Vasúton 2020-ba Az európai vasúti személyszállítás jöv jét meghatározó tények, számok és trendek

Vasúton 2020-ba Az európai vasúti személyszállítás jöv�jét meghatározó tények, számok és trendek

2 | Amadeus

Vasúton 2020-ba: európai vasúti személyszállítás

Tartalom > El�sz�

3

> Vezet�i �sszefoglal�

4

> Vas�ton 2020-ba: Az eur�pai vas�ti szem�lysz�ll�t�s j�v�j�t meghat�roz� t�nyek, sz�mok �s trendek

6

> Hat alapvet� t�nyez�, amely megv�ltoztatja a vas�ti �gazatot

16

> A hat�rokon �t�vel� vas�ti �zlet�g 2020. �vi forgat�k�nyve

23

> K�vetkeztet�sek

25

Vasúton 2020-ba: európai vasúti személyszállítás Amadeus | 3

El�sz� Ir�ny 2020 – Pillant�s a vas�ti szem�lysz�ll�t�s j�v�j�be Napjainkban a vasúti személyszállítás reneszánszát éljük, ám a következ� hét év kritikus jelent�ség� lesz az európai vasúti ágazat számára. Az er�söd� verseny, a liberalizáció és a minden korábbinál jobb utazási élményt megkövetel� utazóközönség következtében a vasúttársaságoknak tisztán kell látniuk, és �szintén szembe kell nézniük az el�ttük álló lehet�ségekkel kihívásokkal és veszélyekkel. Tény, hogy a kép ma is vegyes. Bár az európai vasúti személyszállítási ágazat az utasok számát tekintve folyamatosan növekszik és komoly múlttal rendelkezik a forradalmi technikai újítások terén, a vasúti piac hihetetlenül szétaprózott, különösen a nemzetközi színtéren. Azt láthatjuk, hogy továbbra is a hagyományos nemzeti társaságok uralják saját piacaikat, és személyszállítási tevékenységüket túlnyomórészt a belföldi forgalom teszi ki. Úgy véljük azonban, hogy az ágazat változóban van, és ez a változás néhány éven belül végbemegy. Számos olyan tényez� felmerülésére számítunk, amelyek a jelenlegi helyzet megváltoztatását ígérik, és növekedési lehet�ségekkel kecsegtetnek a vasúttársaságok számára. A változás izgalmas dolog, de egyúttal kiszámíthatatlanságot is eredményez. Ebben a beszámolóban átfogóan és hitelesen kívánjuk bemutatni a határokon átível� vasúti személyszállítás tendenciáit. Forgatókönyveket és ajánlásokat fogalmazunk meg arra vonatkozóan, hogy miként érvényesülhetnek a vasúti szolgáltatók a jöv� piacán. A Vasúton 2020-ba: Az európai vasúti személyszállítás jöv�jét meghatározó tények, számok és trendek cím� beszámoló azokat a tényez�ket vizsgálja meg, amelyek az elkövetkezend� hét évben formálni fogják az európai vasúti piacot. E tényez�k segítségével feltérképezhet�k a vasúti szolgáltatók el�tt álló lehet�ségek és kihívások. Érdemes megjegyezni, hogy tanulmányunk annyiban különbözik a korábbi beszámolóktól, hogy hiteles adatokon és a legjobb gyakorlatoknak megfelel� modellezési technikákon alapul, és a tendenciák alapján felvázolja azt az alapforgatókönyvet, amelynek révén felmérhet�k a vasúti személyszállításban rejl� üzleti lehet�ségek 2020-ig. A beszámoló az Amadeus ágazati jelentéssorozatának legfrissebb eleme a Back on Track és a The Changing Face of Rail Travel után. Az Amadeus szeretné megragadni a vasút reneszánszában rejl� lehet�ségeket, és szeretne együttm�ködni az ágazattal annak érdekében, hogy az utazóknak igazi, határokon átível�, zökken�mentes és „háztól házig” élményben legyen része. Ahogy az lenni szokott, ez a beszámoló sem egy k�be vésett jöv�kép. Ehelyett gondolatébreszt� vitát kíván útjára indítani azokról a tényez�kr�l és trendekr�l, amelyek mostantól 2020-ig minden bizonnyal formálni fogják a személyszállítást.

Thomas Drexler Igazgató, Amadeus Rail

4 | Amadeus


1 Vezet�i �sszefoglal� Vas�ton 2020-ba: Az eur�pai vas�ti szem�lysz�ll�t�s j�v�j�t meghat�roz� t�nyek, sz�mok �s trendek > Kitekint�s az eur�pai vas�ti �gazat h�t kulcsfontoss�g� �v�re: A Vonatút 2020-ba átfogóan és hitelesen kívánja bemutatni a határokon átível� vasúti személyszállítás tendenciáit az adott id�szakban, megbízható adatok és a legjobb gyakorlatoknak megfelel� modellezési technikák alapján. > A jelenlegi helyzet, az eur�pai vas�t paradoxona: Az európai vasúti személyszállítás, különösen NyugatEurópában, a vasúti technológia motorja, és az utasok száma folyamatos n�. Ugyanakkor nincs teljesen felkészülve arra, hogy kiaknázza napjaink piaci lehet�ségeit vagy a vasúti ágazatot a közeljöv�ben átformáló trendeket. > A Vasúton 2020-ba komoly lehet�ségeket tár fel azon vasúti üzemeltet�k és európai kormányok számára, amelyek a kontinens személyszállítási rendszerének hatékonyabbá tételére törekszenek a határokon átível� vasúti személyszállítás révén. 2011-ben a hossz� t�von k�zleked� utasok mind�ssze 6 sz�zal�ka vett ig�nybe hat�rokon �t�vel� szolg�ltat�sokat (lásd: 1. ábra). > A beszámoló bemutatja azokat az alapvet� trendeket, amelyek meghatározóak lesznek a vasúti személyszállítási ágazat fejl�dése, illetve más modális szolgáltatókhoz f�z�d� viszonya szempontjából. E tendenciák alapján a jelentés egy alapforgatókönyvet is felvázol, amellyel felmérhet�k a vasúti személyszállításban rejl� üzleti lehet�ségek 2020-ig. > Az EU Útiterv az egységes európai közlekedési térség megvalósításához cím� tanulmányához kapcsolódó konzultációs id�szakban kiadott Vasúton 2020-ba cím� jelentés célja az, hogy hozzájáruljon az arról szóló vitához, hogy miként

válhat valósággá a határokon átível� zökken�mentes vasúti szolgáltatások víziója. > A Vasúton 2020-ba cím� jelentés végén összefoglaljuk, hogyan használhatják ki a vasúti üzemeltet�k az ágazati környezetet átformáló trendeket, és hogyan helyezkedhetnek úgy, hogy élni tudjanak a határaikon túl kínálkozó lehet�ségekkel. A legfontosabb következtetések: > Az �gyf�l a legfontosabb: Az er�söd� verseny er�sebb ügyfélközpontúságot követel meg > Aki eredm�nyesen egy�ttm�k�dik, az nyer: Más vasúti szolgáltatókkal, más közlekedési ágazatokkal és jegyfoglalási rendszerekkel > Az egy�ttm�k�d�s hat�rokon �t�vel�en val�sul meg: Nemcsak országhatárokon, hanem más határokon keresztül is. Elvégre az utasok számára nem a határok jelentik a lényeget, csakis az, hogy megérkezzenek a kívánt célállomásra > A sikeres szerepl�k a szem�lyes eszk�z�ket is kihaszn�lj�k: Például okostelefonok segítségével ösztönzik és tájékoztatják az utasokat > A regionális terjeszkedés kulcsfontosságú lehet a határokon átível� európai vasúti személyszállításban rejl� lehet�ségek kiaknázásában. A közös platform olyan modellt biztosít, amelyhez csatlakozhatnak a vasúti személyszállítással foglalkozó üzemeltet�k – és nem utolsósorban az � intermodális partnereik, valamint a küls� felek jegyfoglaló rendszerei. Az Amadeus a vasúttársaságokkal és partnereikkel együttm�ködve képessé teszi �ket arra, hogy az új, határokon átível� versenykörnyezet részévé váljanak.

Vasúton 2020-ba: európai vasúti személyszállítás | 5

1. �bra

A 202 legnagyobb szegmens r�szesed�se a hossz� t�v� vas�ti forgalomb�l

A legnagyobb szegmensek utassz�ma (milli�, 2011)

Teljes1 hossz� t�v� utassz�m (milli�, 2011)

1120

~9%

99

A 20 legnagyobb, belföldi szegmens

1054

94%

6% 66 Hosszú távú

Hosszú távú belföldi

~33%

Hosszú távú határokon átível�

22 A 20 legnagyobb, határokon átível� szegmens

1 A vizsgálat 20 országra terjedt ki (AT, BE, CH, CZ, DE, ES, FI, FR, GB, HU, IE, IT, NL, NO, PL, RU, SE, SK, TR, UA) 2 A 20 legnagyobb belföldi vasúti szegmenst + a 20 legnagyobb határokon átível� vasúti szegmenst tartalmazza a kiválasztott körb�l. A szegmenseket a meghatározás szerint várospárok vagy szakaszok alkotják 3 A közlekedési módokra irányuló vizsgálat nem foglalja magában a Moszkva–Szentpétervár szegmenst, mert erre a szegmensre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre megbízható közúti forgalmi adatok Forrás: Steer Davies Gleave jelentés, légi- és vasúttársaságok weboldalai, Airconomy, sajtóközlemények

6 | Amadeus


2 Vas�ton 2020-ba: Az eur�pai vas�ti szem�lysz�ll�t�s j�v�j�t meghat�roz� t�nyek, sz�mok �s trendek Els� r�sz: Bevezet�s A k�vetkez� h�t �vben �j bev�teli forr�sok kiakn�z�s�ra ny�lik lehet�s�g A mostantól 2020-ig terjed� id�szakra a környezetet átalakító tényez�k konvergenciája lesz jellemz�, ami új lehet�ségeket teremt a vasúti személyszállítással foglalkozó üzemeltet�k számára a határokon átível� szolgáltatásokból származó bevételnövelés terén. Egy korábbi Amadeus-jelentésben – The Changing Face of Rail Travel (2011. június) – a vasúti személyszállítás reneszánszát vizionáltuk. Egy kés�bbi kiadványunkban – Back on Track (2011. október) – arról értekeztünk, hogy a vasúti ágazatnak érdemes lenne életbe léptetnie egy kiszervezett közösségi platformot a modernizáció el�mozdítására. Jelen kiadványunk azokat a konkrét tényez�ket veszi górcs� alá, amelyek a következ� hét évben átformálják az európai vasúti piacot. A Vasúton 2020-ba a határokon átível� európai vasúti személyszállításban rejl� üzleti lehet�ségeket értékeli. A beszámoló felvázolja az alapvet� trendeket – ágazati

szinten és a tágabb makrokörnyezetben –, és ezzel minden korábbinál átfogóbban tekinti át a piac alakulását, hiteles adatok és a legjobb gyakorlatoknak megfelel� modellezési technikák alapján.

Napjainkt�l 2020-ig: a vas�t renesz�nsza A Vasúton 2020-ba szándékosan a 2020-ig terjed� id�szakra koncentrál: ezekben az években az európai vasúti személyszállítási ágazatra különböz� tényez�k példátlan együttállása fog hatni, amelyek némelyike strukturális változásokból adódik, mások pedig az infrastrukturális beruházások és a technológia által teremtett lehet�ségekb�l következik. Ahogy a jelentésb�l kiderül, Európa vasúti személyszállítási ágazata jelenleg rendkívül szétaprózott. Az ágazat nemzeti üzemeltet�k köré szervez�dik, amelyeknek a személyszállítási tevékenységét túlnyomórészt a belföldi forgalom teszi ki. A hosszú távon közleked� utasok mindössze 6 százaléka vesz igénybe határokon átível� szolgáltatásokat (lásd: 1. ábra).

Az elkövetkezend� hét évben több új tényez� jelenik meg, amelyek e kép megváltoztatásával kecsegtetnek, és lehet�ségeket kínálnak a személyszállítással foglalkozó üzemeltet�k számára a határokon áthaladó utasszám és a kapcsolódó bevételek növelésére. Ezek a tényez�k átformálják a lehet�ségeket – de egyúttal azt is jelentik, hogy a vasúti személyszállítással foglalkozó üzemeltet�k egy új, ismeretlen üzleti környezetben találják magukat. A liberalizációnak, az új versenytársak megjelenésének és a multimodális integráció új lehet�ségeinek köszönhet�en 2020-ra jelent�sen megváltozik a kép 2013-hoz képest. A változás izgalmas dolog, de kiszámíthatatlanságot is eredményez, különösen az Európára jellemz� általános gazdasági bizonytalanság mellett. Ezért a jelentés modellezéssel határozza meg a határokon átível� vasúti személyszállítás alapforgatókönyvét 2020-ra. Végül a Vasúton 2020-ba ajánlásokat fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogy miként készülhetnek fel a személyszállítással foglalkozó vasúti szolgáltatók – egymással és más közlekedési ágazatokkal együttm�ködve – az új, határokon átível� versenykörnyezetben való helytállásra.

Vizsg�lt ter�let �s fogalommeghat�roz�s A jelentés 20 európai országot vizsgál meg, amelyek együttesen az Európában megtett utaskilométerek 95 százalékát bonyolítják le. Ezek az országok: Ausztria, Belgium, Cseh Köztársaság, az Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Magyarország, Németország, Norvégia, Olaszország, Oroszország, Spanyolország,


> A r�vid t�v� vas�ti sz�ll�t�s a 100 kilométernél kisebb távolságra irányuló utazásokat jelenti, kivéve a metró és a könny�vasút-szolgáltatásokat

Svájc, Svédország, Szlovákia, Törökország és Ukrajna. Ezen országok közül négy (Franciaország, Németország, az Egyesült Királyság és Oroszország) együttesen az európai vasúti személyszállítás 60 százalékát teszi ki (lásd: 2. ábra). > A hossz� t�v� vasúti személyszállításon ebben a jelentésben a 100 kilométernél hosszabb utazásokat értjük, a városok közötti és a gyorsvasúti szolgáltatásokat is beleértve.

Amadeus Rail Az Amadeus a világ egyik legnagyobb közlekedéstechnológiai szolgáltatója a vasúti ágazatban. A vasút stratégiai prioritás az Amadeus számára: öt kompetenciaszektorban (Nizza, Bad Homburg, Sydney, Toronto, Madrid) többi mint 230 vasúti szakembere tevékenykedik az egész világon.

> Gyorsvas�ti vonalak alatt olyan vasútvonalakat értünk, amelyeken 200 km/óránál nagyobb sebességgel lehet haladni A jelentésben leírt forgatókönyv elkészítéséhez felhasznált modell további részleteit illet�en tekintse át a Módszertan és megjegyzések cím� részt.

Az Amadeus megoldásait több mint 100 vasúti szolgáltató veszi igénybe. Az Amadeus ügyfelei többek között az SNCF, a Deutsche Bahn, az Eurostar, a Trenitalia, az SJ és a Thalys.

2. �bra

A vas�ti szem�lysz�ll�t�s orsz�gok szerint, 2011 Utassz�m orsz�gok szerint (milli�) �sszesen1

71 10 159

10 087

Németország

Utaskilom�terek orsz�gok szerint (milli�rd)

12 18 1460

Egyesült Királyság Franciaország

36

Olaszország

4

Svájc

14

1

466

A piacot a legnagyobb nyugat-

7 244

11

Belgium

17 236

2 11

12 188

1 11

3 168

7

N�metorsz�g, Egyes�lt Kir�lys�g) �s Oroszorsz�g uralja

8

146

2

(Franciaorsz�g,

18

Ausztria

Magyarország

eur�pai orsz�gok

1 18

2 265

Cseh Köztársaság

47

22

Lengyelország

Svédország

88

2 51

4 372

Hollandia

7

1 19

6 430

Ukrajna

85

140

860

1 567

Spanyolország

5 2 56

1133

992

Oroszország

25 609

584

2407

Törökország

86

6

Finnország

68

4

Norvégia

1

59

3

Szlovákia

3

48

2

Írország

1

38

2

Határokon átível�

1 A vizsgálat 20 országra terjedt ki (AT, BE, CH, CZ, DE, ES, FI, FR, GB, HU, IE, IT, NL, NO, PL, RU, SE, SK, TR, UA)

Belföldi

8 | Amadeus


M�sodik r�sz: A jelenlegi piac – tov�bbra is sz�tapr�zotts�g uralkodik Az eur�pai vas�ti szem�lysz�ll�t�s a paradoxonok �gazata: Az eur�pai �zemeltet�k a vas�ti technol�gia �lenj�r�i a vil�gban. Az �gazat ugyanakkor orsz�ghat�rok szerint sz�tapr�zott. Európa a vasút bölcs�je. A világ els�, városok közötti vasúti szolgáltatását Liverpool és Manchester között indították útjára 1830ban. A városok közötti szolgáltatások még ugyanabban az évtizedben elterjedtek az egész kontinensen. Az európai vasúti szolgáltatók azóta is a technológia úttör�inek számítanak az infrastruktúra, a gördül�állomány és a forradalmi újítások terén, amelyek egyre kényelmesebb és egyre nagyobb sebesség� utazást tettek lehet�vé az új utasgenerációk számára. Az európai vasúti üzemeltet�k ágazatának 180 évre visszanyúló innovációs történelme van.

Ugyanakkor – az európai gazdaságok integrációja (az EU területén belül) és a határokon átível� utazások terén a légi és gépkocsi-közlekedés okozta egyre er�sebb versenyhelyzet ellenére – Európa vasúti személyszállítási ágazata továbbra is szétaprózott. A hagyományos nemzeti szolgáltatók uralják saját piacaikat, és a számok azt mutatják, hogy túlnyomórészt a belföldi piacra koncentrálnak. A belföldi vasúti utazások az összes megtett utaskilométer 96 százalékát teszik Európában, a teljes utasszám tekintetében pedig nem kevesebb mint 99 százalékos arány látható (lásd: 4. ábra). Ha a vizsgálatot lesz�kítjük a hosszú távú utazásokra, akkor az adatok szerint a határokon átível� vasúti utazások a hosszú távon közleked� utasok számának 6 százalékát teszik ki (lásd: 1. ábra).

A gyorsvasút a hosszú távú utazásoknak mintegy 30 százalékát teszi ki (lásd: 10. ábra). A következ� részek további részletekkel szolgálnak a piac aktuális helyzetér�l.

Kereslet az utasok r�sz�r�l: folyamatos utassz�m-n�veked�s A vasúti személyszállítás iránti igény Európában folyamatosan n�, mely tendencia a gazdasági válság hatására sem tört meg. Az utasszámok a 2011-es újbóli növekedés el�tt 2009-ben és 2010-ben enyhén csökkentek. A vasúton közleked� utasok számának teljes növekedése 2000 és 2011 között nagyjából 1,4 százalék volt. Míg azonban az utasszám folyamatosan n�tt, a megtett utaskilométerek száma alig változott (0,4 százalék) (lásd: 3. ábra).

1,4%

3. �bra

A vas�ti szem�lysz�ll�t�si piac alakul�sa, 2000–20111 Utaskilom�terek3 (milli�rd) �s szegmensek �tlagos hossz�s�ga

Utassz�m2 (milli�ban)

�lland� keresletn�veked�s az elm�lt t�z �vben

0,4%

1,4% 0,1%

1,9%

-1,7%

1,2%

10 159

609

67 km

2000

2008

2011

60 km

2000


2008

2011

% Éves növekedés (átlag)


4. �bra

A vas�ti szem�lysz�ll�t�si piac m�rete, 20111 A belf�ldi �s a hat�rokon �t�vel� forgalom r�szesed�se a teljes piacb�l (utassz�mok milli�ban, utaskilom�terek milli�rdban) 10 1593

6092 Belföldi

99%

96% Határokon átível�

1% (71) Utasszám

4% (25) Utaskm

Átlagos szegmenst�vols�g

60

Glob�lis

58

Belf�ldi

A piacot szinte teljes eg�sz�ben a belf�ldi utaz�sok teszik ki

Hat�rokon �t�vel� 347

1 A vizsgálat 20 országra terjedt ki (AT, BE, CH, CZ, DE, ES, FI, FR, GB, HU, IE, IT, NL, NO, PL, RU, SE, SK, TR, UA) 2 A vasúti közlekedéssel kapcsolatos statisztikák a „területiség elvére” épülnek: minden adatszolgáltató ország megadja a saját területén beszálló és kiszálló utasok számát, valamint az utasok adott országban végzett mozgásait (Eurostat) 3 A teljes utasszámot (PAX) a határokon áthaladó utasok kétszeri beszámításának elkerülése érdekében korrigáltuk

10 | Amadeus


Orsz�gok szerint lebontva: utassz�mok elt�r� n�veked�se A kereslet országok szerinti vizsgálata esetén sokszín� képet látunk. Az utóbbi években Belgium, Svédország, Svájc és az Egyesült Királyság rendkívüli növekedést élt meg az utasszámok és a megtett utaskilométerek tekintetében.

A gazdasági válság 2008 és 2010 között számos európai országban visszavetette az utasok számának növekedését. Bár ennek hatásai napjainkban is érzékelhet�k, vannak jó hírek is: egyes piacokon, például Írországban a csökkenés megállt, s�t, bizonyos helyeken megindult a növekedés – 2010 óta Oroszországban, Lengyelországban, Magyarországon és Spanyolországban az utasszámok kedvez� irányba fordultak (lásd: 5. ábra).

5. �bra

A vas�ti piac alakul�sa orsz�gok szerint, 2000–2011 (Utasszegmensek szerint, b�zis: 100, 2000-ben) Egyesült Királyság/ Belgium/Svájc

145 140

Svédország 135

Németország

130

Ausztria Franciaország

Dinamikus piacok

125 Finnország Olaszország Hollandia Norvégia Írország

120 115 110 105

Törökország

100 95

Spanyolország Magyarország

90

Cseh Köztársaság

85

Ukrajna

80 75 Lengyelország Szlovákia Oroszország

70 65

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

Stagnáló vagy csökken� piacok


Utaz�sok hossza: a jelenlegi k�pet a r�vid t�v� utaz�sok uralj�k, de a hossz� t�v� szolg�ltat�sokra val� ig�ny is n� A rövid távú vasúti személyszállítás jelenleg a teljes utasmennyiség mintegy 90 százalékát teszi ki Európában, azonban ha a megtett utaskilométereket nézzük, részaránya csak 60 százalék. A hosszú távú vasúti személyszállításban az elmúlt évtizedben szerény, de stabil 1,3 százalékos növekedés látható, és ez a növekedés a legutóbbi négy évben meghaladta a rövid távú utazások b�vülését (lásd: 6. ábra).

Országok szerint vizsgálva az összkép meglehet�sen heterogén. Franciaországban például a hosszú távú utazások a vasúti személyszállítás 17 százalékát teszik ki. Ez Franciaország centralizált gazdaságának és a gyorsvasúti szolgáltatások viszonylag széles kör� elérhet�ségének köszönhet�. A szomszédos Németországban ugyanakkor a földrajzilag jól eloszló GDP – és a fejlett rövid távú vasúti hálózat (el�városi gyorsvasutak) – következtében a hosszú távú kategória az összes utazáson belül mindössze 5 százalékot tesz ki (lásd: 7. és 8. ábra).

6. �bra

1,3%

A hossz� t�v� vas�ti szem�lysz�ll�t�si piac alakul�sa, 2000–20111 Utaskilom�terek (milli�rd) �s szegmensek �tlagos hossz�s�ga

Utassz�m (milli�ban)

1,3%

�lland� keresletn�veked�s a hossz� t�v� szolg�ltat�sokra az elm�lt t�z �vben

0,6% 1,1%

1,4%

-1,4%

1,4% 1120

366

353 km

2000

2008

2011

327 km

2000


2008

2011

% Éves növekedés (átlag)

12 | Amadeus


7. �bra

A r�vid1 �s a hossz�2 t�v� piac orsz�gok szerint 2011-ben

Utaskilom�terek orsz�gok szerint (milli�rd)

Utassz�m orsz�gok szerint (milli�) �sszesen

9039

Németország

1 120 127

Egyesült Királyság

169

Franciaország

Svájc

84

466

Ukrajna

95

430

45

372

Lengyelország

30

265

Ausztria

34

244

63 88 112 140 20 47 12

22

13

19

90%

a rövid távon utazók részaránya

32 51 7 18 8 18 6 11

Belgium

36

236

4 11

Svédország

20

188

6 11

Cseh Köztársaság

23

168

4 7

Magyarország

22

146

4 8

Törökország

26

86

4

Finnország

13

68

3 4

Norvégia

10

59

2

3

Szlovákia

6

48

1

2

11

38

1

2

Írország

609

26 56

567

37

Hollandia

1460

860

59

Spanyolország

2407

366 36 85

992

115

Olaszország

243

1 133

189

Oroszország

10 159

6

Rövid táv Hosszú táv 1R övid táv vagy RT: 100 km távolság alatt (nem foglalja magában a városi vonatokat, pl. a metrót) 2H osszú táv vagy HT: 100 km távolság felett (beleértve a gyorsvasutat is)


8. �bra

A hossz� t�v� utaz�sok r�szesed�se a teljes piacb�l orsz�gok szerint hossz� t�v % (utassz�m) �sszesen

11%

Törökország

31%

Írország

30%

Ukrajna

22%

Finnország

19%

A vas�t �s az egy�b k�zleked�si m�dok �sszevet�se: tov�bbra is a g�pkocsi viszi a p�lm�t, de a vas�t is felj�v�ben van

hossz� t�v % (utaskilom�ter)

68% 76% 64% 77%

Svájc

18%

Franciaország

17%

72%

Norvégia

17%

69%

68%

Belgium

15%

Magyarország

15%

Ausztria

14%

60%

Cseh Köztársaság

14%

57%

Szlovákia

13%

Hollandia

12%

41% 56%

52%

Oroszország

12% 12%

46%

Lengyelország

11%

46%

Olaszország

80%

11%

49%

7%

Spanyolország

6%

Németország

5%

A belföldi versenyhelyzetet vizsgálva – a vasutat a légi és a gépkocsi-közlekedéssel összehasonlítva a 20 legnagyobb szegmens vonatkozásában – 2011-ben az utazások 23 százaléka vasúttal történt. Ezeken az útvonalakon az autós közlekedés viszi a pálmát az utazások 74 százalékával. A légi közlekedés mindössze 3 százalékot tesz ki.

42%

Egyesült Királyság Svédország

2011-ben Európa 20 legnagyobb vasúti szegmense a hosszú távú vasúti személyszállításon belül az 1,1 milliárd hosszú távú utaskilométer 11 százalékát bonyolította le (lásd: 9. ábra). Ha csak a 20 legfontosabb szegmenst vesszük figyelembe, a belföldi várospárok közötti utazások az összes utazás 82 százalékát, a határokon átível� várospárok esetében pedig 18 százalékát tették ki.

60%

42% 55% 42%

9. �bra

A vas�ti, k�z�ti �s l�gi k�zleked�s ar�nya a 20 legnagyobb vas�ti szegmensben1 Becs�lt versenyk�rnyezet, 2011

Hat�rokon �t�vel�

47%

Belf�ldi

23%

35%

Vasút

Vasút

Közút

Közút

3% Légi

18% Légi 1 A szegmenseket meghatározás szerint várospárok (O&D) vagy szakaszok alkotják

74%

14 | Amadeus


Gyorsvas�t Európa, különösen Nyugat-Európa nagy hagyományokkal rendelkezik a gyorsvasút terén. A gyorsvasutak üzemeltet�ik nagy presztízs� szimbólumaivá váltak (és nemzeti presztízscélokat is szolgálnak, kiemelve, hogy a vasút mennyire a nemzeti vonalak szerint strukturálódik). Az els�, Párizs és Lyon között közleked� TGV szolgáltatások 1981-es bevezetése óta Európa gyorsvasútjai lehet�vé tették a vasúti személyszállítással foglalkozó üzemeltet�k számára, hogy modern és vonzó képet sugározzanak, és városközponttól városközpontig szállítsák az utasokat, akiknek így nem kell kiutazniuk a reptérre és ott várakozniuk. Ahogy arról a The Changing Face of Rail Travel cím� jelentés már beszámolt, a gyorsvasút egyre inkább a légi közlekedés alternatívájaként jelenik meg. Napjainkban a gyorsvasút nagyjából 30 százalékkal veszi ki a részét a teljes hosszú távú vasúti személyszállításból Európában, úgy utasszám (29 százalék), mint utaskilométerek (33 százalék) tekintetében (lásd: 9. ábra). Franciaországban és Németországban a gyorsvasúti szolgáltatások a belföldi hosszú távú vasúti forgalom 63, illetve 65 százalékát teszik ki.


10. �bra

Nagy sebess�g� hossz� t�v� forgalom orsz�gok szerint, 2011 Hossz� t�v� utassz�m a vasutakon orsz�gok szerint (milli�) �sszesen3

800

Franciaország

70


116

Németország

53

45

82

Svájc2

117

Oroszország

1120

189

30%

169

127

– ekkora a gyorsvas�t ar�nya a hossz� t�v� utaz�sok k�z�tt

117

112 3 115

Ukrajna

95

Olaszország

22

37

Hollandia Spanyolország

320 119

20

37

27 9

36

17

Ausztria1

34

34

Lengyelország

30

30

Törökország

59

45

38 7

Belgium

95

23 3 26

Cseh Köztársaság

23

23

Magyarország

22

22

Svédország 12 8 20 Finnország 11 2 13 Írország 11 11 Norvégia 10 10 Szlovákia 6 6

Utaskilom�terek orsz�gok szerint (milli�rd) �sszesen3

246

120

Oroszország

110 2 112

Franciaország

10

Németország

53

11

25

Ukrajna

32


24

Olaszország

13 13

3

9

Lengyelország

Magyarország

36

32

26

20

13 12

6 1 7

Ausztria1 Cseh Köztársaság

63

8

8

Hollandia Svédország

12

7

Svájc2 Spanyolország

366

6

6 3

6

3 4

4

4

4

Belgium

3 1 4

Törökország

3 1 4

Finnország 2 1 3 Norvégia 2 2 Írország 1 1 Szlovákia 1 1

Gyorsvasút Nem gyorsvasút

1 Az osztrák gyorsvasúti forgalmat nem foglalja magában. ÖBB: nincsenek nyilvános forgalmi adatok. Westbahn: 2011re nincsenek adatok (m�ködésének kezdete: 2011. dec.) 2 A gyorsvasúti infrastruktúra megléte ellenére Svájc gyorsvasúti forgalma nullának tekinthet�, mivel csak néhány vonat képes 200 km/órás sebességre (ICE3), és a vegyes forgalmi környezet kapacitásbeli okokból harmonizált közlekedési sebességet eredményez

16 | Amadeus


3 Hat alapvet� t�nyez�, amely megv�ltoztatja a vas�ti �gazatot A 2020-ig terjed� id�szakban az �gazati k�rnyezetet �tform�l� �zleti, szab�lyoz�si �s makrogazdas�gi trendek fognak �rv�nyes�lni Az azonosított trendek némelyike kifejezetten a vasúti személyszállítást fogja érinteni. Mások általánosabbak lesznek, és üzleti szempontból magasabb szint� intermodális együttm�ködést indokolnak. Mindezek a tendenciák együttesen mer�ben új lehet�séghalmazt és kihívásokat teremtenek a vasúti személyszállítással foglalkozó szolgáltatók számára, és az e jelentésben foglalt potenciális üzleti forgatókönyv alapjául szolgálnak. > Liberalizáció > Új piaci szerepl�k > Új gyorsvasúti vonalak befejezése > Új központok > Légi-vasúti és vasúti-vasúti együttm�ködés > Vasúti költségek Ezenkívül ez a rész a jegyértékesítésben és -terjesztésben megfigyelhet� trendeket is elemzi. Az itt végbemen� fejlesztések kulcsfontosságúak a vasúti üzemeltet�k számára az új, határokon átível� lehet�ségek kiaknázásához, versenyhelyzetük javításához és a más közlekedési ágazatokban az utasok által megszokott zökken�mentes élmény biztosításához.

1. Liberaliz�ci� Az Európai Unió (EU) 2001 óta progresszív liberalizációt hajt végre az európai vasúti piacon, amely összhangban áll az egységes európai vasúti piac kialakításának tervével. Az uniós vasutak liberalizációja fokról fokra (vagy „csomagokban”) halad: a legutóbbi, harmadik csomag, amelyet 2007 októberében fogadtak el, nyílt hozzáférési jogokat vezetett be a határokon átível� vasúti személyszállítási szolgáltatásokhoz. A csomagot 2010-ben vezették be. A negyedik és egyben utolsó csomag részleteit 2013 elején tették közzé. Ez a csomag a belföldi személyszállítási szolgáltatások új piaci szerepl�k és szolgáltatások el�tti megnyitását jelenti 2019-t�l. Ahogy arra a The Changing Face of Rail Travel cím� jelentés is utalt, a „vasúti szolgáltatások valódi bels� piacának” bevezetése jelent�s változásokat hoz a vasúttársaságok számára. A legfontosabb tényez� a teljes strukturális szétválasztás. Ez az Egyesült Királyságban már 1997 óta így van, amikor is a liberalizáció elválasztotta egymástól a sínpályákat és a vonatokat; a legtöbb európai piacon továbbra is a hagyományos vasúti üzemeltet�k dominálnak.

Fontos inform�ci�k A liberalizáció hatására várhatóan újabb üzemeltet�k jelennek majd meg az európai vasúti piacokon, ami növeli a választékot a vasúton utazók számára. A kezdeti tendenciákból ugyanakkor az sz�rhet� le, hogy mindez a hosszú távú útvonalak szétaprózódását fogja eredményezni, mert az üzemeltet�k az ugyanazon útvonalon tevékenyked� szerepl�kben „versenytársakat” látnak.


2. �j piaci szerepl�k A strukturális szétválasztás és az EU szélesebb kör�, a belföldi és a határokon átível� vasúti verseny ösztönzésére irányuló törekvései kikövezik az utat az új piaci szerepl�k el�tt. Ezek a társaságok korábban ismeretlen versenyhelyzetet teremtenek az üzemeltet�k számára, akik hosszú ideig egyeduralkodók voltak saját piacaikon. Ugyanakkor eddig kevés társaság nyilvánította ki abbéli szándékát, hogy a vasúti személyszállításba ruházzon be. Ezért az új szerepl�k vasúti piacra gyakorolt potenciális hatása korlátozottnak t�nik mostantól 2015-ig. Ezen túlmen�en a gördül�állomány beszerzéséhez szükséges id� és a szükséges beruházások mértéke is valószín�leg korlátozni fogja a piaci mozgásokat. Fontos inform�ci�k A versenyt a várakozások szerint els�sorban a hagyományos vasúti üzemeltet�k fogják meghatározni tevékenységük nemzetközi kiterjesztésével.

3. �j gyorsvas�ti vonalak befejez�se Ahogy már szóltunk róla, Európa a gyorsvasút fellegvára Hosszabb távon az EU a nagy sebesség� hálózat hosszát a jelenlegihez képest háromszorosára kívánja b�víteni 2030-ig (Roadmap to a Single European Transport Area – Towards a competitive and resource efficient transport system, 2011. március). Az elmúlt években jelent�s növekedés volt tapasztalható a nagy sebesség� útvonalak hosszában, különösen Olaszországban és Spanyolországban. Ami a jöv�t illeti, 2020-ig további 5000 kilométer új gyorsvasútvonal lefektetése várható. Spanyolország, Franciaország és Németország továbbra is a nagy sebesség� hálózatokba irányuló befektetések f� hajtóer�i között lesz. Ebben az id�szakban készül el Oroszország els� saját gyorsvasútvonala is Moszkva és Szentpétervár között.

Fontos inform�ci�k A gyorsvasút nagy kincs, amely utasokat csábít át a vasútra azáltal, hogy versenyképes alternatívát nyújt a belföldi és nemzetközi várospárok közötti légi közlekedésre. Az európai nagyvárosokat sokszor kevesebb mint 700 km választja el egymástól, amely gyorsvasúttal kevesebb mint 3 óra alatt megtehet�. A nagy sebesség� hálózat el�rejelzések szerinti további b�vülése révén a vasút kihasználhatja ezt az id�beli el�nyt, és jelent�sen felpörgetheti a határokon áthaladó utasok számát.

18 | Amadeus


11. �bra

Az eur�pai nagy sebess�g� h�l�zat, 2013–2020 FI 60 +543

NO 64

5000 km

– ennyivel b�v�l Eur�pa nagy sebess�g� h�l�zata 2020-ig

SE 1360

GB 113 +1578

NL 120

2020 �sszesen 16 2671 km

PL 293

BE 209

4984 +605

505

7133 +4205

1285

DE 1790 650

AT 40 +312

1896

20 orsz�g alapj�n

72 352

FR 2546

1708

RU 660

CH 107 3

2056

ES 3764

1349

IT 923

436

TR 1785

020-ban 2 m�köd� nagy sebesség� vonalak

013-ban 2 m�köd� nagy sebesség� vonalak

Belföldi nagy sebess�g� vonalak (�zemi sebess�g: 250–320 km/�ra) Meglév� belföldi nagy sebesség� vonalak 2013-ban 2020 el�tt megnyíló jöv�beli nagy sebesség� vonalak A 2020-as évek elején induló gyorsvasútprojektek Kés�bb várható gyorsvasútfejlesztések (>2025) XX Belföldi nagy sebesség� vonalak hosszúsága

Nagy sebess�g�re korszer�s�tett norm�l vonalak (�zemi sebess�g: 200–250 km/�ra) Meglév� korszer�sített vonalak 2013-ban 2020 el�tt üzembe helyezett korszer�sített vonalak Egyéb normál vasútvonalak

XX

Korszer�sített nagy sebesség� vonalak hosszúsága

1 Javított összeg, mert egy orosz projekt egy meglév� korszer�sített nagy sebesség� vonal kiváltására irányul 2 A Mattstetten–Rothrist vonal (2004) Bern és Olten közötti szakasza nem szerepel a gyorsvasúti sínpályák hosszában, mert a 200 km/óra sebességre alkalmas új vonalat az UIC nem tekinti nagy sebesség� vonalnak 3 A gyorsvasúti infrastruktúra megléte ellenére Svájc gyorsvasúti forgalma nullának tekinthet�, mivel csak néhány vonat képes 200 km/órás sebességre a lassú vegyes forgalmi környezetben Forrás: Infrastruktúra-üzemeltet�k, sajtóközlemények


4. �j k�zpontok

nagy sebesség� vasúti szolgáltatásokhoz (lásd: 12. ábra).

Az EU hatékony transzeurópai közlekedési hálózatot kíván kiépíteni a TEN-T program keretében (transzeurópai közlekedési hálózat). Ennek f� célja a zsúfoltság csökkentése és az európai alaphálózaton belüli kapcsolódások javítása, amelyen belül a legfontosabb elem a multimodalitás növelése. Napjainkban a kereslet sok fontos európai repül�téren meghaladja a kapacitásokat. 2020-ig arra lehet számítani, hogy e repterek kapacitása a nap egészében vagy egy részében nem lesz képes megakadályozni a zsúfoltságot. Jelenleg csak 14 repül�tér1 rendelkezik csatlakozással hosszú távú vagy

A TEN-T program keretében az EU 37 forgalmas repül�téren tervezi támogatni multimodális központok kialakítását 2030-ig.

1 BE: Brüsszel CH: Zürich, Genf DE: Düsseldorf, Köln-Bonn, Frankfurt FR: Párizs Roissy CDG, Lyon Saint-Exupery GB: Gatwick, Stansted, Manchester, Birmingham NL: Amsterdam Schipol SE: Stockholm Arlanda

Fontos inform�ci�k Az EU úgy látja, hogy a multimodalitás növelése megoldást jelenthet Európa közlekedési hálózatának zsúfoltságára. Ez lehet�vé teszi az utasszámok növelését a vasúti üzemeltet�k számára, a verseny (légi közlekedés a várospárok között) és az együttm�ködés eszközeivel (lásd a következ� részt).

12. �bra

14 rep�l�t�r

Az eur�pai multimod�lis k�zpontok2 t�rk�pe L egalább egy b�vített központ hosszú távú (vagy nagy sebesség�) vasúti szolgáltatásokkal

1

sak helyi/városok közötti és autóbuszC szolgáltatásokat kínáló központok

�ll jelenleg �sszek�ttet�sben hossz� t�v� / gyorsvas�ti szolg�ltat�sokkal

2

X Központok teljes száma 2013-ban X B�vített központok teljes száma (HT/GYV)

51 4

1

11 4 21

3

21

3

93 1

11 2

3

32

8 5

2 Multimodális központ: a vasútállomás a repül�téren belül található Forrás: Európai Bizottság, repül�terek honlapjai

3

20 | Amadeus


5. L�gi-vas�ti �s vas�tivas�ti egy�ttm�k�d�s A multimodális központok terjedése a légivasúti együttm�ködés f� mozgatórugója. Ahol már léteznek multimodális központok, a vasúti személyszállítással foglalkozó szolgáltatók és a légitársaságok már ma is sokrét� együttm�ködést folytatnak.

A határokon átível� vasúti személyszállítás terén a forgalmat els�sorban több közös vállalat bonyolítja, amelyek (általában, de nem kizárólag) gyorsvasúti szolgáltatásokra specializálódnak. A jelenleg életben lév� együttm�ködések f� formáit az alábbi táblázatok mutatják be. A 2020-ig érvényes forgatókönyv ezekre a modellekre épül.

13. �bra

Vasutak k�z�tti egy�ttm�k�d�s Egy�ttm�köd�s t�pusa

Egy�ttm�k�d�si m�d

Kiskereskedelem

Kereskedelmi meg�llapod�s Egyszer� vonalkapcsol�s

K�z�s m�veletek

Fontos inform�ci�k A nagyobb fokú együttm�ködés – légi-vasúti és vasúti-vasúti – kulcsfontosságú annak a zökken�mentes utazási élménynek a biztosításához, amellyel növelhet� az utasszám.

Az �zemeltet�k k�z�tti meg�llapod�sok n�gy k�l�nb�z� form�ban val�sulhatnak meg

Meghat�roz�s

P�ld�k

•A vasúttársaság egy másik vasúttársaság szolgáltatásait értékesíti olyan utazásokhoz, amelyek nem kapcsolódnak a saját járataihoz

•A z SNCB Europe a DB jegyeit értékesíti (pl., Brüsszel-Köln, ICE)

• A vasúttársaság speciális jegyet értékesít, amely egy, saját üzemeltetés�, legalább egy csatlakozást tartalmazó, határokon átível� szakaszon és egy másik társaság által üzemeltetett második szakaszon való utazásra jogosít fel

•A z SNCB Europe jegyeket értékesít az AntwerpenBerlin vonalra, amely tartalmaz egy SNCBszakaszt (Antwerpen–Brüsszel), egy Thalysszakaszt (Brüsszel–Köln) és egy DB-szakaszt (Köln–Berlin)

• A Renfe az Elipsos jegyeit értékesíti

• Nincs poggyászátjelentési szolgáltatás

•A z SBB SBB-szakaszokat és ICE-szakaszokat (DB) is magában foglaló jegyeket értékesít

•K ét társaság közösen m�ködtet egy adott szegmenst a gördül�állományuk segítségével

•A FYRA-t együtt m�ködteti a High-Speed Alliance (NS HIspeed és KLM JV) és az SNCB

•A menetrendeket közösen határozzák meg, közös a jegyek értékesítése, és adott esetben közös márkát is létrehozhatnak

Üzleti •E gy két üzemeltet� által létrehozott közös vállalat utasszállítást végez adott útvonalakon

v�llalkoz�s

K�z�s v�llalat

• Az Eurostar az SNCF, az SNCB és az L&CR tulajdonában lév� közös vállalat • A Thalys az SNCF, az SNCB és a DB tulajdonában lév� közös vállalat • A TGV Lyria egy, az SNCB és az SBB tulajdonában lév� közös vállalat


14. �bra

L�gi- �s vas�tt�rsas�gok egy�ttm�k�d�se

Az �zemeltet�k k�z�tti meg�llapod�sok �t k�l�nb�z� form�ban val�sulhatnak meg P�ld�k

Egy�ttm�k�d�s Egy�ttm�k�d�si m�d t�pusa

Egyszer�

vonalkapcsol�s

Meghat�roz�s

• A légitársaság speciális jegyet értékesít, amely egy, saj�t �zemeltet�s�, hat�rokon �t�vel� szakaszon �s egy vas�tt�rsas�g �ltal �zemeltetett m�sodik szakaszon val� utaz�sra jogos�t fel

M�rkan�v

Flyrail

Kis-

K�zpont/ rept�r

Vas�t

SAS

bármely

SJ

bármely

Külön webhely3

11

CDG

SNCF

20 TGVállomás

Légitársaság

L�git�rsas�g

Állom�sok kereskedelmi csatorna

• Nincs poggyászátjelentési szolgáltatás

Egyszer�

vonalkapcsol�s + Kereskedelmi meg�llapod�s

k�dmegoszt�s

Teljes vonalkapcsol�s + k�dmegoszt�s

Kiskereskedelem

�zleti v�llalkoz�s

K�z�s v�llalat

• Az egyszer� vonalkapcsolással azonos feltételek

TGV Air

• Plusz a vas�ti szakaszt is a l�git�rsas�g m�rkak�dja alapj�n azonos�tj�k (b�r a vagonokon a vas�tt�rsas�g m�rkajelz�se l�that�)

AIRail

LH

FRA

DB

Köln, Bonn, Stuttgart

LH

AirTrain1

Swiss

Zürich

SBB

Bázel

Swiss

Air + Train

AF

CDG

SNCF

Brüsszel, (Strasbourg2)

AF

• A légitársaság egy �ltal�nos jegyet �rt�kes�t a nyilv�nos forgalomban r�szt nem vev� vonatokra, amelyek kizárólag egy nemzetközi repül�járat el�tt/után vehet�k igénybe

Rail&Fly

Több

15 repül�tér

DB

bármely

Légitársaságok + vasúti partnerüzemeltet�k

• Közös vállalat

High-Speed Alliance (NS Hispeed – KLM közös vállalat), a FYRA üzemeltetése az SNCB-vel közösen

• Az egyszer� vonalkapcsolás + kódmegosztás kombinációval azonos feltételek

légitársaság

• Plusz poggy�sz�tjelent�si szolg�ltat�s is rendelkez�sre �ll

1 Az SBB és a Swiss önálló, háztól házig terjed� poggyászszolgáltatást kínál, ez azonban nincs összehangolva az AirTrain utasok mozgásával 2 A szolgáltatás 2013 áprilisában indul 3 A flyrail.se 2012. december 17-én leállt. A repül�gép- és vonatjegyek kombinált értékesítése nemsokára elindul az SJ/SAS weblapokon

22 | Amadeus


6. Vas�ti k�lts�gek A vasúti személyszállítással foglalkozó szolgáltatók költségalapja a határokon átível� vasúti közlekedés alapforgatókönyvének egyik legfontosabb tényez�je.

Jegy�rt�kes�t�s �s -terjeszt�s: egy�ttm�k�d�sre �p�l� szeml�letm�d Napjaink adatkapcsolatok által átsz�tt világában, amelyben az információk számos eszközön elérhet�k, az utazók elvárják, hogy friss utazási információkkal lássák el �ket, akárhol is vannak. Kiváló példa erre a légi közlekedési ágazat: a légitársaságok a globális terjesztés révén zökken�mentes, háztól házig terjed� szolgáltatást tudnak nyújtani. A The Changing Face of Rail Travel vasúti ágazati informátorai elmondták, hogy „a vasúttársaságok a terjesztés terén országközpontú megközelítést képviselnek – és minden ország terjesztési rendszere eltér�”. Ez az utazók számára a gyakorlatban azt jelenti, hogy határokon átível� utazásaik megtervezéséhez, a jegyek lefoglalásához és megvásárlásához több webhelyet is végig kell böngészniük. A határokon áthaladó utazások számának növekedésével mindez egyre komolyabb szerepet játszik. Minden változóban van. Az Európai Bizottság nagyobb fokú interoperabilitást kíván lehet�vé tenni a vasúti személyszállítással foglalkozó szolgáltatók általi jegyértékesítés és tájékoztatás terén a TAP TSI segítségével (Telematic Applications for Passenger Services – Technical Specification for Interoperability, utasszolgáltatási telematikai alkalmazások – az interoperabilitás m�szaki specifikációja). A 2016-ra megvalósítandó TAP TSI célja, hogy egységesebb utastájékoztatási és jegyértékesítési rendszert hozzon létre az EU-ban. Ezek a lépések üdvözlend�k: szorosabbá teszik az együttm�ködést, és javítják az ügyfélélményt. Ugyanakkor azt is jelentik, hogy a vasúti ágazat szolgáltatásai terjesztés és marketing terén elmaradásban vannak más közlekedési módoktól, különösen a légi közlekedést�l napjaink versenyalapú, határokon átível� környezetében.

A Vasúton 2020-ba cím� jelentés által vizsgált id�szakban a vasúti költségeket els�sorban egy küls� hatás, a gazdaság alakulása fogja befolyásolni. Ha általános gazdasági visszaesés következik be, a vasúti szolgáltatók költségalapja minden bizonnyal növekedni fog. Más esetben a modell változatlan költségekkel számol. Hosszabb távon, a jelentés által vizsgált id�szak után a liberalizáció okozta strukturális változások várhatóan megváltoztatják a költségalapot, hiszen a vasúti üzemeltet�k hatékonyságra és a méretgazdaságosság kihasználására fognak törekedni.

Fontos inform�ci�k A költségalap b�vülése mellett a vasúttársaságok már nem tudják küls� gazdasági tényez�k segítségével fokozni a növekedésüket és a nyereségességüket. Ehelyett innovációra és új szolgáltatások kidolgozására van szükség, amelyeket a folyamat során egyre inkább ügyfélközpontúvá kell tenni.


4

A hat�rokon �t�vel� vas�ti �zlet�g 2020. �vi forgat�k�nyve

A forgat�k�nyv a 2020-ig terjed� id�szak hat alapvet� krit�rium�ra �p�l 2. �j piaci szerepl�k

5. L �gi-vas�ti �s vas�ti-vas�ti egy�ttm�k�d�s

3. �j gyorsvas�ti vonalak befejez�se

6. Vas�ti k�lts�gek

1. Liberaliz�ci�

4. �j k�zpontok Az alábbi forgatókönyv az európai vasúti ágazat várható „nemzeti helyzetét” és üzleti potenciálját vázolja fel 2020-ig a fenti kritériumokban bekövetkez� változások tükrében.

Alapforgat�k�nyv Ez a forgatókönyv az európai vasúti ágazat 2020-as kiindulópontját írja le, ha a hat alapvet� kritérium a jelenlegi várakozásoknak megfelel�en alakul. Ebben az alapforgatókönyvben azt feltételezzük, hogy az európai vasúti ágazatba 2020-ig lépnek be új szerepl�k, összhangban az ilyen vállalatok által megjelölt célokkal. A forgatókönyv azt is feltételezi, hogy a tervezett új gyorsvasútvonalak kivitelezése a kit�zött határid�kre befejez�dik, továbbá hogy új központok is kiépítésre kerülnek. A vasút 2020-ig érvényes üzleti potenciálja a belföldi és nemzetközi liberalizációtól függ, amely ténylegesen 2016-ra fog megvalósulni, mely dátumot követ�en a vasúttársaságok kiaknázhatják az abban rejl� lehet�ségeket. Jóllehet ez a forgatókönyv nem jósol számottev� növekedést a különböz� vasúttársaságok vagy a vasút- és légitársaságok közötti együttm�ködésben, mégis azt feltételezi, hogy a vasúttársaságok költségei nem fognak jelent�sen növekedni. Tekintettel a fenti körülmények hatására, a 2011–2020 közötti id�szakban a hosszú távon közleked� utasok számának 21 százalékos növekedésére, éves szinten mintegy 2,2 százalékos b�vülésre számíthatunk a jelen tanulmány által vizsgált földrajzi területen. A hosszú távon közleked� utasok számán belül a gyorsvasutat használók aránya a 2011-es 28,6 százalékról (320 millió utas az összes hosszú távon közleked� 1120 millió utasból) a 2020-as teljes hosszú távú forgalom több

mint egyharmadára – 33,9 százalékra – fog n�ni (461 millió utas az összes hosszú távon közleked� 1358 millió utasból). Ezzel szemben bár a hosszú távú, de nem nagy sebesség� vasúti személyszállítás aránya továbbra is n�ni fog – 2020-ban 897 millió utassal a 2011-es 800 millióhoz képest –, a hosszú távon közleked� utasok részaránya a 2011-es 71,4 százalékról 2020-ra 66,1 százalékra csökken. Amennyiben 2020-ig a jelen forgatókönyvben vártnál gyorsabban b�vül és javul a vasúttársaságok közötti, illetve vasút- és légitársaságok közötti együttm�ködés, a hosszú távon közleked� utasok számának növekedése ennél is nagyobb lehet: ez az alapforgatókönyv 1358 millió utast jósol 2020-ra; nagyobb fokú együttm�ködés esetén azonban a szám elérheti az 1389 milliót – vagyis további 31 millió utassal számolhatunk. Az alapforgatókönyv által el�re jelzett új forgalmat (vagyis 2020-ig összesen 1 358 millió hosszú távon közleked� utas) nemcsak a meglév� európai vasútvonalak forgalmának növekedése generálja, hanem szerepet játszanak benne az olyan új infrastruktúra-b�vítési projektek is, mint az új gyorsvasútvonalak vagy multimodális központok. A növekedést a változó versenykörnyezet is serkenti oly módon, hogy a forgalomnövekedés egy részéért az új piaci szerepl�k felel�sek.

24 | Amadeus


Az utasszámok 2020-ig várt növekedéséhez els�sorban négy kulcsfontosságú piac járul hozzá: Egyesült Királyság, Franciaország, Svájc és Németország. Ez a négy piac az adott id�szak növekedésének több mint 70 százalékát teszi ki. A növekedésb�l a legnagyobb arányban az Egyesült Királyság veszi ki a részét (70 millió utas), a növekedés mértéke pedig Svájcban lesz a legnagyobb évente 4,6 százalékkal.

15. �bra

2020 Hossz� t�v� vas�ti szem�lysz�ll�t�si piac: alapforgat�k�nyv Teljes1 hossz� t�v� utassz�m (utassz�m, milli�)

2,2% 1120 320

800

1358

461

21%

897

% Éves növekedés (átlag) % Forgalom teljes növekedése

Hosszú távú nagy sebesség�2 Hosszú távú nem nagy sebesség� 2011

2020

1 A vizsgálat 20 országra terjedt ki (AT, BE, CH, CZ, DE, ES, FI, FR, GB, HU, IE, IT, NL, NO, PL, RU, SE, SK, TR, UA) 2 Az osztrák gyorsvasúti forgalmat nem foglalja magában. ÖBB: nincsenek nyilvános forgalmi adatok. Westbahn: 2011-re nincsenek adatok (m�ködésének kezdete: 2011. dec.) Forrás: Amadeus-elemzés

A vasút kiskereskedelmi csatornáiban 2020ig elmozdulás fog bekövetkezni a közvetett terjesztés felé, mely id�pontig a közvetett terjesztés (beleértve a közvetett offline kereskedelmet, az online kereskedelmet és az önálló jegyfoglaló eszközöket) a teljes foglalási érték 18 százalékát fogja kitenni, a közvetlen (online és offline) értékesítés részaránya pedig 82 százalék lesz. Ez elmozdulást jelent a közvetett terjesztés felé, amely 2011-ben a teljes foglalási értéknek még csak a 12 százalékát tette ki a közvetlen csatorna 88 százalékos részesedése mellett. A közvetett csatornák felé történ� elmozdulás különösen fontos a vasúttársaságok közötti megnövekedett versenyb�l adódó lehet�ségek megértéséhez, amely a fent leírtak szerint további 31 millió hosszú távon közleked� utast eredményezhet 2020-ig, ha az együttm�ködés az alapforgatókönyvben leírtnál gyorsabban b�vül. A vasúttársaságok jelenleg nagyrészt egyénileg értékesítenek, különösen közvetlen terjesztési csatornákon keresztül. A közvetlen terjesztés ugyanakkor lehet�séget biztosít számukra arra, hogy eredményesebben m�ködjenek együtt más vasutakkal, továbbá az újabb terjesztési csatornák révén nagyobb láthatóságot biztosít a vasúttársaságoknak.


5 K�vetkeztet�sek A vasúti személyszállítással foglalkozó szolgáltatók 2020-ban teljesen megváltozott környezettel fognak szembesülni: a következ� hét év átalakítja ágazatukat és a tágabb környezetet. Az eredmények kiszámíthatatlanok és szerteágazóak. Az európai telekom ágazat liberalizáció utáni fejl�dése némi útmutatót adhat a vasút fejl�désére vonatkozóan is. A távközlés deregularizációja mélyreható strukturális változásokat indított útjára. A kontinens hagyományos postai, távírdai és telefonszolgáltatói (PTT) számára, amelyeket évtizedekig nemzeti értékként védtek a versenyt�l, ez komoly kihívást jelentett kereskedelmi, technológiai, valamint mindenekel�tt kulturális értelemben. Ezek a vállalatok nagyrészt fel tudtak n�ni a feladathoz. A korábbi vezet� nemzeti (és nemzeti tulajdonba vett) társaságok, mint a spanyol Telefónica, a francia Télécom vagy a Deutsche Telekom, globális szerepl�kké léptek el�, er�s és sokrét� tevékenységekkel. Az ismét kereskedelmi alapokon tevékenyked� és b�vül� vállalatok az újfajta versenyhelyzet okozta nyomás alatt ismét az ügyfélen keresztüli növekedésre koncentráltak. A magukat ismét valódi versenykörnyezetben találó távközlési szolgáltatók azt is megértették, hogy saját érdekük – és ügyfeleik érdeke – az olyan alapvet� területeken való együttm�ködés, mint a szabványok vagy a roaming. A vasúti személyszállítással foglalkozó szolgáltatók hasonló – és ugyanilyen szerteágazó – kihívásokkal fognak szembesülni, amikor majd megpróbálnak megbirkózni az új versenynyomással, illetve javítani próbálják ügyfélközpontúságukat, ügyfélkapcsolataikat. Ahogy az a telekom ágazatban is látható volt – és ahogy azt a jelentésünkben korábban részletezett hat f� tényez� is jelzi –, a vasúti szolgáltatóknak együtt kell m�ködniük: egymással és más piaci szerepl�kkel, például a légitársaságokkal. A különböz� üzemeltet�knek meg kell tanulniuk, hogyan lehet egy adott vonalon „osztozni” az utason

annak érdekében, hogy zökken�mentes legyen az ügyfélélmény.

Eredm�nyek A kutatás és az elemzés során feltárt tényekre alapozva az Utazás vasúton 2020-ba a következ� észrevételeket teszi az európai vasúti személyszállítás fejl�désével kapcsolatban. > Az �gyf�l a legfontosabb: A vasúti üzemeltet�k és a közlekedési módok közötti szorosabb együttm�ködés javítja az ügyfélközpontúságot, mivel az egyes szerepl�k differenciáltabbá kívánnak válni, és ügyfélkapcsolatokat kívánnak kiépíteni. A határokon átível� útvonalakon azonban egyetlen üzemeltet� sem „birtokolhatja” az ügyfelet: meg kell tanulniuk osztozni rajta. > Aki eredm�nyesen egy�ttm�k�dik, az nyer: A verseny fokozódni fog, de a vasúti szolgáltatóknak igen eredményes együttm�ködést kell folytatniuk ahhoz, hogy 2020-ban is teljesítsék az utasok igényeit. Az európai vasúti szolgáltatók közötti együttm�ködésnek nagy hagyományai vannak, amelyek egészen a XIX. századig nyúlnak vissza. A vasutak közötti együttm�ködés a min�ség és a járatgyakoriság alapja. Az utasok által elvárt ügyfélélmény biztosítása és az országok közötti megnövekedett forgalom kiaknázása érdekében a vasúti szolgáltatóknak mélyebb és integráltabb együttm�ködést kell folytatniuk.

> Az egy�ttm�k�d�s hat�rokon �t�vel�en val�sul meg: Nemcsak országhatárokon, hanem kereskedelmi, ágazati és szervezeti határokon keresztül is. A több szolgáltatón, közlekedési módon és technológiai platformon keresztül megvalósuló zökken�mentes, háztól házig terjed� élmény igénye újfajta kihívás a vasúti szolgáltatók számára. A kihívás legalább annyira kulturális, mint kereskedelmi és technológiai jelleg�. > A sikeres szerepl�k az el�rhet� platformok seg�ts�g�vel �szt�nzik �s t�j�koztatj�k az utasokat: Napjaink vasúti szolgáltatói komoly összegeket fordítanak a jegyfoglalás és -értékesítés fejlesztésére és a személyi készülékek, például mobiltelefonok vagy táblagépek kiaknázására. Mobil jegyértékesítést ma már a legtöbb vasúti üzemeltet� kínál, és számos országban állnak kidolgozás alatt NFC (Near Field Communications, rövid hatótávú kommunikáció) megoldások (lásd: 16. ábra). Ugyanakkor mélyebb – és a határokon átível� – integráció nélkül ezek a megoldások egymástól elszigetelten fognak m�ködni. Az utasélmény javítása helyett tovább fokozhatják annak komplexitását és az általuk okozott frusztrációt. A kulcs az integráció: egyértelm�en szükség van egy olyan megoldásra, amely bármely jegyfoglaló és vasúti szolgáltatói rendszerhez csatlakozni tud, és kell�en intelligens ahhoz, hogy bármely útvonalon közbens� állomással is számoljon, összehasonlítva a különböz� vasúti szolgáltatókat és az adott vonalon érvényes különböz� árakat. Csak ez a fajta együttes integráció teszi képessé a szolgáltatókat arra, hogy az utasok által elvárt egyszer� és zökken�mentes élményt nyújtsák.

26 | Amadeus


16. �bra

A vas�tt�rsas�gok mobil jegyv�s�rl�si k�n�lata Mobil jegyv�s�rl�sra az �zemeltet�k t�bbs�g�n�l lehet�s�g van, �s az NFC megold�sok is kidolgoz�s alatt �llnak Vas�t

Mobil jegy�rt�kes�t�s

DB (DE)

App

Eurostar (FR-GB)

App

NSB (NO)

App

Egy�b kapcsol�d� jegy�rt�kes�t�si aj�nlatok

ICE international

OV-chipkaart: személyes bejelentkezési és kijelentkezési kártya (jegyfoglalást nem igényl� vonatokhoz) – ellen�rzi a fizetést (feltöltés vagy bankszámlához kapcsolódó kártya)

�BB (AT)

App

SMS-jegy: jegyvásárlás SMS-en (vonatkód elküldése egy speciális telefonszámra), fizetés mobiltelefon-számlával (1 üzemeltet�) vagy pénztárnál (minden más ügyfél), jegy elküldése SMS-ben

PKP (PO)

V�rosok k�z�tti vonatokon

RENFE (ES)

Hivatkoz�s elk�ld�se SMS-ben

NS (NL)

SBB (CH)

MMS + App

SNCB (BE)

Csak bizonyos vonatokon

SNCF (FR)

App

Thalys (FR-BE) Trenitalia (IT)

NFC-rendszerre irányuló projekt, amely a tényleges be- és kijelentkezések alapján havi fizetést tesz lehet�vé (nincs jegyfoglalási folyamat)

Az utasok „Carte Voyageur” kártyája tartalmazza a jegyeket (2D azonosító kód) A Thalys TheCard tartalmazza a jegyeket

App

Jegy nélküli rendszer: jegy kódjának elküldése SMS-ben Forr�s: Sajtóközlemények, üzemeltet�k webhelye


M�dszertan �s megjegyz�sek Az Amadeus ötvözte egymással a nagymintás adatgy�jtést és a különböz� közlekedésmodellezési eszközöket és technikákat. A hosszú távú közlekedési modellek a hosszú távú vasúti személyszállítás teljes forgalmon belüli arányán, az egyes országok néps�r�ségén és vasúts�r�ségén, valamint a vizsgált területek vasúti ágazatának földrajzi felépítésén alapulnak. Ezekhez a modellekhez több kritériumot vizsgáló elemzések társultak a közlekedési módok közötti megoszlás és a forgalom meghatározására Európa legfontosabb vasúti szegmenseiben. A 2020-as forgatókönyvek alapját prediktív forgalomértékelési modellek képezték, figyelembe véve minden, a forgalom szintjét érint� feltételt, így a piaccal és az infrastruktúrával kapcsolatos tényez�ket és a vasút és a gazdaság növekedése közötti történelmi összefüggéseken alapuló szerves növekedési tényez�ket. A kutatást és az elemzést az Amadeus Rail végezte 2012 júliusa és decembere között.

Fogalommeghat�roz�sok Utassz�m vagy PAX: egy adott vasúti szegmensen közleked� egyetlen utazó két f�állomás között Utaskilom�ter vagy PKM: PAX x átlagos szegmenstávolság = az utasok által megtett teljes távolság A szegmenseket meghatározás szerint várospárok (O&D) vagy szakaszok alkotják.

Forr�sok > Több mit 100 nemzeti vasúttársaság, a páneurópai ágazat és kormányhivatalok adatai > Air and Rail Competition and Complementarity. Steer Davies Gleave (2006) > Potential Business for International Rail Travel across Europe, Product Portfolio Strategy, Amadeus (2012. szeptember) > The Changing Face of Rail Travel, Amadeus (2011. június)

A vas�ti szem�lysz�ll�t�s v�ltoz�sai

�jra s�nen

Részletes jelentés – 2011. június

A XXI. századi vasúthálózat kialakulásának el�segítése Szerző

James Woudhuysen

El�rejelzési és innovációs igazgató De Montfort Egyetem 2012. tavasz


© 2013 Amadeus IT Group SA | DMA 0344

28 | Amadeus

Vasúton 2020-ba Az európai vasúti személyszállítás jöv jét meghatározó tények, számok és trendek

Recommend Documents