VASVÁR VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRŐL

VASVÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

VASVÁR VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Vasvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2005. (X. 28.) RENDELETE

VASVÁR VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRŐL

/Egységes szerkezetben a 19/2008. (XII. 5.), a 9/2010. (VIII. 23.), a 13/2013.(IX. 3.) valamint a 6/2015. (IV. 28.) önkormányzati rendeletek módosításával/



V A S V Á R VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV



TARTALOMJEGYZÉK HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ........................................................................................................... 3 I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ................................................................................ 3 A szabályzat hatálya és alkalmazása 1. § . ........................................................................................ 3 Szabályozási elemek 2. § ................................................................................................................. 3 Telekalakítás 3. § ............................................................................................................................. 4 Építmény-elhelyezésre vonatkozó előírások 4. § .............................................................................. 4 II. FEJEZET A TELEPÜLÉSKÉP ALAKÍTÁSÁRA, AZ ÉPÍTETT ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE VONATKOZÓ HELYI RENDELKEZÉSEK ................................................................ 5 Általános építészeti előírások 5. § .................................................................................................... 5 Reklám, hirdetőtábla 6. § .................................................................................................................. 5 Zöldfelületek kialakítása 7. § ............................................................................................................. 6 Közterületek, közterek kialakítása 8. § .............................................................................................. 7 A történelmi településszerkezet és településkép valamint az építészeti örökség helyi védelme 9. § .. 7 Régészeti terület, műemléki környezet 10. § ..................................................................................... 8 Táji és természeti értékek védelme 11. § ......................................................................................... 8 Környezetvédelem 12. § ................................................................................................................... 9 III. FEJEZET TERÜLETFELHASZNÁLÁS ...................................................................................... 11 BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK 13. § ....................................................................................... 11 LAKÓTERÜLETEK 14. § ................................................................................................................ 11 Falusias lakóterület 15. § ................................................................................................................ 12 Kertvárosias lakóterület 16. § .......................................................................................................... 13 VEGYES TERÜLET ......................................................................................................................... 14 Településközpont vegyes terület 17. § ............................................................................................. 14 GAZDASÁGI TERÜLET ................................................................................................................... 19 Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület 18. § ........................................................................... 19 Jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület 19. § ......................................................................... 20 Mezőgazdasági üzemi gazdasági terület (Gm) 20. § ........................................................................ 20 KÜLÖNLEGES TERÜLETEK 21. § ................................................................................................. 22 Sportolási célú területek (Ksp) 22. § ............................................................................................... 22 Rekreációs terület (Kre) 23. § ......................................................................................................... 23 Tájgazdálkodási központ (Ktk) 24. § ................................................................................................ 24 Temető területe (Kt) 25. § ............................................................................................................... 25 Inert hulladéklerakó területe (Kih) 26. § .......................................................................................... 26 Szennyvíztisztítótelep (Kszv) 27. § ................................................................................................. 26 Szennyvíziszap lerakó területe (Kszvi) 28.§ .................................................................................... 27 Transzformátortelep (Ktr) 29.§ ........................................................................................................ 27 Gázfogadó állomás területe (Kg) 30. § ............................................................................................ 27 Hírközlési torony területe (Khk) 31.§ ............................................................................................... 28

1



BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK 32.§ .............................................................................. 29 Zöldterület (Z) 33. § ........................................................................................................................ 29 Erdőterület (E) 34. § ....................................................................................................................... 30 Mezőgazdasági terület 35. § ........................................................................................................... 30 Általános mezőgazdasági terület (Má) 36. § ................................................................................... 31 Kertes mezőgazdasági terület (Mk) 37. § ........................................................................................ 32 Korlátozott használatú mezőgazdasági terület (Mko) 38. § .............................................................. 32 Vízgazdálkodási terület 39. § .......................................................................................................... 32 Közlekedési és közműterületek 40.§ ............................................................................................... 33 A közművekre és a közművesítésre vonatkozó általános előírások 41. § ........................................ 35 Vízellátás – tűzvédelem 42. § ......................................................................................................... 36 Szennyvízelvezetés 43. § ............................................................................................................... 36 Csapadékvíz elvezetés 44. § .......................................................................................................... 36 Árvízvédelem 45. § ......................................................................................................................... 37 Villamosenergia-hálózatok 46. § ..................................................................................................... 37 Elektronikus hírközlés 47. § ............................................................................................................ 38 Gázvezeték hálózatok 48. § ........................................................................................................... 38 Sajátos jogintézmények 49. § ......................................................................................................... 38 IV. IV. FEJEZET ............................................................................................................................... 39 Záró rendelkezések 50. § ............................................................................................................... 39 MELLÉKLETEK................................................................................................................................. 40 1. sz. Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzéssel érintett telkek ................................................ 40 2. sz. Önkormányzat számára biztosított elővételi joggal érintett telkek ............................................. 41 3. sz. Városképileg kiemelt jelentőségű közterületek ......................................................................... 41 4. sz. Vasvár műemléki védelemre javasolt épületei és műtárgyai ..................................................... 41 5. sz. Helyi védelemre javasolt épületek, épületrészek ...................................................................... 42 6. sz. Fogalommeghatározások ........................................................................................................ 43 7. sz. RAL skála szerint alkalmazható színek .................................................................................... 44 FÜGGELÉKEK.................................................................................................................................. 45 1. sz. Vasvár országosan védett műemlékei ..................................................................................... 45 2. sz. Műemléki környezet által érintet ingatlanok ............................................................................. 45 3. sz. Régészeti lelőhelyek listája ..................................................................................................... 46 4. sz. Helyi védelemre javasolt természetvédelmi terület, fasorok, fák ............................................... 47

SZABÁLYOZÁSI TERVEK Külterületszabályozási Terv

SZT-1, M=1:10 000

SZT-2, SZT-3, SZT-4 Szabályozási Terv JELMAGYARÁZATA Központi Belterület Szabályozási Terv átnézeti tervlap

SZT-2, M=1:4000

Központi Belterület Szabályozási Terv 1-21. szelvények

SZT-2, M=1:2000

Kismákfa Szabályozási Terv átnézeti tervlap

SZT-3, M=1:4000

Kismákfa Szabályozási Terv SZT-3, 1-3 szelvények

SZT-3, M=1:2000

Nagymákfa Szabályozási Terv átnézeti tervlap

SZT-4, M=1:4000

Nagymákfa Szabályozási Terv SZT-4, 1-4 szelvények

SZT-4, M=1:2000

Szabályozási Terv SZT-5

SZT-5, M=1:2000

Szabályozási Terv SZT-6

SZT-6, M=1:3000

2



Vasvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2005.(X.28.) számú önkormányzati RENDELETE Vasvár Város Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének jóváhagyásáról /Egységes szerkezetben a 19/2008. (XII. 5.), a 9/2010. (VIII. 23.), a 13/2013.(IX. 3.) valamint a 6/2015. (IV. 28.) önkormányzati rendeletek módosításával/ Vasvár Város Önkormányzat Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló - többször módosított - 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdés szerinti feladatkörben, az 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdés szerinti jogkörben, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6.§ (3), 7. §. (3), és 12.§. (2)b. bekezdések szerinti hatáskörben a következő rendeletet alkotja: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A szabályzat hatálya és alkalmazása 1. § (1) (2)

(3)

A Helyi Építési Szabályzat (továbbiakban: HÉSZ) és a Szabályozási Terv (továbbiakban SZT) jóváhagyásáról szóló rendelet hatálya Vasvár Város teljes közigazgatási területére kiterjed. Vasvár Város közigazgatási területén területet felhasználni, telket alakítani, építményt építményrészt építeni, alakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, elmozdítani, rendeltetést megváltoztatni és ezekre engedélyt adni csak a Szabályozási Tervekben és jelen szabályozási előírások rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelően szabad. A fentiekben nem szabályozott kérdésekben az országos érvényű jogszabályok és egyéb követelmények előírásait kell alkalmazni. 1A Helyi Építési Szabályzat csak a mellékelt M=1:10 000 méretarányú SZT-1 külterületi továbbá az M= 1:2 000 méretarányú SZT-2, SZT-3 (Kismákfa), SZT-4 (Nagymákfa), SZT-5, és SZT-6 belterületi Szabályozási Tervekkel illetve az 1-7. sz. mellékletekkel együtt érvényes. Szabályozási elemek 2. §

(1)

(2) (3)

Csak a 212/2005.(X. 27.) .sz. Ök. határozattal jóváhagyott szerkezeti terv és jelen rendelet együttes módosításával módosítható szabályozási elemek: a) a belterület tervezett határa b) az övezet és az építési övezet határa, ha az eg yben területfelhasználási egység határát jelöli. Az (1) bekezdésben nem említett szabályozási elemek, a magasabb rendű jogszabályok által meghatározott és az irányadó szabályozási elemek kivételével, jelen rendelet módosításával változtathatók. A magasabb rendű jogszabályok által megfogalmazott szabályozási elemeket és a jogszabályi hivatkozásokat a HÉSZ és a szabályozási tervek tájékoztató elemként tűntetik fel.

1 Módosította: 6/2015. (IV. 28.) önk. rendelet 1. § (1). Hatályos: 2015. VI. 1-től

3


(4)


A szabályozási terveken feltűntetett irányadó szabályozási elemek a magasabb rendű jogszabályok és jelen rendelet előírásainak betartása mellett rendeletmódosítás nélkül módosíthatók, a további műszaki tervezési és engedélyezési eljárások során pontosítandók. Telekalakítás 3. §

(1)

(2) (3)

Telekalakítás engedélyezésekor a kialakítandó új építési telkek minimális telekszélessége (6. sz. melléklet: fogalommagyarázat): a) oldalhatáron álló beépítés esetén: 16 m b) szabadon álló beépítés esetén: 20 m c) zártsorú és hézagosan zártsorú beépítés esetén: 10 m Vasvár közigazgatási területén nyeles telek nem alakítható ki. A beépítésre szánt területek építési övezeteiben az előírt legkisebb telek méretnél kisebb telkek csak több telek ellátását biztosító közműlétesítmények elhelyezése (pl: szennyvízátemelő, transzformátorház, vízgépház stb.) illetve távlati közterületfejlesztés (közút kialakítása, szélesítése) érdekében alakíthatók ki. Építmény-elhelyezésre vonatkozó előírások 4. §

(1)

Beépítésre szánt területen zártsorú beépítés esetén 6 méternél, egyéb beépítés esetén 10 m-nél nem kisebb minimális telekszélességű meglévő telken helyezhető el épület. (2) Ha beépítésre szánt területeken a minimális teleknagyság paramétere mellett (K) jelölés szerepel, akkor az övezetben előírt minimális telekméretnél kisebb meglévő telek is beépíthető az egyéb övezeti paraméterek és az (1) bekezdés betartása mellett. (3) A fő rendeltetést kiszolgáló építményre ha sználatbavételi engedély csak a fő rendeltetés szerinti épület használatbavételi engedélyével együtt adható ki. (4) Az övezeti előírásokban meghatározottak szerinti fő rendeltetés szerinti épületet, amennyiben egy telken belül több épület létesül, akkor közülük legalább egyet az övezetben előírt utca felőli építési vonalon kell elhelyezni. (5) Előírt építési vonalon az elhelyezett épület esetében az elhelyezendő épület utcai homlokzatának legalább 70 %-a az építési vonalra illeszkedjék. (6) A hátsó telekhatártól a megengedett legnagyobb építménymagasságnál, de legalább 6 méternél kisebb távolságra elhelyezett építmények hátsó telekhatárra néző homlokzatát tűzfalasan kell kialakítani és a tetőről lefolyó vizet saját telekre kell levezetni. (7) A 6,0 m-nél kisebb előkertben csak közműbecsatlakozás építménye és a kerítéssel egybeépített, vagy azzal összekapcsolt hulladéktartály tároló helyezhető el, amelynek magassága az utcai kerítésnél nem magasabb, de legfeljebb 1,80 m. (8) Két utcával határos telek beépítése esetén a meghatározott építési vonalra kell a fő rendeltetés szerinti épületet illeszteni. (9) Amennyiben az övezeti előírások szerinti zártsorú illetve oldalhatáron álló beépítést a szomszédos telkek beépítése nem teszi lehetővé, az új épületet az OTÉK által előírt minimális telepítési távolság betartásával kell elhelyezni. Az így kialakult oldalkertet tömör kerítéssel (lásd 8. melléklet: fogalommagyarázat) kell a közterülettől elhatárolni. (10) A szabályozási tervlapokon lehatárolt, árvíz által veszélyeztetett területeken történő építés csak a vízügyi szakhatóság véleménye szerinti előírások betartásával engedélyezhető (lásd a 46/1999. (III.18.) Korm. rendelet előírásait).

4



II. FEJEZET A TELEPÜLÉSKÉP ALAKÍTÁSÁRA, AZ ÉPÍTETT ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE VONATKOZÓ HELYI RENDELKEZÉSEK Általános építészeti előírások 5. § (1)

(2)

(3)

(4)

(5)

A beépítésre szánt terület lakó- és vegyes területein a lakótelkek közterületre néző frontján a kerítés vagy épület részeként telkenként egy darab, maximum 3,5 m széles gépkocsibejáró létesíthető. Az építési övezeteknél meghatározott legnagyobb építménymagasság egyházi és kegyeleti épületeknél (templom, kápolna) az építménymagasság a torony magasságának figyelmen kívül hagyásával határozandó meg. Vasvár területén csak utcavonalon álló beépítés esetén építhető a beépítéshez csatlakozó, annak anyagával és színezésével harmonizáló tömör kerítés, amelynek magassága legfeljebb, 1,80 m lehet. Műemléki környezetben, helyi értékvédelmi területen, valamint a városképi szempontból kiemelt jelentőségű közterületek mentén a közterületre néző homlokzaton, továbbá az oldalhomlokzatokon a közterülettel határos telekhatártól számított 6 méteren belül parabolaantenna, klímaberendezés vagy egyéb gépészeti berendezés nem helyezhető el. Az épületek közterület felőli homlokzatainak részleges színezése nem megengedett, kivéve, ha az a teljes homlokzathosszon az épület vízszintes tagolásához igazodik, vagy 4 vagy több szintes épület bejáratait, üzletportáljait érinti. Reklám, hirdetőtábla 6. §

(1)

(2) (3)

(4) (5)

Vasvár területén 3 m2-nél nagyobb reklámtábla, hirdetőtábla ideiglenes jelleggel kizárólag veszélyhelyzetre tekintettel, rendezvény hirdetése, vagy építkezéssel kapcsolatos tájékoztatás érdekében helyezhető el és a rendezvény illetve építkez és végeztével, a veszélyhelyzet elmúlását követően 24 órán belül eltávolítandó. Egy darab 3 m2-nél nagyobb reklámtábla, hirdetőtábla helyezhető el kizárólag gazdasági és különleges területen, a telephely rendeltetésének megfelelően. Új épület elhelyezésénél, meglévő épület átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál az intézmények, kereskedelmi létesítmények cégéreinek, hirdetőtábláinak helyét, méretét és elhelyezését a homlokzattal együtt kell kialakítani és engedélyeztetni. Utólagosan cégér vagy hirdetőtábla a már kialakított homlokzat architektúráját figyelembe véve, jogszabályban előírtak szerinti építési engedély alapján helyezhető csak el. Fényt adó reklámfelület, -építmény csak olyan módon helyezhető el, hogy annak fénye más ingatlanok helyiségeiben zavaró hatást ne keltsen. Megmaradó utcai tűzfalon az épület rendeltetésétől független, 1 m2-nél nagyobb valamint az eredeti falburkolat anyagát, textúráját vagy színét módosító reklámok, hirdetések nem helyezhetők el.

(6)

1

(7)

2

1 Hatályon kívül helyezte 19/2008. (XII. 5.) önk. rendelet Hatálytalan: 2008. XII. 5-től 2 Hatályon kívül helyezte 19/2008. (XII. 5.) önk. rendelet Hatálytalan: 2008. XII. 5-től

5



Zöldfelületek kialakítása 7. § (1)

(2)

(3) (4) (5)

(6) (7) (8) (9) (10)

(11)

(12) (13) (14) (15) (16) (17)

(18)

Azon területfelhasználási egységek építési övezeteiben, ahol a szabályzat a telken belüli kötelezően kialakítandó zöldfelület arányát előírja, a zöldfelületet a h asználatbavételi engedély megadásáig, de legfeljebb azt követően 6 hónapon belül kell eltelepíteni. A telepítés pontos határidejét az építéshatóság határozza meg. A telekre előírt zöldfelületnek háromszintűnek kell lennie. Háromszintűnek akkor minősül a zöldfelület, ha a beültetési kötelezettségű, illetve a fásításra kijelölt telekrészen kívüli zöldfelület minden 150 m2-ére a) legalább 1 db nagy vagy közepes lombtömeget növesztő lombosfa és továbbá b) legalább 1 db nagy vagy közepes lombtömeget növesztő lombosfa és továbbá c) a nem burkolt teljes telek területen gyep vagy bármilyen talajtakaró növényzet telepítése megtörtént. Lakóterületen a gyep vagy talajtakaró növényzetet konyhakerti haszonnövények termesztése is pótolhatja. A beültetési kötelezettségű vagy kötelező fásításra kijelölt telkeken új épületekre használatbavételi engedély akkor adható ki, ha a beültetési kötelezettség szerinti zöldfelület kialakítása, illetve a fasor telepítése megtörtént. A beültetési kötelezettség 10 m szélességig két sor 6×6 m-es kötésben telepített előnevelt fákból álló fasort és egy cserjesort jelent, minden további 10 m szélesség esetén további egy fasort és cserjesort kell ültetni. A beültetési kötelezettség szerinti növénytelepítést kertépítészeti terv alapján kell megvalósítani. A telken belüli kötelező fásítási kötelezettségen legfeljebb 6 m tőtávolságban telepített előnevelt fákból álló fasortelepítést és alatta cserjesor telepítését kell érteni. A beültetési kötelezettségű területet és a kötelező fásításra igénybe vett területet a kötelező zöldfelületi arányba be lehet számítani. Közlekedési célú közterületen levő zöldfelületen a biológiailag aktív felület csak gyalogjárda, kerékpárút és köztárgyak kialakítása céljából burkolható le. Közterületen fásítás elsősorban honos fafajokkal történhet. Meglevő fasorok hiányainak pótlása a) ha településesztétikai okok, a balesetelhárítás, a fák egészségi állapota a fasor teljes cseréjét szükségessé teszik, akkor a tervezett fasor szerinti fafajokkal; b) egyéb esetben a fasort meghatározó fafajokkal történhet. Új közutak, utcák kialakításánál a) 12-15 m szabályozási szélesség esetén legalább egyoldali fasor, b) legalább 16 m szabályozási szélességtől kétoldali fasor telepítéséhez kell területet biztosítani. Fasorok telepítése utcánként azonos fafajokkal egységesen történhet. Fasor telepítésénél nem engedélyezhető a gyorsan öregedő, törékeny, allergiakeltő pollenű vagy termésű fák telepítése. Nagy forgalmú utcákban csak a levegőszennyezést tűrő fafajok ültethetők. Gyümölcsfák utcai fasorként csak a kis forgalmú lakóutcákban ültethetők. Nem alkalmazhatók azonban a tűzelhalás fertőzésére fogékony gyümölcsfa fajok, fajták. Légvezeték alatt csak olyan kisnövésű fák ültethetők, amelyek rendszeres csonkolása nem szükséges. Telken belül fák és cserjék a telek határától legalább a következő távolságok betartásával ültethetők: a) 3,0 m-nél magasabbra nem növő cserjék legalább 1,0 m-re; b) 3,0 m-nél magasabbra növő cserjék és fák legalább 3,0 m-re. Ha fák kivágása nem a fák elhalása vagy egészségi állapota, a balesetveszély elhárítása, a közegészségügyi szempontok figyelembe vétele miatt történik, akkor a kivágott fák pótlásáról gondoskodni kell. 6



(19) A (18) bekezdés szerint kivágott fák – kivéve gyümölcsfák - pótlására a kivágott fák 1 m magasságban mért törzskerülete 1,5 szeresének megfelelő összes törzskerületű előnevelt fákat kell telepíteni. (20) A telepítendő fák mennyiségét, a telepítendő fák megnevezését, helyét és határidejét az építésügyi hatóság határozza meg. (21) A telepítést annak kell elvégeznie, akinek az érdekében a fák kivágása megtörtént, vagy a polgármesteri hivatal telepítteti az érdekelt költségére. Közterületek, közterek kialakítása 8. § (1) (2) (3) (4) (5)

(6) (7)

(8)

Közterületen, illetve közhasználat céljára átadott területen, köztéren (továbbiakban: közterület) elhelyezett építmények és köztárgyak nem akadályozhatják a jármű és gyalogos közlekedést. Közterületen építmény, berendezés, köztárgy csak abban az esetben helyezhető el, ha közlekedésre és a közterületre vonatkozó más jogszabályok előírásai teljesülnek. Vasvár településközponti vegyes területeinek, lakóterületeinek közterületein új pavilon nem helyezhető el, a meglévők nem bővíthetők. A 74-es út elkerülő szakaszának megépülését követően helyi jelentőségű közúttá váló közterületeket városi gyűjtőútként kell kialakítani az érintett közterületekre készülő egységes közterület-alakítási és kertépítészeti terv alapján. A kertépítészeti tervben az elrendezés, a magassági méretek, a keresztmetszetek, a berendezések, utcabútorzat, burkolatok, városképi megjelenés, a közlekedési hálózat alakítása, a közműhálózat kialakítása, a köz- és díszvilágítás, a műtárgynak nem minősülő építmények létesítése, a parkolási megoldás és a terület kertészeti kialakításának megoldása összehangoltan kell szerepeljen. A közterület-alakítási és kertépítészeti terv méretaránya legalább M= 1:500, egyes részmegoldások esetében M=1:200, M=1:100. A településközponti vegyes területen elhelyezkedő és azt határoló közterületek, a városképi szempontból kiemelt jelentőségű közterületek továbbá a helyi értékvédelmi területen elhelyezkedő közterületek csak egységes közterület -alakítási és kertépítészeti terv alapján alakíthatók illetve újíthatók fel. A településközponti vegyes területen transzformátorállomás csak épületben helyezhető el. Az előírás meglévő transzformátorállomás cseréjére is vonatkozik. A történelmi településszerkezet és településkép valamint az építészeti örökség helyi védelme 9. §

(1) (2)

(3) (4)

Az SZT-2 tervlapon –he• he–he– jellel körülhatárolt terület a helyi értékvédelemre javasolt terület, amelynek fejlesztése során a helyi értékvédelmi rendelet vonatkozó előírásait kell alkalmazni. A 3. sz. mellékletben felsorolt városképileg kiemelt jelentőségű közterületekre jelen rendelet 7. §, 8. § és 9. § vonatkozó előírásait kell alkalmazni. A helyi értékvédelemre javasolt területekre és a városképileg kiemelt jelentőségű közterületekkel határos telkekre vonatkozó sajátos előírásokat az övezeti előírások tartalmazzák. Helyi értékvédelmi területen bármely felszínről végzett földmunkával járó építkezés, beruházás, állandó növényi kultúra ültetése csak a helyi építési hatóság engedélyével végezhető. A régészeti emlékek területén (3. sz. függelék) bármely felszínről végzett földmunkával járó építkezés, beruházás, a földfelszín átalakítása – régészeti feltárás kivételével -, valamint állandó növényi kultúra ültetése tilos. 7


(5) (6)

(7)

(8)


Az SZT-2-n jelölt és az 5. sz. mellékletben jegyzett épületek, köztárgyak, építmények helyi védelemre javasolt művi értékek, amelyekre a helyi értékvédelmi rendelet vonatkozó előírásait kell alkalmazni. A helyi értékvédelmi területen álló épület és kerítése bontására és átépítésére, nyílászárók cseréjére, tetőszerkezet átalakítására, tetőfelépítmény kialakítására csak a homlokzatok, a kerítés valamint az épület és a kerítés városképi megjelenését dokumentáló fotósorozat, továbbá az épület/kerítés 1:100 méretarányú építészeti dokumentálása után adható ki engedély. Helyi védelemre javasolt épületre vagy épületrészre (lásd 5. sz. melléklet) bontási engedély csak az épület életet veszélyeztető állapota esetén, a védelem megszüntetése után adható ki. A bontási engedély -kérelem részeként el ke ll készíteni az épület és a kerítés megjelenését dokumentáló fotósorozatot, továbbá az épület/kerítés 1:100 méretarányú teljes építészeti dokumentációját . Helyi értékvédelem alatt álló ingatlanra a települési önkormányzat elővásárlási jogát kell bejegyeztetni. Régészeti terület, műemléki környezet 10. §

(1) (2) (3)

A műemlékek listáját az 1. számú, a műemléki környezet által érintett ingatlanok felsorolását a 2. számú, a régészeti lelőhelyek listáját a 3. számú függelék tartalmazza. A műemléki védelemre javasolt épületek és műtárgyak a műemléki védelem alá helyezési határozat érvénybe lépéséig helyi védelem alatt állnak. A régészeti örökség védelme érdekében az érintett területen bármilyen felszínről végzett, földmunkával járó építkezés, beruházás esetén a vonatkozó előírások szerint kell eljárni, szükség esetén az illetékes hatóság régészeti szakfelügyeletét kell biztosítani. Táji és természeti értékek védelme 11. §

(1)

(2) (3)

(4)

Szélkerék, szélerőmű, szélerőmű park, távközlési magasépítmény, adótorony, önálló antenna építmény, önálló reklámépítmény a) országos és helyi jelentőségű természetvédelmi területeken; b) védett lápok területén, c) természeti területeken; d) közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területeken (Natura 2000 területek); e) az a)–d) pontok védőövezeteként és zöldfolyosóként szabályozott korlátozott használatú mezőgazdasági területeken; f) kertes mezőgazdasági területeken; g) erdőterületeken nem létesíthető. Vasvár közigazgatási területén szélkerék, szélerőmű, szélerőműpark nem létesíthető. Külterületen levő fasorok, mezsgyék, védőerdősávok megőrzéséről gondoskodni kell, területükön fák kivágása, csonkolása akkor engedélyezhető, ha a) a fa egészségi állapota, b) a balesetelhárítás, vagy c) közegészségügyi szempontok d) vagy nyomvonal jellegű építmények kialakítása elengedhetetlenül szükségessé teszik. Mezőgazdasági és erdőterületen a hagyományos történelmi tájkarakter védelme érdekében elsősorban a helyi építési hagyományoknak megfelelő tájbaillő épületek építhetők. 8


(5) (6) (7)

(8)


A szőlőhegyi tájkarakter védelme érdekében a kertes mezőgazdasági területek egységes építészeti karakterét, a történeti szerkezetét meg kell őrizni. Külterületi fásítás, erdősítés esetén törekedni kell honos fafajok telepítésére, és honos erdőállományok kialakítására. A Rába és a Csörnöc árterén az árvéde lmi, az ökológiai és természetvédelmi, továbbá a tájképvédelmi érdekekkel összhangban gondoskodni kell a természetszerű erdőállományok megőrzéséről, a tájidegen erdőállományoknak honos erdőtársulásokra való fokozatos cseréjéről. A holtágak, morotvák, tavak természetes állapotát, ökológiai egyensúlyát, a partjukat kísérő természetes növényállományokat meg kell őrizni. Környezetvédelem 12. §

(1)

A város igazgatási területén kizárólag olyan létesítmények, építhetők, üzemeltethetők, illetve olyan tevékenységek fo lytathatók, amelyek légszennyezőanyag -kibocsátása a környezetvédelmi hatóság által megállapított kibocsátási határértékeket nem haladja meg.

(2)

A levegő védelme szempontjából védelmi övezetet igénylő létesítmények (légszennyező források) csak úgy alakíthatók ki, hogy a szomszédos telkek, övezetek, építési övezetek beépítési lehetőségét, területfelhasználását nem korlátozzák.

(3)

A zaj és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó, vagy rezgést okozó létesítmény csak akkor működtethető, vagy építhető, illetve ilyen tevékenység csak akkor folytatható, ha az általa okozott zaj vagy rezgés mértéke a környezetében zajterhelési határértékeket nem haladja meg. Zajvédelmi szempontból érzékeny területek: a) különleges területek közül a temető, termálfürdő, strand, kemping, szabadidőközpont, b) zöldterületek, c) üdülőterületek, d) természeti területek, védett természeti területek, e) egészségügyi, szociális, turisztikai rendeltetésű erdők területe, f) egészségügyi, szociális intézmény, iskola, óvoda területe. Zajvédelmi szempontból érzékeny területen az üzemi, kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységtől származó zajterhelés nem lehet több nappal 45 dB; éjszaka 35 dB határértéknél.

21/2001. (II.14) Korm rend; 14/2001. (V.9.) KÖM-EüM-FVM rendelet

21/2001. (II.14) Korm rend

(4)

8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet 1. számú melléklet első sora alapján.)

(5)

Kertvárosias és falusias lakóterületen üzemi, kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységekből származó zajterhelés nem lehet több nappal 50 dB; éjszaka 40 dB határértéknél.

(6)

Vegyes területen és kertes mezőgazdasági területen üzemi, kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységekből származó zajterhelés nem lehet több nappa l 55 dB; éjszaka 45 dB határértéknél.

(7)

Zajvédelmi szempontból nem érzékenyek a gazdasági területek, a (4) bekezdésben fel nem sorolt különleges területek, az általános mezőgazdasági terület övezetei, ahol az üzemi, kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységből származó zajterhelés az övezet területén létesített lakóépületek homlokzatánál nem lehet több nappal 60 dB; éjszaka 50 dB határértéknél.

(8)

A település teljes területén állattartás az Önkormányzat állattartási rendelete és a Helyi Építési Szabályzat együttes betartásával lehetséges.

8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet 1. számú melléklet második sora alapján6)

8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet 1. számú melléklet harmadik sora alapján.)

8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet 1. számú melléklet negyedik sora alapján)

9


(9) (10) (11) (12) (13) (14)

(15)

(16) (17) (18) (19) (20) (21) (22) (23)

(24)


Technológiai eredetű szennyvíz, illetve az üzemek területén összegyűjtött csapadékvíz közcsatornába csak akkor vezethető, ha előtisztítása a vonatkozó jogszabályokban és hatósági előírásokban meghatározott mértékben az üzem területén megtörtént. Vízfolyások, csatornák, vízelvezető ár kok rendszeres karbantartásáról, tisztításáról az üzemeltető köteles gondoskodni. A szabályozási tervlapokon vízgazdálkodási területként szabályozott vízfolyások medrének felső rézsű élétől számított 50 -50 m védőtávolságon belül mezőgazdasági területen új épület nem létesíthető. A város igazgatási területén tisztítatlan szennyvíz nem szikkasztható el. Közcsatornával ellátott területeken használatbavételi engedély csak akkor adható ki, ha a szennyvíz közcsatornára való rákötése megtörtént. A közcsatornával ellátatlan belterületen, ahol a szabályzat az építés feltételeként nem írja elő a szennyvizek csatornahálózatra való rákötésének kötelezettségét a keletkező szennyvizek csak zárt, szivárgásmentes gyűjtőben helyezhetők el. A zárt gyűjtőt a csatornahálózat kiépítésével a rákötések után fel kell számolni. A közcsatornával ellátatlan külterületen a keletkező szennyvizet a) szivárgásmentes, zárt tárolóban kell összegyűjteni, vagy b) egyedi szennyvíztisztítóban kell megtisztítani. Egyedi szennyvíztisztító létesítésére engedély csak akkor adható, ha az illetékes hatóságok a tisztított szennyvíz vízfolyásba vezetéséhez, megfelelő vízfelületen vagy növénytelepítéssel való elpárologtatásához, illetve mezőgazdasági, vagy erdőterületre történő kiöntözéséhez hozzájárulnak. Azokon a területeken, ahol a közcsatorna-hálózat kiépült, a csatorna-hálózatra egy éven belül rá kell kötni, és a zárt szennyvíztárolókat meg kell szüntetni. Talajmozgatással járó tevékenység során, továbbá a beépítendő területeken a termőréteg védelmét, elkülönített tárolását és újrahasznosítását biztosítani kell. Feltöltés csak szennyeződésmentes talajjal történhet. A gazdálkodó szervezeteknek gondoskodniuk kell a tevékenységükből keletkező veszélyes és nem veszélyes termelési hulladékok hasznosításáról, ártalmatlanításáról. A város igazgatási területén dögkút, dögtemető nem létesíthető. Dögkonténer a belterület határától legalább 500 m védőtávolság biztosításával létesíthető. Veszélyes hulladék átmeneti tárolása a vonatkozó jogszabályok szerint a talaj, talajvíz szennyezése nélkül történhet. A keletkező kommunális szilárd hulladék szervezett, intézményes elszállítását biztosítani kell. Kommunális szilárd hulladék zárt gyűjtőedényben tárolható. Veszélyes hulladéktároló telephely, kommunális hulladéklerakó telep, hígtrágyás állattartó telep a város igazgatási területén nem létesíthető. A 8-as és a 74 -es számú főút külterületi szakasza mentén mezőgazdasági területen a tengelytől számított 50 m -en belül új gazdasági épület, 100 m -en belül új lakóépület, egyéb országos közút tengelyétől számított 25 m -en belül új gazdasági épület, 50 m -es védőtávolságon belül lakóépület nem létesíthető. Lakóépület, lakás, üdülőépület, kereskedelmi szállásépület , élelmiszer-kereskedelmi és vendéglátó létesítmény a) szennyvíztisztító teleptől 300 m; b) dögkonténertől 500m c) szennyvíziszap-lerakótól 1000 m; d) inert hulladéklerakó teleptől :300 m; e) kommunális hulladéklerakótól: 500 m (a terület rekultivációjáig); védőtávolságon belül nem alakítható ki.

10



III. FEJEZET TERÜLETFELHASZNÁLÁS BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK 13. § (1)

Vasvár területén a beépítésre szánt területek az építési használatuk általános jellege valamint sajátos építési használatuk szerint a következő terü letfelhasználási egységekbe sorolandók: Területfelhasználási egységek

Általános használat

Sajátos használat szerint

szerint Lakóterületek

Megnevezés

Jel

Falusias lakóterület

Lf

Kertvárosias lakóterület

Lke

Vegyes területek

Településközpont vegyes terület

Vt

Gazdasági területek

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

Gksz

Jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület

Gip

Mezőgazdasági üzemi gazdasági terület

Gm

Sportterület

Ksp

Rekreációs terület (kemping, termálfürdő)

Kre

Tájgazdálkodási központ Temető területe Inert hulladéklerakó

Ktk Kt Kih

Szennyvíztisztító telep Szennyvíziszap lerakó Transzformátortelep

Kszv Kszvi Ktr

Gázfogadó állomás Hírközlési torony

Kg Khk

Különleges területek

LAKÓTERÜLETEK 14. § (1) (2) (3)

(4) (5) (6)

A lakóterületek építési övezeteit a Szabályozási Terv határozza meg. A területfelhasználási egység építési telkein üzemanyagtöltő állomás nem helyezhető el. A területfelhasználási egység építési telkein új épület elhelyezése esetén a lakóterületen megengedett épületeken kívül egyéb, azokat kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épület az övezeti előírások szerint helyezhető el. A területfelhasználási egység építési telkein elhelyezett kereskedelmi célú épület bruttó szintterülete az övezeti előírások betartása esetén sem haladhatja meg a 300 m2-t. A lakóterületeken a pinceszint úgy alakítható ki, hogy az max. 20%-al haladhatja meg a földszinti alapterületet. Lakóterületen az építési vonal, amennyiben a szabályozási terv másképp nem jelöli, a rendelet hatályba lépésekor meglévő fő rendeltetésű épület beépítési vonala. 11


(7) (8)


A lakóterületen a hátsókert mérete a szabályozott építménymagasság, de legalább 6,0 m. A 30,0 m-nél kisebb mélységű, már kialakult telkek esetén a hátsó telekhatárra is építhető épület a szomszéd telek felé tűzfallal. A 40,0 m -nél kisebb mélységű, már kial akult telkek esetén a hátsókert 3,0 m-re csökkenthető. A hátsó kert felőli szomszéd telkeken lévő épületek között az építménytávolság azonban nem lehet kevesebb a szabályozott építménymagasságnál, de legalább 6,0 m-nél. Falusias lakóterület 15. §

(1)

(2)

1Falusias

lakóterület a Szabályozási Terven Lf jellel szabályozott terület-felhasználási egység, mely összefüggő nagy kertes lakóépületek, mezőgazdasági építmények, továbbá a környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál. Az építési övezet telkeinek beépítése során alkalmazandó legkisebb t elekterület méreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – a következő táblázat szerint kell meghatározni: AZ ÉPÍTÉSI TELEK

övezeti beépítési legnagyobb legkisebb jele módja megengedett beépíthető beépítés telek mértéke területe

Lf-1

O

AZ ÉPÜLET

legkisebb kötelező zöldfelületi mértéke

legnagyobb megengedett szintterületi mutatója*

legnagyobb megengedett építménymagassága

%

m2

%

m2/m2

m

30

700

40

0,5

4,5

1200

50

0,3

4,5

(melynek 50 %-a lehet gazdasági üzemi épület)

Lf-2

O

20 (melynek 50 %-a lehet gazdasági üzemi épület)

O - oldalhatáron álló beépítés, SZ

- szabadon álló beépítés,

*- az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosának maximuma

(3) (4)

2

Gépjárműveket kizárólag saját telken lehet elhelyezni. Új lakóépület esetén a hozzá tartozó gépkocsi-férőhely a lakóépülettel vagy mezőgazdasági üzemi épülettel egybeépített garázsban, vagy különálló támfalgarázsban, vagy parkolóhelyen alakítható ki. A rendelet hatályba lépésekor meglévő lakóépület esetén az építési hatóság, amennyiben ezt a telek beépítési és terepadottságai indokolják, eltérhet ettől a szabálytól.

1 Módosította: 6/2015. (IV. 28.) önk. rendelet 1. § (2). Hatályos: 2015. VI. 1-től 2 Hatályon kívül helyezte 6/2015. (IV. 28.) önk. rendelet 2. § (2) a). Hatálytalan: 2015. VI. 1-től

12


(5)


1Az

építési övezetben a két utcával is határos telkek kivételével lakóépületek és az azt kiegészítő, kiszolgáló építmények az utcavonaltól mért 40 méter mély építési sávban helyezhetők el. (6) Mezőgazdasági üzemi épületek és az állattartás épületei a lakóépülettől függetlenül, az utcavonaltól számított 45 méteres mélységen túl helyezhetők el. (7) Az építési övezetben lakóépületeket és az azt kiegészítő, kiszolgáló építményeket 35-45°-os magastetővel kell kialakítani. A melléképítmények tetőformálása és tetőfedő anyaga a lakóépületével azonos legyen. Lapostető kialakítása csak alárendelt épületrészen, járható teraszként vagy extenzív zöldtetőként engedélyezhető. (8) Tetőtér-beépítés esetén utcai homlokzaton tetősíkban elhelyezett tetőablak létesíthető. (9) Lakóépület utcai homlokzatán erkély, balkon nem létesíthető. (10) A mezőgazdasági üzemi épületek kis hajlásszögű tetővel is kialakíthatók.

Kertvárosias lakóterület 16. § (1)

(2)

Kertvárosias lakóterület a Szabályozási Terven Lke jellel szabályozott terület felhasználási egység, mely laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, egy vagy több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál. Az építési övezet telkeinek beépítése során alkalmazandó legkisebb telekterület méreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – a következő táblázat szerint kell meghatározni: AZ ÉPÍTÉSI TELEK

övezeti jele

Lke-1

AZ ÉPÜLET

beépíté legnagyobb legkisebb legkisebb si megengedett beépíthető kötelező zöldfelületi módja beépítés telek mértéke mértéke területe



%

m2

%

m2/m2

m

O

30

600

50

0,6

4,5

O

30

700

50

0,6

4,5

O

K

K

30

1,0

4,5

O

20

1000

60

0,4

4,5

SZ

20

1000

60

0,4

4,5

beállt területek

Lke-2 falusiból átalakuló

Lke-2k kialakult

Lke-3 új parcellázások

Lke-4 új alacsony hajlású tetős

O - oldalhatáron álló beépítés, SZ

- szabadon álló beépítés,

*- az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosának maximuma 1 Módosította: 6/2015. (IV. 28.) önk. rendelet 1. § (3). Hatályos: 2015. VI. 1-től

13


(3)

(4)

(5)

(6)

(7) (8) (9)


Az építési övezetben elhelyezhető épületen kívül, azt kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épületként: a) háztartással kapcsolatos tárolóépület b) barkácsműhely, műterem c) a környezetet nem zavaró kézműipari tevékenység műhelye d) állattartás épületei max 10 m2 nagyságig helyezhetők el, melytől a főépület(ek) használati módjának változtatása esetén sem lehet eltérni. Gépjárműveket kizárólag saját telken lehet elhelyezni. Új lakóépület esetén a hozzá tartozó gépkocsi-férőhely a főépülettel egybeépített garázsban, vagy támfalgarázsban, vagy parkolóhelyen alakítható ki. A rendelet hatályba lépésekor meglévő lakóépület bővítése esetén az építési hatóság, amennyiben ezt a telek beépítési és terepadottságai indokolják, eltérhet ettől a szabálytól. Az építési övezetben a fő rendeltetésű épület csak a kijelölt építési helyen belül, ennek hiányában az utcavonaltól mért 35 méteres, kiegészítő vagy kiszolgáló funkciójú épület az utcavonaltól mért 40 méteres mélységen belül, a fő rendeltetési épület mögött helyezhető el. Az Lke-4 övezet fő rendeltetésű épületei alacsony hajlású (15 - 30°), a többi kertvárosias övezet épületei 35 - 45°-os magastetővel alakítandók ki. Melléképítmények tetőformálása és tetőfedő anyaga a főépülettel megegyező legyen. Lapostető kialakítása csak alárendelt épületrészen, járható teraszként vagy extenzív zöldtetőként engedélyezhető. Tetőtér-beépítés esetén utcai homlokzaton tetősíkban elhelyezett tetőablak létesíthető. Lakóépület utcai homlokzatán erkély, balkon nem létesíthető. Az Lke-3 és az Lke-4 övezetek telkei csak teljes közművesítés esetén építhetők be. VEGYES TERÜLET Településközpont vegyes terület 17. §

(1)

(2) (3)

(4)

A településközpont vegyes terület a szabályozási terven Vt jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely egy vagy több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek és olyan helyi települési szintű gazdasági, igazgatási-, kereskedelmi-, szolgáltató, vendéglátó-, szálláshely szolgáltató -, egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. A településközpont vegyes területen az OTÉK 16. § szerinti épületek – kivéve üzemanyagtöltő – helyezhetők el. Településközponti vegyes területen zártsorú és oldalhatáron álló beépítés esetén, ha a szabályozási terv másképp nem jelöli, az építési vonal a rendelet hatályba lépésekor meglévő fő rendeltetésű épület beépítési vonala. Szabadonálló új beépítés esetén az előkert minimális mérete 5 m.

14


(5)

1Az

építési övezet telkeinek beépítése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – a következő táblázat szerint kell meghatározni:

A

B

C

1 2


D

E

F

AZ ÉPÍTÉSI TELEK övezeti jele

beépítési legnagyobb módja megengedett beépítés mértéke

3

G AZ ÉPÜLET

új telekalakítás legkisebb kötelező esetén a zöldfelületi legkisebb beépíthető telek mértéke területe



%

m2

%

m2/m2

m

4

Vt-1 magas zártsorú

Z

40

1000

40

1,5

10,5

5

Vt-2 közepes

Z

40

700

40

1,0

7,5

6

Vt-2* Alkotmány

Z

100

K

K

2,0

6,0

Vt-3* Z (HZ) alacsony záruló

50

700

30

0,6

4.5

40

700

30

0,6

4,5

SZ

50

2000

30

2,0

12,0

7 8

Vt-3 alacsony

9

Vt-4 lakótelep

O

10

Vt-5 intézmény, ipar

SZ

40

2000

30

1,2

7,5

11

Vt-6 Mákfa

SZ

20

2000

60

0,4

4,5

12

Vt-7 Vállalkozói

SZ

50

1500

30

0,7

4.5

13

Vt-8 sûrû zártsorú

Z

60

700

20

0,8

7,5

SZ O Z HZ

- szabadon álló beépítés - oldalhatáron álló beépítés - zártsorú beépítés - hézagosan zártsorú beépítés

*- az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosának maximuma

1 Módosította: 6/2015. (IV. 28.) önk. rendelet 1. § (4). Hatályos: 2015. VI. 1-től

15



Vt-1 övezet (6)

A Vt-1 építési övezetben új épület építése csak szabályozási tervben kijelölt építési vonalra, ennek hiányában az utcai telekhatárra, a kialakult utcakép jellegének megfelelően zártsorúan telepítve engedélyezhető. (7) A Vt-1 építési övezetben elhelyezhető épületen kívül, azt kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú építményként: a) a fő funkcióval kapcsolatos tároló b) kerti építmények c) közművek műtárgyai d) műterem, a környezetet nem zavaró kézműipari tevékenység műhelye helyezhető el. (8) A Vt-1 övezetben gépkocsitároló csak a fő rendeltetésű épülettel egy tömegben helyezhető el. (9) A Vt-1 övezet épületei 35 - 45°-os magastetővel alakítandók ki. Melléképítmények tetőformálása és tetőfedő anyaga a főépülettel megegyező legyen. Lapostető kialakítása csak alárendelt épületrészen, járható teraszként vagy extenzív zöldtetőként engedélyezhető. (10) Tetőtér-beépítés esetén utcai homlokzaton tetősíkban elhelyezett tetőablak létesíthető. (11) A Vt-1-es övezetben az utcai homlokzatmagasság a szomszédos épületek csatlakozó ereszmagasságaitól 0,50 méterrel térhet el. Vt-2, Vt-2* és Vt-8 övezet (12) A Vt-2, Vt-2* és Vt-8 építési övezetben új épület építése csak szabályozási tervben kijelölt építési vonalra, ennek hiányában az utcai telekhatárra, a kialakult utcakép jellegének megfelelően zártsorúan telepítve engedélyezhető. (13) A Vt-2, Vt-2* és Vt -8 övezetben elhelyezhető épületen kívül, azt kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú építményként: a) a fő funkcióval kapcsolatos tároló b) kerti építmények c) közművek műtárgyai d) műterem, a környezetet nem zavaró kézműipari tevékenység műhelye helyezhetők el. (14) A Vt-2, Vt-2* és a vt -8 övezetekben gépkocsitároló csak a fő rendeltetésű épülettel egy tömegben helyezhető el. (15) A Vt-2, Vt-2* és Vt -8 övezetek fő rendeltetésű épületei 35 - 45°-os magastetővel alakítandók ki. Melléképítmények tetőformálása és tetőfedő anyaga a főépülettel megegyező legyen. Lapostető kialakítása csak alárendelt épületrészen, járható teraszként vagy extenzív zöldtetőként engedélyezhető. (16) Tetőtér-beépítés esetén utcai homlokzaton tetősíkban elhelyezett tetőablak létesíthető. (17) A Vt-2, Vt-2* és Vt -8 övezetben az utcai homlokzatmagasság a szomszédos épületek csatlakozó ereszmagasságaitól 0,50 méterrel térhet el. Vt-3 és Vt-3* övezet (18) A Vt-3 és Vt-3* építési övezetben a fő rendeltetésű épület építése csak szabályozási tervben kijelölt építési vonalra, ennek hiányában az utcai telekhatárra, a kialakult utcakép jellegének megfelelően oldalhatárra telepítve engedélyezhető. (19) A Vt-3* övezetben az utcavonali fő rendeltetésű épület zártsorúan alakítandó ki. A zártsorú utcahomlokzatot telkenként egy darab, maximum 3,50 m szabad szélességű kocsibehajtó 16


(20)

(21) (22)

(23) (24)


szakíthatja meg, amelyet az épület anyaghasználatához és színezéséhez igazodóan, tömör kapuként kell kialakítani. A Vt-3 és Vt-3* övezetekben elhelyezhető épületen kívül, azt kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú építményként: a) a fő funkcióval kapcsolatos tároló b) kerti építmények c) közművek műtárgyai d) műterem, a környezetet nem zavaró kézműipari tevékenység műhelye helyezhetők el. A Vt-3 és a Vt -3* övezetekben gépkocsitároló csak a fő rendeltetésű épülettel egy tömegben helyezhető el. A Vt-3 és Vt-3* övezetek épületei 35 - 45°-os magastetővel alakítandók ki. Melléképítmények tetőformálása és tetőfedő anyaga a főépülettel megegyező legyen. Lapostető kialakítása csak alárendelt épületrészen, járható teraszként vagy extenzív zöldtetőként engedélyezhető. Tetőtér-beépítés esetén utcai homlokzaton tetősíkban elhelyezett tetőablak létesíthető. Lakóépület utcai homlokzatán erkély, balkon nem létesíthető. Vt-4 övezet

(25) A Vt-4 övezetekben csak a meglévő lakóépületek felújítása, átalakítása, bővítése engedélyezhető. (26) A Vt-4 övezetekben elhelyezhető épületeken kívül, azt kiegészítő vagy kiszolgáló építményként: a) csoportos (legalább 10 férőhelyes) gépkocsitároló b) kerti építmények c) közművek műtárgyai d) hulladéktartály-tároló helyezhetők el. (27) A Vt-4 övezetben kiszolgáló és kiegészítő funkciójú épületek egységes környezetalakítási és kertépítészeti terv alapján oldalhatárra vagy szabadonállóan helyezhetők el. (28) Tetőtér-beépítés esetén utcai homlokzaton tetősíkban elhelyezett tetőablak létesíthető. (29) A Vt-4 övezetben új épület csak magastetővel (30 - 45°) helyezhető el. A melléképítmények tetőformálása és tetőfedő anyaga a főépülettel megegyező legyen. Lapostető kialakítása csak alárendelt épületrészen, járható teraszként vagy extenzív zöldtetőként engedélyezhető. Vt-5 övezet (30) A Vt-5 övezetben az ipari rendeltetés megváltoztatása nélkül csak a meglévő épületek felújítása, átalakítása, bővítése engedélyezhető. (31) A Vt-5 övezetekben elhelyezhető épületeken kívül, azt kiegészítő vagy kiszolgáló építményként: a) csoportos (legalább 10 férőhelyes) gépkocsitároló b) kerti építmények c) közművek műtárgyai d) hulladéktartály-tároló helyezhetők el. (32) A kiszolgáló és kiegészítő funkciójú építmények egységes környezetalakítási és kertépítészeti terv alapján oldalhatárra vagy szabadonállóan helyezhetők el. (33) A Vt-5 övezetben épület csak alacsony hajlású vagy magastetővel (15 - 45°) helyezhető el. Melléképítmények tetőformálása és tetőfedő anyaga a főépülettel megegyező legyen. 17



Lapostető kialakítása csak alárendelt épületrészen, járható teraszként vagy extenzív zöldtetőként engedélyezhető. (34) A Vt-5 területek elsődleges funkciójának változásakor elvi ép ítési engedélyt kell kérni. Az elvi építési engedélyezésre benyújtott dokumentáció részeként az egész területegységre környezetalakítási terv készítendő. Vt-6 övezet (35) A Vt-6 övezetben elhelyezhető épületen kívül, azt kiszolgáló vagy kiegészítő funkció jú építményként: a) a fő funkcióval kapcsolatos tároló b) kerti építmények c) közművek műtárgyai d) műterem, a környezetet nem zavaró kézműipari tevékenység műhelye helyezhetők el. (36) A Vt-6 övezetben gépkocsitároló csak a fő rendeltetésű épülettel egy tömegben vagy különálló támfalgarázsként helyezhető el. (37) A Vt-6 övezet épületei 35 - 45°-os magastetővel alakítandók ki. Melléképítmények tetőformálása és tetőfedő anyaga a főépülettel megegyező legyen. Lapostető kialakítása csak alárendelt épületrészen, járható teraszként vagy extenzív zöldtetőként engedélyezhető. (38) Tetőtér-beépítés esetén utcai homlokzaton tetősíkban elhelyezett tetőablak létesíthető. (39) Lakóépület utcai homlokzatán erkély, balkon nem létesíthető. Vt-7 övezet (40) A Vt-7 építési övezetben új épület építése csak szabályozási tervben kijelölt építési helyen belül telepítve engedélyezhető. (41) A Vt-7 övezetben elhelyezhető épületen kívül, azt kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú építményként: a) a fő funkcióval kapcsolatos tároló b) kerti építmények c) közművek műtárgyai d) műterem, a környezetet nem zavaró kézműipari tevékenység műhelye helyezhetők el. (42) A kiszolgáló és kiegészítő funkciójú építmények egységes környezetalakítási és kertépítészeti terv alapján oldalhatárra vagy szabadonállóan helyezhetők el. (43) A Vt-7 övezetben épület csak alacsony hajlású vagy magastetővel (15 - 45°) helyezhető el. Melléképítmények tetőformálása és tetőfedő anyaga a főépülettel megegyező legyen. Lapostető kialakítása csak alárendelt épületrészen, járható teraszként vagy extenzív zöldtetőként engedélyezhető. (44) Tetőtér-beépítés esetén utcai homlokzaton tetősíkban elhelyezett tetőablak létesíthető.

18



GAZDASÁGI TERÜLET Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület 18. § (1) (2) (3) (4) (5)

(6)

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági rendeltetésű épü let elhelyezésére szolgáló terület a Szabályozási Terven Gksz jellel szabályozott terület-felhasználási egység. A kereskedelmi és szolgáltató gazdasági övezetben újonnan kialakított építési telkek minimális mérete 5 000 m2. Az építési övezet telkei teljes közművesítettség esetén építhetők be. A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen elhelyezhető épületek az OTÉK 19. § (2) bek. szerinti épületek. A kereskedelmi és szolgáltató gazdasági területen épület és építmény a szabályozási terven jelölt építési helyen belül, ennek hiányában legalább 10 méteres elő-, oldal- és hátsókerttel helyezhető el. 1Az építési övezet telkeinek beépítése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – a következő táblázat szerint kell meghatározni: AZ ÉPÍTÉSI TELEK

övezeti beépíté legnagyobb legkisebb jele si megengedett beépíthető módja beépítés területe mértéke

AZ ÉPÜLET




%

m2

%

m2/m2

m

Gksz-1

SZ

50

1500

40

0.8

6,0

Gksz-2

SZ

50

5000

40

0,5

7,5 (10,0)

SZ

- szabadon álló beépítés

* - az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosának maximuma

(7)

A minimális zöldfelületi mértéken belül a telekhatárok mentén fa- és cserjesor telepítése kötelező. (8) A Gksz-1 övezetben új épület csak magastetővel (30 - 45°) helyezhető el. A melléképítmények tetőformálása és tetőfedő anyaga a főépülettel megegyező legyen. (9) A Gksz-2 övezetben technológiai épületek alacsony hajlású (15 - 45°), egyéb épület csak magastetővel (30 - 45°) helyezhető el. A melléképítmények tetőformálása és tetőfedő anyaga a főépülettel megegyező legyen. Lapostető kialakítása csak alárendelt épületrészen engedélyezhető. (10) Technológiai célú épületek esetében az építési hatóság a maximális építménymagasságot 10,0 méterre növelheti.

1 Módosította: 9/2010. (VIII. 23.) önk. rendelet 1. § Hatályos: 2010. VIII. 23-tól

19



Jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület 19. § (1) (2)

(3) (4)

(5)

A jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület a Szabályozási Terven Gip jellel szabályozott területfelhasználási egység. A jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület a különlegesen veszélyes (pl. tűz-, robbanás-, fertőzőveszélyes), bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységekhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál. Az építési övezet telkei teljes közművesítettség esetén építhetők be. A jelentős mértékű zavaró hatású ipari területen épület és építmény a szabályozási terven jelölt építési helyen belül, ennek hiányában legalább 10 méteres elő-, oldal- és hátsókerttel helyezhető el. Az építési övezet telkeinek beépítése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – a következő táblázat szerint kell meghatározni: AZ ÉPÍTÉSI TELEK

övezeti beépíté legnagyobb legkisebb jele si megengedett beépíthető módja beépítés telek mértéke területe

Gip-1 SZ

SZ

AZ ÉPÜLET




%

m2

%

m2/m2

m

30

5000

40

0.6

6,0 (10,0)

- szabadon álló beépítés

* - az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosának maximuma

(6) (7) (8)

(9)

A telekhatárok mentén fa- és cserjesor telepítése kötelező. A telkek zöldfelülettel borított részét háromszintű (gyep-, cserje és lombkoronaszint együttesen) növénytelepítéssel kell kialakítani. A Gip-1 övezetben technológiai épületek alacsony hajlású (15 - 45°), egyéb épület csak magastetővel (30 - 45°) helyezhető el. A melléképítmények tetőformálása és tetőfedő anyaga a főépülettel megegyező legyen. Lapostető kialakítása csak alárendelt épületrészen engedélyezhető. A Gip-1 övezetben technológiai célú épületek esetében az építési hatóság a maximális építménymagasságot 10,0 méterre növelheti. Mezőgazdasági üzemi gazdasági terület (Gm) 20. §

(1)

A mezőgazdasági üzemi gazdasági terület (egyéb ipari terület) mezőgazdasági üzemi építmények, továbbá mezőgazdasági termeléssel összefüggő kereskedelmi, szolgáltató és lovasturisztikai célú építmények elhelyezésére szolgáló Gm jelű építési övezet.

(2)

1Mezőgazdasági

üzemi gazdasági terület építési övezeteiben kialakíthatók a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások is, valamint a gazdálkodási tevékenységgel kapcsolatos szálláshely és vendéglátás célú épületek is.

1 Módosította: 13/2013. (IX. 3.) önk. rendelet 1. § (1) Hatályos: 2013. IX. 18-tól.

20


(3)

(4)


A területen épület csak akkor létesíthető, ha a keletkező szennyvizet: a) szennyvízcsatorna-hálózatba vezetik, vagy b) az illetékes hatóságok által elfogadott szivárgásmentesen zárt szennyvíztárolóban helyezik el, vagy c) egyedi szennyvíztisztítóban megtisztítják. Mezőgazdasági üzemi gazdasági terület övezeteiben az építményelhelyezés feltételei a következők: AZ ÉPÍTÉSI TELEK

AZ ÉPÜLET

övezeti beépítési legnagyobb legkisebb legkisebb legnagyobb legnagyobb jele megengedett módja megengedett beépíthető kötelező megengedett zöldfelületi szintterületi építménymagassága beépítés telek mértéke mértéke mutatója* területe

Gm SZ

SZ

%

m2

%

m2/m2

m

30

K(5000)

30

1,0

7,5

- szabadonálló beépítés

K

- a rendelet hatálybalépése előtt kialakult telkek területe beépíthető

*

- az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosának maximuma

(5) (6) (7)

(8) (9)

A rendelet elfogadása előtt már kialakult 5000 m2-nél kisebb (K) telkek beépíthetők, de az építési övezetek területén 5000 m2-nél kisebb új telek nem létesíthető. Új épület és épületrész a telekhatártól legalább 10 m távolságban létesíthető. A területen belül csak olyan kereskedelmi, szolgáltatási és gazdasági tevékenységi célú épületek létesíthetők, amelyek közegészségügyi és környezetvédelmi szempontból az állattartással összeegyeztethetők. A minimális zöldfelületi értéken belül a telekhatárok mentén fa- és cserjesor ültetendő. Nagy létszámú állattartó telep létesítésére építési engedély a környezetvédelmi és közegészségügyi követelményeket tisztázó elvi építési engedély alapján adható ki. (Nagy létszámú állattartó telep a 41/1997. (V. 28.) FM rendelet – Állategészségügyi Szabályzat – 1. számú függeléke szerint: olyan állattartó telep, amelyen az elhelyezhető állatok száma állatfajonként legalább a) harminc ló, vagy b) ötven szarvasmarha, vagy c) kétszáz juh, kecske, vagy d) száz sertés, vagy e) kettőezer broiler baromfi, vagy f) ötszáz kifejlett baromfi (tyúkfélék, víziszárnyasok, pulyka stb.), vagy g) ötven strucc, vagy h) ötven anyanyúl és szaporulata elhelyezését teszi lehetővé. Nagy létszámú állattartó telep állattartó épülete: a telep tenyész -, vagy haszonállat istállója, ellető-, nevelő, betegelkülönítő istállója, illetve karantén épülete; a) egyéb építményei, amelyeket állatjárványügyi szempontok miatt meg kell valósítani: b) az állattartó telep kerítése, kapuja, c) fekete-fehér rendszerű öltöző, d) állatrakodó, e) tejház, tejátadó helyiség, f) kényszervágó hely, g) baromfikeltető, h) takarmánykeverő,

21



i) járműfertőtlenítő, j) juhfürösztő medence, k) kezelőfolyosó, l) kút, ivó-, itatóvíztároló, m) takarmány-, alomanyag tároló (épület, fészer, szérű), n) trágyakezelő telep és kerítése, o) hullakamra (állati hulla gyűjtő, boncolásra alkalmas helyiség), p) hullatemető, hullaemésztő verem, állathulladékégető és kerítése.” (A megyei állategészségügyi és élelmiszerellenőrző állomás indokolt esetben az egyéb építmények megvalósítása alól felmentést adhat.) a) „egyéb építményei, amelyeket környezetvédelmi szempontok miatt is meg kell építeni: b) szennyvízkezelés és elhelyezés létesítményei, c) trágyakezelés létesítményei, d) szilárd vagy folyékony anyagok tárolására szolgáló egyéb föld alatti és föld feletti létesítmények, e) hulladékgyűjtő, kezelő és ártalmatlanító építmények.”

Különleges területek 21. § (1)

(2)

Különleges területek a használatuk és rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, a környezetre gyakorolt káros hatásuk, illetve a környezettel szembeni védelmi igényük (zöldfelületi jellegük) miatt a következők: a) Sportolási célú területek (Ksp) b) Rekreációs terület (Kre) c) Tájgazdálkodási központ (Ktk) d) Temető területe (Kt) e) Inert hulladéklerakó területe (Kih) f) Szennyvíztisztító telep (Kszv) g) Szennyvíziszap lerakó (Kszvi) h) Transzformátortelep (Ktr) i) Gázfogadó állomás területe (Kg) j) Hírközlési torony (Khk) A különleges területeken az építési engedély részeként – szaktervező által készített – kertépítészeti tervet kell benyújtani. Használatbavételi, illetve üzembe helyezési engedély csak akkor adható ki, ha a kertépítészeti terv szerinti növényanyagot elültették.

Sportolási célú területek (Ksp) 22. § (1)

(2)

Sportterületen a szabadtéri sportlétesítmények, sportolási célú épületek, továbbá a sportoláshoz kapcsolódó szolgáltatási és a szabadidő eltöltését szolgáló építmények helyezhetők el. Az övezetben épület és építmény a szabályozási terven jelölt építési helyen belül helyezhető el.

22


(3)


Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – a következő táblázat szerint kell meghatározni: AZ ÉPÍTÉSI TELEK

AZ ÉPÜLET

övezeti beépítési legnagyobb legkisebb legkisebb legnagyobb legnagyobb jele megengedett módja megengedett kialakítható kötelező megengedett zöldfelületi szintterületi építménymagassága beépítés területe mértéke mutatója* mértéke

Ksp

SZ

%

m2

%

m2/m2

m

15

10 000

50

0,15

7,5

SZ

- szabadon álló

*


(4) (5)

Az építési övezetben épület csak a szabályozási tervben kijelölt építési helyen belül helyezhető el. A Ksp építési övezet területén az engedélyköteles építési tevékenységhez elvi építési engedélyt kell kérni. Az elvi építési engedélyhez benyújtott dokumentációnak tartalmaznia kell: - a helyszínrajzi kialakítást, elrendezést M=1:500 méretarányban, - az építészeti koncepciót, építészeti hangsúlyok megoldásait, - az épületek színezési koncepcióját, - a parkolás megoldását, - a tömegvázlatot, ill. látványtervet, Rekreációs terület (Kre) 23. §

(1)

(2)

(3) (4)

A rekreációs terület a szabályozási tervben Kre jellel szabályozott területfelhasználási egység, amely a rekreációhoz kapcsolódó létesítmények, zöldfelületek, szálláshelyek, sportlétesítmények, strand és fürdőlétesítmények elhelyezésére szolgál. A rekreációs területen: a) a termálfürdő, strand kiszolgáló épületei, b) kemping c) termál- és gyógyszálló épületei, d) sportpályák és létesítmények e) a területet használók ellát ását szolgáló vendéglátó, kereskedelmi és szolgáltató létesítmények, f) a létesítmények üzemeltetetésében részt vevők szolgálati lakása helyezhetők el. Az övezet építési telkei teljes közművesítettség esetén építhetők be. Az övezetben épület és építmény a szabályozási terven jelölt építési helyen belül helyezhető el.

23


(5)


Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – a következő táblázat szerint kell meghatározni:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK

AZ ÉPÜLET

övezeti beépítési legnagyobb legkisebb legkisebb legnagyobb legnagyobb kötelező jele megengedett megengedett módja megengedett kialakítható zöldfelületi szintterületi építménymagassága beépítés területe mértéke mutatója* mértéke

Kre

SZ

%

m2

%

m2/m2

m

25

8 000

60

0,2

10,5

SZ

- szabadon álló

*


(6) (7)

Az építési övezetben épület csak a szabályozási tervben kijelölt építési helyen belül, az építési vonalra illesztve helyezhető el. A Kre építési övezet területén az engedélyköteles építési tevékenységhez elvi építési engedélyt kell kérni. Az elvi építési engedélyhez benyújtott dokumentációnak tartalmaznia kell: a) a helyszínrajzi kialakítást, elrendezést M=1:500 méretarányban, b) az építészeti koncepciót, építészeti hangsúlyok megoldásait, c) parkolás megoldását, d) tömegvázlatot, ill. látványtervet, e) épületek színezési koncepcióját, f) szaktervező által készített kertépítészeti koncepciót. Tájgazdálkodási központ (Ktk) 24. §

(1)

(2)

Különleges terület – tájgazdálkodási központ Ktk jelű övezeteiben a gyepterületek fenntartását szolgáló legeltetéses állattartást, a génmegőrzést, a bemutatást, az ismeretterjesztést szolgáló épületek és az ezekhez kapcsolódó egyéb gazdasági és turisztikai építmények, továbbá szolgálati lakás létesíthető. A területen épület csak akkor létesíthető, ha a keletkező szennyvizet: a) szennyvízcsatorna-hálózatba vezetik, vagy b) az illetékes hatóságok által elfogadott szivárgásmentesen zárt szennyvíztárolóban helyezik el, vagy c) egyedi szennyvíztisztítóban megtisztítják.

24


(3)


Mezőgazdasági üzemi gazdasági terület övezeteiben az építményelhelyezés feltételei a következők: AZ ÉPÍTÉSI TELEK

övezeti beépítési legnagyobb jele módja megengedett beépítés mértéke

legkisebb legkisebb legnagyobb legnagyobb kötelező kialakítható megengedett megengedett zöldfelületi szintterületi építménymagassága területe mértéke mutatója* m2

% Ktk

SZ

30

AZ ÉPÜLET

K(5000)

%

m2/m2

m

30

1,0

4,5

SZ

- szabadonálló beépítés

K

- a rendelet hatálybalépése előtt kialakult telkek területe beépíthető

*


(4) (5) (6) (7)

A minimális zöldfelületi értéken belül a telekhatárok mentén fa- és cserjesor ültetendő. A rendelet elfogadása előtt már kialakult (K) telkek beépíthetők, de az építési övezetek területén 5000 m2- nél kisebb új telek nem létesíthető. Új épület a telekhatártól legalább 10 m távolságban létesíthető. Épületek csak 40 - 45°–os hajlásszögű nyeregtetővel létesíthetők. Temető területe (Kt) 25. §

(1) (2) (3) (4) (5)

A terület a temetkezés célját szolgálja. A területen kegyeleti park is kialakítható. A telek legalább részleges közművesítettség esetén építhető be. A területen a temetkezés kegyeleti épületei, s azt kiszolgáló és kiegészítő épületek helyezhetők el. Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítetts égét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében - a következő táblázat szerint kell meghatározni: AZ ÉPÍTÉSI TELEK

AZ ÉPÜLET

övezeti beépítési legnagyobb legkisebb legkisebb legnagyobb legnagyobb jele megengedett módja megengedett kialakítható kötelező megengedett zöldfelületi szintterületi építménymagassága területe beépítés mértéke mutatója* mértéke % Kt

SZ

10

m2 10000 (K)

%

m2/m2

m

15

0,15

4,5

SZ

- szabadonálló

K

- kialakult állapot

*


(6) (7)

A temetőben (Kt) urnás temetés elsődlegesen urnasírba, valamint urnafalba kertészeti kiviteli tervben meghatározott helyen és módon helyezhető el. Támfal, kerítésfal, burkolatok a tájnak megfelelő természetes építőanyagból készíthető. 25



Inert hulladéklerakó területe (Kih) 26. § (1)

(2) (3)

A szabályozási tervben Kih jellel szabályozott különleges terület az inert hulladék (építési és bontási hulladék, föld, stb.) lerakásához, az ehhez szükséges építmények valamint a dögkonténer elhelyezésére szolgál. Az övezet építési telkei a használathoz szükséges közművesítettség esetén építhetők be. Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – a következő táblázat szerint kell meghatározni: AZ ÉPÍTÉSI TELEK

AZ ÉPÜLET

övezeti beépítési legnagyobb legkisebb legkisebb jele módja megengedett kialakítható kötelező zöldfelületi beépítés területe mértéke mértéke

Kih

SZ

legnagyobb legnagyobb megengedett megengedett szintterületi építménymagassága mutatója*

%

m2

%

m2/m2

m

10

3000

40

0,2

6,0

SZ

- szabadon álló

*


(4) (5)

A területen épület, használati mód megváltoztatása elvi építési engedélyezési eljárás köteles. A telekhatárok mentén növényzetből kialakított sávot kell létrehozni, amely minimum egy lombkoronaszint és cserjeszint.

Szennyvíztisztítótelep (Kszv) 27. § (1) (2) (3)

Szennyvíztisztító telep területén a rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el. A telek teljes közművesítettség esetén építhető be. A szennyvíztisztító telep telekhatárán kettős fasor és cserjesor telepítendő. AZ ÉPÍTÉSI TELEK

AZ ÉPÜLET


Kszv

SZ


%

m2

%

m2/m2

m

50

2000 (K)

25

-

6,0

SZ

- szabadonálló

*

- az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosa

26



Szennyvíziszap lerakó területe (Kszi) 28. § (1) (2)

A terület a szennyvíziszap-lerakóhoz kapcsolódó létesítmények elhelyezésére szolgál. A telekhatárok mentén növényzetből kialakított sávot kell létrehozni, amely minimum egy lombkoronaszint és cserjeszint. Transzformátortelep (Ktr) 29. §

(1) (2) (3)

A terület a transzformátortelep és a kapcsolódó létesítmények elhelyezésére szolgál. Az övezet építési telke a használathoz szükséges közművesítettség esetén építhetők be. Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – a következő táblázat szerint kell meghatározni: AZ ÉPÍTÉSI TELEK

AZ ÉPÜLET

övezeti beépítési legnagyobb legkisebb legkisebb jele módja megengedett kialakítható kötelező zöldfelületi beépítés területe mértéke mértéke %

m2

%

m2/m2

m

10

3000

40

0,2

4,5

Ktr

SZ

SZ

- szabadonálló

*


(4)


A területen épület, használati mód megváltoztatása elvi építési engedélyezési eljárás köteles. Gázfogadó állomás (Kg) 30. §

(1) (2) (2)

A szabályozási tervben Kg jellel szabályozott különleges terület a gázfogadó állomás, az ehhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál. Az övezet építési telke a használathoz szükséges közművesítettség esetén építhetők be. Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – a következő táblázat szerint kell meghatározni: AZ ÉPÍTÉSI TELEK

AZ ÉPÜLET


Kg

SZ


%

m2

%

m2/m2

m

10

3000

40

0,2

4,5

SZ

- szabadonálló

*


27


(4) (5)


A területen épület, használati mód meg változtatása elvi építési engedélyezési eljárás köteles. A telekhatárok mentén növényzetből kialakított sávot kell létrehozni, amely minimum egy lombkoronaszint és cserjeszint.

Hírközlési torony területe (Khk) 31. § (1) (2) (3)

A terület a hírközléshez kapcsolódó létesítmények elhelyezésére szolgál. Az övezet építési telke a használathoz szükséges közművesítettség esetén építhetők be. Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – a következő táblázat szerint kell meghatározni: AZ ÉPÍTÉSI TELEK

AZ ÉPÜLET


Khk

SZ


%

m2

%

m2/m2

m

10

200

40

0,2

4,5

SZ

- szabadonálló

*


(4) A területen épület, használati mód megváltoztatása elvi építési engedélyezési eljárás köteles.

28



BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK 32.§ (1) Vasvár területén a beépítésre nem szánt területe k használatuk általános jellege valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységek közé sorolandók: (2) Területfelhasználási egységek Általános használat szerint

Sajátos használat szerint Megnevezés

Jel

Zöldterületek

Zöldterület (közpark)

Z

Erdőterületek

Védelmi célú erdőterület

Ev

Gazdasági célú erdőterület

Eg

Turisztikai célú erdőterület

Ee

Általános mezőgazdasági terület

Má

Korlátozott használatú mezőgazdasági terület

Mko

Kertes mezőgazdasági terület

Mk

Vízgazdálkodási terület-Vízmeder, vízállásos terület

V

Vízgazdálkodási terület-Vízmű

Vv

Vízgazdálkodási terület-Árvédelmi töltés

Vát

Közúti közlekedési terület

KÖu

Vasúti közlekedési terület

KÖk

Autóbusz pályaudvar

KÖap

Mezőgazdasági területek

Vízgazdálkodási területek

Közlekedési területek

Zöldterület (Z) 33. § (1) (2)

(3)

(4) (5)

(6)

Zöldterület a Szabályozási Terveken Z jellel szabályozott jellemzően növényzettel fedett közterület. A Z-0 jellel szabályozott zöldterület (közpark) területén épület nem létesíthető. Az övezetben elhelyezhetők a szabadidő eltöltését szolgáló épületnek nem minősülő pihenési, sportolási, játszótéri létesítmények, sétautak, kerékpárút és köztárgyak. A Z-1 jellel szabályozott zöldterület (közpark) területén a (2)-es bekezdés szerinti építmények, és a közpark funkciójához illeszkedő a szabadidő eltöltését a játékot, a sportolást szolgáló épületek helyezhetők el. A Z-1 jelű övezet területének legfeljebb 2 %-a építhető be. Az épületek szabadonállóan, legfeljebb 3,5 m építménymagassággal alakíthatók ki. Közpark területének legalább 60 %-át, biológiailag aktív felületként növényzettel fedetten kell kialakítani, vagy fenntartani. A gyephézagos burkolattal kialakított felületeket a kötelezően előírt zöldfelületi arányba nem lehet beszámítani. Közpark létesítése, rekonstrukciója kertépítészeti terv alapján történhet. 29


(7) (8)


Közpark területén parkoló csak gyephézagos burkolattal létesíthető. A közparkok fásítása meghatározóan honos fafajokkal történhet. Tájidegen fafajok aránya csak az 1 ha-nál nagyobb közparkok területén közelítheti meg a telepítendő honos fafajok arányát. Erdőterület (E) 34. §

(1) (2)

(3)

(4)

(5)

(6)

Erdőterület a Szabályozási Terveken “E” jellel szabályozott erdő művelési ágú, és a rendezési terv szerinti tervezett erdők területe. Az erdőterület az építmények elhelyezése szempontjából: a) védelmi (Ev), b) elsődlegesen védelmi, másodlagosan turisztikai (Ev (e)) c) gazdasági (Eg), d) turisztikai (Ee) övezetekre tagolódik. Védelmi rendeltetésű erdőterület övezeteiben (Ev) épületet elhelyezni nem lehet. Az OTÉK 32.§-a szerinti építmények akkor helyezhetők el, ha azok az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarják. A turisztikai rendeltetésű erdőterület Ee jelű övezeteiben elhelyezhetők az OTÉK 32.§ -a szerinti építmények, továbbá a szabadidő eltöltését, a turizmust, a pihenést, a testedzést szolgáló műtárgyak is. Gazdasági rendeltetésű erdőterület övezeteiben (Eg) az erdő rendeltetésének megfelelő erdőgazdálkodási és vadgazdálkodási célú építmények helyezhetők el a következő feltételekkel: a) a beépíthető telek területe legalább 100 000 m2 (10 ha), b) a beépítettség mértéke legfeljebb 0,5%, c) a beépítési mód: szabadonálló, e) az épületek építménymagassága legfeljebb 3,5 m Erdőterületen 35-45° hajlásszögű nyeregtetős épületek alakíthatók ki. Mezőgazdasági terület 35. §

(1)

(2) (3) (4)

A mezőgazdasági terület a hagyományos mezőgazdasági használat megtartása, a termőföldvédelem megőrzése, a természeti értékek védelme, a felszíni vizek védelme, a helyi gazdaságfejlesztés és városfejlesztés érdekeinek érvényesítése céljából, továbbá az árvíz általi veszélyeztetettség figyelembevételével a következő területfelhasználási egységekre tagolódik: a) általános mezőgazdasági terület (Má), b) kertes mezőgazdasági terület (Mk), c) korlátozott használatú mezőgazdasági terület (Mko). Mezőgazdasági területen erdő létesíthető, de az erdőterületre vonatkozó szabályozás csak akkor alkalmazható, ha a rendezési terv módosításával az erdő erdőterület területfelhasználási egységbe kerül. A terepszint alatti építmény alapterülete, ha az övezeti előírások másként nem rendelkeznek, nem haladhatja meg a telek területének 1 % -át, de nem lehet több 300 m2-nél. A mezőgazdasági terület övezeteiben a közművesítettség mértéke: részleges. Ha a szennyvíz a közcsatornába nem vezethető, akkor zárt szennyvíztárolót kell kialakítani, vagy egyedi szennyvíztisztítót kell létesíteni.

30



(5)

Kertes mezőgazdasági terület övezeteiben, továbbá korlátozott használatú mezőgazdasági területen birtokközpont nem létesíthető. (6) Nagy létszámú állattartó telep létesítésére építési engedély a környezetvédelmi és közegészségügyi követelményeket tisztázó elvi építési engedély alapján adható ki. (7) Általános mezőgazdasági terület övezeteiben legfeljebb 2,0 méter magas, kertes mezőgazdasági terület övezeteiben legfeljebb 1,6 méter magas áttört kerítés létesíthető. (8) Korlátozott használatú mezőgazdasági terület övezeteiben kerítés csak az állattartást szolgáló karámok kialakítására létesíthető. Legfeljebb 2,0 m magas, áttört fakerítés létesíthető. (9) A rendelet hatálybalépése előtt a földhivatali nyilvántartás szerint már meglévő lakóépületek felújíthatók és egyszeri alkalommal 25 m2-el bővíthetők. (10) Mezőgazdasági területen új lakás, lakóépület csak akkor létesíthető, ha a) a mezőgazdasági termelés (árutermelő mezőgazdasági üzemi tevékenység) az állandó ottlakást indokolttá teszi; b) a lakás vagy lakóépület rendeltetésszerű használatához szükséges ivóvizet, villamos energia ellátást, a keletkező hulladék és szennyvíz elszállítását vagy ártalommentes elhelyezését, továbbá a gépjárművel történő állandó megközelítést a tulajdonos vagy használó biztosítani tudja. Általános mezőgazdasági terület (Má) 36. § (1) (2)

(3) (4)

Általános mezőgazdasági terület az árutermelő gazdálkodásra alkalmas Má jellel szabályozott mezőgazdasági terület. Az általános mezőgazdasági terület övezeteiben a növénytermesztés, az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos lakófunkció, szolgáltatás, termékfeldolgozás, tárolás építményei létesíthetők. A telekosztással kialakítható legkisebb telek területe 10 000 m2. Általános mezőgazdasági terület övezeteiben az építményelhelyezés feltételei a következők: a) az övezetben a beépíthető telek területe legalább 50 000 m2 (5 ha), szélessége legalább 50 m, b) a 3000-50 000 m2 közötti területű telken csak a növénytermesztés célját szolgáló legfeljebb 4,5 m gerincmagasságú fóliasátor, üvegház, továbbá földdel borított pince létesíthető, c) a legalább 50 000 m2 (5 ha) területű telken a lakóépület kivételével elhelyezhetők a (2) bekezdés szerinti építmények, d) a legalább 300 000 m2 (30 ha) te rületű telken a gazdasági épületeken kívül elhelyezhető lakóépület is, e) az épületeket a telek határától a szabályozási terven jelölt gyűjtőutak mentén legalább 15 m, egyéb utak mentén legalább 10 m előkert biztosításával lehet elhelyezni, f) az oldalkert és a hátsókert legalább 10 m, g) az építmények a telek legfeljebb 3%-os beépítésével szabadonállóan alakíthatók ki, h) a gazdasági épületek építménymagassága legfeljebb 7,5 m, lakóépület építménymagassága legfeljebb 4,5 m lehet. i) a zöldfelület mértéke legalább 30 %.

31


(5)

(6)


Az általános mezőgazdasági terület övezeteiben, ha az építtető t ulajdonában álló telkek (termőföldterületek) összes területe a város igazgatási területén eléri a 30 ha -t, akkor az egyik legalább 1 ha területű telken birtokközpont létesíthető, ahol a (2) bekezdés szerinti építmények a következő feltételekkel is elhelyezhetők: a) a beépíthető telek területe 10 000 m2; b) a beépítettség mértéke a beszámított telkek összterületének 3 %-a, de nem lehet több a birtokközpont területének 30 %-ánál; c) a zöldfelület mértéke legalább 30 %. Az (5) bekezdés szerinti birtokközpont beépíthetőségébe beszámított telkek (földrészletek) területére vonatkozóan az OTÉK 29. § /6/ bekezdés szerint kell eljárni. A résztulajdon a birtokközpont kialakításába csak akkor számítható bele, ha a többi érintett tulajdonos a teljes telekre az építési tilalom bejegyzéséhez hozzájárul. Kertes mezőgazdasági terület (Mk) 37. §

(1) (2)

(3)

Kertes mezőgazdasági terület a vegyes kert-, szőlő-, gyümölcsgazdálkodást és a pihenést szolgáló Mk jellel szabályozott mezőgazdasági terület. Kertes mezőgazdasági terület övezeteiben elhelyezhető egy gazdasági épület, amely ideiglenes tartózkodásra is alkalmas présház és tárolás célját szolgáló épület lehet, elhelyezhető továbbá legfeljebb 60 m2 terepszint alatti önálló építmény. Lakóépület és állattartást szolgáló építmény nem létesíthető. Az övezetben az építményelhelyezés feltételei a következők: a) a beépíthető telek területe legalább 720 m2, átlagos szélessége legalább 9 m, b)

telekosztással kialakuló telek területe legalább 1500 m2, szélessége legalább 14 m,

c)

a beépítési mód: 9 - 12 m telekszélességig oldalhatáron álló, 12 m -telekszélességtől szabadonálló is lehet, a beépítettség mértéke a telek területének 3 %,-a, de legfeljebb 60 m2 lehet,

d) e) f) g)

legfeljebb 3,5 m építménymagasságú 40 -45° hajlásszögű, nyeregtetős épületek létesíthetők, az épületek a szabályozási tervlapon jelölt gyűjtőutak mentén legalább 8 m, egy éb közutak mentén legalább 5 m előkert biztosításával létesíthetők. az épületek legalább 3 m oldalkert biztosításával építhetők. Korlátozott használatú mezőgazdasági terület (Mko) 38. §

(1)

(2) (3)

Korlátozott használatú mezőgazdasági területek a táj- és természetvédelmi, ökológiai, tájkarakter-védelmi, vízminőség-védelmi szempontból érzékeny, továbbá mély fekvésű, árvíz által veszélyeztetett Mko jellel szabályozott mezőgazdasági területek. A területen telekosztással vagy telekalakítással kialakítható tel ek (földrészlet) területe 10 000 m2-nél kisebb nem lehet. Az Mko jelű övezetek területén új épületek nem létesíthetők. Vízgazdálkodási terület 39.§

(1)

Vízgazdálkodási terület az OTÉK 30.§ előírásaival összhangban: a) a vízmedrek és vízállások területe; b) az árvízvédelmi töltések területe; c) a vízmű területek; 32


(2)

(3) (4)


A vízmederként és vízállásos területként (V) szabályozott övezeteken: a) a vízállások, holtágak, morotvák, patakok területén csak a vízgazdálkodással összefüggő műtárgyak; b) a tavak területén a vízgazdálkodással, a vízi sportolással és a horgászattal összefüggő műtárgyak; c) a Rába szabályozott területén a vízgazdálkodás, vízkárelhárítás, a vízi közlekedés, a vízi sportolás, a horgászat műtárgyai helyezhetők el. Az árvédelmi töltések szabályozott övez etében (Vt) csak az árvíz elleni védelem műtárgyai alakíthatók ki. Vízművek övezetében (Vv) csak a rendeltetésüknek, a víz feldolgozásának, hasznosításának, palackozásának megfelelő építmények létesíthetők. Közlekedési és közműterületek 40. §

(1)

(2)

(3) (4) (5) (6)

A közlekedési és közműterületek a meglévő és tervezett (szabályozott) közutak és jelentős szintbeni közterületi gépjárműtárolók (jele: KÖu) valamint a vasút területek, a hozzájuk csatlakozó közlekedésüzemi létesítmény (állomás) területével együtt (jele: KÖk). A közúti közlekedési területeken a közlekedési és közmű műszaki létesítmények elhelyezésén túl csak a tömegközlekedést kiszolgáló létesítmények (váróhelység, esőbeálló, forgalomirányító helység) helyezhetők el. A közlekedési célú közterületek szabályozási szélességét, azaz területét Szabályozási Tervek (SZT) határozzák meg. A tervezett utak szabályozási szélességét és a meglévő utak korrekcióinak méretét a Szabályozási Tervek szerint kell kialakítani. Lakóterületen a kapubehajtók maximális szélessége 4,0 m lehet. A közúthálózat elemei számára az alábbi szabályozási szélességű területeket kell biztosítani: a) Gyorsforgalmi út: az M9 autópálya Vasvár közigazgatási területét érintő tervezett szakasza: 60 m, csomópont térségében SZT szerint. b) Országos főút: 8 sz. I. rendű főút és 74. sz. II. rendű főút: az elkerülő szakasz és a meglévő szakasz követelmények szerinti korrekciójának szabályozási szélessége: 40 m, egyebekben a meglévő szélesség, csomópont térségében SZT szerint (tervezési osztály: K.IV.A.): I. rendű főút: 152/3,7 hrsz. II. rendű főút: Járdányi prof. utca, Március 15. tér, Szentmihályfalvi utca, Győrvári utca. c) Országos mellékút: 7441., 7361. j. összekötő utak és a 74161., 87303. j. bekötő utak ( tervezési osztály: K.V.A, B.V .c. ) kiépült területen meglévő, egyébként 30 méter. Összekötő utak: Alkotmány u., Kossuth u., Hunyadi u., Táncsics u., Petőfi u. Bekötő utak: Tolbuchin u., Vasút u., 2052/2 hrsz-ú út SZT-2 szerint, Kismákfai u. és Nagymákfai utca. d) Helyi gyűjtőút: az SZT szerint: kiépült területen meglévő vagy az SZT szerint, egyébként 22 m szabályozási szélesség (B.V.c. t. o.) : Dr. Tretter László utca, Bartók Béla utca, Vasvári Pál utca, Semmelweis utca. e) Külterületi feltáró mezőgazdasági utak: SZT-1 szerint (K.VIII.A. t.o.) f) Beépítésre szánt területek új lakó- és kiszolgáló útjainak legkisebb szélessége az SZT szerint (B.VI.d. t.o.) alakítandó ki. g) A beépítésre nem szánt területeken az utak védőterülete: gyorsforgalmi út esetén 250-250 m, a főút esetén 100 -100 m az úttengelytől mérve, országos mellékút esetén: 50-50 m az úttengelytől mérve, védőtávolságon belül létesítményt elhelyezni csak a közút kezelőjének hozzájárulásával és a közúti hatóság engedélyével szabad. h) A külterületi feltáró utak számára a jelenlegi területüket, valamint az úttengelytől számított 10-10 m-t beépítéssel szabadon kell hagyni. 33


i) j) k) l) m)

(7)

(8) (9) (10) (11) (12) (13)

(14)

(15)

(16)

(17)


Az SZT-1 jelű tervlapon Köu övezeti jellel jelölt mezőgazdasági főfeltáró utak mentén a tengelytől számított 6,0-6,0 m távolságon belül kerítés nem létesíthető. Az SZT-1 jelű tervlapon nem szabályozott külterületi utak mellett tengelytől számított 4,0-4,0 m távolságon belül kerítés nem létesíthető. A térségi kerékpárút számára az SZT-1 jelű terv szerinti nyomvonalon 3,0 m széles területet kell biztosítani. 1

Egyvágányú vasútvonal: Szombathely - Nagykanizsa vasútvonal: meglévő szakasz. Az OTÉK útkategóriára vonatkozó előírásaitól eltérően szabályozott közlekedési területek esetén az útkezelő felé ebből adódóan kártérítési igény nem érvényesíthető.(8) A vasúti területeken belül a vasúti és a közúti üzemi célú építmények és épületek helyezhetők el. A vasúti terület belterületi szakaszán az előzőeken kívül a következő épületek, építmények helyezhetőek el: Állomásépület a kapcsolódó raktározási, karbantartási, igazgatási, szociális épülettel, szolgálati lakás, és az áruszállítással kapcsolatos szolgáltatási, raktározási épületek, építmények. Az utazóközönséget kiszolgáló-ellátó funkciók (várótermek, kereskedelmi, szolgáltató) csak az állomásépületen belül alakíthatók ki. Közcélú szállás épület a területen nem alakítható ki. Vasúti területen az épület -elhelyezés és kialakítás feltételei a következők: beépítés mértéke: 5%, legnagyobb építménymagasság: 4,5 m beépítési mód: szabadonálló. A MÁV vonalán a védőtávolság 50 - 50 m, amelyen belül az épületek és építmények elhelyezéséhez a Központi Közlekedési Felügyelet Vasúti Felügyeleti szakhatósági hozzájárulása szükséges. A szabályozási tervben P jellel jelölt területek közcélú parkolási létesítmények elhelyezésére szolgálnak. A közlekedési terület vízzáró burkolatainak vízelvezetését nyílt árokkal vagy zárt elvezető rendszerrel kell megoldani. A közcélú parkolók 200 méteres körzetén belül telepített nagy közönségforgalmú létesítmények parkolási szükségletébe a közcélú parkolók - a különidejűséget beszámítva a helyi parkolási rendeletben foglaltak szerint - figyelembe vehetők. Parkolási rendeletet a HÉSZ előírásaival összhangban kell alkotni. A parkolási rendeletnek rendelkeznie kell a parkolózónák kialakításáról és a követelményekben előírt parkolóhelyek közterületi parkolóval történő megválthatóságáról továbbá az SZT szerinti parkolóterületek használatának szabályairól. A közműhálózatok elhelyezésére szolgáló közműterületek a szabályozási terveken szabályozási vonallal határolt közterületekkel azonos területek. A közműhálózatot közterületen kell megépíteni a folyamatos hozzáférhetőség biztosítása mellett az MSz 7487/2. sz. szerint. A közművek egyéb műtárgyainak elhelyezésére szolgáló területek a vízművek létesítményeinek elhelyezésére szolgáló vízgazdálkodási terület (Vv), a szennyvíztisztító elhelyezésére szolgáló különleges terület (Kszv). A külön övezettel nem rendelkező műtárgyak bármely más övezetben elhelyezhető. Új közműépítés, illetve jelentős közmű-rekonstrukció során belterületen (a nagyfeszültségű villamosvezetékek kivételével) légkábelek nem helyezhetők el, a villamosenergia, hírközlés, telekommunikáció összes vezetékeit földkábelként kell kialakítani. A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor a feleslegessé vált közművet el kell bontani, indokoltan földben maradó vezetéknek az eltömedékelését szakszerűen meg kell oldani.

1 Hatályon kívül helyezte 6/2015. (IV. 28.) önk. rendelet 2. § (2) a). Hatálytalan: 2015. VI. 1-től

34



(18) Műemléki környezetben és a helyi értékvédelmi területen fa kábeltartó oszlopok betonoszlopokra nem cserélhetők ki, a közterületek rekonstrukciója során a légkábeleket földkábelre kell cserélni. (19) Műemléki környezetben és a helyi értékvédelmi területen csak építész- vagy kertépítészmérnök bevonásával tervezett terepszint feletti műtárgy helyezhető el, 1:500 méretarányú követelmények szerinti kertépítészeti terv alapján. A műtárgy csak a kertépítészeti tervben meghatározott burkolatokkal, növénytelepítéssel, köztérberendezéssel együtt helyezhető el. (20) A közműszolgáltatók által nem közterületen elhelyezett műtárgyak telkeinek határa mentén, egy, legalább 1,5 méter magas cserjesort kell telepíteni, a cserjetelepítés távolságokra vonatkozó előírások betartásával. A közművekre és a közművesítésre vonatkozó általános előírások 41. § (1)

(2) (3) (4) (5)

(6) (7)

(8) (9)

A település bel- és külterületén lévő, illetve azt érintő közművezeték hálózatok, azok műtárgyai és létesítményei a nyomvonaltengelytől mindkét irányban értendő – a jogszabályokban és a vonatkozó szabványokban rögzített - biztonsági övezettel rendelkeznek, melyen belül meghatározott tilalmak és korlátozások érvényesítendők. A meglévő közműhálózat védelmét biztosítani kell, szükség esetén szakfelügyelet igénylésével. A közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenésre, illetve a környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag) figyelemmel kell lenni. A megvalósításra kerülő új épületnek minősülő létesítményeket a HÉSZ-ben meghatározott közművesítéssel kell ellátni. A közműhálózatok, közműépítmények védőtávolságát közterületen, vagy közmű üzemeltető telkén belül kell biztosítani. Ettől eltérő esetben – ha a vezeték és a védőtávolság magánterületre esik – a közművezeték nyomvonalára a szolgalmi jogot a Földhivatalnál be kell jegyeztetni. A szolgalmi jogot és a szükséges védőtávolságot az építési engedély kiadásánál figyelembe kell venni. Amennyiben a védőtávolság magánterületre esik, azt az építési engedély kiadásánál biztosítani kell. A közművesítésre kerülő telkeknek a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel kell csatlakozni. Közműhiányos ingatlant ellátó, más telkén átvezetett bekötővezeték nyomvonalára a szolgalmi jogot a Földhivatalnál be kell jegyeztetni. A szolgalmi jogot és a szükséges védőtávolságot az építési engedély kiadásánál kell biztosítani. Új út építésénél a tervezett közművek egyidejű megépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről, belterületen a közvilágítás megépítéséről, útrekonstruk ciónál a meglévő közművek szükséges egyidejű felújításáról gondoskodni kell. A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell biztosítani. A beépítésre szánt területeken a területet kiszolgáló közművezetékek nyomvonalát és helyét úgy kell elrendezni, hogy az utcákban egyoldali, kedvező esetben kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg.

35



Vízellátás – tűzvédelem 42. § (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7)

A vízbeszerzés, ivóvízellátás és termálvíz ellátás létesítményeinek környezetében tervezett létesítmények megvalósításánál be kell tartani a 123/97 (VII. 18.) Korm. rendelet előírásait. A vízbázis hidrogeológiai védőidomának kijelölését az előbbi rendeletben foglaltak szerint 2007. szeptember 1-ig végre kell hajtani. Azokon a területeken, ahol teljes közművesítettség van előírva, használatbavételi engedély csak a vezetékes vízellátás és az elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózatokra való rákötés után adható. A mértékadó külső tűzivíz szükségletet a 35/1996. (XII. 29.) BM rendeletben foglalt OTSZ szerint a hálózaton biztosítani kell. Az ivóvízhálózaton a védeni kívánt létesítménytől max. 100,0 m megközelítési távolságra föld feletti tűzcsapokat kell telepíteni. A közterületi hálózatot a kétoldali betáplálás biztosítása érdekében körvezetékként kell kiépíteni. Ivóvízvezeték védőtávolsága épület alapjától – NA 300 mm-ig 3,0 m, Szennyvízelvezetés 43. §

(1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8)

Vasvár, Kismákfa és Nagymákfa meglévő és tervezett beépítésű területein a szennyvíz csatorna hálózatot a keletkező összes szennyvízmennyiség elvezetésére kell kiépíteni. Vasvár közigazgatási területén szennyvizek talajban történő elszikkasztása a vízbázisok, felszíni vizek és a környezet védelme érdekében tilos. A meglévő szennyvízelvezető hálózat mentén fekvő telkeken a rendeltetés megváltoztatására, átépítésre engedély csak a hálózatra való rákötés kötelezettségének előírásával adható ki. Létesítményre – a csatornázott területeken – használatbavételi engedély csak a szennyvízcsatorna hálózatra való rákötést követően adható. A nem csatornázott területeken házi vízbekötés csak a vízzáróan szigetelt, engedélyezett és műszaki átvételt igazolt közműpótló szennyvíztározó medence magvalósítását követően engedélyezhető. A közcsatornába bevezetett vizek minőségének ki kell elégíteniük a mindenkori érvényes rendeletekben foglalt előírásokat. Az előbbit meghaladó szenny ezettségű vizeket előtisztítás után szabad a közcsatorna hálózatba vezetni. A szennyvízcsatornák védőtávolsága épület alapjától - Gravitációs csatorna: 3,0 m, - Nyomóvezeték : NA 300 mm-ig 3,00 m Csapadékvíz elvezetés 44. §

(1) (2) (3)

Csapadékvíz a szennyvízcsatorna hálózatba nem vezethető. Közterületre kivezetett csapadékvíz -elvezetést közvetlenül az elvezető hálózatba kell bekötni. A településközponti vegyes fejlesztési területek csapadékvizét zárt csatornán keresztül kell elvezetni.

36


(4)


A további fejlesztési területek csapadékvíz-elvezetését egyedi előírások alapján zárt csatornahálózat, illetve nyílt csapadékvíz-elvezető árok, illetve folyóka kombinációjával kell megoldani. A városközpont területén a zárt csapadékcsatorna hálózatot kell továbbépíteni. A parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett területekről az összegyűlő csapadékvíz csak környezetvédelmi műtárgyon (olaj -iszapfogó) keresztül vezethető a befogadóba. A hullámterek, parti sávok, vízjárta és fakadóvizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló 46/1999. (III.18.) Korm. rendelet 2.§ (3) c. pontja értemében a belvízcsatornákon a partéltől számított 3,0 m -en belül szabad eljárást kell biztosítani a vízfolyás kezelője részére.

(5) (6) (7)

Árvízvédelem 45. § (1) (2) (3) (4) (5) (6)

Az árvízvédelmi vonalak mentén történő építés engedélyezése vonatkozásában a 4/1981. (IV.4.) OVH rendelet és a HÉSZ előírásai szerint kell eljárni. Az árvízvédelmi töltések lábától mért 10 - 10 méteres sávban nem lehet semmiféle építményt elhelyezni. Árvízvédelmi földmű mentén a hullámtéren a lábvonaltól számított 60,0 m -en, a mentett oldalon pedig 110,0 m-en belül anyaggödröt nyitni nem szabad. Munkagödröt nyitni az előbbi területsávon belül a vízügyi hatóság eseti előírásainak betartásával lehet. Árvízvédelmi művet meg-, vagy elbontani csak a vízügyi hatóság engedélye alapján szabad. A hullámtéren csak a meder használatával, a vízfolyás fenntartásával közvetlenül összefüggő építményt szabad elhelyezni. Villamosenergia-hálózatok 46. §

(1)

A villamos energia szállítására és átalakítására szolgáló föld feletti távvezetékek, villamos szabadvezetékek, erőművek, alállomások és villamosművek az IpM 11/1984 (VIII.22.) sz. rendelet, a 2001. évi CX. törvény és a 108/2002. (VII I.23.) Korm. rendelet, illetve a vonatkozó törvényerejű rendeletekben, továbbá az MSz 151, MSz 172, MSz 7487 számú magyar szabványokban rögzített biztonsági övezettel rendelkeznek. • Az erőmű és az alállomás biztonsági övezete a területet határoló kerítéstől, illetve a kisajátított terület • •

• • •

szélétől vízszintesen mért 15,0 méter távolságban lévő függőleges síkokig terjed. Föld feletti 120 kV-os villamos távvezeték hálózat esetében a vezeték nyom-vonala mentén mindkét oldalon a nyugalomban lévő legszélső vezetőktől mért 13,0 – 13,0 m-esfüggőleges síkokig terjed. A tengelyvonaltól mért biztonsági övezet (5-5 m-es kartávolság+13-13 m-es védőtávolság): 18,0 – 18,0 m. Föld feletti (6,5-6,5 m-es kartávolságnál + 13-13 m-es védőtávolság) 20 kV-os villamos távvezeték hálózat esetében a védőtávolság a vezeték nyomvonala mentén mindkét oldalon a nyugalomban lévő legszélső vezetőktől mérve külterületeken: 5,0 – 5,0 m-es, belterületen, kettős felfüggesztés esetén 2,5 - 2,5 m-es függőleges síkokig terjed. A tengelyvonaltól mért biztonsági övezet külterületeken (1-1 m-es kartávolság + 5-5 m-es védőtávolság): 6,0 – 6,0 m, belterületeken (1-1 m-es kartávolság + 2,5-2,5 mes védőtávolság): 3,5 – 3,5 m. Föld feletti 0,4 kV-os villamos szabadvezeték hálózat esetében a vezeték nyomvonala mentén mindkét oldalon a nyugalomban lévő legszélső vezetőktől mért 1,0 – 1,0 m-es függőleges síkokig terjed. A tengelyvonaltól mért biztonsági övezet (1-1 m-es kartávolság + 1-1 m-es védőtávolság): 2,0 – 2,0 m. Föld feletti 0,4 kV-os légkábel hálózatok esetében a nyomvonal két oldalán szükséges biztonsági sáv a tengelyvonaltól mérve 1,0 – 1,0 m-es függőleges síkokig terjed. A föld alatti villamos 20 kV-os, 0,4 kV-os, jelző-, mérő-, működtető-, optikai kábel vagy alépítmény biztonsági övezete a nyomvonal két oldalán, arra merőlegesen 1,0 méteres távolságú függőleges síkokig terjed.

37


(2) (3)


Településközpont vegyes területen, új kertes családi házas övezetben, műemléki környezetben és helyi értékvédelmi területen a közép- és kisfeszültségű hálózatokat földkábelként kell kialakítani. Beépítésre szánt területen – új hálózatépítés, vagy hálózati rekonstrukció során – mind a közép-, mind a kisfeszültségű hálózatot földkábelként kell kialakítani. Elektronikus hírközlés 47. §

(1) (2) (3) (4)

(5) (6)

(7)

Föld feletti távközlési légkábel hálózatok esetében a nyomvonal két oldalán szükséges biztonsági sáv a tengelyvonaltól mérve 1,0 méteres távolságú függőleges síkokig terjed. Föld alatti távközlési hálózatok, kábelek és alépítmények az MSz 7487. szabvány előírásai szerint rögzített biztonsági övezete a nyomvonal mindkét oldalán, arra merőlegesen1,0 méteres távolságú függőleges síkokig terjed. A tervezett alépítményi csőszámnak és megszakító létesítményeknek úgy kell helyet biztosítani, hogy a tervezési terület 100 %-os ellátása biztosítva legyen. A rendelkezésre álló terület, a telekhatárok és az útburkolatok között húzódó járdák és zöldsávok a távközlési alépítmények, földkábelek, oszlopsorok elhelyezésére alkalmas területsávja. Ide kell elhelyezni az alközpontok at összekötő törzs- és átkérő kábelhálózatokat is. Nyilvános távbeszélő állomás elhelyezését a tervezett kereskedelmi-szolgáltató épületek közterületi frontján lehet megvalósítani. Légvezetékes távközlési hálózat Vasvár beépítésre szánt területein csak a szabadon álló családi házas beépítésű területeken és ahol nincs vagy nem helyezhető el alépítmény, a vonatkozó szakmai előírások betartása mellett, a 0,4 kV -os villamos és a kábel TV hálózattal közös tartószerkezeten építhető. Mobil távközlésre szolgáló bázisállomások vagy adótornyok belterületen csak kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területen helyezhetők el.

Gázvezeték hálózatok 48. § (1)

(2)

Földgázszállító vezetékhálózatok, gázfogadó állomások, körzeti és ipari gáznyomásszabályozó berendezések biztonsági övezeteit a vonatkozó jogszabályok szerint a csővezeték tengely-vonalától mindkét irányban terjedően az alábbiak szerint kell biztosítani : a) nagyközépnyomású hálózatoknál 5,0 – 5,0 m b) középnyomású hálózatoknál 4,0 – 4,0 m c) gáznyomás-szabályozó berendezésnél 10,0 x 10,0 m-es terület. Földgázhálózatok részére a közutak burkolata alatt a MSz 7487. számú szabványban rögzített, az útpálya tájolása szerinti „hideg” oldali közműsávot az egyéb közművezetékektől 1,0 - 1,0 méteres védőtávolsággal biztosítani kell. Sajátos jogintézmények 49. §

(1)

A település területének rendezése során a következő sajátos jogintézmények alkalmazandók: a) kiszolgáló út és lakóutca céljára történő lejegyzés (lásd az 1. sz. mellékletben) b) elővásárlási joggal terhelt terület határa ( lásd a 2. sz. mellékletben) c) beültetési kötelezettségű terület határa (a SZT-2. tervlapon jelölt területeken) 38



1. SZ. MELLÉKLET Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzéssel érintett telkek Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzéssel érintett ingatlanok jegyzéke Ingatlanok (HRSZ)

Lakóút neve

1.

1655, 1656, 1657

Achim A. utca

2.

1658-1661, 1663, 1664, 1669-1676

Alsóárokhegy utca

1637, 1638

Káptalani templom emlékkeresztjéhez vezető út

3. 4.

1548, 1551-1561, 1571, 1574, 1573, 1575, 1576, 1577, 1580, 1582, 1583

Nagyköveshegy utca

958-966, 968

Németh-Csokonai-Cipőüzem-Petőfi utca által határolt tömb feltárása

6.

942/1,2, 936-941, 933/1,2

Hármashegy III. utca

7.

651/1,2, 652,653,654, 658/1, 791/1,2, 792/2, 793, 820, 822-830, 831

Semmelweis utca

67-75

Papmalmi út-Vasút utca összekötése

9.

2-9, 33, 34/1,2, 35-41

Újlaki utca

10.

437, 439, 440, 443

Vasúti utca

11.

372, 373, 378, 433, 434, 456-460, 586-592/1, 593, 596-599, 602, 603, 606/1,2, 607, 610, 611, 618-620, 623, 630, 639, 640, 641, 644, 645, 648/1,2

Alkotmány utca

12.

1116, 1117, 1118/1,2

Csokonai utca

13.

561-564, 572

József Attila utca

14.

221, 244, 281-287347, 350,

Mártírok útja

15.

168-172, 174-180, 224-241, 243, 245-25256

242 hrsz út

16.

1854-1856, 1864, 1865, 1867-1869, 1870/1,3, 1873-1875/1,3, 1876/2, 18861887, 1890-1891/2, 1892/1, 1893, 1895/2, 1896-1898

Hunyadi János utca

17.

1899, 1900, 1915, 1963-1970, 1972/3

Bartók Béla utca

18.

1743/1, 1744/1, 1744/2, 1747/1, 1747/2, 1748, 1755/1,2, 1756, 1766, 1767, 1772, 1773/1,2, 1775/2,3,4, 1778, 1824, 1829-1831, 1834-1836

Derkovits Gyula utca

5.

8.

19.

1839-1843

Derkovits-Vérmező-Góré utca közötti területen új lakóutca

20.

0195/32, 2042-2049, 2045, 2046, 2050, 2051/1,4,8, 2052/1,3, 2053/1, 2054/1, 2059/1, 2055/1

Vérmező-Kismákfai út – Gersekaráti út közötti lakóterületen új utca

21.

1944/1, 1945/14

Béri Balogh Ádám utca

22.

359-364

Ragyogó utca

1943, 1945/4

Bartók Béla és Béri Balogh Ádám utca összekötése

24.

1908-1913

Dózsa György utca

25.

2507-2508

Kismákfai utca

26.

484, 485

Ifjúsági utca

27.

1824-1828

Góré utcáról nyíló gyalogút

28.

1509,1510

1505 hrsz út zsákutca leágazás

29.

1441/1,4 1444/1,2, 1446, külterület, 1467/2,3, 1468, 1469, 1471-1474, 1476, Munkácsi utca vége 1477, 1478

30.

060/10, 062/2, 062/11, 062/14

31.

112, 111,

Vasúti utca

32.

576,596-599, 602,603,606/1,2, 607,614,615,616/1-2,617620,626,634,635,637,660,662,664,666

Bendefy u. mögötti új út

33.

1613, 1615

Vörösmarty u.

23.

Papmalmi úttól keletre leágazó út

40



2. SZ. MELLÉKLET Önkormányzat számára biztosított elővételi joggal érintett telkek Elővásárlási joggal érintett ingatlanok jegyzéke Ingatlanok (HRSZ)

Ingatlan felhasználásának célja

A jelen rendelet 5. sz. mellékletében szereplő ingatlanok

Helyi értékvédelem

667. hrsz

Tömbfeltárás, utcanyitás

0370/1,5,7,9,14,15

Tömbfeltárás, utcanyitás

2042-2048

Új köztemető

0345/11, 0506/9

Kismákfai és nagymákfai szennyvíztisztító telep

3. SZ. MELLÉKLET Városképileg kiemelt jelentőségű közterületek 1. Alkotmány utca 2. Ragyogó utca 3. Árpád tér 4. Járdányi professzor utca 5. Március 15. tér 6. Bartók Béla utca 7. Dr. Tretter László utca 8. Béri Balog Ádám utca 9. Szentmihályfalvi utca 10. Köztársaság tér 11. Kossuth Lajos utca 12. Hunyadi János utca 13. Szentkúthoz vezető búcsújáró sétány

4. SZ. MELLÉKLET

Vasvár műemléki védelemre javasolt épületei és műtárgyai Leírás

hrsz

1.

Győrvári u. 2.

cím

csendőrlaktanya

1328

2.

Achim A. u. 7.

lakóház

1652

3.

Bartók B. u. 6.

lakóház

1998

4.

Bartók B. u. 7.

lakóház

1997

5.

Bartók B. u. 8.

lakóház

1984

41



5. SZ. MELLÉKLET Helyi védelemre javasolt épületek, épületrészek cím

Leírás

hrsz

1.

Ady Endre. u. 4.

lakóház

1269

2.

Alkotmány u. 1.

Városháza

472

3.

Alkotmány u. 3.

Lakóépület utcai homlokzata

474/1

4.

Alkotmány u. 5.

Könyvtár utcai homlokzata

475/1

5.

Alkotmány u. 8.

körház

380

6.

Alkotmány u. 13.

Kollégiumi épületek

493/1

7.

Alkotmány u. 36.

Lakóház utcai homlokzata

420

8.

Alkotmány u. 42.

lakóház

423

9.

Alkotmány u. 44.


431

10.

Alkotmány u. 65.

lakóépület

607

11.

Alkotmány u. 73.

Magtár

618

12.

Árpád tér 1.

Volt legényegyleti épület

394

13.

Árpád tér 2.

volt Kaszinó

391

14.

Árpád tér 8.

Bölcsőde utcai homlokzat

377

15.

Barabás u. 5

16.

Budai Nagy Antal u. 2.

17.

Csokonai Vitéz Mihály u. 31.

18.

Dózsa Gy. u. 11.

19.

Dózsa Gy. u. 12.

20.

Dr. Tretter L. u. 2.

21.

Hármashegy I. u. 14. hsz.

22.

Hármashegy II. u. 2.

23.

Hármashegy II. u. 3.

lakóház

845

24

Hármashegy III. u. 19.

lakóház

3706

25.

Járdányi professzor. U. 6.

volt szolgabírói épület

2016/2

26.

Járdányi prof. u. 11 - Árpád tér 4.

27

Járdányi professzor u. 10.

28.

József Attila. u. 7.

29.

Kossuth Lajos u. 2.

30. 31.


527

Lakóépület utcai homlokzata

1319

falusi lakóház

1109

Gazdasági épület

1886

Gazdasági épület

1885


1985

pince

800

lakóház

917

mozi

385, 386, 387

rendőrség

2029/1, 2029/2

lakóépület

1181

Óvoda utcai homlokzata

1240

Köztársaság tér 2.

lakóépület

1289

Március 15. tér 1.

Zöldfa fogadó épülete

1237

32.


Déli domborműves homlokzat

539

33.


könyvesbolt utcai homlokzat

534/2

34.

Petőfi Sándor. u. 14.

Idősek otthona (volt iskola épülete)

547

35.


lakóház

550

36.


lakóház

968

37.

Szentkút külterület

Szentkúti kápolna

0314/1

38..

Vasvári Pál. u. 9.

Magtár (melléképület)

1907

39.

Vasvári Pál u. 14.

Lakó és gazdasági épület

1904/2

40.

794/2 hrsz út

pince

775/1

melléképület

276

Lakóház

383

41.

Mártírok útja 32.

42.

Járdányi 7.

43.

Kisköveshegy utca

Pince

4009

44.

Ady u. 3.

Lakóépület napóra

1253

45.

4077 út.

Pince

4103/11

42



46.

Petőfi u. 92.

lakóház

836

47.

Dr. Tretter u. 8.

lakóház

1989

48.

Dr. Tretter u. 10.

lakóház

1990

49.

Dr. Tretter u. 12.

lakóház

1991

6. SZ. MELLÉKLET Fogalommeghatározások E rendelet alkalmazásában: Áttört kerítés: olyan kerítés, melynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50 %-nál nagyobb. Építmény: (az épület, műtárgy gyűjtőfogalma): minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a talaj, a víz, vagy az azok feletti légtér természetes állapotának tartós megváltoztatásával, beépítésével jön létre, tekintet nélkül a rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére. Épület: olyan építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget, vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendelt etés céljából, a gáz, a folyadék, és egyéb ömlesztett anyag tárolására és szállítására szolgáló műszaki alkotások (műtárgyak kivételével). Fő rendeltetés szerinti épület: azok az épületek, amelyek elhelyezését az egyes övezeti előírások 1. és 2. pontja megengedi. Homlokzatmagasság: a kérdéses homlokzaton mérhető tényleges minimális illetve maximális építménymagasság, ahol az építménymagasságot az OTÉK 1. sz melléklet 23./ a., b. és c. pontjai szerint kell megállapítani. Illeszkedés: a) Beépített területen belül található építési övezetben, egyéb HÉSZ előírás hiányában az épületeket és az építményeket a szomszédos telkeken kialakult épület/építményelhelyezéssel azonos módon kell a telken elhelyezni. Amennyiben a szomszédos telkeken az épület/építményelhelyezés egymástól eltérő, akkor a tömbben jellemző, ott legnagyobb arányban előforduló épület/építményelhelyezést kell követni. b) Zártsorú beépítés esetén az illeszkedés a közterülettel határos homlokzat szomszéd épület utcai homlokzatával való csatlakozási élénél mért tényleges magasságának, esetenként a tetőidom hajlásszögének és a gerinc magasságának a szomszédos telkeken álló épületek azonos paramétereihez való igazodását jelenti az általános illetve övezeti előírásokban megadott tűréshatárnak megfelelően. c) Helyi vagy műemléki védelem alatt álló, továbbá városképileg kiemelt jelentőségű terület esetén az illeszkedés az épület/építményelhelyezésen túl a beépítés és a telek alakítása, az épület (építmény) és a szerkezeti, homlokzati részletei arányainak, an yaghasználatának, színeinek, a homlokzattagolás fő irányultságának, a tagozatok, a tetőidom megformálásának és irányának összhangját jelenti a meglévő, a tömbre jellemző értékes beépítéssel, városképi megjelenéssel. d) Különböző építési övezetekbe tartozó, szomszédos telkek beépítése esetén, egyéb HÉSZ előírás hiányában, a nagyobb megengedett építménymagasságú épület közös telekhatárra néző telekhomlokzatának tényleges magassága, továbbá a magas tető függőleges vetülete maximum 1m-rel haladhatja meg a szomszédos épület közös telekhatárra néző homlokzatának magasságát. Köztárgy: közterületen elhelyezett vagy közhasználat céljára átadott területen álló művészeti alkotás, kegyeleti szobor, tárgy, emlékmű, díszkút, szökőkút, közvilágítási, közlekedésirányítási, hírközlési, postai berendezés, kertépítészeti, illetőleg geodéziai jel, utcabútor, önálló reklámhordozó. 43



Minimális telekszélesség: A telek átlagos szélességének valamint a szabályozási vonalon mért szélességének minimuma. Műtárgy: mindazon építményfajta, ami nem minősül épületnek, és abban, (azon) emberek csak karbantartási, közlekedési céllal, vagy rendkívüli esetben ideiglenesen tartózkodnak. Többszintes tetőtér: Többszintesnek minősül a tetőtér, ha az önálló természetes megvilágítást igénylő helyiségek egynél több tetőtéri szinten helyezkednek el. Minden olyan épületszint tetőtéri szintnek számít, amelynek bármely határolószerkezete az épület fala és tetőszerkezete metszésvonala fölé nyúlik illetve fölötte helyezkedik el. Tömör kerítés: Olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága legalább 1,80 méter magasságig 100 százalékosan korlátozott.

7. SZ. MELLÉKLET Kertvárosias lakóterületen utcai és az oldalkertre néző homlokzatok vakolásához és a lábazat továbbá a Lf övezetek lábazatainak színezéséhez használható RAL skála szerinti színek: RAL 1000-1002, 1011-1013, 1018-1019, 1027, 1032, 2001 -2002, 2004, 3000 -3004, 3011, 3016, 4002, 6002-6003, 6005, 6010-6011, 6021, 6025, 7035, 9001, 9010, 3001, 9003, 9016. Kertvárosias lakóterületen utcai és oldalhomlokzatok faszerkezeteinek, továbbá az Lf övezetek minden kültéri faszerkezetének színezéséhez használható RAL skála szerinti színek: – Ablakok: RAL 1000 -1002, 1011-1013, 1018-1019, 1027, 1032, 2001 -2002, 2004, 3000-3004, 3005, 3009, 3011, 3016, 4002, 6002-6003, 6005, 6010-6011, 6021, 6025, 7035, 8002, 8007-8019, 8024-8028, 9001, 9010, 9003, 9016. – Bejáratok, kerítések, oromzatok, fa szerkezetű melléképítmények színezésére használható színek: RAL 1027, 2001, 3000 -3004, 3005, 3009 , 3011, 3016, 4002, 6002-6003, 6005, 6010-6011, 6025, 8002, 8007-8019, 8024-8028.

44



1. SZ. FÜGGELÉK Vasvár országosan védett műemlékei (KÖH adatközlés alapján, helyszíni bejárással javítva) cím

Leírás

hrsz

serfőző ház

2001/2

Domonkos rendház

1950

lakóház

1999

Prépostsági lak (Tretter ház)

1251, 1253

Római katolikus templom

1951

1.

Járdányi professzor u. 2.

2.

Kossuth L. u. 1., Bartók B. u. 3

3.

Bartók B. u. 5.

4.

Kossuth L. u. 8-10.

5.

Bartók B. u. 1.

6.

Csokonai Vitéz M. u. 3

Nepomuki Szt. János szobor

1326

7.

Táncsics M. u. 1.

Nepomuki Szt. János szobor

1923/2

8.

Temetőhegy

Római katolikus Nagyboldogasszony kápolna

505

9.

Nagymákfa, Nagymákfai u. 33

Busics kúria

4436

2. SZ. FÜGGELÉK 3. Műemléki környezet által érintett ingatlanok: (KÖH adatközlés alapján) cím

hrsz

1. Járdányi professzor u. 2-4.

2001/1, 2001/2, 2002, 2003

2. Alkotmány u. 2.-4.-6.

403, 402, 400, 399

3. Alkotmány u. 1.-3.

472, 474/1

4. Március 15. tér 1., 2., 4., 5., 6., 7.

1237, 1219, 1218, 541, 1221/2, 540, 539, 536, 535/1, 535/2, 534/3, 534/4, 534/5531, 538

5. Kossuth L. u. 1., 3., 3/a., 5.

1950, 1951, 1949, 1940, 1939

6. Béri Balogh Á. u. 1., 3., 7.

1941, 1942, 1943, 1944/1

7. Bartók B. u. 3., 3/a., 3/b., 4/a-h

1951, 1948, 1947/1, 1947/2, 1946/1, 1946/2, 1946/3

8. Bartók B. u. 2., 4., 6., 7.

2000, 1999, 1998, 1997

9. Dr. Tretter L. u. 1/c.

2005

45



3. SZ. FÜGGELÉK Régészeti lelőhelyek listája (KÖH adatközlés alapján, helyszíni régészeti felméréssel kiegészítve) Lelőhely neve

Védettség

Hrsz

1.

Györgymajor környéke

Lelőhely

0430/9, 0431/1,2, 0432/1, 0432/3,4, 6, 0435/1

2.

Római út

Lelőhely

0156, 0215

3.

Vasvártól DK-re lévő út

Lelőhely

0131

4.

Március 15. tér (Fő tér)

Lelőhely

1235/1, 1236

5.

Vörösmarty u. 2. volt prépostsági lak

Lelőhely

1609

6.

Domonkos rendház, Kolostor környéke, Béri B.- Bartók B.u.-patakpart közötti terület

Lelőhely

7.

Dr. Tretter László utca (Marx Károly u. 11.)

Lelőhely

8.

Kora Árpád-kori sánc („Római sánc”)

Régészetileg védett 0158, 0159, 0166, 0167/2, 0181/1, lelőhely 0182 (folyamatban)

9.

Kora Árpád-kori sánc közvetlen környezete

Régészeti védőövezet (folyamatban)

4213-4217 0180/2, 0180/3

10.

Járdányi Paulovics István u. 2.

Lelőhely

389

11.

Kökényes dűlő

Lelőhely

083/3

12.

Alkotmány utca 50.

Lelőhely

433

1949, 1950, 1951, 1947/1, 2, 1948 2014/2

13.

Kismákfa-Belterület, Homokbánya

Lelőhely

KÖH: 43626 (Sztereog. 401-341 lap, koord.: 327150, 453250)

14.

Nagymákfa-Romtemplom

Lelőhely

KÖH:43667 (Sztereog. 401-334 lap, koord.: 324300, 451400)

15.

Nagymákfa-Ótemető

Lelőhely

KÖH: 43669 (nincs koordináta)

16.

Szentkereszt-dűlő

Lelőhely

KÖH: 45919 (nincs koordináta)

17.

Vaskapu

Lelőhely

KÖH:45921 (Gauss-K. 501-433, koord.: 329400, 450550)

18.

Városkapu

Lelőhely

KÖH: 46348 (Gauss-K. 501-431, koord.: 329100, 453470)

19.

Csörnöc-patak gátja,

Lelőhely

KÖH: 49152, (Gauss-K. 501-431, koord.: 327800, 454650), hrsz: 0358/

20.

Köztársaság tér 17.

Lelőhely

KÖH: 49155, hrsz:

21.

Káptalan-domb,

Lelőhely

KÖH: 49156, (Gauss-K. 501-431, koord.: 329350, 453300),

22.

Várkert

Lelőhely

KÖH: 49157, (Gauss-K. 501-431, koord.: 327400, 453900), földvár hrsz: 0358/31

23.

Szakközépiskola

Lelőhely

KÖH: 49160 (Gauss-K. 501-431, koord.: 328800, 453930),

24.

Szentmihályfalva

Lelőhely

KÖH: 49168 (Gauss-K. 501-431, koord.: 329430, 453400),

25.

Zsidófölde

Lelőhely

KÖH: 49170 (Gauss-K. 501-431, koord.: 329230, 454330),

26.

Ispáni vár

Lelőhely

KÖH: 49172 (Gauss-K. 501-431, koord.: 329300, 454000),

27.

Váralja település

Lelőhely

KÖH: 49180 (Gauss-K. 501-431, koord.: 329250, 453600),

28.

Alkotmány u. 21.

Lelőhely

KÖH: 49181

29.

Árpád-tér

Lelőhely

KÖH: 49184 (Gauss-K. 501-431, koord.: 329000, 454000),

30.

Fő tér, Mittly-féle ház udvara

Lelőhely

KÖH: 49185

31.

Cipőgyártól délre fekvő terület

Lelőhely

2041/7, 2041/3, 2041/4

46



4. SZ. FÜGGELÉK Helyi védelemre javasolt természetvédelmi terület, fasorok, fák 1. József Attila utca idős tuja fasor 2. Köztársaság tér tuja liget 1256 hrsz 3. Nagymákfa, Nagymákfai út 33. sz. volt Busics kúria telkén álló idős tölgyfa 4. A Csónakázó- és horgásztó térsége SZT szerint lehatárolt területtel 5. Ordó patak völgye Nagymákfán 6. Szentmihályfalvi út-Köztársaság tér sarkán platánfa

47

VASVÁR VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRŐL

Recommend Documents