

775

582

554

4-6 hónap

602

475

401

452

299

260

212

7-12 hónap

673

428

356

384

216

221

176

13-24 hónap

571

318

211

255

179

140

134

> 24 hónap

210

232

171

165

147

141

123

3 071

2 334

1 983

2 212

1 617

1 344

1 198

Összesen


3.2.2.6.

A regisztrált álláskeresők ellátása

A nyilvántartott álláskeresők 48%-a nem részesült ellátásban 2016-ban. A munkanélküliek 52%-a alapvetően háromfajta ellátást kapott, tételesen álláskeresési járadékot, álláskeresési segélyt (III.) vagy foglalkoztatást helyettesítő támogatást, továbbá a 1 198 fős létszámból 6 fő részesült rendszeres szociális segélyben. Az elmúlt években a támogatási forma jelentősége nagymértékben lecsökkent, főleg a folyósítás időtartamának lerövidítése okán. A jogosultsági idő leteltét követően többnyire bérpótló juttatást, rendelkezésre állási támogatást, az aktív korúak ellátásán belül foglalkoztatást helyettesítő támogatást vagy álláskeresési segélyt kaphatnak/kaphattak az álláskeresők. 18. ábra: Az álláskeresők megoszlása az ellátás típusa szerint a járásokban és a paktumtérségben (2016) 100% 90%

70

80%

55

59 147 24

70% 60%

120

52

276 102

23

240

68

50% 40% 30% 20%

245

150

Körmendi járás


179

574

Vasvári járás

Dél-vasi Paktum

10%

0%

ellátás nélkül

álláskeresési járadék

álláskeresési segély III.

foglalkoztatás helyettesítő támogatás


27

3.2.3. Keresleti-kínálati viszonyok ágazatonként A paktumterületen a hatékony munkaerő-menedzsment megvalósításához elengedhetetlen az ott található meghirdetett álláslehetőségek (munkaerő-kereslet), valamint az álláskeresők (munkaerőkínálat) részletes elemzése. Jelen fejezet a keresleti-kínálati viszonyokat a nemzetgazdasági ágakra és az egyes járásokra lebontva mutatja be a Vas Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály legfrissebb, 2016. január-december hónapokra vonatkozó nyilvántartása alapján.

3.2.3.1.

Munkaerő-kereslet bemutatása

Vas megyében 2016-ban összesen 13 989 új álláshelyet jelentettek be a kormányhivatalhoz. Ebből a Dél-Vasi paktum területére 3 327 álláshely, az Észak-Vasi paktumra 4 266, míg a szombathelyi térségre 6 396 álláshely jutott. Az alábbi adatsorok a kormányhivatal foglalkoztatási főosztálya által regisztrált igényeket tartalmazzák, arról jelenleg nincs gyakorlati információ, hogy a munkáltatók egyéb munkaerőigényei mekkora volumenűek, és mely szakmák iránt mekkora az érdeklődés a körükben. A munkáltatói igényfelmérések kapcsán, valamint a kereskedelmi és iparkamara, illetve a paktum szakmai szervezetei által gyűjtött információknak ezért van jelentősége a munkaerőpiac helyi koordinációjában. Az elemzés 3.2.4. fejezetében röviden bemutatjuk a vállalkozói igények 2016. évi felmérésének eredményeit, amelyek az ebben a fejezetben szereplő információk kiegészítéseként, pontosításaként is szolgálhatnak. Összefoglalva a Dél-Vasi paktum térségében a legnagyobb kereslet a „közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás” területén mutatkozott, összesen 1 078 álláshellyel, ezt követte a feldolgozóipar és az „adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység”. További jelentős ágazatok, ahol térségi szinten 100-nál több álláshely keletkezett, a következők: -

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat,

-

Kereskedelem, gépjárműjavítás,

-

Építőipar

-

Egyéb szolgáltatás és

-

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

Az egyes járások között kisebb-nagyobb eltérések tapasztalhatók, azonban valamennyi területben közös, hogy az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység, valamint a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás és a feldolgozóipar azon szektorok között található, ahol a bejelentett új álláshelyek száma a legmagasabb. A Körmendi járásban a fenti három említett gazdasági ág mellett a legtöbb álláshely a kereskedelem, gépjárműjavítás, továbbá a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat és az egyéb szolgáltatás tématerületen jelentkezik. A másik két járáshoz viszonyítva jelentősebb a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén jelentkező álláshelyek száma is. A Szentgotthárdi járásban főként a fenti közös csomagban jelentkező igényeket regisztrálták, egyéb ágazatban nem jelentkezett szignifikáns számú munkaerő-kereslet. Jelentősen eltér a másik két járáshoz viszonyítva az alacsony számú új álláshely a szállítás, raktározás, illetve a mező- és erdőgazdálkodás területén, azonban jelentősen magasabb a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységen belül realizálódó új álláshelyek száma.

28

A Vasvári járásban pedig érdemes koncentrálni – az ugyancsak fent említett három területen túlmenően – az álláskeresőknek a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat, a szállítás, raktározás területeire, s várhatóan az átlagosnál nehezebben kaphatnak munkát a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, valamint a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység gazdasági ágakban. 11. táblázat: A munkáltatók által bejelentett új álláshelyek száma (2016. január -december) Körmendi Szentgotthárdi járás járás A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 87 38 B Bányászat, kőfejtés 1 C Feldolgozóipar 291 153 D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás E Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, 1 hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés F Építőipar 62 37 G Kereskedelem, gépjárműjavítás 94 27 H Szállítás, raktározás 38 3 I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 62 23 J Információ, kommunikáció 1 1 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység 4 1 L Ingatlanügyletek 4 11 M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 28 43 N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 130 292 O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 464 194 P Oktatás 15 17 Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás 24 13 R Művészet, szórakoztatás, szabad idő 26 2 S Egyéb szolgáltatás 80 50 Összeg 1 412 905 Forrás: Vas Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály

Vasvári járás

Dél-Vasi paktum

96 1 192

221 2 636 0

0

1

52 41 52 18

151 162 93 103 2 5 17 74 523 1 078 43 50 34 132 3 327

2 3 101 420 11 13 6 2 1 010

A stratégiai célok megfogalmazása előtt a fenti elemzés mellett érdemes egy kis figyelmet szentelni a munkahelyek létesülésének időbeni alakulására is. Ebből látható, hogy a legtöbb új álláshely 2014-ben létesült, és leginkább a jelenleg is legnépszerűbb három gazdasági ágban kerestek munkaerőt.

29

19. ábra: Az új munkahelyek számának gazdasági ágak szerinti alakulása a Dél-Vasi paktumban (2012-2016) S Egyéb szolgáltatás R Művészet, szórakoztatás, szabad idő Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás P Oktatás O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység L Ingatlanügyletek K Pénzügyi, biztosítási tevékenység J Információ, kommunikáció I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás H Szállítás, raktározás G Kereskedelem, gépjárműjavítás

F Építőipar E Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás C Feldolgozóipar B Bányászat, kőfejtés A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

0 2012

2013

2014

500 2015

1 000

1 500

2 000

2 500

2016


3.2.3.2.

A munkaerő-kínálat bemutatása

A 2016. január-december közötti időszakban a Dél-Vasi térségben a Vas Megyei Kormányhivatal adatbázisa szerint összesen 1 198 álláskeresőt regisztráltak, ebből a Körmendi járásban 490 főt, a Szentgotthárdi járásban 291 főt, míg a Vasvári járásban 418 főt tartottak nyilván. A munkaerő-kínálat elemzését megnehezíti, hogy a regisztrált álláskeresők jelentős aránya (térségi szinten 25,4%, járásonként sorrendben: 32,5%, 21,1%, 20,1%) esetében a kormányhivatalnak nem volt módja valamilyen gazdasági ágba sorolni a potenciális munkahely iránti igényüket: ez a jelenség visszavezethető pl. korábbi munkatapasztalat hiányára és/vagy a szakképesítés hiányára is. Esetükben – ha sikerült megszólítani a csoport tagjait a programban – fontos a személyre szabott tanácsadás és adott esetben speciális (pl. kompetenciafejlesztő) képzések felé terelésük is.

30

A Vas megyei paktumtérségben a legnagyobb, kiemelkedő létszámban a feldolgozóiparban elhelyezhető személyeket regisztráltak, a sorban a második, de negyedannyi az előző kategóriához képest a kereskedelem, gépjárműjavítás területe. Jelentős még, azaz 100-nál több munkanélkülit érint a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat, az építőipar, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység, végül a közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás területe. Ha megvizsgáljuk a 3 helyi paktumot, látható, hogy az Észak-Vasi és a Szombathelyi járási paktumban sok közös pont van, míg a Dél-Vasi paktum eléggé eltérő adatokat hoz. Minden gazdasági ágban regisztráltak munkanélkülieket, a legkevesebbet tendenciózusan mindhárom paktumterületen a bányászat, kőfejtés, valamint a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás gazdasági ágakban. Az Észak-Vasi paktum területén a legmagasabb munkaerő-kínálat a feldolgozóiparban keletkezett: az összes álláskereső mintegy 1/3-a ebbe a kategóriába sorolódik. További 4 gazdasági területen keresnek munkát a regisztrált álláskeresők, melyek száma meghaladja a 100 főt: építőipar; kereskedelem, gépjárműjavítás; szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás; adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység. A létszámadatok egyértelműen jelzik a megye északi területén jelentkező hiányszakmákat is egyben. A Dél-Vasi paktumban a legtöbb állásnélküli szintén a feldolgozóiparban kívánt (volna) elhelyezkedni, azonban az összes regisztrált munkanélkülinek ez mintegy 23%-a. A megye déli térségeiben fontos még a közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás területe (kerek 100 regisztrált munkanélkülivel), a többi gazdasági ágban kevesebb álláskereső járatos. A Szombathely és járása paktumban a leggyakoribb gazdasági ág ugyancsak a feldolgozóipar volt, arányaiban azonban itt a legkevesebb, a munkanélküliek 20%-a kívánna ezen a területen elhelyezkedni. További jelentős létszámban regisztráltak személyeket a kereskedelem, gépjárműjavítás, az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység gazdasági ágakban, és további 3 kategóriában haladta meg az álláskeresők száma a 100-at. 12. táblázat: Az álláskeresők megoszlása nemzetgazdasági áganként az egyes járásokban és a paktumtérségben (2016. január-december) Körmendi Szentgotthárdi járás járás A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat B Bányászat, kőfejtés C Feldolgozóipar D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás E Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés F Építőipar G Kereskedelem, gépjárműjavítás H Szállítás, raktározás I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás J Információ, kommunikáció K Pénzügyi, biztosítási tevékenység L Ingatlanügyletek M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység

Vasvári járás

Dél-Vasi paktum 66 1 279 1

27 1 103

11 1 87 1

27

8

2

4

13

20 36 15 31 2 3 1 2 38

10 15 8 23 1 2

28 28 10 14 2 3

1 8

0 28

57 79 32 69 4 8 1 3 74

89

31

Körmendi Szentgotthárdi járás járás O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 12 8 P Oktatás 2 5 Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás 13 4 R Művészet, szórakoztatás, szabad idő 4 1 S Egyéb szolgáltatás 13 8 T Háztartás munkaadói tevékenysége; termék előállítása, 1 szolgáltatás végzése saját fogyasztásra U Területen kívüli szervezet 4 35 - Nincs adat 159 61 Összeg 490 291 Forrás: Vas Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály

Vasvári járás

Dél-Vasi paktum

73 3 10 5 10

94 9 26 10 31 1

84 418

39 305 1 198

Az előző fejezethez hasonlóan itt is összegyűjtöttük az elmúlt évek álláskeresőinek számát a megjelölt gazdasági ágakban. Ahogy látható, a feldolgozóiparban realizálódott az elmúlt 5 évben a legmagasabb álláskeresési igény, és az időszakban is jelentkezik annak az igénye, hogy az álláskeresők pontosan el tudják magukat helyezni a munkaerőpiacon (végzettségük és/vagy munkatapasztalatuk okán).

32

20. ábra: Az álláskeresők számának gazdasági ágak szerinti alakulása a Dél-Vasi paktumban (2012-2016) - Nincs adat U Területen kívüli szervezet T Háztartás munkaadói tevékenysége; termék előállítása, szolgáltatás végzése saját fogyasztásra S Egyéb szolgáltatás

R Művészet, szórakoztatás, szabad idő Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás P Oktatás O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás

N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység L Ingatlanügyletek K Pénzügyi, biztosítási tevékenység

J Információ, kommunikáció I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás H Szállítás, raktározás G Kereskedelem, gépjárműjavítás

F Építőipar E Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás C Feldolgozóipar

B Bányászat, kőfejtés A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

0 2012

2013

100 2014

200 2015

300

400

500

600

700

2016


3.2.3.3.

Következtetések

A következtetések levonása kapcsán újra jelezzük, hogy a Vas Megyei Kormányhivatal a regisztrált álláskeresők közül minden negyedik esetében nem rendelkezik a kompetenciáit érintő információkkal, így a kereslet-kínálat ágazati összehasonlítása során ezt a csoportot nem tudtuk figyelembe venni. A paktumtérségben 305 álláskeresőt jelent, amellyel kapcsolatban az első feladat a képesítésükről szóló információk begyűjtése (mivel az adathiánynak oka van, először is motiválni kell az érintetteket a képesítésükről, készségeikről szóló adatok megadására). Ezek után lehet a célcsoport tagjait egyrészről az át-, illetve továbbképzések irányába orientálni, másrészről személyre szabott szolgáltatásokat

33

kínálva felkelteni bennük a szakmai fejlődés iránti igényt. Rövid távon pedig érdemes lenne a csoport azon tagjait, akik bekapcsolódnak a programba, a szakképesítést nem igénylő álláshelyek felé terelni. A 2016. január-december hónapokra megadott adatok alapján az látható, hogy megyei szinten ~64%kal haladja meg az új álláshelyek száma a munkanélküli nyilvántartásba belépők számát, azaz komoly munkaerőhiány mutatkozik, a legjelentősebben a Szentgotthárdi (68%-os munkaerőkereslettöbblettel). Az adatokat gazdasági ágazatonként lebontva látható, hogy a munkanélküliség és a munkaerőhiány együttesen van jelen a paktumtérségben. A legsúlyosabb a munkaerőhiány a közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás, az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység, valamint a feldolgozóipar területén mutatkozik, e három kategóriában a teljes kereslet mintegy 84%-a realizálódik. Jelentős még a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat, az egyéb szolgáltatás és az építőipar területe, a többi kategória emezekhez képest kis létszámú gazdasági ág. Gyakorlatilag a vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés területén kívül minden gazdasági ágban több a létesülő és betöltetlen állás, mint a regisztrált álláskereső. Meg kell jegyeznünk, hogy bizonyos gazdasági ágak esetében (tipikusan a közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás területe, de ide sorolható a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat egy része is) a közfoglalkoztatotti munkaerőigények jelennek meg a keresleti oldalon. A kereslet-kínálat ágazatonkénti eltérései több eszközzel csökkenthetők: -

a potenciális munkáltatókról és munkáltatóktól az elhelyezkedés esélyét növelő információk könnyű elérhetőségével,

-

az oktatási-képzési rendszer munkaerőigényeknek megfelelő átalakításával,

-

igény mutatkozása esetén átképzésekkel,

-

valamint a munkáltatók és munkavállalók adottságairól és elvárásairól szóló információk folyamatos cseréjével – pl. megfelelő szintű szakmai szolgáltatás formájában.

Az egyes ágazatokban felmerülő jelentős munkaerőhiányt a tényleges vagy relatív bérszínvonal is indokolhatja, melyet minden esetben figyelembe kell venni Ausztria közelsége miatt. Ezzel kapcsolatban indokoltnak látjuk a Magyarországról ingázók, illetve hosszabb távon külföldön állást vállalók körében kutatást végezni arról, hogy milyen feltételek (bérszínvonal, munkavégzési körülmények, munkahelyi kultúra stb.) mellett lennének hajlandók itthon elhelyezkedni. A kutatás eredményei is befolyásolhatják a szolgáltató szervezetek stratégiáját a munkaerő orientálást tekintve, nem különben a munkáltatók hozzáállását is. A munkaerőtöbbletet az egyes szektorokban tapasztalt piaci folyamatok generálhatják: az építőiparban például az európai uniós támogatások kifutásával a megrendelések csökkentek, amely elbocsátásokat eredményezett, ezáltal megnőtt a felesleges munkaerő létszáma. A 2014-2020-as költségvetési ciklus felpörgetésével várhatóan az ágazat ismét magára talál. A feldolgozóiparban jelentős változások realizálódhatnak, ha a megye egyik kulcságazatában az autógyártásban új befektetésre kerül sor, vagy eladnak egy veszteségesen működő üzemet, s emiatt esetleg nagyszámú elbocsátásokra kerülhet sor. Kereslet-kínálat az egyes járásokban A kereslet-kínálati viszonyok bemutatása az egyes járásokban, az alábbi ágazatokon kívül alapvetően minden esetben munkaerő-kereslet jelentkezik: 34

-

Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés

-

Információ, kommunikáció

-

Pénzügyi, biztosítási tevékenység

A Szentgotthárdi járásban a szállítás, raktározás területén, a Vasvári járásban pedig az egyéb szolgáltatás ágazatában regisztráltak számottevő munkaerőtöbbletet. A nem túl jelentős területi különbségek a munkaerő-mobilitás támogatásával kezelhetők, ennek lehetséges eszközei az utazási támogatások, bérlet biztosítása a tömegközlekedési eszközökre, albérlet vagy lakhatási támogatás a munkahely közelében. Tény, hogy a térségben már évek óta elérhető ezen támogatásfajták iránt csekély az érdeklődés, amelynek hátterében az állhat, hogy az érintettek kevésbé motiváltak a lakhelytől távolabb eső munkahely elfoglalásában. Rendszerint a bér nagysága, munkakörülmények, a közlekedési lehetőségek bősége vagy hiánya, a családok esetében a gyerekek eljuttatása az oktatási intézményekbe vagy bölcsődébe vagy egyéb személyes ok dönti el, hogy vállalható-e a személy részéről a messzebb lévő állás betöltése vagy sem. Mindenesetre a személyes konzultációk során a megfelelő motiváció elérése fontos szempont a célcsoportok tagjainak programba való bevonási folyamatában. 13. táblázat: A munkaerő kereslet-kínálat alakulása nemzetgazdasági áganként (2016. januárdecember) munkaerő-kereslet- és kínálat A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat B Bányászat, kőfejtés

Körmendi Szentgotthárdi Vasvári járás járás járás 60 27 69

Dél-Vasi paktum 155

1

-1

1

1

188

66

103

357

0

-1

0

-1

-7

-2

-4

-12

F Építőipar

43

27

25

94

G Kereskedelem, gépjárműjavítás

58

12

13

83

H Szállítás, raktározás

24

-5

42

61

I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

31

0

4

34

J Információ, kommunikáció

-1

0

-2

-2

K Pénzügyi, biztosítási tevékenység

1

-1

-3

-3

L Ingatlanügyletek

3

11

2

16

M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás

26 93 452

42 284 186

3 73 347

71 449 984

P Oktatás

13

12

8

34

Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás

11

9

3

24

R Művészet, szórakoztatás, szabad idő

22

1

1

24

S Egyéb szolgáltatás

68

42

-8

101

T Háztartás munkaadói tevékenysége; termék előállítása, szolgáltatás végzése saját fogyasztásra

-1

0

0

-1

U Területen kívüli szervezet

-4

-35

0

-39

- Nincs adat

-159

-61

-84

-305

Összesen

920

613

592

2 125

C Feldolgozóipar D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás E Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés

35


3.2.4. A vállalkozói igényfelmérés és munkaerő-tartalék felmérés eredményei A Dél-Vasi paktum térségében 2016 év végén sor került a lehetséges vállalkozói körben munkavállalói igényfelmérésre, továbbá az ún. munkaerő-tartalék feltérképezésére, azaz a programba potenciálisan bevonhatók körének felkutatására. A következő alfejezetekben röviden összefoglaljuk a felmérések eredményeit, melyek részletesen az egyes mellékletekben találhatók.

3.2.4.1.

A vállalkozói igényfelmérés eredményei

A vállalkozói igényfelmérés a három déli járásban 2016 őszén zajlott a társadalomtudományi kutatás szakértői mintavételi eljárásának alkalmazásával. A felmérést végző szervezet a 3 járásban összesen 110 vállalkozással vette fel a kapcsolatot, akik közül a következő 3 évben 51 tervez humánerőforrásfejlesztést (és a paktum programja iránt is érdeklődik). A felmérés kérdőíves módszerrel történt, kérdezőbiztosok segítségével és személyes megkeresések útján. A jelen dokumentum mellékletében megtalálható a részletes elemzés, itt most csak a fontosabb eredményeket foglaljuk össze: A felkeresett cégek székhelye vagy a telephelye a Dél-Vasi területen található. A többség a másodlagos és harmadlagos gazdasági szektorba sorolható, azaz az iparban és a szolgáltatások területén tevékenykedik. A jelenleg legnagyobb létszámban foglalkoztatott állománycsoport a cégeknél a szakmunkásoké, őket követik a betanított munkások. A megkérdezett vállalkozások több mint 2/3-a tapasztalta, hogy a munkaerő toborzása során az általános munkaerőhiány nehézséget okoz a megfelelő munkavállalók megtalálásában. A vállalkozások jelentős többsége, 84,3%-a tervez az elkövetkező 3 évben fejlesztést. A tervezett fejlesztések elsősorban telephelybővítések, kapacitásbővítések, eszközbeszerzések, informatikai fejlesztések. A korszerűsítések ütemezése elsősorban a 2016-2022-es időszakra esik. A cégek jelentős többsége, 92,2%-a kalkulál a következő 3 évben létszámbővítéssel. Összesen 613 álláshelyet jelöltek meg, amelyek betöltésére biztosan alkalmaznának új embereket. A legtöbb betöltendő állás a feldolgozóiparban jelentkezett. Főtevékenységük alapján az ebbe a kategóriába tartozó cégeknek van szüksége jelenleg a 613 álláshelyből 342-re, ami több mint 50%-ot jelent. A feldolgozóiparon belül a fémfeldolgozási termék gyártása területén van igény most a legtöbb új munkavállalóra (105 fő), magas még a fafeldolgozás (kivéve: bútor), fonottáru gyártása, gyógyszergyártás, élelmiszergyártás, a gép, gépi berendezések gyártása, közúti jármű gyártása területén jelentkező munkaerőigény. A feldolgozóipar után a második legnagyobb munkaerőhiánnyal küzdő gazdasági ágazat a megkérdezett vállalkozások esetén az építőipar; 70 álláshely van üresen, elsősorban kőművesek és segédmunkások számára. A felsorolt álláshelyek betöltéséhez alapvetően alapfokú végzettséget várnak el a vállalkozások. A 613 álláshelyből 451-hez az általános iskola elvégzése vagy szakiskolai végzettség is szükséges. A megkérdezett vállalkozásoknak elsősorban megfelelő szaktudással rendelkező szakmunkásokra van szükségük.

36

A vizsgálat során a megkérdezett 51 cég 47,1%-a számára szakmai továbbképzések és szakmunkás képzések tartása fontos jelenleg is, vagy tartaná fontosnak a jövőbeni munkavállalói számára. 23,5%uk nyelvismeretre helyezi, helyezné a hangsúlyt, de a betanító jellegű képzésekre is egyre nagyobb az igény. A megkeresett cégek 90%-a csatlakozna a projekthez. A foglalkoztatási együttműködésben részt vevő vállalkozások 31,4%-a szeretne a paktumpartnerség tagja lenni, amely során stratégiák, akciótervek kidolgozásában, megvalósításában szakmai segítséget nyújthat a pályázat megvalósítóinak. A partneri adatlapot kitöltők 35,3%-a „A vállalkozás igényeire szabott képzési és támogatott foglalkoztatási programban” kíván részt venni, 64,7%-ukat pedig csak a „Támogatott foglalkoztatási programban való részvétel” érdekli. Az 51 vállalat bevonásával elvégzett felmérés eredménye jó alapot biztosíthat ahhoz, hogy megfelelő képzések indításával, a munkavállalók és munkáltatók igényeinek összehangolásával elősegítse a projekttel érintett térség munkaerőpiaci helyzetének javítását.

3.2.4.2.

A munkaerő-tartalék felmérés eredményei

A munkaerő-tartalék felmérésének a célja a paktumprogramba bevonható célcsoportok számának feltérképezését szolgálta. A felmérés a Vas Megyei Kormányhivatal célcsoportra vonatkozó adatait és a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb elérhető adatait felhasználva készült (alapvetően 2016-os adatokról van szó). Bizonyos esetekben számszerűsíthető adat nem áll rendelkezésre a hivatalos adatgyűjtési forrásokban, ahogy azt az alábbi összesítés is bemutatja: 14. táblázat: A projekt célcsoportjai létszámának összegzése

Alacsony iskolai végzettségű személyek

923

25 év alatti fiatalok vagy 30 év alatti pályakezdő álláskeresők, (gyakornoki programmal érintett kiemelt célcsoport)

268

50 év felettiek GYED-ről, GYES-ről visszatérők vagy legalább egy gyermeket egyedül nevelő felnőttek Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők Tartós munkanélküliséggel veszélyeztetettek Megváltozott munkaképességű regisztrált álláskereső személyek (2014) Roma nemzetiséghez tartozó személyek Inaktívak

737 Nincs adat 272 245 60 Nincs adat Nincs adat

Forrás: MUNKAERŐ-TARTALÉK FELMÉRÉS A DÉL-VASI TÉRSÉGBEN c. elemzés

Minden csoport tagja potenciálisan támogatandó, mivel esetükben vagy már realizálódott az állásnélküliség állapota, vagy fokozottan veszélyeztetett az álláskeresői kategóriába való bekerülésre. Különösen fontos azon célcsoportok esetében a módszeres kutató munka, ahol csak hozzávetőlegesen lehet felmérni az adott kategóriába tartozók létszámát. Minden célcsoport esetében egyedi módszerre van szükség a program iránt érdeklődők esetében a munkahelyhez való jutás és annak megőrzési időszakában.

37

3.2.5. Közfoglalkoztatás A közfoglalkoztatás célja, hogy a programba bevont személyek sikeresen vissza-, illetve bekerüljenek az elsődleges munkaerőpiacra. A tevékenység részletes szabályait a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény tartalmazza. A jogszabály részletesen tartalmazza, hogy milyen szervezetek lehetnek közfoglalkoztatók, és kik vonhatók be a programokba közfoglalkoztatottként, ezért itt ennek bemutatásától eltekintünk. A közfoglalkoztatásban résztvevők havi átlagos száma a 2016. januárja és decembere közötti időszakban a Dél-Vasi paktum területén 898 fő volt, ebből a Körmendi járásban 393 fő, a Szentgotthárdi járásban 16 fő, a Vasvári járásban pedig 345 fő. A legalacsonyabb számú közfoglalkoztatottat a rendszerben 2016 márciusában tartották nyilván, míg az ezt megelőző két téli hónapban foglalkoztatták a legtöbb érintett személyt. Ez a tendencia mindhárom járásra jellemző volt, a legnagyobb létszámot rendre a Vasvári járásban mérték. 21. ábra: A közfoglalkoztatottak havi átlagos számának alakulása a járások területén (2016. január-december) 1 200 1 000 800 600

420

412 322

172

168 206

400 200

470

471

164

94 220

344

341

360

370

375

167

173

169

402

416

420

346

335

327

328

175

163

168

161

145

423

387

380

389

389

0

Körmendi járás


Vasvári járás


Ha az alábbi ábrát tekintjük, érdekes jelenségre figyelhetünk fel: míg a Szentgotthárdi járásban csaknem kétszerese a férfiak aránya a nőkéhez képest, addig a másik két járásban inkább a nőket vonják be a közfoglalkoztatotti programokba.

38

22. ábra: A közfoglalkoztatottak átlagos számának alakulása nemenként a járásokban (2016. január-december)

Vasvári járás

181


164

59

Körmendi járás

101

205

0%

10%

20%

188

30%

40% Nők

50%

60%

70%

80%

90%

100%

Férfiak


A 2013-tól számon tartott programban regisztrált résztvevői létszámok azt mutatják, hogy a térségben egyre több női álláskereső kapcsolódik be a rendszerbe – a férfiak létszámához képest – amellett, hogy a férfiak száma is, ha lassabb ütemben, de növekszik. Egyedül a tavalyi év mutat egy kisebb fajta visszaesést, s majd az év végére derülhet fény arra, hogy a jelenség egy tendencia kezdete vagy csak átmeneti állapotnak tekintendő. 23. ábra: A közfoglalkoztatottak átlagos számának nemenkénti megoszlása a térségben (2013.2016.) 600 520 475

500 396

400 300

474

453

444

402

261

200 100 0 2013

2014 Nők

2015

2016

Férfiak


A korcsoport szerinti megoszlás nem hozott érdemi eltérést a járások és a térség egészének viszonylatában, egységesen a 25 évnél idősebb korosztály dominál – ez előny a fiatal generáció számára, viszont hátrány az idősebbek szempontjából, és a stratégia számára is nagyobb kihívás, ha figyelembe vesszük az idősebbek motivációs nehézségeit, a mobilizációs gondokat, egyéb személyes szempontokat is. 39

24. ábra: A közfoglalkoztatottak számának alakulása korcsoportonként (2016. január – december) 1 200 1 000 800 600 400 200 0

25 év és alatta

26-50 év

50 év felett

Dél-vasi Paktum


2013-tól kezdve a közfoglalkoztatottak korosztályonkénti megoszlása azt jelzi, hogy arányaiban egyre több idősebb személy kerül be a programba, és csökken a fiatalabb generáció részaránya. 25. ábra: A közfoglalkoztatottak átlagos számának korosztályonkénti megoszlása a térségben (2013-2016)

100% 90%

224

292

341

359

470

540

74

115

113

80%

360

70% 60% 50% 40%

475

30% 20% 10%

63

0% 2013

2014 25 év és alatta

2015 26-50 év

2016 50 év felett


Az iskolai végzettség szerinti megoszlás még árnyaltabb képet mutat és a fejlesztési teendőket is behatárolja, mivel elsősorban az alapfokú és szakmunkásképzésben részesültek kerülnek be az ellátó rendszerbe: így az érintettek bevonását az aktív munkaerőpiacra mindenképpen meg kell, hogy előzzék át- és továbbképzési programok.

40

26. ábra: A közfoglalkoztatottak számának alakulása iskolai végzettség szerint a paktumtérségben (2016. január – december) - Belső kör: Körmendi járás, középső: Szentgotthárdi járás, külső kör: Vasvári járás

7% 5% 5%

1% 4% 3% 2% 2%1% 4% 1% 4% 3% 3% 2% 3% általános iskolai végzettség nélküli

9%

általános iskola szakiskola

7%

szakmunkásképző 42%

gimnázium

47% 50%

32%

30%

szakközépiskola technikum főiskola

30%

egyetem 1% 1% 1%


Az alábbi ábrán látható, hogy az egyes járásokban jelentős eltérések mutatkoznak a közfoglalkoztatotti ráta (azaz a közfoglalkoztatottak aránya az összes álláskeresőhöz képest) értékében: míg 2013-ban a Szentgotthárdi és Körmendi járásban 20% körül mozgott a paraméter érték, addig a Vasvári járásban meghaladta a 26%-ot. 2016-ra a Szentgotthárdi járásban 35%-ot ért el a mutató, de a Körmendi járásban már a Vasvárihoz hasonló 45% körüli arány produkálódott. 27. ábra: A közfoglalkoztatotti ráta az egyes járásokban (2013 – 2016)

Vasvári járás


Körmendi járás

0,00%

10,00% 2013

20,00% 2014

2015

30,00%

40,00%

50,00%

2016

Forrás: http://kozfoglalkoztatas.bm.hu/

41

A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a közfoglalkoztatási rendszer a céljait erősen korlátozott mértékben képes teljesíteni. A rendszer hatékonysága alacsony, nagy a programban való beragadás esélye, a kilépés esélye az eltöltött időtartam növekedésével folyamatosan csökken (2013-ban azon személyek közül, akik a programban legalább 9 hónapig vettek részt, csak az 5%-uk volt képes az elsődleges munkaerőpiacon elhelyezkedni)5. Ahhoz, hogy minél több közfoglalkoztatott tudjon elhelyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon, fontos lenne a program felülvizsgálata (arra való hivatkozással, hogy a program bevezetése óta folyamatosan nő az érintett célcsoport tagjainak létszáma). Indokolt a kormányzati szervek és a munkaerőpiacon megtalálható munkáltatók közötti együttműködés kiépítése és elmélyítése, amelynek hatására egy hatékony munkaerő-közvetítési rendszert lehetne kialakítani: ennek eredménye a közfoglalkoztatott végleges kilépése a közfoglalkoztatotti státuszból a primer munkaerőpiacra. Érdemes lenne a géppel is elvégezhető kétkezi munkáról való hangsúlyt áttolni a programba belépők munkáltatói igényeknek való átképzésére, emellett tovább könnyíteni a közfoglalkoztatottak álláskeresését, például a képzettségének megfelelő álláslehetőségek bemutatásával.

3.3.Szakképzési rendszer bemutatása 3.3.1. A szakképzési rendszer főbb változásai az elmúlt időszakban A hazai szakképzési rendszer fejlesztésének irányvonalait alapvetően a Nemzetgazdasági Minisztérium által kidolgozott „Szakképzés a gazdaság szolgálatában” című dokumentum határozza meg. Ez alapján az egyik legfontosabb kihívás, hogy több, a modern termelésbe bevonható, jól képzett és megbízható, széles körű alapismeretekkel rendelkező szakmunkásra és technikusra van szükség. 2015-ben jelentős átalakuláson ment át az országos szakképzési intézményrendszer: létrehozták a szakképzési centrumokat, ezzel együtt a Nemzetgazdasági Minisztérium felügyelete alá kerültek a korábban a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által fenntartott szakképző intézmények. A szakképzési centrumok létrehozásának alapvető célja, hogy az iskolarendszerű szakképzés és a gazdaság igényei közeledjenek egymáshoz, mivel kisebb szervezeti egységben a szakképzési centrumok mérete lehetővé teszi a munkaerőpiaci igényekre történő reagálást, a szakmaszerkezet összehangolását, optimalizálását. 2016. szeptember 1-től újabb változás következett be: -

az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelésére-oktatására szakosodott korábbi speciális szakiskolák megnevezése szakiskolára változott; a korábbi szakiskolák helyét a szakközépiskolák vették át, ahol 3 év alatt egy OKJ-s végzettség szerezhető, ezt követően 2 év alatt lehetőség van az érettségi megszerzésére is; a korábbi szakközépiskolák megnevezése szakgimnázium, amely 4 év alatt érettségit és egy OKJ-s szakmát ad, majd 1 vagy 2 év alatt magasabb szintű (technikusi) szakképesítés szerezhető.

5

Lásd: 2015. évi országjelentés – Magyarország a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséről és kiigazításáról szóló részletes vizsgálattal

42

28. ábra: A szakképzési rendszer átalakítása 2016. szeptember 1-től

Speciális szakiskola

Szakiskola

Enyhén értelmi fogyatékos tanulók

Szakiskola

Szakközépiskola

3 év + 2 év érettségi

Szakközépiskola

Szakgimnázium

4 év + technikum

3.3.2. A szakképzés meghatározó szereplői Vas megyében Vas megye területén két szakképzési centrum működik: -

-

a Szombathelyi Műszaki Szakképzési Centrumba 8, a megyeszékhelyen, valamint Celldömölkön, Csepregen, Körmenden és Szentgotthárdon található műszaki szakterületű intézmény tartozik, a Szombathelyi Szolgáltatási Szakképzési Centrumba pedig 5 szombathelyi, sárvári és vasvári szakképző tagintézmény.

A fentiek mellett meghatározó szerepet tölt be a szakképzésben a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, különösen a vizsgák, a mesterképzések, valamint a kihelyezett gyakorlati képzések szervezésében és ellenőrzésében. 2015. július 1-től a tanuló gyakorlati képzéséről a szakiskola csak akkor gondoskodhat, ha a kamara nem tudja gazdálkodónál tanulószerződéssel elhelyezni. Így csak a gazdaság által biztosított összes gyakorlati hely betöltését követően kerülhetnek a tanulók iskolai tanműhelyi képzésbe.

3.3.3. A szakképzés helyzete Vas megyében és a paktumtérségben Tekintettel arra, hogy a középfokú oktatásban való részvétel már kevésbé kötődik a lakóhelyhez, mint az alapfokú, fontosnak tartjuk, hogy legalább megyei szinten ismertek legyenek a szakképzésben tapasztalható jelenségek és folyamatok. Emiatt az elemzés kiterjed Vas megye egészére, kiemelve a térségi sajátosságokat is. A KSH adatai alapján lehetőség van a szakközépiskolai és szakiskolai6 tendenciák bemutatására 2001 és 2015 között. A feladatellátási helyek száma a kétezres évek közepéig, második feléig inkább emelkedő trendet mutatott, azóta részben a szakpolitikai változások, részben a természetes profiltisztítás eredményeként a szakközépiskolák esetében nagyobb, a szakiskolák esetében kisebb mértékű csökkenés figyelhető meg megyei szinten (a gimnáziumok száma nagyjából változatlan a vizsgált időszakban). A paktumtérségben kissé másként alakult a helyzet: a szakközépiskolák és szakiskolák száma változatlan vagy enyhe növekedést mutat, míg a gimnáziumok száma csökkent.

6

A KSH egyben közli a szakiskolák és a speciális szakiskolák adatait, jóllehet a célcsoportjuk alapvetően más.

43

29. ábra: A feladatellátási helyek számának változása a középfokú oktatásban (2001-2015) 6 5 4 3 2 1 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015

Gimnázium

Szakközépiskola

Szakiskola és speciális szakiskola


Ennél sokkal kedvezőtlenebb képet mutat a tanulói létszám változása: 2001-hez viszonyítva Vas megyében 19,2%-os, a paktumtérségben ~38%-os volt a tanulói létszámcsökkenés. A kedvezőtlen demográfiai jelenség mellett a paktumtérségben érezhetően csökkent a kereslet a szakképzések iránt (illetve a térségen kívüli képzőhelyek iránti kereslet nőhetett). A legnagyobb mértékű csökkenést a megyében a szakiskolák szenvedték el (itt ~35%-os volt a változás), míg a paktumtérségben a szakközépiskolai tanulók száma megfeleződött a 16 év alatt. 30. ábra: A tanulói létszámadatok változása a középfokú oktatásban (2001-2015)

Vas megye 8 000 6 000 4 000 2 000 0 2001

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

Gimnáziumi tanulók

Szakközépiskolai tanulók

Szakiskolai és speciális szakiskolai tanulók a nappali oktatásban

Szakiskolai és speciális szakiskolai tanulók a felnőttoktatásban

44

Paktumtérség

1 000 800

600 400 200

0 2001

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

Gimnáziumi tanulók

Szakközépiskolai tanulók

Szakiskolai és speciális szakiskolai tanulók a nappali oktatásban

Szakiskolai és speciális szakiskolai tanulók a felnőttoktatásban


A 2012-2015-ös éveket vizsgálva elmondható, hogy évről évre jelentős mértékben csökkent a hátrányos helyzetű tanulók aránya a középfokú képzésben: megyei szinten mintegy 78%-kal, térségi szinten pedig 95%-kal, ez azonban elsősorban a tankötelezettség felső korhatárának leszállítása, valamint a hátrányos helyzet megállapításának szigorítása miatt alakult így – a kedvezőtlen anyagi és szociális környezetben élő tanulók ugyanúgy jelen vannak az intézményekben. A probléma tehát nem szűnt meg, csupán statisztikailag kevésbé kimutatható, illetve részben áthelyeződött a szakképzési rendszerből a munkaerőpiacra: a hátrányos helyzetű fiatalok így inkább a pályakezdő munkanélküliek, a közfoglalkoztatottak, valamint az Ifjúsági garancia programba bevonható személyek számát gyarapítják. 31. ábra: A hátrányos helyzetű tanulók száma az iskolai rendszerű szakképzésben (2001-2015) 140

120 100 80 60 40 20 0 Hátrányos helyzetű gimnáziumi tanulók

Hátrányos helyzetű szakközépiskolai tanulók 2012

2013

2014

Hátrányos helyzetű szakiskolai és speciális szakiskolai tanulók

2015


A jelenleg érvényben lévő megyei szakképzés-fejlesztési koncepció helyzetelemzése, valamint az aktuális adatok több folyamatra is rávilágítanak7:

7

Azoknál az adatoknál, ahol a koncepció kidolgozása óta egyértelmű változás állt be, kiegészítjük a megállapításokat.

45

-

-

-

-

összességében az elmúlt 20 évben nagymértékben bővült a képzési kínálat, ami azonban egyúttal áttekinthetetlenné tette a képzési kínálatot, valamint el is aprózta a rendelkezésre álló erőforrásokat – rontva ezzel a hatékonyságot, még akkor is, ha a szakképzési centrumok létrehozásával együtt járó dekoncentrációs folyamat ezt részben ellensúlyozza; jelentős átstrukturálódás történt a középfokú iskolarendszeren belül, amely leginkább a szakiskolákat érintette kedvezőtlenül; növekszik a nem iskolarendszerű felnőttképzésben részt vevők száma, ezzel szemben csökken az iskolarendszerű felnőttképzés részesedése – a felnőttképzésben részt vevők száma várhatóan tovább nő a tankötelezettség alacsony korhatára (16 év) okán; az adatok alátámasztják, hogy bár a szakiskolák jelentős kihasználatlan kapacitással rendelkeznek, egyes meghirdetett képzések esetében nem tudják beindítani az osztályokat/csoportokat, ezzel szemben szakközépiskolák népszerűsége és beiskolázási aránya is nagyobb; Vas megye szakképzési rendszere egyértelműen Szombathely központú: a megyeszékhelyen több szakképzési feladatellátási hely van, mint a megye többi részén összesen, és ugyanez az állítás igaz a tanulói számra is – emiatt a megyei paktumnak elemi érdeke az együttműködés a Szombathelyi és járása paktummal, valamint a szombathelyi intézményekkel is.

A MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet több kutatást is végzett a szakképzéssel kapcsolatosan – jóllehet ezek a megállapítások nem megyespecifikusak, de jól bemutatják a szakképzéssel kapcsolatos általános helyzetet.8 -

-

-

-

Nagyon különböző a képzőintézmények műszaki állapota és infrastrukturális felszereltsége, ami nemcsak a képzőhely vonzerejét és ezáltal tanulói létszámát határozza meg, hanem az átadott tudás aktualitását, használhatóságát is. Az előzetes szelekció miatt a szakiskolákba eleve alacsonyabb szintű tudással, hiányos írásolvasási és számolási kompetenciával érkeznek a diákok. Számukra így a szakmai tantárgyak elsajátítása is problémás. Az intézmények többnyire kedvezőtlennek ítélik meg a közismereti tantárgyak háttérbe szorulását. Érvek hozhatók pro és kontra: természetesen elengedhetetlen a megfelelő szakismeret átadása és elsajátítása, azonban hasonlóan fontos az, hogy a szakmunkát végző személyek rendelkezzenek megfelelő általános munkavállalói kompetenciával is, valamint alkalmasak legyenek át- és továbbképzéseken való részvételre, a szakterületükön bekövetkező újítások befogadására. A szakiskolákban nagy a hátrányos helyzetű, mélyszegénységből származó és jelentős tanulási nehézségekkel küzdő tanulók száma – esetükben különösen fontos lenne olyan szakmai képzés megvalósítása, amely lehetővé teszi számukra a társadalmi felzárkózást és integrációt.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara működteti az ún. Internet alapú Szakképzési Integrált Információs Rendszert (ISZIIR), amely segíti a kamarákat szakképzési feladataik ellátásában, és – többek között – naprakész információkat nyújt a gyakorlati képzésre jogosult szervezetekről. A 2017. március 8-i állapot szerint Vas megyében 954 szervezet szerepelt az adatbázisban, amelyek mintegy 133 különböző szakmában nyújtanak gyakorlati képzési lehetőséget. A tanulói szerződések száma a fenti időpontban 1 371 volt. Mindez alapot nyújt a duális szakképzés elterjesztésére is, aminek jelenleg – a Nyugat-magyarországi Egyetem meghirdetett programja, valamint a képzőhelyeken elérhető képzések mellett is – még 8

http://gvi.hu/kutatasaink/szakkepzes

46

viszonylag korlátozottak a lehetőségei a paktumtérségben. Azonosíthatók rendszerszintű problémák is (pl. nem megfelelő minőségű gyakorlati oktatás, diákok túlterhelése vagy éppen háttérbe szorulása a tényleges munkafolyamatokban, nem megfelelő finanszírozás az elméleti és gyakorlati képzést nyújtó helyek között), amelyek részben megnehezíthetik a gyakorlati képzőhelyek, az oktatási intézmények és a diákok bekapcsolódását a duális szakképzésbe. Általános megállapítás, hogy a gyakorlat eredményessége a képzőhely felkészültségétől és motiváltságától függ, pl. egy nagyobb vállalat a duális képzés keretében gyakorlatilag „kiképzi” magának jövőbeni munkavállalóit – ennek előnye a biztos álláslehetőség, hátránya lehet azonban a túlzott specializáció, ami korlátozhatja a más szervezetnél történő munkavállalást. Egy friss felmérés szerint egy magyar álláskereső – munkahelye elvesztése után – akár 1,5 évig is várhat, míg megfelelő munkahelyen tud elhelyezkedni. Tehát különösen fontos, hogy a munkahelyet keresők a munkaerőpiaci keresletnek megfelelő és ugyanakkor az álláskereső személy adottságaira és készségeire építhető felkészültséget szerezzenek.

3.3.4. Szakmaszerkezeti javaslat A MFKB és a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal minden évben közzéteszi szakmaszerkezeti javaslatát -

az iskolai rendszerű képzés szakképesítéseire, az iskolarendszeren kívüli képzésben megszerezhető, felnőttképzési törvény alapján támogatható szakképesítésekre, valamint a szakközépiskolai képzés ágazataira.9

Vas megyében a 2017/2018. tanévben 32 szakképesítést javasolnak korlátozás nélkül támogatni az iskolai rendszerű szakképzésben, létszámmegkötéssel 129 szakképesítést, míg a szakma részéről nem támogatott szakképesítések száma 164. 15. táblázat: Szakmaszerkezeti javaslat az iskolai rendszerű képzés szakképesítéseire (félkövérrel a hiányszakmák) Szakképesítés OKJ száma 34-582-01 55-723-01 34-543-02 35-841-01 54-523-01 54-525-02 55-525-01 34-582-13 35-521-01 55-723-02 34-521-11 34-582-03 54-522-01 54-521-03 34-521-03 34-525-01 34-521-05 34-521-06 34-521-04

9

Szakképesítés OKJ megnevezése Ács Ápoló Asztalos Autóbuszvezető Automatikai technikus Autószerelő Autótechnikus Burkoló CNC gépkezelő Csecsemő és gyermekápoló Építő- szállító- és munkagép-szerelő Épület- és szerkezetlakatos Erősáramú elektrotechnikus Gépgyártástechnológiai technikus Gépi forgácsoló Gépjárműépítő, szerelő Gyártósori gépbeállító Hegesztő Ipari gépész

Forrás: www.nive.hu/mfkb2016/

47

Szakképesítés OKJ száma Szakképesítés OKJ megnevezése 34-542-05 Kárpitos 34-582-14 Kőműves 54-523-03 Közlekedésautomatikai műszerész 54-523-04 Mechatronikai technikus 34-523-01 Mechatronikus-karbantartó 55-723-11 Mentőápoló 34-542-06 Női szabó 54-542-02 Ruhaipari technikus 34-521-10 Szerszámkészítő 34-762-01 Szociális gondozó és ápoló 35-841-02 Tehergépkocsi-vezető 34-522-04 Villanyszerelő 34-582-12 Víz-, csatorna- és közmű- rendszerszerelő Forrás: www.nive.hu/mfkb2016/

A szakközépiskolai ágazatok közül 5 korlátozás nélkül támogatható, 29 esetében előzetesen keretszámokat határoztak meg, míg 7 ágazatot egyáltalán nem javasoltak támogatásra a 2017/2018. tanévben. 16. táblázat: Szakmaszerkezeti javaslat a szakközépiskolai ágazatokra Javaslat Korlátozás nélkül támogatott ágazatok

Korlátozottan támogatott ágazatok

Ágazat száma I. III. IV. IX. XI. II. V. VI. VIII. XII. XIII. XVI. XVII. XVIII. XX. XXI. XXII. XXIII. XXIV. XXV. XXVI. XXVII. XXVIII. XXX. XXXI. XXXII. XXXIII. XXXIV. XXXV. XXXVI. XXXVII. XXXIX. XL.

Ágazat megnevezése Egészségügy Szociális Pedagógia Gépészet Villamosipar és elektronika Egészségügyi technika Képző- és iparművészet Hang-, film és színháztechnika Épületgépészet Távközlés Informatika Építőipar Könnyűipar Faipar Közlekedésépítő Közlekedés Közlekedésgépész Környezetvédelem Közgazdaság Ügyvitel Kereskedelem Vendéglátóipar Turisztika Szépészet Agrárgépész Erdészet és vadgazdálkodás Mezőgazdaság Kertészet és parképítés Földmérés Élelmiszeripar Sport Közművelődés Közlekedés, szállítmányozás és logisztika

Keretszám

40 174 29 34 34 85 51 34 51 34 51 68 40 68 51 85 68 51 34 40 20 40 40 20 40 26 40 34

48

Javaslat

Nem támogatott ágazatok

Ágazat száma XLII. VII. X. XIV. XV. XIX. XXIX. XLI.

Ágazat megnevezése Előadó-művészet Bányászat Kohászat Vegyipar Vegyész Nyomdaipar Optika Vízügy Forrás: www.nive.hu/mfkb2016/

Keretszám 145

3.4.Gazdaságfejlesztési irányok, várható beruházások és azok foglalkoztatási hatásai A paktumtérség gazdaság- és foglalkoztatásfejlesztése kapcsán indokolt figyelembe venni az Észak-Vasi paktum területén megvalósítandó célokat, továbbá a Szombathely és járása paktum stratégiai célkitűzéseit (tekintettel arra, hogy a megyei jogú város és térsége gazdasági értelemben jelentős súllyal rendelkezik a megyében, így a megyei szintű munkaerő-keresletre és –kínálatra is hatással van), végül, de nem utolsó sorban Vas megye egészére megfogalmazott fejlesztési irányokat. Az alábbiakban – a rendelkezésre álló információk alapján – áttekintjük a gazdaságfejlesztési irányokat meghatározó fő kitörési pontokat, kihívásokat, célkitűzéseket és az ismert beruházásokat, továbbá ezek előre jelezhető foglalkoztatási hatásait. Annak okán, hogy a járások nem rendelkeznek frissnek számító fejlesztési tervekkel (hivatkozva a jogelődöknek számító kistérségi fejlesztési társulások által készíttetett stratégiai dokumentumokra), először a Vas megyei fejlesztési dokumentumokkal való kapcsolódóst tekintjük át, ezt követi az egyes járási hatályú korábbi fejlesztési tervek áttekintése.

3.4.1. Fő kitörési pontok és kihívások A fő gazdaságfejlesztési irányok meghatározásánál mindenképpen kiindulást jelent Vas megye Integrált Területi Programja, amelyben megfogalmazásra kerültek a legfontosabb kitörési pontok és kihívások. Ezeket kell megvizsgálni foglalkoztatási szempontból. 1. Az azonosított tényezők milyen hatással lehetnek a munkaerőpiaci folyamatok alakulására? 2. A munkaerőpiac hogyan befolyásolhatja a kedvező adottságok kiaknázását, illetve a kihívásoknak való megfelelést? Vas megye pozíciója makrotérségi szinten is kedvező – nagyrészt előnyös közlekedésföldrajzi helyzetének és ebből adódó gazdasági központ szerepének köszönhetően. Ez elősegítheti olyan tudás-, tőke- és munkaintenzív ágazatok megtelepedését a paktumtérségben, ami több szempontból megerősítheti a helyi vállalkozói szférát is: -

egyrészt beszállítóként kapcsolódhatnak a nagyobb vállalkozásokhoz, javítva ezzel piaci stabilitásukat;

-

másrészt a magasabb jövedelemmel rendelkező munkavállalók több helyi terméket és főleg szolgáltatást fogyasztanak, ami növelheti a helyi szolgáltatók bevételét;

-

harmadrészt a nagyvállalatok révén más típusú üzleti szemlélet is elterjedhet a kkv-k körében, amelyben fontos szerepe van az innovatív és nyitott hozzáállásnak.

49

Kiemelt megyei ágazatoknak számít az autóipar és ehhez kapcsolódó mechatronikai program, a faés bútoripar, az élelmiszeripar, a mezőgazdasági alapanyag-termelés és –feldolgozás, illetve a kutatás- és képzésfókuszú „tudásipar”. Ahhoz, hogy ezek az ágazatok hosszú távon is versenyképessé tegyék a megyét, megfelelően képzett és tapasztalt munkaerő szükséges. Egyértelmű kihívás egyes térségek jelentős népességfogyása. Ez befolyásolja nemcsak a rendelkezésre álló munkaerő létszámát, de a minőségét is (alacsony képzettségi szint, nem megfelelő nyelvtudás és IKT-használat), mivel leginkább a szelektív migráció okozza a csökkenést. A megfelelő munkaerő-kínálat hiánya pedig nehezítheti újabb nagy volumenű beruházások megvalósítását, illetve a helyi vállalkozások fejlesztéseit is. Jóllehet a határtérség számos tényleges és potenciális gazdasági előnyt hordoz magában, ugyanakkor a munkavállalói oldalról komoly vonzerővel bír a külföldi munkavállalás, ennek következtében a hazai munkáltatók nehezebben jutnak szakképzett és motivált munkaerőhöz. Számos példa van a határ menti együttműködések ösztönzésére, azonban a megyének és a paktumtérségnek a fejlettebb külföldi területekhez való jelentősebb szintű gazdasági és jövedelemszintbeli felzárkózásához nagyobb léptékű infrastrukturális beruházásokra volna szüksége, továbbá a gazdaságot és foglalkoztatást befolyásoló jogszabályi környezet „felhasználóbarát” változását is megkívánja. Vas megye szerencsésnek mondhatja magát a magas arányú erdősültségnek, illetve az alpokaljai területek közelsége okán a megfelelő mennyiségű felszíni vízbázisnak köszönhetően, azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni a globálisan jelentkező kedvezőtlen időjárási jelenségeket, amelyek közvetlenül a vidéki területeken fejtik ki a negatív hatásukat. Emiatt fontos lenne az élőmunka-igényes és fenntartható technológiák bevezetése a mezőgazdaságban dolgozók és a helyi termelők körében, növelve a hosszú távon is realizálható jövedelem biztosításának esélyét, támogatva ezzel a helyben maradás, marasztalás célját. A megye egyik jellegzetes problémája a kistelepülések egyre gyengülő népességmegtartó ereje: itt jelentkezik leginkább az elvándorlás, elöregedés és elnéptelenedés. Az ezekben a falvakban esetlegesen realizálódó munkanélküliségi státusz, szociális és megélhetési problémák, fizikai és mentálhigiénés betegségek nagyságrendileg nagyobb súllyal bírnak egy-egy fő esetében is, ha a falu lakossága alig éri el a 100, 200 főt. Esetükben különös figyelmet kell fordítani a folyamatos munkalehetőség és megélhetés biztosítására. A gazdasági versenyképesség és a munkalehetőségek elérhetősége szempontjából fontos egy térség településszerkezete is: a megyére jellemző Szombathely dominanciája a maga 77 ezer lakosával, a második legnépesebb város Sárvár már csupán 14 ezer főt számlál. A megyei jogú városon kívül minden járás- és vonzásközpont kisvárosnak tekinthető, amely ugyan viszonylag jó közlekedési kapcsolatban van Szombathellyel, de már kevésbé vannak összekötve egymással: jellemző a sugaras szerkezetű közlekedési rendszer. A megye további sajátossága az aprófalvas szerkezet: a települések több mint 60%-ában kevesebb mint 500 fő él. A belső perifériák lakosaira külön figyelmet kell fordítani, a nehezebb mobilizálás, illetve az arányosan kevesebb munkalehetőség okán.

3.4.2. Stratégiai célrendszer A Vas megyei területfejlesztési koncepció kijelöli a megye jövőképét is 2030-ra: „Vas megyét jó életszínvonalú, egyben nem romló demográfiai trendekkel jellemezhető, erős identitású kistérségek alkotják, melynek alapja a megújulásra képes gazdasága, illetve az egyedi kulturális, természeti értékek fenntartható hasznosítása, illetve a fejlett közlekedési és kommunikációs rendszere”. 50

A várt eredmények elérése indokolja a több lábon álló, dinamikus gazdasági potenciál létét, amely magas jövedelemszintet generál, ezáltal tudatosabb fogyasztókat, akik közösséget alkotva megfelelő szinten tudják érdekeiket képviselni a megye környezeti és kulturális, társadalmi értékeinek megőrzése terén. A gazdasági lehetőségek bővülését, a kisebb vállalkozói kör megerősödését a tőkeinjekciókon, a beruházások realizálásán és az együttműködések erősítésén túl a megfelelő képzettséggel bíró és elkötelezett munkavállalói kör is támogatja, melyhez a jelen stratégia is hozzájárulhat a képzési programokkal és a munkavállalói és munkaadói igények összekapcsolásával. A koncepció kijelöli azokat a komplex ágazatokat, amelyek fejlesztéséhez már most is rendelkezésre állnak a szükséges alapok, további fejlesztésükkel pedig kiegyensúlyozott gazdasági növekedés érhető el: -

a Szombathelyi agglomeráció térségében a Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ fejlesztéseinek megvalósításával és a kapcsolódó közlekedésfejlesztések révén a munkaerővonzás-körzet kiterjesztése;

-

Sárvár-Celldömölk-Jánosháza térségében az érintett településeken turisztikai piaci pozícióik erősítése, a szolgáltatáskínálat bővítése több település bevonásával, illetve a termelő szektor helyi erőforrásokon alapuló fejlesztése;

-

Körmend-Vasvár-Szentgotthárd térségében a közlekedési hálózat fejlesztések eredményeként javuló logisztikai pozíciók kihasználása, illetve a helyi gazdaság megerősítése, különös tekintettel a mezőgazdaságra (pl. gyümölcstermesztés, állattenyésztés), helyi termékek kisipari feldolgozására, illetve a helyi kötődésű kkv-k működésének bővítésére.

A koncepció célrendszerét teljes mértékben áthatja a gazdasági fókuszáltság, amely a helyi adottságokra és erőforrásokra építve egy belső és külső együttműködésre is kész, nemzetközi szinten is versenyképes megye képét vetíti előre. Kiemelendő a „Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok bevonása (esélyegyenlőség) a fejlesztésekbe” horizontális cél, amely egyik fő célja a jelen stratégiának is. 32. ábra: A Vas Megyei Területfejlesztési Koncepció célrendszere

Forrás: Vas megye Integrált Területi Programja 2014-2020

2013 óta a kistérségi szintű fejlesztési és térségszervezési szerepkört átvették a járások, azonban a korábban a kistérségekre készült fejlesztési javaslatok jelentős része a mai napig aktuális, ami a járások kitörési pontjait és előrejutását illeti.

51

A Vasvár számára készült integrált településfejlesztési programban megnevezésre kerül a 2005-ben készült Vasvári kistérség területfejlesztési koncepciója és programja, melynek stratégiai célrendszerét az alábbiak szerint fogalmazták meg. A megfogalmazott 6 stratégiai cél közül napjainkban még mindig alkalmazható a gazdaságfejlesztésre, a humánerőforrás-fejlesztésre és az esélyegyenlőségre tervezett intézkedések sora. 33. ábra: A Vasvári kistérség területfejlesztési programjának célpiramisa

Forrás: A Vasvári kistérség területfejlesztési koncepciója és programja 2005

A Körmendi járás területére vonatkozó fejlesztési tervként a 2004-ben készült agrárstruktúra és vidékfejlesztési programra tudunk hivatkozni, amelyben 4 prioritásból álló célrendszerből 2 illeszthető a foglalkoztatási célú stratégiánkhoz: a gazdaságfejlesztés (ezen belül az ipari területek kialakítása, valamint a helyi termékek és szolgáltatások előállításának támogatása) és a humán erőforrások fejlesztése (kiemelten a K+F tevékenység fejlesztése alprogramot).

52

34. ábra: A Körmendi kistérség agrárstruktúra és vidékfejlesztési programjának célrendszere

Forrás: Körmend és Kistérsége Önkormányzati Területfejlesztési Társulás Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Program (2004)

Szentgotthárd térségében már 2005-től nagy hangsúlyt fektetnek a lakosok képzettségi szintjének emelésére és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők megtartására / ide vonzására, a fiatalabb generáció helyben tartására, a gazdasági struktúra – a több lábon állás – lehetőségeinek bővítésére, valamint a helyi erőforrások mozgósítására és támogatására – ahogy ezt az alábbi célfa alapjául szolgáló problémafa jelzi. 35. ábra: A Szentgotthárdi kistérség Területfejlesztési Koncepciójának célfája

Forrás: Szentgotthárdi kistérség Területfejlesztési Koncepció (2005)

53

Mindezek az a feltevést igazolják, hogy a korábbi kistérségek, ma már járások szereplői fontos szerepet szántak a gazdaság élénkítésének, a helyi munkaerő mozgósításának és a lakosok jövedelmi viszonyai javításának.

3.4.3. Ismert beruházások A foglalkoztatás bővítésével járó beruházásokat alapvetően három kategóriába sorolhatjuk: -

a paktum területén kívül eső, de arra jelentős foglalkoztatási hatással bíró fejlesztések,

-

a paktum területén belül megvalósuló üzleti beruházások,

-

a paktum területén megvalósuló önkormányzati projektek az üzleti infrastruktúra és a helyi gazdaság egyéb területén.

A megyei paktum területén megvalósuló vállalkozói beruházások magukban foglalhatnak nagyobb munkahelyteremtéseket és nagyobb volumenű fejlesztéseket, de kkv-k is végrehajthatnak kapacitásbővítő projekteket. Az alábbi felsorolás néhány jelentősebb, 2017-ben megvalósuló beruházást tartalmaz, amely kihat a foglalkoztatás alakulására is: -

Körmend: EGIS Gyógyszergyár (k+f és gyártási infrastruktúra)

-

Körmend: Kwizda Agro Hungary (mikrobiológiai készítmények fejlesztése)

-

Őriszentpéter: KPMG (munkáltatói átvilágítás és javaslat a rugalmas munkaidő bevezetésére)

-

Őriszentpéter: Fenster Technik Seifert Kft. (innovatív technológiák kifejlesztése és infrastrukturális beruházások)

-

Szentgotthárd: TITÁN-BETON Kft. (termelési kapacitás bővítése)

-

Vasvár: PNH Kft. (kapacitásbővítés)

Ez alapján – ha a három helyi paktum területét nézzük – az Észak-Vasi paktum területén ismertek kevésbé nagyobb volumenű beruházások.

Ha számszerűsítjük a 2016-ban megpályázott és megnyert európai uniós forrásokat, már kiegyenlítettebb kép alakul ki. A megyei paktum területén működő vállalkozások telephelyeinek fejlesztései főként Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) forrásaiból valósíthatók meg: elsősorban a GINOP 1.2 felhívások irányulnak a kapacitások bővítésére. Az érintett 3 felhívás alapján az eddig megítélt támogatási források összesítése azt mutatja, hogy kiegyenlített a 3 helyi paktum területén a megnyert támogatási összeg és a pályázatok száma is. 17. táblázat: Kapacitásbővítő felhívás keretében nyertes GINOP pályázatok helyi paktumonként (2017. március) Felhívás kódszáma GINOP-1.2.1-14 GINOP-1.2.1-15 GINOP-1.2.2-15

Mutató megnevezése

Dél-Vasi paktum

Támogatás (Ft)

312 254 973

288 456 114

294 270 712

894 981 799

8

6

10

24

745 959 955

1 043 639 392

674 199 825

2 463 799 172

6

5

6

17

211 154 504

142 208 519

196 089 597

549 452 620

9

7

9

25

Projektek száma (db) Támogatás (Ft) Projektek száma (db) Támogatás (Ft) Projektek száma (db)

Észak-Vasi paktum

Szombathely és járása paktum

Összesen

54

Felhívás kódszáma Összesen

Mutató megnevezése Támogatás (Ft)

Dél-Vasi paktum

Észak-Vasi paktum

Szombathely és járása paktum

Összesen

1 269 369 432

1 474 304 025

1 164 560 134

3 908 233 591

23

18

25

66

Projektek száma (db)

Forrás: https://www.palyazat.gov.hu/tamogatott_projektkereso

Az ipari parkok, ipari területek fejlesztése és egyéb helyi gazdaságfejlesztési projektek elsősorban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) forrásaiból valósíthatók meg. Erre vonatkozóan támogatói döntés még nem történt, csak az igények láthatók a benyújtott támogatási kérelmek alapján: -

ipari területek és ipari parkok fejlesztésére 6 pályázat érkezett be összesen 2,3 milliárd forintnyi támogatási igénnyel (rendelkezésre álló megyei keretösszeg: 1,978 milliárd forint),

-

a helyi gazdaságfejlesztés keretében helyi termelők, helyi piacra jutását, közétkeztetési intézmények fejlesztésére és agrárlogisztikai fejlesztésekre lehetett pályázni, a beérkezett támogatási kérelmek száma 8, amelyek összesen 803 millió forint támogatást fednek le (rendelkezésre álló megyei keretösszeg: 700 millió forint).

3.5.Gyermekellátási szolgáltatások helyzete A gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézmények, valamint az óvodák hatása a munkaerőpiacra jelentős, mivel a működő intézmények hozzájárulnak a gyermekes munkavállalók mobilitásának növekedéséhez, a családok közelében működő bölcsődék, családi napközik hatására a kisgyermekes szülők, elsősorban a nők hamarabb visszatérhetnek a munkaerőpiacra, ezáltal is csökkentve a felmerülő és a közelmúltban egyre súlyosabbá váló munkaerőhiányt.

3.5.1. A 0-5 éves korosztály bemutatása 2015-ben az állandó népesség száma a térségben 55 501 fő volt, s ezen belül a legfeljebb 5 éves gyermekek száma 4,5 %. Jelzésértékű, hogy míg a paktumterületen a legfiatalabb korosztály aránya évről évre nagyjából változatlan (összevetve a teljes lakosság számával, amely nagyságrenddel alacsonyabb a megyeihez képest), addig megyei szinten lassú, de folyamatos romlás mutatkozik ezen korcsoport arányában a teljes lakossághoz viszonyítva. Megjegyezzük, hogy makroszinten és hosszabb távon nem elegendő a stagnálás, folyamatos aránynövekedés lenne kívánatos az érintett korosztály kapcsán. 18. táblázat: Az állandó népesség és ezen belül a 0-5 éves korosztály számának alakulása a DélVasi paktumterületen és Vas megyében (2010-2015) Vas megye

Az állandó Állandó népesség népességből a 0száma (fő) 2 évesek száma

Állandó népességből a 35 évesek száma

A 0-5 éves korosztály részesedése az állandó népességből

2010

261 695

6 529

6 834

5,11%

2011

260 355

6 127

6 884

5,00%

2012

258 955

5 990

6 770

4,93%

2013

257 718

6 010

6 591

4,89%

2014

256 427

6 180

6 231

4,84%

55


Az állandó Állandó népesség népességből a 0száma (fő) 2 évesek száma

Állandó népességből a 35 évesek száma

A 0-5 éves korosztály részesedése az állandó népességből

2010

57 556

1 316

1 364

4,66%

2011

57 137

1 254

1 368

4,59%

2012

56 763

1 191

1 399

4,56%

2013

56 381

1 208

1 343

4,52%

2014

55 874

1 224

1 257

4,44%

2015

55 501

1 265

1 225

4,49%


3.5.2. Bölcsődei ellátás A térségben 2015-ben 2 önkormányzati fenntartású bölcsődét működtettek, 1-1 intézményt a Körmendi és a Szentgotthárdi járásban – a Vasvári járásban a vizsgált időszak végéig nem működött bölcsőde10. 2012-től az egy bölcsődei férőhelyre jutó beírt gyermekek száma 100% alá csökkent, azaz mérséklődött a zsúfoltság a működő intézményekben. Mivel 2010-től végigkövetve a folyamatot, látható, hogy a területen nem nyitottak meg újabb önkormányzati bölcsődét, arra kell következtetnünk, hogy a férőhelyek és a létszám arányának változását elsősorban a természetes fogyás indokolja. Egyedül a Körmendi járásban létesült 2015-ben egy családi napközi, de erre még később visszatérünk. A településszámból, a lakosszámból és a 0-2 éves korú gyermekszámból kiindulva a 102 bölcsődei férőhely messze nem elegendő, mivel az érintett korú gyerekek mindössze 7%-a kerülhet bölcsődébe (megyei szinten kissé magasabb, 13%-os az arány). Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a családok több gyermek vállalása esetén az idősebb és még nem óvodás korú gyermeket nem íratják bölcsődébe, tehát csupán a létszámadatok nem tükrözik a tényleges igényt a térségben. 36. ábra: A működő bölcsődei férőhelyek és a bölcsődébe beírt gyermekek számának alakulása (2010 - 2015) 120

108

103 94 96

94

100

94

94 91

88

102 89

86

80 60 40

20 2

2

2

2

2

2

0 2010

2011

Bölcsődék száma

2012 Bölcsődei férőhelyek

2013

2014

2015

Bölcsődébe beírt gyermekek

10

A dokumentum készítésének idején folyamatban van Vasvár Város Önkormányzatának egy bölcsőde létesítésére vonatkozó pályázatának az elbírálása.

56


3.5.3. Óvodai feladatellátás Szintén két évvel ezelőtt a megye déli járásaiban 39 óvoda működött – ebből 14 a Körmendi, 10 a Szentgotthárdi és 15 a Vasvári járásban –, melynek 1 855 férőhelye volt (a járások sorrendjében: 919, 451, 485 db férőhely). Az óvodák kapacitáskihasználtsága a térségben 78-82% körül mozgott az elmúlt 6 évben, ugyanakkor érdekes jelenség, hogy egy 3-5 év közötti korú gyermek számát összevetve az óvodába beírt gyermekek számával nagyjából 112-119%-os arányt tesz ki. Az alábbi ábrákból jól látható, hogy az óvodák kapacitása enyhe ingadozást mutat, míg a gyermeklétszám folyamatosan csökken. 37. ábra: Az óvodai férőhelyek és az óvodába beírt gyermekek számának alakulása (2010 - 2015) 1 448

2015

1 855

39 1 507

2014

39 1 546

2013

39 1 577

2012

39 1 551

2011

39

1 568

2010

39 0

500

1 000

Óvodába beírt gyermekek száma

1 500 Óvodai férőhelyek

1 872 1 902 1 919 1 906 1 921 2 000

2 500

Óvodai feladatellátási helyek


3.5.4. Családi napközik a paktumterületen A családi napközi a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 43.§-ának (2) bekezdése értelmében a családban nevelkedő gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, étkeztetést és foglalkoztatást. Az intézményben a bölcsődei ellátásban, óvodai nevelésben nem részesülő gyermekek, az óvodai nevelésben részesülő gyermekek a kötelező óvodai nevelésben való részvételüknek idején kívül, az iskolai oktatásban részesülő tanulók, ideértve a magántanulókat is, az iskola nyitvatartási idejükön kívül, és az Nktv. rendelkezései szerint az általános iskolában a tizenhat óra előtt megszervezett egyéb foglalkozás alól felmentett gyermekek láthatóak el. A térségben egyedül a Körmendi járásban létesült 2013-ban egy családi napközi 7 férőhellyel, melyet még 2015-ben is működtettek, összesen 5 beírt gyermekkel. Az érintett korosztály bölcsődei, illetve óvodai elhelyezési arányából kiindulva indokolt lenne a családi napközik számának növekedése, azonban erre tervezni a főként jelentős anyagi vonzata okán (mind a létesítő vállalkozások, mind a keresleti oldalon a családok körülményei kapcsán) hosszabb távon lehetséges.

57

3.5.5. Fejlesztési lehetőségek A gyermekellátási szolgáltató intézmények fejlesztésére 2016. január 8-án került meghirdetésre a TOP1.4.1-15 azonosító számú, „A foglalkoztatás és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével” című pályázati felhívás. A felhívás fő célja a gyermekek napközbeni ellátásaihoz, valamint az óvodai ellátáshoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások fejlesztése a kisgyermeket nevelők munkavállalásának támogatása érdekében. A felhívás hozzájárul mind a 3 éves kor alatti, mind a 3-6 éves gyermekek napközbeni, illetve óvodai elhelyezéséhez, támogatja a rugalmasabb és egyszerűbb működési feltételekkel létrehozható bölcsődei ellátási formákat, így a családi bölcsődét is, segítségével enyhíthető a 3 éves kor alatti gyermekek elhelyezését gátoló kapacitáshiány. A pályázatokat a támogatást igénylők 2016. május 3-ig nyújthatták be, a rendelkezésre álló keretösszeg Vas megyében 1,841 milliárd forint volt, ebből a városok részesedése 900 millió Ft volt, az egyéb településeké pedig 941 millió Ft. A meghirdetett keretösszeget a beérkezett támogatási kérelmek forrásigénye jelentősen meghaladta: a beérkezett 45 db pályázatban igényelt támogatás összege 2,386 milliárd forint. A felhívás kiválasztási kritériumai alapján fontos szempont, hogy a tervezett fejlesztés hozzájáruljon -

a kisgyermekesek, különösen a 3 év alatti gyermekeket nevelő szülők munkaerőpiacra történő visszatéréséhez, ezáltal a foglalkoztatás növeléséhez;

-

a szűk kapacitások, a túlzsúfoltság felszámolásához a jövőben várható szükségletek alapján;

-

a kedvezményezett járások besorolásáról szóló 290/2014. (XI. 26.) Kormányrendelet 3. számú mellékletében meghatározott kedvezményezett járásokban és/vagy a 105/2015. (IV. 23.) Kormányrendelet által besorolt kedvezményezett települések fejlődéséhez;

-

a szolgáltatások jobb elérhetőségéhez, a területi különbségek kiegyenlítődéséhez – különösen a szegény családok és a hátrányos helyzetű gyermekek számára;

-

a beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő, valamint a többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű, illetve a HH/HHH gyermekek integrációjához.

A Vas megyei területspecifikus mellékletében szereplő szempontok alapján előnyben részesítik azokat a projekteket, amelyek -

feladatellátási hely eredményeznek,

létesítését,

illetve

(bölcsődei

vagy

óvodai)

férőhelybővülést

-

kistelepüléseken valósulnak meg (1000 fő, illetve 5000 fő alatti),

-

környezetkímélő, illetve megújuló energiaforrás hasznosításához való projektelemet is tartalmaznak.

Ezen szempontok alapján elsősorban a kisebb településeken élők jutnak előnyhöz, akik egyébként jelentős többletenergiával tudják csak elhelyezni gyermekeiket a kisebb-nagyobb térségi központban üzemelő óvodákban, bölcsődékben. A cél ezen preferenciák felállításával az, hogy a falvakban élő fiatal családanyák nagyobb eséllyel tudjanak elhelyezkedni. Mivel a projektkiválasztási folyamat még nem zárult le, a pályázók köréről és a fejlesztési helyszínekről jelenleg nincs információ, de férőhelybővítés esetén egyértelműen új munkahelyek is létre fognak jönni az érintett intézményekben, így ezekre mindenképpen célszerű figyelmet fordítani a paktumok keretein belül, hiszen foglalkoztatási hatásuk nemcsak közvetlenül az új álláshelyek létrehozása miatt, hanem közvetetten is jelentős: nagymértékben elősegítik a szülők munkavállalását. 58

59

4. Helyzetelemzés A helyzetelemzés keretében egy áttekintő képet adunk a Vas megyei paktumtérség főbb gazdasági, társadalmi, munkaerőpiaci és szakképzési erősségeiről, gyengeségeiről, lehetőségeiről és veszélyeiről. A SWOT-elemzés alapján kirajzolódnak azok az irányvonalak, amelyekre a stratégia célrendszere felépíthető. 19. táblázat: Foglalkoztatási szempontú SWOT-elemzés

Társadalom

- pozitív vándorlási mérleg - magas születéskor várható élettartam - nő a bölcsődék, óvodák férőhelyeinek a száma

- természetes fogyás - kistelepüléseken fokozott módon csökken a lakosság - csökken a fiatalkorúk, és nő az idősek száma - alacsony népsűrűség, kevés lakos a másik két helyi paktumhoz képest - magas a falvakban élők száma

Gazdaság

- Vas megye magas bruttó hozzáadott érték termelése (összesen és egy főre vetítve) - a kereskedelem, gépjárműjavítás, a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat, valamint a feldolgozóipar jelentős súlya a térség gazdasági szerkezetében

- átlagosan kevés a regisztrált és működő vállalkozás, ezen belül is a társas vállalkozás - folyamatosan csökken a regisztrált vállalkozások száma

Munkaerőpiac

Gyengeségek

- alacsony munkanélküliségi ráta - folyamatosan csökkenő számú álláskereső - alacsony a közfoglalkoztatottak száma az országos átlaghoz képest - magas a feldolgozóiparban és az adminisztratív jellegű munkakörökben megjelenő új álláshelyek száma

- alacsony gazdasági aktivitási szint a foglalkoztatottak körében - a tartós munkanélküliek magas aránya - az alacsonyabb végzettséggel rendelkező álláskeresők magasabb száma a megyén belül - a 18 év alatti és a 60 év feletti korosztály növekedése az álláskeresők körében - magas a feldolgozóiparban regisztrált álláskeresők aránya - a munkanélküliség és a munkaerőhiány együttes jelenléte

Szakképzés

Erősségek

- javuló általános képzettségi szint - jelentősen csökken a szakmunkásképzőt végzett álláskeresők száma - a munkáltatók részéről a szakmai továbbképzések és szakmunkás képzések, a nyelvismereti képzések és betanító képzések iránti jelentős igény

- jelentős tanulói létszámcsökkenés a középfokú képzésben - a szakiskolák jelentős kihasználatlan kapacitásai

60

Gazdaság

- a kkv-k munkahelyteremtési lehetőségeinek bővülése (elsősorban az eu-s források segítségével)

- a kulcságazatok munkáltatóinak tulajdonosváltása kapcsán munkahelymegszűnések - a 2014-2020-as tervezési időszakot követően a fejlesztési források jelentős szűkülése

- a közfoglalkoztatási rendszer modernizálódása

- Szombathely és a külföldi további munkaerő-elszívó hatása

- az eu-s források elérhetőségével a munkaerőpiaci igényekre szabott képzési formák elterjedése - rugalmasabb szakképzési struktúra - vállalkozói képzés az iskolarendszerű képzés keretein belül

- A megye Szombathely-központúságának további erősödése a szakképzés terén - Az oktatási rendszer differenciáltságának növekedése, emiatt további egyensúlytalanságok generálódása a társadalmi csoportok között

Társadalom

- népességmegtartó intézkedések és programok

- nő a hátrányos helyzetű és a hátrányos helyzettel veszélyeztetett személyek száma, aránya - az életminőség romlása a térség falusias részeiben: a kistelepülések elnéptelenedésének fokozódása

Munkaerőpiac

Veszélyek

Szakképzés

Lehetőségek

61

5. Helyzetértékelés A paktumtérség legnagyobb kihívása foglalkoztatási szempontból, hogy a munkaadók mennyiségi és minőségi elvárásainak megfelelő munkaerő álljon rendelkezésre amellett, hogy a munkavállalók is igényeik és képességeik szerint találnak megfelelő munkahelyet. Jelenleg a kínálati oldalon hiányosságok mutatkoznak meg mind a létszám, mind a kompetencia-tudás-tapasztalat szempontjából. Ennek hátterében több tényező is húzódik. -

Annak ellenére, hogy a hátrányos helyzetű személyek száma és aránya viszonylag alacsony, még mindig széles az a munkavállalói korú réteg, amely nincs jelen a munkaerőpiacon – elérésük, megszólításuk csak az első lépés a munkaerőpiaci (re)integrációban. Ezáltal hatékonyan növelhető a foglalkoztatottsági szint.

-

A potenciális munkavállalók egy része különböző okok miatt (pl. a tartós, hosszú távú munkanélküliség, inaktív státusz vagy közfoglalkoztatotti lét) akkor sem alkalmas a munkavállalásra, ha éppen rendelkeznek a megfelelő képzettséggel, szakmai ismerettel (tegyük hozzá: amellett, hogy a népesség képzettségi szintje folyamatosan javul, a szakmai kompetenciákkal szembeni elvárások is egyre nőnek – a szakmai képesítések is folyamatosan specializálódnak). A közfoglalkoztatottak foglalkoztathatósága számos akadályba ütközik, például alacsony motiváció, teljesen vagy részlegesen hiányzó kompetenciák, „bennragadás” a közfoglalkoztatási rendszerben. Ha a személyes attitűd nem megfelelő, akkor az új munkavállaló nem tud beilleszkedni a munkahelyre, nem képes megszokni a szokásos – alkalmanként monoton vagy éppen túlzott rugalmasságot igénylő – munkarendet, így esetenként már néhány napos munkavégzés után meg sem jelennek a munkáltatónál. Részben emiatt is tapasztalható egyfajta bizalmatlanság a munkaadók részéről a hátrányos helyzetű munkavállalókkal szemben.

-

Különösen fontos a hátrányos helyzetű fiatalok felzárkóztatása és esélyteremtő foglalkoztatása, mert hosszú távon az ő mozgósításuk jelenthet megfelelő munkaerőtartalékot a paktumtérségben (kiemelt figyelmet kell fordítani azokra a településekre, ahol az átlagosnál magasabb a hátrányos helyzetű személyek aránya).

-

A demográfiai tendenciák azt mutatják, hogy folyamatosan csökken a paktumtérség népessége. Amellett, hogy az elmúlt években pozitív vándorlási egyenleget mutatott a terület, nem hanyagolható el az elvándorlás veszélyének fokozódása, amely elsősorban a fiatal generációt érinti. Az érintett Y és Z generáció más jövőképpel rendelkezik, ami egyaránt vonatkozik a lakóhelyhez való kötődés szintjére, az önmegvalósítás eszközeire vagy az életpályára. Nagy kihívás a fiatal, képzett szakemberek megtartása, hazatérésük segítése. A lakosok megtartása és „hazahívása” érdekében több, az életminőség javítását célzó intézkedést lehet bevetni, mint pl. lakhatási és utazási feltételek javítása, a családos munkavállalók munkafeltételeinek rugalmasabbá tétele, helyi közösségi akciók szervezése a lakóhelyhez való kötődés erősítése érdekében stb. Szintén ennek a korosztálynak nyújthat segítséget a megfelelő gyermekellátási rendszer kialakulása, amely nagymértékben hozzájárul a kisgyermekes szülők munkaerőpiaci helyzetének javításához.

-

A fiatal generációk megtartása azért is fontos, mert egyre hangsúlyosabb az elöregedés jelensége, ami összgazdasági szempontból is nagy terhet ró a társadalomra. A probléma kezelése érdekében az idősebb és a betegségekre érzékenyebb korosztály foglalkoztatására is nagyobb hangsúlyt kell fektetni, hogy minél tovább aktív szereplői legyenek a megyei munkaerőpiacnak. 62

A képzett munkavállalók megtartásának, illetve visszacsábításának egyik akadálya a szakmai kihívást jelentő, versenyképes jövedelmet és egyúttal rugalmas munkavégzést biztosító minőségi munkahelyek viszonylag korlátozott elérhetősége a paktumterületen. Ebben szerepet játszik Szombathely hangsúlyos központi szerepköre és az ezzel együtt járó elszívó hatása is: mindenképpen arra kell törekedni, hogy a megyeszékhely fejlődéséből minél nagyobb mértékben részesüljön a megye teljes területe, és a pozitív hatások ne csak Szombathely és agglomerációjára, hanem a távolabb fekvő térségekre is kisugározzanak. A folyamat támogatható például komplex munkaerőpiaci – menedzselő – tevékenységgel, valamint a helyi paktumok folyamatos együttműködése révén, de pozitív hatása lehet a különböző vidékfejlesztési beavatkozásoknak is. A paktumterület adottságai javítandók versenyképességi és befektetésösztönzési szempontból – azokra a már azonosított, magasabb termelékenységi szintet elváró és eredményező húzóágazatokra kell hangsúlyt fektetni, amelyekre hosszú távon stabil, kiszámítható munkaerőpiac építhető. Jóllehet a GDP folyamatos növekedést mutat, ennek legnagyobb részét Szombathely és vonzáskörzete termeli meg és élvezi pozitív hatásait. A befektetésösztönzés mellett azonban a helyi erőforrások mozgósítására kell fókuszálni: a vállalkozói szféra nagy részét a korlátozott tőkeerővel rendelkező, valamint kis létszámú alkalmazottal működő mikro- és kisvállalkozások adják, és foglalkoztatási szempontból fontos szerepet töltenek be a helyi középvállalkozások is. Paktumtérségi szinten koordinált, célzott vállalkozásfejlesztéssel a helyi gazdasági szereplők megerősíthetők, és elterjeszthetők olyan rugalmas foglalkoztatási formák és munkahelyi kultúrák, amelyek most kevéssé jellemzők a területen (pl. távmunka, részmunkaidős foglalkoztatás, a munkaidő helyett a teljesítményt honoráló munkaadói attitűd erősödése, befogadó munkahelyi környezet, család- és fogyatékosbarát munkahelyek). A gazdaságfejlesztéssel kapcsolatosan hátrányos tendencia, hogy mind a piaci, mind a közszféra egyre nagyobb mértékben függ az európai uniós támogatásoktól, ezért – amellett, hogy a jelenlegi programozási időszakban hatékony, fenntartható és multiplikátor jellegű fejlesztésekre kell fókuszálni – már most el kell kezdeni a felkészülést a 2020 utáni időszakra, amikor várhatóan sokkal kisebb fejlesztési források lesznek elérhetők. A dinamikusan fejlődő, befogadó munkaerőpiac megteremtésének egyik gátját a megfelelő képzettséggel és készségekkel rendelkező munkavállalók hiánya jelenti – ennek hátterében pedig nagyrészt az oktatási-képzési rendszerrel kapcsolatos problémák húzódnak. -

A felnőtt- és szakképzési rendszer többnyire nem tud elég rugalmasan és gyorsan reagálni a munkáltatói igényekre. Ez az egyik fő oka annak, hogy egyszerre van jelen a munkaerőhiány és -többlet a paktumterületen. A képzések köre, tematikája és színvonala nem felel meg minden esetben a tényleges gyakorlati elvárásoknak. Mindez megmutatkozik a szakképzések iránti kereslet csökkenésében is – a folyamatok elsősorban a szakiskolákat érintették hátrányosan, ami mutatja az intézménytípus alacsony versenyképességét és vonzerejét. Így egyfajta előzetes szelekciót követően a szakiskolák sok esetben a tanulási nehézséggel küzdő, hátrányos helyzetű tanulók gyűjtőhelyeivé válnak.

-

Jóllehet a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a paktumtérség területén is több gyakorlati képző hellyel áll kapcsolatban, a duális szakképzés rendszere még nem működik minden szempontból az előzetes elvárásoknak megfelelően, a potenciális előnyök és esetleges hátrányok nem teljesen egyértelműek minden érintett számára. A duális képzés alkalmas arra, hogy a helyi vállalkozásokat intenzívebben be lehessen vonni a szakképzési kínálat kialakításába és a gyakorlati szakképzésbe egyaránt. 63

-

A tudatosan tervezett, térségi szinten megvalósított pályaorientáció egyelőre nem működik a paktumterületen, ilyen típusú rendezvényeket ad hoc jelleggel szerveznek, és csak viszonylag szűk kört érnek el. Ritkák a gyárlátogatások, a különböző helyi szempontból meghatározó (hiány)szakmák szervezett bemutatása – mindezt már egészen fiataloknál, gyermekeknél is el lehetne kezdeni, hogy a pályaválasztás idejére kialakult képpel rendelkezhessenek a tanulók és a szülők.

A paktum létrehozását megelőzően nem volt formalizált, intézményesült kapcsolat a megye munkaerőpiaci szereplői között, ami elősegíthette volna egy stabil, kiegyensúlyozott megyei munkaerőpiac létrehozását – korábbi próbálkozások történtek vagy helyi szinten (pl. Szombathely) vagy egy-egy térségben (pl. Vasváron a Vasi Hegyhát Paktum). Jóllehet a munkaerőpiaci folyamatok sok esetben spontán, piacvezérelt módon zajlanak, ez tipikusan olyan szektor, ahol megfelelő koordinációval jelentős eredmények érhetők el, hiszen segíteni lehet a kereslet és a kínálat egymásra találását. Korábban nem volt minden esetben egyértelmű, hogy mely szervezet milyen feladatokat láthat el a jogszabályi kötelezettségein felül, mérsékelt szinten maradt a motiváció és bizalom is a szereplők között; az egyes szektorok szereplői kevéssé ismerik egymás tevékenységét, hatáskörét. Térben elszigetelt és időben korlátozott foglalkoztatási együttműködések már korábban is voltak (lásd az előbb említett példákat), azonban nem sikerült minden esetben elérni a kívánt hosszú távú eredményeket. A Vas Megyei Önkormányzat hatásköre jelentős mértékben megváltozott az elmúlt időszakban: a korábbi nagyrészt intézményfenntartói funkció helyett ma már sokkal inkább koordinációs szerepe van. Ez különösen fontos a megye területén megjelenő paktumok esetében: egyfelől el kell kerülni az esetleges párhuzamosságokat, másfelől erősíteni kell az egyes paktumok közti szinergiát. A paktumok megfelelő szakmai és szervezeti alapot adhatnak a jelenleg kevéssé összefogott gazdaságés foglalkoztatásfejlesztéshez is. Ehhez szükséges egy megyei szintű foglalkoztatási adatbázis, amelyből naprakész adat nyerhető a paktumtérség aktuális munkaerőpiaci kínálatáról és keresletéről. Jóllehet, több közhiteles nyilvántartás rendelkezésre áll (pl. a Vas Megyei Kormányhivatalnál vagy a kamaránál), de ezek használata nem terjedt el annyira, hogy csökkenthesse az eddig bemutatott nehézségeket, azok hatásait. A megyei szintű összefogást és koordinációt nehezíti, hogy kialakulhat némi rivalizálás a paktumok körében, illetve a megyeszékhely és a térségek között. Mindez tapasztalható a határon átnyúló kapcsolatokban is: arra kell törekedni, hogy sokkal inkább a határmentiség gazdaságitársadalmi előnyei kerüljenek felszínre, legyen szó akár konkrét gazdasági együttműködésekről vagy akár egyfajta átjárhatóságot biztosító képzési rendszerről, komplex munkaerőpiacról.

64

Mellékletek:

Ábrajegyzék 1. ábra: A foglalkoztatási helyzetelemzés kidolgozásának módszertana ................................................ 6 2. ábra: Az állandó népesség változása a 2001-2015 közötti időszakban ............................................... 8 3. ábra: Az oda-és elvándorlások alakulása a paktumtérségben, a három érintett járásban és Vas megyében a 2001-2015 közötti időszakban ............................................................................................ 9 4. ábra: Az állandó népesség korcsoportos megoszlása a 2001-2015 közötti időszakban ................... 10 5. ábra: A GPD változása a Nyugat-dunántúli régió megyéiben (2001-2015, millió Ft) ........................ 12 6. ábra: Az egy főre jutó GPD változása a Nyugat-dunántúli régió megyéiben (2001-2015, ezer Ft) ... 13 7. ábra: Az 1 főre jutó GDP alakulása Vas megyében (2001-2015, ezer Ft és %) .................................. 14 8. ábra: A regisztrált és működő társas vállalkozások alakulása az egyes érintett járásokban............. 15 9. ábra: A foglalkoztatottak gazdasági ág szerinti megoszlása az egyes helyi paktumok területén (2011) .................................................................................................................................................... 18 10. ábra: Az álláskeresők számának alakulása az egyes járásokban és a teljes térségben (2010-2016) ............................................................................................................................................................... 19 11. ábra: A munkanélküliségi ráta alakulása az egyes járásokban és a teljes térségben (2010-2016) . 20 12. ábra: Az álláskeresők számának alakulása nemek szerinti megoszlásban (2010-2016) ................. 20 13. ábra: Az álláskeresők korcsoportonkénti megoszlása az egyes járásokban (2016) ........................ 21 14. ábra: Az egyes korcsoportok részesedésének összehasonlítása a paktumok területén (2015) ..... 22 15. ábra: Az egyes korcsoportok számának alakulása a paktumtérségben (2010 - 2015).................... 22 16. ábra: Az álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlása a helyi paktumok területén (2016.). 23 17. ábra: Az álláskeresők megoszlása a folyamatos regisztráció hossza szerint a helyi paktumok területén (2016) .................................................................................................................................... 26 18. ábra: Az álláskeresők megoszlása az ellátás típusa szerint a járásokban és a paktumtérségben (2016) .................................................................................................................................................... 27 19. ábra: Az új munkahelyek számának gazdasági ágak szerinti alakulása a Dél-Vasi paktumban (20122016)...................................................................................................................................................... 30 20. ábra: Az álláskeresők számának gazdasági ágak szerinti alakulása a Dél-Vasi paktumban (20122016)...................................................................................................................................................... 33 21. ábra: A közfoglalkoztatottak havi átlagos számának alakulása a járások területén (2016. januárdecember) ............................................................................................................................................. 38 22. ábra: A közfoglalkoztatottak átlagos számának alakulása nemenként a járásokban (2016. januárdecember) ............................................................................................................................................. 39 23. ábra: A közfoglalkoztatottak átlagos számának nemenkénti megoszlása a térségben (2013-2016) ............................................................................................................................................................... 39 24. ábra: A közfoglalkoztatottak számának alakulása korcsoportonként (2016. január – december) . 40 25. ábra: A közfoglalkoztatottak átlagos számának korosztályonkénti megoszlása a térségben (20132016)...................................................................................................................................................... 40 26. ábra: A közfoglalkoztatottak számának alakulása iskolai végzettség szerint a paktumtérségben (2016. január – december) - Belső kör: Körmendi járás, középső: Szentgotthárdi járás, külső kör: Vasvári járás........................................................................................................................................... 41 27. ábra: A közfoglalkoztatotti ráta az egyes járásokban (2013 – 2016) .............................................. 41 28. ábra: A szakképzési rendszer átalakítása 2016. szeptember 1-től .................................................. 43

29. ábra: A feladatellátási helyek számának változása a középfokú oktatásban (2001-2015) ............. 44 30. ábra: A tanulói létszámadatok változása a középfokú oktatásban (2001-2015)............................. 44 31. ábra: A hátrányos helyzetű tanulók száma az iskolai rendszerű szakképzésben (2001-2015) ....... 45 32. ábra: A Vas Megyei Területfejlesztési Koncepció célrendszere ...................................................... 51 33. ábra: A Vasvári Kistérség területfejlesztési programjának célpiramisa .......................................... 52 34. ábra: A Körmendi kistérség agrárstruktúra és vidékfejlesztési programjának célrendszere .......... 53 35. ábra: A Szentgotthárdi kistérség Területfejlesztési Koncepciójának célfája ................................... 53 36. ábra: A működő bölcsődei férőhelyek és a bölcsődébe beírt gyermekek számának alakulása (2010 - 2015) ................................................................................................................................................... 56 37. ábra: Az óvodai férőhelyek és az óvodába beírt gyermekek számának alakulása (2010 - 2015).... 57

Táblázatjegyzék

1. táblázat: A Vas megyében lévő paktumok földrajzi területének térszerkezete (2014) ...................... 7 2. táblázat: A 7 éves és idősebb népesség legmagasabb iskolai végzettsége (2001, 2011) ................. 11 3. táblázat: Vas megye GDP adatai (2010-2013) ................................................................................... 13 4. táblázat: A regisztrált és működő vállalkozások létszám-kategóriánkénti megoszlása a Dél-Vasi paktumtérségben .................................................................................................................................. 16 5. táblázat: A működő vállalkozások ágazati megoszlása a Dél-Vasi paktumtérségben (2014) ........... 17 6. táblázat: A népesség gazdasági aktivitása a Dél-Vasi paktumtérségben (2011) ............................... 18 7. táblázat: Az álláskeresők számának korcsoportonkénti megoszlása a paktumok területén (2015) . 21 8. táblázat: Az álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlása Vas megyében és a paktumtérségben (2010 - 2015)............................................................................................................ 25 9. táblázat: Az álláskeresők foglalkozási csoportba való besorolás szerinti megoszlása Vas megyében és a helyi paktumok területén (2016) ................................................................................................... 26 10. táblázat: Az álláskeresők megoszlása a folyamatos regisztráció hossza szerint a paktumtérségben (2010-2016) ........................................................................................................................................... 27 11. táblázat: A munkáltatók által bejelentett új álláshelyek száma (2016. január-december)............. 29 12. táblázat: Az álláskeresők megoszlása nemzetgazdasági áganként az egyes járásokban és a paktumtérségben (2016. január-december) ......................................................................................... 31 13. táblázat: A munkaerő kereslet-kínálat alakulása nemzetgazdasági áganként (2016. januárdecember) ............................................................................................................................................. 35 14. táblázat: A projekt célcsoportjai létszámának összegzése .............................................................. 37 15. táblázat: Szakmaszerkezeti javaslat az iskolai rendszerű képzés szakképesítéseire (félkövérrel a hiányszakmák) ....................................................................................................................................... 47 16. táblázat: Szakmaszerkezeti javaslat a szakközépiskolai ágazatokra................................................ 48 17. táblázat: Kapacitásbővítő felhívás keretében nyertes GINOP pályázatok helyi paktumonként (2017. március) ...................................................................................................................................... 54 18. táblázat: Az állandó népesség és ezen belül a 0-5 éves korosztály számának alakulása a Dél-Vasi paktumterületen és Vas megyében (2010-2015).................................................................................. 55 19. táblázat: Foglalkoztatási szempontú SWOT-elemzés ...................................................................... 60

1. melléklet: A Dél-Vasi paktum számára készült munkaerőpiaci igényfelmérés

2. melléklet: A Dél-Vasi paktum számára készült munkaerő-tartalék felmérés

BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft

Recommend Documents